AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

2022.12.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 478/3

Az EKB vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódex

(2022/C 478/03)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

mivel:

(1)

Az Európai Unió (EU) egyik intézményeként az Európai Központi Banknak (EKB) a közérdeket kell szolgálnia és biztosítania kell az integritás legmagasabb szintű szabályait. Az EKB ezért az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a legmagasabb szintű etikai követelményeket állítja szervezetirányítási megközelítésének középpontjába. Ezen elvek betartása az EKB hitelességének kulcsfontosságú eleme, és létfontosságú az európai polgárok bizalmának megőrzése szempontjából.

(2)	A szakmai etika és az a magas szintű követelményeknek megfelelő magatartás, amelyet harmadik felek jogosan várnak el az EKB-tól és vezető tisztségviselőitől, létrehozatala óta elismerten az EKB hírneve megőrzésének fő előfeltételét képezi.

(3)

Az EKB első Magatartási kódexének (1) 2001-es elfogadása mellett 2002-ben elfogadták a Kormányzótanács tagjai számára szóló külön Magatartási kódexet (2), amelyet 2006-ban felülvizsgáltak (3); ezt követte a 2006-ban elfogadott Etikai Követelmények Kiegészítő Kódexe az Igazgatóság tagjai számára (4), amelyet 2010-ben vizsgáltak felül (5).

(4)

Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) 1024/2013/EU tanácsi rendelettel (6) történő létrehozatalára figyelemmel, amely a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal bízta meg az EKB-t, 2014-ben elfogadták a Felügyeleti Testület tagjai számára szóló Magatartási kódexet (7) is.

(5)

Továbbá 2015 januárjától kezdődően az EKB bevezette a személyzet tagjaira vonatkozó, továbbfejlesztett etikai keretrendszert (8) és létrehozta a Jogkövetési és Szervezetirányítási Irodát, valamint a magas szintű Etikai Bizottságot (9), amelynek feladata egységes módon tanácsot nyújtani az EKB magas szintű szervei tagjainak a rájuk alkalmazandó különböző Magatartási kódexekkel kapcsolatban.

(6)

Az eurorendszer és az SSM tekintetében közös etikai minimumszabályokat határozott meg az (EU) 2015/855 európai központi banki iránymutatás (EKB/2015/11) (10) és az (EU) 2015/856 európai központi banki iránymutatás (EKB/2015/12) (11). Annak biztosítása érdekében, hogy az eurorendszer etikai keretrendszere folyamatosan a központi bankok és a felügyeletek közösségében és az uniós intézmények körében érvényesülő legújabb eredményeket figyelembe vevő, megfelelő követelményeket és bevált gyakorlatokat tükrözzön, az (EU) 2015/855 iránymutatást (EKB/2015/11) és az (EU) 2015/856 iránymutatást (EKB/2015/12) 2023. június 1-jétől hatályon kívül kell helyezni és azokat felváltja az (EU) 2021/2253 európai központi banki iránymutatás (EKB/2021/49) (12), illetve az (EU) 2021/2256 európai központi banki iránymutatás (EKB/2021/50) (13).

(7)

Az EKB-nak valódi érdeke fűződik azon elvhez, hogy lehetőség szerint és ha az arányossághoz kapcsolódó megfontolások igazolják, valamennyi magas szintű szervének tagjai ugyanazokat a szakmai magatartási szabályokat tartsák tiszteletben és ismerjék el magukra nézve alkalmazandónak. Ennek érdekében a Kormányzótanács megbízta az Etikai Bizottságot azzal, hogy munkálkodjon egy egységes magatartási kódex létrehozatalának megvalósíthatóságán, és ezt követően az Etikai Bizottság megalkotta az EKB vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódexet, amelyet a Kormányzótanács 2018. december 5-én jóváhagyott és amely 2019. január 1-jén hatályba lépett (a 2019. évi egységes kódex).

(8)

Az EKB személyzetére alkalmazandó továbbfejlesztett etikai keretrendszer rendelkezései és mögöttes indoka nyújtotta inspiráció mellett a 2019. évi egységes kódex figyelembe veszi a központi banki és felügyeleti közösségek és uniós társintézmények bevett gyakorlatait, elismerve ugyanakkor az EKB különös intézményi jellemzőit és függetlenségét.

(9)

A 2019. évi egységes kódex jóváhagyásával a Kormányzótanács célja a szakmai etika legmagasabb szintű szabályainak alkalmazása volt, biztosítva ezáltal azt, hogy magas szintű szerveinek tagjai jó példával járnak elöl és az alkalmazottaknak is inspirációt nyújtanak az eurorendszer, a KBER és az SSM keretében arra, hogy feladataik ellátása során tiszteletben tartsák ezeket a szabályokat,

(10)

Tekintettel az EKB vezető tisztségviselői magánjellegű pénzügyi tranzakcióinak fokozott nyilvános ellenőrzésére, valamint az uniós polgárok részéről a feladataik pártatlan ellátásába vetett bizalomnak a fenntartására, az Etikai Bizottság megbízást kapott a 2019. évi egységes kódex felülvizsgálatára, amelyet követően elkészítette azt a felülvizsgált változatot, amelyet a Kormányzótanács most jóvá kíván hagyni. Az EKB vezető tisztségviselőinek monetáris politikában és bankfelügyeletben betöltött szerepéhez kapcsolódó lehetséges érzékeny kérdések kezelése érdekében a 2019. évi egységes kódexet módosítani kell azért, hogy az olyan rendelkezéseket tartalmazzon, amelyek: i. korlátozzák az elfogadható befektetéseket annak pontosításával, hogy az EKB vezető tisztségviselői milyen eszközökbe fektethetnek be; ii. közép- vagy hosszú távú befektetési horizontot alkalmaznak egy egyéves legrövidebb tartási időszak meghatározásával és a nagy tranzakciókra vonatkozó előzetes értesítési kötelezettség bevezetésével; iii. fokozzák a tagok magánjellegű pénzügyi tranzakcióinak átláthatóságát; és iv. belső jelentéstételt vezetnek be a tagok házastársa, élettársa vagy kiskorú gyermekei által végrehajtott meghatározott magánjellegű pénzügyi tranzakciók tekintetében. Továbbá annak érdekében, hogy mérsékelni lehessen a hivatali idő alatt szerzett nem nyilvános információkkal való visszaélés látszatát, a magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát ki kell terjeszteni a hivatali idő lejártát követő hat hónapra.

(11)

A fenti módosítások végrehajtása érdekében a 2019. évi egységes kódexet 2023. január 1-jei hatállyal ez a felülvizsgált kódex váltja fel. Ez a kódex 2023. január 1-jén lép hatályba annak érdekében, hogy az EKB vezető tisztségviselői számára átmeneti időszak álljon rendelkezésre a felülvizsgált szabályok megismerésére.

JÓVÁHAGYTA EZT AZ EKB VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK SZÓLÓ EGYSÉGES MAGATARTÁSI KÓDEXET:

I. RÉSZ

Hatály

1. cikk

Alkalmazási kör

1.1 E kódex a Kormányzótanács tagjaira és a Felügyeleti Testület tagjaira alkalmazandó az EKB magas szintű szerveinek tagjaként fennálló funkcióik ellátása során, valamint az Igazgatóság tagjaira. Vonatkozik továbbá a Kormányzótanács tagjaira és a Felügyeleti Testület tagjaira akkor, amikor adott esetben az Irányítóbizottság és a Közvetítő Testület tagjaként járnak el, valamint a nemzeti központi bankok képviselőire, ha az illetékes nemzeti hatóság (INH) nem a nemzeti központi bank (NKB), a Felügyeleti Testület ülésein való részvétel során (a továbbiakban: tagok).

1.2 A kódex alkalmazandó továbbá azokra a személyekre, akik a Kormányzótanács vagy a Felügyeleti Testület ülésein helyettesítik a tagokat (a továbbiakban: helyettesek), az e magas szintű szervekhez kapcsolódó feladataik teljesítése során, amennyiben e kódex ezt kifejezetten előírja. E kódex alkalmazásában „az EKB magas szintű szervei”: az EKB Kormányzótanácsa, az EKB Igazgatósága és az EKB Felügyeleti Testülete.

1.3 E kódex nem alkalmazandó a Kormányzótanács vagy a Felügyeleti Testület ülésein részt vevő kísérő személyekre. A kísérő személyeknek mindazonáltal a bármelyik ülésen való első részvételt megelőzően alá kell írniuk egy etikus magatartásról szóló nyilatkozatot (Nyilatkozat az etikus magatartásról) (14), amely kiterjed az összeférhetetlenség megelőzésének általános alapelvére, a bizalmas információk felhasználásának tilalmára, valamint a szakmai titoktartás szabályaira.

1.4 Az Általános Tanács tagjait fel kell kérni a Nyilatkozat az etikus magatartásról című dokumentum aláírására. A Számvizsgáló Bizottság, az Etikai Bizottság, a Felülvizsgálati Testület tagjainak és adott esetben helyetteseiknek alá kell írni a Nyilatkozat az etikus magatartásról című dokumentumot.

1.5 Az EKB magas szintű szerveinek ülésein részt vevő EKB-személyzetre kellően vonatkozik az etikai keretrendszer, ezért nem kell aláírniuk a Nyilatkozat az etikus magatartásról című dokumentumot.

1.6 Az e kódexben meghatározott rendelkezések vagy gyakorlati alkalmazásuk tekintetében felmerülő bármely kétség esetén ki kell kérni az (EU) 2015/433 határozattal (EKB/2014/59) (15) létrehozott Etikai Bizottság véleményét.

2. cikk

Ellentétes nemzeti rendelkezések és az eltérő etikai keretrendszerek alkalmazhatósága

2.1 A tagok és a helyettesek késedelem nélkül tájékoztatják az Etikai Bizottságot az e kódexnek való megfelelés bármely akadályáról, ideértve a nemzeti jog ellentétes rendelkezéseiből fakadó akadályokat.

2.2 E kódex nem érinti a tagokra és a helyettesekre nemzeti jog alapján alkalmazandó szigorúbb etikai szabályokat.

II. RÉSZ

Az etikus magatartás szabályai

3. cikk

Alapelvek

3.1 A tagok és a helyettesek feladataikat megfelelően az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya), az 1024/2013/EU tanácsi rendelet, az Európai Központi Bank eljárási szabályzata (16) és az Európai Központi Bank Felügyeleti Testületének eljárási szabályzata (17) szigorú tiszteletben tartásával látják el.

3.2 A tagok és a helyettesek feladataik ellátása során az etikus magatartás és integritás legmagasabb szintű előírásaihoz tartják magukat. Velük szemben elvárás a tisztességes, független, elfogulatlan, körültekintő és az önérdeket figyelmen kívül hagyó eljárás. Tudatában vannak feladataik fontosságának, figyelembe veszik tevékenységük közjogi jellegét és olyan magatartást tanúsítanak, amely ösztönzi az etikus magatartást az eurorendszer, a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az SSM keretében, és amely fenntartja és előmozdítja az EKB-ba vetett közbizalmat.

4. cikk

Szakmai titoktartás

4.1 Szem előtt tartva a KBER Alapokmányának 37. cikkéből és az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 27. cikkének (1) bekezdéséből fakadó szakmai titoktartási követelményeket, a tagok és helyettesek nem fedhetik fel a szakmai titoktartás kötelezettségének hatálya alá tartozó, a feladataik teljesítése során tudomásukra jutott olyan információt, amelyet nem tettek közzé és amely nem hozzáférhető a nyilvánosság számára (bizalmas információ), kivéve kifejezetten az EKB kialakított kommunikációs stratégiájának részeként. Különösen nem fedhetnek fel bizalmas információkat nyilvános beszédekben vagy nyilatkozatokban, illetve a média irányában, és az ilyen információt az érzékeny KBER- és SSM-információk kezelésére irányadó belső szabályok szerint kell kezelniük. A tagokra és a helyettesekre az EKB részére teljesített feladataik megszűnését követően is vonatkoznak e szakmai titoktartási követelmények, az uniós joggal összhangban.

4.2 A tagok és a helyettesek megtesznek minden annak biztosításához szükséges intézkedést, hogy megfelelően NKB-juk/INH-juk személyzetének tagjai csak a személyzet feladatainak ellátáshoz szükséges mértékben és az alkalmazandó titoktartási politikáknak megfelelően kapjanak hozzáférést a bizalmas információkhoz, és ismerjék és szigorúan tiszteletben tartsák a 4.1. cikkben szereplő szakmai titoktartási követelményeket.

5. cikk

A felügyeleti funkció elkülönítése a monetáris politikai funkciótól

5.1 A tagok és a helyettesek tiszteletben tartják az EKB prudenciális felügyeletre vonatkozó politikákból fakadó különös feladatainak a monetáris politikához kapcsolódó feladatoktól, valamint más feladatoktól való elkülönítését. Adott esetben meg kell felelniük az EKB/2014/39 európai központi banki határozatnak (18), és az EKB által az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 25. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott bármely szabálynak.

5.2 Feladataik ellátása során a Felügyeleti Testület tagjai és helyetteseik figyelembe veszik az 1024/2013/EU tanácsi rendelet célkitűzéseit, és nem befolyásolhatják az EKB nem felügyeleti feladatait, kellően tiszteletben tartva a Felügyeleti Testület alelnökének különös feladatait.

Függetlenség

6. cikk

A függetlenség elve

Szem előtt tartva az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkét, a KBER Alapokmányának 7. cikkét és az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 19. cikkének (1) bekezdését, a tagok és a helyettesek a rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása és feladatok ellátása során függetlenül és objektíven járnak el az Unió egésze érdekeinek megfelelően, a nemzeti vagy személyes érdekeket figyelmen kívül hagyva, továbbá nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást uniós intézményektől, szervektől vagy hivataloktól, tagállami kormányoktól vagy bármely egyéb szervtől.

7. cikk

Magánjellegű tevékenységek és hivatalos megbízatások

7.1 A tagok és a helyettesek biztosítják, hogy az akár díjazás ellenében, akár anélkül folytatott magánjellegű tevékenységek nem gyakorolnak kedvezőtlen hatást kötelezettségeikre és nem ártanak az EKB hírnevének. E kódex alkalmazásában „magánjellegű tevékenység”: a tag vagy helyettes által nem hivatalos minőségben végzett minden más tevékenység.

7.2 A tagok és a helyettesek végezhetnek magánjellegű tevékenységet köz- vagy nemzetközi szervezetekben vagy non-profit szervezetekben, valamint vállalhatnak oktatási és tudományos tevékenységeket, feltéve, hogy ezek a tevékenységek nem vetnek fel összeférhetetlenségi aggályokat, például felügyelt szervekhez vagy a monetáris politikai vagy devizaműveletek területén az eurorendszerben részt vevő ügyfelekhez kapcsolódó tevékenységek formájában. A KBER Alapokmányának 11.1. cikkében meghatározott magánjellegű tevékenységek esetén az Igazgatóság tagjainak rendelkezni kell a Kormányzótanács kifejezett engedélyével.

7.3 A tagok és a helyettesek elfogadhatnak díjazást, illetve költségtérítést a magánjellegű tevékenységeikért, feltéve, hogy e díjazás és költségtérítés arányos az elvégzett munkával és a szokásos mértékeken belül marad.

7.4 A tagok és a helyettesek tartózkodnak azoktól a hivatalos megbízatásoktól, amelyek akadályozhatják függetlenségüket, és lemondanak minden ilyen hivatalos megbízatásukról. E kódex alkalmazásában „hivatalos megbízatás”: a tag vagy a helyettes által hivatalos minőségben, vagyis feladatellátása részeként végzett minden külső tevékenység.

7.5 A tagok és a helyettesek írásban tájékoztatják az Etikai Bizottságot azokról a magánjellegű tevékenységekről, amelyekben részt kívánnak venni. Folyamatban lévő magánjellegű tevékenységeik és hivatalos megbízatásaik felsorolását továbbá évente frissítik az Etikai Bizottság számára.

8. cikk

Kapcsolattartás érdekcsoportokkal

Az Európai Unióról szóló szerződés által előírt, az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal folytatott nyílt, átlátható és rendszeres párbeszéd fenntartása mellett a tagok és a helyettesek mindig, és különösen az érdekcsoportokkal folytatott interakciók során szem előtt tartják függetlenségüket, a szakmai titoktartásra vonatkozó kötelezettségüket, és az e kódexben meghatározott alapelveket. A tagok és a helyettesek szem előtt tartják továbbá az EKB vezető tisztségviselőinek szóló, külső kommunikációra vonatkozó vezérelveket (19), valamint minden más alkalmazandó szabályt és iránymutatást, és a nem nyilvános rendezvényeken való részvétel vagy az egyéni meghívások elfogadása során különös körültekintéssel járnak el és megfelelő biztosítékokat alkalmaznak.

9. cikk

Nyilvános megjelenések és nyilvános nyilatkozatok

9.1 A tagok és a helyettesek feladataikat az EKB valamely magas szintű szervének képviselőjeként látják el, és magukat a nyilvános megjelenések során ennek tekintik.

9.2 Az eurorendszerhez, a KBER-hez vagy az SSM-hez kapcsolódó kérdésekben történő nyilvános nyilatkozattétel során a tagok és a helyettesek kellő figyelmet fordítanak az EKB valamely magas szintű szervének képviselőjeként betöltött szerepükre.

9.3 A tagok és a helyettesek tudományos vagy akadémiai hozzájárulásaikban egyértelművé teszik, hogy azokat magánszemélyként tették és azok nem tükrözik az EKB álláspontját.

10. cikk

Érdekeltségi nyilatkozat

10.1 Értékelés és az elnök elé terjesztés céljából minden tag évente benyújt az Etikai Bizottság elé egy aláírt Érdekeltségi nyilatkozatot, amely információt tartalmaz a tag korábbi szakmai tevékenységéről, magánjellegű tevékenységeiről, hivatalos megbízatásairól és pénzügyi érdekeltségeiről, valamint házastársa vagy élettársa minden olyan keresőtevékenységéről, amely összeférhetetlenségi aggályokat vethet fel (Érdekeltségi nyilatkozat). Minden tag benyújtja továbbá az Érdekeltségi nyilatkozatot közvetlenül megelőző évben végrehajtott magánjellegű pénzügyi tranzakciók listáját az Érdekeltségi nyilatkozat mellékletében (a továbbiakban: az Érdekeltségi nyilatkozat I. melléklete). Ezenkívül minden tag – legjobb tudása szerint – tájékoztatást nyújt a házastársa, élettársa vagy kiskorú gyermekei által az Érdekeltségi nyilatkozatot közvetlenül megelőző évben végrehajtott minden olyan magánjellegű pénzügyi tranzakcióról, amely ügyletenként meghaladja a 10 000 EUR-t, és amelyet bizalmas jelleggel, külön mellékletben kell benyújtani az Etikai Bizottság részére (a továbbiakban: az Érdekeltségi nyilatkozat II. melléklete). Az összes tag által benyújtott Érdekeltségi nyilatkozatot (20) és az Érdekeltségi nyilatkozat I. mellékletét közzé kell tenni az EKB honlapján, és az nem érinti az alkalmazandó nemzeti szabályok vagy szerződéses kötelezettségek szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.

10.2 Az EKB az Érdekeltségi nyilatkozatokban gyűjtött személyes adatok kezelését és őrzését az EKB-ra alkalmazandó adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően végzi.

Összeférhetetlenség

11. cikk

Az összeférhetetlenségre vonatkozó általános elvek

11.1 A tagok és a helyettesek kerülnek minden olyan helyzetet, amely összeférhetetlenségi aggályokat vethet fel. Összeférhetetlenségi aggály merül fel akkor, ha valamely tagnak vagy helyettesnek olyan személyes érdekeltsége áll fenn, amely befolyásolhatja feladatainak pártatlan és objektív ellátását, vagy ennek látszatát keltheti, és kiterjed például a tag vagy helyettes közvetlen hozzátartozóira (szülő, gyermek, testvér), házastársára vagy élettársára. A tagok és a helyettesek különösen nem használhatják fel döntéshozatali eljárásban való részvételüket vagy a rendelkezésükre álló szakmai információkat semmilyen jellegű személyes előny szerzése céljából. Nem áll fenn összeférhetetlenség, ha a tag vagy a helyettes csupán a széles nyilvánosság vagy személyek valamely tágabb csoportjának résztvevőjeként érintett.

11.2 A tagok és a helyettesek késedelem nélkül és írásban tájékoztatják az EKB érintett magas szintű szervének elnökét és az Etikai Bizottságot azokról a helyzetekről, amelyek összeférhetetlenségi aggályokat vethetnek fel. A tagok és a helyettesek különösen tartózkodnak az ilyen helyzetre irányuló vitában, tanácskozáson vagy szavazáson való részvételtől, és nem bocsátható rendelkezésükre kapcsolódó dokumentum.

12. cikk

A házastárs vagy élettárs keresőtevékenysége

A tagok és a helyettesek késedelem nélkül tájékoztatják az EKB érintett magas szintű szervének elnökét és az Etikai Bizottságot házastársuk vagy élettársuk minden olyan keresőtevékenységéről vagy egyéb fizetett tevékenységéről, amely összeférhetetlenségi aggályokat vethet fel.

13. cikk

Előnyök (ajándékok és vendéglátás)

13.1 A tagok és a helyettesek nem kérhetnek olyan előnyt, amely bármely módon kapcsolódik a rájuk ruházott feladatokhoz, és annak felajánlása esetén óvatosságot tanúsítanak. E rendelkezés alkalmazásában „előny”: bármely ajándék, vendéglátás vagy egyéb – pénzbeli vagy nem pénzbeli jellegű – juttatás, amely nem képezi a teljesített szolgáltatások megállapodás szerinti ellenértékét, és amelyre a címzett egyébként nem jogosult.

13.2 A tagnak vagy a helyettesnek vagy valamely közvetlen hozzátartozójának, házastársának vagy élettársának felajánlott vagy nyújtott előny, amely bármely módon kapcsolódik az érintett tagra vagy helyettesre ruházott feladatok ellátásához, az alábbi körülmények között fogadható el:

(a)	az előnyt kormányzati szervezet – másik központi bankot is ideértve –, nemzeti közszerv, nemzetközi szervezet vagy tudományos intézmény ajánlja fel, és értéke szokásosnak és megfelelőnek tekinthető;

(b)

az előnyt egy vagy több magánszférabeli jogi személy vagy egyén ajánlja fel, és értéke nem haladja meg a 100 EUR-t, vagy ha igen, akkor i. azt átadják az érintett tag vagy helyettes által képviselt megfelelő intézménynek, vagy ii. a 100 EUR-t meghaladó összeget a tag vagy helyettes kifizeti az érintett intézménynek;

(c)	az előny vendéglátás formáját ölti és arányos a tag vagy helyettes feladataival és a szokásos mértékeken belül marad;

(d)	az előnyt nem felügyelt szervezet nyújtja;

(e)	az előny elfogadása más módon sem vet fel összeférhetetlenségi aggályokat.

13.3 Az előny elfogadása semmi esetre nem csorbíthatja vagy befolyásolhatja a tag vagy helyettes tárgyilagosságát és intézkedési szabadságát, és az előny címzettje vagy adományozója részéről nem kelthet nem helyénvaló kötelezettséget vagy elvárást.

13.4 Az Igazgatóság tagjai, a Felügyeleti Testület elnöke és az EKB Felügyeleti Testületben részt vevő képviselői késedelem nélkül nyilvántartásba vetetik az Etikai Bizottság titkárságával az összes kapott ajándékot vagy ajándék-felajánlást, azok értékétől függetlenül. A többi tagra és helyettesre az ajándékok nyilvántartásba vételére vonatkozó alkalmazandó nemzeti eljárási szabályokat kell alkalmazni.

14. cikk

Díjak, elismerések és kitüntetések

14.1 A tagoknak és a helyetteseknek meg kell győződniük arról, hogy bármely díj, elismerés vagy kitüntetés összeegyeztethető nyilvános szerepükkel és nem sérti függetlenségüket vagy vet fel összeférhetetlenségi aggályokat.

14.2 A tagok és a helyettesek az általuk képviselt intézmény részére átadják vagy jótékonysági célra adományozzák a díjjal járó pénzösszegeket vagy értékeket, amelyet az EKB valamely magas szintű szervének tagjaként vagy helyetteseként végzett feladataikkal összefüggésben kapnak.

15. cikk

Meghívások eseményekre

15.1 A tagok és a helyettesek – szem előtt tartva a függetlenség elvének betartására és az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó kötelezettségüket – elfogadhatnak olyan széles körben látogatott rendezvényekre szóló meghívásokat, mint a konferenciák, fogadások vagy kulturális események, ha részvételük nem sérti az EKB érdekeit, és különös körültekintéssel kell eljárniuk az egyéni meghívások vonatkozásában. A tagok és a helyettesek nem fogadhatnak el olyan meghívást vagy kifizetést, amely nem egyeztethető össze ezekkel a szabályokkal és megfelelően tájékoztatniuk kell a másik felet.

15.2 A tagok és a helyettesek nem fogadhatnak el a 15.1. cikkben szereplő rendezvények szervezőitől utazási és/vagy szállási költségekre vonatkozó kifizetéseket. Azon anyagi juttatásokat, amelyeket a tagok és a helyettesek hivatalos minőségben megtartott előadásaikért és beszédeikért fogadnak el, az EKB vagy az érintett NKB vagy INH jótékonysági célokra köteles fordítani.

15.3 Ha a nemzetközileg elfogadott szokásokkal összhangban van, a 15.1 és 15.2. cikk ugyanúgy alkalmazandó a tagot és a helyettest kísérő házastársra vagy élettársra a rá is kiterjedő meghívások esetén.

16. cikk

A magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályok

16.1 A tagok és a helyettesek a bizalmas információkat nem használhatják fel saját javukra vagy bármely harmadik személy javára, ideértve a magánjellegű pénzügyi tranzakciók végzését is, és tekintet nélkül arra, hogy ezeket a tranzakciókat közvetlenül vagy harmadik félen keresztül hajtják végre, saját kockázatra és számlára, vagy harmadik fél kockázatára és számlájára. A magánjellegű pénzügyi tranzakciók lebonyolításakor a tagok és póttagok kötelesek körültekintően és önmérsékletet tanúsítva eljárni, valamint figyelembe venni a közép- vagy hosszú távú befektetési horizontot.

16.2 Ajánlott, hogy a tagok és a helyettesek befektetéseiket bízzák egy vagy több elismert portfóliókezelő gondjaira, akiknek teljes döntési szabadságot biztosítanak a rendes személyes és családi célú felhasználáshoz szükséges mértéket meghaladó eszközök kezelésére. Amennyiben az Etikai Bizottság engedélyezte azokat, az ilyen diszkrecionális eszközkezelési megállapodások mentesülnek a 16. cikkben meghatározott korlátozások alól (kivéve a bizalmas információ felhasználására vonatkozó korlátozásokat).

16.3 A tagok és póttagok nem végezhetnek magánjellegű pénzügyi tranzakciókat, kivéve:

a)	nyilvánosan jegyzett, széles körben diverzifikált, azaz nem egy adott szektorban koncentrálódó kollektív befektetési formák - például szabályozott szervezetek (21) - befektetési jegyeinek, aranynak vagy euroövezeti államadósság-instrumentumoknak a vétele vagy eladása;

b)	nyilvánosan jegyzett pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek vétele vagy eladása;

c)	ingatlanalapok befektetési jegyeinek vétele vagy eladása;

d)	kis családi vállalkozásokba való befektetés;

e)	induló vállalkozásokba történő befektetések, amelyek nem kapcsolódnak a pénzügyi ágazathoz, feltéve, hogy ezek a befektetések nem vetnek fel összeférhetetlenségi aggályokat, és a tag vagy póttag részesedése nem képviselnek többségi részesedést.

16.4 A tagok és póttagok a vásárlás időpontját követő egy éven belül nem értékesíthetik a 16. cikk (3) bekezdésében említett befektetéseket. Ezt az egyéves tartási időszakot nem kell alkalmazni, ha az adott eladási tranzakció előre nem látott személyes kiadásokhoz kapcsolódik vagy nem befektetési célú fennálló vagy jövőbeli kiadások fedezetéül szolgál, vagy olyan rendszeres és ütemezett befektetési terv része, amelyet bankkal vagy pénzügyi tanácsadóval alakítottak ki.

16.5 A tagok és póttagok a Kormányzótanács monetáris politikai ülése előtti hét napban (a továbbiakban: tilalmi időszak) nem végezhetnek a 16. cikk (3) bekezdése szerinti magánjellegű pénzügyi tranzakciókat.

16.6 A tagok és póttagok 30 napos, vissza nem vonható előzetes értesítést küldenek az Etikai Bizottságnak, mielőtt a 16. cikk (3) bekezdésében felsorolt eszközök tekintetében 50 000 EUR-t meghaladó bármilyen tranzakciót végrehajtanának. A tilalmi időszak alatt az előzetes értesítés nem küldhető meg. Az előre nem látott személyes kiadásokhoz kapcsolódó eladási tranzakciók esetében, illetve a nem befektetési célokkal kapcsolatos fennálló vagy jövőbeli kiadások fedezése céljából nem szükséges az előzetes értesítés.

16.7 A 16. cikk (3) bekezdésében felsoroltaktól eltérő pénzügyi eszközök és instrumentumok, amelyeket a tag vagy póttag 2023. január 1-jét vagy hivatali idejének kezdetét megelőzően szerzett, vagy amelyekre rajta kívül álló körülmények hatására később tett szert, megtarthatóak; az ilyen pénzügyi eszközök vagy instrumentumok eladása vagy a hozzájuk kapcsolódó bármely jog gyakorlása azonban az Etikai Bizottság előzetes engedélyéhez kötött. A tagok vagy póttagok azonban a szabályozott szervezetek által kibocsátott instrumentumokat a tag vagy póttag hivatali idejének kezdete előtt értékesítik.

16.8 Az Igazgatóság tagjaira, a Felügyeleti Testület elnökére és az EKB Felügyeleti Testületben részt vevő képviselőire vonatkoznak a magánjellegű pénzügyi ügyleteik tekintetében a jogkövetés figyelemmel kísérésére kialakított eljárások az EKB etikai keretrendszerének megfelelően.

16.9 Azokra a tagokra, akikre nem vonatkozik a 16.8. cikk, és a helyettesekre magánjellegű pénzügyi ügyleteik tekintetében vonatkozik az alkalmazandó nemzeti eljárási szabályok szerinti jogkövetés figyelemmel kísérése, és éves alapon, aláírással ellátva meg kell erősíteniük az Etikai Bizottság felé, hogy megfelelnek a magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó alkalmazandó szabályoknak, és hogy magánjellegű pénzügyi tranzakcióik tekintetében az alkalmazandó nemzeti eljárási szabályok szerint került sor a jogkövetés figyelemmel kísérése (22).

16.10 A tagokra és póttagokra hivatali idejük lejártát követően hat hónapig vonatkoznak a 16. cikk (3) bekezdésében, a 16. cikk (4) bekezdésében és a 16. cikk (6) bekezdésében meghatározott korlátozások.

16.11 A 16. cikkben meghatározott korlátozások nem alkalmazandók a következő, magáncélból végzett ügyletekre:

(a)	nem pénzügyi eszközök vásárlása vagy eladása, ideértve az ingatlanokat is;

(b)	biztosítási kötvények vagy életjáradékok és nyugdíjalapokban való részesedés vásárlása vagy visszaváltása;

(c)	nem befektetési célú devizavásárlás vagy -eladás;

(d)	nem befektetési célú áruk vásárlása vagy eladása;

(e)	bankbetétek és hitelek (beleértve a jelzáloghiteleket is), a nyilvánosság számára általánosan hozzáférhető feltételek mellett.

17. cikk

A munkajogviszony megszűnését követő szabályok

17.1 A tagok írásban tájékoztatják az EKB megfelelő magas szintű szervének elnökét és az Etikai Bizottságot arról, ha a hivatali idejük lejártát követő vagy az EKB valamely magas szintű szervében ellátott funkciójuk megszűnésétől számított két éves időszakban bármilyen keresőtevékenységet kívánnak folytatni.

Keresőtevékenységet továbbá csak a következők szerint folytathatnak:

(a)	jelentős vagy kevésbé jelentős hitelintézetnél a hivatali idejük lejártát követő vagy az EKB valamely magas szintű szervében ellátott funkciójuk megszűnésétől számított egy éves időszak elteltét követően;

(b)	a fenti a) pontban nem említett bármely más pénzügyi intézménynél a hivatali idejük lejártát követő vagy az EKB valamely magas szintű szervében ellátott funkciójuk megszűnésétől számított hat hónapos időszak elteltét követően;

(c)

az EKB tekintetében lobbitevékenységben részt vevő, vagy az EKB vagy a fenti a) vagy b) pontban szereplő bármely intézmény részére tanácsadói és/vagy érdekképviseleti tevékenységben részt vevő intézménynél a hivatali idejük lejártát követő vagy az EKB valamely magas szintű szervében ellátott funkciójuk megszűnésétől számított hat hónapos időszak elteltét követően.

Az Igazgatóság és a Kormányzótanács tagjai keresőtevékenységet továbbá csak a következők szerint folytathatnak:

(d)	a monetáris politikai vagy devizaműveletek területén az eurorendszerben részt vevő ügyfélnél a hivatali idejük lejártát követő vagy megfelelően az Igazgatósági vagy a Kormányzótanácsi tagságuk megszűnésétől számított egy éves időszak elteltét követően;

(e)

fizetési vagy elszámolási rendszer üzemeltetőjénél, központi szerződő félnél vagy az EKB felvigyázása alá tartozó, fizetési eszközök szolgáltatójánál a hivatali idejük lejártát követő vagy megfelelően az Igazgatósági vagy a Kormányzótanácsi tagságuk megszűnésétől számított hat hónapos időszak elteltét követően.

17.2 A helyettesek írásban tájékoztatják az EKB megfelelő magas szintű szervének elnökét és az Etikai Bizottságot arról, ha az ilyen minőségben való eljárásuk megszűnésétől számított egy éves időszakban bármilyen keresőtevékenységet kívánnak folytatni.

Keresőtevékenységet továbbá csak a következők szerint folytathatnak:

(a)	jelentős és kevésbé jelentősnek minősülő hitelintézeteknél a kapcsolódó feladatokban való közreműködésük megszűnésétől számított hat hónap elteltével;

(b)	a fenti a) pontban nem említett bármely más pénzügyi intézménynél a kapcsolódó feladatokban való közreműködésük megszűnésétől számított három hónap elteltével;

(c)	az EKB tekintetében lobbitevékenységben részt vevő, vagy az EKB vagy a fenti a) vagy b) pontban szereplő bármely intézmény részére tanácsadói és/vagy érdekképviseleti tevékenységben részt vevő intézménynél a kapcsolódó feladatokban való közreműködésük megszűnésétől számított három hónap elteltével;

A Kormányzótanács ülései tekintetében kijelölt helyettesek keresőtevékenységet továbbá csak a következők szerint folytathatnak:

(d)	a monetáris politikai vagy devizaműveletek területén az eurorendszerben részt vevő ügyfélnél a kapcsolódó feladatokban való közreműködésük megszűnésétől számított hat hónap elteltével;

(e)	fizetési vagy elszámolási rendszer üzemeltetőjénél, központi szerződő félnél vagy az EKB felvigyázása alá tartozó, fizetési eszközök szolgáltatójánál a kapcsolódó feladatokban való közreműködésük megszűnésétől számított három hónap elteltével.

17.3 A tagok és a helyettesek felkérik az Etikai Bizottságot, hogy bocsásson ki véleményt az e cikk alapján rájuk alkalmazandó türelmi időszakokról a konkrét várható keresőtevékenység megkezdését megelőzően. Az Etikai Bizottság véleményében ajánlhatja:

(a)	az e cikkben rögzített türelmi időszakok mellőzését vagy lerövidítését olyan körülmények között, ahol a későbbi keresőtevékenységből eredő összeférhetetlenség lehetősége ezt megengedi; vagy

(b)

olyan jelentős vagy kevésbé jelentős hitelintézetnél történő későbbi releváns keresőtevékenység esetén, amelynek felügyeletében a tag vagy a helyettes közvetlenül érintett volt, a 17.1. cikk a) pontja és a 17.2. cikk a) pontja szerinti türelmi időszakok legfeljebb két évre történő meghosszabbítását a tagok tekintetében és legfeljebb egy évre történő meghosszabbítását a helyettesek tekintetében, amikor az ilyen keresőtevékenységből eredő összeférhetetlenség lehetősége miatt ez szükséges.

17.4 Az alkalmazandó nemzeti szabályok sérelme nélkül, az adott munkáltató intézmény a türelmi időszakok tekintetében megfelelő ellentételezést fizet a tagok és a helyettesek részére az intézménnyel fennállt jogviszonyuk végétől az alkalmazandó türelmi időszak végéig. Ezt az ellentételezést a keresőtevékenység folytatására irányuló ajánlat kézhezvételétől függetlenül kell fizetni. Ennek megfelelően a tagok és a helyettesek kikérhetik az Etikai Bizottság véleményét a türelmi időszakok tekintetében az ellentételezés megfelelő szintjéről.

17.5 Amennyiben a türelmi időszak során valamely tag vagy helyettes a fenti 17.1. és 17.2. cikk hatálya alá nem tartozó keresőtevékenységbe kezd, és a keresőtevékenységből származó havi nettó díjazása a türelmi időszakra biztosított ellentételezéssel együtt meghaladja a tag vagy helyettes hivatalban töltött utolsó évben kapott havi nettó díjazását, a többletet le kell vonni a kifizetett ellentételezésből. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a tag vagy helyettes által korábban végzett és korábban bejelentett tevékenységek díjazására.

17.6 Az Etikai Bizottság fenti 17.3 és 17.4 cikk szerinti véleményének címzettje a Kormányzótanács. A Kormányzótanács ezt követően ajánlást tesz az érintett illetékes nemzeti hatóság vagy érintett nemzeti központi bank számára, amely tájékoztatja a Kormányzótanácsot az ezen ajánlás végrehajtásának bármely akadályáról.

17.7 A tagok és a helyettesek a hivatali idejük lejártát követő két éves vagy egy éves jelentéstételi időszakban évente aláírásukkal ellátott Becsületbeli nyilatkozatot (23) nyújtanak be az Etikai Bizottságnak, amelyben nyilatkoznak keresőtevékenységükről és a kapcsolódó díjazásról, és arról jelentést kell az elnök elé terjeszteni.

18. cikk

A rendelkezések be nem tartása

Az alkalmazandó nemzeti szabályok sérelme nélkül, amennyiben valamely tag vagy helyettes nem tartja be az e Kódexben szereplő rendelkezéseket, az Etikai Bizottság először az érintettel egyeztet erről. Ha a jogkövetés nem valósítható meg erkölcsi ráhatás révén, az Etikai Bizottság a Kormányzótanács elé terjeszti az ügyet. Az Etikai Bizottság javaslatára és az érintett meghallgatását követően a Kormányzótanács megrovásról határozhat és adott esetben közzéteheti azt.

III. RÉSZ

Záró rendelkezések

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

Ez a kódex 2023. január 1-jei hatállyal a 2019. évi egységes kódex helyébe lép.

20. cikk

Közzététel

E kódex közzétételre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az EKB azon vezető tisztségviselői, akikre e kódexet alkalmazni kell, megfelelően aláírnak egy külön Jogkövetési nyilatkozatot.

21. cikk

Hatálybalépés

E kódex 2023. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. november 23-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) Az Európai Központi Bank Magatartási kódexe (HL C 76., 2001.3.8., 12. o.).

(2) Magatartási kódex a Kormányzótanács tagjai számára (HL C 123., 2002.5.24., 9. o.).

(3) Egyetértési megállapodás a Kormányzótanács tagjai számára szóló Magatartási kódexről szóló egyetértési megállapodás módosításáról (HL C 10., 2007.1.16., 6. o.).

(4) Az Etikai Követelmények Kiegészítő Kódexe az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjai számára (HL C 230., 2006.9.23., 46. o.).

(5) Az Etikai Követelmények Kiegészítő Kódexe az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjai számára (HL C 104., 2010.4.23, 8. o.).

(6) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(7) Magatartási kódex az Európai Központi Bank felügyeleti testületének tagjai számára (HL C 93., 2015.3.20, 2. o.).

(8) Az EKB etikai keretrendszere (HL C 204., 2015.6.20., 3. o.).

(9) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/433 határozata (2014. december 17.) az Etikai Bizottság és eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/59) (HL L 70., 2015.3.14., 58. o.).

(10) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/855 iránymutatása (2015. Március 12.) az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról és a monetáris politika keretébe tartozó műveletek és az EKB devizatartalékaival folytatott devizaügyletek végzése és az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközei kezelése tekintetében az Európai Központi Bankra és a nemzeti központi bankokra vonatkozó minimumszabályokról szóló EKB/2002/6 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2015/11) (HL L 135., 2015.6.2., 23. o.).

(11) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/856 iránymutatása (2015. március 12.) az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2015/12) (HL L 135., 2015.6.2., 29. o.).

(12) Az Európai Központi Bank (EU) 2021/2253 iránymutatása (2021. november 2.) az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2021/49) (HL L 454., 2021.12.17., 7. o.).

(13) Az Európai Központi Bank (EU) 2021/2256 iránymutatása (2021. november 2.) az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2021/50) (HL L 454., 2021.12.17., 21. o.).

(14) Lásd: Nyilatkozat az etikus magatartásról.

(15) Lásd a 9. lábjegyzetet.

(16) Lásd: az Európai Központi Bank EKB/2004/2 határozata (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).

(17) Az Európai Központi Bank felügyeleti testületének eljárási szabályzata (HL L 182., 2014.6.21, 56. o.).

(18) Az Európai Központi Bank 2014/39/EU határozata (2014. szeptember 17.) az Európai Központi Bank monetáris politikai és felügyeleti funkciói közötti elkülönítés végrehajtásáról (HL L 300., 2014.10.18., 57. o.).

(19) Lásd: Az EKB vezető tisztségviselőinek szóló, külső kommunikációra vonatkozó vezérelvek.

(20) Lásd: Érdekeltségi nyilatkozat.

(21) E kódex alkalmazásában a „szabályozott szervezet” jelentése megegyezik az (EU) 2021/2253 iránymutatás (EKB/2021/49) 2. cikkének 8. pontjában és az (EU) 2021/2256 iránymutatás (EKB/2021/50) 2. cikkének 7. pontjában szereplő jelentéssel.

(22) Lásd: Jogkövetési nyilatkozat a magánjellegű pénzügyi tranzakciók tekintetében.

(23) Lásd: Becsületbeli nyilatkozat.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség

2022.12.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 478/24

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2022/C 478/10)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Aceite de Madrid”

EU-szám: PDO-ES-02812 – 2021.11.12.

OEM (X) OFJ ( )

1. Elnevezés

„Aceite de Madrid”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.5. osztály: Olajok és zsírok

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az olajfa (Olea Europaea L.) gyümölcséből kizárólag mechanikus eszközökkel nyert extraszűz olívaolaj.

Az olajbogyót közvetlenül a fáról szedik le akkor, amikor érettségi foka legfeljebb 4.

Fizikai és kémiai jellemzők:

—	Savasság (olajsavban kifejezve): ≤ 0,5 %.

—	Peroxidszám: ≤ 14 mEq O2/kg.

—	Abszorpció ultraibolya fényben: K270 ≤ 0,18 y K232 ≤ 2,00.

—	Összes polifenoltartalom: legalább 300 mg/kg

—	Összes színezéktartalom: legalább 10 mg/kg

A meg nem adott értékek alapértelmezés szerint a hatályos európai uniós jogszabályokkal összhangban a jogszabályi határértékeken belül vannak.

Érzékszervi jellemzők:

Az „Aceite de Madrid” érzékszervi vizsgálata a közepestől az erősig terjedő intenzitású érzékszervi profilt mutat. Az olaj tanúsításához legalább három jellemző jelenléte szükséges (közvetlen szaglás útján érezhető vagy retronazális aromajegyek). Érzékelhetők olajbogyó-, mandula-, fű-, levél-, alma-, paradicsom- és banánaromák.

Az érzékszervi jellemzést egészséges és friss olajbogyóra és gyümölcsökre emlékeztető jegyek, és legalább 2-es intenzitású, a gyümölcsösségi mediánnál legfeljebb 2 ponttal magasabb keserű és csípős tulajdonságok kiegyensúlyozott jelenléte teszi teljessé.

Gyümölcsösségi medián	Mf ≥ 3,5
Keserűségi medián	2-nél nagyobb
Csípősségi medián	2-nél nagyobb
Kiegyensúlyozás	A keserű és a csípős pozitív tulajdonságok mediánja legfeljebb két ponttal van a gyümölcsös tulajdonság mediánja fölött.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az „Aceite de Madrid” egy többfajtájú extraszűz olívaolaj, amelyet a következő elismert fajtákhoz tartozó olajbogyóból állítanak elő:

—	Nagyobb arányt képviselő fajták: Cornicabra, Castellana és Manzanilla Cacereña, amelyek legalább 80 %-ot tesznek ki a földrajzi leírásban meghatározott olajfaültetvényeken, amelyeken az extraszűz olívaolaj előállításához használt többségi fajták közül legalább kettő jelen van.

—	Kisebb arányt képviselő őshonos fajták: Carrasqueña, Gordal, Asperilla és Redondilla. E kisebbségi fajták aránya összességében nem haladhatja meg az előállított extraszűz olívaolaj 20 %-át.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás valamennyi szakaszát a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A tanúsított extraszűz olívaolaj sajátos jellemzőinek megőrzése érdekében a palackozásra a vonatkozó leírásban szereplő eredetmegjelölés földrajzi területén kerül sor.

Ez a gyakorlat elősegíti a termelés teljes ellenőrzését, és lehetővé teszi, hogy az előállítás utolsó fázisát a régió tapasztalt termelői végezzék. Nyilvánvalóan a helyi termelők tudják a legjobban, hogy az általuk előállított extraszűz olívaolaj hogyan reagál a kényes palackozási folyamat egyes műveleteire, például az ülepítés időtartamára és módjára, a szűrési eljárásokra és anyagokra, a palackozási hőmérsékletre, illetve a hidegre és a tárolásra.

A helyesen végzett szűrés lehetővé teszi, hogy a termék jellemzőinek tiszteletben tartása mellett a terméket megfelelő módon kínálják értékesítésre a fogyasztóknak, és hogy az eltarthatóság feltételei optimálisak legyenek, köszönhetően az oldott szilárd maradványok és a nedvesség eltávolításának, amelyek ellenkező esetben helytelen felhasználáshoz vezetnének, és olyan üledékeket idéznének elő a termékben, amelyek a szénhidrátok és fehérjeanyagok anaerob erjedését eredményeznék.

Mindennek az a végső célja, hogy a termék jellemző tulajdonságait a legutolsó fázisig, az elszállításig megőrizzék.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A tanúsított extraszűz olívaolajok csomagolásának címkéjén jól látható módon és a címkén szereplő egyéb információktól elkülönítve fel kell tüntetni az „Aceite de Madrid”, „Denominación de Origen Protegida” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) vagy „D.O.P.” (OEM) feliratot. Ezenfelül a címkének tartalmaznia kell az Európai Unió OEM-logóját, és adott esetben az ellenőrző szervhez tartozó terméktanúsító szerv megfelelőségi jelét is.

A tanúsító szervezet jelentései alapján az irányító szerv által kiadott, számozott hátcímke garantálja, hogy az eredetmegjelöléssel ellátott extraszűz olívaolajok megfelelnek az előírásoknak.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A termelési terület Madrid autonóm közösségtől délkeletre, a Tajo, a Jarama, a Henares és a Tajuña folyók völgyei között található.

Települések jegyzéke:

Alcalá de Henares, Ambite, Anchuelo, Aranjuez, Arganda del Rey, Belmonte de Tajo, Brea de Tajo, Campo Real, Carabaña, Colmenar de Oreja, Corpa, Chinchón, Estremera, Fuentidueña de Tajo, Loeches, Mejorada del Campo, Morata de Tajuña, Nuevo Baztán, Olmeda de las Fuentes, Orusco, Perales de Tajuña, Pezuela de las Torres, Pozuelo del Rey, Santorcaz, Los Santos de la Humosa, Tielmes, Titulcia, Torres de la Alameda, Valdaracete, Valdelaguna, Valdilecha, Valverde de Alcalá, Velilla de San Antonio, Villaconejos, Villalbilla, Villamanrique de Tajo, Villar del Olmo és Villarejo de Salvanés.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

Az oltalom alatt álló extraszűz olívaolajok előállítására szánt termelési terület a Madridtól délkeletre fekvő Tajo, Jarama, Henares és Tajuña folyók völgyei által meghatározott vízrajzi hálózatnak felel meg.

A földrajzi környezet a földrajzi meghatározás szerint egy mélyföldnek nevezett egységet alkot. A feltáruló anyagok főként miocén és pliocén (harmadidőszaki) lagunáris kémiai fáciesek. Az alapnál miocénkori gipszmárga és gipsz található, amelyek utat nyitnak a csupasz fennsíkot alkotó mészkőnek. Ez utóbbi az erózióval szembeni ellenállásának köszönhetően lehetővé tette a csupasz fennsík vagy plató kialakulását. A csupasz fennsíkot átmeneti síkságok veszik körül, ahol többnyire enyhe lejtésű rézsűk és mészkőlejtők találhatók, amelyek lejtője összeköti a felső szerkezeti felszínt egy másik, puhább anyagból (márgából) álló felszínnel.

Az olajfaültetvények főként a csupasz fennsík mészköves területein és a kapcsolódó anyagokon elterülő talajokon találhatók, nagyrészt 700 m tengerszint feletti magasságban.

Talajtani szempontból a talajok meszes és meszes-gipszes üledékes anyagokon terülnek el, minek következtében a pH-értékük 8 és 8,5 között mozog, bázistelítettségük 100 %, szerkezetük homokostól agyagos-homokosig terjedő, tényleges mélységük pedig közepes vagy sekély.

A földrajzi leírásban szereplő talajok legjellemzőbb talajképző tényezője a kalcium-karbonátban gazdag rétegek jelenléte, ami meghatározza a meszesnek minősített rétegekkel rendelkező talajok egyértelmű területi túlsúlyát, elsősorban a Calcixerept típusú talajok csoportjában. A karbonátfelhalmozódás különböző formákban fordul elő, amelyek végül gyakran köves-meszes rétegeket képeznek. Azok a talajok, amelyekben ezek a rétegek a felszínhez viszonylag közel helyezkednek el, a talajmegmunkálás következtében gyakran töredezettek, ezáltal az olajfa gyökérzete ki tudja aknázni a potenciálisan alkalmas C rétegeket. Mindazonáltal általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a kalcium-karbonátban nagyon gazdag, de nem feltétlenül cementálódott rétegekkel érintkező gyökerek vízszintesen nőnek.

A termelési terület a meszes talajúként ismert összes részt magában foglalja.

Az éves átlaghőmérséklet 12 és 14 °C között mozog, ami optimális az olajfa fejlődéséhez, amelynek 10 °C feletti hőmérsékletre van szüksége ahhoz, hogy felélénküljön.

Fontos paraméternek számítanak az olajfa nyugalmi időszakában előforduló, akár –10 és –6 °C közötti értékeket is elérő fagyok és azok gyakorisága. A fa el tudja viselni ezeket a szélsőséges legalacsonyabb hőmérsékleteket, mivel a fagyok csak az olajfa decembertől márciusig tartó nyugalmi időszakában fordulnak elő, és a talajban elegendő nedvesség van.

Az átlagos éves csapadékmennyiség a földrajzi terület egészében 300–450 mm közötti, ami ideális az olajfaültetvények műveléséhez, amelyhez a kevésbé csapadékos éghajlat a kedvező. A kevés csapadék csökkenti az olajfát megtámadó betegségek és kártevők veszélyét.

A levegő relatív páratartalma egy másik jellemző és egyedülálló éghajlati paraméter. Az olajfa ideális növekedéséhez a relatív páratartalomnak 60 % alattinak, a tavaszi virágzás és az őszi érés idején pedig 55 % alattinak kell lennie. Bár a földrajzi terület hőmérsékleti viszonyai száraz jellegűek, a földrajzi környezetet körülvevő és átszelő Tajo, Tajuña, Henares és Jarama folyók jelenléte kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a térség rendelkezzen az olajfa megfelelő fejlődéséhez szükséges minimális légköri páratartalommal.

A földrajzi területen viszonylag sok napsütés éri a növényt, az évi napsütéses órák száma meghaladja a 2 700 órát, ami minden fenológiai fejlődési szakaszban kedvez az olajfa növekedésének.

Emberi tényezők

A földrajzi terület emberi tényezőkhöz köthető sajátossága a mezőgazdasági és olajbogyó-termesztési gyakorlatokban rejlik, amelyek arra irányulnak, hogy megőrizzék a gyümölcs eredeti tulajdonságait, és azokat később kifejezésre juttassák a tanúsított extraszűz olívaolajokban.

Az olajbogyót a gyümölcs épségét megóvó módszerekkel, közvetlenül a fáról szüretelik, soha nem a földről szedik fel, amikor érettségi foka legfeljebb 4, mivel a fáról szedett, egészséges és friss olajbogyót kötelezően el kell különíteni.

Az olajbogyót mindig olyan eszközökkel szállítják az olajsajtoló üzembe, amelyek nem sértik és nem károsítják a gyümölcsöt, és az előállítási folyamat egyetlen szakaszában sem megengedett a betárolás.

A gyúrási hőmérséklet soha nem haladja meg a 27 °C-ot, és az extraszűz olívaolajat 25 °C és 13 °C közötti hőmérsékleten tárolják.

Madridban már a római kor óta művelnek olajfaültetvényeket, de az olajfaültetvények művelése igazán az arabok érkezésével vette kezdetét és szilárdult meg, akik új fajtákat, új technikákat hoztak magukkal és fokozták a termelést.

A rómaiak itt-tartózkodásával kapcsolatban bizonyítékok vannak arra, hogy a Tajuña, Jarama és Henares folyók völgyében a legtermékenyebb földeken birtokokat és mezőgazdasági termelőegységeket hoztak létre. Ezzel kapcsolatban a többek között Verdugal, Las Dehesas és Casa de Tacona enklávék területén végzett régészeti feltárások során az olajfaültetvények művelésére és a szűz olívaolaj előállítására utaló, a Kr. u. III. századból származó leletek kerültek elő.

5.2. A termék sajátosságai

A földrajzi területen termesztett olajfafajták a következők: Cornicabra, Castellana, Manzanilla Cacereña, Carrasqueña, Gordal, Asperilla és Redondilla. Ezek olyan fajták, amelyek alkalmazkodtak a földrajzi terület talaj-, éghajlati és termesztési viszonyaihoz. E fajták jelenléte a természetes szelekciónak köszönhetően állandósult az idők során. Tökéletesen alkalmazkodtak a területen uralkodó körülményekhez, és olyan többfajtájú jelleget garantálnak, amelynek egyedi és határozott tulajdonságai a világ egyetlen más olajbogyó-termesztő vidékén sem találhatók meg.

Hangsúlyozni kell, hogy az előállítás földrajzi területe átmenetet képez a túlnyomóan egyetlen fajtaváltozatú olajbogyót termesztő területek között. Így az olajbogyó-termesztő terület a Cornicabra de Toledo fajta kizárólagos termőterülete (délen) és a Castellana à La Alcarria fajta kizárólagos termőterülete (keleten) között helyezkedik el, amelyet különösen Manzanilla Cacereña, Carrasqueña, Gordal, Asperilla és Redondilla fajták egészítenek ki.

A fő- és másodlagos fajták természetes házasításával egyedi érzékszervi profilok érhetők el, amelyek így egy újabb egyedi megkülönböztető jegyet alkotnak.

A kutatások során kapott eredmények kimutatták, hogy magasak az összes színezéktartalom értékei, ami amiatt érdekes körülmény, hogy a színezőanyag fénytől elzárva antioxidáns jellegű. A termelési területen végzett egyedi tudományos vizsgálatok szerint ezek az értékek különböző tartományokban és szinteken mozognak.

A földrajzi leírásban szereplő olajfák és extraszűz olívaolajok jellemzési vizsgálatai rendszeresen megerősítik az „Aceite de Madrid” olaj antioxidáns tulajdonságait, amihez az extrahálás során 300 ppm feletti összes polifenoltartalomra van szükség.

Az „Aceite de Madrid” a közepestől az erősig terjedő intenzitású, összetett érzékszervi profillal rendelkezik, amelyben egyértelműen érzékelhető legalább három jellemző jelenléte. Érzékelhetők olajbogyó-, mandula-, fű-, levél-, alma-, paradicsom- és banánaromák. Az érzékszervi jellemzést az egészséges és friss olajbogyóra és gyümölcsökre emlékeztető, kellemes jegyek, valamint a keserű és csípős tulajdonságok kiegyensúlyozott jelenléte teszi teljessé.

5.3. A földrajzi terület és a termék jellemzői közötti ok-okozati kapcsolat

A földrajzi terület talajainak a fizikai környezet jellemzésekor kifejtett jellemzői nyilvánvalóvá teszik, hogy a területen meszes talajok vannak, amelyek 8 és 8,5 közötti pH-értékkel, 100 %-os bázistelítettséggel, közepes vagy sekély tényleges mélységgel rendelkeznek, továbbá, hogy az éghajlati viszonyokat alacsony csapadékmennyiség és fagyok jellemzik, és mindez egy szelektív ökoszisztémát alkot. Az idők során ezek a jellemzők a természetes szelekció révén lehetővé tették olyan elismert fajták fennmaradását, amelyek tökéletesen alkalmazkodtak ehhez a környezethez (Rallo y col. 2005), és amelyek egy különleges és a világ más, olajfaültetvényekre szakosodott régióinak termékeitől megkülönböztethető készterméket kínálnak.

Az itt található elismert olajfafajták ellenállnak a szélsőséges hőmérsékleti viszonyoknak és a fagyoknak. Így ezek az alkalmazkodó fajták magas összpolifenol-értékeket mutatnak, válaszul a kemény talaj- és éghajlati viszonyokra, a korai szelektív betakarítási időszakokra és arra a kizárólagos többfajtájú jellegre, amelyet visszatükröznek.

A termékleírásban feltüntetett betakarítási idő, valamint a mezőgazdasági és olajbogyó-termesztési gyakorlatok (a gyümölcsöt közvetlenül a betakarítás után leszállítják), az alacsony feldolgozási hőmérséklet és a rövid feldolgozási idő együttesen különlegesen magas színezéktartalom elérését teszik lehetővé e körülményekkel közvetlen összefüggésben, továbbá lehetővé teszik, hogy az olaj megfelelőségéhez 10 ppm feletti értékeket követeljenek meg.

A fentiekben ismertetett kemény talaj- és éghajlati viszonyok alkalmanként stresszhatásnak teszik ki az olajfát. Ez a helyzet, amelyről a tudományos szakirodalom is említést tesz, olyan reakciót vált ki a növényből, amely felerősíti az extraszűz olívaolaj érzékszervi jellemzőit (Civantos y col. 1999). Tehát ezt emeli ki az a termesztésre vonatkozó szabály, amely egyértelműen érzékelhető, legalább 3,5 pontos intenzitású gyümölcsösséget követel meg.

Az összetett érzékszervi profilok, amelyekben kötelezően meg kell lennie legalább három gyümölcsös karakternek, közvetlenül kapcsolódnak az „Aceite de Madrid” olaj többfajtájú jellegéhez, amelyek minden egyes fajtához hozzáadják a saját érzékszervi jellemzőiket. A földrajzi leírásban jelzett folyók jelenléte és a területet érő viszonylag sok napsütés miatt a környezetet különleges éghajlati viszonyok is befolyásolják a termelés bizonyos időszakaiban, amelyek kedvező értékeket biztosítanak a levegő minimális páratartalma szempontjából.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://www.comunidad.madrid/sites/default/files/doc/medio-ambiente/06_32pliegodecondiciones.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 478

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	65. évfolyam 2022. december 16.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2022/C 478/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10930 – POST / BGL / BCEE / BIL / BDL / i-HUB) ( 1 )	1
2022/C 478/02	Összefonódás bejelentésének visszavonása (Ügyszám: M.10859 – TRAFIGURA / ECOBAT RESOURCES STOLBERG) ( 1 )	2
	Európai Központi Bank
2022/C 478/03	Az EKB vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódex	3

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2022/C 478/04	Értesítés a (KKBP) 2022/2431 tanácsi határozattal módosított, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 tanácsi határozatban, valamint az (EU) 2022/2429 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2017/1509 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek részére	15
2022/C 478/05	Értesítés a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 tanácsi határozatban és (EU) 2017/1509 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére	17
	Európai Bizottság
2022/C 478/06	Tájékoztatás a Bizottság részéről az (EU) 2022/1663 tanácsi határozat értelmében	19
2022/C 478/07	Euroátváltási árfolyamok – 2022. december 15.	20
	Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség
2022/C 478/08	A 2021-es gazdasági évre vonatkozó végső elszámolások kiadása	21

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Parlament
2022/C 478/09	Határozat	22
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2022/C 478/10	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	24

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0621
JPY	Japán yen	145,07
DKK	Dán korona	7,4387
GBP	Angol font	0,86194
SEK	Svéd korona	10,8980
CHF	Svájci frank	0,9862
ISK	Izlandi korona	150,90
NOK	Norvég korona	10,4013
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,270
HUF	Magyar forint	406,40
PLN	Lengyel zloty	4,6890
RON	Román lej	4,9220
TRY	Török líra	19,8060
AUD	Ausztrál dollár	1,5695
CAD	Kanadai dollár	1,4443
HKD	Hongkongi dollár	8,2551
NZD	Új-zélandi dollár	1,6628
SGD	Szingapúri dollár	1,4406
KRW	Dél-Koreai won	1 393,97
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,3599
CNY	Kínai renminbi	7,4007
HRK	Horvát kuna	7,5395
IDR	Indonéz rúpia	16 591,40
MYR	Maláj ringgit	4,6918
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,297
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	37,120
BRL	Brazil real	5,6247
MXN	Mexikói peso	20,9431
INR	Indiai rúpia	87,9355


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.