ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 188
European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

66. évfolyam
2023. május 30.

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

 

Régiók Bizottsága

 

Az RB 154. plenáris ülésszaka, 2023. 03. 15. – 2023. 03. 16.

2023/C 188/01

A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása – Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása

1

2023/C 188/02

A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása a szociális párbeszéd erősítésére irányuló kezdeményezésről

6

 

VÉLEMÉNYEK

 

Régiók Bizottsága

 

Az RB 154. plenáris ülésszaka, 2023. 03. 15. – 2023. 03. 16.

2023/C 188/03

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A keleti partnerség jövője helyi és regionális szemszögből

10

2023/C 188/04

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Célok és eszközök az intelligens vidéki Európáért

14

 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

Régiók Bizottsága

 

Az RB 154. plenáris ülésszaka, 2023. 03. 15. – 2023. 03. 16.

2023/C 188/05

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Rövid távú szálláshelykiadás: a helyi közösségek, vállalkozók és utazók rövid távú bérleti igényeinek kiegyensúlyozása

19

2023/C 188/06

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A növényvédő szerek fenntartható használata

43

2023/C 188/07

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Javaslat az azbesztről szóló irányelvre

70

2023/C 188/08

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály

79

HU

 

I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Régiók Bizottsága

Az RB 154. plenáris ülésszaka, 2023. 03. 15. – 2023. 03. 16.

2023.5.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/1

A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása – Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása

(2023/C 188/01)

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

tekintettel a következő dokumentumra: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása;

Általános megjegyzések

1.

 üdvözli az Európai Bizottság „Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása” című közleményét, és támogatja a javaslat általános célkitűzéseit, különös tekintettel a régiók és városok között a méretük és a munkaképes korú lakosság képzettsége alapján fennálló egyenlőtlenségek és földrajzi megosztottság megelőzésére;

2.

 hangsúlyozza, hogy komoly kihívást jelentenek azok a régiók, amelyekben fennáll a veszélye annak, hogy tehetségfejlesztési csapdába esnek, ez jelenleg 16 tagállam 82 régióját érinti (amelyek az EU népességének közel 30 %-át teszik ki), amelyeket súlyosan érint a munkaképes korú lakosság csökkenése, az egyetemi és felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony aránya, valamint a 15–39 év közötti lakosok elvándorlása;

3.

 elismerését fejezi ki a tehetségpotenciál-növelési mechanizmus kapcsán, és hangsúlyozza az abban szereplő nyolc javaslat gyors és hatékony európai, helyi és regionális szintű végrehajtásával kapcsolatos elvárásait;

4.

 elismeri, hogy a városoknak és régióknak gyorsan ki kell aknázniuk az ezekben a stratégiákban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy személyre szabott, interoperábilis és helyi alapú, a tehetségeket vonzó ökoszisztémákat hozzanak létre. Ez különösen fontos azon régiók számára, amelyek tehetségfejlesztési csapdába estek, és amelyeket különösen érint az alacsony születésszám, a munkaképes korú lakosság csökkenése, az egyetemi és felsőoktatási végzettséggel rendelkezők alacsony aránya, valamint az agyelszívás;

5.

 hangsúlyozza, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia számos ajánlása foglalkozott a demográfiai változásokkal, azok sokrétű következményeivel és területi hatásaival, amelyeket az uniós intézményeknek figyelemmel kell kísérniük (különös tekintettel a 47.7. számú javaslatra). A polgárok konkrét szakpolitikai intézkedéseket sürgettek az Unión belüli régiókból és tagállamokból történő agyelszívás megelőzése, valamint az európai tehetségek és munkaerő harmadik országokba történő elvándorlásának megakadályozása (47.7. számú javaslat) és annak érdekében, hogy biztosítsák a lemaradó régiók fenntartható fejlődését és demográfiai ellenálló képességét (15.9. számú javaslat);

6.

 úgy véli, hogy a zöld és digitális átállás által konkrétan érintett régiók, például a széntermelő, karbonintenzív vagy gépjárműipari régiók lesznek a tehetségpotenciál-növelési mechanizmus első számú jelöltjei, mivel jelentős számú, továbbképzésre és átképzésre szoruló munkavállalóval fognak rendelkezni;

7.

 kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy használják ki a készségek európai évét a tehetségek vonzására és megtartására irányuló stratégiájuk végrehajtása során. A készségek európai éve előmozdítja a készségfejlesztési szakpolitikákat és a szociális beruházásokat a munkaerőhiány megoldása érdekében, hogy a jövőben jobban képzett és alkalmazkodóképes munkaerő álljon rendelkezésre. Az ifjúsági szervezeteket, köztük a politikai pártok helyi, regionális, nemzeti és európai szintű ifjúsági tagozatait is be kell vonni az ifjúsági szempontok általános érvényesítésének és az ifjúság európai éve örökségének szellemében;

8.

 ezzel összefüggésben fontosnak tartja a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal kialakítását, többek között a stratégiai előrejelzési tevékenységek szükséges elvégzését a megfelelő regionális és helyi szinten, valamint a bevett előrejelzési módszertan alkalmazását annak érdekében, hogy helyi alapú forgatókönyveket lehessen kidolgozni, és fel lehessen készülni a különböző hosszú távú tendenciák és tényezők kölcsönhatásának megfelelő, különböző jövőképekre;

9.

 fontosnak tartja a munka és a magánélet egyensúlyát célzó kezdeményezésekbe történő célzott befektetéseket, és arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy osszák meg egymással a családbarát politikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó ismereteiket;

A tehetségfejlesztés kiaknázása a helyi alapú szakpolitikák támogatásával

10.

 hangsúlyozza, hogy ki kell használni a mentori programokban rejlő lehetőségeket, és elő kell mozdítani a térségek (városok, vidéki területek vagy egész régiók) közötti partnerségeket – beépítve a többszintű kormányzati együttműködés elveit – annak érdekében, hogy támogatást kapjon a kisvárosok és falvak létfontosságú szerepe az integrált területfejlesztésben;

11.

 javasolja, hogy az Európai Bizottság a helyi alapú szakpolitikák támogatásával fokozza a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseit, egy olyan megerősített kohéziós politika révén, amely minden uniós régióban kezeli a tehetségpotenciál kiaknázásának kihívását, biztosítva, hogy az Európai Unió összes régiója tisztességes esélyt kapjon az egységes piac előnyeinek kihasználására, ami pozitív hatást gyakorol az EU versenyképességére;

12.

 támogatja, hogy a területi hatásvizsgálatok és a vidéki térségekre gyakorolt hatások vizsgálata az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentésében (1) bevezetett „ne árts a kohéziónak” elv megvalósításának hatékony eszközeivé váljanak. Ez az elv azt jelenti, hogy „egyetlen intézkedés sem akadályozhatja a konvergencia folyamatát, és nem erősítheti a regionális egyenlőtlenségeket”;

13.

 javasolja a tehetségfejlesztés csapdájában lévő vagy a csapdába esés veszélyének kitett régiók vizsgálatának elmélyítését, hogy feltárhassák a régiókon belüli különbségeket, kihívásokat és lehetőségeket. A szakpolitikai válasznak testre szabott megközelítések alapján kidolgozott és végrehajtott, a kohéziós politika által irányított és ágazati stratégiákkal kiegészített intézkedések átfogó csomagját kell magában foglalnia;

14.

 megismétli, hogy az európai szemeszternek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a partnerségekre és a többszintű kormányzásra, valamint aktív szerepet kell játszania a tehetségfejlesztés ösztönzéséhez szükséges reformok előmozdításában, különösen a munkaerőpiacon, továbbá az oktatási és képzési rendszerekben;

15.

 hangsúlyozza, hogy az uniós munkaerőpiacra napjainkban jelentős hatást gyakorol a digitális és zöld átállás, amely változást tesz szükségessé az alapvető készségek körében is. A munkavállalók új szakmákra vagy a jelenlegi munkakörökön belüli új feladatokra való átképzésének és továbbképzésének jelentősége, az új munkamódszerekkel és a vállalatoknak az új körülményekhez és társadalmi igényekhez való alkalmazkodásával és rugalmasságával párosulva olyan fontos stratégiai célkitűzések, amelyekkel a hatóságoknak a kormányzás minden szintjén foglalkozniuk kell, és a szubszidiaritás elvével összhangban támogatniuk kell ezeket;

16.

 hangsúlyozza, hogy folytatni kell az Igazságos Átmenet Alapot, és a helyi és regionális szempontokra, valamint a területi igazságos átmenet tervek kidolgozása és végrehajtása során szerzett tapasztalatokra építve ki kell alakítani egy jövőbeli Igazságos Átmenet Alapot (IÁA 2.0), amely a fenntarthatósági átállás eszközéül szolgálna. Részletes elemzésekre lesz szükség a leginkább érintett régiók és ágazatok, valamint a hozzájuk kapcsolódó ellátási láncok és munkaerő meghatározásához;

17.

 úgy véli, hogy a tehetségek elvesztéséhez vezető elnéptelenedés kezelése érdekében számos, vidéki területekre vonatkozó szakpolitikai intézkedést kell bevezetni, különösen az éghajlatváltozás által leginkább érintett területeken, valamint a súlyos és tartós természeti vagy demográfiai akadályokkal küzdő területeken, például a legkülső régiókban, a szigeteken, valamint a távolabbi és elszigeteltebb régiókban, ahol az erőforrásokhoz való hozzáférés gyakran korlátozottabb. Az RB ismételten hangsúlyozza, hogy az ilyen területek jövője attól függ, hogy sikerül-e megtartaniuk és odavonzaniuk a fiatal tehetségeket, hogy életcéljaikat ott valósítsák meg, valamint attól, hogy a fiatalokat teljes mértékben bevonják-e a helyi kihívások megoldásának keresésébe;

18.

 kéri, hogy az oktatás és a képzés legyen hozzáférhető minden korosztály és társadalmi csoport számára, közvetlenül a helyszínen és távolról egyaránt, és osszák meg a készségfejlesztési folyamatokra vonatkozó innovatív megközelítésekkel kapcsolatos ismereteket. Emellett olyan közösségi központok kialakítását szorgalmazza, amelyek számos szolgáltatást nyújtanak, a könyvtáraktól kezdve egészen a szociális munkáig, és egyetért azzal, hogy fontos a foglalkoztatási és képzési lehetőségek kiszélesítése, illetve a munka és a magánélet közötti egyensúlyt elősegítő intézkedések ösztönzése;

19.

 úgy véli, hogy a gazdaságok korszerűsítését és éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását előmozdító, valamint a fiatal szakembereket mezőgazdasági tevékenységre ösztönző közpolitikák elengedhetetlenek az ágazatban jelentkező generációváltási probléma kezeléséhez. Ezért a társadalmi-munkaerőpiaci beilleszkedést célzó programokhoz, a helyi szinten nyújtott oktatási, illetve továbbképzési és átképzési lehetőségekhez, valamint a kulturális tevékenységekhez való hozzáférésüket át kell gondolni és támogatni kell;

20.

 hangsúlyozza, hogy az „intelligens falvak” új lehetőségeket teremtenek a diverzifikált vidéki gazdaság és a munkaerőpiachoz való hozzáférés szempontjából, és intenzív támogatást kér a vidéki térségek számára a 2030-as szakpolitikai program megvalósításához, különösen a digitális készségek és oktatás, a biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrák, a vállalkozások digitális átalakítása és a közszolgáltatások digitalizálása érdekében; üdvözli, hogy a vidéki térségek bekerültek a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatba;

21.

 elismeri, hogy a nők fontos szerepet játszanak az elnéptelenedés kockázatának kitett területeken, és ezért ösztönzi és támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy egyenlő esélyeket teremtsenek a nők számára az innovatív, fenntartható és kreatív munkahelyeken és szolgáltatásokban;

22.

 hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak határozottan támogatniuk kell a lányok és a nők STEAM oktatásban (információs és kommunikációs technológia, természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészetek és matematika) való részvételét előmozdító szakpolitikákat, és ösztönözniük kell a munkahelyteremtést azokban az ágazatokban, ahol alkalmazható a nők tudása;

23.

 hangsúlyozza, hogy a tehetségfejlesztés csapdájába került régiók digitális átállásának felgyorsítása létfontosságú, és az erős gazdasági, társadalmi és területi kohézió érdekében is szükséges. Az RB azt javasolja, hogy az Európai Unió tűzze ki célul a „digitális kohézió” előmozdítását, hogy megfelelő digitális infrastruktúra álljon rendelkezésre annak biztosításához, hogy a távmunka, az e-szolgáltatások és a digitális oktatás mindenki számára elérhetővé váljon. Kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok digitális eszközökhöz való hozzáférésére;

24.

 megállapítja, hogy Európa határ menti régióinak polgárai és vállalkozásai számos jogi és adminisztratív akadályba ütköznek, amelyek gátolják a gazdasági növekedést és a határokon átnyúló együttműködést, valamint hangsúlyozza, hogy – különösen a határ menti régiókban élő – diákok, munkavállalók és vállalkozások mobilitásának elősegítése érdekében szükség van a minden uniós tagállamot magában foglaló, határok nélküli schengeni térségre;

25.

 hangsúlyozza a szociális innováció szerepét a társadalmi kihívások hatékonyabb kezelését célzó új ötletek, szolgáltatások és modellek kidolgozásában, különösen a foglalkoztatás, az oktatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén, és kiemeli, hogy a szociális innováció többletértéket képvisel a közösségfejlesztés és a hatékonyabb helyi szociális szolgáltatások tekintetében. Ennek kapcsán rámutat a szociális gazdaságban rejlő lehetőségekre a szakképzésben, a felsőoktatásban és az oktatás minden szintjén, illetve az aktív foglalkoztatáspolitikák, valamint a készségek és kompetenciák fejlesztése terén;

26.

 ösztönzi az ESZA szociális innováció+ forrásainak felhasználását az innovációs kapacitás megerősítése, valamint az innovatív megoldások átadásának és elterjesztésének megkönnyítése érdekében;

Az oktatás hatékonyságának növelése és a munkaerőpiaci igények kielégítése

27.

 megjegyzi, hogy bár rendkívül sokféle helyzettel találkozhatunk az EU-n belül, az oktatásra és képzésre vonatkozó új normák és gyakorlatok kidolgozása és végrehajtása során az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy ezek milyen mértékben felelnek meg a munkaerőpiaci igényeknek. A készséghiány és a strukturális munkaerőhiány súlyosbítja a területek közti egyenlőtlenségeket, és ezt átgondolt, helyi alapú és megfelelően finanszírozott szakpolitikák révén kell orvosolni;

28.

 megállapítja, hogy a gyors munkaerőpiaci változások következtében egyre többen vannak kitéve annak a veszélynek, hogy elavult készségeik vagy bizonyos készségek hiánya miatt elveszítik munkahelyüket. A korszerű készségek és az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés fontosabb, mint valaha, különös tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia a jelenlegi munkakörök nagymértékű automatizálása miatt egyre nagyobb hatást gyakorol az európai munkaerőpiacra. Ezért holisztikus és előretekintő megközelítést kell alkalmazni a különböző iskolai és szakmai háttérrel rendelkező emberek tehetségfejlesztésében;

29.

 létfontosságúnak tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok megértsék, milyen fontos szerepet töltenek be az egyetemek és a szakképzési szolgáltatók a dinamikus innovációs ökoszisztémáknak az intelligens szakosodási stratégiák, valamint technológiai és társadalmi innovációk segítségével történő ösztönzésében. A helyi egyetemek és politechnikumok eredményesen aknázhatják ki a tehetségpotenciált, alakíthatnak ki tudásklasztereket és vonzhatnak vállalkozásokat a területeikre azáltal, hogy együttműködnek velük olyan programokban, amelyek a térségben szükséges új készségeket oktatják a munkavállalóknak. Hasonlóképpen, a közigazgatási szerveknek partnerségeket kell kialakítaniuk az egyetemekkel, és tisztában kell lenniük azzal is, hogy támogatni kell az egyetemeket, többek között a helyi infrastruktúrákba – ezen belül a digitális infrastruktúrába – való beruházás révén;

30.

 hangsúlyozza, hogy meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a kkv-k és a mikrovállalkozások – korlátozott költségvetési és emberi erőforrásaik optimalizálása érdekében – az innovációs ökoszisztémák részévé váljanak. Az RB ezért támogatja az Európai Bizottság véleményét, mely szerint a kkv-k számára hasznos lehet a digitális innovációs központok támogatása az innováció és a digitalizáció terén;

A tehetségek vonzásának, megtartásának és mobilitásának célzott fejlesztése

31.

 megjegyzi, hogy a képzett munkaerő elvándorlását és a kapcsolódó jelenségeket az EU-ban a többszintű kormányzás összefüggésében kell értelmezni és értékelni. E tekintetben felhívja a figyelmet arra, hogy a képzett munkaerő elvándorlása az európai projekt hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti, különösen akkor, ha a küldő és a fogadó régiók közötti különbségek egyre nőnek; javasolja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hozzanak létre olyan helyi szövetségeket, amelyek valamennyi érdekelt fél (közigazgatási szervek, vállalkozások, egyetemek, NGO-k stb.) bevonásával hozzájárulnak a képzett munkaerő elvándorlásának mérséklését elősegítő helyi szakpolitikák kialakításához és végrehajtásához; szorgalmazza továbbá, hogy a szociális partnereket kérjék fel aktív szerepvállalásra a tehetségfejlesztésben;

32.

 a távmunkában rejlő egyre több lehetőség tükrében arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy indítsanak célzott tájékoztató kampányokat, melyekben sokrétűen bemutatva a régiók vonzerejét népszerűsítik a sűrűn lakott városokon kívüli életet;

33.

 rámutat arra, hogy sok európai régió csak a demográfiai trendeket kihasználva fogja tudni áthidalni a munkaerőpiaci szakadékot; hangsúlyozza, hogy az innovatív vállalkozások különösen szenvednek az egyre nagyobb munkaerőhiány miatt; több párbeszédet szorgalmaz erről a kérdésről a regionális hatóságok, vállalkozások, egyetemek, főiskolák és NGO-k részvételével, különösen a határ menti régiókban; átlátható és méltányos bevándorlási rendszereket szorgalmaz nemzeti és európai szinten egyaránt;

34.

 hangsúlyozza, hogy az elvándorlás jellemezte régiókban, illetve a csökkenő születésszám miatt a fiatalok elvesztése rendkívüli hátrányt jelent a kisebb települések számára az alapvető közszolgáltatások fenntartása és a gazdaság fellendítése tekintetében, pedig ezek rendkívül fontosak a tehetségek megtartása és odavonzása szempontjából;

35.

 stratégiai megközelítést kér a harmadik országbeli állampolgárok uniós integrációjára vonatkozóan, mivel ezt a helyi növekedés egyik lehetséges mozgatórugójának tartja. Az RB üdvözli a készségfejlesztési és tehetséggondozási csomagban foglalt intézkedéseket, többek között az új online álláskereső eszköz elindítását, a kifejezetten az Ukrajnából menekülők számára létrehozott uniós tehetségbázis kísérleti kezdeményezést, valamint azt a tervet, hogy ezt kiterjesszék az EU-ba történő migráció iránt érdeklődő, képzett, nem uniós munkavállalókra is, megnyitva ezzel az utat a munkavállalói mobilitás és a harmadik országbeli megoldások fenntarthatóbb és inkluzívabb megközelítése előtt;

36.

 kiemeli az Európa jövőjéről szóló konferencia során megfogalmazott polgári ajánlásokat, többek között azt, hogy az EU ösztönözze a tagállamokat a legális migránsok befogadásának és beilleszkedésének, valamint az uniós munkaerőpiacra való bejutásának az egyszerűsítésére, valamint a különböző illetékes hatóságok közti hatékonyabb interoperabilitás és kommunikáció biztosítására, elősegítve a képesítések egyszerűbb elismerését és a hatékonyabb eszközöket, például a készségek kínálatának és keresletének online összehangolását;

37.

 kéri, hogy biztosítsák a harmadik országbeli állampolgárok „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” uniós jogállásának hordozhatóságát az EU-n belüli hatékony mobilitásuk biztosítása érdekében, ami javíthatja a kilátásaikat arra, hogy az európai társadalom értékes részévé válhassanak, és lehetővé teheti, hogy elkerüljék a bizonytalan foglalkoztatást, és ehelyett pótolják a munkaerőt ott, ahol erre szükség van, segítve ezáltal a regionális egyenlőtlenségek enyhítését;

38.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az EU Tanácsa svéd és spanyol elnökségének, valamint az Európai Tanács elnökének.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 16-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(1)  COM(2022) 34 final.

2023.5.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/6

A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása a szociális párbeszéd erősítésére irányuló kezdeményezésről

(2023/C 188/02)

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

—

tekintettel a szociális párbeszéd erősítéséről az Európai Unióban tárgyú tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatra (1),

—

tekintettel A szociális párbeszéd erősítése az Európai Unióban: a szociális párbeszéd teljes potenciáljának kihasználása a méltányos átállás kezelésében című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához címzett európai bizottsági közleményre (2),

1.   

üdvözli az Európai Bizottságnak a szociális párbeszéd erősítésére irányuló kezdeményezését, mivel annak célja, hogy a szociális párbeszédet az európai és nemzeti szintű döntéshozatal középpontjába helyezze, kifejti, hogy valamennyi szinten szükség van erős szociális párbeszédre, és iránymutatást nyújt arról, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban erősíteni a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalásokat;

2.   

emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 152. cikkével összhangban az Unió – autonómiájuk tiszteletben tartása mellett – elősegíti a szociális partnerek közötti párbeszédet, az EUMSZ 154. cikkével összhangban pedig az Európai Bizottság felelős az európai szociális párbeszéd előmozdításáért és elősegítéséért. Az Európai Bizottság kezdeményezése a szociális jogok európai pillérének 8. alapelvére vonatkozó végrehajtási intézkedést is tartalmaz, amely szerint a szociális partnerekkel konzultálni kell a gazdasági, foglalkoztatási és szociális politikák kialakításáról és végrehajtásáról. Az RB ezért hangsúlyozza az ilyen szinergiák fontosságát, kiemelve azt a korábbi kérését, hogy növeljék az átláthatóságot, a többszintű részvételt és tegyék demokratikussá az európai szemeszter folyamatát, a szociális partnerek érdemi bevonásával;

3.   

úgy véli, hogy a nemzeti szintű munkaerőpiaci reformoknak hozzá kell járulniuk a szociális jogok európai pillérének megvalósításához. Az RB reméli, hogy az Európai Bizottság e konkrét szempontok alapján elemzi a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő munkaügyi reformokat;

4.   

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság kezdeményezése összhangban van az Európa jövőjéről szóló konferencia javaslataival, különösen a 13. javaslattal, mely szerint a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások hozzájárulhatnak a munkaerőpiacok befogadóvá tételéhez, valamint a konferencia 39. javaslatának 5. intézkedésével, amely szerint az uniós döntéshozatali folyamat minden szakaszában garantálni kell a civil és szociális párbeszéd megfelelő mechanizmusait és folyamatait;

5.   

úgy véli, hogy sürgősen meg kell erősíteni a szociális párbeszédet uniós, nemzeti, helyi és ágazati szinten, tekintettel az átmenetek munkára gyakorolt hatásából eredő számottevő nyomásra és a kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók arányának csökkenésére (a 2000. évi 66 %-kal szemben 2019-ben csak 56 %);

6.   

hangsúlyozza, hogy a kollektív szerződések gyakran vagy nem terjednek ki a kisebb vállalatok munkavállalóira, illetve az atipikus foglalkoztatási helyzetben lévő munkavállalókra, vagy e munkavállalók alulreprezentáltak azokban. Megjegyzi továbbá, hogy a platform-munkavállalókat gyakran akadályozzák az egyesülési szabadsághoz és a kollektív tárgyaláshoz való alapvető jogaik gyakorlásában, nem utolsósorban a közös kommunikációs eszközök és az online vagy személyes találkozási lehetőségek hiánya miatt (3);

7.   

rámutat arra, hogy ahhoz, hogy a szociális párbeszéd az EU és a tagállamok által a munka világára kiható politikák kidolgozásának alapjául szolgáló bevett eljárássá váljon, a szociális párbeszédet mind ágazatközi, mind ágazati szinten elő kell mozdítani. Ennek magában kell foglalnia a kollektív tárgyalásokat, a kapacitásépítés támogatását, annak feltételeit, hogy a kollektív tárgyalások több munkavállalóra kiterjedjenek, valamint a szociális párbeszéd hozzáadott értékéről való aktív tájékoztatást;

8.   

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a szociális párbeszéd jelentősen hozzájárul a társadalmi méltányosság megvalósításához, a hatékony válságkezeléshez – ami különösen a Covid19 idején volt tapasztalható – és a változások méltányos kezeléséhez; a világjárvány idején a helyi és regionális szintű szociális partnerek kulcsfontosságú szerepet töltöttek be a létfontosságú közszolgáltatások folytonosságának biztosításában a nehéz gazdasági és pénzügyi környezet ellenére;

9.   

osztja az Európai Bizottság azon véleményét, hogy a szociális párbeszéd Európa-szerte messze nem megfelelően valósul meg; emlékeztet arra, hogy az ágazati szociális párbeszéd, többek között helyi és regionális szinten, alapvető előfeltétele annak, hogy a kollektív tárgyalások az ágazat nagy részére kiterjedjenek;

10.   

sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsák végre a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvet (4), amely előírja, hogy a közbeszerzési vagy koncessziós szerződések odaítélése és teljesítése során a tagállamok biztosítsák, hogy a gazdasági szereplők és alvállalkozóik teljesítsék a bérekre, a szervezkedési jogra és a bérmegállapítással kapcsolatos kollektív tárgyalásokra vonatkozó kötelezettségeket;

11.   

üdvözli azt a javaslatot, hogy az Európai Bizottság minden egyes főigazgatóságán nevezzen ki egy szociális párbeszédért felelős koordinátort, és kötelezze el magát amellett, hogy munkaprogramjának kidolgozása során fokozottan bevonja az ágazatközi szociális partnereket. Ez biztosítaná a szociális partnerekkel folytatott konzultációk következetesebb megközelítését, valamint azt, hogy a szociális partnerekkel az EUMSZ 154. cikkét tiszteletben tartva megfelelően konzultáljanak;

12.   

nyomatékosan kéri, hogy az Európai Bizottság kezdeményezését kísérje az európai ágazati szociális partnereknek és nemzeti alszervezeteiknek tartós adminisztratív, pénzügyi és politikai támogatása annak érdekében, hogy a szociális partnerek nemzeti és európai szinten egyaránt aktívabban részt tudjanak venni a szociális párbeszédben, tiszteletben tartva ugyanakkor autonómiájukat, valamint a szubszidiaritás elvét és a tagállamok hatásköreit;

13.   

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok döntő szerepet játszanak a szociális párbeszéd előmozdításában, mivel a helyi és regionális közigazgatási szervek a közszolgáltatások széles körét nyújtva több mint 12,3 millió munkavállalót foglalkoztatnak (5), és továbbra is ők állnak a legközelebb a kkv-khoz és a helyi munkaerőhöz a régiókban. A helyi és regionális önkormányzatok – csakúgy mint a munkavállalói szervezetek – jól ismerik a helyi adottságokat, ami a szociális párbeszéd, valamint a fenntartható és rugalmas megállapodások legfontosabb előfeltétele. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a kollektív tárgyalások ösztönzése és a helyi és regionális közigazgatásban való foglalkoztatással kapcsolatos kihívások kezelése érdekében a szociális párbeszéd megfelelő struktúrái rendelkezésre álljanak;

14.   

rámutat arra, hogy az európai ágazati szociális párbeszédért felelős bizottság (6) fontos szerepet tölt be a helyi és regionális munkáltatók számára annak biztosításában, hogy a helyi és regionális önkormányzatok és munkavállalóik igényeit, érdekeit és sajátosságait figyelembe vegyék a munkaszervezésre és a munkafeltételekre vonatkozó uniós jogszabályokban. Az RB kiemeli továbbá, hogy ez a bizottság már eddig is jelentős munkát végzett olyan idevonatkozó kérdésekben, mint a szerkezetátalakítás, a digitalizáció, a migráció és a megkülönböztetésmentesség, a munkahelyi egészség és biztonság, a harmadik felek által elkövetett erőszak elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség stb., és kéri, hogy a szociális párbeszédben részt vevő partnerek nagyobb mértékben kötelezzék el magukat az ajánlások végrehajtása mellett;

15.   

hangsúlyozza Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása című, nemrégiben elfogadott európai bizottsági közleményre való hivatkozást, amely kimondja, hogy a tehetségfejlesztési csapdával vagy annak kockázatával szembesülő régiókban a szociális partnerek fokozottabb bevonása kulcsfontosságúnak tűnik a jobb munkafeltételeket és megfelelő béreket támogató, helyi alapú megoldások kidolgozása, valamint a szakemberhiány és a munkaerőhiány kezelése szempontjából;

16.   

arra kéri az európai szociális partnereket, hogy működjenek együtt az RB konzultációs platformjaival, például a regionális központok hálózatával (RegHub) (7), amely 2023-ban az egyik konzultációját a munkaidőről szóló irányelvnek (8) szenteli, amely különösen fontos téma az európai szociális párbeszéd szempontjából;

17.   

megjegyzi, hogy elemezni kell a hagyományosan nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok által nyújtott közszolgáltatások (energia, víz, közlekedés, postai szolgáltatások stb.) privatizációjának a szociális párbeszédre és a kollektív tárgyalási eljárásokra gyakorolt hatását; megismétli, hogy fenn kell tartani a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalási eljárásokat, valamint intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a tulajdonosváltást követően ne romoljanak a munkafeltételek;

18.   

rámutat a harmadik fél által elkövetett, különösen nők elleni erőszak növekvő arányára (9), amely a helyi és regionális önkormányzatok által foglalkoztatott munkavállalókat is érinti, tekintettel a nők magas szintű képviseletére a jellemzően a helyi és regionális önkormányzatok által nyújtott szolgáltatásokban (például az egészségügyi és szociális szolgáltatásokban), valamint a harmadik fél által elkövetett erőszak elkövetői és áldozatai közötti közelségre;

19.   

hangsúlyozza a szociális párbeszéd fontosságát a munkaerő-migrációs politika és párbeszéd javításában, és e tekintetben utal a Jogszerű migráció. A képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzása című véleményére (10), valamint a migrációról és a helyi és regionális önkormányzatok körében a megkülönböztetésmentesség megerősítéséről szóló közös iránymutatásokra, melyeket a helyi és regionális önkormányzatokkal foglalkozó ágazati szociális párbeszédért felelős bizottság fogadott el (11). Ezzel összefüggésben az RB felhívja a figyelmet az Európa jövőjéről szóló konferencia 41. javaslatának 1. intézkedésére is, mely szerint az egész EU-ra kiterjedő kommunikációs kampányt kellene indítani azzal a céllal, hogy felhívják a nem uniós állampolgárokat toborzó uniós vállalatok figyelmét a foglalkoztatási szolgálatok európai együttműködési hálózatára (EURES), az uniós bevándorlási portálra és a harmadik országbeli állampolgárok készségprofil-készítő uniós eszközére. Emellett az Európai Bizottságnak ösztönöznie kell a tagállamokat arra, hogy egyszerűsítsék a legális migránsok befogadásának és integrációjának folyamatát, valamint az uniós munkaerőpiachoz való hozzáférésüket;

20.   

kéri a nem uniós országokból érkező munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód megerősítését, különös tekintettel a munkafeltételekre, az egyesülési szabadságra és a szakszervezetbe való belépés szabadságára, valamint a társadalombiztosítási ellátásokra, figyelembe véve a hátrányos helyzet olyan interszekcionális formáit, mint a nem, az életkor, a szexuális irányultság és az identitás, a vallás és más tényezők;

21.   

rámutat arra, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) amellett foglal állást, hogy a munkaügyi hatóságok a szociális partnerekkel együttműködve foglalkozzanak a munkaerő-migrációval, azzal a céllal, hogy jogokon alapuló és következetes, hiteles és fenntartható munkaerő-migrációs és megkülönböztetésellenes politikákat dolgozzanak ki, amelyek figyelembe veszik a helyi és regionális körülményeket, és így hozzájárulhatnak a regionális integrációs folyamatokhoz;

22.   

üdvözli a képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomagban felvázolt további intézkedéseket, ezen belül egy olyan uniós kísérleti tehetségkutató projekt létrehozását, amely kifejezetten az Ukrajna elleni orosz invázió elől menekülő embereket célozza meg; üdvözli továbbá a javasolt uniós tehetségbázist és hogy azt a tervek szerint kiterjesztenék az EU-ban tartózkodó menekültekre. Az RB rámutat arra, hogy ezen eszközök kidolgozása során többet kell tenni az olyan releváns humán készségek figyelembevétele érdekeben, amelyekkel az álláskeresők rendelkezhetnek, valamint a méltányos, hozzáférhető és felhasználóbarát munkaerő-migrációs rendszerek kialakítása érdekében, mivel a túlzottan bürokratikus eljárások hatással lehetnek a menekültek munkaerőpiacra való belépésére, akik így nagyobb eséllyel kényszerülnek arra, hogy bizonytalan munkát vállaljanak, valamint visszaéléseknek és kizsákmányolásnak vannak kitéve;

23.   

hangsúlyozza, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság biztosítja a munkavállalói mobilitásra és a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok tisztességes, egyszerű és hatékony végrehajtását, többek között információszolgáltatás, összehangolt és közös ellenőrzések, megerősített igazgatási együttműködés, valamint a munkaerő mobilitásának előmozdítása révén, különösen az EURES által;

24.   

üdvözli, hogy a szociális partnerek uniós munkaprogramjába belefoglalták a szakemberhiánnyal és az igazságos átmenet megvalósításának legjobb módjával kapcsolatos kérdéseket. Az RB kiemeli a régiók és a városok mint munkáltatók szerepét ezeken a területeken, ezért kéri, hogy azok megfelelően képviseltetve legyenek az ágazatközi szociális partnerek idevonatkozó ülésein;

25.   

üdvözli a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlást, beleértve azt is, hogy a méltányos átállásra vonatkozó célkitűzéseket minden szinten be kell építeni a szakpolitikai döntéshozatalba, és arra kell ösztönözni a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy játsszanak aktív szerepet a méltányos átállásra vonatkozó szakpolitikák kidolgozásában, végrehajtásában és nyomon követésében, valamint hogy autonómiájuk tiszteletben tartása mellett aktívan be kell vonni a nemzeti, regionális és helyi szintű szociális partnereket;

26.   

kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok mint munkáltatók kulcsszerepét és ösztönzi aktív részvételüket abban, hogy biztosítsák a szociális partnerek megfelelő részvételét és személyre szabott kapacitásépítését az Európai Szociális Alap Plusz által támogatott politikák végrehajtásában. Ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a források legalább 0,25 %-át a szociális partnerek kapacitásépítésének támogatására kell fordítani azon országok esetében, amelyek országspecifikus ajánlást kaptak a szociális párbeszédről. Ha kizárólag tagállami szinten hoznak intézkedéseket, az ahhoz vezet, hogy értékes szinergialehetőségek mennek veszendőbe;

27.   

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az EU Tanácsa svéd és spanyol elnökségének, valamint az Európai Tanács elnökének.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 16-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(1)  COM(2023) 38 final.

(2)  COM(2023) 40 final.

(3)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása (HL C 375., 2022.9.30., 45. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelve (2022. október 19.) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről (HL L 275., 2022.10.25., 33. o.).

(5)  Eurofound, Representativeness of the European social partner organisations: Local and regional government sector and social services, 2020.

(6)  A helyi és regionális önkormányzatokkal foglalkozó ágazati szociális párbeszédért felelős bizottságban az önkormányzati szektor két kölcsönösen elismert ágazati szociális partnere: az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) és a Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége (EPSU) vesz részt.

(7)  https://portal.cor.europa.eu/reghub/Pages/default.aspx.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9. o.).

(9)  https://www.etuc.org/en/document/safe-home-safe-work-final-report-national-country-studies.

(10)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Jogszerű migráció. A képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzása (HL C 79., 2023.3.2., 59. o.)..

(11)  Szociális párbeszéd keretében kidolgozott dokumentumok adatbázisa – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás – Európai Bizottság (europa.eu).

VÉLEMÉNYEK

Régiók Bizottsága

Az RB 154. plenáris ülésszaka, 2023. 03. 15. – 2023. 03. 16.

2023.5.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/10

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A keleti partnerség jövője helyi és regionális szemszögből

(2023/C 188/03)

Előadó:

Alin-Adrian NICA (RO/EPP)

Referenciaszöveg:

saját kezdeményezésű vélemény

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

1.

 mivel Oroszország Ukrajna elleni, Belarusz által támogatott háborúja, valamint a Moldova és Grúzia területi integritását fenyegető folyamatos veszély megmutatja, hogy az EU-nak sürgősen még erősebben kell segítenie az EU szomszédságában található országok szabad és demokratikus útját;

2.

 mivel az uniós tagállamok és a jelenlegi kelet-európai partnerországok (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna) is elkötelezettek a keleti partnerség folytatása, megújítása és megerősítése mellett annak érdekében, hogy az továbbra is az EU keleti szomszédságában található országokkal folytatott együttműködés vezető fóruma és kerete maradjon;

3.

 mivel az orosz invázióra adott legerősebb hosszú távú európai válasz az lesz, hogy Kelet-Európában, a Dél-Kaukázusban és azon túl szabad és demokratikus államok vannak, erős regionális és helyi önkormányzatokkal, gazdaságilag élénk városokkal és az európai értékek mellett elkötelezett társadalmakkal;

4.

 mivel minden, a helsinki megállapodásokban és az EBESZ alapító okmányában foglalt valamennyi joggal és kötelezettséggel rendelkező partnerország szabadon választhatja az európai perspektívát, feltéve, hogy megfelel a koppenhágai kritériumoknak is;

II.   A KELETI PARTNERSÉG ÚJRADEFINIÁLÁSA

5.

 üdvözli az Európai Tanács 2022. júniusi határozatát, amely uniós tagjelölti státuszt ad a Moldovai Köztársaságnak és Ukrajnának, és elismeri Grúzia jövőbeli európai perspektíváját;

6.

 elismerését fejezi ki amiatt, hogy a három ország, Grúzia, Moldova és Ukrajna (a trió) jelentős előrelépést tett társulási megállapodásaik, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtása terén;

7.

 üdvözli Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodásának (CEPA) 2021. március 3-i hatálybalépését, amely mérföldkő az EU és Örményország közötti kapcsolatokban;

8.

 úgy véli, hogy továbbra is az „alapértékeknek” kell közös alapot képezniük a keleti partnerség szorosabbra fűzéséhez, azaz a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok melletti közös elkötelezettségnek, miközben továbbra is dolgozni kell az olyan közös célkitűzéseken, mint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a kisebbségek és a nyelvi jogok védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a zöld és digitális átállás előmozdítása, egy erős és független civil társadalom támogatása, a reziliencia és a jólét növelése, valamint a gazdasági kapcsolatok elmélyítése; hangsúlyozza, hogy a belarusz demokratikus ellenzék folyamatos támogatása minden kormányzati szinten, valamint a civil társadalom támogatása elengedhetetlen a demokratikus értékek előmozdításához az országban;

9.

 rámutat arra, hogy a regionális és helyi önkormányzatok jelentős szerepet játszhatnak az „alapértékek” védelmében a régiókban és a helyi közösségekben, valamint a közös célkitűzések elérésében, ugyanakkor garantálva az EU szubszidiaritási elvét azáltal, hogy közelebb hozzák a helyi polgárokat az Európai Unióhoz és annak értékeihez;

10.

 hangsúlyozza azonban, hogy a keleti partnerség jó működésének fenntartása érdekében újra kell definiálni annak politikai célkitűzéseit és multilaterális struktúráját;

11.

 elismeri, hogy a keleti partnerség keretében folytatott együttműködés több mint egy évtizede után a keleti partnerországok országspecifikus prioritásai eltérőek az eltérő fejlesztési szükségleteik, nemzeti prioritásaik és integrációs törekvéseik, valamint az Oroszország támadó fellépése és az általa folytatott destabilizáló taktikák és dezinformáció miatt. Az RB ezért várakozással tekint a keleti partnerség jövőjének értékelésére vonatkozó európai bizottsági javaslat elé;

12.

 elismeri, hogy a keleti partnerség továbbra is releváns keret, amely még nem merítette ki teljes regionális potenciálját, és továbbra is hasznos lehet valamennyi partner számára, ha reformja az EU-val kapcsolatos országspecifikus célkitűzések meghatározását szolgálja. A kereten belüli rugalmas formátumok és eszközök kielégíthetik mind az új tagjelölt országok, mind a többi partner igényeit, miközben tiszteletben tartják a közös értékeket és szabályokat, a kölcsönös érdekeket és kötelezettségvállalásokat;

13.

 rámutat, hogy a keleti partnerségnek eredményorientáltabbnak kell lennie, azzal, hogy eszközeit és működési formáit a partnerek igényeihez igazítja, többek között segítve a legfejlettebb partnereket az uniós tagság felé vezető úton;

14.

 kéri mind az Európai Bizottságot, mind a partnerkormányokat, hogy vonják be a regionális és helyi önkormányzatokat a területi hatással járó együttműködési prioritások meghatározásába (pl. az energiahatékonyság, a környezetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a közlekedési összeköttetések, a decentralizáció és a közigazgatási reform, a civil társadalom támogatása terén), valamint a keleti partnerség releváns platformjaiba és paneljeibe, amelyeket ki kell terjeszteni a CORLEAP képviselőire is;

15.

 úgy véli, hogy a keleti partnerség keretében megvalósuló együttműködésnek pozitív hatása van az átlagpolgárok életére, de hangsúlyozza, hogy a korábbi eredményekre alapozva növelni kell a partnerségnek és az EU hozzájárulásának a láthatóságát; ezt a helyi és regionális önkormányzatokkal és azok szövetségeivel való rendszeres helyi szintű együttműködés révén is meg lehetne valósítani;

16.

 megjegyzi, hogy a keleti partnerség célkitűzéseinek elérése érdekében továbbra is támogatni kell a helyi önkormányzást, amely a demokrácia egyik alappillére és sarokköve, és üdvözli az Európa Tanács Kongresszusának e téren végzett munkáját;

III.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

17.

 támogatja, hogy olyan, testre szabott megközelítést fogadjanak el a keleti partnerség célkitűzései kapcsán, amely tükrözi az uniós tagjelöltek, potenciális tagjelöltek és más partnerek eltérő igényeit, mivel az univerzális megközelítés már nem indokolt; az országspecifikus igényeket pedig a helyi és regionális közösségek igényeit is figyelembe véve kell meghatározni;

18.

 javasolja, hogy a keleti partnerség rendelkezzen rugalmasabb földrajzi hatállyal, megnyitva a lehetőséget az egyes országokkal, például bizonyos közép-ázsiai országokkal való szorosabb együttműködés előtt, valamint azonosítva a nyugat-balkáni országokkal való együttműködés területeit;

19.

 rámutat arra, hogy a megújult keleti partnerség keretében – politikai párbeszéd (CORLEAP) és területi együttműködés révén – meg kell erősíteni a regionális és helyi hálózatépítési dimenziót. Ebben az összefüggésben a Régiók Európai Bizottsága és a CORLEAP, tagjaikon és partnereiken keresztül, hozzájárulhatna ahhoz, hogy kölcsönös együttműködés és a társaktól való tanulás mechanizmusai révén megvalósuljon a keleti partnerség területi menetrendje;

20.

 véleménye szerint a partnerség hasznos abból a szempontból, hogy keretet biztosít a jó kormányzásra és a civil társadalom megerősítésére irányuló számos projekthez; mindazonáltal úgy véli, hogy általánosan érvényesíteni kell a reziliencia megerősítésére irányuló intézkedéseket, és e célból új eszközöket kell biztosítani valamennyi kormányzati szint számára;

21.

 rámutat arra, hogy a keleti partnerségen belül többszintű platformot kell létrehozni a fenntartható fejlődési célok helyi szintre való átültetéséhez; a fenntartható fejlődési célok elérése a régióban elősegítené helyi energetikai intézkedések bevezetését és az orosz energiaforrásoktól független környezetbarát rendszereket létrehozó alternatívák alkalmazását, következésképpen javítva a helyi közösségek és polgáraik megélhetését és rezilienciáját;

22.

 javasolja a keleti partnerség közös titkárságának létrehozását, amelyben az EU és az egyes partnerek megfelelően képviseltetnék magukat, ideértve a helyi és regionális szintű képviselőket is, és amelynek célja források mozgósítása, valamint projektek azonosítása és kidolgozása a partnerség fő politikai célkitűzéseivel összhangban; úgy véli, hogy egy közös titkárság révén a tagok jobban magukénak érezhetnék a projektet, valamint nagyobb lenne az átláthatóság, a koordináció és a láthatóság;

23.

 javasolja, hogy további késedelem nélkül hajtsák végre a helyi és regionális közigazgatás virtuális akadémiájára irányuló projektet (1) a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatai kapacitásépítésének megerősítése, az átláthatóság és a jó kormányzás előmozdítása, a korrupció elleni küzdelem, valamint annak érdekében, hogy támogassák a partnereket a decentralizációs reformok végrehajtásában;

24.

 támogatja, hogy a TAIEX-et és az ikerintézményi programokat terjesszék ki a keleti partnerség országainak regionális és helyi önkormányzataira azok adminisztratív kapacitásainak javítása érdekében; amennyiben a regionális és helyi önkormányzatokra is kiterjesztik az ikerintézményi projektek érdekelt feleinek hálózatát, az tovagyűrűző hatással jár, és hozzájárul a projektcélok könnyebb megvalósításához;

25.

 úgy véli, hogy az uniós és a keleti partnerségben részt vevő helyi és regionális önkormányzatoknak szánt célzott pénzügyi előirányzatok – melyeket a keleti partnerség 17 milliárd eurós gazdaságélénkítési és beruházási tervén belül kell meghatározni – elősegítenék a határokon átnyúló és területi együttműködés elterjedését, többek között az európai területi társulások (ETT-k) révén, ezáltal ösztönözve a bevált gyakorlatok megosztását és a meghatározott területi célok igényeihez igazított projektek végrehajtását;

26.

 úgy véli, hogy a keleti partnerség jobban összpontosíthatna azokra a gyakorlati projektekre és kezdeményezésekre, amelyek célja a keleti partnerek és az EU közötti összeköttetések javítása, különösen a fizikai infrastruktúra terén (közúti és vasúti közlekedés, elektromos és digitális kábelek, tengeri útvonalak, energiahálózatok összekapcsolása stb.), valamint ezek integrálása az EU digitális és távközlési piacába (pl. a barangolási díjak megszüntetése); ezért javasolja, hogy kínáljanak azonnali gazdasági ágazati integrációs lehetőségeket, beleértve az uniós belső piacba való integráció irányába tett lépéseket, valamint példátlan mértékű és ütemű pénzügyi támogatást, többek között a helyi és regionális vállalkozások fellendítése révén, különösen a társult trió országaiban működő kkv-k körében;

27.

 kéri, hogy a keleti partnerség keretében hozzanak létre egy olyan beruházási platformot, amely összefogná a nemzetközi pénzügyi intézmények erőfeszítéseit, és lehetővé tenné a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy a keleti partnerségen belül elősegítsenek kapacitásépítéssel, technikai segítségnyújtással és jó kormányzással kapcsolatos projekteket. Ez jó eszközt jelentene a fenntartható területfejlesztés ösztönzéséhez, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek megelőzéséhez, valamint a térségben a fenntartható fejlődési célok lokalizálásához és megvalósításához;

28.

 ezért javasolja, hogy az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának tapasztalatait követve dolgozzanak ki egy modellt a keleti partnerség keretében megvalósuló helyi beruházásokhoz a kormányzati, helyi és regionális érdekelt felek, valamint közintézmények által végrehajtott társadalmi és gazdasági projektek széles körének finanszírozása céljából;

29.

 úgy véli, hogy a partnerség országai számára rugalmasságot kell biztosítani a számukra leginkább releváns programok kiválasztásában, valamint a helyi és regionális szervekre irányuló programok rangsorolásában. Ezzel a Régiók Európai Bizottsága kulcsfontosságú szerepet kapna azoknak az európai partnereknek az azonosításában, amelyek készen állnak a további együttműködésre;

30.

 javasolja, hogy kezeljék prioritásként azokat az intézkedéseket és projekteket, amelyek különösen a zöld és digitális átállás kezelésére és a társadalmi-gazdasági helyreállítás fellendítésére irányulnak, és kéri, hogy a keleti partnerség államfőinek soron következő csúcstalálkozóján fogadjanak el egy helyreállítási, rezilienciaépítési és reformmenetrendet;

31.

 hangsúlyozza, hogy a partnerországok együttműködési megállapodást írtak alá a környezet állapotának romlása elleni küzdelem érdekében, külön hangsúlyozva az éghajlat-politikai fellépést, beleértve az energia és az infrastruktúra területét, valamint a hulladékcsökkentést és a biológiai sokféleség megőrzését;

32.

 hangsúlyozza, hogy a közigazgatás decentralizációja és a partnerországok helyi önkormányzatai által kezelt közügyek nagyobb aránya kulcsfontosságú tényező a mindenre kiterjedő demokrácia biztosításához és fenntartásához, illetve az emberek részvételének javításához, beleértve a nyilvános konzultáció új módszereinek támogatását (polgári vitacsoportok, részvételi demokrácia), a korrupcióellenes intézkedéseket, az emberi jogok, köztük a kisebbségek jogainak védelmét és az igazságszolgáltatási rendszerek javítását, kiállva közben az EU alapvető értékei mellett;

33.

 javasolja, hogy a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatai továbbra is működjenek együtt minden olyan partnerrel, amely az EU bővítési politikáján túlmutató helyi fejlesztési politikák előmozdítását célozza, beleértve az Európa Tanácsot és az Európai Politikai Közösséget is.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 15-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(1)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a jövőbeli keleti partnerség alakításában (HL C 79., 2020.3.10., 45. o.).

2023.5.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/14

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Célok és eszközök az intelligens vidéki Európáért

(2023/C 188/04)

Előadó:

Radim SRŠEŇ (CZ/EPP), Dolní Studénky polgármestere

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

Az előttünk álló kihívások

1.

 megismétli, hogy támogatja a vidéki területek számára szóló, 2040-ig tartó időszakra vonatkozó hosszú távú jövőképet (1), amely támogatja a területi kohéziót, és új lehetőségek teremt az innovatív vállalkozások vonzására, hozzáférést biztosít a jó minőségű munkahelyekhez, előmozdítja az új és fejlettebb készségek megszerzését, jobb infrastruktúrát és szolgáltatásokat biztosít, valamint megerősíti a fenntartható mezőgazdaság és a diverzifikált gazdasági tevékenységek szerepét;

2.

 úgy véli, hogy az európai zöld megállapodás révén a karbonsemlegesség 2050-ig történő elérése elengedhetetlen az európai társadalom jobb fellendüléséhez és az EU-ban a jó életfeltételek fenntartásához, illetve az EU globális versenyképességét biztosító innováció támogatásához;

3.

 véleménye szerint a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agressziója megmutatta, hogy az EU-n belül minden szinten – a települések, a városok, a régiók és a tagállamok részéről egyaránt – rendkívüli szükség van a rezilienciára;

4.

 úgy véli, hogy a fő európai célok elérésében kulcsszerepe van annak, hogy az új geopolitikai környezetben végrehajtsunk számos olyan ágazati és horizontális stratégiát és szakpolitikát (2), amely összeköti egymással a zöld és a digitális átállást (3);

5.

 a Lednicei Nyilatkozat (4) szellemében meg van győződve arról, hogy mindezen tervek, tevékenységek és támogatások csak akkor vezethetnek el a közös célig, ha holisztikus módon, az EU valamennyi lakosa és az EU teljes területe javára hajtják végre őket, az összes rendelkezésre álló uniós alap, szakpolitika és eszköz felhasználásával;

6.

 meggyőződése, hogy a vidéki területeket olyan területekként kell értékelni, amelyek nélkül lehetetlen az EU hosszú távú fenntartható fejlődése a fent említett célkitűzések szellemében;

7.

 hangsúlyozza, hogy az intelligens falvak koncepciója egy innovatív uniós politika és vidékfejlesztési eszköz, amely segíthet a vidék újjáélesztésében, ami a vidéki területek számára szóló hosszú távú jövőkép alapvető célja;

A jelenlegi helyzet a sebezhetőségünket mutatja

8.

 úgy véli, hogy az EU a fenntartható fejlődés mindhárom pillére – a társadalom, a környezet és a gazdaság – szempontjából sebezhető;

9.

 hangsúlyozza, hogy a vidéki területek az EU területének 80 %-át teszik ki, és az uniós lakosság 30 %-ának adnak otthont;

10.

 elismeri a vidéki és városi területek életkörülményei közötti különbségeket;

11.

 tudatában van annak, hogy az Európán kívüli forrásokból származó energia esetleges hiánya, a számos uniós országban tapasztalható számottevő talajerózió és a potenciális vízhiány kockázatokat rejt magában;

12.

 hangsúlyozza, hogy az EU területén alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz, biztosítani kell a biológiai sokféleséget, valamint ki kell terjeszteni a megújuló energiaforrások használatát;

13.

 rámutat arra, hogy az EU előtt álló alapvető kihívások közül sok nem oldható meg más módon, csak úgy, ha a vidéki területek megkapják a megfelelő támogatást, amely még mindig elégtelen;

14.

 aggodalmát fejezi ki a digitalizációhoz való hozzáférés hiánya, valamint az infrastruktúra és a szolgáltatások elégtelensége miatt, ami korlátozza a vidéki területek gazdasági fejlődését. A vidéki területek életképességének fenntartása érdekében meg kell teremteni a távmunka feltételeit. Ezenkívül biztosítani kell annak a feltételeit is, hogy vállalkozások telepedjenek meg ezekben a térségekben – idetartozik az is, hogy ugyanúgy lehessen itt cégeket működtetni, mint a városokban. A stabil és jó internet-hozzáférés előfeltétele annak, hogy a ritkán lakott területeken csúcstechnológiai vállalatok, adatintenzív iparágak és feldolgozóipari cégek telepedjenek meg. Napjainkban nagy különbségek vannak az internet-hozzáférés terén, mivel a vidéki és ritkán lakott területek ebből a szempontból messze elmaradnak a városi területektől és a városoktól. Fontos, hogy a települések és régiók széles sávú vagy mobilhálózatokon keresztül működő szociális szolgáltatásokat tudjanak nyújtani. Ehhez jobb lefedettségre és nagyobb átviteli sebességre van szükség. A rossz internet-hozzáféréssel rendelkező településeken élő emberek viszont ki vannak téve a digitális kirekesztődés kockázatának;

15.

 ismételten hangsúlyozza, hogy a munkaerőpiac alapvető változásokon megy keresztül a digitalizáció miatt, és hogy 2040-ben az EU munkaképes korú népességének 40 %-a fog felsőfokú végzettséggel rendelkezni (5), és a munkaerőpiacot a „digitális” Y és Z generációk fogják uralni;

16.

 meggyőződése, hogy az intelligens falvak koncepciójának végrehajtására vonatkozó példák megmutatják, hogy mennyire fontos ez a változást hozó új eszköz az emberek és a területek holisztikus megközelítése szempontjából (6), amely egy intelligens EU-ban összekapcsolja az intelligens településeket, az intelligens városokat és az intelligens régiókat;

Felhívás a cselekvésre

17.

 meg van győződve arról, hogy az EU jóléte az uniós térség egészének minőségétől, valamint attól függ, hogy az EU minden részén hasonló életfeltételeket teremtsenek a polgárok számára, életkortól, iskolázottságtól és társadalmi státusztól függetlenül;

18.

 ezért arra kéri az Európai Bizottságot és a társjogalkotókat, hogy olyan holisztikus megközelítést fogadjanak el az uniós fejlesztésről, amely elismeri, hogy a vidéki területek fejlesztése létfontosságú valamennyi uniós polgár számára;

19.

 arra kéri az uniós intézményeket, a tagállamokat és a régiókat, hogy aknázzák ki teljes mértékben az intelligens falvak koncepciójában mint az európai politika és a vidéki térségek fejlesztésének új, innovatív eszközében rejlő lehetőségeket. A digitális és technológiai átalakulás új kihívásokat eredményez, ugyanakkor új lehetőségeket is kínál a vidéki területek életminőségének és szolgáltatásainak javítására. Új lehetőségeket teremt a diverzifikált vidéki gazdaság számára és a munkaerőpiachoz való hozzáférés terén. Ennek eredményeként ezek az átalakulások segíthetnek a jelenlegi demográfiai kihívások kezelésében, a fiatalok vidéki területeken való megtartásában, valamint az elnéptelenedés és a képzett munkaerő elvándorlása folyamatának a visszafordításában;

20.

 szorgalmazza a vidéki területek fokozott támogatását európai és tagállami szinten annak érdekében, hogy lehetővé váljon az olyan intelligens falvak és működő város-vidék összeköttetések fejlődése – különös tekintettel a hegyvidéki, határ menti, legkülső, illetve gazdaságilag, társadalmilag és demográfiailag kiszolgáltatott helyzetben levő vidéki területekre és szigetekre, amelyeket különösen sérülékeny területként kell kezelni –, ahol az életfeltételek a lehető legnagyobb mértékben hasonlítanak a városi területekéhez, és a vidéki területeket diverzifikált gazdaságú intelligens falvak által vezetett kulturális területnek tekintik, amelynek a mezőgazdaság szerves és nem elhanyagolható része;

21.

 ismételten hangsúlyozza, hogy minden uniós politikának elő kell mozdítania e területek vonzerejét, és az alapvető szolgáltatásokhoz és a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása révén meg kell védeniük azok életminőségét és a vidéki lakosságot. Ez nemcsak a kohéziós politikára vonatkozik, hanem az EU mezőgazdasági, egységes piaci, verseny-, környezetvédelmi és energiapolitikájára is, és figyelembe kell venni a változó technológiai lehetőségeket és a társadalmi változásokat, amelyeket a páneurópai célok érdekében tett erőfeszítések váltanak ki;

22.

 hét elv alkalmazását javasolja az intelligens falvak létrehozásakor:

—

az irányváltás elve, amely szerint a technológiai eszközök fejlődése lehetővé teszi az emberek számára, hogy távmunkában dolgozzanak otthonról vagy közösségükből, és otthon vegyenek igénybe szolgáltatásokat,

—

a rövid távolságok elve, amely helyi termeléshez és fogyasztáshoz vezet, a hármas elvet alkalmazva (7),

—

az emberek és közösségek, a helyi gazdaság és a környezet rezilienciájának elve,

—

a több azonos hatással járó megoldás elve, azaz a holisztikus megközelítés elve,

—

a régiók közigazgatási határai által nem korlátozott együttműködés elve a hatékony megoldások elérése érdekében, összekapcsolva a településeket a közös érdekű kérdések megoldása érdekében,

—

a kohézió és a komplementaritás elve, amely szerint az intelligens régiók intelligens falvait és városait horizontális és vertikális területi együttműködés révén egyaránt fejlesztik, valamint egyenlő lehetőségeket biztosítanak és a kezelik a feszültségeket,

—

a „tényeken alapuló” döntéshozatal elve, amely nyílt adatokon és az eljárások átláthatóságán alapul, és amelynek értelmében a nyilvános forrásokból származó adatok a közigazgatás, a polgárok és a vállalkozók rendelkezésére állnak az olyan új megoldások érdekében, amelyek az emberek, a közösségek és a vállalkozások életét meghatározó feltételek javítására irányulnak;

23.

 úgy véli, hogy ehhez a megközelítéshez számos új, a különböző régiókra és meghatározott vidéki területekre szabott megoldásra lesz szükség, ami az innováció, a kutatás és a fejlesztés jelentős támogatását is megköveteli mind európai, mind tagállami szinten;

24.

 rámutat arra, hogy minden uniós területen – az egyes vidéki területek jellemzői alapján meghatározandó határidőn belül – valamennyi polgár számára elérhetők kell, hogy legyenek a szolgáltatások. A változó „intelligens” vidéki környezetben az élet minden területén támogatni kell a kutatást és fejlesztést;

25.

 kéri, hogy az infrastruktúrát e kritériumnak megfelelően építsék ki, figyelembe véve, hogy a közúti és vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése ugyanolyan fontos, mint az 5G hálózatok és a kapcsolódó digitális infrastruktúra fejlesztése;

26.

 intenzív támogatást kér a vidéki területek számára a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó I. szakpolitikai program teljesítéséhez (8), különösen a digitális készségek és az oktatás megerősítése, a biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrák, a vállalkozások digitális átállása és a közszolgáltatások digitalizációja terén. Üdvözli, hogy a vidéki térségek bekerültek a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatba (9);

27.

 hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni a digitálisan kirekesztett közösségek és a digitálisan kirekesztett települések kialakulását, hogy ne mélyüljenek el a társadalmi különbségek;

28.

 kéri, hogy az adott területen reálisan rendelkezésre álló valamennyi megújuló energiaforrást használjanak fel, és erőteljesen támogassák az energiatermelés és -fogyasztás lokalizálását (a „termelő-fogyasztó” koncepció fejlesztése);

29.

 kéri, hogy támogassák a vidéki területeken az energiahatékony lakások építését és felújítását annak érdekében, hogy jó körülményeket teremtsenek a meglévő lakosok és az újonnan érkezők számára;

30.

 szorgalmazza, hogy teremtsenek jobb feltételeket ahhoz, hogy diverzifikált kis- és középvállalkozások jelenhessenek meg, és hogy az induló innovatív vállalkozások a vidéki térségekben működő intelligens települések fejlődésének természetes részévé váljanak;

31.

 úgy véli, hogy a startup falvak kezdeményezése gazdasági pillérként fontos szerepet játszik az intelligens falvak fejlesztésében;

32.

 hangsúlyozza, hogy az intelligens szakosodási stratégiák végrehajtása Unió-szerte mindenhol egyformán fontos az innováció szempontjából, beleértve a vidéki területeket is;

33.

 szorgalmazza a „jó kormányzás” gyakorlatának kialakítását, beleértve a digitális közigazgatást is, amely lehetővé teszi a vidéki területeken élők számára, hogy távolról hozzáférjenek a települési, regionális és állami szolgáltatásokhoz. Ehhez az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére is szükség van;

34.

 kéri, hogy az oktatás minden korosztály számára hozzáférhető legyen, közvetlenül a helyszínen és távolról egyaránt, valamint olyan közösségi központok kialakítását szorgalmazza, amelyek számos szolgáltatást nyújtanak, a könyvtáraktól kezdve a szociális munkával bezárólag;

35.

 kéri, hogy a minőségi egészségügyi és szociális ellátás legyen decentralizált, összekapcsolt és szervezett, hogy az emberek egész életük során saját otthonukban élhessenek;

36.

 megjegyzi, hogy nagyon hasznos fejleszteni a távorvoslás, általában az e-egészségügy, valamint az új területek (pl. a virtuális valóság) lehetőségeit, amelyek a szakképzéstől a szociális ellátásig számos területen segíthetnek;

37.

 kéri, hogy az integrált mentési rendszer ne csak az egyes tagállamokon belül működjön, hanem kölcsönös együttműködés révén határokon átnyúlóan is, különösen a határ menti területeken, lehetővé téve ezáltal a vészhelyzetekre való gyors reagálást;

38.

 támogatást kér a modern mezőgazdaság és a bioökonómia fejlesztéséhez (a kék gazdaság part menti területein), valamint a körforgásos gazdaság szellemében a nyersanyagokkal és anyagokkal való felelősségteljes gazdálkodáshoz. Meggyőződése, hogy az agrárerdészet, az intelligens mezőgazdaság, az akvapónia, valamint más területek és gyakorlatok megkönnyítik a mezőgazdaságban dolgozók munkáját, növelik Európa élelmiszer-önellátását és segítenek az erózió elleni küzdelemben;

39.

 kéri, hogy vegyék figyelembe a szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozó személyek (pl. a kreatív területeken dolgozók) számának várható növekedését, hollétüktől függetlenül, és hogy a vidéki területeken otthont kapjanak;

40.

 kéri, hogy az e területre vonatkozó új megoldásokat annak figyelembevételével támogassák, hogy az új európai Bauhaus nemcsak a városokra vonatkozik, hanem egy olyan táj létrehozására is, amelynek sokszínűségét szem előtt tartják, nem feledkezve meg a biológiai sokféleség megőrzésének és elősegítésének szükségességéről;

41.

 kéri, hogy pénzügyi szempontból vegyék figyelembe, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás képessége, valamint a biológiai sokféleség és az erdők minőségének megőrzése elsősorban a vidéki területek intelligens fejlődésétől függ. Felhívja a figyelmet arra, hogy a decentralizált szennyvíztisztítás komoly lehetőségeket tartogat a kis települések számára egy adott táj vízmegtartásának javításához;

42.

 kéri, hogy a helyi lakosok egészséges életmódjának megerősítése és a fenntartható turizmus további fejlesztése érdekében teremtsék meg az aktív mobilitás (a nem motoros közlekedési infrastruktúra) feltételeit;

43.

 kiemeli, hogy az autonóm tiszta mobilitás alapvetően hozzájárul az intelligens falvak fejlődéséhez;

44.

 kéri, hogy olyan módon támogassák a közösségi munkát, amely védi a lakosság kiszolgáltatott csoportjait, különösen a nőket. A szociális munka a vidéki térségekben élő marginalizált népességcsoportok életkörülményeit, valamint a kirekesztett közösségekből származó gyermekek életkilátását javítja;

45.

 hangsúlyozza, hogy az intelligens falvaknak a regionális fejlesztési politika szerves részévé kell válniuk, és szinergiákat kell teremteniük a meglévő eszközökkel, pl. a LEADER programmal, a közösségvezérelt helyi fejlesztéssel stb. A munka során a kormányoknak és az intézményeknek minden szinten holisztikusabb módon kell bevonniuk a helyi akciócsoportokat a programozásba. Az intelligens falvak, amelyeket lehetőség szerint a helyi akciócsoportok kezelnek, növelhetik a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót;

46.

 meggyőződése, hogy a vidéki területek fejlesztésének a fenti intézkedésekkel történő támogatása révén jelentősen meg lehet erősíteni Európa rezilienciáját, és a vidéki térségekben bekövetkező változások következtében nemcsak ezeken a területeken, hanem a városokban is magasabb életminőség lesz biztosítható, továbbá erősödni fog az EU versenyképessége, a környezet minősége és a társadalmi kohézió;

47.

 rámutat arra, hogy a kihívások nagysága miatt a pénzügyi forrásokat és minden tevékenységet nagyban a vidéki térségekre, valamint a városi és vidéki területek közötti kapcsolatok fejlesztésére kell koncentrálni; szükségesnek tartja a fejlesztési eszközök összekapcsolását, a széttagoltságuk csökkentését, valamint a LEADER/közösségvezérelt helyi fejlesztés, az intelligens falvak kezdeményezései és a helyi akciócsoportok közötti szinergiák megerősítését, amelyeket minden európai forrásból – köztük az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a KAP-ból vagy a Next Generation EU alapokból – kell finanszírozni. Mindezek az eszközök elengedhetetlenek a vidéki területek koherens fejlődésének előmozdításához;

48.

 kéri, hogy fokozatosan változtassák meg az uniós forrásokból származó támogatások elosztására vonatkozó kritériumokat annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az EU vidéki területeinek területi részesedését és az ott található települések számát;

49.

 kéri, hogy a 2027 utáni kohéziós politika tartalmazzon konkrét uniós szintű regionális célzást és specifikus forráselkülönítést a vidéki területek számára. A támogatás mértékének el kell érnie egy, a partnerségi megállapodásokban rögzített küszöbértéket. A vidéki térségekre gyakorolt hatások vizsgálata szempontjából és a „ne árts a kohéziónak” elvvel összhangban ennek ki kell terjednie az EU költségvetésében szereplő egyéb, területi dimenzióval rendelkező szakpolitikákra is, beleértve a Next Generation EU utódprogramjait is;

Nyomonkövetési rendszer

50.

 üdvözli a vidéki területek fejlődésének nyomon követésére szolgáló mutatókat létrehozó vidéki megfigyelőközpont megalapítását, mivel alapvető fontosságú, hogy valamennyi uniós országban legalább NUTS3 szintű adatok álljanak rendelkezésre. Fontosnak tartja, hogy a tagállamok ezeket az adatokat évente a nyilvánosság – többek között a tudományos közösség – számára hozzáférhető nyílt adatformátumban rendelkezésre bocsássák;

51.

 felhívja a figyelmet arra, hogy a vidéki területek számára szóló új hosszú távú jövőképen és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új területfejlesztési menetrenden túllépve sürgősen létre kell hozni egy olyan európai vidékfejlesztési menetrendet, amely a 174. cikk szerinti régiók esetében lehetővé teszi a strukturális alapok felhasználásának konkrét mutatók segítségével történő ellenőrzését. A mutatókat úgy kell meghatározni, hogy legyenek egyrészt a vidéki térségek teljes területére vonatkozó alapmutatók (pl. a digitális infrastruktúra területén), másrészt legyenek egyedi mutatók, figyelembe véve az egyes területek sajátos helyzetét a hegyvidéki régiókra, a szigetekre, a vidéki térségekre, a demográfiai és ipari hanyatlással küzdő területekre stb. vonatkozó konkrét adatokkal. Ezeket a mutatókat szubregionális szinten (például NUTS 3 és LAU) kell meghatározni, ugyanis itt tapasztalhatók a legnagyobb fejlettségbeli egyenlőtlenségek, és ezeket a mutatókat az összes uniós szakpolitika vidéki térségekre gyakorolt hatásainak vizsgálata során alkalmazni kell;

52.

 arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a vidéki területek számára szóló hosszú távú jövőkép végrehajtásáról készített értékelő jelentésébe foglalja bele a célkitűzésekre és mutatókra vonatkozó javaslatokat. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot arra, hogyan lehetne ezeket a célokat a meglévő uniós nyomonkövetési rendszerekbe (pl. az európai szemeszterbe) integrálni;

53.

 arra kéri a tagállamokat és a régiókat, hogy működjenek együtt a vidéki térségekben végbemenő változások mérésére szolgáló mutatók kidolgozásában és alkalmazásában;

54.

 úgy véli, hogy nagy lehetőségek vannak a rendszeres – például műholdakon keresztül történő – adatgyűjtésben, és kéri azok megfelelő felhasználását;

55.

 tudatában van annak, hogy az életminőséget nem lehet csak mennyiségileg értékelni; ezért uniós támogatást kér olyan kutatási projektek számára, amelyek olyan egyéb, különösen minőségi mutatók és módszerek létrehozásához vezetnek, amelyek lehetővé teszik a vidéki területek fejlettségi szintjének és dinamikájának elemzését, ami lehetővé teszi e fejlődés holisztikus áttekintését, valamint az EU területének és társadalmának további fejlesztésével kapcsolatos leghatékonyabb beavatkozások támogatását.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 15-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(1)  COM(2021) 345 final

(2)  Ilyen például a 8. környezetvédelmi cselekvési terv, a szennyező anyag-mentességi cselekvési terv, a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia, a REPowerEU, a 2030-ig tartó időszakra szóló digitális iránytű, „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program.

(3)  COM(2022) 289

(4)  https://memportal.cor.europa.eu/Handlers/ViewDoc.ashx?doc=COR-2022-05357-00-00-DECL-TRA-HU.docx

(5)  Lutz, W., Goujon, A., Kc, S., Stonawski, M. és Stilianakis, N., Demographic and Human Capital Scenarios for the 21st Century: 2018 assessment for 201 countries [Demográfiai és emberi erőforrással kapcsolatos forgatókönyvek a XXI. századra: 2018. évi értékelés 201 országra vonatkozóan], EUR 29113 EN, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2018, ISBN 978–92–79–78024–0 (online), JRC111148.

(6)  Lásd a bevált gyakorlatok példáit, amelyeket az „Innovatív régió – Lehetőségek és kihívások” címmel az Európai Tanács cseh elnökségének keretében 2022-ben Jeseníkben megrendezett konferencián mutattak be:https://mmr.cz/en/microsites/pres/akce/cz-pres-konference-inovativni-region-prilezitosti.

(7)  A gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elve.

(8)  COM(2021) 574 final.

(9)  https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/library/european-declaration-digital-rights-and-principles

III Előkészítő jogi aktusok

Régiók Bizottsága

Az RB 154. plenáris ülésszaka, 2023. 03. 15. – 2023. 03. 16.

2023.5.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/19

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Rövid távú szálláshelykiadás: a helyi közösségek, vállalkozók és utazók rövid távú bérleti igényeinek kiegyensúlyozása

(2023/C 188/05)

Előadó:

Roberto CIAMBETTI (ECR/IT), Veneto régió tanácsának elnöke és tagja

Referenciadokumentum:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról, valamint az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról

COM/2022/571 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(1) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)

A szállásadók által kínált rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások évek óta léteznek az egyéb szálláshely-szolgáltatások, például szállodák, ifjúsági szállók vagy panziók alternatívájaként. A platformgazdaság növekedésének eredményeként a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatás volumene Unió-szerte jelentős mértékben bővül. Bár a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások számos lehetőséget teremtenek a vendégek, a szállásadók és a teljes idegenforgalmi ökoszisztéma számára, gyors növekedésük különösen a helyi közösségek és hatóságok körében aggályokat és nehézségeket is okoz. Az egyik fő kihívás a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokra vonatkozó megbízható információk hiánya, mint például a szállásadó kiléte, a szolgáltatásnyújtás helye és időtartama, ami megnehezíti a hatóságok számára a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások hatásának felmérését, továbbá a megfelelő és arányos szakpolitikai válaszok kidolgozását és érvényesítését.

(1)

A szállásadók által kínált rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások évek óta léteznek az egyéb szálláshely-szolgáltatások, például szállodák, ifjúsági szállók vagy panziók alternatívájaként. A platformgazdaság növekedésének eredményeként a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatás volumene Unió-szerte jelentős mértékben bővül. Egyes platformok eljárásmódját a jogszabályok és szabályok tekintetében a meg nem felelés és az együttműködés hiánya jellemezte. Bár a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások számos lehetőséget teremtenek a vendégek, a szállásadók és a teljes idegenforgalmi ökoszisztéma számára, gyors növekedésük különösen a helyi közösségek és hatóságok körében aggályokat és nehézségeket is okoz. Az egyik fő kihívás a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokra vonatkozó megbízható információk hiánya, mint például a szállásadó kiléte, a szolgáltatásnyújtás helye és időtartama, ami megnehezíti a hatóságok számára a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások hatásának felmérését, továbbá a megfelelő és arányos szakpolitikai válaszok kidolgozását és érvényesítését.

2. módosítás

(3) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)

E célból harmonizált szabályokat kell megállapítani a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokkal összefüggő adatok előállítására és megosztására vonatkozóan, ami javítani fogja a hatóságoknak a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos adatokhoz való hozzáférését és ezen adatok minőségét, ez pedig lehetővé teszi e hatóságok számára, hogy az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó politikákat eredményes és arányos módon alakítsák ki és hajtsák végre.

(3)

E célból harmonizált szabályokat kell megállapítani a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokkal összefüggő adatok előállítására és megosztására vonatkozóan, ami javítani fogja a hatóságoknak a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos adatokhoz való hozzáférését és ezen adatok minőségét, ez pedig lehetővé teszi e hatóságok számára, hogy az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó politikákat eredményes és arányos módon alakítsák ki és hajtsák végre. Ez azt jelenti, hogy meg kell őrizni a platformok számára nyitva álló lehetőségeket, ugyanakkor tiszteletben kell tartani az olyan közpolitikai célkitűzéseket, mint a rendelkezésre álló és megfizethető lakhatás és a városközpontok védelme, különösen ha Európában romlanak a gazdasági feltételek. A platformokon keresztül nyújtott rövid távú szálláshelykiadás és ennek hatása nem áshatja alá a turizmus nagyfokú elfogadottságát az európai régiókban és városokban, és nem ronthatja a környékek élhetőségét;

3. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)

E rendeletnek nem célja a vám- vagy adószabályok betartásának biztosítása, és nem érinti a tagállamok bűncselekményekkel kapcsolatos hatásköreit. Ennek megfelelően nem érinti a tagállamoknak vagy az Uniónak az említett területeken fennálló hatáskörét, illetve az ilyen hatáskör alapján az említett területeken az adatokhoz való hozzáférésre, azok megosztására és felhasználására vonatkozóan elfogadott nemzeti vagy uniós jogi eszközöket. Ezért ki kell zárni a rendelet alapján kezelt személyes adatok bűnüldözési, vagy adó- és vámügyi célokra történő esetleges jövőbeli felhasználását.

(5)

E rendeletnek nem célja a vám- vagy adószabályok betartásának biztosítása, és nem érinti a tagállamok bűncselekményekkel kapcsolatos hatásköreit. Ennek megfelelően nem érinti a tagállamoknak vagy az Uniónak az említett területeken fennálló hatáskörét, illetve az ilyen hatáskör alapján az említett területeken az adatokhoz való hozzáférésre, azok megosztására és felhasználására vonatkozóan elfogadott nemzeti vagy uniós jogi eszközöket. Ezért ki kell zárni a rendelet alapján kezelt személyes adatok bűnüldözési, vagy adó- és vámügyi célokra történő esetleges jövőbeli felhasználását. A „nemzeti” kifejezés a jogalkotás és a végrehajtás valamennyi területén mindig magában foglalja a regionális, önkormányzati és vidéki szintet is.

4. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(9)

A nyilvántartásba vételi eljárások lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára, hogy a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatással összefüggésben információkat gyűjtsenek a szállásadókról és a szálláshelyekről. A nyilvántartási számnak, amely a bérelt szálláshely-egység egyedi azonosítója, biztosítania kell, hogy a platformok által gyűjtött és megosztott adatokat megfelelően hozzá lehessen rendelni a szállásadókhoz és a szálláshelyekhez. Ezért az illetékes hatóságok feladata, hogy amennyiben adatokat kívánnak kapni a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok szolgáltatóitól, nemzeti, regionális vagy helyi szintű nyilvántartásba vételi eljárásokat vezessenek be vagy tartsanak fenn a szállásadók és szálláshelyeik számára.

(9)

A nyilvántartásba vételi eljárások lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára, hogy a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatással összefüggésben információkat gyűjtsenek a szállásadókról és a szálláshelyekről. A nyilvántartási számnak, amely a bérelt szálláshely-egység egyedi azonosítója, biztosítania kell, hogy a platformok által gyűjtött és megosztott adatokat megfelelően hozzá lehessen rendelni a szállásadókhoz és a szálláshelyekhez. Ezért az illetékes hatóságok feladata, hogy amennyiben adatokat kívánnak kapni a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok szolgáltatóitól, nemzeti, regionális vagy helyi szintű nyilvántartásba vételi eljárásokat vezessenek be vagy tartsanak fenn a szállásadók és szálláshelyeik számára. Az e rendelet szerinti nyilvántartásba vételi eljárás nem érinti az esetleges egyéb jelentéstételi kötelezettségeket, például az adózás, a népesség-nyilvántartás és a statisztika területén.

Indokolás

Ez a rendelet nem érintheti a szállásadókra és a platformokra más – az uniós joggal összhangban álló – jogszabályokon vagy szabályok alapján kirótt jelentéstételi kötelezettségeket.

5. módosítás

(12) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(12)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a szállásadók számára olyan további információk és dokumentumok benyújtását írják elő, amelyek igazolják a nemzeti jogban megállapított követelményeknek, például az egészségügyi és biztonsági követelményeknek, valamint a fogyasztóvédelmi követelményeknek való megfelelést. A tagállamok különösen az egyenlő hozzáférés és a befogadás biztosítása érdekében előírhatják a szállásadók számára, hogy adjanak meg információkat a nemzeti vagy helyi akadálymentességi követelményekkel kapcsolatban a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatás keretében kínált szálláshelyek akadálymentességére vonatkozóan. Azonban az esetleges követelményeknek meg kell felelniük a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvének – azaz egy jogszerű szabályozási cél eléréséhez megfelelőnek és szükségesnek kell lenniük –, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek és a 2006/123/EK irányelvnek. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az e rendelet hatálya alá nem tartozó kérdésekkel kapcsolatos, az uniós jognak megfelelő adatszolgáltatási követelményeket határozzanak meg a szállásadók számára, mint például a nem fizetett tartózkodások, beleértve azokat az eseteket, amikor az elszállásolás kiszolgáltatott személyekre, például menekültekre vagy átmeneti védelem alá tartozó személyekre vonatkozik.

(12)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a szállásadók számára olyan további információk és dokumentumok benyújtását írják elő, amelyek igazolják a nemzeti jogban megállapított követelményeknek, például az adózási , egészségügyi és biztonsági követelményeknek, valamint a fogyasztóvédelmi követelményeknek való megfelelést. A tagállamok különösen az egyenlő hozzáférés és a befogadás biztosítása érdekében előírhatják a szállásadók számára, hogy adjanak meg információkat a nemzeti vagy helyi akadálymentességi követelményekkel kapcsolatban a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatás keretében kínált szálláshelyek akadálymentességére vonatkozóan. Azonban az esetleges követelményeknek meg kell felelniük a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvének – azaz egy jogszerű szabályozási cél eléréséhez megfelelőnek és szükségesnek kell lenniük –, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek és a 2006/123/EK irányelvnek. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az e rendelet hatálya alá nem tartozó kérdésekkel kapcsolatos, az uniós jognak megfelelő adatszolgáltatási követelményeket határozzanak meg a szállásadók számára, mint például a nem fizetett tartózkodások, beleértve azokat az eseteket, amikor az elszállásolás kiszolgáltatott személyekre, például menekültekre vagy átmeneti védelem alá tartozó személyekre vonatkozik.

6. módosítás

(16) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(16)

Az (EU) 2022/2065 rendelet 31. cikke bizonyos, a kellő gondosságra vonatkozó követelményeket állapít meg azon online platformokat üzemeltető szolgáltatók számára, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel. Ezek a követelmények a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokra vonatkoznak a kereskedőnek minősülő szállásadók által kínált rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások tekintetében. A rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatás ágazatát azonban az jellemzi, hogy a szállásadók gyakran magánszemélyek, akik alkalmi, személyközi alapon nyújtanak rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatást, és nem feltétlenül felelnek meg az uniós jog szerinti „kereskedőnek” való minősítés feltételeinek. Ezért az (EU) 2022/2065 rendelet 31. cikke szerinti „beépített megfelelés a kialakítás által” fogalmával és célkitűzésével összhangban, valamint annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok ellenőrizhessék, hogy teljesülnek-e az alkalmazandó nyilvántartásba vételi kötelezettségek, indokolt a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások összefüggésében egyedi feltételeket alkalmazni a kialakítás általi megfelelésre, beleértve azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket az uniós jog értelmében kereskedőnek nem minősülő szállásadók kínálnak. A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy nyilvántartási szám megadása nélkül ne lehessen szolgáltatást nyújtani azokban az esetekben, amikor a szállásadó ilyen nyilvántartási szám meglétéről nyilatkozik. Ez nem jelenthet olyan kötelezettséget a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok számára , hogy általánosságban nyomon kell követniük a szállásadók által a platformjukon keresztül kínált szolgáltatásokat, sem pedig egy olyan általános tényfeltáró kötelezettséget , amelynek célja a nyilvántartási szám pontosságának ellenőrzése a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásra vonatkozó ajánlat közzététele előtt.

(16)

Az (EU) 2022/2065 rendelet 31. cikke bizonyos, a kellő gondosságra vonatkozó követelményeket állapít meg azon online platformokat üzemeltető szolgáltatók számára, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel. Ezek a követelmények a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokra vonatkoznak a kereskedőnek minősülő szállásadók által kínált rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások tekintetében. A rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatás ágazatát azonban az jellemzi, hogy a szállásadók gyakran magánszemélyek, akik alkalmi, személyközi alapon nyújtanak rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatást, és nem feltétlenül felelnek meg az uniós jog szerinti „kereskedőnek” való minősítés feltételeinek. Ezért az (EU) 2022/2065 rendelet 31. cikke szerinti „beépített megfelelés a kialakítás által” fogalmával és célkitűzésével összhangban, valamint annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok ellenőrizhessék, hogy teljesülnek-e az alkalmazandó nyilvántartásba vételi kötelezettségek, indokolt a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások összefüggésében egyedi feltételeket alkalmazni a kialakítás általi megfelelésre, beleértve azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket az uniós jog értelmében kereskedőnek nem minősülő szállásadók kínálnak. A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy nyilvántartási szám megadása nélkül ne lehessen szolgáltatást nyújtani azokban az esetekben, amikor a szállásadó ilyen nyilvántartási szám meglétéről nyilatkozik. Ezt a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok számára előírt általános tényfeltáró kötelezettségnek kell kísérnie , amelynek célja a nyilvántartási szám pontosságának ellenőrzése a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásra vonatkozó ajánlat közzététele előtt.

Indokolás

A platformokat kötelezni kell a regisztrációs szám pontosságának ellenőrzésére.

7. módosítás

(18) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(18)

Lehetővé kell tenni azon illetékes hatóságok számára, amelyek a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoktól információkat kívánnak kapni a szállásadók tevékenységeiről és nyilvántartási rendszerrel rendelkeznek, hogy rendszeres időközönként szerezhessenek tevékenységi adatokat az online platformoktól. A lekérhető adatok típusát teljes mértékben harmonizálni kell, és tartalmazniuk kell azon éjszakák számát, amelyekre a nyilvántartásba vett szálláshelyet kibérelték, a szálláshelyen tartózkodó vendégek számát éjszakánként, a szálláshely nyilvántartási számát és a hirdetés URL-jét, amelyre a szállásadó és a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásra kínált szálláshely azonosításának lehetővé tételéhez van szükség azokban az esetekben, amikor a nyilvántartási szám hiányzik vagy hibás . A tevékenységi adatok, a nyilvántartási szám és a szálláshelyre vonatkozó hirdetés URL-jének megadására irányuló kötelezettség csak azokra az online platformokra vonatkozik, amelyek ténylegesen elősegítik a szállásadók és a vendégek közötti közvetlen ügyletek létrejöttét, mivel csak ezek a platformok képesek adatokat gyűjteni például arról, hogy hány éjszakára bérelték ki az adott szálláshelyet, továbbá a szálláshelyen éjszakánként tartózkodó vendégek számáról. Amennyiben az uniós jog másként nem rendelkezik, a tagállamok nem tarthatnak fenn vagy vezethetnek be olyan, az e rendeletben meghatározottaktól eltérő intézkedéseket, amelyek előírják a platformok számára, hogy a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókról és tevékenységeikről jelentést tegyenek.

(18)

Lehetővé kell tenni azon illetékes hatóságok számára, amelyek a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoktól információkat kívánnak kapni a szállásadók tevékenységeiről és nyilvántartási rendszerrel rendelkeznek, hogy rendszeres időközönként szerezhessenek tevékenységi adatokat az online platformoktól. A lekérhető adatok típusát teljes mértékben harmonizálni kell, és tartalmazniuk kell azon éjszakák számát, amelyekre a nyilvántartásba vett szálláshelyet kibérelték, a szálláshelyet kibérlő vendégek számát éjszakánként, a szálláshely nyilvántartási számát és a hirdetés URL-jét . Abban az esetben, ha a nyilvántartási szám hiányzik vagy hibás, az adatoknak tartalmazniuk kell a szálláshely címét, beleértve az apartman pontos számát is , amelyre a szállásadó és a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásra kínált szálláshely azonosításának lehetővé tételéhez van szükség. A tevékenységi adatok, a nyilvántartási szám és a szálláshelyre vonatkozó hirdetés URL-jének megadására irányuló kötelezettség csak azokra az online platformokra vonatkozik, amelyek ténylegesen elősegítik a szállásadók és a vendégek közötti közvetlen ügyletek létrejöttét, mivel csak ezek a platformok képesek adatokat gyűjteni például arról, hogy hány éjszakára bérelték ki az adott szálláshelyet, továbbá a szálláshelyen éjszakánként tartózkodó vendégek számáról. Amennyiben az uniós jog másként nem rendelkezik, a tagállamok nem tarthatnak fenn vagy vezethetnek be olyan, az e rendeletben meghatározottaktól eltérő intézkedéseket, amelyek előírják a platformok számára, hogy a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókról és tevékenységeikről jelentést tegyenek.

Indokolás

Azokban az esetekben, amikor a regisztrációs szám hiányzik vagy helytelen, az URL nem segít a szállásadó és a szálláshely azonosításában. Meg kell adnia a pontos címet, beleértve az apartman számát is.

8. módosítás

(23) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(23)

Az egységes digitális belépési pontoknak lehetővé kell tenniük a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok számára, hogy az adattovábbítással kapcsolatos hibák és következetlenségek csökkentése és a megfeleléssel összefüggő terhek enyhítése érdekében véletlenszerűen ellenőrizzék a nyilvántartási szám érvényességét vagy az önbevallások pontosságát. Az egységes digitális belépési pontnak – amellett, hogy nem írja elő a nyilvántartási szám tényleges tárolását – lehetővé kell tennie szúrópróbaszerű ellenőrzések elvégzését, akár automatikusan, olyan alkalmazásprogramozási felület segítségével, amely lehetővé teszi a nyilvántartási számnak az egységes digitális belépési ponthoz kapcsolódó tagállami egyedi nyilvántartásba vételi eljárások adott nyilvántartás alapján történő ellenőrzését, vagy manuálisan, például a nyilvántartási szám online interfészen történő megadásával és érvényességének visszaigazolásával. A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok számára lehetővé kell tenni, hogy további ellenőrzéseket is végezhessenek az egységes digitális belépési ponton keresztül. A tagállamoknak a már rendelkezésükre álló eszközök felhasználásával továbbra is érvényesíteniük kell a nyilvántartásba vételi kötelezettségeket.

(23)

Az egységes digitális belépési pontoknak lehetővé kell tenniük a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok számára, hogy az adattovábbítással kapcsolatos hibák és következetlenségek csökkentése és a megfeleléssel összefüggő terhek enyhítése érdekében ellenőrizzék a nyilvántartási szám érvényességét vagy az önbevallások pontosságát. Az egységes digitális belépési pontnak – amellett, hogy nem írja elő a nyilvántartási szám tényleges tárolását – lehetővé kell tennie szúrópróbaszerű ellenőrzések elvégzését, akár automatikusan, olyan alkalmazásprogramozási felület segítségével, amely lehetővé teszi a nyilvántartási számnak az egységes digitális belépési ponthoz kapcsolódó tagállami egyedi nyilvántartásba vételi eljárások adott nyilvántartás alapján történő ellenőrzését, vagy manuálisan, például a nyilvántartási szám online interfészen történő megadásával és érvényességének visszaigazolásával. A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok számára lehetővé kell tenni, hogy további ellenőrzéseket is végezhessenek az egységes digitális belépési ponton keresztül. A tagállamoknak a már rendelkezésükre álló eszközök felhasználásával továbbra is érvényesíteniük kell a nyilvántartásba vételi kötelezettségeket.

Indokolás

A szúrópróbaszerű ellenőrzések nem elegendőek. A nyilvántartási számok meghatározott formátumúak, automatikusan ellenőrizhetők, ezáltal csökkentve a terheket.

9. módosítás

(26) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(26)

Arányos, korlátozott és kiszámítható uniós szintű keretre van szükség a tevékenységi adatok és nyilvántartási számok átlátható megosztásához, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) követelményeinek megfelelően. Ennek elérése érdekében a tagállamoknak jegyzékbe kell venniük azokat a nemzeti, regionális és helyi szintű illetékes hatóságokat, amelyek a területükön található szálláshelyekre vonatkozó tevékenységi adatok igénylése céljából nyilvántartásba vételi eljárást alakítottak ki vagy tartanak fenn. Ezeket az adatokat csak a nyilvántartásba vételi eljárásoknak vagy a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és azok nyújtására vonatkozó végrehajtási szabályoknak való megfelelés nyomon követése céljából szabad kezelni. Ez utóbbi esetben az ilyen adatkezelés csak akkor engedélyezhető, ha a szóban forgó szabályok megkülönböztetésmentesek, arányosak és megfelelnek az uniós jognak, beleértve a szolgáltatások szabad mozgására és a letelepedés szabadságára vonatkozó szabályokat, valamint a 2006/123/EK irányelv szabályait. Az adatvédelemre vonatkozó uniós jognak való megfelelés érdekében a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és azok nyújtására vonatkozó szabályoknak az (EU) 2016/679 rendelet követelményeivel összhangban meg kell határozniuk az adatkezelés célját. A tevékenységi adatok – a személyes adatok kivételével – azon hatóságok számára is alapvető fontosságúak, amelyek a kiegyensúlyozott idegenforgalmi ökoszisztéma előmozdítására irányuló erőfeszítések részeként ilyen szabályokat dolgoznak ki, beleértve a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és e szolgáltatások nyújtására vonatkozó hatékony és arányos szabályokat is. A legfeljebb 1 éves adatmegőrzési időszaknak lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára, hogy biztosítsák a szállásadókra vagy a bérelt szálláshelyekre vonatkozó szabályoknak és rendelkezéseknek való megfelelést, valamint a szakpolitika kialakítását.

(26)

Arányos, korlátozott és kiszámítható uniós szintű keretre van szükség a tevékenységi adatok és nyilvántartási számok átlátható megosztásához, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) követelményeinek megfelelően. Ennek elérése érdekében a tagállamoknak jegyzékbe kell venniük azokat a nemzeti, regionális és helyi szintű illetékes hatóságokat, amelyek a területükön található szálláshelyekre vonatkozó tevékenységi adatok igénylése céljából nyilvántartásba vételi eljárást alakítottak ki vagy tartanak fenn. Ezeket az adatokat csak a nyilvántartásba vételi eljárásoknak vagy a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és azok nyújtására vonatkozó végrehajtási szabályoknak való megfelelés nyomon követése céljából szabad kezelni. Ez utóbbi esetben az ilyen adatkezelés csak akkor engedélyezhető, ha a szóban forgó szabályok megkülönböztetésmentesek, arányosak és megfelelnek az uniós jognak, beleértve a szolgáltatások szabad mozgására és a letelepedés szabadságára vonatkozó szabályokat, valamint a 2006/123/EK irányelv szabályait. E rendelkezések megsértése csak akkor vélelmezhető, ha a jogsértést bíróság előtt kétséget kizáróan megállapították. Az adatvédelemre vonatkozó uniós jognak való megfelelés érdekében a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és azok nyújtására vonatkozó szabályoknak az (EU) 2016/679 rendelet követelményeivel összhangban meg kell határozniuk az adatkezelés célját. A tevékenységi adatok – a személyes adatok kivételével – azon hatóságok számára is alapvető fontosságúak, amelyek a kiegyensúlyozott idegenforgalmi ökoszisztéma előmozdítására irányuló erőfeszítések részeként ilyen szabályokat dolgoznak ki, beleértve a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és e szolgáltatások nyújtására vonatkozó hatékony és arányos szabályokat is. A legfeljebb 1 éves adatmegőrzési időszaknak lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára, hogy biztosítsák a szállásadókra vagy a bérelt szálláshelyekre vonatkozó szabályoknak és rendelkezéseknek való megfelelést, valamint a szakpolitika kialakítását.

10. módosítás

(34) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(34)

A Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell ezt a rendeletet, és nyomon kell követnie, hogy az milyen hatást gyakorol a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokon keresztül kínált, rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások nyújtására az Unióban. Az értékelésnek ki kell terjednie a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok szolgáltatóira gyakorolt hatásokra, valamint a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatás nyújtására vonatkozó nemzeti, regionális és helyi szabályok tartalmára és arányosságára vonatkozó adatok fokozott elérhetőségének esetleges hatásaira. Az ágazatban zajló változások széles körű felmérése érdekében az értékelésnek figyelembe kell vennie a tagállamok és az érdekelt felek tapasztalatait is.

(34)

A Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell ezt a rendeletet, és nyomon kell követnie, hogy az milyen hatást gyakorol a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokon keresztül kínált, rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások nyújtására az Unióban. Az értékelésnek ki kell terjednie a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok szolgáltatóira gyakorolt hatásokra, valamint az adatok fokozott elérhetőségének , használhatóságának és minőségének esetleges hatásaira. Az ágazatban zajló változások széles körű felmérése érdekében az értékelésnek figyelembe kell vennie a tagállamok illetékes hatóságai és az érdekelt felek tapasztalatait is.

Indokolás

A szabályok arányosságát a szolgáltatási irányelvvel összhangban lévő, a nemzeti, regionális és helyi szabályokra vonatkozó értesítési eljárás garantálja.

11. módosítás

2. cikk, (2) és (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   Ez a rendelet nem érinti a következőket:

(2)   Ez a rendelet nem érinti a következőket:

a)

az olyan nemzeti, regionális vagy helyi szabályok, amelyek a szállásadók által kínált rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokat vagy az azokhoz való hozzáférést szabályozzák, kivéve, ha e rendelet kifejezetten másként rendelkezik;

a)

az olyan nemzeti, regionális vagy helyi szabályok, amelyek a szállásadók által kínált rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokat vagy az azokhoz való hozzáférést szabályozzák, kivéve, ha e rendelet kifejezetten másként rendelkezik;

b)

a területfejlesztést vagy földhasználatot szabályozó nemzeti, regionális vagy helyi szabályok , város- és területrendezési vagy építési szabványok ;

b)

a területfejlesztést vagy földhasználatot , város- és területrendezést, építési szabványokat vagy lakhatási jogot szabályozó nemzeti, regionális vagy helyi szabályok;

c)

a bűncselekmények megelőzését, nyomozását, felderítését vagy a büntetőeljárás lefolytatását, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtását szabályozó uniós vagy nemzeti jog;

c)

a bűncselekmények megelőzését, nyomozását, felderítését vagy a büntetőeljárás lefolytatását, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtását szabályozó uniós vagy nemzeti jog;

d)

az adók, vámok és egyéb illetékek kezelését, beszedését, végrehajtását és behajtását szabályozó uniós vagy nemzeti jog.

d)

az adók, vámok és egyéb illetékek kezelését, beszedését, végrehajtását és behajtását szabályozó uniós vagy nemzeti jog.

(3)   Ez a rendelet nem érinti az online rövid távú bérbeadással foglalkozó platformok által nyújtott szolgáltatásoknak és a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások nyújtásának egyéb vonatkozásait szabályozó egyéb uniós jogi aktusokban megállapított szabályokat, különös tekintettel a következőkre:

(3)   Ez a rendelet nem érinti az online rövid távú bérbeadással foglalkozó platformok által nyújtott szolgáltatásoknak és a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások nyújtásának egyéb vonatkozásait szabályozó egyéb uniós jogi aktusokban megállapított szabályokat, különös tekintettel a következőkre:

a)

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (37);

b)

az (EU) 2022/2065 rendelet;

c)

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (38);

d)

a 2000/31/EK irányelv;

e)

a 2006/123/EK irányelv;

f)

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (39);

g)

a Tanács 2010/24/EU irányelve (40); valamint

h)

a Tanács 2011/16/EU irányelve (41).

a)

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (37);

b)

az (EU) 2022/2065 rendelet;

c)

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (38);

d)

a 2000/31/EK irányelv;

e)

a 2006/123/EK irányelv;

f)

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (39);

g)

a Tanács 2010/24/EU irányelve (40);

h)

a Tanács 2011/16/EU irányelve (41); és

i)

a 692/2011EU rendelet.

Indokolás

Hiányoznak itt a lakhatást szabályozó jogszabályok, például a bérleti jogról szóló jogszabály, a szociális lakhatásról szóló jogszabály, valamint egy fontos, a statisztikákra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó uniós rendelet.

12. módosítás

3. cikk, 2., 10. és 11. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.

„szállásadó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely díjazás ellenében rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatást nyújt vagy kíván nyújtani, hivatásszerűen vagy nem hivatásszerűen, valamely rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformon keresztül;

2.

„szállásadó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely díjazás ellenében rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatást nyújt vagy kíván nyújtani, hivatásszerűen vagy nem hivatásszerűen, valamely rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformon keresztül , akár állandó, akár időszakos jelleggel, és függetlenül attól, hogy a szóban forgó bérbeadási szolgáltatást közvetlenül, vagy turisztikai ingatlankezelő vagy -értékesítő cégen vagy hasonlón keresztül nyújtja-e ;

[…]

 

[…]

 

10.

„illetékes hatóság”: valamely tagállam olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatósága, amely a nyilvántartásba vételi eljárások irányítása és érvényesítése és/vagy a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokra vonatkozó adatok gyűjtése terén illetékességgel rendelkezik;

10.

„illetékes hatóság”: valamely tagállam olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatósága, amely a nyilvántartásba vételi eljárások irányítása és érvényesítése és/vagy a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokra vonatkozó adatok gyűjtése terén illetékességgel rendelkezik és/vagy olyan hatóságok, amelyek a „szálláshelyekre” és „szállásadókra” vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek való megfelelés (pl. területrendezés vagy építési szabványok) ellenőrzéséért felelősek ;

11.

„tevékenységi adatok”: azon éjszakák száma, amelyekre az adott szálláshelyet bérbe vették, valamint azon vendégek száma, akik az adott éjszakán a szálláshelyen tartózkodtak;

11.

„tevékenységi adatok”: azon éjszakák száma, amelyekre az adott szálláshelyet bérbe vették, valamint azon vendégek száma az adott éjszakán , akik a szálláshelyen tartózkodtak;

Indokolás

A 2006/123 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a „szolgáltatás” fogalma magában foglal minden önálló gazdasági tevékenységet, amelyet rendszerint díjazás ellenében nyújtanak. A rövid távú bérbeadási szolgáltatások a szolgáltatási irányelv értelmében vett „szolgáltatásoknak” minősülnek, így az irányelv hatálya alá tartoznak.

13. módosítás

4. cikk, (2) és (5) bekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)

a nyilvántartásba vételi eljárások a szállásadók nyilatkozatai alapján működjenek;

a)

a nyilvántartásba vételi eljárások a szállásadók nyilatkozatai alapján működjenek;

b)

a nyilvántartásba vételi eljárások lehetővé tegyék egy adott szálláshely nyilvántartási számának az 5. cikk (1) bekezdésében említett információk és adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésében előírt igazoló dokumentumok szállásadó általi benyújtását követő automatikus és azonnali kiadását;

b)

a nyilvántartásba vételi eljárások lehetővé tegyék egy adott szálláshely nyilvántartási számának az 5. cikk (1) bekezdésében említett információk és adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésében előírt igazoló dokumentumok szállásadó általi benyújtását követő automatikus és azonnali kiadását;

c)

egy adott szálláshelyre ne vonatkozzon egynél több nyilvántartásba vételi eljárás;

c)

egy adott szálláshelyre ne vonatkozzon egynél több , e rendelet értelmében vett nyilvántartásba vételi eljárás. Ez nem érinti az uniós jognak megfelelő, esetleges egyéb jelentéstételi kötelezettségeket, például az adózás, a népesség-nyilvántartás és a statisztika területén.

d)

rendelkezésre álljanak olyan technikai eszközök, amelyek lehetővé teszik az információk és a dokumentumok szállásadó általi frissítését;

d)

rendelkezésre álljanak olyan technikai eszközök, amelyek lehetővé teszik az információk és a dokumentumok szállásadó általi frissítését;

e)

álljanak rendelkezésre a nyilvántartási számok érvényességének ellenőrzésére szolgáló technikai eszközök;

e)

álljanak rendelkezésre a nyilvántartási számok érvényességének ellenőrzésére szolgáló technikai eszközök , e célból a 11. cikkben előírtak szerint meg kell határozni a nyilvántartási számok közös felépítését ;

f)

álljanak rendelkezésre olyan technikai eszközök, amelyek lehetővé teszik a szállásadó számára, hogy egy szálláshelyet a (3) bekezdésben említett nyilvántartásból töröljön;

f)

álljanak rendelkezésre olyan technikai eszközök, amelyek lehetővé teszik a szállásadó számára, hogy egy szálláshelyet a (3) bekezdésben említett nyilvántartásból töröljön;

g)

amikor a szállásadók rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokat kínálnak valamely rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformon keresztül, nyilatkozniuk kelljen arról, hogy a kínált szálláshely olyan területen található-e, ahol nyilvántartásba vételi eljárást vezettek be vagy alkalmaznak, és ha igen, meg kell adniuk a nyilvántartási számot.

g)

amikor a szállásadók rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokat kínálnak valamely rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformon keresztül, nyilatkozniuk kelljen arról, hogy a kínált szálláshely olyan területen található-e, ahol nyilvántartásba vételi eljárást vezettek be vagy alkalmaznak, és ha igen, meg kell adniuk a nyilvántartási számot.

[…]

[…]

 

(5)     Engedélyezési rendszer alkalmazása esetén (a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában szereplő lista) a kiadott nyilvántartási szám nem használható arra, hogy a szálláshelyet bérbeadással foglalkozó online platformon kínálják, amíg az engedélyezési eljárás be nem fejeződik, és a szállásadó számára az illetékes hatóság nem engedélyezte rövid távú bérbeadást.

14. módosítás

5. cikk, (1) és (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A szállásadók által szolgáltatandó információk

A szállásadók által szolgáltatandó információk

(1)   A 4. cikkben említett nyilvántartásba vételi eljárás keretében történő nyilvántartásba vételkor a szállásadó nyilatkozat formájában benyújtja a következő információkat:

(1)   A 4. cikkben említett nyilvántartásba vételi eljárás keretében történő nyilvántartásba vételkor a szállásadó nyilatkozat formájában benyújtja a következő információkat:

a)

minden egyes szálláshely esetében:

a)

minden egyes szálláshely esetében:

 

1.

a szálláshely címe;

2.

a szálláshely típusa;

3.

az, hogy a szálláshelyet a szállásadó elsődleges vagy másodlagos lakóhelyének részeként vagy egészében, illetve más célból kínálja-e;

4.

a szálláshelyen fogadható vendégek maximális száma;

 

1.

a szálláshely címe;

2.

a szálláshely típusa;

3.

az, hogy a szálláshelyet a szállásadó elsődleges vagy másodlagos lakóhelyének részeként vagy egészében, illetve más célból kínálja-e;

4.

a szálláshelyen fogadható vendégek maximális száma;

5.

a szálláshely engedélyköteles-e, és ha igen, akkor a szállásadó beszerezte-e a rövid távú szálláshely-szolgáltatás kínálatához előírt engedélyt az érintett hatóságoktól, amennyiben az engedélyezési követelmény összhangban van az uniós joggal;

b)

amennyiben a szállásadó természetes személy:

b)

amennyiben a szállásadó természetes személy:

 

1.

a neve;

2.

nemzeti azonosító szám, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, a személy azonosítását lehetővé tevő egyéb információ;

3.

címe;

4.

kapcsolattartási telefonszáma;

5.

e-mail-cím, amelyet az illetékes hatóság írásbeli kommunikációra használhat;

 

1.

a neve;

2.

nemzeti azonosító szám, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, a személy azonosítását lehetővé tevő egyéb információ;

3.

címe;

4.

kapcsolattartási telefonszáma;

5.

e-mail-cím, amelyet az illetékes hatóság írásbeli kommunikációra használhat;

c)

amennyiben a szállásadó jogi személy:

c)

amennyiben a szállásadó jogi személy:

 

1.

a neve;

2.

nemzeti cégnyilvántartási szám;

3.

valamennyi jogi képviselőjének neve;

4.

bejegyzett címe;

5.

a jogi személy képviselőjének kapcsolattartási telefonszáma;

6.

olyan e-mail-cím, amelyet az illetékes hatóság írásbeli kommunikációra használhat.

 

1.

a neve;

2.

nemzeti cégnyilvántartási szám;

3.

valamennyi jogi képviselőjének neve;

4.

bejegyzett címe;

5.

a jogi személy képviselőjének kapcsolattartási telefonszáma;

6.

olyan e-mail-cím, amelyet az illetékes hatóság írásbeli kommunikációra használhat.

(2)   A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdés szerint benyújtott információkhoz megfelelő igazoló dokumentumokat kell csatolni.

(2)   A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdés a) pontjának 1–4. alpontja, valamint b) és c) pontja szerint benyújtott információkhoz megfelelő igazoló dokumentumokat kell csatolni. Az (1) bekezdés a) pontjának 5. alpontjában említett információk tekintetében, amennyiben a szállásadó kijelenti, hogy a szálláshely engedélyköteles, vagy ha az (1) bekezdésben említett egyéb információk lehetővé teszik annak automatikus megállapítását, hogy engedélyezési követelmény alkalmazandó, a tagállamok kérhetik az engedély másolatát vagy az arra vonatkozó hivatkozást.

Indokolás

Jogellenesnek kell lennie, hogy a szálláshelyeket az engedélyezés lezárulta előtt bérbeadásra kínálják. Ellenkező esetben az engedélyezési rendszerek fő célja sérülne. Azokon a területeken, ahol engedélyezési rendszer működik, kérhető az engedély másolata vagy annak hivatkozási száma.

15. módosítás

6. cikk, (5) bekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(5)     Amennyiben az illetékes hatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést követően megállapítja, hogy a rövid távú szálláshely-szolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó tagállami szabályok ellentétesek a rövid távú szálláshelyek adott szálláshelyen való felkínálásával, hatáskörrel rendelkezik az érintett nyilvántartási szám érvényességének felfüggesztésére és végzés kiadására, amelyben felszólítja a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat, hogy indokolatlan késedelem nélkül távolítsák el a szóban forgó szálláshelyre vagy szálláshelyekre vonatkozó hirdetéseket, vagy tiltsák le az azokhoz való hozzáférést.

Indokolás

Az intézkedéseket azokban az esetekben is lehetővé kell tenni, amikor a nemzeti jogszabályok megsértését állapítják meg.

16. módosítás

7. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Megfelelés a kialakítás által

Megfelelés a kialakítás által

(1)   A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok:

(1)   A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok:

a)

oly módon tervezik meg és alakítják ki az online interfészüket, amely előírja a szállásadók számára, hogy nyilatkozzanak arról, hogy a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásra kínált szálláshely olyan területen található-e , ahol nyilvántartásba vételi eljárást vezettek be vagy alkalmaznak;

a)

oly módon tervezik, alakítják ki és folyamatosan frissítik az online interfészüket, amely biztosítja a nyilvántartási szám kötelező feltüntetését azokban az esetekben, amikor az adott szálláshely címe olyan területen található , ahol nyilvántartásba vételi eljárást vezettek be vagy alkalmaznak (a 13. cikkben szereplő jegyzék) ;

b)

úgy alakítják ki és szervezik meg online interfészüket, hogy amennyiben a szállásadó úgy nyilatkozik, hogy a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásra kínált szálláshely olyan területen található, ahol nyilvántartásba vételi eljárást vezettek be vagy alkalmaznak, az interfész lehetővé tegye a szállásadók számára, hogy nyilvántartási számmal azonosítsák a szálláshelyet, és gondoskodjon arról, hogy a szállásadók csak az adott szálláshelyre vonatkozó nyilvántartási szám megadását követően tudják a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokat kínálni;

b)

úgy alakítják ki és szervezik meg online interfészüket, hogy amennyiben a szállásadó úgy nyilatkozik, hogy a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásra kínált szálláshely olyan területen található, ahol nyilvántartásba vételi eljárást vezettek be vagy alkalmaznak, az interfész kötelezővé tegye a szállásadók számára, hogy nyilvántartási számmal azonosítsák a szálláshelyet, és gondoskodjon arról, hogy a szállásadók csak az adott szálláshelyre vonatkozó nyilvántartási szám megadását követően tudják a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokat kínálni;

c)

észszerű erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy szúrópróbaszerűen ellenőrizzék a szállásadóknak a nyilvántartásba vételi eljárás meglétére vonatkozó nyilatkozatát , figyelembe véve a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján rendelkezésre bocsátott jegyzéket, továbbá, hogy – amennyiben létezik ilyen eljárás – többek között a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egységes digitális belépési pontok által kínált funkciók használata révén, a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások nyújtásának engedélyezését követően ellenőrizzék a szállásadó által megadott nyilvántartási szám érvényességét.

c)

észszerű erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy szúrópróbaszerűen ellenőrizzék a platformon található hirdetések legalább 20 %-át a nyilvántartásba vételi eljárás meglétére vonatkozóan , figyelembe véve a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján rendelkezésre bocsátott jegyzéket, továbbá, hogy – amennyiben létezik ilyen eljárás – többek között a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egységes digitális belépési pontok által kínált funkciók használata révén, a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások nyújtásának engedélyezését követően ellenőrizzék a szállásadó által megadott nyilvántartási szám érvényességét ; az illetékes hatóságok kérésére a platformoknak is végezniük kellene további eseti ellenőrzéseket;

(2)   A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok haladéktalanul tájékoztatják az illetékes hatóságokat és a szállásadókat az (1) bekezdés c) pontjában említett szúrópróbaszerű ellenőrzések eredményeiről, amennyiben azok a szállásadók pontatlan nyilatkozataira vagy az érvénytelen nyilvántartási számokra utalnak.

(2)   A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok haladéktalanul tájékoztatják az illetékes hatóságokat, a 14. cikkben hivatkozott hatóságot és a szállásadókat az (1) bekezdés c) pontjában említett szúrópróbaszerű ellenőrzések eredményeiről, amennyiben azok a szállásadók pontatlan nyilatkozataira vagy az érvénytelen nyilvántartási számokra utalnak, ideértve a szabályoknak megfelelő hirdetések számát is .

(3)   A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok az online interfész közvetlenül és könnyen hozzáférhető külön szakaszában hivatkozást tüntetnek fel a tagállamok által a 17. cikk (1) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátandó információkra.

(3)   A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok az online interfész közvetlenül és könnyen hozzáférhető külön szakaszában hivatkozást tüntetnek fel a tagállamok által a 13. cikk (1) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 17. cikk (1) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátandó információkra.

17. módosítás

9. cikk, (1) és (3) bekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoknak a tevékenységi adatok és nyilvántartási számok továbbítására irányuló kötelezettsége

A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoknak a tevékenységi adatok és nyilvántartási számok továbbítására irányuló kötelezettsége

(1)   Amennyiben egy hirdetés olyan szálláshelyre vonatkozik, amely a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett jegyzékben szereplő területen található, a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat üzemeltető szolgáltatók összegyűjtik és havonta továbbítják a szálláshely helye szerinti tagállam egységes digitális belépési pontjának a szálláshelyre vonatkozó tevékenységi adatokat, a szállásadó által megadott nyilvántartási számmal és a hirdetés URL-jével együtt. Ezt az adattovábbítást gépek közötti kommunikációs eszközökkel kell végezni.

(1)   Amennyiben egy hirdetés olyan szálláshelyre vonatkozik, amely a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett jegyzékben szereplő területen található, a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat üzemeltető szolgáltatók összegyűjtik és havonta továbbítják a szálláshely helye szerinti tagállam egységes digitális belépési pontjának a szálláshelyre vonatkozó tevékenységi adatokat , a szálláshelynek az apartman pontos számát is tartalmazó címével , a szállásadó által megadott nyilvántartási számmal és a hirdetés URL-jével együtt. Ezt az adattovábbítást gépek közötti kommunikációs eszközökkel kell végezni.

[…]

 

(3)     Amennyiben az illetékes hatóság az ellenőrzést követően úgy találja, hogy egyértelmű és komoly kétségek merülnek fel a továbbított adatkészletek helyességét és teljességét illetően, hatáskörrel rendelkezik végzés kiadására, amelyben felszólítja a rövid távú bérbeadással foglalkozó platformokat az adatkészleteknek az illetékes hatóság által megszabott, észszerű határidőn belül történő helyesbítésére.

18. módosítás

12. cikk, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   A 9. cikk alapján továbbított információkhoz való hozzáférés csak akkor biztosítható az illetékes hatóság számára, ha az adatkezelés tervezett célja az alábbiak egyike:

(2)   A 9. cikk alapján továbbított információkhoz való hozzáférés csak akkor biztosítható az illetékes hatóság számára, ha az adatkezelés tervezett célja az alábbiak egyike:

a)

a 8. cikkben említett nyilvántartásba vételi eljárásoknak való megfelelés nyomon követése;

a)

a 8. cikkben említett nyilvántartásba vételi eljárásoknak való megfelelés nyomon követése;

b)

a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és az azok nyújtására vonatkozó szabályok végrehajtása , feltéve, hogy ezek a szabályok megkülönböztetésmentesek, arányosak és megfelelnek az uniós jognak.

b)

a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és az azok nyújtására vonatkozó szabályok végrehajtása;

 

c)

az egyéb nemzeti rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzése, a szükséges mértékben, hiánytalanul, anonim formában a vonatkozó előírások végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok számára (pl. területrendezés vagy építési szabványok).

Indokolás

b)

Lásd a (33) preambulumbekezdés módosítását.

c)

A 12. cikk (3) bekezdése szerint az adatok csak az egyes szálláshelyek vagy szállásadók azonosításának lehetősége nélkül továbbíthatók más hatóságoknak. A végrehajtáshoz egyedi adatokra van szükség.

19. módosítás

12. cikk, (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)   A tagállamok összesítik a 9. cikk alapján kapott tevékenységi adatokat, és azokat a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban, statisztikák összeállítása céljából havonta továbbítják a nemzeti statisztikai hivataloknak és az Eurostatnak (1). A tevékenységi adatokat nemzeti, regionális és települési szinten kell összesíteni. Az adatoknak az egyes földrajzi alkörzetekre vonatkozóan kell tartalmazniuk a szálláshelyek összesített számára és a szálláshelyen fogadható vendégek maximális számára vonatkozó információkat. Ezeket az adatokat az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában ismertetett szálláshelytípus szerinti bontásban kell megadni. A tagállamok kijelölik a tevékenységi adatok összesítéséért, valamint a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat részére történő továbbításáért felelős nemzeti szervet.

(4)   A tagállamok összesítik a 9. cikk alapján kapott tevékenységi adatokat, és azokat a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban, statisztikák összeállítása céljából havonta továbbítják a nemzeti és adott esetben a regionális statisztikai hivataloknak , valamint az Eurostatnak (1). A tevékenységi adatokat nemzeti, regionális és települési szinten kell összesíteni. Az adatoknak az egyes földrajzi alkörzetekre vonatkozóan kell tartalmazniuk a szálláshelyek összesített számára és a szálláshelyen fogadható vendégek maximális számára vonatkozó információkat. Ezeket az adatokat az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában ismertetett szálláshelytípus szerinti bontásban kell megadni. Az adatokat a helyi és regionális önkormányzatok rendelkezésére kell bocsátani, hogy információkkal szolgáljanak a politikai döntéshozatalhoz, valamint támogassák a helyi szabályok tervezését, végrehajtását és érvényesítését.  A tagállamok kijelölik a tevékenységi adatok összesítéséért, valamint a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat részére történő továbbításáért felelős nemzeti szervet.

Indokolás

Fontos megemlíteni a regionális statisztikákat, és ragaszkodni ahhoz, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak is látniuk kell az adatokat.

20. módosítás

13. cikk, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Tájékoztatási kötelezettségek

Tájékoztatási kötelezettségek

(1)   A tagállamok összeállítják és díjmentesen elérhetővé teszik a következő jegyzékeket:

(1)   A tagállamok összeállítják és díjmentesen elérhetővé teszik a következő jegyzékeket:

a)

az adott tagállam területén nyilvántartásba vételi eljárás hatálya alá tartozó területek jegyzéke;

a)

az adott tagállam területén nyilvántartásba vételi eljárás hatálya alá tartozó területek jegyzéke;

b)

azon területek jegyzéke, amelyekre vonatkozóan az illetékes hatóságok adatokat igényeltek a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat üzemeltető szolgáltatóktól.

b)

azon területek jegyzéke, amelyekre vonatkozóan az illetékes hatóságok adatokat igényeltek a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat üzemeltető szolgáltatóktól;

 

c)

azoknak az adott országon belüli területeknek a jegyzéke, ahol engedélyezési eljárás van érvényben .

Indokolás

Előfordulhat, hogy bizonyos területeken engedélyezési rendszer van érvényben. Az ilyen területek listáját a tagállamok könnyen összeállíthatják, és hasznos információkkal szolgál, különösen a szállásadók számára, valamint a jogellenes hirdetések elkerüléséhez is hasznos.

21. módosítás

15. cikk, (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)   A tagállamok megállapítják a 7. cikk (2) és (3) bekezdésének és a 9. cikknek a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. A tagállamok biztosítják, hogy az említett szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

(3)   A tagállamok megállapítják a 6. cikknek, a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének és a 9. cikknek a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok és a szállásadók általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. A tagállamok biztosítják, hogy az említett szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

Indokolás

A szállásadók is elkövethetnek jogsértéseket. A kötelezettségeket tartalmazó cikkekhez szankcióknak is tartozniuk kell. A hatásvizsgálat és az indokolás kiemeli a hatékony és érvényesíthető keret hiányát.

22. módosítás

16. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A bizottság

A bizottság

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Indokolás

A meghozott döntések súlya miatt a végrehajtási aktusokra a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

23. módosítás

18. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Értékelés és felülvizsgálat

Értékelés és felülvizsgálat

(1)   A Bizottság legkésőbb 5 évvel a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően értékeli e rendeletet, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Ennek a jelentésnek a nemzeti felügyeleti hatóságok által a 14. cikk alapján benyújtott értékeléseken kell alapulnia.

(1)   A Bizottság legkésőbb 5 évvel a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően értékeli e rendeletet, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak , a Régiók Európai Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Ennek a jelentésnek a nemzeti felügyeleti hatóságok által a 14. cikk alapján benyújtott értékeléseken kell alapulnia.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti értékelésnek különösen a következőket kell vizsgálnia:

(2)   Az (1) bekezdés szerinti értékelésnek különösen a következőket kell vizsgálnia:

a)

e rendelet hatása a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokra rótt kötelezettségekre;

a)

e rendelet hatása a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokra rótt kötelezettségekre;

b)

e rendelet hatása a szállásadók által a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokon keresztül az Unióban kínált rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos adatok rendelkezésre állására; valamint

b)

e rendelet hatása a szállásadók által a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokon keresztül az Unióban kínált rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos adatok rendelkezésre állására; valamint

c)

a lehetséges mértékben az e rendeletnek a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel és e szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedések tartalmára és arányosságára gyakorolt hatása, beleértve azt az esetet is, amikor az ilyen szolgáltatásokat határokon átnyúló jelleggel nyújtják.

c)

a lehetséges mértékben az e rendeletnek a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel és e szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedések tartalmára és arányosságára gyakorolt hatása, beleértve azt az esetet is, amikor az ilyen szolgáltatásokat határokon átnyúló jelleggel nyújtják ; és

 

d)

a helyi és regionális önkormányzatokra gyakorolt hatásnak, valamint annak az értékelése, hogy az önkormányzatok mennyiben tudnak a platformok által az illetékes hatóságokkal megosztott adatok alapján szakpolitikákat kidolgozni . Az adatok rendelkezésre állásával, minőségével és felhasználhatóságával, valamint a határokon átnyúló végrehajtási és igazgatási együttműködés kérdéseivel is foglalkozni kell;

Indokolás

Magától értetődő a Régiók Európai Bizottságára való hivatkozás beillesztése, az utolsó rész beillesztésének célja pedig az 56. ponttal való összhang biztosítása.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

1.

 üdvözli a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról, valamint az (EU) 2018/1724 rendelet (1) módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat közzétételét és annak fő célkitűzését, hogy „harmonizálja és észszerűsítse a[z …] adat-előállításra és adatmegosztásra vonatkozó keretet”, valamint növelje az ágazat átláthatóságát, biztosítva a jobb nyomon követést és az elszámoltathatóságot;

2.

 nagyra értékeli a javaslatot, amelynek célja, hogy adatgyűjtés és -megosztás segítségével javítsa az átláthatóságot, miközben a rövid távú szálláshelykiadási ágazat szabályozását – beleértve az egészségügyi és biztonsági szabályokat, a lakhatási politikát és az adóügyi kérdéseket – továbbra is az uniós országok ellenőrzése alatt tartja;

3.

 hangsúlyozza a jól működő egységes piac fontosságát, beleértve annak digitális dimenzióját is, amely az uniós növekedés sarokköve, és amely biztosítja az európai turizmus virágzásához szükséges feltételeket, továbbá emlékeztet a 2019. májusi 9707/19. sz. tanácsi következtetésekre, amelyek arra ösztönöznek, hogy „biztosítsanak nagyobb egyértelműséget az új üzleti modellekre, így például az EU-n belüli rövid távú szálláshelyekre vonatkozó szabályok tekintetében”;

4.

 fenntartja, hogy a helyi önkormányzatok azon joga, hogy a hatáskörükbe tartozó területeken (pl. lakhatás és tervezés) szabályozzák a közérdekű célkitűzéseket a kohézió elérésének kulcsfontosságú eleme, és szubszidiaritási kérdés;

5.

 fenntartja, hogy az európai jogi keret összeegyeztethető a helyi és regionális sajátosságok tiszteletben tartásával;

6.

 elvárja, hogy a rendelet egyrészt egyértelmű szabályokat és kötelezettségeket írjon elő európai szinten, másrészt pedig bocsásson rendelkezésre egy sor olyan eszközt és lehetőséget, amelyet a városok és régiók alkalmazhatnak a helyi helyzet nyomon követésére és a sajátos szükségleteikhez leginkább igazodó szakpolitikai döntések meghozatalára;

A közösségi gazdasági platformok szerepe az idegenforgalomban

7.

 hangsúlyozza, hogy az idegenforgalom stratégiai ágazat, integrációs eszköz, és a társadalmi és gazdasági fellendülés egyik fő mozgatórugója; az EU bruttó hazai termékének több mint 10 %-át adja, 26 millió embernek biztosít munkahelyet, továbbá a teljes uniós export 6 %-át teszi ki;

8.

 emlékeztet arra, hogy az idegenforgalom jelentős károkat szenvedett a Covid19-világjárvány miatt, és hogy az ágazat még nem állt helyre a 2020 előtti szinthez képest, noha a 2022. évi adatok azt mutatják, hogy a talpraállás folyamatban van, valamint, hogy az európai polgárok szívesen látogatnak el más országokba;

9.

 elismeri, hogy a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatások (short-term accomodation rentals, STR) az EU idegenforgalmi ökoszisztémájának fontos részét képezik; ezt bizonyítja, hogy a vendégéjszakák 29 %-át jelenleg ilyen platformokon keresztül foglalják le, és ez a szám növekszik;

10.

 elismeri, hogy a rövid távú bérbeadás sok esetben pozitív hajtóerőként hat a városok és falvak lakásállományának felújítására és rehabilitációjára, többek között fenntarthatósági szempontból is, így számos olyan elhagyott lakás és épület újrahasznosítása válik lehetővé, amelyek egyébként nem lennének elérhetőek a piacon;

11.

 hangsúlyozza, hogy 2019-ben több mint 512 millió EU-ban töltött vendégéjszakát az e területen működő négy fő platform egyikén keresztül foglaltak le, és ez naponta átlagosan 1,4 millió vendégnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy percenként mintegy 90 és naponta közel 130 000 foglalás történt (2);

12.

 megjegyzi, hogy a platformok hatása az EU-ban regionális szinten egyenetlen;

13.

 felhívja a figyelmet a hozzáadott érték kiáramlására, mivel számos platform székhelye az EU-n kívül található;

14.

 figyelembe véve, hogy a kevésbé fejlett régiókban a rövid távú szálláshely-szolgáltatások főként a vidéki térségekre jellemzőek, az EU-nak támogatást kellene biztosítania a rövid távú szálláshelyek közvetítői számára – digitális kapacitásaik, idegennyelv-ismeretük és az idegenforgalommal kapcsolatos egyéb készségeik fejlesztése érdekében –, javítva egyúttal az együttműködést a helyi hatóságokkal. Ehhez kapcsolódóan támogatni kell a helyi önkormányzatokat abban, hogy segítsék a rövid távú szálláshelyek közvetítőinek kapacitásépítését, erősítsék az egymás közti bizalmat, és ezáltal hozzájáruljanak a vidéki turizmus megerősítéséhez, amely a Covid19 után hozzáadott értéket jelent a helyi és regionális gazdasági fejlődés szempontjából;

15.

 felhívja a figyelmet arra, hogy 2019-ben a világjárvány előtt 42 olyan uniós város volt, ahol több mint egymillió vendégéjszakát töltöttek el, Párizs, Barcelona, Lisszabon és Róma esetében pedig a vendégéjszakák száma meghaladta a 10 milliót; a Covid19-világjárvány 2020 és 2021 között a városi turizmust és a művészeti városok látogatását sújtotta a legnagyobb mértékben;

16.

 pozitívnak tartja, hogy az utazók érdeklődése eltolódott a kisebb városok és vidéki közösségek felé, és üdvözli, hogy a látogatók egyre inkább úgy döntenek, hogy elhagyják a „hagyományos” turisztikai útvonalakat; e tekintetben határozottan támogatja az EU intelligens mobilitási stratégiájának (3) azon célkitűzését, hogy Európa-szerte emelkedjen a kétszeresére a nagy sebességű vasúti forgalom; meggyőződése, hogy a modern és fenntartható utazási modellek tovább fogják erősíteni a vidéki turizmust;

17.

 hangsúlyozza, hogy míg az EU a világ első számú turisztikai célpontja, az elmúlt két évben az uniós turizmus helyreállása főként a belföldi és Európán belüli turizmusnak köszönhetően következett be; az EU-ban utazó európai polgárok további támogatása érdekében az RB kéri, hogy történjenek újabb erőfeszítések a meglévő, határokon átnyúló vasúti átkelőhelyek helyreállítására (265 összeköttetésből 149 nem működik (4)) a kibocsátásmentes közlekedés előmozdítása, az uniós vasúthálózat újjáélesztése és a 21. század kihívásainak való megfelelése érdekében, a legkorszerűbb vasúti technológiák lehető legnagyobb mértékű kihasználásával;

A lakásberuházásra gyakorolt hatás

18.

 elismeri, hogy különösen a nagy európai városok önkormányzatai egyre nagyobb igényekkel szembesülnek a megfizethető lakhatás tekintetében, hogy fogadni tudják azokat a polgárokat, akik ezekben a városokban kívánnak tanulni, dolgozni és élni. A megfizethető lakhatás biztosítása közérdekű kérdés, amelyet a helyi önkormányzatoknak kell kezelni a lehető legjobb megoldásokat keresve és elkerülve a turistáknak történő bérbeadásban érdekelt felekkel való konfrontációt;

19.

 rámutat, hogy a rövid távú bérbeadás két különálló piacot köt össze: a lakáspiacot és az idegenforgalmi piacot; ennek következtében az épületek felújítására irányuló pénzügyi vagy adóügyi ösztönzők megkönnyíthetik a lakhelyek turisztikai szálláshelyekké történő átalakítását, lehetővé téve azok kereskedelmi hasznosítását, ami hátrányos a lakosok, a diákok és a munkavállalók számára;

20.

 minden illetékes hatóságnak el kell döntenie, hogy rövid távú szálláshelykiadásra sor kerüljön-e a szociális lakások épületeiben;

21.

 hangsúlyozza, hogy azokon a területeken, ahol az online platformok erőteljes tevékenységet folytatnak, az ingatlanpiacra gyakorolt hatás jelentős (5); ez a bérleti díjak és az ingatlanárak emelkedéséhez vezet, ami a helyi lakosság rendelkezésére álló épületállomány csökkenését eredményezi;

22.

 hangsúlyozza, hogy miközben lehetőségeket biztosítunk a platformok számára, mindenképpen tiszteletben kell tartani az olyan közpolitikai célkitűzéseket, mint a rendelkezésre álló és megfizethető lakhatás és a városközpontok védelme, különösen ha Európában romlanak a gazdasági feltételek. A platformokon keresztül nyújtott rövid távú szálláshelykiadás és ennek hatása nem áshatja alá a turizmus nagyfokú elfogadottságát az európai régiókban és városokban, és nem ronthatja a környékek élhetőségét;

Adatmegosztás

23.

 ezért fenntartja, hogy az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartása mellett a rövid távú szálláshelyek piacán működő platformokra vonatkozó kötelező információmegosztási követelmények legyenek kötelező erejűek, mivel az információkhoz való hozzáférés alapvető fontosságú a hatóságok számára a megfizethető lakhatás biztosítása érdekében;

24.

 aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a platformok számára nehéz kritikus információkat megosztani a hatóságokkal, még akkor is, ha nagyobb készség mutatkozik arra, hogy segítsenek a helyi és regionális önkormányzati szerveknek a megalapozott politikai döntések meghozatalában és a helyi szabályok végrehajtásának és megértésének megkönnyítésében;

25.

 hangsúlyozza a hatóságok adminisztratív terheit, amelyek egyre több panaszt kell, hogy befogadjanak a polgárok részéről, és a szankciók kiszabása érdekében ki kell, hogy vizsgálják az illegális rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó bejelentéseket; határozottan elítéli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak a bíróságon kell fellépniük ahhoz, hogy érvényre juttassák a hatályos szabályoknak való megfelelést;

26.

 emlékeztet az Európai Bíróság C-674/20. sz. ítéletére (6), amely szerint nem ellentétes az uniós joggal, ha az ingatlanközvetítő szolgáltatók és különösen az elektronikus szálláshely-szolgáltató platformok számára előírják, hogy a turisztikai szálláshelyekkel kapcsolatos ügyletekre vonatkozó bizonyos adatokat továbbítsanak az illetékes adóhatóságoknak;

27.

 egyértelművé teszi, hogy az e-kereskedelemről szóló uniós jogszabály – a 2000/31/EK irányelv (7) –, amely garantálja a platformok számára az együttes szolgáltatásnyújtás jogát, nem mentesíti őket a helyi és regionális adóügyi adatgyűjtési szabályok alól;

28.

 emlékeztet ugyanakkor a Bíróság azon ítéletére (C-390/18 (8)), amely a platformokat „közvetítő szolgáltatóknak” és nem „szálláshely-szolgáltatóknak” minősíti, és figyelmeztet arra, hogy azok nem kezelhetők online ingatlanügynökségként;

29.

 kiemeli, hogy 2023. január 1-jétől a platformok be kell, hogy jelentsenek a rajtuk keresztül lakást bérbe adók jövedelmére vonatkozó bizonyos információkat az adóhatóságoknak ((EU) 2021/514 irányelv) (9). Arra számít, hogy ez a kötelezettség fokozza az adózási megfelelést, és lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy fokozottabban felelősségre vonják a jogellenes gazdasági szereplőket; e tekintetben fontosnak tartja a különböző jogszabályok közötti összhangot;

30.

 reméli, hogy a rendeletre irányuló javaslatban meghatározott szabályok az online platformok használata nélkül nyújtott rövid távú bérleti szolgáltatásokra is vonatkoznak majd, a szállásadók közötti esetleges eltérő bánásmódok elkerülése érdekében, mivel az ilyen platformok használata nélkül nyújtott rövid távú bérleti szolgáltatásokra nem vonatkoznak a nyilvántartásba vételi eljárásra vonatkozó kötelezettségek, és fennáll a veszélye annak, hogy elkerülnek mindenfajta hatósági ellenőrzést;

31.

 elvárja, hogy a platformok a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal egyetértésben eljárásokat vezessenek be a jogellenes hirdetések eltávolítására weboldalaikról;

32.

 hangsúlyozza, hogy a helyi önkormányzatokkal való együttműködés érdekében a vidéki területeken és a kevésbé fejlett régiókban működő szálláshely-közvetítők számára támogatást kell biztosítani a kapacitásépítésükhöz, digitális kompetenciáik fejlesztéséhez és egyéb lehetőségekhez;

33.

 aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rendeletre irányuló javaslatban a 12. cikk (3) bekezdésében megadott „legkésőbb […] egy évig” terjedő maximális adatmegőrzési időszak elégtelennek bizonyulhat, és kéri ennek az időszaknak legalább két évre történő meghosszabbítását;

Helyi és regionális megoldások

34.

 hangsúlyozza, hogy számos uniós város és régió egyedi intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy nyomon kövesse vagy korlátozza a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatási tevékenységet a kerületeiben; az ilyen intézkedések közé tartozik többek között annak korlátozása, hogy egy adott ingatlan hány napra adható bérbe, adó beszedése, a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatás betiltása bizonyos épülettípusok esetében vagy bizonyos területeken;

35.

 emlékeztet arra, hogy széles mérlegelési jogkört kell biztosítani a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára a vendéglátóipari szolgáltatásokra vonatkozó megfelelő szabályok meghatározása terén, ideértve a kötelező nyilvántartásba vételt, az engedélyek korlátozását és az övezetek kialakítására vonatkozó egyedi politikákat, a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatás időtartamának korlátozását, valamint a városi központok „elturistásodásának” és az ebből eredő, a helyi lakosok életminőségének romlásával járó kiürülésének elkerülését célzó szabályokat;

36.

 figyelmeztet arra, hogy semmilyen beavatkozás nem torzíthatja a piacot, és nem részesíthet előnyben egy adott szálláshely-típust egy másikkal szemben; a beavatkozásoknak figyelembe kell venniük a turisztikai szálláshelypiacok sokféleségét, és nem összpontosíthatnak kizárólag a városokra, mivel a platformok a vidéki területeken, valamint a napfényt és strandot kínáló üdülési célpontokon is működnek;

A rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatás szabályozása

37.

 úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetet a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatókra, valamint a helyi és regionális önkormányzatokra vonatkozó szabályok egyértelműségének hiánya jellemzi; e tekintetben üdvözli, hogy a rendeletre irányuló javaslat célja az információgyűjtés és a platformok és a hatóságok közötti információmegosztás javítása;

38.

 megjegyzi, hogy a közzétételt megelőzően több város, régió és tagállam igyekezett szabályozni ezt az új ágazatot számos különböző követelmény bevezetésével, például a vendégéjszakák számának korlátozásával, nyilvántartásba vételi és engedélyezési rendszerrel, övezetek kialakítására vonatkozó követelményekkel és engedélyek kiadásán keresztül;

39.

 hangsúlyozza ezen intézkedések mérsékelt sikerét, ami azzal magyarázható, hogy a közösségi gazdasági platformok nem működnek együtt a hatóságok információmegosztásra irányuló kéréseinek megválaszolásában; ezért támogatja, hogy a rendelet legyen a megfelelő jogi eszköz az átláthatóság növelésére és az adatáramlás észszerűsítésére;

40.

 határozottan elítéli, hogy az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a nyilvántartásba vételi rendszerek vagy a helyi, illetve regionális szabályozások „megterhelőek”, „nem hatékonyak és egymástól eltérőek”;

41.

 hangsúlyozza, hogy 22 tagállam rendelkezik nyilvántartási rendszerrel; e rendszerek alkalmazási köre, eljárásai, követelményei és végrehajtási mechanizmusai eltérőek, ahogy eltérő a platformoktól megkövetelt együttműködés szintje is;

42.

 emlékeztet arra, hogy a tagállamok és az illetékes szervek szabadon dönthetnek arról, hogy a rendeletjavaslattal összhangban létrehoznak-e egy nyilvántartási rendszert; ha megteszik. akkor hozzáférnek az adatokhoz;

43.

 támogatja azt az európai bizottsági javaslatot, amely hasonló és interoperábilis nyilvántartási rendszerek kiépítését szorgalmazza az egész EU-ban annak biztosítása érdekében, hogy a szállásadóknak és a platformoknak Unió-szerte konzisztens nyilvántartási szabványoknak kelljen megfelelniük; ez az önkormányzatok igazgatási költségeit is csökkentheti. Úgy véli, hogy a nyilvántartási eljárásba beépíthető a tervezési megfelelőség;

44.

 úgy véli, hogy a hatóságok a rendeletnek köszönhetően jobban meg tudják majd határozni a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatók kezelésére vonatkozó szakpolitikákat, előnyben részesítve a célzottabb és megfelelőbb szabályokat és ebből következően azok fokozott alkalmazhatóságát;

45.

 aggodalmát fejezi ki azonban a várható adminisztratív költségek miatt, amelyekkel a hatóságok a nyilvántartási rendszerek és az egyablakos ügyintézési pontok létrehozásával kapcsolatban szembesülnek;

46.

 figyelmeztet arra, hogy a nyilvántartási rendszer és a nemzeti egyablakos ügyintézéshez való kapcsolódás költségeit a területért felelős helyi hatóságok fogják viselni, és hangsúlyozza, hogy az új rendszerhez való alkalmazkodás adott esetben több időt vesz igénybe;

47.

 hangsúlyozza, hogy továbbra is a tagállamok (a nemzeti, regionális vagy helyi szint) feladata, hogy meghatározzák a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és az azok nyújtására vonatkozó szabályokat. Továbbra is lehetőség van a rövid távú szálláshelykiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és az azok nyújtására vonatkozó engedélyezési rendszerek létrehozására;

Piaci részesedések és szállásadók

48.

 kéri a fogalommeghatározások további vizsgálatát, és elvárja, hogy – különösen a kis gazdasági szereplők érdekében – a hatékony piaci hozzáférés biztosítása és a szükségtelen piaci akadályok felszámolása céljából egységes kritériumrendszer legyen érvényes a tulajdonosok különböző típusainak (hivatásszerű vendéglátók, nem hivatásszerű vendéglátók, illetve olyan tulajdonosok, akik ingatlanjaik kezelését ingatlankezelőre bízták) megkülönböztetésére;

49.

 hangsúlyozza, hogy az európai bizottsági javaslat teljes mértékben összhangban van a szubszidiaritás és a porarányosság elvével; különböző lehetőségeket nyit meg az illetékes hatóságok számára, rájuk bízza a döntést a nyilvántartási rendszer létrehozásáról, és nem avatkozik be más közérdekű szabályozásokba;

50.

 piaci értékelést kér annak becslésére, hogy a fogadó közösségben milyen arányban képviseltetik magukat a hivatásszerű és a nem hivatásszerű szállásadók;

51.

 reméli, hogy az egyedi nyilvántartási szám elegendő lesz az egyes természetes vagy jogi személyek által kezelt épületek/egységek számának felméréséhez;

52.

 kéri az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve tegyen közzé egy jelentést, amely leírja a piacot, és tartalmazza a különböző gazdasági szereplők piaci részesedésére vonatkozó becsléseket, beleértve az alábbi konkrét szegmenseket: hivatásszerű és nem hivatásszerű (peer-to-peer) szállásadók; vidéki vagy kisvárosi vendéglátók a turisztikai központok vendéglátóihoz képest; határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplők és közvetítők a helyi szolgáltatásokat nyújtókhoz képest. Kéri továbbá, hogy az Európai Bizottság frissítse a hatásvizsgálatokról szóló információkat;

53.

 fenntartja, hogy szigorúbb szabályokat kell alkalmazni a rövid távon kiadott ingatlanok hivatásszerű kezelőivel („kereskedőkkel”) mint a nem hivatásszerűekkel(peer-to-peer) szemben;

A nyilvántartásba vétel

54.

 kéri annak tisztázását, hogy a nyilvántartási rendszernek (az egységes digitális kapuval együtt történő) létrehozására vonatkozó döntés kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik-e, vagy azt az adott tagállam helyi és regionális önkormányzatai is elindíthatják azt, ha úgy kívánják;

55.

 nagyra értékeli, hogy a projekt közös megközelítést határoz meg a nyilvántartási eljárások tekintetében, amely szerint a nagyobb átláthatóság és a fokozottabb nyomon követés biztosítása érdekében minden egyes szálláshely egységes nyilvántartási számot kap;

56.

 aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javasolt szabályok lehetővé teszik a nyilvántartási szám automatikus és azonnali kiadását és a szállásadók részéről a tevékenység megkezdését; megérti, hogy a nyilvántartásba vétel nem jelent ellenőrzést, de további részleteket vár arra vonatkozóan, hogy az illetékes hatóságok hogyan korlátozhatják a nyilvántartási számok kiadását a rövid távú szálláshely-szolgáltatást tiltó helyi rendeletek hatálya alá tartozó területeken vagy egységekben. Már nyilvántartásba vételkor kérni kellene legalább a szálláshely feletti rendelkezés jogának igazolását;

57.

 azt várja, hogy a 6. cikk megfogalmazása legyen egyértelműbb a platformokat terhelő szankciókra vonatkozóan amennyiben azok nem függesztik fel vagy nem törlik a jogellenes hirdetéseket. Úgy véli, a rendeletnek egyértelműen ki kell mondania, hogy minden tagállamban az illetékes hatóságok jogosultak szankcionálni azokat a platformokat, amelyek nem felelnek meg a vonatkozó szabályoknak;

Az ellenőrzés és az értékelés

58.

 további pontosítást kér a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjával kapcsolatban, amely előírja, hogy a platformok „észszerű erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy szúrópróbaszerűen ellenőrizzék a szállásadóknak a […] nyilatkozatát”; úgy véli, hogy az olyan kifejezések, mint az „észszerű erőfeszítések” és a „szúrópróbaszerű ellenőrzések” túlságosan homályosak és többféle értelmezést tesznek lehetővé; úgy látja emellett, hogy az említett tevékenységeket a szúrópróbaszerű ellenőrzések és az eredmények illetékes hatóságokkal való közlése kapcsán legalább negyedévente el kellene végezni;

59.

 hangsúlyozza, hogy az e rendelet szerinti nyilvántartásba vételi eljárás nem érinti az esetleges egyéb jelentéstételi kötelezettségeket, például az adózás, a népesség-nyilvántartás és a statisztika területén;

60.

 úgy véli, hogy a rendelet hatálybalépése után három évvel esedékes értékelésnek a helyi és regionális önkormányzatokra gyakorolt hatásról is értékelést kellene nyújtania, csakúgy mint a helyi és regionális önkormányzatok azon képességéről, hogy szakpolitikákat dolgozzanak ki a platformok által az illetékes hatóságokkal megosztott adatok alapján. Az adatok rendelkezésre állásával, minőségével és felhasználhatóságával, valamint a határokon átnyúló végrehajtási és igazgatási együttműködés kérdéseivel is foglalkozni kell;

61.

 úgy véli, hogy a rendeletnek a kialakítás által való megfelelésről szóló 7. cikkében leírt interfész-kialakításnak biztosítania kell, hogy létrejöjjön egy kötelező mező, amelyben szerepel a szálláshelynek a platformokon meghirdetett rövid távú kiadáshoz kapcsolódó nyilvántartási száma, és úgy véli, hogy e kötelező mezőt automatizált módon kell létrehozni, ha a vendéglátó olyan régióban próbál hirdetést közzétenni, ahol nyilvántartási eljárás van érvényben, nem pedig a vendéglátók önkéntes önbevallása alapján. Ugyanakkor megjegyzi, hogy mivel a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja arra kötelezi a tagállamokat, hogy naprakész listákat tartsanak fenn azokról a régiókról, amelyek a nyilvántartásba vételi eljárás hatálya alá tartoznak, a platformok rendelkeznek majd az ahhoz szükséges technikai eszközökkel, hogy ezt az ellenőrzést automatikusan, jelentős költségek nélkül elvégezzék;

62.

 kétségbe vonja, hogy elegendő, ha maguk a vendéglátók jelzik, hogy a rövid távú kiadásra kínált szálláshely olyan területen található-e, ahol nyilvántartásba vételi eljárást vezettek be vagy alkalmaznak. Inkább egy olyan interfész kialakítását javasolja, amelyen kötelező megadni a nyilvántartási számot ilyen esetekben;

Kelt Brüsszelben, 2023. március 15-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(39)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(40)  A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1 o.).

(41)  A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(39)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(40)  A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1 o.).

(41)  A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(2)  https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Short-stay_accommodation_offered_via_online_collaborative_economy_platforms.

(3)  https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/mobility-strategy_en.

(4)  https://ec.europa.eu/regional_policy/en/information/publications/reports/2018/comprehensive-analysis-of-the-existing-cross-border-rail-transport-connections-and-missing-links-on-the-internal-eu-borders.

(5)  https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0094119020300498.

(6)  C-674/20. sz. ügy: A Bíróság (második tanács) 2022. április 27-i ítélete (a Cour constitutionnelle [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Airbnb Ireland UC kontra Région de Bruxelles-Capitale (HL C 237., 2022.6.20., 13. o.), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62020CA0674

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32000L0031.

(8)  C-390/18. sz. ügy: A Bíróság ítélete (nagytanács), 2019. december 19. (A Juge d'instruction du tribunal de grande instance de Paris [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem) – X elleni büntetőeljárás (HL C 61., 2020.2.24., 8. o.).

(9)  A Tanács (EU) 2021/514 irányelve (2021. március 22.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról (HL L 104., 2021.3.25., 1. o.).

2023.5.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/43

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A növényvédő szerek fenntartható használata

(2023/C 188/06)

Előadó:

Heinz-Joachim HÖFER (DE/PES), Altenkirchen (Westerwald) képviselő-testületének tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról

COM(2022) 305 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)

A növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó uniós jogi keret célkitűzéseinek maradéktalan megvalósulása érdekében a keretet ki kell igazítani a gazdasági szereplők számára egyértelműbb és közvetlenül alkalmazandó szabályok megállapításával. Ezen túlmenően számos szabályt pontosítani kell, ideértve az integrált növényvédelem alkalmazására, a növényvédő szerek használatának korlátozására és a növényvédő szerek kijuttatására használt berendezések ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezért helyénvaló hatályon kívül helyezni és rendelettel felváltani a 2009/128/EK irányelvet.

(5)

A növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó uniós jogi keret célkitűzéseinek maradéktalan megvalósulása érdekében a keretet ki kell igazítani a gazdasági szereplők számára egyértelműbb és közvetlenül alkalmazandó szabályok megállapításával , és szigorítani kell a határokon végzett ellenőrzéseket annak érdekében, hogy az importáruk megfeleljenek az EU területén előírtakkal azonos kritériumoknak; annak érdekében, hogy az EU területére ne jussanak be az EU-ban tiltott növényvédő szerrel (peszticidek, gombaölő szerek stb.) kezelt élelmiszerek, növények vagy virágok . Ezen túlmenően számos szabályt pontosítani kell, ideértve az integrált növényvédelem alkalmazására, a növényvédő szerek használatának korlátozására és a növényvédő szerek kijuttatására használt berendezések ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezért helyénvaló hatályon kívül helyezni és rendelettel felváltani a 2009/128/EK irányelvet.

2. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(9)

Az Európa jövőjéről szóló konferencia 2022. május 9-én közzétett zárójelentésében a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, a biológiai sokféleség és ökoszisztémák, valamint a szennyezés témakörében megfogalmazott javaslatok kapcsán a polgárok különösen azt kérik, hogy az Unió jelentősen csökkentse a vegyi növényvédő szerek és műtrágyák használatát, a meglévő célokkal összhangban, ugyanakkor továbbra is garantálva az élelmezésbiztonságot, valamint a fenntarthatóbb és természetes alapú alternatívák kifejlesztésére irányuló kutatás támogatását. A polgárok szerint több kutatásra és innovációra lenne szükség, többek között a fenntartható termelés, a növényi rezisztencia és a precíziós gazdálkodás technológiai megoldásai terén, valamint több kommunikációra, tanácsadói rendszerre és képzésre a mezőgazdasági termelők számára és részéről, továbbá kérésként fogalmazzák meg az Unió felé, hogy foglalkozzon a rovarok, különösen az őshonos és beporzó rovarfajok védelmével.

(9)

Az Európa jövőjéről szóló konferencia 2022. május 9-én közzétett zárójelentésében a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, a biológiai sokféleség és ökoszisztémák, valamint a szennyezés témakörében megfogalmazott javaslatok kapcsán a polgárok különösen azt kérik, hogy az Unió jelentősen csökkentse a vegyi növényvédő szerek és műtrágyák használatát, a meglévő célokkal összhangban, ugyanakkor továbbra is garantálva az élelmezésbiztonságot, valamint a fenntarthatóbb és természetes alapú alternatívák kifejlesztésére irányuló kutatás támogatását. A polgárok szerint több kutatásra és innovációra lenne szükség, többek között a fenntartható termelés, a növényi rezisztencia és a precíziós gazdálkodás technológiai megoldásai terén, valamint több kommunikációra, tanácsadói rendszerre és képzésre a mezőgazdasági termelők számára és részéről, továbbá kérésként fogalmazzák meg az Unió felé, hogy foglalkozzon a rovarok, különösen az őshonos és beporzó rovarfajok védelmével. A polgárok ajánlják továbbá a „szennyező fizet” elv alkalmazását, amely elvet az adóügyi intézkedésekbe is be kell építeni.

3. módosítás

(12) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(12)

A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia célja, hogy jelentős előrelépést érjen el a vegyi növényvédő szerek használatának gazdaságilag életképes módon történő visszaszorításában. E cél elérése érdekében uniós és tagállami szinten a vegyi növényvédő szerek használatának és kockázatának csökkentésére, valamint a veszélyesebb növényvédő szerek használatára vonatkozó, számszerűsített célokat kell meghatározni az előrehaladás nyomon követése érdekében. A nemzeti célokat a nemzeti jogszabályoknak kell meghatároznia annak érdekében, hogy biztosítsák az ezekkel kapcsolatos megfelelő előrehaladást és elszámoltathatóságot. Ezeket a kötelező erejű nemzeti célokat a tagállamoknak is el kell érniük 2030-ig. A vegyi növényvédő szerek használatának visszaszorítása várhatóan jelentősen csökkenti a hivatásos felhasználók munkahelyi biztonsági és egészségügyi kockázatait.

(12)

A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia célja, hogy jelentős előrelépést érjen el a vegyi növényvédő szerek használatának gazdaságilag életképes módon történő visszaszorításában. E cél elérése érdekében uniós és tagállami szinten a vegyi növényvédő szerek használatának és kockázatának csökkentésére, valamint a veszélyesebb növényvédő szerek használatára vonatkozó, számszerűsített célokat kell meghatározni az előrehaladás nyomon követése érdekében. A nemzeti célokat a nemzeti jogszabályoknak kell meghatároznia annak érdekében, hogy biztosítsák az ezekkel kapcsolatos megfelelő előrehaladást és elszámoltathatóságot. Ezeket a kötelező erejű nemzeti célokat a tagállamoknak is el kell érniük 2030-ig. A vegyi növényvédő szerek használatának visszaszorítása várhatóan jelentősen csökkenti a hivatásos felhasználók , valamint a polgárok/fogyasztók és különösen a védelemre szoruló csoportok munkahelyi biztonsági és egészségügyi kockázatait.

4. módosítás

(13a) preambulumbekezdés (új bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(13a)

Az élelmezésbiztonság mozgatórugóiról szóló szolgálati munkadokumentumában az Európai Bizottság elismeri, hogy „a talaj, a víz, a biológiai sokféleség és a levegő az élelmiszertermelés alapvető feltételei”, megállapítja, hogy „a jelenlegi, nagy ráfordítást igénylő, vegyi peszticideken alapuló mezőgazdasági modell középtávon valószínűleg veszélyezteti az élelmezésbiztonságot a biológiai sokféleség csökkenése, a károsítók valószínűsíthető szaporodása, a talajok egészségének romlása és a mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen beporzók számának csökkenése miatt”, továbbá kiemeli, hogy az EU élelmezésbiztonságának hosszú távú megőrzése érdekében a peszticidhasználat csökkentésére vonatkozó célokat kell megvalósítani.

Indokolás

Az élelmezésbiztonság garantálása érdekében csökkenteni kell a peszticidek használatát.

5. módosítás

(14) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(14)

A tagállamoknak nemzeti cselekvési terveket kell kidolgozniuk és közzé tenniük. Annak érdekében, hogy a tagállami nemzeti cselekvési tervek hatékonyak legyenek, mennyiségi célkitűzéseket, azaz a nemzeti jogszabályokban meghatározott, kötelező erejű, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokra és ezzel együtt a nemzeti cselekvési tervben, intézkedésekben, ütemtervekben és mutatókban meghatározott, kapcsolódó célelőirányzatokra való hivatkozásokat kell tartalmazniuk a peszticidhasználat kockázatainak, valamint az emberi egészségre és a környezetre hatásainak csökkentése érdekében. Ez lehetővé teszi a mennyiségi célkitűzések és célok kitűzésének olyan strukturált megközelítését, amely egyértelműen kapcsolódik a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokhoz. Az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés nyomon követése érdekében a tagállamokat arra is kötelezni kell, hogy évente jelentést készítsenek a felhasználásra, a képzésre, a kijuttatásra szolgáló berendezésekre és az integrált növényvédelemre vonatkozó rendelkezések betartásával kapcsolatos célokról és pontos mennyiségi adatokról.

(14)

A tagállamoknak nemzeti cselekvési terveket kell kidolgozniuk és közzé tenniük. Annak érdekében, hogy a tagállami nemzeti cselekvési tervek hatékonyak legyenek, mennyiségi célkitűzéseket, azaz a nemzeti jogszabályokban meghatározott, kötelező erejű, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokra és ezzel együtt a nemzeti cselekvési tervben, intézkedésekben, ütemtervekben és mutatókban meghatározott, kapcsolódó célelőirányzatokra való hivatkozásokat kell tartalmazniuk a peszticidhasználat kockázatainak, valamint az emberi egészségre és a környezetre hatásainak csökkentése érdekében. Ez lehetővé teszi a mennyiségi célkitűzések és célok kitűzésének olyan strukturált megközelítését, amely egyértelműen kapcsolódik a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokhoz. Az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés nyomon követése érdekében a tagállamokat arra is kötelezni kell, hogy évente jelentést készítsenek a felhasználásra, a képzésre, a kijuttatásra szolgáló berendezésekre és az integrált növényvédelemre vonatkozó rendelkezések betartásával kapcsolatos célokról és pontos mennyiségi adatokról. A vélemények átláthatóságának biztosítása érdekében az Európai Bizottság egy környezetkutatókból és civil társadalmi szereplőkből álló szakértői csoport segítségével utólagosan ellenőrizheti ezeket a nemzeti cselekvési terveket.

6. módosítás

(16) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(14)

A növényvédő szerek fenntartható használatával kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések végrehajtása hatással van a környezetre, a közegészségre, valamint a munkafeltételekre. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy a lakosságnak és a szociális partnereknek elegendő lehetőséget biztosítsanak a tagállami nemzeti cselekvési tervek elkészítésében való részvételre és adott esetben az azokkal kapcsolatos konzultációra, a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (24) összhangban.

(16)

A növényvédő szerek fenntartható használatával kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések végrehajtása hatással van a környezetre, a közegészségre, valamint a munkafeltételekre. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy a helyi önkormányzatoknak saját hatáskörük keretén belül, valamint a lakosságnak és a szociális partnereknek elegendő lehetőséget biztosítsanak a tagállami nemzeti cselekvési tervek elkészítésében való részvételre és adott esetben az azokkal kapcsolatos konzultációra, a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (24) összhangban.

7. módosítás

(24) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(22)

Annak biztosítása érdekében, hogy a növényvédő szereket és a kijuttató berendezéseket az emberi egészséget és a környezetet védelmező módon használják fel, általános követelményeket kell előírni a hivatásos felhasználók számára az egyes növényvédő szerek vagy kijuttató berendezések használatához szükséges képzéssel, a veszélyesebb növényvédő szerek használatával, továbbá a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések vizsgálati követelményeinek betartásával kapcsolatban.

(24)

Annak biztosítása érdekében, hogy a növényvédő szereket és a kijuttató berendezéseket az emberi egészséget és a környezetet védelmező módon használják fel, általános követelményeket kell előírni a hivatásos felhasználók számára az egyes növényvédő szerek vagy kijuttató berendezések használatához szükséges képzéssel, a veszélyesebb növényvédő szerek használatával, továbbá a hivatásos felhasználásban alkalmazott kijuttató berendezések vizsgálati követelményeinek betartásával kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan meg kell tiltani a vegyi növényvédő szerek nem szakképzett, nem hivatásos felhasználók általi alkalmazását, hogy elkerülhetők legyenek az emberi vagy környezeti biztonságot veszélyeztető helyzetek.

8. módosítás

(24a) preambulumbekezdés (új bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(24a)

A növényvédő szerek használatából eredő, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások vizsgálata érdekében környezeti monitoringra van szükség. Az uniós monitoring-követelmények jelenleg csak a vízre vonatkoznak. Annak pontos értékelése érdekében, hogy teljesülnek-e az e rendeletben foglalt, a növényvédő szerek jelentette kockázat csökkentésére vonatkozó célkitűzések, a tagállamok átfogó programokat vezetnek be annak figyelemmel kísérésére, hogy előfordulnak-e hatóanyag-maradványok és azok metabolitjai a környezetben, a vízben, az állatokban és az emberekben.

9. módosítás

(24b) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(24b)

Az Európai Bizottság által indított „Soil Deal for Europe” misszió végrehajtási terve azonban megállapítja, hogy az EU mezőgazdasági talajainak 83 %-a peszticid-maradványokkal szennyezett, miközben a mezőgazdaság intenzívebbé válása és a peszticidek túlzott használata a jövőben valószínűleg tovább súlyosbítja a helyzetet. A peszticidek talajban való tartós megmaradását és a nem célfajokra gyakorolt toxicitását kifejezetten a talaj egészségét veszélyeztető tényezőként említi a dokumentum. Ezért e rendelet rendelkezéseinek végrehajtásakor kellően figyelembe kell venni a talajvédelem fontosságát.

10. módosítás

(25) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(23)

A növényvédő szerek használatának különösen kedvezőtlen hatásai lehetnek bizonyos, a lakosság vagy a veszélyeztetett csoportok, illetve közösségek által gyakran használt területeken, ahol emberek élnek és dolgoznak, valamint az ökológiailag érzékeny területeken, úgymint a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (33) és a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel (34) összhangban védett Natura 2000 területeken. Ha a lakosság által használt területeken növényvédő szereket használnak, nagy a valószínűsége annak, hogy az emberek ki lesznek téve az ilyen növényvédő szereknek. Az emberi egészség és a környezet védelme érdekében ezért be kell tiltani a növényvédő szerek használatát az érzékeny területeken és az ilyen területek 3 méteres körzetében. A tilalomtól való eltérések csak bizonyos feltételek mellett és eseti alapon engedélyezhetők.

(25)

A növényvédő szerek használatának különösen kedvezőtlen hatásai lehetnek bizonyos, a lakosság vagy a veszélyeztetett csoportok, illetve közösségek által gyakran használt területeken, ahol emberek élnek és dolgoznak, valamint az ökológiailag érzékeny területeken, úgymint a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (33) és a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel (34) összhangban védett Natura 2000 területeken. Ha a lakosság által használt területeken növényvédő szereket használnak, nagy a valószínűsége annak, hogy az emberek ki lesznek téve az ilyen növényvédő szereknek. Az emberi egészség és a környezet védelme érdekében ezért be kell tiltani a növényvédő szerek használatát az érzékeny területeken és az ilyen területek 3 méteres körzetében. A tilalomtól való eltérések csak bizonyos feltételek mellett és eseti alapon engedélyezhetők. A pufferzónákat 50 méterre ki kell terjeszteni az elsősorban veszélyeztetett lakossági csoportok által látogatott területeken, illetve rendkívül veszélyes növényvédő szerek használata esetén. A tilalomtól való eltérések csak az (EU) 2018/848 rendelettel összhangban engedélyezett növényvédő szerek esetében a meglévő mezőgazdasági tevékenységek folytatása érdekében, vagy bizonyos szigorú feltételek mellett és eseti alapon engedélyezhetők.

Indokolás

A tudományos kutatások arra engednek következtetni, hogy a pufferzónák akkor előzik meg hatékonyan a peszticidek bevitelét, ha több száz méter szélesek. Egy, a nyilvános játszóterek peszticidekkel való szennyezettségét vizsgáló közelmúltbeli tanulmány megállapítja, hogy a játszóterek közel fele legalább egy peszticiddel, egynegyedük pedig egynél több peszticiddel (többek között endokrin károsító anyagokkal) szennyezett, és rámutat, hogy akár 100 méteres távolságra is szükség lenne ahhoz, hogy semmilyen peszticidekkel való szennyeződés ne forduljon elő. Egy nyomonkövetési tanulmányból az derül ki, hogy még az Európai Bizottság által javasolt 3 méternél szigorúbb kockázatcsökkentő intézkedések sem voltak elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzák a gyermekek és a lakosság veszélyes peszticideknek való kitettségét.

11. módosítás

(26) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(24)

A vízi környezet és az ivóvízkészletek különösen érzékenyek a növényvédő szerekre. A vízi környezet védelme érdekében ezért be kell tiltani a növényvédő szerek használatát a felszíni vizekkel borított területeken és azok környékén. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell bevezetniük a felszíni és felszín alatti vizek, a part menti és tengeri vizek állapotromlásának elkerülése érdekében, valamint a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérésére, továbbá a vízi környezet és az ivóvízkészletek növényvédő szerek hatásaitól való megóvására. Ezen túlmenően fontos, hogy a hivatásos felhasználók képzést kapjanak arra vonatkozóan, hogy miként tudják minimálisra csökkenteni vagy kiküszöbölni egyes „ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, „nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, vagy „mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” besorolású növényvédő szerek alkalmazását. Szintén fontos, hogy a hivatásos felhasználók az alacsony kockázatú növényvédő szerek vagy nem vegyi alternatívák előnyben részesítésének fontosságával, a permetelsodródást csökkentő technológia alkalmazásával és a kockázatmérséklő intézkedésekkel kapcsolatos képzésben részesüljenek.

(26)

A vízi környezet és az ivóvízkészletek különösen érzékenyek a növényvédő szerekre. A vízi környezet védelme érdekében ezért be kell tiltani a növényvédő szerek használatát a felszíni vizekkel borított területeken és azok környékén. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell bevezetniük a peszticidek elfogadhatatlan környezeti koncentrációinak jövőbeli rendszeres előfordulásának megelőzése érdekében, a felszíni és felszín alatti vizek, a part menti és tengeri vizek további állapotromlásának elkerülése érdekében, valamint a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérésére, továbbá a vízi környezet és az ivóvízkészletek növényvédő szerek hatásaitól való megóvására. Ebben az összefüggésben az ivóvízszolgáltatóknak rendszeresen korlátlan hozzáférést kell kapniuk a peszticideknek a felelősségi körükbe tartozó vízvédelmi területeken történő használatára vonatkozó, időben és térben megfelelő bontásban megadott hatóanyag-specifikus adatokhoz. Ezen túlmenően fontos, hogy a hivatásos felhasználók képzést kapjanak arra vonatkozóan, hogy miként tudják minimálisra csökkenteni vagy kiküszöbölni egyes „ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, „nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz”, vagy „mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” besorolású növényvédő szerek alkalmazását. Szintén fontos, hogy a hivatásos felhasználók az alacsony kockázatú növényvédő szerek vagy nem vegyi alternatívák előnyben részesítésének fontosságával, a permetelsodródást csökkentő technológia alkalmazásával és a kockázatmérséklő intézkedésekkel kapcsolatos képzésben részesüljenek.

Indokolás

A peszticidek rendszeresen és széles körben fordulnak elő a vizekben olyan koncentrációban, amelynek az uniós engedélyezési eljárás szerint egyáltalán nem szabad előfordulnia ezen a szinten, és ami így jelentős negatív hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és a természetes egyensúlyra; ez rámutat arra, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek először legalább megteremtik az elfogadható status quo-t.

Az ivóvízellátás nagy mértékben közérdekű feladat, és az összes szükséges információval lehetővé kell tenni az ivóvízszolgáltatók számára az ivóvíz minőségének ellenőrzését és biztosítását.

12. módosítás

(27) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(25)

A precíziós gazdálkodás olyan mezőgazdasági gazdálkodási rendszereket jelent, amelyek gondosan hozzáigazítják a növénytermesztést a helyi (például a parcellákban uralkodó) feltételekhez. A meglévő technológia alkalmazása – beleértve az uniós űrtechnológián alapuló adatok és szolgáltatások (Galileo és Kopernikusz) használatát – jelentős mértékben csökkentheti a peszticidhasználatot . Ezért olyan jogszabályi keretet kell előírni, amely ösztönzi a precíziós gazdálkodás fejlesztését. A növényvédő szerek repülőgépről történő kijuttatása (beleértve a repülőgépekkel, helikopterekkel és drónokkal történő kijuttatást is) általában kevésbé precíz, mint más kijuttatási módok, ezért potenciálisan káros hatással lehet az emberi egészségre és a környezetre. A légi kijuttatást ezért be kell tiltani eseti alapon adható, korlátozott eltérésekkel, amennyiben az kevésbé káros hatással van az emberi egészségre és a környezetre, mint bármely alternatív kijuttatási módszer, vagy nincs működőképes alternatív kijuttatási módszer. A légi kijuttatásra kiadott engedélyek alapján végrehajtott légi kijuttatások számának rögzítése is szükséges, hogy egyértelmű adatok álljanak rendelkezésre arról, hogy ténylegesen hány olyan légi kijuttatásra került sor, amely kapott engedélyt.

(27)

A precíziós gazdálkodás olyan mezőgazdasági gazdálkodási rendszereket jelent, amelyek gondosan hozzáigazítják a növénytermesztést a helyi (például a parcellákban uralkodó) feltételekhez. A meglévő technológia alkalmazása – beleértve az uniós űrtechnológián alapuló adatok és szolgáltatások (Galileo és Kopernikusz) használatát – jelentős mértékben csökkentheti a peszticidek használatát és kockázatait . Ezért olyan jogszabályi keretet kell előírni, amely ösztönzi a precíziós gazdálkodás fejlesztését. A növényvédő szerek repülőgépről történő kijuttatása (beleértve a repülőgépekkel, helikopterekkel és drónokkal történő kijuttatást is) általában kevésbé precíz, mint más kijuttatási módok, ezért potenciálisan káros hatással lehet az emberi egészségre és a környezetre. Az elmúlt években bemutatott technológiai fejlesztések azonban nagy precizitást mutatnak, és nagy lehetőségekkel kecsegtetnek a jövőbeli innovációk és alkalmazások tekintetében.  A légi kijuttatást ezért be kell tiltani eseti alapon adható, korlátozott eltérésekkel, amennyiben az kevésbé káros hatással van az emberi egészségre és a környezetre, mint bármely alternatív kijuttatási módszer, vagy nincs működőképes alternatív kijuttatási módszer ; mindig a precíziós mezőgazdaságban alkalmazott technológiai innovációk alapján történő felülvizsgálat és értékelés függvényében . A légi kijuttatásra kiadott engedélyek alapján végrehajtott légi kijuttatások számának rögzítése is szükséges, hogy egyértelmű adatok álljanak rendelkezésre arról, hogy ténylegesen hány olyan légi kijuttatásra került sor, amely kapott engedélyt.

Indokolás

Nem célravezető pusztán a felhasználásra összpontosítani.

13. módosítás

(30) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(28)

Tekintettel a növényvédő szerek használatával kapcsolatos tanácsadás – mint az emberi egészséget és a környezetet védő módon, az integrált növényvédelemmel összhangban történő felhasználásuk támogatására szolgáló eszköz – jelentőségére, fontos, hogy a tanácsadók megfelelő képzésben részesüljenek.

(30)

Tekintettel a növényvédő szerek használatával kapcsolatos tanácsadás – mint az emberi egészséget és a környezetet védő módon, az integrált növényvédelemmel összhangban történő felhasználásuk támogatására szolgáló eszköz – jelentőségére, fontos, hogy a tanácsadók megfelelő képzésben részesüljenek , és függetlenek legyenek az ezeket a növényvédő szereket előállító (vagy forgalomba hozó) vállalatoktól .

Indokolás

Peszticidgyártók és -forgalmazók

14. módosítás

(31) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(29)

A növényvédő szerek értékesítése fontos eleme a forgalmazási láncnak, mert lehetővé teszi a forgalmazók számára, hogy megadják a szükséges tájékoztatást a megfelelő használat támogatása érdekében. Az értékesítéskor a vásárló vagy a végfelhasználó számára az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó biztonsági utasításokra vonatkozó konkrét tanácsokkal kell szolgálni annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az adott növényvédő szer helyes használatát megkönnyítő kérdések megválaszolását. A nem hivatásos felhasználók számára az értékesítés helyén általános tájékoztatást kell biztosítani a növényvédő szerek biztonságos használatáról, kezeléséről és tárolásáról, valamint az ilyen szerek csomagolásának ártalmatlanításáról, mivel ezek a felhasználók általában nem rendelkeznek ugyanazokkal a gyakorlati ismeretekkel, mint a hivatásos felhasználók.

(31)

A növényvédő szerek értékesítése fontos eleme a forgalmazási láncnak, mert lehetővé teszi a forgalmazók számára, hogy megadják a szükséges tájékoztatást a megfelelő használat támogatása érdekében. Az értékesítéskor a vásárló vagy a végfelhasználó számára az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó biztonsági utasításokra vonatkozó konkrét tanácsokkal kell szolgálni annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az adott növényvédő szer helyes használatát megkönnyítő kérdések megválaszolását. A nem hivatásos felhasználók számára az értékesítés helyén általános tájékoztatást kell biztosítani a növényvédő szerek biztonságos használatáról, kezeléséről és tárolásáról, valamint az ilyen szerek csomagolásának ártalmatlanításáról, mivel ezek a felhasználók általában nem rendelkeznek ugyanazokkal a gyakorlati ismeretekkel, mint a hivatásos felhasználók. A következetesség biztosítása érdekében az 1107/2009/EK rendeletben meg kell tiltani az Európai Unióban betiltott peszticideknek és peszticid-hatóanyagoknak az Európai Unióból történő kivitelét.

Indokolás

Magától értetődő, hogy azokat a vegyi anyagokat, amelyek a környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt káros hatások miatt már nem használhatók az EU-ban, nem szabad exportálni az EU-ból. Ez ugyanúgy vonatkozik az összetett peszticidekre, mint magukra a hatóanyagaikra.

15. módosítás

(33a) preambulumbekezdés (új bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(33a)

A növényvédő szerek értékeléséért és engedélyezéséért felelős illetékes szerveknek rendszeresen felül kell vizsgálniuk a növényvédő szerek hatékonyságát. A peszticidhasználat csökkentése érdekében és amennyiben rezisztencia alakult ki azoknak a károsító szervezeteknek a populációin belül, amelyekre a termék irányul, a felhasználási engedélyt szigorúan korlátozni kell, illetve vissza kell vonni, hogy a hatástalanná vált termékek ne maradjanak piaci forgalomban.

Indokolás

A mezőgazdaságban minden elképzelhető intézkedést meg kell hozni a rezisztencia és annak negatív hatásainak korlátozása érdekében, és ügyelni kell arra, hogy a rezisztencia ne vezessen az egyik peszticid olyan másikkal való helyettesítéséhez, amely még problematikusabb az emberek vagy a környezet számára.

16. módosítás

(34) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(32)

Figyelembe véve a növényvédő szerek lehetséges kockázatait az emberi egészségre és a környezetre, a lakosság számára megfelelőbb tájékoztatást kell biztosítani az ilyen szerek használatának általános hatásairól figyelemfelkeltő programokon, a forgalmazókon keresztül továbbított információkon és egyéb megfelelő intézkedéseken keresztül.

(34)

Figyelembe véve a növényvédő szerek lehetséges kockázatait az emberi egészségre és a környezetre, a lakosság számára megfelelőbb tájékoztatást kell biztosítani például az európai engedélyezési eljárásról, az engedélyezett növényvédő szerek alapvető veszélytelenségéről helyes használat esetén a környezetre és az egészségre nézve, valamint az ilyen szerek használatának általános hatásairól figyelemfelkeltő programokon, független, illetve a környezetvédelmi vagy egészségügyi kérdésekben illetékes állami szerveken keresztül továbbított információkon és egyéb megfelelő intézkedéseken keresztül.

Indokolás

Csak ezek a szervek tudják biztosítani a lényeges, sajátos érdekektől mentes információk továbbadását.

17. módosítás

(35) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(33)

Az akut mérgezési balesetekkel és a személyek növényvédő szereknek való expozíciójából eredő krónikus mérgezésekkel kapcsolatos tendenciák jobb megértése érdekében minden tagállamnak össze kell gyűjtenie az ilyen tendenciákra vonatkozó információkat. A Bizottságnak uniós szinten is figyelemmel kell kísérnie az általános tendenciákat.

(35)

Az akut mérgezési balesetekkel és a személyek növényvédő szereknek való expozíciójából eredő krónikus mérgezésekkel kapcsolatos tendenciák jobb megértése érdekében minden tagállamnak össze kell gyűjtenie az ilyen tendenciákra vonatkozó információkat. A Bizottságnak uniós szinten is figyelemmel kell kísérnie az általános tendenciákat. A különösen kitett (felhasználók) vagy sérülékeny csoportok (pl. terhes nők) esetében olyan longitudinális vizsgálatokat kell előírni, amilyeneket az egyes tagállamokban már most is végeznek.

Indokolás

Az emberi egészség – mint fontos védelemre szoruló érték – megfelelő kezelése érdekében itt konkrétabb előírásokra van szükség.

18. módosítás

(35a) preambulumbekezdés (új bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(35a)

A peszticidhasználat csökkentése érdekében meg kell vizsgálni a peszticidek keverékeinek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt kombinált hatását, és ezt az eddigieknél egyértelműbben meg kell jeleníteni az engedélyezési gyakorlatban annak érdekében, hogy a polgárok releváns és átlátható információkat kapjanak e termékek használatának általános hatásairól.

Indokolás

A peszticidek engedélyezésének teljes folyamata az egyes hatóanyagokra, illetve azok készítményeire irányul. Számos tanulmány igazolta a kombinált hatóanyagok lehetséges kockázatait a környezet és az emberi egészség területén, amelyek összességükben nem vezethetők le az egyes peszticidekre vonatkozó adatokból.

19. módosítás

(43) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(41)

Az e rendeletben meghatározott kötelezettségek érvényesítése érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Szintén fontos előírni, hogy a tagállamok az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket díjak vagy illetékek formájában megtérítsék annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő pénzügyi források álljanak az illetékes hatóságok rendelkezésére.

(43)

Az e rendeletben meghatározott kötelezettségek érvényesítése érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Szintén fontos előírni, hogy a tagállamok az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket díjak vagy illetékek formájában , illetve a növényvédő szerek kockázatalapú megadóztatása révén megtérítsék annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő pénzügyi források álljanak az illetékes hatóságok rendelkezésére.

20. módosítás

(43a) preambulumbekezdés (új bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(43a)

Az integrált növényvédelem végrehajtásához elegendő finanszírozásra van szükség. Egy állami alap létrehozása elősegítheti az integrált növényvédelem végrehajtását és elterjedését, és vonzóbbá teheti a kapcsolódó intézkedéseket a mezőgazdasági termelők számára, például azáltal, hogy bizonyított jövedelemkiesés esetén kártérítést biztosít. Az alap pénzügyi forrásait többek között a növényvédő szerek kockázatalapú megadóztatásából, a kiskereskedők hozzájárulásaiból vagy bírságokból lehetne biztosítani.

21. módosítás

1. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ez a rendelet a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó szabályokat állapít meg, amennyiben előírja a vegyi növényvédő szerek használatának és a kapcsolódó kockázatoknak a csökkentésére vonatkozó célok kitűzését és 2030-ig történő elérését, a növényvédő szerek és az azok kijuttatására szolgáló berendezések használatával, tárolásával, értékesítésével és ártalmatlanításával kapcsolatos követelményeket határoz meg , és előírja a kapcsolódó képzést és figyelemhívást, valamint az integrált növényvédelem megvalósítását .

E rendelet célja, hogy csökkentse a peszticidhasználat kockázatait, valamint annak az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásait, illetve csökkentse a peszticidektől való függőséget. A rendelet a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó szabályokat állapít meg, amennyiben előírja a vegyi növényvédő szerek használatának és a kapcsolódó kockázatoknak a csökkentésére vonatkozó célok kitűzését és 2030-ig történő elérését azáltal, hogy előmozdítja és megvalósítja a nem vegyi megelőzési és alternatív megközelítéseken és technikákon alapuló integrált növényvédelmet, valamint ösztönzi az alacsony erőforrás-igényű gazdálkodási rendszerekre való áttérést, továbbá a növényvédő szerek és az azok kijuttatására szolgáló berendezések használatával, tárolásával, értékesítésével és ártalmatlanításával , a munkavállalók védelmével és képzésével, a független tanácsadással és a figyelemfelhívással kapcsolatos követelményeket határoz meg.

Indokolás

Ez pontosabban kifejezi e rendelet céljait és célkitűzéseit, mivel a kockázatok csökkentését és az alternatív gyakorlatok mezőgazdasági alkalmazását helyezi a középpontba, azzal a végső céllal, hogy megvalósuljon a fenntartható élelmiszerrendszer.

22. módosítás

3. cikk (16) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

lakosság által használt terület, például közpark vagy -kert, üdülőterület, sportpálya vagy közút;

a)

lakosság által használt terület, például közpark vagy -kert, üdülőterület, sportpálya, közút és minden lakóterület ;

23. módosítás

3. cikk (16) bekezdés f) pont i. alpont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

i.

a 2000/60/EK irányelv szerinti bármely védett terület, beleértve a lehetséges védőövezeteket, valamint e területeknek az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv (47) szerinti, az ivóvíz-kivételi pontokra vonatkozó kockázatértékelési eredményeket követő módosításait is;

i.

a 2000/60/EK irányelv szerinti bármely védett terület, beleértve a lehetséges védőövezeteket, valamint e területeknek az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv (47) szerinti, az ivóvíz-kivételi pontokra vonatkozó kockázatértékelési eredményeket követő módosításait is , kivéve a nitrátokra, a tápanyagokra és a városi szennyvízre érzékeny területeket, amelyekre nem terjed ki az érzékeny területek fogalommeghatározása, és amelyekre nem lesznek alkalmazandók a tervezett korlátozások ;

24. módosítás

3. cikk (16) bekezdés f) pont ii. alpont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

ii.

a 92/43/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett jegyzéken szereplő közösségi jelentőségű területek és az említett irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerint kijelölt különleges természetmegőrzési területek, valamint a 2009/147/EK irányelv 4. cikke szerint besorolt különleges természetvédelmi területek, és a nemzeti szinten kijelölt védett területek jegyzékébe (CDDA) a tagállamok által jelentett bármely más nemzeti, regionális vagy helyi védett terület;

ii.

a 92/43/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett jegyzéken szereplő közösségi jelentőségű területek és az említett irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerint kijelölt különleges természetmegőrzési területek, valamint a 2009/147/EK irányelv 4. cikke szerint besorolt különleges természetvédelmi területek, és a nemzeti szinten kijelölt védett területek jegyzékébe (CDDA) a tagállamok által jelentett bármely más nemzeti, regionális vagy helyi védett terület , amelyet az érintett tagállamok fel akarnak venni az ugyanilyen szintű védelmet élvező területek közé ;

Indokolás

Annak érdekében, hogy a védelem a legfontosabb érzékeny területekre összpontosuljon, a tagállamok fontolóra vehetik, hogy törlik az ezekre a területekre vonatkozó hivatkozásokat az érzékeny területeknek a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendeletben szereplő meghatározásából.

25. módosítás

8. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 18 hónap]-ig minden tagállam elkészíti és egy honlapon közzéteszi a következő információkat tartalmazó nemzeti cselekvési tervét:

(1)   [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 18 hónap]-ig minden tagállam elkészíti és egy honlapon közzéteszi a következő információkat tartalmazó nemzeti cselekvési tervét:

a)

a II. fejezettel összhangban elfogadott, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok;

a)

a növényeket károsító szervezetek növényegészségügyi állapota és fejlődési tendenciái, különös tekintettel a rezisztencia megszerzésére, az új kártevők jelenlétének jelzésével;

b)

a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokkal kapcsolatos, a 9. cikkben meghatározott információk;

b)

a II. fejezettel összhangban elfogadott, 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célok;

c)

a II. melléklet 2. részében felsorolt, az e rendelet végrehajtása szempontjából lényeges elemekkel kapcsolatos tervezett előrehaladás részletei;

c)

a 2030-ra vonatkozó nemzeti csökkentési célokkal kapcsolatos, a 9. cikkben meghatározott információk;

d)

az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban elkészített KAP stratégiai tervek megfelelő részeire mutató hivatkozások, amelyekben szerepelnek az ökológiai gazdálkodás alá vont, mezőgazdasági hasznosítású terület növelésére vonatkozó részletes tervek, és annak ismertetése, hogy e tervek hogyan járulnak hozzá az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért című bizottsági közleményben (1) meghatározott cél eléréséhez, amelynek értelmében 2030-ra a hasznosítható mezőgazdasági terület 25 %-át ökológiai gazdálkodás alá kell vonni;

d)

a II. melléklet 2. részében felsorolt, az e rendelet végrehajtása szempontjából lényeges elemekkel kapcsolatos tervezett előrehaladás részletei;

e)

a hivatásos felhasználásban alkalmazott azon kijuttató berendezések listája, amelyekre a tagállam a 32. cikk (1) bekezdésével összhangban eltérő vizsgálati követelményeket alkalmaz;

e)

az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban elkészített KAP stratégiai tervek megfelelő részeire mutató hivatkozások, amelyekben szerepelnek az ökológiai gazdálkodás alá vont, mezőgazdasági hasznosítású terület növelésére vonatkozó részletes tervek, és annak ismertetése, hogy e tervek hogyan járulnak hozzá az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért című bizottsági közleményben (1) meghatározott cél eléréséhez, amelynek értelmében 2030-ra a hasznosítható mezőgazdasági terület 25 %-át ökológiai gazdálkodás alá kell vonni;

f)

a megelőző 3 év során illegálisan felhasznált vagy csalásellenes műveletek keretében lefoglalt növényvédő szerek becsült éves mennyiségére és minden ehhez kapcsolódóan tervezett intézkedésre vonatkozó információk;

f)

a hivatásos felhasználásban alkalmazott azon kijuttató berendezések listája, amelyekre a tagállam a 32. cikk (1) bekezdésével összhangban eltérő vizsgálati követelményeket alkalmaz;

g)

a nem vegyi módszerek hivatásos felhasználók általi alkalmazásának – az állami támogatásokról szóló uniós jogszabályokkal összhangban, pénzügyi ösztönzők segítségével történő – ösztönzésére irányuló nemzeti intézkedések;

g)

a megelőző 3 év során illegálisan felhasznált vagy csalásellenes műveletek keretében lefoglalt növényvédő szerek becsült éves mennyiségére és minden ehhez kapcsolódóan tervezett intézkedésre vonatkozó információk;

h)

a károsítók elleni nem vegyi védekezési módszerekkel kapcsolatos innovációnak és fejlesztésnek, valamint az ilyen védekezés alkalmazásának támogatására vagy – a nemzeti jogban meghatározott kötelező érvényű követelmények révén történő – biztosítására irányuló, tervezett vagy már elfogadott intézkedések;

h)

a nem vegyi módszerek hivatásos felhasználók általi alkalmazásának – az állami támogatásokról szóló uniós jogszabályokkal összhangban, pénzügyi ösztönzők segítségével történő – ösztönzésére irányuló nemzeti intézkedések;

i)

a növényvédő szerek fenntartható, az integrált növényvédelem elveivel összhangban lévő használatának támogatására vagy – a nemzeti jogban meghatározott kötelező érvényű követelmények révén történő – biztosítására irányuló, egyéb tervezett vagy már elfogadott intézkedések, beleértve a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott terményspecifikus szabályokban foglaltakat is.

i)

a károsítók elleni nem vegyi védekezési módszerekkel kapcsolatos innovációnak és fejlesztésnek, valamint az ilyen védekezés alkalmazásának támogatására vagy – a nemzeti jogban meghatározott kötelező érvényű követelmények révén történő – biztosítására irányuló, tervezett vagy már elfogadott intézkedések;

 

j)

a növényvédő szerek fenntartható, az integrált növényvédelem elveivel összhangban lévő használatának támogatására vagy – a nemzeti jogban meghatározott kötelező érvényű követelmények révén történő – biztosítására irányuló, egyéb tervezett vagy már elfogadott intézkedések, beleértve a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott terményspecifikus szabályokban foglaltakat is.

Minden tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot nemzeti cselekvési tervének első közzétételéről.

Minden tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot nemzeti cselekvési tervének első közzétételéről annak érdekében, hogy a Bizottság elvégezhesse e nemzeti cselekvési tervek utólagos ellenőrzését .

26. módosítás

9. cikk (1) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

egy legalább 5 olyan hatóanyagot tartalmazó lista, amelyről az I. mellékletben meghatározott módszertan alkalmazásával megállapításra került, hogy a legerőteljesebb hatással volt a vegyi növényvédő szerek használatát és kockázatát, illetve a veszélyesebb növényvédő szerek használatának csökkentését érintő tendenciára a nemzeti cselekvési terv elfogadását megelőző 3 évben;

a)

egy legalább 5 olyan hatóanyagot tartalmazó lista, amelyről az I. mellékletben meghatározott módszertan alkalmazásával megállapításra került, hogy a legerőteljesebb negatív hatással volt a vegyi növényvédő szerek használatát és kockázatát, illetve a veszélyesebb növényvédő szerek használatának csökkentését érintő tendenciára a nemzeti cselekvési terv elfogadását megelőző 3 évben;

Indokolás

Ez a megfogalmazás nem világos. Itt különösen fontosak azok a hatóanyagok, amelyek a leginkább hozzájárulnak ahhoz, hogy az elérni kívánt kockázatcsökkentés nem jelentősebb.

27. módosítás

13. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A hivatásos felhasználók és tanácsadók integrált növényvédelemmel kapcsolatos kötelezettségei

A hivatásos felhasználók és tanácsadók integrált növényvédelemmel kapcsolatos kötelezettségei

(1)   A hivatásos felhasználóknak – mielőtt vegyi növényvédő szer alkalmazásához folyamodnának – először olyan intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek nem teszik szükségessé vegyi növényvédő szerek használatát a károsítók megjelenésének megelőzése vagy azok megsemmisítése érdekében.

(1)   A hivatásos felhasználóknak mindig nem vegyi megelőző intézkedéseket, például megfelelő agronómiai gyakorlatokat kell alkalmazniuk. Ha beavatkozásra van szükség, a hivatásos felhasználóknak az integrált növényvédelem hierarchiáját követve először olyan intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek nem teszik szükségessé vegyi növényvédő szerek használatát a károsítók megsemmisítése érdekében. Vegyi növényvédő szereket csak akkor lehet alkalmazni, ha más nem vegyi megelőző intézkedés vagy az ilyen intézkedések kombinációja nem bizonyult sikeresnek.

28. módosítás

13. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   A hivatásos felhasználó 14. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásának igazolnia kell, hogy az adott felhasználó mérlegelte az alábbi lehetőségek mindegyikét:

(2)   A hivatásos felhasználó 14. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásának igazolnia kell, hogy az adott felhasználó alkalmazta az alábbi listában szereplő alkalmazandó lehetőségek mindegyikét , mielőtt vegyi peszticideket vett volna igénybe :

—

vetésforgó,

—

hosszú, legalább négyéves vetésforgó,

—

modern termesztési technikák alkalmazása, ideértve a kései vetést, a vetési időpontot és sűrűséget, az alávetést, a köztes termesztést, a talajvédő művelést, a metszést és a direkt vetést,

—

a termények fokozott sokfélesége, beleértve a különböző fajták keverését, a köztes termesztést vagy a polikultúrákat,

—

rezisztens vagy toleráns nemesített növényfajták és kiváló minőségű vagy tanúsított vetőmag és ültetési anyagok használata,

—

modern termesztési technikák alkalmazása, ideértve a kései vetést, a vetési időpontot és sűrűséget, az alávetést, a köztes termesztést, a nem vegyi talajvédő művelést, a metszést és a direkt vetést,

—

kiegyensúlyozott trágyázási, meszezési, öntözési és vízelvezetési gyakorlatok alkalmazása ,

—

rezisztens vagy toleráns nemesített növényfajták és kiváló minőségű vagy tanúsított vetőmag és ültetési anyagok használata,

—

a károsítók elterjedésének megakadályozása higiéniai intézkedések révén, ideértve a gépek és berendezések rendszeres tisztítását,

—

regeneratív talajgazdálkodás, beleértve a zöldtrágya használatát, a szerves anyaggal való trágyázást vagy a talajtakarást,

—

a fontos hasznos szervezetek védelme és erősítése, ideértve a hasznos növényvédelmi intézkedéseket vagy a termelőhelyeken belül és kívül ökológiai infrastruktúrák alkalmazását,

—

a túlzott trágyázás és meszezés kerülése, valamint az öntözési és vízelvezetési gyakorlatok korlátozása ,

—

a károsítók kizárása védett építmények, hálók és egyéb fizikai akadályok használatával.

—

a károsítók elterjedésének megakadályozása higiéniai intézkedések révén, ideértve a gépek és berendezések rendszeres tisztítását,

—

a fontos hasznos szervezetek védelme és erősítése, ideértve a hasznos növényvédelmi intézkedéseket vagy a termelőhelyeken belül és kívül ökológiai infrastruktúrák alkalmazását,

—

a károsítók kizárása védett építmények, hálók és egyéb fizikai akadályok használatával.

29. módosítás

13. cikk (3) bekezdés c) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

a szakmailag képesített tanácsadók javaslatainak felhasználása.

c)

a szakmailag képesített független tanácsadók javaslatainak felhasználása.

Indokolás

Ebben az esetben a tanácsadás során meg kell őrizni a semlegességet.

30. módosítás

14. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A hivatásos felhasználók által végrehajtott megelőző növényvédelmi intézkedések és beavatkozások és a növényvédő szerek használatára vonatkozó tanácsadás nyilvántartása

A hivatásos felhasználók által végrehajtott megelőző növényvédelmi intézkedések és beavatkozások és a növényvédő szerek használatára vonatkozó tanácsadás nyilvántartása

(1)   Ha a hivatásos felhasználó megelőző intézkedést tesz vagy beavatkozást hajt végre, a hivatásos felhasználó a következő információkat rögzíti a 16. cikkben említett elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásba, amely arra a területre vonatkozik, ahol a hivatásos felhasználó működik:

(1)   Ha a hivatásos felhasználó (megelőző vagy gyógyító) beavatkozást hajt végre, a hivatásos felhasználó a következő információkat rögzíti a 16. cikkben említett elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásba, amely arra a területre vonatkozik, ahol a hivatásos felhasználó működik:

a)

bármely megelőző intézkedés vagy beavatkozás és az adott megelőző intézkedés vagy beavatkozás indoklása – beleértve a károsítók mértékének azonosítását és értékelését is – , ha az a tagállam, ahol a hivatásos felhasználó működik, nem fogadott el terményspecifikus szabályokat az adott haszonnövényre és területre vonatkozóan;

a)

bármely (megelőző vagy gyógyító) intézkedés vagy a különböző intézkedések kombinációja , ha az a tagállam, ahol a hivatásos felhasználó működik, nem fogadott el terményspecifikus szabályokat az adott haszonnövényre és területre vonatkozóan;

b)

az alkalmazandó terményspecifikus szabályokban meghatározott, mérhető kritériumokra hivatkozva végrehajtott bármely megelőző intézkedés vagy beavatkozás és az adott megelőző intézkedés vagy beavatkozás indoklása – beleértve a károsítók mértékének azonosítását és értékelését is – , ha az a tagállam, ahol a hivatásos felhasználó működik, elfogadott terményspecifikus szabályokat az adott haszonnövényre és területre vonatkozóan.

b)

az alkalmazandó terményspecifikus szabályokban meghatározott, mérhető kritériumokra hivatkozva végrehajtott bármely (megelőző vagy gyógyító) intézkedés vagy a különböző intézkedések kombinációja , ha az a tagállam, ahol a hivatásos felhasználó működik, elfogadott terményspecifikus szabályokat az adott haszonnövényre és területre vonatkozóan.

(2)   A hivatásos felhasználó a 16. cikkben említett elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásban rögzíti tanácsadója nevét, valamint a tőle kapott tanácsok időpontját és tartalmát, és az adatokat a 26. cikk (3) bekezdésével összhangban megőrzi. A hivatásos felhasználó kérésre hozzáférhetővé teszi ezt a nyilvántartást a 15. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság számára.

(2)   A hivatásos felhasználó a 16. cikkben említett elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásban rögzíti tanácsadója nevét, valamint a tőle kapott tanácsok időpontját és tartalmát, és az adatokat a 26. cikk (3) bekezdésével összhangban megőrzi. A hivatásos felhasználó kérésre hozzáférhetővé teszi ezt a nyilvántartást a 15. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság számára.

(3)   A hivatásos felhasználó az 1107/2009/EK rendelet 67. cikke szerinti növényvédő szerek minden egyes alkalmazását felvezeti a 16. cikkben említett elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásba. A hivatásos felhasználó rögzíti az elektronikus nyilvántartásban azt is, hogy a kijuttatás légi vagy talajon alkalmazott berendezés útján történt-e. Légi kijuttatás esetén a hivatásos felhasználónak meg kell adnia a használt berendezés típusát.

(3)   A hivatásos felhasználó az 1107/2009/EK rendelet 67. cikke szerinti növényvédő szerek minden egyes alkalmazását felvezeti a 16. cikkben említett elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásba. A hivatásos felhasználó rögzíti az elektronikus nyilvántartásban azt is, hogy a kijuttatás légi vagy talajon alkalmazott berendezés útján történt-e. Légi kijuttatás esetén a hivatásos felhasználónak meg kell adnia a használt berendezés típusát.

 

(4)    A növényvédőszer-használat emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak és kockázatainak csökkentése terén elért előrehaladás monitoringja érdekében a harmonizált kockázati mutatóknak a 2009/128/EK irányelv alapján létrehozott rendszerét úgy kell átdolgozni, hogy az ténylegesen képes legyen a növényvédő szerek felhasznált mennyiségének és kockázatának csökkentésére irányuló két célkitűzés kezelésére. A harmonizált kockázati mutatók rendszerének felülvizsgálatát e rendelet 35. cikkének keretében kell elvégezni.

(4)   A hivatásos felhasználók által az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban az elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásba felvezetendő bejegyzések egységes szerkezetének biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egységes formanyomtatványt fogadhat el az ilyen bejegyzésekre. Minden ilyen egységes formanyomtatványnak tartalmaznia kell az 1107/2009/EK rendelet 67. cikkével összhangban nyilvántartásba veendő adatok bevitelére szolgáló mezőket, és meg kell követelniük felismerhető azonosító használatát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 41. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A hivatásos felhasználók által az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban az elektronikus integrált növényvédelmi és növényvédőszer-használati nyilvántartásba felvezetendő bejegyzések egységes szerkezetének biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egységes formanyomtatványt fogadhat el az ilyen bejegyzésekre. Minden ilyen egységes formanyomtatványnak tartalmaznia kell az 1107/2009/EK rendelet 67. cikkével összhangban nyilvántartásba veendő adatok bevitelére szolgáló mezőket, és meg kell követelniük felismerhető azonosító használatát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 41. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Indokolás

A harmonizált kockázati mutatókra vonatkozó jelenlegi javaslat a következő súlyos problémákat veti fel:

—

Minden engedélyezett hatóanyag ugyanazt a tényezőt (ebben az esetben a 8.) kapja, és a toxicitás tekintetében fennálló hatalmas különbségeiket a továbbiakban teljes mértékben figyelmen kívül hagyják.

—

Ezért az azonos súlyozási tényezővel rendelkező anyagok csoportján belül a kijuttatott mennyiség hirtelen újból rendkívül meghatározó lesz abból a szempontból, hogy az ebbe a csoportba tartozó anyagokat végül hogyan építik be a harmonizált kockázati mutatókba.

—

Azoknak a csoportoknak a természetes időrendje, amelyekhez a peszticid tartozik: jelenleg engedélyezett -> helyettesítésre jelölt anyag -> már nem engedélyezett, így a mezőgazdasági felhasználás folyamatosan csökken. A súlyozási tényezőknek ebben a sorrendben szereplő fent leírt meghatározása elkerülhetetlenül oda vezet, hogy az ezeknek a súlyozási tényezőknek az alkalmazásával végül kiszámított harmonizált kockázati mutató szinte csak csökkenhet, és ezt a csökkenést az egyre magasabb súlyozási tényezők még „fel is gyorsítják”.

E tekintetben a harmonizált kockázati mutató gyakran csökkenő kockázatokat mutat, amelyek azonban pusztán a mutató konstrukcióján alapulnak. Olyan csökkenő kockázatot jeleznek, ami valójában egyáltalán nem létezik, vagy legalábbis nem kellene léteznie. Ez a tényállás semmiképpen nem egyeztethető össze az átlátható uniós vegyianyag-politika és az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel.

31. módosítás

15. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(7)   Minden tagállam évente felülvizsgálja növényspecifikus szabályait, és szükség esetén frissíti azokat, ideértve azt is, amikor erre azért van szükség, hogy azok tükrözzék a károsítók elleni védekezési módok rendelkezésre állásában bekövetkezett változásokat.

(7)   Minden tagállam évente felülvizsgálja növényspecifikus szabályait, és szükség esetén frissíti azokat, ideértve azt is, amikor erre azért van szükség, hogy azok tükrözzék a károsítók elleni védekezési módok rendelkezésre állásában bekövetkezett változásokat , és ötévente felülvizsgálja az érintett kártevő-populációkban a kezeléssel szemben tanúsított rezisztenciák kialakulását .

32. módosítás

16. cikk (8) bekezdés (új bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(8)     A nyilvántartást ki kell terjeszteni a nem mezőgazdasági területekre, például a peszticidek erdőkben és közterületeken, közutak és vasutak mentén történő használatára.

33. módosítás

16. cikk (9) bekezdés (új bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(9)     A nyilvántartásokat a személyes adatok védelmének biztosítása mellett hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. A környezetbe történő kibocsátás miatt ugyanis a közérdek elsőbbséget élvez az adatok titkosságával szemben.

34. módosítás

18. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A növényvédő szerek érzékeny területeken történő használata

A növényvédő szerek érzékeny területeken történő használata

(1)   Tilos növényvédő szereket használni az összes érzékeny területen és az ilyen területek 3 méteres körzetében. Ez a 3 méteres pufferzóna nem csökkenthető alternatív kockázatcsökkentő technikákkal.

(1)   Tilos növényvédő szereket használni az összes érzékeny területen és az ilyen területek 3 méteres körzetében. Ez a 3 méteres pufferzóna nem csökkenthető alternatív kockázatcsökkentő technikákkal. A veszélyeztetett csoportok által használt érzékeny területek esetében ez a pufferzóna 50 méter. A veszélyesebb peszticidek használata esetén is 50 méteres pufferzónát kell tartani.

Indokolás

A tudományos kutatások arra engednek következtetni, hogy a pufferzónák akkor előzik meg hatékonyan a peszticidek bevitelét, ha több száz méter szélesek. Egy, a nyilvános játszóterek peszticidekkel való szennyezettségét vizsgáló közelmúltbeli tanulmány megállapítja, hogy a játszóterek közel fele legalább egy peszticiddel, egynegyedük pedig egynél több peszticiddel (többek között endokrin károsító anyagokkal) szennyezett, és rámutat, hogy akár 100 méteres távolságra is szükség lenne ahhoz, hogy semmilyen peszticidekkel való szennyeződés ne forduljon elő. Egy nyomonkövetési tanulmányból az derül ki, hogy még az Európai Bizottság által javasolt 3 méternél szigorúbb intézkedések sem voltak elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzák a gyermekek és a lakosság veszélyes peszticideknek való kitettségét.

35. módosítás

18. cikk (2) bekezdés (új bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

2a     A tagállamok világos eljárást és módszereket határoznak meg az érzékeny területeken előforduló károsítók problémájának megoldására, a rendelkezésre álló alternatív, nem vegyi megoldásokkal, kezdve a megelőzéssel, a nyomon követéssel, a fizikai és mechanikai módszerekkel és a biológiai védekezéssel.

36. módosítás

18. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállam által kijelölt illetékes hatóság engedélyezheti egy hivatásos felhasználó számára egy növényvédő szer érzékeny területen történő használatát egy korlátozott – a lehető legrövidebb, de 60 napot meg nem haladó – időtartamra, pontosan meghatározott kezdő és befejező dátummal, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállam által kijelölt illetékes hatóság engedélyezheti egy hivatásos felhasználó számára egy növényvédő szer érzékeny területen történő használatát egy korlátozott – a lehető legrövidebb, de 90 napot meg nem haladó – időtartamra, pontosan meghatározott kezdő és befejező dátummal, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

fennáll a zárlati károsítók vagy idegenhonos inváziós fajok elterjedésének bizonyítottan súlyos és kivételes kockázata;

a)

fennáll a károsítók vagy idegenhonos inváziós fajok elterjedésének bizonyítottan súlyos és kivételes kockázata;

b)

nincs műszakilag megvalósítható, alacsonyabb kockázatú alternatív védekezési technika a zárlati károsítók vagy idegenhonos inváziós fajok elterjedésének megfékezésére.

b)

nincs műszakilag megvalósítható, alacsonyabb kockázatú alternatív védekezési technika a károsítók vagy idegenhonos inváziós fajok elterjedésének megfékezésére.

37. módosítás

19. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A vízi környezet és az ivóvíz védelmére vonatkozó intézkedések

A vízi környezet és az ivóvíz védelmére vonatkozó intézkedések

(1)   Az összes növényvédő szer esetében tilos azok felszíni vizeken és ilyen vizek 3 m éteres körzetében való használata. Ez a 3 m éteres pufferzóna nem csökkenthető alternatív kockázatcsökkentő technikákkal.

(1)   Az összes növényvédő szer esetében tilos azok felszíni vizeken és ilyen vizek 3 méteres körzetében való használata. Ez a 3 méteres pufferzóna nem csökkenthető alternatív kockázatcsökkentő technikákkal.

(2)   A tagállamok létrehozhatnak ennél nagyobb kötelező pufferzónákat a felszíni vizekkel szomszédos területeken.

(2)   A tagállamok létrehozhatnak ennél nagyobb kötelező pufferzónákat a felszíni vizekkel szomszédos területeken.

(3)   A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig megfelelő intézkedéseket vezetnek be a felszíni és felszín alatti vizek, a part menti és tengeri vizek állapotromlásának elkerülése érdekében, valamint a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérésére, továbbá a vízi környezet és az ivóvízkészletek növényvédő szerek hatásaitól való megóvására, legalább a 2000/60/EK, a 2006/118/EK, a 2008/105/EK, a 2008/56/EK és az (EU) 2020/2184 irányelvben meghatározott célkitűzések elérése érdekében.

(3)   A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig megfelelő intézkedéseket vezetnek be a peszticidek elfogadhatatlan környezeti koncentrációhoz vezető, meglévő bevitelének azonnal megszüntetése érdekében, a felszíni és felszín alatti vizek, a part menti és tengeri vizek további állapotromlásának elkerülése érdekében, valamint a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérésére, továbbá a vízi környezet és az ivóvízkészletek növényvédő szerek hatásaitól való megóvására, legalább a 2000/60/EK, a 2006/118/EK, a 2008/105/EK, a 2008/56/EK és az (EU) 2020/2184 irányelvben meghatározott célkitűzések elérése érdekében.

 

(4)     Ebben az összefüggésben az ivóvízszolgáltatóknak rendszeresen korlátlan hozzáférést kell kapniuk a peszticideknek a felelősségi körükbe tartozó vízvédelmi területeken történő használatára vonatkozó, időben és térben megfelelő bontásban megadott hatóanyag-specifikus adatokhoz. Ezeket az adatokat megfelelő formában a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni.

(5)     Meg kell tiltani a vegyi növényvédő szerek alkalmazását a rendkívül áteresztő felületeken vagy az egyéb, felszíni vizekhez vagy talajvízhez közeli infrastruktúrákon, illetve az olyan szigetelt felületeken, amelyek esetében magas a kockázata annak, hogy az ilyen szerek a víz- vagy szennyvízrendszerekbe kerülnek.

(6)     A tagállamok védőövezeteket határoznak meg az ivóvíz kivételére használt felszíni és felszín alatti vizek számára, ahol tilos a peszticidek használata, illetve tárolása.

Indokolás

A peszticidek rendszeresen és széles körben fordulnak elő a vizekben olyan koncentrációban, amelynek az uniós engedélyezési eljárás szerint egyáltalán nem szabad előfordulnia ezen a szinten, és ami így jelentős negatív hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és a természetes egyensúlyra; ez rámutat arra, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek először legalább megteremtik az elfogadható status quo-t.

Az ivóvízellátás nagy mértékben közérdekű feladat, és az összes szükséges információval lehetővé kell tenni az ivóvízszolgáltatók számára az ivóvíz minőségének ellenőrzését és biztosítását.

38. módosítás

19a. cikk (új cikk)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Kiterjesztett gyártói felelősség

 

(1)     A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a bármilyen növényvédő szert forgalomba hozó gyártók kiterjesztett gyártói felelősséget vállaljanak.

 

(2)     A tagállamok biztosítják, hogy a 2008/98/EK irányelv 8. és 8a. cikkével összhangban valamennyi növényvédő szerre – beleértve azok metabolitjait is – kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket hozzanak létre.

 

(3)     A tagállamok biztosítják, hogy a növényvédő szerek gyártói fedezzék a 2008/98/EK irányelv kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó rendelkezései szerinti költségeket, valamint – ha azok abban még nem szerepelnek – fedezzék az alábbi költségeket:

 

a)

a peszticidekre és metabolitjaikra vonatkozóan az (EU) 2020/2184 irányelv 1. mellékletének B. részében meghatározott parametrikus értékeknek való megfelelés biztosítása érdekében az ivóvíz-szolgáltatóknál felmerült beruházási és működési költségek;

b)

a forgalomba hozott termékekre vonatkozó adatok gyűjtésének és ellenőrzésének költségei.

 

(4)     A (3) bekezdésben említett fedezendő költségek nem haladhatják meg az említett szolgáltatások költséghatékony módon történő nyújtásához szükséges költségeket, és gondoskodni kell azok átlátható módon történő megállapításáról az érintett szereplők között.

 

(5)     A tagállamok biztosítják, hogy az egyes termelők (3) bekezdésben említett hozzájárulását a forgalomba hozott növényvédő szerek környezeti és egészségügyi kockázatai alapján határozzák meg;

 

(6)     A tagállamok egyértelműen megállapítják az összes érintett szereplő feladat- és felelősségi körét.

 

(7)     Minden tagállam lehetővé teszi, hogy a másik tagállamban letelepedett és a piacán termékeket forgalomba hozó gyártók kijelöljenek egy, az említett tagállam területén letelepedett jogi vagy természetes személyt meghatalmazott képviselőnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos gyártói kötelezettségeknek az említett tagállam területén való teljesítése céljából.

39. módosítás

27. cikk (3) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

a növényvédő szerek használatához köthető akut vagy krónikus hatások útján az emberi egészségre és a környezetre kifejtett lehetséges kockázatok;

a)

a növényvédő szerek használatához köthető akut vagy krónikus hatások útján az emberi egészségre és a környezetre kifejtett lehetséges kockázatok;

aa)

a növényvédő szerek együttes használatából eredő, az emberi egészséget és a környezetet érintő potenciális kockázatok, valamint a nem értékelt kombinált növényvédő szerek hatásaira vonatkozó adatok hiánya;

40. módosítás

28. cikk (2)–(4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   A tagállamok minden év augusztus 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben ismertetik a következőket:

(2)   A tagállamok minden év augusztus 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben ismertetik a következőket:

a)

a személyek növényvédő szereknek való expozíciójából eredő akut és krónikus mérgezési balesetek száma az előző naptári évben;

a)

a személyek növényvédő szereknek való expozíciójából eredő akut és krónikus mérgezési balesetek száma az előző naptári évben;

b)

az (1) bekezdésben említett információk minden egyes mérgezési balesetre vonatkozóan.

b)

az (1) bekezdésben említett információk minden egyes mérgezési balesetre vonatkozóan;

 

c)

a növényvédő szerek használatából és/vagy az azoknak való kitettségből eredő foglalkozási megbetegedések száma az előző évben.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (2) bekezdésében említett információk és adatok benyújtási formátumának meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 41. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (2) bekezdésében említett információk és adatok benyújtási formátumának meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 41. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

 

(4)     A növényvédő szerek használatából és/vagy az azoknak való kitettségből eredő foglalkozási megbetegedések az előző évben.

 

a)

Minden tagállam kijelöl egy illetékes hatóságot, amely a növényvédő szerek használatából és/vagy az azoknak való kitettségből eredő foglalkozási megbetegedések bejelentésére és elismerésére, valamint a méltányos kártalanításra szolgáló rendszer létrehozásáért felelős.

 

b)

A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt hatóságok kellő személyzettel és erőforrásokkal rendelkezzenek feladataik megfelelő ellátásához, beleértve a hatékony ellenőrzéseket is.

 

c)

A tagállamok biztosítják a növényvédő szerekben található hatóanyagok használatára és/vagy az azokkal szembeni expozícióra vonatkozó kötelező nemzeti foglalkozási expozíciós határértékek (LEP[ES1]) nyomon követését, betartását és alkalmazását.

 

d)

A tagállamok biztosítják, hogy minden hivatásos felhasználó, beleértve a munkavállalókat is, hozzáférhessen a szakmai tevékenysége során használt növényvédő szer jellegét és az expozíciós időszakot feltüntető hivatalos dokumentumokhoz.

 

e)

A munkáltatók a vállalkozásukban foglalkoztatott valamennyi munkavállaló rendelkezésére bocsátják a (4) bekezdésben említett hivatalos dokumentumokat.

 

f)

A tagállamok biztosítják az (5) bekezdésben említett kötelezettség teljesítését, és hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókat alkalmaznak e követelmény megsértése esetén.

 

g)

A tagállamok hozzáférhető és hatékony jelentéstételi mechanizmusok létrehozásával könnyítik meg a növényvédő szerek használatával és/vagy az azoknak való kitettséggel kapcsolatos foglalkozási megbetegedések bejelentését.

 

h)

A tagállamok kötelesek biztosítani ezeknek a betegségeknek az elismerését és a megfelelő kártérítést.

41. módosítás

33a. cikk (új cikk)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

A peszticidmaradékok nyomon követése

(1)     A tagállamok rutinintézkedéseket vezetnek be a vízkészletekben, talajvízben, talajban, levegőben/porban/csapadékban, biótában és emberekben megtalálható hatóanyagok és metabolitjaik maradékaira irányuló egyedi, reprezentatív nyomonkövetési programok végrehajtása érdekében.

(2)     A meglévő nyomonkövetési programokat és mutatókat szükség esetén értékelni kell és ki kell igazítani, az új programokat pedig megfelelő módon kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő nyomonkövetési adatokat generáljanak. Szükség esetén a tagállamok további intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítása érdekében, hogy a növényvédő szerek használata megfeleljen az 1107/2009/EK rendelet 4. és 29. cikkében foglalt rendelkezéseknek.

(3)     Az ellenőrzési programok eredményeit be kell nyújtani a Bizottságnak, és azokat közzé kell tenni a 8. cikkben említett honlapon. A Bizottság megvizsgálja az eredményeket, és mérlegeli, hogy szükség van-e szabályozási változtatásokra.

42. módosítás

36. cikk (2) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

azonosítják az eredményt legjelentősebben befolyásoló öt hatóanyagot;

azonosítják az eredményt legjelentősebben negatívan befolyásoló öt hatóanyagot;

Indokolás

A módosítás egyértelművé teszi a megfogalmazást.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

1.

 határozottan támogatja a vegyi növényvédő szerek használatának és kockázatainak csökkentésére, valamint a fenntartható élelmiszerrendszerek biztosítására irányuló intézkedéseket; ügyelni kell azonban arra, hogy a jogszabályban foglalt kötelezettségek ne okozzanak túl nagy adminisztratív terhet;

2.

 emlékeztet arra, hogy a KAP reformjáról szóló véleményében a Régiók Európai Bizottsága szorgalmazta, hogy a nemzeti stratégiai tervekre vonatkozó közös, számszerűsített, mérhető és elérhető közös európai célokat 2027-ig építsék be a KAP-rendeletbe (1), és a peszticidek használata 2017-hez képest legalább 30 %-kal csökkenjen a tagállamokban;

3.

 úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok segítségével és e rendelet 35. cikkével összhangban folyamatosan és rendezett módon felül kell vizsgálnia azokat a mutatókat, amelyek lehetővé teszik a peszticidek toxicitása és mennyisége közötti kellően világos különbségtételt, és hogy toxicitásuk tekintetében differenciáltan kell vizsgálni a különböző toxicitások széles skáláját, amelyeket eddig például egy ugyanolyan súlyozási tényezővel rendelkező HRI-csoportban vettek figyelembe;

4.

 kéri, hogy a nemzeti cselekvési terveket küldjék meg az Európai Bizottságnak, hogy elvégezhesse e tervek utólagos ellenőrzését, az eljárások átláthatóságának biztosítása érdekében a civil társadalom képviselőit bevonó független szakértői csoport támogatásával;

5.

 felhívja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot, hogy nagyon rendszeresen vizsgálja felül az engedélyezett peszticidek hatékonyságát, és amint rezisztencia alakult ki a termék által érintett károsító populációkban, vizsgálja felül az engedélyeket annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a termékek nem hatékony és ezáltal szükségtelen szaporodása;

6.

 felhívja az EU-t, hogy finanszírozzon kutatási projekteket a peszticideknek az emberi egészségre és a biológiai sokféleségre gyakorolt koktélhatásával kapcsolatban, amelyek jelenleg ismeretlenek;

7.

 megjegyzi, hogy a biológiai és integrált kártevőirtással kapcsolatos magán- és állami kutatási erőfeszítések jelentős előrelépést értek el az elmúlt évtizedben, és ma már a szintetikus növényvédő szerek felhasználásának 40 %-ára kínálnak alternatívát; szeretné, ha az EU kutatási programja nagyobb hangsúlyt fektetne e programok támogatására annak érdekében, hogy 2030-ra legalább a felére csökkenjen a növényvédő szerek használata;

8.

 felhívja az EU-t, hogy érdemben vizsgálja felül a HRI-megközelítést annak érdekében, hogy a mennyiség mellett a toxicitást is figyelembe vegyék; felhívja az EU-t, hogy átfogóan hitelesítse a HRI vagy egy alternatív megközelítés előrejelző hatását, és biztosítsa, hogy a számított kockázati szint csökkentése ténylegesen a peszticidek környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásainak csökkenéséhez vezessen; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy rendezett módon végezzen felülvizsgálatot, hogy megbízható eredményeket lehessen kapni a hatályos mutatók alapján;

9.

 felhívja az Európai Uniót, hogy az Európai Unió Bíróságának 2019. október 1-jei ítéletével összhangban az európai piacon történő engedélyezésüket megelőzően finanszírozza a peszticidek teljes formulációban előforduló hosszú távú toxicitására vonatkozó kísérleti vizsgálatok elvégzését;

10.

 rámutat arra, hogy a jelenlegi válsághelyzetben az élelmezésbiztonságot nem veszélyeztetheti a túlságosan gyors kiigazítási folyamat;

11.

 ezzel szemben rámutat arra, hogy a peszticidek használatának csökkentése és a toxicitás csökkentése javítja a mezőgazdasági üzemek gazdasági, energetikai vagy környezeti válságokkal szembeni ellenálló képességét;

12.

 rámutat továbbá arra, hogy a jelenlegi válsággal összefüggésben a fenntartható élelmiszer-termelés normáinak csökkentése nemcsak környezeti költségekhez vezethet, hanem növelheti az áringadozást is;

13.

 felhívja a tagállamokat, hogy KAP stratégiai tervük keretében fokozzák a mezőgazdasági termelők számára a peszticidek használatának és kockázatainak csökkentésében támogatást nyújtó intézkedéseiket;

14.

 sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a szükséges finanszírozás öt évig a közös agrárpolitikából (KAP) származzon, anélkül, hogy új pénzt adnának az alaphoz;

15.

 sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság által validált nemzeti stratégiai tervek a növényvédő szerek mennyiségének és mindenekelőtt kockázatainak csökkentése tekintetében nem elég ambiciózusak, és így nem érik el az európai szinten kitűzött célokat;

16.

 felhívja az EU-t, hogy tiltsa be az Európában nem engedélyezett, a polgárok egészségét vagy a környezetet veszélyeztető növényvédő szerekkel kezelt élelmiszerek behozatalát annak érdekében, hogy tisztességes versenyt teremtsünk termelőink számára;

17.

 felhívja az Európai Bizottságot, hogy az 1107/2009/EK rendelettel (2) való összhang érdekében tiltsa be a nem engedélyezett peszticidek, illetve peszticid-hatóanyagok Európából harmadik országokba irányuló kivitelét;

18.

 emlékezteti az uniós intézményeket, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében a polgárok felszólították az uniós szerveket, hogy hozzanak határozott intézkedéseket a környezetbarátabb és éghajlatbarátabb mezőgazdaság előmozdítása és biztosítása érdekében;

19.

 emlékeztet az európai régiók és helyi önkormányzatok szerepére az európai zöld megállapodás végrehajtásában, különös tekintettel a KAP végrehajtásában és nyomon követésében betöltött szerepükre;

20.

 felhívja a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy tájékoztassák polgáraikat a peszticidhasználat veszélyeiről;

21.

 kéri, hogy tiltsák meg a legveszélyesebb vegyi növényvédő szerek nem kereskedelmi fogyasztóknak történő értékesítését;

22.

 kéri a vegyi növényvédő szerek nem kereskedelmi fogyasztók általi használatának betiltását;

23.

 hangsúlyozza az európai regionális és helyi önkormányzatok azon jogát, hogy a szubszidiaritás és az arányosság tiszteletben tartása mellett átdolgozzák a területrendezési terveiket.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 15-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.)

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.)

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(34)  A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(34)  A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(47)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

(47)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

(1)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia[…] a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért (COM(2020) 381 final).

(1)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia[…] a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért (COM(2020) 381 final).

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

2023.5.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/70

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Javaslat az azbesztről szóló irányelvre

(2023/C 188/07)

Előadó:

Hanna ZDANOWSKA (PL/EPP), Łódź polgármestere

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2009/148/EK irányelv módosításáról

COM(2022) 489 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(3) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)

Az azbeszt rendkívül veszélyes rákkeltő anyag, amely még mindig több gazdasági ágazatot érint, például az építőipart és a felújítási ágazatot, a bányászatot és kőfejtést, a hulladékgazdálkodást és a tűzoltást, ahol a munkavállalók nagy mértékben ki vannak téve az expozíció kockázatának. Az azbesztrostok az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet65 szerint a rákkeltő anyagok 1A. kategóriába tartoznak. Belélegezve a levegőben lévő azbesztrostok súlyos betegségekhez, például mezoteliómához és tüdőrákhoz vezethetnek, a betegség első jelei pedig az expozíció pillanatától számítva átlagosan 30 év elteltével mutatkozhatnak, majd végül munkával összefüggő halálesetekhez vezethetnek.

(3)

Az azbeszt rendkívül veszélyes rákkeltő anyag, amely még mindig több gazdasági ágazatot érint, például az építőipart és a felújítási ágazatot, a bányászatot és kőfejtést, az energiaipart, a vegyipart, a közlekedést, a hulladékgazdálkodást és a tűzoltást, ahol a munkavállalók nagy mértékben ki vannak téve az expozíció kockázatának. Az azbesztrostok az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet65 szerint a rákkeltő anyagok 1A. kategóriába tartoznak. Belélegezve a levegőben lévő azbesztrostok súlyos betegségekhez, például mezoteliómához és tüdőrákhoz vezethetnek, a betegség első jelei pedig az expozíció pillanatától számítva átlagosan 30 év elteltével mutatkozhatnak, majd végül munkával összefüggő halálesetekhez vezethetnek.

Indokolás

A felsorolás kiegészítése olyan ágazatokkal, amelyekben gyakran használtak azbesztet, és amelyek jelenleg is kockázatot jelenthetnek a munkavállalók és a lakosok egészségére nézve.

2. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)

Az európai rákellenes terv (1) támogatja a munkavállalók rákkeltő anyagokkal szembeni védelme terén meghozandó intézkedések szükségességét. Az azbesztnek kitett munkavállalók fokozott védelme a zöld átállással és az európai zöld megállapodás végrehajtásával összefüggésben is fontos lesz, beleértve különösen az európai épületkorszerűsítési programot is (2). A polgárok által az Európa jövőjéről szóló konferencia (3) keretében megfogalmazott ajánlások is kiemelték a méltányos munkafeltételek fontosságát, különös tekintettel a 2009/148/EK irányelv felülvizsgálatára.

(5)

Az európai rákellenes terv (1) támogatja a munkavállalók rákkeltő anyagokkal szembeni védelme terén meghozandó intézkedések szükségességét. Az azbesztnek kitett munkavállalók , valamint különösen a felújítással, újjáépítéssel, bontással, zúzással vagy azbeszthulladék-tárolással kapcsolatos, harmadik felek által végzett munkák hatásainak kitett személyek fokozott védelme a zöld átállással és az európai zöld megállapodás végrehajtásával összefüggésben is fontos lesz, beleértve különösen az európai épületkorszerűsítési programot is (2). A polgárok által az Európa jövőjéről szóló konferencia (3) keretében megfogalmazott ajánlások is kiemelték a méltányos munkafeltételek fontosságát, különös tekintettel a 2009/148/EK irányelv felülvizsgálatára.

Indokolás

A mindenki által célként kitűzött zöld átállás, valamint az épületkorszerűsítési program keretében az épületek felújítási arányának növelésére irányuló uniós törekvés egyúttal az azbesztnek való kitettséget is növelheti – nemcsak az építőipari dolgozók, hanem a közelben tartózkodók (a szomszédos épületek lakói, a járókelők) számára is.

3. módosítás

(8) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(8)

A rendelkezésre álló információk – többek között naprakész tudományos eredmények és műszaki adatok – fényében ebben az irányelvben felülvizsgált határértéket kell megállapítani, a társadalmi-gazdasági hatásnak, valamint a kitettségmérési protokollok és technikák munkahelyen való rendelkezésre állásának alapos értékelése alapján. Ezeknek az információknak az 1907/2006/EK rendelettel létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságának (RAC) véleményén, valamint a 2003. július 22-i tanácsi határozattal (1) létrehozott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH) véleményén kell alapulniuk.

(8)

A rendelkezésre álló információk – többek között naprakész tudományos eredmények és műszaki adatok – fényében ebben az irányelvben felülvizsgált határértéket kell megállapítani, a társadalmi-gazdasági hatásnak, valamint a kitettségmérési protokollok és technikák munkahelyen való rendelkezésre állásának alapos értékelése alapján. Ezeknek az információknak az 1907/2006/EK rendelettel létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságának (RAC) véleményében, valamint a 2003. július 22-i tanácsi határozattal (1) létrehozott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH) véleményében ismertetett különféle lehetőségeken kell alapulniuk.

Indokolás

A fent említett testületek véleményei különböző lehetőségeket vázolnak fel az azbesztre vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékekkel és az expozíció-kockázat relációval kapcsolatban.

4. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(9)

Figyelembe véve a vonatkozó tudományos szakértelmet, valamint a munkavállalók megfelelő uniós szintű védelmét és az érintett gazdasági szereplők (köztük a kkv-k) aránytalan gazdasági hátrányainak és terheinek elkerülését biztosító kiegyensúlyozott megközelítést, a nyolcórás, idővel súlyozott átlagot (TWA) tekintve 0,01 rost/cm3 rögzített kötelező foglalkozási expozíciós határértéket (OEL) kell megállapítani. Ezt a kiegyensúlyozott megközelítést az azbeszt szükséges, biztonságos eltávolítását célzó közegészségügyi célkitűzés támasztja alá. Megfontolásra került még egy olyan foglalkozási expozíciós határértékre vonatkozó javaslat előterjesztése is, amely a hatékony eltávolítás lehetővé tétele érdekében figyelembe veszi a gazdasági és technikai megfontolásokat.

(9)

Figyelembe véve a vonatkozó tudományos szakértelmet, valamint a munkavállalók megfelelő uniós szintű védelmét biztosító kiegyensúlyozott megközelítést, továbbá szem előtt tartva az uniós tagállamokban már bevezetett, az új munkahelyi expozíciós határérték (OEL) alkalmazhatóságát bizonyító gyakorlatokat, a nyolcórás, idővel súlyozott átlagot (TWA) tekintve 0,01 rost/cm3 rögzített kötelező foglalkozási expozíciós határértéket kell megállapítani , és az irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül be kell vezetni a 0,002 rost/cm3 rögzített kötelező foglalkozási expozíciós határértéket . Ezt a kiegyensúlyozott megközelítést az azbeszt biztonságos eltávolítását célzó közegészségügyi célkitűzés támasztja alá. Megfontolásra került még egy olyan , a foglalkozási expozíciós határérték fokozatos csökkentésére vonatkozó javaslat előterjesztése is, amely a hatékony eltávolítás lehetővé tétele érdekében figyelembe veszi a gazdasági és technikai megfontolásokat.

Indokolás

Hollandiában nemzeti szinten 2016 óta 0,002 rost/cm3-es foglalkozási expozíciós határérték van érvényben (pásztázó elektronmikroszkópiával – SEM/EDXA – mérve). Ez a kötelező határérték a Holland Egészségügyi Tanács 2010. évi jelentésén alapul, amelyet az ECHA kulcsfontosságú forrásként használ az expozíció-kockázat reláció levezetéséhez.

5. módosítás

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(11)

Az optikai mikroszkópia , noha nem teszi lehetővé az egészségre ártalmas legkisebb rostok megszámlálását, mégis az újabban leginkább használt módszer az azbeszt rendszeres mérésére. Mivel a fáziskontraszt-optikai mikroszkópos módszerrel lehetséges mérni a 0,01 rost/cm3-nek megfelelő foglalkozási expozíciós határértéket , nincs szükség átmeneti időszakra a felülvizsgált foglalkozási expozíciós határérték végrehajtásához . Az ACSH véleményével összhangban korszerűbb és érzékenyebb, elektronmikroszkópián alapuló módszertant kell alkalmazni , figyelembe véve ugyanakkor, hogy megfelelő alkalmazkodási időszakra és a különböző elektronmikroszkópos módszerek uniós szintű harmonizációjára van szükség.

(11)

Az optikai mikroszkópia nem teszi lehetővé az egészségre ártalmas legkisebb rostok megszámlálását, a fáziskontraszt-optikai mikroszkópos módszerrel pedig nem lehet 0,01 rost/cm3-nél alacsonyabb foglalkozási expozíciós határértéket mérni . Az ACSH véleményével összhangban korszerűbb és érzékenyebb, elektronmikroszkópián alapuló módszertant kell fokozatosan bevezetni , figyelembe véve ugyanakkor, hogy alkalmazkodásra és a különböző elektronmikroszkópos módszerek uniós szintű harmonizációjára van szükség.

Indokolás

A kockázatértékelési bizottság 2021. június 21-én közzétett, az azbeszt foglalkozási expozíciós határértékeinek tudományos értékeléséről szóló véleménye szerint „a fáziskontraszt-optikai mikroszkópos módszer jelenleg már nem tekinthető a munkakörnyezetben található azbeszt mérésére szolgáló legkorszerűbb módszernek”.

6. módosítás

(Új) (14a) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(14a)

Fontos, hogy a tagállamok hangolják össze az azbeszttel összefüggő betegségek azonosítására vonatkozó nemzeti szabályokat és eljárásokat, és vezessenek be nyilvántartást az azbeszttel összefüggő betegségekről. Célzott ápolási és gyógykezelési rendszert kell kialakítani az azbeszttel összefüggő betegségekhez az azbesztnek kitett ágazatokban (jelenleg és korábban) foglalkoztatott valamennyi munkavállaló, valamint családtagjaik és az ilyen környezetnek kitett egyéb személyek számára.

Indokolás

Jelenleg csak az azbeszttel összefüggő foglalkozási betegségeket azonosítják – az átfogó és összehasonlítható tagállami információk hiánya nem teszi lehetővé többek között a mezotelióma-halandóság megbízható előrejelzését, valamint az azbeszttel összefüggő kockázatok megfelelő felmérését. Ez tovább súlyosbítja a nemzeti kártérítési rendszerek közötti egyenlőtlenségeket is. Ezért fontos, hogy az egészségügyben az azbesztre alkalmazandó eljárásrendet egészítsék ki az azbeszttel összefüggő betegségek nyilvántartásával (az azbeszt okozta megbetegedések számát többnyire az azbeszttel összefüggő foglalkozási betegségek alapján számítják ki).

7. módosítás

(Új) (16a) preambulumbekezdés:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(16a)

Tekintettel az azbeszttel összefüggő betegségek hosszú lappangási idejére és arra, hogy az azbesztnek való kitettségből eredő kockázatok kevéssé közismertek, a Bizottság a tagállamokkal közösen az irányelv hatálybalépése után közvetlenül rendszeres, intenzív és célzott tájékoztató és oktató kampányokat indít az azbeszttel való érintkezés veszélyeiről és a védekezés megfelelő formáiról. Ezek az intézkedések a következő csoportokat célozzák:

—

munkavállalók és családtagjaik,

—

munkáltatók;

—

épülettulajdonosok és -kezelők,

—

helyi és regionális önkormányzatok,

—

az olyan területen élők, amelyen túlsúlyban vannak a régi épületek,

—

az egészségügyi szolgáltatók, hogy növelni lehessen a radiológusok és háziorvosok tudatosságát és kompetenciáját az azbeszttel összefüggő betegségek felismerése és kezelése terén.

Indokolás

Az azbesztet az EU-ban 2005-ben betiltották, és úgy gondolnánk, hogy közismertek az azbeszttel összefüggő kockázatok, a gyakorlatban azonban sem a munkavállalók és a munkáltatók (különösen az építőiparban), sem pedig a lakosok, a helyi önkormányzatoknál dolgozók és a lakásszövetkezetek/lakószövetségek nem tudnak eleget róla.

8. módosítás

1. cikk 4. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4.

A 7. cikk (6) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A rostokat fáziskontraszt-mikroszkóp (PCM) segítségével kell számlálni az 1997-es Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott módszerrel (*1), vagy amennyiben van rá mód, más, egyenértékű vagy annál jobb eredményeket biztosító módszerrel, mint például az elektronmikroszkópos (EM) módszer .

4.

A 7. cikk (6) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A rostokat az átmeneti időszakban fáziskontraszt-mikroszkóp (PCM) segítségével kell számlálni az 1997-es Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott módszerrel (*2), viszont a 0,002 rost/cm3 rögzített kötelező foglalkozási expozíciós határérték alkalmazásához az elektronmikroszkópos (EM) módszerre lesz szükség .

Indokolás

Mivel az optikai mikroszkópia fáziskontraszt-mikroszkóppal nem képes 0,01 rost/cm3-nél alacsonyabb foglalkozási expozíciós határértéket mérni, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság véleményével összhangban korszerűbb és érzékenyebb, elektronmikroszkópon alapuló módszert kell alkalmazni.

9. módosítás

1. cikk 4a. pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

4a.

A 7. cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7)     Tekintettel az azbesztrostok vizsgálatához használt minőségi laboratóriumi berendezések költségeire, célszerű a nagyobb városi központokban tanúsítási központokat létrehozni, amelyek az érdekelt felek megbízásából, illetve ellenőrzési céllal végzik munkájukat. Az azbesztvizsgálatokat végző laboratóriumokat a tesztlaboratóriumokra vonatkozó minőségbiztosítási szabvány szerint kell akkreditálni.”

Indokolás

Biztosítani kell megfelelő mintavizsgáló berendezéssel felszerelt, tanúsított laboratóriumok működését (és társfinanszírozását). Ez amellett, hogy garantálja a kutatás megbízhatóságát, csökkenti a munkáltatókra háruló pénzügyi terheket. A laboratóriumoknak a minőségbiztosítási szabvány szerinti akkreditációja garantálja a megbízható elemzések elvégzéséhez szükséges szakértelmet, és gondoskodik a laboratóriumok egységes ellenőrzéséről is valamennyi uniós országban.

10. módosítás

1. cikk 5. pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A munkáltatók biztosítják, hogy a nyolcórás, idővel súlyozott átlagot (TWA) tekintve egyetlen munkavállaló se legyen 0,01 rost/cm3-nél nagyobb, levegőben lévő azbesztkoncentrációnak kitéve.”

5.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A munkáltatók biztosítják, hogy a nyolcórás, idővel súlyozott átlagot (TWA) tekintve egyetlen munkavállaló se legyen 0,01 rost/cm3-nél nagyobb, levegőben lévő azbesztkoncentrációnak kitéve , és az irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül be kell vezetni a 0,002 rost/cm3 rögzített kötelező foglalkozási expozíciós határértéket .”

Indokolás

A kötelező határérték módosítására vonatkozóan javasolt kétlépcsős megközelítés figyelembe veszi, hogy szükség van egy átmeneti alkalmazkodási időszakra. Megjegyzendő továbbá, hogy Hollandiában már 2016 óta alkalmazzák a javasolt, ambiciózusabb kötelező határértéket. Az érték a Holland Egészségügyi Tanács 2010. évi jelentésén alapul, amelyet az ECHA kulcsfontosságú forrásként használ az expozíció-kockázat reláció levezetéséhez.

11. módosítás

1. cikk 6a. pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

6a.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

A bontási vagy azbesztmentesítési munkálatok végrehajtása előtt a vállalkozásoknak bizonyítaniuk kell saját maguk és munkavállalóik e területre vonatkozó hivatalosan ellenőrzött kompetenciáját (amihez rendszeres képzések is kapcsolódnak). A kompetencia felmérése a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak, valamint az Európai Bizottság által a háromoldalú munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal (ACSH) együttműködésben kidolgozandó uniós iránymutatásoknak megfelelően történik.”

Indokolás

Magától értetődik.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

1.

 üdvözli az Európai Bizottságnak a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatos munkáját, amelynek célja többek között az, hogy az azbeszt ne követeljen újabb áldozatokat, illetve megvalósuljanak az épületkorszerűsítési program ambiciózus céljai. Ugyanakkor további intézkedéseket kér a munkával összefüggő rákos megbetegedések hatékony és átfogó megelőzése érdekében;

2.

 megjegyzi, hogy az irányelv nagyon töredékes módon foglalkozik az azbeszttel, és a kérdéskört arra szűkíti, hogy a munkavállalókat megvédje a munkájuk során azbesztnek való kitettségből eredő egészségügyi és biztonsági kockázatokkal szemben;

3.

 felhívja a figyelmet arra, hogy:

—

az azbeszt 80 %-át az építőanyag-gyártásban használták,

—

több mint 220 millió épület és építmény készült jóval az azbeszt betiltása előtt (ezek jelentős része még mindig tartalmazhat azbesztet),

—

az EU-ban elismert foglalkozási eredetű rákos megbetegedések 78 %-a az azbeszthez köthető,

—

az expozíciótól az első tünetek megjelenéséig átlagosan 30 év telik el,

—

a becslések szerint jelenleg 4,1–7,3 millió munkavállaló van kitéve az azbesztrostok káros hatásainak;

4.

 kétlépcsős megközelítést javasol, amelyet követve 3 évvel a 0,01 rost/cm3 kötelező határérték bevezetése után egy ambiciózusabb, 0,002 rost/cm3-es rögzített kötelező foglalkozási expozíciós határérték kerül bevezetésre. Az RB hasonlóképpen sürgeti, hogy az optikai mikroszkópiát fokozatosan váltsák fel a korszerűbb, elektronmikroszkópon alapuló módszerrel, amely 0,01 rost/cm3-nél alacsonyabb foglalkozási expozíciós határérték mellett is alkalmas az azbeszt kimutatására;

5.

 aggodalommal állapítja meg, hogy az azbesztmentesítés jelenlegi üteme az EU-ban messze nem kielégítő és tagállamonként eltérő, ahogy a tagállamokban alkalmazott cselekvési stratégiák, nyilvántartási és nyomonkövetési módszerek, valamint az azbesztmentesítésre használt módszerek is különbözőek;

6.

 sürgeti, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) vagy adott esetben egy másik illetékes európai szerv dolgozzon ki egységes megközelítést az azbeszttartalmú termékek kimutatására. Ahhoz, hogy a tagállamok számára megkönnyítsük a korai felismerést, ajánlatos lenne nyilvántartást készíteni a potenciálisan azbeszttartalmú termékekről. Hasonlóképpen üdvözli az azbesztszűrésről, -nyilvántartásról és -ellenőrzésről szóló jogalkotási kezdeményezésre irányuló európai bizottsági javaslatot, amelynek célja az e területen hozott nemzeti intézkedések közötti szakadék áthidalása. Az épületekben található azbeszt kötelező feltárásának és nyilvántartásának bevezetése, valamint az azbeszt eltávolítására vonatkozó nemzeti stratégiák kidolgozása az egész EU-ban összehangolt és összehasonlítható megközelítés alkalmazásához vezetne, ami biztonságosabb környezetet teremtene és magasabb szintű védelmet nyújtana az uniós polgárok számára. Az irányelvnek foglalkoznia kell a készenléti segélyszolgálatok (többek között a tűzoltók, a rendőrség, az orvosok és a mentőszemélyzet) szükséges védelmével is az azbesztnek való kitettség kockázataival szemben. Ehhez naprakész és hozzáférhető adatbázist kell létrehozni, amely megbízható adatokat tartalmaz az olyan infrastruktúrákról, amelyekben bizonyított vagy valószínű az azbeszt jelenléte;

7.

 megjegyzi, hogy az irányelv sikere érdekében a tagállamoknak és az uniós intézményeknek aktívan be kell vonniuk a helyi és regionális önkormányzatokat a felülvizsgált irányelv koordinálásának és végrehajtásának minden szakaszába;

8.

 támogatja egy olyan közös uniós keret elfogadását, amely megkönnyíti az EU épületállományában található azbeszt felderítését, majd biztonságos eltávolítását. Az RB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és ösztönözzenek egy közös, rendszerszintű és szisztematikus megközelítést az azbeszt problémájának kezelésére (a nyilvántartási módszertől kezdve tájékoztató és oktató kampányokon, valamint a lakosokat, a vállalkozókat és az önkormányzatokat az azbesztmentesítésben támogató programokon keresztül egészen az egészségvédelmi megoldásokig és az azbeszt ártalmatlanításáig);

9.

 aggodalommal állapítja meg, hogy egyes uniós tagállamokban bárki elvégezheti az azbeszttermékek bontását. Rámutat, hogy mivel a munkavállalók képzése elengedhetetlen az azbesztnek való munkahelyi kitettségből eredő kockázatok megelőzéséhez, európai iránymutatásokra van szükség a megkövetelt készségek tanúsítására vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy Unió-szerte ugyanazokat a normákat alkalmazzák. Ezért sürgeti az azbeszttartalmú összetevők biztonságos eltávolításához szükséges munkavállalói készségek tanúsítására vonatkozó európai iránymutatások kidolgozását;

10.

 arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre mechanizmusokat az azbesztmentesítés biztonságos felgyorsítására azáltal, hogy hatékony, vonzó és célzott oktatási és tájékoztatási programok segítségével növeli a tudatosságot, hatékonyabbá teszi a felvilágosítást és megerősíti a biztonságot a munkavállalók és a lakosok (emellett a helyi és regionális önkormányzatok és az egészségügyi szakemberek) körében;

11.

 megjegyzi, hogy a mindenki által célként kitűzött zöld átállás, valamint az épületkorszerűsítési program keretében az épületek felújítási arányának növelésére irányuló uniós törekvés egyúttal az azbesztnek való kitettséget is növelheti, különösen az építőipari dolgozók esetében. Ezért olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek hatékonyabban nyomon követik az azbesztmentesítési folyamatot, és célzott ápolási és gyógykezelési rendszert kell kialakítani az azbeszttel összefüggő betegségekhez (az azbesztnek kitett ágazatokban jelenleg és korábban foglalkoztatott munkavállalók számára);

12.

 felhívja a figyelmet arra, hogy kezdeményezni és pénzügyileg támogatni kell az azbeszt biztonságos ártalmatlanítását, megőrzését és tárolását célzó K+F központok innovatív tevékenységeit (pl. a Horizont keretében). A legtöbb országban még mindig tárolnak veszélyes hulladékot a hulladéklerakókban vagy azbeszthulladék tárolására szolgáló létesítményekben. Minél több azbeszt kerül eltávolításra, annál nagyobb terület szükséges e veszélyes ásványi anyag tárolására. Az RB ajánlja egyben egy hálózat létrehozását olyan városok és régiók számára, amelyek területükön az azbeszt problémájával és hatásával szembesülnek. A cél, hogy együttműködés jöjjön létre, amelynek része a gyakorlati tapasztalatcsere, valamint partnerségek létrehozása az Európai Unió által társfinanszírozott közös transznacionális kutatási projektek végrehajtására;

13.

 megjegyzi, hogy az azbesztmentesítés lassú ütemének fő oka az, hogy kizárólag az azbeszttermékek (különösen az eternittetők) szétszereléséhez és ártalmatlanításához szerezhető támogatás. A lakóknak gyakran nincs elég pénzük arra, hogy kifizessék a tetőcseréhez szükséges építőanyagokat és szolgáltatásokat, ezért tartózkodnak az ilyen beruházásoktól. Új dotációs mechanizmusokat és ösztönzőket (pl. adókedvezményeket, támogatásokat) kell bevezetni;

14.

 az azbesztnek kitett munkavállalók védelme és az azbeszt környezeti hatásának minimalizálása érdekében csatlakozik ahhoz a felhíváshoz, amely európai stratégiát szorgalmaz az azbeszt eltávolítására vonatkozóan. Ez a stratégia biztosítaná a különböző szakpolitikák integrált megközelítését, és rendszerszintű, hatékony megoldásokat vezetne be valamennyi tagállamban a nyilvántartási, nyomonkövetési, biztonságos ártalmatlanítási, tárolási és oktatási (képzési) módszerek tekintetében;

15.

 hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára közvetlen hozzáférést kell biztosítani az európai strukturális és beruházási alapokhoz (esb-alapok), hogy végre tudják hajtani a biztonságos azbesztmentesítési terveket. Nem érhető el tényleges hatás, ha a települések és a régiók nem részesülnek közvetlen finanszírozásban;

16.

 kéri, hogy hozzanak létre egy esb-alapokat felhasználó pénzügyi keretet az épülettulajdonosok támogatására, és a biztonságos azbesztmentesítést ily módon kapcsolják össze más közpolitikákkal és programokkal (pl. energiahatékonyság, jobb életkörülmények, szociális lakhatás, betegségmegelőzés).

Kelt Brüsszelben, 2023. március 16-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(1)  https://ec.europa.eu/health/system/files/2022-02/eu_cancer-plan_en_0.pdf

(2)  Épületkorszerűsítési program: a felújítási arány megkétszerezése a kibocsátások csökkentése, a helyreállítás előmozdítása és az energiaszegénység mérséklése érdekében, COM(2020) 662 final.

(3)  Konferencia Európa jövőjéről. Jelentés a végső eredményekről (2022. május). https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/new-push-european-democracy/conference-future-europe_hu.

(1)  https://ec.europa.eu/health/system/files/2022-02/eu_cancer-plan_en_0.pdf

(2)  Épületkorszerűsítési program: a felújítási arány megkétszerezése a kibocsátások csökkentése, a helyreállítás előmozdítása és az energiaszegénység mérséklése érdekében, COM(2020) 662 final.

(3)  Konferencia Európa jövőjéről. Jelentés a végső eredményekről (2022. május). https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/new-push-european-democracy/conference-future-europe_hu.

(1)  A Tanács határozata (2003. július 22.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság létrehozásáról (HL C 218., 2003.9.13., 1. o.).

(1)  A Tanács határozata (2003. július 22.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság létrehozásáról (HL C 218., 2003.9.13., 1. o.).

(*1)  Determination of airborne fibre concentrations. A recommended method, by phase-contrast optical microscopy (membrane filter method) (A levegő szálkoncentrációjának meghatározása. Ajánlott, fáziskontraszt-optikai mikroszkópos [membránszűrős] módszer), WHO, Genf, 1997 (ISBN 92 4 154496 1).”

(*2)  Determination of airborne fibre concentrations. A recommended method, by phase-contrast optical microscopy (membrane filter method) (A levegő szálkoncentrációjának meghatározása. Ajánlott, fáziskontraszt-optikai mikroszkópos [membránszűrős] módszer), WHO, Genf, 1997 (ISBN 92 4 154496 1).”

2023.5.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/79

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály

(2023/C 188/08)

Előadó:

Mark SPEICH (DE/EPP), szövetségi, európai és nemzetközi ügyekért és médiáért felelős államtitkár (Észak-Rajna–Vesztfália)

Referenciaszövegek:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról

COM(2022) 457 final

A Bizottság ajánlása a médiaágazatban a szerkesztői függetlenséget és a tulajdonviszonyok átláthatóságát szavatoló belső biztosítékokról

C(2022) 6536 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról

COM(2022) 457 final

1. módosítás

(2) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)

Egyedülálló szerepükre tekintettel a médiaszabadság és -pluralizmus védelme a médiaszolgáltatások jól működő belső piacának (vagy a „belső médiapiacnak”) alapvető jellemzője. Ez a piac az új század kezdete óta jelentősen megváltozott, és egyre inkább digitálissá és nemzetközivé válik. Rengeteg gazdasági lehetőséget kínál, ugyanakkor számos kihívással is szembesül. Az Uniónak segítenie kell a médiaágazatot e lehetőségek megragadásában a belső piacon, ugyanakkor védenie kell az Unió és tagállamai közös értékeit, például az alapvető jogok védelmét.

(2)

Egyedülálló szerepük fényében a belső piacon a médiaszolgáltatások tekintetében különös figyelmet kell fordítani a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelmére. A médiaszolgáltatások belső piaca az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott, és egyre inkább digitálissá és nemzetközivé vált. Rengeteg gazdasági lehetőséget kínál, ugyanakkor számos kihívással is szembesül. Az Uniónak támogatnia kell a médiaágazatot abban, hogy kihasználja ezeket a lehetőségeket a belső piacon, miközben arra törekszik, hogy biztosítsa az Unió és a tagállamok közös értékeinek, például az alapvető jogoknak a védelmét.

Indokolás

Figyelembe kell venni a média mint gazdasági és kulturális érték különleges szerepét, valamint az Európai Uniónak és tagállamainak az ebből a szerepből eredő hatásköreit.

2. módosítás

(3) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)

A digitális médiatérben a polgárok és a vállalkozások egyre inkább határokon átnyúló környezetben férnek hozzá és fogyasztják a személyes eszközeiken azonnal elérhető médiatartalmakat. A globális online platformok a médiatartalmak kapuiként működnek, olyan üzleti modellekkel, amelyek hajlamosak megszüntetni a médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetítését, és felerősíteni a polarizáló tartalmakat és a dezinformációt. Ezek a platformok az online hirdetések alapvető szolgáltatói is, amelyek eltérítették a pénzügyi forrásokat a médiaágazattól, ami kihatott annak pénzügyi fenntarthatóságára, és következésképpen a kínált tartalmak sokféleségére. Mivel a médiaszolgáltatások tudás- és tőkeigényesek, kellő méretet kell elérniük ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak és boldoguljanak a belső piacon. E célból különösen fontos annak a lehetősége, hogy határokon átnyúló szolgáltatásokat kínáljanak, és beruházásokat érjenek el, többek között más tagállamokból vagy más tagállamokban.

(3)

A digitális médiatérben a polgárok és a vállalkozások egyre inkább határokon átnyúló környezetben férnek hozzá és fogyasztják a személyes eszközeiken azonnal elérhető médiatartalmakat. A globális online platformok és keresőmotorok a médiatartalmak kapuiként működnek, olyan üzleti modellekkel, amelyek hajlamosak megszüntetni a médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetítését, és felerősíteni a polarizáló tartalmakat és a dezinformációt. Ezek a platformok az online hirdetések alapvető szolgáltatói is, amelyek eltérítették a pénzügyi forrásokat a médiaágazattól, ami kihatott annak pénzügyi fenntarthatóságára, és következésképpen a kínált tartalmak sokféleségére. Ezért a média függetlenségének és sokszínűségének biztosítása érdekében ezeket a piaci szereplőket megfelelően be kell vonni. Mivel a médiaszolgáltatások tudás- és tőkeigényesek, kellő méretet kell elérniük ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak és boldoguljanak a belső piacon. E célból különösen fontos lehet annak a lehetősége, hogy határokon átnyúló szolgáltatásokat kínáljanak, és beruházásokat érjenek el, többek között más tagállamokból vagy más tagállamokban.

Ugyanakkor a vállalati növekedés azzal a hatással is járhat, hogy korlátozza a tartalmak és a kínálat sokféleségét a hazai piacon, és tovább növeli a helyi vagy regionális szinten működő piaci szereplőkre nehezedő nyomást.

Indokolás

A piac minden lényeges fejleményét figyelembe kell venni.

3. módosítás

(4) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)

A médiaszolgáltatások belső piaca azonban nem kellően integrált. Számos nemzeti korlátozás akadályozza a belső piacon belüli szabad mozgást. Különösen a médiapluralizmussal és a szerkesztői függetlenséggel kapcsolatos eltérő nemzeti szabályok és megközelítések, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti elégtelen együttműködés, valamint az állami és magán gazdasági erőforrások átláthatatlan és tisztességtelen elosztása nehezíti meg a médiapiaci szereplők számára a határokon átnyúló működést és terjeszkedést, és egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezet az Unióban. A médiaszolgáltatások belső piacának integritását azok a szolgáltatók – többek között az egyes harmadik országok által finanszírozott, állami ellenőrzés alatt álló médiaszolgáltatók – is kihívás elé állítják, amelyek rendszeresen részt vesznek a dezinformációban, többek között az információmanipulációban és a beavatkozásban, és visszaélnek a belső piac szabadságaival.

(4)

A médiapluralizmussal és a szerkesztői függetlenséggel kapcsolatos , működő nemzeti szabályok és megközelítések figyelembe veszik a nemzeti, regionális és helyi szintű igényeket, összhangban a tagállamok azon alapvető kötelezettségével, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak a tömegtájékoztatás sokszínűségének biztosítása érdekében. Az ezen intézkedések kidolgozására vonatkozó közös minimumszabályok, amelyeket a tagállamok kulturális szuverenitásának tiszteletben tartása mellett határoznak meg, valószínűleg előmozdítják a belső piacot, és megakadályozzák a belső piacon belüli szabad mozgást érintő, nem helyénvaló nemzeti korlátozásokat. E célból javítani kell a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti együttműködést is . Az állami és magán gazdasági erőforrások átláthatatlan és tisztességtelen elosztása egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezet az Unióban , ami gyengítheti is a versenyt a kiadói szektorban . A médiaszolgáltatások belső piacának integritását azok a szolgáltatók – többek között az egyes harmadik országok által finanszírozott, állami ellenőrzés alatt álló médiaszolgáltatók – is kihívás elé állítják, amelyek rendszeresen részt vesznek a dezinformációban, többek között az információmanipulációban és a beavatkozásban, és visszaélnek a belső piac szabadságaival.

Indokolás

A szövegnek tükröznie kell az Európai Unió és a tagállamok megfelelő hatásköreit.

4. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)

Emellett az online médiapluralizmust és médiaszabadságot érintő kihívásokra válaszul egyes tagállamok szabályozási intézkedéseket hoztak, más tagállamok pedig valószínűleg így fognak tenni, ami azzal a kockázattal jár, hogy tovább mélyülnek a belső piacon a szabad mozgásra vonatkozó nemzeti megközelítések és korlátozások közötti eltérések.

 

Indokolás

Aligha helyénvaló azt feltételezni, hogy a tömegtájékoztatás sokszínűségének védelme érdekében nemzeti hatáskörben meghozott intézkedések akadályozzák a belső piacot.

5. módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(6)

Az Unióban médiaszolgáltatásokat igénybe vevők (olyan természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai vagy az uniós jog által rájuk ruházott jogok kedvezményezettjei, valamint az Unióban letelepedett jogi személyek) számára lehetővé kell tenni, hogy ténylegesen élvezhessék a szabad és plurális médiaszolgáltatások igénybevételének szabadságát a belső piacon. A médiaszolgáltatások határokon átnyúló áramlásának előmozdítása érdekében biztosítani kell a szolgáltatás igénybe vevőinek minimális szintű védelmét a belső piacon. Ez összhangban lenne az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 11. cikke szerinti, az információk megismerésének és közlésének jogával. Ezért szükséges a médiaszolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok egyes vonatkozásainak harmonizálása. Az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentésében a polgárok javaslataikban felszólították az EU-t a média függetlenségének és sokszínűségének további előmozdítására, különösen azáltal, hogy olyan jogszabályt vezet be, amely uniós szintű minimumszabályok révén kezeli a média függetlenségét fenyegető veszélyeket.

 

Indokolás

A rendeletnek az Európai Unió hatáskörére kell összpontosítania.

6. módosítás

(7) preambulumbekezdés.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(7)

E rendelet alkalmazásában a médiaszolgáltatás fogalmának a Szerződésben meghatározott szolgáltatásokra kell korlátozódnia, ezért a gazdasági tevékenység minden formájára ki kell terjednie. E fogalommeghatározásnak ki kell zárnia az online platformra feltöltött, felhasználók által létrehozott tartalmakat, kivéve, ha azok általában (akár pénzügyi, akár egyéb jellegű) ellenszolgáltatás fejében végzett szakmai tevékenységnek minősülnek. Ki kell zárnia továbbá a tisztán magánjellegű levelezést, például az e-maileket, valamint minden olyan szolgáltatást, amelynek fő célja nem audiovizuális vagy rádióműsorok vagy sajtókiadványok szolgáltatása, azaz ha a tartalom a szolgáltatáshoz képest csupán járulékos jellegű, nem pedig annak fő célja, mint például a termékekhez vagy a médiaszolgáltatásokat nem kínáló weboldalak által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó hirdetések vagy információk. A médiaszolgáltatás fogalommeghatározásának ki kell terjednie különösen a televízió- vagy rádióműsorokra, a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra, az audio podcastokra vagy a sajtókiadványokra. E fogalommeghatározás hatálya alól ki kell zárni a vállalati kommunikációt és a tájékoztató vagy promóciós anyagok köz- vagy magánszervezetek számára történő terjesztését.

(7)

E rendelet alkalmazásában a médiaszolgáltatás fogalmának a Szerződésben meghatározott szolgáltatásokra kell korlátozódnia, ezért a határokon átnyúló gazdasági tevékenység minden formájára ki kell terjednie. E fogalommeghatározásnak ki kell zárnia az online platformra feltöltött, felhasználók által létrehozott tartalmakat, kivéve, ha azok általában (akár pénzügyi, akár egyéb jellegű) ellenszolgáltatás fejében végzett szakmai tevékenységnek minősülnek. Ki kell zárnia továbbá a tisztán magánjellegű levelezést, például az e-maileket, valamint minden olyan szolgáltatást, amelynek fő célja nem audiovizuális vagy rádióműsorok vagy sajtókiadványok szolgáltatása, azaz ha a tartalom a szolgáltatáshoz képest csupán járulékos jellegű, nem pedig annak fő célja, mint például a termékekhez vagy a médiaszolgáltatásokat nem kínáló weboldalak által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó hirdetések vagy információk. A médiaszolgáltatás fogalommeghatározásának ki kell terjednie különösen a televízió- vagy rádióműsorokra, a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra, az audio podcastokra vagy a sajtókiadványokra. E fogalommeghatározás hatálya alól ki kell zárni a vállalati kommunikációt és a tájékoztató vagy promóciós anyagok köz- vagy magánszervezetek számára történő terjesztését.

Indokolás

A rendeletnek az Európai Unió hatáskörére kell összpontosítania.

7. módosítás

(10) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(10)

Az állami hirdetéseket tágan kell értelmezni, hogy magukban foglalják a hatóságok vagy szervezetek széles köre által, illetve az azok javára vagy nevében végzett promóciós vagy önreklámozási tevékenységeket, ideértve a kormányokat, szabályozó hatóságokat vagy szerveket, valamint a különböző ágazatokban működő állami tulajdonú vállalatokat vagy más állami ellenőrzés alatt álló szervezeteket, nemzeti vagy regionális szinten, továbbá a több mint 1 millió lakosú területi egységek helyi önkormányzatait. Az állami hirdetések fogalommeghatározása azonban nem terjedhet ki a hatóságok által küldött olyan vészhelyzeti üzenetekre, amelyek például természeti vagy egészségügyi katasztrófák, balesetek vagy egyéb olyan váratlan események esetén szükségesek, amelyek kárt okozhatnak az egyének számára.

(10)

Az állami hirdetéseket tágan kell értelmezni, hogy magukban foglalják a hatóságok vagy szervezetek széles köre által, illetve az azok javára vagy nevében végzett promóciós vagy önreklámozási tevékenységeket, ideértve a kormányokat, szabályozó hatóságokat vagy szerveket, valamint a különböző ágazatokban működő állami tulajdonú vállalatokat vagy más állami ellenőrzés alatt álló szervezeteket, uniós, nemzeti vagy regionális szinten, továbbá a több mint 100 000  l akosú területi egységek helyi önkormányzatait úgy, hogy a népességre vonatkozó kritériumot egy minimális éves kiadási küszöbérték meghatározásával összefüggésben kell figyelembe venni . Az állami hirdetések fogalommeghatározása azonban nem terjedhet ki a hatóságok által küldött olyan vészhelyzeti üzenetekre, amelyek például természeti vagy egészségügyi katasztrófák, balesetek vagy egyéb olyan váratlan események esetén szükségesek, amelyek kárt okozhatnak az egyének számára , feltéve, hogy ez nem jelent többet a médiaszolgáltatónál felmerülő költségek megtérítésénél .

Indokolás

Fontos, hogy magára az Európai Unióra is érvényesek legyenek az átláthatósági követelmények. Ugyanakkor az 1 milliós küszöbérték nem reális a kisebb tagállamok számára. Kisebb lesz az átláthatósággal kapcsolatos kiskapuk kockázata, ha csökkentjük a népességre vonatkozó küszöbértéket, és azt egy éves kiadásokra vonatkozó minimális küszöbértékkel együtt vesszük figyelembe. Ezzel azt is el lehet kerülni, hogy aránytalan adminisztratív terhek alakuljanak ki a jelentéstételi követelményekhez kapcsolódóan.

8. módosítás

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(11)

Annak biztosítása érdekében, hogy a társadalom élvezhesse a belső médiapiac előnyeit, nemcsak a Szerződés szerinti alapvető szabadságok, hanem a megfelelő előnyök igénybevételéhez a médiaszolgáltatások igénybe vevői számára szükséges jogbiztonság garantálása is elengedhetetlen. Az ilyen igénybe vevőknek hozzá kell férniük az újságírók és szerkesztők által független módon és az újságírói normákkal összhangban készített – ennélfogva megbízható információkat, többek között híreket és aktuális témákat tartalmazó tartalmakat biztosító – minőségi médiaszolgáltatásokhoz. Ez a jog nem vonja maga után azt a kötelezettséget, hogy az adott médiaszolgáltatónak meg kell felelnie a jogszabályban kifejezetten meg nem határozott normáknak. Az ilyen minőségi médiaszolgáltatások a dezinformációval, többek között a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szembeni ellenszernek is minősülnek.

(11)

Annak érdekében, hogy a médiaszolgáltatások által a belső piacon kulturális javakként betöltött szerepet megfelelően figyelembe lehessen venni, mindenképpen garantálni kell a Szerződésben rögzített alapvető szabadságokat, miközben meg kell őrizni az Unió kulturális sokszínűségét, tekintettel arra az alapjogi kötelezettségre, hogy biztosítva legyen a tömegtájékoztatás sokszínűsége, illetve védve legyen a felhasználók információszabadsága. E célból hangsúlyozni kell a tagállamoknak a saját nemzeti médiarendszerük kialakításával kapcsolatos felelősségét, amit közös értékeknek kell vezérelniük, tiszteletben tartva ugyanakkor a tagállamok kulturális szuverenitását és eltérő alkotmányos hagyományait.

Indokolás

A szövegnek tükröznie kell az Európai Unió és a tagállamok megfelelő hatásköreit.

9. módosítás

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(13)

A megbízható információk szabad áramlása elengedhetetlen a médiaszolgáltatások jól működő belső piacához . Ezért a médiaszolgáltatások nyújtására nem vonatkozhatnak olyan korlátozások, amelyek ellentétesek e rendelettel vagy az uniós jog egyéb szabályaival, például a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, amely a felhasználók jogellenes és káros tartalommal szembeni védelméhez szükséges intézkedésekről rendelkezik. Korlátozások származhatnak a nemzeti hatóságok által az uniós joggal összhangban alkalmazott intézkedésekből is.

(13)

A megbízható információk szabad áramlását a lehetséges mértékig garantálni kell . A tagállamok feladata tehát, hogy – a 11. cikkel és más alapvető jogokkal, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával, nevezetesen a véleménynyilvánítás szabadságával és a vállalkozási szabadsággal összhangban, valamint a belső piac alapvető szabadságainak tiszteletben tartása mellett – nemzeti alkotmányaik mintájára olyan megfelelő jogi és közigazgatási keretet biztosítsanak, amelyben a tömegtájékoztatás sokszínűsége és függetlensége hatékony és megfelelő módon biztosított. A médiaszolgáltatások nyújtására nem vonatkozhatnak olyan korlátozások, amelyek sértik ezeket az alapelveket és nem felelnek meg az uniós jognnak. Korlátozások származhatnak a nemzeti hatóságok által az uniós joggal összhangban alkalmazott intézkedésekből is.

Indokolás

A szövegnek tükröznie kell az Európai Unió és a tagállamok megfelelő hatásköreit.

10. módosítás

(14) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(14)

A szerkesztői függetlenség védelme a médiaszolgáltatók tevékenységének és szakmai feddhetetlenségének előfeltétele. A szerkesztői függetlenség különösen fontos a híreket és aktuális témákat biztosító médiaszolgáltatók számára, tekintettel azok közjóként betöltött társadalmi szerepére.  A médiaszolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon gyakorolhassák gazdasági tevékenységüket a belső piacon, és egyenlő feltételek mellett versenyezzenek egy olyan, egyre inkább online környezetben, ahol az információk határokon átnyúlóan áramlanak.

(14)

A médiaszolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy a lehető legszabadabb módon gyakorolhassák gazdasági tevékenységüket a belső piacon , fenntartva e célból szerkesztői függetlenségüket, és egyenlő feltételek mellett versenyezzenek egy olyan, egyre inkább online környezetben, ahol az információk határokon átnyúlóan áramlanak.

Indokolás

A szövegnek tükröznie kell az Európai Unió és a tagállamok megfelelő hatásköreit. A szerkesztői szabadságot pedig olyan elemként kell figyelembe venni, amely a médiapluralizmus biztosítását szolgálja.

11. módosítás

(18) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(18)

A tagállamok által létrehozott közszolgálati médiumok különleges szerepet játszanak a belső médiapiacon azáltal, hogy – feladatuk részeként – biztosítják, hogy a polgárok és a vállalkozások minőségi információkhoz és pártatlan médiabeszámolókhoz férjenek hozzá. A közszolgálati médiumok azonban különösen ki vannak téve a beavatkozás kockázatának, tekintettel az államhoz való szoros intézményi kötődésükre és a kapott közfinanszírozásra . Ezt a kockázatot súlyosbíthatja, hogy a független irányításhoz és a közszolgálati médiumok által nyújtott kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz kapcsolódó biztosítékok Unió-szerte eltérőek. Ez a helyzet elfogult vagy egysíkú médiabeszámolókhoz vezethet, torzíthatja a versenyt a belső médiapiacon, és negatívan befolyásolhatja a független és pártatlan médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ezért az Európa Tanács által e tekintetben kidolgozott nemzetközi szabványokra építve jogi biztosítékokat kell bevezetni a közszolgálati média független működése érdekében az egész Unióban. Biztosítani kell továbbá, hogy – az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – a közszolgálati médiaszolgáltatók elegendő és stabil finanszírozásban részesüljenek ahhoz, hogy teljesíthessék feladatukat, és kiszámítható módon tervezhessék működésüket. A finanszírozásról szóló döntéseket és a kapcsolódó előirányzatokat lehetőleg többéves alapon kell biztosítani, összhangban a közszolgálati médiaszolgáltatók közszolgálati feladatával, hogy elkerülhető legyen az éves költségvetési tárgyalások nem kívánatos befolyásolása. Az e rendeletben meghatározott követelmények nem érintik a tagállamok azon hatáskörét, hogy az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló 29. jegyzőkönyvben foglaltak szerint biztosítsák a közszolgálati média finanszírozását.

(18)

A tagállamok által létrehozott közszolgálati médiumok különleges szerepet játszanak a tömegtájékoztatás sokszínűségének biztosításában azáltal, hogy – feladatuk részeként – biztosítják, hogy a polgárok és a vállalkozások minőségi információkhoz és pártatlan médiabeszámolókhoz férjenek hozzá. A közszolgálati médiumok azonban az államhoz való szoros intézményi kötődésük és a kapott közfinanszírozás miatt hatást gyakorolhatnak a magán médiaszolgáltatások nyújtására a belső piacon . Ezért – figyelembe véve az Európa Tanács által e tekintetben kidolgozott nemzetközi normákat – támogatni kell a közszolgálati média tagállamok általi létrehozását, ugyanakkor e célból közös minimumszabályokat kell meghatározni, amelyek figyelembe veszik a belső piac elveit, tiszteletben tartva az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt 29. jegyzőkönyvet. Az e rendeletben meghatározott követelmények nem érintik a tagállamok azon hatáskörét, hogy az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló 29. jegyzőkönyvben foglaltak szerint biztosítsák a közszolgálati média finanszírozását.

Indokolás

Az Amszterdami Jegyzőkönyv fényében tiszteletben kell tartani a közszolgálati média különleges szerepét.

12. módosítás

(19) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(19)

Alapvető fontosságú, hogy a médiaszolgáltatások igénybe vevői biztosan tudják, ki a hírmédia tulajdonosa és ki áll mögötte, hogy azonosíthassák és megismerhessék a lehetséges összeférhetetlenségeket, ami előfeltétele a megalapozott vélemények kialakításának, és következésképpen a demokráciában való aktív részvételnek. Ez az átláthatóság a szerkesztői függetlenségbe való beavatkozás kockázatának csökkentésére is hatékony eszköz. Ezért Unió-szerte valamennyi érintett médiaszolgáltatóra vonatkozóan közös tájékoztatási követelményeket kell bevezetni, amelyeknek a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó arányos követelményeket is magukban kell foglalniuk. Mindeközben a tagállamok által az (EU) 2015/849 irányelv 30. cikkének (9) bekezdése alapján hozott intézkedések nem sérülhetnek. Az érintett szolgáltatóknak honlapjukon vagy más, könnyen és közvetlenül hozzáférhető médiumon közzé kell tenniük a kért információkat.

(19)

Alapvető fontosságú, hogy a médiaszolgáltatások igénybe vevői biztosan tudják, ki a hírmédia tulajdonosa és ki áll mögötte, hogy azonosíthassák és megismerhessék a lehetséges összeférhetetlenségeket, ami előfeltétele a megalapozott vélemények kialakításának, és következésképpen a demokráciában való aktív részvételnek. Ez az átláthatóság a szerkesztői függetlenségbe való beavatkozás kockázatának csökkentésére is hatékony eszköz. Ezért Unió-szerte valamennyi érintett médiaszolgáltatóra vonatkozóan közös tájékoztatási követelményeket kell bevezetni, amelyeknek a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó arányos követelményeket is magukban kell foglalniuk. Ennek összhangban kell lennie az (EU) 2015/849 irányelv 30. cikkének (9) bekezdése alapján az audiovizuális médiaszolgáltatásokra elvben alkalmazandó követelményekkel, a tagállamok által egyéb tekintetben hozott intézkedések sérelme nélkül. Az érintett szolgáltatóknak honlapjukon vagy más, könnyen és közvetlenül hozzáférhető médiumon közzé kell tenniük a kért információkat.

Indokolás

El kell kerülni az ellentmondásokat az alkalmazandó joggal.

13. módosítás

(20) preambulumbekezdés:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(20)

A média integritásához proaktív megközelítésre is szükség van a hírmédia-vállalatok szerkesztői függetlenségének előmozdítása érdekében, különösen belső biztosítékok révén. A médiaszolgáltatóknak arányos intézkedéseket kell elfogadniuk annak biztosítása érdekében, hogy miután a tulajdonosok és a szerkesztők megállapodtak az általános szerkesztői irányvonalról, a szerkesztők szabadon hozhassanak egyéni döntéseket szakmai tevékenységük során. Az a célkitűzés, hogy a szerkesztőket megvédjük a mindennapi munkájuk részeként az egyes tartalmakkal kapcsolatos döntéseikbe való nem kívánatos beavatkozástól, hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek biztosításához a médiaszolgáltatások belső piacán, valamint ezen szolgáltatások minőségéhez. Ez a célkitűzés összhangban van a Charta 11. cikke szerinti, az információk megismeréséhez és közléséhez való alapvető joggal is. E megfontolásokra tekintettel a médiaszolgáltatóknak a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenségeknek a szolgáltatás igénybe vevői számára való átláthatóságát szintén biztosítaniuk kell.

(20)

A média integritásához proaktív megközelítésre is szükség van a hírmédia-vállalatok szerkesztői függetlenségének előmozdítása érdekében, különösen belső biztosítékok révén. A médiaszolgáltatóknak olyan intézkedéseket kell fontolóra venniük, amelyek lehetővé teszik a szerkesztői személyzet számára, hogy megfelelő módon, szabadon működjenek. Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak a belső piaci versenyfeltételek és a szolgáltatások minőségének javításához. Ez a célkitűzés összeegyeztethető a Charta 11. cikke szerinti, az információk megismeréséhez és közléséhez való alapvető joggal is.

Indokolás

Figyelembe kell venni a szerkesztői szabadság differenciált felfogását.

14. módosítás

(21) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(21)

A szabályozási terhek csökkentése érdekében a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (50) 3. cikke szerinti mikrovállalkozásokat mentesíteni kell az egyes szerkesztői döntések függetlenségének garantálását szolgáló, a tájékoztatással és a belső biztosítékokkal kapcsolatos követelmények alól. Ezenkívül a médiaszolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy a belső biztosítékokat saját szükségleteikhez igazítsák, különösen, ha az említett cikk értelmében kis- és középvállalkozásnak minősülnek. Az e rendeletet kísérő ajánlás felsorolja azokat az önkéntes belső biztosítékokat, amelyeket e tekintetben a médiavállalatok elfogadhatnak. Ez a rendelet nem értelmezhető úgy, hogy megfosztja a magán médiaszolgáltatók tulajdonosait azon előjoguktól, hogy stratégiai vagy általános célokat tűzzenek ki, és előmozdítsák vállalkozásaik növekedését és pénzügyi életképességét. E tekintetben ez a rendelet elismeri, hogy a szerkesztői függetlenség előmozdításának célját össze kell egyeztetni a magánmédia-tulajdonosok törvényes jogaival és érdekeivel.

(21)

A szabályozási terhek csökkentése érdekében a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (50) 3. cikke szerinti mikrovállalkozásokat az egyes szerkesztői döntések függetlenségének erősítése érdekében mentesíteni kell a tájékoztatással és intézkedésekkel kapcsolatos követelmények alól. Az e rendeletet kísérő ajánlás felsorolja azokat az önkéntes belső biztosítékokat, amelyeket e tekintetben a médiavállalatok elfogadhatnak. Ez a rendelet nem értelmezhető úgy, hogy megfosztja a magán médiaszolgáltatók tulajdonosait azon előjoguktól, hogy stratégiai vagy általános célokat tűzzenek ki, és előmozdítsák vállalkozásaik növekedését és pénzügyi életképességét. E tekintetben ez a rendelet elismeri, hogy a szerkesztői függetlenség előmozdításának célját össze kell egyeztetni a magánmédia-tulajdonosok törvényes jogaival és érdekeivel.

Indokolás

Figyelembe kell venni a szerkesztői szabadság differenciált felfogását.

15. módosítás

(22) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(22)

A független nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek kulcsfontosságúak a médiajog Unió-szerte történő megfelelő alkalmazásához. A 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek vannak a legalkalmasabbak arra, hogy gondoskodjanak a szabályozási együttműködéssel és a médiaszolgáltatások jól működő piacával kapcsolatos, az e rendelet III. fejezetében előírt követelmények helyes alkalmazásáról. E rendelet és más uniós médiajogszabályok következetes alkalmazásának biztosítása érdekében létre kell hozni egy független tanácsadó szervet az Unió szintjén, amely összefogja ezeket a hatóságokat vagy szerveket, és koordinálja azok tevékenységét. A 2010/13/EU irányelvvel létrehozott Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA) alapvető szerepet játszott az említett irányelv következetes végrehajtásának előmozdításában. A Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületnek (a továbbiakban: a Testület) ezért az ERGA-ra kell épülnie, és annak a helyébe kell lépnie. Ehhez a 2010/13/EU irányelvnek az ERGA-t létrehozó 30b. cikk törlésére irányuló célzott módosítása, valamint az ERGA-ra és annak feladataira való hivatkozások lecserélése szükséges. A 2010/13/EU irányelvnek e rendelettel történő módosítása ebben az esetben indokolt, mivel olyan rendelkezésre korlátozódik, amelyet a tagállamoknak nem kell átültetniük, és amelynek címzettjei az Unió intézményei.

(22)

A független nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek kulcsfontosságúak a médiajog Unió-szerte történő megfelelő alkalmazásához. A 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek , illetve a tagállamok által a 2010/13/EU irányelv 30. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban kijelölt egyéb szabályozó hatóságok a legalkalmasabbak arra, hogy gondoskodjanak a szabályozási együttműködéssel és a médiaszolgáltatások jól működő piacával kapcsolatos, az e rendelet III. fejezetében előírt követelmények helyes alkalmazásáról. E rendelet és más uniós médiajogszabályok következetes alkalmazásának biztosítása érdekében létre kell hozni egy független tanácsadó szervet az Unió szintjén, amely összefogja ezeket a hatóságokat vagy szerveket, és koordinálja azok tevékenységét. A 2010/13/EU irányelvvel létrehozott Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA) alapvető szerepet játszott az említett irányelv következetes végrehajtásának előmozdításában. A Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületnek (a továbbiakban: a Testület) ezért az ERGA-ra kell épülnie, és annak a helyébe kell lépnie. Ehhez a 2010/13/EU irányelvnek az ERGA-t létrehozó 30b. cikk törlésére irányuló célzott módosítása, valamint az ERGA-ra és annak feladataira való hivatkozások lecserélése szükséges. A 2010/13/EU irányelvnek e rendelettel történő módosítása ebben az esetben indokolt, mivel olyan rendelkezésre korlátozódik, amelyet a tagállamoknak nem kell átültetniük, és amelynek címzettjei az Unió intézményei.

Indokolás

Figyelembe kell venni a médiafelügyelet különböző struktúráit.

16. módosítás

(23) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(23)

A Testületnek össze kell fognia a 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek e hatóságok vagy szervek által kinevezett magas rangú képviselőit. Azokban az esetekben, amikor a tagállamoknak több – többek között regionális szintű – szabályozó hatósága vagy szerve van, megfelelő eljárások keretében közös képviselőt kell választani, és a szavazati jogot továbbra is tagállamonként egy képviselőre kell korlátozni. Ez nem érintheti a többi nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv azon lehetőségét, hogy adott esetben részt vegyen a Testület ülésein . A Testület számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a Bizottsággal egyetértésben szakértőket és megfigyelőket, ezen belül elsősorban a tagjelölt országok, a potenciális tagjelölt országok, az EGT-országok szabályozó hatóságait vagy szerveit, illetve más illetékes nemzeti hatóságok ad hoc küldötteit is meghívhassa üléseire. A médiaágazat érzékenysége miatt és az ERGA által az eljárási szabályzatával összhangban hozott határozatok gyakorlatát követve a Testületnek a szavazatok kétharmados többségével kell meghoznia határozatait.

(23)

A Testületnek össze kell fognia a 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek e hatóságok vagy szervek által kinevezett magas rangú képviselőit. Azokban az esetekben, amikor a tagállamoknak több – többek között regionális szintű – szabályozó hatósága vagy szerve van, beleértve az ön- vagy társszabályozási rendszereket is, megfelelő eljárásokkal közös képviselőt kell választani, és szükség esetén a szabályozó szervek bevonása céljából kiegészítő eljárásokat kell kialakítani, különösen az önszabályozás vagy társszabályozás esetében. A kijelölt képviselő szavazati jogát tagállamonként egy képviselőre kell korlátozni . A Testület számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy szakértőket és megfigyelőket, ezen belül elsősorban a tagjelölt országok, a potenciális tagjelölt országok, az EGT-országok szabályozó hatóságait vagy szerveit, illetve más illetékes nemzeti hatóságok ad hoc küldötteit is meghívhassa üléseire. A médiaágazat érzékenysége miatt és az ERGA által az eljárási szabályzatával összhangban hozott határozatok gyakorlatát követve a Testületnek a szavazatok kétharmados többségével kell meghoznia határozatait.

Indokolás

Figyelembe kell venni a médiafelügyelet különböző struktúráit.

17. módosítás

(24) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(24)

A Szerződések által a Bizottságra ruházott hatáskörök sérelme nélkül alapvető fontosságú, hogy a Bizottság és a Testület szorosan együttműködjenek. A Testületnek különösen aktívan támogatnia kell a Bizottságot e rendelet és a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok következetes alkalmazásának garantálásában. E célból a Testületnek különösen tanácsot és segítséget kell nyújtania a Bizottságnak az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos szabályozási, technikai, illetve gyakorlati kérdésekben, elő kell mozdítania az együttműködést, valamint az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok hatékony kicserélését, továbbá a Bizottsággal egyetértésben vagy a Bizottság kérésére véleményeket kell kidolgoznia az e rendeletben meghatározott kérdésekben. Feladatainak hatékony ellátása érdekében a Testületnek képesnek kell lennie arra, hogy igénybe vegye a Bizottság által biztosított titkárság szakértelmét és emberi erőforrásait. A Bizottság titkárságának adminisztratív és szervezeti támogatást kell nyújtania a Testület számára, és segítenie kell a Testületet feladatainak ellátásában.

(24)

A Testületnek függetlenül és politikai befolyástól mentesen kell végeznie munkáját. A Bizottság ezért – a Testülettel folytatott konzultációra vagy a „Szerződések őreként” betöltött szerepének ellátására vonatkozó hatáskörén kívül – nem gyakorolhat meghatározó befolyást a Testület munkájára. A Testületnek aktívan támogatnia kell a Bizottságot e rendelet egységes alkalmazásának garantálásában és a 2010/13/EU irányelv végrehajtásában. E célból a Testületnek tanácsot és segítséget kell nyújtania a Bizottságnak, különösen az uniós jog alkalmazása szempontjából releváns technikai és gyakorlati kérdésekben, elő kell mozdítania az együttműködést, valamint az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok hatékony cseréjét, továbbá az e rendeletben előírt esetekben véleményeket kell kidolgoznia. Feladatainak hatékony ellátása érdekében a Testületnek képesnek kell lennie arra, hogy igénybe vegye a Bizottság által biztosított titkárság szakértelmét és emberi erőforrásait. A Bizottság által biztosított titkárságnak mind igazgatási, mind szervezeti szempontból, valamint feladatai ellátásában is támogatnia kell a Testületet. Annak érdekében, hogy biztosítsa a Testület munkájának függetlenségét és nem kormányzati jellegét, a titkárságnak elegendő pénzügyi és emberi erőforrással kell rendelkeznie. Érdemi munkája során a titkárságnak függetlennek kell lennie a Bizottságtól, és kizárólag a Testület vezetése, azaz annak elnöke vagy alelnöke irányítása alá tartozhat.

Indokolás

Biztosítani kell a Testület munkájának függetlenségét.

18. módosítás

(26) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(26)

Az uniós médiajog hatékony érvényesítésének biztosítása, az alkalmazandó médiaszabályok tisztességtelen médiaszolgáltatók általi esetleges kijátszásának megakadályozása, valamint a médiaszolgáltatások belső piacán a további akadályok kialakulásának elkerülése érdekében alapvető fontosságú, hogy egyértelmű, jogilag kötelező erejű keretet biztosítsanak a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek számára a hatékony és eredményes együttműködéshez.

(26)

A médiára vonatkozó uniós intézkedések hatékony végrehajtásának biztosítása, az alkalmazandó szabályok tisztességtelen médiaszolgáltatók általi esetleges kijátszásának megakadályozása, valamint a belső piacon a médiaszolgáltatások nyújtását gátló további akadályok elkerülése érdekében elengedhetetlen a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti hatékony és eredményes együttműködés.

Indokolás

Meg kell őrizni a hatáskörök alkalmazandó sorrendjét.

19. módosítás

(30) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(30)

A 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett szabályozó hatóságok vagy szervek olyan konkrét gyakorlati szakértelemmel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan egyensúlyt teremtsenek a médiaszolgáltatások nyújtóinak és igénybe vevőinek érdekei között, miközben biztosítják a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartását. Ez különösen a belső piacnak az Unión kívül letelepedett médiaszolgáltatók azon tevékenységeitől való védelme szempontjából kulcsfontosságú, amelyek az Unión belüli közönséget célozzák meg, amennyiben – többek között a harmadik országok által a médiaszolgáltatások felett gyakorolt ellenőrzésre tekintettel – e médiaszolgáltatások sérthetik vagy veszélyeztethetik a közbiztonságot és a védelmet. Mindezt figyelembe véve meg kell erősíteni a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti koordinációt az említett médiaszolgáltatásokból eredő esetleges közbiztonsági és védelmi fenyegetések együttes kezelése érdekében , és jogi keretet kell biztosítani az uniós médiajogszabályokkal összhangban elfogadott nemzeti intézkedések hatékonyságának és lehetséges összehangolásának biztosítása érdekében . Annak biztosítása érdekében, hogy a 2010/13/EU irányelv 3. cikkének (3) és (5) bekezdése alapján egyes tagállamokban felfüggesztett médiaszolgáltatásokat műholdon keresztül, illetve más módon ne nyújtsák továbbra ezekben a tagállamokban, gyorsított kölcsönös együttműködési és segítségnyújtási mechanizmust is rendelkezésre kell bocsátani a vonatkozó nemzeti intézkedések hatékony érvényesülésének biztosítása érdekében, az uniós joggal összhangban. Emellett össze kell hangolni azokat a nemzeti intézkedéseket, amelyek az Unión kívül letelepedett és az Unión belüli közönséget megcélzó médiaszolgáltatások közbiztonsági és honvédelmi fenyegetéseivel szembeni fellépés céljából fogadhatók el, beleértve azt a lehetőséget is, hogy a Testület a Bizottsággal egyetértésben adott esetben véleményt adjon ki az ilyen intézkedésekről. E tekintetben a közbiztonságot és a honvédelmet fenyegető kockázatokat nemzeti és európai szinten az összes vonatkozó tényszerű és jogi elem figyelembevételével kell értékelni. Ez nem érinti az Uniónak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikke szerinti hatáskörét.

(30)

A 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett szabályozó hatóságok vagy szervek olyan konkrét gyakorlati szakértelemmel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan egyensúlyt teremtsenek a médiaszolgáltatások nyújtóinak és igénybe vevőinek érdekei között, miközben biztosítják a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartását. Ez különösen a belső piacnak az Unión kívül letelepedett médiaszolgáltatók azon tevékenységeitől való védelme szempontjából kulcsfontosságú, amelyek az Unión belüli közönséget célozzák meg, amennyiben – többek között a harmadik országok által a médiaszolgáltatások felett gyakorolt ellenőrzésre tekintettel – e médiaszolgáltatások sérthetik vagy veszélyeztethetik a közbiztonságot és a védelmet. Mindezt figyelembe véve meg kell erősíteni a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti koordinációt az említett médiaszolgáltatásokból eredő esetleges közbiztonsági és védelmi fenyegetések együttes kezelése érdekében. Annak biztosítása érdekében, hogy a 2010/13/EU irányelv 3. cikkének (3) és (5) bekezdése alapján egyes tagállamokban felfüggesztett médiaszolgáltatásokat műholdon keresztül, illetve más módon ne nyújtsák továbbra ezekben a tagállamokban, gyorsított kölcsönös együttműködési és segítségnyújtási mechanizmust is rendelkezésre kell bocsátani a vonatkozó nemzeti intézkedések hatékony érvényesülésének biztosítása érdekében, az uniós joggal összhangban.

Indokolás

A Testület hatásköreit a határokon átnyúló kérdésekre kell összpontosítani.

20. módosítás

(31) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(31)

Az online óriásplatformok sok felhasználó számára a médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés kapujaként működnek. A tartalmukért szerkesztői felelősséget vállaló médiaszolgáltatók fontos szerepet játszanak az információk terjesztésében és az információszabadság online gyakorlásában. A szerkesztői felelősség gyakorlása során gondosan kell eljárniuk, és megbízható és az alapvető jogokat tiszteletben tartó információkat kell szolgáltatniuk, összhangban a tagállamokban rájuk vonatkozó szabályozási vagy önszabályozási követelményekkel. Ezért a felhasználók tájékozódási szabadságára is tekintettel, amennyiben az online óriásplatformok szolgáltatói úgy vélik, hogy a szóban forgó médiaszolgáltatók által kínált tartalom összeegyeztethetetlen a szerződési feltételeikkel, jóllehet az nem növeli az (EU) 2022/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 26. cikkében említett rendszerszintű kockázatokat, az (EU) 2022/XXX rendelettel [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] összhangban kellően figyelembe kell venniük a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, és az (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti indokolásban a lehető legrövidebb időn belül megfelelő magyarázattal kell szolgálniuk a médiaszolgáltatók mint üzleti felhasználók részére. Annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen az adott tartalom korlátozása által a felhasználók tájékozódási szabadságára gyakorolt hatás, az online óriásplatformoknak törekedniük kell arra, hogy a korlátozás hatálybalépése előtt benyújtsák az indokolást, az (EU) 2022/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] szerinti kötelezettségeik sérelme nélkül. Ez a rendelet különösen nem akadályozhatja meg az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatót abban, hogy az uniós joggal összhangban, különösen az (EU) 2022/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] értelmében haladéktalanul intézkedéseket hozzon a szolgáltatásán keresztül terjesztett jogellenes tartalmakkal szemben, vagy annak érdekében, hogy csökkentse az egyes tartalmaknak a szolgáltatásán keresztül történő terjesztéséből eredő rendszerszintű kockázatokat.

(31)

Az online óriásplatformok és a nagyon népszerű keresőmotorok sok felhasználó számára a médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés kapujaként működnek. A tartalmukért szerkesztői felelősséget vállaló médiaszolgáltatók fontos szerepet játszanak az információk terjesztésében és az információszabadság online gyakorlásában. A szerkesztői felelősség gyakorlása során gondosan kell eljárniuk, és megbízható és az alapvető jogokat tiszteletben tartó információkat kell szolgáltatniuk, összhangban a tagállamokban rájuk vonatkozó szabályozási vagy önszabályozási követelményekkel. Ezért az online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat üzemeltető szolgáltatóknak az (EU) 2022/2065 rendelettel [a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel] összhangban megfelelően figyelembe kell venniük a felhasználók tájékozódási szabadságát, szabadságát és a tömegtájékoztatás sokszínűségét is. Ez a rendelet nem akadályozhatja meg az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű keresőmotort üzemeltető szolgáltatót abban, hogy az uniós joggal, különösen az (EU) 2022/2065 rendelettel [a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet] összhangban azonnali intézkedéseket tegyen a szolgáltatásán keresztül terjesztett jogellenes tartalmak kezelése vagy bizonyos tartalmaknak a szolgáltatásán keresztül történő terjesztése által okozott rendszerszintű kockázatok csökkentése érdekében.

Indokolás

Figyelembe kell venni a főbb közvetítő szolgáltatások által a médiatartalmak elérhetőségében betöltött fontos szerepet.

21. módosítás

(32) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(32)

Továbbá, tekintettel a szolgáltatásnyújtás szabadságára és a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt várható pozitív hatásra, indokolt, hogy amennyiben a médiaszolgáltatók megfelelnek bizonyos szabályozási vagy önszabályozási előírásoknak, az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók döntéseivel szembeni panaszaikat kiemelten és indokolatlan késedelem nélkül kezeljék.

(32)

A szolgáltatásnyújtás szabadságára és a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt várható pozitív hatást figyelembe véve az is indokolt, hogy azokban az esetekben, amikor a médiaszolgáltatók megfelelnek bizonyos szabályozási vagy önszabályozási normáknak, azok tartalmát vagy ajánlatait a platformszolgáltató vagy a keresőmotor ne blokkolja, törölje, és más módon se zárja ki a terjesztésből vagy közzétételből.

Indokolás

Figyelembe kell venni a főbb közvetítő szolgáltatások által a médiatartalmak elérhetőségében betöltött fontos szerepet.

22. módosítás

(33) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(33)

E célból az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatóknak olyan funkciót kell biztosítaniuk az online interfészükön, amely lehetővé teszi a médiaszolgáltatók számára, hogy nyilatkozzanak arról, hogy megfelelnek bizonyos követelményeknek, fenntartva ugyanakkor annak lehetőségét, hogy az üzemeltetők ne fogadják el az említett nyilatkozatot , amennyiben úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek. Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók támaszkodhatnak az e követelményeknek való megfelelésre vonatkozó információkra, például a Journalism Trust Initiative kezdeményezés géppel olvasható szabványára vagy más vonatkozó magatartási kódexekre. A Bizottság iránymutatásai hasznosak lehetnek egy ilyen funkció hatékony megvalósításának elősegítéséhez, beleértve az érintett civil társadalmi szervezeteknek a nyilatkozatok felülvizsgálatába való bevonásának módozatait, adott esetben a székhely szerinti ország szabályozó hatóságával folytatott konzultációt, valamint a funkcióval való esetleges visszaélések kezelését.

(33)

E célból az online óriásplatformokat vagy nagyon népszerű keresőmotorokat üzemeltető szolgáltatóknak olyan funkciót kell biztosítaniuk az online interfészükön, amely lehetővé teszi a médiaszolgáltatók számára, hogy nyilatkozzanak arról, hogy megfelelnek bizonyos követelményeknek, és hogy melyik felügyelet alá tartoznak, fenntartva ugyanakkor annak lehetőségét, hogy ellenőrizzék ezt a saját nyilatkozatot , amennyiben úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek. Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók támaszkodhatnak az e követelményeknek való megfelelésre vonatkozó információkra, például a Journalism Trust Initiative kezdeményezés géppel olvasható szabványára vagy más vonatkozó magatartási kódexekre. A Bizottság iránymutatásai hasznosak lehetnek egy ilyen funkció hatékony megvalósításának elősegítéséhez, beleértve az érintett civil társadalmi szervezeteknek a nyilatkozatok felülvizsgálatába való bevonásának módozatait, adott esetben a székhely szerinti ország szabályozó hatóságával folytatott konzultációt, valamint a funkcióval való esetleges visszaélések kezelését.

Indokolás

Figyelembe kell venni a főbb közvetítő szolgáltatásoknak a médiatartalmak elérhetőségében betöltött fontos szerepét, ugyanakkor üdvözölni kell a konkrét követelményeknek való megfelelés ellenőrzését megkönnyítő valamennyi eszközt.

23. módosítás

(35) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(35)

Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatóknak – annak érdekében, hogy békés megoldást találjanak az indokolatlan korlátozások megszüntetésére és jövőbeli elkerülésére – együtt kell működniük azokkal a médiaszolgáltatókkal, amelyek tiszteletben tartják a hitelességre és az átláthatóságra vonatkozó normákat, és amelyek úgy vélik, hogy az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók gyakran megfelelő indokok nélkül korlátozzák a tartalmaikat. Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatóknak jóhiszeműen kell részt venniük az ilyen információcserében, különös figyelmet fordítva a médiaszabadság és az információszabadság védelmére.

(35)

Az online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat üzemeltető szolgáltatóknak – annak érdekében, hogy békés megoldást találjanak a jövőbeli követelések elkerülésére – együtt kell működniük azokkal a médiaszolgáltatókkal, amelyek tiszteletben tartják a hitelességre és az átláthatóságra vonatkozó normákat, és amelyek úgy vélik, hogy az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók gyakran megfelelő indokok nélkül kifogásolják a tartalmaikat. Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatóknak jóhiszeműen kell részt venniük az ilyen információcserében, különös figyelmet fordítva a médiaszabadság és az információszabadság védelmére.

Indokolás

Figyelembe kell venni a főbb közvetítő szolgáltatások által a médiatartalmak elérhetőségében betöltött fontos szerepet.

24. módosítás

(37) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(37)

Az audiovizuális médiaszolgáltatások igénybe vevői számára lehetővé kell tenni, hogy preferenciáiknak megfelelően ténylegesen megválaszthassák az általuk megtekinteni kívánt audiovizuális tartalmakat. Szabadságukat e területen azonban korlátozhatják a médiaágazatban alkalmazott kereskedelmi gyakorlatok, nevezetesen az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát ellenőrző vagy kezelő eszközök gyártói vagy a felhasználói felületek szolgáltatói, valamint a médiaszolgáltatók közötti, a tartalom rangsorolására vonatkozó megállapodások. A rangsorolást el lehet végezni például egy eszköz kezdőképernyőjén, hardver- vagy szoftverparancsikonok, alkalmazások és keresőmezők révén, amelyek hatással vannak a szolgáltatás igénybe vevőinek nézői szokásaira, akiket nem kívánt módon arra ösztönözhetnek, hogy bizonyos audiovizuális médiaajánlatokat válasszanak másokkal szemben. A szolgáltatás igénybe vevői számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerű és felhasználóbarát módon megváltoztassák az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát ellenőrző és kezelő eszköz vagy felhasználói felület alapértelmezett beállításait, a 2010/13/EK irányelv 7a. cikkét végrehajtó általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelő hangsúlyozását biztosító, a jogszerű közpolitikai megfontolások érdekében hozott intézkedések sérelme nélkül.

(37)

Az audiovizuális médiaszolgáltatások igénybe vevői számára lehetővé kell tenni, hogy preferenciáiknak megfelelően ténylegesen megválaszthassák az általuk megtekinteni kívánt audiovizuális tartalmakat. Szabadságukat e területen azonban korlátozhatják a médiaágazatban alkalmazott kereskedelmi gyakorlatok, nevezetesen az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát ellenőrző vagy kezelő eszközök gyártói vagy a felhasználói felületek szolgáltatói, valamint a médiaszolgáltatók közötti, a tartalom rangsorolására vonatkozó megállapodások. A rangsorolást el lehet végezni például egy eszköz kezdőképernyőjén, hardver- vagy szoftverparancsikonok, alkalmazások és keresőmezők révén, amelyek hatással vannak a szolgáltatás igénybe vevőinek nézői szokásaira, akiket nem kívánt módon arra ösztönözhetnek, hogy bizonyos audiovizuális médiaajánlatokat válasszanak másokkal szemben. A szolgáltatás igénybe vevői számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerű és felhasználóbarát módon megváltoztassák az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát ellenőrző és kezelő eszköz vagy felhasználói felület alapértelmezett beállításait, különösen – de nem kizárólag – a 2010/13/EK irányelv 7a. cikkét végrehajtó általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelő hangsúlyozását biztosító, a jogszerű közpolitikai megfontolások érdekében hozott intézkedések sérelme nélkül.

Indokolás

Nem szabad korlátozni a média sokszínűségének biztosítására vonatkozó tagállami hatáskört.

25. módosítás

(39) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(39)

Az is kulcsfontosságú, hogy a Testület felhatalmazást kapjon arra, hogy a Bizottság kérésére véleményt adhasson ki azokban az esetekben, amikor a nemzeti intézkedések valószínűleg hatással lesznek a médiaszolgáltatások belső piacának működésére. Ez a helyzet például akkor, ha egy nemzeti közigazgatási intézkedés címzettje egy olyan médiaszolgáltató, amely szolgáltatásait egynél több tagállamban nyújtja , vagy ha az érintett médiaszolgáltatónak jelentős befolyása van az adott tagállamban a közvélemény alakulására .

(39)

Az is kulcsfontosságú, hogy a Testület felhatalmazást kapjon arra, hogy véleményt adhasson ki azokban az esetekben, amikor a médiaszolgáltatásokra vonatkozó nemzeti intézkedések valószínűleg hatással lesznek a belső piac működésére. Ez a helyzet például akkor, ha egy nemzeti közigazgatási intézkedés címzettje egy olyan médiaszolgáltató, amely szolgáltatásait egynél több tagállamban nyújtja.

Indokolás

A belső piaci kérdésekre kell összpontosítani.

26. módosítás

(40) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(40)

A média döntő szerepet játszik a közvélemény alakításában és a polgárok demokratikus folyamatokban való részvételének támogatásában. Ezért a tagállamoknak olyan szabályokat és eljárásokat kell előírniuk jogrendszereikben, amelyek biztosítják azon médiapiaci koncentrációk értékelését, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a médiapluralizmusra vagy a szerkesztői függetlenségre . Ezek a szabályok és eljárások hatással lehetnek a belső piacon a médiaszolgáltatások nyújtásának szabadságára, valamint megfelelően keretezettnek és átláthatónak, objektívnek, arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. Az ilyen szabályok hatálya alá tartozó médiapiaci koncentrációk alatt azokat kell érteni, amelyek azt eredményezhetik, hogy egy adott médiapiacon, média-alágazatban vagy különböző médiaágazatokban egy vagy több tagállamban egyetlen jogalany gyakorol ellenőrzést vagy rendelkezik jelentős érdekeltségekkel olyan médiaszolgáltatásokban, amelyek jelentős befolyást gyakorolnak a közvélemény formálására. Fontos szempont, hogy az összefonódás következtében csökkenek-e a piacon az egymással versengő nézetek.

(40)

A média döntő szerepet játszik a közvélemény alakításában és a polgárok demokratikus folyamatokban való részvételének támogatásában. Ezért a tagállamoknak olyan szabályokat és eljárásokat kell előírniuk jogrendszereikben, amelyek biztosítják azon médiapiaci koncentrációk értékelését, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a médiapluralizmusra , többek között a szerkesztői függetlenségre . Ezek a szabályok és eljárások hatással lehetnek a belső piacon a médiaszolgáltatások nyújtásának szabadságára, valamint megfelelően keretezettnek és átláthatónak, objektívnek, arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. Az ilyen szabályok hatálya alá tartozó médiapiaci koncentrációk alatt azokat kell érteni, amelyek azt eredményezhetik, hogy egy adott médiapiacon, média-alágazatban vagy különböző médiaágazatokban egy vagy több tagállamban egyetlen jogalany gyakorol ellenőrzést vagy rendelkezik jelentős érdekeltségekkel olyan médiaszolgáltatásokban, amelyek jelentős befolyást gyakorolnak a közvélemény formálására. Fontos szempont, hogy az összefonódás következtében csökkenek-e a piacon az egymással versengő nézetek.

Indokolás

A belső piaci kérdésekre kell összpontosítani.

27. módosítás

(41) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(41)

A médiapiac koncentrációja által a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatás értékelésébe be kell vonni a médiapluralizmus terén szakértelemmel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságokat vagy szerveket , amennyiben nem ők maguk a kijelölt hatóságok vagy szervek. A jogbiztonság előmozdítása, valamint annak biztosítása érdekében , hogy a szabályok és eljárások valóban a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség védelmére irányuljanak , elengedhetetlen, hogy a médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának bejelentésére és értékelésére vonatkozó objektív, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumokat előzetesen meghatározzák.

(41)

A médiapiac koncentrációja által a médiapluralizmusra gyakorolt hatást a médiapluralizmus terén szakértelemmel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy szerveknek kell értékelniük , amennyiben nem ők maguk a kijelölt hatóságok vagy szervek. A médiapluralizmus tényleges védelme érdekében elengedhetetlen, hogy a médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra gyakorolt hatásának bejelentésére és értékelésére vonatkozó objektív, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumokat előzetesen meghatározzák.

Indokolás

A nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek felelősek a saját határaikon belüli médiakoncentrációk értékeléséért.

28. módosítás

(42) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(42)

Amennyiben egy médiapiaci koncentráció a 139/2004/EK tanácsi rendelet (55) hatálya alá tartozó összefonódásnak minősül, e rendelet vagy a tagállamok által e rendelet alapján elfogadott szabályok és eljárások alkalmazása nem érintheti a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének alkalmazását. A kijelölt vagy érintett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek által a médiapiac koncentrációja által a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatás értékelése alapján hozott intézkedéseknek ezért a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében vett jogos érdekek védelmére kell irányulniuk, és összhangban kell lenniük az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel.

(42)

Amennyiben egy médiapiaci koncentráció a 139/2004/EK tanácsi rendelet (55) hatálya alá tartozó összefonódásnak minősül, e rendelet vagy a tagállamok által e rendelet alapján elfogadott szabályok és eljárások alkalmazása nem érintheti a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének alkalmazását. A kijelölt vagy érintett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek által a médiapiac koncentrációja által a médiapluralizmusra gyakorolt hatás értékelése alapján hozott intézkedéseknek ezért a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének mint a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében vett jogos érdekek védelmére kell irányulniuk – figyelembe véve a szerkesztői függetlenség fontosságát is – , és összhangban kell lenniük az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel.

Indokolás

Egyértelművé kell tenni a médiapluralizmus jelentőségét.

29. módosítás

(43) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(43)

A Testületet fel kell hatalmazni arra, hogy véleményt nyilvánítson a kijelölt vagy érintett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek határozat- vagy véleménytervezeteiről, amennyiben a bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódások befolyásolhatják a belső médiapiac működését. Ez az eset áll fenn például akkor, ha az ilyen összefonódások legalább egy másik tagállamban letelepedett vagy egynél több tagállamban működő vállalkozást érintenek , vagy azt eredményezik, hogy a médiaszolgáltatók jelentős befolyást gyakorolnak a közvélemény alakulására egy adott médiapiacon . Továbbá, amennyiben az érintett nemzeti hatóságok vagy szervek nem értékelték az összefonódásnak a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatását, vagy ha a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek nem konzultáltak a Testülettel egy adott médiapiaci koncentrációról, de úgy ítélik meg, hogy a médiapiaci koncentráció valószínűleg befolyásolja a médiaszolgáltatások belső piacának működését, a Testületnek a Bizottság kérésére véleményt kell tudnia nyilvánítani. Mindenesetre a Bizottságnak továbbra is lehetősége van arra, hogy a Testület által kidolgozott véleményeket követően saját véleményt adjon ki.

(43)

A Testületet fel kell hatalmazni arra, hogy véleményt nyilvánítson a kijelölt vagy érintett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek határozat- vagy véleménytervezeteiről, amennyiben a bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódások befolyásolhatják a belső médiapiac működését. Ez az eset áll fenn például akkor, ha az ilyen összefonódások legalább egy másik tagállamban letelepedett vagy egynél több tagállamban működő vállalkozást érintenek. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a Testület véleményeit követően saját véleményeket adjon ki.

Indokolás

A belső piaci kérdésekre kell összpontosítani.

30. módosítás

(44) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(44)

A plurális médiapiacok biztosítása érdekében a nemzeti hatóságoknak vagy szerveknek és a Testületnek számos kritériumot figyelembe kell venniük. Figyelembe kell venni különösen a médiapluralizmusra gyakorolt hatást, beleértve különösen a közvélemény alakulására gyakorolt hatást, figyelembe véve az online környezetet. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgó médiapiaci koncentrációt követően az adott piac(ok)on továbbra is fennmaradnak-e más, eltérő és alternatív tartalmakat nyújtó médiaorgánumok. A szerkesztői függetlenség biztosítékainak értékelése magában foglalja a leendő tulajdonos, illetve az irányítási vagy szabályozási struktúra által a felvásárolt vagy az összefonódás eredményeként létrejött szervezet egyedi szerkesztői döntéseibe való nem kívánatos beavatkozás lehetséges kockázatainak vizsgálatát. Figyelembe kell venni az érintett médiavállalkozásokon belül az egyes szerkesztői döntések függetlenségének megőrzését célzó meglévő vagy tervezett belső biztosítékokat is. A lehetséges hatások értékelésekor figyelembe kell venni a szóban forgó összefonódásnak az összefonódás által érintett szervezet vagy szervezetek gazdasági fenntarthatóságára gyakorolt hatásait is, valamint azt, hogy az összefonódás hiányában azok gazdaságilag fenntarthatóak lennének-e abban az értelemben, hogy középtávon képesek lennének pénzügyileg életképes, megfelelő forrásokkal ellátott és technológiai szempontból naprakész minőségi médiaszolgáltatásokat nyújtani és továbbfejleszteni a piacon.

(44)

A plurális médiapiacok biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell határozniuk néhány figyelembe veendő, releváns kritériumot. Figyelembe kell venni különösen a médiapluralizmusra gyakorolt hatást, beleértve különösen a közvélemény alakulására gyakorolt hatást, figyelembe véve az online környezetet. Annak eldöntésekor, hogy az egyesülés megengedhető-e, meg kell vizsgálni, hogy a felvásárló és a felvásárolt jogalanyok az egyesülés nélkül gazdaságilag életképesek maradnának-e, léteznek-e alternatív megoldások a gazdasági életképességük biztosítására, és hogy lehetségesek és eredményesek-e az olyan intézkedések, amelyek az egyesülés ellenére is biztosítják a médiapluralizmust.

Indokolás

Egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok jogosultak és kötelesek olyan kritériumokat meghatározni, amelyek összhangban vannak a meghatározott elvekkel.

31. módosítás

(50) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(50)

A belső médiapiac működését és rezilienciáját fenyegető kockázatokat a médiaszolgáltatások belső piaca működésének javítására irányuló erőfeszítések részeként rendszeresen nyomon kell követni. E nyomon követés célja, hogy részletes adatokat és minőségi értékeléseket készítsen a médiaszolgáltatások belső piacának rezilienciájáról , többek között a piac nemzeti és regionális szintű koncentrációjának mértékéről, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kockázatairól . Az értékelést független módon, a fő teljesítménymutatók megbízható listája alapján kell elvégezni, amelyet a Bizottság dolgoz ki és frissít rendszeresen a Testülettel konzultálva. Tekintettel a kockázatok gyorsan változó jellegére és a belső médiapiac technológiai fejlődésére, a nyomon követésnek olyan előretekintő gyakorlatokat is magában kell foglalnia, mint például a belső médiapiac jövőbeli rezilienciájának értékelésére szolgáló stressztesztek, a médiapluralizmussal és a szerkesztői függetlenséggel kapcsolatos sebezhetőségekre való figyelmeztetés, valamint az irányítás, az adatminőség és a kockázatkezelés javítására irányuló erőfeszítések elősegítése. A nyomon követésnek ki kell terjednie különösen a határokon átnyúló tevékenység és beruházás szintjére, a médiaszabályozás terén megvalósuló szabályozási együttműködésre és konvergenciára, a médiaszolgáltatások – többek között a digitális környezetben történő – nyújtása előtt álló akadályokra, valamint a belső médiapiacon a gazdasági erőforrások elosztásának átláthatóságára és méltányosságára. Figyelembe kell vennie továbbá a belső médiapiac és a nemzeti médiapiacok általánosabb tendenciáit , valamint a médiaszolgáltatókat érintő nemzeti jogszabályokat. Emellett a nyomon követésnek áttekintést kell nyújtania a médiaszolgáltatók által az egyes szerkesztői döntések függetlenségének biztosítása érdekében hozott intézkedésekről, beleértve a kísérő ajánlásban javasoltakat is . Az ilyen nyomon követés legmagasabb színvonalának biztosítása érdekében a Testületet, amely médiapiaci szakértelemmel rendelkező szervezetekből áll, megfelelően be kell vonni.

(50)

A belső médiapiac működését és rezilienciáját fenyegető kockázatokat a médiaszolgáltatások belső piaca működésének javítására irányuló erőfeszítések részeként rendszeresen nyomon kell követni. E nyomon követés célja, hogy részletes adatokat és minőségi értékeléseket készítsen a belső piac rezilienciájáról a médiaszolgáltatások kapcsán . A tagállami szintű fejleményeket is figyelembe kell venni, különösen a belső piac és a nemzeti piacok közötti kölcsönhatások, valamint a különböző szinteken a média szabadságára és sokszínűségére gyakorolt hatás figyelembevétele érdekében. Az értékelést független módon, a fő teljesítménymutatók megbízható listája alapján kell elvégezni, amelyet a Bizottság dolgoz ki és frissít rendszeresen a Testülettel konzultálva. Tekintettel a kockázatok gyorsan változó jellegére és a belső médiapiac technológiai fejlődésére, a nyomon követésnek olyan előretekintő gyakorlatokat is magában kell foglalnia, mint például a belső médiapiac jövőbeli rezilienciájának értékelésére szolgáló stressztesztek, valamint az irányítás, az adatminőség és a kockázatkezelés javítására irányuló erőfeszítések elősegítése. A nyomon követésnek ki kell terjednie különösen a határokon átnyúló tevékenység és beruházás szintjére, valamint a belső médiapiacon a gazdasági erőforrások elosztásának átláthatóságára és méltányosságára. Figyelembe kell vennie továbbá a belső médiapiac és a nemzeti médiapiacok általánosabb tendenciáit. Az ilyen nyomon követés legmagasabb színvonalának biztosítása érdekében a Testületet, amely médiapiaci szakértelemmel rendelkező szervezetekből áll, megfelelően be kell vonni.

Indokolás

Az Európai Bizottság feladatait a belső piaccal kapcsolatos szempontokra kell irányítani. Ennek szükségszerűen magában kell foglalnia a tagállami médiapiacok alakulásának figyelembevételét, különösen mivel ezek kölcsönhatásba kerülhetnek az egységes piaccal. A lehetséges sebezhetőségek áttekintése és az azokra való figyelmeztetés szintén segíthet a médiaszabadság és -pluralizmus védelmét szolgáló megfelelő intézkedések kidolgozásában.

32. módosítás

(51) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(51)

E rendelet helyes végrehajtásának előkészítése érdekében a rendeletnek a független médiahatóságokra, a Testületre és a 2010/13/EU irányelv szükséges módosításaira (e rendelet 7–12. és 27. cikke) vonatkozó rendelkezéseit a jogszabály hatálybalépésétől számított 3 hónap elteltével kell alkalmazni , míg e rendelet minden egyéb rendelkezését e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap elteltével kell alkalmazni. Erre különösen annak biztosításához van szükség, hogy a Testület időben létrejöjjön a rendelet sikeres végrehajtásának biztosításához .

(51)

E rendelet helyes végrehajtásának előkészítése érdekében a rendeletnek a rendelkezéseit alapvetően a jogszabály hatálybalépésétől számított 20 hónap elteltével kell alkalmazni.

Indokolás

Mivel előfordulhat, hogy a tagállamoknak ki kell igazítaniuk nemzeti szabályozási rendszerüket, a rendeletnek megfelelő ütemtervet kell meghatároznia.

33. módosítás

1. cikk, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Ez a rendelet közös szabályokat állapít meg a médiaszolgáltatások belső piacának megfelelő működésére vonatkozóan, melyek részeként létrehozza a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet, miközben ügyel a médiaszolgáltatások minőségének megóvására.

(1)   Ez a rendelet közös szabályokat állapít meg a médiaszolgáltatások belső piacának megfelelő működésére vonatkozóan, melyek részeként létrehozza a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet, miközben megpróbál ügyelni a médiaszolgáltatások minőségének megóvására.

(2)     A rendelet az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzés eléréséhez szükséges mértékben közös alapelveket állapít meg minimumszabályként a médiaszolgáltatások és az újságírók tevékenységének biztonságos és akadálytalan működésére vonatkozóan, biztosítva ugyanakkor a tömegtájékoztatás függetlenségét és sokszínűségét.

Indokolás

A rendelet céljának és hatályának tükröznie kell az Európai Unió hatáskörét, és ezért egyértelműen utalnia kell a belső piac harmonizációjára. A médiaszolgáltatások a belső piac részét képezik; nem szabad azonban azt feltételezni, hogy létezik a „médiaszolgáltatások egységes belső piaca”, különösen azért nem, mert a média folyamatos konvergenciája ellenére a média sokféle megjelenési formája a felhasználó szempontjából nem sorolható egyetlen piachoz. Ezenkívül a rendelet hatályának észszerű felvázolása és célkitűzéseinek tisztázása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a jogi aktus célja a médiaszolgáltatók és az újságírók tevékenységére vonatkozó közös minimumszabályok kidolgozása, valamint a tömegtájékoztatás függetlenségének és sokszínűségének fényében a határokon átnyúló tevékenységek előmozdítása.

34. módosítás

1. cikk, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   Ez a rendelet nem érinti a következő jogszabályokban megállapított szabályokat:

(3)   Ez a rendelet nem érinti a következő jogszabályokban megállapított szabályokat:

a)

2000/31/EK irányelv;

b)

(EU) 2019/790 irányelv;

[…]

a)

2000/31/EK irányelv;

b)

a 2010/13/EU irányelv, az e rendelet 27. cikke által bevezetett módosítások kivételével;

c)

(EU) 2019/790 irányelv;

[…]

Indokolás

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelvben foglalt előírást meg kell őrizni. Ezzel tisztázzuk, hogy e jogi aktus kiegészítő rendelkezései sem érintik annak követelményeit.

35. módosítás

1. cikk, (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)     Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a II. fejezet és a III. fejezet 5. szakasza által szabályozott területeken részletesebb szabályokat fogadjanak el, feltéve, hogy e szabályok megfelelnek az uniós jognak.

(4)     A tagállamoknak továbbra is jogukban áll előírni, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatások az e rendelet által szabályozott területeken részletesebb vagy szigorúbb szabályoknak feleljenek meg, feltéve, hogy e szabályok megfelelnek az uniós jognak.

Indokolás

Az európai szerződések szerint a kulturális szuverenitás és ezáltal a médiaszabályozás a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania a kultúrák sokféleségét, és csak kiegészítő és támogató hatáskörrel rendelkezik ezen a területen, amelyet az EUMSZ 167. cikke véd, az EUMSZ 6. cikkének c) pontjával összefüggésben. Ennek megfelelően az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvhez hasonlóan nem szabad olyan harmonizációt megvalósítani, amely túlmutat a minimumszabályokon.

36. módosítás

2. cikk, 3. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3.

„közszolgálati médiaszolgáltató”: olyan médiaszolgáltató, amelyet a nemzeti jog értelmében közfeladatokkal bíztak meg, vagy az ilyen feladatok teljesítéséhez nemzeti közfinanszírozásban részesül;

3.

„közszolgálati médiaszolgáltató”: olyan médiaszolgáltató, amelyet közfeladatokkal bíztak meg, és az ilyen feladatok teljesítéséhez nemzeti közfinanszírozásban részesül;

Indokolás

A finanszírozás alapvető tényező a közszolgálati kínálat belső piaci relevanciája szempontjából, és a közszolgálati média alapvető eleme. Ezenkívül a „feladat” kifejezés nyitottsága nem alkalmas az alkalmazási kör észszerű korlátozására. Ez például indokolatlanul kiterjedhetne a jogszabályban előírt sokszínűségi követelmények hatálya alá tartozó magán médiaszolgáltatókra is.

37. módosítás

2. cikk, 10. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

10.

„online óriásplatformot üzemeltető szolgáltató”: az (EU) 2022/XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 25. cikkének (4) bekezdése alapján online óriásplatformnak minősülő online platform szolgáltatója;

10.

„online óriásplatformot üzemeltető szolgáltató”: az (EU) 2022/2065 rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 33. cikkének (4) bekezdése alapján online óriásplatformnak minősülő online platform szolgáltatója;

 

11.

 „nagyon népszerű keresőmotort üzemeltető szolgáltató”: az (EU) 2022/2065 rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 33. cikkének (4) bekezdése alapján nagyon népszerű keresőmotornak minősülő keresőmotor szolgáltatója;

Indokolás

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (1) szerinti fogalommeghatározás beillesztése a 17. cikkbe.

38. módosítás

2. cikk, 15. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

15.

„állami hirdetés”: promóciós vagy önreklámozó üzenet bármely médiaszolgáltatásban történő elhelyezése, közzététele vagy terjesztése, általában fizetés vagy bármely más ellenszolgáltatás ellenében, valamely nemzeti vagy regionális hatóság – például nemzeti, szövetségi vagy regionális kormányzat –, szabályozó hatóság vagy szerv, állami tulajdonú vállalat vagy más, állami ellenőrzés alatt álló országos vagy regionális szintű szervezet, vagy több mint 1 millió lakosú területi egység helyi önkormányzata részéről, illetve javára vagy nevében;

15.

„állami hirdetés”: promóciós vagy önreklámozó üzenet bármely médiaszolgáltatásban történő elhelyezése, közzététele vagy terjesztése, általában fizetés vagy bármely más ellenszolgáltatás ellenében, valamely hatóság – például uniós, nemzeti, szövetségi vagy regionális kormányzat –, szabályozó hatóság vagy szerv, állami tulajdonú vállalat vagy más, állami ellenőrzés alatt álló országos vagy regionális szintű szervezet, vagy több mint 100 000  l akosú területi egység helyi önkormányzata részéről, illetve javára vagy nevében úgy, hogy a népességre vonatkozó kritériumot egy minimális éves kiadási küszöbérték meghatározásával összefüggésben kell figyelembe venni ;

Indokolás

Az állami hirdetéseket illetően magát az EU-t is be kell vonni a javaslatba. Ugyanakkor az 1 milliós küszöbérték nem reális a kisebb tagállamok számára. Kisebb lesz az átláthatósággal kapcsolatos kiskapuk kockázata, ha csökkentjük a népességre vonatkozó küszöbértéket, és azt egy éves kiadásokra vonatkozó minimális küszöbértékkel együtt vesszük figyelembe. Ezzel azt is el lehet kerülni, hogy aránytalan adminisztratív terhek alakuljanak ki a jelentéstételi követelményekhez kapcsolódóan.

39. módosítás

3. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A médiaszolgáltatások igénybe vevőinek jogai

Az Unióban médiaszolgáltatásokat igénybe vevők, a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának tiszteletben tartása mellett, jogosultak arra, hogy többféle hírhez és aktuális témájú tartalomhoz juthassanak hozzá a közbeszéd elősegítése érdekében.

A tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének biztosítása

A tagállamoknak – nemzeti alkotmányos jogszabályaik sérelme nélkül, a 11. cikkel és az Európai Unió Alapjogi Chartájának egyéb alapvető jogaival összhangban, valamint a belső piac alapvető szabadságainak tiszteletben tartása mellett – megfelelő jogszabályi és közigazgatási keretet kell biztosítaniuk a tömegtájékoztatás (tényleges) sokszínűségének és függetlenségének garantálása érdekében, a felhasználók szempontjait is figyelembe véve.

Indokolás

Az információszabadság jogilag elismert alapvető jog. Ezt azonban pontosabban meg kell határozni, és össze kell vetni más jogi érdekekkel. A törvényben garantált jog hatálya e tekintetben nem egyértelmű, és erről további jogi fogalommeghatározást kell alkotni. A helyi és regionális kínálatot illetően kérdéses, hogy ez a norma releváns-e a belső piac szempontjából.

Ezzel szemben a tagállamoknak joguk és kötelességük biztosítani a vélemények és a média sokszínűségét, és ezáltal alakítani médiaszabályozásukat. Médiaszabályozásuk kialakítása során kötelesek tiszteletben tartani a belső piac alapvető szabadságait, amennyiben azok a médiaszolgáltatások határokon átnyúló nyújtásához kapcsolódnak. Ennek megfelelően, amint azt az Európai Bizottság a jogállamiságról szóló jelentéseiben megállapította, a tagállamok túlnyomó többsége már rendelkezik olyan hatékony szabályozással a független médiával rendelkező sokszínű médiakörnyezetre vonatkozóan, amely összhangban van az európai értékekkel, normákkal és célkitűzésekkel. Ez nem csökkentheti a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy továbbra is a lehető legnagyobb elkötelezettséggel teljesítsék kötelezettségeiket, különösen azokban az esetekben, amikor hiányosságokra derül fény, tekintettel a már szintén feltárt hiányosságokra, valamint a tömegtájékoztatás függetlensége és sokszínűsége terén tapasztalható negatív tendenciára.

A jogi aktusnak ezért hangsúlyoznia kell és jogszabályban kell rögzítenie ezt a kötelezettséget annak érdekében, hogy az Unió és tagállamai a működő médiarendszerek veszélyeztetése nélkül közösen ellensúlyozhassák a rendszerszintű hiányosságokat.

40. módosítás

4. cikk, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A médiaszolgáltatók jogai

(1)   A médiaszolgáltatók az uniós jog által megengedett korlátozásokon kívül egyéb korlátozások nélkül gyakorolhatják gazdasági tevékenységüket a belső piacon.

A tömegtájékoztatás függetlensége

(1)   A tagállamok megfelelő intézkedéseket írnak elő annak biztosítása érdekében, hogy a médiaszolgáltatók az uniós jog által megengedett korlátozásoktól eltérő korlátozások nélkül végezhessék gazdasági tevékenységüket a belső piacon.

Indokolás

A javasolt rendeletben előírt jog továbbra is homályos, ezért aligha tűnik végrehajthatónak. Ha ennek ellenére a médiaszolgáltatók követeléseit közvetlenül a bíróság előtt lehetne érvényesíteni, ez alkalmas lenne arra, hogy megtámadják a tagállam által egy médiaszolgáltatóval kapcsolatban hozott intézkedéseket, beleértve a szabályozó hatóságok által hozott indokolt intézkedéseket is. Mivel a médiaszolgáltatók és az újságírók alapvető jogok és szabadságok által biztosított jogait részletesebben meg kell határozni, és mint ilyenek a tagállamok jogrendjének részét képezik, a tagállamoktól meg kell követelni, hogy ezeket a jogokat megfelelő módon tiszteletben tartsák.

41. módosítás

4. cikk, (2) bekezdés, a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

közvetlenül vagy közvetve nem avatkoznak be a médiaszolgáltatók szerkesztői politikájába és döntéseibe, vagy nem próbálják meg befolyásolni azokat;

a)

közvetlenül vagy közvetve nem avatkoznak be a médiaszolgáltatók szerkesztői politikájába és döntéseibe, vagy nem próbálják meg befolyásolni azokat; ez nem sérti a közérdekű célokat szolgáló jogi követelményeket és azok érvényesítését, különösen a sokszínűség, a jogellenes tartalom vagy a kiskorúak médiában való védelme, illetve a közszolgálati média közszolgálati feladatának meghatározása tekintetében ;

Indokolás

Egyértelművé kell tenni, hogy a médiaszolgáltatók szerkesztői stratégiáinak vagy döntéseinek befolyásolására vonatkozó tilalom nem terjed ki a nemzeti szabályozó szervek azon intézkedéseire, amelyek célja a jogszabályban meghatározott követelményeknek való megfelelés vagy azok érvényesítése, különösen a médiaszolgáltatók kínálata tekintetében.

42. módosítás

5. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A közszolgálati médiaszolgáltatók független működésének biztosítékai

A közszolgálati média

(1)     A közszolgálati médiaszolgáltatók pártatlan módon, közszolgálati feladatuknak megfelelően sokrétű információkat és eltérő véleményeket közvetítenek közönségük felé.

(1)     A tagállamok rendelkezhetnek olyan közszolgálati médiáról, amely demokratikus, társadalmi és kulturális igényeiket szolgálja.

(2)     A közszolgálati médiaszolgáltatók vezetőjét és irányító testületének tagjait átlátható, nyílt és megkülönböztetésmentes eljárás keretében, a nemzeti jogban előzetesen meghatározott átlátható, objektív, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumok alapján kell kinevezni.

(2)     A közszolgálati médiaszolgáltatás finanszírozása a közszolgálati feladatot szolgálja, és figyelembe veszi a feladat teljesítésével összefüggő igényeket. E célból a tagállamok rendelkeznek olyan mechanizmusokról, amelyek kiszámítható alapon biztosítják a megfelelő finanszírozást és a törvényben meghatározott vagy jogszabályban meghatározott eljárások alapján előírt feladatnak való megfelelést.

Hivatali idejüket a nemzeti jog állapítja meg, és annak a közszolgálati médiaszolgáltató tényleges függetlenségének biztosításához megfelelőnek és elégségesnek kell lennie. Hivatali idejük lejárta előtt csak kivételes esetben menthetők fel, amennyiben már nem felelnek meg a nemzeti jogban előzetesen megállapított feladataik ellátáshoz szükséges, jogszabályban előre meghatározott feltételeknek, vagy amennyiben ezt a nemzeti jogban előzetesen meghatározott, jogellenes magatartással vagy súlyos kötelezettségszegéssel összefüggő konkrét okok indokolják.

 

A felmentésről szóló határozatot az érintett személy előzetes értesítése mellett megfelelően indokolni kell, és annak magában kell foglalnia a bírósági felülvizsgálat lehetőségét is. A felmentés indokait nyilvánosságra kell hozni.

 

(3)     A tagállamok biztosítják, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók megfelelő és stabil pénzügyi forrásokkal rendelkezzenek közszolgálati feladataik ellátásához. E forrásoknak szavatolniuk kell a szerkesztői függetlenséget.

(3)     A tagállamok azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy átruházzák, meghatározzák és megszervezzék a közszolgálati feladatot, a tagállamok lépéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatások figyelembe vegyék a sokszínűség megőrzésének szükségességét. E célból a közszolgálati médiaszolgáltatók számára elő kell írni különösen azt, hogy a témák és vélemények lehető legszélesebb körét kiegyensúlyozott módon mutassák be, és a tudósítás során tartsák tiszteletben az objektivitás és a pártatlanság elvét.

(4)     A tagállamok egy vagy több független hatóságot vagy szervet jelölnek ki az (1)–(3) bekezdésnek való megfelelés ellenőrzése céljából.

(4)     Közszolgálati médiumaik meghatározása és megszervezése során a tagállamok megfelelő intézkedésekről rendelkeznek az ilyen médiumok szerkesztői függetlenségének, valamint felügyeleti hatóságaik vagy szerveik függetlenségének biztosítása érdekében.

Indokolás

A – jellegüknél fogva a tagállamokban nemzeti szinten és részben decentralizáltan működő – közszolgálati média tevékenységei csak korlátozott hatást gyakorolnak a belső piacra. Belső szervezetüknek nincs érzékelhető kapcsolata ezzel a piaccal.

A közszolgálati médiaágazat kialakítása és meghatározása a tagállamok feladata. A rendelkezések tehát nem egyeztethetők össze az Európai Unió hatáskörével, és nem elég rugalmasak ahhoz, hogy megfeleljenek a közszolgálati feladatot ellátó médiaszolgáltatókkal szembeni, adott esetben változó elvárásoknak.

Figyelembe véve a tagállamok azon jogát, hogy maguk döntsenek közszolgálati médiumaik felépítéséről, szervezéséről és finanszírozásáról, rögzíteni kell a közszolgálati média belső piaci integrációjának alapvető követelményeit, amelyek az Amszterdami Jegyzőkönyv értelmében a közszolgálati műsorszolgáltatásra már alkalmazandók. E tekintetben egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok demokratikus, társadalmi és kulturális igényeik fényében szabadon létrehozhatják és finanszírozhatják a közszolgálati médiát.

43. módosítás

6. cikk, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A híreket és aktuális témákhoz kapcsolódó tartalmakat kínáló médiaszolgáltatók feladatai

A híreket és aktuális témákhoz kapcsolódó tartalmakat kínáló médiaszolgáltatók átláthatósági kötelezettségei

(1)   A híreket és aktuális témákhoz kapcsolódó tartalmakat kínáló médiaszolgáltatók a szolgáltatásaik igénybe vevői számára könnyen és közvetlenül hozzáférhetővé teszik a következő információkat:

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy híreket és aktuális témákhoz kapcsolódó tartalmakat kínáló médiaszolgáltatók a szolgáltatásaik igénybe vevői számára könnyen, közvetlenül és tartósan hozzáférhetővé teszik legalább a következő információkat:

a)

cégnevük és elérhetőségük;

a)

cégnevük , székhelyük postai címe és elérhetőségük , legalább az e-mail-címük vagy weboldaluk, amelyek lehetővé teszik a velük való gyors, közvetlen és hatékony kapcsolatfelvételt ;

b)

a működésre és a stratégiai döntéshozatalra irányuló befolyás gyakorlását lehetővé tevő részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett tulajdonosuk (tulajdonosaik) neve;

b)

a működésre és a stratégiai döntéshozatalra irányuló befolyás gyakorlását lehetővé tevő részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett tulajdonosuk (tulajdonosaik) neve;

c)

az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének 6. pontja szerinti tényleges tulajdonosaik neve(i).

c)

az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontja szerinti tényleges tulajdonosaik neve(i).

 

Ez a rendelkezés nem sérti a 2010/13/EU irányelv 5. cikke szerinti kiegészítő intézkedéseket.

Indokolás

Megfelelően el kell ismerni a tagállamok szerepét.

44. módosítás

6. cikk, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   A Chartával összhangban lévő nemzeti alkotmányjog sérelme nélkül a híreket és aktuális témákhoz kapcsolódó tartalmakat kínáló médiaszolgáltatók az általuk megfelelőnek ítélt intézkedéseket foganatosítanak az egyes szerkesztői döntések függetlenségének biztosítása érdekében. Ez utóbbi intézkedéseknek különösen a következőkre kell irányulniuk:

a)

annak garantálása, hogy a szerkesztők szabadon hozhassanak egyéni döntéseket szakmai tevékenységük során; valamint

b)

minden olyan, a médiaszolgáltatókban részesedéssel rendelkező feleket érintő tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség nyilvánosságra hozatala, amely hatással lehet a hírek és az aktuális témákkal kapcsolatos tartalmak szolgáltatására.

(2)   A Chartával összhangban lévő nemzeti alkotmányjog sérelme nélkül a híreket és aktuális témákhoz kapcsolódó tartalmakat kínáló médiaszolgáltatók az általuk megfelelőnek ítélt intézkedéseket figyelembe veszik a szerkesztői döntések függetlenségének biztosítása érdekében.

Indokolás

A szerkesztői szabadság értelmében vett belső médiaszabadság biztosítása nem abszolút követelmény, amely az alapvető jogokból ered, még az eltérő nemzeti alkotmányos hagyományok fényében sem. A szerkesztőség függetlensége eszköz a sokszínűség biztosításához, ezért differenciáltan kell szemlélni, és feszült viszonyban van a vállalkozói szabadságokkal és magával a médiaszabadsággal. Ezért az átláthatósági kötelezettségekre kell összpontosítani, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy felismerje és osztályozza bizonyos tendenciák lehetséges hátterét. A szerkesztői szabadságot érintő összes további intézkedést önszabályozó mechanizmusokra kell bízni.

45. módosítás

7. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek felelősek e rendelet III. fejezetének alkalmazásáért.

(1)    A 2010/13/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtásának vagy tartalomszolgáltatásának tekintetében a 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek felelősek e rendelet III. fejezetének alkalmazásáért. Az első mondatban említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek egyéb tekintetben is felelősek e rendelet III. fejezetének alkalmazásáért, kivéve, ha és amilyen mértékben egy tagállam más nemzeti szabályozó hatóságot vagy szervet jelölt ki, illetve ön- vagy társszabályozási rendszert írt elő.

Indokolás

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv (2) értelmében az illetékes hatóságok hatásköre csak akkor és olyan mértékben terjedhet túl az audiovizuális médiaszolgáltatások és a felhasználók által előállított videók 2010/13/EU irányelvben meghatározott tartalmán vagy kínálatán, ha nemzeti szinten más hatóságok vagy szervek – köztük a sajtóban általánosan használt önszabályozó rendszerek testületei – más médiaágazatok esetében nem működnek. A 7. cikk (2) bekezdése valamennyi állami felügyeleti szerv esetében előírja, hogy a 2010/13/EU irányelv független médiafelügyeletre vonatkozó követelményeit, valamint a megfelelő finanszírozás elvét kell alkalmazni.

46. módosítás

10. cikk, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Testület felépítése

(1)   A Testület a 2010/13/EU irányelv 30. cikkében említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek képviselőiből áll.

A Testület felépítése

(1)   A Testület az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek képviselőiből áll.

Indokolás

A testület a nemzeti szabályozó hatóságok vagy a nemzeti jog alapján a médiaszolgáltatók felügyeletéért felelős szervek képviselőiből áll. Ez biztosítja, hogy ne csak az audiovizuális médiáért felelős hatóságokat vagy szerveket vonják be, és ily módon figyelembe veszi a nemzeti szinten differenciált felelősségi köröket, amelyek bizonyos esetekben funkcionálisan és földrajzilag is megoszlanak. Mindenesetre az állami hatóságok vagy szervek csak akkor vehetők figyelembe, ha megfelelnek a 2010/13/EU irányelv 30. cikkében foglalt követelményeknek.

47. módosítás

10. cikk, (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)   Amennyiben egy tagállamban egynél több ilyen nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv létezik, e szabályozó hatóságok vagy szervek szükség szerint egyeztetnek egymással, és közös képviselőt neveznek ki, aki gyakorolja a szavazati jogot.

(3)   Amennyiben egy tagállamban egynél több ilyen nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv létezik, beleértve az önszabályozási és társszabályozási rendszereket is, e szabályozó hatóságok vagy szervek szükség szerint egyeztetnek egymással, és közös képviselőt neveznek ki, aki gyakorolja a szavazati jogot.

Indokolás

Az önszabályozó és társszabályozó szerveket a saját feladataikat érintő hatókörben be kell vonni.

48. módosítás

10. cikk, (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)   A Testületet az elnöke képviseli. A Testület a tagjai közül a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével elnököt választ. Az elnök hivatali ideje két év.

(4)   A Testületet az elnöke képviseli. A Testület a tagjai közül a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével elnököt és alelnököt választ. Az elnök és az alelnök hivatali ideje egy év. Az elnök és az alelnök egy alkalommal, legfeljebb egyéves időtartamra újraválasztható.

Abban az esetben, ha az elnök nem tudja ellátni feladatait, az alelnök gyakorolja az elnök teljes hatáskörét. A Testület a részleteket eljárási szabályzatában szabályozza.

Indokolás

Az ERGA-hoz hasonlóan az elnök hivatali ideje egy év, és egy alkalommal újraválasztható. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a kisebb nemzeti szabályozó szervek egy elnök útján vegyenek részt a folyamatban.

A Testület cselekvési képességének biztosítása érdekében elő kell írni egy alelnök kinevezését.

49. módosítás

10. cikk, (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)    A Bizottság képviselőt jelöl a Testületbe. A Bizottság képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a Testület valamennyi tevékenységében és ülésén.  A Testület elnöke folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot a Testület folyamatban lévő és tervezett tevékenységeiről. A Testület a munkaprogram és a főbb eredmények előkészítése során konzultál a Bizottsággal .

(5)   A Testület elnöke folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot a Testület folyamatban lévő és tervezett tevékenységeiről. A Testület lehetőséget ad a Bizottságnak arra, hogy közreműködjön a munkaprogram és a főbb eredmények kidolgozásában . A Testület évente beszámol a tagállamoknak.

Indokolás

A Testület függetlenségének biztosítása érdekében az Európai Bizottságnak nem feltétlenül kell részt vennie a Testület valamennyi ülésén. Ugyanakkor biztosítani kell számára a tájékoztatáshoz való alapvető jogot. Emellett az Európai Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeket és javaslatokat tegyen a Testület munkaprogramjával kapcsolatban. A Testület munkájára vonatkozó információkat a tagállamok számára is rendelkezésre kell bocsátani, mivel a Testület munkája és megállapításai fontosak lehetnek a tagállamok számára, nemzeti jogi keretük továbbfejlesztése érdekében.

50. módosítás

10. cikk, (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(6)   A Testület a Bizottsággal egyetértésben szakértőket és megfigyelőket hívhat meg az ülésein való részvételre.

(6)   A Testület szakértőket és megfigyelőket hívhat meg az ülésein való részvételre , és meghívhatja a Bizottság képviselőit is .

Indokolás

A Testület számára lehetővé kell tenni, hogy az Európai Bizottság egyetértése nélkül megbeszéléseket folytasson harmadik felekkel, különösen a szakértőkkel. A Testület azt is fontolóra veheti, hogy meghívja az Európai Bizottságot az üléseire.

51. módosítás

10. cikk, (8) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(8)   A Testület a Bizottsággal egyetértésben, szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével fogadja el eljárási szabályzatát.

(8)   A Testület szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével fogadja el eljárási szabályzatát.

A határozat meghozatala előtt a Testület lehetőséget biztosít a Bizottságnak arra, hogy észrevételeket tegyen.

Indokolás

A Testület függetlenségének biztosítása érdekében – az ERGA-hoz hasonlóan – a Testület elfogadja saját eljárási szabályzatát. Ehhez nem szükséges az Európai Bizottság jóváhagyása. Észszerűnek tűnik azonban, hogy az Európai Bizottság az eljárási szabályokkal kapcsolatban előzetesen észrevételeket tehessen.

52. módosítás

11. cikk, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Testület titkársága

(1)   A Testület titkársággal rendelkezik, amelyet a Bizottság biztosít.

A Testület titkársága

(1)   A Testület titkársággal rendelkezik, amelyet megfelelő személyzettel és anyagi erőforrásokkal a Bizottság biztosít. A titkárság személyzete csak az elnök utasításainak van alárendelve; a Bizottság szolgálati utasításai csak olyan mértékben vonatkoznak rájuk, amely nem befolyásolja függetlenségüket feladataik ellátása során.

Indokolás

Üdvözlendő, hogy az új Testületet a feladatai ellátásában egy titkárság segíti.

Működőképessége csak akkor biztosítható, ha a titkárságot az Európai Bizottság megfelelő személyzettel és anyagi erőforrásokkal látja el. A független és nem kormányzati felügyelet fenntartása érdekében biztosítani kell, hogy a titkárság személyzetére nézve csak a Testület elnökének, illetve távollétében az alelnöknek az utasításai legyenek kötelezőek. Szolgálati ügyekben csak olyan mértékben lehetnek alárendelve az Európai Bizottság utasításainak, amely nem befolyásolja függetlenségüket feladataik ellátása során.

53. módosítás

11. cikk, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)    A titkárság fő feladata, hogy hozzájáruljon a Testület e rendeletben és a 2010/13/EU irányelvben meghatározott feladatainak végrehajtásához.

 

Indokolás

A feladatot felesleges kiterjeszteni a (3) bekezdésre, és nem értelmezhető egy független feladat kiterjesztéseként.

54. módosítás

11. cikk, (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)   A titkárság adminisztratív és szervezeti támogatást nyújt a Testület tevékenységeihez. A titkárság a Testületet feladatainak ellátásában is segíti.

(2)   A titkárság adminisztratív és szervezeti támogatást nyújt a Testület tevékenységeihez. A titkárság az elnök utasítására a Testületet feladatainak ellátásában is segíti.

Indokolás

Tisztázni kell, hogy a titkárság feladata és szerepe kizárólag abban áll, hogy támogassa és segítse a Testületet.

55. módosítás

12. cikk, első bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Szerződések által a Bizottságra ruházott hatáskörök sérelme nélkül a Testület előmozdítja e rendelet és a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok hatékony és következetes alkalmazását az Unió egész területén. A Testület:

A Szerződések által a Bizottságra ruházott hatáskörök sérelme nélkül a Testület előmozdítja e rendelet hatékony és következetes alkalmazását és a 2010/13/EU irányelv következetes végrehajtását az Unió egész területén. A Testület:

Indokolás

A tagállami hatáskörök megőrzése és a tagállamok által meghatározott, alapvetően decentralizált felügyelet fenntartása érdekében nem szabad előírni a nemzeti intézkedések Testület általi közvetlen felügyeletét, amely a nemzeti jog Testület általi alkalmazását és értelmezését tenné szükségessé. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv tekintetében a Testületnek inkább a végrehajtásra kellene szorítkoznia; ez megfelel a 2010/13/EU irányelv 30b. cikke (3) bekezdésében foglaltaknak, amely az ERGA feladataként írja elő „ezen irányelv következetes végrehajtását”. Ezt a megközelítést kell alkalmazni és megfelelően tisztázni.

56. módosítás

12. cikk, b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

előmozdítja a médiaszolgáltatásokra alkalmazandó uniós és nemzeti szabályok – többek között e rendelet és a 2010/13/EU irányelv – alkalmazásával kapcsolatos, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti együttműködést, valamint az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok hatékony cseréjét, különös tekintettel az említett irányelv 3., 4. és 7. cikkére;

b)

előmozdítja a médiaszolgáltatásokra alkalmazandó uniós szabályok – többek között e rendelet és a 2010/13/EU irányelv – alkalmazásával kapcsolatos, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti együttműködést, valamint az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok hatékony cseréjét, különös tekintettel az említett irányelv 3., 4. és 7. cikkére;

Indokolás

A Testület feladatainak az uniós szabályokra és azok nemzeti jogba való átültetésére kell korlátozódniuk, de nem terjedhetnek ki a nemzeti jog alkalmazásának felülvizsgálatára. Ez a nemzeti szabályozók kizárólagos feladata.

57. módosítás

12. cikk, c) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

kérésre tanácsot ad a Bizottságnak az e rendelet következetes alkalmazása és a 2010/13/EU irányelv végrehajtása szempontjából releváns szabályozási, technikai vagy gyakorlati kérdésekben, valamint a hatáskörébe tartozó médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos minden egyéb kérdésben. Amennyiben a Bizottság tanácsot vagy véleményt kér a Testülettől, határidőt jelölhet meg, figyelembe véve az ügy sürgősségét;

c)

tanácsot ad a Bizottságnak az e rendelet következetes alkalmazása és a 2010/13/EU irányelv végrehajtása szempontjából releváns technikai vagy gyakorlati kérdésekben, valamint a hatáskörébe tartozó médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos minden egyéb kérdésben. Amennyiben a Bizottság tanácsot vagy véleményt kér a Testülettől, észszerű határidőt jelölhet meg, figyelembe véve az ügy sürgősségét . A Testület a megállapításait – amennyiben azok általános érdekűek – a tagállamok rendelkezésére bocsátja;

Indokolás

A szabályozási kérdések a jogalkotó, nem pedig a felügyeleti hatóság hatáskörébe tartoznak, ezért azokat itt nem kell a Testület feladatai közé sorolni. Ezenkívül a Testület általános érdekű megállapításait is hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok számára, mivel ezek is fontosak lehetnek számukra.

58. módosítás

12. cikk, e) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

e)

a Bizottsággal egyetértésben véleményeket dolgoz ki az alábbiakról:

e)

véleményeket dolgoz ki az alábbiakról:

 

i.

a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtásra irányuló, e rendelet 13. cikkének (7) bekezdése szerinti megkeresések;

 

i.

a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtásra irányuló, e rendelet 13. cikkének (7) bekezdése szerinti megkeresések;

 

ii.

végrehajtási intézkedésekre irányuló megkeresések abban az esetben, ha a megkereső hatóság vagy szerv és a megkeresett hatóság vagy szerv nem ért egyet az e rendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerint ajánlott intézkedésekkel kapcsolatban;

 

ii.

a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek végrehajtási intézkedéseire irányuló megkeresések abban az esetben, ha a megkereső hatóság vagy szerv és a megkeresett hatóság vagy szerv nem ért egyet az e rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével kapcsolatban;

 

iii.

az Unión kívül letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozó nemzeti intézkedések , e rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

 

iii.

a nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy szerveknek az Unión kívül letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozó nemzeti intézkedései , e rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

 

 

iv.

az e rendelet 21. cikkének (3) bekezdése szerinti tényezők, vagy valamely nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv kérésére a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó médiapiaci koncentrációnak a médiapluralizmusra és a belső piac működésére gyakorolt hatása az e rendelet 21. cikkének (4) bekezdése szerint.

Indokolás

A felügyelet függetlenségének és politikai semlegességének biztosítása érdekében a Testületnek képesnek kell lennie arra, hogy saját kezdeményezésére, nem pedig az Európai Bizottsággal konzultálva járjon el az együttműködés és a végrehajtási intézkedések terén, valamint a harmadik fél szolgáltatókkal szemben. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a Testület feladata, hogy gyakorlati kérdésekben tanácsot adjon a nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy szerveknek.

E rendelet 14. és 21. cikkének módosítása nyomán további kiigazításokra is szükség van.

59. módosítás

12. cikk, f) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

f)

a Bizottság kérésére véleményeket dolgoz ki az alábbiakról:

f)

a Bizottság kérésére véleményeket dolgoz ki a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek azon nemzeti intézkedéseiről , amelyek e rendelet 20. cikkének (2) bekezdése értelmében valószínűsíthetően befolyásolják a médiaszolgáltatások belső piacának működését;

 

i.

azon nemzeti intézkedések , amelyek e rendelet 20. cikkének (4) bekezdése értelmében valószínűsíthetően befolyásolják a médiaszolgáltatások belső piacának működését;

ii.

azon médiapiaci koncentrációk, amelyek e rendelet 22. cikkének (1) bekezdése értelmében valószínűsíthetően befolyásolják a médiaszolgáltatások belső piacának működését;

 

Indokolás

A 20. cikk javasolt módosításának megfelelően tisztázni kell, hogy a felülvizsgálat kizárólag a nemzeti szabályozó hatóságok által hozott intézkedésekre vonatkozik, és így nem ír elő jogalkotási intézkedéseket.

A 22. cikk javasolt törlésével összhangban a módosítások következtében változtatásokra van szükség az f) pont ii. alpontjában.

60. módosítás

12. cikk, h) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

h)

segíti a Bizottságot az alábbiakra vonatkozó iránymutatások kidolgozásában:

h)

segíti a Bizottságot abban, hogy iránymutatásokat dolgozzon ki a 23. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazásáról , e rendelet 23. cikke (4) bekezdésének megfelelően;

 

i.

e rendelet és a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok alkalmazása e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

ii.

az e rendelet 21. cikkének (3) bekezdésével összhangban a médiapiaci koncentrációk hatásának értékelésére szolgáló kritériumok alkalmazásakor figyelembe veendő tényezők;

iii.

a 23. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazása , e rendelet 23. cikke (4) bekezdésének megfelelően;

 

Indokolás

Az e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében és 21. cikkének (3) bekezdésében javasolt módosításokkal összhangban a h) pont i. és ii. alpontját el kell hagyni.

61. módosítás

13. cikk, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv (a továbbiakban: megkereső hatóság) bármikor együttműködésre vagy kölcsönös segítségnyújtásra irányuló megkeresést küldhet egy vagy több nemzeti szabályozó hatóságnak vagy szervnek (a továbbiakban: megkeresett hatóságok) információcsere vagy az e rendelet vagy a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti intézkedések következetes és hatékony alkalmazása szempontjából releváns intézkedések meghozatala céljából.

(1)   A nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv (a továbbiakban: megkereső hatóság) bármikor együttműködésre vagy kölcsönös segítségnyújtásra irányuló megkeresést küldhet egy vagy több nemzeti szabályozó hatóságnak vagy szervnek (a továbbiakban: megkeresett hatóságok) információcsere vagy az e rendelet következetes és hatékony alkalmazása vagy a 2010/13/EU irányelv végrehajtása szempontjából releváns intézkedések meghozatala céljából.

Indokolás

A Testület feladata, hogy kérésre az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben nyújtson segítséget, nem pedig az irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok alkalmazásában. Ez utóbbi csak a nemzeti hatóságok vagy szervek feladata lehet.

62. módosítás

13. cikk, (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)   A megkeresett hatóság csak a következő esetekben tagadhatja meg a megkeresés teljesítését:

(4)   A megkeresett hatóság csak a következő esetekben tagadhatja meg a megkeresés teljesítését:

a)

ha nem rendelkezik hatáskörrel a megkeresés tárgya vagy a kért intézkedések tekintetében;

a)

ha nem rendelkezik hatáskörrel a megkeresés tárgya vagy a kért intézkedések tekintetében;

b)

ha a megkeresés teljesítése sértené ezt a rendeletet, a 2010/13/EU irányelvet vagy más, a megkeresett hatóságra alkalmazandó uniós jogszabályt vagy az uniós jognak megfelelő tagállami jogszabályt.

b)

ha a megkeresés teljesítése sértené ezt a rendeletet, a 2010/13/EU irányelvet vagy más, a megkeresett hatóságra alkalmazandó uniós jogszabályt vagy az uniós jognak megfelelő tagállami jogszabályt.

A megkeresett hatóság köteles megindokolni a megkeresés teljesítésének elutasítását.

A megkeresett hatóság köteles megindokolni a megkeresés teljesítésének elutasítását , és amennyiben szükséges és lehetséges, felvilágosítást ad az illetékes hatóságról .

Indokolás

Hatásköri indokkal történő elutasítás esetén lehetőség szerint azt a hatóságot is meg kell nevezni, amely a megtagadó hatóság szempontjából illetékes. Ez lehetővé teszi a megkereső hatóság számára, hogy további késedelem nélkül további lépéseket tegyen a megkeresés ügyében.

63. módosítás

13. cikk, (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)   A megkeresett hatóság tájékoztatja a megkereső hatóságot az elért eredményekről vagy a megkeresésre válaszul hozott intézkedések előrehaladásáról .

(5)   A megkeresett hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a megkereső hatóságot a megkeresés teljesítésének elutasításáról vagy a megkeresésre válaszul hozott intézkedésekről, valamint az elért haladásról és eredményekről .

Indokolás

A hatékony eljárás érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a megkeresett hatóság a megkeresés elutasítását illetően is megfelelő határidőhöz van kötve. Hasznos, ha a tájékoztatás a megkeresett hatóság által hozott intézkedésekkel kezdődik. Ezeket további lépések követhetik.

64. módosítás

13. cikk, (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(6)     A megkeresett hatóság minden tőle telhetőt megtesz, hogy indokolatlan késedelem nélkül eleget tegyen a megkeresésnek és válaszoljon arra. A megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül megküldi a köztes eredményeket, majd ezt követően rendszeres tájékoztatást nyújt a megkeresés végrehajtásának előrehaladásáról. Gyorsított együttműködésre vagy kölcsönös segítségnyújtásra irányuló megkeresés esetén a megkeresett hatóság 14 naptári napon belül eleget tesz a megkeresésnek és válaszol arra.

 

Indokolás

A (6) bekezdésben foglalt rendelkezés feleslegesnek tűnik, és nem jelent hozzáadott értéket az (5) bekezdés rendelkezéséhez képest, amely már előírja, hogy az elutasítás csak szűken meghatározott esetekben lehetséges. Nem egyértelmű, és nem tűnik végrehajthatónak az előírt eljárási kötelezettség, hogy a megkeresett hatóságnak „minden tőle telhetőt” meg kell tennie. A határidők is túl merevnek tűnnek, és – amennyiben túllépik az „indokolatlan késedelmet” – szükségtelenek. Anélkül, hogy megkérdőjeleznénk az eljárás hatékonyságára és a megkeresés megkeresett hatóság vagy szerv általi komoly kezelésére vonatkozó követelményt, biztosítani kell különösen azt, hogy a kevésbé széles szervezeti alapokra épülő felügyeleti hatóságok is megfelelően elláthassák feladataikat.

65. módosítás

13. cikk, (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(7)   Amennyiben a megkereső hatóság úgy ítéli meg, hogy a megkeresett hatóság által hozott intézkedések nem elegendőek a megkeresés teljesítéséhez és megválaszolásához, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a megkeresett hatóságot, megindokolva álláspontját. Ha a megkeresett hatóság nem ért egyet ezzel az állásponttal, vagy ha a megkeresett hatóság nem válaszol, bármelyik hatóság a Testület elé utalhatja az ügyet. Az előterjesztés kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül a Testület a Bizottsággal egyetértésben véleményt ad ki az ügyben, amely tartalmazza az ajánlott intézkedéseket is. A megkeresett hatóság minden tőle telhetőt megtesz a Testület véleményének figyelembevétele érdekében .

(6)   Amennyiben a megkereső hatóság úgy ítéli meg, hogy a megkeresett hatóság által hozott intézkedések nem elegendőek a megkeresés teljesítéséhez és megválaszolásához, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a megkeresett hatóságot, megindokolva álláspontját. Ha a megkeresett hatóság nem ért egyet ezzel az állásponttal, vagy ha a megkeresett hatóság nem válaszol, bármelyik hatóság a Testület elé utalhatja az ügyet. Az előterjesztés kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül a Testület az érintett szabályozó hatóságok vagy szervek bevonásával egy békés megoldást keres.

Indokolás

A Testület véleményének hatását nem lehet egyértelműen meghatározni. Emellett a Testület esetleg beavatkozna az alkalmazandó nemzeti jog hatálya alá tartozó eljárásokba. A Testület beavatkozása felülírná a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörét. Ezért összességében alkalmasabbnak és hatékonyabbnak tűnik egy vitarendezési mechanizmus. A javasolt rendelet 14. cikkének (4) bekezdése már rendelkezik egy hasonló mechanizmusról.

66. módosítás

14. cikk, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   A megkeresett nemzeti hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül és 30 naptári napon belül tájékoztatja a megkereső nemzeti hatóságot vagy szervet az (1) bekezdés alapján hozott vagy tervezett intézkedésekről.

(2)   A megkeresett nemzeti hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a megkereső nemzeti hatóságot vagy szervet az (1) bekezdés alapján hozott vagy tervezett intézkedésekről.

Indokolás

A határidő túl merevnek tűnik, és a 13. cikkben előírt 14 napos határidő fényében nem könnyen indokolható, miért ilyen módon kell biztosítani az eljárás lehető leggyorsabb lefolytatását. Ezért itt is el kell hagyni a rögzített határidőt.

67. módosítás

14. cikk, (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)   Ha a Testület közvetítését követően sem sikerült békés megoldást találni, a megkereső nemzeti hatóság vagy szerv vagy a megkeresett nemzeti hatóság vagy szerv felkérheti a Testületet, hogy nyilvánítson véleményt az ügyben. Véleményében a Testület értékeli, hogy a megkeresett hatóság vagy szerv eleget tett-e az (1) bekezdésben említett megkeresésnek. Ha a Testület úgy ítéli meg, hogy a megkeresett hatóság nem tett eleget a megkeresésnek, a Testület intézkedéseket javasol a megkeresés teljesítése érdekében. A Testület a Bizottsággal egyetértésben indokolatlan késedelem nélkül véleményt ad ki.

(4)   Ha a Testület közvetítését követően sem sikerült békés megoldást találni, a megkereső nemzeti hatóság vagy szerv vagy a megkeresett nemzeti hatóság vagy szerv felkérheti a Testületet, hogy nyilvánítson véleményt az ügyben. Véleményében a Testület értékeli, hogy a megkeresett hatóság vagy szerv eleget tett-e az (1) bekezdésben említett megkeresésnek. Ha a Testület úgy ítéli meg, hogy a megkeresett hatóság nem tett eleget a megkeresésnek, a Testület intézkedéseket javasol a megkeresés teljesítése érdekében. A Testület indokolatlan késedelem nélkül véleményt ad ki.

Indokolás

A Testület semlegességének és függetlenségének megőrzése érdekében nem szabad előírni, hogy a véleményt egyeztetni kell az Európai Bizottsággal. Ehelyett a Testületre kell bízni az eljárásnak a kölcsönös megegyezéshez vezető továbbfejlesztését. Ezen túlmenően kötelezővé kell tenni, hogy tájékoztassák az Európai Bizottságot az elért eredményekről és a további lépésekről.

68. módosítás

14. cikk, (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)     A megkeresett nemzeti hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a (4) bekezdésben említett vélemény kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül tájékoztatja a Testületet, a Bizottságot és a megkereső hatóságot vagy szervet a véleménnyel kapcsolatban hozott vagy tervezett intézkedésekről.

(5)     A Testület tájékoztatja a Bizottságot az elért eredményekről, különösen a megkeresett hatóság vagy szerv által hozott vagy tervezett intézkedésekről.

Indokolás

Az Európai Bizottság általános részvételi és tájékozódási jogai mellett a Testületnek tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot az egyeztetési eljárás eredményeiről, különösen a megkeresett hatóság által hozott vagy tervezett intézkedésekről. Ez biztosítja az információáramlást az Európai Bizottság felé, ami összeegyeztethető a médiafelügyelet függetlenségének és állammal szembeni semlegességének elvével, ugyanakkor lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy betöltse „a Szerződések őreként” rá háruló szerepet.

69. módosítás

15. cikk, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A Testület – adott esetben az érdekelt felekkel konzultálva és a Bizottsággal szoros együttműködésben – elősegíti az e rendelet és a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok következetes és hatékony alkalmazása szempontjából releváns szabályozási, műszaki vagy gyakorlati szempontokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti cseréjét.

(1)   A Testület elősegíti az e rendelet következetes és hatékony alkalmazása és a 2010/13/EU irányelv végrehajtása szempontjából releváns műszaki vagy gyakorlati szempontokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti cseréjét.

Indokolás

Hasznosnak tűnik, hogy a Testület előmozdítsa a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek közötti információcserét. Az Európai Bizottság részt vehet ebben az információcserében. Nem lehet azonban (közös) meghatározó funkciója. Továbbá a 12. cikkhez hasonlóan az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv tekintetében a Testület feladatainak az irányelv végrehajtására kell korlátozódniuk. A nemzeti jog alkalmazásának a nemzeti szabályozó hatóságok és szervek kezében kell maradnia.

Az sem tűnik szükségesnek, hogy a Testület ebben az összefüggésben célzott konzultációkat folytasson az érdekelt felekkel. E rendeletjavaslat 10. cikkének (6) bekezdése értelmében a Testület a tanácskozásai során szabadon konzultálhat szakértőkkel. A jogszabályok továbbfejlesztése azonban nem lehet a Testület mint médiaszabályozó feladata, és így magának a végrehajtó ágnak a szabályozott része.

70. módosítás

15. cikk, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   Amennyiben a Bizottság e rendelet vagy a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok alkalmazásával kapcsolatban iránymutatásokat ad ki, a Testület a szabályozási, technikai vagy gyakorlati szempontokkal kapcsolatos szakértelmének rendelkezésre bocsátásával segíti a Bizottságot , különösen a következők tekintetében:

(2)   Amennyiben a Bizottság e rendelet vagy a 2010/13/EU irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok alkalmazásával kapcsolatban iránymutatásokat ad ki, a Testület a technikai vagy gyakorlati szempontokkal kapcsolatos szakértelmének rendelkezésre bocsátásával segíti a Bizottságot.

a)

a 2010/13/EU irányelv 7a. cikke értelmében vett általános érdekű audiovizuális médiaszolgáltatások megfelelő előre sorolása;

b)

a médiaszolgáltatók tulajdonosi szerkezetére vonatkozó információk hozzáférhetővé tétele, a 2010/13/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint.

 

Indokolás

A Testület közreműködésének a technikai és gyakorlati kérdésekre kell szorítkoznia, ahogy a 2010/13/EU irányelv 30b. cikkében szereplő ERGA esetében is.

A 2010/13/EU irányelv 7a. cikke nagyfokú rugalmasságot biztosít a tagállamok számára az általános közérdekű tartalmak fellelhetőségére és ezzel összefüggésben ezek hangsúlyozására vonatkozó követelmények meghatározása tekintetében. Ezt a megközelítést és az általa követett célkitűzést nem áshatja alá az Európai Bizottság iránymutatási hatásköre. Legfeljebb azt kell lehetővé tenni a Testület számára, hogy közzétegye a nemzeti szabályozó hatóságokon vagy szerveken keresztül gyűjtött empirikus adatokra vonatkozó (nem kötelező erejű) véleményeket, amelyek jelzésként szolgálhatnak a tagállamok számára az intézkedések meghozatalához.

71. módosítás

16. cikk, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A Testület összehangolja a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek azon intézkedéseit, amelyek az Unión kívül letelepedett médiaszolgáltatók által nyújtott, az Unión belüli közönséget célzó médiaszolgáltatások terjesztésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosak, amennyiben – többek között a harmadik országok által a felettük gyakorolt ellenőrzés fényében – az ilyen médiaszolgáltatások sértik a közbiztonságot és a védelmi érdekeket, vagy az azok sérelmével fenyegető komoly és súlyos kockázatot jelentenek.

(1)   A Testület összehangolja a nemzeti szabályozó hatóságok vagy szervek azon intézkedéseit, amelyek az Unión kívül letelepedett , de a 2010/13/EU irányelv 2. cikkének (4) bekezdése alapján egy tagállam joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatók által nyújtott, az Unión belüli közönséget célzó médiaszolgáltatások terjesztésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosak, amennyiben – többek között a harmadik országok által a felettük gyakorolt ellenőrzés fényében – az ilyen médiaszolgáltatások sértik a közbiztonságot és a védelmi érdekeket, vagy az azok sérelmével fenyegető komoly és súlyos kockázatot jelentenek.

Indokolás

Üdvözlendő a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködés javítása azokban az esetekben, amikor a közbiztonságot és a védelmet súlyos veszély fenyegeti. Fontos, hogy a tervezett új mechanizmus az irányelv hatékonyságának javítása érdekében érdemben kiegészítse az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv mechanizmusait. A mechanizmust például akkor kell alkalmazni, ha több tagállamot érintő, határokon átnyúló helyzet áll fenn.

A 2010/13/EU irányelv rendelkezik a tagállamok joghatóságáról azokban az esetekben, amikor egy vállalkozás székhelye nem az Unióban van, például olyan esetekben, amikor harmadik országokból érkező jelzéseket valamely uniós tagállamban lévő felmenő irányú technikai összeköttetésen keresztül továbbítanak. Ezekben az esetekben megfelelő koordinációra van szükség a céltagállam és a médiaszolgáltató feletti joghatóságot gyakorló tagállam között.

A tisztán nemzeti kérdések azonban nem képezhetik a Testület által végzett koordináció tárgyát. Ezért az EU-n kívülről érkező és közvetlenül a tagállamok felé irányuló jelzések korlátozása esetén nincs szükség további kötelező együttműködési mechanizmusokra, mivel maguk a tagállamok hozhatnak végrehajtási intézkedéseket a teljesítés helye szerinti jog alkalmazásának elvével összhangban, amely ebben az esetben alkalmazandó. E tekintetben az együttműködési mechanizmus kötelező alkalmazása inkább akadályozná a végrehajtást, és helytelenül korlátozná a tagállami intézkedések szuverenitását.

72. módosítás

16. cikk, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   A Testület a Bizottsággal egyetértésben véleményt adhat ki az (1) bekezdés szerinti megfelelő nemzeti intézkedésekről. Valamennyi illetékes nemzeti hatóság, beleértve a nemzeti szabályozó hatóságokat vagy szerveket is, mindent elkövet a Testület véleményének figyelembevétele érdekében.

(2)   A Testület legalább két érintett tagállam nemzeti szabályozó hatóságainak vagy szerveinek kérésére véleményt adhat ki az (1) bekezdés szerinti megfelelő intézkedésekről.

Indokolás

A Testület számára lehetővé kell tenni, hogy intézkedésekre vonatkozóan ajánlásokat fogalmazzon meg. A médiafelügyelet függetlenségének és nem kormányzati jellegének biztosítása érdekében ezeket nem szabad az Európai Bizottsággal egyeztetni. A Testület ajánlását a nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv csak akkor veheti fontolóra, ha erre megvan a megfelelő jogalap. Ennek hiányában nem szabad végrehajtási kötelezettséget előírni a nemzeti szabályozó hatóság vagy szervezet számára.

73. módosítás

17. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Médiaszolgáltatói tartalmak online óriásplatformokon való megjelenítése

Médiaszolgáltatói tartalmak online óriásplatformokon és nagyon népszerű keresőmotorokban való megjelenítése

(1)    Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi a szolgáltatásaik igénybe vevői számára, hogy nyilatkozzanak arról, hogy:

(1)     Az online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat üzemeltető szolgáltatók tiszteletben tartják a véleménynyilvánítás szabadságához és a tömegtájékoztatás szabadságához való jogot, és megfelelő módon hozzájárulnak a tömegtájékoztatás sokszínűségéhez.

a)

a 2. cikk (2) bekezdése szerinti médiaszolgáltatóknak minősülnek-e;

 

b)

szerkesztői szempontból függetlenek-e a tagállamoktól és harmadik országoktól; valamint

 

c)

egy vagy több tagállamban a szerkesztői felelősség gyakorlására vonatkozó szabályozási követelmények hatálya alá tartoznak-e, vagy részt vesznek-e a szerkesztői szabványokat szabályozó, az érintett médiaágazatban egy vagy több tagállamban széles körben elismert és elfogadott társszabályozási vagy önszabályozási mechanizmusban.

 

(2)    Amennyiben egy online óriásplatformot üzemeltető szolgáltató úgy dönt, hogy felfüggeszti online közvetítő szolgáltatásának nyújtását az e cikk (1) bekezdése szerint nyilatkozatot benyújtó médiaszolgáltató által szolgáltatott tartalom tekintetében azon az alapon, hogy az adott tartalom összeegyeztethetetlen a szerződési feltételeivel, jóllehet az nem növeli az (EU) 2022/ XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] 26. cikkében említett rendszerszintű kockázatot, akkor az uniós jog, többek között az (EU) 2022/ XXX rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] szerinti kötelezettségeivel összhangban minden lehetséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a felfüggesztés hatályossá válását megelőzően közölje az érintett médiaszolgáltatóval a határozatot kísérő indokolást, az (EU) 2019/1150 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint.

(2)   Az online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi a szolgáltatásaik igénybe vevői számára, hogy nyilatkozzanak arról, hogy:

 

a)

a 2. cikk (2) bekezdése szerinti médiaszolgáltatóknak minősülnek-e;

 

b)

szerkesztői szempontból függetlenek-e a tagállamoktól és harmadik országoktól;

 

c)

egy vagy több tagállamban a szerkesztői felelősség gyakorlására vonatkozó szabályozási követelmények hatálya alá tartoznak-e, vagy részt vesznek-e a szerkesztői szabványokat szabályozó, az érintett médiaágazatban egy vagy több tagállamban széles körben elismert és elfogadott társszabályozási vagy önszabályozási mechanizmusban ; valamint

 

d)

valamely független nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv felügyelete alá vagy valamely önszabályozási vagy társszabályozási mechanizmus felügyelete alá tartoznak-e, megadva annak nevét és elérhetőségét. Az online óriásplatform szolgáltatója vagy a nagyon népszerű keresőmotor szolgáltatója felkérheti az érintett felügyeleti hatóságot, hogy erősítse meg a médiaszolgáltató által megadott információkat.

(3)    Az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatók megteszik az annak garantálásához szükséges műszaki és szervezeti intézkedéseket, hogy az e cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtó médiaszolgáltatók által az (EU) 2019/1150 rendelet 11. cikke alapján benyújtott panaszokat kiemelten és késedelem nélkül kezeljék, illetve prioritásnak tekintsék és késedelem nélkül hozzák meg az ilyen panaszokra vonatkozó döntésüket.

(3)    Amennyiben egy online óriásplatformot üzemeltető szolgáltató vagy egy nagyon népszerű keresőmotort üzemeltető szolgáltató, amely műsorok vagy sajtókiadványok terjesztését teszi lehetővé, úgy dönt, hogy az e cikk (2) bekezdése szerint nyilatkozatot benyújtó médiaszolgáltató által szolgáltatott szolgáltatást vagy tartalmat eltávolít, hozzáférhetetlenné tesz vagy más módon beavatkozik abba azon az alapon, hogy az adott szolgáltatás vagy tartalom összeegyeztethetetlen a szerződési feltételeivel, jóllehet az nem növeli az (EU) 2022/ 2065 rendelet (a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) 26. cikkében említett rendszerszintű kockázatot, akkor az uniós jog, többek között az (EU) 2022/ 2065 rendelet [a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] szerinti kötelezettségeivel összhangban minden lehetséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy közölje az érintettnek nyilvánított médiaszolgáltatóval és illetékes felügyeleti hatósággal vagy szervvel a határozatot kísérő indokolást, az (EU) 2019/1150 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint.

(4)    Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot benyújtó médiaszolgáltató úgy ítéli meg, hogy az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltató a médiaszolgáltató által kínált tartalom tekintetében gyakran és kellő indok nélkül korlátozza vagy függeszti fel a szolgáltatását , az online óriásplatform-szolgáltatónak a médiaszolgáltató kérésére jóhiszeműen érdemi és hatékony párbeszédet kell folytatnia a médiaszolgáltatóval annak érdekében, hogy a Felek békés megoldást találjanak az indokolatlan korlátozások vagy felfüggesztések megszüntetésére és azok jövőbeli elkerülésére . A médiaszolgáltató a párbeszéd eredményéről értesítheti a Testületet.

(4)    Ha a médiaszolgáltató 24 órán belül elegendő indokot ad az online óriásplatformnak arra, hogy úgy tekintse, hogy az adott szolgáltatás vagy tartalom nem összeegyeztethetetlen a szerződési feltételeivel, a platform nem hajthatja végre határozatát. Amennyiben kellő mérlegelést követően az online óriásplatform továbbra is úgy ítéli meg, hogy az adott szolgáltatás vagy tartalom összeegyeztethetetlen a szerződési feltételeivel, jogában áll, hogy az ügyet a bejelentett illetékes felügyeleti hatósághoz vagy szervhez utalja, amely indokolatlan késedelem nélkül határoz arról, hogy a platform szerződési feltételein alapuló beavatkozás összeegyeztethető-e a véleménynyilvánítás szabadságával és a tömegtájékoztatás szabadságával. Amíg nem születik ilyen döntés, a platform nem hajtja végre a tervezett határozatot.

 

Az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatók megteszik az annak garantálásához szükséges műszaki és szervezeti intézkedéseket, hogy az e cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtó médiaszolgáltatók által az (EU) 2019/1150 rendelet 11. cikke alapján benyújtott panaszokat kiemelten és késedelem nélkül kezeljék, illetve prioritásnak tekintsék és késedelem nélkül hozzák meg az ilyen panaszokra vonatkozó döntésüket.

(5)    Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók évente nyilvánosságra hozzák az alábbiakra vonatkozó információkat:

a)

azon esetek száma, amikor korlátozást vagy felfüggesztést írtak elő azon az alapon, hogy az e cikk (1) bekezdésével összhangban nyilatkozatot benyújtó médiaszolgáltató által szolgáltatott tartalom összeegyeztethetetlen a szerződési feltételeikkel; valamint

b)

az ilyen korlátozások bevezetésének indokai.

(5)    Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot benyújtó médiaszolgáltató úgy ítéli meg, hogy az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltató a médiaszolgáltató által kínált szolgáltatást vagy tartalmat gyakran és kellő indok nélkül nyilvánítja a szerződési feltételeivel összeegyeztethetetlennek , az online óriásplatform-szolgáltatónak a médiaszolgáltató kérésére jóhiszeműen érdemi és hatékony párbeszédet kell folytatnia a médiaszolgáltatóval annak érdekében, hogy a Felek a jövőre nézve békés megoldást találjanak. A médiaszolgáltató a párbeszéd eredményéről értesítheti a Testületet.

(6)    E cikk következetes és hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottság iránymutatásokat adhat ki az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozat formájának és részleteinek meghatározására.

(6)    Az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók évente nyilvánosságra hozzák az alábbiakra vonatkozó információkat:

 

a)

azon esetek száma, amikor korlátozást vagy felfüggesztést írtak elő azon az alapon, hogy az e cikk (1) bekezdésével összhangban nyilatkozatot benyújtó médiaszolgáltató által szolgáltatott szolgáltatás vagy tartalom összeegyeztethetetlen a szerződési feltételeikkel; valamint

b)

az ilyen korlátozások bevezetésének indokai.

 

(7)    E cikk következetes és hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottság iránymutatásokat adhat ki az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozat formájának és részleteinek meghatározására.

Indokolás

Mivel a közvetítő szolgáltatások egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a médiatartalmak fellelhetősége és az azokhoz való hozzáférés szempontjából és különösen a regionális és helyi médiaszolgáltatók kínálata és tartalma szempontjából, az online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű keresőmotoroknak konkrét módon kell felelősséget vállalniuk e tekintetben.

Kiemelkedő piaci helyzetük, általában nyitott irányultságuk és a felhasználók nagyfokú függősége miatt, valamint a platformüzemeltetők és más harmadik felek érdekeit figyelembe véve a használat meghatározásának jogát, amely a felek egymással ütköző alapvető jogainak és érdekeinek, valamint a harmadik felek érdekeinek mérlegelését követően feljogosítja a platformot arra, hogy a büntetőjogi követelményeken túlmutató általános szerződési feltételekben bizonyos kommunikációs normáknak való megfelelést követeljen meg a felhasználóktól, nemcsak az egyenlőség elve korlátozza, amely megköveteli, hogy minden ajánlatot legalább egyenlő módon kezeljenek, hanem a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének garantálása is.

Ezért olyan mechanizmust kell bevezetni, amely figyelembe veszi a médiaszolgáltatások kiemelkedő szerepét, és a jogi normáknak való megfelelés biztosítása érdekében bevonja a már meglévő nemzeti felügyeleti hatóságokat.

74. módosítás

19. cikk, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az audiovizuális médiakínálat igényre szabásához való jog

(1)   A felhasználóknak jogukban áll könnyen megváltoztatni az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát ellenőrző vagy kezelő eszközök vagy felhasználói felületek alapértelmezett beállításait annak érdekében, hogy az audiovizuális médiakínálatot érdeklődési körüknek vagy preferenciáiknak megfelelően, a jogszabályok betartása mellett igényre szabhassák. Ez a rendelkezés nem érinti a 2010/13/EU irányelv 7a. cikkét végrehajtó nemzeti intézkedéseket.

Az audiovizuális médiakínálat igényre szabásához való jog

(1)   A felhasználóknak jogukban áll könnyen megváltoztatni az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát ellenőrző vagy kezelő eszközök vagy felhasználói felületek alapértelmezett beállításait annak érdekében, hogy az audiovizuális médiakínálatot érdeklődési körüknek vagy preferenciáiknak megfelelően, a jogszabályok betartása mellett igényre szabhassák. Ez a rendelkezés nem érinti a 2010/13/EU irányelv 7a. cikkét végrehajtó nemzeti intézkedéseket vagy a médiaszolgáltatásoknak vagy -tartalmaknak a médiapluralizmus biztosítása érdekében való fellelhetőségére vonatkozó egyéb nemzeti intézkedéseket .

Indokolás

A kiegészítés célja annak biztosítása, hogy a fellelhetőségre vonatkozó szabályok is érvényesek legyenek, és azokat az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv 7a. cikkén túlmenően is tovább lehessen fejleszteni, mivel a sokszínűség biztosítását szolgálják.

75. módosítás

20. cikk, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)     Az (1) bekezdésben említett szabályozási vagy közigazgatási intézkedések előkészítése vagy elfogadása céljából kialakított nemzeti eljárásokra előre meghatározott, egyértelmű határidők vonatkoznak.

 

Indokolás

A rendelkezés alapelve érthető, de ez az elv nem tűnik minden esetben helyénvalónak. Különösen az (1) bekezdés szerinti hivatalból indított eljárásban egy jogi rendelkezés vagy közigazgatási aktus előkészítése vagy kibocsátása esetén nem követelhető meg minden további indoklás nélkül egy előre meghatározott konkrét határidő.

76. módosítás

20. cikk, (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)    A Testület a Bizottság kérésére véleményt dolgoz ki, amennyiben egy nemzeti jogalkotási, szabályozási vagy közigazgatási intézkedés valószínűsíthetően hatással lesz a médiaszolgáltatások belső piacának működésére. A Testület véleményét követően a Bizottság, a Szerződések szerinti hatásköreinek sérelme nélkül, saját véleményt adhat ki az ügyben.  A Testület és adott esetben a Bizottság véleményét nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(3)    A Testület a Bizottság kérésére véleményt dolgoz ki, amennyiben egy nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv által hozott intézkedés valószínűsíthetően hatással lesz a médiaszolgáltatások belső piacának működésére. A Testület véleményét nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Indokolás

Továbbra sem világos, hogy a jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket hogyan különböztetik meg a szabályozási intézkedésektől. A nemzeti végrehajtó szervek képviselőiből álló Testület, amely maga is a nemzeti szabályozás hatálya alá tartozik, aligha alkalmas jogalkotási intézkedések értékelésére.

Az Európai Bizottságnak továbbra is a Szerződések őreként kell eljárnia, és ennek megfelelően kell konzultálnia a Testülettel technikai vagy egyéb szakmai kérdésekben. Ezért lehetőséget kell adni a Testületnek arra, hogy az Európai Bizottság kérésére értékelje a nemzeti szabályozó szervek által hozott intézkedéseket, amennyiben azok hatással vannak a belső piacra.

77. módosítás

21. cikk, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A médiapiaci koncentrációk értékelése

(1)   A tagállamok nemzeti jogrendszerükben olyan anyagi jogi és eljárási szabályokat állapítanak meg, amelyek előírják minden olyan médiapiaci koncentrációnak az értékelését, amely jelentős hatást gyakorolhat a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre . Ezeknek a szabályoknak:

A médiapiaci koncentrációk értékelése

(1)   A tagállamok nemzeti jogrendszerükben olyan anyagi jogi és eljárási szabályokat állapítanak meg, amelyek előírják , hogy a médiapiaci egyesüléseket a médiapluralizmus védelmére való tekintettel értékeljék, és amelyek – a szerkesztői függetlenség fontosságának figyelembevétele mellett – megfelelő intézkedéseket tartalmaznak a médiapluralizmus biztosítására, fenntartására és előmozdítására. Ezeknek a szabályoknak:

Indokolás

Az alapvető szabadságok alkalmazási köre korlátozásának elkerülése érdekében világosabbá kell tenni a tagállamok azon feladatát, hogy a médiakoncentrációra vonatkozó jogszabályokkal összefüggésben intézkedéseket hozhatnak (és kell hozniuk) a médiapluralizmus védelme érdekében.

78. módosítás

21. cikk, (1) bekezdés, b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

arra kell kötelezniük a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre esetlegesen jelentős hatást gyakorló médiapiaci koncentrációban részt vevő feleket, hogy az összefonódást előzetesen jelentsék be az érintett nemzeti hatóságoknak vagy szerveknek;

b)

arra kell kötelezniük a médiapluralizmusra , többek között a szerkesztői függetlenségre esetlegesen jelentős hatást gyakorló médiapiaci koncentrációban részt vevő feleket, hogy az összefonódást előzetesen jelentsék be az érintett nemzeti hatóságoknak vagy szerveknek;

Indokolás

A szerkesztői szabadság a médiapluralizmus védelmének részét képezheti.

79. módosítás

21. cikk, (1) bekezdés, d) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

d)

előzetesen objektív, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumokat kell meghatározniuk az olyan médiapiaci koncentrációk bejelentése céljából, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre, valamint a médiapiaci koncentráció médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozóan.

d)

előzetesen kritériumokat kell meghatározniuk a médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra , többek között szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozóan;

Indokolás

Az egyesülések bejelentése már a b) pontból is következik, az általános követelményeket („objektív, megkülönböztetésmentes és arányos” kritériumok, valamint az átláthatóságuk) pedig az a) pont már meghatározza. Ezenkívül a szerkesztői szabadság nem egy önálló kritérium, hanem a médiapluralizmus biztosításának egyik lehetséges eleme.

80. módosítás

21. cikk, (1) bekezdés, e) pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

e)

előzetesen és a 3. cikkben meghatározott elvekkel összhangban meg kell határozniuk azokat a kritériumokat vagy referenciaértékeket, amelyek alapján az illetékes nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv azonosítja és meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján az egyesülés elfogadhatóságát értékelni kell. Annak meghatározásakor, hogy az egyesülés elfogadható-e, meg kell vizsgálni, hogy a felvásárló és a felvásárolt jogalanyok az egyesülés nélkül gazdaságilag életképesek maradnának-e, léteznek-e alternatív megoldások a gazdasági életképességük biztosítására, és hogy az f) pont szerinti intézkedések lehetségesek és eredményesek-e.

Indokolás

A tagállamoknak előzetesen és a 3. cikkben meghatározott elvekkel összhangban meg kell határozniuk azokat a kritériumokat vagy referenciaértékeket, amelyek alapján az illetékes nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv azonosítja és meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján az egyesülés elfogadhatóságát értékelni kell.

Annak eldöntésekor, hogy az egyesülés megengedhető-e, meg kell vizsgálni, hogy a felvásárló és a felvásárolt jogalanyok az egyesülés nélkül gazdaságilag életképesek maradnának-e, léteznek-e alternatív megoldások a gazdasági életképességük biztosítására, és hogy az f) pont szerinti intézkedések kivitelezhetők és eredményesek-e.

81. módosítás

21. cikk, (1) bekezdés, f) pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

f)

a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség biztosítása, fenntartása és előmozdítása érdekében előzetesen intézkedésekről vagy referenciaértékekről kell rendelkeznie azon intézkedések azonosítása és meghatározása érdekében, amelyeket a 3. cikkel összhangban egyesülés esetén a szóban forgó szervezetre lehet alkalmazni.

Indokolás

A médiapluralizmus és a médiafüggetlenség biztosítása, megőrzése és előmozdítása érdekében a tagállamoknak előzetesen rendelkezniük kell azokról az intézkedésekről vagy kritériumokról is, amelyek a 3. cikkel összhangban egyesülés esetén az érintett jogalanyra alkalmazhatók. Annak eldöntésekor, hogy az egyesülés megengedhető-e, azt is meg kell vizsgálni, hogy a felvásárló és a felvásárolt jogalanyok az egyesülés nélkül gazdaságilag életképesek maradnának-e, és hogy vannak-e alternatíváik a gazdasági életképességük biztosítására.

82. módosítás

21. cikk, (1) bekezdés, utolsó albekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az e bekezdésben említett értékelés elkülönül a versenyjogi értékelésektől , beleértve az összefonódás-ellenőrzési szabályokban előírt értékeléseket is. Ez adott esetben nem érinti a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének rendelkezéseit.

Az e bekezdésben említett értékelések és intézkedések túlmutatnak a versenyjogi értékeléseken , beleértve az összefonódás-ellenőrzési szabályokban előírt értékeléseket is. Ezek adott esetben nem érintik a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének rendelkezéseit.

Indokolás

Az ebből a szempontból eltérőnek nyilvánított értékelések közötti kapcsolat egyelőre nem egyértelmű. A kiigazítás egyértelművé teszi, hogy az itt előírt, pluralitást biztosító elemeket tartalmazó értékelés túllép a versenyjogi ellenőrzésen, és így szükség esetén az eredmény tekintetében is felülírhatja azt.

83. módosítás

21. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   Az (1) bekezdésben említett értékelés során a következő elemeket kell figyelembe venni:

(2)   Az (1) bekezdésben említett értékelés során különösen a következő elemeket kell figyelembe venni:

Indokolás

A 21. cikkben bevezetett értékelési kritériumok a sokszínűség garantálásának szempontjaira kell, hogy fókuszáljanak. Az értékelésnek azt is tartalmaznia kell, hogy vannak-e olyan opciók, és ha igen, melyek azok az opciók, amelyek segítségével – kiegészítő védintézkedések révén – fel lehet lépni azokkal a médiapluralizmust érintő esetleges korlátozásokkal vagy fenyegetésekkel szemben, amelyek az egyesülésből adódhatnak.

84. módosítás

21. cikk, (2) bekezdés, a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

a koncentrációnak a médiapluralizmusra gyakorolt hatása, beleértve a közvélemény alakulására és a piacon megtalálható médiaszereplők sokféleségére gyakorolt hatást , figyelembe véve az online környezetet és a felek egyéb média- vagy nem médiavállalkozásokhoz fűződő érdekeltségeit, kapcsolatait vagy tevékenységeit;

a)

a koncentrációnak a médiapluralizmusra gyakorolt hatása európai, nemzeti, regionális és helyi szinten , különösen a közvélemény szabad alakulására, valamint a piacon megtalálható médiaszereplők és tartalmak sokféleségére – így többek között a szolgáltatók gazdasági és szerkesztői függetlenségére és sokszínűségére, valamint a szolgáltatások és tartalmak elérhetőségére – gyakorolt hatás , figyelembe véve az online környezetet és a felek egyéb média- vagy nem médiavállalkozásokhoz fűződő érdekeltségeit, kapcsolatait vagy tevékenységeit;

Indokolás

Egyértelművé kell tenni, hogy (az európai szint mellett) különböző szinteket figyelembe kell venni. A szintek tekintetében nem szabad előre meghatározott súlyozást alkalmazni. Hangsúlyozni kell a véleményalkotás szabadságát. Ehhez hozzá kell fűzni, hogy a szolgáltatások sokszínűsége mellett a tartalmak sokszínűségét is meg kell őrizni, és különös figyelmet kell fordítani a hozzáférés és a fellelhetőség kérdésére mint a sokszínűség biztosításának egyik sajátos kihívására, különös tekintettel az online környezetre.

85. módosítás

21. cikk, (2) bekezdés, c) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

annak mérlegelése, hogy a koncentráció hiányában a felvásárló és a felvásárolt gazdálkodó egység gazdaságilag fenntartható maradna-e, és hogy vannak-e lehetséges alternatívák a gazdasági fenntarthatóság biztosítására.

 

Indokolás

A gazdasági fenntarthatóság nem olyan kérdés, amely a sokszínűség megőrzése szempontjából az egyesülés értékelésének középpontjában áll. A sokszínűség következetes biztosítása érdekében a hangsúlyt az újságírói versenyre és arra a kérdésre kell helyezni, hogy ezt lehet-e védeni vagy támogatni a média sokszínűségét biztosító intézkedésekkel, és ha igen, hogyan. A sokszínűség biztosítása szempontjából nem minden egyesülést indokol feltétlenül az, hogy az e tekintetben alternatíva nélküli egyesülés hiányában az érintett vállalat gazdasági életképessége elveszne; az egyesülés indokolt lenne azonban, ha a piacon a sokszínűség egyébként (még inkább) sérülne.

86. módosítás

21. cikk, (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)   A Bizottság a Testület segítségével iránymutatásokat adhat ki arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak vagy szerveknek mely tényezőket kell figyelembe venniük a médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának értékelésére szolgáló kritériumok alkalmazásakor .

(3)   A Testület véleményeket adhat ki azokról a tényezőkről, amelyek relevánsak lehetnek, amikor a (2) bekezdésben említett elemeket a belső piac szempontjából jelentőséggel bíró médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának értékelésére alkalmazzák .

Indokolás

Az Európai Bizottság nem fogalmazhat meg olyan pontosításokat, amelyek korlátozzák a tagállamok lehetőségét arra, hogy a tényezők alkalmazásakor és súlyozásakor nemzeti, regionális és/vagy helyi igényekre reagáljanak.

A Testület véleménye iránymutatást nyújthatna a nemzeti szabályozó hatóságoknak arra vonatkozóan, hogy hatáskörükön belül hogyan reagáljanak nemzeti, regionális és helyi igényekre, és hogyan alakítsák ki nemzeti intézkedéseket. Egyértelművé kell tenni, hogy ez a vélemény csak a (2) bekezdésben foglalt elemekre vonatkozik, és e tekintetben nem terjed ki a médiapiaci koncentrációk teljeskörű értékelésére, annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok további szükséges kritériumok alapján értékelhessék azokat.

87. módosítás

21. cikk, (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)   A nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv előzetesen konzultál a Testülettel minden olyan véleményről vagy határozatról, amelynek célja a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó médiapiaci koncentráció médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának értékelése , amennyiben ezek a koncentrációk befolyásolhatják a belső piac működését.

(4)   A nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv előzetesen tájékoztatja a Testületet a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó médiapiaci koncentrációkról , amennyiben ezek a koncentrációk befolyásolhatják a belső piac működését.

A nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv a meghozott határozat vagy intézkedés előtt kikérheti a Testület véleményét arról, hogy a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó médiapiaci koncentráció milyen hatást gyakorol a médiapluralizmusra és a belső piac működésére.

Indokolás

A szabályozási hatáskörre tekintettel csak a belső piac szempontjából releváns egyesüléseket vagy koncentrációkat szabad mentesíteni a 21. cikk kötelező erejű követelményei alól. A követelmények minden egyéb tekintetben nem léphetnek túl az ajánlásokon.

A nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv nem kötelezhető arra, hogy konzultáljon a Testülettel – egyrészt a nemzeti hatóság hatáskörének megőrzése, másrészt a nemzeti szintű eljárások késleltetésének elkerülése érdekében. Az illetékes nemzeti szabályozó hatóságnak azonban tájékoztatnia kell a Testületet a fontos ügyekről. A Testületnek jogot kell kapnia arra is, hogy állást foglaljon minden olyan ügyben, amelyet relevánsnak tart a belső piac szempontjából.

88. módosítás

21. cikk, (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)    A (4) bekezdésben említett konzultációs kérelem kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül a Testület véleményt dolgoz ki az elé terjesztett nemzeti vélemény vagy határozat tervezetéről , figyelembe véve a (2) bekezdésben említett elemeket, és továbbítja azt a konzultációt kezdeményező hatóságnak és a Bizottságnak.

(5)    Ha a Testületet véleményalkotásra kérik, haladéktalanul véleményt dolgoz ki, figyelembe véve a (2) bekezdésben említett elemeket, és továbbítja azt a konzultációt kezdeményező hatóságnak és a Bizottságnak.

Indokolás

A határidő merevnek tűnik, és bonyolult ügyekben túl rövid lehet.

89. módosítás

21. cikk, (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(6)    A (4) bekezdésben említett nemzeti szabályozó hatóság vagy szerv a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az (5) bekezdésben említett véleményt. Amennyiben az említett hatóság részben vagy egészben nem követi a véleményt, a vélemény kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül érvekkel alátámasztott indokolást nyújt be a Testületnek és a Bizottságnak, amelyben kifejti álláspontját.  A Szerződések szerinti hatásköreinek sérelme nélkül a Bizottság saját véleményt nyilváníthat az ügyben.

(6)   A Szerződések szerinti hatásköreinek sérelme nélkül a Bizottság saját véleményt nyilváníthat az ügyben.

Indokolás

Az Európai Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy reagáljon a véleményre. Ebben az összefüggésben az illetékes nemzeti hatóságra vonatkozó kötelező erő nem tűnik alkalmasnak, mivel az egyesülést végül a nemzeti jog keretében kell értékelni. Az Európai Bizottság „a Szerződések őreként” szabadon ellenőrizheti, hogy léteznek-e megfelelő rendeletek, és az uniós jog fényében biztosíthatja azok alkalmazását.

90. módosítás

21. cikk, (7) bekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(7)     A Testület és adott esetben a Bizottság véleményét nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Indokolás

A 22. cikk (3) bekezdésének átvétele a 22. cikkhez javasolt módosítások miatt.

91. módosítás

22. cikk, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Vélemények a médiapiaci koncentrációkról

(1)   1. A 21. cikk szerinti értékelés vagy konzultáció hiányában a Testület a Bizottság kérésére véleményt dolgoz ki a médiapiaci koncentrációnak a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásáról, amennyiben a médiapiaci koncentráció valószínűsíthetően befolyásolja a médiaszolgáltatások belső piacának működését. A Testület véleményét a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott elemekre alapozza. A Testület felhívhatja a Bizottság figyelmét azokra a médiapiaci koncentrációkra, amelyek valószínűsíthetően befolyásolják a médiaszolgáltatások belső piacának működését.

Vélemények a médiapiaci koncentrációkról

(1)   1. A 21. cikk szerinti értékelés vagy konzultáció hiányában a Testület véleményt dolgoz ki a médiapiaci koncentrációnak a médiapluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásáról, amennyiben a médiapiaci koncentráció valószínűsíthetően befolyásolja a médiaszolgáltatások belső piacának működését. A Testület véleményét a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott elemekre alapozza. A Testület felhívhatja a Bizottság figyelmét azokra a médiapiaci koncentrációkra, amelyek valószínűsíthetően befolyásolják a médiaszolgáltatások belső piacának működését.

Indokolás

A Testületnek képesnek kell lennie arra, hogy függetlenül véleményt dolgozzon ki, anélkül hogy erre az Európai Bizottságnak fel kellene kérnie.

92. módosítás

24. cikk, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   A hatóságok, beleértve a nemzeti, szövetségi vagy regionális kormányzatokat, szabályozó hatóságokat vagy szerveket, valamint az állami tulajdonú vállalatokat vagy más állami ellenőrzés alatt álló országos vagy regionális szintű szervezeteket, illetve az 1 milliónál nagyobb lakosú területi egységek helyi önkormányzatait, nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a médiaszolgáltatóknak juttatott hirdetési kiadásaikra vonatkozó pontos, átfogó, érthető, részletes és éves bontású információkat, amelyek legalább a következő adatokat foglalják magukban:

(2)   A hatóságok, beleértve az uniós, a nemzeti, a szövetségi vagy a regionális kormányzatokat, szabályozó hatóságokat vagy szerveket, valamint az állami tulajdonú vállalatokat vagy más állami ellenőrzés alatt álló országos vagy regionális szintű szervezeteket, illetve a 100 000 -nél több lakosú területi egységek helyi önkormányzatait – a lakosságszámra vonatkozó kritériumot itt egy minimális éves költési küszöbértékkel együtt kell figyelembe venni – , nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a médiaszolgáltatóknak juttatott hirdetési kiadásaikra vonatkozó pontos, átfogó, érthető, részletes és éves bontású információkat, amelyek legalább a következő adatokat foglalják magukban:

Indokolás

A javasolt módosítás megfelel az „állami hirdetések” 2. cikkben szereplő fogalommeghatározásának.

93. módosítás

25. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A Bizottság biztosítja a médiaszolgáltatások belső piacának független nyomon követését, beleértve a piac működését és rezilienciáját érintő kockázatokat és az e téren megvalósult előrehaladást is . A nyomonkövetési tevékenységből született megállapításokról konzultációt kell folytatni a Testülettel.

(1)   A Bizottság biztosítja a médiaszolgáltatások belső piacának független nyomon követését, tekintettel a piac működését és rezilienciáját érintő kockázatokra és az e téren megvalósult előrehaladásra . A nyomonkövetési tevékenységből született megállapításokról konzultációt kell folytatni a Testülettel.

(2)   A Bizottság a Testülettel konzultálva meghatározza az (1) bekezdésben említett nyomon követéshez használandó fő teljesítménymutatókat.

(2)   A Bizottság a Testülettel konzultálva meghatározza az (1) bekezdésben említett nyomon követéshez használandó fő teljesítménymutatókat.

(3)   A nyomonkövetési tevékenység a következőket foglalja magában:

(3)   A nyomonkövetési tevékenység a következőket foglalja magában:

a)

valamennyi tagállami médiapiac rezilienciájának részletes elemzése, többek között a médiakoncentráció szintje , valamint a külföldi információmanipulációs és beavatkozási kockázatok szempontjából;

a)

valamennyi tagállami médiapiac rezilienciájának részletes elemzése, többek között a médiakoncentráció szintje szempontjából;

b)

a médiaszolgáltatások egésze tekintetében a belső piac rezilienciájának áttekintése és előretekintő értékelése;

b)

a médiaszolgáltatások egésze tekintetében a belső piac rezilienciájának áttekintése és előretekintő értékelése.

c)

a médiaszolgáltatók által az egyes szerkesztői döntések függetlenségének biztosítása érdekében hozott intézkedések áttekintése .

 

(4)   A nyomon követést évente kell elvégezni, és annak eredményeit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(4)   A nyomon követést évente kell elvégezni, és annak eredményeit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Indokolás

Az Európai Bizottság feladatait – hatáskörével összhangban – a belső piac egészének szempontjaira kell irányítani. Ebben az összefüggésben a nemzeti piacok figyelembevétele az értékelés fontos eleme is lehet.

94. módosítás

28. cikk, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   Ez a rendelet [ 6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandó.

(2)   Ez a rendelet [ 20 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandó.

Ugyanakkor a 7–12. és a 27. cikket [3 hónappal a hatálybalépést követően]-tól/-től, a 19. cikk (2) bekezdését pedig [48 hónappal a hatálybalépést követően]-tól/-től kell alkalmazni.

Ugyanakkor a 19. cikk (2) bekezdését [48 hónappal a hatálybalépést követően]-tól/-től kell alkalmazni.

Indokolás

A hatálybalépés határidejét meg kell hosszabbítani, mivel további tagállami átültetésre van szükség.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

 határozottan támogatja a tömegtájékoztatás szabadságának, sokszínűségének és függetlenségének, valamint az újságírók biztonságának védelmére irányuló erőfeszítéseket, mivel ezek elengedhetetlenek az európai információs tér integritásának megőrzéséhez és az európai demokrácia működésének biztosításához minden szinten, azaz regionális, helyi, nemzeti és európai szinten is; e tekintetben tudomásul veszi a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról szóló rendeletjavaslatra irányuló európai bizottsági kezdeményezés és az azt kísérő, a szerkesztői függetlenséget és a tulajdonviszonyok átláthatóságát szavatoló belső biztosítékokról szóló ajánlás célkitűzéseit;

2.

 kiemelten fontosnak tartja, hogy Európában erős, plurális, gazdaságilag életképes, innovatív, független és megbízható médiakörnyezetet teremtsenek, amely képes elérni a társadalom minden csoportját; ez nagyon fontos az Európai Unió és demokráciái, valamint a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások számára;

3.

 hangsúlyozza, hogy az állami hirdetések elosztása kapcsán erős és kötelező erejű átláthatósági követelményekre van szükség. Ugyanakkor úgy véli, hogy a több mint 1 millió lakosú területi egységeknek a követelmények alóli mentesítése számos kisebb uniós tagállamra nem alkalmazható, így az átláthatóság megkerülésére alkalmas, de facto joghézagot teremt. Ezért kéri, hogy ezt a küszöbértéket jelentősen – 100 000 lakosra – csökkentsék. Kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy a népességre vonatkozó kritériumot egy minimális éves kiadási küszöbérték meghatározásával együtt vegye tekintetbe;

4.

 határozottan megismétli, hogy a szubszidiaritás, az arányosság és a többszintű kormányzás kulcsfontosságú elvek és alapvető jellemzők az EU működése és demokratikus elszámoltathatósága szempontjából; hangsúlyozza, hogy egy irányelv jobb jogi aktus lenne ezeknek az elveknek a szolgálatára, és ugyanúgy alkalmas lenne a kezdeményezés céljainak elérésére;

5.

 hangsúlyozza, hogy számos tagállamban a régiók szerepet játszanak a média- és kulturális ágazat szabályozásában és támogatásában, és sajnálja, hogy a rendeletjavaslat nem ismeri el kifejezetten ezt a hatáskört;

6.

 figyelmeztet arra, hogy a túlszabályozás negatívan hathat az EU tagállamaiban jól működő médiarendszerekre, amelyekben biztosított a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége; a kezdeményezés a média sokszínűségének és függetlenségének javítására irányuló erőfeszítései során nem károsíthatja az uniós tagállamok többségében működő médiarendszereket;

7.

 e tekintetben óvatosságra int a média szabályozásának európai szintű harmonizálására és központosítására irányuló kezdeményezésekben. A kérdés érinti egyrészt a hatáskörök európai rendjét és a kulturális sokszínűség Európai Unión belüli megőrzését, másrészt azokat a médiapluralizmusra gyakorolt lehetséges – különösen regionális és helyi – hatásokat, amelyek a tisztán belső piaci perspektíva alkalmazása esetén jelentkezhetnek;

8.

 megkérdőjelezi azt is, hogy helyénvaló-e a médiarendszereket kizárólag az EUMSZ 114. cikkében rögzített jogalap, azaz a belső piaci hatáskör alapján szabályozni, figyelembe véve, hogy a piaci dimenzió mellett a médiaszolgáltatások fontos szerepet töltenek be a kulturális ágazatban, az oktatásban, a társadalmi befogadásban és a véleménynyilvánítás szabadságának védelmében is;

9.

 kéri, hogy e célból tegyék egyértelművé, hogy a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelme a tagállamok felelőssége, és hogy el kell ismerni, hogy ezek a célkitűzések túlmutatnak a belső piac puszta előmozdításán;

10.

 óva int attól, hogy korlátozzák a tagállamok azon képességét, hogy a rendelet hatálya alá tartozó területeken más vagy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak. Továbbra is lehetővé kell tenni, hogy szélesebb körű vagy részletesebb rendelkezéseket vezessenek be annak érdekében, hogy a tagállamok alkotmányos hagyományaiban megőrizzék a média sokszínűségét, amely hagyományoknak kétség esetén elsőbbséget kell élvezniük a piacgazdasági megfontolásokkal szemben;

11.

 hangsúlyozza, hogy a média sokszínűségének védelme területén a felügyeletnek követnie kell a hatáskörök szerkezetét; amennyiben ez a felügyelet nem kizárólag a belső piacot érintő területeken működik, kellően figyelembe kell vennie a tagállamok kulturális szuverenitását;

12.

 hangsúlyozza továbbá, hogy a média sokszínűségének és a szerkesztői függetlenségnek a védelmével kapcsolatban el kell kerülni az európai szinten egymást átfedő médiafelügyeletet, és ehelyett a médiapluralizmus szavatolásával kapcsolatos tagállami feladatoknak és felelősségnek kell hatékonyan érvényesülnie, valamint biztosítani kell a politikai befolyástól mentes független médiafelügyelet elveinek tiszteletben tartását;

13.

 miközben elismeri a médiaszabályozó hatóságok közötti szorosabb együttműködés szükségességét, kéri, hogy fordítsanak kellő figyelmet a javasolt Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület politikai és üzleti befolyással szembeni függetlenségére; kéri továbbá, hogy a Testület összetétele tükrözze a különböző tagállamok szabályozási struktúráját és hagyományait;

14.

 kéri, hogy az online ágazatban az újságírói és szerkesztői tartalmak védelme érdekében írjanak elő konkrét kötelezettségeket az online óriásplatformok számára, amelyek túlmutatnak azon, hogy egy korlátozás bevezetése előtt indokolást kell benyújtani;

15.

 megismétli, hogy elkötelezett a demokratikus reziliencia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmére irányuló erőfeszítések folytatása mellett, különös tekintettel az európai demokratikus rendbe történő beavatkozás növekvő veszélyeire, és határozottan támogat minden olyan erőfeszítést, amely a nyílt, tisztességes és pluralista politikai vita biztosítására irányul.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 16-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(50)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU Irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(50)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU Irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(55)  A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(55)  A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).