2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/1

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a társasági adózásra vonatkozó felülvizsgált magatartási kódexről

(2022/C 433/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

EMLÉKEZTETVE az ECOFIN Tanács 1997. december 1-jei, az adópolitikáról szóló következtetéseire, tekintettel arra a megfontolásra, hogy koordinált európai szintű fellépésre van szükség az egységes piac torzulásainak csökkentése, a jelentős adóbevétel-kiesések megelőzése és az adórendszerek foglalkoztatásbarátabb alakításának elősegítése érdekében,

EMLÉKEZTETVE a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 1997. december 1-jén a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexről elfogadott állásfoglalásra,

EMLÉKEZTETVE az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről szóló, 2017. december 5-i tanácsi következtetésekre, valamint az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelem legújabb nemzetközi fejleményeire,

ELISMERVE a tisztességes verseny kedvező hatásait, valamint azt, hogy meg kell erősíteni az Európai Unió és a tagállamok nemzetközi szintű versenyképességét, megjegyezve ugyanakkor, hogy bizonyos adóintézkedések káros hatásokkal járhatnak,

HANGSÚLYOZVA, hogy a magatartási kódex olyan politikai vállalás, amely nem érinti a tagállamok jogait és kötelezettségeit, illetve a tagállamoknak és az Uniónak a Szerződésből eredő hatásköreit,

HANGSÚLYOZVA, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó csoport – a Bizottság nélkülözhetetlen támogatásával – a tagállamok közötti szakértői csoportként működik,

ELISMERVE a magatartási kódexszel foglalkozó csoport által a választott elnökei irányításával végzett sikeres munkát, amely számos, a kódex szerint káros rendelkezés leépítését és egy konstruktív együttműködési keret kialakítását tette lehetővé harmadik országokkal és területekkel,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a csoport titkársági feladatait a Tanács Főtitkársága látja el,

MÉLTÁNYOLVA, hogy kidolgozták egyrészt az eljárási szempontból releváns, jóváhagyott iránymutató feljegyzéseket a magatartási kódexszel foglalkozó csoport sikeres munkájának megkönnyítése érdekében, másrészt pedig az érdemi kérdések szempontjából releváns jóváhagyott iránymutató feljegyzéseket, amelyeket mind nyilvánosságra hoztak,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE ezért, hogy továbbra is szükség van a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexre, amelynek célja a káros adóintézkedések visszaszorítása,

HANGSÚLYOZVA, hogy az EU-n belüli, valamint a harmadik országokkal és területekkel szembeni tisztességes bánásmód továbbra is alapvető fontosságú a magatartási kódex elveinek következetes végrehajtásához,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex alkalmazását a lehető legátláthatóbbá kívánják tenni anélkül, hogy ez veszélyeztetné a csoport tagjai közötti, valamint a harmadik országokkal és területekkel folytatott, bizalmon alapuló vélemény- és érzékenyinformáció-cseréhez szükséges titoktartást, mivel ez biztosítja a kódexre épülő hatékony és eredményorientált munkát,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 1997. december 1-jén elfogadott állásfoglalásban meghatározott, a társasági adózásra vonatkozó jelenlegi magatartási kódexet felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az – az egyre inkább globalizált és digitalizált gazdasági környezetben – a lehető leghatékonyabban tudjon megfelelni az új kihívásoknak,

EZENNEL JÓVÁHAGYJÁK A TÁRSASÁGI ADÓZÁSRA VONATKOZÓ ALÁBBI FELÜLVIZSGÁLT MAGATARTÁSI KÓDEXET

Az érintett adóügyi intézkedések

A tagállamok és az Unió saját hatásköreinek sérelme nélkül, ez a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex (a továbbiakban: kódex) azokra a preferenciális adóügyi intézkedésekre és általánosan alkalmazott adózási jellemzőkre terjed ki, amelyek jelentős hatást gyakorolnak vagy gyakorolhatnak az Unióban végzett gazdasági tevékenységek helyszínére.

E tekintetben az üzleti tevékenység az egy vállalatcsoporton belül végzett valamennyi tevékenységet magában foglalja.

A kódex hatálya alá tartozó preferenciális adóügyi intézkedések és általánosan alkalmazott adózási jellemzők (a továbbiakban együttesen: adóintézkedések) a törvényeket és rendeleteket, valamint a közigazgatási gyakorlatokat is magukban foglalják.

B.1

Az A. pontban meghatározott hatályon belül azok a preferenciális adóügyi intézkedések, amelyek az érintett tagállamban általánosan alkalmazott adókulcsnál lényegesen alacsonyabb tényleges adókulcsról rendelkeznek – ideértve a nulla kulcsos adóztatást is –, potenciálisan károsnak tekintendők, és ezért ennek a magatartási kódexnek a hatálya alá tartoznak.

Ilyen mértékű adóztatás megvalósulhat a nominális adómérték, az adóalap vagy bármely más releváns tényező révén.

Annak vizsgálatakor, hogy az ilyen intézkedések károsak-e, figyelembe kell venni többek között azt, hogy:

1.	az előnyöket de facto vagy de jure elkülönítetten kezelik-e a belföldi piactól, pl. csak a külföldi illetőségű személyeknek vagy a külföldi illetőségű személyekkel folytatott ügyletek tekintetében nyújtják-e azokat, vagy hogy az előnyök nem befolyásolják a nemzeti adóalapot; vagy

2.	az előnyöket az adóelőnyt nyújtó tagállamban végzett valós gazdasági tevékenység és számottevő gazdasági jelenlét hiányában is biztosítják-e; vagy

3.	a multinacionális vállalatcsoporton belül folytatott tevékenységek tekintetében a nyereségmeghatározásra vonatkozó szabályok eltérnek-e a nemzetközileg, különösen az OECD keretében elfogadott elvektől; vagy

4.	az adóintézkedések nem átláthatónak tekinthetők-e, ideértve azt az esetet is, amikor a jogszabályi rendelkezéseket a közigazgatás nem átlátható módon enyhítette.

B.2.

Az A. pontban meghatározott hatályon belül, a tagállamok által általánosan alkalmazott olyan adózási jellemzőket, amelyek lehetőséget teremtenek az adóztatás kettős elmaradására, vagy amelyek ugyanazon kiadásokkal, jövedelmekkel vagy ügyletlánccal kapcsolatban kettős vagy többszörös adóelőnyökhöz vezethetnek, potenciálisan károsnak kell tekinteni, és ezért e kódex hatálya alá kell tartozniuk.

Ilyen hatások a tagállamok nemzeti adórendszerének bármely olyan releváns jellemzője révén jelentkezhetnek, amely alacsonyabb adókötelezettséget – vagy akár adómentességet – eredményeznek, kivéve a jogszabályban megállapított adókulcsot vagy a halasztott adózást, mint az osztalékadó-rendszer jellemzőjét.

Annak vizsgálatakor, hogy egy adott tagállamban általánosan alkalmazandó adózási jellemző káros-e, figyelembe kell venni a következő, egyidejűleg teljesítendő kritériumokat és a közöttük fennálló közvetlen okozati összefüggést:

az általánosan alkalmazott adózási jellemzőhöz nem társulnak megfelelő visszaélés elleni rendelkezések vagy más megfelelő biztosítékok, ami az adóztatás kettős elmaradásához vezet, vagy lehetővé teszi az adókedvezmények kétszeres vagy többszörös igénybevételét ugyanazon kiadásokkal, jövedelemmel vagy ügyletlánccal kapcsolatban;

az általánosan alkalmazott adózási jellemző jelentős mértékben befolyásolja az üzleti tevékenység Unión belüli helyszínét. Annak vizsgálatánál, hogy az adózási jellemző fontos tényező-e az Unión belüli üzleti tevékenység helyszínének meghatározása szempontjából, a magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak (társasági adózás) (a továbbiakban: a csoport) figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy az üzleti tevékenység helyszínét az adózási jellemzőkön kívül más körülmények is befolyásolhatják.

A kódex szerint káros rendelkezésekre vonatkozó moratórium és az ilyen rendelkezések leépítése

Moratórium

A tagállamok vállalják, hogy nem vezetnek be olyan új adóintézkedéseket, amelyek e kódex értelmében károsak. A tagállamok ezért a jövőbeli politika meghatározása során tiszteletben fogják tartani a kódex alapjául szolgáló elveket, és kellő figyelmet fognak fordítani az E–I. pontban említett felülvizsgálati eljárásra annak vizsgálatakor, hogy egy új adóintézkedés káros-e.

A rendelkezések leépítése

A tagállamok vállalják, hogy – figyelemmel a kódex alapjául szolgáló elvekre és az E–I. pontban felvázolt felülvizsgálati folyamatra – felülvizsgálják meglévő jogszabályaikat és kialakult gyakorlataikat. A tagállamok szükség szerint módosítják ezeket a jogszabályokat és gyakorlatokat a káros adóügyi intézkedések megszüntetése, illetve a káros adózási intézkedésekkel kapcsolatos megfelelő visszaélés elleni rendelkezések vagy egyéb megfelelő biztosítékok mielőbbi elfogadása érdekében, és figyelembe veszik a felülvizsgálati folyamatot követően a Tanácsban folytatott megbeszéléseket.

A felülvizsgálati eljárás

Tájékoztatás

E.1.

A tagállamok – az átláthatóság és a nyitottság elvének megfelelően – minden naptári év végéig tájékoztatják egymást azokról a hatályos, illetve javasolt adóintézkedésekről, amelyek a kódex hatálya alá tartozhatnak.

Az érintett tagállamok azokról a hatályos, illetve javasolt adóintézkedésekről is tájékoztathatják egymást, amelyekkel kapcsolatban szeretnének megbizonyosodni róla, hogy azok megfelnek a kódexnek.

Az első és második albekezdés szerinti tájékoztatás hiányában a tagállamok felhívást kapnak arra, hogy más tagállamok, illetve a Bizottság kérésére tájékoztatást adjanak azokról adóintézkedésekről, amelyek a kódex hatálya alá tartozhatnak. Amennyiben a tervezett adóintézkedések parlamenti jóváhagyást igényelnek, ilyen jellegű tájékoztatást kizárólag azoknak a Parlamentben történő bejelentését követően kell megadni.

E.2.

A tagállamok olyan adóintézkedései, amelyekről nem történt tájékoztatás az E.1. pont szerint, a többi tagállam vagy a Bizottság kérésére a csoport tudomására hozhatók az érintett tagállam erről való tájékoztatását követően. Mielőtt az ilyen adóintézkedéseket a csoport tudomására hozná, a továbbító tagállamnak vagy a Bizottságnak tájékoztatnia kell az érintett tagállamot.

Az általánosan alkalmazott adózási jellemzők tekintetében a továbbító tagállamnak, illetve a Bizottságnak közölnie kell a csoporttal minden olyan információt:

i.	amelyből logikusan következik, hogy az adózási jellemző legalább a B.2. pontban leírt hatások egyikével jár; és

ii.	amelyből logikusan az a következtetés vonható le, hogy potenciálisan jelentős hatást gyakorolhat az Unión belüli üzleti tevékenységek helyszínére.

Jóváhagyott leírás

F.1.

Bármely tagállam, illetve a Bizottság kérheti annak lehetőségét, hogy megvitassa és véleményezze valamely tagállamnak az E.1. és E.2. pont szerint bejelentett adóintézkedéseit. A tagállamok ezt követően eldöntik, hogy nyomon követik-e az intézkedést, és elkészítik-e az adott intézkedés jóváhagyott leírását.

Értékelés

F.2.

A jóváhagyott leírás lehetővé teszi annak értékelését, hogy a szóban forgó adóintézkedések az Unióban esetlegesen kifejtett hatásaik alapján károsak-e. A preferenciális adóügyi intézkedések esetében az értékelésnél a B.1. pontban meghatározott valamennyi tényezőt figyelembe kell venni. Az általánosan alkalmazott adózási jellemzők tekintetében az említett értékelésnél a B.2. pontban meghatározott valamennyi tényezőt, valamint a bizonyos általánosan alkalmazott adózási jellemzőkre vonatkozó, az L. pont szerinti iránymutatást is figyelembe kell venni.

A Tanács hangsúlyozza továbbá, hogy bejelentett adóintézkedések felülvizsgálata során gondosan fel kell mérni az adóintézkedések más tagállamokra gyakorolt hatásait, többek között annak fényében, hogy az érintett tevékenységekre milyen tényleges adózás vonatkozik az Unió területén, és felkéri a csoportot, hogy vizsgálja meg a tudomására hozott releváns gazdasági tényezőket és a hatásokra vonatkozó adatokat, valamint vegye figyelembe az érintett tagállam gazdaságának méretét és nyitottságát.

Amennyiben az adóintézkedéseket egyes régiók gazdasági fejlődésének támogatása céljából alkalmazzák, meg kell vizsgálni, hogy az intézkedések arányosak-e a kitűzött célokhoz képest, és ténylegesen szolgálják-e azokat. Ennek értékelése során kiemelt figyelmet kell fordítani a legkülső régiók és a kis szigetek sajátosságaira és korlátaira, anélkül, hogy ez az uniós jogrend integritását és koherenciáját – beleértve a belső piacot és a közös politikákat – aláásná.

Eljárás

A magatartási kódexszel foglalkozó csoport, amelyet az 1998. március 9-i tanácsi következtetésekkel hoztak létre, továbbra is vizsgálni fogja, hogy mely adóintézkedések tartozhatnak e kódex hatálya alá, valamint felügyeli az ezen intézkedésekre vonatkozó információszolgáltatást. A Tanács arra kéri az egyes tagállamokat és a Bizottságot, hogy jelöljenek ki egy magas szintű képviselőt és egy helyettest ebbe a csoportba, amelynek elnöki tisztségét az egyik tagállam képviselője fogja betölteni. A választott elnökök munkáját a Tanács Főtitkársága segíti, amely titkársági feladatokat lát el a csoport számára. A rendszeresen ülésező csoport feladata lesz, hogy kiválassza és felülvizsgálja, melyek azok az adóintézkedések, amelyek az E–G. bekezdésekben meghatározott rendelkezések szerint értékelésre szorulnak. A csoport rendszeresen be fog számolni az értékelt intézkedésekről. Ezek a jelentéseket a csoport – megvitatás céljából – továbbítja a Tanácsnak. A jelentések tartalmazni fogják a csoport által megvizsgált adóintézkedések jóváhagyott leírását és végleges értékelését.

A Tanács által jóváhagyott végleges dokumentumokat nyilvánosságra hozzák, és a vonatkozó szabályoknak megfelelően adott esetben további dokumentumokat is nyilvánosságra hoznak.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy segítse a csoportot az üléseihez szükséges előkészítő munka elvégzésében, valamint könnyítse meg a tájékoztatás biztosítását és a felülvizsgálati folyamatot. E célból a Tanács felkéri a tagállamokat, hogy bocsássák a Bizottság rendelkezésére az E. pontban említett információkat annak érdekében, hogy a Bizottság kidolgozhassa az F. pontban említett leírások és értékelések tervezetét. A Bizottságnak hasonló feladatokat kell ellátnia az N. pontban említett értékelésekkel kapcsolatban is. A Bizottság nem vesz részt a csoport döntéshozatalában. A csoport munkájának eredményeit a csoport szintjén a tagállamok képviselői validálják, és azokat jóváhagyásra benyújtják a Tanácsnak.

Állami támogatások

A Tanács megállapítja, hogy az e kódex hatálya alá tartozó adóintézkedések egy része az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107–109. cikkében foglalt, az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartozhat. A csoport által végzett munka nem sértheti az uniós jogot. Azokban az esetekben, amikor a Bizottság állami támogatási eljárást indít, a csoportnak a szóban forgó állami támogatási eljárás befejezéséig fel kell függesztenie az érintett intézkedések vizsgálatát. Az intézkedés előzetes leírása, amelyet a Bizottság az érintett tagállammal szoros együttműködésben készít el, már korábban a csoport rendelkezésére bocsátható. A végleges leírást – szükség esetén – az állami támogatási eljárás befejezését követően kell rendelkezésre bocsátani.

Az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelem

A Tanács felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályaikkal, az uniós joggal és a nemzetközi előírásokkal összhangban teljes mértékben működjenek együtt az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemben, különösen a tagállamok közötti kellő időben történő információcsere terén.

A Tanács felkéri a csoportot, hogy amennyiben célszerűnek ítéli, folytasson megbeszéléseket a nemzetközi fórumokon megtárgyalt olyan, kölcsönös érdekű kérdésekről, amelyek a kódex hatálya alá tartoznak.

Amennyiben indokolt, a csoport – jóváhagyás céljából – a megbízatása keretén belüli általános iránymutatásra irányuló javaslatokat is benyújthat a Tanácsnak annyiban, amennyiben az uniós jogszabályok még nem terjednek ki a javasolt általános iránymutatásra. A Tanács általi jóváhagyását követően a végleges iránymutatást közzéteszik. A csoport különösen a B2. pont hatálya alá tartozó, bizonyos általánosan alkalmazott adózási jellemzőkre vonatkozó iránymutatásokra irányuló javaslatokat nyújt majd be a Tanácsnak jóváhagyásra, és az ilyen jellemzőknek a tagállamok tekintetében való vizsgálata során – e kódex előző rendelkezéseivel összhangban – ezeket az iránymutatásokat fogják majd figyelembe venni.

M.	A Tanács megállapítja, hogy a nemzeti adójogszabályokban és a kettős adóztatási egyezményekben foglalt, visszaélés elleni rendelkezések és óvintézkedések alapvető szerepet játszanak az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemben, az EU külügyi stratégiája tekintetében is.

Az EU külügyi stratégiája és a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex földrajzi hatálya

A Tanács célszerűnek tartja, hogy a káros adóintézkedések felszámolására irányuló elveket a lehető legszélesebb földrajzi megközelítéssel fogadják el. E célból a tagállamok vállalják, hogy előmozdítják ezek globális szintű végrehajtását azáltal, hogy együttműködésre törekednek az Unión kívüli országokkal és területekkel, többek között az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke révén. A jegyzékbevételi folyamat részleteit a 2017. december 5-i tanácsi következtetések és az azt követő aktualizálások és felülvizsgálatok, valamint a nyomonkövetési folyamatra vonatkozó eljárási iránymutatások tartalmazzák.

E célból a csoport az adózási átláthatóságra, a méltányos adóztatásra és az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni intézkedések végrehajtására vonatkozó objektív kritériumok alapján rendszeresen értékeli az érintett országokat és területeket.

A csoport rendszeresen tájékoztatja a Tanácsot az elért eredményekről, és ajánlást tesz a Tanácsnak a jegyzék aktualizálására és felülvizsgálatára.

A tagállamok azt is vállalják, hogy előmozdítják a kódex elveinek elfogadását azokon a területeken, amelyeken a Szerződés nem alkalmazandó. Különösen azon tagállamok, amelyek függő vagy társult területekkel rendelkeznek, vagy más területek tekintetében különleges felelősséggel vagy adóztatási előjogokkal rendelkeznek – feltéve, hogy e területek nem tartoznak a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének hatálya alá –, vállalják, hogy alkotmányos berendezkedésük keretein belül biztosítják a szóban forgó elvek alkalmazását ezeken a területeken. Ezzel összefüggésben az említett tagállamok a csoportnak szóló jelentések formájában áttekintik a helyzetet, a csoport pedig a fent leírt felülvizsgálati eljárás keretében értékelést készít.

Hatály, nyomon követés és felülvizsgálat

Ez a kódex 2023. január 1-jétől a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 1997. december 1-jén elfogadott állásfoglalásban meghatározott, a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex helyébe lép. Mindazonáltal a B.2. pontban meghatározott, általánosan alkalmazott adózási jellemzők tekintetében az E.1–F.2. pont 2024. január 1-jétől alkalmazandó, és e pontokat csak a 2023. január 1-jén vagy azt követően elfogadott vagy módosított intézkedésekre fogják alkalmazni.

A kódex egyenletes és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy éves rendszerességgel készítsen jelentést a kódex végrehajtásáról és a fiskális jellegű állami támogatások alkalmazásáról. A Tanács és a tagállamok adott esetben felülvizsgálják a kódex rendelkezéseit, különösen akkor, ha a releváns kérdések tekintetében új nemzetközi konszenzus alakul ki.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/6

A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2022. november 14.)

az állandó strukturált együttműködés keretében tett kötelezettségvállalások teljesítése terén a részt vevő tagállamok által elért haladás értékeléséről (PESCO)

(2022/C 433/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 46. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkével létrehozott állandó strukturált együttműködésről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt 10. jegyzőkönyvre,

tekintettel az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról és a részt vevő tagállamok jegyzékének meghatározásáról szóló, 2017. december 11-i (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A (KKBP) 2017/2315 határozat 4. cikke (2) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy a Tanács határozatokat és ajánlásokat fogad el, amelyekben értékeli a részt vevő tagállamok által az elfogadott kötelezettségvállalások teljesítése érdekében – az említett határozat 6. cikkében leírt mechanizmusnak megfelelően – tett hozzájárulásokat.

(2)

A (KKBP) 2017/2315 határozat 6. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) által a PESCO-ról benyújtott éves jelentés alapján a Tanácsnak évente egyszer értékelnie kell, hogy a részt vevő tagállamok továbbra is teljesítik-e a határozat 3. cikkében említett szigorúbb kötelezettségvállalásokat.

(3)

A PESCO 2020. évi stratégiai felülvizsgálatáról szóló, 2020. november 20-i tanácsi következtetések mellékletének 1. függeléke úgy rendelkezik, hogy a főképviselőnek minden év júliusáig be kell nyújtania a PESCO végrehajtásáról szóló éves jelentést annak érdekében, hogy a Tanács az adott év novemberéig elfogadhassa ajánlását, amelyben értékeli a részt vevő tagállamok által a PESCO keretében tett kötelezettségvállalások teljesítése terén elért haladást. A PESCO végrehajtására vonatkozó ütemtervről szóló, 2018. március 6-i tanácsi ajánlás (2) 16. pontja úgy rendelkezik, hogy az Európai Unió Katonai Bizottságának – a főképviselő jelentése alapján – katonai tanácsadást kell biztosítania és ajánlásokat megfogalmaznia a Politikai és Biztonsági Bizottság részére, hogy a PBB előkészíthesse a Tanács arra vonatkozó felülvizsgálatát, hogy a részt vevő tagállamok továbbra is teljesítik-e a szigorúbb kötelezettségvállalásokat.

(4)

A PESCO keretében tett szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítésének ütemezéséről és konkrétabb célok meghatározásáról, valamint a 2018. október 15-i ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi ajánlás (3) (a szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítésének ütemezéséről szóló, 2021. november 16-i ajánlás) 26. pontja úgy rendelkezik, hogy a részt vevő tagállamok felül fogják vizsgálni és megfelelően aktualizálni fogják nemzeti végrehajtási tervüket, és azt a (KKBP) 2017/2315 határozat 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően 2022. március 10-ig – majd azt követően évente ugyanezen dátumig – meg fogják küldeni a PESCO titkárságának az említett határozat 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékelési folyamat céljából. A nemzeti végrehajtási terveket minden második évben magas szintű politikai nyilatkozatnak kell kísérnie, amelyben a részt vevő tagállamok felvázolhatják a főbb eredményeket, és ismertethetnek konkrét nemzeti prioritásokat, továbbá megoszthatnák egymással a tervezéssel és a valamennyi szigorúbb kötelezettségvállalás teljesítéséhez való hozzájárulásokkal kapcsolatos tapasztalataikat.

(5)

A szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítésének ütemezéséről szóló, 2021. november 16-i ajánlás 28. pontja úgy rendelkezik, hogy a főképviselőnek 2022-től kezdve figyelembe kell vennie az említett ajánlást a PESCO-ról szóló éves jelentésben, amely támogatni fogja a szigorúbb kötelezettségvállalások minden egyes részt vevő tagállam általi teljesítésének értékelését.

(6)

A Tanács 2022. március 21-én elfogadta a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytűt (4), amelyben hangsúlyozza a tagállamok aziránti elkötelezettségét, hogy 2025-ig teljesítsék valamennyi szigorúbb kötelezettségvállalást, és teljes mértékben használják ki az állandó strukturált együttműködést a képességfejlesztésre irányuló együttműködésük intenzívebbé tétele érdekében.

(7)	Az Európai Bizottság és a főképviselő 2022. május 18-án közös közleményt (5) fogadott el a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről.

(8)

A főképviselő 2022. július 13-án benyújtotta a Tanácsnak éves jelentését a PESCO végrehajtásának állásáról (a továbbiakban: az éves jelentés), többek között a kötelezettségvállalások minden egyes részt vevő tagállam által az aktualizált és felülvizsgált nemzeti végrehajtási tervével összhangban történt teljesítéséről.

(9)	Ennek alapján a Tanácsnak ezért ajánlást kell elfogadnia, amelyben értékeli a PESCO keretében tett kötelezettségvállalások teljesítése terén a részt vevő tagállamok által elért haladást,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

I. Cél és hatály

Ezen ajánlás célja a részt vevő tagállamok által a PESCO keretében tett szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítése érdekében tett hozzájárulások értékelése. Az értékelés a főképviselő által 2022. július 13-án a PESCO végrehajtásának állásáról benyújtott éves jelentésen és a részt vevő tagállamok által 2022-ben benyújtott azon nemzeti végrehajtási terveken alapul, amelyeket magas szintű politikai nyilatkozatok kísértek.

II. Megállapítások és ajánlások

Az éves jelentés szilárd alapot biztosít a PESCO végrehajtása állásának értkeléséhez, beleértve azt is, hogy az egyes részt vevő tagállamok a nemzeti végrehajtási tervükkel összhangban miként teljesítik a 20 szigorúbb kötelezettségvállalást.

Tekintettel a geopolitikai helyzetre – beleértve az Ukrajna elleni orosz agresszív háborút, amely veszélybe sodorta az európai és a globális békét és biztonságot –, valamint a folyamatosan változó fenyegetettségi helyzetre, a PESCO továbbra is értékes eszközt jelent az együttműködés és a részt vevő tagállamok védelmi képességeinek javítása szempontjából. Erőfeszítéseik révén a részt vevő tagállamok támogatják az Unió arra irányuló képességét, hogy biztonságszolgáltatóként léphessen fel, és megerősítik az EU stratégiai autonómiáját, továbbá javítják a partnerekkel való együttműködésre, a polgárok védelmére, valamint az értékeinek és érdekeinek védelmére irányuló képességét. Ezen túlmenően – figyelemmel a stratégiai iránytű keretében elfogadott célkitűzésekre – további erőfeszítésekre van szükség a PESCO-ban rejlő teljes potenciál kihasználásához. A biztonság és a védelem terén erősebb és szélesebb körű képességekkel rendelkező EU pozitív módon fog hozzájárulni a globális és a transzatlanti biztonsághoz, valamint kiegészíti a NATO-t, amely továbbra is a kollektív védelem alapját képezi tagjai számára.

1. Nemzeti végrehajtási tervek

Elismervén annak szükségességét, hogy a részt vevő tagállamok konkrét eredményeket érjenek el, és segítsék elő a végrehajtást a szigorúbb kötelezettségvállalások mielőbbi, de legkésőbb 2025 végéig történő teljesítése tekintetében, a Tanács hangsúlyozza, hogy a részt vevő tagállamok – különböző mértékben – értek el haladást az egymás irányában tett 20 szigorúbb kötelezettségvállalás végrehajtása és a projektek végrehajtása terén. Fokozniuk kell azonban erőfeszítéseiket valamennyi legkésőbb 2025-ig történő teljesítése érdekében, amint azt a szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítésének ütemezéséről szóló, 2021. november 16-i ajánlás előírja, és amint azt a stratégiai iránytűben megerősítették. Továbbá a Tanács hangsúlyozza, hogy a részt vevő tagállamok:

tovább növelték védelmi kiadásaikat, valamint jelezték, hogy 2022-ben és a 2023–25-ös időszakban tovább tervezik növelni azokat, többek között az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúra adott válaszként. A védelmi kiadások és a védelmi beruházások terén hosszú távon fenn kell tartani ezt a pozitív tendenciát, miközben a részt vevő tagállamok többségének jelentősen növelnie kell a védelmi kutatásra és technológiára fordított kiadásokat is, hogy elérjék az összes védelmi kiadás megállapodás szerinti 2 %-át (közös referenciaérték). E tekintetben teljes mértékben figyelembe kell venni a rendelkezésre álló uniós eszközöket és struktúrákat – ideértve az Európai Védelmi Ügynökségen (EDA) belül újonnan létrehozott európai védelmi innovációs központot és a Bizottságon belüli uniós védelmi innovációs programot –, kiaknázva a bennük rejlő potenciált;

kevés haladást mutattak fel a védelmi képességekkel kapcsolatos, együttműködésen alapuló projektek számának növelésére, valamint a védelmi felszerelések beszerzésébe, továbbá a védelmi kutatásba és technológiába történő kapcsolódó beruházások növelésére vonatkozó kötelezettségvállalás tekintetében. Az uniós képességfejlesztési prioritások megvalósítása és az elfogadott közös referenciaértékek (az együttműködésen alapuló védelmi kutatásra és technológiára fordított összes kiadás 20 %-a, a védelmi felszerelések együttműködésen alapuló beszerzésére fordított összes kiadás 35 %-a) elérése érdekében a részt vevő tagállamoknak a lehető legjobban ki kell használniuk a meglévő uniós védelmi kezdeményezéseket és eszközöket, valamint tovább kell növelniük és mozgósítaniuk kell az uniós szintű, együttműködésen alapuló védelmi beruházásokat (6). E tekintetben a Tanács ösztönzi őket, hogy teljes mértékben használják ki a koordinált éves védelmi szemle (CARD) keretében tett megállapításokat és annak ajánlásait, nevezetesen az együttműködési lehetőségeket és a kiemelt területeket. Figyelembe véve a stratégiai iránytűt, a Tanács felkéri a részt vevő tagállamokat arra is, hogy a PESCO keretében vigyék tovább az új lehetőségeket, így például a közös közbeszerzés ösztönzését, többek között a védelmi beruházási hiányok elemzéséről szóló közös közlemény utókövetése keretében;

összességében fenntartották vagy kis mértékben növelték a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében indított katonai missziókhoz és műveletekhez való hozzájárulásukat, hiányosságok azonban továbbra is fennállnak, és ezeket sürgősen orvosolni kell. A részt vevő tagállamoknak jelentősen fokozniuk kell az operatív kötelezettségvállalások teljesítésére irányuló erőfeszítéseiket – szem előtt tartva az egyetlen haderő elvét –, mivel a missziókhoz és műveletekhez való hozzájárulások továbbra is aggodalomra adnak okot. A részt vevő tagállamoknak fokozniuk kell az uniós harccsoport-jegyzékhez és a gyorsreagálási adatbázishoz való hozzájárulásukat. Emellett konkrétabban foglalkozniuk kell a stratégiai képesség hiányosságaival, nevezetesen a jelentős hatással bíró képességfejlesztési célokkal. A részt vevő tagállamoknak emellett – az uniós gyorstelepítésű kapacitással összefüggésben is – konkrét javaslatokat kell tenniük a KBVP-missziók és -műveletek közös finanszírozásának javítására nézve, többek között a közös költségek körének és definíciójának annak érdekében történő újraértékelése révén, hogy erősödjön a szolidaritás, továbbá hogy ösztönözzék a katonai missziókban és műveletekben, valamint a gyakorlatokhoz kapcsolódó költségekben való részvételt. Amint azt a Tanács a szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítésének ütemezéséről szóló, 2021. november 16-i tanácsi ajánlásban kérte, a lehető leghamarabb le kell zárni a katonai missziókhoz és műveletekhez nyújtandó hozzájárulás igazságos elosztása paramétereinek meghatározására irányuló munkát. Ez fontos a részt vevő tagállamok arra való ösztönzése és támogatása érdekében, hogy eszközeik és képességeik keretein belül növeljék a KBVP-missziókhoz és -műveletekhez való hozzájárulásukat, biztosítva ezáltal az átláthatóságot egymás felé a kötelezettségvállalásaik teljesítésével kapcsolatban;

szerény haladást értek el az Unió képességtervezési és -fejlesztési eszközeinek és folyamatainak – a nemzeti tervezés és döntéshozatal irányadó tényezőjeként történő – alkalmazása terén. A Tanács arra ösztönzi a részt vevő tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket ezen eszközöknek – így többek között a koordinált éves védelmi szemle ajánlásainak – szisztematikusabb és aktívabb felhasználása érdekében, hogy teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő teljes potenciált, és együttműködő módon orvosolják a képességbeli hiányosságokat;

nem megfelelően tesznek eleget a képességbeli hiányosságok leküzdésére irányuló együttműködés iránti kötelezettségvállalásnak. Az együttműködésen alapuló európai megközelítés alkalmazása még mindig nagyon korlátozott, és azt jelentősen növelni kell. A részt vevő tagállamok nemzeti végrehajtási tervükben érdeklődést mutatnak a koordinált éves védelmi szemle védelmi együttműködésre vonatkozó ajánlásainak, nevezetesen a beazonosított együttműködési lehetőségeknek a kiaknázása iránt. E célból szisztematikusan be kell építeniük ezen lehetőségeket a nemzeti tervezésükbe, és jelentést tenni azokról a nemzeti végrehajtási tervükben. A részt vevő tagállamoknak a stratégiai iránytűvel összhangban folytatniuk kell az együttműködést az Unió vezetési és irányítási struktúráinak – különösen a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC), mint az előnyben részesített vezetési és irányítási struktúra – megerősítéséhez, valamint az uniós gyorstelepítésű kapacitás működőképessé tételéhez szükséges képességek biztosítása érdekében is. A Tanács emlékeztetett arra, hogy biztosítva volt, és továbbra is biztosítva lesz egyrészt a képességfejlesztési terv és a CARD közötti, másrészt a vonatkozó NATO-folyamatok – így például a NATO védelmi tervezési folyamata – közötti outputösszhang azon területeken, ahol a követelmények között átfedések vannak, elismerve ugyanakkor a két szervezet, valamint a feladataik és a tagságuk eltérő jellegét;

bemutatták, hogy az EDA-t széles körben használják a képességfejlesztés európai fórumaként. Az EDA keretében kidolgozott projektekbe történő beruházások szintje azonban továbbra is alacsony, és azt fokozni kell, többek között az EDA képességfejlesztési fórumként betöltött szerepének további megerősítése céljából is;

egyértelműbben jelezték, hogy együttműködésen alapuló projektekben vesznek részt, Unió-szerte erősítve ezzel az európai védelmi technológiai és ipari bázist (EDTIB), többek között azáltal, hogy kihasználják a védelmi képességek közös beszerzésére irányuló kezdeményezések kínálta előnyöket. A részt vevő tagállamoknak azonban ezen elveket jobban tükrözniük kell iparpolitikájukban és beszerzési stratégiájukban.

A Tanács megállapítja, hogy az aktualizált nemzeti végrehajtási tervek értékelése megerősítette: több kötelezettségvállalás végrehajtása túl késedelmesen történik ahhoz, hogy 2025-ig megvalósuljon teljesítésük. A Tanács ezért ösztönzi az egyes részt vevő tagállamokat, hogy a PESCO további végrehajtása során vegyék figyelembe az éves jelentésben foglalt megállapításokat és ajánlásokat, és azoknak megfelelően vizsgálják felül a szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítéséhez való hozzájárulásukat. A Tanács felkéri a részt vevő tagállamokat, hogy a nemzeti végrehajtási tervükben közöljenek részletesebb információkat a PESCO második kezdeti szakaszára kitűzött célok elérése érdekében. Egy felfelé irányuló, fenntartható pálya bemutatása továbbra is döntő fontosságú a PESCO valamennyi szigorúbb kötelezettségvállalásának 2025-ig történő teljesítése terén elérendő haladás szempontjából. A PESCO titkárságának ezért a nemzeti végrehajtási tervek következő aktualizálása előtt munkaértekezletet kell szerveznie, hogy azonosítsa a nagyobb kihívást jelentő kötelezettségvállalások kezelésének módjait.

Valamennyi részt vevő tagállam magas szintű politikai nyilatkozatot csatolt nemzeti végrehajtási tervéhez, felvázolva a főbb eredményeket, valamint ismertetve a konkrét nemzeti prioritásokat és a szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítéséhez való hozzájárulásokat. A Tanács hangsúlyozza a politikai nyilatkozatok relevanciáját a részt vevő tagállamok álláspontjának ismertetése szempontjából. Hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a szükséges politikai felelősségvállalást, és támogatni kell a politikai szintű megbeszélések ösztönzését. A részt vevő tagállamoknak 2024-ben – majd ezt követően minden második évben – magas szintű politikai nyilatkozatot kell újból csatolniuk a nemzeti végrehajtási tervükhöz.

A részt vevő tagállamok többsége a nemzeti végrehajtási terve benyújtásához már igénybe vette az Európai Védelmi Ügynökség által kifejlesztett digitális platformot. A Tanács ösztönzi a részt vevő tagállamokat, hogy a jövőben is tegyék ezt, mivel ez lehetővé fogja tenni számukra, hogy felhasználják a releváns uniós védelmi kezdeményezésekkel összefüggésben már rendelkezésre bocsátott adatokat, és enyhítsék az adminisztratív terheket.

2. PESCO-projektek

A PESCO-projektek negyedik hullámában, 2021. novemberben elfogadott tizennégy új projekttel (7) a PESCO-projektek száma elérte a 60-at, hozzájárulva a 20 szigorúbb kötelezettségvállalás teljesítéséhez, ezzel is megerősítve a PESCO-keret jelentőségét az együttműködésen alapuló projektek kidolgozása szempontjából. Az együttműködési lehetőségekre beleértve a koordinált éves védelmi szemle által azonosított releváns kiemelt területeket is irányuló PESCO-projektek elfogadása növekvő koherenciát mutatott a két kezdeményezés között.

A Tanács ösztönzi a részt vevő tagállamokat, hogy a PESCO-projektek 2023-ban elfogadandó ötödik hullámát használják ki a kritikus képességek biztosítását és a haderők interoperabilitásának javítását célzó, stratégiailag releváns projektek elindítására, a képességfejlesztési tervből eredő uniós képességfejlesztési prioritásokkal és a stratégiai iránytű keretében elfogadott iránymutatással is összhangban. A Tanács hangsúlyozza, hogy a közelgő ötödik hullám lehetőséget kínál arra, hogy előbbre vigyék a koordinált éves védelmi szemle második ciklusának eredményeit, nevezetesen annak révén, hogy növelik a beazonosított együttműködési lehetőségek – beleértve az operatív fókuszúakat is – és a kiemelt területek kihasználását. A Tanács emlékeztet arra, hogy a PESCO továbbra is a tagállamok által irányított folyamat, és felkéri a PESCO titkárságát, hogy támogassa projektjavaslatok kidolgozását és adott esetben azok további haladását, ezáltal biztosítva, hogy az új projekteket – még az ötödik hullámban is – jobban készítsék elő, és azok haladéktalanul hozzanak eredményeket.

10.

A Tanács megállapítja, hogy – amint arra a PESCO-projektek terén elért haladásról szóló június 29-i, a Tanácsnak benyújtott jelentés is rámutat – a projektek tekintetében általános haladásra került sor: közülük 18 projekt – valamennyi területről – már a végrehajtási szakaszba jutott, és 2 projekt már elérte a teljes műveleti képességét. A Tanács üdvözli azt is, hogy a projektek közel fele várhatóan 2025 végéig konkrét eredményeket hoz. Ide tartozik a PESCO 2020. évi stratégiai felülvizsgálatáról szóló, 2020. november 20-i tanácsi következtetésekben azonosított olyan projektek 77 %-a (26-ból 20), amelyek várhatóan ezen időkeretben hoznak eredményt. A részt vevő tagállamoknak meg kell fontolniuk, hogy a PESCO titkársága nagyobb szerepet töltsön be a projektek végrehajtásának támogatásában, nevezetesen azáltal, hogy – a közös képességfejlesztési projektek végrehajtásának kereteként, beleértve a részt vevő tagállamoknak már biztosított projektirányítási eszközöket is – kihasználja az Európai Védelmi Ügynökség szakértelmét és az Európai Unió Katonai Törzsének az operatív szempontokra vonatkozó szakértelmét. Emellett a részt vevő tagállamoknak – adott esetben a PESCO titkárságának támogatásával – fokozniuk kell a projektek haladásáról és az európai biztonság és védelem terén betöltött hasznos szerepükről folytatott stratégiai kommunikációt. A részt vevő tagállamoknak azt is meg kell fontolniuk, hogy igénybe vegyék az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskolának a PESCO-projektek irányítására vonatkozó képzését.

11.

A Tanács ugyanakkor megállapítja, hogy számos más projekt végrehajtása továbbra is nehézségekbe ütközik, ideértve a projektcélok teljesítésében mutatkozó késedelmeket is. A Tanács ezért rámutat arra, hogy a részt vevő tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a terveknek megfelelően kézzelfogható eredményeket érjenek el, különösen a 2018-ban hivatalosan létrehozott azon projektek esetében, amelyek még nem hoztak konkrét eredményeket. Amennyiben a projektben részt vevő tagok megállapítják, hogy egyes projektek nem képesek biztosítani a várt eredményeket, az ilyen projekteket újra kell éleszteni vagy le kell zárni annak érdekében, hogy biztosítani lehessen valamennyi PESCO-projekt relevanciáját, hatékonyságát és hitelességét. Hasonlóképpen, az új projekteket illetően a kérés az, hogy azok a PESCO-ban való elfogadásuktól számított hat hónapon belül kezdjék meg tevékenységeiket. A PESCO-projektek haladásával összefüggésben a részt vevő tagállamok felkérhetik a PESCO titkárságát, hogy készítsen értékelést e tekintetben. Továbbá, a projektek végrehajtását illetően azonosított kockázatok enyhítése érdekében a projektben részt vevő tagok a PESCO-projektek végrehajtására vonatkozóan megállapodhatnak egy kivitelezhető hatályról, a végrehajtás indikatív ütemezéséről és a szükséges források allokációjáról, ehhez lehetőség szerint uniós finanszírozást is keresve. A PESCO titkárságát fel lehet kérni arra, hogy gyűjtse össze a PESCO-projektek irányításával és végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatokat, és azokat a projektkoordinátoroknak szóló útmutató formájában ossza meg a részt vevő tagállamokkal.

12.

A PESCO titkársága javasolhat és elősegíthet az azonosított szinergiákkal és közös elemekkel rendelkező PESCO-projektek csoportjai közötti találkozókat az együttműködés előmozdítása, hatásuk és hatékonyságuk fokozása, az erőforrások megtakarítása és a szükségtelen átfedések megelőzése érdekében. A befejezésükhöz közeledő projektek esetében a PESCO titkársága ösztönözheti és elősegítheti a megvalósult képességek és kapcsolódó struktúrák felhasználásáról folytatott megbeszéléseket, beleértve az esetleges nyomonkövetési projekteket is.

13.

A Tanács üdvözli azon tényt, hogy a (KKBP) 2020/1639 tanácsi határozattal (8) összhangban, valamint a (KKBP) 2021/748 (9), (KKBP) 2021/749 (10) és (KKBP) 2021/750 (11) tanácsi határozat nyomán Kanada, Norvégia és az Amerikai Egyesült Államok 2021. decemberben csatlakozott a Katonai Mobilitás projekthez.

A Tanács emlékeztet arra, hogy az általános feltételeket teljesítő partnerek a (KKBP) 2020/1639 határozatban foglalt felkérési eljárásnak megfelelően kivételes esetben felkérést kaphatnak arra, hogy a jövőben részt vegyenek egyes PESCO-projektekben, és megállapítja több uniós partner az iránti érdeklődését, hogy PESCO-projektekhez csatlakozzon. E tekintetben a Tanács várakozással tekint az Egyesült Királyságnak a Katonai Mobilitás projektben való részvétele elé, a (KKBP) 2022/2244 tanácsi határozat (12) nyomán.

III. A következő lépések

14.

A Tanács felkéri a részt vevő tagállamokat, hogy aktualizálják a nemzeti végrehajtási tervüket, és 2023. március 10-ig nyújtsák be a PESCO titkárságának.

15.

A Tanács ösztönzi a részt vevő tagállamokat, hogy tegyenek további haladást a 20 szigorúbb kötelezettségvállalás és a kapcsolódó projektek végrehajtása terén azoknak 2025-ig történő teljesítése céljából, figyelembe véve az ezen ajánlásban felvázolt javaslatokat. A politikai lendület és a részt vevő tagállamok fokozott szerepvállalásának biztosítása érdekében folytatni kell a részt vevő tagállamok és a főképviselő közötti, valamint a vonatkozó tanácsi előkészítő testületek általi és más releváns formációkban történő, rendszeres magas szintű politikai megbeszéléseket. A Tanács felkéri a PESCO titkárságát, hogy az ezen ajánlásban azonosított intézkedéseket illetően lássa el támogató szerepét, többek között célzott munkaértekezletek szervezése révén.

16.

A Tanács megállapítja, hogy a PESCO – mind a szigorúbb kötelezettségvállalásai, mind az együttműködésen alapuló projektek révén – értékes együttműködési eszközt jelent, különösen a geopolitikai helyzet tükrében. A PESCO-keret döntő fontosságú a stratégiai iránytű végrehajtásának támogatása, az uniós képességfejlesztési prioritások kezelése és a koordinált éves védelmi szemle keretében tett megállapítások – különösen a beazonosított együttműködési lehetőségek – teljes körű felhasználása terén, figyelembe véve a védelmi beruházási hiányok elemzéséről szóló közös közleményben foglaltakat, valamint az európai védelmi technológiai és ipari bázis Unió-szerte történő megerősítése terén. A Tanács felszólít az uniós védelmi kezdeményezések koherenciájának javítására irányuló munka előmozdítására is, többek között az eljárások egyszerűsítése, az információmegosztás fokozása és konkrétabb prioritások meghatározása céljából. Üdvözli a képességfejlesztésre irányuló uniós védelmi kezdeményezésekkel foglalkozó, első éves védelmi miniszteri ülés megtartását, teljes mértékben kihasználva a meglévő formációkat, amely ülés további támogatást biztosítana az uniós védelmi kezdeményezések koherenciájához.

17.

A Tanács emlékeztet arra, hogy a részt vevő tagállamok a PESCO második kezdeti szakaszának 2025-ben bekövetkező végéig elvégzendő stratégiai felülvizsgálati folyamatával összefüggésben és a PESCO-ról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően – amely értesítés emlékeztet bizonyos tagállamok biztonság- és védelempolitikájának sajátos jellegére is – értékelni fogják valamennyi PESCO-kötelezettségvállalás teljesítését, valamint meg fogják vitatni az új kötelezettségvállalásokat, és dönteni fognak azokról annak érdekében, hogy az európai biztonsági és védelmi integráció új szakaszába lépjenek. A Tanács arra ösztönzi a részt vevő tagállamokat, hogy a PESCO titkárságának támogatásával 2023-ban kezdjenek megbeszéléseket a soron következő stratégiai felülvizsgálatról, többek között a lehetséges határidőkről és mérföldkövekről.

Kelt Brüsszelben, 2022. november 14.

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL L 331., 2017.12.14., 57. o.

(2) HL C 88., 2018.3.8., 1. o.

(3) HL C 464., 2021.11.17., 1. o.

(4) 7371/22 sz. dokumentum.

(5) JOIN(2022) 24 final.

(6) Amint az a védelmi beruházási hiányok elemzéséről szóló közös közleményből kiderül, a védelmi felszerelések együttműködésen alapuló beszerzésének aránya a 2020. évi 11 %-ról 2021-ben átlagosan mintegy 8 %-ra csökkent, míg a védelmi kutatási és technológiai kiadások 2020-ban az összes védelmi kiadás 1,2 %-át tették ki.

(7) A Tanács (KKBP) 2021/2008 határozata (2021. november 16.) a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról szóló (KKBP) 2018/340 határozat módosításáról és aktualizálásáról (HL L 407., 2021.11.17., 37. o.).

(8) A Tanács (KKBP) 2020/1639 határozata (2020. november 5.) a harmadik államok egyes PESCO-projektekben való részvételére irányuló kivételes felkérés általános feltételeinek meghatározásáról (HL L 371., 2020.11.6., 3. o.).

(9) A Tanács (KKBP) 2021/748 határozata (2021. május 6.) Kanadának a katonai mobilitásra vonatkozó PESCO-projektben való részvételéről (HL L 160., 2021.5.7., 106. o.).

(10) A Tanács (KKBP) 2021/749 határozata (2021. május 6.) a Norvég Királyságnak a katonai mobilitásra vonatkozó PESCO-projektben való részvételéről (HL L 160., 2021.5.7., 109. o.).

(11) A Tanács (KKBP) 2021/750 határozata (2021. május 6.) az Amerikai Egyesült Államoknak a katonai mobilitásra vonatkozó PESCO-projektben való részvételéről (HL L 160., 2021.5.7., 112. o.).

(12) A Tanács (KKBP) 2022/2244 határozata (2022. november 14.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a katonai mobilitásra vonatkozó PESCO-projektben való részvételéről (HL L 295., 2022.11.15., 22. o.)

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/13

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.10845 – HG / WCAS / WARBURG PINCUS / NORSTELLA)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 433/03)

2022. október 10-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32022M10845 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/14

A TANÁCS (EU) 3/2022 ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

A Tanács által 2022. október 17-én elfogadva

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 433/04)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 157. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)	Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke értelmében az egyenlőség az Unió egyik alapvető értéke és az közös a tagállamokban, a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. Az EUSZ 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Unió előmozdítja a nők és férfiak közötti egyenlőséget.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikkének (3) bekezdése hatáskört ruház az Európai Parlamentre és a Tanácsra intézkedések elfogadása céljából, hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén.

(3)

Annak érdekében, hogy ténylegesen biztosítsák a teljes egyenlőséget a férfiak és nők között a munka világában, az EUMSZ 157. cikkének (4) bekezdése előnyben részesítést tesz lehetővé azáltal, hogy engedi a tagállamok számára, hogy bizonyos előnyöket nyújtó intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el abból a célból, hogy az alulreprezentált nem számára a szakmai tevékenységek folytatását megkönnyítsék, vagy hogy a szakmai előmenetelükben őket érő hátrányokat megakadályozzák vagy kiegyenlítsék. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 23. cikke úgy rendelkezik, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen biztosítani kell, és hogy az egyenlőség elve nem akadályozza, hogy az alulreprezentált nem számára különleges előnyöket biztosító rendelkezéseket tartsanak fenn vagy hozzanak meg.

(4)

A szociális jogok európai pillére – amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017-ben közösen hirdetett ki – alapelvei között szerepel a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség, többek között a munkaerőpiaci részvétel, a foglalkoztatási feltételek és a szakmai előmenetel tekintetében.

(5)

A nemek közötti egyenlőségnek a munkahelyeken való megvalósításához olyan átfogó megközelítésre van szükség, amely magában foglalja a nemek közötti egyensúly előmozdítását a gazdasági társaságok valamennyi döntéshozatali szintjén, valamint a nemek közötti bérkülönbség felszámolását. A munkahelyi egyenlőség biztosítása annak is kulcsfontosságú előfeltétele, hogy a nők körében csökkenjen a szegénység.

(6)

A 84/635/EGK tanácsi ajánlásban (4) a Tanács javasolta, hogy a tagállamok tegyenek lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az előnyben részesítés a lehetséges mértékben foglaljon magába olyan intézkedéseket, amelyek befolyásolják a nőknek a döntéshozó testületekben való aktív részvételét. A 96/694/EK tanácsi ajánlásban (5) a Tanács javasolta, hogy a tagállamok bátorítsák a magánszektort a nők jelenlétének a döntéshozatal minden szintjén való növelésére, különösen egyenlőségi tervek és előnyben részesítési programok elfogadása révén, vagy ezek keretében.

(7)

Ezen irányelv célja, hogy biztosítsa a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség elvének alkalmazását és elérje a felsővezetői pozíciókban a nemek kiegyensúlyozott képviseletét azáltal, hogy eljárási követelményeket állapít meg a jelöltek igazgatói pozíciókra történő átlátható és érdemeken alapuló kinevezésére vagy megválasztására vonatkozóan.

(8)

Az elmúlt években a Bizottság több jelentést is benyújtott, melyek a gazdasági döntéshozatal terén a nemek szerinti egyenlőséget vizsgálták. Arra bátorította a nyilvánosan működő részvénytársaságokat, hogy önszabályozó intézkedésekkel növeljék vezetőtestületeikben az alulreprezentált nemhez tartozó tagok számát, és hogy tegyenek e tekintetben konkrét önkéntes vállalásokat. A Bizottság 2010. március 5-i, „A nők és a férfiak közötti egyenlőség iránti fokozott elkötelezettség – A nők chartája” című közleményében hangsúlyozta, hogy a nők továbbra is korlátokba ütköznek a gazdasági és politikai életben, valamint az állami és a magánszektorban a hatalommegosztás és a döntéshozatalban való részvétel terén, és megerősítette abbéli elkötelezettségét, hogy felhasználja hatásköreit a nőknek és a férfiaknak a közélet és a gazdaság vezető pozícióiban való igazságosabb képviselete megvalósításának érdekében. A Bizottság „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia (2010–2015)” című, 2010. szeptember 21-i közleményében a prioritások egyikeként határozta meg a nemek egyensúlyának a döntéshozatalban való javítását. A nemek egyensúlyának megvalósítása a döntéshozatalban és a politikában „Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című, 2020. március 5-i bizottsági közleményben meghatározott prioritások egyike.

(9)

A Tanács a 2011. március 7-i, „a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumról (2011–2020)” című következtetéseiben elismerte, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák létfontosságúak a gazdasági növekedés, a gyarapodás és a versenyképesség szempontjából. Újból megerősítette továbbá aziránti elkötelezettségét, hogy az Európa 2020 stratégia céljainak elérése érdekében megszünteti a nemek közötti szakadékokat, különösen a nemek közötti egyenlőség szempontjából fontos három területen, vagyis a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás előmozdítása terén. Sürgette továbbá a nők és a férfiak egyenlő arányú részvételének előmozdítását a döntéshozatalban minden területen és minden szinten a tehetségek teljes mértékű kihasználása érdekében. E tekintetben a rendelkezésre álló tehetségek, tudás és ötletek teljes körű kihasználása gazdagítaná az emberi erőforrások sokszínűségét, és javítaná az üzleti kilátásokat.

(10)

A Bizottság a 2010. március 3-i, „Európa 2020: A foglalkoztatást és növekedést célzó új európai stratégia” (a továbbiakban: Európa 2020 stratégia) című közleményében megállapította, hogy a nők fokozottabb munkaerőpiaci részvétele előfeltétele a növekedés felgyorsításának és a demográfiai kihívások kezelésének Európában. Az Európa 2020 stratégia kiemelt célul tűzte ki a 20 és 64 év közötti életkorú uniós népesség körében a legalább 75 %-os foglalkoztatottság elérését 2020-ig. Fontos az egyértelmű elkötelezettség a nemek közötti állandósult bérkülönbség megszüntetésére, és a fokozott erőfeszítések a nők munkaerőpiaci részvétele előtt álló akadályok –beleértve a létező „üvegplafon-jelenséget” – lebontásáért. Az állam- és kormányfők által 2021. május 8-án aláírt Portói Nyilatkozat (6) üdvözölte a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére irányuló új uniós kiemelt célokat és a felülvizsgált szociális eredménytáblát, amelyekre a Bizottság a 2021. március 4-i, „Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására” című közleményében tett javaslatot. Az említett cselekvési terv előírja, hogy annak az átfogó célnak az elérése érdekében, hogy 2030-ra a 20 és 64 év közötti életkorú uniós népesség körében a legalább 78 %-os foglalkoztatási ráta megvalósuljon, törekedni kell arra, hogy a nemek közötti foglalkoztatási különbség 2019-hez képest legalább a felére csökkenjen. A női részvétel növelése a gazdasági döntéshozatalban, különösen a vezetőtestületekben várhatóan előnyös átgyűrűző hatással jár majd a nők foglalkoztatására az érintett gazdasági társaságokban és az egész gazdaságban. A Covid19-válságot követően a nemek közötti egyenlőség és az inkluzív vezetés minden eddiginél fontosabbá vált, összhangban annak szükségességével, hogy maradéktalanul ki lehessen aknázni a rendelkezésre álló női és férfi tehetségbázist. Kutatások kimutatták, hogy a befogadás és a sokféleség segíti a helyreállítást és a rezilienciát. Ezek alapvető fontosságúak az Unió gazdasági versenyképességének biztosítása, az innováció ösztönzése és a vezetőtestületekben a szakmai színvonal megerősítése szempontjából.

(11)

Az Európai Parlament 2011. július 6-i, a nőkről és a vállalkozásvezetésről szóló állásfoglalásában sürgette a gazdasági társaságokat, hogy 2015-re érjék el a vezetőtestületekben a nők 30 %-os, valamint 2020-ra 40 %-os arányát mint kritikus határt. Felhívta a Bizottságot, hogy amennyiben a gazdasági társaságok és a tagállamok által tett lépések elégtelennek bizonyulnak, 2012-ig nyújtson be kvótákat is tartalmazó jogalkotási javaslatot. Fontos lenne, hogy az ilyen jogalkotási javaslat korlátozott ideig legyen alkalmazandó és a változás és a gyors reformok katalizátoraként szolgáljon a gazdasági döntéshozatalban a nemek között továbbra is fennálló egyenlőtlenségek és sztereotípiák megszüntetésére. Az Európai Parlament 2012. március 13-i és a 2021. január 21-i állásfoglalásaiban ismételten hangsúlyozta, hogy jogalkotásra van szükség.

(12)

Fontos, hogy az uniós intézmények, szervek és hivatalok jó példával járjanak elöl a nemek közötti egyenlőség tekintetében, többek között azáltal, hogy célkitűzéseket határoznak meg a nemek közötti kiegyensúlyozott képviseletre vonatkozóan a vezetés valamennyi szintjén. Különös figyelmet kell fordítani a felső vezetőkre vonatkozó munkaerő-felvételi politikákra. Ezért a Bizottság 2020. március 5-i, „Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020-2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című közleményében hangsúlyozta, hogy az uniós intézményeknek, szerveknek és hivataloknak a vezetői pozíciókban biztosítaniuk kell a nemek közötti egyensúlyt. A Bizottság 2022. április 5-i, „Az új humánerőforrás-stratégia a Bizottság számára” című közleményében kötelezettséget vállalt arra, hogy 2024-ig vezetésének valamennyi szintjén biztosítja a teljes egyenlőséget a nemek között. A Bizottság figyelemmel fogja kísérni az előrelépést, és rendszeresen jelentést fog tenni arról a honlapján. A Bizottság megosztja továbbá a legjobb gyakorlatokat más uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal, és honlapján jelentést tesz majd közzé a nemek közötti egyensúlynak az említett intézmények, szervek és hivatalok vezetői pozícióinak tekintetében fennálló helyzetéről. Az Európai Parlament 2020. január 13-i elnökségi határozatában megállapodott arról, hogy 2024-re elérendő célokat tűz ki a felső- és középvezetői pozíciókban a nemek közötti egyensúlyra vonatkozóan. Az Európai Parlament továbbra is minden vezetői szintjén nyomon fogja követni az előrelépést, és arra törekszik, hogy jó példával járjon elöl. A Tanács a 2021-2024-re vonatkozó sokszínűségi és befogadási stratégiájában elkötelezte magát amellett, hogy legkésőbb 2026 végéig 45–55 %-os sávon belül megvalósítsa a nemek közötti egyenlőséget Főtitkársága vezetői pozícióiban. A Tanács Főtitkárságának a vezetői pozíciókban a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terve intézkedéseket határoz meg az említett célkitűzés elérése érdekében.

(13)	Fontos, hogy a gazdasági társaságok és a vállalkozások ösztönözzék, támogassák és fejlesszék a női tehetségeket minden szinten és egész karrierjük során annak biztosítása érdekében, hogy a képzett nőknek lehetőségük legyen arra, hogy vezetőtestületi és vezetői pozíciókat tölthessenek be.

(14)

A nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők döntéshozatalban való részvételének támogatása érdekében az (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) – amely előmozdítja a munka és a magánélet közötti egyensúlyt a szülők és a gondozók esetében – előírja, hogy a tagállamok tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy szülői, apasági és gondozói szabadságok – és a már létező szülési szabadság – révén biztosítsák a gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlő megosztását. Az említett irányelv előírja továbbá a rugalmas munkafeltételek kérelmezésének jogát.

(15)

Számos egyedi tényező gátolja a nők igazgatóvá történő kinevezését, amelyeket nemcsak kötelező erejű szabályok, hanem oktatási kezdeményezések és a bevált gyakorlatokat előmozdító ösztönzők révén is le lehet küzdeni. Először is, alapvető fontosságú annak nagyobb mértékű tudatosítása az üzleti iskolákban és egyetemeken, hogy a nemek közötti egyenlőség előnyös a gazdasági társaságok számára, mivel növeli versenyképességüket. Szükséges emellett ösztönözni az igazgatók rendszeres cserélődését és pozitív intézkedéseket bevezetni a tagállamok és gazdasági társaságok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatása és jutalmazása érdekében, hogy határozottabb megközelítést alkalmazzanak a legfontosabb gazdasági döntéshozó testületeket érintő ilyen változások vonatkozásában minden szinten.

(16)

Az Unióban széles a magas szintű képzettséggel rendelkező nők köre, amely folyamatosan bővül, amit az is bizonyít, hogy az egyetemeken végző hallgatók 60 %-a nő. A nemek közötti egyensúly elérése a vezetőtestületekben alapvető fontosságú az említett meglévő kör hatékony felhasználása érdekében, ami meghatározó az Unió demográfiai és gazdasági kihívásainak kezelése szempontjából. Így a nők alulreprezentáltsága a vezetőtestületekben elszalasztott lehetőség általánosságban a tagállamok gazdaságai számára, valamint fejlődésük és növekedésük tekintetében. A meglévő női tehetségbázis maradéktalan kihasználása javulást jelentene az oktatás megtérülése tekintetében is, mind az egyének, mind a közszektor szempontjából. Széles körben elismert tény, hogy a nők jelenléte a vezetőtestületben javítja a vállalatirányítást, mivel a csapatteljesítményt és a döntéshozatal minőségét javítja egy olyan változatosabb és kollektív szemlélet, amely a nézőpontok szélesebb skáláját foglalja magában. Számos tanulmány kimutatta, hogy a sokszínűség proaktívabb üzleti modellt, kiegyensúlyozottabb döntéseket és magasabb szintű szakmai normákat eredményez a vezetőtestületekben, amelyek jobban tükrözik a társadalmi realitásokat és a fogyasztók igényeit. Ösztönzi az innovációt is. Számos tanulmány kimutatta azt is, hogy pozitív kapcsolat áll fenn a felsővezetés nemi sokfélesége és a gazdasági társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között, és az jelentős hosszú távú fenntartható növekedést eredményez. A nemek közötti egyensúly elérése a vezetőtestületekben ezért létfontosságú ahhoz, hogy biztosítani lehessen az Unió versenyképességét a globalizált gazdaságban, és komparatív előnyt jelentene a harmadik országokkal szemben.

(17)

A nők képviseletének növelése a vezetőtestületekben nem csak a vezetőtestületekbe kinevezett nőket érinti, hanem elősegíti női tehetségek odavonzását a gazdasági társasághoz, valamint a nők fokozottabb jelenlétének biztosítását a vezetőség minden szintjén és a munkavállalók körében. Ezért a nők nagyobb aránya a vezetőtestületekben várhatóan kedvező hatást gyakorol a nemek közötti foglalkoztatási különbség és a bérkülönbség felszámolása terén is.

(18)

Annak ellenére, hogy a nemek közötti egyensúly bizonyítottan kedvező hatással van magukra a gazdasági társaságokra és általában a gazdaságra is, a nemi alapon történő megkülönböztetést tiltó hatályos uniós jog, illetve a már létező, önszabályozást ösztönző uniós szintű fellépések ellenére a nők továbbra is Unió-szerte jelentősen alulreprezentáltak a gazdasági társaságok legmagasabb szintű döntéshozó testületeiben. A statisztikák azt mutatják, hogy a felső szintű üzleti döntéshozatalban részt vevő nők aránya továbbra is nagyon alacsony. Ha a tehetségbázis felének esetében még csak fel sem merül a vezetői pozíciók lehetősége, az magát a kinevezési eljárást és a kinevezések minőségét is negatívan befolyásolhatja, és növelheti az üzleti vezetői struktúrákkal szembeni bizalmatlanságot, emellett a rendelkezésre álló humántőke hatékony felhasználásának csökkenéséhez vezethet. Fontos, hogy a társadalom szerkezete hűen tükröződjön a vállalati döntéshozatalban, és az Unió teljes lakosságában rejlő lehetőségek kiaknázása. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete szerint 2021-ben a legnagyobb nyilvánosan működő részvénytársaságokban a vezetőtestületek tagjainak átlagban 30,6 %-a, az elnököknek pedig csupán 8,5 %-a volt nő. Ez a nők tisztességtelen és diszkriminatív alulreprezentáltságára utal, ami egyértelműen aláássa a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód uniós alapelveit a foglalkoztatás és a munkavégzés területén. Ezért a nők szakmai előmenetelének ösztönzésére irányuló intézkedéseket a vezetés minden szintjén be kell vezetni és meg kell erősíteni, valamint különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy ez megtörténjen a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében, tekintettel az ilyen társaságok jelentős gazdasági és társadalmi felelősségére. Fontos továbbá, hogy az uniós szervek és ügynökségek jó példával járjanak elöl, például a saját igazgatótanácsaik összetételében a nemek között fennálló egyenlőtlenségek orvoslása terén.

(19)

A vezetőtestületekben nagyon lassan emelkedett a nők aránya az elmúlt évek során. A javulás üteme jelentősen eltér a tagállamokban, és nagyon eltérő eredményekhez vezetett. Azokban a tagállamokban, ahol kötelező intézkedéseket léptettek életbe, sokkal jelentősebb előrelépés volt megfigyelhető. Ezek az eltérések valószínűleg még markánsabbá fognak válni, tekintettel arra, hogy a vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúly javítását célzó megközelítések nagyon eltérőek. Ezért a tagállamok ösztönözve vannak arra, hogy egymás között osszák meg az információkat a nemzeti szinten hozott hatékony intézkedésekről és szakpolitikákról, valamint cseréljék ki a legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy az Unió egészében támogassák az előrelépést a vezetőtestületekben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének megvalósítása terén.

(20)

A nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó elaprózódott és változatos, vagy nem létező nemzeti szabályozás nem csupán különbségekhez vezet a tagállamok között a nem-ügyvezető igazgató nők száma és a javulás eltérő mértéke tekintetében, hanem belső piaci akadályokat is teremt azáltal, hogy eltérő vállalatirányítási követelményeket támaszt a nyilvánosan működő részvénytársaságok vonatkozásában az Unióban. Ezek a különbségek a vezetőtestületek összetételére vonatkozó jogi és önszabályozási követelmények terén gyakorlati problémákat okozhatnak a határokon átnyúlóan működő, nyilvánosan működő részvénytársaságok számára– különösen leányvállalatok létrehozása, valamint összeolvadások és felvásárlások esetében –, és az igazgatói pozícióra jelöltek számára.

(21)

A nemek közötti egyensúly gazdasági társaságokon belüli hiánya jelentősebb a magasabb vezetői szinteken. Emellett a felső vezetésben részt vevő nők közül sokan olyan területeken dolgoznak, mint például az emberi erőforrások és a kommunikáció, míg a felső vezetésben dolgozó férfiakat nagyobb valószínűséggel foglalkoztatják a gazdasági társaságon belül az általános vezetésben vagy a vonalbeli vezetésben. Mivel az igazgatói pozíciókra nagyrészt felsővezetői tapasztalattal rendelkező jelöltek közül választanak, létfontosságú, hogy a gazdasági társaságoknál emelkedjen az ilyen vezetői pozíciókba előlépő nők száma.

(22)

Az irányelv megfelelő végrehajtását lehetővé tévő egyik legfőbb tényező, hogy az igazgatók előzetesen és teljes átláthatóság mellett meghatározandó kiválasztási feltételeit hatékonyan alkalmazzák úgy, hogy a jelöltek szakképzettségét, tudását és készségeit nemüktől függetlenül, egyenlő alapon veszik figyelembe.

(23)

A legtöbb tagállamban az igazgatói pozíciók esetében jelenleg nem átláthatóak a kiválasztási folyamatok és a minősítési szempontok, ami jelentős akadályát jelenti a nemi egyensúly javításának az igazgatók körében, továbbá hátrányosan befolyásolja mind a vezetőtestületi tagjelöltek pályafutását és mozgásszabadságát, mind a befektetői döntéseket. Az átláthatóság ilyen hiánya visszatartja az igazgatói pozíciók azon lehetséges jelöltjeit a pályázástól, akiknek a szakképzettségére a leginkább szükség lenne, illetve attól, hogy megtámadják a nemi alapú elfogultságra visszavezethető kinevezési döntéseket, ami által korlátozódik a belső piacon belüli mozgásszabadságuk. Másrészről a befektetők olyan befektetési stratégiákat is követhetnek, melyekhez információkra van szükség az igazgatók szakértelmével és kompetenciájával kapcsolatban is. Az igazgatók minősítési szempontjainak és kiválasztási folyamatának nagyobb átláthatósága lehetővé tenné a befektetők számára, hogy jobban felmérjék a gazdasági társaság üzleti stratégiáját és megalapozott döntéseket hozzanak. Fontos ezért, hogy a vezetőtestületi tagok kinevezési eljárásai egyértelműek és átláthatóak legyenek, a jelentkezőket pedig tárgyilagosan, egyéni érdemeik alapján, nemüktől függetlenül értékeljék.

(24)

Ezen irányelvnek ugyan nem célja az igazgatói pozíciókra történő kiválasztási folyamatra és minősítési szempontokra vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációja, a nemek közötti egyensúly megvalósítása céljából szükség van bizonyos minimumkövetelmények bevezetésére azon nyilvánosan működő részvénytársaságok tekintetében, amelyek esetében a nemek képviselete nem kiegyensúlyozott, az igazgatói pozíciókba kinevezendő vagy megválasztandó jelöltek átlátható és egyértelműen meghatározott kiválasztási folyamat alapján történő kiválasztására, valamint a minősítésük alkalmasság, kompetencia és szakmai teljesítmény szempontjából történő tárgyilagos összehasonlító értékelésére vonatkozóan. Csak kötelező erejű, uniós szintű intézkedés segítségével lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati bonyodalmakat.

(25)

Ennélfogva az Uniónak arra kell törekednie, hogy növelje a nők jelenlétét a vezetőtestületekben minden tagállamban, hogy ezzel is fokozza a gazdasági növekedést, ösztönözze a munkaerőpiaci mobilitást, erősítse a nyilvánosan működő részvénytársaságok versenyképességét, továbbá megvalósítsa a munkaerőpiacon a nemek közötti tényleges egyenlőséget. E cél elérésére előnyben részesítésre vonatkozó minimumkövetelmények megállapítása révén kell törekedni kötelező intézkedések formájában. Az említett kötelező intézkedéseknek a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeinek nemi összetételére vonatkozó számszerűsített cél teljesítésére kell irányulniuk, tekintettel arra, hogy azok a tagállamok és a harmadik országok érték el a legjobb eredményeket a nők gazdasági döntéshozatalban való alulreprezentáltságának javítása terén, melyek ilyen intézkedéseket alkalmaztak vagy ehhez hasonló módszert választottak.

(26)

Fontos, hogy minden egyes nyilvánosan működő részvénytársaság a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikát dolgozzon ki annak érdekében, hogy minden szinten megvalósuljon a nemek kiegyensúlyozottabb képviselete. Az ilyen politikák magukban foglalhatják például egy női jelölt és egy férfi jelölt együttes kinevezését a kulcsfontosságú pozíciókba, a nőket célzó mentorálási programokat és a szakmai előmeneteli tanácsadást, valamint a sokféleséget szem előtt tartó munkaerő-felvételt ösztönző humánerőforrás-stratégiákat.

(27)

A nyilvánosan működő részvénytársaságok kiemelt gazdasági fontossággal, láthatósággal és hatással rendelkeznek a piac egésze tekintetében. Az ilyen társaságok a tágabb értelemben vett gazdaság számára állítanak fel normákat, és a gyakorlataikat várhatóan más típusú gazdasági társaságok is követni fogják. A nyilvánosan működő részvénytársaságok nyilvános jellege indokolja, hogy esetükben közérdekből fokozottabb szabályozás érvényesüljön.

(28)	Az ezen irányelvben előírt intézkedéseknek a nyilvánosan működő részvéntársaságokra kell vonatkozniuk.

(29)	Ezen irányelv nem vonatkozik mikro-, kis és középvállalkozásokra (a továbbiakban: kkv-k).

(30)

Ezen irányelv alkalmazásában az ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdések szabályozásában illetékes tagállam az a tagállam kell, hogy legyen, melyben az adott, nyilvánosan működő részvénytársaság székhellyel rendelkezik. Ez az irányelv nem érinti a gazdasági társaságokra az ezen irányelv által nem szabályozott ügyekben alkalmazandó jogot meghatározó nemzeti szabályokat.

(31)

A nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a vezetőtestületek szerkezete vonatkozásában eltérő rendszerek léteznek az egyes tagállamokban; a fő különbség az, hogy létezik egyrészről az igazgatótanácsból és felügyelőbizottságból álló kettős rendszer, másrészről pedig az ügyvezetői és a felügyeleti funkciót egy testületben egyesítő egységes rendszer. Léteznek vegyes rendszerek is, amelyekben megjelennek mind a két rendszerre jellemző vonások, vagy amelyek választási lehetőséget adnak a gazdasági társaságoknak a különféle modellek között. Ezen irányelvnek a tagállamokban létező valamennyi vezetőtestületi rendszerre vonatkoznia kell.

(32)

Minden vezetőtestületi rendszer de jure vagy de facto különbséget tesz a gazdasági társaság napi ügyvezetésével foglalkozó ügyvezető igazgatók, és a nem ügyvezető igazgatók között, akik felügyeleti feladatot látnak el és nem vesznek részt a nyilvánosan működő részvénytársaság napi ügyvezetésében. Ezen irányelv célja a nemek egyensúlyának javítása mindkét igazgatói kategória esetében. Ezen irányelv különbséget tesz az igazgatók említett két kategóriája között annak érdekében, hogy sikerüljön megtalálni a megfelelő egyensúlyt aközött, hogy a vezetőtestületekben fokozni kell a nemek közötti egyensúlyt és hogy a minimálisra kell csökkenteni a gazdasági társaságok napi ügyvezetésébe való beavatkozást.

(33)

Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a gazdasági társaságok munkavállalóinak vagy munkavállalók szervezeteinek vagy a kettőnek együtt lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben meghatározott, számszerűsített célkitűzéseknek az ilyen igazgatókra is vonatkozniuk kell. Mivel azonban egyes nem ügyvezető igazgatók a munkavállalók képviselői, a tagállamoknak kell meghatározniuk az említett célok elérésének eszközeit, kellően figyelembe véve a munkavállalók képviselőinek megválasztására vagy kinevezésére vonatkozóan a nemzeti jogban meghatározott különös szabályokat, és tiszteletben tartva a szabad szavazásnak a munkavállalók képviselőinek megválasztásakor gyakorolható jogát. Tekintettel a nemzeti társasági jog tagállamonkénti különbözőségeire, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a számszerűsített célkitűzéseket a részvényesek és a munkavállalók képviselőire külön-külön alkalmazzák.

(34)

A tagállamoknak vagy elő kell írniuk a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára azt a célkitűzést, hogy a vezetőtestületeik tagjainak a nem ügyvezető igazgatói pozíciókban az alulreprezentált nem aránya 2026. június 30-ára legalább 40 % legyen, vagy, másik megoldásként – mivel fontos, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok valamennyi döntéshozó pozícióban növeljék az alulreprezentált nem arányát – a nemeknek az összes igazgatói pozícióban való kiegyensúlyozottabb képviselete előmozdításának érdekében elő kell írniuk a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára azt a célkitűzést, hogy olyan vezetőtestületeik legyenek, amelyekben az összes igazgatói pozícióban az alulreprezentált nem tagjainak aránya 2026. június 30-ára legalább 33 % legyen, függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói pozícióról van-e szó.

(35)

Azon célkitűzések, hogy a vezetőtestületek tagjai körében az alulreprezentált nem aránya a nem ügyvezetői igazgatói pozíciókban legalább 40 % vagy az összes igazgatói pozícióban legalább 33 % legyen, a nemek általános egyensúlyát érintik az igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolják az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Ez különösen azt is jelenti, hogy ez az irányelv nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói pozíciók elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a nyilvánosan működő részvénytársaságra vagy a részvényesekre. A megfelelő igazgatókról való döntés így továbbra is a nyilvánosan működő részvénytársaságok és a részvényesek joga marad.

(36)

A jellegüknél fogva helyénvaló, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó közvállalkozások példát mutatnak a magánszektornak. A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak a 2006/111/EK bizottsági irányelv (8) 2. cikkének b) pontja szerinti – szabályozott piacon jegyzett – közvállalkozásra. A meghatározó befolyásnak köszönhetően a tagállamok megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges változást gyorsabban érjék el.

(37)

Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges igazgatói pozíciók számának meghatározása további pontosítást igényel, mivel a legtöbb vezetőtestület létszámát figyelembe véve matematikailag nem lehetséges pontosan elérni a 40 %-os vagy adott esetben 33 %-os arányt. Ezért az ezen irányelvben meghatározott célkitűzések teljesítéséhez szükséges igazgatói pozíciók számának a 40 %-os vagy adott esetben a 33 %- arányhoz legközelebbi számnak kell lennie, és az az egyik esetben sem haladhatja meg a 49 %-ot.

(38)

Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) az előnyben részesítéssel, és annak a Charta 21. cikke által is tartalmazott, nemi alapú megkülönböztetés tilalmának elvével való összeegyeztethetőségével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatában (9) elfogadta, hogy bizonyos esetekben előnyben lehet részesíteni az alulreprezentált nem képviselőit a foglalkoztatás céljából történő kiválasztás vagy az előmenetel során, feltéve, hogy az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt a másik nemhez tartozó versenytársával azonos minősítéssel rendelkezik alkalmasság, kompetencia és szakmai teljesítmény szempontjából, az előnyben részesítés nem automatikus és feltétel nélküli, továbbá felülbírálható, amennyiben a másik nemhez tartozó másik jelölt személyéhez kapcsolódó indokok ez utóbbi felé billentik a mérleg nyelvét, valamint, hogy minden jelölt pályázatát objektíven, az összes kiválasztási kritériumnak az érintett jelöltre való alkalmazásával értékelik.

(39)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azon nyilvánosan működő részvénytársaságok, amelyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb mint 40 %-át vagy, adott esetben, az összes igazgatói pozíció –, beleértve az ügyvezető és a nem ügyvezető igazgatókat egyaránt – kevesebb mint 33 %-át töltik be, a legjobb minősítéssel rendelkező jelöltek ezekbe a pozíciókba történő kinevezését vagy megválasztását a jelölteknek a kiválasztási folyamat előtt meghatározott világos, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű követelményeken alapuló minősítésének összehasonlító értékelése alapján végezzék el annak érdekében, hogy vezető testületeikben javítsák a nemek közötti egyensúlyt. A nyilvánosan működő részvénytársaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznak például az igazgatási vagy felügyeleti feladatok terén szerzett szakmai gyakorlat, valamint az olyan meghatározott, releváns területeken szerzett nemzetközi tapasztalat, multidiszciplináris ismeretek, vezetői, kommunikációs, hálózatépítési képességek és tudás, mint a pénzügyek, a pénzügyi felügyelet vagy a humánerőforrás-gazdálkodás.

(40)

Az igazgatói pozíciókra történő kinevezésre vagy megválasztásra történő kiválasztás során elsőbbséget kell biztosítani az alulreprezentált nemhez tartozó, azonos képzettséggel rendelkező jelöltnek. Az ilyen elsőbbség azonban nem jelenthet automatikus és feltétel nélküli preferenciát. Lehetnek olyan kivételes esetek, amikor a másik nemhez tartozó, azonos képzettséggel rendelkező jelölt sajátos helyzetére vonatkozó objektív értékelés alapján felülbírálhatják azt a preferenciát, amelyet egyébként az alulreprezentált nemhez tartozó jelöltnek kellene biztosítani. Ilyen felülbírálásra például akkor kerülhet sor, ha az igazgatók kiválasztására nemzeti vagy gazdasági társasági szinten átfogóbb sokszínűségi politikák vonatkoznak. Az előnyben részesítés alkalmazása felülbírálásának mindazonáltal kivételes jellegűnek kell lennie és eseti értékelésen kell alapulnia, és azt olyan objektív kritériumokkal kell megfelelően indokolni, amelyek semmi esetre sem különböztethetik meg hátrányosan az alulreprezentált nemet.

(41)

Azon tagállamokban, ahol az ezen irányelvben meghatározott, a jelöltek igazgatói pozíciókra történő kinevezésére vagy megválasztására vonatkozó követelmények alkalmazandók, azok a nyilvánosan működő részvénytársaságok, amelyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem ügyvezető igazgatói pozíciók legalább 40 %-át vagy az összes igazgatói pozíció legalább 33 %-át töltik be, nem kötelezhetők az említett követelményeknek történő megfelelésre.

(42)

Az igazgatói pozíciókba kinevezendő vagy megválasztandó jelöltek kiválasztásának módja tagállamonként és nyilvánosan működő részvénytársaságonként különbözik. A részvényesek közgyűlése elé terjesztendő jelölteket előválogathatja például nevezési bizottság, valamint vezetők keresésére szakosodott cég is. Az igazgatói pozíciókba kinevezendő vagy megválasztandó jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeknek a nemzeti jogszabályokkal és az érintett nyilvánosan működő részvénytársaságok alapszabályával összhangban teljesülniük kell a kiválasztási folyamat megfelelő szakaszai során – többek közt valamely jelöltnek a részvényesek általi megválasztása előtt –, például az előválogatott jelöltek listájának elkészítése során. E tekintetben ez az irányelv csupán az igazgatói pozíciókba kinevezendő vagy megválasztandó jelöltek kiválasztásának minimumelőírásait határozza meg, lehetővé téve a nemek közötti egyenlőség és a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeiben a nők és férfiak kiegyensúlyozottabb képviselete céljának elérése érdekében a Bíróság ítélkezési gyakorlatában előírt feltételek alkalmazását. Ezen irányelv nem avatkozik bele indokolatlanul a nyilvánosan működő részvénytársaságok napi ügyvezetésébe, mivel a nyilvánosan működő részvénytársaságok megtartják a jelöltek – a szakképesítés és más vonatkozó objektív megfontolások alapján történő – szabad kiválasztásának jogát.

(43)

Ezen irányelv nemek közötti egyensúllyal kapcsolatos célkitűzéseinek tekintetében a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára elő kell írni, hogy az igazgató pozícióra kinevezendő vagy megválasztandó jelölt kérelmére tájékoztassák őt a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjairól, a jelölteknek az említett szempontok szerinti tárgyilagos összehasonlító értékeléséről, és adott esetben a mérleg nyelvét kivételesen nem az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt javára billentő konkrét megfontolásokról is. Ez a tájékoztatási kötelezettség magával vonhatja a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogoknak, azaz a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a személyes adatok védelméhez fűződő jognak a korlátozását. Az ilyen korlátozások azonban szükségesek, és az arányosság elvével összhangban ténylegesen elismert általános érdekű célkitűzéseket szolgálnak. Ezért összhangban vannak a Charta 52. cikke (1) bekezdésében az ilyen korlátozások tekintetében előírt követelményekkel és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával. Az ilyen korlátozásokat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell alkalmazni.

(44)

A nyilvánosan működő részvénytársaságnak bizonyítania kell a választás helyességét, amennyiben egy, az alulreprezentált nemhez tartozó, valamely igazgatói pozícióra kinevezendő vagy megválasztandó jelölt olyan tényeket terjeszt a bíróság vagy más illetékes hatóság elé, melyekből vélelmezhető, hogy az említett jelölt ugyanolyan képzettséggel rendelkezik, mint a másik nemhez tartozó, kiválasztott jelölt.

(45)

Miközben ez az irányelv a vezetőtestületek nemi összetételének javítását célzó, kötelező erejű intézkedések formájában minimumkövetelményeket kíván megállapítani, a szubszidiaritás elvével összhangban fontos elismerni a különböző megközelítések létjogosultságát és az ezen szakpolitikai területen elfogadott egyes olyan meglévő nemzeti intézkedések hatékonyságát, amelyek kielégítő eredményeket értek el. Egyes tagállamokban már történtek erőfeszítések a nők és a férfiak vezetőtestületekben való kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítására, mégpedig olyan kötelező erejű intézkedések elfogadása révén, amelyek ugyanolyan hatékonynak tekinthetők, mint az ezen irányelvben megállapított intézkedések. Az említett tagállamok felfüggeszthetik az igazgatói pozíciókra kinevezendő vagy megválasztandó jelöltek kiválasztására és adott esetben az egyedi számszerűsített célkitűzések meghatározására vonatkozóan az ezen irányelvben meghatározott követelmények alkalmazását, amennyiben az ezen irányelvben meghatározott, felfüggesztésre vonatkozó feltételek teljesülnek. Azokban az esetekben, amikor a tagállamok a nemzeti jog útján már bevezettek ilyen kötelező intézkedéseket, az ezen irányelvben az igazgatók konkrét számára vonatkozóan meghatározott kerekítési szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni az ezen irányelv szerinti nemzeti intézkedések értékelése céljából. Amennyiben egy tagállamban ilyen felfüggesztés alkalmazandó, úgy kell tekinteni, hogy az ezen irányelvben meghatározott célkitűzések megvalósultak, és így az ezen irányelvben a nem ügyvezető igazgatókkal vagy az összes igazgatóval kapcsolatosan meghatározott célkitűzések nem lépnek a vonatkozó nemzeti intézkedések helyébe és nem egészíti ki az említett intézkedéseket.

(46)

Annak érdekében, hogy a napi ügyvezetési feladatokban részt vevő igazgatók körében is javuljon a nemek közötti egyensúly, a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára elő kell írni, hogy az ügyvezető igazgatók körében a két nem kiegyensúlyozottabb képviseletére vonatkozóan saját számszerűsített célkitűzéseket határozzanak meg, és hogy törekedjenek arra, hogy az ilyen célkitűzéseket az ebben az irányelvben meghatározott határidőre elérjék. Az említett célkitűzések segíteni fognak a gazdasági társaságoknak kézzelfogható eredményeket felmutatni a jelenlegi helyzetükhöhez képest. Az említett kötelezettség nem alkalmazandó azon nyilvánosan működő részvénytársaságokra, amelyek az összes igazgató vonatkozásában – függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatókról van szó – a 33 %-os célkitűzés elérésére törekednek.

(47)

A tagállamoknak elő kell írniuk a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat az illetékes hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről és az ebben az irányelvben meghatározott célkitűzések elérésére tett intézkedésekről, annak érdekében, hogy e hatóságok minden egyes nyilvánosan működő részvénytársaság esetében fel tudják mérni, hogy azok milyen előrelépést tettek az igazgatóik körében a nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat a nyilvánosan működő részvénytársaságoknak honlapjukon megfelelő és könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenniük, és be kell illeszteniük az éves jelentéseikbe is. Amennyiben egy nyilvánosan működő részvénytársaság nem teljesítette az alkalmazandó számszerűsített célkitűzéseket, az erre vonatkozó tájékoztatásban ismertetni kell azokat a konkrét intézkedéseket is, amelyeket a társaság eddig tett vagy a jövőben tenni kíván az ezen irányelvben meghatározott célkitűzések elérése érdekében. A szükségtelen adminisztratív terhek és az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése érdekében az ezen irányelv alapján jelentendő, a vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó információknak – az alkalmazandó uniós joggal és különösen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) összhangban – adott esetben a nyilvánosan működő részvénytársaságok vállalatirányítási nyilatkozatának részét kell képezniük. Amennyiben a tagállamok a 12. cikk szerint felfüggesztették a 6. cikk alkalmazását, az ezen irányelvben meghatározott jelentéstételi kötelezettségek nem alkalmazandók, feltéve, hogy az említett tagállamok nemzeti joga olyan jelentéstételi kötelezettségeket ír elő, amelyek biztosítják a nyilvánosan működő részvénytársaságok által a nők és férfiak vezetőtestületeikben való kiegyensúlyozottabb képviselete terén elért eredményekre vonatkozó információk rendszeresen közzétételét.

(48)

Az igazgatói pozíciókra kinevezendő vagy megválasztandó jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeket, az ügyvezető igazgatókra vonatkozó számszerűsített célkitűzés meghatározásának kötelezettségét, valamint a jelentéstételi kötelezettségeket hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell érvényre juttatni, és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az említett célból megfelelő közigazgatási vagy bírósági eljárások álljanak rendelkezésre. Az ilyen szankciók közé tartozhatnak a bírságok vagy az igazgatók kiválasztására vonatkozó döntések bírói testület által megállapított semmisségének vagy érvénytelenítésének a lehetősége is. A szankciók alkalmazásáról szóló nemzeti jog sérelme nélkül, amíg a nyilvánosan működő részvénytársaságok megfelelnek az említett célkitűzéseknek, a nők és férfiak igazgatók körében való képviseletére vonatkozó számszerűsített célkitűzések nem teljesítéséért nem szankcionálhatók. A szankciók nem alkalmazhatók magukra a nyilvánosan működő részvénytársaságokra, amennyiben a nemzeti jog szerint az adott tevékenység vagy mulasztás nem a társaságnak, hanem más természetes vagy jogi személynek, például az egyes részvényeseknek tudható be. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelvben meghatározott szankciók nem kimerítő jegyzékében felsorolt szankcióktól eltérő szankciókat alkalmazzanak, különösen abban az esetben, ha valamely nyilvánosan működő részvénytársaság súlyosan és ismétlődően megsérti az ezen irányelvben megállapított kötelezettségeket. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok a közbeszerzési szerződések és a koncessziók teljesítése során az alkalmazandó uniós joggal összhangban teljesítsék az alkalmazandó szociális és munkajogi kötelezettségeket.

(49)	A tagállamok vagy a nyilvánosan működő részvénytársaságok a nők és férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében kedvezőbb intézkedéseket is bevezethetnek vagy fenntarthatnak.

(50)

A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a szerveket, amelyek szorgalmazzák, elemzik, nyomon követik és támogatják a nemek közötti egyensúlyt a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeiben. Ezenfelül, tájékoztató kampányokkal és a legjobb gyakorlatok megosztásával jelentősen hozzá lehetne járulni a kérdéssel kapcsolatos tudatosság növeléséhez a nyilvánosan működő részvénytársaságok teljes körében, és bátorítani lehetne őket a nemek közötti egyensúly proaktív elérésére. A tagállamok számára különösen javasolt, hogy vezessenek be olyan szakpolitikákat, amelyek támogatást és ösztönzést nyújtanak a kkv-k számára a nemek közötti egyensúly jelentős javításához a vezetés valamennyi szintjén és a vezetőtestületekben.

(51)

Ezen irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és megfelel a Charta által elismert elveknek. Különösen hozzájárul a nők és a férfiak közötti egyenlőség elvének (a Charta 23. cikke), és a foglalkozás megválasztása szabadságának és a munkavállaláshoz való jognak (a Charta 15. cikke) az érvényesítéséhez. Ez az irányelv törekszik a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog (a Charta 47. cikke) teljes körű tiszteletben tartására. A vállalkozás szabadságának (a Charta 16. cikke) és a tulajdonhoz való jognak (a Charta 17. cikkének (1) bekezdése) a gyakorlására vonatkozó korlátozások tiszteletben tartják az említett szabadság és jog lényegi tartalmát, továbbá szükségesek és arányosak. Korlátozások bevezetése csak akkor lehetséges, ha azok ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálják.

(52)

Egyes tagállamok fogadtak el ugyan szabályokat, vagy – vegyes eredményekkel – bátorítottak az önszabályozásra, a tagállamok többsége nem cselekedett vagy nem mutatott hajlandóságot olyan fellépésre, ami elégséges mértékű javuláshoz vezetne. A múltbeli és jelenlegi trendekre vonatkozó rendelkezésre álló információk átfogó elemzésén alapuló előrejelzések, valamint a szándékok azt mutatták, hogy a tagállamok saját intézkedéseikkel a belátható jövőben nem fogják elérni az ebben az irányelvben szereplő, az Unió-szerte az igazgatók körében a nők és férfiak kiegyensúlyozott képviseletére vonatkozó célkitűzéseket. A cselekvés hiánya ezen a területen általában véve lassítja a nemek közötti munkahelyi egyenlőségre – ezen belül a nemek közötti, részben a vertikális szegregációnak betudható bérkülönbség megszüntetésére – való törekvést. Az említett körülményekre, valamint a vezetőtestületekben a nők és a férfiak képviselete terén a tagállamok közti fokozódó különbségekre tekintettel a gazdasági társasági vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúly az Unióban csak közös megközelítés révén javítható, és a nemek közötti egyenlőség, a versenyképesség és a növekedés terén meglévő potenciál csak uniós szinten koordinált cselekvés révén valósulhat meg, nem pedig olyan nemzeti kezdeményezésekkel, melyek hatályuk, ambíciójuk és hatékonyságuk tekintetében eltérnek egymástól. Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének megvalósítását a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly gyorsabb megteremtésére irányuló hatékony intézkedéseket bevezetése révén, megfelelő időt biztosítva a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára ahhoz, hogy e célból megtegyék a szükséges lépéseket, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUMSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban.

Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv közös célok és elvek megállapítására korlátozódik, és nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok kellő szabadságot kapnak annak eldöntésére, hogy a nemzeti körülmények, így különösen a vezetőtestületi pozíciók betöltésére vonatkozó szabályok és gyakorlatok figyelembevételével hogyan érhetők el legjobban az ezen irányelvben meghatározott célok. Ez az irányelv nem gátolja a nyilvánosan működő részvénytársaságokat abban, hogy a legalkalmasabb jelölteket nevezzék ki igazgatónak, továbbá rugalmas keretet és megfelelően hosszú alkalmazkodási időszakot biztosít.

(53)	A tagállamoknak együtt kell működniük a szociális partnerekkel és a civil társadalommal annak érdekében, hogy hatékonyan tájékoztassák őket ezenirányelv jelentőségéről, átültetéséről és végrehajtásáról.

(54)

Az arányosság elvével összhangban a nyilvánosan működő részvénytársaságok által elérendő céloknak időben korlátozottnak kell lennie, és azok csak addig maradhatnak hatályban, amíg a vezetőtestületek nemi összetételében megfelelő változás nem következik be. Ezért a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezen túlmenően ez az irányelv előírja azt az időpontot, amikor hatályát veszti. A Bizottságnak a felülvizsgálat során meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e ezen irányelv hatályának az említett időponton túli meghosszabbítására.

(55)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (12) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Cél

Ezen irányelv célja, hogy a nemek közötti egyensúly gyorsabb megteremtésére irányuló hatékony intézkedések bevezetése révén biztosítsa a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletét, miközben a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára megfelelő időt biztosít az említett cél érdekében szükséges lépések megtételére.

2. cikk

Hatály

Ez az irányelv a nyilvánosan működő részvénytársaságokra alkalmazandó. Ez az irányelv nem alkalmazandó a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: kkv-k).

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.	„nyilvánosan működő részvénytársaság”: valamely tagállamban székhellyel rendelkező olyan társaság, melynek részvényeivel egy vagy több tagállamban kereskedni lehet a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában foglaltak szerinti szabályozott piacokon;

2.	„vezetőtestület”: egy nyilvánosan működő részvénytársaság ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelőtestülete;

3.	„igazgató”: egy vezetőtestület tagja, ideértve az alkalmazottakat képviselő tagot is;

4.	„ügyvezető igazgató”: egy egységes vezetőtestület olyan tagja, aki részt vesz egy nyilvánosan működő részvénytársaság napi ügyvezetésében, vagy kettős vezetőtestületi rendszer esetén a nyilvánosan működő részvénytársaságban ügyvezetői feladatokat ellátó vezetőtestület tagja;

5.	„nem ügyvezető igazgató”: egy egységes vezetőtestület tagja az ügyvezető igazgatón kívül, vagy kettős vezetőtestületi rendszer esetén a nyilvánosan működő részvénytársaság felügyeleti feladatokat ellátó testületének tagja;

6.	„egységes vezetőtestület”: olyan egységes vezetőtestület, amely egy nyilvánosan működő részvénytársaságban mind az ügyvezetői, mind a felügyeleti feladatokat ellátja;

7.	„kettős vezetőtestületi rendszer”: olyan rendszer, amelyben egy nyilvánosan működő részvénytársaságban az ügyvezetői és a felügyeleti feladatokat elkülönült vezetőtestületek látják el;

„mikro-, kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: olyan gazdasági társaság, amely 250-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, és az éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t, vagy az éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t, vagy olyan tagállamban székhellyel rendelkező kkv esetében, amelynek hivatalos pénzneme nem az euro, az említett árbevételnek vagy mérlegfőösszegnek megfelelő értéket az adott tagállam pénznemében.

4. cikk

Alkalmazandó jog

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdések szabályozására egy adott nyilvánosan működő részvénytársaság tekintetében az a tagállam illetékes, amelyben a társaság székhellyel rendelkezik. Az alkalmazandó jog az említett tagállam joga.

5. cikk

A testületekben a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok az alábbi – 2026. június 30-ig elérendő – célkitűzések valamelyikének hatálya alá tartozzanak:

a)	a nem ügyvezető igazgatói pozíciók legalább 40 %-át az alulreprezentált nem tagjai töltsék be;

b)	az összes igazgatói pozíció – beleértve mind az ügyvezető, mind a nem ügyvezető igazgatói pozíciókat – legalább 33 %-át az alulreprezentált nem tagjai töltsék be.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy azok a nyilvánosan működő részvénytársaságok, amelyekre nem vonatkozik az (1) bekezdés b) pontjában megállapított célkitűzés, egyedi számszerűsített célokat tűzzenek ki az ügyvezető igazgatók körében a nemi egyensúly javításának céljából. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen nyilvánosan működő részvénytársaságok törekedjenek az ilyen egyedi számszerűsített célkitűzések 2026. június 30-ig történő elérésére.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célkitűzés eléréséhez szükséges nem ügyvezető igazgatói pozíciók száma a 40 %-os arányhoz legközelebbi, de legfeljebb 49 %-nak megfelelő szám. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célkitűzés eléréséhez szükséges összes igazgatói pozíció száma a 33 %-os arányhoz legközelebbi, de legfeljebb 49 %-nak megfelelő szám. Az említett számokat a melléklet tartalmazza.

6. cikk

A célok eléréséhez szükséges eszközök

(1) A tagállamok biztosítják, hogy azok a nyilvánosan működő részvénytársaságok, amelyek nem érik el az 5. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában – amelyik alkalmazandó – említett célkitűzéseket, kiigazítsák az igazgatói pozíciókba kinevezendő vagy megválasztandó jelöltek kiválasztásának folyamatát. Az említett jelöltek kiválasztásának az egyes jelöltek szakképzettségének összehasonlító értékelésén kell alapulnia. Ennek érdekében a világos, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű kritériumokat megkülönböztetésmentes módon kell alkalmazni a kiválasztási folyamat egésze – ezen belül az álláshirdetések elkészítése, az előválogatás fázisa, az előválogatott jelöltek listájának létrehozásának fázisa, valamint a jelöltek körének összeállítása – során. Ezeket a kritériumokat a kiválasztási folyamatot megelőzően kell megállapítani.

(2) Az igazgatóipozíciókba kinevezendő vagy megválasztandó jelöltek kiválasztásakor a tagállamok biztosítják, hogy az alkalmasság, a kompetencia és a szakmai teljesítmény szempontjából azonos minősítéssel rendelkező jelöltek közül elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, kivéve azokat a kivételes eseteket, amikor nagyobb jogi súlyú okokra – például a sokszínűségre vonatkozó egyéb politikák követésére – hivatkoznak olyan objektív értékelés keretében, amely figyelembe veszi a másik nemhez tartozó jelölt sajátos helyzetét és amely megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul, a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt javára billentve el.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az igazgatói pozícióra történő kinevezési vagy megválasztási eljárásban részt vevő jelölt kérésére a nyilvánosan működő részvénytársaságok kötelesek legyenek tájékoztatni a jelöltet az alábbiakról:

a)	a kiválasztás alapjául szolgáló minősítési szempontok;

b)	a jelölteknek az említett szempontok szerinti objektív összehasonlító értékelése; és

c)	adott esetben a mérleg nyelvét kivételes esetekben a nem az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt felé billentő konkrét megfontolások.

(4) A tagállamok a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereikkel összhangban megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy, amennyiben egy az alulreprezentált nemhez tartozó sikertelen jelölt bíróság vagy egyéb illetékes hatóság előtt olyan tényekre hivatkozik, amelyek alapján vélelmezni lehet, hogy az említett jelölt ugyanolyan alkalmas volt, mint az igazgatói pozícióra történő kinevezésre vagy megválasztásra kiválasztott, a másik nemhez tartozó jelölt, a nyilvánosan működő részvénytársaságnak kelljen bizonyítani, hogy nem sértette meg a 6. cikk (2) bekezdését.

Ez a bekezdés nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy a felperes számára kedvezőbb bizonyítási szabályokat vezessenek be.

(5) Amennyiben az igazgatói pozícióra történő kinevezésre vagy megválasztásra irányuló kiválasztási folyamat a részvényesek vagy a munkavállalók szavazása útján történik, a tagállamok előírják a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára a szavazók ezen irányelvben előírt intézkedésekről történő megfelelő tájékoztatásának a biztosítását, ideértve a nyilvánosan működő részvénytársaságra az említett kiválasztási folyamatokra vonatkozó kötelezettségek be nem tartása miatt kiszabott szankciókat is.

7. cikk

Jelentéstétel

(1) A tagállamok előírják a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára, hogy az ügyvezető és a nem ügyvezető igazgatók között különbséget téve évente egyszer szolgáltassanak adatokat az illetékes hatóságoknak a nemek vezetőtestületekben való megoszlásáról, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított és adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott alkalmazandó célkitűzések elérése érdekében hozott intézkedésekről. A tagállamok előírják a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára, hogy megfelelő és könnyen hozzáférhető módon tegyék közzé az említett információt a honlapjukon. A rendelkezésre bocsátott információk alapján a tagállamok könnyen hozzáférhető és központosított módon közzéteszik és rendszeresen frissítik azon nyilvánosan működő részvénytársaságok jegyzékét, amelyek elérték az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzések valamelyikét.

(2) Amennyiben egy nyilvánosan működő részvénytársaság nem érte el az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított célok valamelyikét vagy adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott célkitűzéseket, akkor az e cikk (1) bekezdésében említett adatszolgáltatás keretében meg kell indokolnia, hogy miért nem érte el a célkitűzéseket, és részletesen ismertetnie kell azokat az intézkedéseket, amelyeket a célkitűzések elérése érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett információkat a 2013/34/EU irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban adott esetben a gazdasági társaság vállalatirányítási nyilatkozatában is fel kell tüntetni.

(4) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek nem alkalmazandók azokban a tagállamokban, amelyek a 12. cikk szerint felfüggesztették a 6. cikk alkalmazását, amennyiben a nemzeti jog olyan jelentéstételi kötelezettségeket ír elő, amelyek biztosítják, hogy a nyilvánosan működő részvény társaságok rendszeresen közzétegyék a nők és férfiak vezetőtestületeikben való kiegyensúlyozottabb képviselete terén elért eredményekre vonatkozó információkat.

8. cikk

Szankciók és kiegészítő intézkedések

(1) A tagállamok megállapítják – adott esettől függően – az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk és a 7. cikk alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a nyilvánosan működő részvénytársaságok általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtásának biztosítására. A tagállamok különösen azt biztosítják, hogy megfelelő közigazgatási vagy bírósági eljárások álljanak rendelkezésre az ezen irányelvből származó kötelezettségek érvényesítésének céljára. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az ilyen szankciók közé tartoznak a bírságok, vagy az igazgatók 6. cikk szerint elfogadott nemzeti intézkedésekkel ellentétes kiválasztására vonatkozó döntések bírói testület által megállapított semmisségének vagy érvénytelenítésének lehetősége is. A tagállamok az említett szabályokról és az említett intézkedésekről ... [HL: két évvel ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően]-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az ezeket érintő minden későbbi módosításról.

(2) A nyilvánosan működő részvénytársaságok csak olyan cselekményekért és mulasztásokért tehetők felelőssé, amelyek a nemzeti jog szerint nekik felróhatók.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok a közbeszerzési szerződések és a koncessziók teljesítése során az alkalmazandó uniós joggal összhangban teljesítsék az alkalmazandó szociális és munkajogi kötelezettségeket.

9. cikk

Minimumkövetelmények

A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak az ezen irányelvben megállapítottaknál kedvezőbb intézkedéseket a nemzeti területükön bejegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozóan a nők és férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében.

10. cikk

A nyilvánosan működő részvénytársaságokban a nemek közötti egyensúly előmozdításáért felelős szervek

A tagállamok kijelölnek egy vagy több olyan szervet, amelyek szorgalmazzák, elemzik, nyomon követik és támogatják a nemek közötti egyensúlyt a vezetőtestületekben. Ennek érdekében a tagállamok kijelölhetnek például esélyegyenlőségi szerveket, melyeket a 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 20. cikkével összhangban jelöltek ki.

11. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok legkésőbb ... [HL: két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) Azon tagállamok, amelyek a 12. cikk szerint felfüggesztették a 6. cikk alkalmazását, haladéktalanul megküldik a Bizottságnak azokat az információkat, amelyek bizonyítják a 12. cikkben megállapított feltételek teljesülését.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

12. cikk

A 6. cikk alkalmazásának felfüggesztése

(1) Valamely tagállam felfüggesztheti a 6. cikk és adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésének alkalmazását, amennyiben az adott tagállamban ... [HL: ezen irányelv hatálybalépésének időpontja]-ig teljesültek a következő feltételek:

a)	a nyilvánosan működő részvénytársaságokban a nem ügyvezető igazgatói pozíciók legalább 30 %-át vagy az összes igazgatói pozíció legalább 25 %-át az alulreprezentált nemhez tartozók töltik be; vagy

az adott tagállam nemzeti joga:

i.	előírja, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságokban a nem ügyvezető igazgatói pozíciók legalább 30 %-át vagy az összes igazgatói pozíció legalább 25 %-át az alulreprezentált nemhez tartozóknak kell betölteniük;

ii.	hatékony, arányos és visszatartó erejű végrehajtási intézkedéseket tartalmaz az i. pontban említett követelmények be nem tartásának esetére; és

iii.	előírja, hogy valamennyi olyan, nyilvánosan működő részvénytársaságnak, amely nem tartozik az említett nemzeti jog hatálya alá, egyedi számszerűsített célkitűzéseket kell meghatároznia az összes igazgatói pozícióra vonatkozóan.

Amennyiben egy tagállam az e cikk (1) bekezdésének valamelyik feltétele alapján a 6. cikk, és adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésének alkalmazását felfüggesztette, az adott tagállamban az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított célkitűzéseket teljesítettnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a) vagy b) pontján alapuló felfüggesztésre vonatkozó feltételek teljesítésének értékelése céljából az igazgatói pozíciók előírt számának a nem ügyvezető igazgatók 30 %-ától, vagy az összes igazgatói pozíció 25 %-ától legkisebb mértékben eltérő számnak kell lennie, de nem haladhatja meg a 39 %-ot. Ugyanez a szabály alkalmazandó abban az esetben is, ha a nemzeti jog alapján az 5. cikkben meghatározott számszerűsített célkitűzéseket külön-külön alkalmazzák a részvényesek képviselőire és a munkavállalók képviselőire.

(3) Amennyiben valamely olyan tagállamban, amely e cikk (1) bekezdése alapján felfüggesztette a 6. cikk, és adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésének alkalmazását, az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek a továbbiakban nem teljesülnek, legkésőbb hat hónappal azt követően, hogy megszűnt az ilyen feltételeknek való megfelelés, a 6. cikket, valamint adott esetben az 5. cikk (2) bekezdését alkalmazni kell.

13. cikk

Felülvizsgálat

(1) A tagállamok ... [HL: egy évvel a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően]-ig, majd ezt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. Az említett jelentésnek átfogó információkat kell tartalmaznia az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről, a 7. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott információkról, valamint adott esetben reprezentatív információkat a nyilvánosan működő részvénytársaságoknak az 5. cikk (2) bekezdése szerinti egyedi számszerűsített célkitűzéseiről.

(2) Azok a tagállamok, amelyek a 12. cikk szerint felfüggesztették a 6. cikk, és adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésének alkalmazását, olyan információkat is közölnek az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésben, amelyekből kiderül, hogy teljesülnek-e a 12. cikkben meghatározott feltételek, és ha igen, hogyan, valamint hogy a tagállam továbbra is előhaladást ér-e el a nyilvánosan működő részvénytársaságokban a nem ügyvezető igazgatói pozíciók vagy az összes igazgatói pozíció tekintetében a nők és férfiak kiegyensúlyozottabb képviselete terén.

A Bizottság ... [HL: két évvel a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően]-ig, majd azt követően kétévente külön jelentést készít többek között arról, hogy teljesülnek-e a 12. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek, és ha igen, hogyan, és adott esetben arról, hogy a tagállamok a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban újból alkalmazták-e a 6. cikket és az 5. cikk (2) bekezdését.

(3) A Bizottság 2030. december 31-ig, majd azt követően kétévente felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazását, és erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság különösen azt vizsgálja, hogy ezen irányelv célkitűzései megvalósultak-e.

(4) A Bizottság az e cikk (3) bekezdésében említett jelentésében értékeli, hogy – a nők és a férfiak képviselete terén a vezetőtestületekben és a gazdaság különböző döntéshozatali szintjein bekövetkezett fejlemények fényében, valamint azt figyelembe véve, hogy az elért eredmények kellően fenntarthatók-e – ezen irányelv hatékony és eredményes eszköz-e a nemek közötti egyensúly javítására a vezetőtestületekben. Az említett értékelés alapján a Bizottság mérlegeli, hogy szükség van-e ezen irányelv időbeli hatályának 2038. december 31-én túli meghosszabbítására, illetve az irányelv módosítására, például kiterjesztve annak hatályát az olyan, nyilvánosan működő részvénytársaságoktól eltérő gazdasági társaságokra, amelyek nem tartoznak a kkv-k fogalommeghatározása alá, vagy felülvizsgálva a 12. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeket, annak biztosítása érdekében, hogy folyamatos előrehaladás történjen a nyilvánosan működő részvénytársaságokban az ügyvezető és a nem ügyvezető igazgatói pozíciók, illetve az összes igazgatói pozíció tekintetében a nők és férfiak kiegyensúlyozottabb képviselete terén.

14. cikk

Hatálybalépés és hatályon kívül helyezés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez az irányelv 2038. december 31-én hatályát veszti.

15. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 133., 2013.5.9., 68. o.

(2) HL C 218., 2013.7.30., 33. o.

(3) Az Európai Parlament 2013. november 20-i álláspontja (HL C 436., 2016.11.24., 225. o.) és a Tanács 2022. október 17-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament …-i álláspontja [(HL …)/(a Hivatalos Lapban még nem tették közzé)].

(4) A Tanács 84/635/EGK ajánlása (1984. december 13.) a nőkre vonatkozó pozitív intézkedések előmozdításáról (HL L 331., 1984.12.19., 34. o.).

(5) A Tanács 96/694/EK ajánlása (1996. december 2.) a férfiak és nők döntéshozatalban történő kiegyensúlyozott részvételéről (HL L 319., 1996.12.10., 11. o.).

(6) https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2021/05/08/the-porto-declaration/

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2019.7.12., 79. o.).

(8) A Bizottság 2006/111/EK irányelve (2006. november 16.) a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról (HL L 318., 2006.11.17., 17. o.).

(9) A Bíróság C-450/93. sz., Kalanke v. Freie Hansestadt Bremen ügyben 1995. október 17-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:1995:322); a Bíróság C-409/95. sz. Marschall v. Land Nordrhein-Westfalen ügyben 1997. november 11-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:1997:533); a Bíróság C-158/97. sz., Badeck és társai ügyben 2000. március 28-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:2000:163); a Bíróság C-407/98. sz., Abrahamsson és Anderson ügyben 2000. július 6-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:2000:367).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU Irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(12) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

MELLÉKLET

Az alulreprezentált nemhez tartozó igazgatók célszámai

A vezetőtestületi pozíciók száma	Az alulreprezentált nemhez tartozó nem ügyvezető igazgatóknak a 40 %-os célkitűzés eléréséhez szükséges minimális száma (5. cikk (1) bekezdés a) pont)	Az alulreprezentált nemhez tartozó igazgatóknak a 33 %-os célkitűzés eléréséhez szükséges minimális száma (5. cikk (1) bekezdés b) pont)
1	–	–
2	–	–
3	1 (33,3 %)	1 (33,3 %)
4	1 (25 %)	1 (25 %)
5	2 (40 %)	2 (40 %)
6	2 (33,3 %)	2 (33,3 %)
7	3 (42,9 %)	2 (28,6 %)
8	3 (37,5 %)	3 (37,5 %)
9	4 (44,4 %)	3 (33,3 %)
10	4 (40 %)	3 (30 %)
11	4 (36,4 %)	4 (36,4 %)
12	5 (41,7 %)	4 (33,3 %)
13	5 (38,4 %)	4 (30,8 %)
14	6 (42,9 %)	5 (35,7 %)
15	6 (40 %)	5 (33,3 %)
16	6 (37,5 %)	5 (31,3 %)
17	7 (41,2 %)	6 (35,3 %)
18	7 (38,9 %)	6 (33,3 %)
19	8 (42,1 %)	6 (31,6 %)
20	8 (40 %)	7 (35 %)
21	8 (38,1 %)	7 (33,3 %)
22	9 (40,1 %)	7 (31,8 %)
23	9 (39,1 %)	8 (34,8 %)
24	10 (41,7 %)	8 (33,3 %)
25	10 (40 %)	8 (32 %)
26	10 (38,5 %)	9 (34,6 %)
27	11 (40,7 %)	9 (33,3 %)
28	11 (39,3 %)	9 (32,1 %)
29	12 (41,4 %)	10 (34,5 %)
30	12 (40 %)	10 (33,3 %)

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/31

A Tanács indokolása: A Tanács (EU) 3/2022 álláspontja első olvasatban a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

(2022/C 433/05)

I. BEVEZETÉS

Az Európai Bizottság 2012. november 14-én benyújtotta a fent említett javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A javaslat célja, hogy orvosolja a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeiben a nők alulreprezentáltságának komoly problémáját.

Az Európai Parlament a hetedik ciklusa alatt a Jogi Bizottságot (JURI) és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságot (FEMM) jelölte ki arra, hogy a két bizottság közösen feleljen a jogalkotási javaslatért. A JURI bizottság Evelyn Regnert (SD, AT), míg a FEMM bizottság Ródi Kráca-Cagaropúlut (EPP, EL) jelölte ki társelőadónak, a jelentésről pedig 2013. október 14-én szavaztak. Az Európai Parlament 2013. november 20-án elfogadta az első olvasatban kialakított álláspontját, amely 66 módosítást tartalmazott (1).

Az Európai Parlament kilencedik ciklusa során a JURI, illetve a FEMM bizottság Lara Wolterst (SD, NL), illetve Evelyn Regnert (SD, AT) jelölte ki társelőadónak, és miután a Tanács elfogadta a javaslattal kapcsolatos általános megközelítését, a két bizottság 2022. március 16-án közösen úgy határozott, hogy a Parlament első olvasatbeli álláspontja alapján intézményközi tárgyalásokat kezdenek.

A Tanácsban a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport a 2013. február 1-jei ülésén első alkalommal megvizsgálta a javaslatot. A munkacsoport ezen és az ezt követő ülésein (2013. február 18. és március 25.) a hatásvizsgálatot is megvizsgálta.

Az EPSCO Tanácsnak 2013. június 20-án, 2013. december 9-én, 2014. június 19-én, 2014. december 11-én és 2015. június 18-án nyújtottak be elért eredményekről szóló jelentéseket. Az EPSCO Tanács 2015. december 7-én megvizsgálta az elnökség által benyújtott kompromisszumos szöveget, de nem tudott minősített többséget elérni a javaslatot illetően. Az EPSCO Tanács 2017. június 15-én egy újabb, elért eredményekről szóló jelentést is kézhez kapott. A különböző szinteken folytatott további munkát követően a Tanács 2022. március 14-én általános megközelítést alakított ki (2).

2022 márciusa és júniusa között tárgyalások folytak az Európai Parlament, a Tanács és – segítői minőségben – a Bizottság között a javaslattal kapcsolatos megállapodás elérése céljából. A tárgyalóküldöttségek 2022. június 7-én ideiglenesen megállapodtak a kompromisszumos szövegről, amelyet az Állandó Képviselők Bizottsága 2022. június 15-én megvizsgált és jóváhagyott (3).

Munkája során a Tanács figyelembe vette az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. február 13-i és a Régiók Bizottsága 2013. május 30-i véleményét is.

Tekintettel a jogalkotók között létrejött ideiglenes megállapodásra, a Tanács – a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – várhatóan 2022 októberében elfogadja a javaslattal kapcsolatban első olvasatban kialakított álláspontját.

II. CÉL

10.

A Bizottság a javaslatában 40 %-os mennyiségi célkitűzést határozott meg a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeiben alulreprezentált nem arányára vonatkozóan, és arra kötelezi a társaságokat, hogy törekedjenek e cél elérésére többek között azáltal, hogy eljárási szabályokat vezetnek be a nem ügyvezető posztot betöltő vezetőtestületi tagok kiválasztására és kinevezésére vonatkozóan.

III. A TANÁCS ELSŐ OLVASATBAN ELFOGADOTT ÁLLÁSPONTJÁNAK ELEMZÉSE

A. Általános megjegyzések

11.

Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján tárgyalásokat folytatott abból a célból, hogy a Tanács első olvasatban kialakított álláspontjának szakaszában létrejöjjön a két intézmény közötti megállapodás (korai második olvasatbeli megállapodás). A tanácsi álláspont tervezetének szövege teljes mértékben tükrözi a társjogalkotók között létrejött kompromisszumot.

12.

A Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja nagy vonalakban megerősítette a Bizottság javaslatában követett megközelítést, amely a nemek közötti egyensúly társasági vezetőtestületekben való javítása érdekében minimumelőírásokat határozott meg a tisztességes és átlátható kiválasztási eljárásokra vonatkozóan, ugyanakkor nem állapított meg kötelező kvótákat. A Tanács általános megközelítésében – amelyet több mint kilenc évvel a Parlament első olvasatbeli álláspontja után fogadtak el – szintén támogatta ezt a megközelítést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy el kell ismerni, hogy a tagállamok különféle eszközöket alkalmazhatnak arra, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban meg tudják valósítani az irányelv célkitűzéseit.

13.

A Tanács első olvasatban kialakított álláspontjában foglalt kompromisszum alapvető elemei a következők:

B. Szerkezet és hatály

a) A szöveg átrendezése

14.

A Tanács a nagyobb fokú egyértelműség céljából átalakította a szöveg szerkezetét annak érdekében, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a nyilvánosan működő részvénytársaságok által elérendő célkitűzések és az azok megvalósításához szükséges eszközök közötti különbségtételre (lásd az 5. és a 6. cikket), valamint hogy pontosítsa a többi rendelkezést, beleértve az egyedi célkitűzésekre, a jelentéstételre és az egyenlőség előmozdításáért felelős szervekre vonatkozó rendelkezéseket (lásd az 5., a 7. és a 10. cikket) is. A szöveg átrendezése lehetőséget adott a felfüggesztési klauzula működésének egyértelműsítésére is (lásd alább). Annak tisztázása érdekében, hogy az irányelv végrehajtása során felfüggesztés alkalmazandó, a társjogalkotók közötti tárgyalások során a vonatkozó cikk átkerült a szöveg későbbi részébe (lásd a 12. cikket). Az elfogadott szöveg szerkezetének többi része a Tanács által az általános megközelítésben alkalmazott logikát követi.

b) Cím

15.

Az eredeti javaslat címe csak a nem ügyvezető igazgatókra vonatkozott, a javaslat azonban valójában az ügyvezető igazgatókra is alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaz. A Tanács az egyértelműség biztosítása érdekében módosította a címet, hogy nyilvánvalóvá tegye, hogy az irányelv valamennyi igazgatóra – azaz az ügyvezető és a nem ügyvezető igazgatókra is – kiterjed. Ugyanezt a pontosítást az egész szövegben elvégezték a szükséges helyeken. Ezt a megközelítést a társjogalkotók a tárgyalások során elfogadták, és azt a kompromisszumos szövegben is megtartották.

c) Fogalommeghatározások (3. cikk)

16.

A kompromisszumos szövegben a főbb fogalommeghatározásokat összehangolták a Tanács általános megközelítésével. A „nyilvánosan működő részvénytársaság” fogalommeghatározása például így a valamely tagállamban székhellyel rendelkező olyan társaságra értendő, melynek részvényeivel kereskedni lehet a szabályozott piacokon.

d) Célkitűzések (5. cikk)

17.

Az Európai Bizottság javaslatában is szerepelt már két alternatív célkitűzés, azaz: 40 % a nem ügyvezető igazgatók, illetve 33 % az összes igazgató esetében, bár ez utóbbi lehetőség kevesebb hangsúlyt kapott. A Tanács újrafogalmazta a két célkitűzést, és mindkettőt egyformán egyértelművé tette a hatály és a tervezett alternatívák pontosítása érdekében. Az Európai Parlament nem látott szükségesnek egy ilyen változtatást, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez esetleg az ambíció szintje csökkentésének tűnhet. Kompromisszumos megoldásként az 5. cikket némileg átfogalmazták, így az már nem tartalmazza a „törekedjenek arra, hogy […] elérjék” kifejezést, hanem azt írja elő, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok a két célkitűzés valamelyikének „hatálya alá tartozzanak”. Maguk a célkitűzések azonban változatlanok maradtak.

e) Köz- kontra magánvállalkozások, valamint olyan társaságok, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a munkavállalók kevesebb mint 10 %-át teszik ki

18.

A Tanács törölni kívánta azt a rendelkezést, amely különbséget tesz a köz- és a magánvállalkozások között, mivel az előbbiekre korábbi céldátum vonatkozott. A Parlament a maga részéről törölni kívánta azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mentesítsék a főbb rendelkezések alól azokat a társaságokat, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a munkavállalók kevesebb mint 10 %-át teszik ki. Kompromisszumos megoldásként mindkét rendelkezést törölték.

C. Kiválasztási eljárások

a) Pozitív intézkedések (6. cikk)

19.

A Parlament álláspontja több, az előválogatás fázisára alkalmazandó rendelkezést tartalmazott. A társjogalkotók kompromisszumos megoldásként olyan megfogalmazásban állapodtak meg, amely egyértelműen kifejezi, hogy a pozitív intézkedések a kiválasztási folyamat egésze során alkalmazandók. E megközelítéssel, valamint az e tárgyban fennálló állandó ítélkezési gyakorlattal összhangban a kompromisszumos szöveg előírja, hogy a teljes folyamat során, így az előválogatás során is, irányadó kell, hogy legyen a nemek közötti egyenlőség javításának célja, továbbá, hogy elsőbbséget kell biztosítani az alulreprezentált nemnek – feltéve hogy a szóban forgó jelölt ugyanannyira alkalmasnak minősül, mint a másik nemhez tartozó jelölt –, de ez nem történhet automatikusan vagy feltétel nélkül.

b) Tájékoztatási követelmények (a 6. cikk (3) bekezdése)

20.

A Parlament az álláspontjában bővítette azoknak az információknak a listáját, amelyeket a nyilvánosan működő részvénytársaságok kötelesek lennének közölni a sikertelen jelöltekkel. Mindazonáltal – az átfogó kompromisszum részeként – a vonatkozó rendelkezések a Bizottság által eredetileg javasoltakhoz nagyon hasonló formában maradtak meg a szövegben.

D. Felfüggesztési klauzula (12. cikk)

21.

A Tanács az általános megközelítésében – a szubszidiaritás szellemében – továbbfejlesztette a bizottsági javaslatban foglalt felfüggesztési klauzulát és elvégezte annak finomhangolását annak érdekében, hogy biztosítsa az alapvető fontosságú rugalmasságot azon tagállamok számára, amelyek már a most előírtakkal egyenlő mértékben hatékony intézkedéseket hoztak a társaságok vezetőtestületében a nemek közötti egyensúly javítására, és ezért engedélyezhető számukra az ezen irányelvben meghatározott eljárási követelmények felfüggesztése. A Parlament azonban úgy ítélte meg, hogy a tanácsi szövegben foglalt felfüggesztési klauzula potenciálisan nem eléggé határozott időre szól, illetve helyenként nem egyértelmű, ezáltal jogi kiskapu benyomását kelti. A társjogalkotók kompromisszumos megoldásként arról állapodtak meg, hogy elő kell írni, hogy a felfüggesztési klauzulát csak azok a tagállamok vehessék igénybe, amelyek olyan nemzeti intézkedéseket fogadtak el, amelyek bizonyítottan „ugyanolyan hatékony”-ak; ez pedig azt jelenti, hogy a tagállamoknak vagy kötelező erejű, számszerűsített intézkedéseket kell a jogszabályaikban meghatározniuk, vagy pedig tényleges – konkrét százalékos arányban kifejezett – eredményeket kell felmutatniuk. Továbbá, a kompromisszumos szöveg értelmében, egy tagállam csak akkor veheti igénybe a felfüggesztési klauzulát, ha az irányelv hatálybalépésének időpontjára teljesíti a szükséges feltételeket.

22.

A kialakított kompromisszum ezenkívül tartalmazza azon feltételek zárt listáját, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy élhessenek a felfüggesztéssel, továbbá azon alapvető elemek egyértelműbb leírását, amelyeket a nemzeti jogszabályoknak tartalmazniuk kell. Nem tartalmazza viszont a bizottsági javaslatban szereplő azon kiegészítő lehetőséget, amelynek értelmében a felfüggesztés abban az esetben is igénybe vehető lett volna, ha a tagállam már közeledik a célkitűzés eléréséhez (akkor is, ha még nem érte el a konkrétan meghatározott százalékos arányt). Emellett a felülvizsgálatról szóló cikk egy olyan rendelkezéssel egészült ki, amelynek értelmében a Bizottságnak a 2030. évi jelentésében meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e a felfüggesztési klauzula feltételeinek felülvizsgálatára. Továbbá a felfüggesztési klauzulát igénybe vevő tagállamoknak nem csupán azt kell bejelenteniük, hogy teljesítették-e és hogyan teljesítették az alkalmazandó feltételeket, hanem azt is, hogy további előrelépést tesznek-e a két nem kiegyensúlyozottabb képviselete felé, az általánosságban elért eredményekre vonatkozó, szélesebb körű jelentéstételi kötelezettségükkel összhangban. A kompromisszumos szöveg azt is előírja, hogy a tagállamoknak alkalmazniuk kell az irányelvet, és a Bizottságnak jelentést kell tennie az alkalmazásról.

E. Dátumok és határidők (5. cikk)

23.

Tekintettel a javaslat első ízben történt megfogalmazása óta eltelt évekre, a Tanács az általános megközelítésében aktualizálta a dátumokat és határidőket. A Parlamentnek azonban – mivel a véleményét már 2013-ban elfogadta – nem állt módjában elvégezni ugyanezt az aktualizálást. A társjogalkotók a tárgyalásaik során az átültetési határidőre, valamint az irányelv célkitűzéseinek elérésére meghatározott céldátumra összpontosítottak, és a Parlament rövidebb határidőket tartott szükségesnek. A kialakított kompromisszum visszatér a szokásos kétéves átültetési határidőhöz, a számszerűsített célok elérésére vonatkozó céldátumot pedig 2026. június 30-ában állapítja meg, ami pontosan a két társjogalkotó megbízatásában meghatározott céldátumok közé esik.

F. Szankciók (8. cikk)

24.

A Tanácsnak az általános megközelítésében foglalt álláspontja és a Parlament álláspontja jelentős mértékben eltért egymástól abban a tekintetben, hogy míg az előbbi csupán rövid és általános megfogalmazást tartalmazott a „végrehajtási intézkedések”-re vonatkozóan, addig az utóbbi részletesebben előírta a tagállamok számára, hogy konkrét szankciókat – például bírságokat, a kinevezések visszavonását, valamint a közbeszerzésekből és az európai alapokhoz való hozzáférésből történő kizárást – vezessenek be. A kialakított kompromisszumos szövegben a „szankciók” kifejezés szerepel, és a Bizottság eredeti javaslatának megfelelően a szöveg csupán példaként említi meg a bírságokat és a kinevezések visszavonását. A szövegbe a közbeszerzésekre vonatkozó általános rendelkezés is került, amely szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok a közbeszerzési szerződések és koncessziók teljesítése során az alkalmazandó uniós jogszabályokkal összhangban teljesítsék az alkalmazandó szociális és munkajogi kötelezettségeket. Végezetül, a kompromisszum részeként belekerült a szövegbe egy alternatív szankció, illetve informális ösztönző is: nevezetesen az, hogy a tagállamoknak közzé kell tenniük azon társaságok jegyzékét, amelyek sikeresen teljesítették az irányelvben meghatározott számszerűsített célokat.

G. Felülvizsgálat (13. cikk)

25.

A Parlament az álláspontjában kifejezett lehetőséget irányzott elő a Bizottság számára arra, hogy javasolja az irányelv hatályának felülvizsgálatát – annak érdekében, hogy az magában foglalja az európai intézményeket és szerveket, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságoktól eltérő gazdasági társaságokat –, továbbá javasolja a szankciók és a felfüggesztési klauzula felülvizsgálatát is. A Tanács általánosabb megfogalmazást javasolt, tekintettel arra, hogy a Bizottságnak eleve minden esetben kezdeményezési joga van az irányelvet módosító vagy kiegészítő jövőbeli javaslatokra vonatkozó döntések esetében. A kialakított kompromisszumos szöveg arra vonatkozó felkérést tartalmaz, hogy a Bizottság a 2030. évi jelentésében vizsgálja meg az irányelv hatékonyságát, továbbá annak esetleges szükségességét, hogy egyrészt a későbbiekben bővítsék az irányelv hatályát a nyilvánosan működő részvénytársaságoktól eltérő, kkv-nak nem minősülő gazdasági társaságok bevonása érdekében, másrészt pedig vizsgálják felül a felfüggesztési klauzula egyik feltételét, nevezetesen az elért eredményeken alapuló feltételt (a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja). Amint ez a kompromisszumos szövegben szerepel, a kkv-k és az uniós intézmények egyértelműen ki vannak zárva a felülvizsgálatról szóló cikkből. Bekerült ugyanakkor a szövegbe egy olyan új (12) preambulumbekezdés, amely az uniós intézmények példamutató szerepével foglalkozik, a már létező esélyegyenlőségi stratégiák figyelembevétele érdekében.

H. Technikai melléklet

26.

A Tanács az álláspontját technikai melléklettel egészítette ki, amely az alulreprezentált nemhez tartozó igazgatói pozíciók azon célszámait tartalmazza, amelyeket az irányelvben százalékos arányban kifejezett célok eléréséhez szükségesnek ítél. Ez a melléklet a társjogalkotók által elfogadott kompromisszumos szövegnek is részét képezi.

IV. ÖSSZEGZÉS

27.

A Tanács az álláspontjában fenntartja az Európai Bizottság javaslatában szereplő fő célkitűzéseket, és teljes mértékben tiszteletben tartja azt a kompromisszumot, amelyet a Tanács és az Európai Parlament az Európai Bizottság támogatásával a nem hivatalos tárgyalások során elért.

28.

A társjogalkotók által kialakított kompromisszumot megerősítette az a levél, amelyet az Európai Parlament JURI bizottságának, illetve FEMM bizottságának elnöke küldött 2022. június 16-án. A kompromisszumos szöveget a Tanács várhatóan első olvasatban kialakított álláspontként, kellő időben elfogadja.

(1) P7_TA(2013)0488.

(2) 6468/22 + ADD 1.

(3) 9880/22 + ADD 1.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/36

Euroátváltási árfolyamok (1)

2022. november 14.

(2022/C 433/06)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0319
JPY	Japán yen	144,86
DKK	Dán korona	7,4382
GBP	Angol font	0,87513
SEK	Svéd korona	10,7713
CHF	Svájci frank	0,9751
ISK	Izlandi korona	150,30
NOK	Norvég korona	10,3143
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,289
HUF	Magyar forint	407,28
PLN	Lengyel zloty	4,6898
RON	Román lej	4,9043
TRY	Török líra	19,1923
AUD	Ausztrál dollár	1,5427
CAD	Kanadai dollár	1,3706
HKD	Hongkongi dollár	8,0852
NZD	Új-zélandi dollár	1,6957
SGD	Szingapúri dollár	1,4177
KRW	Dél-Koreai won	1 369,32
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,8393
CNY	Kínai renminbi	7,2906
HRK	Horvát kuna	7,5465
IDR	Indonéz rúpia	16 052,12
MYR	Maláj ringgit	4,7429
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,040
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	36,978
BRL	Brazil real	5,4605
MXN	Mexikói peso	20,0985
INR	Indiai rúpia	83,7779

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/37

Értesítés a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2022/2232 tanácsi határozattal módosított (KKBP) 2018/1544 tanácsi határozatban, valamint a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló, az (EU) 2022/2228 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott (EU) 2018/1542 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezet részére

(2022/C 433/07)

Az Európai Unió Tanácsa az alábbi információt hozza azon személyek és szervezet tudomására, akik, illetve amely a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2022/2232 tanácsi (1) határozattal módosított (KKBP) 2018/1544 tanácsi (2) határozat mellékletében, valamint a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló, az (EU) 2022/2228 tanácsi (3) végrehajtási rendelettel végrehajtott (EU) 2018/1542 tanácsi (4) rendelet I. mellékletében szerepelnek.

Az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy a fent említett mellékletekben szereplő személyeket és szervezetet fel kell venni a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2018/1544 határozatban és (EU) 2018/1542 rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe. Az érintett személyek és szervezet jegyzékbe vételének indokolása az említett mellékletek vonatkozó rovataiban szerepel.

Felhívjuk az érintett személyek és szervezet figyelmét arra a lehetőségre, hogy a megfelelő tagállam(ok)nak az (EU) 2018/1542 rendelet II. mellékletében szereplő honlapján megjelölt illetékes hatóságainál kérvényezhetik a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő felhasználásának engedélyezését (vö. a rendelet 3. cikkével).

Az érintett személyek és szervezet 2023. június 19. előtt kérvényezhetik a Tanácsnál annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amellyel felkerültek az említett jegyzékekre. A kérvényt az igazoló dokumentumokkal együtt az alábbi címre kell küldeni:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

A Tanács a (KKBP) 2018/1544 határozat 8. cikkével és az (EU) 2018/1542 rendelet 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban elvégzett időszakos felülvizsgálat során figyelembe fogja venni a beérkezett észrevételeket.

Felhívjuk továbbá az érintett személyek és szervezet figyelmét arra a lehetőségre, hogy a Tanács határozata ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikkének második bekezdésében, valamint 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékéhez.

(1) HL L 259., 2018.10.16., 25. o.

(2) HL L 293.., 2022.11.14., 32. o.

(3) HL L 259., 2018.10.16., 12. o.

(4) HL L 293.., 2022.11.14., 1. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/38

Értesítés a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2018/1544 tanácsi határozatban és (EU) 2018/1542 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére

(2022/C 433/08)

Az Európai Unió Tanácsa az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 16. cikkének megfelelően az alábbi információt hozza az érintettek tudomására.

Ezen adatkezelési művelet jogalapja a (KKBP) 2022/2232 tanácsi határozattal (2) módosított (KKBP) 2018/1544 (3) tanácsi határozat, valamint az (EU) 2022/2228 tanácsi végrehajtási rendelettel (4) végrehajtott (EU) 2018/1542 tanácsi rendelet (5).

Az adatkezelési művelet viszonylatában az adatkezelő szerv az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán belül a Külkapcsolati Főigazgatóság (RELEX) RELEX.1 osztálya, melynek elérhetősége a következő:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

A Főtitkárság adatvédelmi tisztviselője az alábbi e-mail-címen érhető el:

Adatvédelmi tisztviselő

data.protection@consilium.europa.eu

Az adatkezelési művelet célja a (KKBP) 2022/2232 tanácsi határozattal módosított (KKBP) 2018/1544 tanácsi határozatnak, valamint az (EU) 2022/2228 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott (EU) 2018/1542 tanácsi rendeletnek megfelelően korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékének a létrehozása és aktualizálása.

Az érintettek azok a természetes személyek, akik teljesítik a jegyzékbe vételnek a (KKBP) 2018/1544 határozatban és az (EU) 2018/1542 rendeletben meghatározott kritériumait.

A művelet keretében az alábbi személyes adatok gyűjtésére kerülhet sor: az érintett személy megfelelő azonosításához, valamint az indokoláshoz szükséges és kapcsolódó adatok.

Az összegyűjtött személyes adatok szükség esetén megoszthatók az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottsággal.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke szerinti korlátozások sérelme nélkül, az érintettek által a jogaik – például a betekintési jog, valamint a helyesbítéshez való jog és a kifogásolási jog – gyakorlása tekintetében benyújtott kérelmekre az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell választ adni.

A személyes adatokat az érintettnek a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékéből való törlésének, illetve az intézkedés érvényessége lejártának időpontjától számított öt évig, illetve, ha az ügyben bírósági eljárás indult, annak lezárulásáig őrzik meg.

A bírósági, közigazgatási vagy nem bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, az érintettek az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően panaszt tehetnek az európai adatvédelmi biztosnál (edps@edps.europa.eu).

(1) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2) HL L 293.., 2022.11.14., 32. o.

(3) HL L 259., 2018.10.16., 25. o.

(4) HL L 293.., 2022.11.14., 1. o.

(5) HL L 259., 2018.10.16., 12. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/40

Értesítés az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2022/2233 tanácsi határozattal módosított 2014/145/KKBP tanácsi határozatban, valamint az (EU) 2022/2229 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott 269/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek részére

(2022/C 433/09)

Az Európai Unió Tanácsa az alábbi információt hozza azon személyek, szervezetek és szervek tudomására, akik az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2022/2233 tanácsi határozattal (1) módosított 2014/145/KKBP tanácsi határozat mellékletében (2), valamint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, az (EU) 2022/2229tanácsi végrehajtási rendelettel (3) végrehajtott 269/2014/EU tanácsi rendelet (4) I. mellékletében szerepelnek.

Az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy az említett személyeket, szervezeteket és szerveket fel kell venni az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP tanácsi határozatban és 269/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek jegyzékébe. Az érintett személyek, szervezetek és szervek jegyzékbe vételének indokolása az említett mellékletek vonatkozó rovataiban szerepel.

Felhívjuk az érintett személyek, szervezetek és szervek figyelmét arra a lehetőségre, hogy az érintett tagállam(ok)nak a 269/2014/EU tanácsi rendelet II. mellékletében felsorolt honlapokon feltüntetett illetékes hatóságainál kérvényezhetik a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő felhasználásának engedélyezését (vö. a rendelet 4. cikkével).

Az érintett személyek, szervezetek és szervek 2022. december 30. előtt kérvényezhetik a Tanácsnál annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amellyel felkerültek az említett jegyzékre. A kérvényt az igazoló dokumentumokkal együtt az alábbi címre kell küldeni:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

Felhívjuk továbbá az érintett személyek, szervezetek és szervek figyelmét arra a lehetőségre, hogy a Tanács határozata ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikkének második bekezdésében, valamint 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékéhez.

(1) HL L 293.., 2022.11.14., 40. o.

(2) HL L 78., 2014.3.17., 16. o.

(3) HL L 293.., 2022.11.14., 9. o.

(4) HL L 78., 2014.3.17., 6. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/41

(2022/C 433/10)

Az Európai Unió Tanácsa az alábbi információt hozza azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek, illetve szervek tudomására, akik vagy amelyek az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2022/2233 tanácsi határozattal (1) módosított 2014/145/KKBP tanácsi határozat (2) mellékletében, valamint az (EU) 2022/2229 tanácsi végrehajtási rendelettel (3) végrehajtott 269/2014/EU tanácsi rendelet (4) I. mellékletében szerepelnek.

A 269/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a szóban forgó természetes vagy jogi személyeknek, szervezeteknek, illetve szerveknek 2022. szeptember 1. előtt vagy – attól függően, hogy melyik a későbbi időpont – az I. mellékletben szereplő jegyzékbe vétel időpontjától számított 6 héten belül be kell jelenteniük a hozzájuk tartozó, a tulajdonukban álló, birtokukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló, valamely tagállam joghatósága alá tartozó pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben e pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások találhatók. Együtt kell működniük az illetékes nemzeti hatósággal az ilyen információk ellenőrzése során. E kötelezettségeknek való megfelelés elmulasztása a pénzeszközök és a gazdasági erőforrások befagyasztására vonatkozó intézkedések kijátszásának fog minősülni.

A bejelentendő információkat a megfelelő tagállam illetékes hatóságának a 269/2014/EU rendelet (5) II. mellékletében jelzett honlapján keresztül kell elküldeni.

A 269/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség csak 2023. január 1-jétől alkalmazandó az olyan tagállamokban található pénzeszközökre vagy gazdasági erőforrásokra, amelyek 2022. július 21. előtt hasonló bejelentési kötelezettséget határoztak meg nemzeti jogukban.

(1) HL L 293.., 2022.11.14., 40. o.

(2) HL L 78., 2014.3.17., 16. o.

(3) HL L 293.., 2022.11.14., 9. o.

(4) HL L 78., 2014.3.17., 6. o.

(5) A legutóbbi, egységes szerkezetbe foglalt szövegváltozat itt tekinthető meg: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A02014R0269-20220916&qid=1666170179071

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/42

Értesítés az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP tanácsi határozatban és 269/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére

(2022/C 433/11)

Az Európai Unió Tanácsa az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 16. cikkének megfelelően az alábbi információt hozza az érintettek tudomására:

Ezen adatkezelési művelet jogalapja a (KKBP) 2022/2233 tanácsi határozattal (2) módosított 2014/145/KKBP tanácsi határozat (3), valamint az (EU) 2022/2229 tanácsi végrehajtási rendelettel (4) végrehajtott 269/2014/EU rendelet (5).

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

A Főtitkárság adatvédelmi tisztviselője az alábbi e-mail-címen érhető el:

Adatvédelmi tisztviselő

data.protection@consilium.europa.eu

Az adatkezelési művelet célja a (KKBP) 2022/2233 határozattal módosított 2014/145/KKBP határozatnak, valamint az (EU) 2022/2229 végrehajtási rendelettel végrehajtott 269/2014/EU rendeletnek megfelelően korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékének a létrehozása és aktualizálása.

Az érintettek azok a természetes személyek, akik teljesítik a jegyzékbe vételnek a 2014/145/KKBP határozatban és a 269/2014/EU rendeletben meghatározott kritériumait.

Az összegyűjtött személyes adatok magukban foglalják az érintett személy megfelelő azonosításához szükséges adatokat, az indokolást, továbbá valamennyi ezzel kapcsolatos adatot.

Az összegyűjtött személyes adatok szükség esetén megoszthatók az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottsággal.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke szerinti korlátozások sérelme nélkül, az érintettek által a jogaik – például a betekintési jog, valamint a helyesbítéshez való jog, illetve a tiltakozáshoz való jog – gyakorlása tekintetében benyújtott kérelmekre az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell választ adni.

A személyes adatokat az érintettnek a vagyoni eszközök befagyasztása által érintett személyek jegyzékéből való törlésének, illetve az intézkedés érvényessége lejártának időpontjától számított öt évig, illetve, ha az ügyben bírósági eljárás indult, annak lezárulásáig tárolják.

(1) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2) HL L 78., 2014.3.17., 16. o.

(3) HL L 293.., 2022.11.14., 40. o.

(4) HL L 78., 2014.3.17., 6. o.

(5) HL L 293.., 2022.11.14., 9. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/44

Értesítés a (KKBP) 2022/2234 határozattal végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi határozatban, valamint az (EU) 2022/2230 végrehajtási rendelettel végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi rendeletben előírt intézkedések hatálya alá tartozó személy részére

(2022/C 433/12)

Az alábbi információt hozzuk azon személy tudomására, aki a (KKBP) 2022/2234 tanácsi végrehajtási határozattal (1) végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi határozat (2) mellékletében, valamint az (EU) 2022/2230 tanácsi végrehajtási rendelettel (3) végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi rendelet (4) I. mellékletében szerepel.

Az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy e személyt fel kell venni a 2011/235/KKBP határozatban és a 359/2011/EU rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe.

Felhívjuk az érintett személy figyelmét arra a lehetőségre, hogy az érintett tagállam(ok)nak a 359/2011/EU rendelet II. mellékletében felsorolt honlapokon feltüntetett illetékes hatóságainál kérvényezheti a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő használatának engedélyezését (vö. a rendelet 4. cikkével).

Az érintett személy 2022. december 31. előtt kérvényezheti a Tanácsnál annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amellyel felkerült a fent említett jegyzékre. A kérvényt az igazoló dokumentumokkal együtt az alábbi címre kell küldeni:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

Felhívjuk továbbá az érintett személy figyelmét arra a lehetőségre, hogy a Tanács határozata ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikkének második bekezdésében, valamint 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékéhez.

(1) HL LI 294., 2022.11.14., 43 o.

(2) HL L 100., 2011.4.14., 51. o.

(3) HL LI 294., 2022.11.14., 13 o.

(4) HL L 100., 2011.4.14., 1. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/45

Értesítés az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi határozatban, valamint az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére

(2022/C 433/13)

Az Európai Unió Tanácsa az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 16. cikkének megfelelően az alábbi információt hozza az érintettek tudomására:

Ezen adatkezelési művelet jogalapja a (KKBP) 2022/2234 tanácsi végrehajtási határozattal (2) végrehajtott 2011/235/KKBP határozat (3), valamint az (EU) 2022/2230 tanácsi végrehajtási rendelettel (4) végrehajtott 359/2011/EU rendelet (5).

Az adatkezelési művelet viszonylatában az adatkezelő szerv az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán belül a Külkapcsolati Főigazgatóság (RELEX) RELEX.1 igazgatósága, amelynek elérhetősége a következő:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

A Főtitkárság adatvédelmi tisztviselője az alábbi e-mail-címen érhető el:

Adatvédelmi tisztviselő

data.protection@consilium.europa.eu

Az adatkezelési művelet célja a (KKBP) 2022/2234 végrehajtási határozattal végrehajtott 2011/235/KKBP határozat, valamint az (EU) 2022/2230 végrehajtási rendelettel végrehajtott 359/2011/EU rendelet értelmében korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékének a létrehozása és aktualizálása.

Az érintettek azok a természetes személyek, akik teljesítik a jegyzékbe vételnek a 2011/235/KKBP határozatban és a 359/2011/EU rendeletben meghatározott kritériumait.

Az összegyűjtött személyes adatok magukban foglalják az érintett személy megfelelő azonosításához szükséges adatokat, az indokolást, továbbá valamennyi ezzel kapcsolatos adatot.

Az összegyűjtött személyes adatok szükség esetén megoszthatók az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottsággal.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke szerinti korlátozások sérelme nélkül, az érintettek jogainak – például a betekintési jognak, valamint a helyesbítéshez való jognak és a tiltakozáshoz való jognak – a gyakorlására az (EU) 2018/1725 rendelet az irányadó.

A személyes adatokat az érintettnek a korlátozó intézkedések által érintett személyek jegyzékéből való törlésének, illetve az intézkedések érvényessége lejártának időpontjától számított öt évig, vagy megkezdődött bírósági eljárás esetén annak időtartama alatt őrzik meg.

(1) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2) HL LI 293, 2022.11.14., 43. o.

(3) HL L 100., 2011.4.14., 51 o.

(4) HL LI 293., 2022.11.14., 13. o.

(5) HL L 100., 2011.4.14., 1 o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/47

Értesítés a (KKBP) 2022/2235 tanácsi végrehajtási határozattal végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi határozatban, valamint az (EU) 2022/2231 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi rendeletben előírt intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek részére

(2022/C 433/14)

Az alábbi információt hozzuk azon személyek és szervezetek tudomására, amelyek a (KKBP) 2022/2235 tanácsi (1) végrehajtási határozattal végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi (2) határozat mellékletében, valamint az (EU) 2022/2231 tanácsi (3) végrehajtási rendelettel végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi (4) rendelet I. mellékletében szerepelnek.

Az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy e személyeket és szervezeteket fel kell venni a 2011/235/KKBP határozatban és a 359/2011/EU rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe.

Felhívjuk az érintett személyek és szervezetek figyelmét arra a lehetőségre, hogy az érintett tagállam(ok)nak a 359/2011/EU rendelet II. mellékletében felsorolt honlapokon feltüntetett illetékes hatóságainál kérvényezheti a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő használatának engedélyezését (vö. a rendelet 4. cikkével).

Az érintett személyek és szervezetek 2022. december 31. előtt kérvényezhetik a Tanácsnál annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amellyel felkerültek a fent említett jegyzékre. A kérvényt az igazoló dokumentumokkal együtt az alábbi címre kell küldeni:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

Felhívjuk továbbá az érintett személyek és szervezetek figyelmét arra a lehetőségre, hogy a Tanács határozata ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikkének második bekezdésében, valamint 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékéhez.

(1) HL L 100., 2011.4.14., 51. o.

(2) HL L 293.., 2022.11.14., 46 o..

(3) HL L 100., 2011.4.14., 1. o.

(4) HL L 293.., 2022.11.14., 16 o..

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/48

(2022/C 433/15)

Az Európai Unió Tanácsa az (EU) 2018/1725 rendelet (1) 16. cikkének megfelelően az alábbi információt hozza az érintettek tudomására:

Ezen adatkezelési művelet jogalapja a (KKBP) 2022/2235 tanácsi végrehajtási határozattal (2) végrehajtott 2011/235/KKBP (3) határozat, valamint az (EU) 2022/2231 tanácsi végrehajtási rendelettel (4) végrehajtott 359/2011/EU rendelet (5).

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

A Főtitkárság adatvédelmi tisztviselője az alábbi e-mail-címen érhető el:

Adatvédelmi tisztviselő

data.protection@consilium.europa.eu

Az adatkezelési művelet célja a (KKBP) 2022/2235 tanácsi végrehajtási határozattal végrehajtott 2011/235/KKBP határozat, valamint az (EU) 2022/2231 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott 359/2011/EU rendelet értelmében korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékének a létrehozása és aktualizálása.

Az érintettek azok a természetes személyek, akik teljesítik a jegyzékbe vételnek a 2011/235/KKBP határozatban és a 359/2011/EU rendeletben meghatározott kritériumait.

Az összegyűjtött személyes adatok magukban foglalják az érintett személy megfelelő azonosításához szükséges adatokat, az indokolást, továbbá valamennyi ezzel kapcsolatos adatot.

Az összegyűjtött személyes adatok szükség esetén megoszthatók az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottsággal.

(1) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2) HL L 293.., 2022.11.14., 46. o.

(3) HL L 100., 2011.4.14., 51. o.

(4) HL L 293.., 2022.11.14., 16. o.

(5) HL L 100., 2011.4.14., 1. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/50

Az Európai Unió Tanácsa a következő információkat hozzaABDOLLAHI Hamed, AL NASSER Abdelkarim Hussein Mohamed, AL-YACOUB Ibrahim Salih Mohammed, ARBABSIAR Manssor, ASSADI Assadollah, BOUYERI Mohammed, EL HAJJ Hassan Hassan, AL-DIN Izz Hasan, MELIAD Farah, MOHAMMED Khalid Sheikh, SHAHLAI Abdul Reza, SHAKURI Ali Gholam, az „Al-Aqsa Martyrs’ Brigade” („Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja”), a „New People's Army”-t (NPA) („Új Néphadsereg”) is magában foglaló „Communist Party of the Philippines” („Fülöp-szigeteki Kommunista Párt”), a „Hizballah Military Wing” („Hizballah Katonai Szárny”), az „Ejército de Liberación Nacional” („National Liberation Army” [„Nemzeti Felszabadítási Hadsereg”]), a „Popular Front for the Liberation of Palestine” – „PFLP” („Népi Front Palesztina Felszabadításért”), a „Popular Front for the Liberation of Palestine” – General Command („Népi Front Palesztina Felszabadításért – Főparancsnokság”), a „Sendero Luminoso” – „SL” („Fényes Ösvény”) és a „Teyrbazen Azadiya Kurdistan” – „TAK”, a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya, valamint a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékében szereplő személyek és csoportok tudomására

(2022/C 433/16)

Az Európai Unió Tanácsa a következő információkat hozza a (KKBP) 2022/1241 tanácsi határozatban (1) és (EU) 2022/1230 tanácsi végrehajtási rendeletben (2) szereplő, fent említett személyek és csoportok tudomására.

A 2580/2001/EK tanácsi rendelet (3) előírja, hogy az érintett személyek és csoportok tulajdonában lévő valamennyi pénzeszközt, egyéb vagyoni értéket és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani, valamint hogy semmiféle pénzeszközt, egyéb vagyoni értéket és gazdasági erőforrást nem lehet – sem közvetlenül, sem közvetve – rendelkezésükre bocsátani.

A fent említett személyek és csoportok jegyzékbe vételére vonatkozóan új információk kerültek a Tanács birtokába. Ezen új információk vizsgálatát követően a Tanács azoknak megfelelően módosítani szándékozik az indokolásokat.

Az érintett személyek és csoportok az alábbi címen kérvényezhetik az azon szándékolt indokolásokhoz való hozzáférést, amelyekkel a Tanács a fent említett jegyzéken tartja őket:

Council of the European Union (Attn: COMET designations)

Rue de la Loi, 175

1048 Bruxelles

BELGIQUE

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

A kérelmeket 2022. november 22-ig kell beküldeni.

Az érintett személyek és csoportok bármikor kérelmezhetik a Tanácsnál a jegyzékbe való felvételükről és az ott tartásukról szóló határozat felülvizsgálatát. A kérelmet az igazoló dokumentumokkal együtt a fent megadott címre kell küldeni. E kérelmeket kézhezvételükkor bírálják el. E tekintetben felhívjuk az érintett személyek és csoportok figyelmét arra, hogy a jegyzéket a a 2001/931/KKBP közös álláspont (4) 1. cikkének (6) bekezdésével összhangban rendszeresen felülvizsgálja.

Felhívjuk az érintett személyek és csoportok figyelmét azon lehetőségre, hogy az érintett tagállam(ok)nak a rendelet mellékletében felsorolt illetékes hatóságainál – az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban – kérelmezhetik a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő használatának engedélyezését.

(1) HL L 190., 2022.7.19., 133. o.

(2) HL L 190., 2022.7.19., 1. o.

(3) HL L 344., 2001.12.28., 70. o.

(4) HL L 344., 2001.12.28., 93. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/51

Értesítés a tunéziai helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/72/KKBP tanácsi határozatban és a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 101/2011/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére

(2022/C 433/17)

Az Európai Unió Tanácsa az alábbi információkat hozza azon személyek tudomására, akik a tunéziai helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/72/KKBP tanácsi határozat (1) mellékletében és a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 101/2011/EU tanácsi rendelet (2) I. mellékletében szerepelnek.

A Tanács olyan információkat kapott a tunéziai hatóságoktól, amelyeket a korlátozó intézkedések éves felülvizsgálata során a 2011/72/KKBP határozat mellékletében és a 101/2011/EU rendelet I. mellékletében jegyzékbe vett valamennyi személlyel összefüggésben meg fognak vizsgálni. Az érintett személyeket ezúton tájékoztatjuk arról, hogy a Tanácsnál kérelmezhetik a rájuk vonatkozó információk kiadását. A kérelmet 2022. november 22. előtt az alábbi címre kell elküldeni:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

A Tanács a 2011/72/KKBP határozat 5. cikkével és a 101/2011/EU rendelet 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban elvégzett időszakos felülvizsgálat során figyelembe fogja venni a beérkezett észrevételeket.

(1) HL L 28., 2011.2.2., 62. o.

(2) HL L 31., 2011.2.5., 1. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/52

A 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az uniós közös vállalkozásokról

(2022/C 433/18)

Az Európai Számvevőszék az uniós közös vállalkozásokról szóló, a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentését a közös vállalkozások válaszaival együtt 2022. november 15-én teszi közzé.

A jelentés 2022. november 15-én 17:00 órától lesz elolvasható vagy letölthető a Számvevőszék weboldalán:

https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/DocItem.aspx?did=62403

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/53

A Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának hirdetménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján

(2022/C 433/19)

A szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Környezetvédelmi Minisztérium bejelenti, hogy előzetes engedély iránti kérelmet kapott a Důl Darkov kőszéntelephez kapcsolódó földgázlelőhely, a 3. sz. létesítmény vonatkozásában a Karviná-Doly IV kitermelési helyszín létesítésére irányuló javaslat tekintetében (a lelőhely nyilvántartási száma: 070423). A kérelem egy körülbelül 4,49875 km2 nagyságú, sokszög alakú területre vonatkozik. A terület a Morávia-Szilézia régióban (a Cseh Köztársaság észak-keleti részén), Karviná-Doly, Stonava és Darkov település kataszteri területén található.

A Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma a címben említett irányelvre és az ásványkincsek védelméről és kitermeléséről szóló, 44/1988. sz., módosított törvény (a bányászati törvény) 24. §-ára hivatkozva felkéri a bányászati tevékenységre jogosult jogi vagy természetes személyeket (ajánlatkérőket), hogy a fent meghatározott területen kitermelési helyszín létesítésére vonatkozó előzetes engedély iránti konkurens kérelmet nyújtsanak be.

A kérelem elbírálásában illetékes szerv a Környezetvédelmi Minisztérium. Az irányelv 5. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumok, feltételek és követelmények maradéktalanul szerepelnek a cseh jogszabályokban, vagyis az ásványi erőforrások védelméről és kitermeléséről szóló, 44/1988. sz., módosított törvényben (a bányászati törvény).

A kérelmek e hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 90 napon belül nyújthatók be a Környezetvédelmi Minisztériumnak a következő címen:

RNDr. Martin Holý

ředitel odboru geologie

Ministerstvo životního prostředí

Vršovická 65

100 10 Praha 10

CSEH KÖZTÁRSASÁG

A határidőn túl beérkezett kérelmek elbírálására nincs lehetőség. A beérkezett kérelmek elbírálására a határidő leteltétől számított 12 hónapon belül kerül sor. További információk a minisztérium földtani osztályától kérhetők a martin.holy@mzp.cz e-mail-címen.

MELLÉKLET

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/55

ÉRTESÍTÉS A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 29. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE ALAPJÁN

Pályázati felhívás három „Erőforrások” igazgatói állás betöltésére (AD 14-es besorolás) az alábbi főigazgatóságokon:

Nemzetközi Partnerségek (INTPA)

Egészségügy és Élelmiszerbiztonság (SANTE)

Kereskedelem (TRADE)

COM/2022/10419

(2022/C 433/20)

Az Európai Bizottság álláshirdetést tett közzé (hivatkozási szám: COM/2022/10419) három főigazgatóság – a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága (INTPA), az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság (SANTE) és a Kereskedelmi Főigazgatóság (TRADE) – „Erőforrások” igazgatói állásának betöltésére (AD 14-es besorolás).

Az álláshirdetés 24 nyelven készült szövegének megtekintéséhez és a pályázat benyújtásához kérjük, látogasson el az Európai Bizottság honlapján található, idevonatkozó weboldalra: https://europa.eu/!RNhCDw

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/56

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.10943 – ENEL / CVC CAPITAL PARTNERS / GRIDSPERTISE)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 433/21)

2022. november 3-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

—	Enel S.p.A. (a továbbiakban: Enel, Olaszország),

—	CVC Capital Partners SICAV-FIS S.A. (a továbbiakban: CVC Capital Partners, Luxemburg),

—	a jelenleg az Enel irányítása alá tartozó Gridspertise S.r.l. (a továbbiakban: Gridspertise, Olaszország).

Az Enel és a CVC Capital Partners az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 3. cikke (4) bekezdése értelmében közös irányítást fognak szerezni a Gridspertise felett.

Az összefonódásra részesedés vásárlása útján kerül sor.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—	Enel: a villamosenergia-termelés, a gázelosztás és a gázellátás területén tevékenykedő integrált globális piaci szereplő,

—	CVC Capital Partners: világszerte különböző iparágakban tevékenykedő számos vállalatban érdekelt befektetési alapokat kezel és nyújt számukra tanácsadást,

—	Gridspertise: intelligens energiahálózati berendezések szállítója az elosztórendszer-üzemeltetők és a hálózathasználók számára.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.10943 – ENEL / CVC CAPITAL PARTNERS / GRIDSPERTISE

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2) HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/58

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.10927 – ACTION LOGEMENT / AG2R LA MONDIALE / BNP PARIBAS / JV)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 433/22)

2022. november 7-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

—	az Action Logement csoport (Franciaország) irányítása alá tartozó in’li (Franciaország),

—	az AG2R La Mondiale (Franciaország) irányítása alá tartozó AGLM Immo (Franciaország),

—	a BNP Paribas (Franciaország) irányítása alá tartozó Pierre Impact (Franciaország),

—	közös vállalkozás (JV) (a továbbiakban: Cible, Franciaország).

Az In’li, az AGLM Immo és a Pierre Impact az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 3. cikkének (4) bekezdése értelmében közös irányítást fognak szerezni egy teljes feladatkört ellátó közös vállalkozás, a Cible felett.

Az összefonódásra újonnan alapított közös vállalkozásban szerzett részesedés útján kerül sor.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—	In’li: az Action Logement csoport leányvállalataként működő ingatlanvállalat, amely Franciaországban a szociális lakások és a megfizethető lakhatás ágazatában tevékenykedik,

—

AGLM Immo: az AG2R La Mondiale csoport leányvállalata, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy megkönnyítse az AG2R La Mondiale társaságok ingatlanvagyon-birtoklását, amely egy, a személybiztosításra (nyugdíj-, egészségbiztosítás, előtakarékosság, megtakarítások, szociális ellátás) szakosodott, Franciaországban és Luxemburgban működő biztosítócsoport,

—	Pierre Impact: Franciaországban és számos EGT-tagállamban ingatlanszolgáltatások multidiszciplináris kínálatát nyújtó alapkezelő társaság,

—	Cible (célvállalkozás): teljes feladatkört ellátó közös vállalkozás, amely Franciaországban ingatlantevékenységet folytat a lakóingatlan-ágazatban.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.10927 – ACTION LOGEMENT / AG2R LA MONDIALE / BNP PARIBAS / JV

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2) HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/60

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2022/C 433/23)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely az e közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Cebolla de la Mancha”

EU-szám: PGI-ES-02631 – 2020.9.7.

OEM ( )OFJ (X)

1. Az OFJ elnevezése

„Cebolla de la Mancha”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

„Recas” típusú hagyma (az Allium cepa L. fajhoz tartozó hagymák), frissen és egészben történő értékesítésre.

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés csak az 5–10 % közötti szárazanyag-tartalmú, a 165–1 000 gramm közötti egységsúlyú, 50–120 mm közötti átmérőjű, és 3,5 Brix-fokú (±0,5 %) minimális cukortartalommal rendelkező vöröshagymára vonatkozik.

A „Cebolla de La Mancha” szárazanyag-tartalma adja ezeknek a hagymáknak a ropogós, húsos textúráját, míg a minimális cukortartalom az, ami enyhe, enyhén csípős ízükért felelős.

A „Cebolla de la Mancha” hagyma gömb alakú, a legkisebb és legnagyobb átmérőnél 10 %-os alakváltozás megengedett.

A „Cebolla de la Mancha” külső színét meghatározó legalább két buroklevél rézvörös vagy sötét bronzvörös színű. A belső hagymagumó fehér színű.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

–

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Cebolla de La Mancha” hagymát a 4. pontban leírt földrajzi területen kell termeszteni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A csomagolóüzemeket olyan rendszerekkel kell felszerelni, amelyek lehetővé teszik az oltalom alatt álló földrajzi jelzés hatálya alá tartozó vöröshagyma más hagymától külön történő csomagolását.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A termék értékesítési elnevezése mellett a hagyma csomagolásának címkéin fel kell tüntetni a „Cebolla de La Mancha” márka logóját és az „Indicación Geográfica Protegida” [oltalom alatt álló földrajzi jelzés] szöveget. Ezt a logót minden olyan gazdasági szereplő számára hozzáférhetővé kell tenni, aki ezt kéri, és megfelel a termékleírásnak. A címkéken opcionálisan fel lehet tüntetni a terméktanúsító szerv által kiadott megfelelőségi jelölést.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott hagyma termesztési területe a következő körzetekhez tartozó településeket foglalja magában: Almansa, Centro, Hellín, Mancha és Manchuela (Albacete tartomány); Campo de Calatrava, Campos de Montiel és Mancha (Ciudad Real tartomány); Mancha Alta, Mancha Baja és Manchuela (Cuenca tartomány), valamint La Mancha, La Sagra, Talavera (csak Talavera település) és Torrijos (Toledo tartomány).

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Cebolla de la Mancha” OFJ-ként való bejegyzése iránti kérelem a vöröshagyma alábbi tulajdonságain alapul: „Recas” típus, gömb alak, 5–10 % szárazanyag-tartalom, legalább kettő, réz- vagy bronzvörös színű buroklevél, fehér színű belső, minimum 3,5 Brix-fok cukortartalom, 165–1 000 gramm közötti egységsúly, 50 és 120 mm közötti átmérő. Ezeket a jellemzőket a hagyma termesztésének földrajzi területe, valamint a növények kezelésének módja biztosítja.

5.1. A földrajzi terület sajátossága

a) Domborzat

La Mancha területére a környező dombokról és hegyláncokról érkezik a talaj felszínén elfolyó víz, és ennek a domborzatnak köszönhetően alakultak ki a termékeny, jól öntözött síkságok a folyópartok mentén. A föld alatti vízkutakkal együtt ez lehetővé tette, hogy a hagymatermesztés egészen különleges talaj- és éghajlati viszonyok között fejlődjön, amelyek a ropogós, húsos textúra és a lágy, enyhén csípős íz jellegzetes érzékszervi tulajdonságait eredményezik.

b) Éghajlat

Kasztília-La Mancha területén a hőmérsékleti viszonyok a kontinentális hatás miatt rendkívül szélsőségesek. Az éjszakai és a nappali hőmérséklet között jelentős különbségek vannak (akár 18 és 20 fok között is lehet).

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott hagyma meghatározott földrajzi területén a csapadékmennyiség nagyon alacsony, évente átlagosan 392,83 mm/m2, a napsütéses órák száma magas (átlagosan évi 2 777 óra napsütés), nyáron pedig jellemző az evapotranspiráció. Emellett a relatív páratartalom alacsony (az éves átlag 64 %), a szélmozgás szinte állandó, átlagosan 216 km/nap szélsebességgel (átlagosan 344 km/napra emelkedik az Albacete meteorológiai állomáson).

c) Talajok

A talajok leginkább meszes vagy homokos-meszes textúrájúak, nagyon magas vízáteresztőképességgel és magas ásványianyag-tartalommal rendelkeznek. A B-horizont (az altalaj) meszes, maga a talaj pedig köves, porózus és könnyen megmunkálható. Agyagtartalma kevesebb, mint 20 %. A talaj pH-ja lúgos, 7,5 és 8,5 közötti értékkel. A talajok szervesanyag-tartalma általában alacsony, körülbelül 1,5 %. A hagymát sekély területeken, alacsony termékenységű szántóföldi talajokon termesztik, körülbelül 35-40 cm mélyen. A növények számára rendelkezésre álló foszfor mennyisége a talajban általában közepes vagy elégtelen, de a kálium, a magnézium és a kalcium könnyen hozzáférhető.

5.2. A termék sajátosságai

A „Cebolla de la Mancha” vöröshagyma a következő jellemzőkkel rendelkezik:

„Recas” típusú vöröshagyma.

Gömb alakú.

Szárazanyag-tartalma 5 % és 10 % közötti, ami biztosítja a hagyma ropogós, húsos textúráját.

Legalább két, rézvörös vagy sötét bronzvörös színű buroklevél.

Belül fehér színű.

A minimális cukortartalma 3,5 Brix-fok, ami a hagyma lágy, enyhén csípős ízét adja.

Az egységsúly 165 és 1 000 gramm között változik.

50 és 120 mm közötti átmérő.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A talaj- és éghajlati viszonyok, valamint a termesztési területen alkalmazott termesztési gyakorlatok ötvözete a „Recas” típusú hagyma szelekciójához vezetett, amely tökéletesen alkalmazkodik ehhez a termesztési területhez. Kasztília-La Mancha Spanyolország legfontosabb termesztési régiója: itt termesztik a hagyma mennyiségének több mint felét. Ez abból adódik, hogy a szín, a méret, a textúra és az íz tekintetében igen nagy a kereslet a különleges jellemzők iránt.

A „Recas” fajták genetikai jellemzőin kívül a buroklevél jellegzetes színe közvetlenül kapcsolódik a napsütéses órák számához, ami éves átlagban ezen a területen 2 777 óra, ami legalább két buroklevél kifejlődését eredményezi, amelyek rézvörös vagy sötét bronzvörös színűek.

Az éjszakai és nappali hőmérséklet közötti különbség 18–20 fok. Az átlagos éjszakai hőmérséklet a nyári hónapokban 20 °C alatt van, ami azt jelenti, hogy a hagymafélék kevesebb tartalékot élnek fel az éjszakai légzési folyamat során, és a nettó fotoszintézis értéke magasabb. Ez azt eredményezi, hogy az OFJ területén termesztett „Recas” típusú hagyma gumójának mérete nagyobb. A gumók közepesek vagy nagyok, gömb alakúak, átmérőjük 50 és 120 mm közötti, egységsúlyuk pedig 165–1 000 gramm.

A „Cebolla de la Mancha” hagyma jellegzetesen édes ízét a termőterület talajaiban rendelkezésre álló kálium, magnézium és kalcium adja. A minimális cukortartalma 3,5 Brix-fok, ami a hagyma lágy, enyhén csípős ízét adja.

A területen a csapadékmennyiség nagyon alacsony, évi 300–400 mm. A nyarakra jellemző magas szintű napsugárzás és evapotranspiráció, a meleg éjszakák és az alacsony relatív páratartalom együttesen 5–10 %-os szárazanyag-tartalmat eredményez, ami ropogós, húsos textúrát kölcsönöz ezeknek a hagymáknak.

A termesztési gyakorlatok általában a zárt nyakú hagyma termesztésére törekednek a termesztési folyamat végéhez közeledve (ezt akkor érik el, amikor a napsütéses órák száma és a hőmérséklet még mindig magas, a relatív páratartalom alacsony, a szélmozgás szinte állandó, és az evapotranspiráció szintje magas). A terület éghajlati viszonyaival, az alacsony hőmérséklettel és az alacsony relatív páratartalommal ötvözve a hagyma tárolásának hónapjaiban ez lehetővé teszi a magas minőség fenntartását a hosszú eltarthatósági idő alatt.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

http://pagina.jccm.es/agricul/paginas/comercial-industrial/consejos_new/pliegos/PC_IGP_CEBOLLA_DE_LA_MANCHA-20191202.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/64

(2022/C 433/24)

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Antakya Künefesi”

EU-szám: PGI-TR-02451 – 2019.3.14.

OEM ( ) OFJ (X)

1. Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Antakya Künefesi”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Török Köztársaság

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

2.3. osztály: kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Antakya Künefesi” azon kevés török desszertek egyike, amelyek sajtot tartalmaznak. Az előállítás során künefelik kadayıf tésztát (küneféhez használt, világosra sütött cérnaszerű tésztát), friss Antakya künefelik sajtot (küneféhez használt sajtot), vajat és szirupot használnak fel. A künefelik sajtot a vajjal elkevert künefelik kadayıf két rétege között lapos tepsiben megsütik, majd fogyasztás előtt a kívánt édességnek megfelelően szirupot öntenek rá. A tepsi mérete az elfogyasztandó adagok számától függ. Az „Antakya Künefesi”-t melegen fogyasztják. A fogyasztás során a sajtnak nyúlóssá kell válnia és szálakat kell képeznie.

Az „Antakya Künefesi” 1–2 cm magas, korong formájú desszert. A desszert átmérője az adagok számától függ. 10 centimétertől 50 centiméterig terjedhet. Sütéskor a künefelik kadayıf és vaj keverékéből készült felső és alsó rétegek a Maillard-reakció révén barna színűvé válnak és ropogós kéreget alkotnak. Ezzel egyidejűleg középen az Antakya künefelik sajt megpuhul és szálasan nyúlós textúrájúvá válik. A szirup hozzáadását követően a künefe édes ízű. Az „Antakya Künefesi”-t közvetlenül a szirup hozzáadását követően, még forrón tálalják. Nyers állapotban (megsütés nélkül) lefagyasztható, és szállítás és forgalmazás céljából –18 °C-on tárolható.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az Antakya künefelik sajt előállításához használt tejet Hatay tartományból kell beszerezni. Az Antakya künefelik sajt az ízét a hatayi régiók gazdag növényvilággal borított mezőin legeltetett tehenek tejéből nyeri.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „künefelik kadayıf”, az „Antakya künefelik sajt” és az „Antakya Künefesi” előállítását a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell végezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az „Antakya Künefesi” csomagolásán a következő információkat kell feltüntetni kézzel írott vagy nyomtatott formában, olvashatóan és letörölhetetlen módon:

—	a vállalat kereskedelmi neve és címe, rövid neve és címe vagy lajstromozott védjegye,

—	a tétel száma,

—	az áru neve – „Antakya Künefesi”,

—	nettó tömeg,

—	a nyers termék eltarthatósága (hűtött hőmérsékleten egy hét vagy –18 °C-on hat hónap),

—	meg kell sütni, és a szirup hozzáadása után melegen fogyasztandó,

—	a következő logó:

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Az „Antakya Künefesi” előállítási régiója Hatay tartomány és annak körzetei (Antakya, Altınözü, Kumlu, Belen, İskenderun, Arsuz, Kırıkhan, Payas, Dörtyol, Hassa, Erzin, Samandağ, Yayladağ, Defne, Reyhanlı). Hatay egy települési központ Törökország legdélebbi részén. Nyugatról a Földközi-tenger, délről és keletről Szíria, északnyugatról Adana, északról Osmaniye, északkeletről pedig Gaziantep veszi körül.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

Az „Antakya Künefesi” és földrajzi területe közötti kapcsolat a künefelik kadayıf, az Antakya künefelik sajt és az „Antakya Künefesi” termék hírnevén, receptjén, valamint az e termékek előállításához szükséges készségeken alapul. A recept és az előállításhoz szükséges készségek nemzedékről nemzedékre szálltak át a mester–tanonc kapcsolat alapján. Ahhoz, hogy fenn lehessen tartani a termék megfelelő minőségét, teljesülnie kell néhány elengedhetetlen feltételnek. Szükség van például bizonyos készségekre a künefelik kadayıf vastagságának és állagának a forgó tepsin történő gyors sütés során való beállításához. Emellett az Antakya künefelik sajt nyúlási tulajdonságait a sajtkészítés folyamata határozza meg. Ezeket a készségeket egy mester felügyelete alatt, bizonyos szintű tapasztalat/mesterségbeli tudás megszerzése után sajátítják el. Két összetevőt, a künefelik kadayıf tésztát és az Antakya künefelik sajtot a meghatározott régióban kell előállítani.

Az Antakya künefelik sajt az ízét a hatayi régiók gazdag növényvilággal borított mezőin legeltetett tehenek tejéből nyeri. Körülbelül 2 000 növény létezik, amelyek közül 300-at endemikusként tartanak nyilván. Az általános vélekedés szerint a régiók endemikus növényei, különösen a zahter (vad kakukkfű), hozzájárulnak a künefelik sajt ízéhez. Ennek a gazdagságnak a megőrzése és bemutatása érdekében Hatay kormányzója 2017-ben létrehozott egy múzeumot, az Aromás és Endemikus Növények Múzeumát.

Az „Antakya Künefesi” előállításához használt sajt nagyon egyedülálló, mivel ez egy kizárólag a küneféhez készült sajt, amelyet künefelik sajtnak neveznek. Az Antakya künefelik sajt leginkább megkülönböztető jellemzői, hogy nyers tehéntejből készül, rugalmas állagú, és úgynevezett „csirkemell-szerkezete” van, 4,9–5,2 közötti pH-értékkel. 65 °C feletti hőmérsékleten szálasan nyúlóssá válik. A sajt egyedi és funkcionális jellemzője, hogy az Antakya Künefe belsejében megnyúlik, és melegítéskor rostos szerkezetet mutat.

Vannak a 18. századi Iszlám Nyilvántartásra visszanyúló dokumentumok, amelyek arra utalnak, hogy a künefekészítés (akkoriban csak a künefe szót használták) Antakyában szakmának minősült (Gül, 2008, 117). A 18. századtól a 20. századig különböző években keletkezett dokumentumok információkkal szolgálnak a künefére és a künefe árazására, készítőinek szakmai csoportként való besorolásra, a küneféhez használt tárgyakra és azok öröklésére vonatkozóan. Antakyában például az Iszlám Nyilvántartás 50. számában (1898–1901) a künefesütő tepsit az antakyai áruk, ruhák és háztartási cikkek közé sorolják.

A Künefeciler tér 1930-as évekbeli létrehozásával kapcsolatban információkkal szolgált H. Boyacı az „Antakyától Hatayig 1870–1976” című könyvében. Volt két Antakya Künefesit áruló fivér, akik 1935 és 1960 között a Köprübaşı nevű helyen szolgálták ki az antakyaiakat. Fekete bőrük miatt „Arab” néven ismerték őket. Továbbá az Antakya Künefesit áruló Hacı Arab 1940 és 1950 között nagyon híres künefekészítő mester volt az Uzun Çarşı 153. sz. alatti boltban, amely ma pékség (Nakim, B 2012).

Egy 1973. szeptember 27-i újságcikkben az Abbuş Usta néven ismert Süleyman Okay részletesen leírja a sajtos Antakya Künefe meghatározását (Okay, 2009).

Kemal Karaömeroğlu 1971-ben kiadott „Hatayi útikalauz” című kiadványában (29–31. o.) az antakyai konyha ételei között sorolja fel a nyers húsgombócot, az angolnát, a darált húst, a bulgurburgert és a künefét mint desszertet. A köztársaság létrejöttének 50. évfordulóján, 1973-ban Hatay az „Antakya Künefesi” név alatt szerepelt a tartomány évkönyvében. Az „Antakya Künefesi”-t az İnayet İnsel által 1976-ban közreadott „Gazdasági és szociálturizmussal kapcsolatos tevékenységek Antakyában” című kiadvány is megemlíti a 129. oldalon.

Hatay város önkormányzata minden évben Antakya fesztivált szervez Hatay szülőföldhöz csatolásának évére tekintettel, és a fesztivál során elkészítik a leghosszabb „Antakya Künefesi”-t, amely évente 1 méterrel hosszabb. 2019-ben az „Antakya Künefesi” hossza elérte a 81 métert.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

–

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

2022.11.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 433/67

Helyesbítés a következőhöz: Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10763 – NORDEA / TOPDANMARK LIV HOLDING)

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 431., 2022. november 14. )

(2022/C 433/25)

E közzététel semmisnek nyilvánítandó.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 433

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	65. évfolyam 2022. november 15.

Tartalom		Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	ÁLLÁSFOGLALÁSOK
	Tanács
2022/C 433/01	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a társasági adózásra vonatkozó felülvizsgált magatartási kódexről	1
	AJÁNLÁSOK
	Tanács
2022/C 433/02	A Tanács ajánlása (2022. november 14.) az állandó strukturált együttműködés keretében tett kötelezettségvállalások teljesítése terén a részt vevő tagállamok által elért haladás értékeléséről (PESCO)	6

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2022/C 433/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10845 – HG / WCAS / WARBURG PINCUS / NORSTELLA) ( 1 )	13

	III Előkészítő jogi aktusok
	TANÁCS
2022/C 433/04	A Tanács (EU) 3/2022 álláspontja első olvasatban a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából A Tanács által 2022. október 17-én elfogadva ( 1 )	14
2022/C 433/05	A Tanács indokolása: A Tanács (EU) 3/2022 álláspontja első olvasatban a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából	31

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 433/06	Euroátváltási árfolyamok — 2022. november 14.	36
	Tanács
2022/C 433/07	Értesítés a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2022/2232 tanácsi határozattal módosított (KKBP) 2018/1544 tanácsi határozatban, valamint a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló, az (EU) 2022/2228 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott (EU) 2018/1542 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezet részére	37
2022/C 433/08	Értesítés a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2018/1544 tanácsi határozatban és (EU) 2018/1542 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére	38
2022/C 433/09	Értesítés az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2022/2233 tanácsi határozattal módosított 2014/145/KKBP tanácsi határozatban, valamint az (EU) 2022/2229 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott 269/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek részére	40
2022/C 433/10	Értesítés az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2022/2233 tanácsi határozattal módosított 2014/145/KKBP tanácsi határozatban, valamint az (EU) 2022/2229 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott 269/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyek, szervezetek, illetve szervek részére	41
2022/C 433/11	Értesítés az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP tanácsi határozatban és 269/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére	42
2022/C 433/12	Értesítés a (KKBP) 2022/2234 határozattal végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi határozatban, valamint az (EU) 2022/2230 végrehajtási rendelettel végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi rendeletben előírt intézkedések hatálya alá tartozó személy részére	44
2022/C 433/13	Értesítés az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi határozatban, valamint az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére	45
2022/C 433/14	Értesítés a (KKBP) 2022/2235 tanácsi végrehajtási határozattal végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi határozatban, valamint az (EU) 2022/2231 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi rendeletben előírt intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek részére	47
2022/C 433/15	Értesítés az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP tanácsi határozatban, valamint az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére	48
2022/C 433/16	Az Európai Unió Tanácsa a következő információkat hozzaABDOLLAHI Hamed, AL NASSER Abdelkarim Hussein Mohamed, AL-YACOUB Ibrahim Salih Mohammed, ARBABSIAR Manssor, ASSADI Assadollah, BOUYERI Mohammed, EL HAJJ Hassan Hassan, AL-DIN Izz Hasan, MELIAD Farah, MOHAMMED Khalid Sheikh, SHAHLAI Abdul Reza, SHAKURI Ali Gholam, az Al-Aqsa Martyrs’ Brigade (Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja), a New People's Army-t (NPA) (Új Néphadsereg) is magában foglaló Communist Party of the Philippines (Fülöp-szigeteki Kommunista Párt), a Hizballah Military Wing (Hizballah Katonai Szárny), az Ejército de Liberación Nacional (National Liberation Army [Nemzeti Felszabadítási Hadsereg]), a Popular Front for the Liberation of Palestine – PFLP (Népi Front Palesztina Felszabadításért), a Popular Front for the Liberation of Palestine – General Command (Népi Front Palesztina Felszabadításért – Főparancsnokság), a Sendero Luminoso – SL (Fényes Ösvény) és a Teyrbazen Azadiya Kurdistan – TAK, a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya, valamint a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékében szereplő személyek és csoportok tudomására	50
2022/C 433/17	Értesítés a tunéziai helyzet tekintetében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/72/KKBP tanácsi határozatban és a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 101/2011/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére	51
	Számvevőszék
2022/C 433/18	A 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az uniós közös vállalkozásokról	52
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2022/C 433/19	A Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának hirdetménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján	53

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 433/20	Értesítés a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése alapján – Pályázati felhívás három Erőforrások igazgatói állás betöltésére (AD 14-es besorolás) az alábbi főigazgatóságokon: – Nemzetközi Partnerségek (INTPA) – Egészségügy és Élelmiszerbiztonság (SANTE) – Kereskedelem (TRADE) – COM/2022/10419	55
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 433/21	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10943 – ENEL / CVC CAPITAL PARTNERS / GRIDSPERTISE) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	56
2022/C 433/22	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10927 – ACTION LOGEMENT / AG2R LA MONDIALE / BNP PARIBAS / JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	58
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2022/C 433/23	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	60
2022/C 433/24	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	64

	Helyesbítések
	Helyesbítés a következőhöz: Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10763 – NORDEA / TOPDANMARK LIV HOLDING) ( HL C 431., 2022.11.14. )	67


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.