Előadó: MAGYAR Anna (HU/ECR), a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés tagja Referenciaszövegek: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: 2022. évi közlemény az EU bővítési politikájáról COM(2022) 528 final, SWD(2022) 332 final, SWD(2022) 333 final, SWD(2022) 334 final, SWD(2022) 335 final, SWD(2022) 336 final, SWD(2022) 337 final, SWD(2022) 338 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

nagy érdeklődéssel veszi tudomásul az Európai Bizottságnak az EU 2022. évi bővítési politikájáról szóló közleményét, a tagjelölt országokról, vagyis Albániáról, Montenegróról, Észak-Macedóniáról, Szerbiáról és Törökországról szóló jelentéseket, csakúgy mint a potenciális tagjelölt Bosznia-Hercegovináról és Koszovóról (1) szóló jelentéseket;

2.

emlékeztet az Európai Tanács 2022. június 23-i történelmi jelentőségű döntésére, amelynek értelmében megadta a tagjelölt ország státuszt Ukrajnának és Moldovának. Az Európai Tanács Grúzia európai perspektíváját szintén elismerte, és megerősítette, hogy kész tagjelölti státuszt adni az országnak, amint a tagsági kérelméről szóló európai bizottsági véleményben meghatározott prioritásokat figyelembe vették; várakozással tekint az Európai Bizottság 2023. évi bővítési csomagja elé, amelyben első alkalommal számolnak be majd az új tagjelölt országok által elért eredményekről is;

3.

megerősíti elkötelezettségét az EU érdemeken alapuló bővítése mellett, amely hozzájárul a békéhez, a demokráciához, a jóléthez, a biztonsághoz és a stabilitáshoz Európában. Az RB ugyanakkor úgy véli, hogy geostratégiai jelentőségének és hitelességének megőrzése érdekében az EU-nak új lendületet kell adnia bővítési folyamatának azáltal, hogy egyértelmű ütemtervet határoz meg, több érdemi ösztönzőt nyújt a reformok felgyorsításához és előmozdítja a fokozatos integrációt például az egységes piacon, valamint az energetikai, digitális és zöld átállást illetően. Az RB viszont elvárja, hogy a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok felelősséget vállaljanak a folyamatért, és a szükséges reformok végrehajtásával bizonyítsák elkötelezettségük és politikai akaratuk hitelességét;

4.

megismétli, hogy a Nyugat-Balkánra vonatkozó korábbi, 2003. évi szaloniki cselekvési programban foglaltakkal összhangban valamennyi nyugat-balkáni ország uniós csatlakozását támogatja, feltéve, hogy megfelelnek valamennyi csatlakozási kritériumnak; hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy pozitív jelzéseket küldjünk a nyugat-balkáni országoknak, így támogatva elköteleződésüket az uniós tagállammá válás sajnálatosan hosszú folyamatában;

5.

üdvözli, hogy a bővítési folyamat 2022-ben új lendületet kapott: Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina megkapta a tagjelölti státuszt, és megkezdődtek a tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával; üdvözli továbbá, hogy a Tanács Koszovó esetében a vízumliberalizáció mellett döntött;

6.

emlékeztet arra a követelményre a csatlakozáshoz vezető úton, hogy legyen eredményes a Belgrád és Pristina között uniós közvetítéssel zajló párbeszéd; kéri az érintett feleket, hogy tegyenek gyors előrelépéseket a kapcsolatok rendezésének folyamatában, hajtsák végre a múltbeli megállapodásokat, és tegyenek lépéseket a jogilag kötelező erejű, átfogó megállapodás irányába;

7.

megismétli, hogy a jogállamiság és a demokratikus intézmények megfelelő működése, a korrupció elleni küzdelem és a közigazgatási reform kulcsfontosságú területek, az EU többek között ezek alapján értékeli, hogy a tagjelölt országok milyen előrelépést tettek a tagságuk érdekében; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy korlátozottak az eredmények, és számos kihívás mutatkozik ezeken a területeken; kéri a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az alapvető jogokkal kapcsolatos feltételek teljesítése érdekében, ideértve a kisebbségek védelmét és a médiapluralizmust is;

8.

üdvözli a 2022. december 6-án Tiranában tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót és a Tiranai Nyilatkozatot, amelyhez valamennyi partner csatlakozott; üdvözli az Európai Bizottság 1 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást tartalmazó energiatámogatási csomagját, amely segíteni fogja a Nyugat-Balkánt az energiaválság hatásainak enyhítésében és az energetikai átállás felgyorsításában; üdvözli továbbá, hogy a Nyugat-Balkán részt vesz a gáz, az LNG és a hidrogén közös beszerzési rendszerében; elismerését fejezi ki amiatt, hogy az Energiaközösségen keresztül az EU megnyitja villamosenergia-piacát a Nyugat-Balkán előtt;

9.

készen áll arra, hogy egy konzultatív vegyes bizottság keretében megkezdje a munkát Albániával; kéri a stabilizációs és társulási tanácsot, hogy fogadja el a vonatkozó nyilatkozatot; hangsúlyozza, hogy hasonló eljárást kell indítani Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina esetében is;

10.

hangsúlyozza, hogy az uniós integráció előnyeinek nyomatékosítása és a dezinformáció elleni küzdelem érdekében helyi szinten is hatékonyabb kommunikációra van szükség;

11.

hangsúlyozza, hogy a független média és a civil társadalom fejlődésének és működésének kedvező környezet előfeltételt jelent a csatlakozási folyamat során végrehajtott összetett reformok fenntarthatóságához és visszafordíthatatlanságához, valamint a helyi demokrácia fejlődésének alapját képezi;

12.

hangsúlyozza, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikájával (KKBP) való fokozatos összhang kulcsfontosságú a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok számára az uniós csatlakozás felé vezető úton, és egyben a tárgyalási keretükből eredő kötelezettség is;

Országspecifikus észrevételek

Albánia

13.

üdvözli az Albániával 2022. július 19-én tartott első kormányközi konferenciát;

14.

üdvözli, hogy Albánia eredményeket ért el az alapkérdések – és különösen a jogállamiság – területén, konkrétan az átfogó igazságügyi reform határozott ütemű végrehajtásával, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem megerősítésével; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a kisebbségi kérdések és a véleménynyilvánítás szabadsága területén;

15.

üdvözli, hogy az átvilágítási folyamat továbbra is jó ütemben halad és kézzelfogható eredményeket hozott; üdvözli, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság ismét ellátja a funkcióját;

16.

üdvözli a kisebbségekről szóló másodlagos jog elfogadását, és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 2017. évi kerettörvény kapcsán továbbra is sürgeti Albániát, hogy az európai normákkal összhangban mielőbb fogadja el és hajtsa végre a fennmaradó három – az önmeghatározásról, a helyi hatóságok előtti anyanyelvhasználatról, valamint az új kisebbségek meghatározására vonatkozó kritériumokról szóló – jogszabályt;

17.

üdvözli, hogy Albánia továbbra is konstruktív hozzáállást tanúsít a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok előmozdítása terén, amelyek továbbra is alapvető elemei a bővítési, valamint a stabilizációs és társulási folyamatnak;

18.

elismerését fejezi ki Albániának az EU közös kül- és biztonságpolitikájával való teljes összhangért, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként betöltött aktív és pozitív szerepéért;

Bosznia-Hercegovina

19.

üdvözli az Európai Tanács 2022. december 15-i határozatát, amely tagjelölti státuszt adott Bosznia-Hercegovinának;

20.

kéri a hatóságokat, hogy használják ki ezt az új lendületet, és sürgősen tegyenek lépéseket az uniós csatlakozás felé, mindenekelőtt az Európai Bizottság véleményében meghatározott, az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitásának kötelező feltételét képező 14 fő prioritás teljesítésével, külön hangsúlyt helyezve a régóta esedékes alkotmányos és választási reform mielőbbi lezárására;

21.

felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy hajtsa végre az Emberi Jogok Európai Bírósága és Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága ítéleteit, és módosítsa a választási törvényt annak érdekében, hogy a három államalkotó nemzet jogilag képviselve legyen az állami intézményekben, és minden polgárt valamennyi intézménybe meg lehessen választani;

22.

aggodalommal jegyzi meg, hogy korlátozottan történt előrelépés a csatlakozás érdekében; üdvözli az olyan lépéseket, mint a közbeszerzési törvény módosításának elfogadása, az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó, minden kormányzati szintre kiterjedő átfogó stratégia elfogadása, a szövetségi alkotmánybíróság hiányzó négy bírájának kinevezése, valamint az uniós programokban való együttműködéshez szükséges több megállapodás ratifikálása;

23.

sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy a kormányzás minden szintjén tegyen jelentős lépéseket a közigazgatás reformja terén, erősítse meg a jogállamiságot, és vegye fontolóra az átmeneti igazságszolgáltatásra vonatkozó stratégia kidolgozásának felgyorsítását;

24.

üdvözli az ország által a határellenőrzés és a migráció területén a közelmúltban tett lépéseket, és hangsúlyozza a migránsok és a menekültek alapvető jogai védelmének fontosságát; arra ösztönzi Bosznia-Hercegovinát, hogy fogadja el a migrációs stratégiát és cselekvési tervet;

Koszovó

25.

üdvözli Koszovó uniós tagság iránti kérelmét, amely határozott jele egyértelmű stratégiai geopolitikai döntésének;

26.

üdvözli a koszovói vízumliberalizációról szóló, régóta várt megállapodást;

27.

ösztönzi Koszovót, hogy tegyen további erőfeszítéseket az Európa felé vezető útján jelentkező kihívások kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy a csatlakozási folyamat üteme a jogállamiság és az alapvető jogok terén elért eredmények, valamint a Szerbiához fűződő kapcsolatok normalizálódásának függvénye;

28.

hangsúlyozza, hogy fontos, hogy átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodás szülessen a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálása terén annak érdekében, hogy mindkét fél előreléphessen az Európa felé vezető úton; arra kér minden felet, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megoldást találjanak a szerb többségű koszovói települések szövetségének létrehozására;

29.

elismerését fejezi ki Koszovónak, hogy folyamatosan igazodik az EU kül- és biztonságpolitikájához;

Montenegró

30.

üdvözli a csatlakozási tárgyalások során összességében elért eredményeket, amelyek keretében valamennyi fejezetet megnyitották, és három fejezetet ideiglenesen lezártak; kéri a 23. és 24. fejezetben meghatározott, a jogállamiságra vonatkozó időközi kritériumok teljesítését, ami előfeltétele bármelyik további fejezet lezárásának;

31.

sürgeti valamennyi montenegrói politikai szereplőt, hogy tanúsítsanak felelősségteljes magatartást, és vessenek véget a megosztottságnak. Kéri őket továbbá, hogy tartózkodjanak minden olyan fellépéstől, amely tovább mélyítheti az intézményi válságot és alááshatja az ország demokratikus intézményeit; hangsúlyozza, hogy a demokratikus intézmények működőképessége visszaállításának elsőbbséget kell élveznie; aggodalmát fejezi ki a politikai változékonysággal és a kormány instabilitásával kapcsolatban, amelyek miatt lelassultak a csatlakozási tárgyalások; az összes politikai erőt arra kéri, hogy folytassanak konstruktív megbeszéléseket annak érdekében, hogy a kulcsfontosságú politikai reformokat széles körű politikai konszenzussal lehessen elérni a Parlamentben;

32.

üdvözli az Alkotmánybíróság három új bírájának határozatképességet biztosító kinevezését, ami fontos lépés a jogalkotási és választási eljárások teljeskörűen működő alkotmányos felügyelete felé;

33.

nagyra értékeli Montenegrónak a regionális együttműködés továbbfejlesztése és a jószomszédi kapcsolatok erősítése iránti, továbbra is fennálló konstruktív elkötelezettségét;

34.

elismerését fejezi ki Montenegrónak az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, többek között az uniós korlátozó intézkedésekhez való folyamatos és teljeskörű igazodásáért; aggodalmát fejezi ki azonban az intenzívebbé vált külföldi dezinformációs kampányok és az Oroszországból érkező hibrid fenyegetések miatt, amelyek veszélyeztethetik a vallási toleranciát az országban, és befolyásolhatják a közvéleményt az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatban;

35.

üdvözli a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén tett határozott lépéseket, mindazonáltal arra ösztönzi Montenegrót, hogy fokozza erőfeszítéseit; sürgeti Montenegrót, hogy növelje erőfeszítéseit az olyan kritikus fontosságú területeken, mint a véleménynyilvánítás és a média szabadsága, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem;

36.

üdvözli a helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadását; javasolja, hogy a politikai konszenzus kultúráját elősegítendő hangolják össze a különböző településeken tartott szavazások ütemtervét;

37.

arra ösztönzi a montenegrói hatóságokat, hogy a helyi önkormányzati testületeket ruházzák fel több önálló döntéshozatali jogkörrel; támogatja a helyi önkormányzatok bevonását az ország jogi keretének javítását célzó kulcsfontosságú jogszabályok kidolgozásába;

Észak-Macedónia

38.

üdvözli az Észak-Macedóniával 2022. július 19-én tartott első kormányközi konferenciát;

39.

emlékeztet arra, hogy az észak-macedóniai hatóságoknak még több erőfeszítést kell tenniük, és politikai akaratot kell mutatniuk a választási folyamat további javítására; az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és a Velencei Bizottság függőben lévő ajánlásaival összhangban el kell végezni a választási jogszabályok átfogó felülvizsgálatát;

40.

üdvözli, hogy az alapkérdéseket, különösen a jogállamiságot illetően sikerült eredményeket elérni, többek között a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén; további erőfeszítésekre van szükség a pártok közötti konszenzus alapján; ezzel kapcsolatban arra ösztönzi valamennyi parlamenti pártot, hogy folytassák a konstruktív közös munkát;

41.

üdvözli az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége, szakmaisága és pártatlansága érdekében tett lépéseket; további folyamatos erőfeszítéseket ösztönöz; üdvözli továbbá a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló folyamatos erőfeszítéseket, akár nagyszabású ügyekben is;

42.

sürgeti a hatóságokat, hogy jóhiszeműen hajtsák végre a kétoldalú megállapodásokat, többek között a Görögországgal kötött preszpa-tavi megállapodást és a Bulgáriával kötött, a barátságról, a jószomszédi viszonyról és az együttműködésről szóló szerződést, mivel a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés a bővítési folyamat sarokkövét képezik;

43.

elismerését fejezi ki Észak-Macedóniának az EU kül- és biztonságpolitikájával való teljes összhangért;

Szerbia

44.

tudomásul veszi a csatlakozási tárgyalásokon eddig elért általános előrehaladást; kéri a jogállamiság és az alapvető jogok (többek között az igazságszolgáltatás függetlensége) területén végrehajtott reformok felgyorsítását és elmélyítését. Sürgeti Szerbiát, hogy tegyen határozott lépéseket a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a háborús bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén. Az RB kéri továbbá, hogy a csatlakozási tárgyalások általános gyorsaságát meghatározó tárgyalási keretben foglaltaknak megfelelően fokozzák az erőfeszítéseket a kisebbségvédelem, a médiaszabadság és a Belgrád–Pristina párbeszéd keretében történő rendezési folyamatban teendő előrelépések biztosítására;

45.

üdvözli az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő alkotmányos reform terén tett előrelépéseket, és arra kéri Szerbiát, hogy léptessen hatályba minden olyan törvényt és jogszabályt, amely a reformok helyi megvalósításához szükséges;

46.

sürgeti a szerb hatóságokat, hogy a kormányzás minden szintjén szilárdan kötelezzék el magukat az uniós értékek mellett és mozdítsák elő azokat, alakítsanak ki olyan légkört, amely kedvez a tárgyalásoknak, és kommunikáljanak egyértelműen az ország uniós integrációs törekvéseiről, valamint az EU-val mint Szerbia fő politikai és gazdasági partnerével fennálló kapcsolatokról;

47.

hangsúlyozza az Európai Bizottság arra vonatkozó értékelését, hogy a jelentéstételi időszakban a véleménynyilvánítás szabadságát illetően nem történt előrelépés az előző évi ajánlások nyomán; kiemeli, hogy a médiastratégia végrehajtása jelentős késedelmet szenvedett, és arra kéri Szerbiát, hogy átlátható, hatékony és inkluzív módon hajtsa végre médiastratégiáját; megjegyzi, hogy további lépéseket kell tenni a médiaszabadság további növelése érdekében; üdvözli az újságírók biztonságával foglalkozó munkacsoport tevékenységét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy fontos megelőzni az újságírókat esetlegesen érő fenyegetéseket; tudomásul veszi, hogy folyamatban van ilyen esetek kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása, és sürgeti a hatóságokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket ezen a területen; kéri Szerbiát, hogy folytassa a dezinformáció, többek között a manipulatív EU-ellenes narratívák elleni küzdelmet;

48.

sajnálja, hogy Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós korlátozó intézkedésekhez, és elítéli, hogy az ország megállapodásokat írt alá az Oroszországgal közös külpolitikai prioritásokról, annak ellenére, hogy támogatta az ENSZ Közgyűlése Ukrajna területi integritásának megsértéséről szóló határozatát; emlékeztet arra, hogy a tárgyalási keret szerint Szerbiának fokozatosan összhangba kell hoznia a harmadik országokkal kapcsolatos politikáit és a nemzetközi szervezeteken belül képviselt álláspontjait az EU és tagállamai által képviselt politikákkal és álláspontokkal; kéri Szerbiát, hogy fokozza a teljes harmonizációra irányuló erőfeszítéseit, és sürgeti, hogy lépjen fel az oroszbarát médiakörnyezetből áradó dezinformáció és EU-ellenes propaganda ellen;

49.

üdvözli Szerbiának a regionális együttműködés aktív előmozdítása iránti elkötelezettségét, és arra ösztönzi Szerbiát, hogy folytassa a jószomszédi kapcsolatok és a határokon átnyúló együttműködés megerősítésére irányuló erőfeszítéseit;

Törökország

50.

rámutat arra, hogy Törökország tagjelölt ország, és megismétli, hogy az EU-nak stratégiai érdeke a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítása számos közös érdekű területen; sajnálattal állapítja azonban meg, hogy Törökország továbbra is egyre jobban eltávolodik az Európai Uniótól;

51.

megismétli azon határozott elvárását, hogy valamennyi korábbi megállapodást tiszteletben kell tartani és haladéktalanul végre kell hajtani; kéri Törökországot, hogy tartózkodjon a nemzetközi jogot sértő, ismételt provokációktól, illetve egyoldalú fellépésektől, valamint kerülje a stabilitást aláásó cselekményeket és a párbeszédnek nem kedvező retorikát;

52.

kéri valamennyi uniós tagállam szuverenitásának teljeskörű tiszteletben tartását; kéri továbbá, hogy az EU határozottabban vegyen részt a ciprusi kérdésnek az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataival összhangban történő átfogó rendezésében. Elítéli Törökország Varósziával kapcsolatos egyoldalú intézkedéseit és felkéri Törökországot, hogy tegyen további lépéseket a Ciprusi Köztársasággal fennálló viszony normalizálása érdekében. Hangsúlyozza, hogy kerülni kell minden olyan egyoldalú lépést, amely feszültségeket szíthat és alááshatja a békés rendezés kilátásait; elítéli Törökországnak az uniós tagállamok joghatósága alá tartozó területeken végzett illegális tevékenységeit, valamint felségvizeik és légterük, illetve a természeti erőforrások feltárásához és kiaknázásához fűződő joguk megsértését;

53.

aggodalommal veszi tudomásul az uniós vívmányok alapvető területein Törökországban tapasztalható további és rendkívül aggasztó visszaesést, valamint az emberi jogok, a jogállamiság és az alapvető szabadságok – az Európai Unió kulcsfontosságú alapértékei – előmozdításának és érvényesítésének jelentős romlását. Aggodalmának ad hangot a dezinformációról szóló új törvény miatt, amely Törökországban tovább korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát és a független médiát;

54.

ismételten aggodalmát fejezi ki nemcsak amiatt, hogy továbbra is él az a gyakorlat, hogy erőszakkal távolítanak el hivatalukból megválasztott polgármestereket, és helyükre a kormány által kinevezett adminisztrátorokat állítanak, hanem más helyi képviselők letartóztatása miatt is; kéri Törökországot, hogy a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával és a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban mellőzze az olyan intézkedéseket, amelyek akadályozzák a helyi demokrácia működését és károsak a demokrácia általános légkörére nézve helyi és regionális szinten egyaránt; Törökországnak továbbá szorosabb együttműködést kell kialakítania az Európa Tanáccsal, valamint annak megfelelő szerveivel és intézményeivel, foglalkoznia kell a legfontosabb ajánlásaikkal, teljeskörűen végre kell hajtania az emberi jogok európai egyezményét és azokat az egyéb nemzetközi emberi jogi eszközöket, amelyeknek Törökország a részes fele, továbbá – az emberi jogok európai egyezményének 46. cikkével összhangban – végre kell hajtania az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi ítéletét; arra kéri Törökországot, hogy újból csatlakozzon az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményéhez;

55.

elismerését fejezi ki Törökországnak a csaknem négymillió menekült befogadására és szükségleteinek kielégítésére tett folyamatos és jelentős erőfeszítéseiért; kéri Törökországot, hogy egyrészt biztosítsa a 2016. évi EU–Törökország nyilatkozat teljeskörű és megkülönböztetésmentes módon történő végrehajtását, többek között a Ciprusi Köztársasággal szemben, beleértve a Törökországból az EU-ba irányuló illegális migráció új tengeri vagy szárazföldi útvonalainak megakadályozásához szükséges intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségét, másrészt pedig működjön együtt a szomszédos államokkal; kéri továbbá az EU–Törökország visszafogadási megállapodás teljeskörű és hatékony végrehajtását valamennyi tagállam tekintetében; megjegyzi, hogy nem fogadja el harmadik országok arra irányuló kísérleteit, hogy politikai célokra használják fel a migránsokat;

56.

elismerését fejezi ki Törökországnak az ukrán gabona exportjának elősegítésében játszott konstruktív szerepéért, ugyanakkor aggodalommal jegyzi meg, hogy az ország továbbra is távolodik az Európai Uniótól; kéri Törökországot, hogy igazodjon az EU közös kül- és biztonságpolitikájában képviselt álláspontokhoz. Hangsúlyozza továbbá, hogy rendkívül fontos megakadályozni az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára válaszul elfogadott uniós korlátozó intézkedések kijátszását, és arra kéri Törökországot, hogy hajtsa végre ezeket a korlátozó intézkedéseket, és biztosítsa azok teljeskörű tiszteletben tartását, különös tekintettel az áruknak az EU és Törökország közötti vámunión belüli szabad mozgására;

A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a bővítési folyamatban

57.

emlékeztet arra, hogy az uniós vívmányok 70 százalékát szubnacionális szinten hajtják végre; ösztönzi a bevált módszerek feltárását és alkalmazását a helyi és regionális önkormányzatokkal való együttműködés, valamint a bővítéssel kapcsolatos ügyekbe való bevonásuk terén, mivel stratégiai partnerek a folyamatban, és kulcsszerepet játszanak abban, hogy a bővítés sikeres legyen a polgárok számára;

58.

kéri a bővítési országokat, hogy a lehető legjobban használják ki az EU által biztosított partneri kapacitásépítési eszközöket, például a TAIEX-et, hogy helyi szinten segítsék az intézményfejlesztést és a kapacitásépítést, és hogy az uniós városok és a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok városai között alakítsanak ki testvérvárosi kapcsolatokat; üdvözli, hogy az Európai Bizottság kész tevőlegesen fellépni ezzel kapcsolatban; kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa e kapacitásépítési programok finanszírozását; kéri az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt a Régiók Bizottságával a helyi és regionális önkormányzatok rendelkezésére álló eszközökről történő tájékoztatásban;

59.

megismétli, hogy a Nyugat-Balkán országaiban nem hajtható végre közigazgatási reform felelősségteljes helyi szintű kormányzás nélkül; üdvözli, hogy az Európai Bizottság egyetért ezzel, és lépéseket tett egy olyan politikai megközelítés kidolgozása érdekében, amely a közigazgatási reform keretének részeként magában foglalja a többszintű kormányzás dimenzióit;

60.

hangsúlyozza, hogy a független média és az aktív, erős és nyitott civil társadalom fejlődésének és működésének kedvező környezet előfeltételt jelent a csatlakozási folyamat során végrehajtott összetett reformok fenntarthatóságához és visszafordíthatatlanságához, valamint a helyi demokrácia fejlődésének alapját képezi;

61.

hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Balkánon a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló program nem valósítható meg teljes mértékben a helyi gazdasági fejlődés lehetőségeinek kihasználása és a helyi közösségek üzleti környezetének javítása nélkül; támogatja az olyan kezdeményezéseket, amelyek strukturáltabb párbeszédre törekednek a régiók településeivel és települési hálózataival rendszeres, többek között az érintett munkacsoportokon belül folytatott konzultációkon keresztül;

62.

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok szerepének fontosságát az EU-hoz való igazodás folyamatában és végső soron az uniós jogszabályok alkalmazásában; fokozni kell az együttműködést a központi és a helyi szint között az integrációs folyamatban, különösen a következő területeken: jogharmonizáció, gazdaság- és beruházásfejlesztés, közigazgatási reform és ezen belül a helyi közszolgáltatások fejlesztése, mezőgazdaság és élelmezésbiztonság, éghajlat-politika és zöld átállás, közbeszerzés és szociálpolitika;

63.

hangsúlyozza a politikai pluralizmus fontosságát a konzultatív vegyes bizottságokban helyet foglaló képviselők körében; kéri a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat, hogy az ellenzéki és a kormánypártok végezzenek közös, konstruktív munkát, biztosítva, hogy az uniós integráció felé vezető úton bevezetett fontos reformok széles körű konszenzuson alapuljanak;

64.

üdvözli, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló rendelet és a kapcsolódó programozási folyamat elismeri a helyi dimenzió és az emberek közötti kapcsolatok fontosságát; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja tovább a központi és a helyi szint közti együttműködés, valamint a határokon átnyúló helyi szintű együttműködés megkönnyítésének lehetőségét, beleértve a tagállamok és a kedvezményezett országok közötti együttműködést is, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a rendelkezésre álló alapokból;

65.

üdvözli azt a gyakorlatot, hogy a bővítési országokban működő uniós küldöttségek koordinálásával hálózatba szervezik a települési EU-integrációs kapcsolattartó pontokat; e tekintetben ösztönzi a bevált módszerek és a levont tanulságok megosztását;

66.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a helyi és regionális önkormányzatok bevonásával finomítsa a közigazgatási reformok terén elért előrehaladás mérésére szolgáló mutatókat;

67.

megjegyzi, hogy az elnéptelenedés komoly probléma, amely jelentős hatást gyakorol a helyi és regionális fenntarthatóságra; kéri az Európai Bizottságot, hogy e fejlemény ellensúlyozása érdekében használja fel a meglévő eszközöket, többek között az IPA és a regionális programok keretében rendelkezésre álló forrásokat;

68.

üdvözli a fiatalok részvételének támogatására irányuló kezdeményezéseket. Ezzel kapcsolatban üdvözli az RB fiatal választott politikusoknak szóló programjának megnyitását az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok küldöttjei előtt;

69.

üdvözli, hogy 2021. július 1-jén a Nyugat-Balkán hat országában sikeresen bevezették a belföldi díjszabás szerinti barangolás rendszerét; kéri az Európai Bizottságot és az érintett országokat, hogy fokozzák a Nyugat-Balkán uniós belső piacba történő integrációjának javítására tett erőfeszítéseket; ki kell aknázni a közös regionális piacban rejlő lehetőségeket; üdvözli az uniós és a nyugat-balkáni távközlési szolgáltatók 2023. évi közös nyilatkozatát az EU és a Nyugat-Balkán közötti barangolás díjainak csökkentéséről, aminek végső célja, hogy e díjak a későbbiekben teljesen megszűnjenek;

70.

támogatja az Európai Bizottság Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervének, valamint a zöld menetrendnek és a digitális menetrendnek a végrehajtását, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a zöld átálláshoz, a digitalizációhoz, a közlekedési és energetikai infrastruktúrához, a társadalmi fejlődéshez és a regionális fejlődéshez; emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak e tekintetben, ezért be kell vonni őket a végrehajtás szakaszába;

71.

szoros együttműködést szorgalmaz a helyi és regionális önkormányzatok, a civil társadalom és a szakértői bizottságok között a természet és a biológiai sokféleség védelmét és a megújuló energiákra való átállás felgyorsítását illetően, előmozdítva az éghajlati válság elleni küzdelmet, valamint a zöld és igazságos átmenetet a régióban;

72.

hangsúlyozza, hogy a polgárokhoz való közelségük miatt a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet töltenek be az európai értékek előmozdításában és megőrzésében, valamint az alapvető jogok védelmében, és fontos szerepük lehet a rasszizmus, a gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció elleni küzdelemben, a kiszolgáltatott csoportok és a kisebbségek védelmében és a társadalmi kohézió megerősítésében; e tekintetben rendkívül fontos a nemzeti kisebbségek jogainak védelme.

---

(1)  Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.