a)

az Európai Parlament és a Tanács 1144/2014/EU rendelete (1);

b)

az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2) és 229/2013/EU rendelete (3);

c)

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (4);

d)

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (5);

e)

az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (6).

a)

a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természetét;

b)

a megfelelő kiigazítások fokozatos megvalósításának szükségességét;

c)

azt a tényt, hogy a tagállamokban a mezőgazdaság a gazdaság egészéhez szorosan kapcsolódó ágazat.

a)

a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának a támogatása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági diverzitás fokozása, valamint az uniós mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása céljából;

b)

a piacorientáltság fokozása és a gazdaságok versenyképességének növelése rövid és hosszú távon egyaránt, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció;

c)

a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;

d)

többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia előmozdításához;

e)

a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása többek között a vegyi anyagoktól való függés csökkentésével;

f)

hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;

g)

a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők és egyéb új mezőgazdasági termelők számára és e termelők ágazatban tartása, valamint a fenntartható vállalkozásfejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben;

h)

a foglalkoztatásnak, a növekedésnek, a nemek közötti egyenlőségnek – többek között a nők mezőgazdasági tevékenységekben való részvételének –, a társadalmi befogadásnak és a helyi fejlesztésnek az előmozdítása a vidéki térségekben, a körforgásos biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is beleértve;

i)

az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a magas minőségű, biztonságos és tápláló, fenntartható módon termelt élelmiszerek, az élelmiszer-pazarlás mérséklése, az állatjólét fokozása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem terén.

a)

kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott intézkedések a mezőgazdasági ágazatban, amelyek a következők egyikéből állnak:

b)

az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatások (II. rész, 2. fejezet), amelyek a következők egyikéből állnak:

c)

vidéki térségekben működő vállalkozások számára a következő formák egyikében nyújtott támogatások:

1.

„aktív mezőgazdasági termelő”: az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (5) bekezdésével összhangban a tagállam által a KAP stratégiai tervében (20) meghatározott mezőgazdasági termelő;

2.

„ad hoc támogatás”: nem támogatási program keretében nyújtott támogatás;

3.

„természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség”: olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok – például fagy, viharok és jégeső, jég, heves vagy tartós esőzés vagy súlyos aszály –, amelyek elpusztítják a mezőgazdaság esetében a megelőző hároméves vagy négyéves időszak alapján, illetve a megelőző ötéves vagy nyolcéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos termelés több mint 30 %-át, az erdészet esetében pedig az erdészeti potenciál több mint 20 %-át;

4.

„tanácsadás”: ugyanannak a szerződésnek a keretében biztosított teljes körű tanácsadás;

5.

„mezőgazdasági tevékenység”: az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállam által a KAP stratégiai tervében meghatározott tevékenység;

6.

„mezőgazdasági terület”: az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban egy tagállam által a KAP stratégiai tervében meghatározott terület;

7.

„mezőgazdasági üzem”: elsődleges mezőgazdasági termelésre szolgáló, földterületből, helyiségekből és létesítményekből álló egység;

8.

„mezőgazdasági termék”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével;

9.

„mezőgazdasági ágazat”: az elsődleges mezőgazdasági termeléssel, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége;

10.

„agrárerdészeti rendszerek”: olyan földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat is nevelnek és mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak;

11.

„támogatás”: minden olyan intézkedés, amely teljesíti a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételt;

12.

„támogatási intenzitás”: a támogatás bruttó összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

13.

„támogatási program”: olyan intézkedések, amelyek alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időszakra és/vagy határozatlan összegben nyújtható;

14.

„szokásos piaci feltételek”: a szerződő felek közötti ügylet feltételei azonosak az önálló vállalkozások között létrejövő ügyletek feltételeivel, és mentesek az összejátszás minden elemétől; minden olyan ügylet, amely nyílt, átlátható és feltételmentes eljárás eredménye, a szokásos piaci feltételeknek megfelelőnek tekintendő;

15.

„biológiai védelmi intézkedések”: azon igazgatási és fizikai intézkedések, amelyek célja a betegségek bejutási, kialakulási és terjedési kockázatának csökkentése: a) az egy állatpopuláción belül kialakuló, illetve arra és arról továbbterjedő betegségek tekintetében, vagy b) az egy létesítményen, körzeten, kompartmenten, szállítóeszközön vagy bármilyen más egyéb létesítményen, épületen vagy helyen belül, illetve arra és arról továbbterjedő betegségek tekintetében;

16.

„törzskönyv”: az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 2. cikkének 12. pontjában említett törzskönyv;

17.

„KAP stratégiai terv”: az (EU) 2021/2115 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett KAP stratégiai terv;

18.

„mezőgazdasági eszközteremtő munkák”: a személyesen a mezőgazdasági termelő által vagy a mezőgazdasági termelő munkavállalói által a mezőgazdasági üzem területén elvégzett eszközteremtő munkák;

19.

„karbongazdálkodási rendszerek”: olyan területgazdálkodási gyakorlatokkal kapcsolatos támogatási programok, amelyek a szén-dioxid-leválasztás fokozása és/vagy a szén-dioxid légkörbe történő kibocsátásának csökkentése révén szén-dioxid-tárolást eredményeznek az élő biomasszában, az élettelen szerves anyagban és a talajban;

20.

„katasztrófaesemény”: emberi tevékenység által okozott, előre nem látott, biotikus vagy abiotikus jellegű esemény, amely súlyos zavarokat idéz elő az erdőszerkezetekben, és komoly gazdasági károkat okozhat az erdészeti ágazatban;

21.

„klaszter”: független vállalkozások – induló vállalkozások, kis-, közép-, és nagyvállalkozások, valamint tanácsadó szervek vagy kutatószervezetek – csoportosulása, amelynek célja a gazdasági/innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, egyúttal hatékonyan hozzájárulva a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti tudástranszferhez, hálózatépítéshez és információterjesztéshez;

22.

„megfékezési és felszámolási intézkedések”: olyan állatbetegségekkel kapcsolatos intézkedések, amelyek kitörését a tagállam illetékes hatósága hivatalosan elismerte, vagy olyan növénykárosítókkal, illetve idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos intézkedések, amelyek jelenlétét a tagállam illetékes hatósága hivatalosan elismerte;

23.

„a támogatás odaítélésének időpontja”: az a nap, amelyen az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák;

24.

„környezeti esemény”: egyedi eseményhez kapcsolódó és behatárolt földrajzi kiterjedésű, egyszeri előfordulású szennyezés vagy környezetminőség-romlás, amely a megelőző három év átlagához vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagához viszonyítva több mint 30 %-át elpusztítja a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozás átlagos éves termelésének, az erdészet esetében pedig az erdészeti potenciál több mint 20 %-át; e fogalom nem foglalja magában az olyan, nem egyedi eseményhez kapcsolódó, általános környezeti kockázatokat, mint az éghajlatváltozás vagy a légköri szennyezés;

25.

„értékelési terv”: egy vagy több támogatási programot lefedő dokumentum, amely legalább a következő szempontokat tartalmazza: az értékelendő célkitűzések, az értékelési kérdések, az eredménymutatók, az értékelés elvégzéséhez tervezett módszer, az adatgyűjtési követelmények, az értékelés tervezett ütemezése, beleértve az időközi és a végső értékelő jelentés benyújtásának időpontját, az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés közzétételét biztosító szabályok;

26.

„elhullott állatok”: a mezőgazdasági üzemben, valamely telephelyen vagy szállítás közben elpusztult vagy – akár végleges kórisme birtokában, akár anélkül – eutanázia alkalmazásával leölt állatok, beleértve a halva született vagy méhen belül elhalt állatokat is, azonban kizárva az emberi fogyasztás céljára levágott állatokat;

27.

„gyorsan növő fafajok”: olyan rövid vágásfordulójú erdőt alkotó fák, amelyek esetében a kivágásig tartó időszak legalább 8 év és legfeljebb 20 év;

28.

„adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási program”: adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programot módosító és felváltó program;

29.

„élelmiszer- és takarmánynövény alapú bioüzemanyag”: az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (23) meghatározott élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyag;

30.

„élelmiszerek”: mezőgazdasági terméknek nem minősülő, az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) I. mellékletében felsorolt élelmiszerek;

31.

„erdő”: több mint 0,5 hektárra kiterjedő, 5 méternél magasabb fákkal és 10 %-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület, kivéve az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületeket, vagy; valamely tagállam vagy régió által hatályos nemzeti jogszabály vagy nyilvántartási rendszer alapján alkalmazott és a Bizottságnak benyújtott bejelentésben szereplő fogalommeghatározása szerinti erdő; és amennyiben a KAP stratégiai tervben meghatározott vidékfejlesztési beavatkozáshoz kapcsolódik;

32.

„bruttó támogatási egyenérték”: a támogatás összege oly módon számítva, mintha a támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtották volna a kedvezményezettnek, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

33.

„egyedi támogatás”: ad hoc támogatás és támogatási program alapján egyéni kedvezményezettnek támogatás odaítélése;

34.

„immateriális javak”: fizikai vagy pénzügyi formában meg nem jelenő eszközök, mint például szabadalom, licencia, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon;

35.

„idegenhonos inváziós faj”: az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 3. cikkének 3. és 4. pontjában meghatározott, az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós faj és tagállami szinten veszélyt jelentő idegenhonos inváziós faj;

36.

„nagyvállalkozások”: az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet [új ABER] (26) I. mellékletében megállapított feltételeket nem teljesítő vállalkozások;

37.

„helyi piacok”: a következők egyike:

38.

„mezőgazdasági termék forgalmazása”: a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve a mezőgazdasági termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést és minden olyan tevékenységet, amely a terméket az első értékesítésre előkészíti; az elsődleges termelő általi, a végső fogyasztónak történő értékesítés akkor minősül mezőgazdasági termék forgalmazásának, ha arra külön erre a célra fenntartott helyiségekben vagy létesítményekben kerül sor;

39.

„kölcsönös kockázatkezelési alap”: olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők, erdőbirtokosok és erdőgazdálkodók biztosítása céljából egy tagállam által annak nemzeti jogával összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében kompenzációs kifizetésben részesülnek azok a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők, erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók, akik gazdasági veszteségeket szenvedtek el;

40.

„nem termelő beruházás”: olyan beruházás, amely nem eredményezi az üzem értékének vagy jövedelmezőségének jelentős mértékű emelkedését;

41.

„ipari feldolgozást megelőző műveletek”: fa kivágása, gallyazása, hántolása, feldarabolása, tárolása, védőkezelése és szárítása, valamint minden egyéb, a fa fűrészüzemben történő ipari fűrészelését megelőző munkaművelet, továbbá fűrészárugyártás, amennyiben a feldolgozási kapacitás a hengeres faanyag bemeneti mennyiségében kifejezve legfeljebb 20 000 m3/év;

42.

„egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenség”: olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok, amelyek nem minősülnek természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségnek;

43.

„legkülső régiók”: a Szerződés 349. cikkének első bekezdésében említett régiók;

44.

„növénykárosítók”: növényekre vagy növényi termékekre káros növény-, állat- vagy kórokozófaj, -törzs vagy biotípus;

45.

„megelőzési intézkedések”: állatbetegségekkel, növénykárosítókkal, illetve az idegenhonos inváziós fajokkal való, még nem bekövetkezett fertőzöttséggel kapcsolatos intézkedések;

46.

„elsődleges mezőgazdasági termelés”: a termőföldön folyó termelés és az állattenyésztés révén előállított, a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül;

47.

„mezőgazdasági termék feldolgozása”: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi termékek első értékesítésre való előkészítéséhez szükséges tevékenységeket;

48.

„termelői csoport vagy szervezet”: olyan csoport vagy szervezet, amelynek létrehozása a következő célok legalább egyikét szolgálja:

49.

„védett állat”: minden olyan állat, amelyet uniós vagy nemzeti jogszabályok védenek, beleértve azokat az állatfajokat is, amelyekre vonatkozóan a nemzeti jogszabályok különös szabályokat írnak elő a populáció megőrzése érdekében;

50.

„visszafizetendő előleg”: projekthez nyújtott olyan kölcsön, amelyet egy vagy több részletben fizetnek ki, és amely kölcsön visszafizetésének feltételei a projekt eredményétől függenek;

51.

„kutató-ismeretterjesztő szervezet”: jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül olyan entitás (például egyetem, kutatóintézet, technológiatranszfer-ügynökség, innovációközvetítő, valós és/vagy virtuális együttműködést kínáló kutatásorientált entitás), amelynek elsődleges célja a független tevékenységként végzett, a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszerében meghatározott alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, vagy e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján széles körben történő terjesztése; amennyiben egy ilyen entitás gazdasági tevékenységet is folytat, a gazdasági tevékenységek finanszírozását, költségeit és bevételeit külön kell elszámolni. Azok a vállalkozások, amelyek például részvényesként vagy tagként meghatározó befolyást gyakorolhatnak egy ilyen entitásra, nem élvezhetnek preferenciális hozzáférést az entitás által elért kutatási eredményekhez;

52.

„rövid ellátási lánc”: az együttműködés, a helyi gazdaság fejlesztése, valamint a termelők, a feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc;

53.

„kis méretű infrastruktúra”: olyan infrastruktúra, amelynek esetében az elszámolható költségek összege legfeljebb 2 millió EUR;

54.

„kis gazdasági szereplő”: a 2003/361 bizottsági ajánlás (27) meghatározása szerinti mikrovállalkozás vagy olyan természetes személy, aki a támogatás kérelmezésekor nem folytat gazdasági tevékenységet;

55.

„kisebb égei-tengeri szigetek”: a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb szigetek;

56.

„kkv”-k vagy „mikro-, kis- és középvállalkozások”: az (EU) bizottsági rendelet 2022/2472 I. mellékletében megállapított feltételeket teljesítő vállalkozások;

57.

„a projekttel kapcsolatos munkák vagy a tevékenység megkezdése”: a tevékenységek megkezdése, a beruházás építési munkáinak megkezdése, illetve a berendezések megrendelésére vagy szolgáltatások igénybevételére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás vagy bármely egyéb, a projektet vagy a tevékenységet visszafordíthatatlanná tévő kötelezettségvállalás közül a korábbi; nem tekintendő a munkák vagy a tevékenység megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és a megvalósíthatósági tanulmányok készítése; a (153) pont a) alpontjában és a (502) pont c) alpontjában említett földterület-vásárlás a projekttel kapcsolatos munkák vagy a tevékenység megkezdésének tekintendő, amennyiben a földterület vásárlásával kapcsolatos elszámolható költségek az elszámolható beruházási költségek 100 %-ának felelnek meg;

58.

„fenntartható erdőgazdálkodás”: az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának;

59.

„tárgyi eszközök”: olyan eszközök, amelyek felölelik a földterületet, épületeket, üzemeket, gépeket és berendezéseket;

60.

„tranzakciós költség”: valamely kötelezettségvállalás teljesítéséhez kapcsolódó, de nem közvetlenül a végrehajtásával összefüggésben felmerülő, és a közvetlenül kompenzált költségeknek vagy elmaradt bevételeknek nem részét képező többletköltség, amelynek kiszámítása átalányköltségek alapján is történhet;

61.

„a TSE- és BSE-vizsgálatok (azaz a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal és a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával kapcsolatos vizsgálatok) költségei”: minden költség, beleértve a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) X. mellékletének C. fejezetével összhangban végzett mintavételhez és laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges minták vizsgálati készleteinek, valamint a minták levételének, szállításának, vizsgálatának, tárolásának és megsemmisítésének költségeit;

62.

„rövid vágásfordulójú sarjerdőt alkotó fák”: a 06 02 9041 KN-kód alá tartozó, a tagállamok által meghatározandó fafajok, amelyek közé olyan fás szárú évelő növények tartoznak, amelyek gyökere, illetve töve a kivágást követően a talajban marad, a következő szezonban pedig új hajtásokat hoz, és amelyek maximális kivágási ciklusát a tagállamok határozzák meg;

63.

„nehéz helyzetben lévő vállalkozás”: a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló bizottsági iránymutatás 2.2. szakaszában meghatározott kritériumokat teljesítő vállalkozás;

64.

„uniós előírás”: az uniós jogszabályokban meghatározott, az egyes vállalkozások által különösen a környezetkímélet, a higiénia és az állatjólét területén megvalósítandó szintekre vonatkozó kötelező előírás; következésképpen nem tekintendők uniós előírásoknak az olyan uniós szinten előírt normák vagy célok, amelyek a tagállamokra nézve kötelezőek, azonban az egyes vállalkozásokra nem;

65.

„fiatal mezőgazdasági termelő”: az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban egy tagállam által a KAP stratégiai tervében meghatározott mezőgazdasági termelő;

66.

a genetikai erőforrások mezőgazdaságban és erdészetben történő megőrzése terén:

a)

mezőgazdasági termékek feldolgozásához és mezőgazdasági termékek forgalmazásához a II. rész 1.1.1.3. szakasza alapján nyújtott egyedi beruházási támogatás esetében: 25 millió EUR összeget meghaladó elszámolható költségek vagy 12 millió EUR összeget meghaladó bruttó támogatási egyenérték;

b)

promóciós kampányokhoz a II. rész 1.3.4. szakasza alapján nyújtott támogatás: 5 millió EUR összeget meghaladó éves költségvetéssel rendelkező promóciós kampányok.

a)

Első feltétel: a támogatás előmozdítja valamely gazdasági tevékenység fejlődését:

b)

Második feltétel: a támogatás indokolatlanul nem érinti a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben:

a)

a II. rész 1.3.6. és 2.9.2. szakasza szerinti, birtokrendezéshez kapcsolódó támogatási programok, valamint a II. rész 2.8. szakasza szerinti, ökológiai, védelmi és rekreációs célt szolgáló támogatási programok, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

b)

a II. rész 1.1.6. szakasza szerinti, a bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányokkal kapcsolatban nyújtott támogatás;

c)

a II. rész 1.1.7. szakasza szerinti, hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára biztosított támogatás;

d)

a II. rész 1.1.10.1. szakasza szerinti, a mezőgazdasági ágazatban tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás, amelyek során az információkat meghatározatlan számú kedvezményezett rendelkezésére bocsátják;

e)

a II. rész 1.2.1.1. szakasza szerinti, természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény okozta károk helyreállításához nyújtott támogatás;

f)

a II. rész 1.2.1.2. szakasza szerinti, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás;

g)

a II. rész 1.2.1.3. szakasza szerinti, az állatbetegségek és a növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzése, az ellene való védekezés és felszámolása kapcsán felmerült költségeknek és a szóban forgó állatbetegségek, illetve növénykárosítók által okozott veszteségeknek az ellentételezésére nyújtott támogatás;

h)

a II. rész 1.2.1.4. szakasza szerinti, az elhullott állatok elszállítása és megsemmisítése költségeinek fedezéséhez nyújtott támogatás;

i)

a II. rész 1.2.1.5. szakasza szerinti, védett állatok által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás;

j)

a II. rész 2.8.5. szakasza szerinti, jogszabályban meghatározott állatok által az erdőkben okozott károk helyreállításához nyújtott támogatás;

k)

a II. rész 2.4. szakasza szerinti, az erdészeti ágazatban tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás, amelyek során az információkat meghatározatlan számú kedvezményezett rendelkezésére bocsátják;

l)

a II. rész 1.1.1.2. szakasza szerinti, mezőgazdasági üzem területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás, kivéve azon egyedi támogatásokat, amelyek vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladják az 500 000 EUR-t;

m)

a (468) pont b), c) és d) alpontja szerinti, promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás;

n)

a (480) és a (481) pont szerinti, a szállítási többletköltségek ellentételezésére nyújtott támogatás;

o)

a II. rész 1.3.7. és 2.9.1. szakasza szerinti, a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban nyújtott kutatási-fejlesztési támogatás;

p)

a II. rész 2.1.3. szakaszának megfelelő, erdőtüzek, természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók, állatbetegségek, katasztrófaesemények és éghajlatváltozással összefüggő események által okozott erdőkárok orvoslásához nyújtott támogatás;

q)

a II. rész 2.8.1. szakasza szerinti, károsítóknak és a fák betegségeinek megelőzése és kezelése, valamint a szóban forgó kártevők és betegségek által okozott károk helyreállításának költségeihez nyújtott támogatás.

a)

kizárólag igazolható elemeket tartalmazzanak;

b)

megfelelő szakértelemmel kiszámított számadatokon alapuljanak;

c)

egyértelműen megjelöljék a használt számadatok forrását;

d)

adott esetben a regionális vagy a helyi feltételek és a tényleges földhasználat figyelembevétele érdekében differenciáltak legyenek;

e)

ne tartalmazzanak beruházási költségekhez kapcsolódó elemeket.

a)

egységköltségek;

b)

egyösszegű átalányok;

c)

átalányfinanszírozás.

a)

igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely a következők legalább egyikén alapul:

b)

az uniós szakpolitikákban hasonló típusú műveletek esetében alkalmazott egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően.

a)

a támogatási programnak és végrehajtási rendelkezéseinek teljes szövege, illetve az egyedi támogatás jogalapja vagy egy arra mutató link;

b)

a támogatást nyújtó hatóság vagy hatóságok megnevezése;

c)

az egyéni kedvezményezettek megnevezése (37), az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás formája és összege, az odaítélés időpontja, a vállalkozás típusa (kkv/nagyvállalat), a kedvezményezett székhelye szerinti régió (NUTS II. szinten), valamint a kedvezményezett tevékenységei szerinti fő gazdasági ágazat (NACE alágazati szinten). Ettől a követelménytől el lehet tekinteni azon egyedi támogatások odaítélésére vonatkozóan, amelyek nem haladják meg a következő küszöbértékeket:

(a)

ha jelentős kapacitásbővülésre kerül sor, amely kapacitásfelesleghez vezet vagy növeli a meglévő kapacitásfelesleget, különösen egy hanyatló piacon;

(b)

a támogatás kedvezményezettje jelentős piaci erővel rendelkezik.

a)

amennyiben a mezőgazdasági üzemekben az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 33. pontjában meghatározott bioüzemanyag előállítására irányuló beruházásra kerül sor, a megújuló energiát termelő létesítmények csak abban az esetben jogosultak támogatásra, ha éves termelési kapacitásuk legfeljebb a mezőgazdasági üzem átlagos éves üzemanyag-fogyasztásának megfelelő szintet éri el; az előállított bioüzemanyagot nem értékesíthetik a piacon;

b)

amennyiben a mezőgazdasági üzemekben hőenergia és/vagy villamos energia megújuló forrásokból történő előállítására irányuló beruházásra kerül sor, a megújuló energiát termelő létesítmények csak abban az esetben jogosultak támogatásra, ha a cél az üzem saját energiaszükségletének fedezése, és éves termelési kapacitásuk legfeljebb a mezőgazdasági üzem átlagos éves kombinált hőenergia- és villamosenergia-fogyasztásának megfelelő szintet éri el, figyelembe véve a mezőgazdasági háztartást is; a villamos energia tekintetében a villamos energia hálózatba történő eladása engedélyezett, amennyiben tiszteletben tartják az átlagos saját fogyasztás éves határát.

a)

a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén;

b)

a természetes környezet minőségének, a higiéniának vagy az állatjólét színvonalának a javítása;

c)

a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, valamint a fenntarthatóenergia-ellátáshoz, az energiahatékonysághoz, a vízellátáshoz és a víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és továbbfejlesztése;

d)

a természeti katasztrófák, rendkívüli események vagy természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók, illetve védett állatok által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és az említett események és tényezők általi károkozás megelőzése vagy kockázatainak mérséklése;

e)

többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia használatának és az energiahatékonyságnak az előmozdításához;

f)

a fenntartható körforgásos biogazdasághoz való hozzájárulás, valamint a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása többek között a vegyi anyagoktól való függés csökkentésével;

g)

hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése.

a)

ingatlan építése, szerzése, ideértve a lízinget is, vagy fejlesztése – ezen belül az adathálózatok passzív, házon belüli vezetékezésére vagy strukturált kábelezésére és adott esetben a passzív hálózat épületen kívüli magánterületen lévő kiegészítő részére fordított beruházások – kapcsán felmerülő költségek; megvásárolt földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át; a környezet védelmét és a kötöttszén-készletekkel rendelkező talajok megőrzését szolgáló műveletek, vagy fiatal mezőgazdasági termelők által pénzügyi eszközök igénybevételével történő földvásárlás tekintetében kivételes és kellően indokolt esetekben magasabb százalékarány is megengedhető;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az eszközök piaci értékének erejéig;

c)

az a) és a b) alpontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható költségeknek minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b) alpont szerinti kiadások;

d)

számítógépes szoftverek, felhőalapú és hasonló megoldások beszerzési, fejlesztési vagy használati díjai, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek beszerzése;

e)

a (152) pont e), f) és g) alpontjában említett célkitűzések teljesítését szolgáló nem termelő beruházások kapcsán felmerülő kiadások;

f)

a természeti katasztrófák, rendkívüli események, illetve a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók, illetve védett állatok által károsított termelési potenciál helyreállítását célzó beruházások esetében azok a költségek tartozhatnak az elszámolható költségek közé, amelyek a termelési potenciálnak – ezen belül a mezőgazdasági eszközteremtő munkák – az említett események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merülnek fel; a kedvezményezetteknek lehetőség szerint törekedniük kell arra, hogy a helyreállításba beépítsék az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket;

g)

az olyan beruházások esetében, amelyek a természeti katasztrófák, rendkívüli események, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók, illetve védett állatok által okozott károk megelőzésére irányulnak, az olyan konkrét megelőző intézkedésekre irányuló beruházások költségei tartozhatnak az elszámolható költségek közé, amelyek célja az ilyen valószínűsíthető események következményeinek a mérséklése. Természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy növénykárosítók által okozott károk esetén a kedvezményezetteknek lehetőség szerint törekedniük kell arra, hogy a helyreállításba beépítsék az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben minimálisra csökkentsék a hasonló események által okozott károkat és veszteségeket.

a)

mezőgazdasági termelési jogok és támogatási jogosultságok vásárlása;

b)

egynyári növények vásárlása és telepítése;

c)

állatok vásárlása;

d)

a hatályos nemzeti vagy uniós előírásoknak való megfelelést szolgáló beruházások;

e)

a lízingszerződésekkel kapcsolatos, a (153) pontban nem említett költségek, például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak;

f)

működőtőke;

g)

adathálózatok magánterületen kívüli vezetékezése vagy kábelezése.

a)

a (152) pont d) alpontjában foglalt célkitűzés teljesítése érdekében történő állatvásárlás;

b)

a (207) pontban említett kötelezettségvállalásokkal összhangban az (EU) 2016/1012 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott veszélyeztetett állatfajták megvásárlása;

c)

az állatállomány nagyragadozók elleni védelmét szolgáló őrző-védő kutyák vásárlása.

a)

a Bizottsághoz bejelentésre került egy, a 2000/60/EK irányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv, amely a beruházással érintett teljes területre, valamint minden egyéb olyan területre vonatkozik, ahol a beruházás hatást gyakorolhat a környezetre; a vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmében és a szóban forgó irányelv 11. cikkével összhangban hatályba lépő, a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket részletesen meghatározták a vonatkozó intézkedési programban;

b)

rendelkezésre áll egy olyan vízfogyasztásmérő rendszer, amely a támogatott beruházás szintjén lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a beruházás részeként kiépül egy ilyen rendszer;

c)

a meglévő öntözőberendezéseknek vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházás kizárólag akkor támogatható, ha

d)

a visszanyert víz felhasználására mint alternatív vízellátási megoldásra irányuló beruházás csak akkor támogatható, ha a víz szolgáltatása és felhasználása megfelel az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (51);

e)

az öntözött területek nettó növekedését eredményező és felszín alatti vagy felszíni víztestet érintő beruházások kizárólag abban az esetben támogathatók, ha az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek:

a)

a (152) pont e), f) és g) alpontjában említett egyedi környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések közül egyhez vagy többhöz, vagy az állatjóléthez kapcsolódó beruházások;

b)

fiatal mezőgazdasági termelők beruházásai;

c)

beruházások a legkülső régiókban vagy a kisebb égei-tengeri szigeteken.

a)

a (152) pont e), f) és g) alpontjában említett egyedi környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó, nem termelő beruházások;

b)

a (152) pont d) alpontjában említett, termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházások, valamint a természeti katasztrófa, rendkívüli esemény, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség vagy védett állatok okozta kár megelőzéséhez, valamint az ilyen kár kockázatának mérsékléséhez kapcsolódó beruházások.

a)

a mezőgazdasági üzemben végrehajtott, a (157) pont c) alpontja szerinti öntözési beruházások esetében az elszámolható költségek 80 %-a;

b)

a mezőgazdasági üzemen kívüli, öntözésre szánt mezőgazdasági infrastruktúrába történő beruházások esetében az elszámolható költségek 100 %-a;

c)

a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott egyéb öntözési beruházások esetében az elszámolható költségek 65 %-a.

a)

tárgyi eszközökbe való beruházás költségei;

b)

mezőgazdasági eszközteremtő munkák.

a)

a 651/2014/EU bizottsági rendelet (52);

b)

a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás;

c)

e szakasz.

a)

ingatlan építése, szerzése – ideértve a lízinget is – vagy fejlesztése – ezen belül az adathálózatok passzív, házon belüli vezetékezésére vagy strukturált kábelezésére és adott esetben a passzív hálózat épületen kívüli magánterületen lévő kiegészítő részére fordított beruházások – kapcsán felmerülő költségek; megvásárolt földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c)

az a) és a b) alpontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b) alpont szerinti kiadások;

d)

számítógépes szoftver-, felhő- és hasonló megoldások megvásárlásával, kifejlesztésével, használatával kapcsolatos díjak, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.

a)

a lízingszerződésekkel kapcsolatos, a (173) pontban nem említett költségek, például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak;

b)

működőtőke;

c)

az adathálózatok magánterületen kívüli vezetékezése vagy kábelezése;

d)

a hatályos uniós és nemzeti előírásoknak való megfelelést szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó költségek.

a)

a (152) pont e), f) és g) alpontjában említett egyedi környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések közül egyhez vagy többhöz, vagy – a mezőgazdasági termékek feldolgozásához nyújtott támogatás esetében – az állatjóléthez kapcsolódó beruházások;

b)

fiatal mezőgazdasági termelők beruházásai;

c)

beruházások a legkülső régiókban vagy a kisebb égei-tengeri szigeteken.

a)

fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez;

b)

mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez.

a)

olyan termelői szervezeteknek, entitásoknak vagy testületeknek – például társaságoknak vagy szövetkezeteknek –, amelyek célja egy vagy több mezőgazdasági üzem vezetése, és amelyek ennek következtében egyéni termelőnek minősülnek;

b)

olyan mezőgazdasági szövetségeknek, amelyek különböző feladatokat – ideértve például a kölcsönös segítségnyújtást, valamint a mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési és üzemvezetési szolgáltatásokat – látnak el az egyes tagjaik üzemeiben anélkül, hogy részt vennének a kínálatnak a piaci igényekhez történő igazítására irányuló közös tevékenységekben;

c)

olyan termelői csoportoknak, szervezeteknek vagy szövetségeknek, amelyek célkitűzései összeegyeztethetetlenek az 1308/2013/EU rendelet 152. cikkének (3) bekezdésével, valamint 156. cikkével.

a)

az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és GAEC-előírásokon;

b)

a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára vonatkozó minimumkövetelményeken, valamint a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb vonatkozó, kötelező követelményeken;

c)

az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan megállapított feltételeken.

a)

az üzem teljes legelőterületét úgy kell kezelni és karbantartani, hogy elkerüljék mind a túl-, mind az alullegeltetést;

b)

az állatállomány-sűrűséget a mezőgazdasági üzem területén tartott összes legelő állat, illetve a tápanyag-kimosódás korlátozására tett kötelezettségvállalás esetén a mezőgazdasági üzem területén tartott összes, a szóban forgó kötelezettségvállalás szempontjából releváns állat figyelembevételével kell meghatározni.

a)

olyan helyi fajtához tartozó haszonállatok tenyésztése, amelyet a tenyésztésből történő kivonás veszélye fenyeget, és amely genetikailag alkalmazkodott az ország egy vagy több hagyományos termelési rendszeréhez vagy környezetéhez;

b)

olyan, a helyi és a regionális körülményekhez természetes módon alkalmazkodott növénygenetikai források megőrzése, amelyeket a génerózió veszélye fenyeget.

a)

az érintett nőivarú tenyészállatok országos száma ismert;

b)

a felsorolt fajták számát és veszélyeztetett helyzetét megfelelően elismert, illetékes tudományos szerv tanúsította;

c)

a fajtára vonatkozó törzskönyv vezetését és naprakészen tartását megfelelően elismert szakmai szerv biztosítja;

d)

az érintett szerv rendelkezik a veszélyeztetett fajtába tartozó állatok azonosításához szükséges szakértelemmel és tudással.

a)

célzott intézkedések: a mezőgazdasági genetikai erőforrások in situ és ex situ megőrzését, jellemzését, összegyűjtését és hasznosítását segítő intézkedések, beleértve a jelenleg in situ megőrzött genetikai erőforrások webes nyilvántartásait, ideértve az in situ / gazdaságon belüli megőrzést és az ex situ gyűjteményeket és adatbázisokat is;

b)

összehangolt intézkedések: az uniós mezőgazdaság genetikai erőforrásainak megőrzésére, jellemzésére, gyűjtésére és felhasználására vonatkozó információknak a tagállamok illetékes szervezetei közötti cseréjét elősegítő intézkedések;

c)

kísérő intézkedések: tájékoztatási, ismeretterjesztési és tanácsadási tevékenységek nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek részvételével, tanfolyamok, valamint szakmai jelentések készítése.

a)

az állatok természetes igényeivel összhangban lévő víz- és takarmányellátás, valamint állatgondozás;

b)

az állatok kényelmét és mozgási szabadságát javító elhelyezési körülmények, például megnövelt férőhelyek, padozatfelületek, természetes fény, mikroklíma-szabályozás, valamint olyan elhelyezési rendszerek, mint a szabad ellés vagy a csoportos tartás, az állatok természetes szükségleteitől függően;

c)

olyan feltételek, amelyek lehetővé teszik a természetes viselkedés gyakorlását, mint például az ingergazdagabb környezet vagy a késői elválasztás;

d)

a szabadba kijárás és legelés;

e)

az állatok (beleértve a lassabban növekvő fajtákat is) robusztusságát és hosszú élettartamát növelő gyakorlatok;

f)

az állatok megcsonkításának vagy ivartalanításának elkerülésére irányuló gyakorlatok; olyan egyedi esetekben, amelyekben szükségesnek bizonyul az állatok csonkítása vagy ivartalanítása, érzéstelenítés, fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentő szerek vagy immunalapú ivartalanítás alkalmazandó;

g)

olyan, nem fertőző betegségek megelőzésére szolgáló egészségügyi intézkedések, amelyek nem igényelnek orvosi anyagokat, például vakcinákat, rovarirtó szereket vagy parazita elleni szereket.

a)

az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken (az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében előírt 1. JFGK kivételével) és a GAEC-előírásokon;

b)

az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan a tagállam által a KAP stratégiai tervében megállapított feltételeken.

a)

a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági területek;

b)

a 92/43/EGK irányelv 10. cikke célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló egyéb körülhatárolt természetvédelmi területek, ahol a gazdálkodásra vonatkozó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben; e területek aránya nem haladhatja meg az adott KAP stratégiai terv területi hatálya alá eső, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-át;

c)

a 2000/60/EK irányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.

a)

az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és GAEC-előírásokon;

b)

a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb vonatkozó, kötelező követelményeken;

c)

az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan megállapított feltételeken.

a)

a minőségrendszerekhez való csatlakozás költségei, nevezetesen egy támogatott minőségrendszerbe való belépés és az abban való részvételhez kapcsolódó éves hozzájárulás költségei, szükség esetén beleértve a minőségrendszer előírásainak való megfelelés igazolásához szükséges ellenőrzésekre fordított kiadásokat is;

b)

a minőségrendszerekre vonatkozó, uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján a tagállam illetékes hatósága által vagy az ő nevében végrehajtott kötelező ellenőrzési intézkedések költségei;

c)

a piackutatási tevékenységek, a terméktervezés és -fejlesztés, valamint a minőségrendszerek elismertetésére irányuló kérelmek elkészítésének költségei.

a)

uniós minőségrendszerek;

b)

mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségrendszerek, köztük mezőgazdasági üzemekre vonatkozó tanúsítási rendszerek, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést:

c)

olyan önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerek, amelyeket a tagállamok az „A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások” című, 2010. december 16-i bizottsági közleményben (56) foglalt uniós bevált gyakorlatoknak megfelelőnek ismertek el.

a)

a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek – többek között tanfolyamok, workshopok, konferenciák és személyre szabott tanácsadás –, valamint demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek megszervezése kapcsán felmerülő költségek fedezése;

b)

a résztvevők utazási és szállásköltségei, valamint napidíja;

c)

a résztvevők távolléte során szükséges helyettesítéssel kapcsolatos költségek;

d)

demonstrációs projektek esetében a következő beruházási költségek is elszámolhatók:

a)

az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből és a GAEC-előírásokból eredő kötelezettségek;

b)

az (EU) 2021/2115 rendelet 31. cikkében említett, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok, valamint a mezőgazdasági területnek az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említetteknek megfelelő állapotban tartása;

c)

a tagállamok által a 2000/60/EK irányelv, a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv, a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (57), az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (58), az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (59), az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (60) 55. cikke, valamint a 2009/128/EK irányelv végrehajtására vonatkozóan előírt követelmények;

d)

„Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című bizottsági közleményben (61) meghatározott, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését célzó gazdálkodási gyakorlatok;

e)

kockázatmegelőzés és -kezelés;

f)

a mezőgazdasági üzem korszerűsítését, a versenyképesség fokozását, az ágazati integrációt, az innovációt, a piacorientáltságot, valamint a vállalkozásösztönzést szolgáló intézkedések;

g)

az (EU) 2021/2115 rendelet 114. cikkének b) pontjában említett digitális technológiák a mezőgazdaságban;

h)

a tápanyagokkal való fenntartható gazdálkodás, beleértve – legkésőbb 2024-től kezdődően – a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz használatát, az (EU) 2021/2115 rendelet 15. cikke (4) bekezdésének g) pontjában említettek szerint;

i)

foglalkoztatási feltételek és munkáltatói kötelezettségek, valamint munkahelyi egészségvédelem és biztonság, továbbá szociális támogatás a mezőgazdasági közösségekben;

j)

fenntartható takarmánytermelés, a takarmány tápanyagtartalom és takarmányértékek tekintetében történő értékelése, a haszonállatok igény szerinti etetésének dokumentálása, tervezése és ellenőrzése.

a)

25 000 EUR elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásonként;

b)

200 000 EUR mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásonként.