Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2023/C 252/01)

Utolsó kiadvány

HL C 235., 2023.7.3.

Korábbi közzétételek

HL C 223., 2023.6.26.

HL C 216., 2023.6.19.

HL C 205., 2023.6.12.

HL C 189., 2023.5.30.

HL C 173., 2023.5.15.

HL C 164., 2023.5.8.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Bíróság (nagytanács) 2023. június 5-i ítélete – Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság

(C-204/21. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke - Jogállamiság - Hatékony bírói jogvédelem az uniós jog által szabályozott területeken - Bírói függetlenség - EUMSZ 267. cikk - A Bírósághoz előzetes döntéshozatal iránti kérdés intézésére vonatkozó jogosultság - Az uniós jog elsőbbsége - A bírák büntetőjogi mentelmi jogának felfüggesztésével, valamint a munkajoggal, a társadalombiztosítási joggal és a Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság, Lengyelország] bíráinak nyugdíjazásával kapcsolatos ügyekben e bíróság fegyelmi tanácsára ruházott hatáskör - A bíróságok és az alkotmányos szervek legitimitásának megkérdőjelezésére vagy a bírák kinevezése jogszerűségének, illetve a bírói jogkörük megállapítására vagy értékelésére vonatkozó, nemzeti bíróságok számára előírt tilalom - A független és pártatlan, törvény által megelőzően létrehozott bíróság fennállásával kapcsolatos meghatározott követelmények betartására vonatkozó bírói vizsgálat „fegyelmi vétségnek” minősítése - A Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság] rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanácsára ruházott, valamely bíróság vagy bíró függetlenségének hiányával kapcsolatos kérdések vizsgálatára vonatkozó kizárólagos hatáskör - Az Alapjogi Charta 7. és 8. cikke - A magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jog - (EU) 2016/679 rendelet - A 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) és e) pontja és a 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése - A 9. cikk (1) bekezdése - Különleges adatok - Nemzeti szabályozás, amely előírja a bírák számára, hogy nyilatkozzanak a szervezetekben, alapítványokban vagy politikai pártokban fennálló tagságukról és azokban betöltött tisztségekről, és előírja az e nyilatkozatokban szereplő adatok online közzétételét)

(2023/C 252/02)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: K. Herrmann, P. J. O. Van Nuffel meghatalmazottak)

Alperes: Lengyel Köztársaság (képviselők: B. Majczyna, J. Sawicka, K. Straś, S. Żyrek meghatalmazottak)

A felperest támogató beavatkozók: Belga Királyság (képviselők: M. Jacobs, C. Pochet és L. Van den Broeck meghatalmazottak), Dán Királyság (képviselők kezdetben: V. Pasternak Jørgensen, M. Søndahl Wolff és L. Teilgård, később: J. F. Kronborg, V. Pasternak Jørgensen és M. Søndahl Wolff meghatalmazottak), Holland Királyság (képviselők: M. K. Bulterman, J. Langer, M. A. M. de Ree, C. S. Schillemans meghatalmazottak), Finn Köztársaság (képviselő: H. Leppo meghatalmazott), Svéd Királyság (képviselők: H. Eklinder, C. Meyer-Seitz, A. Runeskjöld, M. Salborn Hodgson, R. Shahsavan Eriksson, H. Shev és O. Simonsson meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)

A Lengyel Köztársaság – mivel a bírák és a bírósági titkárok jogállását és feladataik ellátását közvetlenül érintő ügyekben, így például egyrészről a bírákkal és a bírósági titkárokkal szembeni büntetőeljárás megindításának, illetve őrizetbe vételüknek engedélyezése iránti kérelmek tárgyában, másrészről a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) bíráit érintő munkajogi és társadalombiztosítási jogi ügyekben, valamint e bírák nyugdíjazásával kapcsolatos ügyekben döntéshozatali hatáskört biztosított a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) fegyelmi tanácsa számára, amelynek függetlensége és pártatlansága nem biztosított – nem teljesítette az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdéséből eredő kötelezettségeit.

2)

A Lengyel Köztársaság – mivel elfogadta és hatályban tartja a 2019. december 20-i ustawa o zmianie ustawy – Prawo o ustroju sądów powszechnych, ustawy o Sądzie Najwyższym oraz niektórych innych ustaw (a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény, a legfelsőbb bíróságról szóló törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvény) által módosított 2001. július 27-i ustawa – Prawo o ustroju sądów powszechnych (a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény) 107. cikke 1. § -ának 2. és 3. pontját, és az említett 2019. december 20-i törvénnyel módosított, 2017. december 8-i ustawa o Sądzie Najwyższym (a legfelsőbb bíróságról szóló törvény) 72. cikke 1. § -ának 1–3. pontját, amelyek lehetővé teszik, hogy a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságra vonatkozó európai uniós követelményeknek való megfelelés vizsgálata fegyelmi vétségnek minősüljön – nem teljesítette az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének egymással összefüggésben értelmezett rendelkezéseiből, valamint az EUMSZ 267. cikkből eredő kötelezettségeit.

3)

A Lengyel Köztársaság – mivel elfogadta és hatályban tartja a fent hivatkozott 2019. december 20-i törvénnyel módosított, a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény 42a. cikkének 1. és 2. § -át, 55. cikkének 4. § -át, az említett 2019. december 20-i törvénnyel módosított, a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 26. cikkének 3. § -át, és 29. cikkének 2. és 3. § -át, az ugyanezen 2019. december 20-i törvénnyel módosított, 2002. július 25-i ustawa – Prawo o ustroju sądów administracyjnych (közigazgatási bíróságok szervezetéről szóló törvény) 5. cikkének 1a. és 1b. § -át, valamint a 2019. december 20-i törvény 8. cikkét, amelyek valamennyi nemzeti bíróság számára megtiltják a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság garanciájára vonatkozó uniós jogi követelményeknek való megfelelés vizsgálatát – nem teljesítette az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének és az Alapjogi Charta 47. cikkének egymással összefüggésben értelmezett rendelkezéseiből, valamint az uniós jog elsőbbségének elvéből eredő kötelezettségeit.

4)

A Lengyel Köztársaság – mivel elfogadta és hatályban tartja a fent hivatkozott 2019. december 20-i törvénnyel módosított, a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 26. cikkének 2. § -át és 4–6. § -át, és a 82. cikkének 2–5. § -át, valamint a 2019. december 20-i törvény 10. cikkét, amelyek a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) Izba Kontroli Nadzwyczajnej i Spraw Publicznych (rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanács) kizárólagos hatáskörébe utalják a valamely bíróság vagy bíró függetlenségének hiányával kapcsolatos kifogások és jogi kérdések vizsgálatát – nem teljesítette az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének és az Alapjogi Charta 47. cikkének egymással összefüggésben értelmezett rendelkezéseiből, valamint az EUMSZ 267. cikkből és az uniós jog elsőbbségének elvéből eredő kötelezettségeit.

5)

A Lengyel Köztársaság – mivel elfogadta és hatályban tartja a fent hivatkozott 2019. december 20-i törvénnyel módosított, a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény 88a. cikkét, az említett 2019. december 20-i törvénnyel módosított, a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 45. cikkének 3. § -át, az ugyanezen 2019. december 20-i törvénnyel módosított, a közigazgatási bíróságok szervezetéről szóló törvény 8. cikkének 2. § -át – megsértette az Alapjogi Charta 7. cikkében, illetőleg 8. cikkének (1) bekezdésében, továbbá a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) és e) pontjában, 6. cikkének (3) bekezdésében és 9. cikkének (1) bekezdésében biztosított, a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot.

6)	A Bíróság a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

7)	A Bíróság a Lengyel Köztársaságot kötelezi a saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárások költségeit is.

8)	A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Holland Királyság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 252., 2021.6.28.

A Bíróság (első tanács) 2023. május 25-i ítélete (az Oberster Gerichtshof [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Staatlich genehmigte Gesellschaft der Autoren, Komponisten und Musikverleger Reg. Gen. mbH (AKM) kontra Canal+ Luxemburg Sàrl

(C-290/21. sz. ügy, (1) AKM [Műholdas programcsomagok szolgáltatása Ausztriában)]

(Előzetes döntéshozatal - Szellemi tulajdon - A műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői és szomszédos jogok - 93/83/EGK irányelv - Az 1. cikk (2) bekezdése - Műholdas nyilvánossághoz közvetítés - Fogalom - Műholdasprogramcsomag-szolgáltató - Másik tagállamban történő műsorsugárzás - Azon felhasználási cselekmény helye, amellyel e szolgáltató az ilyen közvetítésben közreműködik)

(2023/C 252/03)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Staatlich genehmigte Gesellschaft der Autoren, Komponisten und Musikverleger Reg. Gen. mbH (AKM)

Alperes: Canal+ Luxemburg Sàrl

Az eljárásban részt vesz: Tele 5 TM-TV GmbH, Österreichische Rundfunksender GmbH & Co. KG, Seven.One Entertainment Group GmbH, ProSiebenSat.1 PULS 4 GmbH,

Rendelkező rész

A műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27-i 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontját

a következőképpen kell értelmezni:

abban az esetben, ha a műholdasprogramcsomag-szolgáltató ahhoz a műholdas nyilvánossághoz közvetítéshez, amelyben részt vesz, köteles beszerezni az érintett szerzői és szomszédos jogok jogosultjainak engedélyét, ezt az engedélyt – az érintett műsorsugárzó szervezet részére adott engedélyhez hasonlóan – kizárólag abban a tagállamban kell beszerezni, amelyben a műsorhordozó jeleket a műholdra vezető közvetítési láncba juttatják.

---

(1)  HL C 320., 2021.08.09.

A Bíróság (második tanács) 2023. május 25-i ítélete (a Verwaltungsgericht Wien [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – WertInvest Hotelbetriebs GmbH kontra Magistrat der Stadt Wien

(C-575/21. sz. ügy, (1) WertInvest Hotelbetrieb)

(Előzetes döntéshozatal - Környezet - 2011/92/EU irányelv - Egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata - A 2. cikk (1) bekezdése és a 4. cikk (2) bekezdése - A II. melléklet alá tartozó projektek - Városfejlesztési projektek - Küszöbértékek vagy szempontrendszer alapján történő vizsgálat - A 4. cikk (3) bekezdése - A III. mellékletben előírt releváns kiválasztási kritériumok - 11. cikk - Az igazságszolgáltatáshoz való jog)

(2023/C 252/04)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Wien

Az alapeljárás felei

Felperes: WertInvest Hotelbetriebs GmbH

Alperes: Magistrat der Stadt Wien

Az eljárásban részt vesz: Verein Alliance for Nature

Rendelkező rész

1)

A 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdését, 4. cikke (2) bekezdésének b) pontját és 4. cikkének (3) bekezdését, II. melléklete 10. pontjának b) alpontját és III. mellékletét a következőképpen kell értelmezni: azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely „városfejlesztési projektek” esetében a környezeti hatásvizsgálat elvégzését egyrészt legalább 15 hektáros területfelhasználás és 150 000 m2-t meghaladó bruttó alapterület küszöbértékének elérésétől, másrészt attól teszi függővé, hogy egy átfogó, multifunkcionális, mindenesetre lakó- és kereskedelmi épületekkel, a projekt területét meghaladó kiterjedésű, az épületek megközelítését biztosító úthálózatot is magában foglaló és a projekt területét meghaladó vonzáskörzettel rendelkező területbeépítésre irányuló fejlesztési projektről legyen szó.

2)

A 2014/52 irányelvvel módosított 2011/92 irányelv 4. cikkének (3) bekezdését a következőképpen kell értelmezni: az azzal kapcsolatban elvégzendő eseti vizsgálat keretében, hogy a projekt várhatóan jelentős hatást gyakorol-e a környezetre, és ezért azt alá kell-e vetni környezeti hatásvizsgálatnak, az illetékes hatóságnak az érintett projektet a módosított 2011/92 irányelv III. mellékletében előírt valamennyi kiválasztási kritérium figyelembevételével kell vizsgálnia annak meghatározásához, hogy melyek az adott esetben releváns kritériumok, és ezt követően ezen, az adott esetben ekként relevánsnak bizonyuló kritériumokat kell alkalmazni.

3)

A 2014/52 irányelvvel módosított 2011/92 irányelv 11. cikkét a következőképpen kell értelmezni: azzal nem ellentétes, hogy az esetleges, a módosított 2011/92 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt eseti vizsgálatot első alkalommal egy ilyen, a módosított 2011/92 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt engedély megadására hatáskörrel rendelkező bíróság végezze el. Ugyanakkor a módosított 2011/92 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének e) pontja értelmében vett „érintett nyilvánosság” azon tagjainak, akik a nemzeti jogban az ezen irányelv 11. cikkében említett „kellő mértékű érdekeltségre” vagy adott esetben a „jogsérelemre” vonatkozóan előírt feltételeknek megfelelnek, biztosítani kell a jogot, hogy az e bíróság által meghozandó, arra vonatkozó határozat anyagi vagy eljárási jogszerűségét, hogy nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra, kifogásolják egy másik bíróság vagy a törvény értelmében létrehozott, más független és pártatlan testület előtt.

4)

A 2014/52 irányelvvel módosított 2011/92 irányelvet a következőképpen kell értelmezni: azzal ellentétes, hogy a szükséges környezeti hatásvizsgálat elvégzése előtt vagy azzal párhuzamosan, illetve a környezeti hatások – környezeti hatásvizsgálat szükségességének megállapítására irányuló – egyedi vizsgálatának befejezése előtt nagyobb városfejlesztési projektek egészének részét képező egyes építési intézkedésekre építési engedélyeket adjanak ki.

---

(1)  HL C 2., 2022.1.3

A Bíróság (negyedik tanács) 2023. május 25-i ítélete (a Sofiyski rayonen sad [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – XN elleni szabálysértési eljárás

(C-608/21. sz. ügy, (1) Politseyski organ pri 02 RU SDVR)

(Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 2012/13/EU irányelv - Tájékoztatáshoz való jog a büntetőeljárás során - 6. cikk - A vádlottnak az ellene emelt váddal kapcsolatos tájékoztatáshoz való joga - 7. cikk - Az ügy anyagaiba való betekintés joga - A védelemhez való jog eredményes gyakorlása - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6. cikke - A szabadsághoz és a biztonsághoz való jog - A gyanúsított vagy vádlott őrizetbe vételét alátámasztó indokok külön dokumentumban történő közlése - E közlés időpontja)

(2023/C 252/05)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Sofiyski rayonen sad

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

XN

Az eljárásban részt vesz: Politseyski organ pri 02 RU SDVR

Rendelkező rész

1)

A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének (2) bekezdését a következőképpen kell értelmezni: azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás alkalmazása, amely szerint a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy megvádolt személy őrizetbe vételének okaira, ideértve az azon büntetendő cselekményre vonatkozó tájékoztatás, amelynek elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, az őrizetbe vételt elrendelő aktustól eltérő dokumentumokban is szerepelhet. Ezzel szemben e rendelkezéssel ellentétes az, ha ezt a tájékoztatást e személyekkel csak az őrizetbe vétel jogszerűségének vitatására irányuló esetleges bírósági jogorvoslat keretében közlik, nem pedig a szabadságelvonás időpontjában vagy röviddel ezt követően.

2)

A 2012/13 irányelv 6. cikkének (2) bekezdését a következőképpen kell értelmezni: az megköveteli, hogy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy megvádolt személynek az őrizetbe vétel okaira vonatkozó tájékoztatása tartalmazzon minden, a fogva tartás jogszerűségének eredményes megtámadásához nélkülözhetetlen információt. A büntetőeljárás adott szakaszát is figyelembe véve, annak érdekében, hogy a folyamatban lévő nyomozás előrehaladása ne legyen akadályoztatva, e tájékoztatásnak tartalmaznia kell az illetékes hatóságok előtt ismert releváns tények leírását, amelyek között szerepel a tényállás ismert időpontja és helye, e személyeknek az állítólagos bűncselekmény elkövetésében való konkrét részvételének jellege, valamint az ideiglenesen megállapított jogi minősítés.

---

(1)  HL C 198., 2022.5.16.

A Bíróság (nagytanács) 2023. június 6-i ítélete (a Corte costituzionale [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – O. G. ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása

(C-700/21. sz. ügy, (1) O. G. [Harmadik állambeli állampolgárral szemben kibocsátott európai elfogatóparancs])

(Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Európai elfogatóparancs - 2002/584/IB kerethatározat - Az európai elfogatóparancs végrehajtása mérlegelhető megtagadásának okai - A 4. cikk 6. pontja - A társadalomba való beilleszkedésre irányuló cél - A végrehajtó tagállam területén tartózkodó vagy ott lakóhellyel rendelkező harmadik állambeli állampolgárok - Egyenlő bánásmód - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. cikke)

(2023/C 252/06)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte costituzionale

Az alapeljárás felei

Felperes: O. G.

Az eljárásban részt vesz: Presidente del Consiglio dei Ministri

Rendelkező rész

1)

Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 4. cikkének 6. pontját az Európai Unió Alapjogi Chartája 20. cikkében rögzített törvény előtti egyenlőség elvével összefüggésben a következőképpen kell értelmezni: azzal ellentétes az e 4. cikk 6. pontját átültető olyan tagállami szabályozás, amely abszolút jelleggel és automatikusan kizárja az európai elfogatóparancs végrehajtása mérlegelhető megtagadásának e rendelkezésben előírt okára alapított kedvezményéből az e tagállam területén tartózkodó vagy ott lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat, anélkül hogy a végrehajtó igazságügyi hatóság értékelhetné ezen állampolgárnak az említett tagállamhoz való kötődését.

2)

A 2002/584 kerethatározat 4. cikkének 6. pontját a következőképpen kell értelmezni: annak értékeléséhez, hogy meg kell-e tagadni a végrehajtó tagállam területén tartózkodó vagy lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, a végrehajtó igazságügyi hatóságnak átfogóan kell értékelnie az ezen állampolgár helyzetét jellemző valamennyi, azt valószínűsítő tényezőt, hogy e személy és a végrehajtó tagállam között fennáll olyan kötődés, amely bizonyítja az ezen tagállamba való, kellő mértékű beilleszkedését, és hogy ennélfogva a vele szemben a kibocsátó tagállamban kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtó tagállamban történő végrehajtása javítja a társadalomba való visszailleszkedésének esélyét e büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását követően. E tényezők között szerepel a harmadik országbeli állampolgárnak a végrehajtó tagállamhoz fűződő családi, nyelvi, kulturális, társadalmi vagy gazdasági kötődése, valamint az e tagállamban való tartózkodásának jellege, időtartama és feltételei.

---

(1)  HL C 73., 2022.2.14.

A Bíróság (tizedik tanács) 2023. május 25-i ítélete (a Naczelny Sąd Administracyjny [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Dyrektor Izby Administracji Skarbowej w Warszawie kontra W. Sp. z o.o.

(C-114/22. sz. ügy (1), Dyrektor Izby Administracji Skarbowej w Warszawie [Héa – Fiktív beszerzési ügylet])

(Előzetes döntéshozatal - Adózás - Hozzáadottérték-adó (héa) - 2006/112/EK irányelv - A héa levonásához való jog - Megtagadás - Az ügylet nemzeti polgári jog szerinti semmisségén alapuló megtagadás)

(2023/C 252/07)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Naczelny Sąd Administracyjny

Az alapeljárás felei

Felperes: Dyrektor Izby Administracji Skarbowej w Warszawie

Alperes: W. Sp. z o.o.

Rendelkező rész

A 2010. július 13-i 2010/45/EU irányelvvel módosított, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvnek az adósemlegesség és az arányosság elvével összefüggésben értelmezett 167. cikkét, 168. cikkének a) pontját, 178. cikkének a) pontját, és 273. cikkét

a következőképpen kell értelmezni:

azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amelynek értelmében az adóalanyt pusztán amiatt fosztják meg az előzetesen megfizetett hozzáadottérték-adó levonásához való jogtól, hogy valamely adóköteles gazdasági ügyletet a nemzeti polgári jogi rendelkezések alapján fiktívnek és semmisnek tekintenek anélkül, hogy szükséges lenne annak bizonyítása, hogy teljesülnek azok a tényezők, amelyek lehetővé teszik, hogy az uniós jogra tekintettel ezen ügyletet fiktív ügyletnek minősítsék vagy – amennyiben az említett ügylet ténylegesen megvalósult – hogy az hozzáadottértékadó-csaláson vagy joggal való visszaélésen alapul.

---

(1)  HL C 284., 2022.7.25.

A Bíróság (hetedik tanács) 2023. május 25-i ítélete (a Landesgericht für Zivilrechtssachen Graz [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – TLL The Longevity Labs GmbH kontra Optimize Health Solutions mi GmbH, BM

(C-141/22. sz. ügy, (1) TLL The Longevity Labs)

(Előzetes döntéshozatal - Élelmiszer-biztonság - Új élelmiszerek - (EU) 2015/2283 rendelet - Magas spermidintartalmú hajdinacsíra-őrlemény - Hajdinavetőmagok spermidint tartalmazó tápoldatban való csíráztatása)

(2023/C 252/08)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landesgericht für Zivilrechtssachen Graz

Az alapeljárás felei

Felperes: TLL The Longevity Labs GmbH

Alperes: Optimize Health Solutions mi GmbH, BM

Rendelkező rész

Az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontját

a következőképpen kell értelmezni:

az olyan élelmiszer, mint a magas spermidintartalmú hajdinacsíra-őrlemény, amelynek 1997. május 15. előtt emberi fogyasztásra történő, jelentős mértékű felhasználására az Európai Unión belül nem került sor, az e rendelkezés értelmében vett „új élelmiszernek” minősül, mivel először is növényből állítják elő, másodszor nem nyilvánvaló, hogy annak biztonságosságát megerősítették volna az összetételére vonatkozó adatok, és a folyamatos használatával kapcsolatos tapasztalat, vagyis az, hogy e termék legalább egy uniós ország népességének jelentős részében legalább huszonöt éve a szokásos étrend részét képezi, végül pedig harmadszor azt nem az említett rendelkezés értelmében vett szaporítási gyakorlat alapján állították elő.

---

(1)  HL C 198., 2022.5.16.

A Bíróság (hetedik tanács) 2023. május 25-i ítélete (a Verwaltungsgericht Minden [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – J. B., S. B., F. B., törvényes képviselőik: J. B. és S. B. kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-364/22. sz. ügy, (1) Bundesrepublik Deutschland [Önkéntes visszatérés])

(Előzetes döntéshozatal - Menekültpolitika - A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárások - 2013/32/EU irányelv - A 33. cikk (2) bekezdésének d) pontja - A kérelem elbírálására irányuló eljárás - Elfogadhatatlan kérelmek - Ismételt kérelem - Önkéntes visszatérés és kitoloncolás)

(2023/C 252/09)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Minden

Az alapeljárás felei

Felperesek: J. B., S. B., F. B., törvényes képviselőik: J. B. és S. B.

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

Rendelkező rész

1)

A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 33. cikke (2) bekezdésének d) pontját a következőképpen kell értelmezni: azzal nem ellentétes, ha a nemzetközi védelem iránti ismételt kérelmet elfogadhatatlanság miatt egyrészt attól függetlenül utasítják el, hogy a kérelmező a nemzetközi védelem iránti kérelmének elutasítását követően, és azt megelőzően, hogy ezen nemzetközi védelem iránti ismételt kérelmet benyújtotta, visszatért a származási országába, és másrészt attól függetlenül, hogy e visszatérésre önkéntesen vagy kitoloncolás útján került-e sor,

2)

A 2013/32 irányelv 33. cikke (2) bekezdésének d) pontját a következőképpen kell értelmezni: azzal nem ellentétes a nemzetközi védelem iránti ismételt kérelemnek a valamely tagállam általi, elfogadhatatlanság miatt való elutasítása abban az esetben, ha a korábbi kérelemre vonatkozó határozat nem a kiegészítő védelmi jogállás megadására vonatkozott, hanem azt a kitoloncolást tiltó okok fennállásának vizsgálatát követően fogadták el, és e vizsgálat lényegében hasonló az e jogállás megadása érdekében végzett vizsgálathoz.

---

(1)  HL C 340., 2022.9.5.

A Bíróság (hatodik tanács) 2023. május 25-i ítélete (a Vestre Landsret [Dánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Skatteministeriet kontra Danish Fluid System Technologies A/S

(C-368/22. sz. ügy, (1) Danish Fluid System Technologies)

(Előzetes döntéshozatal - 2658/87/EGK rendelet - Vámunió - Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - 7307 vámtarifaszám - Csőszerelvény - 7307 22 10 vámtarifaalszám - Csőtoldat)

(2023/C 252/10)

Az eljárás nyelve: dán

A kérdést előterjesztő bíróság

Vestre Landsret

Az alapeljárás felei

Felperes: Skatteministeriet

Alperes: Danish Fluid System Technologies A/S

Rendelkező rész

A 2000. január 31-i 254/2000/EK tanácsi rendelettel módosított, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrának a 2010. október 5-i 861/2010/EU bizottsági rendelettel módosított változata szerinti 7307 22 10 vámtarifaalszámát

a következőképpen kell értelmezni:

az olyan rozsdamentes acélból készült csőszerelvények, az öntött szerelvények kivételével, amelyek külső menetesek, és nem minősülnek olyan rövid belső menetes csőidomnak, amely lehetővé teszi két csőnek az ilyen szerelvénybe való becsavarása vagy az említett szerelvénybe való egyszerű beillesztése útján történő összekapcsolását, nem tekinthetők az e vámtarifaalszám alá tartozó „csőtoldatoknak”.

---

(1)  HL C 303., 2022.8.8.

A Bíróság (tizedik tanács) 2023. március 1-jei végzése (a Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Edison Next SpA, korábban: Fenice – Qualità per l’ambiente SpA kontra Ministero della Transizione Ecologica (korábban: Ministero dell’Ambiente e della Tutela del Territorio e del Mare), Ministero dello Sviluppo Economico, Comitato nazionale per la gestione della Direttiva 2003/87/CE e per il supporto nella gestione delle attività di progetto del protocollo di Kyoto

(C-91/22. sz. ügy (1), Edison Next)

(Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 94. cikke - Az alapeljárás tényállása, valamint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó válasz szükségességét igazoló indokok ismertetésének a követelménye - A kellően részletes ismertetés hiánya - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság)

(2023/C 252/11)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio

Az alapeljárás felei

Felperes: Edison Next SpA, korábban Fenice – Qualità per l’ambiente SpA

Alperesek: Ministero della Transizione Ecologica (korábban: Ministero dell’Ambiente e della Tutela del Territorio e del Mare), Ministero dello Sviluppo Economico, Comitato nazionale per la gestione della Direttiva 2003/87/CE e per il supporto nella gestione delle attività di progetto del protocollo di Kyoto

Az eljárásban részt vesz: Hera SpA, FCA Italy SpA

Rendelkező rész

A Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Lazio tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) által a 2022. január 25-i határozattal előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

---

(1)  HL C 191, 2022. 05. 10.

A Bíróság (tizedik tanács) 2023. március 1-jei végzése (a Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Edison Next SpA, korábban: Fenice – Qualità per l’ambiente SpA kontra Ministero della Transizione Ecologica (korábban: Ministero dell’Ambiente e della Tutela del Territorio e del Mare), Ministero dello Sviluppo Economico, Comitato nazionale per la gestione della Direttiva 2003/87/CE e per il supporto nella gestione delle attività di progetto del protocollo di Kyoto

(C-92/22. sz. ügy (1), Edison Next)

(Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 94. cikke - Az alapeljárás tényállása, valamint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó válasz szükségességét igazoló indokok ismertetésének a követelménye - A kellően részletes ismertetés hiánya - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság)

(2023/C 252/12)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio

Az alapeljárás felei

Felperes: Edison Next SpA, korábban Fenice – Qualità per l’ambiente SpA

Alperesek: Ministero della Transizione Ecologica (korábban: Ministero dell’Ambiente e della Tutela del Territorio e del Mare), Ministero dello Sviluppo Economico, Comitato nazionale per la gestione della Direttiva 2003/87/CE e per il supporto nella gestione delle attività di progetto del protocollo di Kyoto

Az eljárásban részt vesz: Hera SpA, Iveco SpA, FPT Industrial SpA

Rendelkező rész

A Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Lazio tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) által a 2022. január 25-i határozattal előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

---

(1)  HL C 191, 2022. 05. 10.

A Bíróság (tizedik tanács) 2023. március 1-jei végzése (a Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Edison Next SpA, korábban: Fenice – Qualità per l’ambiente SpA kontra Ministero della Transizione Ecologica (korábban: Ministero dell’Ambiente e della Tutela del Territorio e del Mare), Ministero dello Sviluppo Economico, Comitato nazionale per la gestione della Direttiva 2003/87/CE e per il supporto nella gestione delle attività di progetto del protocollo di Kyoto

(C-93/22. sz. ügy (1), Edison Next)

(Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 94. cikke - Az alapeljárás tényállása, valamint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó válasz szükségességét igazoló indokok ismertetésének a követelménye - A kellően részletes ismertetés hiánya - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság)

(2023/C 252/13)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio

Az alapeljárás felei

Felperes: Edison Next SpA, korábban Fenice – Qualità per l’ambiente SpA

Alperesek: Ministero della Transizione Ecologica (korábban: Ministero dell’Ambiente e della Tutela del Territorio e del Mare), Ministero dello Sviluppo Economico, Comitato nazionale per la gestione della Direttiva 2003/87/CE e per il supporto nella gestione delle attività di progetto del protocollo di Kyoto

Az eljárásban részt vesz: Hera SpA, Iveco SpA

Rendelkező rész

A Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Lazio tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) által a 2022. január 25-i határozattal előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

---

(1)  HL C 191, 2022. 05. 10.

A Bíróság (tizedik tanács) 2023. március 1-jei végzése (a Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Gruppo Mauro Saviola Srl kontra Ministero della Transizione Ecologica (korábban: Ministero dell’Ambiente e della Tutela del Territorio e del Mare), Comitato nazionale per la gestione della Direttiva 2003/87/CE e per il supporto nella gestione delle attività di progetto del protocollo di Kyoto

(C-94/22. sz. ügy (1), Gruppo Mauro Saviola)

(Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 94. cikke - Az alapeljárás tényállása, valamint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó válasz szükségességét igazoló indokok ismertetésének a követelménye - A kellően részletes ismertetés hiánya - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság)

(2023/C 252/14)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio

Az alapeljárás felei

Felperes: Gruppo Mauro Saviola Srl

Alperesek: Ministero della Transizione Ecologica (korábban: Ministero dell’Ambiente e della Tutela del Territorio e del Mare), Comitato nazionale per la gestione della Direttiva 2003/87/CE e per il supporto nella gestione delle attività di progetto del protocollo di Kyoto

Az eljárásban részt vesz: Az Európai Bizottság olaszországi képviselete

Rendelkező rész

A Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Lazio tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) által a 2022. január 25-i határozattal előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

---

(1)  HL C 191, 2022. 5. 10.

Az Amtsgericht Potsdam (Németország) által 2023. március 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Gesellschaft für musikalische Aufführungs- und mechanische Vervielfältigungsrechte (GEMA) kontra GL

(C-135/23 sz. ügy, GEMA)

(2023/C 252/15)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht Potsdam

Az alapeljárás felei

Felperes: Gesellschaft für musikalische Aufführungs- und mechanische Vervielfältigungsrechte e.V. (GEMA)

Alperes: GL

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2001/29/EK irányelv (1) 3. cikke értelmében vett nyilvánossághoz közvetítésnek minősül-e, ha egy apartmanház üzemeltetője az apartmanházban olyan televíziókészülékeket bocsát rendelkezésre, amelyek a jelek továbbítására szolgáló központi vevőkészülék nélkül, szobaantennán keresztül veszik a műsorokat?

---

(1)  Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001., L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítések: HL 2008. L 314., 16. o., HL 2014. L 10., 32. o.).

A Naczelny Sąd Administracyjny (Lengyelország) által 2023. március 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Dyrektor Krajowej Informacji Skarbowej kontra J.S.

(C-182/23. sz. ügy, Makowit (1))

(2023/C 252/16)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Naczelny Sąd Administracyjny

Az alapeljárás felei

Felperes: Dyrektor Krajowej Informacji Skarbowej

Alperes: J.S.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (2) 9. cikkének ezen irányelv 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, hogy azzal nem ellentétes annak elismerése, hogy az az általános rendszer szerint héaköteles mezőgazdasági termelő, aki a földterület tulajdonjogát az államkincstár részére kisajátítás útján, kártalanítás ellenében, a nem mezőgazdasági célú rendeltetésének megváltozásával összefüggésben átruházza, ezen értékesítés után héa fizetésére kötelezett adóalanynak minősül pusztán azon körülmény miatt, hogy e telket héaköteles mezőgazdasági tevékenység céljára használták?

---

(1)  A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.

(2)  HL 2006. L 347., 1. o.

A Najvyšší správny súd Slovenskej republiky (Szlovákia) által 2023. március 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – BONUL s.r.o. kontra Výbor Národnej rady Slovenskej republiky na preskúmavanie rozhodnutí Národného bezpečnostného úradu

(C-285/23. sz. ügy)

(2023/C 252/17)

Az eljárás nyelve: szlovák

A kérdést előterjesztő bíróság

Najvyšší správny súd Slovenskej republiky

Az alapeljárás felei

Felperes: BONUL s.r.o.

Alperes: Výbor Národnej rady Slovenskej republiky na preskúmavanie rozhodnutí Národného bezpečnostného úradu

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének (1) bekezdését, hogy a tagállam az uniós jogot hajtja végre, amikor e tagállam bírósága felülvizsgálja e tagállam parlamentje azon eseti bizottsága határozatának jogszerűségét, amely másodfokú szervként helybenhagyta a nemzeti biztonsági hatóság azon közigazgatási határozatát, amely megsemmisítette (visszavonta) — először is az adott jogi személy nemzeti jog szerint a minősített adatokhoz való hozzáférésre feljogosító iparbiztonsági tanúsítványát, ezzel egyidejűleg és kizárólag e tanúsítvány megsemmisítése nyomán — azt a telephely-biztonsági tanúsítványt, amelyet az említett jogi személy számára a 2013/488/EU tanácsi határozat (1) 11. cikke és annak módosított V. melléklete szerinti „SECRET UE/EU SECRET” minősítésű minősített adatokhoz való hozzáférés céljából adtak ki?

2)

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén: Úgy kell-e értelmezni a Charta 47. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás és gyakorlat, amely szerint a) a nemzeti biztonsági hatóságnak az említett tanúsítványok megsemmisítéséről (visszavonásáról) szóló határozata nem tartalmazza azokat a minősített adatokat, amelyek alapján e hatóság megállapította, hogy e tanúsítványok megsemmisítésének (visszavonásának) feltételei fennállnak, hanem csupán hivatkozik az e hatóság ügyiratában szereplő, e minősített adatokat tartalmazó megfelelő iratra, b) az érintett jogi személy nem rendelkezik hozzáféréssel a nemzeti biztonsági hatóság ügyiratához és a minősített adatokat tartalmazó egyes iratokhoz, amelyek alapján e hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó tanúsítványok megsemmisítése (visszavonása) indokolt volt, c) az érintett jogi személy ügyvédje hozzáférést kaphat ehhez az aktához és ezekhez az iratokhoz, azonban kizárólag a nemzeti biztonsági hatóság vezetőjének vagy adott esetben olyan más szervnek a hozzájárulásával, amely ezeket az iratokat a nemzeti biztonsági hatóság rendelkezésére bocsátotta, ugyanakkor az ilyen hozzáférést követően is köteles az ügyirat tartalmát és ezeket az iratokat bizalmasan kezelni, d) azonban az említett ügyirathoz és iratokhoz teljeskörűen az első kérdésben ismertetett határozat jogszerűségét felülvizsgáló bíróság fér hozzá?

3)

A második kérdésre adott igenlő válasz esetén: Úgy kell-e értelmezni a Charta 47. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy az közvetlenül lehetővé teszi az első kérdésben ismertetett határozat jogszerűségét felülvizsgáló bíróság számára (vagy azt arra kötelezi), hogy mellőzze a második kérdésben ismertetett jogi szabályozás és gyakorlat alkalmazását, és hogy az érintett jogi személynek vagy ügyvédjének hozzáférést biztosítson a nemzeti biztonsági hatóság ügyiratához, vagy a minősített adatokat tartalmazó iratokhoz, ha e bíróság ezt szükségesnek tartja a hatékony jogorvoslathoz és a kontradiktórius eljáráshoz való jog biztosítása érdekében?

4)

A harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Úgy kell-e értelmezni a Charta 51. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy a bíróságnak az ügyirathoz vagy a harmadik kérdés értelmében vett iratokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó hatásköre az alábbiakra vonatkozik: — kizárólag az ügyirat vagy az iratok azon részei, amelyek a 2013/488/EU tanácsi határozat 11. cikke és V. melléklete értelmében az iparbiztonsági ellenőrzés szempontjából releváns adatokat tartalmaznak, vagy — az ügyiratnak vagy az iratoknak azon részei is, amelyek olyan adatokat tartalmaznak, amelyek kizárólag a nemzeti jog szerinti iparbiztonsági ellenőrzés szempontjából, azaz a 2013/488/EU tanácsi határozatban előírt feltételeken túlmutató körben relevánsak?

---

(1)  Az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU tanácsi határozat (HL 2013. L 274., 1. o.).

A Tribunal Judiciaire de Paris (Franciaország) által 2023. február 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Le Procureur de la République de Paris kontra VGG AG és társai

(C-190/23. sz. ügy, VGG)

(2023/C 252/18)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Judiciaire de Paris

Az alapeljárás felei

Felperes: Le Procureur de la République de Paris

Alperesek: VGG AG, VGG Entertainment Inc., Dan A., SAS M. Trade, SASU D., SAS T. Logistique, Arthur C., SAS S., Grégory B., David C., David M., IE, CID

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy az lehetővé teszi a nemzeti hatóságok számára, hogy a színházjegyekkel való kereskedelem visszaszorításáról szóló, 1919. június 27-i francia törvény 1. cikkéből és a büntető törvénykönyvnek a 2012. március 12-i törvénnyel beiktatott 313-6-2. cikkéből eredő jogi szabályozást alkalmazzák, amennyiben e rendelkezések azzal a hatással járnak, hogy – bizonyos kivételektől eltekintve – megtiltják az elsődleges piacon vásárolt jegyek két különböző tagállamban található európai természetes vagy jogi személyek közötti viszonteladását vagy az azok viszonteladásához nyújtott támogatást?

2)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. és EUMSZ 52. cikket, valamint az azokhoz kapcsolódó, közérdeken alapuló kényszerítő indokokat, hogy azok lehetővé teszik a nemzeti hatóságok számára, hogy a színházjegyekkel való kereskedelem visszaszorításáról szóló, 1919. június 27-i francia törvény 1. cikkéből és a büntető törvénykönyv 2012. március 12-i törvénnyel beiktatott 313-6-2. cikkéből eredő jogi szabályozás alapján olyan korlátozásokat igazoljanak, amelyek nem tűnnek alkalmasnak a hivatkozott célkitűzések – így például a közrend és a fogyasztóvédelem – hatékony védelmére, vagy amelyek a lehetséges alternatív intézkedésekhez képest aránytalanok?

3)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (3) bekezdését, hogy az lehetővé teszi, hogy a büntető törvénykönyvnek a 2012. március 12-i törvénnyel beiktatott 313-6-2. cikkében foglalt bűncselekmény elkövetőire az e cikkben megjelölt, 15 000 euró összegű, ismételt elkövetés esetén pedig 30 000 euró összegű bírságot szabjanak ki, tekintettel egyrészt a beiktatott jogszabályi rendelkezés akadályozó jellegére, másrészt az elkövetett bűncselekmények csekély súlyára?

4)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Bírósága által az Európai Unió jogának általános elveként rögzített jogbiztonság elvét és az Európai Unió Alapjogi Chartájának a bűncselekmények és büntetések törvényességének elvét rögzítő 49. cikkének (1) bekezdését, hogy azok lehetővé teszik az 1919. június 27-i francia törvény 1. cikkének fenntartását, amely egyrészt nem teszi lehetővé az érdekelt személyek számára annak megállapítását, hogy az általuk megvalósított értékesítés vagy átengedés támogatott vagy előnyben részesített jegyre vonatkozik-e, noha ez a körülmény megalapozza a büntetőjogi felelősségüket, másrészt pedig nem teszi lehetővé a jogalanyok számára, hogy pontosan megismerjék a kiszabandó büntetést, mivel e büntetés régi frankban került kifejezésre, az alkalmazandó jogszabályokra való kifejezett hivatkozás nélkül?

5)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Bírósága által az Európai Unió jogának általános elveként rögzített jogbiztonság elvét és az Európai Unió Alapjogi Chartájának a bűncselekmények és büntetések törvényességének elvét rögzítő 49. cikkének (1) bekezdését, hogy azokkal ellentétes a büntető törvénykönyv 313-6-2. cikkének alkalmazása, amely cikk bizonytalansághoz vezet a rendezvényre vagy előadásra szóló belépőjegyeket értékesítés céljára bemutató vagy az azok értékesítése céljára eszközöket biztosító személy számára, mivel e személy nem tudhatja, hogy az eladó megszerezte-e a producer, a szervező vagy a hasznosítási jogok jogosultjának engedélyét, továbbá az alkalmazandó jogszabályok nem határozzák meg egyértelműen a szervező fogalmát?

6)

Hozzájárul-e a francia büntető törvénykönyv 313-6-2. cikke a fogyasztóvédelem uniós jog által elérni kívánt és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikkében rögzített magas szintjének megteremtéséhez, mivel e büntetőjogi rendelkezés lehetővé teszi a jegyekkel való, nem felhatalmazott közvetítők általi üzérkedés elleni küzdelmet?

7)	Ellentétes-e a versenyeztetés uniós jogi elvével (EUMSZ 101–109. cikk) a jegyek olyan személy általi viszonteladásának a büntető törvénykönyv 313-6-2. cikkével beiktatott tilalma, aki nem az előadás szervezője vagy producere, illetve olyan személy, aki az utóbbiaktól erre engedélyt kapott?

8)	Az EUMSZ 106. cikk (1) bekezdésével ellentétes kizárólagos jogot biztosít-e a büntető törvénykönyv 313-6-2. cikke a rendezvényszervezők számára annyiban, amennyiben e szervezők számára a jegyeik értékesítésére vonatkozó monopóliumot biztosít?

A Sąd Apelacyjny w Warszawie (Lengyelország) által 2023. március 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – S. S. A. kontra C. sp. z o. o.

(C-197/23. sz. ügy, S.)

(2023/C 252/19)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Apelacyjny w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: S. S. A.

Alperes: C. sp. z o. o.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével összefüggésben értelmezett 2. cikkét, 6. cikkének (1) és (3) bekezdését, valamint 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, hogy nem minősül az uniós jog értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan, valamint hatékony jogvédelmet biztosító bíróságnak az Európai Unió tagállamának olyan elsőfokú bírósága, amelynek – egyesbíróként eljáró – tagját e bíróságnak az ügy tárgyalására az ügyek elosztására, valamint az ítélkező testület kijelölésére és módosítására vonatkozó nemzeti jogszabályok súlyos megsértésével jelölték ki?

2)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkével összefüggésben értelmezett 2. cikkét, 6. cikkének (1) és (3) bekezdését, valamint 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás alkalmazása, mint az ustawa z 27 lipca 2001 r. Prawo o ustroju sądów powszechnych (a rendes bíróságok szervezetéről szóló, 2001. július 27-i törvény) (egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Dz.U., 2020., 2072. tétel, módosított változat) 55. cikke 4. § -ának az ustawa o zmianie ustawy – Prawo o ustroju sądów powszechnych, ustawy o Sądzie Najwyższym oraz niektórych innych ustaw z 20 grudnia 2019 r. (a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény, a legfelsőbb bíróságról szóló törvény és egyes egyéb törvények módosításáról szóló, 2019. december 20-i törvény) (Dz.U., 2020., 190. tétel) 8. cikkével összefüggésben értelmezett második mondata, amennyiben e rendelkezés megtiltja, hogy a másodfokú bíróság az ustawa z 17 listopada 1964 r. Kodeks postępowania cywilnego (polgári perrendtartásról szóló, 1964. november 17-i törvény) (egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Dz.U., 2021., 1805. tétel, módosított változat) 379. cikkének 4. pontja alapján a bírónak az ügy tárgyalására az ügyek elosztására, valamint az ítélkező testület kijelölésére és módosítására vonatkozó nemzeti jogszabályok súlyos megsértésével történő kijelölése esetében a hatékony jogvédelem biztosításának jogi szankciójaként megsemmisítse az elsőfokú nemzeti bíróság előtti eljárást az e bíróság előtt amiatt indított ügyben, hogy e bíróság összetétele jogellenes és szabálytalan, illetve, hogy olyan személy a tagja, aki a határozathozatalra nem jogosult vagy nem alkalmas?

A Tribunalul București (Románia) által 2023. március 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Engie România SA kontra Autoritatea Naţională de Reglementare în Domeniul Energiei

(C-205/23. sz. ügy)

(2023/C 252/20)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul București

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Engie România SA

Ellenérdekű fél: Autoritatea Naţională de Reglementare în Domeniul Energiei

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az átláthatóság a gázszolgáltatókat a lakossági felhasználók vonatkozásában terhelő kötelezettségének állítólagos, a nemzeti szabályozásba átültetett és annak keretében szabálysértésnek (contravenția) minősített megszegése azzal a következménnyel is járhat–e a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság tekintetében, hogy az arra kötelezzen egy gázszolgáltatót, hogy a fogyasztókkal szemben hatóságilag szabályozott olyan árat alkalmazzon, amely nem veszi figyelembe a földgázpiaci árak szabad alakulásának a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/73/EK irányelv (1) 3. cikke (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel megállapított elvét?

2)

A ne bis in idem elve az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkében foglalt rendelkezések értelmében vett indokolt korlátozásának tekinthető-e az, ha egy gázszolgáltatót két önálló, a szolgáltatóval szemben ugyanazokat az intézkedéseket előíró szabálysértési jegyzőkönyv elfogadásával (az intézkedéseket kiszabó közigazgatási jogi aktusok párhuzamos meghozatala) a fogyasztóvédelmi hatóság és az energiaágazatot szabályozó hatóság is szankcionál? Tiszteletben tartja-e az arányosság elvét különböző hatóságok azonos tényállás alapján azonos intézkedéseket előíró határozatainak e halmozódása?

---

(1)  A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/73/EK irányelv (HL 2009. L 211., 94. o.)

A Bundesfinanzhof (Németország) által 2023. március 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Finanzamt X kontra Y KG

(C-207/23. sz. ügy, Finanzamt X)

(2023/C 252/21)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzhof

Az alapeljárás felei

Felperes: Finanzamt X

Alperes: Y KG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

„[A] terméket az adóalany a saját vállalkozásából […] ingyenes juttatásként […] vonja[-e] ki” a héairányelv (1) 16. cikke értelmében véve akkor, ha az adóalany a saját vállalkozásából ingyenesen hőenergiát juttat egy másik adóalanynak annak gazdasági tevékenységéhez (a jelen esetben: egy villamosenergia-szolgáltató kapcsolt energiatermelő erőművéből származó hőenergia juttatása egy mezőgazdasági vállalkozásnak spárgaföldek fűtésére)? Jelentőséggel bír-e ebből a szempontból, hogy az adóalanynak minősülő átvevő őt héalevonásra jogosító célokra használja-e fel a hőenergiát?

2)	Korlátozza-e a kivonás tényállása (a héairányelv 16. cikke) a héairányelv 74. cikke értelmében vett önköltségi árat oly módon, hogy annak kiszámítása során csak a héával terhelt költségeket kell figyelembe venni?

3)	Csak a közvetlen gyártási vagy termelési költségeket foglalja-e magában az önköltségi ár, vagy a csak közvetve betudható – például finanszírozási – költségeket is?

---

(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.).

A Törvényszék (tizedik tanács) T-805/21. sz., NS kontra Parlament ügyben 2023. január 25-én hozott ítélete ellen NS által 2023. április 4-én benyújtott fellebbezés

(C-218/23 P. sz. ügy)

(2023/C 252/22)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: NS (képviselő: L. Levi ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	állapítsa meg a jelen fellebbezés elfogadhatóságát és megalapozottságát;

—	helyezze hatályon kívül a 2023. január 25-i, T-805/21. sz. ügyben hozott ítéletet;

—

következésképpen adjon helyt a fellebbező első fokon előadott kérelmeinek, azaz: — semmisítse meg a felperest az Elnökségi Főigazgatóság tanácsadói álláshelyére áthelyező, 2021. január 21-i határozatot, szükség szerint pedig a jogalap nélkül felvett összegek behajtásáról szóló, 2021. március 8-i határozatot; — szükség szerint semmisítse meg a felperes 2021. április 7-i panaszát elutasító, 2021. szeptember 16-i határozatot; — téríttesse meg a felperes által elszenvedett vagyoni és nem vagyoni károkat; — az alperest kötelezze mindkét eljárás összes költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező az alábbi jogalapokra hivatkozik:

1.	A megtámadott ítélet ellentétes a meghallgatáshoz való jog fogalmával, téves jogi minősítéseket tartalmaz és elferdíti az iratokat. Az elsőfokú bíróság megsértette az indokolási kötelezettségét.

2.	A megtámadott ítélet sérti az indokolási kötelezettséget.

3.	A megtámadott ítélet sérti a gondoskodási kötelezettséget.

A Törvényszék (első tanács) T-538/21. sz., PBL és WA kontra Bizottság ügyben 2023. február 8-án hozott ítélete ellen a Penya Barça Lyon: Plus que des supporters (PBL) és Issam Abdelmouine által 2023. április 11-én benyújtott fellebbezés

(C-224/23. P. sz. ügy)

(2023/C 252/23)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbezők: Penya Barça Lyon: Plus que des supporters (PBL), Issam Abdelmouine (képviselő: J. Branco ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

—	teljes egészében helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke T-538/21. sz., PBL és WA kontra Bizottság ügyben 2023. február 8-án hozott ítéletét;

—	teljes egészében adjon helyt az elsőfokú eljárás felperesei által előterjesztett végleges kérelmeknek.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésük alátámasztása érdekében a fellebbezők több jogalapra hivatkoznak.

Először is, a Törvényszék ténybelileg és jogilag tévesen alkalmazta a jogot, egyrészt amikor a Penya Barça Lyon vonatkozásában mint elfogadhatatlant elutasította a megsemmisítés iránti kérelmet, mivel az elsőrendű felperes eljáráshoz fűződő érdeke elsőbbséget élvez a másodrendű felperes ilyen érdekével szemben, ha több személy nyújt be egy és ugyanazon keresetet, másrészt pedig, amikor elutasította az elsőrendű felperes eljáráshoz fűződő érdekének bizonyítása érdekében a fellebbezők által felajánlott bizonyítékot.

Másodszor, a Törvényszék megsértette a fellebbezők eljárási jogait azáltal, hogy nem határozott a Bizottság hozzá benyújtott panaszokkal kapcsolatos jogkörének diszkrecionális jellegére vonatkozó jogalapról.

Harmadszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem volt hajlandó elismerni a fellebbezőknek a jelen ügy tényállásához fűződő bármely közvetlen vagyoni és gazdasági érdekét.

Negyedszer, a fellebbezők az (EU) 2015/1589 rendelet (1) 1. cikke h) pontjának megsértésére hivatkoznak, amennyiben a Törvényszék a másodrendű felperes vonatkozásában nem volt hajlandó elismerni az érintett féli jogállást, és úgy ítélte meg, hogy e felperes érdekei nem hasonlíthatók össze valamely részvényes érdekeivel.

Ötödször, a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a fellebbezők által a tárgyalás napján benyújtott új bizonyítékok nem befolyásolják a Törvényszék által a hatáskörével, valamint a fellebbezők keresetének elfogadhatóságával és megalapozottságával kapcsolatban lefolytatott értékeléseket.

Hatodszor, a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék ítéletét meghozó ítélkező testületben eljáró egyik bíró vonatkozásában összeférhetetlenség áll fenn.

---

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i tanácsi rendelet (kodifikált szöveg) (HL 2015. L 248., 9. o.).

A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2023. április 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Kwantum Nederland BV, Kwantum België BV kontra Vitra Collections AG

(C-227/23. sz. ügy, Kwantum Nederland és Kwantum België)

(2023/C 252/24)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felek: Kwantum Nederland BV, Kwantum België BV

Ellenérdekű fél: Vitra Collections AG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Az uniós jog tárgyi hatálya alá tartozik-e az alapügyben szóban forgó helyzet? Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén a következő kérdések is felmerülnek:

2)

Az a körülmény, hogy a szellemi tulajdonnak a Charta 17. cikkének (2) bekezdésében biztosított védelme kiterjed az iparművészeti alkotásokhoz fűződő szerzői jogokra, ahhoz vezet-e, hogy az uniós jog, különösen a Charta 52. cikkének (1) bekezdése ahhoz a feltételhez köti az iparművészeti alkotásokhoz fűződő (a 2001/29/EK irányelv (1) értelmében vett) szerzői jogok gyakorlásának a Berni Egyezmény (2) 2. cikkének (7) bekezdése szerinti anyagi jogi viszonossági vizsgálat alkalmazása révén történő korlátozását, hogy e korlátozásra törvény által kerüljön sor?

3)

Úgy kell-e értelmezni a 2001/29/EK irányelv 2., 3. és 4. cikkét, valamint a Charta 17. cikkének (2) bekezdését és 52. cikkének (1) bekezdését a Berni Egyezmény 2. cikkének (7) bekezdésére tekintettel, hogy kizárólag az uniós jogalkotó (és nem a nemzeti jogalkotók) feladata annak meghatározása, hogy korlátozható-e a (2001/29/EK irányelv értelmében vett) szerzői jogok gyakorlása az Európai Unióban a Berni Egyezmény 2. cikkének (7) bekezdése szerinti anyagi jogi viszonossági vizsgálat alkalmazása révén az olyan iparművészeti alkotás esetében, amelynek valamely harmadik ország a Berni Egyezmény értelmében vett származási országa, és amelynek szerzője nem állampolgára valamely uniós tagállamnak, és ha igen, e jogalkotó feladata e korlátozás világos és pontos meghatározása (lásd: a Bíróság 2020. szeptember 8-i ítélete, C-265/19, EU:C:2020:677)?

4)

Úgy kell-e értelmezni a 2001/29/EK irányelv 2., 3. és 4. cikkét a Charta 17. cikkének (2) bekezdésével és 52. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben, hogy mindaddig amíg az uniós jogalkotó nem írja elő az iparművészeti alkotásokhoz fűződő (a 2001/29/EK irányelv értelmében vett) szerzői jogok gyakorlásának a Berni Egyezmény 2. cikkének (7) bekezdése szerinti anyagi jogi viszonossági vizsgálat alkalmazása révén történő korlátozását, addig az uniós tagállamok nem alkalmazhatják ezt a vizsgálatot az olyan iparművészeti alkotás esetében, amelynek valamely harmadik ország a Berni Egyezmény értelmében vett származási országa, és amelynek szerzője nem állampolgára valamely uniós tagállamnak?

5)

Az alapügyben szóban forgó körülmények között és a Berni Egyezmény 2. cikke (7) bekezdése (elődje) elfogadásának időpontjára tekintettel teljesülnek-e Belgium esetében az EUMSZ 351. cikk első bekezdésében foglalt feltételek, és így Belgium szabadon alkalmazhatja-e a Berni Egyezmény 2. cikkének (7) bekezdése szerinti anyagi jogi viszonossági vizsgálatot, mégpedig tekintettel arra a körülményre, hogy a jelen esetben a származási ország 1989. május 1-jén csatlakozott a Berni Egyezményhez?

---

(1)  Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.)

(2)  Az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (kihirdette: az 1975. évi 4. tvr., a továbbiakban: Berni Egyezmény)

A Conseil d'État (Franciaország) által 2023. április 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Association AFAÏA kontra Institut national de l’origine et de la qualité (INAO)

(C-228/23. sz. ügy, AFAÏA)

(2023/C 252/25)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d'État

Az alapeljárás felei

Felperes: Association AFAÏA

Alperes: Institut national de l’origine et de la qualité (INAO)

Érintett fél: Ministre de l’Agriculture et de l’Alimentation

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alkalmazása céljából elfogadott 2021. július 15-i (EU) 2021/1165 bizottsági rendelet (2) II. mellékletét, hogy az abban foglalt iparszerű állattartás fogalma egyenértékű a földterület nélküli állattartás fogalmával?

2.	Ha az iparszerű állattartás fogalma különbözik a földterület nélküli állattartás fogalmától, milyen kritériumokat kell figyelembe venni annak meghatározása során, hogy az állattartás az (EU) 2021/1165 rendelet II. melléklete értelmében iparszerűnek minősül-e?

---

(1)  Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 150., 1. o.; helyesbítések: HL 2018. L 260., 25. o.; HL 2018. L 262., 90. o.; HL 2018. L 270., 37. o.; HL 2019. L 305., 59. o.; HL 2021. L 7., 53. o.; HL 2021. L 204., 47. o.).

(2)  A bizonyos termékek és anyagok ökológiai termelésben való használatának engedélyezéséről és ezek jegyzékének összeállításáról szóló, 2021. július 15-i (EU) 2021/1165 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2021. L 235., 13. o.).

Az ondernemingsrechtbank Gent, afdeling Gent (Belgium) által 2023. április 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Reprobel scrl kontra Copaco Belgium nv

(C-230/23. sz. ügy)

(2023/C 252/26)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

ondernemingsrechtbank Gent, afdeling Gent (a vállalkozási ügyek genti bíróságának genti részlege, Belgium)

Az alapeljárás felei

Felperes: Reprobel scrl

Alperes: Copaco Belgium nv

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Olyan szervezetnek minősül-e a REPROBEL-hez hasonló szervezet annyiban, amennyiben azt az állam királyi megbízás útján az állam által meghatározott, a 2001/29 irányelv (1) 5. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében vett méltányos díjazás beszedésével és felosztásával bízta meg, és felette az állam gyakorolja a felügyeletet, amellyel szemben valamely magánszemély a védekezése érdekében hivatkozhat az e szervezet által az adott magánszeméllyel szemben hivatkozott nemzeti rendelkezés uniós joggal való összeegyeztethetetlenségére?

2)

Jelentőséggel bír-e e kérdés megválaszolása szempontjából, hogy az állam által e szervezet felett gyakorolt felügyelet többek között a következőket foglalja magában: — e szervezet kötelezettsége arra, hogy a reprográfia címén járó díjak beszedéséhez és felosztásához egyaránt szükséges, a díjfizetésre kötelezettekhez intézett információkéréseinek másolatait minden esetben megküldje a hatáskörrel rendelkező miniszternek, hogy ez utóbbi folyamatosan tájékoztatva legyen arról, hogy a szervezet milyen módon gyakorolja felügyeleti jogát, és eldönthesse, hogy indokolt-e az információkérések tartalmát, számát és gyakoriságát miniszteri rendeletben oly módon meghatározni, hogy azok a lehető legkisebb mértékben akadályozzák az információkérések címzettjeinek tevékenységét; — a szervezet kötelezettsége arra, hogy a miniszter megbízottját felkérje arra, hogy a reprográfia címén járó arányos díjak beszedéséhez szükséges információkérést küldje meg a díjfizetésre kötelezetteknek, a kereskedőknek – függetlenül attól, hogy nagy- vagy kiskereskedőről van-e szó –, a lízingtársaságoknak vagy a készülék-karbantartással foglalkozó vállalkozásoknak, ha a díjfizetésre kötelezett nem működött együtt a beszedésben, aminek keretében a szervezet arra is köteles, hogy ezen információkérés másolatát megküldje a hatáskörrel rendelkező miniszternek, hogy ez utóbbi oly módon határozhassa meg az információkérések tartalmát, számát és gyakoriságát, hogy azok a lehető legkisebb mértékben akadályozzák az információkérések címzettjeinek tevékenységét; — a szervezet kötelezettsége arra, hogy jóváhagyás céljából a hatáskörrel rendelkező miniszter elé terjessze a reprográfia címén járó díjak felosztására vonatkozó szabályokat és azok általa történő minden módosítását; — a szervezet kötelezettsége arra, hogy jóváhagyás céljából a hatáskörrel rendelkező miniszter elé terjessze az általa összeállított bejelentési formanyomtatványt, amely nem adható ki jóváhagyás nélkül?

3)

Az is jelentőséggel bír-e a kérdés megválaszolása szempontjából, hogy a szervezet a következő hatáskörökkel rendelkezik: — hatáskör arra, hogy a reprográfia címén járó díjak beszedéséhez szükséges minden információt bekérjen minden díjfizetésre kötelezettől, hozzájárulás-fizetésre kötelezettől, kereskedőtől – függetlenül attól, hogy nagy- vagy kiskereskedőről van-e szó –, lízingtársaságtól vagy készülék-karbantartással foglalkozó vállalkozástól; e tekintetben minden információkérésnek minden esetben tartalmaznia kell az előírt határidő be nem tartása, illetve hiányos vagy hamis információk szolgáltatása esetén kiszabandó büntetőjogi szankciókra vonatkozó tájékoztatást; — hatáskör arra, hogy minden díjfizetésre kötelezettet a reprográfia címén járó díjak felosztásához szükséges, a többszörözött művekre vonatkozó valamennyi információ megadására kötelezzen; — hatáskör arra, hogy a megbízásának teljesítéséhez szükséges valamennyi információt beszerezze a vám- és jövedékiadó-igazgatási szervektől, a hozzáadottértékadó-igazgatási szervektől és a nemzeti társadalombiztosítási intézettől?

4)	Közvetlen hatállyal rendelkezik-e a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja?

5)

Köteles-e a nemzeti bíróság valamely magánszemély kérelmére mellőzni valamely nemzeti rendelkezés alkalmazását, ha ez az állam által előírt rendelkezés nem egyeztethető össze a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjával, különösen mert az említett cikkel összeegyeztethetetlen rendelkezés díjfizetésre kötelezi az adott magánszemélyt?

---

(1)  Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.)

A Sofiyski rayonen sad (Bulgária) által 2023. április 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „Eurobank Bulgaria” AD

(C-231/23. sz. ügy, Eurobank Bulgaria)

(2023/C 252/27)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Sofiyski rayonen sad

Az alapeljárás felei

Felperes:„Eurobank Bulgaria” AD

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK [tanácsi] irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése alapján megengedett-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint abban az esetben, ha egy alkalmasint tisztességtelen kikötéseket tartalmazó fogyasztói szerződésből eredő követelésnek csak egy része képezte egy jogerőre emelkedett és az ítélt dolog hatályával bíró ítélet tárgyát, akkor az ítéletet hozó bíróság azon következtetése, hogy a szerződési feltételek kötelezettséget jelentenek a fogyasztóra nézve, és nem tisztességtelenek, köti a fogyasztónak a kötelezettsége fennmaradó részének megfizetésére való kötelezése iránti későbbi kérelmekkel foglalkozó bíróságokat azon kérdés tekintetében, hogy fennáll-e az e fennmaradó rész megfizetésére vonatkozó kötelezettség?

2.

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén (tehát ha uniós jogi szempontból megengedett a nemzeti ítélkezési gyakorlat) összeegyeztethető-e a 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével és 7. cikkének (1) bekezdésével az, hogy a tisztességtelen feltételek hiányát megállapító ítélet tartalmaz ugyan ezzel kapcsolatos indokolást, ez az indokolás azonban nem kellően egyértelmű, vagy nem a konkrét szerződési feltételekre vonatkozik? Milyen szempont alapján kell a nemzeti bíróságnak a második eljárásban értékelnie az indokolás teljességét?

---

(1)  HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.

A Rayonen sad – Nessebar (Bulgária) által 2023. április 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „Astoria Management” OOD kontra CW

(C-234/23. sz. ügy, Astoria Management)

(2023/C 252/28)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Rayonen sad – Nessebar

Az alapeljárás felei

Felperes:„Astoria Management” OOD

Alperes: CW

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Megengedett-e AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁNAK 16. cikkében rögzített „szerződési szabadsághoz” való jognak a vállalkozók és fogyasztók közötti viszonyban történő, a Zakon za upravlenie na etazhnata sobstvenost (a társasház kezeléséről szóló törvény, a továbbiakban: ZUES) – a Bolgár Köztársaság állandó ítélkezési gyakorlatában értelmezett – 51. cikkében foglalt rendelkezésből adódó, AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁNAK 52. cikke értelmében vett olyan korlátozása, amely szerint a társasházban található egyik ingatlan egyedi – a jelen esetben az 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) értelmében vett fogyasztónak minősülő – tulajdonosa által a ZUES 51. cikkében szabályozott tárgykörökben kötött szerződés, függetlenül attól, hogy a szerződés nem az ingatlantulajdonosok közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó más tárgyköröket is szabályoz-e, a Zakon za zadalzheniyata i dogovorite (a kötelmekről és szerződésekről szóló törvény, a továbbiakban: ZZD) 26. cikke első bekezdésének első fordulata alapján az anyagi jog megsértése miatt semmis?

2)

Megengedett-e AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁNAK 38. cikke és az 1993. április 5-i 93/13/EGK TANÁCSI IRÁNYELV által biztosított „szerződési szabadsághoz” való jognak a vállalkozók és fogyasztók közötti viszonyban történő, a ZUES – a Bolgár Köztársaság állandó ítélkezési gyakorlatában értelmezett – 51. cikkében foglalt rendelkezésből adódó, AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁNAK 52. cikke értelmében vett olyan korlátozása, amely szerint a társasházban található egyik ingatlan egyedi – a jelen esetben az 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv értelmében vett fogyasztónak minősülő – tulajdonosa által a ZUES 51. cikkében szabályozott tárgykörökben kötött szerződés, függetlenül attól, hogy a szerződés nem az ingatlantulajdonosok közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó más tárgyköröket is szabályoz-e, a ZZD 26. cikke első bekezdésének első fordulata alapján az anyagi jog megsértése miatt semmis?

---

(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

A Verwaltungsgericht Sigmaringen (Németország) által 2023. április 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Karl und Georg Anwander GbR Güterverwaltung kontra Land Baden-Württemberg

(C-239/23. sz. ügy, Karl und Georg Anwander Güterverwaltung)

(2023/C 252/29)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Sigmaringen

Az alapeljárás felei

Felperes: Karl und Georg Anwander GbR Güterverwaltung

Alperes: Land Baden-Württemberg

Az eljárásban részt vesz: Freistaat Bayern

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Összeegyeztethető-e az 1305/2013/EU rendelet (1) 31. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével és (2) bekezdésével, valamint 32. cikke (1) bekezdésének a) pontjával, (2) bekezdésének első albekezdésével és (3) bekezdésének második és harmadik albekezdésével az olyan nemzeti közigazgatási rendelkezés és támogatási gyakorlat, amely csak azért zárja ki kompenzációs támogatásnak a hegyvidéki területeken és egyes hátrányos helyzetű területeken található területek tekintetében történő kifizetését, mert a kompenzációs támogatással támogatandó területek a tagállamnak az 1305/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) pontja értelmében vett azon régióján kívül találhatók, amely a kompenzációs támogatást nyújtja? Elfogadható megkülönböztetési kritériumnak minősül-e ebből a szempontból a területen gazdálkodó mezőgazdasági termelő üzemének székhelye?

2)

Úgy kell-e értelmezni az 1305/2013/EU rendelet 31. cikke (1) bekezdésének első albekezdését, hogy valamely tagállam vagy a tagállam azon régiójának rendelkezéseit, amely úgy döntött, hogy az 1305/2013/EU rendelet 31. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kifizetéseket ítél oda a hegyvidéki területek és más hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek, úgy kell megállapítani, hogy a kifizetést olyan területek tekintetében is teljesíteni kell, amelyeket valamely másik tagállam vagy ugyanazon tagállam valamely másik olyan régiója, amely szintén úgy döntött, hogy az 1305/2013/EU rendelet 31. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kifizetéseket ítél oda a hegyvidéki területek és más hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek, az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (1) bekezdése értelmében vett hegyvidéki területnek, illetve más hátrányos helyzetű területnek minősített?

3)

Úgy kell-e értelmezni az 1305/2013/EU rendelet 31. cikke (1) bekezdésének első albekezdését és (2) bekezdését, hogy közvetlenül e rendelkezések alapján a mezőgazdasági termelőt főszabály szerint a kifizetésnek (kompenzációs támogatás) a tagállam, illetve a tagállam régiója által történő odaítélésére való uniós jogi jogosultság illeti meg, ha a mezőgazdasági termelő aktív mezőgazdasági termelőnek minősül, és olyan területeken gazdálkodik, amelyeket a tagállam, illetve a tagállam régiója az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (1) bekezdése értelmében vett hegyvidéki területnek vagy egyéb hátrányos helyzetű területnek minősített, és az érintett tagállam, illetve annak régiója úgy döntött, hogy az 1305/2013/EU rendelet 31. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében vett kifizetéseket (kompenzációs támogatásokat) ítél oda? A kérdésre adott igenlő válasz esetén: a) Kivel szemben áll fenn az 1305/2013/EU rendelet 31. cikkének (1) bekezdéséből eredő uniós jogi jogosultság? Minden esetben magával a tagállammal szemben áll-e fenn ez a jogosultság, vagy mindenesetre a tagállam régiójával (az 1305/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) pontja) szemben áll-e fenn ez a jogosultság abban az esetben, ha a régió a tagállamtól függetlenül úgy döntött, hogy kompenzációs támogatásokat nyújt a mezőgazdasági termelőknek az 1305/2013/EU rendelet 31. cikke alapján? b) Főszabály szerint azt feltételezi-e az uniós jogi jogosultság, hogy a mezőgazdasági termelő az 1305/2013/EU rendelet 31. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében és (2) bekezdésében foglaltakon túlmenő, a kompenzációs támogatást nyújtó tagállam vagy annak régiója által a nemzeti végrehajtási rendelkezéseiben előírt további követelményeknek is megfelel?

4)

A harmadik kérdésre adott nemleges válasz esetén: Úgy kell-e értelmezni az 1305/2013/EU rendelet 31. cikke (1) bekezdésének első albekezdését, hogy valamely tagállamnak vagy egyik régiójának az 1305/2013/EU rendelet 31. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében vett kifizetés (kompenzációs támogatás) odaítélésének feltételeit tartalmazó rendelkezéseinek olyan jogi minőséggel kell rendelkezniük, amelynek eredményeként a mezőgazdasági termelőket a kifizetés (kompenzációs támogatás) odaítélésére való jogosultság illeti meg, ha megfelelnek az érintett tagállam, illetve annak régiói által a kifizetés tekintetében meghatározott feltételeknek, függetlenül a tagállam, illetve annak régiója tényleges támogatási gyakorlatától?

---

(1)  Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 487. o.; helyesbítés: HL 2016. L 130., 1. o.).

A Naczelny Sąd Administracyjny (Lengyelország) által 2023. április 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – P. sp. z o.o. kontra Dyrektor Izby Administracji Skarbowej w Warszawie

(C-241/23. sz. ügy, Dyrektor Izby Administracji Skarbowej w Warszawie)

(2023/C 252/30)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Naczelny Sąd Administracyjny

Az alapeljárás felei

Felperes: P. sp. z o.o.

Alperes: Dyrektor Izby Administracji Skarbowej w Warszawie

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Azon teljesítésnek a közös hozzáadottértékadó rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 73. cikkében említett ellenértéke alatt, amelyet ezért az ügyletért az eladó kap vagy kapnia kell, a szóban forgó részvények névértékét vagy a kibocsátási értékét kell-e érteni, ha a felek kikötötték, hogy az ellenértéknek a részvények kibocsátási értéke fog minősülni?

---

(1)  HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.

A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2023. április 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tecno*37 kontra Ministero dello Sviluppo Economico, Camera di Commercio Industria Artigianato e Agricoltura di Bologna

(C-242/23. sz. ügy, Tecno*37)

(2023/C 252/31)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Consiglio di Stato

Az alapeljárás felei

Felperes: Tecno*37

Alperesek: Ministero dello Sviluppo Economico, Camera di Commercio Industria Artigianato e Agricoltura di Bologna

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Úgy kell-e érteni, hogy a 39/1989 törvény 2018/2175. sz. kötelezettségszegési eljárást követően átfogalmazott 5. cikkének 3. bekezdése – különösen a kötelezettségszegési eljárás megszüntetése miatt – jelenleg teljeskörűen megfelel az [uniós] jognak?

2)

Ellentétes-e a (2013/55/[EU] irányelv (1) által módosított) 2005/36/EK irányelv (2) 59. cikkének (3) bekezdésében, valamint a 2006/123/EK irányelv (3) 25. cikkének (1) bekezdésében és általánosabban véve az EUMSZ 49. cikkben foglalt elvekkel és célokkal a 39/1989 törvény 5. cikkének 3. bekezdésében szereplő olasz szabályozáshoz hasonló olyan szabályozás, amely előzetesen és általánosságban, pusztán már a két tevékenység együttes gyakorlását feltételezve rögzíti az ingatlanközvetítési tevékenység és a társasházkezelői tevékenység összeegyeztethetetlenségét, így a kereskedelmi kamaráknak konkrétan a végzett közvetítések tárgyát illetően nem kell utólagos vizsgálatot végezniük, és azt nem támasztja alá konkrétan meghatározott és bizonyított „közérdeken alapuló kényszerítő indok” vagy az előírt általános összeegyeztethetetlenség követett céllal való arányossága nem nyer bizonyítást?

3)	Végezheti-e az ingatlanközvetítő egyébként a társasházkezelői tevékenységét is, kivéve ha az általa kezelt épületet próbálja értékesíteni/megvásárolni, mivel ilyen esetben összeférhetetlenség valósulna meg?

---

(1)  A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 354., 132. o.).

(2)  A szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).

(3)  A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 376., 36. o.; helyesbítés: HL 2014. L 287., 33. o.).

Az Ustavno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2023. április 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – INTERZERO Trajnostne rešitve za svet brez odpadkov d.o.o., Interzero Circular Solutions Europe GmbH és társai kontra Državni zbor Republike Slovenije

(C-254/23. sz. ügy, INTERZERO és társai)

(2023/C 252/32)

Az eljárás nyelve: szlovén

A kérdést előterjesztő bíróság

Ustavno sodišče Republike Slovenije

Az alapeljárás felei

Előterjesztő fél: INTERZERO Trajnostne rešitve za svet brez odpadkov d.o.o., Interzero Circular Solutions Europe GmbH és társai

Másik fél: Državni zbor Republike Slovenije

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az (EUMSZ 14. cikk, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló (26.) jegyzőkönyv, valamint a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 8. és 8a. cikke tükrében az) Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, általános érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásnak tekinthető-e az olyan jogi személy, amely a Szlovén Köztársaság területén azonos típusú termékek vonatkozásában kizárólagosan jogosult a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítésére irányuló tevékenység végzésére, amely magában foglalja: — olyan szerződéseknek meghatározott termékek gyártóival való megkötését, amelyek alapján a gyártók azzal bízzák meg e jogi személyt, hogy nevükben biztosítsa a szóban forgó termékekből származó hulladék megfelelő kezelését; — hulladékgyűjtési és -kezelési rendszernek a megszervezését (szerződések megkötését olyan gazdasági társaságokkal, amelyek a szervezet nevében intézkednek a kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó termékekből származó, valamennyi összegyűjtött hulladék megfelelő gyűjtéséről és kezeléséről), valamint — nyilvántartás vezetését olyan termékekről, amelyekre vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelősség, és amelyeket forgalomba hoznak a Szlovén Köztársaságban, valamint nyilvántartás vezetését a kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó termékekből származó, összegyűjtött és kezelt hulladékról, és ezen adatoknak a minisztérium részére való továbbítását, és amely jogi személy e tevékenység végzése során köteles szerződést kötni a kiterjesztett gyártói felelősség kötelezettségével terhelt gyártókkal és azokkal a gazdasági társaságokkal is, amelyek majd a hulladékgyűjtést és -kezelést végzik?

2)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. és 17. cikkét, az EUMSZ 49., EUMSZ 56. és EUMSZ 106. cikket, a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2), valamint a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. és 8a. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, amelynek révén az azonos típusú termékekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítésére irányuló tevékenységet a tagállam területén kizárólag egy jogi személy, nyereségszerzési cél nélkül végezheti, ami azt jelenti, hogy a bevételek nem haladják meg a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítését szolgáló tényleges kiadásokat, és hogy a szóban forgó jogi személy a nyereséget kizárólag a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítését szolgáló tevékenységek végzésére és intézkedések végrehajtására fordíthatja?

3)

Amennyiben a második kérdésre nemleges választ kell adni: úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikkét, az EUMSZ 49., EUMSZ 56. és EUMSZ 106. cikket, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, valamint a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. és 8a. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, amelynek révén a tagállam úgy módosítja az azonos típusú termékekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítésére irányuló tevékenységet, hogy azt a több gazdasági szereplő által végzett, szabályozás tárgyát képező, nyereség- és piacorientált tevékenységből olyan tevékenységgé alakítja át, amelyet kizárólag egy szervezet végezhet, és amelyet e szervezetnek a második kérdés szerinti értelemben vett módon, nyereségszerzési cél nélkül kell végeznie?

4)

Úgy kell-e értelmezni a harmadik kérdésben említett uniós jogi rendelkezéseket, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek révén a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítésére vonatkozó új jogi szabályozás hatálybalépése a jogszabály erejénél fogva (ex lege) az egyes jogviszonyokba történő olyan beavatkozást eredményez, amelynek következtében hatályát veszti az összes olyan szerződés, amelyet a kiterjesztett gyártói felelősség kollektív teljesítését a korábbi jogi szabályozással összhangban végző gazdasági szereplők és a kiterjesztett gyártói felelősséggel terhelt gyártók, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség kollektív teljesítését a korábbi jogi szabályozással összhangban végző gazdasági szereplők és a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítésének tárgyát képező termékekből származó hulladék gyűjtésére és kezelésére irányuló tevékenységet végző gazdasági szereplők kötöttek egymással?

5)

A harmadik és negyedik kérdésben leírt új jogi szabályozás elfogadásának körülményei között úgy kell-e értelmezni a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, hogy a jogalkotó köteles átmeneti időszakot meghatározni és/vagy kártalanítási rendszert bevezetni? Igenlő válasz esetén az átmeneti időszak és a kártalanítási rendszer észszerűségéhez milyen szempontokat kell tiszteletben tartani?

6)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikkét, az EUMSZ 49., EUMSZ 56. és EUMSZ 106. cikket, a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. és 8a. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, amelynek révén a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségekkel terhelt és a kiterjesztett gyártói felelősség kötelezettségének hatálya alá tartozó, azonos típusú termékek 51 %-át forgalomba hozó gyártók kötelesek a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítésére irányuló tevékenység végzésével megbízott jogi személyt létrehozni, és amelynek révén az azonos típusú termékek gyártói a felhatalmazás esetleges visszavonása esetén kötelesek újból létrehozni az ilyen jogi személyt, vagy úgy kell értelmezni a fent említett uniós rendelkezéseket, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, amelynek révén kizárólag a gyártók rendelkezhetnek részesedéssel a szóban forgó jogi személyben?

7)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikkét, az EUMSZ 49., EUMSZ 56. és EUMSZ 106. cikket, a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. és 8a. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, amelynek révén a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítését biztosító jogi személyben részesedéssel rendelkező gyártók nem lehetnek olyan személyek, amelyek a szóban forgó jogi személy keretében a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítésének tárgyát képező termékekből származó hulladék gyűjtését vagy kezelését végzik?

8)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikkét, az EUMSZ 49., EUMSZ 56. és EUMSZ 106. cikket, a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. és 8a. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, amelynek révén a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítését biztosító jogi személyben részesedéssel rendelkező gyártó és a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy: — tőke szempontjából közvetlenül és közvetve sem kapcsolódhat ahhoz a személyhez, amely a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítését biztosító jogi személy keretében a kötelezettségek kollektív teljesítésének tárgyát képező termékekből származó hulladék gyűjtését vagy kezelését végzi, és az említett jogi személyben irányítási vagy ellenőrzési jogokkal sem rendelkezhet; — tőke és rokonság szempontjából nem kapcsolódhat olyan személyhez, amely az előző franciabekezdésben előirányzott személy ügyvezető vagy ellenőrző szervében ellenőrzi a szavazati jogokat, vagy amely e személyt képviseli?

9)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikkét, az EUMSZ 49., EUMSZ 56. és EUMSZ 106. cikket, a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. és 8a. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, amelynek révén a hetedik és nyolcadik kérdésben említett korlátozások a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy ügyvezető szervének tagjára, e jogi személy ellenőrző szervének tagjára vagy képviselőjére is vonatkoznak?

10)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikkét, valamint az EUMSZ 49. és EUMSZ 56. cikket, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, amelynek révén a kiterjesztett gyártói felelősség kötelezettségével terhelt és háztartási felhasználásra szánt termékeket forgalomba hozó gyártók kötelesek olyan szerződést kötni, amellyel a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségek kollektív teljesítésére irányuló tevékenység végzésére felhatalmazással rendelkező jogi személyt megbízzák a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségeik teljesítésével?

---

(1)  HL 2008. L 312., 3. o.

(2)  HL 2006. L 176., 36. o.

Az Okrazhen sad – Sliven (Bulgária) által 2023. április 25 -én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – DM, AV, WO, AQ elleni büntetőeljárás

(C-265/23. sz. ügy, Volieva (1))

(2023/C 252/33)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Okrazhen sad – Sliven

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

DM, AV, WO, AQ

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának a 47. cikkével és a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat (2) 4. cikkével, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (1) bekezdésének harmadik mondatával összefüggésben értelmezett 52. cikkét, hogy azokkal ellentétes a Nakazatelno-protsesualen kodeks (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv) (módosítás: a Darzhaven vestnik [hivatalos lap] 2017. évi 63. száma; a hatálybalépés időpontja: 2017. november 5.) XXVI. fejezetében foglaltakhoz hasonló nemzeti szabályozás, amely megszünteti a vádlottnak az ellene folyó büntetőeljárás megszüntetéséhez való jogát, amennyiben e jog olyan törvény hatálya alatt keletkezett, amely biztosította ezt a lehetőséget, amelyet azonban bírói tévedés következtében csak e törvény hatályon kívül helyezését követően állapítottak meg?

2)

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke értelmében melyek lennének azok a hatékony jogorvoslati lehetőségek, amelyekkel az ilyen terheltnek rendelkeznie kell, és különösen, a nemzeti bíróságnak az ilyen terhelt elleni büntetőeljárást teljes egészében meg kell-e szüntetnie, ha a korábban eljáró ítélkező testület ezt elmulasztotta, noha az akkor hatályos nemzeti jog szerint ennek feltételei fennálltak?

---

(1)  A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.

(2)  HL 2008. L 300., 42. o.

2023. április 26-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Francia Köztársaság

(C-268/23. sz. ügy)

(2023/C 252/34)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: E. Sanfrutos Cano és C. Valero meghatalmazottak)

Alperes: Francia Köztársaság

Kereseti kérelmek

Az Európai Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Francia Köztársaság, mivel nem fogadta el azokat az intézkedéseket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy: — legkésőbb 2000. december 31-ig a jelen keresetlevélben említett 23, 15 000 lakosegyenértéknél nagyobb agglomerációban az összegyűjtött települési szennyvizet a vízbe történő kibocsátás előtt a 91/271/EGK irányelv (1) 4. cikkének megfelelően és az irányelv I. melléklete B. szakaszában felsorolt paraméterek tiszteletben tartásával másodlagos kezelésnek vagy ezzel egyenértékű kezelésnek vessék alá; — legkésőbb 2005. december 31-ig a jelen keresetlevélben említett 6, 10 000 és 15 000 lakosegyenérték közötti agglomerációban az összegyűjtött települési szennyvizet a vízbe történő kibocsátás előtt a 91/271 irányelv 4. cikkének megfelelően és az irányelv I. melléklete B. szakaszában felsorolt paraméterek tiszteletben tartásával másodlagos kezelésnek vagy ezzel egyenértékű kezelésnek vessék alá; — legkésőbb 2005. december 31-ig a jelen keresetlevélben említett 58, 2 000 és 10 000 lakosegyenérték közötti, édesvízbe vagy torkolatokba kibocsátó agglomerációban az összegyűjtött települési szennyvizet a vízbe történő kibocsátás előtt a 91/271 irányelv 4. cikkének megfelelően és az irányelv I. melléklete B. szakaszában felsorolt paraméterek tiszteletben tartásával másodlagos kezelésnek vagy ezzel egyenértékű kezelésnek vessék alá; — legkésőbb 1998. december 31-ig a jelen keresetlevélben nevesített 13, 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb, a települési szennyvizet a 91/271 irányelv értelmében vett „érzékeny területnek” minősített befogadó vizekbe kibocsátó agglomerációban az említett települési szennyvizet a vízbe történő kibocsátás előtt a 91/271 irányelv 5. cikkének megfelelően az ezen irányelv I. mellékletének B. szakaszában rögzített paraméterek tiszteletben tartásával a másodlagos kezelésnél vagy ezzel egyenértékű kezelésnél szigorúbb követelményeket kielégítő tisztításnak vessék alá; — a jelen keresetlevélben nevesített 87 agglomeráció településiszennyvíz-tisztító telepei a 91/271 irányelv 10. cikkének megfelelően úgy legyenek megtervezve, megépítve, működtetve és karbantartva, hogy minden normálisnak tekinthető helyi időjárási helyzetben megfelelő teljesítményt biztosítsanak, és a telepek tervezésekor legyenek figyelemmel a terhelés évszakoktól függő változásaira; — az eljárásra jogosult hatóságok, illetve az erre felhatalmazott testületek ellenőrizzék az e keresetlevélben nevesített 87 agglomeráció településiszennyvíz-tisztító telepeinek kibocsátását az I. melléklet B. szakaszában foglalt követelmények betartásának ellenőrzése érdekében, az I. melléklet D. szakaszában megállapított ellenőrzési eljárásoknak megfelelően, amint azt a 91/271 irányelv 15. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdése előírja; nem teljesítette a 91/271 irányelvnek az ezen irányelv I. melléklete B. szakaszával összefüggésben értelmezett 4. és/vagy 5. cikkéből, valamint az ezen irányelv I. melléklete B. szakaszával összefüggésben értelmezett 10. és 15. cikkéből eredő kötelezettségeit,

—	a Francia Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság négy fő kifogásra hivatkozik.

Először is, a Francia Köztársaság nem fogadta el azokat az intézkedéseket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy 87 agglomerációban az összegyűjtött települési szennyvizet a vízbe történő kibocsátás előtt a 91/271/EGK irányelv 4. cikkének megfelelően és az irányelv I. melléklete B. szakaszában felsorolt paraméterek tiszteletben tartásával másodlagos kezelésnek vagy ezzel egyenértékű kezelésnek vessék alá.

Másodszor, Franciaország nem fogadta el azokat az intézkedéseket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy 13, a települési szennyvizet érzékeny területre kibocsátó agglomerációban az említett települési szennyvizet a vízbe történő kibocsátás előtt a 91/271 irányelv 5. cikkének megfelelően az ezen irányelv I. mellékletének B. szakaszában rögzített paraméterek tiszteletben tartásával a másodlagos kezelésnél vagy ezzel egyenértékű kezelésnél szigorúbb követelményeket kielégítő tisztításnak vessék alá.

Harmadszor, Franciaország nem fogadta el azokat az intézkedéseket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy 87 agglomerációban a településiszennyvíz-tisztító telepek a 91/271 irányelv 10. cikkének megfelelően úgy legyenek megtervezve, megépítve, működtetve és karbantartva, hogy minden normálisnak tekinthető helyi időjárási helyzetben megfelelő teljesítményt biztosítsanak, és a telepek tervezésekor legyenek figyelemmel a terhelés évszakoktól függő változásaira.

Negyedszer, Franciaország nem fogadta el azokat az intézkedéseket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy az eljárásra jogosult hatóságok, illetve az erre felhatalmazott testületek ellenőrizzék 87 agglomerációban a településiszennyvíz-tisztító telepek kibocsátását az I. melléklet B. szakaszában foglalt követelmények betartásának ellenőrzése érdekében, az I. melléklet D. szakaszában megállapított ellenőrzési eljárásoknak megfelelően, amint azt a 91/271 irányelv 15. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdése előírja.

---

(1)  A települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i tanácsi irányelv (HL 1991. L 135., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 26. o.).

A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2023. április 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni és társai kontra Telecom Italia SpA és társai

(C-273/23 sz. ügy, Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni és társai)

(2023/C 252/35)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Consiglio di Stato

Az alapeljárás felei

Felperes: Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni, Ministero dello Sviluppo Economico, Telecom Italia SpA

Alperes: Telecom Italia SpA, Vodafone Italia SpA, Fastweb SpA, Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni, Tiscali Italia SpA, BT Italia SpA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 97/33/EK irányelvnek (1), különösen ezen irányelv 5. cikkének és a 2002/22/EK irányelvnek (2), különösen ezen irányelv 13. cikkének az időbeli hatályánál fogva alkalmazandó változatát, valamint az átláthatóság, a legkisebb piactorzulás, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az arányosság elvét, hogy:

a)

valamely nemzeti szabályozás jogszabály erejénél fogva, annak előírása nélkül kiterjesztheti a mobilszolgáltatókra az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó méltánytalan terhek finanszírozásához való hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségeket, hogy a nemzeti szabályozó hatóságnak előzetesen meg kellene vizsgálnia, hogy versenyjogi szempontból a kötelezett szolgáltatók és az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt szolgáltató egymással versenytársi vagy helyettesíthetőségi viszonyban áll-e ugyanazon a releváns piacon?

b)

a nemzeti szabályozó hatóság a teher méltánytalanságának vizsgálata céljából a vezetékes és a mobil telefonszolgáltatások helyettesíthetőségének kritériuma mellett vagy helyett további kritériumokat alkalmazhat a mobilszolgáltatókat terhelő finanszírozási kötelezettség megalapozására, és ha igen, melyeket?

---

(1)  Az egyetemes szolgáltatás biztosítására, valamint a szolgáltatások átjárhatóságának követelményére, amelyet a nyílt hálózati hozzáférés (ONP) biztosít, a távközlő hálózatok összekapcsolásáról szóló, 1997. június 30-i 97/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1997. L 199., 32. o.).

(2)  Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2022/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Egyetemes szolgáltatási irányelv) (HL 2002. L 108., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet 367. o.).

A Varhoven administrativen sad (Bulgária) által 2023. május 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „Entain Services (Bulgaria)” EOOD kontra Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Sofia pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

(C-287/23. sz. ügy, Entain Services [Bulgaria])

(2023/C 252/36)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Varhoven administrativen sad

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél:„Entain Services (Bulgaria)” EOOD

A felülvizsgálati eljárásban ellenérdekű fél: Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Sofia pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az uniós jog által biztosított, a letelepedés EUMSZ 49. cikk szerinti szabadságának és a tőke EUMSZ 63. cikk szerinti szabad mozgásának hátrányosan megkülönböztető jellegű korlátozását jelenti-e az olyan nemzeti szabályozás és értelmezési gyakorlat, amely szerint a gibraltári illetőségű társaságoknak kifizetett osztalék forrásadó-köteles (míg a Bulgáriában vagy más tagállamokban illetőséggel rendelkező társaságoknak kifizetett osztalék mentesül a forrásadó alól, anélkül hogy e társaságoknak bármilyen feltételt kellene teljesíteniük)?

2)

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén összeegyeztethető-e az uniós joggal ez a hátrányosan megkülönböztető jellegű korlátozás, ha a jogalkotó a vonatkozó nemzeti jogszabály elfogadása során nem mutatott be az e korlátozások gibraltári illetőségű társaságok tekintetében történő bevezetésének szükségességét igazoló közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokat?

2023. május 15-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Máltai Köztársaság

(C-304/23. sz. ügy)

(2023/C 252/37)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: E. Sanfrutos Cano és C. Schembri meghatalmazottak)

Alperes: Máltai Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság

—

állapítsa meg, hogy a Máltai Köztársaság – mivel nem biztosította, hogy az észak-máltai és dél-máltai agglomerációban a gyűjtőrendszerekbe vezetett települési szennyvizet vízbe történő kibocsátás előtt másodlagos kezelésnek vagy ezzel egyenértékű kezelésnek vessék alá – nem teljesítette a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv (1) (a továbbiakban: irányelv) 4. és 10. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—

állapítsa meg, hogy a Máltai Köztársaság – mivel nem hozta meg az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az észak-máltai agglomerációban a gyűjtőrendszerekbe vezetett települési szennyvizet érzékeny területekre vagy érzékeny területek vízgyűjtő területeire való kibocsátásuk előtt a 4. cikkben leírtnál szigorúbb követelményeket kielégítő tisztításnak vessék alá – nem teljesítette az irányelv 5. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—

állapítsa meg, hogy a Máltai Köztársaság – mivel nem ellenőrizte folyamatosan az észak-máltai és dél-máltai agglomerációk tekintetében a települési szennyvíztisztitó telepek kibocsátásait az I. melléklet B szakaszában foglalt követelmények betartásának ellenőrzése érdekében, az I. melléklet D. szakaszában megállapított ellenőrzési eljárásoknak megfelelően – nem teljesítette az irányelv 15. cikke, I. mellékletének B. szakaszából és I. mellékletének D. szakaszából eredő kötelezettségeit, továbbá

—	a Máltai Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetésére meghatározott határidő az észak-máltai és dél-máltai agglomeráció tekintetében 2006. október 31-én, illetve 2007. március 31-én lejárt.

Az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a gyűjtőrendszerekbe vezetett szennyvizet vízbe történő kibocsátás előtt másodlagos kezelésnek vagy egy ezzel egyenértékű kezelésnek vessék alá. A Bizottság azt állítja, hogy az észak-máltai és dél-máltai agglomeráció nem felel meg az e rendelkezésben foglalt követelményeknek, lényegében azért, mert a szennyvíztisztító telep kapacitása mind a két agglomeráció tekintetében elmarad a bejelentett terhelés kezeléséhez szükségestől.

A Bizottság azt állítja továbbá, hogy az, hogy a Máltai Köztársaság megsértette az irányelv 4. cikkét, elkerülhetetlenül maga után vonja ugyanezen irányelv 10. cikkének megsértését is, mivel azok az agglomerációk, amelyek nem képesek a települési szennyvíz kezelésének a 4. cikkben foglaltaknak megfelelő szintjét elérni, ez alapján nem képesek arra sem, hogy változatos helyi időjárási helyzetekben megfelelő teljesítményt biztosítsanak.

Az észak-máltai agglomeráció vonatkozásában a Bizottság az irányelv 5. cikkének megsértésére is hivatkozik. Ezen agglomeráció szennyvíztisztító telepének kibocsátása olyan területre történik, amelyet a máltai hatóságok 2005. április 22-én nitrogénre érzékeny területként jelöltek ki, ezért a Máltai Köztársaságnak 2012. április 22-éig (vagyis az érzékeny terület kijelölését követő hét éven belül) biztosítania kellett az irányelv 5. cikkében foglaltaknak való megfelelést, és a szigorúbb követelményeket kielégítő tisztítást. Tekintettel arra, hogy a fentiek szerint a szennyvíztisztító telep kapacitása nem elégséges, ami azt jelenti, hogy a keletkezett terhelés egy részének kibocsátására mindenfajta kezelés nélkül kerül sor, a Bizottság ezen agglomeráció tekintetében az 5. cikk megsértését is állítja.

Végül a Bizottság úgy véli, hogy sem a dél-máltai, sem az észak-máltai agglomeráció nem felel meg az irányelv 15. cikkében támasztott követelményeknek, mivel az irányelv 4. és 5. cikkének megsértéséből elkerülhetetlenül következik, hogy a kibocsátások megfelelőségének folyamatos ellenőrzésére nem került sor az irányelv I. mellékletének B. szakaszában és I. mellékletének D. szakaszában foglaltaknak megfelelően, és így a 15. cikk is sérült.

---

(1)  A települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv (HL 1991. L 135., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 26. o.).

A Törvényszék (negyedik tanács) T-94/20. sz., Campine és Campine Recycling kontra Bizottság ügyben 2023. március 8-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2023. május 16-án benyújtott fellebbezés

(C-306/23. P. sz. ügy)

(2023/C 252/38)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: P. Rossi, M. Domecq, T. Isacu de Groot, L. Wildpanner meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Campine NV, Campine Recycling NV

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-94/20. sz., Campine és Campine Recycling kontra Bizottság ügyben 2023. március 8-án hozott ítéletét;

—	maga döntsön a jogvita fennmaradó kérdéseiről, vagy

—	másodlagosan, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé új határozathozatalra, amennyiben az ügy még került elbírálásra;

—	a Campine-t kötelezze a jelen eljárás és a Törvényszék előtti eljárás összes költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalapjában a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 266. cikk (1) bekezdését, mivel megtagadta, hogy a Campine és a Campine Recycling (a továbbiakban: Campine) számára megfizesse az EKB REFI-kamatlábának 3,5 %-kal növelt összegű késedelmi kamatot, amikor a Bizottság 2019. december 11-én visszatérítette a Campine által az AT.40018 ügyben 2017. február 8-án hozott C(2017)900 final bizottsági határozat (1) alapján ideiglenesen megfizetett bírság csökkentésének megfelelő összeget, a Törvényszék T-240/17. sz. ügyben 2019. november 7-én hozott ítéletének teljesítése során az ideiglenes megfizetés időpontja és az összeg visszatérítése közötti időszakra vonatkozóan. Az első jogalap alátámasztására a Bizottság a következőket terjeszti elő:

i)	a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a kártérítési kereset feltételei teljesülnek (az első jogalap első része);

ii)	a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor rosszul alkalmazta a versenyjogi bírságokat megsemmisítő vagy csökkentő határozatokhoz kapcsolódó kamatokra vonatkozó uniós jogot (az első jogalap második része);

iii)	a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 266. cikk (1) bekezdését, mivel nem fizette meg a Campine által követelt összegű késedelmi kamatot (az első jogalap harmadik része);

iv)	a megtámadott ítélet ellentétes a Printeos-ítéletet megelőző ítélkezési gyakorlattal (az első jogalap negyedik része);

v)	a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a versenyjogi bírságokat megsemmisítő ítéletek ex tunc hatálya magában foglalja azt, hogy a bírságokat a megsemmisítés előtt visszamenőleges hatállyal kell visszatéríteni (az első jogalap ötödik része);

vi)	a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Törvényszék által csökkentett összegű bírság ideiglenes megfizetésének időpontjától számított késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem csökkenti a bírság visszatartó erejét (az első jogalap hatodik része).

Arra az esetre, ha a Törvényszék elutasítaná az első fellebbezési jogalapot, a Bizottság a második fellebbezési jogalapjában azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Bizottságnak az EKB REFI-kamatlábának 3,5 %-kal növelt összegű késedelmi kamatot kell fizetnie.

Harmadik jogalapjában a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a Bizottság a bírság részleges visszatérítésének időpontjától kezdődően kamatos kamattal tartozik.

---

(1)  Az EUMSZ 101. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.40018 – „gépjármű-akkumulátorok újrahasznosítása” ügy) hozott bizottsági határozat.

A Törvényszék (negyedik tanács) T-763/21. sz., SE kontra Bizottság ügyben 2023. március 8-án hozott ítélete ellen SE által 2023. május 19-én benyújtott fellebbezés

(C-309/23. sz. ügy)

(2023/C 252/39)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: SE (képviselő: L. Levi ügyvéd)

A másik/többi fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a fellebbezéssel megtámadott ítéletet.

—	következésképpen adjon helyt a fellebbező elsőfokú eljárásban benyújtott kérelmének.

—	a Bizottságot kötelezze mind az első fokú, mind a fellebbezési eljárásban felmerülő összes költség fizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a felperes 11 jogalapra hivatkozik:

1)	A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. és 9. cikkével kapcsolatos kérelmek elfogadhatatlanok (33–36. pont).

2)	A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a „Kék könyv” gyakornoki program résztvevői a Bizottság négy alkalmazotti kategóriájának egyikébe tartoznak (az ítélet 78. pontja).

3)	Az életkor alapján fennálló hátrányos megkülönböztetést tévesen minősítették közvetettnek közvetlen helyett (56. pont).

4)	A közvetett hátrányos megkülönböztetést jogilag tévesen igazolták a közvetlen hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó jogszabályok alapján (70–71. és 75. pont).

5)	Nem a megfelelően „magas” színvonalú bizonyítékokat alkalmazták az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés igazolására (62–89. pont).

6)	A jogszerű célok beazonosításával kapcsolatban tévesen alkalmazták a jogot (62–64. és 65–72. pont).

7)	A célkitűzéseket „közérdekűnek” való minősítéssel (73. pont).

8)	Annak megállapításával kapcsolatban tévesen alkalmazták a jogot, hogy a „Kék könyv” gyakornoki program résztvevői nem részesültek kedvezőbb bánásmódban, mivel a pályázat az egyéb alkalmazotti kategóriák részére is nyitva állt (80–81. pont).

9)	A nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés arányos jellegével kapcsolatban tévesen alkalmazták a jogot (84–89. pont).

10)	A Törvényszék tévesen állapította meg (91–96. pont), hogy a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság (DG HR) arra kapott megbízást, hogy kiválasztási szempontként „legfeljebb 3 éves szakmai tapasztalatot” írjon elő.

11)

A Törvényszék figyelmen kívül hagyta a PERS(2018) 38/2 tájékoztató feljegyzés – amely „a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül […] összesen legfeljebb 3 éves szakmai tapasztalatot” írt elő – és a DG HR által általánosságban előírt „legfeljebb 3 éves szakmai tapasztalat” tartalma közötti eltérést.

A Törvényszék (hatodik tanács) T-567/22. sz., Association Trinationale de Protection Nucléaire (ATPN) kontra Bizottság ügyben 2023. március 30-án hozott végzése ellen az ATPN által 2023. május 30-án benyújtott fellebbezés

(C-340/23. P. sz. ügy)

(2023/C 252/40)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Association Trinationale de Protection Nucléaire (ATPN) (képviselő: C. Lepage ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	nyilvánítsa a fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak;

—	teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-567/22. sz. ügyben 2023. március 30-án hozott végzést;

—	teljes egészében adjon helyt a Törvényszék elé terjesztett kereseti kérelmeknek, és ennek következtében érdemében döntsön az ügyről;

—

semmisítse meg az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet; és mindenesetre,

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a fellebbező a következőkre hivatkozik:

—

a végzés hatályon kívül helyezésére irányuló két jogalap: 1. A Törvényszék a végzésében tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott végzés 16–27. pontjában úgy ítélte meg, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján saját nevében nem rendelkezik kereshetőségi joggal; 2. A Törvényszék a végzésében tévesen alkalmazta a jogot és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor a megtámadott végzés 28–42. pontjában úgy ítélte meg, hogy a fellebbező az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján a tagjai nevében nem rendelkezik kereshetőségi joggal.

—

a rendelet megsemmisítésére irányuló öt jogalap: 1. Az eljárás szabálytalan, mivel sérti a 2020. június 18-i 2020/852 rendelet rendelkezéseit; 2. Megsértették a taxonómiai szabályokat; 3. Megsértették a 2020. június 18-i 2020/852 rendelet 19. cikkének rendelkezéseit, és a célkitűzések nem elég ambiciózusak; 4. Megsértették az uniós jog általános kritériumait, pontosabban a 2020/852 rendelet 19. cikkében említett elővigyázatosság elvét; 5. A pénzügyi beszámolás tekintetében összeegyeztethetetlenek az atomberuházások és a zöld beruházások.

A Törvényszék 2023. június 7-i ítélete – KD kontra EUIPO

(T-650/20. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Ideiglenes alkalmazottak - Az EUIPO személyi állománya - Határozott időre szóló szerződés - A meghosszabbítás elmaradása - Hatáskörrel rendelkező hatóság - A megfelelő ügyintézés elve - A meghallgatáshoz való jog - Felelősség - Nem vagyoni kár”)

(2023/C 252/41)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: KD (képviselők: S. Pappas, D.-A. Pappa és A. Pappas ügyvédek)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: A. Lukošiūtė, Tóth K. és V. Ruzek meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló keresetében a felperes egyrészt az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2020. április 1-jei, a szerződése meghosszabbítását mellőző határozatának megsemmisítését, másrészt az őt állítólagosan ért nem vagyoni kár megtérítését kéri.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2020. április 1-jei, KD szerződésének meghosszabbítását mellőző határozatát megsemmisíti.

2)	A keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	Az EUIPO a saját költségein felül köteles viselni a KD részéről felmerült költségek háromnegyedét.

4)	KD maga viseli saját költségeinek egynegyedét.

---

(1)  HL C 19., 2021.1.18.

A Törvényszék 2023. május 24-i ítélete – Emmentaler Switzerland kontra EUIPO (EMMENTALER)

(T-2/21. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi védjegy - EMMENTALER szóvédjegy - Feltétlen kizáró ok - Leíró jelleg - Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja - Együttes védjegy - A 2017/1001 rendelet 74. cikkének (2) bekezdése - Indokolási kötelezettség - A 2017/1001 rendelet 94. cikke”)

(2023/C 252/42)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Emmentaler Switzerland (Bern, Svájc) (képviselők: S. Völker és M. Pemsel ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselők: A. Graul és D. Hanf meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: J. Möller, M. Hellmann, U. Bartl és J. Heitz meghatalmazottak), Francia Köztársaság (képviselők: A.-L. Desjonquères és G. Bain meghatalmazottak), Centre national interprofessionnel de l’économie laitière (CNIEL) (Párizs, Franciaország) (képviselők: E. Baud és P. Marchiset ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetében a felperes az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) második fellebbezési tanácsa 2020. október 28-án hozott határozatának (R 2402/2019-2. sz. ügy) hatályon kívül helyezését kéri.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az Emmentaler Switzerlandot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 62., 2021.2.22.

A Törvényszék 2023. június 7-i ítélete – Shakutin kontra Tanács

(T-141/21. sz. ügy) (1)

(„Közös kül- és biztonságpolitika - A fehéroroszországi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések - A pénzeszközök befagyasztása - Olyan személyek, szervezetek és szervek jegyzéke, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása alkalmazandó - A felperes nevének a jegyzékekbe való felvétele és az azokon való fenntartása - Indokolási kötelezettség - A meghallgatáshoz való jog - A hatékony bírói jogvédelemhez való jog - Mérlegelési hiba”)

(2023/C 252/43)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Aleksandr Vasilevich Shakutin (Minszk, Fehéroroszország) (képviselő: B. Evtimov ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: S. Van Overmeire, T. Haas és B. Driessen meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetében a felperes először is a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2020. december 17-i (KKBP) 2020/2130 tanácsi végrehajtási határozat (HL 2020. L 426I., 14. o.), valamint a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2020. december 17-i (EU) 2020/2129 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2020. L 426I., 1. o.), másodszor a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat módosításáról szóló, 2021. február 25-i (KKBP) 2021/353 tanácsi határozat (HL 2021. L 68., 189. o.) és a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikkének végrehajtásáról szóló, 2021. február 25-i (EU) 2021/339 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2021. L 68., 29. o.), és harmadszor a fehéroroszországi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. február 24–i (KKBP) 2022/307 tanácsi határozat (HL 2022. L 46., 97. o.), valamint a belarusz helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikkének végrehajtásáról szóló, 2022. február 24– i (EU) 2022/300 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2022. L 46., 3. o.) megsemmisítését kéri annyiban, amennyiben e jogi aktusok őt érintik.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék Aleksandr Vasilevich Shakutint kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 182., 2021.5.10.

A Törvényszék 2023. május 24-i ítélete – Ryanair kontra Bizottság (Olaszország; támogatási program; Covid19)

(T-268/21. sz. ügy) (1)

(„Állami támogatások - Az olasz légi közlekedési piac - Az olasz hatóságok által kibocsátott engedéllyel rendelkező légitársaságok kártalanítási rendszere - Kifogást nem emelő határozat - Rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás - Indokolási kötelezettség”)

(2023/C 252/44)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Ryanair DAC (Swords, Írország) (képviselők: E. Vahida, F.-C. Laprévote, V. Blanc, S. Rating, I.-G. Metaxas-Maranghidis és D. Pérez de Lamo ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Flynn, C. Georgieva és F. Tomat meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Neos SpA (Somma Lombardo, Olaszország), Blue panorama airlines SpA (Somma Lombardo), Air Dolomiti SpA – Linee aeree regionali Europee (Villafranca de Verona, Olaszország) (képviselők: M. Merola és A. Cogoni ügyvédek)

Az ügy tárgya

A felperes az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott keresetében az SA.59029 (2020/N) – Olaszország – Covid19: Az olasz hatóságok által kibocsátott engedéllyel rendelkező légitársaságok kártalanítási rendszeréről szóló, 2020. december 22-i C(2020) 9625 final bizottsági határozat megsemmisítését kéri.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék az SA.59029 (2020/N) – Olaszország – Covid19: Az olasz hatóságok által kibocsátott engedéllyel rendelkező légitársaságok kártalanítási rendszeréről szóló, 2020. december 22-i C(2020) 9625 final bizottsági határozatot megsemmisíti.

2)	A Törvényszék a Bizottságot kötelezi a saját költségeinek, valamint a Ryanair DAC részéről felmerült költségeknek a viselésére.

3)	A Neos SpA, a Blue panorama airlines SpA és az Air Dolomiti SpA – Linee aeree regionali Europee maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 252., 2021.6.28.

A Törvényszék 2023. május 24-i ítélete – Glaxo Group kontra EUIPO – Cipla Europe (Egy inhalátor formája)

(T-477/21. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - Európai uniós térbeli védjegy - Egy inhalátor formája - Feltétlen törlési ok - Használat révén megszerzett megkülönböztető képesség - A 40/94/EK rendelet 51. cikkének (2) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 59. cikkének (2) bekezdése] - Indokolási kötelezettség - A 2017/1001 rendelet 94. cikke)

(2023/C 252/45)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Glaxo Group Ltd. (Brentford, Egyesült Királyság) (képviselők: T. de Haan és F. Verhoestraete ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: D. Gája et V. Ruzek meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Cipla Europe NV (Anvers, Belgium)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) első fellebbezési tanácsa 2021. május 19-i határozatának (R 1835/2016-1. sz. ügy) hatályon kívül helyezését kéri.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) első fellebbezési tanácsának 2021. május 19-i határozatát (R 1835/2016-1. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2)	A Törvényszék az EUIPO-t kötelezi a költségek viselésére, beleértve a fellebbezési tanács előtt eljárással összefüggésben felmerült költségeket is.

---

(1)  HL C 382., 2021.9.20.

A Törvényszék 2023. június 7-i ítélete – Skryba kontra Tanács

(T-581/21. sz. ügy) (1)

(„Közös kül-és biztonságpolitika - A belarusz helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések - A pénzeszközök befagyasztása - Azon személyek, szervezetek és szervek jegyzékei, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, valamint az Unió területére való belépés vagy a területén történő átutazás tilalma alkalmazandó - A felperes nevének a jegyzékekbe való felvétele - Valamely szankció kollektív jellege - Indokolási kötelezettség - Értékelési hiba - Arányosság”)

(2023/C 252/46)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Siarheï Skryba (Marialivo, Belarusz) (képviselő: D. Litvinski ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: A. Limonet és V. Piessevaux meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a fehéroroszországi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2021. június 21-i (KKBP) 2021/1002 tanácsi végrehajtási határozat (HL 2021. L 219 I., 70. o.; helyesbítés: HL 2022. L 323., 106. o.), valamint a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2021. június 21-i (EU) 2021/997 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2021. L 219 I., 3. o.; helyesbítés: HL 2022. L 323., 107. o.) megsemmisítését kéri a rá vonatkozó részében.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék Siarheï Skrybát kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 11., 2022.1.10.

A Törvényszék 2023. június 7-i ítélete – Rubnikovich kontra Tanács

(T-582/21. sz. ügy) (1)

(„Közös kül-és biztonságpolitika - A belarusz helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések - A pénzeszközök befagyasztása - Azon személyek, szervezetek és szervek jegyzékei, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, valamint az Unió területére való belépés vagy a területén történő átutazás tilalma alkalmazandó - A felperes nevének a jegyzékekbe való felvétele - Valamely szankció kollektív jellege - Indokolási kötelezettség - Értékelési hiba - Arányosság”)

(2023/C 252/47)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Siarhei Rubnikovich (Tarasovo, Belarusz) (képviselő: D. Litvinski ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: A. Limonet és V. Piessevaux meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a fehéroroszországi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2021. június 21-i (KKBP) 2021/1002 tanácsi végrehajtási határozat (HL 2021. L 219 I., 70. o.; helyesbítés: HL 2022. L 323., 106. o.), valamint a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2021. június 21-i (EU) 2021/997 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2021. L 219 I., 3. o.; helyesbítés: HL 2022. L 323., 107. o.) megsemmisítését kéri a rá vonatkozó részében.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék Siarhei Rubnikovich-ot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 11., 2022.1.10.

A Törvényszék 2023. június 7-i ítélete – Bakhanovich kontra Tanács

(T-583/21. sz. ügy) (1)

(„Közös kül-és biztonságpolitika - A belarusz helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések - A pénzeszközök befagyasztása - Azon személyek, szervezetek és szervek jegyzékei, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, valamint az Unió területére való belépés vagy a területén történő átutazás tilalma alkalmazandó - A felperes nevének a jegyzékekbe való felvétele - Valamely szankció kollektív jellege - Indokolási kötelezettség - Értékelési hiba - Arányosság”)

(2023/C 252/48)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Aliaksandr Bakhanovich (Breszt, Belarusz) (képviselő: D. Litvinski ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: A. Limonet és V. Piessevaux meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a fehéroroszországi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2021. június 21-i (KKBP) 2021/1002 tanácsi végrehajtási határozat (HL 2021. L 219 I., 70. o.; helyesbítés: HL 2022. L 323., 106. o.), valamint a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2021. június 21-i (EU) 2021/997 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2021. L 219 I., 3. o.; helyesbítés: HL 2022. L 323., 107. o.) megsemmisítését kéri a rá vonatkozó részében.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék Aliaksandr Bakhanovich-ot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 11., 2022.1.10.

A Törvényszék 2023. május 24-i ítélete – AL kontra Bizottság

(T-714/21. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Tisztviselők - Díjazás - Családi támogatások - Eltartott gyermek után nyújtott támogatás - A személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdése - Eltartott gyermeknek tekinthető személy - A nyújtás feltételei - A támogatás visszavonása - A jogalap nélkül fizetett összeg visszafizetése - A személyzeti szabályzat 85. cikke”)

(2023/C 252/49)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: AL (képviselő: R. Rata ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: T. S. Bohr, L. Hohenecker és D. Milanowska meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott keresetében a felperes az Európai Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatala (PMO) által 2021. január 11-én hozott határozat megsemmisítését kéri, amely határozat egyfelől lényegében elutasította az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata VII. Melléklete 2. cikkének (4) bekezdése alapján az az eltartott gyermeknek tekinthető édesanyja után 2020. november 1. és 2021. október 31. között igényelt támogatást, másfelől pedig elrendelte a felperes által 2019. november 1. és 2020. október 31. közötti időszakban e támogatás jogcímén joglap nélkül felvett összegek visszatérítését.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék AL-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 51., 2022.1.31.

A Törvényszék 2023. június 7-i ítélete – Aprile and Commerciale Italiana kontra EUIPO – DC Comics partnership (Fehér ovális keretben fekete denevér ábrázolása)

(T-735/21. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - Fehér ovális keretben fekete denevér ábrázoló európai uniós ábrás védjegy - Feltétlen kizáró okok - Megkülönböztető képesség - Leíró jelleg hiánya - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja] - A törlési kérelemben szereplő áruk korlátozása - Indokolási kötelezettség”)

(2023/C 252/50)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Luigi Aprile (San Giuseppe Vesuviano, Olaszország), Commerciale Italiana Srl (Nola, Olaszország) (képviselő: C. Saettel ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: T. Frydendahl meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: DC Comics partnership (Burbank, Kalifornia, Egyesült Államok) (képviselők: G. Glas, P. Van Dyck és E. Taelman ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) második fellebbezési tanácsa 2021. szeptember 6-án hozott határozatának (R 1447/2020-2. sz. ügy) hatályon kívül helyezését kéri.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék Luigi Aprile-t és a Commerciale Italiana Srl-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 37., 2022.1.24.

A Törvényszék 2023. május 24-i ítélete – Granini France kontra EUIPO – Pichler (Joro)

(T-68/22. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A Joro európai uniós szóvédjegy bejelentése - JOKO korábbi nemzeti szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Áruk hasonlósága - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2023/C 252/51)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Granini France (Mâcon, Franciaország) (képviselő: J. Wachsmuth ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: T. Klee és D. Gája meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Josef Pichler (St. Leonhard/Passeier, Olaszország)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) első fellebbezési tanácsa 2021. november 8-án hozott határozatának (R 2336/2020-1. sz. ügy) hatályon kívül helyezését kéri.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) első fellebbezési tanácsának 2021. november 8-án hozott határozatát (R 2336/2020-1. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2)	A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A Törvényszék az EUIPO-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 128., 2022.3.21.

A Törvényszék 2023. június 7-i ítélete – OP kontra Parlament

(T-143/22. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Tisztviselők - Túlélő hozzátartozói nyugdíj - Az ellátás nyújtásának megtagadása - Túlélő házastárs - Jogosultsági feltételek - A házasság időtartama - Jogellenességi kifogás - A személyzeti szabályzat 80. cikkének első bekezdése - A személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikke - Árvasági nyugdíj - Az ellátás nyújtásának megtagadása - Az »eltartott gyermek« fogalma - Téves jogalkalmazás”)

(2023/C 252/52)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: OP (képviselő: F. Moyse ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: J. Van Pottelberge és M. Windisch meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó fél: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Bauer és M. Alver meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló keresetében a felperes egyrészt az Európai Parlament 2021. június 7-i határozatának megsemmisítését kéri abban a részében, amelyben az elutasítja a házastársa – a Parlament volt tisztviselője – halálára tekintettel előterjesztett túlélő hozzátartozói nyugdíj megállapítása iránti kérelmét, valamint fia, A nevében ugyanezen határozat megsemmisítését kéri abban a részében, amelyben az elutasítja a fogyatékossággal élő fiuk árvasági nyugdíjának megállapítása iránti kérelmét.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a Parlament 2021. június 7-i határozatát az árvasági nyugdíj A részére történő megállapítását megtagadó részében megsemmisíti.

2)	A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A Parlament viseli saját költségeit, valamint az OP részéről felmerült költségeket.

4)	Az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 191., 2022.5.10.

A Törvényszék 2023. június 7-i ítélete – Cylus Cyber Security kontra EUIPO – Cylance (CYLUS)

(T-227/22. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A CYLUS európai uniós szóvédjegy bejelentése - CYLANCE korábbi európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Áruk hasonlósága - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2023/C 252/53)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Cylus Cyber Security Ltd (Tel Aviv, Izrael) (képviselő: S. Bailey ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: J. Ivanauskas meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Cylance, Inc. (Irvine, Kalifornia, Egyesült Államok) (képviselő: B. Levy ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) negyedik fellebbezési tanácsa 2022. február 21-én hozott határozatának (R 692/2022-4. sz. ügy) hatályon kívül helyezését kéri.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Cylus Cyber Security Ltd-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 244., 2022.6.27.

A Törvényszék 2023. június 7-i ítélete – Cherusci kontra EUIPO – LexDellmeier (RIALTO)

(T-239/22. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Megszűnés megállapítása iránti eljárás - RIALTO európai uniós szóvédjegy - A védjegy tényleges használatának hiánya - A használat elmaradására vonatkozó alapos indok hiánya - Az (EU) 2017/1001 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja”)

(2023/C 252/54)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Cherusci Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselő: S. Reinhard ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: D. Hanf meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: LexDellmeier Intellectual Property Law Firm (München, Németország) (képviselők: J. Bogatz, Y. Stone és C. Dory ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) második fellebbezési tanácsa 2022. február 10-én hozott határozatának (R 695/2021-2. sz. ügy) hatályon kívül helyezését kéri.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Cherusci Ltd-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 237., 2022.6.20.

A Törvényszék 2023. június 7-i ítélete – UNSA Énergie kontra Bizottság

(T-322/22. sz. ügy) (1)

(„Állami támogatások - A franciaországi villamosenergia-értékesítés szabályozott díjai - A múltbeli nukleáris villamos energiához való szabályozott hozzáférés felső határának növelése - Panasz elutasítása - Az (EU) 2015/1589 rendelet 1. cikkének h) pontja - Szakszervezet - Az »érintett fél« fogalma”)

(2023/C 252/55)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: UNSA Énergie (Bagnolet, Franciaország) (képviselő: M.-P. Ogel ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: C.-M. Carrega és I. Georgiopoulos meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikkre alapított keresetében a felperes az Európai Bizottság 2022. április 8-i levelében foglalt azon határozat megsemmisítését kéri, amely elutasította a felperes azon panaszát, amelyet azzal szemben nyújtott be, hogy Franciaország növelte a múltbeli nukleáris villamos energiához való szabályozott hozzáférés jogcímén az Électricité de France (EDF) által az alternatív villamosenergia-szolgáltatók részére átruházható villamos energia maximális összmennyiségét, valamint az ily módon átruházott kiegészítő villamosenergia-mennyiségek árát.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az Unsa Énergie-t kötelezi a saját költségeinek, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeknek a viselésére.

---

(1)  HL C 284., 2022.7.25.

A Törvényszék 2023. június 7-i ítélete – Medex kontra EUIPO – Stein (medex)

(T-419/22. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Megszűnés megállapítása iránti eljárás - A medex európai uniós ábrás védjegy - A védjegy tényleges használata - Az (EU) 2017/1001 rendelet 18. cikke és 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja - Azon áruk minősítése, amelyek tekintetében a tényleges használatot bizonyították”)

(2023/C 252/56)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Medex, živilska industrija, d.o.o. (Ljubljana, Szlovénia) (képviselő: N. Čuden ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: J. Ivanauskas meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Gerrit Cornelis Johan Stein (Elp, Hollandia)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ötödik fellebbezési tanácsa 2022. május 3-i határozatának (R 1361/2021-5. sz. ügy) hatályon kívül helyezését kéri.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	Mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.

---

(1)  HL C 326., 2022.08. 29.

A Törvényszék 2023. május 23-i végzése – Atesos medical és társai kontra Bizottság

(T-764/21. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Orvostechnikai eszközök - 93/42/EGK irányelv - A kölcsönös elismerésről szóló megállapodás keretében svájci székhelyű szervezetek által kiadott, orvostechnikai eszközökre vonatkozó tanúsítványok érvényességének lejárta - Az orvostechnikai eszközök megfelelőségértékelését végző, tanúsítványokat kiállító szervezetre vonatkozó bejegyzés módosítása a NANDO információs rendszer online adatbázisában - Keresettel meg nem támadható aktus - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”)

(2023/C 252/57)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Atesos medical AG (Aarau, Svájc) és a végzés mellékletében megnevezett másik 7 felperes (képviselők: M. Meulenbelt és S. De Knop ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: E. Sanfrutos Cano, C. Vollrath és C. Hödlmayr meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetükben a felperesek az Európai Bizottság azon határozatának megsemmisítését kérik, amellyel utóbbi megállapította „a Schweizerische Vereinigung für Qualitäts- und Management Systeme” orvostechnikai eszközök megfelelőségértékelését végző szervezetként való, az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelven (HL 1993. L 169., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 12. kötet, 82. o.) alapuló kijelölésének lejártát, és amellyel 2021. szeptember 28-i hatállyal módosította az e szervezetre vonatkozó bejegyzést a bejelentett és kijelölt szervezetek adatbázisában.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja.

2)

Az Atesos medical AG, a Bonebridge AG, a Heico-Switzerland AG, a Keri Medical SA, a Medcem GmbH, az MPS Precimed SA, a PX Dental SA és a Stemcup Medical Products AG a saját költségeiken felül viselik az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket is, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.

---

(1)  HL C 95., 2022.2.28.

A Törvényszék 2023. május 22-i végzése – Bategu Gummitechnologie kontra Bizottság

(T-771/21. sz. ügy) (1)

(„Szerződésen kívüli felelősség - Verseny - Panaszt elutasító határozat - Vagyoni kár - Tényleges és bizonyos kár - Nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset”)

(2023/C 252/58)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Bategu Gummitechnologie GmbH (Bécs, Ausztria) (képviselő: G. Maderbacher ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Szczodrowski és A. Keidel meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 268. cikkre alapított keresetével a felperes az [EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.) 7. cikke alapján benyújtott panaszra vonatkozó „AT.40492 – A forgóvázak tűzbiztonsága” eljárás során az Európai Bizottság által elkövetett jogsértések miatt állítólagosan elszenvedett vagyoni kár megtérítését kéri.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Bategu Gummitechnologie GmbH-t kötelezi a saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

---

(1)  HL C 73., 2022.2.14.

A Törvényszék 2023. június 8-i végzése – XNT kontra EUIPO – Exane (EXANE)

(T-568/22. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - EXANE európai uniós szóvédjegy - EXANTE korábbi cégnév - »exante.eu« doménnév - Viszonylagos törlési ok - A 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdése és 53. cikke (1) bekezdésének c) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése és 60. cikke (1) bekezdésének c) pontja] - Nyilvánvalóan minden jogalapot nélkülöző kereset”)

(2023/C 252/59)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: XNT ltd. (St. Julian’s, Málta) (képviselők: A. Renck, C. Stöber és M.-A. de Dampierre ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: C. Bovar és D. Hanf meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Exane (Párizs, Franciaország) (képviselő: C.-A. Joly ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) második fellebbezési tanácsa 2022. június 14-én hozott határozatának (R 2093/2020–2. sz. ügy) hatályon kívül helyezését kéri.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A XNT ltd. viseli saját költségein felül az Exane részéről felmerült költségeket.

3)	Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 418., 2022.10.31.

A Törvényszék 2023. május 23-i végzése – CMB kontra Bizottság

(T-619/22. sz. ügy) (1)

(Kutatás, technológiafejlesztés és űrkutatás - A kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007 – 2013) keretében kötött támogatási megállapodás - A megtámadott határozat visszavonása - A jogvita tárgytalanná válása - Okafogyottság)

(2023/C 252/60)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: CMB Colorex Master Batches BV (Helmond, Hollandia) (képviselő: M. Wolf ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: S. Romoli, T. Van Noyen és O. Verheecke meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetében a felperes – a Brew-Pack projekt megvalósítása érdekében kötött 232216. sz. támogatási megállapodás kedvezményezettje – azon határozat megsemmisítését kéri, amelyben az Európai Bizottság arra kötelezi őt, hogy fizessen be a kedvezményezetteknek a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 391., 1. o.) alapján létrehozott garanciaalapba 125 166,68 eurót, amelyet késedelmi kamat címén 24 592,68 euróval növelt és a késedelem minden további napjára pedig 12 euróval emel.

A végzés rendelkező része

1)	A jelen keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A felek maguk viselik saját költségeiket.

---

(1)  HL C 451., 2022.11.28.

A Törvényszék elnökének 2023. május 31-i végzése – UH kontra EKB

(T-67/23. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés - Gazdaság- és monetáris politika - Hitelintézetek prudenciális felügyelete - Az EKB-ra ruházott külön felügyeleti feladatok - Valamely hitelintézet engedélyének visszavonásáról szóló határozat - Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - A sürgősség hiánya”)

(2023/C 252/61)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: UH (képviselők: M. Burianski, R. Janjuah és W. Häring ügyvédek)

Alperes: Európai Központi Bank (képviselők: V. Hümpfner, K. Klausch és E. Yoo meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 278. cikken és az EUMSZ 279. cikken alapuló kérelmével a felperes az Európai Központi Bank (EKB) által 2023. március 24-én hozott ECB-SSM-2023-DE-7 WHD-2022-0001 határozat végrehajtásának felfüggesztését kéri, amely határozatban utóbbi visszavonta a felperes hitelintézeti működési engedélyét.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

A Törvényszék elnökének 2023. június 1-jei végzése – Debreceni Egyetem kontra Tanács

(T-115/23. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés - Az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedések - Annak megtiltása a Bizottság számára, hogy jogi kötelezettségeket vállaljon valamely közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy ilyen alapítvány által fenntartott jogi személlyel - Az (EU) 2022/2506 végrehajtási határozat 2. cikkének (2) bekezdése - A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - A sürgősség hiánya”)

(2023/C 252/62)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Debreceni Egyetem (Debrecen, Magyarország) (képviselők: Rausch J. és Papp Á. ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: E. Rebasti, Bencze M., L. Vétillard és Tószegi B. meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikken alapuló kérelmével a felperes, a Debreceni Egyetem az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló, 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozat (HL 2022. L 325., 94. o.) 2. cikke (2) bekezdése végrehajtásának felfüggesztését kéri.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

A Törvényszék elnökének 2023. június 9-i végzése – FFPE section Conseil kontra Tanács

(T-179/23. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Intézményi jog - Szakszervezetek vagy szakmai szervezetek - A Tanács és a Tanács Főtitkárságának szakszervezetei és szakmai szervezetei között létrejött megállapodás - A szakszervezetek és szakmai szervezetek elismerésére és reprezentativitására vonatkozó kritériumok vizsgálatára irányuló eljárás - A reprezentativitási küszöböt el nem érő valamely szakszervezet a megállapodásából eredő jogainak felfüggesztése - Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - A sürgősség hiánya”)

(2023/C 252/63)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Fédération de la fonction publique européenne section Conseil (FFPE section Conseil) (Brüsszel, Belgium) (képviselők: A. Champetier és S. Rodrigues ügyvédek)

Alperes: Az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Bauer és I. Demoulin meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikken alapuló kérelmével a felperes az Európai Unió Tanácsa által az FFPE második ellenőrzési eljárásának eredményeként készített, 2023. április 3-i feljegyzés (ORG.1.F/7053/23) végrehajtásának felfüggesztését kéri.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről nem határoz.

2023. április 6-án benyújtott kereset – Dansk Avis Omdeling Distribution kontra Bizottság

(T-195/23. sz. ügy)

(2023/C 252/64)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Dansk Avis Omdeling Distribution A/S (Vejle, Dánia) (képviselő: L. Sandberg-Mørch ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—	semmisítse meg az SA. 57991 – 2021/C (korábbi 2021/NN) számú, Dánia által a Post Danmark A/S részére egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020. évi ellentételezése jogcímén nyújtott állami támogatásról szóló, 2022. augusztus 10-i C(2022) 5706 final bizottsági határozatot; és

—	a Bizottságot kötelezze a saját költségei, valamint a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Dánia által az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek ellenében a 2020. évre vonatkozóan a Post Danmark részére nyújtott támogatás nem egyeztethető össze a belső piaccal, amennyiben nem felel meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó keretszabálynak (1) (a továbbiakban: ágész-keretszabály), mivel: — a Bizottság nem végezte el a kérdés teljes körű és megfelelő vizsgálatát; — a Danmark általi költségallokáció nem felel meg az ágész-keretszabály 18. pontjának.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek ellentételezése nem egyeztethető össze a belső piaccal, amennyiben a nettó elkerülhető költségek kiszámítása jogi és ténybeli hibákat tartalmaz, mivel: — a nettó elkerülhető költségek kiszámítása azon a feltételezésen alapul, hogy a Post Danmark átalakulására csak a kontrafaktuális forgatókönyvben került sor; — a Bizottság nem fejti ki, hogy a Post Danmark miért nem emelhette az árakat az egyetemes szolgáltatás többletköltségeinek fedezése érdekében; — a nettó elkerülhető költségek kiszámításából eredő összeg túlzott mértékű, mivel messze meghaladja a Post Danmark által az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos tevékenységek folytán elszenvedett, a Post Danmark 2020. évi éves jelentésében tükröződő nettó veszteségeket; — hibák történtek a kontrafaktuális forgatókönyvben; — a Bizottság tévesen értékelte azokat a hasznokat, amelyek az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó következő immateriális előnyökből származnak: a) a szellemi tulajdon körébe tartozó eszközök; b) méretgazdaságosság; c) tárgyalási pozíció; d) egyetemes lefedettség; e) általános jelenlét és a vállalkozás hírneve; — a nettó elkerülhető költségek számítási eredményeinek ellenőrzése érdekében lefolytatott összehasonlító értékelés téves.

---

(1)  A Bizottság közleménye – A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (2011) (HL 2012. C 8., 15. o.).

2023. április 27-én benyújtott kereset – Arysta Lifescience kontra EFSA

(T-222/23. sz. ügy)

(2023/C 252/65)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Arysta Lifescience (Noguères, Franciaország) (képviselők: D. Abrahams, Z. Romata, H. Widemann és R. Spangenberg ügyvédek)

Alperes: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az EFSA 2023. február 17-i (Ref. PAD 2022/175) „A Captan hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbításával kapcsolatos, a Captan 80 WG reprezentatív felhasználása tekintetében a készítményben jelen lévő segédanyagok listájának teljeskörű nyilvánosságra hozataláról szóló értesítés” című határozatát;

—	az EFSA-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik, amely két részre oszlik: a reprezentatív felhasználása esetén a készítményben jelen lévő segédanyagok listájának teljeskörű nyilvánosságra hozataláról szóló határozattal az EFSA tévesen alkalmazta a jogot, továbbá nyilvánvaló értékelési hibát vétett.

—

A felperes arra hivatkozik, hogy a segédanyagoknak – a hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítására irányuló iratanyagban szereplő reprezentatív készítménnyel kapcsolatos – listája, melyet az EFSA nyilvánosságra kíván hozni, a 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelet (1) értelmében kereskedelmileg érzékeny és bizalmas adat.

—

A felperes a továbbiakban arra hivatkozik, hogy az EFSA megsértette a 2001. május 30-i 1049/2001 európai parlementi és tanácsi rendelet (2) 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdését és a 2006. szeptember 6-i 1367/2006 európai parlementi és tanácsi rendelet (3) 6. cikkének (1) bekezdését. Megsértette továbbá a 1107/2009/EK rendelet 63. cikkét is.

---

(1)  A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 309., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

(3)  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.).

2023. május 14-én benyújtott kereset – WN kontra Bizottság

(T-254/23. sz. ügy)

(2023/C 252/66)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: WN (képviselő: M. Velardo ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a 2022. május 5-i azon határozatot, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO/AD/380/19-AD7 versenyvizsga tartaléklistájára;

—	semmisítse meg a 2022. július 15-i határozatot, amellyel elutasították az azon határozat felülvizsgálata iránti kérelmet, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO/AD/380/19-AD7 versenyvizsga tartaléklistájára;

—	semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2023. február 14-i, az EPSO több mint négy hónapos hallgatását követően fiktíven született határozatait, amelyekkel az elutasította a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. október 14-én benyújtott jogorvoslati kérelmet; és

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

—

Első, az európai intézmények nyelvhasználati szabályaira irányadó jogszabályi rendelkezések megsértésére alapított jogalap. Az írásbeli és szóbeli vizsgának anyanyelvétől eltérő nyelven (angolul és franciául) történő lefolytatása akadályozta kompetenciáinak helyes értékelését, mert a vizsgák eredménye a nyelvismeret szintjétől is függött. Ezzel a személyzeti szabályzat 27. cikkét is megsértették.

—

Második, a pályázók közötti egyenlő bánásmód elvének megsértésére, a pályázók objektív értékelésének hiányára (Glantenay ítélkezési gyakorlat) és a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első és harmadik bekezdésének a megsértésére alapított jogalap. Néhányan ugyanis megismételték az írásbeli vizsgákat, amelyek nehézségi szintje jelentős csökkenést mutatott. A pályázók közötti, a vizsgák folyamán az assessment centerben végzett összehasonlítást megváltoztatták, mert a felvételi bizottság előzetesen nem vizsgálta meg a Talent Screenerben foglalt nyilatkozatok helytállóságát.

—

Harmadik, az indokolási kötelezettségnek és az eljárás felei egyenlősége ehhez kapcsolódó elvének (az Alapjogi Charta 47. cikke) a megsértésére alapított jogalap, mert a felpereseknek nem állt módjukban megismerni a versenyvizsgáról való kizárásuk teljes indokolását a kereset benyújtását megelőzően. Ez a fegyveregyenlőség elvének a megsértését is maga után vonta.

—	Negyedik, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke ötödik és hatodik bekezdésének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felvételi bizottság által összeállított tartaléklista nem tartalmazott legalább kétszer annyi nevet, mint a betöltendő beosztások száma.

—

Ötödik, a versenyvizsga-felhívásnak, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első bekezdésének megsértésére és ebből következő nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, mivel az AD7-es versenyvizsgán értékelték a pályázók vezetői képességeit, jóllehet ez a szempont csak az AD9-es versenyvizsgának van fenntartva.

—

Hatodik, a Di Prospero kontra Bizottság ítélkezési gyakorlatban foglalt elvek megsértésére, valamint a személyzeti szabályzat 27. cikkének és az egyenlőség elvénének a megsértésére alapított jogalap, amennyiben a versenyfelhívás nem tette lehetővé az AD7 és AD9 versenyvizsgán egyaránt való részvételt, és néhány olyan pályázót, akik az AD9-re jelentkeztek, hivatalból az AD7-es listára helyeztek át.

—	Hetedik, a pályázók közötti egyenlőség elvének megsértésére és az értékelések objektivitásának hiányára alapított jogalap, a felvételi bizottság állandóságának hiánya, a felvételi bizottság összetételében történt gyakori változások és az elnök részéről történő „shadowing” hiánya miatt.

2023. május 15-én benyújtott kereset – Escobar kontra EUIPO (Pablo Escobar)

(T-255/23. sz. ügy)

(2023/C 252/67)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Escobar Inc. (Guaynabo, Puerto Rico, Egyesült Államok) (képviselő: D. Slopek ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: Pablo Escobar, az Európai Uniót megjelölő európai uniós szóvédjegy bejelentése – 18 568 583. sz. védjegybejelentés

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2023. február 21-én hozott határozata (R 1364/2022-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése f) pontjának megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	az ártatlanság vélelmének megsértése.

2023. május 15-én benyújtott kereset – Mylan Ireland kontra Bizottság

(T-256/23. sz. ügy)

(2023/C 252/68)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Mylan Ireland Ltd (Dublin, Írország) (képviselők: K. Roox, T. De Meese, J. Stuyck és C. Dumont ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a megsemmisítés iránti keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

semmisítse meg a „Tecfidera – dimetil-fumarát” emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, C(2014)601 (final) határozatot módosító, 2023. május 2-i (2023. május 4-én közzétett) C(2023)3067 (final) bizottsági végrehajtási határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat), valamint az e határozatot fenntartó és/vagy felváltó minden későbbi határozatot, ideértve az ebből eredő szabályozási aktusokat is, a felperest érintő részükben;

—	a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe a forgalombahozatali védelem meghosszabbításának kérelmezése tekintetében a 726/2004/EK rendelet (1) 14. cikkének (11) bekezdésében meghatározott határidőt.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, mivel a Bizottság tévesen értelmezte a Bíróság 2023. március 16-i Bizottság és társai kontra Pharmaceutical Works Polpharma ítéletének (C-438/21 P-C-440/21 P, EU:C:2023:213) hatályát, különösen pedig a 2021. november 11-iad hoc értékelő jelentést irrelevánsnak tekintette.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság tévesen alapozta a megtámadott határozatot a határozat meghozatalának időpontjában rendelkezésre álló téves tudományos tényekre.

4.	A negyedik, a Biogennek a C(2014)601 (final) bizottsági végrehajtási határozattal (2) megadott forgalombahozatali engedély jogellenességére hivatkozó, és ennek következtében a megtámadott határozat megsemmisítését kérő jogalap.

5.	Az ötödik, az alapvető jogok, különösen pedig az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított tisztességes eljáráshoz, védelemhez, meghallgatáshoz és jogalaphoz való jog megsértésre alapított jogalap.

6.	A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felperes jogbiztonságát.

7.	A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felperes jogos elvárásait.

8.	A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felperesnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogát.

9.	A kilencedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat az Európai Bizottság hatáskörrel való visszaélését valósítja meg.

---

(1)  Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 136., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 229. o.).

(2)  A „Tecfidera – dimetil-fumarát” emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalomba hozatalának a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2014. január 30-i C(2014)601 (final) bizottsági végrehajtási határozat.

2023. május 15-én benyújtott kereset – Neuraxpharm Pharmaceuticals kontra Bizottság

(T-257/23. sz. ügy)

(2023/C 252/69)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Neuraxpharm Pharmaceuticals SL (Barcelona, Spanyolország) (képviselők: K. Roox, T. De Meese, J. Stuyck és C. Dumont ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a megsemmisítés iránti keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

semmisítse meg a „Tecfidera – dimetil-fumarát” emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, C(2014)601 (final) határozatot módosító, 2023. május 2-i (2023. május 4-én közzétett) C(2023)3067 (final) bizottsági végrehajtási határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat), valamint az e határozatot fenntartó és/vagy felváltó minden későbbi határozatot, ideértve az ebből eredő szabályozási aktusokat is, a felperest érintő részükben;

—	a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe a forgalombahozatali védelem meghosszabbításának kérelmezése tekintetében a 726/2004/EK rendelet (1) 14. cikkének (11) bekezdésében meghatározott határidőt.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, mivel a Bizottság tévesen értelmezte a Bíróság 2023. március 16-i Bizottság és társai kontra Pharmaceutical Works Polpharma ítéletének (C-438/21 P-C-440/21 P, EU:C:2023:213) hatályát, különösen pedig a 2021. november 11-iad hoc értékelő jelentést irrelevánsnak tekintette.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság tévesen alapozta a megtámadott határozatot a határozat meghozatalának időpontjában rendelkezésre álló téves tudományos tényekre.

4.	A negyedik, a Biogennek a C(2014)601 (final) bizottsági végrehajtási határozattal (2) megadott forgalombahozatali engedély jogellenességére hivatkozó, és ennek következtében a megtámadott határozat megsemmisítését kérő jogalap.

5.	Az ötödik, az alapvető jogok, különösen pedig az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított tisztességes eljáráshoz, védelemhez, meghallgatáshoz és jogalaphoz való jog megsértésre alapított jogalap.

6.	A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felperes jogbiztonságát.

7.	A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felperes jogos elvárásait.

8.	A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felperesnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogát.

9.	A kilencedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat az Európai Bizottság hatáskörrel való visszaélését valósítja meg.

---

(1)  Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 136., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 229. o.).

(2)  A „Tecfidera – dimetil-fumarát” emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalomba hozatalának a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2014. január 30-i C(2014)601 (final) bizottsági végrehajtási határozat.

2023. május 15-én benyújtott kereset – Zaklady Farmaceutyczne Polpharma kontra Bizottság

(T-258/23. sz. ügy)

(2023/C 252/70)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Zaklady Farmaceutyczne Polpharma S. A. (Starogard Gdański, Lengyelország) (képviselők: K. Roox, T. De Meese, J. Stuyck és C. Dumont ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a megsemmisítés iránti keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

semmisítse meg a „Tecfidera – dimetil-fumarát” emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, C(2014)601 (final) határozatot módosító, 2023. május 2-i (2023. május 4-én közzétett) C(2023)3067 (final) bizottsági végrehajtási határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat), valamint az e határozatot fenntartó és/vagy felváltó minden későbbi határozatot, ideértve az ebből eredő szabályozási aktusokat is, a felperest érintő részükben;

—	a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe a forgalombahozatali védelem meghosszabbításának kérelmezése tekintetében a 726/2004/EK rendelet (1) 14. cikkének (11) bekezdésében meghatározott határidőt.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, mivel a Bizottság tévesen értelmezte a Bíróság 2023. március 16-i Bizottság és társai kontra Pharmaceutical Works Polpharma ítéletének (C-438/21 P-C-440/21 P, EU:C:2023:213) hatályát, különösen pedig a 2021. november 11-iad hoc értékelő jelentést irrelevánsnak tekintette.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság tévesen alapozta a megtámadott határozatot a határozat meghozatalának időpontjában rendelkezésre álló téves tudományos tényekre.

4.	A negyedik, a Biogennek a C(2014)601 (final) bizottsági végrehajtási határozattal (2) megadott forgalombahozatali engedély jogellenességére hivatkozó, és ennek következtében a megtámadott határozat megsemmisítését kérő jogalap.

5.	Az ötödik, az alapvető jogok, különösen pedig az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított tisztességes eljáráshoz, védelemhez, meghallgatáshoz és jogalaphoz való jog megsértésre alapított jogalap.

6.	A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felperes jogbiztonságát.

7.	A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felperes jogos elvárásait.

8.	A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felperesnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogát.

9.	A kilencedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat az Európai Bizottság hatáskörrel való visszaélését valósítja meg.

---

(1)  Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 136., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 229. o.).

(2)  A „Tecfidera – dimetil-fumarát” emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalomba hozatalának a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2014. január 30-i C(2014)601 (final) bizottsági végrehajtási határozat.

2023. május 15-én benyújtott kereset – WO kontra Bizottság

(T-259/23. sz. ügy)

(2023/C 252/71)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: WO (képviselő: M. Velardo ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a 2022. május 5-i azon határozatot, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;

—	semmisítse meg a 2022. július 15-i határozatot, amellyel elutasították az azon határozat felülvizsgálata iránti kérelmet, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;

—	semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2023. február 14-i, az EPSO több mint négy hónapos hallgatását követően fiktíven született határozatait, amelyekkel az elutasította a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. október 14-én benyújtott jogorvoslati kérelmet; és

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

—

Első, az európai intézmények nyelvhasználati szabályaira irányadó jogszabályi rendelkezések megsértésére alapított jogalap. Az írásbeli és szóbeli vizsgának anyanyelvétől eltérő nyelven (angolul és franciául) történő lefolytatása akadályozta kompetenciáinak helyes értékelését, mert a vizsgák eredménye a nyelvismeret szintjétől is függött. Ezzel a személyzeti szabályzat 27. cikkét is megsértették.

—

Második, a pályázók közötti egyenlő bánásmód elvének megsértésére, amennyiben csak néhányuk számára biztosítottak lehetőséget annak megválasztására, hogy melyik írásbeli vizsgát ismételjék meg, valamint a pályázók objektív értékelésének hiányára (Glantenay ítélkezési gyakorlat) és a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első és harmadik bekezdésének a megsértésére alapított jogalap. A pályázók közötti, a vizsgák folyamán az assessment centerben végzett összehasonlítást megváltoztatták, mert a felvételi bizottság előzetesen nem vizsgálta meg a Talent Screenerben foglalt nyilatkozatok helytállóságát.

—

Harmadik, az indokolási kötelezettségnek és az eljárás felei egyenlősége ehhez kapcsolódó elvének (az Alapjogi Charta 47. cikke) a megsértésére alapított jogalap, mert a felpereseknek nem állt módjukban megismerni a versenyvizsgáról való kizárásuk teljes indokolását a kereset benyújtását megelőzően. Ez a fegyveregyenlőség elvének a megsértését is maga után vonta.

—	Negyedik, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke ötödik és hatodik bekezdésének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felvételi bizottság által összeállított tartaléklista nem tartalmazott legalább kétszer annyi nevet, mint a betöltendő beosztások száma.

—

Ötödik, a Di Prospero kontra Bizottság ítélkezési gyakorlatban foglalt elvek megsértésére, valamint a személyzeti szabályzat 27. cikkének és az egyenlőség elvénének a megsértésére alapított jogalap, amennyiben a versenyfelhívás nem tette lehetővé az AD7 és AD9 versenyvizsgán egyaránt való részvételt, és néhány olyan pályázót, akik az AD9-re jelentkeztek, hivatalból az AD7-es listára helyeztek át.

—	Hatodik, a pályázók közötti egyenlőség elvének megsértésére és az értékelések objektivitásának hiányára alapított jogalap, a felvételi bizottság állandóságának hiánya, a felvételi bizottság összetételében történt gyakori változások és az elnök részéről történő „shadowing” hiánya miatt.

2023. május 16-án benyújtott kereset – Mushie & Co. kontra EUIPO – Diana Dolls Fashions (Mushie)

(T-262/23. sz. ügy)

(2023/C 252/72)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Mushie & Co. (Houston, Texas, Egyesült Államok) (képviselő: S. Vasegård ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Diana Dolls Fashions Inc. (Stoney Creek, Kanada)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: a Mushie európai uniós szóvédjegy bejelentése – 18381490. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2023. március 17-én hozott határozata (R 2062/2022-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 120. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2023. május 16-án benyújtott kereset – WP kontra Bizottság

(T-264/23. sz. ügy)

(2023/C 252/73)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: WP (képviselő: M. Velardo ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a 2022. május 5-i azon határozatot, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;

—	semmisítse meg a 2022. július 15-i határozatot, amellyel elutasították az azon határozat felülvizsgálata iránti kérelmet, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;

—	semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2023. február 10-i, az EPSO több mint négy hónapos hallgatását követően fiktíven született határozatait, amelyekkel az elutasította a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. október 10-én benyújtott jogorvoslati kérelmet; és

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

—

Első, az európai intézmények nyelvhasználati szabályaira irányadó jogszabályi rendelkezések megsértésére alapított jogalap. Az írásbeli és szóbeli vizsgának anyanyelvétől eltérő nyelven (angolul és franciául) történő lefolytatása akadályozta kompetenciáinak helyes értékelését, mert a vizsgák eredménye a nyelvismeret szintjétől is függött. Ezzel a személyzeti szabályzat 27. cikkét is megsértették.

—

Második, a pályázók közötti egyenlő bánásmód elvének megsértésére, a pályázók objektív értékelésének hiányára (Glantenay ítélkezési gyakorlat) és a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első és harmadik bekezdésének a megsértésére alapított jogalap. Néhányan ugyanis megismételték az írásbeli vizsgákat, amelyek nehézségi szintje jelentős csökkenést mutatott. A pályázók közötti, a vizsgák folyamán az assessment centerben végzett összehasonlítást megváltoztatták, mert a felvételi bizottság előzetesen nem vizsgálta meg a Talent Screenerben foglalt nyilatkozatok helytállóságát.

—

Harmadik, az indokolási kötelezettségnek és az eljárás felei egyenlősége ehhez kapcsolódó elvének (az Alapjogi Charta 47. cikke) a megsértésére alapított jogalap, mert a felpereseknek nem állt módjukban megismerni a versenyvizsgáról való kizárásuk teljes indokolását a kereset benyújtását megelőzően. Ez a fegyveregyenlőség elvének a megsértését is maga után vonta.

—	Negyedik, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke ötödik és hatodik bekezdésének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felvételi bizottság által összeállított tartaléklista nem tartalmazott legalább kétszer annyi nevet, mint a betöltendő beosztások száma.

—

Ötödik, a Di Prospero kontra Bizottság ítélkezési gyakorlatban foglalt elvek megsértésére, valamint a személyzeti szabályzat 27. cikkének és az egyenlőség elvénének a megsértésére alapított jogalap, amennyiben a versenyfelhívás nem tette lehetővé az AD7 és AD9 versenyvizsgán egyaránt való részvételt, és néhány olyan pályázót, akik az AD9-re jelentkeztek, hivatalból az AD7-es listára helyeztek át.

—	Hatodik, a pályázók közötti egyenlőség elvének megsértésére és az értékelések objektivitásának hiányára alapított jogalap, a felvételi bizottság állandóságának hiánya, a felvételi bizottság összetételében történt gyakori változások és az elnök részéről történő „shadowing” hiánya miatt.

2023. május 17-én benyújtott kereset – Puma SE kontra EUIPO – Puma (puma soundproofing)

(T-266/23. sz. ügy)

(2023/C 252/74)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Puma SE (Herzogenaurach, Németország) (képviselők: M. Schunke és P. Trieb ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Puma Srl (Settimo Milanese, Olaszország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: puma soundproofing európai uniós ábrás védjegy – 18 165 411. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2023. február 27-én hozott határozata (R 1399/2021-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére, a fellebbezési tanács előtti eljárás költségeit is beleértve.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértése.

2023. május 16-án benyújtott kereset – WQ kontra Bizottság

(T-267/23. sz. ügy)

(2023/C 252/75)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: WQ (képviselő: M. Velardo ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a 2022. május 5-i azon határozatot, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;

—	semmisítse meg a 2022. július 15-i határozatot, amellyel elutasították az azon határozat felülvizsgálata iránti kérelmet, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;

—	semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2023. február 10-i, az EPSO több mint négy hónapos hallgatását követően fiktíven született határozatait, amelyekkel az elutasította a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. október 10-én benyújtott jogorvoslati kérelmet; és

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

—

Első, az európai intézmények nyelvhasználati szabályaira irányadó jogszabályi rendelkezések megsértésére alapított jogalap. Az írásbeli és szóbeli vizsgának anyanyelvétől eltérő nyelven (angolul és franciául) történő lefolytatása akadályozta kompetenciáinak helyes értékelését, mert a vizsgák eredménye a nyelvismeret szintjétől is függött. Ezzel a személyzeti szabályzat 27. cikkét is megsértették.

—

Második, a pályázók közötti egyenlő bánásmód elvének megsértésére, a pályázók objektív értékelésének hiányára (Glantenay ítélkezési gyakorlat) és a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első és harmadik bekezdésének a megsértésére alapított jogalap. Néhányan ugyanis megismételték az írásbeli vizsgákat egy harmadik alkalommal, nem azonos feltételek mellett, mint azok, akik két alkalommal ismételték meg. A pályázók közötti, a vizsgák folyamán az assessment centerben végzett összehasonlítást megváltoztatták, mert a felvételi bizottság előzetesen nem vizsgálta meg a Talent Screenerben foglalt nyilatkozatok helytállóságát.

—

Harmadik, az indokolási kötelezettségnek és az eljárás felei egyenlősége ehhez kapcsolódó elvének (az Alapjogi Charta 47. cikke) a megsértésére alapított jogalap, mert a felpereseknek nem állt módjukban megismerni a versenyvizsgáról való kizárásuk teljes indokolását a kereset benyújtását megelőzően. Ez a fegyveregyenlőség elvének a megsértését is maga után vonta.

—	Negyedik, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke ötödik és hatodik bekezdésének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felvételi bizottság által összeállított tartaléklista nem tartalmazott legalább kétszer annyi nevet, mint a betöltendő beosztások száma.

—

Ötödik, a Di Prospero kontra Bizottság ítélkezési gyakorlatban foglalt elvek megsértésére, valamint a személyzeti szabályzat 27. cikkének és az egyenlőség elvénének a megsértésére alapított jogalap, amennyiben a versenyfelhívás nem tette lehetővé az AD7 és AD9 versenyvizsgán egyaránt való részvételt, és néhány olyan pályázót, akik az AD9-re jelentkeztek, hivatalból az AD7-es listára helyeztek át.

—	Hatodik, a pályázók közötti egyenlőség elvének megsértésére és az értékelések objektivitásának hiányára alapított jogalap, a felvételi bizottság állandóságának hiánya, a felvételi bizottság összetételében történt gyakori változások és az elnök részéről történő „shadowing” hiánya miatt.

2023. május 17-én benyújtott kereset – WR kontra Bizottság

(T-268/23. sz. ügy)

(2023/C 252/76)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: WR (képviselő: M. Velardo ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a 2022. május 5-i azon határozatot, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO/AD/380/19-AD7 és az EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;

—	semmisítse meg a 2022. július 15-i határozatot, amellyel elutasították az azon határozat felülvizsgálata iránti kérelmet, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO/AD/380/19-AD7 és az EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;

—	semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2023. február 12-i, az EPSO több mint négy hónapos hallgatását követően fiktíven született határozatait, amelyekkel az elutasította a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. október 12-én benyújtott jogorvoslati kérelmet; és

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

—

Első, az európai intézmények nyelvhasználati szabályaira irányadó jogszabályi rendelkezések megsértésére alapított jogalap. Az írásbeli és szóbeli vizsgának anyanyelvétől eltérő nyelven (angolul és franciául) történő lefolytatása akadályozta kompetenciáinak helyes értékelését, mert a vizsgák eredménye a nyelvismeret szintjétől is függött. Ezzel a személyzeti szabályzat 27. cikkét is megsértették.

—

Második, a pályázók közötti egyenlő bánásmód elvének megsértésére, a pályázók objektív értékelésének hiányára (Glantenay ítélkezési gyakorlat) és a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első és harmadik bekezdésének a megsértésére alapított jogalap. Az írásbeli vizsgák megismétlése objektív kritériumok hiányában történt. A pályázók közötti, a vizsgák folyamán az assessment centerben végzett összehasonlítást megváltoztatták, mert a felvételi bizottság előzetesen nem vizsgálta meg a Talent Screenerben foglalt nyilatkozatok helytállóságát.

—

Harmadik, az indokolási kötelezettségnek és az eljárás felei egyenlősége ehhez kapcsolódó elvének (az Alapjogi Charta 47. cikke) a megsértésére alapított jogalap, mert a felpereseknek nem állt módjukban megismerni a versenyvizsgáról való kizárásuk teljes indokolását a kereset benyújtását megelőzően. Ez a fegyveregyenlőség elvének a megsértését is maga után vonta.

—	Negyedik, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke ötödik és hatodik bekezdésének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felvételi bizottság által összeállított tartaléklista nem tartalmazott legalább kétszer annyi nevet, mint a betöltendő beosztások száma.

—

Ötödik, a versenyvizsga-felhívásnak, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első bekezdésének megsértésére és ebből következő nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, mivel az AD7-es versenyvizsgán értékelték a pályázók vezetői képességeit, jóllehet ez a szempont csak az AD9-es versenyvizsgának van fenntartva.

—

Hatodik, a Di Prospero kontra Bizottság ítélkezési gyakorlatban foglalt elvek megsértésére, valamint a személyzeti szabályzat 27. cikkének és az egyenlőség elvénének a megsértésére alapított jogalap, amennyiben a versenyfelhívás nem tette lehetővé az AD7 és AD9 versenyvizsgán egyaránt való részvételt, és néhány olyan pályázót, akik az AD9-re jelentkeztek, hivatalból az AD7-es listára helyeztek át.

—	Hetedik, a pályázók közötti egyenlőség elvének megsértésére és az értékelések objektivitásának hiányára alapított jogalap, a felvételi bizottság állandóságának hiánya, a felvételi bizottság összetételében történt gyakori változások és az elnök részéről történő „shadowing” hiánya miatt.

2023. május 19-én benyújtott kereset – Impossible Foods kontra EUIPO – Société des produits Nestlé (IMPOSSIBLE)

(T-273/23. sz. ügy)

(2023/C 252/77)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Impossible Foods Inc. (Redwood City, Kalifornia, Egyesült Államok) (képviselő: T. Cohen Jehoram ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Société des produits Nestlé SA (Vevey, Svájc)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: IMPOSSIBLE európai uniós szóvédjegy – 12 775 664. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2023. március 17-én hozott határozata (R 665/2022-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése.

2023. május 18-án benyújtott kereset – Tinkoff Bank kontra Tanács

(T-275/23. sz. ügy)

(2023/C 252/78)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Tinkoff Bank SA (Moszkva, Oroszország) (képviselő: A. Genko ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a megsemmisítés iránti keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak, következésképpen:

—	semmisítse meg az (EU) 2023/429 végrehajtási rendelettel (HL 2023. L 59. I., 278. o.) 2023. február 25-én módosított, 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi rendeletet annyiban, amennyiben az a 200. számú sorban felveszi a felperes nevét a szankcióval sújtott szervezetek jegyzékébe;

—	semmisítse meg a (KKBP) 2023/432 tanácsi határozattal (HL 2023. L 59. I., 437. o.) 2023. február 25-én módosított, 2014. március 17-i 2014/145/KKBP tanácsi határozatot annyiban, amennyiben az a 200. számú sorban felveszi a felperes nevét a szankcióval sújtott szervezetek jegyzékébe;

—

semmisítse meg a felperest érintő részében az (EU) 2022/330 rendelettel (HL 2022. L 51., 1. o.) 2022. február 25-én módosított, 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi rendeletet, amelyet az előbbi rendelet olyan új kritériummal egészített ki, amely lehetővé teszi, hogy szankcióval sújtsák „azon vezető üzletembereket, illetve jogi személyeket, szervezeteket vagy szerveket, akik vagy amelyek […] [az] Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokban tevékenykednek”,

—

semmisítse meg a felperest érintő részében a 2022. február 25-i (KKBP) 2022/329 tanácsi határozattal (HL 2022. L 50., 1. o.) módosított, 2014. március 17-i 2014/145/KKBP tanácsi határozatot, amelyet az előbbi rendelet olyan új kritériummal egészített ki, amely lehetővé teszi, hogy szankcióval sújtsák „[az] […] Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokban tevékenykedő vezető üzletemberek[et]”;

—	semmisítse meg a fenntartásról szóló jogi aktusokat a felperest érintő részükben;

—	a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik, amelyek lényegében azonosak a T-270/23. sz., Rosbank kontra Tanács ügyben hivatkozottakkal, illetve azokhoz hasonlók.

2023. május 22-én benyújtott kereset – Global 8 Airlines kontra Bizottság

(T-277/23. sz. ügy)

(2023/C 252/79)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Global 8 Airlines (Biskek, Kirgizisztán) (képviselők: E. Novicāne ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

teljes egészében semmisítse meg a felperesre vonatkozó részében az Európai Bizottság (Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság) által elfogadott, azon egyedi intézkedést (a továbbiakban: megtámadott határozat), amellyel a felperes tulajdonában lévő két könnyű üzleti repülőgépet (a továbbiakban: légi járművek) felvették az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendeletben előírt leszállási tilalom tárgyát képező jegyzékbe, és amelyről a felperes 2023. március 20-án szerzett tudomást;

—	az alperest kötelezze a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen alkalmazta a 833/2014 rendelet 3c. cikkét a felperessel, mint az Európai Unión kívül létrehozott, olyan szervezettel szemben, amely Európai Unión kívüli légi járművet üzemeltet az Európai Unión kívül.

2.	A második, arra alapított jogalap, hogy az alperes tévesen állapította meg, hogy a légi járművek orosz személyek vagy szervezetek ellenőrzése alatt állnak.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat nem tartalmaz olyan elégséges és megfelelő indokolást vagy igazolást, amely lehetővé teszi a felperes számára annak megértését.

2023. május 23-án benyújtott kereset – Zentiva és Zentiva Pharma kontra Bizottság

(T-278/23. sz. ügy)

(2023/C 252/80)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Zentiva k.s. (Prága, Cseh Köztársaság), Zentiva Pharma GmbH (Frankfurt am Main, Németország) (képviselők: K. Roox, T. De Meese, J. Stuyck és C. Dumont ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a megsemmisítés iránti keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

semmisítse meg a „Tecfidera – dimetil-fumarát” emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, C(2014)601 (final) határozatot módosító, 2023. május 2-i (2023. május 4-én közzétett) C(2023)3067 (final) bizottsági végrehajtási határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat), valamint az e határozatot fenntartó és/vagy felváltó minden későbbi határozatot, ideértve az ebből eredő szabályozási aktusokat is, a felpereseket érintő részükben;

—	a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe a forgalombahozatali védelem meghosszabbításának kérelmezése tekintetében a 726/2004/EK rendelet (1) 14. cikkének (11) bekezdésében meghatározott határidőt.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, mivel a Bizottság tévesen értelmezte a Bíróság 2023. március 16-i Bizottság és társai kontra Pharmaceutical Works Polpharma ítéletének (C-438/21 P-C-440/21 P, EU:C:2023:213) hatályát, különösen pedig a 2021. november 11-iad hoc értékelő jelentést irrelevánsnak tekintette.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az Európai Bizottság tévesen alapozta a megtámadott határozatot a határozat meghozatalának időpontjában rendelkezésre álló téves tudományos tényekre.

4.	A negyedik, a Biogennek a C(2014)601 (final) bizottsági végrehajtási határozattal (2) megadott forgalombahozatali engedély jogellenességére hivatkozó, és ennek következtében a megtámadott határozat megsemmisítését kérő jogalap.

5.	Az ötödik, az alapvető jogok, különösen pedig az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított tisztességes eljáráshoz, védelemhez, meghallgatáshoz és jogalaphoz való jog megsértésre alapított jogalap.

6.	A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felperesek jogbiztonságát.

7.	A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felperesek jogos elvárásait.

8.	A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felpereseknek az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogát.

---

(1)  Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 136., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 229. o.).

(2)  A „Tecfidera – dimetil-fumarát” emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalomba hozatalának a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2014. január 30-i C(2014)601 (final) bizottsági végrehajtási határozat.