Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2022/C 451/01)

Utolsó kiadvány

HL C 441., 2022.11.21.

Korábbi közzétételek

HL C 432., 2022.11.14.

HL C 424., 2022.11.7.

HL C 418., 2022.10.31.

HL C 408., 2022.10.24.

HL C 398., 2022.10.17.

HL C 389., 2022.10.10.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Bíróság (második tanács) 2022. október 6-i ítélete (a Riigikohus [Észtország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – I. L. kontra Politsei- ja Piirivalveamet

(C-241/21. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - 2008/115/EK irányelv - Harmadik országok jogellenesen tartózkodó állampolgárainak visszatérése - A 15. cikk (1) bekezdése - Őrizetbe vétel - Őrizetbevételi okok - Annak veszélyére alapított általános kritérium, hogy a kitoloncolás tényleges végrehajtása veszélybe kerül - Bűncselekmény elkövetésének veszélye - A bűncselekmény felderítésének és a büntetés kiszabásának a következményei - A kitoloncolási eljárás megnehezítése - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6. cikke - A szabadsághoz való alapvető jog korlátozása - A jogalap követelménye - Az egyértelműség, az előreláthatóság és a hozzáférhetőség követelménye - Az önkényességgel szembeni védelem)

(2022/C 451/02)

Az eljárás nyelve: észt

A kérdést előterjesztő bíróság

Riigikohus

Az alapeljárás felei

Felperes: I. L.

Alperes: Politsei- ja Piirivalveamet

Rendelkező rész

A harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének (1) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

az nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár őrizetbe vételét kizárólag valamely általános, annak veszélyére alapított kritérium alapján rendeljék el, hogy a kitoloncolás tényleges végrehajtása veszélybe kerül, anélkül hogy az őrizetbe vételnek az e rendelkezés nemzeti jogbeli átültetésére irányuló szabályozásban előírt és világosan meghatározott különös okai közül valamelyik teljesülne.

---

(1)  HL C 242., 2021.6.21.

A Bíróság (negyedik tanács) 2022. október 6-i ítélete (a Naczelny Sąd Administracyjny [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Szef Krajowej Administracji Skarbowej kontra O. Fundusz Inwestycyjny Zamknięty reprezentowany przez O S.A.

(C-250/21. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Adózás - Hozzáadottérték-adó [héa] - 2006/112/EK irányelv - Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás - Adómentességek - A 135. cikk (1) bekezdésének b) pontja - Hitelnyújtás - Szintetikus értékpapírosítási szerződés)

(2022/C 451/03)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Naczelny Sąd Administracyjny

Az alapeljárás felei

Felperes: Szef Krajowej Administracji Skarbowej

Alperes: O. Fundusz Inwestycyjny Zamknięty reprezentowany przez O S.A.

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 135. cikke (1) bekezdésének b) pontját

a következőképpen kell értelmezni:

az e rendelkezés értelmében vett hitelnyújtás fogalma alá tartoznak a kibocsátó által az értékpapírosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatások, amelyek abból állnak, hogy pénzügyi hozzájárulást bocsátanak a kezdeményező rendelkezésére olyan követelésekből származó hozam kibocsátó részére való átruházásáért cserébe, amelyek a kezdeményező vagyoni eszközei között maradnak.

---

(1)  HL C 289., 2021.7.19.

A Bíróság (harmadik tanács) 2022. október 6-i ítélete (a Sofiyski gradski sad [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – a HV elleni büntetőeljárás

(C-266/21. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Közös közlekedéspolitika - 2006/126/EK irányelv - A 11. cikk (2) és (4) bekezdése - A járművezetési jogosultság felfüggesztése - A szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam által egy másik tagállam által kiállított vezetői engedély lecserélésével kiállított vezetői engedély - Az utóbbi tagállam által elfogadott, járművezetési jogosultság felfüggesztését elrendelő határozat végrehajtásának az előbbi tagállam általi megtagadása - Az utóbbi tagállam arra vonatkozó kötelezettsége, hogy területén ne ismerje el a felfüggesztett vezetői engedély érvényességét)

(2022/C 451/04)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Sofiyski gradski sad

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

HV

Az eljárásban részt vesz: Sofiyska gradska prokuratura

Rendelkező rész

A vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke (2) bekezdésének és (4) bekezdése második albekezdésének együttesen értelmezett rendelkezéseit

a következőképpen kell értelmezni:

azok lehetővé teszik az e tagállam által kiállított vezetői engedély jogosultjának szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam számára, hogy a más tagállam által e jogosulttal szemben a közlekedési szabályok ezen utóbbi tagállam területén történt megszegése miatt hozott, járművezetési jogosultság felfüggesztéséről szóló határozatot területén ne ismerje el és ne hajtsa végre, beleértve azon esetet is, amikor e vezetői engedélyt az azon tagállam által kiállított vezetői engedély lecserélésével állították ki, ahol a közlekedési szabálysértést elkövették.

---

(1)  HL C 263., 2021.7.5.

A Bíróság (tizedik tanács) 2022. október 6-i ítélete (a Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas [Litvánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – UAB „Vittamed technologijos”, végelszámolás alatt, kontra Valstybinė mokesčių inspekcija

(C-293/21. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A hozzáadottérték-adó (héa) közös rendszere - 2006/112/EK irányelv - Előzetesen felszámított héa levonásai - Az adóalany által tárgyi eszközök előállításához felhasznált termékek és szolgáltatások - 184 – 187. cikk - Az adólevonások korrekciója - A héalevonásoknak az ezen adóalany végelszámolása és az ez utóbbi héanyilvántartásból való törlése esetén való korrekciójára vonatkozó kötelezettség)

(2022/C 451/05)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas

Az alapeljárás felei

Felperes: UAB „Vittamed technologijos”, végelszámolás alatt

Alperes: Valstybinė mokesčių inspekcija

Az eljárásban részt vesz: Kauno apskrities valstybinė mokesčių inspekcija

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi héairányelv184–187. cikkét

a következőképpen kell értelmezni:

az adóalany köteles a tárgyi eszközök előállítására szolgáló termékek vagy szolgáltatások beszerzése vagy igénybevétele után előzetesen felszámított héa levonásának korrekciójára abban az esetben, ha az ezen adóalany tulajdonosa vagy egyedüli részvényese által az előbbi végelszámolására irányulóan hozott döntés, valamint az említett adóalanynak a héaalany-nyilvántartásból való törlése iránt benyújtott kérelem és annak jóváhagyása miatt az előállított tárgyi eszközök az adóköteles gazdasági tevékenység keretében nem kerültek és már a jövőben sem kerülnek felhasználásra. Azok az indokok, amelyek alapján az ugyanezen adóalany végelszámolására vonatkozó határozat és a tervezett adóköteles gazdasági tevékenység ebből következő megszüntetése igazolható, így például a folyamatosan növekvő veszteségek, a potenciális megrendelések hiánya és az adóalany részvényesének a tervezett gazdasági tevékenység jövedelmezőségével kapcsolatos kétségei, nem befolyásolják ez utóbbinak az érintett héalevonások korrekciójára vonatkozó kötelezettségét, mivel ezen adóalanynak már nem áll szándékában, hogy az említett tárgyi eszközöket adóköteles ügyletekhez használja fel, e szándéka pedig végleges jellegű.

---

(1)  HL C 289., 2021.7.19.

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2022. október 6-i ítélete (a Corte suprema di cassazione [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Agenzia delle Entrate kontra Contship Italia SpA

(C-433/21. és C-434/21. sz. egyesített ügyek) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Közvetlen adózás - Letelepedés szabadsága - Társaságok jövedelemadója - A fedőtársaságok adóelkerülése elleni adójogi szabályozás - Az adóköteles jövedelem vélelmezett minimális jövedelem alapján történő meghatározása - A nemzeti szabályozott piacon jegyzett társaságok és szervezetek kizárása ezen adójogi szabályozás hatálya alól)

(2022/C 451/06)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte suprema di cassazione

Az alapeljárás felei

Felperes: Agenzia delle Entrate

Alperes: Contship Italia SpA

Rendelkező rész

Az EUMSZ 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a fedőtársaságok adóelkerülése elleni adójogi szabályozás alkalmazása alóli kizárása okát azokra a társaságokra korlátozza, amelyek értékpapírjaival a nemzeti szabályozott piacokon kereskednek, ily módon kizárva e kizárási ok alkalmazási köréből azon más, belföldi vagy külföldi társaságokat, amelyek értékpapírjaival nem kereskednek a nemzeti szabályozott piacokon, de amelyeket külföldi szabályozott piacokon jegyzett társaságok és szervezetek ellenőriznek.

---

(1)  HL C 422., 2021.10.18.

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2022. október 6-i ítélete (a Bundesgerichtshof [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – flightright GmbH kontra American Airlines, Inc.

(C-436/21. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Légi közlekedés - 261/2004/EK rendelet - A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja - Hatály - A 2. cikk f) – h) pontja - A „jegy” fogalma - A „foglalás” fogalma - A „közvetlenül csatlakozó járat” fogalma - Foglalás utazási irodán keresztül - 7. cikk - A légi utasok kártalanítása a járat jelentős késése esetén - Különböző üzemeltető légi fuvarozók által biztosított járatokból álló szállítási művelet - Tagállamban található repülőtérről induló közvetlenül csatlakozó járat, svájci átszállással és egy harmadik országban lévő végső célállomással)

(2022/C 451/07)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: flightright GmbH

Alperes: American Airlines, Inc.

Rendelkező rész

A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének h) pontját

a következőképpen kell értelmezni:

a „közvetlenül csatlakozó járat” fogalma kiterjed az egymással különös jogi kapcsolatban nem álló, különböző üzemeltető légi fuvarozók által biztosított, több járatból álló szállítási műveletre, amennyiben e járatok összeállítását utazási iroda végezte, amely e műveletre egységes árat számított fel, valamint egységes jegyet bocsátott ki, ily módon pedig a valamely tagállam területén található repülőtérről induló és az utolsó járat célállomására jelentős késéssel érkező utas hivatkozhat az említett rendelet 7. cikke szerinti kártalanítási igényre.

---

(1)  HL C 452., 2021.12.8.

A Bíróság (hetedik tanács) 2022. október 6-i ítélete – KN kontra Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)

(C-673/21. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Intézményi jog - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) - Magatartási kódex - Az EGSZB egyik tagjával szembeni lelki zaklatásra vonatkozó állítások - Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálat - Valamely tagnak a vezetői és személyzeti igazgatási feladatai alóli felmentéséről szóló határozat - Megsemmisítés és kártérítés iránti kereset)

(2022/C 451/08)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: KN (képviselők: M. Aboudi és M. Casado García-Hirschfeld ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) (képviselők: X. Chamodraka, M. Pascua Mateo, L. Camarena Januzec és A. Carvajal García-Valdecasas meghatalmazottak, segítőjük: A. Duron ügyvéd)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság a KN-t kötelezi a saját költségein felül az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) részéről felmerült költségek viselésére.

---

(1)  HL C 11., 2022.1.10.

A Törvényszék (harmadik tanács) T-35/21. sz., SFD kontra EUIPO – Allmax Nutrition (ALLNUTRITION DESIGNED FOR MOTIVATION) ügyben 2022. március 30-án hozott ítélete ellen az SFD által 2022. június 9-én benyújtott fellebbezés

(C-383/22. P. sz. ügy)

(2022/C 451/09)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: SFD S.A. (képviselő: T. Grucelski adwokat)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A Bíróság (a fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács) 2022. október 17-i végzésében úgy határozott, hogy a fellebbezés nem megengedhető, és hogy az SFD S.A. maga viseli saját költségeit.

A Szegedi Törvényszék (Magyarország) által 2022. június 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – NW kontra Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

(C-420/22. sz. ügy)

(2022/C 451/10)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Szegedi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes: NW

Alperesek: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv (1) 10. cikkének (1) bekezdését az Alapjogi Charta 47. cikkével – és adott esetben a Charta 7. és 24. cikkével – összefüggésben, hogy az megköveteli, hogy a nemzetbiztonsági és/vagy közrendi, közbiztonsági okkal összefüggő indokon alapuló, korábban kiállított, huzamos tartózkodást biztosító engedély visszavonásáról rendelkező határozatot hozó tagállami hatóságnak, a titkosítást megállapító szakhatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár és jogi képviselője számára mindenképpen biztosított legyen az ilyen indokon alapuló határozat alapjául szolgáló titkosított/minősített adatok, információk legalább lényegének megismerése és a döntéssel kapcsolatos eljárásban való felhasználás joga, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság arra hivatkozik, hogy a közlés a nemzetbiztonsági okkal ellentétes lenne?

2)	Igenlő válasz esetén, pontosan mit kell érteni az ilyen döntés alapjául szolgáló titkosított indokok „lényege” alatt a Charta 41. és 47. cikkeire figyelemmel?

3)

Úgy kell-e értelmezni a 2003/109 irányelv 10. cikkének (1) bekezdését, figyelemmel a Charta 47. cikkére, hogy a titkosított/minősített adatokkal kapcsolatos indokon alapuló szakhatósági állásfoglalás és ezen alapuló érdemi idegenrendészeti határozat jogszerűségét felülvizsgáló tagállami bíróságnak hatáskörrel kell rendelkeznie a titkosítás jogszerűségének (szükségességének és arányosságának) felülvizsgálatára, és arra, hogy jogszerűtlen titkosítás esetén saját döntésével lehetővé tegye a közigazgatási hatóságok állásfoglalása/határozata alapjául szolgáló adatok teljes körének megismerését és felhasználását az érintett és képviselője számára, jogszerű titkosítás esetén pedig saját döntésével biztosítsa a titkosított adatok legalább lényegének megismerhetőségét és felhasználhatóságát az érintett számára az őt érintő idegenrendészeti eljárásban?

4)

Úgy kell-e értelmezni a 2003/109 irányelv 9. cikkének (3) bekezdését, 10. cikkének (1) bekezdését a Charta 7. cikkével, 24. cikkével, 51. cikkének (1) bekezdésével és 52. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely alapján a korábban kiállított huzamos tartózkodást biztosító engedély visszavonásáról rendelkező idegenrendészeti határozat meghozatalára olyan, indokolás nélküli határozat alapján kerül sor, amely i.) kizárólag a nemzetbiztonság, közbiztonság, közrend veszélyeztetését/sértését megállapító, ugyancsak indokolás nélküli, attól eltérést nem engedő, kötelező erejű szakhatósági állásfoglalásra történő automatikus hivatkozáson alapul, és ii.) amelynek meghozatalára, így a nemzetbiztonsági, közbiztonsági, közrendi ok egyedi ügyben való fennállásának alapos vizsgálata, az egyéni körülményeket, a szükségesség és az arányosság követelményét figyelmen kívül hagyó határozattal került sor?

---

(1)  HL 2004., L 16., 44. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 272. o.

Az Oberlandesgericht Wien (Ausztria) által 2022. június 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – VK kontra N1 Interactive Ltd.

(C-429/22. sz. ügy)

(2022/C 451/11)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Wien

Az alapeljárás felei

Fellebbező: VK

Ellenérdekű fél: N1 Interactive Ltd.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK rendelet (1) (a továbbiakban: „Róma I” rendelet) 6. cikkének (1) bekezdését, hogy nem kell alkalmazni annak az országnak a jogát, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található, ha a „Róma I” rendelet 4. cikke alapján alkalmazandó jog, amelynek alkalmazását a felperes kéri, és amely a felperes fogyasztói minősége hiányában alkalmazandó lenne, előnyösebb a felperes számára?

---

(1)  A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 177., 6. o.; helyesbítés: HL 2009. L 309., 87. o.).

A Szegedi Törvényszék (Magyarország) által 2022. augusztus 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – PQ kontra Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

(C-528/22. sz. ügy)

(2022/C 451/12)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Szegedi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes: PQ

Alperesek: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

a) Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 20. cikkét az Alapjogi Charta 7. és 24. cikkeivel összefüggésben, hogy azzal ellentétes az a tagállami gyakorlat, amelyben anélkül fogadnak el az állampolgársága szerinti tagállamban élő uniós családtagok (kiskorú gyermek, élettárs) harmadik országbeli állampolgár családtagja részére korábban kiállított, tartózkodási jogot biztosító engedély visszavonásáról vagy tartózkodási jog meghosszabbítására vonatkozó kérelem (jelen ügyben nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem) elutasításáról rendelkező határozatot, hogy előzetesen megvizsgálnák az EUMSZ 20. cikke szerinti származékos tartózkodási jog fennállását az érintett harmadik országbeli családtag vonatkozásában? b) Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 20. cikkét a Charta 7. cikkével, 24. cikkével, 51. cikk (1) bekezdésével és 52. cikk (1) bekezdésével összefüggésben, hogy amennyiben az EUMSZ 20. cikkből eredő származékos tartózkodási jog fennáll, úgy az uniós jog hatálya azt eredményezi, hogy a tartózkodási jog meghosszabbítására vonatkozó kérelemről (jelen ügyben nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem) rendelkező idegenrendészeti határozat meghozatala, az ennek alapjául szolgáló nemzetbiztonsági, közrendi, közbiztonsági kivételek alkalmazása, illetve ilyen okok igazolható fennállása esetén a tartózkodási jog korlátozásának igazolása alapjául szolgáló szükségességi és arányossági vizsgálat alkalmazása során a tagállami hatóságoknak és bíróságoknak szintén az uniós jogot kell alkalmazni?

2)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 20. cikkét a Charta 47. cikkével – és adott esetben a Charta 7. és 24. cikkével – összefüggésben, hogy az megköveteli, hogy a nemzetbiztonsági és/vagy közrendi, közbiztonsági okkal összefüggő indokon alapuló, korábban kiállított huzamos tartózkodást biztosító engedély visszavonásáról vagy tartózkodási jog meghosszabbítására vonatkozó kérelemről rendelkező határozatot hozó tagállami hatóságnak, a titkosítást megállapító szakhatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár és jogi képviselője számára mindenképpen biztosított legyen az ilyen indokon alapuló határozat alapjául szolgáló titkosított/minősített adatok, információk legalább lényegének megismerése és a döntéssel kapcsolatos eljárásban való felhasználás joga, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság arra hivatkozik, hogy a közlés a nemzetbiztonsági okkal ellentétes lenne?

3)	Igenlő válasz esetén, pontosan mit kell érteni az ilyen döntés alapjául szolgáló titkosított indokok „lényege” alatt a Charta 41. és 47. cikkeire figyelemmel?

4)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 20. cikkét, figyelemmel a Charta 47. cikkére, hogy a titkosított/minősített adatokkal kapcsolatos indokon alapuló szakhatósági állásfoglalás és ezen alapuló érdemi idegenrendészeti határozat jogszerűségét felülvizsgáló tagállami bíróságnak hatáskörrel kell rendelkeznie a titkosítás jogszerűségének (szükségességének és arányosságának) felülvizsgálatára, és arra, hogy jogszerűtlen titkosítás esetén saját döntésével lehetővé tegye a közigazgatási hatóságok állásfoglalása/határozata alapjául szolgáló adatok teljes körének megismerését és felhasználását az érintett és képviselője számára, jogszerű titkosítás esetén pedig saját döntésével biztosítsa a titkosított adatok legalább lényegének megismerhetőségét és felhasználhatóságát az érintett számára az őt érintő idegenrendészeti eljárásban?

5)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 20. cikkét a Charta 7. cikkével, 24. cikkével, 51. cikkének (1) bekezdésével és 52. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely alapján a korábban kiállított, huzamos tartózkodást biztosító engedély visszavonásáról vagy tartózkodási jog meghosszabbítására vonatkozó kérelemről rendelkező idegenrendészeti határozat meghozatalára olyan, indokolás nélküli határozat alapján kerül sor, amely i) kizárólag a nemzetbiztonság, közbiztonság, közrend veszélyeztetését/sértését megállapító, ugyancsak indokolás nélküli, attól eltérést nem engedő, kötelező erejű szakhatósági állásfoglalásra történő automatikus hivatkozáson alapul és ii) amelynek meghozatalára, így a nemzetbiztonsági, közbiztonsági, közrendi ok egyedi ügyben való fennállásának alapos vizsgálata, az egyéni körülményeket, a szükségesség és az arányosság követelményét figyelmen kívül hagyó határozattal került sor?

A Curtea de Apel Cluj (Románia) által 2022. augusztus 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Direcţia Generală Regională a Finanţelor Publice Cluj-Napoca, Administraţia Judeţeană a Finaţelor Publice Cluj kontra SC Westside Unicat

(C-532/22. sz. ügy)

(2022/C 451/13)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Curtea de Apel Cluj

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező felek: Direcţia Generală Regională a Finanţelor Publice Cluj-Napoca, Administraţia Judeţeană a Finaţelor Publice Cluj

Ellenérdekű fél: SC Westside Unicat

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a héairányelv (1) 53. cikkét, hogy az a jogvita tárgyát képezőkkel azonos típusú szolgáltatásokra, vagyis olyan szolgáltatásokra is alkalmazandó, amelyeket a videochat stúdió nyújt a weboldal üzemeltetője részére, és amelyek az interneten valós [időben] filmezett és közvetített, erotikus jellegű interaktív előadásokból állnak (digitális tartalom élő közvetítése)?

2)

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén a héairányelv 53. cikkében szereplő kifejezés, vagyis „az a hely, ahol a fenti események megrendezésére ténylegesen sor kerül” értelmezése szempontjából az a hely bír-e relevanciával, amelyen a modellek megjelennek a webkamera előtt, az a hely, ahol az előadások szervezője letelepedett, az a hely, amelyen az ügyfelek megtekintik a képeket, vagy a már megjelöltektől eltérő helyet kell figyelembe venni?

---

(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.).

Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2022. augusztus 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – SN és LN, képviseli: SN

(C-563/22. sz. ügy)

(2022/C 451/14)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Sofia-grad

Az alapeljárás felei

Felperesek: SN és LN, képviseli: SN

Alperes: Zamestnik-predsedatel na Darzhavnata agentsia za bezhantsite

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Az következik-e a 2013/32/EU irányelv (1) 40. cikkének (1) bekezdéséből, hogy a palesztin származású hontalan kérelmező által az UNRWA-nál való regisztrációja alapján benyújtott nemzetközi védelem iránti ismételt kérelem vizsgálatának engedélyezése esetén a hatáskörrel rendelkező hatóságok e rendelkezésben előírt azon kötelezettsége, hogy az ismételt kérelem keretében a további előterjesztések alapjául szolgáló minden elemet figyelembe kell venniük és meg kell vizsgálniuk, az ügy körülményei között azt a kötelezettséget is magában foglalja, hogy az ismételt kérelem tárgyát képező új elemek vagy körülmények mellett azokat az okokat is meg kell vizsgálni, amelyek miatt a személy elhagyta az UNRWA működési területét, ha az említett rendelkezés a 2011/95 irányelv (2) 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatával összefüggésben kerül értelmezésre? Attól a körülménytől függ-e az említett kötelezettség teljesítése, hogy azokat az okokat, amelyek miatt a személy elhagyta az UNRWA működési területét, már azon [nemzetközi] védelem iránti első kérelem tárgyában lefolytatott eljárás keretében megvizsgálták, amely jogerős elutasító határozattal zárult, de amelyben a kérelmező nem hivatkozott az UNRWA-nál való regisztrációjára, és nem is bizonyította azt?

2)

Az következik-e a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatából, hogy a rendelkezésben szereplő „[a]mennyiben e védelem vagy támogatás bármely okból [megszűnt]” fordulat alkalmazandó az olyan palesztin származású hontalan személyre, akit regisztráltak az UNRWA-nál, és akit az UNRWA élelmiszerrel, egészségügyi szolgáltatásokkal és oktatási szolgáltatásokkal segített Gázavárosban, anélkül, hogy e Gázavárost önként és jogszerűen elhagyó személy személyes fenyegetettségére utaló valószínűsítő körülmények állnának fenn, figyelembe véve az ügyben rendelkezésre álló információkat: — a távozás időpontjában fennálló általános helyzet – élelmiszer-, ivóvíz-, egészségügyi ellátási és gyógyszerhiánnyal, víz- és áramellátási problémákkal, épületek és az infrastruktúra megsemmisülésével, valamint munkanélküliséggel párosuló – példátlan humanitárius válsághelyzetként való értékelése — az UNRWA nehézségei a segítségnyújtás és a – többek között élelmiszerek és egészségügyi szolgáltatások formájában történő – szolgáltatásnyújtás Gázában történő fenntartása terén az UNRWA költségvetésének jelentős hiánya és a segélyező hivatal által nyújtott segítségre rászoruló személyek számának folyamatos növekedése miatt, [valamint az a körülmény, hogy] az általános gázai helyzet aláássa az UNRWA tevékenységét? Eltérő választ kell-e adni erre a kérdésre pusztán azért, mert a kérelmező az említett irányelv 20. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, veszélyeztetett csoporthoz tartozó személy, mégpedig kiskorú gyermek?

3)

Úgy kell-e értelmezni a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatát, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező és az UNRWA-nál regisztrált palesztin menekültnek minősülő személy visszatérhet az UNRWA általa elhagyott működési területére, konkrétabban Gázavárosba, ha az elutasító határozattal szemben indított keresete tárgyában tartott bírósági tárgyalás időpontjában — nem állnak rendelkezésre megalapozott információk arra vonatkozóan, hogy e személy igénybe vehetné az UNRWA által élelmiszerek, egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek és orvosi ellátás, valamint oktatás formájában nyújtott segítséget, — az UNHCR Gázai övezetbe való visszatérésre vonatkozó 2022. márciusi álláspontja az UNRWA működési területe elhagyásának és a vissza nem térésnek az okaként értékelte a Gázavárosban fennálló általános helyzetre és az UNRWA-ra vonatkozó információkat, figyelembe véve azt is, hogy visszatérése esetén a kérelmező méltó életfeltételek között tud ott tartózkodni? Alkalmazandó-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikke szerinti súlyos anyagi nélkülözésre vonatkozó, a 2019. március 19-i Jawo ítélet (C-163/17, EU:C:2019:218) rendelkező részének 4) pontjában szereplő értelmezés a nemzetközi védelmet kérelmező személy személyes helyzetére a Gázai övezetben az említett időpontban fennálló helyzetre tekintettel, és amennyiben a személy rá van szorulva az UNRWA által élelmiszerek, egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek és orvosi ellátás formájában nyújtott segítségre, a visszaküldés tilalmának a 2011/95 irányelvnek a Charta 19. cikkével összefüggésben értelmezett 21. cikkének (1) bekezdése szerinti elvének az e kérelmező tekintetében történő alkalmazására és tiszteletben tartására tekintettel? A gyermek mindenek felett álló érdekének tiszteletben tartására, valamint jólétének és szociális fejlődésének, védelmének és biztonságának biztosítására figyelemmel eltérő választ kell-e adni a Gázavárosba való visszatérésre vonatkozó kérdésre a Gázavárosban fennálló általános helyzetre és az UNRWA-ra vonatkozó információk alapján pusztán azért, mert a védelmet kérelmező személy kiskorú gyermek?

4)

A harmadik kérdésre adandó választól függően: A jelen esetben úgy kell-e értelmezni a 2011/95 irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatát és különösen az e rendelkezésben szereplő „e személyeket ipso facto megilletik az ezen irányelv által biztosított ellátások [helyesen: előnyök]” fordulatot, hogy: A) a védelmet kérelmező és az UNRWA-nál regisztrált hontalan palesztinnak minősülő személy esetében alkalmazandó a visszaküldés tilalmának a 2011/95 irányelvnek a Charta 19. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 21. cikkének (1) bekezdése szerinti elve, mert Gázavárosba való visszatérése esetén e személy embertelen és megalázó bánásmód veszélyének lenne kitéve, mivel súlyos anyagi nélkülözéssel szembesülhet, és a kiegészítő védelem megadása szempontjából a 2011/95 irányelv 15. cikke [b) pontjának] hatálya alá tartozik, vagy B) a 2012. december 19-i El Kott és társai ítélet (C-364/11, EU:C:2012:826) rendelkező része 2) pontjának megfelelően a védelmet kérelmező és az UNRWA-nál regisztrált hontalan palesztinnak minősülő személy esetében az említett rendelkezés az említett irányelv 2. cikkének c) pontja értelmében vett menekült jogállásnak az említett tagállam általi elismerését és a menekült jogállás e személy számára történő ipso iure megadását feltételezi, amennyiben e személy nem tartozik az említett irányelv 12. cikke (1) bekezdése b) pontjának vagy (2) és (3) bekezdésének hatálya alá, anélkül, hogy a kiegészítő védelem megadása szempontjából a 2011/95 irányelv 15. cikkének [b) pontja] szerint releváns körülményeket figyelembe kellene venni e személy esetében?

---

(1)  A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 180., 60. o.)-

(2)  A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 337., 9. o.).

A Törvényszék (kibővített harmadik tanács) T-227/21. sz. Illumina kontra Bizottság ügyben 2022. július 13-án hozott ítélete ellen a Grail LLC által 2022. szeptember 30-án benyújtott fellebbezés

(C-625/22. P. sz. ügy)

(2022/C 451/15)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Grail LLC (képviselők: D. Little solicitor, J. Ruiz Calzado, J. M. Jiménez Laiglesia abogados, A. Giraud avocat, S. Troch advocaat)

A többi fél az eljárásban: Illumina, Inc., Európai Bizottság, Görög Köztársaság, Francia Köztársaság, Holland Királyság, EFTA Felügyeleti Hatóság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—

semmisítse meg a COMP/M.10188 – Illumina/Grail ügyben 2021. április 19-én hozott C(2021) 2847 bizottsági határozatot, a kapcsolódó 2021. április 19-i C(2021) 2848 final, C(2021) 2849 final, C(2021) 2851 final, C(2021) 2854 final és C(2021) 2855 final bizottsági határozatokat, valamint a kapcsolódó 2021. március 11-i bizottsági határozatot, amely arról tájékoztatta az Illuminát és a Grailt, hogy a Bizottsághoz áttétel iránti kérelem érkezett, és ez az összefonódás-ellenőrzési rendelet (1) 22. cikkének (4) bekezdése értelmében azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az Illumina és a Grail e rendelet 7. cikke értelmében nem hajthatja végre az összefonódást;

—	kötelezze a Bizottságot a saját költségein felül a fellebbező részéről mind a jelen eljárással, mind pedig a Törvényszék előtti eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére; és

—	rendeljen el minden olyan egyéb intézkedést, amelyet a Bíróság szükségesnek tart.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a Grail három jogalapra hivatkozik. Az első jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék a megtámadott ítéletben az összefonódás-ellenőrzési rendelet 22. cikkének történeti, rendszertani és teleologikus értelmezése során tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a tagállamok e rendelkezés alapján az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó nemzeti jogszabályaik hatályától függetlenül áttétel iránti kérelmet nyújthatnak be. A második jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék az ítéletében tévesen alkalmazta a jogot, i. mivel nem vont le semmilyen jogkövetkezményt abból a helyes megállapításból, hogy a Bizottság a Grail feletti kizárólagos irányítás Illumina általi megszerzésére irányuló összefonódással kapcsolatos felhívó levelet „nem észszerű határidőn belül” küldte meg valamennyi tagállamnak, továbbá ii. az annak megállapításához vezető értékelés során is, hogy a Bizottság a felhívó levél elküldéséhez és végső soron a C(2021) 2847 bizottsági határozat elfogadásához vezető eljárás során nem sértette meg a felek védelemhez való jogát. Végül a harmadik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék a megtámadott ítéletben tévesen alkalmazta a jogot, amikor a versenypolitikáért felelős biztos, illetve a Bizottság ügyvezető alelnöke által arra vonatkozóan tett, feltételhez nem kötött és pontos ígéretekből eredő jogos elvárásokat és jogbiztonságot értékelte, hogy mikor és hogyan fogják végrehajtani az összefonódás-ellenőrzési rendelet 22. cikke alkalmazásának a Bizottság általi újraértékelését.

---

(1)  A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL 2004. L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.; helyesbítés: HL 2022. L 103., 18. o.).

A Törvényszék 2022. szeptember 13-i végzése – Ben Ali kontra Tanács

(T-170/21. sz. ügy) (1)

(„Közös kül- és biztonságpolitika - A tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések - A felperes halála - A jogutódok perbelépésének hiánya - Okafogyottság”)

(2022/C 451/16)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Mehdi Ben Tijani Ben Haj Hamda Ben Haj Hassen Ben Ali (Saint-Étienne-du-Rouvray, Franciaország) (képviselő: A. de Saint Remy ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: L. Vétillard és V. Piessevaux meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Keresetével a felperes egyrészt az EUMSZ 263. cikk alapján a tunéziai helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/72/KKBP határozat módosításáról szóló, 2021. január 22-i tanácsi határozat (HL 2021. L 23., 22. o.), és a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 101/2011/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2021. január 2-i (EU) 2021/49 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2021. L 23., 5. o.) rá vonatkozó részeinek megsemmisítését kéri, másrészt pedig az EUMSZ 268. cikk alapján az ezen jogi aktusok nyomán bekövetkezett kárainak megtérítését kéri.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	Mindegyik fél maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 217., 2021.6.7.

A Törvényszék 2022. szeptember 12-i végzése – Biologische Heilmittel Heel kontra EUIPO – Esi (TRAUMGEL)

(T-130/22. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A TRAUMGEL európai uniós ábrás védjegy bejelentése - Korábbi Traumeel európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség hiánya - Az áruk hasonlóságának hiánya - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja] - Nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset”)

(2022/C 451/17)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Biologische Heilmittel Heel GmbH (Baden-Baden, Németország) (képviselő: J. Künzel ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: A. Ringelhann és J. Ivanauskas meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Esi Srl (Albisola Superiore, Olaszország)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) negyedik fellebbezési tanácsa 2021. december 20-i határozatának (R 813/2021-4. sz. ügy) részbeni hatályon kívül helyezését és megváltoztatását kéri.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet, mint nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülözőt, elutasítja.

2)	A Törvényszék a Biologische Heilmittel Heel GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 171., 2022.4.25.

2022. szeptember 13-án benyújtott kereset – QZ kontra EBB

(T-569/22. sz. ügy)

(2022/C 451/18)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: QZ képviselők: L. Levi és P. Baudoux ügyvédek)

Alperes: Európai Beruházási Bank

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az alperes 2021. október 5-i és 2022. március 8-i határozatait, amelyekben arra hivatkozik, hogy a felperes három vitatott időszakban igazolatlanul volt távol;

—	semmisítse meg az alperes 2022. június 3-i, a felperes közigazgatási jogorvoslati kérelmét elutasító és igazolatlan távollétét három vitatott időszak tekintetében megerősítő határozatát;

—	kötelezze az alperest a felperest ért kár megtérítésére; továbbá

—	az alperest kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes az alábbi jogalapokra hivatkozik.

1.	Az első vitatott időszakot illetően a felperes három jogalapra, azaz a jogbiztonság és az EBB személyzeti szabályzata X. melléklete 3.6. cikkének megsértésére, az indokolási kötelezettség és a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésére és a gondoskodási kötelezettség megsértésére hivatkozik.

2.	A második vitatott időszakot illetően a felperes két jogalapra, azaz a gondoskodási kötelezettség és az EBB személyzeti szabályzata X. melléklete 2.1. cikke C. pontjának megsértésére hivatkozik.

3.	A harmadik vitatott időszakot illetően a felperes egy jogalapra hivatkozik, amelyben azt állítja, hogy az alperes nem volt jogosult kétségbe vonni az orvosi igazolását.

2022. szeptember 12-én benyújtott kereset – Herbert Smith Freehills kontra Bizottság

(T-570/22. sz. ügy)

(2022/C 451/19)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Herbert Smith Freehills LLP (Brüsszel, Belgium) (képviselő: P. Wytinck ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Bizottság 2022. július 3-i C(2022) 4816 final határozatát az 1049/2001/EK rendelet (1) végrehajtási rendelkezéseinek 4. cikke alapján.

—	az alperest kötelezze a felperes részéről a jelen eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, az 1049/2001 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének és (3) bekezdésének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság nem biztosított hozzáférést a kérelmező kérelmei körébe tartozó dokumentumoknak minősülő, a vonatkozó adatbázisokból származó információkhoz, és a Bizottság nem azonosította a felperes kérelmei körébe tartozó valamennyi dokumentumot és nem biztosított hozzáférést azokhoz, ideértve a vonatkozó adatbázisokból kinyert információkat tartalmazó közbenső dokumentumokat is.

2.	A második, az EUMSZ 296. cikkben megköveteltek szerinti indokolás hiányára alapított jogalap.

---

(1)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

2022. szeptember 15-én benyújtott kereset – Sberbank Europe kontra ESZT

(T-571/22. sz. ügy)

(2022/C 451/20)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Sberbank Europe AG (Bécs, Ausztria) (képviselő: O. Behrends ügyvéd)

Alperes: Egységes Szanálási Testület

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az ESZT azon 2022. július 5-i határozatát (SRB/EES/2022/37), amelyben az ESZT meghatározta a felperes horvát leányvállalatának szanálásával kapcsolatos költségeket, és utasította a Horvát Nemzeti Bankot, hogy ezeket a költségeket vonja le a felperesnek fizetendő vételárból;

—	az ESZT-t kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat a következő konkrét eljárási és anyagi jogi hibákat tartalmazza: — A megtámadott határozat sérti az ESZM-rendelet (1) 22. cikkének (6) bekezdését és az ESZM-rendelet 28. cikkének (2) bekezdését, mivel a) a költségek nem minősülnek a szanálási eszközök vagy hatáskörök alkalmazásával összefüggésben indokoltan felmerült észszerű kiadásoknak; b) az ESZT nem hozott megfelelő határozatot a költségek általa történő behajtásának módjáról, és a költségeket a szanálás alatt álló intézményre, és ezáltal közvetetten a vevőre kellett volna hárítania; c) az ESZM-rendelet 28. cikkének (2) bekezdése csak arra hatalmazza fel az ESZT-t, hogy utasításokat adjon a nemzeti szanálási hatóságoknak a szanálási program végrehajtásának szempontjaira vonatkozóan, míg a megtámadott határozatban említett költségek a szanálási határozathoz vezető eljáráshoz kapcsolódó költségek; és d) az ESZM-rendelet nem hatalmazza fel az ESZT-t arra, hogy a felügyelt szervezet vagy részvényesei költségére jogi vagy egyéb tanácsot kérjen. — A külső tanácsadók bevonása sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkét, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai, ne pedig külső tanácsadók intézzék. — A megtámadott határozat által a felperesre rótt költségeket mindenesetre fedeznék az egyes felügyelt intézmények által az ESZT igazgatási kiadásaihoz nyújtott rendszeres hozzájárulások. — A jogi képviselő költségeinek megtérítését bizonyos körülmények között lehetővé tevő különös szabályokból a contrario következik, hogy az ilyen költségek általában nem téríthetők meg. — A költségek nem szabályszerűen és észszerűen merültek fel. — Bizonyos költségek a horvát joggal kapcsolatos kérdéseket érintenek. Kizárólag a nemzeti hatóságok és bíróságok felelősek a horvát jog értelmezéséért és alkalmazásáért. — Bizonyos költségek olyan szankcionálási ügyeket érintenek, amelyek szintén nem tartoznak az ESZT hatáskörébe.

2.	A második jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat olyan szanálási határozaton alapul, amely eljárási és anyagi jogi szempontból jogellenes, és amelynek a vizsgálata jelenleg a T-524/22. sz. ügy tárgyát képezi.

---

(1)  A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az ESZM keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 225., 1. o.; helyesbítés: HL 2014. L 372., 9. o.).

2022. szeptember 15-én benyújtott kereset – Sberbank Europe kontra ESZT

(T-572/22. sz. ügy)

(2022/C 451/21)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Sberbank Europe AG (Bécs, Ausztria) (képviselő: O. Behrends ügyvéd)

Alperes: Egységes Szanálási Testület

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az ESZT azon 2022. július 5-i határozatát (SRB/EES/2022/36), amelyben az ESZT meghatározta a felperes szlovén leányvállalatának szanálásával kapcsolatos költségeket, és utasította a Szlovén Nemzeti Bankot, hogy ezeket a költségeket vonja le a felperesnek fizetendő vételárból;

—	az ESZT-t kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat a következő konkrét eljárási és anyagi jogi hibákat tartalmazza: — A megtámadott határozat sérti az ESZM-rendelet (1) 22. cikkének (6) bekezdését és az ESZM-rendelet 28. cikkének (2) bekezdését, mivel a) a költségek nem minősülnek a szanálási eszközök vagy hatáskörök alkalmazásával összefüggésben indokoltan felmerült észszerű kiadásoknak; b) az ESZT nem hozott megfelelő határozatot a költségek általa történő behajtásának módjáról, és a költségeket a szanálás alatt álló intézményre, és ezáltal közvetetten a vevőre kellett volna hárítania; c) az ESZM-rendelet 28. cikkének (2) bekezdése csak arra hatalmazza fel az ESZT-t, hogy utasításokat adjon a nemzeti szanálási hatóságoknak a szanálási program végrehajtásának szempontjaira vonatkozóan, míg a megtámadott határozatban említett költségek a szanálási határozathoz vezető eljáráshoz kapcsolódó költségek; és d) az ESZM-rendelet nem hatalmazza fel az ESZT-t arra, hogy a felügyelt szervezet vagy részvényesei költségére jogi vagy egyéb tanácsot kérjen. — A külső tanácsadók bevonása sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkét, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai, ne pedig külső tanácsadók intézzék. — A megtámadott határozat által a felperesre rótt költségeket mindenesetre fedeznék az egyes felügyelt intézmények által az ESZT igazgatási kiadásaihoz nyújtott rendszeres hozzájárulások. — A jogi képviselő költségeinek megtérítését bizonyos körülmények között lehetővé tevő különös szabályokból a contrario következik, hogy az ilyen költségek általában nem téríthetők meg. — A költségek nem szabályszerűen és észszerűen merültek fel. — Bizonyos költségek a szlovén joggal kapcsolatos kérdéseket érintenek. Kizárólag a nemzeti hatóságok és bíróságok felelősek a szlovén jog értelmezéséért és alkalmazásáért. — Bizonyos költségek olyan szankcionálási ügyeket érintenek, amelyek szintén nem tartoznak az ESZT hatáskörébe.

2.	A második jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat olyan szanálási határozaton alapul, amely eljárási és anyagi jogi szempontból jogellenes, és amelynek a vizsgálata jelenleg a T-523/22. sz. ügy tárgyát képezi.

---

(1)  A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az ESZM keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 225., 1. o.; helyesbítés: HL 2014. L 372., 9. o.).

2022. október 4-én benyújtott kereset – CMB kontra Bizottság

(T-619/22. sz. ügy)

(2022/C 451/22)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: CMB Colorex Master Batches BV (Helmond, Hollandia) (képviselő: M. Wolf ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

nyilvánítsa semmisnek a 24 592,68 eurót kitevő késedelmi kamatokkal növelt 125 166,68 euró összegű főkövetelésnek, azaz összesen 149 759,36 eurót kitevő összegnek a CMB Colorex Master Batches által 2022. augusztus 16-ig történő visszatérítéséről szóló, 2022. augusztus 5-i C(2022) 5829 final bizottsági határozatot.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	A követelés már kifizetésre került.

2.	A szerződés vagy az annak végrehajtásakor alkalmazandó jogi norma megsértése. — A követelés az alkalmazandó uniós jog alapján elévült.

3.	A követelés téves meghatározása. — A megtámadott határozatot nem a kellő gondossággal fogadták el.

2022. október 10-én benyújtott kereset Vi.ni.ca. kontra EUIPO – Venica & Venica (agricolavinica. Le Colline di Ripa)

(T-627/22. sz. ügy)

(2022/C 451/23)

A keresetlevél nyelve: olasz

Felek

Felperes: Vi.ni.ca. Srl – soc. agr. (Ripalimosani, Olaszország) (képviselő: S. Di Pardo ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Venica & Venica di Gianni e Giorgio Venica Ss soc. agr. (Dolegna del Collio, Olaszország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: A fehér, fekete, piros és zöld színű agricolavinica. Le Colline di Ripa európai uniós ábrás védjegy – 18 196 079. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2022. július 11-én hozott határozata (R 90/2022-4. sz. ügy).

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

helyezze hatályon kívül vagy legalább is változtassa meg a megtámadott határozatot, és nyilvánítsa érvényesnek a vitatott agricolavinica. Le Colline di Ripa védjegyet, mivel az sem vizuálisan, sem hangzásban, sem fogalmi szempontból nem hasonló a VENICA korábbi védjegyhez, és az említett védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye;

—	az alperest és a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2022. október 10-én benyújtott kereset – LAICO kontra Tanács

(T-629/22. sz. ügy)

(2022/C 451/24)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Libyan African Investment Company (LAICO) (Tripoli, Líbia) (képviselők: A. Bahrami és N. Korogiannakis ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 határozat végrehajtásáról szóló, 2022. július 26-i (KKBP) 2022/1315 tanácsi végrehajtási határozatot, (1) amennyiben az továbbra is szerepelteti a Libyan African Investment Company (LAICO) nevét a szervezeteknek a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről és a 2011/137/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. július 31-i (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozat (2) IV. mellékletében meghatározott jegyzékében;

—

semmisítse meg a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 204/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. január 18-i (EU) 2016/44 tanácsi rendelet (3) 21. cikke (2) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2022. július 26-i (EU) 2022/1308 tanácsi végrehajtási rendeletet, (4) amennyiben az továbbra is szerepelteti a LAICO nevét a szervezeteknek az (EU) 2016/44 tanácsi rendelet III. mellékletében meghatározott jegyzékében;

—	a Tanácsot kötelezze a felperes részéről a keresettel összefüggésben felmerült jogi és egyéb költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, a 2015. július 31-i (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozat és a 2016. január 18-i (EU) 2016/44 tanácsi rendelet megsértésére alapított jogalap.

2.	A második, a Tanács azon kötelezettségének megsértésére alapított jogalap, hogy valamennyi korlátozó intézkedést folyamatosan felülvizsgál annak biztosítása érdekében, hogy azok továbbra is hozzájáruljanak a célkitűzéseik eléréséhez.

3.

A harmadik, a felperes nevének a korlátozó intézkedésekkel érintett szervezetek jegyzékén való fenntartásakor elkövetett értékelési hibára, másodlagosan pedig nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap. A felperes nevének a szóban forgó jegyzéken való fenntartása nem felel meg az általános jegyzékbe vételi kritériumoknak. A Tanács nem tett eleget az annak biztosítására irányuló kötelezettségének, hogy a felperes nevének a korlátozó intézkedésekkel érintett szervezetek jegyzékén való fenntartása megfeleljen a (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozat 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott általános jegyzékbe vételi kritériumoknak.

4.	A negyedik, az egyenlő bánásmód elvének a megsértésére alapított jogalap.

5.	Az ötödik, az arányosság elvének a megsértésére alapított jogalap.

6.	A hatodik, elégtelen indokolásra és az indokolás ellentmondásos módosítására alapított jogalap: az indokolási kötelezettség, az EUMSZ 296. cikk, valamely lényeges eljárási követelmény, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértése.

---

(1)  A líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 határozat végrehajtásáról szóló, 2022. július 26-i (KKBP) 2022/1315 tanácsi végrehajtási határozatot (HL 2022. L 198., 19. o.).

(2)  A líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről és a 2011/137/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. július 31-i (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozat (HL 2015. L 206., 34. o.).

(3)  A líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 204/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. január 18-i (EU) 2016/44 tanácsi rendelet (HL 2016. L 12., 1. o.).

(4)  A líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 rendelet végrehajtásáról szóló, 2022. július 26-i (EU) 2022/1308 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2022. L 198., 1. o.).

2022. október 12-én benyújtott kereset – Fridman és társai kontra Tanács

(T-635/22. sz. ügy)

(2022/C 451/25)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Mikhail Fridman (London, Egyesült Királyság), Petr Aven (Virginia Water, Egyesült Királyság), German Khan (London) (képviselők: T. Marembert és A. Bass ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2022. július 21-i (EU) 2022/1273 tanácsi rendeletet (1) a felpereseket érintő részében; és

—	a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első, a jogalap hiányára alapított jogalap. A felperesek szerint a Tanács a szankcióval sújtott személyekkel szemben nem írhat elő pozitív kötelezettségeket, különösen nem ilyen jellegűeket.

2.

A második, a jogalap hiányára, az EUSZ 4. cikk, az EUSZ 5. cikk. az EUSZ 25. cikk és az EUSZ 40. cikk, valamint az EUMSZ 3. cikk, az EUMSZ 4. cikk, az EUMSZ 82. cikk, az EUMSZ 83. cikk és az EUMSZ 215. cikk megsértésére alapított jogalap. A felperesek e tekintetben azzal érvelnek, hogy a Tanács, aki tisztában van azzal, hogy 27 tagállam közül 25 büntetni rendeli a szankciók kijátszását, annak előírásával, hogy a tagállamok kötelesek a vagyoni eszközök bejelentésére vonatkozóan általa bevezetett kötelezettség bárminemű megszegését a szankciók kijátszásával egyenértékűnek tekinteni, büntetőjogi jogalkotóvá emelte magát.

---

(1)  HL 2022. L 194., 1. o.

2022. október 12-én benyújtott kereset. U. Lapp kontra EUIPO – Labkable Asia (Labkable Solutions for cables)

(T-636/22. sz. ügy)

(2022/C 451/26)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: U. I. Lapp GmbH (Stuttgart, Németország) (képviselők: R. Ingerl és M. Ringer ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Labkable Asia Ltd (Kowloon, Hongkong, Kína)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: Labkable Solutions for cables európai uniós ábrás védjegy bejelentése – 18 123 696. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2022. július 22-én hozott határozata (R 1894/2021-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	változtassa meg a megtámadott határozatot oly módon, hogy a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél fellebbezését utasítsa el;

—	másodlagosan: helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (4) bekezdésének megsértése.

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdése első mondatának megsértése.

2022. október 13-án benyújtott kereset – Westpole Belgium és Unisys Belgium kontra Parlament

(T-640/22. sz. ügy)

(2022/C 451/27)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Westpole Belgium (Vilvoorde, Belgium) és Unisys Belgium (Machelen, Belgium) (képviselő: A. Vercruysse ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

elsődlegesen semmisítse meg az alperes által hozott határozatokat: — amelyekkel a „PE/ITEC-ITS19-External Provision of IT Services” címet viselő közbeszerzési eljárás 7. tételét az alábbiakban pontosabban meghatározott három nyertes ajánlattevő részére ítélték oda: — első helyre rangsorolt ajánlattevő: OneCode, vállalati társulás, amelynek vezetője az NTT Data Spain S.L.U. succursale de Belgique társaság, valamint a szerződő felek, az ARHS Developments S.A., SWORD Technologies S.A. és a SOGETI Luxembourg S.A.; a vállalati társulás székhelye: B-1000 Brüsszel (Belgium), rue de Spa 8; — második helyre rangsorolt ajánlattevő: Consortium APC, vállalati társulás, amelynek vezetője az Atos Luxembourg PSF társaság, valamint a szerződő felek, a PWC EU Services és a Computer Resources International Luxembourg; a vállalati társulás székhelye: L-3364 Leudelange (Luxemburg), rue du Château d’Eau 12; — harmadik helyre rangsorolt ajánlattevő: FACI2T Consortium?, vállalati társulás, amelynek vezetője a CTG IT Solutions S.A., valamint a szerződő felek, a Fujitsu Technology Solutions N.V./S.A., a Netcompany Intrasoft S.A. és az AXIANSEU – DIGITAL SOLUTIONS S.A., a vállalati társulás székhelye: L-8070 Bertrange (Luxembourg), rue des Mérovingiens 7; — amelyekkel az említett szerződést nem az InfraExpert konzorcium részére ítélték oda, amelynek a fentiekben pontosabban meghatározott felperesek a tagjai, és amely konzorciumot a vitatott szerződés odaítélésére irányuló eljárás keretében való ajánlat benyújtása, valamint a szerződés odaítélését követően aláírható keretszerződés és konkrét megállapodások aláírása és végrehajtása érdekében hoztak létre – amely elutasító határozat felperesekkel való közlésére a 2022. október 3-i, GEDA (2022) 27063 referenciaszámú ajánlott levél útján került sor;

—	másodlagosan, az ügy érdemében történő határozathozatalt megelőzően, amennyiben az ügyben eljáró Törvényszék úgy ítéli meg, hogy további információk benyújtására van szüksége:

—

rendelje el az alábbiakban pontosabban meghatározott dokumentumok alperes által történő benyújtását: — a „több ajánlattevő kizárásával járó lehetséges helyzethez kapcsolódó szokatlan körülményekre” vonatkozó határozat(ok), amelyekre a vitatott szerződés odaítélésére irányuló eljárás keretében az alperes által megfogalmazott ajánlatok érvényességi idejének meghosszabbítása iránti kérelmekben történik hivatkozás; — a OneCode és/vagy az NTT Data Spain S.L.U., succursale de Belgique konzorcium nyilatkozata; — az EVERIS S.L.U.-nek a vitatott szerződés 3. és 8. tételéből való kizárásának indokolása; — a vitatott szerződés nyertes ajánlattevői által a Techniccal specifications „Műszaki elbírálásra vonatkozó kérdőív” címet viselő C részére adott válasz; — a nyertes ajánlattevők által a II. melléklet Technical specifications részében szereplő, az „Árak értékelésére vonatkozó formanyomtatvány” (1–10. tétel) vonatkozásában adott válaszok (kérdőívek + az árakat tartalmazó Excel-táblázat) – de legalábbis annak a 7. tételre vonatkozó releváns kivonata.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első, a 2018/1046 (1) rendelet 136. és 140. cikkének valószínűsíthető megsértésére alapított jogalap. A felperesek arra hivatkoznak, hogy az alperes nem vette figyelembe a nyertes ajánlattevők közül az első helyre rangsorolt konzorcium egyik tagja vonatkozásában hozott közigazgatási és bírósági határozatokat.

2.	A második, a 2018/1046 rendelet 160. cikkének megsértésére alapított jogalap. A felperesek úgy vélik, hogy azáltal, hogy az alperes nem zárt ki legalább egy kirívóan alacsony összegű ajánlatot, szabálytalanul utasította el a felperesek ajánlatát.

3.

A harmadik, a műszaki elbírálásra vonatkozó fenntartásokra és a 2018/1046 rendelet 160. cikkének az ugyanezzel összefüggésben való valószínűsíthető megsértésére alapított jogalap. A felperesek különösen arra hivatkoznak, hogy az ajánlatok műszaki elbírálása, ami az odaítélési szempontok súlyozásában 70 %-ot képviselt, túlzottan szubjektív értékelésen alapult ahhoz, hogy azt a Törvényszék komolyan vizsgálhassa.

---

(1)  Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.; HL 2019. L 60., 36. pont).

2022. október 12-én benyújtott kereset – Portigon kontra ESZT

(T-641/22. sz. ügy)

(2022/C 451/28)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Portigon AG (Düsseldorf, Németország) (képviselők: D. Bliesener, V. Jungkind és F. Geber ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület (ESZT)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az alperesnek az Egységes Szanálási Alapba fizetendő 2017. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló 2022. július 25-i határozatát (ref. sz.: SRB/ES/2022/41) a felperest érintő részében;

—	az eljárást a Törvényszék eljárási szabályzata 69. cikke c) és d) pontjának megfelelően függessze fel, amíg a T-413/18., (1) T-481/19., (2) T-339/20. (3), T-424/20. (4) és T-360/21 sz. (5) ügyekben folyamatban lévő eljárásokban jogerősen nem döntenek, vagy amíg azok más módon be nem fejeződnek;

—	az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes a következő kilenc jogalapra hivatkozik.

1.

Első jogalap: A 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, (6) a 2015/81/EU tanácsi végrehajtási rendelet (7) és az EUMSZ megsértése azáltal, hogy a felperest az Alaphoz való hozzájárulásra kötelezték. — Az alperes jogosulatlanul írt elő a felperessel szemben hozzájárulási kötelezettséget, mivel a 806/2014 rendelet és a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) nem határoz meg hozzájárulási kötelezettséget a szanálás alatt álló intézmények vonatkozásában. — A jogalkotó a hozzájárulási kötelezettség tekintetében a hiányzó belső piaci vonatkozás miatt az EUMSZ 114. cikket nem vehette alapul. A hozzájárulásokkal kapcsolatos, uniós szinten harmonizált szabályok nem könnyítik meg az alapvető szabadságok gyakorlását, és nem is hárítanak el érezhető versenytorzításokat az olyan intézmények vonatkozásában, amelyek a piacról visszavonultak. — Az alperes jogellenesen írt elő a felperessel szemben hozzájárulási kötelezettséget, mivel az intézménynek nincsen kockázati kitettsége, a 806/2014 rendelet szerinti szanálás kizárt, és az intézmény nem befolyásolja a pénzügyi rendszer stabilitását. — A 2015/63/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) sérti az EUMSZ 114. cikket, valamint a 2014/59/EU irányelv 103. cikkének (7) bekezdését, mint a hozzájárulás kiszámítására vonatkozó alapvető rendelkezést (EUMSZ 290. cikk (1) bekezdésének második mondata).

2.

Második jogalap: Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 41. cikke (2) bekezdése c) pontjának és 47. cikkének a megsértése, mivel a számítási módszer nem teszi lehetővé a járulékok kiszámításának teljes körű indokolását. Az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet részben érvénytelen.

3.	Harmadik jogalap: A Charta 16. cikkének és 20. cikkének a megsértése, mivel a felperes különös helyzetére tekintettel a megtámadott határozat sérti az egyenlőség általános elvét és a vállalkozás szabadságához való alapvető jogot.

4.	Negyedik jogalap: A jogbiztonság elvének megsértése, mivel a megtámadott határozat visszamenőleges meghozatala elfogadhatatlan.

5.	Ötödik jogalap: Lényeges eljárási szabályok megsértése, mivel az alperes nem hallgatta meg megfelelően a felperest a megtámadott határozat meghozatala előtt, és a határozatát nem indokolta meg kellőképpen.

6.	Hatodik jogalap (másodlagosan): Nem érthető a három osztály alperes általi kialakítása „az intézményvédelmi rendszerben való tagság” mutató keretében.

7.

Hetedik jogalap (másodlagosan): A 806/2014 rendeletnek a 2014/59/EU irányelv 103. cikkének (7) bekezdésével összefüggésben értelmezett 70. cikke (2) bekezdésének a megsértése, mivel az alperesnek a hozzájárulás mértékének kiszámításakor ki kellett volna vennie a releváns kötelezettségek köréből a kockázat nélküli kötelezettségeket.

8.

Nyolcadik jogalap (másodlagosan): A 806/2014 rendeletnek a 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (3) és (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett 70. cikke (6) bekezdésének a megsértése, mivel az alperes a felperes hozzájárulását jogellenesen számította ki a származtatott ügyletek bruttó figyelembevételével.

9.	Kilencedik jogalap (másodlagosan): A 806/2014 rendeletnek a 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (8) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 70. cikke (6) bekezdésének a megsértése, mivel az alperes a felperest jogellenesen tekintette átszervezés alatt álló intézménynek.

---

(1)  HL 2018. C 294., 41. o.

(2)  HL 2019. C 305., 60. o.

(3)  HL 2020. C 240., 34. o.

(4)  HL 2020. C 279., 70. o.

(5)  HL 2021. C 320., 53. o.

(6)  A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 225., 1. o.).

(7)  A 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes alkalmazási feltételeinek az Egységes Szanálási Alaphoz való előzetes hozzájárulás tekintetében történő meghatározásáról szóló, 2014. december 19-i 2015/81/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2015. L 15., 1. o.).

(8)  A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.).

(9)  A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i 2015/63/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 44. o.).

2022. október 14-én benyújtott kereset – Yanukovych kontra Tanács

(T-642/22. sz. ügy)

(2022/C 451/29)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Olaksandr Viktorovych Yanukovych (Szentpétervár, Oroszország) (képviselő: B. Kennelly Barrister)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék semmisítse meg az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. augusztus 4-i (KKBP) 2022/1355 tanácsi határozatot, (1) valamint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2022. augusztus 4-i (EU) 2022/1354 tanácsi végrehajtási rendeletet (2) a felperest érintő részükben. A felperes a költségeinek a megtérítését is kéri.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik, amelynek keretében azt állítja, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibákat követett el annak megállapításakor, hogy a jegyzékbe való felvétel kritériumai teljesülnek. Konkrétan a Tanács első látásra – bármiféle vizsgálat kísérlete nélkül –elfogadott alá nem támasztott és nagymértékben meghaladott információkon alapuló kijelentéseket és állításokat, valamint kétséges megbízhatóságú médiajelentésekből származó véleményeket. A Tanács ezen állításokat és vádakat ténynek minősítette, annak ellenére, hogy a felperes az észrevételeiben számos pontatlanságot és következetlenséget tárt fel. A Tanácsnak további vizsgálatot kellett volna végeznie, és megfelelő módon vizsgálnia kellett volna az általa alapul vett anyagok elégséges, hiteles és megbízható jellegét, de ezt nem tette meg. Következésképpen a 2022. augusztusi szankcióknak nincs kellően szilárd ténybeli alapjuk, így azokat meg kell semmisíteni.

---

(1)  HL 2022. L 204 I., 4. o.

(2)  HL 2022. L 204 I., 1. o.

2022. október 14-én benyújtott kereset – Yanukovych kontra Tanács

(T-643/22. sz. ügy)

(2022/C 451/30)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Viktor Fedorovych Yanukovych (Don menti Rosztov, Oroszország) (képviselő: B. Kennelly Barrister)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék semmisítse meg az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. augusztus 4-i (KKBP) 2022/1355 tanácsi határozatot, (1) valamint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2022. augusztus 4-i (EU) 2022/1354 tanácsi végrehajtási rendeletet (2) a felperest érintő részükben. A felperes a költségeinek a megtérítését is kéri.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik, amelynek keretében azt állítja, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibákat követett el annak megállapításakor, hogy a jegyzékbe való felvétel kritériumai teljesülnek. Konkrétan a Tanács első látásra – bármiféle vizsgálat kísérlete nélkül –elfogadott alá nem támasztott és nagymértékben meghaladott információkon alapuló kijelentéseket és állításokat, valamint kétséges megbízhatóságú médiajelentésekből származó véleményeket. A Tanács ezen állításokat és vádakat ténynek minősítette, annak ellenére, hogy a felperes az észrevételeiben számos pontatlanságot és következetlenséget tárt fel. A Tanácsnak további vizsgálatot kellett volna végeznie, és megfelelő módon vizsgálnia kellett volna az általa alapul vett anyagok elégséges, hiteles és megbízható jellegét, de ezt nem tette meg. Következésképpen a 2022. augusztusi szankcióknak nincs kellően szilárd ténybeli alapjuk, így azokat meg kell semmisíteni.

---

(1)  HL 2022. L 204 I., 4. o.

(2)  HL 2022. L 204 I., 1. o.

A Törvényszék 2022. október 4-i végzése – Interfloat és GMB kontra Bizottság

(T-530/20. sz. ügy) (1)

(2022/C 451/31)

Az eljárás nyelve: német

A hatodik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 329., 2020.10.5.