AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2023.4.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 129/3

Az Európai Bizottság által az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzétett információk a lobogó szerinti államok által az 1005/2008/EK rendelet 20. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése, valamint III. melléklete alapján küldött értesítésekről (az államok és illetékes hatóságaik listája)

(2023/C 129/03)

Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (1) 20. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésével, valamint III. mellékletével összhangban az alábbi harmadik országok értesítették az Európai Bizottságot azon hatóságaikról, amelyek a rendelet 12. cikkével létrehozott fogási tanúsítási rendszerrel összefüggésben felhatalmazással rendelkeznek a következőkre:

a)	a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók lajstromozása;

b)	a halászhajóik számára halászati engedélyek megadása, felfüggesztése és visszavonása;

c)	a 12. cikkben említett fogási tanúsítványokban szereplő információ helytállóságának tanúsítása, és e tanúsítványok hitelesítése;

d)	azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, valamint állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések alkalmazása, ellenőrzése és végrehajtása, amelyeket a halászhajóiknak be kell tartaniuk;

e)	e fogási tanúsítványok ellenőrzésének elvégzése annak érdekében, hogy a tagállamok illetékes hatóságait segítsék a 20. cikk (4) bekezdésében említett igazgatási együttműködés útján;

f)	a fogási tanúsítványra vonatkozó formanyomtatvány-minták továbbítása a II. melléklet szerinti mintának megfelelően; valamint

ezen értesítések naprakésszé tétele.

Harmadik ország

Illetékes hatóságok

ALBÁNIA

a):

—	Albanian General Harbour Masters (Ministry Transport and Infrastructure)

b):

—	Commission for Examination of Applications for Fishing Permittion (Ministry of Agriculture, Rural Development & Water Administration), through National Licensing Center (Ministry of Economical Development, Tourism, Trade and Interpreneurship)

c), d), e):

—	Sector of Fishery Monitoring and Control (Ministry of Agriculture, Rural Development & Water Administration)

f) és g):

—	The Directorate of Agriculture Production and Trade Policies (Ministry of Agriculture, Rural Development & Water Administration)

ALGÉRIA

a)–d):

—

Directions de la Pêche et des Ressources Halieutiques des Wilayas de:

—

El Tarf,

—

Annaba,

—

Skikda,

—

Jijel,

—

Bejaian,

—	Tizi Ouzou,

—	Boumerdes,

—

Alger,

—

Tipaza,

—

Chlef,

—	Mostaganem,

—

Oran,

—	Ain Temouchent,

—

Tlemcen.

e)–g):

—	Ministère de la Pêche et des Ressources Halieutiques

ANGOLA

a):

—	Conservatória do registo de propriedade (subordinada ao Ministério da Justiça) / Instituto Marítimo Portuário de Angola – IMPA (subordinada ao Ministério dos Transportes)

b):

—	Ministra das Pescas e do Mar

c):

—	Direcção Nacional de Pescas (DNP)

d):

—	Serviço Nacional de Fiscalização Pesqueira e da Aquicultura (SNFPA)

e), f), g):

—	Direcção Nacional de Pescas (Ministério das Pescas e do Mar)

ANTIGUA ÉS BARBUDA

a)–g):

—	Chief Fisheries Officer, Fisheries Division, Ministry of Agriculture, Lands, Housing and Environment.

ARGENTÍNA

a)–g):

—	Dirección Nacional de Coordinación y Fiscalización Pesquera (Ministerio de Agricultura, Ganadería y Pesca

AUSZTRÁLIA

a)–e):

—

Australian Fisheries Management Authority;

Department of Primary Industries and Regional Development, Western Australia;

Department of Primary Industries, New South Wales;

Department

of Agriculture and Fisheries, Queensland;

Department of Natural Resources and Environment, Tasmania;

Victoria Fishing Authority;

Department of Primary Industries and Regions, South Australia

f)–g):

—	The Australian Government Department of Agriculture, Water and the Environment

BAHAMA-SZIGETEK

a) és b):

—	Port Department, within the Ministry of The Environment / Department of Marine Resources

c)–g):

—	Department of Marine Resources

BANGLADES

a):

—	Mercantile Marine Department

b)–f):

—	Marine Fisheries Office

g):

—	Ministry of Fisheries and Livestock

BELIZE

a):

—	The International Merchant Marine Registry of Belize (INMARBE)

c)–g):

—	Belize High Seas Fisheries Unit, Ministry of Finance, Government of Belize

BENIN

a):

—	Direction de la Marine Marchande / Ministère en charge de l'Economie Maritime; Service Contrôle et Suivi des Produits et des Filières Halieutiques de la Direction des Pêches

b):

—	Direction des Pêches / Ministère en charge de la Pêche;Service Contrôle et Suivi des Produits et des Filières Halieutiques de la Direction des Pêches

c), e), f), g):

—	Service Contrôle et Suivi des Produits et des Filières Halieutiques de la Direction des Pêches

d):

—	Direction des Pêches / Ministère en charge de la Pêche

BRAZÍLIA

a)–g):

—	Ministry of Agriculture, Livestock and Food Supply

KAMERUN (2)

a):

—	Ministère des Transports

b)–g):

—	Ministère de l'Elevage, des Pêches et Industries Animales

KANADA

a)–g):

—	Assistant Deputy Minister of Fisheries and Harbour Management

ZÖLD-FOKI SZIGETEK

a):

—	Institut Maritime et Portuaire (IMP) / Instituto Marítimo e Portuário (IMP)

b):

—	Direction Générale des Ressources Marines (DGRM) / Direção Geral dos Recursos Marinhos (DGRM)

c), d), e), f), g):

—	Unité d’inspection et garantie de qualité (UIGQ) / Unidade de Inspecção e Garantia de Qualidade (UIGQ)

CHILE

a):

Dirección General del Territorio Marítimo y Marina Mercante, de la Armada de Chile

b):

—	Subsecretaría de Pesca

c)–f):

—	Servicio Nacional de Pesca

g):

—	Subsecretaria de Pesca

KÍNA

a)–g):

—	Bureau of Fisheries, Ministry of Agriculture and Rural Affairs (MARA), P.R. China

KOLUMBIA

a):

—	Dirección General Marítima

b)–f):

—	Autoridad Nacional de Acuicultura y Pesca (AUNAP)

g):

—	Director de Pesca y Acuicultura

COSTA RICA

a):

—	Oficina de Bienes Muebles, Dirección Nacional de Registro Público,Ministerio de Justicia y Gracia

b):

—	Presidente Ejecutivo, Instituto Costarricense de Pesca y Acuicultura

c):

—	Dirección General Técnica, Instituto Costarricense de Pesca y Acuicultura

d):

—	Unidad de Control Pesquero / Instituto Costarricense de Pesca y Acuicultura / Director General del Servicio Nacional de Guardacostas, Ministerio de Seguridad Pública, Gobernación y Policía

e):

—	Departamento de Cooperación Internacional / Instituto Costarricense de Pesca y Acuicultura

f):

—	Dirección General Técnica o instancia competente del Instituto Costarricense de Pesca y Acuicultura

g):

—	Ministro de Agricultura y Ganadería, Ministerio de Agricultura y Ganadería

KUBA

a):

—	Registro Marítimo Nacional

b), c), e):

—	Oficina Nacional de Inspección Pesquera (ONIP)

d):

—	Dirección de Ciencias y Regulaciones Pesqueras and Oficina Nacional de Inspección Pesquera

f):

—	Dirección de Planificación del Ministerio de la Industria Pesquera

g):

—	Dirección de Relaciones Internacionales del Ministerio de la Industria Pesquera

CURAÇAO

a):

—	The Ministry of Traffic, Transport and Urban Planning

b) és f):

—	The Ministry of Economic Development

c):

—	The Ministry of Economic Development in consultation with

the Ministry of Public Health, Environment and Nature

d):

—	The Ministry of Economic Development, the Ministry of

Traffic, Transport and Urban Planning The Attorney General of Curaçao is in charge of the law enforcement

e):

—	The Ministry of Economic Development in collaboration with the Ministry of Traffic, Transport and Urban Planning

g):

—	The Government of Curaçao

ECUADOR

a), c) e):

—	Director de Pesca Industrial (Ministerio de Acuacultura y Pesca)

b), f), g):

—	Subsecretario de Recursos Pesqueros (Ministerio de Acuacultura y Pesca)

d):

—	Director de Control Pesquero (Ministerio de Acuacultura y Pesca)

EGYIPTOM

a):

—

Ministry of Agriculture and Land Reclamation:

I)	General Organization For Veterinary Services (GOVs)

II)	General Authority For Fish Resources Development

b) és d):

—	General Authority for Fish Resources Development (cooperation with GOVs in case of fishing vessels of exporting establishments)

c):

—	Ministry of Agriculture and Land Reclamation:General Organization for Veterinary Services (both Central and Local VET. Quarantine Department)

e):

—	General Authority for Fish Resources Development (cooperation with local inspectors Veterinary Quarantine for fishing vessels of exporting establishments)

f):

—	General Organization for Veterinary Services

g):

I)	Ministry of Agriculture and Land Reclamation

II)	General Organization For Veterinary Services

SALVADOR

a):

—	Autoridad Marítima Portuária

b)–g):

—	Centro de Desarrollo de la Pesca y la Acuicultura (CENDEPESCA)

ERITREA

a):

—	Ministry of Fisheries

b):

—	Fisheries Resource Regulatory Department

c):

—	Fish Quality Inspection Division

d):

—	Monitoring Controlling and Surveillance, Ministry of Fisheries

e):

—	Liaison Division, Ministry of Fisheries

f):

—	Ministry of Fisheries Laboratory

g):

—	Government of the State of Eritrea

FALKLAND-SZIGETEK

a):

—	Registar of Shipping, Customs and Immigration Department, Falkland Islands Government

b)–g):

—	Director of Fisheries, Fisheries Department, Falkland Islands Government

FERÖER SZIGETEK

a):

—	FAS Faroe Islands National & International Ship Register

b):

—	Ministry of Fisheries and the Faroe Islands Fisheries Inspection

c):

—	Faroe Islands Fisheries Inspection

d):

—	Ministry of Fisheries, the Faroe Islands Fisheries Inspection and the Police and the Public Prosecution Authority

e):

—	The Faroe Islands Fisheries Inspection

f) és g):

—	Ministry of Fisheries

FIDZSI

a):

—	Maritime Safety Authority of Fiji (MSAF)

b):

—	Ministry of Fisheries and Forests; Fisheries Department

c)–g):

—	Fisheries Department

FRANCIA POLINÉZIA

a):

—	Direction Polynésienne des Affaires Maritimes (DPAM)

b), c), e), f):

—	Direction des ressources marines (DRM)

d):

—	Direction des ressources marines (DRM) / Haut-Commissariat de la République française / Service des Affaires Maritimes de Polynésie française (SAM PF)

g):

—	Direction générale des affaires maritimes, de la pêche et de l’Aquaculture (DGAMPA)

GABON

a) és b):

—	Ministre de l'Agriculture, de l'Elevage, de la Pêche et du Développement Rural

c)–g):

—	Directeur Général des Pêches et de l'Aquaculture

GAMBIA

a):

—	The Gambia Maritime Administration

b):

—	Director of Fisheries

c)–g):

—	Fisheries Department (Director of Fisheries)

GHÁNA

a)–g):

—	Fisheries Commission

GRÖNLAND

a):

—	The Danish Maritime Authority

b)–g):

—	The Greenland Fisheries Licence Control Authority

GRENADA

a)–g):

—	Fisheries Division (Ministry of Agriculture, Forestry and Fisheries)

GUATEMALA

a)–g):

—	Ministerio de Agricultura, Ganadería y Alimentación (MAGA) through Dirección de Normatividad de la Pesca y Acuicultura.

GUINEA

a):

—	Direction Générale de l’Agence de la Navigation Maritime (ANAM)

b):

—	Direction Nationale des Pêches Maritimes

c):

—	Le Certificateur des certificats de capture

d)–f):

—	Direction Générale du Centre National de Surveillance de Police des Pêcheries

g):

—	Ministère des Pêches, de l’Aquaculture et le l’Economie Maritime

GUYANA

a)–g):

—	Fisheries Department, Ministry of Agriculture, Guyana, South America

IZLAND

a) és b):

—	Directorate of Fisheries

c), e), f), g):

—	Directorate of Fisheries / The Icelandic Food and Veterinary Authority

d):

—	Directorate of Fisheries / The Icelandic Coast Guards

INDIA

a) és b):

—	Marine Products Exports Development Authority (MPEDA) under the Ministry of Commerce & Industry, Govt. of India

Registrars under the Merchant Shipping Act (Director General of Shipping), Ministry of Shipping, Govt. of India

Deparment of Fisheries of State (Provincial) Governments of West Bengal, Gujarat, Kerala, Orissa, Andhra Pradesh, Karnataka, Maharastra, and Tamil Nadu

c):

—

Marine Products Exports Development Authority (MPEDA) under the Ministry of Commerce & Industry, Govt. of India

Authorized officers as notified by State Governments and Union Territories:

—	Kochi (Regional Division)

—	Chennai (Regional Division)

—	Kolkata (Regional Division)

—	Mumbai (Regional Division)

—	Visakhapatnam (Regional Division)

—	Veraval (Regional Division)

—	Mangalore (Sub Regional Division)

—	Kollam (Sub Regional Division)

—	Goa (Sub Regional Division)

—	Tuticorin (Sub Regional Division)

—	Bhubaneswar (Regional Division)

—	Bhimavaram (Sub Regional Division)

—	Porbandar (Sub Regional Division)

—	Ratnagiri (Sub Regional Division)

—	Kavaratti (Sub Regional Division)

—	Nellore (Satellite Centre)

d):

—	Director General of Shipping Marine Products Exports Development Authority, Ministry of Commerce & Industry, Govt. of India Coast Guard Department of Fisheries of the State Governments

e):

—	Marine Products Export Development Authority (MPEDA) under the Ministry of Commerce & Industry, Govt. of India and its 21 field offices Authorized officers of notified State Governments and Union Territories

f):

—	Joint Secretary, (EP-MP) Department of Commerce, Ministry of Commerce and Industry

g):

—	Joint Secretary, (EP-MP) Department of Commerce, Ministry of Commerce and Industry Joint Secretary, Department of Animal Husbandry, Dairying and Fisheries, Ministry of Agriculture

INDONÉZIA

a) és b):

—	Head of Marine and Fisheries Services Province

Director General Maritime of Capture Fisheries

c):

—	Head of Fishing Port, Directorate General of Capture Fisheries Fisheries Inspector, Directorate General of Marine Fisheries Resources Surveillance and Control

d):

—	Director General of Marine and Fisheries Resources Surveillance

e):

—	Director General of Capture Fisheries

f) és g):

—	Director General of Fisheries Product Processing and Marketing

ELEFÁNTCSONTPART

a):

—	Directeur Général des Affaires Maritimes et Portuaires (DGAMP, Secrétariat d’État auprès du Ministre des Transports chargé des Affaires Maritimes et Portuaires)

b):

—	Ministre des Ressources Animales et Halieutiques

c) és e):

—	Ministre des Ressources Animales et Halieutiques

—	Directeur des Pêches, Direction des pêches

And

—	Chef du Service d’Inspection et de Contrôle en Frontière (Service d’Inspection et de Contrôle Sanitaires Vétérinaires en Frontières, SICOSAV)

d):

—	Ministre des Ressources Animales et Halieutiques Directeur des Pêches, Direction des pêches

f) és g):

—	Ministre des Ressources Animales et Halieutiques

JAMAICA

a):

—	Maritime Authority of Jamaica (MAJ)

b)–g):

—	Fisheries Division

JAPÁN

a):

—	Fisheries Management Division, Bureau of Fisheries, Department of Fisheries and Forestry, Hokkaido Government

—	Aomori Prefectural Government

—	Hachinohe Fisheries Office, Sanpachi District Administration Office, Aomori Prefectural Government

—	Mutsu Fisheries Office, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Seihoku District Administration Office, Aomori Prefectural Government

—	Ajigasawa Fisheries Office, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Seihoku District Administration Office, Aomori Prefectural Government

—	Fisheries Industry Promotion Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Iwate Prefectural Department

—	Fisheries Department, Kuji Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Department, Miyako Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Department, Kamaishi Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Department, Ofunato Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Industry Promotion Division, Agriculture Forestry and Fisheries Department, Miyagi Prefectural Government

—	Fisheries and Fishing Ports Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Akita Prefectural Government

—	Fisheries Division, Industrial and Economic Affairs Department, Shonai Area General Branch Administration Office, Yamagata Prefectural Government

—	Fishery Division, Fukushima Prefectural Government

—	Fishery Office, Fukushima Prefectural Government

—	Fisheries Administration Division, Ibaraki Prefectural Government

—	Marine Industries Promotion Division, Chiba Prefectural Government

—	Fishery section, Agriculture, Forestry and Fishery Division, Bureau of Industrial and Labor Affairs, Tokyo Metropolitan Government

—	Fisheries Division, Environment and Agriculture Department, Kanagawa Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Niigata Prefectural Government

—	Promotion Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Promotion Department, Sado Regional Promotion Bureau, Niigata Prefectural Government

—	Fisheries and Fishing Port Division, Toyama Prefectural Government

—	Fishery Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Department, Ishikawa Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Fukui Prefectural Government

—	Reinan Regional Promotion Bureau, Fukui Prefectural Government

—	Office of Fishery Management, Division of Fishery, Department of Industry, Shizuoka Prefectural Government

—	Fisheries Administration Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Aichi Prefectural Government

—	Fisheries Resource Office, Department of Agriculture, Fisheries, Commerce and Industry, Mie Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Kyoto Prefectural Government

—	Fisheries Office, Kyoto Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Environment, Agriculture, Forestry and Fisheries, Osaka Prefectural Government

—	Fisheries Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Bureau, Agriculture and Environmental Department, Hyogo Prefectural Government

—	Kobe Agriculture, Forestry and Fisheries Office, Kobe District Administration Office, Hyogo prefectural Government

—	Kakogawa Agriculture, Forestry and Fisheries Office, Higashi-Harima District Administration Office, Hyogo Prefectural Government

—	Himeji Agriculture, Forestry and Fisheries Office, Naka-Harima District Administration Office, Hyogo Prefectural Government

—	Koto Agriculture, Forestry and Fisheries Office, Nishi-Harima District Administration Office, Hyogo Prefectural Government

—	Tajima Fisheries Office, Tajima District Administration Office, Hyogo Prefectural Government

—	Sumoto Agriculture, Forestry and Fisheries Office, Awaji District Administration Office, Hyogo Prefectural Government

—	Wakayama Prefectural Government

—	Kaisou Promotions Bureau, Wakayama Prefectural Government

—	Arida Promotions Bureau, Wakayama Prefectural Government

—	Hidaka Promotions Bureau, Wakayama Prefectural Government

—	Nishimuro Promotion Bureau, Wakayama Prefectural Government

—	Higashimuro Promotion Bureau, Wakayama Prefectural Government

—	Fishery Division, Fishery Development Bureau, Department of Agriculture, Forestry and Fishery, Tottori Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Shimane Prefectural Government

—	Fisheries Office, Oki Branch Office, Shimane Prefectural Government

—	Matsue Fisheries Office, Shimane Prefectural Government

—	Hamada Fisheries office, Shimane Prefectural Government

—	Okayama Prefectural Government

—	Hiroshima Prefectural Government

—	Fisheries Promotion Division, Yamaguchi Prefectural Government

—	Fisheries Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Department, Tokushima Prefectural Government

—	Fisheries Division, Agricultural Administration and Fisheries Department, Kagawa Prefectural Government

—	Fisheries Promotion Division, Fisheries Bureau, Agriculture, Forestry and Fisheries Department, Ehime prefectural Government

—	Fisheries Management Division, Kochi Prefectural Government

—	Fishery Administration Division, Fishery Bureau, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Fukuoka Prefectural Government

—	Fisheries Division, Saga Prefectural Government

—	Resource Management Division, Fisheries Department, Nagasaki Prefectural Government

—	Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Kumamoto Prefectural Government

—	Tamana Regional Promotion Bureau, Kumamoto Prefectural Government

—	Yatsushiro Regional Promotion Bureau, Kumamoto Prefectural Government

—	Amakusa Regional Promotion Bureau, Kumamoto Prefectural Government

—	Oita Prefectural Government

—	Fisheries Administration Division, Agriculture and Fisheries Department, Miyazaki Prefectural Government

—	Fisheries Promotion Division, Kagoshima Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Okinawa Prefectural Government

—	Agriculture, Forestry and Fisheries Management Division, Miyako Regional Agriculture, Forestry and Fisheries promotions Center, Okinawa Prefectural Government

—	Agriculture, Forestry and Fisheries Management Division, Yaeyama Regional Agriculture, Forestry and Fisheries Promotions Center, Okinawa Prefectural Government

b):

mint az a) pontban és:

—	Fishery Agency, Ministry of Agriculture, Forestry and Fisheries Iwate Regional Marine Fisheries Management Commission

—	Fisheries Division, Tsu Agriculture, Forestry, Fisheries, Commerce, Industry and Environment Office, Mie Prefectural Government

—	Fisheries Division, Ise Agriculture, Forestry, Fisheries, Commerce, Industry and Environment Office, Mie Prefectural Government

—	Fisheries Division, Owase Agriculture, Forestry, Fisheries, Commerce, Industry and Environment Office, Mie Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Kyoto Prefectural Government

c):

—	Fisheries Agency, Ministry of Agriculture, Forestry and Fisheries

d):

—	Fisheries Agency, Ministry of Agriculture, Forestry and Fisheries

—	Fisheries Management Division, Bureau of Fisheries, Department of Fisheries and Forestry, Hokkaido Government

—	Aomori Prefectural Government

—	Fisheries Industry Promotion Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Iwate Prefectural Department

—	Iwate Regional Marine Fisheries Management Commission

—	Fisheries Department, Kuji Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Department, Miyako Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Department, Kamaishi Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Department, Ofunato Regional Promotion Bureau, Iwate Prefectural Government

—	Fisheries Industry Promotion Division, Agriculture Forestry and Fisheries Department, Miyagi Prefectural Government

—	Fisheries and Fishing Ports Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Akita Prefectural Government

—	Fisheries Division, Industrial and Economic Affairs Department, Shonai Area General Branch Administration Office, Yamagata Prefectural Government

—	Fishery Division, Fukushima Prefectural Government

—	Fisheries Administration Division, Ibaraki Prefectural Government

—	Marine Industries Promotion Division, Chiba Prefectural Government

—	Fishery section, Agriculture, Forestry and Fishery Division, Bureau of Industrial and Labor Affairs, Tokyo Metropolitan Government

—	Fisheries Division, Environment and Agriculture Department, Kanagawa Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Niigata Prefectural Government

—	Fisheries and Fishing Port Division, Toyama Prefectural Government

—	Fishery Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Department,

—	Ishikawa Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Fukui Prefectural Government

—	Reinan Regional Promotion Bureau, Fukui Prefectural Government

—	Office of Fishery Management, Division of Fishery, Department of Industry, Shizuoka Prefectural Government

—	Fisheries Administration Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Aichi Prefectural Government

—	Fisheries Resource Office, Department of Agriculture, Fisheries, Commerce and Industry, Mie Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Kyoto Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Environment, Agriculture, Forestry and Fisheries, Osaka Prefectural Government

—	Fisheries Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Bureau, Agriculture and Environmental Department, Hyogo Prefectural Government

—	Wakayama Prefectural Government

—	Fishery Division, Fishery Development Bureau, Department of Agriculture, Forestry and Fishery, Tottori Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Shimane Prefectural Government

—	Okayama Prefectural Government

—	Hiroshima Prefectural Government

—	Fisheries Promotion Division, Yamaguchi Prefectural Government

—	Fisheries Division, Agriculture, Forestry and Fisheries Department, Tokushima Prefectural Government

—	Fisheries Division, Agricultural Administration and Fisheries Department, Kagawa Prefectural Government

—	Fisheries Promotion Division, Fisheries Bureau, Agriculture, Forestry and Fisheries Department, Ehime prefectural Government

—	Fisheries Management Division, Kochi Prefectural Government

—	Fishery Administration Division, Fishery Bureau, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Fukuoka Prefectural Government

—	Fisheries Division, Saga Prefectural Government

—	Resource Management Division, Fisheries Department, Nagasaki Prefectural Government

—	Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Kumamoto Prefectural Government

—	Oita Prefectural Government

—	Fisheries Administration Division, Agriculture and Fisheries Department, Miyazaki Prefectural Government

—	Fisheries Promotion Division, Kagoshima Prefectural Government

—	Fisheries Division, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries, Okinawa Prefectural Government

c), f), g):

—	Fisheries Agency, Ministry of Agriculture, Forestry and Fisheries

KENYA

a):

—	Kenya Maritime Authority

b)–g):

—	Ministry of Agriculture, Livestock and Fisheries

KIRIBATI

a):

—	Ministry of Information, Communications, Transport and Tourism

Development (MICTTF)

b)–g):

—	Ministry of Fisheries and Marine Resources Development (MFMRD)

KOREA

a), b), d), f), g):

—	Ministry of Oceans and Fisheries

c), e):

—

National Fisheries Products Quality Management Service and 13 regional offices:

—	Busan Regional Office

—	Incheon Regional Office

—	Incheon International Airport Regional Office

—	Seoul Regional Office

—	Pyeongtaek Regional Office

—	Janghang Regional Office

—	Mokpo Regional Office

—	Wando Regional Office

—	Yeosu Regional Office

—	Jeju Regional Office

—	Tongyeong Regional Office

—	Pohang Regional Office

—	Gangneung Regional Office

MADAGASZKÁR

a):

—	Agence Portuaire Maritime et Fluviale Service Régional de Pêche et des Ressources halieutiques de Diana, Sava, Sofia, Boeny Melaky, Analanjirofo, Atsinanana, Atsimo Atsinanana, Vatovavy Fitovinany, Menabe, Atsimo Andrefana, Anosy, and Androy

b):

—	Ministère chargé de la Pêche

c) és d):

—	Centre de Surveillance des Pêches

e), f), g):

—	Direction Générale de la Pêche et des Ressources Halieutiques

MALAJZIA

a) és b):

—	Department of Fisheries Malaysia and Department of Fisheries Sabah

c), e), f):

—	Department of Fisheries, Malaysia

d):

—	Department of Fisheries,

g):

—	Department of Fisheries, Malaysia Ministry of Agriculture and Agro- based

MALDÍV-SZIGETEK

a):

—	Transport Authority

b), c), e), f), g):

—	Ministry of Fisheries, Marine Resources and Agriculture

d):

—	Coast Guard, Maldives National Defense Force Maldives Police Service

MAURITÁNIA

a):

—	Direction de la Marine Marchande

b):

—	Direction de la Pêche industrielle / Direction de la Pêche Artisanale et Côtière

c), d), e), f):

—	Garde Côtes Mauritanienne (GCM)

g):

—	Ministère des Pêches et de l'Economie Maritime

MAURITIUS

a)–g):

—	Ministry of Blue Economy, Marine Resources, Fisheries and Shipping (Fisheries Division)

MEXIKÓ

a), c), g):

—	CONAPESCA a través de la Dirección General de Planeación, Programación y Evaluación

b):

—	CONAPESCA a través de la Dirección General de Ordenamiento Pesquero y Acuícola

d), e):

—	CONAPESCA a través de la Dirección General de Inspección y Vigilancia

f):

—	Comisión Nacional de Acuacultura y Pesca

MONTENEGRÓ

a):

—	Ministry of Transport, Maritime Affairs and Telecommunications (Harbour Master Office Bar, Harbour Master Office Kotor)

b)–g):

—	Ministry of Agriculture, Forestry and Watermanagement

MAROKKÓ

a), b), e), f):

—	Direction des Pêches Maritimes et de l'Aquaculture

c):

—

Délégations des Pêches Maritimes de:

—

Jebha

—

Nador

—	Al Hoceima

—

M'diq

—

Tanger

—

Larache

—	Kenitra-Mehdia

—	Mohammedia

—	Casablanca

—

El Jadida

—

Safi

—

Essaouira

—

Agadir

—

Sidi Ifni

—

Tan-Tan

—

Laâyoune

—

Boujdour

—

Dakhla

d):

—	Mint a (c) pontban

—	Direction des Pêches Maritimes

g):

—	Secrétariat Général du Département de la Pêche Maritime

MOZAMBIK

a):

—	National Marine Institute (INAMAR)

b)–g):

—	National Directorate of Fisheries Administration

c):

—	National Direction of Operations

MIANMAR

a):

—	Department of Marine Administration

b)–g):

—	Department of Fisheries / Ministry of Livestock, Fisheries and Irrigation

NAMÍBIA

a):

—	Ministry of Works, Transport and Communication

b), d), f), g):

—	Ministry of Fisheries and Marine Resources

c) és e):

—	Ministry of Fisheries and Marine Resources (Walvis Bay) and Ministry of Fisheries and Marine Resources (Lüderitz)

ÚJ-KALEDÓNIA

a), b), c), e), f) és g):

—	Service des Affaires Maritimes (SAM) de Nouvelle-Calédonie

d):

—	Etat-Major Inter-Armées

ÚJ-ZÉLAND

a)–g):

—	Ministry for Primary Industries

NICARAGUA

a):

—	Dirección General de Transporte Acuático del Ministerio de Transporte e Infraestructura

b), d), f), g):

—	Instituto Nicaragüense de la Pesca y Acuicultura (INPESCA) through Presidente Ejecutivo

c):

—

Instituto Nicaragüense de la Pesca y Acuicultura (INPESCA) through the Delegaciones Departamentales:

—	Delegación de INPESCA Puerto Cabezas

—	Delegación de INPESCA Chinandega

—	Delegación de INPESCA Bluefields

—	Delegación de INPESCA Rivas

e):

—	Dirección de Monitoreo, Vigilancia y Control, INPESCA

NIGÉRIA

a):

—	Nigerian Maritime Administration and Safety Agency (NIMASA)

b):

—	Federal Ministry of Agriculture & Rural Development

c), d), f):

—	Federal Department of Fisheries & Aquaculture (Fisheries Resources Monitoring, control & Surveillance (MCS))

e), g):

—	Federal Ministry of Agriculture & Rural Development, Director of Fisheries

NORVÉGIA

a), b), e), f), g):

—	Directorate of Fisheries

c):

—	On behalf of the Directorate of Fisheries:

—	Norges Sildesalgslag

—	Norges Råfisklag

—	Sunnmøre og Romsdal Fiskesalgslag

—	Vest-Norges Fiskesalgslag

—	Rogaland Fiskesalgslag S/L

—	Skagerakfisk S/L

d):

—	Directorate of Fisheries

—	The Norwegian Coastguard

—	The Police and the Public Prosecuting Authority

OMÁN

a):

—	Ministry of Transport, Communications and Information Technology Directorate General of Maritime Affairs

b), c), d), f):

—	Muscat Governorate: Ministry of Agriculture, Forestry and Water Management Directorate General of Fisheries Resources Development Department of Surveillance & Fisheries Licensing

—	Salalah Governorate: Ministry of Agriculture, Fisheries Wealth and Water Resources Directorate General of Agriculture, Fisheries Wealth and Water Resources, DOFAR Governate Department of Fisheries Resources

e), g):

—	Muscat Governorate: Ministry of Agriculture, Forestry and Water Management Directorate General of Fisheries Resources Development Department of Surveillance & Fisheries Licensing

PAKISZTÁN

a), c), e), f):

—	Mercantile Marine Department

b) és d):

—	Marine Fisheries Department / Directorate of Fisheries

g):

—	Ministry of Livestock & Dairy Development

PANAMA

a):

—	Autoridad de los Recursos Acuáticos de Panamá (Dirección General de Ordenación y Manejo Costero Integral) Autoridad Marítima de Panamá (Dirección General de Marina Mercante)

b):

—	Dirección General de Ordenación y Manejo Costero Integral

c)–g):

—	Administración General Secretaría General Dirección General de Inspecciòn, Vigilancia y Control

PÁPUA ÚJ-GUINEA

a), b), f), g):

—	PNG National Fisheries Authority

c), d), e):

—	PNG National Fisheries Authority (Head Office) Monitoring Control and Surveillance Division, Audit & Certification Unit

—	National Fisheries Authority, Audit & Certification Unit, Lae Port Office

—	National Fisheries Authority, Audit & Certification Unit, Madang Port Office

—	National Fisheries Authority, Audit & Certification Unit, Wewak Port Office

PERU

a) és b):

—	Director General de Extracción y Procesamiento pesquero del Ministerio and Direcciones Regionales de la Producción de los Gobiernos Regionales de Tumbes, Piura, Lambayeque, La Libertad, Ancash, Lima, Callao, Ica, Arquipa, Moquegua y Tacna

c), d), e):

—	Dirección General de Seguimiento, Control y Vigilancia del Ministerio de Producción and Direcciones Regionales de la Producción de los Gobiernos Regionales de Tumbes, Piura, Lambayeque, La Libertad, Ancash, Lima, Callao, Ica, Arquipa, Moquegua y Tacna

f):

—	Director General de Seguimiento, Control y Vigilancia del Ministerio de la Producción

g):

—	Viceministro de Pesquería del Ministerio de la Producción

FÜLÖP-SZIGETEK

a):

—	Maritime Industry Authority

b)–g):

—	Bureau for Fisheries and Aquatic Resources, Department of Agriculture

OROSZORSZÁG

a)–g):

—	Federal Agency for Fisheries, Territorial department of Barentsevo- Belomorskoye, Primorskoye, Zapadno-Baltiyskoye, Azovo- Chernomorskoye, Amur, Okhotsk, Sakhalin-Kuril, North-Eastern.

SAINT-PIERRE ÉS MIQUELON

a), c)–g):

—	DTAM – Service des affaires maritime et portuaires

b):

—	Préfecture de Saint-Pierre et Miquelon

SZENEGÁL

a):

—	Agence nationale des Affaires maritimes

b):

—	Ministre en charge de la Pêche

c):

—	Direction de la Protection et de la Surveillance des Pêches (DPSP)

d)–g):

—	Direction de la Protection et de la Surveillance des Pêches (DPSP)

SEYCHELLE-SZIGETEK

a):

—	Seychelles Maritime Safety Administration

b):

—	Seychelles Licensing Authority

c)–g):

—	Seychelles Fishing Authority

SALAMON-SZIGETEK

a):

—	Marine Division, Ministry of Infrastructure and Development (MID)

b)–g):

—	Ministry of Fisheries and Marine Resources (MFMR)

DÉL-AFRIKA

a)–g):

—	Branch: Fisheries Management, Department of Agriculture, Forestry and Fisheries

SRÍ LANKA

a)–g):

—	Department of Fisheries and Aquatic Resources

SZENT ILONA

a):

—	Registrar of Shipping, St. Helena Government

b), d)–g):

—	Senior Fisheries Officer, Directorate of Fisheries, St Helena Government

c):

—	H.M. Customs, Government of St Helena

SURINAME

a):

—	Maritime Authority Suriname

b)–g):

—	Ministry of Agriculture, Animal Husbandry and Fisheries

TAJVAN

a):

—	Council of Agriculture, Executive Yuan

—	Maritime and Port Bureau, Ministry of Transportation and Communication

b):

—	Council of Agriculture, Executive Yuan

c):

—	Fisheries Agency, Council of Agriculture, Executive Yuan

d):

—	Fisheries Agency, Council of Agriculture, Executive Yuan

—	Coast Guard Administration, Executive Yuan

e):

—	Fisheries Agency, Council of Agriculture, Executive Yuan

f):

—	Fisheries Agency, Council of Agriculture, Executive Yuan

g):

—	Fisheries Agency, Council of Agriculture, Executive Yuan

FRANCIA DÉLI ÉS ANTARKTISZI TERÜLETEK

a)–g):

—	Monsieur le Préfet Administrateur supérieur des Terres Australes et Antarctiques Françaises

THAIFÖLD

a) és b):

—	The Department of Fisheries

—	The Marine Department

c)–g):

—	The Department of Fisheries

TRISTAN DA CUNHA

a):

—	Administration Department

b), d):

—	Administration Department / Fisheries Department

c), e), f), g):

—	Fisheries Department

TUNÉZIA

a):

—	Office de la Marine Marchande et des Ports/ Ministère du Transport

b)–d):

—	Arrondissement de la Pêche et de l'Aquaculture de Jendouba, Bizerte, Ariana, Tunis, Nabeul, Sousse, Monastir, Mahdia, and Gabes and Division de la Pêche et de l'Aquaculture de Sfax and Médenine

e)–g):

—	La Direction Générale de la Pêche et de l'Aquaculture / Ministère de l'Agriculture et des Ressources hydrauliques

TÖRÖKORSZÁG

a) és b):

—	81 Provincial Directorates of the Ministry of Agriculture and Rural Affairs

c):

—	General Directorate for Protection and Conservation, 81 Provincial Directorates of the Ministry of Agriculture and Rural Affairs, and 24 Districts Directorate of the Ministry of Agriculture and Rural Affairs.

d):

—	General Directorate for Protection and Conservation, 81 Provincial Directorates of the Ministry of Agriculture and Rural Affairs and Turkish Coast Guard Command

e)–g):

—	General Directorate for Protection and Conservation, Ministry of Agriculture and Rural Affairs

UKRAJNA

a):

—	State Enterprise Maritime Administration of Illichivsk Sea Fishing Port State Enterprise Maritime Administration of Kerch Sea Fishing Port State Enterprise Office of Captain of Mariupol Sea Fishing Port State Enterprise Office of Captain of Sevastopol Sea Fishing Port

c):

—

State Agency of Melioration and Fisheries of Ukraine

Department of the State Agency of Melioration and Fisheries of Ukraine in:

—	Black Sea Basin

—	Azov Basin

—	Chernihiv region

—	Chernivtsi region

—	Cherkasy region

—	Khmelnytskyi region

—	Kherson region

—	Kharkiv region

—	Ternopil region

—	Sumy region

—	Rivne region

—	Poltava region

—	Odesa region

—	Mykolaiv region

—	Lviv region

—	Luhansk region

—	Department of protection, use and reproduction of water

—	bioresources and regulation of fisheries in Kirvohrad region

—	Kyiv and Kyiv region

—	Ivano-Krankivsk region

—	Zaporizhia region

—	Zakarpattia region

—	Zhytomyr region

—	Donetsk region

—	Dnipropetrovsk region

—	Volyn region

—	Vinnytsia region

b), d)–g):

—	State Agency of Melioration and Fisheries of Ukraine (Derzhrybagentstvo of Ukraine)

EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK

a)–g):

—	Fisheries Department, Ministry of Environment & Water (MOEW)

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG (3)

a):

—	Anglia: Fishing Vessel Registry, Maritime and Coastguard Agency

—	Skócia: Fishing Vessel Registry, Maritime and Coastguard Agency

—	Wales: Fishing Vessel Registry, Maritime and Coastguard Agency

—	Észak-Írország: DAERA Marine and Fisheries Division, Fisheries Inspectorate Team, Department of Agriculture, Environment and Rural Affairs

—	Man-sziget: Department Environment Food and Agriculture, Fisheries Directorate

—	Guernsey: Registrer of British Ships

—	Jersey: Marine Resources, Growth Housing and Environment

b):

—	Anglia: Marine Management Organisation

—	Skócia: Marine Scotland

—	Wales: Welsh Government, Marine, Fisheries Division

—	Észak-Írország: DAERA Marine and Fisheries Division, Fisheries Inspectorate Team, Department of Agriculture, Environment and Rural Affairs

—	Man-sziget: Department Environment Food and Agriculture, Fisheries Directorate

—	Guernsey: Seafisheries, Committee for Economic Development, States of Guernsey

—	Jersey: Marine Resources, Growth Housing and Environment

c), d), e):

—	Anglia: Marine Management Organisation

—	Skócia: Marine Scotland

—	Wales: Welsh Government, Marine, Fisheries Division

—	Észak-Írország: Fisheries Inspectorate Team, Department of Agriculture, Environment and Rural Affairs

—	Man-sziget: Department Environment Food and Agriculture, Fisheries Directorate

—	Guernsey: Seafisheries, Committee for Economic Development, State of Guernsey

—	Jersey: Marine Resources, Growth Housing and Environment

f), g):

Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország, Man-sziget, Guernsey, Jersey: Marine Management Organisation

TANZÁNIAI EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG

a)–g):

—	Director of Fisheries Development

URUGUAY

a)–g):

—	Dirección Nacional de Recursos Acuáticos (DINARA)

EGYESÜLT ÁLLAMOK

a):

—	United States Coast Guard, U.S. Department of Homeland Security

b)–g):

—	National Marine Fisheries Service

VENEZUELA

a)–b):

—	Instituto Socialista de la Pesca y Acuicultura

VIETNÁM

a)–b):

—	Directorate of Fisheries (D-FISH) at national level Sub-Departments of Capture Fisheries and Resources Protection at provincial level

c) és f):

—	Sub-Departments of Capture Fisheries

d):

—	Fisheries Surveillance Department belonging to D-FISH

—	Inspections of Agriculture and Rural Development belonging to the provinces

—	Sub-Departments of Capture Fisheries and Resources Protection.

e) és g):

—	Directorate of Fisheries (D-FISH)

WALLIS ÉS FUTUNA

a):

—	Le Chef du Service des Douanes et des Affaires Maritimes

b) és g):

—	Le Préfet, Administrateur supérieur

c)–f):

—	Le Directeur du Service d'Etat de l'Agriculture, de la Forêt et de la Pêche

JEMEN

a):

—	Maritime Affairs Authority - Ministry of Transport

b)–g):

—	Production & Marketing Services Sector - Ministry of Fish Wealth and its branches from Aden, Alhodeidah, Hadramout, Almahara

(1) HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

(2) 2023. január 5-én az Európai Bizottság az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 31. cikke alapján Kamerunt az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országként azonosította (HL L 8., 2023.1.11., 4–15. o.). Az említett rendelet 33. cikkének megfelelően az Európai Unió Tanácsa Kamerunt az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országként azonosította (HL L 56., 2023.2.23., 26–28. o.). A rendelet 38. cikkének megfelelően tilos a Kamerun lobogója alatt közlekedő halászhajók által kifogott halászati termékek behozatala az Unióba.

(3) 2021. január 1-jétől alkalmazandó

2023.4.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 129/22

A Farice-nak nyújtott állítólagos állami támogatással kapcsolatos hivatalos vizsgálat megindításáról szóló, 2023. március 8-i 44/23/COL határozat.

Felhívás az állami támogatási kérdésekre vonatkozó észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése értelmében

(2023/C 129/04)

A hivatkozott határozattal, amelynek hiteles nyelvi változata megtalálható ezen összefoglaló végén, az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) értesítette az izlandi hatóságokat arról, hogy az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

Az érdekelt felek észrevételeiket a közzétételtől számított egy hónapon belül tehetik meg a következő címen:

EFTA Surveillance Authority

Registry

Avenue des Arts 19H

1000 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

registry@eftasurv.int

Az észrevételeket a Hatóság továbbítja az izlandi hatóságoknak. Az észrevételek benyújtói kérésüket megindokolva, írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését.

Összegzés

Eljárás

2021. február 23-án a Hatósághoz a Sýn hf.-től (a továbbiakban: Sýn) a Farice-ra vonatkozó panasz érkezett (a továbbiakban: a panasz). A Sýn többek között a következőket állította: 1. a Farice kompenzációban részesült a harmadik tenger alatti kábel előkészítése során végzett felmérések költségeiért (a továbbiakban: 1. intézkedés); továbbá 2. a felfüggesztési kötelezettség megsértésére került sor a Farice-nak az Izland és Európa közötti harmadik tenger alatti kábelbe történő beruházása tekintetében (a továbbiakban: IRIS-kábel vagy 2. intézkedés).

2021. március 23-án a Hatóság hivatalos értesítést kapott az izlandi hatóságoktól az IRIS kábellel kapcsolatos beruházásról (a továbbiakban: 2. intézkedés). 2021. március 26-án a Hatóság elfogadta a harmadik tenger alatti kábellel kapcsolatos beruházáshoz a Farice ehf. részére nyújtott támogatásról szóló 023/21/COL határozatot, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a Hatóságnak nincs kétsége afelől, hogy a támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető az EGT-megállapodás működésével, és ezért nem emelt kifogást az intézkedés végrehajtásával szemben.

2021. július 9-én a Sýn a felügyeleti és bírósági megállapodás 36. cikke alapján keresetet nyújtott be az EFTA-Bírósághoz a 2021. március 26-i 023/21/COL határozat megsemmisítése iránt.

2022. június 1-jei ítéletével az EFTA-Bíróság megsemmisítette a Hatóság 023/21/COL határozatát (1). Az EFTA-Bíróságnak az E-4/21. sz., Sýn hf. kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben hozott ítélete [még nem készült jelentés].

Az érintett támogatás leírása

Az állítólagos kedvezményezett a Farice ehf. (a továbbiakban: Farice). A Farice egy teljes egészében az izlandi állam tulajdonában álló, korlátolt felelősségű társaság. A Farice országok közötti, optikai kábelen keresztül történő nemzetközi adatátvitel nagykereskedelmével, optikai kábelrendszerek üzemeltetésével, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások értékesítésével foglalkozik. A Farice két tenger alatti kábelt üzemeltet, amelyek Izlandról indulva elérik Európa egyes részeit: a FARICE-1-et és a DANICE-t.

2019. június 3-án az izlandi parlament állásfoglalást hagyott jóvá a 2019–2033. évi elektronikus hírközlési politika (a továbbiakban: a távközlési politika) vonatkozásában. A szakpolitika célja többek között a hozzáférhető és hatékony kommunikáció előmozdítása, valamint az infrastruktúra biztonságának garantálása. E célkitűzések elérése érdekében a szakpolitika hangsúlyozza, hogy három aktív tenger alatti kábelre van szükség ahhoz, hogy Izlandot különböző kirakodóhelyekről össze lehessen kapcsolni Európa többi részével.

A határozat két intézkedést érint:

Az 1. intézkedés a Farice-nak az Izland és Európa közötti új tenger alatti kábel lehetséges megépítésének előkészítésével kapcsolatos tengerfenék-kutatáshoz nyújtott kompenzációra vonatkozik. A munka és a kompenzáció alapját a Távközlési Alap (a továbbiakban: az Alap) és a Farice között 2018-ban aláírt szerződés képezi. A szerződés aláírásakor a becsült költség 1,9 millió EUR volt.

A 2. intézkedés a Farice által az IRIS kábelbe történő beruházásra vonatkozik. Az izlandi hatóságok a Farice-t választották ki az Izlandot és Európát összekötő harmadik tenger alatti kábel – az IRIS kábel – megépítésére és üzemeltetésére. A 2. intézkedést az izlandi állam finanszírozta a teljes egészében az izlandi állam tulajdonában álló Farice-nak a becslések szerint 50 millió EUR összegű tőkeemelése révén.

Értékelés

Állami támogatás megléte

Határozatában a Hatóság arra az előzetes álláspontra helyezkedik, hogy nem zárhatja ki, hogy az 1. intézkedés a Farice javára nyújtott állami támogatást tartalmazott.

Közelebbről, a Hatóság nem zárhatja ki, hogy az Alap által a Farice részére a tenger alatti felmérés elvégzése céljából teljesített kifizetések szelektív előnyt biztosítottak a Farice számára, mivel kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy ezeket a kifizetéseket piaci feltételek mellett teljesítették.

Továbbá a Hatóság határozatában arra az előzetes álláspontra helyezkedik, hogy a 2. intézkedés állami támogatást tartalmaz.

A támogatás összeegyeztethetősége

Ami az 1. intézkedés lehetséges összeegyeztethetőségét illeti, a Hatóság nem kapott erre vonatkozó érveket, és felkérte az izlandi hatóságokat, hogy nyújtsák be az ezzel kapcsolatos érvelést.

A 2. intézkedés lehetséges összeegyeztethetőségét illetően a Hatóság megjegyzi, hogy a széles sávú hálózatok kiépítéséhez a lefedettség, a hozzáférés vagy az összeköttetés biztosítása céljából nyújtott támogatás összeegyeztethetőségét általában a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás alapján értékelik.

Általában véve a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás elsődleges célja a széles sávú szolgáltatások széles körű elérhetőségének biztosítása a végfelhasználók számára, illetve a nagyobb sebességű internethez való hozzáférés biztosítása. Ezért az iránymutatás olyan támogatási intézkedésekre vonatkozik, amelyek olyan helyzetekre irányulnak, amikor a piac nem biztosít elegendő széles sávú lefedettséget, vagy amikor a hozzáférési feltételek nem megfelelőek. Ezzel szemben a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás nem említi a nemzetközi összekapcsoltságot, a biztonságot, a nemzetközi adattovábbítást vagy a tenger alatti kábeleket, és nem határoz meg kifejezetten összeegyeztethetőségi feltételeket a nemzetközi összekapcsoltságra vonatkozó szolgáltatások földrajzi sokféleségének és stabilitásának hiányában felmerülő biztonsági kérdések megoldására irányuló intézkedésekre vonatkozóan.

Ezért úgy tűnik, hogy a 2. intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára nagy sebességgel már elérhető, nemzetközi összekapcsoltságra vonatkozó szolgáltatások redundanciájának, biztonságának és megbízhatóságának növelése, eltér a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás hatálya alá tartozó általános intézkedéstípustól, nevezetesen a széles sávú hálózatok és szolgáltatások bővítésére vagy bevezetésére vonatkozó intézkedésektől.

A Hatóság számára azonban ebben a szakaszban nem világos, hogy a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás milyen mértékben alkalmazandó a 2. intézkedés összeegyeztethetőségének értékelésére. A Hatóság ezért felkérte az izlandi hatóságokat, hogy nyújtsanak be további érveket.

Abban az esetben, ha a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás nem alkalmazandó a szóban forgó intézkedésre, az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy az ESA összeegyeztethetőnek nyilváníthatja „az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatást, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”. Így ahhoz, hogy a támogatást összeegyeztethetőnek lehessen tekinteni, annak először is elő kell segítenie bizonyos gazdasági tevékenységek vagy gazdasági régiók fejlődését, másodsorban pedig a támogatás nem befolyásolhatja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

E tekintetben a Hatóság előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy kétségei vannak a 2. intézkedés szükségességét illetően. Az IRIS kábelbe való beruházását megelőzően egy magánszolgáltató egy harmadik tenger alatti kábel megépítésére irányuló javaslattal fordult az izlandi hatóságokhoz. Ezért, bár ebben a szakaszban nem világos a Hatóság számára, hogy ez az ajánlat összehasonlítható volt-e az IRIS kábelre irányuló projekttel, vagy hogy a nemzetközi adatkapcsolati szolgáltatások piacára való belépésre irányuló szándékot jelez-e, a Hatóság nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy a piac meg tudta volna valósítani a 2. intézkedés által elérni kívánt eredményt, ami kétségbe vonja az izlandi hatóságok azon állítását, hogy egy jól meghatározott piaci hiányosság megszüntetésére volt szükség.

A Hatóságnak továbbá kétségei vannak a 2. intézkedés arányosságát illetően. Bár az izlandi hatóságok a 2. intézkedést a támogatás összegét korlátozva alakították ki, a Hatóság előzetesen megállapítja, hogy az állítólagosan költséghatékonyabb alternatíva megléte kétségessé teszi az intézkedés általános arányosságát, mivel az árkülönbséget nem indokolták.

Végezetül a Hatóság előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az intézkedések versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatása kellően korlátozott-e.

Következésképpen a Hatóság előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a 2. intézkedés pozitív hatásai ellensúlyozzák-e a verseny esetleges torzulását, valamint a kereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatást.

Decision No 44/23/COL of 8 March 2023 to open a formal investigation into alleged state aid to Farice

1. Summary

The EFTA Surveillance Authority („ESA”) wishes to inform Iceland that, having preliminarily assessed the alleged aid to Farice ehf. („Farice”) for performing a seabed survey („Measure 1”) and for investment in a third submarine cable („Measure 2”), it has doubts as to whether Measure 1 constitutes State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement and as to whether Measures 1 and 2 are compatible with the functioning of the EEA Agreement. ESA has therefore decided to open a formal investigation procedure pursuant to Articles 4(4), 6 and 13 of Part II of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement („Protocol 3”). ESA has based its decision on the following considerations.

2. Procedure

(1)

By letter dated 27 January 2021, the Icelandic authorities initiated pre-notification discussions with ESA concerning their plans to increase capital in Farice, in order to invest in a third submarine cable between Iceland and Europe („the IRIS cable”), i.e. Measure 2 (2).

(2)

On 23 February 2021, ESA received a complaint („the complaint”) from Sýn hf. („Sýn”) regarding Farice (3). Sýn alleged that Farice received public service compensation from the Icelandic authorities in violation of the SGEI rules (4), including compensation for costs related to surveys conducted in preparation for a possible third submarine cable. Sýn also alleged a violation of the standstill obligation as regards Farice’s investment in the IRIS cable.

(3)

On 23 February 2021, ESA forwarded the complaint to the Icelandic authorities and invited them to provide comments by 25 March 2021 (5).

(4)

On 23 March 2021, ESA received a formal notification from the Icelandic authorities regarding Measure 2 (6). On 26 March 2021, ESA adopted Decision 023/21/COL on Aid to Farice ehf. for investment in a third submarine cable.

(5)

By email dated 25 March 2021, the Icelandic authorities requested an extension of the deadline to provide comments on the complaint. ESA extended the deadline to 31 March 2021. On 31 March 2021, the Icelandic authorities provided ESA with their initial comments on the complaint (7).

(6)

On 9 July 2021, Sýn lodged an application with the EFTA Court under Article 36 of the Surveillance and Court Agreement („SCA”), seeking the annulment of Decision No 023/21/COL of 26 March 2021.

(7)

On 20 January 2022, ESA sent a request for information to the Icelandic authorities concerning the complaint (8). On 16 March 2022, the Icelandic authorities provided their response to the request for information (9).

(8)

On 1 June 2022, the EFTA Court annulled Decision No 023/21/COL (10).

(9)

On 21 June 2022, ESA sent the Icelandic authorities a second request for information concerning the complaint (11). The Icelandic authorities responded on 20 September 2022 (12).

(10)

On 8 November 2022, ESA had a meeting with a representative of Sýn (13).

3. Description of the measures

3.1. Background

(11)

Farice is a private limited liability company established in Iceland. It was founded in 2002 by Icelandic and Faroese parties. According to its articles of association, the purpose of Farice is the wholesale of international data transfer between countries through a fibre optic cable, the operations of fibre optic cable systems, and the sale of services in relation to such activities. The Icelandic State acquired Farice in full in March 2019 following the classification of international submarine cables as infrastructure. All of Farice’s long-term borrowing comes from the Icelandic Treasury

(12)

Farice operates two submarine cables running from Iceland to parts of Europe: FARICE-1 and DANICE. FARICE-1 connects Iceland with Scotland, with a branch unit to the Faroe Islands. DANICE connects Iceland with Denmark. FARICE-1 and DANICE are the only submarine cables running from Iceland to Europe and they intersect in the Atlantic Ocean. A third submarine cable, Greenland Connect, runs from Iceland to Canada via Greenland. Greenland Connect is owned and operated by Tele Greenland. It terminates in Iceland and its traffic is directed through FARICE-1 and DANICE on the way to Europe. It is possible to buy services from Tele Greenland to mainland Canada and from there to New York.

(13)

Between 2010 and 2012, the Icelandic authorities engaged in a series of measures for the restructuring of Farice, due to its financial difficulties. During the same period, the Icelandic authorities submitted various State aid notifications to ESA. These were later withdrawn because the Icelandic authorities concluded that the SGEI Decision applied to these measures (14). On 19 July 2013, ESA sent a comfort letter to the Icelandic authorities noting that Article 3 of the SGEI Decision exempted the Icelandic authorities from the prior notification obligation under Article 1(3) of Part I of Protocol 3 SCA (15).

(14)

The first public service contract between Farice and the Telecommunications Fund („the Fund”), representing the Icelandic authorities, was entered into on 12 April 2012.

(15)

In November 2018, the Minister for Transport and Local Government submitted a proposal to the Icelandic Parliament for a resolution on an electronic communications policy 2019 to 2033 („the Telecommunication Policy”). The objectives of the policy are, inter alia, to promote accessible and effective communications and to guarantee the security of infrastructure. To achieve those objectives, the policy emphasises that three active submarine cables are needed to connect Iceland with the rest of Europe from different landing sites. As a geographically remote country, effective international connections are a prerequisite for the development of Iceland as a modern technology-based society. A serious disruption in international connectivity would cause major damage to the Icelandic economy, and society as a whole.

(16)

Between 2017 and 2020, the Ministry of Transport and Local Government, and the Ministry of Finance and Economic Affairs received several proposals from Sýn regarding the construction of a third submarine cable. The proposals included both an independent project and a collaboration with Celtic Norse AS. These proposals did not entail financing in full by private investors but required cooperation with the Icelandic State and/or Farice.

(17)

On 21 December 2018, Farice signed a new public service contract with the Fund regarding the Icelandic authorities’ work on the Telecommunications Policy („the 2018 PSO Contract”). Farice was engaged to start preparations for the possible construction of a new submarine cable between Iceland and Europe. Farice was compensated for the costs of the preparation work that it undertook on behalf of the Fund, which also included compensation for seabed research to be carried out by Farice in 2019, i.e. Measure 1. The Icelandic State’s participation in further investment or costs for a third cable was neither secured nor structured at that time.

(18)

In January 2019, Sýn submitted a formal request for funding of seabed research in preparation for the introduction of the submarine cable project. In February 2019, the Fund refused to engage in any discussions with Sýn, referring to the public service contract concluded with Farice in December 2018, according to which Farice was entrusted with seabed research as an intermediary.

(19)

On 3 June 2019, the Icelandic Parliament approved the Telecommunications Policy.

(20)

In December 2019, Sýn and the Board of the Fund had a meeting during which Sýn presented its case for a third submarine cable between Iceland and Ireland. Sýn offered to build a submarine cable for remuneration and required a guarantee that Farice would change its operating model to a so-called „carrier’s carrier” model.

(21)

In March 2020, the Fund engaged an independent expert to evaluate the feasibility of Sýn’s and Farice’s third cable projects. The expert’s report was delivered in April 2020. According to Sýn, the report concluded that the project proposed by Sýn was more cost effective. According to the Icelandic authorities, the expert was instructed not to make recommendations. However, the report included recommendations and relied on available, but allegedly unverified, data from Farice and Sýn.

(22)

By letter of 29 April 2020, the Ministry of Transport and Local Government shared the results of the report with Farice and stated that Farice would be responsible for the project and the envisaged owner and operator of the new submarine cable. The Ministry urged Farice to take account of the fact that Sýn’s proposal had been considered more cost effective by the expert. The Ministry stated that it found Sýn’s proposal to change the operational model of Farice unacceptable.

(23)

In May 2020, Sýn and Farice held a meeting to explore the details and validity of Sýn’s proposal and to confirm pricing and quality from key suppliers. According to the Icelandic authorities, Sýn was not able to confirm the prices because the key suppliers had not been willing to confirm their prices. As the foundation for the discussions between Farice and Sýn was the project’s cost effectiveness, which was based on the prices submitted, the discussions were terminated.

(24)

Later in May 2020, the Fund communicated to Sýn that it considered the expiry of the offers to be unacceptable. It further stated that it would therefore not engage in any further discussions with Sýn. It was further stressed that the Fund was not responsible for the project since its role was limited to the provision of funds.

(25)

On 23 February 2021, Sýn lodged a complaint with ESA. Sýn submitted that payments to Farice from the Icelandic State since 2013 had erroneously been classified as a public service compensation as the conditions to be considered as services of a general economic interest had never been met. It further submitted that there was an ongoing breach of State aid rules related to the introduction of a new submarine cable.

(26)

On 23 March 2021, the Icelandic authorities formally notified ESA of their intention to provide aid to Farice for investment in the third cable, i.e. Measure 2. On 26 March 2021, ESA adopted Decision No 023/21/COL approving the measure. That decision was later annulled by the EFTA Court.

3.2. Measure 1

(27)

According to Article 1A of the 2018 PSO Contract between Farice and the Fund, the „parties [to the agreement] agree that the Fund will compensate Farice for seabed research to be carried out in 2019 for a possible optic fibre cable between Iceland and Europe (Ireland) according to article 12 of this contract”.

(28)

In Article 12 of the same contract, it is further stated that „[t]he Fund intends to do a seabed survey on a route between Europe (Ireland) and Iceland for an optic fibre cable to be possibly laid in the near future. Farice undertakes the execution of the projects as an intermediary. Preliminary time and cost schedule is described in annex 1. Farice shall aim to deliver a final marine route survey report to the Fund before December 31, 2019”. The temporal scope of the survey was later extended to 2021.

(29)

According to annex 1, the compensated costs related to the survey were: 1) a desk top study; 2) survey; 3) inshore survey; 4) main survey (excluding inshore survey); 5) reporting and maps; and 6) overhead costs. The costs were estimated at EUR 1,9 million.

(30)

In accordance with the contract, Farice undertook the survey in the years 2019, 2020 and 2021. Payments for third party works, for example the work performed by EGS (16) (the main survey contactor) were invoiced to the Fund based on costs incurred. Work performed by Farice employees was invoiced on the basis of an hourly rate. Additionally, Farice invoiced an administration fee for general administration costs in 2019.

3.3. Measure 2

(31)

In relation to the Icelandic authorities’ work on the Telecommunications Policy, the Icelandic authorities selected Farice to build and operate a third submarine cable connecting Iceland and Europe, i.e. the IRIS cable. Measure 2 relates to the financing by the Icelandic State of the IRIS cable through an estimated EUR 50 million capital increase in Farice, which is wholly owned by the Icelandic State (17).

(32)

According to the Icelandic authorities, Farice was chosen because it is the only entity that: (i) currently operates submarine cables from Iceland to Europe, (ii) has extensive experience in such operations, and (iii) was able to work fast in seeing the project through within the desired timeframe.

(33)

Farice is currently operated on commercial terms without financial support from the State (18) and offers services on two distinct markets: the market for international connectivity („international data transfer market”) and the data centre market („DC market”).

(34)

The primary objective of the measure and the IRIS cable project is to enhance security and reduce the vulnerability of international connectivity to and from Iceland. The secondary objective is to shorten the digital distance between Iceland and Europe, by reducing data latency.

(35)

The new submarine cable is in principle expected to complement the existing submarine cable infrastructure. According to the Icelandic authorities, the interconnection to the new cable will be technologically neutral, provided that instructions and recommendations are followed (19).

(36)

Moreover, according to the Icelandic authorities, Farice grants effective wholesale access to the system on an open and non-discriminatory basis and those access obligations will be enforced irrespective of any change in ownership, management or operation of the infrastructure.

(37)

The eligible costs of Measure 2 are the investment costs related to the new cable, costs relating to survey of the seabed and the optimal path of the cable (20), construction of landing sites and project management. The costs are considered investment costs, including project management costs which are directly related to the investment project. The maximum aid intensity is 100 % of the eligible costs. The board of directors of Farice authorised the capital increase for established costs in intervals during the construction period of the new cable. According to the Icelandic authorities, any overcompensation is controlled retroactively through a capital decrease, dividend payments or by other available means.

(38)

Farice signed a contract with SubCom LLC, a global undersea fibre optic cable system supply company, to lay the IRIS cable, after having elicited offers from three different suppliers. On 11 November 2022, SubCom formally handed over the IRIS cable, which is expected to be ready for service in the first quarter of 2023 (21).

3.4. The Complaint

(39)

As previously mentioned, on 23 February 2021, Sýn submitted a complaint to ESA regarding alleged unlawful State aid measures in favour of Farice. In summary, the complaint concerns three measures:

1.	The payment of compensation for services of general economic interest („SGEI”) from the Icelandic authorities to Farice for the public service obligation („PSO”) of providing international connectivity for electronic communication („the SGEI measure”);

2.	compensation paid to Farice for carrying out a seabed survey as an intermediary, i.e. Measure 1; and

3.	non-compliance with the stand-still obligation in relation to the roll-out of the third submarine cable between Iceland and Europe, i.e. Measure 2.

(40)

The SGEI measure, covered by Sýn’s complaint, was not the subject of the annulled Decision No 023/21/COL, nor the judgment of the EFTA Court in Case E-4/21. Therefore, this measure is not the subject of this Decision, and is currently being processed separately in an open complaint case (22). Conversely, Measures 1 and 2 are the subject of this Decision.

(41)

As regards Measure 1, Sýn submitted that Iceland had under the 2018 PSO Contract agreed to compensate Farice for seabed research to be carried out in 2019. The agreement was later extended (see section 3.2).

(42)

Sýn argued in its complaint that the compensation for the seabed research did not fulfil any of the SGEI criteria, whether under the Altmark conditions (23), the SGEI Decision (24), or the SGEI Framework (25). In particular, Sýn argued that seabed research could not be qualified as a service of general economic interest, and even if it could be, no parameters for the calculation of compensation for such a service had been established.

(43)

As regards Measure 2, Sýn asserted in its complaint that the Icelandic authorities seemed to have entrusted Farice with the roll-out of a new submarine cable funded by the State. In Sýn’s view this constituted a breach of the EEA State aid rules. Sýn was unaware that at the time they submitted the complaint, ESA and the Icelandic authorities were engaged in pre-notification discussion regarding the roll-out to the new submarine cable (26).

(44)

Therefore, Sýn submitted that the actions of the Icelandic authorities related to the roll-out of a new submarine cable, including the payment for seabed research under the auspices of a public service obligation, constituted a breach of the EEA State aid rules, which called for action by ESA.

3.5. Comments of the Icelandic authorities

(45)

The Icelandic authorities have provided their views as regards Measures 1 and 2. These views were expressed during the notification procedure leading up to Decision 023/21/COL (27), as well as in replies to questions sent to them by ESA in connection to the complaint (28).

3.5.1. Regarding Measure 1

(46)

The Icelandic authorities have maintained that the payments to Farice related to the seabed survey did not constitute compensation for a public service, even though contractual provisions related to the survey were included in the 2018 PSO contract (29).

(47)

Instead, the Icelandic authorities have stated that the work related to the survey was allocated to Farice on market terms, in line with the market economy operator principle. Specifically, the Icelandic authorities contend that the award of the seabed survey did not grant Farice an economic advantage that an undertaking could not have obtained in the absence of State intervention, and that it was, in essence, a service assignment, for which Farice was paid the incurred costs. In the view of the Icelandic authorities, this is demonstrated by the fact that the Fund, and not Farice, retains all ownership of survey results and that Farice did not de facto make a profit for administering the survey.

(48)

Moreover, the Icelandic authorities have submitted that Measure 1 did not distort or threaten to distort competition and did not have any effect on trade between the Contracting Parties.

(49)

Specifically, the Icelandic authorities stated that the measure did not grant Farice a stronger competitive position than it would have had if the survey had not been undertaken, and that Farice was not relieved of expenses it would otherwise have had to bear in the course of its day-to-day business operations. The Icelandic authorities had full discretion to utilise the seabed survey in any way they saw fit and no utilization guarantees were granted to Farice. Therefore, the Icelandic authorities contend that the award of the seabed survey did not strengthen the position of Farice as compared with other undertakings.

(50)

Finally, the Icelandic authorities are of the view that the Fund was exempt from the procurement rules when awarding a contract of carrying out the seabed survey, as it was an essential part of preparing the IRIS cable project and therefore a factor in providing a public communications network.

(51)

Consequently, the Icelandic authorities argue that Measure 1 does not constitute State aid.

3.5.2. Regarding Measure 2

(52)

The Icelandic authorities consider Measure 2 to constitute State aid, which is compatible with Article 61(3)(c) of the EEA Agreement, and that the measure falls outside the scope of the Guidelines for the application of State aid rules in relation to rapid deployment of broadband networks („the 2014 Broadband Guidelines”) (30).

(53)

In this regard, the Icelandic authorities note that the measure contributes to a well-defined objective of common interest, i.e. to enhance the security of international connectivity to and from Iceland. The aid measure serves to significantly reduce the vulnerability of Iceland’s international telecommunications network in case of major failures of the current systems.

(54)

Further, as regards the need for State intervention, the Icelandic authorities contend that market failure necessitates State participation in the IRIS cable project. Specifically, the Icelandic authorities note that Farice is the only operator of submarine cables connecting Iceland to Europe, and that despite some interest from private parties to lay similar cables in the past, none of those plans have materialised (31). The Icelandic authorities argue that three main causes have adversely affected the feasibility of other submarine projects to the point where none of them materialized: First, laying a single cable to Iceland without having secured redundancy in connections without material cost through another cable has proven problematic. Second, the small size of the Icelandic market is a natural hindrance. Third, the uncertainty of income from international data centre operators disincentivises investment.

(55)

Moreover, the Icelandic authorities point to the fact that Farice required public service compensation from 2012 to 2018 to operate the two existing cables, i.e. FARICE-1 and DANICE, and that Farice’s current revenues do not support investment in the IRIS cable.

(56)

Consequently, in the absence of a realistic chance of private actors building the submarine infrastructure needed to secure international connectivity to Iceland, and since Farice’s current revenues do not support investment in a third cable, the Icelandic authorities found it necessary to provide Farice with State aid to lay the IRIS cable.

(57)

Moreover, the Icelandic authorities contend that Measure 2 was proportional. In this regard, they note that only established costs were financed through the capital increase. Moreover, the ex post control, including a review of any expenses, will keep costs to the minimum necessary.

(58)

Furthermore, the Icelandic authorities have consistently argued that the IRIS project is not subject to public procurement rules, as it is exempt from the Procurement Act (32), with reference to Article 10 of the Act, cf. Article 8 of the Procurement Directive (33), as the Act and the Directive do not apply to contracts for the principal purpose of permitting the contracting authorities to provide or exploit public communications networks or to provide to the public one or more electronic communications services.

(59)

However, when choosing a subcontractor to lay the cable, Farice engaged in discussions with three suppliers, and selected the most economically efficient offer, having taken account of all relevant considerations.

(60)

As regards the expert report that concluded that the proposal of Sýn was more cost effective than the one from Farice, the Icelandic authorities argue that the cost estimate used by the expert was not verified. Further, that Sýn specifically notified the Icelandic authorities that the supposed offer from Vodafone International was no longer valid. Moreover, the conditions on the operational function of the new cable set by the Sýn, as well as concerns regarding national security and critical infrastructure contributed to the decision to entrust Farice with the building of the new submarine cable. Finally, the proposition of Sýn was based on a different business model, not only for the purposes of the new cable but also Farice’s operation through the FARICE-1 and DANICE cables. Therefore, the business proposition of Sýn was not relevant for the purposes of the determination of proportionality of the aid measure. Consequently, the Icelandic authorities consider Measure 2 to be proportional.

(61)

Finally, as regards limited negative effects on competition, the Icelandic authorities note that the new infrastructure is principally expected to complement the other connections by providing enhanced security for international connectivity favouring the general public and general economic activities in Iceland. Therefore, the Icelandic authorities consider the IRIS cable to not have a material impact on competitiveness of other European markets compared to Iceland. As regards any negative effects the measure might have on the market for international data transfer or the related DC market, the Icelandic authorities consider those effects vastly outweighed by the positive effects of the measure.

3.6. ESA Decision No 023/21/COL

(62)

On 26 March 2021, ESA adopted Decision No 023/21/COL, concluding that Measure 2, i.e. the capital increase to finance the investment in the IRIS cable, constituted State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement. However, as ESA found that no doubts were raised as to the compatibility of the measure with the functioning of the EEA Agreement, it decided not to raise objections to the implementation of the measure.

(63)

ESA noted that the compatibility of State aid for the introduction of broadband networks was normally assessed under the 2014 Broadband Guidelines. However, since the measure specifically targeted the security issues raised by the lack of geographical diversity, it fell outside the scope of the 2014 Broadband Guidelines. ESA stated that it would nevertheless apply the principles of the 2014 Broadband Guidelines by analogy to the extent that they were relevant, because those guidelines were the most detailed guidance available for assessing the compatibility of State aid to broadband infrastructure projects with the EEA Agreement.

(64)

Article 61(3)(c) of the EEA Agreement provides that ESA may declare compatible „aid to facilitate the development of certain economic activities or of certain economic areas, where such aid does not adversely affect trading conditions to an extent contrary to the common interest”. Therefore, in order to declare aid compatible, first, the aid must be intended to facilitate the development of certain economic activities or of certain economic areas and, second, the aid must not adversely affect trading conditions to an extent contrary to the common interest (34).

(65)

Under the first condition, ESA examines how the aid facilitates the development of certain economic activities or areas. Under the second condition, ESA weighs up the positive effects of the aid for the development of said activities or areas and the negative effects of the aid in terms of distortions of competition and adverse effects on trade (i.e. conducts a balancing test).

(66)

Concerning the first condition, ESA concluded that Measure 2 facilitated the development in the market for international data transfer services specifically and the markets for electronic communications services in general. Furthermore, ESA found that the selection of Farice, as owner and operator of the third cable, and the selection of a cable manufacturer and installer was exempted from the Icelandic Procurement Act. Further, ESA did not have reasons to believe that the measure was in breach of other relevant EEA provisions.

(67)

Concerning the second condition, ESA concluded that the amount of aid granted through Measure 2 was limited to what was necessary to achieve its objective and therefore proportional. ESA reached this conclusion, inter alia, on the basis that the aid amount was limited to the actual costs of the measure and subject to ex post control.

(68)

Furthermore, ESA concluded that Measure 2 would not have a material impact on the competitiveness of other EEA markets compared to Iceland, as investment in the IRIS cable was, in and of itself, unlikely to materially alter the dynamics of intra-EEA trade on the relevant market.

(69)

As regards the potential effect on the DC market, ESA noted that the data centre market was not a single market of universal services, since the digital needs of businesses were highly dependent on the applications hosted and operated in the data centres. ESA also noted that, while data centres might be more inclined to invest in projects in Iceland, due to extended capacity and security of the international connection network following the construction of a third cable, that was only one of multiple factors that would influence such a decision. Other factors, such as electricity prices, start-up costs and regulatory environment also influenced such decisions. ESA found that those factors were not altered by the measure.

(70)

Consequently, ESA found that the Icelandic authorities had demonstrated that the socio-economic benefits of Measure 2 outweighed any potential adverse effects on competition or trade between the Contracting Parties, given the safeguards in place to minimise such adverse effects.

3.7. EFTA Court Judgment in Case E-4/21

(71)

On 1 June 2022, the EFTA Court annulled ESA’s Decision No 023/21/COL. The Court concluded that ESA should have opened a formal investigation procedure, as ESA had at its disposal information and evidence at the time, which should, objectively, have raised doubts or serious difficulties regarding whether the capital increase to finance the laying of the IRIS cable was compatible with the functioning of the EEA Agreement.

(72)

In particular, the EFTA Court found that ESA was aware of documents that called into question the information at its disposal and on which it relied in the contested decision, without going beyond a mere examination of the information submitted by the Icelandic authorities. These documents related, inter alia, to Sýn’s complaint of 23 February 2022 and annexes thereto. Specifically, the Court noted a document comparing the proposals of Sýn and Farice, and an email dated 29 May 2020, regarding Sýn’s inability to confirm the prices of its proposal. By not obtaining further information on whether Sýn was actually able to confirm its prices, or whether it had been given that opportunity, the Court concluded that ESA failed to satisfy its obligation to conduct a diligent and impartial examination of the notified measure so that it had at its disposal the most complete and reliable information.

(73)

Furthermore, the Court found that Sýn tried to enter the market for international connectivity services, according to the information available to ESA. Yet, in the contested decision, ESA did not consider factors such as potential competitors on the wholesale market for international connectivity, public consultation of stakeholders and entry barriers to that market.

(74)

Finally, the Court found that ESA did not adequately state its reasons for concluding that the notified measure fell outside the scope of the 2014 Broadband Guidelines, and that even though ESA stated in the contested decision that it would apply the guidelines by analogy, where relevant, the Court found little, if any, trace of the principles in the guidelines actually being applied.

(75)

On the basis of, inter alia, the above, the Court concluded that there was consistent and objective evidence that demonstrated that ESA adopted the contested decision despite the existence of doubts. Consequently, the Court annulled the Decision.

4. Presence of State aid

4.1. Introduction

(76)

Article 61(1) of the EEA Agreement reads as follows: „Save as otherwise provided in this Agreement, any aid granted by EC Member States, EFTA States or through State resources in any form whatsoever which distorts or threatens to distort competition by favouring certain undertakings or the production of certain goods shall, in so far as it affects trade between Contracting Parties, be incompatible with the functioning of this Agreement”.

(77)

The qualification of a measure as aid within the meaning of this provision requires the following cumulative conditions to be met: (i) the measure must be granted by the State or through State resources; (ii) it must confer an advantage on an undertaking; (iii) favour certain undertakings (selectivity); and (iv) threaten to distort competition and affect trade.

4.2. Measure 1

(78)

In the following chapters, ESA will assess whether the payments from the Fund to Farice for carrying out a seabed survey involve State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

4.2.1. State resources

(79)

According to Article 61(1) of the EEA Agreement, a measure must be granted by the State or through State resources to constitute State aid.

(80)

The Fund has the task of promoting the development of telecommunications in Iceland. The Fund was formed in 2006 on the basis of Act No 132/2005 on the Telecommunication Fund. The main role of the Fund is to allocate funds to: projects aimed at the development of telecommunication infrastructure; projects that contribute to the safety and competitiveness of society in the field of electronic communications; and other telecommunication projects (35).

(81)

According to Article 1 of Act No 132/2005, the Fund is under the ownership of the Icelandic State and its administration falls under the authority of the Ministry of Higher Education, Science and Innovation.

(82)

ESA therefore preliminarily concludes that the payments from the Fund to Farice for carrying out a seabed survey constitute State resources.

4.2.2. Advantage

(83)

According to Article 61(1) of the EEA Agreement, a measure must confer an advantage upon an undertaking. An advantage, within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement, is any economic benefit which an undertaking could not have obtained under normal market conditions (36), thus placing it in a more favourable position than its competitors (37).

(84)

The Icelandic authorities have argued that Measure 1 was concluded on market terms, in line with the market economy operator principle. In order to establish whether or not a transaction carried out by a public body is in line with normal market conditions, ESA will apply the market economy operator test („MEO test”), comparing the behaviour of the public body to that of similar private economic operators under normal market conditions (38).

(85)

In that respect, it is not relevant whether the intervention constitutes a rational means for the public bodies to pursue public policy considerations. Similarly, the profitability or unprofitability of the beneficiary is not in itself a decisive indicator for establishing whether or not the economic transaction in question is in line with market conditions. The decisive element is whether the public bodies acted as a market economy operator would have done in a similar situation (39).

(86)

Moreover, whether a State intervention is in line with market conditions must be examined on an ex ante basis, having regard to the information available at the time the intervention was decided upon. If a State argues that it acted as a market economy operator it must, where there is doubt, provide evidence showing that the decision to carry out the transaction was taken on the basis of economic evaluations comparable to those which, in similar circumstances, a rational market economy operator (with characteristics similar to those of the public body concerned) would have had carried out to determine the profitability or economic advantages of the transaction (40).

(87)

Concerning Measure 1, it is undisputed that the contractual provisions concerning the seabed survey and the payments for that survey were placed in the 2018 PSO Contract between the Fund and Farice, namely Article 1A, 12 and Annex 1. According to the Icelandic authorities, no other provisions of the 2018 PSO Contract applied to the seabed survey (41).

(88)

ESA notes that the Icelandic authorities essentially argue that Articles 1A, 12, and annex 1 of the 2018 PSO Contract do not, in fact, form part of that contract, but are instead a separate service contract made on market terms. This fact raises doubts as to whether the Fund was operating as a market economy operator, when it charged Farice with performing the seabed survey, since such operators would in general conclude clear and concise contracts when purchasing a similar service.

(89)

Indeed, it appears that the Fund contracted Farice to perform a service, without including in the contract any provisions concerning cost overruns, specifics regarding the scope of the survey, contingencies for failure to perform the obligations of the contract, or specifics regarding what costs could be covered by the service contract. According to documentation from and statements made by the Icelandic authorities, the temporal scope of the survey was later extended, and final costs ran over the cost estimate in annex 1.

(90)

Moreover, ESA has asked the Icelandic authorities to provide all documentation of expert evaluations or independent studies of the cost of carrying out the seabed survey, if any such evaluations or studies were carried out prior to the start of the 2018 PSO Contract. However, according to the Icelandic authorities, no such evaluation exists. Additionally, the Fund does not seem to have considered alternative providers. Therefore, ESA has doubts as to whether the Fund’s decision to carry out the transaction was taken on the basis of economic evaluations comparable to those which, in similar circumstances, a rational market economy operator would have taken, as it appears that the Fund committed to paying Farice for a service, without making an evaluation of eventual costs and alternative providers.

(91)

Furthermore, the Icelandic authorities have stated that Farice did not de facto make a profit from performing the survey for the Fund. Moreover, it is unclear to ESA whether the Fund derived any economic value from its ownership of the survey results. In fact, since the survey forms part of the preparatory works for a submarine cable, which the Icelandic authorities themselves consider a security measure, it would appear that the purpose of the survey was not economic in nature. Therefore, ESA doubts that the Fund acted as an economic operator, since it rather seems to have been pursuing public policy aims when commissioning the survey.

(92)

Finally, as the Icelandic authorities have already stated that the payments to Farice for the performance of the subsea survey did not entail compensation for a public service obligation, ESA does not see the need at this time to specifically examine whether Measure 1 fulfils the Altmark criteria, or the provisions of the SGEI Decision or Framework.

(93)

Consequently, ESA has doubts whether Measure 1 was concluded on market terms and cannot exclude that an advantage may have been granted in favour of Farice. Accordingly, the Icelandic authorities are invited to comment on this and submit relevant evidence.

4.2.3. Selectivity

(94)

In order for a measure to involve State aid it must be selective in that it favours „certain undertakings or the production of certain goods”. Measure 1 concerns a contract between the Fund and Farice. Therefore, Farice is the only potential beneficiary. Other undertakings have not concluded similar contracts with the Fund or the Icelandic State. Accordingly, the alleged advantage of Measure 1 would be a selective advantage, as it only concerns one particular undertaking.

(95)

It is therefore ESA’s preliminary view that it cannot be excluded that a selective economic advantage was granted to Farice.

4.2.4. Distortion of competition and effect on trade between Contracting Parties

(96)

To qualify as State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement, a measure must be liable to distort competition and affect trade between the Contracting Parties to the EEA Agreement. According to settled case-law, the mere fact that a measure strengthens the position of an undertaking compared with other undertakings competing in intra-EEA trade is considered to be sufficient, in order to conclude that the measure is likely to distort competition and affect trade between the Contracting Parties (42).

(97)

The Icelandic authorities have argued that the measure in question did not distort or threaten to distort competition and did not have any effect on trade between the Contracting Parties, as the measure did not grant Farice a stronger competitive position than it would have had if the survey had not been undertaken. Moreover, they argue that Farice was not relieved of expenses it would otherwise have had to bear in the course of its day-to-day business operations. Therefore, the Icelandic authorities contend that the award of the seabed survey did not strengthen the position of Farice as compared with other undertakings, neither financially nor in other aspects.

(98)

On this point ESA notes that it is not obliged to establish the real effect of the aid on the market, but is only required to show that the aid is liable to distort competition and affect trade. Therefore, for all practical purposes, a distortion of competition within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement is generally found to exist when the State grants a financial advantage to an undertaking in a liberalised sector where there is, or could be, competition (43).

(99)

Measure 1 concerns payments made to Farice for a seabed survey. The costs covered by those payments included subcontracting costs, as well as Farice’s overhead costs, including hourly rates for Farice staff and a general administration fee. Therefore, Measure 1 seems to have placed Farice in a better financial position than it would have been in the absence of Measure 1.

(100)

Moreover, there are multiple undertakings active in the EEA that provide seabed survey services. This is also demonstrated by the fact that Farice itself subcontracted a large portion of the survey.

(101)

Consequently, ESA has doubts as to whether it can be excluded that Measure 1 was liable to distort competition and affect trade within the EEA. The Icelandic authorities are invited to comment and submit relevant evidence on this.

4.2.5. Conclusion

(102)

In light of the above, ESA cannot exclude that Measure 1 entailed State aid.

4.3. Measure 2

(103)

It is uncontested between Sýn and the Icelandic authorities that Measure 2, i.e. the capital increase in Farice to facilitate the investment in the IRIS cable, constitutes State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement (44).

(104)

ESA therefore preliminary concludes that Measure 2 constitutes State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

5. Aid scheme or individual aid

(105)

ESA notes that Measures 1 and 2 were not granted on the basis of a scheme (45). Measure 1, if found to be aid, would therefore be individual aid. Measure 2 constitutes individual aid.

6. Lawfulness of the aid

(106)

Pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3 to the Agreement between the EFTA States on the Establishment of a Surveillance Authority and a Court of Justice („Protocol 3”): „The EFTA Surveillance Authority shall be informed, in sufficient time to enable it to submit its comments, of any plans to grant or alter aid. … The State concerned shall not put its proposed measures into effect until the procedure has resulted in a final decision”.

(107)

The Icelandic authorities did not notify Measure 1 to ESA. ESA therefore concludes that, in the event that Measure 1 is deemed to involve aid, the Icelandic authorities have not respected their obligations under Article 1(3) of Part I of Protocol 3. In this event, Measure 1 would be unlawful aid.

(108)

The Icelandic authorities implemented Measure 2 after ESA approved it by Decision 023/21/COL. However, with the annulment of ESA’s approval decision by the EFTA Court, Measure 2 became unlawful.

7. Compatibility of the aid

7.1. Introduction

(109)

In derogation from the general prohibition of State aid laid down in Article 61(1) of the EEA Agreement, aid may be declared compatible if it can benefit from one of the derogations enumerated in the Agreement.

(110)

Article 61(3)(c) of the EEA Agreement provides that ESA may declare compatible „aid to facilitate the development of certain economic activities or of certain economic areas, where such aid does not adversely affect trading conditions to an extent contrary to the common interest”. Therefore, in order to declare the aid compatible, first, the aid must be intended to facilitate the development of certain economic activities or of certain economic areas and, second, the aid must not adversely affect trading conditions to an extent contrary to the common interest (46).

(111)

7.2. Compatibility of Measure 1

(112)

The Icelandic authorities have maintained that Measure 1 does not constitute State aid (see Section 3.5.1). Further, they have also stated that despite the fact that the contractual obligations concerning Measure 1 were included in the 2018 PSO Contract between the Fund and Farice, the measure does not constitute compensation for a public service obligation.

(113)

Therefore, it would appear that the compatibility of Measure 1, should it be found to constitute aid, could not be examined under Article 59(2) of the EEA Agreement and even if it were, ESA has doubts that the Measure 1 is in line with the provisions of the SGEI Decision or Framework. The Icelandic authorities have not, at this stage, brought forward any other arguments as regards the potential compatibility of the measure.

(114)

Therefore, following a preliminary assessment, ESA has doubts at this stage as to whether Measure 1 is compatible with the EEA Agreement. Consequently, ESA invites the Icelandic authorities to provide arguments and evidence to demonstrate that Measure 1 could be considered compatible under the EEA Agreement.

7.3. Compatibility of Measure 2

7.3.1. Introduction

(115)

The Icelandic authorities have invoked Article 61(3)(c) of the EEA Agreement as the basis for the assessment of the compatibility of Measure 2.

(116)

On this point, ESA notes that the compatibility of aid for the roll-out of broadband networks, for the purposes of securing coverage, access or connectivity, is normally assessed under the 2014 Broadband Guidelines. On 8 February 2023, ESA adopted new Broadband Guidelines („the 2023 Broadband Guidelines”) (47).

(117)

ESA will follow the principles and guidelines set out in the 2023 Broadband Guidelines for the compatibility assessment of all notified aid to broadband networks in respect of which it is called upon to take a decision after 8 February 2023 when the 2023 Broadband Guidelines entered into force. Unlawful aid to broadband networks will be assessed in accordance with the rules applicable on the date on which the aid was awarded (48).

(118)

The 2023 Broadband Guidelines were not in effect at the time when Measure 2 was enacted, and therefore cannot serve as a basis for the compatibility assessment of the measure. Therefore, ESA will apply the 2014 Broadband Guidelines, should Measure 2 be considered to fall within their scope. However, the 2023 Broadband Guidelines are based on existing case-law and decision-making practice of the European Commission. Therefore, the 2023 Broadband Guidelines could still be relevant, should Measure 2 fall under the scope of the 2014 Broadband Guidelines, provided they do not place stricter conditions on the beneficiary.

(119)

In general, the 2014 Broadband Guidelines’ primary objective is to ensure widespread availability of broadband services to end users or access to higher speed internet. The 2014 Broadband Guidelines state that „[t]hese guidelines summarise the principles of [ESA’s] policy in applying the State aid rules […] to measures that support the deployment of broadband networks in general (Section 2). They explain the application of these principles in the assessment of aid measures for the rapid roll-out of basic broadband and very high speed, next generation access (NGA) networks (in Section 3). [ESA] will apply the guidelines in the assessment of State aid for broadband” (49). This objective has not changed with the adoption of the 2023 Broadband Guidelines, which state that „[t]hese Guidelines provide guidance on how ESA will assess […] the compatibility of State aid for the deployment and take-up of fixed and mobile broadband networks and services” (50).

(120)

Therefore, the 2014 Broadband Guidelines apply to aid measures that target situations where the market does not provide sufficient broadband coverage or where access conditions are not adequate (51). Conversely, the 2014 Broadband Guidelines do not mention international connectivity, security, international data transfer, or subsea cables, and do not specifically lay down compatibility conditions for measures targeting security issues raised by the lack of geographical diversity and robustness of international connectivity services. Therefore, a measure like the one under assessment, where the objective is increased redundancy, security, and robustness of international connectivity services already available to end customers at high speeds, seems to differ from the general type of measure covered by the 2014 Broadband Guidelines, namely measures concerning the expansion or introduction of broadband networks and services.

(121)

ESA notes that the European Commission, in its Baltic Cable Decision (52), applied the 2014 Broadband Guidelines in its assessment. However, ESA also notes that the measure under assessment in that decision differed significantly from Measure 2. Specifically, it concerned capacity concerns caused by the expected dramatic increase in traffic that could not be supported by the existing infrastructure. Therefore, in addition to security benefits comparable to the ones present in the case at hand, the Baltic Sea Cable targeted (longterm) broadband availability specifically (53). Conversely, Measure 2 does not specifically concern broadband networks or availability.

(122)

However, in its judgment in Case E-4/21, when assessing ESA’s conclusion that Measure 2 fell outside the scope of the 2014 Broadband Guidelines, the EFTA Court stated that the conclusion: „[…] is not supported by a sufficient analysis of the scope of application of the Broadband Guidelines. […] Although the contested decision states that »[t]he Broadband Guidelines’ primary objective is ensuring widespread availability of broadband services to end users or access to higher speed Internet: « and »[t]he particularities of the measure and investment at hand demonstrate that the Guidelines target different types of measures than the one under assessment«, it fails to set out what impact these statements should have on the scope of application of the Broadband Guidelines. Accordingly, […] ESA encountered serious difficulties in its preliminary examination” (54). The Court then further noted „that irrespective of whether the notified measure in the present case was outside of the scope of the Broadband Guidelines, those guidelines still may provide useful guidance on considerations that are relevant to the assessment of compatibility in general” (55).

(123)

Consequently, ESA cannot conclude at this stage to what extent the 2014 Broadband Guidelines apply to the compatibility assessment of Measure 2, and therefore invites the Icelandic authorities to provide further arguments in this regard.

(124)

In the event that the Broadband Guidelines do not apply to the measure at hand, Article 61(3)(c) of the EEA Agreement provides that ESA may declare compatible „aid to facilitate the development of certain economic activities or of certain economic areas, where such aid does not adversely affect trading conditions to an extent contrary to the common interest”. Therefore, in order to declare the aid compatible, first, the aid must be intended to facilitate the development of certain economic activities or of certain economic areas and, second, the aid must not adversely affect trading conditions to an extent contrary to the common interest.

(125)

7.3.2. Facilitation of development of certain economic activities or areas

7.3.2.1. Economic activities or areas supported

(126)

Under Article 61(3)(c) of the EEA Agreement, in order to be considered compatible, a measure must contribute to the development of certain economic activities or areas.

(127)

The primary objective of the measure is to enhance security and reduce the vulnerability of international connectivity to and from Iceland by building a third submarine cable from Iceland to Europe. The secondary objective is to shorten the digital distance between Iceland and Europe allowing Icelandic people and businesses to make better use of international digital services available in Europe.

(128)

ESA generally considers the construction of a telecommunication infrastructure with a view to its future commercial exploitation to constitute an economic activity (56). Furthermore, the telecommunications market in general constitutes an economic activity. The measure facilitates development in the market for international data transfer services specifically and the markets for electronic communications services in general.

(129)

In view of the above, ESA preliminarily concludes that the measure constitutes aid to facilitate the development of certain economic activities, as required by Article 61(3)(c) of the EEA Agreement.

7.3.2.2. Incentive effect

(130)

State aid is only compatible with the functioning of the EEA Agreement if it has an incentive effect and so effectively facilitates the development of certain economic activities. To establish whether the measure has an incentive effect, it must be demonstrated that it changes the behaviour of the undertaking concerned in such a way that it engages in an activity which it would not carry out without the aid or which it would carry out in a restricted or different manner.

(131)

In Section 6.2.2 of ESA’s Decision No 023/21/COL, ESA stated that Measure 2 had an incentive effect. ESA stated that: 1) Farice had historically proven to be unprofitable; 2) the operation of submarine cables in the region was generally unprofitable; 3) the investment in the IRIS cable was unlikely to achieve a profit; 4) the main objective of the cable was to provide enhanced security, which was an externality that did not heavily factor into investment decisions;) and 5) few stakeholders had signalled interest in operating submarine cables without State support in the past.

(132)

In light of this, ESA is generally inclined to conclude that Measure 2 had an incentive effect, as it incentivised Farice to make an investment it would not have entered into otherwise. However, the Icelandic authorities are invited to provide further information and reasoning on the incentive effect of the measure.

7.3.2.3. Compliance with relevant EEA law

(133)

The Icelandic authorities consider that the selection of Farice, as owner and operator of the IRIS cable, as well as the selection of cable manufacturer and installer, is exempt from the procurement rules, with reference to Article 10 of the Procurement Act (see also Article 8 of the Procurement Directive).

(134)

Specifically, Article 8 of the Procurement Directive states: „This Directive shall not apply to public contracts and design contests for the principal purpose of permitting the contracting authorities to provide or exploit public communications networks or to provide to the public one or more electronic communications services. For the purposes of this Article, »public communications network« and »electronic communications service« shall have the same meaning as in Directive 2002/21/EC of the European Parliament and of the Council”. Furthermore, ESA notes that in accordance with Article 2(m) of Directive 2002/12/EC, „provision of an electronic communications network” means the establishment, operation, control or making available such network.

(135)

The primary objective of the measure in question is to increase security of international connectivity in Iceland by building a third submarine cable, which in turn will provide the public with more electronic communication services. Therefore, the investment in the submarine cable seems to permit Farice to „provide or exploit public communications networks”, as defined in Article 2(a) of Directive 2002/21/EC. However, ESA cannot conclusively conclude at this stage whether all conditions for the application of the exemption are fulfilled.

(136)

Moreover, according to paragraph 74(c) of the 2014 Broadband Guidelines, „[w]henever the granting authorities select a third party operator to deploy and operate the subsidised infrastructure, the selection process shall be conducted in line with the spirit and the principles of the Public Procurement Directives. It ensures that there is transparency for all investors wishing to bid for the implementation and/or management of the subsidised project. Equal and non-discriminatory treatment of all bidders and objective evaluation criteria are indispensable conditions”.

(137)

However, despite this provision, footnote 91 to paragraph 74(c) states: „[t]he situation is different when the public authority decides to deploy and manage the network directly (or through a fully owned entity) […] In such cases, [..] (i) the publicly owned network operators shall limit their activity on the pre-defined target areas and shall not expand to other commercially attractive regions; (ii) the public authority shall limit its activity to maintain the passive infrastructure and to grant access to it, but shall not engage in competition on the retail levels with commercial operators and (iii) to have an accounting separation between the funds used for the operation of the networks and the other funds at the disposal of the public authority”.

(138)

Therefore, the applicability of procurement rules in the context of an assessment under the 2014 Broadband Guidelines seems to depend on whether or not the the conditions, listed in footnote 91, are fulfilled. The Icelandic authorities have not provided sufficient information in this regard.

(139)

Consequently, ESA has doubts as to whether or not Measure 2 falls under the exemption from procurement rules described above, and as to whether the provisions of the 2014 Broadband Guidelines have effect in this regard. Therefore, ESA invites the Icelandic authorities to provide further information and rationale in this regard.

7.3.3. Whether the aid adversely affects trading conditions to an extent contrary to the common interest

7.3.3.1. Introduction

(140)

ESA has not only identified positive effects of the planned aid for the development of the abovementioned economic activities and economic areas, but also possible negative effects that it may have in terms of distortions of competition and adverse effects on trade. These positive and negative effects must then be weighed up.

7.3.3.2. Markets affected by the aid

(141)

The measure mainly has an effect on the wholesale market for international connectivity and the telecommunication market, both national and international. Additionally, the measure may have an effect on the DC market.

7.3.4. Positive effects of the aid

(142)

Measure 2 contributes to the development of a submarine cable between Iceland and Europe, thereby enhancing both redundancy and the security of the submarine cable network that Iceland relies on to participate in the global economy. This is in line with the Icelandic Government’s Telecommunications Policy, whose objective is, inter alia, to promote accessible and effective communications and to guarantee the security of telecommunications infrastructures.

(143)

To achieve those objectives, the Icelandic authorities have emphasised that three active submarine telecommunications cables will connect Iceland with Europe from different landing sites. As a geographically remote country, effective international connections are a prerequisite for the development of Iceland as a modern technologically based society. A serious disruption in international connectivity would cause major damage to the Icelandic economy and society as a whole.

(144)

According to the Icelandic authorities, the main vulnerabilities of the current international connections relate to human error, malfunctions, accidents, natural disasters and other unforeseen events. The Icelandic authorities have provided ESA with a detailed description of the various and multiple disruptions that have happened in the past and disrupted the functionality of the two existing submarine cables (57). ESA considers these vulnerabilities both realistic and probable.

(145)

Furthermore, the absolute lengths of the submarine cables from Iceland to Europe increase the probability of incidents compared to shorter cables going from Scandinavia and the UK to mainland Europe. Moreover, other countries in the EEA are connected to major international network connection points via diversified networks of multiple land and/or submarine cables while Iceland is wholly dependent on only two submarine cables.

(146)

By implementing the measure and adding a third submarine cable to the network, the Icelandic authorities expect the security of international connectivity increases circa tenfold. In particular, a third submarine cable will: (i) increase the projected uptime to 99,9993 %, (ii) reduce the probability of a total outage in a 10-year period to 0,2–1,5 %, and (iii) diversify the land routes in Iceland, decreasing risks associated with a single route failure (58).

(147)

In addition to enhanced security, the Icelandic authorities contend that the addition of a third submarine cable will also improve the competitiveness of Iceland as whole, as the Icelandic digital market will become „closer” to major network hubs in Europe. Data latency in communications between Iceland and Europe will be reduced as a result of shorted cable length and simpler network structure than is available through the current system connecting Reykjavík with Europe. ESA considers this factor positive, as it contributes to the development of the Icelandic economy as a whole.

7.3.4.1. Limited negative effects of the aid

7.3.4.1.1. Introduction

(148)

Article 61(3)(c) of the EEA Agreement requires an assessment of any negative effects on competition and on trade. The aid must not adversely affect trading conditions to an extent contrary to the common interest.

7.3.4.1.2. Necessity of the aid

(149)

To assess whether State aid is effective to achieve its objective, it is necessary to first identify the problem that needs to be addressed. A State aid measure is necessary if it is targeted towards situations where aid can bring about a material improvement that the market cannot deliver itself, for example by remedying a well-defined market failure.

(150)

A market failure exists if markets, left to their own devices, without intervention fail to deliver an efficient outcome for society. This may arise, for instance, when certain investments are not being undertaken even though the economic benefit for society exceeds the cost (59).

(151)

The Icelandic authorities have explained that Farice would not have undertaken the investment in the IRIS cable in the absence of aid, as it cannot support such an investment with its own funds. This, inter alia, is an indication of the market failure associated with providing international connectivity services in Iceland.

(152)

However, the fact that a specific company may not be capable of undertaking a project without aid does not mean that there is a market failure. For instance, the decision of a company not to invest in a project with low profitability or in a region with limited market demand and/or poor cost competitiveness may not be an indication of a market failure, but rather of a market that functions well (60).

(153)

Concerning the ability of the market to deliver an efficient outcome for society, the Icelandic authorities have pointed to the fact that Iceland was, prior to the IRIS cable project, only connected to Europe through two submarine cables. Furthermore, over the past decade, few stakeholders signalled interest in investing in international data connectivity services between Iceland and Europe or America. These projects did not materialise primarily due to problems with constructing a sound business case for such an investment. Furthermore, these planned and aborted projects by market actors would have been dependent on financial participation by the State (see paragraph (54)).

(154)

However, while it is a fact that no privately funded subsea cables from Iceland have been built in the last 10 years, it is also clear that Sýn approached the Icelandic State with plans to build a subsea cable. Negotiations and discussions between the State and Sýn continued over two years, but were then terminated. Therefore, while it is unclear to ESA whether Sýn’s offer was comparable to the IRIS cable project, or if it indicates an attempt to enter the market for international data connectivity services, ESA cannot exclude the possibility that the market could have delivered the outcome sought by Measure 2.

(155)

Consequently, ESA must preliminarily conclude that it has doubts as to the necessity of Measure 2. The Icelandic authorities are invited to provide further arguments and information relating to this point.

7.3.4.1.3. Appropriateness of the aid

(156)

EFTA States can make different choices with regard to policy instruments, and State aid control does not impose a single way to intervene in the economy. However, State aid under Article 61(1) of the EEA Agreement can only be justified by the appropriateness of a particular instrument to contribute to the development of the targeted economic activities or areas.

(157)

ESA normally considers a measure appropriate where the EFTA State can demonstrate that alternative policy options would not be equally suitable, and that alternative, less distortive, aid instruments would not deliver equally efficient outcomes.

(158)

Due to the general unprofitability of submarine cable infrastructure investments and projects from Iceland to Europe, ESA is inclined to conclude that an alternative policy instrument, such as regulations, would neither trigger investment in the IRIS cable project, nor other similar investment projects. Further, ESA is equally inclined to conclude that a loan or guarantee would not be a more appropriate aid instrument (61).

(159)

Therefore, ESA preliminarily concludes that State aid in the form of a capital increase is the appropriate instrument to facilitate the development of the economic activities that the measure concerns. However, the Icelandic authorities are invited to elaborate on this point.

7.3.4.1.4. Proportionality of the aid

(160)

State aid is proportionate if the aid amount per beneficiary is limited to the minimum needed to incentivise the additional investment or activity in the area concerned.

(161)

Measure 2 constitutes a capital increase in Farice. The board of directors of Farice were authorised to increase the capital in intervals during the construction period of the new cable. The financing needs of the recipient were assessed at each interval and only established costs were granted through the capital increase. The granting authority reviews any expenses and controls overcompensation retroactively. This aid granting method and claw-back mechanism contributes to the proportionality of the aid. Moreover, when seeking subcontracting offers, Farice engaged in a competitive selection procedure whereby it selected a contractor who will manufacture and lay the IRIS cable. The selection procedure resulted in Farice opting to contract with the lowest bidder.

(162)

However, according to paragraph 74 of the 2014 Broadband Guidelines, multiple conditions must be fulfilled in order to demonstrate the proportionality of a measure. Failure to meet any of those conditions would in most cases require a detailed assessment (62). These conditions include mapping an analysis of coverage, public consultation, and a competitive selection process.

(163)

ESA is not aware of any mapping analysis or public consultation performed by the Icelandic authorities prior to the implementation of Measure 2. Moreover, as Iceland selected an „in house entity”, namely Farice, to own and operate the infrastructure, it is clear that no competitive selection process was followed in relation to Measure 2. However, ESA notes that there is no need for a competitive selection process if the State chooses to manage a network directly (or through a wholly owned entity).

(164)

Nevertheless, where the aid is granted without a competitive selection procedure, to a public authority that deploys and manages a broadband network at wholesale level directly, or through an in-house entity, the State must justify its choice of network and technological solution.

(165)

Moreover, according to paragraph 74(d) of the 2014 Broadband Guidelines, granting authorities should generally select the most economically advantageous offer. However, this only applies within the context of a competitive tender, and not when the State selects a wholly owned entity to own and operate the network.

(166)

As described in Section 3.1, the Icelandic authorities were approached by Sýn with an offer to build the third submarine cable, which following an examination by an independent expert, was considered to be cost effective than Farice’s offer. The Icelandic authorities have argued that the independent report was based on unconfirmed prices, and when asked to confirm prices, Sýn was unable to do so. Discussions between the Icelandic State and Sýn were terminated as a result. Sýn has argued that it was not given any time or opportunity to renew offers and provide confirmation on prices (63).

(167)

On this point, the EFTA Court stated that: „ESA has not touched upon this issue at all or disputed that it was aware of this information, as alleged by Sýn. ESA has merely reiterated that Sýn’s proposal relied on »unverified figures« without explaining why, if it considered that the figures were unverified, it did not seek to verify them by obtaining further information from Sýn, which had already submitted a complaint to ESA” (64). The EFTA Court then concluded that „it must be held that Sýn has established that ESA was aware of documents that called into question the information at its disposal and on which it relied in the contested decision, without going beyond a mere examination of the information submitted by the Icelandic authorities. By not obtaining further information on whether Sýn was actually able to confirm its prices, or whether it had been given that opportunity, ESA failed to satisfy its obligation to conduct a diligent and impartial examination of the notified measure so that it had at its disposal the most complete and reliable information” (65).

(168)

Therefore, while the Icelandic authorities might not have been required to conduct a competitive tender, nor select the most economically advantageous offer, ESA must preliminarily conclude that the existence of an allegedly more economically viable offer from Sýn puts into doubt the proportionality of Measure 2, as the Icelandic authorities have not sufficiently explained the price differences between Sýn’s offer, and the eventual cost of the IRIS cable project.

(169)

Consequently, as ESA has doubts as regards the proportionality of Measure 2 and invites the Icelandic authorities to further elaborate on the proportionality of the measure, and, in particular, to provide arguments and information explaining the aid amount in comparison to Sýn’s allegedly more economical offer.

7.3.4.1.5. Limited negative effect on intra-EEA trade

(170)

As ESA preliminary considers Measure 2 to constitute State aid, the measure has an effect on intra-EEA trade. However, in order to be compatible, a measure should limit those effects.

(171)

As stated previously, the primary objective of the measure is to enhance the security of international connections in Iceland, and while a third submarine cable will increase capacity, ESA notes that the capacity of the current network is not fully utilised; the new infrastructure is principally expected to complement the other connections currently in operation. Therefore, the addition of a third cable does not materially alter the structure of the market for international connectivity, but rather enhances the security of the infrastructure already present.

(172)

Moreover, even though a third cable will allow Iceland to be better connected to Europe, it will not change the fact that Iceland remains an island approximately 1 200 km from the nearest European country and 2 000 km from the European continent. The improved communication to Iceland will not bridge the natural data latency gap that exists between communication on the European continent compared with communication from the continent to Iceland. Therefore, ESA finds it hard to see how the IRIS cable will have a material impact on the competitiveness of other EEA markets compared to Iceland. Therefore, the third cable, in and of itself, should not materially alter the dynamics of intra EEA-trade on the relevant market.

(173)

ESA notes that there are no other companies, established in the EEA, that currently operate, or have shown concrete plans to operate without State support, a submarine cable similar to the IRIS cable. Therefore, market participants have not to date demonstrated any concrete plans to invest in a submarine cable between Iceland and Europe prior to the implementation of the measure.

(174)

However, as mentioned in paragraph (54), one of the factors that lead to reduced investment in subsea cables from Iceland to Europe is the need to secure redundancy. An undertaking wishing to establish its own subsea cable network needs to build two cables, or secure redundancy using an existing cable. Since Farice is the only operator of subsea cables from Iceland to Europe, it is most likely that any possible new entrant would opt to secure redundancy through one of Farice’s exiting cables, in lieu of building two cables at once. ESA does not have information regarding whether Farice offers redundancy services. However, if Farice does not provide such services, it could call into question the limited negative effects of the measure on competition in general due to potential entry barriers.

(175)

Moreover, paragraph 74 of the 2014 Broadband Guidelines lists a number of conditions aimed at limiting distortion of competition and trade, including the need for detailed mapping and public consultation. Failure to comply with any of the conditions is likely to trigger the need for a detailed analysis by ESA. Therefore, regardless of the eventual scope of the 2014 Broadband Guidelines, the apparent omission of the Icelandic authorities to comply with at least some of the conditions listed in paragraph 74 of the 2014 Broadband Guidelines when implementing Measure 2 leads ESA to doubt the overall limitation of negative effects on competition and trade.

7.3.4.1.6. Conclusion on limited negative effects

(176)

With reference to the foregoing, ESA has doubts that the effects of the measure on intra EEA-trade are sufficiently limited to a minimum. Therefore, ESA invites the Icelandic authorities to provide further arguments and information in this regard.

7.3.4.2. Balancing positive and negative effects of the aid

(177)

For the aid to be compatible with the functioning of the EEA Agreement, the limited negative effects of the aid measure in terms of distortion of competition and adverse impact on trade between Contracting Parties must be outweighed by positive effects, in terms of contribution to the facilitation of the development of economic activities or areas. It must be verified that the aid does not adversely affect trading conditions to an extent contrary to the common interest.

(178)

As follows from the above, ESA is preliminarily inclined to conclude that Measure 2 has directly facilitated the economic activities of Farice and that is has had many positive effects.

(179)

However, in respect of the negative effects, ESA doubts whether the negative effects of Measure 2 on competition and trade are sufficiently limited. Specifically, ESA doubts whether the market failure addressed by the measure is clearly present, and whether the aid was on the whole proportional. Moreover, the effects of the measure on the markets it affects needs to be further examined.

(180)

At this stage, ESA therefore doubts that the positive effects of the measure outweigh its possible distortion of competition and adverse impact on trade.

8. Conclusion

(181)

As set out above, ESA has doubts as to whether Measure 1 constitutes State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement. Further, if the measure is found to involve aid, ESA also has doubts as to whether the measure would be compatible with the functioning of the EEA Agreement.

(182)

Furthermore, ESA has doubts as to whether the Measure 2 is compatible with the functioning of the EEA Agreement.

(183)

Consequently, and in accordance Article 4(4) of Part II of Protocol 3, ESA hereby opens the formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3. The decision to open a formal investigation procedure is without prejudice to the final decision of ESA, which may conclude that Measures 1 and 2 do not constitute State aid or are compatible with the functioning of the EEA Agreement.

(184)

ESA, acting under the procedure laid down in Article 1(2) of Part I of Protocol 3, invites the Icelandic authorities to submit their comments by 14 April 2023, and to provide all documents, information and data needed for the assessment of the measures in light of the State aid rules.

(185)

The Icelandic authorities are requested to immediately forward a copy of this decision to the aid recipient.

(186)

The Icelandic authorities have confirmed that this opening decision does not contain any business secrets or other confidential information that should not be published.

(187)

Finally, ESA will inform interested parties by publishing a meaningful summary in the Official Journal of the European Union and the EEA Supplement thereto. All interested parties will be invited to submit their comments within one month of the date of such publication. The comments will be communicated to the Icelandic authorities.

For the EFTA Surveillance Authority,

Arne RØKSUND

President

Responsible College Member

Stefan BARRIGA

College Member

Árni Páll ÁRNASON

College Member

Melpo-Menie JOSÉPHIDÈS

Countersigning as Director,

Legal and Executive Affairs

(1) Az EFTA-Bíróságnak az E-4/21. sz., Sýn hf. kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben hozott ítélete [még nem készült jelentés].

(2) Document No 1176447.

(3) Document No 1182556.

(4) „SGEI” stands for „Services of General Economic Interest”.

(5) Document No 1182715.

(6) Document No 1189996.

(7) Document No 1192410.

(8) Document No 1256678.

(9) Document No 1276074.

(10) Judgment of the EFTA Court in Case E-4/21 Sýn hf. v EFTA Surveillance Authority (not yet reported).

(11) Document No 1285878.

(12) Document No 1313840 and attachments.

(13) Document No 1326167.

(14) Commission Decision 2012/21/EU on the application of Article 106(2) of the Treaty on the functioning of the European Union to State aid in the form of public service compensation to certain undertakings entrusted with the operation of services of general economic interest (OJ L 7, 11.1.2012, p. 3, and EEA Supplement No 43, 2.8.2012, p. 56).

(15) Document No 664512.

(16) EGS is an international group of companies with offices in Europe, the Americas, Asia and Australia. EGS provides global specialist multi-disciplinary marine survey support, and delivers solutions to the Telecommunications, Renewables, Oil and Gas, Charting and Marine Infrastructure market sectors. See also http://www.egssurvey.com/.

(17) For a more detailed description of Measure 2, see Section 3 of ESA’s Decision No 023/21/COL.

(18) In 2013–2018, Farice received public service compensation from the Fund for offering electronic communications connectivity between Iceland and Europe through FARICE-1 and DANICE. The last payment on this basis was made on 4 October 2018.

(19) The new IRIS cable will be based on an open cable architecture which means that customers can be given an access to the infrastructure by using their own terminal equipment. Access to infrastructure can be granted by own fibre pair or fractional fibre pair (spectrum). Furthermore, the technology to use the submarine cable is standardised and based on Ethernet, which is the technology commonly used. A more advanced interface in the form of OTU2, OTU3 and OTU4 is also offered.

(20) This refers to different surveys than those covered by Measure 1.

(21) See Farice press release dated 11 November 2022.

(22) Case No 86451.

(23) Judgment of 24 July 2003, Altmark, C-280/00, ECLI:EU:C:2003:415, paragraphs 87-93.

(24) Commission Decision 2012/21/EU on the application of Article 106(2) of the Treaty on the functioning of the European Union to State aid in the form of public service compensation to certain undertakings entrusted with the operation of services of general economic interest (OJ L 7, 11.1.2012, p. 3, and EEA Supplement No 43, 2.8.2012, p. 56).

(25) Framework for State aid in the form of public service compensation (OJ L 161, 13.6.2013, p. 12 and EEA Supplement No 34, 13.6.2013, p. 1).

(26) See the Judgment of the EFTA Court in Case E-4/21 Sýn hf. v EFTA Surveillance Authority, paragraph 67.

(27) Cases 86220 and 86598.

(28) Case 86451.

(29) Document No 1276074, Section 6.1.

(30) ESA’s Guidelines on the application of the State aid rules in relation to rapid deployment of broadband networks (OJ L 135, 8.5.2014, p. 49 and EEA Supplement No 27, 8.5.2014, p. 1).

(31) The Icelandic authorities mention specifically earlier interest shown by Emerald and Nordic Networks in 2010-2016, and proposals from Sýn, both independently and in collaboration with Celtic Norse AS, in 2018-2020. These proposals were all dependant on some kind of financial participation by the Icelandic State. For further information see Section 3.2.4 in ESA’s Decision No 023/21/COL.

(32) The Act on Public Procurement No 120/2016.

(33) Directive 2014/24/EU of the European Parliament and of the Council of 26 February 2014 on public procurement and repealing Directive 2004/18/EC (OJ L 94, 28.3.2014, p. 65, and EEA Supplement No 73, 16.11.2017, p. 53).

(34) Judgment of 22 September 2020 in Austria v Commission (Hinkley Point C), C-594/18 P, ECLI:EU:C:2020:742, paragraphs 18–20.

(35) https://www.stjornarradid.is/verkefni/samgongur-og-fjarskipti/fjarskiptasjodur/.

(36) ESA’s Guidelines on the notion of State aid as referred to in Article 61(1) of the EEA Agreement („NoA”) (OJ L 342, 21.12.2017, p. 35 and EEA Supplement No 82, 21.12.2017, p. 1), paragraph 66.

(37) See for instance Judgment of 5 June 2012, Commission v EDF, C-124/10 P, ECLI:EU:C:2012:318, paragraph 90; Judgment of 15 March 1994, Banco Exterior de España, C-387/92, ECLI:EU:C:1994:100, paragraph 14; and Judgment of 19 May 1999, Italy v Commission, C-6/97, ECLI:EU:C:1999:251, paragraph 16.

(38) NoA, Section 4.2.1.

(39) NoA, paragraph 76.

(40) NoA, paragraph 79.

(41) Document No 1313844.

(42) Judgment of the EFTA Court in Case E-6/98 Norway v EFTA Surveillance Authority [1999] Ct. Rep. 76, paragraph 59, where it is stated that „[w]hen State financial aid strengthens the position of an undertaking compared with other undertakings competing in intra-Community trade the latter must be regarded as affected by that aid”.

(43) NoA, paragraph 187.

(44) The EFTA Court, in its judgment in Case E-4/21, did not suggest anything to the contrary.

(45) See Article 1(e) of Part II of Protocol 3 to the Agreement between the EFTA States on the Establishment of a Surveillance Authority and a Court of Justice („Protocol 3”).

(46) Judgment of 22 September 2020, Austria v Commission (Hinkley Point C), C-594/18 P, ECLI:EU:C:2020:742, paragraphs 18–20.

(47) See ESA Decision No 004/23/COL amending the substantive rules in the field of State aid by introducing new Guidelines on State aid for broadband networks (not yet reported).

(48) Ibid, Article 1(2).

(49) See the 2014 Broadband Guidelines, paragraph 4.

(50) See the 2023 Broadband Guidelines, paragraph 14.

(51) See the 2014 Broadband Guidelines, paragraphs 34–35. See also the pre-requisites for defining a service as an SGEI in paragraph 16.

(52) Commission Decision SA.36918 (Finland), Baltic Sea Backbone Cable (OJ C 422, 8.12.2017, p.1).

(53) Ibid, paragraph 91: „Thus, the measure facilitates the development of certain economic activities, i.e the provision of electronic communications services and networks, including the provision of international connectivity, and indirectly the provision of broadband services”. (emphasis added).

(54) Judgment of the EFTA Court in Case E-4/21 Sýn hf. v EFTA Surveillance Authority, paragraph 72.

(55) Ibid, paragraph 73.

(56) NoA, paragraphs 202 and 216, and the 2014 Broadband Guidelines, paragraph 7.

(57) See Section 3.2.3 of ESA’s Decision No 023/21/COL for details.

(58) See ESA’s Decision No 023/21/COL, paragraph 22.

(59) See 2014 Broadband Guidelines, paragraph 33.

(60) See 2014 Broadband Guidelines, footnote 45.

(61) See ESA Decision No 023/21/COL, Section 6.3.4.3.

(62) Similar conditions can also be found in the 2023 Broadband Guidelines, Section 5.2.4.

(63) Judgment of the EFTA Court in Case E-4/21 Sýn hf. v EFTA Surveillance Authority, paragraph 64.

(64) Ibid, paragraph 66.

(65) Ibid, paragraph 68.

2023.4.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 129/47

Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2023/C 129/05)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított három hónapon belül tehető meg.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„ALCACHOFA DE TUDELA”

EU-szám: PGI-ES-0139-AM01 – 2021.9.9.

OEM ( )OFJ (X)

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Consejo Regulador de la Indicación Geográfica Protegida „Alcachofa de Tudela” („Alcachofa de Tudela” OFJ Szabályozó Testület)

Avda. Serapio Huici, 22 Edificio Peritos

31610 Villava (Navarra)

SPANYOLORSZÁG

Tel. +34 948013045

E-mail: ajuanena@intiasa.es

A kérelmező csoportosulás az „Alcachofa de Tudela” termelőinek kollektív érdekeit képviseli, és jogos érdeke fűződik az „Alcachofa de Tudela” oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírásának módosítására irányuló kérelemhez. Ez az a csoportosulás is egyben, amely eredetileg kérelmezte az oltalom alatt álló státuszt e termékre.

Az „Alcachofa de Tudela” OFJ Szabályozó Testület az „Alcachofa de Tudela” termelőket tömörítő egyesület. A Testület céljai közé tartozik a termék értékének növelése és az OFJ-rendszer teljesítményének javítása az 1151/2012/EU rendelet 45. cikkével összhangban.

Az alkalmazandó nemzeti jogszabályok értelmében a Testület feladata az „Alcachofa de Tudela” minőségének népszerűsítése, valamint a termék hírnevének felügyelete és védelme. Ezt tükrözi eljárási szabályzata, amelyet a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium 2001. május 30-i rendelete ratifikált.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☒	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒	Egyéb: I) alkalmazandó nemzeti jogszabályok; G) ellenőrző szerv.

4. A módosítás típusa

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5. Módosítás(ok):

5.1. A kulcsfontosságú elemeket érintő módosítások

5.1.A.1.

A termékleírás „A termék leírása” című szakaszának 11. pontja a szár nélküli articsóka forgalomba hozatalának leírása után a következő szöveggel egészül ki: „c) Konyhakész articsóka: Az articsókát úgy kell hámozni és csomagolni, hogy a fogyasztásig megőrizze külső jellemzőit és frissességét.”

A módosítás indokolása: A szöveg kiegészül azzal a lehetőséggel, hogy az articsókákat szár nélkül, hámozott formában is forgalomba lehet hozni. Az articsóka ilyen formában történő forgalomba hozatala lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy friss, konyhakész articsókát vásároljanak, és hatékony eszköznek bizonyulhat azon fogyasztók eléréséhez, akiknek nincs idejük vagy eszközük az articsóka hámozására.

A szöveg szerint az articsókát úgy kell hámozni és csomagolni, hogy a fogyasztásig megőrizze külső jellemzőit és frissességét. Jelenleg általában vákuumcsomagolásban kerülnek forgalomba műanyag csomagolásban. A termékleírás nem szándékozik azonban kizárni a nem műanyag csomagolások egyéb, kifejlesztés alatt álló típusainak lehetséges használatát.

Ezek az articsókák ugyanazoknak a követelményeknek felelnek meg, mint a friss termékként forgalmazott hámozatlan articsókák; félúton helyezkednek el a friss termék és a tartósított articsóka között, amely szintén az „Alcachofa de Tudela” oltalom alatt álló földrajzi jelzés hatálya alá tartozik.

A „kétféle kiszerelésben is forgalmazható” szövegrész helyébe a „háromféle kiszerelésben is forgalmazható” szöveg lépett, hogy ezt a harmadik típust is tartalmazza.

5.2. A kulcsfontosságú elemeket nem érintő módosítások

5.2.A. A termékleírás „A termék leírása” című B. szakaszának kulcsfontosságú elemeit nem érintő módosítások

5.2.A.1.

A termékleírás „A termék leírása” című szakaszának negyedik bekezdése kiegészült az „általában” kifejezéssel.

A módosítás indokolása: E módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy a bekezdés a Blanca de Tudela fajta általános leírását tartalmazza, és nem ír elő korlátozásokat a leszedhető fejek méretére vonatkozóan. A fejek mérete a betakarítási időszak során változó, és a piaci kereslettől és az időjárási viszonyoktól függően a nagyobb vagy kisebb fejeket szedik le. Egyes piacok a nagyobb, míg mások a kisebb articsókákat részesítik előnyben. Ez utóbbi típust tartósításra használják.

Az articsókák egyik esetben sem túl nagyok. A fajtára jellemző, hogy nem terem nagy méretű articsókát, mivel a növény akkor kezd virágozni – ami alkalmatlanná teszi a forgalomba hozatalra –, amikor az articsóka eléri az átlagos méretet.

5.2.A.2.

A termékleírás „A termék leírása” szakaszának tizedik bekezdése, amely a friss termékként forgalmazott articsókák kiszerelésével foglalkozik, módosításra került az egyértelműbbé tétel érdekében, de új korlátozásokat nem vezet be.

A száras articsókák leírása a következőképpen szól: „a) Száras articsóka – A fej szára körülbelül 18 cm hosszú lehet, legalább egy vagy két egész levéllel. Tizenkét darabos kiszerelésben árusítják.” A szöveg kiegészült a „körülbelül” és a „legalább” szavakkal, az utolsó mondatrész pedig („a hagyományos módon, azaz fürtökben”) törlésre került.

A módosítás indokolása: Ez a módosítás nem vezet be új korlátozásokat. Ehelyett egyértelművé teszi, hogy a terméket általában szárral és levelekkel együtt értékesítik. Bár ezeket nem fogyasztják el, a terméket hagyományosan ezekkel együtt hozzák forgalomba. Az „Alcachofa de Tudela”-t hagyományosan tizenkét darabos kiszerelésben értékesítik, és minden articsóka kb. 18 centiméteres szárral rendelkezik. Mivel azonban a szár hossza nem meghatározó a termék minősége szempontjából, a „körülbelül” kifejezést azért illesztették be a szövegbe, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson. A szár hossza attól függ, hogy a terméket mikor takarítják be. A szárak a betakarítási időszak kezdetén hosszabbak, majd az idő előrehaladtával megrövidülnek, ami a növény természetes fejlődéséből adódik.

Ezzel szemben a levelek jelenléte fontos, ha az articsókát tizenkét darabos kiszerelésben értékesítik. Bár a leveleket általában nem fogyasztják el, a friss articsóka jobban eltartható, ha a levelek rajta vannak. Ezért fontos kiemelni, hogy a friss articsókán legalább egy vagy két egész levélnek kell lennie, és hogy a levelek nélküli articsóka ilyen kiszerelés esetében nem megengedett. Ennek tükrözése érdekében a szöveg kiegészült a „legalább” szóval.

A „hagyományos módon, nevezetesen fürtökben” szövegrészt törölték, mivel az articsóka fürtökben történő forgalmazása nem szükséges. Az articsóka általában olyan csomagolásban hagyja el a bejegyzett forgalmazó vállalkozások telephelyét, amely lehetővé teszi a biztonságos szállítást a minőség veszélyeztetése nélkül. Az articsókákat korábban fürtökben hozták forgalomba, de manapság általában dobozokban kerülnek a piacra, mivel így jobban szállítható. Amint elérnek az értékesítési pontra, tizenkettesével értékesítik őket, de nem feltétlenül fürtökben.

5.2.A.3.

A termékleírás „A termék leírása” szakaszának tizenegyedik bekezdése, amely a friss termékként forgalmazott articsókák kiszerelésével foglalkozik, módosításra került az egyértelműbbé tétel érdekében, de új korlátozásokat nem vezet be. Az „és nincs levele” szövegrész helyébe az „és nincsenek kifejlett levelei” szövegrész lép. A „Kilogrammban kimérve árulják” szövegrészt törölték.

A módosítás indokolása: A szövegben a „legfeljebb” szó helyébe a „rövidebb, mint” kifejezés lép annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a szárnak 10 cm-nél rövidebbnek kell lennie.

Pontosítani kell, hogy a száras articsókától eltérően az ilyen formában értékesített articsókákon nincsenek kifejlett levelek. Ezt a terméket általában kimérve árulják. Nincsenek rajta kifejlett levelek. Ugyanakkor az articsókák gyakran kis méretű, éretlen levelekkel rendelkeznek, amelyek a szár részét képezik (amely kevesebb mint 10 cm hosszú). Mivel az articsókákat szárral együtt értékesítik, ezeknek a leveleknek az eltávolítása befolyásolná az articsóka eltarthatóságát. Egyértelművé kell tenni, hogy bár a szár nélkül forgalmazott articsókáknak nem lehet teljesen kifejlett levelük, nincs szükség a szár részét képező kis méretű, éretlen levelek levágására. A szövegbe beillesztettek egy képet, amelyen egy kifejlett levelekkel és néhány kisebb, fejletlen levéllel rendelkező articsóka látható. Ez annak bemutatására szolgál, hogy az articsókát nem lehet betakarítani, és a tartósításhoz szükséges minimális szárhosszt meghagyni a kifejlett levelek meghagyása nélkül.

A „Kilogrammban kimérve árulják” szövegrészt törölték, mivel az nem ír elő semmilyen követelményt. Az eredeti termékleírásban a szárral és levelekkel rendelkező articsókákhoz való hasonlóság miatt szerepelt, amelyeket tizenkettesével árusítanak. Ezt a szövegrészt azonban nem kell megtartani, mivel az articsókát általában ilyen módon forgalmazzák.

5.2.B. A termékleírás B. szakaszának („A termék leírása”) szövegezési módosításai

5.2.B.1.

A termékleírás „A termék leírása” szakasza negyedik bekezdésének végéről törölték a „Íze kiváló, zöld [azaz friss] állapotban is” mondatot.

A módosítás indokolása: A „Íze kiváló, zöld állapotban is” mondatot törölték a termékleírásból. Ennek a mondatnak az volt a célja, hogy egyértelműen jelezze, hogy a nyers termék íze kiváló, mivel a Blanca de Tudela fajta articsókái mindig zöldek. Helyénvalóbb lenne törölni ezt a mondatot, mert félrevezető, és nem ír elő követelményt, illetve nem ír le megkülönböztető jellemzőt.

5.2.B.2.

A termékleírásból törölték az 1466/2003/EK rendeletre vonatkozó ötödik bekezdést, és a hetedik bekezdésből törölték az „I. osztályba” kifejezést.

A törlés indokolása: A bekezdést azért törölték, mert hatályon kívül helyezték azt a rendeletet, amelyre hivatkozik, és a jelenleg hatályos rendelet, a 2018. július 12-i (EU) 2019/428 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem határoz meg kereskedelmi osztályokat a friss termékként forgalmazott articsókára vonatkozóan, így nem szolgál referenciaként az articsóka kereskedelmi osztályainak meghatározásához.

Az „I. osztályba” szövegrész törlésre került, mivel a fent említettek szerint a besorolás olyan jogszabályon alapult, amely már nem hatályos.

5.2.B.3.

A szöveg egyértelműbbé tétele érdekében a termékleírás „A termék leírása” szakasza hatodik bekezdésének elejére beillesztették a „Friss termékként forgalmazott articsóka” kifejezést.

A módosítás indokolása: A szöveg az egyértelműség érdekében módosult, mivel az előző bekezdést, amely egy hatályon kívül helyezett uniós rendeletre hivatkozik, törölték. A szöveg kiegészült a „Friss termékként forgalmazott articsóka” kifejezéssel annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a bekezdésben leírt jellemzők a friss termékként forgalmazott articsókára vonatkoznak.

5.2.C. A termékleírás C. szakaszának („Földrajzi terület”) szövegezési módosításai

5.2.C.1.

A termékleírás e szakaszából minden oda nem illő információ törlésre került. Ez a szakasz már csak a meghatározott földrajzi területet alkotó településeket sorolja fel. A szöveg vége is módosult: az „ugyanazon mezőgazdasági körzet, nevezetesen V vagy Ribera” kifejezés „termőterületre” módosult.

A módosítás indokolása: A Navarra és az azt alkotó körzetek elhelyezkedését leíró első bekezdést törölték. A szöveg immár egyszerűen felsorolja az „Alcachofa de Tudela” OFJ területét alkotó településeket; a többi információ egyáltalán nem határozta meg ezt a földrajzi területet.

Ezzel szemben, bár a földrajzi terület nem változott, Navarra mezőgazdasági körzetekre történő közigazgatási felosztása már nem egyezik meg a termékleírásban leírttal. A mezőgazdasági körzetekre való valamennyi hivatkozást ezért törölték a szövegből, amely most már csak felsorolja azokat a településeket, amelyek teljes egészében a meghatározott földrajzi területet alkotják.

A meghatározott területen belüli terményeloszlást leíró bekezdést is törölték, mivel a termények eloszlása évről évre változik, és az erre vonatkozó információk nem tesznek hozzá a termékleíráshoz.

Az utolsó bekezdés vége törlésre került a mezőgazdasági körzetekre való hivatkozás törlése érdekében. A módosított szöveg már csak a termőterületre utal. Amint azt korábban említettük, a körzetekre való felosztás a termékleírás közzététele óta mára megváltozott.

5.2.D. A termékleírás „A termék a területről való származásának igazolása” című D. szakaszának kulcsfontosságú elemeit nem érintő módosítások

5.2.D.1.

A termékleírás „A termék a területről való származásának igazolása” című D. szakasza a következőképpen módosul: az összes nem odaillő szöveget törölték, és az új megfogalmazás a termék nyomonkövethetőségét, eredetét és jellemzőit garantáló elemekre összpontosít. E szövegrészek törlése nem érinti a kulcsfontosságú elemeket.

A módosítás indokolása: E módosítás célja csupán az, hogy jobban és pontosabban ismertesse, hogy miként bizonyítható, hogy a termék a meghatározott földrajzi területről származik, és megfelel a termékleírásban meghatározott egyéb követelményeknek.

A termékleírás e szakaszának korábbi megfogalmazása meglehetősen homályos volt, és nem adott egyértelmű képet az ellenőrző szerv által a termékleírásnak való megfelelés biztosítása érdekében végzett ellenőrzésekről és vizsgálatokról.

A javasolt új megfogalmazás részletesebb magyarázattal szolgál az UNE-EN ISO/IEC 17065:2012 szabványnak megfelelő és a nemzeti akkreditáló testület által akkreditált tanúsítási eljárás keretében végzett tényleges ellenőrzésekről és vizsgálatokról.

További információkat adtak meg az ellenőrzési rendszerrel kapcsolatban is, amely a következőkön alapul: az articsókaföldek helyszíni ellenőrzése; a feldolgozóüzemekben végzett ellenőrzések; valamint mintavétel és elemzés a feldolgozási időszakban. Ezt a rendszert a feldolgozóüzemek saját belső ellenőrzési rendszerei egészítik ki. Az új szöveg meghatározza azokat a nyilvántartásokat is, amelyekbe az OFJ-vel ellátott articsóka előállításában részt vevő gazdasági szereplőket fel kell venni ahhoz, hogy az ellenőrzési rendszert végre lehessen hajtani.

5.2.E. A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakaszának kulcsfontosságú elemeit nem érintő módosítások

5.2.E.1.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakaszában csak a második bekezdés első részét nem módosították, amely a termék egynyári terményként történő termesztésének követelményét írja le. A bekezdés többi része törlésre került, mivel felesleges.

A módosítás indokolása: A szöveg törlésre került, mivel nem ír elő követelményeket az előállítási módra vonatkozóan: megállapítja, hogy hagyományosan a vetésforgó használata ajánlott, és megjegyzi, hogy a vetésforgó mellőzése esetén nem észleltek olyan problémákat, amelyek ugyanazon növény ismételt termesztésének tulajdoníthatók.

5.2.E.2.

Az eredeti termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakaszának „Talajok” című bekezdését törölték, mivel az nem ír elő követelményeket az oltalom alatt álló termékre vonatkozóan.

A módosítás indokolása: A szöveg törlésre került, mivel nem ír elő az előállítási módra vonatkozó követelményeket. Nem a Szabályozó Testület határozza meg, hogy mely talajok alkalmasak a termesztésre; a termelő feladata, hogy olyan talajjellemzőkkel rendelkező parcellákat válasszon ki, amelyek lehetővé teszik a növény oly módon történő fejlődését, hogy az OFJ által megkövetelt minőségi jellemzőknek megfelelő articsókát lehessen termeszteni.

5.2.E.3.

Az eredeti termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakaszának „Trágyázás” című bekezdését törölték, mivel az nem ír elő követelményeket az oltalom alatt álló termékre vonatkozóan.

A módosítás indokolása: A szöveg törlésre került, mivel nem ír elő az előállítási módra vonatkozó követelményeket. A régi szöveg azt ismerteti, hogy hogyan juttatták ki a műtrágyákat a termékleírás kidolgozásakor, és az azóta hatályon kívül helyezett szabványokra hivatkozik. A vetésforgónak és a műtrágyahasználatnak egyaránt követnie kell a bevált mezőgazdasági gyakorlatokat, és meg kell felelnie a mindenkor hatályos jogszabályoknak. Mivel ezek nem az „Alcachofa de Tudela” termesztésének sajátos jellemzői, hanem általános követelmények, nem kell őket megemlíteni a termékleírásban.

5.2.E.4.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakaszának „Ültetés” című bekezdése az alábbiak szerint módosult: az articsóka termesztési technikáit leíró szöveget törölték, és csak az oltalom alatt álló termék meghatározó jellemzőit hagyták meg.

A módosítás indokolása: A trágyázási technikákat és a beültetésre szánt sorok előkészítését leíró bekezdéseket törölték, mivel azok az „Alcachofa de Tudela” OFJ-re nem jellemző – részben elavult – termesztési technikákra vonatkoznak.

Az ültetési sűrűség, valamint a növények és a sorok közötti távolság nem befolyásolja lényegesen a növény minőségét, hanem a termelő rendelkezésére álló gépektől függ. Ezek leírását ezért törölték.

Törölték a Navarra Mezőgazdasági Technológiai és Gazdálkodási Intézetére mint a növényszelekció felügyeletéért felelős szervre való hivatkozást; ez egy állami vállalat, amely a navarrai kormánynak tartozik beszámolási kötelezettséggel, és már nem létezik. Azóta a gyökérnyakat előállító mezőgazdasági termelők felelősek a gyökérnyak előállításához meghagyott növény kiválasztásáért. Ezek a mezőgazdasági termelők gyakran független harmadik feleket bíznak meg annak igazolására, hogy a növényt megfelelően választották ki.

Az ültetési időszak leírása még mindig szerepel a szövegben. Az időpontokra vonatkozóan azonban nem vezettek be korlátozást, mivel azok az articsóka növény kiszáradásától, a gyökérnyak kinyerésétől és az ültetéshez megfelelő talajviszonyoktól függenek.

5.2.E.5.

Az eredeti termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakaszának „Termesztés” című bekezdését törölték, mivel az nem ír elő követelményeket, hanem az articsóka termesztését írja le, és helyenként elavult.

A módosítás indokolása: A szöveg törlésre került, mivel nem tartalmaz az „Alcachofa de Tudela” OFJ-re vonatkozó egyedi követelményeket; csupán a termékleírás megfogalmazásakor alkalmazott technikát írja le. Manapság sok parcelláról nem irtják ki a gyomokat. Ehelyett a talajtakaró biztosítása és a víz elpárolgásának megelőzése érdekében megengedett az ellenőrzött gyomnövekedés. Alternatív megoldásként fedőanyagok is használhatók a gyomok visszaszorítására és a gyomirtó szerek szükségességének megszüntetésére.

5.2.E.6.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakaszának „Öntözés” című bekezdése az alábbiak szerint módosult: törölték azokat a bekezdéseket, amelyek nem írnak elő követelményeket, és csupán a meghatározott területet írják le. Ezenkívül a megfogalmazást egyértelműbbé tették.

A módosítás indokolása: A szöveg most már hangsúlyozza, hogy az articsóka termesztéséhez öntözésre van szükség, mivel a termőterületen kevés a csapadék.

Az öntözési technikákat leíró szöveget azért törölték, mert általános jellegű volt, mivel a legmegfelelőbb öntözési technikák az egyes termesztési szakaszok időjárási viszonyaitól függenek.

Törlésre került a kétnyári növények termesztésére szolgáló földeken történő öntözésre vonatkozó szöveg, mivel ez a termesztés egyes szakaszainak időjárási viszonyaitól is függ.

5.2.E.7.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakaszából törölték a „Kezelés” című bekezdést.

A törlés indokolása: Ezt a szöveget törölték, mivel az az eredeti termékleírás megfogalmazásakor alkalmazott növényvédelmi kezelésekre vonatkozik, amelyek közül néhányat már betiltottak. Az európai jogszabályok korlátozzák a növényvédelmi kezeléseket, és az „Alcachofa de Tudela” számos termelője az ökológiai kezelés felé fordul. Ezért nincs értelme megemlíteni a növényvédelmi kezeléseket, mivel ezek idővel változhatnak, és az „Alcachofa de Tudela” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel kapcsolatban nincsenek rájuk vonatkozó különleges követelmények.

5.2.E.8.

A termékleírás E. szakasza („Az előállítás módja”) „Betakarítás” című bekezdésének egyes részeit törölték, mivel azok az articsóka termesztésének általános leírását tartalmazzák. Csak a kifejezetten az oltalom alatt álló termékre vonatkozó követelményeket hagyták meg.

A módosítás indokolása: Az articsókafejek optimális fejlődésére vonatkozó bekezdést törölték, mivel általános leírásról van szó, amely minden típusú articsókára vonatkozik, és nem határoz meg olyan konkrét követelményeket, amelyeket bele kellene foglalni a termékleírásba.

A betakarítási időszakokra és a betakarított articsókák tervezett felhasználására vonatkozó bekezdéseket törölték. A betakarítás akkor kezdődik, amikor a növényen teljesen kifejlődnek az articsókafejek; ennek időpontja az őszi időjárástól és a téli fagyoktól függően igen változó, mivel az articsóka tanúsítás céljából történő betakarítása csak a fagyok elmúltával kezdődhet meg.

A betakarított articsóka felhasználása a piaci kereslettől függ. A friss termékek piaca általában elsőbbséget élvez. Ha az összes termesztett articsókát nem tudják frissen eladni, akkor a tartósított termékek piacát célozzák meg, ahol az árak valamivel alacsonyabbak.

A bekezdés megfogalmazásának javítása érdekében két szó módosult: az „eltávolítják” kifejezés helyébe a „levágják” kifejezés lép, mivel az articsókát kés segítségével takarítják be, a „naponta” szó helyébe pedig a „folyamatosan” kifejezés lépett, mivel a földeken nem naponta végzik a betakarítást; az időjárási viszonyoktól függően az articsóka gyorsabban vagy lassabban is fejlődhet, ami szükségessé teszi a betakarítás gyakoriságának növelését vagy csökkentését.

5.2.E.9.

A felesleges szövegrészek törlése és „Alcachofa de Tudela”-ra vonatkozó különleges követelmények kiemelése érdekében módosult a termékleírás E. szakasza („Az előállítás módja”) „A növény kihúzása” című bekezdésének szövege.

A módosítás indokolása: Ezt a szakaszt annak hangsúlyozása érdekében módosították, hogy az „Alcachofa de Tudela” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott gyökérnyaknak olyan parcellákról kell származnia, ahol az articsókát egynyári, nem pedig kétnyári növényként termesztik.

A szöveg kiegészül a július hónapra való hivatkozással, mivel az ültetésre júliusban és augusztusban kerül sor.

A gyökérnyak előállításának leírása törlésre került, mivel ez a folyamat nem tartozik a termékleírásba.

5.2.E.10.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakasza „A termék kiszerelése friss terményként történő értékesítés céljára” című bekezdésének címe és megfogalmazása módosult annak érdekében, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek az oltalom alatt álló termék jellemzőire, és elhagyják azokat a bekezdéseket, amelyek nem írnak elő konkrét követelményeket az „Alcachofa de Tudela” jellemzőire vonatkozóan.

A módosítás indokolása: Az új szöveg hangsúlyozza, hogy az articsókának bejegyzett parcellákról kell származnia, megengedett kultúrnövény-változat pedig a Blanca de Tudela: ezek az oltalom alatt álló termék sajátos jellemzői.

Az engedélyezett csomagolástípusok meghatározásait törölték, így a gazdasági szereplők szabadon dönthetnek arról, hogy milyen típusú csomagolást fognak használni az articsókák forgalomba hozatalához. A módosított szöveg értelmében értesíteniük kell az ellenőrző szervet az általuk használt csomagolásról. Mivel az articsókát a szupermarketekben friss termékként értékesítik, kisebb csomagolási egységekre van szükség, mint amelyeket a termékleírás megfogalmazásakor az articsóka forgalomba hozatalához használtak. A csomagolás nem tekinthető a friss „Alcachofa de Tudela” megkülönböztető jegyének.

A szöveg most már tartalmazza azt a követelményt, hogy a tartósított „Alcachofa de Tudela”-hoz hasonlóan savképzők nem adhatók hozzá a friss termékként forgalmazott articsókákhoz.

A méretre vonatkozó követelmény nem változott.

5.2.E.11.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakasza „Tartósított articsóka” című bekezdésének első albekezdése az alábbiak szerint módosult: a szöveg koherensebbé tétele érdekében beillesztették a számozást, és törölték a „B. szakaszra” való hivatkozást, mivel az semmilyen követelményt nem ír elő.

A módosítás indokolása: A címsor a számozással egészült ki, a „B. szakaszra” való hivatkozást pedig törölték, mivel az semmilyen követelményt nem ír elő.

A módosított szöveg meghatározza, hogy csak az „Extra” és az „I. osztályba” tartozó termékek használhatók fel. Hagyományosan nem engedélyezték a „II. osztályba” tartozó termékek felhasználását az oltalom alatt álló tartósított termék előállításához. Ezért a termékleírás kiegészült egy erre vonatkozó követelménnyel.

5.2.E.12.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakasza „Tartósított articsóka” című bekezdésének második albekezdése az alábbiak szerint módosult: a szöveget kiegészítették a számozással, azt a koherensebbé tétel érdekében átstrukturálták, és töröltek minden olyan szövegrészt, amely nem ír elő követelményeket.

A módosítás indokolása: Ezt a szakaszt úgy alakították át, hogy különválasszák a tartósított termék előállításának különböző szakaszait. A szöveg most már hangsúlyozza, hogy az alapanyagnak bejegyzett parcellákról kell származnia, és az oltalom alatt álló kultúrnövény-változathoz kell tartoznia. Ebből a részből is törlésre került a friss articsóka kereskedelmi osztályára való hivatkozás, amelyet a vonatkozó szakaszból töröltek. E módosításra azért került sor, mert hatályon kívül helyezték a friss termékként forgalmazott articsóka tekintetében az „I. osztályt” meghatározó jogszabályt.

5.2.E.13.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakasza „Tartósított articsóka” című bekezdésének harmadik albekezdését törölték.

A törlés indokolása: A szakasz átszerkesztését követően ennek a bekezdésnek már nincs értelme. A sterilizálási követelményeket a szöveg később fejti ki.

5.2.E.14.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakasza „Tartósított articsóka” című bekezdésének negyedik albekezdését átszerkesztették oly módon, hogy két részre osztották.

A módosítás indokolása: Csak a bekezdések szerkezete változott; új információk nem kerültek be a szövegbe. Az eredeti bekezdést két részre osztották, mivel a tartósított „Alcachofa de Tudela” feldolgozásának két szakaszát írja le: a mosást és az előfőzést.

5.2.E.15.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakasza „Tartósított articsóka” című bekezdésének ötödik albekezdését átszerkesztették oly módon, hogy két részre osztották.

A módosítás indokolása: Ezt a bekezdést átszerkesztették, de továbbra is tartalmazza az eredeti információkat. Azt is egyértelművé teszi, hogy az articsóka méretét az articsókaszív átmérője alapján határozzák meg. Az eredeti bekezdést két részre osztották, mivel a tartósított „Alcachofa de Tudela” feldolgozásának két szakaszát írja le: méretezés és darabolás.

5.2.E.16.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakasza „Tartósított articsóka” című bekezdésének hatodik albekezdését átszerkesztették oly módon, hogy két részre osztották. A szöveg egyik része az „Alcachofa de Tudela”-ra vonatkozó követelmények kiemelése érdekében módosult.

A módosítás indokolása: A szöveg szerkezete módosult. A csomagolással és a tartósító folyadék hozzáadásával foglalkozó részt elválasztották az előmelegítésről szóló szakasztól, mivel ezek a tartósított „Alcachofa de Tudela” előállítási folyamatának két különböző szakasza. A csomagolásról szóló szakasz hangsúlyozza, hogy a termék nem tartalmazhat savképzőket vagy savasságot szabályozó anyagokat, mivel ezek hiánya az oltalom alatt álló termék egyik jellemzője. A szöveg hangsúlyozza, hogy a tárolóedénynek üvegből kell készülnie, és megjegyzi, hogy az előmelegítési eljárás opcionális.

Az előmelegítéssel hatékonyabban távolítható el a tartályban maradt levegő, de ha hosszú idő telik el a termék csomagolása és a tárolóedények lezárása és sterilizálása között, megnő a mikrobiológiai kockázat, és ezért jobb, ha nem emelik a termék hőmérsékletét. Előmelegítés alkalmazása esetén fennáll annak a kockázata, hogy ha a tárolóedényeket kellő ideig tartják melegen, az elősegítené a termofil mikroorganizmusok kialakulását, ami a termék romlását okozhatná.

5.2.E.17.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakasza „Tartósított articsóka” című bekezdésének hetedik albekezdését átszerkesztették oly módon, hogy két részre osztották. A pontosság érdekében a „sterilizáció” fogalommeghatározását kibővítették.

A módosítás indokolása: Ugyanazt a szerkezetet alkalmazták, mint az előző bekezdésekben. A szöveg most már tartalmazza azt a követelményt, hogy a hőkezelésnek elegendőnek kell lennie annak biztosításához, hogy a tartósított terméket a forgalomba hozatal előtt sterilizálják; ezt már a jelenlegi tanúsítási eljárások is előírják. Helyénvalóbb lenne lehetővé tenni a feldolgozók számára annak eldöntését, hogy a hőkezelés mely formáját alkalmazzák a tartósított termék esetében, ahelyett, hogy az eredeti termékleíráshoz hasonlóan a hőmérsékletet határoznák meg. Az eredeti termékleírás előírta, hogy a sterilizálás hőmérséklete 115 °C és 121 °C között van: bár ez a tartósított articsóka sterilizálásának szokásos hőmérsékleti tartománya, a jövőben megjelenhetnek olyan új autoklávok, amelyek megfelelőbb, kevésbé energiaigényes kezelési módszereket kínálnak, amelyek megőrzik a tartósított termék állagát, amely az oltalom alatt álló státuszhoz szükséges.

5.2.E.18.

A termékleírás E. szakaszában („Az előállítás módja”) a „II. osztályt” meghatározó oszlop törlésre került a tartósított „Alcachofa de Tudela”-val kapcsolatos táblázatból.

A módosítás indokolása: A „II. osztály” kereskedelmi osztályra vonatkozó követelményeket törölték a táblázatból, mivel az OFJ nem fedi le ezt az osztályt, és megemlítése zavart okozhat.

5.2.E.19.

A termékleírás „Az előállítás módja” című E. szakaszában az egységes méret leírásának 2. pontját a pontosság érdekében kibővítették.

A módosítás indokolása: A szív az articsóka legértékesebbnek tartott része, és a nagyon nagy előlevelű articsókákat rosszabb minőségűnek tartják, mint azokat, amelyek előlevelei kisebbek, mivel az articsókaszívek feldolgozásakor kevesebbet vágnak le belőlük. A módosított szöveg ezért hangsúlyozza, hogy az egységességet az előlevelek hosszának egységességét vizsgálva mérik. A mérést a korábbiakhoz hasonlóan kell elvégezni, azaz a hosszabb előlevelű articsókák 20 %-át és a rövidebb előlevelű articsókák 20 %-át kell venni, és az eredményt a kettő hányadosaként kell feltüntetni.

5.2.F. A termékleírás „Kapcsolat” című F. szakaszának kulcsfontosságú elemeit nem érintő módosítások

Az alábbi módosítások elsősorban azon bekezdések törlésére vonatkoznak, amelyek bár a „Kapcsolat” szakasz részét képezik, nem érintik a kulcsfontosságú elemeket, illetve nem érintik a kapcsolat jellegét.

5.2.F.1.

A termékleírás F. szakasza („Kapcsolat”) 1. bekezdésének („Történelmi tényezők”) első három albekezdését törölték.

A módosítás indokolása: Ezeket a bekezdéseket azért törölték, mert nem tartalmaznak konkrét információt az „Alcachofa de Tudela”-ról, hanem a navarrai öntözéssel foglalkoznak.

5.2.F.2.

A 2. és 5. térképre való hivatkozás törlésre került a termékleírás F. szakaszának („Kapcsolat”) 2. bekezdéséből („Természeti tényezők”), mivel ezek már nem mellékletként szerepelnek, és a szakasz szövege úgy módosult, hogy csak a meghatározott területre vonatkozzon.

A módosítás indokolása: A két térképre való hivatkozást törölték, és a szöveg most már csak a meghatározott területet írja le. Az eredeti termékleírásban szereplő térképek régiek, felbontásuk gyenge, és semmilyen információval nem egészítik ki a termékleírást.

5.2.F.3.

A termékleírás F. szakaszának („Kapcsolat”) 2. bekezdése („Természeti tényezők”) b) pontja („Talajok”) 1. alpontjából („Geológia és kőzettan”) az 5. térképre való hivatkozást törölték, mert már nem szerepel mellékletként.

A módosítás indokolása: A térképekre vonatkozó hivatkozást törölték. Az eredeti termékleírásban szereplő térképek régiek, felbontásuk gyenge, és semmilyen információval nem egészítik ki a termékleírást.

5.2.F.4.

A termékleírás F. szakasza („Kapcsolat”) 2. bekezdése („Természeti tényezők”) b) pontjának („Talajok”) 2. alpontjából („Talajjellemzők”) törölték az első öt bekezdést.

A módosítás indokolása: Ezeket a bekezdéseket törölték, mivel nem a meghatározott területen található talajok talajjellemzőit írják le, hanem az általános talajosztályozást. A térképekre való hivatkozásokat a fentieknek megfelelően ismét törölték; ezek már nem mellékletként szerepelnek.

5.2.F.5.

A 8. térképre való hivatkozást és az utolsó négy bekezdést törölték a termékleírás F. szakasza („Kapcsolat”) 2. bekezdésének („Természeti tényezők”) c) pontjából („Éghajlat”).

A törlés indokolása: A térképekre való hivatkozást törölték, mivel azok már nem képezik a termékleírás részét. Az éghajlatot a termeszthető növénykultúrák szempontjából leíró bekezdéseket is törölték, mivel általános jellegűek: ezek a bekezdések nem az „Alcachofa de Tudela”, azaz a termékleírás hatálya alá tartozó növény, hanem egyéb növények termesztésének lehetőségeivel foglalkoztak.

5.2.F.6.

A termékleírás F. szakasza („Kapcsolat”) 2. bekezdésének („Természeti tényezők”) d) pontjából („Hidrográfia”) töröltek egyes bekezdéseket, valamint a 11. térképre való hivatkozást.

A módosítás indokolása: A vízkészlet-gazdálkodással foglalkozó bekezdéseket törölték a hidrográfiát leíró részből, mivel nem relevánsak az „Alcachofa de Tudela” jellemzői szempontjából.

A 11. térképre való hivatkozást törölték, mert az már nem szerepel mellékletként, mivel egy régi térképről van szó, amely semmilyen információt nem tartalmazott.

5.2.F.7.

A termékleírás F. szakasza („Kapcsolat”) 2. bekezdésének („Természeti tényezők”) e) pontját („Növényzet és természetes rétek”) törölték.

A törlés indokolása: A növényvilágra és a természetes rétekre vonatkozó szakaszt törölték. Bár részletesen leírja a meghatározott területen található növényvilágot és természetes réteket, nem kapcsolódik az „Alcachofa de Tudela” egyetlen sajátos jellemzőjéhez sem.

5.2.G. A termékleírás G. szakaszának („Ellenőrző szerv”) szövegezési módosításai

Az „Ellenőrző szerv” című rész régi szövege átdolgozásra került: az összes nem odaillő információt törölték, és frissítették az ellenőrző szerv adatait.

A módosítás indokolása: A termékleírás korábbi változatában az „Ellenőrző szerv” című rész ebben az összefüggésben nem releváns információkat tartalmazott, nevezetesen az OFJ kezeléséért felelős szerv nemzeti jogszabályokban meghatározott struktúrájának, hatásköreinek és feladatainak leírását. Ezt az információt törölték, és helyébe a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti, a termékleírásnak való megfelelést ellenőrző szervre vonatkozó információk léptek.

5.2.H. A termékleírás „Címkézés” című H. szakaszának kulcsfontosságú elemeit nem érintő módosítások

5.2.H.1.

A termékleírás „Címkézés” című szakaszának első három pontját törölték.

A törlés indokolása: Ezt a két pontot törölték, mivel nem tartalmaznak kiegészítő információkat, és félreértésekhez vezethetnek. Az articsóka tanúsítására két különböző elem használható, nevezetesen a tanúsító címke és a szalag, amelyeket a Szabályozó Testület számoz meg és ad ki. Ezeket részletesebben az alábbiakban ismertetjük.

5.2.H.2.

A termékleírás „Címkézés” című szakaszának harmadik pontja a következőképpen módosul: az utolsó mondatot törölték, és az első mondatot a „vagy szalagok” szövegrésszel egészítették ki.

A módosítás indokolása: Amint azt az előző bekezdésben említettük, az „Alcachofa de Tudela” valamennyi csomagolásának – legyen szó akár friss, akár tartósított articsókáról – tartalmaznia kell a szalagot vagy a tanúsítási címkét, ezért egészült ki a szöveg a „vagy szalagok” kifejezéssel. Az utolsó mondatot törölték, mert semmit nem tesz hozzá a termékleíráshoz. Nyilvánvaló, hogy azok az articsókák, amelyek sem tanúsító címkével, sem tanúsító szalaggal nem rendelkeznek, nem tartósított termékek.

5.2.H.3.

A termékleírás „Címkézés” című szakaszának negyedik és ötödik pontját módosították. Az utolsó mondatot törölték a negyedik pontból, és módosították az ötödik pont szövegét, mivel nem tükrözik a jelenlegi tanúsítási rendszert.

A módosítás indokolása: A negyedik pont utolsó részét törölték, mivel olyan fogalmakra utal, amelyek nem szerepelnek a jelenlegi tanúsítási rendszerben, mint például a létesítmények engedélyezése és a termékek Szabályozó Testület általi kizárása. A Szabályozó Testület nem felelős sem a nyilvántartásba vett létesítmények engedélyezéséért, sem pedig a termék minősítéséért vagy kizárásáért; a kizárásra vonatkozó döntéseket a nyilvántartásba vett gazdasági szereplő hozza meg. A szövegben továbbra is szerepel, hogy a címkézést nyilvántartásba vett létesítményekben kell végezni. A nyilvántartásba vételhez a létesítménynek meg kell felelnie az összes ellenőrzésen, és az „Alcachofa de Tudela” tanúsított feldolgozóüzemének vagy forgalmazási létesítményének kell lennie az „Ellenőrzések” című szakaszban leírtak szerint.

Ez az oka annak is, hogy törölték a kereskedelmi címkék Szabályozó Testület általi engedélyezésére vonatkozó követelményt. Ehelyett az új szövegben az szerepel, hogy a címkéket nyilvántartásba vétel céljából be kell nyújtani a Szabályozó Testületnek. Bár a Szabályozó Testületnek nem feladata a kereskedelmi címkék engedélyezése, a jelöléseket használó valamennyi címkét nyilvántartásba kell vennie. A bekezdés ezért módosításra került annak meghatározása érdekében, hogy a címkéket be kell nyújtani a Szabályozó Testületnek. A bejegyzési folyamat során megtagadható az OFJ-logó használatának engedélyezése, ha a címkék alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.

Végezetül törlésre került az a bekezdés, amely szerint a Szabályozó Testület elutasíthatja a címkék jóváhagyását, mivel a hatályos jogszabályok értelmében a Szabályozó Testület nem felelős a címkék jóváhagyásáért vagy jóváhagyásának megtagadásáért.

5.2.H.5.

A termékleírás „Címkézés” című szakaszának utolsó pontja a következőképpen módosul: a szöveg kiegészült az „és szalagok” kifejezéssel is, és a grafikonokat nem mellékletként tüntetik fel, hanem a szövegben szerepelnek (mint az eredeti termékleírásban).

A módosítás indokolása: Ismét beillesztésre került az „és szalagok” kifejezés, mivel a tanúsítási elemek az eredeti szövegben említett tanúsító címke és a szalag.

A logót, a tanúsítási címkét és a szalagot ábrázoló képek nem mellékletként szerepelnek, hanem bekerültek a fő dokumentumba.

5.2.I. A termékleírás „Alkalmazandó nemzeti jogszabályok” című I. szakaszának kulcsfontosságú elemeit nem érintő módosítások

A hatályon kívül helyezett nemzeti jogszabályokra való hivatkozásokat törölték. A szöveg kiegészült a tartósított zöldségekre vonatkozó minőségi előírásokról szóló jogszabályra való hivatkozással, amely azért releváns, mivel meghatározza a tartósított friss termékek kereskedelmi osztályait.

A módosítás indokolása: Az előző listában említett valamennyi jogszabályt hatályon kívül helyezték.

Bár a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a termékleírásnak már nem kell tartalmaznia az alkalmazandó nemzeti jogszabályokról szóló szakaszt, a termékleírást a Miniszterelnökség 1984. november 21-i, a friss termékek tartósítására vonatkozó minőségi előírások jóváhagyásáról szóló rendeletére való hivatkozás megtartása érdekében megtartották, mivel olyan jogszabályról van szó, amely kifejezetten a tartósított „Alcachofa de Tudela”-ra vonatkozik.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„ALCACHOFA DE TUDELA”

EU-szám: PGI-ES-0139-AM01 – 2021.9.9.

OEM ( )OFJ (X)

1. Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Alcachofa de Tudela”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Alcachofa de Tudela” bejegyzett ültetvényeken termesztett, a Blanca de Tudela kultúrnövény-változathoz tartozó articsóka.

Az articsóka a Cynara scolymus L. „Blanca de Tudela” faj fejecskevirágzata. Jól formáltak, zöld színűek, kerekek, enyhén megnyúlt alakúak, ami erre a kultúrnövény-változatra jellemző.

Az „Alcachofa de Tudela” kiszerelése a következőképpen történhet:

—	friss termékként, szárral együtt (kb. 18 cm hosszú szárral együtt történő forgalomba hozatal esetén), vagy szár nélkül (ha a szár 10 cm-nél rövidebb),

—	konyhakész állapotban, hámozva és a termék frissességét megőrző csomagolásban,

—	tartósított formában, articsókaszívként vagy felezett articsókaként, savtartalom-növelés nélkül. A tartósított termék végleges pH-értékének 5,0-nál nagyobbnak kell lennie.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az „Alcachofa de Tudela” alapanyaga a Blanca de Tudela fajtához tartozó, kizárólag a meghatározott földrajzi területről származó articsóka. Csak az egynyári növényként termesztett articsóka forgalmazható friss termékként, míg az egynyári vagy kétnyári növényként termesztett articsóka a tartósított termék előállításához használható fel.

A friss termékként értékesített articsókának egésznek, egészségesnek, betegség vagy kártevő által okozott károsodástól mentesnek, tisztának, idegen szagtól és íztől mentesnek kell lennie.

A konyhakész articsókákat hámozott és a termék frissességét megőrző csomagolásban hozzák forgalomba. Tulajdonságaik hasonlóak a friss termékként történő fogyasztásra szánt articsóka jellemzőihez.

A tartósított articsóka az „Extra” vagy „I. osztályú” kereskedelmi osztályba tartozó termék, amelyet savképzők hozzáadása nélkül, üvegből készült és hőkezeléssel strerilizált tárolóedényekbe kell csomagolni. Egészben vagy felezett formában is értékesíthető.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az „Alcachofa de Tudela” ültetvényei a 33 meghatározott településeken helyezkednek el.

A tartósított termékek előállítására, valamint a friss és konyhakész termék csomagolására szolgáló raktárak és ipari létesítmények Navarra területén belül helyezkednek el.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A forgalomba hozott friss, konyhakész vagy tartósított articsókát tartalmazó csomagok tartalmának egységesnek kell lennie, és kizárólag az előállítási területen termesztett, a Blanca de Tudela fajtához tartozó articsókákat tartalmazhatják, amelyeknek meg kell felelniük a megjelölt kereskedelmi osztályra vonatkozó minőségi követelményeknek.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A friss és tartósított termékek csomagolásán – függetlenül annak formájától – fel kell tüntetni a Szabályozó Tanács által kiadott számozott tanúsító címkét vagy szalagot, amelyek az oltalom alatt álló termék garanciatanúsítványát képezik.

Az oltalom alatt álló articsókák címkéit és tanúsító címkéit nyilvántartásba vett létesítményekben helyezik el a terméken. Ez vonatkozik mind a friss termékként értékesített, mind pedig a tartósított articsókára.

A feldolgozást és/vagy előkészítést végző bejegyzett vállalkozásoknak a forgalomba hozatal előtt nyilvántartásba vétel céljából be kell nyújtaniuk a címkét a Szabályozó Testületnek.

Az OFJ logóját, valamint a Szabályozó Testület által az oltalom alatt álló termék tanúsításának garanciájaként kiadott számozott tanúsítási címkét és szalagot az alábbiakban mutatjuk be:


Az „Alcachofa de Tudela” OFJ logója	Tanúsító címke

Szalag

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Az a földrajzi terület, ahol az ültetvények találhatók, korlátozottabb, mint az a földrajzi terület, ahol a tartósított terméket előállító és a friss vagy konyhakész terméket csomagoló raktárak és ipari létesítmények találhatók.

Az „Alcachofa de Tudela” ültetvények termőterülete 33 településből áll, amelyek mindegyike Navarrában található: Ablitas, Andosilla, Arguedas, Azagra, Barillas, Buñuel, Cabanillas, Cadreita, Cárcar, Cascante, Castejón, Cintruénigo, Corella, Cortes, Falces, Fitero, Fontellas, Funes, Fustiñana, Lodosa, Marcilla, Mendavia, Milagro, Monteagudo, Murchante, Peralta, Ribaforada, San Adrián, Sartaguda, Tudela, Tulebras, Valtierra és Villafranca.

A tartósított termékek előállítására, valamint a friss és konyhakész termék csomagolására szolgáló raktárak és ipari létesítmények Navarra területén belül helyezkednek el.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület és az „Alcachofa de Tudela” közötti kapcsolat a termék minőségén alapul, amelyet a földrajzi terület jellemzői és az articsóka termesztési módja alakított.

5.1. A termék sajátosságai

Az egyetlen engedélyezett fajta a Blanca de Tudela, amely a földrajzi termőterületről származik, és amelyet a meghatározott területen működő mezőgazdasági termelők évek alatt fejlesztettek ki szelekció útján.

Csak az egynyári növényként termesztett articsóka forgalmazható friss termékként, míg az egynyári vagy kétnyári növényként termesztett articsóka a tartósított termék előállításához használható fel. A növények kihúzása és a nem megfelelő típusba tartozó növények eltávolítása lehetővé teszi a fajta alábbi sajátos jellemzőivel rendelkező, kiváló minőségű articsókák termesztését: zöld színű, kerek, enyhén megnyúlt forma.

A tartósított terméket üvegedényekbe csomagolják, és nem savanyítják. A meghatározott területen ez a tartósított articsóka előállításának hagyományos módja. Lehetővé teszi a termék természetes ízének megőrzését, amely inkább hasonlít a friss articsókákéhoz, mivel előállításához sem savképzőket, sem pedig savasságot szabályozó anyagokat nem használnak.

5.2. A földrajzi terület sajátosságai

A meghatározott földrajzi területen az Ebro folyó és mellékfolyói, az Ega, az Aragón és az Arga által alkotott vízrendszer lehetővé tette e folyók vizei által táplált termesztési módszer kialakulását. A meszes talajok, a napsütéses éghajlat, valamint a téli és a nyári hőmérsékletek közötti markáns különbségek együttesen ideális feltételeket biztosítanak az articsókák számára.

Az egyetlen oltalom alatt álló fajtát, a Blanca de Tudela-t a helyi termelők szelekcióval fejlesztették ki, akik a meghatározott területhez tökéletesen alkalmazkodó fajtát hoztak létre.

5.3. A földrajzi terület sajátosságai hogyan befolyásolják a termék sajátosságait

Az „Alcachofa de Tudela” termesztésének földrajzi területe számos sajátosságot kölcsönöz a terméknek. A termőterületre jellemző alacsony téli hőmérséklet által előidézett nyugalmi állapot, az articsókának olyan minőséget kölcsönöz a télvégi rügyezés során, amely megkülönbözteti a mérsékeltebb éghajlatú és kétségtelenül termelékenyebb területeken termesztett növényektől. Az itt termesztett articsóka előlevelei tömörebbek és az íze jobb.

A tartósított termék előállításának módja – azaz a termék nem savanyítással történő tartósítása és üvegedénybe történő csomagolása – a meghatározott területre jellemző, és lehetővé teszi a friss articsókához hasonló érzékszervi jellemzőkkel rendelkező termék előállítását.

Az „Alcachofa de Tudela” és különösen a Blanca de Tudela fajta öntözés esetén tökéletesen alkalmazkodik a meghatározott terület talaj- és éghajlati viszonyaihoz. Ezen a területen már legalább a középkor óta termesztik.

Számos szakirodalomban található hivatkozás az „Alcachofa de Tudela”-ra. Caius Apicius (Cristiano Alvarez) kritikus az „Alcachofa de Tudela”-ra „minden articsókafajta királynőjeként” hivatkozik. A meghatározott területen számos hagyományos recept az „Alcachofa de Tudela”-n alapul, és amint azt Victor Manuel Sarobe a „La cocina popular navarra” [Navarra hagyományos konyhaművészete] című könyvben megjegyzi, az „Alcachofa de Tudela” az autentikus Tudela menestra [zöldségekből és hüvelyesekből főzött leves] egyik összetevője.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://bit.ly/3iY2g7O

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

2023.4.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 129/67

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2023/C 129/07)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely az e közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Българско бяло саламурено сирене/Bulgarsko byalo salamureno sirene”

EU-szám: PDO-BG-02656 – 2021.2.4.

OEM (X) OFJ ( )

1. Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Българско бяло саламурено сирене/Bulgarsko byalo salamureno sirene”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Bolgár Köztársaság

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.3. osztály – Sajt

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Българско бяло саламурено сирене/Bulgarsko byalo salamureno sirene” teljes tehén-, juh-, kecske-, bivalytejből vagy ezek keverékéből, Lactococcus lactis subsp. lactis-t és Lactobacillus casei-t tartalmazó starterkultúrák, valamint a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus és a Streptococcus thermophilus baktériumból álló szimbiotikus starterkultúrák hozzáadásával készült erjesztett tejtermék, amelyet sajtélesztővel való alvasztással nyertek, és amely átesett a szükséges kezelésen, sós lében érlelték és fogyasztásra szánják.

Érzékszervi jellemzők

—	Külső megjelenés: Fehér, porcelánszerű tiszta vágási felület, baktériumok által okozott izolált légbuborékokkal vagy azok nélkül, nyilvánvaló rétegezés nélkül, a tejtípusra jellemző színnel. A darabok jól formáltak, könnyen elválnak, és nem morzsálódnak.

—	Alak: Paralelepipedon alakú darabok, négyszögletes alappal és téglalap alakú oldalakkal – hossz: 100–220 mm, szélesség: 100–110 mm, magasság: 80–100 mm.

—	Méret: 0,2 és 2,0 kg között.

—	Szín: Fehér, az egyes tejtípusokra jellemző sajátos színárnyalattal.

—	Textúra: Mérsékelten kemény, rugalmas.

—

Íz: Sós lében tartósított érett sajtra jellemző. Mérsékelten sós, kellemesen markáns tejsavízzel. A termék ízét és aromáját a starterkultúra összetétele és a sós lében történő érlelés határozza meg, nem pedig a különböző állatoktól származó tej típusa. A starterkultúrák, amelyekben a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus és a Streptococcus thermophilus között szimbiotikus kapcsolat áll fenn, valamint az erjedési folyamatok befolyásolják a termék jellegzetes érzékszervi tulajdonságait.

Fizikai-kémiai paraméterek

—

A kész termék szárazanyag-tartalmának legalább 46 %-nak kell lennie a tehéntejből, kecsketejből és kevert tejből készült „Българско бяло саламурено сирене/Bulgarsko byalo salamureno sirene” termékben, a juhtejből és bivalytejből készült „Българско бяло саламурено сирене / Bulgarsko byalo salamureno sirene” esetében pedig legalább 48 %-nak.

—	A szárazanyag zsírtartalma nem lehet kevesebb mint 44 % a tehén- és kecsketej, 48 % a bivaly- és juhtej, és 45 % a kevert tej esetében.

—	A késztermék savasságának 4,2 és 4,4 közötti pH-értékűnek, vagy 200 ° T és 300 ° T között kell lennie.

—	Tartósítószerek, stabilizátorok és emulgeálószerek nem megengedettek a késztermékben.

—	A sótartalomnak a sajt össztömegében 3,5 % ± 0,5 %-nak, a sós lében 6–10 %-nak kell lennie.

—	Az érettségi fok (az oldható fehérje összes fehérjéhez viszonyított aránya, %-ban) a tehén-, bivaly-, kecske- és kevert tejből készült sajtok esetében legalább 14 %, a juhtejből készült sajtok esetében pedig 16 %.

—	Ez az érettségi fok a tehén- és kecsketejből készült sajtok esetében legalább 45 napos, a juh-, bivalytejből és kevert tejből készült sajtok esetében pedig legalább 60 napos érlelési időszak alatt érhető el.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A földrajzi területen kívülről származó takarmányok aránya évente legfeljebb 20 %. Kedvezőtlen éghajlati viszonyok között kiegészítésre van szükség, ha a földrajzi területen előállított takarmány nem elegendő. Mivel az állatok csak kis mennyiségben kapnak a földrajzi területen kívülről származó takarmányt, a termék jellemzőit, amelyek főként a földrajzi környezetnek tudhatók be, ez nem befolyásolja.

A takarmány mellett az állatokat legelőkön legeltetik. A legelők az ország egész területén elszórtan helyezkednek el. A legeltetési időszak márciustól novemberig tart. A bulgáriai természeti és éghajlati viszonyok kedveznek az állattenyésztésnek, valamint az állatok friss, és széna és szilázs formájában egyaránt használt fűfélék keverékével történő egész éves takarmányozásának. A nyers tej összetételében az ásványi anyagok és a vitaminok sokféleségének az oka a hosszabb legeltetési időszak. A fő összetevőket, például a tejelő állatok legeltetéséből származó ásványi anyagokat (kálium, magnézium, foszfor és kalcium), fehérjéket és vitaminokat (A-, B-, E-, D-vitamin és folsav) sajátosan kiegyensúlyozott mértékben tartalmazza. Ezek a tápanyagok jelen vannak a késztermékben.

A „Българско бяло саламурено сирене/Bulgarsko byalo salamureno sirene” előállításához felhasznált nyers tej a Bolgár Köztársaságból származik. A nyers tej egyik megkülönböztető jellemzője a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus magas szintje.

A Lactococcus lactis subsp. lactis és a Lactobacillus casei baktériumok starterkultúráit, valamint a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus és a Streptococcus thermophilus baktériumok szimbiotikus starterkultúráit, amelyeket nem vetnek alá génmódosításnak, szintén a Bolgár Köztársaság területén kell előállítani.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítási folyamat valamennyi szakaszára a Bolgár Köztársaság területén kerül sor.

1. szakasz –

A nyersanyagok elfogadása, osztályozása, standardizálása és tárolása

2. szakasz –

Tejpasztörizálás

3. szakasz –

Tejalvasztás

4. szakasz –

A tejoltó-koagulum darabolása és feldolgozása

5. szakasz –

Az alvadék sajtolása

6. szakasz –

Sózás – nedves vagy száraz alternatíva

7. szakasz –

Előérlelés

8. szakasz –

További sózás és a csomagok lezárása

9. szakasz –

A sajt érlelése sós lében

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A terméket a Bolgár Köztársaságban, abban a tejüzemében darabolják, csomagolják és címkézik, ahol azt előállították. Az érlelési szakasz befejezése után a fogyasztói egységekbe történő csomagolást a Bolgár Köztársaság azon tejüzemében kell elvégezni, ahol a terméket előállították. Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy a termék fizikai-kémiai, mikrobiológiai és ízbeli tulajdonságai megváltoznak. A terméket a sós léből való eltávolítás után azonnal csomagolni kell a levegővel való érintkezés korlátozása érdekében. A termék erősen higroszkópos, ami azt jelenti, hogy nagyon könnyen elnyel más szagokat, amelyek esetleg rossz ízt kölcsönöznek neki, és befolyásolják a minőségét. A sajt jól lezárt, polietilén fóliából készült vákuumcsomagolásba, fémdobozokba, műanyag dobozokba és fahordókba csomagolható.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

–

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Българско бяло саламурено сирене/Bulgarsko byalo salamureno sirene” előállításának földrajzi területe a Bolgár Köztársaság területe.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Българско бяло саламурено сирене/Bulgarsko byalo salamureno sirene” termék Bulgáriában és világszerte ilyen néven ismert. Számos folyóirat és kiadvány tárgyát képezte.

A sajtot Bulgária egész területén egy jól bevált technológia szerint állítják elő. A kedvező bulgáriai természeti és éghajlati viszonyok hozzájárulnak az olyan tejsavbaktériumok kialakulásához, mint a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus, amelyet a termék előállítása során használnak, és amely hatással van sajátos jellemzőire.

A baktérium felfedezése dr. Sztamen Grigorov, a Genfi Egyetem orvostanhallgatójának érdeme, aki 1905-ben fedezte fel azt. Nem sokkal azután, 1907-ben az általa felfedezett pálcika alakú mikroorganizmust a Bacillus bulgaricus (Grigorov) névvel nevezték el, amely jelenleg Bergey besorolása szerint a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus néven ismert (az elnevezés a területtel való kapcsolatot hangsúlyozza).

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A sajt előállításának földrajzi területére, Bulgáriára viszonylag enyhe éghajlat jellemző, valamint mérsékelt hőmennyiség és nedvesség. Bulgária területének nagy részén az éves átlaghőmérséklet 10 °C és 14 °C között van, ami a mérsékelt szélességi fokokra jellemző. A természetes és éghajlati viszonyok a legelők jelenlétének előfeltételei mind a sík, mind a hegyvidéki területeken, ami kedvez a tejtermelésnek. A természetes és bevetett legelők és rétek a gyep, a hüvelyesek és a gabonafélék jelenlétének köszönhetően kiegyensúlyozott és változatos étrendet biztosítanak az állatok számára. Ezek a kultúrák mind az alacsony fekvésű, mind a magas hegyvidéki területeken jól fejlődnek. A természetes legelőkön több mint 2 000 gyógynövénytípus, például somkóró, mezei üröm, pásztortáska és egyéb növények teremnek. Az antioxidáns tulajdonságaikért felelős fő biológiai hatóanyagok a fenolszármazékok, valamint az A-, E- és C-vitaminok. Javítják a takarmány aromáját, valamint a nyers tej aromáját és összetételét. A tejelő állatok legeltetése, valamint az elsősorban a földrajzi területről származó takarmánnyal történő kiegészítő takarmányozás kedvezően befolyásolja a nyers tej összetételének ásványianyag- és vitamintartalmát. A termék ízét és minőségét a kémiai összetétel, a fizikai-kémiai tulajdonságok és a biológiai érettség befolyásolja.

Az éghajlati viszonyok hozzájárulnak az olyan tejsavbaktériumok kialakulásához, mint a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus, amely Bulgáriában mindenütt előfordul. A baktérium természetesen fordul elő Bulgáriában, ahol nagy mennyiségben megtalálható az ország növény- és állatvilágában, valamint a rétek füvén lecsapódó harmatban és a forrásvizekben. A Scripta Scientifica Pharmaceutica tudományos szakfolyóirat (1. kötet, 2014., 25. o.) megállapítja, hogy a „Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus csak a modern Bulgária területén szaporodik […]. A világ más részein 1-2 erjesztést követően mutálódik és szaporodása leáll”. Ez az a baktérium, amely befolyásolja a termék sajátos jellemzőit.

5.2. Emberi tényezők

A bulgáriai sajtkészítési ágazat hosszú múltra visszatekintő hagyományokkal rendelkezik. A sajtüzemekre vonatkozó történelmi hivatkozások egészen 1558-ig nyúlnak vissza. E sajt előállításához döntő fontosságúak a helyi bolgár családi gazdaságok birtokában lévő ismeretek és hagyományok, amelyek generációról generációra szálltak át. A sajtkészítők a technológiai folyamat, a tej alvasztása, a tejoltó-koagulum darabolása, az alvadék sajtolása és sózása során alkalmazzák készségeiket. A tej alvasztásakor figyelemmel kísérik a nyers tej hőmérsékletét, valamint az élesztő és a starterkultúra mennyiségét, mivel ezek döntő fontosságúak a minőségi tejoltó-koagulum kialakulásához. A sajtkészítők az alvadékot kézzel, egyenletes mozdulatokkal keverik, hogy elkerüljék a tejoltó-koagulum széttöredezését. A tejoltó-koagulum megfelelő manuális feldolgozása fontos a mérsékelten szilárd és rugalmas állag eléréséhez. A tejoltó-koagulumot szintén kézzel, speciális többélű kések felhasználásával bizonyos méretű kockákra vágják. A Млекарство (Tejtermelés) (prof. Nikola Dimov et al., Szófia, 1975) a sajtolást a legérzékenyebb szakaszként írja le, amelyet „úgy kell alakítani, hogy lehetővé váljon a felesleges savó elkülönítése, a sajttészta tömörödése és a forma felszínén a kívánt kéreg kialakulása”. A sajtkészítők ismeretei és készségei a sózási folyamatban is megmutatkoznak, mivel a helyes és időben történő sózás mérsékelten sós sajátos ízt eredményez. A sózás mértékét és a termék sózásának sebességét figyelemmel kísérik, ami jelentősen befolyásolja a mikrobiológiai és biokémiai folyamatokat az érlelés és a tárolás során. Noha az iparosodás során bevezették a gépeket, az alvasztást és a feldolgozást továbbra is kézzel végzik. A sajtkészítés tevékenysége kézművesről kézművesre szállt, így a termék hagyományos készítési módja fennmaradt.

A sajtkészítéshez szükséges ismereteket és készségeket számos könyv ismerteti. 1872-ben a Читалище magazin „Производство на сирене” (Sajttermelés) címmel cikket tett közzé, 1903-ban pedig Hristo G. Tahtunov Как се прави кашкавал и бяло саламурено сирене (Hogyan készül a sárga sajt és a fehér, sós lében érlelt sajt?) című könyvében ismertette a technikát. Két évvel később dr. Sztamen Grigorov felfedezte a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus baktériumot, amelynek törzseit Bulgáriában izolálták és szelektálták. A Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus 1:1 arányban és 39–40 °C-on Streptococcus thermophilus-szal kombinálva a sajt érése során alkalmazkodik az erjedési folyamathoz. A „Българско бяло саламурено сирене/Bulgarsko byalo salamureno sirene” sajátos ízét és aromáját a sajt érlelése kölcsönzi a terméknek. 1934-ben a Bolgár Mezőgazdasági Társaság bevezette a nyers tej pasztörizálását és a tiszta kultúrák használatát az előállításban. Ezt követően a vidini Tejipari Intézet kutatása azt is feltárta, hogy a bolgár Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus baktériumnak a termék előállításába történő bevonása képezte a termék sajátos ízének és aromájának alapját.

5.3. A termék sajátosságai

A termék jellegzetes ízét és állagát – mint fő jellemzőit – hagyományos gyártási technológia segítségével érik el, amelyben a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus tejsavbaktérium meghatározó szerepet játszik.

A starterkultúrákban a tejsavbaktériumok fő funkciója az, hogy a tejsavas erjedés során tejsavat állítsanak elő. Enzimeik részt vesznek a proteolízisben és az aminosavak aromás vegyületekké történő átalakításában, és hozzájárulnak a sajt érleléséhez is. A sajt sajátos ízének előállítása összetett folyamat, amely a mikrobiológiai, biokémiai és technológiai tényezők egyedülálló elegyének köszönhető. A termék ízét nemcsak ennek a starterkultúrának a kellemes tejsavas íze és a sós lé alakítja ki, hanem a komplex fehérjék és egyes aminosavak, különösen a glutaminsav bomlástermékeinek könnyed, nem feltűnő keserűsége is. Az érlelés során kb. 130 típusú illékony anyag – aminok, aldehidek, alkoholok, karbonsavak, metil-ketonok, etilészterek, kénvegyületek és aromás szénhidrogének – képződik a sós lében, és ez adja a termék jellegzetes ízét és aromáját. A sajt ízének és aromájának kombinációja alakítja a sajt zamatát.

5.4. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A földrajzi terület természeti és éghajlati viszonyai, amelyeket mérsékelt hőmennyiség és nedvesség jellemeznek, kedveznek a regionális mikroflórára jellemző tejsavbaktériumok, például a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus kialakulásának. A Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus és a Streptococcus thermophilus baktériumokat tartalmazó starterkultúrák befolyásolják a „Българско бяло саламурено сирене/Bulgarsko byalo salamureno sirene” kellemes tejsavas ízét és aromáját. A sós lében történő érlelési folyamat során keletkeznek. Ezt a sajtot speciális mikrobiológiai eljárásokkal állítják elő a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus tiszta kultúráinak és a fejlődésük szempontjából kedvező egyedi paramétereknek köszönhetően.

A sajtkészítők hagyományai és készségei döntő szerepet játszanak a termelésben. A technológiai folyamat, különösen a tej alvasztása, a tejoltó-koagulum darabolása, az alvadék sajtolása és sózása során alkalmazzák azokat. A tej alvasztásakor figyelemmel kísérik a nyers tej hőmérsékletét, valamint az élesztő és a starterkultúra mennyiségét, mivel ezek döntő fontosságúak a minőségi tejoltó-koagulum kialakulásához. Ez fontos a mérsékelten szilárd és rugalmas konzisztencia eléréséhez. Fontos továbbá, hogy a tejoltó-koagulumot kézzel, speciális többélű kések felhasználásával vágják fel darabokra. A sajtkészítők ismeretei és készségei a sózási folyamatban is megmutatkoznak, amely mérsékelten sós sajátos ízt eredményez.

A termék sajátos jellemzői a földrajzi területről származó nyers tejnek is tulajdoníthatók. A tejelő állatok e területen történő legeltetése hatással van a nyers tej aromájára és ízére, valamint a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus magas szintjére. A nyers tej összetételében az ásványi anyagok és a vitaminok sokféleségének az oka a hosszabb legeltetési időszak. Kiegyensúlyozott ásványianyag-tartalommal rendelkezik, mint például a kálium, a magnézium, a foszfor és a kalcium, a fehérjék és a vitaminok (A-, B-, E-, D-vitamin és folsav). A tej kémiai összetétele, fizikai-kémiai tulajdonságai és biológiai érettsége, valamint az érlelési feltételek jelentősen befolyásolják a sajt minőségét és ízét.

A „Българско бяло саламурено сирене/Bulgarsko byalo salamureno sirene” sajtot főzéshez számos különféle módon felhasználják, mivel szerkezete a melegítés hatására rugalmassá válik. A termék a régió hagyományos ételeinek összetevője, ideértve többek között az ún. sopszka salátát, a bánicát (tésztaétel), és az ún. „mish-mash” elnevezésű omlettet (zöldséges omlett), amint azt Maria Baltadzhieva leírja.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://www.mzh.government.bg/bg/politiki-i-programi/politiki-i-strategii/politiki-po-agrohranitelnata-veriga/zashiteni-naimenovaniya/blgarsko-byalo-salamureno-sirene/

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 129

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	66. évfolyam 2023. április 13.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2023/C 129/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.11005 – RENAULT / MINTH / JV) ( 1 )	1

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0922
JPY	Japán yen	146,09
DKK	Dán korona	7,4506
GBP	Angol font	0,88038
SEK	Svéd korona	11,3480
CHF	Svájci frank	0,9853
ISK	Izlandi korona	149,10
NOK	Norvég korona	11,4745
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	23,421
HUF	Magyar forint	376,23
PLN	Lengyel zloty	4,6631
RON	Román lej	4,9385
TRY	Török líra	21,0976
AUD	Ausztrál dollár	1,6377
CAD	Kanadai dollár	1,4728
HKD	Hongkongi dollár	8,5737
NZD	Új-zélandi dollár	1,7649
SGD	Szingapúri dollár	1,4538
KRW	Dél-Koreai won	1 448,10
ZAR	Dél-Afrikai rand	20,1330
CNY	Kínai renminbi	7,5183
IDR	Indonéz rúpia	16 253,32
MYR	Maláj ringgit	4,8193
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,291
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	37,391
BRL	Brazil real	5,4635
MXN	Mexikói peso	19,7972
INR	Indiai rúpia	89,6875

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11,5
Minimális összes savtartalom	73,15 milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	12
Minimális összes savtartalom	73,15 milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2023/C 129/02	Euroátváltási árfolyamok – 2023. április 12.	2
2023/C 129/03	Az Európai Bizottság által az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban közzétett információk a lobogó szerinti államok által az 1005/2008/EK rendelet 20. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése, valamint III. melléklete alapján küldött értesítésekről (az államok és illetékes hatóságaik listája)	3
	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EFTA Felügyeleti Hatóság
2023/C 129/04	A Farice-nak nyújtott állítólagos állami támogatással kapcsolatos hivatalos vizsgálat megindításáról szóló, 2023. március 8-i 44/23/COL határozat. – Felhívás az állami támogatási kérdésekre vonatkozó észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése értelmében	22

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2023/C 129/05	Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	47
2023/C 129/06	Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó egységes dokumentumnak és a kapcsolódó termékleírás közzétételére való hivatkozásnak a közzététele	61
2023/C 129/07	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	67


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.