AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/2

A Bíróság (hatodik tanács) 2023. március 23-i ítélete – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság

(C-70/21. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - Környezet - 2008/50/EK irányelv - A környezeti levegő minősége - A 13. cikk (1) bekezdése - XI. melléklet - A mikrorészecskékre (PM10) vonatkozó napi határértéknek a Thesszaloniki agglomerációban (EL 0004) történő rendszeres és tartós túllépése - A 23. cikk (1) bekezdése - XV. melléklet - A túllépés „lehető legrövidebb” időtartama - Megfelelő intézkedések)

(2023/C 173/03)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Konstantinidis és M. Noll-Ehlers meghatalmazottak)

Alperes: Görög Köztársaság (képviselő: E. Skandalou meghatalmazott)

Rendelkező rész

A Görög Köztársaság,

—

mivel nem gondoskodott arról, hogy ne lépje rendszeresen és tartósan túl a PM10-koncentrációra vonatkozó napi határértéket 2005-től 2012-ig bezárólag, 2014-ben, majd újból 2017-től 2019-ig bezárólag a Thesszaloniki agglomerációban (EL 0004), nem teljesítette a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. mellékletével összefüggésben értelmezett 13. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, és

—

mivel 2010. június 11-től kezdődően nem fogadta el a megfelelő intézkedéseket annak biztosításához, hogy a PM10-koncentrációra vonatkozó napi határértéket a Thesszaloniki agglomerációban (EL 0004) tiszteletben tartsák, nem teljesítette az ezen irányelv XV. mellékletének A. szakaszával összefüggésben értelmezett 23. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, különösen azon kötelezettséget, hogy a levegőminőségi tervek megfelelő intézkedéseket állapítsanak meg annak érdekében, hogy e határérték túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.

2)	A Bíróság a Görög Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 128., 2021.4.12.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/3

A Bíróság (ötödik tanács) 2023. március 23-i ítélete (az Oberlandesgericht Bamberg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – MR elleni büntetőeljárás

(C-365/21. sz. ügy (1), Generalstaatsanwaltschaft Bamberg [A ne bis in idem elve alóli kivétel])

(Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény - 54. cikk - A ne bis in idem elve - Az 55. cikk (1) bekezdésének b) pontja - A ne bis in idem elvének alkalmazása alóli kivétel - A tagállam nemzetbiztonságát vagy hasonló lényeges érdekeit sértő bűncselekmény - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikke - A ne bis in idem elve - Az 52. cikk (1) bekezdése - A ne bis in idem elvének korlátozásai - A ne bis in idem elve alóli kivételről rendelkező nemzeti nyilatkozat összeegyeztethetősége - Bűnszervezet - Vagyon elleni bűncselekmények)

(2023/C 173/04)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Bamberg

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

Az eljárásban részt vesz: Generalstaatsanwaltschaft Bamberg

Rendelkező rész

Az első kérdés vizsgálata nem tárt fel olyan körülményt, amely – az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikkére tekintettel – érintené a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én Schengenben aláírt és 1995. március 26-án hatályba lépett egyezmény 55. cikke (1) bekezdése b) pontjának érvényességét.

A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 55. cikke (1) bekezdésének b) pontját az Európai Unió Alapjogi Chartája 50. cikkével és 52. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben

a következőképpen kell értelmezni:

e rendelkezéssel nem ellentétes az, ha a tagállam bíróságai az e tagállam által az ezen egyezmény 55. cikkének (1) bekezdése alapján tett nyilatkozatot úgy értelmezik, hogy e tagállam magára nézve nem tekinti kötelezőnek az említett egyezmény 54. cikkének rendelkezéseit a bűnszervezet létrehozása bűncselekmény tekintetében, amennyiben az eljárás alá vont személy részvételével működő bűnszervezet kizárólag vagyon elleni bűncselekményeket követett el, feltéve hogy az ilyen eljárás e szervezet cselekményeire tekintettel az említett tagállam nemzetbiztonságát vagy hasonló lényeges érdekeit sértő bűncselekmények szankcionálására irányul.

(1) HL C 320., 2021.8.9.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/4

A Bíróság (negyedik tanács) 2023. március 23-i ítélete (Tribunalul Satu Mare [Románia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Dual Prod SRL kontra Direcţia Generală Regională a Finanţelor Publice Cluj-Napoca – Comisia regională pentru autorizarea operatorilor de produse supuse accizelor armonizate

(C-412/21. sz. ügy, Dual Prod) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Jövedéki adók - 2008/118/EK irányelv - A 16. cikk (1) bekezdése - Jövedéki termékekkel kapcsolatos adóraktári tevékenység végzésére vonatkozó engedély - Egymást követő felfüggesztő intézkedések - Büntető jelleg - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 48. és 50. cikke - Az ártatlanság vélelmének elve - A ne bis in idem elve - Arányosság)

(2023/C 173/05)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul Satu Mare

Az alapeljárás felei

Felperes: Dual Prod SRL

Alperes: Direcţia Generală Regională a Finanţelor Publice Cluj-Napoca – Comisia regională pentru autorizarea operatorilor de produse supuse accizelor armonizate

Rendelkező rész

Az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy egy jövedéki termékekkel kapcsolatos adóraktári tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt valamely büntetőeljárás lezárásáig kizárólag azon okból függeszthessenek fel közigazgatási úton, hogy ezen engedély jogosultjával szemben vádat emeltek e büntetőeljárás keretében, amennyiben e felfüggesztés büntetőjogi jellegű szankciónak minősül.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az, hogy egy olyan jogi személlyel szemben szabnak ki büntetőjogi jellegű szankciót a jövedéki termékekre vonatkozó szabályozás megsértése okán, amellyel szemben ugyanazon tényállás miatt már jogerőssé vált büntető jellegű szankciót alkalmaztak, feltéve hogy:

—	e két szankció halmozásának lehetőségét jogszabály írja elő;

—

a nemzeti szabályozás nem teszi lehetővé az ugyanazon cselekmények miatti büntetőeljárást és szankcionálást ugyanazon jogsértés jogcímén, illetve ugyanazon célkitűzés elérése érdekében, hanem kizárólag eltérő jogszabályok jogcímén folytatott büntetőeljárások és kiszabott szankciók halmozásának lehetőségét írja elő;

—	e büntetőeljárások és e szankciók olyan további célkitűzéseket követnek, amelyek tárgyát – adott esetben – ugyanezen jogsértő magatartás eltérő szempontjai alkotják;

—

léteznek olyan egyértelmű és pontos szabályok, amelyek lehetővé teszik annak előírását, hogy mely cselekmények és mulasztások alkothatják a büntetőeljárások és a szankciók halmozásának tárgyát, és létezik arra irányuló együttműködés a különböző hatóságok között, amelynek értelmében a két eljárást kellően összehangoltan és időben egymáshoz közel folytatták le, és az adott esetben az időbeli sorrend szempontjából első eljárás alkalmával kiszabott szankciót figyelembe vették a második szankció értékelése során oly módon, hogy az ebből a halmozódásból eredő, az érintett személyekre vonatkozó terhek a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjanak, illetve a kiszabott szankciók összessége megfeleljen az elkövetett jogsértések súlyának.

(1) HL C 401., 2021.10.4.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/5

A Bíróság (negyedik tanács) 2023. március 23-i ítélete (a Court of Appeal [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Az LU (C-514/21), PH (C-515/21) ellen kibocsátott két európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás

(C-514/21. és C-515/21. sz. egyesített ügyek, (1) Minister for Justice and Equality és társai [Felfüggesztés megszüntetése])

(Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés - Európai elfogatóparancs - 2002/584/IB kerethatározat - Tagállamok közötti átadási eljárás - Végrehajtási feltételek - A végrehajtás megtagadásának mérlegelhető okai - A 4a. cikk (1) bekezdése - Szabadságvesztés-büntetés végrehajtása céljából kibocsátott elfogatóparancs - A „határozat meghozatalát eredményező tárgyalás” fogalma - Terjedelem - Első, felfüggesztett büntetést kiszabó büntetőítélet - Második büntetőítélet - Az érintettnek a tárgyalástól való távolléte - A felfüggesztés visszavonása - Védelemhez való jog - Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről - 6. cikk - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 47. és 48. cikk - Megsértés - Következmények)

(2023/C 173/06)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Court of Appeal

Az alapeljárás felei

LU (C-514/21), PH (C-515/21)

Az eljárásban részt vesz: Minister for Justice and Equality

Rendelkező rész

A 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 4a. cikkének (1) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. és 48. cikkével összefüggésben

a következőképpen kell értelmezni:

amennyiben a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának felfüggesztését új büntetőítélet miatt visszavonták, és e büntetés végrehajtása céljából európai elfogatóparancs kibocsátására kerül sor, az érintett távollétében hozott ezen büntetőítélet e rendelkezés értelmében „határozatnak” minősül. Nem ez a helyzet az említett büntetés végrehajtásának felfüggesztését visszavonó határozat esetében.

A 2009/299 kerethatározattal módosított 2002/584 kerethatározat 4a. cikkének (1) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

az lehetővé teszi a végrehajtó igazságügyi hatóság számára, hogy megtagadja a keresett személynek a kibocsátó tagállam számára való átadását abban az esetben, ha úgy tűnik, hogy az e személlyel szembeni, az európai elfogatóparancs kibocsátása szempontjából meghatározó jelentőségű második büntetőítélethez vezető eljárás meghozatalára e személy távollétében került sor, kivéve ha az európai elfogatóparancs ezen eljárást illetően az e rendelkezés a)–d) pontjában előírt információk valamelyikét tartalmazza.

A 2009/299 kerethatározattal módosított 2002/584 kerethatározatot az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével és 48. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben

a következőképpen kell értelmezni:

azzal ellentétes, ha a végrehajtó igazságügyi hatóság megtagadja a keresett személynek a kibocsátó tagállam számára való átadását azzal az indokkal, hogy az azon szabadságvesztés-büntetés felfüggesztésének a visszavonásához vezető eljárásra, amelynek végrehajtása céljából az európai elfogatóparancsot kibocsátották, az érintett távollétében került sor, vagy ha e személy átadását annak garantálásától teszi függővé, hogy e személy e tagállamban elérheti egy új ítélet meghozatalát, vagy olyan fellebbezési eljárást indíthat, amely lehetővé teszi az ilyen visszavonó határozatnak vagy az említett személy távollétében vele szemben meghozott második, ezen elfogatóparancs kibocsátása szempontjából meghatározó jelentőségűnek bizonyuló büntetőítéletnek a felülvizsgálatát.

(1) HL C 119., 2022.3.14.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/6

A Bíróság (harmadik tanács) 2023. március 23-i ítélete (a Nejvyšší soud [Cseh Köztársaság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – QT kontra 02 Czech Republic a. s.

(C-574/21. sz. ügy (1), 02 Czech Republic)

(„Előzetes döntéshozatal - Önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökök - 86/653/EGK irányelv - A 17. cikk (2) bekezdésének a) pontja - Az ügynöki szerződés megszűnése - A kereskedelmi ügynök kártalanításhoz való joga - A nyújtás feltételei - Méltányos kártalanítás - Értékelés - A »jutalék, amelytől a kereskedelmi ügynök elesett« fogalma - Jövőbeni műveletek utáni jutalék - Új vevők, akiket a kereskedelmi ügynök szerzett - Már meglévő vevők, akikkel a kereskedelmi ügynök az üzlet nagyságrendjét jelentős mértékben növelte - Egyszeri jutalék”)

(2023/C 173/07)

Az eljárás nyelve: cseh

A kérdést előterjesztő bíróság

Nejvyšší soud

Az alapeljárás felei

Felperes: QT

Alperes: 02 Czech Republic a. s.

Rendelkező rész

A tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1986. december 18-i 86/653/EGK tanácsi irányelv 17. cikke (2) bekezdésének a) pontját

a következőképpen kell értelmezni:

azt a jutalékot, amelyet a kereskedelmi ügynök az ügynöki szerződés feltételezett folytatása esetén azon üzletek után kapott volna, amelyeket e szerződés megszűnése után kötöttek az általa a megbízónak e megszűnést megelőzően szerzett ügyfelekkel vagy olyan ügyfelekkel, akikkel e megszűnést megelőzően jelentős mértékben növelte az üzlet nagyságrendjét, számításba kell venni az ezen irányelv 17. cikkének (2) bekezdésében előírt kártalanítás összegének meghatározása során.

A 86/653 irányelv 17. cikke (2) bekezdésének a) pontját:

a következőképpen kell értelmezni:

az egyszeri jutalék kifizetése nem zárja ki az e 17. cikk (2) bekezdésében előírt kártalanítás kiszámításából azokat a jutalékokat, amelyektől a kereskedelmi ügynök elesett, és amelyek a kereskedelmi ügynök által a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnését követően a megbízónak e megszűnést megelőzően szerzett új ügyfelekkel, illetve az olyan ügyfelekkel kötött üzletekből erednek, amelyekkel a kereskedelmi ügynök az említett megszűnést megelőzően üzlet nagyságrendjét jelentős mértékben növelte, amennyiben e jutalékok a kereskedelmi ügynök közvetítésével az új ügyfelekkel vagy meglévő ügyfelekkel kötött minden új szerződés címén nyújtott átalánydíjazásnak felelnek meg.

(1) HL C 481., 2021. 11. 29.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/7

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2023. március 23-i ítélete (a Conseil d’État [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Syndicat Uniclima kontra Ministre de l'Intérieur

(C-653/21. sz. ügy, (1) Syndicat Uniclima)

(Előzetes döntéshozatal - Belső piac - A gépekre, a feszültség alatt álló elektromos berendezésekre és a nyomástartó berendezésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok harmonizációja - 2006/42/EK irányelv - 2014/35/EU irányelv - 2014/68/EU irányelv - „CE-jelölés” - A nemzeti szabályozásban az ezen irányelvekben meghatározott alapvető biztonsági követelményeken túlmenő követelmények előírása - Feltételek - A nyilvánosság számára nyitva álló intézményekben a tűz- és pánikveszély elleni védelemre vonatkozó nemzeti szabályozás)

(2023/C 173/08)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État

Az alapeljárás felei

Felperes: Syndicat Uniclima

Alperes: Ministre de l'Intérieur

Rendelkező rész

A nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. május 15-i 2014/68/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 31. pontjával és 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben értelmezett 3. cikkének (2) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a nyilvánosság számára nyitva álló intézményekben a személyek egészségének és biztonságának tűzveszélytől való védelme érdekében a gyúlékony hűtőközegeket használó nyomástartó berendezésekre és rendszerekre vonatkozóan az ilyen berendezések és rendszerek forgalmazásával vagy üzembe helyezésével kapcsolatban – annak ellenére, hogy rendelkeznek CE-jelöléssel – olyan követelményeket ír elő, amelyek nem szerepelnek az ezen irányelvben előírt alapvető biztonsági követelmények között.

(1) HL C 37., 2022.1.24.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/7

A Bíróság (tizedik tanács) 2023. március 23-i ítélete (a Korkein hallinto-oikeus [Finnország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – A Booky.fi Oy által indított eljárás

(C-662/21. sz. ügy, (1) Booky.fi)

(Előzetes döntéshozatal - EUMSZ 34. és EUMSZ 36. cikk - Áruk szabad mozgása - Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés - Audiovizuális programfelvételek - Online értékesítés - A programok korhatár szerinti besorolását és megjelölését előíró tagállami szabályozás - A kiskorúak védelme - Más tagállamban már besorolt és megjelölt felvételek - Arányosság)

(2023/C 173/09)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein hallinto-oikeus

Az alapeljárás felei

Felperes: Booky.fi Oy

Az eljárásban részt vesz: Kansallinen audiovisuaalinen instituutti (KAVI)

Rendelkező rész

Az EUMSZ 34. és EUMSZ 36. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a kiskorúaknak a jóllétükre és a fejlődésükre esetlegesen ártalmas audiovizuális tartalmaktól való védelme érdekében megköveteli, hogy a fizikai adathordozón rögzített, és online áruház útján forgalmazott audiovizuális programok tekintetében előzetesen végezzenek ellenőrzési eljárást, és e tagállam joga szerint azokat sorolják be korhatárok szerint, valamint ennek megfelelő jelöléssel lássák el, abban az esetben is, ha e programok tekintetében valamely más tagállam joga alapján már sor került hasonló eljárásra, besorolásra és megjelölésre, feltéve hogy e szabályozás alkalmas e cél elérésének a biztosítására, és nem lép túl az e cél megvalósításához szükséges mértéken.

E tekintetben az a körülmény, hogy az érintett tagállamban valamely más tagállamból forgalmazható felvételek egy része ki van zárva az említett szabályozás hatálya alól, nem meghatározó jelentőségű, feltéve hogy az ilyen korlátozás nem veszélyezteti a követett cél elérését. Az sem meghatározó, hogy az érintett nemzeti szabályozás nem ír elő eltérést e követelménytől abban az esetben, ha megállapítható, hogy az e szabályozás által érintett felvétel megvásárlója nagykorú.

(1) HL C 24., 2022.1.17.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/8

A Bíróság (kilencedik tanács) 2023. március 7-i végzése (a Bundesverwaltungsgericht [Innsbruck, Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Willy Hermann Service GmbH, DI kontra Präsidentin des Landesgerichts Feldkirch

(C-561/22. sz. ügy (1), Willy Hermann Service)

(Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - 2013/34/EU irányelv - 30. és 51. cikk - Pénzügyi kimutatások - Szankciók a közzététel elmulasztása esetén - Kényszerítő bírságok polgári bíróság általi kiszabása - Jogerőre emelkedett kényszerítő bírságok behajtására irányuló közigazgatási eljárás - Az említett kényszerítő bírságok közigazgatási bíróság általi felülvizsgálatát kizáró szabályozás - Ítélt dolog - A tényleges érvényesülés elve - Arányosság)

(2023/C 173/10)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht (Innsbruck)

Az alapeljárás felei

Felperesek: Willy Hermann Service GmbH, DI

Alperes: Präsidentin des Landesgerichts Feldkirch

Rendelkező rész

Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy a valamely társasággal és ügyvezetőjével szemben az éves beszámolók közzétételének elmulasztása miatt kiszabott kényszerítő bírságok behajtásáról határozó közigazgatási bíróságot köti a polgári bíróság azon jogerős határozata, amely e kényszerítő bírságokat kiszabta, és amelyek összegét megállapította a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. és 51. cikkéből eredő, a belső jogba átültetett kötelezettségek teljesítésének biztosítása céljából.

(1) A benyújtás napja: 2022.08.24.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/9

A Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie (Lengyelország) által 2022. február 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – QI kontra Santander Bank Polska S.A.

(C-76/22. sz. ügy)

(2023/C 173/11)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: QI

Alperes: Santander Bank Polska S.A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2014/17/EU irányelv (1) 25. cikkének (1) bekezdését, mint a 2008/48/EK irányelv (2) 16. cikkének (1) bekezdését, azaz úgy kell-e értelmezni ezt a rendelkezést, hogy a jelzáloghitel előtörlesztése esetén a fogyasztónak a jelzáloghitel teljes költségének csökkentésére vonatkozó joga a fogyasztót terhelő valamennyi költséget magában foglalja, ideértve a hitelnyújtási jutalékot is?

Úgy kell-e értelmezni a 2014/17/EU irányelv 25. cikkének (1) bekezdésében előírt, a jelzáloghitel előtörlesztése esetén a jelzáloghitel teljes költségének csökkentésére vonatkozó kötelezettséget, hogy a jelzáloghitel teljes költségét egyrészt a hitel előtörlesztésének időpontja és a törlesztés időpontjaként eredetileg megállapított időpont közötti időtartam, másrészt a hitel lehívásának időpontja és a teljes visszafizetés időpontja közötti, eredetileg megállapított időtartam arányában kell csökkenteni, vagy pedig úgy, hogy a jelzáloghitel teljes költsége csökkentésének arányban kell állnia a hitelező által várt, elmaradt haszonnal, azaz a hitel előtörlesztése után még fizetendő kamatok (amelyek a teljes visszafizetés tényleges időpontját követő naptól a teljes visszafizetés eredetileg megállapított időpontjáig terjedő időszakra esedékesek) és a hitelszerződés eredetileg megállapított teljes futamideje alatt (a hitel lehívásának időpontjától a hitel megállapodás szerinti teljes visszafizetésének időpontjáig) esedékes kamatokhoz viszonyított arányával?

(1) A lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 60., 34. o.; helyesbítés: HL 2015. L 246., 11. o.).

(2) A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 133., 66. o.).

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/11

A Tribunal Supremo (Spanyolország) által 2022. december 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M.S.G. és társai kontra Banco Santander, SA

(C-775/22. sz. ügy, Banco Santander)

(2023/C 173/16)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo

Az alapeljárás felei

Felperesek: M.S.G. és társai

Alperes: Banco Santander, SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a 2014/59/EU irányelv (1) 34. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának, 53. cikke (1) és (3) bekezdésének, 60. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) és c) pontjának, valamint 64. cikke (4) bekezdése b) pontjának együttesen értelmezett rendelkezéseit, hogy azokkal ellentétes az, ha a részvénnyé alakítást, majd az e részvények tényleges ellentételezés nélküli átruházását követően a szanálási eljárás alá vont hitelintézet által kibocsátott és a szanálási eljárás megindításakor még le nem járt alárendelt kötvények (járulékos tőkeinstrumentumok) esetében a szanálási eljárás megindítása előtt ilyen alárendelt kötvényeket szerző személyek ezen intézménnyel vagy annak jogutódjával szemben az ezen alárendelt kötvények jegyzésére vonatkozó szerződés megsemmisítése iránti keresetet indíthatnak az alárendelt kötvények jegyzéséért fizetett ár, valamint az említett szerződés megkötésének időpontjától számított kamatok visszafizetését kérve?

(1) A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (EGT-vonatkozású szöveg) (HL 2014. L 173., 190. o.)

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/11

A Tribunal Supremo (Spanyolország) által 2022. december 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M.C.S. kontra Banco Santander, SA

(C-779/22. sz. ügy, Banco Santander)

(2023/C 173/17)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo

Az alapeljárás felei

Felperes: M.C.S.

Alperes: Banco Santander, SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 34. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának, 53. cikke (1) és (3) bekezdésének, valamint 60. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) és c) pontjának együttesen értelmezett rendelkezéseit, hogy a Banco Popularra vonatkozó szanálási intézkedések elfogadása (2017. június 7.) előtt végül részvényekké alakított tőkeinstrumentum (elsőbbségi részvények) megvásárlása semmisségének magállapításából eredő, a Banco Popular jogutódjával szembeni esetleges követelés vagy jog a 2014/59 irányelv 53. cikkének (3) bekezdésében foglalt visszaváltási rendelkezés által érintett kötelezettségnek – mint „még nem keletkezett” kötelezettség vagy követelés – minősíthető oly módon, hogy azt teljesítettnek kell tekinteni, és nem érvényesíthető a Banco Santanderrel mint a Banco Popular jogutódjával szemben, amennyiben az e kötelezettség alapjául szolgáló keresetet a bank szanálására irányuló eljárás lezárását követően nyújtották be?

Vagy éppen ellenkezőleg, úgy kell-e értelmezni e rendelkezéseket, hogy az említett követelés vagy jog a bank szanálásának időpontjában „keletkezett” kötelezettségnek (az irányelv 53. cikkének (3) bekezdése) vagy „már felhalmozott kötelezettségnek” (a 60. cikk (2) bekezdésének b) pontja) minősül, és mint ilyen, ki van zárva e kötelezettségek vagy követelések leírásának vagy törlésének hatásai alól, még akkor is, ha a részvényeket leírták és megszűntek, következésképpen még akkor is érvényesíthető lenne a Banco Santanderrel mint a Banco Popular jogutódjával szemben, ha az ilyen kártérítés alapjául szolgáló keresetet a bank szanálására irányuló eljárás lezárását követően nyújtották volna be?

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/12

A Tribunal Supremo (Spanyolország) által 2022. december 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FSC kontra Banco Santander SA

(C-794/22. sz. ügy, Banco Santander)

(2023/C 173/18)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo

Az alapeljárás felei

Felperes: FSC

Alperes: Banco Santander SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a 2014/59/EU irányelv (1) 53. cikkének (1) és (3) bekezdésével, valamint 60. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjával összefüggésben értelmezett 34. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontját, hogy a Banco Popular szanálási intézkedéseiben említett kiegészítő tőkeinstrumentumok között nem szereplő és a bankra vonatkozó szanálási intézkedések elfogadása (2017. június 7.) előtt végül a bank részvényeivé alakított pénzügyi termékek (ugyanezen bank szükségszerűen részvényekké alakítható alárendelt kötvényei) forgalmazásából eredő felelősség megállapítása iránti keresetet követően a Banco Popular jogutódjával szemben hozott kártérítési határozatból eredő esetleges követelés vagy jog a 2014/59 irányelv 53. cikkének (3) bekezdésében foglalt leírásra vagy megszüntetésre vonatkozó előírás által érintett kötelezettségnek tekinthető, „még nem lejárt” kötelezettségként vagy követelésként, ily módon az teljesítettnek tekinthető és nem érvényesíthető a Banco Santanderrel mint a Banco Popular jogutódjával szemben, amennyiben az e kötelezettség alapjául szolgáló keresetet a bank szanálási eljárásának lezárását követően nyújtották be?

Vagy éppen ellenkezőleg, úgy kell-e értelmezni e rendelkezéseket, hogy az említett követelés vagy jog „keletkezett” kötelezettségnek vagy követelésnek – az irányelv 53. cikkének (3) bekezdése – vagy a bank szanálásának időpontjában „már felhalmozott kötelezettségnek” – a 60. cikk (2) bekezdésének b) pontja – minősül, és mint ilyen, ki van zárva e kötelezettségek vagy követelések alóli mentesülés vagy e kötelezettségek vagy követelések megszűnésének hatásai alól, következésképpen érvényesíthető lenne a Banco Santanderrel mint a Banco Popular jogutódjával szemben, még akkor is, ha a kártérítési határozat alapjául szolgáló keresetet a bank szanálási eljárásának lezárását követően nyújtották be?

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/13

Az Okresný súd Bratislava III (Szlovákia) által 2023. január 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – NFŠ a.s. kontra Slovenská republika (Szlovák Köztársaság), nevében eljár a Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky

(C-28/23. sz. ügy, NFŠ)

(2023/C 173/19)

Az eljárás nyelve: szlovák

A kérdést előterjesztő bíróság

Okresný súd Bratislava III

Az alapeljárás felei

Felperes: NFŠ a.s.

Alperes: Slovenská republika (Szlovák Köztársaság), nevében eljár a Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2004/18 irányelv (1) 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 2014/24 irányelv (2) 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében vett „építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésnek” minősül-e a valamely minisztérium (állam) és egy pályázati eljárás nélkül kiválasztott, magánjog hatálya alá tartozó szervezet között létrejött, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás és adásvételi előszerződés, ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében az Európai Bizottság által jóváhagyott állami támogatásnak minősül, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban foglalt kötelezettségek tárgya az állam vissza nem térítendő támogatás nyújtására vonatkozó kötelezettsége, továbbá a magánjog hatálya alá tartozó szervezet azon kötelezettsége, hogy az építményt a minisztérium által meghatározott feltételeknek megfelelően építse meg, és hogy a sportszervezet számára lehetővé tegye az építmény egy részének használatát, az előszerződésben foglalt kötelezettségek tárgya pedig a magánjog hatálya alá tartozó szervezet részére az állam megépített építmény megvételére vonatkozó kötelezettsége formájában biztosított egyoldalú opció, és e szerződések a minisztérium és a magánjog hatálya alá tartozó szervezet közötti kölcsönös kötelezettségvállalások időben és tartalmilag összefüggő keretét alkotják?

Ellentétes-e a 2004/18 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, illetve a 2014/24 irányelv 2. cikke (6) bekezdésének c) pontjával valamely tagállam olyan nemzeti jogi szabályozása, amely szerint a tartalmánál vagy céljánál fogva jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésével megkötött vagy jóerkölcsbe ütköző jogügylet semmis (azaz kezdettől fogva/ex tunc érvénytelen), ha e jogszabálysértés a közbeszerzési szabályok súlyos megsértéséből áll?

Ellentétes-e a 89/665 irányelv (3) 2d. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 2d. cikkének (2) bekezdésével valamely tagállam olyan nemzeti jogi szabályozása, amely szerint a tartalmánál vagy céljánál fogva jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésével megkötött vagy jóerkölcsbe ütköző jogügylet semmis (azaz kezdettől fogva/ex tunc érvénytelen), ha e jogszabálysértés – amint az alapügyben is – a közbeszerzési szabályok súlyos megsértéséből (megkerüléséből) áll?

4)	Úgy kell-e értelmezni a 2004/18 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontját vagy a 2014/24 irányelv 2. cikke (6) bekezdésének c) pontját, hogy e rendelkezésekkel ellentétes annak ex tunc feltételezése, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló adásvételi előszerződés joghatásokat váltott ki?

(1) Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.; helyesbítés: HL 2014. L 339., 14. o.).

(2) A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlament és a tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2020. L 211., 22. o.)

(3) Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.).

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/14

A Törvényszék (kibővített hetedik tanács) T-469/20. sz. Holland Királyság kontra Bizottság ügyben 2022. november 16-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2023. január 26-án benyújtott fellebbezés

(C-40/23 P. sz. ügy)

(2023/C 173/20)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: B. Stromsky, H. van Vliet és I. Georgiopoulos meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Holland Királyság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék (kibővített hetedik tanács) T-469/20. sz. Holland Királyság kontra Bizottság ügyben 2022. november 16-án hozott ítéletét (EU:T:2022:713);

—	utasítsa el a T-469/20. sz. ügyben előterjesztett negyedik és ötödik jogalapot;

—	gyakorolja az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikke első bekezdésének második mondata szerinti azon jogkörét, hogy maga határozzon az ügyben, és a keresetet mint megalapozatlant teljes egészében utasítsa el;

—	kötelezze a Holland Királyságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezés egyetlen jogalapon alapul, amely két részből áll.

A Bizottság első fokon megtámadott határozata (1) (a továbbiakban: határozat) egy intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított anélkül, hogy véglegesen határozott volna arról, hogy ezen intézkedés az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül-e.

Az első rész azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Bizottság csak akkor hozhat a 2015/1589 rendelet (2) 4. cikkének (3) bekezdése értelmében vett kifogást nem emelő határozatot, ha ezt megelőzően határozott arról a kérdésről, hogy a szóban forgó intézkedés állami támogatásnak minősül-e. A Bizottság szerint az uniós jog különböző értelmezési módszerei nem támasztják alá ezt a következtetést. Közelebbről, a megtámadott ítélet nem egyeztethető össze az uniós jogalkotó azon céljával, hogy valamely intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetősége gyorsan tisztázódjon. Amennyiben ugyanis a Bíróság az ítéletet nem helyezi hatályon kívül, a Bizottság köteles lenne arra – noha teljesen meg van győződve az adott intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségéről –, hogy hosszasan és szükségtelenül vizsgálja meg, hogy ezen intézkedés megfelel-e az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése valamennyi jellemzőjének.

A második rész azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a határozat sérti a jogbiztonság elvét. Éppen ellenkezőleg, a határozat növelte a jogbiztonságot azáltal, hogy az intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította, mihelyt a Bizottság ezt megállapította.

(1) A Hollandia által a holland villamosenergia-termelésre történő szénfelhasználás betiltásával összefüggésben nyújtott SA.54537 (2020/NN) állami támogatásról szóló, 2020. május 12-i C(2020) 2998 final európai bizottsági határozat.

(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.).

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/15

A Bundesgerichtshof (Németország) által 2023. február 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – WY kontra Laudamotion GmbH, Ryanair DAC

(C-54/23. sz. ügy, Laudamotion és Ryanair)

(2023/C 173/21)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: WY

Alperesek: Laudamotion GmbH, Ryanair DAC

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Általános jelleggel kizárt-e a 261/2004/EK rendelet (1) 5., 6. és 7. cikke szerinti, a járat legalább háromórás késése miatti kártalanításhoz való jog, ha az utas fenyegető jelentős késés esetén egy általa lefoglalt alternatív járatot vesz igénybe, és így három óránál rövidebb késéssel éri el a végső célállomást, vagy ebben a helyzetben a kártalanításhoz való jog mindenesetre akkor tekintetbe jön, ha már azelőtt, hogy az utasnak legkésőbb jelentkeznie kell az utasfelvételre, kellően biztos támpontok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a végső célállomáson legalább háromórás késésre kell számítani?

Abban az esetben, ha az első kérdés az utóbbi értelemben válaszolandó meg: a 261/2004/EK rendelet 5., 6. és 7. cikke szerinti, a járat legalább háromórás késése miatti kártalanításhoz való jognak a fent említett esetben feltétele-e, hogy az utas a rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint időben jelentkezzen utasfelvételre?

(1) A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 46, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o).

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/15

A Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) által 2023. február 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – JH kontra Policejní prezidium

(C-57/23. sz. ügy, Policejní prezidium)

(2023/C 173/22)

Az eljárás nyelve: cseh

A kérdést előterjesztő bíróság

Nejvyšší správní soud

Az alapeljárás felei

Felperes: JH

Alperes: Policejní prezidium

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2016/680 irányelv (1) 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja vagy 6. cikke ezen irányelv 10. cikkével összefüggésben milyen mértékű különbségtételt ír elő az egyes érintettek között? Összeegyeztethető-e a személyes adatok kezelésének minimálisra csökkentésére vonatkozó követelménnyel, valamint az érintettek különböző kategóriái közötti különbségtételre vonatkozó kötelezettséggel, ha a nemzeti szabályozás lehetővé teszi a genetikai adatok gyűjtését mindazon személyektől, akiket szándékos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak?

Összeegyeztethető-e a 2016/680 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének e) pontjával, ha a bűncselekmények megelőzésére, nyomozására vagy felderítésére irányuló általános célkitűzésre tekintettel a DNS-profil további tárolásának szükségességét a rendőrség a belső szabályzatai alapján vizsgálja, ami a gyakorlatban gyakran érzékeny személyes adatok határozatlan ideig történő tárolását jelenti, anélkül, hogy az ilyen személyes adatok tárolásának maximális időtartamát meghatároznák? Ha ez nem egyeztethető össze ezzel a rendelkezéssel, adott esetben milyen szempontok alapján kell vizsgálni az arányosságot az ilyen célból gyűjtött és tárolt személyes adatok tárolásának időbeli szempontja tekintetében?

Mi a 2016/680 irányelv 10. cikke értelmében vett különösen érzékeny személyes adatok megszerzése, tárolása és törlése anyagi jogi vagy eljárásjogi feltételeinek minimális terjedelme, amit a tagállami jog „általános hatályú rendelkezései” alapján kell szabályozni? A bírósági ítélkezési gyakorlat is minősülhet-e a 2016/680 irányelv 8. cikkének ezen irányelv 10. cikkével összefüggésben értelmezett (2) bekezdése értelmében vett „tagállami jognak”?

(1) A személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 119., 89. o.; helyesbítések: HL 2018. L 127., 7. o., HL 2021. L 74., 39. o.).

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/16

A Juzgado Contencioso-Administrativo no 5 de Barcelona (Spanyolország) által 2023. február 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Pedro Francisco kontra Subdelegación del Gobierno en Barcelona

(C-62/23. sz. ügy, Pedro Francisco)

(2023/C 173/23)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado Contencioso-Administrativo no 5 de Barcelona

Az alapeljárás felei

Felperes: Pedro Francisco

Alperes: Subdelegación del Gobierno en Barcelona

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2004/38/EK irányelv (1) 27. cikkét, hogy a rendőrségi nyilvántartásban való szereplés alapján következtetni lehet az érintett egyén személyes magatartására annak értékelésekor, hogy valódi veszélyt jelent-e, miközben a büntetőeljárás célja annak bizonyítása, hogy e magatartás valóban fennállt-e?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén, az irányelv 27. cikkére tekintettel úgy kell-e értelmezni, hogy a közigazgatási hatóságnak kifejezetten és részletesen fel kell tüntetnie azokat a tényeket, amelyek azt megalapozzák, és a megindított bírósági eljárásokat, valamint azok kimenetelét, annak alátámasztása érdekében, hogy nem csupán kezdeti feltételezésekről van szó?

(1) Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.)

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/17

A Juzgado Contencioso-Administrativo no 5 de Barcelona (Spanyolország) által 2023. február 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Sagrario és társai kontra Subdelegación del Gobierno en Barcelona

(C-63/23. sz. ügy, Sagrario)

(2023/C 173/24)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Contencioso-Administrativo no 5 de Barcelona

Az alapeljárás felei

Felperesek: Sagrario, Joaquín, Prudencio

Alperes: Subdelegación del Gobierno en Barcelona

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	A [2003/86/EK] irányelv (1) 15. cikke (3) bekezdésének vége és 17. cikke – amikor „különösen nehéz körülményeket” említ – automatikusan magában foglal-e minden, kiskorú gyermeket érintő és/vagy az ugyanezen 15. cikkben foglaltakhoz hasonló körülményt?

Összeegyeztethető-e az irányelv 15. cikke (3) bekezdésének végével és 17. cikkével az olyan állami szabályozás, amely nem írja elő az olyan önálló tartózkodási engedély megadását, amely biztosítja, hogy a családegyesítést kérő családtagok ne kerüljenek közigazgatási szempontból jogellenes helyzetbe, amennyiben ilyen különösen nehéz körülmények merülnek fel?

3)	Úgy kell-e értelmezni az irányelv 15. cikke (3) bekezdésének végét és 17. cikkét, hogy az önálló engedélyhez való jog akkor is fennáll, ha az egyesített család rajta kívül álló okok miatt nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel?

4)	Összeegyeztethető-e az irányelv 15. cikkének (3) bekezdésével és 17. cikkével az olyan állami szabályozás, amely – az egyesített család tagjainak tartózkodási engedélye megújításának elutasítása előtt – nem írja elő az irányelv 17. cikkében foglalt körülmények szükséges és kötelező értékelését?

Összeegyeztethető-e az irányelv 15. cikkének (3) bekezdésével és 17. cikkével, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének (1) bekezdésével, 8. cikkének (1) és (2) bekezdésével, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47., 24., 7. cikkével és 33. cikkének (1) bekezdésével az olyan nemzeti szabályozás, amely – a tartózkodási engedély családegyesítés keretében történő kiadásának vagy megújításának megtagadását megelőző eljárási szakaszként – nem írja elő a kiskorú gyermek külön meghallgatását, ha a családegyesítőtől megtagadták a tartózkodási engedély kiadását vagy megújítását?

Összeegyeztethető-e az irányelv 15. cikkének (3) bekezdésével és 17. cikkével, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének (1) bekezdésével, 8. cikkének (1) és (2) bekezdésével, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47., 24., 7. cikkével és 33. cikkének (1) bekezdésével az olyan nemzeti szabályozás, amely a tartózkodási engedély családegyesítés keretében kérelmet előterjesztő házastárs részére történő kiadásának vagy megújításának megtagadását megelőző eljárási szakaszként nem írja elő, hogy e szakasz keretében e személy az irányelv 17. cikkében foglalt körülményekre hivatkozva kérhesse, hogy a korábbi tartózkodási helyzetére tekintettel megszakítás nélküli tartózkodási lehetőséget biztosítsanak számára, ha a családegyesítőtől megtagadták a tartózkodási engedély kiadását vagy megújítását?

(1) A családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv (HL 2003. L 251., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 224. o.)

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/17

A Bundesarbeitsgericht (Németország) által 2023. február 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – MK kontra K GmbH

(C-65/23. sz. ügy)

(2023/C 173/25)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesarbeitsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: MK

Alperes: K GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2016/679 rendelet (1) 88. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott olyan nemzeti jogi rendelkezést, például a Bundesdatenschutzgesetz (szövetségi adatvédelmi törvény, a továbbiakban: BDSG) 26. § -ának (4) bekezdését, amely úgy rendelkezik, hogy megengedett a munkavállalók személyes adatainak – ideértve a személyes adatok különleges kategóriáit is – kollektív szerződések alapján szabályozott munkaviszonyt érintő célból, az (EU) 2016/679 rendelet 88. cikke (2) bekezdésének betartása mellett történő kezelése, hogy az (EU) 2016/679 rendelet további előírásait, például az 5. cikkét, 6. cikkének (1) bekezdését, valamint 9. cikkének (1) és (2) bekezdését is be kell tartani?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Értelmezhető-e úgy az (EU) 2016/679 rendelet 88. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott olyan nemzeti jogi rendelkezés, mint a BDSG 26. § -ának (4) bekezdése, hogy a kollektív szerződésben részt vevő feleket (jelen esetben az üzemi megállapodásban részt vevő feleket) az (EU) 2016/679 rendelet 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése és 9. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében vett adatkezelés szükségességének megítélése során olyan mérlegelési mozgástér illeti meg, amelyet a bíróság csak korlátozottan vizsgálhat felül?

3)	A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Mire lehet ilyen esetben a bírósági felülvizsgálatot korlátozni?

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2016/679 rendelet 82. cikkének (1) bekezdését, hogy az érintettek már akkor is jogosultak a nem vagyoni kár megtérítésére, ha személyes adataik kezelése az (EU) 2016/679 rendelet követelményeinek megsértésével történt, vagy a nem vagyoni kár megtérítéséhez való joghoz ezen túlmenően az is szükséges, hogy az érintett igazolja az őt ért – bizonyos súlyú – nem vagyoni kárt?

Különös, illetve általános megelőzési jelleggel bír-e az (EU) 2016/679 rendelet 82. cikkének (1) bekezdése, és figyelembe kell-e venni ezt az adatkezelő, illetve adatfeldolgozó terhére a megtérítendő nem vagyoni kár mértékének az (EU) 2016/679 rendelet 82. cikkének (1) bekezdése alapján történő megállapítása során?

Jelentőséggel bír-e a megtérítendő nem vagyoni kár mértékének az (EU) 2016/679 rendelet 82. cikkének (1) bekezdése alapján történő megállapítása során az adatkezelő, illetve adatfeldolgozó vétkességének mértéke? Figyelembe vehető-e különösen az adatkezelő, illetve adatfeldolgozó javára vétkességének hiánya vagy kis mértéke?

(1) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o., HL 2018. L 127., 2. o., HL 2021. L 74., 35. o.).

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/18

A Symvoulio tis Epikrateias (Görögország) által 2023. február 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Elliniki Ornithologiki Etaireia, Syllogos Diktyo Oikologikon Organoseon Aigaiou, Perivallontikos Syllogos Rethymnou, Politistikos Syllogos Thronos Kleisidiou, KX és társai kontra Ypourgos Esoterikon, Ypourgos Oikonomikon, Ypourgos Anaptyxis kai Ependyseon, Ypourgos Perivallontos kai Energeias, Ypourgos Agrotikis Anaptyxis kai Trofimon

(C-66/23. sz. ügy)

(2023/C 173/26)

Az eljárás nyelve: görög

A kérdést előterjesztő bíróság

Symvoulio tis Epikrateias

Az alapeljárás felei

Felperesek: Elliniki Ornithologiki Etaireia (görög ornitológiai társaság)

Syllogos Diktyo Oikologikon Organoseon Aigaiou (ökológiai szervezetek égei hálózati egyesülete)

Perivallontikos Syllogos Rethymnou (rethymnói környezetvédő egyesület)

Politistikos Syllogos Thronos Kleisidiou (Thronos Klisidiou kulturális egyesület)

KX és társai

Alperesek: Ypourgos Esoterikon (belügyminiszter)

Ypourgos Oikonomikon (pénzügyminiszter)

Ypourgos Anaptyxis kai Ependyseon (fejlesztési és beruházási miniszter)

Ypourgos Perivallontos kai Energeias (környezetvédelmi és energiaügyi miniszter)

Ypourgos Agrotikis Anaptixis kai Trofimon (mezőgazdasági és élelmezési fejlesztési miniszter)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2009/147/EK irányelv (1) 4. cikkének (1) és (2) bekezdését a 92/43/EGK irányelv (2) 6. cikkének (2)–(4) bekezdésével összefüggésben, hogy azokkal ellentétesek [az indokolásban] megjelöltekhez hasonló olyan nemzeti rendelkezések, amelyek értelmében a vadon élő madárfajok és élőhelyeik különleges védelmi területeken (KVT) történő védelmét, megőrzését és helyreállítását szolgáló különleges intézkedések kizárólag a „kijelölést megalapozó fajokra” – vagyis kizárólag a 2009/147/EK irányelv I. mellékletében felsorolt, vadon élő madárfajokra és az egyes KVT-ken belül rendszeresen megtalálható vonuló fajokra vonatkoznak –, amelyek a KVT-k kijelölésének a nemzeti szabályozásban szereplő kritériumai mellett döntő tényezőkként szolgálnak valamely terület KVT-ként való kijelölése során?

Az előző kérdés megválaszolása szempontjából relevanciával bír-e az, hogy a fent említett, a vadon élő madárfajok és élőhelyeik különleges védelmi területeken (KVT) történő védelmét, megőrzését és helyreállítását szolgáló különleges védelmi intézkedések lényegében horizontálisan, vagyis az összes KVT-re alkalmazandó, alapvető és előzetes óvintézkedések (a továbbiakban: óvintézkedések), és hogy a görög jogalkotó máig nem fogadott el minden egyes KVT-re vonatkozó olyan kezelési tervet, amely meghatározná a célkitűzéseket és az egyes KVT-k, valamint az ott élő fajok megfelelő védelmének eléréséhez vagy biztosításához szükséges intézkedéseket?

A két előző kérdés megválaszolása szempontjából relevanciával bír-e az, hogy a tervek és tevékenységek 2011/92/EU irányelv (3) értelmében vett környezeti vizsgálatának és a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (2)–(4) bekezdése értelmében vett „megfelelő vizsgálatának” kötelezettsége alapján a 2009/147/EK irányelv I. mellékletében felsorolt fajokat vagy az egyes KVT-ken rendszeresen megtalálható vonuló madarakat mind figyelembe veszik az egyeses köz- és magánmunkatervek környezeti hatásvizsgálata során?

(1) A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010. L 20., 7. o.)

(2) A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.).

(3) Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012. L 26., 1. o.).

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/19

Az Administratīvā apgabaltiesa (Lettország) által 2023. február 15-án/-én/-jén benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Biedrība „Latvijas Informācijas un komunikācijas tehnoloģijas asociācija” kontra Valsts ieņēmumu dienests

(C-87/23. sz. ügy, Latvijas Informācijas un komunikācijas tehnoloģijas asociācija)

(2023/C 173/27)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Administratīvā apgabaltiesa

Az alapeljárás felei

Felperes: Biedrība „Latvijas Informācijas un komunikācijas tehnoloģijas asociācija”

Alperes: Valsts ieņēmumu dienests

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 9. cikkének (1) bekezdését, hogy gazdasági tevékenységet folytató adóalanynak kell tekinteni azt a nonprofit szervezetet, amelynek tevékenysége az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott állami támogatási programok végrehajtására irányul?

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 28. cikkét, hogy az olyan egyesületet, amely a gyakorlatban nem nyújt képzési szolgáltatásokat, mindazonáltal egy szolgáltatóval egyenértékűnek kell tekinteni, amennyiben a szolgáltatásokat az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott állami támogatási projekt végrehajtásának lehetővé tétele érdekében egy másik gazdasági szereplőtől veszi igénybe?

Amennyiben a szolgáltató a szolgáltatás igénybevevőjétől a nyújtott szolgáltatás ellenértékének csak egy részét (30 %-át) kapja meg, és a szolgáltatás fennmaradó értékét az Európai Regionális Támogatási Alapból származó támogatás formájában egyenlítik ki, az a teljes összeg, amelyet a szolgáltató a szolgáltatás igénybevevőjétől, valamint harmadik személytől támogatás formájában kap, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 73. cikke értelmében vett adóköteles ellenértéknek tekinthető-e?

(1) HL 2006 L 347., 1. o.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/21

A Törvényszék (ötödik tanács) T-126/20. sz. Autoridad Portuaria de Bilbao kontra Bizottság ügyben 2022. december 14-én hozott ítélete ellen az Autoridad Portuaria de Bilbao által 2023. február 22-én benyújtott fellebbezés

(C-110/23. P. sz. ügy)

(2023/C 173/29)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Autoridad Portuaria de Bilbao (képviselők: D. Sarmiento Ramírez-Escudero és X. Codina García-Andrade abogados)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét a három jogalapban kifejtett indokok miatt, és állapítsa meg, hogy az ítélet téves jogalkalmazáson alapul;

—	az alapokmány 61. cikke és az eljárási szabályzat 170. cikke alapján határozzon az ügy érdemében, és állapítsa meg, hogy helyt kell adni a megtámadott határozatok megsemmisítése iránt a Törvényszék előtt első fokon az Autoridad Portuaria de Bilbao által előterjesztett kérelemnek;

—	kötelezze a Bizottságot az Autoridad Portuaria de Bilbao részéről mind az elsőfokú eljárásban, mind a Bíróság előtti jelen eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első fellebbezési jogalap:

A Törvényszék ítélete az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése miatti téves jogalkalmazáson alapul, mivel úgy ítélte meg, hogy a Bizottságnak, amikor arra a következtetésre jutott, hogy Bizkaia adómentessége előny, ezen adómentességet nem kellett összetett egészként elemeznie.

Az első jogalap alátámasztása érdekében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék által az összetett intézkedés hiányának megállapításakor követett érvelés tisztán formai indokokon alapul, amelyek eltérnek a Bíróság ítélkezési gyakorlata által megkövetelt érdemi elemzéstől.

Második fellebbezési jogalap:

Az ítélet az EUMSZ 107. cikk, a 2015/1589 rendelet (1), valamint az azok értelmezésére vonatkozó ítélkezési gyakorlat – az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével, az EUMSZ 296. cikkel és a Charta 41. cikkével összefüggésben való – megsértése miatti téves jogalkalmazáson alapul, mivel megállapítja, hogy a Bizottságnak nem kell átfogóan elemeznie a rendelkezésre álló adatokat, ha nyilvánvaló, hogy a támogatási programnak egyetlen kedvezményezettje van.

A második jogalap alátámasztása érdekében a fellebbező azt állítja, hogy a Bizkaia adómentességében részesülő egyetlen jogalany (az Autoridad Portuaria de Bilbao) létezése a spanyol jogrendben előírt közismert tény. Ebben az esetben, még ha feltételezzük is, hogy az intézkedés a 2015/1589 rendelet értelmében vett „támogatási programnak” minősíthető, a Bizottságnak el kell végeznie a rendelkezésre álló adatok átfogó elemzését. Ez következik az ítélkezési gyakorlat eredeti céljából, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ne végezzen ilyen elemzést, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével, az EUMSZ 296. cikkel és a Charta 41. cikkével összefüggésben értelmezve.

Harmadik fellebbezési jogalap:

Az ítélet az EUMSZ 108. cikknek és 2015/1589 rendeletnek az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésére tekintettel való megsértése miatti téves jogalkalmazáson alapul, mivel megállapítja, hogy az együttműködési eljárás keretében a Bizottság kötelezettségei kevésbé szigorúak, mint a vizsgálati eljárásban őt terhelő kötelezettségek.

A harmadik jogalap alátámasztása érdekében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék ítélete – anélkül, hogy azt bármilyen módon megindokolná – megállapítja, hogy a 2015/1589 rendelet 21. cikke szerinti együttműködési eljárás keretében a tagállam kevesebb garanciával rendelkezik, mint a vizsgálati eljárásban. E jogalap keretében a fellebbező azzal érvel, hogy mind a 2015/1589 rendelet 21–23. cikkének szövege, mind pedig a 2015/1589 rendelet szerinti együttműködési eljárás alapjául szolgáló EUMSZ 108. cikk és az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elve közötti szoros kapcsolat ahhoz vezet, hogy a Bizottságnak igenis meg kell vizsgálnia a tagállam által szolgáltatott információkat.

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.).

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/22

A Vilniaus apygardos administracinis teismas (Litvánia) által 2023. február 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Virgilijus Valančius kontra Lietuvos Respublikos vyriausybė

(C-119/23. sz. ügy, Valančius)

(2023/C 173/30)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Vilniaus apygardos administracinis teismas

Az alapeljárás felei

Felperes: Virgilijus Valančius

Alperes: Lietuvos Respublikos vyriausybė

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 254. cikke – amely szerint a Törvényszék tagjait olyan személyek közül választják ki, „akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek a felsőbb bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges alkalmassági feltételeknek” – megköveteli-e, hogy az Európai Unió Törvényszékébe történő kinevezésre pályázó jelöltet kizárólag szakmai alkalmasság alapján válasszák ki az Európai Unió valamely tagállamában?

A jelen ügyben szóban forgóhoz hasonló nemzeti gyakorlat, amely szerint egy adott jelölt kiválasztásának átláthatósága érdekében az Európai Unió Törvényszékének bírói tisztségére pályázó jelölt ajánlásáért felelős tagállam kormánya a jelöltek értékelésére független szakértőkből álló csoportot hoz létre, amely az összes jelölt meghallgatását követően, előre meghatározott világos és objektív kiválasztási kritériumok alapján és az előre bejelentett feltételeknek megfelelően rangsort állít fel a jelöltek tekintetében, a szakmai alkalmassága és hozzáértése alapján a legmagasabb helyre rangsorolt jelöltet terjeszti a kormány elé, de a kormány a rangsor első helyén álló jelölt helyett más jelöltet javasol az Európai Unió bírájává történő kinevezésre, összeegyeztethető-e azzal a követelménnyel, hogy a bíró függetlenségéhez nem férhet kétség, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 254. cikkében a bírói tisztségre vonatkozóan előírt egyéb követelményekkel, figyelembe véve, hogy az esetlegesen jogellenesen kinevezett bíró befolyásolhatja az Európai Unió Törvényszékének határozatait?

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/23

A Varhoven administrativen sad (Bulgária) által 2023. március 1-jén benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Sofia pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite kontra Legafact EOOD

(C-122/23. sz. ügy)

(2023/C 173/31)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Varhoven administrativen sad

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Sofia pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

A felülvizsgálati eljárásban ellenérdekű fél: Legafact EOOD

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e az Európai Unió közös héarendszerének elveivel az olyan nemzeti szabályozás, amely a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112 tanácsi irányelv (1) XII. címének 1. fejezete szerinti adómentesség esetében eltérő bánásmódban részesíti az adóalanyokat attól függően, hogy milyen gyorsan érik el a kötelező héanyilvántartásba vétel árbevételi határát?

Ellentétes-e a 2006/112 tanácsi irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint valamely értékesítésnek a 2006/112 irányelv XII. címének 1. fejezete szerinti adómentessége attól függ, hogy az értékesítő határidőn belül teljesíti-e a kötelező héanyilvántartásba vétel kérelmezésére vonatkozó kötelezettségét?

3)	Milyen, a héairányelv értelmezéséből eredő kritériumok alapján kell értékelni, hogy szankciós jelleggel rendelkezik-e az az említett nemzeti szabályozás, amely adófizetési kötelezettség keletkezését írja elő a kötelező héanyilvántartásba vétel iránti kérelem késedelmes benyújtása esetén?

(1) HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/24

2023. március 17-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Bolgár Köztársaság

(C-165/23. sz. ügy)

(2023/C 173/33)

Az eljárás nyelve: bolgár

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: Gr. Koleva és S. Hermes meghatalmazottak)

Alperes: Bolgár Köztársaság

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen ügy az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: rendelet) 13. cikkének (2) és (5) bekezdésében, valamint 14. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt kötelezettségeknek a Bolgár Köztársaság általi megsértésére vonatkozik.

E rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bolgár Köztársaságnak az idegenhonos inváziós fajok Unióba való átterjedésének vagy az Unióban történő terjedésének a megelőzése érdekében legkésőbb 2018. január 13-ig létre kellett hoznia az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok felügyeleti rendszerét, amely az idegenhonos inváziós fajok környezetben való előfordulására vonatkozó adatok – felmérések, monitorozás és egyéb eljárások révén történő – gyűjtésére és rögzítésére szolgál, vagy azt be kellett építenie meglévő rendszerébe. A felügyeleti rendszernek meg kell felelnie a rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.

E rendelet 13. cikkének (2) és (5) bekezdése szerint a Bolgár Köztársaságnak 2019. július 13-ig cselekvési tervet vagy cselekvési terveket kellett kidolgoznia és végrehajtania, és arról haladéktalanul tájékoztatnia kellett a Bizottságot.

A Bolgár Köztársaság nem teljesítette a fent említett kötelezettségeket.

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Bolgár Köztársaság – mivel nem hozta létre az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok olyan felügyeleti rendszerét, amely a rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett valamennyi információt tartalmazza (vagy azt nem építette be a meglévő rendszerébe) – nem teljesítette a rendelet 14. cikkének (1) és (2) bekezdéséből, 13. cikkének (2) és (5) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

—	állapítsa meg, hogy a Bolgár Köztársaság – mivel nem hozott létre és nem hajtott végre cselekvési tervet vagy terveket, és azt/azokat nem közölte haladéktalanul a Bizottsággal, nem teljesítette a rendelet 13. cikkének (2) és (5) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

—	a Bolgár Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

(1) HL 2014. L 317., 35. o.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/25

2023. március 17-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság

(C-167/23. sz. ügy)

(2023/C 173/34)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Bouchagiar és C. Hermes)

Alperes: Görög Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság – mivel nem fogadta el az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok felügyeleti rendszerének létrehozásához, valamint az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének, nem szándékos behurcolásának és terjedésének elsődleges lehetőségeivel szembeni fellépésre irányuló cselekvési tervek elfogadásához, végrehajtásához és továbbításához szükséges valamennyi intézkedést – nem teljesítette az 1143/2014/EU rendelet (1) 14. cikkének (1) és (2) bekezdéséből, 13. cikkének (2) és (5) bekezdéséből, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő kötelezettségeit; és

—	a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Görög Köztársaság még nem hozott létre (és a meglévő jogrendjében nem ír elő) az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokra vonatkozó felügyeleti rendszert, amint azt az 1143/2014/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdése előírja.. Felügyeleti rendszer hiányában a Görög Köztársaság megsértette azokat az anyagi jogi feltételeket is, amelyeknek az ilyen felügyeleti rendszernek e rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében meg kell felelnie.

Ezenkívül az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Görög Köztársaság nem dolgozott ki és nem hajtott végre cselekvési tervet vagy cselekvési terveket, és e terveket nem továbbította haladéktalanul a Bizottságnak. Következésképpen a Görög Köztársaság nem tartotta tiszteletben a szóban forgó rendelet 13. cikkének (2) és (5) bekezdését.

A Görög Köztársaság ezért megsértette az 1143/2014/EU rendelet 14. cikkének (1) és (2) bekezdését, 13. cikkének (2) és (5) bekezdését, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződést.

(1) Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 317., 35. o.).

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/25

2023. március 21-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Írország

(C-172/23. sz. ügy)

(2023/C 173/35)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Hermes és E. Sanfrutos Cano meghatalmazottak)

Alperes: Írország

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy Írország – mivel nem hozott létre és nem hajtott végre cselekvési terveket minden meghatározott kiemelt útvonalra vonatkozóan, és azokat nem továbbította haladéktalanul a Bizottságnak– nem teljesítette az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 13. cikkének (2) és (5) bekezdéséből eredő kötelezettségeit; és

—	Írországot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az 1143/2014/EU rendelet 13. cikkének (2) és (5) bekezdése szerint Írországnak az uniós jegyzék elfogadását követően három év állt rendelkezésére ahhoz, hogy az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok nem szándékos behurcolásának és terjedésének az 1143/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján meghatározott, kiemelt útvonalaira vonatkozóan cselekvési terveket dolgozzon ki, azokat végrehajtsa, és a Bizottság számára haladéktalanul továbbítsa. A Bizottság 2016. július 13-án fogadta el az 1143/2014/EU rendelet 13. cikkében említett uniós jegyzéket, így a hároméves határidő 2019. július 13-án lejárt.

Írország a rendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján három kiemelt útvonalat határozott meg (horgászat, kedvtelési célú hajózás és élőhelyül szolgáló anyagok szállítása).

Írország azonban a három meghatározott kiemelt útvonal közül csak kettőre vonatkozóan teljesítette a cselekvési tervek kidolgozását és e terveknek a Bizottságnak való továbbítását.

(1) HL 2014. L 317., 35. o.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/27

2023. március 21-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Máltai Köztársaság

(C-181/23. sz. ügy)

(2023/C 173/37)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Ladenburger, E. Montaguti, J. Tomkin meghatalmazottak)

Alperes: Máltai Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Máltai Köztársaság – azzal, hogy létrehozott és működtet egy olyan intézményesített programot, mint a máltai állampolgárság közvetlen befektetéssel nyújtott kivételes szolgálatokra tekintettel történő honosítás útján való megszerzésének lehetősége a 2020. évi Maltese Citizenship (Amendment No. 2) Act-tel (a máltai állampolgárságról szóló törvény második módosításáról szóló törvény) módosított Maltese Citizenship Act (a máltai állampolgárságról szóló törvény) 10. cikkének (9) bekezdése, illetve a 2020. évi Granting of citizenship for Exceptional Services Regulations (a kivételes szolgálatokra tekintettel történő honosításról szóló rendelet) alapján, amely egy előre meghatározott kifizetés vagy befektetés ellenében lehetővé teszi a kérelmező honosítását az országgal való tényleges kapcsolat hiányában is – nem teljesítette az EUMSZ 20 cikkből és az EUSZ 4. cikk (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

—	a Bíróság a Máltai Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A máltai állampolgárságról szóló törvény 2013. novemberi módosításával Málta 2014-ben létrehozta első befektetői állampolgársági programját.

A 2014-ben bevezetett programot 2020-ban felváltotta a „máltai állampolgárság közvetlen befektetéssel nyújtott kivételes szolgálatokra tekintettel történő honosítás útján való megszerzése” program. Ezt az új programot a máltai állampolgárságról szóló törvény második módosításáról szóló 2020. évi törvény, valamint a kivételes szolgálatokra tekintettel történő honosításról szóló 2020. évi rendelet hozta létre.

Az uniós joggal ellentétes az olyan nemzeti befektetői állampolgársági program, amely lehetővé teszi valamely tagállam állampolgárságának előre meghatározott kifizetés vagy befektetés ellenében, és az állam és az érintett személyek közötti tényleges kapcsolat követelménye nélkül történő szisztematikus megadását.

A Bizottság álláspontja szerint a máltai állampolgárság közvetlen befektetéssel nyújtott kivételes szolgálatokra tekintettel történő honosítás útján való megszerzését lehetővé tévő program (2020) ilyen jogellenes befektetői állampolgársági programnak minősül. E program létrehozásával és fenntartásával Málta veszélyezteti és aláássa az uniós polgárság lényegét és integritását, valamint megsérti az EUMSZ 20. cikket és az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében kimondott lojális együttműködés elvét.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/27

2023. március 24-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Portugál Köztársaság

(C-191/23. sz. ügy)

(2023/C 173/38)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Hermes és L. Santiago de Albuquerque meghatalmazottak)

Alperes: Portugál Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

állapítsa meg, hogy a Portugál Köztársaság – mivel nem hozott létre és nem hajtott végre az e rendelet 13. cikkében foglalt követelményeknek megfelelő cselekvési terveket, és azokat nem továbbította haladéktalanul a Bizottságnak– nem teljesítette az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 13. cikkének (2) és (5) bekezdéséből eredő kötelezettségeit; és

2)	a Portugál Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az 1143/2014/EU rendelet 13. cikkének (2) és (5) bekezdése szerint Írországnak az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékének (a továbbiakban: uniós jegyzék) elfogadását követően három év állt rendelkezésére ahhoz, hogy a saját területe és tengervizei tekintetében az e fajok nem szándékos behurcolásának és terjedésének kiemelt útvonalaira vonatkozóan cselekvési terveket dolgozzon ki, azokat végrehajtsa, és a Bizottság számára haladéktalanul továbbítsa.

A Portugál Köztársaság tizenegy három kiemelt útvonalat határozott meg, amelyekre hét javasolt cselekvési terv vonatkozik.

A Portugál Köztársaság azonban nem jelölte meg e tervek befejezésének és jóváhagyásának várható időpontját, és azokat nem továbbította a Bizottságnak.

(1) HL 2014. L 317., 35. o.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/28

2023. március 24-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Lett Köztársaság

(C-192/23. sz. ügy)

(2023/C 173/39)

Az eljárás nyelve: lett

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Hermes és I. Naglis meghatalmazottak)

Alperes: Lett Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Lett Köztársaság – mivel nem hozott létre és nem hajtott végre cselekvési terveket minden meghatározott kiemelt útvonalra vonatkozóan, és azokat nem továbbította haladéktalanul a Bizottságnak – nem teljesítette az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 13. cikkének (2) és (5) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

—	a Lett Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az 1143/2014/EU rendelet 13. cikkének (2) és (5) bekezdése szerint a Lett Köztársaságnak az uniós jegyzék elfogadását követően három év állt rendelkezésére ahhoz, hogy az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok nem szándékos behurcolásának és terjedésének az 1143/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján meghatározott, kiemelt útvonalaira vonatkozóan cselekvési terveket dolgozzon ki, azokat végrehajtsa, és a Bizottság számára haladéktalanul továbbítsa. A Bizottság 2016. július 13-án fogadta el az 1143/2014/EU rendelet 13. cikkében említett uniós jegyzéket, így a hároméves határidő 2019. július 13-án lejárt.

Lettország a rendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján legalább öt kiemelt útvonalat határozott meg (a növények esetében kertészet, másodlagos behurcolás és akváriumok, az állatok esetében másodlagos behurcolás és az állattartási létesítményekből való szökés).

Lettország azonban e meghatározott kiemelt útvonalak közül csak egyre vonatkozóan teljesítette a cselekvési tervek kidolgozását és e terveknek a Bizottságnak való továbbítását.

(1) HL 2014. L 317., 35. o.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/29

2023. március 24-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Olasz Köztársaság

(C-193/23. sz. ügy)

(2023/C 173/40)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Hermes és G. Gattinara meghatalmazottak)

Alperes: Olasz Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság –mivel nem dolgozta ki és nem hajtotta végre az idegenhonos inváziós fajokat érintő kiemelt útvonalakra vonatkozó cselekvési tervet vagy terveket, és azt/azokat nem továbbította haladéktalanul a Bizottságnak– nem teljesítette az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 13. cikkének (2) és (5) bekezdéséből eredő kötelezettségeit; és;

—	az Olasz Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság az egyetlen jogalapja keretében arra hivatkozik, hogy az Olasz Köztársaság – mivel nem dolgozta ki és nem hajtotta végre az idegenhonos inváziós fajokat érintő kiemelt útvonalakra vonatkozó cselekvési tervet vagy terveket, és azt/azokat nem továbbította haladéktalanul a Bizottságnak – nem teljesítette az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkének (2) és (5) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

Konkrétan az indokolással ellátott véleményben megjelölt határidő lejártakor, azaz 2022. április 9-én az alperes nem dolgozta ki és nem hajtotta végre az idegenhonos inváziós fajok kiemelt útvonalaira vonatkozó, a rendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében vett cselekvési tervet vagy terveket, és nem közölte haladéktalanul az említett tervet vagy terveket a rendelet 13. cikkének (5) bekezdésének megfelelően.

(1) HL 2014. L 317., 35. o.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/30

2023. február 20-án benyújtott kereset – ABLV Bank kontra EKB

(T-100/23. sz. ügy)

(2023/C 173/41)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: ABLV Bank AS (Riga, Lettország) (képviselő: O. Behrends ügyvéd)

Alperes: Európai Központi Bank

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a felperes tekintetében az EKB 2022. december 8-i azon határozatát, amellyel az EKB elutasította a felperes azon kérelmét, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok alapján hozzáférjen az EKB dokumentumaihoz;

—	az alperest kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperes által a megtámadott határozatban szolgáltatott dokumentumok listája nyilvánvalóan hiányos volt.

2.	A második, arra alapított jogalap, hogy az EKB jogellenesen hivatkozott a felperesnek valamely harmadik ország hatóságainak honlapjára ahelyett, hogy hozzáférhetővé tette volna a birtokában lévő releváns dokumentumot.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az alperes jogellenesen tagadta meg a hozzáférést hét dokumentumhoz.

—

A felperes azt állítja, hogy az alperes az egyes dokumentumokkal kapcsolatban nem indokolta meg egyedileg a hozzáférés megtagadását, hogy az alperes tévesen értelmezte és alkalmazta az „uniós jog alapján védett információnak” az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2004. március 4-i európai központi banki határozat (1) 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett fogalmát, hogy az EKB tévesen értelmezte és alkalmazta az említett EKB-határozat 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdése szerinti, kereskedelmi érdekre vonatkozó kivételt, hogy az EKB nem vette figyelembe a hozzáférhetővé tételhez fűződő közérdeket, és hogy az EKB tévesen hivatkozott az említett EKB-határozat 4. cikkének (3) bekezdése alapján a belső használatra szánt dokumentumok védelmére vagy az érintett nemzeti hatóságokkal folytatott előzetes konzultációra, és nem indokolta azokat megfelelően.

4.	A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB nem biztosított hozzáférést az ügyirathoz.

5.	Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy az alperes jogellenesen és jogalap nélkül szüntette meg a hozzáférés iránti kérelem egy részének feldolgozását.

(1) A 2004/258/EK (EKB/2004/3) határozat (HL 2004. L 80., 42. o.).

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/31

2023. február 27-én benyújtott kereset – Kargins kontra Bizottság

(T-110/23. sz. ügy)

(2023/C 173/42)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Rems Kargins (Riga, Lettország) (képviselő: O. Behrends ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a vele szemben hozott, 2022. december 16-án kézhez vett, 2022. december 12-i bizottsági határozatot, amelyben a Bizottság elutasította a felperes által a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok alapján benyújtott, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet;

—	az alperest kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperes által a megtámadott határozatban szolgáltatott dokumentumlista nyilvánvalóan hiányos.

2.	A második, arra alapított jogalap, hogy az alperes jogellenesen kitakarta a dokumentumok fontos részeit.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az alperes tizennégy dokumentum esetében jogellenesen tagadta meg a hozzáférést, mégpedig az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a bírósági eljárás esetleges sérelme (1) tekintetében való téves értelmezése és alkalmazása alapján.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az alperesnek az esetleges nyomós közérdekkel kapcsolatos álláspontja tekintetében több hiba merült fel, többek között az, hogy az alperes nem hivatkozott a hozzáférhetővé tétel által okozott sérelemre, nem vizsgálta meg a jelen ügy politikai és gazdasági jelentőségét, és nem vette figyelembe az ahhoz fűződő közérdeket, hogy értékelni lehessen a jogszerű amicus curiae levél és a Bizottságnak a valamely tagállam igazságszolgáltatásába való jogellenes beavatkozása közötti különbséget, amikor a fellebbezés elbírálásával megbízott nemzeti bíróság előtt azt hangsúlyozta, hogy milyen hátrányos következményekkel jár az érintett tagállam számára, ha a Bizottság hátrányos intézkedéseket tesz, amennyiben az alsóbb szintű bíróságok határozatát nem helyezik hatályon kívül.

5.	Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy az alperes nem biztosította a felperes számára az iratokba való betekintést.

A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozatnak a felperessel szembeni, közel egy évvel a megerősítő kérelem elküldése után történő elfogadásával az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt határidőt olyan súlyosan megsértették, hogy az a releváns időben való hozzáférés megtagadásának minősül.

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/31

2023. március 2-án benyújtott kereset – Debreceni Egyetem kontra Tanács

(T-115/23. sz. ügy)

(2023/C 173/43)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Debreceni Egyetem (Debrecen, Magyarország) (képviselők: Rausch J. Gy. és Papp Á. ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló, 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozat (1) 2. cikkének (2) bekezdését az EUMSZ 263. cikk alapján ex tunc hatállyal, a meghozatal időpontjára visszamenőlegesen, továbbá

—	az alperest kötelezze a felperes jelen perrel kapcsolatos, valamennyi felmerült költségének a felperes részére történő megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes tizenkilenc jogalapra hivatkozik.

Az első, az EUSZ 2. cikk sérelmére alapított jogalap

—

A jogállamiság és az igazságosság sérelme: a közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásban működő oktatási intézmények nem vettek részt a végrehajtási határozat meghozatalát megelőző eljárásban, és az olyan jogalkotási aktusok miatt alkalmaz velük szemben megtorló szankciót, amelyeket Magyarország törvényhozása fogadott el.

—	A jogbiztonság, a normavilágosság sérelme: az összeférhetetlenséggel kifogásolt személyi kör, azaz a „politikai felsővezetők” nem pontos fogalom, ezért önkényes értelmezésnek és visszaélésre alkalmas jogalkalmazásnak ad teret.

—	Az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalmának sérelme: a végrehajtási határozat hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásban működő magyarországi oktatási intézményekkel szemben a más fenntartói modellben működő intézményekhez képest.

A második, az EUSZ 4. cikk sérelmére alapított jogalap

—

A hatáskörelvonás tilalmának sérelme: az oktatás és a tudományos kutatás, így a felsőoktatási intézmények működésének biztosítása, működésük kereteinek kialakítása kizárólagos tagállami hatáskör, amelyet a végrehajtási határozat elvon Magyarországtól, mivel közvetlenül beavatkozik a magyarországi oktatási intézmények működésébe.

A harmadik, az EUSZ 5. cikk sérelmére alapított jogalap

—	A szubszidiaritás sérelme: a határozat a címzettjétől különböző jogalanyokkal szemben tesz lehetővé közvetlen pénzügyi szankciót úgy, hogy előzetesen egyáltalán nem vizsgálta, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét Magyarország képes-e kielégítően megvalósítani.

—	Az arányosság sérelme: a kifizetések felfüggesztése olyan súlyú pénzügyi retorzió, amelynek alkalmazása csak nyilvánvaló és azonnali jogsérelem esetén lenne indokolt, ráadásul hosszútávú hatásokkal bír.

A negyedik, az EUSZ 7. cikk sérelmére alapított jogalap

—	A hatásvizsgálat hiánya: a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeket nem vették figyelembe.

Az ötödik, az EUSZ 9. cikk sérelmére alapított jogalap

—	Az Unió polgárai közötti egyenlőség sérelme: az intézkedés kárvallottjai azon oktatók, kutatók és diákok, akik az adott pályázatokat benyújtották, és amelyek kifizetésének felfüggesztése ellehetetleníti a saját tanulmányi, illetve oktatói-kutatói tevékenységüket.

A hatodik, az EUSZ 11. cikk sérelmére alapított jogalap

—	Elmaradt az előzetes konzultáció a közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményekkel, azok diákjaival, oktatóival, kutatóival és partnereivel.

A hetedik, az EUMSZ 2. cikk sérelmére alapított jogalap

—	Az oktatásra és a tudományos kutatásra vonatkozó politika területén az EUMSZ nem ruházott a végrehajtási határozatban gyakorolt hatáskört az Unióra.

A nyolcadik, az EUMSZ 9. cikk sérelmére alapított jogalap

—	A végrehajtási határozat nem szolgálja az oktatás és képzés magas szintjét, sőt hosszú távú hátrányos tanulmányi, tudományos, és képzésbeli hatásokat eredményez a magyarországi alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények diákjai, oktatói és kutatói horizontján.

A kilencedik, az EUMSZ 56. cikk sérelmére alapított jogalap

—	A végrehajtási határozat korlátozza azon nem magyarországi uniós polgárok (diákok, oktató, kutatók) jogait, akik magyarországi közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású oktatási intézmények struktúráiban tevékenykednek.

10.

A tizedik, az EUMSZ 67. cikk sérelmére alapított jogalap

—	A végrehajtási határozat a forrásmegvonással ellehetetleníti a közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású intézmények működését, és azok jogi kereteit, azaz közvetve Magyarország önálló (eltérő) jogrendszerét és jogi hagyományait támadja.

11.

A tizenegyedik, az EUMSZ 120. cikk sérelmére alapított jogalap

—	A hátrányosan megkülönböztető és aránytalan intézkedés hatásai nyilvánvaló és indokolatlan versenyhátrányt is eredményeznek a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő felsőoktatási intézményeknek.

12.

A tizenkettedik, az EUMSZ 124. cikk sérelmére alapított jogalap

—	A végrehajtási határozat eltérő címzetti körrel szemben függesztett fel forrásokat, és azokat időközben más intézmények számára osztják ki.

13.

A tizenharmadik, az EUMSZ 165. cikk sérelmére alapított jogalap

—	A végrehajtási határozat nem járul hozzá a minőségi oktatás fejlesztéséhez, azt valójában súlyosan rontja és megnehezíti.

14.

A tizennegyedik, az EUMSZ 179. cikk sérelmére alapított jogalap

—	Az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram forrásainak megvonása nyilvánvalóan gátolja a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabadon áramlását és versenyképességének fejlődését.

15.

A tizenötödik, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 13. cikkének sérelmére alapított jogalap

—	A végrehajtási határozat nyilvánvaló hatása a magyarországi modellváltó felsőoktatási intézmények működésének megváltoztatása.

16.

A tizenhatodik, az EUSZ 2. cikkének sérelmére alapított jogalap

—	A felperes tekintetében nem áll fenn azon összeférhetetlenség, amely a végrehajtási határozat alapjául és indokául szolgál.

17.

A tizenhetedik, a Charta 48. cikkének sérelmére alapított jogalap

—	A végrehajtási határozat úgy szankcionálja közvetlenül a felperest, hogy a szankció indokolásaképp hivatkozott politikai összeférhetetlenség az esetében nem áll fenn, ami az ártatlanság vélelmének súlyos és nyilvánvaló megsértése.

18.

A tizennyolcadik, a Charta 52. cikkének sérelmére alapított jogalap

—	Mivel a politikai összeférhetetlenség tényszerűen nem áll fenn a felperes esetében, a végrehajtási határozat sérti az egyedi elengedhetetlenség és arányosság követelményét.

19.

A tizenkilencedik, a felhatalmazó rendelet (2) sérelmére alapított jogalap

—	A Tanács a végrehajtási határozatot arra tekintet nélkül fogadta el, hogy érdemben és egyedileg vizsgálta volna az annak alapját képező politikai összeférhetetlenség fennálltát.

(1) HL L 325., 2022., 94. o.

(2) Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 433., 2020., 1. o.).

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/34

2023. március 8-án benyújtott kereset – Synapsa Med kontra EUIPO – Gravity Products (Gravity)

(T-125/23. sz. ügy)

(2023/C 173/44)

A keresetlevél nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Synapsa Med sp. z o.o. (Jelcz Laskowice, Lengyelország) (képviselő: G. Kuchta jogtanácsos)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Gravity Products LLC (New York, Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes.

A vitatott védjegy: a „Gravity” európai uniós szóvédjegy – 17 982 729. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2023. január 9-én hozott határozata (R 923/2022-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	változtassa meg az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2023. január 9-i határozatát, és adjon helyt a 2022. április 11-i, a GRAVITY ZTUE-017982729 európai uniós szóvédjegy törléséről és a törlés iránti kérelem elutasításáról szóló határozat elleni fellebbezésnek.

Jogalapok

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 95. cikke (1) bekezdése b) pontjának és az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. cikke (2) bekezdésének, 7. cikke (3) bekezdésének, 16. cikkének és 17. cikke (3) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/35

2023. március 15-én benyújtott kereset – Vintae Luxury Wine Specialists kontra EUIPO – Grande Vitae (vintae)

(T-136/23. sz. ügy)

(2023/C 173/45)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Vintae Luxury Wine Specialists SLU (Logroño, Spanyolország) (képviselők: L. Broschat García és L. Polo Flores ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Grande Vitae GmbH (Delmenhorst, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: vintae európai uniós ábrás védjegy – 5 851 092. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2023. január 16-án hozott határozata (R 2238/2021-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	kötelezze az EUIPO-t, hogy nyilvánítsa érvényesnek a szóban forgó védjegyet a 33. és 35. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében;

—	az EUIPO-t és a beavatkozó felet, a Grande Vitae GmbH-t kötelezze a Törvényszék előtti eljárás valamennyi költségének viselésére, beleértve az első fellebbezési tanács előtti eljárással kapcsolatos költségeket is.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 60. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkének megsértése.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/35

2023. március 23 -án benyújtott kereset – Kirov kontra EUIPO – Pasticceria Cristiani (CRISTIANI)

(T-149/23. sz. ügy)

(2023/C 173/46)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Georgi Kirov (Prága, Cseh Köztársaság) (képviselő(k): J. Matzner ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Pasticceria Cristiani Sas di Sergio Cristiani & C. (Livorno, Olaszország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: CRISTIANI európai uniós ábrás védjegy – 13 498 381. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2023. január 16-án hozott határozata (R 835/2022-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	teljes egészében helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az alperest és a bevatkozó felet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikkének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikkének megsértése.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/36

2023. március 23-án benyújtott kereset – Lengyelország kontra Európai Bizottság

(T-156/23. sz. ügy)

(2023/C 173/47)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselők: B. Majczyna, S. Żyrek, meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Bizottság 2023. január 13-i levelében foglalt határozatát (1), amely a Bíróság elnökhelyettesének 2021. október 21-i végzésével (Bizottság kontra Lengyelország, C-204/21 R, EU:C:2021:878) elrendelt napi kényszerítő bírságokon alapuló követeléseknek a 2022. augusztus 30. és október 28. közötti időszakra vonatkozó beszámítására vonatkozik;

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztására a felperes a (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 101. és 102. cikkének e rendelet 98. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek azáltal történő megsértésére hivatkozik, hogy Bizottság a beszámítással történő beszedési eljárást alkalmazta, noha a 2021. október 27-i végzés a 2021. július 14-i végzés (Bizottság kontra Lengyelország, C-204/21 R, EU:C:2021:593) végrehajtásának időpontjáig tartó időszakra szabott ki napi kényszerítő bírságot, és azok a rendelkezések, amelyek alkalmazásának felfüggesztését a 2021. július 14-i végzés előírta, 2022. július 15-től már nem alkalmazhatóak.

(1) Az Európai Bizottság 2023. január 12-én kelt levele, Ref. ARES(2023)240070.

(2) Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.; helyesbítés: HL 2019. L 60., 36. o.).

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/37

2023. március 24-én benyújtott kereset – Kneipp kontra EUIPO – Patou (Joyful by nature)

(T-157/23. sz. ügy)

(2023/C 173/48)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Kneipp GmbH (Würzburg, Németország) (képviselő: M. Pejman ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Jean Patou (Párizs, Franciaország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: Joyful by nature európai uniós szóvédjegy – 18 159 946. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2023. január 19-én hozott határozata (R 532/2022-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az elutasította a 4., 35. és 44. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában történő lajstromozás iránti kérelmet elutasító határozat ellen a felperes által benyújtott fellebbezést;

—	az EUIPO-t kötelezze a felperesnél a keresettel és a felszólalási eljárással kapcsoltban felmerült költségek viselésére.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértése.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/37

2023. március 24-én benyújtott kereset – VO kontra Bizottság

(T 160/3. sz. ügy)

(2023/C 173/49)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: VO (képviselő: É. Boigelot ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a 2022. május 20-án hozott és ugyanazon a napon az Ares(2022)3814828 [bizalmas] (1) útján közölt határozatot, amelynek értelmében a Bizottság kinevezésre jogosult hatóságként úgy határozott, hogy a felperest az AST2/3 besorolási fokozatból AST1/3 besorolási fokozatba minősíti vissza az e határozatot követő hónap első napján, azaz 2022. június 1-jén kezdődő hatállyal;

—

rendelje el, hogy a Bizottság vagyoni kártérítés címén fizessen meg 533,88 eurót – melynek összege az eljárás során még emelkedhet vagy csökkenhet – amely a vitatott visszaminősítés következtében az AST2/3 besorolási fokozat alapján járó illetmény és előnyök, valamint a vitatott visszaminősítés következtében ténylegesen kapott fizetés és előnyök közötti különbségnek felel meg;

—	rendelje el, hogy a Bizottság nem vagyoni kártérítés és a felperes jóhírnevének megsértése miatti kártérítés címén fizessen meg 10 000 eurót, melynek összege az eljárás során még emelkedhet vagy csökkenhet;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 51. cikkének és az annak végrehajtására hozott belső rendelkezéseknek, többek között a szakmai alkalmatlanság kezelésére vonatkozó eljárásokról szóló, 2019. október 4-i C(2019) 6855 határozatnak és különösen annak 4–7. cikkének, valamint a szakmai standardok fenntartásáról szóló, 2004. április 28-i C(2004) 1597/7 bizottsági határozat helyébe lépő, 2019. október 4-i C(2019) 6855 határozatnak a megsértésén alapul.

A második jogalap azon elv megsértésére vonatkozik, amely szerint az adminisztráció csak jogilag elfogadható, azaz releváns, és nyilvánvaló ténybeli vagy jogi értékelési hibától mentes indokok alapján hozhat határozatot, valamint a helyes és megfelelő indokolásra vonatkozó kötelezettség megsértésére.

3.	A harmadik jogalap először is a gondoskodási kötelezettség, a jogos várakozás és a bizalomvédelem elvének, a megfelelő ügyintézés elvének és az egyenlő bánásmód elvének megsértésén, másodszor pedig hatáskörrel való visszaélésen alapul.

(1) Kitakart bizalmas adatok.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/38

2023. március 25-én benyújtott kereset – Schönegger Käse Alm kontra EUIPO – Jumpseat3D plus Germany (Rebell)

(T-161/23. sz. ügy)

(2023/C 173/50)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Schönegger Käse-Alm GmbH (Prem, Németország) (képviselő: C. Seiler-ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Jumpseat3D plus Germany GmbH (Berlin, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: Rebell európai uniós szóvédjegy – 2810950. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2023. január 13-án hozott határozata (R 295/2022–1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, amennyiben az törli a 2810950. sz. Rebell európai uniós védjegyet a 29. osztályba tartozó: „Tej és tejtermékek, különösen vaj, vajkészítmények, vajkrém, vajolaj, sajt, sajtkészítmények, túró, túródesszertek, tejtermékek, szárított tejtermékek, tej és tejtermékek felhasználásával készült diétás élelmiszerek” vonatkozásában;

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot abban a részében, amelyben a fellebbezési eljárás a költségek viselésére kötelezte;

—	az EUIPO-t és a Jumpseat 3D plus Germany GmbH-t kötelezze a költségek viselésére, a felperes részéről a fellebbezési tanács előtti eljárásban felmerült költségeket is ideértve, amennyiben a másik fél beavatkozik az alperes ellen.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 21. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összefüggésben értelmezett 58. cikke (1) bekezdése a) pontjának és (2) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének második mondatával összefüggésben értelmezett 58. cikke (1) bekezdése a) pontjának és (2) bekezdésének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 19. cikke (1) bekezdésének negyedik mondatával és 10. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 58. cikke (1) bekezdése a) pontjának és (2) bekezdésének megsértése.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/40

2023. március 29-én benyújtott kereset – RT France kontra Tanács

(T-169/23. sz. ügy)

(2023/C 173/53)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: RT France (Boulogne-Billancourt, Franciaország) (képviselő: E. Piwnica ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról szóló, 2023. január 27-i (KKBP) 2023/191 tanácsi határozatot;

—	az Európai Unió Tanácsát kötelezze az összes költség viselésére;

és alkalmazza az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményeket.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperes megsértette a véleménynyilvánításnak az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkében biztosított szabadságát.

2.	A második, arra alapított jogalap, hogy az alperes megsértette a vállalkozásnak az Alapjogi Charta 16. cikke által védett szabadságát.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az alperes megsértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmának az Alapjogi Charta 21. cikkéből eredő elvét.

2023.5.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/41

2023. március 30-án benyújtott kereset – VR kontra Parlament

(T-171/23. sz. ügy)

(2023/C 173/54)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: VR (képviselők: L. Levi és P. Baudoux ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	Nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

következésképpen:

—	semmisítse meg a felperest szerződésének megszüntetéséről értesítő a 2022. június 9-i határozatot, továbbá, amennyiben szükséges, a 2022. június 9-i határozattal szembeni panaszát elutasító 2022. december 20-i határozatot;

—	az alperest kötelezze a felperes kárának megtérítésére;

—	az alperest kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap a határozatot megalapozó indokokkal kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hibán és az arányosság elvének megsértésén alapul.

2.	A második jogalap az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének megsértésén, különösen pedig a meghallgatáshoz való jog, az indokolási kötelezettség, az adminisztráció pártatlanságára vonatkozó követelmény tiszteletben tartásának megsértésén és a gondossági kötelezettség megsértésén alapul.

3.	A harmadik jogalap a gondoskodási kötelezettség megsértésén alapul.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 173

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	66. évfolyam 2023. május 15.

Tartalom		Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2023/C 173/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Bíróság
2023/C 173/02	C-640/20. P. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2023. március 23-i ítélete – PV kontra Európai Bizottság (Fellebbezés – Közszolgálat – Lelki zaklatás – Orvosi szakvélemény – Jogosulatlan távolmaradás – Díjazás – Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata – 11a. cikk – Összeférhetetlenség – 21a. cikk – Nyilvánvalóan jogellenes utasítás – 23. cikk – A jogszabályok és rendőrségi előírások tiszteletben tartása – Fegyelmi eljárás – Beosztásból való eltávolítás – A beosztásból való eltávolítás visszavonása – Új fegyelmi eljárás – Beosztásból való újabb eltávolítás)	2
2023/C 173/03	C-70/21. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2023. március 23-i ítélete – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság (Tagállami kötelezettségszegés – Környezet – 2008/50/EK irányelv – A környezeti levegő minősége – A 13. cikk (1) bekezdése – XI. melléklet – A mikrorészecskékre (PM10) vonatkozó napi határértéknek a Thesszaloniki agglomerációban (EL 0004) történő rendszeres és tartós túllépése – A 23. cikk (1) bekezdése – XV. melléklet – A túllépés lehető legrövidebb időtartama – Megfelelő intézkedések)	2
2023/C 173/04	C-365/21. sz. ügy, Generalstaatsanwaltschaft Bamberg [A ne bis in idem elve alóli kivétel]: A Bíróság (ötödik tanács) 2023. március 23-i ítélete (az Oberlandesgericht Bamberg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – MR elleni büntetőeljárás (Előzetes döntéshozatal – Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény – 54. cikk – A ne bis in idem elve – Az 55. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A ne bis in idem elvének alkalmazása alóli kivétel – A tagállam nemzetbiztonságát vagy hasonló lényeges érdekeit sértő bűncselekmény – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikke – A ne bis in idem elve – Az 52. cikk (1) bekezdése – A ne bis in idem elvének korlátozásai – A ne bis in idem elve alóli kivételről rendelkező nemzeti nyilatkozat összeegyeztethetősége – Bűnszervezet – Vagyon elleni bűncselekmények)	3
2023/C 173/05	C-412/21. sz. ügy, Dual Prod: A Bíróság (negyedik tanács) 2023. március 23-i ítélete (Tribunalul Satu Mare [Románia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Dual Prod SRL kontra Direcţia Generală Regională a Finanţelor Publice Cluj-Napoca – Comisia regională pentru autorizarea operatorilor de produse supuse accizelor armonizate (Előzetes döntéshozatal – Jövedéki adók – 2008/118/EK irányelv – A 16. cikk (1) bekezdése – Jövedéki termékekkel kapcsolatos adóraktári tevékenység végzésére vonatkozó engedély – Egymást követő felfüggesztő intézkedések – Büntető jelleg – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 48. és 50. cikke – Az ártatlanság vélelmének elve – A ne bis in idem elve – Arányosság)	4
2023/C 173/06	C-514/21. és C-515/21. sz. egyesített ügyek, Minister for Justice and Equality és társai [Felfüggesztés megszüntetése]: A Bíróság (negyedik tanács) 2023. március 23-i ítélete (a Court of Appeal [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Az LU (C-514/21), PH (C-515/21) ellen kibocsátott két európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás (Előzetes döntéshozatal – Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés – Európai elfogatóparancs – 2002/584/IB kerethatározat – Tagállamok közötti átadási eljárás – Végrehajtási feltételek – A végrehajtás megtagadásának mérlegelhető okai – A 4a. cikk (1) bekezdése – Szabadságvesztés-büntetés végrehajtása céljából kibocsátott elfogatóparancs – A határozat meghozatalát eredményező tárgyalás fogalma – Terjedelem – Első, felfüggesztett büntetést kiszabó büntetőítélet – Második büntetőítélet – Az érintettnek a tárgyalástól való távolléte – A felfüggesztés visszavonása – Védelemhez való jog – Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről – 6. cikk – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 47. és 48. cikk – Megsértés – Következmények)	5
2023/C 173/07	C-574/21. sz. ügy, 02 Czech Republic: A Bíróság (harmadik tanács) 2023. március 23-i ítélete (a Nejvyšší soud [Cseh Köztársaság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – QT kontra 02 Czech Republic a. s. (Előzetes döntéshozatal – Önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökök – 86/653/EGK irányelv – A 17. cikk (2) bekezdésének a) pontja – Az ügynöki szerződés megszűnése – A kereskedelmi ügynök kártalanításhoz való joga – A nyújtás feltételei – Méltányos kártalanítás – Értékelés – A jutalék, amelytől a kereskedelmi ügynök elesett fogalma – Jövőbeni műveletek utáni jutalék – Új vevők, akiket a kereskedelmi ügynök szerzett – Már meglévő vevők, akikkel a kereskedelmi ügynök az üzlet nagyságrendjét jelentős mértékben növelte – Egyszeri jutalék)	6
2023/C 173/08	C-653/21. sz. ügy, Syndicat Uniclima: A Bíróság (nyolcadik tanács) 2023. március 23-i ítélete (a Conseil d’État [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Syndicat Uniclima kontra Ministre de l'Intérieur (Előzetes döntéshozatal – Belső piac – A gépekre, a feszültség alatt álló elektromos berendezésekre és a nyomástartó berendezésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok harmonizációja – 2006/42/EK irányelv – 2014/35/EU irányelv – 2014/68/EU irányelv – CE-jelölés – A nemzeti szabályozásban az ezen irányelvekben meghatározott alapvető biztonsági követelményeken túlmenő követelmények előírása – Feltételek – A nyilvánosság számára nyitva álló intézményekben a tűz- és pánikveszély elleni védelemre vonatkozó nemzeti szabályozás)	7
2023/C 173/09	C-662/21. sz. ügy, Booky.fi: A Bíróság (tizedik tanács) 2023. március 23-i ítélete (a Korkein hallinto-oikeus [Finnország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – A Booky.fi Oy által indított eljárás (Előzetes döntéshozatal – EUMSZ 34. és EUMSZ 36. cikk – Áruk szabad mozgása – Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés – Audiovizuális programfelvételek – Online értékesítés – A programok korhatár szerinti besorolását és megjelölését előíró tagállami szabályozás – A kiskorúak védelme – Más tagállamban már besorolt és megjelölt felvételek – Arányosság)	7
2023/C 173/10	C-561/22. sz. ügy, Willy Hermann Service: A Bíróság (kilencedik tanács) 2023. március 7-i végzése (a Bundesverwaltungsgericht [Innsbruck, Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Willy Hermann Service GmbH, DI kontra Präsidentin des Landesgerichts Feldkirch (Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – 2013/34/EU irányelv – 30. és 51. cikk – Pénzügyi kimutatások – Szankciók a közzététel elmulasztása esetén – Kényszerítő bírságok polgári bíróság általi kiszabása – Jogerőre emelkedett kényszerítő bírságok behajtására irányuló közigazgatási eljárás – Az említett kényszerítő bírságok közigazgatási bíróság általi felülvizsgálatát kizáró szabályozás – Ítélt dolog – A tényleges érvényesülés elve – Arányosság)	8
2023/C 173/11	C-76/22. sz. ügy: A Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie (Lengyelország) által 2022. február 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – QI kontra Santander Bank Polska S.A.	9
2023/C 173/12	C-552/22. P. sz. ügy: A Törvényszék (második tanács) T-280/22. sz., Asociación de Delineantes de Hacienda kontra Spanyolország ügyben 2022. július 13-án hozott ítélete ellen az Asociación de Delineantes de Hacienda által 2022. augusztus 18-án benyújtott fellebbezés	9
2023/C 173/13	C-552/22. P. sz. ügy: A Törvényszék (hatodik kibővített tanács) T-306/20. sz., Hijos de Moisés Rodríguez González kontra EUIPO – Írország és Ornua (La Irlandesa 1943) ügyben 2022. június 29-én hozott ítélete ellen az Hijos de Moisés Rodríguez González, SA által 2022. szeptember 16-án benyújtott fellebbezés	10
2023/C 173/14	C-732/22. P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-454/21. sz., G-Core Innovations kontra EUIPO – Coretransform (G CORELABS) ügyben 2022. szeptember 28-án hozott ítélete ellen a G-Core Innovations Sàrl által 2022. november 28-án benyújtott fellebbezés	10
2023/C 173/15	C-735/22. P. sz. ügy: A Törvényszék (kilencedik tanács) T-624/21. sz., Primagran kontra EUIPO – Primagaz (prımagran) ügyben 2022. szeptember 22-én hozott ítélete ellen a Primagran sp. z o.o. által 2022. november 29-én benyújtott fellebbezés	10
2023/C 173/16	C-775/22. sz. ügy, Banco Santander: A Tribunal Supremo (Spanyolország) által 2022. december 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M.S.G. és társai kontra Banco Santander, SA	11
2023/C 173/17	C-779/22. sz. ügy, Banco Santander: A Tribunal Supremo (Spanyolország) által 2022. december 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M.C.S. kontra Banco Santander, SA	11
2023/C 173/18	C-794/22. sz. ügy, Banco Santander: A Tribunal Supremo (Spanyolország) által 2022. december 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FSC kontra Banco Santander SA	12
2023/C 173/19	C-28/23. sz. ügy, NFŠ: Az Okresný súd Bratislava III (Szlovákia) által 2023. január 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – NFŠ a.s. kontra Slovenská republika (Szlovák Köztársaság), nevében eljár a Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky	13
2023/C 173/20	C-40/23 P. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített hetedik tanács) T-469/20. sz. Holland Királyság kontra Bizottság ügyben 2022. november 16-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2023. január 26-án benyújtott fellebbezés	14
2023/C 173/21	C-54/23. sz. ügy, Laudamotion és Ryanair: A Bundesgerichtshof (Németország) által 2023. február 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – WY kontra Laudamotion GmbH, Ryanair DAC	15
2023/C 173/22	C-57/23. sz. ügy, Policejní prezidium: A Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) által 2023. február 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – JH kontra Policejní prezidium	15
2023/C 173/23	C-62/23. sz. ügy, Pedro Francisco: A Juzgado Contencioso-Administrativo no 5 de Barcelona (Spanyolország) által 2023. február 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Pedro Francisco kontra Subdelegación del Gobierno en Barcelona	16
2023/C 173/24	C-63/23. sz. ügy, Sagrario: A Juzgado Contencioso-Administrativo no 5 de Barcelona (Spanyolország) által 2023. február 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Sagrario és társai kontra Subdelegación del Gobierno en Barcelona	17
2023/C 173/25	C-65/23. sz. ügy: A Bundesarbeitsgericht (Németország) által 2023. február 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – MK kontra K GmbH	17
2023/C 173/26	C-66/23. sz. ügy: A Symvoulio tis Epikrateias (Görögország) által 2023. február 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Elliniki Ornithologiki Etaireia, Syllogos Diktyo Oikologikon Organoseon Aigaiou, Perivallontikos Syllogos Rethymnou, Politistikos Syllogos Thronos Kleisidiou, KX és társai kontra Ypourgos Esoterikon, Ypourgos Oikonomikon, Ypourgos Anaptyxis kai Ependyseon, Ypourgos Perivallontos kai Energeias, Ypourgos Agrotikis Anaptyxis kai Trofimon	18
2023/C 173/27	C-87/23. sz. ügy, Latvijas Informācijas un komunikācijas tehnoloģijas asociācija: Az Administratīvā apgabaltiesa (Lettország) által 2023. február 15-án/-én/-jén benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Biedrība Latvijas Informācijas un komunikācijas tehnoloģijas asociācija kontra Valsts ieņēmumu dienests	19
2023/C 173/28	C-108/23. sz. ügy, SmartSport Reisen: Az Amtsgericht Groß-Gerau (Németország) által 2023. február 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – PU kontra SmartSport Reisen GmbH	20
2023/C 173/29	C-110/23. P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-126/20. sz. Autoridad Portuaria de Bilbao kontra Bizottság ügyben 2022. december 14-én hozott ítélete ellen az Autoridad Portuaria de Bilbao által 2023. február 22-én benyújtott fellebbezés	21
2023/C 173/30	C-119/23. sz. ügy, Valančius: A Vilniaus apygardos administracinis teismas (Litvánia) által 2023. február 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Virgilijus Valančius kontra Lietuvos Respublikos vyriausybė	22
2023/C 173/31	C-122/23. sz. ügy: A Varhoven administrativen sad (Bulgária) által 2023. március 1-jén benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Direktor na Direktsia Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika Sofia pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite kontra Legafact EOOD	23
2023/C 173/32	C-128/23. sz. ügy, Müller Reisen: Az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) által 2023. március 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Müller Reisen GmbH kontra Stadt Olsberg	23
2023/C 173/33	C-165/23. sz. ügy: 2023. március 17-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Bolgár Köztársaság	24
2023/C 173/34	C-167/23. sz. ügy: 2023. március 17-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság	25
2023/C 173/35	C-172/23. sz. ügy: 2023. március 21-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Írország	25
2023/C 173/36	C-180/23. sz. ügy: 2023. március 21-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság	26
2023/C 173/37	C-181/23. sz. ügy: 2023. március 21-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Máltai Köztársaság	27
2023/C 173/38	C-191/23. sz. ügy: 2023. március 24-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Portugál Köztársaság	27
2023/C 173/39	C-192/23. sz. ügy: 2023. március 24-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Lett Köztársaság	28
2023/C 173/40	C-193/23. sz. ügy: 2023. március 24-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Olasz Köztársaság	29
	Törvényszék
2023/C 173/41	T-100/23. sz. ügy: 2023. február 20-án benyújtott kereset – ABLV Bank kontra EKB	30
2023/C 173/42	T-110/23. sz. ügy: 2023. február 27-én benyújtott kereset – Kargins kontra Bizottság	31
2023/C 173/43	T-115/23. sz. ügy: 2023. március 2-án benyújtott kereset – Debreceni Egyetem kontra Tanács	31
2023/C 173/44	T-125/23. sz. ügy: 2023. március 8-án benyújtott kereset – Synapsa Med kontra EUIPO – Gravity Products (Gravity)	34
2023/C 173/45	T-136/23. sz. ügy: 2023. március 15-én benyújtott kereset – Vintae Luxury Wine Specialists kontra EUIPO – Grande Vitae (vintae)	35
2023/C 173/46	T-149/23. sz. ügy: 2023. március 23 -án benyújtott kereset – Kirov kontra EUIPO – Pasticceria Cristiani (CRISTIANI)	35
2023/C 173/47	T-156/23. sz. ügy: 2023. március 23-án benyújtott kereset – Lengyelország kontra Európai Bizottság	36
2023/C 173/48	T-157/23. sz. ügy: 2023. március 24-én benyújtott kereset – Kneipp kontra EUIPO – Patou (Joyful by nature)	37
2023/C 173/49	T 160/3. sz. ügy: 2023. március 24-én benyújtott kereset – VO kontra Bizottság	37
2023/C 173/50	T-161/23. sz. ügy: 2023. március 25-én benyújtott kereset – Schönegger Käse Alm kontra EUIPO – Jumpseat3D plus Germany (Rebell)	38
2023/C 173/51	T-162/23. sz. ügy: 2023. március 27-én benyújtott kereset – Sengül Ayhan kontra EUIPO – Pegase (Rock Creek)	39
2023/C 173/52	T-166/23. sz. ügy: 2023. március 28-án benyújtott kereset – Dekoback kontra EUIPO – DecoPac (DECOPAC)	40
2023/C 173/53	T-169/23. sz. ügy: 2023. március 29-én benyújtott kereset – RT France kontra Tanács	40
2023/C 173/54	T-171/23. sz. ügy: 2023. március 30-án benyújtott kereset – VR kontra Parlament	41
2023/C 173/55	T-627/18. sz. ügy: A Törvényszék 2023. március 20-i végzése – ZK kontra Bizottság	42
2023/C 173/56	T-16/22. sz. ügy: A Törvényszék 2023. március 17-i végzése – NV kontra EBB	42
2023/C 173/57	T-97/22. sz. ügy: A Törvényszék 2023. március 16-i végzése – Ilunga Luyoyo kontra Tanács	42
2023/C 173/58	T-447/22. sz. ügy: A Törvényszék 2023. március 17-i végzése – NV kontra EBB	42