A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az uniós taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus taxonómiához igazítható és taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekre és eszközökre vonatkozó beszámolással kapcsolatos egyes jogi rendelkezéseinek értelmezéséről és végrehajtásáról (második bizottsági közlemény)

(C/2023/305)

A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendelet (1) (a továbbiakban: taxonómiai rendelet) létrehozta a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek egységes uniós osztályozási rendszerét, és e tevékenységek tekintetében átláthatósági kötelezettségeket írt elő egyes nem pénzügyi és pénzügyi vállalkozások számára.

A Bizottság 2021 júniusában elfogadta az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust (2) a taxonómiai rendeletnek az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzésekhez lényegesen hozzájáruló gazdasági tevékenységek (a továbbiakban: taxonómiához igazodó tevékenységek) tekintetében történő végrehajtása érdekében. A Bizottság 2022 márciusában egyes új, energiaágazatbeli tevékenységekre vonatkozó kritériumok bevezetésével módosította az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust (3).

A Bizottság 2021 júliusában felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, amely meghatározza a vállalkozásoknak a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti közzétételi kötelezettségeit tevékenységeik taxonómiához igazíthatósága és igazodása tekintetében (a továbbiakban: közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus) (4).

A Bizottság már közzétett három iránymutatást a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus tartalmáról, nevezetesen az alábbiakat:

—	Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Gyakran ismételt kérdések (GYIK) – „Mi a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus, és hogyan fog működni a gyakorlatban?” (5)

—	Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Gyakran ismételt kérdések (GYIK) – A közzétételekről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus értelmében a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásoknak hogyan kell beszámolniuk a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeikről és eszközeikről (6)

—	A Bizottság közleménye a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekre vonatkozó beszámolással kapcsolatos egyes jogi rendelkezéseinek értelmezéséről (7)

A nem pénzügyi vállalkozások 2023. január 1-jétől kezdik meg a taxonómiai fő teljesítménymutatóikra (KPI-k) vonatkozó beszámolást. E közlemény célja, hogy további értelmezési és végrehajtási iránymutatást nyújtson ezeknek a nem pénzügyi vállalkozásoknak a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti beszámolással kapcsolatos, gyakran ismételt kérdésekre (GYIK) adott válaszok formájában. A Bizottság adott esetben frissítheti ezeket a gyakran ismételt kérdéseket.

A pénzügyi vállalkozások 2024. január 1-jétől kezdik meg a saját zöld eszközhányadosukra (GAR)/zöld beruházási arányukra (GIR) vonatkozó beszámolást. A Bizottság kellő időben további közleményt fogadhat el a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktuson alapuló, pénzügyi vállalkozások általi beszámolással kapcsolatos, gyakran ismételt kérdésekre (GYIK) adott válaszok formájában.

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja a pénzügyi vállalkozások számára, hogy a partnereik (pl. nem pénzügyi vállalkozások) által közzétett KPI-ket használják GAR/GIR értékeik kiszámításához. Emellett a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (8) előírja a pénzügyi piaci szereplők számára, hogy a befektetést befogadó vállalkozások által közzétett KPI-ket használják a forgalmazott pénzügyi termékek környezeti teljesítményének értékelésére.

Ezt a közleményt egy másik bizottsági közleménnyel együtt tesszük közzé, amely az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban (9) meghatározott, a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokkal kapcsolatos gyakran ismételt kérdésekre adott válaszok formáját ölti (A Bizottság közleménye az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusról).

Az e közleményben foglalt, gyakran ismételt kérdésekre adott válaszok pontosítják az alkalmazandó jogszabályokban már szereplő rendelkezéseket. Semmilyen módon nem terjesztik ki az említett jogszabályokból fakadó jogokat és kötelezettségeket, és nem vezetnek be további követelményeket az érintett gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok számára. A gyakran ismételt kérdésekre adott válaszok csupán arra szolgálnak, hogy segítsék a nem pénzügyi vállalkozásokat a vonatkozó jogi rendelkezések végrehajtásában. Az uniós jog hiteles értelmezése az Európai Unió Bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartozik Az e közleményben kifejezésre juttatott vélemények nem előlegezhetik meg az Európai Bizottságnak az Európai Unió Bírósága és a nemzeti bíróságok előtt esetleg képviselendő álláspontját.

Tartalomjegyzék

A releváns fogalmak és alkalmazandó jogszabályok glosszáriuma

I SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS GYIK

Milyen tervezet ütemterv szerepel a felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktusban a taxonómiához kapcsolódó közzétételek alkalmazására vonatkozóan?

A tervek szerint milyen megközelítést fognak alkalmazni a környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó, taxonómiával kapcsolatos beszámolás esetén?

Milyen hatást gyakorol a CSRD a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alapján beszámolásra kötelezett szervezetek körére?

Mikor és hogyan kell külső felülvizsgálóknak ellenőrizniük a taxonómiai közzétételeket? Hogyan fog ez megváltozni a CSRD alkalmazásával?

Az EGT-országokban letelepedett vállalkozások kötelesek-e beszámolni gazdasági tevékenységeik taxonómiához való igazodásáról?

Hogyan tudják a szervezetek biztosítani, hogy a gazdasági tevékenységeik taxonómiához való igazodására vonatkozó önkéntes beszámolójuk ne mondjon ellent a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti kötelező információknak, vagy ne alakítson ki téves képet azokról?

Az elvárások szerint hogyan kell a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak összehasonlító információkat közzétenniük a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti közzététel során?

Hogyan kell kezelniük a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a „kétszeres elszámolást” a több környezetvédelmi célkitűzéshez hozzájáruló üzleti tevékenységekkel összefüggésben?

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez (CCM) és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz (CCA) történő hozzájárulás

A CAPEX kezelése az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájáruló tevékenységek esetében, a nem az éghajlattal kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó DNSH-elvnek való megfelelés érdekében

A több környezetvédelmi célkitűzéshez (nem csupán az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz) lényegesen hozzájáruló tevékenységek kezelése

Milyen konszolidációs szintet kell előírni az anyavállalat KPI-jei esetében i. harmadik országbeli leányvállalatai és ii. harmadik országbeli vagy uniós leányvállalatainak tevékenységei/eszközei tekintetében? Hol kell közzétenni a KPI-ket?

10.

Milyen szintű a KPI-k konszolidációja a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv szerinti uniós leányvállalattal rendelkező nem uniós vállalatcsoportok esetében?

11.

Mentesíthető-e a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv/a CSRD hatálya alá tartozó leányvállalat a taxonómiával kapcsolatos közzétételek alól, ha anyavállalata kötelezés alapján vagy önkéntes alapon konszolidált szinten tesz közzé taxonómiával kapcsolatos információkat?

12.

Amennyiben a beszámolásra kötelezett vállalkozásnak konszolidált KPI-ket kell szolgáltatnia, meg kell-e adnia a leányvállalataira vonatkozó KPI-ket is?

13.

Létezik-e olyan minimális árbevételi, CAPEX és OPEX küszöbérték, amely alatt a vállalkozások nem kötelesek beszámolni gazdasági tevékenységeik taxonómiához igazíthatóságáról vagy igazodásáról („lényegességi küszöbértékek”)?

14.

Hogyan kell kezelni a közös vállalkozások árbevételét, CAPEX-ét és OPEX-ét a taxonómiához kapcsolódó KPI-kre vonatkozó beszámolás során?

15.

Hogyan kell elszámolniuk a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a fedezeti instrumentumokat (beleértve a villamos energia határidős értékesítését)?

16.

A nem pénzügyi vállalkozásoknak hogyan kell kiigazítaniuk a KPI-ket ahhoz, hogy figyelembe vegyék az általuk kibocsátott, környezeti szempontból fenntartható kötvényeket, szem előtt tartva a „kettős elszámolás” elkerülését? Hogyan kell kezelni a környezeti szempontból fenntartható kötvényeket/hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és az ezekhez kapcsolódó kettős elszámolást?

17.

Hogyan kell kezelnie a beszámolásra kötelezett vállalkozásnak az elidegenítési csoportokból és megszűnt tevékenységekből származó árbevételt és CAPEX-et az IFRS 5 standard összefüggésében?

18.

Hogyan kell értékelniük a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a taxonómiai rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást (CCA) szolgáló gazdasági tevékenységek taxonómiához igazíthatóságát?

19.

Mekkora az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletében felsorolt tevékenységekből származó árbevétel és a megfelelő CAPEX/OPEX taxonómiához igazodó részaránya?

II. SZAKASZ –

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK AZ ÁRBEVÉTELI KPI-VEL KAPCSOLATBAN

20.

Mikor kell előírni egy vállalkozás számára, hogy a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alapján beszámoljon egy olyan gazdasági tevékenységről, amelyet nem maga a beszámolásra kötelezett szervezet, hanem egy alvállalkozó végzett?

21.

Hogyan kell jelenteniük a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a taxonómiához igazodó olyan gazdasági tevékenységekből származó árbevételt, amelyekből származó outputot belső fogyasztás során használják fel?

22.

Hogyan kell a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak az árbevételt hozzárendelniük olyan gazdasági tevékenységekhez, amelyek több szolgáltatást vagy terméket nyújtanak a vevőknek?

III. SZAKASZ –

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK A CAPEX KPI-VEL KAPCSOLATBAN

23.

Hogyan kell kezelniük a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a CAPEX-ük finanszírozása céljából kapott közfinanszírozást és támogatásokat?

24.

A beszámolás szempontjából mikor kezdődik a CAPEX-terv öt–tíz éves időszaka a nem pénzügyi vállalkozások esetében? Vonatkozik-e ez az időszak a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység bővítésére, valamint a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenység taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységgé történő átalakítására irányuló tervre?

25.

Mikor veszi kezdetét az I. melléklet 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének c) pontjában említett egyedi intézkedések végrehajtására rendelkezésre álló 18 hónapos időszak?

26.

Mennyire átfogóan és pontosan kell beszámítani a CAPEX-tervet a CAPEX KPI számlálójába? Az I. melléklet 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében CAPEX-nek minősülne-e egy meglévő, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység ugyanabban a létesítményben történő bővítése?

27.

Hogyan kell megjeleníteni az I. melléklet 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt, taxonómiához igazodó CAPEX értékét?

28.

Mi tartozik az I. melléklet 1.1.2.2. szakasza és 1.1.3.2. szakasza első bekezdésének c) pontjában említett, azaz a taxonómiához igazodó output megvásárlásával és az egyedi intézkedésekkel kapcsolatos CAPEX és OPEX körébe?

29.

Hogyan kell közzétenni az értékláncokba integrált CAPEX-et és OPEX-et abban az esetben, ha a beszámolásra kötelezett vállalkozás egyaránt végzi a taxonómiához igazítható upstream és downstream gazdasági tevékenységet?

30.

Hogyan kell értékelni a CAPEX-et a taxonómiához való igazodás szempontjából, ha a CAPEX által finanszírozott eszközt különböző projekteknél lehet felhasználni?

31.

Beszámíthatók-e az aktív időbeli elhatárolások a taxonómiához igazodó CAPEX közé?

II. SZAKASZ –

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK AZ OPEX KPI-VEL KAPCSOLATBAN

32.

Hogyan kell a kutatást és fejlesztést figyelembe venni az OPEX KPI számlálójában, amennyiben az nem kapcsolható egyedi tevékenységekhez?

33.

Hogyan kell értelmezni és kezelni az I. melléklet 1.1.3.2. szakasza első bekezdésének a)–c) pontjában említett OPEX-kategóriákat (OPEX-számláló) az OPEX KPI számlálójában és nevezőjében?

34.

Az OPEX KPI nevezője meghatározásának mely elemeire utal az „a karbantartáshoz és javításhoz kapcsolódó közvetlen, nem tőkésített költségek (...), valamint az ingatlanok, gépek és berendezések közé tartozó eszközök (...) napi szervizelésével kapcsolatos minden olyan egyéb közvetlen kiadás” kifejezés az I. melléklet 1.1.3.1. szakaszában?

A releváns fogalmak és alkalmazandó jogszabályok glosszáriuma

Rendelet	Hivatkozás
Számviteli irányelv	2013/34/EU irányelv (10)
I. melléklet	A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. melléklete
II. melléklet	A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. melléklete
CAPEX	Tőkekiadás
CAPEX KPI	Az I. melléklet 1.1.2. szakaszában említett tőkekiadásokhoz kapcsolódó fő teljesítménymutató
Felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktus	A Bizottság (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (11)
CSRD	A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (12)
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (CCA)	A taxonómiai rendelet 9. cikkének b) pontjában említett, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM)	A taxonómiai rendelet 9. cikkének a) pontjában említett, az éghajlatváltozás mérséklése
Az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus	A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (13)
A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus	A Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (14)
DNSH-elv	A jelentős károkozás elkerülését célzó elv
Támogató tevékenységek	A taxonómiai rendelet 16. cikkében említett gazdasági tevékenységek
A Bizottság első közleménye	A Bizottság közleménye az uniós taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekre és eszközökre vonatkozó beszámolással kapcsolatos egyes jogi rendelkezéseinek értelmezéséről (15)
Első bizottsági szolgálati munkadokumentum	Bizottsági szolgálati dokumentum – „Gyakori kérdések: Mi a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus, és hogyan fog működni a gyakorlatban?” (16)
IAS	Nemzetközi számviteli standardok
IFRS	Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok
Fő teljesítménymutatók (KPI-k)	Az I. mellékletben említett nem pénzügyi vállalkozások fő teljesítménymutatói
Nem az éghajlattal kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzések	A taxonómiai rendelet 9. cikkének c), d), e) és f) pontjában említett környezetvédelmi célkitűzések (a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme; a körforgásos gazdaságra való átállás; a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése; a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása)
A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv (NFRD)	2014/95/EU irányelv (17)
OPEX	Működési költségek
OPEX KPI	Az I. melléklet 1.1.3. szakaszában említett működési költségekhez kapcsolódó fő teljesítménymutató
Beszámolásra kötelezett vállalkozás	A taxonómiai rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti beszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó nem pénzügyi vállalkozás
Második bizottsági szolgálati munka dokumentum	Bizottsági szolgálati dokumentum – „Gyakori kérdések: Hogyan számoljanak be a pénzügyi és a nem pénzügyi vállalkozások a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekről és eszközökről a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, a közzétételeket szabályozó felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban?” (18)
Lényeges hozzájárulás	Lényeges hozzájárulás a taxonómiai rendelet 9. cikkében meghatározott egy vagy több környezeti célkitűzéshez annak 10–16. cikkével összhangban
A fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (SFDR)	(EU) 2019/2088 rendelet (19)
Taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység	A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 1. cikkének 2. pontjában meghatározott gazdasági tevékenység
Taxonómiához igazítható gazdasági tevékenység	A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 1. cikkének 5. pontjában meghatározott gazdasági tevékenység
Taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenység	A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 1. cikkének 6. pontjában meghatározott gazdasági tevékenység
Taxonómiai rendelet	(EU) 2020/852 rendelet (20)
TSC	Technikai vizsgálati kritériumok
Átállási tevékenységek	A taxonómiai rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett gazdasági tevékenységek
Árbevételi KPI	Az I. melléklet 1.1.1. szakaszában említett árbevételhez kapcsolódó fő teljesítménymutató

I SZAKASZ

ÁLTALÁNOS GYIK

1. Milyen tervezet ütemterv szerepel a felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktusban (21) a taxonómiához kapcsolódó közzétételek alkalmazására vonatkozóan?

A felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktus módosítja:

—	az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, azáltal, hogy a nukleáris energiával és a fosszilis gázokkal összefüggő, konkrét új gazdasági tevékenységekkel egészíti az uniós taxonómiát, valamint

—	a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust azáltal, hogy az említett tevékenységekre vonatkozó konkrét közzétételi kötelezettségeket írt elő a felhatalmazáson alapuló jogi aktus 8. cikkének új (6), (7) és (8) bekezdésében.

A felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktus 3. cikke úgy rendelkezik, hogy az abban foglalt módosítások 2023. január 1-jétől alkalmazandók. Ez azt jelenti, hogy a nem pénzügyi vállalkozásoknak a módosított, közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 8. cikkének (6), (7) és (8) bekezdésével összhangban 2023. január 1-jétől (22) közzé kell tenniük, hogy a nukleáris energiával és a fosszilis gázokkal összefüggő tevékenységek igazodnak-e a taxonómiához, hozzáigazíthatók-e ahhoz vagy sem. A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 8. cikkének (2) bekezdése értelmében az első beszámolási időszak a 2022-es (pénzügyi) évre vonatkozik.

2. A tervek szerint milyen megközelítést fognak alkalmazni a környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó, taxonómiával kapcsolatos beszámolás esetén?

E közlemény közzétételekor a Bizottság még nem fogadott el a nem az éghajlattal kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó gazdasági tevékenységekre irányuló TSC megállapításáról szóló, felhatalmazáson alapuló rendeletet a taxonómiai rendelet 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése vagy 15. cikkének (2) bekezdése alapján.

A taxonómiai rendelet 4–8. cikkével összefüggő 27. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak elvben 2023. január 1-jétől kellene alkalmazniuk a nem az éghajlattal kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzésekkel kapcsolatos közzétételeket. Amíg nem születik meg az említett TSC megállapításáról szóló, felhatalmazáson alapuló rendelet, a beszámolásra kötelezett vállalkozások nem tudják alkalmazni a taxonómiához való igazodásra és a taxonómiához igazíthatóságra vonatkozó, említett közzétételeket. Ennek a magyarázata a következő:

—

A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek meghatározása a taxonómiai rendelet 3. cikkének d) pontjában említettek szerint, többek között azoknak a kritériumoknak való megfelelés alapján történik, amelyeket a Bizottságnak kell megállapítania a 10. cikk (3) bekezdésével, a 11. cikk (3) bekezdésével, a 12. cikk (2) bekezdésével, a 13. cikk (2) bekezdésével, a 14. cikk (2) bekezdésével vagy a 15. cikk (2) bekezdésével összhangban, valamint

—	A taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek meghatározása a fent említett cikkek alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban szereplő gazdasági tevékenységek leírása révén történik.

Tehát a taxonómiai rendelet 12. cikkének (2) bekezdésével, 13. cikkének (2) bekezdésével, 14. cikkének (2) bekezdésével vagy 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépése előtt csak az éghajlat-politikai célokkal összefüggő gazdasági tevékenységek (az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás) taxonómiához való igazodása és taxonómiához igazíthatósága vehető figyelembe, értékelhető és tehető közzé a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alapján.

Ezért a nem pénzügyi vállalkozások 2023-ban a fennmaradó négy környezetvédelmi célkitűzés tekintetében várhatóan nem számolnak be a taxonómiához való igazodásról és a taxonómiához igazíthatóságról.

3. Milyen hatást gyakorol a CSRD a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alapján beszámolásra kötelezett szervezetek körére?

A taxonómiai rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében csak azoknak vállalkozásoknak kell beszámolniuk fő teljesítménymutatóikról (KPI-k) a taxonómiai rendelet 8. cikke és a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alapján (23), amelyek a számviteli irányelv 19a. vagy 29a. cikke (a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv által bevezetett rendelkezések) szerint kötelesek nem pénzügyi információkat közzétenni.

A számviteli irányelv 19a., illetve 29a. cikkét a CSRD módosította. A CSRD hatálybalépését követően az alábbi vállalkozások tartoznak majd a taxonómiai rendelet és a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 8. cikke szerinti beszámolási kötelezettség hatálya alá (24):

(i)

A 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évek esetében (az első közzététel 2025-ben történik):

—

a számviteli irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott, a mérlegfordulónapjukon az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszámára vonatkozóan 500 főt előíró kritériumot túllépő nagyvállalkozások (a továbbiakban: nagyvállalkozások), amelyek az említett irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek;

—

közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, amelyek a számviteli irányelv 3. cikkének (7) bekezdésében meghatározott, a mérlegfordulónapjukon az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszámára vonatkozóan 500 főt előíró kritériumot összevont alapon túllépő nagy méretű csoport (a továbbiakban: nagy méretű csoport) anyavállalatai.

(ii)

A 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évek esetében (az első közzététel 2026-ban történik):

—	a fenti i. pontban említettektől eltérő nagyvállalkozások és nagy méretű csoportok anyavállalatai.

(iii)

A 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évek esetében (az első közzététel 2027-ben történik):

—

a számviteli irányelv 3. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott azon kis- és középvállalkozások – az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott mikrovállalkozások kivételével –, amelyek értékpapírjait az EU szabályozott piacaira bevezették (a továbbiakban: tőzsdén jegyzett kkv-k, a mikrovállalkozások kivételével);

—	az 575/2013/EU rendelet (25) 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott, kis méretű és nem összetett intézmények, feltéve, hogy azok nagyvállalkozások vagy tőzsdén jegyzett kkv-k, a mikrovállalkozások kivételével;

—	a 2009/138/EK irányelv (26) 13. cikkének 2. pontjában meghatározott zárt biztosítók és az említett irányelv 13. cikkének 5. pontjában meghatározott zárt viszontbiztosítók, feltéve, hogy azok nagyvállalkozások vagy tőzsdén jegyzett kkv-k, a mikrovállalkozások kivételével.

A fentiekben leírt szakaszos megközelítés alkalmazandó az uniós szabályozott piacokon jegyzett értékpapírokkal rendelkező, harmadik országbeli vállalkozásokra is, mivel a CSRD a 2004/109/EK irányelvet (átláthatósági irányelv) (27) is módosította.

4. Mikor és hogyan kell külső felülvizsgálóknak ellenőrizniük a taxonómiai közzétételeket? Hogyan fog ez megváltozni a CSRD alkalmazásával?

Jelenleg a számviteli irányelvnek az ellenőrzésre vonatkozó, az említett irányelv 19a. és 29a. cikkében meghatározott szabályai alkalmazandók a taxonómiai közzétételekre (28). Jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek kell ellenőriznie a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet átültető nemzeti szabályokkal összhangban, hogy benyújtották-e a nem pénzügyi kimutatást vagy a számviteli irányelv 19a. cikkének (4) bekezdésében, illetve 29a. cikkének (4) bekezdésében említett, taxonómiai közzétételeket tartalmazó külön jelentést. A nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy ezeket az információkat független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató ellenőrizze.

Miután a 3. kérdésben jelzett szakaszos ütemezést követve a CSRD alkalmazandóvá válik a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre, az irányelvnek a CSRD-n alapuló fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtási szabályai ugyanolyan mértékben alkalmazandók a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti közzétételekre is.

A CSRD értelmében (29) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek (vagy az érintett tagállam által engedélyezett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatónak) a korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás alapján véleményt kell nyilvánítania arról, hogy a fenntarthatósági beszámolás megfelel-e a CSRD követelményeinek, ideértve a taxonómiai rendelet 8. cikkében foglalt jelentéstételi követelményeket is.

Emellett az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifejezetten előírja, hogy egyes tevékenységek esetében – összetettségük miatt – független harmadik félnek kell ellenőriznie a TSC-nek való megfelelést. Például több gazdasági tevékenység esetében a számszerűsített életciklus-alapú üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásokat független harmadik félnek kell ellenőriznie (30).

5. Az EGT-országokban letelepedett vállalkozások kötelesek-e beszámolni gazdasági tevékenységeik taxonómiához való igazodásáról?

Az egységes piacon biztosított az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgása. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) a szabadkereskedelem és a személyek szabad mozgásának térsége, amelyet az uniós tagállamok, Norvégia, Izland és Liechtenstein alkotnak. Főszabály szerint az EGT egész területén ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák a homogén piac fenntartása érdekében. Ezért a taxonómiai beszámolás esetében ugyanezeket a követelményeket kell alkalmazni, feltéve, hogy a szabályokat belefoglalják az EGT-vívmányokba.

6. Hogyan tudják a szervezetek biztosítani, hogy a gazdasági tevékenységeik taxonómiához való igazodására vonatkozó önkéntes beszámolójuk ne mondjon ellent a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti kötelező információknak, vagy ne alakítson ki téves képet azokról?

A szervezetek taxonómiához igazodásra vonatkozó önkéntes beszámolása (31) olyan általános kifejezés, amely különböző lehetséges helyzeteket takarhat, többek között, de nem kizárólag a következőket:

—

a taxonómiához igazodásra vonatkozó előzetes beszámolás olyan szervezetek részéről, amelyek még nem a taxonómiához igazodásra, hanem csak a taxonómiához igazíthatóságra vonatkozó kötelező beszámolás hatálya alá tartoznak (pl. a taxonómiához igazodásra vonatkozó beszámolás a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkében előírt határidő előtt);

—

a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti kötelező taxonómiai beszámolási követelmény hatálya alá nem tartozó szervezetek, azaz olyan szervezetek általi beszámolás, amelyekre nem vonatkozik a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv/a CSRD szerinti, nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó kötelezettség.

A taxonómiai rendelet 8. cikkének hatálya alá tartozó, beszámolásra kötelezett szervezeteknek minden ilyen esetben tisztázniuk kell az önkéntes beszámolás elkészítésének alapját, beleértve azt is, hogy az előre hozott beszámolás egyébként megfelel-e a közzétételről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott követelményeknek (32).

Ajánlott, hogy azok a beszámolásra kötelezett szervezetek, amelyek nem tartoznak a taxonómiai rendelet 8. cikkének hatálya alá, ugyanazt a megközelítést kövessék, mint a taxonómiai rendelet 8. cikkének hatálya alá tartozó szervezetek (lásd fent).

Ha egy vállalkozás a kötelező beszámolás mellett ezt az önkéntes beszámolást is nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, egyértelművé kell tenni, hogy a két beszámolás milyen módon tér el egymástól. Amint azt a Bizottság első közleményében szereplő 7. kérdésre adott válasz is jelzi, az önkéntes beszámolás nem kaphat nagyobb hangsúlyt, mint a kötelező beszámolás, és azt olyan alapon kell elkészíteni, amely nem mond ellent a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti kötelező információknak, és nem alakít ki téves képet azokról (33).

Ha a szervezetek kötelező beszámolójukban a taxonómiához igazodásra vonatkozó önkéntes beszámolóból származó információkra hivatkoznak, adott esetben fel kell tüntetniük a kötelező beszámolással kapcsolatos, megfelelő minőségi és/vagy mennyiségi információkat is.

Az önkéntes taxonómiai beszámoló közzététele során a szervezeteknek figyelembe kell venniük az alternatív teljesítmény-mérőszámokról szóló ESMA-iránymutatások (34) és az ahhoz kapcsolódó Kérdések és válaszok (35) tartalmát is.

7. Az elvárások szerint hogyan kell a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak összehasonlító információkat közzétenniük a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti közzététel során?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 8. cikkének (3) bekezdése értelmében N évben beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak az adott N évben, és az N-1 évben közzétett KPI-ket kell feltüntetniük. Ezenkívül e rendelkezés második albekezdése egyértelművé teszi, hogy a nem pénzügyi vállalkozások 2023-ban kezdik meg az N-1. évre vonatkozó első KPI-k közzétételét.

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkének (4) bekezdése szerint a beszámolásra kötelezett nem pénzügyi vállalkozásoknak 2023-ban csak az első KPI-ket, azaz a 2022-es beszámolási időszakra vonatkozó KPI-ket kell közzétenniük.

2024-ben a beszámolásra kötelezett nem pénzügyi vállalkozásoknak a 2023-as beszámolási időszakra vonatkozó KPI-ket kell közzétenniük, összehasonlító információként kiegészítve azokat a 2022-es beszámolási időszakra vonatkozóan 2023-ban közzétett KPI-kel.

2024-ben a beszámolásra kötelezett pénzügyi vállalkozásoknak a 2023-as beszámolási időszakra vonatkozó KPI-ket összehasonlító információk nélkül kell közzétenniük. 2025-ben a beszámolásra kötelezett pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásoknak a 2024-es beszámolási időszakra vonatkozó KPI-ket kell közzétenniük az előző évre vonatkozó összehasonlító KPI-kel együtt, azaz 2024-ben a 2023-as beszámolási időszakra vonatkozóan közzétett KPI-kel együtt, stb.

8. Hogyan kell kezelniük a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a „kétszeres elszámolást” a több környezetvédelmi célkitűzéshez hozzájáruló üzleti tevékenységekkel összefüggésben?

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez (CCM) és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz (CCA) történő hozzájárulás

Mielőtt jövőbeli felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megállapítják a nem az éghajlattal kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzésekhez való lényeges hozzájárulásra vonatkozó TSC-t, a taxonómiához való igazodást csak az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések (az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás) tekintetében lehet értékelni és közzétenni.

Azt, hogy egy adott tevékenység mennyiben járul hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, az adott tevékenység jellege alapján kell értékelni.

Ami a CAPEX KPI-t illeti, amint az a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. melléklete 1.1.2.2. szakaszának utolsó bekezdésében is szerepel, a CAPEX jellege és hatálya egy olyan tevékenység esetében, amely lényegesen hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, egyes esetekben elkülönül – és így könnyen megkülönböztethető – attól a CAPEX-től, amely az adott tevékenységeknek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását szolgálja. Ez akkor fordulhat elő, amikor az alkalmazkodási megoldás kívül esik az éghajlatváltozás mérsékléséhez igazodó eszközön (azaz külön azonosítható és végrehajtott intézkedés/projekt), vagy ha a megoldást meglévő tevékenység/eszköz alkalmazkodási terve keretében határozták meg. Például a tengerpart közelében található szárazföldi szélerőműpark felépítésére szolgáló CAPEX-et, amely az éghajlatváltozás mérséklése tekintetében értékelendő, meg kell különböztetni a szélerőműpark tengerszint-emelkedéssel és tengerparti erózióval szembeni védelmére irányuló CAPEX-től, amelyet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében kell értékelni.

Másrészt, ha az alkalmazkodási megoldás szerves részét képezi azon új eszköz kialakításának, amely maga is igazodik az éghajlatváltozás mérsékléséhez (36), előfordulhat, hogy nehéz elkülöníteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó CAPEX-et az éghajlatváltozás mérsékléséhez kapcsolódó CAPEX-től. Ebben az esetben az éghajlatváltozás mérsékléséhez kapcsolódó CAPEX lefedheti az annak szerves részét képező alkalmazkodási megoldással összefüggő CAPEX-et is. Például annak érdekében, hogy egy új tengeri szélerőműpark igazodjon a taxonómiához az éghajlatváltozás mérséklése tekintetében, a létesítményt úgy kell megtervezni, hogy az ellenálló legyen a tengerszint-emelkedés hatásaival szemben (azaz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében megfeleljen a DNSH-elvnek). Az üzemeltető nehezen ismerheti meg egy olyan tengeri szélerőműpark komparatív CAPEX-értékét, amelyet nem a tengerszint-emelkedéshez alkalmazkodva alakítottak ki. Ilyen esetekben a CAPEX-ről csak az éghajlatváltozás mérsékléséhez kapcsolódó célkitűzés keretében kell beszámolni.

Ami az árbevételi KPI-t illeti, a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. melléklete 1.1.1. szakaszának második bekezdése szerint az éghajlatváltozáshoz igazított tevékenység által generált jövedelem nem számítható bele a vállalkozás árbevételi KPI-jének számlálójába, kivéve, ha ez a tevékenység:

—	az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő tevékenység (37), vagy

—	igazodik az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy bármely, nem az éghajlattal kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzéshez.

Így az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó szárazföldi szélerőműparkból származó árbevétel csak akkor számítható be a vállalkozás árbevételi KPI-jébe, ha a szélerőműpark az éghajlatváltozás mérséklése tekintetében a taxonómiához igazodik, és azt az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló célkitűzés keretében kell jelenteni. Az alkalmazkodásra fordított árbevételi KPI-ről nem számolnának be olyan tevékenységek esetében, amelyek pusztán az alkalmazkodást szolgálják.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz történő lényeges hozzájárulást elősegítő, alkalmazkodó tevékenységek esetében a vállalkozás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó célkitűzés keretében (6. oszlop) E megjelöléssel (20. oszlop) számíthatja be a megfelelő árbevételt az árbevételi KPI számlálójában. Ha az ilyen tevékenység lényegesen hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez is (pl. erdőtelepítés), a vállalkozás az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó célkitűzés keretében (5. oszlop) számíthatja be a megfelelő árbevételt az árbevételi KPI számlálójában (38). Például egy nem pénzügyi vállalkozás az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó célkitűzés keretében (5. oszlop) jelentheti az árvizek kockázatának kitett helyen éghajlathoz alkalmazkodó fákkal (azaz szárazságtűrő fákkal) végzett erdőtelepítési tevékenységből származó árbevételt, a szárazságtűrő magvak és cserjék értékesítéséből származó árbevételt pedig az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó célkitűzés (6. oszlop) keretében jelentheti. A vállalkozásnak hasonló megközelítést kell alkalmaznia az OPEX-re, és az erdőtelepítéssel kapcsolatos OPEX-et az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó célkitűzés keretében kell jelentenie, az alkalmazkodó magvak és cserjék értékesítésével kapcsolatos OPEX-et pedig az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzés keretében.

A CAPEX (39) kezelése az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájáruló tevékenységek esetében, a nem az éghajlattal kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó DNSH-elvnek való megfelelés érdekében

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájáruló tevékenységek esetében megtörténhet, hogy a beszámolásra kötelezett vállalkozás viseli a CAPEX-et a nem az éghajlattal kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó DNSH-elvnek való megfelelés érdekében. Például előfordulhat, hogy egy elektromos járműveket előállító gyárat üzemeltető (40), és az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak megfelelő autógyártónak kell viselnie a CAPEX-et annak érdekében, hogy a körforgásos gazdasággal vagy a környezetszennyezés megelőzésével kapcsolatos célkitűzések tekintetében megfeleljen a DNSH-elvnek, és így e járművek gyártását a taxonómiához igazítsa. Ez a CAPEX nem tüntethető fel az említett környezetvédelmi célkitűzések keretében (a II. mellékletben szereplő tábla 8. vagy 9. oszlopában), mivel e célkitűzések esetében a tevékenység csak a DNSH-elv teljesítményszintjét teljesíti, és a szóban forgó célkitűzésekhez való lényeges hozzájárulásra vonatkozó TSC még nem került megállapításra (41). Az említett CAPEX-et ehelyett az éghajlatváltozás mérséklésének célkitűzése keretében (a II. mellékletben található tábla 5. oszlopában) kell jelenteni, mivel a CAPEX azzal összefüggésben merül fel, hogy egy, az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájáruló tevékenységet taxonómiához igazodó tevékenységgé alakítanak azáltal, hogy teljesítik a DNSH-elv más célkitűzésekre vonatkozó kritériumait.

Miután egy jövőbeli felhatalmazáson alapuló jogi aktus megállapítja a környezeti célkitűzésekhez hozzájáruló gazdasági tevékenységekre vonatkozó TSC-t, előfordulhat, hogy egyes gazdasági tevékenységek képesek több környezetvédelmi célkitűzéshez is lényegesen hozzájárulni, nem csupán az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

A vonatkozó TSC megállapítását követően tovább lehet pontosítani az ilyen tevékenységekre vonatkozó, a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus, és különösen annak I. melléklete 1.2.2.2. szakasza szerinti beszámolást.

9. Milyen konszolidációs szintet kell előírni az anyavállalat KPI-jei esetében i. harmadik országbeli leányvállalatai és ii. harmadik országbeli vagy uniós leányvállalatainak tevékenységei/eszközei tekintetében? Hol kell közzétenni a KPI-ket?

Az I. melléklet 2. pontjának f) alpontja értelmében a KPI-ket az egyes vállalkozások szintjén kell megadni, amennyiben a vállalkozás csak egyedi nem pénzügyi kimutatásokat készít, vagy a csoport szintjén, amennyiben a vállalkozás készít konszolidált nem pénzügyi kimutatásokat.

A számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke határozza meg, hogy a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak egyedi vagy konszolidált nem pénzügyi kimutatást kell-e készíteniük, amelynek tartalmaznia kell a taxonómiai közzétételeket is (42). A beszámolásra kötelezett vállalkozás egyedi nem pénzügyi kimutatást készít, kivéve, ha anyavállalata az érintett vállalkozásra is kiterjedő nem pénzügyi kimutatást készít konszolidált szinten. Az anyavállalat konszolidált nem pénzügyi kimutatást készít, kivéve, ha saját anyavállalata feltünteti az anyavállalatot és leányvállalatait konszolidált nem pénzügyi kimutatásában.

Ezért az összevont KPI-k megadása céljából az anyavállalatoknak konszolidálniuk kell a következőket:

—	valamennyi leányvállalatuk, beleértve a harmadik országbeli leányvállalatokat is, a számviteli irányelv 6. fejezete szerint;

—	valamennyi tevékenységük (azaz árbevétel, CAPEX, OPEX) és eszközeik, valamint uniós és nem uniós leányvállalataik/szervezeteik tevékenységei és eszközei, beleértve a harmadik országokban végzett tevékenységeket is.

Ez azt jelenti, hogy a konszolidált csoportszinten közzétett KPI-k esetében a számviteli irányelv szerinti konszolidált nettó árbevételt, a CAPEX-et és az OPEX-et kell használni, függetlenül attól, hogy a nettó árbevétel, a CAPEX és az OPEX bizonyos hányada az EU-ban, illetve valamely harmadik országban keletkezik-e.

Ez a konszolidálási megközelítés nem módosul a CSRD alapján, amely lehetővé teszi, hogy a leányvállalat mentesüljön fenntarthatósági beszámolójának elkészítése és közzététele alól, ha az adott leányvállalat és leányvállalatai szerepelnek az anyavállalat konszolidált fenntarthatósági beszámolójában, amely az uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak (ESRS), illetve valamely bizottsági végrehajtási jogi aktusban azokkal egyenértékűnek tekintett standardoknak megfelelően készült. A CSRD által módosított számviteli irányelv 19a. cikkének (10) bekezdése és 29a. cikkének (9) bekezdése azonban kifejezetten kizárja a mentességből azokat a nagyvállalkozásokat, amelyek értékpapírjait az EU szabályozott piacaira bevezették.

Emellett a CSRD által módosított számviteli irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a vállalkozásoknak egyértelműen azonosítható módon, a vezetés beszámolójának, illetve a vezetés összevont beszámolójának egy külön szakaszában fel kell tüntetniük fenntarthatósági beszámolójukat. A CSRD hatálya alá tartozó vállalkozásoknak a vezetés beszámolójának, illetve a vezetés összevont beszámolójának ugyanabban a külön szakaszában kell közzétenniük taxonómiai KPI-jeiket. A CSRD által módosított számviteli irányelv új 29d. cikke értelmében a CSRD hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az európai egységes elektronikus formátumról szóló (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (43) (a továbbiakban: ESEF-rendelet) meghatározott géppel olvasható formátumban kell elkészíteniük a vezetés beszámolóját, és az ESEF-rendelet módosítása révén elfogadandó elektronikus beszámolási formátumnak megfelelően meg kell jelölniük a fenntarthatósági beszámolójukat – így taxonómiai KPI-jüket is – tartalmazó szakaszt.

10. Milyen szintű a KPI-k konszolidációja a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv szerinti uniós leányvállalattal rendelkező nem uniós vállalatcsoportok esetében?

Jelenleg annak a beszámolásra kötelezett vállalkozásnak, amely nem uniós anyavállalat leányvállalata, a számviteli irányelv 19. cikke alapján egyedi nem konszolidált KPI-ket kell megadnia egyedi nem pénzügyi kimutatásaiban. Amennyiben az ilyen leányvállalat más leányvállalatok anyavállalata, a számviteli irányelv 29a. cikke szerinti konszolidált nem pénzügyi beszámolóban meg kell adnia a leányvállalatait összevontan kezelő KPI-ket. A számviteli irányelv 19a. cikkének (3) bekezdésében és 29a. cikkének (3) bekezdésében foglalt mentességek csak akkor alkalmazandók, ha a nem uniós legfelső szintű anyavállalat az említett irányelv 29. és 19a. cikkével vagy 29a. cikkével összhangban olyan összevont vezetői jelentést vagy külön jelentést tesz közzé, amelyben az összes érintett leányvállalat is szerepel.

A CSRD hatálybalépését követően (44) a számviteli irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó nem uniós anyavállalat leányvállalatának konszolidált szinten kell közzétennie fenntarthatósági beszámolóját, ha ez a leányvállalat egyben anyavállalat is. Ez a leányvállalat mentesül fenntarthatósági beszámolójának közzététele alól, ha az adott leányvállalat és leányvállalatai szerepelnek az említett nem uniós anyavállalat összevont fenntarthatósági beszámolójában, amely az uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak (ESRS), illetve valamely bizottsági végrehajtási jogi aktusban azokkal egyenértékűnek tekintett standardoknak megfelelően készült. A számviteli irányelv 19a. cikkének (10) bekezdése és 29a. cikkének (9) bekezdése azonban kifejezetten kizárja a mentességből azokat a nagyvállalkozásokat, amelyek értékpapírjait az EU szabályozott piacaira bevezették.

A CSRD hatálybalépésétől számított hétéves átmeneti időszak alatt a számviteli irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó és nem uniós anyavállalat leányvállalataként működő, beszámolásra kötelezett vállalkozás összevont fenntarthatósági jelentésben konszolidálhatja az említett irányelv 19a. vagy a 29a. cikkének hatálya alá tartozó, legfelső szintű anyavállalat valamennyi uniós leányvállalatát. Ennek a beszámolásra kötelezett vállalkozásnak a vállalatcsoport azon uniós leányvállalatai közé kell tartoznia, amelyek a megelőző öt pénzügyi év legalább egyikében a legnagyobb forgalmat bonyolították az Unióban (adott esetben összevont alapon). Az átmeneti időszak lejárta után a nem uniós anyavállalat beszámolásra kötelezett uniós leányvállalata (45) nem mentesülhet fenntarthatósági beszámolójának közzététele alól (saját konszolidációs szintjén, ha ez a leányvállalat is anyavállalat), kivéve, ha a nem uniós anyavállalata ennek az anyavállalatnak a szintjén összevont fenntarthatósági beszámolót tesz közzé (azaz a nem uniós anyavállalat konszolidációs szintjén adja meg a KPI-ket), amely az uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak (ESRS) vagy azokkal egyenértékű standardoknak megfelelően készült.

11. Mentesíthető-e a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv/a CSRD hatálya alá tartozó leányvállalat a taxonómiával kapcsolatos közzétételek alól, ha anyavállalata kötelezés alapján vagy önkéntes alapon konszolidált szinten tesz közzé taxonómiával kapcsolatos információkat?

Jelenleg azok a vállalkozások, amelyek a számviteli irányelv 19a. cikkének (3) bekezdése és 29a. cikkének (3) bekezdése alapján mentesülnek a nem pénzügyi információk közzététele alól, az említett rendelkezésekben foglalt feltételek teljesülése esetén (azaz ha a mentesített vállalkozásra vonatkozó, taxonómiával kapcsolatos közzététel szerepel egy másik (anya) vállalkozás konszolidált nem pénzügyi kimutatásában vagy külön jelentésében) mentesülnek a taxonómiai rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti, a taxonómiával kapcsolatos közzétételek alól is.

Ha az anyavállalat nem köteles konszolidált nem pénzügyi kimutatást vagy külön jelentést készíteni, és azt csak önkéntes alapon készíti el, a leányvállalat nem mentesülhet a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti, a taxonómiával kapcsolatos közzétételek alól, kivéve, ha az anyavállalat olyan összevont vezetői jelentést tesz közzé, amelyben szerepel az adott leányvállalat, és amely a számviteli irányelv 29. és 19a. vagy 29a. cikkének megfelelően készült.

A CSRD hasonló mentességeket vezet be a számviteli irányelv 19a. cikkének (9) bekezdésében és 29a. cikkének (8) bekezdésében:

—

a leányvállalat mentesül, ha az ilyen vállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek valamely anyavállalkozás vezetésének a CSRD által módosított számviteli irányelv rendelkezéseinek megfelelően készített összevont beszámolójában, és ha teljesülnek a 19a. cikk (9) bekezdésében foglalt további feltételek. A mentesség azokra az esetekre is vonatkozik, ha a leányvállalat nem uniós vállalkozás leányvállalata.

—

az anyavállalat mentesül, ha az ilyen anyavállalat és leányvállalatai szerepelnek egy másik vállalkozás vezetésének a CSRD által módosított számviteli irányelv rendelkezéseinek megfelelően készített összevont beszámolójában, és teljesülnek a 29a. cikk (8) bekezdésében foglalt további követelmények. A mentesség azokra az esetekre is vonatkozik, ha az anyavállalat nem uniós vállalkozás leányvállalata.

A mentesség nem terjed ki azokra a nagyvállalkozásokra, amelyek értékpapírjait bevezették az EU szabályozott piacaira (a CSRD által módosított számviteli irányelv 19a. cikkének (10) bekezdése és 29a. cikkének (9) bekezdése).

12. Amennyiben a beszámolásra kötelezett vállalkozásnak konszolidált KPI-ket kell szolgáltatnia, meg kell-e adnia a leányvállalataira vonatkozó KPI-ket is?

A számviteli irányelv 29a. cikke előírja a nagy vállalatcsoportok anyavállalatai számára, hogy a vállalatcsoport szintjén tegyék közzé összevont fenntarthatósági beszámolójukat. A cél a csoport fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információk, valamint az annak megértéséhez szükséges információk jelentése, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések hogyan befolyásolják a csoport fejlődését, teljesítményét és helyzetét.

A CSRD által módosított számviteli irányelv 29a. cikkének (4) bekezdése értelmében, amennyiben az anyavállalat jelentős különbségeket állapít meg a csoport kockázatai vagy hatásai, valamint egy vagy több leányvállalatának kockázatai vagy hatásai között, az anyavállalatnak pontos magyarázatot kell adnia az érintett leányvállalatok kockázatairól és hatásairól. Az anyavállalatnak fel kell tüntetnie, hogy a konszolidációban szereplő leányvállalatok közül melyek mentesülnek a 19a. cikk (9) bekezdése, vagy a 29a. cikk (8) bekezdése szerint az éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolás alól. Ilyen esetekben az összevont fenntarthatósági beszámolóban a leányvállalati szintű taxonómiai KPI-ket is meg kell adni a háttérinformációk között.

13. Létezik-e olyan minimális árbevételi, CAPEX és OPEX küszöbérték, amely alatt a vállalkozások nem kötelesek beszámolni gazdasági tevékenységeik taxonómiához igazíthatóságáról vagy igazodásáról („lényegességi küszöbértékek”)?

A taxonómiai rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv/a CSRD hatálya alá tartozó vállalkozások kötelesek beszámolni arról, hogy árbevételük, CAPEX-ük és OPEX-ük mekkora részaránya kapcsolódik taxonómiához igazodó tevékenységekhez. A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus részletesebben meghatározza a bejelentendő releváns információk tartalmát és megjelenítését. A beszámolási kötelezettség alól nem irányoztak elő mentességet.

Ha az érintett vállalkozások adatok vagy bizonyítékok hiánya miatt nem tudnak megbizonyosodni a vállalkozások üzleti modellje szempontjából nem lényeges, taxonómiához igazítható tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok teljesüléséről, további értékelés nélkül taxonómiához nem igazodóként kell beszámolniuk ezekről a tevékenységekről.

Emellett az I. melléklet 1.1.3.2. szakasza bizonyos fokú rugalmasságot biztosít az OPEX KPI-re vonatkozó adatszolgáltatás során, amennyiben az OPEX egy nem pénzügyi vállalkozás üzleti modellje szempontjából „nem lényegesnek” minősül. Ebben a helyzetben a beszámolásra kötelezett vállalkozás:

—	mentesül az OPEX KPI számlálójának kiszámítása alól, és ezt a számlálót nullával egyenlőként teszik közzé;

—	közzéteszi az OPEX KPI nevezőjének teljes értékét;

—	ismerteti, hogy üzleti modelljében miért nem lényeges az OPEX (azaz a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerint meghatározott nevezőnek megfelelő teljes OPEX).

Így azok a vállalatok, amelyek egyáltalán nem vagy csak kis mértékben rendelkeznek jogosult OPEX-el (számláló), viszont teljes OPEX-ük (nevező) jelentős, nem élhetnek a mentességgel.

Az OPEX KPI kiszámítása alóli mentesség azonban nem minősül az információk közzététele alóli teljes mentességnek, mivel a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak továbbra is magyarázatot kell adniuk arra vonatkozóan, hogy az OPEX miért nem volt lényeges az adott üzleti modelljükben.

14. Hogyan kell kezelni a közös vállalkozások árbevételét, CAPEX-ét és OPEX-ét a taxonómiához kapcsolódó KPI-kre vonatkozó beszámolás során?

Az IFRS 11 standardnak megfelelően a közös vállalkozás olyan közös megállapodás, amelynek keretében a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló felek a megállapodás nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkeznek. Az IFRS 11 standardnak megfelelően a közös vállalkozásban lévő érdekeltséget befektetésként kell megjeleníteni, és ezt a befektetést a tőkemódszerrel kell elszámolni az IAS 28 Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések standardnak megfelelően, kivéve, ha a gazdálkodó egység az említett standardban meghatározottak szerint mentesül a tőkemódszer alkalmazása alól (IFRS 11, 24. bekezdés).

Annak elősegítése érdekében azonban, hogy a beszámolásra kötelezett vállalkozások pontos képet nyújtsanak a taxonómiához igazodó befektetéseikről, és összhangban az I. melléklet 1.2.3. szakaszával, a nem pénzügyi vállalkozások az árbevétel, a CAPEX és az OPEX alapján további KPI-ket is közzétehetnek, amelyek magukban foglalják a közös vállalkozásokban lévő, az IFRS 11 vagy az IAS 28 standard szerint elszámolt tőkebefektetéseket, a közös vállalkozás saját tőkéjében való részesedésük arányában.

15. Hogyan kell elszámolniuk a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a fedezeti instrumentumokat (beleértve a villamos energia határidős értékesítését)?

Az IAS 1 standard 82. bekezdésének a) pontja alapján az árbevétel bejelentett összegének azonosnak kell lennie az elszámolt árbevétel összegével. Az IFRS 9 standard szerinti minősített fedezeti kapcsolat keretében használt fedezeti instrumentumok valós értékének változásai befolyásolhatják az árbevétel összegét, ha a fedezett tétel az árbevétel. Ezt a kiigazítást azonban nem az IAS 1 standard 82. bekezdése a) pontjának részeként, hanem fedezeti instrumentumból származó nyereségként vagy veszteségként kell elszámolni, ezért nem része az árbevételi KPI-nek.

16. A nem pénzügyi vállalkozásoknak hogyan kell kiigazítaniuk a KPI-ket ahhoz, hogy figyelembe vegyék az általuk kibocsátott, környezeti szempontból fenntartható kötvényeket, szem előtt tartva a „kettős elszámolás” elkerülését? Hogyan kell kezelni a környezeti szempontból fenntartható kötvényeket/hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és az ezekhez kapcsolódó kettős elszámolást?

A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja a pénzügyi vállalkozások számára, hogy a nem pénzügyi vállalkozások KPI-jeit használják, amikor az említett nem pénzügyi vállalatokkal szembeni kitettségeket beépítik saját zöld eszközhányadosukba (GAR)/zöld beruházási arányukba (GIR), kivéve egyes olyan kitettségeket, amelyek esetében ismert, hogy a bevételek felhasználása a taxonómiához igazodik, például a nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott fenntartható kötvények esetében. A fenntartható kötvények a kötvényből származó bevételekből kifizetett, taxonómiához igazodó kiadások összegéig, azaz a KPI vállalati szintű százalékos aránya felett, és akár a fenntartható kötvényeknek való kitettség 100 %-áig beszámíthatók a GAR/GIR számlálójába.

Ha a fenntartható kötvényből származó bevételeket a taxonómiához igazodó CAPEX-re fordítják, az ilyen CAPEX már tükröződik a pénzügyi vállalkozás GAR-jában/GIR-ében (46). Másrészt ez a CAPEX a nem pénzügyi vállalkozás CAPEX KPI-jének részét képezi, és a pénzügyi vállalkozás KPI-jének a befektetést befogadó vállalkozások CAPEX KPI-je alapján történő kiszámítása során másodszor is beszámítanák a pénzügyi vállalkozás GAR-jába/GIR-ébe. A kettős elszámolás elkerülése érdekében a pénzügyi vállalkozásoknak korrigált CAPEX KPI-t kell alkalmazniuk, amelyet a nem pénzügyi vállalkozásnak saját, nem korrigált KPI-jei mellett közzé kell tennie (47).

Ez a taxonómiához igazodó CAPEX, amelyet a fenntartható kötvény bevételeiből fizettek ki, taxonómiához igazodó eszközök/berendezések létrehozásának vagy bővítésének felel meg, amelyeket a termelési folyamatban fel lehet használni taxonómiához igazodó kibocsátás és így árbevétel előállítására. Ez a taxonómiához igazodó árbevétel a nem pénzügyi vállalkozás árbevételi KPI-jének részét képezné. Tehát ugyanezt a taxonómiához igazodó árbevételt megjelenítenék a pénzügyi vállalkozás GAR-jában/GIR-ében egyrészt úgy, hogy a fenntartható kötvényt közvetlenül beépítenék a GAR-ba/GIR-be, másrészt pedig másodszor is beszámítanak a GAR-ba/GIR-be az említett nem pénzügyi vállalkozással szembeni egyéb kitettségek és az árbevételi KPI szorzataként. A kettős elszámolás elkerülése érdekében a pénzügyi vállalkozásoknak korrigált árbevételi KPI-t kell alkalmazniuk, amelyet a fenntartható kötvény lejárati időpontjáig a nem pénzügyi vállalkozásnak saját, nem korrigált KPI-jei mellett közzé kell tennie.

Ami CAPEX és/vagy OPEX KPI-k közzétételét illeti, azoknak a nem pénzügyi vállalkozásoknak, amelyek a beszámolási időszakban meghatározott felhasználású fenntartható kötvény(ek)et bocsátottak ki, amelyek CAPEX-ük és/vagy adott esetben az OPEX-ük egy részét vagy egészét finanszírozzák, a korrigált CAPEX és/vagy OPEX KPI-ket is közzé kell tenniük annak érdekében, hogy a pénzügyi vállalkozások elkerüljék az említett CAPEX és/vagy OPEX kétszeres elszámolását a nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni egyéb kitettségeikben (48). A korrigált CAPEX és/vagy OPEX KPI-kben a korrigált CAPEX és/vagy OPEX KPI-k számlálójából le kell vonni a taxonómiához igazodó CAPEX és/vagy OPEX azon hányadát, amelyet a beszámolási időszakban meghatározott felhasználású fenntartható kötvény(ek) kibocsátásából származó bevételből fedeztek.

Hasonlóképpen, az árbevételi KPI-k esetében azoknak a nem pénzügyi vállalkozásoknak, amelyek meghatározott felhasználású fenntartható kötvény(ek)et bocsátanak ki, amelyek a taxonómiához igazodó eszközöket (és az azokhoz kapcsolódó CAPEX és OPEX) (egy hányadát) finanszírozzák, és amelyeket a taxonómiához igazodó árbevétel előállítása során alkalmaznak a beszámolási időszakban, a fenntartható kötvény(ek) lejárati időpontjáig a korrigált árbevételi KPI-ket is közzé kell tenniük (49). A korrigált árbevételi KPI-ben le kell vonni az árbevételi KPI számlálójából a taxonómiához igazodó árbevétel azon hányadát, amely megfelel a fenntartható kötvény(ek)ből származó bevételekből finanszírozott, taxonómiához igazodó eszközök arányának.

17. Hogyan kell kezelnie a beszámolásra kötelezett vállalkozásnak az elidegenítési csoportokból és megszűnt tevékenységekből származó árbevételt és CAPEX-et az IFRS 5 standard összefüggésében?

Az I. melléklet 1.1.1. és 1.1.2. szakaszában említett elszámolási módszert kell alkalmazni. Bár a megszűnt tevékenységekből származó bevételeket a folytatódó tevékenységektől elkülönítve kell bemutatni (IFRS 5.33 standard), és ezért nem szerepelhetnek a bevételi tételben az IAS 1 standard 82. bekezdésének a) pontjában előírtak szerint, az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből vagy elidegenítési csoportokból származó bevételek a folytatódó tevékenységek részét képezik, és ezért az IAS 1 standard 82. bekezdésének a) pontjában előírtak szerint a bevételi tételben szerepelnek.

Az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök vagy elidegenítési csoportok részét képező eszközöket és megszűnt tevékenységeket az IFRS 5 standardnak megfelelően át kell sorolni, és külön mérlegtételben kell feltüntetni. Az IFRS 5 standard szerinti besorolás időpontjáig, vagy az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök vagy elidegenítési csoportok esetében ezen időpontot követően is, a pénzügyi éven belül elvégezhetők a mérleg azon kiegészítései, amelyek általában megfelelnek a CAPEX meghatározásának. Az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök vagy elidegenítési csoportok, valamint a megszűnt tevékenységek esetében a CAPEX meghatározásának megfelelő valamennyi kiegészítést figyelembe kell venni a CAPEX KPI kiszámításakor.

Ezen túlmenően a beszámolásra kötelezett szervezeteknek az I. melléklet 1.2.3. szakasza szerint háttérinformációkat kell szolgáltatniuk az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök vagy elidegenítési csoportok, valamint a megszűnt tevékenységek által az árbevételi és a CAPEX KPI-re gyakorolt aktuális és jövőbeli hatásokról.

18. Hogyan kell értékelniük a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a taxonómiai rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást (CCA) szolgáló gazdasági tevékenységek taxonómiához igazíthatóságát?

Az éghajlatváltozás mérséklését (CCM) szolgáló vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást támogató tevékenységek taxonómiához igazíthatóságát (lásd e közlemény 19. kérdését) kizárólag a tevékenység leírása alapján lehet értékelni, függetlenül attól, hogy a tevékenység megfelel-e a TSC-nek (az első bizottsági közlemény 3. és 9. kérdésére adott válaszoknak megfelelően).

Az alkalmazkodó tevékenységek tekintetében (lásd e közlemény 8. és 19. kérdését) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást (CCA) szolgáló gazdasági tevékenységek taxonómiához igazíthatóságának a taxonómiai rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti értékelése során az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletében szereplő gazdasági tevékenység megnevezése vagy leírása önmagában nem meghatározó az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz való lényeges hozzájárulás szempontjából. A beszámolásra kötelezett vállalkozásnak inkább azokat az általa bevezetett alkalmazkodási megoldásokat kell figyelembe vennie, amelyek révén a gazdasági tevékenység alkalmazkodhat az éghajlatváltozáshoz, illetve ellenállóbbá válhat az éghajlatváltozással szemben. A Bizottság első közleményének 5. kérdésére adott válasszal összhangban egy tevékenység taxonómiához igazíthatóságának bizonyítása érdekében a vállalkozásnak éghajlatikockázat- és sebezhetőség- értékelést kell végeznie a gazdasági tevékenység szempontjából lényeges, legjelentősebb fizikai éghajlati kockázatok tekintetében. Ezen túlmenően a vállalkozásnak tervet kell készítenie, amelyben felvázolja, hogyan és mikor kerül sor az említett fizikai kockázatokat csökkentő alkalmazkodási megoldások végrehajtására. Ha például egy cementgyártó megállapítja, hogy gyártási telephelye lavinaveszélynek van kitéve, tervet készíthet a lavinák megfékezésére szolgáló szerkezeti védelmi intézkedések bevezetésére, például lavina- vagy hóakadályok telepítésére. Az éghajlati kockázatok és sebezhetőségek értékelésén alapuló ilyen terv megléte alapján a gazdasági tevékenység taxonómiához igazítható az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében. Ez a taxonómiához igazíthatóság nem követeli meg, hogy a gazdasági tevékenység megfeleljen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó valamennyi technikai vizsgálati kritériumnak, vagyis nem kell biztosítani, hogy az alkalmazkodási megoldások megvalósítása már megtörtént.

19. Mekkora az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletében felsorolt tevékenységekből származó árbevétel és a megfelelő CAPEX/OPEX taxonómiához igazodó részaránya?

Az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. melléklete az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást (CCA) célzó, taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek három típusát különbözteti meg:

1) Alkalmazkodó tevékenységek:

Ezek olyan gazdasági tevékenységek, amelyek az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájuk/alkalmazkodásuk kialakítása révén lényeges hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Ez olyan alkalmazkodási megoldások bevezetését jelenti, amelyek képesek csökkenteni a tevékenységet fenyegető legjelentősebb fizikai éghajlati kockázatokat, amelyek azonosítására éghajlatikockázat- és sebezhetőség-értékelés során került sor. Ezek a tevékenységek akkor minősülnek taxonómiához igazodónak, ha megfelelnek az alkalmazkodásra vonatkozó általános lényeges hozzájárulási kritériumok 1–4. pontjának. Ha például egy cementgyártó megállapítja, hogy gyártási telephelye lavinaveszélynek van kitéve, tervet készíthet a lavinák megfékezésére szolgáló szerkezeti védelmi intézkedések bevezetésére, például lavina- vagy hóakadályok telepítésére. E tevékenységek esetében csak az alkalmazkodási megoldások bevezetéséhez kapcsolódó CAPEX és OPEX számolható el taxonómiához igazodóként. E tevékenység árbevétele csak akkor tekinthető taxonómiához igazodónak, ha maga a tevékenység is taxonómiához igazodó (lásd az I. melléklet 1.1.1. szakaszát) az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) tekintetében, majd pedig csak az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló célkitűzésébe kell beszámítani, vagy amikor hatályba lép a taxonómiai rendelet 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése vagy 15. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló rendelet, beszámítható bármely más környezeti célkitűzésbe is (lásd az első bizottsági közlemény 5. és 8. kérdésére adott válaszokat). Ellenkező esetben ezekről a tevékenységekről csak a CAPEX és az OPEX KPI-k keretében lehet beszámolni.

2) Támogató tevékenységek:

Ezek olyan tevékenységek, amelyek maguknak az alkalmazkodási megoldásoknak a szolgáltatásával nyújthatnak lényegesen hozzájárulást. Ezek a megoldások elősegítik, hogy egy másik gazdasági tevékenység lényegesen hozzájáruljon a taxonómiai rendelet 9. cikkében említett hat környezetvédelmi célkitűzés egyikéhez. Leírásuk kifejezetten említést tesz ezen tevékenységek támogató jellegéről (50). Ezenkívül nem felelnek meg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazáshoz történő lényeges hozzájárulás általános kritériumainak. Ezek a tevékenységek az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletében felsorolt alábbi tevékenységekre korlátozódnak:

—	9.1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő mérnöki tevékenység és kapcsolódó műszaki tanácsadás;

—	9.2. Piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció;

—	10.1. Nem-életbiztosítás: az éghajlattal kapcsolatos veszélyek ellen nyújtott biztosítások;

—	10.2. Viszontbiztosítás.

E tevékenységek esetében az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletében meghatározott TSC teljesítéséhez kapcsolódó árbevétel, CAPEX és OPEX taxonómiához igazodóként számolható el.

3) Alkalmazkodó-támogató tevékenységek:

Ezek a fent vázolt 1. és 2. típust ötvöző gazdasági tevékenységek az alábbiak révén lényegesen hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz:

—	maguk is alkalmazkodóvá válnak (alkalmazkodó tevékenység), valamint

—	támogatják, hogy más tevékenységek lényeges hozzájárulást nyújtsanak (támogató tevékenység).

A tevékenység leírásában a következő mondat határozza meg ezeket a tevékenységeket: „ Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat ”. Az ebbe a típusba tartozó tevékenységeknek meg kell felelniük az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletében az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz történő lényeges hozzájárulásra vonatkozóan meghatározott általános kritériumoknak, valamint a támogató jellegre vonatkozó további kritériumoknak. Tehát, ha a tevékenység megfelel a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumok 1–4. pontjának, akkor alkalmazkodó tevékenységnek minősülhet. Ha a tevékenység ezen túlmenően megfelel e kritériumok 5. pontjának is, akkor támogató tevékenységnek is minősülhet. Először azonban magát a tevékenységet kell alkalmazkodóvá tenni ahhoz, hogy támogatónak minősülhessen. Például előfordulhat, hogy egy iskola, amelyet a talajsüllyedés veszélye fenyeget, betonalapzatot vagy záróréteget épít annak érdekében, hogy ellenállóvá váljon az éghajlatváltozással szemben; ez pedig alkalmazkodó tevékenységnek minősül. Emellett az iskola az éghajlatváltozással kapcsolatos tanfolyamokat is kínálhat, amelyek ösztönözhetik az éghajlatváltozás elleni egyéni fellépéseket.

E tevékenységek esetében az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát biztosító alkalmazkodási megoldások bevezetéséhez kapcsolódó CAPEX és OPEX az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében a taxonómiához igazodóként számolható el (51) (a fenti példában a betonalapzatra vagy zárórétegre fordított CAPEX). Emellett magának az alkalmazkodási megoldás biztosításának az árbevétele és az ahhoz kapcsolódó CAPEX és OPEX az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében a taxonómiához igazodóként számolható el.

II. SZAKASZ

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK AZ ÁRBEVÉTELI KPI-VEL KAPCSOLATBAN

20. Mikor kell előírni egy vállalkozás számára, hogy a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alapján beszámoljon egy olyan gazdasági tevékenységről, amelyet nem maga a beszámolásra kötelezett szervezet, hanem egy alvállalkozó végzett?

A beszámolásra kötelezett szervezeteknek az alvállalkozó által végzett tevékenységekből származó árbevételt a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 1.1.1. szakaszában említett elszámolási módszernek megfelelően kell jelenteniük. Tehát a beszámolásra kötelezett szervezetnek meg kell határoznia, hogy az adott tevékenységből származó bevételt az alkalmazandó IFRS 15 standardban meghatározott elvek szerint saját bevételeként jeleníti-e meg. Amennyiben az alvállalkozó által termelt bevételt a beszámolásra kötelezett szervezet bevételeként jelenítik meg, azt figyelembe kell venni az árbevételi KPI kiszámításakor.

Például: A szervezet a logisztikai ágazat szereplője, és ügyfeleinek közúti árufuvarozási szolgáltatásokat nyújt (az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus a következőképpen írja le a „közúti áruszállítás” elnevezésű, 6.6. tevékenységet: „...kategóriájú járművek vásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és üzemeltetése” ). Az ilyen szállítási szolgáltatások nyújtása érdekében a szervezet vagy közvetlenül tulajdonol és üzemeltet bizonyos járműveket, vagy tevékenységeinek egy részét alvállalkozókkal vagy harmadik fél fuvarozókkal kötött szerződések útján kiszervezi, hogy az adott kategóriába tartozó járművek megvásárlása, finanszírozása, lízingelése, bérlése és közvetlen üzemeltetése nélkül nyújthasson szállítási szolgáltatásokat ügyfeleinek.

Az árbevétel a szállítási szolgáltatási tevékenység egésze során keletkezik, függetlenül attól, hogy hogyan (kinek a közreműködésével) végzik ezeket a szolgálatásokat; a kiszervezett tevékenység még akkor is a „közúti áruszállítás” elnevezésű 6.6. általános tevékenység részét képezi, ha a szervezet nem vásárolja meg, nem bérli és nem üzemelteti közvetlenül a járműveket. A tevékenységek e kiszervezett hányada tekintetében a taxonómiai közzétételek esetében figyelembe veendő árbevételi KPI az IFRS 15.34–B3 standardnak megfelelően a pénzügyi kimutatásokból származtatott KPI.

Amennyiben a pénzügyi kimutatásokban a szervezetet határozták meg a teljesítési kötelem kielégítésének főkötelezettjeként, bevételként azon ellenérték bruttó összegét kell megjelenítenie, amelyre a meghatározott áruk vagy szolgáltatások átruházásért várakozása szerint jogosultságot szerez. A szerződés szerint ügynökként eljáró szervezetnek a teljesítési kötelem kielégítésekor bevételként azon díj vagy jutalék összegét kell megjelenítenie, amelyre a másik fél által nyújtandó meghatározott áruk vagy szolgáltatások közvetítéséért várakozása szerint jogosultságot szerez. A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 1. mellékletének 1.1.1. szakaszában foglaltak szerint az árbevételnek fedeznie kell az IAS 1 standard 82. bekezdésének a) pontja alapján megjelenített bevételeket.

21. Hogyan kell jelenteniük a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a taxonómiához igazodó olyan gazdasági tevékenységekből származó árbevételt, amelyekből származó outputot belső fogyasztás során használják fel?

Az I. melléklet 1.2.3.1. szakaszának b) pontja szerinti, „a nem pénzügyi vállalkozások által saját belső fogyasztásuk céljából végzett taxonómiához igazodó tevékenységekhez kapcsolódó összegekre” vonatkozó adatok közzététele azon háttérinformációk egyik eleme, amelyek lehetővé teszik, hogy a beszámolásra kötelezett vállalkozások árbevételi KPI-jükben bekövetkezett változások fő mozgatórugói és elemei mellett azt is kifejtsék, hogy miként alakult a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek belső értékesítésének vagy fogyasztásának outputja a beszámolási időszakban (52). Ezen információk alapján a beszámolásra kötelezett vállalkozások közzétehetik, hol és hogyan fordulhatott elő, hogy a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek (pl. taxonómiához igazodó megújuló forrásokból előállított energia) outputját belső fogyasztásra irányították át, és következésképpen azok nem szerepelnek az árbevételi KPI-ben, amely csak a külső értékesítéseket rögzíti.

22. Hogyan kell a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak az árbevételt hozzárendelniük olyan gazdasági tevékenységekhez, amelyek több szolgáltatást vagy terméket nyújtanak a vevőknek?

Az I. melléklet 1.1.1. szakaszában említett elszámolási módszert kell alkalmazni. Először is az IFRS 15 standard határozza meg a bevételeknek a beszámolásra kötelezett szervezet által teljesített teljesítési kötelmek alapján történő megjelenítésére vonatkozó kritériumokat, ideértve azokat az eseteket is, amikor több teljesítési kötelem egyetlen egészet alkot, amelyhez a bevételeket teljes mértékben hozzárendelik. Az árbevételi KPI jelentése céljából ezeket a kritériumokat kell szem előtt tartani annak meghatározásához, hogy miként lehet a bevételeket különböző gazdasági tevékenységekhez rendelni, ha ugyanazon vevő vagy vevőcsoport tekintetében több teljesítési kötelem is teljesül.

Például a szervezet szerződést köt arra, hogy megújulóenergia-termelési infrastruktúrát építsen ki egy vevő számára. A projekt általános irányításáért felelős szervezet különböző ígért árukat vagy szolgáltatásokat határoz meg, beleértve a mérnöki munkákat, a terület megtisztítását, az alapozást, a beszerzést, a szerkezet megépítését, a berendezések és technológiák telepítését és az utómunkákat. Az ebből a projektből származó árbevételt a pénzügyi kimutatásokban az IFRS 15 standard szerint elvégzett elemzésnek megfelelően rendelik hozzá különböző gazdasági tevékenységekhez, azaz attól függően, hogy az áruk és szolgáltatások számviteli szempontból elkülönülnek-e vagy sem. Ha az áruk és szolgáltatások elkülönülnek, az árbevételt fel kell osztani és a megfelelő gazdasági tevékenységekhez kell hozzárendelni.

III. SZAKASZ

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK A CAPEX KPI-VEL KAPCSOLATBAN

23. Hogyan kell kezelniük a beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a CAPEX-ük finanszírozása céljából kapott közfinanszírozást és támogatásokat?

A nem pénzügyi vállalkozások CAPEX-ének finanszírozási forrása (pl. állami vagy magán, a vállalkozáson kívüli vagy belüli, illetve ezek kombinációja) nem releváns az adott CAPEX taxonómiához való igazodásának értékelése szempontjából. A beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a taxonómiához való igazodásuk értékelése céljából az összes CAPEX-et figyelembe kell venniük, függetlenül a finanszírozás forrásától.

24. A beszámolás szempontjából mikor kezdődik a CAPEX-terv öt–tíz éves időszaka a nem pénzügyi vállalkozások esetében? Vonatkozik-e ez az időszak a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység bővítésére, valamint a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenység taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységgé történő átalakítására irányuló tervre?

Az I. melléklet 1.1.2.2. szakaszában említett, a CAPEX-tervre vonatkozó öt–tíz éves időszaknak a vezető testület vagy az azt hatáskör-átruházás útján jóváhagyó más szerv általi jóváhagyással kell kezdődnie. Az időszak egyaránt vonatkozik arra a tervre, amely a vállalkozás taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeinek bővítésére irányul, valamint arra, amely a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek megkezdésére és korszerűsítésére irányul azok taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységgé történő átalakítása céljából.

25. Mikor veszi kezdetét az I. melléklet 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének c) pontjában említett egyedi intézkedések végrehajtására rendelkezésre álló 18 hónapos időszak?

Az I. melléklet 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének c) pontjában említett egyedi intézkedések kezdő időpontját azzal az időponttal kell összehangolni, amikor a számviteli szabályok (például a tárgyi eszközökre vonatkozó IAS 16 standard (7) bekezdése és az immateriális javakra vonatkozó IAS 38 standard (21) bekezdése szerint a kapcsolódó CAPEX-et megjelenítik a pénzügyi kimutatásban, nem pedig a taxonómiához igazodó output, szolgáltatás vagy intézkedése teljesítésére vonatkozó szerződés megkötésének időpontjával.

26. Mennyire átfogóan és pontosan kell beszámítani a CAPEX-tervet a CAPEX KPI számlálójába? Az I. melléklet 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében CAPEX-nek minősülne-e egy meglévő, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység ugyanabban a létesítményben történő bővítése?

Az I. melléklet 1.1.2.2. szakaszában említett CAPEX-tervnek azonosítania kell minden olyan tervezett intézkedést, amely szükséges annak biztosításához, hogy a gazdasági tevékenység megfeleljen a TSC-nek, és tartalmaznia kell ezen intézkedések leírását, az ezen intézkedésekhez kapcsolódó kiadásokat és azok időzítését, beleértve a jelentős közbenső mérföldköveket is, hogy a befektetők hatékonyan nyomon követhessék a beruházási terv végrehajtását (53). Nem kell figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyek nem annak biztosításához kapcsolódnak, hogy a tevékenység megfeleljen a kritériumoknak, pl. olyan, a környezeti teljesítményt nem befolyásoló szempontokat, mint annak a létesítménynek a díszítése, amelyben a tevékenységet végzik. A taxonómiához igazodó eszközök hatékony működésének és napi szervizelésének biztosításához szükséges OPEX-et adott esetben bele kell foglalni az OPEX-tervbe az I. melléklet 1.1.3.2. szakasza első bekezdésének a) és b) pontjával összhangban.

Annak meghatározása érdekében, hogy egy meglévő, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység bővítése az I. melléklet 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében CAPEX-nek minősül-e, figyelembe kell venni, hogy a bővítés mikor fejeződik be, és a kapcsolódó CAPEX felmerülésének időpontjához viszonyítva mikor válik működőképessé. Ha a bővítés ugyanabban a pénzügyi időszakban válik működőképessé, amikor az összes kapcsolódó CAPEX felmerült, akkor azt az 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének a) pontja alapján lehet beszámítani (azaz a bővítéshez nincs szükség a CAPEX-terv alkalmazására). Ezzel szemben, ha a bővítésre több pénzügyi időszakban kerül sor, a CAPEX a bővítés befejezése előtti pénzügyi időszakokban merül fel. Annak érdekében, hogy ez a CAPEX abban a pénzügyi időszakban is taxonómiához igazodóként legyen beszámítható, amikor felmerült, de a bővítés még nem fejeződött be, a vállalkozásnak az 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének b) pontja szerinti CAPEX-tervet kell alkalmaznia. A CAPEX-terv célja, hogy bizonyos fokú bizonyosságot nyújtson arra vonatkozóan, hogy a kibővített tevékenység a taxonómiához igazodó módon valósul meg, és ennek alapján lehetővé tegye, hogy már a bővítés befejezése előtti időszakokban felmerült CAPEX-et is taxonómiához igazodóként számítsák be. A befejezést követően a kibővített tevékenységnek mindkét esetben meg kell felelnie a vonatkozó TSC-nek.

27. Hogyan kell megjeleníteni az I. melléklet 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt, taxonómiához igazodó CAPEX értékét?

Az I. melléklet „Háttér-információk a CAPEX KPI-ről” című 1.2.3.2. szakasza értelmében a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos, az I. melléklet 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti különféle CAPEX-tételeket tevékenységi szinten kell megjeleníteni. Ez azt jelenti, hogy a különböző CAPEX-tételek vonatkozó értékeit aggregált formában kell megjeleníteni egy adott tevékenységre vonatkozóan. Több taxonómiához igazítható/igazodó gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás esetében a megjelenítésnek egyértelművé kell tennie, hogy a CAPEX-tétel mely tevékenységhez kapcsolódik. Amennyiben az I. melléklet 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti, taxonómiához igazodó releváns CAPEX egyedi értékei elkülöníthetők, a beszámolásra kötelezett vállalkozások dönthetnek úgy, hogy azokat a II. mellékletben szereplő táblában egy releváns tevékenység keretében tételesen tüntetik fel. Az adott tevékenység taxonómiához igazodó releváns CAPEX-ének összértéke az 1.1.2.2. szakasza első bekezdésének a), b) és c) pontjában szereplő tételek összege a taxonómiához igazodó releváns tevékenységek esetében. A különböző tételek értékeit az I. melléklet 1.2. pontja szerinti előírások és háttér-információk részeként is megfelelően ki kell fejteni.

28. Mi tartozik az I. melléklet 1.1.2.2. szakasza és 1.1.3.2. szakasza első bekezdésének c) pontjában említett, azaz a taxonómiához igazodó output megvásárlásával és az egyedi intézkedésekkel kapcsolatos CAPEX és OPEX körébe?

Lásd a Bizottság első közleményének 11. kérdésére adott válaszban szereplő magyarázatokat az 1.1.2.2. szakasza és 1.1.3.2. szakasza első bekezdésének c) pontjában említett, a CAPEX és OPEX körébe tartozó tevékenységekre/intézkedésekre vonatkozóan (54). A jelen közlemény e kérdése tekintetében, amikor az említett válaszban a taxonómiához igazíthatóságról történik említés, azt a taxonómiához való igazodásra való hivatkozásként kell értelmezni.

Mivel az uniós taxonómia idővel kiegészül a taxonómiai rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban felsorolt gazdasági tevékenységekkel, a releváns tevékenységek/intézkedések köre bővülhet.

29. Hogyan kell közzétenni az értékláncokba integrált CAPEX-et és OPEX-et abban az esetben, ha a beszámolásra kötelezett vállalkozás egyaránt végzi a taxonómiához igazítható upstream és downstream gazdasági tevékenységet?

Abban az esetben, ha egy közbenső upstream tevékenységet az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus önálló tevékenységként határoz meg, az adott tevékenységhez kapcsolódó CAPEX-et vagy OPEX-et attól függetlenül kell értékelni, hogy az adott tevékenységből származó outputot egy másik, az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban szintén meghatározott downstream tevékenységre használják-e fel. Ha például egy vállalkozás cementet állít elő (az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 3.7. szakaszában felsorolt tevékenység), és ezt a cementet egy épület építésére használja fel, a cementre vonatkozó TSC teljesítéséhez kapcsolódó CAPEX taxonómiához igazodó, függetlenül attól, hogy az épület építése taxonómiához igazodó-e. Lásd még e közlemény 21. kérdését abban a tekintetben, hogy a vállalkozásoknak hogyan kell közzétenniük a taxonómiához igazodó azon gazdasági tevékenységekből származó árbevételt, amelyekből származó outputot belső fogyasztás során használják fel.

30. Hogyan kell értékelni a CAPEX-et a taxonómiához való igazodás szempontjából, ha a CAPEX által finanszírozott eszközt különböző projekteknél lehet felhasználni?

A zöldrefestés elkerülése és a pontos beszámolás biztosítása érdekében a CAPEX-nek csak a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek végzését hatékonyan segítő hányadát szabad azokhoz hozzárendelni. A beszámolásra kötelezett szervezeteknek olyan nem pénzügyi mérőszámot kell alkalmazniuk, amely biztosítja a CAPEX pontos hozzárendelését a taxonómiához igazodó tevékenységhez. Ha például a CAPEX által finanszírozott eszköz 100 taxonómiához igazodó, és 100 taxonómiához nem igazodó kibocsátási egységet állít elő, a beszámolásra kötelezett vállalkozás az említett CAPEX 50 %-át taxonómiához igazodóként tüntetheti fel. A CAPEX taxonómiához igazodó tevékenységekhez való hozzárendeléséhez használt módszertannak ellenőrizhető bizonyítékokon kell alapulnia.

A beszámolásra kötelezett vállalkozásnak az I. melléklet 1.2.3. szakasza értelmében háttér-információkat is meg kell adnia a következőkről:

—	a CAPEX több projekthez történő hozzárendelése, valamint

—	a CAPEX taxonómiához igazodó tevékenységekhez való hozzárendelésének módszertana.

31. Beszámíthatók-e az aktív időbeli elhatárolások a taxonómiához igazodó CAPEX közé?

A CAPEX KPI-ben feltüntetendő költségként az I. melléklet 1.1.2. szakaszában felsorolt költségeket kell figyelembe venni. E költségek feltüntetése a megjelenítési követelményeknek a vonatkozó számviteli standardok szerinti időzítését követi, mivel amíg a releváns számviteli standardoknak megfelelően meg nem jelenítik a CAPEX vonatkozó elemeit, nem tekinthető úgy, hogy az ilyen aktív időbeli elhatárolások lehetővé tesznek taxonómiához igazítható vagy igazodó költségeket.

II. SZAKASZ

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK AZ OPEX KPI-VEL KAPCSOLATBAN

32. Hogyan kell a kutatást és fejlesztést figyelembe venni az OPEX KPI számlálójában, amennyiben az nem kapcsolható egyedi tevékenységekhez?

Az I. melléklet 1.1.3.2. szakasza első bekezdésének a) pontja előírja, hogy a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos OPEX-nek kapcsolódnia kell „a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekkel összefüggő eszközökhöz vagy folyamatokhoz” , és azt szerepeltetni kell az OPEX KPI számlálójában. Ezért ha a kutatás és fejlesztés nem kapcsolható taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekhez, az nem vehető figyelembe az OPEX KPI számlálójában. Ha mind a taxonómiához igazodó, mind a taxonómiához nem igazodó tevékenységek esetében alkalmaznak K+F-t, a K+F költségeit a taxonómiához igazodó tevékenységekhez való hozzájárulás arányában kell szerepeltetni az OPEX KPI számlálójában (lásd az e közlemény 26. kérdésére adott választ).

33. Hogyan kell értelmezni és kezelni az I. melléklet 1.1.3.2. szakasza első bekezdésének a)–c) pontjában említett OPEX-kategóriákat (OPEX-számláló) az OPEX KPI számlálójában és nevezőjében?

Az I. melléklet 1.1.3.2. szakasza első bekezdésének a)–c) pontjában említett, az OPEX KPI számlálójának részét képező OPEX-kategóriákat az OPEX KPI nevezőjében is figyelembe kell venni.

34. Az OPEX KPI nevezője meghatározásának mely elemeire utal az „a karbantartáshoz és javításhoz kapcsolódó közvetlen, nem tőkésített költségek (...), valamint az ingatlanok, gépek és berendezések közé tartozó eszközök (...) napi szervizelésével kapcsolatos minden olyan egyéb közvetlen kiadás” kifejezés az I. melléklet 1.1.3.1. szakaszában?

A karbantartáshoz és javításhoz kapcsolódó, valamint az OPEX KPI nevezőjében szereplő bármely egyéb közvetlen kiadás elsősorban a fizikai eszközökre vonatkozik. A karbantartáshoz és javításhoz kapcsolódó vagy egyéb közvetlen költségek azonban az immateriális javak (pl. használati jogot megtestesítő eszközök, szoftverek) esetében is relevánsak lehetnek. Ezért mindezeknek a költségeknek szerepelniük kell az OPEX KPI nevezőjében.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(2) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről (HL L 442., 2021.12.9., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 9.) az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról (HL L 188., 2022.7.15., 1. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 6.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 443., 2021.12.10., 9. o.).

(5) https://finance.ec.europa.eu/system/files/2021-07/sustainable-finance-taxonomy-article-8-faq_en.pdf

(6) https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/business_economy_euro/banking_and_finance/documents/sustainable-finance-taxonomy-article-8-report-eligible-activities-assets-faq_en.pdf

(7) A Bizottság közleménye – Az uniós taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekre és eszközökre vonatkozó beszámolással kapcsolatos egyes jogi rendelkezéseinek értelmezése 2022/C 385/01 (HL C 385., 2022.10.6., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

(9) ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/267/oj

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(11) A Bizottság (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 9.) az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról (HL L 188., 2022.7.15., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2022.12.16., 15. o.).

(13) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről (HL L 442., 2021.12.9., 1. o.).

(14) A Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 6.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 443., 2021.12.10., 9. o.)

(15) A Bizottság közleménye – Az uniós taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekre és eszközökre vonatkozó beszámolással kapcsolatos egyes jogi rendelkezéseinek értelmezése 2022/C 385/01 (HL C 385., 2022.10.6., 1. o.).

(16) https://finance.ec.europa.eu/system/files/2021-07/sustainable-finance-taxonomy-article-8-faq_en.pdf

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.).

(18) A 2021 decemberében online közzétett bizottsági szolgálati dokumentum (frissítve: 2022. január).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(21) A Bizottság (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 9.) az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról (HL L 188., 2022.7.15., 1. o.).

(22) A közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 10. cikkében foglalt ütemterv szerint a pénzügyi vállalkozások 2023. december 31-ig a nukleáris energiával és a fosszilis gázokkal összefüggő tevékenységek tekintetében is csak a 10. cikk (3) bekezdésében előírt, az említett tevékenységek taxonómiához igazíthatóságára vagy nem igazíthatóságára vonatkozó adatokat teszik közzé, a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 8. cikkének (8) bekezdésében említettek szerint, az annak a taxonómiához igazíthatóságra vonatkozó beszámolásról szóló XII. mellékletében szereplő 1., 4. és 5. táblában. A pénzügyi vállalkozásoknak 2024. január 1-jétől a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 8. cikke (8) bekezdésében említettek szerint az annak XII. mellékletében szereplő 2. és 3. táblában közzé kell tenniük a taxonómiához igazodó, nukleáris energiával és a fosszilis gázokkal összefüggő tevékenységek arányait is. A pénzügyi vállalkozások a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 8. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban partnereik legfrissebb rendelkezésre álló adatainak és fő teljesítménymutatóinak felhasználásával számítják ki a nukleáris energiával és a fosszilis gázzal összefüggő tevékenységeket saját KPI-jeiken belül.

(23) További részletekért lásd a Bizottság első közleményének 1. kérdésére adott választ.

(24) Lásd a CSRD átültetéséről szóló 5. cikket.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (átdolgozás (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(28) A taxonómiai rendelet 8. cikkének (1) bekezdése tisztázza, hogy „[b]ármely vállalkozás, amely a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikke alapján nem pénzügyi információkat köteles közzétenni, a nem pénzügyi kimutatásában vagy összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatásában tájékoztatást ad arról, hogy a vállalkozás tevékenységei milyen módon és mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez […]”.

(29) Az e közleményben szereplő 3. kérdésre adott válasz részletesen ismerteti a CSRD szerinti beszámolási standardok fokozatos bevezetését.

(30) Lásd például az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus (11) preambulumbekezdését, valamint az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének a gyártással és az energiával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó 3.6., 3.10., 3.13., 4.5., 4.6., 4.7., 4.18., 4.19., 4.22. és 4.23. szakaszát.

(31) A Bizottság első közleményében szereplő 7. kérdésre adott válaszban további információk találhatók az önkéntes beszámolás fogalmával kapcsolatban.

(32) További részletek találhatók a bizottsági szolgálati dokumentumban: „GYIK: Hogyan kell beszámolniuk a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásoknak a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeikről és eszközeikről a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus értelmében?, különösen a 31. kérdésre adott válasz részét képező 35. lábjegyzetben.

(33) A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform által kiadott dokumentum függeléke további iránymutatást nyújt az önkéntes beszámolásról és a becslések használatáról a taxonómiához igazíthatóságra vonatkozó első éves beszámoló(k)hoz: https://finance.ec.europa.eu/system/files/2021-12/sustainable-finance-taxonomy-eligibility-reporting-voluntary-information_en.pdf

(34) ESMA/2015/1415en – Az ESMA iránymutatásai az alternatív teljesítmény-mérőszámokról.

(35) ESMA 32–51–370 – Kérdések és válaszok az alternatív teljesítmény-mérőszámokról szóló ESMA-iránymutatásokról – 2022. április 1. (Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a dokumentum aktualizálásra kerülhet, ezért mindig az ESMA honlapján elérhető legfrissebb változatára kell hivatkozni: https://www.esma.europa.eu/).

(36) A DNSH-elvnek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumai az újonnan épített fizikai eszközöket használó új és meglévő tevékenységek esetében előírják, hogy a gazdasági szereplő már a tervezés és az építés idején integrálja és a működés megkezdése előtt valósítsa meg azokat az alkalmazkodási megoldásokat, amelyek csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges, legfontosabb azonosított fizikai éghajlati kockázatokat.

(37) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz történő lényeges hozzájárulást támogató tevékenységek esetében – például bizonyos típusú mérnöki, biztosítási és oktatási tevékenységek esetében – be lehet számolni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos árbevételi KPI-ről, de az éghajlatváltozás mérséklését támogatók esetében nem, mivel az ilyen tevékenységek tekintetében nincsenek az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó vizsgálati kritériumok.

(38) Ha az előző mondatban említett tevékenység nem támogató jellegű, az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó célkitűzés keretében elért árbevételi KPI-t külön sorban, E megjelölés nélkül kell jelenteni. A vállalkozásnak minden esetben el kell kerülnie az I. melléklet 1.2.2.2. szakasza szerinti kétszeres elszámolást. A 4. oszlopban feltüntetett KPI-nek meg kell egyeznie a 18. oszlopban szereplő értékkel.

(39) Az ilyen tevékenység árbevételét csak azt követően kellene megjeleníteni az árbevételi KPI számlálójában, hogy a tevékenység taxonómiához igazodóvá válik.

(40) Lásd: az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 3.3. szakasza. „Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára”.

(41) Az említett célkitűzésekhez való lényeges hozzájárulásra vonatkozó TSC megállapítását követően további CAPEX-re lehet szükség ahhoz, hogy a tevékenység lényegesen hozzájáruljon e célkitűzések megvalósításához.

(42) További részletekért lásd a Bizottság első közleményének 1. kérdését.

(43) A Bizottság (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 17.) a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (ESEF-rendelet) (HL L 143., 2019.5.29., 1. o.).

(44) Lásd a szakaszos alkalmazás leírását az e közlemény 3. kérdésére adott válaszban.

(45) A CSRD által módosított számviteli irányelv 40a. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében.

(46) A III. melléklet 1.2. szakasza, az V. melléklet 1.2.1. szakasza negyedik bekezdésének a) pontja, a VII. melléklet 2.4. szakaszának első bekezdése, valamint a IX. 1. szakaszának negyedik bekezdése értelmében a pénzügyi vállalkozás a befektetést befogadó vállalkozások árbevételi KPI-jén, valamint e vállalkozások CAPEX KPI-jén alapuló GAR-t/GIR-t tesz közzé.

(47) a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 7. cikke (4) bekezdésének utolsó bekezdése.

(48) Lásd az I. melléklet 1.2.3.2. szakaszának utolsó bekezdéseit.

(49) Lásd az I. melléklet 1.2.3.1. szakaszának utolsó bekezdését.

(50) A tevékenység leírása a következő mondattal egészül ki: „E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat.”

(51) Az I. melléklet 1.1.2.2. szakaszának utolsó bekezdése, valamint 1.1.3.2. szakaszának negyedik bekezdése.

(52) A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek belső értékesítésének/fogyasztásának költsége az I. melléklet 1.1.3.2. szakaszának c) pontja értelmében OPEX-nek minősülhet.

(53) Ajánlott, hogy a vállalkozások beépítsék CAPEX-terveiket a CSRD-ben említett átállási terveikbe.

(54) A Bizottság első közleményének 11. kérdésére adott válasz harmadik bekezdésében az 1.1.3.2. szakaszra való hivatkozás az I. melléklet 1.1.2.2. pontjára utal.