AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

2023.6.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/1

Az AT. 40735 – Vasúti jegyek online forgalmazása Spanyolországban ügyben az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikke (4) bekezdésének megfelelően közzétett bizottsági közlemény

(2023/C 224/01)

1. Bevezetés

(1)

A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 9. cikke szerint ha a Bizottság olyan határozatot szándékozik elfogadni, amely a jogsértés megszüntetését írja elő, és az érintett felek olyan kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel, amelyek szerint a Bizottság által számukra az előzetes értékelésben kifejezett elvárásoknak eleget tesznek, akkor a Bizottság határozatával ezeket a kötelezettségvállalásokat a vállalkozások számára kötelezővé teheti. Az ilyen határozat határozott időre fogadható el és azt mondja ki, hogy a Bizottság részéről semmilyen további intézkedés nem indokolható. Ugyanezen rendelet 27. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság közzéteszi az ügy tömör összefoglalóját és a kötelezettségvállalások fő tartalmát. Az érdekelt harmadik felek a Bizottság által meghatározott határidőn belül benyújthatják észrevételeiket.

2. Az ügy összefoglalója

(2)

2023. április 28-án a Bizottság a 2004. április 7-i 773/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében eljárást indított a Renfe-Operadora, az E.P.E és a Renfe Viajeros, S.M.E., S.A. (a továbbiakban együttesen: Renfe) ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 102. cikkének állítólagos megsértése miatt. Ugyanezen a napon a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti előzetes értékelést fogadott el.

(3)

Az előzetes értékelésben a Bizottság kifejti azzal kapcsolatos aggályait, hogy a Renfe visszaélhetett erőfölényével, mert megtagadta, hogy valamennyi tartalmát és valós idejű adatát a Spanyolországban működő harmadik felek jegyértékesítési platformjainak (2) rendelkezésére bocsássa. A tartalom a jegyek, kedvezmények és funkciók valamennyi típusára vonatkozik (pl. az ügyfelek visszatérítési kérelmei feldolgozásának lehetősége). A valós idejű adatok a Renfe által üzemeltetett vasúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos információkra vonatkoznak, melyek lehetnek utazás előtti (pl. a vágány száma), utazás alatti (pl. fennakadások) vagy utazás utáni (pl. késésekre vonatkozó információk a kártérítési kérelem benyújtásához) információk.

(4)

Az előzetes értékelés szerint a Renfe erőfölényben van i. a vasúti személyszállítási szolgáltatások spanyolországi upstream piacán, ahol a Renfe vasúti személyszállítást végző szolgáltatóként működik, és ii. a vasúti jegyek spanyolországi online forgalmazásának downstream piacán, amelyen a Renfe a saját honlapján, a saját alkalmazásain és a Renfe „dōcō” elnevezésű mobilitási platformján keresztül működik. Ezen a downstream piacon a Renfe versenyben áll harmadik felek jegyértékesítési platformjaival (azaz online utazási irodákkal vagy utazásszervező vállalatokkal).

(5)

Az előzetes értékelésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Renfe a Szerződés 102. cikkének megsértésével visszaélhetett erőfölényével azáltal, hogy megtagadta a harmadik felek jegyértékesítési platformjaitól a Renfe saját online értékesítési csatornáin rendelkezésre álló teljes tartalomhoz és valós idejű adatokhoz való hozzáférést, ami gátolhatta a saját termékük létrehozását, az innovációt és a hatékony verseny gyakorlását az online vasútijegy-értékesítési szolgáltatások spanyolországi downstream piacán.

3. A felajánlott kötelezettségvállalások fő tartalma

(6)

A Renfe nem ismeri el, hogy megsértette a versenyjogot, és nem ért egyet a Bizottság által az előzetes értékelésben felvetett előzetes aggályokkal, ugyanakkor az 1/2003/EK rendelet 9. cikke alapján kötelezettségvállalásokat ajánlott fel a Bizottság versenyjogi aggályainak eloszlatása érdekében.

(7)

A Renfe által felajánlott kötelezettségvállalások fő elemei a következők:

A Renfe vállalja, hogy a harmadik felek jegyértékesítési platformjai számára hozzáférhetővé tesz minden olyan tartalmat és valós idejű adatot (3), amely a hatálybalépés napján (4) rendelkezésre áll, vagy amely a hatálybalépés napja után elérhetővé válhat valamelyik saját online csatornáján, beleértve a „dōcō” mobilitási platformját is. A Renfe kötelezettségvállalásai ezért dinamikusak lennének, és nem korlátozódnának a Renfe által a saját online csatornáin már rendelkezésre bocsátott tartalomra vagy valós idejű adatokra.

A kötelezettségvállalások teljesítése érdekében a Renfe vállalja, hogy legkésőbb 2024. február 29-ig a harmadik felek jegyértékesítési platformjai rendelkezésére bocsátja azokat a tartalmakat és valós idejű adatokat, amelyek a hatálybalépés napján a Renfe saját online csatornáin és/vagy a Renfe mobilitási platformján (mint például a „dōcō” platformon) rendelkezésre állnak. Ez alól kivételt jelentenek azok a tartalmak vagy valós idejű adatok, amelyek esetében tendert kell indítani, hogy biztosítani lehessen a harmadik felek jegyértékesítési platformjai számára a hozzáférést. Ebben az esetben a Renfe vállalja, hogy legkésőbb 2024. június 30-ig hozzáférést biztosít az ilyen tartalmakhoz vagy valós idejű adatokhoz; ugyanakkor i. a már eladott jegyeket érintő, tervezett eseményekre vonatkozó valós idejű információk 2024. november 30-ig állnak majd rendelkezésre, és ii. a luxuskategóriájú turistavonatokra és a turista kirándulóvonatokra szóló jegyek 2024. december 31-ig lesznek elérhetők.

A Renfe azon tartalmait vagy valós idejű adatait illetően, amelyek harmadik felek jegyértékesítési platformjai számára a hatálybalépés időpontja után elérhetővé válhatnak, a Renfe annak érdekében, hogy a harmadik felek jegyértékesítési platformjai előkészíthessék informatikai rendszereiket, kötelezettséget vállal arra, hogy 4 hónappal korábban egyidejűleg tájékoztatja a harmadik fél jegyértékesítő platformokat és a „dōcō” platformot új Renfe-tartalmak vagy valós idejű adatok beviteléről, és 2024. december 31-ig egy hónappal, 2024. december 31-ét követően pedig két hónappal korábban közli egyidejűleg az említett platformokkal a rendszereik kiigazításához szükséges műszaki előírásokat. Az egy hónapos előzetes értesítési határidő célja, hogy biztosítsa a Renfe saját online csatornáin elérhető, de a hatálybalépés napján a harmadik felek jegyértékesítési platformjain még nem elérhető tartalomhoz és valós idejű adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban a b) pontban ismertetett kötelezettségvállalások teljesítését. A két hónapos határidő a jövőbeli tartalmakra és valós idejű adatokra vonatkozna (tartalmak és valós idejű adatok, amelyek nem állnak rendelkezésre a Renfe saját online csatornáin a hatálybalépés napján).

A Renfe vállalja, hogy a harmadik felek jegyértékesítési platformjai számára nem ír elő 140-nél kisebb maximális havi átlagos értéket a keresések és a foglalások (Look-and-Book, L2B) arányára (5). Az L2B maximális havi átlagára vonatkozó minimumértéket a Bizottság rendszeresen felülvizsgálná, és azt a Renfe kérésére módosíthatja. Indokolt esetekben, ha egy harmadik fél jegyértékesítési platformja túllépi az L2B arányt, a Renfe felfüggesztheti a platform hozzáférését a Renfe informatikai platformjához.

A Renfe 14,23 %-os maximális hibaarányra (6) vállal kötelezettséget. Ezt a maximális értéket a Bizottság rendszeresen felülvizsgálná, és azt a Renfe kérésére módosíthatja. A maximális hibaarány be nem tartása esetében a Renfe vállalja, hogy megteszi a szükséges erőfeszítéseket az okok elemzésére, és azok mielőbbi megszüntetésére bevezeti a szükséges technikai intézkedéseket.

f)	A Renfe vállalja, hogy ellenőrző megbízottat nevez ki, aki tíz évig nyomon követi a kötelezettségvállalások teljesítését, és erről jelentést tesz a Bizottságnak.

g)	A Renfe vállalja, hogy semmilyen módon nem kerüli meg vagy kísérli meg megkerülni a kötelezettségvállalásokat közvetlenül vagy közvetve semmilyen cselekedettel vagy mulasztással.

h)	A kötelezettségvállalások a hatálybalépés időpontjától kezdődően határozatlan ideig maradnak érvényben.

(8)

A kötelezettségvállalások teljes szövege angol nyelven a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján olvasható:

https://ec.europa.eu/competition-policy/index_en

4. Felhívás észrevételek benyújtására

(9)

A piaci tesztelés függvényében a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján határozatot szándékozik elfogadni a fentiekben összefoglalt és a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közzétett kötelezettségvállalások kötelezővé tételéről.

(10)

Az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a javasolt kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Az észrevételeknek e közzététel napjától számított hat héten belül kell beérkezniük a Bizottsághoz. A Bizottság felkéri továbbá az érdekelt harmadik feleket arra, hogy nyújtsák be észrevételeik betekinthető változatát is, amelyből az üzleti titkokat és az egyéb bizalmas részeket törölték és betekinthető összefoglalóval vagy az „üzleti titok” vagy a „bizalmas” fordulattal helyettesítették.

(11)

Kérjük a válaszadókat, hogy válaszaikat és észrevételeiket lehetőleg indokolják meg, és ismertessék a releváns tényeket is. Amennyiben a javasolt kötelezettségvállalások bármely részével kapcsolatban problémát állapítanak meg, kérjük, tegyenek javaslatot e probléma megoldására.

(12)

Az észrevételeket az AT. 40735 – Vasúti jegyek online forgalmazása Spanyolországban hivatkozás feltüntetésével lehet a Bizottsághoz eljuttatni e-mailben (COMP-GREFFE-ANTITRUST@ec.europa.eu) vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Antitrust Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o. Az EK-Szerződés 81. és 82. cikke 2009. december 1-jei hatállyal az EUMSZ 101. és 102. cikkévé vált. A két rendelkezéscsomag lényegében megegyezik. E közlemény alkalmazásában az EUMSZ 101. és 102. cikkére való hivatkozásokat – adott esetben – az EK-Szerződés 81. és 82. cikkére történő hivatkozásokként kell érteni.

(2) A felajánlott kötelezettségvállalások meghatározása értelmében harmadik fél jegyértékesítési platformja minden olyan vállalkozás, amely szoftveralkalmazás-áruházakon (pl. Apple App Store vagy Google Play Store) vagy weboldalon keresztül vasúti jegyeket forgalmaz egyéni és/vagy vállalati ügyfeleknek az Európai Unióban. Azok a vállalkozások, amelyek nem kínálnak az ügyfeleknek foglalási és fizetési funkciókat (azaz az ügyfeleket a Renfe honlapjára átirányító metakeresőt), nem minősülnek harmadik fél jegyértékesítési platformjának, és ezért nem tartoznak a felajánlott kötelezettségvállalások hatálya alá.

(3) A Renfe-tartalmat és valós idejű adatokat a kötelezettségvállalások A. szakasza határozza meg.

(4) A hatálybalépés időpontja az az időpont, amikor a Renfe hivatalos értesítést kap a kötelezettségvállalásokról szóló határozatról.

(5) Az L2B arány a Renfe jegyértékesítési rendszerében a jegyértékesítéssel kapcsolatban végzett keresések („look”) száma és a tényleges értékesítések („book”) száma közötti arány egy adott időszakban.

(6) A hibaarány a Renfe jegyértékesítési rendszerében a sikertelen foglalások száma és az összes foglalások száma közötti arány egy adott időszakban.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2023.6.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/10

A tagállamok és illetékes hatóságaik jegyzéke az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről szóló (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének (1) bekezdése tekintetében

(2023/C 224/06)

Ennek a jegyzéknek a közzétételére az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 12. cikkének (3) bekezdésével összhangban kerül sor. Az illetékes hatóságokról az említett rendelet következő cikkének megfelelően értesítették a Bizottságot:

IV. SZAKASZ

ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

12. cikk (2)

Az illetékes hatóságok kijelölése

1. Minden tagállam kijelöli a következők tekintetében illetékes hatóságot vagy hatóságokat:

a.	a 3. cikk szerinti eltávolítási végzések kibocsátása;

b.	az eltávolítási végzések 4. cikk szerinti megvizsgálása;

c.	az 5. cikk szerinti konkrét intézkedések végrehajtásának felügyelete;

d.	a 18. cikk szerinti szankciók kiszabása.

3. 2022. június 7-ig a tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságról vagy hatóságokról, valamint az azt vagy azokat érintő bármely változásról. A Bizottság az értesítést és annak módosításait közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

tagállam	Illetékes hatóságok
Ausztria
Belgium	Szövetségi ügyészség (Federaal parket / parquet federal) (12. cikk (1) bekezdés a) és b) pont), sürgős ügyekben az I2-IRU Súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem igazgatósága (DJSOC) (12. cikk (1) bekezdés a) pont)
Bulgária	Belügyminisztérium – Szervezett bűnözés elleni főigazgatóság (12. cikk (1) bekezdés a), b), c) és d) pont)
Horvátország	Belügyminisztérium (Ministarstvo unutarnjih poslova) (12. cikk (1) bekezdés a) és b) pont) Horvát hálózatos iparágak szabályozó hatósága (Hrvatska Regulatoryna agencija za mrežne djelatnosti) (12. cikk (1) bekezdés c) pont) Zágrábi városi szabálysértési bíróság (Općinski prekršajni sud u Zagrebu) (12. cikk (1) bekezdés d) pont)
Ciprus	Ciprusi rendőrség (12. cikk (1) bekezdés a), b), c) és d) pont)
Csehország	A cseh rendőrség terrorizmus, szélsőségesség és kiberbűnözés elleni hivatala, Bűnügyi rendőrség és nyomozószolgálat (12. cikk (1) bekezdés a) pont) Cseh Köztársaság Belügyminisztériuma (12. cikk (1) bekezdés b) pont) Cseh Távközlési Hivatal (12. cikk (1) bekezdés c) és d) pont)
Dánia	Dán nemzeti rendőrség és a dán bíróságok (12. cikk (1) bekezdés a) pont) Dán nemzeti rendőrség (12. cikk (1) bekezdés b) és c) pont) Dán ügyészség és a dán bíróságok (12. cikk (1) bekezdés d) pont)
Észtország	Észt belbiztonsági szolgálat (12. cikk (1) bekezdés a) és b) pont) Észt Műszaki Felügyeleti Hatóság (12. cikk (1) bekezdés c) és d) pont)
Finnország	Nemzeti nyomozóiroda (12. cikk (1) bekezdés a) és b) pont) Finn Közlekedési és Hírközlési Ügynökség (Traficom) (12. cikk (1) bekezdés c) pont) A finn nemzeti rendőrség szankcionálási testülete (12. cikk (1) bekezdés d) pont)
Franciaország	Az információs technológia használatával kapcsolatos bűnözés elleni küzdelem központi hivatala (L’Office central de lutte contre la criminalité liée aux technologies de l’information et de la communication) (OCLCTIC) (12. cikk (1) bekezdés a) pont) Audiovizuális és Digitális Hírközlési Szabályozó Hatóság (L’Autorité de régulation de la communication audiovisuelle et numérique) (ARCOM), personnalite-qualifiee@arcom.fr (12. cikk (1) bekezdés b) és c) pont) Rendes bíróság (Le juge judiciaire) a büntetőjogi szankciók tekintetében, valamint az Audiovizuális és Digitális Hírközlési Szabályozó Hatóság (l’Autorité de régulation de la communication audiovisuelle et numérique) (ARCOM) közigazgatási szankciók tekintetében (12. cikk (1) bekezdés d) pont)
Németország	Szövetségi Bűnügyi Hivatal (Bundeskriminalamt) (12. cikk (1) bekezdés a) és b) pont) Szövetségi Hálózati Ügynökség (Bundesnetzagentur) (12. cikk (1) bekezdés c) és d) pont)
Görögország
Magyarország	Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (12. cikk (1) bekezdés a), b), c) és d) pont)
Írország	Garda Síochána (An Garda Síochána) (12. cikk (1) bekezdés a) pont)
Olaszország
Lettország	Állambiztonsági szolgálat (12. cikk (1) bekezdés a), b), c) és d) pont)
Litvánia
Luxemburg	Nagyhercegségi rendőrség – Belső Biztonsági Minisztérium (Police grand-ducale – Ministère de la Sécurité intérieure) (12. cikk (1) bekezdés a) és b) pont) Nemzeti Védelmi Főbizottság – Nemzeti Kiberbiztonsági Ügynökség (Haut-Commissariat à la Protection nationale – Agence nationale de la sécurité des systèmes d’information) (12. cikk (1) bekezdés c) pont)
Málta	A büntetőbíróságként eljáró bíróság (12. cikk (1) bekezdés a), b) és d) pont) A kritikus informatikai infrastruktúrák védelmével foglalkozó egység tanácsára eljáró rendőrség (12. cikk (1) bekezdés c) pont)
Hollandia
Lengyelország
Portugália
Románia	Autoritatea Națională pentru Administrare și Reglementare în Comunicații (ANCOM) (12. cikk (1) bekezdés a), b), c) és d) pont) Serviciul Român de Informații (12. cikk c) pont), amely támogatja az ANCOM-ot a rendelet 5. cikke szerinti konkrét intézkedések végrehajtásának felügyeletében Ministerul Afacerilor Interne – Inspectoratul General al Poliției Române (az ANCOM kérésére részt vesz annak ellenőrzésében, hogy a tárhelyszolgáltatók megfelelnek-e a rendelet 3. cikkének (3) bekezdése, 4. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke szerinti kötelezettségeknek)
Szlovákia	A Szlovák Köztársaság Rendőrsége (12. cikk (1) bekezdés a) és b) pont) Médiaszolgáltatási tanács (12. cikk (1) bekezdés c) és d) pont)
Szlovénia
Spanyolország	A Belügyminisztérium biztonsági államtitkárságán működő terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni hírszerzési központ (CITCO) (12. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pont) Kisebb és súlyos jogsértések miatt kiszabandó szankciók esetén a biztonsági államtitkár, különösen súlyos bűncselekmények miatt kiszabandó szankciók esetén a belügyminiszter (12. cikk (1) bekezdés d) pont)
Svédország	Svéd rendőrség (Polismyndigheten) (12. cikk (1) bekezdés a), b), c) és d) pont)

(1) HL L 172., 2021.5.17., 79. o.

(2) Az (EU) 2021/784 rendelet 12. cikkének teljes szövegét lásd: HL L 172., 2021.5.17., 79. o.

2023.6.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/15

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2023/C 224/08)

Ez az értesítés a (EU) 2019/33 (1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Valencia”

PDO-ES-A0872-AM04

Az értesítés időpontja: 2023.4.3.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. A szőlőből készült termékek kategóriái – A megfogalmazás javítása

Leírás:

A „fehérbor”, a „vörösbor” és a „rozé bor” kifejezések helyébe a „bor” kifejezés lép. A „Bor” kategória az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletének „A szőlőből készült termékek kategóriái” című II. részében meghatározott fehér-, vörös- és rozé borokat foglalja magában.

A módosítás a termékleírás 2. pontjára vonatkozik, az egységes dokumentumot azonban nem érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy „A szőlőből készült termékek leírásának tartalmaznia kell a szőlőből készült termékek megfelelő kategóriáját vagy kategóriáit az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében meghatározott kategóriák közül”.

Erre a módosításra azért van szükség, hogy a megfogalmazás összhangba kerüljön a szabályozási rendelkezésekkel, és megfeleljen ennek a követelménynek.

2. A „Petit Valencia” megjelöléssel ellátott fehér-, rozé és vörösborok esetében meghatározták a maximális tényleges alkoholtartalmat

Leírás:

A „Petit Valencia” jelöléssel ellátott borok esetében a (térfogatszázalékban kifejezett) tényleges alkoholtartalom felső határa 9 térfogatszázalék, azaz 4,5 térfogatszázalék és 9 térfogatszázalék közötti tartomány megengedett.

Ez a módosítás a termékleírás 2. pontjának a) alpontját és az egységes dokumentum 4. pontját érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Szükségesnek ítélték annak meghatározását, hogy a „Petit Valencia” megjelöléssel ellátott fehér-, vörös- vagy rozé borok esetében a tartomány 4,5 és 9 térfogatszázalék között legyen, hogy elkerülhető legyen a többi fehér-, vörös- vagy rozé borral való összetévesztés.

3. A 12,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalmú vörös-, fehér- és rozé borok illósavtartalmának módosításai

Leírás:

Meghatározásra került, hogy egyrészt a 12,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalmú vörösborok, másrészt a fehér- és rozé borok illósavtartalmának határértéke a vörösborok esetében 1,2 g/l, a többi bor esetében pedig 1,08 g/l alatt van.

Ez a módosítás a termékleírás 2. pontjának a) alpontját és az egységes dokumentum 4. pontját érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. melléklete C. részének való megfelelés.

4. A cukortartalomra való hivatkozások helyesbítése

Leírás:

Az illatos minőségi pezsgők cukortartalmára vonatkozó hivatkozásokat helyesbítették, mivel azokat [a spanyol nyelvi változatban] elírták: a „Bruto” és a „Natural” szavak helyébe a „Brut”, illetve a „Nature” szavak lépnek.

A módosítás a termékleírás 2. pontjának a) alpontjára vonatkozik, az egységes dokumentumot azonban nem érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Helyesbítés.

5. Az érlelt rozé borok érzékszervi leírásának bevezetése

Leírás:

A termékleírás kiegészült a fahordóban érlelt rozé borok érzékszervi leírásával (ez korábban tévedésből kimaradt).

A módosítás a termékleírás 2. pontjának b) alpontjára vonatkozik, az egységes dokumentumot azonban nem érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Mivel a rozé bor fahordóban is érlelhető, helyénvalónak tűnt az ilyen borok érzékszervi leírásával kiegészíteni a szöveget.

6. Illatos minőségi pezsgők előállításához használt fajták

Leírás:

A konkrét borászati eljárásokról szóló szakasz immár tartalmazza a termékleírás 6. pontjában felsorolt, illatos minőségi pezsgők előállítására használható fajták nevét.

Ez a módosítás a termékleírás 3. pontját és az egységes dokumentum 5.1. pontját érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Megfelelés az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. mellékletében szereplő függeléknek, amely szerint nem minden fajta használható fel az ilyen típusú pezsgők előállításához.

7. A Moscatel de Alejandría szőlőfajta terméshozama

Leírás:

A Moscatel de Alejandría szőlő esetében a hektáronkénti maximális hozam 16 000 kg szőlő és 121,60 hektoliter bor.

Ez a módosítás a termékleírás 5. pontját és az egységes dokumentum 5.2. pontját érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

A Moscatel de Alejandría szőlőfajta tökéletesen alkalmazkodik Valencia mediterrán éghajlatához, és magas terméshozamú.

A művelési technikák korszerűsítésével az e fajtával beültetett parcellák hozama növekedett, anélkül, hogy ez befolyásolná a fajtából előállított termékek minőségét vagy jellemző tulajdonságait.

A helyzethez való alkalmazkodás érdekében különbséget kell tenni a Moscatel de Alejandría és más fehér fajták maximális hozama között, az eredetmegjelöléssel kapcsolatos adatoknak és tapasztalatoknak megfelelően hektáronként 16 000 kg-ra emelve azt.

8. A földrajzi területtel való kapcsolatról szóló szakasz szövegezésének javítása

Leírás:

A földrajzi területtel való kapcsolatról szóló teljes 7. pont leírása módosult.

Ez a módosítás a termékleírás 7. pontját és az egységes dokumentum 8. pontját érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem, és csak a kapcsolatról szóló szakasz megszövegezését javítja. Maga a kapcsolat leírása nem változik.

Indokolás:

A Legfelsőbb Bíróság közigazgatási jogvitákkal foglalkozó tanácsának 958/2021. és 959/2021. sz. ítéletei nyomán a teljes 2011-es termékleírást átfogalmazták. Most azonban pontosítani kell a kapcsolatról szóló szakasz szövegét, figyelembe véve a Bizottság akkori észrevételeit, különös tekintettel az egyes termékkategóriákra vonatkozó leírást.

9. A körülhatárolt terület közelében történő bortermelés lehetőségének bevezetése

Leírás:

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban eltérést vezettek be a körülhatárolt területen belül történő borkészítésre vonatkozó követelménytől Valencia autonóm közösség azon települései számára, amelyek szomszédosak a földrajzi területen belüli településekkel.

Ez a módosítás a termékleírás 8. pontja b) alpontjának iii. alpontját és az egységes dokumentum 9. pontját érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

A módosítás alkalmazza az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2018. október 17-i (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikke által lehetővé tett eltéréseket.

10. A borok egyidejű előállításának ellenőrzéséről szóló szakasz szövegezésének javítása

Leírás:

Az „E célból a Szabályozó Testület az ellenőrző szervén keresztül megállapítja az általa szükségesnek ítélt ellenőrzési intézkedéseket” mondat törlésre került, mivel az nem ad hozzá semmit a szöveghez.

A módosítás a termékleírás 8. pontja b) alpontjának iv. alpontjára vonatkozik, az egységes dokumentumot azonban nem érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Nyilvánvaló, hogy a meglévő ellenőrző szerv minden esetben felelős lesz a szükséges ellenőrzési eljárások kialakításáért, nemcsak azért, hogy ellenőrizze a különböző borok egyidejű előállítását, hanem a termékleírás minden egyéb vonatkozását is.

11. Jogszabályi hivatkozások frissítése

Leírás:

A mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló korábbi rendeletre hivatkozások helyébe a jelenleg hatályos rendeletre való hivatkozások léptek.

A módosítás a termékleírás 8. pontja b) alpontjának v. alpontjára vonatkozik, az egységes dokumentumot azonban nem érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

A termékleírás egyéb vonatkozásait a szabályozási hivatkozások aktualizálása érdekében módosították.

12. Alkalmazandó követelmények – A címkén feltüntethető kifejezések: „Moscatel de Valencia” vagy „Vino de licor Moscatel de Valencia”

Leírás:

E módosítás célja, hogy különbséget tegyen a Moscatel likőrbor előállításának két módja között. Ha a likőrbor készítéséhez borseprőt és szőlőhéjat használnak, akkor a „Tradicional” kifejezést is fel kell tüntetni. Ha nem, akkor ezt a kifejezést el kell hagyni. Tisztázták, hogy mindkét esetben 100 %-ban Moscatel de Alejandría szőlőt kell használni.

Ez a módosítás a termékleírás 8. pontja b) alpontjának v. és vi. alpontját és az egységes dokumentum 9. pontját érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Ezt a fajta bort a kezdetektől fogva hagyományosan ezzel az eredetmegjelöléssel látták el, és már az eredetmegjelölésre vonatkozó, 1957-ben elfogadott első szabályzatban is szerepel.

Különbséget kell tenni a „Valencia” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott Moscatel likőrborok előállításához használt két előállítási módszer között, amelyek során szűrt vagy szűretlen mustot használnak.

13. Az illetékes hatóság adatainak frissítése

Leírás:

Az illetékes hatóság elérhetőségeit aktualizálták.

E módosítás a termékleírás 9. pontjának a) alpontjára vonatkozik, de nem érinti az egységes dokumentumot.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Döntés született arról, hogy ezeket az adatokat a termékleírás más szakaszainak módosításaival egy időben frissítik.

14. Az ellenőrzések hatókörének helyesbítése

Leírás:

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének hatóköre módosult annak meghatározása érdekében, hogy az kiterjed az előállítási folyamatra és magára a termékre is.

A módosítás a termékleírás 9. pontja b) alpontjának i. alpontjára vonatkozik, az egységes dokumentumot azonban nem érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezés) 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Az a döntés született, hogy ezt a kihagyást – a termékleírás más szakaszainak módosításaival egyezően – helyesbítik, mivel nyilvánvaló, hogy az ellenőrzések hatóköre kiterjed az előállítási folyamatra és magára a termékre is.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Valencia

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

Likőrbor

6.	Illatos minőségi pezsgő

8.	Gyöngyözőbor

4. A bor(ok) leírása

1. Fehérbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Főként sárga, halványsárgától aranysárgáig terjedő árnyalatokkal. Fa tárolóedényekben is érlelhető. Illata tiszta, jó intenzitású, gyümölcsös jegyekkel. A szájban megfelelően savas, friss és gyümölcsös érzetet kelt, hosszú lecsengéssel.

Maximális kén-dioxid-tartalom: 200 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l-nél alacsonyabb, és 300 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l vagy annál magasabb.

Maximális illósavtartalom, ha a tényleges alkoholtartalom > 12,5 térfogatszázalék: 18 milliekvivalens/liter.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	9
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	13,33
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2. Rozé és vörösbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A rozé borok rózsaszín tónusúak, málna, eper, vörös ribiszke vagy lazacszínű árnyalatokkal. Illatuk tiszta, intenzív, amelyben a gyümölcsös aromák dominálnak. A szájban megfelelően savas, határozott és kiegyensúlyozott érzetet keltenek. Hosszú lecsengésűek. A vörösborok általában sötét színűek, főként vörös tónusúak, ibolya, bíbor, gránát, cseresznye vagy rubin árnyalattal. Illatuk jó intenzitású és nagyon gyümölcsös.

Maximális kén-dioxid-tartalom: a rozék esetében 200 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l-nél alacsonyabb, és vörösborok esetében 250 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l vagy magasabb; 150 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l-nél alacsonyabb, és 200 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l vagy annál magasabb.

Maximális illósavtartalom, ha a tényleges alkoholtartalom > 12,5 térfogatszázalék: 18 milliekvivalens/liter.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	9,5
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	13,33
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3. A „Crianza”, „Reserva” és „Gran Reserva” kifejezéssel ellátott borok

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Az alapbornál mélyebb színűek. A fehérborok intenzívebb sárgák. A vörösborok színe a téglavörös árnyalathoz közelít. Illatukban egyensúlyban vannak a gyümölcsös és a fás aromák. Ízüket tekintve jó retronazális jegyekkel rendelkeznek.

Maximális kén-dioxid-tartalom: a fehérborok és a rozék esetében 200 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l-nél alacsonyabb, és a fehérborok esetében 300 mg/l, a rozék esetében pedig 250 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l vagy magasabb; a vörösborok esetében 150 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l-nél alacsonyabb, és 200 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l vagy magasabb.

Maximális illósavtartalom, ha a tényleges alkoholtartalom > 12,5 térfogatszázalék: 18 milliekvivalens/liter.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	12
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	13,33
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

4. Fehér, rozé és vörös likőrbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A fehér likőrborok színe főként sárga tónusú, halványsárgától aranysárgáig terjedő árnyalatokkal. A rozé likőrborok rózsaszín tónusúak, málna, eper, vörös ribiszke vagy lazacszínű árnyalatokkal. A vörös likőrbor vörös tónusú, ibolya, gránát vagy rubin árnyalatokkal. Jó illatintenzitás, különösen, ha Moscatel szőlőből készül. Édes és étvágygerjesztő, erőteljes utóízzel kiegyensúlyozott.

Maximális kén-dioxid-tartalom: 150 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l-nél alacsonyabb, és 200 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l vagy annál magasabb.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	15
Minimális összes savtartalom	1,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	20
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Fehér, rozé és vörös illatos minőségi pezsgő

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Ha az alapbor fehérbor, a szín főként sárga tónusú, halványsárgától aranysárgáig terjedő árnyalatokkal. Ha az alapbor rozé, a szín rózsaszín tónusú, málna, eper, vörös ribiszke vagy lazacszínű árnyalatokkal. Ha az alapbor vörös, a szín vörös tónusú, ibolya, gránát vagy rubin árnyalatokkal. Tiszta, intenzív illat, a fajtára jellemző aromákkal. A szájban megfelelően savas és intenzív érzetet kelt. Friss borok jól integrált szén-dioxiddal.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	6
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	13,33
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	185

6. Fehér, rozé és vörös gyöngyözőbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Ha az alapbor fehérbor, a szín főként sárga tónusú, halványsárgától aranysárgáig terjedő árnyalatokkal. Ha az alapbor rozé, a szín rózsaszín tónusú, málna, eper, vörös ribiszke vagy lazacszínű árnyalatokkal. Ha az alapbor vörös, a szín vörös tónusú, ibolya, gránát vagy rubin árnyalatokkal. Tiszta, intenzív illat, a fajtára jellemző aromákkal. A szájban friss, gyümölcsös és intenzív érzetet kelt, jól integrált szén-dioxiddal.

Maximális kén-dioxid-tartalom: a fehérborok és a rozék esetében 200 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l-nél alacsonyabb, és mindkét típus esetében 250 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l vagy magasabb; a vörösborok esetében 150 mg/l, ha a cukortartalom 5 g/l-nél alacsonyabb, és 200 mg/l, ha a cukortartalom [5 g/l] vagy magasabb.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	7
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	13,33
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

7. Fehér-, rozé és vörösbor, amelyen szerepel a „Petit Valencia” kifejezés a címkén

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A jellemzők hasonlóak a fehér-, rozé és vörösborok jellemzőihez.

Maximális tényleges alkoholtartalom: 9 térfogatszázalék

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	4,5
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	13,33
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Konkrét borászati eljárások

Konkrét borászati eljárás

A bor kinyeréséhez és a szőlőtörkölytől való elválasztásához kellő nyomást kell alkalmazni, hogy a 100 kilogramm szőlőből nyert hozam ne haladja meg a 82 litert a must és a 76 litert a bor esetében. Az oltalom alatt álló borok előállításához nem megfelelő nyomás alkalmazásával nyert bortételek semmilyen körülmények között sem használhatók fel.

Az érlelési folyamatokhoz használt fa tárolóedényeket tölgyből kell készíteni olyan térfogattal, amely megfelel az egyes hagyományos kifejezések használatára vonatkozóan a hatályos jogszabályokban megállapított mennyiségi korlátoknak.

Az illatos minőségi pezsgők előállításához a következő fajtákat kell használni: Albariño, Gewürztraminer, Macabeo, Alarije (Malvasía Riojana, Subirat Parent), Moscatel de Alejandría, Moscatel de Grano Menudo és Verdejo.

5.2. Maximális hozamok

1. Vörös szőlőfajták

9 100 kilogramm szőlő hektáronként

2. Fehér szőlőfajták

12 000 kilogramm szőlő hektáronként

3. Vörös szőlőfajták

69,16 hektoliter hektáronként

4. Fehér szőlőfajták

91,20 hektoliter hektáronként

5. Moscatel de Alejandría fajta

16 000 kilogramm szőlő hektáronként

121,60 hektoliter hektáronként

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A „Valencia” OEM termőhely a Valencia tartományban található, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés alá tartozó kisebb földrajzi egységekbe vagy „alterületekbe” sorolt földterületekből áll, és a következő településeket foglalja magában:

a)	ALTO TURIA alterület: Alpuente, Aras de los Olmos, Benagéber, Calles, Chelva, La Yesa, Titaguas és Tuéjar.

VALENTINO alterület: Alborache, Alcublas, Andilla, Bétera, Bugarra, Buñol, Casinos, Cheste, Chiva, Chulilla, Domeño, Estivella, Gestalgar, Godella, Godelleta, Higueruelas, Llíria, Losa del Obispo, Macastre, Montserrat, Montroy, Náquera, Paterna, Pedralba, Picaña, Real, Riba-roja de Túria, Torrent, Turís, Vilamarxant, Villar del Arzobispo és Yátova.

c)	MOSCATEL DE VALENCIA alterület: Catadau, Cheste, Chiva, Godelleta, Llombai, Montroy, Montserrat, Real, Torrent, Turís és Yátova.

CLARIANO alterület: Atzeneta d’Albaida, Agullent, Albaida, Alfarrasí, Anna, Aielo de Malferit, Aielo de Rugat, Ayora, Barx, Bèlgida, Bellreguard, Bellús, Beniatjar, Benicolet, Benigánim, Benissoda, Benisuera, Bicorp, Bocairent, Bolbaite, Bufali, Castelló de Rugat, Carrícola, Chella, Enguera, Fontanars dels Alforins, Guardamar de la Safor, La Font de la Figuera, Guadasequies, La Llosa de Ranes, Llutxent, Mogente, Montaverner, Montesa, Montichelvo, L’Olleria, Ontinyent, Otos, El Palomar, Pinet, La Pobla del Duc, Quatretonda, Ráfol de Salem, Rugat, Salem, Sempere, Terrateig, Vallada és Xàtiva.

A termőhely magában foglalja a szőlőkataszterbe bejegyzett és a Szabályozó Testület nyilvántartásába vett szövetkezetek tagjai vagy borászatok tulajdonosai által kezelt parcellákat is, amelyeket hagyományosan a „Valencia” OEM alá tartozó borok előállítására használnak, és amelyek Albacete tartomány Almansa és Caudete településeinek következő helyein találhatók: Campillo, Estación, Casa Pino, Casa Pina, Mojón Blanco, Moleta, Molino Balsa, Prisioneros, Canto Blanco, La Venta, Derramador, Montalbana, Casa Alberto, Escribanos, Escorredores, Capitanes, Pandos, Venta del Puerto, Torre Chica, Torre Grande, Casa Blanca, El Pleito, Herrasti és Casa Hondo Almansa településen, valamint Vega de Bogarra, Derramador és El Angosto Caudete településen.

A termőhely magában foglalja a Villena város La Viña Coop V borászati szövetkezetének tagjaihoz tartozó parcellákat, amelyek szerepelnek a borászati nyilvántartásban, és amelyeket hagyományosan a „Valencia” OEM borok előállítására használnak.

7. Borszőlőfajták

GARNACHA TINTORERA

MACABEO – VIURA

MERSEGUERA

MONASTRELL

MOSCATEL DE ALEJANDRÍA

VERDIL

8. A kapcsolat(ok) leírása

A „Valencia” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok magas aromaintenzitásukról ismertek, ami a szőlőt tavasszal és nyáron érő vízhiánynak tudható be. Ennek oka, hogy ezekben az időszakokban magas a hőmérséklet, és magasabb a páratartalom.

Ezeket a borokat a hőmérsékleti tartománynak köszönhető erős színintenzitás is megkülönbözteti. A „Valencia” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok magas aromaintenzitásukról ismertek, ami az egész évre jellemző enyhe átlaghőmérsékletnek, valamint a tavasszal és nyáron tapasztalt vízhiánynak tudható be.

A „Valencia” OEM-mel ellátott illatos minőségi pezsgők jellegzetes gyümölcsösségükről, könnyedségükről és kiegyensúlyozottságukról ismertek. Ezek a jellemzők a földközi-tengeri éghajlatnak köszönhetőek, mivel ezen a területen egész évben enyhe a hőmérséklet.

Végezetül, a „Valencia” OEM-mel ellátott gyöngyözőborok az enyhe átlaghőmérséklet miatt gyümölcsösek, könnyedek és kiegyensúlyozottak.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „VALENCIA” megjelölésnek kiemelt helyen kell szerepelnie. Alterület akkor tüntethető fel, ha a [borkészítéshez használt] összes szőlőt ott termesztették. A szőlőfajta neve csak olyan borok esetében használható, amelyek előállításához legalább 85 %-ban a szóban forgó fajtát használják. Kivételt képeznek a „Moscatel de Valencia” és a „Moscatel tradicional de Valencia” likőrborok, amelyek esetében a követelmény az, hogy csak a Moscatel de Alejandría fajta használható fel.

A címkén feltüntethető kifejezések:

A „VINO PETIT VALENCIA” kifejezés olyan fiatal borokon tüntethető fel, amelyek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 4,5 térfogatszázalékot, összes alkoholtartalma pedig a 9 térfogatszázalékot, és amelyeket természetes módszerekkel készítettek.

A „MOSCATEL DE VALENCIA” vagy a „VINO DE LICOR MOSCATEL DE VALENCIA” kifejezés a 100 %-ban Moscatel de Alejandría szőlőből előállított, és a 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. része 3. pontja c) alpontjának negyedik franciabekezdésével összhangban készített borokon használható. Ha a borkészítés során seprőt és szőlőhéjat tartalmazó mustot használnak, a címkén fel kell tüntetni a „Tradicional” kifejezést.

A „VINO DULCE” kifejezés a 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. része 3. pontja c) alpontjának negyedik franciabekezdésével összhangban készült likőrborokon használható.

A „Primero de Cosecha” (első szüret) hagyományos kifejezés a szüret első tíz napján szüretelt szőlőből készült és a szüret végét követő harminc napon belül palackozott vörös-, fehér- és rozé borokon használható, azzal a kötelezettséggel, hogy az évjáratot fel kell tüntetni a címkén.

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borkészítési és érlelési létesítményeknek a termőterületen belül kell elhelyezkedniük. Ezek Valencia autonóm közösség azon településein is elhelyezkedhetnek, amelyek szomszédosak a körülhatárolt földrajzi területen található településekkel.

A termékleíráshoz vezető link

https://agroambient.gva.es/documents/163228750/0/DOPVLC-P2022.pdf/

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2023.6.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/26

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele

(2023/C 224/09)

Ez a közzététel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 98. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely az e közzététel időpontjától számított két hónapon belül tehető meg.

A TERMÉKLEÍRÁS MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

„Côtes du Roussillon”

PDO-FR-A0919-AM01

A kérelem benyújtásának időpontja: 2018.4.20.

1. A módosításra vonatkozó szabályok

Az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke – Nem kisebb jelentőségű módosítás

2. A módosítás leírása és indokolása

2.1. A „Les Aspres” kiegészítő földrajzi név törlése

Módosult a „Côtes du Roussillon” és a „Côtes du Roussillon villages” oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) termékleírása. Az OEM előállítási területénél kisebb, az 1308/2013/EU rendelet 120. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti földrajzi egység nevét, a „Les Aspres” kiegészítő földrajzi nevet eddig a „Côtes du Roussillon” elnevezés kiegészítéseként lehetett feltüntetni. A két OEM, a „Côtes du Roussillon” és a „Côtes du Roussillon villages” kérelmező csoportosulása azt kérte, hogy ezt a kiegészítő megjelölést ezentúl a „Côtes du Roussillon villages” OEM-hez kapcsolják a következetesség jegyében és annak érdekében, hogy a kínálat átláthatóbb legyen a fogyasztó számára. A „Côtes du Roussillon villages” termékleírása ugyanis már több olyan kiegészítő megjelölést határoz meg, amelyek kisebb földrajzi egységekre utalnak, és ezeket fogja kiegészíteni a „Les Aspres” megjelölés.

A termékleírás azon pontjai, amelyeket e megjelölés törlése érint, a következők:

Az I. fejezetben:

—	a „Földrajzi név és kiegészítő megjelölések” című II. szakasz 2. pontja; az egységes dokumentumnak „A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések” című pontja ennek megfelelően módosul;

—	a „Szín és terméktípusok” című III. szakasz. Ez nem érinti az egységes dokumentumot;

—	a „Földrajzi terület és a különböző műveletek elvégzésének övezetei” című IV. szakaszban a 2. pont b) alpontjának törlése. Ez nem érinti az egységes dokumentumot. A IV. szakasz egyebekben is módosult, lásd fentebb;

—	a „Szőlőfajták” című V. szakasz. Ez nem érinti az egységes dokumentumot;

—	„A szőlőültetvény művelése” című VI. szakasz „Művelési módok” című 1. pontjának „A metszésre vonatkozó szabályok” című b) alpontja és a „Parcellánkénti átlagos maximális terhelés” című d) alpontja. Ez nem érinti az egységes dokumentumot;

—	„A szőlő szüretelése, szállítása és érettsége” című VII. szakasznak „A szőlő érettsége” című 2. pontja. Ez nem érinti az egységes dokumentumot;

—	a „Terméshozam – Termőre fordulás” című VIII. szakasz „Terméshozamok” című 1. pontjának b) alpontja és „Hozamkorlátok” című 2. pontja. Ez nem érinti az egységes dokumentumot;

—

a „Feldolgozás, borkészítés, érlelés, csomagolás, tárolás” című IX. szakasz „Általános rendelkezések” című 1. pontjának „Szőlőfajták házasítása” című a) alpontja, „Malolaktikus fermentáció” című b) alpontja és „Analitikai előírások” című c) alpontja, valamint „A termékek forgalmazására és a fogyasztóknak történő értékesítésre vonatkozó rendelkezések” című 5. pontja. Ez nem érinti az egységes dokumentumot;

—	a „Kapcsolat a földrajzi területtel” című X. szakasz, valamint az eredettel való kapcsolat egységes dokumentumban szereplő összefoglalója;

—

„A kiszerelésre és a címkézésre vonatkozó szabályok” című XII. szakasz „Különös rendelkezések” című 2. pontjának c) alpontjából a fentebb jelzetteknek megfelelően törölték a címkén feltüntethető „Les Aspres” megjelölésre való hivatkozást. Az ezt követő d) alpont jelölése tartalmi változás nélkül c) alpontra változik.

Az egységes dokumentumot a „Les Aspres” megjelölés törlésének figyelembevétele érdekében módosították.

A II. fejezet „Bejelentési kötelezettségek” című I. szakaszában a kiegészítő földrajzi névre vonatkozó valamennyi rendelkezést törölték. Ez nem érinti az egységes dokumentumot.

A „Côtes du Roussillon” OEM termékleírásából törölték a „Les Aspres” földrajzi egységre vonatkozó bekezdést, de ez a rendelkezés nem érinti a „Côtes du Roussillon” OEM földrajzi területét vagy körülhatárolt területét. Ezért ezt a módosítást nem kell feltüntetni „Az előállítás földrajzi területe és a parcellákra osztott körülhatárolt terület módosítása” című pontban.

2.2. Az előállítás földrajzi területe és a parcellákra osztott körülhatárolt terület módosítása

A „Földrajzi terület és a különböző műveletek elvégzésének tájegységei” című IV. szakaszban:

—	egyszerűsítették az 1. és a 3. pont első mondatát, és törölték a „borok készítése és érlelése” szövegrészt;

A nemzeti nyilvános konzultáció során rámutattak arra, hogy semmivel nem igazolható az, hogy az érlelést a földrajzi területen kell végezni. A csoportosulás úgy ítélte meg, hogy az érlelés gyakorlatának a földrajzi területre történő korlátozása semmilyen sajátossággal nem gazdagította a terméket, és nem volt indokolt a fenntartása: ezért azt javasolták, hogy töröljék a kötelezően a földrajzi területen elvégzendő műveletszakaszok közül. Az egységes dokumentum ennek megfelelően kiegészül.

Módosult az egységes dokumentum „Körülhatárolt földrajzi terület” című pontja:

—

az előállítás földrajzi területét részben felülvizsgálták, mivel egyes településeket kizártak az előállítás földrajzi területéből. Ezek olyan települések, ahol már nem termesztenek szőlőt a „Côtes du Roussillon” OEM-hez. Ezek a települések a következők: Amélie-les-Bains-Palalda, Bouleternère, Caixas, L’Ecluse, Fosse, Joch, Latour-Bas-Elne, Marquixanes, Pézilla-de-Conflent, Prats-de-Sournia, Reynès, Riunoguès, Saint-Cyprien, Saint-Michel-de-Llotes, Sournia, Taillet. A nyilvános konzultáció során nem emeltek kifogást ezzel kapcsolatban. A településeken fennmaradt borkészítési gyakorlatok miatt ezeket a településeket a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területhez sorolták. Az egységes dokumentum ennek pontosítása érdekében kiegészül.

Frissítették az egységes dokumentum „Földrajzi terület” című pontját:

—

a termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontja kiegészült a 2016. szeptember 6-i dátummal. E módosítás célja, hogy az egységes dokumentumba bekerüljön a termelés földrajzi övezetén belül található, parcellákra osztott körülhatárolt területet érintő módosítás illetékes nemzeti hatóság általi jóváhagyásának dátuma. A parcellákra történő felosztás azoknak a parcelláknak a termelés földrajzi területén belüli azonosítására szolgál, amelyek alkalmasak a szóban forgó ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítására.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

2.3. A borok kereskedelmi forgalomba hozatala

A „Feldolgozás, borkészítés, érlelés, csomagolás, tárolás” című IX. szakaszban két, vörösborokra vonatkozó rendelkezést töröltek: az egyik az érlelés időtartamára vonatkozott (amelyet korábban a szüret évének december 31-ében állapítottak meg), a másik pedig a kereskedelmi forgalomba hozatal időpontjára (amelyet korábban a szüretet követő év január 15-ében állapítottak meg). A vörösborok esetében a borok adóraktár-engedélyesek közötti szállításának időpontját a szüret évének december 15-éről december 1-jére hozták előre.

A fehér- és rozé borok esetében a borok adóraktár-engedélyesek közötti szállításának időpontját a szüret évének december 1-jéről november 15-re hozták előre.

A földrajzi területen történő érlelésre vonatkozó követelmény megszüntetésével összefüggésben törölték a külön a vörösborokra vonatkozó forgalombahozatali időpontot. Ez az időpont ezentúl megegyezik a rozé és fehérborokra vonatkozóan meghatározott időponttal, és a hatályos nemzeti szabályokat követi (a szüretet követő december 15.). Az egységes dokumentumot helyesbítették, és a következő mondat új helyre került: „A forgalomba hozatal időpontját mindegyik bor esetében előrehozták a szüret évének december 15-ére”.

Ez a módosítás az egységes dokumentum „Konkrét borászati eljárások” című pontjába került át.

2.4. A szőlőfajták összeállítására és házasítására vonatkozó szabályok

Módosultak a fehér- és rozé borok szőlőfajtáinak összeállítására és házasítására vonatkozóan a termékleírás „Szőlőfajták” című V. szakaszában, illetve a „Feldolgozás, borkészítés, érlelés, csomagolás, tárolás” című IX. szakasz „Általános rendelkezések” című 1. pontjának „A szőlőfajták házasítása” című a) alpontjában meghatározott szabályok:

—

a rozé borok esetében a korábban kiegészítő fajtaként használt Grenache gris szőlőfajta átkerült a fő szőlőfajták közé, míg a Carignan és a Mourvèdre fajták a „fő szőlőfajták” közül a „kiegészítő fajták” közé kerültek át. A borok házasításában a kiegészítő szőlőfajták maximális aránya 20 %-ról 30 %-ra emelkedett;

—

a fehérborok esetében két új szőlőfajtát – Viognier B és Carignan B – engedélyeztek kiegészítő fajtaként. A Carignan B elszórtan található meg az öregebb szőlőültetvényeken, és erős savasságot visz a borokba. A Viognier B pedig a regionális szőlőfajták közé tartozik, és azt OFJ borok előállításához használják, amelyeket érdekes aromapotenciállal gazdagít. Ezért úgy döntöttek, hogy ezeket a fajtákat felveszik az engedélyezett szőlőfajták jegyzékébe. Bevezették továbbá, hogy a kiegészítő szőlőfajták legfeljebb 10 %-ot tehetnek ki a borok házasításában;

—	a vörösborok esetében 20 %-ról 30 %-ra emelkedett a kiegészítő szőlőfajták maximális aránya a borok házasításában.

A házasításban használt kiegészítő szőlőfajták százalékos arányának megváltoztatását azért kérték, hogy összhangban legyen a ténylegesen előállított termékkel. Másfelől az, hogy a rozé borokhoz használt fő szőlőfajták arányát 80 %-ról 70 %-ra csökkentették, azt az igényt tükrözi, hogy – a „Côtes du Roussillon” sajátosságainak megfelelően – házasított borok, ne pedig fajtaborra hasonlító borok készüljenek. Az egységes dokumentum kiegészült.

Két helyen módosultak a gazdaság szőlőfajta-összeállításába tartozó különböző szőlőfajták arányára vonatkozóan a „Szőlőfajták” című V. szakasz 2. pontjában meghatározott szabályok:

—	a rozé borok esetében 80 %-ról 70 %-ra csökkentették a két fő fajta minimális arányát. A Carignan N, a Mourvèdre N és a Syrah N szőlőfajtákra vonatkozó szabályokat törölték.

—	a kis területtel rendelkező szőlőtermesztők számára kivételt vezettek be a gazdaság szőlőfajta-összeállítására vonatkozó szabályok alól, ahogy ez már más ellenőrzött eredetmegjelölések esetében is így van.

Ami a gazdaság szőlőfajta-összeállítására vonatkozó szabályok tekintetében a kis területtel rendelkező szőlőtermesztők számára biztosított kivételt illeti: ez a rendelkezés a kis területtel rendelkező szövetkezeti tagokra vonatkozik annak érdekében, hogy a szőlőfajták arányára vonatkozó valamennyi szabály betartása nélkül jelenthessék be az OEM-et. A Côtes du Roussillon elnevezés esetében a borok házasítási szabályait az összes szőlőtermesztőt (szövetkezeti tagot) összefogó borásznak (borszövetkezetnek) kell betartania. Ez a rendelkezés a régió valamennyi eredetmegjelölése esetében közös. Az egységes dokumentum kiegészült.

Ezeket a pontosításokat az egységes dokumentum „Konkrét borászati eljárások” című pontjába is átvezették.

2.5. A metszésre vonatkozó szabályok

„A szőlőültetvény művelése” című VI. szakasz „Művelési módok” című 1. pontjának „A metszésre vonatkozó szabályok” című b) alpontja a következő pontokon módosult:

—	a Roussanne, Marsanne és Vermentino fajták esetében az egyszerű Guyot-metszés, amelyet korábban csak 19 település területén engedélyeztek, ezentúl az eredetmegjelölés teljes területén engedélyezett;

—

feloldották a Royat-kordonművelésű szőlőparcellák ifjítására vonatkozó tilalmat, amely szerint az ifjítás mértéke évente nem haladhatta meg a parcellán lévő tőkék 10 %-át. Ugyanakkor e technika sajátos jellegére tekintettel bejelentési kötelezettséget vezettek be az ellenőrzések és a tanácsadás megerősítése érdekében, mivel ha a technikát nem megfelelően alkalmazzák, rossz hatással lehet a szőlőre.

A módosítás a Marsanne B, Roussanne B és Vermentino B fajták esetében az egész földrajzi területre egyféle metszésmódot (egyszerű Guyot-metszést) terjeszt ki, amelyet az eredeti termékleírás szerint eddig csak a Côtes du Roussillon megjelölés területének legnyugatabbi részén fekvő egyes településeken lehetett alkalmazni. Ez a metszésmód az egész területen általánosan elterjedt, mivel ezen a borvidéken egyenletesebb gyümölcsfejlődést tesz lehetővé e szőlőfajták esetében, és mérsékli a szőlővesszők szél okozta károsodását. Tehát a Marsanne N, a Roussanne B és a Vermentino B szőlőfajta egyszerű Guyot-metszéssel művelhető, amely során tőkénként legfeljebb 8 rügyet hagynak meg, ebből a félszálvesszőn legfeljebb 6 rügy, a meghagyott 1 csapon pedig legfeljebb 2 rügy lehet.

Ezeket a módosításokat az egységes dokumentum „Művelési gyakorlatok” című pontjába is átvezették.

2.6. A metszéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségek

A termékleírásnak a metszéssel kapcsolatos előzetes bejelentési kötelezettségekről szóló II. fejezetében szerepel az a kötelezettség, hogy az érdekvédelmi és irányító szervezetnek – helyszíni szemlével kísérve – előzetesen be kell jelenteni azt, ha a Royat-kordonművelésű szőlő ifjításának mértéke évente meghaladja a tőkék 10 %-át.

Ez a kötelezettség az ellenőrzéshez kapcsolódik. A bejelentés a VI. szakasz 1. pontjának „Különös rendelkezések” című b) alpontjában meghatározottak szerinti Royat-kordonművelésű parcella „ifjítása” esetén alkalmazandó, metszésre vonatkozó előállítási feltételhez kapcsolódik.

A módosítás az egységes dokumentum „Borkészítési eljárások – Művelési gyakorlatok” című pontját érinti.

2.7. A bor(ok) leírása

A termékleírás I. fejezetének „Kapcsolat a földrajzi területtel” című X. szakasza az Európai Bizottság szolgálataitól kapott értesítésekben meghatározottak teljesítése érdekében módosult:

—	„A termékek minőségére és jellemzőire vonatkozó információk” című 2. részt az egyes borszínek érzékszervi leírásának kiegészítése érdekében módosították. Ezeket a kiegészítéseket az egységes dokumentumnak „A bor(ok) leírása” című pontjába is átvezették;*

—	az „Ok-okozati összefüggések” című 3. részt az OEM borok és a földrajzi terület jellemzői közötti ok-okozati összefüggés pontosítása érdekében módosították. Ezeket a pontosításokat az egységes dokumentum „Kapcsolat a földrajzi területtel” című pontjába is átvezették.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés

Côtes du Roussillon

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

Analitikai jellemzők

Az eredetmegjelölés a csendes száraz fehér-, rozé és vörösborok számára van fenntartva.

A vörös- és rozé borok esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12 %, a fehérborok esetében pedig 11,5 %.

A palackozatlanul vagy palackozva történő forgalmazásra kész vörösborok almasavtartalma legfeljebb 0,4 gramm/liter.

A palackozatlanul vagy palackozva történő forgalmazásra kész borok maximális erjeszthetőcukor-tartalmának (glükóz- és fruktóztartalmának) értékei az alábbiak lehetnek:

—	Vörösborok (legfeljebb 14 térfogatszázalék természetes alkoholtartalommal): legfeljebb 3 gramm/liter; – vörösborok (14 térfogatszázalék feletti természetes alkoholtartalommal): legfeljebb 4 gramm/liter;

—	Rozé és fehérborok: legfeljebb 4 gramm/liter;

—	A „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) megjelöléssel ellátható, palackozatlanul vagy palackozva történő forgalmazásra kész bortételek illósavtartalma legfeljebb 10,2 milliekvivalens/liter;

—	A „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) megjelöléssel ellátható vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) a kiszerelési szakaszban legfeljebb 2 gramm/liter;

—	A maximális összes alkoholtartalom és a minimális tényleges alkoholtartalom értékei az uniós jogszabályokban meghatározott határértékeket követik. Az illósavtartalom, az összes savtartalom és a kén-dioxid-tartalom értékei az uniós jogszabályokban megállapított értékeknek felelnek meg.

Érzékszervi jellemzők

A vörösborok legalább két szőlőfajta házasításával készülnek. A legtöbbször intenzív mélyvörös színűek. Aromáikat piros gyümölcsös és fűszeres jegyek jellemzik, a borok testesek, erős szerkezettel, valamint érett és bársonyos tanninokkal rendelkeznek.

A legalább két fajta házasításával készült rozé borok általában mélyebb rózsaszín színűek. Ízleléskor feltárul a friss gyümölcsös és piros gyümölcsös jegyeket hordozó, kellemes, összetett aromaviláguk. A borok szép szerkezetű, lekerekített borok, aromáik hosszan tartóak.

A fehérborok legalább két szőlőfajta házasításával készülnek. Színük világos és csillogó aranyszínű, és fehér virágokra, egzotikus gyümölcsökre vagy citrusfélékre emlékeztető aromák jellemzik őket. A borok kiegyensúlyozottak, frissek, kellemesen ásványosak vagy olajosabbak, testesebbek és teltebbek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):

5. Borkészítési eljárások

a) Alapvető borászati eljárások

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 000 tőke. Ezeken a szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2,50 métert. Az egyes tőkék legfeljebb 2,5 négyzetméternyi területet foglalnak el. Ez a terület a sorok közötti távolság és a tőkék egyazon soron belüli térközei szorzataként kapható meg.

A négyes vagy ötös kötésben telepített szőlők esetében minden tőke legfeljebb 3 négyzetméternyi területtel rendelkezik. Ez a terület a sorok közötti távolság és a tőkék egyazon soron belüli térközei szorzataként kapható meg. A sorok közötti távolság és az egy soron belüli tőkék közötti távolság legfeljebb 1,70 méter.

Amennyiben a hektáronkénti 4 000 tőke minimális ültetési sűrűséget betartják, a már meglévő szőlők folytatásában telepített szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság meghaladja a 2,50 métert.

A szőlőtőkéket rövidcsapos metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 8 rügyet hagyva meg. Az egyes csapokon legfeljebb 2 rügy lehet.

A Syrah N szőlőfajta egyszerű Guyot-metszéssel művelhető, amely során tőkénként legfeljebb 8 rügyet hagynak meg, ebből a félszálvesszőn legfeljebb 6 rügy, a meghagyott 1 csapon pedig legfeljebb 2 rügy lehet.

A Marsanne B, a Roussanne B és a Vermentino B szőlőfajta egyszerű Guyot-metszéssel művelhető, amely során tőkénként legfeljebb 8 rügyet hagynak meg, ebből a félszálvesszőn legfeljebb 6 rügy, a meghagyott 1 csapon pedig legfeljebb 2 rügy lehet; ez a következő településeket érinti: Ansignan, Arboussols, Caramany, Caudiès-de-Fenouillèdes, Felluns, Fosse, Lansac, Montalba-le-Château, Pézilla-de-Conflent, Prats-de-Sournia, Prugnanes, Rodès, Saint-Arnac, Saint-Martin, Sournia, Tarerach, Trévillach és Trilla, Le Vivier.

Amennyiben egy Royat-kordonművelésű szőlőparcella ifjításának mértéke évente meghaladja a meglévő tőkék 10 %-át, ezt a terhelés ellenőrzése érdekében kötelezően be kell jelenteni.

Az öntözés engedélyezhető.

A rozé borok készítéséhez tilos borászati felhasználásra szánt aktív szenet alkalmazni, akár önmagában, akár különféle készítményekbe keverve.

A borkészítéshez a „Côtes du Roussillon” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott boroknak a következő házasítási követelményeknek kell megfelelniük:

—	a vörösborok esetében:

—	a borokat legalább 2 szőlőfajta házasításával kell készíteni;

—	a legfontosabb fajta aránya, amelynek fő fajtának kell lennie, a házasítás legfeljebb 80 %-át teheti ki;

—	a kiegészítő szőlőfajták aránya együttesen vagy külön-külön a házasítás legfeljebb 30 %-át teheti ki.

—	a rozé borok esetében:

—	a borokat legalább 2 szőlőfajta házasításával kell készíteni, kivéve a fehér szőlőfajtákból származó borokat, amennyiben azokat külön állítják elő;

—	a legfontosabb fajta aránya, amelynek fő fajtának kell lennie, a házasítás legfeljebb 80 %-át teheti ki;

—	a kiegészítő szőlőfajták aránya együttesen vagy külön-külön a házasítás legfeljebb 30 %-át teheti ki.

—	a fehérborok esetében:

—	a borokat legalább 2 szőlőfajta házasításával kell készíteni;

—	a legfontosabb fajta aránya a házasítás legfeljebb 80 %-át teheti ki;

—	a Grenache blanc B, a Macabeu B és a (helyiek által a Roussillon malváziájának nevezett) Tourbat B fajta arányának együttesen vagy külön-külön legalább 50 %-ot kell kitennie.

A kiegészítő szőlőfajták aránya a házasítás legfeljebb 10 %-át teheti ki.

A borok adóraktár-engedélyesek közötti szállítása legkorábban a következő időpontokban lehetséges:

—	a „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) felirattal ellátott borok esetében a szüret évének november 1-jén;

—	a fehér- és rozé borok esetében a szüret évének november 15-én;

—	a vörösborok esetében a szüret évének december 1-jén.

A kereskedelmi forgalomba hozatal időpontját mindegyik bor esetében a szüret évének december 15-ében határozták meg.

A fenti rendelkezés(ek)en túlmenően a borok készítésénél alkalmazott borászati gyakorlatoknak meg kell felelniük az európai szinten és a mezőgazdasági törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

b) Maximális hozamok

hektáronként 58 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése és a borok készítése Pyrénées-Orientales megye következő településeinek területén történik:

Ansignan, Arboussols (részben), Argelès-sur-Mer, Bages, Baho, Baixas, Banyuls-dels-Aspres, Bélesta, Le Boulou, Brouilla, Cabestany, Calce, Camélas, Canet-en-Roussillon, Canohès, Caramany, Cases-de-Pène, Cassagnes, Castelnou, Caudiès-de-Fenouillèdes, Céret, Claira, Corbère, Corbère-les-Cabanes, Corneilla-la-Rivière, Corneilla-del-Vercol, Elne, Espira-de-l’Agly, Espira-de-Conflent, Estagel, Estoher (részben), Felluns, Finestret (részben), Fourques, Ille-sur-Têt (részben), Lansac, Laroque-des-Albères, Latour-de-France, Lesquerde, Llauro, Llupia, Maureillas-las-Illas, Maury, Millas, Montalba-le-Château, Montauriol, Montescot, Montesquieu-des-Albères, Montner, Néfiach, Oms, Opoul-Périllos, Ortaffa, Palau-del-Vidre, Passa, Perpignan, Peyrestortes, Pézilla-la-Rivière, Pia, Planèzes, Pollestres, Ponteilla, Prugnanes, Rasiguères, Rigarda, Rivesaltes, Rodès, Saint-André, Saint-Arnac, Saint-Estève, Saint-Féliu-d’Amont, Saint-Féliu-d’Avall, Saint-Génis-des-Fontaines, Saint-Hippolyte, Saint-Jean-Lasseille, Saint-Jean-Pla-de-Corts, Saint-Martin, Saint-Nazaire, Saint-Paul-de-Fenouillet, Sainte-Colombe-de-la-Commanderie, Saleilles, Salses-le-Château, Le Soler, Sorède, Tarerach, Tautavel, Terrats, Thuir, Tordères, Toulouges, Tresserre, Trévillach, Trilla, Trouillas, Villelongue-dels-Monts, Villemolaque, Villeneuve-de-la-Raho, Villeneuve-la-Rivière, Vinça, Vingrau, Vivès, Le Vivier (részben).

7. Fontosabb borszőlőfajták

–

8. A kapcsolat(ok) leírása

8.1. A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület Pyrénées-Orientales megyében, egy hatalmas félkör alakú, keleten nagyrészt a Földközi-tengerre nyíló területen helyezkedik el, amelyet a következő magaslatok határolják:

—	nyugaton a Canigou-hegység (Pic du Canigou – 2 780 méter);

—	délen az Albères-hegység (Roc de France – 1 450 méter);

—	északon a Corbières-hegység (Mont Tauch – 878 méter).

A szőlővidéket nyugat-keleti irányban három rövid szakaszú folyam és többnyire kiszáradt folyók szelik át, amelyek az idők folyamán ideszállították a hegyekből kiszakított darabokat és számos teraszt alakítottak ki.

A tájat az erózió, a tenger benyomulása következtében egymásra rétegződött lerakódások és a pireneusi kiemelkedés következtében a felszínre került ősi képződmények alakítják.

Minden földtörténeti korszak képviselteti magát, a talajok pedig változatosak, legyen szó az anyakőzeten létrejött képződményekből származó vagy a tavi és tengeri hordalékból vagy üledékből keletkezett talajokról.

Az eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítására szánt szőlő termesztéséhez pontosan körülhatárolt parcellák:

—	a földrajzi terület északi részén meredek palás vagy meszes lejtőkön és ezek lejtőtörmelékein;

—	délen agyagos-homokos molassz dombokon;

—	a földrajzi területet átszelő völgyek mentén köves teraszokon helyezkednek el.

Az ezeken a parcellákon található talajok közös jellemzője, hogy szárazak, kevés szerves anyagot tartalmaznak, kövesek és jó vízelvezetésűek.

A földrajzi terület éghajlata forró nyarakkal és enyhe telekkel jellemzett mediterrán éghajlat. Az éves napsütéses órák száma meghaladja a 2 500 órát. Az évi 500–650 milliméteres csapadékmennyiség gyakran viharos jellegű. A tavasz és az ősz csapadékos, nyáron nagyon markáns az aszályos időszak. Az éves átlaghőmérséklet 13-14 °C körül alakul, nyugat felé haladva vagy a magasabb területeken hűvösebb gradienssel. Az éghajlatot emellett a gyakran (háromból egy napon) és erősen fújó tramontana, a Pireneusok havas csúcsain áthaladva télen nagyon hideggé váló, északnyugati szél is jellemzi, amely tisztító hatású, ugyanakkor a szárazságot is növeli.

8.2. A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

Roussillon területén, amely az i.e. VI. századtól virágzó ibériai-ligur városról, Ruscinóról kapta a nevét, a Massiliát (a mai Marseille-t) i.e. 600 körül megalapító és a helyi népcsoportokat a szőlőmetszés és a bortermelés mesterségére megtanító phókaiaiaknak köszönhetően, a mediterrán civilizációval egy időben alakult ki a szőlőtermesztés. Ezen a meleg és szeles éghajlaton nagyon korán különleges borokat, a természetes módon nagyon magas cukortartalmú szőlőből készített „likőrborokat” és száraz, de magas alkoholtartalmú borokat kezdtek előállítani.

Legelőször az édes borok váltak nagyon ismertté, mivel jellegükből adódóan nagyon hosszú ideig érlelhetők és eltarthatók oxidatív környezetben, amely során kellemes, összetett aromavilágra tesznek szert. A nyári forróságból adódóan és amiatt, hogy a kedvezőtlen geológiai viszonyok és a technikai eszközök hiánya miatt nem voltak földbe vájt pincék, a száraz borokat nem lehetett sokáig eltartani, így azokat mihamarabb és főként helyben kellett elfogyasztani.

A kikötői tevékenységek, például a collioure-i és Port-Vendres-i kikötő fejlődésének köszönhetően a borok idővel egyre ismertebbé váltak. A XVIII. században a sète-i kereskedők a languedoci borok „erősítésére”, házasításban használták ezeket a borokat.

A XIX. században a borkészítési technikák és a száraz borok tartósítási technikáinak fejlődése elősegítette a roussilloni borok érlelésében és eltartásában rejlő lehetőségek kiaknázását, így azokat ma már saját karakterrel rendelkező borokként forgalmazzák.

1816-ban A. JULLIEN borszakértő a „Topographie de tous les vignobles connus” (Valamennyi ismert szőlővidék topográfiája) című művében rámutatott arra, hogy milyen jelentőséggel bír a roussilloni száraz vörösborok termelésének eredete, és 3 különálló területet minősített osztályok szerint.

Egy évszázaddal később, 1930-ban a termelők megalapították az „Association professionnelle des vignerons du Haut-Roussillon pour la délimitation et la défense du cru” elnevezésű szakmai szövetséget. A perpignani polgári bíróság 1932. július 11-én adta meg a jogot erre az elnevezésre az Aspres (a Têt folyótól délre eső régió) településeinek, majd azt 1937. május 27-én kiterjesztette (a Pireneusok lábánál elterülő) Albères településeire is.

A természetes módon édes borokat 1936-ban ismerték el ellenőrzött eredetmegjelölésként, amelyek közül az egyik a „Côtes du Haut-Roussillon” nevet viselte.

A száraz borok és a természetes módon édes borok összetévesztésének elkerülése érdekében a Pyrénées-Orientales megye déli részén előállított száraz borokat 1951 decemberében „Roussillon-dels-Aspres” néven ismerték el meghatározott termőhelyről származó minőségi bort jelölő eredetmegjelölésként. Az északi részen, a Corbières-hegység déli lejtőin termelt borokat pedig 1952. január 22-én„Corbières-du-Roussillon” és „Corbières-supérieures-du-Roussillon” néven jegyezték be meghatározott termőhelyről származó minőségi bort jelölő eredetmegjelölésként.

Ezt a három eredetmegjelölést – az 1960-as években megkezdett hosszú folyamatot követően – 1972. október 3-án a „Côtes du Roussillon” elnevezés alá vonták össze, majd 1977. március 28-án ugyanezen a néven ellenőrzött eredetmegjelölésként jegyezték be, amely ezáltal a Languedoc-Roussillon első nagy bejegyzett eredetmegjelölése lett.

8.3. Ok-okozati összefüggések

A Spanyolország határán elterülő, korábban Katalónia területéhez tartozó, majd 1659-ben a pireneusi békeszerződéssel Franciaországhoz csatolt, a Pireneusoknak támaszkodó, hatalmas amfiteátrum alakú Roussillon a Földközi-tengerre nyílik. Teraszain a szőlőtermesztés hosszú múltra visszatekintő hagyományának köszönhetően alakult ki a száraz, sovány és jó vízelvezetésű talajokon elterülő, napsütéses és meleg, nyáron száraz és gyakran szeles, jellegzetes mediterrán éghajlatban fürdő szőlőültetvény.

A természeti környezet ismerete nyomán a termelők már régóta optimálisan kezelik a szőlőt és az abban rejlő termelési potenciált. Ez a bortermelők szaktudásában is kifejezésre jut, akik a művelési gyakorlatokat és a művelésmódokat a szőlő optimális érésének mindenkor kedvező különböző adottságokhoz igazítva, átgondoltan telepítik a szőlőfajtákat.

A termelők ugyanis a lejtők, dombok vagy teraszok elhelyezkedése szerint pontosan körülhatárolt parcellákon mindegyik borszín esetében a földrajzi terület talaj- és éghajlati viszonyaihoz leginkább megfelelő fajtákat választották ki és tartották meg az idők során.

Így a vörös- és rozé borok esetében a Carignan N fajta mellett az aszályhoz tökéletesen alkalmazkodó Grenache N vagy G fajták foglalják el a sovány és sivár lejtőket. A később érő Mourvèdre N fajta a legmelegebb és legvédettebb földeken található meg. A szélre való érzékenysége miatt általában támrendszerrel művelt Syrah N szőlőfajtát a hűvösebb talajú földekre telepítik, csakúgy, mint a fehérborok előállítására szánt fő fajtákat, nevezetesen a Grenache B-t, a Maccabeu-t és a Tourbat-t.

Mindemellett a termelők kitanulták a borkészítés és az egyes szőlőfajták házasításának fogásait, szem előtt tartva, hogy a házasításhoz mindhárom szín esetében legalább két fajtára van szükség.

E fajták különböző földrajzi és éghajlati viszonyoknak való megfelelése és egymást kiegészítő jellege lehetővé teszi a termelők számára, hogy kifejezésre juttassák az eredetmegjelölés alá tartozó és mindig házasításból származó borok jellemzőit: így a vörösborok jellegzetességét a gyümölcsösségük, az erős szerkezetük és az érett tanninok adják; a friss és gyümölcsös rozé borok szintén szép szerkezetű, lekerekített és hosszan tartó aromákkal rendelkező borok. A fehérborok pedig testesek, zamatosak és teltek.

A gyakran markáns domborzatú területen a szőlők egy gazdag kulturális és történelmi örökséggel rendelkező, cserjések és bozótosok alkotta és gyakran sziklás mediterrán tájba illeszkednek. Az ókori Ruscino területe, a számos római kori műalkotás, az apátságok és kolostorok, a templomos lovagok idejében vagy később létrehozott birtokok a szőlő- és bortermeléshez szorosan kapcsolódó, hosszú hagyományról tanúskodnak.

Az évek során a termelők a nehéz földeken szerzett és továbbfejlesztett szaktudásukkal építették fel a Côtes du Roussillon borok hírnevét.

9. További alapvető feltételek

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli előállításra vonatkozó eltérés

A feltétel leírása:

A „Côtes du Roussillon” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátható borok erjesztése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület Pyrénées-Orientales megye következő településeinek területét foglalja magában: Alenya, Amélie-les-Bains-Palalda, Arboussols, Bompas, Bouleternère, Caixas, Collioure, Les Cluses, Estoher, Finestret, Fosse, Ille-sur-Têt, Joch, Latour-Bas-Elne, Marquixanes, Pézilla-de-Conflent, Prats-de-Sournia, Reynès, Saint-Cyprien, Saint Laurent-de-la-Salanque, Sainte-Marie, Saint-Michel-de-Llotes, Sournia, Taillet, Théza, Torreilles, Villelongue-de-la-Salanque, Le Vivier.

Címkézés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető a „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) megjelöléssel a termékleírásban az e megjelöléshez meghatározott feltételeknek megfelelő borok esetében.

A „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) felirattal ellátható borokon kötelezően fel kell tüntetni az évjáratot.

Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén a „Vin du Roussillon” jelöléssel megadható a nagyobb földrajzi egység.

Az említett nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-071709f8-4d5f-4e7f-8e32-c7cab39f4cac

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

2023.6.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/36

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele

(2023/C 224/10)

A TERMÉKLEÍRÁS MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

„Duché d’Uzès”

PDO-FR-A1165-AM01

A kérelem benyújtásának időpontja: 2013.11.12.

1. A módosításra vonatkozó szabályok

Az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke – Nem kisebb jelentőségű módosítás

2. A módosítás leírása és indokolása

2.1. Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé (OEM) történő átalakítása

A termelők szándéka 1989-től, a „Vin de Pays Duché d’Uzès” elismertetési folyamatának 1992-es lezárulásáig egyrészt az volt, hogy olyan bort állítsanak elő, amely a körülhatárolt területeken a tájjelleghez kapcsolódik, másrészt pedig az volt, hogy pályázzanak az „eredetmegjelölés” kategória elnyerésére. E bor tájborként („vin de pays”), majd OFJ-ként történő meghatározása már ettől az időszaktól kezdve jelzi az eredetmegjelölés keretében elvárt termelési kritériumokat figyelembe vevő minőségi opciót (terméshozam, szőlőfajták jegyzéke) és a termőterület körülhatárolását. A szindikátus azóta dolgozik e kritériumokon és a termékleírásba való átültetésükön annak érdekében, hogy a körülhatárolt termőterülettel összhangban meghatározza a termékek jellegzetességeit és előállítási kritériumait.

Az OFJ OEM-mé történő átalakításához kapcsolódóan a termékleírásban végrehajtott módosítások a következő pontokat érintik, és az egyes pontok részletezése a következő:

—	az előállítás földrajzi területének körülhatárolása azon parcellák azonosítása érdekében, amelyeken az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott borok előállíthatók.

—	a szőlőfajtákra vonatkozó szabályok a szőlőfajták jegyzékének módosítása nélkül,

—	szőlőművelés, szüret, szállítás és a szőlő érettsége,

—	a borok feldolgozása, készítése, érlelése, kiszerelése, tárolása,

—	a borok címkézése.

2.2. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

Az OFJ OEM-mé történő átalakítása keretében a „Duché d’Uzès” eredetmegjelölés termékleírásának 1. fejezete kiegészült a „Parcellákra osztott körülhatárolt terület” című IV.2. ponttal.

Az eredetmegjelölés termékleírása azért egészül ki ezzel a ponttal, hogy pontosan meg lehessen határozni a földrajzi területen belüli azokat a szőlőparcellákat, amelyekről származó szőlőből elkészíthetők a „Duché d’Uzès” eredetmegjelöléssel ellátott borok.

Az OFJ esetében nincs a parcellák ilyen körülhatárolására vonatkozó rendelkezés, ezért azt az OFJ OEM-mé történő átalakítása keretében illesztették be a termékleírásba.

E pontnak a termékleírásba való beillesztése nem érinti az egységes dokumentumot.

2.3. Szőlőfajták

Az OFJ OEM-mé történő átalakítása keretében a „Duché d’Uzès” eredetmegjelölés termékleírásának 1. fejezete kiegészült a „Szőlőfajták” című 5. ponttal.

Ennek célja a fajták arányának a gazdaságok szőlőfajta-összeállításán belüli meghatározása, ugyanakkor az engedélyezett szőlőfajták jegyzékének változatlanul hagyása.

A „Duché d’Uzès” OEM előállítására kiválasztott fajták jegyzékét az egységes dokumentum „Fontosabb borszőlőfajták”című pontja tartalmazza.

A különböző fajták szőlőfajta-összeállításon belüli aránya nem érinti az egységes dokumentumot.

2.4. A szőlőültetvény művelése

Az OFJ OEM-mé történő átalakítása keretében a „Duché d’Uzès” eredetmegjelölés termékleírásának 1. fejezete kiegészült „A szőlőültetvény művelése” című 6. ponttal.

E pont beillesztése a termékleírásnak az eredetmegjelölésre vonatkozó nemzeti szabályokhoz való hozzáigazítását jelenti. Ez a pont borkészítési eljárásokat ír elő az ültetési sűrűség, a metszés, a támrendszer és az öntözés engedélyezése tekintetében.

Ezeket a rendelkezéseket az egységes dokumentum „Borkészítési eljárások” című pontjába is átvezették.

2.5. A szőlő szüretelése, szállítása és érettsége

Az OFJ OEM-mé történő átalakítása keretében a „Duché d’Uzès” eredetmegjelölés termékleírásának 1. fejezete kiegészült a „A szőlő szüretelése, szállítása és érettsége” című 7. ponttal.

E pont beillesztése a termékleírásnak az eredetmegjelölésre vonatkozó nemzeti szabályokhoz való hozzáigazításának felel meg. Ez a pont a szőlő érettségére és a leszüretelt termés szállítására vonatkozóan állapít meg rendelkezéseket, amelyek nem érintik az egységes dokumentumot. Továbbá a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmaként 12 %-ot határoz meg, amelyet az egységes dokumentumban „A bor(ok) leírása” című pontban vezettek át.

2.6. Feldolgozás, borkészítés, érlelés, csomagolás, tárolás

Az OFJ OEM-mé történő átalakítása keretében a „Duché d’Uzès” eredetmegjelölés termékleírásának 1. fejezete kiegészült a „Feldolgozás, borkészítés, érlelés, csomagolás és tárolás” című 9. ponttal.

E pont beillesztése a termékleírásnak az eredetmegjelölésekre vonatkozó szigorúbb nemzeti szabályokhoz való hozzáigazításának felel meg.

Ez a pont – a szőlőfajtákra vonatkozó szabályokkal összhangban – meghatározza a házasított szőlőfajták arányát a borokban. Ezek a rendelkezések nem érintik az egységes dokumentumot.

Ez a pont a vörösborok esetében a malolaktikus fermentációra vonatkozó kötelezettségre és a maximális erjeszthetőcukor-tartalomra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg. E rendelkezéseket az egységes dokumentum „A bor(ok) leírása” című pontjába vezették át.

Ez a pont a borászati eljárásokra és a borok forgalomba hozatalára vonatkozóan szigorúbb rendelkezéseket is megállapít, amelyeket az egységes dokumentum „Konkrét borászati eljárások” című pontjába vezettek át.

Ez a pont a tárolásra és a pincék karbantartására vonatkozó ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek nem érintik az egységes dokumentumot.

2.7. Átmeneti rendelkezések

Az OFJ OEM-mé történő átalakítása keretében a „Duché d’Uzès” eredetmegjelölés termékleírásának 1. fejezete kiegészült az „Átmeneti rendelkezések” című 11. ponttal.

Ez a szakasz lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy az alábbiak tekintetében alkalmazkodjanak az OEM termékleírásában szereplő szigorúbb szabályokhoz:

—	a gazdaságon belül termeszthető szőlőfajták aránya,

—	ültetési sűrűség,

—	a támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok.

A termékleírás e rendelkezései nem érintik az egységes dokumentumot.

2.8. A kiszerelésre és a címkézésre vonatkozó szabályok

Az OFJ OEM-mé történő átalakítása keretében a „Duché d’Uzès” eredetmegjelölés termékleírásának 1. fejezete kiegészült „A kiszerelésre és a címkézésre vonatkozó szabályok” című 12. ponttal. Ez a nemzeti AOC (ellenőrzött eredetmegjelölés) felirattal ellátott valamennyi eredetmegjelölésre vonatkozó általános rendelkezésnek felel meg. Ez a pont kimondja, hogy a „Duché d’Uzès” eredetmegjelölésre számot tartó és e megjelöléssel kiszerelt borok nem jelenthetők be a szüret után, nem kínálhatók a vásárlóközönségnek, nem szállíthatók ki, nem értékesíthetők, illetve nem árusíthatók anélkül, hogy a szüreti nyilatkozaton, a hirdetésekben, a tájékoztatókon, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken jól látható betűkkel fel lenne tüntetve a fent említett ellenőrzött eredetmegjelölés.

Ez a rendelkezés nem érinti az egységes dokumentumot.

2.9. A borok érzékszervi jellemzőinek leírása

A termékleírás az I. fejezet „A termékek minőségére és jellemzőire vonatkozó információk” című 10. pontjában módosult a borok vizuális és érzékszervi leírásának pontosabbá tétele érdekében.

Ezeket a pontosításokat az egységes dokumentum „A bor(ok) leírása” című pontjába is átvezették.

2.10. Kapcsolat a földrajzi területtel

A termékleírás az I. fejezet „Ok-okozati összefüggések” című 10.3. pontjában módosult annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az ok-okozati összefüggés a regionális éghajlat, valamint

a friss és gyümölcsös borok készítéséhez használt talajtípusok hatásán alapul. Az OFJ OEM-mé történő átalakításával összefüggésben a terület éghajlati és talajtani sajátosságainak figyelembevételével elvégezték a termőterületek azonosítását, ami lehetővé tette a termelők számára a szőlőtermesztési viszonyok és a szőlőfajták közötti legmegfelelőbb összhang érvényesítését, ezáltal növelve a borok eredetiségét.

Az ok-okozati összefüggés szemléltetésére vonatkozó további részletek az egységes dokumentum „Kapcsolat a földrajzi területtel – Ok-okozati összefüggések” című pontban találhatók.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés

Duché d’Uzès

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

1. Analitikai jellemzők

A „Duché d’Uzès” ellenőrzött eredetmegjelölés a csendes vörös-, rozé és fehérborok számára van fenntartva.

A csendes borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12 %. A forgalomba hozatalra kész, palackozatlan vagy palackozott borok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma):

—	3 g/l a 14 térfogatszázalékot meg nem haladó természetes alkoholtartalmú vörösborok esetében;

—	4 g/l a 14 térfogatszázalékot meghaladó természetes alkoholtartalmú vörösborok esetében, 4 g/l a rozé borok esetében;

—	4 g/l a fehérborok esetében.

A forgalomba hozatalra kész, palackozatlan vagy palackozott vörösborok almasavtartalma legfeljebb 0,4 gramm/liter.

Az összes alkoholtartalomra (minimális vagy maximális), a minimális tényleges alkoholtartalomra, az összes savtartalomra, az illósavtartalomra és az összes kén-dioxid-tartalomra vonatkozó értékek az uniós jogszabályokban meghatározott értékek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):

2. Érzékszervi jellemzők

A „Duché d’Uzès” ellenőrzött eredetmegjelölés mindhárom színben elérhető.

A vörösborok olyan házasításból készülnek, amelyben a syrah N és a grenache N legalább 60 %-ot tesz ki, és kiegészíthetők a carignan, a cinsault N és a mourvèdre N szőlőfajtával. Színük rubinvöröstől gránátvörösig változik, majd érésük során cserépvörösbe hajló árnyalatokra tehetnek szert. Színük élénktől intenzív árnyalatokig terjed. E borok áttetsző borok. Aromaviláguk érett vagy kandírozott gyümölcsökre emlékeztet, azokat gyakran édesgyökeret idéző jegyek kísérik, ami a syrah sajátos kifejeződését tükrözi ezen a termőterületen. Lekerekített és kiegyensúlyozott tanninszerkezetük kiváló érlelési potenciált biztosít.

A rozé borok házasított borok, túlnyomórészt grenache N szőlőfajtából készülnek. Színük licsirózsaszíntől korallrózsaszínig terjed. Élénkek, ragyogóak és áttetszőek. Aromapalettájuk a piros húsú gyümölcsöket idézi. Harmonikusak, frissek és erőteljesek. Frissességüket a földrajzi terület elhelyezkedése határozza meg, a Cévennek-hegység első lankáinak lábánál.

A főként a grenache B és a viognier B házasításából készült fehérborok halvány aranyszínűek, zöldes csillogással. Figyelemre méltóan frissek, a friss gyümölcsök, például az őszibarack, sőt a sárgabarack intenzív jegyeit hordozzák. Szintén előnyükre válik az átmeneti mediterrán éghajlat, amely lassítja az érési folyamatot, és megőrzi a borok savasságát és egyensúlyát.

5. Borkészítési eljárások

a) Alapvető borászati eljárások

Művelési gyakorlat

—	A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 000 tőke. A sorok közötti távolság legfeljebb 2,50 méter lehet.

—

Az egyes tőkék legfeljebb 2,50 négyzetméternyi területet foglalnak el. Ez a terület a sorok közötti távolság és a tőkék egyazon soron belüli térközei szorzataként kapható meg. – A metszést a szüret évében április 30. előtt végzik; – A szőlőtőkék metszése rövidcsapos metszéssel történik, tőkénként legfeljebb 12 rügy meghagyásával; az egyes csapokon legfeljebb 2 rügy lehet. - a syrah szőlőfajta hosszúcsapos metszéssel művelhető, tőkénként legfeljebb 10 rügy meghagyásával, amelyek közül legfeljebb 6 rügynek a szálvesszőn kell lennie, és 2 csap legfeljebb két rügyet tartalmazhat. Az öntözés engedélyezhető.

Konkrét borászati eljárások

—	A leszüretelt termés bármely olyan hőkezelése tilos, amelynek során 40 °C-nál magasabb hőmérséklet jön létre.

—	A fehér- és rozé borok készítéséhez tilos borászati használatra szánt aktív szenet alkalmazni, akár önmagában, akár különféle készítményekbe keverve.

—	Tilos fadarabokat használni.

—	A rozé borokat közvetlen préseléssel készítik.

—	Folyamatos szőlőprés használata tilos.

—	A vörösborokat legalább a szüret évét követő év február 1-jéig érlelik. Ezeket a borokat az érlelési időszak végén, azaz a szüretet követő év február 15-től hozzák kereskedelmi forgalomba.

A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük az uniós szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

b) Maximális hozamok

1.	Vörösborok hektáronként 53 hektoliter

2.	Rozé és fehérborok hektáronként 60 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése Gard megye következő településeinek területén történik: Aigaliers, Aigremont, Arpaillargues-et-Aureillac, Aubussargues, Bagard, Baron, Belvézet, Blauzac, Bourdic, Bragassargues, Brignon, Canaules-et-Argentières, Cardet, Cassagnoles, Castelnau-Valence, Collorgues, Cruviers-Lascours, Dions, Durfort-et-Saint-Martin-de-Sossenac, Flaux, Foissac, Fons, Fontarèches, Fressac, Gajan, Garrigues-Sainte-Eulalie, Goudargues, La Bastide-d’Engras, La Bruguière, La Calmette, La Capelle-et-Masmolène, La Rouvière, Lédignan, Lézan, Logrian-Florian, Martignargues, Maruéjols-lès-Gardon, Massanes, MassillarguesAttuech, Monoblet, Montaren-et-Saint-Médiers, Moussac, Ners, Puechredon, Ribaute-les-Tavernes, Saint-André-de-Roquepertuis, Saint-Bauzély, Saint-Bénézet, Saint-Césaire-de-Gauzignan, Saint-Chaptes, Saint-Christol-lès-Alès, Saint-Dézéry, Sainte-Anastasie, Saint-Félix-de-Pallières, Saint-Hippolyte-de-Montaigu, SaintJean-de-Ceyrargues, Saint-Jean-de-Crieulon, Saint-Jean-de-Serres, Saint-Jean-duPin, Saint-Laurent-la-Vernède, Saint-Maurice-de-Cazevieille, Saint-Maximin, SaintNazaire-des-Gardies, Saint-Quentin-la-Poterie, Saint-Siffret, Saint-Théodorit, SaintVictor-des-Oules, Sanilhac-Sagriès, Sauve, Savignargues, Serviers-et-Labaume, Seynes, Tornac, Uzès, Vallabrix, Verfeuil, Vézénobres.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Carignan N

Cinsaut N – Cinsault

Clairette B

Grenache N

Marsanne B

Mourvèdre N – Monastrell

Roussanne B

Syrah N – Shiraz

Ugni blanc B

Vermentino B – Rolle

Viognier B

8. A kapcsolat(ok) leírása

8.1. A kapcsolathoz hozzájáruló természeti és emberi tényezők leírása

A „Duché d’Uzès” OEM területe Nîmes és Alès között, Gard megye 77 településére terjed ki, keleti részén Uzès városával. A terület két egybefüggő medencéből áll:

—	nyugaton a lédignani medence egy kréta kori (valangini) antiklinális boltozat körül helyezkedik el, amelynek márgás középső részét az erózió mélyítette ki,

—	keleten az uzès-i medence egy kelet-nyugati irányú szinklinális szerkezetet alkot, harmadidőszaki (eocén kori) kőzeteken, amelyek fokozatosan (miocén kori) tengeri üledékes lerakódásokba mennek át.

A medencéket nyugat felől a Cévennek-hegység első lankái, míg északon a Lussani-mészkőhegység határolja, amelynek legmagasabb pontja a Bouquet-hegy (630 m), keleten és délen hatalmas kiterjedésű, gyakran erdős mészkőfennsíkok választják el Nîmes és Sommières vidékétől, valamint a Rhône völgyétől. Végül a Gardon folyó, a helyi vízrajzi hálózat fontos eleme, északnyugatról délkelet felé haladva szeli át a területet. A földrajzi terület alapját túlnyomórészt mészköves alapréteg képezi, a szőlőültetvények általában a hegyoldalak korlátozott mélységű, köves talajain találhatók. Az éghajlatot tekintve a terület mediterrán jellegű, amelyet azonban enyhít a tengerparttól való távolság és a tengeri hatásokat korlátozó hegyek jelenléte. Ennek eredményeképpen jelentősebb hőmérsékleti kontrasztok figyelhetők meg, mint a tengerparton, és a terület délkeleti és északnyugati része között az éves átlaghőmérséklet egy-két fokkal csökken. Ez az átmeneti éghajlat különösen a mérsékelt nyári szárazságban nyilvánul meg; a 700 mm körüli éves csapadékmennyiség jelentős mértékben ingadozik az egyes évek során, ami az időnként igen heves őszi esőzéseknek (cévenneki jelenség) tudható be.

A földrajzi terület tehát egy vegyes növénytermesztést tükröző táj középpontjában helyezkedik el, ahol a szőlőültetvények mindenütt jelen vannak a hegyoldalakon, és a természetes növényzetet elsősorban a magyaltölgy és a molyhos tölgy alkotják, tükrözve a terület éghajlatának átmeneti jellegét.

A szőlő az évszázadok során végigkísérte Uzès térségének történelmét és mezőgazdasági életét: a területen számos bizonyíték található arra, hogy a szőlőtermesztés egészen a római korig nyúlik vissza.

Később, a középkorban a szőlő továbbra is jelen volt, sőt a keresztény klérus számára komoly szimbolikus jelentőségre tett szert, így az első püspökök egyben szőlőtermesztőkké váltak.

Már a XV. századból említések maradtak fenn a Duché d’Uzès területén található minőségi szőlőültetvényekről és nemes borokról. Ettől az időszaktól kezdve, illetve az egymást követő válságok ellenére tartósan fennmaradtak a hegyoldalakon húzódó szőlőültetvények, amelyek a tájban olajfákkal alkotnak társulást, és amelyek a gabonafélékkel beültetett, gazdagabb síkságok szomszédságában találhatók. A túlnyomórészt vegyes növénytermesztésre szakosodott kisebb gazdaságokkal jellemezhető mezőgazdasági földterület-szerkezet kedvezett a hegyoldali szőlőültetvények kialakulásának, majd ezt a jelenséget a XVIII. században felerősítette a kettős tevékenység gyakorlata, amelynek során a textiliparban dolgozó munkások kisebb szőlőparcellákat is műveltek.

A borokat 1981 óta Vin de Pays „de l’Uzège” elnevezésű tájborként ismerik el, amely 1992-ben Vin de Pays „Duché d’Uzès” elnevezésű tájborrá alakult át szigorúbb termelési feltételekkel és a mediterrán szőlőfajta-összeállítás meghatározásával.

A terület éghajlati és talajtani sajátosságainak figyelembevételével a szindikátus elvégezte a termőterületek azonosítását, ami lehetővé tette a termelők számára, hogy a borok eredetiségének növelése érdekében érvényre juttassák a szőlőtermesztési viszonyok és a szőlőfajták közötti legmegfelelőbb összhangot.

A szőlőültetvények szerkezetátalakítása a legnemesebb mediterrán szőlőfajtákkal, a vörös- és rozé borok esetében a syrah N és a grenache N, a fehérborok esetében pedig a grenache blanc B és a viognier B szőlőfajtákkal történik.

2010-ben 32 magánpincészet és 11 szövetkezeti pincészet közel 9 000 hektolitert állított elő; a termelés 60 %-át a vörösborok, 25 %-át a rozé borok, 15 %-át pedig a fehérborok teszik ki.

8.2. Ok-okozati összefüggések

A Cévennek-hegység, Languedoc és Provence metszéspontjában található Duché d’Uzès OEM különleges földrajzi fekvése és átmeneti mediterrán éghajlata elősegíti a mediterrán szőlőfajták lassú érését valamint a borok elegáns, gyümölcsös és frissességgel jellemezhető eredeti karakterének kialakulását.

A szőlőtermesztők szaktudása, a kizárólag mediterrán szőlőfajták kiválasztása és a termőterületeken végzett tanulmányok lehetővé tették, hogy a különböző szőlőfajtákat olyan körülmények közé telepítsék, amelyek lehetővé teszik optimális kibontakozásukat. Ezért mindig a kedvező fekvésű, vékony talajú, köves és jó vízelvezetésű parcellákat részesítik előnyben. Emellett a Cévennek-hegység első vonulatainak köszönhetően jelentős különbségek figyelhetők meg a nappali és éjszakai hőmérsékletek között. Ez a hőmérséklet-ingadozás, különösen a hűvös éjszakákkal, elősegíti a szőlő lassú érését, kedvez a színnek, és lehetővé teszi a bogyók savtartalmának és aromaviláguk kifejeződésének megőrzését, amelyek a „Duché d’Uzès” OEM-mel ellátott borok frissességgel és gyümölcsösséggel kifejeződő, figyelemre méltó jellemzői.

A grenache N szőlőfajta lágyságot, teltséget és intenzíven elegáns gyümölcsösséget kölcsönöz a boroknak.

A syrah N fajta a maga részéről finomságot, strukturált jelleget és komplex aromavilágot biztosít.

E két szőlőfajta házasítása a vörös- és a rozé borok esetében egyaránt kötelező, és ez garantálja a „Duché d’Uzès” borainak eredetiségét. A termelők szaktudása a növény kezelésében nyilvánul meg: a növény vitalitásának és termelési potenciáljának szabályozásában, a pontos metszésre és lombmagasságra vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó mérsékelt hozamot célzó eljárásokban. Ez a szaktudás a borkészítési eljárások adaptálásában, és különösen a vörösborok érlelési idejének meghatározásában is megmutatkozik.

Az eredetmegjelölés hatékonyabb azonosítása érdekében 2003-ban megalkották a szindikátus Duché d’Uzès címerével díszített palackját. A termelők, magánszemélyek és szövetkezetek által egyaránt hamar elfogadott palackot immár a „Duché d’Uzès” eredetmegjelölésű borok közel 70 %-a esetében alkalmazzák. A termék teljes körű ellenőrzésének garanciájaként a bormennyiség 95 %-át az előállítási területen palackozzák.

A Duché d’Uzès szőlőtermesztői tehát megőrzik a vegyes növénytermesztésen alapuló, mediterrán típusú mezőgazdaság egyensúlyát, ahol a tápanyagokban gazdag földterületeken gabonaféléket és gyümölcsöket termesztenek, míg a legkedvezőbb fekvésű hegyoldalakat mediterrán szőlőültetvények foglalják el, amelyek általában kevésbé kiterjedt területen húzódnak meg a településen.

Bár már XV. századi említéssel is találkozunk, a borok hírneve leginkább a 70-es és 80-as évek óta nőtt, amihez hozzájárult az, hogy a palackozásukra szinte kizárólag az előállítási területen kerül sor, valamint az, hogy nagyszámú turista keresi fel Uzès városát, a hercegséget és a középkori házakkal tarkított faluközpontot.

9. További alapvető feltételek

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borkészítésre vonatkozó eltéréssel meghatározott, közvetlenül szomszédos terület, valamint a borok előállítása Gard megye következő településeinek területén történik: Cornillon, Orsan, Pougnadoresse, Pouzilhac, Vabres.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-455370ad-04ad-4e6e-be9a-6e7d88987e94

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

2023.6.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/43

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele

(2023/C 224/11)

Ez a közzététel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 98. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított két hónapon belül tehető meg.

A TERMÉKLEÍRÁS MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

„Bairrada”

PDO-PT-A1537-AM01

A kérelem benyújtásának időpontja: 2017.3.2.

1. A módosításra vonatkozó szabályok

Az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke – Nem kisebb jelentőségű módosítás

2. A módosítás leírása és indokolása

2.1. A szőlőből készült termékek kategóriái – aktualizálás

Leírás:

A „pezsgő” termékkategória „minőségi pezsgő”-re változott.

Indokolás:

A termékkategóriát a jogszabályban megállapított időszakhoz igazították.

Egységes dokumentum (módosított szakaszok): A „pezsgő” termékkategóriára való valamennyi korábbi hivatkozás a jelenlegi „minőségi pezsgő” kategóriára vonatkozik.

Termékleírás (módosított szakaszok): A „pezsgő” termékkategóriára való valamennyi korábbi hivatkozás a jelenlegi „minőségi pezsgő” kategóriára vonatkozik.

2.2. A szőlőből készült termékek kategóriái – a szőlőből készült termékek új kategóriája

Leírás:

A szöveg kiegészült a „likőrbor” kategóriával.

Indokolás:

A módosítás célja a régióban már létező termék gazdasági értékének növelése eredetmegjelölésként való elismerése útján.

Ezt a terméktípust a termelők már jelenleg is a régióban alkalmazott hagyományos gyakorlatoknak megfelelően állítják elő, és a termékhez egyedi minőség és jellegzetes tulajdonságok társulnak. Ennek az új terméknek a „Bairrada” OEM oltalma alá vonása ilyen módon egyet jelent a termék fontosságának és kiváló minőségének elismerésével, valamint hozzáadott értéket képvisel a termelők számára.

Egységes dokumentum (módosított szakaszok): „A szőlőből készült termék kategóriái”, „A bor(ok) leírása”, „Különleges borászati eljárások”, „Kapcsolat a földrajzi területtel” és „További feltételek”.

Termékleírás (módosított szakaszok): „A szőlőből készült termék kategóriái”, „A bor(ok) leírása”, „Különleges borászati eljárások”, „Kapcsolat a földrajzi területtel” és „További feltételek”.

2.3. A bor(ok) leírása – bor és minőségi pezsgő kategória

Leírás:

Pontosították és kiigazították a bor és minőségi pezsgő kategóriák leírását.

Indokolás:

A korábbi leírásról megállapítást nyert, hogy az általános és nem eléggé specifikus, így azt kiigazították a „Bairrada” OEM oltalma alatt álló termékekhez társított tulajdonságok belefoglalása érdekében. Erre annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az egységes dokumentum és a termékleírás megfeleljen az alkalmazandó jogszabálynak.

Egységes dokumentum (módosított szakaszok): „A bor(ok) leírása – bor és minőségi pezsgő kategória”.

Termékleírás (módosított szakaszok): „A bor(ok) leírása – bor és minőségi pezsgő kategória”.

2.4. Maximális hozam – Bor és minőségi pezsgő

Leírás:

A maximális hozamok módosítása:

Fehér- és rozé bor: 100 hl

Vörösbor: 80 hl

Minőségi pezsgő: 120 hl

Indokolás:

A maximális hozamot megemelték annak érdekében, hogy az értékeket összhangba hozzák a régióban tapasztalható tényleges termelési szintekkel, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a termékek sajátos jellemzőit.

Egységes dokumentum (módosított szakaszok): „Borkészítési eljárások”.

Termékleírás (módosított szakaszok): „Borkészítési eljárások”.

2.5. Fontosabb borszőlőfajták – új fajták

Leírás:

A fajták felsorolásának módosítása/aktualizálása. A felsorolás kiegészült a Viognier fajtával.

Indokolás:

A régióban történő borkészítés céljára meghatározott szőlőfajtákat összhangba kell hozni a portugáliai bortermelésre alkalmas szőlőfajták nemzeti jegyzékének új jogi keretével és hozzá kell igazítani ahhoz, egy olyan új fajtára kiterjedően, amely jelentős a régió borainak jellemzése szempontjából. Ez a fajta szerepel a földrajzi terület hagyományos fajtatérképén, így a felsorolt fajták közé történő felvételével a „Bairrada” OEM borok sajátos tulajdonságai inkább optimálissá válnak, semmint, hogy megváltoznának.

Egységes dokumentum (módosított szakaszok): „Fontosabb borszőlőfajták”.

Termékleírás (módosított szakaszok): „Fontosabb borszőlőfajták”.

2.6. Kapcsolat a földrajzi területtel

Leírás:

Kiigazították és pontosították a földrajzi területtel való kapcsolat leírását. A földrajzi területre, a termékadatokra és azok ok-okozati összefüggésére vonatkozó információkat mind a korábban meglévő, mind az új termékkategóriák tekintetében felülvizsgálták.

Indokolás:

Egyrészt a kapcsolat korábbi leírását általánosnak és nem elég konkrétnak vélték, másrészt pedig a kapcsolat leírását az új termékkategóriára (likőrbor) vonatkozóan bele kellett foglalni, ezért e pont tartalmát felülvizsgálták, hogy az valamennyi termékkategóriát magában foglalja. Ez objektívebbé teszi a tartalmat, mivel a földrajzi területtel fennálló kapcsolat minden kategóriára érvényes.

Egységes dokumentum (módosított szakaszok): „Kapcsolat a földrajzi területtel”.

Termékleírás (módosított szakaszok): „Kapcsolat a földrajzi területtel”.

2.7. Borok – „Clássico” megjelölés

Leírás:

A „Clássico” megjelölésnek a címkén való használatára vonatkozó követelmények bevezetése.

Indokolás:

Szükséges meghatározni a „Clássico” megjelölésnek a borok címkéjén való használatának feltételeit és követelményeit.

Egységes dokumentum (módosított szakaszok): „További feltételek – A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések”.

Termékleírás (módosított szakaszok): „További feltételek – A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések”.

2.8. A kérelmezőre vonatkozó információk

Leírás:

A kérelmezőre vonatkozó információk aktualizálása.

Indokolás:

Az információ elavult, ezért azt aktualizálni szükséges. Erre annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a termékleírás megfeleljen az alkalmazandó jogszabálynak, valamint hogy a rendelkezésre bocsátott korábbi leírást pontosítsuk.

Egységes dokumentum (módosított szakaszok): Ez a módosítás nem vezet az egységes dokumentum módosulásához.

Termékleírás (módosított szakaszok): „Egyéb információk – A kérelmező adatai”.

2.9. Az érdekelt felekre vonatkozó információk

Leírás:

Az érdekelt felekre vonatkozó információ törlése.

Indokolás:

Félreértés miatt a kérelmező adatait tévesen tüntették fel ebben a mezőben. Ezt az információt a módosítás következtében törölték. Erre annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a termékleírás megfeleljen az alkalmazandó jogszabálynak, valamint hogy a rendelkezésre bocsátott korábbi leírást pontosítsuk.

Egységes dokumentum (módosított szakaszok): Ez a módosítás nem vezet az egységes dokumentum módosulásához.

Termékleírás (módosított szakaszok): „Egyéb információk” – „Az érdekelt felek adatai”.

2.10. Az ellenőrző szervekre vonatkozó információk

Leírás:

Az ellenőrző szervekre vonatkozó információk aktualizálása.

Indokolás:

Az információ elavult, ezért azt aktualizálni szükséges. Erre annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a termékleírás megfeleljen az alkalmazandó jogszabályoknak, valamint hogy a rendelkezésre bocsátott korábbi leírás pontosításra kerüljön.

Egységes dokumentum (módosított szakaszok): Ez a módosítás nem vezet az egységes dokumentum módosulásához.

Termékleírás (módosított szakaszok): „Egyéb információk” – „Az ellenőrző szervekre vonatkozó információk”.

2.11. Az illetékes felügyeleti hatóságokra vonatkozó információk

Leírás:

Az illetékes felügyeleti hatóságokra vonatkozó információk aktualizálása.

Indokolás:

Egységes dokumentum (módosított szakaszok): Ez a módosítás nem vezet az egységes dokumentum módosulásához.

Termékleírás (módosított szakaszok): „Egyéb információk” – „Az illetékes felügyeleti hatóságokra vonatkozó információk”.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A termék elnevezése

Bairrada

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

Likőrbor

5.	Minőségi pezsgő

4. A bor(ok) leírása

4.1. Bor (fehér, vörös és rozé)

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Fehérborok: Ízük friss, színük halvány citrinsárga, új fahordókban történő érlelés esetén zöldes vagy enyhe aranyszínű árnyalatok jelennek meg bennük. Finom virágos és/vagy gyümölcsök aromákkal rendelkeznek, amelyekben olykor intenzívebb trópusi és vajas jegyek jelennek meg. Strukturált borok, amelyeknek a savtartalma és alkoholtartalma között jó természetes egyensúly áll fenn, frissességük pedig kiváló.

Vörösborok: Intenzív vörös színűek, esetenként kékes árnyalatokkal, a fekete szeder, a bergamott és a fűszerek gyümölcsös aromáival; homogén tanninszerkezet és savasság. Az érlelésük során vadon termő bogyós gyümölcsök, gyanták, fűszerek, méz és füstölt aromák harmadlagos aromái alakulnak ki bennük, valamint az alkoholok, a savak és a tanninok megfelelő egyensúlya által biztosított jó struktúra bontakozik ki, amelyhez kiváló tartósság társul.

Rozé borok: Narancssárgától a vörösig terjedő színűek, a piros gyümölcsökre jellemző gyümölcsös aromákkal. A szájpadláson kissé erősebben savas ízérzetet keltenek, ugyanakkor igen friss ízűek.

A többi analitikai paraméter esetében a jogszabályban megállapított értékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11
Minimális összes savtartalom	(milliekvivalens/liter)
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

4.2. Minőségi pezsgő (fehér, vörös és rozé)

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Fehérborok: halvány citrinszínűek, enyhe aranyszínű árnyalatokkal. Aromáik virágosak és gyümölcsösek, ugyanakkor a fehér húsú gyümölcsökre emlékeztetnek. Az érettebb fehérborok intenzív és pirított aromákkal rendelkeznek. Ízük intenzív, a szájban harmonikus a volumenük, és a szájpadláson kiváló frissesség és hab érzetét keltik.

Vörösborok: színük vöröses, olykor némileg intenzív, a szájpadláson kiváló frissesség és hab érzetét keltik. Aromáik virágosak és gyümölcsösek. Az érettebb fehérborok intenzív és pirított aromákkal rendelkeznek. A szájban a tanninoknak köszönhetően testes, kiegyensúlyozott borok érzetét keltik, amelyekben finom és tartós buborékok vannak jelen.

Rozé borok: színük a narancssárgától a rózsaszínig terjed. Aromáik virágosak és gyümölcsösek, a piros gyümölcsökre (például cseresznyére, szederre és eperre) emlékeztetnek, vagy érettebbek, pirított és intenzív aromákkal. A szájban finom, kiegyensúlyozott savtartalmú borok, melyek a szájpadláson kiváló frissesség és hab érzetét keltik.

A többi analitikai paraméter esetében a jogszabályban megállapított értékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

4.3. Likőrbor (fehér és vörös)

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Fehérborok: kissé aranyba hajló színűek, olykor gesztenyeszínű árnyalatokkal, mely utóbbiak a fahordóban történő érlelés következtében jelennek meg bennük. Néha citrusfélékre emlékeztető aromákkal, diós jegyekkel és enyhe oxidációs jegyekkel rendelkeznek. Az ízük mérsékelten édes, érzékelhető alkoholtartalommal. Strukturált borok, frissességet kölcsönző határozott savassággal, amely az e borokkal kapcsolatos domináns összbenyomás.

Vörösborok: színük a mérsékelten vörösestől a mélyebb vörösig terjedhet, és a fahordóban történő érlelés következtében sárga, narancssárga és gesztenyeszínű árnyalatok is megjelenhetnek bennük. Aromáik aszalt gyümölcsökre, a nagyon friss, fanyar piros bogyós gyümölcsökre, például a meggyre emlékeztetnek, valamint oxidációból származó aromák. Előfordulhatnak mézre, illetve fügére emlékeztető enyhe jegyek. A vörös likőrboroknak strukturált, enyhén savas íze van, amely domináns frissességet kölcsönöz a boroknak, ugyanakkor mérsékelt édesség is érezhető bennük. Amennyiben a borokat tölgyfahordókban érlelték, az ízérzet mutathat némi viszkozitást.

A többi analitikai paraméter esetében a jogszabályban megállapított értékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	16
Minimális összes savtartalom	g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

Különleges borászati eljárások

5.1. Minőségi pezsgő – módszer

Különleges borászati eljárás

A „Bairrada” OEM feltüntetésére jogosult minőségi pezsgők előállítása során a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő, klasszikus palackos érlelési módszer az alkalmazandó technológia.

5.2. Bor, minőségi pezsgő és likőrbor – térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalom

A borkészítésre vonatkozó releváns korlátozás

A „Bairrada” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termékek előállításához felhasznált must térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmának az alábbiak szerintinek kell lennie:

—	fehér-, vörös- és rozé bor – 11 térfogatszázalék,

—	minőségi pezsgő – 9,5 térfogatszázalék,

—	likőrbor – 12 térfogatszázalék.

5.3. Minőségi pezsgő – érlelés

Különleges borászati eljárás

A „Bairrada” OEM feltüntetésére jogosult minőségi pezsgőknek a forgalomba hozatal céljából történő palackozást követően legalább 9 hónapig a palackozó telephelyén kell maradniuk.

5.4. Likőrbor – előállítás

A borkészítésre vonatkozó releváns korlátozás

A „Bairrada” OEM feltüntetésére jogosult likőrbort a „Bairrada” OEM termékek készítésére alkalmas szőlőből származó mustból készítik, amikor az az erjedés korai szakaszában van, és amelyhez legkevesebb 52 térfogatszázalék, legfeljebb 86 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú bordesztillátumot adnak, feltéve, hogy az alkalmazandó jogszabályban megállapított tulajdonságok nem sérülnek.

5.5. Borok, minőségi pezsgők és likőrborok – művelési módszerek, szőlőművelés és talajok

Művelési módszerek

A „Bairrada” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátható borászati termékek előállítására szolgáló szőlőültetvényeken a régióban hagyományosan bevett, vagy a tanúsító hatóság által ajánlott művelési módszereket kell alkalmazni.

A szőlőtőkéknek félszabad vagy kordonművelésűnek kell lenniük, az ültetési sűrűségnek pedig nagyobbnak kell lennie, mint 3 000 tőke/ha.

A „Bairrada” OEM használatára jogosult borászati termékek előállítására szánt szőlőt a következő jellemzőkkel rendelkező talajokon kell telepíteni vagy azok termesztésének már ilyen talajokon kell történnie:

a)	barna vagy vörös meszes talajok;

b)	humuszok vagy nem humuszos köves kristályos palák;

c)	laza homokos anyagokból álló podzolok.

Maximális hozamok

1.	Borok (fehér és rozé) hektáronként 100 hektoliter

2.	Bor (vörös) hektáronként 80 hektoliter

3.	Minőségi pezsgő hektáronként 120 hektoliter

4.	Likőrbor hektáronként 100 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A földrajzi terület egybeesik a „Bairrada” eredetmegjelölés területével és a következőket foglalja magában:

a)	Anadia, Mealhada és Oliveira do Bairro körzet;

Águeda körzetben: União das freguesias de Recardães e Espinhel, União das freguesias de Águeda e Borralha, União das freguesias de Barrô e Aguada de Baixo; União das freguesias de Travassô e Óis da Ribeira területén kizárólag Óis da Ribeira község; União das freguesias de Belazaima do Chão, Castanheira do Vouga e Agadão területén kizárólag Belazaima do Chão község, valamint Aguada de Cima, Fermentelos és Valongo do Vouga község;

c)	Aveiro körzetben União das freguesias de Requeixo, Nossa Senhora de Fátima e Nariz területén kizárólag Nariz község;

Cantanhede körzetben União das freguesias de Sepins e Bolhoa, União das freguesias de Vilamar e Corticeiro de Cima, União das freguesias de Covões e Camarneira, União das freguesias de Portunhos e Outil, União das freguesias de Cantanhede e Pocariça, valamint Ançã, Cadima, Cordinhã, Febres, Murtede, Ourentã, Sanguinheira és São Caetano község;

e)	Coimbra körzetben União das freguesias de Souselas e Botão, União das freguesias de Trouxemil e Torre de Vilela; União das freguesias de Antuzede e Vil de Matos területén kizárólag Vil de Matos község;

f)	Vagos körzetben União das freguesias de Fonte de Angeão e Covão do Lobo területén kizárólag Covão do Lobo község, União das freguesias de Ponte de Vagos e Santa Catarina területén kizárólag Santa Catarina község, és Ouca és Sosa község.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Alfrocheiro – Tinta-Bastardinha

Aragonez – Tinta-Roriz; Tempranillo

Arinto – Pedernã

Baga

Bastardo – Graciosa

Bical – Borrado-das-Moscas

Cabernet-Sauvignon

Camarate

Castelão – João-de-Santarém(1); Periquita

Cercial – Cercial-da-Bairrada

Chardonnay

Fernão-Pires – Maria-Gomes

Jaen – Mencía

Merlot

Petit-Verdot

Pinot-Blanc

Pinot-Noir

Rabo-de-Ovelha

Rufete – Tinta-Pinheira

Sauvignon – Sauvignon-Blanc

Sercialinho

Syrah – Shiraz

Tinta-Barroca

Tinto-Cão

Touriga-Franca

Touriga-Nacional

Verdelho

Viognier

8. A kapcsolat(ok) leírása

Bor, minőségi pezsgő és likőrbor

A földrajzi területnek a kapcsolat szempontjából releváns adatai

Természeti tényezők: A földrajzi területet északon a Vouga folyó, délen pedig a Mondego folyó határolja, keleten a Bussaco és a Caramulo hegyvonulat, nyugaton pedig az Atlanti-óceán.

Többnyire sík vidék, lágyan hullámzó dombokkal, a tengerszint feletti magasság ritkán haladja meg a 250 métert.

A „Bairrada” OEM területe egy síkságon, illetve fennsíkon terül el, amely mindig is közel volt az Atlanti-óceánhoz, mely erős befolyást gyakorol a régió éghajlatára.

A mediterrán éghajlat erős atlanti befolyással jár, a telek hosszúak és hidegek, az átlaghőmérsékletek enyhék, ugyanakkor bőséges a csapadék. A forró nyarakat az atlanti szelek enyhítik. A nappalok melegek, az éjjelek pedig hűvösek, a hőmérséklet jelentősen tág tartományban változik.

A talajok ásványi talajok, amelyek különböző földtani korszakokban képződtek. A földterületek általában szegények, homokosak vagy agyagos homoktalajok, és a homokos vályogtalajok is előfordulnak. A szőlőket főként agyag- és agyagos-meszes talajokon termesztik.

Emberi tényezők: a Bairrada régióban a bortermelés már a középkor óta szerepet játszik a régió gazdasági fejlődésében.

A régió borai már a XIX. században híresek voltak és minőségüket már akkor elismerték, amikor a régió pezsgők előállítására való potenciálja elismerésre került. 1890-ben ebben a régióban állítottak elő először kereskedelmi értékesítésre szánt pezsgőket Portugáliában.

A termékeknek a földrajzi területtel összefüggő egyedi tulajdonságai:

A „Bairrada” OEM borok, minőségi pezsgők és likőrborok sajátos jellemzőkkel rendelkeznek. Aromagazdagságuk és hangsúlyos frissességük jellemzi őket, jó struktúrájúak, kiegyensúlyozott és szembeötlő savtartalmúak (a határozott állandó savtartalom kifejeződése).

Kapcsolat a földrajzi területtel:

A mérsékelt tengerszint feletti magasság és az Atlanti-óceán erős befolyása kulcsfontosságú tényezők a bőséges csapadék szempontjából, amelyről a régió ismert. Ezek a jellemzők kedveznek az egyformán érett szőlők termesztéséhez, amelyek figyelemreméltó savtartalmú és aromás prekurzorokban gazdag bort adnak.

A földrajzi területen belül mindenhol érvényesülő atlanti-óceáni hatás, amely bőséges csapadékkal párosul, szintén hozzájárul a régió borainak érezhető frissességéhez. Ez alapvetően az ilyen körülmények között termesztett szőlő természetes savasságából ered.

A földrajzi terület talajai üledékes kőzetekből származnak. A szőlőket a jura időszaki meszes talajokon, a triász kori homokkövön, illetve a krétakori konglomerátumokon termesztik.

A földrajzi terület tehát kiváló feltételeket biztosít a szőlőtermesztéshez, különös tekintettel e talajok vízkészletére, valamint vízáteresztő képességére és vízvisszatartására a legcsapadékosabb hónapokban. Ez jelentősen hozzájárul az itt termelt szőlőből készült borok jellemzőihez, különösen a borok üdeségéhez nélkülözhetetlen, markáns állandó savtartalmuk tekintetében.

Az emberi tényező, amelynek a gyakorlatok és a hagyományok fennmaradása köszönhető, és amely a földrajzi terület adottságaihoz legjobban alkalmazkodó fajták kiválasztásában is megnyilvánul, döntő fontosságú a „Bairrada” OEM boroknak, minőségi pezsgőknek és likőrboroknak egyedi tulajdonságait adó szőlők termesztése szempontjából.

A régió hagyományaihoz kapcsolódó emberi tényezőkben gyökerező (a szüretelés, erjesztés, áztatás és érlelés tekintetében alkalmazott) gyakorlatok és technikai lehetőségek szintén hatással vannak a „Bairrada” OEM borászati termékek általános jellemzőire.

A talaj és az éghajlati tényezők, a régió szőlőfajtái és a hagyományos know-how közötti kapcsolat olyan különleges jellemzőkkel rendelkező borokat eredményez, amelyeket a „Bairrada” oltalom alatt álló eredetmegjelölés feltüntetésére jogosult borászati termékek ásványossága, savassága és frissessége jellemez.

9. További alapvető feltételek

Bor, minőségi pezsgő és likőrbor

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályban

A további feltétel típusa:

A címkézéshez kapcsolódó további rendelkezések

A feltétel leírása:

A címkézés vizsgálata a forgalomba hozatal előtt.

A jelölés a címkén kötelezően feltüntetendő elem.

Bor – a „Clássico” megjelölés használata

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályban

A további feltétel típusa:

A címkézéshez kapcsolódó további rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Clássico” megjelölésnek a „Bairrada” OEM-mel ellátott borok címkéjén való használata során meg kell felelni a következő feltételeknek:

A régió fajtáinak jegyzékén szereplők közül a „Clássico” jelölés feltüntetésére jogosult borok készítéséhez a következő fajták használhatók:

Arinto (Pedernã)

Bical (Borrado-das-Moscas)

Cercial (Cercial-da-Bairrada)

Fernão-Pires (Maria-Gomes)

Rabo-de-Ovelha

Alfrocheiro (Tinta-Bastardinha)

Baga

Camarate

Castelão

Jaen (Mencia)

Touriga-Nacional

b)	A „Clássico” kifejezés használatára jogosult borok előállítására szánt szőlőültetvények hektáronkénti maximális hozama hektáronként 55 hektoliter.

A „Clássico” megjelölés használatára jogosult borok térfogatszázalékban kifejezett minimális tényleges alkoholtartalmának a következők szerintinek kell lennie:

fehérbor – 12 térfogatszázalék,

vörösbor – 12,5 térfogatszázalék.

A „Clássico” megnevezés használatára jogosult borok előállítására szánt mustok minimális természetes alkoholtartalmának a következők szerintinek kell lennie:

fehérbor – 12 térfogatszázalék,

vörösbor – 12,5 térfogatszázalék.

A „Clássico” kifejezés használatára jogosult borok minimális érlelési ideje a következő:

vörösbor – kizárólag legalább 30 hónapos érlelési idő után palackozható, amelyből 12 hónapig a palackban kell érlelődnie,

fehérbor – kizárólag legalább 12 hónapos érlelési idő után palackozható, amelyből 6 hónapig a palackban kell érlelődnie.

A termékleíráshoz vezető link

https://www.ivv.gov.pt/np4/8617.html

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 224

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	66. évfolyam 2023. június 27.

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2023/C 224/02	Az Európai Unió Tanácsa a következő információkat hozza a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27-i 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya, valamint a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékében szereplő ASSADI Assadollah tudomására (lásd a 2023. február 24-i [KKBP] 2023/422 tanácsi határozat és az [EU] 2023/420 tanácsi végrehajtási rendelet mellékletét)	4
2023/C 224/03	Értesítés a (KKBP) 2023/1299 tanácsi végrehajtási határozattal végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi határozatban, valamint az (EU) 2023/1298 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi rendeletben előírt intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére	6
2023/C 224/04	Értesítés az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi határozatban, valamint az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére	7
	Európai Bizottság
2023/C 224/05	Euroátváltási árfolyamok – 2023. június 26.	9
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2023/C 224/06	A tagállamok és illetékes hatóságaik jegyzéke az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről szóló (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének (1) bekezdése tekintetében	10

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0918
JPY	Japán yen	156,41
DKK	Dán korona	7,4458
GBP	Angol font	0,85878
SEK	Svéd korona	11,6825
CHF	Svájci frank	0,9737
ISK	Izlandi korona	148,90
NOK	Norvég korona	11,7080
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	23,649
HUF	Magyar forint	369,10
PLN	Lengyel zloty	4,4363
RON	Román lej	4,9561
TRY	Török líra	28,2813
AUD	Ausztrál dollár	1,6346
CAD	Kanadai dollár	1,4354
HKD	Hongkongi dollár	8,5481
NZD	Új-zélandi dollár	1,7690
SGD	Szingapúri dollár	1,4765
KRW	Dél-Koreai won	1 425,57
ZAR	Dél-Afrikai rand	20,3145
CNY	Kínai renminbi	7,8972
IDR	Indonéz rúpia	16 438,22
MYR	Maláj ringgit	5,1025
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,863
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	38,399
BRL	Brazil real	5,2177
MXN	Mexikói peso	18,6863
INR	Indiai rúpia	89,5565

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2023/C 224/01	Az AT. 40735 – Vasúti jegyek online forgalmazása Spanyolországban ügyben az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikke (4) bekezdésének megfelelően közzétett bizottsági közlemény	1

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2023/C 224/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.11151 – BDT / LGP / PROMACH) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	13
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2023/C 224/08	A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	15
2023/C 224/09	Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele	26
2023/C 224/10	Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele	36
2023/C 224/11	Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele	43


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.