2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/1

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások egyszerűsített kezeléséről

(2023/C 160/01)

I. BEVEZETÉS

A Bizottságnak a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) alkalmazása során szerzett tapasztalatai azt mutatják, hogy az összefonódások bizonyos kategóriái általában valószínűleg nem vetnek fel versenyjogi aggályokat. E közlemény célja, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a Bizottság észszerűsített módon vizsgál bizonyos összefonódásokat, és hogy iránymutatást nyújtson a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2023. május 20-i (EU) 2023/914 bizottsági rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) (2) II. mellékletében meghatározott egyszerűsített eljárásról. Ez a közlemény a 2013. évi közlemény (3) helyébe lép, és a végrehajtási rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó.

A Bizottság az egyszerűsített eljárás keretében vizsgálja majd az e közlemény 5. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő összefonódásokat, feltéve, hogy az e közlemény II.C. szakaszában meghatározott biztosítékok vagy kizárások egyike sem alkalmazandó (4). Ezen összefonódások tekintetében a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a bejelentés időpontjától számított 25 munkanapon belül rövid határozatot fogad el, amelyben az összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja (5). A Bizottság továbbá bizonyos körülmények között alkalmazhatja az e közlemény 8. és 9. pontjában meghatározott rugalmassági rendelkezést egyes olyan összefonódások egyszerűsített eljárás keretében történő vizsgálatára, amelyek nem felelnek meg az e közlemény 5. pontjában meghatározott feltételeknek, feltéve, hogy a II.C. szakaszban meghatározott biztosítékok vagy kizárások egyike sem alkalmazandó (6). A Bizottság azonban az összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján vizsgálatot indíthat, teljes körű határozatot hozhat vagy mindkettőt megteheti a tervezett összefonódással kapcsolatban, még akkor is, ha a tervezett összefonódás az e közleményben meghatározott kategóriákba tartozik, különösen, ha az e közlemény II.C. szakaszában meghatározott biztosítékok vagy kizárások bármelyike alkalmazandó.

A rendes eljárás keretében vizsgált egyes összefonódások olyan horizontális átfedéseket (7) vagy vertikális kapcsolatokat (8) eredményezhetnek, amelyek megfelelnek az e közlemény 5. pontjának d) alpontjában meghatározott feltételeknek. Feltéve, hogy nem alkalmazandók az e közlemény II.C. szakaszában meghatározott biztosítékok vagy kizárások, ezeket a horizontális átfedéseket vagy vertikális kapcsolatokat a rendes eljárás keretében hozott jogerős bizottsági határozatban észszerűsített módon értékelik (azaz ugyanúgy, mint egy rövid határozat esetében). A Bizottság továbbá bizonyos körülmények között alkalmazhatja az e közlemény 8. pontjában meghatározott rugalmassági záradékot annak érdekében, hogy rendes eljárás keretében észszerűsített módon értékeljen bizonyos horizontális átfedéseket vagy vertikális kapcsolatokat, feltéve, hogy nem alkalmazandók az e közlemény II.C. szakaszában meghatározott biztosítékok vagy kizárások.

A II–IV. szakaszban meghatározott eljárás követésével a Bizottság célja az, hogy az uniós összefonódás-ellenőrzést célirányosabbá és hathatósabbá tegye.

II. AZ ÖSSZEFONÓDÁSOK AZON KATEGÓRIÁI, AMELYEK KEZELHETŐK AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS ALAPJÁN

A. Egyszerűsített eljárással kezelhető összefonódások

A Bizottság az egyszerűsített eljárást főszabályként (9) az összefonódások következő kategóriái esetében alkalmazza (10):

Két vagy több vállalkozás közös irányítást szerez egy olyan közös vállalkozás felett, amelynek nincs aktuális vagy várható forgalma (11) az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén, és az érintett vállalkozások a bejelentés időpontjában nem tervezik az EGT-n belüli eszközök átruházását a közös vállalkozásra (12);

Két vagy több vállalkozás közös irányítást szerez egy olyan közös vállalkozás felett, amelynek elhanyagolható az EGT-n belüli tevékenysége. Ez olyan összefonódásokat jelent, amelyek megfelelnek az összes alábbi feltételnek:

i.	a közös vállalkozás aktuális éves forgalma és az átadott tevékenységek forgalma (13), valamint a várható éves forgalom 100 millió EUR-nál kevesebb az EGT-ben (14);

ii.	a közös vállalkozásnak átadni tervezett eszközök teljes értéke (15) 100 millió EUR-nál kevesebb az EGT területén a bejelentés időpontjában (16).

Két vagy több vállalkozás összeolvad, vagy egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy másik vállalkozás felett, és az összefonódásban részt vevő felek egyike sem folytat üzleti tevékenységet azonos földrajzi vagy termékpiacon (17) vagy olyan érintett termékpiacon, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik el egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik (18).

Két vagy több vállalkozás összeolvad, vagy egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy másik vállalkozás felett, és az 5. pont d) alpontjának i. alpontjában és az 5. pont d) alpontjának ii. alpontjában meghatározott feltételek valamennyi valószerű piacmeghatározás esetén teljesülnek (19):

az összefonódásban részt vevő, ugyanazon a termék- és földrajzi piacon üzleti tevékenységet folytató (20) (horizontális átfedésben álló) valamennyi fél együttes piaci részesedése megfelel legalább az alábbi feltételek egyikének (21):

aa)	20 %-nál alacsonyabb;

bb)	50 %-nál alacsonyabb, és a Herfindahl-Hirschman Index (HHI) e piaci koncentrációból eredő növekedése (delta) 150 alatt van (22).

ii.

az összefonódásban részt vevő valamennyi olyan fél önálló és együttes piaci részesedése, amelyek olyan termékpiacon folytatnak üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik (vertikális kapcsolat) (23), megfelel legalább az alábbi feltételek egyikének (24):

aa)	30 %-nál alacsonyabb az upstream és downstream piacokon;

bb)	az upstream piacon 30 %-nál alacsonyabb, és az összefonódásban részt vevő, a downstream piacon tevékenykedő felek beszerzési piaci részesedése (25) az upstream inputoknak kevesebb mint 30 %-a;

cc)	50 %-nál alacsonyabb mind az upstream, mind a downstream piacokon, a HHI összefonódásból eredő növekedése (delta) 150 alatt van mind az upstream, mind a downstream piacokon, és a piaci részesedést tekintve kisebb vállalkozás azonos az upstream és a downstream piacokon (26).

e)	az egyik fél kizárólagos irányítást készül szerezni egy olyan vállalkozás felett, amelyben már közös irányítást gyakorol.

Egy összefonódás azonban az e közleményben ismertetett kategóriák közül egynél több kritériumnak is megfelelhet. Ezért a bejelentő felek egynél több kategória alapján is nyújthatnak be bejelentést egy összefonódásról (27).

Az 5. pont c) és d) alpontjának alkalmazása érdekében közös irányítás megszerzése esetén, amennyiben a közös vállalkozás nem ugyanazon a termékpiacon tevékenykedik, mint a közös irányítást megszerző vállalkozások, a kizárólag a közös irányítást megszerző vállalkozások között fennálló kapcsolatok nem minősülnek e közlemény értelmében vett horizontális átfedéseknek vagy vertikális kapcsolatoknak (28). Ugyanakkor amennyiben a közös vállalkozás és a közös irányítást megszerző vállalkozások ugyanazon a termék- és földrajzi piacon tevékenykednek, az együttes piaci részesedésnek figyelembe kell vennie az említett a piacokon működő valamennyi vállalkozás tevékenységét. Amennyiben az összefonódás nem eredményez növekedést, és a horizontális átfedések és a vertikális kapcsolatok már korábban is fennálltak, ezeket a már meglévő átfedéseket és kapcsolatokat nem kell figyelembe venni az 5. pont c) és d) alpontjának alkalmazásában.

B. Rugalmassági rendelkezés a normál eljárásról az egyszerűsített eljárásra való áttéréshez

A bejelentő felek kérésére a Bizottság egyszerűsített eljárás keretében vizsgálhat egyes, az e közlemény 5. pontjában meghatározott kategóriák egyikébe sem tartozó összefonódásokat. Erre akkor kerülhet sor, ha hét vagy több vállalkozás összeolvad, vagy egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy másik vállalkozás felett, és a 8. pont a) és b) alpontjában meghatározott feltételek valamennyi valószerű piacmeghatározás esetén teljesülnek (29):

a)	az összefonódásban részt vevő, horizontális átfedésben lévő valamennyi fél együttes piaci részesedése 25 % alatt marad;

az összefonódásban részt vevő, vertikális kapcsolatban álló valamennyi fél önálló vagy együttes piaci részesedése megfelel legalább az alábbi feltételek egyikének (30):

i.	35 %-nál alacsonyabb az upstream és downstream piacokon;

ii.	az egyik piacon nem éri el az 50 %-ot, míg az összefonódásban részt vevő összes fél önálló és együttes piaci részesedése az összes többi vertikálisan kapcsolódó piacon 10 % alatt van.

a)	a közös vállalat aktuális éves forgalma és a neki átadott tevékenységekből (32) származó forgalom kevesebb mint 150 millió euró az EGT-ben (33); valamint

b)	a közös vállalkozásnak átadni tervezett eszközök teljes értéke (34) 150 millió EUR-nál kevesebb az EGT-ben a bejelentés időpontjában (35).

10.

A 8. és a 9. pontban említett kategóriák vagylagosan, nem pedig együttesen alkalmazandók. A kétségek elkerülése érdekében a 8. pont kombinálható az 5. pont d) alpontjával. Ezért a bejelentő felek bizonyos piacok esetében kérhetik a rugalmassági rendelkezés alkalmazását, feltéve, hogy a 8. pontban meghatározott feltételek teljesülnek, és abban az esetben vehetik igénybe az egyszerűsített eljárást, ha az összes többi piac megfelel az 5. pont d) alpontjában megállapított feltételeknek.

C. Biztosítékok és kizárások

11.

Ez a szakasz a teljesség igénye nélkül példákat hoz az összefonódások olyan típusaira, amelyek kizárhatók az egyszerűsített eljárásból.

12.

Az e szakaszban meghatározott egy vagy több körülmény fennállása indokolhatja a Bizottság számára, hogy tájékoztassa a bejelentő feleket arról, hogy az egyszerűsített eljárás nem alkalmas az 5. pont hatálya alá tartozó összefonódások vizsgálatára. Amennyiben az e szakaszban leírt körülmények közül egy vagy több fennáll, a 8–9. pontban foglalt rugalmassági rendelkezés általában nem alkalmazható. Ilyen esetekben a Bizottság áttérhet a rendes eljárásra.

C.1. Az EGT-ben elhanyagolható tevékenységet folytató közös vállalkozások (az 5. pont b) alpontja és a 9. pont)

13.

Az 5. pont b) alpontjának vagy a 9. pontnak a hatálya alá tartozó összefonódások esetében a rendes eljárás helyénvalónak tekinthető, ha az összefonódásban részt vevő felek között olyan horizontális átfedések vagy vertikális kapcsolatok állnak fenn, amelyek alapján nem zárható ki, hogy az összefonódás a belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően komoly kétségeket ébreszt majd, vagy ha a II.C. szakaszban meghatározott különleges körülmények bármelyike fennáll (36). Ezen túlmenően a Bizottság helyénvalónak ítélheti, hogy: a rendes összefonódási eljárás szerinti teljes körű értékelést végez egyes olyan közös vállalkozások tekintetében, amelyek a bejelentés időpontjában az 5. pont b) pontjának i. alpontjában vagy a 9. pontban meghatározott küszöbérték alatti forgalommal rendelkeztek, de a forgalom a következő három évben várhatóan jelentősen meghaladja majd ezeket a küszöbértékeket az EGT-ben.

C.2. Az érintett piacok meghatározásának nehézsége

14.

Annak értékelése során, hogy egy adott összefonódás az 5., a 8. vagy a 9. pont hatálya alá tartozik-e, és ennek ellenére a rendes eljárás keretében kell-e vizsgálni, a Bizottság gondoskodik arról, hogy minden fontos körülmény kellőképpen tisztázva legyen. Mivel a piacok meghatározása valószínűleg kulcsfontosságú elemet képvisel e vizsgálatban, a bejelentő feleknek – általában a bejelentést megelőző szakaszban – tájékoztatást kell adniuk minden valószerű alternatív piacmeghatározásról (37). A bejelentő feleknek: i. ismertetniük kell minden olyan érintett alternatív termék- és földrajzi piacot, amelyre a bejelentett összefonódás hatással lehet; valamint ii. meg kell adniuk az ilyen piacok meghatározásához kapcsolódó adatokat és információkat (38). A Bizottság mérlegelési jogkörrel rendelkezik arról, hogy a piac meghatározásáról végső döntést hozzon, amely döntését az ügy tényeinek elemzésére alapozza. Amennyiben az érintett piacoknak vagy az összefonódásban részt vevő felek piaci részesedésének meghatározása nehézségekbe ütközik, a Bizottság nem alkalmazza az egyszerűsített eljárást. Ehhez hasonlóan, amennyiben az összefonódás újszerű, általános érdeklődésre számot tartó jogi problémákat vet fel, a Bizottság általában tartózkodik attól, hogy rövid határozatot hozzon, és rendszerint a rendes eljárást alkalmazza.

C.3. Irányításra nem jogosító részesedések

15.

Az összefonódásban részt vevő egyik fél jelentős, irányításra nem jogosító részesedéssel rendelkezhet olyan vállalatokban, amelyek azon a piacon (azokon a piacokon) tevékenykednek, ahol az összefonódásban részt vevő másik fél aktív. Előfordulhat például, hogy a felvásárló irányításra nem jogosító kisebbségi részesedéssel rendelkezik egy olyan vállalatban, amely a felvásárolt vállalattal azonos piacon van jelen, vagy azon piac(ok) upstream vagy downstream piacán tevékenykedik, ahol a felvásárolt vállalat is. Ha e vállalatok nagyon jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek, bizonyos körülmények között előfordulhat, hogy az összefonódás nem vizsgálható egyszerűsített eljárásban, még akkor sem, ha az összefonódásban részt vevő felek együttes piaci részesedése az 5. pontban meghatározott küszöbértékek alatt van. Ugyanez lehet a helyzet akkor is, ha az összefonódásban részt vevő egyik fél egy vagy több versenytársa jelentős, de nem többségi részesedéssel rendelkezik az összefonódásban részt vevő bármely másik félben.

C.4. Egyéb, versenyszempontból értékes javak

16.

Az összefonódások egyes típusai megnövelhetik az összefonódásban részt vevő felek piaci erejét, még akkor is, ha felek nem ugyanazon a piacon tevékenykednek. Ez történhet a technológiai, pénzügyi vagy egyéb erőforrások, vagy a versenyszempontból értékes javak, például nyersanyagok, szellemi tulajdonjogok (például a szabadalmak, a know-how, a formatervezési minták és a márkák), infrastruktúra, jelentős felhasználói bázis vagy kereskedelmi szempontból értékes adatkészletek kombinálásával. Ezek az összefonódások nem feltétlenül vizsgálhatók egyszerűsített eljárásban.

C.5. Szorosan kapcsolódó szomszédos piacok

17.

Azon összefonódások, amelyeknél az összefonódásban részt vevő felek közül legalább kettő egymással szoros kapcsolatban lévő szomszédos piacokon (39) van jelen, szintén nem feltétlenül vizsgálhatók egyszerűsített eljárásban, különösen akkor nem, ha az összefonódásban részt vevő felek közül egy vagy több önállóan vagy együttesen 30 %-os vagy nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik bármelyik termékpiacon azok közül, amelyeken nincs horizontális átfedés vagy vertikális kapcsolat az összefonódásban részt vevő felek között, de amely piac szomszédos egy olyan piachoz képest, amelyen egy másik fél aktív (40). A szomszédos piacok meghatározását e közlemény 14. pontjával összhangban kell elvégezni.

C.6. A horizontális és nem horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági iránymutatásban meghatározott körülmények és egyéb különleges körülmények

18.

A Bizottság kevésbé valószínű, hogy egyszerűsített eljárást alkalmaz, ha a horizontális összefonódások és a nem horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági iránymutatásban (41) és/vagy az e szakaszban meghatározott különleges körülmények bármelyike fennáll. Idetartoznak azok a körülmények is, amikor:

a)	a piac már koncentrált (különösen, ha az összefonódásban részt vevő feleken kívül háromnál kevesebb versenytárs rendelkezik érdemi piaci jelenléttel) (42);

b)	a kapacitás vagy a termelés tekintetében túllépik az e közlemény 5. vagy 8. pontjában meghatározott piaci részesedési küszöbértékeket azokon a piacokon, ahol ezek a mérőszámok fontosak lehetnek (43);

c)	az összefonódásban részt vevő egyik fél újonnan lépett a piacra (44);

d)	átfedések keletkeznek azokon a piacokon, ahol a termékek nagymértékben differenciáltak (45);

e)	a tervezett összefonódás jelentős tényleges vagy potenciális versenytényezőt szüntetne meg (46);

f)	a tervezett összefonódás két fontos innovátort vonna össze (47);

g)	a tervezett összefonódás olyan vállalkozást érint, amely ígéretes piacra lépés előtt álló termékekkel rendelkezik (48);

h)	az összefonódás megszüntetné a potenciális versenyt (49);

i)	vannak arra utaló jelek, hogy a tervezett összefonódás lehetővé tenné az összefonódásban részt vevő felek számára, hogy akadályozzák versenytársaik terjeszkedését, vagy megakadályozná a versenytársak hozzáférését az árukhoz vagy piacokhoz, vagy növelné a belépési korlátokat (50);

j)	az összefonódással létrejött vállalkozás az integrálódással hozzáférne a versenytársai upstream vagy downstream tevékenységeire vonatkozó bizalmas üzleti információkhoz (51);

k)	az összefonódásban részt vevő felek olyan piacokon tevékenykednek, amelyek az értéklánc különböző szintjeihez tartoznak, anélkül, hogy vertikális kapcsolatban lennének egymással, és az egyedi vagy együttes piaci részesedésük legalább az egyik ilyen piacon eléri vagy meghaladja a 30 %-ot.

19.

A Bizottság áttérhet a rendes eljárás szerinti teljes értékelésre, ha az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerinti egyeztetési kérdés merül fel (52).

C.7. Közös irányításról kizárólagos irányításra való áttérés

20.

A Bizottság eddigi tapasztalatai azt mutatták, hogy a közös irányításról a kizárólagos irányításra való áttérés kivételesen megkívánhatja a mélyrehatóbb vizsgálatot, a teljes körű határozatot vagy mindkettőt. Sajátos versenyjogi aggály merülhet fel olyan körülmények között, amikor egy korábbi közös vállalkozás beintegrálódik a fennmaradó egyetlen ellenőrzést gyakorló részvényes csoportjába vagy hálózatába, miközben a többi ellenőrzést gyakorló részvényes potenciálisan eltérő érdekei jelentette korábbi korlátok megszűnnek, és a korábbi közös vállalkozás kevésbé versengő piaci stratégiát fogad el. Például abban az esetben, amikor A vállalkozás és B vállalkozás közösen irányítja C közös vállalkozást, az olyan összefonódás, amelyben A kizárólagos irányítást szerez C felett, versenyjogi aggályokat vethet fel akkor, ha: i. C közvetlen versenytársa A-nak; ii. C és A együttes piaci pozíciója jelentős; és iii. ez megszünteti a függetlenségnek azt a mértékét, amellyel C korábban rendelkezett (53). Amikor az ilyen forgatókönyvek mélyrehatóbb elemzést tesznek szükségessé, a Bizottság áttérhet a rendes eljárásra (54).

21.

A Bizottság akkor is áttérhet a rendes eljárásra, ha sem a Bizottság, sem a tagállamok illetékes hatóságai nem vizsgálták a kérdéses közös vállalkozás feletti közös irányítás megszerzését.

C.8. A tagállamok vagy harmadik felek által felvetett, megalapozott versenyjogi aggályok

22.

A Bizottság áttér a rendes eljárásra, ha egy tagállam vagy egy EFTA-állam megalapozott versenyjogi aggályokat juttat kifejezésre egy bejelentett összefonódással kapcsolatban a bejelentés másolatának kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül, vagy egy harmadik fél megalapozott versenyjogi aggályokat juttat kifejezésre az ilyen észrevételek megtételére meghatározott határidőn belül.

C.9. Áttétel kérése

23.

Az egyszerűsített eljárás alkalmazására nem kerül sor, ha egy tagállam kéri a bejelentett összefonódásra vonatkozó eljárásnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet 9. cikke szerinti áttételét, vagy a Bizottság elfogadja egy vagy több tagállamnak a bejelentett összefonódás összefonódás-ellenőrzési rendelet 22. cikke szerinti áttételére irányuló kérelmét.

C.10. Bejelentést megelőző áttétel a bejelentő felek kérésére

24.

Az e közlemény II. C. szakaszában megállapított biztosítékokra és kizárásokra is figyelemmel a Bizottság alkalmazhatja az egyszerűsített eljárást az összefonódásra akkor is, ha:

a)	az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerinti indoklással ellátott beadvány benyújtását követően a Bizottság úgy dönt, hogy az ügyet nem adja át tagállamnak;

b)	az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerinti indoklással ellátott beadvány benyújtását követően az ügy a Bizottság elé kerül.

III. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

A. Összefonódások, amelyek bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel nélkül közvetlenül bejelenthetők

25.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében a bejelentő felek bármikor bejelenthetik az összefonódást, feltéve, hogy a bejelentés hiánytalan. A Bizottság a bejelentő felek számára lehetővé teszi, hogy a hivatalos összefonódás-ellenőrzési eljárás előkészítése érdekében önkéntes alapon a bejelentést megelőzően felvegyék a kapcsolatot a Bizottsággal. A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel rendkívül hasznos lehet mind a bejelentő felek, mind a Bizottság számára, mert a kapcsolatfelvétel során megállapítható a bejelentésben benyújtandó információk pontos mennyisége. A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel a legtöbb esetben jelentősen csökkenti a benyújtandó információk mennyiségét.

26.

A Bizottság által az egyszerűsített eljárás alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján az összefonódásoknak az e közlemény 5. pontjában felsoroltak közül egyszerűsített eljárásban vizsgálható egyes kategóriái az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott 25 munkanapnál rövidebb időkereten belül megvizsgálhatók. Ennek az az oka, hogy az említett összefonódások jellemzően kevesebb vizsgálatot igényelnek. Például az 5. pont a) vagy c) pontjának hatálya alá tartozó összefonódások az e pontban ismertetett, tovább észszerűsített „szuperegyszerűsített” eljárás keretében vizsgálhatók felül. E rendkívül egyszerűsített eljárás szerint ezeket az összefonódásokat az egyszerűsített CO-formanyomtatvány (55) vonatkozó szakaszainak (különösen az egyszerűsített kezelés típusát feltüntető 7. szakasz) kitöltésével kell bejelenteni. Felkérjük az összefonódásban részt vevő feleket, hogy az összefonódást közvetlenül, bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel nélkül jelentsék be.

B. A horizontális átfedéseket vagy nem horizontális kapcsolatokat eredményező összefonódásokat érintő, bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel

27.

A bejelentő feleket határozottan arra ösztönözzük, hogy az összefonódásban részt vevő felek tevékenységei (beleértve a tervezett termékeket is) között horizontális átfedéseket vagy nem horizontális kapcsolatokat eredményező esetekben vegyék fel a kapcsolatot a bejelentést megelőzően. Ide sorolhatók az e közlemény 5., 8. vagy 9. pontjának hatálya alá tartozó esetek, feltéve, hogy az összefonódásban részt vevő felek tevékenységei horizontálisan átfedik egymást, vertikálisan kapcsolódnak egymáshoz, vagy szorosan kapcsolódó szomszédos piacokhoz tartoznak. A Bizottság például határozottan ösztönzi a bejelentést megelőző kapcsolatfelvételt az 5. pont b) alpontja alá tartozó olyan összefonódás esetében, amely horizontális átfedéseket vagy nem horizontális kapcsolatokat eredményez a felek tevékenységei között. Az ilyen bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel különösen fontos lenne, ha az 5. pont d) alpontjában foglalt kritériumok egy vagy több piac esetében nem teljesülnek.

28.

Az összefonódásban részt vevő felek tevékenységei közötti horizontális átfedéseket vagy nem horizontális kapcsolatokat eredményező esetekben a bejelentést megelőző kapcsolatfelvételt legalább két héttel a bejelentés várható időpontja előtt kell kezdeményezni.

C. Az üggyel foglalkozó munkacsoport kijelölésére irányuló kérelem

29.

A bejelentés egyszerűsített eljárásban történő hivatalos benyújtása előtt a bejelentő feleknek be kell nyújtaniuk az üggyel foglalkozó munkacsoport kijelölésére irányuló kérelmet. A kérelemben fel kell tüntetni az összefonódás típusát, e közlemény azon pontját, amely alá az összefonódás tartozik, valamint a bejelentés várható időpontját. A 27. pontban meghatározott esetekben, amikor a bejelentő felek az összefonódást közvetlenül, bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel nélkül vagy nagyon kevés kapcsolatfelvétel mellett jelentik be, az üggyel foglalkozó munkacsoport kijelölésére irányuló kérelmet a bejelentés várható időpontja előtt legalább egy héttel kell benyújtani.

D. Rövidített határozat

30.

Ha a Bizottság meggyőződik arról, hogy az összefonódás teljesíti az egyszerűsített eljárás kritériumait (ld. az 5., 8. és 9. pontot), akkor általában rövid határozatot bocsájt ki. Ugyanez a helyzet azokban a CO-formanyomtatványon bejelentett esetekben is, amelyek nem vetnek fel versenyjogi aggályokat (56). Az összefonódást ekkor az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) és (6) bekezdése alapján a bejelentés napjától számított 25 munkanapon belül a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja a Bizottság. A Bizottság törekszik arra, hogy a rövid határozatot a lehető leghamarabb kiadja annak a 15 munkanapos időszaknak a leteltét követően, amelynek során a tagállamok az összefonódás-ellenőrzési rendelet 9. cikke alapján kérhetik a bejelentett összefonódási ügy áttételét. Mindazonáltal a 25 munkanapos határidőig terjedő időszakban a Bizottság – amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezt helyénvaló lefolytatni – áttérhet a rendes eljárásra, következésképpen vizsgálatokat indíthat és/vagy teljes körű határozatot hozhat. Ebben az esetben a Bizottság, amennyiben nem kapott CO-formanyomtatványon bejelentést, a végrehajtási rendelet 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően valamely lényeges pont tekintetében hiányosnak minősítheti a bejelentésben szereplő információkat.

E. A rövidített határozat közzététele

31.

A Bizottság a rövid határozat tényéről – a teljes körű jóváhagyó határozatokhoz hasonlóan – értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rövid határozat betekinthető változatát a Bizottság a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján teszi elérhetővé. A rövid határozat tartalmazza a következőket: i. a bejelentéskor az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, a bejelentett összefonódásra vonatkozó tájékoztatás (az összefonódásban részt vevő felek neve, származási országa, az összefonódás jellege és az érintett gazdasági ágazatok); továbbá ii. nyilatkozat arról, hogy a Bizottság az összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította, mivel az az e közleményben meghatározott egy vagy több kategóriába tartozik; az alkalmazható kategóriá(k) konkrét megnevezésével együtt.

F. Az 5. pont d) alpontja vagy a 8. pont hatálya alá tartozó piacok a rendes eljárás szerint hozott határozatokban

32.

A rendes eljárás keretében vizsgált egyes összefonódások eredményezhetnek olyan horizontális átfedéseket vagy vertikális kapcsolatokat, amelyek megfelelnek az e közlemény 5. pontjának d) alpontjában meghatározott feltételeknek. A rendes eljárás keretében vizsgált egyes összefonódások olyan horizontális átfedéseket vagy vertikális kapcsolatokat is eredményezhetnek, amelyek megfelelnek az e közlemény 8. pontjában meghatározott feltételeknek. Ezekben az esetekben a jogerős határozat nem tartalmazza az ilyen horizontális átfedések vagy vertikális kapcsolatok részletes értékelését. E tekintetben a jogerős határozat nyilatkozatot fog tartalmazni arról, hogy bizonyos horizontális átfedések vagy vertikális kapcsolatok az e közleményben leírt egy vagy több kategóriába tartoznak, az alkalmazandó kategória (kategóriák) egyértelmű megjelölésével.

33.

A Bizottság határozhat úgy, hogy a 32. pontban meghatározott horizontális átfedésekre vagy vertikális kapcsolatokra vonatkozóan részletes értékelést készít, amennyiben az e közlemény II.C. szakaszában meghatározott biztosítékok és kizárások bármelyike alkalmazandó.

IV. KIEGÉSZÍTŐ KORLÁTOZÁSOK

34.

Az egyszerűsített eljárás nem alkalmazható azokra az összefonódásokra, amelyek esetében az érintett vállalkozások kifejezetten kérik az összefonódás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó és ahhoz szükséges korlátozások értékelését.

(1) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=celex%3A32004R0139.

(2) HL L 119., 2023.5.5., 22. o.

(3) A Bizottság közleménye a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról (HL C 366., 2013.12.14., 5. o.), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A52013XC1214%2802%29.

(4) Lásd e közlemény II.C. szakaszát.

(5) A bejelentési követelményeket a végrehajtási rendelet I. és II. melléklete tartalmazza.

(6) Lásd e közlemény II.C. szakaszát.

(7) Az összefonódás horizontális átfedéseket eredményez, ha az összefonódásban részt vevő felek ugyanazon érintett termék- és földrajzi piac(ok)on folytatnak üzleti tevékenységet, beleértve a piacra lépés előtt álló termékek fejlesztését is. A piacra lépés előtt álló termékeket érintő horizontális átfedések magukban foglalják a piacra lépés előtt álló termékek közötti átfedéseket, valamint az egy vagy több forgalmazott termék és egy vagy több piacra lépés előtt álló termék közötti átfedéseket. A piacra lépés előtt álló termékek olyan termékek, amelyek rövid vagy középtávon valószínűleg piacra kerülnek. A „piacra lépés előtt álló termékek” fogalma szolgáltatásokat is magában foglal.

(8) Az összefonódás vertikális kapcsolatokat eredményez, ha az összefonódásban érintett egy vagy több fél egy olyan termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban érintett bármely másik fél tevékenykedik, ideértve a piacra lépés ellőtt álló termékek fejlesztését is. A piacra lépés előtt álló termékeket érintő vertikális kapcsolatok magukban foglalják a piacra lépés előtt álló termékek közötti kapcsolatokat, valamint az egy vagy több forgalmazott termék és egy vagy több piacra lépés előtt álló termék közötti kapcsolatokat.

(9) Feltéve, hogy nem alkalmazandók az e közlemény II.C. szakaszában meghatározott biztosítékok vagy kizárások.

(10) Az 5. pont a), b), c), d) vagy e) alpontjában említett kategóriák bármelyikére vonatkozó valamennyi feltételnek megfelelő összefonódás elvben egyszerűsített eljárás alá vonhatónak minősül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy ügylet automatikusan részesülhet az egyszerűsített eljárás kedvezményében, ha e kategóriák valamelyikébe tartozik. Például egy ügylet az 5. pont b) alpontjának hatálya alá tartozhat, ugyanakkor az 5. pont d) alpontjában megállapított küszöbértékeket meghaladó horizontális átfedésekhez vezethet. Ilyen esetben a Bizottság áttérhet a rendes összefonódási eljárásra, különösen, ha a II.C. szakaszban felsorolt körülmények bármelyike fennáll.

(11) Az „aktuális forgalom” kifejezés a közös vállalkozás által a bejelentés időpontjában elért forgalomra vonatkozik. A közös vállalkozás forgalma az anyavállalatoknak vagy magának a közös vállalkozásnak a legutóbbi auditált pénzügyi beszámolói alapján határozható meg, attól függően, hogy rendelkezésre állnak-e a közös vállalkozásba bevitt források elkülönített számlái. A „várható forgalom” kifejezés a bejelentést követő három évben várhatóan keletkező forgalomra utal.

(12) Minden olyan eszközt, amelyet a közös vállalkozás bejelentésének időpontjában ténylegesen átruháztak vagy át kívánnak ruházni, figyelembe kell venni, függetlenül attól az időponttól, amikor az eszközt ténylegesen átadják a közös vállalkozásnak.

(13) Ez számos helyzetre vonatkozik. Példa:

—	közösen végrehajtott vállalatfelvásárlás esetén a felvásárolt vállalat (a közös vállalkozás) forgalmát kell figyelembe venni,

—	közös vállalkozás létrehozása esetén, amikor az anyavállalatok tevékenységeket visznek be az új vállalkozásba, az átadott tevékenységek forgalmát kell figyelembe venni,

—	abban az esetben, ha meglévő közös vállalkozásba új, irányítást gyakorló fél lép be, a közös vállalkozás forgalmát és az új anyavállalat által átadott tevékenységek forgalmát (ha van ilyen) kell figyelembe venni.

(14) Lásd a 11. lábjegyzet útmutatását a közös vállalkozások forgalmának kiszámításához, valamint az „aktuális” és a „várható” forgalom fogalma tekintetében.

(15) Lásd a 12. lábjegyzetet.

(16) A közös vállalkozás eszközeinek teljes értéke az egyes anyavállalatok legutóbbi elkészült és jóváhagyott mérlegei alapján határozható meg. Az „eszközök” fogalom tartalmazza: i. mindazokat a tárgyi és immateriális eszközöket, amelyeket átvisznek a közös vállalkozásba (a tárgyi eszközökre példa a gyártóüzem, a nagy- és kiskereskedelmi üzletek és az árukészletek; az immateriális eszközökre példa a szellemi tulajdon, az üzleti- és cégérték, a piacra lépés előtt álló termékek vagy K+F programok); valamint ii. a közös vállalkozás esetleges finanszírozásának összege, ideértve a „készpénzhez” való hozzáférést, a hitele vagy bármiféle kötelezettsége, amelynek nyújtásához vagy garantálásához a közös vállalkozás anyavállalata hozzájárult.

(17) Lásd: A Bizottság közleménye a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=celex%3A31997Y1209%2801%29. Amikor az e közleményben a vállalkozásoknak a piacokon végzett tevékenységére történik utalás, akkor ezen olyan piacokon folytatott tevékenységek értendők, amely piacok az EGT-n belül találhatók, vagy amelyek magukban foglalják az EGT-t, ám akár annál tágabbak is lehetnek.

(18) Lásd: A Bizottság iránymutatása a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről (HL C 265., 2008.10.18., 6. o., 4. lábjegyzet), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52008XC1018%2803%29 („A nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás”). E közlemény alkalmazásában a vertikális kapcsolat általában azt feltételezi, hogy az inputot közvetlenül a downstream egység saját termelésében használják fel (azaz integrálják a termékbe, vagy feltétlenül szükséges a továbbfeldolgozott termék előállításához), vagy hogy az inputot a downstream vállalat (pl. forgalmazók) újraértékesíti. Nem tartoznak ide a távoli kapcsolatok vagy a különböző ágazatoknak nyújtott szolgáltatásokkal, például a villamosenergia-ellátással vagy a hulladékgyűjtési szolgáltatásokkal való kapcsolatok.

(19) A horizontális átfedések és a vertikális kapcsolatok küszöbértékei minden olyan valószerű alternatív termék- és földrajzi piaci meghatározásra vonatkoznak, amelyet figyelembe lehet venni. Fontos, hogy a bejelentésben szereplő, alapul szolgáló piacmeghatározások kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy alátámasszák a küszöbértékek el nem érését megállapító értékelést, továbbá fontos az is, hogy a bejelentés minden valószerű alternatív piacmeghatározást megemlítsen (beleértve a nemzetinél szűkebb földrajzi piacokat is).

(20) Lásd a 17. lábjegyzetet.

(21) A kétségek elkerülése érdekében, ha az ügylet által érintett valószerű piacok némelyike megfelel az 5. pont d) alpontja i. alpontjának aa) alpontjában, mások pedig az 5. pont d) alpontja i. alpontjának bb) alpontjában foglalt feltételeknek, akkor úgy kell tekinteni, hogy az ügylet teljesíti az 5. pont d) alpontjának i. alpontjában meghatározott feltételeket.

(22) A HHI-t a piacon jelenlévő valamennyi vállalkozás egyedi piaci részesedése négyzetének összeadásával számítják ki. Lásd: A Bizottság iránymutatása a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről (HL C 31., 2004.2.5., 5. o.), 16. pont, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=celex%3A52004XC0205%2802%29 („A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás”). Az összefonódásból eredő HHI delta kiszámításához ugyanakkor elegendő levonni az összefonódásban részt vevő felek aggregált piaci részesedésének négyzetéből (azaz az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás összefonódás utáni piaci részesedésének négyzetéből) a felek egyedi piaci részesedései négyzeteinek összegét (mivel az egyéb versenytársak piaci részesedése változatlan, és így nem érinti az egyenlet eredményét).

(23) Lásd a 17. és 18. lábjegyzetet.

(24) A kétségek elkerülése érdekében, ha az ügylet által érintett valószerű piacok némelyike megfelel az 5. pont d) alpontja ii. alpontjának aa) alpontjában, mások pedig az 5. pont d) alpontja ii. alpontjának bb) alpontjában és/vagy az 5.pont d) alpontja ii. alpontjának cc) alpontjában foglalt feltételeknek, akkor úgy kell tekinteni, hogy az ügylet teljesíti az 5. pont d) alpontjának ii. alpontjában meghatározott feltételeket.

(25) A vállalkozás beszerzési piaci részesedését úgy számítják ki, hogy elosztják i. a vállalkozás által az upstream piacon vásárolt termékek volumenét vagy értékét ii. az upstream piac teljes (volumenben vagy értékben kifejezett) méretével.

(26) Ez a kategória a már meglévő vertikális integráció kis növekményeinek kezelését célozza. Például az upstream és a downstream piacon (mindegyiken 45 %-os részesedéssel) működő „A” vállalat felvásárolja „B” vállalatot, amely ugyanazon az upstream és downstream piacon tevékenykedik (mindegyiken 0,5 %-os részesedéssel). Ez a kategória nem foglalja magában azokat a helyzeteket, amelyekben a vertikális integráció nagy része az ügyletből ered, még akkor sem, ha az együttes piaci részesedés nem éri el az 50 %-ot és a HHI delta értéke 150 alatt van. Nem tartozik ebbe a kategóriába például a következő helyzet: Az upstream piacon 45 %-os piaci részesedéssel és a downstream piacon 0,5 %-os piaci részesedéssel működő „A” vállalat felvásárolja a „B” vállalatot, amelynek piaci részesedése 0,5 % az upstream piacon, és 45 % a downstream piacon.

(27) Amennyiben egy összefonódás egynél több egyszerűsített kategóriába tartozik, a bejelentő feleknek ezt kifejezetten jelezniük kell a bejelentési formanyomtatványon.

(28) Ezek az átfedések vagy kapcsolatok azonban az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében említett egyeztetést eredményezhetnek, és azokat e közlemény 19. pontjával összhangban lehet kezelni.

(29) Lásd a 17. lábjegyzetet.

(30) A kétségek elkerülése érdekében, ha az ügylet által érintett valószerű piacok némelyike megfelel a 8. pont b) alpontjának i. alpontjában, mások pedig a 8. pont b) alpontjának ii. alpontjában foglalt feltételeknek, akkor úgy kell tekinteni, hogy az ügylet teljesíti a 8. pont b) alpontjában meghatározott feltételeket.

(31) A 8. vagy a 9. pontban meghatározott kategóriák bármelyikére vonatkozó valamennyi feltételnek megfelelő összefonódás elvben a rugalmassági rendelkezés kedvezményében részesíthetőnek minősül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy ügylet automatikusan részesülhet az egyszerűsített eljárás kedvezményében, ha e kategóriák valamelyikébe tartozik. Például egy ügylet a 9. pont hatálya alá tartozhat, ugyanakkor az 5. pont d) alpontjában vagy a 8. pontban megállapított küszöbértékeket meghaladó horizontális átfedésekhez is vezethet. Ilyen esetben a Bizottság nem feltétlenül ad helyt az ügy egyszerűsített eljárásban történő vizsgálatának.

(32) Lásd a 13. lábjegyzetet.

(33) Lásd a 11. lábjegyzet útmutatását a közös vállalkozások forgalmának kiszámításához, valamint az „aktuális” forgalom fogalma tekintetében.

(34) Lásd a 12. lábjegyzetet.

(35) Lásd a 16. lábjegyzetet.

(36) Az 5. pont b) alpontjának vagy a 9. pontnak a hatálya alá tartozó esetekben, amikor az összefonódásban részt vevő felek tevékenysége horizontális átfedéseket vagy vertikális kapcsolatokat eredményez, a bejelentő felek kötelesek megadni az ilyen piacok meghatározásával kapcsolatos valamennyi adatot és információt.

(37) Lásd a 28. pontot.

(38) Mint minden egyéb bejelentés esetében, a Bizottság visszavonhatja a rövid határozatot, amennyiben az olyan téves információkon alapul, amelyért az érintett vállalkozások egyike a felelős (az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában leírtak szerint).

(39) A termékpiacok akkor minősülnek szoros kapcsolatban álló szomszédos piacoknak, ha a termékek egymást kiegészítik, vagy ha olyan termékskálába tartoznak, amelyet általában ugyanaz a vevőkör vásárol rendszeresen ugyanarra a végső felhasználási célra.

(40) Lásd: A nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 25. pontja és V. szakasza.

(41) Lásd: A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás és a nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás.

(42) Lásd: A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 17. pontja és a nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 36. pontja. A piaci jelenlét akkor tekinthető érdeminek, ha egy versenytárs részesedése eléri vagy meghaladja az 5 %-ot.

(43) Lásd: A Bizottság 2019. szeptember 19-i határozata, BASF/Solvay’s Polyamide Business, M.8674, (475) preambulumbekezdés.

(44) Lásd: A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 37. pontja.

(45) Lásd: A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 28. pontja.

(46) Lásd: A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 37. pontja és a nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 7. pontja és 26. pontjának c) alpontja.

(47) Lásd: A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 38. pontja és a nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 26. pontjának a) alpontja.

(48) Lásd: A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 38. pontja és a nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 26. pontjának a) alpontja.

(49) Lásd: A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 58. pontja.

(50) Lásd: A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 36. pontja és a nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 29. pontja, 49. pontja és 75. pontja.

(51) Lásd: A nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 78. pontja.

(52) Lásd: A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 39. pontja és az azt követő pontok, valamint a nem horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás 26. pontja.

(53) A Bizottság 2008. december 17-i határozata, KLM/Martinair, M.5141, (14)–(22) preambulumbekezdés.

(54) A Bizottság 2002. szeptember 18-i határozata, Deutsche Post/DHL (II), M.2908.

(55) Lásd a végrehajtási rendelet II. mellékletét.

(56) Lásd a végrehajtási rendelet I. mellékletét.

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/11

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Közlemény a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról és a 802/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2023/914 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (3) bekezdése, 20. és 22. cikke értelmében

(2023/C 160/02)

A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2023. április 20-i (EU) [ 2023/914] bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) (1) 3. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (3) bekezdése, valamint 20. és 22. cikke előírja, hogy a bejelentéseket, az indoklással ellátott beadványokat, a Bizottság kifogásaival kapcsolatos észrevételeket, az érintett vállalkozások által felajánlott kötelezettségvállalásokat és az RM-formanyomtatványt a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában meghatározott formátumban kell benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság a végrehajtási rendelet 3. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (3) bekezdése, 20. és 22. cikke alapján e dokumentumban meghatározza, hogy milyen formátumban kell benyújtani a bejelentéseket, az indokolással ellátott beadványokat, a Bizottság kifogásaival kapcsolatos észrevételeket, az érintett vállalkozások által felajánlott kötelezettségvállalásokat és az RM-formanyomtatványt (a továbbiakban: dokumentumok).

1. A dokumentumok Bizottsághoz történő továbbításának módja

A 10 gigabájtnál kisebb méretű dokumentumokat elektronikus úton, az EU Send Weben (a továbbiakban: EU Send), a Bizottság dokumentumok biztonságos továbbítására szolgáló online információcsere-platformján keresztül kell továbbítani (2). Az EU Send előzetes regisztrációhoz kötött, és a rendszeren keresztül továbbított dokumentumok méretére vonatkozóan korlátozásokat ír elő, amelyek azonban változhatnak. Ha a küldemény mérete nem éri el a 10 gigabájtot, de meghaladja az EU Send méretkorlátozásait, akkor azt több részben kell elküldeni.

Az EU Send használatával továbbított küldeményeket az EU Send által biztosított adattovábbítási formanyomtatványnak kell kísérnie. Az adattovábbítási formanyomtatványt helyesen kell kitölteni.

A 10 gigabájtot meghaladó méretű küldemény kézbesíthető személyesen, vagy ajánlott küldeményként elküldhető a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához Microsoft Windows-kompatibilisen formázott, tömörítetlen merevlemezen, USB 2.0 vagy 3.0 külső tokban.

Az ajánlott küldeményként vagy személyesen kézbesített dokumentumokat a Versenypolitikai Főigazgatóságnak kell címezni a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közzétett címre (3). A dokumentumok más bizottsági szervezeti egységnek való címzése késedelmet okozhat.

2. A dokumentumok elektronikus aláírása

Ez a szakasz az elektronikusan benyújtott dokumentumok aláírására vonatkozó műszaki leírásokat tartalmazza (amennyiben aláírásra van szükség). Ez mind az EU Send használatával, mind pedig a külső tárolóeszközökön a Bizottsághoz eljuttatott dokumentumokra vonatkozik.

Az elektronikusan benyújtott dokumentumok akkor tekinthetők érvényesnek, ha legalább egy, a 910/2014/EU rendeletben (a továbbiakban: eIDAS-rendelet) (4) meghatározott követelményeknek megfelelő minősített elektronikus aláírással (QES) rendelkeznek. Csak a minősített elektronikus aláírásokat ismeri el kifejezetten valamennyi tagállam a saját kezű aláírással egyenértékű joghatással bíróként. Ezért nem fogadhatók el a minősített elektronikus aláírások követelményeinek meg nem felelő, más típusú elektronikus aláírások, például az eIDAS-rendeletben meghatározott szkennelt aláírások vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírások.

A minősített elektronikus aláírás formátumának meg kell felelnie az (EU) 2015/1506 bizottsági végrehajtási határozatban (5) említett formátumok egyikének vagy azok legfrissebb specifikációinak, amelyeket az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet tesz közzé.

A minősített bizalmi szolgáltatások az eIDAS-rendeletben rögzített minősített bizalmi szolgáltatóktól (a továbbiakban: QTSP) szerezhetők be. A QTSP-k kereskedelmi szolgáltatók, és az EU bizalmi rendszerének minősített tagjai. A QTSP-k listája a megbízható szolgáltatók listáját tartalmazó böngészőben szerepel (6).

A minősített elektronikus aláírás megvalósítására használt bármely digitális vagy hardverberendezést, például a minősített elektronikus tanúsítványokat és a minősített elektronikus aláírás eszközeit a feladónak kell megvásárolnia, és azok továbbra is a feladó felelősségi körébe tartoznak.

10.

A Bizottság hitelesíti a minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat. Az abba vetett bizalom növelése érdekében, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság sikeresen hitelesíti a minősített elektronikus aláírásokat, azok érvényességét egy QTSP bevonásával lehet tesztelni, amely díjazás ellenében minősített hitelesítési szolgáltatást nyújt (7). A Bizottság digitális aláírási szolgáltatásokat kínáló internetes alkalmazása szintén használható demonstrációs célokra (8). A kétségek elkerülése érdekében ez a platform nem használható ügyhöz kapcsolódó dokumentumok, bizalmas vagy ügyspecifikus információk benyújtására.

11.

Az aláírt dokumentumok nem titkosíthatók, és nem tartalmazhatnak tanúsítványokat, kivéve a minősített elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítványokat.

12.

A minősített elektronikus aláírás metaadatainak meg kell egyezniük az aláíró elérhetőségi adataival. Amennyiben egy vagy több minősített elektronikus aláírást használnak egy dokumentum aláírására, kérjük, tájékoztatásul adja meg az aláíró elérhetőségét, valamint a dokumentum végén az „[e-signed]” (elektronikus aláírással ellátva) megjelölést. Az elektronikus aláírás vizuális megjelenítése opcionális, és nem biztosít további jogi érvényességet.

13.

Az aláírt dokumentumok módosítása érvényteleníti a meglévő elektronikus aláírásokat. A dokumentumot ezért az egy vagy több minősített elektronikus aláírással való ellátását követően nem szabad módosítani.

14.

A minősített elektronikus aláírás használatával elektronikusan aláírt dokumentumok nem zárolhatók, és nem védhetők jelszóval. Ez lehetővé teszi, hogy a Bizottság erre a célra kifejlesztett szoftvere hozzáférjen a dokumentumhoz, és ellenőrizze a minősített elektronikus aláírás érvényességét.

3. Az elektronikus úton benyújtott dokumentumok műszaki előírásai

15.

Ez a szakasz az elektronikus úton benyújtott dokumentumokra (ideértve az EU Send útján, valamint a külső adathordozón keresztül továbbított küldeményeket is) vonatkozó műszaki előírásokat határozza meg.

16.

Az elektronikus formában benyújtott valamennyi dokumentumot benyújtás előtt vírusellenőrzésnek kell alávetni, és e dokumentumoknak vírusmentesnek kell lenniük. A Bizottság törli a fertőzött fájlokat, és megsemmisíti a fertőzött külső adathordozókat. A törölt vagy megsemmisített fájlok miatt a beadvány érvénytelen vagy hiányos lehet.

17.

Az EU Sign használatával benyújtott dokumentumokat nem szabad titkosítani. A külső adathordozókon benyújtott dokumentumok esetében határozottan ajánlott a titkosítás. A titkosítást csak a tárolóeszközön kell végrehajtani. Az eszközön tárolt egyes dokumentumok nem lehetnek jelszóval védettek. A visszafejtési jelszavakat elkülönítve kell megküldeni.

18.

Minden dokumentumot hordozható dokumentumformátumban (PDF) vagy táblázatos (XLSX) formátumban kell kiállítani (az alábbi 21. pontra is figyelemmel). A PDF-dokumentumoknak kereshetőnek kell lenniük, vagy digitálisan létrehozott PDF-formátumként, vagy optikai karakterfelismerést (OCR) biztosító szkennelés révén. Az XLSX formátumú dokumentumokat az összes alapul szolgáló adat szerkesztetlen változatával és sértetlen alapul szolgáló képletekkel és algoritmusokkal együtt kell benyújtani.

19.

A dokumentumok fájlnevét úgy kell meghatározni, hogy a CO-formanyomtatvány, az egyszerűsített CO-formanyomtatvány, az RS-formanyomtatvány vagy az RM-formanyomtatvány vonatkozó szakasza könnyen azonosítható legyen. Minden dokumentum fájlnevének tartalmaznia kell annak az eljárásnak a számát is, amelynek keretében a beadványt benyújtották. A dokumentumok fájlneve nem tartalmazhat különleges vagy nem latin karaktereket, és a teljes elérési útvonalat 250 karakterre kell korlátozni.

20.

A PDF-dokumentum minden oldalát vállalati azonosítóval és egymást követő dokumentumellenőrzési számokkal kell megjelölni (pl. ABC-00000001).

4. A CO-formanyomtatvány 5.4. szakaszának részeként benyújtott belső dokumentumokra vonatkozó kiegészítő előírások

21.

A dokumentumokat eredeti formátumban kell benyújtani (azaz nem konvertálhatók PDF-re, amelyet a CO-formanyomtatvány részeként nyújtanak majd be Bizottságnak).

22.

Az e-maileket és egyéb fájlokat külön fájlként kell benyújtani (ezek nem lehetnek „.pst”, „.zip” vagy „.nsf” formátumúak). Az .nsf fájlokat „önálló” e-mail-formátumra (például .msg vagy .eml) kell átalakítani.

23.

A dokumentumokat teljes egészükben és szerkesztetlenül kell továbbítani. Minden alapul szolgáló metaadatnak érintetlennek kell lennie. Nem használható duplikációmentesítés vagy e-mail-láncoló szoftver.

5. A dokumentumok aláírásának és a Versenypolitikai Főigazgatósághoz való benyújtásának alternatív módszerei

24.

Ha az EU Send nem érhető el karbantartás miatt vagy a Bizottság hatáskörén kívül eső technikai okokból, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot az EU Send informatikai támogató csoportjával a következő e-mail-címen: COMP-EU-SEND@ec.europa.eu. Ne használja ezt az e-mail-címet dokumentumok benyújtására, illetve bizalmas vagy ügyspecifikus információk megvitatására.

25.

Amennyiben az EU Send-en keresztül történő továbbítás technikailag nem lehetséges, és a Bizottság kivételesen lehetővé teszi más továbbítási eszközök használatát, a 10 gigabájtnál kisebb méretű dokumentumokat személyes kézbesítéssel vagy ajánlott küldeményként lehet eljuttatni a Versenypolitikai Főigazgatósághoz. Használjon külső elektronikus adathordozókat, például USB-t, CD-t vagy DVD-t, vagy Microsoft Windows-kompatibilisen formázott, tömörítetlen merevlemezen, USB 2.0 vagy 3.0 külső tokban. Ezeket a dokumentumokat digitálisan alá kell írni minősített elektronikus aláírással.

26.

Amennyiben a dokumentumok minősített elektronikus aláírása nem lehetséges, és a Bizottság kivételesen engedélyezi más aláírási mód használatát, a teljes beadvány kézzel aláírt, papíralapú példányát kell személyesen kézbesíteni vagy ajánlott küldeményként elküldeni a Versenypolitikai Főigazgatóságnak. Ebben az esetben a beadványt tájékoztatás céljából a teljes beadvány külső adathordozókon (például USB-n, CD-n vagy DVD-n, vagy Microsoft Windows-kompatibilisen formázott, tömörítetlen merevlemezen, USB 2.0 vagy 3.0 külső tokban) tárolt két digitális példányának kell kísérnie. A beadványhoz egy kézzel aláírt nyilatkozatot is csatolni kell, amely rögzíti, hogy az aláírt papíralapú és a digitális példányok azonosak.

6. Az alkalmazás kezdőnapja

27.

Az e közleményben foglalt utasításokat a végrehajtási rendelet hatálybalépésének napjától kell majd alkalmazni.

(1) HL L 119., 2023.5.5., 22. o.

(2) Az EU Send (más néven eTrustEx) használatára vonatkozó utasítások a https://ec.europa.eu/competition-policy/mergers/practical-information_en oldalon találhatók.

(3) https://ec.europa.eu/competition-policy/mergers/practical-information_hu

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2014.257.01.0073,01.HUN

(5) A Bizottság (EU) 2015/1506 végrehajtási határozata (2015. szeptember 8.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikkének (5) bekezdése és 37. cikkének (5) bekezdése szerint a közigazgatási szervek által elismert fokozott biztonságú elektronikus aláírások és fokozott biztonságú bélyegzők formátumaira vonatkozó specifikációk meghatározásáról (HL L 235., 2015.9.9., 37. o.).

(6) A QTSP-k tagállamonkénti felsorolása itt található: https://esignature.ec.europa.eu/efda/tl-browser/#/screen/home. Csak a „QCert for ESig” címkével ellátott QTSP-k adhatnak ki minősített tanúsítványt elektronikus aláíráshoz.

(7) A QTSP-k tagállamonkénti felsorolása itt található: https://esignature.ec.europa.eu/efda/tl-browser/#/screen/home. A „QVal for QESig” megjelöléssel ellátott QTSP-k minősített hitelesítési szolgáltatást nyújthatnak a minősített elektronikus aláíráshoz.

(8) A Bizottság digitális aláírási szolgáltatásokat kínáló internetes alkalmazása a következő linken keresztül érhető el: https://ec.europa.eu/cefdigital/DSS/webapp-demo/validation

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/14

Euroátváltási árfolyamok (1)

2023. május 4.

(2023/C 160/03)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1074
JPY	Japán yen	148,92
DKK	Dán korona	7,4503
GBP	Angol font	0,88015
SEK	Svéd korona	11,3410
CHF	Svájci frank	0,9802
ISK	Izlandi korona	150,10
NOK	Norvég korona	11,8282
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	23,460
HUF	Magyar forint	373,94
PLN	Lengyel zloty	4,5905
RON	Román lej	4,9295
TRY	Török líra	21,5825
AUD	Ausztrál dollár	1,6585
CAD	Kanadai dollár	1,5072
HKD	Hongkongi dollár	8,6909
NZD	Új-zélandi dollár	1,7668
SGD	Szingapúri dollár	1,4695
KRW	Dél-Koreai won	1 465,69
ZAR	Dél-Afrikai rand	20,1357
CNY	Kínai renminbi	7,6538
IDR	Indonéz rúpia	16 263,59
MYR	Maláj ringgit	4,9313
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,286
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	37,430
BRL	Brazil real	5,5194
MXN	Mexikói peso	19,8208
INR	Indiai rúpia	90,5495

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/15

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK BEJELENTÉSE

a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján

(2023/C 160/04)

Nyilvános pályázati felhívás a „Gryfice” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatására, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelésére vonatkozó koncesszió odaítélése érdekében

I. SZAKASZ: JOGALAP

A geológiai és bányászati jogról szóló törvény (Jogi Közlöny [Dziennik Ustaw], 2022., 1072. poz., módosított változatában) 49h. cikkének (2) bekezdése

A Minisztertanács 2015. július 28-i rendelete a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatására és a szénhidrogénkészletek kitermelésére vonatkozó koncesszió, valamint a szénhidrogénkészletek kitermelésére vonatkozó koncesszió odaítélésére irányuló pályázati eljárásról (Dziennik Ustaw, 2015., 1171. poz.)

Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.), lengyel nyelvű különkiadás: 6. fejezet, 2. kötet, 262. o.

II. SZAKASZ: PÁLYÁZTATÓ SZERV

Név: Éghajlat- és Környezetvédelmi Minisztérium

Postai cím: ul. Wawelska 52/54 00-922, Varsó, Lengyelország

Tel. +48 223692449,

Fax +48 223692460

Weboldal: www.gov.pl/web/klimat

III. SZAKASZ: AZ ELJÁRÁS TÁRGYA

1) Az odaítélendő koncesszió tárgyát képező tevékenység jellege:

Koncesszió a „Gryfice” elnevezésű területen, a 62, 82. és a 83. sz. koncessziós blokk egyes részeiben található kőolaj- és földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatására, valamint az ott feltárt kőolaj- és földgázkészletek kitermelésére.

2) Az elvégzendő tevékenység helye:

A pályázati eljárás tárgyát képező földrajzi terület határát a következő, a PL-1992 koordináta-rendszerben megadott koordináták által meghatározott pontokat összekötő sokszögvonal jelöli ki:

Pont	X [PL-1992]	Y [PL-1992]
1.	691 055,17	219 674,19
2.	692 737,14	221 619,12
3.	693 771,09	224 785,26
4.	695 846,05	233 241,52
5.	697 800,71	239 098,78
6.	689 034,77	237 808,88
7.	688 700,54	245 043,47
8.	687 684,41	264 181,99
9.	684 723,09	259 134,45
10.	673 948,18	266 614,09
11.	675 598,09	237 055,20
12.	673 865,95	223 383,30
13.	673 409,40	219 824,29
14.	677 185,11	213 499,78
15.	687 174,95	217 946,87
16.	685 637,43	221 987,20
17.	688 367,49	223 047,42
18.	689 636,16	219 042,50

az alábbi 19–23. pont által meghatározott sokszög kivételével:

Pont	X [PL-1992]	Y [PL-1992]
19.	679 335,20	223 870,95
20.	679 746,86	224 268,31
21.	679 040,45	224 478,55
22.	678 251,69	224 485,63
23.	678 251,81	224 056,04

A pályázati eljárás tárgyát képező földrajzi terület függőleges vetületének kiterjedése 747,96 km2. A terület alsó határa a felszíntől mérve 5 000 m mélységben húzódik.

A karboni és permi kőzetekben elvégzendő tevékenység célja a fent körülírt területen lévő kőolaj- és földgázkészletek dokumentálása és kitermelése.

3) A pályázatok benyújtásának határideje:

A pályázatokat a hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő naptól számított 180 napon belül, legkésőbb a határidő napján közép-európai idő (CET/CEST) szerint 12.00-ig kell eljuttatni a Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium központi irodájába.

4) A geológiai és bányászati jogról szóló 2011. június 9-i törvény (Gbtv.) 49k. cikkében foglaltak teljesülését biztosító részletes pályázati feltételek, beleértve a pályázatok elbírálásának kritériumait és a súlyozásuk ismertetését is:

Pályázatot olyan jogalanyok nyújthatnak be, amelyek egyedileg vagy – amennyiben több jogalany együtt nyújt be koncessziós pályázatot – koordinátorként rendelkeznek a Gbtv. 49a. cikke (16) bekezdésének 1. pontjában előírt minősítési eljárás kedvező eredményét kimondó határozattal.

A beérkezett ajánlatokat a pályázati bizottság a következő szempontok alapján bírálja el:

30 % –	az előirányzott geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg bányászati tevékenység köre és ütemterve;
20 % –	a földfelszín alatt végzett tevékenység során végrehajtott kötelező mintavételezés köre és ütemterve, a fúrómagból való mintavételt is ideértve;
20 % –	olyan pénzügyi háttér, amely elegendő biztosítékot jelent a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatásához és a szénhidrogénkészletek kitermeléséhez kapcsolódó tevékenységek tényleges elvégzésére, különös tekintettel az előirányzott munkafolyamatok finanszírozásának forrására és módjára, ideértve a saját források és a külső források arányát is;
20 % –	a geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység elvégzésének előirányzott technológiája, ezen belül a külön a projekt céljára kidolgozott innovatív megoldások;
5 % –	a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatásának és a szénhidrogénkészletek kitermelésének technikai háttere, különös tekintettel a megfelelő műszaki, szervezeti, logisztikai és személyi feltételek meglétére (ebből 2 % a szénhidrogének elő- és részletes kutatására, valamint kitermelésére irányuló innovatív megoldások kifejlesztése és megvalósítása terén folytatott együttműködés, amelynek keretében tudományos intézetek Lengyelország geológiai adottságait vizsgálják, valamint a szénhidrogén-lelőhelyek előkutatására szolgáló olyan analitikai eszközöket, technológiákat és módszereket kutatnak, amelyek figyelembe veszik Lengyelország sajátos geológiai adottságait és alkalmazhatók az adott feltételek között);
5 % –	olyan tapasztalat a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatása, illetőleg a szénhidrogénkészletek kitermelése körében felmerülő feladatok elvégzésében, amely biztosítja a biztonságos munkavégzést, az emberek és az állatok életének és egészségének védelmét, valamint a környezet megóvását.

Ha a pályázatok elbírálása után a fenti kritériumok alkalmazásával két vagy több pályázó között holtverseny alakul ki, akkor az érintett pályázók között kiegészítő kritériumként a bányászati haszonélvezeti jogért az elő- és a részletes kutatást tartalmazó munkafázis időtartamára felkínált összeg dönt.

5) A geológiai adatok minimális köre:

A pályázat benyújtásakor nincs olyan követelmény, amely szerint bizonyítani kellene a geológiai adatok felhasználására való jogosultságot.

A kitermelés megkezdésekor a vállalkozás köteles bizonyítani, hogy a tevékenységeinek végzéséhez szükséges mértékben rendelkezik a geológiai adatok felhasználására vonatkozó jogosultsággal.

6) A tevékenység megkezdésének éve:

A koncesszió tárgyát képező tevékenységet legkésőbb 14 nappal a koncessziót odaítélő határozat végleges elfogadása után meg kell kezdeni.

7) A koncesszió odaítélésének feltételei:

A geológiai és bányászati jogról szóló törvény 49x. cikkének (2a) bekezdése értelmében a Lengyel Köztársaság tengeri területeinek lelőhelyein található szénhidrogének elő- és részletes kutatására, illetve kitermelésére irányuló tevékenységet folytató sikeres pályázó köteles biztosítékot nyújtani az ilyen tevékenységekből esetlegesen eredő követelések fedezésére. A biztosítékot a geológiai és bányászati jogról szóló törvény 108. cikkének (11) bekezdése szerinti, a bányalétesítményre vonatkozó üzemeltetési tervet jóváhagyó határozat kézbesítése után és a bányalétesítmény üzemeltetésének megkezdése előtt kell megállapítani.

A bányalétesítmény üzemeltetési terve alapján végzett tevékenységekre vonatkozó biztosíték összege 80 000 000 PLN (nyolcvan millió złoty).

Ha az illetékes kerületi bányahivatal további bányalétesítmény-üzemeltetési terveket és ezek keretében új geológiai tevékenységeket (fúrólyukak fúrása) hagy jóvá, a biztosíték összege minden egyes új fúrt fúrólyuk esetében fokozatosan, 40 000 000 PLN-nel (negyven millió złoty) emelkedik.

A következő biztosítékformák fogadhatók el:

1.	biztosíték pénzbeli formában;

2.	bankgaranciák vagy szövetkezeti megtakarítások és hitelszövetkezeti kezességek; az intézményi kötelezettségnek mindig monetáris kötelezettségnek kell lennie;

3.	bankgaranciák;

4.	biztosítási garanciák;

5.	a Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség létrehozásáról szóló, 2000. november 9-i törvény (Jogi Közlöny 2020., 299. poz.) 6b. cikke (5) bekezdésének 2. pontjában említett bármely szervezet által kibocsátott kezességek;

6.	bank vagy szövetkezeti takarékszövetkezet és hitelszövetkezet által garantált váltók;

7.	az Államkincstár által kibocsátott értékpapírokra vonatkozó zálogjogok;

8.	harmadik fél kötelező felelősségbiztosítása.

8) A geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység minimális köre:

Kétdimenziós, illetve háromdimenziós geofizikai-földrengéstani felmérés elvégzése (50 km hosszúságú hatásvonal, illetve 25 km2 kiterjedésű hatásterület felvételével).

Fúrás végzése maximum 5 000 m mélységig (valós vertikális mélység), a fúrómagból való kötelező mintavétellel együtt.

9) A koncesszió időtartama:

A koncesszió időtartama 30 év, ezen belül:

1.	az elő- és a részletes kutatást tartalmazó munkafázis hossza a koncesszió odaítélésétől számított 5 év;

2.	a kitermelést tartalmazó munkafázis hossza 25 év, és a beruházási határozat megszerzésének időpontjában kezdődik.

10) A tevékenységek elvégzéséhez kapcsolódó speciális feltételek, különös tekintettel az általános biztonság, a közegészség, a környezetvédelem vagy a készletekkel való észszerű gazdálkodás biztosítására:

A geofizikai méréseket legkésőbb 24 hónappal a koncessziót odaítélő határozat végleges elfogadása után meg kell kezdeni.

A földfelszín alatt végzett tevékenységet (kutak megnyitása) legkésőbb 42 hónappal a koncessziót odaítélő határozat végleges elfogadása után meg kell kezdeni.

Mivel a pályázati eljárás tárgyát képező terület részben a belső tengervizek és a tengervizek part menti sávja (technikai és védelmi övezetek) határain belül helyezkedik el, a tevékenység végzésének részletes feltételeit a Szczecini Tengerészeti Hivatal igazgatójának 2022. október 21-i rendelete rögzíti (hivatkozás: GPG-I.6211.78.22.DW(8):

a hajózásra és a hajózás biztonságának biztosítására használt víztestekben végzett tevékenység tilalma; e vizek határait a következők alapján határozzák meg:

a Szczecini Tengerészeti Hivatal igazgatójának a Dziwnów, Kamień Pomorski, Lubin, Mrzeżyno, Nowe Warpno, Police, Stepnica, Trzebież, Wapnica és Wolin tengeri kikötőihez való hozzáférést biztosító infrastruktúra, valamint a Międzyzdroje, Niechorze és Rewal mólóihoz és stégjeihez való hozzáférést biztosító infrastruktúra létrehozásáról szóló, 2017. augusztus 8-i 5. sz. rendelete (Zachodniopomorskie tartomány Jogi Közlönye, 2017., módosított 3487. poz.) 3. §-ának (1) bekezdése és 4. §-ának (1) bekezdése;

2)	a Szczecini Tengerészeti Hivatal igazgatójának a kikötők szabályozásáról szóló, 2013. július 26-i 3. sz. rendelete 164. §-ának (1) bekezdése (Zachodniopomorskie tartomány Jogi Közlönye, 2013., módosított 2932. poz.) a belső tengervizekből álló területen;

a Lengyel Köztársaság tengeri területeiről és a tengeri közigazgatásról szóló, 1991. március 21-i törvény (2022. évi Jogi Közlöny, módosított 457. poz.) 23. cikke értelmében szénhidrogének kitermelésére szolgáló mesterséges szigetnek, berendezésnek vagy létesítménynek minősülő állandó létesítmények belső tengervizek által lefedett területen történő felállításának tilalma;

arra vonatkozó követelmény, hogy a kábeleket és a csővezetékeket legalább 3 m mélységben kell elhelyezni egy olyan víztest medre alatt, ahol a csővezetékeket a belső tengervizek szénhidrogén-lelőhelyeinek elő- és részletes kutatására és az ott található szénhidrogének kitermelésére kívánják használni.

A koncessziós tevékenységet magában foglaló program végrehajtása nem sértheti a földingatlan-tulajdonosok jogait, és nem mentesít más jogszabályi kötelezettségek teljesítése alól, ideértve különösen a geológiai és bányászati jogról szóló törvény rendelkezéseit, valamint a területhasznosításra, a környezetvédelemre, a mezőgazdasági területekre és az erdőkre, a természetvédelemre, a vizekre és a hulladékokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

A kőolaj- és földgázlelőhelyek részletes kutatásának minimális kategóriája a „C” kategória.

11) Szerződésminta a bányászati haszonélvezeti jogról:

A szerződésminta a mellékletben található.

12) Tájékoztatás a bányászati haszonélvezeti jogért fizetendő összegről:

A „Gryfice” terület esetében a bányászati haszonélvezeti jogért az ötéves bázisidőszakra vonatkozóan legalább évi 183 235,24 PLN (száznyolcvanháromezer-kettőszázharmincöt złoty és huszonnégy grosz) összeget kell fizetni.

A részletes fizetési feltételeket a 10. pontban említett melléklet tartalmazza.

13) Tájékoztatás a pályázatokkal és a pályázók által benyújtandó dokumentumokkal szemben támasztott követelményekről:

A pályázatoknak tartalmazniuk kell:

1)	a pályázat benyújtójának nevét (cégnevét) és székhelyét;

2)	a pályázat tárgyát, valamint annak a területnek a meghatározását, amelyre vonatkozóan a pályázó a koncessziót és a bányászati haszonélvezeti jog megalapítását kéri;

3)	azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan a pályázó a koncessziót kéri, az elő- és a részletes kutatást tartalmazó munkafázis időtartamát, valamint a tevékenységek megkezdésének időpontját;

4)	a geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység célját, terjedelmét és jellegét, valamint a kitűzött cél eléréséhez szükséges munkaszakaszok ismertetését, beleértve az alkalmazandó műszaki megoldások bemutatását is;

5)	a geológiai munka éves bontású ütemtervét, ideértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, valamint e tevékenység terjedelmét;

6)	a Gbtv. 82. cikke (2) bekezdésének 2. pontjával összhangban a földfelszín alatt végzett tevékenységhez kapcsolódóan végzendő kötelező mintavételezés terjedelmét és ütemtervét, a fúrómagból való mintavételt is ideértve;

7)	a pályázónak az előirányzott tevékenységek helyével (az ott fekvő ingatlanokkal) kapcsolatos meglévő jogait, illetőleg a pályázó által megalapítani kért ilyen típusú jogokat;

8)	a természetvédelmi rendszerek keretében oltalmat élvező területek jegyzékét, kivéve abban az esetben, ha a projekt kapcsán határozatot kell hozni a környezeti feltételekről;

9)	az előirányzott tevékenységek által a környezetre gyakorolt káros hatások kiküszöbölésének módját;

10)	a pályázó rendelkezésre álló geológiai információk terjedelmét;

11)

a pályázó tapasztalatait a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatása, illetőleg a szénhidrogénkészletek kitermelése körében felmerülő feladatok elvégzésében, köztük azokat, amelyek biztosítják a biztonságos munkavégzést, az emberek és az állatok életének és egészségének védelmét, valamint a környezet megóvását;

12)	a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatásának és a szénhidrogénkészletek kitermelésének technikai hátterét, különös tekintettel a megfelelő műszaki, szervezeti, logisztikai és személyi feltételek meglétére;

13)

azt a pénzügyi hátteret, amely elegendő biztosítékot jelent a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatásához és a szénhidrogénkészletek kitermeléséhez kapcsolódó tevékenységek tényleges elvégzésére, különös tekintettel az előirányzott munkafolyamatok finanszírozásának forrására és módjára, ideértve a saját források és az idegen tőke arányát is;

14)	a geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység elvégzésére előirányzott technológiát;

15)	a bányászati haszonélvezeti jogért felkínált összeget, amely nem lehet kisebb a pályázati hirdetményben meghatározott minimumösszegnél;

16)

abban az esetben, ha több jogalany együtt pályázik, a fentieken túlmenően:

a)	a pályázatot benyújtó jogalanyok nevét (cégnevét) és székhelyét;

b)	a gazdasági szereplőt;

c)	a geológiai munka tekintetében, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, az együttműködési szerződésben előirányzott százalékos költségmegosztást;

17)	a 7. pontban meghatározott biztosíték formáját.

A pályázati eljárás keretében benyújtott pályázatoknak teljesíteniük kell a pályázati felhívásban megfogalmazott követelményeket és feltételeket.

A pályázatokhoz csatolni kell:

1)	a pályázatban megjelölt körülmények fennállásának igazolását, különösen a megfelelő nyilvántartások kivonatai formájában;

2)	az eljárási biztosíték befizetésének igazolását;

3)	a Gbtv. 49a. cikkének (17) bekezdése szerinti, a minősítési eljárás kedvező eredményét kimondó határozat egy példányát;

4)	a bányászati térképekre vonatkozó előírásoknak megfelelően elkészített, az államhatárt is feltüntető rajzos mellékleteket;

5)	ha a koncessziós szerződés végrehajtása más jogalanyok erőforrásainak igénybevételével jár: a technikai erőforrásoknak a pályázatban részt vevő jogalany részére történő átadásáról szóló írásos kötelezettségvállalást;

6)	a földfelszín alatti geológiai tevékenység tervét két példányban.

A pályázók a pályázatukban saját kezdeményezésre további információkat is megadhatnak és ahhoz további dokumentumokat is csatolhatnak.

A pályázóknak a dokumentumok eredeti példányát vagy az eredetivel megegyező, a Közigazgatási Eljárási Kódex követelményeinek megfelelő hiteles másolatát kell benyújtaniuk. Ez a követelmény nem vonatkozik a pályázathoz csatolandó azon dokumentumok másolataira, amelyeket a koncessziós hatóság bocsátott ki.

Az idegen nyelven benyújtott pályázatokhoz mellékelni kell azok hites fordító által készített lengyel nyelvű fordítását.

A pályázatot zárt borítékban vagy zárt csomagban kell benyújtani, amelyen fel kell tüntetni a pályázó nevét (cégnevét) és a pályázat tárgyát.

A pályázatok benyújtására meghatározott határidő után benyújtott pályázatot a pályázó felbontatlanul visszakapja.

14) Tájékoztatás az eljárási biztosíték befizetésének módjáról, az eljárási biztosíték összegéről és a befizetés időpontjáról:

A pályázóknak a pályázatok benyújtására meghatározott határidő előtt kell 1 000 PLN (ezer złoty és nulla grosz) összegű eljárási biztosítékot fizetniük.

IV. SZAKASZ: ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK

IV.1) Bírálóbizottság

A pályázati eljárás lefolytatására és a legkedvezőbb ajánlat kiválasztására a koncessziós hatóság bírálóbizottságot hoz létre. A bizottság összetételét és eljárásrendjét a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatására és a szénhidrogénkészletek kitermelésére vonatkozó koncesszió, valamint a szénhidrogénkészletek kitermelésére vonatkozó koncesszió odaítélésére irányuló pályázati eljárásról szóló 2015. július 28-i minisztertanácsi rendelet (Dziennik Ustaw, 2015., 1171. poz.) határozza meg. A bírálóbizottság a pályázati eljárásról jóváhagyásra jelentést terjeszt a koncessziós hatóság elé. A pályázók mind a jelentésbe, mind a pályázatokba és a pályázati eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentumba betekinthetnek.

IV.2) További magyarázatok

A hirdetmény közzétételét követő 14 napon belül az érdeklődők kiegészítő felvilágosítást kérhetnek a koncessziós hatóságtól a részletes pályázati feltételeket illetően. A koncessziós hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 14 napon belül a „Biuletyn Informacji Publicznej” elnevezésű szolgáltatáson keresztül, a koncessziós hatóság munkáját segítő hivatal rovatában közzéteszi a kért felvilágosításokat.

IV.3) Kiegészítő információk

A pályázati eljárás tárgyát képező földrajzi területről a lengyel Országos Geológiai Szolgálat a „Gryfice” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatására, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelésére vonatkozó pályázati eljárás kapcsán teljes körű „geológiai adatcsomagot” állított össze („Pakiet danych geologicznych do postępowania przetargowego na poszukiwanie i rozpoznawanie złóż ropy naftowej i gazu ziemnego oraz wydobywanie ropy naftowej i gazu ziemnego ze złóż. Obszar przetargowy „Gryfice”). E szövegek elérhetők a Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium honlapján, az alábbi internetes oldalon: https://bip.mos.gov.pl/koncesje-geologiczne/przetargi-na-koncesje-na-poszukiwanie-rozpoznawanie-i-wydobywanie-weglowodorow/piata-runda-przetargow-2021/

és az alábbi intézmény jóvoltából:

Departament Geologii i Koncesji Geologicznych (Földtani és Földtani Koncessziós Osztály)

Ministerstwo Klimatu i Środowiska (Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium)

ul. Wawelska 52/54

00-922 Varsó

LENGYELORSZÁG

Tel. +48 223692449

Fax +48 223692460

MEGÁLLAPODÁS

a „Gryfice” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatása, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelése céljából alapított bányászati haszonélvezeti jogról (a továbbiakban: Szerződés)

mely létrejött Varsóban, a … év … havának … napján, a következő felek között:

az Államkincstár és annak képviseletében a klímaügyi és környezetvédelmi miniszter, amelynek és akinek a nevében és megbízásából … a(z) … számú meghatalmazás alapján jár el (a továbbiakban: Államkincstár),

valamint

… (a vállalkozás neve), székhelye: … (teljes cím), nyilvántartásba véve: …, cégjegyzékszáma: …, jegyzett tőkéje: …, képviselője: … (a továbbiakban: Haszonélvező),

(a továbbiakban külön-külön: Fél, a továbbiakban együtt: Felek),

az alábbi feltételek mellett:

1. szakasz

Az Államkincstár, amely kizárólagos tulajdonosa a földkéreg azon részének, amely a Zachodniopomorskie tartományban fekvő Świerzno, Karnice, Rewal és Brojce község, valamint Wolin, Kamień Pomorski, Dziwnów, Golczewo, Płoty, Trzebiatów és Gryfice vidéki és városi közigazgatási terület alatt található, és amelyet a következő, a PL-1992 koordináta-rendszerben megadott pontokat (1–18.) összekötő sokszögvonal határol:

Pont	X [PL-1992]	Y [PL-1992]
1.	691 055,17	219 674,19
2.	692 737,14	221 619,12
3.	693 771,09	224 785,26
4.	695 846,05	233 241,52
5.	697 800,71	239 098,78
6.	689 034,77	237 808,88
7.	688 700,54	245 043,47
8.	687 684,41	264 181,99
9.	684 723,09	259 134,45
10.	673 948,18	266 614,09
11.	675 598,09	237 055,20
12.	673 865,95	223 383,30
13.	673 409,40	219 824,29
14.	677 185,11	213 499,78
15.	687 174,95	217 946,87
16.	685 637,43	221 987,20
17.	688 367,49	223 047,42
18.	689 636,16	219 042,50

az alábbi 19–23. pont által meghatározott sokszög kivételével:

Pont	X [PL-1992]	Y [PL-1992]
19.	679 335,20	223 870,95
20.	679 746,86	224 268,31
21.	679 040,45	224 478,55
22.	678 251,69	224 485,63
23.	678 251,81	224 056,04

ezúton bányászati haszonélvezeti jogot alapít a Haszonélvező részére a fenti területre vonatkozóan, amelyet felülről a felszíni földingatlanok alsó határa, alulról pedig az 5 000 m mélységben húzódó vízszintes felület határol, azzal a feltétellel, hogy a Haszonélvező a Szerződés megkötésétől számított egy éven belül koncessziót szerez a „Gryfice” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatására, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelésére.

Amennyiben a koncesszió megszerzésére vonatkozóan az 1. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a Szerződésből fakadó kötelezettségek megszűnnek.

A Haszonélvező az 1. pontban meghatározott kőzettömegen belül jogosult elvégezni:

1)	a karboni és a permi formációkban: a kőolaj- és a földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatásához kapcsolódó tevékenységet;

2)	mindenütt másutt: a karboni és a permi kőzetformációkhoz való hozzáféréshez szükséges mindennemű műveletet és tevékenységet.

A fentiekben meghatározott földrajzi terület függőleges vetületének kiterjedése 747,96 km2.

A bányászati haszonélvezeti jog feljogosítja a Haszonélvezőt arra, hogy az 1. pontban meghatározott területet kizárólagosan igénybe vegye a kőolaj- és a földgáz elő- és részletes kutatására és kitermelésére, és minden, a szóban forgó területen ehhez szükséges, a hatályos jogszabályoknak – és különösen a geológiai és bányászati jogról szóló 2011. június 9-i törvénynek (Dziennik Ustaw, 2022., 1072. poz. – a továbbiakban: a geológiai és bányászati jogról szóló, módosított törvény) – és az azok alapján kiadott határozatoknak megfelelő művelet és tevékenység elvégzésére.

2. szakasz

A Haszonélvező kijelenti, hogy a bányászati haszonélvezeti jog tárgyának ténybeli és jogi helyzetével kapcsolatban nem él kifogással.

3. szakasz

A Szerződés a koncesszió megszerzésének napján lép hatályba.

A bányászati haszonélvezeti jog 30 évre jön létre, amelyből – a 8. § 2. pontjában és a 10. §-ban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel – 5 év az elő- és a részletes kutatásra, további 25 év pedig a kitermelésre van fenntartva.

A bányászati haszonélvezeti jog a koncesszió lejártával, visszavonásával vagy érvénytelenné válásával – annak okától függetlenül – megszűnik.

4. szakasz

A Haszonélvező vállalja, hogy írásban értesíti az Államkincstárt minden olyan esetben, ha nevében, székhelyében, címében, szervezeti formájában vagy regisztrációs vagy azonosító számaiban változás következik be, ha a koncesszió a törvény erejénél fogva más jogalanyra száll át, ha vele kapcsolatban csődeljárás indul, ha fizetésképtelenné nyilvánítják, valamint ha vele kapcsolatban szerkezetátalakítási eljárás indul. Az Államkincstár ilyen esetben további tájékoztatást kérhet. Az értesítést az értesítésre okot adó esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell megtenni.

5. szakasz

A Szerződés nem érinti a harmadik személyek jogait, különös tekintettel a földingatlan-tulajdonosokra, és nem mentesíti a Haszonélvezőt a jogszabályi kötelezettségeinek teljesítése alól, különös tekintettel az ásványkincsek lelőhelyeinek elő- és részletes kutatásával és az ásványkincsek kitermelésével, valamint a környezeti erőforrások megóvásával és hasznosításával kapcsolatos követelményekre.

6. szakasz

Az Államkincstár fenntartja magának a jogot arra, hogy az 1. § 1. pontjában meghatározott területen a Haszonélvező jogainak sérelme nélkül bányászati haszonélvezeti jogot alapítson a Szerződésben meghatározott tevékenységtől eltérő tevékenységre.

7. szakasz

A Haszonélvező az 1. § 1. pontjában meghatározott területre vonatkozó bányászati haszonélvezeti jogért az elő- és a részletes kutatás időtartama alatt minden évben (azaz minden tizenkét egymást követő hónapra vonatkozóan) a következő összegű díjat fizeti az Államkincstár részére:

a)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított első évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

b)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított második évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

c)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított harmadik évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

d)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított negyedik évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított ötödik évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

—	a 2. pontban foglaltakra is figyelemmel.

Ha a díjfizetés határideje a bányászati haszonélvezeti jog adott éve vonatkozásában a január 1-jétől március 1-jéig tartó időszakra esik, akkor a Haszonélvező a díjat március 1-jéig fizeti meg. Ha azonban a díjat a 3–5. pontnak megfelelően korrigálni kell, a Haszonélvező a díjat nem fizeti meg mindaddig, ameddig a 3. pont szerinti korrekciós szorzó kihirdetésre és figyelembevételre nem került.

Az 1. pontban meghatározott összeget a Szerződés aláírásától az összeg fizetésének időpontját megelőző évig terjedő időszakra vonatkozó, a lengyel Központi Statisztikai Hivatal elnöke által a Lengyel Köztársaság „Monitor Polski” című hivatalos értesítőjében közzétett éves átlagos fogyasztóiár-indexek összesített értékének megfelelően korrigálni kell. Ha egy konkrét évre vonatkozóan az index értéke negatív vagy nulla, arra az évre nem kell korrekciót végezni.

Ha a díjfizetés határideje a Szerződés megkötésével azonos naptári évre esik, a díj összegét nem kell korrigálni.

Ha a Szerződés megkötése és hatálybalépése a díjfizetés határideje szerinti naptári évet megelőző naptári évre esik, a díj összegét nem kell korrigálni abban az esetben, ha a Haszonélvező a díjat a Szerződés megkötése és hatálybalépése szerinti naptári év végéig megfizeti.

Abban az esetben, ha a Haszonélvezőnek a Szerződéssel alapított bányászati haszonélvezeti joga a 3. § 2. pontjában meghatározott időszak vége előtt megszűnik, a Haszonélvező köteles a bányászati haszonélvezeti jognak a megszűnés időpontja szerinti évére jutó teljes díjat megfizetni. Ha azonban a bányászati haszonélvezeti jog megszűnése a koncesszió visszavonása vagy a 10. § 1., 3. és 4. pontjában felsorolt okok valamelyike miatt következik be, a Haszonélvező – a 10. § 2. pontja szerinti kötbértől függetlenül, a 3. pont szerinti korrekció figyelembevételével – köteles a bányászati haszonélvezeti jognak az elő- és a részletes kutatást tartalmazó munkafázis 3. § 1. és 2. pontja szerinti teljes időtartamára járó díjat megfizetni. A díjat a bányászati haszonélvezeti jog megszűnésének időpontját követő 30 napon belül kell megfizetni. A haszonélvezeti jog megszűnése nem mentesíti a Haszonélvezőt a bányászati haszonélvezeti jog tárgyához kötődő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése alól, különös tekintettel a készletek védelmével kapcsolatosakra.

A bányászati haszonélvezeti jogért fizetendő díjat a Haszonélvező a Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztériumnak a Lengyel Nemzeti Bank varsói fiókjában vezetett, 07 1010 1010 0006 3522 3100 0000 számú bankszámlájára fizeti be, az átutalás jogcímeként a következő szöveget tüntetve fel: „Ustanowienie użytkowania górniczego w związku z udzieleniem koncesji na poszukiwanie i rozpoznawanie złóż ropy naftowej i gazu ziemnego oraz wydobywanie ropy naftowej i gazu ziemnego ze złóż w obszarze „Gryfice” („Bányászati haszonélvezeti jog alapítása a »Gryfice« területen kőolaj- és földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatására, valamint az ott feltárt kőolaj- és földgázkészletek kitermelésére vonatkozó koncesszió odaítélésével kapcsolatban”).

A fizetés időpontjának az az időpont minősül, amikor az Államkincstár fenti bankszámláján a befizetést a bank jóváírta.

Az 1. pontban meghatározott díj összege mentes a hozzáadottérték-adó alól. Ha a jogszabályok úgy módosulnak, hogy a Szerződés tárgyát képező tevékenységek adókötelessé válnak, vagy a jogi szabályozás értelmezése akként változik, hogy a Szerződés tárgyát képező tevékenységek hozzáadottértékadó-kötelessé válnak, a díj összege a fizetendő adó összegével megnő.

Az Államkincstár a 7. pontban megjelölt bankszámlaszám esetleges változásairól írásban értesíti Haszonélvezőt.

10.

A bányászati haszonélvezeti jogért fizetendő díj attól függetlenül megilleti az Államkincstárt, hogy a jog gyakorlásából Haszonélvezőnek mekkora bevétele származik.

11.

A Haszonélvező az 1. pont szerinti összeg befizetését igazoló elismervényt a bányászati haszonélvezeti jogért járó díj megfizetésének napjától számított hét napon belül másolatban megküldi az Államkincstárnak.

8. szakasz

Miután a Haszonélvező megkapta a kőolaj- és földgázkészletek kitermelésének feltételeit rögzítő beruházási határozatot, a Felek a határozat keltétől számított 30 napon belül egy olyan melléklettel egészítik ki a Szerződést, amelyben megállapítják azokat a feltételeket, amelyek mellett a Szerződést a kitermelés időszakában végrehajtják, továbbá meghatározzák az 1. § 1. pontjában meghatározott területre vonatkozó bányászati haszonélvezeti jogért a kitermelés időszakában a bányászati haszonélvezeti jog fennállásának minden egyes évében fizetendő díjat.

Ha az 1. pontban említett kiegészítést a kőolaj- vagy földgázkészletek kitermelésének feltételeit megállapító beruházási határozat keltétől számított 30 napon belül nem kötik meg, a bányászati haszonélvezeti jog megszűnik.

9. szakasz

Haszonélvező az 1. § 1. pontjában meghatározott bányászati haszonélvezeti jog gyakorlását csak az Államkincstár írásos hozzájárulásának kézhezvételét követően kezdheti meg.

10. szakasz

Ha a Haszonélvező megszegi a Szerződés rendelkezéseit, az Államkincstár – a 3. és a 4. pontban foglaltakra is figyelemmel – jogosult azonnali hatállyal felmondani a Szerződést, és ebben az esetben a Haszonélvező vagyoni követeléssel nem élhet. Felmondásnak nincs helye, ha a Haszonélvező a Szerződés valamely rendelkezését vis maior miatt szegte meg.

E szerződésnek az 1. és a 4. pontban foglalt okok valamelyike miatti felmondása esetén Haszonélvező – a 7. § 3. pontja szerinti korrekció figyelembevételével – a bányászati haszonélvezeti jogért a 3. § 1. és 2. pontjában az elő- és a részletes kutatás vonatkozásában meghatározott időtartamra járó teljes díj 25 %-ával megegyező összegű kötbért fizet az Államkincstárnak.

Ha a Haszonélvező a díj megfizetésével a 7. § 1. és 2. pontjában meghatározott határidőktől számítva több mint 7 napot késik, az Államkincstár felszólítja a Haszonélvezőt arra, hogy fizetési kötelezettségét – a Szerződés azonnali hatályú felmondásának terhe mellett – a felszólítás kézhezvételétől számított hét napon belül teljesítse.

Ha Haszonélvező a 4. §-ban meghatározott események valamelyikéről az annak bekövetkezését követő 30 napon belül elmulasztja értesíteni az Államkincstárt, az Államkincstár a Haszonélvezőt a mulasztás minden egyes esetére a bányászati haszonélvezeti jogért az elő- és a részletes kutatás teljes időtartama alatt összesen fizetendő díj 5 %-ának megfelelő összegű kötbér fizetésére kötelezheti, vagy a Szerződést 30 napos határidő tűzésével, a naptári hónap végére eső hatállyal egészben vagy részben felmondhatja.

A Haszonélvezőt a Szerződés a koncesszió lejártának, visszavonásának vagy érvénytelenné válásának napjáig köti, és a Haszonélvező a Szerződést nem mondhatja fel.

A Szerződést írásban kell felmondani, ellenkező esetben a felmondás érvénytelen.

Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződésnek az Államkincstár általi felmondása esetén a 7. § 1. pontjában meghatározott, a bányászati haszonélvezeti jogért fizetett díj nem jár vissza.

Az Államkincstár fenntartja magának a jogot arra, hogy a kikötött kötbéren túl kártérítést követeljen abban az esetben, ha a kötbér összegénél nagyobb kára keletkezik.

11. szakasz

A Felek mindennemű levelezés céljára a következő kapcsolattartási adatokat rögzítik:

1)	Államkincstár: Ministerstwo Klimatu i Środowiska (Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium) ul. Wawelska 52/54, 00-922 Warszawa;

2)	Haszonélvező: … (cím).

Felek haladéktalanul értesítik egymást írásban az 1. pontban rögzített kapcsolattartási adatok mindennemű változásáról. A változás nem teszi szükségessé a Szerződés módosítását. A Felek valamelyike által legutóbb megadott címre küldött küldeményt számára kézbesítettnek kell tekinteni.

A Felek mindegyike vállalja, hogy a másik Félnek szánt küldeményeket személyesen, futárszolgálat útján vagy könyvelt levélpostai küldeményben, az adott Fél által legutóbb megadott kapcsolattartási adatok szerinti címre juttatja el a címzetthez.

Amennyiben a Fél által legutóbb megadott kapcsolattartási adatok szerinti címre küldött könyvelt levélpostai küldeményt a posta vagy a futárszolgálat visszajuttatja a feladóhoz azzal, hogy azt a címzett a megszabott határidőn belül nem vette át, a küldeményt a kézbesítés első megkísérlésének napjától számított tizennegyedik napon kézbesítettnek kell tekinteni.

12. szakasz

A Felek nem viselnek felelősséget a Szerződésből fakadó kötelezettségek vis maior miatti nem teljesítéséért, amennyiben bizonyítható, hogy a vis maior miatt fellépő kár befolyásolta a szerződéses kötelezettségek nem teljesítését. Vis maior alatt olyan, a Szerződés egészének vagy valamely részének végrehajtását állandó jelleggel vagy ideiglenesen ellehetetlenítő külső eseményt kell érteni, amelyet a Felek nem láthattak előre és nem előzhettek meg, amellyel szemben a Fél kellő gondossággal eljárva sem tudott fellépni, és amely nem az érintett Fél hibája vagy gondatlansága miatt következett be.

Vis maior esetén a Felek haladéktalanul megtesznek minden tőlük telhetőt a bekövetkezett helyzetben megteendő lépések tisztázása érdekében.

13. szakasz

A Haszonélvező indítványozhatja a Szerződés egészben vagy részben történő meghosszabbítását; ez az indítvány kizárólag írásban érvényes.

14. szakasz

A Szerződés felmondása esetén Haszonélvező a bányászati haszonélvezeti jog tárgyában bekövetkezett értéknövekedésre hivatkozva nem élhet követeléssel az Államkincstárral szemben.

15. szakasz

A Szerződéssel kapcsolatos jogviták vonatkozásában Felek kikötik az Államkincstár székhelyén illetékes rendes bíróság illetékességét.

16. szakasz

A Szerződésre a lengyel jog, és különösen a geológiai és bányászati jogról szóló törvény és a polgári törvénykönyv rendelkezései irányadók.

17. szakasz

A Szerződés megkötésével kapcsolatos költségeket a Haszonélvező viseli.

18. szakasz

A Szerződés módosítása csak írásban érvényes.

19. szakasz

A Szerződés három, egymással mindenben megegyező példányban készült (amelyből a Haszonélvező egy, az Államkincstár két példányt kap).

Az Államkincstár részéről:

A Haszonélvező részéről:

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/28

A Lengyel Köztársaság kormányának bejelentése a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján

(2023/C 160/05)

Nyilvános pályázati felhívás a „Kartuzy” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatására, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelésére vonatkozó koncesszió odaítélése érdekében

I. SZAKASZ: JOGALAP

A geológiai és bányászati jogról szóló törvény (Dz. U. 2022., 1072. poz., módosított változatában) 49h. cikkének (2) bekezdése

Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.; HL lengyel különkiadás, 6. fejezet, 2. kötet, 262. o.)

II. SZAKASZ: PÁLYÁZTATÓ SZERV

Név: Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium

Postacím: ul. Wawelska 52/54, 00-922 Varsó, Lengyelország

Tel. +48 223692449; fax: +48 223692460

Internetcím: www.gov.pl/web/klimat

III. SZAKASZ: AZ ELJÁRÁS TÁRGYA

1) Az odaítélendő koncesszió tárgyát képező tevékenység jellege

Koncesszió a „Kartuzy” elnevezésű területen, a 49. sz. koncessziós blokk egyes részeiben található kőolaj- és földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatására, valamint a kőolaj- és földgázkészletek kitermelésére.

2) Az elvégzendő tevékenység helye

A pont sorszáma	X [PL-1992]	Y [PL-1992]
1	709 648,50	467 438,93
2	709 994,91	434 842,34
3	737 770,93	435 133,01
4	737 259,22	467 502,29
5	720 361,13	467 514,79

A pályázati eljárás tárgyát képező földrajzi terület függőleges vetületének kiterjedése 900,35 km2. A terület alsó határa a felszíntől mérve 5 000 m mélységben húzódik.

A kambriumi, ordoviciumi és sziluri kőzetekben elvégzendő tevékenység célja a fent körülírt területen lévő kőolaj- és földgázkészletek dokumentálása és kitermelése.

3) A pályázatok benyújtásának határideje, amely nem lehet 90 napnál rövidebb a hirdetmény közzétételétől számítva, valamint benyújtásuk helye

4) A geológiai és bányászati jogról szóló 2011. június 9-i törvény 49k. cikkében foglaltak teljesülését biztosító részletes pályázati feltételek, beleértve a pályázatok elbírálásának kritériumait és a súlyozásuk ismertetését is

Pályázatot olyan jogalanyok nyújthatnak be, amelyek egyedileg vagy – amennyiben több jogalany együtt nyújt be koncessziós pályázatot – koordinátorként rendelkeznek a geológiai és bányászati jogról szóló törvény 49a. cikke (16) bekezdésének 1. pontjában előírt minősítési eljárás kedvező eredményét kimondó határozattal.

A beérkező pályázatokat a bírálóbizottság a következő szempontok alapján bírálja el:

30 % –

az előirányzott geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg bányászati tevékenység köre és ütemterve;

20 % –

a földfelszín alatt végzett tevékenység során végrehajtott kötelező mintavételezés köre és ütemterve, a fúrómagból való mintavételt is ideértve;

20 % –

olyan pénzügyi háttér, amely elegendő biztosítékot jelent a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatásához és a szénhidrogénkészletek kitermeléséhez kapcsolódó tevékenységek tényleges elvégzésére, különös tekintettel az előirányzott munkafolyamatok finanszírozásának forrására és módjára, ideértve a saját források és az idegen tőke arányát is;

20 % –

a geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység elvégzésének előirányzott technológiája, ezen belül a külön a projekt céljára kidolgozott innovatív megoldások;

5 % -

a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatásának és a szénhidrogénkészletek kitermelésének technikai háttere, különös tekintettel a megfelelő műszaki, szervezeti, logisztikai és személyi feltételek meglétére (ebből 2 % a szénhidrogének elő- és részletes kutatására, valamint kitermelésére irányuló innovatív megoldások kifejlesztése és megvalósítása terén folytatott együttműködés, amelynek keretében tudományos intézetek Lengyelország geológiai adottságait vizsgálják, valamint a szénhidrogén-lelőhelyek előkutatására szolgáló olyan analitikai eszközöket, technológiákat és módszereket kutatnak, amelyek figyelembe veszik Lengyelország sajátos geológiai adottságait és alkalmazhatók az adott feltételek között);

5 % –

olyan tapasztalat a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatása, illetőleg a szénhidrogénkészletek kitermelése körében felmerülő feladatok elvégzésében, amelyek biztosítják a biztonságos munkavégzést, az emberek és az állatok életének és egészségének védelmét, valamint a környezet megóvását.

5) A geológiai adatok minimális köre

A pályázat benyújtásakor nem szükséges bizonyítani a geológiai adatok felhasználására való jogosultságot.

6) A tevékenység megkezdésének éve

A koncesszió tárgyát képező tevékenységet legkésőbb 14 nappal a koncessziót odaítélő határozat végleges elfogadása után kell megkezdeni.

7) A geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység minimális köre

Kétdimenziós geofizikai-szeizmikus mérés vagy háromdimenziós szeizmikus mérés elvégzése (100 km hosszúságú hatásvonal, illetve 50 km2 kiterjedésű hatásterület felvételével).

Fúrás végzése maximum 5 000 m mélységig, a fúrómagból való kötelező mintavétellel együtt.

8) A koncesszió időtartama

A koncesszió időtartama 30 év, ezen belül:

1)	az elő- és a részletes kutatást tartalmazó munkafázis hossza a koncesszió odaítélésétől számított 5 év,

2)	a kitermelést tartalmazó munkafázis hossza 25 év, és a beruházási határozat megszerzésének időpontjában kezdődik.

9) A tevékenységek elvégzéséhez kapcsolódó speciális feltételek, különös tekintettel az általános biztonság, a közegészség, a környezetvédelem vagy a készletekkel való észszerű gazdálkodás biztosítására

A geofizikai méréseket legkésőbb 24 hónappal a koncessziót odaítélő határozat végleges elfogadása után kell megkezdeni.

A földfelszín alatt végzett tevékenységet (kutak megnyitása) legkésőbb 42 hónappal a koncessziót odaítélő határozat végleges elfogadása után kell megkezdeni.

A kőolaj- és földgázlelőhelyek részletes kutatásának minimális kategóriája a „C” kategória.

10) Szerződésminta a bányászati haszonélvezeti jogról

A szerződésminta a mellékletben található.

11) Tájékoztatás a bányászati haszonélvezeti jogért fizetendő összegről

A „Gryfice” terület esetében a bányászati haszonélvezeti jogért az ötéves bázisidőszakra vonatkozóan legalább évi 220 567,74 PLN (kétszázhúszezer-ötszázhatvanhét złoty és hetvennégy grosz) összeget kell fizetni.

A részletes fizetési feltételeket a 10. pontban említett melléklet tartalmazza.

12) Tájékoztatás a pályázatokkal és a pályázók által benyújtandó dokumentumokkal szemben támasztott követelményekről

A pályázatoknak tartalmazniuk kell:

1)	a pályázat benyújtójának nevét (cégnevét) és székhelyét;

2)	a pályázat tárgyát, valamint annak a területnek a meghatározását, amelyre vonatkozóan a pályázó a koncessziót és a bányászati haszonélvezeti jog megalapítását kéri;

3)	azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan a pályázó a koncessziót kéri, az elő- és a részletes kutatást tartalmazó munkafázis időtartamát, valamint a tevékenységek megkezdésének időpontját;

4)	a geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység célját, terjedelmét és jellegét, valamint a kitűzött cél eléréséhez szükséges munkaszakaszok ismertetését, beleértve az alkalmazandó műszaki megoldások bemutatását is;

5)	a geológiai munka éves bontású ütemtervét, ideértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, valamint e tevékenység terjedelmét;

6)	a geológiai és bányászati jogról szóló törvény 82. cikke (2) bekezdésének 2. pontjával összhangban a földfelszín alatt végzett tevékenységhez kapcsolódóan végzendő kötelező mintavételezés terjedelmét és ütemtervét, a fúrómagból való mintavételt is ideértve;

7)	a pályázónak az előirányzott tevékenységek helyével (az ott fekvő ingatlanokkal) kapcsolatos meglévő jogait, illetőleg a pályázó által megalapítani kért ilyen típusú jogokat;

8)	a természetvédelmi rendszerek keretében oltalmat élvező területek jegyzékét; kivéve abban az esetben, ha a projekt kapcsán határozatot kell hozni a környezeti feltételekről;

9)	az előirányzott tevékenységek által a környezetre gyakorolt káros hatások kiküszöbölésének módját;

10)	a pályázó rendelkezésre álló geológiai információk terjedelmét;

11)

12)	a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatásának és a szénhidrogénkészletek kitermelésének technikai hátterét, különös tekintettel a megfelelő műszaki, szervezeti, logisztikai és személyi feltételek meglétére;

13)

14)	a geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység elvégzésére előirányzott technológiát;

15)	a bányászati haszonélvezeti jogért felkínált összeget, amely nem lehet kisebb a pályázati hirdetményben meghatározott minimumösszegnél;

16)

abban az esetben, ha több jogalany együtt pályázik, a fentieken túlmenően:

a)	a pályázatot benyújtó jogalanyok nevét (cégnevét) és székhelyét;

b)	a koordinátor megjelölését;

c)	a geológiai munka tekintetében, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, az együttműködési szerződésben előirányzott százalékos költségmegosztást.

2.	A pályázati eljárás keretében benyújtott pályázatoknak teljesíteniük kell a pályázati felhívásban megfogalmazott követelményeket és feltételeket.

A pályázatokhoz csatolni kell:

1)	a pályázatban megjelölt körülmények fennállásának igazolását, különösen a megfelelő nyilvántartások kivonatai formájában;

2)	az eljárási biztosíték befizetésének igazolását;

3)	a geológiai és bányászati jogról szóló törvény 49a. cikkének (17) bekezdése szerinti, a minősítési eljárás kedvező eredményét kimondó határozat egy példányát;

4)	a bányászati térképekre vonatkozó előírásoknak megfelelően elkészített, az állam területi egységeinek határát is feltüntető rajzos mellékleteket;

5)	ha a koncessziós szerződés végrehajtása más jogalanyok erőforrásainak igénybevételével jár: a technikai erőforrásoknak a pályázatban részt vevő jogalany részére történő átadásáról szóló írásos kötelezettségvállalást;

6)	a földfelszín alatti geológiai tevékenység tervét két példányban.

4.	A pályázók a pályázatukban saját kezdeményezésre további információkat is megadhatnak és ahhoz további dokumentumokat is csatolhatnak.

6.	Az idegen nyelven benyújtott pályázatokhoz mellékelni kell azok hites fordító által készített lengyel nyelvű fordítását.

7.	A pályázatot zárt borítékban vagy zárt csomagban kell benyújtani, amelyen fel kell tüntetni a pályázó nevét (cégnevét) és a pályázat tárgyát.

8.	A pályázatok benyújtására meghatározott határidő után benyújtott pályázatot a pályázó felbontatlanul visszakapja.

13) Tájékoztatás az eljárási biztosíték befizetésének módjáról, az eljárási biztosíték összegéről és a befizetés időpontjáról

A pályázóknak a pályázatok benyújtására meghatározott határidő előtt kell 1 000 PLN (ezer złoty) összegű eljárási biztosítékot fizetniük.

IV. SZAKASZ: ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK

IV.1. Bírálóbizottság

A pályázati eljárás lefolytatására és a legkedvezőbb ajánlat kiválasztására a koncessziós hatóság bírálóbizottságot hoz létre. A bizottság összetételét és eljárásrendjét a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatására és a szénhidrogénkészletek kitermelésére vonatkozó koncesszió, valamint a szénhidrogénkészletek kitermelésére vonatkozó koncesszió odaítélésére irányuló pályázati eljárásról szóló 2015. július 28-i minisztertanácsi rendelet (Dz. U. 2015., 1171. poz.) határozza meg. A bírálóbizottság a pályázati eljárásról jóváhagyásra jelentést terjeszt a koncessziós hatóság elé. A pályázók mind a jelentésbe, mind a pályázatokba és a pályázati eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentumba betekinthetnek.

IV.2. Kiegészítő tájékoztatás

A hirdetmény közzétételét követő 14 napon belül az érdeklődők kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet nyújthatnak be a koncessziós hatósághoz a részletes pályázati feltételeket illetően. A koncessziós hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 14 napon belül a „Biuletyn Informacji Publicznej” elnevezésű szolgáltatáson keresztül, a koncessziós hatóság munkáját segítő hivatal rovatában közzéteszi a kért kiegészítő tájékoztatást.

IV.3. További információk

Az eljárás tárgyát képező földrajzi területről az Országos Geológiai Szolgálat a „Kartuzy” terület tekintetében a pályázati eljárásra vonatkozó, teljes körű „geológiai adatcsomagot” (Pakiecie danych geologicznych do postępowania przetargowego – obszar przetargowy Kartuzy) állított össze, amely a Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium internetes oldalán (https://bip.mos.gov.pl/koncesje-geologiczne/przetargi-na-koncesje-na-poszukiwanie-rozpoznawanie-i-wydobywanie-weglowodorow/piata-runda-przetargow-2021/),

valamint a következő címen szerezhető be:

Departament Geologii i Koncesji Geologicznych (Földtani és Földtani Koncessziós Osztály)

Ministerstwo Klimatu i Środowiska (Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium)

ul. Wawelska 52/54

00-922 Varsó

LENGYELORSZÁG

Tel. +48 223692449;

Fax +48 223692460

MEGÁLLAPODÁS a „Kartuzy” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatása, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelése céljából alapított bányászati haszonélvezeti jogról (a továbbiakban: Szerződés)

mely létrejött Varsóban, a … év … havának … napján, a következő felek között:

valamint

… (vállalkozás neve), székhelye: … (teljes cím), nyilvántartásba véve: …, cégjegyzékszáma: …, jegyzett tőkéje: …, képviselője: … (a továbbiakban: Haszonélvező),

(a továbbiakban külön-külön: Fél, a továbbiakban együtt: Felek), az alábbi feltételek mellett:

1. szakasz

Az Államkincstár, amely kizárólagos tulajdonosa a földkéreg azon részének, amely a Pomerániai Vajdaságban fekvő Kolbudy, Przywidz, Stężyca, Chmielno, Sierakowice, Somonino, Przodkowo, Linia, Szemud, Wejherowo, Łęczyce és Luzino vidéki közigazgatási terület, a Żukowo és Kartuzy vidéki és városi közigazgatási terület, valamint Gdynia és Gdańsk város területe alatt található, és amelyet a következő, a PL-1992 koordináta-rendszerben megadott pontokat (1–5) összekötő sokszögvonal határol:

Pont	X [PL-1992]	Y [PL-1992]
1	709 648,50	467 438,93
2	709 994,91	434 842,34
3	737 770,93	435 133,01
4	737 259,22	467 502,29
5	720 361,13	467 514,79

ezúton bányászati haszonélvezeti jogot alapít a Haszonélvező részére a fenti területre vonatkozóan, amelyet felülről a felszíni földingatlanok alsó határa, alulról pedig az 5 000 m mélységben húzódó vízszintes felület határol, azzal a feltétellel, hogy a Haszonélvező a Szerződés megkötésétől számított egy éven belül koncessziót szerez a „Kartuzy” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatására, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelésére.

Amennyiben a koncesszió megszerzésére vonatkozóan az 1. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a Szerződésből fakadó kötelezettségek megszűnnek.

A Haszonélvező az 1. pontban meghatározott kőzettömegen belül jogosult elvégezni:

1)	a kambriumi, az ordovíciumi és a sziluri formációkban: a kőolaj- és a földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatásához kapcsolódó tevékenységeket;

2)	mindenütt másutt: a kambriumi, az ordovíciumi és a sziluri kőzetformációkhoz való hozzáféréshez szükséges mindennemű műveletet és tevékenységet.

4.	A fentiekben meghatározott földrajzi terület függőleges vetületének kiterjedése 900,35 km2.

2. szakasz

A Haszonélvező kijelenti, hogy a bányászati haszonélvezeti jog tárgyának ténybeli és jogi helyzetével kapcsolatban nem él kifogással.

3. szakasz

A Szerződés a koncesszió megszerzésének napján lép hatályba.

A bányászati haszonélvezeti jog a koncesszió lejártával, visszavonásával vagy érvénytelenné válásával – annak okától függetlenül – megszűnik.

4. szakasz

Haszonélvező vállalja, hogy írásban értesíti az Államkincstárt minden olyan esetben, ha nevében, székhelyében, címében, szervezeti formájában vagy regisztrációs vagy azonosító számaiban változás következik be, ha a koncesszió a törvény erejénél fogva más jogalanyra száll át, ha vele kapcsolatban csődeljárás indul, ha fizetésképtelenné nyilvánítják, valamint ha vele kapcsolatban szerkezetátalakítási eljárás indul. Az Államkincstár ilyen esetben további tájékoztatást kérhet. Az értesítést az értesítésre okot adó esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell megtenni.

5. szakasz

6. szakasz

7. szakasz

a)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított első évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

b)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított második évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

c)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított harmadik évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

d)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított negyedik évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

e)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított ötödik évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

– a 2. pontban foglaltakra is figyelemmel.

Az 1. pontban meghatározott összeget a Szerződés aláírásától az összeg fizetésének időpontját megelőző évig terjedő időszakra vonatkozó, a lengyel Központi Statisztikai Hivatal elnöke által a Lengyel Köztársaság „Monitor Polski” című hivatalos értesítőjében közzétett éves átlagos fogyasztóiár-indexek összesített értékének megfelelően korrigálni kell. Ha egy adott évre vonatkozóan az index értéke negatív vagy nulla, arra az évre nem kell korrekciót végezni.

Ha a díjfizetés határideje a Szerződés megkötésével azonos naptári évre esik, a díj összegét nem kell korrigálni.

A bányászati haszonélvezeti jogért fizetendő díjat a Haszonélvező a Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztériumnak a Lengyel Nemzeti Bank varsói fiókjában vezetett, 07 1010 1010 0006 3522 3100 0000 számú bankszámlájára fizeti be, az átutalás jogcímeként a következő szöveget tüntetve fel: „Ustanowienie użytkowania górniczego w związku z udzieleniem koncesji na poszukiwanie i rozpoznawanie złóż ropy naftowej i gazu ziemnego oraz wydobywanie ropy naftowej i gazu ziemnego ze złóż w obszarze »Kartuzy«” („Bányászati haszonélvezeti jog alapítása a »Kartuzy« területen kőolaj- és földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatására, valamint az ott feltárt kőolaj- és földgázkészletek kitermelésére vonatkozó koncesszió odaítélésével kapcsolatban”).

A fizetés időpontjának az az időpont minősül, amikor az Államkincstár fenti bankszámláján a befizetést a bank jóváírta.

Az Államkincstár a 7. pontban megjelölt bankszámlaszám esetleges változásairól írásban értesíti Haszonélvezőt.

10.

A bányászati haszonélvezeti jogért fizetendő díj attól függetlenül megilleti az Államkincstárt, hogy a jog gyakorlásából Haszonélvezőnek mekkora bevétele származik.

11.

8. szakasz

Ha az 1. pontban meghatározott melléklet a kőolaj- vagy földgázkészletek kitermelésének feltételeit rögzítő beruházási határozat keltétől számított 30 napon belül nem kerül elfogadásra, a bányászati haszonélvezeti jog megszűnik.

9. szakasz

Haszonélvező az 1. § 1. pontjában meghatározott bányászati haszonélvezeti jog gyakorlását csak az Államkincstár írásos hozzájárulásának kézhezvételét követően kezdheti meg.

10. szakasz

A Haszonélvezőt a Szerződés a koncesszió lejártának, visszavonásának vagy érvénytelenné válásának napjáig köti, és a Haszonélvező a Szerződést nem mondhatja fel.

A Szerződés felmondása csak írásban érvényes.

Az Államkincstár fenntartja magának a jogot arra, hogy a kikötött kötbéren túl kártérítést követeljen abban az esetben, ha a kötbér összegénél nagyobb kára keletkezik.

11. szakasz

A Felek mindennemű levelezés céljára a következő kapcsolattartási adatokat rögzítik:

1)	Államkincstár: Ministerstwo Klimatu i Środowiska (Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium) ul. Wawelska 52/54, 00-922 Warszawa;

2)	Haszonélvező: …(cím).

12. szakasz

Vis maior esetén a Felek haladéktalanul megtesznek minden tőlük telhetőt a bekövetkezett helyzetben megteendő lépések tisztázása érdekében.

13. szakasz

A Haszonélvező indítványozhatja a Szerződés egészben vagy részben történő meghosszabbítását; ez az indítvány kizárólag írásban érvényes.

14. szakasz

A Szerződés felmondása esetén a Haszonélvező a bányászati haszonélvezeti jog tárgyában bekövetkezett értéknövekedésre hivatkozva nem élhet követeléssel az Államkincstárral szemben.

15. szakasz

A Szerződéssel kapcsolatos jogviták vonatkozásában Felek kikötik az Államkincstár székhelyén illetékes rendes bíróság illetékességét.

16. szakasz

A Szerződésre a lengyel jog, és különösen a geológiai és bányászati jogról szóló törvény és a polgári törvénykönyv rendelkezései irányadók.

17. szakasz

A Szerződés megkötésével kapcsolatos költségeket a Haszonélvező viseli.

18. szakasz

A Szerződés módosítása csak írásban érvényes.

19. szakasz

A Szerződés három, egymással mindenben megegyező példányban készült (amelyből a Haszonélvező egy, az Államkincstár két példányt kap).

Az Államkincstár részéről:

A Haszonélvező részéről:

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/40

(2023/C 160/06)

Nyilvános pályázati felhívás a „Gorzów Wielkopolski S” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatására, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelésére vonatkozó koncesszió odaítélése érdekében

I. SZAKASZ: JOGALAP

A geológiai és bányászati jogról szóló törvény (Jogi Közlöny [Dziennik Ustaw], 2022., 1072. poz., módosított változatában) 49h. cikkének (2) bekezdése

Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.). Lengyel nyelvű különkiadás: 6. fejezet, 2. kötet, 262. o.

II. SZAKASZ: PÁLYÁZTATÓ SZERV

Név: Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium

Postai cím: ul. Wawelska 52/54, 00-922 Warszawa, Lengyelország

Tel. +48 223692449

Fax +48 223692460

Weboldal: www.gov.pl/web/klimat

III. SZAKASZ: AZ ELJÁRÁS TÁRGYA

1) Az odaítélendő koncesszió tárgyát képező tevékenység jellege:

Koncesszió a „Gorzów Wielkopolski S” elnevezésű területen, a 183. sz. koncessziós blokk egyes részeiben található kőolaj- és földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatására, valamint a kőolaj- és földgázkészletek kitermelésére.

2) Az elvégzendő tevékenység helye:

Pont	X [PL-1992]	Y [PL-1992]
1	549 450,19	244 711,63
2	546 785,65	241 113,57
3	540 242,75	241 894,16
4	540 873,53	247 572,85
5	546 430,59	247 861,28
6	547 712,18	259 199,82
7	540 414,53	256 580,45
8	531 745,15	262 931,15
9	531 753,26	263 057,74
10	521 496,05	262 559,19
11	521 556,67	262 436,44
12	521 365,66	247 695,31
13	528 872,38	239 725,61
14	528 621,24	236 900,92
15	527 049,18	228 863,08
16	540 948,98	229 635,49
17	547 125,25	229 978,70
18	550 209,91	230 150,11

az alábbi 19–26. pont által meghatározott sokszög kivételével:

Pont	X [PL-1992]	Y [PL-1992]
19	537 338,87	235 938,86
20	537 381,70	235 451,89
21	537 161,68	235 262,61
22	536 191,17	234 978,91
23	535 945,30	236 140,79
24	536 032,11	236 456,84
25	536 631,59	236 671,44
26	537 053,67	236 400,94

A pályázati eljárás tárgyát képező földrajzi terület függőleges vetületének kiterjedése 691,38 km2. A terület alsó határa a felszíntől mérve 4 000 m mélységben húzódik.

A permi kőzetekben elvégzendő tevékenység célja a fent körülírt területen lévő kőolaj- és földgázkészletek dokumentálása és kitermelése.

3) A pályázatok benyújtásának határideje, amely nem lehet a hirdetmény közzétételétől számított 90 napnál rövidebb, valamint benyújtásuk helye:

A beérkezett ajánlatokat a pályázati bizottság a következő szempontok alapján bírálja el:

30 % –

az előirányzott geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg bányászati tevékenység köre és ütemterve;

20 % –

a földfelszín alatt végzett tevékenység során végrehajtott kötelező mintavételezés köre és ütemterve, a fúrómagból való mintavételt is ideértve;

20 % –

5 % –

5) A geológiai adatok minimális köre:

A pályázat benyújtásakor nincs olyan követelmény, amely szerint bizonyítani kellene a geológiai adatok felhasználására való jogosultságot.

6) A tevékenység megkezdésének éve:

A koncesszió tárgyát képező tevékenységet legkésőbb 14 nappal a koncessziót odaítélő határozat végleges elfogadása után meg kell kezdeni.

7) A geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység minimális köre:

Kétdimenziós, illetve háromdimenziós geofizikai-földrengéstani felmérés elvégzése (80 km hosszúságú hatásvonal, illetve 50 km2 kiterjedésű hatásterület felvételével).

Egy darab kút megnyitása maximum 4 000 m mélységig (valós vertikális mélység), a fúrómagból való kötelező mintavétellel együtt.

8) A koncesszió időtartama:

A koncesszió időtartama 30 év, ezen belül:

1)	az elő- és a részletes kutatást tartalmazó munkafázis hossza a koncesszió odaítélésétől számított 5 év;

2)	a kitermelést tartalmazó munkafázis hossza 25 év, és a beruházási határozat megszerzésének időpontjában kezdődik.

A geofizikai méréseket legkésőbb 24 hónappal a koncessziót odaítélő határozat végleges elfogadása után meg kell kezdeni.

A földfelszín alatt végzett tevékenységet (kutak megnyitása) legkésőbb 42 hónappal a koncessziót odaítélő határozat végleges elfogadása után meg kell kezdeni.

A kőolaj- és földgázlelőhelyek részletes kutatásának minimális kategóriája a „C” kategória.

10) Szerződésminta a bányászati haszonélvezeti jogról:

A szerződésminta a mellékletben található.

11) Tájékoztatás a bányászati haszonélvezeti jogért fizetendő összegről:

A „Gorzów Wielkopolski S” terület esetében a bányászati haszonélvezeti jogért az ötéves bázisidőszakra vonatkozóan legalább évi 169 374,27 PLN (egyszázhatvankilencezer-háromszázhetvennégy złoty, huszonhét grosz) összeget kell fizetni.

A részletes fizetési feltételeket a 10. pontban említett melléklet tartalmazza.

12) Tájékoztatás a pályázatokkal és a pályázók által benyújtandó dokumentumokkal szemben támasztott követelményekről:

A pályázatoknak tartalmazniuk kell:

1)	a pályázat benyújtójának nevét (cégnevét) és székhelyét;

2)	a pályázat tárgyát, valamint annak a területnek a meghatározását, amelyre vonatkozóan a pályázó a koncessziót és a bányászati haszonélvezeti jog megalapítását kéri;

3)	azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan a pályázó a koncessziót kéri, az elő- és a részletes kutatást tartalmazó munkafázis időtartamát, valamint a tevékenységek megkezdésének időpontját;

4)	a geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység célját, terjedelmét és jellegét, valamint a kitűzött cél eléréséhez szükséges munkaszakaszok ismertetését, beleértve az alkalmazandó műszaki megoldások bemutatását is;

5)	a geológiai munka éves bontású ütemtervét, ideértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, valamint e tevékenység terjedelmét;

6)	a Gbtv. 82. cikke (2) bekezdésének 2. pontjával összhangban a földfelszín alatt végzett tevékenységhez kapcsolódóan végzendő kötelező mintavételezés terjedelmét és ütemtervét, a fúrómagból való mintavételt is ideértve;

7)	a pályázónak az előirányzott tevékenységek helyével (az ott fekvő ingatlanokkal) kapcsolatos meglévő jogait, illetőleg a pályázó által megalapítani kért ilyen típusú jogokat;

8)	a természetvédelmi rendszerek keretében oltalmat élvező területek jegyzékét; kivéve abban az esetben, ha a projekt kapcsán határozatot kell hozni a környezeti feltételekről;

9)	az előirányzott tevékenységek által a környezetre gyakorolt káros hatások kiküszöbölésének módját;

10)	a pályázó rendelkezésre álló geológiai információk terjedelmét;

11)

12)	a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatásának és a szénhidrogénkészletek kitermelésének technikai hátterét, különös tekintettel a megfelelő műszaki, szervezeti, logisztikai és személyi feltételek meglétére;

13)

14)	a geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység elvégzésére előirányzott technológiát;

15)	a bányászati haszonélvezeti jogért felkínált összeget, amely nem lehet kisebb a pályázati hirdetményben meghatározott minimumösszegnél;

17)

abban az esetben, ha több jogalany együtt pályázik, a fentieken túlmenően:

a)	a pályázatot benyújtó jogalanyok nevét (cégnevét) és székhelyét;

b)	a gazdasági szereplő;

c)	a geológiai munka tekintetében, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, az együttműködési szerződésben előirányzott százalékos költségmegosztást.

2.	A pályázati eljárás keretében benyújtott pályázatoknak teljesíteniük kell a pályázati felhívásban megfogalmazott követelményeket és feltételeket.

A pályázatokhoz csatolni kell:

1)	a pályázatban megjelölt körülmények fennállásának igazolását, különösen a megfelelő nyilvántartások kivonatai formájában;

2)	az eljárási biztosíték befizetésének igazolását;

3)	a Gbtv. 49a. cikkének (17) bekezdése szerinti, a minősítési eljárás kedvező eredményét kimondó határozat egy példányát;

4)	a bányászati térképekre vonatkozó előírásoknak megfelelően elkészített, az állam területi egységeinek határát is feltüntető rajzos mellékleteket;

5)	ha a koncessziós szerződés végrehajtása más jogalanyok erőforrásainak igénybevételével jár: a technikai erőforrásoknak a pályázatban részt vevő jogalany részére történő átadásáról szóló írásos kötelezettségvállalást;

6)	a földfelszín alatti geológiai tevékenység tervét két példányban.

4.	A pályázók a pályázatukban saját kezdeményezésre további információkat is megadhatnak és ahhoz további dokumentumokat is csatolhatnak.

6.	Az idegen nyelven benyújtott pályázatokhoz mellékelni kell azok hites fordító által készített lengyel nyelvű fordítását.

7.	A pályázatot zárt borítékban vagy zárt csomagban kell benyújtani, amelyen fel kell tüntetni a pályázó nevét (cégnevét) és a pályázat tárgyát.

8.	A pályázatok benyújtására meghatározott határidő után benyújtott pályázatot a pályázó felbontatlanul visszakapja.

13) Tájékoztatás az eljárási biztosíték befizetésének módjáról, az eljárási biztosíték összegéről és a befizetés időpontjáról:

A pályázóknak a pályázatok benyújtására meghatározott határidő előtt kell 1 000 PLN (ezer złoty és nulla grosz) összegű eljárási biztosítékot fizetniük.

IV. SZAKASZ: ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK

IV.1) Bírálóbizottság

IV.2) További magyarázatok

IV.3) Kiegészítő információk

Az eljárás tárgyát képező földrajzi területről a lengyel Országos Geológiai Szolgálat a „Gorzów Wielkopolski S” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatására, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelésére vonatkozó pályázati eljárás kapcsán teljes körű „geológiai adatcsomagot” állított össze („Pakiet danych geologicznych do postępowania przetargowego na poszukiwanie i rozpoznawanie złóż ropy naftowej i gazu ziemnego oraz wydobywanie ropy naftowej i gazu ziemnego ze złóż. Obszar przetargowy »Gorzów Wielkopolski S«”). E szövegek elérhetők a Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium honlapján, az alábbi internetes oldalon: https://bip.mos.gov.pl/koncesje-geologiczne/przetargi-na- koncesje-na-poszukiwanie-rozpoznawanie-i-wydobywanie-weglowodorow/piata-runda-przetargow- 2021/

valamint az alábbi szervnél:

Departament Geologii i Koncesji Geologicznych (Földtani és Földtani Koncessziós Osztály)

Ministerstwo Klimatu i Środowiska (Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium)

ul. Wawelska 52/54

54 00-922 Warszawa

LENGYELORSZÁG

Tel. +48 223692449

Fax +48 223692460

SZERZŐDÉS

a „Gorzów Wielkopolski S” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatása, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelése céljából alapított bányászati haszonélvezeti jogról (a továbbiakban: Szerződés)

mely létrejött Varsóban, a … év … havának … napján, a következő felek között:

az Államkincstár és a klímaügyi és környezetvédelmi miniszter, amelynek és akinek a nevében és javára … jár el (a továbbiakban: Államkincstár),

és

… (a vállalkozás neve), székhelye: … (teljes cím), nyilvántartásba véve: …, cégjegyzékszáma: …, jegyzett tőkéje: …, képviselője: … (a továbbiakban: Haszonélvező)

(a továbbiakban külön-külön: Fél, a továbbiakban együtt: Felek)

között, a következőkről:

1. §

Az Államkincstár, amely kizárólagos tulajdonosa a földkéreg azon részének, amely a Lubusi vajdaságban fekvő Lubiszyn, Bogdaniec, Deszczno, Santok, Krzeszyce és Bledzew falusi körzet, Witnica, Lubniewice és Skwierzyna városi körzet és Gorzów Wielkopolski város alatt található, és amelyet a következő, a PL-1992 koordináta-rendszerben megadott pontokat (1–18) összekötő sokszögvonal határol:

A pont sorszáma	X [PL-1992]	Y [PL-1992]
1	549 450,19	244 711,63
2	546 785,65	241 113,57
3	540 242,75	241 894,16
4	540 873,53	247 572,85
5	546 430,59	247 861,28
6	547 712,18	259 199,82
7	540 414,53	256 580,45
8	531 745,15	262 931,15
9	531 753,26	263 057,74
10	521 496,05	262 559,19
11	521 556,67	262 436,44
12	521 365,66	247 695,31
13	528 872,38	239 725,61
14	528 621,24	236 900,92
15	527 049,18	228 863,08
16	540 948,98	229 635,49
17	547 125,25	229 978,70
18	550 209,91	230 150,11

kivéve a 19–26 pontok által alkotott sokszöget:

A pont sorszáma	X [PL-1992]	Y [PL-1992]
19	537 338,87	235 938,86
20	537 381,70	235 451,89
21	537 161,68	235 262,61
22	536 191,17	234 978,91
23	535 945,30	236 140,79
24	536 032,11	236 456,84
25	536 631,59	236 671,44
26	537 053,67	236 400,94

ezúton bányászati haszonélvezeti jogot alapít a Haszonélvező részére a fenti területre vonatkozóan, amelyet felülről a felszíni földingatlanok alsó határa, alulról pedig az 4 000 m mélységben húzódó vízszintes felület határol, azzal a feltétellel, hogy a Haszonélvező a Szerződés megkötésétől számított egy éven belül koncessziót szerez a „Gorzów Wielkopolski S” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatására, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelésére.

Amennyiben a koncesszió megszerzésére vonatkozóan az 1. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a Szerződésből fakadó kötelezettségek megszűnnek.

A Haszonélvező az 1. pontban meghatározott kőzettömegen belül jogosult elvégezni:

1)	a permi formációkban: a kőolaj- és a földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatásához kapcsolódó tevékenységet;

2)	mindenütt másutt: a permi kőzetformációkhoz való hozzáféréshez szükséges mindennemű műveletet és tevékenységet.

A fentiekben meghatározott földrajzi terület függőleges vetületének kiterjedése 691,38 km2.

A bányászati haszonélvezeti jog feljogosítja a Haszonélvezőt arra, hogy az 1. pontban meghatározott területet kizárólagosan igénybe vegye a kőolaj- és a földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatására és kitermelésére, és minden, a szóban forgó területen ehhez szükséges, a hatályos jogszabályoknak – és különösen a geológiai és bányászati jogról szóló 2011. június 9-i törvénynek (Dz. U. 2022., 1072. poz., módosított változatában – a továbbiakban: a geológiai és bányászati jogról szóló törvény) – és az azok alapján kiadott határozatoknak megfelelő művelet és tevékenység elvégzésére.

2. §

A Haszonélvező kijelenti, hogy a bányászati haszonélvezeti jog tárgyának ténybeli és jogi helyzetével kapcsolatban nem él kifogással.

3. §

A Szerződés a koncesszió megszerzésének napján lép hatályba.

A bányászati haszonélvezeti jog a koncesszió lejártával, visszavonásával vagy érvénytelenné válásával – annak okától függetlenül – megszűnik.

4. §

5. §

6. §

7. §

a)	a bányászati haszonélvezeti jognak a jelen megállapodás hatálybalépésétől számított első évére … (összeg számmal) PLN (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül,

b)	a bányászati haszonélvezeti jognak a jelen megállapodás hatálybalépésétől számított második évére … (összeg számmal) PLN (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül,

c)	a bányászati haszonélvezeti jognak a jelen megállapodás hatálybalépésétől számított harmadik évére … (összeg számmal) PLN (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül,

d)	a bányászati haszonélvezeti jognak a jelen megállapodás hatálybalépésétől számított negyedik évére … (összeg számmal) PLN (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül,

e)	a bányászati haszonélvezeti jognak a jelen megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik évére … (összeg számmal) PLN (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül,

—	a 2. pontban foglaltakra is figyelemmel.

Ha a díjfizetés határideje a bányászati haszonélvezeti jog adott éve vonatkozásában a január 1. és március 1. közötti időszakra esik, akkor a Haszonélvező a díjat március 1-jéig fizeti meg; ha azonban a díjat a 3–5. pontnak megfelelően korrigálni kell, a Haszonélvező a díjat nem fizeti meg mindaddig, ameddig a 3. pont szerinti korrekciós szorzó kihirdetésre és figyelembevételre nem került.

Az 1. pontban meghatározott összeget a Szerződés aláírásától az összeg fizetésének időpontját megelőző évig terjedő időszakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által a Lengyel Köztársaság „Monitor Polski” című hivatalos értesítőjében közzétett éves átlagos fogyasztóiár-indexek összesített értékének megfelelően korrigálni kell. Ha egy adott évre vonatkozóan az index értéke negatív vagy nulla, arra az évre nem kell korrekciót végezni.

Ha a díjfizetés határideje a Szerződés megkötésével azonos naptári évre esik, a díj összegét nem kell korrigálni.

Abban az esetben, ha a Haszonélvezőnek a Szerződéssel alapított bányászati haszonélvezeti joga a 3. § 2. pontjában meghatározott időszak vége előtt megszűnik, a Haszonélvező köteles a bányászati haszonélvezeti jognak a megszűnés időpontja szerinti évére jutó teljes díjat megfizetni. Ha azonban a bányászati haszonélvezeti jog megszűnése a koncesszió visszavonása vagy a 10. § 1., 3. és 4. pontjában felsorolt okok valamelyike miatt következik be, a Haszonélvező – a 10. § 2. pontja szerinti kötbértől függetlenül, a 3. pont szerinti korrekció figyelembevételével – köteles az elő- és részletes kutatási szakaszt érintő bányászati haszonélvezeti jognak a 3. § 1. és 2. pontja szerinti teljes időtartamára járó díjat megfizetni. A díjat a bányászati haszonélvezeti jog megszűnésének időpontját követő 30 napon belül kell megfizetni. A haszonélvezeti jog megszűnése nem mentesíti a Haszonélvezőt a bányászati haszonélvezeti jog tárgyához kötődő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése alól, különös tekintettel a készletek védelmével kapcsolatosakra.

A bányászati haszonélvezeti jogért fizetendő díjat a Haszonélvező a Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztériumnak a Lengyel Nemzeti Bank varsói fiókjában vezetett 07 1010 1010 0006 3522 3100 0000 számú számlájára fizeti be, az átutalás jogcímeként a következő szöveget tüntetve fel: „A »Gorzów Wielkopolski S« terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatása, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelése céljából alapított bányászati haszonélvezeti jog díja”.

A fizetés időpontjának az az időpont minősül, amikor az Államkincstár fenti bankszámláján a befizetést a bank jóváírta.

Az Államkincstár a 7. pontban megjelölt bankszámlaszám esetleges változásairól írásban értesíti a Haszonélvezőt.

10.

A bányászati haszonélvezeti jogért fizetendő díj attól függetlenül megilleti az Államkincstárt, hogy a jog gyakorlásából a Haszonélvezőnek mekkora bevétele származik.

11.

8. §

9. §

A Haszonélvező az 1. § 1. pontjában meghatározott bányászati haszonélvezeti jog gyakorlását csak az Államkincstár írásos hozzájárulásának kézhezvételét követően kezdheti meg.

10. §

E szerződésnek az 1. és a 4. pontban foglalt okok valamelyike miatti felmondása esetén a Haszonélvező – a 7. § 3. pontja szerinti korrekció figyelembevételével – a bányászati haszonélvezeti jogért a 3. § 1. és 2. pontjában az elő- és a részletes kutatás vonatkozásában meghatározott időtartamra járó teljes díj 25 %-ával megegyező összegű kötbért fizet az Államkincstárnak.

Ha a Haszonélvező a 4. §-ban meghatározott események valamelyikéről az annak bekövetkezését követő 30 napon belül elmulasztja értesíteni az Államkincstárt, az Államkincstár a Haszonélvezőt a mulasztás minden egyes esetére a bányászati haszonélvezeti jogért az elő- és a részletes kutatás teljes időtartama alatt összesen fizetendő díj 5 %-ának megfelelő összegű kötbér fizetésére kötelezheti, vagy a Szerződést 30 napos határidő tűzésével, a naptári hónap végére eső hatállyal egészben vagy részben felmondhatja.

A Haszonélvezőt a Szerződés a koncesszió lejártának, visszavonásának vagy érvénytelenné válásának napjáig köti, és a Haszonélvező a Szerződést nem mondhatja fel.

A Szerződés felmondása csak írásban érvényes.

A Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződésnek az Államkincstár általi felmondása esetén a 7. § 1. pontjában meghatározott, a bányászati haszonélvezeti jogért fizetett díj nem jár vissza.

Az Államkincstár fenntartja magának a jogot arra, hogy a kikötött kötbéren túl kártérítést követeljen abban az esetben, ha a kötbér összegénél nagyobb kára keletkezik.

11. §

A Felek mindennemű levelezés céljára a következő kapcsolattartási adatokat rögzítik:

az Államkincstár adatai:

Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium, ul. Wawelska 52/54, 00-922, Varsó.

2)	a Haszonélvező adatai: (cím).

A Felek haladéktalanul értesítik egymást írásban az 1. pontban rögzített kapcsolattartási adatok mindennemű változásáról. A változás nem teszi szükségessé a Szerződés módosítását. A Felek valamelyike által legutóbb megadott címre küldött küldeményt számára kézbesítettnek kell tekinteni.

12. §

Vis maior esetén a Felek haladéktalanul megtesznek minden tőlük telhetőt a bekövetkezett helyzetben megteendő lépések tisztázása érdekében.

13. §

A Haszonélvező indítványozhatja a Szerződés egészben vagy részben történő meghosszabbítását; ez az indítvány kizárólag írásban érvényes.

14. §

15. §

A Szerződéssel kapcsolatos jogviták vonatkozásában a Felek kikötik az Államkincstár székhelyén illetékes rendes bíróság illetékességét.

16. §

A Szerződésre a lengyel jog, és különösen a geológiai és bányászati jogról szóló törvény és a polgári törvénykönyv rendelkezései irányadók.

17. §

A Szerződés megkötésével kapcsolatos költségeket a Haszonélvező viseli.

18. §

A Szerződés módosítása csak írásban érvényes.

19. §

A Szerződés három, egymással mindenben megegyező példányban készült (amelyből a Haszonélvező egy, az Államkincstár két példányt kap).

az Államkincstár részéről:

a Haszonélvező részéről:

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/52

(2023/C 160/07)

Nyilvános pályázati felhívás a „Siedlce W” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatására, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelésére vonatkozó koncesszió odaítélése érdekében

I. SZAKASZ: JOGALAP

A geológiai és bányászati jogról szóló törvény (Jogi Közlöny [Dziennik Ustaw], 2022., 1072. poz., módosított változatában) 49h. cikkének (2) bekezdése

Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.). Lengyel nyelvű különkiadás: 6. fejezet, 2. kötet, 262. o.

II. SZAKASZ: PÁLYÁZTATÓ SZERV

Név: Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium

Postai cím: ul. Wawelska 52/54 00-922 Warszawa, Lengyelország

Tel. +48 223692449

Fax +48 223692460

Weboldal: www.gov.pl/web/klimat

III. SZAKASZ: AZ ELJÁRÁS TÁRGYA

1) Az odaítélendő koncesszió tárgyát képező tevékenység jellege:

Koncesszió a „Siedlce W” elnevezésű területen, a 216., 217., 236. és 237. sz. koncessziós blokk egyes részeiben található kőolaj- és földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatására, valamint az ott feltárt kőolaj- és földgázkészletek kitermelésére.

2) Az elvégzendő tevékenység helye:

Pont	X [PL-1992]	Y [PL-1992]
1	508 667,07	687 397,04
2	508 667,07	722 038,06
3	474 026,06	722 038,06
4	474 026,06	687 397,04

A pályázati eljárás tárgyát képező földrajzi terület függőleges vetületének kiterjedése 1 200,00 km2. A terület alsó határa a felszíntől mérve 3 500 m mélységben húzódik.

A kambriumi, ordovíciumi és sziluri kőzetekben elvégzendő tevékenység célja a fent körülírt területen lévő kőolaj- és földgázkészletek dokumentálása és kitermelése.

3) A pályázatok benyújtásának határideje, amely nem lehet a hirdetmény közzétételétől számított 90 napnál rövidebb, valamint benyújtásuk helye:

A beérkezett ajánlatokat a pályázati bizottság a következő szempontok alapján bírálja el:

30 % –

az előirányzott geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg bányászati tevékenység köre és ütemterve;

20 % –

a földfelszín alatt végzett tevékenység során végrehajtott kötelező mintavételezés köre és ütemterve, a fúrómagból való mintavételt is ideértve;

20 % –

5 % –

5) A geológiai adatok minimális köre:

A pályázat benyújtásakor nincs olyan követelmény, amely szerint bizonyítani kellene a geológiai adatok felhasználására való jogosultságot.

6) A tevékenység megkezdésének éve:

A koncesszió tárgyát képező tevékenységet legkésőbb 14 nappal a koncessziót odaítélő határozat végleges elfogadása után meg kell kezdeni.

7) A geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység minimális köre:

Kétdimenziós, illetve háromdimenziós geofizikai-földrengéstani felmérés elvégzése (150 km hosszúságú hatásvonal, illetve 50 km2 kiterjedésű hatásterület felvételével).

Egy darab kút megnyitása maximum 3 500 m mélységig (valós vertikális mélység), a fúrómagból való kötelező mintavétellel együtt.

8) A koncesszió időtartama:

A koncesszió időtartama 30 év, ezen belül:

1)	az elő- és a részletes kutatást tartalmazó munkafázis hossza a koncesszió odaítélésétől számított 5 év;

2)	a kitermelést tartalmazó munkafázis hossza 25 év, és a beruházási határozat megszerzésének időpontjában kezdődik.

A geofizikai méréseket legkésőbb 24 hónappal a koncessziót odaítélő határozat végleges elfogadása után meg kell kezdeni.

A földfelszín alatt végzett tevékenységet (kutak megnyitása) legkésőbb 42 hónappal a koncessziót odaítélő határozat végleges elfogadása után meg kell kezdeni.

A kőolaj- és földgázlelőhelyek részletes kutatásának minimális kategóriája a „C” kategória.

10) Szerződésminta a bányászati haszonélvezeti jogról:

A szerződésminta a mellékletben található.

11) Tájékoztatás a bányászati haszonélvezeti jogért fizetendő összegről:

A „Gryfice” terület [sic] esetében a bányászati haszonélvezeti jogért az ötéves bázisidőszakra vonatkozóan legalább évi 293 976,00 PLN (kettőszázkilencvenháromezer-kilencszázhetvenhat złoty és nulla grosz) összeget kell fizetni.

A részletes fizetési feltételeket a 10. pontban említett melléklet tartalmazza.

12) Tájékoztatás a pályázatokkal és a pályázók által benyújtandó dokumentumokkal szemben támasztott követelményekről:

A pályázatoknak tartalmazniuk kell:

1)	a pályázat benyújtójának nevét (cégnevét) és székhelyét;

2)	a pályázat tárgyát, valamint annak a területnek a meghatározását, amelyre vonatkozóan a pályázó a koncessziót és a bányászati haszonélvezeti jog megalapítását kéri;

3)	azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan a pályázó a koncessziót kéri, az elő- és a részletes kutatást tartalmazó munkafázis időtartamát, valamint a tevékenységek megkezdésének időpontját;

4)	a geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység célját, terjedelmét és jellegét, valamint a kitűzött cél eléréséhez szükséges munkaszakaszok ismertetését, beleértve az alkalmazandó műszaki megoldások bemutatását is;

5)	a geológiai munka éves bontású ütemtervét, ideértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, valamint e tevékenység terjedelmét;

6)	a Gbtv. 82. cikke (2) bekezdésének 2. pontjával összhangban a földfelszín alatt végzett tevékenységhez kapcsolódóan végzendő kötelező mintavételezés terjedelmét és ütemtervét, a fúrómagból való mintavételt is ideértve;

7)	a pályázónak az előirányzott tevékenységek helyével (az ott fekvő ingatlanokkal) kapcsolatos meglévő jogait, illetőleg a pályázó által megalapítani kért ilyen típusú jogokat;

8)	a természetvédelmi rendszerek keretében oltalmat élvező területek jegyzékét; kivéve abban az esetben, ha a projekt kapcsán határozatot kell hozni a környezeti feltételekről;

9)	az előirányzott tevékenységek által a környezetre gyakorolt káros hatások kiküszöbölésének módját;

10)	a pályázó rendelkezésre álló geológiai információk terjedelmét;

11)

12)	a szénhidrogén-lelőhelyek elő- és részletes kutatásának és a szénhidrogénkészletek kitermelésének technikai hátterét, különös tekintettel a megfelelő műszaki, szervezeti, logisztikai és személyi feltételek meglétére;

13)

14)	a geológiai munka, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, illetőleg a bányászati tevékenység elvégzésére előirányzott technológiát;

15)	a bányászati haszonélvezeti jogért felkínált összeget, amely nem lehet kisebb a pályázati hirdetményben meghatározott minimumösszegnél;

17)

abban az esetben, ha több jogalany együtt pályázik, a fentieken túlmenően:

a)	a pályázatot benyújtó jogalanyok nevét (cégnevét) és székhelyét;

b)	a gazdasági szereplőt;

c)	a geológiai munka tekintetében, beleértve a földfelszín alatt végzett tevékenységet is, az együttműködési szerződésben előirányzott százalékos költségmegosztást.

2.	A pályázati eljárás keretében benyújtott pályázatoknak teljesíteniük kell a pályázati felhívásban megfogalmazott követelményeket és feltételeket.

A pályázatokhoz csatolni kell:

1)	a pályázatban megjelölt körülmények fennállásának igazolását, különösen a megfelelő nyilvántartások kivonatai formájában;

2)	az eljárási biztosíték befizetésének igazolását;

3)	a Gbtv. 49a. cikkének (17) bekezdése szerinti, a minősítési eljárás kedvező eredményét kimondó határozat egy példányát;

4)	a bányászati térképekre vonatkozó előírásoknak megfelelően elkészített, az állam területi egységeinek határát is feltüntető rajzos mellékleteket;

5)	ha a koncessziós szerződés végrehajtása más jogalanyok erőforrásainak igénybevételével jár: a technikai erőforrásoknak a pályázatban részt vevő jogalany részére történő átadásáról szóló írásos kötelezettségvállalást;

6)	a földfelszín alatti geológiai tevékenység tervét két példányban.

4.	A pályázók a pályázatukban saját kezdeményezésre további információkat is megadhatnak és ahhoz további dokumentumokat is csatolhatnak.

6.	Az idegen nyelven benyújtott pályázatokhoz mellékelni kell azok hites fordító által készített lengyel nyelvű fordítását.

7.	A pályázatot zárt borítékban vagy zárt csomagban kell benyújtani, amelyen fel kell tüntetni a pályázó nevét (cégnevét) és a pályázat tárgyát.

8.	A pályázatok benyújtására meghatározott határidő után benyújtott pályázatot a pályázó felbontatlanul visszakapja.

13) Tájékoztatás az eljárási biztosíték befizetésének módjáról, az eljárási biztosíték összegéről és a befizetés időpontjáról:

A pályázóknak a pályázatok benyújtására meghatározott határidő előtt kell 1 000 PLN (ezer złoty és nulla grosz) összegű eljárási biztosítékot fizetniük.

IV. SZAKASZ: ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK

IV.1) Bírálóbizottság

IV.2) További magyarázatok

IV.3) Kiegészítő információk

Az eljárás tárgyát képező földrajzi területről a lengyel Országos Geológiai Szolgálat a „Siedlce W” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatására, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelésére vonatkozó pályázati eljárás kapcsán teljes körű „geológiai adatcsomagot” állított össze („Pakiet danych geologicznych do postępowania przetargowego na poszukiwanie i rozpoznawanie złóż ropy naftowej i gazu ziemnego oraz wydobywanie ropy naftowej i gazu ziemnego ze złóż. Obszar przetargowy »Siedlce W«”). E szövegek elérhetők a Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium honlapján, az alábbi internetes oldalon: https://bip.mos.gov.pl/koncesje-geologiczne/przetargi-na-koncesje-na-poszukiwanie-rozpoznawanie-i-wydobywanie-weglowodorow/piata-runda-przetargow-2021/

valamint az alábbi szervnél:

Departament Geologii i Koncesji Geologicznych (Földtani és Földtani Koncessziós Osztály)

Ministerstwo Klimatu i Środowiska (Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium) ul. Wawelska 52/54

54 00-922 Warszawa

LENGYELORSZÁG

Tel. +48 223692449

Fax +48 223692460

MEGÁLLAPODÁS a „Siedlce W” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatása, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelése céljából alapított bányászati haszonélvezeti jogról (a továbbiakban: Szerződés)

mely létrejött Varsóban, a … év … havának … napján, a következő felek között:

valamint

… (vállalkozás neve), székhelye: … (teljes cím), nyilvántartásba véve: …, cégjegyzékszáma: …, jegyzett tőkéje: …, képviselője: … (a továbbiakban: Haszonélvező),

(a továbbiakban külön-külön: Fél, a továbbiakban együtt: Felek), az alábbi feltételek mellett:

1. szakasz

Az Államkincstár, amely kizárólagos tulajdonosa a földkéreg azon részének, amely a Mazóviai Vajdaságban fekvő Korytnica, Wierzbno, Liw, Grębków, Sokołów Podlaski, Bielany, Dobre, Jakubów, Cegłów, Kotuń, Mokobody, Siedlce, Skórzec, Suchożebry, Wiśniew és Wodynie vidéki közigazgatási terület, a Kałuszyn és Mrozy vidéki és városi közigazgatási terület, valamint Węgrów és Siedlce város területe alatt található, és amelyet a következő, a PL-1992 koordináta-rendszerben megadott pontokat (1–4) összekötő sokszögvonal határol:

Pont	X [PL-1992]	Y [PL-1992]
1	508 667,07	687 397,04
2	508 667,07	722 038,06
3	474 026,06	722 038,06
4	474 026,06	687 397,04

ezúton bányászati haszonélvezeti jogot alapít a Haszonélvező részére a fenti területre vonatkozóan, amelyet felülről a felszíni földingatlanok alsó határa, alulról pedig a 3 500 m mélységben húzódó vízszintes felület határol, azzal a feltétellel, hogy a Haszonélvező a Szerződés megkötésétől számított egy éven belül koncessziót szerez a „Siedlce W” terület kőolaj- és földgázlelőhelyeinek elő- és részletes kutatására, valamint kőolaj- és földgázkészleteinek kitermelésére.

Amennyiben a koncesszió megszerzésére vonatkozóan az 1. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a Szerződésből fakadó kötelezettségek megszűnnek.

A Haszonélvező az 1. pontban meghatározott kőzettömegen belül jogosult elvégezni:

1)	a kambriumi, az ordovíciumi és a sziluri formációkban: a kőolaj- és a földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatásához kapcsolódó tevékenységeket;

2)	mindenütt másutt: a kambriumi, az ordovíciumi és a sziluri kőzetformációkhoz való hozzáféréshez szükséges mindennemű műveletet és tevékenységet.

A fentiekben meghatározott földrajzi terület függőleges vetületének kiterjedése 1 200,00 km2.

2. szakasz

A Haszonélvező kijelenti, hogy a bányászati haszonélvezeti jog tárgyának ténybeli és jogi helyzetével kapcsolatban nem él kifogással.

3. szakasz

A Szerződés a koncesszió megszerzésének napján lép hatályba.

A bányászati haszonélvezeti jog a koncesszió lejártával, visszavonásával vagy érvénytelenné válásával – annak okától függetlenül – megszűnik.

4. szakasz

5. szakasz

6. szakasz

7. szakasz

a)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított első évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

b)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított második évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

c)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított harmadik évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

d)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított negyedik évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

e)	… PLN (összeg) (azaz … [összeg betűvel] złoty) összeget a bányászati haszonélvezeti jognak a Szerződés hatálybalépésétől számított ötödik évére a bányászati haszonélvezeti jog adott évének kezdetétől számított 30 napon belül;

— a 2. pontban foglaltakra is figyelemmel.

Az 1. pontban meghatározott összeget a Szerződés aláírásától az összeg fizetésének időpontját megelőző évig terjedő időszakra vonatkozó, a lengyel Központi Statisztikai Hivatal elnöke által a Lengyel Köztársaság „Monitor Polski” című hivatalos értesítőjében közzétett éves átlagos fogyasztóiár-indexek összesített értékének megfelelően korrigálni kell. Ha egy adott évre vonatkozóan az index értéke negatív vagy nulla, arra az évre nem kell korrekciót végezni.

Ha a díjfizetés határideje a Szerződés megkötésével azonos naptári évre esik, a díj összegét nem kell korrigálni.

A bányászati haszonélvezeti jogért fizetendő díjat a Haszonélvező a Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztériumnak a Lengyel Nemzeti Bank varsói fiókjában vezetett, 07 1010 1010 0006 3522 3100 0000 számú bankszámlájára fizeti be, az átutalás jogcímeként a következő szöveget tüntetve fel: „Ustanowienie użytkowania górniczego w związku z udzieleniem koncesji na poszukiwanie i rozpoznawanie złóż ropy naftowej i gazu ziemnego oraz wydobywanie ropy naftowej i gazu ziemnego ze złóż w obszarze »Siedlce W«” („Bányászati haszonélvezeti jog alapítása a »Siedlce W« területen kőolaj- és földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatására, valamint az ott feltárt kőolaj- és földgázkészletek kitermelésére vonatkozó koncesszió odaítélésével kapcsolatban”).

A fizetés időpontjának az az időpont minősül, amikor az Államkincstár fenti bankszámláján a befizetést a bank jóváírta.

Az Államkincstár a 7. pontban megjelölt bankszámlaszám esetleges változásairól írásban értesíti Haszonélvezőt.

10.

A bányászati haszonélvezeti jogért fizetendő díj attól függetlenül megilleti az Államkincstárt, hogy a jog gyakorlásából Haszonélvezőnek mekkora bevétele származik.

11.

8. szakasz

9. szakasz

Haszonélvező az 1. § 1. pontjában meghatározott bányászati haszonélvezeti jog gyakorlását csak az Államkincstár írásos hozzájárulásának kézhezvételét követően kezdheti meg.

10. szakasz

A Haszonélvezőt a Szerződés a koncesszió lejártának, visszavonásának vagy érvénytelenné válásának napjáig köti, és a Haszonélvező a Szerződést nem mondhatja fel.

A Szerződés felmondása csak írásban érvényes.

Az Államkincstár fenntartja magának a jogot arra, hogy a kikötött kötbéren túl kártérítést követeljen abban az esetben, ha a kötbér összegénél nagyobb kára keletkezik.

11. szakasz

A Felek mindennemű levelezés céljára a következő kapcsolattartási adatokat rögzítik:

1)	Államkincstár: Ministerstwo Klimatu i Środowiska (Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium) ul. Wawelska 52/54, 00-922 Warszawa;

2)	Haszonélvező: … (cím).

12. szakasz

Vis maior esetén a Felek haladéktalanul megtesznek minden tőlük telhetőt a bekövetkezett helyzetben megteendő lépések tisztázása érdekében.

13. szakasz

A Haszonélvező indítványozhatja a Szerződés egészben vagy részben történő meghosszabbítását; ez az indítvány kizárólag írásban érvényes.

14. szakasz

15. szakasz

A Szerződéssel kapcsolatos jogviták vonatkozásában Felek kikötik az Államkincstár székhelyén illetékes rendes bíróság illetékességét.

16. szakasz

A Szerződésre a lengyel jog, és különösen a geológiai és bányászati jogról szóló törvény és a polgári törvénykönyv rendelkezései irányadók.

17. szakasz

A Szerződés megkötésével kapcsolatos költségeket a Haszonélvező viseli.

18. szakasz

A Szerződés módosítása csak írásban érvényes.

19. szakasz

A Szerződés három, egymással mindenben megegyező példányban készült (amelyből a Haszonélvező egy, az Államkincstár két példányt kap).

Az Államkincstár részéről:

A Haszonélvező részéről:

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/63

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.11111 – UBS / CREDIT SUISSE)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2023/C 160/08)

2023. április 26-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

—	UBS Group AG (a továbbiakban: UBS, Svájc),

—	Credit Suisse Group AG (a továbbiakban: Credit Suisse, Svájc).

Az UBS és a Credit Suisse az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében egyesülni fognak.

Az összefonódásra egyesülési megállapodás útján kerül sor, amelynek eredményeként a Credit Suisse beolvad az UBS vállalkozásba. A fennmaradó vállalkozás az UBS lesz.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—

az UBS egy Svájcban alapított és ott székhellyel rendelkező multinacionális befektetési bank és pénzügyi szolgáltató társaság, amely világszerte tevékenykedik; az UBS üzleti tevékenységei közé tartozik a vagyonkezelés, az eszközkezelés, továbbá befektetési banki, lakossági és vállalati banki szolgáltatások nyújtása,

—

a Credit Suisse egy Svájcban alapított és ott székhellyel rendelkező multinacionális befektetési bank és pénzügyi szolgáltató társaság, amely világszerte tevékenykedik; a Credit Suisse üzleti tevékenységei közé tartozik a vagyonkezelés, az eszközkezelés, továbbá befektetési banki, lakossági és vállalati banki szolgáltatások nyújtása.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.11111 – UBS / CREDIT SUISSE

Az észrevételeket e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/65

Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2023/C 160/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított három hónapon belül tehető meg.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„LOS PEDROCHES”

EU-szám: PDO-ES-0506-AM02 – 2021.7.29.

OEM (X) OFJ ( )

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Consejo Regulador de la Denominación de Origen Protegida „Los Pedroches” (A „Los Pedroches” Oltalom Alatt Álló Eredetmegjelölés Szabályozó Tanácsa)

C/ Pozoblanco No 3, 14440 Villanueva de Córdoba (Córdoba), Spanyolország

Tel. +34 957121084; Fax: +34 957121084

E-mail: informacion@jamondolospedroches.es

A „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelölés szabályozó tanácsa egy nonprofit szervezet, amelyet a tagállam illetékes hatósága az Andalúziai Regionális Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium (2)1998. január 30-i rendeletével a „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelölés irányító szerveként elismert, és amely a Regionális Minisztérium 2018. február 12-i rendeletével elfogadott jelenlegi szabályozás hatálya alatt áll. A tanács az OEM hatálya alá tartozó termék előállításában részt vevő gazdasági szereplőket képviseli, az OEM-mel kapcsolatos gazdasági és ágazati érdekek képviselete és a demokratikus elvek alapján működik, és különös figyelmet fordít a kisebbségekre, egyenlő mértékben képviselve a különböző érdekeket. Ennélfogva a szabályozó tanács jogképessége lehetővé teszi, hogy a nemzeti jogszabályoknak – konkrétan a halászati ágazat és az élelmiszerek minősége tárgyában az andalúz kormány által elfogadott, 2011. március 25-i 2/2011. sz. törvény 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának – megfelelően benyújtsa ezt a módosításra irányuló kérelmet.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A termékleírás módosítással érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☒	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒	Egyéb [Az előírásoknak és a jogszabályi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése]

4. A módosítás(ok) típusa

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5. Módosítás(ok)

2014. január 12-én lépett hatályba Spanyolországban az ibériai húsra, hátsó és mellső sonkára és hátszínre vonatkozó minőségi szabvány (a továbbiakban: minőségi szabvány vagy ibériai minőségi szabvány) jóváhagyásáról szóló, 2014. január 10-i 4/2014. sz. királyi rendelet, amely hatályon kívül helyezte és felváltotta a korábbi, 2007. november 2-i, azonos című 1469/2007. sz. királyi rendeletet. Ez a minőségi szabvány előírja az ágazat szabványosítását, és kötelező érvényű előírásokat támaszt az olyan ibériai sertések húsából készült termékekkel szemben, amelyek az abban szabályozott jelölések használata mellett döntenek, mint például a „Los Pedroches” OEM hatálya alá tartozó hátsó és mellső sonkák.

Ezért az OEM termékleírásának számos módosítását kérjük „A termék leírása”, „Földrajzi terület”, „A származás igazolása”, „Az előállítás módja”, „Kapcsolat” és „Címkézés” szakaszokkal kapcsolatban, azzal a kizárólagos céllal, hogy a termékleírás összhangba kerüljön az ibériai minőségi szabványnak a sertések tartási feltételeire, a fajtatényezőre és a termékek kereskedelmi megnevezésére vonatkozó jelenlegi követelményeivel, valamint hogy a gazdasági szereplők számára átfogó dokumentációt biztosíthassunk. Ezenkívül a 2007. november 2-i 1469/2007. sz. királyi rendeletre való hivatkozások helyébe a 2014. január 10-i 4/2014 királyi rendeletre való hivatkozások léptek.

E módosítások ellenére megmaradtak az OEM eredeti termékleírásában foglalt, a minőségi előírásokban meghatározottaknál szigorúbb feltételek, különösen a sertések tartására (elsősorban a takarmányozásra és a testmozgásra), valamint a tiszta ibériai génállomány minimális százalékos arányára vonatkozó feltételek, amelyek az alapanyagot az olyan egyedi és megkülönböztethető termékek előállításához szükséges alapvető jellemzőkkel ruházzák fel, mint amilyen például a „Los Pedroches” OEM hátsó és mellső sonka.

Az egyéb módosításokat, amelyek nem az ibériai minőségi szabvány módosításából erednek, a szabályozó tanács kezdeményezésére kérték, és azok főként a gyártási folyamatra vonatkoznak. E módosítások indokolása ebben a dokumentumban található.

5.1. A termék leírása

Az eredeti termékleírás előírta, hogy az OEM hatálya alá tartozó hátsó és mellső sonkák előállításához (a 2007. november 2-i 1469/2007. sz. királyi rendeletben meghatározott, mára hatályon kívül helyezett jogi besorolás szerint) csak a legalább 75 %-ban ibériai génállományú sertéseket lehet használni. Annak ellenére, hogy a jelenlegi (a 2014. január 10-i 4/2014. sz. királyi rendelettel elfogadott) ibériai minőségi szabvány továbbra is lehetővé teszi a 75 %-ban ibériai génállományú sertések „ibériai” néven forgalmazott hátsó és mellső sonkák előállításához történő felhasználását, a termékleírásban az OEM minősítés a 100 %-ban ibériai génállományú sertésekből származó darabokra korlátozódik. Ezért megszűnt az egyéb, nem őshonos fajtákkal keresztezett sertések felhasználásának lehetősége.

Ennek megfelelően az eredeti termékleírás (B.2. „Engedélyezett fajták”) alábbi része:

A „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott hátsó és mellső sonkák előállításához szükséges darabok kizárólag olyan ibériai sertésből származhatnak, amelyek génállományában az ibériai húsra, hátsó és mellső sonkára és hátszínre vonatkozó minőségi előírások elfogadásáról szóló, 2007. november 2-i 1469/2007. sz. királyi rendeletben, illetve az azt felváltó jogszabályban előírtak szerint az ibériai fajta minimum 75 %-ban, míg a Duroc, illetve a Duroc-Jersey fajták maximum 25 %-ban vannak jelen […]

helyébe a következő leírás lép az új termékleírásban:

A „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott hátsó és mellső sonkák előállítására az ibériai húsra, hátsó és mellső sonkára és karajra vonatkozó minőségi előírások elfogadásáról szóló, 2014. január 10-i 4/2014. sz. királyi rendeletnek megfelelően kizárólag 100 %-ban ibériai fajtájú sertések használhatók fel, […]

Az egységes dokumentumban a 4.2. szakasz „Leírás” című alábbi bekezdését törölték (korábbi formátum vagy összefoglaló):

„Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés hatálya alá tartozó hátsó és mellső sonkák előállításához szükséges darabok előállítására alkalmas állatfajta az ibériai sertés minden fajtaváltozata. A legalább 75 %-ban ibériai és legfeljebb 25 %-ban Duroc vagy Duroc Jersey sertések felhasználása engedélyezett, feltéve, hogy a 2007. november 2-i 1469/2007. sz. királyi rendeletben meghatározottak alapján tiszta vérvonalú ibériai anyától származnak.”

Indokolás:

Ez a változtatás, amelyet annak a lehetősége indokol, hogy a termékleírásban az általános jogszabályokban előírtaknál szigorúbb követelményeket is meg lehet határozni, azt a célt szolgálja, hogy az OEM hatálya alá tartozó termékek előállítását az ágazaton belül a legmagasabb kereskedelmi minőségű termékekre korlátozzák. Az ibériai sertés (amely az Ibériai-félszigeten őshonos) olyan vidéki fajta, amely tökéletesen alkalmazkodott az éghajlathoz és a dehesa (Közép- és Dél-Spanyolországra jellemző fás legelő, amely lágyszárúakból álló, szarvasmarhák, kecskék és juhok legeltetésére használt legelőkből, valamint a Quercus [tölgy] nemzetséghez tartozó fafajokból, például magyaltölgyből [Quercus ilex sp. ballota] áll) életmódjához, és amelynek húsa magas átszőtt zsírtartalommal, valamint intenzív aromával és ízzel rendelkezik. A fogyasztók, akik elismerik az „ibériai” hátsó és mellső sonkák egyedi jellegét, egyre inkább tudatában vannak a sertések genetikai tisztaságán és étrendjén alapuló eltérő kereskedelmi besorolásoknak, és előnyben részesítik a 100 %-ban ibériai sertések húsából készült termékeket. Ez a módosítás hozzájárul továbbá az ibériai fajta genetikai tisztaságának megőrzéséhez.

Az OEM hatálya alá tartozó hátsó és mellső sonkák előállítására alkalmas sertés esetében az eredeti termékleírásban (B.2. „Engedélyezett fajták”) szereplő alábbi követelmény:

„és életük minden fázisa – a születéstől az utolsó hizlalási fázisig – az e dokumentumban meghatározott és körülhatárolt földrajzi területen történik”

helyébe a következő szöveg lép:

„és az előállítás valamennyi szakaszát az e dokumentumban meghatározott és körülhatárolt földrajzi területen végezték el.”

Következésképpen a termékleírásban a következő bekezdés (D.1. szakasz: „Az állatok eredete, jelölése és ellenőrzése”):

A sertések életének minden fázisa – a születéstől a végső hizlalásig – a „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelölés szabályozó tanácsának nyilvántartásában szereplő gazdaságokban, tehát az oltalom alatt álló eredetmegjelölés előállítási területén zajlott és fejeződött be.

helyébe a következő szöveg lép:

A sertésekkel kapcsolatos összes előállítási szakasz a „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelölés szabályozó tanácsának nyilvántartásába bejegyzett gazdaságokban, tehát az oltalom alatt álló eredetmegjelölés előállítási területén zajlott és fejeződött be.

Végezetül, ez a módosítás az összefoglaló alábbi szakaszait is érinti: 4.2. „Leírás” (amely előírta, hogy minden egyes állat „életének minden szakaszát az e dokumentumban meghatározott és körülhatárolt földrajzi területen töltötte, a születéstől a véghizlalásig”), 4.3. „Földrajzi terület” (amely szerint „a sertések születése, nevelése és hizlalása” a meghatározott földrajzi területen történik) és 4.4. „Származás igazolása” (amely előírja, hogy „sertés életének valamennyi fázisára – a születéstől és neveléstől az utolsó hizlalási fázisig – a meghatározott területen kerül sor”). Ennek helyébe az új egységes dokumentum „Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni” című 3.4. szakasza lép, amely a következő műveleteket írja elő:

„Az előállítás valamennyi szakaszát a földrajzi területen belül kell elvégezni. Ezek a következők:

—	Azoknak a sertéseknek a tenyésztése és hizlalása, amelyek darabjait a termék előállításához használják.

—	Az állat levágása és a hús darabolása.

—	Valamennyi előkészítési szakasz, amely a következőket foglalja magában: sózás, mosás, sókiegyenlítés, szárítás és érlelés a raktárakban.”

Indokolás:

A termékleírás eredeti szövege nemcsak azt írta elő, hogy a hátsó és mellső sonkák előállításának valamennyi szakasza a meghatározott földrajzi területen történjen, hanem azt is, hogy a termék alapanyagait (a hasított testeket, különösen az elülső és hátsó végtagokat) biztosító sertések a meghatározott földrajzi területen szülessenek. Ez a szakasz nem szerepelt a „Los Pedroches” eredetmegjelölésről és annak szabályozó tanácsáról szóló rendeletet jóváhagyó, 1998. január 30-i, Andalúzia kormányának Hivatalos Közlönyében1998. február 21-én közzétett rendelet eredeti szövegében, amelynek 5. cikke a következőképpen rendelkezik:

A „Los Pedroches” eredetmegjelöléssel ellátott hátsó és mellső sonkák előállítására használt sertések tartási és hizlalási területe a magyaltölgyekkel, paratölgyekkel és ibériai tölgyekkel benépesített dehesákból áll […].

A kért módosítás a tartási szakaszokra vonatkozik (az állatállomány életszakaszai helyett), e szakaszokat a meghatározott földrajzi területre korlátozza, és megszünteti a sertések születési helyére vonatkozó, szakmailag nem indokolt korlátozást.

A termékleírás „Földrajzi terület” című részében, illetve az egységes dokumentumnak „Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni” című részében kifejtettek szerint a földrajzi területen kötelezően elvégzendő előállítási műveletek közé tartozik a sertések tartása és véghizlalása, valamint az előállítás valamennyi szakasza.

Ebben az esetben a malacok születése az állat életének egy szakasza (az eredeti termékleírás szerint), de nem az OEM hatálya alá tartozó hátsó és mellső sonkák előállítási szakasza. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy ezeket a malacokat más célokra is fel lehet használni, mint az OEM alá tartozó termékekhez történő levágás (például sült szopós malacként történő elfogyasztás), valamint az a tény is, hogy az előírt genetikai követelményt (az OEM esetében 100 %-ban ibériai fajta) nem befolyásolja a születési hely.

Továbbá, amint az a kapcsolatra vonatkozó külön rész kifejti, a sertések tartásának módja, különösen az elválasztás utáni hizlalási folyamat (kiemelve a dehesa legelőknek a sertések takarmányozására gyakorolt hatását) fontos szerepet játszik a végtermék létrejöttében, és adja meg annak jellemzőit. A sertések születési helye azonban nem releváns a termék előállítása szempontjából, és nem befolyásolja a termék minőségét sem.

Ezenkívül a Dr. Vicente Rodríguez Estévez, DVM, PhD, a Córdobai Egyetem Állattenyésztési Tanszéke által készített szakmai tanulmány („Report on the irrelevance of the place of birth and of the rearing system on the final quality of the pigs covered by the »Los Pedroches« PDO” [A születési hely és a tenyésztési rendszer nem releváns a „Los Pedroches” OEM alá tartozó sertések végső minősége tekintetében]) többek között arra a következtetésre jutott, hogy a sertések meghatározott földrajzi területen történő születésének követelménye „szakmailag nem megalapozott a végtermék minőségi jellemzői tekintetében, mivel azokra nincs hatással; viszont ezek alapvetően függnek a sertés életében az utolsó 2-3 hónapban elfogyasztott tápláléktól, azaz azoktól a legelőktől és makkosoktól, amelyekre Los Pedroches és a szomszédos területek fizikai környezete hatással van”.

A kizárólag a földrajzi terület határain belül született sertésekre vonatkozó követelmény eltörlését a dehesa legelőerdők által biztosított biológiai és környezeti értékek megőrzésének szükségessége is indokolja. Az ibériai sertések korai életszakaszban, a hagyományos dehesa gazdaságokon kívül történő tartása azzal az előnnyel jár, hogy kiküszöböli azt a negatív környezeti hatást, amelyet a hagyományosan a kis dehesa területekre korlátozódó tenyésztők egyébként gyakorolnak úgy, hogy ez nem is jár különösebb előnyökkel, a termék nem lesz ettől jobb minőségű, és az állat sem válik különlegesebbé. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a sertéstenyésztés jelentősen intenzívebbé és professzionálisabbá vált, ami az állatállomány túlszaporodását eredményezte, ami – a dehesa legelőerdőkre gyakorolt egyéb káros hatások mellett – többlet hígtrágyát vagy ürüléket jelent, ami veszélyezteti a dehesa legelőerdők talaját és fáit.

Végezetül, e követelmény eltörlése segít csökkenteni az oltalom alatt álló termék előállításához használt sertések tekintetében a beltenyészet problémáját, amely a hagyományos gazdaságokban, csökkentett létszámú tenyészállománnyal folytatott kisüzemi malactartás következménye, és amely negatív hatással lehet az előállítási folyamat hatékonyságára, de még a végtermék minőségére is. Fő következményei közé tartozik az alacsonyabb születési és növekedési arány, valamint a rendellenességek megjelenése, ami a kocák esetében a peteérés csökkenéséhez és a születés előtti halálozási arány növekedéséhez vezet, ez pedig fokozza a faj kipusztulásának kockázatát.

A jelenlegi ibériai minőségi szabványból kikerült a hátsó és mellső sonkák „Recebo” kategóriája, ezért a termékleírást és az egységes dokumentumot ennek megfelelően módosították.

Ezért a termékleírásban szereplő következő kategóriát törölték (B.3. szakasz: „A sonkák típusai”):

„—

»Recebo« ibériai hátsó és mellső sonkák: e sonkafajta alapanyagául olyan sertések szolgálnak, amelyek takarmányát Spanyolország dehesa tölgyeseiben kizárólag makkos és füves makkoltatás, valamint a véghizlalási fázisban a 29 kg-os minimális súlygyarapodás elérése után – a legeltetési rendszer változtatása nélkül – a szabályozó tanács által ellenőrzött és engedélyezett olyan gabonafélékből és hüvelyesekből álló napi száraz takarmányadaggal egészítik ki, amelyek zsírsav-tartalmának analitikai értékei a »Recebo« sonka szubkután rétegében gázkromatográfiás eljárással kimutathatók. Ezeket a paramétereket a »Los Pedroches« oltalom alatt álló eredetmegjelölés szabályozó tanácsa határozza meg az egyes gazdasági évekre vonatkozóan. A megfelelő makkmennyiség biztosítása érdekében a »Los Pedroches« oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott »Recebo« kategóriába tartozó sertések állománysűrűsége hektáronként nem haladhatja meg a 2 ibériai sertést, bár ez az állománysűrűség a szabályozó tanács ellenőrző szervének értékelői által végzett, a makkmennyiségre vonatkozó számítást követően csökkenthető. Ezeket a sonkákat vörös zárjeggyel és a »Los Pedroches« oltalom alatt álló eredetmegjelölés »Recebo« címkéjével azonosítják.”

Az egységes dokumentumban a következő bekezdést törölték (4.2. szakasz, „Leírás” – korábbi formátum):

„—

A „de Bellota” és a „Cebo de Campo” kategóriák maghatározását „Bellota 100 % Ibérico”-ra és „Cebo de Campo 100 % Ibérico”-ra módosították.

Ennek megfelelően a termékleírás következő bekezdései (B.3. szakasz, „A darabok osztályozása”):

A 2007. november 2-i 1469/2007. sz. királyi rendelet értelmében a hátsó és mellső sonkákat takarmány alapján a következőképpen kell osztályozni:

—

„Bellota” ibériai hátsó és mellső sonka: az adott térségben található dehesa legelőkön makkoltatott, kizárólag makkos, illetve füves legeltetéssel véghizlalt sertésekből származó sonka, amely állatok esetében e takarmányok zsírsav-összetételének analitikai értékei a „Bellota” típusú sonka szubkután rétegében gázkromatográfiás eljárással is kimutathatók. Ezeket a paramétereket a „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelölés szabályozó tanácsa határozza meg az egyes gazdasági évekre vonatkozóan. […] Ezeket a sonkákat fekete gyűrűvel és a „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelölés „Bellota” címkéjével azonosítják. […]

—

„Cebo de Campo” ibériai hátsó és mellső sonka: e sonkafajtát olyan sertések húsából készítik, amelyeket a régiónkban található dehesa tölgyesekben megtalálható vadon növő növényeken – ezek az adott évszaktól függően elsősorban fűfélék, takarmánynövények vagy tarlómaradványok – hizlaltak, és amelyek takarmányát szükség esetén […] napi száraz takarmányadaggal egészítették ki […] Ezeket a sonkákat sárga gyűrűvel és „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelölés „Cebo de Campo” címkéjével azonosítják.

helyébe az alábbi szöveg lépett:

A 2014. január 10-i 4/2014. sz. királyi rendelet értelmében a hátsó és mellső sonkákat fajta és takarmány alapján a következőképpen kell osztályozni:

—

„Bellota 100 % Ibérico” ibériai hátsó és mellső sonka: a 2014. január 10-i 4/2014. sz. királyi rendeletnek megfelelően régiónk dehesa legelőin makkoltatással véghizlalt, kizárólag makkal és fűvel táplált, 100 %-ban ibériai fajtatiszta sertésből származó sonkák. […] Ezeket a sonkákat fekete gyűrűvel és a „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelölés „Bellota 100 % Ibérico” címkéjével azonosítják.

—

„Cebo de Campo 100 % Ibérico” hátsó és mellső sonka: a 2014. január 10-i 4/2014. sz. királyi rendeletnek megfelelően 100 %-ban ibériai fajtatiszta sertésből származó sonka, ezen állatokat régiónk dehesa tölgyesekben megtalálható vadon növő növényeken – ezek az adott évszaktól függően elsősorban fűfélék, takarmánynövények vagy tarlómaradványok – hizlalták, és amelyek takarmányát szükség esetén […] napi száraz takarmányadaggal egészítették ki […] Ezeket a sonkákat zöld gyűrűvel és a „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelölés „Cebo de Campo 100 % Ibérico” címkéjével azonosítják.

Az egységes dokumentumban a következő bekezdések (4.2. szakasz, „Leírás” – korábbi formátum):

A sonkákat a 2007. november 2-i 1469. sz. királyi rendelet értelmében a véghizlalási szakaszban adagolt takarmánytípus alapján és sertésfajták szerint osztályozzák. Ezek három kategóriába sorolhatók:

—

„Bellota” ibériai hátsó és mellső sonka: dehesa legelőkön makkoltatott, kizárólag makkos, illetve füves legeltetéssel véghizlalt sertésekből származó sonka, amely állatok esetében e takarmányok zsírsav-összetételének analitikai értékei a „Bellota” típusú sonka szubkután rétegében gázkromatográfiás eljárással is kimutathatók. Annak biztosítása érdekében, hogy elegendő makkmennyiség álljon rendelkezésre, a „Los Pedroches” eredetmegjelölés „Bellota” kategóriájába tartozó sertések állománysűrűsége nem haladhatja meg hektáronként az 1 ibériai sertést.

[…]

—

„Cebo de Campo” hátsó és mellső sonka: e sonkafajtát olyan sertések húsából készítik, amelyeket a régiónkban található dehesa tölgyesekben megtalálható vadon növő növényeken – ezek az adott évszaktól függően elsősorban fűfélék, takarmánynövények vagy tarlómaradványok – hizlaltak, és amelyek takarmányát szükség esetén a szabályozó tanács által ellenőrzött és engedélyezett gabonafélékből és hüvelyesekből álló napi száraz takarmányadaggal egészítik ki. A dehesa legelőerdőkben található vadon élő növények akkor nyújtanak elegendő táplálékot a sertések számára, ha a „Los Pedroches” eredetmegjelölés „Cebo de Campo” kategóriájába tartozó ibériai sertések állománysűrűsége nem haladja meg a hektáronkénti 12 sertést.

helyébe a következő szöveg lép (3.2. szakasz, „A termék leírása” – jelenlegi formátum):

A különböző darabokat a sertés fajtája alapján és a véghizlalási szakaszban biztosított takarmány típusa szerint osztályozzák, az alábbiak szerint:

—	„Bellota 100 % Ibérico” ibériai hátsó és mellső sonka: dehesa legelőkön makkoltatással véghizlalt, kizárólag makkal és fűvel táplált, 100 %-ban ibériai fajtatiszta sertésből származó sonka.

—	„Cebo de Campo 100 % Ibérico” hátsó és mellső sonka: 100 %-ban ibériai fajtatiszta sertésből származó sonka, ezen állatokat régiónk dehesa tölgyesekben megtalálható vadon növő növényeken hizlalták, és amelyek takarmányát szükség esetén napi takarmányadaggal egészítették ki.

Indokolás:

A takarmányozási tényező mellett az ibériai minőségi szabvány a termékek osztályozásakor bevezette a fajtatényezőt is, amelynek értelmében a termékek előállításához felhasznált sertések esetében meg kell határozni az ibériai fajta százalékos arányát. Mivel az OEM termékleírás kizárólag a 100 %-ban ibériai termékekre korlátozódik, a „de Bellota” és a „Cebo de Campo” kategóriákat „Bellota 100 % Ibérico” és „Cebo de Campo 100 % Ibérico” kategóriaként kellett meghatározni.

A szöveg kiegészült azzal, hogy a „de Bellota” kategóriára vonatkozó minőségi előírásban meghatározott paraméterekkel összhangban lehetőség van a sertések hektáronkénti maximális állománysűrűségének csökkentésére.

Ennek megfelelően a termékleírás következő bekezdése (B.3. szakasz, „A darabok osztályozása”):

A megfelelő makkmennyiség biztosítása érdekében a „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott „de Bellota” kategóriába tartozó sertések állománysűrűsége hektáronként nem haladhatja meg az 1 ibériai sertést, bár ez az állománysűrűség a szabályozó tanács ellenőrző szervének értékelői által végzett, a makkmennyiségre vonatkozó számítást követően csökkenthető.

helyébe a következő szöveg lép:

A megfelelő makkmennyiség biztosítása érdekében a „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott ezen kategóriába tartozó sertések állománysűrűsége hektáronként nem haladhatja meg az 1 ibériai sertést, bár ez az állománysűrűség csökkenthető a 2014. január 10-i 4/2014. sz. királyi rendelet mellékletének a „SIGPAC” (mezőgazdasági parcellák földrajzi információs rendszere) MePaR mellékletében szereplő erdőtakaró által meghatározott legnagyobb megengedett állománysűrűségről szóló mellékletében foglalt rendelkezéseknek megfelelően – lásd e dokumentum E.1. szakaszát – vagy az e szabályozó tanács értékelői által évente elvégzett, a makkmennyiségre vonatkozó számítás alapján.

Ez a módosítás érinti a korábbi egységes dokumentum „Leírás” című 4.2. szakaszát is, amely hasonlóképpen kimondta, hogy „a »Los Pedroches« eredetmegjelölés »Bellota« kategóriájába tartozó sertések állománysűrűsége nem haladhatja meg hektáronként az 1 ibériai sertést”.

Indokolás:

Ami a „de Bellota” kategóriára vonatkozó előírásokat illeti, az eredeti termékleírás az ellenőrző szerv értékelői által végzett makkmennyiség-számítás alapján lehetőséget biztosított a hektáronkénti maximális 1 sertés állománysűrűség csökkentésére. Az állománysűrűség vizsgálata azt a célt szolgálja, hogy biztosítani lehessen a sertések makkoltatással történő táplálását, és hogy javítsák ezen állatok tekintetében a dehesa ökoszisztémájához történő hozzájárulást.

Annak érdekében, hogy a termékleírás összhangban legyen az ibériai minőségi előírással, a termékleírás kiegészült azzal a lehetőséggel, hogy a sertések hektáronkénti maximális állománysűrűségét a minőségi előírás „A SIGPAC (Mezőgazdasági Parcellák Földrajzi Információs Rendszere) MePaR mellékletében szereplő erdősűrűség alapján meghatározott maximálisan megengedett állománysűrűség” című mellékletében megállapított paraméterekkel összhangban csökkenteni lehet. A SIGPAC egy spanyol kormányzati (Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezési Minisztérium) alkalmazás, amely lehetővé teszi az állattartás céljából használt (jelen esetben az OEM leírásában meghatározott területen fekvő) parcellák, valamint a Quercus sp. fajhoz tartozó, makkot termő fák által borított terület földrajzi meghatározását.

A 100 %-os ibériai hátsó és mellső sonkára vonatkozó minőségi szabványban meghatározott minimális súlyt bevezették mind a termékleírásba (B.4. szakasz „Fizikai és érzékszervi jellemzők”), mind pedig az egységes dokumentumba (3.2. szakasz „A termék leírása” – jelenlegi formátum):

„A minimális súly legalább 5,75 kg a hátsó és 3,7 kg a mellső sonka esetében.”

Indokolás:

Az ibériai minőségi szabvány szabályozza az „Ibérico” megjelöléssel forgalomba kerülő mellső és hátsó sonkák minimális tömegét. Ezt a leírást (amely megfelel a 100 %-os ibériai mellső és hátsó sonkára vonatkozó minőségi szabványban meghatározott minimális súlynak) ezért bevették a termék fizikai jellemzői közé.

A szöveg kiegészült azzal a lehetőséggel, hogy a körmöt rajta kell hagyni a mellső és hátsó sonkákon, ha egészben értékesítik őket. A termékleírás alábbi bekezdése (B.4. szakasz: „Fizikai és érzékszervi jellemzők”) és az egységes dokumentum 3.2. pontja („A termék leírása – jelenlegi formátum”) ezért módosult:

Külső megjelenés: hosszúkás, stilizált külső forma, amelyet „V” alakú vágásfelület (az úgynevezett corte serrano) határol. Könnyű azonosítás a lábvég (köröm) megtartása miatt.

a következő pontosítással:

Külső megjelenés: hosszúkás, stilizált külső forma, amelyet „V” alakú vágásfelület (az úgynevezett corte serrano) határol. Az egészben értékesített termékek esetében a körmöt az azonosítás elősegítése érdekében a terméken kell hagyni.

Indokolás:

Az eredeti termékleírás a termék fizikai jellemzői között előírta, hogy a körmöt az azonosítás megkönnyítése érdekében a terméken kell hagyni.

A köröm megtartása az ibériai mellső és hátsó sonkákon megkülönböztető jelként szolgál, de ennek csak akkor van értelme, ha a darabokat egészben hozzák forgalomba, amint azt hagyományosan a legtöbb esetben teszik. Az eredeti termékleírásban azonban az is szerepelt, hogy a termékeket kicsontozott, darabolt vagy szeletelt formában is lehet értékesíteni (ezek a formák az új termékleírásban is megmaradtak), és ebben az esetben a külső megjelenés részeként a köröm nem hagyható a terméken.

5.2. Földrajzi terület

A termékleírás következő mondata (C. szakasz, „Földrajzi terület”):

„A sertések életének valamennyi fázisára – a születéstől és neveléstől az utolsó hizlalási fázisig – az előző pontban meghatározott területen, a szabályozó tanács ellenőrzése mellett kerül sor. Ugyanígy itt történik az ibériai sertésből készült hátsó és mellső sonkák előállításának valamennyi fázisa, az ibériai sertések vágása és feldarabolása, az ezt követő sózás, pácolás és a sonkák érlelése.”

helyébe a következő szöveg lép:

„A sertés életének valamennyi fázisára – a születéstől és neveléstől az utolsó hizlalási fázisig – az előző pontban meghatározott területen, a felügyeleti szerv ellenőrzése mellett kerül sor. Ugyanígy itt történik az ibériai sertésből készült hátsó és mellső sonkák előállításának valamennyi fázisa, az ibériai sertések vágása és feldarabolása, az ezt követő sózás, pácolás és a sonkák érlelése.”

Az egységes dokumentumban (4.3. szakasz, „Földrajzi terület”) a következő mondat:

A terület, ahol a „Los Pedroches” eredetmegjelöléssel oltalomban részesített hátsó és mellső sonkák előállításához felhasznált darabokat adó sertések születése, nevelése és hizlalása mellett az említett gyártási folyamat, az ibériai sertések vágása és feldarabolása, valamint a darabok sózása, pácolása, szárítása és érlelése is történik […]

helyébe a következő szöveg lépett:

A terület, ahol a „Los Pedroches” eredetmegjelöléssel oltalomban részesített hátsó és mellső sonkák előállításához felhasznált darabokat adó sertések nevelése és hizlalása mellett az említett gyártási folyamat, az ibériai sertések vágása és feldarabolása, valamint a darabok sózása, pácolása, szárítása és érlelése is történik […]

Indokolás:

Ezt a módosítást „A termékleírás” 2. módosításában már kifejtett okok indokolják.

Ezenkívül az eredeti leírásban tévesen szerepelt, hogy a különböző szakaszokat „a szabályozó tanács ellenőrzi”, holott ezt a feladatot valójában az ellenőrző szerv látja el. Ezt a hibát kijavították a javasolt új szövegben.

5.3. A származás igazolása

A „Recebo” hátsó és mellső sonka kategóriának az ibériai minőségi szabvánnyal összhangban történő törlésével (lásd még „A termékleírás” részre vonatkozó 3. sz. módosítást) a termékleírás következő bekezdése (D.2. szakasz: „A darabok azonosítása, jelölése és ellenőrzése”):

„e)	Ezeket a hátsó és mellső sonkákat sorszámmal ellátott azonosító gyűrűvel kell ellátni, amely alapján azonosíthatók az egyes gazdasági évek és az e termékleírásban fent meghatározott három takarmánytípus.”

helyébe a következő szöveg lép:

„e)	Ezeket a hátsó és mellső sonkákat sorszámmal ellátott azonosító gyűrűvel kell ellátni, amely alapján azonosíthatók az egyes gazdasági évek és az e termékleírásban fent meghatározott két takarmánytípus.”

Ennek megfelelően a termékleírás következő bekezdése (D.6. szakasz, „A sertések takarmányának származása”):

„A véghizlalási szakasz tekintetében három típus különböztethető meg. Mindegyikre vonatkozólag a termékek egyedi minőségi sajátosságait azok a természetes anyagok határozzák meg, amelyeket a sertések az adott évszakban szabadon legelnek a dehesa legelőerdőkben.”

helyébe a következő lép (D.5. szakasz, „A sertések takarmányának származása”):

„A véghizlalási szakasz tekintetében a következő típusok különböztethetők meg. Mindegyikre vonatkozólag a termékek egyedi minőségi sajátosságait azok a természetes anyagok határozzák meg, amelyeket a sertések az adott évszakban szabadon legelnek a dehesa legelőerdőkben.”

A termékleírás ugyanezen szakaszából törölték a következő bekezdést:

„Recebo”: A hizlalás utolsó fázisában a sertéseket kizárólag makkal és fűfélékkel takarmányozzák, így legalább 29 kg többletsúlyt kapnak, majd ezt követően a szóban forgó eredetmegjelölés alatt bejegyzett gazdaságokhoz tartozó dehesa tölgyesekben legeltetik, ahol takarmányukat fűfélékkel, illetve – szükség esetén – a szóban forgó szabályozó tanács által ellenőrzött és engedélyezett száraz takarmányokkal egészítik ki. Az e dokumentumban meghatározott és körülhatárolt földrajzi területről származó takarmány százalékos aránya minimum 85 %.

A zsírsavak gázkromatográfiás technológiával végzett analitikai vizsgálatára vonatkozó részt törölték.

A termékleírás alábbi bekezdését (D.3. szakasz: „Analitikai vizsgálatok”) törölték:

D.3.	Analitikai vizsgálatok

A szükséges helyszíni ellenőrzéseken túlmenően a zsírsavak gázkromatográfiás vizsgálatát az ibériai sertések hasított testéből levágáskor nyert zsiradékon végzik el, az ibériai sertések hasított testéből történő mintavétel hivatalos módszereinek és az ibériai sertések bőr alatti zsírszövetében található zsírsavak összetételének meghatározására szolgáló elemzési módszer megállapításáról szóló, 2014. november 18-i PRE/3844/2004 rendeletben meghatározottak szerint, annak ellenőrzése érdekében, hogy az analitikai paraméterek az egyes takarmánytípusokra megállapított paramétereken belül vannak-e.

Ennek következtében az azt követő alszakaszok számozása („D.3”, „D.4” stb.) módosult.

Indokolás:

Az ibériai sertések zsírjának jellemzői a véghizlalási szakaszban kapott takarmány típusától függnek. Az utóbbi időben a takarmány tulajdonságainak meghatározására használt eljárás a zsír zsírsavprofiljának gázkromatográfiás módszerekkel végzett elemzése volt.

Az ágazatban a közelmúltban készült tanulmányokból kiderült, hogy a zsírsavprofil gázkromatográfiás meghatározása nem tekinthető megbízható tudományos módszernek, ha az állatállományt az ibériai sertések által elfogyasztott különböző takarmánytípusok szerint kell osztályozni. Megállapítást nyert, hogy a zsírsavprofil elemzésének ezen módszere számos „hamis pozitív” (a „Bellota” kategóriába sorolt, takarmánnyal hizlalt sertés) és a „hamis negatív” (nem „Bellota” besorolású, makkoltatással hizlalt sertések) eredményt mutatott. Ez alátámasztja azt a tényt, hogy a véghizlalási szakaszban a takarmányon kívül a sertések végső lipidprofilját befolyásoló tényezők – mint például a takarmány összetétele a véghizlalást megelőző előkészítő takarmányozási szakaszban, vagy a makk mennyiségi és minőségi eltérései a különböző makkoltatási időszakokban – nagy fokú eltéréseket mutatnak.

Ezenkívül az utóbbi években a takarmányokat gyártó vállalatok olyan takarmányokat fejlesztettek ki az ibériai sertések számára, amelyek egyszeresen telítetlen zsírsavakban, elsősorban olajsavban (az összes zsírsav akár 70 százaléka) gazdagok. Ezek a kizárólag takarmányozással hizlalt sertéseknél is olyan zsírsavprofilt eredményeznek, amely hasonlít a makkoltatás által kialakult profilhoz. Az előbbiek azonban nem részesültek ebben a hagyományos takarmányozási formában, és a kapott végtermékek minősége és besorolása egyértelműen eltérő.

A fentiek alapján a spanyol Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium törölte ezt az elemzési módszert az ibériai minőségi szabványból.

Az eredeti termékleírás következő bekezdése (D.5. szakasz: „A darabolt termékek azonosítása, jelölése és ellenőrzése”):

A nyilvántartásba vett feldolgozóüzemeknek a „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező hátsó ás mellső sonkák kicsontozását, darabolását vagy felszeletelését 24 órával korábban kell kérelmezniük a szabályozó tanácsnál.

a következőképpen módosul (D.4. szakasz: „Az előállított darabok azonosítása, jelölése és ellenőrzése”):

A „Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező tanúsított hátsó és mellső sonkák kicsontozását, darabolását vagy felszeletelését a nyilvántartásba vett gazdasági szereplőknek a tevékenység megkezdése előtt kérelmezniük kell a szabályozó tanácsnál.

Indokolás:

Ez a módosítás csak a gazdasági szereplőkkel és a szabályozó tanáccsal kapcsolatos szervezeti kérdésekre vonatkozik (az új megfogalmazásban a „gazdasági szereplők” a „feldolgozóüzemek” szinonimájaként szerepelnek). Elegendő, ha a gazdasági szereplők e műveletek (csontozás, darabolás és/vagy szeletelés) elvégzése előtt felveszik a kapcsolatot a szabályozó tanáccsal és kérelmet nyújtanak be, és nem kell betartani azt a követelményt, hogy e kérelmeket 24 órával korábban kell benyújtani, azaz a műveleteket rövidebb előzetes értesítési határidő mellett is el lehet végezni.

A „Cebo de Campo” megjelöléssel ellátott termékek előállításához felhasznált sertések takarmányáról szóló szakaszban (az új termékleírás D.5. szakasza, „A sertések takarmányának származása” és a korábbi termékleírás ugyanezen megnevezés alatti D.6. szakasza), fenntartva azt a követelményt, hogy „az e dokumentumban meghatározott és körülhatárolt földrajzi területen alkalmazott takarmányozás százalékos aránya minimum 65 %”, a termékleírás következő bekezdése:

„A takarmányt, amellyel az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sertéseket etetik, minden esetben teljes egészében az e dokumentumban meghatározott földrajzi területen állítják elő.”

helyébe a következő szöveg lép:

A takarmányt, amellyel az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sertéseket etetik, minden esetben alapvetően az e dokumentumban meghatározott földrajzi területen állítják elő. A takarmány főként gabonafélék (búza, árpa és kukorica) és kisebb mértékben hüvelyesek (borsó és szójabab) keverékéből áll. Az összetevők jelentős része a földrajzi területen belüli hagyományos termelésből származik, az összetevők egy kis része, például a szója, azonban nem. Ez azt jelenti, hogy technikailag nem lehetséges, hogy a takarmány teljes egészében a meghatározott földrajzi területről származzon; ezért engedélyezték a területen kívülről származó takarmány hozzáadását.

A tartási és hizlalási rendszer által megkövetelt hagyományos legeltetés, valamint az a tény, hogy a takarmánynak csak kis része származhat a területen kívülről, mindenképpen biztosítja, hogy a földrajzi területen belülről származó összes elfogyasztott szárazanyag százalékos aránya – a „Cebo de Campo” sertések esetében (amelyek táplálékát kiegészítik takarmányokkal) – jelentősen meghaladja az alkalmazandó jogszabályokban előírt minimális értéket (a 2013. december 18-i 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdése).

Ezen túlmenően az egységes dokumentum 3.3., „Takarmány és nyersanyagok” című szakasza a következő tartalommal egészül ki:

Nyersanyagok

Sertéscomb:

—	„Bellota” sertésekből: a véghizlalási fázisban kizárólag makkos és füves makkoltatás a meghatározott földrajzi terület dehesa tölgyeseiben. Ilyen módon a takarmány teljes egészében az e dokumentumban meghatározott földrajzi területről származik.

—

„Cebo de Campo” sertésekből: a véghizlalási szakaszban a sertéseket a meghatározott földrajzi területen található dehesa tölgyesekben legeltetik, takarmányuk alapvetően vadon növő növényekből (az évszaktól függően makkmaradványok, fűfélék, gabonatarló) áll. Ezt szükség esetén takarmánnyal egészítik ki. Az e dokumentumban megjelölt földrajzi területről származó takarmány százalékos aránya minimum 65 %.

Takarmány

A „Cebo de Campo” sertések esetében alkalmazott takarmány főként gabonafélék (búza, árpa és kukorica) és kisebb mértékben hüvelyesek (borsó és szójabab) keverékéből áll. Az összetevők jelentős része a földrajzi területen belüli hagyományos termelésből származik, az összetevők egy kis része, például a szója, azonban nem. Ez azt jelenti, hogy technikailag nem lehetséges, hogy a takarmány teljes egészében a meghatározott földrajzi területről származzon; ezért engedélyezték a területen kívülről származó takarmány hozzáadását.

Indokolás:

Amint azt maga az új szöveg is kifejti, technikailag nem lehetséges, hogy a felhasznált takarmány 100 %-ban a meghatározott földrajzi területről származzon, mivel egyes, alacsonyabb részarányban jelen lévő összetevőit, például a szóját nem helyben állítják elő. A 2013. december 18-i 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt alátámasztó körülmények minden esetben teljesülnek: i. sem a termék minőségét, sem a földrajzi környezetből adódó sajátos jellemzőit nem befolyásolja, mivel ezek a sertések táplálékának a dehesa legelők által biztosított hányadából adódnak, és ii. a meghatározott földrajzi területen kívülről származó takarmány mennyisége éves szinten semmiképpen sem haladja meg a szárazanyag-tartalom 50 %-át.

A meghatározott földrajzi területről származó takarmányok százalékos arányának említését – mint felesleges részt – törölték a szövegből. Ugyanebben a szakaszban (a korábbi termékleírás D.6. szakasza, „A sertések takarmányának származása”) a következő bekezdés:

„A véghizlalási szakaszig az ibériai sertéseket a szóban forgó eredetmegjelölés alatt bejegyzett gazdaságokhoz tartozó dehesa tölgyesekben legeltetik, ahol takarmányuk a dehesa tölgyesekben vadon növő növényekből (az évszaktól függően fűfélék, takarmánynövények vagy tarlómaradványok) áll. Ezt szükség esetén nagyon kis mértékben a szóban forgó szabályozó tanács által engedélyezett és ellenőrzött száraz takarmánnyal egészítik ki. Ennek a szakasznak az a célja, hogy egy kifejlett korú és nagyon kis súlyú, nagy csonttömeggel és nagyon alacsony zsírtartalommal rendelkező sertés fejlődjön ki, hogy később azt a végső szakaszban (amely meghatározza a darabolt húsok minőségét) hizlalni lehessen. Ebben a szakaszban az e dokumentumban meghatározott és körülhatárolt földrajzi területről származó takarmányok százalékos aránya minimum 65 %.”

Ennek megfelelően a termékleírás következő szakasza (D.5. szakasz, „A sertések takarmányának származása”):

A véghizlalási szakaszig az ibériai sertéseket a szóban forgó eredetmegjelölés alatt bejegyzett gazdaságokhoz tartozó dehesa tölgyesekben legeltetik, ahol takarmányuk a dehesa tölgyesekben vadon növő növényekből (az évszaktól függően fűfélék, takarmánynövények vagy tarlómaradványok) áll. Ezt szükség esetén nagyon kis mértékben a szóban forgó szabályozó tanács által engedélyezett és ellenőrzött száraz takarmánnyal egészítik ki. Ennek a szakasznak az a célja, hogy egy kifejlett korú és nagyon kis súlyú, nagy csonttömeggel és nagyon alacsony zsírtartalommal rendelkező sertés fejlődjön ki, hogy később azt a végső szakaszban (amely meghatározza a darabolt húsok minőségét) hizlalni lehessen.

Ez a módosítás az egységes dokumentum „Takarmányok és nyersanyagok” című 3.3. szakaszát is érinti, amely a „Cebo de Campo” sertések esetében kimondja, hogy „az e dokumentumban meghatározott és körülhatárolt földrajzi területről származó takarmányok aránya minimum 65 %”.

Indokolás:

Az utolsó mondatot törölték: Ebben a szakaszban az e dokumentumban meghatározott és körülhatárolt földrajzi területről származó takarmányok százalékos aránya minimum 65 %. Ennek az az oka, hogy feleslegessé vált, mivel ez a követelmény a „Cebo de Campo” kategóriára vonatkozó, ezt közvetlenül megelőző pontban már szerepel. A földrajzi területről származó takarmány e minimális százalékaránya csak erre a kategóriára vonatkozik, mivel a „Bellota” kategória esetében ebben a szakaszban a takarmány 100 %-ának a meghatározott földrajzi területről kell származnia.

Az egységes dokumentum „A származás igazolása” című szakaszát teljes egészében törölték a 2014. június 13-i 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet VI. mellékletében szereplő új formátummal való összehangolás érdekében.

5.4. Az előállítás módja

A termékleírás E.1. „Állattartási gyakorlatok és sertésfajták” című szakaszának a) „Cerdo de Bellota” alcímében a következő bekezdések:

„Súly a makkoltatási szakasz kezdetén: 92 kg és 115 kg között (8–10 spanyol arroba).

[…]

A vágás végső időpontja: március 31., kivételes esetben április 15.

[…]

Maximális állománysűrűség: 1 ibériai sertés egy hektárnyi dehesa területen.”

a következőképpen módosult:

„Súly a makkoltatási szakasz kezdetén: 92 kg és 115 kg között (8–10 spanyol arroba).

[…]

A sertések makkoltatási időszaka október 1. és december 15. között kezdődik, a vágási időpontokat pedig december 15. és március 31. között jelölik ki.

[…]

A legnagyobb megengedett állománysűrűséget a 2014. január 10-i 4/2014. sz. királyi rendelettel összhangban a következőképpen kell meghatározni, feltéve, hogy az nem haladja meg a dehesa legelőkön a hektáronkénti 1 ibériai sertés maximális állománysűrűséget:

A gazdasághoz tartozó, a MePaR rendszer alapján megállapított erdőtakaró (százalékban)	A gazdaság területén megengedett legnagyobb állománysűrűség (Sertés/ha)
max. 10	0,25
max. 15	0,42
max. 20	0,58
max. 25	0,75
max. 30	0,92
max. 35	1
több mint 35	1 ”

A termékleírás a következő bekezdéssel is kiegészült:

Az ilyen takarmányozásra használt tartási területeket és parcellákat a 2014. január 10-i 4/2014. sz. királyi rendelet határozza meg (azaz azokat a „SIGPAC” MePaR-rendszer makkoltatási rétege azonosítja), feltéve, hogy az e termékleírásban meghatározott területen belül találhatók.

Indokolás:

Ezeket a módosításokat kizárólag azzal a céllal végezték el, hogy az OEM termékleírást összhangba hozzák az új ibériai minőségi szabvánnyal, amely előírja a „de Bellota” megjelölést viselő termékek előállításához felhasznált sertések maximálisan megengedhető állománysűrűségére vonatkozó követelményeket, valamint szabályozza a makkoltatás megkezdésének és a vágásnak az időpontját.

A „Recebo” hátsó és mellső sonka kategóriájának az ibériai minőségi előírásból való törlése következtében a termékleírásból törölték a következő bekezdést (E.1. szakasz: „Állattartási gyakorlatok és sertésfajták”):

A „Recebo” sertések az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

—	Minimális vágási életkor: 14 hónap.

—	Súly a makkoltatási szakasz kezdetén: 92 kg és 115 kg között (8–10 spanyol arroba).

—

A kizárólag makkal és fűfélékkel történő legeltetést követően a 29 kg (2,5 arroba) súlytöbblet elérése utáni véghizlalás kizárólag legeltetéssel, természetes anyagokkal és a szabályozó tanács által engedélyezett és ellenőrzött takarmányokkal történik, amelyeknek főként gabonafélékből és hüvelyesekből állnak.

—	A vágás legutolsó dátuma május 15.

—	Maximális állománysűrűség: 2 ibériai sertés egy hektárnyi dehesa legelőterületen.

A „Recebo” szót a következő bekezdésből is törölték:

[…] az e dokumentumban meghatározott és körülhatárolt földrajzi területen előállított takarmányok, amelyek alkalmazása a „Recebo” és a „Cebo de Campo” kategóriák esetében engedélyezett […]

A szöveg a következőképpen módosult:

[…] az e dokumentumban meghatározott és körülhatárolt földrajzi területen előállított takarmányok, amelyek alkalmazása a „Cebo de Campo” kategória esetében engedélyezett […]

A megfogalmazást összhangba hozták a takarmányozási ágazatban működő létesítmények nyilvántartásáról szóló hatályos jogszabályokkal.

A termékleírás következő bekezdése (E.1. szakasz: „Állattartási gyakorlatok és sertésfajták”):

A szabályozó tanács az összetétel alapján pozitív listát állított össze az e dokumentumban meghatározott és körülhatárolt földrajzi területen előállított (főként gabonaféléket és hüvelyeseket tartalmazó), a „Recebo” és a „Cebo de Campo” kategóriák esetében felhasználásra engedélyezett takarmányokról. Ezek összetételét ellenőrizték a takarmányozási ágazatban működő létesítmények nyilvántartásba vételéről szóló 1191/1998. sz. királyi rendelet alapján.

a következőképpen módosult:

A szabályozó tanácsnak ellenőriznie kell, hogy a „Cebo de Campo” kategória esetében felhasználásra engedélyezett (főként gabonaféléket és hüvelyeseket tartalmazó) takarmányokat az e dokumentumban meghatározott és körülhatárolt földrajzi területen állították-e elő. A tanácsnak ellenőriznie kell továbbá a takarmányozási ágazatban működő létesítmények általános nyilvántartásáról, az ilyen létesítmények és a nemzeti belépési pontok engedélyezésének vagy nyilvántartásba vételének feltételeiről, a takarmányipari vállalkozók tevékenységéről és a Takarmányok Nemzeti Koordinációs Bizottságáról szóló, 2019. október 31-i 629/2019. sz. királyi rendelet rendelkezéseinek betartását.

Indokolás:

A takarmányozási ágazatban működő létesítmények és közvetítő szervezetek engedélyezéséről és nyilvántartásba vételéről szóló, 1998. június 12-i 1191/1998-as királyi rendelet hatályon kívül helyezése következtében a szöveget összhangba hozták az új jogszabállyal.

A termékleírásból törölték a következő mondatot (E.2. szakasz: „Vágás és feldarabolás”):

„A sertéseknek legalább 12 órával a vágás előtt kell megérkezniük a vágóhídra, hogy kiküszöböljék a szállításból eredő fáradtság hatásait és ezáltal biztosítsák az izmok glikogén tartalékának minimális szintjét.”

Indokolás:

A törlés oka, hogy a sertések 24 óránál hosszabb ideig vágóhídon történő tartása (az eredeti termékleírás minimum 12 óra időtartamot határozott meg) ellentétes az európai állatjóléti iránymutatásokkal. Ezért helyénvalóbb csupán azt előírni, hogy a sertéseket a vonatkozó technikai és egészségügyi előírásoknak megfelelően fogadják és tartsák a vágóhídon.

A termékleírás alábbi mondata (E.2. szakasz: „Vágás és feldarabolás”):

„A 110 kg-nál kisebb tömegű hasított testek végtagjait ki kell dobni.”

helyébe a következő szöveg lép:

„A 108 kg-nál kisebb tömegű hasított testek végtagjait ki kell dobni.”

Indokolás:

Ennek a módosításnak az az oka, hogy az OEM termékleírását összhangba hozzák az új ibériai minőségi szabvánnyal, amely a sertésfajtától függően határozza meg a minimális hasított testtömeget. A 100 %-ban ibériai sertésekre vonatkozó minőségi előírás a hasított test minimális tömegét 108 kg-ban határozza meg. Ez mindössze 2 kg-os csökkenést jelent az OEM eredeti termékleírásában (110 kg) meghatározott minimális tömeghez képest, ami minimális hatással van a pácolt darabok végső tömegére, és nem befolyásolja a végtermék minőségét. Ezt a módosítást tehát pusztán csak az indokolja, hogy a minőségi szabványnak való pontos megfelelés egyszerűbbé teszi a hasított testek kezelését.

A darabok pihentetésének folyamatát illetően a termékleírás következő bekezdése (E.3. szakasz: „Ipari feldolgozás”):

„Az adott darabok a súlyuktól függően 30–90 nap közötti időtartamot töltenek a hűtőhelyiségben.”

a következőképpen módosult:

„Az adott darabok a súlyuktól függően 30–90 nap közötti időtartamot töltenek a hűtőhelyiségben. Ez az időtartam azonban meghosszabbítható, átfedésben a szárítási/érlelési szakasszal, hogy a termék hagyományos módon történő megfelelő elkészítéséhez szükséges természetes környezeti feltételek (hőmérséklet és relatív páratartalom) teljesüljenek.”

Indokolás:

A javasolt új megfogalmazás jobban illeszkedik az OEM földrajzi területének sajátos éghajlati viszonyaiból adódó hagyományos előállítási gyakorlatokhoz és szokásokhoz. Ezen a vidéken a hőmérséklet hagyományosan szélsőségesebb, mint Spanyolország más, hátsó és mellső sonkákat előállító területein, ami befolyásolja a természetes szárítóhelyiségek hőmérsékletét, így a nyári hónapokban magasabb, télen pedig alacsonyabb a hőmérséklet. A nyári hónapok magas hőmérséklete miatt szükség lehet arra, hogy biztosítsanak bizonyos időt ahhoz, hogy a darabok alkalmazkodjanak a sózás utáni tárolóhelyiség és a természetes szárítóhelyiség (a hőmérséklet ezekben elérheti a 30 °C-ot is) közötti hőmérséklet-különbséghez. Ezáltal el lehet kerülni, hogy az egyik fázisból a másikba való átmenet során a mellső és hátsó sonkák a hőmérséklet és a relatív páratartalom hirtelen ingadozása miatt egyenetlenül érjenek.

A darabok szárítási/érlelési folyamatát illetően a termékleírás következő bekezdése (E.3. szakasz: „Ipari feldolgozás”):

„Ez a folyamat hozzávetőlegesen körülbelül 6 hónapig tart.”

helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a folyamat hozzávetőlegesen 6–12 hónapig tart.”

Indokolás:

Az új megfogalmazás jobban illeszkedik a hátsó és mellső sonkáknak az OEM földrajzi területén kialakult hagyományos előállítási gyakorlatához és szokásaihoz, és nem befolyásolja a termékek minőségét vagy sajátos jellegét. Egy tartomány („6–12 hónapig”) egyértelműbb meghatározást takar, mint a becsült szokásos időtartam („körülbelül 6 hónapig”).

A minimális érlelési időszakokat összhangba hozták az új ibériai minőségi előírással azáltal, hogy a raktári érlelési folyamatra vonatkozó előírás következő bekezdését (E.3. szakasz, „Ipari feldolgozás”) módosították:

„A hátsó sonka darabokat a gyártási folyamat kezdetétől számítva legalább 18 hónapig, a mellső sonka darabokat pedig legalább 12 hónapig érlelik a raktárban.”

helyébe a következő bekezdés lépett:

„A hátsó sonka darabokat a gyártási folyamat kezdetétől számítva legalább 2 évig, a mellső sonka darabokat pedig legalább 1 évig érlelik a raktárban.”

Hasonlóképpen, a korábbi egységes dokumentum „Leírás” című 4.2. szakaszának következő bekezdése:

„A termékek minimális érlelési ideje a mellső sonkák esetében 12, míg a hátsó sonkák esetében 18 hónap.”

helyébe a következő szöveg lép (3.2. szakasz, „A termék leírása”):

„A termékek minimális érlelési ideje a mellső sonkák esetében 1 év, míg a hátsó sonkák esetében 2 év.”

Indokolás:

Az új ibériai minőségi szabványban meghatározott minimális érlelési időtartamok miatt meg kell növelni a sonkák érlelési idejét, ami semmiképpen sem csökkenti a minőségi követelményeket.

A termékleírás következő bekezdése (E.3. szakasz: „Ipari feldolgozás”) és az egységes dokumentum 3.5. szakasza: „A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok”) a késztermék kezelésére vonatkozóan:

A nyilvántartásba vett raktárak számára engedélyezhető a kicsontozott „Los Pedroches” hátsó és mellső sonkák „középdarabként”, „szeletként” vagy „darabokként” történő forgalmazása, feltéve, hogy garantálják, hogy a termék származása nem korlátozódik az előállítás és az előkészítés területére.

a következőképpen módosult:

„Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott hátsó és mellső sonkák kicsontozott középdarabként, szeletként vagy darabokként is forgalmazhatók, ha ez csomagolt formában történik, és a termék származása azonosítható. Ezt a műveletet olyan gazdasági szereplők végezhetik, akik elfogadták és betartják a szabályozó tanács által a termék nyomonkövethetőségének, eredetének, azonosításának és végső minőségének biztosítása érdekében megállapított működési protokollt, és e célból be vannak jegyezve a szabályozó tanács nyilvántartásába.

Indokolás:

Ez nagyobb garanciát biztosít a termék nyomonkövethetőségének fenntartására.

10.

Az egységes dokumentum „Az előállítás módja” című szakaszát teljes egészében törölték a 2014. június 13-i 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet VI. mellékletében szereplő új formátummal való összehangolás érdekében.

5.5. Kapcsolat

A kapcsolatra vonatkozó szöveget átírták.

A termékleírás „Kapcsolat a földrajzi környezettel” című F. szakaszában a következő magyarázat (és az összefoglaló „Kapcsolat” című 4.6. szakaszában szereplő megfelelő magyarázat):

A földrajzilag „Los Pedroches” néven ismert területen, és Córdoba tartomány északi területén közel 300 000 hektárnyi dehesa tölgyes legelőerdő található, ami az országban található összes ilyen terület – mintegy 3 millió hektár – 10 %-át t teszi ki. Ebben a mezőgazdasági-erdészeti-legeltetési rendszerben az idők során fontos extenzív állattenyésztési tevékenység alakult ki, amelyen belül különösen a tölgyfa termésének takarmányértékét kiaknázó ibériai sertéstenyésztés és -hasznosítás emelkedik ki. E sertésfajta nélkül ugyanis ezt az ökoszisztémát az eltűnés veszélye fenyegeti.

A mediterrán térség nagy részét a múltban ezek a termékeny erdők borították, de a gazdasági életképességükkel kapcsolatos kétségek miatt visszaszorultak Spanyolország egyes területeire, például a szóban forgó területre. Ezek a tölgyesek a XVI. században kerültek a korona birtokába, hasznosításuk az esetek többségében a területek különböző adottságait kiaknázva, többek között a makktermés árverése útján történt. Később a XIX. században a földeket kivonták az egyház vagy a nemesség tulajdonából, és forgalomba hozták; megművelésükre viszont továbbra is nagy gondot fordítottak; ennek, valamint a tölgyesek kitermelésére és gondozására vonatkozó későbbi szabályozásoknak köszönhetően ez az ökoszisztéma napjainkra sem veszített semmit az értékéből.

A „Quercus” nemzetségéhez tartozó fák jelenlegi sűrűsége hektáronként 40 és 50 között változik „Los Pedroches”dehesa legelőerdőkben. A körzet keleti részén felhagynak azzal, hogy gabonaféléket vetnek a dehesa területein, de nyugaton megmaradt ez a gyakorlat. Általánosságban elmondható, hogy minden nyolcadik év egy átmeneti év. Régiónkban az átlagos makktermés körülbelül 1 000 kg/ha.

Kétségtelenül az ibériai sertés az az állat, amely a legjobban alkalmazkodott a makkoltatáshoz, viselkedése miatt természetéből adódóan alkalmas erre a rendszerre. Az ilyen takarmányozási rendszerben véghizlalt állat az egyetlen, amely alkalmas arra, hogy a végfelhasználók által oly kedvelt hústermékek előállításához szükséges alapanyagot biztosítsa az ipar számára.

Ez a tenyésztési rendszer legalább 15 hónapig tart, amelyből az utolsó 4 vagy 5 hónap makkoltatással telik. Ez a szakasz az adott évtől függően október végén vagy november elején kezdődik, és március elejéig is eltarthat. Az állatok véghizlalása teljesen természetes módon történik, szabadon tartás mellett hasznosítják a magyaltölgy, a paratölgy és az ibériai tölgy termését – a makkot –, valamint az e területen az év adott időszakában fellelhető természetes legelőket. Fontos megjegyezni, hogy ez az egyetlen dehesa legelőterület, ahol az ibériai tölgy termést hoz. Tekintve, hogy ez 20 nappal korábban következik be, mint a „Quercus” tölgyfajta többi egyedénél, az ibériai sertések makkoltatása is korábban kezdődhet. E körülmények rendkívül fontos szerepet játszanak az ezen eredetmegjelölés oltalma alá tartozó termékek jellegzetességeinek meghatározásában. Meg kell jegyezni, hogy kizárólag a „Los Pedroches” területen található sertések azok, amelyek jelentős mértékben fogyasztják e tölgyfajta makktermését, és e körülmény fontos szerepet játszik az ezen eredetmegjelölés oltalma alá tartozó termékek és a terület kapcsolatában.

A szóban forgó területen az ibériai sertés leggyakoribb fajtái a lampiño, a negra entrepelada, a retinta és a torbiscal. Szeretnénk kiemelni a „negro de Los Pedroches” fajta megőrzésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket is, ez a területünkön őshonos fajta szinte teljesen kihalt, de most megpróbáljuk helyreállítani az állományt.

Az Andalúz Kormány Földművelésügyi, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztériuma által az ezen állatra vonatkozólag begyűjtött múltbeli adatokból arra lehet következtetni, hogy évente mintegy 50 000 sertést makkoltattak az előállítási területen, ez a szám az adott években a dehesa legelőkön termett makktermés mennyiségétől függően ingadozott.

Az állattartás területén a makkoltatás a hizlalás utolsó és a vágás előkészítő fázisa, egyrészt rendkívül értékes aromát és szaftosságot kölcsönöz a daraboknak, másrészt a makkoltatás során képződő zsírréteg olvadáspontja annál alacsonyabb, minél több makkot fogyaszt az állat; az állat fizikai mozgása következtében pedig olyan izomzat alakul ki, amely kötöttebb és a zsírok jobban átjárják.

Az eredetmegjelölés oltalma alá tartozó hátsó és mellső sonkák rendkívüli érzékszervi minősége a külterjes vagy a makkoltatásos legeltetésnek köszönhető, amely világszerte egyedülálló és kivételesen produktív rendszerű hasznosítás; ennek lényege a tölgyes természetes növényvilágának – az adott évszaktól függően elsősorban a makk, a fűfélék, a takarmánynövények vagy a tarlómaradványok – kiaknázása a hizlalás utolsó szakaszában, amely tényező alapvető fontosságú abból a szempontból, hogy az oltalom alá tartozó terméknek más gyártási eljárásokkal elő nem állítható zsírösszetételt kölcsönöz.

Az Ibériai-félsziget egész területén honos „Quercus” tölgyfajta más fajaihoz képest százalékos arányban a legtöbb magyaltölgyes Córdoba tartomány északi tölgyeseiben található. Ez az oltalom alatt álló eredetmegjelölés által érintett földrajzi területen a sertések által fogyasztott makkfajták szempontjából bír jelentőséggel.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a tölgyesekben található takarmányok fontos szerepet játszanak a külterjes állattartási rendszerben nevelt ibériai sertések takarmányozásában, hiszen sajátos és egyedülálló tulajdonságokat kölcsönöznek az oltalom alá vont terméknek, és ebből kifolyólag a termék és a földrajzi terület közötti kapcsolatnak is. A „Los Pedroches”dehesa legelőkön egész évben előforduló növényzet mennyisége és fajtája különleges, mert eltér a többi dehesa legelő növényzetétől. Ez is azt mutatja, hogy a makk és az adott terület legelői milyen fontos szerepet játszanak a termék egyedi jellegének és végső érzékszervi tulajdonságainak kialakulásában.

Valójában a piac önmagában is bizonyítja a „Los Pedroches” hátsó és mellső sonkák kiválóságát, mivel a magas tápértékkel rendelkező élelmiszerek előállítása érdekében a területen kiválasztott, tartott és hizlalt állatok nagy részét hagyományosan az ország más részeibe exportálták, és ott vágták le. Az ezt követő feldolgozás és forgalmazás jelentős hozzáadott értéket biztosított.

A terület gazdaságát hátráltató helyzet azonban változik, az 1980-as években egyre több vállalkozás kezdte meg itt a működését, és elsősorban a sertések minőségibb darabjaira, a feldolgozására és értékesítésére összpontosítva átformálták a régiónkban előállított ibériai hasított sertésekkel kapcsolatos folyamatokat.

E vállalkozások jövőbeli sikere abban rejlik, ha tökéletesen megértik azt, hogy az ibériai sertések nemes részeinek konyhaművészeti kiválósága a nyersanyagban rejlő minőségből és a kézműves előállítási módszerekből összességéből fakad. Legnagyobb eredményük az volt, hogy a területünkön az évek során kialakult és továbbfejlesztett előállítási módszereket hozzáigazították a modern ipari eljárásokhoz, tiszteletben tartva a sonkakészítés minden egyes lépésének alapvető fontosságát, az állatok pihentetésétől a fogyasztók számára történő végső kiszerelésig. Ezen túlmenően mindezen módszerek kifejlesztése olyan előrelépéseket hozott, mint például az esetleges éghajlati hatások kezelése, az egyes években esetlegesen fellépő káros hatások kiküszöbölése, valamint a termék nyomon követése és szabványosítása több értékesítési cikluson keresztül.

Az előállítás az egyes darabok egyedi kezelésén és vizsgálatán, a tengerszint feletti átlagosan 700 méteres tengerszint feletti magasságon, valamint a gyártási időszakban a területen jellemző hideg, száraz kontinentális éghajlaton alapul.

Ez az egész folyamat olyan terméket eredményez, amelynél a vágási felületen a zsírréteg márványos megjelenésű, és olyan aromával és szaftossággal rendelkezik, amelyet a világon semmilyen más tartósított hús nem tud felülmúlni. Amellett, hogy a piac értékeli ezeket a tulajdonságokat, tudományos szempontból is elismerik, hogy a „Los Pedroches” hátsó és mellső sonkák egyedi minősége azok pontosan meghatározható eredetének köszönhető.

helyébe a következő szöveg lép a termékleírás „Kapcsolat a földrajzi környezettel” című F. szakaszában:

A földrajzi területtel való kapcsolat a természeti tényezőkön, a termék sajátos jellemzőin, valamint a meghatározott földrajzi területen alkalmazott egyedi előállítási módszeren alapul. Konkrétan a földrajzi terület sajátos ökoszisztémája hatással van arra a rendszerre, amelyben az állatokat tartják, és amely lehetővé teszi, hogy az állatok takarmányozásához számos különféle természeti erőforrást használhassanak, amelyek meghatározzák a végtermék érzékszervi jellemzőit. Ezenkívül az előállítási folyamat, főként a természetes környezetben zajló és a terület éghajlati viszonyait kiaknázó szárítási és érlelési szakaszok is meghatározzák a termék aromájának és ízének kialakulását.

Ami a természeti környezetet illeti, a földrajzilag „Los Pedroches” néven ismert területen, és Córdoba tartomány északi területén közel 300 000 hektárnyi dehesa tölgyes legelő található, ami az országban található összes ilyen terület – mintegy 3 millió hektár – 10 %-át t teszi ki. Ebben a sajátos mezőgazdasági-erdészeti-legeltetési rendszerben az idők során fontos extenzív állattenyésztési tevékenység alakult ki, amelyen belül különösen a tölgyfa termésének takarmányértékét kiaknázó ibériai sertéstenyésztés és -hasznosítás emelkedik ki. E sertésfajta nélkül ugyanis ezt az ökoszisztémát az eltűnés veszélye fenyegeti.

A terület sajátos természeti adottságai tehát elsődlegesen az állattartás rendszerére vannak hatással, az állatok véghizlalása teljesen természetes módon történik, szabadon tartás mellett hasznosítják a magyaltölgy, a paratölgy és az ibériai tölgy termését – a makkot –, valamint a dehesa területein fellelhető természetes legelőket. Nem szabad elfelejteni, hogy viselkedése révén az ibériai sertés az az állat, amely a legjobban alkalmazkodott a természetes makkoltatáshoz.

A területen az ibériai sertés leggyakoribb fajtái a lampiño, a negra entrepelada, a retinta és a torbiscal. Szeretnénk kiemelni a területünkön őshonos „negro de Los Pedroches” fajta megőrzésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket is.

Fontos megjegyezni, hogy a „Los Pedroches” az egyetlen dehesa terület, ahol az ibériai tölgy termést hoz. Tekintve, hogy ez 20 nappal korábban következik be, mint a „Quercus” tölgyfajta többi egyedénél, az ibériai sertések makkoltatása is korábban kezdődhet. Ez a szakasz az évtől függően október végén vagy november elején kezdődik, és március elejéig is eltarthat. A korábban kifejtetteknek megfelelően az állatok véghizlalása a terület természeti erőforrásainak kiaknázásával történik, ebben a konkrét esetben jelentős mértékben a szóban forgó fák makktermésének hasznosításával.

Ennélfogva az OEM hatálya alá tartozó hátsó és mellső sonkák előállításához felhasznált nyersanyagot szolgáltató állatok étrendjét az általuk elfogyasztott makkfajták határozzák meg, figyelembe véve, hogy az egész Ibériai-félszigeten a „Quercus” nemzetség más fajaihoz képest Córdoba tartomány északi részén lévő dehesa legelők területén fordul elő legnagyobb arányban a magyaltölgy. Az állatok étrendjét a fűfélék, takarmánynövények vagy tarlómaradványok és a dehesa legelőerdőkben előforduló egyéb természetes táplálékok jellemzik.

Végezetül, a leginkább a makkoltatással jellemezhető ilyen típusú külterjes legeltetési rendszernek köszönhetően az OEM alá tartozó hátsó és mellső sonkákban megtalálhatók az alapanyagot adó sertések által elfogyasztott makktermésből és fűfélékből származó elágazó szénhidrogének, valamint zsírjuk a többi állati zsiradékhoz képest alacsonyabb olvadáspontú. Ez azt mutatja, hogy a területen jelen lévő természeti adottságok milyen hatással vannak az előállított termék minőségére és sajátos jellemzőire.

Ezek a körülmények, valamint a későbbi előállítási folyamat, amely – különösen a természetes szárítóhelyiségekben és raktárakban zajló fázisok esetében – nagymértékben függ a terület természetes éghajlati viszonyaitól, eredményezik a „Los Pedroches” hátsó és mellső sonkák jellegzetes ízét és aromáját meghatározó vegyületek kialakulását, az alábbiakban kifejtettek szerint.

A meghatározott földrajzi terület (Córdoba tartomány északi része, a Valle de Los Pedroches, a Valle del Guadiato és a Sierra de Córdoba területén található, 300 méter feletti, átlagosan mintegy 700 méteres tengerszint feletti magasságú települések) sajátos éghajlattal rendelkezik, amely eltér a tartomány és Andalúzia többi részének éghajlatától. A terület Sierra Morena szívében helyezkedik el, amelyet délen a Sierra Morena részét képező hegyláncok határolnak. A területet nyugaton és északnyugaton a Zújar folyó határolja; északon a Guadalmez folyó; keleten pedig a Yeguas folyó. A terület egészét alkotó nagy síkság mellett a vidéket változatossá teszik a területet övező alacsony hegyvonulatok. A terület sajátos éghajlata a Sierra Morena és a Cordilleras Béticas hegyvonulatoknak köszönhető elszigeteltségéből adódik.

Az éghajlat típusa szubhumid mediterrán, amelyet azonban kontinentális hatás, azaz hosszú és hideg tél, kemény fagyok és rendszertelen csapadék, valamint forró és száraz nyár jellemez. A kontinentális jelleg elsősorban a csapadékviszonyokban, valamint a napi és éves hőmérséklet-ingadozásokban nyilvánul meg, ez utóbbiak meglehetősen nagyok, a nyár és a tél között jelentős különbségek mutatkoznak. Túlsúlyban vannak a derűs vagy csak kevéssé felhős napok, és az évi átlagos napsütéses órák száma meghaladja a 2 500-at.

A hőmérséklet évszakonként, sőt napközben is jelentős ingadozást mutat. A hőmérséklet azonban egységesnek mondható az egész területen, az átlaghőmérséklet nyáron 26 °C és 27 °C, télen pedig 7 °C és 8 °C között alakul. A nyári időszakban, különösen júliusban és augusztusban a legmagasabb a hőmérséklet, amely napközben néha meghaladja a 35 °C-ot, míg éjszaka 18–20 °C-ra csökken. Télen a hőmérséklet lényegesen alacsonyabb, az átlagos hőmérsékleti maximumok 10 °C és 15 °C között mozognak, az átlagos minimumok pedig –2 °C és 2 °C között.

Ezek az éghajlati viszonyok lehetővé teszik, hogy a sonkát természetes szárítóhelyiségekben szárítsák. A felakasztott darabok ki vannak téve a környező éghajlati viszonyoknak, a szükséges hőmérsékletet és páratartalmat pedig egyszerűen az ablakok nyitásával és zárásával érik el. Ebben a szakaszban állandósul a sonka színe, és szárad meg annyira, hogy biztosítva legyen a végső stabilitása. Emellett elősegíti a sonka ízét (szabad aminosavak) és aromáját adó vegyületek képződését (proteolízis és lipidlebontási folyamatok). Ennek érdekében a sonkát fokozatosan magasabb hőmérsékletnek és alacsonyabb relatív páratartalomnak teszik ki; nem szabad elfelejteni, hogy ez a szakasz általában egybeesik a nyári szezonnal, ami a hőmérséklet fokozatos emelkedésével jár (15–18 °C-ról 28–30 °C-ra), a relatív páratartalom pedig és 60–80 %. A hőmérséklet emelkedése elősegíti a só diffúzióját és a dehidratációt, ami kiegyensúlyozott sószintet és vízmennyiséget eredményez a külső és belső részek között, valamint felszabadítja a proteolízis termékeit, amelyek gátolják a víz aktivitását (aw).

Végül a hátsó és mellső sonkákat a raktárakba szállítják a végső érleléshez, ahol lassú érésen mennek keresztül. Ebben az utolsó fázisban folytatódik az előző szakaszban megindult kémiai folyamat, és tovább zajlanak azok a reakciók, amelyek a hús jellegzetes ízét és aromáját adó vegyületeket hozzák létre. Az alacsonyabb hőmérséklet, a relatív páratartalom és víz aktivitás (aw) következtében koncentrálódnak a lipidek és fehérjék intenzív hidrolízisének termékei. Ezek alacsony molekulatömegű, magas íz- és aromapotenciállal rendelkező vegyületek: a fehérjék hidrolíziséből származó peptidek, aminosavak és aminok, valamint a lipidek hidrolíziséből és oxidációjából származó szabad zsírsavak, aldehidek, ketonok, alkoholok, észterek és szénhidrogének. Az előbbiekben kifejtetteknek megfelelően a sertések táplálékának részét képező növényi alapanyagokból, makkból és fűfélékből származó elágazó szénhidrogének is jelen vannak.

Végezetül, az előállítási folyamat e tényezői (főként a hőmérséklet, a víz aktivitása és a sókoncentráció) határozzák meg a pácolt mellső és hátsó sonkák felületén található mikrobapopulációt, amely főként olyan élesztőkből, penészgombákból és mikrobákból áll, amelyek a leginkább megfelelnek az adott környezeti feltételeknek. Ezek a belőlük keletkező illékony anyagok révén befolyásolják a végtermék érzékszervi tulajdonságait. E tekintetben tudományos bizonyítékok támasztják alá a mikroorganizmusok szerepét az ibériai sertésből származó sonka érlelése során végbemenő proteolitikus és lipolitikus folyamatokban (Núñez et al., 1998, Rodríguez et al., 1998), valamint a hús aromájára és ízére gyakorolt hatásukat (Martín et al., 2004, 2006); Andrade, 2009).

és ugyanezen tartalommal az egységes dokumentum „Kapcsolat a földrajzi területtel” című 5. szakaszában, a kilencedik bekezdés kivételével, amelynek megfogalmazása tömörebb:

„A meghatározott földrajzi terület (a Valle de Los Pedroches, a Valle del Guadiato és a Sierra de Córdoba területén található, 300 méter feletti, átlagosan mintegy 700 méteres tengerszint feletti magasságú települések) sajátos éghajlattal rendelkezik, amely eltér a tartomány és Andalúzia többi részének éghajlatától, ez a Sierra Morena és a Cordilleras Béticas hegyvonulatoknak köszönhető elszigeteltségéből adódik.”

Indokolás:

E módosítás célja, hogy a sertések véghizlalása tekintetében már az eredeti termékleírásban is hangsúlyosan bemutatott dehesa legelőerdők és a külterjes tartási rendszer fontossága mellett rávilágítson arra, hogy a terület és az ott uralkodó természetes körülmények milyen hatást gyakorolnak az előállítás folyamatára, illetve a végtermék sajátos tulajdonságaira. Ezek az érlelési fázissal kapcsolatos szempontok, amelyek kétségtelenül hatással vannak a végtermék jellemzőire (amint azt a CICAP Technológiai Központ K+F+I részlege által készített, „Az előállítási terület hatása a »Los Pedroches« OEM ibériai sonka érésére” című tanulmány és szakmai jelentés is kiemeli), indokolatlanul kimaradtak az eredeti termékleírás kapcsolatra vonatkozó szakaszából.

A módosítás célja továbbá a termék és a földrajzi területen jelen lévő tényezők közötti ok-okozati kapcsolat egyértelmű megállapítása, elkerülve ugyanakkor az általános vagy túl homályos hivatkozásokat.

5.6. Címkézés

A termékek címkéjén fel kell tüntetni a sertés fajtája és a takarmány szerinti besorolást. A termékleírás következő bekezdése (H. szakasz, „Címkézés”):

[…] amelyen kötelező feltüntetni az „Denominación de Origen Protegida »Los Pedroches«” („Los Pedroches” oltalom alatt álló eredetmegjelölés) feliratot, valamint a szóban forgó darab, hátsó vagy mellső sonka besorolási kategóriáját és a takarmány típusát.

és az egységes dokumentum következő bekezdése (4.8. szakasz: „Címkézés”):

[…] amelyen kötelező feltüntetni az „Indicación Geográfica Protegida »Los Pedroches«” („Los Pedroches” földrajzi jelzés oltalma alatt álló) feliratot, valamint a szóban forgó termék besorolási kategóriáját.

helyébe a következő szöveg lép (az új termékleírás „Címkézés” című H. szakasza, valamint az új egységes dokumentum „A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok” című 3.6. szakasza):

[…] amelyen kötelező feltüntetni a „Denominación de Origen Protegida »Los Pedroches«” (a „Los Pedroches” földrajzi jelzés oltalma alatt álló) feliratot, valamint a szóban forgó darab (hátsó vagy mellső sonka) besorolási kategóriáját és a takarmány típusát.

Indokolás:

A minőségi szabvány előírja, hogy a termékek címkéjén fel kell tüntetni az ibériai fajta százalékos arányát, emiatt a fajtára vonatkozó információ is bekerült a kötelező jelleggel feltüntetendő adatok közé.

Az oltalom alatt álló hátsó és mellső sonkákat azonosító hivatalos OEM-logó mind a termékleírásban, mind az egységes dokumentumban szerepel:

A címkén fel kell tüntetni az OEM hivatalos logóját is (lásd alább):

5.7. A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

A termékleírás következő bekezdéseiben (G. szakasz, „A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése”) szereplő információkat frissítették:

„A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése a termék forgalomba hozatala előtt a 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletnek megfelelően történik.

Az illetékes ellenőrző szerv Andalúzia Mezőgazdasági és Halászati Minisztériumának Ipari és Agrár-élelmiszeripari Minőségügyi Főigazgatósága – C/Tabladilla, s/n, 41071 Sevilla, Spanyolország; tel.: +34 955032278; fax: +34 955032112; e-mail: dgipa.cap@juntadeandalucia.es.

A termékleírásban meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzésével megbízott szervekre vonatkozó információk a következő címen találhatók:

http://www.juntadeandalucia.es/agriculturaypesca/portal/areas-tematicas/industrias-agroalimentarias/calidad-y-promocion-agroalimentaria/denominaciones-de-calidad/jamones-y-paletas.html.”

A fentiek helyébe az alábbi szöveg lépett:

„A termék forgalomba hozása előtt a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján ellenőrizni kell a termékleírásnak való megfelelést.

Az ellenőrzésekért felelős illetékes hatóság Andalúzia Autonóm Közösség kormányának Mezőgazdasági, Halászati, Vízügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának agrár-élelmiszeripari, innovációs és élelmiszer-ellátási láncokért felelős főigazgatósága, C/Tabladilla, s/n, 41071 Sevilla; tel.: +34 955032278; fax: +34 955032112; e-mail: dgiica.cagpds@juntadeandalucia.es.

A termékleírásban meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzésével megbízott szervekre vonatkozó információk a következő címen találhatók:

https://www.juntadeandalucia.es/organismos/agriculturaganaderiapescaydesarrollosostenible/areas/industrias-agroalimentarias/calidad/paginas/denominaciones-calidad-jamones-paletas.html”

Indokolás:

Ez a szakasz az illetékes hatóság nevének, az alkalmazandó uniós jogszabályoknak és a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzéséért felelős szervezetekre vonatkozó információkkal kapcsolatos hivatkozások változása miatt módosult.

Az egységes dokumentum „Ellenőrző szerv” című szakaszát törölték a 2014. június 13-i 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet VI. mellékletében szereplő új formátummal való összehangolás érdekében.

5.8. Jogszabályi követelmények

A „Jogszabályi követelmények” című I. szakaszt törölték, mivel az nem szerepel azon szakaszok között, amelyeket a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke értelmében bele kell foglalni a termékleírásba.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„LOS PEDROCHES”

EU-szám: PDO-ES-0506-AM02 – 2021.7.29.

OEM (X) OFJ ( )

1. Elnevezés(ek)

„Los Pedroches”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Los Pedroches” OEM hátsó és mellső sonka jellemzői Az előállítás folyamata a következő:

—	Külső megjelenés: hosszúkás, stilizált külső forma, amelyet „V” alakú vágásfelület (az úgynevezett corte serrano) határol. Az egészben értékesített termékek esetében a körmöt az azonosítás elősegítése érdekében a terméken kell hagyni.

—	A minimális súly legalább 5,75 kg a hátsó és 3,7 kg a mellső sonka esetében.

—	Színe a rózsaszíntől a vörösig változik, vágási felületén a zsírréteg átszövi az izomkötegeket.

—	Húsa enyhén sós vagy édes ízű. Húsának íze száraz. Aromája kellemes és intenzív, amely e terméktípusra jellemző pörkölt olajos magvakra emlékeztet.

—	Állaga enyhén rostos.

—	Fehéres-rózsaszínes vagy sárgás színezetű, fényes zsírréteg; aromásan kellemes íz; tömörsége a makkos takarmányozás százalékos arányától függ.

A különböző darabokat a sertés fajtája alapján és a véghizlalási szakaszban biztosított takarmány típusa szerint osztályozzák, az alábbiak szerint:

—	„Bellota 100 % Ibérico” ibériai hátsó és mellső sonka: dehesa legelőkön makkoltatással véghizlalt, kizárólag makkal és fűvel táplált, 100 %-ban ibériai fajtatiszta sertésből származó sonka.

—	„Cebo de Campo 100 % Ibérico” hátsó és mellső sonka: 100 %-ban ibériai fajtatiszta sertésből származó sonka, ezen állatokat régiónk dehesa tölgyesekben megtalálható vadon növő növényeken hizlalták, és amelyek takarmányát szükség esetén napi takarmányadaggal egészítették ki.

A termékek minimális érlelési ideje a mellső sonkák esetében 1 év, míg a hátsó sonkák esetében 2 év.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Nyersanyagok

Sertéscomb:

—	„Bellota” sertésekből: a véghizlalási fázisban kizárólag makkos és füves makkoltatás a meghatározott földrajzi terület dehesa tölgyeseiben. Ilyen módon a takarmány teljes egészében az e dokumentumban meghatározott földrajzi területről származik.

—

Takarmány

Amint azt e dokumentum 5. szakasza kifejti, az OEM alá tartozó hátsó és mellső sonkák előállításához felhasznált alapanyagoknak, valamint magának a terméknek a minőségét a dehesa legelőerdők által biztosított táplálékok határozzák meg. A területen kívülről származó takarmányok felhasználása tehát nem befolyásolja a termék földrajzi környezethez kapcsolódó minőségét.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás valamennyi szakaszát a földrajzi területen belül kell elvégezni. Ezek a következők:

—	Azoknak a sertéseknek a tenyésztése és hizlalása, amelyek darabjait a termék előállításához használják.

—	Az állat levágása és a hús darabolása.

—	Valamennyi előkészítési szakasz, amely a következőket foglalja magában: sózás, mosás, sókiegyenlítés, szárítás és érlelés a raktárakban.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A szabályozó tanácsnak minden egyes darabon jól láthatóan és az újbóli felhasználást kizáró módon másodlagos címkét kell elhelyeznie, amelyen szerepel a „Denominación de Origen Protegida »Los Pedroches«” felirat, valamint az adott darab besorolása (hátsó vagy mellső sonka), valamint a fajta és takarmány kategóriája.

A címkén fel kell tüntetni az OEM hivatalos logóját is (lásd alább):

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Alcaracejos, Añora, Belalcázar, Bélmez, Los Blázquez, Cardeña, Conquista, Dos Torres, Espiel, Fuente La Lancha, Fuente Obejuna, La Granjuela, El Guijo, Hinojosa del Duque, Pedroche, Peñarroya-Pueblonuevo, Pozoblanco, Santa Eufemia, Torrecampo, Valsequillo, Villanueva de Córdoba, Villanueva del Duque, Villanueva del Rey, Villaralto és El Viso, valamint Adamuz, Hornachuelos, Montoro, Obejo, Posadas, Villaharta és Villaviciosa települések 300 méter tengerszint feletti magasságon.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A meghatározott földrajzi terület (a Valle de Los Pedroches, a Valle del Guadiato és a Sierra de Córdoba területén található, 300 méter feletti, átlagosan mintegy 700 méteres tengerszint feletti magasságú települések) sajátos éghajlattal rendelkezik, amely eltér a tartomány és Andalúzia többi részének éghajlatától, ez a Sierra Morena és a Cordilleras Béticas hegyvonulatoknak köszönhető elszigeteltségéből adódik.

Ezek az éghajlati viszonyok lehetővé teszik, hogy a sonkát természetes szárítóhelyiségekben szárítsák. A felakasztott darabok ki vannak téve a környező éghajlati viszonyoknak, a szükséges hőmérsékletet és páratartalmat pedig egyszerűen az ablakok nyitásával és zárásával érik el. Ebben a szakaszban állandósul a sonka színe, és szárad meg annyira, hogy biztosítva legyen a végső stabilitása. Emellett elősegíti a sonka ízét (szabad aminosavak) és aromáját adó vegyületek képződését (proteolízis és lipidlebontási folyamatok). Ennek érdekében a sonkát fokozatosan magasabb hőmérsékletnek és alacsonyabb relatív páratartalomnak teszik ki; nem szabad elfelejteni, hogy ez a szakasz általában egybeesik a nyári szezonnal, ami a hőmérséklet fokozatos emelkedésével jár (15–18 °C-ról 28–30 °C-ra), a relatív páratartalom pedig 60–80 %. A hőmérséklet emelkedése elősegíti a só diffúzióját és a dehidratációt, ami kiegyensúlyozott sószintet és vízmennyiséget eredményez a külső és belső részek között, valamint felszabadítja a proteolízis termékeit, amelyek gátolják a víz aktivitását (aw).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://juntadeandalucia.es/sites/default/files/inline-files/2022/08/Pliego_modificado_Los_Pedroches.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) Az 1151/2012/EU rendelet 36. cikkében említett illetékes nemzeti hatóság.

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/89

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2023/C 160/10)

Ezen értesítés közzétételére az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Cariñena”

PDO-ES-A0043-AM03

Az értesítés időpontja: 2023.2.6.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Két település hozzáadása az OEM földrajzi területéhez

Leírás:

A földrajzi terület kibővül Fuendetodos és Vistabella de Huerva településekkel, melyek területe a „Cariñena” OEM földrajzi területével szomszédos.

Ez a módosítás a termékleírás 4. „A földrajzi terület meghatározása” pontját és az egységes dokumentum 6. „Körülhatárolt földrajzi terület” pontját érinti.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikkével összhangban, valamint az okok és indokolások alapján ez a módosítás nem minősül uniós módosításnak, mivel nem vonja maga után az oltalom alatt álló eredetmegjelölés elnevezésének megváltozását; sem a szőlőből készült termékek valamely kategóriájának megváltoztatását, törlését vagy új kategória hozzáadását; sem a kapcsolat érvénytelenítését vagy a termék forgalmazásának további korlátozását. A fentiekre tekintettel ez standard módosításnak minősül.

Indoklás:

Tereptanulmányt végeztek elsősorban a két település talajtani és éghajlati jellemzőinek vizsgálata alapján, és jellemezték az OEM földrajzi területéhez hozzáadandó területek agronómiai potenciálját. Ennek alapján megállapították, hogy e területek nem térnek el jelentősen a jelenlegi földrajzi területtől.

A Fuendetodos-ban vizsgált szőlőtermő területek jellemzői nagy mértékben hasonlítanak a „Cariñena” OEM területét alkotó egyik terület jellemzőihez, nevezetesen mindkettő meszes talajú fennsík. Megállapítást nyert továbbá, hogy az éghajlati mutatók egybeesnek az OEM „D” éghajlati övezetéivel.

Vistabella települést illetően megállapítást nyert, hogy két különálló, de, az OEM területén leírtakkal azonos jellegű területnek ad otthont: egy palás és kvarcitos talajú domboldalnak és egy lejtőközépi és meredekebb lejtésű területnek. A tanulmány azt is megállapítja, hogy e település éghajlati adatai hasonlóak az OEM „D” éghajlati övezetére jellemzőkhöz.

2. Egy fehér (másodlagos) borfajta felvétele

Leírás:

A Cariñena blanca fajta szerepel az OEM-hez tartozó termékleírásában szereplő másodlagos fajták jegyzékében.

A módosítás a termékleírás 6. „A borkészítéshez felhasznált szőlőfajták” pontját érinti: Nem érinti az egységes dokumentumot, mivel másodlagos fajtáról van szó.

Indoklás:

A 2022. szeptember 13-i AGM/1312/2022. rendelet felvette az Aragóniában engedélyezett borszőlőfajták jegyzékére a Carignan blanc szinonimájaként a Cariñena blanca elnevezést.

Ez a fajta jól igazodik az oltalom alatt álló eredetmegjelölés feltételeihez mind a termelés, mind a borászati eljárások tekintetében. Határozott aromája megőrzilleszkedik a „Cariñena” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott fehérborok jellegzetes érzékszervi profiljához.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A termék elnevezése

Cariñena

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

Likőrbor

5.	Minőségi pezsgő

8.	Gyöngyözőbor

16.	Túlérett szőlőből készült bor

4. A bor(ok) leírása

1. Fehérborok, rozé borok

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Megjelenés: tiszta

—	Fehérbor: zöldessárga, halványsárga, szalmasárga vagy sárga színű.

—	Rozé bor: hagymahéj, lazacrózsaszín, rózsaszín, eperrózsaszín vagy lilásrózsaszín színű.

Illat: gyümölcsös, fával érintkező bor esetén faaromás, hibátlan.

Ízjellemzők: közepesen savas, kevéssé édes, hibátlan.

*	Maximális kén-dioxid-tartalom: 240 mg/l, ha a cukortartalom ≥ 5 g/l.

**	Ha nincs megállapítva határérték, a hatályos uniós jogszabályokban rögzített határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	9
Minimális összes savtartalom	4,5 gramm/liter borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	13,3
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	180

2. Vörösborok

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Megjelenés: tiszta, lilásvörös, bíbor, gránátvörös vagy meggypiros közötti színű.

Illat: gyümölcsös, piros gyümölcsös, fával érintkező bor esetén faaromás, hibátlan.

Ízjellemzők: közepesen savas, kevéssé édes, közepesen fanyar, hibátlan.

*	Maximális kén-dioxid-tartalom: 180 mg/l, ha a cukortartalom ≥ 5 g/l.

**	Ha nincs megállapítva határérték, a hatályos uniós jogszabályokban rögzített határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	9
Minimális összes savtartalom	4,5 gramm/liter borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	13,3
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	140

3. Likőrbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Megjelenés: tiszta

—	Fehérbor: sárga, borostyánsárga vagy aranysárga színű.

—	Vörösbor: lilásvörös, bíbor, gránátvörös vagy meggypiros színű.

Illat: érett gyümölcsös, fával érintkező bor esetén faaromás, hibátlan.

Ízjellemzők: alkoholos érzet (melegség) és édesség, hibátlan.

*	Maximális kén-dioxid-tartalom: 200 mg/l, ha a cukortartalom ≥ 5 g/l.

**	Ha nincs megállapítva határérték, a hatályos uniós jogszabályokban rögzített határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	15
Minimális összes savtartalom	3,5 gramm/liter borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	15
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	150

4. Minőségi pezsgő

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Megjelenés: tiszta, szén-dioxid buborékokkal.

—	Fehérbor: zöldessárga, halványsárga, szalmasárga vagy sárga színű.

—	Rozé bor: hagymahéj, lazacrózsaszín, rózsaszín, eperrózsaszín vagy lilásrózsaszín színű.

—	Vörösbor: lilásvörös, bíbor, gránátvörös, meggypiros vagy rubinvörös színű.

Illat: gyümölcsös, hibátlan.

Ízjellemzők: szén-dioxid érződik a szájban (friss érzet), enyhén savas (üde) íz, hibátlan.

*	Ha nincs megállapítva határérték, a hatályos uniós jogszabályokban rögzített határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	10
Minimális összes savtartalom	4,5 gramm/liter borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	10,83
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	160

5. Gyöngyözőbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Megjelenés: tiszta, szén-dioxid buborékokkal.

—	Fehérbor: zöldessárga, halványsárga, szalmasárga vagy sárga színű.

—	Rozé bor: hagymahéj, lazacrózsaszín, rózsaszín, eperrózsaszín vagy lilásrózsaszín színű.

—	Vörösbor: lilásvörös, bíbor, gránátvörös, meggypiros vagy rubinvörös színű.

Illat: gyümölcsös, hibátlan.

Ízjellemzők: szén-dioxid érződik a szájban (friss érzet), enyhén savas (üde) íz, hibátlan.

*	Fehér- és rozé borok: maximális kén-dioxid-tartalom 180 mg/l; ha a cukortartalom ≥ 5 g/l, akkor 240 mg/l.

*	Vörösbor: maximális kén-dioxid-tartalom 140 mg/l; ha a cukortartalom ≥ 5 g/l, akkor 180 mg/l.

**	Ha nincs megállapítva határérték, a hatályos uniós jogszabályokban rögzített határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	7
Minimális összes savtartalom	4,5 gramm/liter borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	13,3
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

6. Túlérett szőlőből készült bor (késői szüretelés)

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Megjelenés: tiszta

—	Fehérbor: zöldessárga, halványsárga, szalmasárga vagy sárga színű.

—	Rozé bor: hagymahéj, lazacrózsaszín, rózsaszín, eperrózsaszín vagy lilásrózsaszín színű.

—	Vörösbor: lilásvörös, bíbor, gránátvörös, meggypiros vagy rubinvörös színű.

Illat: érett gyümölcsös, fával érintkező bor esetén faaromás, hibátlan.

Ízjellemzők: alkoholos érzet (melegség), a cukortartalomtól függő édesség, hibátlan.

*	Fehér- és rozé borok: maximális kén-dioxid-tartalom 180 mg/l; ha a cukortartalom ≥ 5 g/l, akkor 240 mg/l.

*	Vörösbor: maximális kén-dioxid-tartalom 140 mg/l; ha a cukortartalom ≥ 5 g/l, akkor 180 mg/l.

**	Ha nincs megállapítva határérték, a hatályos uniós jogszabályokban rögzített határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	13
Minimális összes savtartalom	4,5 gramm/liter borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	15
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

7. Túlérett szőlőből készült bor (természetesen édes)

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Megjelenés: tiszta

—	Fehérbor: zöldessárga, halványsárga, szalmasárga vagy sárga színű.

—	Rozé bor: hagymahéj, lazacrózsaszín, rózsaszín, eperrózsaszín vagy lilásrózsaszín színű.

—	Vörösbor: lilásvörös, bíbor, gránátvörös, meggypiros vagy rubinvörös színű.

Illat: érett gyümölcsös, fával érintkező bor esetén faaromás, hibátlan.

Ízjellemzők: közepes-erős édesség. Hibátlan.

*	Fehér- és rozé borok: maximális kén-dioxid-tartalom 180 mg/l; ha a cukortartalom ≥ 5 g/l, akkor 240 mg/l.

*	Vörösbor: maximális kén-dioxid-tartalom 140 mg/l; ha a cukortartalom ≥ 5 g/l, akkor 180 mg/l.

**	Ha nincs megállapítva határérték, a hatályos uniós jogszabályokban rögzített határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	13
Minimális összes savtartalom	4,5 gramm/liter borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	15
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

a) Alapvető borászati eljárások

Különleges borászati eljárás

Az OEM hatálya alá tartozó borok előállításához csak egészséges szőlőfürtök használhatók fel, amelyek elérték a megfelelő érettségi szintet és várható alkoholtartalmuk legalább 9 térfogatszázalék.

A must vagy a bor kinyeréséhez és a szőlőtörkölytől való elválasztásához akkora nyomást kell alkalmazni, hogy a 100 kilogramm szőlőből nyert hozam (a lefejtési és préselési műveletek kombinációja) ne haladja meg a 74 litert.

Művelési gyakorlat

Az ültetvényen egyenletesen eloszló, legalább 1 500 tőke/hektár ültetési sűrűség.

b) Maximális hozamok

1.	Vörös fajták hektáronként 62,9 hektoliter

2.	Vörös fajták hektáronként 8 500 kilogramm szőlő

3.	Fehér fajták hektáronként 66,6 hektoliter

4.	Fehér fajták hektáronként 9 000 kilogramm szőlő

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A következő települések: Aguarón, Aladrén, Alfamén, Almonacid de la Sierra, Alpartir, Cariñena, Cosuenda, Encinacorba, Fuendetodos, Longares, Mezalocha, Muel, Paniza, Tosos, Villanueva de Huerva és Vistabella de Huerva.

7. Borszőlőfajták

CABERNET SAUVIGNON

CHARDONNAY

GARNACHA BLANCA

GARNACHA TINTA

MACABEO - VIURA

MAZUELA - CARIÑENA

MERLOT

SYRAH

TEMPRANILLO

8. A kapcsolat(ok) leírása

Aragónia szőlőültetvényeinek története a Celtibera elnevezésű régióban kezdődött, itt volt a rómaiak által alapított egykori Carae (mai nevén Cariñena) település. Lakosai mézzel itták a bort már az időszámítás előtti harmadik évszázadban. A minőségen alapuló ültetés már 1696-ban a jelen OEM hatálya alá tartozó településekre korlátozódott.

A földrajzi területen található különböző talajok jellemzői a kevés csapadékkal, a szélsőséges hőmérsékletekkel és a „cierzo” nevű uralkodó északi széllel kombinálva olyan egyedi ökoszisztémát hoztak létre, ahol évszázadok óta jelen van a szőlő. Ennek sajátos végterméke egyedi módon illeszkedik származási környezetéhez.

A termesztett fajták jól alkalmazkodtak a meglévő talaj- és éghajlati viszonyokhoz, a belőlük nyert borok pedig különleges fizikai-kémiai és érzékszervi tulajdonságaikkal fémjelzik az engedélyezett fajtákból előállított borokat.

BOR

A földrajzi területen található, annak sajátos jellemzőivel összhangban kialakult különböző talajok, az éghajlat és a különböző fajták együttesen szépen kiegyensúlyozott, intenzív és friss aromájú, jól strukturált és hosszú lecsengésű borok előállítását teszik lehetővé.

LIKŐRBOR

A magas nappali hőmérsékletekkel és kevés csapadékkal jellemzett és emiatt – különösen késői szüretek esetén – nagyon magas cukortartalmú szüreteket eredményező éghajlati viszonyoknak köszönhetően a likőrbor régóta része e földrajzi terület borkészítési hagyományának.

MINŐSÉGI PEZSGŐ

Ezt a hagyományos módszeren alapuló borászati eljárást a XX. század eleje óta végzik a területen található borászatokban. A szélsőséges hőmérsékletek és a mészben gazdag talajok testes és kiegyensúlyozott borokat adó fajták termesztését teszik lehetővé. A kevés csapadék és a napsütéses órák száma olyan természetes alkoholtartalmat eredményez, amely kedvez a meghatározott alkoholtartalmat mutató minőségi pezsgők előállításának.

GYÖNGYÖZŐBOR

A gyöngyözőborokra jellemző természetes alkoholtartalmat, enyhe savasságot és intenzív gyümölcsös aromákat a napsütéses órák száma és a fénynek való optimális kitettség biztosítja, ami párosul a terület kontinentális éghajlatának köszönhető jelentős hőmérséklet-változásokkal és a szőlőérés időszakára jellemző kevés csapadékkal.

TÚLÉRETT SZŐLŐBŐL KÉSZÜLT BOR

A „Cariñena” oltalom alatt álló eredetmegjelölés földrajzi területén a szüret késleltetésének gyakorlatával érik el a szőlő magasabb cukortartalmát, és ez eredményezi az e borokra jellemző érett gyümölcsös aromát, valamint az uralkodó – az alkoholtartalonak betudható – édes vagy meleg jegyeket. Az ízek egyensúlya annak is köszönhető, hogy a szőlőt hosszú érési időszaka során sok napsütés éri.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az e termékleírásban felsorolt követelmények kapcsán minden nyilvántartásba vett borászat kereskedelmi címkéiről értesíteni kell a Szabályozó Tanácsot, hogy megtörténjen azok felvétele a címkék nyilvántartásába.

A címkén fel kell tüntetni az alábbi kifejezések valamelyikét:

Denominación de Origen „Cariñena” (az 1308/2013/EU rendelet szerinti hagyományos kifejezés) vagy Denominación de Origen Protegida „Cariñena”. A fogyasztásra szánt termékeket a Szabályozó Tanács által kibocsátott számozott garanciavédjeggyel kell ellátni. Ezeket a nyilvántartásba vett borászatban az ismételt felhasználást lehetetlenné tevő módon kell rögzíteni.

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

Csomagolás a körülhatárolt földrajzi területen belül

A feltétel leírása:

A termelési területen kívülre szállítás és az ottani palackozás kockáztatja a bor minőségét. A származási területen történő palackozással biztosítható a termék jellemzőinek és minőségének megőrzése.

A palackozás fontos művelet, amelynek során szigorú követelményeket kell betartani. Az összes fizikai-kémiai és érzékszervi tulajdonság megőrzése érdekében tehát a palackozásnak a termékleírásban meghatározott területen kell történnie.

A termékleíráshoz vezető link

https://www.aragon.es/documents/20127/60698006/Pliego_de_condiciones_DOP_Cari%C3%B1ena_vc_2022.pdf/4c84782b-a115-c455-0319-42216ec432da?t=1666097211187

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 160/97

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján

(2023/C 160/11)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra a közzététel időpontjától számított három hónapon belül.

A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK TERMÉKLEÍRÁSA

„Twaróg wędzony”

EU-szám: TSG-PL-2779 – 2021.6.29.

Tagállam vagy harmadik ország: Lengyelország

1. Bejegyzendő elnevezés(ek)

„Twaróg wędzony”

2. A termék típusa [a XI. Melléklet alapján]

1.3. osztály: Sajtok

3. A bejegyzés indokolása

3.1. A termék

☒	az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül;

☐	a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül.

A „twaróg wędzony” (füstölt aludttejsajt) egy különleges, nem érlelt sajtfajta, amelynek hagyományos előállítási eljárása mintegy 40 évre nyúlik vissza. A „twaróg wędzony” hagyományos jellegét a készítése, a külleme, a színe és az íze biztosítja.

Az előállítási mód hagyományos eljárásokon alapul:

—	a sajt válogatott lombos faanyagok füstjével történő meleg füstölésén,

—	a sajt száraz sózással vagy sólébe merítéssel történő sózásán.

A füstölés különleges szerepet játszik az előállítási folyamatban, mivel a Lengyelországban előállított (aludttejből készült) savanyú sajtok esetében – a viszonylag alacsony szárazanyag-tartalmuk miatt – ezt a módszert általában nem alkalmazzák, mivel megnehezíti a füstölést. A termék a füstölés és a sózás révén tesz szert sajátos ízére és aromájára (az aludttejsajtok sózása nem általános gyakorlat Lengyelországban).

3.2. Az elnevezés

☐	az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés;

☒	jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát.

A „twaróg wędzony” elnevezés a füstölési eljárással előállított termék különlegességét tükrözi.

4. Leírás

4.1. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása, beleértve főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit, alátámasztva a termék sajátos jellegét (a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. június 13-i 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 179., 2014.6.19.), a továbbiakban: a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A „twaróg wędzony” (füstölt aludttejsajt) egy kis méretű, 250–300 g tömegű hengeres alakú vagy 200–300 g egységtömegű téglatest alakú, különleges, nem érlelt sajtfajta, amely a természetes módon, lombos faanyaggal füstölt termékekre jellemző (a krémsárgától a világosbarnáig terjedő) színnel rendelkezik. A sajt tehéntejből készül. A fűszeres „twaróg wędzony” esetében a fűszerrészecskék láthatók a sajt felületén és keresztmetszetén (a fűszer lehet fokhagymás só, fokhagyma, bors, paprika, édeskömény, feketekömény vagy kömény). A fogyaszthatósági idő az előállítás időpontjától számított 30 nap.

A „twaróg wędzony” a következő érzékszervi és fizikai-kémiai jellemzőkkel rendelkezik:

Jellemzők	Követelmények
Íz és szag	Enyhén savanykás, enyhén sós vagy sós, füstös íz és szag. Adalékanyagokat (fűszereket) tartalmazó termékek esetében felismerhető a felhasznált fűszerek íze és illata.
Textúra és állag	A sajttészta homogén, megengedett az enyhén morzsolódó és enyhén kemény tészta; a rögök közötti repedések megengedettek.
Szín	A sajttészta fehértől krémszínig terjedő színű, felületének színe a krémsárgától a világosbarnáig terjed, nem egységes
Aktív savasság pH-értéke	Legalább 4,2
Sótartalom (%-ban)	Saját nyomás alatt préselt termék esetében: Legfeljebb 3,0 Préselt termék esetében: Legfeljebb 2,0
Víztartalom (%-ban)	Legfeljebb 70 %
Zsírtartalom (%-ban)	Saját nyomás alatt préselt termék esetében: 17,0 ± 3,0 Préselt termék esetében: 9,0 ± 1,5

A füstölési eljárás, amellett, hogy a termék füstös ízét és szagát biztosítja, meghosszabbítja annak fogyaszthatósági idejét, ami megkülönbözteti ezt a sajtot a többi savanyú (aludttejes) sajttól. Ez egyrészt a füstölés és a sózás alatti magasabb hőmérsékletnek, másrészt a füst tulajdonságainak tudható be.

4.2. Az 1. pontban szereplő elnevezést viselő termék termelők által betartandó előállítási módjának leírása, beleértve adott esetben a felhasznált nyersanyagok vagy az összetevők jellegét és tulajdonságait, valamint a termék elkészítésének módját (a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

I. LÉPÉS

A nyersanyag beszerzése

A „twaróg wędzony” előállításához nyers tehéntejet használnak nyersanyagként.

A nyers tej tárolása

A tej az előállítást megelőzően legfeljebb 24 órán keresztül 8 °C alatti hőmérsékleten tárolható.

II. LÉPÉS

A tej utómelegítése, gáztalanítás, centrifugálás és a zsírtartalom beállítása

A nyers tejet hőcserélőben kb. 65 °C-ra melegítik, ahol gáztalanítják, majd a zsírtalanító centrifugában elválasztják a zsírtól. A centrifugálás után a tej zsírtartalmát saját nyomás alatt préselt „twaróg wędzony” előállítása esetén legalább 3,5 %-ra, préselt „twaróg wędzony” előállítása esetén pedig legalább 1,6 %-ra állítják be.

A tej pasztörizálása

A tejet 74 °C és 80 °C közötti hőmérsékleten 45 másodpercig pasztörizálják.

Hűtés

A pasztörizálás után a tejet kb. 20–30 °C hőmérsékletre hűtik vissza, amely megfelel az aludttejsajtokhoz használt tej beoltásakor alkalmazott hőmérsékletnek (lásd a III. lépést). A tejet alvasztóüstbe töltik.

III. LÉPÉS

Beoltás

A tejhez mezofil tejsavbaktérium-kultúrát adnak közvetlen oltóanyag formájában. A felhasznált tejsavbaktérium-kultúrák sajátosságaitól és az évszaktól függően a beoltást 20–30 °C-os hőmérsékleten végzik, nyáron alacsonyabb, télen pedig magasabb hőmérsékletet alkalmazva. Az üstben lévő tejet az oltóenzim hozzáadása után 15–30 percig keverik.

Alvasztás

A tej alvadása az alkalmazott hőmérséklettől és a hozzáadott baktériumkultúra típusától függően 12–18 órán belül megtörténik. Az erjesztés addig történik, amíg 4,65 alatti pH-értéket nem érnek el. Az alvadék kidolgozása előtt a sajtkészítő értékeli annak állagát, és kézzel vágja fel az alvadékot. A felvágáskor sima alvadék készen áll a darabolásra, amely az előállítás következő lépése.

Az alvadék kidolgozása

Az alvadékot óvatosan feldarabolják, és néhány percre félreteszik. A darabolás után a tejsavó távozik az alvadék felületéről. A feldolgozás következő szakasza a keverés, amelynek intenzitása az alvadék kiszárításával egyre növekszik, és a melegítési folyamat során 10 percenként körülbelül 1–2° C-kal emelik a hőmérsékletet. Az alvadékmasszát rendszeres keverés mellett általában kb. 8–10 °C-kal magasabb hőmérsékletre melegítik, mint amekkora az oltóenzimek hozzáadásának (a beoltásnak) a hőmérséklete volt. A sajtkészítő az alvadékrögök szárazságának érzékszervi értékelése alapján dönt a melegítés befejezéséről. Az alvadékot ezután keverés nélkül néhány percig állni hagyják, hogy a savó különváljon az alvadékrögöktől (a rögök a felszínre jutnak, a savó pedig összegyűlik az üst alsó részében). Az alvadék kidolgozásának teljes időtartama másfél óra és két óra között változik.

A savó leeresztése

A melegítés végeztével a savót a gyártáshoz felhasznált tej 60 %-ának megfelelő arányban eltávolítják.

Az alvadék elősajtolása és formába töltése

Az alvadékot (a préselt „twaróg wędzony” előállítása esetében) présbe vagy (a saját nyomás alatt préselt „twaróg wędzony” előállítása esetében) homogenizáló berendezésbe helyezik, ahol a savót előbb elválasztják az alvadékrögöktől.

Adalékanyagokat tartalmazó alvadék esetében a növényi adalékanyagokat vagy a fűszereket ebben a szakaszban adják az alvadékhoz. A következő adalékanyagok engedélyezettek, a 100 kg késztermékre vetített maximális mennyiségeket zárójelben tüntettük fel:

—	fokhagymás só (0,25 kg),

—	szárított zúzott fokhagyma (0,3 kg),

—	őrölt vagy tört természetes bors (0,3 kg),

—	zöldfűszeres bors (0,5 kg),

—	édesköménymag (0,5 kg),

—	köménymag (0,5 kg),

—	édes vagy csípős fűszerpaprikapor (különböző arányban, összesen 0,8 kg),

—	feketeköménymag (0,25 kg).

A kömény- vagy édesköménymagot a hozzáadás előtt forró vízzel le kell forrázni.

A fenti adalékanyagok keverése megengedett, amely esetben az adalékanyagok 100 kg késztermékre vetített maximális mennyiségeit össze kell adni. 100 kg késztermékben az adalékanyagok össztömege nem haladhatja meg az 1 kg-ot.

Ebben a szakaszban 100 kg késztermékre vetítve legfeljebb 1 kg só adható az alvadékhoz. Fokhagymás só hozzáadása esetén az előállítás e szakaszában hozzáadott só mennyisége a késztermék 100 kg-jára vetítve nem haladhatja meg a 0,75 kg-ot.

Sajtformában, saját nyomás alatti préselés vagy présben történő préselés

Sajtformában, saját nyomás alatt préselt „twaróg wędzony” előállítása esetén: a homogenizált alvadékrögöket sajtformákba töltik, majd azokat feltornyozzák (egymásra helyezik). Legfeljebb 30 perc előpréselés után a sajtformákban előformázott alvadékot átforgatják és a savót a hűtőházban újra leeresztik.

A préselt „twaróg wędzony” esetében az alvadékot kézzel sajtszitákba töltik, amelyeket egymásra helyezve tesznek a prések alá. Az így elkészített adagokat kb. 10 N/kg erővel préselik, és az erőt fokozatosan 30 N/kg-ra növelik. A préselési idő 30–60 perc közötti attól függően, hogy az alvadékrögök milyen szárazsági fokot értek el az utómelegítési folyamat során. A préselés után a sajtot kiveszik a sajtszitából, és téglalap alakúra vágják.

A sajtok ebben a szakaszban nyerik el végső alakjukat:

—	saját nyomás alatt préselt alvadék esetében kb. 10 cm átmérőjű és 250–300 g tömegű henger;

—	préselt „twaróg wędzony” esetében egy kb. 12 × 8 cm alapú és kb. 250 g tömegű téglatest.

A saját nyomás alatti préselés vagy a préselés után az aludttejsajt víztartalmának 70 %-nál kevesebbnek kell lennie.

A sajtot ezt követően hűtőházba teszik. A hűtési időt az határozza meg, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a sajt hőmérséklete 15 °C alá csökkenjen, de időtartama nem haladhatja meg a 24 órát.

IV. LÉPÉS

Sózás

A saját nyomás alatt préselt sajtot sólébe merítéssel sózzák. A „twaróg wędzony” ebben az esetben minősíthető „sósnak”. A sajtot sólét tartalmazó kádba merítik és annyi ideig tartják ott, amíg a sótartalom kb. 1,5 %-ot ér el, ami általában nagyjából tizenkét perctől néhány tíz percig tart. A sózás időtartama a sólé töménységétől függ: minél töményebb a sólé, annál rövidebb a sózási idő. A sólé kezdeti töménységének körülbelül 21 %-nak kell lennie.

A préselt sajt sózása úgy történik, hogy a sajt mindkét oldalát egyenletesen meghintik sóval, és azt bedörzsölik a sajt felületébe. A sajtot ezt követően 2–8 °C-os légárammal le kell hűteni és meg kell szárítani. A hűtés és a szárítás során a sajtot át kell forgatni.

V. LÉPÉS

Füstölés

A sajtot perforált tálcás füstölőkocsikra helyezik (a perforációk lehetővé teszik, hogy a füst a sajt tálcával érintkező felületét is elérje). A sajtokkal megrakott kocsikat füstölőkamrákban helyezik el, amelyekbe füstöt vezetnek. A füstöléshez bükkfa és égerfa égetésével előállított füstöt használnak: a füstöléshez természetes füstgenerátorok, valamint bükkfa- vagy égerfaforgács használata is megengedett. A füstölés 40 °C és 65 °C közötti hőmérsékleten történik és addig tart, amíg a késztermék el nem éri jellegzetes színét.

Hűtés

A kocsikon lévő füstölt sajtot a füstölőkamrákból külön hűtőkamrákba viszik át, ahol általában 12–24 óra alatt 15 °C alá hűtik.

VI. LÉPÉS

Csomagolás

A hűtés után a füstölt aludttejsajtot védőgázas (nitrogén és szén-dioxid keveréke) vagy csökkentett nyomású csomagolásba csomagolják.

A gyártási folyamat során tiltott tevékenységek:

—	füstkészítmények használata a füstöléshez,

—	a sajt hideg füstölése.

4.3. A termék hagyományos jellegét igazoló kulcsfontosságú elemek leírása (a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A termék hagyományos jellegét igazoló kulcsfontosságú elemeknek, pontos és megalapozott hivatkozásokkal alátámasztva, tartalmazniuk kell a legfontosabb változatlanul maradt tulajdonságokat.

Az aludttejsajt (twaróg) (2) egy Lengyelországban előállított tejtermék, amelyet több száz éve készítenek a tej savanyításával, annak utómelegítésével, a savó elválasztásával és préseléssel. Az aludttejsajtok a közép- és kelet-európai országok jellegzetes termékei. A lengyel „twaróg” kifejezésnek nincs megfelelője a nyugat-európai országok nyelvein, és ezekben az országokban nem ismerik a tipikus lengyel aludttejsajtokat.

Ahogyan az Jan Licznerski „Serowarstwo” („Sajtkészítés”) című, első ízben 1922-ben megjelent könyvében is olvasható, „a lengyelek emberemlékezet óta mindenhol »gomółki«-kat, sajtpogácsákat készítettek az aludttejsajtból és azokat tartalékképzés céljából szárítva tették el”. A „gomółki”-k aludttejsajtból készült kilapított golyók vagy lepények, amelyeket tartósítás céljából kiszárítottak (3).

A lengyelországi sajtgyártás elsősorban a XVIII. és XIX. században fejlődött az „olender” (névvel illetett, Hollandiából, Poroszországból és Németországból újonnan érkezett) telepesek bevándorlásának köszönhetően, akik elterjesztették a síkvidéki szarvasmarhatenyésztést, és ezzel együtt a különböző tejfeldolgozási gyakorlatokat és sajtkészítési technikákat. Az olenderek gazdasága elsősorban a tejelő tehenek tenyésztésére és az ahhoz kapcsolódó tejtermelésre, különösen a sajtkészítésre épült.

Vitathatatlanul az aludttejsajt volt a legfontosabb, tejből állított termék. Ennek a fajta, legegyszerűbben előállítható savanyútejsajtnak a készítése gyakorlatilag a mai napig nem változott.

A XVIII. és a XIX. századi sajtkészítés sajátosságainak megértéséhez fontos tudni, hogy a „twaróg” kifejezés akkoriban mind a savas alvadásból származó terméket (amely a tejben lévő tejsavbaktériumok hatására vagy a sav hozzáadásával jött létre), mind pedig a borjak gyomrából származó oltóanyag segítségével kapott alvadékot jelölte. Ez utóbbit „édes tejalvadéknak” nevezték (4).

A történeti szakirodalomban csereszabatos módon használják az aludttejből készült sajtokat és az oltóanyaggal készített sajtokat jelölő kifejezéseket. Csak a sajtkészítési és -gyártási technikák részletes leírása révén kaphatunk pontos képet arról, hogy melyik termékről van szó. A Łódźi Régészeti és Etnográfiai Múzeum birtokában lévő „Z badań nad pożywieniem ludu Łowickiego (1880-1939)” (A łódźi lakosok táplálkozásával kapcsolatos kutatásról (1880–1939)) című könyvében Jan Piotr Dekowski leírja az újkori „twaróg” előállítási technológiáját, és azt az aludttejből, a tejsavó leeresztésével készített „sajtnak” minősíti. A szerző hozzáteszi, hogy az így kapott „twaróg”-ot sózták, és időnként fűszerezték.

Ebben az időben jellemzőek voltak az aludttejből készített sajtok eltarthatóságának szárítással, sózással, füstöléssel és megfelelő körülmények közötti tárolással történő meghosszabbítását lehetővé tevő módszerek megtalálására irányuló kísérletek. Az aludttej konyhai – általában só, fűszerek és zöldségek hozzáadásával történő – felhasználásának különböző formái is megfigyelhetők.

Az (akkoriban „közönséges sajt” néven ismert) alvadék füstölésére vonatkozó első utalások Antoni Waga 1837-es kiadványában találhatók (5). A szerző azt írja, hogy a füstölésnek köszönhetően a közönséges sajt kellemes ízre tehet szert, és a füstölés a penésztől és a rothadástól is megóvhatja a sajtot. Emellett figyelmeztetett a túl magas hőmérséklet veszélyére, amely buborékok kialakulásához vagy a termék megolvadásához vezethet. Ez az észrevétel továbbra is megállja a helyét; az alvadék megfelelő füstölési hőmérsékletének és idejének megválasztása ugyanis szaktudást és szakmai tapasztalatot igényel. Azokban az időkben borókaágakat használtak a füstöléshez. A technológia fejlődésével azonban ezt a faanyagot lombos faanyag (bükk és égerfa) váltotta fel. Ez a műszaki fejlődésnek tudható be: a tűlevelű fával történő füstölés keserű ízt, sötét színt ad és az egészségre káros viszkózus anyagok lerakódását eredményezi.

Tadeusz Obrusiewicz „Technologia mleczarstwa. Część II.” (A tejtermékek technológiája. II. rész) című 1971-es kézikönyvében szót ejt a „twaróg wędzony” sajtról, amelyet úgy készítenek, hogy hosszabb ideig eltartható legyen és új, kellemes érzékszervi jellemzőkre tegyen szert.

Az aludttejsajtok ipari előállítása a korábban a háztartásokban és a kisüzemekben alkalmazott eredeti technikákon alapul.

Az aludttejsajt-készítési technika hagyományos jellegét a következő tényezők határozzák meg (6):

—	az alapanyag jellege: fölözött tej, a tej beállított zsírtartalma;

—	a tej hőkezelésének mértéke: általában rövid ideig, kb. 74 °C hőmérsékleten kb. 12 másodpercig, vagy 80 °C és 85 °C közötti hőmérsékleten néhány másodperctől kb. 12 másodpercig végzett pasztörizálás;

—	a fehérje (főként kazein) kicsapására szolgáló módszer: közvetett savnövelés a tej tejsavbaktériumok segítségével (körülbelül 4,6 pH-értékig) történő savanyításával;

—	az alvadék vagy az alvadt rögös massza kidolgozási módszere: az alvadékrögök szemcsemérete, szárazsági foka és pH-értékváltozási tartománya;

—	az alvadék végső kidolgozásának mértéke: kiszárítás, préselés.

A „twaróg wędzony” sajt készítésére szánt alvadék előállítási technikája az alábbiakban ismertetett – például a Lengyel Tejszövetkezetek Központi Szövetsége által közzétett, a nem érlelt aludttejsajtok gyártásáról szóló, 1976. évi 342. sz. kézikönyvben meghatározott – egyedi eljárások alkalmazása következtében továbbra is hagyománykövető:

—	beállított zsírtartalmú tej használata alapanyagként,

—	rövid ideig tartó pasztörizálás,

—	tejsavbaktériumok által előállított tejsavval történő alvasztás – a folyamat időtartama 12–18 óra,

—	az alvadék feldarabolása, keverése és az alvadékrögök utómelegítése/szárítása,

—	a sajt préselése vagy saját nyomás alatti préselése.

A „twaróg wędzony” elnevezésű termék ipari körülmények között történő gyártásához alkalmazott technikát a XX. században, a 80-as évek elején vezették be. E termék előállítási technikáját ekkor írták le a Poznańi Tejszövetkezetek Tartományi Szövetsége által kiadott 256/83. sz. műszaki kézikönyvben, a minőségi követelményeket pedig a WZSMl által 1983-ban Poznańban közzétett Zn-83/CZSMl/A-85 gyártási szabvány határozta meg. A központi tervgazdálkodás sajátosságaiból adódóan a „twaróg wędzony” sajtot előállító üzemeknek az egész országban ezt a szabványt kellett alkalmazniuk. A „twaróg wędzony” előállításakor a mai napig a fent említett műszaki kézikönyvben meghatározott műszaki protokollokat kell követni a termék sajátos jellemzőit biztosító sózási és füstölési eljárások során.

A „twaróg wędzony” sajtra utaló egyéb források a gyártási szabványon és a műszaki kézikönyvön alapulnak.

A szaksajtóban (Przegląd Mleczarski, 2008) megjelent „Twarogi kwasowe – przetwórstwo” (A friss savanyútejsajtok gyártása) című cikkben Krzysztof Bohdziewicz szakértő megjegyzi, hogy az aludttejsajt készítésének természetes célja a sajt eltarthatóságának meghosszabbítása volt, napjainkban pedig a sajt tápértékének javítására és piaci vonzerejének növelésére törekszenek. A szerző az ilyen jellegű termékek között említi meg az 1983-as gyártási szabvány szerint készített „twaróg wędzony” sajtot. A cikk utal továbbá a termék sózására és esetleges fűszerezésére.

A kézikönyvben és az 1983-as szabványban meghatározott eljárások tekintetében az évek során kétféle füstölés előtti sózást engedélyeztek: a sajt száraz sózását (préselt sajtok esetében) és sólébe történő merítéssel történő sózást (a saját nyomás alatt préselt sajtok esetében). Mindkét technika a hagyományos sajtkészítési módszerekhez nyúl vissza (7). A sajt sólébe merítéséből álló sózási módszer bevezetése úgy tette lehetővé a termék minőségének javítását, hogy ugyanakkor nem befolyásolta a termék végső jellemzőit.

A sózás és szárítás mellett a füstölést tartják az egyik legrégebbi élelmiszertartósítási módszernek. Napjainkban, amikor a hűtési, fagyasztási, fagyasztva szárítási, sterilizálási és tartósítási módszereket széles körben alkalmazzák az élelmiszerek tartósítására, a füstölési eljárás nagyrészt elveszítette az élelmiszertartósítási módszerként betöltött szerepét, ugyanakkor megerősödött az a hagyományos szerepe, hogy nemesebbé teszi a termékeket.

A „twaróg wędzony” sajtot lombos faanyag égetésével füstölik. A „twaróg wędzony” kereskedelmi célú előállítása során a füstöt kemencében állítják elő, amely füstvezető csövekkel csatlakozik a megfelelő füstölőkamrához, amelyben az aludttejsajtokat speciális rácsokra helyezik. Az idők során új füstölőberendezéseket kezdtek használni: bevezették a természetes füstgenerátorok, valamint a bükkfából és égerfából származó faforgács használatát a füstöléshez. Ennek köszönhetően biztonságosabb lett az eljárás és jobban szabványosítható a füstölőrendszer, ugyanakkor megőrizhetők a termék egyedi jellemzői és tulajdonságai, valamint a meleg füstölés hagyományos módszere. Jelenleg a fentiekben ismertetett módon járunk el.

Ily módon megmarad a termék eredeti jellege és megőrizhetők egyedi jellemzői, ami azért fontos, mert az alvadék sózási eljárását és a lombos faanyaggal történő meleg füstölést mindig is alapvető fontosságúnak tartották a termék fogyasztók által nagyra értékelt, egyedülálló minősége szempontjából.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A lengyel „twaróg” kifejezés savval vagy oltóenzimmel alvasztott és megfelelően – általában a víztartalma 65–75 %-ára – szárított kazeinmasszát jelöl.

(3) J. Licznerski, „Serowarstwo”, Varsó, 1922.

(4) Antoni Waga az 1837-ben megjelent „Teorya gospodarowania wewnętrznego, czyli zbiór wiadomości potrzebnych gospodyniom, dla użytku Instytutów Żeńskich” (A háztartásvezetés elmélete – A háziasszonyok számára szükséges ismeretek összessége a női intézményekben való felhasználásra) című gyakorlati könyvében a következőket említette:

(5) Lásd fentebb.

(6) E. Pijanowski, J.Gaweł, „Zarys chemii i technologii mleczarskiej, tom III” (Bevezetés a tejtermékek vegytanába és technikájába, III. kötet), PWRiR, Varsó, 1986-ban módosított 3. kiadás, 222–223. o.

(7) E. Pijanowski, J.Gaweł, „Zarys chemii i technologii mleczarskiej, tom III” (Bevezetés a tejtermékek vegytanába és technikájába, III. kötet), PWRiR, Varsó, 1986-ban módosított 3. kiadás, 117–123. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 160

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	66. évfolyam 2023. május 5.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2023/C 160/01	A bizottság közleménye a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások egyszerűsített kezeléséről	1
2023/C 160/02	A bizottság közleménye – Közlemény a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról és a 802/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2023/914 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (3) bekezdése, 20. és 22. cikke értelmében	11

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2023/C 160/03	Euroátváltási árfolyamok – 2023. május 4.	14
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2023/C 160/04	A Lengyel Köztársaság kormányának bejelentése a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján	15
2023/C 160/05	A Lengyel Köztársaság kormányának bejelentése a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján	28
2023/C 160/06	A Lengyel Köztársaság kormányának bejelentése a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján	40
2023/C 160/07	A Lengyel Köztársaság kormányának bejelentése a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján	52

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2023/C 160/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.11111 – UBS / CREDIT SUISSE) ( 1 )	63
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2023/C 160/09	Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	65
2023/C 160/10	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	89
2023/C 160/11	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján	97


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.