2023.2.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 56/1

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2023. február 8.)

az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokról

(2023/C 56/01)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (1) és különösen annak 6. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1313/2013/EU határozattal létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: uniós mechanizmus) célja a tagállamok és az Unió közötti együttműködés megerősítése és a koordináció elősegítése a polgári védelem terén, annak érdekében, hogy javuljon a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzését, az azokra való felkészültséget és reagálást szolgáló rendszerek hatékonysága.

(2)

Az 1313/2013/EU határozat 6. cikkének (5) bekezdése értelmében a több országot érintő, határokon átnyúló hatásokat okozó vagy azok kiváltására alkalmas katasztrófákkal szembeni megelőzési és felkészültségi intézkedések támogatása érdekében a Bizottság a tagállamokkal együttműködve uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokat határoz meg és dolgoz ki a polgári védelem területén, valamint azok nem kötelező erejű közös alapként való meghatározására irányuló ajánlásokat fogad el.

(3)	Az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok földrajzi hatálya az 1313/2013/EU határozat 4. cikkének (4a) és (12) bekezdése értelmében az Unióra és tagállamaira, valamint az uniós mechanizmusban részt vevő államokra (2) terjed ki.

(4)

Az Unió gyakoribb és súlyosabb természeti és ember okozta katasztrófákkal néz szembe. Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás súlyosbítja az Unió kockázatait azáltal, hogy növeli az időjárással kapcsolatos események, a káros szennyezés, a vízhiány és a biológiai sokféleség csökkenésének gyakoriságát és intenzitását. Emellett a katasztrófák egyre inkább határokon átnyúló és ágazatközi hatást fejtenek ki. A katasztrófák amellett, hogy életeket követelnek és hatással vannak az emberi egészségre, veszélyeztetik a gazdasági jólétet, és helyrehozhatatlan károkat okoznak a környezetben, a biológiai sokféleségben és a kulturális örökségben. Ezért uniós szinten és a tagállamokban is meg kell erősíteni a katasztrófavédelmi rezilienciát. Az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacéloknak hozzá kell járulniuk a katasztrófavédelmi reziliencia megerősítéséhez, valamint az Unió és tagállamai arra való képességének javításához, hogy ellenálljanak a jelenlegi és jövőbeli katasztrófák hatásainak. A katasztrófakockázat-kezelés átfogó és integrált megközelítései kulcsfontosságú szerepet játszanak a reziliencia megerősítésében.

(5)	A katasztrófavédelmi reziliencia megerősítését konkrét horizontális elvekkel és megközelítésekkel kell alátámasztani.

(6)	Az ezen ajánláshoz csatolt uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok meghatározására a tagállamokkal együttműködésben került sor.

(7)	Az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok meghatározása során különös figyelmet kaptak a kiszolgáltatott csoportok sajátos szükségletei. Az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok megvalósítása és felülvizsgálata során figyelembe kell venni a szükségleteiket.

(8)

A vonatkozó nemzetközi rezilienciakeretekkel, például a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel és más ágazati uniós rezilienciaépítő kezdeményezésekkel való szinergiákra és kiegészítő jellegre kell törekedni az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok megvalósítása és továbbfejlesztése során annak érdekében, hogy javuljon az Unió és tagállamai általános képessége a természeti és ember okozta katasztrófák hatásainak való ellenállásra.

(9)

Ezért el kell mélyíteni és ki kell terjeszteni az együttműködést a nemzeti és a megfelelő szubnacionális hatóságokra a polgári védelem területén túl, illetve az alapvető szolgáltatókkal, többek között a közlekedési ágazat szereplőivel, a magánszektor érdekelt feleivel, a nem kormányzati szervekkel, a kutatói közösséggel és a kulturális örökség szakértőivel. Az adatok hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható módon, időben történő közzététele meg fogja könnyíteni az ágazatközi és a határokon átnyúló együttműködést.

(10)	Ez az együttműködés az 1313/2013/EU határozattal összhangban a polgári-katonai együttműködésre is kiterjedhet (3).

(11)

A tagállamok illetékes hatóságainak, a Bizottságnak és az érintett uniós ügynökségeknek a megbízatásuk keretein belül készen kell állniuk arra, hogy reagáljanak a természeti és ember okozta katasztrófák különböző típusaira és mértékére, ideértve a polgári védelmi műveleteket vagy az üzletmenet-folytonosságot esetlegesen veszélyeztető, ipari, tengeri és egyéb közlekedéssel kapcsolatos baleseteket, bizonytalansággal jellemzett egészségügyi vészhelyzeteket és válsághelyzeteket, valamint zavaró eseményeket.

(12)

Az 1313/2013/EU határozat 6. cikkének (5) bekezdése értelmében az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacéloknak aktuális és előretekintő, az éghajlatváltozásnak a katasztrófakockázatra gyakorolt hatásait is figyelembe vevő forgatókönyveken, korábbi katasztrófahelyzetek adatain és több ágazatra kiterjedő hatásvizsgálatokon kell alapulniuk, és különös figyelmet kell fordítaniuk a kiszolgáltatott csoportokra. Az 1313/2013/EU határozat 10. cikkében meghatározott katasztrófavédelmi tervezésnek és forgatókönyv-készítésnek ugyanakkor figyelembe kell vennie az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokkal kapcsolatban végzett munkát. A célok kidolgozása és a forgatókönyv-készítés ezért szorosan összefügg egymással. A forgatókönyvek olyan tényekkel és kockázatspecifikus információkkal szolgálnak, amelyek alátámasztják a célok megfogalmazását, az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacéloknak pedig azonosítaniuk kell a katasztrófavédelmi reziliencia szempontjából fontos területeket, és így információkkal kell szolgálniuk a forgatókönyv-készítéshez.

(13)	Az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokat ezért folyamatosan felül kell vizsgálni és át kell dolgozni a kidolgozásuk és megvalósításuk terén elért eredmények, az új körülmények és a változó szükségletek fényében.

(14)	Az 1313/2013/EU határozat 34. cikkének (2) bekezdése szerinti jelentéstételnek rendszeres tájékoztatást kell nyújtania többek között az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok tekintetében elért előrehaladásról,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

TÁRGY ÉS CÉL

Az 1313/2013/EU határozat 6. cikkének (5) bekezdése értelmében ez az ajánlás meghatározza a polgári védelem területén az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokat, valamint a megvalósításukra, a jelentéstételre és a felülvizsgálatra vonatkozó általános elveket.

Az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok nem kötelező erejű közös alapként szolgálnak a több országot érintő, határokon átterjedő hatásokat okozó vagy azok kiváltására alkalmas katasztrófák esetén alkalmazandó megelőzési és felkészültségi intézkedések támogatására, hogy javítsák az Unió és tagállamai ilyen katasztrófákkal és azok hatásaival szembeni rezilienciáját. A célok meghatározzák a kiemelt területeket és a kapcsolódó konkrét célkitűzéseket az uniós mechanizmus és a tagállamok katasztrófavédelmi rezilienciájának megerősítése érdekében.

A KATASZTRÓFAVÉDELMI REZILIENCIÁT ALÁTÁMASZTÓ HORIZONTÁLIS ELVEK ÉS MEGKÖZELÍTÉSEK

A kockázati környezet gyorsan változik. A gyakoribb és intenzívebb természeti és ember okozta katasztrófák hatásai határokon átnyúlóan és több ágazatot érintve továbbgyűrűznek, és emberéletek elvesztéséhez és gazdasági veszteségekhez vezetnek. Annak érdekében, hogy a polgári védelmi szereplők továbbra is képesek legyenek hatékonyan kezelni a jövőbeli zavaró eseményeket, meg kell erősíteni a katasztrófavédelmi rezilienciát.

A polgári védelem területén a katasztrófavédelmi reziliencia megerősítésének a következőnek kell lennie:

a)	átfogó: lefedi a teljes katasztrófavédelmi ciklust, a megelőzést, a felkészültséget, a reagálást és a helyreállítást;

b)	megelőző: lehetőség szerint csökkenti a katasztrófakockázatokat, és biztosítja a katasztrófákra való hatékony és eredményes reagáláshoz szükséges megfelelő felkészültséget;

ágazatközi és határokon átnyúló: olyan megközelítést mozdít elő, amely figyelembe veszi a különböző kockázatok közötti kölcsönös függőségeket, biztosítja a koherenciát az érintett szakpolitikai ágazatok között, és ösztönzi a közös kockázatokon osztozó tagállamok közötti együttműködést. Az együttműködésnek és koordinációnak elő kell segítenie a koherenciát, optimalizálnia kell a szinergiákat, és elő kell mozdítania az ágazatok, a kormányzati szintek – beleértve a regionális szintet is –, a hatóságok és az érdekelt felek következetes fellépését;

tudáson és tényeken alapuló: a katasztrófakockázatok alapos megértésére támaszkodik, beleértve a katasztrófák gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait. E célból támogatni kell a kutatást és az innovációt, illetve elő kell mozdítani a tudásmegosztást, beleértve a kutatásból, adatcseréből, folyamatos értékelésből és tanulásból származó bevált gyakorlatok megosztását;

befogadó: a „senkit nem hagyunk hátra” elv érvényesítése érdekében figyelembe veszi az emberek sajátos szükségleteit és a kiszolgáltatottságuk hátterében álló tényezőket, például a nemet, az életkort, a gazdasági, oktatási és társadalmi hátteret, a fogyatékosságokat és a sajátos kockázatoknak való földrajzi kitettséget;

fenntartható: figyelembe veszi a természetalapú megoldásokat, az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás katasztrófakockázatokra gyakorolt hatásait, valamint a katasztrófák környezeti hatásainak megelőzését és mérséklését, különös figyelmet fordítva a polgári védelmi műveletek környezeti hatásának minimalizálására.

AZ UNIÓS KATASZTRÓFAVÉDELMI REZILIENCIACÉLOK

A polgári védelem területén a katasztrófavédelmi reziliencia megerősítése a következő területeken igényel intézkedéseket:

a)	előrejelzés – a kockázatértékelés, az előrejelzés és a katasztrófakockázat-kezelési tervezés javítása;

b)	felkészülés – a lakosság kockázati tudatosságának és felkészültségének növelése;

c)	riasztás – a korai előrejelzés hatékonyabbá tétele;

d)	reagálás – az uniós mechanizmus reagálási képességének javítása;

e)	biztonság – szilárd polgári védelmi rendszer biztosítása.

Az (5) bekezdésben felsorolt uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokat ezen ajánlás melléklete tartalmazza.

A tagállamok és a Bizottság számára ajánlott, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket és intézkedéseket az uniós mechanizmus keretében az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok elérése érdekében. Célszerű előmozdítaniuk a nemzeti, regionális és nemzetközi partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel és a magánszektor érdekelt feleivel folytatott együttműködést.

Célszerű biztosítaniuk a szinergiákat és a kiegészítő jelleget a vonatkozó nemzetközi, európai vagy nemzeti rezilienciakeretekkel, stratégiákkal, tervekkel és programokkal annak érdekében, hogy tovább javítsák az Unió és a tagállamok általános képességét arra, hogy ellenálljanak a katasztrófák hatásainak.

Az 1313/2013/EU határozat 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a tagállamok a nemzeti vagy megfelelő szubnacionális szintű katasztrófakockázat-kezelési tervezés továbbfejlesztése és pontosítása során figyelembe veszik az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokat és a több országot érintő, határokon átnyúló hatásokat okozó vagy azok kiváltására alkalmas katasztrófákhoz kapcsolódó kockázatokat, többek között a határokon átnyúló együttműködés vonatkozásában.

10.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok megvalósításának támogatása érdekében vegyenek részt az 1313/2013/EU határozat 6. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett, a kockázatkezelési képesség értékelésére vonatkozó kölcsönös felülvizsgálatokban.

11.

A Bizottságnak az 1313/2013/EU határozat 13. cikkével összhangban létrehozott uniós polgári védelmi tudáshálózaton és az uniós mechanizmus keretében hozott egyéb intézkedéseken keresztül támogatnia kell az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok megvalósítását.

FELÜLVIZSGÁLAT ÉS JELENTÉSTÉTEL

12.

Az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokat a megvalósításuk terén elért eredmények, az új körülmények és a változó szükségletek fényében folyamatosan felül kell vizsgálni és át kell dolgozni, figyelembe véve az 1313/2013/EU határozat 10. cikkének (1) bekezdésében említett forgatókönyv-készítést és katasztrófavédelmi tervezést.

13.

Az 1313/2013/EU határozat 34. cikkének (2) bekezdése szerinti kétéves jelentéstétel céljából ajánlott a Bizottság és a tagállamok szoros együttműködése az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok megvalósítása terén elért eredmények nyomon követésére szolgáló módszertan kidolgozása céljából. Ennek a módszertannak tartalmaznia kell a célok által lefedett egyes területek aktuális helyzetének és alapforgatókönyveinek elemzését, és megfelelő mutatókat kell meghatároznia.

14.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy bocsássanak a Bizottság rendelkezésére az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok megvalósításával kapcsolatos releváns információkat.

Kelt Brüsszelben, 2023. február 8-án.

a Bizottság részéről

Janez LENARČIČ

a Bizottság tagja

(1) HL L 347., 2013.12.20., 924. o.

(2) Az 1313/2013/EU határozat 28. cikke (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel a tagállamokra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok az 1313/2013/EU határozat 4. cikkének (12) bekezdésében meghatározott részt vevő államokat is magukban foglalják. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország részt vesz az uniós mechanizmusban.

(3) A katonai eszközök polgári irányítás alatt történő alkalmazása végső megoldásként fontos hozzájárulást jelenthet a katasztrófareagáláshoz. Ha helyénvalónak minősül a katonai kapacitások felhasználása a polgári védelmi műveletek támogatásában, a katonasággal való együttműködésnek meg kell felelnie a Tanács vagy annak illetékes szervei által meghatározott azon módozatoknak, eljárásoknak és kritériumoknak, amelyek a polgári védelemhez szükséges katonai kapacitásoknak az uniós mechanizmus rendelkezésére bocsátására vonatkoznak, továbbá összhangban kell lenniük a vonatkozó nemzetközi iránymutatásokkal.

MELLÉKLET

1. uniós katasztrófavédelmi rezilienciacél: Előrejelzés – a kockázatértékelés, az előrejelzés és a katasztrófakockázat-kezelési tervezés javítása

A katasztrófák káros következményeinek megelőzése vagy mérséklése terén előfeltétel a meglévő és újonnan felmerülő kockázatok alapos ismerete. A tagállamoknak és a Bizottságnak ezért továbbra is javítaniuk kell a katasztrófakockázatok azonosítására és értékelésére irányuló képességüket, különös tekintettel azokra a kockázatokra, amelyek határokon átnyúló és ágazatközi hatásokkal járhatnak. Az egész Európára kiterjedő katasztrófa-forgatókönyveknek javítaniuk kell az Unió azon képességét, hogy előre jelezze a jövőbeli válságokat, valamint az életet és egészséget fenyegető kockázatokat. A tagállamoknak és a Bizottságnak emellett ágazatspecifikus és több ágazatot érintő kockázatértékelésekre kell építeniük (1) . A tagállamoknak és a Bizottságnak előrejelzési intézkedéseket kell hozniuk konkrét megelőző és felkészültségi intézkedések, valamint kockázatkezelési tervezés bevezetésével uniós, nemzeti és megfelelő szubnacionális szinten. A tagállamoknak igénybe kell venniük az uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: uniós mechanizmus) és más uniós alapok (2) keretében rendelkezésre álló támogatást a katasztrófamegelőzésbe történő intelligens beruházások előmozdítására a polgárok katasztrófákkal szembeni védelme, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a zöld átállás előmozdítása érdekében.

Célkitűzés: 2030-ig az Unió és a tagállamok azon képességének javítása, hogy azonosítsák és értékeljék a potenciális, határokon átnyúló és ágazatközi hatásokkal járó releváns katasztrófakockázatokat, és felhasználják ezeket az információkat a katasztrófák megelőzésére és a katasztrófavédelmi felkészültségre irányuló tevékenységek megerősítésére, beleértve a kockázatcsökkentési stratégiákat, a katasztrófa-előrejelzést, a kockázatkezelési tervezést és a reagálási tevékenységeket.

E cél megvalósításának támogatása és nyomon követése érdekében a következő konkrét célkitűzéseket kell követni:

Egyedi célkitűzések

1.1.

Az uniós forgatókönyv-készítési képesség javítása:

2023 végéig a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve be kell fejeznie a kulcsfontosságú, az Uniót érintő 16 fő kockázatra kiterjedő, határokon átnyúló, ágazatközi forgatókönyvek kidolgozását.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy katasztrófa-forgatókönyveik beépüljenek az egész Európára kiterjedő forgatókönyvekbe.

A forgatókönyveknek információkkal kell szolgálniuk az Unió és a tagállamok későbbi megelőzési és felkészültségi tevékenységeihez, beleértve a katasztrófakockázat-csökkentési stratégiákat, a katasztrófák előrejelzését, valamint a kockázatkezelési és reagálási tevékenységeket.

2023 után a forgatókönyveket szükség szerint folyamatosan frissíteni és bővíteni kell

1.2.

A kockázatértékelés javítása:

A Bizottságnak az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (3) 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban tovább kell javítania a természeti és az ember okozta katasztrófakockázatok uniós áttekintését annak érdekében, hogy biztosítsa a katasztrófakockázatok átfogó európai perspektíváját. A katasztrófakockázatok uniós áttekintésének a polgári védelem területén a nemzeti és szubnacionális szintű kockázatértékelésekre, a határokon átnyúló jellegű kockázatok értékelésére, a vonatkozó uniós szintű kockázatértékelésekre (4), valamint az uniós joggal összhangban elvégzett ágazatspecifikus és több ágazatot érintő kockázatértékelésekre kell épülnie.

Az uniós szintű kockázatértékelésnek a fő és újonnan felmerülő kockázatok, valamint azok lépcsőzetes hatásainak hatékonyabb azonosításán és ágazatközi elemzésén kell alapulnia, különös tekintettel a kitett vagy veszélyeztetett területekre és csoportokra, és figyelembe kell vennie a hasonló kockázatokkal szembesülő uniós területeket.

A tagállamoknak adott esetben tovább kell javítaniuk a kockázatértékelést nemzeti és szubnacionális szinten, illetve a több tagállamban felmerülő kockázatok tekintetében. A tagállami kockázatértékeléseknek több veszélyre kiterjedő megközelítést kell követniük. A tagállami kockázatértékeléseknek tartalmazniuk kell a felmerülő kockázatok áttekintését, valamint a több tagállamban felmerülő kockázatok, az éghajlatváltozás által okozott hatások és a lépcsőzetes hatások értékelését. A polgári védelem területén végzett nemzeti, szubnacionális és több tagállamban felmerülő kockázatok értékelésének a kapcsolódó szakpolitikai területeken végzett kockázatértékeléseken kell alapulniuk, és támogatniuk kell őket

1.3.

Az előrejelzési képesség javítása:

A tagállamoknak és a Bizottságnak a forgatókönyv-készítés mellett tovább kell erősíteniük az előrejelzési és kockázat-előrejelzési tevékenységeket, például a kilátások feltérképezését, az elemzést és a kutatást annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a jelenlegi és az új kockázatok és kihívások korai azonosítását, illetve támogassák a küszöbön álló zavaró eseményekre vonatkozó adaptív, megelőző vagy felkészültségi intézkedések végrehajtását

1.4.

A kockázatkezelési tervezés javítása:

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós mechanizmus képességei vonatkozásában az igények és hiányosságok felmérése ágazatközi kockázatértékeléseken és forgatókönyveken alapuljon, és több veszélyre kiterjedő megközelítést kövessen.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti és adott esetben szubnacionális szintű stratégiák, keretek vagy kockázatkezelési tervek több veszélyre kiterjedő megközelítést kövessenek. A stratégiáknak, kereteknek vagy terveknek releváns forgatókönyveken, valamint határokon átnyúló és ágazatközi együttműködésen kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell az alkalmazkodást, a megelőzést és a felkészültséget.

A tagállamoknak a határokon átnyúló területeken folytatott hatékonyabb együttműködés alapján tovább kell fejleszteniük a több tagállamban felmerülő kockázatokra vonatkozó kockázatkezelési terveket.

E célból a Bizottságnak és a tagállamoknak adott esetben figyelembe kell venniük az éghajlatváltozás hatásait, a katasztrófák lépcsőzetes hatásait és a kiszolgáltatott csoportok sajátos szükségleteit

1.5.

A polgári védelem megelőző intézkedések kidolgozására való képességének javítása:

A tagállamok polgári védelmi hatóságainak fokozniuk kell megelőző tevékenységeiket, beleértve a katasztrófákat követő „jobb újjáépítési” intézkedéseket (5) a katasztrófákkal szembeni magas szintű védelem elérése érdekében

2. uniós katasztrófavédelmi rezilienciacél: Felkészülés – a lakosság kockázatokkal kapcsolatos tudatosságának és felkészültségének növelése

A kockázattudatos és felkészült lakosság kulcsszerepet játszik a katasztrófavédelmi rezilienciában, mivel a katasztrófák hatásait gyakran az egyének és a közösségek észlelik először, és ők reagálnak rájuk elsőként. A lakosság kockázatokkal kapcsolatos tudatossága és a katasztrófák megelőzésére, az azokra való felkészülésre és a reagálásra vonatkozó megfelelő ismeretek nagymértékben csökkentik a katasztrófák negatív következményeit. A felkészülés keretében bővíteni kell a lakosság katasztrófakockázatokkal és megelőző intézkedésekkel kapcsolatos ismereteit; javítani kell az egyének és közösségek önvédelmét, magatartását és katasztrófavédelmi felkészültségét, továbbá elő kell segíteni a kockázatmegelőzés kultúrájának meghonosodását és a polgári védelmi hatóságokba vetett bizalmat. A tagállamoknak a Bizottság támogatásával fokozniuk kell a lakosság tájékoztatására irányuló erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a katasztrófamegelőzés és a katasztrófavédelmi felkészültség beépüljön a polgárok mindennapi életébe, továbbá elő kell mozdítaniuk a polgári szerepvállalást, valamint a katasztrófamegelőzésre és a katasztrófavédelmi felkészültségre irányuló, önkéntes alapú kezdeményezéseket. A tagállamoknak adott esetben határokon átnyúló összefüggésben is együtt kell működniük a helyi és regionális hatóságokkal, partnerekkel, köztük a magánszektorral és a civil társadalmi szervezetekkel.

Célkitűzés: 2030-ig jelentősen fokozni kell az uniós lakosság katasztrófakockázatokkal kapcsolatos tudatosságát és felkészültségét az egyes tagállamokban.

E cél megvalósításának támogatása és nyomon követése érdekében a következő konkrét célkitűzéseket kell követni:

Egyedi célkitűzések

2.1.

A kockázattudatosság általános szintjének növelése:

A tagállamoknak tovább kell fejleszteniük a kockázattudatosságot növelő stratégiákat, illetve fokozniuk kell a kockázattudatosságot növelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a lakosság körében nőjön a regionális és kulcsfontosságú nemzeti kockázatokkal kapcsolatos kockázattudatosság szintje. A kockázattudatosságot növelő stratégiáknak adott esetben az idényjellegű lakosokra is ki kell terjedniük.

A Bizottságnak támogatnia kell a tagállamok kockázattudatosságot növelő intézkedéseit, és adott esetben ki kell egészítenie őket kockázattudatosságot növelő uniós intézkedésekkel.

—	2030-ra az uniós lakosság (6) 90 %-ának tisztában kell lennie a régióját érintő katasztrófakockázatokkal

2.2.

A katasztrófakockázati információkhoz való nyilvános hozzáférés javítása:

Az uniós és tagállami hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az Unió lakossága könnyen hozzáférhessen a katasztrófakockázatokkal és azok lehetséges hatásaival kapcsolatos információkhoz.

Az uniós és tagállami hatóságoknak a katasztrófakockázati tájékoztatás során figyelembe kell venniük a kiszolgáltatott csoportok és a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit és körülményeit

2.3.

A kockázatmegelőzési és felkészültségi intézkedések ismertségének és elfogadásának növelése a lakosság körében:

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a lakosság – beleértve a kiszolgáltatott csoportokat és a fogyatékossággal élő személyeket – jobban ismerje a kockázatmegelőző intézkedéseket, és tisztában legyen azzal, hogy milyen lépéseket tehetnek a leggyakoribb katasztrófák esetén. Ennek a megelőzési és felkészültségi intézkedéseket alkalmazó lakosság arányának növekedéséhez kell vezetnie.

A Bizottságnak támogatnia kell a tagállamok kockázatmegelőzési és lakossági felkészültségi intézkedéseit, és megfelelő uniós szintű intézkedésekkel kell kiegészítenie őket

2.4.

A kockázatmegelőzés kultúrájának javítása a lakosság körében:

A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az alábbiak érdekében:

a)	annak biztosítása, hogy a lakosság körében bővüljenek a kockázatmegelőzéssel, az illetékes polgári védelmi hatóságokba vetett bizalommal, valamint a polgári védelmi feladatok megértésével kapcsolatos ismeretek;

b)	annak biztosítása, hogy a lakosság képes legyen értékelni a katasztrófakockázati információk megbízhatóságát, beleértve az ilyen információk és riasztások hiteles forrásainak azonosítására való képességet;

c)	a nyilvánosság polgári védelem iránti elkötelezettségének és az önkéntes részvételnek a megerősítése.

A Bizottságnak támogatnia kell a kockázatmegelőzés kultúrájának javítására irányuló tagállami intézkedéseket, és megfelelő uniós szintű intézkedésekkel kell kiegészítenie őket

3. uniós katasztrófavédelmi rezilienciacél: Riasztás – a korai előrejelzés hatékonyabbá tétele

A hatékony korai előrejelző és nyomonkövetési rendszerek elengedhetetlen szerepet játszanak a katasztrófák előrejelzésében és a katasztrófavédelmi felkészültségben. Segítik a hatóságokat és a katasztrófák által fenyegetett embereket abban, hogy kellő időben cselekedjenek, és így minimálisra csökkentsék a sérüléseket, az emberélet-veszteséget, illetve a tulajdont, környezetet és kulturális örökséget érő károkat. A korai előrejelző rendszereket rendszeresen értékelni és fejleszteni kell uniós és tagállami szinten. Meg kell erősíteni a korai előrejelző rendszerek kulcsfontosságú funkcióit, például a veszélyek és hatásaik előrejelzését, észlelését, nyomon követését, valamint a lakosság – többek között a veszélyeztetett csoportok – időben történő és könnyen érthető figyelmeztetését. A Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központnak (a továbbiakban: ERCC) proaktívan támogatnia kell a tagállamokat, és segítenie kell a polgári védelmi hatóságokat az észlelt vagy előre jelzett eseményekre vonatkozó, igény szerinti és gyors hatásvizsgálatokban.

Célkitűzés: A korai előrejelző rendszerek hatékonyságának és interoperabilitásának 2030-ra történő javítása az Unióban a katasztrófákra időben történő és hatékony reagálás lehetővé tétele vagy a katasztrófák káros hatásainak elkerülése vagy mérséklése érdekében, különös figyelmet fordítva a több országot érintő, határokon átnyúló hatásokkal kapcsolatos kockázatokra és a főbb nemzeti kockázatokra vonatkozó korai előrejelzés megerősítésére.

E cél megvalósításának támogatása és nyomon követése érdekében a következő konkrét célkitűzéseket kell követni:

Egyedi célkitűzések

3.1.

Az előrejelzési, észlelési és nyomonkövetési képesség javítása:

A Bizottságnak, különösen az ERCC-nek, az érintett uniós ügynökségeknek és a tagállamoknak javítaniuk kell a veszélyek és hatások előrejelzésére, észlelésére és nyomon követésére irányuló képességüket, többek között a határokon átnyúló és a több tagállamban felmerülő kockázatok hatékonyabb koordinációja, valamint a rendszerek jobb integrációja és interoperabilitása révén.

Az észlelési és előrejelzési rendszereknek adott esetben figyelembe kell venniük az éghajlatváltozással és a környezetkárosodással kapcsolatos megfontolásokat.

3.2.

A lakossági figyelmeztetés hatékonyabbá tétele:

A tagállamoknak fejleszteniük kell a lakossági figyelmeztető rendszereiket annak érdekében, hogy a várható hatásokkal és a meghozandó intézkedésekkel kapcsolatban jobb tájékoztatást tudjanak nyújtani a kockázatokról, a veszélyhelyzetekről és a válsághelyzetekről. Elő kell mozdítani az érintett hatóságok és szolgálatok közötti koordinációt. Világosan meghatározott információáramlásokat és felelősségi köröket kell meghatározni. A tagállamokban a lakossági figyelmeztetésnek a határokon átnyúló és a több tagállamot érintő katasztrófákra vonatkozó fokozott figyelmeztetésen kell alapulnia.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a lakossági figyelmeztetés figyelembe vegye a lakosság többnyelvű igényeit, inkluzív legyen, és igazodjon a kiszolgáltatott csoportok, köztük a fogyatékossággal élő személyek sajátos igényeihez.

A riasztásoknak időben és hatékonyan kell eljutniuk a veszélyeztetett lakossághoz.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a lakosság egyértelműen megértse a nyilvános figyelmeztető jelzéseket és üzeneteket

4. uniós katasztrófavédelmi rezilienciacél: Reagálás – Az uniós polgári védelmi mechanizmus reagálási képességének javítása

A segítségnyújtás iránti kérelmek egyre gyakoribbak, a reagálási igények pedig egyre változatosabbak. Az uniós mechanizmust fel kell készíteni az újonnan felmerülő kockázatokra és a több országot érintő, határokon átnyúló katasztrófák várható növekedésére való reagálásra. Az uniós mechanizmust ezért megfelelő típusú és számú erőforrással kell megerősíteni annak érdekében, hogy továbbra is hatékonyan lehessen támogatni a tagállamokat a nemzeti képességüket meghaladó katasztrófákra való reagálásban. Az uniós mechanizmus reagálási képességével kapcsolatos igényeket rendszeresen felül kell vizsgálni. A Bizottságnak a tagállamokkal együtt szükség esetén folytatnia kell a megfelelő reagálási képességek javítását az európai polgári védelmi eszköztárban és a rescEU-ban.

Célkitűzés: 2024-re tovább kell javítani az uniós mechanizmus reagálási képességét a kontrollálatlan vegetációtüzek, az árvizek, a kutatás-mentési szükségletek, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (a továbbiakban: CBRN) események, valamint az egészséget érintő vészhelyzetek vonatkozásában. Ezen túlmenően 2024-re megtörténik e cél és a kapcsolódó konkrét célkitűzések továbbfejlesztése, és javulnak a képességek olyan területeken, mint például az ideiglenes menedékhelyek, a sürgősségi energiaellátás és a közlekedés.

E cél megvalósításának támogatása és nyomon követése érdekében a következő konkrét célkitűzéseket kell követni:

Egyedi célkitűzések (7)

4.1.

A kontrollálatlan vegetációtüzekre való reagálás (8) terén:

Az uniós mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, hogy legalább 1, de legfeljebb 7 napig egyidejűleg legalább hat tagállam igényeire reagáljon légi erdőtűzoltási képességével a nemzeti képességek túlterhelése esetén.

Ezzel párhuzamosan az uniós mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, hogy legalább 7, de legfeljebb 14 napig egyidejűleg legalább négy tagállam igényeire reagáljon a kontrollálatlan vegetációtüzek oltására irányuló képességével a nemzeti képességek túlterhelése esetén.

Ezen túlmenően az uniós mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, hogy taktikai tanácsadás céljából tűzoltási tanácsadó és értékelő csapatokat küldjön két egyidejű, a kontrollálatlan vegetációtüzek miatti segítségnyújtás iránti kérelemre reagálva

4.2.

Az árvizekre való reagálás terén:

Az uniós mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, hogy egyidejűleg legalább három tagállamot érintő áradásokra reagáljon a nemzeti képességek túlterhelése esetén. Idetartozik a legalább 20 000 m3 víz/óra szivattyúzására irányuló összkapacitás legfeljebb 21 napon keresztül.

Emellett az uniós mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, hogy árvízhelyzetben biztosítsa az árvíz megfékezését, a hulladékgazdálkodást, a gátak állapotának felmérését, valamint a kutatási-mentési műveleteket

4.3.

A kutatási-mentési reagálás terén:

Az uniós mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, hogy egyidejűleg legalább négy tagállamban hajtson végre kutatási-mentési műveleteket különböző környezetekben és különböző típusú katasztrófák esetén. Ez a reagálás napi 24 órás műveleteket jelent közepes városi kutatási-mentési körülmények között 7 napig, illetve nehéz városi kutatási-mentési körülmények esetén 10 napig.

További kapacitást kell elérhetővé tenni bizonyos hegyi és barlangi kutatási-mentési műveletekhez, valamint szakértőket kell biztosítani a vulkanológia, a szeizmológia, a gátak állapotának felmérése és a szerkezeti tervezés területén

4.4.

A CBRN-reagálás terén:

Az uniós mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, hogy egyidejűleg legalább három tagállam szennyeződésmentesítés iránti kérelmére reagáljon legalább 14 egymást követő napon keresztül, és ennek keretében óránként legalább összesen 500 személy – köztük 50 sérült –, 15 000 m2 kültéri felület, illetve 200 m2 beltéri felület szennyeződésmentesítését biztosítsa, feltételezve, hogy a szennyeződésmentesítés elvégezhető vízzel, beleértve a kritikus berendezések vagy bizonyítékok szennyeződésmentesítésére való képességet.

Emellett az uniós mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, hogy egyidejűleg legalább két tagállam radiológiai és nukleáris sugárzási nyomon követésre irányuló kérelmére reagáljon legalább 10 egymást követő napon keresztül óránként összesen 100 személy, 10 jármű, 10 000 m2 kültéri és 1 000 m2 beltéri felület vonatkozásában.

Az uniós mechanizmusnak továbbá biztosítania kell, hogy szakértők bevonásával vagy szakértelem igénybevételével képes legyen konkrét CBRN-tanácsadást nyújtani

4.5.

Az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálás (9) terén:

Az uniós mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, hogy egyidejűleg legalább három tagállam kérelmére reagáljon, és legalább 2 hétig naponta összesen 800 járóbeteg számára biztosítson ellátást az 1-es típusú sürgősségi segélyszolgálati csoport (EMT1): sürgősségi járóbeteg-ellátás modulok révén, és műtőket alakítson ki összesen 60 fekvőbeteg számára a 2-es típusú sürgősségi segélyszolgálati csoport (EMT2): sürgősségi sebészeti fekvőbeteg-ellátási modulok révén. Ez a reagálás magában foglalja a napi 45 kisebb sebészeti beavatkozás két hétig tartó biztosításához szükséges minimális kapacitást.

Az uniós mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, hogy egyidejűleg legalább öt tagállam egészségügyi evakuálási igényekre vonatkozó kérelmére reagáljon naponta 24 intenzív és 200 nem intenzív ellátásban részesülő beteg, valamint naponta hat, erősen fertőző betegségben szenvedő beteg vonatkozásában összesen legfeljebb 14 napon keresztül.

Az uniós mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, hogy egyidejűleg legalább három tagállam mobil laboratóriumi elemzésre irányuló kérelmére reagáljon, beleértve a lehetséges CBRN-kapacitást, napi 150 minta összkapacitással, legfeljebb 14 napon keresztül.

Emellett az uniós mechanizmusnak az Európai Unió Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságával (HERA) együttműködve biztosítania kell a kritikus egészségügyi ellenintézkedések, különösen a terápiás készítmények és az orvostechnikai eszközök rendelkezésre állását és az azokhoz való hozzáférést a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezelése érdekében.

Ezen túlmenően az uniós mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, hogy a megfelelő szakértők helyszínen történő bevonásával és – szükség szerint – szakértelem igénybevételével konkrét népegészségügyi és járványügyi tanácsadást nyújtson.

5. uniós katasztrófavédelmi rezilienciacél: Biztonság – szilárd polgári védelmi rendszer biztosítása

A Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központnak és a tagállami polgári védelmi hatóságoknak folytatniuk kell az üzletmenet-folytonosságuk megerősítését. Az üzletmenet-folytonossági tervezésüket továbbá hozzá kell igazítaniuk az ágazatközi és határokon átnyúló katasztrófákhoz. E célból az ERCC-nek és a tagállamok polgári védelmi hatóságainak biztosítaniuk kell az ágazatközi és határokon átnyúló együttműködést, és elő kell mozdítaniuk az olyan partnerekkel való partnerségeket, mint a magánszektor, a civil társadalom és az önkéntes szervezetek. Az uniós mechanizmusnak támogatnia kell a vészhelyzeti műveleti központok üzletmenet-folytonosságának tesztelését célzó stressztesztek elvégzését, és együtt kell működnie a tagállamokkal a levont tanulságok és az ajánlások nyomon követésében.

Célkitűzés: 2027-re biztosítani kell az ERCC és a tagállami polgári védelmi partnerek üzletmenet-folytonosságát, és fenn kell tartani alapvető funkcióikat, többek között az ágazatközi és határokon átnyúló lépcsőzetes hatásokat, egyidejű és visszatérő katasztrófákat, elhúzódó veszélyhelyzeteket és újonnan felmerülő katasztrófakockázatokat tartalmazó katasztrófa-forgatókönyvekben szereplő súlyos körülmények között is.

E cél megvalósításának támogatása és nyomon követése érdekében a következő konkrét célkitűzéseket kell követni:

Egyedi célkitűzések

5.1.

Az üzletmenet-folytonosság tervezésére vonatkozó képesség javítása:

Az ERCC-nek és a tagállami partnereknek rendszeresen át kell dolgozniuk a terveket és eljárásokat annak érdekében, hogy azok rugalmasabbak legyenek, és jobban igazodjanak a jelenlegi és jövőbeli katasztrófák várható következményeihez. A terveknek és eljárásoknak forgatókönyveken és hatásvizsgálaton kell alapulniuk. Adott esetben olyan kérdésekre kell kiterjedniük, mint például a személyzeti irányítás, rendszeres képzés és gyakorlatok, az ellátási lánc irányítása és felszerelési igények, készletfelhalmozás, tartalékkapacitások, valamint az információs és kommunikációs technológiai (IKT) rendszerek rezilienciája és biztonsága.

5.2.

Az ágazatközi koordinációs képesség javítása:

Az ERCC-nek és a tagállami partnereknek

meg kell erősíteniük az ágazatközi együttműködést és az eljárások interoperabilitását annak érdekében, hogy az illetékes polgári védelmi hatóságok, más érintett szolgálatok és partnerek – adott esetben az alapvető szolgáltatókat, a civil társadalmi szervezeteket, az önkénteseket és a tudományos köröket is beleértve – gyorsan, eredményesen és hatékonyan kiterjeszthessék a válaszintézkedéseket;

b)	ágazatközi hálózatokat és megállapodásokat kell létrehozniuk és fenntartaniuk a hatóságok között és az érintett partnerekkel a katasztrófák közötti időszakban

5.3.

A határokon átnyúló koordináció képességének fejlesztése:

Az ERCC-nek és a tagállami partnereknek

a)	meg kell erősíteniük a határokon átnyúló együttműködést, valamint az eljárások, rendszerek és eszközök interoperabilitását a hatékony és eredményes információcsere lehetővé tétele, az operatív döntéshozatal támogatása és a befogadó nemzeti támogatás érdekében;

b)	határokon átnyúló megállapodásokat kell létrehozniuk és fenntartaniuk a polgári védelmi hatóságok és más releváns szolgálatok között

5.4.

A katasztrófakockázatokkal kapcsolatos kommunikációs és információkezelési képesség javítása:

Az ERCC-nek és a tagállami partnereknek

a)	meg kell erősíteniük a polgári védelmi reagálást támogató rendszerek és eljárások interoperabilitását, valamint a válaszintézkedések koordinációját az érintett hatóságok és partnerek között;

b)	biztosítaniuk kell, hogy a kommunikációs és információkezelési rendszerek és eljárások támogassák az érintett hatóságok közötti és az érintett külső partnerekkel folytatott koherens kockázati, veszélyhelyzeti és válságkommunikációt

5.5.

A katasztrófa utáni értékelés képességének javítása:

Az ERCC-nek és a tagállami partnereknek

(a)

a katasztrófa bekövetkezte után következetesen le kell vonniuk a tanulságokat. A levont tanulságoknak le kell fedniük a teljes katasztrófavédelmi ciklust (megelőzés, felkészültség, reagálás és helyreállítás). A levont tanulságoknak ki kell terjedniük a polgári védelmi hatóságokra és adott esetben az értékelt katasztrófa kezelésében részt vevő egyéb érintett hatóságokra, szolgálatokra és partnerekre;

(b)	biztosítaniuk kell, hogy a levont tanulságokat adott esetben terjesszék és alkalmazzák a teljes katasztrófakezelési ciklus során

(1) Többek között a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 333., 2022.12.27., 164. o.) is rendelkezik olyan kockázatértékelésekről, amelyeket az adott esettől függően a kormányzat különböző szintjein kell elvégeznie különböző szereplőknek. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2371 rendelete (2022. november 23.) a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 314., 2022.12.6., 26. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.).

(2) A releváns uniós alapok közé tartoznak például a kohéziós politikai alapok, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, a Technikai Támogatási Eszköz, a Horizont Európa és a LIFE program.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(4) Az uniós szintű kockázatértékelések közé tartozik például az európai éghajlati kockázatértékelés „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című közlemény (COM(2021) 82 final, 2021. február 24.) 14. pontja alapján.

(5) A katasztrófákat követően a „jobb újjáépítés” azt jelenti, hogy a lehetséges megelőzést, a katasztrófakockázat-csökkentést, a környezetbarátabbá tételt, valamint a fenntartható fejlődés egyéb elveit és tervezési jellemzőit kell figyelembe venni ahelyett, hogy a katasztrófa előttivel azonos módon egyszerűen újjáépítésre kerülne sor.

(6) A lakosság fogalmának a polgári védelem területén végzett Eurobarométer felmérésekben szereplő meghatározása alapján a 15 éven felüli, a tagállamokban lakóhellyel rendelkező személyek.

(7) Az egyes területekre vonatkozó egyedi célkitűzések meghatározása a hatályos bizottsági végrehajtási határozatokban a reagálási képességekre vonatkozóan meghatározott műszaki minimumkövetelmények, valamint az operatív tapasztalatok és az e képességek bevetésével kapcsolatos tagállami szakértői visszajelzések alapján történik.

(8) A gyártással kapcsolatos problémák miatt a légi erdőtűzoltási képesség várhatóan 2030-ra éri el a teljes kapacitást.

(9) Az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos célok nem tartalmazzák az EMT2 rescEU-képességet, amely fejlesztés alatt áll, és várhatóan 2024 után válik teljes mértékben működőképessé.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2023.2.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 56/19

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2023/C 56/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely az e közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Nordhessische Ahle Wurscht / Nordhessische Ahle Worscht”

EU-szám: PGI-DE-02173 – 2016.5.18.

OEM ( ) OFJ (X)

1. Elnevezés(ek)

„Nordhessische Ahle Wurscht / Nordhessische Ahle Worscht”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Németország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Nordhessische Ahle Wurscht” levegőn szárított vagy levegőn szárított és füstölt kemény sertéshúskolbász, amelyet Észak-Hessen régióban állítanak elő. Az állag és a szájban keltett érzet kissé morzsalékos, és lágyabb, mint a tipikus keménykolbászok esetében. A szájban keltett lágy érzet a kolbász szárítási fokától és érlelési idejétől függetlenül megmarad. Érlelési fokától függően „puha”, „szilárd” vagy „kemény” termékként értékesítik. A „Nordhessische Ahle Wurscht” a következő változatokban kapható: „Feldkieker”, „Dürre Runde” és „Stracke”.

A vegytani követelmények tekintetében a húsra és húskészítményekre vonatkozó iránymutatások alkalmazandók:

A „Stracke” és a „Dürre Runde” esetében: Elemzési értékek: kötőszövet-fehérjétől mentes húsfehérje: legalább 12 %; kötőszövet-fehérjétől mentes húsfehérje, a húsfehérje százalékában kifejezve: hisztometrikusan legalább 65 térfogatszázalék, vegyileg legalább 75 %.

A „Feldkieker” esetében: Elemzési értékek: kötőszövet-fehérjétől mentes húsfehérje: legalább 12,5 %; kötőszövet-fehérjétől mentes húsfehérje, a húsfehérje százalékában kifejezve: hisztometrikusan legalább 70 térfogatszázalék, vegyileg legalább 80 %.

A „Nordhessische Ahle Wurscht” mérete és tömege a termék jellegétől függően változik. A töltést követően a friss „Stracke” tömege 500 és 3 000 g között, a „Dürre Runde” tömege 350 g és 1 000 g között, a „Feldkieker” tömege pedig 800 és 3 000 g között van. Az érlelés ideje alatt a száradás következtében a kolbász súlyának legalább 30 %-át elveszíti. A kolbász eredetileg sötétvörös színű, fehér zsírpöttyökkel. A kolbász érésével a vörös szín intenzívebbé válik.

Ízét enyhe savanyúság és karakteres, érett aroma jellemzi.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Nordhessische Ahle Wurscht” előállítására különleges követelmények vonatkoznak a hús minőségét illetően. A kolbász túlnyomórészt idősebb állatokból származó száraz, szilárdabb sertéshúsból készül. A sertéseket kifejezetten a „Nordhessische Ahle Wurscht” előállításához a szokásosnál hosszabb ideig hizlalják. A vágáskor a sertések átlagos élősúlyának legalább 125 kg-nak vagy az átlagos hasított testtömegnek legalább 100 kg-nak kell lennie (Németországban 2016-ban az átlagos hasított testtömeg körülbelül 94 kg volt).

Bizonyított, hogy a hosszú szállítási útvonalak stresszt okoznak az állatoknak, ami vágáskor befolyásolja a hús minőségét. A sertésekben felszabaduló adrenalin hormon megváltoztatja a hús pH-értékének alakulását a vágás után, valamint befolyásolja a hús vízfelvételét is. Mindkét tényező döntő hatással van a kolbász érési folyamatára és állagára, ezáltal a „Nordhessische Ahle Wurscht” minőségére. A gazdaságból a vágóhídra történő szállítás szokásos időtartama tehát maximálisan két óra lehet. A vágás kizárólag a földrajzi területen történhet.

A sertéseket nem fajtánként, hanem a hasított testtömeg alapján válogatják, mivel az Észak-Hessenben hizlalt sertések túlnyomórészt sok különböző fajta keresztezéséből származnak.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A vágás kizárólag a földrajzi területen történhet. A húst a földrajzi területen található üzemekben darabolják és dolgozzák fel. Az érlelés és az azt követő szárítási folyamat a földrajzi terület által biztosított megfelelő környezetben történik.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A jogi előírásoknak megfelelően. Ezenkívül a kolbász címkéjén vagy egy közvetlenül a kolbászon elhelyezett jelzésen, vagy hasonló módon fel kell tüntetni a gyártó nevét és címét.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi területet Észak-Hessen következő járásai alkotják: Hersfeld-Rothenburg, Kassel, Marburg-Biedenkopf, Schwalm-Eder, Waldeck-Frankenberg, Werra-Meißner és Kassel városa.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi területtel való kapcsolat a „Nordhessische Ahle Wurscht” hírnevéből és jellegzetes tulajdonságaiból ered, amelyek a frissen vágott sertéshús feldolgozásának köszönhetőek. A kolbásztöltelék előállítását legkésőbb a vágást követő 12 órán belül be kell fejezni. A tölteléket az egész állatból származó kicsontozott, alacsony íntartalmú sertéshúsból állítják elő. A sertéshúsnak ezért kiváló minőségűnek kell lennie. Az idősebb, nagyobb hasított testtömegű sertéseket is felhasználják a termékhez, ami az előállítás tekintetében megkülönbözteti a „Nordhessische Ahle Wurscht”-t a Hessenben kapható összes többi kolbászfajtától.

Egy további tényező az érlelési folyamat, amelyet még ma is hagyományosan agyagból épített, speciálisan erre a célra kialakított helyiségekben végeznek. A sajátos éghajlat pozitívan befolyásolja a „Nordhessische Ahle Wurscht” minőségét. A „Wurschthimmel” [kolbászkamra] néven ismert szobák szintén gyakoriak. Itt a kolbászokat a mennyezetre felakasztva érlelik. A hőmérséklet és a páratartalom szabályozására szolgáló berendezésekkel ellátott klimatizált kamrák és helyiségek szintén megfelelőek erre a célra. A különböző érlelési módszereket gyakran kombinálják.

Ízét enyhe savanyúság és karakteres, érett aroma jellemzi. Ez a hús érlelése során alakul ki azáltal, hogy só és salétrom alkalmazásával, illetve a sajátos klímával rendelkező érlelőhelyiségekben végzett lassú érlelés során lecsökken a pH-érték. A fő fűszerek a bors, a szerecsendió és egyes további helyi ízesítők, mint például a kömény, a mustármag és a fokhagyma. A helyi ízesítők hozzáadása nem befolyásolja a „Nordhessische Ahle Wurscht” jellegzetes tulajdonságait, megjelenését vagy textúráját.

A termék a kiváló elismertségét sokéves hagyományának és különleges ízének köszönheti, valamint annak a tendenciának, hogy a fogyasztók egyre inkább visszatérnek a regionális és a hagyományos termékekhez. Ez megmutatkozik a „Nordhessische Ahle Wurscht” terméket méltató számos kiadványban és rendezvényen is.

Heinrich Keim szerző Nordhessisches Küchenbrevier [Észak-hesseni konyhai kalauz] című művében a „Nordhessische Ahle Wurscht” receptgyűjtemény mellett egy „Nordhessische Wurstologie” [Észak-hesseni kolbászkatalógus] is szerepel. Nordhessische Ahle Worscht: Eine Wurst mit Kultstatus [„Nordhessische Ahle Worscht”: a kultikus státuszt élvező kolbász] című művében egy komplett értekezést szentelt ennek a kolbászkülönlegességnek.

A „Nordhessische Ahle Wurscht” nem csupán a szakirodalomban játszik továbbra is jelentős szerepet. Számos tevékenység jött létre az észak-hesseni kolbászkülönlegességgel kapcsolatosan. Különböző társaságok alakultak azzal a céllal, hogy megőrizzék az eredeti gyártási módszert. Az első ilyen társaság a 2005-ben alakult Förderverein Nordhessische Ahle Wurscht e.V. volt. 2004-ben a Slow Food Germany egyesület bevette az „Ark of Taste” jegyzékbe a „Nordhessische Ahle Wurscht” kolbászt is, hogy népszerűsítse hagyományos előállítási módszerét, és biztosítsa a termék kulturális értékként való fennmaradását.

A hentesszövetségek kezdeményezésére 2011-ben sor került az első „Nordhessische Ahle Wurscht” bajnokságra, amelynek során a szövetségekhez tartozó 130 észak-hesseni cég több mint 300 kolbászt mutatott be, és szállt versenybe a díjakért. A versenyt azóta minden második évben megrendezik. Az eredményekről széles körben beszámolnak, közli például a Deutsche Handwerks Zeitung vagy a Hessisch-Niedersächsische Allgemeine regionális napilap.

2011 óta a Förderverein Nordhessische Ahle Wurscht e.V. évente megrendezi a „Nordhessische Ahle Wurscht” napot.

A „Nordhessische Ahle Wurscht” kiváló hírneve a régióban és azon kívül is annak köszönhető, hogy a földrajzi területen évszázadok óta előállított hagyományos termékről van szó, amely időközben kultikus státuszra tett szert.

Észak-Hessen nagy részét történelmileg az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság jellemezte, és ez ma is így van. Sertést szinte bárki tarthatott, mivel az állatokat hizlalásra az erdőbe hajtották, így gyakran nem volt szükség kiegészítő takarmányra. A sertéstartáshoz kapcsolódó házi vágás jelentős mértékben hozzájárult a vidéki lakosság megélhetéséhez.

Az Ahle Wurscht – Das europäische Schmeckewöhlerchen der Grimm-Heimat Nordhessen [Ahle Wurscht – a Grimm testvérek otthonából származó európai finomság] című kiadvány a „Nordhessische Ahle Wurscht” eredetét egészen a római időkig és a Hermanduri törzsig vezeti vissza, amelynek tagjai egy sós vizű folyóból (valószínűleg a Werra) származó só segítségével tartósították az apróra vágott húst, és kereskedtek a rómaiakkal.

A hűtés hiánya és az otthoni vágás miatt a frissen levágott húst azonnal fel kellett dolgozni. Ez a magyarázata a „Nordhessische Ahle Wurscht” különleges konzisztenciájának.

A „Nordhessische Ahle Wurscht” előállításának hagyománya ma is él. A házi vágás folyamatos visszaszorulását követően a helyben működő hentesek őrizték meg a keménykolbász-gyártás hagyományát. Az észak-hesseni kolbászkülönlegességek előállításával kapcsolatos szakértelemmel még mindig sokan rendelkeznek. Minden hentesnek megvan a „Nordhessische Ahle Wurscht” számára készült saját fűszerezése.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/40957

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

2023.2.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 56/23

(2023/C 56/10)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Haricot de Soissons”

EU-szám: PGI-FR-02805 – 2021.10.11.

OEM ( ) OFJ ( X)

1. Elnevezés

„Haricot de Soissons”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Haricot de Soissons” a Phaseolus coccineus botanikai fajhoz tartozó nagy szemű, fehér szárazbab, amelyet a következők jellemeznek:

—	nagy méretű szem, 1 400 g-nál nagyobb ezermagtömeggel,

—	vese alak,

—	fehértől az elefántcsontig terjedő, homogén szín,

—	legalább 17 mm hosszúságú és legalább 10 mm széles méret,

—	12–17 % közötti nedvességtartalom.

Kizárólag száraz, szemes terményként forgalmazzák.

Legalább 12 órán át történő áztatás után kiváló főzésállósággal rendelkezik.

A főzést követően a termék fő érzékszervi jellemzői a puha, omlós állag, valamint a vékony, ízleléskor nem érzékelhető héj.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás műveletszakaszait a vetéstől a betakarításig és a cséplésig az „Haricot de Soissons” földrajzi területén végzik.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

Az „Haricot de Soissons” csomagolása kiskereskedelmi egységcsomagolásban vagy nagy kiszerelésben történik.

Több év során betakarított termés egy tételbe csomagolása tilos. A tárolás száraz, fénytől védett helyen történik.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az élelmiszerek címkézésére és kiszerelésére vonatkozó jogszabályokban előírt kötelező feliratokon túl a címkén a termék bejegyzett elnevezése és az OFJ-re vonatkozó európai uniós szimbólum ugyanabban a látómezőben szerepel.

A címkén fel kell tüntetni a „Phaseolus coccineus” feliratot is.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Az „Haricot de Soissons” oltalom alatt álló földrajzi jelzés területe Aisne megye következő kerületeinek és településeinek területét foglalja magában:

—	Château-Thierry, Laon és Soissons valamennyi kerülete,

—

a következő települések: Archon, Autelles, Berlise, Brunehamel, Chaourse, Chéry-lès-Rozoy, Clermont-les-Fermes, Cuiry-lès-Iviers, Dagny-Lambercy, Dizy-le-Gros, Dohis, Dolignon, Grandrieux, Lislet, Montcornet, Montloué, Morgny-en-Thereache, Noircourt, Parfondeval, Raillimont, Renneval, Résigny, Rouvroy-sur-Serre, Rozoy-sur-Serre, Sainte-Geneviève, Sola, Thuel, Vigneux-Hocquet, Ville-aux-Bois-lès-Dizy, Vincy-Reuil-et-Magny.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi környezettel való kapcsolat az „Haricot de Soissons” hírnevén és sajátos jellemzőin alapul, amelyek a földrajzi terület természeti és emberi tényezőiből fakadnak. Az „Haricot de Soissons” termesztése jól alkalmazkodik a talaj- és éghajlati viszonyokhoz, ami lehetővé teszi a fogyasztók – köztük a hírnevét megalapozó éttermek – által elvárt jellemzőkkel rendelkező babszemek kialakulását.

A termőterület Aisne megyében, síkvidéki és völgyes területen található. Soissons település a termőterület középpontjában helyezkedik el.

A földrajzi területet kontinentális hatást is tükröző, mérsékelt óceáni éghajlat jellemzi, gyakran hulló csapadékkal (átlagosan évi 123 nap), ugyanakkor átlagos (évente mintegy 700 milliméter) csapadékmennyiséggel, általában mérsékelt hőmérsékletekkel és alacsony hőmérséklet-ingadozásokkal, amelyeket ritkán szakítanak meg hőhullámok vagy kemény telek.

Az őszi fagyveszély a termelők által alkalmazott betakarítási szabályokkal szakszerűen kezelhető.

A földrajzi területet szinte mindenütt megtalálható vízfolyások és vizes élőhelyek jellemzik. A tájat az Aisne, az Ailette, a Marne és a Serre folyók völgyei alkotják.

A földrajzi terület talajai finom szemcsékben és tápanyagokban gazdagok. Vízáteresztő képességük jó, a tömörödés nem jellemző rájuk, és jó vízmegtartó képességgel rendelkeznek.

Aisne megye a XVIII. század óta ismert a szárazbab termesztéséről. Ezen a területen számos szárazbabfajt és -fajtaváltozatot termesztettek, ám az ősi szaktudással rendelkező termelők napjainkban kizárólag az „Haricot de Soissons” babot termesztik.

A termelők szaktudása az „Haricot de Soissons” termesztésének valamennyi szakaszában érvényesül.

—	A vetést az agronómiai jellemzőik alapján kiválasztott parcellákon olyan időszakban végzik, amely lehetővé teszi a növény elfagyásának megakadályozását. A sorok közötti távolság elősegíti a szellőzést és a növény optimális benapozását.

—	Az „Haricot de Soissons” a Phaseolus coccineus faj fajtaváltozataiból származik, amelyek kúszó, ellenálló és rendkívül életerős növényeket teremnek.

—	A növény karózása lehetővé teszi magasra futtatását.

—	Az optimális betakarítási időszak akkor érkezik el, amikor a hüvely száraz és túlnyomórészt gesztenyebarna színű. A betakarítás a hüvelyek egy vagy több körben történő leszedésével, vagy a babnövény egészének felszedésével történik a tövek levágása után legalább három héttel.

—	A cséplés, a válogatás és a tárolás lehetővé teszi a szemek minőségének megőrzését és tartósítását.

Az „Haricot de Soissons” szemei nagyok, fehértől elefántcsontszínűig terjedő homogén színűek, vese alakúak, nedvességtartalmuk 12–17 % közötti.

Az „Haricot de Soissons” ismertetőjegyei a következők:

—	vékony héj, amely legalább 12 órán át történő áztatást és főzést követően nem érzékelhető;

—	kiváló főzésállóság;

—	főzés után puha és omlós állag.

Az „Haricot de Soissons” minőségi jellemzői a terület természeti tényezőihez és a termelők szaktudásához köthetők.

Az „Haricot de Soissons” vékony héja és fehértől elefántcsontszínűig terjedő homogén színe a hőségmentes vegetációs ciklus és az erőteljes növekedés kombinációjának eredménye, ami többek között a gyorsan felmelegedő és jó vízmegtartó képességgel rendelkező könnyű talajoknak köszönhető.

A talajok viszonylag kiegyensúlyozott szerkezetűek, agyagtartalmuk nem haladja meg a 45 %-ot, homoktartalmuk pedig legfeljebb 75 %, ami tökéletesen megfelel az „Haricot de Soissons” vetéséhez és termesztéséhez.

A karózás lehetővé teszi, hogy a növény teljes magasságáig növekedjen, optimális benapozásban és szellőzésben részesüljön, és kihasználhassa a gyakori esőzés előnyeit anélkül, hogy ez egészségügyi problémákat okozna.

A júniustól szeptemberig tartó virágzás indokolja, hogy a betakarítás a hüvelyek egy vagy több körben történő leszedésével, vagy a babnövény egészének felszedésével történik a tövek levágása után legalább három héttel. Az érettségi fok ismerete biztosítja, hogy a bab puha és omlós állagú legyen, valamint hogy főzés után a héja érzékelhetetlenné váljon.

A babszemeknek a hüvelyektől való szétválasztását elősegítő cséplés olyan szakértelmen alapul, amellyel megóvható a babszemek épsége anélkül, hogy megsérülnének vagy összetörnének.

Az „Haricot de Soissons” az évszázadok során egyre nagyobb hírnévre tett szert.

A szárazbab-kereskedelem a Soissons környéki termelők és kereskedők jelenlétének köszönhetően alakult ki, ami hozzájárult a termék fejlesztéséhez. „Ez a kis tartomány [Soissons közigazgatási körzete] különböző terményekben gazdag. Különösen bővelkedik fogyasztásra alkalmas élelmiszerekben, például mindenféle magokban, amelyekkel jelentős kereskedelmet folytat; bővelkedik zöldségfélékben, például babban, amelyet nagyon messzire exportálnak, és articsókában, amelyet egészen Párizsig szállítanak.” (1787. február 22-i feljegyzés Soissons közigazgatási körzetének manufaktúráiról, iparáról és kereskedelméről).

1804-ben Grimod de la Reynière francia gasztrokritikus említést tett az „Haricot de Soissons” történelmi hírnevéről: „Soissons Franciaország azon vidéke, ahol a legjobb babot termelik.” A Conseil national des Arts Culinaires (Kulináris Művészetek Országos Tanácsa) nyilvántartása ugyancsak utal rá, hogy „a XVIII. században a soissons-i fehérbab a párizsiak legkedveltebb zöldségei közé tartozott”.

A Mezőgazdasági Minisztérium 1928-as statisztikái igazolják, hogy a termelők akkoriban is többnyire a Phaseolus coccineus fajtát használták, amely alkalmazkodott a régió természeti tényezőihez.

A franciaországi kulináris örökséget helyi termékek és hagyományos receptek bemutatásával ismertető kalauz (L’Inventaire du patrimoine culinaire de la France) Pikárdia régióról szóló kiadványában (Albin Michel/CNAC – 1999-es kiadás) az „Haricot de Soissons” a régió jellegzetes termékeként szerepel.

Az „Haricot de Soissons” megtalálható a gasztronómiáról, a gasztronómia történetéről és a konyhaművészeti technikákról szóló szakkönyvnek minősülő „Larousse gastronomique” enciklopédiában (a Joël ROBUCHON által elnökölt gasztronómiai bizottság égisze alatt készült 1996-os kiadás).

Az „Haricot de Soissons” termesztésére szakosodott ágazat jelenlegi dinamikája a független termelők jelenlétén, valamint a termelők több mint 80 %-át tömörítő, 2003-ban létrehozott szövetkezet létezésén alapul.

Az „Haricot de Soissons” hírnevét a sajtó és Aisne megye idegenforgalmi kiadványai igazolják.

Az „Haricot de Soissons” a gasztronómiai éttermek étlapján is megtalálható. Lucas Vannier séf például a tengeri keszegfilét konfitált paradicsomos „Haricot de Soissons” babból készült pürével kínálja.

A Soissons városa által 2005-ben létrehozott „Haricot de Soissons” fesztivál valódi sikernek örvend, szórakoztató programjaival és ételkóstolóival 50–60 000 látogatót vonz.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://extranet.inao.gouv.fr/fichier/CDC-Haricot-de-Soissons-propre.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 56

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	66. évfolyam 2023. február 15.

Tartalom		Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	AJÁNLÁSOK
	Európai Bizottság
2023/C 56/01	A Bizottság ajánlása (2023. február 8.) az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokról	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2023/C 56/02	A Bizottság közleménye – 2022. évi iránymutatás az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról – Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (1) bekezdése szerinti, megfelelő intézkedésekre vonatkozó bizottsági javaslat tagállamok általi elfogadása (Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet 32. cikkének (1) bekezdése szerint)	12
2023/C 56/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10924 – PROXIMUS / ETHIAS / JV) ( 1 )	13

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2023/C 56/04	Euroátváltási árfolyamok – 2023. február 14.	14
	Tanács
2023/C 56/05	Értesítés a (KKBP) 2023/339 tanácsi határozattal módosított, a zimbabwei helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/101/KKBP tanácsi határozatban és 314/2004/EK tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó szervezet, a Zimbabwe Defence Industries részére	15
	Európai Bizottság
2023/C 56/06	Bizottsági közlemény az állami támogatások visszafizettetése esetén 2023. március 1.-jétől alkalmazandó kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról (Közzétéve a 794/2004/EK bizottsági rendelet 10. cikkének megfelelően.)	16

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0759
JPY	Japán yen	142,14
DKK	Dán korona	7,4514
GBP	Angol font	0,88125
SEK	Svéd korona	11,1010
CHF	Svájci frank	0,9870
ISK	Izlandi korona	153,30
NOK	Norvég korona	10,8778
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	23,749
HUF	Magyar forint	382,45
PLN	Lengyel zloty	4,7623
RON	Román lej	4,9010
TRY	Török líra	20,2779
AUD	Ausztrál dollár	1,5411
CAD	Kanadai dollár	1,4332
HKD	Hongkongi dollár	8,4457
NZD	Új-zélandi dollár	1,6962
SGD	Szingapúri dollár	1,4270
KRW	Dél-Koreai won	1 362,59
ZAR	Dél-Afrikai rand	19,1656
CNY	Kínai renminbi	7,3314
IDR	Indonéz rúpia	16 303,53
MYR	Maláj ringgit	4,6786
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,992
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	36,387
BRL	Brazil real	5,5552
MXN	Mexikói peso	20,0122
INR	Indiai rúpia	89,1227

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2023/C 56/07	TÁJÉKOZTATÓ – NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulási megállapodáshoz mellékelt, a szeszes italok és az ízesített italok kereskedelméről szóló megállapodás (VI. melléklet) I. függelékének módosításaira vonatkozó, az Európai Unió és a Chilei Köztársaság között levélváltás formájában létrejött megállapodás hatálybalépéséről	17
2023/C 56/08	TÁJÉKOZTATÓ – NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulási megállapodáshoz mellékelt, a borkereskedelemről szóló megállapodás (V. melléklet) I., II., V. és VIII. függelékének módosításaira vonatkozó, az Európai Unió és a Chilei Köztársaság között levélváltás formájában létrejött megállapodás hatálybalépéséről	18
2023/C 56/09	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	19
2023/C 56/10	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	23

-tól	-ig:	AT	BE	BG	CY	CZ	DE	DK	EE	EL	ES	FI	FR	HR	HU	IE	IT	LT	LU	LV	MT	NL	PL	PT	RO	SE	SI	SK	UK
2023.3.1.	…	3,06	3,06	1,10	3,06	7,43	3,06	2,92	3,06	3,06	3,06	3,06	3,06	3,06	15,10	3,06	3,06	3,06	3,06	3,06	3,06	3,06	7,62	3,06	8,31	2,96	3,06	3,06	3,52
2023.2.1.	2023.2.28.	2,56	2,56	0,79	2,56	7,43	2,56	2,92	2,56	2,56	2,56	2,56	2,56	2,56	15,10	2,56	2,56	2,56	2,56	2,56	2,56	2,56	7,62	2,56	8,31	2,44	2,56	2,56	2,77
2023.1.1.	2023.1.31.	2,56	2,56	0,36	2,56	7,43	2,56	2,92	2,56	2,56	2,56	2,56	2,56	2,56	15,10	2,56	2,56	2,56	2,56	2,56	2,56	2,56	7,62	2,56	8,31	2,44	2,56	2,56	2,77


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.