AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

2023.3.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 93/2

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az Európai Unió 2023. évi szabványosítási munkaprogramja

(2023/C 93/02)

Az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet (1) 8. cikke értelmében a Bizottságnak el kell fogadnia „az Unió éves, európai szabványosításra vonatkozó munkaprogramját”.

Ez a bizottsági közlemény meghatározza azokat az európai szabványokat és európai szabvány jellegű dokumentumokat, amelyek kidolgozására a Bizottság 2023-ban felkérést kíván adni, valamint meghatározza e szabványok és szabvány jellegű dokumentumok tekintetében a konkrét célkitűzéseket és szakpolitikákat (lásd a mellékletet).

Ez az uniós szabványosításra irányuló intézkedés beépül az uniós szakpolitikákba, és hozzájárul az EU globális szabványalkotóként betöltött szerepének megerősítéséhez a reziliens, zöld és digitális egységes piac biztosítása érdekében. Elősegíti olyan szakpolitikai prioritások végrehajtását, mint

—	az európai zöld megállapodás,

—	Európa digitális évtizede,

—	a Bizottság új iparstratégiája, valamint

—	Európa globális szerepének erősítése.

A szabványok támogatják ezeket a szakpolitikákat annak biztosítása érdekében, hogy az uniós termékek és szolgáltatások világszerte versenyképesek legyenek és a legkorszerűbb biztonsági, védelmi, egészségügyi, társadalmi és környezetvédelmi megfontolásokat tükrözzék, valamint segítsék az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérését. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi szabványosítási folyamatok egyes szereplői egyre határozottabban lépnek fel, valamint a szabványok egyre inkább átpolitizálódnak, az Európai Unió 2023. évi szabványosítási munkaprogramja továbbra is stratégiaibb megközelítést követ a szabványosítás terén, ezáltal erősítve az EU globális szabványosításban betöltött vezető szerepét.

E közlemény melléklete olyan európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozására és felülvizsgálatára irányuló intézkedéseket tartalmaz, amelyek szükségesek és alkalmasak az uniós jogszabályok és szakpolitikák támogatása szempontjából, és ezáltal megerősítik az EU vezető szerepét a globális szabványosításban. A 2022. február 2-i szabványosítási stratégiával (2) összhangban a Bizottság ez évtől kezdve az éves uniós szabványosítási munkaprogramjában meghatározza a prioritások listáját az olyan kritikus szakpolitikák támogatása érdekében, amelyek külön figyelmet érdemelnek az európai szabványosítási rendszertől. A Bizottság idén szakpolitikai prioritásként határozta meg a hidrogénre, az energiarendszerekben használt napenergiára, a digitális termékútlevélre, a kritikus fontosságú nyersanyagokra, a kiberbiztonságra, a kvantumra és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alkalmazására vonatkozó szabványosítási intézkedéseket.

Nemzetközi szinten a Bizottság továbbra is együtt fog működni a nemzetközi partnerekkel a szabványosítás terén, amire jó példa a Japánnal, Dél-Koreával, Szingapúrral, az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanáccsal, valamint a G7-csoporttal kialakított digitális partnerség. A Bizottság a Kereskedelmi Világszervezet elveivel – például a nyitottsággal, átláthatósággal, pártatlansággal és konszenzussal – összhangban továbbra is támogatni fogja a nemzetközi szabványosítási folyamatokat. A nemzetközi kutatási és innovációs együttműködés hasonlóan fontos szerepet játszik az EU mint globális szabványalkotó vezető szerepének előmozdításában a kutatás és az innováció globális megközelítésében (3) azonosítottak szerint.

A Bizottság az általa tárgyalt szabadkereskedelmi megállapodásokban a kereskedelem technikai akadályairól és a helyes szabályozási gyakorlatokról szóló fejezet lényeges részeként támogatni fogja a szabványosítást. A Bizottság emellett folytatni fogja a párbeszédet más országokkal a globális kihívásokkal kapcsolatos együttműködés lehetséges területeinek feltárása érdekében.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(2) COM(2022) 31.

(3) COM(2021) 252.

MELLÉKLET

Áttekintés

Az Európai Unió 2023. évi szabványosítási munkaprogramja 84 intézkedést tartalmaz, amelyek az alábbi négy fő kategóriába sorolhatók:

—	zöld átállás,

—	digitális átállás,

—	az európai iparágak rezilienciája,

—	az áruk és szolgáltatások belső piaca.

A 2023. évi stratégiai prioritások a következőket foglalják magukban:

1.	hidrogéninfrastruktúra, -támogatás és -tárolás (1. és 2. intézkedés),

2.	a napenergia integrálása az energiarendszerbe – fotovoltaikus energia (3. intézkedés),

3.	kritikus fontosságú nyersanyagok feltárása, kitermelése, finomítása és újrafeldolgozása (4. intézkedés),

4.	kiberbiztonsági és akadálymentességi követelmények (5–6. intézkedés),

5.	a digitális termékútlevél bevezetése (7. intézkedés),

6.	az európai nagy teljesítményű számítástechnika és az európai kvantumkommunikációs infrastruktúra technológiái (8. intézkedés),

7.	a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály technológiai eszközökkel történő alkalmazása (9. intézkedés),

8.	megbízható adatcsere (10–13. intézkedés),

9.	a hőszivattyúk biztonságossága (14. intézkedés).

A zöld átállással kapcsolatos intézkedések célja a következők támogatása:

Energetikai átállás és az energiafogyasztás csökkentése

—	a biometán határokon átnyúló kereskedelme és fogyasztása (15. intézkedés),

—	a környezettudatos tervezésre és az energiahatékonysági címkézésre vonatkozó követelmények az energiafogyasztás csökkentése érdekében (16–42. intézkedés),

—	az épületek és építőanyagok környezetbarátabbá tételének és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájának javítása (43–46. intézkedés),

—	az elektromos töltőállomások fogyatékossággal élő személyek általi használatának megkönnyítése (47. intézkedés),

—	a mobiltelefonok egységes, vezeték nélküli töltői (48. intézkedés).

Környezetminőség

—	az elemek és akkumulátorok környezeti teljesítménye, valamint az elektromos és elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok korlátozása (49–50. intézkedés),

—	járművek és alkatrészeik körforgásos tervezése, gyártása, újrafelhasználása és újrafeldolgozása (51. intézkedés),

—	a környezeti levegő minősége (52–54. intézkedés),

—	a metánkibocsátás csökkentése (55. intézkedés),

—	a víz minősége, a szennyvíz kezelése és a környezetbe jutó mikroműanyagok mennyiségének csökkentése (56–58. intézkedés).

A digitális átállással kapcsolatos intézkedések célja a következők támogatása (1):

Biztonság, védelem és hozzáférhetőség

—	a mesterséges intelligencia biztonságossága és megbízhatósága (59. intézkedés),

—	az életkor online ellenőrzése (60. intézkedés).

Új IKT-technológiák bevezetése

—	a dolgok internetének interoperabilitása a perem- és rajinformatika területén (61. intézkedés),

—	az elektronikus főkönyvek bevezetése és az európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra kiépítése (62–63. intézkedés),

—	az EU intelligens városaiban használt adatterek interoperabilitása – digitális ikermodellek (64. intézkedés).

A rezilienciával kapcsolatos intézkedések célja a következők támogatása:

Kritikus fontosságú nyersanyagok

—	új multianyagok és funkciók az additív gyártáshoz (65. intézkedés),

—	az elemek és akkumulátorok kritikus fontosságú nyersanyagai (66. intézkedés),

—	a vakcinák előállításához szükséges anyagok rendelkezésre állása (67. intézkedés).

Európai műholdas rendszer és űrinfrastruktúra

—	biztonságos európai műholdas kommunikációs rendszer létrehozása (68. intézkedés),

—	az európai űrinfrastruktúra védelme, valamint az űradatok és -szolgáltatások piaci elterjedésének fokozása (69. intézkedés).

A termékek és szolgáltatások belső piacára vonatkozó intézkedések a következőket támogatják:

Minőség, biztonság, valamint hozzáférés a kkv-k számára

—	az orvostechnikai eszközök minősége és biztonságossága (70. intézkedés),

—	játékok biztonságossága (71. intézkedés),

—	a nyomástartó berendezések biztonságosságának javítása és a kkv-k azokhoz való hozzáférésének megkönnyítése (72. intézkedés),

—	a kkv-knak az egyszerű nyomástartó edények piacához való jobb hozzáférése (73. intézkedés),

—	a gépek biztonságossága (74. intézkedés),

—	a liftek biztonságossága (75. intézkedés),

—	a kötélpálya-létesítmények biztonságossága (76. intézkedés),

—	a gázüzemű berendezések biztonságossága (77. intézkedés),

—	a fogyasztási cikkek biztonságossága (78. intézkedés),

—	a rádióberendezésekre vonatkozó biztonsági követelmények fenntartása szoftverfrissítést követően (79. intézkedés),

—	a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelések (80. intézkedés),

—	egyéni védőeszközök (81. intézkedés),

—	a harmonizált szabványok esetében az inkluzívvá tétel/a nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényesítése (82. intézkedés).

Interoperabilitás és megbízhatóság

—	helyes és nyomon követhető mérőrendszerek a lakosság helytelen méréssel szembeni védelme érdekében (83. intézkedés),

—	a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága (84. intézkedés),

—	adatszótár pénzügyi szolgáltatásokhoz (85. intézkedés).

Határokon átnyúló szolgáltatások és kereskedelem

—	az előre gyártott betonra és a fémből készült szerkezeti anyagokra vonatkozó további vizsgálatok megszüntetése (86–87. intézkedés),

—	az irodai berendezések szolgáltatási piaca (88. intézkedés).

A stratégiai prioritásokat támogató európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozására és felülvizsgálatára irányuló intézkedések

Hiv.

Intézkedés megnevezése

Hivatkozás

Európai szabványok / európai szabvány jellegű dokumentumok

Konkrét célkitűzések és szakpolitikák az európai szabványok / európai szabvány jellegű dokumentumok vonatkozásában

Hidrogéntechnológiák és összetevőik

COM(2021) 804 final, Javaslat – Rendelet a megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól

COM(2021) 557 final, Javaslat – Irányelv az (EU) 2018/2001 irányelvnek a megújuló energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról

A minőségre, a technológiára, valamint a hidrogéntermelés és -használat biztonságosságára vonatkozó európai szabványok kidolgozása.

A hidrogéninfrastruktúra és technológiai összetevői fejlesztésének és karbantartásának javítása az egységes piacon.

Hidrogén szállítása és tárolása

Az (EU) 2022/869 rendelet a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról

COM(2021) 803 final, Javaslat – Irányelv a megújuló gázok és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról

A hidrogén minőségére és biztonságosságára vonatkozó meglévő európai szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a hidrogénhálózatba történő befecskendezés és egyéb végfelhasználás, többek között a hidrogénalapú üzemanyagok tekintetében.

A hidrogénszállítási és -tárolási módszerek bővítésének lehetővé tétele és előmozdítása, ami meg fogja könnyíteni a fosszilis tüzelőanyagok és alapanyagok helyettesítését a nehezen dekarbonizálható ágazatokban.

Kisfeszültségű egyenáramú technológiák

COM(2022) 221 final, Uniós napenergia-stratégia

A napenergia energiarendszerbe való integrálását támogató európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása.

Hozzájárulás a fotovoltaikus napenergiával és a naphőenergiával kapcsolatos technológiák gyors bevezetéséhez.

Kritikus fontosságú nyersanyagok

PLAN/2022/1733, Európai jogszabály a kritikus fontosságú nyersanyagokról

A kritikus fontosságú nyersanyagok feltárását, kitermelését, finomítását és újrafeldolgozását támogató európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása.

Az intézkedés célja a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós értékláncának megerősítése a zöld és digitális átállás támogatása és az EU rezilienciájának kiépítése érdekében.

A digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó kiberbiztonsági követelmények

COM(2022) 454, Javaslat – Rendelet a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményekről és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról (a kiberrezilienciáról szóló jogszabály)

A kiberrezilienciáról szóló jogszabályban meghatározott alapvető kiberbiztonsági előírásoknak megfelelő európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása, különösen az alábbiak tekintetében:

i.	a digitális elemeket tartalmazó termékek tulajdonságaira vonatkozó biztonsági előírások és a sebezhetőség kezelésére vonatkozó előírások,

ii.	a fent említett, digitális elemeket tartalmazó termékekkel kapcsolatos megbízhatósági szintekkel foglalkozó módszertanok,

iii.	a digitális elemeket tartalmazó termékekkel kapcsolatos kiberbiztonsági kockázatok értékelésére szolgáló értékelési módszerek.

A fő cél a digitális elemeket tartalmazó biztonságos termékek fejlesztési feltételeinek megteremtése annak biztosításával, hogy a hardver- és szoftvertermékeket kevesebb sebezhetőséggel hozzák forgalomba, valamint annak biztosítása, hogy a gyártók komolyan vegyék a biztonságot a termék életciklusa során.

A honlapok és mobilalkalmazások akadálymentességére vonatkozó követelmények

Az (EU) 2019/882 irányelv a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről

Az (EU) 2016/2102 irányelv a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről

Az EN 301 549 , EN 17210 és EN 17161 szabvány, valamint a CEN/CLC/ETSI TR 101551 és CEN/CLC/ETSI TR 101552 műszaki jelentés felülvizsgálata. Ezen túlmenően három új harmonizált szabvány kidolgozása az M/587–C(2022)6456 támogatása érdekében. Figyelembe kell venni az érintett területeken bekövetkezett legújabb fejleményeket.

Az IKT hatékonyabb akadálymentesítése, beleértve a honlapokat és mobilalkalmazásokat, a segélyhívó szolgáltatásokat (112), valamint a nem digitális információs és támogatási szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő személyek számára.

Digitális termékútlevél

COM(2022) 142 final, Javaslat – Rendelet a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról

A digitális termékútlevél bevezetésére vonatkozó szabványok kidolgozása vagy felülvizsgálata. Ezek a szabványok és protokollok a következő területekre fognak vonatkozni:

—	adathordozók és egyedi azonosítók,

—	a hozzáférési jogosultságok kezelése,

—	interoperabilitás (műszaki, szemantikai, szervezési), beleértve az adatcsere-protokollokat és -formátumokat,

—	adattárolás,

—	adatfeldolgozás (bevezetés, módosítás, frissítés),

—	adatok hitelesítése, megbízhatósága és sértetlensége,

—	adatbiztonság és a személyes adatok védelme.

Az intézkedés célja, hogy a termékinformációkat a teljes értéklánc szereplői számára elérhetővé tegye, és ezzel segítse a fogyasztókat a megalapozott döntések meghozatalában, lehetővé tegye más szereplők, például a javítók vagy újrafeldolgozók számára a releváns információkhoz való hozzáférést, valamint lehetővé tegye az illetékes nemzeti hatóságok számára feladataik ellátását.

Kvantumtechnológiák

COM(2021) 118 final/2 - 2030 Digital Compass: the European way for the Digital Decade

A moduláris kvantumszámítógépek és kommunikációs architektúrák ellátási láncaira, valamint az európai nagy teljesítményű számítástechnika és az európai kvantumkommunikációs infrastruktúra alaptechnológiáira vonatkozó európai szabványok kidolgozása.

Új európai szabványok kidolgozása vagy a meglévő szabványok felülvizsgálata a kvantumszámítástechnika és a kommunikációs technológia biztonságosságára és kiberbiztonságára, valamint ezekkel kapcsolatban a magánélet védelmére vonatkozóan.

A megbízható kvantum-, érzékelő és metrológiai eszközök ellátási láncaira vonatkozó európai szabványok kidolgozása.

A fő célkitűzések a következők:

i.	az ipari (induló vállalkozások, kkv-k, nagy iparágak stb.) szabványosítási igények szisztematikus összegyűjtésének biztosítása, valamint a szabványosítási tevékenységek előmozdítása az ipari szakértők körében a szabványosítási tevékenységek támogatása érdekében;

ii.

a kvantumtechnológiai termékek és szolgáltatások minőségének, biztonságának és védelmének, valamint interoperabilitásának biztosítása, ami elengedhetetlen a kvantum (kereskedelmi) fejlesztéséhez és a páneurópai infrastruktúrák kiépítéséhez, valamint az eladók, az ügyfelek és a szolgáltatók közötti bizalom kiépítése;

iii.	a szabványosítás ösztönzése az uniós szakpolitikával összhangban.

Digitális szolgáltatások

COM(2020) 825 final, Javaslat – Rendelet a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály)

A meglévő európai szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 34. cikkében felsorolt témák támogatására.

Az intézkedés célja, hogy megkönnyítse a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály azon kötelezettségeinek hatékony és következetes alkalmazását, amelyek technológiai végrehajtást igényelhetnek.

10.

Intelligens szerződések

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról (adatmegosztási jogszabály), COM(2022) 68 final

Olyan európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása, amelyek megfelelnek az intelligens szerződésekre vonatkozó egyes alapvető előírásoknak a hamarosan elkészülő adatmegosztási jogszabálynak megfelelően.

A fő cél annak biztosítása, hogy az adatmegosztáshoz használt intelligens szerződések megbízhatóak, interoperábilisak és így felhasználhatók legyenek az adatcsere és -gyűjtés támogatására.

Emellett a szabványok megkönnyítik majd a blokklánc-alapú digitális főkönyvi technológiai alkalmazások kereskedelmi és kereskedelmi forgalmazást megelőző beszerzését.

11.

Közbeszerzés

A 2014/24/EU irányelv a közbeszerzésről

Az elektronikus közbeszerzés végpontok közötti életciklusára vonatkozó európai szabványok kidolgozása a különböző technikai formátumok vagy folyamatok és az üzenetküldés közötti interoperabilitás biztosítása vagy fokozása érdekében.

Az intézkedés célja az elektronikus közbeszerzés interoperabilitását gátló akadályok felszámolása, nemcsak az egyes tagállamokon belül, hanem különösen a tagállamok között is.

12.

Adatmegosztás

Az adatokra és az adatmegosztás interoperabilitására vonatkozó szabványok, előírások és iránymutatások kidolgozása az interoperabilitásra vonatkozó alapvető előírásokat meghatározó adatmegosztási jogszabály célkitűzéseivel, valamint az IKT-szabványosítási gördülőterv adatgazdaságra vonatkozó fejezetével összhangban. Ennek a munkafolyamatnak a szabványok Európai Adatinnovációs Testület általi rangsorolásán kell alapulnia az európai adatkormányzásról szóló rendeletben meghatározottak szerint. Figyelembe kell vennie továbbá a közös európai adatterek megvalósítása érdekében végzett munkát, beleértve annak ágazati adattereit.

A fő cél annak biztosítása, hogy működjön az interoperabilitás az adatok különböző vonatkozásai tekintetében, és így zökkenőmentes legyen az adatokhoz való hozzáférés, az adatmegosztás és az adategyesítés.

A konkrét célkitűzés – amennyiben a meglévő szabványok nem teszik lehetővé a megfelelő interoperabilitást – az adatok interoperabilitására, az adatplatformok felhő-perem („cloud-to-edge”) összekapcsolására, az adatfeldolgozási szolgáltatásokra és az adatterekre vonatkozó szabványok, előírások és iránymutatások kidolgozása.

13.

Európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás

Az (EU) 2019/520 irányelv az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről

Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatók és útdíjszedők általi használatra szolgáló elektronikus interfészekre vonatkozó meglévő európai szabványok frissítése, beleértve az automatikus rendszámfelismerő (ANPR) technológiát az elektronikus útdíjszedési műveletek végrehajtásához használt technológiák között.

A fő célkitűzés az elektronikus útdíjszedési rendszerek magas szintű átjárhatóságának biztosítása a felhasználók számára az egész Unióban, és egyenlő versenyfeltételek biztosítása az útdíjakkal és az elektronikus útdíjszabással foglalkozó érintett gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások számára.

14.

A hőszivattyúk biztonságossága

A 2014/35/EU irányelv a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazásáról

A hőszivattyúk biztonságosságát javító európai szabványok kidolgozása az IEC 60335-2-40 nemzetközi szabvány legutóbbi közzétett kiadása alapján.

Az intézkedés fel kívánja gyorsítani a hőszivattyúknak a 2014/35/EU irányelv területén történő biztonságos használatára vonatkozó, aktualizált harmonizált szabvány közzétételét a hőszivattyúk fokozott használatának előmozdítása érdekében.

A zöld átállást támogató európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozására és felülvizsgálatára irányuló intézkedések

Hiv.

Intézkedés megnevezése

Hivatkozás

Európai szabványok / európai szabvány jellegű dokumentumok

Konkrét célkitűzések és szakpolitikák az európai szabványok / európai szabvány jellegű dokumentumok vonatkozásában

15.

A biometán minőségére vonatkozó szabványok

COM(2022) 230, REPowerEU terv

SWD(2022) 230, Beruházási igények, hidrogén akcelerátor és a biometánra vonatkozó célkitűzések elérése

COM(2021) 804 final, Javaslat – Rendelet a megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól

Az EN 16726 és az EN 16723 szabvány felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy az oxigéntűrés tekintetében a tagállamok között fennálló különbségek ne akadályozzák a biometán határokon átnyúló kereskedelmét és áramlását. A szomszédos szállítórendszerek számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a határkeresztező rendszerösszekötési pontok esetében magasabb oxigénszintekben állapodjanak meg.

A biometán határokon átnyúló kereskedelmének megkönnyítése, mivel a biometán részaránya a gázhálózatokon belül jelentősen növekedni fog az elkövetkező években, különösen azokban a kisebb országokban, ahol a hazai termelés már jelentős részarányt ért el vagy fog elérni a földgázhálózatokban 2030-ra.

A növekvő mennyiségű biometán fogyasztásának támogatása, mivel az uniós tagállamok együttesen arra törekednek, hogy a REPowerEU tervről szóló közleményben (COM(2022) 108 final) és a cselekvési tervben (COM(2022) 230 final) javasoltak szerint a hazai biometán-termelés 2030-ig elérje a 35 milliárd köbméter mennyiséget.

16.

A vízszivattyúk környezettudatos tervezése

A Bizottság 547/2012/EU rendelete a vízszivattyúk környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében

A meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a vízszivattyúk környezettudatos tervezésére vonatkozó mérési és számítási módszerek tekintetében.

A fő cél a vízszivattyúk energiafogyasztásának csökkentése, figyelembe véve a kiterjesztett termékmegközelítést, és esetleg más, például a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szempontokat is.

17.

A háztartási mosogatógépek környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság (EU) 2019/2022 rendelete (2019. október 1.) a háztartási mosogatógépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapításáról

A Bizottság (EU) 2019/2017 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 11.) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a háztartási mosogatógépek energiacímkézése tekintetében történő kiegészítéséről

A meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a háztartási mosogatógépek környezettudatos tervezésére és energiacímkézési előírásaira vonatkozó mérési és számítási módszerek tekintetében.

A fő cél a háztartási mosogatógépek energiafogyasztásának csökkentése és erőforrás-hatékonyságának javítása.

18.

A professzionális hűtőkészülékek környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság (EU) 2015/1095 rendelete a professzionális hűtőbútorok, sokkolóhűtők, kondenzációs egységek és technológiai hűtők környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében

A Bizottság (EU) 2015/1094 felhatalmazáson alapuló rendelete a professzionális hűtőbútorok energiafogyasztásának címkézése tekintetében

A meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a professzionális hűtőbútorok környezettudatos tervezésére és energiacímkézési előírásaira vonatkozó mérési és számítási módszerek tekintetében.

A fő cél a professzionális hűtőbútorok energiafogyasztásának csökkentése.

19.

A szellőztetőberendezések környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság 1253/2014/EU rendelete a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében

A Bizottság 1254/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a lakóépületeket szellőztető berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében

A meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére és energiacímkézési előírásaira vonatkozó mérési és számítási módszerek tekintetében.

A fő cél a szellőztetőberendezések energiafogyasztásának csökkentése.

20.

A háztartási mosógépek és háztartási mosó-szárítógépek környezettudatos tervezése és energiahatékonysági címkézése

A Bizottság (EU) 2019/2023 rendelete a háztartási mosógépekre és háztartási mosó-szárítógépekre vonatkozó környezettudatos tervezési követelményekről

A Bizottság (EU) 2019/2014 felhatalmazáson alapuló rendelete a háztartási mosógépek és háztartási mosó-szárítógépek energiafogyasztásának címkézéséről

A meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a háztartási mosógépek és háztartási mosó-szárítógépek környezettudatos tervezésére és energiacímkézési előírásaira vonatkozó mérési és számítási módszerek tekintetében.

A fő cél a háztartási mosógépek és háztartási mosó-szárítógépek energiafogyasztásának csökkentése és erőforrás-hatékonyságának javítása.

21.

A számítógépek környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság 617/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a számítógépek és a kiszolgáló számítógépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményekről

A számítógépekre és kiszolgáló számítógépekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerek segítségével, amelyek figyelembe veszik a technika elismert állását.

A számítógépek és kiszolgáló számítógépek energiafogyasztásának csökkentése.

22.

A konyhai készülékek környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság 66/2014/EU rendelete (2014. január 14.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási sütők, tűzhelyek és páraelszívók környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

A konyhai készülékekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása.

A konyhai készülékek energiafogyasztásának csökkentése.

23.

Az elektronikus kijelzők környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság (EU) 2019/2021 rendelete az elektronikus kijelzőkre vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények megállapításáról, az elektronikus kijelzők energiacímkézése tekintetében kiegészítve az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletet

A meglévő szabványok felülvizsgálata és olyan új szabványok kidolgozása az elektronikus kijelzőkre vonatkozóan, amelyek kiterjednek a nagy dinamikus tartományú (HDR) kódolási funkcióra és a 4k (vagy HD) feletti felbontási szintekre, meghatározzák az ABC viselkedésére szolgáló speciális vizsgálati módszert, és kiigazítják a műanyag-adalékanyagok tartalmára vonatkozó ellenőrzési módszereket.

Az elektronikus kijelzők (televíziók, monitorok) HDR vagy 4k (vagy HD) feletti felbontási szintekre kiterjedő energiafogyasztásának csökkentése egy speciális ABC vizsgálati módszer meghatározásával és a műanyag-adalékanyagok tartalmára vonatkozó ellenőrzési módszerek kiigazításával.

24.

A fényforrások környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság (EU) 2019/2020 rendelete (2019. október 1.) a fényforrások és különálló vezérlőegységek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK irányelv szerinti megállapításáról

és

A Bizottság (EU) 2019/2015 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 11.) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fényforrások energiacímkézése tekintetében való kiegészítéséről

A meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a szükséges paraméterek mérésére szolgáló eljárásokra és módszerekre kiterjedően a következők tekintetében:

—	fluoreszcens és nagy intenzitású kisülőlámpák,

—	az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek,

—	az ilyen lámpák működtetésére alkalmas lámpatestek,

—	irodai világításra használt lámpatestek,

—	utcai világításra használt lámpatestek.

A fényforrások energiafogyasztásának 2030-ig 41,9 TWh becsült éves végsőenergia-megtakarítással járó csökkentése.

25.

Az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság 2015/1188/EU rendelete (2015. április 28.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

és

A Bizottság (EU) 2015/1186 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. április 24.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről

Az egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása.

Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának csökkentése, illetve az egyedi helyiségfűtő berendezések környezeti hatásának további korlátozása.

26.

Az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság (EU) 2015/1185 rendelete (2015. április 24.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása.

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának csökkentése, illetve a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezeti hatásának további korlátozása.

27.

A fotovoltaikus termékek (modulok, inverterek és rendszerek) környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság PLAN/2020/7002 rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fotovoltaikus termékek (modulok, inverterek és rendszerek) környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

és

a Bizottság PLAN/2020/7007 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fotovoltaikus termékek (modulok, inverterek és rendszerek) energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről

A fotovoltaikus termékekre (modulok, inverterek és rendszerek) vonatkozó új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek megbízható, pontos és megismételhető, az elismert legkorszerűbb mérési módszereket figyelembe vevő mérési módszerekkel történő mérésének és kiszámításának támogatása érdekében.

A fotovoltaikus termékek (modulok, inverterek és rendszerek) környezeti hatásainak csökkentése.

28.

A hűtőkészülékek környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság (EU) 2019/2019 rendelete (2019. október 1.) a hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról, valamint a 643/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

A hűtőkészülékekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek megbízható, pontos és megismételhető, az elismert legkorszerűbb mérési módszereket figyelembe vevő mérési módszerekkel történő mérésének támogatása érdekében.

A hűtőkészülékek energiafogyasztásának 2030-ig 10 TWh becsült éves végsőenergia-megtakarítással járó csökkentése.

29.

A kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság (EU) 2019/2024 rendelete (2019. október 1.) a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK irányelv szerinti meghatározásáról és

A Bizottság (EU) 2019/2018 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 11.) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek energiacímkézése tekintetében történő kiegészítéséről

A kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és olyan új szabványok kidolgozása, amelyek tartalmazzák a szükséges paraméterek mérésére szolgáló módszereket és számításokat.

A kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek energiafogyasztásának 2030-ig 48 TWh becsült éves végsőenergia-megtakarítással járó csökkentése.

30.

Az okostelefonok és táblagépek környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság PLAN/2020/9213 rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az okostelefonok és táblagépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról és

a Bizottság PLAN/2020/9217 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az okostelefonok és táblagépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről

Az okostelefonokra és táblagépekre vonatkozó új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek megbízható, pontos és megismételhető, az elismert legkorszerűbb mérési módszereket figyelembe vevő mérési módszerekkel történő mérésének és kiszámításának támogatása érdekében.

Az okostelefonok és táblagépek környezeti hatásainak csökkentése.

31.

A szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság (EU) 2015/1189 rendelete (2015. április 28.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

A Bizottság (EU) 2015/1187 felhatalmazáson alapuló rendelete a szilárd tüzelésű kazánok, valamint a szilárd tüzelésű kazánokból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében

A meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére és energiacímkézési előírásaira vonatkozó mérési és számítási módszerek tekintetében.

A fő cél a szilárd tüzelésű kazánok energiafogyasztásának csökkentése.

32.

A helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság 813/2013/EU rendelete (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

és

A Bizottság 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében

A helyiségfűtő berendezésekre és a kombinált fűtőberendezésekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek megbízható, pontos és megismételhető, az elismert legkorszerűbb mérési módszereket figyelembe vevő mérési módszerekkel történő mérésének támogatása érdekében.

A helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések energiafogyasztására, hangteljesítményszintjére és nitrogén-oxid-kibocsátására vonatkozó előírások uniós szabványosítása. Ennek hozzá kell járulnia az egységes piac jobb működéséhez és e termékek környezeti teljesítményének javulásához.

33.

A szárítógépek környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság 932/2012/EU rendelete a háztartási szárítógépek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében

A meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a szárítógépek környezettudatos tervezésére és energiacímkézési előírásaira vonatkozó mérési és számítási módszerek tekintetében.

A fő cél a szárítógépek energiafogyasztásának csökkentése.

34.

A porszívók környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság 666/2013/EU rendelete (2013. július 8.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

A porszívókra vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek megbízható, pontos és megismételhető, az elismert legkorszerűbb mérési módszereket figyelembe vevő mérési módszerekkel történő mérésének támogatása érdekében.

A porszívók energiafogyasztásának csökkentése a használat során.

35.

A vízmelegítők környezettudatos tervezése és energiacímkézése

A Bizottság 814/2013/EU rendelete (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők és a melegvíz-tároló tartályok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról, amelyet a 2016. november 30-i (EU) 2016/2282 bizottsági rendelet módosított

és

A Bizottság 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők, a melegvíz-tároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről

A vízmelegítőkre és a melegvíz-tároló tartályokra vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek megbízható, pontos és megismételhető, az elismert legkorszerűbb mérési módszereket figyelembe vevő mérési módszerekkel történő mérésének támogatása érdekében.

A vízmelegítők energiafogyasztására, hangteljesítményszintjére és nitrogén-oxid-kibocsátására, valamint a melegvíz-tároló tartályok hőtárolási veszteségére vonatkozó előírások uniós szabványosítása. Ennek hozzá kell járulnia az egységes piac jobb működéséhez és e termékek környezeti teljesítményének javulásához.

36.

A kis, közepes és nagy teljesítményű transzformátorok környezettudatos tervezése

A Bizottság (EU) 2019/1783 rendelete a kis, közepes és nagy teljesítményű transzformátorok tekintetében

A meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a kis, közepes és nagy teljesítményű transzformátorok környezettudatos tervezésére vonatkozó mérési és számítási módszerek tekintetében.

A fő cél a transzformátorok energiafogyasztásának csökkentése.

37.

A levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk környezettudatos tervezése

A Bizottság 206/2012/EU rendelete (2012. március 6.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról, amelyet (EU) 2016/2282 bizottsági rendelet módosított

A levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezésekre és hőszivattyúkra vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása megbízható, pontos és megismételhető, a technika elismert állásának megfelelő mérési módszerek segítségével.

A levegő-levegő típusú légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk használat közbeni energiafogyasztásának, valamint hangteljesítményszintjének csökkentése.

38.

Az elektromos motorok környezetbarát tervezése

A Bizottság (EU) 2019/1781 rendelete (2019. október 1.) az elektromos motorokra és a frekvenciaváltókra vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról, a 641/2009/EK rendeletnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra és a termékbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények tekintetében történő módosításáról és a 640/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

A meglévő szabványok felülvizsgálata az alábbiak figyelembevételével:

1.	erőforrás-hatékonysági előírások meghatározása, beleértve a ritkaföldfémek állandó mágneses motorokban történő azonosítását és újrafelhasználását,

2.	az ellenőrzési tűréshatárok megállapítása,

3.	az 1 000 V-nál nagyobb névleges feszültségű motorokra vonatkozó módszer és energiahatékonysági osztályok meghatározása,

4.	az együtt forgalomba hozott motorok és frekvenciaváltók kombinációinak, valamint az integrált frekvenciaváltóknak (kompakt meghajtók) a meghatározása,

5.	a hatály kiterjesztése más motortípusokra, egyebek mellett az állandó mágneses motorokra.

Megismételhető, költséghatékony és gyakorlati szempontból releváns vizsgálati módszerek biztosítása az elektromos motorok energiafogyasztásának mérésére az energiaveszteségi arány csökkentése érdekében, hozzájárulva ezáltal az egységes piac működéséhez és az energiamegtakarításhoz.

39.

Elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések környezettudatos tervezése

Javaslattervezet – A BIZOTTSÁG (EU).../... RENDELETE az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések kikapcsolt, készenléti és hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli energiafogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról és az 1275/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről – PLAN/2016/444

Az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezésekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása.

Az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti, kikapcsolt és hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli energiafogyasztásának csökkentése.

40.

A külső tápegységek környezettudatos tervezése

A Bizottság (EU) 2019/1782 rendelete (2019. október 1.) a külső tápegységek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról, valamint a 278/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

A külső tápegységekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a releváns termékparaméterek megbízható, pontos és megismételhető, az elismert legkorszerűbb mérési módszereket figyelembe vevő mérési módszerekkel történő mérésének támogatása érdekében.

A fő cél a külső tápegységek energiafogyasztásának szabványosítása, hozzájárulva ezáltal az egységes piac működéséhez és az energiamegtakarításhoz.

41.

Az ipari ventilátorok környezettudatos tervezése

A Bizottság 327/2011/EU rendelete (2011. március 30.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

A meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása a kiterjesztett termékmegközelítés lehetővé tétele érdekében, nevezetesen elegendő számú működési pont és interpolációs/számítási módszer és/vagy jellemző görbe meghatározásával. A közvetlen mérési módszerek kiegészítése megfelelő számítási/interpolációs módszerekkel és az érvényesség számszerűsítése. A keringtetőventilátorokra és a nagy háztartási ventilátorokra, valamint a nagy ventilátorokra vonatkozó módszerek meghatározása, például méretarányos modellek extrapolációjával.

Megismételhető, költséghatékony és gyakorlati szempontból releváns vizsgálati módszerek biztosítása az ipari ventilátorok energiafogyasztásának mérésére az energiaveszteségi arány csökkentése érdekében, hozzájárulva ezáltal az egységes piac működéséhez és az energiamegtakarításhoz.

42.

A frekvenciaváltók környezettudatos tervezése

A meglévő szabványok felülvizsgálata a következőkkel együtt:

1.	a frekvenciaváltókkal közvetlenül összefüggő rendszerveszteségek kezelése, különös tekintettel azokra a veszteségekre, amelyek a hálózatban a bemeneti áram nem szinuszos betáplálása esetén upstream jelentkeznek, valamint a motorban downstream jelentkező harmonikus veszteségek kezelése;

2.	az ellenőrzési tűréshatárok megállapítása;

3.	adott esetben energiaosztályok hozzáadása a hatékonyabb meghajtók előmozdítása érdekében;

4.	az együtt forgalomba hozott motorok és frekvenciaváltók kombinációira, valamint az integrált frekvenciaváltókra (kompakt meghajtókra) vonatkozó előírások megállapítása;

5.	a hatály kiterjesztése egyéb típusú frekvenciaváltókra.

Megismételhető, költséghatékony és gyakorlati szempontból releváns vizsgálati módszerek biztosítása a frekvenciaváltók energiafogyasztásának/energiaveszteségének mérésére az energiaveszteségi arány csökkentése érdekében, hozzájárulva ezáltal az egységes piac működéséhez és az energiamegtakarításhoz.

43.

Szén-dioxid-eltávolítás az építési termékekben

COM(2021) 572 final, A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia

COM(2021) 800 final, Fenntartható szénkörforgások

Dinamikus életciklus-elemzési szabvány-keretrendszer kidolgozása az építési termékek szén-dioxid-tárolásához kapcsolódó szén-dioxid-eltávolítás pontosabb figyelembevétele érdekében.

A fő cél a dinamikus életciklus-értékelés terén elért eredmények tükrözése annak érdekében, hogy a szén-dioxid-tárolást pontosabban figyelembe vegyék az építési termékekre vonatkozó szabványokban, főként a dinamikus életciklus-nyilvántartásban alkalmazott időfüggő jellemzési tényezők alkalmazása esetén.

44.

Az infrastruktúra éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciája

COM(2021) 82, Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, 2.3.2. pont

Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájuk javítása érdekében az éghajlati hatásoknak kitett eszközökre (beleértve a nem infrastrukturális eszközöket) vonatkozó szabványok szélesebb körének a legkorszerűbb ismeretek szerinti felülvizsgálata.

A meglévő infrastruktúraállomány és az új nagy infrastrukturális projektek fokozott rezilienciája az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

45.

Építési termékek

A 305/2011/EU rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról

COM(2020) 662 final, Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség

Olyan új európai szabványok kidolgozása az építési termékek, különösen az épületek felújítását támogató építési termékek értékelési módszereire és kritériumaira vonatkozóan, amelyeket a 305/2011/EU rendelet szerinti szabványosított műszaki előírásként kell majd alkalmazni.

Az építési termékek egységes piaca zökkenőmentes működésének és épületeink környezetbarátabbá tételének biztosítása.

46.

Az építési termékek környezeti fenntarthatósága

A 305/2011/EU rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról

Az építési termékek környezeti teljesítményének értékelésére és bejelentésére vonatkozó európai szabványok kidolgozása, beleértve az egyes termékcsaládokra alkalmazandó egyedi termékkategória-szabályokat.

A fő cél az építési termékek környezeti teljesítményének értékelésére és bejelentésére vonatkozó európai szabályok európai szintű harmonizálása, a kereskedelem akadályainak felszámolása és megelőzése ezen a téren, valamint megbízható információk biztosítása az épületek és egyéb építmények értékeléséhez, különös tekintettel az épületek életciklusának értékelésére, beleértve a globális felmelegedési potenciált.

47.

Elektromos töltőinfrastruktúra

COM(2021) 559 final, Javaslat – Rendelet az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről

A fogyatékossággal élő használók hozzáférésének biztosítása érdekében a töltőállomásokra vonatkozó európai szabványok kidolgozása.

A szabványok fő célja az interoperabilitás növelése és akadálymentesítés a fogyatékossággal élő személyek számára.

48.

Mobiltelefonok és hasonló rádióberendezések vezeték nélküli töltése

A 2014/53/EU irányelv a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról

Európai szabványok kidolgozása vagy frissítése a legfeljebb 240 W teljesítményű rádióberendezések és a „vezeték nélküli töltők” közötti interoperabilitás és hatékonyság biztosítása érdekében:

—	harmonizált „vezeték nélküli” töltőinterfész (hardver/pad),

—	harmonizált „vezeték nélküli” töltési kommunikációs protokoll,

—	a harmonizált külső tápegységekkel való interoperabilitás,

—	a harmonizált megoldás energiahatékonysága,

—	a harmonizált megoldás töltési teljesítménye.

A fő cél egy egységes, harmonizált, „vezeték nélküli” töltési megoldás bevezetése a fogyasztók kényelmének és a harmonizált töltési megoldásokból eredő környezeti előnyöknek a további fokozása érdekében.

49.

Elemek és hulladékelemek

COM(2020) 798 final, Javaslat – Rendelet az elemekről és hulladékelemekről

Harmonizált európai szabványok kidolgozása a következőkre vonatkozóan:

—	a hordozható elemek teljesítményével és tartósságával kapcsolatos szempontok,

—	a(z) (nem hordozható) újratölthető elemek teljesítményével és tartósságával kapcsolatos szempontok,

—	a(z) (nem hordozható) újratölthető elemek újrafelhasználása és újrapozicionálása,

—	a helyhez kötött elemes energiatároló rendszerek biztonsági szempontjai,

—	további előírások vagy mérési módszerek.

A fő cél az elemek és akkumulátorok magas szintű környezeti teljesítményének biztosítása az EU egészében, valamint a helyhez kötött elemes energiatároló rendszerek biztonságának garantálása, hozzájárulva ezáltal az elemek és akkumulátorok Unión belüli szabad mozgásához.

50.

Elektromos és elektronikus termékek veszélyes anyagai

A 2011/65/EU irányelv az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról

Az EN IEC 63000:2018 szabvány felülvizsgálata és olyan új szabványok kidolgozása, amelyek támogatják egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozását.

Az intézkedés fő célja, hogy harmonizált műszaki megoldásokat dolgozzon ki a tagállamok között a veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozására vonatkozóan.

51.

Az anyagok újrafeldolgozása és újrafelhasználása az elhasználódott járművekben

PLAN/2020/8644, Elhasználódott járművek – az uniós szabályok felülvizsgálata

Olyan európai szabványok kidolgozása, amelyek javítják a járművek és alkatrészeik körforgásos tervezésére, gyártására, újrafelhasználására és újrafeldolgozására irányuló folyamatokat. Ezeknek a szabványoknak magukban kell foglalniuk a műanyag alkatrészek újrafeldolgozására vonatkozó tervezés javítását, valamint az elhasználódott járművek hatékonyabb kezelését a kritikus fontosságú nyersanyagok hasznosításának, valamint az acél- és alumíniumhulladék minőségének javítása érdekében, továbbá a válogatott, újrafeldolgozott és visszanyert gépjárműipari anyagok minőségére vonatkozó számítási és mérési módszereket.

Az intézkedés célja, hogy javítsa az anyagok újrafeldolgozását és újrafelhasználását, valamint csökkentse az elhasználódott járművekből keletkező hulladékot.

52.

A környezeti levegő minősége – mérési módszerek a környezeti levegőben található policiklusos aromás szénhidrogének ellenőrzésére

A környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló 2004/107/EK irányelv 4. cikkének (1), (8) és (13) bekezdése, valamint V. melléklete

A környezeti levegőben található policiklikus aromás szénhidrogének koncentrációjának mérésére szolgáló szabványok kidolgozása.

Annak biztosítása, hogy a környezeti levegőben található policiklusos aromás szénhidrogének elemzése Unió-szerte kellően pontos, megbízható és összehasonlítható legyen.

53.

A környezeti levegő minősége – modellezésen alapuló vizsgálatok

A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK irányelv 6., 7., 9. és 10. cikke, valamint I. melléklete

Olyan szabványok kidolgozása, amelyek biztosítják, hogy a levegőminőség modellezésen alapuló értékelése objektív, megbízható, összehasonlítható és megfelelő minőségű legyen ahhoz, hogy megbízható információk álljanak rendelkezésre a környezeti levegőben található légszennyező anyagok koncentrációjáról.

Annak biztosítása, hogy a levegőszennyezésről gyűjtött információk EU-szerte kellően reprezentatívak és összehasonlíthatóak legyenek.

54.

A környezeti levegő minősége – a levegőszennyezést mérő szenzoralapú rendszerek teljesítménye

A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK irányelv 6., 7., 9. és 10. cikke, valamint I. melléklete

A levegőszennyezést mérő szenzoralapú rendszerek teljesítményének értékelésére szolgáló validált vizsgálati szabvány vagy szabványok kidolgozása.

A szabvány értékelni fogja, hogy a szenzoralapú rendszerek megfelelnek-e a 2008/50/EK irányelvben meghatározott adatminőségi célkitűzéseknek.

A környezeti levegő minőségének hatékonyabb vizsgálata annak értékelésével, hogy a szenzoralapú rendszerek milyen mértékben felelnek meg a 2008/50/EK irányelvben foglalt adatminőségi célkitűzéseknek.

Az egy vagy több szabvány lehetővé fogja tenni az említett ellenőrzési módszer szélesebb körű alkalmazását és a levegőminőség jobb értékelését is.

55.

Metánkibocsátás az energiaágazatban

COM(2021) 805 final,

Javaslat – Rendelet az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről

Az olaj-, gáz- és szénipari műveletek metánkibocsátásának számszerűsítésére vonatkozó új európai szabványok kidolgozása és a meglévők felülvizsgálata, beleértve az inaktív, a lezárt, a bezárt és az elhagyott eszközöket.

Új európai szabványok kidolgozása és a meglévők felülvizsgálata az olaj- és gázipari műveletek során a metánszivárgás észlelésére és a helyreállításra irányuló vizsgálatokra vonatkozóan.

Új európai szabványok kidolgozása olyan berendezések tekintetében, amelyek nem végeznek beépített lefúvatást.

A cél az energiaszolgáltatók azon kötelezettségeinek támogatása, hogy Unió-szerte összehasonlítható módon mérjék és csökkentsék a metánkibocsátást. Ez biztosítja az üzemeltetők közötti egyenlő versenyfeltételeket, az összehasonlító információkhoz való hozzáférést és a metánkibocsátás csökkentésének harmonizált szintű hatékonyságát.

56.

Ivóvízzel érintkező anyagok

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (átdolgozás)

Új európai szabványok kidolgozása az anyagokból kioldódó anyagok meghatározására szolgáló analitikai módszerek, valamint az ivóvízzel érintkező végleges anyagok vizsgálatára szolgáló módszerek tekintetében.

Az ivóvíz minőségének és a közegészségnek a védelme. Az ivóvízzel érintkező anyagok befolyásolhatják az ivóvíz minőségét (például kimosódás útján). Analitikai és vizsgálati módszereket kell kidolgozni annak biztosítására, hogy az ivóvízzel érintkező végleges anyagok biztonságosak legyenek.

57.

Szennyvízkezelés

A Tanács 1991. május 21-i irányelve a települési szennyvíz kezeléséről

A meglévő EN 12566: Szennyvíztisztító kisberendezések 50 összes lakosegyenértékig című szabvány (hét rész) felülvizsgálata.

A környezetvédelem javítása és az egészségügyi kockázatok csökkentése.

58.

Mikroműanyagok

PLAN/2020/8355, A gumiabroncsokból, textiltermékekből és műanyag pelletekből származó, nem szándékosan kibocsátott mikroműanyagok környezeti jelenlétének csökkentését célzó intézkedések

Olyan európai szabványok kidolgozása, amelyek támogatják a környezetbe nem szándékosan kibocsátott mikroműanyagokból (5 mm-nél kisebb átmérőjű műanyag részecskék), mosó- és tisztítószerekből, festékekből és anyagokból (például gumiabroncsokból és szintetikus textíliákból) származó szennyezés kezelésére irányuló intézkedéseket.

Az intézkedés célja, hogy csökkentse a mikroműanyagok környezetbe jutását, ezáltal pedig a környezetszennyezést és az emberi egészséget fenyegető potenciális kockázatokat.

A digitális átállást támogató európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozására és felülvizsgálatára irányuló intézkedések

Hiv.

Intézkedés megnevezése

Hivatkozás

Európai szabványok / európai szabvány jellegű dokumentumok

Konkrét célkitűzések és szakpolitikák az európai szabványok / európai szabvány jellegű dokumentumok vonatkozásában

59.

Biztonságos és megbízható mesterségesintelligencia-rendszerek

Javaslat – Rendelet a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról

COM(2021) 206 final

A mesterségesintelligencia-rendszerek EU-n belüli forgalomba hozatalára, üzembe helyezésére és használatára vonatkozó műszaki leírások megállapítása, a biztonságukkal és megbízhatóságukkal kapcsolatos előírások kezelése, beleértve a kockázatkezelést, az adatminőséget, az átláthatóságot, az emberi felügyeletet, a pontosságot, a megbízhatóságot és a kiberbiztonságot.

Annak biztosítása, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek biztonságosak és megbízhatóak legyenek, a teljes életciklusuk során megfelelően nyomon lehessen követni őket, tiszteletben tartsák az EU-ban elismert alapvető értékeket és emberi jogokat, és megerősítsék az EU versenyképességét.

60.

Az életkor online ellenőrzése

COM(2022) 212 final, Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára:

a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia

COM(2021) 281 final, Javaslat – Rendelet az európai digitális személyazonosság keretének létrehozásáról

Az életkor online ellenőrzésére vonatkozó új európai szabványok kidolgozása az európai személyazonossági keretre irányuló javaslat összefüggésében.

A fő cél a gyermekek online biztonságának javítása az életkor biztonságos, tanúsított és interoperábilis ellenőrzésével (az online szolgáltatásokhoz való hozzáférés rendszerei Unió-szerte).

A cél az audiovizuális mechanizmusokba vetett bizalom kiépítése és különösen annak a kockázatnak a minimálisra csökkentése, hogy a gyermekek az életkoruknak nem megfelelő tartalmakhoz férjenek hozzá.

61.

Dolgok internete

COM(2020) 66, Európai adatstratégia

Olyan európai szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása, amelyek a perem- és rajinformatika igényeivel foglalkoznak, beleértve az interoperabilitást és az adatokhoz való hozzáférést.

A cél a dolgok internete interoperabilitásának javítása az új peremfelhő paradigmában és az olyan kialakulóban lévő koncepciókban, mint például az eszközklaszterek rajinformatikája, az adatokhoz és alkalmazásokhoz való egységes hozzáférés, valamint az egyik eszközről a másikra történő egységes csere lehetővé tétele.

62.

Blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra

COM(2018) 109 final, Pénzügyi technológiai cselekvési terv: Egy versenyképesebb és innovatívabb európai pénzügyi ágazat felé

Javaslat – Rendelet az európai digitális személyazonosság keretének létrehozásáról, COM(2021)

A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások bevezetését támogató európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása egy egységes európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra révén, közös irányítási modellel.

A fő cél az európai blokklánc határokon átnyúló infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztése, hogy előmozdítsák az ellenőrizhető tanúsítványok cseréjére irányuló közszolgáltatásokat az oktatási akkreditációk és a társadalombiztosítási digitális tanúsítványok használata esetén.

63.

Elektronikus főkönyvek

Javaslat – Rendelet az európai digitális személyazonosság keretének létrehozásáról, COM(2021) 281 final

Európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása az adatkészletek végrehajtási és nyilvántartási folyamataira, valamint egy olyan minősített elektronikus főkönyv létrehozására vonatkozóan, amely lehetővé teszi a személyazonosító hitelesítő adatok – például orvosi igazolások, társadalombiztosítási dokumentumok, tudományos vagy szakmai képesítések elektronikus formában történő – határokon átnyúló jogi elismerését.

A fő cél az elektronikus főkönyvek jogszabályoknak megfelelő minősítésének biztosítása.

A szabványok támogatni fogják a csomópontok üzemeltetői esetében a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó előírások, valamint a műszaki és működési megfontolások meghatározását, biztosítva a minősített elektronikus főkönyvekbe vetett bizalmat, mivel az európai polgárok ellenőrzést kapnak személyes adataik felett.

64.

Helyi digitális ikermodellek az intelligens közösségek számára

A 2007/2/EK irányelv az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról

Olyan új uniós szabványok kidolgozása, amelyek minimális, de megfelelő kapacitást teremtenek az adatok rendszerek közötti megosztásához, felhasználásához és újrafelhasználásához, kezelik a helyi adatökoszisztéma létrehozása során felmerülő kritikus kihívásokat, valamint horizontális adatmodelleket és különböző építészeti kereteket alkalmaznak:

—	tudás- és háttérinformáció-csere,

—	konzisztens és interoperábilis egységes adatmodellek használata,

—	az adatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok felhasználásának szabályai,

—	a mesterséges intelligencián alapuló tisztességes és átlátható szolgáltatások és algoritmusok beszerzésére vonatkozó szabályok és eszközök.

A fő cél az EU intelligens városaiban és a közösségi ökoszisztémában használt adatterekre vonatkozó közös interoperabilitási megállapodás biztosítása.

Az európai ipar rezilienciáját támogató európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozására és felülvizsgálatára irányuló intézkedések

Hiv.

Intézkedés megnevezése

Hivatkozás

Európai szabványok / európai szabvány jellegű dokumentumok

Konkrét célkitűzések és szakpolitikák az európai szabványok / európai szabvány jellegű dokumentumok vonatkozásában

65.

Additív gyártási technikák

COM(2020) 98 final, A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv

Az additív gyártást, beleértve a 3D/4D nyomtatást támogató európai szabványok kidolgozása, amelyek kiterjednek a fémen, polimeren, kerámián, biológiai anyagokon és egyéb anyagokon alapuló gyártási rendszerekre.

Az intézkedés hozzá kíván járulni az energiahatékonysághoz, és növelni kívánja az új, több anyagot tartalmazó termékek, valamint a többfunkciós anyagok és termékek versenyképességét különböző – többek között orvosbiológiai – alkalmazásokban az additív gyártásban.

66.

Az elektromos járművek akkumulátoraihoz használt kritikus fontosságú nyersanyagok

Javaslat – Rendelet az elemekről és a hulladékelemekről, a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról,

COM(2020) 798 final

Az akkumulátorok gyártásához használt ásványok és anyagok bányászatára, finomítására, feldolgozására és újrafeldolgozására vonatkozó európai szabványok kidolgozása.

A cél az akkumulátorok gyártásához használt ásványok és anyagok értékláncának a fenntartható beszerzési gyakorlatokhoz való hozzáigazítása, valamint az újrafeldolgozási piacok hatékony működésének támogatása a minőségi másodlagos nyersanyagok rendelkezésre állásának növelése érdekében.

67.

A Covid19-oltóanyagok gyártásához szükséges egyszer használatos alapanyagok

COM(2021) 35 final, Egységes fellépés a Covid19-világjárvány leküzdéséért

Az oltóanyagok és terápiás készítmények előállításához szükséges egyszer használatos termékekre vonatkozó európai szabványok kidolgozása annak érdekében, hogy fokozzák a kulcsfontosságú gyártási összetevők interoperabilitását, és minimalizálják a termelési zavarok kockázatát ezen anyagok hiánya esetén.

Az elsődleges cél annak biztosítása, hogy a gyártási helyszíneken elegendő mennyiségben álljanak rendelkezésre az oltóanyagok gyártásához szükséges anyagok, valamint hogy egyes összetevők interoperábilisak legyenek.

68.

Biztonságos műholdas kommunikációs rendszerek

COM(2022) 57 final, 2022/0039 (COD), Javaslat – Rendelet a 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program létrehozásáról

Az uniós űrprogram komponenseinek hasznosítását és fejlesztését támogató szabványok kidolgozása, ideértve többek között a műholdas kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványokat.

Egy olyan uniós biztonságos műholdas kommunikációs rendszer létrehozásának támogatása, amely világszerte biztonságos, rugalmas és reziliens műholdas kommunikációs szolgáltatásokat nyújt az Unió és a tagállamok kormányzati szervei számára.

69.

Űrforgalom-irányítás és az űradatok piaci elterjedése

Az (EU) 2021/696 rendelet az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról

Az űrforgalom-irányításra vonatkozó európai szabványok kidolgozása. Európai szabványok kidolgozása az uniós űrprogram (Galileo, EGNOS, Kopernikusz, SSA, GOVSATCOM) által biztosított űradatok és -szolgáltatások felhasználói és piaci elterjedésének támogatására.

Az alábbiak érdekében:

1	a jelenlegi és jövőbeli működési kockázatok csökkentése és az európai űrinfrastruktúra védelme,

az űradatok és -szolgáltatások felhasználói és piaci körökben történő elterjesztésének fokozása a különböző ágazatokba való integrációjuk megkönnyítésével. Idetartoznak az önvezető és hálózatba kapcsolt autók, a vasutak, a légi közlekedés, a pilóta nélküli légi járművek és a speciális felhasználói berendezések.

A szolgáltatások és termékek belső piacát támogató európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozására és felülvizsgálatára irányuló intézkedések

Hiv.

Intézkedés megnevezése

Hivatkozás

Európai szabványok / európai szabvány jellegű dokumentumok

Konkrét célkitűzések és szakpolitikák az európai szabványok / európai szabvány jellegű dokumentumok vonatkozásában

70.

Orvostechnikai eszközök és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök

Az (EU) 2017/745 rendelet az orvostechnikai eszközökről

Az (EU) 2017/746 rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről

A meglévő európai szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása az alábbiak tervezése és gyártása tekintetében:

—	az (EU) 2017/745 rendelet hatálya alá tartozó orvostechnikai eszközök;

—	az (EU) 2017/746 rendelet hatálya alá tartozó in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök.

A szabványok a tervezésre és gyártásra, a kockázatkezelésre, valamint a gazdasági szereplők és a szponzorok kötelezettségeire fognak vonatkozni, beleértve az alábbiakkal kapcsolatos kötelezettségeket:

—	minőségirányítási rendszerek,

—	kockázatkezelés,

—	klinikai vizsgálatok és teljesítőképesség-vizsgálatok,

—	klinikai értékelés.

Az orvostechnikai eszközök tekintetében az egységes piac zavartalan működésének biztosítása az orvostechnikai eszközökre és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó magas szintű minőségi és biztonsági előírások meghatározásával. Ezeknek meg kell felelniük az ilyen termékekre vonatkozó közös biztonsági előírásoknak, biztosítva ezáltal a betegek, a felhasználók és más személyek magas szintű egészségvédelmét és biztonságát.

71.

Játékbiztonság

A 2009/48/EK irányelv a játékok biztonságáról

Új európai szabványok kidolgozása vagy a meglévők felülvizsgálata a játékok biztonságosságával és a játékokban található vegyi anyagokkal kapcsolatos legkorszerűbb technológiák támogatása érdekében.

A játékpiacon bekövetkezett olyan technológiai fejlemények kezelése, amelyek problémákat vetettek fel a biztonsággal kapcsolatban, és fokozták a fogyasztók aggályait.

72.

Nyomástartó berendezések

A 2014/68/EU irányelv (2014. május 15.) a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról

A nyomástartó berendezésekre és rendszerekre vonatkozó meglévő szabványok felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása.

A biztonság javítása, valamint a kis- és középvállalkozások piacra jutásának megkönnyítése. Ez versenyképesebbé fogja tenni az uniós vállalatokat a globális piacon.

73.

Egyszerű nyomástartó edények

A 2014/29/EU irányelv az egyszerű nyomástartó edények forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról

Az EN 286 sorozat meglévő szabványainak felülvizsgálata és új szabványok kidolgozása.

A biztonság javítása, valamint a kis- és középvállalkozások piacra jutásának megkönnyítése. Ez versenyképesebbé fogja tenni az uniós vállalatokat a globális piacon.

74.

Gépipari termékek

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a gépipari termékekről, COM(2021) 202 final

A gépipari termékekre vonatkozó európai szabványok kidolgozása vagy felülvizsgálata a javasolt rendelet új alapvető biztonsági és egészségvédelmi előírásainak figyelembevétele érdekében.

A fő cél az egészség és biztonság biztosítása a harmonizált európai szabványok fenntartásával, tükrözve a technika általánosan elismert mindenkori állását. A harmonizált európai szabványok rendelkezésre állása megkönnyíti majd a piacra jutást, különösen a kkv-k számára. A gépipari termékek felhasználóinak és tulajdonosainak előnyére válik a fokozott biztonság, és hasznosak lehetnek számukra az olyan dominóhatások, mint például a hatékony energiafelhasználás és az innovatív technológiákhoz való könnyebb hozzáférés. A gazdasági szereplők számára előnyös lesz a jogbiztonság.

75.

Felvonók és felvonókhoz készült biztonsági berendezések

A 2014/33/EU irányelv a felvonókra és a felvonókhoz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról,

a Bizottság (EU) 2021/76 végrehajtási határozata és

Bizottság (EU) 2021/1220 végrehajtási határozata

Új európai szabványok kidolgozása, a meglévő szabvány jellegű dokumentumok aktualizálása az időszerű és legkorszerűbb szabványok kidolgozása érdekében.

A magas szintű egészségvédelem és biztonság, valamint adott esetben a tulajdon biztonságának biztosítása, továbbá a tisztességes verseny biztosítása az uniós piacon.

76.

Kötélpálya-létesítmények

Az (EU) 2016/424 rendelet a kötélpálya-létesítményekről

Szabványok kidolgozása vagy felülvizsgálata annak érdekében, hogy részletes műszaki előírások vonatkozzanak egyrészt a kötélpálya-létesítmények, a kapcsolódó infrastruktúra, alrendszerek és biztonsági rendszerelemek tervezésére és megépítésére, másrészt a kötélpálya-létesítmények üzemeltetésére.

A kötélpálya-létesítmények biztonságának javítása.

77.

Gázkészülékek

Az (EU) 2016/426 rendelet a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekről

Új európai szabványok kidolgozása vagy a meglévők felülvizsgálata a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekkel kapcsolatos legkorszerűbb technológiák támogatása érdekében.

A gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezések tekintetében az egészség és biztonság, valamint az energia észszerű felhasználásának (energiahatékonyság) biztosítása.

78.

A fogyasztási cikkek biztonságossága

A 2001/95/EK irányelv az általános termékbiztonságról

Az uniós harmonizációs jogszabályok hatályán kívül eső egyes fogyasztási cikkek (köztük a játékoknak nem minősülő gyermektermékek) biztonságosságára vonatkozó európai szabványok kidolgozása és aktualizálása.

A fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása a gyermektermékek és az uniós harmonizációs jogszabályok hatályán kívül eső egyéb fogyasztási cikkek biztonságosságának megerősítésével, figyelembe véve a legújabb tudományos és technológiai fejleményeket és a jogszabályi előírásokat.

79.

Rádióberendezések szoftvereinek telepítése

PLAN/2018/4283

A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/53/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdése i) pontjának és 4. cikkének az újrakonfigurálható rádiórendszerekre való alkalmazásáról

Harmonizált szabványok kidolgozása a rádióberendezések szoftverei ellenőrzésének biztosítása érdekében, hogy a rádióberendezésekről szóló irányelvben meghatározott alapvető követelmények ne sérüljenek.

Az intézkedés célja a biztonsági előírások fenntartása a termék életciklusa során annak érdekében, hogy a szoftverfrissítéssel ne következzenek be olyan változások, amelyek befolyásolják ezeket az előírásokat. Emellett ez az intézkedés megvédi a felhasználók biztonságát és a rádióspektrumot a káros zavarástól.

80.

A robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelések (ATEX)

A 2014/34/EU irányelv a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekről és védelmi rendszerekről

Új európai szabványok kidolgozása vagy a meglévők felülvizsgálata a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekkel kapcsolatos legkorszerűbb technológiák támogatása érdekében.

A robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelések egészségügyi és biztonsági szintjének biztosítása.

81.

Egyéni védőeszközök

Az (EU) 2016/425 rendelet az egyéni védőeszközökről

Új európai szabványok kidolgozása vagy a meglévők felülvizsgálata az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos legkorszerűbb technológiák támogatása érdekében.

A fő cél a felhasználók egészségének és biztonságának védelme, valamint az egyéni védőeszközök szabad mozgásának biztosítása a belső piacon. A harmonizált európai szabványok rendelkezésre állása meg fogja könnyíteni továbbá a piacra jutást, különösen a kkv-k számára.

82.

A harmonizált szabványok esetében az inkluzívvá tétel/a nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényesítése

A 2014/53/EU irányelv a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról

A biztonsággal és egészséggel kapcsolatos szabványok kidolgozása és felülvizsgálata annak érdekében, hogy minden antropometriai referencia

1.	egyrészt olyan adatokon alapuljon, amelyek az európai lakosság egészére nézve reprezentatívak, másrészt

2.	figyelembe vegye az összes releváns antropometriai dimenziót.

A szabványoknak a test több dimenzióját kell figyelembe venniük, azaz nemcsak a magasságot, hanem a gerinc és a csípőcsont alakját is. A szabványokat úgy kell kidolgozni, hogy figyelembe vegyék a nemek közötti különbségeket, illetve általában véve az emberek közötti különbségeket is.

A fő cél az, hogy az antropometriás átlagok helyett a tartományokkal kezdjünk el dolgozni annak érdekében, hogy a termékek minden testmérettel rendelkező ember számára biztonságosak legyenek. Az ilyen szabványok kidolgozása, amelyek a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő normákról szóló ENSZ EGB-nyilatkozatot is végrehajtanák, méltányosabbá tenné a termékbiztonságot.

83.

Mérlegek és mérőműszerek

A 2014/31/EU irányelv a nem automatikus működésű mérlegekről

A 2014/32/EU irányelv a mérőműszerek forgalmazásáról

Új európai szabványok kidolgozása vagy a meglévők felülvizsgálata a mérlegekkel és mérőműszerekkel kapcsolatos legkorszerűbb technológiák támogatása érdekében.

i.	a nyilvánosság védelme a bizonyos alkalmazási kategóriákban használt nem automatikus működésű mérlegek segítségével végzett mérési műveletek helytelen eredményeivel szemben,

ii.

olyan helyes és nyomon követhető mérőműszerek támogatása, amelyek az emberek mindennapi életét közvetve és közvetlenül számos módon befolyásoló különféle mérési feladatokhoz használhatók. Ezeket a feladatokat a közérdek, a közegészségügy, a közbiztonság és közrend, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, az adók és illetékek kivetése, valamint a tisztességes kereskedelem indokolja. Ezekhez szükség lehet jogilag ellenőrzött mérőműszerek használatára.

84.

A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága

Az (EU) 2016/797 irányelv a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról

Új európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása vagy a meglévők felülvizsgálata az (EU) 2016/797 irányelv alkalmazásának támogatása érdekében.

A fő cél a vasúti rendszer magas szintű átjárhatóságának biztosítása, figyelembe véve a technológiai (digitális) fejlődést és az ökológiai (zöld) korlátokat.

85.

Adatszótár a pénzügyi ágazat felügyeleti hatóságai felé történő jelentéstételhez

COM(2021) 798 final, Az uniós pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti adatokra vonatkozó stratégia

Az (EU) 2019/876 rendelet az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról

Új európai szabvány kidolgozása a pénzügyi ágazatban tevékenykedő szervezetek által pénzügyi felügyelet céljából az illetékes hatóságok számára jelentett adatok tartalmának és formátumának, valamint a különböző jogszabályi keretek között nyilvánosságra hozott adatoknak a leírása érdekében.

A szabványnak biztosítania kell, hogy az adatokat strukturált, átfogó, következetes és egyértelmű módon, jogszabályban rögzített fogalmak alkalmazásával írják le annak érdekében, hogy egyértelmű kapcsolat álljon fenn az összegyűjtött és/vagy közzétett adatelemek és a vonatkozó jogszabályi előírások között.

A hosszú távú célkitűzés az uniós felügyeleti adatszolgáltatás korszerűsítése és egy olyan rendszer létrehozása, amely uniós és nemzeti szinten egyaránt pontos, következetes és időszerű adatokkal szolgál a felügyeleti hatóságok számára, ugyanakkor az összes érintett fél esetében összességében minimálisra csökkenti az adatszolgáltatási terheket.

Az adatok szabványosítása és a különböző jogszabályi keretrendszerek alapján gyűjtött és közzétett adatok közös értelmezése meg fogja könnyíteni a digitális technológiák használatát, és egyszerűbbé teszi az adatok továbbítását, validálását és elemzését.

86.

Előre gyártott betontermékek

A 305/2011/EU rendelet az építési termékekről

Az építési termékek teljesítményének értékelésére szolgáló európai szabványok kidolgozása és aktualizálása.

A fő cél a belső piac javítása az építési termékek közös „teljesítménynyilatkozatának” biztosításával, megszüntetve ezáltal a további vizsgálatok szükségességét a különböző tagállamokban.

87.

Fémből készült szerkezeti anyagok

A 305/2011/EU rendelet az építési termékekről

Az építési termékek/fémből készült szerkezeti anyagok teljesítményének értékelésére szolgáló európai szabványok kidolgozása és aktualizálása.

88.

Bútorokkal kapcsolatos létesítménykezelési szolgáltatások

COM(2020) 98 final, A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv

Olyan európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása, amelyek meghatározzák a szolgáltatók szolgáltatási szintjét és minőségi előírásait a bútorok vállalkozásoknak és intézményeknek történő bérbeadása tekintetében.

Az intézkedés célja az irodabútorok szolgáltatási piacának fejlesztése, ami végső soron a bútoranyagok gyártók általi újrafelhasználásához és javításához vezet.

(1) Az IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platform keretében megvitatott szabványosítási tevékenységekkel kapcsolatos információk az alábbi linken érhetők el: https://joinup.ec.europa.eu/collection/rolling-plan-ict-standardisation/rolling-plan-2022

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 93

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	66. évfolyam 2023. március 13.

Tartalom		Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	AJÁNLÁSOK
	Európai Központi Bank
2023/C 93/01	Az Európai Központi Bank Ajánlása (2023. március 7.) az Európai Unió Tanácsa számára a Hrvatska narodna banka külső könyvvizsgálóiról (EKB/2023/4)	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2023/C 93/02	A Bizottság közleménye – Az Európai Unió 2023. évi szabványosítási munkaprogramja	2

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2023/C 93/03	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (Ügyszám: M.9343 Hyundai Heavy Industries Holdings / Daewoo Shipbuilding & Marine Engineering) ( 1 )	32
2023/C 93/04	A Bizottság határozatának összefoglalója (2022. január 13.) egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetetlennek nyilvánításáról (Ügyszám: M.9343 – Hyundai Heavy Industries Holdings / Daewoo Shipbuilding & Marine Engineering) (Az értesítés a C(2022) 63. számú dokumentummal történt) ( 1 )	35
2023/C 93/05	Az Összefonódásokkal Foglalkozó Tanácsadó Bizottság 2022. január 10-i ülésén megfogalmazott VÉLEMÉNYE az M.9343 – HHIH/DSME ügyben hozott határozatról Ülés: Audiokonferencia Skype for Business segítségével – Előadó: Svédország ( 1 )	39
2023/C 93/06	Euroátváltási árfolyamok – 2023. március 10.	40

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2023/C 93/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.11031 – HITACHI CONSTRUCTION MACHINERY / KIESEL / EAC) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	41

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0586
JPY	Japán yen	144,70
DKK	Dán korona	7,4425
GBP	Angol font	0,88258
SEK	Svéd korona	11,3915
CHF	Svájci frank	0,9824
ISK	Izlandi korona	150,10
NOK	Norvég korona	11,2900
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	23,635
HUF	Magyar forint	383,65
PLN	Lengyel zloty	4,6815
RON	Román lej	4,9143
TRY	Török líra	20,0737
AUD	Ausztrál dollár	1,6064
CAD	Kanadai dollár	1,4643
HKD	Hongkongi dollár	8,3095
NZD	Új-zélandi dollár	1,7292
SGD	Szingapúri dollár	1,4349
KRW	Dél-Koreai won	1 398,24
ZAR	Dél-Afrikai rand	19,4250
CNY	Kínai renminbi	7,3594
IDR	Indonéz rúpia	16 402,95
MYR	Maláj ringgit	4,7849
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,400
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	37,115
BRL	Brazil real	5,5037
MXN	Mexikói peso	19,5428
INR	Indiai rúpia	86,9375


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.