(1)

Az alábbiakban ismertetett általános szabályok rendelkezései alkalmazandók, kivéve, ha a versenyvizsga-felhívás másként rendelkezik.

(2)

A pályázó EPSO-fiókjába érkező információk időérzékenyek. A pályázónak legalább minden harmadik naptári napon be kell jelentkeznie EPSO-fiókjába, hogy figyelemmel kísérje a versenyvizsgája folyamatát, és elkerülje a határidők elmulasztását.

Amennyiben a pályázó az EPSO részéről felmerülő technikai probléma miatt nem tud bejelentkezni EPSO-fiókjába, erről haladéktalanul értesítenie kell az EPSO-t a következő internetes kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül (1).

(3)

Amennyiben a versenyvizsga bármely szakaszában több pályázó végez azonos pontszámmal az utolsó rendelkezésre álló helyen, valamennyien továbblépnek a versenyvizsga következő szakaszába. Amennyiben a tartaléklista utolsó rendelkezésre álló helyén több azonos pontszámú pályázó található, valamennyien a tartaléklistára kerülnek.

(4)

Azok a pályázók, akiknek a kérelmét, panaszát vagy fellebbezését az EPSO kedvezően bírálja el, esettől függően vagy a) folytathatják a versenyvizsgát abban a szakaszban, amelyből kizárták őket, vagy b) adott esetben felkerülnek a tartaléklistára.

(5)

Amikor az EPSO az EPSO-fiókon keresztül vagy e-mailben felveszi a kapcsolatot a pályázóval, ezt az érintett pályázó által a jelentkezési lap „Olvasási készség” rovatában B2 vagy annál magasabb szintűként (2) megjelölt nyelvek egyikén teszi.

(6)

A pályázók az EPSO honlapján (3) elérhető internetes kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül léphetnek kapcsolatba az EPSO-val. Mielőtt kapcsolatba lépne az EPSO-val, kérjük, látogasson el az EPS honlapján a „gyakran feltett kérdések” (4) részre.

(7)

Az EPSO fenntartja magának a jogot a nem helyénvaló – ismétlődő, sértő és/vagy irreleváns tartalmú – levelezés megszüntetésére.

(1)

Az okleveleket, diplomákat és/vagy bizonyítványokat – függetlenül attól, hogy azokat uniós vagy nem uniós országokban bocsátották ki – valamely uniós tagállam illetékes hatóságának el kell ismernie.

(2)

Annak értékelésekor, hogy a pályázó rendelkezik-e a versenyvizsga-kiírásban előírt képesítéssel, figyelembe veszik a nemzeti oktatási rendszerek közötti különbségeket, különösen az oklevelekben, diplomákban és bizonyítványokban megjelölt végzettségek megnevezése közötti különbségeket.

(3)

A pályázónak minden iskolai végzettség esetében fel kell tüntetnie a végzettség megnevezését és szintjét, a tantárgyak nevét, a tanulmányok kezdeti és záró időpontját, valamint a tanulmányok szokásos/hivatalos időtartamát.

(4)

A jelentkezési lap „Iskolai végzettség” rovatában a pályázónak fel kell tüntetnie középfokú végzettségét is.

(1)

A szakmai tapasztalat akkor vehető figyelembe, ha megfelel az alábbi általános feltételeknek:

(2)

Az alább felsorolt szakmai tapasztalatok figyelembevételekor egyedi szabályok is alkalmazandók, ideértve a fenti (1) bekezdésben említett követelmények alóli bizonyos mentességeket is:

(1)

A pályázónak fel kell töltenie EPSO-fiókjába a jelentkezési lapon tett nyilatkozatait igazoló dokumentumai beszkennelt másolatát. Ezt a versenyvizsga-felhívásban meghatározott időpontig, vagy ha a versenyvizsga-felhívás nem határoz meg időpontot, az EPSO által megjelölt időpontig kell megtennie.

(2)

Az igazoló dokumentum(ok) fent említett határidőig történő benyújtásának elmulasztása azt eredményezheti, hogy a pályázó jogosulatlannak minősül a pályázat benyújtására, vagy valamely konkrét képesítését vagy szakmai tapasztalatát nem veszik figyelembe.

(3)

A pályázókat az eljárás bármely szakaszában felkérhetik (jellemzően e-mailben) további információk vagy dokumentumok benyújtására.

(4)

Egyéb dokumentumok mellett a pályázóknak fel kell tölteniük a jelentkezési határidő lejártakor érvényes személyazonosító igazolványuk vagy útlevelük másolatát. Kérésre a pályázóknak be kell mutatniuk személyazonosító igazolványuk vagy útlevelük eredeti példányát.

(5)

Az iskolai végzettség és képzés igazolásaként a pályázónak be kell nyújtania a következőket:

(6)

A szakmai tevékenységet valamennyi érintett időszakra vonatkozóan a következő dokumentumok eredeti példányával vagy hiteles másolatával kell igazolni:

(1)

A versenyvizsga-bizottság feladata a versenyvizsga tesztjei, illetve vizsgái nehézségi fokának meghatározása és azok tartalmának jóváhagyása, annak értékelése, hogy a pályázók megfelelnek-e a speciális pályázati feltételeknek, a pályázók érdemeinek összehasonlítása, valamint a versenyvizsga-felhívásban meghatározott követelményeknek megfelelően a legjobb pályázók kiválasztása.

(2)

A vizsgabizottság eljárásai titkosak.

(3)

A vizsgabizottság munkáját az EPSO segíti.

(1)

A vizsgabizottság tagjainak névsora az EPSO honlapján (5) található.

(2)

A pályázóknak, a vizsgabizottság tagjainak és az EPSO azon munkatársainak, akik egy adott versenyvizsga szervezésében részt vesznek, nyilatkozniuk kell bármely esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségről, különös tekintettel a családi kapcsolatokra vagy a közvetlen munkakapcsolatokra. Az esetlegesen összeférhetetlenségnek minősülő helyzetet azonnal be kell jelenteni az EPSO-nak, amint arról az érintett személy tudomást szerez. Az EPSO minden esetet egyedileg értékel, és megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(3)

A vizsgabizottság függetlenségének biztosítása érdekében – a kifejezetten engedélyezett esetek kivételével – szigorúan tilos a pályázók vagy a vizsgabizottságon kívüli személyek számára, hogy a versenyvizsgával vagy a vizsgabizottság eljárásával kapcsolatos bármely kérdésben megkíséreljék felvenni a kapcsolatot a vizsgabizottság bármely tagjával.

(4)

Azoknak a pályázóknak, akik álláspontjukat a vizsgabizottság elé kívánják terjeszteni, ezt az EPSO-n keresztül (6), írásban kell megtenniük

(5)

A fent említett szabályok bármelyikének megsértése a vizsgabizottság tagjával vagy az EPSO alkalmazottjával szembeni fegyelmi eljárást és/vagy a pályázónak a versenyvizsgából való kizárását vonhatja maga után (lásd a 6. szakaszt).

(1)

A vizsgákra online, távfelügyelettel kerül sor. A vizsgák sikeres teljesítéséhez szükséges informatikai követelményeket az EPSO honlapján (7) határozzák meg. Nyomatékosan felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a lehető leghamarabb látogassanak el a honlapra annak biztosítása érdekében, hogy digitális környezetük megfeleljen az előírt követelményeknek.

(2)

A tesztekhez a pályázónak az EPSO-tól kapott utasítások szerint időpontot kell foglalnia. Mind az időpont lefoglalására, mind a teszteken való részvételre korlátozott időszak áll rendelkezésre.

(3)

Az EPSO az egyéb szükséges részleteket és utasításokat a tesztekre való meghívólevélben határozza meg.

(4)

Azokat az eseteket, amikor a pályázó nem foglal időpontot, nem vesz részt egy vagy több teszten, vagy egy vagy több tesztet nem fejez be, az EPSO úgy tekinti, hogy a pályázó versenyvizsgán való részvétele véget ért, kivéve, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy az időpontfoglalásnak, a teszten való részvételnek vagy a teszt befejezésének az elmulasztása a pályázón kívül álló okra vezethető vissza, vagy vis maior helyzet következménye. A pályázó rendelkezésére bocsátott utasításokban és tájékoztatásban meghatározott vizsgáztatási feltételek be nem tartása nem minősül a pályázón kívül álló oknak vagy vis maior helyzetnek.

(1)

A pályázó a versenyvizsga bármely szakaszában kizárható az alábbi indokok miatt:

(2)

Az uniós intézmények álláshelyeire pályázóknak a személyzeti szabályzat 27. cikkének első bekezdésével és 28. cikkének c) pontjával összhangban a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek kell megfelelniük. Csalás vagy csalás kísérlete esetén az EPSO dönthet úgy, hogy a pályázót korlátozott időtartamra kizárja a jövőbeli versenyvizsgákon való részvételből.

(1)

Ha a pályázó a kiválasztási eljárás bármely szakaszában súlyos technikai vagy szervezési problémával szembesül, erről az internetes kapcsolatfelvételi űrlapon (8) keresztül értesítenie kell az EPSO-t.

(2)

A jelentkezési lappal kapcsolatos problémák esetén pályázónak haladéktalanul – de mindenképpen még a jelentkezési határidő lejárta előtt – az EPSO-hoz kell fordulnia.

(3)

Ha a probléma a távvizsgázás során merül fel, a pályázónak az alábbi lépések közül mindkettőt meg kell tennie:

(4)

A 7.2.2. és a 7.3.1. szakaszban említett panaszokkal összefüggésben benyújtott, a pályázó által a 7.1. szakasznak megfelelően nem jelentett állítólagos technikai és/vagy szervezési problémákon alapuló kérelmek elutasításra kerülnek.

(1)

Az a pályázó, aki szerint alapos okkal feltételezhető, hogy a feleletválasztós tesztekben szereplő egy vagy több kérdés olyan hibát tartalmazott, amely megnehezítette a helyes válaszadást, kérheti az érintett kérdés(ek) felülvizsgálatát.

(2)

A vizsgabizottság úgy dönthet, hogy „semlegesíti” a hibát tartalmazó kérdés(eke)t: törli az érintett kérdés(eke)t, és a pontszámot elosztja az érintett teszt többi kérdése között. Ennek során kizárólag azon pályázók pontszámait számítja újra, akiknek az érintett kérdés(eke)t/ meg kellett válaszolniuk. A tesztekre adható, a versenyvizsga-felhívás vonatkozó szakaszaiban meghatározott pontszám nem változik.

(3)

A feleletválasztós tesztkérdés(ek)re vonatkozó panasz benyújtásához a pályázónak:

(4)

Nem vehető figyelembe az a panasz, amely a határidő lejárta után érkezik be, vagy amely nem ismerteti kellő részletességgel a vitatott kérdés(eke)t és/vagy a kifogásolt hibát/hibákat. Ha valaki például csak annyit állít, hogy a szöveg fordítási hibát tartalmazott, de további részleteket nem közöl, panaszát nem fogadjuk el.

(5)

A 7.3.1. szakaszban említett panaszokkal összefüggésben benyújtott és a feleletválasztós tesztkérdésekben szereplő, a pályázó által a 7.2.1. szakasznak megfelelően nem jelentett állítólagos problémákon alapuló kérelmek elutasításra kerülnek.

(1)

A pályázók kérhetik a vizsgabizottság azon határozatának felülvizsgálatát, amely megállapítja az eredményeiket, meghatározza, hogy továbbléphetnek-e a versenyvizsga következő szakaszába, vagy amely más módon befolyásolja pályázói jogállásukat.

(2)

A felülvizsgálati eljárás célja, hogy lehetővé tegye a vizsgabizottság számára, hogy indokolt esetben (például az értékelésben elkövetett hiba esetén) módosítsa a vitatott határozatot. A felülvizsgálati eljárás során a vizsgabizottság felülvizsgálja a pályázó érdemeire vonatkozó értékelését, és vagy megerősíti első következtetéseit, vagy módosítja korábbi értékelését.

(3)

A vizsgabizottság nem válaszol semmilyen jogi érvre, függetlenül attól, hogy az a vitatott értékeléssel kapcsolatos-e, vagy sem. A versenyvizsga jogi keretével kapcsolatos jogi jellegű érvek és igények közigazgatási panasz formájában terjeszthetők elő (lásd a 7.3.1. szakaszt).

(4)

Önmagában az a tény, hogy a pályázó nem ért egyet a vizsgán elért teljesítményének, illetve képesítésének és/vagy szakmai tapasztalatának vizsgabizottság általi értékelésével, nem jelenti azt, hogy a vizsgabizottság hibát követett el az értékelés során. A vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a pályázók teljesítményével, képesítéseivel és szakmai tapasztalatával kapcsolatos értékítéleteket illetően.

(5)

A feleletválasztós tesztek eredményeivel kapcsolatban nem lehet felülvizsgálatot kérelmezni.

(6)

A felülvizsgálati kérelem benyújtásához a pályázónak:

(7)

A pályázó a kérelem beérkezéséről automatikus visszaigazolást kap. A vizsgabizottság megvizsgálja a felülvizsgálati kérelmet, és határozatáról a lehető leghamarabb tájékoztatja a pályázót.

(8)

A fenti 6. a) pontban megjelölt határidő letelte után beérkezett felülvizsgálati kérelmek elfogadhatatlannak minősülnek, és EPSO azokat nem bírálja el, kivéve, ha a pályázó bizonyítani tudja a vis maior helyzetet.

(1)

A pályázó közigazgatási panaszt nyújthat be valamely intézkedés (határozat vagy határozathozatal elmulasztása) miatt, ha:

(2)

Határozathozatal elmulasztása miatt panasz nyújtható be azokban az esetekben, amikor kötelező a személyzeti szabályzatban meghatározott határidőn belül határozatot hozni.

(3)

Ha a pályázó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be (lásd a 7.2.2. szakaszt), meg kell várnia az erre adott válaszról szóló értesítést, mielőtt közigazgatási panasz benyújtása mellett döntene. Ilyen esetekben a közigazgatási panasz benyújtásához biztosított határidő a vizsgabizottság felülvizsgálati kérelemre vonatkozó határozatáról szóló értesítés napjától számítandó.

(4)

A közigazgatási panaszokat az EPSO igazgatója bírálja el, aki a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében kinevezésre jogosult hatóságként jár el.

(5)

A közigazgatási panaszra vonatkozó eljárás célja annak ellenőrzése, hogy tiszteletben tartották-e a versenyvizsga jogi keretét. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy az EPSO igazgatója nem bírálhatja felül a vizsgabizottság értékítéletét, és nem rendelkezik jogi hatáskörrel a vizsgabizottság határozatának érdemi megváltoztatására. Ha az EPSO igazgatója megállapítja, hogy eljárási hiba vagy nyilvánvaló értékelési hiba történt, az ügyet újbóli értékelés céljából visszautalja a vizsgabizottsághoz.

(6)

A közigazgatási panasz benyújtásához a pályázónak:

(7)

A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta után beérkezett közigazgatási panaszok elfogadhatatlannak minősülnek.

(1)

A pályázó az Európai Unió működéséről szóló szerződés 270. cikke, valamint a személyzeti szabályzat 91. cikke alapján bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be a Törvényszékhez.

(2)

Felhívjuk figyelmét, hogy az EPSO – nem pedig a vizsgabizottság – által hozott határozatokkal szemben kizárólag akkor nyújtható be jogorvoslati kérelem a Törvényszékhez, ha a pályázó előzőleg már élt a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerint a közigazgatási panasz jogorvoslati lehetőségével (lásd a 7.3.1. szakaszt).

(3)

A bírósági jogorvoslat iránti kérelmekkel kapcsolatos valamennyi információ megtalálható a Törvényszék honlapján (13).

(1)

Hivatali visszásságok miatt minden uniós polgár és lakos panasszal fordulhat az európai ombudsmanhoz.

(2)

Az ombudsmanhoz panasz csak akkor nyújtható be, ha a pályázó előzetesen már kimerítette az EPSO által biztosított belső jogorvoslati lehetőségeket (lásd a fenti 7.1. és 7.2. szakaszt).

(3)

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszoknak nincs halasztó hatálya az e szabályzatban említett kérelmek, panaszok vagy bírósági fellebbezések benyújtása tekintetében megállapított határidőkre.

(4)

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszokkal kapcsolatos valamennyi információ megtalálható az erre a célra létrehozott honlapon (14).

1.

a tagállamok, az euróövezet, az Európai Unió vagy a fontos partnerországok (köztük az Egyesült Államok, Kína és az EU szomszédságában fekvő országok) gazdasági, makroszintű pénzügyi és fiskális/költségvetési fejleményeinek és politikáinak felügyelete és az azokról való jelentéstétel;

2.

gazdasági és fiskális/költségvetési előrejelzések készítése;

3.

makrogazdasági/makropénzügyi mutatók, pénzügyi stabilitás és egyensúlyhiányok elemzése, vagy az egyensúlyhiány csökkentésére irányuló szakpolitikai intézkedések kidolgozása, végrehajtása és/vagy értékelése;

4.

hozzájárulás a gazdaságpolitikák kialakításához és értékeléséhez, többek között olyan területeken, mint a fiskális és monetáris politika, a makroszintű pénzügyi politikák, az energia, a foglalkoztatás, az oktatás, valamint a beruházások és a növekedés előmozdítását célzó egyéb strukturális politikák, az államháztartás, a versenypolitika, az iparpolitika, a pénzügyi intézmények és piacok;

5.

makrogazdasági modellek (pl. dinamikus sztochasztikus általános egyensúlyi (DSGE) modellek) és egyéb mikro- és makrogazdasági eszközök kidolgozása, alkalmazása és értékelése a gazdasági fejlemények és a szakpolitikai teljesítmény elemzése és értékelése céljából; empirikus mikro- vagy makroökonometriai elemzés és/vagy modellszimuláció végzése a gazdaságpolitikák kialakításának és értékelésének alátámasztására, többek között olyan területeken, mint a makrogazdasági stabilizáció, az államháztartás, a strukturális reformok (pl. termékpiacok, munkaerőpiacok, adókedvezmény-rendszerek, nyugdíjak, egészségügy, tartós ápolás-gondozás), pénzügyi intézmények és piacok, vám, kereskedelem, versenypolitika, iparpolitika, technológia és innováció;

6.

az uniós költségvetés és programjai gazdasági hatásának és teljesítményének elemzése;

7.

mikro- vagy makrogazdasági elemzés alkalmazása a jogalkotási és szakpolitikai munkáknál a különböző ágazatokban;

8.

elemzés és tényeken alapuló szakpolitika-kidolgozás a termelékenység, a beruházások, az inkluzív növekedés, a zöld és digitális átállásra való felkészültség, valamint a jelentős gazdasági sokkhatásokkal szembeni reziliencia előmozdítása érdekében; az éghajlatváltozás és az energiapolitika gazdasági és költségvetési hatásainak tanulmányozása;

9.

kapcsolattartás és tárgyalás a nemzetközi gazdasági és pénzügyi intézményekkel, hatóságokkal és egyéb érdekelt felekkel a gazdasági felügyelet végrehajtása, valamint a gazdaságpolitikai intézkedések kidolgozása és értékelése során, továbbá jelentéstétel a számukra.

1.

a tagállami, euróövezeti és európai uniós pénzügyi piacok vagy piaci szegmensek működésének felügyelete és elemzése, többek között az esetleges piaci hiányosságok és a visszaélésszerű árképzések megállapítása;

2.

a tagállami pénzügyi intézmények és piacok életképességének, teljesítményének és fenntarthatóságának elemzése és értékelése, ideértve a gazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállamok intézményeit és piacait; ez magában foglalja a szavatolótőke és a pénzügyi intézményekre vonatkozó egyedi prudenciális követelmények elemzését, a (korábban felhalmozott) eszközminőség-vizsgálatot és az üzleti terv értékelését;

3.

a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítésével, valamint a pénzügyi piacok, pénzügyi intézmények és pénzügyi infrastruktúrák szabályozásával kapcsolatos szakpolitikák kialakítását és értékelését elősegítő elemzések végzése;

4.

a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítése kapcsán a pénzügyi intézményekre és szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok kidolgozása; ez magában foglalja a szabályozási ellenőrzési feladatok ellátását a jogalkotási folyamat során;

5.

az eszköz-forrás gazdálkodással kapcsolatos pénzügyi kockázatok értékelésére és nyomon követésére szolgáló módszerek és eszközök kidolgozása és alkalmazása, beleértve a forgatókönyv-elemzést és a stresszteszteket; ez magában foglalja a függő kötelezettségek fenntarthatóságát szolgáló uniós eszközök tervezésének, fejlesztésének, végrehajtásának, irányításának és karbantartásának támogatását, különös hangsúlyt fektetve az előrejelzésre, a stressztesztelésre, az elemzésre és a jelentéstételre;

6.

a pénzügyi, monetáris és általános gazdasági adatok megértését és/vagy feldolgozását és értelmezését szolgáló módszerek, matematikai egyenletek, eszközök és eljárások kidolgozása és alkalmazása az uniós szakpolitika támogatása érdekében; ez magában foglalja a pénzügyi eszközökre vonatkozó adatokat, amelyek magukban foglalhatják fejlett kvantitatív technikák alkalmazását ezen eszközök értékelése céljából, valamint a pénzügyi eszközöknek a piacgazdasági szereplő elvével való összehasonlítását;

7.

pénzügyi eszközök portfólióinak kezelését szolgáló módszerek és eszközök kidolgozása és alkalmazása, például a stratégiai és taktikai eszközallokáció, a befektetési stratégiák végrehajtása, a monitoring és az egyensúly helyreállítása területén;

8.

az uniós finanszírozási stratégia tervezése és végrehajtása; az EU nevében a beruházási bankokkal és intézményi befektetőkkel együttműködésben megkötött valamennyi hitelfelvételi művelet (köztük az uniós kötvények, az uniós kincstárjegyek és a NextGenerationEU zöldkötvényei) előkészítése, végrehajtása és kezelése;

9.

mind a projektek, mind a vállalkozások hitelelemzése és pénzügyi kimutatásának elemzése; az eszközök és a vállalatok (és a vállalatokban lévő részesedések) értékelése, beleértve a nemteljesítő vagy értékcsökkenést elszenvedett eszközök értékelését is;

10.

pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok vagy különleges célú gazdasági egységek (például adósság- és tőkeinstrumentumok, garanciarendszerek vagy kockázatmegosztási eszközök) tervezése, megtárgyalása és megvalósítása az uniós szakpolitikák végrehajtásának támogatása érdekében, többek között a külső területen, valamint a zöld és digitális átállás támogatása érdekében; az ilyen intézkedések (többek között a partnerintézmények általi) végrehajtásának nyomon követése és értékelése, valamint szükség esetén a megfelelő szakpolitikai beavatkozás kidolgozása;

11.

kapcsolattartás a nemzetközi gazdasági és pénzügyi intézményekkel, hatóságokkal és egyéb érdekelt felekkel a pénzügyi piacok gazdasági felügyeletének végrehajtása, többek között a gazdasági kiigazítási programok felügyelete és a pénzügyi instrumentumok végrehajtása területén;

12.

az állami támogatások következetességének biztosítása az uniós költségvetéshez kapcsolódó pénzügyi eszközök esetében;

13.

az ökonometriai modellezés zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása, biztosítva a modellek legmagasabb normáknak megfelelő, más projektekre is alkalmazható konzisztens technikákkal történő felépítését és az érintett szakpolitikai kérdések megválaszolására alkalmas kialakítását;

14.

elemző, szakpolitikai és jogi dokumentumok készítése belső és külső használatra, beleértve az európai intézmények által elfogadandó határozatokat is;

15.

a napi pénztári tevékenységek (beleértve a kifizetéseket, a likviditáskezelést, a back-office tevékenységeket, a jelentéstételt stb.) végrehajtásáért felelős csoportok koordinálása; pénzgazdálkodási rendszerek kialakítása és végrehajtása, ideértve a likviditáskezelést, a banki architektúrát, a kifizetések formázását és/vagy a kincstári innovatív megoldásokat; pénztári kockázatkezelési politikák és új cash flow-k kidolgozása és végrehajtása;

16.

az éves számviteli záróeljárással és a pénzügyi kimutatás elkészítésével kapcsolatos munka tervezése, megszervezése, felügyelete és elvégzése; a számviteli munka nyomon követése és felügyelete, kapcsolattartási pontként eljárva, számviteli kérdésekben támogatást és szakértői iránymutatást nyújtva;

17.

tanácsadás a belső kontroll eredményességével és hatékonyságával, valamint a bevált módszerek feltérképezésével kapcsolatban, ajánlások megfogalmazása, iránymutatások és utasítások közzététele a kockázatkezelés, valamint a felmért és a feltételezett kockázatok kapcsán;

18.

a nemzetközi pénzügyi szervezetek (például az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) pénzügyi fellépéseinek és politikáinak elemzése és értékelése az uniós politikákra gyakorolt hatásuk szempontjából; az uniós képviselők döntéshozó szervekben képviselt álláspontjainak kialakítása.

1.

a vállalkozások ösztönzőinek és versenyinterakcióinak elemzése, például a piaci erő gyakorlásával és annak hatásával kapcsolatban a különböző ágazatokban (beleértve az energiát, a közlekedést, a bankszektort, a digitális piacokat, a gyártást, az egészségügyet stb.);

2.

gazdasági elemzés alkalmazása versenyjogi ügyekre (összefonódás, antitröszt és állami támogatás);

3.

gazdasági elemzés végzése az iparpolitikával és az EU egységes piacával összefüggésben; ez magában foglalja az innováció, a technológiaátvétel és -terjesztés, valamint az ipari ökoszisztémák és ágazatok gazdasági elemzését;

4.

gazdasági elemzés készítése az ellátási láncokról, a stratégiai függőségekről, valamint az áruk és szolgáltatások áramlásának az uniós egységes piacon belüli integrációjáról;

5.

empirikus és ökonometriai elemzések és/vagy modellezési szimulációk végzése, amelyeket az ipargazdaságra, az egységes piaccal kapcsolatos kérdésekre, a versenypolitikára és az iparpolitikára alkalmaznak;

6.

gazdasági elemzés alkalmazása a jogalkotási és szakpolitikai munkára a különböző ágazatokban, valamint a verseny, a szabályozás és az állami beavatkozások közötti kölcsönhatások értékelése;

7.

a közpolitikák és végrehajtási tevékenységek gazdasági értékelésének elvégzése;

8.

piacvizsgálatok lefolytatása;

9.

az uniós intézmények által elfogadandó határozatok előkészítése, hozzájárulás a jogalkotási munkához kapcsolódó hatásvizsgálatokhoz, jelentések, ad hoc feljegyzések és közlemények készítése.