AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

2023.2.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/1

A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán térségben a származási szabályokat alkalmazó szerződő felek (1) közötti diagonális kumulációt lehetővé tévő átmeneti származási szabályok alkalmazásáról

(2023/C 51/01)

A diagonális származási kumulációnak a szabályokat alkalmazó szerződő felek közötti alkalmazása céljából a szabályokat alkalmazó érintett szerződő felek az Európai Bizottság közvetítésével értesítik egymást azokról a származási szabályokról, amelyek rájuk a szabályokat alkalmazó többi szerződő fél viszonylatában érvényesek.

Emlékeztetni kell arra, hogy (a megmunkálás, a feldolgozás és/vagy az anyagok tekintetében) diagonális kumuláció csak akkor alkalmazható, ha azok a szabályokat alkalmazó szerződő felek, amelyek területén a végső gyártásra sor kerül, illetve a végső rendeltetési hely található, azonos származási szabályokat tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek a származó státusz megszerzésében részt vevő, a szabályokat alkalmazó összes szerződő féllel.

A szabályokat alkalmazó olyan szerződő felektől származó termékek, amelyek nem kötöttek megállapodást a végső gyártás helye és/vagy a végső rendeltetési hely szerinti, a szabályokat alkalmazó szerződő féllel, nem származónak tekintendők.

A szabályokat alkalmazó szerződő felek által az Európai Bizottságnak tett bejelentések alapján a mellékelt táblázatok tájékoztatást adnak a következőkről:

1. táblázat – a 2023. február 1-jén fennálló kumulációs lehetőségek egyszerűsített áttekintése.

2. táblázat – a diagonális kumuláció alkalmazásának kezdőnapja.

Az 1. táblázatban „X” jelzi, hogy két partner között átmeneti származási szabályokon alapuló kumulációt lehetővé tévő, származási szabályokat tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodás létezik. Egy harmadik partnert is érintő diagonális kumuláció esetén a táblázatnak a három partner közötti valamennyi metszéspontjába „X”-et kell tenni.

A 2. táblázatban szereplő dátumok arra az időpontra utalnak, amelytől a szabályokat alkalmazó szerződő felek között a származási szabályokról szóló jegyzőkönyvek A. függelékének 8. cikke alapján diagonális kumuláció alkalmazandó. Ebben az esetben a dátumot „(T)” jelzés előzi meg.

Az I. melléklet tartalmazza azoknak a szabályokat alkalmazó szerződő feleknek a jegyzékét, amelyek úgy döntöttek, hogy egyoldalúan kiterjesztik a származási szabályokról szóló kétoldalú jegyzőkönyvek A. függelékében előírt átmeneti szabályok 7. cikke (3) bekezdésének alkalmazását az 50–63. árucsoportba tartozó termékek behozatalára.

Az alábbiakban megadjuk a táblázatban szereplő, a szabályokat alkalmazó szerződő feleket jelölő kódok magyarázatát:

—	Európai Unió

—	EFTA-államok:

—

Izland

—	Svájc (beleértve Liechtensteint) (2)

CH (+ LI)

—

Norvégia

—	Feröer szigetek

—	A barcelonai folyamatban részt vevő országok:

—

Jordánia

—	Palesztina (3)

—	Az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok:

—

Albánia

—	Bosznia-Hercegovina

—	Koszovó (*1)

—	Észak-Macedónia

—

Szerbia

—	Montenegró

—

Grúzia

—	Moldovai Köztársaság

Ez a közlemény a 2022/C 405/04 közlemény (HL C 405., 2022.10.21., 56. o.) helyébe lép.

1. táblázat

Az átmeneti származási szabályok alapján a pán-euromediterrán térségben 2023. február 1-jén fennálló diagonális kumulációs lehetőségek egyszerűsített áttekintése

CH (+LI)

2. táblázat

A diagonális kumulációt lehetővé tévő átmeneti származási szabályok alkalmazásának kezdőnapja a pán-euromediterrán térségben

CH (+LI)

(T) 2021.9.1.

(T) 2022.10.15.

(T) 2021.9.9.

(T) 2021.12.6.

(T) 2022.2.9.

(T) 2021.9.1.

(T) 2021.11.16.

CH (+LI)

(T) 2021.9.1.

(T) 2021.11.1.

(T) 2022.1.1.

(T) 2022.4.1.

(T) 2022.1.1.

(T) 2022.4.1.

(T) 2021.9.1.

(T) 2021.11.1.

(T) 2022.1.1.

(T) 2022.4.1.

(T) 2022.1.1.

(T) 2022.4.1.

(T) 2021.9.1.

(T) 2021.11.1.

(T) 2022.1.1.

(T) 2022.4.1.

(T) 2022.1.1.

(T) 2022.4.1.

(T) 2021.9.1.

(T) 2022.1.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T) 2022.10.15.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T) 2021.9.9.

(T) 2022.4.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T) 2021.12.6.

(T) 2022.1.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T) 2022.2.9.

(T) 2022.4.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T) 2021.9.1.

(T) 2021.11.16.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(T)

2023.2.1.

(1) „a szabályokat alkalmazó szerződő fél”: a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (PEM-egyezmény) szerződő fele, amely a pán-euromediterrán átmeneti származási szabályokat belefoglalja a PEM-egyezmény valamely másik szerződő felével kötött kétoldalú preferenciális kereskedelmi megállapodásaiba.

(2) Svájc és a Liechtensteini Hercegség vámuniót alkot.

(3) Ez a megnevezés nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként és nem érinti az egyes tagállamok e kérdésre vonatkozó álláspontját.

(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

I. MELLÉKLET

Azoknak a szabályokat alkalmazó szerződő feleknek a jegyzéke, amelyek a 7. cikk (3) bekezdése alkalmazásának kiterjesztése mellett döntöttek

Azoknak a szabályokat alkalmazó szerződő feleknek a jegyzéke, amelyek úgy döntöttek, hogy a 7. cikk (3) bekezdésének alkalmazását kiterjesztik az átmeneti szabályokat alkalmazó összes partnerükre

—

Izland

—

Norvégia

—	Svájc (Liechtenstein)

—	Albánia – az EFTA-államokra

—	Montenegró – az EFTA-államokra

—	Észak-Macedónia – az EFTA-államokra

—	Szerbia – az EFTA-államokra

—	Az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok és a Moldovai Köztársaság (a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás részes felei) – egymás között

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2023.2.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/12

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2023/C 51/06)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Savennières”

PDO-FR-A0158-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.11.14.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területhez és a közvetlen szomszédságában lévő területhez tartozó településeket a hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) szerint frissítették.

Ez nincs hatással a körülhatárolt földrajzi terület kiterjedésére.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2. Tőtávolság

A szőlőtőkék közötti minimális távolság 1 méterről 0,90 méterre változik.

E módosítás célja, hogy a sorok közötti távolság megváltoztatása nélkül lehessen növelni a szőlő ültetési sűrűségét.

A szöveg emellett kiegészült egy külön rendelkezéssel a 10 %-nál nagyobb lejtésű szőlőültetvényekre vonatkozóan, amelyek esetében megengedett, hogy a szőlőtőkék közötti minimális távolság 0,80 m legyen.

Ez a kiegészítés azoknak a meredek lejtőkre telepített szőlőültetvényeknek a sajátos esetét hivatott figyelembe venni, amelyek az ültetés során különleges kialakítást igényelnek (a szőlőt inkább a lejtővel párhuzamosan, mint arra merőlegesen kell telepíteni).

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

3. Metszés

A Loire-völgyi Anjou-Saumur borvidék eredetmegjelölései esetében összehangolták a metszésre vonatkozó szabályokat.

E harmonizáció célja a piaci szereplők ismereteinek javítása és az ellenőrzés egyszerűsítése. E módosítás révén a szőlőtermelők jobban tudnak alkalmazkodni az egyre később bekövetkező fagyokhoz.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

4. Szüret

Pontosításra került, hogy a szőlőt kézzel szüretelik.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

5. Címkézés

Pontosították a választható feliratokra vonatkozó keretszabályozást.

A módosítás az egységes dokumentum 9. pontját érinti.

6. Átmeneti intézkedések

A lejárt hatályú átmeneti intézkedéseket törölték.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

7. Szövegezésbeli módosítások

A termékleírás szövegét több helyen kiigazították.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

8. Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Átírták az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozást, hogy annak megszövegezése összhangban legyen a megjelöléshez tartozó többi termékleírással. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Savennières

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

1. Termékjellemzők

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes száraz, félszáraz, félédes vagy édes fehérborok, amelyek főbb analitikai jellemzői a következők: – A száraz borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 11,5 %. – A többi bor térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12,5 %. – Az erjesztés után a száraz borok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) literenként legalább 4 gramm, vagy 8 gramm, amennyiben az egy literre jutó borkősav grammjában kifejezett összes savtartalom literenként legfeljebb 2 grammal alacsonyabb az erjeszthetőcukor-tartalomnál. – A száraz borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot. Az illósavtartalom, az összes savtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékei a közösségi jogszabályokban megállapított értékek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

2. Leírás

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok fehérborok és többnyire száraz borok. Esetenként azonban tartalmazhatnak erjeszthető cukrokat. Színük a halványsárgától az aranysárgáig terjed. Illatukat általában virágillatok vagy virágos illatjegyek (akác, hárs stb.) jellemzik, melyekbe körtére, őszibarackra, birsalmára, pörkölt mandulára, mazsolára, mézre emlékeztető gyümölcsös jegyek vegyülnek, és mindezt árnyalatnyi ásványosság fűszerezi. Szájba véve ízük eleinte telt, vaskos, amelyben a teljes aromagazdagság megmutatkozik. Lecsengésükben az üdeség, az ásványosság és egy csipetnyi kesernyés íz keveredik egymással, melyek harmóniát és egyensúlyt alkotnak. Ezek a borok azután bontakoznak ki teljesen, miután több évet pihentek a palackban. Az erjeszthető cukrokat tartalmazó borok kiválóan alkalmasak az érlelésre.

5. Borkészítési eljárások

5.1. Konkrét borászati eljárások

Konkrét borászati eljárás

Tilos fadarabokat használni. A száraz borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot. Az egyéb borok esetében az alkoholtartalom növelésére irányuló minden művelet tilos. A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük az uniós szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

A borokat legalább a szüret évét követő év március 15-ig érlelni kell.

2. Ültetési sűrűség – sortávolság

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 000 tőke. Ezeken a szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság legfeljebb 2,50 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,90 méternek kell lennie. Azon szőlőparcellák termése tekintetében, amelyeken az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság kisebb mint 0,90 méter, de legalább 0,80 méter, és amelyek lejtése meghaladja a 10 %-ot, megengedett az ellenőrzött eredetmegjelölés használata. A hektáronként 4 000 tőkénél kisebb, de legalább 3 300 tőke ültetési sűrűségű szőlőparcellák termésére az e termékleírásban a támrendszerrel és a lombsátormagassággal kapcsolatban rögzített szabályok betartása mellett használható az ellenőrzött eredetmegjelölés. Az ilyen szőlőparcellákon a sorok közötti távolság legfeljebb 3 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 1 méternek kell lennie.

3. A szőlőmetszésre és a támrendszerre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkék metszése rövid- vagy hosszúcsapos metszéssel, vagy vegyes metszéssel történik, tőkénként legfeljebb 12 rügy meghagyásával.

A szőlő tőkénként 2 további rügy meghagyásával is metszhető, feltéve, hogy a 11–12 leveles állapotnak megfelelő fenológiai stádiumban (virágbimbók elkülönülése) az adott évi termőágak száma tőkénként legfeljebb 12.

A támrendszerre futtatott lombsátor magasságának a sorok közötti távolság legalább 0,6-szorosának kell lennie, mivel a támrendszerre futtatott lombsátor magasságát a levélzet alsó határa – amelynek legalább 0,40 méterrel a talaj felett kell lennie – és a felső metszési határ – amelynek legalább 0,20 méterrel a támrendszer felső huzalja felett kell lennie – között mérik.

A hektáronként 4 000 tőkénél kisebb, de legalább 3 300 tőke ültetési sűrűségű szőlőparcelláknak ezenfelül az alábbi támrendszer-kialakítási szabályoknak kell megfelelniük: a támoszlopok minimális talajfelszín feletti magassága 1,90 méter; a támrendszer 4 huzalsort tartalmaz; a legfelső huzal és a talaj közötti távolság legalább 1,85 méter.

4. Öntözés

Művelési gyakorlat

Az öntözés tilos.

5. Szüret

Művelési gyakorlat

A szőlőt a tőkén lévő fürtök válogatásával kézzel szüretelik. Tilos szüretelőgépet használni.

5.2. Maximális hozamok

1.	Száraz és félszáraz borok Hektáronként 50 hektoliter

2.	Egyéb borok Hektáronként 35 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

Az előállítás valamennyi műveletét a földrajzi területen kell elvégezni, amelynek területe – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – Maine-et-Loire megye alábbi településeinek területét foglalja magában: Bouchemaine, La Possonnière, Savennières.

7. Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Chenin B

8. A kapcsolat(ok) leírása

8.1.

a) A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület a Loire jobb partján, Angers-tól nagyjából tizenöt kilométerre terül el. A területet dél-délkeleti tájolású domboldalak sora jellemzi, melyek a Loire partjától mérve egy 500–1 500 méter széles sávban, mintegy 6 kilométer hosszan húzódnak a folyó mentén. A földrajzi terület északi részén található hűvösebb és szelesebb tágas fennsíkot elsősorban állattartásra és gabonatermesztésre használják.

A geológiai szubsztrátumot a késő-ordovíciumtól a kora-devon korig létrejött palás és palás-homokköves képződmények, helyenként pedig vulkáni telérkőzetek (riolit és szpilit) teszik ki. A fennsík peremét hol vastagabb, hol vékonyabb rétegben negyedkori eolikus homok fedi. A domboldalakon az anyakőzet többnyire nagyon közel van a felszínhez.

A földrajzi terület 3 település területére terjed ki: Bouchemaine, La Possonnière és Savennières.

Az éghajlat óceáni. A szőlővidéktől nyugatra található mauges-i masszívum főnhatással árnyalja ezt az óceáni jelleget. A nedves szelektől védett területeken az átlagos évi csapadékmennyiség jellemzően 650 milliméter, míg a mauges-i dombokon meghaladja a 800 millimétert. A csapadékmennyiség közötti eltérés még markánsabb a szőlő vegetációs időszakában, különösen júniustól a szüreti időszakig terjedően. Az éves átlaghőmérsékleti értékek viszonylag magasak (kb. 12 °C). A Loire meghatározó szerepet tölt be azzal, hogy a domboldal uralkodó szeleknek kitett közvetlen környezetében hőmérséklet-szabályozóként működik, és ezáltal magasan tartja az éjjeli hőmérsékleteket. A folyó azzal is nagy szerepet játszik, hogy a szüreti időszakban elősegíti a nemes rothadás kialakulásához elengedhetetlen hajnali ködök megjelenését.

b) A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A kezdetben csak a nagy angers-i apátságok közelében lévő parcellákra korlátozódó szőlőművelés később Angers egész környékére, majd a IV. században Pruniers és Bouchemaine domboldalaira is kiterjedt. 1130 körül az angers-i Szent Miklós-apátság szerzetesei szőlőt ültetettek a Loire fölé magasodó egyik domboldalra; erről kapta a nevét a „La Roche aux Moines” (szerzetesek sziklája). 1140-ben a bencés rendi apácák a La Possonnière nevű kisvárosban felépítették a „Le Prieuré”-nek (rendháznak) nevezett kolostort. Az épületet ekkoriban hatalmas szőlőskertek vették körül. Ettől kezdve a „Savennières” bor nagyon kedvelt lett a nemesek asztalain, különösen a XV. században „Jó Renátusz király” (I. (Anjou) Renátusz) asztalán. Amikor a király pihenőre megállt a településen, megkóstolta a városkától nyugatra fekvő egyik parcella borát és azt „aranycsepp”-nek nevezte. A parcellát azóta „Clos de la Goutte d’Or” (aranycsepp szőlőbirtok) néven ismerik.

A szőlővidék főként a XVII–XVIII. században fejlődött. Az 1749-ben megjelent „Traité sur la nature et la culture de la vigne” (Értekezés a szőlő természetéről és műveléséről) című munkájukban Bidet és Duhamel de Monceau a következőket írták: „Anjou különböző szőlőültetvényeit a Loire mentén, a folyó mindkét oldalán elterülő domboldalak alkotják. Ezek a domboldalak ½ vagy ¼ mérföld távolságra fekszenek egymástól, Angers-tól kiindulva Bretagne irányában mintegy 7–8 mérföldön át. Ezek csak bozótokkal, cserjékkel és öreg fákkal benőtt sziklák, melyek hajdanán teljesen terméketlenek voltak; emiatt a vidék megközelíthetetlen és áthatolhatatlan volt, és különféle rőtvadak és mérges állatok búvóhelye lett. A nagy nehezen termősíthető föld most már mindenütt teljesen művelt és szőlővel ültetett egészen addig, ahol a domb kezd ellaposodni és észak felé fordulni, ami nagyjából ¼ vagy ½ mérföldet tesz ki. Nantes irányában lefelé haladva a Loire jobb oldalán fekvő domboldalak dél felé néznek és ennek következtében itt jobb és erősebb bor terem, mint a bal oldalon.” A Savennières kisváros közelében lévő domboldalakat és földeket szőlővel művelték, és a vidéken minden házhoz több szőlőtábla tartozott. A közvetlenül a francia forradalom előtt megtartott általános rendi gyűlésre készített felterjesztésekben a domboldalakon elterülő szőlővidék helyzetéről is beszámoltak. „Savennières: lakosainak száma 2 460, 1/3 részen kiváló termésű szőlővel (…) Nem láttam olyan egyházközséget, amelyet több adó sújtana, mint Savennières-t” – írta akkor a képviselő M. Dertrou.

8.2.

A borászat és a növényvédelem terén elért hatalmas előrelépéseknek köszönhetően a XIX. században teljesen átalakult a bortermelés olyan birtokosok vezetésével, mint Guillory, aki minőségi borokat akart előállítani és meg akarta őrizni a „Savennières” borok jó hírnevét. Ekkoriban több mindennel kísérleteztek, egyrészt más szőlőfajtákat próbáltak ki, például a madeirai verdelho fajtát, amelyből Maisonneuve professzor szerint mintegy hatvan tőkét műveltek a „Coulée de Serrant” nevű területen, másrészt teraszok kialakításával és támrendszerrel is kísérleteztek. A chenin B fajta azonban továbbra is a szőlővidék kedvenc szőlőfajtája maradt. Egyik látogatása alkalmával, 1865-ben Jules Guyot részletesen leírta a művelési módot, és többek között említést tett a csapos metszésről, a rügynyesésről és a szüretelésről, amelyet akkor végeznek, amikor „a szőlők nagy része túlérett...”.

A „Savennières” ellenőrzött eredetmegjelölést az 1952. december 8-i rendelettel ismerték el, amely elsősorban az erjeszthető cukrokat tartalmazó borokat határozza meg. Az érdekvédelmi szervezetek egymást követő elnökei, köztük Michèle Bazin de Jessey ösztönzésére a rendeletet a száraz borok meghatározása irányában fejlesztették tovább, és egyidejűleg lehetővé tették az erjeszthető cukrokat tartalmazó borok készítését, ekképpen tükrözve a szőlővidéken alkalmazott eljárásokat és a különleges környezetet.

A szőlőterületet 2009-ben 34 gazdálkodó művelte.

2. A termék minőségére és jellemzőire vonatkozó információk

A borok fehérborok és többnyire száraz borok. Esetenként azonban tartalmazhatnak erjeszthető cukrokat. Színük a halványsárgától az aranysárgáig terjed.

Illatukat általában virágillatok vagy virágos illatjegyek (akác, hárs stb.) jellemzik, melyekbe körtére, őszibarackra, birsalmára, pörkölt mandulára, mazsolára, mézre emlékeztető gyümölcsös jegyek vegyülnek, és mindezt árnyalatnyi ásványosság fűszerezi.

Szájba véve ízük eleinte telt, vaskos, amelyben a teljes aromagazdagság megmutatkozik. Lecsengésükben az üdeség, az ásványosság és egy csipetnyi kesernyés íz keveredik egymással, melyek harmóniát és egyensúlyt alkotnak.

Ezek a borok azután bontakoznak ki teljesen, miután több évet pihentek a palackban. Az erjeszthető cukrokat tartalmazó borok kiválóan alkalmasak az érlelésre.

3. Ok-okozati összefüggések

A szőlők szüreteléséhez körülhatárolt, parcellákra osztott területbe a védett domboldalakon elhelyezkedő, déli tájolású és az óidei masszívum palás és palás-homokköves képződményein kialakult felszíni talajokkal, vagy eolikus homokon kialakult sekély talajokkal rendelkező parcellákat sorolták be. A gyenge termőképességű és nagyon köves talajok jó vízelvezető képességgel és kevés vízkészlettel rendelkeznek.

A termesztési viszonyok miatt optimális módon kell kezelni a növényt és annak terméshozamát, amit a szőlő művelésmódja, a szigorú metszési szabályok és a – száraz boroknál is alkalmazott – fürtválogatással történő szüretelés is tükröz.

A gazdálkodók szakértelme abban is kifejezésre jut, hogy kötődnek az igénytelen chenin B szőlőfajtához, amelynek minden különlegessége és teltsége ki tud bontakozni ebben a környezetben. A gazdálkodók az előállítási technikák diverzifikálásával igazodtak a szőlőfajta sajátosságaihoz és gazdagságához. A borok a szőlőültetvény helyétől, a szőlő művelésmódjától és az adott évjárat időjárási viszonyaitól függően általában több vagy kevesebb erjeszthető cukrot tartalmaznak. Amikor a Loire hőszabályozó szerepének, a folyó által terelt és a szőlőszemek szikkadását automatikusan elősegítő szeleknek vagy a hajnali ködöknek köszönhetően a szüreti időszak végén kedvezőek az időjárási viszonyok, a leszüretelt szőlőszemekből félédes vagy édes borokat készítenek, miután a tőkén történő töppesztés hatására magasabb lesz a szemek cukorkoncentrációja vagy a Botrytis cinerea hatására kialakul a nemes rothadás.

A gazdasági szereplők emellett nagyon gyorsan elsajátították azokat a technikákat, amelyek segítségével – borkészítési technikáikat kiigazítva – a legjobbat hozzák ki a szőlőből. Az erjesztést követően hordós érlelésre van szükség ahhoz, hogy összetett aromákkal rendelkező bort lehessen készíteni. E cél elérése érdekében a termékleírás azt határozza meg, hogy a borok érlelési időszakának legalább a szüretelés évét követő év március 15-ig kell tartania.

A különleges természeti környezet, az ahhoz tökéletesen alkalmazkodó szőlőfajta és a fajtában rejlő lehetőségek kiaknázásában jártas emberek összetalálkozásának köszönhetően történelmi hírnévvel rendelkező, eredeti és különleges borok állíthatók elő. 1816-ban André Jullien a „Topographie de tous les vignobles connus” (Az ismert szőlőbirtokok topográfiája) című művében habozás nélkül elsőosztályúnak minősítette a borokat, ezzel is elismerve eredetiségüket, minőségüket és hírnevüket.

Az „anjoui szelídséget” szimbolizáló „Savennières” borvidéket az UNESCO 2001-ben a világörökség részének nyilvánította.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott közvetlenül szomszédos terület – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – Maine-et-Loire megye következő településeinek területét foglalja magában: Angers, Beaulieu-sur-Layon, Bellevigne-en-Layon Blaison-Saint-Sulpice, Brissac Loire Aubance (kizárólag Alleuds, Brissac-Quincé, Charcé-Saint-Ellier-sur-Aubance, Luigné, Saint-Rémy-la-Varenne, Saint-Saturnin-sur-Loire, Saulgé-l’Hôpital és Vauchrétien volt önálló települések területe tekintetében), Chalonnes-sur-Loire, Chaudefonds-sur-Layon, Chemillé-en-Anjou (kizárólag Chanzeaux és Valanjou volt önálló települések területe tekintetében), Denée, Doué-en-Anjou (kizárólag Brigné volt önálló település területe tekintetében), Les Garennes sur Loire, Mauges-sur-Loire (kizárólag Saint-Laurent-de-la-Plaine volt önálló település területe tekintetében), Mozé-sur-Louet, Mûrs-Erigné, Rochefort-sur-Loire, Sainte-Gemmes-sur-Loire, Saint-Melaine-sur-Aubance, Soulaines-sur-Aubance, Terranjou és Val-du-Layon.

Címkézés

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása

Azokat a választható feliratokat, amelyek használatát a közösségi rendelkezések értelmében a tagállamok szabályozhatják, a címkéken olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét.

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve a termékleírásban meghatározott feltételek mellett kiegészíthető a „Val de Loire” földrajzi névvel. A „Val de Loire” földrajzi név feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

A borok kereskedelmi okmányaiban, szállítólevelein és címkéin kötelezően fel kell tüntetni az egyes borok közösségi jogszabályokban meghatározottak szerinti erjeszthetőcukor-tartalmának (glükóz- és fruktóztartalmának) megfelelő „demi-sec” (félszáraz), „moelleux” (félédes) vagy „doux” (édes) megjelölést. Ezeket a megjelöléseket a címkéken ugyanabban a látómezőben kell feltüntetni, ahol az ellenőrzött eredetmegjelölés neve szerepel.

Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység, feltéve, hogy: – ún. kataszteri területről van szó; – a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban. A kataszteri terület nevét olyan karakterekkel kell nyomtatni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-7cc8c3cc-9ee0-4faf-aca5-058e37d4206d

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2023.2.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/19

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2023/C 51/07)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely az e közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Suruç Narı”

EU-szám: PDO-TR-02850-2022.6.7.

OFJ ( ) OEM (X)

1. Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Suruç Narı”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Törökország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa (a XI. mellékletben szereplő felsorolás alapján)

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Suruç Narı” közepestől nagyig terjedő méretű gyümölcs, amelynek a héja alapvetően sárga színű, piros és rózsaszín árnyalatokkal. A „Suruç Narı” alakja nem teljesen gömbölyű, a kocsány és a csészelevelek alkotta tengely mentén kissé laposabb, és a gyümölcs átmérőjének és hosszának aránya nagyobb 1-nél. A „Suruç Narı” gyümölcs négy fő részből áll, nevezetesen a maghéjjal körülvett magokból, a héjból, a gránátalma hártyájából (mezokarpium) és a tényleges magokból. A „Suruç Narı” rózsaszín–világospiros és puha maghéjú magokból álló gyümölcs, amelynek a héjszerkezete közepes vastagságú és rugalmas, héjának színe alapvetően sárga, piros és rózsaszín árnyalatokkal. A gyümölcs magjai nagyok és a szemek könnyen szétbonthatók. A magok a gyümölcs körülbelül 60 %-át teszik ki. Fanyarédes íze miatt általában étkezési gránátalmaként fogyasztják.

A „Suruç Narı” néhány jellemzője a következő.

—	héjarány: 39,4 % és 40,3 % között;

—	léarány: minimum 45 %;

—	lésűrűség: 1 072 és 1 075 g/cm3 között;

—	a vízben oldható szilárd anyagok aránya: minimum 15 %;

—	titrálható savtartalom (citromsav-egyenértékben): az édes gyümölcsök esetében kevesebb mint 1 %, a savanyú gyümölcsök esetében 1–2 %);

—	összes cukortartalom: minimum 12,8 %;

—	hamutartalom: 0,52 és 0,55 % között;

—	pH-érték: 2,9 és 3,3 között;

—	antocián-tartalom: legfeljebb 110 mg Cy.3 Gl/l gyümölcslé;

—	összes fenoltartalom: minimum 1 300 mg galluszsav/ml gyümölcslé;

—	a legnagyobb mennyiségben jelen lévő szerves savak: citromsav (átlagosan 10,4 ± 0,68 g/l), aszkorbinsav (átlagosan 6,1 ± 2,83 g/l) és almasav (átlagosan 0,26 ± 0,16 g/l);

—	a legnagyobb mennyiségben jelen lévő fenolvegyületek: kvercetin (52,9 ± 6,6 mg/l), kávésav (46,2 ± 9,5 mg/l), és katechin (11,3 ± 3,8 mg/l);

—	a gyümölcs tömege 250–650 gramm.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

–

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Suruç Narı” termesztésének valamennyi szakaszát a körülhatárolt földrajzi területen belül kell végezni. Ezek a szakaszok főként az ültetés, a metszés, az öntözés, a trágyázás, a szüret és a mezőgazdasági ellenőrzések.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az élelmiszerek címkézéséről és kiszereléséről szóló jogszabályban előírt kötelező információkon felül a címkéken a következőket kell feltüntetni:

—	a „Suruç Narı” megjelölés elnevezése,

—	a gyártó kereskedelmi neve és címe, vagy rövidített neve és címe, vagy bejegyzett védjegye,

—	az európai uniós „OEM” logó.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Suruç Narı” gránátalmát Şanlıurfa tartomány határain belül termesztik. A Birecik, Suruç, Harran és Ceylanpınar síkság a tartomány déli részén bekövetkezett tektonikai kollapszusok következtében alakult ki. Délen a szíriai határ húzódik, a tartomány északi részén pedig az Atatürk-víztározó található. A tartomány keleti részén a Karacadağ, Siverek és Viransehir fennsík húzódik, és a tartomány e részén a Cırcıp patak folyik keresztül, a nyugati részt pedig a Fırat (Eufrátesz) folyó szeli át.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátossága

Törökországban Şanlıurfa tartományban a legalacsonyabb a tengerszint feletti magasság. Felszíne észak–déli lejtésű. A tartomány déli részén a tengerszint feletti magasság 500 méter alatti, északon akár a 750 métert is elérheti.

A régióban a kontinentális éghajlati jelleg dominál. A nyarak rendkívül szárazak és forróak; a telek pedig esősek és viszonylag enyhék. A területen a napi és éves hőmérséklet-különbségek nagyok. A meteorológiai adatok szerint a havi átlaghőmérséklet az év egyik hónapjában sem csökken 0 °C-ra. Januárban, amely a leghidegebb hónap, az átlaghőmérséklet 5,2 °C. A hőmérséklet februártól kezdődően hónapról hónapra emelkedni kezd, májustól pedig meghaladja a 20 °C-ot. Júniustól augusztusig a hőmérséklet napközben gyakran 40 °C fölé emelkedik. Márciustól szeptember végéig a +20 °C és +25 °C közötti átlaghőmérsékletű napok átlagos száma 177. A +25 °C vagy annál magasabb átlagos napi hőmérsékletű napok száma megközelítőleg 120.

Şanlıurfa tartományban a csapadék mennyisége télen növekszik, nyáron pedig csökken. Az éves csapadékmennyiség a hőmérséklettel fordítottan változik, észak felé növekszik, dél felé pedig csökken. Şanlıurfában a csapadék általában eső formájában hullik. A havazás nagyon ritkán fordul elő, és a hótakaró a földfelszínen legfeljebb 1–2 napig marad meg. Ami a páratartalmat illeti, Şanlıurfa öntözött területein, délen és Halfeti megyében magas értékeket mutat, a városközpontban és Suruç megyében pedig alacsony értékeket.

Ha megvizsgáljuk Şanlıurfa tartomány vízegyensúlyát, a csapadék novembertől kezd felhalmozódni a talajban. Januárra a talaj feltöltődik vízzel. A víztöbblet áprilisig fennáll. Májustól a helyzet megváltozik, és az elpárolgó víz mennyisége kezdi meghaladni a lehulló csapadék mennyiségét. A májusi és júniusi csapadékhiányt a talajban felgyülemlett víz pótolja. Május vége felé a felgyülemlett vízmennyiség kezd elfogyni. Júniustól a talajban már nincs felgyülemlett víz. Ez a helyzet novemberig folytatódik. Hidrogeológiai vizsgálatok szerint Suruçban két föld alatti víztartó réteg létezik. Az első víztartó réteg a talaj nedvességtartalmának fenntartásához fontos, és a felszíntől lefelé mintegy 50–80 méter vastagságú. Ez az a réteg, amelyben télen és tavasszal felgyülemlik a többlet felszíni víz, amely az időjárási viszonyok szárazra fordulásával felhasználásra kerül.

A Szír-sivatag felől fújó szelek pedig a velük érkező porral bőséges mennyiségű ásványi anyagokat hagynak Şanlıurfa mezőgazdasági földterületein.

Emberi tényezők

„Şanlıurfa” a régen Mezopotámiaként ismert termékeny félhold része, ahol a mezőgazdálkodással széles körben foglalkoznak. Feltételezhető, hogy a „Suruç Narı”-t a babiloni kertekből hozták be a régióba. Törökországban Şanlıurfa az egyike a gránátalma genetikai forrásainak. Ebből kifolyólag a régióban már évszázadok óta foglalkoznak a gránátalma termesztésével. A mezőgazdasági termelők évszázadok óta a „Suruç Narı” hagyományos termesztési módját alkalmazzák. Az öntözés akkor kezdődik, amikor a fák fele virágzik. Július és augusztus kritikus hónap az öntözés szempontjából, amelyet a gyümölcs fejlődése érdekében nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az öntözési időt a fák színének vizsgálatával határozzák meg. A vízhiány miatt a fák sötétebbekké válnak, a gyümölcs héja pedig repedezni kezd. Az utolsó öntözést úgy végzik, hogy a fákat lemossák a rovarok és a pókhálók eltávolítása érdekében, mindössze egy-két héttel a betakarítás előtt. A betakarítás kényes eljárás. A gyümölcs betakarítása a szárával együtt történik, amellyel az a fához kötődik. A „Suruc Narı” szobahőmérsékleten legalább két hónapig tárolható árnyékban.

A termék sajátossága

A „Suruç Narı” híressé vált a régióban, különösen Suruç megye nevével, és elkezdett ismertté válni. A „Suruç Narı” olyan mezőgazdasági termék, amely különbözik a Törökországban termesztett egyéb gránátalmáktól vékony és rugalmas, sárgás színű héjával, könnyen szemekre bontható gyümölcsével, fanyarédes ízével és aromájával. Más fajtákhoz képest a „Suruç Narı” egyediségét a magas létartalom, a fenolvegyületek és a vízben oldható szárazanyagok nagy mennyisége adja. Különösen a magas citromsavtartalom, amely körülbelül 10-szer magasabb, mint a legtöbb törökországi fajta citromsavtartalma, valamint a magas titrálható savtartalom (%) járul hozzá egyedülálló édes és savanyú ízéhez.

Okozati tényezők

A pomológiai és érzékszervi tulajdonságokat az éghajlat (a magas hőmérséklet, a napsütéses napok nagy száma, a viszonylag alacsony relatív páratartalom) és a talaj víztartalma alakítja. Suruç e gránátalma egyik genetikai forrása, ami egyben jelzi, hogy a régióban évszázadok óta termesztik. A víz elengedhetetlen ahhoz, hogy a „Suruç Narı” elnyerje sajátos jellemzőit; a talajfelszín alatti víztartó rétegek kielégítik a „Suruç Narı” vízigényét a gyümölcs kifejlődése során a hosszú és forró nyári időszakban. A „Suruç Narı” egyedi ízét, színét és héjának állagát a hosszú napsütéses napoknak köszönheti, a folyamatos vízellátottsággal és a viszonylag alacsony relatív páratartalommal együtt. E tulajdonságokhoz hozzájárul az öntözés időpontjának meghatározásával kapcsolatos hagyományos tapasztalat és a fák szüret előtti lemosása.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

–

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 51

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	66. évfolyam 2023. február 10.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2023/C 51/01	A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán térségben a származási szabályokat alkalmazó szerződő felek közötti diagonális kumulációt lehetővé tévő átmeneti származási szabályok alkalmazásáról	1
2023/C 51/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10995 – INFINITE ELECTRONICS INTERNATIONAL / CABLE CONNECTIVITY GROUP) ( 1 )	7

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2023/C 51/03	Euroátváltási árfolyamok – 2023. február 9.	8

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0771
JPY	Japán yen	140,80
DKK	Dán korona	7,4419
GBP	Angol font	0,88515
SEK	Svéd korona	11,1390
CHF	Svájci frank	0,9890
ISK	Izlandi korona	151,10
NOK	Norvég korona	10,9123
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	23,698
HUF	Magyar forint	385,80
PLN	Lengyel zloty	4,7388
RON	Román lej	4,8935
TRY	Török líra	20,2844
AUD	Ausztrál dollár	1,5409
CAD	Kanadai dollár	1,4423
HKD	Hongkongi dollár	8,4551
NZD	Új-zélandi dollár	1,6906
SGD	Szingapúri dollár	1,4237
KRW	Dél-Koreai won	1 355,38
ZAR	Dél-Afrikai rand	19,0134
CNY	Kínai renminbi	7,2992
IDR	Indonéz rúpia	16 279,95
MYR	Maláj ringgit	4,6488
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,659
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	36,013
BRL	Brazil real	5,6165
MXN	Mexikói peso	20,3293
INR	Indiai rúpia	88,8905

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2023/C 51/04	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.11042 – BLACKROCK / AT&T / GIGAPOWER) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	9
2023/C 51/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10992 – KAUFLAND / SCP REAL ASSETS) ( 1 )	11
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2023/C 51/06	A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	12
2023/C 51/07	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	19


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.