AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2023.1.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/7

Az 5. cikk (2) bekezdése alapján benyújtandó információk

Európai Területi Társulás (ETT) létrehozása

(Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EU rendelete (2006. július 5.) (HL L 210., 2006.7.31., 19. o))

(2023/C 34/07)

I. 1) Név, cím és kapcsolattartó

Bejegyzett név: Wissenschaftsverbund Vierländerregion Bodensee EVTZmbH

Bejegyzett székhely:c/o Universität Konstanz, 78457 Konstanz, Németország

Kapcsolattartó: Markus Rhomberg

A társulás honlapja: www.wissenschaftsverbund.org

I. 2) A társulás működésének időtartama

A társulás működésének időtartama: határozatlan idejű

Bejegyzés kelte:2022. 12. 28.

II. CÉLOK

A célkitűzések és feladatok a határokon átnyúló együttműködés megszilárdítása és fejlesztése a négy ország által határolt Boden-tó régiójában a következő cselekvési területeken:

1.	kutatás, valamint tudás- és technológiatranszfer

oktatás

3.	a felsőoktatás szervezése

4.	partnerségek és szolgáltatások.

III. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A TÁRSULÁS NEVÉVEL KAPCSOLATBAN

Angol elnevezés: Lake Constance Arts & Sciences Association

IV. TAGOK

IV. 1) A társulásban részt vevő tagok száma összesen: 25

IV. 2) Mely országokhoz tartoznak a társulás tagjai? Németország, Ausztria, Svájc, Liechtenstein

IV. 3) Információ a társulás tagjairól

1.	Hivatalos név: OST – Ostschweizer Fachhochschule Postacím:Oberseestrasse 10, Postfach 1475, 8640 Rapperswil-Jona, Svájc Honlap: www.ost.ch A tag típusa: közjogi intézmény

2.	Hivatalos név: Zürcher Hochschule der Künste Postacím:Pfingstweidstrasse 96, 8005 Zürich, Svájc Honlap: www.zhdk.ch A tag típusa: közjogi intézmény

3.	Hivatalos név: Zürcher Hochschule für Angewandte Wissenschaften Postacím:Gertrudstrasse 15, 8401 Winterthur, Svájc Honlap: www.zhaw.ch A tag típusa: közjogi intézmény

4.	Hivatalos név: Universität Zürich Postacím:Rämistrasse 71, 8006 Zürich, Svájc Honlap: www.uzh.ch A tag típusa: közjogi intézmény

5.	Hivatalos név: Universität St.Gallen Postacím:Dufourstrasse 50, 9000 St. Gallen, Svájc Honlap: www.unisg.ch A tag típusa: közjogi intézmény

6.	Hivatalos név: HfH – Interkantonale Hochschule für Heilpädagogik Postacím:Schaffhauserstrasse 239, 8057 Zürich, Svájc Honlap: www.hfh.ch A tag típusa: közjogi intézmény

7.	Hivatalos név: Pädagogische Hochschule St.Gallen Postacím:Dufourstrasse 27, 9000 St. Gallen, Svájc Honlap: www.phsg.ch A tag típusa: közjogi intézmény

8.	Hivatalos név: Pädagogische Hochschule Schaffhausen Postacím:Ebnatstrasse 80, 8200 Schaffhausen, Svájc Honlap: www.phsh.ch A tag típusa: közjogi intézmény

9.	Hivatalos név: Pädagogische Hochschule Thurgau Postacím:Unterer Schulweg 3, 8280 Kreuzlingen, Svájc Honlap: www.phtg.ch A tag típusa: közjogi intézmény

10.	Hivatalos név: Pädagogische Hochschule Zürich Postacím:Lagerstrasse 2, 8090 Zürich, Svájc Honlap: www.phzh.ch A tag típusa: közjogi intézmény

11.	Hivatalos név: SHLR Schweizer Hochschule für Logopädie Postacím:Seminarstrasse 27, 9400 Rorschach, Svájc Honlap: www.shlr.ch A tag típusa: közjogi intézmény

12.	Hivatalos név: Universität Liechtenstein Postacím:Fürst-Franz-Josef-Strasse, 9490 Vaduz, Liechtenstein Honlap: www.uni.li A tag típusa: közjogi intézmény

13.	Hivatalos név: Stella Vorarlberg Privathochschule für Musik Postacím:Reichenfeldgasse 9, 6800 Feldkirch, Ausztria Honlap: www.vlk.ac.at A tag típusa: közjogi intézmény

14.	Hivatalos név: Fachhochschule Vorarlberg GmbH Postacím:Hochschulstraße 1, 6850 Dornbirn, Ausztria Honlap: www.fhv.at A tag típusa: közjogi intézmény

15.	Hivatalos név: Pädagogische Hochschule Vorarlberg Postacím:Liechtensteiner Str. 33-37, 6800 Feldkirch, Ausztria Honlap: www.ph-vorarlberg.ac.at A tag típusa: közjogi intézmény

16.	Hivatalos név: Zeppelin Universität Friedrichshafen Postacím:Am Seemooser Horn 20, 88045 Friedrichshafen, Németország Honlap: www.zu.de A tag típusa: közjogi intézmény

17.	Hivatalos név: Universität Konstanz Postacím:Universitätsstraße 10, 78464 Konstanz, Németország Honlap: www.uni-konstanz.de A tag típusa: közjogi intézmény

18.	Hivatalos név: Staatliche Hochschule für Musik Trossingen Postacím:Schultheiß Koch Platz 3, 78647 Trossingen, Németország Honlap: www.hfm-trossingen.de A tag típusa: közjogi intézmény

19.	Hivatalos név: Duale Hochschule Baden-Württemberg DHBW Postacím:Friedrichstraße 14, 70174 Stuttgart, Németország Honlap: www.dhbw.de A tag típusa: közjogi intézmény

20.	Hivatalos név: Hochschule Albstadt-Sigmaringen Postacím:Anton-Günther-Straße 51, 72488 Sigmaringen, Németország Honlap: www.hs-albsig.de A tag típusa: közjogi intézmény

21.	Hivatalos név: Hochschule Furtwangen Postacím:Robert-Gerwig-Platz 1, 78120 Furtwangen im Schwarzwald, Németország Honlap: www.hs-furtwangen.de A tag típusa: közjogi intézmény

22.	Hivatalos név: Hochschule Kempten Postacím:Bahnhofstraße 61, 87435 Kempten (Allgäu), Németország Honlap: www.hs-kempten.de A tag típusa: közjogi intézmény

23.	Hivatalos név: Hochschule Konstanz HTWG Postacím:Alfred-Wachtel-Straße 8, 78462 Konstanz, Németország Honlap: www.htwg-konstanz.de A tag típusa: közjogi intézmény

24.	Hivatalos név: Pädagogische Hochschule Weingarten Postacím:Kirchpl. 2, 88250 Weingarten, Németország Honlap: www.ph-weingarten.de A tag típusa: közjogi intézmény

25.	Hivatalos név: RWU – Hochschule Ravensburg-Weingarten Postacím:Doggenriedstraße, 88250 Weingarten, Németország Honlap: www.rwu.de A tag típusa: közjogi intézmény

2023.1.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/11

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.

(2023/C 34/08)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Bonnezeaux”

PDO-FR-A0926-AM03

Az értesítés időpontja: 2022.11.11.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területen és a közvetlen szomszédságában található települések jegyzékét aktualizálták a hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján.

Ez nincs hatással a meghatározott földrajzi terület kiterjedésére.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2. Tőtávolság

Az egy sorban lévő tőkék közötti minimális távolság 1 m-ről 0,90 m-re csökken.

E módosítás célja, hogy lehetővé tegye a szőlő ültetési sűrűségének növelését a sorok közötti távolság módosítása nélkül.

A szöveg ezenkívül egy külön rendelkezéssel egészült ki a 10 %-nál nagyobb lejtésű szőlőültetvényekre vonatkozóan, amelyek esetében megengedett, hogy a szőlőtőkék közötti minimális távolság 0,80 m legyen.

Ez a kiegészítés azoknak a meredek lejtőkre telepített szőlőültetvényeknek a sajátos esetét hivatott figyelembe venni, amelyek különleges elrendezést igényelnek az ültetés során (a lejtővel párhuzamos ültetés a lejtőre merőleges helyett).

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

3. Metszés

A metszési szabályokat összehangolták a Loire-völgyi Anjou-Saumur borvidék eredetmegjelöléseinek vonatkozásában.

A harmonizáció célja a termelők ismereteinek javítása és az ellenőrzés egyszerűsítése. E módosítás révén a szőlőtermelők jobban tudnak alkalmazkodni az egyre később jelentkező fagyokhoz.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

4. Érettség

A szőlő minimális cukortartalmát 238 gramm/literről 255 gramm/literre emelték. A növelés célja a – maradékcukrot tartalmazó – borok minőségének javítása.

A legnagyobb cukortartalmú mustok erjesztésével kapcsolatos nehézségek figyelembevétele érdekében: a 18 térfogatszázaléknál kisebb természetes alkoholtartalmú borok esetében a minimális tényleges alkoholtartalom 11 térfogatszázalékra csökkent; a 18 térfogatszázaléknál nem kisebb természetes alkoholtartalmú borok esetében a térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalom határértékét törölték.

A módosítás az egységes dokumentum 4. pontját érinti.

5. Összes alkoholtartalom az alkoholtartalom-növelés után

A must részleges sűrítésével történő alkoholtartalom-növelés utáni maximális összes alkoholtartalom 19-ről 18 térfogatszázalékra csökkent.

Az egységes dokumentum nem módosul.

6. Kapcsolat

A kapcsolat ismertetése úgy módosul, hogy a szöveg a 2018-as év helyett 2021-re hivatkozik.

A módosítás az egységes dokumentum 8. pontját érinti.

7. Átmeneti intézkedések

A lejárt hatályú átmeneti intézkedéseket törölték.

Az egységes dokumentum nem módosult.

8. Főbb ellenőrizendő pontok

A főbb ellenőrizendő pontok kiegészülnek az egymás után többszöri válogatással történő kézi szüreteléssel.

Az egységes dokumentum nem módosul.

9. Szövegezésbeli módosítások

A termékleírások szövegezésbeli kiigazításokkal módosultak.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

10. Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás módosult annak érdekében, hogy a megszövegezés összhangban legyen a megjelölésekhez tartozó többi termékleírással. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

11. Címkézés

A címkézésre vonatkozó szabályokat pontosították és összehangolták a Loire-völgyi Anjou-Saumur borvidék eredetmegjelöléseinek vonatkozásában. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent.

A módosítás az egységes dokumentum 9. pontját érinti.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Bonnezeaux

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok túlérett állapotban szüretelt szőlőből származó csendes fehérborok (természetes koncentráció a tőkén, nemes rothadással vagy anélkül). Testes és nagyon édes borok, emellett (aszalt és egzotikus gyümölcsöket, fehér virágokat stb. idéző) összetett gyümölcsösséggel rendelkeznek, a színük halvány aranyszín, zöldes csillogással. Jellemzőik: Térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom: 15 %. Erjesztés utáni erjeszthetőcukor-tartalom (glükóz- és fruktóztartalom): legalább 51 g/l. A 18 térfogatszázaléknál kisebb természetes alkoholtartalmú borok tényleges alkoholtartalma az erjesztést követően legalább 11 térfogatszázalék. Az összes savtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékei a közösségi jogszabályokban megállapított értékek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/literben
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	25
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

Konkrét borászati eljárás

Az alkoholtartalom-növelés a termékleírásban meghatározott szabályok szerint engedélyezett.

Fadarabok használata tilos.

A borokat a szüret évét követő évben legalább március 15-ig érlelni kell.

A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük az uniós szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

2. Ültetési sűrűség

Művelési gyakorlat

Azon szőlőparcellák termése tekintetében, amelyeken az azonos sorban lévő szőlőtőkék közötti távolság kisebb mint 0,90 méter, de legalább 0,80 méter, és amelyek lejtése meghaladja a 10 %-ot, megengedett az ellenőrzött eredetmegjelölés használata.

A hektáronként 4 000 tőkénél kisebb, de hektáronként legalább 3 300 tőke ültetési sűrűségű szőlőparcellák termésére az e termékleírásban a támrendszerrel és lombsátormagassággal kapcsolatban rögzített szabályok betartása mellett használható az ellenőrzött eredetmegjelölés. Az ilyen szőlőparcellákon a sorok közötti távolság legfeljebb 3 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 1 méternek kell lennie.

3. Metszés

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkék metszése rövid- vagy hosszúcsapos metszéssel vagy vegyes metszéssel történik, tőkénként legfeljebb 12 rügy meghagyásával. A 11–12 leveles állapotnak megfelelő fenológiai szakaszban (külön virágbimbók) az adott évi termőágak száma tőkénként legfeljebb 10 lehet.

4. Szüret

Művelési gyakorlat

A szőlőt kézzel szüretelik, egymás után többszöri válogatással.

5. Öntözés

Művelési gyakorlat

Az öntözés tilos.

5.2. Maximális hozamok

Hektáronként 30 hektoliter.

6. Körülhatárolt földrajzi terület

Az előállítás valamennyi műveletszakasza a földrajzi területen belül történik, amely – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – Maine-et-Loire megye következő településére terjed ki: Bellevigne-en-Layon (csak Thouarcé volt önálló település területe).

A földrajzi területet ábrázoló kartográfiai dokumentumok megtekinthetők az Institut national de l’origine et de la qualité honlapján.

7. Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Chenin B

8. A kapcsolat(ok) leírása

8.1.

1. A földrajzi területre vonatkozó információk

a) A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

Az anjou-i szőlőültetvények közepén elterülő földrajzi terület 2021-ben kizárólag Thouarcé volt önálló település területére korlátozódik. Ennek a Maine-et-Loire megyei településnek a területét a Layon folyó szeli ketté. Jobb partján egy meredek domboldal tetején emelkedik ki a „Bonnezeaux” birtok. A „Bonnezeaux” birtok neve vélhetően a vastartalmú vízforrásokból ered.

A szőlőültetvény három délnyugati fekvésű, egymás melletti domboldalon helyezkedik el; ezek a „La Montagne”, „Beauregard” és „Fesles” elnevezésű dűlők egy 2 800 méter hosszú és 500 méter széles sávot alkotnak. E domboldalak lejtése kb. 15–20 %, a „Beauregard” nyugati domboldalán, valamint a – joggal – „La Montagne”-nak (hegynek) nevezett, és a „Petit Bonnezeaux” birtok közeléből induló középső domboldalon különösen meredek. E három körülhatárolt domboldaltól északra található egy átlagosan 90 méter tengerszint feletti magasságú, enyhén lankás fennsík, míg a Layon folyó 29 méter tengerszint magasságban folyik.

A geológiai szubsztrátum a felső ordovícium és az alsó devon korból származó, pala és homokkő összetételű Saint-Georges-sur-Loire-i rétegsorhoz tartozik. A geológiai szubsztrátumot helyenként – többek között a „Fesles” elnevezésű domboldalon – a cenomani korból származó kavicsos-agyagos vagy homokos-agyagos képződmények borítják. Az erózió fedetlenné tette a palás talapzatot, míg a homok és az agyag a helyén maradt a partvidék hátsó részén és a fennsíkon. A szőlő szüreteléséhez pontosan körülhatárolt parcellák talaja ráadásul vékony, szürkészöld, néha borseprőszínű durva szemcsékben igen gazdag. Víztartalékuk 100 milliméternél kevesebb, vízelvezető képességük kiváló.

A földrajzi területen mérsékelt óceáni éghajlat uralkodik és kevés csapadék hullik, a területet a Choletais és a Mauges tájegység magasabb kiemelkedései megóvják az óceán felől érkező nedvességtől. A domboldalak helyenként ki vannak téve az uralkodó délnyugati és nyugati szeleknek. Az éves csapadékmennyiség kb. 550–600 milliméter közötti, a Choletais és a Mauges tájegység kiemelkedésein pedig meghaladja a 800 millimétert. A szőlő vegetációs időszaka alatti csapadékmennyiség nagyjából 100 milliméterrel elmarad a megyei átlagtól. A kifejezetten ezeken a domboldalakon fejlődő mediterrán jellegű növényzet erről a viszonylagos szárazságról és a környező vidékekénél magasabb hőmérsékletről tanúskodik.

b) A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A valószínűleg Anjou vidékéről származó chenin B szőlőfajta Bonnezeaux-ban különösen alkalmas telepítési helyre talált. Ez az igénytelen szőlőfajta olyan körülmények között bontakoztatja ki a benne rejlő lehetőségeket, ahol a talajadottságokból fakadó kötöttségek jelentősek.

A termelők gyorsan rájöttek arra, hogy ezt a szőlőfajtát előrehaladott érettségi állapotban és különleges technikákkal érdemes szüretelni. Odart gróf 1845-ben a „Traité des cépages” (Értekezés a szőlőfajtákról) című művében a következőket írta: „Azt is feltételként kell szabni, hogy a szüretelésre csak túlérett állapotban, például a Mindenszentek körül elért érettségi állapotban kerüljön sor, amikor a héj az esőzésektől megpuhulva üszkösen leesik.” A túlérettség tehát a szüretelés szerves része. Jullien 1816-ban a „Topographie de tous les vignobles” (Valamennyi ismert szőlővidék topográfiája) című művében a következőket közölte: „A jó dűlőkön több fordulóban szüretelnek; az első két szüret alkalmával csak a legérettebb szőlőfürtöket szedik le, amelyekből a külföldre szállított borok készülnek; a harmadik szüret terméséből származó bor az ország saját fogyasztására szolgál...”.

A termelők ezzel kapcsolatos megállapításai és elemzései nyomán a „Bonnezeaux” birtok borai az egymást követő generációk során az anjou-i borok élvonalába kerültek. William Guthrie (1708–1770) angol geográfus „Universal Geography Improved” című, 1802-ben megjelent művének fordításában a következőket állította: „Az anjou-i borok három kategóriára oszthatók. Az első kategóriát alkotó borok Faye, Saint-Lambert, Rablé, Maligny, Chavagne és Thouarcé községekben csoportosulnak, ez utóbbiban található a Bonnezeaux dűlő.”

A „Bonnezeaux” szőlőültetvény presztízsét a későbbi korokban is kivétel nélkül elismerték. A filoxéravész jelentősen megfékezte a fellendülését, a továbbiakban egy darabig csak egy helyi piacot látott el. Az alacsony terméshozam és a többszöri válogatás gyakorlatának fenntartására törekvő „Bonnezeaux” bortermelői szindikátus dinamizmusának és komoly hozzáállásának köszönhetően visszaszerezték az országos piacot, majd a borok újra eljutottak Franciaország határain túlra is. A „Bonnezeaux” ellenőrzött eredetmegjelölést 1951. november 6-án ismerték el.

8.2.

2. A termék minőségére és jellemzőire vonatkozó információk

Ezeket a borokat a bennük kifejeződő testesség miatt értékelik nagyra. Jelentős édességükhöz és magas erjeszthetőcukor-tartalmukhoz (aszalt és egzotikus gyümölcsöket, fehér virágokat stb. idéző) összetett gyümölcsösség társul, ami gyakran halvány aranyszínük és zöldes csillogásuk alapján nem mondható meg előre. A savtartalom, az alkoholtartalom és a selymesség egyensúlya lehetővé teszi, hogy a borok az évek múlásával még összetettebbé váljanak.

3. Ok-okozati összefüggések

Ez az igen meredek, délnyugati tájolású dombokkal, valamint felszínközeli, kavicsos és kiváló hőháztartású talajokkal rendelkező szőlőültetvény elősegíti a chenin B szőlőfajta korai vegetációs időszakát és érését. A dombokon fújó uralkodó szelek, valamint a sivár talajokra telepített szőlők vízzel való ellátottságának csekély mértéke lehetővé teszi, hogy a szőlőszemek a tőkén elfonnyadjanak vagy megszikkadjanak, ami a szőlőültetvény jellegzetessége. A termelők képesek voltak kiaknázni ezt a sajátosságot. A nagyon alacsony terméshozam arra utal, hogy a szőlőtermesztők ragaszkodnak a szőlő minőségéhez.

Az, hogy a chenin B szőlőfajtát ezeken a domboldalakon későn, a nagyon érett szőlők kiválasztása érdekében többszöri válogatással szüretelik, lehetővé tette, hogy a „Bonnezeaux” birtok borai előkelő jegyeket szerezzenek. A „Bonnezeaux” eredetmegjelölésű borok története és ismertsége szorosan összefügg az anjou-i borokkal és a „Coteaux du Layon” eredetmegjelölésű borokkal.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Közvetlenül szomszédos terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület Maine-et-Loire megye következő településeinek területét foglalja magában a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján:

Aubigné-sur-Layon, Beaulieu-sur-Layon, Bellevigne-en-Layon (csak Champ-sur-Layon, Faveraye-Mâchelles, Faye-d'Anjou és Rablay-sur-Layon volt önálló települések területe), Blaison-Saint-Sulpice, Brissac Loire Aubance (csak Les Alleuds, Brissac-Quincé, Charcé-Saint-Ellier-sur-Aubance, Luigné, Saint-Rémy-la-Varenne, Saint-Saturnin-sur-Loire, Saulgé-l’Hôpital és Vauchrétien volt önálló települések területe), Brossay, Chalonnes-sur-Loire, Chaudefonds-sur-Layon, Chemillé-en-Anjou (csak Chanzeaux és Valanjou volt önálló települések területe), Denée, Doué-en-Anjou (csak Brigné volt önálló település területe), Les Garennes-sur-Loire, Lys-Haut-Layon (csak Tigné volt önálló település területe), Mozé-sur-Louet, Mûrs-Erigné, Rochefort-sur-Loire, Saint-Melaine-sur-Aubance, Savennières, Soulaines-sur-Aubance, Terranjou, valamint Val-du-Layon.

Címkézés: választható feliratok

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

– Azokat a választható feliratokat, amelyek használatát a közösségi rendelkezések értelmében a tagállamok szabályozhatják, a címkéken olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben és vastagságban nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét.

Címkézés: „Val de Loire” földrajzi név

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Val de Loire” földrajzi név feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

Címkézés: kisebb földrajzi egység

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység, feltéve, hogy: – ún. kataszteri területről van szó; – a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban. A kataszteri terület nevét olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-2bee3ad4-2dc7-4d79-9977-b2e2f0980fbb

(1) HL L 9, 11.1.2019, 2. O.

2023.1.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/18

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2023/C 34/09)

Ez az értesítés a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Rosé de Loire”

PDO-FR-A0150-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.11.14.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területen és a közvetlen szomszédságában található települések jegyzékét aktualizálták a hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján.

Ez nincs hatással a meghatározott földrajzi terület kiterjedésére.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A szöveg kiegészült a felosztás jóváhagyása céljából tartott ülésekkel.

E módosítás célja, hogy az egységes dokumentumba bekerüljön a termelés földrajzi övezetén belül található, parcellákra osztott körülhatárolt területet érintő módosítás illetékes nemzeti hatóság általi jóváhagyásának dátuma. A parcellákra történő felosztás azoknak a parcelláknak a termelés földrajzi területén belüli azonosítására szolgál, amelyek alkalmasak a szóban forgó oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor termelésére.

Ez a módosítás az egységes dokumentumot nem érinti.

3. Tőtávolság

A tőkék közötti minimális távolság 1 méterről 0,90 méterre csökken.

E módosítás célja, hogy lehetővé tegye a szőlő ültetési sűrűségének növelését a sorok közötti távolság módosítása nélkül.

A szöveg ezenkívül kiegészült egy külön rendelkezéssel a 10 %-nál nagyobb lejtésű szőlőültetvényekre vonatkozóan, amelyek esetében megengedett, hogy a tőkék közötti minimális távolság 0,80 m legyen.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

4. Metszés

A metszési szabályokat összehangolták a Loire-völgyi Anjou-Saumur borvidék eredetmegjelöléseinek vonatkozásában.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A kapcsolat ismertetése úgy módosul, hogy a szöveg a 2018-as év helyett 2021-re hivatkozik, és a települések száma egyes települések összevonását követően kiigazításra kerül.

A módosítás az egységes dokumentum 8. pontját érinti.

6. Címkézés

Pontosították a választható feliratok szabályozási keretét.

A módosítás az egységes dokumentum 9. pontját érinti.

7. Átmeneti intézkedések

A lejárt hatályú átmeneti intézkedéseket törölték.

A szöveg egy átmeneti intézkedéssel egészült ki azon települések tekintetében, amelyek parcellákra történő felosztását 2020 novemberében hagyták jóvá.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

8. Szövegezésbeli módosítások

A termékleírások szövegezésbeli kiigazításokkal módosultak.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

9. Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Rosé de Loire

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes száraz rozék, amelyek főbb analitikai jellemzői a következők:

—	A borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 9,5 %.

—	Az erjesztés után a borok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz és fruktóz) literenként kevesebb mint 3 gramm;

—	A kiszerelés előtt a borok összes savtartalma literenként legfeljebb 91,84 milliekvivalens.

—	A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 12,5 %-ot. Az illósavtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékeit a közösségi jogszabályok állapítják meg.

A „Rosé de Loire” bor száraz bor. Színe általában lazacrózsaszín. Könnyű aromái gyakran cseresznyére és eperre emlékeztetnek. Íze erőteljes, friss, kerek és harmonikus. Az üde és szomjoltó bor olyan érzést kelt, mintha friss gyümölcsbe harapnánk, és eredetisége fiatal korában a legélvezetesebb.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

1. Ültetési sűrűség – sortávolság

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 000 tőke. A sorok közötti távolság legfeljebb 2,50 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,90 méternek kell lennie. Azon szőlőparcellák termése tekintetében, amelyeken az azonos sorban lévő szőlőtőkék közötti távolság kisebb mint 0,90 méter, de legalább 0,80 méter, és amelyek lejtése meghaladja a 10 %-ot, megengedett az ellenőrzött eredetmegjelölés használata. A hektáronként 4 000 tőkénél kisebb, de hektáronként legalább 3 300 tőke ültetési sűrűségű szőlőparcellák termésére az e termékleírásban a támrendszerrel és lombsátormagassággal kapcsolatban rögzített szabályok betartása mellett használható az ellenőrzött eredetmegjelölés. Az ilyen szőlőparcellákon a sorok közötti távolság legfeljebb 3 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 1 méternek kell lennie.

2. A szőlő metszésére és támrendszerének kialakítására vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkék metszése rövid- vagy hosszúcsapos metszéssel vagy vegyes metszéssel történik, tőkénként legfeljebb 12 rügy meghagyásával. A szőlő tőkénként további 2 rügy meghagyásával is metszhető, feltéve, hogy a 11 vagy 12 leveles fenológiai szakaszban (külön virágbimbók) az adott évi termőágak tőkénkénti száma legfeljebb 12.

A támrendszerre futtatott lombsátor magasságának a sorok közötti távolság legalább 0,6-szorosának kell lennie, mivel a támrendszerre futtatott lombsátor magasságát a levélzet alsó határa – amelynek legalább 0,40 méterrel a talaj felett kell lennie – és a felső metszési határ – amelynek legalább 0,20 méterrel a támrendszer felső huzalja felett kell lennie – között mérik.

A 4 000 tőke/ha-nál ritkábban ültetett, de legalább 3 300 tőke/ha sűrűségű szőlőparcellákra az alábbi támrendszer-kialakítási szabályok is vonatkoznak: a támrendszer oszlopainak talajfelszín feletti magassága legalább 1,90 méter; a támrendszer 4 huzalsort tartalmaz; a legfelső huzal és a talaj közötti távolság legalább 1,85 méter.

3. Öntözés

Művelési gyakorlat

Az öntözés tilos.

Konkrét borászati eljárás

A borok készítéséhez tilos borászati használatra szánt aktív szenet használni, akár önmagában, akár különféle készítményekbe keverve.

Fadarabok használata tilos.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 12,5 %-ot.

5.2. Maximális hozamok

Hektáronként 72 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

Az előállítás valamennyi műveletét a földrajzi területen kell elvégezni, amelynek területe – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – az alábbi települések területét foglalja magában:

—

Deux-Sèvres megye: Brion-près-Thouet, Loretz-d’Argenton, Louzy, Plaine-et-Vallées (csak Oiron volt önálló település területe), Saint-Cyr-la-Lande, Sainte-Verge, Saint-Martin-de-Mâcon, Saint-Martin-de-Sanzay, Thouars (csak Mauzé-Thouarsais, Sainte-Radegonde volt önálló települések és az egykori Thouars település területe), Tourtenay, Val en Vignes (csak Bouillé-Saint-Paul, Cersay és Saint-Pierre-à-Champ volt önálló települések területe);

—

Indre-et-Loire megye: Amboise, Anché, Artannes-sur-Indre, Athée-sur-Cher, Avoine, Avon-les-Roches, Azay-le-Rideau, Azay-sur-Cher, Beaumont-en-Véron, Benais, Bléré, Bossay-sur-Claise, Bourgueil, Brizay, Candes-Saint-Martin, Cangey, Chambray-lès-Tours, Chançay, Chanceaux-sur-Choisille, La Chapelle-sur-Loire, Chargé, Cheillé, Chemillé-sur-Indrois, Chenonceaux, Chinon, Chisseaux, Chouzé-sur-Loire, Cinais, Cinq-Mars-la-Pile, Civray-de-Touraine, Coteaux-sur-Loire, Couziers, Cravant-les-Côteaux, La Croix-en-Touraine, Crouzilles, Dierre, Draché, Épeigné-les-Bois, Esvres, Fondettes, Francueil, Genillé, Huismes, L’Île-Bouchard, Joué-lès-Tours, Langeais (csak Langeais volt önálló település területe), Larçay, Lémeré, Lerné, Lignières-de-Touraine, Ligré, Limeray, Lussault-sur-Loire, Luynes, Luzillé, Marçay, Montlouis-sur-Loire, Montreuil-en-Touraine, Mosnes, Nazelles-Négron, Neuillé-le-Lierre, Noizay, Panzoult, Parçay-Meslay, Pocé-sur-Cisse, Pont-de-Ruan, Razines, Restigné, Reugny, Rigny-Ussé, Rivarennes, Rivière, La Roche-Clermault, Rochecorbon, Saché, Saint-Avertin, Saint-Benoît-la-Forêt, Sainte-Maure-de-Touraine, Saint-Étienne-de-Chigny, Saint-Germain-sur-Vienne, Saint-Martin-le-Beau, Saint-Nicolas-de-Bourgueil, Saint-Ouen-les-Vignes, Saint-Règle, Savigny-en-Véron, Savonnières, Sazilly, Seuilly, Souvigny-de-Touraine, Tavant, Theneuil, Thilouze, Thizay, Tours, Vallères, Véretz, Vernou-sur-Brenne, Villaines-les-Rochers, Vouvray;

—

Loir-et-Cher megye: Angé, Blois, Chailles, Châteauvieux, Châtillon-sur-Cher, Chaumont-sur-Loire, Chémery, Chissay-en-Touraine, Choussy, Le Controis-en-Sologne (csak Contres és Thenay volt önálló települések területe), Couddes, Couffy, Faverolles-sur-Cher, Mareuil-sur-Cher, Méhers, Mesland, Meusnes, Monteaux, Monthou-sur-Bièvre, Monthou-sur-Cher, Montrichard Val de Cher, Noyers-sur-Cher, Oisly, Pontlevoy, Pouillé, Rilly-sur-Loire, Saint-Aignan, Saint-Georges-sur-Cher, Saint-Julien-de-Chédon, Saint-Romain-sur-Cher, Sassay, Seigy, Seur, Soings-en-Sologne, Thésée, Valaire, Valencisse (csak Chambon-sur-Cisse és Molineuf volt önálló települések területe), Vallières-les-Grandes, Valloire-sur-Cisse (csak Chouzy-sur-Cisse volt önálló település területe), Veuzain-sur-Loire (csak Onzain volt önálló település területe);

—

Maine-et-Loire megye: Allonnes, Angers, Antoigné, Artannes-sur-Thouet, Aubigné-sur-Layon, Beaulieu-sur-Layon, Bellevigne-en-Layon, Bellevigne-les-Châteaux, Blaison-Saint-Sulpice, Bouchemaine, Brain-sur-Allonnes, Brissac Loire Aubance (csak Alleuds, Brissac-Quincé, Charcé-Saint-Ellier-sur-Aubance, Chemellier, Coutures, Luigné, Saint-Rémy-la-Varenne, Saint-Saturnin-sur-Loire és Vauchrétien volt önálló települések területe), Brossay, Cernusson, Chalonnes-sur-Loire, Champtocé-sur-Loire, Chaudefonds-sur-Layon, Chemillé-en-Anjou (csak Chanzeaux, La Jumellière és Valanjou volt önálló települések területe), Cizay-la-Madeleine, Cléré-sur-Layon, Le Coudray-Macouard, Courchamps, Denée, Dénezé-sous-Doué, Distré, Doué-en-Anjou, Épieds, Fontevraud-l'Abbaye, Les Garennes sur Loire, Gennes-Val-de-Loire (csak Chênehutte-Trèves-Cunault, Gennes, Grézillé, Saint-Georges-des-Sept-Voies és Le Thoureil volt önálló települések területe), Huillé-Lézigné (csak Huillé volt önálló település területe), Ingrandes-Le Fresne sur Loire (csak Ingrandes volt önálló település területe), Jarzé Villages (csak Lué-en-Baugeois volt önálló település területe), Louresse-Rochemenier, Lys-Haut-Layon, Mauges-sur-Loire (csak La Chapelle-Saint-Florent, Le Mesnil-en-Vallée, Montjean-sur-Loire, La Pommeraye, Saint-Florent-le-Vieil, Saint-Laurent-de-la-Plaine és Saint-Laurent-du-Mottay volt önálló települések területe), Mazé-Milon (csak Fontaine-Milon volt önálló település területe), Montilliers, Montreuil-Bellay, Montsoreau, Mozé-sur-Louet, Mûrs-Erigné, Orée d'Anjou (csak Bouzillé, Champtoceaux, Drain, Landemont, Liré és La Varenne volt önálló települések területe), Parnay, Passavant-sur-Layon, La Possonnière, Le Puy-Notre-Dame, Rives-de-Loir-en-Anjou (csak Villevêque volt önálló település területe), Rochefort-sur-Loire, Rou-Marson, Sainte-Gemmes-sur-Loire, Saint-Georges-sur-Loire, Saint-Germain-des-Prés, Saint-Just-sur-Dive, Saint-Macaire-du-Bois, Saint-Melaine-sur-Aubance, Saumur, Savennières, Soulaines-sur-Aubance, Souzay-Champigny, Terranjou, Tuffalun, Turquant, Les Ulmes, Val-du-Layon, Varennes-sur-Loire, Varrains, Vaudelnay;

—	Vienne megye: Berrie, Curçay-sur-Dive, Glénouze, Pouançay, Ranton, Saint-Léger-de-Montbrillais, Saix, Ternay, Les Trois-Moutiers.

A földrajzi területet ábrázoló kartográfiai dokumentumok megtekinthetők az Institut national de l’origine et de la qualité honlapján.

7. Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Cabernet franc N

Cabernet sauvignon N

Gamay N

Grolleau N

Grolleau gris G

Pineau d’Aunis N

Pinot noir N

8. A kapcsolat(ok) leírása

8.1.

a) A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület egy hullámos platón terül el, amely földtanilag az Armorikai-hegység előhegységeit alkotó primér formációknak és a Párizsi-medence délnyugati szélén található fiatalabb, középidei és kisebb részben harmadidőszaki képződményeknek felel meg. A földrajzi terület körülbelül 200 kilométeren a Loire és mellékfolyói – a Vienne, az Indre és a Cher – mentén húzódik. 2021-ben 226 település területére terjedt ki, melyek közül néhány a kastélyáról vált híressé.

A szőlő szüreteléséhez körülhatárolt parcellák talaja a nyugati részen palás vagy agyagos-palás, a keleti részen pedig (cenoman, turon, senon és eocén) agyagos-meszes talaj. A turon geológiai emelet nagy fontossággal bír. Ebből származik a rengeteg kőbányából kitermelt mésztufa, amelyből a Loire-menti kastélyokat és általában véve a vidék építményeit építették, és amelynek kitermelése nyomán megszámlálhatatlanul sok vájat maradt hátra. Ezekből a kőbányákból lettek az állandó hőmérsékletű és páratartalmú pincék, amelyeket gombatermesztésre és bortárolásra használnak. A talajok közös jellemzője, hogy csekély mennyiségű hasznos vízkészlettel rendelkeznek és jó a vízelvezető képességük.

Az éghajlat óceáni. A sologne-i térség bortermő vidékét lefedő keleti részen azonban kontinentálisabb hatás érvényesül, a földrajzi terület többi részénél valamivel bőségesebb, 550 és 650 milliméter közötti éves csapadékmennyiségekkel. Nyugaton, ahol az óceáni hatás a legerőteljesebb, egyenletesebb a hőmérséklet, a telek enyhék és mérsékeltebb a nyári hőség. Kelet felé azonban nagyobb a hőmérséklet-ingadozás. A Loire és mellékfolyói által alkotott vízrajzi hálózat hőszabályozó szerepet játszik ebben az általános környezetben.

b) A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A szőlővidék történelme meglehetősen régi időkre nyúlik vissza és összeforr a számtalan monostor és apátság fejlődésével. „Franciaország történelme” című művében Tours-i Szent Gergely a VI. században arról számolt be, hogy kiterjedt szőlőművelés folyt ezen a vidéken és a szőlő beérésekor „kereplőket” használtak a madarak elűzésére. A XV. században, a „breton” szőlőfajta megjelenésével, amely nem más, mint a bordeaux-i vidékről származó cabernet franc N, a termelők újfajta bort, egy jellegzetes piros gyümölcsös aromákat hordozó rozét készítettek, melyet akkoriban „clairet”-nek (siller) neveztek. Az első történelmi emlékek arról az eseményről maradtak fenn, amikor Saumur lakosai két „ötakós” hordó (azaz 536 liter) sillerbort ajándékoztak V. Jánosnak, Bretagne hercegének.

Valamivel keletebbre, Touraine tartományban is készítettek rozé borokat. A Loire jobb partján fekvő települések közül néhány egyébként bizonyos ismertségre tett szert e borok révén. A blois-i, Azay-le-Rideau-i vagy mesland-i szőlővidékek jelentős termelők. Cinq-Mars-La-Pile település borait elismerték és ez nagy lökést adott a helyi szőlőfajta, a grolleau N fellendülésének. Ez a szőlőfajta a XIX. század elején nagyon elterjedt volt Anjouban, különösen a Thouarcé és a Brissac kantonban.

Nagyságának, az itt található különféle talajoknak és éghajlati viszonyoknak köszönhetően a földrajzi terület sokféle szőlőfajta számára kedvező. Anjouban főként a cabernet franc N, cabernet sauvignon N, grolleau N és grolleau gris G szőlőfajták honosodtak meg. Touraine-ben, a Loire jobb partján a grolleau N fajta a legelterjedtebb. Az egész szőlővidéken megtalálható még a gamay N fajta és kisebb arányban a pineau d'Aunis N, illetve helyenként a pinot noir N is.

A XX. század elején nagyot fejlődött a rozébortermelés, és tetemes mennyiségeket állítottak elő az Anjouban „rouget”-nek (piros bornak), Tourauine-ben pedig „vin gris”-nek (szürke bornak) nevezett rozéból. A rozé borról kialakult kép megerősítése és a bor karakterének megőrzése érdekében a Loire-völgyi termelők az 1970-es évek elején kérvényezték a bor bejegyzését. Ennek eredményeként 1974-ben bejegyezték a „Rosé de Loire” ellenőrzött eredetmegjelölést.

8.2.

2. A termék minőségére és jellemzőire vonatkozó információk

3. Ok-okozati összefüggések

Az idők folyamán a Loire, a Vienne, a Cher és az Indre folyók alkotta kiterjedt vízrajzi hálózat nagy mértékben átformálta az óidei kemény sziklákból, illetve a középidei és harmadidőszaki puhább sziklákból összetevődő, hullámos platót. A szőlőtelepítés a középkorban, az egyház befolyása alatt kezdődött el, és az anjoui és touraine-i szőlővidék közel 200 kilométeren bontakozott ki a folyó és annak mellékfolyói mentén.

Az idők folyamán a termelők a földrajzi terület nyugati részén inkább a cabernet franc N és grolleau N fajtákat ültették, míg a keleti részen főként gamay N és pineau d’Aunis N fajtákat telepítettek. A fajták kiválasztására a földrajzi terület konfigurációja és az óceáni éghajlat ad magyarázatot. A szőlőfajták természetesen honosodtak meg a termelők számára kínálkozó változatos szőlőtermesztési adottságok nyomán. A szőlők szüreteléséhez körülhatárolt, parcellákra osztott területbe a szokásokhoz igazodva csak az agyagos-meszes vagy palás kőzeten lévő, jó vízelvezetésű talajú parcellák tartoznak bele.

Így indult fejlődésnek a XX. század elején az üde, eredeti, könnyű és alacsony alkoholtartalmú „rouget” (piros) és „vin gris” (szürke) borok termelése. A termelők a nemzedékek során egyrészt az aromapotenciál fejlődését elősegítő házasításokkal hangsúlyozzák termékeik egyedi jellegzetességeit, másrészt a növény és a terméshozam optimális kezelésével, amely a szőlő szigorú művelésmódjában tükröződik.

A termék sikerét koronázta meg az, hogy 1974-ben bejegyezték a „Rosé de Loire” ellenőrzött eredetmegjelölést. A bejegyzése óta igazán sikeressé vált ellenőrzött eredetmegjelölés által szerzett hírnév megőrzésének biztosítéka a termelők dinamizmusa és szakértelme, valamint a történelemben gyökerező kötődésük a loire-i borvidékhez.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Címkézés

Jogi keret

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása

Azokat a választható feliratokat, amelyek használatát a közösségi rendelkezések értelmében a tagállamok szabályozhatják, a címkéken akkora méretű karakterekkel kell feltüntetni, amelyek sem a magasság, sem a szélesség tekintetében nem haladják meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét.

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve a termékleírásban meghatározott feltételek mellett kiegészíthető a „Val de Loire” földrajzi névvel. A „Val de Loire” földrajzi név feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység, feltéve, hogy: — ún. kataszteri területről van szó; — a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban. A kataszteri terület nevét olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

Közvetlenül szomszédos terület

Jogi keret

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása

A borok erjesztése és készítése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a következő települések területét foglalja magában a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján:

—	Indre megye: Fontguenand, Lye, La Vernelle, Veuil, Villentrois-Faverolles-en-Berry;

—	Indre-et-Loire megye: Chaveignes, Chezelles, Crissay-sur-Manse, Saint-Nicolas-de-Bourgueil;

—	Loir-et-Cher megye: Candé-sur-Beuvron, Cheverny, Le Controis-en-Sologne (csak Feings, Fougères-sur-Bièvre és Ouchamps volt önálló települések területe), Cormeray, Fresnes, Les Montils, Mont-près-Chambord, Sambin;

—	Loire-Atlantique megye: Ancenis-Saint-Géréon (csak az egykori Ancenis település területe), Le Loroux-Bottereau, Le Pallet, La Remaudière, Vair-sur-Loire (csak Anetz volt önálló település területe), Vallet;

—	Maine-et-Loire megye: Orée d'Anjou (csak Saint-Laurent-des-Autels volt önálló település területe), Saint-Martin-du-Fouilloux.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-a21d352f-67ba-47df-a154-3ca40f598bb4

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2023.1.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/26

(2023/C 34/10)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Rosé d’Anjou”

PDO-FR-A1007-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.11.11.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területen és a közvetlen szomszédságában található települések jegyzékét aktualizálták a hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján.

Ez nincs hatással a meghatározott földrajzi terület kiterjedésére.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A szöveg kiegészült a termelés földrajzi területén belül található, parcellákra osztott körülhatárolt területet érintő módosítás illetékes nemzeti hatóság általi jóváhagyásának dátumával. A parcellákra történő felosztás azoknak a parcelláknak a termelés földrajzi területén belüli azonosítására szolgál, amelyek alkalmasak a szóban forgó oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor termelésére.

Ez a módosítás az egységes dokumentumot nem érinti.

3. Tőtávolság

Az egy sorban lévő tőkék közötti minimális távolság 1 m-ről 0,90 m-re csökken.

E módosítás célja, hogy lehetővé tegye a szőlő ültetési sűrűségének növelését a sorok közötti távolság módosítása nélkül.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

4. Metszés

A metszési szabályokat összehangolták a Loire-völgyi Anjou-Saumur borvidék eredetmegjelöléseinek vonatkozásában.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

5. Kapcsolat

A kapcsolat ismertetése úgy módosul, hogy a szöveg a 2018-as év helyett 2021-re hivatkozik, a települések száma pedig egyes települések egyesítését követően kiigazításra kerül.

A módosítás az egységes dokumentum 8. pontját érinti.

6. Átmeneti intézkedések

A lejárt hatályú átmeneti intézkedéseket törölték.

Az egyes településeken végrehajtott új parcellafelosztásoknak megfelelően a szöveg kiegészült egy átmeneti intézkedéssel.

Az egységes dokumentum nem módosult.

7. Címkézés

Az egységes dokumentum 9. pontja ennek megfelelően módosult.

8. Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

9. Szövegezésbeli módosítások

A termékleírások szövegezésbeli kiigazításokkal módosultak.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

„Rosé d'Anjou”

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes rozé borok, amelyek analitikai jellemzői a következők:

A borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 9,50 %.

A borok erjesztés utáni erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legalább 7 g/l.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 12 %-ot.

Az illósavtartalom, az összes savtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékei a közösségi jogszabályokban meghatározott értékek, de a „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) felirattal ellátható, palackozatlan bortételek illósavtartalma legfeljebb 10,2 milliekvivalens/liter.

A borok erjeszthető cukrokat tartalmaznak és viszonylag édesek. Aromaviláguk kifejeződése erőteljes, az egyes borok felfedik saját szőlőfajtáik sajátosságait. Mindamellett egyértelműen gyümölcsösek (őszibarack, málna, citrusfélék stb.). Ízleléskor az üdeség és a lekerekítettség megfelelő egyensúlya érezhető. Tartós aromáik intenzíven jutnak kifejezésre.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	9
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

1. Ültetési sűrűség – sortávolság

Művelési gyakorlat

2. A szőlő metszésére és támrendszerének kialakítására vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkék metszése rövid- vagy hosszúcsapos metszéssel vagy vegyes metszéssel történik, tőkénként legfeljebb 12 rügy meghagyásával.

A szőlő tőkénként további 2 rügy meghagyásával is metszhető, feltéve, hogy a 11 vagy 12 leveles fenológiai szakaszban (külön virágbimbók) az adott évi termőágak tőkénkénti száma legfeljebb 12.

3. Öntözés

Művelési gyakorlat

Az öntözés tilos.

4. Konkrét borászati eljárás

Borászati használatra szánt szén felhasználása tilos, akár önmagában, akár különböző készítményekbe keverve.

Fadarabok használata tilos.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 12 %-ot.

5.2. Maximális hozamok

Hektáronként 75 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A „Rosé d’Anjou” eredetmegjelöléssel ellátható borok előállításának valamennyi műveletére a földrajzi területen kerül sor, amelynek területe – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – az alábbi települések területét foglalja magában:

—

—	Vienne megye: Berrie, Curçay-sur-Dive, Glénouze, Pouançay, Ranton, Saint-Léger-de-Montbrillais, Saix, Ternay, Les Trois-Moutiers.

A földrajzi területet ábrázoló kartográfiai dokumentumok megtekinthetők az Institut national de l’origine et de la qualité honlapján.

7. Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Cabernet franc N

Cabernet sauvignon N

Cot N – Malbec

Gamay N

Grolleau N

Grolleau gris G

Pineau d’Aunis N

8. A kapcsolat(ok) leírása

1. A földrajzi területre vonatkozó információk

a) A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület két nagy geológiai egységre terjed ki, amelyeken a szőlőültetvények elsősorban a folyók mentén húzódó dombok lejtőin és néhány fennsíkon helyezkednek el: nyugaton a prekambriumi és paleozoikumi talapzat az Armorikai-hegységhez kapcsolódik; keleten a Párizsi-medence mezozoikumi és kainozoikumi szubsztrátuma borítja az őstalapzatot. Ez a geológiai sajátosság különbözteti meg a földrajzi terület nyugati részét a földrajzi terület keleti részétől: az előbbi – a helyiek által „Anjou noir” névvel illetett – részen különösen palás kőzetek, az utóbbi – a helyiek által „Anjou blanc” néven emlegetett – vidéken (Saumur környéki) homokos kréta előfordulása jellemző.

A történelmét tekintve az egykori Anjou tartományhoz kapcsolódó földrajzi terület 2021-ben alapvetően Maine-et-Loire megye déli részére (68 település), valamint Deux-Sèvres megye (11 település) és Vienne megye (9 település) északi sávjára terjed ki.

A szőlő szüreteléséhez körülhatárolt parcellákon különböző geológiai formációkon képződött talajok találhatók. Bár ezek a talajok nagyon eltérőek, általában tápanyagszegények és mérsékelt víztartalékkal rendelkeznek. Ezenkívül jó a hőháztartásuk.

A földrajzi terület éghajlata mérsékelt óceáni, és kis hőmérséklet-különbségek jellemzik, ami egyrészt az Atlanti-óceán viszonylagos közelségének, másrészt a Loire és annak mellékfolyói hőszabályozó szerepének és végül annak tudható be, hogy a szőlőültetvényeket domboldalakra telepítették. Erre utal az „anjou-i szelíd éghajlat” kifejezés, melynek igazsága különösen télen, valamint a hosszú tavasz és ősz folyamán érzékelhető, míg nyáron gyakoriak a nagy hőhullámok. Az észak-nyugati vagy dél-keleti irányban húzódó domborzati elemek védelmet biztosítanak a gyakran sok nedvességet szállító nyugati szelek ellen. Ezért a földrajzi területen kevés csapadék hullik, főnhatás érvényesül és a terület védett az óceáni nedvességtől, ami a choletais-i és a mauges-i térség magasabb domborzatának köszönhető. Az éves csapadékmennyiség 585 milliméter, míg a Choletais elnevezésű térségben közel 800 milliméter.

b) A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

Bizonyított tény, hogy az Anjou-vidéken a Krisztus utáni I. századtól folyamatosan foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Itt jól megélt a szőlő, ahogy erről Apollonius (VI. század) egyik költeményének e néhány sora is tanúskodik: „Bretagne-tól nem messze található egy sziklára épült, Ceres és Bacchus zöld ágaiban gazdag város, amelynek neve a görög Andégave névből ered (Angers).” Bár az Anjou borvidék a középkorban is folyamatosan fejlődött a Loire partjain és Angers környékén létrejött monostorok oltalma alatt, hírnévre főként a XII–XIII. századtól tett szert. II. Henrik és Aquitániai Eleonóra nagyhatású uralkodásának idején a „vin d’Anjou” (anjou-i bor) a legelőkelőbb asztalokra is eljutott.

A bortermelés a XVI. századtól jelentős fejlődésnek indult holland borügynökök érkezésének köszönhetően, akik hazájuk és a gyarmataik számára kerestek bort. A hollandok jelentős mennyiségű bort szereztek be, és a XVIII. században a kereskedelem annyira virágzott, hogy a szállítás elősegítése érdekében a földrajzi területet átszelő Layon folyót hajózhatóvá tették. Az „anjou-i borok” nagy hírneve azonban kapzsiságot váltott ki, és számos adónem jött létre (sorompóvám, ládavám, kis bortételekre kivetett vám, nyolcad, szőlővám stb.), amelyek végzetes következményekkel jártak a kereskedelemre. A vendée-i háborúk pusztításai a szőlőültetvények megsemmisülésével végződtek. A vidék a XIX. században indult újra virágzásnak. 1881-ben a szőlőültetvények 45 000 hektárt foglaltak el, melyből 1893-ban, a filoxérajárvány után 10 000 hektár maradt még fenn.

Anjou vidéke elsősorban a chenin B szőlőfajtából készült fehérborok termelésének köszönheti ismertségét. A filoxéravész után azonban felgyorsult a cabernet franc N fajta, majd valamivel később a cabernet sauvignon N telepítése. A borkészítés a XX. század elején elsősorban a – helyiek által – „rouget” névvel illetett, kávézókban fogyasztott könnyed bor előállítása felé mozdult el, ami az anjou-i szőlőültetvény változásának első szakaszát jelentette. A fent említett fajták a halvány színű sillerborokat adó grolleau N és grolleau gris G szőlőfajtákkal, illetve ritkábban a gamay N és a pineau d’Aunis N szőlőfajtákkal együtt hozzájárultnak a „Cabernet d’Anjou” és a „Rosé d’Anjou” ellenőrzött eredetmegjelölésűként ismert és elismert emblematikus rozé borok jelentős termelésének fejlődéséhez. E változás második szakasza a termelők által a növénykultúra művelése terén szerzett tapasztalatokra épült. A szőlőfajták és az ültetési helyük legmegfelelőbb összhangjának megfigyelése és elemzése, a leszüretelt szőlő felhasználhatóságának értékelése, valamint a borkészítési eljárások alkalmazása terén elsajátított szakértelem következtében az 1960-as évektől fejlődésnek indult a vörösbortermelés.

2. A termékek minőségére és jellemzőire vonatkozó információk

A rozé borok erjeszthető cukrokat tartalmaznak és viszonylag nagy az édességük. Aromaviláguk kifejeződése erőteljes, az egyes borok felfedik saját szőlőfajtáik sajátosságait. Mindamellett egyértelműen gyümölcsösek (őszibarack, málna, citrusfélék stb.). Ízleléskor az üdeség és a lekerekítettség megfelelő egyensúlya érezhető. Tartós aromáik intenzíven jutnak kifejezésre.

3. Ok-okozati összefüggések

A különleges tájban elterülő északi szőlőültetvény, valamint a szelíd éghajlati viszonyok és az eredeti föld- és talajtani viszonyok együttese egyedi, üde ízvilágot kölcsönöz a boroknak.

A változatos föld- és talajtani viszonyok következtében kialakult sokféle bortermelési gyakorlat lehetőséget kínált a termelőknek arra, hogy minden egyes itt megtalálható szőlőfajtánál kitalálják, hogy tulajdonságaikat miként lehet optimális módon kifejezésre juttatni. A borosgazdák a szőlőik viselkedésével kapcsolatban végzett megfigyelések és elemzések alapján tudták meghatározni a szőlőültetvény telepítésének megfelelő módját.

Míg a gyümölcsös rozék termelésének kedvező homokos-kavicsos dombokat és sziklateraszokat a grolleau N, a grolleau gris G vagy a pineau d’Aunis N szőlőfajták uralják, a cabernet franc N és a cabernet sauvignon N szőlőfajta a sekély talajokat vagy a szabályos vízellátású barna talajokat kedveli, amelyek a lekerekített és jó aromatartóssággal rendelkező rozék termelésének kedveznek.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Közvetlenül szomszédos terület

Jogi keret

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása

A „Cabernet d’Anjou” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátható borok erjesztése és készítése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a következő települések területét foglalja magában a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján:

—	Indre-et-Loire megye: Saint-Nicolas-de-Bourgueil;

—	Loire-Atlantique megye: Ancenis-Saint-Géréon (csak az egykori Ancenis település területe), Le Loroux-Bottereau, Le Pallet, La Remaudière, Vair-sur-Loire (csak Anetz volt önálló település területe), Vallet;

—	Maine-et-Loire megye: Orée d'Anjou (csak Saint-Laurent-des-Autels volt önálló település területe), Saint-Martin-du-Fouilloux.

Címkézés

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve a termékleírásban meghatározott rendelkezések szerint kiegészíthető a „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) felirattal.

Azokat a választható feliratokat, amelyek használatát a közösségi rendelkezések értelmében a tagállamok szabályozhatják, a címkéken olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben és vastagságban nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét.

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve a termékleírásban meghatározott szabályok szerint kiegészíthető a „Val de Loire” földrajzi névvel. A „Val de Loire” földrajzi név feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

A „cabernet” kifejezés, a cabernet sauvignon N vagy a cabernet franc N szőlőfajta feltüntetése a borok kiszerelésén és elnevezésében tilos.

A „primeur” vagy „nouveau” jelöléssel ellátott borok esetében kötelező az év feltüntetése.

A borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység, feltéve, hogy: – ún. kataszteri területről van szó; – a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban. Az ún. kataszteri terület nevét akkora karakterekkel kell nyomtatni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-cea1d3f7-577f-445e-9e58-b708a8d13eb8

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2023.1.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/33

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2023/C 34/11)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikke alapján (1) jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely az e közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Grebbestadostron”

EU-szám: PDO-SE-02819 – 2021.11.30.

OEM (X) OFJ ( )

1. Elnevezés(ek)

„Grebbestadostron”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Svédország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.7. osztály: Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Grebbestadostron” oltalom alatt álló megjelölés a kifogott vadon élő európai lapos osztrigákat (Ostrea edulis) foglalja magában.

A „Grebbestadostron” jellemzői a következők:

Fizikai jellemzők

Alak:

Egy zárt, de nem ökölbe szorított kéz külső oldalához hasonló, csepp alakú, lekerekített forma. A másik oldal lapos. Az osztriga hegyesebb részéből sugárirányban kiinduló, íves, legyező alakú jegyek.

Méret:

Átmérő: 7–15 cm

Tömeg: 100–150 gramm

Érzékszervi jellemzők

A héj színe:

Külső rész: Attól függően változik, hogy az osztrigák milyen mély vízben élnek. A sekélyebb vizekben, ahol sok a fény, az osztrigák fehér színűek, zöldes árnyalatokkal. A mélyebb vizekben élő osztrigák esetében a szín mélyebb, lilába hajló árnyalatú.

Belső rész: Gyöngyházfehér, lila árnyalatokkal. A kagyló szélén mély smaragdzöld árnyalatok láthatók.

A hús színe:

Világos homokszínű árnyalatok (NCS[1] S2010-Y10R). Sziena barna sötétebb árnyalatai (NCS S6005-Y80R). A hús rostjai arany okkersárga színűek (NCS S3030-Y20R). A hús a nem átlátszó medúzáéhoz hasonló csillogással rendelkezik.

Íz:

Sós víz, ásványi anyagok, tengeri moszat és umami, enyhén diós. Hosszan tartó umami utóíz és ásványi sósság.

Aroma:

Tengert idéző ásványi illat, tengeri moszatra és friss halra emlékeztető jegyekkel.

Textúra:

Feszes és húsos. A textúra az osztriga különböző részeiben a keménytől a viszonylag puháig változik.

A szájban keltett érzet:

Különleges élmény, mert az egész osztrigát általában frissen, egyben fogyasztják el. Az osztriga íze gazdag és telt, erősen emlékeztet a tengerre.

Kémiai jellemzők (100 g osztrigahúsra vetítve):

Víz: 80–83 g

Fehérje: 9,3–9,9 g

Szénhidrát: 2–4 g

Sótartalom: 0,25–0,35 g

Zsírtartalom: 2,0–2,4 g

ebből:

—	Telített zsír: 0,5–0,6 g

—	Egyszeresen telítetlen zsír: 0,2–0,3 g

—

Többszörösen telítetlen zsír: 0,5–0,7 g

ebből:

—	Omega-6: 0,05–0,09 g

—	Omega-3: 0,50–0,65 g

Vitaminok

Tiamin: 0,10–0,15 mg

Riboflavin: 0,15–0,20 mg

Niacin: 2,0–3,9 mg

B6: 0,1–0,2 mg/100 g

E-vitamin: 0,9–1,1 mg

Ásványi anyagok

Kalcium: 80–90 mg

Foszfor: 140–160 mg

Vas: 5,5–6,5 mg

Magnézium: 25–30 mg

Kálium: 110–130 mg

Cink: 45–50 mg

[1]	Természetes színrendszer

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Grebbestadostron” elsősorban 20–30 μm méretű mikroalgákkal táplálkozik, de nagyobb részecskéket, például zooplanktont és halikrát is fogyaszthat.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A teljes előállítási folyamat a 4. pontban meghatározott földrajzi területen történik.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

---

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

---

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Grebbestadostron” előállítási területe Grebbestad északi és déli szigetcsoportjából, azaz a Bohuslän-szigetcsoport Lur, Tanum, Fjällbacka és Kville körzetekben található részeiből áll. A tengeri határvonal a terület külső határa. Az előállítási terület a partvonaltól számított 5 km-es partszakaszt foglalja magában.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Grebbestadostron” jellemzői a természeti és az emberi tényezők kölcsönhatásától függenek.

A termék sajátosságai:

A „Grebbestadostron” Grebbestad északi és déli szigetcsoportjainál természetes osztrigatelepeken fejlődő európai lapososztriga-fajta. A „Grebbestadostron” lassan növekszik, mivel az előállítási terület vize hideg, viszonylag tápanyagszegény és alacsony sótartalmú. 3–5 évbe telik, amíg az osztriga eléri a törvényben előírt minimális begyűjtési méretet. A lassú növekedés befolyásolja az osztriga érzékszervi jellemzőit.

Az előállítási területen gyorsan növekvő invazív csendes-óceáni osztrigához (Magallana gigas) képest a lassan növekvő „Grebbestadostron” sokkal intenzívebb és teltebb ízű, valamint sokkal jobban érzékelhetők és hangsúlyosabbak az ásványi anyagokra emlékeztető jegyek és az umami íz. Ezenkívül a „Grebbestadostron” lényegesen hosszabban tartó és intenzívebb utóízzel rendelkezik. A húsa keményebb, mint a M. gigas fajtáé, ami azt jelenti, hogy az erőteljesebb ellenállás miatt a „Grebbestadostron” jobban harapható.

Természeti tényezők:

A „Grebbestadostron” jellemzőit az előállítási terület természeti adottságai határozzák meg.

A „Grebbestadostron” az európai lapos osztriga (O. edulis) svéd populációjának részét képezi. A populáció a becslések szerint mintegy 40 millió egyedből áll. A távolság okán létrejött elkülönülés és többek között a vízhőmérséklethez és sótartalomhoz való evolúciós alkalmazkodás következtében az O. edulis svéd populációja genetikailag különbözik az Atlanti-óceán déli részén élő európai lapos osztriga populációitól. A populáción belül azonban kisebb a genetikai variáció, mint a délebbre található populációkban.

A svédországi O. edulis állomány viszonylag jó állapota elsősorban a halászati jogok magántulajdonának, a kisüzemi halászatnak és a víz parazitáktól (M. mackini) való mentességének köszönhető.

Az előállítási területen a víz viszonylag hideg (a felszíni víz éves átlaghőmérséklete 8–10 °C körül van), sótartalma pedig alacsony (átlagosan 2,7 %), ezért a „Grebbestadostron” előállításához kifogott osztrigák a faj elterjedési területének határán élnek.

A „Grebbestadostron” előállítási területén a vizek tápanyag-ellátottságát nagymértékben befolyásolja a Balti-tenger felszíni áramlása. A tápanyagul szolgáló sók foszfor- és nitrogéntartalma alacsony (átlagosan 0,8 μM, illetve 20 μM), ami korlátozza az osztrigák elsődleges táplálékának, a mikroalgáknak a növekedését.

A „Grebbestadostron” előállítási területének természeti adottságai (védett helyek, mélység, megfelelő típusú tengerfenék, megfelelő lejtés és tájolás) jó feltételeket biztosítanak az osztrigatenyésztéshez.

A „Grebbestadostron” előállítása céljából kifogott osztrigák legfeljebb 45°-os lejtésű félkemény üledékágyakon növekszenek, körülbelül 10 méter mélységig. A tengerfenék nagyobb mélységben már iszapossá válik. Az ilyen tengerfenék nem kedvez az osztrigák fejlődésének. Ugyanez igaz a tengerfenék keleti fekvésű területeire is.

Az osztrigatelepeket Grebbestad északi és déli szigetcsoportjának külső szigetgyűrűje védi a nyílt tengeri hullámoktól és széltől.

Emberi tényezők:

A „Grebbestadostron” elérhetősége és minősége szempontjából egyaránt döntő fontosságú, hogy az osztrigahalászok jól ismerjék az európai lapos osztriga élettanát és életciklusát, valamint az előállítási terület víz- és tengerfenék-viszonyait, továbbá megfelelően kezeljék a természetes osztrigatelepeken élő osztrigapopulációkat.

A „Grebbestadostron” halászata egyedi és kíméletes módon történik, ami hozzájárul a „Grebbestadostron” jellegzetes minőségéhez. Az osztrigákat csak gázló halászok foghatják ki hálóval vagy tapasztalt búvárok gyűjthetik be kézzel. A legtöbb osztrigát búvárok gyűjtik be kézzel. Mivel a búvárok nem bolygatják a tengerfenék anyagát, a „Grebbestadostron” begyűjtése csekély hatással van az osztrigatelepeken maradó osztrigákra, amelyek szűrik az előállítási terület tiszta, átlátszó vizét.

A halászat évi 70 000 példányra korlátozódik, különösen az európai lapos osztriga fennmaradásának és ezáltal a „Grebbestadostron” folyamatos hozzáférhetőségének a biztosítása érdekében. A „Grebbestadostron” halászatával összefüggésben a halászok különböző lépéseket tesznek, hogy az előállítási területen lévő osztrigatelepek fenn tudjanak maradni.

A kiterjedtebb csoportokban egymásra növő osztrigákat szétválasztják és nagyobb területen terítik szét, hogy mindegyik osztriga kellő mértékben hozzáférjen a tápanyagokhoz, és így nagyobb esélyük legyen a túlélésre. A „Grebbestadostron” felületére tapadó kis osztrigákat kézzel lekaparják, gondozzák, majd visszahelyezik az osztrigatelepekre. Még mielőtt visszahelyeznék őket az osztrigatelepekre, először eltávolítják az invazív csendes-óceáni faj (Magallana gigas) kis osztrigáit, hogy korlátozzák azok elterjedését.

Az O. edulis szaporodásának biztosítása érdekében az európai lapos osztriga július–augusztusi szaporodási időszakában nem halásszák a „Grebbestadostront”.

Az osztrigahalászok által a „Grebbestadostron” halászata során alkalmazott intézkedéseknek és gondosságnak köszönhetően az európai lapos osztriga populációja folyamatosan növekszik az előállítási területen.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://www.livsmedelsverket.se/globalassets/foretag-regler-kontroll/livsmedelsinformation-markning-halsopastaenden/skyddade-beteckningar/produktbeskrivning_grebbestadostron_2022_03_31.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 34

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	66. évfolyam 2023. január 30.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2023/C 34/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10680 – PERMIRA / SESTANT / KEDRION / BPL) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2023/C 34/02	Euroátváltási árfolyamok – 2023. január 27.	2
	Tanács
2023/C 34/03	Értesítés az NTV/NTV Mir, Rossiya 1, REN TV, Pervyi Kanal részére az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP tanácsi határozat és 833/2014/EU tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatban	3
	Európai Bizottság
2023/C 34/04	A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja	4
2023/C 34/05	A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja	5
2023/C 34/06	A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja	6
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2023/C 34/07	Az 5. cikk (2) bekezdése alapján benyújtandó információk – Európai Területi Társulás (ETT) létrehozása (Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EU rendelete (2006. július 5.) ( HL L 210., 2006.7.31., 19. o ))	7

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0865
JPY	Japán yen	141,10
DKK	Dán korona	7,4378
GBP	Angol font	0,87885
SEK	Svéd korona	11,2108
CHF	Svájci frank	1,0017
ISK	Izlandi korona	154,90
NOK	Norvég korona	10,7600
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	23,826
HUF	Magyar forint	388,85
PLN	Lengyel zloty	4,7085
RON	Román lej	4,8965
TRY	Török líra	20,4365
AUD	Ausztrál dollár	1,5289
CAD	Kanadai dollár	1,4479
HKD	Hongkongi dollár	8,5061
NZD	Új-zélandi dollár	1,6759
SGD	Szingapúri dollár	1,4277
KRW	Dél-Koreai won	1 341,37
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,7185
CNY	Kínai renminbi	7,3690
IDR	Indonéz rúpia	16 281,15
MYR	Maláj ringgit	4,6116
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,187
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	35,702
BRL	Brazil real	5,5104
MXN	Mexikói peso	20,3678
INR	Indiai rúpia	88,6720

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2023/C 34/08	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.	11
2023/C 34/09	A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	18
2023/C 34/10	A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	26
2023/C 34/11	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	33


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.