AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA

(2023. március 6.)

a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról

(ERKT/2023/1)

(2023/C 158/01)

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1) és különösen annak IX. mellékletére,

tekintettel a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. és 16–18. cikkére,

tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet (3) módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre, és különösen annak 458. cikke (8) bekezdésére,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4), és különösen annak VII. címe 4. fejezetének II. szakaszára,

tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 európai rendszerkockázati testületi határozatra (5) és különösen annak 18–20. cikkére,

mivel:

(1)	Az eredményes és következetes nemzeti makroprudenciális politikai intézkedések biztosítása érdekében fontos, hogy az uniós jog által előírt elismerést önkéntes viszonosság egészítse ki.

(2)

A makroprudenciális politikai intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosság ERKT/2015/2 európai rendszerkockázati testületi ajánlásban (6) meghatározott keretének célja annak biztosítása, hogy a valamely tagállamban aktivált minden kitettségalapú makroprudenciális politikai intézkedés tekintetében a többi tagállamban viszonosságot biztosítsanak.

(3)

Az ERKT/2017/4 európai rendszerkockázati testületi ajánlás (7) az érintett aktiváló hatóság számára azt ajánlja, hogy amikor az Európai Rendszerkockázati Testülethez (ERKT) viszonosság iránti kérelmet nyújt be, javasoljon a jelentős jellegre vonatkozó maximális küszöbértéket, amely alatt egy adott pénzügyi szolgáltatónak az azonosított makroprudenciális kockázattal szemben abban az országban fennálló kitettsége, ahol az aktiváló hatóság a makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazza, nem jelentősnek tekinthető. Az ERKT eltérő küszöbértéket javasolhat, amennyiben ezt szükségesnek tartja.

(4)

Az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításáról szóló, 2019. március 29-i 79/2019 EGT vegyes bizottsági határozat [2019/2133] (8)2020. január 1-jei hatállyal belefoglalta a 2013/36/EU irányelvet és az 575/2013/EU rendeletet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba (EGT-megállapodás). Az (EU) 2019/878 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9) és az (EU) 2020/873 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (10), amelyek jelentős mértékben módosították a 2013/36/EU irányelvet és az 575/2013/EU rendeletet, megfelelően az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításáról szóló, 2021. december 10-i 383/2021 EGT vegyes bizottsági határozat (11) és az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításáról szóló, 2021. október 29-i 301/2021 EGT vegyes bizottsági határozat (12) foglalta bele az EGT-megállapodásba. Az (EU) 2019/878 irányelv és az (EU) 2020/873 rendelet jelenleg alkalmazandó Norvégiában.

(5)

2020. december 31-i hatállyal a Norvégiában engedélyezett hitelintézetek a következők hatálya alá tartoznak: i. a 2013/36/EU irányelv 133. cikke szerint a norvég kitettségekre alkalmazott 4,5 %-os rendszerkockázati tőkepufferráta; ii. az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja szerint a norvég lakóingatlan-kitettségekre alkalmazott, az átlagos (kitettséggel súlyozott) kockázati súlyra vonatkozó 20 %-os alsó korlát (a belső minősítésen alapuló (IRB) módszert használó hitelintézetek vonatkozásában); és iii. az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja szerint a norvég kereskedelmiingatlan-kitettségekre alkalmazott, az átlagos (kitettséggel súlyozott) kockázati súlyra vonatkozó 35 %-os alsó korlát (az IRB módszert használó hitelintézetek vonatkozásában). A norvég hatóságok fokozatos bevezető időszakot biztosítottak a rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazására azon hitelintézetek esetében, amelyek nem használják a fejlett IRB-módszert.

(6)

2021. február 2-án a mind a 2013/36/EU irányelv 133. cikke (1) bekezdésének, mind az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában kijelölt hatóságként eljáró Finansdepartementet (a norvég pénzügyminisztérium) viszonosság iránti kérelmet nyújtott be az ERKT-hoz a 2013/36/EU irányelv 134. cikkének (5) bekezdése szerinti rendszerkockázati tőkepufferráta, valamint az 575/2013/EU rendelet 458. cikkének (8) bekezdése szerinti kockázati súlyra vonatkozó alsó korlátok tekintetében

(7)

A Finansdepartementet által az ERKT-hoz benyújtott kérelem nyomán az ERKT elfogadta az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2021/3 ajánlását (13), és ezzel felvette ezeket az intézkedéseket azon makroprudenciális politikai intézkedések jegyzékébe, amelyek tekintetében az ERKT/2015/2 ajánlás viszonosság biztosítását ajánlja

(8)

2022. december 16-án a Finansdepartementet értesítette az ERKT-t arról a szándékáról, hogy i. át kívánja állítani a norvég kitettségekre vonatkozó, a Norvégiában engedélyezett valamennyi hitelintézetre alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferrátát, és ii. további két évre ki kívánja terjeszteni az IRB-módszert alkalmazó, Norvégiában engedélyezett hitelintézetek esetében a norvég lakóingatlan- és kereskedelmiingatlan-kitettségekre alkalmazott kockázati súlyra vonatkozó alsó korlátokat. Az intézkedések bejelentett átállítása, illetve kiterjesztése nem befolyásolja azok kalibrálását és tervezését. A Finansdepartementet mindazonáltal 2023. december 30-ig meghosszabbította a 4,5 %-os rendszerkockázati tőkepufferráta alkalmazásának fokozatos bevezető időszakát azon hitelintézetek esetében, amelyek nem használják a fejlett IRB-módszert. Az említett időpontig a norvég kitettségekre alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferrátát 3 %-ban határozták meg azon hitelintézetek esetében, amelyek nem használják a fejlett IRB-módszert. Az intézkedés tekintetében biztosítandó viszonosság érdekében hasonló fokozatos bevezetési időszakot kell alkalmazni azokra a külföldi hitelintézetekre, amelyek nem alkalmazzák a fejlett IRB-módszert.

(9)

A 2022. december 16-i értesítések azt is kérték az ERKT-tól, hogy továbbra is ajánlja a viszonosság biztosítását mindhárom intézkedés tekintetében. A rendszerkockázati tőkepuffer tekintetében biztosítandó viszonosság vonatkozásában a Finansdepartementet a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték csökkentését és 5 milliárd NOK kockázattal súlyozott kitettségértékben történő meghatározását javasolta, ami a Norvégiában adatot szolgáltató hitelintézetek teljes kockázattal súlyozott kitettségértéke körülbelül 0,16 %-ának felel meg.

(10)

A Finansdepartementet által az ERKT-hoz benyújtott kérelem nyomán, valamint i. a Norvégiában alkalmazott makroprudenciális politikai intézkedések végrehajtásából eredő, elszivárgások és szabályozási arbitrázs formájában megmutatkozó határokon átnyúló kedvezőtlen hatások kialakulásának megakadályozása érdekében; és ii. az EGT-beli hitelintézetek közötti egyenlő versenyfeltételek megőrzése érdekében az ERKT igazgatótanácsa elhatározta, hogy az intézkedéseket fenntartja azon makroprudenciális politikai intézkedések jegyzékében, amelyek tekintetében az ERKT/2015/2 ajánlás viszonosság biztosítását ajánlja, és kissé módosítja a rendszerkockázati tőkepufferráta tekintetében biztosítandó viszonosságra vonatkozó ajánlás paramétereit.

(11)

A Finansdepartementet kérésének megfelelően a rendszerkockázati tőkepuffer tekintetében biztosítandó viszonosság vonatkozásában a jelentős jellegre vonatkozó küszöbértéket csökkenteni kell és 5 milliárd NOK kockázattal súlyozott kitettségértéken kell meghatározni. A norvég bankpiac szorosan kapcsolódik más skandináv országok, például Dánia, Finnország és Svédország piacaihoz. Az integrált pénzügyi piacon a jelentős jellegre vonatkozó alacsony küszöbérték megakadályozza az esetleges szivárgásokat és a szabályozási arbitrázst, és ezáltal hozzájárul a pénzügyi stabilitás és az egyenlő versenyfeltételek megőrzéséhez. Emellett a rendszerkockázati tőkepuffer tekintetében biztosítandó viszonosságból eredő adminisztratív teher viszonylag alacsonynak tekinthető, mivel a norvég hatóságok által alkalmazandó rendszerkockázati tőkepuffer egyszerű és sztenderd intézkedés, és a hitelintézetek és hatóságok már most képesek azonosítani a kitettségek ország szerinti elhelyezkedését. Mivel a jelentős jellegre vonatkozó alacsony küszöbérték csökkentése új nemzeti viszonossági intézkedések elfogadását vagy a meglévők módosítását teheti szükségessé, a viszonossági intézkedések végrehajtására ezen ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő szokásos három hónapos átmeneti időszakot kell alkalmazni. A 2022. december 16-i értesítésben említett egyéb intézkedések tekintetében biztosítandó viszonosság esetében, amelyeknél az ERKT továbbra is javasolja a viszonosságot, nincs új átmeneti időszak, mivel a viszonosság biztosítását már javasolja az ERKT/2021/3. ajánlás.

(12)

Továbbá, az ERKT/2015/2 ajánlást a norvég intézkedések szerepeltetése céljából módosító ERKT/2021/3 ajánlást akkor hajtották végre, amikor a Norvégiában engedélyezett hitelintézetek még nem tartoztak az (EU) 2019/878 irányelv hatálya alá. Ezért az (EU) 2019/878 irányelvet már átültető tagállamok érintett hatóságai olyan módon és szinten tudtak viszonosságot biztosítani a norvég rendszerkockázati tőkepuffer esetében, ami figyelembe vette a tagállamukban és Norvégiában alkalmazandó tőkekövetelmények közötti átfedéseket vagy eltéréseket. Az (EU) 2019/878 irányelvet azóta beemelték az EGT-megállapodásba, és az már Norvégiában is alkalmazandó. Ezért az (EU) 2019/878 irányelvre való hivatkozásokat törölni kell az ERKT/2015/2 ajánlásból. Az ERKT ezen túlmenően nem talált bizonyítékot arra, hogy a norvég hatóságok által átállított rendszerkockázati tőkepufferráta teljesen vagy részben megkettőzné a 2013/36/EU irányelv 131. cikke szerinti egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre (O-SII-k) vonatkozó tőkepuffer működését.

(13)

Az ERKT/2015/2 ajánlás e módosítása nem érinti a norvég hatóságok által 2020. december 31-én aktivált nemzeti makroprudenciális intézkedések tekintetében viszonosság biztosítására vonatkozó, az ERKT/2021/3 ajánlásban szereplő ajánlás folytonosságát. Az ERKT/2015/2 ajánlás jelenlegi módosításai szerkesztési jellegűek, kivéve a rendszerkockázati tőkepuffer tekintetében biztosítandó önkéntes viszonosságra vonatkozó küszöbérték csökkentését, valamint a rendszerkockázati tőkepuffer fokozatos bevezetési időszakának meghosszabbítását azon hitelintézetek esetében, amelyek nem alkalmazzák a fejlett IRB-módszert. Ezért nem ajánlott megújítani az ERKT/2021/3 ajánlásban szereplő norvég intézkedések elismerésére vonatkozó átmeneti időszakot. Az ezen ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő rendes három hónapos átmeneti időszak csak a rendszerkockázati tőkepuffer tekintetében viszonosságot biztosító azon intézkedésekre vagy azok módosításaira alkalmazandó, amelyeket a nemzeti hatóságoknak a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték csökkentése miatt kell megvalósítaniuk.

(14)	Az ERKT/2015/2 ajánlást erre tekintettel megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Módosítások

Az ERKT/2015/2 ajánlás a következőképpen módosul:

1.

Az 1. szakaszban a C(1) ajánlásban a Norvégiára vonatkozó intézkedések helyébe a következő szöveg lép: „— az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) (*1) szerint Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-étől alkalmazandó 2013/36/EU irányelv (a Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-én alkalmazandó CRD) 133. cikkével összhangban az összes norvég kitettségre alkalmazott 4,5 %-os rendszerkockázati tőkepufferráta, a Norvégiában engedélyezett valamennyi hitelintézet vonatkozásában; — az EGT-megállapodás szerint Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-étől alkalmazandó 575/2013/EU rendelet (a Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-étől alkalmazandó CRR) 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja szerint a norvég lakóingatlan-kitettségekre alkalmazott, az átlagos (kitettséggel súlyozott) kockázati súlyra vonatkozó 20 %-os alsó korlát a Norvégiában engedélyezett és a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához a belső minősítésen alapuló (IRB) módszert használó hitelintézetek vonatkozásában; — a Norvégiára és Norvégiában 2022. december 31-étől alkalmazandó CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja szerint a norvég kereskedelmiingatlan-kitettségekre alkalmazott, az átlagos (kitettséggel súlyozott) kockázati súlyra vonatkozó 35 %-os alsó korlát a Norvégiában engedélyezett és a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához az IRB-módszert használó hitelintézetek vonatkozásában. (*1)  HL L 1., 1994.1.3., 3. o.”"

2.	A melléklet ezen ajánlás mellékletének megfelelően módosul.

---

(1)  HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(2)  HL L 331., 2010.12.15., 1. o.

(3)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(4)  HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(5)  HL C 58., 2011.2.24., 4. o.

(6)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2015/2 ajánlása (2015. december 15.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról (HL C 97., 2016.3.12., 9. o.).

(7)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2017/4 ajánlása (2017. október 20.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (HL C 431., 2017.12.15., 1. o.).

(8)  HL L 321., 2019.12.12., 170. o.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/878 irányelve (2019. május 20.) a 2013/36/EU irányelvnek a mentesített szervezetek, a pénzügyi holding társaságok, a vegyes pénzügyi holding társaságok, a javadalmazás, a felügyeleti intézkedések és hatáskörök, valamint a tőkefenntartási intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 253. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/873 rendelete (2020. június 24.) az 575/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2019/876 rendeletnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggő bizonyos kiigazítások tekintetében történő módosításáról (HL L 204., 2020.6.26., 4. o.).

(11)  A 2021. december 10-i határozat (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(12)  A 2021. október 29-i határozat (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(13)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2021/3 ajánlása (2021. április 30.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (HL C 222., 2021.6.11., 1. o.).

Euroátváltási árfolyamok (1)

2023. május 3.

(2023/C 158/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1043
JPY	Japán yen	149,66
DKK	Dán korona	7,4514
GBP	Angol font	0,88265
SEK	Svéd korona	11,3265
CHF	Svájci frank	0,9809
ISK	Izlandi korona	150,10
NOK	Norvég korona	11,8860
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	23,559
HUF	Magyar forint	375,63
PLN	Lengyel zloty	4,5820
RON	Román lej	4,9302
TRY	Török líra	21,5057
AUD	Ausztrál dollár	1,6564
CAD	Kanadai dollár	1,5045
HKD	Hongkongi dollár	8,6687
NZD	Új-zélandi dollár	1,7717
SGD	Szingapúri dollár	1,4704
KRW	Dél-Koreai won	1 472,70
ZAR	Dél-Afrikai rand	20,1657
CNY	Kínai renminbi	7,6330
IDR	Indonéz rúpia	16 211,37
MYR	Maláj ringgit	4,9174
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,083
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	37,524
BRL	Brazil real	5,5521
MXN	Mexikói peso	19,8311
INR	Indiai rúpia	90,3465

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

A Fürstliches Obergericht 2022. október 25-i, az Alexander Amann-ügyben az EFTA-Bírósághoz benyújtott, tanácsadói vélemény iránti kérelme

(E-14/22. sz. ügy)

(2023/C 158/03)

A Fürstliches Obergericht (Hercegi Fellebbviteli Bíróság) 2022. október 25-én kelt, a Bíróság Hivatalához 2022. november 16-án beérkezett levelében tanácsadói vélemény iránti kérelmet nyújtott be az EFTA-Bírósághoz az Alexander Amman-ügyben, az alábbi kérdéseket illetően:

1.

Ellentétes-e a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel az olyan rendelkezés, mint a liechtensteini ügyvédi kamara szakmai iránymutatásai 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja, amely megtiltja, hogy az ügyvédek szakmai szolgáltatásokat kínáljanak potenciális ügyfelek meghatározott kategóriái számára, és amelyet a Liechtensteini Staatsgerichtshof (alkotmánybíróság) által elfogadott értelmezésnek megfelelően úgy kell értelmezni, hogy az „tiltja az ügyvédek proaktív reklámozását abban az esetben, ha bizonyos helyzetekben olyan személyek (csoportok) számára nyújtják szolgáltatásaikat, akik maguk nem fejezték ki érdeklődésüket e szolgáltatások iránt”?

2.

Úgy kell-e értelmezni a 2006/123/EK irányelv 24. cikkének (1) bekezdését, hogy valamely nemzeti rendelkezés általában nem tilthatja meg az ügyvédeknek, hogy saját kezdeményezésükre levél útján kapcsolatba lépjenek olyan potenciális ügyfelekkel, akik korábban nem voltak ügyfeleik, személyes címük megállapítását követően, és szolgáltatásaikat kínálják számukra, különösen azáltal, hogy kártérítési keresetet nyújtanak be olyan kár esetén, amely őket mint befektetőket a legjobban érinti?

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2023. január 24.)

az E-1/22. számú,

G. Modiano Limited és Standard Wool (UK) Limited kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben

(Állami támogatások – Norvég gyapjútámogatási program – Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatának megsemmisítése iránti kereset – Panasz elutasítása – Az előzetes vizsgálati szakasz végén hozott határozat – Indokolás – Létező támogatás lényeges módosításának hiánya)

(2023/C 158/04)

Az E-1/22. sz. G. Modiano Limited és Standard Wool (UK) Limited kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben – az EFTA Felügyeleti Hatóság 2021. november 9-i 84045. sz., a norvég gyapjútámogatási program ügyben hozott határozatának megsemmisítése irtánti KÉRELEM tárgyában – a Páll Hreinsson elnökből (előadó bíró), Bernd Hammermann és Ola Mestad (ad hoc) bírákból álló Bíróság 2023. január 24-én ítéletet hozott, amelynek rendelkező része a következő:

A Bíróság:

1.	a keresetet teljes egészében elutasítja;

2.	a G. Modiano Limitedet és a Standard Wool (UK) Limitedet kötelezi saját költségeik viselésére, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről felmerült költségek egyetemleges viselésére.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2023. január 24.)

az E-5/22. számú,

Christian Maitz kontra Liechtensteinische Alters- und Hinterlassenenversicherung, Liechtensteinische Invalidenversicherung, és a Liechtensteinische Familienausgleichskasse ügyben

(Szociális biztonság – 883/2004/EK rendelet – 987/2009/EK rendelet – Harmadik országban való tartózkodás – Önálló vállalkozó – Az EGT-jog alkalmazhatósága – Az igazgatási bizottság ajánlása – EGT-megállapodás 3. cikk – A lojális együttműködés elve)

(2023/C 158/05)

Az E-5/22. sz. Christian Maitz kontra Liechtensteinische Alters- und Hinterlassenenversicherung, Liechtensteinische Invalidenversicherung és Liechtensteinische Familienausgleichskasse ügyben – a Princely Court of Appeal (Fürstliches Obergericht) által az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 34. cikke alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2004. április 29.) és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2009. szeptember 16.) értelmezése iránt a Bírósághozbenyújtott KÉRELEM tárgyában, – a Páll Hreinsson elnökből (előadó bíró), Bernd Hammermann és Ola Mestad (ad hoc) bírákból álló Bíróság 2023. január 24-én ítéletet hozott, amelynek rendelkező része a következőképpen szól:

1.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében ahhoz, hogy e rendelet személyi hatálya alá tartozzanak, az EGT-államok állampolgárainak nem szükséges EGT-állambeli lakóhellyel rendelkezniük. Egy EGT-állam által harmadik országgal kötött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy a 883/2004/EK rendelet hatályát kiterjessze erre a harmadik országra, nem írhatja elő az egyén tartózkodását az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdésétől és 11. cikkétől eltérő feltételként.

2.

A 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem követeli meg, hogy a tanúsítványt kizárólag A1 jelű hordozható dokumentum formájában adják ki az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében előírt joghatások kiváltása érdekében.

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2023/C 158/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikke (1) alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Ciliegia di Lari”

EU-szám: PGI-IT-02855 – 2022.6.30.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   [OEM vagy OFJ] elnevezése(i)

„Ciliegia di Lari”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.    A termék típusa [a XI. melléklet alapján]

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.    Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Ciliegia di Lari” oltalom alatt álló földrajzi jelzés a Rosaceae családba tartozó cseresznye (Prunus avium (L.)) gyümölcsére utal. A jelzés a fajták széles körét öleli fel, a lágy húsútól a keményig és ropogósig, világostól sötétvörösig terjedő fényes héjakkal. Egyes válogatott helyi fajták bővítik a fogyasztók rendelkezésére álló választékot és további tulajdonságokkal rendelkeznek. A fajták a következők:

Adriana, Big star, Bigarreau Moreau, Bigarreau Burlat, Bigarreau Napoleon, Black star, Celeste, Durone di Vignola, Early bigi, Early Korvik, Early csillag, Folfer, Ferrovia, Giorgia, Grace star, Isabella, Kordia, Kossara, Lala csillag, Lapins, Lory erős, új csillag, Prime Giant, Regina, Rita, Rocket, Sabrina, Samba, Sandra, Sylvia, SMS 280, Stella, Summer charm, Sunburst, Sweet Early, Sweet Heart, Van, Vera, Frisco, Royal Helen, Red Pacific, Nimba, Marysa, Durone giallo, Bella di Pistoia és Durone nero I.

Helyi és hagyományos nemesített fajták: Crognolo, Cuore, Del Paretaio, Di Giardino, Di Nello, Di Guglielmo, Gambolungo, Marchiana, Morella, Papalina, Orlando, Precoce di Cevoli, Siso és Usigliano.

A „Ciliegia di Lari” oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie, ha azt fogyasztásra bocsátják:

Minőségi jellemzők

Természetes édes és gyümölcsös íz

—	a gyümölcshöz kapcsolódó szárak

—	legalább 14° Brix-fok.

Méret

A friss fogyasztásra szánt gyümölcs méretének legalább 22 mm-nek kell lennie, kivéve a helyi vagy hagyományos fajták gyümölcseit, amelyek legkisebb mérete 13 mm.

A gyümölcs egészségügyi vonatkozású és esztétikai jellemzői

—	egész és sérülésmentes

—	tiszta, minden látható idegen anyagtól mentes

—	egészséges, penésztől és növényvédő szerek látható maradékanyagaitól mentes

—	károsítóktól mentes.

3.3.    Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

–

3.4.    Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Ciliegia di Lari” termesztését a 4. pontban meghatározott területen kell végezni.

3.5.    A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Ciliegia di Lari” olyan csomagolásban kínálható fogyasztásra, amely a felnyitás után nem használható fel újra.

Azon feldolgozásra szánt cseresznye, amely nem bocsátható a végső fogyasztó rendelkezésére mint friss gyümölcs, ömlesztve értékesíthető.

3.6.    A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Minden csomagoláson fel kell tüntetni a következő jelzéseket:

a)	CILIEGA DI LARI OFJ;

b)	az alábbiakban ismertetett „Ciliegia di Lari” logó;

c)	az európai OFJ logót a fenti b) pontban említett logóval azonos látómezőben;

d)	a csomagoló (kereskedelmi) neve és címe.

A vállalatokra, nevekre, cégnevekre, magánvédjegyekre és konzorciumokra utaló jelzések használata is megengedett, feltéve, hogy azok nem dicsérő jellegűek, és nem valószínű, hogy félrevezetik a vásárlót vagy a fogyasztót.

A feldolgozásra szánt cseresznye esetében a jogszabályban előírt információkon kívül a csomagolás vagy a tárolóedény legalább egyik oldalán jól olvasható betűkkel fel kell tüntetni a „Ciliegia di Lari OFJ feldolgozásra” feliratot. A „Ciliegia di Lari” logó a következő:

A logó mérete a csomagolástól függően változhat, de a szabványos méreteknek arányosnak kell maradniuk.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Ciliegia di Lari” oltalom alatt álló földrajzi jelzés előállítási területe a következő települések közigazgatási területét foglalja magában: Casciana Terme – Lari, Terricciola és Crespina-Lorenzana.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Ciliegia di Lari” elismerése iránti kérelem a termék minőségén alapuló történelmi hírnéven alapul. Ez a földrajzi terület sajátos jellemzőinek tulajdonítható, amelyek cseresznyefa termesztése szempontjából kedvezőek. Ezek közé tartozik a talaj és az éghajlat, valamint a mezőgazdasági, társadalmi, kulturális és gazdasági tényezők. E tényezők kombinációja alapozta meg a termék helyhez kapcsolódó hírnevét olyannyira, hogy azt a Lari elnevezéssel azonosítják.

A „Ciliegia di Lari” előállításának hosszú múltja szoros kapcsolatot teremtett a fogyasztókkal. A fogyasztók nagyra értékelik az egyedi, különleges minőséget, azaz a cseresznye természetes édességét. Az értékesítési helyen a fogyasztók elfogadják, hogy az ár magasabb, mint a máshonnan származó cseresznye ára.

A 4. pontban említett elkülönített földrajzi terület mindig jelentős cseresznyetermesztési terület volt, ahogy arra a korábbi és közelmúltbeli tanulmányok és felmérések is utalnak (M. Basso, S. Natali, 1959; A. Funghi, 2004; különböző szerzők, szerkesztette: R. Massai, 2013).

A „Ciliegia di Lari” termőterületét a cseresznyefa termesztésére különösen alkalmas talaj és éghajlati viszonyok jellemzik. Ezek a tényezők közvetlenül befolyásolják a gyümölcs minőségét a természetes édességnek köszönhetően (Brix-fok).

A talajszerkezet, valamint a hőmérséklet és csapadékeloszlás „Ciliegia di Lari” termőterületét jellemző két tényező, amelyek képesek befolyásolni a gyümölcs minőségét: édesség Brix-fokban kifejezve.

—

A terület mezőgazdasági talajainak fizikai tulajdonságai, amelyek a jellemzően általuk tárolt vízkészleteknek köszönhetően homokból, iszapból és agyagból állnak, lehetővé teszik a termesztők számára, hogy mindhárom fenológiai szakaszban kiegyensúlyozottan fejlődő fákkal rendelkezzenek: virágzás, gyümölcskötődés és érés. Ezek a szakaszok alapvető fontosságúak az optimális cukorkoncentrációjú (Brix-fokú) gyümölcsök előállításához.

—

A termőterület hőmérsékletét és csapadékeloszlását számos olyan tényező jellemzi, amelyek kedvezőek a természetesen édes cseresznye termesztéséhez, és nem járnak negatív hatással. A területet nem érintik különösen a késői fagyok, amelyek gátolhatják a virágzást. Az enyhe tavaszi hőmérsékletet mérsékelt csapadék kíséri, amely garantálja az optimális virágzást és gyümölcskötődést. Hasonlóképpen az érés utolsó szakaszában ritkán előforduló csapadék is mérsékeli a cseresznyerepedés problémáját.

—

A terület mezőgazdasági termelői által hosszú időn át felhalmozott cseresznyetermesztési tapasztalat lehetővé tette számukra, hogy élvezzék a földterület természeti jellemzőinek és a különböző fajtákban rejlő lehetőségek összekapcsolásából származó maximális előnyöket, ami a minőségi gyümölcstermesztés nélkülözhetetlen kombinációja.

A „Ciliegia di Lari” esetében engedélyezett fajták köre széles. Ez annak a kiegyensúlyozott módszernek az eredménye, amellyel a termelők a környezethez való alkalmazkodási képességet összekötötték a fogyasztói elégedettség elérésével, azaz megvalósították a cseresznye, a környezet és az emberi erőforrások közötti szilárd és sikeres szinergiát.

A fajták köre a meglehetősen lágy húsú gyümölcsöktől a „harapós”, kemény húsú gyümölcsökig terjed; a héjszín az élénkvöröstől a sötétvörösig terjed. A kínálatot a fogyasztók rendelkezésére álló választékot bővítő és további tulajdonságokat kínáló különböző helyi fajták felvétele jellemzi (Roselli G., Mariotti P., Il germoplasma del ciliegio [A cseresznyefa csíraplazmaja] – 1. Provincia di Pisa, ARSIA e CNR Istituto sulla Propagazione delle Specie Legnose, Firenze, 1999).

A „Ciliegia di Lari” a médiumokban

A „Ciliegia di Lari-t” említő kiadványok közé tartoznak a következők: L’Italia del biologico [Ökológia Olaszországban], 2002, 86. o., Guida Touring Club italiano; Elena Tedeschi, Toscana inconsueta. Appunti ed itinerari per viaggiare oltre [A kevésbé ismert Toszkána, jegyzetek és útvonalak az ismert útvonalakon kívüli utazásokhoz], 2017, goWare;

Frutta e Ortaggi in Italia [Friss gyümölcsök és zöldségek], 2005, Guida Touring Club italiano.

A korábbi és a jelenlegi hírnév. A mozikban országosan terjesztett híradó – La settimana INCOM, 01925. sz., „Olaszország, Lari (Pisa): a negyedik cseresznyefesztivál”, 1960. május 26., amelyet az INCOM filmgyártó vállalat szervezett, majd az Instituto Luce megvásárolta. Az epizód bemutatja, hogy a „Ciliegia di Lari” elnevezés azóta hogyan vált a mindennapi és a kereskedelmi közbeszéd részévé.

Az elkülönített területen a cseresznyetermesztés még ma is a jóság és az édesség szinonimája. Ezért a gyümölcs a nagy kiskereskedelmi láncok értékesítési pontjain is felismerhető a fogyasztók számára, ahol a terméket „Ciliegia di Lari” néven értékesítik.

Mindezen tényezők azt jelentik, hogy a fogyasztók „Ciliegia di Lari”-ként azonosították és továbbra is azonosítják a fenti 3. cikkben említett körülhatárolt terület termékét.

Történelmi háttér

Ahogy azt több szerző is megállapította, a „Ciliegia di Lari” termesztésének Pisa dombjai között ősi gyökerei vannak. A helyi mezőgazdasági termelők nemzedékről nemzedékre öröklődő, folyamatos kutatások és egyedi termesztési technikák alkalmazása által is támogatott tapasztalata idővel lehetővé tette a „Ciliegia di Lari” sikeres termesztését, így egy olyan terület hagyományainak, történelmi és kulturális örökségének részévé vált, amelynek Lari az elsődleges természetmegőrzési és fejlesztési központja.

Történelmileg több dokumentum kiemeli a 3. cikkben említett elkülönített területeken a cseresznyetermesztés évszázados kultúráját és hagyományát. A 18. századtól egészen az 1950-es évekig a cseresznye volt a legnépszerűbb termék Lari árkádsoros piacán, amely Pisa tartomány egyik legnagyobb és legelőkelőbb piacának számított. A nagykereskedők és a fogyasztók nagyra értékelték a cseresznyét mind a finom íze, mind pedig a korai érése miatt, ami tovább növelte a termelést csakúgy, mint az a tény, hogy e cseresznyefajták magasabb áron lehetett értékesíteni. (Tremolanti E., „Profilo storico delle cultivar di ciliegio con particolare riguardo al territorio larigiano” [A nemesített cseresznyefajták történelmi ismertetése, különös tekintettel a Lari régióra], In Spunti di Natura economica: Cenni di storia di Cerealicoltura, panificazione, viticoltura e cultivar di ciliegio [Gazdasági jellegű szempontok: a gabonatermesztés, kenyérkészítés, szőlészet és nemesített cseresznyefajták rövid története] CLD Libri, Calcinaia (Pi), 2010).

Tekintettel a cseresznye gazdasági és kulturális jelentőségére Lariban, helyi polgárok kezdeményezésének köszönhetően 1957-ben Lariban rendezték meg az első „Cseresznye Fesztivált”. Kétségtelen, hogy ez az egyik legrégebbi és legismertebb ilyen esemény, amelyen több száz látogató vesz részt. 1957 óta nem kevesebb, mint 66 „Cseresznye Fesztivál” megrendezésére került sor, amelyet a mai napig megszakítás nélkül rendeznek meg. Azon túlmenően, hogy a fesztivált számos kiadványban említik, e folytonosság a „Ciliegia di Lari” történelmi termőterületének gazdasági és kulturális jelentőségét igazolja.

A termék összetevőként való nagyra értékelése az interneten elérhető – például a popcuisine.it és a gazzettadelgusto.it weboldalakon – desszertrecepteken keresztül is megnyilvánul. Szakácskönyvekben is megjelennek hasonló receptek, például az alábbi kiadványban: Il gelato a modo mio [Jégkrém, ahogy én szeretem], Simone Bonini, Giunti 2016.

A termékleírás közzétételére való hivatkozás

A termékleírás teljes szövege a következő weboldalon érhető el:

http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy:

közvetlenül a Mezőgazdasági, Élelmezésügyi, Erdészeti és Idegenforgalmi Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), a (képernyő jobb felső részén) „Qualità” („Minőség”) pontra, majd a (képernyő bal oldalán) „Prodotti DOP IGP STG” („OEM, OFJ és HKT termékek”) pontra, végül a „Disciplinari di produzione all’esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) pontra kattintva.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2023/C 158/07)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Vallée du Torgan”

PGI-FR-A1112-AM02

Az értesítés időpontja: 2023.2.24.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Módosult a „Vallée du Torgan” oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírása I. fejezetének „A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület” című 4.2. pontja. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területhez tartozó települések jegyzékét a 2022. évi hivatalos földrajzi kódexszel összhangban, módosítás nélkül frissítették.

Ennek a szövegezésbeli módosításnak köszönhetően a földrajzi terület megfeleltethető az INSEE által kiadott hivatalos földrajzi kódex 2022-ben hatályos változatának, valamint jogilag biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

Az egységes dokumentum a „További feltételek – A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület” című pontban frissül.

2.   Szőlőfajták

Módosult a „Vallée du Torgan” oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírása I. fejezetének „Szőlőfajták” című 5. pontja. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés előállítására kiválasztott fajták jegyzéke a következőképpen módosult:

—	13, a szőlőbetegségekkel szemben ellenállónak tartott fajta bevezetése: artaban N, cabernet blanc B, cabernet cortis N, floréal B, monarch N, muscaris B, prior N, saphira B, soreli B, souvignier gris Rs, sauvignac B, vidoc N, voltis B.

—

14, az éghajlatváltozáshoz potenciálisan alkalmazkodni képes fajta bevezetése: agiorgitiko N, alvarinho B, assyrtyko B, calabrese N carricante B, fiano B, montepulciano N, moschofilero Rs, parrellada B, primitivo N, roditis Rs, touriga nacional N, verdejo B, xinomavro N. Ezek a fajták szárazságtűrő és a gombabetegségekkel szemben ellenálló fajták. Lehetővé teszik a növényvédő szerek használatának csökkentését, ugyanakkor mind fiziológiai, mind borászati szempontból megfelelnek az OFJ előállításához használt fajtáknak. Nem befolyásolják az OFJ borok jellemzőit.

—	A következő szőlőfajták törlése: altesse B, mondeuse N. Ezeket a módosításokat átvezették az egységes dokumentum „Borszőlőfajták” szakaszába.

3.   Ellenőrző hatóság

Módosult a „Vallée du Torgan” oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásának III. fejezete annak érdekében, hogy egyszerűsödjön az „Ellenőrző hatóság” szakasz, és pontosításra kerüljön, hogy a termékleírás betartásának ellenőrzése egy jóváhagyott ellenőrzési terv alapján történik, és azt az INAO által felhatalmazott, a szakértelemre, a pártatlanságra és a függetlenségre vonatkozó garanciákat teljesítő harmadik fél végzi.

Ez az egyszerűsítés az egységes dokumentumot nem érinti.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés(ek)

Vallée du Torgan

2.   A földrajzi árujelző típusa

OFJ – Oltalom alatt álló földrajzi jelzés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Vallée du Torgan” oltalom alatt álló földrajzi jelzés a csendes vörös-, rozé, „gris”, „gris de gris” és fehérborok számára van fenntartva.

A „gris” bor nagyon halvány rózsaszín rozé. A „gris de gris” bor kizárólag szürke (gris) szőlőfajtákból készült „gris” bort jelöl.

A „Vallée du Torgan” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok maximális illósavtartalma 13,26 meq/l (0,65 g/l H2SO4-ben kifejezve), illetve 15,30 meq/l (0,75 g/l H2SO4-ben kifejezve) azon borok esetében, amelyeknél a palackozási szakaszra befejeződött a malolaktikus fermentáció.

Az összes alkoholtartalomra, az összes savtartalomra és az összes kén-dioxid-tartalomra vonatkozó (minimális vagy maximális) értékek az uniós jogszabályokban meghatározott értékek.

A vörösborok többé-kevésbé élénk színűek. Illatukat és ízüket tekintve mediterrán karakter jellemzi őket, amelyben a piros gyümölcsökre és a cserjésekre emlékeztető jegyek keverednek, gyakran fűszeres árnyalatokkal kibontakozva. A szerkezet az érettségtől és a borkészítési profiltól függően változik, de a borok általában érett és finom tanninokkal rendelkeznek.

A rozék színe a „gris de gris” esetében jellemző legvilágosabb szürkétől az élénkebb rózsaszínig terjed, a felhasznált szőlőfajtáktól és a héjon áztatási technikáktól függően. Ezek a borok a gyümölcsös vagy virágos jegyekre jellemző nagy fokú üdeséggel rendelkeznek.

A fehérborok a legtöbb esetben halványsárga színűek. Az olajosság és a frissesség egyensúlya jellemzi őket, és gyümölcsös aromákat hordoznak, amelyek általában fehér gyümölcsökre, például őszibarackra és kajszibarackra emlékeztetnek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Konkrét borászati eljárások

A boroknak a borászati eljárások tekintetében eleget kell tenniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

5.2.   Maximális hozamok

1.	Vörösborok Hektáronként 80 hektoliter

2.	Rozék és fehérborok Hektáronként 90 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelésére, valamint a „Vallée du Torgan” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok erjesztésére és készítésére Aude megye következő településeinek területén kerül sor: Paziols, Tuchan.

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Agiorgitiko N

Alicante Henri Bouschet N

Alvarinho – Albariño

Artaban N

Assyrtiko B

Bourboulenc B – Doucillon blanc

Cabernet blanc B

Cabernet cortis N

Cabernet franc N

Cabernet sauvignon N

Calabrese N

Carignan N

Carignan blanc B

Carmenère N

Carricante

Chardonnay B

Chasan B

Chenanson N

Chenin B

Cinsaut N – Cinsault

Clairette B

Clairette rose Rs

Colombard B

Cot N – Malbec

Fiano

Floreal B

Gamay N

Gewürztraminer Rs

Grenache N

Grenache blanc B

Grenache gris G

Gros Manseng B

Macabeu B – Macabeo

Marsanne B

Marselan N

Mauzac B

Merlot N

Monarch N

Montepulciano

Morrastel N – Minustellu, Graciano

Moschofilero Rs

Mourvèdre N – Monastrell

Muscaris B

Muscat d’Alexandrie B – Muscat, Moscato

Muscat de Hambourg N – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains rouges Rg – Muscat, Moscato

Nielluccio N – Nielluciu

Négrette N

Parrellada B

Petit Manseng B

Petit Verdot N

Pinot blanc B

Pinot gris G

Pinot noir N

Piquepoul blanc B

Portan N

Primitivo N – Zinfandel

Prior N

Riesling B

Roditis Rs

Roussanne B

Saphira B

Sauvignac

Sauvignon B – Sauvignon blanc

Sauvignon gris G – Fié gris

Semillon B

Soreli B

Souvignier gris Rs

Sylvaner B

Syrah N – Shiraz

Tempranillo N

Terret blanc B

Touriga nacional N

Ugni blanc B

Verdejo B

Vermentino B – Rolle

Vidoc N

Viognier B

Voltis B

Xinomavro N

8.   A kapcsolat(ok) leírása

8.1.   A földrajzi terület és a termék sajátosságai

A földrajzi terület a Földközi-tengertől légvonalban mintegy harminc kilométerre és a Corbières-hegységtől keletre található Aude megyében, Franciaország déli részén, Languedoc-Roussillon régióban, Tuchan és Paziols településre terjed ki a 917 méter magas Tauch hegyvonulatának lábánál. A táj egy központi területből, egyfajta völgyből áll, amelyet meredek domboldalak vesznek körül. Ezen a két településen a szőlő jelenti a fő növénykultúrát, amely több mint 1 200 hektárt fed le.

Az északi határt a Col d’Extrême hágó jelöli ki, amelyen áthaladva vezet az út Villeneuve-be. Keleten a Serre d’en Mouysset meszes fennsíkja emelkedik és állja útját a tengeri légtömegeknek. Dél felé egy kanyargós úton érhető el Pyrénées-Orientales megye határa. Végezetül a terület nyugati irányban egy meredek szurdokon át közelíthető meg, amely a Verdouble folyó mentén húzódik Cucugnan falu felé.

A „Vallée du Torgan” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor nevét adó Torgan egy patak, amely a Tauch hegyből ered és a Verdouble folyóba torkollik.

A terület geológiai története összetett, és igen sokféle talajt eredményezett. Az így meghatározott, mintegy húszféle talaj közül a leggyakoribbak a terület északi részén található agyagpala, a Tauch hegyvonulatának lábánál található meszes kollúviumok vagy homokos-kavicsos talajok, a triász időszaki márga, valamint – Paziols magasabban fekvő részein és Tuchan keleti részén – a kerekre csiszolódott kövek (az úgynevezett „galets roulés”) alkotta konglomerátumok: ezek a talajok mind nagyon kövesek, és kis vagy közepes mélységűek. Végezetül a központi térség kavicsos teraszokból és agyagos-meszes talajokból áll, amelyek mélysége nagyobb.

Az éghajlat mediterrán jellegű, meleg és száraz. Az éves csapadékmennyiség átlagosan 700 mm körül alakul, az eső korlátozott számú őszi és tavaszi napra koncentrálódik, és gyakran heves viharok és záporok formájában esik. A napsütéses órák száma magas. A tramontana nevű erős északi szél (évente akár 200 szeles nappal) több egymást követő napon is fújhat 80 km/h feletti erősséggel. Ez a száraz szél a vegetációs időszakban szövetségesként segít a peronoszpóra elleni küzdelemben, és a szüret idején mérsékli a botrytis cinerea támadásának kockázatát.

A XIX. században a szőlőtermesztés került előtérbe a más mezőgazdasági tevékenységekkel, különösen a gabona- és az olívatermesztéssel szemben, amit visszavetettek a nagyon kemény teleken előforduló erős fagyok.

Az 1907-es szőlőválságot követően a bortermelők 1913-ban összefogtak és szövetkezeti pincét építettek Tuchan községben, a rákövetkező évben pedig Paziols-ban. Ez a vidék különösen kedvez a szőlőtermesztésnek.

1987 februárjában Torgan tájborát a megye 5 településén ismerték el, hogy azután – a földrajzi koherencia érdekében és a termék jellemzői miatt – 1990 óta csak két településre, Tuchan és Paziols községre korlátozzák.

A „Vallée du Torgan” OFJ szőlőfajtái illeszkednek a terület ökológiai viszonyaihoz, elsősorban a hagyományos mediterrán carignan és grenache noir fajták révén, amelyek tökéletesen alkalmazkodnak a jelentős nyári vízhiányhoz, valamint a domboldalak sovány és sekély talajaihoz. A fajták skáláját a grenache blanc és gris, a maccabeu, a cinsault, a muscat d’Alexandrie és a muscat à petit grain teszi teljessé.

Az elmúlt másfél évtizedben az újratelepítést olyan fajták kiválasztásával végezték, amelyek különösen igazodnak a terület talajaihoz és éghajlatához. A mai napig vezető szerepet játszik a merlot, amelyet a legmélyebb talajokra telepítették, különösen Paziols hordalékos részén, a Verdouble mentén, és amelyből olyan borok készíthetők, amelyek simulékonyságot és eleganciát visznek a házasításokba. A kissé soványabb talajokra ültetett marselan és a syrah markáns aromát és komplexitást kölcsönöz a borok profiljának.

A szigorúan meghatározott előállítási szabályok garantálják a szőlő érettségét és a termék minőségét.

A teljesen érett állapotban szüretelt fajták biztosítják a bor koncentrációját, miközben megőrzik a gyümölcs simulékonyságát, frissességét és intenzitását. A borok fajtaborok vagy házasított borok formájában készülnek.

A torgani bor termelése évi 5 000 hektolitertől 10 000 hektoliterig terjed, amelyet főként a Tuchan–Paziols szövetkezeti pincészet és egy magánpincészet biztosít; a termelt mennyiségek nagymértékben függnek a nyári aszálytól.

A termelés mindhárom borszínre kiterjed, de nagyrészt vörösborokat foglal magában. A rozék folyamatosan fejlődnek, a „gris de gris” borok eredetiségével, amelyeket elsősorban a területen igen elterjedt Grenache gris fajtából készítenek.

8.2.   A földrajzi terület és a termék sajátosságai közötti ok-okozati kapcsolat

A „Vallée du Torgan” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok erős identitással rendelkeznek, amely az előállítási terület sajátosságaiból ered. A talajok kis vagy közepes mélysége, a jellegzetesen mediterrán éghajlat, a 100 és 300 m közötti magasságban fekvő domboldalakon művelt szőlőültetvények biztosítják a növény ellenőrzött fejlődését és a partvonalhoz képest átlagosan mintegy tíznapos eltéréssel bekövetkező érettséget.

A sok napsütés jellemezte, meleg és száraz, szigorúan mediterrán éghajlat elősegíti az OFJ szőlőfajták tökéletes érettségét, ami lehetővé teszi a piros gyümölcsökre és cserjésekre emlékeztető aromákkal, érett és finom tanninokkal rendelkező vörösborok készítését, valamint olyan rozé, „gris” és fehérborok előállítását, amelyeket az olajosság, a frissesség és az aromavilág egyensúlya jellemez.

A „Vallée du Torgan” borok előállítására kedvezően hat a vállalkozások dinamikája is, amelyek strukturált kereskedelmi erővel rendelkeznek ahhoz, hogy népszerűsítsék ezt a bort a hagyományos francia piacokon, a nagy üzletláncok körében, valamint az exportpiacokon is.

Ennek az előállítási területhez szorosan kötődő forgalmazási hálózatnak köszönhetően a „Vallée du Torgan” borok az elmúlt 20 évben olyan hírnévre tettek szert, amely lehetővé teszi a termelés további növelését, reagálva az újabb piacok meghódítására.

A szőlő e vidék szinte kizárólagos növénykultúrájaként alapvetően meghatározza a tájat, és megadja a két település gazdaságának ritmusát.

A kis parcellák mozaikjából álló szőlőültetvény jelentős mértékben hozzájárul a nyitott területek karbantartásához egy erdőtüzeknek kitett erdőterületen, és így alapvető szerepet játszik a biológiai sokféleség megőrzésében.

A bortermelők által nemzedékek óta megvalósított fejlesztések összessége lehetővé tette a borturizmus előmozdítását, ami pedig növeli a termékek hírnevét és megbecsültségét.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A „Vallée du Torgan” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok erjesztése és készítése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott közvetlenül szomszédos területet a 2022. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex alapján a földrajzi területtel határos következő települések alkotják.

Aude megye:

Albas, Albières, Auriac, Bouisse, Cascastel-des-Corbières, Coustouge, Cucugnan, Davejean, Dernacueillette, Duilhac-sous-Peyrepertuse, Durban-Corbières, Embres-et-Castelmaure, Félines-Termenès, Fontjoncouse, Fraissé-des-Corbières, Jonquières, Lairière, Lanet, Laroque-de-Fa, Maisons, Massac, Montgaillard, Montjoi, Mouthoumet, Padern, Palairac, Quintillan, Rouffiac-des-Corbières, Saint-Jean-de-Barrou, Saint-Laurent-de-la-Cabrerisse, Salza, Soulatgé, Termes, Thézan-des-Corbières, Vignevieille, Villeneuve-les-Corbières, Villerouge-Termenès, Villesèque-des-Corbières.

Pyrénées-Orientales megye:

Ansignan, Bélesta, Caramany, Cases-de-Pène, Cassagnes, Caudiès-de-Fenouillèdes, Espira-de-l'Agly, Estagel, Fenouillet, Fosse, Lansac, Latour-de-France, Lesquerde, Maury, Montner, Opoul-Périllos, Peyrestortes, Pia, Planèzes, Prugnanes, Rasiguères, Rivesaltes, Saint-Arnac, Saint-Martin-de-Fenouillet, Saint-Paul-de-Fenouillet, Salses-le-Château, Tautavel, Vingrau, Vira.

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Vallée du Torgan” oltalom alatt álló földrajzi jelzés kiegészíthető egy vagy több szőlőfajta nevével.

A „Vallée du Torgan” oltalom alatt álló földrajzi jelzés kiegészíthető a „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) felirattal.

Az Európai Unió OFJ logójának szerepelnie kell a címkén, ha az „Indication géographique protégée” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) felirat helyett a „Vin de pays” (tájbor) hagyományos felirat szerepel.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-5e316de2-332d-4137-9b0b-d3174f0bbdec

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

Értesítés az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaida szervezetekkel összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendelet 2., 3. és 7. cikkében említett jegyzékbe az (EU) 2023/908 bizottsági végrehajtási rendelet alapján felvett Maulawi Rajab és Sultan Aziz Azam számára

(2023/C 158/08)

---

(1)  HL L 255., 2016.9.21., 25. o.

(2)  HL L 139., 2002.5.29., 9. o.

(3)  HL L 116., 2023.5.4., 10 o.

Helyesbítés a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság egy dán póttagjának kinevezéséről szóló, 2023. március 21-i tanácsi határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 109., 2023. március 24. )

(2023/C 158/09)

A 71. oldalon, az 1. cikkben:

a következő szövegrész:

helyesen: