Európai nyilatkozat a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről

(2023/C 23/01)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen kihirdeti a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló alábbi együttes nyilatkozatot

Preambulum

Mivel:

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke értelmében az Európai Unió (EU) „értékek uniója”, amely az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezen túlmenően az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy az EU az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul. A Charta továbbá újólag megerősíti a jogokat abban a formában, ahogyan azok különösen a tagállamok közös nemzetközi kötelezettségeiből következnek.

(2)

A digitális átalakulás az emberek életének minden vetületére kihat. Fontos lehetőségeket kínál az életminőség javítása, a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság terén.

(3)

A digitális átalakulás ugyanakkor kihívást is jelent demokratikus társadalmaink, gazdaságaink és az egyének számára. A digitális átalakulás felgyorsulásával elérkezett az idő arra, hogy az EU megfogalmazza, hogyan kívánja érvényre juttatni a digitális környezetben az offline térben alkalmazandó értékeit és az általa az offline térben biztosított alapvető jogokat. A digitális átalakulás nem járhat visszalépéssel a jogok területén. Ami az offline térben jogellenes, az az online térben is az. Ez a nyilatkozat nem érinti az olyan „offline politikákat”, mint például a kulcsfontosságú közszolgáltatásokhoz való offline hozzáférés.

(4)

A Parlament több alkalommal is felszólított a digitális átalakulással kapcsolatos uniós megközelítésre irányadó etikai elvek kialakítására, valamint arra, hogy biztosítani kell az alapvető jogoknak – például az adatvédelemnek, a magánélet tiszteletben tartásához való jognak, a megkülönböztetés tilalmának és a nemek közötti egyenlőségnek – való teljes körű megfelelést, továbbá az olyan elvek maradéktalan tiszteletben tartását, mint például a fogyasztóvédelem, a technológia- és hálózatsemlegesség, a megbízhatóság és az inkluzivitás. Emellett felszólított a felhasználói jogok digitális környezeten belüli védelmének megerősítésére, valamint a munkavállalói jogokat és a lecsatlakozáshoz való jogot illetően is megerősített védelmet sürgetett (1).

(5)

Olyan korábbi kezdeményezésekre építve, mint az e-kormányzatról szóló tallinni nyilatkozat és a digitális társadalomról és az értékalapú digitális kormányzásról szóló berlini nyilatkozat, a tagállamok a céltudatos digitális demokráciáról szóló lisszaboni nyilatkozatban a digitális átalakulás olyan modelljét szorgalmazták, amely – a digitális egységes piac köré épülve – megerősíti a digitális ökoszisztéma emberi dimenzióját. A tagállamok a digitális átalakulás olyan modelljének a megvalósítását szorgalmazták, amely biztosítja, hogy a technológia hozzájáruljon a szükséges éghajlat-politikai intézkedésekhez és a környezet védelméhez.

(6)

Az EU digitális átalakulással kapcsolatos jövőképe az embereket helyezi a középpontba, erősíti az egyének önrendelkezését, és előmozdítja az innovatív vállalkozásokat. A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról szóló határozat négy sarkalatos pont (digitális készségek, digitális infrastruktúrák, a vállalkozások digitalizálása és a közszolgáltatások digitalizálása) alapján határozza meg a konkrét digitális célokat. Az EU úgy kívánja megvalósítani társadalmaink és gazdaságunk digitális átalakulását, hogy annak része legyen mindenekelőtt a nyitott módon megvalósuló digitális szuverenitás, az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartása, az inkluzivitás, a hozzáférhetőség, az egyenlőség, a fenntarthatóság, a reziliencia, a biztonság, az életminőség javítása, a szolgáltatások elérhetősége, valamint minden ember jogainak és törekvéseinek a tiszteletben tartása. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy az uniós gazdaság és társadalom dinamikussá, erőforrás-hatékonnyá és méltányossá váljon.

(7)

Ez a nyilatkozat közös politikai szándékot és vállalásokat fogalmaz meg, valamint emlékeztet arra, hogy a digitális átalakulás összefüggésében melyek a leginkább jelentőséggel bíró jogok. A nyilatkozatnak emellett iránymutatásként kell szolgálnia a szakpolitikai döntéshozók számára, megjelölve azokat az elveket, amelyek mentén a digitális átalakulással kapcsolatos jövőképüket alakíthatják: az emberek középpontba helyezése a digitális átalakulás során; a szolidaritás és a befogadás támogatása a következőkön keresztül: konnektivitás, digitális oktatás, képzés és készségek, tisztességes és igazságos munkafeltételek, valamint az online digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférés; az algoritmusokkal és a mesterségesintelligencia-rendszerekkel való interakciókat illető és a tisztességes digitális környezeten belüli választási szabadság fontosságának ismételt hangsúlyozása; a digitális nyilvános térben való részvétel előmozdítása; a biztonság, a védelem és az önrendelkezés növelése a digitális környezetben, mindenekelőtt a gyermekek és a fiatalok vonatkozásában, és mindeközben biztosítva a magánélet védelmét és az adatok feletti egyéni rendelkezést; valamint a fenntarthatóság előmozdítása. E nyilatkozat különböző fejezeteinek holisztikus referenciakeretet kell képezniük, és nem szabad elszigetelten értelmezni azokat.

(8)

A nyilatkozatnak ezenfelül referenciapontként kell szolgálnia a vállalkozások és más érintett szereplők számára az új technológiák kifejlesztése és bevezetése során. E tekintetben fontos feladatot jelent a kutatás és az innováció előmozdítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kkv-kra és az induló innovatív vállalkozásokra is.

(9)

A jogállamiság, a hatékony jogorvoslat és a jogérvényesítés elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett tovább kell erősíteni a digitális társadalom és gazdaság demokratikus működését. Ez a nyilatkozat nem érinti a jogok gyakorlását érintő, azok egyéb jogok gyakorlásával való összeegyeztetését szolgáló jogszerű korlátokat, illetve a közérdeken alapuló, szükséges és arányos korlátozásokat.

(10)

E nyilatkozat alapját mindenekelőtt az elsődleges uniós jog, azon belül különösen az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint a másodlagos jog és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata képezi. A nyilatkozat egyúttal a szociális jogok európai pillérére is épít, és kiegészíti azt. Deklaratív jellegű, és mint ilyen, nem érinti a jogi szabályoknak sem a tartalmát, sem pedig az alkalmazását.

(11)

Az Uniónak népszerűsítenie kell a nyilatkozatot a más nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal fenntartott kapcsolatai keretében – többek között azáltal, hogy a kereskedelmi kapcsolataiban figyelembe veszi ezeket a jogokat és elveket –, mégpedig azzal a céllal, hogy az abban foglalt elvek a nemzetközi partnereket egy olyan digitális átalakulás megvalósítására ösztönözzék, amely világszerte az embereket és az egyetemes emberi jogokat állítja a középpontba. A nyilatkozatnak mindenekelőtt kiindulópontként kell szolgálnia a nemzetközi szervezetek keretében végzett tevékenységekhez, például a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend megvalósításához, valamint az internetirányítás többszereplős megközelítéséhez.

(12)

A nyilatkozat népszerűsítése és végrehajtása az Uniónak és tagállamainak közös politikai vállalása és felelőssége, amit saját hatásköreik keretén belül, az uniós joggal teljes összhangban kell végezni. A Bizottság rendszeresen jelentést tesz majd a Parlamentnek és a Tanácsnak az elért eredményekről. A tagállamoknak és a Bizottságnak a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról szóló határozatban foglalt általános célkitűzések elérését célzó együttműködés során figyelembe kell venniük az e nyilatkozatban rögzített digitális elveket és jogokat.

Nyilatkozat a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről

Arra törekszünk, hogy előmozdítsuk a digitális átalakulás európai modelljét, amely az embereket helyezi a középpontba, az európai értékekre és az uniós alapvető jogokra épít, megerősíti az egyetemes emberi jogokat, továbbá minden egyénnek, vállalkozásnak és a társadalom egészének a javát szolgálja.

Ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

I. FEJEZET

Az emberek középpontba helyezése a digitális átalakulás során

1.

Az Európai Unió az embert helyezi a digitális átalakulás középpontjába. A technológiának az EU-ban élő valamennyi ember javát kell szolgálnia, lehetővé téve számukra, hogy teljes biztonságban és alapvető jogaik maradéktalan tiszteletben tartása mellett törekedjenek céljaik megvalósítására. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) megerősítsük a digitális átalakulás demokratikus kereteit, hogy az az EU-ban élő valamennyi ember számára előnyös legyen és jobbá tegye az életüket; b) meghozzuk az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az EU értékei és az uniós jog által garantált egyéni jogok az online és az offline térben egyaránt érvényre jussanak; c) támogassuk és biztosítsuk, hogy a köz- és a magánszféra valamennyi szereplője felelősségteljesen és kellő gondossággal járjon el a digitális környezetben; d) aktívan népszerűsítsük a digitális átalakulás e jövőképét nemzetközi kapcsolataink keretében is.

II. FEJEZET

Szolidaritás és befogadás

2.

A technológiát az emberek egyesítésére, nem pedig megosztására kell felhasználni. A digitális átalakulásnak hozzá kell járulnia az uniós társadalom és gazdaság méltányossá és befogadóvá tételéhez. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) biztosítsuk, hogy a technológiai megoldások tervezése, fejlesztése, bevezetése és használata során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, lehetővé tegyék azok gyakorlását, valamint előmozdítsák a szolidaritást és a befogadást; b) a digitális átalakulás során senkit ne hagyjunk hátra. A digitális átalakulásnak mindenki javát kell szolgálnia, meg kell valósítania a nemek közötti egyenlőséget, és ki kell terjednie az idősekre, a vidéki területeken élőkre, valamint a fogyatékossággal élő, illetve a marginalizált, kiszolgáltatott vagy jogfosztott személyekre, valamint a nevükben eljáró személyekre is. Emellett elő kell mozdítania a kulturális és nyelvi sokszínűséget is; c) megfelelő kereteket alakítsunk ki ahhoz, hogy a digitális átalakulásból hasznot húzó minden piaci szereplő vállalja társadalmi felelősségét, és az EU-ban élő valamennyi ember javát szolgálva, méltányos és arányos módon hozzájáruljon a közjavak, -szolgáltatások és -infrastruktúrák költségeihez.

Konnektivitás

3.

Az EU-ban mindenütt mindenkinek hozzáféréssel kell rendelkeznie a megfizethető és nagy sebességű digitális konnektivitáshoz. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) elérhető internetkapcsolat révén biztosítsuk a jó minőségű konnektivitáshoz való hozzáférést az EU teljes területén mindenki számára, beleértve az alacsony jövedelműeket is; b) megvédjük és előmozdítsuk a semleges és nyílt internetet, ahol a tartalmakat, szolgáltatásokat és alkalmazásokat nem blokkolják indokolatlanul, és azok minőségét sem rontják megalapozatlanul.

Digitális oktatás, képzés és készségek

4.

Mindenkinek joga van az oktatáshoz, a képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz, és lehetőséget kell kapnia az alapvető és a fejlett digitális készségek elsajátítására. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) előmozdítsuk a magas színvonalú digitális oktatást és képzést, többek között a nemek közötti digitális szakadék áthidalása céljából; b) támogassuk azon törekvéseket, amelyek elősegítik, hogy valamennyi tanuló és tanár elsajátíthassa és megoszthassa azokat a digitális készségeket és kompetenciákat – beleértve a médiatudatosságot és a kritikai gondolkodást is –, amelyek a gazdasági életben, a társadalomban és a demokratikus folyamatokban való aktív részvételhez szükségesek; c) segítsük és támogassuk az összes oktatási és képzési intézmény digitális konnektivitással, infrastruktúrával és eszközökkel való ellátására irányuló erőfeszítéseket; d) mindenkinek lehetőséget biztosítsunk arra, hogy továbbképzés és átképzés révén alkalmazkodjon a munka világának digitalizációja által előidézett változásokhoz.

Tisztességes és igazságos munkafeltételek

5.

Mindenkinek joga van a tisztességes, igazságos, egészséges és biztonságos munkafeltételekhez, valamint a megfelelő védelemhez a digitális környezetben csakúgy, mint a fizikai munkahelyen, függetlenül a foglalkoztatási státusztól, valamint a foglalkoztatás módjától vagy időtartamától.

6.

A szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek fontos szerepet játszanak a digitális átalakulásban, különösen a tisztességes és igazságos munkafeltételeknek – többek között a digitális eszközök munkahelyi használatát illetően – történő meghatározása tekintetében. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) biztosítsuk, hogy a digitális környezetben mindenkinek lehetősége legyen lecsatlakozni, és mindenkire biztosítékok vonatkozzanak a munka és a magánélet közötti egyensúlyt illetően; b) biztosítsuk, hogy a munkakörnyezetben a digitális eszközök semmilyen módon ne veszélyeztessék a munkavállalók testi és lelki egészségét; c) biztosítsuk, hogy a munkavállalók alapvető jogait tiszteletben tartsák a digitális környezetben, beleértve a magánélethez és az egyesüléshez való jogot, a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jogot, valamint a jogellenes és indokolatlan megfigyeléssel szembeni védelmet; d) biztosítsuk, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyi használata átlátható legyen és kockázatalapú megközelítésen alapuljon, valamint hogy megfelelő megelőző intézkedéseket hozzanak a biztonságos és egészséges munkakörnyezet fenntartása érdekében; e) biztosítsuk különösen azt, hogy a munkavállalókat érintő fontos döntések meghozatala során garantált legyen az emberi felügyelet, valamint hogy a munkavállalókat általánosságban tájékoztassák arról, hogy mesterségesintelligencia-rendszerekkel lépnek interakcióba.

Online digitális közszolgáltatások

7.

Az EU-ban mindenki számára online hozzáférést kell biztosítani a kulcsfontosságú közszolgáltatásokhoz. Senki nem kötelezhető arra, hogy a szükségesnél gyakrabban szolgáltasson adatokat a digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok igénybevétele során. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) biztosítsuk, hogy az EU-ban élő emberek olyan hozzáférhető, önkéntes alapú, biztonságos és megbízható digitális személyazonossággal rendelkezhessenek, amelynek révén az online szolgáltatások széles köréhez férhetnek hozzá; b) biztosítsuk a közszféra információinak széles körű hozzáférhetőségét és további felhasználását; c) Unió-szerte megkönnyítsük és támogassuk az emberek igényeinek hatékony kielégítését célzó digitális közszolgáltatásokhoz való zökkenőmentes, biztonságos és interoperábilis hozzáférést, ideértve különösen a digitális egészségügyi és ápolási-gondozási szolgáltatásokat, ezen belül pedig mindenekelőtt az elektronikus egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférést.

III. FEJEZET

A választás szabadsága

Interakciók algoritmusokkal és mesterségesintelligencia-rendszerekkel

8.

A mesterséges intelligenciának olyan eszközként kell szolgálnia az emberek számára, amelynek végső célja az emberi jóllét fokozása.

9.

Mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy többek között oly módon éljen az algoritmikus és mesterségesintelligencia-rendszerek előnyeivel, hogy önálló, tájékozott döntéseket hoz a digitális környezetben, miközben védelmet élvez az egészségét, a biztonságát és az alapvető jogait fenyegető kockázatokkal és veszélyekkel szemben. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) az uniós értékekkel összhangban előmozdítsuk az emberközpontú, megbízható és etikus mesterségesintelligencia-rendszereket azok fejlesztése, bevezetése és használata során; b) biztosítsuk az algoritmusok és a mesterséges intelligencia használatának megfelelő szintű átláthatóságát, valamint azt, hogy az emberek kellően felvértezve használják ezeket az eszközöket, és tájékoztatást kapjanak arról, ha interakcióba lépnek azokkal; c) biztosítsuk, hogy az algoritmikus rendszerek megfelelő adatkészleteken alapuljanak, kiküszöbölve ezáltal a megkülönböztetést, valamint lehetővé téve az emberek biztonságát és alapvető jogait befolyásoló valamennyi eredmény emberi felügyeletét; d) biztosítsuk, hogy a mesterséges intelligenciához hasonló technológiák ne szolgálhassanak az egyéni döntések előzetes behatárolására, például az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás és a magánélet tekintetében; e) biztosítékokról rendelkezzünk és megfelelő intézkedéseket hozzunk – többek között megbízható szabványok előmozdításával – annak biztosítása érdekében, hogy a mesterséges intelligencia és a digitális rendszerek mindenkor biztonságosak legyenek, és azokat az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett használják; f) intézkedéseket hozzunk annak biztosítására, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások során tiszteletben tartsák a legmagasabb szintű etikai normákat és a vonatkozó uniós jogszabályokat.

Tisztességes digitális környezet

10.

Mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy objektív, átlátható, könnyen hozzáférhető és megbízható információk alapján ténylegesen és szabadon megválaszthassa, milyen online szolgáltatásokat kíván igénybe venni.

11.

Mindenki számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tisztességes versenyben vegyen részt és innovációkat valósítson meg a digitális környezetben. Ennek a vállalkozások, köztük a kkv-k javát is kell szolgálnia. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) olyan biztonságos és védett, a tisztességes versenyen alapuló digitális környezetet biztosítsunk, ahol az alapvető jogok védelmet élveznek, garantált a felhasználói jogok és a fogyasztóvédelem érvényesülése a digitális egységes piacon, valamint világosan meg vannak határozva a platformok – mindenekelőtt a nagy piaci szereplők és a kapuőrök – felelősségi körei; b) előmozdítsuk az interoperabilitást, az átláthatóságot, a nyílt technológiákat és szabványokat annak érdekében, hogy tovább erősödjön a technológiába vetett bizalom, a fogyasztók pedig fokozottan képesek legyenek önálló és megalapozott döntéseket hozni.

IV. FEJEZET

Részvétel a digitális nyilvános térben

12.

Mindenki számára biztosítani kell a megbízható, sokszínű és többnyelvű digitális környezethez való hozzáférést. A sokszínű tartalmakhoz való hozzáférés elősegíti a plurális nyilvános vitát és a demokráciában való tényleges, megkülönböztetéstől mentes részvételt.

13.

Mindenkinek joga van a digitális környezetben a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához, valamint a gyülekezés és az egyesülés szabadságához.

14.

Mindenkinek képesnek kell lennie hozzáférni az azzal kapcsolatos információkhoz, hogy kinek a tulajdonában vannak, illetve kinek az ellenőrzése alatt állnak az általa igénybe vett médiaszolgáltatások.

15.

Az online platformoknak, különösen az online óriásplatformoknak támogatniuk kell a szabad demokratikus vitát az online térben. Tekintettel az általuk nyújtott szolgáltatásoknak a közvélemény és a közbeszéd alakításában betöltött szerepére, az online óriásplatformoknak csökkenteniük kell a szolgáltatásaik működéséből és használatából eredő – többek között a félretájékoztatási és dezinformációs kampányokkal kapcsolatos – kockázatokat, és védeniük kell a véleménynyilvánítás szabadságát. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) továbbra is megvédjük az összes alapvető jogot az online térben, különösen a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, ezen belül is a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét; b) a polgárok szerepvállalásának és demokratikus részvételének ösztönzése céljából támogassuk a digitális technológiák fejlesztését és lehető legjobb felhasználását; c) arányos intézkedéseket hozzunk annak érdekében, hogy küzdjünk a jogellenes tartalmak valamennyi formája ellen, maradéktalanul tiszteletben tartva az alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot, és anélkül, hogy általános nyomonkövetési kötelezettségeket vagy cenzúrát vezetnénk be; d) olyan digitális környezetet alakítsunk ki, ahol az emberek védve vannak a dezinformációval és az információmanipulációval, valamint a káros tartalmak egyéb formáival szemben, beleértve a zaklatást és a nemi alapú erőszakot is; e) támogassuk az EU kulturális és nyelvi sokszínűségét tükröző digitális tartalmakhoz való tényleges hozzáférést; f) lehetővé tegyük az egyének számára, hogy szabadon hozhassanak meghatározott döntéseket, valamint korlátozzuk a sebezhetőségeknek és az elfogultságnak az elsősorban célzott hirdetések révén történő kihasználását.

V. FEJEZET

Biztonság, védelem és önrendelkezés

Védett, biztos és biztonságos digitális környezet

16.

Mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni az olyan digitális technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat, amelyek kialakításuknál fogva biztonságosak, védettek, és garantálják a magánélet védelmét, aminek eredményeként biztosított a kezelt információk nagymértékben bizalmas jellege, integritása, rendelkezésre állása és hitelessége. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) további intézkedéseket hozzunk a termékek nyomonkövethetőségének előmozdítása és annak garantálása érdekében, hogy a digitális egységes piacon csak biztonságos és az uniós jogszabályoknak megfelelő termékeket kínáljanak; b) megvédjük az egyének, a vállalkozások és a közintézmények érdekeit a kiberbiztonsági kockázatokkal és a kiberbűnözéssel szemben, beleértve az adatvédelmi incidenseket, valamint a személyazonosság-lopást, illetve -manipulációt. Ennek részét képezik az egységes piacon forgalomba hozott összekapcsolt termékekre vonatkozó kiberbiztonsági követelmények is; c) fellépjünk azokkal szemben, akik az Unión belül az online biztonságnak és a digitális környezet integritásának aláásására törekednek, illetve akik digitális eszközökkel erőszakot és gyűlöletet szítanak, és amellett is, hogy felelősségre vonjuk az ilyen személyeket.

A magánélet védelme és az adatok feletti egyéni rendelkezés

17.

Minden embert megillet a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatainak védelméhez való jog. Az utóbbi jog magában foglalja azt, hogy az egyének rendelkeznek ellenőrzéssel afelett, hogy miként használják fel a személyes adataikat és azokat kikkel osztják meg.

18.

Mindenkinek joga van közlései és az elektronikus eszközein található információk bizalmasságához és ahhoz, hogy ne legyen kitéve jogellenes online megfigyelési, jogellenes széles körű nyomonkövetési vagy lehallgatási intézkedéseknek.

19.

Mindenki számára biztosítani kell, hogy maga határozhassa meg digitális örökségét, és eldönthesse, hogy a halála után mi legyen a sorsa személyes felhasználói fiókjainak és az őt érintő információknak. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) biztosítsuk, hogy mindenki tényleges ellenőrzést gyakorolhasson személyes és nem személyes adatai felett, összhangban az uniós adatvédelmi szabályokkal és a vonatkozó uniós jogszabályokkal; b) ténylegesen biztosítsuk az egyének számára azt, hogy az adathordozhatósághoz való jognak megfelelően személyes és nem személyes adataik könnyen átvihetők legyenek a különböző digitális szolgáltatások között; c) hatékonyan védjük a közléseket harmadik felek jogosulatlan hozzáférésével szemben; d) tiltsuk a jogellenes személyazonosítást, valamint a tevékenység-nyilvántartások jogellenes megőrzését.

A gyermekek és fiatalok védelme és részvételük elősegítése a digitális környezetben

20.

A gyermekek és a fiatalok számára lehetővé kell tenni, hogy biztonságos és megalapozott döntéseket hozhassanak, valamint kibontakoztathassák kreativitásukat a digitális környezetben.

21.

Az életkornak megfelelő segédanyagokkal és szolgáltatásokkal javítani kell a gyermekek és fiatalok tapasztalatait, jóllétét és részvételét a digitális környezetben.

22.

Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a gyermekeknek és a fiataloknak joguk van a digitális technológiákkal elkövetett vagy az azok által elősegített valamennyi bűncselekménnyel szembeni védelemhez. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) lehetőségeket biztosítsunk valamennyi gyermek és fiatal számára a szükséges készségek és kompetenciák – köztük a médiatudatosság és a kritikai gondolkodás – elsajátítására annak érdekében, hogy aktívan és biztonságosan navigálhassanak és vehessenek részt a digitális környezetben, és megalapozott döntéseket hozhassanak; b) az életkornak megfelelő és biztonságos digitális környezetben előmozdítsuk a gyermekek és a fiatalok pozitív tapasztalatait; c) minden gyermeket és fiatalt megvédünk a káros és jogellenes online tartalmakkal, az interneten keresztüli kizsákmányolással, manipulációval és visszaélésekkel szemben, és megakadályozzuk a digitális tér bűncselekmények elkövetésére vagy elősegítésére való felhasználását; d) minden gyermeket és fiatalt megvédjünk különösen a kereskedelmi célú jogellenes nyomkövetéssel, profilalkotással és targetálással szemben; e) bevonjuk a gyermekeket és a fiatalokat az őket érintő digitális politikák kialakításába.

VI. FEJEZET

Fenntarthatóság

23.

A környezetben okozott jelentős károk elkerülése és a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében a digitális termékek és szolgáltatások megtervezésének, előállításának, használatának, javításának, újrafeldolgozásának és ártalmatlanításának oly módon kell történnie, hogy csökkenjen azok környezetre és társadalomra gyakorolt negatív hatása, és elkerülhető legyen idő előtti elavulásuk.

24.

Mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a digitális termékek és szolgáltatások környezeti hatására és energiafogyasztására, valamint az azok javíthatóságára és élettartamára vonatkozó pontos, könnyen érthető információkat, amelyek alapján az egyének felelős döntést tudnak hozni. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy: a) támogassuk a minimális negatív környezeti és társadalmi hatással járó, fenntartható digitális technológiák kifejlesztését és használatát; b) ösztönözzük a fenntartható fogyasztói döntéseket és üzleti modelleket, továbbá előmozdítsuk a fenntartható és felelős vállalati magatartást a digitális termékek és szolgáltatások globális értékláncainak egészében, többek között a kényszermunka elleni küzdelem céljából; c) előmozdítsuk a környezetre és az éghajlatra pozitív hatást gyakorló innovatív digitális technológiák kifejlesztését, bevezetését és aktív használatát a zöld átállás felgyorsítása érdekében; d) előmozdítsuk a digitális termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó fenntarthatósági standardok és címkék alkalmazását.

---

(1)  2020/2216(INI); 2020/2018(INL); 2020/2019(INL); 2020/2022(INI); 2020/2012(INL); 2020/2014(INL); 2020/2015 (INI); 2020/2017 (INI); 2019/2186(INI); 2019/2181(INL); 2022/2266 (INI).

Euroátváltási árfolyamok (1)

2023. január 20.

(2023/C 23/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0826
JPY	Japán yen	140,86
DKK	Dán korona	7,4391
GBP	Angol font	0,87600
SEK	Svéd korona	11,1655
CHF	Svájci frank	0,9962
ISK	Izlandi korona	154,30
NOK	Norvég korona	10,7135
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	23,922
HUF	Magyar forint	395,88
PLN	Lengyel zloty	4,7100
RON	Román lej	4,9258
TRY	Török líra	20,3566
AUD	Ausztrál dollár	1,5619
CAD	Kanadai dollár	1,4583
HKD	Hongkongi dollár	8,4775
NZD	Új-zélandi dollár	1,6852
SGD	Szingapúri dollár	1,4311
KRW	Dél-Koreai won	1 336,47
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,5770
CNY	Kínai renminbi	7,3425
IDR	Indonéz rúpia	16 367,67
MYR	Maláj ringgit	4,6395
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,958
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	35,455
BRL	Brazil real	5,6271
MXN	Mexikói peso	20,4865
INR	Indiai rúpia	87,8170

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

A Bizottság harározatának összefoglalója

(2022. január 19.)

a 139/2004/EK tanácsi rendelet 1. és 4. cikkén alapuló hatáskörének elutasításáról (1)

(Ügyszám: C.1887 – Mediaset – 265. cikk Felkérés eljárásra)

(az értesítés a C(2022) 307 számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2023/C 23/03)

1.   A FELEK ÉS AZ ÜGYLET

(2)

A TF1 a TF1-ben 43,7 %-os részesedéssel rendelkező Bouygues S.A. (a továbbiakban: Bouygues) kizárólagos irányítása alá tartozik. A Bouygues az építőiparban, a távközlésben és a médiaágazatban tevékenykedik. A TF1 fő tevékenysége közvetlenül vagy leányvállalatain keresztül televíziós csatornák nagykereskedelmi szolgáltatása. A TF1 televíziós műsorszolgáltatóként végzett fő tevékenységéhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket is folytat, ideértve audiovizuális és filmtartalmak előállítását, audiovizuális jogok megszerzését, reklámfelületek forgalmazását, DVD-k és zenei CD-k szerkesztését és terjesztését, értékesítéssel kapcsolatos járulékos termékek fejlesztését, valamint digitális és interaktív szolgáltatások fejlesztését.

(3)

Az M6 az RTL Group S.A. (a továbbiakban: RTL) kizárólagos irányítása alá tartozik; az RTL 48,26 %-os részesedéssel rendelkezik az M6-ban és az RTL-ben 76,28 %-os részesedéssel rendelkező Bertelsmann SE & Co. KGaA (a továbbiakban: Bertelsmann) kizárólagos irányítása alatt áll. Az M6 fő tevékenysége közvetlenül vagy leányvállalatain keresztül televíziós csatornák nagykereskedelmi szolgáltatása. Ezenfelül az M6 televíziós műsorszolgáltatóként végzett fő tevékenységéhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket is folytat, ideértve audiovizuális és filmtartalmak előállítását, audiovizuális jogok megszerzését, reklámfelületek forgalmazását, DVD-k és zenei CD-k szerkesztését és terjesztését, értékesítéssel kapcsolatos járulékos termékek fejlesztését, valamint digitális szolgáltatások fejlesztését. Végül az M6 irányítja az RTL France rádiócsoportot, amely több engedéllyel rendelkezik rádióműsorok sugárzására Franciaországban és e rádiószolgáltatások működtetéséhez kapcsolódó különböző tevékenységeket fejleszt.

(4)

[Az ügylet leírása]. Az ügyletet követően a Bouygues az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás tőkéjének körülbelül 30 %-át, míg a Bertelsmann az RTL-en keresztül az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás tőkéjének körülbelül 16 %-át birtokolja majd.

2.   A TÉNYÁLLÁS ÉS AZ ELJÁRÁS

(5)

2021. május 17-én a TF1, az M6, a Bouygues és az RTL bejelentette, hogy megállapodást írt alá a TF1 és az M6 tevékenységeinek összevonására irányuló kizárólagos tárgyalások megkezdéséről. 2021. május 17-én a Bouygues és az RTL két egyetértési megállapodást írt alá. Ezeket az egyetértési megállapodásokat 2021. július 8-án a Bouygues és az RTL közötti keretmegállapodás, valamint a TF1 és az M6 közötti, üzleti kombinációról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodások) aláírása követte. A Bouygues és az RTL megállapodott továbbá az ügylet lezárásakor megkötendő részvényesi megállapodás (a továbbiakban: SHA) tervezetéről.

(6)

2021. október 29-én a francia versenyhatóság (a továbbiakban: ADLC) kérdőívet küldött több piaci szereplőnek, köztük a Mediasetnek, hogy kikérje véleményüket az ügyletről. A kérdőív bevezetőjében az ADLC utal arra, hogy „[a] kérdőív a TF1 és az [M6] közötti tervezett összefonódásra vonatkozik. Az [összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás] a [Bouygues] kizárólagos irányítása alatt áll”. Erre tekintettel a piaci teszt bevezetése kimondja, hogy „[az ügylethez] az [ADLC] jóváhagyása szükséges, amely a versenyszabályozásért felelős független közigazgatási hatóság Franciaországban”.

(7)

2021. november 19-én a Mediaset megküldte a Bizottságnak az eljárásra irányuló felkérést. A Mediaset különösen azt állítja, hogy az ADLC következtetésével ellentétben az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás a Bouygues és a Bertelsmann közös irányítása alá fog tartozni, és ezért uniós léptékű lesz.

3.   UNIÓS LÉPTÉK

3.1.   Jogi háttér

(8)

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások értékelésére. Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikke két alternatív küszöbértéket állapít meg annak meghatározására, hogy egy összefonódás uniós léptékű-e.

(9)

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében egy összefonódás akkor uniós léptékű, ha i. az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 000 millió EUR-t, és ii. az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének teljes uniós szintű forgalma meghaladja a 250 millió EUR-t, kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes uniós szintű forgalmának több mint kétharmadát egy tagállamban éri el.

(10)

Az az összefonódás, amely nem éri el az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében megállapított küszöbértékeket, az 1. cikk (3) bekezdése értelmében uniós léptékű, ha: i. az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja a 2 500 millió EUR-t, ii. legalább három tagállam mindegyikében az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió EUR-t, iii. a ii. pont alapján számításba vett legalább három tagállam mindegyikében legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes forgalma meghaladja a 25 millió EUR-t, és iv. legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes uniós szintű forgalma meghaladja a 100 millió EUR-t; kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes uniós szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el.

(11)

A hatáskör meghatározása céljából érintett vállalkozások azok, amelyek az összefonódásban, vagyis egy, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében tárgyalt összeolvadásban vagy irányításszerzésben részt vesznek (2).

(12)

A kizárólagos irányítás megszerzésével összefüggésben az érintett vállalkozások mind a megszerző vállalkozás, mind a célvállalkozás (3).

(13)

Az újonnan alapított közös vállalkozás közös irányításának megszerzésével összefüggésben, amikor egy vállalkozás egy már létező leányvállalattal vagy (korábban kizárólagos irányítása alatt álló) üzleti tevékenységgel járul hozzá a közös vállalkozáshoz, az újonnan alapított közös vállalkozás feletti irányítást megszerző vállalatok mindegyike érintett vállalkozás. Ebben az esetben a hozzájárulást jelentő leányvállalat vagy üzleti tevékenység forgalma az eredeti anyavállalat forgalmának részét képezi (4).

3.2.   Forgalom

(14)

2020-ban a Bouygues forgalma világszinten 34 700 millió EUR, az Unióban [forgalomra utaló számadat] millió EUR, Franciaországban pedig [forgalomra utaló számadat] millió EUR volt. A Bouygues így a teljes uniós szintű forgalmának több mint kétharmadát Franciaországban éri el.

(15)

2020-ban a Bertelsmann forgalma világszinten 17 300 millió EUR, az Unióban [forgalomra utaló számadat] millió EUR, Franciaországban pedig [forgalomra utaló számadat] millió EUR volt. Így a Bertelsmann a teljes uniós szintű forgalmának több mint kétharmadát nem Franciaországban éri el.

(16)

2020-ban az M6 forgalma világszinten 1 274 millió EUR, az Unióban [forgalomra utaló számadat] millió EUR, Franciaországban pedig [forgalomra utaló számadat] millió EUR volt. Az M6 így a teljes uniós szintű forgalmának több mint kétharmadát Franciaországban éri el.

(17)

A Bizottság megjegyzi, hogy függetlenül attól, hogy i. a Bouygues és az M6 forgalmát, vagy ii. a Bouygues és a Bertelsmann forgalmát veszi-e figyelembe, az 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott küszöbértékeket túllépik. Ha azonban csak a Bouygues és az M6 forgalmát vesszük figyelembe, az ügyletnek nem lenne uniós léptéke, mivel a Bouygues és az M6 a teljes uniós szintű forgalmuk több mint kétharmadát Franciaországban érik el. A Bouygues és a Bertelsmann forgalmát figyelembe véve az ügylet uniós léptékű lenne, mivel a Bertelsmann uniós szintű forgalmának több mint kétharmadát nem Franciaországban éri el.

(18)

Ezért meg kell határozni, hogy az ügylet mely vállalkozásokat érinti.

3.3.   Az ügylet által érintett vállalkozások

(19)

Az ADLC és a Bouygues úgy véli, hogy az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás a Bouygues kizárólagos irányítása alatt fog állni (5). Ebben az esetben az érintett vállalkozások a Bouygues és az M6 lennének, az összefonódás pedig nem lenne uniós léptékű.

(20)

Ezzel szemben, a Mediaset azzal érvel, hogy az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás a Bouygues és a Bertelsmann közös irányítása alá fog tartozni (6). Ebben az esetben az érintett vállalkozások a Bouygues és a Bertelsmann (7) lennének, az összefonódás pedig uniós léptékű lenne.

(21)

Az ügyletben érintett vállalkozások körének meghatározásához először is meg kell határozni az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás feletti irányítás jellegét.

3.3.1.   Az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás feletti irányítás jellege

3.3.1.1.   Bevezetés az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás irányítási struktúrájáról

(22)

Az ügyletet követően a Bouygues az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás tőkéjének körülbelül 30 %-át, míg a Bertelsmann az RTL-en keresztül az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás tőkéjének körülbelül 16 %-át birtokolja majd.

(23)

Az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) tekintetében az SHA 2.5. cikke előírja, hogy a Bouygues és a Bertelsmann a közgyűlést megelőzően közös álláspontot fogad el valamennyi napirendi pontra vonatkozóan. Egyet nem értés esetén a Bertelsmann-nak főszabály szerint a Bouygues utasítását követve kell szavaznia.

(24)

Az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás igazgatótanácsa (a továbbiakban: igazgatótanács) 12 tagból áll. A Bouygues jogosult négy igazgatót kinevezni, köztük az ügyvezető igazgatót, aki az igazgatótanács elnöke (a továbbiakban: CEO) (8), valamint két független igazgatót javasolni. A Bertelsmann két igazgatót nevezhet ki, köztük az igazgatótanács alelnökét, és [a Bertelsmann által javasolt független igazgatók száma] javasolhat. Az SHA 2.1.4. cikkével összhangban az igazgatótanács döntéseit a leadott szavazatok többségével fogadja el. Szavazategyenlőség esetén a CEO szavazata dönt. Az SHA 2.1.2. cikke előírja, hogy a Bouygues és a Bertelsmann közös álláspontot fogad el az igazgatótanács valamennyi napirendi pontjáról. Egyet nem értés esetén a Bertelsmann-nak főszabály szerint a Bouygues utasítását követve kell szavaznia.

3.3.1.2.   A Mediaset észrevételei

(25)

A Mediaset úgy véli, hogy az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás a következő okok miatt a Bouygues és a Bertelsmann közös irányítása alá fog tartozni.

(26)

Először is, a Mediaset előadja, hogy az ügylet szerkezete arra enged következtetni, hogy a Bouygues és a Bertelsmann közös irányítást gyakorol majd az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás felett. A Mediaset szerint konkrétabban a Bouygues nem lesz képes kizárólagos irányítást gyakorolni az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás felett, mivel az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás részvénytőkéjének csak 30 %-át fogja irányítása alatt tartani. A Mediaset rámutat arra, hogy az ügylet megkötését követően a Bertelsmann (az RTL-en keresztül) az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás tőkéjének 16 %-át fogja birtokolni. A Bertelsmann tehát az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás második legnagyobb részvényese lesz.

(27)

Másodszor, a Mediaset azt állítja, hogy a Bertelsmann az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás kulcsfontosságú és stratégiai részvényese lesz. A Mediaset úgy véli, hogy többek között a Thomas Rabéval, a Bertelsmann elnökével és főigazgatójával (CEO) és Olivier Roussat-val, a Bouygues főigazgatójával (a továbbiakban: DG) készített interjúból kitűnik, hogy a Bouygues és a Bertelsmann hosszú távú partnerként tekintenek egymásra, és közös álláspontot képviselnek a piacokról (9). Ezt tükrözte a befektetőknek szóló beszámoló, amelyben a TF1 és az M6 azt állította, hogy az RTL továbbra is hosszú távú stratégiai részvényes marad (10). A Mediaset szerint ezt a francia kereskedelmi törvénykönyv L.233–10. cikke értelmében vett együttes fellépés végrehajtása is bizonyítja (11). Az ilyen együttes fellépés fennállása egyébként az egy vagy több vállalkozás által egy másik vállalkozás felett gyakorolt irányítás jellegének az ADLC általi értékelése során használt jelzés (12).

(28)

Harmadszor, a Mediaset úgy véli, hogy a Bertelsmann jelentős képviselettel fog rendelkezni az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás irányító szerveiben (13). A Mediaset megjegyzi, hogy az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás első CEO-ja Nicolas de Tavernost, az M6 jelenlegi elnöke lenne. A Mediaset azt is megjegyzi, hogy a Bouygues és a Bertelsmann által egyenként kinevezhető igazgatók száma (a Mediaset szerint négy, illetve két igazgató) nem teszi lehetővé a Bouygues és a Bertelsmann számára, hogy önállóan járjanak el, mivel az igazgatótanács 12 igazgatóból fog állni (14).

(29)

Végül a Mediaset azt állítja, hogy a Bouygues és a Bertelsmann közös stratégiát fogadtak el, amelyet a sajtóközlemény és a befektetők előadásai is alátámasztanak (15).

3.3.1.3.   Az ADLC és a Bouygues érvei

(30)

Az ADLC és a Bouygues úgy véli, hogy az ügylet szerkezete biztosítja, hogy a Bouygues kizárólagos irányítást gyakoroljon az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás felett (16).

(31)

A közgyűlést illetően a Bouygues hangsúlyozta, hogy az SHA 2.5. cikke értelmében a Bouygues-nak és a Bertelsmann-nak minden közgyűlés előtt konzultálniuk kell egymással annak érdekében, hogy az egyes napirendi pontokra vonatkozóan közös álláspontot alakítsanak ki. A Bouygues és a Bertelsmann közötti egyet nem értés esetén a Bouygues által javasolt álláspont érvényesül, és a Bertelsmann köteles a Bouygues által kívánt döntések mellett szavazni (17). A TF1 és az M6 közgyűlésen való korábbi részvételei arányainak elemzése arra engedne következtetni, hogy a Bouygues és a Bertelsmann együttes szavazati jogai mindkét vállalkozás számára tényleges többséget biztosítanak a közgyűléseken.

(32)

Ami az igazgatótanácsot illeti, a Bouygues megjegyzi, hogy az SHA 2.1.1. cikke úgy rendelkezik, hogy az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás igazgatótanácsa 12 tagból áll, amelyek felét a Bouygues nevezi ki, beleértve annak elnökét is, aki döntő szavazattal rendelkezik (18).

(33)

A Bouygues azt állítja, hogy az SHA felhatalmazást ad arra, hogy a Bouygues és a Bertelsmann – a közgyűlések előkészítéséhez hasonlóan – az igazgatótanács bármely ülését megelőzően is egyeztessen (19). A Bouygues és a Bertelsmann közötti egyet nem értés esetén a Bouygues által javasolt álláspont érvényesül, és a Bertelsmann köteles a szavazáskor a Bouygues szavazatához igazodni (20). A Bertelsmann csak kivételes körülmények között térhet el a Bouygues álláspontjától. Közelebbről, az SHA 2.1.2. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bertelsmann nem köteles követni a Bouygues álláspontját, ha a Bertelsmann vagy valamelyik képviselője az igazgatótanácsban úgy ítéli meg, hogy a döntés jogellenes lenne, vagy összeegyeztethetetlen lenne az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás vállalati érdekeivel (21). Ezenkívül a Bouygues azt állítja, hogy a 2.1.4. cikk felsorolja azokat a kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban a Bertelsmann nem köteles szavazatát a Bouygues álláspontjához igazítani, de ez csak olyan kivételes döntésekre vonatkozhat, amelyek hatással lehetnek az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás értékére, és amelyek célja a kisebbségi részvényes érdekeinek védelme (22).

(34)

Végül a Bouygues kijelenti, hogy az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás valamennyi stratégiai döntése a kizárólagos irányítása alá tartozik, beleértve az üzleti tervet és a költségvetést, a beruházásokat és a vezetők kinevezését. E tekintetben a Bouygues hangsúlyozza, hogy a Mediaset által a Bouygues és a Bertelsmann közötti közös stratégia fennállása mellett felhozott tények olyan sajtóközleményeken alapulnak, amelyek nem foglalják magukban a megállapodások és az SHA teljes tartalmát (23).

3.3.1.4.   A Bizottság értékelése

(A)   Jogi háttér

(35)

Az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény megállapítja, hogy közös irányítás akkor áll fenn, amikor két vagy több vállalkozás vagy személy meghatározó befolyást gyakorolhat egy másik vállalkozásra. A meghatározó befolyás alatt a Bizottság általában egy vállalkozás stratégiai üzleti magatartását meghatározó döntések blokkolására vonatkozó jogosultságot érti. Azoknak a vállalkozásoknak tehát, amelyek közös irányítást szereznek egy másik vállalkozás felett, egyezségre kell jutniuk a közös vállalat üzletpolitikájának meghatározásában, és együtt kell működniük egymással (24).

(36)

A Bizottság számos kritériumot alkalmaz a közös irányítás meglétének megállapítására.

(37)

Bár közös irányítás valósulhat meg abban az esetben, ha két vállalkozás egyenlő szavazati joggal vagy a döntéshozó szervek tagjainak kinevezésében egyenlő joggal rendelkezik, a Bizottság ezt nem tartja szükséges feltételnek. Ezért akkor is fennállhat közös irányítás, ha a két anyavállalat között nem áll fenn egyenlőség a szavazatok vagy a döntéshozó szervekben való képviselet tekintetében. Ez különösen olyan esetekre jellemző, ahol a kisebbségi részvényesek kiegészítő jogosítványokkal rendelkeznek, és ez lehetővé teszi számukra a közös vállalat stratégiai üzleti magatartása szempontjából lényeges döntésekkel szemben vétójog érvényesítését (25). Azok a vétójogok, amelyek közös irányítás gyakorlását teszik lehetővé, jellemzően az olyan kérdésekkel kapcsolatos döntésekre terjednek ki, mint a költségvetés, az üzleti terv, a nagyberuházások vagy a felső vezetés kinevezése.

(38)

A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a szavazati jogok közös gyakorlása közös irányítást eredményezhet. Így a közös irányítás konkrét vétójogok hiányában is elérhető, amikor két vagy több vállalkozás egy másik vállalkozásban kisebbségi részesedéseket szerez (26). Erre ott kerülhet sor, ahol a kisebbségi részesedések együttesen eszközül szolgálnak a célvállalkozás irányítására. Az ilyen egyeztetés jogilag kötelező erejű megállapodás eredménye lehet, vagy tényszerű körülmények alapján bizonyítható, különösen akkor, ha a kisebbségi részvényesek között erős közös érdek áll fenn (27).

(39)

Végül a Bizottság más tényezőket is figyelembe vesz, többek között a döntő szavazat meglétét (28). Ahhoz, hogy a közös irányítás fennálljon, nem szabad, hogy csak egy anyavállalat rendelkezzen döntő szavazattal, mivel ez a döntő szavazattal rendelkező cég kizárólagos irányításához vezetne (29). Mindazonáltal közös irányítás valósulhat meg, ha a gyakorlatban e döntő szavazat relevanciája és hathatóssága korlátozott (30).

(B)   A Bertelsmann vétójoga az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozásban

(40)

A fenti (22)–(24) pontban kifejtettek szerint és eltérő rendelkezés hiányában a Bertelsmann-nak a Bouygues-gal azonos irányban kell szavaznia mind az igazgatótanács ülésén, mind a közgyűlésen.

(41)

Az SHA 2.1.4. cikke olyan mechanizmust ír elő, amely kivételes körülmények között lehetővé teszi a Bertelsmann számára […], hogy meghatározott számú kérdésben adott javaslat ellen szavazzon (31). A Bizottság úgy véli, hogy ez a mechanizmus hasonló ahhoz, mintha a Bertelsmann-nak e kérdésekkel kapcsolatosan vétójoga lenne. [Az SHA részletei] (32). Így a Bertelsmann vétójoggal rendelkezik az SHA 2.1.4. cikkében felsorolt kérdésekben.

(42)

Először is, az SHA 2.1.4. cikke felsorolja azokat a kérdéseket, amelyek tekintetében a Bertelsmann kivételesen vétójoggal rendelkezik. Ez különösen az alapszabály módosítására, a könyvvizsgálók leváltására, az osztalékfelosztási politika bármilyen változására, az irányítási szabályok bármilyen változására, a részvénytőke emelésére, az adósság jelentős növekedésére, valamint az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás bármely olyan új üzleti tevékenység iránti kötelezettségvállalására vonatkozik, amely nem tartozik a tevékenységi körébe. E vétójogokat illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény (66) pontjával összhangban ezek a kérdések nem érintik az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás stratégiai döntéseit. A Bertelsmann vétójoga az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás létezésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozik, és így önmagában nem ruházhat rá közös irányítást az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás felett. Ezek a vétójogok inkább a kisebbségi részvényeseknek általában, mint a közös vállalat befektetői számára, pénzügyi érdekeik védelmében biztosított vétójogoknak felelnek meg.

(43)

Az SHA 2.1.4. cikke a Bertelsmann-nak bizonyos típusú beruházások tekintetében is vétójogot biztosít. A Bertelsmann különösen fenntartja a jogot arra, hogy ne kövesse a Bouygues javaslatát a következők tekintetében: i. a részvények, üzleti tevékenységek és eszközök ügyletenként [a küszöbérték összege] EUR-t meghaladó összegű befektetése, eladása vagy megszerzése, ii. az audiovizuális tartalomhoz kapcsolódó jogok megszerzése ügyletenként és évente [a küszöbérték összege] EUR-t meghaladó mértékben, iii. ügyletenként és évenként [a küszöbérték összege] EUR-t meghaladó bármely kereskedelmi forgalmazási megállapodás, iv. közös vállalkozás, partnerség vagy egyéb garancia létrehozása [a küszöbérték összege] EUR-t meghaladó összegben, valamint a [küszöbérték összege] EUR-t meghaladó összegű per indítása. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az SHA-ban meghatározott küszöbértékeket az M6 soha, a TF1 pedig nagyon kivételes esetben lépte túl az elmúlt tíz évben (33). A Bertelsmann vétójoga tehát nem biztosít számára vétót az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás szokásos üzleti magatartásával szemben. Tekintettel a megadott összegekre, ezek a vétójogok az általában a kisebbségi részvényeseket védő jogoknak felelnek meg.

(44)

A fentiek fényében tehát a Bizottság úgy véli, hogy a Bertelsmann az SHA 2.1.4. cikkében meghatározott vétójogok következtében nem gyakorol közös irányítást az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás felett.

(45)

Az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás első CEO-ját a Bouygues és a Bertelsmann nevezik ki (34). E CEO egyike lesz a Bouygues által kinevezett négy igazgatótanácsi tagnak. A zárolási idő (35) alatt a Bouygues – a Bertelsmann-nal folytatott megbeszéléseket követően, de anélkül, hogy ez utóbbi vétójoggal rendelkezne a végleges döntéssel szemben – felmentheti az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás CEO-ját. A jövőbeli CEO-k kinevezését illetően a Bouygues-nak javaslatot kell tennie egy […] jelöltlistára […]. A Bertelsmann megvétózhatja a listán szereplő jelöltek egyikét (36). A Bouygues hoz tehát végső döntést a [CEO] kiválasztásáról, kivéve, ha a Bertelsmann úgy véli, hogy komoly etikai aggályok merülnek fel a jelölttel kapcsolatban (37). […] (38). Ebből következik, hogy a zárolási idő alatt és azt követően is a Bouygues-nak lesz végső beleszólása az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás CEO-jának kinevezésébe és felmentésébe. A Bertelsmann-nak csak […], valamint egy olyan jelölt kinevezése esetén van vétójoga, akivel kapcsolatban a Bertelsmann úgy véli, hogy komoly etikai aggályok merülnek fel. A Bertelsmann-nak továbbá nem lesz vétója a CEO felmentésével szemben. Így a Bertelsmann az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás CEO-jának kinevezése kapcsán meglévő vétójoga a konzultációhoz való joghoz hasonlít, és a kisebbségi részvényesek érdekeinek védelmére általában biztosított jogokkal egyenértékű. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a Bouygues haladéktalanul el tudja mozdítani az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás első CEO-ját.

(46)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Bertelsmann nem gyakorol közös irányítást az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás felett azért, mert részt vesz az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás CEO-jának kinevezésében és lemondásában.

(47)

Az üzleti tervet és a költségvetést illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az SHA 2.2.1. cikke a költségvetés és az üzleti terv elkészítéséért felelős auditbizottságot hoz létre, amely a Bouygues által kinevezett igazgatóból és a Bertelsmann által kinevezett igazgatóból áll (39). [A Bouygues és a Bertelsmann megállapodnak az első üzleti tervről] (40). Ezenkívül a jövőbeli üzleti terveknek, amelyek ellen a Bertelsmann csak akkor emelhet kifogást, ha úgy ítéli meg, hogy az üzleti terv összeegyeztethetetlen az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás vállalati érdekeivel (41), tiszteletben kell tartaniuk a Bouygues és a Bertelsmann által elfogadott bevételi, szinergia- és beruházási célokat […] (42). Így [a jövőbeli üzleti tervek tekintetében a Bouygues a döntő szavazata miatt kikényszerítheti döntését az igazgatótanácsban] (43). Ezek a jövőbeli üzleti tervek és költségvetések az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás stratégiai döntéseinek minősülnek.

(48)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Bertelsmann nem gyakorol majd közös irányítást az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás felett az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás jövőbeli üzleti terveinek és költségvetésének megvitatására és elfogadására szolgáló mechanizmus következtében.

(49)

A Bizottság ezért megjegyzi, hogy a Bertelsmann nem rendelkezik vétójoggal az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás stratégiai döntéseit illetően.

(C)   A szavazati jogok közös gyakorlása

(50)

Ami a közgyűléseket illeti, az SHA 2.1.4. cikkében említett (a fenti (42)–(44) pontban tárgyalt) fenntartott kérdéseken kívül a Bertelsmann nem léphet fel a Bouygues ellen.

(51)

Az igazgatótanácsot illetően azonban az SHA 2.1.4. cikkében meghatározott fenntartott kérdéseken és az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás CEO-jának (a fenti (42)–(46) pontban tárgyalt) kinevezésén kívül a Bertelsmann-nak jogában áll kifogást emelni minden olyan döntéssel szemben, amelyet a Bertelsmann jogellenesnek vagy az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás vállalati érdekével összeegyeztethetetlennek ítél (az SHA 2.1.2. cikke).

(52)

Az SHA 2.1.2. cikkében foglalt, a vállalati érdekre vonatkozó kivételre nem vonatkoznak különleges feltételek. Ugyanakkor, amint azt a Bouygues kifejtette, i. a vállalati érdekre vonatkozó kivétel szokásos, és nem kifejezetten az audiovizuális ágazatra jellemző, ii. csak szélsőséges helyzetekben kívánják alkalmazni, iii. mivel célja a Bertelsmann által kinevezett igazgatók személyes polgári jogi és/vagy büntetőjogi felelősségének elkerülése (44). Ennek eredményeként a Bizottság úgy véli, hogy a vállalati érdekre vonatkozó kivétel tárgyi hatálya korlátozott.

(53)

Ebből következik, hogy a Bertelsmann az SHA feltételei alapján de jure nem gyakorolhat meghatározó befolyást az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozásra. A Bizottságnak azonban értékelnie kell, hogy de facto megvalósulhat-e a szavazati jogok közös gyakorlása.

(54)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Bertelsmann rendelkezik olyan know-how-val az audiovizuális ágazatban, amely túlmutat az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás tevékenységein. Továbbá, még ha a Bertelsmann nem is írhatja elő álláspontját, a Bouygues-nak és a Bertelsmann-nak meg kell próbálniuk közös szavazási álláspontot kialakítani az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás igazgatótanácsának vagy közgyűlésének minden egyes ülése előtt. Erre tekintettel a Bouygues és a Bertelsmann egyetlen jogalanyként viselkedhet az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás döntéshozó szerveiben. Emellett az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás első CEO-ja továbbra is számos szerepet fog betölteni a Bertelsmannon belül (45).

(55)

A Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy a Bouygues rendelkezik saját ismeretekkel az audiovizuális ágazatban, és e tekintetben nem függ a Bertelsmanntól. Ezenkívül a Bertelsmann nem fog jelentős kereskedelmi kapcsolatokat fenntartani az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozással (46). Végül a Bouygues fenntartja a jogot arra, hogy eltávolítsa a CEO-t az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás éléről anélkül, hogy a Bertelsmann ezzel szemben kifogást emelhetne.

(56)

Ebből következik, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá a Bouygues és a Bertelsmann közötti erős közös érdek fennállását.

(57)

Ilyen közös érdek hiányában a Bizottság úgy véli, hogy a kisebbségi részvényesek közötti mozgó szövetségek esetleges kialakulása általában kizárja a de facto közös irányítás feltételezését. A jelen ügyben a Bizottság megjegyzi, hogy lehetséges, hogy a Bouygues és más kisebbségi részvényesek olyan irányban szavazhatnak, amely ellentétes a Bertelsmann álláspontjával, mind az igazgatótanácsban, mind pedig a közgyűlésen.

(58)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Bouygues és a Bertelsmann közötti egyet nem értés esetén a Bertelsmann csak a zárolási időre ([a zárolási időszak tartama]) köteles a részesedését megtartani. Ezen időszak végén a Bertelsmann eladhatja részvényeit azzal, hogy a Bouygues számára elővásárlási jogot biztosít a részvények [részesedéseinek összege]-ra/-re vonatkozóan. A részvények fennmaradó része szabadon értékesíthető [amennyiben a vevő választása nem vet fel versenyjogi aggályokat]. Így a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az egyet nem értés nem érintené az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás létezését.

(59)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a megállapodások és az SHA nem eredményezik a szavazati jogok de facto közös gyakorlását az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozásban.

(D)   A döntő szavazat meglétéről

(60)

Mindenesetre az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény (82) pontja kimondja, hogy ahhoz, hogy a közös irányítás fennálljon, nem szabad, hogy csak egy anyavállalat rendelkezzen döntő szavazattal, mivel ez a döntő szavazattal rendelkező cég általi kizárólagos irányításhoz vezetne.

(61)

A jelen ügyben az igazgatótanács felét a Bouygues fogja irányítani, beleértve a CEO-t (47) is, aki döntő szavazattal rendelkezik. Ebben az értelemben a Bertelsmann szavazata nem tűnik szükségesnek ahhoz, hogy a Bouygues állást foglaljon az igazgatótanácsban, kivéve, ha az SHA 2.1.4. cikke értelmében fenntartott kérdésekről van szó (amelyek nem képesek közös irányítást biztosítani). Hasonlóképpen, a közgyűlésen a Bertelsmann csak az SHA 2.1.4. cikke értelmében fenntartott kérdésekben (amelyek nem képesek közös irányítást biztosítani) emelhet kifogást a Bouygues álláspontjával szemben.

(62)

Ezért a Bouygues döntő szavazatának eredményeként a Bertelsmann nem gyakorol közös irányítást az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás felett.

(E)   Az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás feletti kizárólagos irányítás

(63)

A fentieknek megfelelően a Bizottság megjegyzi, hogy a Bouygues-nak jogában áll kinevezni az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás igazgatótanácsának felét. A francia kereskedelmi törvénykönyv (48) rendelkezéseinek megfelelően az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás CEO-ja, akit a Bouygues nevez ki, patthelyzet esetén döntő szavazattal rendelkezik. Ebben az értelemben a Bouygues a döntéseit az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás igazgatótanácsára kényszerítheti. A Bizottság megjegyzi, hogy ezek a jogok kizárólagos irányítást biztosítanak a Bouygues számára az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás felett.

(64)

Ezenkívül az SHA 2.5. cikkének rendelkezései szerint és az SHA 2.1.4. cikke értelmében fenntartott kérdések kivételével (amelyek nem képesek közös irányítást biztosítani) a Bertelsmann-nak a közgyűléseken a Bouygues-hoz igazodva kell szavaznia. Ebben az értelemben a Bouygues ténylegesen a szavazati jogok 46 %-a felett fog irányítást gyakorolni az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás közgyűlésén. A Bouygues által bemutatott historikus konszolidált statisztikák szerint ez a közgyűléseken ténylegesen képviselt szavazati jogok több mint felét teszi ki (49). Ennek eredményeként a Bizottság megjegyzi, hogy a Bouygues de facto is kizárólagos irányítást gyakorol az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás felett. Az alábbi táblázat a TF1 és az M6 közgyűlésén 2019 óta elért részvételi arányra vonatkozó historikus konszolidált statisztikákat mutatja be. 1. Táblázat A TF1 és az M6 közgyűlésén elért részvételi arányra vonatkozó historikus konszolidált statisztikák Év Konszolidált részvételi arány A Bouygues részesedésének becsült mértéke A Bouygues részesedése a teljes konszolidált részvételi arányhoz viszonyítva 2021 […] % 46  % [Több mint fele] % 2020 […] % 46  % [Több mint fele] % 2019 […] % 46  % [Több mint fele] % Forrás: A Bouygues válasza az 1. RFI 3. kérdésére

(65)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Bouygues kizárólagos irányítást fog gyakorolni az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás felett, mind jogilag, mind ténylegesen.

(F)   Az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás feletti irányítás jellegére vonatkozó következtetés

(66)

A fenti okokból a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás kizárólag a Bouygues irányítása alatt fog állni.

3.3.2.   Az ügylet által érintett vállalkozásokra vonatkozó következtetés

(67)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy mivel a Bouygues kizárólagos irányítást gyakorol majd az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás felett, az ügyletben érintett vállalkozások a Bouygues (beleértve a TF1-et) mint megszerző vállalkozás és az M6 mint célvállalkozás.

3.4.   Az ügylet uniós léptékére vonatkozó következtetés

(68)

Mivel mind a Bouygues, mind az M6 forgalmának több mint kétharmadát Franciaországban éri el, a Bizottság úgy véli, hogy az ügylet nem minősül uniós léptékű összefonódásnak.

4.   KÖVETKEZTETÉS

(69)

A Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel az ügylet értékelésére.

(70)

E határozatról – a bizalmas információk és az üzleti titkok kivételével – értesíteni kell a Mediasetet, és a határozatot közzé kell tenni a Hivatalos Lapban.

---

(1)  OJ L 24, 29.1.2004, p. 1 (the „Merger Regulation”). With effect from 1 December 2009, the Treaty on the Functioning of the European Union („TFEU”) has introduced certain changes, such as the replacement of „Community” by „Union” and „common market” by „internal market”. The terminology of the TFEU will be used throughout this decision.

(2)  A Bizottság közleménye a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.), (129 bekezdés) (a továbbiakban: egységes jogalkalmazásról szóló közlemény).

(3)  Az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény, (134) pont.

(4)  Az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény, (139) pont.

(5)  Lásd: az ADLC elemzése az összefonódás-ellenőrzési rendeletnek a 2021. december 3-i ügyletre való alkalmazhatóságáról, 7. o., valamint a Bouygues észrevételei, 1. melléklet, 7. o.

(6)  Eljárásra irányuló felkérés, 2–5. oldal.

(7)  Ideértve az M6-ot is.

(8)  Az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás első CEO-ja Nicolas de Tavernost, az M6 jelenlegi elnöke lesz.

(9)  Eljárásra irányuló felkérés, 3. oldal.

(10)  Eljárásra irányuló felkérés, 3. oldal.

(11)  Eljárásra irányuló felkérés, 3. oldal.

(12)  Eljárásra irányuló felkérés, 3. oldal.

(13)  Eljárásra irányuló felkérés, 3. oldal.

(14)  Eljárásra irányuló felkérés, 3–4. oldal.

(15)  Eljárásra irányuló felkérés, 4. oldal.

(16)  Lásd: az ADLC elemzése az összefonódás-ellenőrzési rendeletnek a 2021. december 3-i ügyletre való alkalmazhatóságáról, 7. o., valamint a Bouygues által a Bizottság észrevételek megtételére irányuló kérelmére adott válaszok (a továbbiakban: a Bouygues észrevételei), 1. melléklet, 4. o.

(17)  A Bouygues észrevételei, 1. melléklet, 3. o.

(18)  A Bouygues észrevételei, 1. melléklet, 6. o.

(19)  A Bouygues észrevételei, 1. melléklet, 7. o.

(20)  A Bouygues észrevételei, 1. melléklet, 7. o.

(21)  A Bouygues észrevételei, 1. melléklet, 4. o.

(22)  A Bouygues észrevételei, 1. melléklet, 7–8. o.

(23)  A Bouygues észrevételei, 1. melléklet, 9. o.

(24)  Az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény, (62) pont.

(25)  Az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény, (65) pont.

(26)  Az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény, (74) pont.

(27)  Az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény, (74)–(76) pont.

(28)  Az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény, (82) pont.

(29)  Az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény, (82) pont.

(30)  Az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény, (82) pont.

(31)  Ez a kötelezettség nem terjed ki a Bouygues vagy a Bertelsmann által javasolt független igazgatókra.

(32)  A francia kereskedelmi törvénykönyv L.225–37. cikke.

(33)  A Bouygues megerősíti, hogy ezeket a küszöbértékeket a TF1 2011 óta csak háromszor lépte túl, az M6 pedig soha. A Bouygues továbbá az 1. információkérésre (RFI) adott válaszában megerősítette, hogy adott esetben a historikus adatoknak a TF1 és az M6 csoport közötti összesítése nem vezet a 2.1.4. cikkben meghatározott küszöbértékek további túllépéséhez (lásd: 1. RFI, a 2. kérdésre adott válasz és a melléklet). A Bizottság ezért úgy véli, hogy a küszöbértékek elég magasak ahhoz, hogy a Bertelsmann-nak ne biztosítsanak vétót az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás stratégiai döntéseit illetően.

(34)  SHA, 2.3. cikk.

(35)  Az SHA 3.2. cikke előírja, hogy kivételes esetektől eltekintve a Bertelsmann-nak [egy meghatározott időtartam]-ig meg kell őriznie az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozásban fennálló részesedését (a továbbiakban: zárolási idő).

(36)  SHA, 2.3. cikk.

(37)  SHA, 2.1.2. cikk.

(38)  SHA, 2.3. cikk.

(39)  SHA, 2.2.1. cikk.

(40)  SHA, 2.2.1. cikk. Ezenkívül az 1. információkérésre adott válaszában a Bouygues megerősítette, hogy a megállapodások lehetővé teszik a Bouygues számára, hogy rövid időn belül módosítsa az üzleti tervet és visszavonja az első költségvetést (lásd: 1. RFI, az 5. b) kérdésre adott válasz).

(41)  SHA, 2.1.2. cikk.

(42)  SHA, 2.2.1. cikk.

(43)  Lásd alább, (61) pont.

(44)  Lásd: 1. RFI, az 1. kérdésre adott válasz.

(45)  Eljárásra irányuló felkérés, 3. oldal.

(46)  Az 1. RFI-re adott válaszában a Bouygues megerősítette, hogy az M6 és a Bertelsmann közötti, csoporton belüli kapcsolatok szándékoltan megszűnnek majd (lásd: 1. RFI, a 4. kérdés b) pontjára adott válasz). A Bouygues ugyanakkor rámutat arra, hogy az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás – mint bármely más vállalkozás – piaci feltételek mellett szerezhet be tartalmakat vagy szolgáltatásokat a Bertelsmann leányvállalataitól.

(47)  Az Európai Unió Törvényszéke már kimondta, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet alkalmazásában a részvényes által kinevezett független képviselők szükségszerűen figyelembe veszik az őket kinevező személy érdekeit (lásd: az Európai Unió Törvényszékének 2006. február 23-i ítélete, Cementbouw Handel & Industrie kontra Bizottság, T-282/02, 74. pont). Ellenkező bizonyíték hiányában a Bizottság úgy véli, hogy az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás igazgatótanácsának a Bouygues által kinevezett két független tagja a Bouygues érdekei szerint fog eljárni.

(48)  A francia kereskedelmi törvénykönyv L.225–37. cikke.

(49)  Lásd: 1. RFI, a 3. kérdésre adott válasz.

Értesítés az Európai Unió regisztrált exportőri rendszerének Elefántcsontpart és Madagaszkár által az EU-Elefántcsontpart átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás, illetve az EU-Kelet- és Dél-Afrika ideiglenes gazdasági partnerségi megállapodás keretében történő alkalmazásáról

(2023/C 23/04)

Ez az értesítés az alábbi országokból származó termékeknek az Európai Unióba történő behozatalában részt vevő vámhatóságok, importőrök és gazdasági szereplők tájékoztatására szolgál:

—	Elefántcsontpart az EU és Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás (a továbbiakban: átmeneti GPM) alapján; valamint

—	Madagaszkár az EU-Kelet- és Dél-Afrika közötti ideiglenes gazdasági partnerségi megállapodás (a továbbiakban: EU-ESA iGPM) alapján.

A 2022. november 29-i 2022/C 452/06 közleményt kiegészítve Elefántcsontpart értesítette az Európai Bizottságot, hogy a 2022. november 16-i 2226/MBPE/DGD számú körlevelével összhangban az elefántcsontparti exportőrök regisztrálva vannak az európai uniós exportőrök elektronikus rendszerében (a továbbiakban: REX-rendszer). Ezért 2022. december 2-től az Elefántcsontpartról származó termékek az EU-ba történő behozatalukkor az átmeneti GPM által biztosított preferenciális tarifális elbánásban csak az 1. jegyzőkönyv 21. cikkében előírt, az alábbiak által kiállított származási nyilatkozat benyújtását követően részesülhetnek:

i.	a REX-rendszerben regisztrált elefántcsontparti exportőr, vagy

ii.	a származó terméket tartalmazó, egy vagy több csomagból álló és 6 000 EUR összértéket meg nem haladó szállítmány bármely elefántcsontparti exportőre.

Miután Madagaszkár értesítette az EU-ESA iGPM vámegyüttműködési bizottságát, aktiválva az EU-ESA iGPM 1. jegyzőkönyve (1) 18. cikkének (3) bekezdését, és az 1. jegyzőkönyv 18. cikkének (2) bekezdésében és 29. cikkében meghatározott mentességek sérelme nélkül 2023. január 1-jétől a Madagaszkárról származó termékek az EU-ba történő behozatalukkor az EU-ESA iGPM által biztosított preferenciális tarifális elbánásban csak az 1. jegyzőkönyv 23. cikkében előírt, az alábbiak által kiállított számlanyilatkozat benyújtását követően részesülhetnek:

i.	a REX-rendszerben regisztrált madagaszkári exportőr, vagy

ii.	a származó terméket tartalmazó, egy vagy több csomagból álló és 6 000 EUR összértéket meg nem haladó szállítmány bármely madagaszkári exportőre.

Ettől az időponttól kezdve a 18. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja többé nem alkalmazandó a Madagaszkárról származó termékeknek az EU-ba történő behozatalára.

---

(1)  Az EU-ESA GPM-bizottság 2020. január 14-i 1/2020 határozatával módosított jegyzőkönyv.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.10959 – SATS / TEMASEK / PH 243WFS)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2023/C 23/05)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

Borágazati hagyományos kifejezés módosítása iránti kérelem közzététele az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (3) bekezdése és 34. cikke alapján „Landwein”, „Qualitätswein”, „Kabinett/Kabinettwein”, „Spätlese/Spätlesewein”, „Auslese/Auslesewein”, „Strohwein”, „Schilfwein”, „Eiswein”, „Ausbruch/Ausbruchwein”„Trockenbeerenauslese”, „Beerenauslese/Beerenauslesewein”

(2023/C 23/06)

Ez a közzététel az (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendelet (1) 22. cikkének (1) bekezdése és 27. cikkének (1) bekezdése alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni kifogás emelésére. A kifogásolási nyilatkozatoknak e közzététel napjától számítva két hónapon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Hagyományos kifejezésre vonatkozó módosítási kérelem

„Landwein”, „Qualitätswein”, „Kabinett/Kabinettwein”, „Spätlese/Spätlesewein”, „Auslese/Auslesewein”, „Strohwein”, „Schilfwein”, „Eiswein”, „Ausbruch/Ausbruchwein”„Trockenbeerenauslese”, „Beerenauslese/Beerenauslesewein”.

Beérkezés dátuma: 2022. július 21.

Oldalak száma (beleértve ezt az oldalt is): 3

A módosítás iránti kérelem nyelve: német

Ügyiratszám: Ares(2022)5310562

A módosítás iránti kérelem által érintett hagyományos kifejezések: „Landwein”, „Qualitätswein”, „Kabinett/Kabinettwein”, „Spätlese/Spätlesewein”, „Auslese/Auslesewein”, „Strohwein”, „Schilfwein”, „Eiswein”, „Ausbruch/Ausbruchwein”„Trockenbeerenauslese”, „Beerenauslese/Beerenauslesewein”.

Kérelmező: Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Regionen und Wasserwirtschaft (Szövetségi Mezőgazdasági, Erdőgazdálkodási, Regionális és Vízgazdálkodási Minisztérium)

Teljes cím (utcanév és házszám, város és irányítószám, ország):

Stubenring 1

1010 Wien

Ausztria

Állampolgárság: osztrák

Telefon, fax, e-mail:

Tel. +43 171100602840

E-mail: abt-27@bml.gv.at

A módosítás leírása: A hektáronkénti maximális terméshozam törlése a fent említett hagyományos kifejezések meghatározásából.

A módosítás indokainak ismertetése: Ausztria a 2009. november 17-i osztrák bortörvénnyel (2) oltalomban részesítette a „Landwein”, a „Qualitätswein”, a „Kabinett/Kabinettwein”, a „Spätlese/Spätlesewein”, az „Auslese/Auslesein”, a „Strohwein”, a „Schilfwein”, az „Eiswein”, az „Ausbruch/Ausbruchwein”, a „Trockenbeerenauslese” és a „Beerenauslese” hagyományos kifejezéseket. Jelenleg az előírt maximális terméshozam 9 000 kg/ha. A hagyományos kifejezések azonban csak olyan oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel együtt használhatók, amelyek leírásának már eleve meg kell határoznia a maximális terméshozamot. Ezért helyénvaló törölni a fent említett hagyományos kifejezések meghatározásában említett maximális terméshozamot.

Az aláíró neve: Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Regionen und Wasserwirtschaft (Szövetségi Mezőgazdasági, Erdőgazdálkodási, Regionális és Vízgazdálkodási Minisztérium,)

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 46. o.

(2)  Bundesgesetz über den Verkehr mit Wein und Obstwein (Weingesetz 2009).

Kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyása nyomán módosított egységes dokumentum közzététele az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban

(2023/C 23/07)

Az Európai Bizottság i 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően jóváhagyta ezt a kisebb jelentőségű módosítást

A szóban forgó kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem a Bizottság eAmbrosia adatbázisában tekinthető meg

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„MANTECADAS DE ASTORGA”

EU-szám: PGI-ES-0311-AM01 – 2021.2.19.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.    A termék típusa

2.3. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru

3.2.    Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Mantecadas de Astorga” olyan édesipari termék, amelyet a következő alapvető összetevőkből készített keverék sütésével állítanak elő: sima búzaliszt, tyúktojás, vaj, sertészsír és cukor.

A következő morfológiai, érzékszervi és fizikai-kémiai jellemzőkkel kell rendelkezniük:

a)

Morfológiai jellemzők: A mantecadast mindig kis méretű, nyitott, négyszögletes, élelmiszeripari felhasználásra alkalmas, összehajtogatott oldalú vastag sütőpapírból készült formákban készítik. Sütéskor a keverék megemelkedik, és lekerekített, határozott élek nélküli formát vesz fel, amely kiemelkedik a formából, mintha „lecsepegne”, amelyet a lágrima de la mantecada (mantecada könnye) néven ismernek. A termék e része lehet sötétbarna, de soha nem lehet égett. A forma alja lehet enyhén megbarnult, de nem lehet égett. A sütést követően mindegyik mantecada 25 g és 35 g közötti súlyú.

b)

Érzékszervi jellemzők: A termék tetejének keménynek, aranybarnának és lekerekítettnek kell lennie, a felületen cukorszemcsék láthatók. A süteményről a papír könnyen eltávolítható, esetleg néhány sötétbarna morzsa ráragadhat, és nem lehet zsíros. A sütemény belsejének puhának és szivacsosnak kell lennie. A morzsa színe világos bézstől sárgáig változhat, a felhasznált vaj és tojás színétől függően. Íze túlnyomórészt édes, a vaj és a tojás erős ízével és aromájával; a felületén lévő cukornak a fogyasztáskor érezhetőnek kell lennie. A mantecada zsíros összetevője nedves érzetet kelt a szájban, amitől a termék még puhábbnak tűnik. A sütemény belseje ízleléskor lágy és sima.

c)	Fizikai-kémiai jellemzők: — nedvességtartalom: 13–19 %, — fehérjetartalom: legalább 6 %, — zsírtartalom: 20–27 %, — szénhidrátok (glükóz): legalább 45 %, — hamu: legfeljebb 1,70 %, — vízaktivitás (aw): 0,7–0,9.

3.3.    Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Mantecadas de Astorga” kizárólag a következő összetevőkből készül a megadott arányban: 100–150 erg közötti erősségű, 0,28–0,60 (30 % [± 4 %]) P/L arányú sima búzaliszt, tyúktojás héjában vagy pasztőrözve (23 % [± 3 %]), zsír (23 % [± 3 %]) tejből készült vaj és sertészsír (6–7,8 %) formájában és cukor fehér cukor formájában (20 % [± 4 %]). Opcionálisan más összetevők is hozzáadhatók, mint például méz, glükózszirup, dextróz, invertcukor vagy egyéb, különböző típusú cukrok (a teljes cukormennyiség legfeljebb 3 %-áig); továbbá vajaroma, nedvesítőszerek, kelesztőanyagok, emulgeálószerek és engedélyezett tartósítószerek.

3.4.    Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás valamennyi művelete, nevezetesen a zsír levegőztetése, a tojások és a cukor felverése, a keverék elkészítése, a habzsákba töltés, a cukornak a sütemény tetejére szórása és a sütés a 4. pontban meghatározott földrajzi területen történik.

3.5.    A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A terméket ugyanabban a (bejegyzett) üzemben kell csomagolni, amelyben azt előállították, farekeszekbe, bádogdobozokba vagy kartondobozokba, akár előrecsomagolt, akár műanyag zacskóba ömlesztve csomagolt formában. A csomagolás többféle módon is lezárható.

3.6.    A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A fogyasztás céljából forgalomba hozott termék csomagolását az uniós OFJ jelölést és a „Mantecadas de Astorga” nevet tartalmazó számozott tanúsító címkével, valamint az OFJ saját logójával kell ellátni.

A címkéket az ismételt felhasználást lehetetlenné tevő módon kell rögzíteni a csomagolóüzemben.

Az OFJ saját logója:

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Mantecadas de Astorga” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátandó terméket León tartomány következő településein állítják elő és csomagolják:

Astorga, Brazuelo, San Justo de la Vega és Valderrey.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Mantecadas de Astorga” elnevezés oltalmát a különleges előállítási módszeren és hagyományos recepten alapuló hírneve miatt kérik, amely a meghatározott földrajzi területre jellemző, és ma is használatos.

Az emberi tényezők, nevezetesen a cajillerák (akik a süteményhez használt sütőpapírt készítik) munkája nagymértékben hozzájárultak a termék népszerűségéhez. Ezek a hölgyek készítik a cajillast, a papírt, amelyben a mantecadast jellemzően sütik. Astorga óvárosában egy 2016-ban készült falfestményen ábrázolják őket, amely egy 1927-ben készített fotó másolata, és amely előtt minden látogató megáll, hogy lefényképezze. Ez bizonyítja a mantecadas és a város közötti szoros kapcsolatot.

A termék jellemzői a földrajzi eredetnek is köszönhetők, tekintettel a sajátos helyi tudásra, ami azt jelenti, hogy a hagyományos receptet ma is használják. A mantecada készítésének legjellemzőbb eleme a vaj használata, és ez különbözteti meg a mantecadast más spanyol piskótaféléktől (bollos, bizcochos és magdalenas), amelyeket általában más zsírokkal és/vagy olajokkal állítanak elő, ezek adják sárga színüket és jellegzetes vajas illatukat.

A másik fontos elem a recept, ami a szerint változik, hogy gazdagabb-e tojásban és vajban, és minden pék rendelkezik a tökéletes összetételre és a felhasználási módra vonatkozó speciális ismeretekkel, amelyeket a mai napig generációról generációra átadnak.

A végső egyedi jellemző, hogy a keveréket habzsák segítségével adagolják a sütőpapírba, és mérsékelt hőmérsékleten sütik meg, hogy a formán túlfolyva létrejöjjön a „mantecada könnye”.

A „Mantecadas de Astorga” hírnevét alátámasztó legutóbbi hivatkozások közé tartoznak az alábbiak:

2021. július 15-én az RTVE (Radiotelevisión Española) España Directo műsorában (34 perc 30 másodpercnél) szerepelt egy riport a mantecadasról, amely olyan édességként említette a terméket, amely nemzetközi hírnevet hozott a leóni Astorga városának, és bemutatta, hogyan készül egy több mint 200 éves recept szerint, amelyet ma is használnak (https://www.rtve.es).

A leóni mantecadas hírnevét a Condé Nast Traveler2017. október 13-án közzétett, „Por qué León debería ser Capital Gastronómica 2018” című cikke is kiemeli, amelyben amellett érvel, hogy León kapja a gasztronómia fővárosa címet „a botillo del Bierzo, a cecina de León, a lechazo, a ternera del Bierzo, a mantecadas de Astorga, […] miatt”.

Meg kell jegyezni, hogy a termék szerepel a minőségi élelmiszerek különböző hivatalos katalógusaiban, mint például a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium által 1996-ban közzétett Inventario Español de Productos Tradicionales (a hagyományos spanyol termékek jegyzéke), valamint a Kasztília és León autonóm közösség kormánya által közzétett Inventario de Productos Agroalimentarios de Calidad de Castilla y León (Kasztília és León kiváló minőségű agrár-élelmiszeripari termékeinek jegyzéke) (2001).

2006-ban a Correos, Spanyolország egyetemes postai szolgáltatója a „Mantecadas de Astorga” oltalom alatt álló földrajzi jelzésként való elismerésének második évfordulójára emlékbélyeget adott ki, amelyen szerepel a termék saját logója és szimbóluma.

Számos történelmi dokumentumban is szerepel a „Mantecadas de Astorga”-ra való utalás:

Az első szakirodalmi említés a 18. századból származik, és arra utal, hogy a „Mantecadas de Astorga” receptjének egyik lehetséges forrása Juan de la Mata, „a Bíróság cukrásza, aki a Leóni Királyság Sil de Arriba településén található Matalavillából és az oviedoi egyházmegyéből származik”, akinek 1747-ben António Martín által Madridban kiadott Arte de Repostería (A cukrászművészet) című könyve tartalmazza a receptet. A legutóbbi kiadást La Olmeda (Burgos) tette közzé 1992-ben.

Az astorgai egyházmegye irattárában őrzött 1805-ös feljegyzések a „Mantecadas de Astorga”-t karácsonyi édességként említik, amelyet Máximo Matheo és Francisco Calbo cukrászok készítettek.

Számos utalás található arra, hogy a recept az astorgai Sancti Spiritus kolostor egyik apácájától származik, aki később elhagyta a kolostort és a termék népszerűsítésével foglalkozott. Egyes változatok szerint ő María Josefa Gonzáles Prieto lehetett, aki 1851. november 9-én házasságot kötött Tomás Rubioval.

Don Balbino Cortés y Morales Diccionario Doméstico. Tesoro de las familias o Repertorio Universal de Conocimientos útiles (1876) (Háztartási szótár, családi tezaurusz és hasznos ismeretgyűjtemény) című műve tartalmazza a „Mantecadas de Astorga” receptjét, amely híres édességként említi meg.

Az 1891. évi Bailly-Bailliere almanach, amely Astorga városára utal az 1495. oldalon, arról tesz említést, hogy ezen a területen 12 mantecada gyár található.

Az 1901. évi Riera almanach 1167. oldala szerint Astorgában 11 mantecada gyár van.

Az 1916-os Bailly-Bailliere almanach a 3179. oldalán kilenc astorgai mantecada-gyártóra hivatkozik, és ezek közül kettőt hirdet is. Astorgáról megemlíti, hogy a város a „csokoládé és a mantecadas készítéséről híres”.

A város kereskedelmi kamarája szerint a spanyol vasút (a spanyol északi és nyugati vasúttársaság) által 1930-ban szállított „Mantecadas de Astorga” mennyisége 188 710 kg volt.

Benito Pérez Galdós (1843–1920) egyik legismertebb, Fortunata y Jacinta című regényében (1886–87) említi a Mantecadas de Astorgát és a La Maragateríát:

„[…] Jacinta első emeletig érő, piramisokba rendezett olajbogyó-hordókat, marcipándobozokból kirakott oltárokat, hadizsákmányként szerzett mazsolákat és datolyafürtökkel megrakott diadalíveket látott odakint. […] Távolabb látott astorgai mantecadast, amelyeket IX. Piusz pápa áldott meg. […]”

„[…] Don Pedro Manuel de Jáuregui […]. Leon megyéből származóként tojást és egyéb baromfitermékeket tartalmazó ládákat kapott. […] A karácsonyi szezonban Jáuregui mantecadas szállítmányokat is kapott Astorgából, és a La Maragatería kereskedői a madridi tartózkodásuk alatt az ő házát keresték fel, hogy ezeket megrendeljék és kifizessék. […]”

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://www.itacyl.es/documents/20143/342640/1_%2830-09-20%29+3+-+Pliego+Mant++Modif.pdf/4cf68d91-ad5e-f535-f31f-1a901b22ee85?t=1603287920636

---

(1)  HL L 179, 19.6.2014, 17.o.