2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 161/2

P9_TA(2022)0388

E-sport és videójátékok

Az Európai Parlament 2022. november 10-i állásfoglalása az e-sportokról és videójátékokról (2022/2027(INI))

(2023/C 161/01)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. és 165. cikkére, amelyek meghatározzák az Unió hatásköreit és fellépéseit a sport területén,

—	tekintettel a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/818 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak média ágára,

—	tekintettel az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak a sportról szóló fejezetére,

—

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

—	tekintettel a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2020. december 15-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0825),

—	tekintettel a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2020. december 15-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0842),

—	tekintettel „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című, 2020. december 3-i bizottsági közleményre (COM(2020)0784),

—	tekintettel az Európa kulturális helyreállításáról szóló, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel a digitális oktatási politika kialakításáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című, 2021. október 20-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel az „Uniós sportpolitika: értékelés és lehetséges további lépések” című, 2021. november 23-i állásfoglalására (7), különösen az uniós intézményekhez intézett azon kérésére, hogy indítsanak vitát az e-sport jövőjéről és lehetőségeiről, gyűjtsenek adatokat ezen ágazat elemzéséhez, és terjesszenek elő tanulmányt társadalmi és gazdasági hatásairól,

—	tekintettel a fogyasztók – különösen a fiatalok – egyes videó- és számítógépes játékok korcsoport szerinti címkézése révén történő védelméről szóló, 2002. március 1-jei tanácsi állásfoglalásra (8),

—	tekintettel a kulturális és kreatív ágazatok ökoszisztémájára vonatkozó európai stratégia kidolgozásáról szóló, 2022. április 4-i tanácsi következtetésekre (9),

—	tekintettel a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló, 2011. október 27-i bizottsági ajánlásra (10),

—	tekintettel a Bizottság „Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára: a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia” című, 2022. május 11-i közleményére (COM(2022)0212),

—	tekintettel „A művészek helyzetéről és a kulturális helyreállításról az Unióban” című, 2021. október 20-i állásfoglalására (11),

—	tekintettel az Egészségügyi Világszervezet azon határozatára, amelyben a videójáték-szenvedélyt felvette a Betegségek Nemzetközi Osztályozása 11. felülvizsgált listájára (ICD-11),

—	tekintettel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azon döntésére, hogy elindítja a Virtuális Olimpiai Sorozatot (OVS),

—	tekintettel a fenntartható Európa stratégiai erőforrásául szolgáló kulturális örökségről szóló, 2014. május 21-i tanácsi következtetésekre (12),

—	tekintettel az „E-sportok” című tanulmányára (13),

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0244/2022),

mivel a videójáték-ökoszisztéma, amely csak Euróbában több mint 4 900 játékfejlesztő stúdiót és 200 kiadót fogalkoztat (14), és amelynek becsült európai piaci részesedése 2021-ben 23,3 milliárd EUR volt (15), az egész világon vezető kulturális és kreatív iparággá vált, amely jelentős további növekedési, innovációs és kreatív potenciállal rendelkezik, és az egész ágazat számára pozitív változást fog hozni; mivel ez azon kevés kulturális és kreatív iparágak egyike, amely a Covid19-válság során is forgalomnövekedést regisztrált (16);

B.	mivel a videojáték-ökoszisztéma a kulturális és kreatív iparágak szerves része, és számos más kreatív és kulturális iparágat – például a filmgyártást és könyvpiacot – sikeresen inspirált, és azokból ihletet is merített;

C.	mivel a videójáték ágazatokon átívelő médiumnak bizonyult, amely épít a különböző művészeti technikák tapasztalataira, miközben innovatív technológiákkal ötvözi azokat;

D.	mivel az Európai Unió Bírósága elismerte, hogy a videojátékok egyedi és kreatív értékkel bíró összetett kreatív alkotások, amelyeket mind a számítógépi programok jogi védelméről szóló 2009/24/EK irányelv (17), mind a szerzői jogról szóló 2001/29/EK irányelv (18) véd;

mivel az európai videojáték-streaming szolgáltatások, e-sportklubok és e-sportversenyek sikere azt mutatja, hogy az európai polgárok fiatalabb generációi aktívan részt kívánnak venni a videojátékok által vezérelt új kreatív gazdaságban; mivel a nemzeti, regionális és globális e-sportversenyek a kulturális cserék előmozdítását, valamint az európai kultúra és értékek előmozdítását szolgáló eseményeknek tekinthetők;

mivel a videójáték-ágazat 2020-ban mintegy 98 000 embert foglalkoztatott Európában (19), akiknek a becslések szerint csak 20 %-a nő (20); mivel az e-sportok területén jelentős egyensúlyhiány tapasztalható a nemek között; mivel stratégiai prioritásként kell kezelni, hogy több nő próbálja ki magát a videójátékok és e-sportok területén;

G.	mivel az európaiak fele saját bevallása szerint játszik videójátékokat, a játékosok csaknem fele nő, és átlagos életkoruk Európában 31,3 év; mivel az EU-ban a 6–24 év közötti fiatalok több mint 70 %-a játszik videójátékokat, bár a játékosok többsége 18 év feletti (21);

mivel a videójáték-ágazat az írással, tervezéssel, művészi alkotással, digitális fejlesztéssel, kiadással, forgalmazással és lokalizációval kapcsolatos készségek és know-how széles skáláját egyesíti; mivel a videójáték elsősorban szellemi tulajdonnal érintett alkotás, amelyen az értéklánc alapul; mivel a szellemitulajdon-jogok tulajdonjogának és ellenőrzésének kérdése növeli az ökoszisztéma jogi struktúrájának összetettségét, és új jogi kihívásokat teremt a streamerek, a fejlesztők, a kiadók és a tartalomtulajdonos harmadik felek számára;

I.	mivel az európai videójáték-ágazat főként kis- és középvállalkozásokból (kkv-k) áll, melyek létfontosságúak az európai gazdaság, különösen a kulturális és kreatív iparágak számára;

J.	mivel a videójáték- és az e-sport-ökoszisztémára nagy hatást gyakorol a kutatás, a technológiai és kreatív innováció, és azokat folyamatosan meg kell újítani; mivel az ágazat innovatív értékét is el kell ismerni, csakúgy, mint kulturális hozzáadott értékét;

K.	mivel ezen ökoszisztémák harmonizált adatok, meghatározások és jogi keretek híján még nem tudják teljes mértékben kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket;

mivel a videójáték-ökoszisztéma a legtöbbször magántulajdonú, de élvezi a nemzeti és uniós szintű intézkedések és ösztönzők előnyeit; mivel ez a támogatás olykor közvetlen és célirányos, mint a Kreatív Európa program esetében, máskor pedig a kutatásra és innovációra irányuló általános támogatás részeként valósul meg, például a Horizont Európa program esetében; mivel a videójátékokat támogató közpolitikákat gyakran az audiovizuális területbe építik be;

mivel a videójátékok és az e-sport ágazata mindenekelőtt egy nagymértékben nemzetközi, az áruk és szolgáltatások mozgása elé kevés akadályt gördítő piacra épül; mivel a legújabb hardverekhez és szoftverekhez való hozzáférés kritikus fontosságú az európai videójáték- és e-sport-ökoszisztémák dinamizmusa és versenyképessége szempontjából;

mivel bár az EU a videójáték-ökoszisztéma egyik fő szereplője, az iparágat nagyrészt Unión kívüli szereplők uralják; mivel a piac számos különböző szereplőt foglalkoztat az értéklánc mentén, amelyeket főként nem uniós platformokon keresztül működtetnek, amelyek ugyanakkor közvetítőként vesznek részt az európai játékok világszerte történő forgalmazásában;

O.	mivel a videójátékok és az e-sport olyan fejlett technológiákat használnak, mint a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság, és ösztönözték alternatív virtuális terek, például metaverzumok létrehozását;

mivel az e-sportok olyan versenyek, amelyek keretében magánszemélyek vagy csapatok – jellemzően nézők előtt – személyes jelenlét mellett vagy online videójátékokat játszanak szórakoztatás, illetve díjak vagy pénzdíjak megszerzése céljából; mivel a fogalommeghatározás magában foglal egy emberi összetevőt (a játékosok), egy digitális összetevőt (maguk a játékok) és egy kompetitív összetevőt; mivel az e-sport nemcsak a videójáték-ágazat részének tekinthető, hanem a kulturális és médiaágazat részének is;

Q.	mivel az e-sport még mindig viszonylag új jelenség, amely valószínűleg jelentős fejlődés előtt áll, és átformálhat más ágazatokat uniós és nemzeti szinten, és amely a különböző tagállamokban eltérő módon fejlődik;

mivel az e-sportok abban különböznek a sportoktól, hogy definíciójukból eredően digitálisak; mivel az e-sport alakításában alapvetően a magánszervezetek játszanak főszerepet, a szellemitulajdon-jogokkal a játék kiadója rendelkezik, míg a versenyjogok vagy a játék kiadóját illetik meg, vagy azokról eseti alapon szerződésben rendelkeznek;

mivel az e-sport olyan, növekvő népszerűségű szórakoztató tevékenység, amelyre egyszerre jellemző, hogy egyéni videójátékos-bázisa jelentős, de a hivatásos játékosok és csapatok száma csekély; mivel az e-sportok űzése amatőr szinten kezdődik, de a csapatok és egyéni játékosok azokat félprofesszionális vagy professzionális szinten is gyakorolhatják;

mivel a videójátékok és az e-sportok nagy lehetőségeket rejtenek magukban az uniós oktatási politikák és az egész életen át tartó tanulás terén; mivel a videójátékok osztálytermi használata gyakran arra ösztönzi a diákokat, hogy a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok, a művészetek és a matematika (STEAM) területén válasszanak pályát, és az e-sport hozzájárulhat számos, a digitális társadalomban elengedhetetlen készség fejlesztéséhez; mivel a videójátékok és e-sportok széles körben hozzáférhetők, és felhasználhatók az inkluzivitás és a sokszínűség növelésére a tanulási környezetben, például az osztályteremben és az egész életen át tartó tanulás során;

mivel a videójátékok képesek közelebb hozni az iskolai környezetet a tanulók mindennapi valóságához, amelyben a videójátékok gyakran kiemelkedő helyet foglalnak el; mivel vannak arra utaló jelek, hogy azok az általános iskolai tanárok, akik videójátékokat használtak az osztályteremben, egyes esetekben jelentős javulást figyeltek meg számos kulcsfontosságú készség, például a problémamegoldó és elemző, szociális és szellemi készségek, a térérzékelés és a csapatmunka, valamint a koncentráció terén; mivel az e-sportok is beépíthetők az oktatásba, és hozzájárulhatnak a digitális kompetenciák és készségek megszerzéséhez;

mivel a videójátékokkal játszók közül sokan a szellemi, mentális, társadalmi és fizikai fejlődésük legfontosabb időszakában járó fiatalok; mivel a Covid19-világjárvány jelentette kihívások – például a testmozgás visszaesése, a fokozott szorongás vagy a mentális problémák más típusai – hatással voltak ezekre a fiatalokra; mivel azonban a videójátékok és e-sportok kiemelten jó hatással lehetnek számos játékos mentális egészségi állapotára, és képesek a pozitív értékek terjesztésére, amit különösen a fiatalabb közönség körében kellene kihasználni;

mivel a videojáték-ágazat egyre több munkalehetőséget kínál számos kulturális alkotó számára; mivel számos kreatív ágazathoz hasonlóan a videójáték-ágazatban dolgozó munkavállalók is olykor különösen magas munkatehernek vannak kitéve, főleg az egyes játékok megjelenését megelőzően („crunch”), amelyet csak – gyakran fizetetlen – túlórákkal tudnak teljesíteni; mivel ezek a körülmények károsak lehetnek a munkavállalókra nézve;

mivel az e-sportok és a videójátékok ugyanakkor kihívásokat is támasztanak az európai társadalom elé a digitális szférában; mivel e kihívások között említhető a csalás, a környezeti fenntarthatóságra gyakorolt káros hatások, az olyan online funkciók, amelyekkel online – különösen a női játékosokkal szembeni – erőszak vagy zaklatás céljából visszaélhetnek, valamint a dezinformáció;

mivel egyes videójátékok esetében gyakori a videójátékok monetizálása, amely megvalósulhat mikrotranzakciókon, játékvalutákon és játékon belüli véletlen tartalmakat rejtő loot boxokon (virtuális kincsesládákon) keresztül; mivel a loot boxok tartalmához olykor valós pénzben történő fizetés útján is hozzá lehet férni; mivel az agresszív tervezés – nem szándékos vagy kontrollálatlan vásárlások révén – káros pénzügyi következményekkel járhat a játékosokra, különösen a kiskorúakra vagy a legkiszolgáltatottabbakra nézve; mivel egyes esetekben a loot boxok egyfajta „fizess, hogy nyerj” (pay-to-win) mechanizmusnak tekinthetők; mivel a szilárd fogyasztóvédelem biztosítása érdekében egységes uniós megközelítésre van szükség;

Videójátékok és e-sportok: kihívások, lehetőségek és európai stratégia

felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy hivatalosan ismerjék el a videójáték-ökoszisztéma mint jelentős, nagy további növekedési és innovációs potenciállal rendelkező kulturális és kreatív ágazat értékét; felszólít egy koherens, hosszú távú európai videójáték-stratégia kidolgozására, amely méltányosan és megfelelően szolgálja valamennyi érintett szereplő javát, ugyanakkor figyelembe veszi az e-sportokat és a jelenlegi importfüggőséget, és épít a meglévő nemzeti stratégiákra az ezen ágazatokban érdekelt uniós szereplők és uniós induló vállalkozások támogatása érdekében;

hangsúlyozza, hogy az új videójáték-stratégiával kapcsolatos munkája során a Bizottságnak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűről szóló közleményében foglalt célokra kell építenie annak érdekében, hogy javítsa a tehetségekhez és a finanszírozáshoz való hozzáférést, kezelje a digitális készségek hiányát, és biztosítsa a megbízható infrastruktúrát és konnektivitást, továbbá az érdekelt felek e folyamatba való bevonását; rámutat arra, hogy a stratégiának figyelembe kell vennie a jövőbeli kihívásokat és az ágazat fejlődésének sebességét is;

úgy véli, hogy egy valóban integrált európai videójáték-ágazat létrehozásához növelni kell az európai szereplők által létrehozott produkciók és koprodukciók számát; üdvözli, hogy a Kreatív Európa és a Horizont Európa program célzott, európai hozzáadott értékkel bíró ajánlattételi felhívások révén finanszírozást nyújt az európai videójáték-ágazat számára, ideértve a kutatást és fejlesztést is; sajnálatát fejezi ki azonban az eddig lekötött finanszírozás alacsony összege miatt, továbbá amiatt, hogy a jogosultsági feltételek nem mindig igazodnak az ágazati igényekhez, különösen a kkv-k esetében; e tekintetben nagyobb támogatásra és beruházásra szólít fel a kutatás-fejlesztés (K+F) és a képzés terén annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban maximalizálják a játékkészítési lehetőségeket, és ösztönözzék az európai tehetségek fejlesztését és megtartását; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa azokat a köz- és magánkezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak egy versenyképesebb európai videójáték-környezet kialakításához;

hangsúlyozza, hogy az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályokkal, például az általános csoportmentességi rendelettel ösztönözni kell és elő kell segíteni a helyi – többek között kkv-k által végzett – videójáték-fejlesztést célzó nemzeti ösztönzők és támogatás nyújtását;

hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani és támogatni kell az Európában létrehozott videójátékok nemzetközi kereskedelmét és forgalmazását; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy térképezze fel és határozza meg az európai videójáték-ágazatot, és vegye fontolóra egy európai videójáték-címke létrehozását, valamint további nemzeti és európai szintű kezdeményezések előmozdítását az Európában létrehozott videójátékok fellelhetőségének javítása és terjesztésük és elismerésük ösztönzése érdekében, többek között globális szinten is;

hangsúlyozza, hogy egy olyan többnyelvű piacon, mint az Európai Unióé, a lokalizációs folyamat nagy fontosságot képvisel egy játék sikeres terjesztése és a nyelvi sokszínűség előmozdítása szempontjából; úgy véli, hogy e területen helyénvaló lenne az Európai Unió határozott támogatása;

hangsúlyozza, hogy az európai videojáték- és e-sport-ágazatra vonatkozó harmonizált és megbízható ágazati adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy tényeken alapuló értékeléseket és ajánlásokat lehessen készíteni, többek között a sokszínűségre és az inkluzivitásra vonatkozóan; felhívja a Bizottságot, hogy hozza létre a Videójátékok Európai Megfigyelőközpontját, amely harmonizált adatokkal, értékelésekkel és konkrét ajánlásokkal látja el és támogatja a döntéshozókat és az érdekelt feleket az ágazat fejlesztése érdekében; úgy véli, hogy a Videójátékok Európai Megfigyelőközpontját olyan tudáshálózatként kell hasznosítani, amelynek célja az ágazat nagyobb fokú integrációját előmozdító párbeszéd támogatása;

felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az Európai Unión belül folyó gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozási rendszerében (NACE) szereplő vonatkozó kódok felülvizsgálatára annak érdekében, hogy felülvizsgálja, egyértelművé és észszerűvé tegye a fejlesztői és kiadói tevékenység és az e-sporttal kapcsolatos tevékenységek e rendszerben való szerepeltetését, ezáltal kezelve az ágazat előtt álló kihívásokat, és orvosolva a jelenlegi statisztikai osztályozás hiányosságait;

hangsúlyozza, hogy a szellemitulajdon-jogok központi szerepet játszanak a videójátékok piacán, és kulcsfontosságúak a növekedés és a beruházások szempontjából; hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni a videójátékok szellemi tulajdonára vonatkozó európai stratégiát, felhasználva mind az új és eredeti szellemi tulajdon létrehozását, mind pedig a meglévő európai alkotások és szellemi tulajdon előmozdítását; hangsúlyozza, hogy megfelelően védeni kell a játékfejlesztők és művészek szellemitulajdon-jogainak határokon átnyúló érvényesítését, és méltányos díjazást kell biztosítani;

10.

üdvözli a kulturális és kreatív ipari ökoszisztémára vonatkozó európai stratégiáról szóló tanácsi álláspontot, különös tekintettel stratégiai kulturális értékeink meghatározására, védelmére és előmozdítására; kijelenti, hogy kész előrelépni ebben a kérdésben, különös tekintettel az európai videójáték-stúdiókra és katalógusokra; úgy véli, hogy további európai beruházásokat kell az ágazatba irányítani, és hogy az InvestEU és a Media Invest segíthet az ágazat finanszírozási igényeinek kielégítésében;

11.

üdvözli az Európai Parlament által kezdeményezett, „Az európai videójáték-társadalom értékének megértése” elnevezésű kísérleti projektet, amelynek célja, hogy jobban fel tudjuk mérni a videójáték-ágazat értékét, valamint annak számos szakpolitikai területre és az egész társadalomra gyakorolt hatását; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa ezt a munkát a videójátékokkal és e-sportokkal kapcsolatos interdiszciplináris kutatás előmozdítása révén, tegyen közzé egy e témával foglalkozó közleményt, és szükség esetén javasoljon megfelelő intézkedéseket, szem előtt tartva a fiatal játékosok, különösen a kiskorúak védelmének szükségességét;

12.

elismeri, hogy meg kell védeni az e-sportokat az eredmények tiltott befolyásolásával, valamint az illegális szerencsejátékokkal és teljesítménynöveléssel kapcsolatos problémáktól, ideértve a doppingot is; hangsúlyozza, hogy a hivatásos videójátékosok körében meg kell előzni a doppingot és a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolását, fel kell hívni a figyelmet ezek veszélyeire, és meg kell védeni a versenyek tisztaságát;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy tárja fel a videójáték-ágazat és saját innovációs stratégiája közötti szinergiákat, különösen a metaverzum kutatásával összefüggésben, figyelembe véve az adatvédelmet és a kiberbiztonsági kihívásokat, és anélkül, hogy szem elől tévesztené az e-sport jelenségét;

14.

kiemeli, hogy széles közönségük és digitális komponensük miatt a videójátékok és az e-sportok jelentős társadalmi és kulturális potenciállal rendelkeznek a különböző életkorú, nemű és hátterű európaiak, köztük az idősek és a fogyatékossággal élő személyek összekapcsolására; elismeri a videójáték-ágazat arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban javítsa termékei hozzáférhetőségét; úgy véli azonban, hogy ennek a folyamatnak folytatódnia kell;

15.

kiemeli a platformokon átnyúló online játékok előnyeit mind a felhasználói élmény szempontjából – azáltal, hogy lehetővé teszi a játékosok számára a különböző platformok közötti könnyű interakciót –, mind pedig a játékfejlesztők szempontjából, és felszólítja a videójáték-ágazatot, hogy tegyen meg mindent az ilyen struktúra lehető legteljesebb kihasználása érdekében;

16.

hangsúlyozza, hogy a videójátékokban és az e-sportokban jelentős lehetőségek rejlenek arra, hogy immerzív élmények révén népszerűsítsék az európai történelmet, identitást, örökséget, értékeket és sokszínűséget; úgy véli, hogy ezen adottságaik révén az EU „puha hatalmi” eszköztárának részévé válhatnak;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy indítson kezdeményezéseket az olyan európai videójátékok népszerűsítésére, amelyek bemutatják az európai értékeket, történelmet és sokszínűséget, ugyanakkor az ágazat know-how-ját is, miközben oktatják az embereket és felhívják a figyelmet a videójátékok előnyeire a készségek és az általános ismeretek fejlesztése szempontjából; úgy véli, hogy ezek a kezdeményezések egy Európai Videójáték-akadémia létrehozásához vezethetnek;

18.

hangsúlyozza, hogy a videójátékok az európai kulturális örökség szerves részét képezik, ezért megőrzésre és népszerűsítésre méltók; javasolja, hogy az ágazattal együttműködésben nyújtsanak támogatást a kulturális szempontból legjelentősebb európai videójátékok megőrzését és a jövőbeli használhatóságuk biztosítását célzó archívum létrehozásához; kiemeli, hogy ennek során a meglévő projektekre kellene építeni, például a számítógépes játékok nemzetközi gyűjteményére (ICS) és a szerte az EU-ban található számos videójáték-múzeumra;

19.

kitart amellett, hogy a videójátékok és az e-sportok értékes oktatási eszközök lehetnek a tanulók tantervbe való aktív bevonásához, valamint a digitális jártasság, a humán készségek és a kreatív gondolkodás fejlesztéséhez; úgy véli, hogy a videójátékok iskolai használatával párhuzamosan a tanároknak képzést kell nyújtani arról, hogyan tudják azokat legjobban használni a tanítás során; kiemeli, hogy a tanárokat szorosan be kell vonni a videójátékok oktatási célú használatával kapcsolatos döntéshozatalba; hangsúlyozza, hogy ehhez jobb felszerelésre és internetkapcsolatra lesz szükség az iskolákban;

20.

hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás fontosságát, és hangsúlyozza, hogy a tanárokat megfelelően ki kell képezni az ikt- és számítástechnikai készségek tanítására; kiemeli, hogy az ikt és a játékok oktatásba való sikeres integrálásához elengedhetetlen a tanárok munkaidőben történő továbbképzése;

21.

emlékeztet a videójáték-szakmáknak szentelt európai képzések fontosságára, beleértve azok kreatív, technikai, jogi és gazdasági vonatkozásainak oktatását is; hangsúlyozza, hogy vezető oktatási programokat kell kidolgozni Európában, többek között a közintézményekben és az egyetemeken, áthidalva a meglévő európai tantervek és a videójáték-szakmákhoz szükséges ismeretek és készségek közötti szakadékot, valamint proaktív politikát folytatva a nemek közötti egyenlőség és az inkluzivitás előmozdítására az ágazatban;

22.

üdvözli a Pan European Game Information (PEGI) és hasonló szervezetek által végzett munkát, amelynek célja a videójátékosok és a szülők tájékoztatása a videójátékok tartalmáról, valamint a kiskorúak védelme a potenciálisan nem megfelelő tartalmakkal szemben; ösztönzi az ágazatot, a korhatár-besorolást végző szervezeteket és a fogyasztói szervezeteket, hogy folytassák az ilyen rendszerekkel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányokat; emlékeztet a szülők kulcsfontosságú szerepére a tekintetben, hogy a rendelkezésükre álló eszközök, például szülői felügyeleti funkciók segítségével biztosítsák, hogy a gyermekek biztonságosan játsszanak videójátékokat; hangsúlyozza a – különösen a köz- és magánszféra közötti partnerségeken keresztül megvalósuló – figyelemfelkeltő kampányok fontos szerepét a szülők és az iskolák felvilágosításában és tájékoztatásában, többek között a videójátékok megfelelő használatával kapcsolatban;

23.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a videójáték-ágazatot ismerjék el az új kreatív tehetségek felfedezése és fejlesztése, valamint a kulturális alkotók és más szakemberek továbbképzéséhez és átképzéséhez való hozzájárulás szempontjából fontos ágazatként, különösen a digitális átállással összefüggésben, mivel az európai videójáték-ágazat jelenleg krónikus tehetséghiánnyal küzd;

24.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel közösen javítsák a videójátékok fejlesztésében részt vevő valamennyi szereplő munkakörülményeit, biztosítanak tisztességes szerződéseket, továbbá biztosítsák a munkavállalói jogokra, a tisztességes és egyenlő bérezésre, valamint a fizikai és mentális egészségre és a munkahelyi biztonságra vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályoknak való megfelelést; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy rendszeresen érkeznek beszámolók úgynevezett „crunch” típusú munkavégzésről és fizetetlen túlórákról, és hangsúlyozza, hogy a videójáték-fejlesztők és -terjesztők felelősek annak biztosításáért, hogy munkavállalóik egészséges és tisztességes munkakörülmények között dolgozhassanak;

25.

úgy véli, hogy bár történtek erőfeszítések az irányba, hogy a videójátékokban a nőket pontosan, egyenlően és ne sztereotip módon ábrázolják, további munkára van szükség, és ezzel párhuzamosan az értéklánc valamennyi pozíciójában jobb eredményeket kell elérni a nők egyenjogúsága, valamint előrelépést a szexuális bántalmazás és megkülönböztetés elleni küzdelem terén;

26.

üdvözli az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló bizottsági iránymutatásokat; hangsúlyozza, hogy a loot boxok kérdésében – többek között a nyerési esélyeket illetően – nagyobb átláthatóságra és harmonizált európai megközelítésre van szükség; hangsúlyozza, hogy amikor egy játékban loot boxok szerepelnek, azok szerepét teljes mértékben egyértelművé és átláthatóvá kell tenni a játékosok, különösen a kiskorúak és szüleik számára a kockázatos magatartásformák megelőzése érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy adott esetben mérlegeljék jogalkotási intézkedések meghozatalát a játékon belüli monetizáció jelenségeivel kapcsolatos kérdések – például a szerencsén alapuló játékelemek és a „pay-to-win” rendszerek – kezelése érdekében, figyelembe véve az agresszív tervezésnek leginkább kitett játékosok, például a kiskorúak védelmének valamennyi lehetséges eszközét;

27.

hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos a kulturális és kreatív iparágakra vonatkozó valamennyi uniós jogszabály időben történő és teljes körű végrehajtása;

E-sportok: fair videójáték-versenyek európai keretek között

28.

úgy véli, hogy az e-sport és a sport különböző ágazatok, nem utolsósorban azért, mert a videójáték-versenyekhez vagy e-sportokhoz használt videójátékokat digitális környezetben játsszák, és azok olyan magánszervezetek tulajdonát képezik, amelyek a videójátékok felett teljes körű jogi ellenőrzést, valamint kizárólagos és korlátlan jogokat élveznek; úgy véli azonban, hogy a két ágazat kiegészítheti egymást és tanulhat egymástól, és előmozdíthatnak hasonló pozitív értékeket és készségeket, például a fair play-t, a megkülönböztetésmentességet, a csapatmunkát, a vezetést, a szolidaritást, a tisztességességet, a rasszizmus elleni küzdelmet, a társadalmi befogadást és a nemek közötti egyenlőséget;

29.

úgy véli, hogy az e-sporttal kapcsolatos kihívásokat – annak határok nélküli jellege miatt – az Európai Unió szintjén lehet megfelelően kezelni; ösztönzi az e-sportban érdekelt szereplők európai feltérképezését helyi, regionális és nemzeti szinten, mivel ez lehetővé tenné az európaiak számára, hogy kapcsolatba lépjenek a hozzájuk közeli ilyen körökkel, megkönnyítené a versenyek szervezését, és ösztönözné az amatőr e-sportot; hangsúlyozza, hogy a feltérképezés segítheti az e-sportokkal kapcsolatos ismeretterjesztést és azok népszerűsítését is;

30.

felhívja a Bizottságot, hogy a kiadókkal, csapatszervezetekkel, klubokkal és versenyszervezőkkel partnerségben dolgozzon ki chartát az európai értékek e-sportversenyeken való előmozdítására; üdvözli ezzel összefüggésben az olyan eszközök használatát, mint az e-sportokkal kapcsolatos szerepvállalás ágazati vezérelvei és az e-sportokra vonatkozó nemzeti magatartási kódexek, melyek célja az olyan e-sportok előmozdítása, amelyek szórakoztatóak, tisztességesek, és világszerte örömöt nyújtanak játékosoknak és szervezőknek egyaránt egy nyílt és inkluzív környezetben;

31.

kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a hivatásos e-sportolók státuszára vonatkozó koherens és átfogó iránymutatások létrehozásának lehetőségét;

32.

felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a schengeni kulturális és sportvízumok mintájára fontolják meg egy speciális vízum létrehozását az e-sportban részt vevő személyek részére, amelyre az e-sportversenyek lebonyolításában és az azokon való részvételben érintett valamennyi személy jogosult, és mérlegeljék olyan vízumeljárások bevezetését, melyek megkönnyítik a videójáték-ágazatban dolgozók EU-ba való belépését;

33.

figyelmeztet arra, hogy a videójátékok túl intenzív használata ritka esetekben függőséghez és toxikus magatartáshoz vezethet, amint azt az Egészségügyi Világszervezet is elismeri; hangsúlyozza, hogy az e-sportolóknál a munka és a magánélet szétválasztásának hiánya a testmozgás elmaradásához és a stressz túlzott növekedéséhez vezethet, és hogy a hivatásos e-sportolók pályafutása gyakran rövid, ami problémákat vet fel a karrierváltás tekintetében; úgy véli, hogy az EU-nak felelős megközelítést kell alkalmaznia a videójátékokkal és az e-sportokkal kapcsolatban azáltal, hogy azokat egy olyan egészséges életmód részeként népszerűsíti, amely magában foglalja többek között a testmozgást, a személyes társadalmi érintkezést és a kulturális szerepvállalást;

34.

elismeri, hogy a sportvideójátékok és a virtuális sportok újszerű lehetőségeket kínálnak a szurkolók mozgósítására és a fiatalok fizikai tevékenységekben való részvételének növelésére; ösztönzi a videójáték- és a sportágazat valamennyi érintett szereplője közötti partnerségek kialakítását olyan új projektek létrehozása érdekében, amelyek hozzáadott értéket teremtenek a játékosok és a közönség számára;

35.

hangsúlyozza, hogy a videójátékok és az e-sportok kettős szerepet játszanak a zöld átállásban, egyrészt olyan iparágként, amelynek környezetbarátabbá kell válnia, másrészt olyan közvetítő közegként, amely a videójátékosok körében felhívja a figyelmet az éghajlati és környezeti problémákra; üdvözli a videójáték-ágazat által a környezet védelme, valamint eszközei és szolgáltatásai energiahatékonyságának javítása érdekében tett kezdeményezéseket; ezzel összefüggésben nagyobb erőfeszítésekre szólít fel az e-sportokhoz kapcsolódó szolgáltatások energiahatékonyságának javítása és környezeti hatásának csökkentése érdekében;

36.

kiemeli, hogy a videójátékok használata felfogható olyan társadalmi tevékenységként, amely révén a felhasználók ismeretségeket köthetnek és időt tölthetnek együtt; hangsúlyozza, hogy az e-sportokkal és videójátékokkal kapcsolatos megbélyegzés még mindig széles körben elterjedt a társadalomban, és ezzel foglalkozni kell;

37.

kiemeli, hogy a városok és régiók fontos szerepet játszhatnak abban, hogy biztosítják az e-sportrendezvények fogadására alkalmas infrastruktúrát vagy mindenki számára megkönnyítik a videójátékokhoz való hozzáférést; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a nyilvános terek, például a könyvtárak fontos szerepet játszhatnak a videójáték-kultúra előmozdításában és a videójátékokhoz és eszközökhöz való hozzáférés mindenki számára történő biztosításában, a társadalmi-gazdasági körülményektől függetlenül, az uniós szerzői joggal összhangban; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő finanszírozást a nyilvános terek, például a könyvtárak számára, hogy felkészülhessenek e szerep betöltésére;

o o

38.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 189., 2021.5.28., 34. o.

(2) HL L 189., 2021.5.28., 1. o.

(3) HL L 303., 2018.11.28., 69. o.

(4) HL C 385., 2021.9.22., 152. o.

(5) HL C 494., 2021.12.8., 2. o.

(6) HL C 184., 2022.5.5., 71. o.

(7) HL C 224., 2022.6.8., 2. o.

(8) HL C 65., 2002.3.14., 2. o.

(9) HL C 160., 2022.4.13., 13. o.

(10) HL L 283., 2011.10.29., 39. o.

(11) HL C 184., 2022.5.5., 88. o.

(12) HL C 183., 2014.6.14., 36. o.

(13) Scholz, T. M. és Nothelfer, N. (2022), Kutatás a CULT bizottság számára – E-sportok, Európai Parlament, Strukturális és Kohéziós Politikák Tematikus Főosztálya, Brüsszel.

(14) EY, Rebuilding Europe: The cultural and creative economy before and after the COVID-19 crisis (Európa újjáépítése: A kulturális és kreatív gazdaság a Covid19-válság előtt és után), 2021. január.

(15) ISFE, Europe’s Video Games Industry, ISFE-EGDF Key Facts (Az európai videójáték-ágazat. Főbb adatok), 2021.

(16) EY, Rebuilding Europe: The cultural and creative economy before and after the COVID-19 crisis (Európa újjáépítése: A kulturális és kreatív gazdaság a Covid19-válság előtt és után), 2021. január.

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről (HL L 111., 2009.5.5., 16. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(19) ISFE, Europe’s Video Games Industry, ISFE-EGDF Key Facts (Az európai videójáték-ágazat. Főbb adatok), 2021.

(20) Ugyanott.

(21) Ugyanott.

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 161/10

P9_TA(2022)0389

Faji igazságosság, megkülönböztetésmentesség és rasszizmus elleni küzdelem az EU-ban

Az Európai Parlament 2022. november 10-i állásfoglalása a faji igazságosság, a megkülönböztetésmentesség és az antirasszizmus EU-n belüli helyzetéről (2022/2005(INI))

(2023/C 161/02)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és az Európai Unió Alapjogi Chartájára (továbbiakban: a Charta),

—	tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre (1) (a faji egyenlőségről szóló irányelv),

—	tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre (2) (a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv),

—	tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra (3),

—	tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4) (az áldozatok jogairól szóló irányelv),

—	tekintettel a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/692 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—	tekintettel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós munkacsoport 2016. júniusi létrehozására,

—

tekintettel a megkülönböztetésmentességgel, egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó magas szintű bizottsági munkacsoportnak az egyenlőségre vonatkozó adatokkal foglalkozó alcsoportja által 2018-ban kidolgozott és 2021-ben közzétett, az egyenlőségre vonatkozó adatok gyűjtésének és felhasználásának javításáról szóló iránymutatásokra,

—	tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra” (a rasszizmus elleni uniós cselekvési terv) című, 2020. szeptember 18-i bizottsági közleményre (COM(2020)0565),

—	tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer” című, 2020. október 7-i bizottsági közleményre (COM(2020)0620),

—	tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)” című, 2020. november 12-i bizottsági közleményre (COM(2020)0698),

—

tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)” című, 2021. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2021)0101), valamint az EU és az összes uniós tagállam által megerősített, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

—	tekintettel a szociális jogok európai pillérére, többek között az esélyegyenlőség harmadik elvére, valamint a „Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására” című, 2021. március 4-i bizottsági közleményre (COM(2021)0102),

—	tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című, 2020. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0152),

—	tekintettel a Tanács romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló, 2021. március 12-i ajánlására (6),

—

tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelv (a faji egyenlőségről szóló irányelv) és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv (a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv) alkalmazásáról szóló, 2021. március 19-i bizottsági jelentésre (COM(2021)0139),

—	tekintettel az esélyegyenlőségi szervekről, valamint az esélyegyenlőségi szervekre vonatkozó előírásokról szóló bizottsági ajánlások végrehajtásáról szóló, 2021. március 19-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0063),

—	tekintettel „Az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó európai uniós stratégia (2021–2030)” című, 2021. október 5-i bizottsági közleményre (COM(2021)0615),

—	tekintettel a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló, 2022. március 4-i tanácsi következtetésekre,

—	tekintettel a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni nemzeti cselekvési tervekre vonatkozó, 2022. márciusi bizottsági közös irányadó elvekre,

—	tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, különösen az ahhoz csatolt, a megkülönböztetés tilalmáról szóló 12. jegyzőkönyvre,

—

tekintettel a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) által elfogadott általános politikai ajánlásokra, különösen a muzulmánokkal szembeni rasszizmus és hátrányos megkülönböztetés megelőzéséről az leküzdéséről szóló (felülvizsgált) 5. általános politikai ajánlására és az antiszemitizmus megelőzéséről és leküzdéséről szóló (felülvizsgált) 9. általános politikai ajánlására, a „rasszizálás” fogalmáról szóló, 2021 decemberében elfogadott véleményére, valamint a tényleges egyenlőség megvalósítására vonatkozó, 2019. szeptember 27-i ütemtervére,

—

tekintettel az Európa Tanács megkülönböztetésmentességgel, sokszínűséggel és társadalmi befogadással foglalkozó irányítóbizottságának (CDADI) a „COVID-19: an analysis of the anti-discrimination, diversity and inclusion dimensions in Council of Europe member states” (Covid19: A megkülönböztetésmentesség, a sokszínűség és a befogadás dimenziójának elemzése az Európa Tanács tagállamaiban) című jelentésére (7),

—	tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „Az afrofóbia, illetve a feketék elleni rasszizmus elleni küzdelem Európában” című, 2021. június 24-i, 2389. számú határozatára,

—	tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a romákkal és a nomád életmódot folytatókkal szemben a lakhatás területén tanúsított hátrányos megkülönböztetésről szóló, 2021. november 26-i, 2413. számú határozatára,

—	tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére,

—	tekintettel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre és az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága (CERD) általános ajánlásaira,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által készített jelentésekre és felmérésekre,

—	tekintettel a Parlament nemek közötti egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportja által 2021. november 22-én elfogadott, „Sokféleség az Európai Parlament Főtitkárságán – A jelenlegi helyzet és a 2022–2024 közötti időszakra szóló ütemterv” című jelentésre,

—	tekintettel az afrikai származású emberek Európában biztosítandó alapvető jogairól szóló, 2019. március 26-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel „A nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása: a roma származású személyekkel szembeni negatív hozzáállás elleni küzdelem Európában” című, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel a George Floyd halálát követő, rasszizmus elleni tiltakozásokról szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására (10),

—	tekintettel a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsi formáció szükségességéről szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására (11),

—	tekintettel a civil társadalom mozgásterének Európában tapasztalható szűküléséről szóló, 2022. március 8-i állásfoglalására (12),

—	tekintettel „A kultúra, az oktatás, a média és a sport szerepe a rasszizmus elleni küzdelemben” című, 2022. március 8-i állásfoglalására (13),

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0254/2022),

mivel az Unió az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeken, vagyis az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel az egyenlő bánásmódhoz és a megkülönböztetésmentességhez való jog a Chartában rögzített alapvető jog, amelyet teljes mértékben tiszteletben kell tartani; mivel az uniós jog tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést és zaklatást;

mivel a „faj” fogalma egy társadalmi konstrukció; mivel az ECRI szerint a „rasszizálás” fogalmának használata elősegítheti a rasszizmus és a faji megkülönböztetés hátterében álló folyamatok megértését (14); mivel a rasszizált csoportoknak bizonyos jellemzőket és sajátosságokat tulajdonítanak, amelyeket az egyes érintett csoportok minden tagjának veleszületett tulajdonságaként állítanak be olyan jellemzők alapján, mint a bőrszín, az etnikai vagy nemzeti származás vagy a vallás, vagy egy adott csoporthoz való vélt tartozás;

mivel a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó rasszizmus elleni uniós cselekvési terv az első olyan uniós szakpolitikai eszköz, amely elismeri a rasszizmus strukturális dimenzióját, amelynek történelmi gyökerei a gyarmatosításig, a rabszolgatartásig, a múltbeli üldözésekig és népirtásokig nyúlnak vissza; mivel egyes tagállamokban ezek mélyebben gyökereznek és nagyobb hatást fejtenek ki, mint másokban; mivel a strukturális rasszizmust más tényezők is befolyásolhatják; mivel a cselekvési terv az első fontos lépés a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelemben az EU-ban, de nem tartalmaz nyomonkövetési mechanizmusokat, ambiciózus referenciaértékeket és egyértelmű célokat;

mivel az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a strukturális rasszizmust a társadalmi, pénzügyi és politikai intézményekbe ágyazható megkülönböztető magatartásként említi, ami hatással van a hatalom és a politikai döntéshozatal különböző rétegeire; mivel a strukturális megkülönböztetés akadálynak tekinthető azon csoportok vagy egyének előtt, akik ugyanolyan jogokat és lehetőségeket szeretnének elérni, mint a lakosság többsége;

mivel a rasszizált csoportokat és a civil társadalmat érintő bűncselekménnyé nyilvánításról és intézményi erőszakról érkeztek jelentések; mivel ezt a problémát kezelni kell a strukturális rasszizmus elleni küzdelemben, minden rasszizmus elleni cselekvési tervben, valamint a biztonsági és migrációs politikákban (15);

mivel az Alapjogi Ügynökség szerint a faji alapú megkülönböztetés és zaklatás továbbra is megszokott az EU-ban (16); mivel az FRA arról is beszámol, hogy etnikai vagy bevándorlói hátterük alapján nagyfokú megkülönböztetés és rasszizmus tapasztalható a rasszizált csoportokkal, például a romani személyekkel (17) és az észak-afrikai vagy szubszaharai afrikai háttérrel rendelkező személyekkel (18), valamint a muszlimokkal (19) és a zsidókkal (20) szemben; mivel egyre erősödnek a rasszista, idegengyűlölő és homofób/transzfób mozgalmak és szélsőséges ideológiák, különösen a szélsőjobboldali érzelmek, és ezek továbbra is komoly fenyegetést jelentenek az EU demokratikus társadalmaira és a rasszizált csoportok biztonságára nézve;

G.	mivel a Tanács 2008 óta blokkolja a megkülönböztetés tilalmáról szóló irányelv elfogadását;

mivel a strukturális és intézményesített rasszizmus a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségben és a szegénységben is tükröződik, és mivel ezek a tényezők kölcsönhatásban állnak egymással és erősítik egymást; mivel a megkülönböztetés és a rasszizmus aláássa az emberi méltóságot, az életlehetőségeket, a gazdasági jólétet, a jóllétet és gyakran a biztonságot; mivel az EU-ban a faji és etnikai kisebbségek szegregációval szembesülnek a mindennapi élet bizonyos területein, többek között a lakhatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, az oktatás és az igazságszolgáltatás területén; mivel az EU-ban a faji és etnikai kisebbségek számos tagja nem rendelkezik elegendő hozzáféréssel az olyan alapvető szükségletekhez, mint az ivóvíz, a megfelelő higiénés körülmények és a villamos energia, amit tovább súlyosbíthat az éghajlatváltozás, és mivel ez tükröződik a munkaerőpiacon, ahol a rasszizált emberek felülreprezentáltak a munkanélküliségben, valamint a bizonytalan és rossz minőségű munkahelyeken, például a haknigazdaságban; mivel a faji egyenlőtlenségek nem kezelhetők a szegénység felszámolását célzó erőteljes beruházások nélkül;

mivel az uniós politikáknak és intézkedéseknek a nemek közötti egyenlőséggel és az LMBTQI-személyekkel foglalkozó stratégiákban is meghatározott horizontális metszetszemléletű megközelítése kulcsfontosságú a faji megkülönböztetés kezelésében; mivel a kisebbségi csoportokat, beleértve többek között a romani embereket, a muzulmánokat, a zsidókat, az afrikai és ázsiai származású embereket és a számikat a megkülönböztetés számos formája érinti;

J.	mivel az EU határain a bőrszínen alapuló kettős mérce és megkülönböztetés számos esete – többek között az ukrajnai háború elől menekülőkkel szemben a közelmúltban – rávilágít arra, hogy egyenlő bánásmódot kell biztosítani az EU határain;

K.	mivel a prostitúció által érintett személyek között nagymértékben felülreprezentáltak bizonytalan helyzetben lévő nők, különösen a rasszizált nők, ami a szexizmus és a rasszizmus következménye, valamint fenn is tartja azokat;

mivel a faji megkülönböztetés áldozatainak igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése akadályokba ütközik; mivel sok tagállamban az esélyegyenlőségi szervek nem rendelkeznek az e szakadék áthidalásához szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokkal és/vagy a szükséges függetlenséggel, beleértve a nem elégséges politikai akaratot is; mivel az EU megkülönböztetésellenes keretrendszerét egyenlőtlenül ültették át a tagállamok jogszabályaiba, ami korlátozza az esélyegyenlőségi szervek hatékonyságát;

mivel Unió-szerte számos olyan esetről számoltak be, amikor a rendőrség, a bűnüldöző szervek, a bírák és az ügyvédek rasszizmust, strukturális megkülönböztetést, zaklatást, erőszakot, valamint faji és etnikai profilalkotást követtek el a büntető igazságszolgáltatási rendszerekben (21); mivel a legtöbb tagállam igazságszolgáltatási rendszerében strukturális elfogultság tapasztalható a rasszizált csoportokkal szemben (22); mivel a rendőri erőszakot és a bűnüldöző szervek által alkalmazott aránytalan erőszakot soha nem szabad eltűrni; mivel az elszámoltathatóság és a független felügyelet elengedhetetlen a bűnüldözésben tapasztalható intézményes rasszizmus kezeléséhez; mivel a büntető igazságszolgáltatási rendszerek jogállamisági hiányosságai súlyosbítják ezt a helyzetet;

mivel a romani nők, a rasszizált nők és a migráns nők, köztük a fogyatékossággal élő nők egymást metsző egyenlőtlenségekkel és megkülönböztetéssel szembesülnek az EU-ban; mivel többen is strukturális erőszakkal, valamint testi épségük és önállóságuk megsértésével szembesültek, mivel kényszersterilizáció, -fogamzásgátlás és -abortusz áldozatai lettek, amelyek káros gyakorlatok, és a nemi alapú erőszak eugenikai meggyőződésekben gyökerező formái közé tartoznak;

mivel a mesterséges intelligencia (MI) rendszereit már most is használják olyan előrejelzések, profilok és kockázatértékelések készítésére, amelyek hatással vannak az emberek életére; mivel az új technológiák és a digitális átállás új kihívásokat teremthetnek a faji egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség terén a társadalmi elfogultságok és a strukturális egyenlőtlenségek újratermelése révén, de hatékony eszközzé válhatnak a rasszizmus és a strukturális megkülönböztetés elleni küzdelemben is;

P.	mivel az emberek médiában való megjelenítésének módja faji, vallási vagy etnikai hátterüktől függetlenül megerősítheti a faji konnotációval járó negatív sztereotípiákat;

mivel a civil társadalmi szervezetek meghatározó szerepet játszanak az uniós értékek és az alapvető jogok megőrzésében és érvényesítésében, valamint az uniós szakpolitikák és stratégiák végrehajtásában; mivel az egész Unióban csökken a civil társadalmi tér, és sok civil társadalmi szervezet küzd a túlélésért és ütközik finanszírozási problémákba;

mivel a faji egyenlőségről szóló irányelvet egyes tagállamok nem megfelelően alkalmazták; mivel az irányelv nem terjed ki a megkülönböztetés minden formájára és alapjára, például az interszekcionális és strukturális megkülönböztetésre, és ezért naprakésszé kell tenni az olyan új fejlemények figyelembevétele érdekében, mint a mesterséges intelligencia és az algoritmikus döntéshozatal, nevezetesen a faji elfogultságok megismétlésének potenciális kockázata; mivel egyes tagállamok nem ültették át teljes mértékben, illetve megfelelően a rasszizmusról és az idegengyűlöletről szóló tanácsi kerethatározatot; mivel a Bizottságnak nyomon kell követnie, hogy a tagállamok megfelelnek-e, illetve biztosítania kell, hogy a tagállamok megfeleljenek a megkülönböztetésellenes uniós jogszabályoknak;

mivel az uniós intézményeknek konkrét lépéseket kell tenniük a teljes mértékben befogadó és tiszteletteljes munkahelyek megvalósítása felé vezető fenntartható változások biztosítása érdekében; mivel a megkülönböztetés gyakran többdimenziós, és a társadalmunkba mélyen beágyazott rasszista gyakorlatokat és szakpolitikákat meghaladni képes fenntartható változások előtt csak egy metszetszemléletű megközelítés révén nyílik meg az út; mivel a rasszizált csoportokba és a megkülönböztetés interszekcionális formáinak kitett, kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokba tartozó egyének alulreprezentáltak a döntéshozatali pozíciókban;

T.	mivel a faji megkülönböztetés a kiszolgáltatottság újabb rétegét jelentheti a nemi alapú erőszak rasszizált túlélői számára, és akadályozhatja a szükséges támogatáshoz, erőforrásokhoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket;

U.	mivel az uniós forrásokból finanszírozott szervezetek nem népszerűsíthetnek idegengyűlölő vagy rasszista nézeteket;

mivel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények a rasszizmus és az idegengyűlölet legsúlyosabb megnyilvánulásai közé tartoznak; mivel Európában egyre fokozódik a gyűlöletbeszéd és folyamatosan nőtt a gyűlölet-bűncselekmények száma; mivel az e növekedéshez hozzájáruló egyik tényező a Covid19-világjárvány volt (23); mivel a gyűlöletbeszéd gyűlölet-bűncselekményhez vezethet; mivel az FRA szerint az Unióban 10-ből 9 gyűlölet-bűncselekményt és gyűlölet motiválta támadást nem jelentenek be, és ezért nem is szankcionálnak (24);

hangsúlyozza, hogy az Uniónak sürgősen ki kell dolgoznia és alkalmaznia kell egy szilárd, inkluzív, átfogó és sokrétű megközelítést a bármely alapon, az élet bármely területén történő rasszizmus és megkülönböztetés, köztük a strukturális és intézményi rasszizmus minden formájának hatékony leküzdésére az EU-ban; kitart amellett, hogy az Uniónak és intézményeinek jó példával kell elöl járniuk ebben a küzdelemben;

e küzdelemben a legmagasabb szinten további folyamatos politikai vezetést szorgalmaz, többek között a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni határozott és gyors fellépés, valamint a rasszizmus elleni csúcstalálkozókon való személyes részvétel formájában;

felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is értékelje a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény, valamint az intolerancia egyéb típusai elleni küzdelemre vonatkozó jelenlegi uniós jogi keret végrehajtását annak meghatározása érdekében, hogy szükség esetén miként lehetne azt javítani, és vegyen részt a tagállamokkal, a helyi és regionális hatóságokkal, a rasszizált csoportokkal és más érdekelt felekkel, köztük a civil társadalmi szervezetekkel folytatott rendszeres párbeszédben és a bevált gyakorlatok cseréjében; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket, többek között kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog tagállamok általi megsértése esetén;

kéri a Bizottságot és az uniós kormányzás minden szintjét, hogy minden szakpolitikai munkája, többek között a tagállami, regionális és helyi szintű projektek finanszírozása keretében is érvényesítse az egyenlőséget és a faji igazságosságot; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon zéró toleranciát az idegengyűlölő vagy rasszista nézeteket közvetlenül vagy közvetve népszerűsítő projektek uniós támogatásával szemben az EU-n belül vagy kívül; emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetési rendelet (25) és a jelenlegi többéves pénzügyi keret uniós finanszírozású programjaira vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet (26) számos megkülönböztetés elleni rendelkezést tartalmaz, különösen a faji vagy etnikai származással, a vallással vagy a meggyőződéssel kapcsolatban; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák e rendelkezések megfelelő alkalmazását;

emlékeztet a korábbi felhívására a megkülönböztetés tilalmáról szóló horizontális irányelv elfogadására, amelyet 2008 óta blokkol a Tanács; felhívja a Tanácsot, hogy hozzon létre egy, a nemek közötti egyenlőséggel és az egyenlőséggel foglalkozó tanácsi formációt annak érdekében, hogy e kérdésekről, köztük a strukturális és az interszekcionális megkülönböztetésről rendszeres és állandó fórum keretében magas szintű megbeszéléseket lehessen folytatni, valamint biztosítsák a rasszizmusellenesség és a nemek közötti egyenlőség valamennyi szakpolitika keretében való általános érvényesítését; felhívja a Bizottságot, hogy a Parlament álláspontjára építve aktualizálja az egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelvre irányuló javaslatot azáltal, hogy foglalkozik az interszekcionális megkülönböztetéssel is, és kifejezetten tiltja a Chartában felsorolt okok bármilyen kombinációján alapuló megkülönböztetést;

felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a faji egyenlőségről szóló irányelv és a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv teljes körű végrehajtását és hatékony nyomon követését; határozottan elítéli, hogy a faji, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek és a migránsok, köztük az LMBTQI-személyek strukturális rasszizmussal, hátrányos megkülönböztetéssel, gyűlölet-bűncselekményekkel és gyűlöletbeszédekkel, valamint folyamatos társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekkel szembesülnek többek között a lakhatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, az oktatás és más alapvető szolgáltatások, például a mentális egészség és a szexuális és reprodukciós egészségügyi ellátás területén is, továbbá nagyobb nehézségekbe ütköznek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés területén, és ezeket az alapvető jogok maradéktalan érvényesülése, a befogadás és az egyenlőség jelentős akadályaiként kell elismerni, amelyek szegénységhez és társadalmi kirekesztéshez vezetnek;

sajnálatosnak tartja, hogy 14 évvel a rasszizmusról és az idegengyűlöletről szóló kerethatározat elfogadása után több tagállam még nem ültette át teljes mértékben és helyesen a kerethatározat rendelkezéseit a nemzeti jogba; felhívja a tagállamokat, hogy tegyék büntetendővé és rasszista gyűlölet-bűncselekményeket és gyűlöletbeszédet, és hozzák meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a rasszista vagy idegengyűlölő indíték súlyosbító körülménynek számítson, vagy az ilyen indítékot a bíróságok a büntetések kiszabásánál figyelembe vehessék. felhívja a tagállamokat emellett, hogy a bűncselekmények áldozatainak jogairól szóló irányelvvel összhangban vezessenek be megfelelő szabályokat és intézkedéseket a bűnügyi nyomozások és büntetőeljárások előtt, alatt és után a gyűlölet-bűncselekmények tanúinak és áldozatainak védelmével kapcsolatban, és cseréljék ki egymás között a bejelentés ösztönzésében hatékonynak bizonyult intézkedésekre vonatkozó bevált gyakorlatokat, például forróvonalak és biztonságos helyszínek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-ban még mindig vannak olyan esetek, amikor a bűnüldöző szervek tagjai nem veszik komolyan a faji indíttatású bűncselekményekről szóló bejelentéseket, és felszólít valamennyi ügy megfelelő kivizsgálására (27); hangsúlyozza a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok számára szervezett, rasszizmus elleni, megkülönböztetésmentességre és gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó speciális képzések fontosságát, különösen az incidensek helyes azonosítása és nyilvántartása érdekében;

mély aggodalmát fejezi ki a több tagállamban a rasszizált emberek ellen elkövetett rendőri erőszak esetei miatt; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az emberek hozzáférjenek független és jól működő rendőrségi panasztételi mechanizmusokhoz, amelyek képesek nyomozást indítani a rendőrségi erőszakkal, kötelességszegéssel és visszaélésekkel kapcsolatos ügyekben, és biztosítsák az emberek azon jogát, hogy dokumentálják ezeket az eseteket;

üdvözli az „Inkluzívabb és védelmezőbb Európa: az uniós bűncselekmények listájának kibővítése a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel” című, 2021. december 9-i bizottsági közleményt (COM(2021)0777); felhívja a Tanácsot, hogy mielőbb állapodjon meg e határozat elfogadásáról; üdvözli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (COM(2020)0825), amely biztosítja, hogy ami offline jogellenes, az online is az legyen, ami így remélhetőleg hozzájárul az interneten terjedő jogellenes gyűlöletbeszéd elleni küzdelemhez is; felszólítja a tagállamokat, hogy alkalmazzák a gyűlölet-bűncselekmények nyilvántartásával, az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatos adatok gyűjtésével és a bejelentés ösztönzésével foglalkozó munkacsoport által 2021 márciusában kidolgozott, a gyűlölet-bűncselekmények bejelentésének ösztönzésére vonatkozó fő irányadó elveket; ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét az illetékes hatóságok között, többek között az olyan alternatív büntetésekkel kapcsolatban, mint a közérdekű munka vagy a kötelező oktatás;

10.

elismeri, hogy a mesterséges intelligencia segíthet az emberi elfogultságok hatásának azonosításában és csökkentésében, és hogy az MI-szoftvereket a megkülönböztetést elszenvedő csoportok feltérképezésére szolgáló adatkészletekre lehetne alkalmazni; aggodalmát fejezi ki azonban annak kockázata miatt, hogy az MI erősítheti a meglévő megkülönböztetést, és súlyosbíthatja a meglévő egyenlőtlenségeket és társadalmi kirekesztést; hangsúlyozza az algoritmusok kialakítása során felhasznált magas minőségű adatok fontosságát, mivel a sztenderd MI-rendszerek általában a „betanításuk” során használt adatokat veszik alapul; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a potenciális kockázatokkal, és biztosítani kell, hogy az érintettek alapvető jogai és szabadságai tekintetében rendelkezésre álljanak a szükséges biztosítékok az MI-eszközök használatához, különösen ha azokat a bűnüldöző szervek használják, valamint biztosítani kell, hogy az MI-rendszereket az átláthatóság, a megmagyarázhatóság, a méltányosság és az elszámoltathatóság elve vezérelje, valamint hogy független ellenőrzéseket végezzenek annak megakadályozása érdekében, hogy ezek a rendszerek súlyosbítsák a megkülönböztetést, a rasszizmust, a kirekesztést és a szegénységet;

11.

kéri a tagállamokat, hogy vessenek véget a faji vagy etnikai profilalkotás minden formájának; felszólítja a tagállamokat és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségét, hogy szervezzenek több képzést arról, hogyan lehet elkerülni a jogellenes profilalkotást a bűnüldözés során, és hogyan lehet segíteni az elfogultságok megértését és kiküszöbölését; emlékeztet arra, hogy az uniós joggal összhangban az (EU) 2016/680 irányelv (28) és az (EU) 2016/679 (29) rendelet értelmében tilos az olyan profilalkotás, amely az alapvető jogok és szabadságok szempontjából természetüknél fogva különösen érzékeny személyes adatok alapján természetes személyekkel szembeni megkülönböztetést eredményez;

12.

elismeri, hogy a rasszizált csoportok aránytalanul felülreprezentáltak az európai lakosság alacsonyabb jövedelmű rétegei között, és felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy foglalkozzon a rasszizált csoportok sajátos szükségleteivel olyan területeken, mint az oktatás, a lakhatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, a rendfenntartás, a szociális szolgáltatások, az igazságszolgáltatás, valamint a politikai részvétel és képviselet; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a gyermekgaranciát teljes mértékben használják fel a rasszizált gyermekekkel szembeni strukturális rasszizmus kezelésére, és dolgozzanak ki konkrét nemzeti programokat a szegénység újratermelődésének megtörésére, amely túlnyomórészt a rasszizált gyermekeket érinti;

13.

üdvözli az Ukrajnából menekülőkre adott uniós választ és az átmeneti védelemről szóló irányelv (30) aktiválását; aggodalmát fejezi ki a határokon az eltérő bőrszínű személyekkel és kisebbségekkel, például romani személyekkel szemben alkalmazott megkülönböztető és rasszista incidensekről szóló beszámolók miatt, és emlékezteti a tagállamokat arra, hogy a nemzetközi jog értelmében minden egyénnek joga van menedéket kérni, és ahhoz, hogy tiszteletteljes bánásmódban részesüljön (31); megismétli, hogy a migráció ellenőrzését és a határellenőrzést nem lehet az emberek biztonsága, jogai és élete elé helyezni, és felhívja a Bizottságot, hogy a migrációval kapcsolatos uniós jogi és szakpolitikai keretben érvényesítse a faji egyenlőség dimenzióját;

14.

sajnálja, hogy a romani közösségek továbbra is a megkülönböztetés által leginkább sújtott és legkiszolgáltatottabb csoportok az Unióban; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló tanácsi ajánlást, valamint a 2021. március 12-én elfogadott, a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszert, és teljes mértékben használják ki az elérhető finanszírozást; felszólítja a tagállamokat, hogy hivatalosan ismerjék el a cigányellenességet a romani emberekkel szembeni rasszizmus sajátos formájaként;

15.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket az antiszemitizmus Unión belüli riasztó mértékű növekedése ellen; megjegyzi, hogy az EU zsidó népessége az elmúlt években csökkent, és hogy az elmúlt öt évben a zsidók 38 %-a gondolta úgy, hogy elhagyja az EU-t a biztonságával és védelmével kapcsolatos aggályok miatt (32);

16.

elítéli az olyan gyakorlatokat, mint a női nemi szervek megcsonkítása, a házassági rabság és a becsület nevében elkövetett bűncselekmények, amelyek különösen a nőket érintik, és kéri, hogy az elkövetőket vonják felelősségre az ilyen gyakorlatokért; kéri, hogy mind nemzeti, mind uniós szinten fokozzák a tudatosságot és az érdekképviseletet annak érdekében, hogy véget vessenek az ilyen káros gyakorlatoknak az EU-ban;

17.

kiemeli, hogy sok afrikai származású és más rasszizált nőnek generációkon átívelő szegénységgel és kirekesztéssel kell szembenéznie, és ezek a nők folyton az egészségügyi szolgáltatásokhoz legkevésbé hozzáférő csoportok közé tartoznak, valamint hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek a szülészeti ellátás, a terhesgondozás és gyermekgondozási szolgáltatások terén (33);

18.

felszólítja a tagállamokat, hogy többek között a szükséges képzések és az orvosképzési tanterveik megfelelő aktualizálása révén biztosítsák, hogy az egészségügyi szolgáltatások felkészültek legyenek a különösen az afrikai, közel-keleti, latin-amerikai és ázsiai származásúakat érintő speciális egészségügyi problémák kezelésére;

19.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el konkrét intézkedéseket a nemi sztereotípiák elleni küzdelem és a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek felszámolása, valamint a rasszizált nők ellen elkövetett nemi alapú erőszak leküzdése érdekében, többek között a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló javasolt irányelv (COM(2022)0105) elfogadásával, a nemi alapú erőszaknak az uniós dimenziójú bűncselekmények listájára való felvételével, a kényszersterilizáció és a kényszerabortusz büntethetővé tételével, valamint az áldozatok számára jogorvoslat, támogatás és jóvátétel biztosításával;

20.

hangsúlyozza az oktatás, a kultúra és a sport szerepét a faji és etnikai sztereotípiák leküzdésében, valamint az egyenlőség és a társadalmi befogadás előmozdításában; úgy véli, hogy a tagállamoknak már korai szakaszban foglalkozniuk kell a rasszizmussal és a megkülönböztetéssel, és az inkluzív oktatást minden hivatalos tantervben érvényesíteniük kell; kitart amellett, hogy el kell ismerni és meg kell tanítani a rasszizmus és az antiszemitizmus történelmi gyökereit, többek között a jelenlegi migráció jobb megértésének elősegítése érdekében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rasszizmus és a megkülönböztetés hatással van a bevándorló hátterű gyermekek és serdülők és egyéb rasszizált személyek fizikai és mentális egészségére, ami akadályozza a társadalmakba való befogadásukat; kitart amellett, hogy ezek az elfogultságok hosszú távon kihatnak a felnőttkorukra; határozottan elítéli a faji és etnikai szegregációt az iskolákban, amely még mindig előfordul az EU-ban, és amely aránytalanul sújtja a faji és etnikai kisebbségi közösségekből származó gyermekeket; figyelmeztet arra, hogy ezek a gyakorlatok marginalizálódáshoz vezetnek, állandósítják a strukturális megkülönböztetést, és akadályozzák az életminőséghez való egyenlő hozzáférést; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be vagy erősítsék meg az inkluzív politikákat a társadalmi kirekesztés megelőzése érdekében, valamint tegyenek konkrét lépéseket a faji és etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekek támogatására;

21.

sürgeti az uniós intézményeket, hogy a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályokban és politikákban foglalkozzanak az interszekcionális megkülönböztetéssel, és szoros együttműködésben a tagállamokkal és az érintett csoportokkal mozdítsanak elő egy ezzel foglalkozó uniós keretet;

22.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az interszekcionális megkülönböztetés által érintett valamennyi csoport érdemi részvételét az uniós, nemzeti és helyi szintű politikai döntéshozatalban, különösen a kisebbségi csoportokét;

23.

felhívja valamennyi uniós tagállamot az egyenlőségre vonatkozó összehasonlítható és megbízható, lebontott adatok gyűjtésére a megkülönböztetés teljes körű megértése és dokumentálása, a társadalmi problémák elemzése és az egyenlőtlenség holisztikus kezelése érdekében, önkéntes részvétel, önmeghatározás és tájékoztatáson alapuló beleegyezés alapján, az anonimitás és a titoktartás védelme mellett, biztosítva a közösségi részvételt a kategóriák meghatározásában, az elemzésben és az értékelésben, és tiszteletben tartva az uniós adatvédelmi jogszabályok és az alapvető jogok alapelveit, valamint a nemzeti jogszabályokat; felhívja a Bizottságot, hogy az összegyűjtött adatok összehasonlíthatóságának, pontosságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében folytassa az erre vonatkozó közös módszertan kidolgozását a tagállamokkal; támogatja az FRA ezen adatok elemzésével kapcsolatos munkáját, és üdvözli az új megbízatásával összhangban és a bel- és igazságügyi ügynökségekkel, valamint az érintett csoportokkal strukturált módon és szorosan együttműködve e téren történt újabb fejleményeket;

24.

sürgeti a tagállamokat, hogy 2022 végéig fogadjanak el nemzeti cselekvési terveket a rasszizmus és a megkülönböztetés ellen, amely figyelembe veszi a rasszizmus történelmi gyökereit, és megteremti az emlékezés kultúráját, az EU rasszizmus elleni cselekvési tervében foglaltaknak megfelelően; felszólítja a Bizottságot, hogy növelje az átláthatóságot és a faji csoportok részvételét a rasszizmus elleni nemzeti cselekvési tervekkel foglalkozó alcsoport munkájában, többek között azáltal, hogy tájékoztatást nyújt a foglalkozó nemzeti kapcsolattartókról; hangsúlyozza, hogy ezt az uniós cselekvési tervet 2025 után is folytatni kell, és egy teljes értékű uniós stratégiává kell azt fejleszteni, és ösztönzi a Bizottságot, hogy már a jelenlegi megbízatásának lejárta előtt biztosítsa e munka folytatását;

25.

hangsúlyozza, hogy nyomonkövetési és elszámoltathatósági mechanizmusra van szükség az EU rasszizmus és a megkülönböztetés elleni jogszabályainak és politikájának hatékony alkalmazása és végrehajtása érdekében, és emlékeztet a civil társadalmi szervezetek e folyamatban való részvételének fontosságára; kéri a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni nemzeti cselekvési tervekről szóló tanácsi ajánlás elfogadását a közös irányadó elvek és a haladást mérő későbbi mutatók nyomonkövetési mechanizmusának és az azok iránti elkötelezettség megerősítése érdekében;

26.

emlékeztet arra, hogy támogatja a civil társadalmi szervezeteket, különösen a rasszizmus, a megkülönböztetésmentesség és a tolerancia területén; ragaszkodik ahhoz, hogy az antirasszista emberi jogi aktivistákat meg kell védeni, és támogatni kell őket munkájukban; emlékeztet arra, hogy célzott és elegendő uniós finanszírozásra van szükség a civil társadalmi szervezetek számára; hangsúlyozza továbbá a faji igazságosságért és egyenlőségért európai, nemzeti és helyi szinten tevékenykedő civil társadalmi szervezetekkel folytatott rendszeres és strukturált párbeszéd fontosságát; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a civil társadalmi szervezetek és az érintett csoportok bevonásával dolgozzanak ki és hajtsanak végre nyilvános tájékoztató kampányokat a lakosság körében elterjedt sztereotípiák és elfogultságok elleni küzdelem céljából; a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program keretében a megkülönböztetés elleni küzdelem területén relevánsabb programozást szorgalmaz; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a rasszizmus elleni civil társadalmi szervezetek állandó fórumát hivatalosan bevonják a vonatkozó szakpolitikák és jogszabályok kidolgozásába; elítéli az olyan civil társadalmi szervezetek ellen különböző formákban elkövetett támadásokat (köztük gyűlöletbeszéd, büntető jellegű adórendszerek, a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek, az irodáik vagy az ott dolgozók elleni támadások), amelyek támogatást nyújtanak a polgároknak, és szakértelmet adnak át a politikai döntéshozóknak ezen a területen;

27.

hangsúlyozza, hogy a képviselet és a sokféleség fontos szerepet játszik a befogadó társadalmak fejlődésében; emlékeztet arra, hogy a média felelőssége, hogy a társadalmakat teljes sokféleségükben tükrözze, és sajnálatát fejezi ki a sokféleség minden szinten jellemző jelenlegi hiánya miatt; elítéli egyes médiaorgánumok rasszista retorikáját, amely megbélyegzi a rasszizált közösségeket; hangsúlyozza továbbá a nemi szempontból kiegyensúlyozott részvétel, valamint a rasszizált emberek médiában való részvételének fontosságát a megfelelő képviselet biztosítása és a rasszizált csoportok gyermekei számára pozitív példaképek biztosítása érdekében;

28.

kiemeli, hogy a médiaműveltséggel kapcsolatos kampányok és kezdeményezések döntő szerepet játszhatnak a faji megkülönböztetést hirdető, dezinformáció révén terjesztett narratívák visszaszorításában; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében helyezzenek nagyobb hangsúlyt a kritikus gondolkodás, a médiaműveltség és a digitális készségek fejlesztésére; felhívja a tagállamokat, hogy tárják fel és elemezzék a gyűlöletet terjesztő szélsőséges csoportok – köztük az Oroszországgal szoros kapcsolatban állók – tevékenységeit és finanszírozási forrásait az EU-ban, amelyeket az EU destabilizálására és egységének aláásására használnak fel, és tegyenek további lépéseket az e szervezetek uniós tevékenységei elleni küzdelem érdekében;

29.

üdvözli a Bizottságnak az esélyegyenlőségi szervekre vonatkozó minimumszabályokkal kapcsolatos kezdeményezését, amelynek célja, hogy az egész EU-ban egyenlő védelmet biztosítson a megkülönböztetéssel szemben, és sürgeti a Bizottságot, hogy e tekintetben terjesszen elő ambiciózus javaslatot; felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el konkrét jogalkotási intézkedéseket az esélyegyenlőségi tagállami szervek szerepének és függetlenségének megerősítése érdekében, valamint biztosítsa, hogy feladataik ellátásához elegendő finanszírozást kapjanak, különösen az adatok jobb összegyűjtése terén, az Unión belüli megkülönböztetés és egyenlőtlenségek feltérképezése céljából; sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy az esélyegyenlőségi szervek megbízatása a megkülönböztetés valamennyi formájára kiterjedjen, beleértve a viktimizációt és a gyűlöletbeszédet is;

30.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós társadalomban továbbra is strukturális rasszizmus tapasztalható; felszólítja az uniós intézményeket, hogy foglalkozzon ezzel a struktúráin belül, és kezelje a rasszizált csoportok és más, megkülönböztetésnek kitett csoportok alulreprezentáltságát, és hogy sürgősen fogadják el a munkaerő sokféleségére és a befogadásra vonatkozó stratégiát; hangsúlyozza, hogy egy személyt érdemei, képzettsége és készségei alapján kell felvenni; emlékeztet arra, hogy a Parlament eljárási szabályzatának 10. cikke értelmében tilos a gyűlöletbeszéd a rágalmazó nyelvezet és a megkülönböztetésre való felbujtás mellett, és felhívja az elnökét és bizottsági elnökeit, hogy megfelelően hajtsák végre ezeket a szabályokat, és biztosítsák az olyan esetek megfelelő kivizsgálását és nyomon követését, amelyekben megállapítást nyert, hogy ezt a szabályt megsértették;

31.

üdvözli e tekintetben a Parlament sokféleségi stratégiájának és a 2022–2024 közötti időszakra vonatkozó ütemtervének elfogadását; kiemeli, hogy az egyes képviselőcsoportok felelőssége is az, hogy ezt a stratégiát a saját HR-stratégiájukban érvényesítsék;

32.

üdvözli, hogy a Bizottság 2021-ben kinevezte az első rasszizmus elleni koordinátort, és 2015 óta folyamatosan újra kinevezi az antiszemitizmus elleni küzdelemmel és a zsidó élet előmozdításával foglalkozó koordinátort; felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb nevezze ki a muszlimellenesség elleni küzdelemmel foglalkozó koordinátort; sajnálja, hogy a pozíció 2021 júliusa óta betöltetlen; emlékeztet arra, hogy ezeknek a pozícióknak állandónak kell lenniük, ezért a koordinátorokat fenn kell tartani és pénzügyileg támogatni kell; hangsúlyozza a rasszizmus elleni koordinátor és a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós munkacsoport központi szerepét a faji egyenlőségnek az összes uniós szakpolitikában való általános érvényesítésében;

33.

aggodalmát fejezi ki az olyan rasszista és idegengyűlölő összeesküvés-elméletek folyamatos terjedése miatt, amelyek gyűlöletre és erőszakra, többek között gyűlölet-bűncselekményekre uszítanak világszerte; riasztónak találja, hogy ezek az elméletek, például az úgynevezett „Great Replacement” elmélet a tagállamok számos szélsőjobboldali politikai szereplőjének politikai beszédébe beépült, és kiemeli, hogy ez fenyegetést jelent az Unió alapvető közös értékeire nézve;

34.

emlékeztet a Bizottság éves jogállamisági jelentésével kapcsolatos álláspontjára, és különösen az arra irányuló felhívására, hogy illesszenek be egy külön szakaszt a civil társadalmi szervezetekről, és térjenek ki az alapvető jogokra, többek között a faji, bőrszín szerinti vagy etnikai alapon történő megkülönböztetés tilalmára; kéri továbbá, hogy a jelentés országfejezeteiben készítsenek összefoglalót a rasszizmus elleni uniós cselekvési terv végrehajtásáról;

35.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

(2) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(3) HL L 328., 2008.12.6., 55. o.

(4) HL L 315., 2012.11.14., 57. o.

(5) HL L 156., 2021.5.5., 1. o.

(6) HL C 93., 2021.3.19., 1. o.

(7) https://edoc.coe.int/en/living-together-diversity-and-freedom-in-europe/9741-covid-19-an-analysis-of-the-anti-discrimination-diversity-and-inclusion-dimensions-in-council-of-europe-member-states.html

(8) HL C 108., 2021.3.26., 2. o.

(9) HL C 385., 2021.9.22., 104. o.

(10) HL C 362., 2021.9.8., 63. o.

(11) HL C 445., 2021.10.29., 150. o.

(12) HL C 347., 2022.9.9., 2. o.

(13) HL C 347., 2022.9.9., 15. o.

(14) ECRI, Opinion on the concept of „racialisation” (Vélemény a „rasszizálás” fogalmáról), 2021. december 8.

(15) Európai Parlament, tanulmány a LIBE bizottság számára: Protection against racism, xenophobia and racial discrimination, and the EU Anti-racism Action Plan (A rasszizmussal, idegengyűlölettel és faji megkülönböztetéssel szembeni védelem, valamint az EU rasszizmus elleni cselekvési terve), 2022. május.

(16) FRA, Fundamental Rights Report 2022 (2022. évi alapjogi jelentés), 2022. június 8., 84. o.

(17) A „romani személyek” kifejezés különböző csoportokat foglal magában, ilyenek a roma, káló, mánus, askáli, vándorló, lovári, rissende, beás, domari, kalderás, romnicsel és szintó csoportok.

(18) FRA, Second European Union Minorities and Discrimination Survey – Main results (Második felmérés az európai uniós kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről – Főbb eredmények), 2017. december 6.

(19) FRA, Second European Union Minorities and Discrimination Survey Muslims – Selected findings (Második felmérés az európai uniós kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről – Muszlimok – Válogatott eredmények), 2017. szeptember 21.

(20) FRA, Experiences and perceptions of antisemitism – Second survey on discrimination and hate crime against Jews in the EU (Antiszemitizmussal kapcsolatos tapasztalatok és észlelések – Második felmérés a zsidókkal szembeni hátrányos megkülönböztetésekről és gyűlölet-bűncselekményekről az Európai Unióban), 2018. december 10.

(21) Európai Roma Jogi Központ, Justice Denied: Roma in the criminal justice system (Megtagadott igazságszolgáltatás:Romák a büntető igazságszolgáltatási rendszerben), 2022. március 2.

(22) Európai Rasszizmus Elleni Hálózat, 2014–2018 ENAR Shadow Report on racist crime and institutional racism in Europe (2014–2018 – Az ENAR árnyékjelentése a rasszista bűnözésről és az intézményi rasszizmusról Európában), 2019. szeptember 11.

(23) FRA, Fundamental Rights Report 2022 (2022. évi alapjogi jelentés), 2022. június 8., 84. o.

(24) FRA, Encouraging hate crime reporting – The role of enforcement and other authorities (A gyűlölet-bűncselekmények bejelentésének ösztönzése – A végrehajtás és más hatóságok szerepe), 2021.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(27) ENAR, Justice Gap: Racism pervasive in criminal justice systems across Europe (Az európai büntető igazságszolgáltatási rendszerekben elterjedt rasszizmus), 2019. szeptember 12.

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az említett adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(30) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).

(31) FRA, The war in Ukraine – Fundamental rights implications within the EU (Az ukrajnai háború – Alapjogi vonatkozások az EU-n belül), 2022. május 19. és FRA, EU-Ukrainian border checkpoints: First field observations (Az EU és Ukrajna közötti határellenőrző pontok: Első helyszíni megfigyelések), 2022. március 23.

(32) FRA opinions – Experiences and perceptions of antisemitism (Az FRA véleményei – Az antiszemitizmussal kapcsolatos tapasztalatok és annak érzékelése).

(33) Equinox, Towards Gender Justice – Rethinking EU Gender Equality Policy from an Intersectional Perspective (A nemek közötti igazságosság felé – A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós politika újragondolása metszetszemléletből), 2021. május.

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 161/30

P9_TA(2022)0384

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet

Az Európai Parlament 2022. november 10-én elfogadott módosításai az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2021/1060 rendelet, az (EU) 2021/2115 rendelet, a 2003/87/EK irányelv és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2022)0231 – C9-0183/2022 – 2022/0164(COD)) (1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Módosítás 1, eltérő rendelkezés hiányában

(2023/C 161/11)

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI (*1)

a Bizottság javaslatához

2022/0164(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2021/1060 rendelet, az (EU) 2021/2115 rendelet, a 2003/87/EK irányelv és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére, 177. cikke első bekezdésére, 192. cikke (1) bekezdésére, 194. cikke (2) bekezdésére, valamint 322. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),

tekintettel a Számvevőszék véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) elfogadása óta bekövetkezett példátlan geopolitikai események , amelyeket az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, jogellenes orosz katonai invázió váltott ki , valamint azok közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági következményei jelentős hatást gyakoroltak az Unió társadalmára, gazdaságára , lakosságára, valamint gazdasági, szociális és területi kohéziójára . Minden eddiginél világosabbá vált, hogy az európai gazdasági reziliencia meghatározó tényezőjének számító uniós energiabiztonság és energiafüggetlenség elengedhetetlen a Covid19-válságot követő sikeres, fenntartható és inkluzív helyreállítás szempontjából.

(2)

A fenntartható helyreállítás, az Unió rezilienciájának kiépítése, az uniós energiabiztonság , a fosszilis tüzelőanyagoktól és különösen az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése , valamint annak a méltányos és inkluzív átállásban játszott szerepe közvetlenül kapcsolódik egymáshoz, ezért a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz megfelelő eszköz arra, hogy hozzájáruljon az ezen újonnan felmerülő kihívásokra való uniós reagáláshoz , miközben biztosítja az uniós jogszabályoknak (4 a) és a meglévő nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfelelést .

(3)

Az állam- és kormányfők 2022. március 10–11-i versailles-i nyilatkozatukban felkérték a Bizottságot, hogy május végéig terjessze elő az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőség fokozatos megszüntetését célzó REPowerEU tervre irányuló javaslatot, majd az Európai Tanács 2022. március 24–25-i következtetéseiben megismételte a felhívást. A függőség megszüntetését jóval 2030 előtt és olyan módon kell megvalósítani, hogy az összhangban álljon az uniós zöld megállapodással és az európai klímarendeletben foglalt, 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésekkel. Az (EU) 2021/241 rendeletet ezért módosítani kell annak érdekében, hogy képes legyen nagyobb mértékben támogatni az energiaellátás – különösen a fosszilis tüzelőanyagok – diverzifikálására irányuló reformokat és beruházásokat, valamint az energiarendszer biztonságosabbá, megfizethetőbbé, hozzáférhetőbbé és fenntarthatóbbá tétele céljából, különösen a megújuló energiaforrások elterjedése, az energiahatékonyság, valamint az energia- és gáztárolási kapacitás növelése révén, ezáltal erősítve az Unió stratégiai autonómiáját a nyitott gazdaság fenntartása mellett. Ugyancsak támogatást kell biztosítani a tagállami gazdaságok energiahatékonyságát és energiamegtakarítását növelő reformokhoz és beruházásokhoz a megújulóenergia-irányelv, az energiahatékonyságról szóló irányelv, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv és a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelet jobb összehangolása révén .

(3a)

Az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőség fokozatos megszüntetése az Unió általános energiafüggőségének csökkenéséhez kell, hogy vezessen. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek REPowerEU-fejezeteinek hozzá kell járulniuk az Unió stratégiai autonómiájának növeléséhez és megerősítéséhez, a harmadik országokból származó nyersanyagok behozatalától való függőség túlzott növelése nélkül.

(4)

Az Unió és a tagállamok által az uniós energiaellátás függetlenségének, biztonságának és fenntarthatóságának előmozdítása érdekében végrehajtott szakpolitikák és intézkedések egymást kiegészítő jellegének, következetességének és koherenciájának maximalizálása érdekében ezeket az energiával kapcsolatos reformokat és beruházásokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztett külön REPowerEU-fejezetben kell meghatározni.

(4a)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés gazdasági, társadalmi és területi kohézióval kapcsolatos célkitűzéseinek előmozdítása érdekében a REPowerEU-fejezetek előkészítése során a tagállamoknak biztosítaniuk kell a források régiók közötti megfelelő elosztását, figyelembe véve az egyes régiók szükségleteit és kihívásait.

(4b)	Különös figyelmet kell fordítani a távoli, periférikus és elszigetelt régiókra és szigetekre, amelyek már most is további korlátokkal szembesülnek.

(5)

Az uniós reagálás hatókörének maximalizálása céljából az e rendelet hatálybalépését követően helyreállítási és rezilienciaépítési tervet benyújtó valamennyi tagállam számára elő kell írni, hogy tervébe foglaljon bele egy REPowerEU-fejezetet. Ezt a követelményt a tagállamok által 2022. június 30-án vagy azt követően benyújtott felülvizsgált tervekre is alkalmazni kell a frissített maximális pénzügyi hozzájárulás figyelembevétele érdekében. A szükségtelen adminisztratív terheket el kell kerülni.

(6)

A REPowerEU-fejezetnek a REPowerEU-célkitűzésekhez hozzájáruló új reformokat és beruházásokat kell tartalmaznia , amelyek kezelik az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió által okozott válsághatásokat . Ezenkívül az említett fejezetnek ismertetnie kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköztől eltérő forrásokból finanszírozott egyéb olyan intézkedéseket is, amelyek hozzájárulnak a (3) preambulumbekezdésben említett, energiával kapcsolatos célkitűzésekhez. Az ismertetésben a 2022. február 1. és 2026. december 31. között végrehajtandó intézkedésekre kell kitérni, mivel az e rendeletben kitűzött célok teljesítése ebben az időszakban esedékes. Sürgősen növelni kell az energiahatékonysági intézkedésekbe – például a fenntartható és hatékony fűtési és hűtési megoldások elterjesztésébe – irányuló beruházásokat, amelyek fenntartható és hatékony módot kínálnak az energiaellátással és az energiaköltségekkel kapcsolatos legsürgetőbb kihívások kezelésére. A tartósan magas és ingadozó energiaárak társadalmi hatásaira tekintettel, valamint a szociális jogok európai pillérének alapelveit elismerve különös hangsúlyt kell helyezni az energiaszegénység felszámolására az energiaszegény és kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók támogatása révén. Ami a földgáz-infrastruktúrát illeti, a REPowerEU-fejezetben szereplő, az oroszországi behozataltól való elmozdulás érdekében előirányzott beruházásoknak és reformoknak egyrészt azokra a szükségletekre kell épülniük, amelyeket az ellátásbiztonsági szolidaritás jegyében létrehozott Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) által végzett vizsgálat jelenleg térképez fel, illetve erősít meg, másrészt pedig figyelembe kell venniük az új geopolitikai fenyegetésekhez való alkalmazkodás érdekében hozott megerősített felkészültségi intézkedéseket is , többek között az energiatárolás tekintetében, valamint hosszú távon hozzá kell járulniuk a zöld átmenethez azáltal, hogy alkalmasak hidrogén szállítására . A fejezetben jelentős arányban kell szerepelniük olyan intézkedéseknek, amelyek határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatásokkal bírnak, és hozzájárulnak többek között az európai hozzáadott értékhez. Végezetül a REPowerEU-fejezetnek magyarázattal kísérve, számszerűsítve is be kell mutatnia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott reformok és beruházások, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköztől eltérő forrásokból finanszírozott egyéb intézkedések kombinált hatását.

(6a)

A zöld energiára való sikeres átállásnak és az energiafüggőség gyors csökkentésének figyelembe kell vennie a különösen a legkiszolgáltatottabb háztartások és mikro-, kis- és középvállalkozások előtt álló, újonnan felmerülő kihívásokat. E kihívások közé tartozik az energiaszegénység, ami azt az állapotot jelenti, amikor a magas energiaköltségek és az épületek alacsony energiahatékonysága miatt a háztartások a megfizethetetlenség következtében képtelenek kielégíteni az alapvető energiaellátási szükségleteket, és nem férnek hozzá az adott nemzeti kontextusban, valamint a hatályos szociálpolitikai és egyéb releváns szakpolitikai összefüggésben a kényelem és az egészség alapvető szintjét, a megfelelő életszínvonalat és egészséget biztosító alapvető energetikai szolgáltatásokhoz, ideértve a megfelelő fűtést, meleg vizet, hűtést, világítást és az árammal működő készülékekhez szükséges energiát.

(6b)

Az Uniónak a jelenlegi geopolitikai helyzetben lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megőrizze energiabiztonságát, vagyis az energia folyamatos és megszakítás nélküli rendelkezésre állását, az ellátás biztonságát és a műszaki biztonságot, amely az átviteli és elosztási hálózat hatékonyságának és kölcsönös átjárhatóságának növelésével, a rendszer rugalmasságának előmozdításával, a túlterhelések elkerülésével, a reziliens ellátási láncok, a kiberbiztonság és valamennyi infrastruktúra, de különösen a „kritikus” infrastruktúrák védelmének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának biztosításával érhető el, a stratégiai energiafüggőségek csökkentése mellett.

(7)

Be kell vezetni egy megfelelő értékelési kritériumot, amely a REPowerEU-fejezetben foglalt reformok és beruházások bizottsági értékelésének alapját képezi, valamint garantálja, hogy a reformok és a beruházások alkalmasak legyenek a REPowerEU-val kapcsolatos konkrét célkitűzések teljesítésére. Egy adott helyreállítási és rezilienciaépítési terv csak akkor kaphat kedvező értékelést a Bizottságtól, ha a REPowerEU-fejezetében foglalt reformok és beruházások új értékelési kritérium szerint „A” minősítést szereznek.

(7a)

A zöld energiára való hatékony átállás és az energiafüggőség inkluzív módon történő gyors csökkentése olyan intézkedéseket tesz szükségessé, amelyek fokozzák az épületek energiahatékonyságát és megtakarításait, valamint gyorsabb szén-dioxid-mentesítést tesznek lehetővé az iparágakban. Európa zöld átállásának felgyorsítása érdekében növelni kell a fenntartható és megújuló energiaforrások részarányát az energiaszerkezetben, és lépéseket kell tenni az infrastrukturális szűk keresztmetszetek, valamint a munkaerő- és szakemberhiány kezelése érdekében. Ki kell aknázni a zöld átállást szolgáló digitális készségekben és technológiákban rejlő lehetőségeket.

(8)

Az infrastrukturális és technológiai beruházások önmagukban nem elegendők a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez. Erőforrásokat kell elkülöníteni az átképzésre és a továbbképzésre a munkavállalók zöld készségeinek továbbfejlesztése céljából. Ez összhangban áll az Európai Szociális Alap Plusz céljával, vagyis azzal, hogy a tagállamok támogatást kapjanak a munka jövőbeli világában helytállni képes, képzett és reziliens szakemberállomány kialakításához. Ennek fényében az Európai Szociális Alap Plusz költségvetéséből a REPowerEU célkitűzéseire igényelt forrásokat a munkavállalók átképzését és továbbképzését célzó támogatási intézkedésekre kell fordítani. A Bizottság mérlegelni fogja, hogy a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések érdemben hozzájárulnak-e a munkavállalók átképzéséhez zöld készségeik javítása érdekében.

(9)	E rendelet eltérő rendelkezése hiányában e rendszer alkalmazása nem sértheti az (EU) 2021/241 rendelet szerinti egyéb jogi követelményeket.

(9a)	A REPowerEU-fejezetekben szereplő intézkedések nem áshatják alá a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket jóváhagyó, már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatok általános zöld és digitális ambíciószintjét.

(10)

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek és azon belül a REPowerEU-fejezetnek is hozzá kell járulnia a releváns országspecifikus ajánlásokban – köztük a 2022. évi szemeszter ciklusa során elfogadandó országspecifikus ajánlásokban – azonosított kihívások, többek között a tagállamok előtt álló energiaügyi kihívások mindegyikének vagy egy jelentős részének hatékony kezeléséhez.

(11)

A zöld energiára való sikeres átállás és az energiafüggőség csökkentése számottevő digitális beruházásokat igényel. Az (EU) 2021/241 rendelet fényében a tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések – beleértve a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedéseket is – várhatóan hogyan járulnak hozzá a digitális átálláshoz vagy az abból eredő kihívások kezeléséhez, és hogy a digitális címkézésre vonatkozó módszertan alapján a digitális cél eléréséhez hozzájáruló összegnek minősülnek-e. Tekintettel azonban az Unió előtt álló energiaügyi kihívások példátlan sürgősségére és horderejére, a REPowerEU-fejezetben foglalt reformokat és beruházásokat nem kell figyelembe venni a terv teljes allokációjának az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott digitális célra vonatkozó követelmény alkalmazása céljából történő kiszámításakor. Mindazonáltal a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben belefoglalják a REPowerEU-fejezetbe azokat az intézkedéseket, amelyek a digitális címkézés módszertana alapján hozzájárulnak a digitális célhoz.

(11a)

Az adminisztratív eljárások túlzott időtartama az egyik legfőbb akadálya annak, hogy a megújuló energiával kapcsolatos projektek a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokra vonatkozó célkitűzésekkel összhangban kerüljenek bevezetésre. Ezen akadályok közé tartozik a helyszínek kiválasztására és a projektek közigazgatási engedélyezésére vonatkozó alkalmazandó szabályok összetettsége, a projektek környezeti hatásvizsgálatának összetettsége és időtartama, valamint az engedélyező hatóságok személyzeti ellátottsági problémái. Az közigazgatási engedélyezési eljárások további egyszerűsítésére és lerövidítésére van szükség, ideértve a hatáskörrel rendelkező hatóságok által meghozandó határozatokra vonatkozó rövidebb és egyértelműbb határidőket is annak biztosítása érdekében, hogy az Unió elérje energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseit. Az engedélyezési eljárások felgyorsítása érdekében a Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat a megújulóenergia-projektek megvalósítására különösen alkalmas területek azonosításában, a vonatkozó környezetvédelmi vívmányok teljes körű alkalmazása mellett, és az ilyen területek esetében a határidők rövidebbek lehetnek.

(12)

Az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének q) pontja értelmében a tagállamoknak részletes jelentést kell készíteniük a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, valamint a REPowerEU célkitűzéseinek elérése szempontjából lényeges nem kormányzati szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel – többek között adott esetben a mezőgazdasági ágazatbeli szereplőkkel – folytatott, a REPowerEU-fejezetben foglalt reformokról és beruházásokról szóló , kötelező és megfelelő konzultációs folyamatról. Az összefoglalókban ismertetni kell a konzultációk ütemezését és szakaszait, fel kell tüntetni a megkérdezett érdekelt feleket, ki kell térni e konzultációk eredményére, és be kell mutatni, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a REPowerEU-fejezetekben , mely észrevételeket és miért nem vettek figyelembe, valamint ki kell fejteni, hogyan fogják bevonni a helyi és regionális hatóságokat és más érintett érdekelt feleket a REPowerEU-fejezet végrehajtásába és annak nyomon követésébe . A nemzeti jogi keretektől függően a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy vonják be a nemzeti parlamenteket a tervek módosításával kapcsolatos vitákba. A nyilvánosság részvételére vonatkozó uniós normák és különösen az európai partnerségi magatartási kódex inspirációként szolgálhat a nemzeti hatóságok számára a konzultációs folyamat lefolytatása során.

(13)

A jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a világjárvány utáni helyreállítás részeként végrehajtott beruházások és reformok fenntartható módon valósuljanak meg. Ezt az elvet továbbra is alkalmazni kell az eszköz keretében támogatott reformokra és beruházásokra, egyetlen célzott és szűk kivétellel, amely a 2024. december 31-ig megvalósítandó reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódik az EU közvetlen energiabiztonsági aggályainak kezelése érdekében, amennyiben bizonyos együttes feltételek teljesülnek . ▌ Az említett mentességben részesülő reformokra és beruházásokra fordítható források teljes összegét az azonnali infrastrukturális szükségletek átfogó szükségletalapú értékelését követően a Bizottság által megállapítandó maximális összegre kell korlátozni. Ennek az értékelésnek naprakésszé kell tennie a Bizottság 2022. májusi becsléseit, amelyek szerint ahhoz, hogy más szállítóktól elegendő LNG- és csővezetékes gázt lehessen importálni, 2030-ig 10 milliárd EUR-ra becsült beruházásra lesz szükség a gázinfrastruktúra megfelelő szintjéhez, ideértve az LNG-importterminálokat, a csővezetékeket, a kihasználatlan LNG-importterminálok és az uniós hálózat összekapcsolását, valamint az ellenirányú áramlási kapacitásokat.

(13a)

A REPowerEU-fejezeteknek összhangban kell lenniük az adott tagállam nemzeti energia- és klímaterveivel és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott uniós éghajlat-politikai célokkal.

(13b)

A REPowerEU-fejezetnek határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkező intézkedéseket kell tartalmaznia. A folyamat során törekedni kell a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködésre, és el kell érni azt. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a mihamarabb működjenek együtt egymással annak érdekében, hogy kidolgozzák a REPowerEU-fejezetekbe is belefoglalandó, határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkező intézkedéseket.

(14)

A hitelallokációs eljárás egyértelműsítése révén tovább kell ösztönözni a tagállamokat a hitelek igénylésére. Az (EU) 2021/241 rendelettel összhangban a tagállamok 2023. augusztus 31-ig igényelhetnek hiteleket , feltéve, hogy tájékoztatták a Bizottságot az ilyen hiteltámogatás igénylésére irányuló szándékukról . A hitelkérelem benyújtására vonatkozó szándékról e rendelet hatálybalépése után 30 napon belül értesíteni kell a Bizottságot annak érdekében, hogy a fennmaradó források újraelosztása rendezett módon történjen , és hogy a tagállamok ilyen támogatást igényelhessenek . A tagállamok a hiteltámogatás igénylésére irányuló szándékuk kinyilvánításakor és a hitelkérelem benyújtásakor jóhiszeműen járnak el, és lehetőség szerint valóban igénylik is a hiteltámogatást, hogy biztosítani lehessen az újraelosztás kiszámíthatóságát és hatékonyságát. A Bizottság ezzel egyidejűleg azonos feltételek mellett és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a hitelkérelmek állásáról és a hiteltámogatások javasolt szétosztásáról.

(14a)

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb, de lehetőleg e módosító rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül nyújtsák be a REPowerEU-fejezeteket annak érdekében, hogy szinergiákat mozdítsanak elő a REPowerEU-fejezetek között a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben. A gyors végrehajtás biztosítása érdekében a Bizottságnak és a Tanácsnak a lehető leghamarabb, ideális esetben e módosító rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül le kell zárnia a REPowerEU-fejezetek beillesztésével módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelését és jóváhagyását. Hasonlóképpen, a Bizottságnak és a tagállamoknak legkésőbb egy hónappal a tanácsi végrehajtási határozat elfogadását követően operatív megállapodásokat kell kötniük. Ennek érdekében a Bizottságot és a tagállamokat arra ösztönzik, hogy építsenek a már megkötött operatív megállapodásokra vonatkozó korábbi tárgyalások tapasztalataira.

(15)	Emellett a REPowerEU-fejezetbe foglalandó reformok és beruházások ambíciószintjének fokozása érdekében új célzott finanszírozási forrásokat kell biztosítani.

(15a)

A Bizottság tanácsi rendeletre irányuló javaslatot fogadott el a magas energiaárak kezelésére irányuló vészhelyzeti beavatkozásról, amely a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos, valamennyi tagállamban alkalmazandó szolidaritási hozzájárulást foglal magában. Az ebből az új hozzájárulásból származó bevételek egy részét külső címzett bevétel formájában a REPowerEU-fejezetek javára lehetne rendelkezésre bocsátani a REPowerEU-célkitűzések eléréséhez szükséges igények függvényében.

(16)

▌ A jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzet megköveteli az Uniótól a rendelkezésre álló források mozgósítását az Unió energiaellátásának mihamarabbi diverzifikálása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség 2030 előtti csökkentése érdekében. Ezzel összefüggésben módosítani kell ▌a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5) annak érdekében, hogy az összkvótán belüli kibocsátási egységek árverezését ütemezzék előre a REPowerEU-célkitűzésekhez hozzájáruló reformok és beruházások javára , a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében . A 2003/87/EK irányelv célkitűzéseivel összhangban az ilyen bevételek nem támogathatnak fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos infrastruktúrába vagy létesítményekbe történő beruházásokat.

(16a)

A piaci stabilizációs tartalékba helyezendő kibocsátási egységek jelenlegi beviteli arányára azért van szükség, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren belül hosszú távon elkerülhető legyen a kibocsátási egységek többletének jelentős növekedése. Ezért az (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozatot (6a) és a 2003/87/EK irányelvet módosítani kell annak érdekében, hogy 2030-ig meghosszabbítsák a piaci stabilizációs tartalék beviteli arányának 24 %-ra, vagyis duplájára történő emelését, valamint hogy 2025-től kezdve a kibocsátási egységek uniós szintű mennyiségének csökkentésével arányosan csökkentsék a felső és a pufferküszöböket.

(16b)

A Bizottságnak további forrásokat kell azonosítania a REPowerEU-fejezetek finanszírozásának kiegészítésére, többek között az el nem költött pénzeszközökkel kapcsolatos rugalmasság biztosítása révén.

(16c)

A REPowerEU-fejezetek új bevételeiből származó maximális pénzügyi hozzájárulások elosztása tekintetében aktualizálni kell az [I. / II. / III. mellékletben] meghatározott módszertant az új geopolitikai helyzet és a megváltozott körülmények figyelembevétele érdekében. Ezek a mutatók magukban foglalhatják a következők legalább egyikét: az energiafüggőség mértéke, különös tekintettel a harmadik országoktól, nevezetesen Oroszországtól való függőségre; a háztartások energiával kapcsolatos költségeinek növekedése az alapvető áruk és szolgáltatások tekintetében; a fosszilis tüzelőanyagok részaránya a bruttó belföldi energiafogyasztásban.

(17)

Annak érdekében, hogy a tagállamok és a régiók kellő rugalmassággal rendelkezzenek az újonnan felmerülő kihívások kezeléséhez, az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (6) módosítani kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy a megosztott irányítású programok keretében a források legfeljebb 7,5 %-át igénybe lehessen venni arra, hogy hozzájáruljanak az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott REPowerEU célkitűzésekhez a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén kivételével az említett rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedések, a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgáló létesítmények kivételével a 21c. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 21c. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett intézkedések támogatása révén, miközben egyszerűsítik a program végrehajtásához kapcsolódó eljárási követelményeket, a legfeljebb 5 %-os meglévő átcsoportosítási lehetőségen felül, feltéve, hogy ez utóbbit teljes mértékben kimerítették . Ezt a lehetőséget az indokolja, hogy érvényre kell juttatni a REPowerEU-célkitűzéseket, ami további rugalmasságot biztosít a tagállamok és a régiók számára, ami elengedhetetlen e sürgős szükségletek kezeléséhez, és ezt az (EU) 2021/241 rendelet REPowerEU-fejezetében szereplő további beruházásokhoz kapcsolódó megnövekedett finanszírozási szükségleteknek kell indokolniuk .

(17a)

Az EU ETS létrehozásának célja az volt, hogy hatékony, kiszámítható és piacvezérelt rendszert teremtsen a kibocsátások csökkentésére és az éghajlati válságok kezelésére. Bár a 2003/87/EK irányelv módosítását kivételes helyzet indokolja, továbbra is fontos, hogy a rövid távú beavatkozások ne ássák alá az EU ETS piacába vetett bizalmat, ezért ezt a módosítást egyszeri intézkedésnek kell tekinteni, amely nem ismétlődhet meg.

(17b)

Annak érdekében, hogy a tagállamok számára további rugalmasságot biztosítsanak a forrásoknak az energiaválságra való testre szabott reagálás céljából történő újraelosztása tekintetében, a Bizottságnak fel kell mérnie annak lehetőségét, hogy mindkét programozási időszakban pénzügyi átcsoportosításokat tegyen lehetővé a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap között.

▌

(19)

A REPowerEU keretében 2026 végéig kell teljesíteni a kifizetéseket, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó szabályok szerint. Az (EU) 2021/1060 rendelet 26a. cikke alapján igényelt forrásokhoz kapcsolódó kifizetéseket az (EU) 2021/1060 rendelet szabályai és a vonatkozó alapspecifikus rendeletek szerint kell teljesíteni, az éves uniós költségvetésben jóváhagyott források rendelkezésre állásától függően .

(20)

A REPowerEU-intézkedésekhez nyújtott külön források – köztük az EU ETS-en belül árverésre bocsátható, az (EU) 2021/1060 rendelet 26a. cikke szerint előreütemezett kibocsátási egységek – iránti kérelmet ▌ a REPowerEU-fejezetbe foglalt további reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó megnövekedett finanszírozási szükségleteknek kell indokolniuk.

(20a)

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi támogatást a jelenlegi energiaválságra való jobb reagálás érdekében előreütemezzék, valamely tagállam kérelmére – amelyet a felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési terv REPowerEU-fejezetével egyidejűleg kell benyújtani – a REPowerEU-fejezet finanszírozásához szükséges kiegészítő finanszírozás legfeljebb 20 %-át lehetőség szerint és a rendelkezésre álló források függvényében a jogi kötelezettségvállalások Bizottság általi elfogadását követő két hónapon belül előfinanszírozás formájában ki lehet fizetni.

(21)	A Bizottságnak nyomon kell követnie a REPowerEU-fejezetben felvázolt reformok és beruházások végrehajtását, valamint a REPowerEU-célkitűzésekhez való hozzájárulását, az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározottak szerint.

(22)

A közelmúltbeli geopolitikai események jelentős mértékben rányomták bélyegüket az energiaárakra , az élelmiszerárakra és az építőanyagok árára, problémákhoz vezettek a globális ellátási láncokban , megnövekedett inflációt eredményeztek, és új kihívásokat hoztak létre, többek között az energiaszegénység kockázatát és a megélhetési költségek emelkedését . Ezek a fejlemények közvetlen hatással lehetnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő egyes intézkedések végrehajtásához szükséges kapacitásra. Amennyiben a tagállamok bizonyítani tudják, hogy e fejlemények miatt részben vagy egészében már nem tudnak megvalósítani egy adott mérföldkövet vagy célt, az ilyen helyzetekre a 21. cikk szerinti objektív körülményként lehet hivatkozni. Továbbá, amennyiben a tagállamok bizonyítani tudják, hogy egy adott mérföldkő vagy cél elérése ellentétes az eszköz célkitűzéseinek elérésével, beleértve a REPowerEU célkitűzéseit is, az ilyen helyzetekre is a 21. cikk szerinti objektív körülményként lehet hivatkozni. Emellett egyetlen módosítási kérelem sem áshatja alá a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek átfogó végrehajtását . A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik módosítására irányuló javaslatok választ adjanak a közelmúltbeli geopolitikai eseményekből eredő kihívásokra ,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/241 rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az e rendelet 3. cikkében említett hat pillérrel, az általuk teremtett koherenciával és szinergiákkal összhangban és a Covid19-válsággal összefüggésben az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása a tagállamok rezilienciájának, válsághelyzetekre való felkészültségének, alkalmazkodóképességének és növekedési potenciáljának javítása, az említett válság különösen a nőkre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásának enyhítése, a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához való hozzájárulás, a zöld átállás támogatása, az (EU) 2018/1999 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott, 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulás, a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzésnek és a digitális átállási célkitűzésnek való megfelelés, az uniós energiarendszer rezilienciájának , biztonságának és fenntarthatóságának a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésén és a megújuló energiák használatának növelésén, az energiahatékonyság és az energiatárolási kapacitás bővítésén, valamint az energiaellátás uniós szintű diverzifikálásán keresztül történő fokozása (a továbbiakban: REPowerEU-célkitűzések) révén, hozzájárulva ezáltal a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciához, helyreállítva és előmozdítva a fenntartható növekedést és az uniós gazdaságok integrációját, ösztönözve a magas színvonalú munkahelyteremtést, továbbá hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához egy nyitott gazdaság mentén, és európai hozzáadott értéket teremtve.”

1a.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„13a. cikk

REPowerEU szerinti előfinanszírozás

A REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez előfinanszírozási kérelmet lehet csatolni. Amennyiben a Tanács 2023. december 31-ig elfogadja a 20. cikk (1) bekezdésében és a 21. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási határozatot, a Bizottság a REPowerEU-fejezet finanszírozására irányuló kérelemben foglalt kiegészítő finanszírozás legfeljebb 20 %-ának megfelelő összegű előfinanszírozást teljesít a 12. és a 21a. cikk szerint.”

A 14. cikk a következőképpen módosul:

-a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Valamely tagállam a 18. cikkben említett helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor vagy a 2023. augusztus 31-ig terjedő időszakon belül más időpontban kérhet hiteltámogatást , főszabály szerint feltéve, hogy [e módosító rendelet hatálybalépése] után 30 napon belül tájékoztatta a Bizottságot arról a szándékáról, hogy ilyen hiteltámogatást kíván igényelni . Ez utóbbi esetben a kérelemhez csatolni kell egy felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, amely további mérföldköveket és célokat is tartalmaz. A Bizottság a források rendelkezésre állásától függően hitelt nyújthat annak a tagállamnak, amely [e módosító rendelet hatálybalépésétől] számított 30 napon belül nem fejezte ki szándékát ilyen támogatás kérelmezésére, miután az ezirányú szándékukat [e módosító rendelet hatálybalépésétől] számított 30 napon belül kinyilvánító tagállamok hiteltámogatási kérelmét jóváhagyták.”;

a (3) bekezdés a b) pont után a következő ponttal egészül ki:

„ba)	adott esetben a 21c. cikk (1) bekezdése szerinti reformok és beruházások;”;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az érintett tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez nyújtott hiteltámogatás nem lehet magasabb, mint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv – adott esetben felülvizsgált – összköltségének és a 11. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összegének különbözete, beleértve adott esetben a 21a. cikkben említett bevételt, illetve adott esetben a 21b. cikkben említett, a megosztott irányítású programokból származó, a REPowerEU-célkitűzéseket támogató forrásokat.”

;

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az (5) bekezdéstől eltérve, a források rendelkezésre állásának függvényében a hiteltámogatás összege kivételes körülmények között emelhető, figyelembe véve a kérelmező tagállam szükségleteit, valamint a más tagállamok által benyújtott vagy benyújtani szándékozott hiteltámogatás iránti kérelmeket, mindvégig érvényre juttatva az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányoság és az átláthatóság elvét. Ezen elvek alkalmazásának megkönnyítése érdekében a tagállamok [e módosító rendelet hatálybalépésétől] számított 30 napon belül közlik a Bizottsággal, hogy szándékukban áll-e hiteltámogatást kérni. Amint egy tagállam kifejezi azon szándékát, hogy hiteltámogatást igényel, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül, egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépésétől] számított 60 napon belül, indokolatlan késedelem nélkül, egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a hiteltámogatások azon tagállamok számára javasolt elosztásáról, amelyek kifejezték azon szándékukat, hogy ilyen támogatást kérnek.”

2a.

A 17. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A 2020. február 1-jén vagy azt követően megkezdett intézkedések támogatásra jogosultak, feltéve, hogy megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek , a REPowerEU-fejezetekben foglalt intézkedések kivételével, amelyek csak 2022. február 1-jétől kezdődhetnek .”

2b.

A 18. cikk (4) bekezdésének h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„h)

annak feltüntetése, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések tartalmaznak-e határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő projekteket . A REPowerEU-fejezetek tekintetében annak megerősítése, hogy a REPowerEU-fejezet keretében felhasználandó támogatások legalább 35 %-át és adott esetben a hitelek legalább 35 %-át határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő vonatkozású vagy hatású intézkedésekre kell fordítani, még akkor is, ha azokat egy tagállam hajtja végre, és azoknak hozzá kell járulniuk a 21c. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez, kivéve, ha a tagállam a 21c. cikk (1a) bekezdése alapján eltérést kap;”

2c.

A 18. cikk (4) bekezdése a következő da) ponttal egészül ki:

„da)	annak bemutatása, hogy a 21c. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedések megfelelnek a 21c. cikk (4) és (4a) bekezdésében meghatározott feltételeknek;”

A 18. cikk (4) bekezdésének q) pontja az alábbi mondattal egészül ki:

„q)

a helyreállítási és rezilienciaépítési terv előkészítése és – amennyiben rendelkezésre állnak – végrehajtása céljából, a kötelező, megfelelő és a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatandó konzultációs folyamatról szóló részletes jelentés , valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben; a konzultációs folyamatról szóló részletes jelentésben ismertetni kell a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, valamint nem kormányzati szervezetekkel és a REPowerEU-célkitűzések elérése szempontjából jelentős más érdekelt felekkel folytatott konzultációk időrendjét és szakaszait, fel kell sorolni a konzultációban részt vevő érdekelt feleket, ki kell térni a REPowerEU-fejezetben szereplő reformokról és beruházásokról folytatott említett konzultációk eredményére, és ismertetni kell, hogy a kapott észrevételek hogyan jelennek meg a REPowerEU-fejezetben , mely észrevételeket nem vették figyelembe és milyen indokkal, illetve hogy a helyi és regionális önkormányzatokat és egyéb érdekelt feleket miként fogják bevonni a REPowerEU-fejezet végrehajtásába és annak nyomon követésébe; ”

A 19. cikk (3) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„-da)

a 21c. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti azon intézkedések esetében, amelyek megfelelnek a 21c. cikk (4) bekezdésében meghatározott kumulatív feltételeknek:

—	az intézkedés szükséges-e a 21c. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, ellátásbiztonsággal kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítéséhez;

—	nincs-e megfelelő tiszta technológiai alternatíva a költségek vagy a végrehajtás ütemezése szempontjából a 21c. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti REPowerEU-célkitűzések eléréséhez;

—	szigorúan az elkerülhetetlen mértékre korlátozódik-e az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett uniós környezetvédelmi célkitűzésekre gyakorolt esetleges káros hatás;

—	az EU környezetvédelmi célkitűzéseire gyakorolt potenciális kárt enyhítik-e a kísérő intézkedések vagy a REPowerEU-célkitűzéseihez hozzájáruló egyéb intézkedések, és nem kerül-e veszélybe az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlati céljainak integritása;

—	legkésőbb 2024. december 31-re alkalmazandó lesz-e az intézkedés;”

„da)

a 21c. cikk (1) bekezdésében említett reformok és beruházások hatékonyan hozzájárulnak-e az energiabiztonsághoz, az Unió energiaellátásának diverzifikálásához , az energiatárolási kapacitások növeléséhez vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség jelentős vagy 2030 előtti csökkentéséhez , az Unió 2030-ra vonatkozó – többek között az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos – céljainak és az Unió klímasemlegességi célkitűzéseinek megvalósulásához ;”

„fa)

a REPowerEU-fejezet keretében felhasználandó támogatások legalább 35 %-át és adott esetben a hitelek legalább 35 %-át határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő vonatkozású vagy hatású intézkedésekre fordítják-e, még akkor is, ha azokat egy tagállam hajtja végre, és azoknak hozzá kell járulniuk a 21c. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez, kivéve, ha a tagállam a 21c. cikk (1a) bekezdése alapján eltérést kap;”

„ka)

a 18. cikk (4) bekezdésének q) pontjában említett, a 21c. cikk (1) bekezdésében említett intézkedésekhez kapcsolódó konzultációs folyamat megfelelő-e, és az érintett érdekelt felek vonatkozó észrevételei megfelelően tükröződnek-e a REPowerEU-fejezet tartalmában, valamint a konzultációs folyamatról készült részletes jelentés ismerteti-e a konzultációk időrendjét és szakaszait, felsorolja-e a konzultációban részt vevő érdekelt feleket, kitér-e e konzultációk eredményére, és ismerteti-e hogy a kapott észrevételek hogyan jelennek meg a REPowerEU-fejezetben, mely észrevételeket nem vették figyelembe és milyen indokkal, illetve hogy az érdekelt feleket miként fogják bevonni a REPowerEU-fejezet végrehajtásába és annak nyomon követésébe;”

4a.

A 21. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben az érintett tagállam objektív körülmények , többek között az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió következtében kialakult válság miatt részben vagy egészében nem tudja már megvalósítani a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, beleértve a releváns mérföldköveket és célokat, vagy amennyiben az említett válság hatásainak kezeléséhez új intézkedésekre van szükség, az érintett tagállam indokolással ellátott kérelmet intézhet a Bizottsághoz, hogy tegyen javaslatot a 20. cikk (1) és (3) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozatok módosítására vagy felváltására. A tagállam ebből a célból módosított vagy új helyreállítási és rezilienciaépítési tervre tehet javaslatot. A tagállamok a technikai támogatási eszköz keretében technikai támogatást kérhetnek egy ilyen javaslat elkészítéséhez.”

4b.

A 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az érintett tagállam által előterjesztett okok indokolják a releváns helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítását, a Bizottság a 19. cikkel összhangban értékeli a módosított vagy új helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, és a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban a kérelem hivatalos benyújtásától számított egy hónapon belül javaslatot tesz egy új tanácsi végrehajtási határozatra. Az érintett tagállam és a Bizottság szükség esetén megállapodhat e határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról. A Tanács – főszabályként a bizottsági javaslat elfogadásától számított négy héten belül – elfogadja az új végrehajtási határozatot.”

A 23. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Mihelyt a Tanács elfogadja a 20. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási határozatot, a Bizottság az érintett tagállammal megállapodást köt, amely a költségvetési rendelet értelmében vett egyedi jogi kötelezettségvállalást képez. A jogi kötelezettségvállalás egyetlen tagállam esetében sem haladhatja meg a 2021-re és 2022-re vonatkozóan a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás, a 2023-ra vonatkozóan a 11. cikk (2) bekezdésében említett, aktualizált pénzügyi hozzájárulás, valamint a 21a. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított összeg teljes összegét.”

A szöveg a III. fejezet után a következő fejezettel egészül ki:

„IIIa. FEJEZET

REPowerEU:

21a. cikk

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből (EU ETS) származó bevételek felhasználása

(1) A 2003/87/EK irányelv 10e. cikkének (4) bekezdésével összhangban folyó árakon 20 000 000 000 EUR-t kell rendelkezésre bocsátani az e rendelet szerinti intézkedések végrehajtására annak érdekében, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség jelentős csökkentése és az energiaellátás ▌diverzifikálása , az energiatárolási kapacitások uniós szintű növelése valamint az energiahatékonyságba és a megújulóenergia-termelésbe irányuló beruházások fellendítése révén növekedjen az uniós energiarendszer rezilienciája , biztonsága és fenntarthatósága, hozzájárulva ezáltal a megfizethető energia biztosításához az Unióban . Ez az összeg a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében külső címzett bevételnek minősül.

(2) Az (1) bekezdésben említett forrásoknak az egyes tagállamok számára rendelkezésre álló részarányát a maximális pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó mutatók alapján kell kiszámítani, az összeg 70 %-a tekintetében a II. mellékletben meghatározott módszertan, az összeg 30 %-a tekintetében pedig a III. mellékletben meghatározott módszertan alkalmazásával.

(3) Az (1) bekezdésben említett összeg kizárólag a 21c. cikk (1) bekezdésében említett intézkedésekre fordítható.

(4) Az (1) bekezdésben említett összeget fedező kötelezettségvállalási előirányzatokat [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től automatikusan rendelkezésre kell bocsátani az említett bekezdésben meghatározott összegek erejéig.

(5) Minden tagállam a rá eső részt meg nem haladó összeg allokációja iránti kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz oly módon, hogy tervébe belefoglalja a 21c. cikk (1) bekezdésében ismertetett reformokat és beruházásokat, azok becsült költségeinek feltüntetésével.

(6) A 20. cikk (1) bekezdése értelmében a Bizottság javaslata alapján elfogadott tanácsi végrehajtási határozat meghatározza a 2003/87/EK irányelv 10e. cikkének (1) bekezdésében említett, a (2) bekezdés alkalmazását követően a tagállam számára allokált bevétel összegét, amelynek kifizetésére részletekben, a rendelkezésre álló források függvényében kerül sor e rendelet 24. cikkével összhangban, miután a tagállam kielégítő módon teljesítette a 21c. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések végrehajtásával kapcsolatban meghatározott mérföldköveket és célokat.

21b. cikk

A megosztott irányítású programokból származó, a REPowerEU-célkitűzéseket támogató források

(1)

A számukra megosztott irányítás keretében allokált forrásokon belül a tagállamok ▌az (EU) 2021/1060 rendelet 26a. cikkében ▌meghatározott feltételek mellett igényelhetik a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén kivételével az e rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, a fosszilis tüzelőanyagok szállításával foglalkozó létesítmények kivételével az e rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az e rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett intézkedések támogatását. Az említett források kizárólag az érintett tagállam javára használhatók fel.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 26a. cikke alapján források igényelhetők a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén kivételével az e rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, a fosszilis tüzelőanyagok szállításával foglalkozó létesítmények kivételével az e rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az e rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett támogatási intézkedésekre, feltéve, hogy a tagállam a 26. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdésével összhangban egy adott alapból már kérelmezte az 5 %-os felső határt kimerítő átcsoportosítást.

▌

(2)

Az (1) bekezdés értelmében igényelt forrásokat az (EU) 2021/1060 rendeletben és az adott megosztott irányítású alapra vonatkozó alapspecifikus rendeletben meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell felhasználni. A vonatkozó kifizetésekre az (EU) 2021/1060 rendelet 91. cikkével összhangban és a rendelkezésre álló források függvényében kerül sor.

(3)	A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban megosztott irányítás keretében hajtja végre.

21c. cikk

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek REPowerEU-fejezete

(1) A Bizottság számára [e módosító rendelet hatálybalépése] után benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek tartalmazniuk kell egy REPowerEU-fejezetet. A REPowerEU-fejezeteket e módosító rendelet hatálybalépését követően a lehető leghamarabb be kell nyújtani. Adott esetben a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések megfelelő prioritást biztosítanak az energiaszegénység által sújtott személyek szükségleteinek, valamint a sebezhetőségek csökkentésének a közelgő téli időszakokban. A REPowerEU-fejezet 2022. február 1-jétől kezdődően felvázolja a (2) bekezdés a) pontjában említett intézkedésektől eltérő reformokat és beruházásokat, illetve az azokhoz kapcsolódó mérföldköveket és célokat, az energiaszegénység kezeléséhez való hozzájárulás és a fosszilis tüzelőanyagoktól – különösen az Oroszországból származóktól – való függőség csökkentése ismertetését és az energiamegtakarítások számszerűsítését, amelyek a REPowerEU-célkitűzések előmozdítására irányulnak az alábbiak révén:

az energetikai infrastruktúra és létesítmények fejlesztése a földgázellátás – beleértve az LNG-t is – biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése, nevezetesen az ellátás diverzifikációjának lehetővé tétele céljából, az Unió egészének érdekében annak biztosítása mellett, hogy a vonatkozó infrastruktúrák készen álljanak a hidrogén fogadására,

b)	az épületek energiahatékonyságának és energiamegtakarításának növelése, többek között a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, kkv-kat és mikrovállalkozásokat célzó beruházási programokon keresztül,

ba)

az ipar dekarbonizációja, az energiatárolási kapacitás növelése, a fenntartható biometán , a megújuló energia, a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, a megújuló vagy fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén előállításának és elterjedésének növelése, valamint a megújuló energiát előállító erőművek engedélyezési eljárásainak felgyorsítása, beleértve a kapcsolódó villamosenergia-termelési és egyéb infrastruktúra javítását, többek között az engedélyezési eljárások felgyorsítása révén ,

bb)	az energiaszegénység kezelése, különösen a kiszolgáltatott és alacsony jövedelmű háztartások javát szolgáló intézkedések révén,

bc)	az energiaigény csökkentésének ösztönzése, többek között a meglévő energiamegtakarítási megoldások bővítésével,

bd)	az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások fellendítése az Unión belül; [Mód. 8]

a belső, illetve a határokon átnyúló energiaátvitel , valamint a rendszerösszekötők szűk keresztmetszeteinek kezelése, beleértve a hálózatok új megújuló energiaforrásokkal való összekapcsolását, valamint a kibocsátásmentes közlekedés és a kapcsolódó – többek között a vasúti – infrastruktúra igazságos és inkluzív támogatása , hozzájárulva ezáltal a megfizethető energia és közlekedés biztosításához az Unióban ,

az a), b) és c) pontban említett célkitűzések támogatása egyrészt a munkaerő gyorsított ütemű átképzése révén a zöld készségek és a kapcsolódó digitális készségek, valamint az energetikai átállás érdekében – beleértve az említett célkitűzések adminisztratív végrehajtását is – , másrészt a zöld átálláshoz kapcsolódó kulcsfontosságú anyagok és technológiák értékláncainak, valamint a fenntartható építőanyagok és termékek használatának támogatása révén , ezáltal csökkentve az energetikai átállás szempontjából fontos, elsődlegesen kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőséget.

(1a) A REPowerEU-fejezet keretében felhasználandó támogatások legalább 35 %-át és adott esetben a hitelek legalább 35 %-át határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő vonatkozású vagy hatású intézkedésekre kell fordítani, még akkor is, ha azokat egy tagállam hajtja végre, és azoknak hozzá kell járulniuk a 21c. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez. Ettől eltérve a Bizottság e követelmény alól eltérést engedélyezhet valamely tagállam számára a következő esetek valamelyikében:

a)	a tagállam igazolni tudja, hogy a REPowerEU-fejezetben foglalt más intézkedések jobban szolgálnák a 21c. cikk (1) bekezdésében körvonalazott célkitűzéseket, vagy

b)	a tagállam igazolni tudja, hogy nem áll rendelkezésre elegendő határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenziójú vagy hatású reális projekt, vagy

c)	az érintett tagállam az energiabiztonsági szükségletek 21ca. cikkben említett szupranacionális értékelése alapján mentességet kapott e minimumkövetelmény alól, vagy

d)	a tagállam igazolni tudja, hogy az eszköz élettartama alatt nem lehetséges határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenziójú vagy hatású intézkedéseket véglegesíteni.

(2) A REPowerEU-fejezet magában foglalja továbbá a következőket:

a)	adott esetben a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatokban szereplő azon reformok és beruházások részletes ismertetése, amelyek várhatóan hozzájárulnak a REPowerEU-célkitűzésekhez;

a REPowerEU-célkitűzésekhez hozzájáruló, 2022. február 1. és 2026. december 31. között esedékes, az eszközből nyújtott pénzügyi támogatás nélkül végrehajtandó egyéb intézkedések , így a nemzeti és uniós finanszírozású kiegészítő vagy kísérő intézkedések tömör ismertetése a vonatkozó ütemtervvel és pénzügyi allokációval együtt;

az (1) bekezdésben említett minden egyes intézkedés és a tervben szereplő egyéb intézkedések közötti összhang részletes értékelése és annak kifejtése, hogy az (1) bekezdésben és az e bekezdés a) és b) pontjában említett intézkedések együttese miként juttatja érvényre a koherencia és a hatékonyság elvét, és várhatóan hogyan járul hozzá a REPowerEU-célkitűzésekhez, az energiamegtakarításra vonatkozó számszerű adatokkal alátámasztva.

ca)

annak kvalitatív kifejtése, hogy a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések várhatóan hogyan járulnak hozzá a zöld átálláshoz, ezen belül a biológiai sokféleséghez, illetve az abból eredő kihívások kezeléséhez; a 37 %-os éghajlat-politikai célt külön kell kiszámítani a REPowerEU-fejezet és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv többi része tekintetében.

(3) Az (1) bekezdés szerinti REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások becsült költségeit nem veszik figyelembe a terv teljes allokációjának kiszámításakor a 18. cikk (4) bekezdésének f) pontja és a 19. cikk (3) bekezdésének f) pontja alkalmazásában. E rendelkezés ellenére a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a REPowerEU-fejezetekben tegyenek javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek a lehetséges mértékig megkönnyítik legalább az eszköz digitális céljának elérését.

(4) Az (EU) 2020/852rendelet 17. cikke szerinti, ▌jelentős károkozás elkerülését célzó elv ▌alkalmazandó a REPowerEU-célkitűzésekhez várhatóan hozzájáruló, e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti reformokra és beruházásokra , kivéve a következő kumulatív feltételek teljesülése esetén:

a)	az intézkedésre szükség van a 21c. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, ellátásbiztonsággal kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítéséhez; és

b)	nincs megfelelő tiszta technológiai alternatíva a költségek vagy a végrehajtás ütemezése szempontjából a 21c. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti REPowerEU-célkitűzések eléréséhez; és

c)	az EU környezetvédelmi célkitűzéseire gyakorolt potenciális kárt a kísérő intézkedések vagy a REPowerEU-célkitűzéseihez hozzájáruló egyéb intézkedések enyhítik, és az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlati céljainak integritása nem kerül veszélybe; és

d)	az intézkedés legkésőbb 2024. december 31-re alkalmazandó lesz.

(4a) Az (EU) 2021/241 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelmény alóli mentességet élvező, az e cikk (4) bekezdésében részletezett intézkedéseket a következő értékelésnek kell alávetni:

—	nincs-e megfelelő tiszta technológiai alternatíva a költségek vagy a végrehajtás ütemezése szempontjából a 21c. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti REPowerEU-célkitűzések eléréséhez;

—	szigorúan az elkerülhetetlen mértékre korlátozódik-e az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett uniós környezetvédelmi célkitűzésekre gyakorolt esetleges káros hatás;

—	az EU környezetvédelmi célkitűzéseire gyakorolt potenciális kárt enyhítik-e a kísérő intézkedések vagy a REPowerEU-célkitűzéseihez hozzájáruló egyéb intézkedések, és nem kerül-e veszélybe az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlati céljainak integritása;

—	legkésőbb 2024. december 31-re alkalmazandó lesz-e az intézkedés.

(4b) A REPowerEU-célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulást célzó reformokra és beruházásokra szánt források teljes összege e rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban legfeljebb [] milliárd EUR lehet, amelyet a Bizottság az azonnali infrastrukturális szükségletek átfogó, szükségletalapú értékelését követően határoz meg. A 2003/87/EK irányelv 10e. cikkének (1) bekezdésével [az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó bevételek] összhangban rendelkezésre bocsátott bevételek összege nem járul hozzá az e rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti reformokhoz és beruházásokhoz.

(5) E rendelet rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a REPowerEU-fejezetben szereplő reformokra és beruházásokra, kivéve a REPowerEU-fejezet azon beruházásait, amelyeket az (EU) 2021/1060 rendelet 26a. cikke szerinti kért forrásokból finanszíroznak, és az alapspecifikus szabályok alkalmazandók.

21ca. cikk

Az energiabiztonsági szükségletek szupranacionális értékelése

(1) A Bizottság a REPowerEU-fejezetet is tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyását megelőzően értékeli az Unió egésze energiaellátása biztosításának szükségességét. Ezen értékelés célja, hogy a REPowerEU-célkitűzések eléréséhez szükséges erőforrások leghatékonyabb felhasználásának elősegítése érdekében szupranacionális szempontból megvizsgálja az Unió energiabiztonsági szükségleteit. E célból a Bizottság legkésőbb [e módosító rendelet hatálybalépésétől számított egy hónap]-ig jelentést készít, amelyben az Unió egészére nézve meghatározza és értékeli az energiaellátás biztosításához szükséges legsürgetőbb infrastrukturális és beruházási igényeket, ideértve a főként határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő projekteket is.

(2) Az első albekezdésben említett jelentés legalább a következő szempontokra terjed ki:

a)	az energiaellátási zavarok kockázata az egyes tagállamokban rövid és középtávon; valamint

b)	az Unió egésze energiaellátásának biztosítása szempontjából legfontosabb infrastrukturális és beruházási igények, beleértve a határokon átnyúló és több országra kiterjedő dimenziót is.

(3) A tagállamok azzal járulnak hozzá az (1) bekezdésben említett jelentés kidolgozásához, hogy a Bizottság kérésének megfelelően információkkal szolgálnak a nemzeti energiabiztonsági igényekről és projektekről.

21d. cikk

A REPowerEU-fejezet végrehajtásának nyomon követése

(1) A Bizottság nyomon követi a REPowerEU-fejezetben felvázolt intézkedések végrehajtását, valamint azoknak a REPowerEU-célkitűzésekhez való hozzájárulását. E célból a Bizottság … [két hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig módosítja a 29. cikk (4) bekezdésének a) pontjában és a 30. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a REPowerEU-célkitűzései szempontjából releváns további mutatók és információk felvétele céljából. A javasolt további mutatóknak a 21c. cikk (1) bekezdésében felsorolt célkitűzésekre kell korlátozódniuk. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosításának elfogadására és hatálybalépésére a 33. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(2) A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 31. cikkel összhangban benyújtandó éves jelentésben, egy külön szakaszban beszámol a REPowerEU-fejezet végrehajtásának előrehaladásáról, többek között a végső kedvezményezettekről rendelkezésre álló adatok és a bevált gyakorlatok példáinak értékelését követően levont tanulságok, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében folytatott rendszeres és átlátható információcsere révén.

(2a) A Bizottság …[két évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig független értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a REPowerEU-fejezetek végrehajtásáról, valamint azoknak a REPowerEU-célkitűzéseihez és az eszköz célkitűzéseihez való hozzájárulásáról.

(2b) Minden tagállam létrehoz egy könnyen használható, nyilvános portált, amely valós idejű adatokat tartalmaz a REPowerEU fejezetekben szereplő intézkedések végrehajtásáról, beleértve a végső kedvezményezetteket és a kedvezményezetteket is.”

(7)	Az V. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az (EU) 2021/1060 rendelet a következőképpen módosul:

(1)

A 11. cikk (1) bekezdésének e) pontja a következőképpen egészül ki:

„e)	adott esetben a pénzügyi források a108. cikk (2) bekezdésének megfelelő régiókategória szerinti bontásban, valamint a26a. cikk alapján igényelendő vagy a 26. cikknek vagy a 111. cikknek megfelelően átcsoportosítandó allokációk javasolt összege, indokolással együtt;”

(2)

A 22. cikk (3) bekezdése g) pontjának i. alpontja a következőképpen egészül ki:

„i)	az egyes alapok és adott esetben az egyes régiókategóriák esetében a teljes programozási időszakra vonatkozó, valamint az éves bontás szerinti összes pénzügyi allokációt tartalmazó táblázat, ideértve a 26a. cikk alapján igényelt vagy a 26. vagy 27. cikk szerint átcsoportosított összegeket is;”

(2a)

A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7a)

Az ERFA, a Kohéziós Alap vagy az ESZA+ által támogatott programok esetében a tagállam vagy az irányító hatóság 2025. december 31-ig kérheti, hogy az eredeti nemzeti allokáció költségvetésének legfeljebb 7,5 %-át kitevő összeg járuljon hozzá a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén kivételével az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, a fosszilis tüzelőanyagok szállításával foglalkozó létesítmények kivételével az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, a REPowerEU-célkitűzéseket támogató intézkedések finanszírozásához. Az ERFA, a Kohéziós Alap vagy az ESZA+ által támogatott programok esetében az ilyen hozzájárulások csak ugyanazon a programon belül nyújthatók, és a programot módosító bizottsági határozatra van szükség. A hozzájárulásoknak meg kell felelniük minden szabályozási követelménynek, és a monitoringbizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia azokat. A tagállam vagy az irányító hatóság közli a Bizottsággal a felülvizsgált pénzügyi táblázatokat és a felülvizsgált programot.”

(3)

A 26. cikk (1) bekezdése az első albekezdés után a következő szöveggel egészül ki:

„Amennyiben a partnerségi megállapodást jóváhagyták, és egy vagy több programot még nem fogadtak el, e cikkel összhangban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe való átcsoportosítás kérelmezhető a 11. cikk (1) bekezdésének c), e) és h) pontjában említett információk felülvizsgálatáról szóló értesítés útján, a 69. cikk (9) bekezdésével összhangban.”

(4)

A 26. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

▌

„(3)	Amennyiben a partnerségi megállapodást jóváhagyták, és az átcsoportosítás iránti kérelem egy benyújtott program részét képezi, az ebből eredő következetlenséget nem kell figyelembe venni a programnak a 23. cikk (1) bekezdése szerinti értékelésekor.”

(5)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„26a. cikk

A REPowerEU-célkitűzések támogatása

(1) Azok a tagállamok, amelyek az (EU) 2021/241 rendelettel összhangban REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési tervet nyújtanak be a Bizottságnak, kérhetik, hogy az egyes alapokból származó eredeti nemzeti allokációjuk legfeljebb 7,5 %-ával az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott REPowerEU-célkitűzésekhez járulhassanak hozzá a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén kivételével az említett rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedések, a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgáló létesítmények kivételével a 21c. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 21c. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett intézkedések támogatása révén , feltéve, hogy az adott tagállam már kérte az 5 %-os felső határt kimerítő átcsoportosítást a szóban forgó alapból, a 26. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdésével összhangban. ▌ Amennyiben a partnerségi megállapodást még nem hagyták jóvá, a REPowerEU-célkitűzések támogatása iránti kérelmet vagy a partnerségi megállapodásba kell belefoglalni, beleértve a 11. cikk (1) bekezdésének c), e) és h) pontjában említett információk felülvizsgálatáról szóló értesítés megtételét a 69. cikk (9) bekezdésével összhangban, vagy valamely program módosítása iránti kérelemben kell jelezni. Amennyiben a kérelem program módosítására irányul, kizárólag jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források igényelhetők . Az ilyen kérelmek lehetősége ▌kiegészíti az e rendelet 26. cikkében előirányzott forrásátcsoportosítási lehetőséget.

(2) Az e rendelet 26. cikke értelmében átcsoportosított forrásokat az (EU) 2021/241 rendelet rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani. ▌ Az e rendelet 26a. cikke értelmében igényelt forrásokat az (EU) 2021/1060 rendeletben és az adott megosztott irányítású alapra vonatkozó alapspecifikus rendeletben meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell felhasználni. Az átcsoportosított, vagy a REPowerEU-célkitűzések támogatását szolgáló forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(3) Amennyiben a partnerségi megállapodást jóváhagyták, és a REPowerEU-célkitűzések támogatása iránti kérelem benyújtására egy vagy több program jóváhagyása előtt kerül sor, az ebből eredően a partnerségi megállapodás és a programok viszonylatában keletkező következetlenséget nem kell figyelembe venni a programnak a 23. cikk (1) bekezdése szerinti értékelésekor. Ilyen esetekben az érintett tagállam benyújtja a 11. cikk (1) bekezdésének c), e) és h) pontjában említett információk felülvizsgálatát, többek között a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban a partnerekkel folytatott kötelező konzultáció összefoglalóját, amely e cikk értelmében a REPowerEU-célkitűzés támogatása iránti kérelemnek minősül.

(3a) A 13. cikktől eltérve a jóváhagyott partnerségi megállapodások nem módosíthatók, és a programmódosítások nem vonhatják maguk után a jóváhagyott partnerségi megállapodások módosítását.

(4) Amennyiben egy program az e cikkben meghatározott REPowerEU-célkitűzések támogatása iránti kérelem céljából módosításra szorul, a 24. cikk (2) és (4) bekezdésétől eltérve a Bizottság a program tagállam általi benyújtását követő egy hónapon belül elfogadja vagy elutasítja a kérelemre és az abból eredő változásokra vonatkozó módosítást. ▌A programmódosítás iránti kérelemben az egyes évekre vetítve, adott esetben alapok és régiókategóriák szerinti bontásban fel kell tüntetni a REPowerEU-célkitűzések megvalósításához nyújtott hozzájárulás teljes összegét .

(5) Az IÁA-források, beleértve az ERFA-ból és az ESZA+-ból a 27. cikkel összhangban átcsoportosított valamennyi forrást is, e cikk alapján nem csoportosíthatók át a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe .

▌ ”

(6a) A fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén kivételével az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, a fosszilis tüzelőanyagok szállításával foglalkozó létesítmények kivételével az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett intézkedésekkel kapcsolatban felmerült és kifizetett kiadásokat az e rendelet 6. cikkével összhangban be kell számítani az éghajlat-politikai célok és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó mechanizmus részarányába.”

(5a)

A 112. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy e rendelet 26a. cikke alapján forrásokat kér, a 112. cikk (3) és (4) bekezdésétől eltérve a 2022. július 1-jén kezdődő és 2026. június 30-án végződő számviteli években benyújtott kifizetési kérelmekben bejelentett kiadásokra legfeljebb 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazható az ERFA, az ESZA+ vagy a Kohéziós Alap által támogatott program egy vagy több prioritási tengelye tekintetében a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén kivételével az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, a fosszilis tüzelőanyagok szállításával foglalkozó létesítmények kivételével az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, a REPowerEU-célkitűzéseket támogató intézkedések finanszírozására.

A társfinanszírozási arány módosítására irányuló kérelmeket a 24. cikkel összhangban programmódosításként kell benyújtani, és csatolni kell a felülvizsgált programot.”

(6)	A II. és az V. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

2a. cikk

Az 1303/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 60. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2a) A 60. cikk (1) bekezdésétől és a 120. cikk (3) bekezdésének első és negyedik albekezdésétől eltérve valamely tagállam kérésére 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazható a »REPowerEU-célkitűzésekkel« összhangban az energiaválság-reagálási kapacitások előmozdítására, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásra 2022. február 1-jétől az ERFA, az ESZA vagy a Kohéziós Alap által támogatott program egy vagy több prioritási tengelye tekintetében.

A társfinanszírozási arány módosítására irányuló kérelmeket a programok módosítására vonatkozó, a 30. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell benyújtani, és csatolni kell hozzájuk a felülvizsgált programot vagy programokat.

A 100 %-os társfinanszírozási arány csak akkor alkalmazandó, ha a Bizottság az utolsó időközi kifizetési kérelemnek a 135. cikk (2) bekezdésével összhangban történő benyújtása előtt jóváhagyja az operatív program megfelelő módosítását.

(2b) Az Ukrajna elleni orosz agresszióból eredő energiaválságra adott válaszlépésként a »Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe« célkitűzés számára a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó programozási időszakban rendelkezésre álló források a tagállam kérésére átcsoportosíthatók az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap között, a 92. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett százalékoktól függetlenül. A 92. cikk (4) bekezdésében megállapított követelmények nem alkalmazandók ezen átcsoportosítások tekintetében.

Az e bekezdés alapján az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap között átcsoportosított forrásokat annak az alapnak a szabályaival összhangban kell végrehajtani, amelyhez a forrásokat átcsoportosítják.”

▌

4. cikk

A 2003/87/EK irányelv a következőképpen módosul:

(-1)

A 10. cikk (3) bekezdése az első albekezdést követően a következő albekezdéssel egészül ki:

„E bekezdés első albekezdésétől eltérve és rendkívüli, egyszeri intézkedésként 2025. december 31-ig bizonyos számú kibocsátási egységet le kell vonni a tagállamok által e cikk (2) bekezdése szerint 2027. január 1. és 2030. december 31. között árverésre bocsátandó egységek mennyiségéből, és a 10e. cikknek megfelelően kell árverésre bocsátani a 2025. december 31-ig tartó időszakban, amíg az árverésből származó bevétel összege el nem éri a 20 milliárd EUR-t.”

(1)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„10e. cikk

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

(1) A 2025. december 31-ig tartó időszakban ▌ a 10. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett kibocsátási egységeket árverés útján értékesíteni kell mindaddig, amíg az árverésből származó bevétel összege el nem éri a 20 milliárd EUR-t.

Az e bekezdés első albekezdésében említett bevételt az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz rendelkezésére kell bocsátani az említett rendelet 21c. cikkének (1) bekezdésében meghatározott REPowerEU-célkitűzésekhez való hozzájárulás céljából, és az említett rendelet rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

(2) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz céljaira szánt kibocsátási egységek árverésre bocsátására a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott elvekkel és módozatokkal, valamint az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 24. cikkével összhangban kerüljön sor.

(3) Az Európai Beruházási Bank (EBB) az e cikk alapján árverésre bocsátandó kibocsátási egységek árverezőjeként jár el az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformon, és az árverésből származó bevételeket a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(4) Az említett kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában külső címzett bevételnek minősülnek.”

5. cikk

Az (EU) 2015/1814 határozat módosításai

Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikke a következőképpen módosul:

Az (5) bekezdés első albekezdésének ▌helyébe a következő szöveg lép:

„Bármely adott évben, ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma 700 millió és 921 millió között van, az e cikk (4) bekezdésében említett legfrissebb közzététel szerint forgalomban levő kibocsátási egységek teljes száma és a 700 millió közötti különbségnek megfelelő számú kibocsátási egységet le kell vonni a tagállamok által a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerint árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek mennyiségéből, és az adott év szeptember 1-jével kezdődő 12 hónapos időszakra tartalékba kell helyezni. Ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma meghaladja a 921 millió kibocsátási egységet, a tagállamok által a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerint árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek mennyiségéből levonandó és az adott év szeptember 1-jével kezdődő 12 hónapos időszakban tartalékba helyezendő kibocsátási egységek száma a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának 12 %-a. Az utolsó mondattól eltérve 2030. december 31-ig a százalékos arányt meg kell kétszerezni. 2025-től kezdődően az ebben az albekezdésben említett küszöbértékeket a 2003/87/EK irányelv 9. cikkében említett kibocsátási egységek uniós szintű mennyiségének ugyanabban az évben bekövetkezett csökkenésével arányosan csökkenteni kell.”

▌

5a. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. cikk

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2021/241 rendelet V. melléklete a következőképpen módosul:

A 2. szakasz a következő pontokkal egészül ki:

„2.12.

A 21c. cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedések várhatóan hatékonyan hozzájárulnak az Unió egészének ellátásbiztonságához – nevezetesen az energiaellátás diverzifikálása, az energiatárolási kapacitások növelése vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség jelentős vagy 2030 előtti csökkentése révén –, az Unió 2030-ra vonatkozó célkitűzéseihez, beleértve az energiahatékonyságot és a megújuló energiát, valamint az EU klímasemlegességi célkitűzéséhez. Adott esetben a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedéseknek megfelelő prioritást kell biztosítaniuk az energiaszegénységben érintettek szükségleteinek, valamint a legközelebbi téli időszakokban a kiszolgáltatottság csökkentésének.

A 21c. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések e kritérium szerinti értékelése során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:

Alkalmazási kör

—

a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan jelentősen hozzájárul az energetikai infrastruktúra és létesítmények fejlesztéséhez a földgázellátás – beleértve az LNG-t is – biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése, nevezetesen az ellátás diverzifikálásának lehetővé tétele céljából, az Unió egészének érdekében, annak biztosítása mellett, hogy a vonatkozó infrastruktúrák készen álljanak a hidrogén fogadására,

vagy

—	a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan jelentősen hozzájárul az épületek energiahatékonyságának és megtakarításának növeléséhez, többek között a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, kkv-kat és mikrovállalkozásokat célzó beruházási programokon keresztül, vagy

—

az ipar dekarbonizációja, az energiatárolási kapacitás növelése, a fenntartható biometán, a megújuló energia, a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, a megújuló vagy fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén előállításának és elterjedésének növelése, valamint a megújuló energiát előállító erőművek engedélyezési eljárásainak felgyorsítása, beleértve a kapcsolódó villamosenergia-termelés és egyéb infrastruktúra javítását, többek között az engedélyezési eljárások felgyorsítása révén,

vagy

—	az energiaszegénység kezelése, különösen a kiszolgáltatott és alacsony jövedelmű háztartások javát szolgáló intézkedések révén, vagy

—	az energiaigény csökkentésének ösztönzése, többek között a meglévő energiamegtakarítási megoldások bővítésével, vagy

—

a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan kezeli az energetikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteit, többek között a hálózatok új megújuló energiaforrásokkal való összekapcsolását, különösen a más tagállamokkal való, határokon átnyúló összeköttetések kiépítése révén, vagy igazságos és inkluzív módon támogatja a kibocsátásmentes közlekedést és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát, beleértve a vasutat, és ezáltal hozzájárul a megfizethető energia és közlekedés biztosításához az Unióban,

vagy

—

a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan jelentősen hozzájárul a munkavállalók átképzéséhez zöld és a kapcsolódó digitális készségeik és az energetikai átállás irányába történő átképzésük támogatásához – beleértve az említett célkitűzések adminisztratív végrehajtását is –, a zöld átállással kapcsolatos kulcsfontosságú anyagok és technológiák értékláncainak támogatásához, valamint a fenntartható építőanyagok és termékek használatához, ezáltal csökkentve az energetikai átállás szempontjából fontos, elsődlegesen kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőséget,

valamint

—

a 21c. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedések és leírásuk egymást kiegészítő jellegűek-e, és a 21c. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti intézkedésekkel együtt jelentősen hozzájárulnak-e az energiabiztonsághoz, az uniós energiaellátás diverzifikálásához, az energiatárolási kapacitások növeléséhez vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való uniós függőség 2030 előtti jelentős csökkentéséhez, az Unió 2030-ig szóló célkitűzései – köztük az energiahatékonyság és a megújuló energia terén –, valamint az EU klímasemlegességi célkitűzése irányába.

Minősítés

A – nagymértékben

B – mérsékelten

C – kismértékben

2.12a.

A 21c. cikk (1) bekezdésében említett intézkedésekhez kapcsolódó, a 18. cikk (4) bekezdésének q) pontjában említett konzultációs folyamat megfelelő, és az érintett érdekelt felek idevágó észrevételei megfelelően tükröződnek a REPowerEU-fejezet tartalmában.

E kritérium értékelése során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:

Alkalmazási kör:

—	megfelelő a 21c. cikk (1) bekezdésében említett intézkedésekhez kapcsolódó, a 18. cikk (4) bekezdésének q) pontjában említett konzultációs folyamat, valamint

—	a részletes konzultációs jelentés bemutatja a konzultációk ütemezését és szakaszait, megemlíti a megkérdezett érdekelt feleket, és ismerteti a konzultációk eredményét, valamint

—	az érintett érdekelt felek idevágó észrevételei megfelelően tükröződnek a REPowerEU-fejezet tartalmában, valamint

—	a tagállam tájékoztatást adott arról, hogy mely észrevételek nem tükröződnek abban, és milyen okból, valamint

—	a tagállam információkkal szolgált arról, hogy hogyan vonják be a helyi és regionális hatóságokat és más érdekelt feleket a REPowerEU-fejezet végrehajtásába és nyomon követésébe.

Minősítés

A – nagymértékben

B – mérsékelten

C – kismértékben

2.12b.

Kivéve, ha a tagállam a 21c. cikk (1a) bekezdése alapján eltérést kap, a REPowerEU-fejezet keretében felhasználandó támogatások legalább 35 %-át és adott esetben a hitelek legalább 35 %-át határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő vonatkozású vagy hatású intézkedésekre kell fordítani, még akkor is, ha azokat egy tagállam hajtja végre, és azoknak hozzá kell járulniuk a 21c. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez.

Minősítés

A – A REPowerEU-fejezet keretében felhasználandó támogatások legalább 35 %-át és adott esetben a kölcsönök legalább 35 %-át határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkező intézkedésekre kell fordítani, kivéve, ha eltérést engedélyeznek.

C – A REPowerEU-fejezet keretében felhasználandó támogatások kevesebb mint 35 %-át vagy adott esetben a kölcsönök kevesebb mint 35 %-át határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkező intézkedésekre kell fordítani, eltérés engedélyezése nélkül.

2.12c.

A 21c. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a 21c. cikk (4) bekezdésében meghatározott kumulatív feltételeknek megfelelő intézkedések teljesítik a 21c. cikk (4a) bekezdésében foglalt követelményeket.

E kritérium értékelése során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:

Alkalmazási kör:

—	nincs-e megfelelő tiszta technológiai alternatíva a költségek vagy a végrehajtás ütemezése szempontjából a 21c. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti REPowerEU-célkitűzések eléréséhez; valamint

—	szigorúan az elkerülhetetlen mértékre korlátozódik-e az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett uniós környezetvédelmi célkitűzésekre gyakorolt esetleges káros hatás; valamint

—	az EU környezetvédelmi célkitűzéseire gyakorolt potenciális kárt enyhítik-e a kísérő intézkedések vagy a REPowerEU-célkitűzéseihez hozzájáruló egyéb intézkedések, és nem kerül-e veszélybe az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlati céljainak integritása; valamint

—	legkésőbb 2024. december 31-re alkalmazandó lesz-e az intézkedés.

Minősítés

A – a 21c. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti valamennyi intézkedés, amely megfelel a 21c. cikk (4) bekezdésében meghatározott kumulatív feltételeknek, megfelel a 21c. cikk (4a) bekezdésében foglalt követelményeknek

C – a 21c. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a 21c. cikk (4) bekezdésében meghatározott kumulatív feltételeknek megfelelő egy vagy több intézkedés nem felel meg a 21c. cikk (4a) bekezdésében foglalt követelményeknek.”

A 3. szakaszban „Az értékelési folyamat eredményeként és a minősítések figyelembevételével” kezdetű szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Az értékelési folyamat eredményeként és a minősítések figyelembevételével:

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel az értékelési kritériumoknak:

Amennyiben a 2. pontban ismertetett kritériumokra vonatkozó végső minősítés a következő eredményeket tartalmazza:

—	»A« értékelés a 2.2., a 2.3., a 2.5., a 2.6., a 2.12., a 2.12a., a 2.12b és a 2.12c. pont kritériumai esetében; és a többi kritérium esetében:

—	mindegyik »A« értékelés, vagy

—	nem több »B« mint »A« értékelés, »C« értékelés nélkül.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem felel meg kielégítő mértékben az értékelési kritériumoknak:

Amennyiben a 2. pontban ismertetett kritériumokra vonatkozó végső minősítés a következő eredményeket tartalmazza:

—	nincs »A« értékelés a 2.2., a 2.3., a 2.5., a 2.6., a 2.12., a 2.12a., a 2.12b. és a 2.12c. pont kritériumai esetében; és a többi kritérium esetében:

—	több »B« mint »A« értékelés, vagy

—	legalább egy »C« értékelés.”

II. MELLÉKLET

▌

(2)

Az (EU) 2021/1060 rendelet V. mellékletének 3.1. bekezdése a következőképpen módosul:

a)	a szöveg a következő cikkel egészül ki: „Hivatkozás: a CPR 14., 26., 26a. és 27. cikke”.

az első táblázat a következőképpen módosul:

	□	hozzájárulások az InvestEU-hoz
„A következőkhöz kapcsolódó programmódosítás:	□	átcsoportosítás közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló eszközökbe
	□	átcsoportosítás az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap között vagy más alaphoz vagy alapokhoz
	□	A REPowerEU-célkitűzések támogatása”

c)	Az 1. lábjegyzet a következő szöveggel egészül ki: „Kizárólag a CPR 14., 26. és 26a. cikke szerinti programmódosításokra alkalmazandó, kivéve az IÁA-ba a 27. cikkel összhangban történő kiegészítő átcsoportosításokat. ▌”

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0260/2022).

(*1) Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(2) HL C ., ., . o.

(3) HL C ., ., . o.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(4 a) 92/43/EGK tanácsi irányelv, 2009/147/EK irányelv, 2000/60/EK irányelv, 1367/2006/EK rendelet, (EU) 2021/1767 rendelet, valamint a természet helyreállításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2022)0304).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról. (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(6a) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1814 határozata (2015. október 6.) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 161

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	66. évfolyam 2023. május 5.

	III Előkészítő jogi aktusok
	Európai Parlament
	2022. november 10., csütörtök
2023/C 161/03	Az Európai Parlament 2022. november 10-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és Ukrajna közötti, a közúti árufuvarozásról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (11050/2022 – C9-0299/2022 – 2022/0200(NLE))	20
2023/C 161/04	Az Európai Parlament 2022. november 10-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és Moldovai Köztársaság közötti, a közúti árufuvarozásról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (11052/2022 – C9-0304/2022 – 2022/0201(NLE))	21
2023/C 161/05	Az Európai Parlament 2022. november 10-i jogalkotási állásfoglalása a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény keretében vállalt egyedi kötelezettségvállalásokról szóló listáknak a szolgáltatások belföldi szabályozásáról szóló tárgyalások lezárásáról szóló 2021. december 2-i nyilatkozat 1. mellékletének beillesztése céljából történő módosításáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (09982/2022 – C9-0224/2022 – 2022/0174(NLE))	22
2023/C 161/06	P9_TA(2022)0379 Torzító hatású külföldi támogatások Az Európai Parlament 2022. november 10-i jogalkotási állásfoglalása a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0223 – C9-0167/2021 – 2021/0114(COD)) P9_TC1-COD(2021)0114 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. november 10-én került elfogadásra a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	23
2023/C 161/07	P9_TA(2022)0380 A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás Az Európai Parlament 2022. november 10-i jogalkotási állásfoglalása a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2021)0189 – C9-0147/2021 – 2021/0104(COD)) P9_TC1-COD(2021)0104 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. november 10-én került elfogadásra az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel	26
2023/C 161/08	P9_TA(2022)0381 Digitális pénzügyi szolgáltatások: a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet (DORA-rendelet) Az Európai Parlament 2022. november 10-i jogalkotási állásfoglalása a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról és az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, valamint a 909/2014/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (DORA) irányuló javaslatról (COM(2020)0595 – C9-0304/2020 – 2020/0266(COD)) P9_TC1-COD(2020)0266 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. november 10-én került elfogadásra a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló jogszabály) szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	27
2023/C 161/09	P9_TA(2022)0382 Digitális pénzügyi szolgáltatások: a digitális működési rezilienciára vonatkozó követelményekkel kapcsolatos módosító irányelv Az Európai Parlament 2022. november 10-i jogalkotási állásfoglalása a 2006/43/EK irányelv, a 2009/65/EK irányelv, 2009/138/EK irányelv, a 2011/61/EU irányelv, a 2013/36/EU irányelv, a 2014/65/EU irányelv, az (EU) 2015/2366 irányelv és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2020)0596 – C9-0303/2020 – 2020/0268(COD)) P9_TC1-COD(2020)0268 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. november 10-én került elfogadásra a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciája tekintetében szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel	28
2023/C 161/10	P9_TA(2022)0383 Az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonság Az Európai Parlament 2022. november 10-i jogalkotási állásfoglalása az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2020)0823 – C9-0422/2020 – 2020/0359(COD)) P9_TC1-COD(2020)0359 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. november 10-én került elfogadásra az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel	29
2023/C 161/11	Az Európai Parlament 2022. november 10-én elfogadott módosításai az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2021/1060 rendelet, az (EU) 2021/2115 rendelet, a 2003/87/EK irányelv és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2022)0231 – C9-0183/2022 – 2022/0164(COD)) Módosítás 1, eltérő rendelkezés hiányában	30
2023/C 161/12	Az Európai Parlament 2022. november 10-i jogalkotási állásfoglalása a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Horvát Köztársaság általi teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (10624/2022 – C9-0222/2022 – 2022/0806(NLE))	53
2023/C 161/13	Az Európai Parlament 2022. november 10-i határozata az Egységes Szanálási Testület elnökének kinevezésére irányuló javaslatról (N9-0068/2022 – C9-0352/2022 – 2022/0905(NLE))	56
2023/C 161/14	Az Európai Parlament 2022. november 10-i határozata az Egységes Szanálási Testület tagjának kinevezésére irányuló javaslatról (N9-0067/2022 – C9-0351/2022 – 2022/0904(NLE))	58

Tartalom		Oldal

	EURÓPAI PARLAMENT ÜLÉSSZAK: 2022–2023 2022. november 9–10-i ülések ELFOGADOTT SZÖVEGEK	1

	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	ÁLLÁSFOGLALÁSOK
	Európai Parlament
	2022. november 10., csütörtök
2023/C 161/01	Az Európai Parlament 2022. november 10-i állásfoglalása az e-sportokról és videójátékokról (2022/2027(INI))	2
2023/C 161/02	Az Európai Parlament 2022. november 10-i állásfoglalása a faji igazságosság, a megkülönböztetésmentesség és az antirasszizmus EU-n belüli helyzetéről (2022/2005(INI))	10