Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.11041 – VERDANE CAPITAL 2020 / FSN CAPITAL VI / POLYTECH GROUP)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2023/C 113/01)

2023. március 22-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32023M11041 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.10981 – ITOCHU / TOKYO CENTURY / HCM / JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2023/C 113/02)

2023. január 18-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32023M10981 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.10350 – MONDELEZ / CHIPITA INDUSTRIAL AND COMMERCIAL COMPANY)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2023/C 113/03)

2021. november 24-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32021M10350 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.11045 – MITSUBISHI CORPORATION / MITSUBISHI HC CAPITAL / JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2023/C 113/04)

2023. március 20-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32023M11045 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.11066 – BERKSHIRE PARTNERS / GTCR / POINT BROADBAND)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2023/C 113/05)

2023. március 17-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32023M11066 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2023. március 27.

(2023/C 113/06)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0773
JPY	Japán yen	141,64
DKK	Dán korona	7,4515
GBP	Angol font	0,87818
SEK	Svéd korona	11,2120
CHF	Svájci frank	0,9875
ISK	Izlandi korona	149,90
NOK	Norvég korona	11,3380
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	23,732
HUF	Magyar forint	385,30
PLN	Lengyel zloty	4,6855
RON	Román lej	4,9405
TRY	Török líra	20,5701
AUD	Ausztrál dollár	1,6204
CAD	Kanadai dollár	1,4769
HKD	Hongkongi dollár	8,4566
NZD	Új-zélandi dollár	1,7397
SGD	Szingapúri dollár	1,4351
KRW	Dél-Koreai won	1 400,23
ZAR	Dél-Afrikai rand	19,7373
CNY	Kínai renminbi	7,4131
IDR	Indonéz rúpia	16 319,16
MYR	Maláj ringgit	4,7633
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,347
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	37,070
BRL	Brazil real	5,6362
MXN	Mexikói peso	19,8128
INR	Indiai rúpia	88,6672

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2023. március 27.)

az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalomban részesülő, az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke szerint nemzetközi lajstromozás céljából bejelentendő földrajzi árujelzők jegyzékének összeállításáról

(2023/C 113/07)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövege (2) (a továbbiakban: genfi szöveg) a Szerződő Felek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek kölcsönös oltalmát biztosító rendszer végrehajtását szolgáló nemzetközi megállapodás.

(2)

Az Európai Uniónak a genfi szöveghez történő csatlakozásáról szóló (EU) 2019/1754 tanácsi határozat (3) elfogadását követően az Unió 2019. november 26-án letétbe helyezte a genfi szöveghez való csatlakozásról szóló okiratot. Az Uniónak a genfi szöveghez való csatlakozása 2020. február 26-án vált hatályossá. Mivel az Unió volt az ötödik Szerződő Fél, amely csatlakozott a genfi szöveghez, a genfi szöveg – a 29. cikkének (2) bekezdésével összhangban – ugyanazon a napon hatályba lépett.

(3)

A genfi szöveg 5. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében az egyes Szerződő Felek illetékes hatóságai eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentéseket nyújthatnak be a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához, amely felveszi az adott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést a nemzetközi lajstromba. A genfi szöveg 9. cikkével összhangban a többi Szerződő Fél eldöntheti, hogy oltalomban részesíti-e a szóban forgó eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést a területén.

(4)

Az (EU) 2019/1753 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően az említett rendelet és az annak alapján elfogadott jogi aktusok alkalmazásában a „földrajzi árujelzők” kifejezés magában foglalja az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében vett oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket.

(5)

Az (EU) 2019/1753 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az Unió genfi szöveghez való csatlakozásakor – valamint azt követően is rendszeres időközönként – az Unió illetékes hatóságaként jogosult uniós eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentéseket benyújtani a Nemzetközi Irodához.

(6)

2022 szeptembere és novembere között a tagállamok az (EU) 2019/1753 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően 12 kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz a területükről származó és az 1151/2012/EU rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromba történő felvétele iránt.

(7)

Az 1151/2012/EU rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM), illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) oltalomban részesülő elnevezéseket a nemzetközi lajstromba való felvétel céljából eredetmegjelölésként (appellation of origin), illetve földrajzi jelzésként (geographical indication) indokolt bejelenteni.

(8)

Ezért a tagállamok által a területükről származó és az Unióban az 1151/2012/EU rendeletnek megfelelően oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozása iránt a Bizottsághoz benyújtott kérelmek alapján össze kell állítani az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ) jegyzékét.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság véleményével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

---

(1)  HL L 271., 2019.10.24., 1. o.

(2)  HL L 271., 2019.10.24., 15. o.

(3)  A Tanács (EU) 2019/1754 határozata (2019. október 7.) az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról (HL L 271., 2019.10.24., 12. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2023. március 27.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalomban részesülő, az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke szerint nemzetközi lajstromozás céljából bejelentendő földrajzi árujelzők jegyzékének összeállításáról

(2023/C 113/08)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövege (2) (a továbbiakban: genfi szöveg) a Szerződő Felek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek kölcsönös oltalmát biztosító rendszer végrehajtását szolgáló nemzetközi megállapodás.

(2)

Az Európai Uniónak a genfi szöveghez történő csatlakozásáról szóló (EU) 2019/1754 tanácsi határozat (3) elfogadását követően az Unió 2019. november 26-án letétbe helyezte a genfi szöveghez való csatlakozásról szóló okiratot. Az Uniónak a genfi szöveghez való csatlakozása 2020. február 26-án vált hatályossá. Mivel az Unió volt az ötödik Szerződő Fél, amely csatlakozott a genfi szöveghez, a genfi szöveg – a 29. cikkének (2) bekezdésével összhangban – ugyanazon a napon hatályba lépett.

(3)

A genfi szöveg 5. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében az egyes Szerződő Felek illetékes hatóságai eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentéseket nyújthatnak be a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához, amely felveszi az adott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést a nemzetközi lajstromba. A genfi szöveg 9. cikkével összhangban a többi Szerződő Fél eldöntheti, hogy oltalomban részesíti-e a szóban forgó eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést a területén.

(4)

Az (EU) 2019/1753 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően az említett rendelet és az annak alapján elfogadott jogi aktusok alkalmazásában a „földrajzi árujelzők” kifejezés magában foglalja az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében vett oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket.

(5)

Az (EU) 2019/1753 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az Unió genfi szöveghez való csatlakozásakor – valamint azt követően is rendszeres időközönként – az Unió illetékes hatóságaként jogosult uniós eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentéseket benyújtani a Nemzetközi Irodához.

(6)

2022 szeptembere és novembere között a tagállamok az (EU) 2019/1753 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően 73 kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz a területükről származó és az 1308/2013/EU rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelölések nemzetközi lajstromba történő felvétele iránt.

(7)

Az 1308/2013/EU rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM), illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) oltalomban részesülő elnevezéseket a nemzetközi lajstromba való felvétel céljából eredetmegjelölésként (appellation of origin), illetve földrajzi jelzésként (geographical indication) indokolt bejelenteni.

(8)

Ezért a tagállamok által a területükről származó és az Unióban az 1308/2013/EU rendeletnek megfelelően oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozása iránt a Bizottsághoz benyújtott kérelmek alapján össze kell állítani az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM) jegyzékét.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság borágazati szakbizottságának véleményével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

---

(1)  HL L 271., 2019.10.24., 1. o.

(2)  HL L 271., 2019.10.24., 15. o.

(3)  A Tanács (EU) 2019/1754 határozata (2019. október 7.) az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról (HL L 271., 2019.10.24., 12. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2023. március 27.)

az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalomban részesülő, az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke szerint nemzetközi lajstromozás céljából bejelentendő földrajzi jelzések jegyzékének összeállításáról

(2023/C 113/09)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövege (2) (a továbbiakban: genfi szöveg) a Szerződő Felek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek kölcsönös oltalmát biztosító rendszer végrehajtását szolgáló nemzetközi megállapodás.

(2)

Az Európai Uniónak a genfi szöveghez történő csatlakozásáról szóló (EU) 2019/1754 tanácsi határozat (3) elfogadását követően az Unió 2019. november 26-án letétbe helyezte a genfi szöveghez való csatlakozásról szóló okiratot. Az Uniónak a genfi szöveghez való csatlakozása 2020. február 26-án vált hatályossá. Mivel az Unió volt az ötödik Szerződő Fél, amely csatlakozott a genfi szöveghez, a genfi szöveg – a 29. cikkének (2) bekezdésével összhangban – ugyanazon a napon hatályba lépett.

(3)

A genfi szöveg 5. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében az egyes Szerződő Felek illetékes hatóságai eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentéseket nyújthatnak be a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához, amely felveszi az adott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést a nemzetközi lajstromba. A genfi szöveg 9. cikkével összhangban a többi Szerződő Fél eldöntheti, hogy oltalomban részesíti-e a szóban forgó eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést a területén.

(4)	Az (EU) 2019/1753 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően az említett rendelet és az annak alapján elfogadott jogi aktusok alkalmazásában a „földrajzi árujelzők” kifejezés magában foglalja az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében vett földrajzi jelzéseket.

(5)

Az (EU) 2019/1753 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az Unió genfi szöveghez való csatlakozásakor – valamint azt követően is rendszeres időközönként – az Unió illetékes hatóságaként jogosult uniós eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentéseket benyújtani a Nemzetközi Irodához.

(6)	2022 novemberében a tagállamok az (EU) 2019/1753 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően hat kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz a területükről származó és az (EU) 2019/787 rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi jelzések nemzetközi lajstromba történő felvétele iránt.

(7)	Az (EU) 2019/787 rendelet alapján földrajzi jelzésként oltalom alatt álló elnevezéseket a nemzetközi lajstromba való felvétel céljából földrajzi jelzésként indokolt bejelenteni.

(8)	Ezért a tagállamok által a területükről származó és az Unióban az (EU) 2019/787 rendeletnek megfelelően oltalom alatt álló földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozása iránt a Bizottsághoz benyújtott kérelmek alapján össze kell állítani az érintett földrajzi jelzések jegyzékét.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a szeszes italokkal foglalkozó bizottság véleményével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

---

(1)  HL L 271., 2019.10.24., 1. o.

(2)  HL L 271., 2019.10.24., 15. o.

(3)  A Tanács (EU) 2019/1754 határozata (2019. október 7.) az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról (HL L 271., 2019.10.24., 12. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/787 rendelete (2019. április 17.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 130., 2019.5.17., 1. o.).

AZ ELA IGAZGATÓTANÁCSÁNAK 20/2022. HATÁROZATA

(2022. november 24.)

az Európai Munkaügyi Hatóság által folytatott tevékenységek keretében a személyes adatok kezelésével összefüggésben az érintetteket megillető egyes jogok korlátozására vonatkozó belső szabályokról

(2023/C 113/10)

AZ EURÓPAI MUNKAÜGYI HATÓSÁG IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: (EU) 2018/1725 rendelet vagy rendelet) és különösen annak 25. cikkére,

tekintettel az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1149 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: alapító rendelet) és különösen annak 36. cikkére,

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az Európai Munkaügyi Hatóság (a továbbiakban: ELA) felhatalmazással rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat, fegyelmi előeljárásokat, fegyelmi és felfüggesztési eljárásokat folytasson le a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (3) meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel (a továbbiakban: személyzeti szabályzat), valamint az ELA igazgatótanácsának az Európai Munkaügyi Hatóságnál a csalás, a korrupció és az Unió érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről és módjairól és az adminisztratív vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatására vonatkozó végrehajtási rendelkezések elfogadásáról szóló, 22/2021 számú 2021. november 10-i határozatával összhangban. Szükség esetén az OLAF-ot is értesíti az ügyekről.

(2)

Az ELA felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az alapító rendelet 8. és 9. cikkével összhangban a hatáskörébe tartozó területeken összehangolt vagy közös ellenőrzéseket koordináljon és támogasson. A Hatóság saját kezdeményezésére maga is javasolhatja az érintett tagállamok hatóságainak, hogy végezzenek összehangolt vagy közös ellenőrzést.

(3)

Az ELA személyzetének tagjai kötelesek bejelenteni az Unió érdekeit sértő, potenciálisan jogellenes tevékenységeket, beleértve a csalást és a korrupciót is. A személyzet tagjai kötelesek bejelenteni a hivatali feladatok ellátásával kapcsolatos olyan magatartást is, amely kimerítheti az uniós tisztviselők súlyos kötelezettségszegésének esetét. Ezt az ELA igazgatótanácsának 2021. május 25-i 11/2021. sz. határozata szabályozza.

(4)

Az ELA az ELA igazgatótanácsának a személyzeti szabályzatnak megfelelő végrehajtási intézkedések elfogadásáról szóló, 2022. március 15-i 6/2022 határozatában foglaltak szerint a tényleges vagy lehetséges munkahelyi lelki vagy szexuális zaklatási ügyek eredményes megelőzését és kezelését célzó politikát dolgozott ki. A határozat nem hivatalos eljárást állapít meg, amelynek keretében a zaklatás állítólagos áldozata az ELA „bizalmi tanácsadóihoz” fordulhat.

(5)	Az ELA az alapító rendelet 38. cikke alapján az EU nem minősített adatokra vonatkozó biztonsági szabályok potenciális megsértésének eseteit is kivizsgálhatja.

(6)	Az ELA a tevékenységeit illetően belső és külső ellenőrzéseknek van alávetve.

(7)	Az ilyen igazgatási vizsgálatok és ellenőrzések keretében az ELA együttműködik más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel.

(8)

Az ELA – kérésükre vagy saját kezdeményezésére – együttműködhet harmadik országok nemzeti hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel. Összehangolt és/vagy közös ellenőrzések esetében a Hatóság egy vagy több tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a hatáskörébe tartozó területeken összehangolt vagy közös ellenőrzést koordinál és támogat az alapító rendeletben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, a tagállamok és az uniós intézmények hatáskörének sérelme nélkül.

(9)

Az ELA az uniós tagállamok hatóságaival is együttműködhet, akár azok kérésére, akár saját kezdeményezésére. Összehangolt és/vagy közös ellenőrzések esetében a Hatóság egy vagy több tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a hatáskörébe tartozó területeken összehangolt vagy közös ellenőrzést koordinál és támogat az alapító rendeletben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, a tagállamok és az uniós intézmények hatáskörének sérelme nélkül.

(10)

Az ELA részt vesz az Európai Unió Bírósága előtt folyó ügyekben, amikor az ügyet a Bíróság elé utalja, megvédi az általa hozott és a Bíróság előtt megtámadott határozatot, vagy beavatkozik a feladataival összefüggő ügyekbe. Ezzel összefüggésben szükség lehet arra, hogy az ELA titokban tartsa a felek vagy a beavatkozók által megszerzett dokumentumokban szereplő személyes adatokat.

(11)

Feladatai ellátása érdekében az ELA gyűjti és kezeli az információkat, illetve a személyes adatok különböző kategóriáit, ideértve a természetes személyek azonosító adatait, a kapcsolattartási adatokat, a munkahelyi beosztást és feladatokat, a magánéleti és a munkahelyi magatartásra és teljesítményre vonatkozó információkat, illetve a pénzügyi adatokat Az ügyvezető igazgató által képviselt ELA jár el adatkezelőként függetlenül attól, hogy az ELA-n belül az adatkezelői feladatkört átruházzák annak érdekében, hogy tükrözze a személyesadat-kezelési műveletekért való felelősséget.

(12)	Az (EU) 2018/1725 rendelet alapján az ELA-nak ezért tájékoztatnia kell az érintetteket ezekről az adatkezelési tevékenységekről, és tiszteletben kell tartania az érintettként őket megillető jogokat.

(13)

Előfordulhat, hogy az ELA-nak össze kell egyeztetnie ezeket a jogokat az igazgatási vizsgálatok, ellenőrzések, összehangolt és közös ellenőrzések és bírósági eljárások célkitűzéseivel. Arra is szükség lehet, hogy az ELA egyensúlyt teremtsen az érintettek jogai és más érintettek alapvető jogai és szabadságai között. Ennek érdekében az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke lehetővé teszi az ELA számára, hogy szigorú feltételek mellett korlátozza a rendelet 14–22., 35. és 36. cikkének alkalmazását, továbbá – a 14–20. cikkben meghatározott jogokat és kötelezettségeket illető rendelkezései tekintetében – a rendelet 4. cikkének alkalmazását. Amennyiben a Szerződések alapján elfogadott jogi aktus nem ír elő korlátozásokat, belső szabályokat kell elfogadni, amelyek értelmében az ELA korlátozhatja ezeket a jogokat.

(14)

Előfordulhat például, hogy az ELA-nak korlátoznia kell azokat az információkat, amelyeket az érintett részére szolgáltat személyes adatainak kezeléséről a közigazgatási vizsgálat előzetes értékelési szakaszában vagy már a vizsgálat során, az ügy esetleges ejtése előtt vagy a fegyelmi előeljárás szakaszában. Bizonyos körülmények között az ilyen információk megadása súlyosan befolyásolhatja, hogy az ELA sikeresen le tudja-e folytatni a vizsgálatot, például amikor fennáll a veszélye annak, hogy az érintett személy megsemmisíti a bizonyítékokat, vagy a meghallgatás előtt befolyásolja a lehetséges tanúkat. Az ELA-nak adott esetben védenie kell a tanúk és más érintett személyek jogait és szabadságait is.

(15)	Szükséges lehet valamely névtelenséget kérő tanú vagy visszaélést bejelentő személy kilétének titokban tartása. Ebben az esetben az ELA dönthet úgy, hogy a jogaik és a szabadságaik védelme érdekében korlátozza az ilyen személyek kilétének, nyilatkozatainak és egyéb személyes adatainak megismerését.

(16)

Szükséges lehet egy olyan munkatárssal kapcsolatos bizalmas adatok védelme, aki egy zaklatási ügy eljárásával kapcsolatban az ELA „bizalmi tanácsadóihoz” fordult. Ilyen esetekben az ELA-nak valamennyi érintett személy jogainak és szabadságainak védelme érdekében adott esetben korlátoznia kell az állítólagos áldozat, az állítólagos zaklató és más érintett személyek kilétének, nyilatkozatainak és egyéb személyes adatainak megismerését.

(17)	Az ELA csak olyan korlátozásokat alkalmazhat, amelyek tiszteletben tartják az alapvető jogok és szabadságok lényegét, illetve egy demokratikus társadalomban feltétlenül szükséges és arányos intézkedésnek minősülnek. Az ELA-nak indokolásban kell kifejtenie a korlátozások indokait.

(18)	Az elszámoltathatóság elve alapján az ELA-nak nyilvántartást kell vezetnie az általa alkalmazott korlátozásokról.

(19)

Amikor a feladataival kapcsolatban más szervezetektől kapott személyes adatokat kezel, az ELA-nak és az adott szervezetnek konzultálnia kell egymással a korlátozások megállapításának lehetséges jogalapjáról, valamint a korlátozások szükségszerűségéről és arányosságáról, kivéve, ha az veszélyeztetné az ELA tevékenységét.

(20)	A rendelet 25. cikkének (6) bekezdése arra kötelezi az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintetteket a korlátozás alkalmazásának fő okairól, és arról, hogy joga van panaszt benyújtani az európai adatvédelmi biztoshoz.

(21)

A rendelet 25. cikkének (8) bekezdése értelmében az ELA az érintettre vonatkozó korlátozás alkalmazásának okaira vonatkozó tájékoztatást elhalaszthatja, elhagyhatja vagy megtagadhatja, amennyiben e tájékoztatás bármilyen módon ellehetetlenítené a korlátozás hatását. Az ELA-nak eseti alapon kell értékelnie, hogy a korlátozásról adott tájékoztatás ellehetetleníti-e annak hatását.

(22)	Az ELA-nak azonnal fel kell oldania a korlátozást, amennyiben a korlátozást indokoló feltételek már nem állnak fenn, és ezeket a feltételeket rendszeresen értékelnie kell.

(23)

Az érintetteket megillető jogok és szabadságok legmagasabb szintű védelmének garantálása érdekében, továbbá a rendelet 44. cikkének (1) bekezdésével összhangban megfelelő időben konzultálni kell az ELA adatvédelmi tisztviselőjével az esetlegesen alkalmazott korlátozásokról, továbbá ellenőrizni kell, hogy azok megfelelnek-e ennek a határozatnak.

(24)	A rendelet 16. cikkének (5) bekezdése és 17. cikkének (4) bekezdése kivételeket állapít meg az érintettek tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga alól. Amennyiben e kivételek alkalmazandók, az ELA-nak nem kell e határozat alapján korlátozást alkalmaznia,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

---

(1)  HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2)  HL L 186., 2019.7.11., 21. o.

(3)  A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.)

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a „Héa a digitális korban” jogalkotási javaslatcsomagról

(2023/C 113/11)

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: https://edps.europa.eu)

2022. december 8-án az Európai Bizottság közzétette a „Héa a digitális korban” jogalkotási javaslatcsomagot, amely a következőkből áll: a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz (1) igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat; a 904/2010/EU rendeletnek a digitális korban (2) szükséges, héával kapcsolatos közigazgatási együttműködési rendszer tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat; valamint a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az egyes héaszabályozásokhoz (3) kapcsolódó tájékoztatási követelmények tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi végrehajtási rendeletre irányuló javaslat.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a „Héa a digitális korban” csomagban kitűzött célokat, nevezetesen a héabejelentési kötelezettségek korszerűsítését, a platformgazdaságra alkalmazandó héaszabályok kiigazítását és az egységes héanyilvántartás bevezetését. Tekintettel a tanácsi irányelvre irányuló javaslat által a digitális adatszolgáltatásra vonatkozóan előirányzott új szabályokra, az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy a személyes adatok kezelésének maradéktalanul meg kell felelnie az általános adatvédelmi rendeletnek (4) és az európai uniós adatvédelmi rendeletnek (5), beleértve a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvét is. A célhoz kötöttség elvének való megfelelés biztosítása érdekében az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a javaslat rendelkező részében kifejezetten írják elő, hogy az összegyűjtött információkat az illetékes adóhatóság csak a héacsalás elleni küzdelem céljából kezelheti.

A számlákon szereplő adatok egyes konkrét természetes személyekre vonatkozó érzékeny információkat tartalmazhatnak, ideértve a vásárolt árukra (köztük az intim termékekre), utazásokra, illetve jogi szolgáltatásokra vonatkozó információkat. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a digitális adatszolgáltatási követelmények alapján az adóhatóságnak szolgáltatandó információk köre a számlán szereplő adatok kivonatára (egy meghatározott részhalmazára), nem pedig a számla egészére terjed ki. Ez egy olyan kulcsfontosságú biztosíték, amely szavatolja az általános adatvédelmi rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja és az európai uniós adatvédelmi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti adattakarékosság elvének való megfelelést, valamint a személyes adatok kezelése által az érintettek jogaira és szabadságaira gyakorolt hatás csökkentését. E tekintetben az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a tanácsi irányelvre irányuló javaslat kizárja a vevő és az adóalany nevét és címét a továbbítandó adatok köréből.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli továbbá, hogy a tanácsi rendeletre irányuló javaslat kifejezetten kijelöli a tagállamoknak és a Bizottságnak az uniós adatvédelmi jog szerinti szerepét. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor emlékeztet arra, hogy ennek a kijelölésnek összhangban kell lennie az egyes szereplőkre ruházott feladatokkal. Ezenkívül a tagállamok és a Bizottság felelősségi körei végrehajtási jogi aktusok útján történő további pontosításának teljes mértékben összhangban kell lennie a jogalkotási aktusban meghatározott szerepkörökkel.

Végezetül az európai adatvédelmi biztos kiemeli, hogy a 904/2010/EU tanácsi rendelet (6) XV. fejezetében (Az információcserét szabályozó feltételek) meghatározott biztosítékokat továbbra is alkalmazni kell a személyes adatoknak a tanácsi rendeletre irányuló javaslat szerinti kezelésére.

1.   BEVEZETÉS

1.

2022. december 8-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) közzétette a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (a továbbiakban: a tanácsi irányelvre irányuló javaslat); a 904/2010/EU rendeletnek a digitális korban szükséges, héával kapcsolatos közigazgatási együttműködési rendszer tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: a tanácsi rendeletre irányuló javaslat); valamint a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az egyes héaszabályozásokhoz kapcsolódó tájékoztatási követelmények tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi végrehajtási rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: a tanácsi végrehajtási rendeletre irányuló javaslat). E vélemény összefüggésében a három jogalkotási javaslatra a „Héa a digitális korban” csomagként hivatkozunk.

2.

A „Héa a digitális korban” csomag a Bizottságnak a helyreállítási tervet támogató igazságos és egyszerű adózásra irányuló új cselekvési terve részét képezi (7). A csomagnak három fő célkitűzése van (8): 1) a héabevallási kötelezettségek korszerűsítése: olyan digitális adatszolgáltatási követelmények bevezetése, amelyek egységesítik azokat az információkat, amelyeket az adóalanyoknak minden egyes ügyletről elektronikus formátumban be kell nyújtaniuk az adóhatóságokhoz, ugyanakkor a határokon átnyúló ügyletek esetében előírják az e-számlázás használatát; 2) a platformgazdaságra alkalmazandó héaszabályok aktualizálása, különösen a platformok héabeszedésben betöltött szerepének megerősítése; 3) az Unión belül a héaalanyként történő többszöri nyilvántartásba vétel szükségességének elkerülése, valamint a távértékesítés esetén fizetendő héa bevallásához és megfizetéséhez alkalmazott eszköz működésének javítása a héaalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel bevezetésével, azaz a meglévő egyablakos ügyintézési/importügyintézési rendszer és fordított adózási rendszer javítása és bővítése annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen azon esetek száma, amikor az adóalanynak egy másik tagállamban nyilvántartásba kell vetetnie magát.

3.

Emellett a tanácsi rendeletre irányuló javaslat számos módosítást vezet be a 904/2010/EU rendelethez, többek között egy új, a digitális adatszolgáltatási követelményekhez igazított központi héainformációcsere-rendszer uniós szintű bevezetését a tagállamok adóhatóságai közötti héainformációcsere céljából (a továbbiakban: központi héainformációcsere-rendszer) (9).

4.

Az európai adatvédelmi biztos a jelen véleményét az Európai Bizottság által 2023. január 10-én folytatott konzultációra válaszul az európai uniós adatvédelmi rendelet 42. cikkének (1) bekezdése alapján adta ki. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a tanácsi rendeletre irányuló javaslat (25) preambulumbekezdése hivatkozik erre a konzultációra. A tanácsi irányelvre irányuló javaslat és a tanácsi végrehajtási rendeletre irányuló javaslat preambulumbekezdései azonban nem tartalmaznak hivatkozást erre a konzultációra. Az európai adatvédelmi biztos ezért azt ajánlja, hogy mindkét javaslatba illesszenek be hivatkozást erre a konzultációra.

4.   ÖSSZEGZÉS

28.

A fentiek fényében az európai adatvédelmi biztos a következő ajánlásokat teszi: — a tanácsi irányelvre irányuló javaslat tekintetében: (1) be kell illeszteni egy preambulumbekezdést, amely emlékeztet arra, hogy a javaslat biztosítja a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását, valamint az általános adatvédelmi rendelet és az európai uniós adatvédelmi rendelet alkalmazhatóságát a személyes adatoknak a javaslattal összefüggésben történő kezelésére; (2) a javaslat rendelkező részében kifejezetten elő kell írni, hogy az összegyűjtött információkat az illetékes adóhatóság kizárólag a héacsalás elleni küzdelem céljából kezelheti; — a tanácsi rendeletre irányuló javaslat tekintetében: (3) a (24) preambulumbekezdésben törölni kell az „arra törekszik” kifejezést annak egyértelmű jelzése céljából, hogy ez a rendelet „biztosítja” a Charta 8. cikkében foglalt, a személyes adatok védelméhez való jog teljes körű tiszteletben tartását, kifejezetten emlékeztetve arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet és az európai uniós adatvédelmi rendelet alkalmazható a személyes adatoknak a javaslattal összefüggésben történő kezelésére.

---

(1)  COM(2022) 701 final.

(2)  COM(2022) 703 final.

(3)  COM(2022) 704 final.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (Általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében történő védelméről, valamint az ilyen személyek szabad mozgásáról adatok, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezése (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(6)  A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és a csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).

(7)  COM(2022) 701 final, 1. o.

(8)  COM(2022) 701 final, 2. o.

(9)  COM(2022) 703 final, 3. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.10860 – ADVENT / GfK)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2023/C 113/12)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2023/C 113/13)

Ez az értesítés a (EU) 2019/33 (1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Sebeş-Apold”

PDO-RO-A0371-AM02

Az értesítés időpontja: 2023. január 4.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Új borszőlőfajták bevezetése fő termesztési fajtákként

Módosult a termékleírás, hogy azt a borok előállításához felhasználható új borszőlőfajtákkal egészítsék ki, nevezetesen a fehérborok esetében a Furmint és a Iordan fajtákkal, a vörösborok esetében pedig a Cabernet Sauvignon, a Pinot noir, a Fetească neagră, a Syrah és a Merlot fajtákkal.

Tekintettel a körülhatárolt terület éghajlati sajátosságaira és biológiai potenciáljának kihasználására, a minőségi vörösborokat optimális érlelési, felhalmozódási stb. feltételek mellett lehet előállítani.

Módosult a termékleírás IV., V., VIII. és XII. fejezete, valamint az egységes dokumentum 4. és 7. pontja.

2.   Kiegészítés a vörösborok készítésére vonatkozó technológiai előírásokkal

A vörösbor előállítására szolgáló új borszőlőfajták bevezetése szükségessé teszi a vonatkozó technológiai borkészítési eljárások bizonyos szempontjainak a termékleírásba történő belefoglalását.

Módosult a termékleírás VIII. és XII. fejezete és az egységes dokumentum 4. és 7. pontja.

3.   A szőlő- és borhozamok módosítása azok emelése érdekében

A szőlőültetvények szerkezetében biotikus okok (klónszerkezet, alany) és borászati okok (új borkészítési technológiák alkalmazása) miatt bekövetkezett változásokat követően meg kell emelni a terméshozamokat, ugyanakkor továbbra is biztosítani kell a Sebeș-Apold OEM területén termelt borokra jellemző minőségi paramétereknek való megfelelést.

A szőlőültetvényeken zajló átalakítási/szerkezetátalakítási projektek jelentősen megváltoztatták az ültetvénysűrűséget, azaz az újonnan telepített szőlőültetvények sűrűsége jelentősen nőtt (mintegy 4 500 tőke/hektár), ami szintén a szőlőtermelésnek a növekedéséhez vezetett (az előállított szőlő mennyisége fajtánként eltérő lehet a vitalitástól függően, de meg kell felelnie az OEM-re jellemző minőségi paramétereknek).

Az ültetett fajták némelyike (legyen az román vagy nemzetközi fajta) klónok széles köréből származik, amelyekre jellemző, hogy minimális a kockázata annak, hogy ne fejlődjenek jól, és amelyeket úgy alakítottak ki, hogy biztosítsák a bor előállításához szükséges szőlőmennyiséget és -minőséget. Ezek a klónok az alanyok megfelelő ültetési sűrűsége mellett a kezdeti becsléseknél legalább 25–35 %-kal magasabb terméshozamot eredményeznek.

Ennek megfelelően módosult a termékleírás V. és VI. szakasza és az egységes dokumentum 5.2. pontja.

4.   Kiegészítés a borkészítésre vonatkozó eltéréssel

A termékleírás kiegészült a Sebeș-Apold OEM területén belüli borkészítésre vonatkozó eltéréssel. Erre az eltérésre azért van szükség, mert a területen belül nincs elegendő olyan megfelelő helyszín, amely optimális feltételeket kínál a szükséges tisztítási, palackozási stb. lépésekhez, valamint az ezen az OEM-területen (az Erdélyi-medencére nyíló délnyugati kapu, amely medence az egyik legfontosabb bortermőhely) telepített borszőlőfajták által termelt szőlő minőségének védelme érdekében. Ezekből az okokból kifolyólag az előállítást követő szakaszok némelyikét a termőterülettel szomszédos területen kell elvégezni, nevezetesen Fehér (Alba) megyében, azaz egy szomszédos közigazgatási egységben, amely egyben a Târnave OEM előállítási területének egy része is (a minőségi borok előállítására és feldolgozására szolgáló szomszédos közigazgatási egységek). Fehér megyében több helyszín áll rendelkezésre a forgalomba hozatalt megelőző borkészítési lépéseknek az elvégzésére, miközben megőrzésre kerül a Sebeș-Apold területen előállított borok különleges minősége.

Azáltal, hogy a Sebeș-Apold bor előállítását követő lépéseket a szomszédos területen (Fehér megye) hajtják végre, és az illetékes ellenőrző hatóságnak bejelentik e lépések elvégzését, a termelők biztosítják a Sebeș-Apold OEM bor termelésének optimális szintű ellenőrzését, miközben a termőterület sajátosságát az előállított bor jellemzői garantálják.

Módosult a termékleírás IX. fejezete és az egységes dokumentum 9. pontja.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés(ek)

Sebeş-Apold

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

1.   A fehérborok jellemzői

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A fehérborokat gyümölcsösség, egyedi borzamat és -jelleg, a magasabb savtartalomnak köszönhető jellegzetes frissesség, élénkség, a gyümölcsök, a méz, a pézsma, a mandula és az egres aromái és kiegyensúlyozott savasság jellemzi, amely olykor jellegzetes gyümölcsösséget kölcsönöz a boroknak, vagy pedig magasabb savtartalom jellemzi, amely gyümölcsös jegyekkel (grapefruit, pomelo, zöld paprika) ruházhatja fel a borokat, továbbá a borok erjesztett banánra és papayára emlékeztető másodlagos aromákkal rendelkeznek. A magasabb alkoholtartalom és a glicerin testessé, gazdaggá és fahordókban vagy a palackban történő érlelésre igen alkalmassá teszi őket. A sajátos színük általában szalmasárga, amely a sárgászöld felé, vagy az aranyszínű árnyalatokkal tarkított sárgászöld felé hajlik.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)	15,00
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11,00
Minimális összes savtartalom	4,5 milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	200

2.

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Vörösborok – rubinvörös vagy mély rubinvörös, a fekete ribiszke, az áfonya vagy a menta finom aromáival, valamint hordós érlelés esetén vaníliás árnyalattal. Testes, málnára, szederre, fekete ribiszkére, meggyre és aszalt szilvára emlékeztető aromákkal, füstös jegyekkel, illetve olykor a csilipaprika jegyeivel. Amennyiben a borokat hordóban érlelik, a borokban a tölgyfának köszönhetően a vanília és a dohány jegyei jelennek meg. Ha a savtartalmuk alacsony, fiatal borként fogyaszthatók; ha rövid ideig hordóban érlelik őket, tiszta rubinvörös színűvé válnak, érett keserű cseresznyére és citrusfélékre emlékeztető aromák jelennek meg bennük, és lágy tanninokkal rendelkeznek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)	15,00
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11,00
Minimális összes savtartalom	4,5 milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	20
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	150

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Különleges borkészítési eljárások

1.

Borkészítési eljárások Művelésmód — öntözés: kizárólag aszályos években és az ONVPV (Nemzeti Szőlészeti és Borászati Hivatal) értesítése mellett megengedett, — ültetvénysűrűség – legalább 3 000 szőlőtőke/hektár, — zöldszüret – fürtritkítás a zsendülés időszakában (a szőlőérés kezdetekor), amennyiben a lehetséges termés meghaladja az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok termékleírása szerint megengedett felső határt.

5.2.   Maximális hozamok

1.

teljes érettség állapotában szüretelt, DOC-CMD, Fetească regală és Riesling Italian fajta 14 000 kilogramm szőlő hektáronként

2.

teljes érettség állapotában szüretelt, DOC-CMD, Iordană fajta 17 000 kilogramm szőlő hektáronként

3.

teljes érettség állapotában szüretelt, DOC-CMD, Fetească albă fajta 13 000 kilogramm szőlő hektáronként

4.

teljes érettség állapotában szüretelt, DOC-CMD, Sauvignon, Chardonnay, Pinot gris, Riesling de Rhin, Neuburger és Furmint fajta 12 000 kilogramm szőlő hektáronként

5.

teljes érettség állapotában szüretelt, DOC-CMD, Muscat Ottonel, Cabernet Sauvignon, Pinot noir, Fetească neagră, Merlot és Syrah fajta 12 000 kilogramm szőlő hektáronként

6.

teljes érettség állapotában szüretelt, DOC-CMD, Traminer roz fajta 11 000 kilogramm szőlő hektáronként

7.

teljes érettség állapotában szüretelt, DOC-CMD, Fetească regală és Riesling Italian fajta 94 hektoliter hektáronként

8.

teljes érettség állapotában szüretelt, DOC-CMD, Iordană fajta 119 hektoliter hektáronként

9.

teljes érettség állapotában szüretelt, DOC-CMD, Furmint fajta 87 hektoliter hektáronként

10.

teljes érettség állapotában szüretelt, DOC-CMD, Sauvignon, Pinot gris, Chardonnay, Riesling de Rhin, Neuburger, Traminer roz és Muscat Ottonel fajta 80 hektoliter hektáronként

11.

teljes érettség állapotában szüretelt, DOC-CMD, Cabernet Sauvignon, Pinot noir, Fetească neagră, Merlot és Syrah fajta 78 hektoliter hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

Fehér megye:

—	Szászsebes városa: Szászsebes és Rahó település,

—	Oláhdálya község: Oláhdálya falu,

—	Kelnek község: Kelnek, Kútfalva és Dál falu,

—	Szászorbó község: Szászorbó, Szebenrécse és Kerpenyes falu,

—	Spring község: Vingárd és Spring falu,

Szeben megye:

—	Szerdahely község: Szerdahely, Nagyapold és Doborka falu,

—	Nagyludas község: Nagyludas és Kisludas falu,

—	Kisapold község: Kisapold és Kisenyed falu,

—	Kereszténysziget község: Kereszténysziget falu,

—	Szelistye község: Ecsellő, Omlás és Szelistye falu,

—	Ladamos község: Ladamos, Alamor, Örményszékes, Hásság, Széptelep és Szedinkatanya,

—	Pókafalva község: Pókafalva, Oláhbogát, Kiskerék és Székásgyepü.

7.   Borszőlőfajták

Cabernet Sauvignon N – Petit Vidure, Burdeos tinto

Chardonnay B – Gentil blanc, Pinot blanc, Chardonnay

Fetească albă B – Păsărească albă, Poama fetei, Mädchentraube, Leányka, Leanka

Fetească neagră N – Schwarze Mädchentraube, Poama fetei neagră, Păsărească neagră, Coada rândunicii

Fetească regală B – Königliche Mädchentraube, Königsast, Királyleányka, Dănășană, Galbenă de Ardeal

Furmint B – Furmin, Şom szalai, Tokaj, Szegszőlő

Iordană B – Iordovană, Iordan

Merlot N – Bigney rouge, Plant Medoc

Muscat Ottonel B – Muscat Ottonel blanc

Neuburger B – Neuburg

Pinot Gris G – Affumé, Grauer Burgunder, Grauburgunder, Grauer Mönch, Pinot cendré, Pinot Grigio, Ruländer

Pinot noir N – Blauer Spätburgunder, Blauer Burgunder, Burgund mic, Burgunder roter, Klăvner Morillon Noir

Pinot noir N – Spätburgunder, Pinot nero

Riesling Italian B – Olasz Riesling, Olaszrizling, Welschriesling

Syrah N – Shiraz, Petit Syrah

Traminer Rose Rs – Rosetraminer, Savagnin Rose, Gewürztraminer

8.   A kapcsolat(ok) leírása

8.1.   Kapcsolat a körülhatárolt területtel – a terület ismertetése

A szőlőültetvények Szászsebes–Székás és Apold dombvidéki süllyedékein találhatók, a Székás-fennsík a Surián–Csindrel hegyek találkozásánál.

A domborzatot dombos hegylábi övezeti folyóközök, a Csindrel-hegy lábánál a Szászvárosi- (Orăștie) és a Szászorbói- (Gârbova) dombság északi irányú kiterjedése és a fennsík és a Székás-fennsíkot körülvevő dombok déli kiterjedése alkotja.

A kiformálódott dombvidéki jellegű terep a fő völgyek mentén fokozatosan kialakult domborzathoz társul: teraszok, kolluviális és proluviális síkságok és széles folyómedrek. A terület ideális a szőlőtermesztéshez.

A szőlőültetvényeket általában déli, délkeleti vagy délnyugati lejtőkön, valamint a dombok közötti völgyekben ültetik, ahol a szőlőültetvények meleget és napfényt kapnak.

A feljegyzett átlagos csapadékmennyiség 550–600 mm/év (550 mm/év a Maros-folyosón, 569 mm/év Szászsebesben, 600–650 mm/év a dombvidéki csúcsokon és az Apold-völgyben), a maximális mennyiséget május–augusztusban éri el, a minimális mennyiség pedig szeptembertől télig jellemző, amikor a hó általában 30–60 napig marad meg.

A levegő relatív páratartalma 60 % és 80 % között van, ami optimális feltételeket biztosít a szőlő fejlődéséhez és a gyümölcsképződéshez.

8.2.   Kapcsolat a körülhatárolt területtel – a termék ismertetése

A fehérborokat gyümölcsösség, egyedi borzamat és -jelleg, a magasabb savtartalomnak köszönhető jellegzetes frissesség, élénkség, a gyümölcsök, a méz, a pézsma, a mandula és az egres aromái és kiegyensúlyozott savasság jellemzi, amely olykor jellegzetes gyümölcsösséget kölcsönöz a boroknak, vagy pedig magasabb savtartalom jellemzi, amely gyümölcsös jegyekkel (grapefruit, pomelo, zöld paprika) ruházhatja fel a borokat, továbbá a borok erjesztett banánra és papayára emlékeztető másodlagos aromákkal rendelkeznek.

Igen alkalmasak fahordókban vagy a palackban történő érlelésre. A sajátos színük általában halványsárga, amely a sárgászöld felé, vagy az aranyszínű árnyalatokkal tarkított sárgászöld felé hajlik.

Vörösborok – rubinvörösek vagy mély rubinvörösek, fekete ribiszke vagy áfonya finom aromáival, valamint hordós érlelés esetén vaníliás árnyalat. Testes, málnára, szederre, fekete ribiszkére, meggyre és aszalt szilvára emlékeztető aromákkal, füstös jegyekkel, illetve a csilipaprika jegyeivel. Amennyiben a borokat hordóban érlelik, a borokban a tölgyfának köszönhetően a vanília és a dohány jegyei jelennek meg.

Ha rövid ideig hordóban érlelik őket, tiszta rubinvörös színűvé válnak, érett keserű cseresznyére és citrusfélékre emlékeztető aromák jelennek meg bennük, és lágy tanninokkal rendelkeznek.

8.3.   Kapcsolat a körülhatárolt területtel – ok-okozati összefüggés

Az éghajlat tipikus mérsékelt éghajlat, mérsékelten kontinentális a dombokon, néhány szélsőséggel a Maros és Szászsebes–Székás folyosók alapjánál, amelyet zord és fagyos telek, viszonylag meleg nyarak, korai tavaszok és késő októberig tartó meleg őszi évszak jellemez, ami elősegíti a jó növekedést; a szőlő lassan érik és a cukrok lassan halmozódnak fel, ami lehetővé teszi az aromák kialakulását és a kissé magasabb savtartalom révén a sajátos frissesség és élénkség megőrzését, különösen a jellegzetes virágos és gyümölcsös aromákkal rendelkező borok esetében.

A szőlő érésének időszakában az átlagos nappali hőmérséklet 23 oC körül, az éjszakai átlaghőmérséklet pedig 12 oC körül van, ami a cukortartalom folyamatos növekedését eredményezi, miközben a savtartalom csökken, állandó vagy majdnem állandó marad.

A szőlőültetvény talajtípusai és talajaltípusai igen változatosak: luvisolok, amelyek barna és podzolos illuviális agyagos talajokból állnak, és a völgyek mentén a teraszokon pszeudodrezdinákkal (humuszkarbonát talajokkal) keverednek, és csernozijom molliszolokkal és kambikus csernozijom talajokkal, amelyek egyes részeken glejesek. Az intenzívebb eróziónak kitett lejtők és az azonális talajok regoszolokkal és erodált talajokkal rendelkeznek. Ezeket a talajokat részesítik előnyben a szőlőtermesztésben, mivel a szőlő talajmegkötő szerepet tölt be a mély gyökerek, a teraszok kialakítása és a trágyázás miatt.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A borkészítésre vonatkozó eltérés

Jogi keret:

Az uniós jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen történő előállításra vonatkozó eltérés

A feltétel leírása:

Eltérés alkalmazásával azok a mustok és/vagy borok, amelyek kizárólag a Sebeș-Apold OEM körülhatárolt területén található szőlőültetvényeken szüretelt szőlőből készülnek, és amelyek a Sebeș-Apold OEM alá fognak tartozni, feldolgozhatók egy olyan szomszédos közigazgatási egységben található telephelyen, amely rendelkezik a szükséges borkészítési kapacitással (ezáltal biztosítja a Sebeș-Apold OEM területén előállított bor minőségének megőrzését), nevezetesen Fehér megyében, amely egy szomszédos közigazgatási egység, valamint a Târnave OEM előállítási területének egy része (a minőségi borok előállítására és feldolgozására szolgáló szomszédos közigazgatási egységek).

Borkészítés

Jogi keret:

Az uniós jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen történő előállításra vonatkozó eltérés

A feltétel leírása:

Kivételes esetben a borok tisztítására és palackozására a szőlőtermő területen kívül is sor kerülhet, feltéve, hogy erről értesítik a Sebeș-Apold OEM-ért felelős illetékes hatóságot, és az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében a helyi termelői szervezet jóváhagyásának birtokában. Ilyen esetekben a palackozót és a palackozási helyet kötelező feltüntetni a címkén.

A termékleíráshoz vezető link

https://www.onvpv.ro/sites/default/files/caiet_sarcini_doc_sebes-apold_modif_cf_cerere_1155_25.07.2014_si_1475_22.07.2022_no_track_changes_1.pdf

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

Helyesbítés a következőhöz: Public holidays 2023

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 39., 2023. február 1. )

(2023/C 113/14)

A 20. oldalon, a táblázat 3. sorában:

a következő szövegrész:

„Česká republika

1.1, 15.4, 18.4, 1.5, 8.5, 5.7, 6.7, 28.9, 28.10, 17.11, 24.12, 25.12, 26.12“

helyesen:

„Česká republika

1.1, 7.4, 10.4, 1.5, 8.5, 5.7, 6.7, 28.9, 28.10, 17.11, 24.12, 25.12, 26.12“