A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

Az Európai Unió összevont éves beszámolója 2021. pénzügyi év

(2022/C 399/01)

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ

2

AZ ÉV PÉNZÜGYI SAROKSZÁMAI

3

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

31

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

32

MÉRLEG

33

EREDMÉNYKIMUTATÁS

34

CASH FLOW KIMUTATÁS

35

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

37

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

38

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

146

FOGALOMTÁR

232

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

236

ELŐSZÓ

2021-ben Európa szembeszállt a jelenlegi világjárvánnyal. A szolidaritás kulcsfontosságú volt a Covid19 jelentette kihívás megfékezéséhez és gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítéséhez. Az európai költségvetés minden rendelkezésre álló eszközt mozgósított a polgárok, a vállalkozások és a tagállamok támogatására, miközben Európát fel kívánta készíteni a zöldebb, digitálisabb és reziliensebb jövőre.

Az Európai Unió elindította a NextGeneration EU elnevezésű célzott helyreállítási eszközt, amelynek célja az európai helyreállítás támogatása, valamint a jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelése. A 2021 júniusától a pénzügyi piacokon előteremtett rendkívüli összegekkel az uniós költségvetés ismét az Unió rendelkezésére álló fontos eszköznek bizonyult a válsághelyzetek kezelésében és abban, hogy egyértelmű hozzáadott értéket biztosít az emberek életéhez.

Emellett a SURE program (a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz) továbbra is támogatta a tagállamokat mind az emberek foglalkoztatásában, mind a világjárvány által érintett munkahelyek megsegítésében.

A válság gyors reagálással, valamint a politikai és pénzügyi helyzet folyamatos kiigazításával történő kezelése mellett az Európai Unió betartotta ígéretét, és teljesítette szakpolitikai célkitűzéseit. Ezért a lehető legjobban kihasználta a 2021. évi költségvetést, amely a jelenlegi többéves pénzügyi keret közül az első, a költségvetés végrehajtása ugyanis 268,3 milliárd EUR összegű volt megtett kötelezettségvállalásokban kifejezve.

Megtiszteltetés számomra, hogy előterjeszthetem az Európai Unió 2021-es éves beszámolóját. A beszámoló teljes körű áttekintést nyújt az uniós pénzügyekről és az uniós költségvetés múlt évi végrehajtásáról, többek között információkat tartalmaz az Unió függő kötelezettségeiről, valamint az Unió által vállalt pénzügyi kötelezettségekről és egyéb kötelmekről. Az Európai Unió összevont éves beszámolója a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági beszámolócsomagjának része, és alapvető részét képezi kifinomult fiskális átláthatósági és elszámoltathatósági rendszerünknek.

AZ ÉV PÉNZÜGYI SAROKSZÁMAI

Az IPSASB ajánlott gyakorlatra vonatkozó 2. iránymutatásában („A pénzügyi beszámoló tárgyalása és elemzése”) felvázolt elvek alapján elkészített, az év pénzügyi sarokszámaira vonatkozó e szakasszal segíteni kívánjuk az olvasókat annak megértésében, hogy az EU operatív, pénzügyi és beruházási tevékenységei miként jelennek meg az EU összevont pénzügyi beszámolójának különböző elemeiben. Az itt szereplő információk nem képezték ellenőrzés tárgyát. Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

TARTALOMJEGYZÉK

1.

AZ ÉV LEGFONTOSABB SZÁMADATAI ÉS SAROKSZÁMAI

4

2.

A 2021–2027-ES IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET ÉS A NextGeneration EU

6

2.1.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a NextGeneration EU – főbb számadatok

6

2.2.

NextGeneration EU – áttekintés

7

2.3.

Az NGEU pénzügyi helyzete 2021. december 31-én

8

3.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

13

3.1.

Bevételek

13

3.2.

Kiadások

15

4.

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOK

16

4.1.

A költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök

16

4.2.

Költségvetési biztosítékok: garanciaalapokban tartott pénzügyi eszközök

17

4.3.

Pénzügyi támogatási programokra vonatkozó hitelek és kapcsolódó hitelfelvételek

17

4.4.

A PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ KÖLTSÉGVETÉSI FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

21

5.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELEMZÉSE

21

5.1.

BEVÉTELEK

21

5.2.

KIADÁSOK

23

5.3.

ESZKÖZÖK

23

5.4.

KÖTELEZETTSÉGEK

26

6.

EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

27

6.1.

POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET

27

6.2.

IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

29

1.   AZ ÉV LEGFONTOSABB SZÁMADATAI ÉS SAROKSZÁMAI

Összevont pénzügyi beszámoló

Az EU összevont pénzügyi beszámolója több mint 50 szervezetet fog át (köztük az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az uniós ügynökségeket), és a rendelkezésre álló legszigorúbb standardok, a nemzetközi költségvetési számviteli standardok (IPSAS) szerint készül.

A 2021-es év, amely az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretének első éve volt, számos szempontból kivételesnek tekinthető. Amint az az alábbi mérlegből látható, és A pénzügyi kimutatások elemzése (5. pont) részletesebben kifejti, az EU 2021. évi összevont pénzügyi beszámolóját különösen érintette a NextGeneration EU 2021. évi sikeres elindítása (71,6 milliárd EUR-t folyósítottak a tagállamoknak) és a SURE eszköz keretében végzett további forrásbevonási és hitelezési tevékenységek (50 milliárd EUR):

milliárd EUR
	2021	2020
ESZKÖZÖK
Pénzügyi eszközök	188,6	113,1
Előfinanszírozás	93,4	62,7
Követelések	72,4	74,5
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	44,9	16,7
Ingatlanok, gépek és berendezések, valamint egyéb eszközök	14,7	13,0
Összesen	414,1	280,0
KÖTELEZETTSÉGEK
Munkaviszony megszűnése utáni juttatások	122,5	116,0
Pénzügyi kötelezettségek	246,1	95,0
Szállítói kötelezettségek	46,4	32,4
Elhatárolások	78,1	64,6
Egyéb kötelezettségek	3,3	5,4
Összesen	496,4	313,5
NETTÓ ESZKÖZÖK
Tartalékok	1,3	5,1
Tagállamoktól lehívandó összegek	(83,6 )	(38,5 )
Összesen	(82,3 )	(33,4 )
⇨ lásd a pénzügyi kimutatások elemzését az 5. pontban

A NextGeneration EU sikeres elindítása

Kifizetések a NextGeneration EU keretében – 71,6 milliárd EUR megosztva az alábbiak között:

⇨	lásd: Az NGEU 2021. december 31-i pénzügyi helyzete, 2.3. pont.

2.   A 2021–2027-ES IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET ÉS A NextGeneration EU

2.1.   A 2021–2027-ES IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET ÉS A NextGeneration EU – FŐBB SZÁMADATOK

Az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetése a NextGeneration EU (a továbbiakban: NGEU) helyreállítási eszközzel együtt folyó árakon 2 018 billió EUR-t tesz ki (2018-as árakon 1,8 billió EUR). Ez a válságra adott, példa nélküli pénzügyi válasz segíteni fog a koronavírus-járvány által okozott gazdasági és társadalmi károk helyreállításában, és támogatni fogja a zöldebb, digitálisabb és fenntarthatóbb Európára való átállást.

A csomag egyrészt a hosszú távú költségvetésből, azaz a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretből áll, amely folyó árakon 1 211 billió EUR-t (2018-as árakon 1 074 billió EUR) tesz ki, másrészt az NGEU ideiglenes helyreállítási eszközből, amely folyó árakon legfeljebb 806,9 milliárd EUR-nak (2018-as árakon 750 milliárd EUR) felel meg.

Hogy mitől igazán korszerű ez a költségvetés?

—	A következő hosszú távú költségvetés és az NGEU teljes összegének több mint 50 %-a az Európai Unió korszerűsítését fogja támogatni kutatás és innováció, méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállás, felkészültség, valamint helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedések révén,

—	az uniós költségvetés 30 %-a az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozza, amely az eddigi legnagyobb európai költségvetés minden eddiginél jelentősebb hányadát teszi ki,

—	az NGEU 90 %-át kitevő Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) 20 %-át a digitális transzformációra kell fordítani,

—	2026-ban és 2027-ben a hosszú távú költségvetés éves kiadásainak 10 %-a járul majd hozzá a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, és

—	ez az első alkalom, hogy a hosszú távú költségvetésen belül az új és megerősített prioritások aránya a legmagasabb, 32 %.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alapjául szolgáló politikai prioritások

A Bizottság politikai prioritásait a Bizottság elnöke által meghatározott politikai iránymutatások rögzítik. Az Ursula von der Leyen elnök vezetésével 2019. december 1-jén hivatalba lépett Bizottság a következő hat fő célra összpontosít:

6 FŐ CÉL

Európai zöld megállapodás

—	Célunk az első klímasemleges kontinens megteremtése.

A digitális korra felkészült Európa

—	Az emberek új generációs technológiákkal való felvértezése.

Emberközpontú gazdaság

—	A szociális méltányosság és a jólét szolgálatában.

Európa globális szerepének erősítése

—	Európa ambiciózusabb szerepre törekedjen, megerősítve egyedülálló védjegyünket, a felelős globális vezetést.

Az európai életmód előmozdítása

—	Olyan egyenlőségközpontú Unió kialakítása, amely egyforma lehetőségeket biztosít mindannyiunk számára.

Az európai demokrácia megerősítése

—	Demokráciánk ösztönzése, védelme és megerősítése.

2.2.   NextGeneration EU – ÁTTEKINTÉS

A 806,9 milliárd EUR-s költségvetéssel rendelkező NGEU célja, hogy segítse a koronavírus-járvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítását, és ezáltal egy zöldebb, digitálisabb, reziliensebb, a jelenlegi és jövőbeli kihívásoknak jobban megfelelő Európát építsen ki a Covid19 után.

A pénzeszközök egy részét, legfeljebb 338,0 milliárd EUR-t nem visszafizetendő támogatási formában vagy vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják. A források másik része – 385,8 milliárd EUR – az Unió által az egyes tagállamoknak nyújtott hiteleket finanszírozza. Ezeket a hiteleket e tagállamok csak a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakát követően fizetik vissza, és hosszú időszakra szólnak, például a jelenlegi hitelek csak 2051-ben járnak le (lásd a 2.3.3. pontot).

Emellett az NGEU több meglévő uniós programot és szakpolitikát is megerősít, az alábbiak szerint:

—	kohéziós politika – a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) keretében, annak érdekben, hogy segítséget nyújtson a Covid19 gazdasági következményeinek kezeléséhez a helyreállítás első éveiben,

—	Igazságos Átmenet Alap – annak biztosítékaként, hogy a klímasemlegességre való átállás mindenki számára elérhető legyen,

—	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap – a mezőgazdasági termelők további támogatása érdekében,

—	InvestEU – vállalkozásaink beruházási erőfeszítéseinek támogatása céljából,

—	Horizont Európa – hogy az EU képes legyen több kiválóságot finanszírozni a kutatás területén, és

—	rescEU – annak érdekében, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus képes legyen reagálni a nagyszabású veszélyhelyzetekre.

2.3.   AZ NGEU PÉNZÜGYI HELYZETE 2021. DECEMBER 31-ÉN

2.3.1.   Áttekintés

Az NGEU finanszírozási műveleteinek 2021. június 15-i elindításától 2021 végéig a Bizottság 71,0 milliárd EUR hosszú távú finanszírozást mozgósított, elsősorban konzorciális ügyletek keretében kibocsátott kötvények révén. Emellett 2021 decembere óta a Bizottságnak 20 milliárd EUR összegű rövid lejáratú uniós kincstárjegye van forgalomban. A Bizottság 2021 végéig összesen 71,6 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást folyósított. Ennek az összegnek a nagyobb részét, 64,3 milliárd EUR-t 20 tagállamnak folyósították a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében (ebből 46,4 milliárd EUR-t nem visszafizetendő támogatás formájában, 18,0 milliárd EUR-t pedig hitelként). További 7,2 milliárd EUR-t folyósítottak a többéves pénzügyi keret meglévő programok keretében teljesített kifizetéseiként. A fennmaradó 19,4 milliárd EUR likviditást az NGEU EKB-nál vezetett bankszámláján és a Bizottság központi pénztári számláján tartják, a többéves pénzügyi keret programjai számára a költségvetésbe történő folyósításáig.

NGEU – Kinnlévő hitelfelvételek és kifizetések 2021. december 31-én

2.3.2.   Hitelfelvételek

Az NGEU finanszírozási igényeinek kielégítése érdekében a Bizottság értékpapírokat bocsát ki a nemzetközi tőkepiacokon. A diverzifikált finanszírozási stratégia különböző finanszírozási eszközök és finanszírozási technikák alkalmazásán alapul, de hangsúlyt fektet a piaci szereplőkkel folytatott nyílt és átlátható kommunikációra is.

Az éves forrásbevonási határozat (1) értelmében a Bizottság 2021-ben 125 milliárd EUR összegben bocsáthatott ki kötvényeket, a kinnlévő kincstárjegy-állomány felső korlátja 60 milliárd EUR volt.

Hosszú távú finanszírozás – Konzorciális ügyletek és uniós kötvények aukciója

2021. december 31-ig a Bizottság 66,0 milliárd EUR-t vett fel öt, konzorciális ügyletek útján megvalósított kötvénykibocsátáson keresztül (beleértve egy két ügyletrészsorozatos ügyletet), valamint 5,0 milliárd EUR-t uniós kötvények aukcióján keresztül:

milliárd EUR
Hosszú távú finanszírozási ügyletek (beleértve a folyamatos kibocsátásokat is)	Lejárat	Kibocsátott/Bevont	Teljes visszafizetett összeg az év végén	Fennálló egyenleg az év végén
NGEU 1.	2031.7.4.	20,0	0,0	20,0
NGEU 2a. (beleértve a folyamatos kibocsátásokat is)	2026.7.6.	11,5	0,0	11,5
NGEU 2b.	2051.7.6.	6,0	0,0	6,0
NGEU 3.	2041.7.4.	10,0	0,0	10,0
NGEU 4. (beleértve a folyamatos kibocsátásokat is)	2028.10.4.	11,5	0,0	11,5
NGEU zöldkötvény 1.	2037.2.4.	12,0	0,0	12,0
Összesen		71,0	0,0	71,0

Az első konzorciális ügylettel 2021 júniusában 20,0 milliárd EUR-t vontak be. Ez az eddigi legnagyobb intézményi kötvénykibocsátás Európában, egyben a valaha volt legnagyobb intézményi egy ügyletrészsorozatos ügylet, és az EU által egyetlen ügylet keretében bevont eddigi legnagyobb összeg.

2021 októberében kibocsátotta az első zöldkötvényt, 12,0 milliárd EUR-t mozgósítva, amelyet kizárólag zöld és fenntartható beruházásokra lehet fordítani szerte az EU-ban. Ez a kibocsátás, amely a világ legnagyobb zöldkötvény-kibocsátását jelentette, láthatóvá tette a zöldkötvények által finanszírozott zöld politikákat, és támogatta az európai zöld megállapodást és a zöld átállást. A zöldkötvények kibocsátása szükségessé teszi a zöldkötvényekből származó bevételek pontos felhasználására és a zöldkötvényeken keresztül finanszírozott beruházások hatására vonatkozó jelentéstétel végrehajtását.

Rövid távú finanszírozás – Uniós kincstárjegyek aukciója

2021. december 31-én a három vagy hat hónapos futamidejű uniós kincstárjegyek aukciójából származó rövid távú finanszírozás kinnlévő összege 20,0 milliárd EUR-t tett ki:

milliárd EUR
Uniós kincstárjegyek aukciója	Fennálló egyenleg az év végén
3 hónapos futamidő	8,5
6 hónapos futamidő	11,5
Összesen	20,0

Míg a konzorciális ügyletek – legalábbis a kezdeti szakaszokban – továbbra is az NGEU kibocsátási programjának fő alapjai maradnak, az aukció útján történő gyors és olcsó forrásbevonás lehetősége jelentősen növeli a Bizottság azon képességét, hogy az uniós költségvetés és/vagy a kedvezményezett tagállamok számára legkedvezőbb feltételek mellett tudja kielégíteni az NGEU-val kapcsolatos kifizetési szükségleteit.

Ezenkívül 16 milliárd EUR rövid távú finanszírozás gyűlt össze pénzpiaci ügyletek révén, amelyek mindegyikét az év végén visszafizették.

2.3.3.   Kifizetések

2021 végéig a Bizottság 26 tagállam (Belgium, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Portugália, Franciaország, Írország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Ausztria, Szlovákia, Litvánia, Málta, Szlovénia, Románia, Észtország és Finnország) helyreállítási és rezilienciaépítési tervét kapta meg, amelyek közül 22-t pozitív értékelést követően a Tanács jóváhagyott. Négy további tagállam (Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Svédország) nyújtott be terveket, amelyek értékelése az év végén még folyamatban volt. Egy további terv (Hollandia) benyújtása függőben volt. A 22 jóváhagyott terv keretében jóváhagyott pénzügyi támogatás teljes összege 291,2 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatást (ebből az év végéig aláírt finanszírozási megállapodások 195,4 milliárd EUR-t) és 153,9 milliárd EUR pénzügyihitel-támogatást (ebből az év végéig aláírt hitelmegállapodások 153,2 milliárd EUR-t) tett ki.

Vissza nem térítendő támogatás

2021-ben a Bizottság összesen 46,4 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást folyósított a benyújtott és jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel rendelkező 22 tagállam közül 20-nak. Ebből az összegből 36,4 milliárd EUR-t fizettek ki előfinanszírozásként. Miután Spanyolország teljesítette a mérföldköveket, az év vége előtt további 10 milliárd EUR-t fizettek ki, és 1,5 milliárd EUR-t elszámoltak az eredeti előfinanszírozásból. A Finnországnak nyújtott vissza nem térítendő támogatáshoz kapcsolódóan az év végéig még nem folyósítottak további 0,3 milliárd EUR összegű előfinanszírozást. Írország esetében 1,0 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást hagytak jóvá, de év végéig nem írtak alá finanszírozási megállapodást.

milliárd EUR
Tagállam	Maximum vissza nem térítendő támogatás (2)	Összes aláírva 2021.12.31-én	Költségvetési kötelezettségvállalások 2021-ben	Összes folyósítva 2021.12.31.
Ausztria	3,5	2,2	1,1	0,4
Belgium	5,9	3,6	1,8	0,8
Horvátország	6,3	4,6	2,3	0,8
Ciprus	1,0	0,8	0,4	0,1
Csehország	7,0	3,5	1,8	0,9
Dánia	1,6	1,3	0,6	0,2
Észtország	1,0	0,8	0,4	0,1
Finnország	2,1	— (†)	0,8	— (†)
Franciaország	39,4	24,3	12,0	5,1
Németország	25,6	16,3	8,1	2,3
Görögország	17,8	13,5	6,7	2,3
Írország	1,0	— (‡)	0,5	—
Olaszország	68,9	47,9	23,7	9,0
Lettország	1,8	1,6	0,8	0,2
Litvánia	2,2	2,1	1,0	0,3
Luxemburg	0,1	0,1	0,0	0,0
Málta	0,3	0,2	0,1	0,0
Portugália	13,9	9,8	4,8	1,8
Románia	14,2	10,2	5,1	1,9
Szlovákia	6,3	4,6	2,3	0,8
Szlovénia	1,8	1,3	0,6	0,2
Spanyolország	69,5	46,6	23,1	19,0
Jóváhagyott	291,2	195,4	98,0	46,4
Bulgária	6,3	—	—	—
Magyarország	7,2	—	—	—
Hollandia	6,0	—	—	—
Lengyelország	23,9	—	—	—
Svédország	3,3	—	—	—
Még nem hagyták jóvá	46,6	—	—	—
Összesen	338,0	195,4	98,0	46,4

Hitelek

2021-ben a Bizottság összesen 18,0 milliárd EUR-t folyósított négy tagállamnak (Ciprus, Görögország, Olaszország és Portugália) előfinanszírozás formájában, ami a vonatkozó hitelallokációik 13 %-ának felel meg. A Romániának nyújtott pénzügyihitel-támogatáshoz kapcsolódó további 1,9 milliárd EUR összegű előfinanszírozást az év végéig még nem folyósították. Szlovénia esetében 0,7 milliárd EUR összegű pénzügyihitel-támogatást hagytak jóvá, de év végéig nem írtak alá finanszírozási megállapodást:

milliárd EUR
Tagállam	Maximum pénzügyihitel-támogatás	Összesen aláírva 2021.12.31.	Összesen folyósítva 2021.12.31-én	Összesen visszafizetve 2021.12.31-én	Összes kintlévőségek 2021.12.31-én
Ciprus	0,2	0,2	0,0	—	0,0
Görögország	12,7	12,7	1,7	—	1,7
Olaszország	122,6	122,6	15,9	—	15,9
Portugália	2,7	2,7	0,4	—	0,4
Románia	14,9	14,9	— (1)	—	—
Szlovénia	0,7	— (†)	—	—	—
Jóváhagyott	153,9	153,2	18,0	—	18,0
Tartalék	231,9	—	—	—	—
Összesen	385,8	153,2	18,0	—	18,0

A hitelmegállapodások szerint a tagállamok a folyósítás időpontja után tíz évvel kezdődően a folyósított összegek 5 %-ának megfelelő éves visszafizetéseket teljesítenek. Így Portugália, Görögország, Olaszország és Ciprus 2032-től kezdi visszafizetni a hiteleket; a hitelek futamidejének vége 2051. Az év végén fennálló névleges összegek visszafizetési ütemterve a következő:

millió EUR
Tagállam	Visszafizetési időszak	Éves visszafizetés	Összes visszafizetés
Ciprus	2032–2051	1	26
Görögország	2032–2051	83	1 655
Olaszország	2032–2051	797	15 938
Portugália	2032–2051	18	351
Összesen		899	17 970

Az NGEU hozzájárulása az uniós költségvetés más programjaihoz

2021 végéig a Bizottság összesen 7,2 milliárd EUR-t folyósított a többéves pénzügyi keret más programjainak nyújtott kifizetésként, főként az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) és az Európai Szociális Alapot (ESZA) finanszírozó REACT-EU-hoz kapcsolódóan:

milliárd EUR
MFF-program	Összes jóváhagyott MFF-hozzájárulás	Költségvetési kötelezettségvállalások 2021-ben	Összesen folyósítva 2021.12.31.
REACT-EU	50,6	39,5	7,0
— ebből ERFA	31,5	24,0	4,9
— ebből ESZA	19,2	15,4	2,1
Igazságos Átmenet Alap	10,9	0,0	0,0
Vidékfejlesztés (EMVA)	8,1	2,4	0,1
InvestEU	6,1	1,7	0,2
Horizont Európa	5,4	1,8	0,0
RescEU	2,1	0,1	0,0
Összesen	83,1	45,5	7,2

2.3.4.   Likviditás

Az NGEU keretében nyújtott hitelek nem követik az egyéb pénzügyi támogatási eszközök szigorú „back-to-back” elvét. Ehelyett diverzifikált és összevont finanszírozási stratégiát dolgoztak ki az NGEU számára, amely hatékony likviditáskezelés végrehajtását tette szükségessé. Az NGEU likviditáskezelésének célja annak biztosítása, hogy az NGEU bankszámláján tartott összegek elegendőek legyenek az összes soron következő folyósítási igény kielégítéséhez és egy meghatározott biztonsági puffer fenntartásához, elkerülve ugyanakkor a mérlegtöbbletet. A likviditáskezeléshez a Bizottság kifejlesztett egy olyan informatikai eszközt, amely lehetővé teszi az NGEU-számla napi szintű nyomon követését. 2021 végén az NGEU költségvetésen kívüli számláján tartott források teljes összege 18,0 milliárd EUR-t tett ki. Továbbá 1,4 milliárd EUR pénzügyi eszközt tartottak a Bizottság központi pénztári számláján a többéves pénzügyi keret programjai számára a költségvetésbe történő folyósításukig.

3.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

3.1.   BEVÉTELEK

Az Európai Parlament elnöke által 2020. december 18-án aláírt, eredeti elfogadott költségvetésben a 2021-re szóló kifizetési előirányzatok teljes összegét 166 060 millió EUR-ban rögzítették, a saját forrásokból finanszírozandó teljes összeg pedig 156 867 millió EUR volt. Az eredeti költségvetésben szereplő bevételi és kiadási becsléseket a költségvetési év során jellemzően kiigazítják, és az ilyen jellegű módosításokat a költségvetés-módosítások tartalmazzák. A GNI-alapú saját források kiigazításai biztosítják, hogy a költségvetésbe bevitt bevételek pontosan egyezzenek a költségvetésbe bevitt kiadásokkal. Ezáltal tiszteletben tartják a költségvetési egyensúly elvét, és a költségvetési bevételek és kiadások (kifizetési előirányzatok) összege megegyezik.

2021 során hat költségvetés-módosítást fogadtak el. Ezeket figyelembe véve a 2021-re vonatkozó végleges elfogadott bevétel 168 011 millió EUR-t tett ki, a saját forrásokból finanszírozandó teljes összeg pedig 156 993 millió EUR volt. A tagállami hozzájárulások 2021-ben állandóak maradtak. A kifizetési előirányzatok növekedését (1 950 millió EUR) főként az előző évi többletből finanszírozták.

A bevételek hat forrásból származnak (címek):

1. cím: Saját források

A tradicionális saját források beszedése (158 632 millió EUR) 1,0 %-kal haladta meg a költségvetésben szereplő összegeket (156 993 millió EUR). Ennek oka elsősorban az volt, hogy az év utolsó két hónapjában a vártnál nagyobb összeget szedtek be.

A tagállamok végleges héa-, GNI-alapú és műanyag csomagolási hulladékon alapuló befizetései is majdnem pontosan megfeleltek a végleges költségvetési becsléseknek. Az előre jelzett összegek és a ténylegesen befizetett összegek közötti különbségek a költségvetési célokra használt euróárfolyam és az euróövezeten kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázhatók.

2. cím: Többletek, egyenlegek és kiigazítások

Az előző pénzügyi év többlete 1 769 millió EUR-t tett ki. Ezt az összeget költségvetés-módosítás útján vitték be a 2021. évi költségvetésbe, és ennek megfelelően csökkentették a tagállamok sajátforrás-hozzájárulását.

A héa- és GNI-egyenlegeket illetően a szabályokat a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet (609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (3)) 10b. cikke rögzíti. E szabályok szerint az egyenlegek teljes összegét úgy számítják ki, hogy az uniós költségvetésre gyakorolt hatás nulla legyen („nettósítási rendszer”), és az eljárás nem von maga után költségvetés-módosítást. A Bizottság ezért közvetlenül kéri fel a tagállamokat, hogy a nettó összegeket fizessék ki.

3. cím: Igazgatási bevételek

Ez a cím a személyzet javadalmazását terhelő adókból és illetékekből származó, 2 230 millió EUR összegű bevételt tartalmazza.

4. cím: Pénzügyi bevételek, késedelmi kamatok és pénzbírságok

A 4. címben a költségvetésben szereplő összeg (515 millió EUR) és a költségvetési eredmény (1 633 millió EUR) közötti különbség főként a versenypolitika területén kiszabott pénzbírságokra utal.

5. cím: Költségvetési biztosítékok, forrásbevonási és hitelezési műveletek

Ez a cím az NGEU megjelenésével jelentősen nőtt. Az e cím alá tartozó NGEU-pénzeszközök címzett bevételnek minősülnek. Az 5. cím a garanciákkal, kamatokkal és a nyújtott kölcsönök visszafizetésével kapcsolatos bevételeket tartalmazza. Emellett pénzeszközöket is átirányít (az NGEU-nak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásához és a többéves pénzügyi keret programjainak megerősítéséhez) olyan célhoz kötött bevételekből, amelyeket a tagállamok az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) keretében kapnak. Az NGEU átfogó áttekintését lásd: Az év pénzügyi sarokszámai, 2.2. és 2.3. pont.

6. cím: Az uniós szakpolitikákhoz kapcsolódó bevételek, hozzájárulások és visszatérítések

Ez a cím elsősorban a strukturális és mezőgazdasági alapokkal (esb-alapok, EMGA és EMVA) kapcsolatos pénzügyi korrekciókból származó bevételekre vonatkozik. Magában foglalja továbbá a harmadik országoknak a kutatási programokban való részvételét, a mezőgazdasági alapok záróelszámolását, valamint az uniós programokhoz/tevékenységekhez való egyéb hozzájárulásokat és visszatérítéseket. A teljes összeg jelentős részét a címzett bevételek teszik ki, amelyek lehetővé teszik további előirányzatoknak a kiadási oldalra való bevezetését.

A 2021. évi költségvetési bevétel összesen 239 596 millió EUR-t tett ki.

3.2.   KIADÁSOK

3.2.1.   A költségvetés végrehajtása

A 2021-ben, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első évében a végleges elfogadott költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokban összesen 166,8 milliárd EUR-t, kifizetési előirányzatokban pedig összesen 168,0 milliárd EUR-t tett ki. Az NGEU további 421,1 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzattal és 55,5 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzattal erősítette meg a kulcsfontosságú programokat, az uniós költségvetésbe bevitt külső címzett bevételként (4).

A 2021. évi költségvetés végrehajtását jelentős mértékben befolyásolta az új jogalapok és a strukturális alapokra vonatkozó új szabályok késedelmes elfogadása. A strukturális alapoknak szóló 2021. évi kötelezettségvállalási előirányzatok többségét (nettó értéken 49 milliárd EUR) a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 7. cikkének megfelelően 2022–2025-re programozták át. A költségvetési rendelet és/vagy az új jogalapok által engedélyezett esetekben a végre nem hajtott előirányzatokat átvitték 2022-re: 4,1 milliárd EUR kötelezettségvállalási és 4,2 milliárd EUR kifizetési előirányzatot. 2021-ben a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) élt első alkalommal azzal a lehetőséggel, hogy a fel nem használt elfogadott költségvetési előirányzatokat átvigyék a következő évre (5), (6). Hasonló rendelkezések vonatkoznak a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékra és a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékra (SEAR), és ezeket alkalmazták is.

A végrehajtott kötelezettségvállalási előirányzatok együttes összege 2021-ben 268,3 milliárd EUR-t tett ki:

—	113,4 milliárd EUR a végleges elfogadott költségvetésből,

—	0,6 milliárd EUR a 2020-ról áthozott előirányzatokból,

—	154,3 milliárd EUR a címzett bevételekből származó előirányzatokból, — amelyből 143,5 milliárd EUR az NGEU-ból érkezett.

A 2021-ben teljesített kifizetések összesen 228,0 milliárd EUR-t tettek ki:

—	163,6 milliárd EUR a végleges elfogadott költségvetésből,

—	1,8 milliárd EUR a 2020-ról áthozott előirányzatokból,

—	62,6 milliárd EUR a címzett bevételekből származó előirányzatokból, — amelyből 53,6 milliárd EUR az NGEU-ból érkezett.

A 2021. évi kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása összesen, uniós szakpolitikai célkitűzések szerinti bontásban

A 2021. évi végrehajtás valamennyi típusú előirányzat tekintetében (költségvetés, előző évről áthozott összegek és címzett bevételek) 44 % volt a kötelezettségvállalások és 92 % a kifizetések esetében. A címzett bevételeket nem tartalmazó végrehajtási arány 2021-ben 68 %-os végrehajtást mutatott a kötelezettségvállalási előirányzatok és 97 %-ost a kifizetési előirányzatok tekintetében. A 2021-ben teljesített kifizetések jelentős része a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret lezárásához kapcsolódott.

Figyelembe véve továbbá az átviteleket és a megosztott irányítás alá tartozó, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 7. cikkével összhangban átprogramozott kötelezettségvállalásokat, a megszavazott költségvetés végrehajtása közel 100 %-ot ért volna el mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok tekintetében.

Az NGEU-előirányzatok végrehajtása az uniós költségvetésben szereplő összes kötelezettségvállalási előirányzat tekintetében 34 %-ot, az összes kifizetési előirányzat tekintetében pedig 97 %-ot ért el. Az NGEU tekintetében előirányzott összeg a 2021-ben kötelezettségvállalásra engedélyezett (7) összeg 87 %-át jelentette, amely 164,6 milliárd EUR-t tett ki.

3.2.2.   Fennálló kötelezettségvállalások

A fennálló kötelezettségvállalások – még ki nem fizetett összegek, amelyekre kötelezettséget vállaltak („Reste à liquider”, RAL) – 2021 végén 341,6 milliárd EUR-t tettek ki. A fennálló kötelezettségvállalások 2020-hoz képest növekedtek (38,4 milliárd EUR-val), de ez a növekedés kisebb volt az eredetileg előrejelzettnél, mivel a megosztott irányítás alá tartozó programokra vonatkozó, 2021-re tervezett kötelezettségvállalások többségét (nettó értéken 49 milliárd EUR) 2022-re és az azt követő évekre halasztották, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 7. cikkének megfelelően. A megosztott irányítás végrehajtásának átprogramozása miatt a fennálló kötelezettségvállalások további növekedése várható az elkövetkező években.

A fennálló kötelezettségvállalások 2021. évi növekedése mögött álló elsődleges ok az NGEU (vissza nem térítendő rész) végrehajtásának kezdete volt, amely 2021 végén 89,9 milliárd EUR-val (26 %) vette ki részét a teljes fennálló kötelezettségvállalásból. Az NGEU címzett bevételei az elkövetkező években a fennálló kötelezettségvállalások növekedését eredményezik, mivel az EURI-rendelet (8) 3. cikkének (4) és (9) bekezdésével összhangban 2023. december 31-ig valamennyi kötelezettségvállalást meg kell tenni, és azokat 2026. december 31-ig kifizetésekkel kell teljesíteni.

3.2.3.   Költségvetési eredmény

A költségvetési eredmény (többlet) a 2020. évi 1,8 milliárd EUR-ról 2021-ben 3,2 milliárd EUR-ra nőtt a vámokból és pénzbírságokból származó, vártnál magasabb bevételek miatt.

4.   PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOK

4.1.   A KÖLTSÉGVETÉSBŐL TÁMOGATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök formája lehet garanciaeszköz, tőkeinstrumentum és hiteleszköz. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a költségvetési biztosítékok felhasználása várhatóan növekedni fog a teljes mértékben az uniós költségvetésből finanszírozott vagy feltöltött pénzügyi eszközök felhasználásához képest. Ennek részeként az InvestEU program keretében 26,2 milliárd EUR összegű uniós garancia áll majd az EBB csoport és más pénzügyi intézmények rendelkezésére, amelynek segítségével finanszírozási és befektetési műveletek révén támogathatják az Unió különböző szakpolitikai célkitűzéseit. A hagyományos költségvetés-végrehajtási módhoz képest – amely vissza nem térítendő és más támogatások nyújtására terjed ki – az e megközelítés mögött álló alapvető koncepció az, hogy a költségvetésből pénzügyi eszközök révén felhasznált minden egyes euróból a tőkeáttételi hatásnak köszönhetően a végső kedvezményezett több mint 1 eurót kap pénzügyi támogatásként.

Az ilyen típusú költségvetési végrehajtás keretében a pénzeszközöket vagy már folyósították a megbízott szervezetek által kezelt vagyonkezelői számlákra, és rendelkezésre állnak (pénzeszközként és pénzeszköz-egyenértékesként, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként, illetve pénzpiaci alapokba történő befektetésként vagy összevont eszközportfólióként), hogy fedezzék a jövőbeli garancialehívásokat, vagy befektetésre kerültek a saját tőkébe. Az uniós költségvetésből támogatott, közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök jelentősége és volumene az elmúlt években nőtt.

4.2.   KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOK: GARANCIAALAPOKBAN TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Az ilyen típusú költségvetési végrehajtás keretében az EU olyan garanciákat nyújt partnerek számára, amelyek finanszírozása csak részben történik a Bizottság által létrehozott garanciaalapokon keresztül, így függő kötelezettségeket keletkeztetnek az uniós költségvetés számára, amennyiben a feltöltés nem elegendő a lehívások fedezésére. Az EU az EU-n kívül – az EBB úgynevezett külső hitelezési megbízatása keretében – nyújtott hitelekre, és az ESBA-garanciával fedezett hitel- és tőkeműveletekre nyújtott garanciát az EBB csoportnak, emellett garanciákat nyújtott az EFFA-garanciával és az NDICI külső tevékenységi garanciával fedezett műveletekre vonatkozóan az EBB csoportnak és más pénzügyi intézményeknek.

2021-től a garanciaalapokba teljesített tartalékfeltöltést a közös tartalékalapban (CPF) tartják. A közös tartalékalapot a költségvetési rendelet (9) hozta létre azzal a céllal, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettől kezdve tartsa a pénzügyi eszközökből, költségvetési garanciákból és pénzügyi támogatási hitelekből származó pénzügyi kötelezettségek fedezetére képzett tartalékokat (azaz a tartott pénzeszközöket). A tartalékalap magában foglal néhány, a korábbi többéves pénzügyi keretből származó pénzügyi kötelezettségeket fedező tartalékfeltöltési eszközt is.

A közös tartalékalapot egyetlen portfólióként hozzák létre, és egyetlen portfólióként működik, jelenleg a különböző uniós költségvetési biztosítékokra és pénzügyi támogatási programokra képzett tartalékokat ötvözi. A közös tartalékalap forrásait komponensekhez allokálják a közös tartalékalap különböző hozzájáruló eszközeihez (költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatási programok) kapcsolódó összegek nyomon követése céljából.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret hatálybalépését követően az ESBA-garanciaalap nettó eszközeit 2021. január 1-jétől átcsoportosították a közös tartalékalapba. Az EFFA-garanciaalap és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap eszközei 2021 folyamán kerültek átcsoportosításra a közös tartalékalapba.

2021. december 31-én a Bizottság a következő komponensek tekintetében tart pénzügyi eszközöket a közös tartalékalapban:

—	a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap, 2,7 milliárd EUR,

—	az ESBA-garanciaalap, 8,5 milliárd EUR,

—	az EFFA-garanciaalap, 0,8 milliárd EUR, és

—	az InvestEU garanciaalap, 0,3 milliárd EUR.

Emellett 92 millió EUR-t tartanak a Bizottság központi pénztárában likviditási pufferként az azonnali garancialehívások fedezésére.

4.3.   PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ HITELEK ÉS KAPCSOLÓDÓ HITELFELVÉTELEK

Az EU pénzügyi támogatási programokra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési műveletei nem költségvetési műveletek. A forrásokat általánosságban és az NGEU-t kivéve„back-to-back” alapon, vagyis azonos kamattal, futamidővel és összegben veszik fel és kölcsönzik tovább a kedvezményezett tagállamnak. A „back-to-back” módszertől függetlenül a pénzügyi eszközök adósságszolgálatával kapcsolatos jogi kötelezettség az Uniót terheli, ami garantálja az időben és teljes mértékben történő törlesztést. A Bizottság eljárásokat alakított ki annak biztosítására, hogy a hitelfelvételt nemteljesítés esetén is visszafizessék.

A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács határozatai alapján pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak és harmadik országoknak a tőkepiacokról finanszírozott kétoldalú hitelek formájában, az uniós költségvetés garanciájával. 2021-ben a Bizottság az EU nevében öt fő programot működtetett, amelyek keretében hitelt nyújthat:

—	fizetésimérleg-támogatás,

—	az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) keretében nyújtott támogatás,

—	makroszintű pénzügyi támogatás,

—	a SURE keretében nyújtott támogatás, és

—	NGEU – az NGEU-val kapcsolatos további információk tekintetében lásd a 2. pontot.

2021. december 31-én a pénzügyi támogatásként nyújtott hitelek nominális összege az NGEU-t ide nem számítva (lásd a 2. pontot) az alábbiak szerint alakult:

milliárd EUR
	Összes nyújtott	Teljes kifizetett összeg az év végén	Teljes visszafizetett összeg az év végén	Fennálló egyenleg az év végén
SURE
Belgium	8,2	8,2	—	8,2
Bulgária	0,5	0,5	—	0,5
Horvátország	1,0	1,0	—	1,0
Ciprus	0,6	0,6	—	0,6
Csehország	2,0	2,0	—	2,0
Észtország	0,2	0,2	—	0,2
Görögország	5,3	5,3	—	5,3
Magyarország	0,5	0,5	—	0,5
Írország	2,5	2,5	—	2,5
Olaszország	27,4	27,4	—	27,4
Lettország	0,3	0,3	—	0,3
Litvánia	1,0	1,0	—	1,0
Málta	0,4	0,4	—	0,4
Lengyelország	11,2	8,2	—	8,2
Portugália	5,9	5,4	—	5,4
Románia	4,1	3,0	—	3,0
Szlovákia	0,6	0,6	—	0,6
Szlovénia	1,1	1,1	—	1,1
Spanyolország	21,3	21,3	—	21,3
	94,3	89,6	—	89,6
EFSM
Írország	22,5	22,5	—	22,5
Portugália	24,3	24,3	—	24,3
	46,8	46,8	—	46,8
MFA
Ukrajna	5,0	5,0	(0,6 )	4,4
Tunézia	1,4	1,1	—	1,1
Jordánia	1,1	0,9	—	0,9
Egyéb	1,5	1,2	(0,2 )	1,0
	9,0	8,2	(0,8 )	7,4
BOP
Lettország	2,9	2,9	(2,7 )	0,2
	2,9	2,9	(2,7 )	0,2
Összesen	153,0	147,5	(3,5 )	144,0

Az év végén fennálló összegek visszafizetési ütemterve a következő:

milliárd EUR
	SURE	EFSM	MFA	BOP	ÖSSZESEN
2022	—	2,7	—	—	2,7
2023	—	3,5	0,1	—	3,6
2024	—	2,6	0,6	—	3,2
2025	8,0	2,4	—	0,2	10,6
2026	8,0	4,0	0,1		12,1
2027	—	3,0	0,2		3,2
2028	10,0	2,3	0,2		12,5
2029	8,1	1,4	0,9		10,4
2030	10,0	—	0,1		10,1
2031	—	7,3	1,2		8,5
2032	—	3,0	0,1		3,1
2033	—	2,1	0,5		2,6
2034	—	—	0,1		0,1
2035	8,5	2,0	2,0		12,5
2036	9,0	5,7	1,3		16,0
2037	—	—	—		—
2038	—	1,8	—		1,8
2039					—
2040	7,0	—	—		7,0
2041					—
2042	—	3,0	—		3,0
2043					—
2044					—
2045					—
2046	5,0				5,0
2047	6,0				6,0
2048					—
2049					—
2050	10,0		—		10,0
2051	—				—
Összesen	89,6	46,8	7,4	0,2	144,0

SURE

A SURE 2020-ban jött létre azzal a céllal, hogy pénzügyi támogatást nyújtson azoknak a tagállamoknak, amelyek a Covid19-világjárvány által a területükön okozott súlyos gazdasági zavarokkal küzdenek, vagy ahol ilyen zavarok komoly veszélye áll fenn. Az eszköz az érintett tagállamok által hozott nemzeti intézkedéseket egészíti ki. A pénzügyi támogatás maximális összege az összes tagállamra vonatkozóan nem haladhatja meg a 100 milliárd EUR-t.

2021 végén a tagállamok összesen 94,3 milliárd EUR összegről írtak alá hitelkeret-megállapodást, amelyből 89,6 milliárd EUR folyósítása történt meg az említett év végéig. A 2021-ben folyósított új hitelek összege 50,1 milliárd EUR volt. A hitelek futamideje 5, 10, 15, 20 és 30 év között változik.

Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (EFSM) azért hozták létre, hogy pénzügyi támogatást nyújtson minden olyan tagállamnak, amely általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán súlyos gazdasági-pénzügyi zavarral küzd, vagy annak komoly veszélye áll fenn. Az EFSM 2011 és 2014 között a reformok végrehajtásától függő pénzügyi támogatást nyújtott Írországnak és Portugáliának. A program lejárt, és további hitel nem hívható le, jóllehet továbbra is igénybe lehet venni olyan konkrét feladatokra, mint például az Írországnak és Portugáliának nyújtott hitelek futamidejének meghosszabbítása és áthidaló hitelek nyújtása. 2021-ben az év során lejáró 9,8 milliárd EUR-t hosszabbítottak meg 2036-ig (3 milliárd EUR Írország és 1,8 milliárd EUR Portugália esetében) és 2031-ig (5 milliárd EUR Portugália esetében).

A Portugáliának nyújtott összeg 26 milliárd EUR-ról 24,3 milliárd EUR-ra csökkent, mivel 1,7 milliárd EUR hatályát vesztette, és további folyósításokra nem volt lehetőség. 2021 decemberében Portugália a 2022 áprilisában esedékes 2,7 milliárd EUR összegű teljes hitelből 2,2 milliárd EUR tekintetében futamidő-meghosszabbítást kért. 2022 februárjában a Bizottság 2,2 milliárd EUR összegű hitelt vett fel a hitelek megújítására, amelyek futamideje 4,5 évvel hosszabbodott meg.

Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)

A makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) az EU által az EU-n kívüli, fizetésimérleg-válsággal küzdő partnerországok részére nyújtott pénzügyi segítségnyújtást jelent (ideértve 4,4 milliárd EUR fennálló összeget Ukrajna számára). Közép- és hosszú távú hitelek vagy támogatások, vagy ezek kombinációja formájában valósul meg, és csak olyan országok számára áll rendelkezésre, amelyek folyósítással járó IMF-program kedvezményezettjei.

2020-ban a Bizottság 3 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatási csomagra irányuló javaslatot fogadott el tíz bővítési és szomszédságpolitikai partner javára, hogy segítse őket a koronavírus-járvány által okozott gazdasági károk mérséklésében. A határozatot az Európai Parlament és a Tanács 2020. május 25-én fogadta el. E határozat értelmében a Bizottság 2021-ben 10 új, összesen 1,7 milliárd EUR névértékű hitelt folyósított 9 MFA-kedvezményezettnek. Az új hitelek futamideje 10 és 15 év között változik.

BOP

A fizetésimérleg-eszköz olyan támogatási program, amelyet a fizetési mérlegükkel kapcsolatban nehézségekkel küzdő vagy nehézségekkel fenyegetett, euróövezeten kívüli országok számára alakítottak ki. A fizetésimérleg-támogatás a mögöttes gazdasági problémák kezelésére kidolgozott szakpolitikák végrehajtásától függő középtávú hitelek formájában valósul meg. Az EU által nyújtott fizetésimérleg-támogatás jellemzően a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és más nemzetközi intézményekkel vagy országokkal együttműködésben valósul meg.

A Lettországnak a fizetésimérleg-támogatás keretében nyújtott összeget 3,1 milliárd EUR-ról 2,9 milliárd EUR-ra csökkentették, mivel a rendelkezésre álló 0,2 milliárd EUR összeg megszűnt, és már nem volt folyósítható. 2021-ben nem került sor új műveletre vagy hiteltörlesztésre.

4.4.   A PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ KÖLTSÉGVETÉSI FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

Az uniós hitelfelvétel az EU közvetlen és feltétel nélküli kötelezettsége, amelyet az uniós tagállamok garantálnak (költségvetési függő kötelezettségek). Az EU-n kívüli országoknak nyújtott hitelek finanszírozására felvett hiteleket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi. A kedvezményezett tagállam nemteljesítése esetén az adósságszolgálat teljesítése lehetőség szerint a Bizottság rendelkezésre álló pénztáregyenlegéből történik. Amennyiben az adott időpontban ez nem lehetséges, a Bizottság a szükséges forrásokat a tagállamoktól hívja le. Az EU saját forrásairól szóló jogszabály szerint (a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 14. cikke) az uniós tagállamok az uniós kötelezettségek teljesítése érdekében jogilag kötelesek elegendő pénzeszközt rendelkezésre bocsátani. A hitelezők így csak az EU, és nem a finanszírozott hitelek kedvezményezettjei hitelkockázatának vannak kitéve. A „back-to-back” hitelezés garantálja, hogy az EU költségvetését nem terheli kamat- vagy devizaárfolyam-kockázat.

A SURE keretében a tagállamoknak nyújtott hitelekhez a tagállamok által nyújtott önkéntes garanciák rendszere kapcsolódik, amely a pénzügyi támogatás maximális összegének 25 %-át teszi ki. Az egyes tagállamoknak a garancia teljes összegéhez való hozzájárulása megfelel az Európai Unió teljes bruttó nemzeti jövedelmén (GNI) belüli, a 2020. évi uniós költségvetésen alapuló részarányuknak.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az egyes tagállamok hitelcsomagjaira vonatkozóan határozatban rögzíti a teljes nyújtott összeget, a folyósítandó részletek számát és a hitelcsomag (átlagos) futamidejének maximumát. A Bizottság és az érintett tagállam ezt követően megállapodik a hitel/finanszírozás paramétereiről, különösen a részletek futamidejéről. Ezenfelül a hitel első részletének kivételével valamennyi részlet a szakpolitikai feltételek teljesítésétől függ, az EU/IMF közös pénzügyi segítségével összefüggésben, ami a finanszírozási műveletek ütemezését befolyásoló újabb tényező. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátások ütemezése és futamideje a kapcsolódó uniós hitelezési tevékenységtől függ. A finanszírozás kizárólag euróban denominált, a futamidő pedig 3–30 év közötti.

5.   A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELEMZÉSE

5.1.   BEVÉTELEK

Az EU összevont bevétele magában foglalja a visszterhes ügyletekhez és a nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek közül az utóbbi összegek a legjelentősebbek. A fő nem visszterhes bevételi kategóriák (amelyek magukban foglalják a GNI-alapú saját forrásokat, a tradicionális saját forrásokat, a héa-forrásokat, az új, műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrásokat, a pénzbírságokat és a kiadások behajtását) ötéves tendenciája a következő:

A főbb nem visszterhes ügyletekből származó bevételek ötéves tendenciája (10)

Mivel a költségvetési bevételeknek meg kell egyezniük a költségvetési kiadásokkal (vagy meg kell azokat haladniuk), a fentiekben bemutatott bevételi tendencia fő hajtóereje az évente teljesített kifizetésekben rejlik.

Konszolidált bevétel – főbb fejlemények 2021-ben

2021-ben az összes bevételi kategóriát magában foglaló konszolidált bevétel 178,9 milliárd EUR-t tett ki, szemben az előző évi 224,0 milliárd EUR-val. A 45,1 milliárd EUR-nak megfelelő, azaz 20,1 %-os csökkenés fő oka az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének csökkentő hatása volt, amely a 2020. évi bevételeket 47,5 milliárd EUR-val növelte, de csak 1,1 milliárd EUR-val járult hozzá a 2021. évi bevételekhez. E konkrét bevétel nélkül a 2021. évi konszolidált bevétel 177,8 milliárd EUR-t tesz ki, ami hasonló az előző évi kiigazított konszolidált bevételhez (176,5 milliárd EUR).

A fennmaradó bevételi kategóriákat illetően a fő fejlemények az új, műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források bevezetése, a pénzbírságokból származó bevételek növekedése és a GNI-ből származó bevételek csökkenése volt:

—

a 2021-ben az új (EU, Euratom) 2020/2053 sajátforrásról szóló tanácsi határozat (11) hatálybalépésével bevezetett új, műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrásból származó bevétel 5,8 milliárd EUR-t tett ki. Az egyes tagállamokban keletkező, nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömegére kilogrammonként 0,80 EUR egységes lehívási mérték alkalmazandó. Az egy adott évben nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékot az adott évben valamely tagállamban keletkezett műanyag csomagolási hulladék és újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék különbségeként számítják ki. Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia jogosult egyedi éves egyösszegű csökkentésre a műanyag csomagolási hulladékon alapuló sajátforrás-hozzájárulásaik tekintetében,

—

a pénzbírságokból származó bevételek a 2020. évi 0,5 milliárd EUR-ról 2021-ben 2,0 milliárd EUR-ra növekedtek. Az 1,5 milliárd EUR összegű növekedés a 2021-ben kiszabott pénzbírságok magasabb számának és összegének tudható be. 2021-ben a főbb kiszabott pénzbírságok a következők voltak: 875 millió EUR-t szabtak ki a BMW-re és a Volkswagen-csoportra (Volkswagen, Audi és Porsche) a nitrogén-oxid-tisztítás műszaki fejlesztése terén történő összejátszásért, és 371 millió EUR-t a Nomurára, a UBS-re és a UniCreditre egy kereskedői csoportnak az európai államkötvények elsődleges és másodlagos piacán kartellben való részvételéért,

—

a GNI-ből (bruttó nemzeti jövedelem), az EU működési bevételének elsődleges eleméből származó bevételek a 2020. évi 125,4 milliárd EUR-ról 2021-ben 116,0 milliárd EUR-ra csökkentek. A 9,4 milliárd EUR, azaz 7,5 %-os csökkenés az egyéb bevételi kategóriák növekedéséhez (és a műanyag csomagolási hulladékon alapuló új saját forrásokból származó bevételekhez) kapcsolódik, mivel a GNI-ből származó bevétel a költségvetésnek azt a részét finanszírozza, amelyet más bevételi források nem fedeznek.

5.2.   KIADÁSOK

Az összevont pénzügyi beszámolóban megjelenített fő kiadási tételek a megosztott irányítás alá tartozó kiadások, amelyek a következő alapokat érintik: i. Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), ii. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és egyéb vidékfejlesztési eszközök, iii. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap (KA) és iv. Európai Szociális Alap (ESZA). Ezek az alapok együttesen 119,9 milliárd EUR-t, azaz a 2021-ben felmerült 221,0 milliárd EUR összegű összes kiadás 54,3 %-át tették ki (2020-ban összegük 109,7 milliárd EUR, a kiadásokon belüli arányuk 65,9 % volt). A megosztott irányítás alá tartozó kiadások megoszlását és relatív súlyát az alábbiak ismertetik:

A 2021-es pénzügyi évre vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó fő kiadások

A megosztott irányítás alá tartozó kiadások növekedése főként az ERFA-val és a Kohéziós Alappal, valamint az ESZA-val kapcsolatos kiadások növekedésének (5,8 milliárd EUR, illetve 3,0 milliárd EUR) tudható be. Ebben a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret programozási időszakának vége felé történő fokozott végrehajtás, valamint a társfinanszírozási aránynak a CRII+ intézkedések végrehajtását követő ideiglenes növekedése jelenik meg. Az EMVA-val és más vidékfejlesztési eszközökkel, valamint az EMGA-val kapcsolatos kiadások 1,0 milliárd EUR-val, illetve 0,3 milliárd EUR-val növekedtek.

Az NGEU sikeres elindítását követően (lásd a 2. pontot) a Bizottság, a végrehajtó ügynökségek és a vagyonkezelői alapok általi költségvetés-végrehajtást jelentő közvetlen irányítási mód kiadásai a 2020. évi 22,1 milliárd EUR-ról 2021-re 63,0 milliárd EUR-ra nőttek. A 40,9 milliárd EUR összegű növekedés elsősorban az NGEU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásnak tudható be, amely 42,9 milliárd EUR-t tett ki. A Covid19 elleni vakcinázási programokkal összefüggő, közvetlen irányítási kiadások a 2020. évi 1,6 milliárd EUR-ról 2021-ben 0,7 milliárd EUR-ra csökkentek.

A közvetett irányítás alá tartozó kiadások az uniós ügynökségek, az uniós szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és egyéb jogalanyok költségvetés-végrehajtását jelentik. 2021-ben a közvetett irányítás alá tartozó kiadások összege 10,9 milliárd EUR volt, hasonlóan az előző évi 11,0 milliárd EUR-hoz.

5.3.   ESZKÖZÖK

2021. december 31-én az eszközállomány összesen 414,1 milliárd EUR-t tett ki (2020: 280,0 milliárd EUR) – a jelentős növekedés a SURE eszközből nyújtott további hitelezésnek, valamint az új NGEU eszköz keretében folyósított hiteleknek és előlegeknek tudható be. A legjelentősebb tételek a pénzeszközökön és pénzeszköz-egyenértékeseken kívüli pénzügyi eszközök (188,6 milliárd EUR), az előfinanszírozás (93,4 milliárd EUR), a követelések és behajtható követelések (72,4 milliárd EUR), valamint a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (44,9 milliárd EUR) voltak. Az egyéb eszközök, amelyek 14,7 milliárd EUR-t tettek ki, főként ingatlanok, gépek és berendezések, valamint immateriális javak voltak.

Az eszközök összetétele 2021. december 31-én

Az összes eszközállomány előző évhez viszonyítva jelentős, 134,0 milliárd EUR-nak megfelelő, azaz 47,9 %-os növekedése főként a következő hatásoknak tudható be:

—

A kinnlévő hitelállomány a 2020. évi 93,3 milliárd EUR-ról 2021-ben 163,6 milliárd EUR-ra bővült. A 70,3 milliárd EUR-nak megfelelő, azaz 75,3 %-os növekedés főként a SURE eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatáshoz adott további hitelek (50,1 milliárd EUR) és az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében történő hitelnyújtás (18,0 milliárd EUR) következménye.

—	A teljes előfinanszírozás a 2020. évi 62,7 milliárd EUR-ról 2021-ben 93,4 milliárd EUR-ra nőtt. A 30,7 milliárd EUR összegű (49,0 %-os) növekedés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő pénzügyi támogatásból (30,8 milliárd EUR) adódik.

—

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a 2020. évi 16,7 milliárd EUR-ról 2021-ben 44,9 milliárd EUR-ra nőttek. A 28,2 milliárd EUR összegű növekedés elsősorban az NGEU-hoz kapcsolódó likviditásnak tudható be (18,0 milliárd EUR az NGEU számláján, valamint a Bizottság központi pénztári számláján a többéves pénzügyi keret programjai számára a költségvetésbe történő folyósításáig tartott 1,4 milliárd EUR). A fennmaradó növekedés oka a 2021-ben végre nem hajtott kifizetési előirányzatok magasabb összege volt, továbbá az év végén jogerőssé vált pénzbírságok, valamint az év végén beszedett, de a költségvetésbe még be nem vitt kiegészítő tradicionális saját források.

Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból

2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból. A kilépés feltételeit az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás, más néven a kilépésről rendelkező megállapodás határozza meg. E megállapodás részeként az Egyesült Királyság vállalta, hogy eleget tesz az EU tagjaként vállalt valamennyi pénzügyi kötelezettségének. A megállapodás 2020. január 31-én lépett hatályba. Az Egyesült Királyság továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, és továbbra is úgy részesül majd a 2021 előtti uniós programokból és kiadásokból, mintha tagállam lenne. Az Egyesült Királyság visszakap meghatározott pénzösszegeket, amelyeket az uniós költségvetésbe befizetett, vagy amelyekhez az uniós költségvetés az Egyesült Királyság tagsági időszakához kapcsolódóan jutott. Az EU évente kétszer jelentést tesz az Egyesült Királyságnak az esedékes összegekről, amelyeket az Egyesült Királyság havonta fizet ki. Az adatközlés évente frissül a tényleges adatok alapján.

A kilépésről rendelkező megállapodás szerinti kötelmek olyan kötelezettségeket és követeléseket keletkeztetnek az EU számára, amelyeket ki kell számítani és meg kell jeleníteni az EU éves beszámolójában, és amelyek különösen a következő területekre terjednek ki:

—	Saját források (136. cikk)

—	Fennálló kötelezettségvállalások (140. cikk)

—	Versenyügyi pénzbírságok (141. cikk)

—	Uniós kötelezettségek (142. cikk)

—	Függő pénzügyi kötelezettségek és pénzügyi eszközök (143. és 144. cikk)

—	Az Európai Szén- és Acélközösség nettó eszközei (145. cikk)

—	Uniós befektetés az Európai Beruházási Alapban (EBA) (146. cikk)

—	Jogi ügyekhez kapcsolódó függő kötelezettségek (147. cikk).

millió EUR
	140. cikk	142. cikk	Egyéb	2021.12.31.	2020.12.31.
Követelés az Egyesült Királysággal szemben	28 620	14 751	610	43 982	49 579
Tartozás az Egyesült Királysággal szemben	—	—	(2 229 )	(2 229 )	(2 122 )
Összesen	28 620	14 751	(1 618 )	41 753	47 456
Hosszú lejáratú	17 064	14 486	(711)	30 839	40 629
Rövid lejáratú	11 556	265	(908)	10 913	6 827

Előfinanszírozás

2021-ben az előfinanszírozás (amely nem tartalmazza a tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket, valamint a Bêkou és az Afrika vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokat) 86,2 milliárd EUR-t tett ki (2020: 55,5 milliárd EUR), amelynek szinte az egésze bizottsági tevékenységekhez kapcsolódik. A 30,7 milliárd EUR-nak megfelelő, azaz 55,3 %-os növekedés szinte teljes egészében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatáshoz kapcsolódik, amely a közvetlen irányítással összefüggő előfinanszírozásnak a 2020. évi 14,3 milliárd EUR-ról 2021-re 43,7 milliárd EUR-ra történő növekedését eredményezte:

Bizottság általi előfinanszírozás irányítási mód szerinti bontásban

A többéves pénzügyi keret programjai szerinti előfinanszírozás szintjét jelentősen befolyásolja az adott többéves pénzügyi keret ciklusa – például a többéves pénzügyi keret időszakának elején várhatóan nagy előlegeket kell kifizetni a tagállamok részére a kohéziós politika keretében, és ezek az összegek a programok lezárásáig a tagállamok rendelkezésére állnak. Éves előfinanszírozást is kifizetnek, amelyet az adott éven belül fel kell használni, vagy az éves zárási ciklus részeként a következő évben vissza kell téríttetni. A Bizottság minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az előfinanszírozást megfelelő szinten tartsa. Egyensúlyt kell teremteni a projektek elegendő finanszírozásának biztosítása és a kiadások kellő időben történő elszámolása között.

5.4.   KÖTELEZETTSÉGEK

2021. december 31-én a kötelezettségek teljes összege 496,4 milliárd EUR volt (2020: 313,5 milliárd EUR) – a hatalmas növekedést a SURE és az NGEU eszköz keretében 2021-ben felvett hitelek okozzák. A legjelentősebb tételek az NGEU és a pénzügyi támogatás tekintetében felvett hitelek (236,7 milliárd EUR), a nyugdíjkötelezettségek és a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokra vonatkozó egyéb kötelezettségek (122,5 milliárd EUR), a passzív időbeli elhatárolások (78,1 milliárd EUR), valamint a harmadik felek felé fennálló szállítói kötelezettségek (46,4 milliárd EUR):

A kötelezettségek összetétele 2021. december 31-én

Az előző évhez viszonyítva jelentős, 82,9 milliárd EUR-nak megfelelő, azaz 58,3 %-os növekedése főként a következő hatásoknak volt betudható:

—	A felvett hitelek állománya a 2020. évi 93,2 milliárd EUR-ról 2021-ben 236,7 milliárd EUR-ra nőtt. A 143,5 milliárd EUR összegű növekedés főként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (91,0 milliárd EUR) és a SURE keretében felvett további hitelekhez (50,1 milliárd EUR) kapcsolódik.

—

A passzív időbeli elhatárolások a 2020. évi 64,6 milliárd EUR-ról 2021-ben 78,1 milliárd EUR-ra nőttek. A 13,5 milliárd EUR-nak megfelelő, azaz 20,9 %-os növekedés főként az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (8,2 milliárd EUR), valamint a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ERFA és Kohéziós Alap keretében történő végrehajtásához (1,9 milliárd EUR) kapcsolódik.

—

A szállítói kötelezettségek állománya a 2020. évi 32,4 milliárd EUR-ról 2021-ben 46,4 milliárd EUR-ra bővült. A 14,0 milliárd EUR-nak megfelelő, azaz 43,2 %-os növekedés elsősorban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek (19,1 milliárd EUR) és a kohézió területén fizetendő összegek csökkenésének tudható be, ahol az év vége előtt beérkezett költségtérítési igények összege alacsonyabb volt, mint az előző évben (5,3 milliárd EUR).

Összes beérkezett és a mérleg „szállítói kötelezettség” megnevezésében elszámolt költségtérítési igény és számla

Nettó eszközök

Az eszközöket meghaladó kötelezettségállomány 2021. december 31-én82,3 milliárd EUR-t tett ki (2020-ban 33,4 milliárd EUR-t). A 48,9 milliárd EUR összegű jelentős növekedés főként az NGEU keretében 2021-ben felvett, vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos hiteleknek tudható be (ez a közvetlen irányítási kiadások 42,9 milliárd EUR-val történő növekedését eredményezte). Meg kell jegyezni, hogy az eszközöket meghaladó kötelezettségállomány nem jelenti azt, hogy az uniós intézmények és szervek pénzügyi nehézségekkel küzdenének, hanem inkább azt, hogy bizonyos kötelezettségeket jövőbeli éves költségvetésekből kell majd finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást a folyó évben jelenítenek meg, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak a következő években, jövőbeni költségvetésekből kerül sor; a kapcsolódó bevételeket csak a jövőbeni időszakokban számolják el. A 2028 és 2051 között visszafizetendő, NGEU tekintetében történő hitelfelvételeken, valamint a több évtizeden keresztül fizetendő munkavállalói juttatási kötelezettségen kívül a legjelentősebb kiemelendő összegek az EMGA-hoz kapcsolódó tevékenységek, amelyek nagy részét általában a következő év első negyedévében fizetik ki.

6.   EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

Az Európai Unió (EU) egy olyan unió, amelyre a tagállamok közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháznak. Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

6.1.   POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET

Uniós szerződések

Az Uniót és az európai intézményeket vezérlő átfogó célkitűzéseket és elveket a Szerződések határozzák meg. Az Unió és az uniós intézmények kizárólag a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül járhatnak el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, és ennek során be kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elvét (12). Célkitűzései megvalósítása és szakpolitikái végrehajtása érdekében az Unió gondoskodik a számára szükséges pénzügyi eszközökről. A Bizottság feladata az Unió általános érdekeinek előmozdítása, amely magában foglalja a költségvetés végrehajtását és a programok irányítását a tagállamokkal együttműködésben és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban.

Az EU a Szerződésben foglalt célkitűzéseket számos eszközzel valósítja meg, ezek egyike az uniós költségvetés. További eszköz például a közös jogi keret vagy a közös szakpolitikai stratégiák.

A többéves pénzügyi keret és a kiadási programok

Az uniós költségvetés által támogatott szakpolitikákat a többéves pénzügyi keretnek (MFF) és a kiadási programokat és eszközöket meghatározó releváns ágazati jogszabályoknak megfelelően hajtják végre. Ezek az EU politikai prioritásait fogalmazzák meg pénzügyi értelemben elegendően hosszú időszakra ahhoz, hogy eredményesen meg lehessen azokat valósítani, és koherens hosszú távú jövőképet lehessen nyújtani az uniós források kedvezményezettjei és a társfinanszírozó nemzeti hatóságok számára. A többéves pénzügyi keret maximális éves összegeket (felső határokat) határoz meg az uniós kiadások egészére és a főbb kiadási kategóriákra (fejezetekre) vonatkozóan. Az összes fejezet felső határainak összege adja a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes felső határát. A többéves pénzügyi keretet a Tanács valamennyi tagállam egyhangú szavazatával, az Európai Parlament egyetértésével fogadja el. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretet 2020. december 17-én fogadták el. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet a NextGeneration EU ideiglenes helyreállítási eszköz egészíti ki.

Éves költségvetés

Az éves költségvetést a Bizottság készíti el. Az Európai Parlament és a Tanács (általában december közepéig) az EUMSZ 314. cikke szerinti eljárás alapján fogadja el a következő évi költségvetést. A költségvetési egyensúly elvének megfelelően egy adott pénzügyi évre vonatkozóan a teljes bevételnek egyensúlyban kell lennie a teljes kiadással.

Az EU fő finanszírozási forrása a saját forrásokból származó bevétel, amelyet egyéb bevételek egészítenek ki. A saját forrásoknak négy fajtája van: a tradicionális saját források (elsősorban vámok), a hozzáadottérték-adón alapuló (héaalapú) saját forrás, a műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás (amelyet 2021-ben vezettek be) és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás. Az EU tevékenységeiből származó egyéb bevételek (például a versenyügyi bírságok) általában az összbevétel kevesebb mint 10 %-át teszik ki.

Irányítási módok

Az uniós költségvetés végrehajtásának három irányítási módja van, amelyek meghatározzák a pénz kifizetésének és kezelésének módját:

—	Megosztott irányítás: A költségvetés nagy részét (mintegy 3/4-ét) a Bizottság a tagállamokkal együttműködve megosztott irányításban hajtja végre, különösen a strukturális alapok és a mezőgazdaság területén.

—	Közvetlen irányítás: A Bizottság maga is irányít programokat, valamint egyedi programok végrehajtásával végrehajtó ügynökségeket is megbízhat.

—

Közvetett irányítás: A kiadásokra vonatkozó döntések közvetve, más uniós vagy EU-n kívüli szerveken keresztül is meghozhatók. Ilyen esetekben, vagyis ha a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat nemzeti ügynökségekre, az Európai Beruházási Bank Csoportra, harmadik országokra, nemzetközi szervezetekre (pl. a Világbankra vagy az ENSZ-re) és más szervezetekre (pl. uniós decentralizált ügynökségekre, közös vállalkozásokra) bízzák, az e szervezetek által végzett szükséges ellenőrzési és jelentéstételi mechanizmusokat, valamint a Bizottság általi felügyeletet a költségvetési rendelet és/vagy a vonatkozó hozzájárulási megállapodások határozzák meg.

Költségvetési rendelet

Az általános költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet (13) az EU pénzügyei szabályozási architektúrájának központi jogszabálya. Részletesen meghatározza az uniós költségvetés végrehajtására alkalmazandó pénzügyi szabályokat, valamint a pénz hatékony és eredményes felhasználásának és a kitűzött célok e pénzből való megvalósításának biztosításában részt vevő különböző szereplők szerepét.

6.2.   IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

6.2.1.   Intézményi struktúra

Az Unió olyan intézményi kerettel rendelkezik, amelynek célja az Unió értékeinek érvényesítése, célkitűzéseinek előmozdítása, az Unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata, továbbá az Unió politikái és intézkedései egységességének, eredményességének és folyamatosságának a biztosítása. Szervezeti felépítése szerint az Unió intézményekből, ügynökségekből és más uniós szervekből áll. A költségvetési rendelet az alkalmazandó számviteli szabályokkal együtt meghatározza, hogy e szervezetek közül melyik szerepel az EU összevont beszámolójában (a konszolidáció körébe tartozó szervezetek listáját lásd az EU összevont éves beszámolójához fűzött 9. megjegyzésben).

Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, jogalkotási és költségvetési feladatokat lát el. A Bizottság politikailag az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással. A Tanács szakpolitikai döntéshozatali és koordinációs feladatokat is ellát az Uniónak az Európai Tanács által meghatározott általános politikai irányvonalán és prioritásain belül.

Az Európai Bizottság az Európai Unió végrehajtó szerve. Előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket. Biztosítja a Szerződések alkalmazását, és felügyeli az uniós jog tagállamok általi alkalmazását az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett. Koordinációs, végrehajtási és irányítási feladatokat lát el, végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat.

A Bizottság hajtja végre a költségvetést, nagyrészt a tagállamokkal együttműködve (14). Együtt biztosítják, hogy az előirányzatok felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően történjen. Rendeletek határozzák meg a költségvetés megosztott végrehajtása során a tagállamokat terhelő kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeket és az ezekkel járó felelősséget. A rendeletek továbbá valamennyi uniós intézmény számára megállapítják a saját kiadásaik végrehajtásában betöltött felelősségükre és szerepükre vonatkozó részletes szabályokat.

6.2.2.   A Bizottság irányítási struktúrája

A Bizottság irányítási rendszerét és azt, hogy az miként biztosítja a Bizottság korszerű, elszámoltatható és teljesítményorientált intézményként való működését, az Európai Bizottság irányításáról szóló közlemény (15) ismerteti.

A Bizottság ezeket a feladatokat a biztosi testület irányítása alatt látja el, amely prioritásokat határoz meg, és általános politikai felelősséget vállal a Bizottság munkájáért. Biztosi testületként a Bizottság az elnöke politikai irányítása alatt működik, aki az Európai Parlamentbe történő kinevezésének részeként politikai iránymutatások formájában ismerteti az általa elérni kívánt célkitűzéseket. A Bizottság belső szervezetéről az elnök dönt, biztosítva, hogy az következetesen, hatékonyan és testületi szellemben tevékenykedjen.

A biztosi testület a költségvetés operatív végrehajtását a főigazgatókra és a szolgálatvezetőkre ruházza, akik a Bizottság igazgatási struktúrájának vezetői. E decentralizált megközelítés olyan igazgatási kultúrát alakít ki, amely arra ösztönzi a köztisztviselőket, hogy vállaljanak felelősséget az ellenőrzésük alá tartozó tevékenységekért, továbbá megköveteli, hogy biztosítsák azon tevékenységek megbízhatóságát, amelyek tekintetében elszámoltathatók.

A szervezetirányító tanács az elnök felügyelete alatt, a Bizottság költségvetésért, emberi erőforrásokért és igazgatásért felelős tagjával szoros együttműködésben, valamint az elnöki és a központi szolgálatok bevonásával biztosítja a koordinációt, a felügyeletet, a tanácsadást és a stratégiai orientációt.

A belső szabályok szilárd ellenőrzési és irányítási eszközökből álló struktúrát hoznak létre, amely lehetővé teszi a biztosi testület számára, hogy politikai felelősséget vállaljon a Bizottság munkájáért (16).

6.2.3.   A Bizottság pénzügyi irányítása

A Bizottságon belül egyértelműen meghatározzák (például a költségvetési rendeletben és a belső szabályokban (17)) és megfelelően alkalmazzák a pénzügyi irányításban betöltött szerepeket és az abban viselt felelősségi köröket. A Bizottság főigazgatói és szolgálatvezetői megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként felelősek az uniós erőforrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásért, a költségvetési rendelet rendelkezéseinek betartásáért, a kockázatkezelésért, valamint megfelelő belső ellenőrzési keretrendszer kialakításáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől a tevékenységek működési, valamint hatékony és eredményes pénzgazdálkodási szempontokat egyaránt szem előtt tartó irányításáig. A feladatokat tovább lehet ruházni az igazgatókra, az egységvezetőkre és másokra, akik így közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkké válnak. Minden megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízhat egy vagy két kockázatkezelésért és belső kontrollért felelős igazgatót a belső kontrollrendszerek végrehajtásának felügyeletével és nyomon követésével.

A Bizottság központi szolgálatai iránymutatást és tanácsokat adnak, valamint előmozdítják a bevált gyakorlatokat, többek között a szervezetirányító tanács munkája révén.

A költségvetési rendelet előírja, hogy minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie az elért eredményekről, valamint az év során végzett belső kontrollról és pénzgazdálkodási tevékenységekről. Ebben a jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kijelenti, hogy a forrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá hogy működnek olyan kontrolleljárások, amelyek megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét. Az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés (18) az a fő eszköz, amelyen keresztül a biztosi testület politikai felelősséget vállal a költségvetés pénzügyi irányításáért.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője központilag felel a pénzgazdálkodásért, a beszedési eljárásokért, a nemzetközi költségvetési számviteli standardok (IPSAS) alapján a számviteli szabályok megállapításáért, a számviteli rendszerek validálásáért, valamint a Bizottság és az EU összevont éves beszámolójának elkészítéséért. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolót, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról. Az éves beszámolót a biztosok testülete fogadja el. A számvitelért felelős tisztviselő független, és nagy felelősséget visel a Bizottságban a pénzügyi jelentéstétel tekintetében.

A Bizottság belső ellenőre ehhez hasonlóan központosított és független szerepet tölt be, amelynek keretében független tanácsadást nyújt, illetve véleményeket és ajánlásokat ad ki a Bizottság, az uniós ügynökségek és más autonóm szervek belső kontrollrendszereinek minőségéről és működéséről.

Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság biztosítja a belső ellenőr függetlenségét, és nyomon követi a belső ellenőrzési munka minőségét, valamint azt, hogy a bizottsági szolgálatok mennyiben felelnek meg a belső és külső ellenőrzési ajánlásoknak, továbbá az Európai Számvevőszék mentesítéssel kapcsolatos megállapításainak és az uniós éves összevont beszámoló megbízhatóságára vonatkozó ajánlásainak. Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság tanácsadó munkája elősegíti, hogy a Bizottság eredményesebben és hatékonyabban érje el céljait, és hozzájárul ahhoz, hogy a biztosi testület felügyelni tudja az Európai Bizottság irányítását, kockázatkezelését és belsőkontroll-gyakorlatait.

6.2.4.   Külső ellenőrzés és mentesítési eljárás

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a pénzeszközöket eredményes, hatékony és gazdaságos módon kell kezelni. Átfogó beszámoláson, külső ellenőrzésen és politikai ellenőrzésen alapuló elszámoltathatósági keret van érvényben, amelynek révén megalapozott bizonyosság nyerhető az uniós pénzeszközök megfelelő felhasználásáról.

Az Európai Parlament a Tanács ajánlása nyomán határoz arról, hogy véglegesen jóváhagyja-e annak módját, ahogyan a Bizottság az adott évben végrehajtotta az uniós költségvetést, vagyis „mentesítést” ad-e arra vonatkozóan. Az éves mentesítési eljárás biztosítja, hogy a Bizottság politikailag elszámoltatható legyen az uniós költségvetés végrehajtásáért.

Az Európai Számvevőszék minden évben megvizsgálja a beszámoló megbízhatóságát, a kapott bevételek és a felmerült kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodásnak és a költségvetés-tervezéshez felhasznált minőségi szempontoknak – többek között a teljesítménydimenziónak – a megbízhatóságát. Az Európai Számvevőszék éves jelentésének közzététele a mentesítési eljárás kiindulópontja. Az ellenőrök emellett egyes kiadásokra vagy szakpolitikai területekre, illetve költségvetési vagy irányítási kérdésekre vonatkozó különjelentéseket is készítenek.

A mentesítésről szóló határozat emellett a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagján, a biztosok európai parlamenti meghallgatásán és a Bizottsághoz intézett írásbeli kérdésekre adott válaszokon alapul.

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

Az Európai Unió 2021. évi összevont éves beszámolója az intézmények és szervek által az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 246. cikkének (2) bekezdése értelmében bemutatott adatok alapján került összeállításra. Kijelentem, hogy a beszámoló e költségvetési rendelet XIII. címének, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben rögzített számviteli alapelveknek, szabályoknak és módszereknek megfelelően készült.

Ezen intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Unió eszközeit és forrásait, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint az Európai Bizottság beszámolójának ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról.

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (2)

TARTALOMJEGYZÉK

MÉRLEG

33

EREDMÉNYKIMUTATÁS

34

CASH FLOW KIMUTATÁS

35

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

37

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

38

1.

LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

38

2.

MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

57

3.

MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

99

4.

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK

109

5.

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

116

6.

PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

120

7.

KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

141

8.

A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

143

9.

A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE

143

MÉRLEG

millió EUR
	Megjegyzés	2021.12.31.	2020.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Immateriális javak	2.1	769	620
Ingatlanok, gépek és berendezések	2.2	12 669	11 682
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések	2.3	1 192	588
Pénzügyi eszközök	2.4	181 874	99 214
Előfinanszírozás	2.5	60 792	34 519
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2.6	40 642	45 813
		297 938	192 434
FORGÓESZKÖZÖK
Pénzügyi eszközök	2.4	6 744	13 881
Előfinanszírozás	2.5	32 656	28 229
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2.6	31 796	28 681
Készletek	2.7	84	80
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	2.8	44 860	16 742
		116 141	87 613
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		414 078	280 047
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások	2.9	(122 466 )	(116 020 )
Céltartalékok	2.10	(2 950 )	(3 878 )
Pénzügyi kötelezettségek	2.11	(214 974 )	(84 399 )
		(340 391 )	(204 297 )
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Céltartalékok	2.10	(398)	(1 527 )
Pénzügyi kötelezettségek	2.11	(31 149 )	(10 649 )
Szállítói kötelezettségek	2.12	(46 372 )	(32 408 )
Passzív időbeli elhatárolások	2.13	(78 068 )	(64 584 )
		(155 987 )	(109 167 )
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		(496 377 )	(313 464 )
NETTÓ ESZKÖZÖK		(82 299 )	(33 418 )
Tartalékok	2.14	1 325	5 062
Tagállamoktól lehívandó összegek  (3)	2.15	(83 624 )	(38 480 )
NETTÓ ESZKÖZÖK		(82 299 )	(33 418 )

EREDMÉNYKIMUTATÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2021	2020
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel
GNI-alapú források	3.1	115 955	125 393
Tradicionális saját források	3.2	20 590	19 559
Héaalapú források	3.3	18 340	17 858
Műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás	3.4	5 831	—
Pénzbírságok	3.5	1 990	452
Kiadások visszafizettetése	3.6	1 794	1 355
Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás	3.7	1 122	47 456
Egyéb	3.8	6 737	7 116
		172 357	219 190
Visszterhes ügyletekből származó bevétel
Pénzügyi bevételek	3.9	5 092	3 434
Egyéb	3.10	1 497	1 404
		6 589	4 838
Összes bevétel		178 946	224 028
KIADÁSOK
Tagállamok által végrehajtott	3.11
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap		(40 829 )	(40 461 )
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök		(15 451 )	(14 467 )
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap		(46 932 )	(41 118 )
Európai Szociális Alap		(16 727 )	(13 677 )
Egyéb		(4 835 )	(2 701 )
A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott	3.12	(63 000 )	(22 094 )
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott	3.13	(3 154 )	(3 530 )
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott	3.13	(4 512 )	(4 178 )
Egyéb jogalanyok által végrehajtott	3.13	(3 225 )	(3 257 )
Személyzeti és nyugdíjköltségek	3.14	(12 417 )	(11 995 )
Finanszírozási költségek	3.15	(4 201 )	(2 188 )
Egyéb kiadások	3.16	(5 762 )	(6 946 )
Összes kiadás		(221 046 )	(166 612 )
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		(42 100 )	57 416

CASH FLOW KIMUTATÁS

millió EUR
	2021	2020
Az év gazdasági eredménye	(42 100 )	57 416
Működési tevékenységek
Amortizáció	116	113
Értékcsökkenés	1 054	1 047
A befektetések értékvesztése miatti veszteségek (visszaírása)	—	—
Hitelek (növekedése)/csökkenése	(70 259 )	(40 624 )
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése	(30 699 )	(11 301 )
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése	2 055	(50 519 )
Készletek (növekedése)/csökkenése	(4)	(12)
A nyugdíjak és az egyéb munkavállalói juttatások növekedése/(csökkenése)	6 447	18 360
Céltartalékok növekedése/(csökkenése)	(2 057 )	581
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése) (az NGEU-hitelfelvételek kivételével)	60 075	40 531
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	13 964	5 166
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)	13 484	(2 645 )
Nem készpénzes bevételként vett előző évi költségvetési többlet	(1 769 )	(3 218 )
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése (az eredménykimutatásban nem szereplő nem készpénzes mozgás)	(3 257 )	(15 155 )
Egyéb nem készpénzes mozgások	(1 757 )	63
Beruházási tevékenységek
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések (növekedése)/csökkenése	(2 307 )	(1 566 )
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések (növekedése)/csökkenése	(604)	3
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése  (19)	(4 636 )	(1 180 )
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, származtatott pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése	(629)	(62)
Finanszírozási tevékenységek
Az NGEU-hoz kapcsolódó hitelfelvételek növekedése/(csökkenése)	91 000
NETTÓ CASH FLOW	28 118	(3 004 )
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)	28 118	(3 004 )
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya	16 742	19 745
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya	44 860	16 742

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

millió EUR
	Tagállamoktól lehívandó összegek Felhalmozott többlet/(hiány)	Egyéb tartalékok	Valós értékelés értékelési tartaléka	Nettó eszközök
EGYENLEG 2019.12.31-ÉN	(77 560 )	4 646	391	(72 523 )
A garanciaalap-tartalék változása	(173)	173	—	—
Valósérték-változások	—	—	105	105
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése	(15 155 )	—	—	(15 155 )
Egyéb	210	(252)	—	(42)
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2019. évi költségvetési eredmény	(3 218 )	—	—	(3 218 )
Az év gazdasági eredménye	57 416	—	—	57 416
EGYENLEG 2020.12.31-ÉN	(38 480 )	4 566	496	(33 418 )
A felülvizsgált EAR 11 hatása (lásd az 1. megjegyzést)	1 719	(3 043 )	(496)	(1 820 )
EGYENLEG 2021.1.1-JÉN	(36 761 )	1 523	—	(35 238 )
A garanciaalap-tartalék változása	—	—	—	—
Valósérték-változások	—	—	—	—
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése	(3 257 )	—	—	(3 257 )
Egyéb	262	(198)	—	63
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2020. évi költségvetési eredmény	(1 769 )	—	—	(1 769 )
Az év gazdasági eredménye	(42 100 )	—	—	(42 100 )
EGYENLEG 2021.12.31-ÉN	(83 624 )	1 325	—	(82 299 )

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

Megjegyzendő, hogy az alábbi táblázatokban az Egyesült Királyságot a 2020 végéig terjedő időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretekkel kapcsolatban érintő összegek továbbra is a „tagállamok” megnevezés alatt szerepelnek, mivel bár az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Unióból, a kilépésről rendelkező megállapodás értelmében ezen időszakok tekintetében továbbra is a tagállamokéval egyenértékű pénzügyi kapcsolatban áll az Unióval.

1.   LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1.   JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK

Az Unió beszámolója az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban készült.

A költségvetési rendelet 80. cikkének megfelelően az EU a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készíti el pénzügyi kimutatásait. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott e számviteli szabályokat az uniós összevont beszámoló belső következetességének biztosítása érdekében a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazni kell.

Új és módosított uniós számviteli szabályok (EAR) alkalmazása

2021. december 31-ig elfogadott, de még nem alkalmazandó új uniós számviteli szabály

2021. december 31-ig elfogadott, de még nem alkalmazandó új uniós számviteli szabály nincsen.

Módosított uniós számviteli szabály, amely a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandó

2020. december 17-én a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője elfogadta a felülvizsgált 11. sz. uniós számviteli szabályt (EAR 11, „Pénzügyi eszközök”), amely meghatározza a pénzügyi eszközökre és pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó pénzügyi beszámolási elveket, és alapját a következők képezik: az új, 41. sz. IPSAS „Pénzügyi eszközök”, a módosított, 28. sz. IPSAS „Pénzügyi eszközök: Bemutatás” és a módosított, 30. sz. IPSAS „Pénzügyi eszközök: Közzétételek” (2018. augusztusban tették közzé).

A felülvizsgált EAR 11 2021. január 1-jétől kötelezően hatályos, és az első alkalmazáshoz képest bekövetkezett változásokat ebben az időpontban számolták el, így nem szükséges a korábbi időszak összegeinek újramegállapítása. Ennek eredményeként az e beszámolóban bemutatott, 2020. december 31-i állapot szerinti pénzügyi eszközök, pénzügyi kötelezettségek, visszterhes követelések és kamatbevételek/-ráfordítások elszámolása a 2020. évi uniós pénzügyi beszámoló 1.5.5., 1.5.8. (kizárólag a visszterhes ügyletek esetében), 1.5.12. és 1.6.1. megjegyzésében (kizárólag a visszterhes ügyletek esetében) szereplő számviteli politikákkal összhangban történt.

A főbb változások és azoknak az EU 2021. évi beszámolójára gyakorolt hatásai a következők:

A pénzügyi eszközök új osztályozási és értékelési elvei

A felülvizsgált EAR 11 bevezeti a pénzügyi eszközök besorolásának elveken alapuló megközelítését, és két kritérium alkalmazását írja elő: a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközei kezelésekor alkalmazott modellét, valamint ezen eszközök szerződéses cash flow jellemzőit. E kritériumoktól függően a pénzügyi eszközök az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (AC), a nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVNA) vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVSD) kategóriájába tartoznak.

2021. január 1-jén az új kritériumok alkalmazásának eredményeként az értékesíthetőként besorolt, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök közé kerül átsorolásra. A valós értékelés kapcsolódó értékelési tartalékát – a nettó eszközökön belül – a felhalmozott többletbe vagy hiányba sorolták át.

Új értékvesztési modell

Míg a korábbi értékvesztési modell a felmerült veszteségeken alapult, a felülvizsgált EAR 11 egy előretekintő értékvesztési modellt vezetett be, amely a pénzügyi eszköz élettartama során várható hitelezési veszteségeken (ECL) alapul. A várható hitelezési veszteség figyelembe veszi az esetleges nemteljesítési eseményeket és a pénzügyi eszközök hitelminőségének alakulását. Az új értékvesztési modell az amortizált bekerülési értéken értékelt, illetve a nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt valamennyi pénzügyi eszközre, a hitelnyújtási kötelezettségekre és a pénzügyigarancia-szerződésekre vonatkozik.

Az új értékvesztési modellnek az amortizált bekerülési értéken értékelt kategóriába sorolt pénzügyi eszközökre való alkalmazása 2021. január 1-jén különösen a makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom programjai keretében a partnerországoknak adott pénzügyi támogatáshoz nyújtott hitelek értékvesztésének megjelenítéséhez vezetett.

A pénzügyi garanciák elszámolása

A korábbi EAR 11 szerint a legtöbb pénzügyi garancia – különösen az ellenszolgáltatás nélkül vagy névleges ellenszolgáltatás fejében nyújtott garanciák – elszámolása az EAR 10 („Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések”) elveivel összhangban történt, így a veszteség valószínűségétől függően céltartalékként vagy függő kötelezettségként jelenítették meg őket.

A felülvizsgált EAR 11 előírja, hogy a pénzügyi garancia számviteli követelményeit valamennyi pénzügyigarancia-szerződésre alkalmazni kell. A pénzügyigarancia-kötelezettség értékelése a garancia kezdeti megjelenítéskori valós értékén és a garantált adósságportfólió várható hitelezési veszteségeinek alakulásán alapul. Lásd az 1.5.12. megjegyzést.

Ennek következtében 2021. január 1-jén a meglévő pénzügyigarancia-szerződéseket átsorolták a pénzügyi céltartalékokból a pénzügyigarancia-kötelezettség kategóriájába, és a felülvizsgált EAR 11 követelményeivel összhangban újraértékelték. Ez a változás a pénzügyi kötelezettségek növekedését vonta maga után, különösen az EBB csoportnak a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott garanciákkal összefüggésben. Az elszámolási mód változását és a pénzügyigarancia-szerződéssel kapcsolatos kötelezettség külső hitelezési megbízatás tekintetében történő megjelenítését követően a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap tartalékának – amely 2020. december 31-ig a nettó eszközök között szerepelt – felszabadított összege a felhalmozott többletnél vagy hiánynál jelenik meg.

Az alábbi táblázat az EAR 11 szerinti, a 2020. évi uniós pénzügyi beszámolóra alkalmazott eredeti értékelési kategóriákat, valamint a felülvizsgált EAR 11 szerinti, az Európai Unió 2021. január 1-jei pénzügyi eszközeire és kötelezettségeire alkalmazott új értékelési kategóriákat mutatja be:

millió EUR
	Értékelési kategória az EAR 11 előtt	Könyv szerinti érték 2020.12.31-én	Értékelési kategória felülvizsgált EAR 11	Könyv szerinti érték 2021.1.1-jén
Pénzügyi eszközök
Hitelek	Hitelek és követelések	93 309	Amortizált bekerülési érték	93 575
			FVSD	2
Adósságbefektetések és tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések	Értékesíthető	19 587	FVSD	19 587
Származtatott eszközök	FVSD	199	FVSD	199
Követelések	Hitelek és követelések	3 450	Amortizált bekerülési érték	3 485
			FVSD	3 482
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	Értékesíthető	16 742	Amortizált bekerülési érték	16 742
Pénzügyi kötelezettségek
Pénzügyi garanciák	Pénzügyigarancia-kötelezettségek	(90)	Pénzügyigarancia-kötelezettségek	(7 889 )
	Céltartalékok (EAR10)	(2 523 )
Hitelfelvételek	Amortizált bekerülési érték	(93 192 )	Amortizált bekerülési érték	(93 521 )
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	Amortizált bekerülési érték	(1 761 )	Amortizált bekerülési érték	(1 761 )
Származtatott kötelezettségek	FVSD	(4)	FVSD	(4)
Szállítói kötelezettségek	Amortizált bekerülési érték	(32 408 )	Amortizált bekerülési érték	(32 408 )

Az alábbi táblázat a felülvizsgált EAR 11-re való áttérésnek az Európai Unió pénzügyi eszközeire, követeléseire, pénzügyi céltartalékaira és pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt hatását elemzi. A 2020. évi uniós pénzügyi beszámolóra alkalmazott EAR 11 szerinti korábbi értékelési kategóriából származó könyv szerinti értékeket egyezteti a 2021. január 1-jei felülvizsgált EAR 11-re való áttéréskori új értékelési kategóriákkal:

millió EUR
	Egyenleg 2020.12.31-én	Átsorolás	Újraértékelés	Egyenleg 2021.1.1-jén
Értékesíthető pénzügyi eszközök
A nyitó egyenleg áthozott összege	19 587
Értékesíthetőről FVSD-re való átcsoportosítás		(19 587 )
Kiigazított nyitóegyenleg				—
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
A nyitó egyenleg áthozott összege	199
Értékesíthetőről FVSD-re való átcsoportosítás		19 587
A hitelektől FVSD-re való átcsoportosítás		2
Kiigazított nyitóegyenleg				19 788
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (a 2020. évi beszámolóban: Hitelek)
A nyitó egyenleg áthozott összege	93 309
Újraértékelés: Effektív kamatláb			329
Újraértékelés: Várható hitelezési veszteség			(60)
Átsorolás FVSD-re		(2)
Kiigazított nyitóegyenleg				93 575
Pénzügyi eszközök összesen (2.4. megjegyzés)	113 095	—	269	113 363
Követelések
A nyitó egyenleg áthozott összege	3 450
Újraértékelés: Várható hitelezési veszteség			33
Pénzügyigarancia-szerződés követelésoldal: újraértékelés			3 484
Kiigazított nyitóegyenleg				6 967
Összes követelés (2.6.2. megjegyzés)	3 450	—	3 517	6 967
Pénzügyi céltartalékok
A nyitó egyenleg áthozott összege	(2 523 )
Átcsoportosítás a pénzügyigarancia-kötelezettségekhez		2 522
Kiigazított nyitóegyenleg				(1)
Pénzügyi céltartalékok összesen (2.10. megjegyzés)	(2 523 )	2 522	—	(1)
Pénzügyigarancia-kötelezettségek
A nyitó egyenleg áthozott összege	(90)
Átcsoportosítás a pénzügyi céltartalékokból		(2 522 )
Pénzügyigarancia-szerződések – kötelezettségoldal: újraértékelés			(5 277 )
Kiigazított nyitóegyenleg				(7 889 )
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
A nyitó egyenleg áthozott összege	(94 954 )
Újraértékelés: Effektív kamatláb			(329)
Kiigazított nyitóegyenleg				(95 283 )
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
A nyitó egyenleg áthozott összege	(4)
Kiigazított nyitóegyenleg				(4)
Pénzügyi kötelezettségek összesen (2.11. megjegyzés)	(95 048 )	(2 522 )	(5 606 )	(103 175 )
Az EAR 11 felülvizsgálatának teljes hatása			(1 820 )

Az alábbi táblázat a felülvizsgált EAR 11-re való áttérésnek az Európai Unió 2021. január 1-jei állapot szerinti nettó eszközeire gyakorolt hatását elemzi:

millió EUR
	Egyenleg 2020.12.31-én	A tartalékok felszabadítása	A nettó eszközökre gyakorolt egyéb hatások	Egyenleg 2021.1.1-jén
Tartalékok
A nyitó egyenleg áthozott összege	5 062
A valós értékelés értékelési tartalékának felszabadítása		(496)
A garanciaalap-tartalék felszabadítása		(3 043 )
Kiigazított nyitóegyenleg				1 523
Felhalmozott többlet/(hiány)
A nyitó egyenleg áthozott összege	(38 480 )
A valós értékelés értékelési tartalékának felszabadítása		496
A garanciaalap-tartalék felszabadítása		3 043
Eszközök és kötelezettségek újraértékelése			(1 820 )
Kiigazított nyitóegyenleg				(36 761 )
Összes nettó eszköz	(33 418 )	—	(1 820 )	(35 238 )

A következő táblázat összeegyezteti a korábbi időszaknak a 2020. évi uniós pénzügyi beszámolókra alkalmazott EAR 11-gyel összhangban értékelt záró értékvesztési tartalékát és az EAR 10 szerint értékelt pénzügyi céltartalékokat a 2021. január 1-jén a felülvizsgált EAR 11 szerint értékelt új értékvesztési tartalékkal:

millió EUR
	2020.12.31.	2021.1.1.
	Értékvesztési tartalék/Pénzügyi céltartalékok	12 havi várható hitelezési veszteség	Teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteségek	Értékvesztési tartalék összesen
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök, amelyekből:	(739)	(49)	(25)	(73)
Engedményezett hitelek  (20)	(726)	—	—	—
Egyéb hitelek	(13)	(49)	(25)	(73)
Követelések	(190)		(156)	(156)
Pénzügyigarancia-szerződések	(2 523 )	(859)	(5 143 )	(6 002 )

1.2.   SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-iról a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszektorbeli szervezetek esetében, mint például az Európai Unió, a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az EAR 1 „Pénzügyi kimutatás” uniós számviteli szabályban kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, lényegesség, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk.

A pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a valósághű bemutatás (a megbízhatóság), az érthetőség, az időbeliség, az összehasonlíthatóság és az ellenőrizhetőség.

1.3.   KONSZOLIDÁLÁS

A konszolidálás alkalmazási köre

Az EU összevont pénzügyi beszámolója tartalmazza az összes jelentős ellenőrzött gazdálkodó egységet, közös megállapodást és társult vállalkozást. A konszolidálás alkalmazási körébe tartozó gazdálkodó egységek teljes listája, amelyen jelenleg 55 ellenőrzött gazdálkodó egység és egy társult vállalkozás szerepel (2020-ban 52 ellenőrzött gazdálkodó egység és 1 társult vállalkozás), a 9. megjegyzésben található. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek közé tartoznak az uniós intézmények (beleértve a Bizottságot, de az Európai Központi Bankot nem) és az uniós ügynökségek (a közös kül- és biztonságpolitika kivételével). A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő. Az EU egyetlen társult vállalkozása az Európai Beruházási Alap (EBA).

Az olyan gazdálkodó egységeket, amelyek a konszolidálás alkalmazási körébe tartoznak, de amelyek az EU összevont pénzügyi beszámolójának egésze szempontjából nem lényegesek, nem kell bevonni a konszolidálásba, illetve nem kell tőkemódszerrel elszámolni, amennyiben az túlságosan idő- vagy költségigényes lenne az EU számára. E gazdálkodó egységeket kisebb gazdálkodó egységként említjük, és külön felsorolásukat a 9. megjegyzés tartalmazza. 2021-ben 8 gazdálkodó egységet soroltak be kisebb gazdálkodó egységként (2020: 8 gazdálkodó egység).

Ellenőrzött gazdálkodó egységek

A konszolidálás hatókörének meghatározásához az ellenőrzési elvet alkalmazzák. Az ellenőrzött gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek tekintetében az EU a szerepvállalása révén változó hasznokhoz jut vagy ilyen hasznokhoz joga van, és az érintett gazdálkodó egység feletti hatásköre révén befolyásolni tudja e hasznok jellegét és összegét. E hatáskörnek a jelenben gyakorolhatónak kell lennie, és kapcsolódnia kell a gazdálkodó egység releváns tevékenységeihez. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek valamennyi tevékenységük tekintetében a konszolidációs körbe tartoznak. Az összevonás az ellenőrzés meglétének első napjától számítandó, és az ellenőrzés megszűnésének napján ér véget.

Az EU-n belül az ellenőrzésre utaló leggyakoribb jelek a következők: a gazdálkodó egység alapszerződések vagy másodlagos jogforrások alapján történő létrehozása, a gazdálkodó egység uniós költségvetésből való finanszírozása, szavazati jogok megléte az irányító testületekben, az Európai Számvevőszék általi pénzügyi ellenőrzés, valamint az Európai Parlament általi mentesítés. Minden egyes gazdálkodó egység tekintetében egyedileg értékelik, hogy a fent felsorolt kritériumok egyike vagy összessége elegendő-e az ellenőrzéshez.

Az Európai Unió által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló lényeges egyenlegei, valamint a közöttük létrejött lényeges tranzakciók kiszűrésre kerültek, ugyanakkor az ilyen jellegű tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.

Közös megállapodások

A közös megállapodás olyan megállapodás, amely felett az EU és egy vagy több fél közös ellenőrzéssel rendelkezik. A közös ellenőrzés egy megállapodás felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a lényeges tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges. A közös megállapodások vagy közös vállalkozások, vagy közös tevékenységek lehetnek. A közös vállalkozás olyan közös megállapodás, amely külön jogalanyként jön létre, és a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló felek jogokkal rendelkeznek a megállapodás nettó eszközei felett. A közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést). A közös tevékenység olyan közös megállapodás, amelynek keretében a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló felek a megállapodással kapcsolatos, eszközökre vonatkozó jogokkal és kötelezettségekre vonatkozó kötelmekkel rendelkeznek. A közös tevékenységekben való részesedéseket úgy számolják el, hogy az EU pénzügyi kimutatásaiban megjelenítik a közös tevékenység eszközeit és kötelezettségeit, bevételeit és kiadásait, valamint a közösen tartott vagy felmerült eszközökből, kötelezettségekből, bevételekből és kiadásokból való részesedését.

Társult vállalkozások

A társult vállalkozások felett az EU jelentős közvetett vagy közvetlen befolyással bír, kizárólagos vagy közös ellenőrzéssel viszont nem rendelkezik. A jelentős befolyást általában akkor tekinthetjük létezőnek, ha az EU közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok több mint 20 %-át birtokolja. A társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést).

A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek, amelyek vagyonát a Bizottság kezeli

Az EU személyzete közös betegségbiztosítási rendszerének alapjait, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint a résztvevői garanciaalapot nevükben a Bizottság kezeli, de a pénzügyi kimutatásokba ezeket az egységeket nem vonják be, mivel nem állnak az EU ellenőrzése alatt.

1.4.   A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

A pénzügyi kimutatásokat a költségvetési rendelet 243. cikkével összhangban évente kell elkészíteni. A számviteli év január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget.

1.4.1.   Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme

A pénzügyi kimutatások – eltérő rendelkezés hiányában – millió euróban készülnek, az euró az EU funkcionális pénzneme.

Műveletek és egyenlegek

A devizaügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A devizaügyletek kiegyenlítéséből és a devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokra való átszámításából keletkező árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza.

Eltérő átváltási módszerek vonatkoznak az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint az immateriális javak értékelésére, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik.

A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az Európai Központi Bank (EKB) december 31-én érvényes árfolyamain számítják át euróra:

Euroátváltási árfolyamok

Pénznem	2021.12.31.	2020.12.31.	Pénznem	2021.12.31.	2020.12.31.
BGN	1,9558	1,9558	PLN	4,5969	4,5597
CZK	24,8580	26,2420	RON	4,949	4,8683
DKK	7,4364	7,4409	SEK	10,2503	10,0343
GBP	0,8403	0,8990	CHF	1,0331	1,0802
HRK	7,5156	7,5519	JPY	130,3800	126,4900
HUF	369,1900	363,8900	USD	1,1326	1,2271

1.4.2.   Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, a követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat és a pénzügyi instrumentumokat érintő megjegyzésekben kimutatott összegek, az értékvesztési tartalék az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és a pénzügyigarancia-szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek tekintetében, az elhatárolt bevételek és elhatárolt kiadások, a céltartalékok, az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke, a készletek nettó realizálható értéke, a függő követelések és kötelezettségek. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak, ha a változás csak az adott időszakot érinti, vagy az adott időszakban és a jövőbeli időszakokban, ha a változás mindkettőt érinti.

1.5.   MÉRLEG

1.5.1.   Immateriális javak

Az immateriális eszköz egy azonosítható, fizikai megjelenéssel nem rendelkező, nem monetáris eszköz. Egy eszköz akkor azonosítható, ha vagy elválasztható a gazdálkodó egységtől (azaz el lehet különíteni vagy el lehet választani, például el lehet adni, át lehet ruházni, engedélyezni lehet, bérbe lehet adni vagy el lehet cserélni, akár egyénileg, akár egy kapcsolódó szerződéssel, azonosítható eszközzel vagy kötelezettséggel együtt, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó egység szándékában áll-e ezt megtenni), vagy kötelező megállapodásokból származik (ideértve a szerződésekből vagy más törvényes jogokból eredő jogokat is), függetlenül attól, hogy ezek a jogok átruházhatók-e vagy elválaszthatók-e a gazdálkodó egységtől vagy más jogoktól és kötelmektől.

A vásárolt immateriális javakat a halmozott amortizációval és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek, és a ráfordítások kizárólag a javak fejlesztési szakaszához kapcsolódnak. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukban. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

Az immateriális javak amortizációja a becsült hasznos élettartam (3–11 év) alatt lineárisan történik. Az immateriális javak becsült hasznos élettartama saját gazdasági élettartamuktól vagy egy adott megállapodásban meghatározott jogi élettartamuktól függ.

1.5.2.   Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. A bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez, befejezéséhez vagy átadásához közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően az EU élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek.

A földterületekre nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Eszköztípus	Lineáris leírási kulcsok
Épületek	4 %–10 %
Világűrbe telepített eszközök	8 %–25 %
Gépek és berendezések	10 %–25 %
Bútorok és járművek	10 %–25 %
Számítástechnikai berendezések	25 %–33 %
Egyéb	10 %–33 %

Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevételnek és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének a különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.

Lízingek

A lízing egy olyan megállapodás, amelynek keretében a lízingbeadó egy adott összeg megfizetése vagy fizetések sorozata ellenében átadja a lízingbevevőnek azt a jogot, hogy egy adott eszközt a szerződésben meghatározott ideig használhasson. A lízing lehet pénzügyi lízing vagy operatív lízing.

A pénzügyi lízing olyan lízing, amely esetében a tulajdonjoggal járó összes kockázat és haszon lényegében a lízingbe vevőre száll át. A pénzügyi lízing lízingbe vevőként történő megkezdésekor a pénzügyi lízing keretében megszerzett eszközöket eszközként, a kapcsolódó lízingkötelezettségeket pedig kötelezettségként jelenítik meg a lízingfutamidő kezdetétől. Az eszközöket és kötelezettségeket a lízingelt ingatlan valós értékével, vagy ha az alacsonyabb, a minimális lízingfizetések jelenértékével megegyező összegen jelenítik meg, amelyet a lízing kezdetekor határoznak meg. A lízing időtartama alatt a pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el. A minimális lízingfizetéseket felosztják a finanszírozási költség (a kamatelem), illetve a fennálló kötelezettség (a tőkeelem) csökkentése között. A finanszírozási költséget a lízing időtartama alatt úgy rendelik hozzá az egyes időszakokhoz, hogy az a kötelezettség fennmaradó egyenlege után állandó időszaki kamatlábat eredményezzen, amely az adott esetnek megfelelően rövid/hosszú lejáratúként kerül bemutatásra. A függő bérleti díjakat azok felmerülésének időszakában kell ráfordításként elszámolni.

Az operatív lízing a pénzügyi lízingtől eltérő lízing, amelyben a lízingbe adó lényegében az eszköz tulajdonjogával járó összes kockázatot és hasznot megtartja. Az operatív lízing lízingbe vevőként történő megkezdésekor az operatív lízing díjait a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel ráfordításként számolják el az eredménykimutatásban; a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban sem lízingelt eszköz, sem lízingkötelezettség nem szerepel.

1.5.3.   Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

Az értékvesztés az eszköz jövőbeli gazdasági hasznaiban vagy szolgáltatáspotenciáljában jelentkező veszteség, az eszköz jövőbeli gazdasági hasznaiban vagy szolgáltatási potenciáljában jelentkező és (az adott esetnek megfelelően) amortizáció vagy értékcsökkenés formájában szisztematikusan megjelenített veszteségeken felül. A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés vizsgálatára, amikor a beszámoló fordulónapján arra utaló jel van, hogy az eszköz értékvesztett lehet. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.

1.5.4.   Tőkemódszerrel elszámolt befektetések

Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés

A tőkemódszerrel elszámolt befektetéseket kezdetben a bekerülési értéken jelenítik meg; e kezdeti könyv szerinti értéket a későbbiekben további hozzájárulásokkal, a befektetést befogadó eredményéből az EU-ra jutó résszel, értékvesztéssel és osztalékokkal növelik vagy csökkentik. A kezdeti bekerülési érték az összes változással együtt adja meg a befektetés mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a pénzügyi kimutatásokban. A befektetést befogadó eredményéből az EU-ra jutó részt az eredménykimutatásban, a befektetést befogadó sajáttőke-változásaiból az EU-ra jutó részt pedig a nettó eszközállományon belül a tartalékokban jelenítik meg. A befektetésből kapott osztalék csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét.

Ha a tőkemódszerrel elszámolt befektetés veszteségéből az EU-ra jutó rész eléri vagy meghaladja az EU-nak a befektetésben lévő érdekeltségét, az EU a további veszteségekben való részesedésének megjelenítését abbahagyja (meg nem jelenített veszteségek). Ha az EU érdekeltsége nullára lecsökkent, további veszteséget és kötelezettséget csak akkor jelenítenek meg, ha az EU-nak jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, vagy kifizetést teljesített a gazdálkodó egység nevében.

Amennyiben értékvesztés jelei mutatkoznak, azt le kell írni az alacsonyabb megtérülő értékre. A megtérülő érték fogalmának magyarázatát az 1.5.3. megjegyzés tartalmazza. Amennyiben az értékvesztés oka egy későbbi időpontban már nem áll fenn, az értékvesztés miatti veszteséget arra a könyv szerinti értékre írják vissza, amelyet akkor határoztak volna meg, ha semmilyen értékvesztés miatti veszteséget nem tüntettek volna fel.

Az EU nem törekszik jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20 %-os részesedéssel rendelkezik egy befektetési alapban. Az ilyen alapokat ezért pénzügyi instrumentumként kezelik, és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként sorolják be.

A kisebb gazdálkodó egységként besorolt társult vállalkozások és közös vállalkozások (lásd az 1.3. megjegyzést) elszámolása nem a tőkemódszer használatával történik. Az említett gazdálkodó egységhez való uniós hozzájárulásokat költségként számolják el az időszakra.

1.5.5.   Pénzügyi eszközök

Besorolás a kezdeti megjelenítéskor

A besorolás két kritériumtól függ:

—	A pénzügyieszköz-kezelési modell. Ehhez vizsgálni kell, hogy az EU hogyan kezeli a pénzügyi eszközöket cash flow generálása és az uniós célkitűzések elérése érdekében, és hogyan értékeli a pénzügyi eszközök eredményét.

—

Az eszközök szerződésből eredő cash flow-jának jellemzői. Ehhez vizsgálni kell, hogy a szerződésből eredő cash flow-k kizárólag a tőke és a kinnlévő tőke után járó kamat törlesztései-e. A kamat a pénz időértékének, a hitelkockázatnak és az egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek az ellenértéke.

Az e kritériumokon alapuló értékelést követően a pénzügyi eszközök három kategóriába sorolhatók: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (AC), nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVNA) vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVSD).

Az olyan szerződésből eredő cash flow-kkal rendelkező pénzügyi eszközöket, amelyek kizárólag a tőkeösszeget és a kamatokat testesítik meg, a gazdálkodó egység eszközkezelési modelljétől függően kell besorolni. Ha az eszközkezelési modell célja, hogy a szerződésből eredő cash flow-k beszedése érdekében tartson pénzügyi eszközöket, a pénzügyi eszközöket amortizált bekerülési értéken értékelt kategóriába sorolják. Ha az eszközkezelési modell szerint a pénzügyi eszközöket szerződésből eredő cash flow-k beszedése és a pénzügyi eszközök értékesítése céljából is tartják, a besorolásuk nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök. Ha az eszközkezelési modell eltér e két modelltől (pl. a pénzügyi eszközöket kereskedési céllal tartják, vagy olyan portfólióban tartják, amelyet valós érték alapján kezelnek és értékelnek), a pénzügyi eszközöket eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként kell besorolni.

Az olyan szerződésből eredő cash flow-kkal rendelkező pénzügyi eszközöket, amelyek nemcsak a tőkeösszeget és a kamatokat testesítik meg, hanem az alapvető kölcsönmegállapodásban szereplőktől eltérő kockázatoknak és volatilitásnak való kitettséget (pl. részvényárfolyam-változást) idéznek elő, az eszközkezelési modelltől függetlenül eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként kell besorolni.

A kezdeti megjelenítéskor az EU a pénzügyi eszközöket a következőképpen sorolja be:

(i)   Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

Az EU ebbe a kategóriába sorolja a következőket:

—	Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek,

—	Hitelek (beleértve a három hónapnál hosszabb eredeti futamidejű lekötött betéteket is),

—	Visszterhes követelések, kivéve a pénzügyigarancia-szerződés követelésoldalát, amelyet az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként sorolnak be.

Ezek a nem származtatott pénzügyi eszközök két feltételnek felelnek meg: az EU eszközkezelési modellje az, hogy ezeket a szerződésből eredő cash flow-k beszedése érdekében tartja. Továbbá meghatározott napokon vannak olyan szerződésből eredő cash flow-k, amelyek csak a tőkeösszeget és a kinnlévő tőke után járó kamatot testesítik meg.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök a forgóeszközök között szerepelnek, kivéve azokat, amelyek futamideje a beszámoló fordulónapjától számított 12 hónapnál hosszabb.

(ii)   A nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ezek a nem származtatott pénzügyi eszközök olyan szerződésből eredő cash flow-kkal rendelkeznek, amelyek csak a tőkeösszeget és a kinnlévő tőke után járó kamatot testesítik meg. Emellett az eszközkezelési modell szerint a pénzügyi eszközöket szerződésből eredő cash flow-k beszedése és a pénzügyi eszközök értékesítése céljából tartják.

Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.

Az EU 2021. december 31-én nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

(iii)   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Az EU a következő pénzügyi eszközöket sorolja be az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, mivel a szerződésből eredő cash flow-k nem csak a tőkeösszeget és a tőkeösszegen fennálló kamatokat testesítik meg:

—	származtatott pénzügyi eszközök,

—	tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések és pénzpiaci alapokba vagy összevont portfólióalapokba történő befektetések,

—	egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések (pl. kockázatitőke-műveletek).

Ezen túlmenően az EU az általa birtokolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként sorolja be, mivel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok portfólióit a portfólió valós értéke alapján kezelik és értékelik (pl. a költségvetési rendelet 212. cikke szerinti közös tartalékalap).

Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.

Kezdeti megjelenítés és értékelés

A nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékeltként és az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként besorolt eszközök beszerzésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az EU kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására. A pénzeszköz-egyenértékeseket és a hiteleket abban az időpontban jelenítik meg, amikor a pénzeszközt letétbe helyezték a pénzügyi vállalkozásnál vagy folyósították a hitelvevőnek.

A pénzügyi eszközöket kezdetben valós értéken értékelik. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel növelt valós értéken történik. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök tekintetében az ügyleti költségeket az eredménykimutatásban számolják el.

A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke általában az ügyleti ár, kivéve, ha az ügylet nem a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet, azaz az ügyletre ellenszolgáltatás nélkül vagy névleges ellenszolgáltatás fejében kerül sor közpolitikai célokból. Ebben az esetben a pénzügyi instrumentum valós értéke és az ügyleti ár közötti különbség olyan nem visszterhes komponens, amelyet az eredménykimutatásban ráfordításként jelenítenek meg. Ebben az esetben a pénzügyi eszköz valós értékét egy közvetlenül egyenértékű instrumentum aktuális piaci tranzakciójából vezetik le. Ha az instrumentumnak nincs aktív piaca, a valós értéket olyan értékelési technikából kell levezetni, amely a megfigyelhető piacokról rendelkezésre álló adatokat használja fel.

Amikor azonban a hosszú lejáratú hitel után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető az összes jövőbeli pénzbevétel jelenértékeként, ahol az alkalmazott piaci diszkontkamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott hiteleket és a pénzügyi támogatás céljára nyújtott hiteleket kezdetben névértékükön értékelik, és az ügyleti árat tekintik a hitel valós értékének. Ennek a magyarázata a következő:

—

Az EU hitelezési tevékenységének „piaci környezete” nagyon egyedi, és különbözik a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények kibocsátására használt tőkepiactól. Mivel ezen a piacon a hitelnyújtóknak lehetőségük nyílik alternatív befektetéseket választani, az alternatív lehetőség beépül a piaci árba. Ez az alternatív befektetésekre vonatkozó lehetőség azonban az EU esetében nem áll fenn, mert az EU nem fektethet be a tőkepiacokon; hitelt csak hitelnyújtás céljából vesz fel. Ez azt jelenti, hogy a hitelbe nyújtott összegek esetében az EU számára nem áll rendelkezésre alternatív hitelnyújtási vagy befektetési opció. Így tehát nincs alternatív költség és ezért nincs alapja a piaci kamatlábbal való összehasonlításnak. A piacot tulajdonképpen az EU hitelezési tevékenysége önmagában képviseli. Lényegében, mivel az alternatívköltség-opció nem alkalmazható, a piaci ár nem tükrözi hűen az EU hitelezési műveleteinek lényegét. Ezért nem helyénvaló, ha az EU hitelezési tevékenységének valós értékét a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények alapján határozzuk meg.

—	Továbbá mivel nincs olyan aktív piac vagy hasonló műveletek, amivel össze lehetne hasonlítani, az EU által hitelezési tevékenységének valós értékelésére alkalmazott kamatlábnak a felszámított kamatlábnak kell lennie.

Későbbi értékelés

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközöket később az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával amortizált bekerülési értéken értékelik.

A nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken értékelik. A valós érték változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós értékelés értékelési tartalékában jelenítik meg, kivéve a monetáris eszközök átszámítási különbözeteit, amelyeket az eredménykimutatásban jelenítenek meg.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken értékelik. A valós érték változásaiból eredő nyereségek és veszteségek (beleértve a devizaátszámításból és a realizált kamatokból eredőket is) az eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.

Valós érték a későbbi értékeléskor

Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az EU a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (valamint a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok és a tőzsdén kívüli derivatívák) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.

A kockázatitőke-alapokban lévő, aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező befektetések értékelése az elszámolható nettó eszközértéken történik, amelyet a valós értékükkel egyenlőnek tekintenek.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Az EU megjeleníti és értékeli az amortizált bekerülési értéken és a nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségei tekintetében az értékvesztés miatti veszteséget.

A várható hitelezési veszteség (ECL) a szerződésből eredő cash flow-k és az EU által várt cash flow-k közötti különbség jelenértéke. A várható hitelezési veszteség olyan észszerű és indokolható információkon alapul, amelyek a beszámoló fordulónapján aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül állnak rendelkezésre.

A várható hitelezési veszteség értékelése háromszakaszos modellel történik, amely figyelembe veszi a pénzügyi eszköz élettartama alatti, valószínűség szerint súlyozott nemteljesítési eseményeket és a hitelkockázatnak a pénzügyi eszköz keletkeztetése óta bekövetkezett alakulását. Hitelek esetében a keletkeztetés a visszavonhatatlan hitelnyújtási kötelezettség időpontja.

Ha a hitelkockázat a keletkeztetés óta nem növekszik jelentősen (1. szakasz), az értékvesztés miatti veszteség a beszámoló fordulónapjától számított 12 hónap lehetséges nemteljesítési eseményeiből eredő várható hitelezési veszteség (a továbbiakban: 12 havi várható hitelezési veszteség). Ha a hitelkockázat a keletkeztetés óta jelentősen nő (2. szakasz), vagy ha objektív bizonyíték van a hitel értékvesztésére (3. szakasz), az értékvesztés miatti veszteség megegyezik a pénzügyi eszköz teljes élettartama alatt bekövetkező lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteséggel (a továbbiakban: teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség) (lásd a 6.5. megjegyzést).

Az amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök esetében az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik az értékvesztés miatti veszteség összegével, amelyet az eredménykimutatásban jelenítenek meg. A nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt eszközök esetében az elszámolt veszteséget a nettó eszközökben/saját tőkében számolják el, és az nem csökkenti a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség összege csökken, a korábban megjelenített értékvesztés miatti veszteséget az eredménykimutatásban vissza kell írni.

(a)   A kormányzatoknak nyújtott hitelek

Az EU a hitelek értékvesztésére vonatkozó értékelését az uniós finanszírozás jellegére és az EU egyedi intézményi státuszára alapozza.

A harmadik országoknak nyújtott hitelek értékvesztése tekintetében az EU külső hitelminőségi adatok felhasználásával számítja ki a várható hitelezési veszteségeket, figyelembe véve azonban az elsőbbségi hitelezői státuszát, amely csökkenti a hitelkockázatot. A jelenérték kiszámításához a diszkontráta a hitel eredeti effektív kamatlába. Ha a hitel változó kamatlábú, a diszkontráta a szerződés szerint meghatározott folyó effektív kamatlábnak felel meg.

A tagállamoknak nyújtott hitelek esetében az EU-nak soha nem merült fel értékvesztés miatti vesztesége, és fizetési hátralékkal sem kellett szembenéznie. E hitelek esetében az EU az elsőbbségi hitelezői státusz mellett figyelembe veszi a tagállamaival fennálló kapcsolatokat is. Ez a két elem elvben garantálja a tagállamoknak nyújtott hitelek teljes visszafizetését lejáratkor. Ezért az EU úgy véli, hogy a tagállamoknak nyújtott hitelekből származó várható hitelezési veszteségek elhanyagolhatók, és a várható hitelezési veszteségek kiszámítására vonatkozó statisztikai megközelítés e hitelek esetében nem megfelelő. Így a tagállamoknak nyújtott hitelekre vonatkozóan az eredménykimutatásban nem jelenítenek meg várható hitelezési veszteségeket.

(b)   Követelések

Az EU az értékvesztés miatti veszteséget a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegén értékeli gyakorlati megoldások (pl. céltartalékmátrix) felhasználásával.

(c)   Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

Az EU pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket tart folyószámlákon és legfeljebb 3 hónapos lekötött betétekben. A pénzeszközöket nagyon magas hitelminősítésű bankokban tartják (lásd a 6.5. megjegyzést), így nagyon alacsony a nemteljesítés valószínűsége. Tekintettel a rövid futamidőre és az alacsony nemteljesítési valószínűségre, a pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó várható hitelezési veszteségek elhanyagolhatók. Ennek eredményeként a pénzeszköz-egyenértékesekre értékvesztési tartalékot nem jelenítenek meg.

Kivezetés

A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az EU a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta egy másik félnek. A nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök eladását az üzletkötés időpontjában jelenítik meg.

1.5.6.   Készletek

A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlenül hozzárendelhető költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során). Amennyiben a készleteket azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási érték közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási érték az a költség, amely az EU számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.

1.5.7.   Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban az adott szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles az előfinanszírozást visszafizetni az EU-nak. Mivel az EU megőrzi az előfinanszírozás feletti ellenőrzést, és jogosult a nem elszámolható rész visszatérítésére, az összeget eszközként tüntetik fel.

Az előfinanszírozás kezdeti megjelenítésére a mérlegben akkor kerül sor, amikor a pénzeszközt átutalják a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást a nyújtott ellenszolgáltatás összegén értékelik. A későbbi időszakokban az előfinanszírozást a mérlegben kezdetben megjelenített összegnek az időszak során felmerült elszámolható költségekkel (adott esetben becsült összegekkel) csökkentett összegén értékelik.

Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek az elhatárolt kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegben.

A tagállamok részére fizetett egyéb olyan előlegeket, amelyek a tagállamok által a kedvezményezettjeik részére teljesített előlegek EU általi visszatérítéséből származnak (beleértve a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket), eszközként jelenítik meg az „Előfinanszírozás” megnevezés alatt. A tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket ezt követően a mérlegben eredetileg megjelenített összegen értékelik, amelyet csökkentenek a végső kedvezményezetteknél felmerült elszámolható kiadások észszerű és támogatható feltételezések alapján kiszámolt legjobb becslésével.

Az Európai Bizottság által nem konszolidált (a költségvetési rendelet 234. cikke értelmében létrehozott) uniós vagyonkezelő alapoknak vagy más, nem konszolidált szervezeteknek nyújtott hozzájárulások besorolásuk szerint előfinanszírozásnak minősülnek, mivel céljuk, hogy pénztárkészletet biztosítsanak a vagyonkezelői alap részére, hogy az a vagyonkezelői alap célkitűzései értelmében meghatározott egyedi tevékenységeket tudjon finanszírozni. A vagyonkezelői alapoknak nyújtott uniós hozzájárulásokat az uniós hozzájárulás eredeti összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál a beszámolási időszak során felmerült és az alapul szolgáló megállapodásnak megfelelően az uniós hozzájáruláshoz allokált elszámolható kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is.

1.5.8.   Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

Az EU számviteli szabályai a visszterhes és a nem visszterhes ügyletek külön bemutatását írják elő. A két kategória megkülönböztetése érdekében a „követelések” kifejezést a visszterhes ügyletekre tartják fenn, míg a nem visszterhes ügyletek esetében, azaz amikor az EU anélkül kap értéket egy másik gazdálkodó egységtől, hogy cserébe közvetlenül hozzávetőleg ugyanolyan értéket nyújtana, a „behajtható követelések” kifejezést használják (pl. a tagállamoktól a saját forrásokhoz kapcsolódóan behajtható követelések).

A visszterhes ügyletekből származó követelések amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök, kivéve a pénzügyigarancia-szerződés követelésoldalának bizonyos összegeit, amelyek az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vannak besorolva (lásd az 1.5.5. megjegyzést).

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett, az akvizíció időpontjában érvényes valós értéken tartják nyilván. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az EU nem fogja tudni beszedni a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján. Lásd az 1.5.14. megjegyzést esedékes, de még be nem folyt jövedelem év végi kezeléséről. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelésként feltüntetett és kimutatott összegek nem pénzügyi eszközök, mivel nem olyan szerződésből származnak, amely pénzügyi kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot keletkeztetne. A pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben azonban a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket adott esetben a visszterhes ügyletekből származó követelésekkel együtt mutatják ki.

1.5.9.   Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök, és magukban foglalják a következőket: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló vagy felmondásos betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti futamidővel rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.5.10.   Munkavállalói juttatások

Az EU számos juttatást (javadalmazás és társadalombiztosítás) nyújt a munkavállalóknak. Számviteli célokból ezeket a rövid távú munkavállalói juttatások és a munkaviszony megszűnése utáni juttatások kategóriájába kell besorolni.

Rövid távú munkavállalói juttatások

A rövid távú munkavállalói juttatások azok a juttatások, amelyeket az azon beszámolási időszak végét követően legkésőbb 12 hónappal ki kell egyenlíteni, amelyben a munkavállalók a szolgálatot teljesítették, például illetmények, éves és fizetett betegszabadság, és egyéb rövid távú juttatások. A rövid távú munkavállalói juttatásokat ráfordításként számolják el a kapcsolódó szolgáltatás nyújtásakor. A várhatóan kifizetendő összegre vonatkozó kötelezettséget akkor jelenítik meg, ha az EU-nak a munkavállaló által nyújtott múltbeli szolgálat után járó díjazás tekintetében jelenlegi jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, és a kötelem megbízhatóan megbecsülhető.

Munkaviszony megszűnése utáni juttatások

Az EU az alkalmazottai számára az európai tisztviselők nyugdíjrendszere (PSEO) keretében a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat biztosít, amelyek magukban foglalják a nyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat, a hozzátartozói nyugellátást, valamint a közös betegségbiztosítási rendszer (JSIS) keretében nyújtott egészségbiztosítást (lásd a 2.9. megjegyzést). Ezeket a juttatásokat egy egységes – de két rendszerre osztott – program keretében nyújtják, és egyformán kezelendők, hogy valós képet adjanak a helyzetről és tükrözzék a gazdasági realitást.

i.

Európai tisztviselők nyugdíjrendszere (PSEO): E fiktíven finanszírozott (21) rendszer keretében nyújtott juttatások az uniós intézmények, ügynökségek és egyéb uniós szervek jelenlegi és korábbi alkalmazottainak, illetve az elhunyt tisztviselők vagy nyugdíjasok túlélő hozzátartozóinak nyújtott öregségi, rokkantsági és özvegyi ellátások, haláleseti juttatások, illetve családi pótlékok. Az alkalmazottak e juttatások várható költségének egyharmadával járulnak hozzá az illetményükből.

ii.

Közös betegségbiztosítási rendszer (JSIS): Az EU e rendszer keretében az orvosi költségek visszatérítése révén egészségbiztosítást nyújt az Európai Bizottság, az intézmények, az ügynökségek és egyéb uniós szervek alkalmazottai számára. Az e rendszer „inaktív” személyeinek (vagyis a nyugdíjasoknak, árváknak stb.) nyújtott juttatásokat a munkaviszony megszűnése utáni juttatások közé sorolják.

Az EU külön nyugdíjrendszereken keresztül az uniós intézmények tagjai vagy korábbi tagjai számára is nyújt munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat. Ezeket az „Egyéb nyugdíjrendszerek” megnevezés alatt tüntetik fel. E rendszerek keretében az EU nyugellátást biztosít a Bizottság, az Európai Bíróság, a Számvevőszék, a Tanács, az Európai Parlament, az európai ombudsman hivatala és az európai adatvédelmi biztos hivatala tagjainak. Az EU a közös betegségbiztosítási rendszeren keresztül egészségügyi ellátást biztosít az uniós intézmények tagjai számára.

A fenti, munkaviszony megszűnése utáni juttatások az EU meghatározott juttatási kötelmeinek minősülnek, és azokat minden beszámoló fordulónapjakor úgy számítják ki, hogy megbecsülik azoknak a jövőbeni juttatásoknak az összegét, amelyeket a munkavállalók a tárgyidőszakban és a megelőző időszakokban szereztek, majd ezt az összeget diszkontálják, és levonják a programeszközök valós értékét. A meghatározott juttatási kötelmet évente számítják ki a „kivetített jóváírási egység” módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzeszköz-kiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkonttényező azon pénznemben meghatározott államkötvények kamatlábainak felel meg, amelyben a juttatásokat fogják kifizetni és amelyek lejárati feltételei közelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.

Az uniós alkalmazottaknak nyújtott munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat egy egységes, nyugdíjrendszert (PSEO) és betegbiztosítási rendszert (JSIS) magában foglaló program fogja össze, amely a közös betegségbiztosítási rendszer szerinti fedezethez való jogosultságot a nyugdíjrendszer szerinti fedezethez való jogosultság megszerzésétől teszi függővé. A személyzeti szabályzat értelmében az egységes program bizonyos jogosultságok – például a nyugdíjrendszer keretében a halasztott és a csökkentett nyugdíjra való jogosultság – megszerzését 10 év szolgálati időhöz köti. A munkavállaló ennél hosszabb szolgálata révén az egységes program keretében megszerzett jogosultságok azonban lényegesen magasabbak, mint az eredeti jogosultságok, amit a későbbi éves felhalmozott nyugdíjjogosultságok is tükröznek.

Ezért a mögöttes ügylet gazdasági tartalmának valósághű bemutatása érdekében – ami a pénzügyi beszámolás minőségi jellemzőjeként az EAR 1 szabály és az IPSAS fogalmi keretrendszere szerint is előírás –, a felmerült szolgálati költség lineárisan halmozódik fel az alkalmazott becsült aktív szolgálati ideje, vagyis azon időszak alatt, amely akkor kezdődik, amikor a munkavállaló szolgálata először eredményez juttatásokat a program keretében (függetlenül attól, hogy a juttatások függnek-e a további szolgálattól) és addig tart, amikor a munkavállaló további szolgálata a további illetményemelkedést kivéve már nem eredményez a program szerinti további lényeges juttatási összegeket. Ezt a megközelítést következetesen alkalmazzák az egységes program keretében nyújtott juttatásokra.

A nettó meghatározott juttatási kötelezettség újraértékelései az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket, valamint a programeszközök hozamát tartalmazzák; az újraértékeléseket azonnal, a nettó eszközök között jelenítik meg.

Az EU a meghatározott juttatási programokhoz kapcsolódó nettó kamatráfordítást (bevételt) és egyéb ráfordításokat az eredménykimutatásban a „Személyzeti és nyugdíjköltségek” alatt jeleníti meg.

Ha a nyújtott ellátásokat megváltoztatják vagy korlátozzák, akkor a juttatások ebből eredő, a múltbeli szolgálathoz kapcsolódó változását vagy a korlátozásból származó nyereséget vagy veszteséget azonnal megjelenítik az eredménykimutatásban. A teljesítésből eredő nyereséget vagy veszteséget a teljesítés időpontjában jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségét közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg, kivéve, ha a változtatásokat ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak.

1.5.11.   Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az EU-nak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadások beszámolókészítéskor megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

A hátrányos szerződésekre vonatkozó céltartalékokat a szerződés felbontásának várható költsége és a szerződés folytatásának várható nettó költsége közül az alacsonyabbnak a jelenértékén értékelik.

1.5.12.   Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként, vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségként, vagy pénzügyigarancia-kötelezettségként sorolják be.

A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és okiratba foglalt adósságokból állnak (uniós kötvények, uniós betétek és uniós kincstárjegyek). A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken az effektívkamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt az eredménykimutatásban jelenítik meg az effektívkamatláb-módszer használatával. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségek jelentéktelenek, és azokat közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják a negatív valós értékű származtatott eszközöket is. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök elszámolása, lásd az 1.5.5. megjegyzést.

Az EU akkor ismeri el a pénzügyigarancia-szerződésből eredő kötelezettséget, ha olyan szerződést köt, amely előírja az EU számára, hogy meghatározott kifizetéseket teljesítsen annak érdekében, hogy megtérítse a garancia jogosultja számára az amiatt elszenvedett veszteséget, hogy egy meghatározott adós nem teljesíti a kifizetést az esedékességkor az adósságinstrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. Amennyiben a garanciaszerződés előírja az EU számára, hogy a pénzügyi eszközök árváltozása vagy más mögöttes eszközök változása miatt kifizetéseket teljesítsen, a garanciaszerződés származtatott termék, azaz az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség. Az összes többi garanciaszerződést pénzügyi céltartalékként számolják el.

A pénzügyigarancia-szerződésből eredő kötelezettségeket kezdetben valós értéken jelenítik meg. Ez megegyezik a díjkövetelés nettó jelenértékével, ha piaci feltételek mellett történik. Ha nem számítanak fel garanciadíjat, vagy ha az ellenérték nem valós érték, a valós értéket a pénzügyigarancia-kötelezettséget létrehozó pénzügyigarancia-szerződésekkel közvetlen egyenértékű pénzügyigarancia-szerződések aktív piacán jegyzett árak alapján kell meghatározni, amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek, vagy értékelési technika alkalmazásával. Ha sem az aktív piac közvetlen megfigyelésével, sem más értékelési technikával nem határozható meg a valós érték megbízható értéke, a pénzügyigarancia-szerződésből eredő kötelezettséget kezdetben a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteségek összegén kell értékelni.

Az ezt követő értékelés a pénzügyi garanciából eredő hitelkockázati kitettség alakulásától függ. Ha a hitelkockázat nem növekszik jelentősen (1. szakasz), a pénzügyigarancia-kötelezettségeket a 12 havi várható hitelezési veszteség és az eredetileg megjelenített összeg közül a magasabbikon értékelik, adott esetben a halmozott amortizációval csökkentve. Ha a hitelkockázat jelentősen növekszik (2. szakasz), a pénzügyigarancia-kötelezettségeket a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség és az eredetileg megjelenített összeg közül a magasabbikon értékelik, csökkentve adott esetben a halmozott amortizációval (lásd a 6.5. megjegyzést).

A pénzügyi kötelezettségek a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek. A pénzügyigarancia-szerződéseket rövid lejáratú kötelezettségként sorolják be, kivéve, ha az EU-nak feltétel nélküli joga van a kötelezettség teljesítését a beszámoló fordulónapját követő legalább tizenkét hónapra elhalasztani.

A Bizottság működési tevékenységének részeként figyelembe vett uniós vagyonkezelői alapok (Madad és Kolumbia) a Bizottság beszámolójában és konszolidált formában az uniós éves beszámolóban szerepelnek. Az egyéb donorok által az uniós vagyonkezelői alapokhoz nyújtott hozzájárulások ezért teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételre vonatkozó kritériumokat, és pénzügyi kötelezettségként vannak feltüntetve, amíg nem teljesülnek az átadott hozzájárulásokhoz kapcsolódó feltételek, vagyis amíg elszámolható költségek nem merülnek fel a vagyonkezelői alapnál. A vagyonkezelői alapnak meghatározott projekteket kell finanszíroznia, és a megszüntetésekor vissza kell térítenie a fennmaradó pénzeszközöket. A mérlegfordulónapon a fennálló hozzájárulási kötelezettségeket a kapott hozzájárulások összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál felmerült kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is. Jelentéstételi célokból a nettó kiadásokat az egyéb donorok hozzájárulásaihoz allokálják a december 31-ig befizetett nettó hozzájárulások arányában. A hozzájárulások ezen allokációja csupán indikatív. A vagyonkezelői alap felszámolásakor a fennmaradó források tényleges elosztását a vagyonkezelői alap igazgatótanácsa határozza meg.

1.5.13.   Szállítói kötelezettségek

Az EU szállítói kötelezettségeinek jelentős összege a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos (nem visszterhes ügyletek). A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elszámolható összegen értékelik.

Az áru- és szolgáltatásbeszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő elszámolható kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és EU általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.5.14.   Időbeli elhatárolások

A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EU már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (például szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban. Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós képet nyújtanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről. Ehhez hasonlóan, amennyiben olyan szolgáltatásokra vagy árukra vonatkozóan teljesítettek kifizetést, amelyeket még nem szállítottak le, a kiadást elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.6.   EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.6.1.   Bevételek

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Az uniós bevételek legnagyobb része nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódik a következők szerint:

Héa- és GNI-alapú saját források, a műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források

A bevételeket abban az időszakban jelenítik meg, amikor a Bizottság felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. A bevételt „lehívott összegen” értékelik. Mivel a héa-, a GNI-alapú és a műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források az érintett költségvetési év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.

Tradicionális saját források

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de a Bizottságnak még meg nem fizetett bevételeket megbecsülik és elhatárolt jövedelemként mutatják ki. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és biztosítékkal nem fedezett vámokat, valamint az adós által vitatott garantált összegeket is) azon beszedési költségekkel csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak.

Pénzbírságok

A pénzbírságokból származó bevételek megjelenítése akkor történik, amikor elfogadták a pénzbírságot előíró uniós határozatot, és arról hivatalosan értesítették a címzettet. A pénzbírságot előíró határozatot követően a megbírságolt vállalkozásnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:

a)	elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget az Unió véglegesen beszedi, vagy

b)	nem fogadja el a határozatot, amely esetben az uniós jognak megfelelően megtámadja.

A pénzbírságot még fellebbezés esetén is meg kell fizetni az előírt három hónapos határidőn belül, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (EUMSZ 278. cikk). A kapott pénzeszközöket a behajtható követelés kiegyenlítésére használják fel. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének beleegyezésével azonban a vállalkozás ehelyett bankgaranciát is bemutathat. Ebben az esetben a pénzbírság továbbra is behajtható követelésnek számít. Amennyiben nem nyújtanak sem pénzeszközt, sem garanciát, és a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a jogosultság után értékvesztést számolnak el.

Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és előzetesen már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg, vagy ha valószínűnek látszik, hogy a Törvényszék nem az Unió javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adnak, a fennálló behajtható követelés leírásra kerül.

A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után a Bizottság kamatot kap: ezt az elhatárolt kamatot bevételként számolják el és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.

2010-től kezdődően az összes előzetesen beszedett pénzbírságot a Bizottság kezeli egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI), és pénzügyi instrumentumokba fektetik be.

VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.

Kamatbevételek és kamatráfordítások

A kamatbevételeket és kamatráfordításokat az effektívkamatláb-módszer használatával az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatráfordításokat a megfelelő időszakban. Az effektív kamatláb számításakor az EU megbecsüli a cash flow-kat, aminek során figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét (például az előtörlesztési opciókat), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, az effektív kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.

Amint a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportja értékvesztettnek minősül (3. szakasz), a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés miatti veszteség értékelése céljából a jövőbeli cash flow-k diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.

Osztalékbevételek

Az osztalékból és hasonló felosztásokból származó bevétel elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből származó bevételek és ráfordítások

Ez az e pénzügyi eszközökből származó valósérték-nyereség (bevétel) és valósérték-veszteség (ráfordítás), beleértve a devizaátszámításból származó nyereséget (bevételt) és veszteséget (ráfordítást) is. A kamatozó pénzügyi eszközök esetében ez a kamatokat is magában foglalja. Lásd a 3.9. megjegyzést is.

Pénzügyigarancia-szerződésekből származó bevételek

A pénzügyigarancia-szerződésekből származó bevételt (garanciadíj) arra az időszakra jelenítik meg, amelynek során az EU készen áll arra, hogy kártalanítsa a pénzügyigarancia-szerződés jogosultját az esetlegesen elszenvedett hitelezési veszteségért. Az alkalmazott amortizációs ütemterv figyelembe veszi az idő múlását és a garantált kitettség volumenét. A pénzügyigarancia-szerződésekből származó bevételek magukban foglalják a pénzügyigarancia-szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek amortizációját is azokban az esetekben, amikor a garanciát ellenszolgáltatás nélkül vagy névleges ellenszolgáltatás fejében nyújtották.

1.6.2.   Kiadások

Az EU kiadásainak többsége nem visszterhes ügyletekből származó kiadás. Ezek a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: i. jogosultságok, ii. megállapodás szerinti transzferek és diszkrecionális támogatások, valamint iii. hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá, a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat, és az összegre észszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező visszterhes ügyletekhez kötött kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és az Európai Unió általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értékükön történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan – vagy el nem fogadott számlával rendelkező – szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban becsülik meg és számolják el.

1.7.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.7.1.   Függő követelések

A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelés, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EU ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.7.2.   Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni. Függő kötelezettség megjelenítésére akkor kerül sor, ha a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő források kiáramlásának lehetősége nem csupán távoli.

1.8.   CASH FLOW KIMUTATÁS

Az EU pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teremtésére irányuló képessége, valamint e cash flow-k felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául a cash flow-adatok szolgálnak.

A cash flow kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év gazdasági eredményét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a cash flow-k befektetésével kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.

Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-kat az EU beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és az eurótól eltérő pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

A cash flow kimutatás az adott időszak cash flow-it mutatja be működési, beruházási és finanszírozási tevékenységek szerint csoportosítva.

A működési tevékenységek az Unió beruházási és finanszírozási tevékenységektől különböző tevékenységei. A végrehajtott tevékenységek többsége idetartozik.

Beruházási tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszköz-egyenértékesek között nem szereplő egyéb beruházások vásárlása és értékesítése. A beruházási tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott hiteleket, mivel az EU általános célkitűzéseinek és így napi működésének részét képezik. A cél az Unió által végrehajtott tényleges beruházások bemutatása.

A finanszírozási tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek változást idéznek elő a felvett hitelek méretében és összetételében, kivéve azokat, amelyeket a kedvezményezetteknek back-to-back alapon vagy ingatlanok, gépek és berendezések megszerzéséhez nyújtanak (amelyek a működési tevékenységek közé tartoznak).

2.   MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

ESZKÖZÖK

2.1.   IMMATERIÁLIS JAVAK

millió EUR
Bruttó érték 2020.12.31-én	1 409
Növekedés	276
Elidegenítés	(32)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	0
Egyéb változások	(18)
Bruttó érték 2021.12.31-én	1 636
Halmozott amortizáció 2020.12.31-én	(789)
Éves értékcsökkenési leírás	(119)
Visszaírt amortizáció	3
Elidegenítés	36
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	0
Egyéb változások	3
Halmozott amortizáció 2021.12.31-én	(867)
Könyv szerinti érték 2021.12.31-én	769
Könyv szerinti érték 2020.12.31-én	620

A fenti összegek elsősorban számítógépes szoftverekhez kapcsolódnak.

2.2.   INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

Az űreszközök kategóriája a következő két uniós űrprogramhoz kapcsolódó operatív állóeszközöket foglalja magában: a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS), azaz a Galileo és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS), valamint a Kopernikusz európai Föld-megfigyelési programja. Az űrrendszerek még nem működő eszközei a „Befejezetlen beruházások” tétel alatt szerepelnek. Az EU űrprogramjaihoz kapcsolódó eszközök kiépítése az Európai Űrügynökség támogatásával folyik.

A Galileo esetében 2021 decemberében két műholdat állítottak pályára. Ezek várhatóan 2022 első félévében válnak működőképessé. Ezzel egyidejűleg sikeresen telepítették a földi infrastruktúra új, 1.7. generációját. A konstelláció jelenleg 26 műholdból áll. A rendszer elkészültekor a Galileo konstelláció 30 műholdból (köztük 6 tartalékműholdból) fog állni. A Galileo operatív tárgyi eszközei – a műholdak és a földi létesítmények – 2021. december 31-én nettó 3 413 millió EUR-t tettek ki (2020: 2 145 millió EUR), amely nem tartalmaz halmozott amortizációt. A fennmaradó befejezetlen beruházások 1 344 millió EUR-t tesznek ki (2020: 1 872 millió EUR).

Ami a Kopernikuszt illeti, a 6A műhold 2021 júniusában kezdte meg működését. A Kopernikusz operatív tárgyi eszközeinek összértéke 937 millió EUR (2020: 877 millió EUR), amely nem tartalmaz halmozott amortizációt. A Kopernikusz-műholdakhoz kapcsolódóan további 2 115 millió EUR-t jelenítettek meg befejezetlen beruházásként (2020: 1 894 millió EUR).

Az EGNOS földi infrastruktúrájához kapcsolódóan 130 millió EUR (2020: 24 millió EUR) összegű tárgyi eszköz ugyancsak a „Világűrbe telepített eszközök” megnevezés alatt van feltüntetve. Ezenfelül az EGNOS befejezetlen beruházásai 189 millió EUR-t tesznek ki (2020: 273 millió EUR).

INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

millió EUR
	Telek és épületek	Világűrbe telepített eszközök	Gépek és berendezések	Bútorok és járművek	Számítástechnikai berendezések	Egyéb	Pénzügyi lízingek	Befejezetlen beruházások	Összesen
Bruttó érték 2020.12.31-én	5 924	5 670	546	272	727	332	2 650	4 748	20 868
Növekedés	100	269	45	19	114	20	9	1 472	2 049
Elidegenítés	(12)	—	(24)	(12)	(60)	(7)	(7)	—	(122)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	535	1 791	1	1	(0)	2	(0)	(2 329 )	0
Egyéb változások	—	—	—	—	(0)	0	—	(1)	(1)
Bruttó érték 2021.12.31-én	6 547	7 730	568	281	781	347	2 651	3 890	22 793
Halmozott értékcsökkenés 2020.12.31-én	(3 676 )	(2 625 )	(465)	(203)	(557)	(259)	(1 402 )		(9 186 )
Éves értékcsökkenési leírás	(187)	(625)	(38)	(16)	(84)	(23)	(92)		(1 065 )
Visszaírt értékcsökkenés	5	—	0	0	6	0	—		10
Elidegenítés	12	—	24	11	55	7	7		116
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	(0)	—	(0)	—	(0)	0	0		(0)
Egyéb változások	0	—	0	—	(0)	(1)	—		(1)
Halmozott értékcsökkenés 2021.12.31-én	(3 846 )	(3 250 )	(479)	(208)	(581)	(276)	(1 487 )		(10 126 )
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2021.12.31-én	2 701	4 480	89	73	199	72	1 164	3 890	12 669
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2020.12.31-én	2 249	3 045	81	69	170	73	1 248	4 748	11 682

2.3.   TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK

A Bizottság által képviselt EU-nak az Európai Beruházási Alapban (EBA) való részesedését számvitelileg társult vállalkozásként kezelik a tőkemódszer alkalmazásával. Az EBA az EU kockázati tőkére, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye. Az EBA székhelye Luxembourgban található. Az EBA olyan köz-magán társulásként működik, amelynek tagjai az Európai Beruházási Bank (EBB), az EU és pénzügyi intézmények egy csoportja.

2021-ben az EBA részvényesei jóváhagytak 4,5 milliárd EUR-ról 7,4 milliárd EUR-ra történő tőkeemelést. A jegyzett tőke 2021. december 31-én 7,3 milliárd EUR volt (míg további 70 millió EUR-t engedélyeztek, de még nem jegyeztek). Ez a növelés lehetővé teszi az EBA számára, hogy kulcsszerepet játsszon az InvestEU, a 2021–2027-es időszakra szóló uniós beruházási program végrehajtásában (lásd a 4.1.1. megjegyzést). Hozzá fog járulni a Covid19-válságra adandó válaszhoz is, amely esetében az EBA jelentős csomagokat is bevezet a kisvállalkozások támogatására Európa-szerte. Az EU 372 millió EUR-val vett részt a tőkeemelésben. 2021. december 31-én az EU 30 %-os tulajdonosi érdekeltséggel (2020: 29,7 %) és a szavazati jogok 30 %-ával (2020: 29,7 %) rendelkezett az EBA-ban. Alapszabályával összhangban az EBA köteles éves nettó eredményének legalább 20 %-át kötelező tartalékba allokálni mindaddig, amíg az összesített tartalék el nem éri a jegyzett tőke 10 %-át. Ez a tartalék nem osztható szét.

millió EUR
	Európai Beruházási Alap
Részesedés 2020.12.31-én	588
Hozzájárulások	372
Kapott osztalékok	—
Részesedés a nettó eredményből	169
Részesedés a nettó eszközökben	63
Részesedés 2021.12.31-én	1 192

Az EU-hoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
	EBA összesen	EBA összesen
Eszközök	5 187	3 256
Kötelezettségek	(1 213 )	(1 277 )
Bevételek	781	322
Kiadások	(217)	(194)
Többlet/(hiány)	564	129

A fentiekben összefoglalt pénzügyi információk összeegyeztetése az EBA-ban való érdekeltség könyv szerinti értékével az alábbi:

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
A társult vállalkozás nettó eszközei	3 974	1 979
A Bizottság tulajdonosi érdekeltsége az EBA-ban	30,0  %	29,7  %
Könyv szerinti érték	1 192	588

A Bizottság által képviselt EU 2021. december 31-ig az EBA tőkéjében való jegyzett részvényeinek 20 %-át fizette be, a még le nem hívott összegek az alábbiak:

millió EUR
	Teljes EBA-tőke	Uniós jegyzés
Teljes jegyzett tőke	7 300	2 190
Befizetett	(1 460 )	(438)
Még le nem hívott	5 840	1 752

2.4.   PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

millió EUR
	Megjegyzés	2021.12.31.	2020.12.31.
Hosszú lejáratú
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök	2.4.1	160 214	82 887
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök  (22)	2.4.2	21 660	16 327
		181 874	99 214
Rövid lejáratú
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök	2.4.1	3 353	10 422
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök  (22)	2.4.2	3 391	3 459
		6 744	13 881
Összesen		188 618	113 095

2.4.1.   Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

millió EUR
	Megjegyzés	2021.12.31.	2020.12.31.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU) és pénzügyi támogatás számára nyújtott hitelek	2.4.1.1	163 392	93 193
Egyéb hitelek	2.4.1.2	176	116
Összesen		163 568	93 309
Hosszú lejáratú		160 214	82 887
Rövid lejáratú		3 353	10 422

2.4.1.1.   A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU) és pénzügyi támogatás számára nyújtott hitelek

millió EUR
	Helyreállítási És Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU)	SURE	EFSM	BOP	Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	Euratom	Összesen
Összesen 2020.12.31-én	—	39 503	47 396	201	5 813	279	93 193
Az EAR 11 felülvizsgálata	—	420	(114)	(1)	(27)	(1)	276
Új hitelek (névleges)	17 970	50 137	9 750	—	1 665	100	79 622
Visszafizetések	—	—	(9 750 )	—	(14)	(29)	(9 793 )
Könyv szerinti érték változásai	8	507	(144)	0	(24)	—	347
Értékvesztésben bekövetkezett változások	—	—	—	—	(243)	(11)	(254)
Összesen 2021.12.31-én	17 978	90 567	47 138	201	7 170	338	163 392
Hosszú lejáratú	17 970	90 502	43 969	200	7 132	314	160 087
Rövid lejáratú	8	65	3 169	1	38	24	3 305

A hitelek névértéke 2021. december 31-én162 394 millió EUR, amelyből 144 424 millió EUR pénzügyi támogatási hitelekre vonatkozik (2020: 92 565 millió EUR), 17 970 millió EUR pedig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre (2020: nem volt ilyen). Az előző évhez képest bekövetkezett jelentős növekedés a SURE keretében nyújtott további hiteleknek és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU) 2021. évi elindításának tudható be.

„Az EAR 11 felülvizsgálata” sor a felülvizsgált EAR 11 hitelösszegekre gyakorolt hatását mutatja 2021. január 1-jén. A SURE, az EFSM és a BOP esetében a hatás az effektívkamatláb-módszer alkalmazására vonatkozik. A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom esetében a hatás a 2021. január 1-jei effektív kamatláb és értékvesztési tartalék alkalmazására vonatkozik.

—

Az effektív kamatláb jelentette hatás: A fent említett programok – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU) kivételével – „back-to-back” alapon működnek. Ez azt jelenti, hogy az EU-nál a hitelfelvétellel összefüggésben felmerült felárakat, engedményeket, kamatokat és tranzakciós költségeket a hitel kedvezményezettjére terhelik. Ennek eredményeként a hitel effektív kamatlába a hitelt finanszírozó adott hitelfelvétel tényleges kamatlába. A hitelfelvételi ügyletek felárait vagy engedményeit és azok hitelkedvezményezettekre terhelését korábban az eredménykimutatásban azonnal elszámolták. Az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával a 2021. január 1-jei nem amortizált felárak és engedmények hozzáadódtak a kinnlévő hitelfelvételekhez és hitelekhez. A felhalmozott eredményekre gyakorolt nettó hatás nulla. A nem amortizált felárakat és engedményeket a lejáratig amortizálják.

—

Az értékvesztési tartalék jelentette hatás: Ezt a várható hitelezési veszteség egy modelljének segítségével számították ki, a hitelek értékvesztésére vonatkozó szabályok alkalmazásával (lásd a 6.5. megjegyzést). A Bizottság így 2021. január 1-jén értékvesztési tartalékot jelenített meg a makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom-hitelek várható hitelezési veszteségeire.

Az „értékvesztésben bekövetkezett változások” sor a várható hitelezési veszteségek 2021. december 31-i újraértékelésének felel meg.

A „könyv szerinti érték változásai” sor a felhalmozott kamatok változását és a felárak/engedmények változását (új felárak/engedmények és amortizáció) jelenti.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF)

2021-ben az EU ideiglenes eszközként hozta létre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, hogy segítse a tagállamok gazdaságait a koronavírus-járványból való kilábalásban, valamint abban, hogy rezilienssé váljanak a zöld és digitális átállással szemben. Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (NGEU) keretében a Bizottság olyan forrásokat von be, amelyeket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a tagállami reformok és beruházások finanszírozására használ fel. Ezeknek összhangban kell állniuk az uniós prioritásokkal, és kezelniük kell az európai szemeszterben – a gazdaság- és szociálpolitikák koordinálására szolgáló uniós keretben – az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat. A finanszírozás lehet hitel (visszafizetendő támogatás) vagy vissza nem térítendő támogatás (nem visszafizetendő támogatás, lásd a 2.5. megjegyzést). A tagállamok a hitelekre és vissza nem térítendő támogatásokra előzetesen megállapított allokáció erejéig részesülhetnek finanszírozásban. A tagállamoknak ahhoz, hogy részesülhessenek a támogatásból, be kell nyújtaniuk nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket az Európai Bizottságnak. Mindegyik terv meghatározza a 2026 végéig végrehajtandó reformokat és beruházásokat, és megállapítja az Európai Bizottság által elemzendő és az Európai Tanács által jóváhagyandó egyértelmű mérföldköveket és célokat. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott hitelek 2026. december 31-ig, csak az elfogadott mérföldkövek és célok elérését követően folyósíthatók. 2021. december 31-ig azonban a Bizottság a jóváhagyott hitelösszegek legfeljebb 13 %-át megelőlegezheti a gazdaságélénkítés beindítása érdekében.

2021. december 31-ig153,2 milliárd EUR összegű hitelmegállapodást írtak alá. Ebből a Bizottság 18 milliárd EUR-t folyósított. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hitelei és az NGEU-hitelfelvételek között nincs back-to-back kapcsolat (lásd a 2.11. megjegyzést).

Szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE)

A SURE olyan európai eszköz, amely segít fenntartani az emberek foglalkoztatását, és megőrizni a koronavírus-járvány által érintett munkahelyüket. Az eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy uniós pénzügyi támogatást igényeljenek az olyan állami közkiadások hirtelen és jelentős megemelkedésének finanszírozásához, amelyek a válság okán bevezetett nemzeti intézkedések nyomán merültek fel. Ilyenek például a csökkentett munkaidős rendszerek és az ahhoz hasonló – többek között az önálló vállalkozóknak biztosított – intézkedések, illetve bizonyos, főként a munkahelyeket érintő egészségügyi rendelkezések. Akár 100 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást nyújthat hitelek formájában az érintett tagállamoknak. Az eszközt 25 milliárd EUR összegű garancia támasztja alá, amelyet a tagállamok nyújtottak a Bizottságnak a kapcsolódó hitelfelvételek visszafizetésére. Az (EU) 2020/672 tanácsi rendelettel (23) összhangban a Bizottság csak azt követően köthet hitelmegállapodást valamely tagállammal, hogy a Bizottság a SURE pénzügyi támogatásról szóló végrehajtási határozatra irányuló javaslatot tett, és azt a Tanács elfogadta.

2021. december 31-ig a Tanács 94,3 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatásról szóló hitelmegállapodásokat hagyott jóvá, amelyeket a Bizottság aláírt. Ebből a Bizottság 89,6 milliárd EUR-t folyósított a tagállamoknak (névleges összegek). Az aláírt hitelmegállapodások keretében fennmaradó összegek folyósítására 2022-ben kerül sor.

Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)

Az EFSM lehetővé tette, hogy egy tagállam számára pénzügyi támogatást nyújtsanak, ha általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn. A segítségnyújtás hitel vagy hitelkeret formáját öltheti. Az ECOFIN Tanács 2010. május 9-i következtetéseiben a mechanizmus általános felső határát 60 milliárd EUR-ban rögzítették, de a jogszabályi korlát a kinnlevő összeg felső határát a saját források felső határán belül rendelkezésre álló mozgástérre korlátozza. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nem tervezik sem új finanszírozási programok elindítását, sem új hitelkeret-megállapodások megkötését. Az aláírt hitelmegállapodásokból nincsenek le nem hívott összegek.

Fizetésimérleg-eszköz (BOP)

A fizetésimérleg-eszköz szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amely középtávú pénzügyi támogatást nyújt az Európai Unió azon tagállamainak, amelyeknek nem az euró a hivatalos pénzneme. A folyó fizetéseikkel vagy tőkemozgásaikkal kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett tagállamok részére biztosít hitelfelvételi lehetőséget. Az eszköz keretében nyújtható hitelek maximális összege 50 milliárd EUR. Az aláírt hitelmegállapodásokból nincsenek le nem hívott összegek.

Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)

Az MFA az EU által a fizetésimérleg-válsággal küzdő partnerországok részére nyújtott pénzügyi támogatást jelent. A támogatás közép- vagy hosszú lejáratú hitelek vagy támogatások, illetve ezek megfelelő kombinációjának formáját ölti, és általában valamely IMF által támogatott kiigazítási és reformprogram keretében nyújtott finanszírozást egészít ki. Az e hitelekhez felvett hiteleket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap, majd az uniós költségvetés garantálja.

2021-ben további 1,7 milliárd EUR összegű hitel folyósítására került sor, ebből 0,6 milliárd EUR Ukrajnának. Az aláírt hitelmegállapodásokból 0,6 milliárd EUR feltételhez kötött, le nem hívott összeg származik.

2021. december 31-én az MFA-hitelek értékvesztési tartaléka 293 millió EUR volt, amelyből 197 millió EUR az Ukrajnának nyújtott hitel (az év végén összesen 4,4 milliárd EUR, névleges értéken). Az uniós számviteli szabályokkal (és az IPSAS-szal) összhangban ez az értékvesztési tartalék nem veszi figyelembe az ukrajnai háborúval összefüggésben 2022-ben bekövetkezett, mérlegfordulónap utáni, nem módosító eseményeket (lásd a 8. megjegyzést), csak a 2021 végén megfigyelt jelentős kockázatnövekedést.

Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hitelei

A (Bizottság által képviselt) Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hitelt nyújt a tagállamoknak és nem tagállamoknak, valamint ezek jogalanyainak energetikai létesítményekkel kapcsolatos projektek finanszírozásához. A 2021. december 31-én kinnlévő Euratom-hitelek teljes összegéből 300 millió EUR (névleges értéken) az Ukrajnának nyújtott hitel, amelyre vonatkozóan 13 millió EUR értékvesztési tartalékot jelenítettek meg. 2021. december 31-ig a Bizottság 350 millió EUR összegű garanciát kapott harmadik felektől (2020: 279 millió EUR) az Euratom-hitelek fedezésére. Az aláírt hitelmegállapodásokból nincsenek le nem hívott összegek.

Hitelek effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)

	2021.12.31.	2020.12.31.
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU)	0,11  % – 0,12  %	—
SURE	(0,48 ) % – 0,77  %	0,00  % – 0,30  %
EFSM	(0,03 ) % – 3,79  %	0,50  % – 3,75  %
BOP	2,95  %	2,88  %
MFA	(0,14 ) % – 3,70  %	0,00  % – 3,69  %
Euratom	(0,08 ) % – 1,66  %	0,00  % – 5,76  %
A 2020. évi adatok névleges kamatlábakra vonatkoznak, míg a 2021. évi adatok a felülvizsgált EAR 11-gyel összhangban effektív kamatlábak.

2.4.1.2.   Egyéb hitelek

Ezek három hiteltípust foglalnak magukban:

a)	Az uniós költségvetési programokból nyújtott, 2021. december 31-én 74 millió EUR összegű hitelek (2020: 75 millió EUR) (pl. a MEDA-program euromediterrán partnersége és az EU foglalkoztatási és szociális innovációs programja keretében nyújtott hitelek).

b)

A végrehajtó partnerek által eredetileg nyújtott nemteljesítő hitelek, amelyek esetében a Bizottság kifizette a garancialehívást, és immár rendelkezik a visszafizettetési jogokkal (engedményezett hitelek). 2021. december 31-én a Bizottság az ilyen hitelekből (beleértve a felhalmozott kamatokat is) 855 millió EUR összegű visszafizetési joggal rendelkezett. A várható hitelezési veszteségek figyelembevétele után azonban a mérlegben megjelenített könyv szerinti érték 48 millió EUR. Ezeket a hiteleket az EBB nyújtotta, és az ESBA és a külső hitelezési megbízatás programjai garantálták.

c)	Lekötött betétek 54 millió EUR összegben, 3 hónapot meghaladó futamidővel, amelyek nem felelnek meg a pénzeszköz-egyenértékesek fogalommeghatározásának.

2.4.2.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök*

millió EUR
	Megjegyzés	2021.12.31.	2020.12.31.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök  (24)	2.4.2.1.	24 223	19 587
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, származtatott pénzügyi eszközök	2.4.2.2.	828	199
Összesen		25 051	19 786
Hosszú lejáratú		21 660	16 327
Rövid lejáratú		3 391	3 459

2.4.2.1.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök típus szerint

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	19 326	14 862
Pénzpiaci alapok és összevont portfóliókba történő befektetések	2 513	3 038
Más, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések	2 384	1 686
Összesen	24 223	19 587
Hosszú lejáratú	20 834	16 134
Rövid lejáratú	3 390	3 453
A 2020. évi számadatok az EU 2020. évi összevont éves beszámolójában korábban értékesíthető eszközként besorolt összegekre vonatkoznak.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok főként államkötvények és vállalati kötvények. Ezeket a befektetéseket a Bizottság által, vagy az EU nevében az EBB által kezelt alapokban (portfóliókban) tartják, és elsősorban a közös tartalékalapra, a H2020-ra, a BUFI-ra és az Innovációs Alapra vonatkoznak (lásd alább). Az eszközportfóliók teljesítményét valós érték (piaci érték) alapján értékelik.

A pénzpiaci alapok olyan kölcsönös alapok, amelyek rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektetnek be (pl. az EBB egységesített alapja). Az összevont portfóliókba történő befektetések az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a H2020 programok uniós forrásai, amelyeket a NER 300 programból származó tagállami forrásokkal vonnak össze. Ezeket arra használják, hogy garanciát nyújtsanak az EBB finanszírozási és beruházási műveleteihez.

A „más, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések” elsősorban arra utalnak, hogy az uniós költségvetési forrásokat – végrehajtó partnereken keresztül – kockázati tőkébe vagy más típusú befektetési alapokba fektetik be az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében. Például az induló kkv-k forráshoz jutásának javítása, a kutatás és az innováció, valamint az EU-n belüli és kívüli infrastruktúra.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök program szerint

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Innovációs Alap	4 195	—
BUFI-befektetések	1 257	1 598
Felszámolás alatt álló ESZAK	1 382	1 445
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank	188	188
Az EKSZ helyi személyzetének nyugdíjrendszere	69	73
	7 091	3 304
Költségvetési garanciaalapok:
Közös tartalékalap	11 272	—
ESBA-garanciaalap	—	7 526
Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	—	2 794
EFFA-garanciaalap	—	692
	11 272	11 012
Az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök:
Horizont 2020	3 342	3 097
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz	762	764
Uniós kkv-tőkefinanszírozási eszközök	684	533
Délkelet-Európáért Európai Alap	213	163
Környezetbarát Növekedésért Alap	146	143
Energiahatékonysági pénzügyi mechanizmus	107	104
Egyéb	606	467
	5 861	5 271
Összesen	24 223	19 587
Hosszú lejáratú	20 834	16 134
Rövid lejáratú	3 390	3 453
A 2020. évi számadatok az EU 2020. évi összevont éves beszámolójában korábban értékesíthető eszközként besorolt összegekre vonatkoznak.

Innovációs Alap

Az Innovációs Alapot az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) hozta létre. Az alap az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat és eljárásokat érintő innovációt támogatja bizonyos gazdasági ágazatokban. Az Innovációs Alapot 450 millió kibocsátási egység progresszív monetizálásából származó bevételekből, valamint a NER300 program számára rendelkezésre álló 300 millió kibocsátási egységből fel nem használt pénzeszközökből kell biztosítani (lásd a 3.8. megjegyzést). Az Innovációs Alap 2020-ban kezdte meg működését, de az összegeket pénzeszközökben tartották. 2021-től az EBB az Innovációs Alap pénzeszközeit kötvényekbe fekteti be.

BUFI-befektetések

A Bizottság létrehozta a költségvetési bírságok alapot (a továbbiakban: BUFI) a megfellebbezett versenyügyi pénzbírságok tekintetében ideiglenesen kapott pénzösszegek kezelésére. A jogerős bírósági határozatig a Bizottság a pénzt adósságinstrumentumokba fekteti be.

Felszámolás alatt álló ESZAK

Az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-án hatályát vesztette, és az ESZAK valamennyi eszközét átruházták az Európai Unióra, és a szén- és acéliparhoz kapcsolódó ágazatokban folytatott kutatásokra fordították. A Bizottság kezeli a portfóliót, és aktív piacon jegyzett, EUR-ban denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektet be.

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

Az EU pénzügyi befektetést tart az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkéjében, amelyben 2021. december 31-én a tartott részvények száma 90 044 volt (2020: 90 044 részvény), vagyis a teljes jegyzett tőke 3 %-a. Az EU összesen 900 millió EUR összegű jegyzett tőkét jegyzett, amelyből 713 millió EUR jelenleg még le nem hívott. Az EBRD-t létrehozó megállapodás szerint a részvényesekre bizonyos szerződéses korlátozások vonatkoznak, mint például az, hogy a részvények nem átruházhatók, és azokat legfeljebb az eredeti bekerülési értéken lehet visszaváltani. Az EU az EBRD-ben való befektetését valós értéken értékeli. A valós érték legjobb becslésének az eredeti bekerülési érték tekinthető, különösen a fent említett szerződéses korlátozások miatt. Bár az EBRD részvényeit nem jegyzik tőzsdén, a saját tőkéjét érintő közelmúltbeli ügyletek (a tőke névértéken történő kibocsátása) jelezték, hogy ebben a helyzetben a valós érték legjobb becslése a bekerülési érték.

Közös tartalékalap

Az EU garantálja a végrehajtó partnerek által a kormányzatoknak és a vállalatoknak nyújtott, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetéseket és kölcsönöket. A nemteljesítésből vagy egyéb veszteségekből eredő követelések kifizetése érdekében az uniós költségvetés a jogi aktusokkal összhangban fokozatosan forrásokat különít el tőkepuffer, azaz a közös tartalékalap létrehozására. A közös tartalékalap fedezi a Bizottság által a makroszintű pénzügyi támogatás és a harmadik országok részére nyújtott Euratom-hitelek finanszírozása céljából felvett hiteleket is.

2020-ig minden egyes költségvetési biztosítékhoz külön alap tartozott (ESBA-garanciaalap, EFFA-garanciaalap, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap, amely a makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom keretében harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatási hiteleket is fedezte).

2021. január 1-jétől a Bizottság a költségvetési rendelettel összhangban létrehozta a közös tartalékalapot, hogy egyetlen közös portfólióban kezelje a harmadik országoknak nyújtott valamennyi költségvetési biztosítékra és pénzügyi támogatási hitelre vonatkozó tőkepuffert (tartalékfeltöltés). Az uniós költségvetésből származó feltöltés mellett a közös tartalékalap megkapja a nemteljesítő műveletekből származó visszafizettetett összegeket, a befektetéseinek hozamát és az uniós költségvetési biztosítékok ellentételezéséből származó bevételeket. A közös tartalékalap önkéntes hozzájárulásokat kaphat a tagállamoktól és más hozzájárulóktól is, amelyek ily módon növelik a rendelkezésre álló uniós költségvetési biztosítékokat.

A közös tartalékalap a bejövő hozzájárulásokat komponensekhez allokálja, ahol az egyes komponensek egy-egy hozzájáruló programra vonatkoznak. 2021. december 31-én a közös tartalékalap négy komponensből áll. Ezek közül három komponens a korábbi többéves pénzügyi keretekben létrehozott régi eszközökre (ESBA, EFFA és külső hitelezési megbízatás) vonatkozik. Ez a 3 hozzájáruló program a közös tartalékalaphoz való csatlakozásának időpontjában áthelyezte meglévő tartalékfeltöltését. Emellett létezik egy komponens az InvestEU számára, amely a jelenlegi többéves pénzügyi keretben létrehozott új eszköz. Ezen eszközök jogi aktusai meghatározzák a nyújtott garanciákra vonatkozó szükséges tartalékfeltöltést. Az uniós költségvetés összevonja ezeket az egyedi tartalékokat a közös tartalékalapban, és optimalizálja az eszközkezelést.

2021. december 31-én a közös tartalékalap eszközei 12,3 milliárd EUR-t tettek ki, amelyből 11,3 milliárd EUR-t eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközökbe (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba) fektettek be.

Horizont 2020

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló uniós rendelet értelmében új pénzügyi eszközöket hoztak létre, hogy javítsák a kutatással és innovációval foglalkozó jogalanyok finanszírozáshoz való hozzáférését. Ezek a következők:

—	az InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia, amelynek keretében a Bizottság osztozik az EBB által indított új finanszírozási műveletek portfóliójához kapcsolódó pénzügyi kockázatban,

—

az InnovFin kkv-garanciaeszköz és a kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszköze (SIUGI), amelyet az EBA kezel, és amely garanciát és viszontgaranciát nyújt a pénzügyi közvetítőknek az új hitelportfóliókhoz (a SIUGI keretében a Bizottság osztozik a tagállamokkal, az EBA-val és az EBB-vel a nyújtott garanciához kapcsolódó pénzügyi kockázatban),

—	az InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz, amely beruházást nyújt kockázatitőke-alapokba, és amelyet az EBA kezel, és

—

az EIC-alap (az Európai Innovációs Tanács alapja), amely tőkefinanszírozást biztosít az innovációs és piaci bevezetési intézkedések felgyorsításához. Az EIC-alapot elsősorban a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretből finanszírozzák a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram keretében. A Bizottság azonban eddig felhasználta a Horizont 2020 keretében rendelkezésre álló forrásokat.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

Az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) alapján az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz adósságinstrumentumát azzal a céllal hozták létre, hogy megkönnyítse az infrastrukturális projektek forráshoz jutását a közlekedés, a távközlés és az energiaügy ágazatában. Az eszközt az EU-val kötött megállapodás értelmében az EBB kezeli. Az eszköz elsőhelyi és alárendelt kölcsönök vagy garanciák formájában kockázatmegosztással segíti a hitelfinanszírozást, valamint az EU által garantált projektkötvényekhez nyújt támogatást.

Uniós kkv-tőkefinanszírozási eszközök

Ezek olyan tőkeinstrumentumok, amelyeket a COSME-program, a MAP-program, a CIP-program, valamint a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés finanszírozott, az EBA vagyonkezelésében, és amelyek az uniós kkv-k létrehozásának és finanszírozásának korai (startup) és növekedési szakaszát támogatják, a megfelelő specializált kockázatitőke-alapokba való befektetés révén.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (2020-ban értékesíthetőként besorolt), nem származtatott pénzügyi eszközök valósérték-hierarchiája

millió EUR
A pénzügyi eszköz típusa	2021.12.31.	2020.12.31.
1. szint: Jegyzett aktív piaci árak	19 336	15 383
2. szint: A jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputok	2 698	2 706
3. szint: Értékelési technikák nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal	2 190	1 498
Összesen	24 223	19 587

Az időszak alatt nem történt átcsoportosítás a valósérték-hierarchia 1. és a 2. szintje között.

Nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokat alkalmazó értékelési technikákkal értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközök összeegyeztetése (3. szint)

millió EUR
Valósérték-változások
Nyitó egyenleg 2021.1.1-jén	1 498
Az EAR 11 felülvizsgálata	2
Befektetések az időszak alatt	505
Tőketörlesztés	(111)
Kiegyenlített bevételek	(30)
Időszaki nyereség vagy veszteség az eredményben	326
Átcsoportosítás a 3. szintre	—
Átcsoportosítás a 3. szintről	—
Egyéb	—
Záró egyenleg 2021.12.31-én	2 190

A 2021 végén tartott, 3. szintű nem származékos eszközök nettó nyeresége 295 millió EUR volt. Ezek pénzügyi bevételként szerepelnek „Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó nyereségek” alatt (lásd a 3.9. megjegyzést), valamint finanszírozási költségként „Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó veszteségek” alatt (lásd a 3.15. megjegyzést).

2.4.2.2.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, származtatott pénzügyi eszközök és kötelezettségek

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, származtatott pénzügyi eszközök és kötelezettségek típusonként

millió EUR
A származtatott pénzügyi eszköz típusa	2021.12.31.			2020.12.31.
	Névleges összeg	Valós értéken értékelt eszköz	Valós értéken értékelt kötelezettség	Névleges összeg	Valós értéken értékelt eszköz	Valós értéken értékelt kötelezettség
Tőzsdén kívüli határidős devizaügylet	646	2	—	417	6	—
Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték	4 148	826	(1)	3 412	193	(1)
Devizakockázatra vonatkozó garanciák	28	—	(4)	14	—	(4)
Összesen	4 822	828	(5)	3 843	199	(4)
Hosszú lejáratú		826	(5)		193	(4)
Rövid lejáratú		2	—		6	(0)

Tőzsdén kívüli határidős devizaügylet

Az EU tőzsdén kívüli határidős devizaügyleteket köt az ESBA-garanciaalapban tartott, USD-ben denominált hitelpapírokhoz kapcsolódó devizakockázat fedezése érdekében. A tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek értelmében az EU devizában teljesíti a szerződésben rögzített névleges összeget („fizetési oldal”) – amint azt a fenti táblázat is tartalmazza – és lejáratkor euróban kapja meg a névleges összeget („bevételi oldal”). E származtatott ügyleteket valós értéken értékelik a mérlegfordulónapon, és vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként sorolják be attól függően, hogy valós értékük pozitív vagy negatív.

Tőkeportfóliókra vonatkozó biztosítékok

A „Tőkeportfóliókra vonatkozó biztosíték” megnevezés az EU által a pénzügyi intézményeknek a tulajdonviszonyt megtestesítő befektetési portfóliókra nyújtott garanciákat tartalmazza. E biztosítékokat származtatott pénzügyi instrumentumként sorolják be, és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vagy kötelezettségként számolják el, mivel nem felelnek meg a pénzügyigarancia-kötelezettség fogalommeghatározásának – lásd az 1.5.12. megjegyzést. Az EU pénzügyi kötelezettségét a mögöttes beruházások értéke alapján mérik.

A teljes összeg elsősorban az EU által az EBB csoport részére nyújtott ESBA-garanciákat jelenti, az EBB és az EBA által mögöttes tulajdonviszonyt megtestesítő befektetésekre folyósított összeg pedig 3 068 millió EUR (2020: 2 223 millió EUR). Az ESBA tőkeportfóliójára vonatkozó uniós garancia valós értéke 763 millió EUR-t tett ki (2019: 164 millió EUR).

Devizakockázatra vonatkozó garancia

Az EU az EFFA-garancia keretében garanciát nyújt a devizakockázatra (FX), ahol olyan swap- és határidős ügyleteket garantál, amelyek célja, hogy fedezzék a feltörekvő piacokon végrehajtott befektetési műveletek devizakockázatait. Az EU fedezi továbbá a pénzügyi intézmények által a keleti partnerség kkv-finanszírozási eszköze keretében ukrajnai kkv-knak nyújtott hitelekhez kapcsolódóan a deviza leértékelését (UHA) is.

Származtatott pénzügyi eszközök és kötelezettségek valósérték-hierarchiája

millió EUR
A származtatott pénzügyi eszköz típusa	2021.12.31.		2020.12.31.
	Valós értéken értékelt eszköz	Valós értéken értékelt kötelezettség	Valós értéken értékelt eszköz	Valós értéken értékelt kötelezettség
1. szint: Jegyzett aktív piaci árak	—	—	—	—
2. szint: A jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputok	2	(2)	6	(4)
3. szint: Értékelési technikák nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal	826	(2)	193	(1)
Összesen	828	(5)	199	(4)

Az időszak alatt nem voltak transzferek az 1. és a 2. szint között. A 3. szintű, valós értéken értékelt származtatott termékek főként tőkeportfóliókra vonatkozó biztosítékokat tartalmaznak.

Nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokat alkalmazó értékelési technikákkal értékelt, származtatott pénzügyi eszközök összeegyeztetése (3. szint)

millió EUR
Valósérték-változások
Eszköz/(kötelezettség) nyitóegyenleg 2021. január 1-jén	192
Kifizetett garancialehívási követelések	5
Visszatérített garancialehívások	(1)
Teljesített garanciából származó bevételek	(160)
Időszaki nyereség vagy veszteség az eredményben	788
Transzfer a 3. szintre	—
Transzfer a 3. szintről	—
Egyéb	—
Záró egyenleg 2021.12.31-én	824

A 2021 végén tartott, 3. szintű származékos eszközök nettó nyeresége 777 millió EUR volt. Ez az összeg pénzügyi bevételként kerül kimutatásra, és „Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, származtatott pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó nyereségek” sorban szerepel (lásd a 3.9. megjegyzést).

2.5.   ELŐFINANSZÍROZÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2021.12.31.	2020.12.31.
Hosszú lejáratú
Előfinanszírozás	2.5.1	57 764	30 574
A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek	2.5.2	2 901	3 825
Vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások		126	119
		60 792	34 519
Rövid lejáratú
Előfinanszírozás	2.5.1	28 427	24 902
A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek	2.5.2	4 229	3 327
		32 656	28 229
Összesen		93 447	62 748

A különböző programokban elegendő előfinanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a kedvezményezettnek rendelkezésére álljon a projekt elindításához és folytatásához szükséges forrás, ugyanakkor meg kell védeni az EU pénzügyi érdekeit és figyelembe kell venni a jogi, működési és költséghatékonysági korlátokat.

Az előző évhez képest bekövetkezett jelentős növekedés elsősorban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU) 2021. évi elindításának tudható be, ahol kezdetben 36,4 milliárd EUR összegű előfinanszírozást fizettek ki.

2.5.1.   Előfinanszírozás

millió EUR
	Bruttó összeg	Elhatárolásokon keresztül elszámolt	Nettó összeg 2021.12.31-én	Bruttó összeg	Elhatárolásokon keresztül elszámolt	Nettó összeg 2020.12.31-én
Megosztott irányítás
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	3 172	(208)	2 965	3 193	—	3 193
ERFA és Kohéziós Alap	23 531	(4 571 )	18 960	23 074	(3 846 )	19 229
ESZA	9 085	(1 823 )	7 263	8 222	(1 348 )	6 874
Egyéb	4 836	(2 263 )	2 572	4 192	(1 520 )	2 672
	40 624	(8 865 )	31 760	38 681	(6 713 )	31 967
Közvetlen irányítás
Végrehajtja:
Bizottság	46 494	(11 970 )	34 525	17 031	(10 648 )	6 382
ebből Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU)	34 879	(4 065 )	30 814	—	—	—
Uniós végrehajtó ügynökségek	23 931	(15 030 )	8 901	18 565	(10 931 )	7 633
Vagyonkezelői alapok	1 140	(847)	293	1 121	(843)	278
	71 565	(27 847 )	43 718	36 716	(22 423 )	14 294
Közvetett irányítás
Végrehajtja:
Egyéb uniós ügynökségek és szervek	1 657	(687)	971	1 243	(781)	462
Harmadik országok	1 874	(1 261 )	614	1 515	(1 043 )	471
Nemzetközi szervezetek	9 545	(5 955 )	3 590	9 068	(6 020 )	3 048
Egyéb jogalanyok	12 992	(7 453 )	5 539	11 665	(6 432 )	5 233
	26 069	(15 356 )	10 713	23 491	(14 276 )	9 215
Összesen	138 258	(52 068 )	86 191	98 888	(43 412 )	55 476
Hosszú lejáratú	57 764	—	57 764	30 574	—	30 574
Rövid lejáratú	80 494	(52 068 )	28 427	68 314	(43 412 )	24 902

Az előfinanszírozás pénz kifizetését és így kifizetési előirányzatok végrehajtását jelenti. Az 1.5.7. megjegyzésben kifejtettek szerint ezek előlegek, vagyis még nem kerültek elszámolásra. Így míg az előfinanszírozás csökkenti a fennálló kötelezettségvállalásokat (lásd az 5.1. megjegyzést), olyan kiadásokat jelent, amelyeket még nem fogadtak el és nem jelenítettek meg az eredménykimutatásban.

A megosztott irányítás vonatkozásában majdnem minden előfinanszírozás a 2014–2020-as programozási időszakhoz kapcsolódik. Egy olyan kezdeti előfinanszírozás van, amelyet nem fognak elszámolni (vagyis az eredménykimutatásban megjeleníteni) a programozási időszak vége előtt, és hosszú lejáratú előfinanszírozásként tüntetnek fel.

A kohéziós területen egy másik éves előfinanszírozást éves alapon számoltak el, és rövid lejáratú előfinanszírozásként tüntettek fel. A kohéziós területen teljesített új előfinanszírozási kifizetések magukban foglalják a 2021. évi előfinanszírozást (7,3 milliárd EUR), valamint az EU Szolidaritási Alapjából származó kifizetéseket (0,8 milliárd EUR). Az új kifizetéseket megközelítőleg hasonló értékű elszámolásokkal ellensúlyozták, így a kinnlévő előfinanszírozás szintje összességében stabil marad ezen a területen.

A közvetlen irányítás esetében az előfinanszírozás legnagyobb összege a 2021-ben indult Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásához kapcsolódó összeg, nettó 30,8 milliárd EUR az év végén. Más jelentős összegek, 8,5 milliárd EUR (2020: 9,3 milliárd EUR) a kutatási területhez kapcsolódnak (főként a Horizont 2020-hoz és a Horizont Európához, amelyet az uniós végrehajtó ügynökségek és a Bizottság hajtanak végre).

A közvetett irányítás esetében az előfinanszírozás főként olyan belső szakpolitikai programokra terjed ki, mint a Galileo és az EGNOS (űrprogramok), de a Globális Európához kapcsolódó eszközökre is (beleértve a szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszközöket). Az e fejezet alá tartozó előfinanszírozás legjelentősebb növekedése az űrprogramokhoz kapcsolódik.

Előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

Ezek az Európai Bizottság által bizonyos esetben az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozáskor) elvárt garanciák olyan kedvezményezettektől, amelyek nem tagállamok. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: névérték és tényleges érték. A névérték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték a garancia alapján teljesített előfinanszírozásnak a későbbi elszámolásokkal csökkentett értéke. 2021. december 31-én az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák névértéke 433 millió EUR volt, szemben a 383 millió EUR tényleges értékkel (2020: 466 millió EUR és 402 millió EUR).

A 7. kutatási keretprogram (FP7) keretében kutatásra és technológiafejlesztésre, valamint a Horizont 2020 és a Horizont Európa keretében kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan fedezi a kölcsönös biztosítási mechanizmus (MIM), korábbi nevén a résztvevői garanciaalap. A MIM kölcsönös előnyökkel járó eszköz, célja, hogy fedezze az említett programok közvetett cselekvéseinek végrehajtása során a kedvezményezettek által ki nem fizetett összegek kapcsán felmerült kockázatokat. A közvetett cselekvések uniós támogatásban részesülő valamennyi résztvevője a maximális uniós hozzájárulás 5 %-ával járul hozzá a MIM tőkéjéhez, amelyet a Bizottság a pénzügyi piacokon fektet be kamat realizálása érdekében. A kamat felhasználható a nemteljesítő résztvevő által az Unióval szemben meg nem fizetett tartozások fedezésére. A közvetett cselekvések végén a hozzájárulásokat visszafizetik a résztvevőknek. A MIM tulajdonosai a résztvevők, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig azok végrehajtó ügynöke. A MIM tehát különálló egység, amelyet nem konszolidáltak ebben az uniós éves beszámolóban.

2021. december 31-én a MIM által fedezett előfinanszírozási összegek összesen 2,4 milliárd EUR-t tettek ki (2020: 2,3 milliárd EUR). A MIM eszközei összesen, ideértve a Bizottság által kezelt összegeket, 2,5 milliárd EUR-t tettek ki (2020: 2,4 milliárd EUR).

2.5.2.   A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Tagállamok részére fizetett előlegek megosztott irányítású pénzügyi eszközökre vonatkozóan	3 647	3 520
Támogatási programok	3 483	3 633
Összesen	7 130	7 153
Hosszú lejáratú	2 901	3 825
Rövid lejáratú	4 229	3 327

Tagállamok részére fizetett előlegek megosztott irányítású pénzügyi eszközökre vonatkozóan

Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) programjai keretében is lehetőség van arra, hogy az uniós költségvetésből előlegfizetést teljesítenek a tagállamok számára, hogy azok hozzá tudjanak járulni a pénzügyi eszközökhöz (amelyek ölthetik hitel, részesedésszerzés vagy garancia formáját). E pénzügyi eszközöket nem a Bizottság, hanem a tagállamok felelősségére hozták létre és kezelik. Mindenesetre az ezen eszközök keretében az év végéig fel nem használt összegek az EU tulajdonát képezik (mint ahogyan valamennyi előfinanszírozás esetében is), következésképpen eszközként szerepelnek az uniós mérlegben.

2014–2020 közötti időszak:

A kohéziós politika keretében kifizetett 14 692 millió EUR-ból a becslések szerint 2021. december 31-ig 3 547 millió EUR nem került felhasználásra. Ez magában foglalja a tagállamok által a kkv-kezdeményezéshez nyújtott hozzájárulást; a kkv-kezdeményezés célja, hogy a banki szektort további hitelek nyújtására ösztönözze a kkv-k részére (az előfinanszírozási szakaszban lévő összegeket nem számítva 1 326 millió EUR-t fizettek ki, és ebből a becslések szerint még 366 millió EUR-t nem használtak fel).

A vidékfejlesztés vonatkozásában év végéig 97 millió EUR nem került még felhasználásra.

2007–2013 közötti időszak:

A kohéziós politikához kapcsolódó valamennyi összeget vagy végrehajtottnak tekintik, vagy más intézkedésekhez csoportosították át, ezért a 2021. december 31-i mérlegben semmilyen eszköz nem marad. Megjegyzendő, hogy a különböző eszközök tényleges végrehajtását a programok lezárási folyamatának részeként felül fogják vizsgálni a következő években.

Támogatási programok

A fentiekhez hasonlóan a tagállamok által a különböző támogatási programokra (állami támogatásra, az EMGA piaci intézkedéseire vagy az EMVA beruházási intézkedéseire) vonatkozóan kifizetett és év végéig fel nem használt előlegeknek megfelelő megtérített összegek eszközként (előlegek) jelennek meg az EU mérlegében. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján becsléssel állapította meg ezen előlegek értékét; az eredményül kapott összegeket a fenti „Támogatási programok” almegnevezés alatt tüntette fel.

2014–2020 közötti időszak:

Az év végéig fel nem használt források becsült összege a kohéziós politika esetében 1 768 millió EUR, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés esetében 1 649 millió EUR.

2007–2013 közötti időszak:

A becslések szerint 2021 végén 66 millió EUR maradt felhasználatlanul a vidékfejlesztéssel összefüggésben kifizetett előlegekből.

2.6.   VISSZTERHES KÖVETELÉSEK ÉS NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	Megjegyzés	2021.12.31.	2020.12.31.
Hosszú lejáratú
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések	2.6.1	34 892	44 128
Visszterhes ügyletekből származó követelések	2.6.2	5 750	1 685
		40 642	45 813
Rövid lejáratú
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések	2.6.1	29 473	26 915
Visszterhes ügyletekből származó követelések	2.6.2	2 323	1 766
		31 796	28 681
Összesen		72 438	74 493

2.6.1.   Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

millió EUR
	Megjegyzés	2021.12.31.	2020.12.31.
Hosszú lejáratú
Tagállamok	2.6.1.1	2 497	2 237
Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás	2.6.1.2	30 839	40 629
Aktív időbeli elhatárolások	2.6.1.4	1 556	1 261
Egyéb behajtható követelések		—	1
		34 892	44 128
Rövid lejáratú
Tagállamok	2.6.1.1	5 682	7 213
Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás	2.6.1.2	10 913	6 827
Versenyügyi pénzbírságok	2.6.1.3	11 698	11 295
Aktív időbeli elhatárolások	2.6.1.4	1 097	787
Egyéb behajtható követelések	2.6.1.5	83	792
		29 473	26 915
Összesen		64 365	71 043

2.6.1.1.   Tagállamokkal szembeni behajtható követelések

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
TOR A-számlák	6 137	5 297
TOR külön számlák	1 405	1 460
Befizetendő saját források	15	2 188
Értékvesztés	(875)	(892)
Egyéb	—	—
Behajtható követelések saját forrásokból	6 683	8 053
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	1 525	1 378
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és egyéb vidékfejlesztési eszközök	668	720
Értékvesztés	(843)	(837)
EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések	1 350	1 260
Előfinanszírozási visszafizettetés	26	53
Befizetett és beszedhető héa	45	35
Egyéb behajtható követelések a tagállamokkal szemben	73	49
Összesen	8 178	9 450
Hosszú lejáratú	2 497	2 237
Rövid lejáratú	5 682	7 213

A hosszú lejáratú tételek között szereplő legnagyobb összeg a tagállamoktól esedékes összegekhez – konkrétan az Egyesült Királyság kötelezettségszegési ügyének 2,1 milliárd EUR összegéhez (lásd alább) – kapcsolódik. A korábbi évekhez hasonlóan a hosszú lejáratú követelések között szerepelnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó végre nem hajtott szabályszerűségi záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódó összegek. Ezeket az összegeket éves részletekben fizettetik vissza.

Behajtható követelések saját forrásokból

Az A-számlák azok a havi kimutatások, amelyekben a tagállamok közlik a Bizottsággal a tradicionális saját forrásokkal (TOR) kapcsolatban megállapított jogosultságokat. A táblázat azokat az „A-számlás” összegeket sorolja fel, amelyeket még nem fizettek ki a Bizottságnak. A tradicionális saját források elsősorban a tagállamok által a Bizottság nevében beszedett vámokat jelentik.

Az A-számlák év végi egyenlege 3–3,5 milliárd EUR szokott lenni. Az elmúlt két évben, 2021-ben és 2020-ban azonban a teljes összeg az Egyesült Királyság kötelezettségszegési ügyével és egyéb, TOR-ra vonatkozó ellenőrzési jelentésekkel összefüggésben további TOR-összegeket tartalmazott (lásd alább). Mivel 2,2 milliárd EUR (2020: 1,7 milliárd EUR) összegű késedelmi kamat alkalmazandó, az említett összegeket ebben az éves beszámolóban is feltüntetik (lásd a 2.6.2. és a 3.9. megjegyzést).

Az Egyesült Királyság kötelezettségszegési ügyét illetően 2018. március 8-án az Európai Bizottság felszólító levelet (2018/2008. sz. kötelezettségszegés) küldött az Egyesült Királyságnak, mivel az elmulasztotta az uniós költségvetés rendelkezésére bocsátani a tradicionális saját források pontos összegét. Mivel az Egyesült Királyság nem adott kielégítő választ sem a felszólító levélre, sem a 2018. szeptember 24-i indokolással ellátott véleményre, a Bizottság úgy döntött, hogy a kötelezettségszegési ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalja, és 2019. március 7-én benyújtotta keresetét. Az ügy egy 2017-es OLAF jelentés nyomán kezdődött, amely megállapította, hogy számos egyesült királyságbeli importőr úgy kerülte meg jelentős vámösszegek megfizetését, hogy a behozatalkor fiktív és hamis számlákat, illetve valótlan vámérték-nyilatkozatokat nyújtott be. Az OLAF és a JRC által kidolgozott módszertan és a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy becsülte, hogy az Egyesült Királyság kötelezettségszegése a 2011. november és 2017. október közötti időszakban 2,1 milliárd EUR összegű veszteséget okozott az uniós költségvetésnek (nettó, vagyis az Egyesült Királyság által a 2,7 milliárd EUR bruttó összegből visszatartandó beszedési költségek levonása után). 2022. március 8-án a Bíróság meghozta a kapcsolódó ítéletet, és megerősítette, hogy az Egyesült Királyság megszegte az uniós költségvetés védelmére vonatkozó kötelezettségeit. Ugyanakkor arra kérte a Bizottságot, hogy számítsa újra a követelt összeget. A Bizottság most értékelni fogja az ítéletet és különösen a Bíróságnak a szóban forgó összegek meghatározásával kapcsolatos észrevételeit. Így jelenleg is folyik egy részletes jogi és operatív elemzés, amelynek következtetései még nem állnak rendelkezésre. Ezért mind a 2,1 milliárd EUR tőkeösszeget, mind a 2021 végéig felhalmozódott 2,1 milliárd EUR összegű becsült késedelmi kamatot (amelynek felhalmozódott és megjelenített összege 2020 végén 1,6 milliárd EUR volt) legjobb becslésként hosszú lejáratú eszközként sorolták be.

Ebben az évben, 2021. december 31-én a behajtható követelések tartalmaztak egy 0,4 milliárd EUR összegű becsült tradicionálissajátforrás-veszteséget is, amelyet egyes tagállamoknak a Kínából származó, jelentősen alulértékelt textil- és lábbelibehozatal miatt kell megfizetnie. Ezeket a becsléseket felül kell vizsgálni, különösen az Egyesült Királyság kötelezettségszegési ügyében hozott bírósági ítéletet követően.

Ezenkívül a Bizottság a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján 0,17 milliárd EUR összegű követelést vezetett be a számlákba a megállapított vámok és késedelmi kamatok címén.

A „külön számlák” azokat a megállapított jogosultságokat jelentik, amelyeket azért nem tüntettek fel az A-számlákon, mert a tagállamok még nem szedték be, és nem került sor biztosíték (például garancia) nyújtására (vagy nyújtottak biztosítékot, de az összeget vitatták). Ezekre a jogosultságokra a tagállamok által évente szolgáltatott információk alapján értékvesztés vonatkozik. Az értékvesztési összegek a táblázatban bemutatottak szerint általában minden év végén hasonló szinten vannak.

A 2021-ben „Befizetendő saját források” a 2021. november 24-én elfogadott 6/2021. számú költségvetés-módosítás eredményeképpen keletkezett behajtható követeléseket jelentik. Az összegeket a tagállamok 2022. január első munkanapján befizették.

EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések

Ide főként a tagállamokkal szembeni, a tagállamok által 2021. október 15-ig bejelentett és igazolt, 2021. december 31-én fennálló követelések tartoznak. Az említett bejelentés időpontját követően 2021. december 31-ig még felmerült behajtható követelésekről becslést készítenek. A Bizottság megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírását, amelyek visszafizettetése nem valószínű. E kiigazítások nem jelentik azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeli behajtásáról. E kiigazítás továbbá 20 %-os levonást is tartalmaz, amely a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére megtartható összegnek felel meg.

2.6.1.2.   Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás

Az EU és az Egyesült Királyság között létrejött, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (hiv. 2019/C 384 I/01) (a továbbiakban: kilépésről rendelkező megállapodás) mindkét fél számára különböző pénzügyi kötelezettségeket állapít meg. 2021. december 31-én az e kötelmeken alapuló, az Egyesült Királysággal szembeni nettó követelés 41 753 millió EUR (2020: 47 456 millió EUR), amelyből 10 913 millió EUR-t a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül kell kifizetni (2020: 6 827 millió EUR).

millió EUR
	140. cikk	142. cikk	Egyéb	2021.12.31.	2020.12.31.
Követelés az Egyesült Királysággal szemben	28 620	14 751	610	43 982	49 579
Tartozás az Egyesült Királysággal szemben	—	—	(2 229 )	(2 229 )	(2 122 )
Összesen	28 620	14 751	(1 618 )	41 753	47 456
Hosszú lejáratú	17 064	14 486	(711)	30 839	40 629
Rövid lejáratú	11 556	265	(908)	10 913	6 827

Az Egyesült Királyságra eső hányad kiigazítása (139. cikk)

A kilépésről rendelkező megállapodás 139. cikkével összhangban a megállapodásból eredő pénzügyi kötelezettségek Egyesült Királyságra eső hányadát az Egyesült Királyság által a 2014–2020-as időszakban rendelkezésre bocsátott saját források és az ezen időszak alatt az összes tagállam és az Egyesült Királyság által rendelkezésre bocsátott saját források hányadosaként kell kiszámítani. Ez a hányados 2021 márciusában 12,358072326018200 % volt. A 139. cikknek megfelelően azonban a hányadot ki kell igazítani a héa- és GNI-egyenlegeknek (2014–2020) a tagállamokkal 2022. február 1-je előtt közölt összegével. Ezért az Egyesült Királyságra eső végleges hányadot 12,431681219587700 %-ra számították. Miután az Egyesült Királyságra eső hányadot kiigazították az Egyesült Királyságnak 2021-ben már kiszámlázott összegek alapjául szolgáló számításokhoz képest, 2022 áprilisában további 67 millió EUR-t számláztak ki az Egyesült Királyságnak.

Kifizetések a kilépésről rendelkező megállapodás alapján

A két fél közötti kötelmekre alkalmazandó fizetési mechanizmust a 148. cikk határozza meg. Összefoglalva, az EU minden év áprilisában és szeptemberében kiszámlázza az Egyesült Királyság által fizetendő nettó összegeket, amelyeket az Egyesült Királyság havonta fizet meg. Az adott év áprilisában bejelentett összegeket az adott év júniusától szeptemberéig négy egyenlő havi részletben kell megfizetni. A szeptemberben bejelentett összegeket az adott év októberétől a következő év májusáig nyolc egyenlő havi részletben kell megfizetni. Mivel egyes bejelentett összegek szükségszerűen előrejelzéseken és becsléseken alapulnak, a jelentéstételt minden évben a tényleges adatok alapján frissítik.

2021-ben az Egyesült Királyság felé a 136. cikk és a 140–147. cikk alapján bejelentett teljes összeg 11 930 millió EUR volt, amelyből 2021 áprilisában 3 763 millió EUR-t jelentettek be, 2021 szeptemberében pedig 8 166 millió EUR-t. A 2021-ben kapott összes kifizetés 6 826 millió EUR-t tett ki, amelyből 3 763 millió EUR az áprilisi jelentéshez kapcsolódott (amelyet a 2021. június és szeptember közötti időszakban négy egyenlő havi részletben fizettek ki), 3 062 millió EUR pedig a szeptemberi jelentéshez (amelyet a 2021. október és december közötti időszakban három egyenlő részletben fizettek ki):

millió EUR
	2021. áprilisi jelentés (esedékes és megfizetve 2021. június és szeptember között)	2021. szeptemberi jelentés: (esedékes és megfizetve 2021. októbertől decemberig)	Összesen
140. cikk	3 696	3 054	6 750
142. cikk	—	11	11
136. cikk	230	18	247
147. cikk	21	—	21
	3 946	3 083	7 029
141. cikk	—	(20)	(20)
143. cikk	(93)	—	(93)
144. cikk	(46)	—	(46)
145. cikk	(37)	—	(37)
146. cikk	(7)	—	(7)
	(183)	(20)	(203)
Összesen	3 763	3 062	6 826

A 2021. szeptemberi számla év végén 5 104 millió EUR-t kitevő fennmaradó egyenlegét a 2022. január és május közötti időszakban öt egyenlő havi részletben fizették ki.

140. cikk – Fennálló kötelezettségvállalások

Az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy a 140. cikk követelményei szerinti kiigazítással kifizeti az EU-nak a 2020. december 31-én fennálló költségvetési kötelezettségvállalások rá eső hányadát (az úgynevezett brexit RAL). 2021. december 31-én a követelésként megjelenített teljes összeg 28 620 millió EUR-t tett ki (2020: 34 966 millió EUR), amelyből 11 556 millió EUR az év végét követő 12 hónapon belül esedékes. Az alábbi táblázat a 2020. december 31-én követelésként megjelenített (az Egyesült Királyságra eső ki nem igazított hányad alapján számított) teljes összeg és a 2021. december 31-én követelésként megjelenített teljes összeg közötti fő mozgásokat mutatja be:

millió EUR
Az Egyesült Királyság részéről 2020.12.31-én fennálló tartozás összege (az Egyesült Királyságra eső ki nem igazított hányad alapján)	34 966
Az Egyesült Királyságra eső hányad kiigazítása	208
Az Egyesült Királyság részéről 2020.12.31-én fennálló összeg (az Egyesült Királyságra eső kiigazított hányad alapján)	35 174
A 2014–2020-as időszakhoz vagy a korábbi programozási időszakokhoz kapcsolódó nettó pénzügyi korrekciók (beleértve a 2020. évi levonások kiigazítását)	(58)
A 2020. évre vonatkozóan 2021-ben az Unió rendelkezésére bocsátott tradicionális saját források (beleértve a 2020. évi levonások kiigazítását)	(82)
Az Egyesült Királyságtól 2021-ben kapott nettó kifizetések	(6 750 )
Az elmaradt végrehajtás becsült mértékének kiigazítása	337
Összesen	28 620
Hosszú lejáratú	17 064
Rövid lejáratú	11 556

A követelésként megjelenített teljes összeg éves csökkenése 6 346 millió EUR-t tett ki, és elsősorban az Egyesült Királyságtól 2021-ben kapott kifizetéseknek (6 750 millió EUR) volt betudható.

Az Egyesült Királyság 2020. december 31-én fennálló tartozásának 208 millió EUR összegű növekedést eredményező kiigazítása az Egyesült Királyságra a 2020. december 31-i kiigazított azon költségvetési kötelezettségvállalásokból eső hányad kiigazítását tükrözi, amelyekre az Egyesült Királyságra eső hányadot alkalmazzák (216,7 millió EUR). Ez magában foglalja továbbá a 2014–2020-as vagy a korábbi programozási időszakokhoz kapcsolódó nettó pénzügyi korrekciókkal kapcsolatos, az EU 2020. évi éves beszámolójában szereplő levonások kiigazítását, valamint a 2020-ra vonatkozó és az Unió számára 2021-ben rendelkezésre bocsátott tradicionális saját forrásokat (2,4 millió EUR), továbbá az elmaradt végrehajtás becsült mértéke miatti levonások kiigazítását (6,0 millió EUR).

A 2014–2020-as vagy a korábbi programozási időszakokhoz kapcsolódó nettó pénzügyi korrekciók miatti, 58,5 millió EUR-t kitevő teljes levonás magában foglalja a 2021 szeptemberében kiszámlázott azon összegeket, amelyek még nem szerepeltek a 2020. évi éves beszámolóban (34,8 millió EUR, amelyből 12,8 millió EUR-t az Egyesült Királyság 2021 októbere és decembere között fizetett ki, és 22,0 millió EUR, amelyet 2022. január és május között), az ezen összegek Egyesült Királyságra eső hányadának kiigazítását (0,2 millió EUR), valamint a 2022 szeptemberében kiszámlázandó és 2022 októbere és decembere között kifizetendő összegeket (23,5 millió EUR).

A 2020-hoz kapcsolódó és az Unió számára 2021-ben rendelkezésre bocsátott tradicionális saját források teljes levonása, amely 82,0 millió EUR-t tesz ki, magában foglalja a 2021 szeptemberében kiszámlázott azon összegeket, amelyek még nem szerepeltek a 2020. évi éves beszámolóban (16,7 millió EUR, amelyből 6,3 millió EUR-t az Egyesült Királyság a 2021. október és december közötti időszakban, 10,4 millió EUR-t pedig 2022. január és május között fizetett ki), az ezen összegek Egyesült Királyságra eső hányadának kiigazítását (0,1 millió EUR), valamint a 2022 áprilisában kiszámlázott összegeket (65,2 millió EUR).

A beszámoló fordulónapjától számított 12 hónapon belül kifizetendő összeg (11 556 millió EUR) magában foglalja a 2021. szeptemberi számla fennmaradó egyenlegét (5 090 millió EUR), a 2022 áprilisában kiszámlázott összeget (4 029 millió EUR), valamint a 2022 szeptemberében kiszámlázandó és a 2022. október és december közötti időszakban kifizetendő összeget (2 437 millió EUR). A 2022 áprilisában kiszámlázott összeg a következőkből áll: 3 280 millió EUR, amely az Egyesült Királyságra eső hányad a fennálló kötelezettségvállalások 2022. évi becsült végrehajtásából, 65,2 millió EUR, amely a tradicionális saját forrásokra vonatkozó levonásokból adódik, 70,5 millió EUR, amely a 2021-ben kiszámlázott összegek Egyesült Királyságra eső hányadának kiigazításából ered, valamint 743,6 millió EUR, amely a fennálló kötelezettségvállalások Egyesült Királyságra eső hányadának a 2021. évi végrehajtás miatti kiigazításához kapcsolódik. A 2022 szeptemberében kiszámlázandó és a 2022. október és december közötti időszakban kifizetendő összeg a következőkből tevődik össze: 2 460 millió EUR, amely az Egyesült Királyságra a fennálló kötelezettségvállalások 2022. évi végrehajtásának becsült mértékéből eső hányadhoz kapcsolódik, valamint 23,5 millió EUR, amely a nettó pénzügyi korrekciók miatti levonásokhoz kapcsolódik.

A fennálló kötelezettségvállalások 2020. december 31-i teljes állományára vonatkozó kötelezettségvállalás-visszavonásokkal kapcsolatos hivatalos bizottsági előrejelzés aktualizálását követően az Egyesült Királyság tartozásai 337 millió EUR-val nőttek az elmaradt végrehajtás aktualizált becsült mértéke miatt.

142. cikk – Az Unió kötelezettségei 2020 végén

Az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020 végén kifizeti az EU-nak az uniós kötelezettségek rá eső részét, a következők kivételével: a) a kapcsolódó eszközök, valamint b) a költségvetés működésével és a saját források kezelésével kapcsolatos (beleértve a fennálló kötelezettségvállalásokkal már fedezett összegeket is, lásd a 140. cikk kapcsán feljebb). A fő összeg itt a 2020. december 31-én fennálló, munkaviszony megszűnése utáni uniós juttatási kötelezettségekre (nyugdíjak és betegbiztosítás) vonatkozik.

2020. évi fennálló kötelezettségek a 142. cikk (6) bekezdése alapján

millió EUR
	Az európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Közös betegségbiztosítási rendszer	2021.12.31.	2020.12.31.
2020. évi fennálló kötelezettségek	104 832	9 675	114 507	113 676
Az Egyesült Királyság részesedése	13 032	1 203	14 235	14 048
PSEO/JSIS hozzájárulások	227	8	236	0
Összesen	13 260	1 211	14 471	14 048
Hosszú lejáratú	13 032	1 203	14 235	14 048
Rövid lejáratú	227	8	236	0

A 142. cikk (6) bekezdésében meghatározott alapértelmezett kifizetési mód szerint az Egyesült Királyság évente hozzájárul az uniós költségvetésből az előző évben az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének (PSEO) minden egyes kedvezményezettje részére teljesített nettó kifizetésekhez, valamint az uniós költségvetésből ehhez kapcsolódóan a közös egészségbiztosítási rendszerbe (JSIS) az egyes kedvezményezettek vagy olyan személyek tekintetében fizetett hozzájáruláshoz, akik egy kedvezményezett révén részesülnek ellátásban. Ezen éves hozzájárulások befizetése a tervek szerint 2022 júniusától kezdődik (az egyes éves részletek négy havi részletben fizetendők az adott év júniusától szeptemberéig).

Az uniós költségvetésből 2021-ben az uniós nyugdíjrendszer kedvezményezettjeinek, illetve a közös betegségbiztosítási rendszernek folyósított nettó kifizetésekből az Egyesült Királyságra eső kiigazított hányad 227 millió EUR-t, illetve 8 millió EUR-t tett ki. Ezeket az összegeket a 2022. áprilisi számla részeként közölték az Egyesült Királysággal (és így a 2022. június és szeptember közötti időszakban négy egyenlő havi részletben fizetendők).

Emellett 2021. december 31-én az Egyesült Királyság 142. cikk (6) bekezdése szerinti fennálló kötelezettségei az európai tisztviselők nyugdíjrendszerével (PSEO) és a közös betegségbiztosítási rendszerrel (JSIS) összefüggésben 13 032 millió EUR-t, illetve 1 203 millió EUR-t tettek ki (2020-ban 12 450 millió EUR, illetve 1 599 millió EUR). A PSEO-rendszer növekedése elsősorban a pénzügyi feltételezések változásaiból eredő aktuáriusi veszteségre vezethető vissza – további részletek tekintetében lásd a 2.9. megjegyzést. Meg kell jegyezni, hogy bár a pénzügyi feltételezések változásaiból eredő aktuáriusi veszteség hatással van a 2020-as fennálló kötelezettségeknek az IPSAS 39/EAR 12 alapján kiszámított jelenértékére, nem változtatja meg sem az EU által ténylegesen fizetendő juttatások összegét, sem pedig – implicit módon – az Egyesült Királyság e kifizetésekhez a 142. cikk (6) bekezdése szerinti alapértelmezett elszámolási mechanizmus alapján esedékes hozzájárulásait.

Az Egyesült Királyság 2021. december 31-ig nem élt az előrehozott elszámolási lehetőséggel, amely úgy rendelkezik, hogy a 2020. évi PSEO és a JSIS fennálló kötelezettségeket, amelyeket az IPSAS 39/EAR 12 standarddal összhangban elvégzett aktuáriusi értékelések felhasználásával számítottak ki, a 142. cikk (6) bekezdésének utolsó albekezdésében meghatározott eljárás szerint öt egyenlő részletben fizessék ki.

2020. évi fennálló kötelezettségek a 142. cikk (5) bekezdése alapján

A 142. cikk (5) bekezdése szerint az Egyesült Királyság 2021. október 31-től kezdődően 10 részletben járul hozzá az Unió 2020-as pénzügyi évre vonatkozó összevont beszámolójában rögzített Egyéb nyugdíjrendszerekhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséhez (az egyes éves részletek nyolc havi részletben fizetendők októbertől a következő év májusáig). Az Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont beszámolójában szereplő kötelezettségek összege 2 344 milliárd EUR-t tett ki, az Egyesült Királyságra eső kiigazított hányad pedig 2020. december 31-én 291 millió EUR volt. Figyelembe véve az Egyesült Királyságtól 2021-ben kapott, összesen 11 millió EUR-t kitevő összegeket, az Egyéb nyugdíjrendszerekből az Egyesült Királyságra eső fennálló hányad 2021. december 31-én 281 millió EUR-ra csökkent, amelyből 29 millió EUR-t az év végét követő 12 hónapon belül kell kifizetni.

A munkavállalói juttatási kötelezettségekre vonatkozó további információk az 1.5.10. és a 2.9. megjegyzésben találhatók.

Egyéb cikkek

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Követelés az Egyesült Királysággal szemben:
136. cikk	557	230
147. cikk	53	46
	610	275
Tartozás az Egyesült Királysággal szemben:
141. cikk	(1 818 )	(1 766 )
143. cikk	(163)	(93)
144. cikk	(73)	(46)
145. cikk	(148)	(183)
146. cikk	(27)	(33)
	(2 229 )	(2 122 )
Összesen	(1 618 )	(1 847 )
Hosszú lejáratú	(711)	(1 894 )
Rövid lejáratú	(908)	47

136. cikk – A saját forrásokra alkalmazandó rendelkezések

A saját források tekintetében a 2020. december 31. után alkalmazandó rendelkezéseket a 136. cikk állapítja meg. Az Egyesült Királyság jogosult a rá eső hányadra, illetve adott esetben köteles megfizetni a rá eső hányadot, amikor a 2020-ig terjedő pénzügyi évekre vonatkozó saját forrásokat 2020. december 31. után kell rendelkezésre bocsátani, helyesbíteni vagy kiigazítani. Az Egyesült Királyság ezenkívül megkapja a 2020. évi kívülmaradással (opt-out) kapcsolatos kiigazítások rá eső részét. Emellett sor kerül a héa- és GNI-alapú saját forrásoknak a 2020-ig terjedő pénzügyi évekre vonatkozó kiigazításaira is. Ezeket a héa- és GNI-alapú kiigazításokat évente, 2028. december 31-ig kell kiszámítani. A Bizottság figyelembe veszi a 2018–2019-es időszakra vonatkozó brit visszatérítés aktualizált értékeit is.

Az Egyesült Királyságnak be kell fizetnie az általa 2021. február 28. után beszedett, de a 2020. és az azt megelőző évekhez kapcsolódó tradicionális saját forrásokat. Ezt követően ebből az összegből le kell vonni az Egyesült Királyság által rendelkezésre bocsátott teljes összeg Egyesült Királyságra eső hányadát. A tradicionális saját források külön számláját 2025. december 31-ig teljes mértékben felszámolják.

Az Egyesült Királyság által fizetendő, 2021. december 31-én fennálló nettó összeg 557 millió EUR, amelyből 544 millió EUR-t az év végét követő 12 hónapon belül kell kifizetni az Egyesült Királyság részére, majd ezt követően 1 101 millió EUR-t az Egyesült Királyságnak kell kifizetnie:

millió EUR
Az Egyesült Királyság által fizetendő összeg 2020.12.31-én	230
Az Egyesült Királyságra eső hányad kiigazítása	(2)
Az Egyesült Királyságnak 2021 szeptemberében kiszámlázott összeg	47
2021-ben beérkezett kifizetések	(247)
Brit korrekció	(497)
Kívülmaradás	(105)
Héa- és GNI-alapú kiigazítások (a 2020. és azt megelőző évekhez kapcsolódóan)	1 101
Az Egyesült Királyság nettó tradicionális saját forrásai 2021. február 28. után	31
Az Egyesült Királyság által fizetendő összeg 2021.12.31-én	557
Hosszú lejáratú	1 101
Rövid lejáratú	(544)

141. cikk – Pénzbírságok

Az Egyesült Királyság jogosult a 2020. december 31. előtt megállapított pénzbírságok rá eső részére, valamint – jogerőre emelkedésükkor – azokra a pénzbírságokra, amelyeket az Unió a 92. cikk (1) bekezdésében említett eljárás keretében 2020. december 31. után állapított meg. A releváns brit pénzbírságok 2021. december 31-én fennálló összege 13,8 milliárd EUR (2020: 14,3 milliárd EUR). A 0,5 milliárd EUR csökkenés főként a pénzbírságok értékvesztése 0,9 milliárd EUR-val történő növekedésének tudható be, amelyet ellensúlyoz a pénzbírságok 0,3 milliárd EUR nettó növekedése (2021-ben 1,7 milliárd EUR-t szabtak ki, amelyből le kell vonni a bírósági határozatok által 2021-ben megerősített és megfizetett, csökkentett vagy törölt, 1,4 milliárd EUR összegű pénzbírságot). A 2021. december 31-én kinnlévő pénzbírságokból az Egyesült Királyságra eső kiigazított hányad 1,7 milliárd EUR (2020-ban a kiigazítás nélküli hányad: 1,8 milliárd EUR), amelyből 80,8 millió EUR szerepel majd a 2022. szeptemberi számlán, amely 2022 októbere és 2023 májusa között kerül kifizetésre az Egyesült Királyság részére. Emellett az Egyesült Királyság jogosult a még ki nem számlázott, jogerős pénzbírságok Egyesült Királyságra eső kiigazított hányadára (69,2 millió EUR, amelyet szintén bele kell foglalni a 2022. szeptemberi számlába, és 2022 októbere és 2023 májusa között kell kifizetni az Egyesült Királyságnak), a 2021 szeptemberében kiszámlázott, de az év végéig még ki nem fizetett jogerős pénzbírságok Egyesült Királyságra eső, ki nem igazított hányadára (33,6 millió EUR, amelyet az Egyesült Királyságnak a 2022. január és május közötti időszakban fizettek ki), valamint a 2021 szeptemberében kiszámlázott pénzbírságok Egyesült Királyságra eső hányadának kiigazítására (0,3 millió EUR, amely a 2022. áprilisi számlán szerepel, és 2022 júniusa és szeptembere között fizetendő az Egyesült Királyságnak). A pénzbírságokból az Egyesült Királyságra eső teljes hányad tehát 1,8 milliárd EUR, amelyből 90,2 millió EUR-t a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül kell kifizetni (2020-ban a kiigazítás nélküli hányad 20 millió EUR volt).

143. cikk – Függő pénzügyi kötelezettségek: Pénzügyi támogatáshoz nyújtott hitelek, ESBA, EFFA és külső hitelezési megbízatás

E cikk értelmében az Egyesült Királyság köteles finanszírozni az uniós hitelfelvételi, hitelnyújtási és garancianyújtási tevékenységekkel kapcsolatos függő kötelezettségek rá eső részét e kötelezettségek beálltakor, amennyiben azokat nem fedezik meglévő garanciaalapok – a kapcsolódó függő kötelezettségek tekintetében lásd a 4.1. megjegyzést. Az EU visszatéríti az Egyesült Királyságnak azokat az összegeket, amelyekkel az már hozzájárult a garanciaalapokhoz, és amelyekre a továbbiakban már nincs szükség. Az Egyesült Királyság jogosult továbbá az olyan műveletekből befolyó bevételekhez is, amelyek tekintetében felelősséget visel. 2021. december 31-én az Egyesült Királyságnak a következő 12 hónapban fizetendő összeg 163 millió EUR (2020-ban a ki nem igazított hányad 93 millió EUR volt).

144. cikk – Pénzügyi eszközök

E cikk értelmében az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy visszafizeti az Egyesült Királyságnak a kilépés időpontjáig jóváhagyott pénzügyi műveletekből befolyó bevételek rá eső részét, valamint a kilépés időpontját követően jóváhagyott pénzügyi műveletekhez kapcsolódó kifizetések rá eső részét. 2021. december 31-én az Egyesült Királyságnak a következő 12 hónapban fizetendő összeg 73 millió EUR (2020-ban a ki nem igazított hányad 46 millió EUR volt).

145. cikk: A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)

Az Egyesült Királyság jogosult a felszámolás alatt álló ESZAK 2020. december 31-én meglévő nettó eszközeinek rá eső részére, amelynek visszafizetése öt részletben, 2021-től kezdődően minden év június 30-án esedékes. A felszámolás alatt álló ESZAK 2020. december 31-én meglévő nettó eszközei 1,5 milliárd EUR-t tettek ki, amelyből az Egyesült Királyságra eső kiigazított hányad 184 millió EUR (2020-ban a ki nem igazított hányad 183 millió EUR volt). A 37 millió EUR összegű első részlet 2021. évi kifizetését követően a kinnlévő összeg 2021. december 31-én 148 millió EUR, amelyből 37 millió EUR-t a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül kell kifizetni.

146. cikk – Az Európai Beruházási Alapban (EBA) meglévő befektetés

Az Egyesült Királyság jogosult az EBA befizetett jegyzett tőkéjében 2020. december 31-én meglévő uniós befektetés rá eső részére, amelynek visszafizetése öt részletben, 2021-től kezdődően minden év június 30-án esedékes. Az EBA befizetett részvénytőkéjébe történő uniós befektetés 2020. december 31-én 267 millió EUR volt, amelyből az Egyesült Királyságra eső kiigazított hányad 33 millió EUR volt (2020-ban a kiigazítás nélküli hányad 33 millió EUR). A 7 millió EUR összegű első részlet kifizetését követően a kinnlévő összeg 2021. december 31-én 27 millió EUR, amelyből 7 millió EUR-t a beszámoló fordulónapját követő 12 hónapon belül kell kifizetni.

147. cikk – Jogi ügyek

Az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy hozzájárul az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogi ügyekből eredő, esedékessé váló uniós kifizetések rá eső részéhez, feltéve, hogy az említett ügyek tárgyát képező tények legkésőbb 2020. december 31-ig merültek fel. Figyelembe véve az év végi céltartalékokat és elhatárolásokat, valamint a jogi ügyekben 2021-ben teljesített tényleges uniós kifizetéseket (az Egyesült Királyságnak már bejelentett és az Egyesült Királyság által 2021-ben kifizetett összegek kivételével), az Egyesült Királyság által fizetendő becsült összeg 53 millió EUR (2020-ban kiigazítás nélkül 46 millió EUR), amelyből 6 millió EUR-t a beszámoló fordulónapjától számított 12 hónapon belül kell kifizetni.

2.6.1.3.   Versenyügyi pénzbírságokból származó behajtható követelések

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
A pénzbírságok bruttó összegéből származó behajtható követelések	14 922	14 503
Előzetesen befizetett pénzbírságok	(2 100 )	(3 023 )
Értékvesztés	(1 125 )	(186)
Összesen	11 698	11 295
Hosszú lejáratú	—	—
Rövid lejáratú	11 698	11 295

Azok a pénzbírsággal sújtott vállalkozások, amelyek fellebbezést nyújtottak be vagy fellebbezést terveznek benyújtani, eldönthetik, hogy előzetesen megfizetik-e a pénzbírságot, vagy ehelyett bankgaranciát nyújtanak a Bizottságnak. Az év végén fennálló pénzbírságok teljes összegéből 2 100 millió EUR (2020: 3 023 millió EUR) ideiglenes kifizetésként, míg 11 067 millió EUR (2020: 11 004 millió EUR) garanciaként érkezett be.

Az értékvesztés miatt leírt összegeket a Bizottság a be nem szedett és garanciával sem fedezett, valószínűleg behajthatatlan pénzbírságok eseti értékelésével határozta meg.

Az ideiglenesen kifizetett összegeknek a megbírságolt vállalkozások részére történő esetleges visszafizetése miatt függő kötelezettséget kell megjeleníteni – lásd a 4.2.1. megjegyzést.

2.6.1.4.   Aktív időbeli elhatárolások

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Elhatárolt bevételek	2 313	1 755
Nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások	340	293
Összesen	2 653	2 048
Hosszú lejáratú	1 556	1 261
Rövid lejáratú	1 097	787

Az elhatárolt bevételek között szerepel egy 2 milliárd EUR összegű tétel (2020: 1,7 milliárd EUR), amelyet a Bizottság a kohéziós területen tervez visszafizettetni a tagállamok által benyújtott éves beszámolók vizsgálatának és elfogadásának eredményeként. Ennek az összegnek a legnagyobb része (1,2 milliárd EUR) – a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés intézkedéseiből adódóan – várhatóan csak az alapul szolgáló programok lezárásakor kerül visszafizetésre, ezért hosszú lejáratúnak minősül. Az összeg tartalmaz továbbá 0,3 milliárd EUR-t, amely a 2.6.1.1. megjegyzésben említett alulértékelési esethez kapcsolódik, különösen a tagállamok által ideiglenesen még ki nem fizetett becsült összegekhez.

2.6.1.5.   Egyéb behajtható követelések

Az el nem költött NER300 források Innovációs Alapba történő átcsoportosításából származó 744 millió EUR-t, amelyet 2020 végén még nem fizettettek vissza az EBB-vel, és amely 2020 végén az egyéb behajtható követelések közé tartozott, 2021-ben visszafizettették – lásd a 2.4.2.1. megjegyzést.

2.6.2.   Visszterhes ügyletekből származó követelések

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Hosszú lejáratú
Pénzügyi garanciák – követelésoldal	2 630	—
Késedelmi kamat	3 052	1 641
Egyéb követelések	68	44
	5 750	1 685
Rövid lejáratú
Pénzügyi garanciák – követelésoldal	485	—
Ügyfelek	302	324
Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása	(172)	(188)
Visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások	236	345
Késedelmi kamat	1 127	1 085
Egyéb	345	200
	2 323	1 766
Összesen	8 073	3 450

A hosszú lejáratú késedelmi kamat a 2.6.1.1. megjegyzésben említett alulértékelési esetekre vonatkozik (1,8 milliárd EUR az Egyesült Királysághoz, a fennmaradó 1,3 milliárd EUR pedig a többi tagállamhoz kapcsolódik), míg a rövid lejáratú késedelmi kamatok főként a tradicionális saját forrásokra vonatkozó ellenőrzési jelentésekből származó elhatárolt bevételekre és a megbírságolt vállalatok által nyújtott garanciák után felhalmozott kamatokra vonatkoznak.

A pénzügyigarancia-szerződés (FGC) követelésoldala az EU által nyújtott garanciák ellentételezéseként befolyó díjak jelenértékét jelenti. Az uniós garanciák többsége ellentételezés nélküli vagy támogatott. Ezért a követelés lényegesen kisebb, mint a pénzügyigarancia-szerződés szerinti kötelezettség (lásd a 2.11.2. megjegyzést). E szabály alól kivételt képez az ESBA-garancia, amely 2021-ben az FGC követelésoldalának 94 %-át tette ki, ezt követi az EBB-nek nyújtott uniós külső hitelezési megbízatási garancia magánszektorbeli hitelezési megbízatási része, amely 2021-ben 106 millió EUR-t tett ki, majd a Horizont 2020, 59 millió EUR-val. Az FGC követelésoldalának 2021. december 31-i3 115 millió EUR-t kitevő teljes összegéből 3 113 millió EUR az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként kerül besorolásra (3. valósérték-szint). A 2021. január 1-jei3 484 millió EUR összegű nyitóegyenleghez képest a követelésoldal összesen 357 millió EUR-val csökkent a 2021. évi teljesítések miatt, és további 12 millió EUR-val a vártnál kevesebb jövőbeli díj miatt.

2.7.   KÉSZLETEK

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Tudományos anyagok	58	59
Egyéb	26	21
Összesen	84	80

2.8.   PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK

millió EUR
	Megjegyzés	2021.12.31.	2020.12.31.
Kincstáraknál és központi bankoknál vezetett számlák		20 121	11 342
Folyószámlák		453	80
Előlegszámlák		8	8
Átutalások (úton lévő pénzeszköz)		—	0
A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák	2.8.1	20 582	11 430
NGEU	2.8.2	18 027	—
Pénzügyi instrumentumok	2.8.3	2 838	2 446
Pénzbírságok	2.8.4	1 953	1 458
Egyéb intézmények, ügynökségek és szervek		1 396	1 362
Vagyonkezelői alapok		65	46
Összesen		44 860	16 742

2.8.1.   A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák

Ez a megnevezés magában foglalja a Bizottság tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett bankszámláin, valamint a kereskedelmi bankoknál vezetett folyószámlákon, előlegszámlákon és a házipénztárakban meglévő pénzeszközeit. A 2021. év végi pénztári egyenleg okai a következők:

—	az év végén végre nem hajtott 14,4 milliárd EUR összeg, amelyből 8,6 milliárd EUR címzett bevételekhez, 1,4 milliárd EUR az NGEU-forrásokhoz, 4,4 milliárd EUR pedig a kifizetési előirányzatokhoz kapcsolódik (ebből 1,4 milliárd EUR az EMGA-é),

—	2,2 milliárd EUR, amely az ügynökségeknek a Bizottság által kezelt pénztáraihoz tartozik, és amelyet az év végéig nem költöttek el,

—	1,7 milliárd EUR további, a költségvetésbe be nem vont tradicionális saját forrás, és

—	1,1 milliárd EUR összegű, a költségvetésben még nem szereplő jogerős pénzbírság.

2.8.2.   NGEU

Az NGEU készpénzt tart az Európai Központi Banknál (EKB) vezetett bankszámlán. Az NGEU eszköz diverzifikált finanszírozási stratégiájának végrehajtásával – lásd a 2.11. megjegyzést – az NGEU eszköz készpénzegyenlege jelentős, 2021. december 31-én elérte a 18 milliárd EUR-t. A magas készpénzegyenleg fenntartásának célja annak biztosítása, hogy az NGEU bankszámláján tartott összegek elegendőek legyenek az összes soron következő folyósítási igény kielégítéséhez és egy meghatározott biztonsági puffer fenntartásához, elkerülve ugyanakkor a mérlegtöbbletet.

2.8.3.   Pénzügyi instrumentumok

Az e megnevezés alatt feltüntetett összegek elsősorban olyan pénzeszköz-egyenértékesekhez kapcsolódnak, amelyeket a Bizottság nevében letéteményesek kezelnek az uniós költségvetésből finanszírozott egyes pénzügyieszköz-programok végrehajtása céljából: a 2021. december 31-i állapot szerint 1,8 milliárd EUR, amelyből 0,6 milliárd EUR a COSME garanciaeszközhöz kapcsolódik – lásd a 4.1.3. megjegyzést. Tartalmazza továbbá a közös tartalékalapban tartott és az év végén értékpapírokba még be nem fektetett pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket (2021. december 31-én 1 milliárd EUR), valamint az EBB által kezelt, az Innovációs Alaphoz tartozó pénzeszközöket (lásd a 2.4.2.1. megjegyzést). Ez a megnevezés nem terjed ki a Bizottság központi pénztárában tartott, a közös tartalékalaphoz kapcsolódó likviditási pufferre (2021. december 31-én91,6 millió EUR). A pénzügyi instrumentumokhoz tartozó pénzeszközök csak az érintett programok keretében használhatóak fel.

2.8.4.   Pénzbírságok

E pénzeszközök elsősorban a Bizottság által – még le nem zárt ügyekben – kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Ezeket az összegeket más célra nem használt, elkülönített letéti számlán tartják. Amennyiben a megbírságolt vállalat fellebbezést nyújtott be, vagy nem ismert, hogy nyújt-e be fellebbezést, a mögöttes összeget függő kötelezettségként tüntettük fel a 4.2.1. megjegyzésben. A Bizottság 2010 óta valamennyi későbbi, előzetesen beszedett pénzbírságot a BUFI-alapban kezel, és eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származtatott pénzügyi eszközként besorolt pénzügyi instrumentumokba fekteti be (lásd a 2.4.2. megjegyzést). A pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközállomány 2021 végi növekedése a BUFI 2020. év végéhez képest magasabb készpénzegyenlegének tudható be. Meg kell jegyezni, hogy az Európai Unió Törvényszékének az Intel Corporation kontra Bizottság ügyben 2022. januárban hozott ítéletét követően a Bizottság 2022 februárjában visszatérítette az Intel által korábban ideiglenesen kifizetett 1 060 millió EUR-t.

KÖTELEZETTSÉGEK

2.9.   NYUGDÍJ ÉS EGYÉB MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK

2.9.1.   A munkavállalói juttatásokra vonatkozó rendszer nettó kötelezettségei

millió EUR
	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen 2021.12.31-én	Összesen 2020.12.31-én
Meghatározott juttatási kötelmek	109 679	2 600	10 647	122 926	116 468
Programeszközök	n.a.	(74)	(386)	(460)	(448)
Nettó kötelezettség	109 679	2 526	10 261	122 466	116 020

A munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos összes kötelezettség emelkedése elsősorban az európai tisztviselők nyugdíjrendszere – a legnagyobb ilyen működő rendszer – nettó kötelezettségei emelkedésének köszönhető. Az európai tisztviselők nyugdíjrendszeréből eredő e kötelezettség főként az alapul szolgáló pénzügyi feltételezések változásaiból eredő aktuáriusi veszteség miatt nőtt (lásd a 2.9.4. megjegyzést). Ennek oka az inflációs ráta emelkedése volt, ami a reáldiszkontráta csökkenéséhez vezetett. A reáldiszkontráta sorban a harmadik évben is negatív maradt, ami azt jelenti, hogy egy adott jövőbeni összeg ma továbbra is nagyobb értéket képvisel, mint tényleges jövőbeli felmerülésekor. Meg kell jegyezni, hogy bár a reáldiszkontráta csökkenése hatással van a kötelezettség nagyságára, nem változtat azon juttatások összegén, amelyeket az elkövetkező években az uniós költségvetésből ténylegesen ki kell majd fizetni a kedvezményezetteknek. Mindehhez hozzájárul, hogy az év folyamán felhalmozódott szolgálati jogosultságok összege meghaladja az év folyamán kifizetett juttatásokét. Növekedés tapasztalható az éves kamatköltség (a kötelezettség diszkontálásának megszüntetése) és a tényalapú aktuáriusi veszteségek miatt is.

Európai tisztviselők nyugdíjrendszere

Ez a meghatározott juttatási kötelem a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó nyugdíjkötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli uniós kifizetéseknek a jelenértéke. A rendszer folyamatos, és így a rendszerből éves alapon teljesítendő kifizetéseket minden évben tartalmazza az uniós költségvetés.

A nyugdíjrendszer keretében fizetendő ellátások – a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban – kiadásnak minősülnek az uniós költségvetésben. A rendszer fiktív finanszírozású, és a tagállamok együttesen garantálják e juttatások kifizetését. Az aktív tagok alapilletményéből kötelező nyugdíjjárulékot vonnak le, amely jelenleg 10,1 %. E járulékok, amelyeket a tárgyév költségvetési bevételeként kezelnek, általánosságban hozzájárulnak az uniós kiadások finanszírozásához – lásd a 3.8. megjegyzést is.

A nyugdíjrendszer kötelezettségeit az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének 2021. december 31-i személyi állománya (aktív személyi állomány, nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjban részesülő korábbi alkalmazottak, elhunyt alkalmazottak eltartottjai), valamint a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Az értékelés az IPSAS 39 standardban meghatározott számviteli rendelkezéseknek (és ezért az EAR 12 uniós számviteli szabálynak) megfelelően került végrehajtásra.

Egyéb nyugdíjrendszerek

Ez a Bizottság, az Európai Bíróság, a Számvevőszék, a Tanács, az európai ombudsman és az európai adatvédelmi biztos tagjaival és volt tagjaival szembeni nyugdíjkötelmekkel kapcsolatos kötelezettségre vonatkozik. E megnevezés az Európai Parlament tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.

Közös betegségbiztosítási rendszer

A fenti nyugdíjrendszerek mellett értékelés készült az Unió azon egészségügyi ellátási költségekkel kapcsolatos becsült kötelezettségeire vonatkozóan is, amelyeket a közös egészségbiztosítási rendszernek (JSIS) a foglalkoztatást követő időszak alatt kell kifizetnie (a hozzájárulások levonását követően). Az 1.5.10. megjegyzésben foglaltaknak megfelelően e kötelezettség kiszámítása során a teljes aktív szolgálati időt figyelembe veszik, biztosítva, hogy az alkalmazottak munkaviszony megszűnése utáni programjának nyugdíj- és betegségbiztosítási rendszerét is következetesen elszámolják.

Tekintettel arra, hogy az EAR és az IPSAS által előírtak szerint is valósághűen kell bemutatni a mögöttes ügylet gazdasági tartalmát, a juttatások szolgálati időszakokhoz való rendelésekor nem értelmeztük szigorúbban az IPSAS 39 standardot. Ha a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozó szolgálati költséget az aktív szolgálati idő helyett valamennyi tisztviselő tekintetében 10 év alatt határolnánk el teljes mértékben, az az év végén 3,1 milliárd EUR-val növelné a meghatározott juttatási kötelem összegét. Ugyanakkor, amint azt már jeleztük, ez a szigorúbb megközelítés nem lenne összeegyeztethető a valósághű bemutatás minőségi jellemzőjével, és ezért nem lenne úgy tekinthető, hogy az EAR 1 szabálynak és az IPSAS fogalmi keretrendszernek megfelelően megbízható információkkal szolgál. Ez a becslés nagymértékben függ a jelenlegi alkalmazottak igazgatási státuszának alakulásától (különösen azoknak a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező tagoknak a számától, akik a jövőben feltételezhetően tisztviselőkké válnak).

2.9.2.   A munkavállalói juttatások meghatározott juttatási kötelme jelenértékének változása

A meghatározott juttatási kötelem jelenértéke a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó kötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli kifizetések diszkontált értéke.

Az alábbiakban látható a meghatározott juttatási kötelem tárgyévi változásának elemzése:

millió EUR
	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen
Jelenérték 2020.12.31-én	100 741	2 438	13 289	116 468
Az eredménykimutatásban megjelenítve
Tárgyidőszaki szolgálat költsége	4 095	110	363	4 567
Kamatköltség	401	5	66	473
Múltbeli szolgálat költsége	—	—	—	—
A nettó eszközökben megjelenítve
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése
aktuáriusi (nyereség)/veszteség Tényalapú	1 457	26	(209)	1 273
aktuáriusi (nyereség)/veszteség Demográfiai feltételezésekből eredő	—	—	—	—
aktuáriusi (nyereség)/veszteség Pénzügyi feltételezésekből eredő	4 787	90	(2 774 )	2 103
Egyéb
Kifizetett juttatások	(1 801 )	(69)	(88)	(1 957 )
Jelenérték 2021.12.31-én	109 679	2 600	10 647	122 926

A tárgyidőszaki szolgálat költsége a meghatározott juttatási kötelem jelenértékének a jelenlegi tagok tárgyévi szolgálatából származó emelkedése.

A kamatköltség egy meghatározott juttatási kötelem jelenértékének az időszak során történt növekedése, amely abból adódik, hogy a juttatás egy időszakkal közelebb került a kifizetéshez.

A tényalapú aktuáriusi nyereségek és veszteségek a 2021-re vonatkozó tavalyi feltételezések és a 2021-ben ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözetnek felelnek meg.

Az aktuáriusi feltételezések értékének változásából (demográfiai változókból, például a munkavállalói fluktuációból és a mortalitásból, valamint pénzügyi változókból, például diszkontrátákból és várható illetményemelkedésekből) eredő aktuáriusi nyereségek és veszteségek akkor merülnek fel, amikor e feltételezéseket az alapul szolgáló feltételekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében aktualizálják.

A juttatásokat (például a nyugdíjakat vagy az egészségügyi költségek visszatérítését) az év folyamán a rendszer szabályai szerint fizetik ki. E kifizetett juttatások a meghatározott juttatási kötelem csökkenéséhez vezetnek.

2.9.3.   Programeszközök

millió EUR
	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen
Jelenérték 2020.12.31-én	94	354	448
Programeszközök nettó változása	(20)	32	12
Jelenérték 2021.12.31-én	74	386	460

2.9.4.   Aktuáriusi feltételezések – munkavállalói juttatások

Az alábbiakban láthatók a két főbb munkavállalói juttatási rendszer értékelése során alkalmazott aktuáriusi feltételezések:

	2021	2020
Európai tisztviselők nyugdíjrendszere
Nominális diszkontráta	1,0  %	0,4  %
Várható inflációs ráta	2,0  %	1,2  %
Reáldiszkontráta	(1,0 ) %	(0,8 ) %
Várható illetményemelkedési ráta	1,8  %	1,8  %
Egészségügyi költségek trendjeinek rátája	n.a.	N/A
Nyugdíjkorhatár	63/64/66	63/64/66
Közös betegségbiztosítási rendszer
Nominális diszkontráta	1,0  %	0,5  %
Várható inflációs ráta	2,0  %	1,3  %
Reáldiszkontráta	(1,0 ) %	(0,8 ) %
Várható illetményemelkedési ráta	1,9  %	1,8  %
Egészségügyi költségek trendjeinek rátája	2,5  %	2,6  %
Nyugdíjkorhatár	63/64/66	63/64/66

A 2021-re vonatkozó mortalitás az uniós tisztviselők élettartamtábláján (EULT 2018) alapul.

A nominális diszkontrátát a kamatmentes eurókötvények hozamának értékeként határozzák meg (2021 decemberétől kezdve, az európai tisztviselők nyugdíjrendszerére vonatkozóan 23 éves lejárattal, a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozóan pedig 25 éves lejárattal). Az inflációs ráta a megegyező időszak alatt várható inflációs ráta. Ezt empirikusan kell meghatározni, ehhez az európai pénzügyi piacok indexált kötvényei által kifejezett jövőbeli értékeket vették alapul. A reáldiszkontrátát a nominális diszkontrátából és a várható hosszú távú inflációs rátából számítják ki.

Míg 2021-ben a nominális ráták kezdtek kilábalni a korábban megfigyelt csökkenésből, a növekedésük hatását ellensúlyozta az inflációs rátára vonatkozó feltételezés jelentős emelkedése. Ez a reáldiszkontráta általános csökkenését, így a negatív tendencia folytatódását eredményezte, és hozzájárult az év pénzügyi feltételezéseiből eredő aktuáriusi veszteséghez.

2.9.5.   Érzékenységi elemzés

Az érzékenységi elemzés olyan szimulációkon alapul, amelyek változatlan feltételek mellett megváltoztatják az érintett feltevések értékét.

Az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének érzékenysége

A feltételezett diszkontráta tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2021		2020
	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %
Meghatározott juttatási kötelem	(2 464 )	2 544	(2 247 )	2 319

A várható illetményemelkedések tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2021		2020
	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %
Meghatározott juttatási kötelem	2 414	(2 345 )	2 206	(2 143 )

A feltételezett nyugdíjkorhatár egy éves változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2021		2020
	Egy év növekedés	Egy év csökkenés	Egy év növekedés	Egy év csökkenés
Meghatározott juttatási kötelem	(1 155 )	1 527	(1 104 )	1 417

Közös betegségbiztosítási rendszer szenzitivitása

Az egészségügyi költségek feltételezett trendrátájának tíz bázispontos változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2021		2020
	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %
A munkaviszony megszűnése utáni nettó periodikus egészségügyi költségek tárgyidőszaki szolgálatiköltség- és kamatköltség-komponenseinek összevont értéke	13	(12)	15	(14)
Meghatározott juttatási kötelem	317	(307)	397	(385)

A feltételezett diszkontráta tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2021		2020
	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %
Meghatározott juttatási kötelem	(265)	274	(348)	361

A várható illetményemelkedések tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2021		2020
	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %	Növekedés 0,1  %	Csökkenés 0,1  %
Meghatározott juttatási kötelem	(42)	41	(38)	37

A feltételezett nyugdíjkorhatár egy éves változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2021		2020
	Egy év növekedés	Egy év csökkenés	Egy év növekedés	Egy év csökkenés
Meghatározott juttatási kötelem	(317)	334	(401)	421

2.10.   CÉLTARTALÉKOK

millió EUR
	2020.12.31-i összeg	Az EAR 11 felülvizsgálata	Pótlólagos céltartalékok	Fel nem használt, visszaírt összegek	Felhasznált összegek	Kategóriák közötti átcsoportosítás	A becslés változása	2021.12.31-i összeg
Jogi ügyek:
Mezőgazdaság	170	—	210	(25)	(1)	—	—	354
Egyéb	31	—	5	(14)	(2)	—	2	22
Nukleáris létesítmények leszerelése	2 426	—	—	—	(33)	—	46	2 440
Pénzügyi	2 523	(2 522 )	1	—	(1)	—	—	1
Egyéb	254	—	284	(26)	(19)	—	37	530
Összesen	5 405	(2 522 )	500	(65)	(55)	—	86	3 348
Hosszú lejáratú	3 878	(1 165 )	212	(25)	(1)	(35)	86	2 950
Rövid lejáratú	1 527	(1 357 )	288	(40)	(55)	35	(0)	398

A céltartalékok olyan, múltbeli eseményekből származó, megbízhatóan becsült összegek, amelyeket valószínűleg az uniós költségvetésből kell majd kifizetni a jövőben.

Jogi ügyek

Ez a tétel a folyamatban lévő jogi ügyekkel kapcsolatban valószínűleg az év végét követően fizetendő összegek becslése. A mezőgazdasági összegek a tagállamok által az EMGA-ra és az EMVA-ra vonatkozó szabályszerűségi záróelszámolási határozatok ellen hozott jogi intézkedésekhez kapcsolódnak.

Nukleáris létesítmények leszerelése

A JRC 2017. évi, a leszerelésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó aktualizált programstratégiája alapján 2017-ben naprakésszé tették a céltartalék alapját. A stratégia, valamint a költségvetési és személyzeti igények felülvizsgálatát a leszereléssel és hulladékgazdálkodással foglalkozó független szakértői csoporttal együtt folytatták le. Ez a JRC Isprában, Geelben, Karlsruhéban és Pettenben található helyszíneinek leszereléséhez szükséges költségvetés és személyzet rendelkezésre álló legjobb becslését jelenti.

Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezt a céltartalékot az inflációval indexálták, majd (az euró-swap görbét használva) nettó jelenértékre diszkontálták. 2021. december 31-én ez 2 440 millió EUR összegű céltartalékot eredményezett, amely megoszlik a 2022-ben, illetve azt követően várhatóan felhasználandó összegek között (35 millió EUR, illetve 2 405 millió EUR).

Megjegyzendő, hogy a nukleáris leszerelés hosszú távú tervezésével járó jelentős bizonytalanságok hatással lehetnek erre a becslésre, amely a jövőben jelentősen növekedhet. A bizonytalanság fő okai a következők: a leszerelt helyszín végállapota, a nukleáris anyagokkal, a hulladékgazdálkodással és -ártalmatlanítással kapcsolatos szempontok, a nemzeti szabályozási keretek nem teljes vagy hiányzó meghatározása, bonyolult és időigényes engedélyezési folyamatok, valamint a leszerelési ágazat jövőbeli fejlődése.

Pénzügyi céltartalékok

2020. december 31-ig a legtöbb pénzügyi garanciát céltartalékként számolták el, vagy függő kötelezettségként tüntették fel, a veszteség valószínűségétől függően. 2021. január 1-jétől a felülvizsgált EAR 11 (Pénzügyi eszközök) hatálybalépésével ezeket a pénzügyigarancia-kötelezettségek közé sorolták át, és újraértékelték (lásd az 1. és a 2.11. megjegyzést).

A 2021. december 31-én fennmaradó egyenleg főként a le nem hívott visszavonhatatlan elkötelezettségek várható hitelezési veszteségeihez kapcsolódik.

2.11.   PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Megjegyzés	2021.12.31.	2020.12.31.
Hosszú lejáratú
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2.11.1	214 824	84 395
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2.4.2.2	5	4
Pénzügyigarancia-kötelezettségek	2.11.2	146	—
		214 974	84 399
Rövid lejáratú
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2.11.1	23 501	10 559
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2.4.2.2	—	0
Pénzügyigarancia-kötelezettségek	2.11.2	7 648	90
		31 149	10 649
Összesen		246 123	95 048

2.11.1.    Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

millió EUR
	Megjegyzés	2021.12.31.	2020.12.31.
Hitelfelvétel az NGEU-hoz és a pénzügyi támogatáshoz	2.11.1.1	236 720	93 192
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	2.11.1.2	1 605	1 761
Összesen		238 325	94 954
Hosszú lejáratú		214 824	84 395
Rövid lejáratú		23 501	10 559

2.11.1.1.   Hitelfelvétel az NGEU-hoz és a pénzügyi támogatáshoz

millió EUR
	NGEU	SURE	EFSM	BOP	Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	Euratom	Összesen
Összesen 2020.12.31-én		39 503	47 396	201	5 813	279	93 192
Az EAR 11 felülvizsgálata	—	420	(114)	(1)	24	1	329
Nettó hitelfelvételek – névleges	111 947	50 137	9 750	—	1 665	100	173 599
Visszafizetések	(20 996 )	—	(9 750 )	—	(14)	(29)	(30 789 )
Könyv szerinti érték változásai	49	507	(144)	0	(24)	—	388
Összesen 2021.12.31-én	91 000	90 567	47 138	201	7 464	351	236 720
Hosszú lejáratú	70 960	90 502	43 969	200	7 425	327	213 383
Rövid lejáratú	20 040	65	3 169	1	39	24	23 338

A hitelfelvételek főként az NGEU-hoz és a pénzügyi támogatási programokhoz kapcsolódó hosszú lejáratú kötvényekre vonatkoznak, azonban 2021-től a Bizottság rövid lejáratú uniós kincstárjegyeket is kibocsát az NGEU tekintetében (2021. december 31-én 20 milliárd EUR).

Az NGEU-hoz kapcsolódó hitelfelvételek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteleit, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatását és a többéves pénzügyi keret egyéb programjait finanszírozzák. Az NGEU esetében a Bizottság nem szigorú „back-to-back” alapon, azaz konkrét hitelek finanszírozása céljából vesz fel hitelt. A hitelek és a vissza nem térítendő támogatások előre jelzett kiáramlásán alapuló éves hitelfelvételi terv készült. A Bizottság diverzifikált finanszírozási stratégiát követ, és különböző hosszú és rövid távú finanszírozási eszközöket alkalmaz. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy vonzó feltételek mellett hosszú lejáratú hiteleket kínáljon a kedvezményezett tagállamoknak. A hitelfelvételi költségeket ezután – egyetlen egységes megközelítést követve – a hitelek kedvezményezettjeihez és (a vissza nem térítendő támogatás esetében) az uniós költségvetéshez rendelik.

A könyv szerinti érték változásai a felhalmozott kamatok változásának és a felárak/engedmények változásának (új felárak/engedmények és amortizáció) felelnek meg.

A fenti hitelfelvételek visszafizetését végső soron az uniós költségvetés garantálja (lásd a 4.1.2. megjegyzést) és ebből következően minden egyes tagállam.

Hitelfelvételek effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)

	2021.12.31.	2020.12.31.
NGEU	(0,95 ) % — 0,74  %	—
SURE	(0,48 ) % — 0,77  %	0,00  % — 0,30  %
EFSM	(0,03 ) % — 3,79  %	0,50  % — 3,75  %
BOP	2,95  %	2,88  %
MFA	(0,14 ) % — 3,70  %	0,00  % — 3,69  %
Euratom	(0,08 ) % — 1,58  %	0,00  % — 5,68  %
A 2020. évi adatok névleges kamatlábakra vonatkoznak, míg a 2021. évi adatok a felülvizsgált EAR 11-gyel összhangban effektív kamatlábak.

2.11.1.2.   Egyéb pénzügyi kötelezettségek

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Hosszú lejáratú
Pénzügyilízing-kötelezettségek	1 017	1 130
Részletekben kifizetett épületek	291	346
Egyéb	133	136
	1 441	1 612
Rövid lejáratú
Pénzügyilízing-kötelezettségek	103	101
Részletekben kifizetett épületek	54	38
Visszatérítendő pénzbírságok	—	8
Egyéb	6	2
	164	149
Összesen	1 605	1 761

Pénzügyilízing-kötelezettségek

millió EUR
	Jövőben fizetendő összegek
	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összes kötelezettség
Telek és épületek	98	471	537	1 105
Egyéb tárgyi eszközök	6	9	—	15
Összesen 2021.12.31-én	103	480	537	1 120
Kamattartalom	41	140	94	275
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2021.12.31-én	145	619	631	1 395
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2020.12.31-én	151	636	790	1 576

A lízinghez és épületekhez kapcsolódó fenti összegeket jövőbeli költségvetésekből kell majd finanszírozni.

2.11.2.   Pénzügyigarancia-kötelezettségek

millió EUR
	2021.12.31.
	Pénzügyigarancia-szerződés követelésoldal (2.6.2. megjegyzés)	Pénzügyigarancia- kötelezettségek
Uniós költségvetésibiztosíték-programok
ESBA-garancia	2 917	3 618
Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák	106	2 569
EFFA-garancia	2	139
InvestEU garancia	—	—
NDICI uniós garancia	—	4
	3 024	6 330
Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó uniós programok
COSME	0	780
Horizont 2020	59	410
CCS	—	110
Egyéb	32	165
	90	1 464
Összesen	3 115	7 794
Hosszú lejáratú	2 630	146
Rövid lejáratú	485	7 648

A korábbi években csak a piaci alapú ellentételezés fejében nyújtott garanciákat számolták el pénzügyigarancia-szerződésként, azaz az EBB által az ESBA infrastrukturális és innovációs keretéből (IIW) folyósított adósságportfólióra vonatkozó ESBA-garanciát, valamint a külső hitelezési megbízatás (ELM) garanciájának egy kis részét, amely az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés (ERI) keretében folyósított EBB-hitelekre korlátozódott.

A felülvizsgált EAR 11 2021. január 1-jei alkalmazása a korábban céltartalékként elszámolt pénzügyi garanciáknak a pénzügyigarancia-szerződésekbe (FGC) történő átsorolásához vezetett. Ezenkívül a garanciakötelezettségeket az új várható hitelezési veszteségi kilátásoknak megfelelően újraértékelték. A felülvizsgált EAR 11 alkalmazásának hatása tekintetében lásd az 1. megjegyzést.

2021-től kezdődően az EU a pénzügyigarancia-szerződések bruttó bemutatását alkalmazza, ahol a garancia keretében még befolyó bevételeket a pénzügyigarancia-szerződések követelésoldalaként jelenítik meg (a visszterhes követelések megnevezés alatt – lásd a 2.6.2. megjegyzést), és egy pénzügyigarancia-szerződésekhez kapcsolódó kötelezettséget jelenítenek meg az Unió jövőbeli garanciakövetelések fedezésére vonatkozó kötelezettségeként. Korábban az ESBA és a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott garanciákat nettóként mutatták be, azaz nettósították a garanciával összefüggő várható követeléseket és kötelezettségeket.

A pénzügyigarancia-programok közül továbbra is az ESBA-garancia a legjelentősebb pénzügyileg, 3 618 millió EUR összegű pénzügyigarancia-szerződési kötelezettséggel, amelyet a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott garancia követ 2 569 millió EUR összegű kötelezettséggel. Míg az ESBA-garancia fejében az EU 2 917 millió EUR összegű várható ellentételezésre jogosult, amelyet pénzügyigarancia-szerződéssel összefüggő követelésként jelenítenek meg, amely nagymértékben fedezi a kötelezettséget, a külső hitelezési megbízatáshoz kapcsolódó garancia esetében a várható követelés csupán 106 millió EUR, így a garancia csak kis részét fedezi – ez a külső hitelezési megbízatás uniós támogatásának magas arányára vezethető vissza.

A fennmaradó uniós garanciaprogramok többsége – különösen a kkv-knak vagy az innovációs ágazatnak nyújtott magasabb kockázatú finanszírozás – esetében nem fizetnek ellentételezést. A Horizont 2020 program keretében nyújtott garanciákkal kapcsolatos további információk tekintetében lásd a 2.4.2.1. megjegyzést, a COSME-val kapcsolatban pedig a 4.1.3. megjegyzést.

2.12.   SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Bruttó összeg	Kiigazítások	Nettó összeg 2021.12.31-én	Bruttó összeg	Kiigazítások	Nettó összeg 2020.12.31-én
Költségtérítési igények és számlák:
Tagállamok
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	30	(0)	30	17	—	17
ERFA és Kohéziós Alap	6 484	(1 878 )	4 606	12 651	(2 698 )	9 954
ESZA	3 311	(596)	2 715	3 479	(370)	3 109
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU)	19 118		19 118	—	—	—
Egyéb	663	(58)	605	792	(90)	701
Magánjogi és közjogi intézmények	1 563	(320)	1 244	1 485	(182)	1 302
Költségtérítési igények és beérkezett számlák összesen	31 169	(2 851 )	28 318	18 424	(3 341 )	15 083
EMGA	15 650	n.a.	15 650	16 160	n.a.	16 160
Egyéb szállítói kötelezettségek	2 068	n.a.	2 068	784	n.a.	784
Egyéb	335	n.a.	335	381	n.a.	381
Összesen	49 223	(2 851 )	46 372	35 748	(3 341 )	32 408

A szállítói kötelezettségek közé tartoznak a beérkezett, de az év végéig még ki nem fizetett számlák és költségtérítési igények. Ezek kezdeti megjelenítése a beérkező számlákon/költségtérítési igényekben feltüntetett összegeken történik. A szállítói kötelezettségeket ezt követően kiigazítják, hogy csak a költségek felülvizsgálatát követően elfogadott összegeket, valamint az elszámolhatónak becsült összegeket tükrözzék. A nem elszámolhatónak becsült összegek a „Kiigazítások” oszlopban szerepelnek; a legnagyobb összegek a strukturális intézkedéseket érintik.

Az előző év végéhez viszonyított jelentős növekedés elsősorban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek (NGEU) tudható be, amely 2021-ben kezdődött, és amely tekintetében a 2021. december 31-én fennálló szállítói kötelezettségek összesen 19,1 milliárd EUR-t tettek ki.

A 2014–2020-as programozási időszakban a strukturális alapokra (ERFA és ESZA), a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) alkalmazandó közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) (CPR) előírja, hogy az uniós költségvetést a teljesített időközi kifizetések 10 %-ának szisztematikus visszatartásával kell megvédeni. A CPR számviteli éve (július 1. – június 30.) végét követő februárig az ellenőrzési ciklus lezárult: az irányító hatóságok elvégezték az irányítási ellenőrzéseket, az ellenőrző hatóságok pedig az ellenőrzéseket. A Bizottság megvizsgálja a tagállamokban az illetékes hatóságok által benyújtott megbízhatósági dokumentumokat és a beszámolókat. A végső egyenleg kifizetésére/beszedésére csak ezen értékelés lezárultát és a beszámoló elfogadását követően kerül sor. A 2021 végén e rendelkezés értelmében visszatartott összeg összesen 10,4 milliárd EUR-t tett ki. Ennek az összegnek egy része (2,1 milliárd EUR) a tagállamok által az elszámolásaikban benyújtott információk alapján nem elszámolható és szintén a „Kiigazítások” oszlopban szerepel.

Összességében a szállítói kötelezettségek 14 milliárd EUR-val nőttek, elsősorban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU) 2021. évi indulása miatt. Ezt részben ellensúlyozta az ERFA-val kapcsolatban fizetendő összegek csökkenése, amelyet főként az okozott, hogy a 2021 vége felé beérkezett költségtérítési igények összege az előző évhez képest alacsonyabb volt.

Az egyéb szállítói kötelezettségek növekedése főként a megbírságolt vállalatoktól kapott azon ideiglenes kifizetéseknek tudható be, amelyeket az év vége után vissza kell fizetni a vállalatoknak.

Előfinanszírozási kérelmek

A fenti összegeken túl 2021 végéig 0,7 milliárd EUR összegben érkeztek be előfinanszírozási kérelmek, amelyek kifizetésére év végéig nem került sor. Az uniós számviteli szabályok szerint az ilyen összegek nem könyvelhetők szállítói kötelezettségként.

2.13.   PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Elhatárolt költségek	77 819	64 383
Halasztott bevételek	126	128
Egyéb	123	74
Összesen	78 068	64 584

Az elhatárolt költségek megoszlása a következő:

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU)	8 263	—
EMGA	25 241	24 599
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	19 245	18 622
ERFA és Kohéziós Alap	10 710	8 766
ESZA	3 499	3 009
Egyéb	10 859	9 386
Összesen	77 819	64 383

Az elhatárolt költségek olyan megjelenített kiadásokat jelentenek, amelyekre vonatkozóan az Unióhoz még nem érkezett be költségtérítési igény. A kohéziós politika esetében az ERFA és a Kohéziós Alap elhatárolt költségeinek növekedése főként a 2014–2020-as időszak végrehajtásához kapcsolódik. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU) csak 2021-ben kezdte meg tevékenységét, és a fő oka annak, hogy az előző év vége óta jelentősen nőttek az elhatárolások.

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.14.   TARTALÉKOK

millió EUR
	Megjegyzés	2021.12.31.	2020.12.31.
Valós értékelés értékelési tartaléka	2.14.1	—	496
Garanciaalap-tartalék	2.14.2	—	3 043
Egyéb tartalékok	2.14.3	1 325	1 523
Összesen		1 325	5 062

2.14.1.   Valós értékelés értékelési tartaléka

Az EAR 11 előző, 2020. december 31-ig alkalmazandó verziójának megfelelően az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékre történő kiigazítása a valós értékelés értékelési tartalékán keresztül történik. 2021. január 1-jétől az értékesíthető pénzügyi eszközöket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök közé sorolták át – lásd a 2.4. megjegyzést. A kapcsolódó valós értékelés értékelési tartalékának felszabadított összege ezért a Felhalmozott eredménynél jelenik meg – lásd az 1. megjegyzést.

2.14.2.   Garanciaalap-tartalék

2020. december 31-ig az EBB külső hitelezési megbízatása keretében az uniós költségvetés által garantált kintlévőségek 9 %-os célösszegét a garanciaalap tartalékaként jelenítették meg a nettó eszközök között. Az EAR 11 felülvizsgálatát követően az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap által fedezett garanciát pénzügyigarancia-kötelezettségként számolják el. Az EBB külső hitelezési megbízatása szerinti jövőbeli garancialehívásokra vonatkozó kötelezettséget ezért a mérlegben jelenítették meg – lásd a 2.11.2. megjegyzést –, és a garanciaalap-tartalék felszabadított összege a felhalmozott eredménynél jelent meg – lásd az 1. megjegyzést.

2.14.3.   Egyéb tartalékok

Az összeg elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK tartalékához (997 millió EUR) kapcsolódik a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei vonatkozásában, amelyeket a felszámolás alatt álló ESZAK megszüntetésével összefüggésben hozták létre.

2.15.   TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVANDÓ ÖSSZEGEK

millió EUR
Tagállamoktól lehívandó összegek 2020.12.31-én	38 480
A felülvizsgált EAR 11 hatása (lásd az 1. megjegyzést)	(1 719 )
Egyenleg 2021.1.1-jén	36 761
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2020. évi költségvetési eredmény	1 769
A garanciaalap-tartalék változása	—
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése	3 257
Egyéb	(262)
Az év gazdasági eredménye	42 100
Tagállamoktól lehívandó összegek összesen 2021.12.31-én	83 624

Ez az összeg a kiadások azon részét tartalmazza, amely december 31-ig már felmerült az EU-nál, és amelyet jövőbeli költségvetésekből kell finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást az N. évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak az N+1. évben (vagy később) és ezért az N+1. (vagy későbbi) év költségvetéséből kerül sor. E kötelezettségeknek a beszámolóban való megjelenítése és az, hogy a megfelelő összegek a jövőbeli költségvetésekből kerülnek finanszírozásra, együttesen azt eredményezik, hogy év végén a kötelezettségek jelentősen meghaladják az eszközöket. A legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységeihez és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódnak.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a fentiek nincsenek hatással a költségvetési eredményre – a költségvetés bevételei minden esetben megegyeznek a költségvetési kiadásokkal, vagy meghaladják azokat, és minden többletbevételt vissza kell juttatni a tagállamokhoz.

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelései az e kötelezettségek aktuáriusi értékeléséből eredő aktuáriusi nyereségekhez és veszteségekhez kapcsolódnak.

A tagállamoktól lehívandó összegek jelentős növekedése elsősorban az NGEU keretében 2021-ben felvett, a vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos hiteleknek tudható be.

3.   MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

BEVÉTELEK

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: SAJÁT FORRÁSOK

3.1.   GNI-ALAPÚ FORRÁSOK

Az Európai Unió működési bevételeinek fő elemét a saját forrásokból származó bevétel képezi. A saját források négy kategóriája közül a legjelentősebb a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú saját forrás, amelyből 2021-ben 115 955 millió EUR bevétel származott (2020: 125 393 millió EUR). A GNI-re valamennyi tagállam esetében azonos kulcsot vetnek ki. A GNI-ből származó bevétel kiegyensúlyozza a bevételeket és a kiadásokat, azaz a költségvetés azon részét finanszírozza, amelyet más jövedelemforrások nem fedeznek. A GNI alapú saját forrásokból származó bevétel 2021 és 2020 közötti csökkenése egyrészt egy új (műanyag csomagolási hulladékon alapuló) saját forrás bevezetésének, másrészt az egyéb bevételek növekedésének tudható be.

3.2.   TRADICIONÁLIS SAJÁT FORRÁSOK

A tradicionális saját források főként a vámokhoz kapcsolódnak, amelyek esetében a tagállamok beszedési költség címén az összegek 20 %-át tartják meg, így a fenti adatok nem tartalmazzák ezt a levonást. A vámok beszedése az előző évhez hasonló szinten maradt.

3.3.   HÉAALAPÚ FORRÁSOK

A hozzáadottérték-adón (héa) alapuló saját forrást az e célból az uniós szabályozásnak megfelelően harmonizált tagállami héaalapokra kell felszámítani. 0,30 %-os egységes lehívási kulcs alkalmazandó az egyes tagállamok által az összes adóköteles szolgáltatásnyújtás után beszedett héabevételek teljes összegére, amelyet elosztanak a héamérték súlyozott átlagával. A héaalap azonban egyik tagállam esetében sem haladhatja meg GNI-jének 50 %-át. A héaalapú saját források szintje nagyjából hasonló maradt az előző évhez képest.

3.4.   MŰANYAG CSOMAGOLÁSI HULLADÉKON ALAPULÓ SAJÁT FORRÁS

Az egyes tagállamokban keletkező, nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömegére kilogrammonként 0,80 EUR egységes lehívási mérték alkalmazandó. Az egy adott évben nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékot az adott évben valamely tagállamban keletkezett műanyag csomagolási hulladék és újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék különbségeként számítják ki. Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia jogosult egyedi éves egyösszegű csökkentésre a műanyag csomagolási hulladékon alapuló sajátforrás-hozzájárulásaik tekintetében. Ez egy új saját forrás, amelyet 2021-ben, az (EU) 2020/2053 új sajátforrás-határozat hatálybalépésével vezettek be.

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: ÁTRUHÁZÁSOK

3.5.   PÉNZBÍRSÁGOK

Az 1 990 millió EUR (2020: 452 millió EUR) összegű bevétel egyrészt olyan pénzbírságokhoz kapcsolódik, amelyeket a Bizottság az uniós versenypolitikai szabályok megsértése miatt szabott ki vállalkozásokra, másrészt olyan pénzbírságokhoz, amelyeket a Bizottság az uniós jog megsértése miatt szabott ki tagállamokra. A Bizottság akkor jeleníti meg a pénzbírságokból származó bevételt, amikor elfogadja a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot, és arról hivatalosan értesíti a címzettet. Az összegek elsősorban versenyügyi pénzbírságokhoz kapcsolódnak (1 762 millió EUR). A legnagyobb ügyek az uniós antitröszt szabályok megsértésével kapcsolatosak, pl. a BMW-re és a Volkswagen-csoportra (Volkswagen, Audi és Porsche) a nitrogén-oxid-tisztítás műszaki fejlesztése terén történő összejátszásért kiszabott pénzbírságok, amelyek összesen 875 millió EUR-t tettek ki, valamint a Nomurára, a UBS-re és a UniCreditre egy kereskedői csoportnak az európai államkötvények elsődleges és másodlagos piacán kartellben való részvételéért kiszabott, összesen 371 millió EUR összegű pénzbírságok.

3.6.   KIADÁSOK VISSZAFIZETTETÉSE

millió EUR
	2021	2020
Megosztott irányítás	1 682	1 281
Közvetlen irányítás	61	53
Közvetett irányítás	51	21
Összesen	1 794	1 355

Ez a megnevezés elsősorban a Bizottság által kibocsátott és beszedett (vagy a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt későbbi kifizetésekkel szemben beszámított – vagyis levont) visszafizetési felszólításokat fedi le. A visszafizetési felszólításokat a korábban az uniós költségvetésből kifizetett kiadások behajtása céljából adják ki. A visszafizettetések kontrollokon, ellenőrzéseken vagy támogathatósági elemzéseken alapulnak, ezért ezek a műveletek védik az uniós költségvetést a jogszabályok megsértésével felmerült kiadásokkal szemben.

E megnevezés emellett tartalmazza a tagállamok által az EMGA-kedvezményezettekkel szemben kibocsátott visszafizetési felszólításokat, valamint az elhatárolt jövedelmek előző és a folyó év végi becslései közötti eltérést.

A fenti táblázatban szereplő összegek a visszafizetési felszólítások kibocsátása révén keletkezett bevételeket mutatják. Ezért az adatok nem tartalmazhatják és nem is tartalmazzák teljeskörűen az uniós költségvetés védelme érdekében hozott intézkedéseket, különösképpen nem a kohéziós politika területén, ahol olyan egyedi mechanizmusok biztosítják a nem elszámolható kiadások visszafizettetését, melyek többsége nem igényli visszafizetési felszólítás kibocsátását. Az adatok nem tartalmazzák a kiadások ellentételezése révén visszafizettetett összegeket, a visszavonások révén visszafizettetett összegeket és az előfinanszírozási összegek visszafizettetését.

A teljes összeg legnagyobb részét a megosztott irányítás alá tartozó visszafizettetések teszik ki:

Mezőgazdaság: EMGA és vidékfejlesztés

Az EMGA és az EMVA keretében e megnevezés alatt éves bevételként rögzített összegek a következőkhöz kapcsolódnak: az év során meghozott pénzügyi korrekciók, a tagállamok által bevallott és az év folyamán visszafizettetett visszafizettetések, valamint a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos, a tagállamok által bevallott és az év végén kinnlévő visszafizetendő összegek nettó emelkedése.

Kohéziós politika

A kohéziós politikához kapcsolódó főbb összegek 0,7 milliárd EUR elhatárolt bevételre vonatkoznak (2020: 0,4 milliárd EUR), amelyet a Bizottság várhatóan vissza fog fizettetni a tagállamokkal. A visszafizettetésre a tagállamok által 2022 elején benyújtott éves elszámolások vizsgálatának és elfogadásának eredményeként kerül majd sor. A visszafizettetendő összegek lényegében a számviteli év során eredetileg támogathatóként bejelentett összegek és a tagállamok éves beszámolójában támogathatóként megerősített összegek közötti különbséget jelentik. Az alacsony összeg azt jelenti, hogy a tagállami szintű ellenőrzések lehetővé tették a nem támogatható összegeknek a folyamat korai szakaszában történő feltárását.

3.7.   AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG KILÉPÉSÉRŐL RENDELKEZŐ MEGÁLLAPODÁS

Ez a bevétel az Egyesült Királyságnak az Unióból való 2020-as kilépést követően aláírt, a kilépésről rendelkező megállapodás értelmében fennálló nettó kötelezettségeihez kapcsolódik – lásd a 2.6.1.2. megjegyzést.

3.8.   NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK

millió EUR
	2021	2020
Tagállami hozzájárulások az Innovációs Alaphoz	2 187	2 080
Személyzeti adók és hozzájárulások	1 367	1 316
Harmadik országok hozzájárulásai	1 056	1 592
Tagállami hozzájárulások a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközhöz és a külső segélyekhez	199	1 073
Eszközátruházás	356	317
Költségvetési kiigazítások	1 245	214
Egyéb	326	524
Összesen	6 737	7 116

A tagállamok által az Innovációs Alapba befizetett hozzájárulások a kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek, amelyeket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákkal kapcsolatos innováció támogatására kell felhasználni.

A személyzeti adókból és hozzájárulásokból származó bevételek elsősorban a személyzeti illetményekből való levonásokhoz kapcsolódnak. E kategórián belül a nyugdíjjárulékok és a jövedelemadó jelenti a legnagyobb összegeket.

A harmadik országok hozzájárulásai elsősorban az EFTA-országok hozzájárulásai (460 millió EUR), valamint a harmadik államok által a Horizont Európához és az Erasmus+-hoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások (379 millió EUR, illetve 119 millió EUR).

A tagállamok 166 millió EUR-val járultak hozzá a törökországi menekülteket támogató eszköz finanszírozásához.

A költségvetési kiigazítások főként az előző év költségvetési többletét tükrözik, amely 1 769 millió EUR-t tett ki (2020:3 218 millió EUR), amelyet ellensúlyozott a héa és a GNI éves kiigazítása, amely 534 millió EUR-t tett ki (2020: 3 165 millió EUR). A nem visszterhes ügyletekből származó egyéb bevételek közé tartozik az ITER fogadó állami és tagállami hozzájárulás a Fusion for Energy, a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás részére (135 millió EUR).

VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

3.9.   PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

millió EUR
	2021	2020
Kamat:
Késedelmes kifizetésekből	1 529	1 129
Hitelek	1 160	1 167
Hitelfelvételek	220	—
Egyéb	10	63
Ázsió	2	674
Pénzügyigarancia-szerződésekből származó bevételek	987	258
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó nyereség:
Nem származtatott eszközök	324	—
Származtatott pénzügyi eszköz	815	70
Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség	—	48
Osztalék	30	22
Egyéb	14	3
Összesen	5 092	3 434

A késedelmes kifizetésekből származó kamatbevétel forrásai elsősorban a pénzbírságok, valamint az esedékes, de időben nem kifizetett sajátforrás-hozzájárulások. A főbb összegek a 2.6.1.1. megjegyzésben említett alulértékelési esetekre vonatkoznak (1,4 milliárd EUR).

A hitelek kamatbevétele főként az EFSM-hitelekhez (1 milliárd EUR) kapcsolódik, amelyek effektív kamatlába a legmagasabb – lásd a 2.4.1. megjegyzést. A hitelfelvételekből származó kamatbevételek főként az NGEU-ra és a SURE-ra vonatkoznak, és bizonyos ügyletek negatív effektív kamatlábainak tudhatók be.

Az ázsiók csökkentek, mivel a felülvizsgált EAR 11 szerint azokat a hitelek futamideje alatt az effektív kamatláb módszerével amortizálják ahelyett, hogy közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítenék meg (lásd az előző bekezdést és a 2.4.1. megjegyzést).

A pénzügyigarancia-szerződésekből származó bevételek elsősorban a pénzügyigarancia-kötelezettségek amortizációjához kapcsolódnak. Értelmezhetők úgy, hogy az EU mentesült a garanciakötelezettségek alól arra az időszakra, amikor az EU készen állt arra, hogy megtérítse a garanciák jogosultjainak hitelveszteségeiket. Így a pénzügyi garanciák bevételének megjelenítése az idő múlását és a garanciával fedezett mennyiséget tükrözi. Az amortizáció mindkét típusú garanciára vonatkozik, azaz azokra, amelyekért ellentételezés jár, valamint azokra, amelyekért az EU nem számít fel ellentételezést vagy névleges ellentételezést számít fel (lásd a 2.11.2. megjegyzést). Az ellentételezés fejében nyújtott garanciák közül a legjelentősebb az EBB-nek az infrastrukturális és innovációs keret (IIW) adósságportfóliójára nyújtott ESBA-garancia (lásd a 4.1.1. megjegyzést). 2021-ben az ESBA-garancia által az IIW adósságportfóliójával kapcsolatban realizált bevétel 320 millió EUR-t tett ki.

A pénzügyigarancia-kötelezettségekhez kapcsolódó 987 EUR összegű bevételt ellensúlyozzák a pénzügyigarancia-kötelezettségekhez kapcsolódó 947 millió EUR összegű értékvesztés miatti veszteségek, amelyek a visszafizetésekkel csökkentett garancialehívásokhoz (276 millió EUR) és a 671 millió EUR összegű nem realizált értékvesztés miatti veszteségekhez köthetők (lásd a 3.15. megjegyzést). Ezen túlmenően az EK pénzügyigarancia-programokat támogatott (233 millió EUR), azzal hogy nem számított fel garanciadíjat, illetve hogy a piaci garanciadíjnál alacsonyabb díjat számított fel (3.15. megjegyzés). A pénzügyigarancia-programok nettó eredménye 193 millió EUR hiány.

3.10.   VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK

millió EUR
	2021	2020
Szolgáltatási díjak (ügynökségek)	689	640
Devizaárfolyam-nyereség	299	370
Áruk értékesítése	53	48
Részesedés az EBA nettó eredményéből	169	38
Pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó díjbevételek	1	34
Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó bevételek	2	5
Egyéb	284	269
Összesen	1 497	1 404

A szolgáltatási díjak főként az Európai Gyógyszerügynökség által felszámított forgalombahozatali engedélyezési díjakat és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által beszedett védjegydíjakat foglalják magukban.

KIADÁSOK

3.11.   MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS

millió EUR
Tagállamok által végrehajtott	2021	2020
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap	40 829	40 461
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök	15 451	14 467
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap	46 932	41 118
Európai Szociális Alap	16 727	13 677
Egyéb	4 835	2 701
Összesen	124 774	112 425

A növekedés elsősorban a kohéziós politikát (ERFA, Kohéziós Alap) érinti, ahol szinte minden kiadás a 2014–2020-as programozási időszakhoz kapcsolódik, amelyben tovább folytatódnak a tevékenységek. A növekedés a CRII+ csomaggal összefüggésben a 2020–2021-es pénzügyi évre alkalmazott magasabb társfinanszírozási arányok eredménye is.

Az egyéb kiadások elsősorban a következőket foglalják magukban: a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék (1,7 milliárd EUR), a Menekültügyi és Migrációs Alap (0,6 milliárd EUR), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (0,6 milliárd EUR), a Belső Biztonsági Alap (0,4 milliárd EUR), az Európai Unió Szolidaritási Alapja (0,8 milliárd EUR) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (0,7 milliárd EUR).

3.12.   KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS

millió EUR
	2021	2020
Bizottság által végrehajtott	48 265	11 429
ebből Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU)	42 940	—
Uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott	14 232	10 029
Vagyonkezelői alapok által végrehajtott	503	636
Összesen	63 000	22 094

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ráfordításain kívül (43 milliárd EUR) az összegek fennmaradó része főként a kutatáspolitika (8,1 milliárd EUR), a fejlesztési együttműködési eszköz (1,1 milliárd EUR), az európai szomszédságpolitika (1,3 milliárd EUR) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – a közlekedés, az energia és a távközlés területén intelligens hálózatok kiépítésére szolgáló közös infrastruktúraalap (2,1 milliárd EUR) – végrehajtását érinti.

Az uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott közvetlen igazgatási kiadások növekedése főként a kutatás területén a tevékenységeknek a Bizottság szolgálataitól a végrehajtó ügynökségekhez történő átcsoportosításából ered.

3.13.   KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS

millió EUR
	2021	2020
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott	3 154	3 530
Harmadik országok által végrehajtott	890	559
Nemzetközi szervezetek által végrehajtott	3 622	3 619
Egyéb jogalanyok által végrehajtott	3 225	3 257
Összesen	10 891	10 965

A közvetett irányítású kiadásokból 3,9 milliárd EUR külső fellépésekhez kapcsolódik (elsősorban az előcsatlakozás, a humanitárius segítségnyújtás, a nemzetközi együttműködés és a szomszédság terén). További 4,7 milliárd EUR kapcsolódik Európa versenyképességének növeléséhez (olyan területeken, mint a kutatás, az űrprogramok és az oktatás).

3.14.   SZEMÉLYZETI ÉS NYUGDÍJKÖLTSÉGEK

millió EUR
	2021	2020
Személyzeti költségek	7 377	7 028
Nyugdíjköltségek	5 040	4 967
Összesen	12 417	11 995

A nyugdíjköltségek azokat a változásokat tartalmazzák, amelyek a munkavállalói juttatásokra vonatkozó, a nettó eszközökben nem megjelenített kötelezettségek aktuáriusi értékelése nyomán merültek fel. Ezért nem azonosak a tényleges éves nyugdíjkifizetésekkel, amelyek lényegesen alacsonyabbak (2,2 milliárd EUR).

3.15.   FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK

millió EUR
	2021	2020
Kamatráfordítások:
Hitelfelvételek	1 209	1 160
Hitelek	146	—
Pénzügyi lízingek	56	62
Egyéb	103	24
Kibocsátási költségek	—	672
Pénzügyigarancia-szerződések – támogatott díj	233	—
A következőkkel kapcsolatos nettó értékvesztés miatti veszteségek:
Pénzügyigarancia-szerződések	947	70
Hitelek és követelések	1 244	110
Értékesíthető pénzügyi eszközök	—	41
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó veszteség:
Nem származtatott eszközök	210	—
Származtatott pénzügyi eszköz	40	21
Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált veszteség	—	5
Egyéb	13	22
Összesen	4 201	2 188

A hitelfelvételek kamatráfordításainak összege főként az EFSM-ügyleteknek felel meg (1 milliárd EUR), összhangban a hitelekből származó kamatbevételekkel (back-to-back ügyletek). A hitelekből származó kamatráfordítások főként a SURE-ra vonatkoznak, és bizonyos ügyletek negatív effektív kamatlábainak tudhatók be.

A kibocsátási költségek csökkentek, mivel a felülvizsgált EAR 11 szerint azokat a hitelfelvételek futamideje alatt az effektív kamatláb módszerével amortizálják ahelyett, hogy közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítenék meg (lásd a 2.4.1. megjegyzést).

A pénzügyi garanciákhoz kapcsolódó ráfordításokkal kapcsolatos további részletek tekintetében lásd a 3.9. megjegyzést.

3.16.   EGYÉB KIADÁSOK

millió EUR
	2021	2020
Igazgatási és informatikai kiadások	2 105	1 984
Céltartalékok kiigazítása	583	1 390
Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó kiadások	1 205	1 319
Ingatlankezelési kiadások	591	661
Devizaárfolyam-veszteség	171	578
Operatívlízing-kiadások	447	423
Egyéb	660	593
Összesen	5 762	6 946

A 2021 során ráfordításként elszámolt kutatási és fejlesztési kiadások összesített összege a következőképpen alakul:

millió EUR
	2021	2020
Kutatási költségek	401	402
Nem aktivált fejlesztési költségek	122	118
Összesen	523	520

3.17.   SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
	Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	Kohézió és értékek	Természeti erőforrások és környezet	Migráció és határigazgatás	Reziliencia, biztonság és védelem	Szomszédság és a világ	Európai közigazgatás	A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt (4)	Összesen
GNI-alapú források	—	—	—	—	—	—	—	115 955	115 955
Tradicionális saját források	—	—	—	—	—	—	—	20 590	20 590
Héa	—	—	—	—	—	—	—	18 340	18 340
Új saját források	—	—	—	—	—	—	—	5 831	5 831
Pénzbírságok	—	—	—	—	—	—	—	1 990	1 990
Kiadások visszafizettetése	24	809	893	8	0	27	0	34	1 794
Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás	—	—	—	—	—	—	—	1 122	1 122
Egyéb	384	132	46	—	—	41	1 559	4 574	6 737
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel	408	941	939	8	0	68	1 559	168 434	172 357
Pénzügyi bevétel	1 913	45	0	—	0	217	1	2 916	5 092
Egyéb	257	(16)	(18)	0	(5)	8	329	941	1 497
Visszterhes ügyletekből származó bevétel	2 170	29	(17)	0	(5)	225	330	3 857	6 589
Összes bevétel	2 578	970	922	8	(5)	293	1 889	172 291	178 946
Tagállamok által végrehajtott kiadások:
EMGA	—	—	(40 829 )	—	—	—	—	—	(40 829 )
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	—	—	(15 451 )	—	—	—	—	—	(15 451 )
ERFA és Kohéziós Alap	—	(46 932 )	—	—	—	—	—	—	(46 932 )
ESZA	—	(16 727 )	—	—	—	—	—	—	(16 727 )
Egyéb	—	24	(710)	(837)	(101)	(233)	—	(2 979 )	(4 835 )
A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott	(12 207 )	(45 753 )	(662)	(289)	(244)	(3 954 )	(24)	132	(63 000 )
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott	(2 374 )	(703)	(77)	(680)	(359)	(15)	(312)	1 365	(3 154 )
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott	(243)	37	113	(171)	(213)	(4 025 )	(3)	(7)	(4 512 )
Egyéb jogalanyok által végrehajtott	573	(3 301 )	73	(7)	(103)	(460)	(0)	0	(3 225 )
Személyzeti és nyugdíjköltségek	(453)	(9)	(1)	(0)	(1)	(136)	(10 487 )	(1 330 )	(12 417 )
Finanszírozási költségek	(771)	(43)	(24)	(0)	(0)	(445)	(95)	(2 823 )	(4 201 )
Egyéb kiadások	(1 609 )	(134)	(251)	(5)	(52)	(240)	(3 069 )	(401)	(5 762 )
Összes kiadás	(17 083 )	(113 541 )	(57 820 )	(1 990 )	(1 071 )	(9 507 )	(13 990 )	(6 042 )	(221 046 )
Az év gazdasági eredménye	(14 505 )	(112 571 )	(56 899 )	(1 982 )	(1 076 )	(9 215 )	(12 101 )	166 249	(42 100 )

A bevételeknek és kiadásoknak a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontása becslésen alapul, mivel nem minden kötelezettségvállalás kapcsolódik a többéves pénzügyi keret valamelyik fejezetéhez.

4.   FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK

A függő kötelezettségek az EU olyan lehetséges jövőbeli kifizetési kötelezettségei, amelyek múltbeli események vagy jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások miatt merülhetnek fel, és amelyek nem teljes mértékben az EU ellenőrzése alatt álló jövőbeli eseményektől függenek. Ezek főként a nyújtott garanciákhoz és a jogi kockázatokhoz kapcsolódnak. A pénzbírságokhoz, a garanciákhoz és – a fedezet mértékéig – az alapokkal fedezett pénzügyi eszközökhöz (lásd a 2.4.2.1. megjegyzést) kapcsolódók kivételével valamennyi függő kötelezettséget – esedékessé válásakor – az uniós költségvetésből (és így az uniós tagállamok által) finanszíroznak az elkövetkező években.

4.1.   AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS ÁLTAL NYÚJTOTT GARANCIÁK

4.1.1.   Az uniós költségvetésibiztosíték-programok keretében nyújtott garanciák (névleges)

millió EUR
	2021.12.31.
	Nyújtott garanciák			Tartalékba helyezett eszközök (28)
	Felső határ	Aláírt	Folyósított
Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák	33 026	33 026	20 835	2 700
ESBA-garancia	25 826	24 730	20 358	8 602
EFFA-garancia	1 391	611	535	796
NDICI külső tevékenységi garancia	200	200	200	—
Összesen	60 442	58 566	41 928	12 098

millió EUR
	2020.12.31.
	Nyújtott garanciák			Tartalékba helyezett eszközök (29)
	Felső határ	Aláírt	Folyósított
Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák	35 372	32 530	20 050	2 813
ESBA-garanciák	25 543	23 831	18 590	8 028
EFFA-garancia	1 370	438	34	804
Összesen	62 285	56 799	38 673	11 645

A fenti táblázat azt mutatja, hogy az uniós költségvetés milyen mértékben van kitéve az EBB csoport vagy más pénzügyi intézmények részére nyújtott garanciákhoz kapcsolódó lehetséges jövőbeli kifizetéseknek. A folyósított összegek a végső kedvezményezettek részére már nyújtott összegeket jelentik, míg az aláírt összegek a folyósított összegeken felül magukban foglalják a kedvezményezettekkel vagy pénzügyi közvetítőkkel már aláírt megállapodások szerinti, még nem folyósított összegeket is (16 638 millió EUR). A felső határ azt a teljes garanciát jelenti, amelynek fedezését az uniós költségvetés és így a tagállamok vállalták, mivel az EU 2021. december 31-i maximális kitettségének közzététele érdekében az aláírásra engedélyezett, de még alá nem írt műveleteket is figyelembe kell venni (1 876 millió EUR). A 2020. pénzügyi év tekintetében az összegek az említett programokra vonatkozóan megjelenített pénzügyi céltartalékok vagy pénzügyi kötelezettségek levonásával kerülnek bemutatásra.

A költségvetésibiztosíték-programokat a költségvetésből fokozatosan képzett céltartalékok támogatják, amelyeket a közös tartalékalapban tartanak a jövőbeli garancialehívások fedezésére szolgáló likviditási tartalékként (lásd a 2.4.2.1. megjegyzést). A tartalékba helyezett összegek 2021. december 31-én12 098 millió EUR-t tettek ki. Lásd a 6.2. megjegyzést azokról az intézkedésekről, amelyeket annak biztosítására hoztak, hogy a tartalékfeltöltés középtávon elegendő legyen a garancialehívások fedezésére. A költségvetésibiztosíték-programok keretében felmerülő, a tartalékfeltöltést meghaladó veszteségeket mindenképpen a jövőbeli költségvetésekből kell fedezni.

Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák

Az uniós költségvetés garanciát vállal az EBB által saját forrásaiból harmadik országoknak nyújtott és aláírt hitelekre. 2021. december 31-én a kinnlévő és uniós garancia által fedezett hitelek összege 20 835 millió EUR-t tett ki. Az uniós költségvetés garantál:

—	20 268 millió EUR-t a közös tartalékalap komponensén, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapon keresztül, és

—	567 millió EUR-t közvetlenül, a tagállamok részére a csatlakozás előtt nyújtott hitelek tekintetében.

Az EBB által nyújtott hitelekhez kapcsolódó uniós külső hitelezési megbízatási garanciák a 2007 után aláírt megállapodások (2007–2013 és 2014-2021 közötti megbízatások) fennálló egyenlegeinek 65 %-ára korlátozódnak. A 2007 előtti megállapodások vonatkozásában az uniós garancia a hitel engedélyezett összege felső határának bizonyos százalékára (a legtöbb esetben 65 %-ára, de 70, 75 vagy 100 %-ára is) korlátozódik. Ha a hitelösszeg a felső határt nem éri el, az uniós garancia a teljes összeget fedezi.

Az (EU) 2018/412 európai parlamenti határozattal (30) magánszektorbeli hitelezési megbízatás jött létre a menekültek, migránsok, fogadó- és tranzitközösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájára irányuló projektek számára az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés (ERI) keretében. Az uniós költségvetés ellentételezést kap az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés magánszektor-megbízatása keretében az EBB finanszírozási műveleteihez nyújtott garanciákkal kapcsolatban vállalt kockázatért, ami megmagyarázza a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott – egyébként ellentételezés-mentes – garanciáért járó díjat (lásd a 2.11.2. megjegyzést).

A 2014–2020-as külső hitelezési megbízatás keretében az új műveletek aláírására engedélyezett időszak 2021-ben járt le, így a garancia keretében rendelkezésre álló felső határ a fel nem használt összegek tekintetében megszűnt. Az új EBB-megbízatást a tervek szerint az NDICI-rendelet által létrehozott külső tevékenységi garancia fedezi majd (lásd alább), azonban azt még nem írták alá.

Az uniós garancia kifizetéseit a közös tartalékalap komponenséből, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból teljesítik: 2021-ben 93 millió EUR összegben fizettek ki garancialehívásokat (2020: 52 millió EUR).

Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garancia

Az ESBA az EBB csoport kockázatviselési kapacitásának növelésére irányuló kezdeményezés, amelynek révén az EBB növelheti befektetéseit az EU-ban. Az ESBA célja az EU-n belüli további beruházások, valamint a kisvállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének támogatása. Az uniós költségvetés az EU és az EBB közötti megállapodás (a továbbiakban: az ESBA-megállapodás) alapján legfeljebb 26 milliárd EUR összegű garanciát (a továbbiakban: az ESBA uniós garancia) nyújt annak érdekében, hogy megvédje az EBB-t a finanszírozási és beruházási műveleteiből eredő esetleges veszteségekkel szemben.

Az ESBA műveleteit két keretben hajtják végre: az egyik az EBB által végrehajtott infrastrukturális és innovációs keret (19 250 millió EUR összegű ESBA uniós garancia), a másik pedig az EBA által végrehajtott kkv-keret (6 750 millió EUR összegű ESBA uniós garancia); mindkettő rendelkezik adósságportfólióval és tőkeportfólióval. Az EBA az EBB-vel kötött megállapodás értelmében egy EBB-garancia alapján jár el, amelyre az ESBA-megállapodás értelmében az ESBA uniós garanciája vállal viszontgaranciát.

Az EU és az EBB eltérő szerepet tölt be az ESBA-n belül. Az ESBA-t az EBB-n belül hozták létre, amely a műveleteket (adósság- és tőkebefektetések) finanszírozza, ehhez pedig a tőkepiacokon hitelt vesz fel. Az EBB függetlenül hozza meg a beruházási döntéseket, a műveleteket pedig saját szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítja. E műveletekhez az EU biztosítja a garanciát, és a garancia felső határáig fedezi az EBB veszteségeit.

Annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA keretében végzett beruházások célja továbbra is a piaci hiányosságok kezelése legyen, és így azok jogosultak legyenek az uniós garancia nyújtotta védelemre, külön ezt a célt szolgáló irányítási struktúrát hoztak létre. Ennek része egyfelől egy független szakértőkből álló beruházási bizottság, amely megvizsgál minden egyes, az EBB által az infrastrukturális és innovációs kereten belül javasolt projektet, hogy azok jogosultak-e az uniós garanciafedezetre, másfelől az ESBA irányítóbizottsága, amely a program felügyeletét biztosítja.

Mivel az uniós (és az IPSAS) számviteli szabályok konszolidációra vonatkozó ellenőrzési kritériumai és számviteli követelményei nem teljesülnek, az érintett garantált eszközök nem tartoznak bele az EU összevont éves beszámolójába.

Az ESBA keretében az EBB csoport számára nyújtott uniós garancia az infrastrukturális és innovációs keret adósságportfóliója és a kkv-keret adósságportfóliója tekintetében pénzügyigarancia-kötelezettségként (lásd a 2.11.2. megjegyzést), mindkét tőkeportfólió esetében származtatott pénzügyi eszközként (az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vagy kötelezettségként) kerül elszámolásra (lásd a 2.4.2.2. megjegyzést). Az ESBA-garancia magában foglalja a COSME, a Horizont 2020, a kulturális és kreatív ágazatok hitelgarancia-eszköze és az EaSI program azon műveleteinek részét, amelyet az ESBA uniós garanciája fedez a kkv-keret adósságportfóliója keretében.

2021-ben nem fizettek ki garancialehívásokat a közös tartalékalap komponenséből, az ESBA-garanciaalapból (2020: 1 millió EUR).

Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)

Az EFFA-rendelet által létrehozott Európai Fenntartható Fejlődési Alap egy olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy a fenntartható fejlődés megvalósításához való hozzájárulásnak és a migráció konkrét társadalmi-gazdasági kiváltó okai kezelésének az eszközeként támogassa a beruházásokat Afrikában és az európai szomszédságban. Az EFFA-rendelet értelmében az EU-nak 1,5 milliárd EUR összegű (a külső hozzájárulásokkal tovább növelt) garanciát kell a végrehajtó partnerek rendelkezésére bocsátania beruházási és finanszírozási műveleteikhez annak érdekében, hogy csökkentse beruházási kockázataikat. Az EFFA-garanciát a közös tartalékalap támogatja (lásd a 2.4.2.1. megjegyzést). 2021. december 31-én tizenhat EFFA-garanciamegállapodás volt hatályban összesen 1 391 millió EUR fedezeti limittel, a partnerek által aláírt és az EU által e megállapodások alapján garantált műveletek pedig együttesen 611 millió EUR-t tettek ki.

NDICI külső tevékenységi garancia

Az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) létrehozta a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa eszközt (a továbbiakban: az eszköz), beleértve az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz eszközt (a továbbiakban: EFFA+) és a külső tevékenységi garanciát a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időszakára. Az NDICI-rendelet célja, hogy növelje az Unió külső tevékenységének koherenciáját és eredményességét, javítva ezáltal a külső tevékenység részét képező különböző szakpolitikák végrehajtását.

A külső tevékenységi garancia a költségvetési biztosítékokkal, fedezett EFFA+ műveleteket, a makroszintű pénzügyi támogatást és harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket támogatja.

2021. december 31-én egy költségvetési garanciamegállapodás volt hatályban, amelynek teljes felső határa 200 millió EUR volt.

InvestEU garancia

Az InvestEU-rendelet (az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet (32)) legfeljebb 26,2 milliárd EUR összegű uniós garanciáról rendelkezik, amely a következő négy szakpolitikai kereten belül fedezi a végrehajtó partnerek azon pénzügyi eszközeit és beruházásait, amelyek hozzájárulnak az Unió belső szakpolitikáinak célkitűzéseihez: fenntartható infrastruktúra; kutatás, innováció és digitalizálás; kis- és középvállalkozások (kkv-k); valamint szociális beruházás és készségek. Az EU fokozatosan forrásokat különít el az InvestEU költségvetéséből („tartalékfeltöltés”), hogy tőkepuffert hozzon létre a garancialehívásokhoz. Az InvestEU-rendelet az InvestEU uniós komponenshez tartozó garancia feltöltési rátáját 40 %-ban állapította meg. Az összeg jelenleg 300 millió EUR, amelyet a közös tartalékalapba fektetnek be (lásd a 2.4.2.1. megjegyzést). Az InvestEU keretében létrejött első garanciamegállapodást 2022 márciusában írták alá az EBB csoporttal, e megállapodás 19,6 milliárd EUR felső határig szóló uniós garanciáról rendelkezett. Az InvestEU-rendelet lehetővé teszi a tagállamok (a tagállami komponens keretében) és harmadik országok hozzájárulásait is.

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséből eredő kötelezettségei

A kilépésről rendelkező megállapodás 143. cikkével összhangban az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az Unióval szemben az ESBA-hoz, az EFFA-hoz és az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó, a kilépés időpontjáig, 2020. január 31-ig jóváhagyott műveletekhez kapcsolódó függő pénzügyi kötelezettségek rá eső részéért. A 143. cikk értelmében a kilépés időpontja előtt jóváhagyott pénzügyi műveletre vonatkozó garancialehívás esetén az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az Unióval szemben az Unió által az említett műveletek keretében teljesített kifizetések rá eső részéért, kivéve, ha ez adott esetben fedezhető a garanciaalapba feltöltött források Egyesült Királyságra eső hányadából.

Az EBB külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott hiteleinél az uniós költségvetési garancia értéke a kilépés időpontjában 33,7 milliárd EUR volt a kilépés időpontjáig jóváhagyott műveletek esetében. 2021. december 31-én ez az összeg 27,6 milliárd EUR-ra változott. Az Egyesült Királyság részesedése e függő kötelezettségből 2021. december 31-én így 3,4 milliárd EUR. A fentieknek megfelelően azonban e hitelek nemteljesítését először a közös tartalékalap komponense, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi, és az Egyesült Királyságtól csak akkor kerülne sor lehívásra, ha az Egyesült Királyság ebbe az alapba teljesített, 2021. december 31-én 338 millió EUR összegű feltöltése nem lenne elegendő.

Az ESBA-műveleteknél az uniós költségvetési garancia értéke a kilépés időpontjában 23,5 milliárd EUR volt a kilépés időpontjáig jóváhagyott műveletek esetében. 2021. december 31-én ez az összeg 18,8 milliárd EUR-ra változott. Az Egyesült Királyság részesedése e függő kötelezettségből 2021. december 31-én így 2,3 milliárd EUR. Az ESBA garancialehívásokat elsődlegesen a közös tartalékalap komponense, az ESBA-garanciaalap fedezi, és az Egyesült Királyságtól csak akkor kerülne sor lehívásra, ha az Egyesült Királyság ebbe az alapba teljesített, 2021. december 31-én1,1 milliárd EUR összegű feltöltése nem lenne elegendő.

Mivel a végrehajtó partnerek a kilépés időpontja előtt nem hagytak jóvá az EFFA-garanciával kapcsolatos műveleteket, az Egyesült Királyságnak e tekintetben nincsenek kötelezettségei.

A kilépés időpontjában vagy azt követően és 2021. december 31-ig jóváhagyott műveletek kapcsán 2021-ben teljesített kifizetések Egyesült Királyságra eső hányada 47 millió EUR-t tett ki (35 millió EUR az ESBA-ra és 12 millió EUR a külső hitelezési megbízatásra), ami ennek megfelelően csökkentette az Egyesült Királyság feltöltését. Az Egyesült Királyságnak 2022-ben fizetendő 163 millió EUR (lásd a 2.6.1.2. megjegyzést) a 2021-ben beszedett visszafizettetésekből és nettó bevételekből az Egyesült Királyságra eső hányadból (70 millió EUR), a tartalékfeltöltés többletéből (92 millió EUR), valamint az Egyesült Királyságra eső hányad végleges számításának a 2021-ben esedékes összegekre gyakorolt hatásából („felzárkózás”) származik.

4.1.2.   Az NGEU és a pénzügyi támogatás keretében felvett hitelek fedezetére nyújtott garanciák

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
NGEU	91 002	—
SURE	89 702	39 503
EFSM	47 270	47 396
BOP	201	201
MFA	7 466	5 813
Euratom	350	279
Összesen	235 991	93 193

Az ebben a táblázatban szereplő hitelfelvételi összegek a névleges összegek és a felhalmozott kamatok. Az uniós költségvetés garantálja a Bizottság által az NGEU eszközhöz és a pénzügyi támogatási programokhoz felvett hiteleket. A 2021. december 31-én fennálló NGEU-hitelfelvételekből 18 milliárd EUR-t fizettek ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteleként, 46,4 milliárd EUR-t a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásaként és 7,2 milliárd EUR-t a többéves pénzügyi keret programjaihoz való hozzájárulásként, míg a fennmaradó 19,4 milliárd EUR-t még nem folyósították, és az továbbra is pénzeszközökben és pénzeszköz-egyenértékesekben marad (lásd a 2.8. megjegyzést).

Amennyiben azonban az e hitelfelvételekkel adott hitelek nemteljesítővé válnának, az uniós költségvetésnek kellene végső soron viselnie a meg nem fizetett összeg teljes költségét:

—	az NGEU-hitelfelvételeket és a tagállamoknak nyújtott EFSM-, fizetésimérleg- és Euratom-hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételeket kizárólag az uniós költségvetés garantálja,

—	a SURE-hoz kapcsolódó hitelfelvételeket az uniós költségvetés garantálja, és 25 milliárd EUR összegű tagállami garancia fedezi (ez a maximális pénzügyi támogatási összeg, 100 milliárd EUR 25 %-a), és

—	a harmadik országoknak nyújtott hitelekhez történő MFA- és Euratom-hitelfelvételeket először a közös tartalékalap komponense, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi (lásd a 2.4.2. megjegyzést), ezt követően az uniós költségvetés.

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséből eredő kötelezettségei

A kilépésről rendelkező megállapodás 143. cikkével összhangban az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az Unióval szemben a kilépés időpontjában, 2020. január 31-én jóváhagyott vagy határozattal rendelkezésre bocsátott, pénzügyi támogatáshoz nyújtott hitelekhez (EFSM, makroszintű pénzügyi támogatás, fizetési mérleg, Euratom) kapcsolódó függő pénzügyi kötelezettségek rá eső részéért. A 143. cikk értelmében a kilépés időpontja előtt jóváhagyott, pénzügyi támogatáshoz nyújtott hitel nemteljesítése esetén az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az Unióval szemben az Unió által a nemteljesítő műveletek keretében eszközölt kifizetések rá eső hányadéért, kivéve, ha ez adott esetben (a harmadik országokban nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom-hitelek esetében) fedezhető a közös tartalékalap komponensébe, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapba feltöltött források Egyesült Királyságra eső hányadából – lásd a 4.1.1. megjegyzést.

Az EU fenti, pénzügyi támogatáshoz nyújtott hitelekhez kapcsolódó függő kötelezettségei a kilépés időpontjában 53,9 milliárd EUR-t tettek ki. Az említett időpont óta történt visszafizetéseket követően az uniós garanciával fedezett hitelek értéke 2021. december 31-én53,0 milliárd EUR, amelyből az Egyesült Királyság részesedése 6,6 milliárd EUR.

4.1.3.   Az uniós pénzügyi instrumentumok programjai keretében nyújtott garanciák (névleges)

millió EUR
	2021.12.31.
Horizont 2020	2 590
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz	568
COSME	782
Egyéb	653
Összesen	4 593

millió EUR
	2020.12.31.
Horizont 2020	1 860
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz	579
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	37
Egyéb	49
Összesen	2 524

A költségvetési rendelet 210. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó költségvetési kiadás és az EU pénzügyi felelősségvállalása semmiképpen sem haladhatja meg az adott eszközzel kapcsolatban tett költségvetési kötelezettségvállalást, ami által elkerülhetők a költségvetést terhelő függő kötelezettségek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy e kötelezettségeknek vagy ellenpárja van a mérleg eszközoldalán, vagy a még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások fedezik azokat.

A 2021. december 31-i összegek a garanciák fennálló névleges összegét mutatják, míg a 2020. december 31-i függő kötelezettségek az ezen instrumentumok tekintetében megjelenített pénzügyi céltartalékok és pénzügyi kötelezettségek nélkül szerepelnek – lásd a 2.10. és a 2.11.2. megjegyzést.

A COSME hitelgarancia-eszköz (LGF) elsősorban a pénzügyi közvetítők által a kkv-knak kínált, magasabb kockázatú hitelfinanszírozási portfóliókra (főként hitelekre) vonatkozó maximált garanciákból áll. A COSME hitelgarancia-eszközt az EBA hajtja végre az EU nevében.

A Horizont 2020 keretprogrammal és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel kapcsolatos további részletek tekintetében lásd még a 2.4.2.1. megjegyzést.

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséből eredő kötelezettségei

Az EU-nak az uniós pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, a kilépés időpontjáig jóváhagyott összegekre vonatkozó függő kötelezettségei – a fent említetteket is ideértve – beállta esetén azt a vagyonkezelői számlákon tartott pénzösszegek felhasználásával az uniós költségvetés fedezi. Így az Egyesült Királyságtól elvileg nem hívnak le összegeket a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások rá eső, a kilépésről rendelkező megállapodás 140. cikkében meghatározott hányadon kívül – lásd a 2.6.1.2. megjegyzést.

4.2.   JOGI ÜGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

4.2.1.   Jogi ügyek a pénzbírságok területén

2021. december 31-én a pénzbírságokkal kapcsolatos függő kötelezettségek 2 111 millió EUR-t tettek ki (2020: 2 985 millió EUR). Ezek az összegek elsősorban a versenypolitikai szabályok megsértése miatt a Bizottság által kiszabott olyan pénzbírságok, amelyek összegét a megbírságolt vállalkozások előzetesen megfizették és amelyek vonatkozásában vagy fellebbezést nyújtottak be, vagy nem ismert, hogy nyújtanak-e be fellebbezést. A függő kötelezettséget az ügyre vonatkozó bírósági határozat jogerőre emelkedéséig vagy a fellebbezési időszak lejártáig fenntartják. Az előzetesen beszedett pénzbírságokon realizált kamatok az adott év gazdasági eredményében jelennek meg, továbbá kimutatásra kerülnek a függő kötelezettségek között, hogy érzékeltessék a Bizottság ezen összegekre való jogosultságának bizonytalanságát.

Amennyiben az EU elveszítené a kiszabott bírságokkal kapcsolatos ügyek bármelyikét, az előzetesen beszedett összegeket visszafizetik a vállalkozásoknak, és ennek nem lesz költségvetési hatása. A pénzbírságok összegét csak azok jogerőre emelkedésekor jelenítik meg költségvetési bevételként (a költségvetési rendelet 107. cikke).

4.2.2.   Egyéb jogi ügyek

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Mezőgazdaság	79	66
Kohézió	210	341
Egyéb	1 153	2 169
Összesen	1 443	2 576

Mezőgazdaság

Ide a tagállamokkal szembeni, az EMGA és a vidékfejlesztés szabályszerűségi határozataihoz kapcsolódó olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bíróság még nem hozott ítéletet. A kötelezettség végső összegének, valamint annak meghatározása, hogy sikeres fellebbezés esetén melyik év költségvetését terheli majd, az Európai Bíróság előtt még függőben lévő eljárás hosszától függ.

Kohézió

Ide a tagállamokkal szembeni, kohéziós politikai intézkedésekkel kapcsolatos olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyeknél még nem tűzték ki a szóbeli meghallgatás időpontját vagy a Bíróság még nem hozott ítéletet.

Egyéb jogi ügyek

E megnevezés az Unióval szembeni jelenlegi kártérítési követelésekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódik. Meg kell említeni, hogy az EUMSZ 340. cikkének megfelelő kártérítési követelés esetében a panaszosnak kell bizonyítania a következőket: a szóban forgó intézmény kellően súlyosan megsértett valamely, az egyéneknek bizonyos jogokat biztosító jogszabályt, a panaszos által elszenvedett tényleges kárt, valamint a jogszerűtlen cselekvés és a kár közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot. Az előző év végéhez képest bekövetkezett jelentős csökkenés főként egy összefonódást tiltó, a Bíróság által végül elutasított határozat miatt a Bizottsággal szemben benyújtott kártérítési követeléshez kapcsolódik.

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséből eredő kötelezettségei

A kilépésről rendelkező megállapodás 147. cikke értelmében az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az Unió azon függő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges kifizetések rá eső hányadáért, amelyek az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogi ügyekből fakadóan válnak esedékessé (feltéve, hogy az említett ügyek tárgyát képező tények legkésőbb 2020. december 31-én merültek fel). Az Egyesült Királyság becsült kitettsége itt 179 millió EUR (2020: 318 millió EUR). Azon jogi ügyekben, ahol valószínűnek tűnik, hogy az összegeket az uniós költségvetésből fizetik ki (lásd a 2.10. megjegyzést), az Egyesült Királyság részesedése az Egyesült Királyság által fizetendő teljes összeg részeként szerepel – a részleteket lásd a 2.6.1.2. megjegyzésben.

4.3.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Kapott garanciák:
Teljesítési biztosítékok	287	318
Egyéb garanciák	8	8
Egyéb függő követelések	98	58
Összesen	393	384

Teljesítési biztosítékok előírására annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az uniós források kedvezményezettjei teljesítsék az Unióval kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

5.   KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

Ez a megjegyzés a költségvetési eljárásról és a jövőbeli finanszírozási igényekről, nem pedig a 2021. december 31-én meglévő kötelezettségekről nyújt tájékoztatást.

A tagállamok által elfogadott többéves pénzügyi keret (MFF) meghatározza a programokat, valamint megállapítja a fejezetek kötelezettségvállalási előirányzataira vonatkozó felső határokat és a kifizetési előirányzatok összegét, amelyeken belül a tagállamok költségvetési és jogi kötelezettségvállalásokat tehetnek, és végső soron kifizetéseket hajthatnak végre egy hétéves időszak alatt – lásd az 1.1. táblázatot a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések megjegyzéseiben.

A jogi kötelezettségvállalások aláírt programoknak, projekteknek, megállapodásoknak vagy szerződéseknek felelnek meg, így az EU-ra nézve jogilag kötelező érvényűek. A jogi kötelezettségvállalás az az aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan (EU-s) kötelezettségeket vállal vagy állapít meg, amelyek költséget eredményeznek (a költségvetési rendelet 2. cikkének 37. pontja).

A költségvetési kötelezettségvállalás elvben megelőzi a jogi kötelezettségvállalást, néhány többéves programnál/projektnél azonban fordítva történik: a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást több éves részletben teszik meg több év alatt, amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik. A kohézió területén például a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR, 2021/1060/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (33)) 86. cikke úgy rendelkezik, hogy a programot jóváhagyó bizottsági határozat a költségvetési rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalásnak minősül, de a költségvetési kötelezettségvállalásokat az Unió az egyes programok vonatkozásában a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben határozza meg. Más jogalapok hasonló rendelkezéseket tartalmazhatnak. Ezért előfordulhatnak olyan összegek, amelyek kifizetésére az EU jogi kötelezettséget vállalt, ám a költségvetési kötelezettségvállalást még nem tette meg – lásd az 5.2. megjegyzést alább.

Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették, de a későbbi kifizetéseket még nem teljesítették, a fennálló kötelezettségvállalások összegét „Reste à Liquider”-nek (RAL) hívják. Ez olyan – gyakran többéves – programok vagy projektek esetében fordulhat elő, amelyeket aláírtak, de a kifizetéseket majd csak későbbi években teljesítik. Ezek jövőbeli évekre vonatkozó kifizetési kötelezettséget jelentenek. Mivel a pénzügyi kimutatások eredményszemléletűek, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések pedig pénzforgalmi szemléletűek, a kifizetetlen teljes összeg (RAL) egy részét már érvényesítették, és az a mérlegben kötelezettségként van megjelenítve (lásd a 2.12. és 2.13. megjegyzést). E kiadásokat vagy a kapott költségtérítési igények/számlák, vagy – amennyiben az EU-t a beszámoló fordulónapjáig még nem értesítették az igényekről – a programok vagy projektek becsült végrehajtása alapján számítják ki – lásd az 5.1. megjegyzést alább. Amint a RAL-hoz kapcsolódó kifizetéseket teljesítik, a kötelezettséget többé nem jelenítik meg a mérlegben. A RAL még nem érvényesített részét nem a kötelezettségek között, hanem helyette az alábbiakban tüntetjük fel.

Az alábbi közzétételek ezért olyan 2021. december 31-i összegeket jelentenek, amelyek kifizetésére az EU szerződéses megállapodások teljesítése alapján kötelezettséget vállalt, és amelyeket következésképpen jövőbeli uniós költségvetésekből szándékozik finanszírozni.

millió EUR
	Megjegyzés	2021.12.31.	2020.12.31.
Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások	5.1.	266 526	249 309
Jelentős jogi kötelezettségvállalások	5.2.	135 181	14 481
Összesen		401 707	263 790

5.1.   MÉG NEM ÉRVÉNYESÍTETT, FENNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások	266 526	249 309

A fent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások (RAL, „Reste à Liquider”) 341 634 millió EUR összegének (lásd a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés megjegyzéseiben található 6.4. táblázatot) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket a mérlegben kötelezettségként, az eredménykimutatásban pedig kiadásként tüntettek fel. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki és/vagy amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei.

Megjegyzendő, hogy a 2021. december 31-én kinnlévő előfinanszírozási előlegek 93,4 milliárd EUR-t tettek ki – lásd a 2.5. megjegyzést. Ez olyan költségvetési kötelezettségvállalásokat jelent, amelyeket – a RAL-t csökkentve – már kifizettek, de amelyeknél az összegeket mindaddig az EU tulajdonának és nem a kedvezményezetthez tartozónak tekintik, amíg a vonatkozó szerződéses kötelezettségek nem teljesülnek. Ezért ezek a fent közzétett RAL-hoz hasonlóan még nincsenek érvényesítve.

5.2.   JELENTŐS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

millió EUR
	2021.12.31.	2020.12.31.
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU) – vissza nem térítendő támogatási kötelezettségvállalások	99 530	—
ITER	6 121	6 837
EMVA  (34)	17 662	—
Űrprogramok	4 189	—
Halászati megállapodások	412	172
Horizont Európa	382	—
EURATOM	445	—
A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék	3 072	—
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz	—	4 140
Operatívlízing-kötelezettségvállalások	2 492	2 547
Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások	876	785
Összesen	135 181	14 481

Ezek az összegek azokat a hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokat tükrözik, amelyeket az év végén nem fedeztek kötelezettségvállalási előirányzatok a költségvetésben. Ezeket a kötelező erejű kötelmeket a jövőben állítják be a költségvetésbe és fizetik ki.

A költségvetési rendelet 112. cikkének (2) bekezdése szerint egyes fontos programok (lásd alább) végrehajthatók éves részletekben. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy az egy adott évben rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatokat meghaladóan tegyen jogi kötelezettségvállalásokat (támogatási megállapodásokat, hatáskör-átruházási megállapodásokat és közbeszerzési szerződéseket írjon alá). A hatályos többéves pénzügyi keret teljes allokációjának jelentős összegét ezért már leköthették. Ez különösen az alábbiakban ismertetett programokra vonatkozik:

NGEU (RRF) – vissza nem térítendő támogatási kötelezettségvállalások

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az NGEU, az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz kulcsfontosságú programja. A programot a 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (35) hozta létre. A koronavírus-járvány 2020. februári kezdetétől 2026-ig finanszírozza a tagállami reformokat és beruházásokat. Az itt feltüntetett összeg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatására vonatkozó jogi kötelezettségvállalások azon részével kapcsolatos, amelyet 2021 végén nem fedeztek költségvetési kötelezettségvállalások. Az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását.

ITER – Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor

E kötelezettségvállalások az ITER-létesítmények jövőbeli finanszírozási igényeinek 2027-ig tartó fedezésére szolgálnak. Az EU (Euratom) ITER International javára nyújtott hozzájárulását – a tagállamoktól és Svájctól érkező hozzájárulásokat is beleértve – a „Fusion for Energy” ügynökségen keresztül biztosítja. Az összeg a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról szóló, 2021. február 22-i (Euratom) 2021/281 tanácsi határozattal (36) létrehozott, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben várható finanszírozást tükrözi; a rendelet lehetővé teszi az éves részletek alkalmazását. Az ITER-t a következők érdekében hozták létre: az ITER létesítményeinek igazgatása és azok kiaknázásának ösztönzése; annak elősegítése, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; valamint egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységek végzése. Az ITER-ben az EU és más országok is részt vesznek.

EMVA

Ezek olyan jogi kötelmek, amelyek kifizetésére az EU kötelezettséget vállalt az (EU) 2020/2220 európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) szerint a 2014–2022-es időszakra vonatkozó EMVA-program elfogadásakor. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 110. cikke szerinti finanszírozási határozatot, és – az érintett tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást.

Űrprogramok

Az űrprogram a következő elemeket tartalmazza: Galileo, EGNOS, Kopernikusz, Govsatcom és SSA. A legfontosabb a Galileo, amely az európai globális navigációs műholdrendszert fejleszti, valamint az európai Föld-megfigyeléshez kapcsolódó Kopernikusz. E kötelezettségvállalásokat a 2027-ig tartó időszakra tették. A Bizottság az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) alapján hatáskör-átruházási megállapodást írt alá az Európai Űrügynökséggel (ESA), az EUMETSAT-tal, a Mercatorral és a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjával. Az (EU) 2021/696 rendelet 11. cikkének (6) bekezdése engedélyezi az éves részletek alkalmazását.

Halászati megállapodások

E kötelezettségvállalások a harmadik országokkal a nemzetközi halászati megállapodások keretében végrehajtott műveletekre szólnak 2026-ig. E kötelezettségvállalások alapját az egyes harmadik országokra vonatkozó tanácsi határozatok (így például az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti megállapodás és az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyv (HL L 60., 2020.2.28.)) képezik. Ezek olyan egyedi nemzetközi szerződéseknek tekintendők, amelyek többéves jogokat és kötelezettségeket tartalmaznak.

Horizont Európa

Ezek a Horizont Európa program számára az űrprogram különböző komponensei upstream és downstream tevékenységeire elkülönített összegek. E kötelezettségvállalásokat a 2027-ig tartó időszakra tették. A Bizottság az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (39) alapján hatáskör-átruházási megállapodást írt alá az ESA-val, egy másikat pedig az Európai Unió Űrprogramügynökségével (EUSPA). Az (EU) 2021/695 rendelet 12. cikkének (8) bekezdése engedélyezi az éves részletek alkalmazását.

Euratom

Az EUROfusion (a Fúziósenergia-fejlesztési Európai Konzorcium) az EU-laboratóriumok és -intézetek egyik megnevezett kedvezményezett konzorciuma, amelynek feladata, hogy előkészítse a terepet a fúziós reaktorok számára. Ennek érdekében a konzorcium az Euratom által társfinanszírozott európai partnerségen belüli közös programként a „Fúziós energia megvalósításának európai ütemterve” alapján finanszírozza 30 tagjának kutatását. A jogalap az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő, a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó kutatási és képzési programjának létrehozásáról szóló, 2021. május 10-i (Euratom) 2021/765 tanácsi rendelet (40), amely 4. cikkében rendelkezik az éves részlet alkalmazásáról.

A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék

A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék (BAR) célja, hogy ellensúlyozza az Egyesült Királyság Európai Unióból (EU) 2020 februárjában történő kilépésének gazdasági és társadalmi következményeit. A tartalékot az (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) hozta létre. A közzétett összeg a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék által támogatott intézkedések részeként még végrehajtandó jogi kötelezettségvállalásokat jelenti. Itt csak a jogi kötelezettségvállalásoknak a költségvetési kötelezettségvállalások által még le nem fedett része kerül közzétételre.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi támogatást nyújt a transzeurópai hálózatokhoz annak érdekében, hogy támogassa a közös érdekű projekteket a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúra ágazatában. A CEF programra vonatkozó jogi kötelezettségvállalások a CEF-Közlekedés tekintetében a 2014-től 2024-ig, a CEF-Energiaügy tekintetében pedig a 2025. december 31-ig tartó végrehajtási időszakot fedik le. E kötelezettségvállalások jogalapja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.), amelynek 19. cikke rendelkezik az éves részletek alkalmazásáról. 2021 végén a jogi kötelezettségvállalásokat teljes mértékben fedezik a költségvetési kötelezettségvállalások.

Operatívlízing-kötelezettségvállalások

Az e lízingszerződések hátralévő futamideje alatt az alapul szolgáló szerződések alapján kifizetendő kötelezettségvállalások minimális összegei a következők:

millió EUR
	Minimális lízingfizetések
	1 éven belül	1–5 év között	5 éven túl	Összesen
Épületek	414	953	1 074	2 442
IT-anyagok és egyéb felszerelések	14	27	9	50
Összesen	428	980	1 083	2 492

2019 márciusában az Egyesült Királyság bejelentette az EU-ból való kilépésre vonatkozó szándékát, és ennek következtében a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1718 európai parlamenti és tanácsi rendelet (42) alapján az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) székhelyét áthelyezték Londonból Amszterdamba. 2019. július 2-án az ügynökség megállapodást kötött a főbérlőjével, és azóta viszontbérletbe adja helyiségeit egy albérlőnek a főszerződés feltételeinek megfelelő feltételek mellett, beleértve a viszontbérlet időtartamát is, amely az EMA főszerződésének 2039. júniusi lejártáig tart.

A fenti táblázatban feltüntetett összegek tartalmazzák a főszerződés alapján még esedékes 383 millió EUR-t. A nem felmondható viszontbérlet keretében az albérlő várhatóan azonos összegű kifizetést kap.

Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások

Az e megnevezésben feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegének felelnek meg. Az itt feltüntetett legjelentősebb összeg a Bizottság luxembourgi építési szerződéséhez (JMO2) kapcsolódik (393 millió EUR).

6.   PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az EU pénzügyi kockázatkezelésére vonatkozó alábbi megállapítások a következőkhöz kapcsolódnak:

—	az Európai Bizottság által pénzügyi támogatásra vonatkozóan végzett forrásbevonási és hitelezési tevékenységek a következőkön keresztül: NGEU, európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, fizetésimérleg-eszköz, makroszintű pénzügyi támogatás, SURE és Euratom-intézkedések,

—	a Bizottság által az uniós költségvetés végrehajtása érdekében lefolytatott pénztárkezelési műveletek, ideértve a pénzbírságok kézhezvételét is,

—	a közös tartalékalapban költségvetési biztosítékokra tartott eszközök és a felszámolás alatt álló ESZAK-ban tartott eszközök,

—	az uniós költségvetésből finanszírozott pénzügyi eszközök, és

—	uniós költségvetésibiztosíték-programok.

Az NGEU 2021-es indulásával a Bizottság kockázatkezelési igazgatót nevezett ki, megfelelő irányítási struktúrát hozott létre, és kockázati politikát fogadott el az NGEU tevékenységeire vonatkozóan.

6.1.   A KOCKÁZATOK TÍPUSAI

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeli cash flow-i ingadozni fognak. A piaci kockázat nem csak a veszteségi potenciált, hanem a nyereségi potenciált is megtestesíti. Magában foglalja a devizakockázatot, a kamatlábkockázatot és egyéb árkockázatot (például a részvénypiaci kockázatot):

—	A devizakockázat annak a kockázata, hogy az Unió műveleteit vagy befektetéseinek értékét az árfolyamváltozások befolyásolni fogják. Ez a kockázat az egyik deviza árának egy másikhoz képest történő változásából ered.

—	A kamatlábkockázat az értékpapírok – különösen a kötvények – értékcsökkenésének lehetősége, amely a kamatláb-emelkedésből ered. Általában a magasabb kamatlábak miatt a fix kamatozású kötvények ára csökken, és fordítva; és

—

az egyéb árkockázat annak kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt (a kamatlábkockázatból vagy devizakockázatból származó változásokon kívül) a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash flow-i ingadozni fognak, akár az adott pénzügyi instrumentumra vagy annak kibocsátójára jellemző tényezők okozzák ezeket a változásokat, akár a piacon forgalomban lévő összes hasonló pénzügyi instrumentumra hatással lévő tényezők.

A hitelkockázat annak a veszteségnek a kockázata, hogy valamely adós/hitelfelvevő nem fizeti a hitelt vagy más hitelkeretet (akár a főösszeget, akár a kamatot, vagy egyiket sem), illetve elmulasztja valamely szerződéses kötelezettsége teljesítését. A nemteljesítésnek minősülő események magukban foglalják a visszafizetések késedelmét, a hitelfelvételi visszafizetések átalakítását, valamint a csődöt.

A likviditási kockázat annak kockázata, hogy az uniós gazdálkodó egység nehézségekbe ütközik pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átadásával rendezendő pénzügyi kötelezettségek teljesítése során.

6.2.   KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK

Pénzügyi eszközök értékelése

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek alábbi csoportjait nem valós értéken értékelik: pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, hitelek, a pénzügyigarancia-szerződéssel kapcsolatos követelésektől eltérő visszterhes követelések, amennyiben azokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök közé sorolják, hitelfelvételek, pénzügyigarancia-szerződések és egyéb, amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek. Az említett pénzügyi eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét valós értékük észszerű közelítésének tekintik.

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A forrásbevonási és hitelezési műveleteket az Unió a vonatkozó tanácsi rendeletekkel, tanácsi és európai parlamenti határozatokkal és adott esetben a belső iránymutatásokkal összhangban hajtja végre. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a hitelfelvétellel, hitelekkel és hasonló speciális területekkel kapcsolatos írott eljárási szabályzatokat. Az NGEU-n kívüli hitelezési műveletek finanszírozása viszonossági hitelfelvétel alapján (back-to-back) történik, amely így nem eredményez nyitott kamatláb- vagy devizapozíciókat.

Az NGEU keretében nyújtott hitelek nem a többi pénzügyi támogatási eszköz esetében alkalmazott „back-to-back” megközelítést követik. Ehelyett diverzifikált és összevont finanszírozási stratégiát dolgoztak ki az NGEU számára, amely a finanszírozási instrumentumok széles körét ötvözi. A diverzifikált összevont stratégia hatékony kockázatkezelési iránymutatások és eljárások kidolgozását és végrehajtását tette szükségessé az NGEU eszköz tekintetében, amelyek aktívan, naponta kezelik a kapcsolódó kockázatokat.

Pénztárkezelés

A bizottsági pénztárkezelési műveletek irányításának szabályait és alapelveit az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel (43) módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet, valamint a költségvetési rendelet rögzíti.

A fenti rendeletek eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

—	A saját forrásokat a tagállamok a Bizottság nevében a kincstárnál vagy a nemzeti központi banknál e célra nyitott számlára fizetik be. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag készpénzigényei fedezésére használhatja.

—	A tagállamok a saját forrásokat saját nemzeti valutájukban fizetik be, míg a Bizottság általában euróban teljesíti kifizetéseit.

—

A Bizottság nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése. Ez a korlátozás nem vonatkozik a Bizottság sajátforrás-számlájára az uniós tanácsi rendeletek és határozatok szerint nyújtott vagy garantált hitelek nemteljesítése esetén, valamint bizonyos feltételek mellett, amennyiben a készpénzigények meghaladják az említett számlákon lévő pénzeszközök összegét; és

—	Az eurótól eltérő pénznemben vezetett bankszámlákon tartott pénzeszközöket vagy az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetésekre használják, vagy időközönként átváltják euróra.

A saját források számlái mellett a Bizottság a kifizetések végrehajtása és a tagállami költségvetési hozzájárulástól különböző összegek fogadása céljából egyéb bankszámlákat is nyit központi és kereskedelmi bankoknál.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A Bizottság pénztárkezelési és kifizetési műveleteinek irányítását írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le (például: kifizetések végrehajtása és készpénzkezelés, cash flow előrejelzés, üzletmenet-folytonosság stb.), az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt beérkezett összegek a kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankoknál vezetett bankszámlákon maradnak. A bankok kiválasztása a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési eljárásoknak megfelelően történik. A pénzeszközök adott bankoknál való elhelyezését a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politika szabja meg. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

A 2010-től kezdődően kiszabott és előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott portfólióba (BUFI) fektetik be. A portfólió fő célja a pénzügyi piacokkal összefüggő kockázatok csökkentése, valamint – a pénzbírságok nominális összegére alkalmazott, egységes módon számított garantált hozam révén – a megbírságolt jogalanyok egyenlő bánásmódjának biztosítása. Ugyanakkor az új költségvetési rendelet 2018. augusztusi hatálybalépése előtt megbírságolt szervezetekre alkalmazott garantált hozam alsó határa nulla. Az előzetesen beszedett pénzbírságok alapjának vagyonkezelését a Bizottság végzi a vagyonkezelésre vonatkozó belső iránymutatásnak megfelelően. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a meghatározott területekkel, például a pénztárkezeléssel kapcsolatos eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

A vagyonkezelési tevékenységek célkitűzései közé tartozik, hogy a Bizottság javára előzetesen befizetett pénzbírságokat a következőképpen fektessék be:

—	szükség esetén biztosítsák a pénzeszközökhöz való könnyű hozzáférést, ugyanakkor

—	arra törekedjenek, hogy a szokásos feltételek mellett olyan hozamot érjenek el, amely átlagosan a BUFI felmerült költségekkel csökkentett referenciahozamának felel meg, miközben megőrzik a pénzbírságok nominális összegét.

A befektetések alapjában véve az alábbi kategóriákra korlátozódnak: a tagállamok központi bankjainál, államadósság-ügynökségeknél, teljes mértékben állami tulajdonú vagy államilag garantált bankoknál vagy szupranacionális intézményeknél lekötött betétek; valamint szuverén vagy szupranacionális intézmények által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek és letéti jegyek.

Kapott pénzügyi garanciák

A Bizottság jelentős összegű, pénzügyi intézmények által kibocsátott garanciákkal is rendelkezik. Ezek a garanciák az uniós versenyszabályokat megsértő vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak – lásd a 2.6.1.3. megjegyzést. A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként. A garanciákat a belső kockázatkezelési politikának megfelelően kezelik. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

Uniós költségvetésibiztosíték-programok

A költségvetési rendelet X. címe számos biztosítékot tartalmaz annak érdekében, hogy megvédje az uniós költségvetést a költségvetési biztosítékok használatából eredő pénzügyi kockázatokkal szemben. Ezek négy fő kategóriába sorolhatók:

1.   A függő kötelezettségek összegének korlátozására irányuló intézkedések

Először is, az uniós garancia mértéke mindig egyértelműen meghatározott módon limitált. A költségvetési rendelet kimondja, hogy a pénzügyi kötelezettség és a költségvetésből származó összes nettó kifizetés nem haladhatja meg az alap-jogiaktusban engedélyezett költségvetési biztosíték mértékét. A költségvetési biztosíték által generált függő kötelezettség az EU pénzügyi kötelezettségének fedezetére biztosított pénzügyi eszközök értékét csak akkor haladhatja meg, ha erről az alapul szolgáló jogi aktus rendelkezik, és fennállnak a jogi aktusban meghatározott konkrét feltételek.

Másodszor, az EU által garantált műveletek/pénzügyi termékek kívánt kockázati profilját – amennyiben lehetséges – előzetesen, azaz a garanciamegállapodások aláírásakor kell meghatározni.

2.   A végrehajtó partnerek kiválasztására vonatkozó intézkedések

A költségvetésibiztosíték-programokat megbízható, pillérek szerint értékelt partnerekkel hajtják végre. Ez biztosítja többek között e végrehajtó partnerek számviteli, pénzügyi és kockázatkezelési rendszereinek megbízhatóságát. Ezen túlmenően ezeknek a végrehajtó partnereknek saját forrásokat kell lekötniük, ami az érdekeknek az Unióval való további összehangolását eredményezi.

3.   A garancialehívások teljesítéséhez szükséges megfelelő előzetes költségvetési kapacitást biztosító intézkedések

A költségvetésibiztosíték-programokat olyan tartalékok fedezik, amelyeket biztonságosan megőriznek a közös tartalékalapban. A feltöltési rátát az egyes programok alap-jogiaktusa olyan szinten határozza meg, amely lehetővé teszi, hogy a költségvetési előirányzatok programozása olyan céltartalékot képezzen, amely költségvetési zavarok nélkül lehetővé teszi a veszteségek fedezését. A tartalékfeltöltés ezért elegendő ahhoz, hogy megbirkózzanak e költségvetési biztosítékok várható és – bizonyos mértékig – váratlan veszteségeivel.

Ezt követően a Bizottság (évente) biztosítja, hogy a feltöltés összege megfeleljen az alap-jogiaktusban meghatározott feltöltési rátának, valamint összhangban legyen a költségvetési rendelet elveivel és a pénzügyi programozással.

4.   Az előzetes becslés szintjét meghaladó realizált veszteségek kezelésére irányuló intézkedések

A költségvetési rendelet két korai előrejelzési küszöbértéket vezet be (azaz amikor a feltöltési cél 50 %-a és 30 %-a áll továbbra is rendelkezésre). Ezek az előrejelzési küszöbértékek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy a költségvetési biztosíték megszűnése előtt előre jelezze a feltöltés lehetséges kimerülését, és lehetővé teszik a Bizottság számára annak értékelését, hogy kivételesen javasolhat-e további tartalékfeltöltést.

Emellett rendszeresen (legalább háromévente) felülvizsgálják a feltöltési ráta megfelelőségét. Ez a felülvizsgálat biztosítja, hogy a feltöltési ráta megfeleljen a fennálló kötelezettségek tényleges kockázati profiljának.

Amennyiben további tartalékfeltöltésre van szükség, eljárások vannak érvényben a megfelelő likviditás biztosítására (a közös tartalékalap komponensei közötti átcsoportosítások és a központi pénztári likviditás felhasználása), és költségvetési mozgástér (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok) áll rendelkezésre.

Emellett 2020-ban a költségvetésért felelős biztos felügyelete alatt létrehozták a költségvetési biztosítékokból származó függő kötelezettségekkel foglalkozó irányítóbizottságot. Az irányítóbizottság beavatkozik a költségvetési biztosítékokkal és a pénzügyi támogatással kapcsolatos ügyekbe, amelyek a költségvetési rendelet X. címének (beleértve az Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályokban meghatározott rendelkezéseket is) végrehajtásából eredő költségvetésre vonatkozó függő kötelezettségeket hoznak létre. Ez magában foglalja a kockázatkezelési keretet, a mintamegállapodások vonatkozó közös horizontális rendelkezéseit és a függő kötelezettségek fenntartható kezelésére vonatkozó vállalati követelményeket megállapító integrált jelentéstételt.

Közös tartalékalap

A közös tartalékalap eszközkezelési iránymutatásairól szóló, 2020. március 25-i C(2020) 1896 bizottsági határozattal a közös tartalékalap pénzügyi kezelőjének felelősségi körét és feladatait a Költségvetési Főigazgatóság (DG BUDG) főigazgatójára ruházták át. A közös tartalékalap elkülönül a Költségvetési Főigazgatóság által kezelt többi portfóliótól. Az alap nem különálló jogi személy.

A közös tartalékalapot az eszközkezelési iránymutatásoknak megfelelően kezelik. A cél az összes szükséges kiáramlás – például garancialehívások – teljes körű és azonnali teljesítéséhez szükséges likviditás, valamint az alap teljes befektetési időtávjában magas konfidenciaszint mellett a tőkemegőrzés biztosítása.

A fent bemutatott általános cél elérése érdekében a közös tartalékalap pénzügyi kezelője a prudenciális követelményekkel, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által meghatározott szabályokkal és eljárásokkal összhangban kezeli az eszközöket. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a meghatározott területekkel, például a pénztárkezeléssel kapcsolatos írásbeli eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

A közös tartalékalap portfólióját úgy kell kialakítani, hogy a portfólió értékingadozásainak kezelése érdekében nagy fokú diverzifikációt biztosítson az elfogadható eszközosztályok, földrajzi területek, kibocsátók és lejáratok tekintetében.

Az eszközkezelési iránymutatások, kockázati és befektetési stratégiák bizonyos korlátokat és korlátozásokat határoznak meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében, amely általában a befektetésre ajánlott kategóriára korlátozódik, kivéve az uniós tagállamokkal szembeni kitettsége tekintetében.

Mivel 2021. december 31-én valamennyi fennálló határidős devizaügyletben az egyetlen partner a Banque de France volt, az említett időpontban semmilyen hitelképesség-javítást, mint például fedezetet, nettósítási megállapodást vagy garanciát nem léptettek életbe. A beszámolási időszak végén pozitív valós értékkel rendelkező származtatott devizaügyletekre vonatkozó hitelkockázatnak való maximális kitettség a mérlegben szereplő könyv szerinti értékkel egyenlő.

Pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó programok

Az uniós költségvetés végrehajtása már sok éve a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó programok felhasználásán alapul. Az érintett összegekkel kapcsolatos további információk a 2.4.2. megjegyzésben szerepelnek.

A legtöbb pénzügyi eszköz közös jellemzője, hogy a végrehajtást vagy az EBB csoporthoz (azon belül is az EBA-hoz), vagy a Bizottság és a pénzügyi intézmény közötti megállapodás alapján más pénzügyi intézményhez delegálják. Az e pénzügyi intézményekkel aláírt megállapodások szigorú feltételeket és kötelezettségeket tartalmaznak a közvetítőkre nézve annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzösszegeket megfelelően kezelik és szabályszerűen tesznek róluk jelentést. Azt követően, hogy az eszközök egyikére pénzügyi hozzájárulást vállalnak, a pénzeszközöket átutalják a pénzügyi intézmény által saját nevében, de a Bizottság megbízásából speciálisan e célra nyitott bankszámlára (vagyis vagyonkezelői számlára). A szóban forgó eszköztől függően a pénzügyi intézmény a vagyonkezelői számlán lévő pénzeszközöket felhasználhatja hitelek nyújtására, adósságinstrumentumok kibocsátására, tőkeinstrumentumokba való befektetésre vagy a garancia-lehívások fedezésére. Általános szabályként a pénzügyi eszközökből származó bevételeket vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.

Az e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kockázat az alapul szolgáló megállapodásokban jelzett felső határra korlátozódik, amely az eszközre vonatkozóan a költségvetésbe bevitt összeg. Mivel a Bizottság e kockázatok kapcsán gyakran viseli az „első veszteségviselő rész”-t, és ezen eszközök célja a kockázatosabb kedvezményezettek (akik nehezen tudnak csak forráshoz jutni kereskedelmi hitelezőktől) finanszírozása, ezért valószínű, hogy valamilyen veszteség elő fog fordulni az uniós költségvetésre nézve.

6.3.   DEVIZAKOCKÁZAT

Devizakockázat 2021. december 31-én

Az EU pénzügyi instrumentumokból eredő devizakockázati kitettsége év végén – nettó helyzet

millió EUR
	2021.12.31.
	USD	GBP	PLN	SEK	Egyéb	EUR	Összesen
Pénzügyi eszközök
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök  (5)	63	18	—	—	7	88	176
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
Nem származtatott eszközök	934	51	—	23	75	23 141	24 223
Származtatott pénzügyi eszköz	(646)	—	—	—	—	1 474	828
Követelések  (6)	109	98	108	4	88	7 372	7 780
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	85	24	1 014	591	1 692	41 455	44 860
	545	192	1 121	618	1 862	73 529	77 866
Pénzügyi kötelezettségek
Pénzügyigarancia-kötelezettség	(1 047 )	(0)	(62)	(19)	(248)	(6 418 )	(7 794 )
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	(1)	—	—	—	(4)	—	(5)
	(1 048 )	(0)	(62)	(19)	(251)	(6 418 )	(7 798 )
Összesen	(503)	192	1 059	599	1 611	67 111	70 068

Amennyiben az EUR 10 %-kal erősödött volna a többi devizával szemben, az a következő hatást eredményezte volna:

millió EUR
	2021
	USD	GBP	PLN	SEK
Gazdasági eredmény	46	(17)	(96)	(54)

Amennyiben az EUR 10 %-kal gyengült volna e devizákkal szemben, az a következő hatást eredményezte volna:

millió EUR
	2021
	USD	GBP	PLN	SEK
Gazdasági eredmény	(56)	21	118	67

Az NGEU-ra és a pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket jelenleg kizárólag euróban tartják, így az Uniónak nincs devizakockázata.

Pénztárkezelés

Az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a tagállamok által az eurótól különböző pénznemben befizetett saját forrásokat a saját források számláin tartják nyilván. Ezeket a saját forrásokat átváltják euróra, amennyiben kifizetések teljesítése érdekében szükségesek. Az e források kezelésére alkalmazandó eljárásokat a fent említett rendelet írja elő. Néhány korlátozott esetben ezeket a forrásokat közvetlenül az ugyanabban a devizában teljesítendő kifizetésekre használják fel.

A Bizottság kereskedelmi bankoknál vezet néhány, eurótól különböző uniós pénznemben, többek között USD-ben, GBP-ben vagy CHF-ben tartott számlát az ugyanezen pénznemekben denominált kifizetések végrehajtásának céljából. E számlákat a végrehajtandó kifizetések összegétől függően töltik fel, következésképpen egyenlegük nem jelent devizakockázatnak való kitettséget.

Amennyiben a (saját forrásoktól különböző) egyéb bevételek eurótól eltérő pénznemben érkeznek, ezeket a kifizetések végrehajtása érdekében az ugyanabban a pénznemben vezetett bizottsági számlákra továbbítják, vagy átváltják euróra és euróban vezetett számlákra továbbítják. Az eurótól különböző pénznemben vezetett előlegszámlákat az ugyanabban a pénznemben teljesítendő rövid távú helyi kifizetési igények becslésétől függően töltik fel. E számlák egyenlegét a rájuk vonatkozó felső korlátoknak megfelelő szinten tartják.

Pénzbírságok

Minden pénzbírságot euróban szabnak ki, fizetnek ki vagy fedeznek ideiglenesen, ezért nem jelentenek devizakockázatot, ha a BUFI-alapban tartják őket.

Költségvetési biztosítékok

A költségvetési biztosítékokat általában euróban meghatározott felső határral bővítik. Egyes alapul szolgáló műveletek azonban más pénznemben (USD-ben vagy más helyi valutában) is denominálhatók.

A devizakockázat a tartalékfeltöltési igények meghatározásakor figyelembe vett megfontolások részét képezi.

Közös tartalékalap

A közös tartalékalap jelenleg EUR-ban és USD-ben működik. A devizakockázatot az USD-befektetések portfóliójának piaci értékét fedező származtatott ügyletek (tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek) kötése révén kezelik. A maximális nem fedezett devizakitettség korlátját a referenciaértéken és az éves stratégiai allokáción belüli teljes portfólióérték 1 %-ában rögzítették. Így az USD-befektetések piaci értékének az 1 %-os korlátot meghaladó vagy az alatti, felfelé vagy lefelé irányuló változásai az egyensúly helyreállítását váltanák ki (ugyanabba vagy ellenkező irányba tartó új tőzsdén kívüli határidős ügylet), amely ennek megfelelően kiigazítaná vagy visszafordítaná a fedezett pozíciót.

Egy hitel kedvezményezettjének nemteljesítését követően a garanciaalapból történő lehívások eredményeképpen az EU-ra engedményezett hiteleket eredeti pénznemükben teljesítik, és ezért az EU-t devizakockázatnak teszik ki – lásd a 2.4.1.2. megjegyzést. Az engedményezett hitelek esetében a hitel-visszafizetés ütemezéséhez kapcsolódó bizonytalanság miatt nem folyik devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység).

Devizakockázat 2020. december 31-én

Az EU pénzügyi instrumentumokból eredő devizakockázati kitettsége év végén – nettó helyzet

millió EUR
	2020.12.31.
	USD	GBP	DKK	SEK	EUR	Egyéb	Összesen
Pénzügyi eszközök
Értékesíthető pénzügyi eszközök	593	42	15	14	18 904	20	19 587
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	(417)	—	—	—	616	—	199
Hitelek  (44)	21	40	—	—	46	9	116
Követelések és behajtható követelések	22	1 208	116	176	72 233	738	74 493
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	115	64	178	367	14 429	1 589	16 742
	334	1 353	310	557	106 228	2 356	111 137
Pénzügyi kötelezettségek
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	—	—	—	—	(1)	(4)	(4)
Szállítói kötelezettségek	(3)	(0)	(19)	(1)	(32 366 )	(19)	(32 408 )
	(3)	(0)	(19)	(1)	(32 367 )	(22)	(32 412 )
Összesen	331	1 353	291	556	73 861	2 333	78 725

Amennyiben az EUR 10 %-kal erősödött volna a többi devizával szemben, az a következő hatást eredményezte volna:

millió EUR
	2020
	USD	GBP	DKK	SEK
Gazdasági eredmény	(13)	(119)	(27)	(49)
Nettó eszközök	(17)	(4)	(1)	(1)

Amennyiben az EUR 10 %-kal gyengült volna e devizákkal szemben, az a következő hatást eredményezte volna:

millió EUR
	2020
	USD	GBP	DKK	SEK
Gazdasági eredmény	16	146	33	60
Nettó eszközök	21	5	2	2

6.4.   KAMATLÁBKOCKÁZAT

A következő táblázat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatláb-érzékenységét szemlélteti a kamatlábak +/– 100 bázispontos (1 %-os) lehetséges változását feltételezve.

millió EUR
	Növekedés (+) / csökkenés (–) bázispontokban	Gazdasági eredmény
2021: Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	+100	(622)
	–100	660
2020: Értékesíthető pénzügyi eszközök	+100	(479)
	–100	513

A pénzpiaci eszközök és kötvények adott portfóliójának kamatlábváltozásokkal szembeni érzékenysége a portfólió futamidejével nő. A Bizottság által kezelt fő eszközportfóliók futamidejét az alábbiakban ismertetjük.

Az NGEU-ra és a pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A forrásbevonási és hitelezési tevékenységek jellegéből adódóan az Unió számottevő kamatozó eszközzel és kötelezettséggel rendelkezik. Kamatlábkockázat azonban nem merül fel az NGEU-n kívüli pénzügyi támogatási eszközök tekintetében, mert a hitelfelvételeket ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (back-to-back műveletek).

Az NGEU eszköz nem alkalmaz szigorú „back-to-back” megközelítést, ezért a kamatlábkockázatot a kamatlábkockázatot csökkentő eljárások és mechanizmusok alkalmazásával kell fedezni. Az NGEU diverzifikált finanszírozási stratégiája mögött meghúzódó alapelv az, hogy a finanszírozási költségeket és az NGEU-val kapcsolatos minden egyéb költséget átlátható módon kell a kedvezményezettekhez (hitelek esetében) és az uniós költségvetéshez (vissza nem térítendő támogatás esetén) rendelni. Az NGEU programot a teljes költségmegtérülés és a nonprofit működés elvei vezérlik. Ezért az EU a napi kamatszámítások alapján a legköltséghatékonyabb és legméltányosabb módon adja át a piacon kapott finanszírozást. Ez biztosítja, hogy a tagállamok viseljék a hitelhez kapcsolódó, az Uniónál felmerült valamennyi költséget.

Az NGEU készpénzt tart annak érdekében, hogy a diverzifikált finanszírozási stratégia részeként meghatározott biztonsági puffert tartson fenn, elkerülve ugyanakkor a mérlegtöbbletet. Az NGEU készpénzét az Európai Központi Banknál tartják. Kölcsönös megállapodás alapján a 20 milliárd EUR-t meghaladó fennálló készpénzegyenlegre negatív kamat vonatkozik az EKB betéti rendelkezésreállási kamatlábán, amely 2021-ben -0,5 % volt. Az NGEU készpénzét az EKB-nál tartják.

Pénztárkezelés

Az NGEU programhoz kapcsolódó hitelfelvétel kivételével a Bizottság nem vesz fel hitelt operatív kiadásainak finanszírozására. Az NGEU-val kapcsolatos kamatláb-kitettségen túl a kamatokat a különböző bankszámlákon tartott egyenlegek alapján számítják ki. A Bizottság ezért intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy a bankszámláin realizált (pozitív vagy negatív) kamat kövesse a piaci kamatlábakat, valamint ezek lehetséges ingadozását.

A tagállamok államkincstáránál nyitott sajátforrás-számlák nem kamatozók, kezelésük pedig díjmentes. A nemzeti központi bankoknál vezetett (sajátforrás- és egyéb) számlák esetében a díjazás az egyes intézmények által alkalmazott hivatalos kamatlábakon történhet. Tekintettel a jelenlegi negatív kamatkörnyezetre, az ezekre a számlákra alkalmazott díjazások egy része jelenleg negatív lehet. Készpénzkezelési eljárások vannak érvényben az e számlákon tartott egyenlegek minimalizálása érdekében, és a banki feltételek szerint betartják a megfelelő felső határokat. A sajátforrás-számlákat az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelettel összhangban védik a negatív kamatok bármilyen hatásától.

A kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon tartott napi egyenlegeken naponta realizálnak kamatot. Ez változó piaci kamatlábakon alapul, amelyekre szerződésben lefektetett (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözetet alkalmaznak. A kereskedelmi bankok által alkalmazott kamatlábakat a működési egyenlegek esetében egy meghatározott felső határig szerződés szerint általában nullában rögzítik.

Pénzbírságok

Az előzetesen beszedett pénzbírságokat pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 1,75 év.

Közös tartalékalap

A közös tartalékalapban tartalékba helyezett forrásokat pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 3,10 év.

Felszámolás alatt álló ESZAK

A felszámolás alatt álló ESZAK összegeit pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 3,24 év.

6.5.   HITELKOCKÁZAT

Hitelkockázat 2021. december 31-én

Maximális hitelkockázati kitettség

millió EUR
	2021.12.31.
Pénzügyi eszközök
Hitelek	163 568
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	44 860
Visszterhes követelések  (45)	7 780
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	19 326
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök – származtatott eszközök	828
Nyújtott garanciák
Pénzügyigarancia-szerződések	55 267
Összesen 2021.12.31-én	291 628

Hitelek: Hitelminőség

millió EUR
	2021.12.31.
	1. szakasz	2. szakasz	3. szakasz	POCI	Összesen
Hitelminősítés
Kiváló és magas fokozatú	10 379	—	—	—	10 379
Felső középfokozatú	58 991	—	—	—	58 991
Alsó középfokozatú	79 672	—	—	—	79 672
Befektetésre nem ajánlott kategória (beleértve a nemteljesítést is)	8 819	5 965	29	48	14 860
Bruttó könyv szerinti érték	157 861	5 965	29	48	163 903
Mínusz elszámolt veszteség	(10)	(299)	(26)	—	(336)
Nettó könyv szerinti érték	157 851	5 665	3	48	163 568

A fent említett négy kockázati kategória elvben a külső hitelminősítők minősítési kategóriáin alapul a következők szerint:

—	Kiváló és magas fokozatú: Moody’s P-1, Aaa – Aa3; S&P A-1+, A-1, AAA – AA -; Fitch F1+, F1, AAA – AA- és azzal egyenértékű

—	Felső középfokozatú: Moody’s P-2, A1 – A3; S&P A-2, A+ – A-; Fitch F2, A+ – A- és azzal egyenértékű

—	Alsó középfokozatú: Moody’s P-3, Baa1 – Baa3, S&P A-3, BBB+ – BBB-; Fitch F3, BBB+ – BBB- és azzal egyenértékű

—	Befektetésre nem ajánlott: Moody’s nem elsőrendű, Ba1 – C; S&P B, C, D, BB+ – D; Fitch B, C, D, BB+ – D és azzal egyenértékű

—

Az EU a külső hitelminősítők e minősítési kategóriáit különösen a pénzügyi instrumentumok és a kereskedelmi bankok vonatkozásában referenciapontként alkalmazza, ám egyedi esetekben saját elemzését követően akár akkor is tarthat összegeket a fenti kockázati kategóriákban, ha a fent említett egy vagy több hitelminősítő esetlegesen leminősíti az adott partnert.

A hitelek alatt feltüntetett, befektetésre nem ajánlott kategóriába besorolt fenti összegek elsősorban a Bizottság által a pénzügyi nehézségekkel küzdő partnerországok részére folyósított pénzügyi segítségnyújtási hitelekhez kapcsolódnak. A tagállamoknak nyújtott valamennyi hitel az 1. szakaszban van. A POCI hitelek az ESBA és a külső hitelezési megbízatás programjaiból engedményezett hitelek.

Az NGEU-ra és a pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A hitelkockázatnak való kitettség kezelése az Euratom esetében állami garanciák megszerzésével történik (lásd a 2.4.1.1. megjegyzést).

A SURE keretében a tagállamoknak nyújtott hitelekhez a tagállamok által nyújtott önkéntes garanciák rendszere kapcsolódik, amely a kapcsolódó pénzügyi támogatás maximális összegének 25 %-át teszi ki.

Az adósok nemteljesítése esetén és a kapcsolódó visszafizetendő tartozások kielégítése érdekében a Bizottság igénybe veheti a közös tartalékalapban tartott eszközöket (a harmadik országoknak nyújtott MFA- és Euratom-hitelek esetében), és a saját források felső határainak tiszteletben tartása mellett lehívhatja a tagállamokat (lásd a 6.6. megjegyzést).

Hitelek: Változás az értékvesztés miatti veszteségre képzett tartalékban

millió EUR
	1. szakasz	2. szakasz	3. szakasz	POCI	Összesen
Elszámolt veszteség 2021.1.1-jén	49	6	19	—	73
Átcsoportosítás az 1. szakaszba	0	—	—	—	0
Átcsoportosítás a 2. szakaszba	(41)	41	—	—	—
Átcsoportosítás a 3. szakaszba	(0)	(1)	1	—	(0)
Új hitelek	4	69	0	—	73
Kivezetések – visszafizetések	(0)	(0)	(0)	—	(0)
Kivezetések – leírások	—	—	—	—	—
Az elszámolt veszteség újraértékelése	(1)	185	6	—	189
Egyéb	(0)	—	0	—	(0)
Elszámolt veszteség 2021.12.31-én	10	299	26	—	336

Hitelek: Szakasz szerinti értékelés

A jelentős számviteli politikákban említettek szerint a követelésektől eltérő, amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök értékvesztési tartaléka attól függ, hogy a pénzügyi eszközt melyik szakaszba sorolják.

A szakaszokba sorolás főként a partner hitelminősítésétől függ. A szakaszolási modell a hitelkockázat relatív értékelésén alapul, azaz előfordulhat, hogy az EU különböző szakaszokba sorolt, különböző hitelekkel rendelkezik ugyanazzal a partnerrel, a partner keletkeztetéskori hitelkockázatától függően. Az EU, amely egyedülálló intézményi jogállással rendelkezik, pénzt kölcsönöz a tagállamoknak vagy a nehéz helyzetben lévő államoknak. Ennek eredményeként az EU a hitelkockázat kvalitatív értékelését is alkalmazza, amely a nehéz helyzetben lévő hitelfelvevők gazdasági helyzetének nyomon követésén alapul.

1. szakasz – a hitelkockázat jelentős növekedésének hiánya

Az adatszolgáltatás időpontjában befektetésre ajánlott besorolású (azaz az S&P/Fitch (Moody’s) minősítési skálán AAA (Aaa) és BBB- (Baa3) között elhelyezkedő vagy azzal egyenértékű külső vagy belső minősítéssel rendelkező) partnereknek nyújtott hitelek alacsony hitelkockázatú hiteleknek minősülnek, és így az 1. szakaszban vannak, kivéve, ha 30 napnál hosszabb ideje esedékesek (lásd a 2. szakaszt). Ezenkívül azokat a hiteleket, amelyek esetében a hitelkockázat az alábbiakban meghatározottak szerint nem növekedett jelentősen, az 1. szakaszba sorolják be. Az 1. szakaszba tartozó pénzügyi eszközök esetében az értékvesztési tartalékot a 12 havi várható hitelezési veszteség (ECL) szintjén értékelik.

2. szakasz – a hitelkockázat jelentős növekedése

Az EU mennyiségi és minőségi értékelések kombinációját alkalmazza annak megállapítására, hogy a hitelkockázat a keletkeztetés óta jelentősen nőtt-e, és így a 2. szakaszba való átsorolás alkalmazandó-e.

Minden olyan hitelt, amely esetében a szerződés szerinti fizetés késedelme 31 és 90 nap között van, a 2. szakaszba kell átsorolni.

A kezdeti megjelenítés időpontjában AAA (Aaa) és BB- (Ba3) közötti hitelminősítéssel rendelkező partnerek esetében: az alacsony kockázatú esetet (1. szakasz) kivéve, a romlás akkor minősül jelentősnek, ha a keletkeztetéskor és az adatszolgáltatás időpontjában érvényes minősítés közötti különbség eléri vagy meghaladja a 3 fokozatot.

A kezdeti megjelenítés időpontjában B+ (B1) vagy B (B2) hitelminősítéssel rendelkező partnerek esetében: a romlás akkor tekinthető jelentősnek, ha a kezdeti minősítés és az aktuális minősítés közötti különbség eléri vagy meghaladja a 2 fokozatot.

A B- (B3) vagy annál alacsonyabb (a CCC/Caa tartományban) hitelminősítéssel rendelkező partnerek esetében: A romlás akkor tekinthető jelentősnek, ha a kezdeti minősítés és az aktuális minősítés közötti különbség az adatszolgáltatás időpontjában eléri vagy meghaladja az 1 fokozatot.

A felülvizsgált EAR 11-re való átállás (azaz 2021. január 1.) előtt keletkeztetett hiteleket, amelyek esetében a kezdeti megjelenítéskori hitelkockázatra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül, a 2. szakaszba kell besorolni.

A 2. szakaszban szereplő hitelek esetében az értékvesztési tartalékot a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteségek szintjén kell értékelni.

3. szakasz – értékvesztett hitelek

A hiteleket a 3. szakaszba kell besorolni, ha 90 napos késedelemben vannak, vagy ha a hitelnyújtást követően egy vagy több olyan esemény következik be, amely káros hatással van az adott pénzügyi eszköz becsült jövőbeni cash flow-ira. A hitel például akkor tartozik a 3. szakaszba, ha:

—	valószínűvé válik, hogy a hitelfelvevő csődbe megy vagy egyéb pénzügyi átalakításra szorul,

—	a hitelfelvevő külső hitelminősítő intézet által közzétett D minősítési osztályba tartozik, és

—	a hitelfelvevő nem teljesíti az EU felé fennálló bármely pénzügyi kötelezettségét, vagy pénzügyi támogatás céljából nyújtott hitel esetében, ha a hitelfelvevő a programot finanszírozó bármely más nemzetközi szervezettel szemben nem teljesít.

A 3. szakaszban szereplő hitelek esetében az értékvesztési tartalékot a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteségek szintjén kell értékelni.

Értékvesztettként vásárolt vagy keletkeztetett (POCI)

Az EU emellett „értékvesztettként vásárolt vagy keletkeztetett” (POCI) hitelekkel is rendelkezik. Ezek olyan nemteljesítő garantált hitelek, amelyek esetében az EU garancialehívást fizetett a végrehajtó partnernek. E hitelek esetében minden jogot az EU-ra engedményeztek. Az EU ezeket mérlegében a kezdeti megjelenítéskori valós értéken jeleníti meg. Az EU ezeket POCI hitelként sorolja be, és az értékvesztési tartalékot a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján számítja ki. Az EU és a végrehajtó partnerek közötti vonatkozó megállapodások alapján az EU nevében beszedési eljárást hajtanak végre, amelynek célja az esedékes összegek behajtása.

Hitelek: A várható hitelezési veszteség értékelése

A várható hitelezési veszteség értékelése a szerződésből eredő cash flow-k és a várható cash flow-k közötti különbség valószínűség szerint súlyozott becslése. Az EU a következő hitelkockázati paramétereket alkalmazza ehhez a becsléshez:

—	nemteljesítési valószínűség (PD),

—	nemteljesítéskori veszteségráta (LGD), és

—	nemteljesítéskori kitettség (EAD).

A PD százalékos érték, és annak valószínűségét fejezi ki, hogy a partner nem teljesíti pénzügyi kötelezettségét a következő 12 hónapban (a „12 havi várható hitelezési veszteség” esetében használják), vagy a kötelezettség hátralévő élettartama alatt (a „teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség” esetében használják).

Az LGD a várható készpénzhiányt, azaz a kitettség nemteljesítést követően várhatóan elveszett részét mutatja, figyelembe véve a megtérülő összegeket és a biztosítékokat. Az állampapír-kitettségek LGD-jének becsléséhez az EU figyelembe veszi de facto elsőbbségi hitelezői státuszát.

Az EAD a nemteljesítés időpontjában fennálló kitettség (összeg).

A pénzügyi eszköz várható élettartamára vonatkozó becsült cash flow-kat az effektív kamatlábbal diszkontálják.

Az EU olyan észszerű és indokolt, előretekintő információkat vesz figyelembe, amelyek aránytalanul magas költségek és erőfeszítések nélkül állnak rendelkezésre, és szükség esetén kiigazítja a modellparamétereket.

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek: Hitelminőség

millió EUR
	2021.12.31.
Hitelminősítés
Kiváló és magas fokozatú	40 716
Felső középfokozatú	3 650
Alsó középfokozatú	306
Befektetésre nem ajánlott	189
Bruttó könyv szerinti érték	44 860
Mínusz elszámolt veszteség	—
Nettó könyv szerinti érték	44 860

Pénztárkezelés

A fenti táblázatban szereplő pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összege főként a Bizottság pénztára által kezelt pénzeszközökhöz kapcsolódik. Az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított, a saját forrásokról szóló (EU, Euratom) 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a Bizottság pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk (főként GNI, héa és tradicionális saját források) befizetésére nyitott számlákon vezetik. Minden ilyen számlát a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetnek. Ezek az intézmények a legalacsonyabb hitel-(vagy partner-) kockázatot jelentik a Bizottság számára, mivel ezeknek a kockázatoknak tagállamaival szemben van kitéve. A Bizottság pénztári forrásainak azon része tekintetében, amelyeket kifizetések végrehajtása érdekében kereskedelmi bankoknál tartanak, e számlák feltöltése „just-in-time” rendszerben történik, és a pénztári készpénzkezelési rendszer automatikusan kezeli azt. A számlákon a napi kifizetések átlagos összegének figyelembevételével minimális szintű készpénzt tartanak. Ennek következtében az e számlákon tartott napi teljes összeg folyamatosan nagyon alacsony (összességében átlagosan kevesebb mint 54 millió EUR, és mintegy 25 számla között oszlik meg), így biztosítva, hogy a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége korlátozott. Ezeket az összegeket a napi általános pénztári egyenlegekkel érdemes összevetni, amelyek 2021-ben 1 milliárd EUR és 38 milliárd EUR között ingadoztak, és a Bizottság számláiról 2021-ben összesen 170 milliárd EUR-t meghaladó összegben teljesített kifizetésekkel.

Emellett a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki, hogy tovább minimalizálják azokat a partnerkockázatokat, amelyeknek a Bizottság ki van téve:

—	Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki. A közbeszerzési eljárásban való részvételhez szükséges minimum hosszú távú hitelminősítés S&P A- vagy azzal egyenértékű. Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is elfogadható.

—	A Bizottság számláit vezető kereskedelmi bankok hitelminősítését rendszeresen nyomon követik; és

—

Az EU-n kívüli küldöttségeknél az előlegszámlákat egyszerűsített közbeszerzési eljárás során kiválasztott helyi bankoknál vezetik. A minősítési követelmények a helyi viszonyoktól függnek és országonként jelentősen eltérőek lehetnek. A kockázatnak való kitettség korlátozása érdekében e számlák egyenlegeit a lehető legalacsonyabb szinten tartják (a működési igények figyelembevételével), a számlákat rendszeresen feltöltik, az alkalmazott felső határokat pedig évente felülvizsgálják.

NGEU

A pénzügyi támogatási célú hitelezési és forrásbevonási eszközök általában nem tartanak fennálló készpénzegyenlegeket a pénzügyi támogatási hitelek mögöttes back-to-back elve miatt. Az NGEU eszköz diverzifikált finanszírozási stratégiájának végrehajtásával azonban az NGEU készpénzt tart azzal a céllal, hogy biztosítsa, hogy az NGEU bankszámláján tartott összegek elegendők legyenek az összes soron következő folyósítási igény kielégítésére és egy meghatározott biztonsági puffer fenntartására, elkerülve ugyanakkor a mérlegtöbbletet. A készpénzt az EKB bankszámláján helyezik el, így a hitelkockázat nagyon alacsony.

Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt előzetesen beszedett pénzbírságokra vonatkozó betéteket kezelő bankokat közbeszerzési eljárás keretében választják ki a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politikának megfelelően.

A kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankok vonatkozásában általános szabályként két hitelminősítőnél legalább A– (S&P vagy ezzel egyenértékű) hosszú távú hitelminősítés szükséges. Egyedi intézkedéseket alkalmaznak abban az esetben, ha az ebbe a csoportba tartozó bankokat leminősítik. Az egyes bankoknál elhelyezett összegeket továbbá a bank szavatoló tőkéjének egy bizonyos százalékára korlátozzák, amely az egyes pénzintézetek hitelminősítésétől függően változik. E korlátok kiszámításánál figyelembe veszik az ugyanezen intézmény által a Bizottság számára kibocsátott fennálló garanciák összegét is. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló betétek megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.

Követelések: Hitelminőség

millió EUR
2021.12.31.
	Nem esedékes	Lejárt	Lejárt	Lejárt	Lejárt	Összesen
		0–30 nap	31–90 nap	91 nap – 1 év	> 1 év
Bruttó könyv szerinti érték	2 785	15	9	578	1 453	4 840
Mínusz elszámolt veszteség	(2)	(1)	(4)	(18)	(147)	(173)
Nettó könyv szerinti érték	2 783	14	5	560	1 305	4 667
Az ebben a táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák az aktív időbeli elhatárolásokat és a pénzügyigarancia-szerződések eredménnyel szemben valós értéken értékelt követelésoldalát (lásd a 2.6.2. megjegyzést), mivel ezek nem tartoznak az értékvesztési követelmények hatálya alá.

2020. július 10-én és 2021. július 8-án a Bizottság úgy határozott, hogy módosítja a követelések behajtására vonatkozó belső rendelkezéseit annak érdekében, hogy enyhítse a Covid19-világjárványnak a Bizottság adósaira gyakorolt hatását. A határozat ideiglenesen meghosszabbította az új tartozások kifizetésének határidejét, és lehetővé tette a függőben lévő tartozások kifizetésére vonatkozó póthatáridő kitűzését.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: Hitelminőség

Közös tartalékalap

A közös tartalékalap portfóliójának súlyozott átlagos hitelminősítése A- (S&P vagy azzal egyenértékű).

Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

A 2010-től kiszabott, előzetesen beszedett pénzbírságokból származó állampapír-befektetések kapcsán a Bizottság hitelkockázati kitettséget vállal. A legnagyobb mértékben Spanyolországgal szemben van kitéve e kockázatnak, amely a portfólió 10 %-ával rendelkezik. A legmagasabb kitettségű öt ország (Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Németország és Hollandia) együttesen a befektetési portfólió 30 %-át képviseli. A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése A (S&P vagy azzal egyenértékű).

Kapott pénzügyi garanciák

Az ilyen garanciák elfogadására alkalmazott kockázatkezelési politika magas hitelminőséget biztosít a Bizottság számára. A politika magában foglalja egy adott pénzügyi ágazatbeli szervezettel szembeni maximális hitelezési kitettség meghatározását, amely a szervezet hitelminősítésén, valamint a szervezetnek az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásaiban elszámolt tőkeszintjén alapul. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló garanciák megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.

Felszámolás alatt álló ESZAK

Az eszközkezelési iránymutatások, kockázati és befektetési stratégiák bizonyos korlátokat és korlátozásokat határoznak meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében, amely a befektetésre ajánlott kategóriára korlátozódik, kivéve az uniós tagállamokkal szembeni kitettsége tekintetében. A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése BBB+ (S&P vagy azzal egyenértékű).

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök – származtatott eszközök: Hitelminőség

A származtatott eszközök főként a tőkeportfóliókra vonatkozó biztosítékokhoz és a határidős devizaügyletekhez kapcsolódnak. Ezért a hitelkockázat a partnerkockázatra korlátozódik. A tőkére vonatkozó garanciát az uniós végrehajtó partnerrel, az AAA minősítésű EBB csoporttal teljesítik. Mivel 2021. december 31-én valamennyi fennálló határidős devizaügyletben az egyetlen partner a Banque de France volt, az említett időpontban semmilyen hitelképesség-javítást, mint például fedezetet, nettósítási megállapodást vagy garanciát nem léptettek életbe.

Pénzügyigarancia-szerződések: Hitelminőség

millió EUR
	2021.12.31.
	1. szakasz	2. szakasz	Összesen
Hosszú távú hitelminősítés
Kiváló és magas fokozatú	0	1	1
Felső középfokozatú	2	—	2
Alsó középfokozatú	219	—	219
Befektetésre nem ajánlott	3 964	51 079	55 043
Kollektív alapon kezelt/nem minősített	2	—	2
Összesen	4 187	51 080	55 267

Pénzügyigarancia-szerződések: Változás az elszámolt veszteségben

millió EUR
	1. szakasz	2. szakasz	Összesen
Elszámolt veszteség 2021.1.1-jén	859	5 143	6 002
Átcsoportosítás a 2. szakaszba	(494)	494	0
Átcsoportosítás az 1. szakaszba	—	—	—
Növekedés	8	623	630
A garanciák felszabadítása	(0)	(0)	(0)
Újraértékelés	112	789	900
Elszámolt veszteség 2021.12.31-én	485	7 048	7 533
Pénzügyigarancia-kötelezettség könyv szerinti értéke 2021.12.31-én	610	7 183	7 794
Az 1./2. szakaszból az 1./2. szakaszba történő átcsoportosításokat a nyitóegyenleg értékvesztési tartalékánál kell értékelni, míg a szakasz változásából eredő összegváltozások (azaz a 12 havi vagy a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteség) az újraértékelés részét képezik.

Pénzügyigarancia-szerződések: szakaszolási politikák

A pénzügyigarancia-szerződések szakaszokba sorolásának fő kockázati mutatója a garantált adósság hitelminősítése. A szakaszolási modell összehasonlítja a keletkeztetéskori hitelminősítést az adatszolgáltatás időpontjában érvényes hitelminősítéssel. A portfóliógaranciák esetében a garantált portfólió hitelminősítésének súlyozott átlagát kell figyelembe venni.

1. szakasz – a hitelkockázat jelentős növekedésének hiánya

Az adatszolgáltatás időpontjában befektetésre ajánlott besorolású (azaz az S&P/Fitch (Moody’s) minősítési skálán AAA (Aaa) és BBB- (Baa3) között elhelyezkedő vagy azzal egyenértékű külső vagy belső minősítéssel rendelkező) pénzügyigarancia-szerződések alacsony hitelkockázatúnak minősülnek az eredeti hitelminősítéstől függetlenül, és így az 1. szakaszban vannak. Ezenkívül azokat a pénzügyigarancia-szerződéseket, amelyek esetében a hitelkockázat az alábbiakban meghatározottak szerint nem növekedett jelentősen, az 1. szakaszba sorolják be. Az 1. szakaszba sorolt pénzügyigarancia-szerződések esetében az értékvesztési tartalékot a 12 havi várható hitelezési veszteség szintjén értékelik.

2. szakasz – a hitelkockázat jelentős növekedése

A hitelminősítés következő romlása jelentősnek minősül, és a pénzügyigarancia-szerződés 2. szakaszba történő átsorolásához vezet:

—

a kezdeti megjelenítéskor az S&P/Fitch (Moody’s) minősítési skálán AAA (Aa1) és BB- (Ba3) közötti hitelminősítéssel vagy azzal egyenértékű külső vagy belső minősítéssel rendelkező garanciák esetében a minősítés romlása akkor tekinthető jelentősnek, ha a kezdeti és az adatszolgáltatás időpontjában érvényes minősítés közötti különbség legalább 3 fokozat az egyetlen adósságinstrumentumhoz kapcsolódó garanciák esetében és 2 fokozat az adósságportfólióhoz kapcsolódó garanciák esetében,

—

a kezdeti megjelenítéskor B+ (B1) vagy B (B2) közötti hitelminősítésű garanciák esetében a minősítés romlása akkor minősül jelentősnek, ha a kezdeti és az adatszolgáltatás időpontjában érvényes minősítés közötti különbség legalább 2 fokozat az egyetlen adósságinstrumentumhoz kapcsolódó garanciák esetében, és 1 fokozat az adósságportfólióhoz kapcsolódó garanciák esetében, és

—	a kezdeti megjelenítéskor B- (B3) vagy annál alacsonyabb hitelminősítésű garanciák esetében a minősítés romlása akkor minősül jelentősnek, ha a kezdeti és az adatszolgáltatás időpontjában érvényes minősítés közötti különbség legalább 1 fokozat (egyetlen adósságinstrumentum és portfólió).

Ha a hitelminősítésre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre, de a kezdeti megjelenítéskor becslés készült a várható éves igényekről, az igények eredeti tervhez viszonyított tényleges szintje is észszerű kockázati mutatónak tekinthető a hitelkockázat jelentős növekedésének értékeléséhez.

A fenti kritériumok mellett az EU alkalmazhatja a hitelkockázat jelentős növekedésének minőségi értékelését is, amely a rendelkezésre álló további, észszerű és indokolt információkon alapul.

A felülvizsgált EAR 11-re való átállás (azaz 2021. január 1.) előtt keletkeztetett pénzügyigarancia-szerződéseket, amelyek esetében a kezdeti megjelenítéskori hitelkockázatra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre aránytalanul magas költség vagy erőfeszítés nélkül, a 2. szakaszba kell besorolni.

A 2. szakaszban szereplő pénzügyigarancia-szerződések esetében az értékvesztési tartalékot a teljes élettartam alatt várható hitelezési veszteségek szintjén kell értékelni.

A 3. szakaszba és a POCI-ba történő besorolás nem alkalmazandó a pénzügyigarancia-szerződésekre.

Költségvetési biztosítékok

Az Unió főként az általa garantált műveletek révén van hitelkockázatnak kitéve. Ha az alapul szolgáló műveletek hitelminősége romlik, a nemteljesítési események valószínűbbé válnak, és ezáltal uniós garanciák lehívására is sor kerül.

E kockázat nyomon követése és kezelése érdekében a Bizottság hitelkockázati modellre támaszkodik a potenciális veszteségek értékeléséhez, amelynek során többek között a végrehajtó partnerek által szolgáltatott adatokat használja fel. E modellek eredményeit értelmezik és szakértői véleménnyel kombinálják, hogy olyan kockázatértékelést lehessen levezetni, amely összhangban van az ügylet tartalmával és a vonatkozó gazdasági körülményekkel.

Hitelkockázat 2020. december 31-én

A nem értékvesztett pénzügyi eszközök kor szerinti elemzése

millió EUR
2020.12.31.
	Összesen	Nem késedelmes, nem értékvesztett	Késedelmes, de nem értékvesztett
			1 éven belül	1–5 év	5 éven túl
Hitelek	93 309	93 308	0	—	—
Követelések és behajtható követelések	74 493	59 702	505	14 030	257
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	199	199	—	—	—
Összesen 2020.12.31-én	168 001	153 209	505	14 030	257

Nem késedelmes vagy nem értékvesztett pénzügyi eszközök hitelminősége

millió EUR
2020.12.31.
	AFS (46)	Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (47)	Hitelek	Követelések és behajtható követelések	Pénzeszközök	Összesen
Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek
Kiváló és magas fokozatú	9 005	199	2 040	52 817	13 896	77 956
Felső középfokozatú	3 415	—	35 040	1 535	1 011	41 001
Alsó középfokozatú	2 133	—	48 139	1 886	1 651	53 809
Befektetésre nem ajánlott	310	—	7 964	142	165	8 580
	14 862	199	93 182	56 380	16 723	181 347
Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek
Tiszta múltú adósok	—	—	126	3 318	19	3 463
A múltban nem teljesítő adósok	—	—	—	4	—	4
	—	—	126	3 322	19	3 466
Összesen	14 862	199	93 309	59 702	16 742	184 814

6.6.   LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

Likviditási kockázat 2021. december 31-én

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a szerződés szerint hátralévő lejárati idő alapján

millió EUR
2021.12.31.
	Nem diszkontált szerződéses cash flow-k				Könyv szerinti érték
	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összesen
Hitelfelvételek	(23 769 )	(45 030 )	(180 660 )	(249 459 )	(236 720 )
Szállítói kötelezettségek	(46 372 )	—	—	(46 372 )	(46 372 )
Egyéb	(218)	(830)	(890)	(1 938 )	(1 605 )
Összesen 2021.12.31-én	(70 358 )	(45 860 )	(181 550 )	(297 769 )	(284 697 )

A származtatott pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a szerződés szerint hátralévő lejárati idő alapján

millió EUR
2021.12.31.
	Nem diszkontált szerződéses cash flow-k				Könyv szerinti érték
	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összesen
Származtatott pénzügyi eszköz fizetési oldal	(646)	(5)	—	(651)
Származtatott pénzügyi eszköz bevételi oldal	648	—	—	648
Nettó cash flow-k 2021.12.31-én	2	(5)	—	(3)	(3)

A kibocsátott pénzügyigarancia-szerződések lejáratának elemzése a garancia lehívásának lehetséges legkorábbi időszaka alapján

millió EUR
2021.12.31.
	A garancia maximális összege				Könyv szerinti érték
	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összesen
Pénzügyigarancia-szerződések	(55 381 )	(878)	(1)	(56 259 )	(7 794 )
Összesen 2021.12.31-én	(55 381 )	(878)	(1)	(56 259 )	(7 794 )

Az NGEU-ra és a pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási tevékenységek

A pénzügyi támogatás céljából felvett hitelek visszafizetésének első eszköze a kapcsolódó pénzügyi támogatás és az NGEU-hitel visszafizetésének időben történő beszedése. Vannak azonban további biztosítékok, amelyek a hitelfelvevők nemteljesítése vagy késedelmes fizetése esetén alkalmazhatók.

A harmadik országoknak nyújtott MFA- és Euratom-hitelek esetében a közös tartalékalap komponense, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap biztosít likviditási tartalékot. Ezért először a garanciaalap rendelkezésre álló eszközeit használnák fel a kapcsolódó hitelfelvételek visszafizetésére (de csak azt követően, hogy először harmadik személy kezeseket vettek igénybe az Euratom tekintetében – lásd a 6.4. megjegyzést). Ha a rendelkezésre álló eszközök bármikor elégtelennek bizonyulnak a tényleges veszteségek fedezésére, a Bizottság kiegészítő források biztosítására irányuló intézkedéseket vezet be (pl. a Bizottság pénztári likviditásának ideiglenes felhasználása, ideiglenes átcsoportosítások és/vagy további kiadások az uniós költségvetésből).

Az NGEU esetében a Bizottság aktív készpénzkezelést és rövid távú hitelfelvételt is alkalmazhat az uniós adósságok törlesztése érdekében, míg a SURE esetében a Bizottság megújíthatja azokat a kapcsolódó hitelfelvételeket, amelyekre az Unió nevében kötöttek szerződést.

A Bizottság a pénzügyi támogatással és az NGEU-val összefüggő valamennyi hitelfelvétel esetében a saját források rendelkezésre álló tartalékának erejéig lehívhat forrásokat az uniós adósságok törlesztése érdekében. A saját forrásokról szóló jogszabály az éves kifizetési előirányzatok fedezetére szolgáló saját források felső határát a tagállamok GNI-jének 1,40 %-ában, valamint az NGEU esetében további 0,6 százalékpontos ideiglenes emelésben állapítja meg. A 2021. évi költségvetés a GNI 1,12 %-ának megfelelő összegű saját forrást tartalmazott a kiadások finanszírozására. Ez azt jelenti, hogy 2021. december 31-én0,88 %-os volt a kötelezettségei fedezésére rendelkezésre álló mozgástér. E célból az Uniónak joga van felszólítani a tagállamokat, hogy biztosítsák a hitelezőivel szembeni uniós jogi kötelezettségvállalások teljesítését.

Végül, a SURE keretében a tagállamoknak nyújtott hitelekhez a tagállamok által nyújtott önkéntes garanciák rendszere kapcsolódik, amely a kapcsolódó pénzügyi támogatás maximális összegének 25 %-át teszi ki. A tagállamok által nyújtott garanciák lehívása előtt a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a saját források felső határán belül a kifizetési előirányzatokra rendelkezésre álló mozgástér igénybevételének lehetőségét, amennyiben azt a Bizottság fenntarthatónak ítéli, figyelembe véve többek között az Unió összes függő kötelezettségét és az Unió általános költségvetésének fenntarthatóságát. Ez a vizsgálat nem érinti a nyújtott garanciák visszavonhatatlan, feltétel nélküli és lehívható jellegét.

Pénztárkezelés

Az uniós költségvetési alapelvek biztosítják, hogy egy adott év folyamán elegendő általános készpénzforrás áll rendelkezésre valamennyi kifizetés teljesítésére. A teljes tagállami hozzájárulások az egyéb bevételekkel együtt valóban megegyeznek a pénzügyi év kifizetési előirányzatainak összegével. A tagállami hozzájárulásokat azonban tizenkét részletben szedik be havonta az év folyamán és azok az elfogadott költségvetésen alapulnak, míg a kifizetések a működési igényektől függnek. Ezenfelül az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek (a saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról szóló rendeletnek) megfelelően egy adott (N) hónapban jóváhagyott költségvetés-módosításhoz kapcsolódó tagállami hozzájárulások vagy az N+1. hónap első munkanapján (amennyiben a költségvetés-módosítást az adott hónap 16. napja előtt hagyják jóvá), vagy az N+2. hónap első munkanapján (amennyiben a költségvetés-módosítást az adott hónap 16. napján vagy később hagyják jóvá) állnak rendelkezésre, a kapcsolódó kifizetési előirányzatok viszont azonnal rendelkezésre állnak.

Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénztári források mindig elegendők legyenek az adott hónapban teljesítendő kifizetések fedezésére, rendszeres készpénz-előrejelzési eljárások vannak érvényben. Szükség esetén – az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletben előírt bizonyos határokon belül és feltételek mellett – saját források vagy kiegészítő finanszírozás hívhatók le előre a tagállamoktól. Az elmúlt években a működési igények és az átfogó költségvetési megszorítások miatt fokozni kellett az év folyamán teljesített kifizetések ütemének nyomon követését. A fentieken túl, a Bizottság napi pénztárkezelési műveleteivel összefüggésben, automatizált készpénzkezelési eszközök biztosítják, hogy a Bizottság minden egyes bankszámláján napi szinten elegendő likviditás álljon rendelkezésre.

Pénzbírságok

Az előzetesen beszedett pénzbírságok befektetésére használt BUFI-alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök kellően likvidek és mobilizálhatók legyenek a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. A portfólió nagy részét olyan magas likviditású értékpapírok teszik ki, amelyeket rövid távú pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében értékesíteni lehet. Emellett a pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya meghaladja az 50 %-ot.

Költségvetési biztosítékok

A pénzügyi garanciák lejáratának elemzését a prudens megközelítés alkalmazásával kell bemutatni, amely szerint a nyújtott garancia maximális összegét arra a legkorábbi időszakra kell allokálni, amikor a garancia lehívható. Tekintettel arra, hogy az uniós garanciák többsége azonnal lehívható, jelentős összeget allokálnak az első idősávra. Ugyanakkor csekély annak valószínűsége, hogy az EU-tól az első időszakban minden garancia teljes összegét lehívják. Ezenkívül az az összeg, amelyet az EU várhatóan veszít, gyakran sokkal alacsonyabb, mint a garancia felső határa, ezért a likviditási kockázat összegét a garanciakötelezettségek könyv szerinti értékével összefüggésben kell vizsgálni.

A függő kötelezettségek kockázatkezelési keretének egyik fő célkitűzése annak biztosítása, hogy az uniós költségvetés a költségvetés rendes végrehajtásának megzavarása nélkül bármikor teljesíteni tudja kötelezettségeit. Ez magában foglalja a költségvetési biztosítékokhoz kapcsolódó likviditási kockázat csökkentését is, azaz annak a kockázatnak a csökkentését, hogy az Unió nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy időben teljesítse a garanciákkal kapcsolatos összes fizetési kötelezettségét (ami később például az egyéb ráfordítások kiszorításához és a kifizetések következő költségvetési évekre történő elhalasztásához vezethet).

E tekintetben minden költségvetési biztosítékot a közös tartalékalapba befizetett elegendő feltöltéssel fedeznek annak biztosítása érdekében, hogy mindig elegendő likviditás álljon rendelkezésre a garancialehívások időben történő kifizetéséhez.

Az EU rendszeresen nyomon követi az egyes költségvetésibiztosíték-programok feltöltési rátájának megfelelőségét, és minden évben jelentést (48) készít arról, hogy becslése szerint ezek az összegek meghatározott bizonyossággal elegendőek-e a kockázat fedezésére a következő 5 évben.

Emellett további védintézkedési eljárások vannak érvényben (a közös tartalékalap komponensei közötti ideiglenes átcsoportosítások és a központi pénztári likviditás felhasználása) annak biztosítása érdekében, hogy elegendő likviditás álljon rendelkezésre.

Közös tartalékalap

Az alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök kellően likvidek és mobilizálhatók legyenek a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. A portfólió nagy részét olyan likvid eszközök teszik ki, amelyeket szükség esetén rövid távú pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében értékesíteni lehet. Emellett a pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya 26 %.

A származtatott ügyletek elszámolása bruttó, és az elszámolás alapja a szerződéses lejáratuk. A kötelezettségeket az USD-ben denominált eszközök értékesítésén és/vagy csereügyleten keresztül teljesítik, így lehetséges, hogy az árfolyam-különbözetek miatt pénzeszköz-kiáramlás történik. Semmilyen likviditáskezelésre nincs szükség a fedezeti/biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények tekintetében, mivel a jelenlegi fedezeti partner elfogadja, hogy fedezeti lehívásra/letéti felhívásra vonatkozó követelmények nélkül működjön együtt a Bizottsággal.

Likviditási kockázat 2020. december 31-én

A pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a szerződés szerint hátralévő lejárati idő alapján

millió EUR
2020.12.31.
	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összesen
Hitelfelvételek	(10 410 )	(20 230 )	(62 553 )	(93 192 )
Szállítói kötelezettségek	(32 408 )	—	—	(32 408 )
Pénzügyigarancia-kötelezettségek	(90)	—	—	(90)
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	(149)	(665)	(947)	(1 761 )
Összesen 2020.12.31-én	(43 057 )	(20 895 )	(63 500 )	(127 451 )

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

millió EUR
2020.12.31.
	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összesen
Származtatott pénzügyi eszköz fizetési oldal	(417)	(4)	(1)	(421)
Származtatott pénzügyi eszköz bevételi oldal	423	—	—	423
Nettó cash flow-k 2020.12.31-én	5	(4)	(1)	1

6.7.   EGYÉB ÁRKOCKÁZAT

2021. december 31-én az EU ki van téve a nem jegyzett, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetésekből (például kockázatitőke- és egyéb befektetési alapok), pénzpiaci alapokból (például az EBB egységesített alapjából) és összevont portfóliókba történő befektetésekből (lásd a 2.4.2.1. megjegyzést), valamint a nem jegyzett sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetéseket fedező, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt származtatott eszközként kezelt garanciákból (lásd a 2.4.2.2. megjegyzést) eredő egyéb árkockázatoknak (részvénypiaci kockázat).

A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a részvényárfolyam szintjében és/vagy a garantált, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések értékében bekövetkezett változások hatására csökken a tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések valós értéke. A fent említett eszközök 10 %-os értéknövekedésének vagy -csökkenésének hatása az eredményre a következő lenne:

millió EUR
	10 %	(10) %
Tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések	238	(238)
Pénzpiaci alapok és összevont portfóliókba történő befektetések	251	(251)
Sajáttőkére vonatkozó garanciák  (49)	415	(415)
Összesen 2021.12.31-én	905	(905)

Az EU olyan nem jegyzett eszközökbe fektet be, illetve olyan nem jegyzett eszközökre nyújt garanciákat, amelyek értéke nyilvánosan nem érhető el. E pénzügyi eszközök többségét a megbízott szervezetek hajtják végre, akik az ágazat szakértői, és rendszeresen értékelik és nyomon követik ezeket az eszközöket.

7.   KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

7.1.   KAPCSOLT FELEK

Az EU kapcsolt felei a konszolidálásba bevont uniós gazdálkodó egységek, társult vállalkozások és ezen egységek felsővezetése. Az ezen egységek közötti ügyletekre az Unió szokásos működésének részeként került sor, és így az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezen ügyletek vonatkozásában nincs szükség egyedi közzétételi követelményekre.

7.2.   A FELSŐVEZETÉS FŐ JOGOSULTSÁGAI

Az EU kulcspozíciókban lévő vezetőit érintő, kapcsolt felekre vonatkozó műveletekkel kapcsolatos adatok bemutatása céljából e személyeket öt csoportba sorolták:

1. kategória: az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és az Európai Unió Bíróságának elnöke

2. kategória: a Bizottság alelnöke és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a Bizottság többi alelnöke

3. kategória: a Tanács főtitkára, a Bizottság tagjai, az Európai Unió Bíróságának bírái és főtanácsnokai, a Törvényszék elnöke és tagjai, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos

4. kategória: a Számvevőszék elnöke és tagjai

5. kategória: az intézmények és ügynökségek legmagasabb rangú köztisztviselői

Jogosultságaik összefoglalására az alábbiakban kerül sor. További információk találhatók az Europa honlapon közzétett személyzeti szabályzatban, amely az Unió valamennyi tisztviselőjének jogait és kötelezettségeit tartalmazó hivatalos dokumentum. A felsővezetés semmilyen kedvezményes hitelben nem részesült az Uniótól.

A FELSŐVEZETÉS FŐ PÉNZÜGYI JOGOSULTSÁGAI

EUR
Jogosultság (alkalmazottanként)	1. kategória	2. kategória	3. kategória	4. kategória	5. kategória
Alapilletmény (havi)	29 205,17	26 453,96  – 27 512,13	21 163,17  – 23 808,57	22 856,23  – 24 337,65	13 456,68  – 21 163,17
Lakhatási támogatás/Külföldi munkavégzési támogatás	15 %	15 %	15 %	15 %	0–4 %–16 %
Családi támogatások:
Háztartási támogatás (a fizetés %-ában)	2 % + 196,44	2 % + 196,44	2 % + 196,44	2 % + 196,44	2 % + 196,44
Eltartott gyermek	429,24	429,24	429,24	429,24	429,24
Iskola előtti	104,86	104,86	104,86	104,86	104,86
Iskoláztatási, vagy	291,24	291,24	291,24	291,24	291,24
A munkavégzés helyén kívüli képzés	582,48	582,48	582,48	582,48	582,48
Az elnöklő bírák támogatása	tárgytalan	tárgytalan	668,22	tárgytalan	tárgytalan
Reprezentációs költségtérítés	1 582,67	1 017,17	668,22	tárgytalan	tárgytalan
Éves utazási költségek	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan	visszatérített
Tagállamba átutalható:
Iskoláztatási támogatás (7)	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen
A fizetés %-ában (7)	5 %	5 %	5 %	5 %	5 %
A kk nélküli fizetés %-ában	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %
Reprezentációs költségek	visszatérített	visszatérített	visszatérített	tárgytalan	tárgytalan
Szolgálati jogviszony megkezdése:
Beilleszkedési kiadások (1–4. kat.: kéthavi alapilletmény)	58 410,36	52 907,93 – 55 024,27	42 326,35 – 47 617,14	45 712,46 – 48 675,31	visszatérített
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Szolgálati jogviszony megszűnése:
Újraletelepedési kiadások (1–4. kat.: egyhavi alapilletmény)	29 205,17	26 453,96 – 27 512,13	21 163,17 – 23 808,57	22 856,23 – 24 337,65	visszatérített
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Átmenet (a fizetés %-ában) (8)	40 % – 65 %	40 % – 65 %	40 % – 65 %	40 % – 65 %	tárgytalan
Betegségbiztosítás	fedezett	fedezett	fedezett	fedezett	fedezett
Nyugdíj (a fizetés %-ában, adózás előtt)	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %
Levonások:
Közösségi adó	8 % – 45 %	8 % – 45 %	8 % – 45 %	8 % – 45 %	8 % – 45 %
Betegségbiztosítás (a fizetés %-ában)	1,7  %	1,7  %	1,7  %	1,7  %	1,7  %
Speciális levonás a fizetés után	7 %	7 %	7 %	7 %	6-7 %
Nyugdíjjárulék	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan	10,1  %
Személyek száma év végén	3	8	93	27	118

8.   A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

E beszámoló aláírásának napjáig – az alábbiakban kiemelt esemény kivételével – nem jutott a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének tudomására olyan lényeges esemény, amelyet e szakaszban külön kellene bemutatni, és jelentés sem érkezett ilyenről. A beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a bemutatott információk ezt tükrözik.

Ukrajna

A 19. sz. uniós számviteli szabállyal (A beszámoló fordulónapját követő események) összhangban a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború nem módosító eseménynek minősül, így nem kell kiigazítani az e beszámolóban szereplő 2021. december 31-i összegeket. Amint az a 2.4. megjegyzésben is szerepel, az EU-nak 2021. december 31-én (névértéken) 4,7 milliárd EUR összegű kinnlévő hitele van, amelyet Ukrajnának nyújtott a makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom-program keretében (hitelfelvételből finanszírozva, lásd a 2.11. megjegyzést).

A 2022. február 24-i (EU) 2022/313 európai parlamenti és tanácsi határozat alapján a Bizottság további 1,2 milliárd EUR összegű hitelt nyújtott Ukrajnának az MFA-program keretében, amelyből 600 millió EUR-t márciusban, további 600 millió EUR-t pedig 2022 májusában folyósítottak.

Emellett az EBB 2,1 milliárd EUR értékben nyújtott hiteleket Ukrajnának (a fennálló tőkeösszeget 2021. december 31-én folyósították) a külső hitelezési megbízatása keretében, e hiteleket az uniós költségvetés garantálja – lásd a 4.1. megjegyzést. Az érintett összegeket az év végi, nem pedig az e pénzügyi beszámoló elkészítésének időpontjában fennálló helyzet alapján értékelik.

Az e pénzügyi beszámoló elkészítésekor fennálló tények és körülmények, különösen a változó helyzet alapján az ukrajnai háborúnak az EU pénzügyeire gyakorolt pénzügyi hatása nem becsülhető meg megbízhatóan.

9.   A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE

A.   ELLENŐRZÖTT INTÉZMÉNYEK (55)

1.   Intézmények és tanácsadó szervek (11)

Európai Parlament

Európai Tanács

Európai Bizottság

Európai Számvevőszék

Az Európai Unió Bírósága

Európai Külügyi Szolgálat

Európai adatvédelmi biztos

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Európai ombudsman

Régiók Európai Bizottsága

Az Európai Unió Tanácsa

2.   Uniós ügynökségek (42)

2.1.    Végrehajtó ügynökségek (7)

Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)

Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (CHAFEA) (2021. március 31-ig)

Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HaDEA) (2021. április 1-jétől)

Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA)

Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EISMEA)

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA)

Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség (CINEA)

2.2.    Decentralizált ügynökségek (35)

Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA)

Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)

Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)

Európai Bankhatóság (EBH)

Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)

Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA)

Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL)

Az Európai Unió Űrprogramügynöksége (EUSPA)

Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust)

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)

Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop)

Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER)

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal)

Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)

Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) (2021. május 26-tól)

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)

Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA)

Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO)

Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA)

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA)

Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA)

Európai Képzési Alapítvány (ETF)

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound)

A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)

A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol)

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA)

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)

Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (Fusion for Energy)

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA)

Európai Ügyészség (EPPO) (2021. június 24-től)

3.   Egyéb ellenőrzött gazdálkodó egységek (2)

A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)

B.   TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK (1)

Európai Beruházási Alap (EBA)

KISEBB GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK

Az alábbiakban felsorolt gazdálkodó egységeket csekély jelentőségük miatt nem vonták be az EU 2021. évi összevont pénzügyi beszámolójába a tőkemódszer alkalmazásával:

KISEBB GAZDÁKODÓ EGYSÉGEK (8)

Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás (CBE JU) (a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás egyetemes jogutódja)

Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás (CAJU) (a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás egyetemes jogutódja)

Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás (Clean H2 JU) (a Második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás egyetemes jogutódja)

Európai Vasút Közös Vállalkozás (EU-RAIL JU) (a Shift2Rail közös vállalkozás egyetemes jogutódja)

Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás (IHI JU) (az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás egyetemes jogutódja)

Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás (KDT JU) (az ECSEL közös vállalkozás egyetemes jogutódja)

3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás (SESAR 3 JU) (a SESAR közös vállalkozás egyetemes jogutódja)

EuroHPC közös vállalkozás (EuroHPC)

E gazdálkodó egységek éves beszámolója nyilvánosan hozzáférhető az egyes gazdálkodó egységek honlapján.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (50)

TARTALOMJEGYZÉK

1.

AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

148

2.

A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KIMUTATÁSAI

149

3.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ

153

3.1.

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KERET

153

3.2.

A 2021–2027-ES IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET

153

3.3.

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEINEK RÉSZLETEI (PROGRAMOK)

155

3.4.

NextGeneration EU

155

3.5.

ÉVES KÖLTSÉGVETÉS

156

3.6.

BEVÉTELEK

157

3.7.

A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL

158

4.

A 2021. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

160

5.

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

161

5.1.

ÁTTEKINTÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

161

6.

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

162

6.1.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

162

6.2.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

163

6.3.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

164

6.4.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

165

6.5.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

166

6.6.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK AZ ELŐIRÁNYZATOK TÍPUSA SZERINT

167

6.7.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

168

6.8.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

178

6.9.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA 211

188

6.10.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

198

6.11.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

207

6.12.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK AZ ELŐIRÁNYZATOK TÍPUSA SZERINT

213

7.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYI BONTÁSBAN

222

7.1.

A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

222

7.2.

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

224

7.3.

A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

225

8.

AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

226

8.1.

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL

226

8.2.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN

228

1.   AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

millió EUR
Megjegyzés		2021	2020
a	A pénzügyi év bevétele	239 596	174 306
b	A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések	(226 175 )	(171 721 )
c	Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok	(4 244 )	(2 086 )
d	Az N–1. évről áthozott, fel nem használt előirányzatok megszüntetése	265	78
e	Címzett bevételek alakulása (B)–(A)	(6 338 )	1 398
	Fel nem használt előirányzatok a tárgyév végén (A)	14 032	7 694
	Fel nem használt előirányzatok az előző év végén (B)	7 694	9 092
f	Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek	126	(207)
	Költségvetési eredmény	3 230	1 768

Az EU költségvetési eredményét 2021-ben az esedékes hozzájárulásuk csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz. Ezt az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (51) 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően számítják ki. További információk a költségvetési eredmény kiszámítása alatt (1.5. pont) találhatók.

a.	A pénzügyi év bevétele: az „Áttekintés az uniós költségvetési bevételek végrehajtásáról” című 5.1. táblázat „Összesen” elnevezésű 8. oszlopa.

b.

A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések: a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 6.3. táblázat „Megtett kifizetések a végleges elfogadott költségvetésből” elnevezésű 2. oszlopa és „Megtett kifizetések címzett bevételekből” elnevezésű 4. oszlopa.

c.	Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok: a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 6.3. táblázat automatikusan átvitt összegeket tartalmazó 7. oszlopa plusz a határozattal átvitt összegeket tartalmazó 8. oszlopa.

d.

Az N–1. évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése: figyelembe veszi a kifizetési előirányzatok előző év végi (automatikusan és határozattal) áthozott összegét, valamint a folyó év áthozott összegekből megtett kifizetéseit a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 6.3. táblázat 3. oszlopa szerint.

e.

A címzett bevételekből származó összes előirányzat alakulása az év végén: kiszámítja a címzett bevételekből származó előirányzatok előző év végi összegének (plusz), valamint (a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 6.3. táblázat 9. oszlopa szerinti) folyó év végi összegének (mínusz) különbségét, hogy megkapja a folyó évben a címzett bevételek nettó változását.

f.	Az árfolyamkülönbségek magukban foglalják a realizált és nem realizált árfolyamkülönbségeket is.

2.   A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KIMUTATÁSAI

Költségvetési bevételek

millió EUR
		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Megállapított jogosultságok	Bevételek
1.	Saját források	156 867	156 993	160 869	158 632
	11 – Cukorilleték	0	0	1	1
	12 – Vámok	17 606	17 348	21 274	19 037
	13 – Héa	17 967	17 941	17 934	17 934
	14 – GNI	121 294	115 858	115 819	115 819
	16 – Az éves GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése egyes tagállamok esetében	0	—	11	11
	17 –Műanyag csomagolási hulladékok	0	5 847	5 831	5 831
2.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások	0	1 769	1 779	1 772
3.	Igazgatási bevételek	1 726	1 726	2 306	2 230
4.	Pénzügyi bevételek, késedelmi kamatok és pénzbírságok	119	515	18 494	1 633
5.	Költségvetési biztosítékok, forrásbevonási és hitelezési műveletek	0	0	55 501	55 501
6.	Az uniós szakpolitikákhoz kapcsolódó bevételek, hozzájárulások és visszatérítések	7 348	7 008	26 114	19 827
Összesen		166 060	168 011	265 063	239 596
ebből: NextGeneration EU (NGEU)		—	—	55 501	55 501

Költségvetési kiadások: kötelezettségvállalások a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások
1.	Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	20 817	20 817	34 960	25 683
2.	Kohézió, reziliencia és értékek	52 862	53 219	452 326	151 947
	2a. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	48 191	48 191	106 413	48 468
	2b. Reziliencia és értékek	4 671	5 029	345 913	103 479
3.	Természeti erőforrások és környezet	58 569	58 574	79 377	59 723
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	40 368	40 371	41 518	40 818
4.	Migráció és határigazgatás	2 279	2 303	2 368	1 644
5.	Biztonság és védelem	1 709	1 706	1 741	1 625
6.	Szomszédság és a világ	16 097	17 031	17 474	15 372
7.	Európai közigazgatás	10 448	10 443	11 404	10 930
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 313	4 307	4 879	4 590
O.	A többéves pénzügyi kereten kívül	—	—	3 922	199
S.	Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)	1 471	2 739	2 759	1 223
Összesen		164 251	166 833	606 331	268 345
ebből: NextGeneration EU (NGEU)		—	—	421 070	143 525

Költségvetési kiadások: kifizetések a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések
1.	Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	17 192	16 670	22 478	18 532
2.	Kohézió, reziliencia és értékek	66 154	67 614	131 414	126 454
	2a. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	61 868	63 855	79 628	75 591
	2b. Reziliencia és értékek	4 286	3 758	51 787	50 863
3.	Természeti erőforrások és környezet	56 804	56 021	58 310	56 831
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	40 354	40 303	41 467	40 760
4.	Migráció és határigazgatás	2 686	2 519	2 734	2 547
5.	Biztonság és védelem	671	714	726	708
6.	Szomszédság és a világ	10 811	11 455	12 258	10 935
7.	Európai közigazgatás	10 450	10 444	12 368	10 705
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 313	4 307	5 492	4 436
O.	A többéves pénzügyi kereten kívül	—	—	3 931	61
S.	Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)	1 293	2 574	2 593	1 223
Összesen		166 060	168 011	246 812	227 996
ebből: NextGeneration EU (NGEU)		—	—	55 501	53 618

Költségvetési kiadások: fennálló kötelezettségvállalások a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		2020-ról áthozott fennálló kötelezettségvállalások	A 2020-tól fennálló kötelezettségvállalások teljesítése	Új fennálló kötelezettségvállalások 2021-től	Fennálló kötelezettségvállalások összesen
		1	2	3	4=1+2+3
1.	Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	42 361	(14 410 )	20 766	48 717
2.	Kohézió, reziliencia és értékek	183 747	(70 192 )	95 478	209 033
	2a. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	180 084	(68 550 )	41 305	152 839
	2b. Reziliencia és értékek	3 662	(1 641 )	54 174	56 195
3.	Természeti erőforrások és környezet	40 860	(15 330 )	18 161	43 691
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	286	(86)	133	333
4.	Migráció és határigazgatás	4 950	(1 872 )	901	3 980
5.	Biztonság és védelem	1 503	(521)	1 415	2 397
6.	Szomszédság és a világ	28 785	(8 507 )	12 257	32 535
7.	Európai közigazgatás	981	(981)	1 075	1 076
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	627	(627)	684	684
O.	A többéves pénzügyi kereten kívül	11	(4)	140	147
S.	Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)	0	(0)	—	—
Összesen		303 197	(111 816 )	150 194	341 575
ebből: NextGeneration EU (NGEU)		—	—	89 907	89 907
ebből: a NextGeneration EU (NGEU) kivételével		303 197	(111 816 )	60 288	251 668

3.   MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ

3.1.   AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KERET

A költségvetési beszámoló elkészítése a költségvetési rendelettel összhangban történik. Az általános költségvetés az az eszköz, amely minden évben előírja és engedélyezi az Unió bevételeit és kiadásait, az MFF-ben meghatározott felső határokon és egyéb rendelkezéseken belül, az említett keret szerint elfogadott többéves programokat érintő jogalkotási aktusokkal összhangban.

3.2.   A 2021–2027-ES IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET

millió EURfolyó áron
	2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	Összesen
1. Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	20 919	21 288	21 125	20 984	21 272	21 847	22 077	149 512
2. Kohézió, reziliencia és értékek	52 786	55 314	57 627	60 761	63 387	66 536	70 283	426 694
2a. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	48 191	49 739	51 333	53 077	54 873	56 725	58 639	372 577
2b. Reziliencia és értékek	4 595	5 575	6 294	7 684	8 514	9 811	11 644	54 117
3. Természeti erőforrások és környezet	58 624	56 519	56 849	57 003	57 112	57 332	57 557	400 996
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	40 368	41 257	41 518	41 649	41 782	41 913	42 047	290 534
4. Migráció és határigazgatás	2 467	3 043	3 494	3 697	4 218	4 315	4 465	25 699
5. Biztonság és védelem	1 805	1 868	1 918	1 976	2 215	2 435	2 705	14 922
6. Szomszédság és a világ	16 247	16 802	16 329	15 830	15 304	14 754	15 331	110 597
7. Európai közigazgatás	10 635	11 058	11 419	11 773	12 124	12 506	12 959	82 474
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	8 216	8 528	9	9 006	9 219	9 464	9 786	62 991
Kötelezettségvállalási előirányzatok	163 483	165 892	168 761	172 024	175 632	179 725	185 377	1 210 894
Kifizetési előirányzatok összesen	166 140	167 585	165 542	168 853	172 230	175 674	179 187	1 195 211

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletet (52)2020. december 17-én fogadták el. A Bizottság 2020. december 18-án a többéves pénzügyi keret 2021-re vonatkozó technikai kiigazításáról szóló közleményt fogadott el (53). A fenti táblázat az MFF felső határait tartalmazza folyó árakon, összhangban a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rögzített, évi 2 %-os deflátorral. 2021 volt a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első pénzügyi éve. A kötelezettségvállalási előirányzatok 2021-re vonatkozó átfogó felső határa 163 483 millió EUR, míg a kifizetési előirányzatok megfelelő felső határa 166 140 millió EUR volt.

Az EUMSZ 312. cikkének (3) bekezdése értelmében a többéves pénzügyi keret kiadási kategóriánként (fejezetenként) meghatározza a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok éves felső határait. A többéves pénzügyi keret fejezetei az Unió fő tevékenységi területeinek felelnek meg. A fejezetek szerkezete és tartalma jelentősen megváltozott az előző, 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez képest. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek magyarázata az alábbiakban látható.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 1 211 milliárd EUR-t (2018-as árakon 1 074 milliárd EUR-t) tesz ki, beleértve az Európai Fejlesztési Alapot (EFA) is. Emellett a NextGeneration EU további 806,9 milliárd EUR-t (2018-as árakon 750 milliárd EUR-t) biztosít 2023-ig kötelezettségvállalások és 2026-ig kifizetések formájában.

Az éves költségvetési eljárás tekintetében a költségvetési nómenklatúrát szakpolitikai „klaszterenként” strukturálják tovább, ami még egyértelműbbé teszi, hogy az egyes kiadási programok hogyan járulnak hozzá az Unió szakpolitikai céljaihoz.

1. fejezet – Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

Ez a fejezet a kutatás és innováció, a digitális transzformáció, a stratégiai infrastruktúra, az egységes piac megerősítése és a stratégiai űrprojektek területét támogató kulcsfontosságú uniós programokat foglalja magában. Az e fejezet alá tartozó programok közé tartozik a Horizont Európa, az InvestEU Alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Egységes piac program és az európai űrprogram.

Az NGEU-ból hozzájárulásban részesülő programok (külső címzett bevételek) e fejezet alatt: Horizont Európa és InvestEU Alap.

2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

Ez a fejezet két alfejezetet foglal magában: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió (2a), valamint reziliencia és értékek (2b).

Az e fejezet alá tartozó kiadások célja az uniós tagállamok rezilienciájának és a köztük lévő kohéziónak az erősítése. A finanszírozás hozzájárul az uniós régiókon belüli és azok közötti, valamint a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti különbségek csökkentéséhez, és előmozdítja a fenntartható területfejlesztést (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap Plusz). Támogatja továbbá az Unió szolidaritását és együttműködését a katasztrófákra való felkészültség és reagálás terén (uniós polgári védelmi mechanizmus és rescEU). Emellett az e fejezet alá tartozó programok célja, hogy reziliensebbé tegyék az EU-t a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal szemben azáltal, hogy beruháznak a zöld és digitális átállásba, a fiatalokba (Erasmus), az egészségügybe (az EU az egészségért program), valamint az uniós értékek védelmére irányuló fellépésbe (Jogérvényesülés, Jogok és Értékek) és a kulturális sokszínűség előmozdításába (Kreatív Európa).

Ez a fejezet tartalmazza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, amelyet az NGEU által a 2021–2023-as időszakban nyújtott finanszírozás túlnyomó többsége lát el forrással. Egyéb, az NGEU-ból hozzájárulásban részesülő programok (külső címzett bevételek) e fejezet alatt: REACT-EU, uniós polgári védelmi mechanizmus (RescEU).

millió EUR
MFF-program	Kötelezettségvállalási előirányzatok	Megtett kötelezettségvállalások	Kifizetési előirányzatok	Megtett kifizetések	Fennálló kötelezettségvállalások 2021 végén
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)	31 458	24 038	6 058	4 926	19 112
Európai Szociális Alap (ESZA)	19 161	15 435	2 267	2 081	13 354
REACT-EU csomag összesen	50 620	39 473	8 325	7 007	32 466

3. fejezet – Természeti erőforrások és környezet

Az e fejezet alá tartozó kiadások a fenntartható mezőgazdaságba (közös agrárpolitika), a halászati és tengerpolitikába (Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap), valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programokba (LIFE program, Igazságos Átmenet Alap) fektetnek be.

Az NGEU-ból hozzájárulásban részesülő programok (külső címzett bevételek) e fejezet alatt: vidékfejlesztés, Igazságos Átmenet Alap.

4. fejezet – Migráció és határigazgatás

Az e fejezetből finanszírozott programok (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, Integrált Határigazgatási Alap) és decentralizált ügynökségek (például az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – a Frontex – és az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége) célja a migrációval és az EU külső határainak igazgatásával, valamint a menekültügyi rendszer Unión belüli védelmével kapcsolatos kihívások kezelése.

5. fejezet – Biztonság és védelem

Ez a fejezet azt tükrözi, hogy egyre nagyobb szükség van az uniós szintű együttműködésre a biztonsági fenyegetések kezelése és az Unió stratégiai autonómiájának növelése érdekében. A fejezet olyan programokat foglal magában, amelyek feladata az európai polgárok biztonságának és védelmének javítása (Belső Biztonsági Alap), Európa védelmi kapacitásainak megerősítése (Európai Védelmi Alap), valamint a belső és külső biztonsági kihívásokra való reagáláshoz szükséges eszközök biztosítása.

6. fejezet – Szomszédság és a világ

Az e fejezet alá tartozó programok megerősítik az EU társadalmi-gazdasági hatását szomszédságában, a fejlődő országokban és a világ többi részén. Az új NDICI-Globális Európa eszköz több korábbi uniós külső finanszírozási eszközt egyesít, beleértve az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal folytatott, korábban az Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott együttműködést. A fejezet tartalmazza továbbá az uniós csatlakozásra készülő országoknak nyújtott támogatást (előcsatlakozási támogatás) és az Unió humanitárius segítségnyújtási programját.

7. fejezet – Európai közigazgatás

E fejezetbe tartoznak az összes intézményt, a nyugdíjakat és az Európai Iskolákat érintő igazgatási kiadások.

9. fejezet – Speciális eszközök

Az uniós költségvetés rugalmassági mechanizmusai lehetővé teszik az EU számára, hogy előre nem látható eseményekre – például válságokra és szükséghelyzetekre – való reagálás érdekében igénybe vegye a szükséges forrásokat. Az éves költségvetési nómenklatúrában és végrehajtásban ezek a 9. fejezet alatt szerepelnek, bár a többéves pénzügyi keret kiadásainak felső határait meghaladóan mozgósíthatók. Ezek alkalmazási köréről, pénzügyi allokációiról és működési szabályairól a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és az intézményközi megállapodás rendelkezik. Azt biztosítják, hogy a költségvetési források követni tudják a prioritások alakulását, hogy minden eurót ott használjanak fel, ahol arra a legnagyobb szükség van.

3.3.   A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEINEK RÉSZLETEI (PROGRAMOK)

A többéves pénzügyi keret fejezetei tovább részletezhetők a főbb kiadási programoknak megfelelően (például Horizont 2020, Erasmus+ stb.). A költségvetés végrehajtására vonatkozóan alapul szolgáló jogalapokat e programszinten fogadják el. A végrehajtással és az eredményekkel kapcsolatos jelentéstétel általánosan a programokra épül. A programok szerinti táblázatok a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben találhatók (lásd a 6.7–6.12. táblázatot).

3.4.   NextGeneration EU

A nem visszafizetendő támogatási formára (vissza nem térítendő támogatásra) szánt 421,1 milliárd EUR összegű költségvetéssel az NGEU jelentős hatást gyakorol az EU 2021-től 2026-ig tartó időszakra szóló teljes éves költségvetéseire és azok végrehajtására. 2021-ben ezt az összeget teljes mértékben címzett bevételi előirányzatként könyvelték el. A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó valamennyi kötelezettségvállalást 2023. december 31-ig kell megtenni, és 2026. december 31-ig kell őket teljesíteni kifizetésekkel, az EURI-rendelet (54) 3. cikkének (4) és (9) bekezdésével összhangban.

Az NGEU tevékenységeinek átfogó áttekintéséhez lásd az Év pénzügyi sarokszámainak 2.2. és 2.3. pontját.

3.5.   ÉVES KÖLTSÉGVETÉS

A költségvetés elfogadására vonatkozó eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke határozza meg. A határidőket és a költségvetés elfogadásának lépéseit az alábbi ábra szemlélteti.

A Bizottság költségvetése igazgatási előirányzatokat és operatív előirányzatokat tartalmaz. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak. A költségvetés ezenfelül az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált és a differenciált előirányzatokat. A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A differenciált előirányzatokat annak érdekében használják, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra oszlanak:

—

kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott pénzügyi évben azon tevékenységekkel kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségekből eredő valamennyi költséget fedezik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai azonban felbonthatók több évre esedékes éves részletekre, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik,

—	kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

A beszámolóban a finanszírozás típusait két fő csoportba sorolják:

—	végleges elfogadott költségvetési előirányzatok, és

—

további előirányzatok, amelyek a következőkből állnak: — az előző évről áthozott összegek (a költségvetési rendelet korlátozott számú esetben lehetővé teszi, hogy a fel nem használt összegeket átvigyék az előző évről a folyó évre), és — visszatérítésekből, harmadik felek/országok által az uniós programokhoz nyújtott hozzájárulásokból és harmadik felek számára végzett munkából származó címzett bevételek; ezek közvetlenül a megfelelő kiadási költségvetési sorokhoz rendelve a finanszírozás harmadik pillérét alkotják.

Valamennyi finanszírozási típus együttesen képezi a rendelkezésre álló előirányzatokat.

3.6.   BEVÉTELEK

3.6.1.   Bevétel saját forrásokból

A bevételek túlnyomó többsége a saját forrásokból származik, amelyek az alábbi kategóriákból állnak:

(1)	Tradicionális saját források (TOR): 2021-ben a saját forrásokból származó összbevétel hozzávetőleg 12 %-át tették ki.

(2)	Hozzáadottértékadó-alapú (héaalapú) bevételek: 2021-ben a saját forrásokból származó összbevétel hozzávetőleg 11 %-át tették ki.

(3)	A nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló bevételek: 2021-ben a saját forrásokból származó összbevétel hozzávetőleg 4 %-át tették ki.

(4)	Bruttó nemzeti jövedelmen alapuló (GNI-alapú) bevételek: 2021-ben a saját forrásokból származó összbevétel hozzávetőleg 73 %-át tették ki.

Az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2020. december 14-i (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat (a továbbiakban: a 2020. évi sajátforrás-határozat) meghatározza a saját források kategóriáit, és megállapítja a kiszámításuk módszereit. Ez a határozat 2021. június 1-jén lépett hatályba, és 2021. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal volt alkalmazandó.

A 2020. évi sajátforrás-határozat kimondja, hogy az éves kifizetési előirányzatok fedezetéül az Unió számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,40 %-át. Emellett a határozat kivételes jelleggel felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a tőkepiacokon ideiglenesen 2018-as árakon legfeljebb 750 milliárd EUR összegű hitelt vegyen fel az Unió nevében, a Covid19-világjárvány következményeinek a NextGeneration EU helyreállítási eszközön keresztül történő kezelése érdekében. A saját források kifizetési előirányzatokra vonatkozó felső határát ideiglenesen 0,6 százalékponttal emelik meg az e hitelfelvételből eredő valamennyi kötelezettség fedezése érdekében.

2021-től az uniós költségvetés egyéb bevételei közé tartoznak az Egyesült Királyság által az EU-val szemben fennálló kötelezettségeinek, valamint a 2014–2020-as időszakból eredő, az Egyesült Királysággal szemben fennálló uniós kötelezettségeknek a fedezésére nyújtott pénzügyi hozzájárulások.

3.6.2.   Tradicionális saját források (TOR)

A tradicionális saját források a harmadik országokból származó behozatalra kivetett, és az EU nevében a tagállamok által beszedett vámokból állnak. A tagállamok azonban ennek 25 %-át visszatartják beszedési költségeik kompenzálására. A tradicionális saját források valamennyi megállapított összegét az illetékes hatóságok alábbi számláinak egyikén kell lekönyvelni:

—	A 609/2014/EU, Euratom Tanács rendelet 6. cikke (3) bekezdésében előírt rendes számlákon: valamennyi beszedett vagy biztosítékkal fedezett összeget.

—	Ugyancsak a fenti cikkben megadott külön számlákon: valamennyi még be nem szedett és/vagy biztosítékkal nem fedezett összeget. Ugyancsak e számlára könyvelhetik azokat a biztosítékkal fedezett összegeket, amelyekkel kapcsolatban kifogással éltek.

A tradicionális saját forrásokat legkésőbb a jogosultság megállapításának hónapját követő második hónap 19. napját követő első munkanapon jóvá kell írni (vagy be kell szedni a külön számla esetében) a Bizottságnak az érintett tagállam államkincstáránál vagy nemzeti központi bankjánál vezetett számláján.

3.6.3.   Hozzáadottérték-adó (héa)

A hozzáadottérték-adón (héa) alapuló saját forrást az e célból az uniós szabályozásnak megfelelően harmonizált tagállami héaalapokra kell felszámítani. 0,30 %-os egységes lehívási kulcs alkalmazandó az egyes tagállamok által az összes adóköteles szolgáltatásnyújtás után beszedett héabevételek teljes összegére, amelyet elosztanak a héamérték súlyozott átlagával. A héaalap azonban egyik tagállam esetében sem haladhatja meg GNI-jének 50 %-át.

3.6.4.   Nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék

Az egyes tagállamokban keletkező, nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömegére kilogrammonként 0,80 EUR egységes lehívási mérték alkalmazandó. Az egy adott évben nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékot az adott évben valamely tagállamban keletkezett műanyag csomagolási hulladék és újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék különbségeként számítják ki. Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia jogosult egyedi éves egyösszegű csökkentésre a műanyag csomagolási hulladékon alapuló sajátforrás-hozzájárulásaik tekintetében.

3.6.5.   Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)

A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrást a költségvetés azon részének finanszírozására használják, amelyet semmilyen más bevételi forrás nem fedez. Valamennyi tagállam bruttó nemzeti jövedelmére az uniós szabályozásnak megfelelően megállapított, egységes lehívási kulcs kerül kivetésre.

A héa- és GNI-alapú saját források meghatározásának alapjául a költségvetési tervezet készítése során összeállított, a megfelelő alapokra vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ezeket az előrejelzéseket később az adott költségvetési év során költségvetés-módosítások révén módosítják és aktualizálják. A tagállamok által a tényleges adóalapok figyelembevételével fizetendő összegek és a (módosított) előrejelzések alapján ténylegesen befizetett összegek közötti különbségeket – akár pozitívak, akár negatívak – a Bizottság az adott költségvetési évet követő második év júniusának első munkanapjáig hívja le a tagállamoktól. A következő négy évben a tényleges héa- és GNI-alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésnek kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő héa- és GNI-alapú forrásokat vagy a héa- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.

3.6.6.   Bruttó csökkentés

A 2021 és 2027 közötti időszakban a következő tagállamok részesülnek az éves GNI-alapú hozzájárulásuk bruttó csökkentésében: Ausztria 565 millió EUR, Dánia 377 millió EUR, Németország 3 671 millió EUR, Hollandia 1 921 millió EUR, Svédország pedig 1 069 millió EUR. Ezeket a bruttó csökkentéseket 2020-as árakon értékelik, és valamennyi tagállam finanszírozza őket.

3.7.   A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL

millió EUR
	2021	2020
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	(42 100 )	57 416
Bevételek
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok	(7 068 )	(1 295 )
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok	64 356	3 886
Elhatárolt bevételek (nettó)	(5 434 )	(48 762 )
	51 854	(46 171 )
Kiadások
Elhatárolt kiadások (nettó)	53 108	8 258
Korábbi évek tárgyévben kifizetett kiadásai	(1 046 )	(457)
Előfinanszírozás nettó hatása	(47 608 )	(17 547 )
A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok	(4 449 )	(2 268 )
Áthozatalból teljesített kifizetések és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetése	(4 047 )	3 248
Céltartalékok változása	1 032	3 873
Egyéb	(3 577 )	(4 441 )
	(6 587 )	(9 334 )
Az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK gazdasági eredménye	61	(142)
AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE	3 230	1 768

A költségvetési rendelettel összhangban az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek és az uniós számviteli szabályoknak megfelelően számították ki, míg a költségvetési eredmény a módosított pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazokat az alapul szolgáló ügyleteket fedi le – ez alól kivételt képeznek az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK egyéb (nem költségvetési) bevételi és kiadási forrásai, amelyek csak a gazdasági eredmény részét képezik –, az év gazdasági eredményének és az év költségvetési eredményének egyeztetése hasznos konzisztencia-ellenőrzésként szolgál.

Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A pénzügyi év tényleges költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított jogosultságokból befolyt bevételek és a korábbi években megállapított jogosultságokból befolyt bevételek összegének. Ezért a tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel ellentétben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

Az elhatárolt bevételek főként az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével kapcsolatos elhatárolt bevételekből, pénzügyi korrekciókból, saját forrásokból, valamint kamatokból és osztalékokból állnak. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

Összeegyeztetett tételek – Kiadások

Az elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az uniós források kedvezményezettjeinél merültek fel, de amelyeket még nem jelentettek a Bizottságnak. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt kiadások visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadásokat – kell figyelembe venni. A korábbi években rögzített számlákhoz kapcsolódó, tárgyévben teljesített kifizetések a tárgyév költségvetési kiadásának részét képezik, és ezért összeegyeztetési célból hozzá kell őket adni a gazdasági eredményhez.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: 1. a tárgyévben kifizetett és éves költségvetési kiadásként rögzített új előfinanszírozási összegek, valamint 2. a tárgyévben elfogadott elszámolható költségeken keresztül elszámolt előfinanszírozás. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

Az éves előirányzatok alapján teljesített kifizetések mellett az éves költségvetési eredmény kiszámításakor a következő évre átvitt éves előirányzatokat is figyelembe kell venni (a 608/2014/EU, Euratom rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően). Ugyanez vonatkozik a tárgyévben az előző évi áthozatalokból teljesített költségvetési kifizetésekre és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetésére.

A céltartalékok változása a pénzügyi kimutatásban szereplő év végi becslésekhez kapcsolódik (főleg munkavállalói juttatások), és nincs hatással a költségvetési beszámolóra. Az egyéb összeegyeztetett összegek olyan különböző elemekből állnak, mint az eszközök amortizációja/értékcsökkenése, eszközbeszerzés, tőkelízing-kifizetések és pénzügyi hozzájárulások, amelyekre eltérő költségvetési és eredményszemléletű elszámolási módszerek alkalmazandók.

Összeegyeztetett tétel – Az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK gazdasági eredménye

Az év költségvetési eredménye nem konszolidált adat, és nem tartalmazza a konszolidáció körébe tartozó ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK egyéb (nem költségvetési) bevételi és kiadási forrásait (lásd a 6. megjegyzést). Az éves gazdasági eredmény – amely az említett összegeket is magában foglaló konszolidált számadat – és az éves költségvetési eredmény összeegyeztetése érdekében az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK teljes éves konszolidált gazdasági eredménye összeegyeztetett tételként kerül bemutatásra.

4.   A 2021. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

A bevételekre és kiadásokra, a fennálló kötelezettségvállalásokra és a költségvetési eredményre vonatkozóan a 2021. évi költségvetés végrehajtásáról szóló magyarázó megjegyzéseket lásd „A költségvetés végrehajtásának összefoglalása” című 4. pontban az Év pénzügyi sarokszámainál.

5.   AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

5.1.   ÁTTEKINTÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

millió EUR
Megnevezés		Bevételi előirányzatok		Megállapított jogosultságok			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kinn- lévő
		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen
		1	2	3	4	5=3+4	6	7	8=6+7	9=8/2	10=5-8
1.	Saját források	156 867	156 993	158 629	2 241	160 869	158 624	8	158 632	101 %	2 237
	11 – Cukorilleték	0	0	1	—	1	1	—	1	—	(0)
	12 – Vámok	17 606	17 348	19 033	2 241	21 274	19 028	8	19 037	110 %	2 237
	13 – Héa	17 967	17 941	17 934	—	17 934	17 934	—	17 934	100 %	—
	14 – GNI	121 294	115 858	115 819	—	115 819	115 819	—	115 819	100 %	—
	16 – Az éves GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése egyes tagállamok esetében	0	—	11	—	11	11	—	11	—	—
	17 –Műanyag csomagolási hulladékok	0	5 847	5 831	—	5 831	5 831	—	5 831	100 %	—
2.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások	0	1 769	1 772	7	1 779	1 772	—	1 772	100 %	7
3.	Igazgatási bevételek	1 726	1 726	2 254	52	2 306	2 195	35	2 230	129 %	76
4.	Pénzügyi bevételek, késedelmi kamatok és pénzbírságok	119	515	2 082	16 412	18 494	1 060	573	1 633	317 %	16 861
5.	Költségvetési biztosítékok, forrásbevonási és hitelezési műveletek	0	0	55 501	—	55 501	55 501	—	55 501	—	—
6.	Az uniós szakpolitikákhoz kapcsolódó bevételek, hozzájárulások és visszatérítések	7 348	7 008	25 403	711	26 114	19 359	468	19 827	283 %	6 287
Összesen		166 060	168 011	245 641	19 422	265 063	238 511	1 085	239 596	143 %	25 467

6.   AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

6.1.   TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
		Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összes rendelkezésre álló előirányzat
		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott összegek	Címzett bevétel		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott összegek	Címzett bevétel
		1	2	3=1+2	4	5	6=3+ 4+5	7	8	9=7+8	10	11	12=9+ 10+11
1.	Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	20 817	1	20 817	33	14 110	34 960	17 192	(521)	16 670	137	5 671	22 478
2.	Kohézió, reziliencia és értékek	52 862	358	53 219	9	399 098	452 326	66 154	1 460	67 614	426	63 375	131 414
	2a. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	48 191	0	48 191	8	58 215	106 413	61 868	1 987	63 855	13	15 760	79 628
	2b. Reziliencia és értékek	4 671	358	5 029	1	340 883	345 913	4 286	(527)	3 758	413	47 615	51 787
3.	Természeti erőforrások és környezet	58 569	5	58 574	475	20 328	79 377	56 804	(783)	56 021	499	1 790	58 310
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	40 368	4	40 371	475	672	41 518	40 354	(51)	40 303	493	672	41 467
4.	Migráció és határigazgatás	2 279	24	2 303	—	65	2 368	2 686	(167)	2 519	4	210	2 734
5.	Biztonság és védelem	1 709	(3)	1 706	—	35	1 741	671	43	714	0	12	726
6.	Szomszédság és a világ	16 097	934	17 031	—	443	17 474	10 811	644	11 455	37	766	12 258
7.	Európai közigazgatás	10 448	(5)	10 443	85	876	11 404	10 450	(5)	10 444	1 045	879	12 368
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 313	(6)	4 307	85	488	4 879	4 313	(6)	4 307	695	489	5 492
O.	A többéves pénzügyi kereten kívül	—	—	—	—	3 922	3 922	—	—	—	—	3 931	3 931
S.	Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)	1 471	1 269	2 739	—	20	2 759	1 293	1 280	2 574	0	20	2 593
Összesen		164 251	2 582	166 833	602	438 896	606 331	166 060	1 951	168 011	2 149	76 653	246 812

6.2.   TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások					Átvitt előirányzatok 2022-re			Megszűnő előirányzatok
			a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	a végleges elfogadott költségvetésből	címzett bevételekből	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
		1	2	3	4	5=2+3 +4	6=5/1	7	8	9=7+8	10	11	12	13=10+ 11+12
1.	Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	34 960	20 700	33	4 950	25 683	73 %	113	9 160	9 273	4	—	1	4
2.	Kohézió, reziliencia és értékek	452 326	6 760	9	145 178	151 947	34 %	0	253 653	253 653	46 460	—	267	46 726
	2a. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	106 413	1 751	8	46 709	48 468	46 %	—	11 240	11 240	46 439	—	265	46 705
	2b. Reziliencia és értékek	345 913	5 009	1	98 469	103 479	30 %	0	242 413	242 413	20	—	1	22
3.	Természeti erőforrások és környezet	79 377	56 094	470	3 160	59 723	75 %	686	16 779	17 466	1 794	5	389	2 188
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	41 518	39 679	470	669	40 818	98 %	686	2	689	6	5	0	11
4.	Migráció és határigazgatás	2 368	1 626	—	19	1 644	69 %	—	47	47	677	—	0	677
5.	Biztonság és védelem	1 741	1 597	—	28	1 625	93 %	—	7	7	109	—	0	109
6.	Szomszédság és a világ	17 474	15 130	—	242	15 372	88 %	1 900	200	2 100	2	—	1	2
7.	Európai közigazgatás	11 404	10 286	85	559	10 930	96 %	22	315	337	135	—	2	137
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 879	4 171	85	335	4 590	94 %	22	153	175	114	—	1	115
O.	A többéves pénzügyi kereten kívül	3 922	—	—	199	199	5 %	—	3 723	3 723	—	—	—	—
S.	Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)	2 759	1 223	—	—	1 223	44 %	1 343	7	1 350	173	—	13	186
Összesen		606 331	113 415	596	154 334	268 345	44 %	4 065	283 891	287 956	49 354	5	671	50 030

6.3.   TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések					2022-re átvitt előirányzatok			Megszűnő előirányzatok
			a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	a végleges elfogadott költségvetésből	címzett bevételekből	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
		1	2	3	4	5=2+ 3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10	11	12	13=10+ 11+12
1.	Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	22 478	16 495	115	1 922	18 532	82 %	151	3 744	3 895	25	22	5	51
2.	Kohézió, reziliencia és értékek	131 414	67 577	239	58 639	126 454	96 %	27	4 733	4 760	10	187	3	200
	2a. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	79 628	63 849	11	11 731	75 591	95 %	3	4 029	4 032	3	2	0	5
	2b. Reziliencia és értékek	51 787	3 728	228	46 908	50 863	98 %	24	704	728	7	185	3	195
3.	Természeti erőforrások és környezet	58 310	55 312	492	1 027	56 831	97 %	693	762	1 455	17	7	0	24
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	41 467	39 605	486	669	40 760	98 %	687	2	689	11	7	0	18
4.	Migráció és határigazgatás	2 734	2 515	3	29	2 547	93 %	3	181	184	2	1	0	3
5.	Biztonság és védelem	726	703	0	4	708	97 %	5	7	12	6	0	0	6
6.	Szomszédság és a világ	12 258	10 443	34	458	10 935	89 %	1 008	308	1 317	3	3	0	6
7.	Európai közigazgatás	12 368	9 316	938	452	10 705	87 %	991	422	1 412	138	108	5	251
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	5 492	3 537	618	281	4 436	81 %	653	205	858	117	77	3	198
O.	A többéves pénzügyi kereten kívül	3 931	—	—	61	61	2 %	—	3 870	3 870	—	—	—	—
S.	Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)	2 593	1 208	0	14	1 223	47 %	1 365	5	1 371	—	—	—	—
Összesen		246 812	163 568	1 821	62 607	227 996	92 %	4 244	14 032	18 275	199	327	14	541

6.4.   TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén				Az adott év kötelezettségvállalásai				Összes fennálló kötelezettségvállalás az év végén
		Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	Kötelezettségvállalás visszavonása/ Újraértékelések/ Megszüntetések	Kifizetések	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Évközi kötelezettségvállalások	Kifizetések	Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése	Év végén fennálló kötelezettségvállalások
		1	2	3	4=1+2+3	5	6	7	8=5+6+7	9=4+8
1.	Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	42 361	(777)	(13 632 )	27 951	25 683	(4 900 )	(17)	20 766	48 717
2.	Kohézió, reziliencia és értékek	183 747	(205)	(69 986 )	113 555	151 947	(56 468 )	(1)	95 478	209 033
	2a. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	180 084	(123)	(68 428 )	111 534	48 468	(7 163 )	(0)	41 305	152 839
	2b. Reziliencia és értékek	3 662	(82)	(1 559 )	2 021	103 479	(49 305 )	(0)	54 174	56 195
3.	Természeti erőforrások és környezet	40 860	(61)	(15 269 )	25 530	59 723	(41 562 )	(0)	18 161	43 691
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	286	(10)	(76)	200	40 818	(40 685 )	—	133	333
4.	Migráció és határigazgatás	4 950	(68)	(1 804 )	3 078	1 644	(743)	—	901	3 980
5.	Biztonság és védelem	1 503	(23)	(498)	981	1 625	(209)	(0)	1 415	2 397
6.	Szomszédság és a világ	28 785	(687)	(7 821 )	20 278	15 372	(3 115 )	(0)	12 257	32 535
7.	Európai közigazgatás	981	(124)	(857)	0	10 930	(9 848 )	(6)	1 075	1 076
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	627	(92)	(535)	—	4 590	(3 901 )	(6)	684	684
O.	A többéves pénzügyi kereten kívül	11	(2)	(3)	6	199	(58)	—	140	147
S.	Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)	0	—	(0)	—	1 223	(1 223 )	—	—	—
Összesen		303 197	(1 946 )	(109 870 )	191 381	268 345	(118 126 )	(24)	150 194	341 575

6.5.   TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
		<2015	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	Összesen
1.	Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	579	497	1 020	2 025	3 632	8 014	11 812	21 138	48 717
2.	Kohézió, reziliencia és értékek	2 546	404	911	8 637	16 907	33 036	51 058	95 534	209 033
3.	Természeti erőforrások és környezet	328	1 222	1 128	1 065	2 486	7 231	12 071	18 161	43 691
4.	Migráció és határigazgatás	17	2	66	195	517	865	1 414	904	3 980
5.	Biztonság és védelem	37	4	47	129	159	241	364	1 415	2 397
6.	Szomszédság és a világ	1 258	642	1 185	2 139	3 458	5 493	6 041	12 319	32 535
7.	Európai közigazgatás	—	—	—	0	—	0	0	1 075	1 076
O.	A többéves pénzügyi kereten kívül	—	—	—	—	—	1	6	140	147
S.	Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)	—	—	—	—	—	—	—	—	—
Összesen		4 765	2 771	4 357	14 190	27 158	54 881	82 766	150 687	341 575

Az új Bizottság felállítása a szolgálatok belső átszervezését vonta maga után. A kapcsolódó ügyletek átcsoportosítása a kintlévőségek évek közötti átcsoportosítását eredményezte. A fennálló kötelezettségvállalások teljes összege változatlan marad.

6.6.   TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK AZ ELŐIRÁNYZATOK TÍPUSA SZERINT

millió EUR
		Költségvetési előirányzatokból					Címzett bevételi előirányzatokból					Összes fennálló kötelezettségvállalás 2021 végén
		2020-ról áthozott kötelezettségvállalások	Kiigazítások	Megtett kötelezettségvállalások	Megtett kifizetések	Rendezendő összeg	2020-ról áthozott kötelezettségvállalások	Kiigazítások	Megtett kötelezettségvállalások	Megtett kifizetések	Rendezendő összeg
		1	2	3	4	5=1+2+3-4	6	7	8	9	10=6+7+8-9	11=5+10
1.	Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	37 889	(580)	20 733	16 702	41 340	4 472	(215)	4 950	1 830	7 377	48 717
2.	Kohézió, reziliencia és értékek	160 278	(198)	6 769	71 281	95 569	23 468	(8)	145 178	55 174	113 465	209 033
	2a. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	157 017	(123)	1 759	67 174	91 479	23 067	(0)	46 709	8 416	61 360	152 839
	2b. Reziliencia és értékek	3 261	(75)	5 009	4 106	4 090	401	(8)	98 469	46 757	52 105	56 195
3.	Természeti erőforrások és környezet	40 438	(61)	56 563	56 086	40 854	423	(0)	3 160	745	2 837	43 691
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	286	(10)	40 149	40 091	333	—	—	669	669	—	333
4.	Migráció és határigazgatás	4 679	(64)	1 626	2 480	3 760	271	(3)	19	67	219	3 980
5.	Biztonság és védelem	1 489	(22)	1 597	700	2 364	13	(1)	28	8	33	2 397
6.	Szomszédság és a világ	27 712	(670)	15 130	10 506	31 666	1 074	(17)	242	429	869	32 535
7.	Európai közigazgatás	901	(92)	10 371	10 215	964	80	(37)	559	490	111	1 076
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	591	(66)	4 256	4 155	626	36	(32)	335	281	57	684
O.	A többéves pénzügyi kereten kívül			—	—	—	11	(2)	199	61	147	147
S.	Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)	0	—	1 223	1 223	—						—
Összesen		273 386	(1 687 )	114 011	169 192	216 518	29 811	(283)	154 334	58 805	125 057	341 575

6.7.   RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

millió EUR
Program		Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
		Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összes rendelkezésre álló előirányzat
		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott összegek	Címzett bevétel		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott összegek	Címzett bevétel
		1	2	3=1+2	4	5	6=3+ 4+5	7	8	9=7+8	10	11	12=9+ 10+11
1.	Horizont Európa	11 507	1	11 508	20	6 750	18 278	9 835	(905)	8 930	81	3 926	12 937
	Euratom	266	(1)	265	12	73	349	254	18	272	45	127	444
	Termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	864	—	864	—	17	881	614	—	614	0	45	659
	Egyéb fellépések	—	—	—	—	490	490	—	—	—	—	377	377
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	10	(0)	10	—	—	10	14	(2)	12	—	—	12
	InvestEU Alap	654	3	657	—	6 511	7 168	1 081	(142)	939	—	724	1 662
	CEF – Közlekedés	1 785	0	1 786	—	21	1 807	1 428	(49)	1 380	1	18	1 398
	CEF – Energiaügy	785	—	785	—	9	794	471	71	543	1	12	556
	CEF – Digitális ág	277	—	277	—	1	279	207	(50)	158	1	6	164
	Digitális Európa	1 130	1	1 130	—	31	1 161	159	(69)	90	0	4	94
	Decentralizált ügynökségek	188	1	189	—	13	203	188	1	189	—	13	203
	Egyéb fellépések	375	(3)	372	—	—	372	375	(3)	372	—	—	372
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	17	—	17	1	—	18	23	(6)	18	0	—	18
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	26	(1)	25	—	8	33	21	6	27	—	0	27
	Egységes piac	575	8	583	—	44	627	547	(121)	427	4	57	488
	Csalás elleni uniós fellépés	24	—	24	—	1	25	24	(8)	16	—	1	17
	Adózás	36	(1)	35	—	1	36	33	3	36	0	3	38
	Vám	127	(1)	126	—	4	130	86	6	93	0	8	100
	Decentralizált ügynökségek	121	(3)	118	—	10	128	121	(3)	118	—	10	128
	Egyéb fellépések	8	1	9	—	0	9	8	(1)	7	—	0	7
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	8	(3)	5	—	—	5	14	(5)	9	—	—	9
	Az Európai Unió űrprogramja	1 997	(20)	1 977	—	125	2 102	1 652	728	2 379	4	339	2 722
	Decentralizált ügynökségek	36	20	56	—	1	57	36	7	43	—	1	44
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	1	(1)	—	—	—	—	0	(0)	—	—	—	—
1. fejezet összesen: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság		20 817	1	20 817	33	14 110	34 960	17 192	(521)	16 670	137	5 671	22 478
2.	Regionális fejlesztés (ERFA) (55)	29 240	(0)	29 240	—	35 562	64 803	33 871	3 505	37 376	5	10 076	47 457
	Kohéziós Alap	4 696	0	4 696	—	1 363	6 059	10 595	(2 097 )	8 498	2	1 351	9 852
	A Kohéziós Alap hozzájárulása a CEF – Közlekedéshez	1 442	—	1 442	—	12	1 455	1 250	(228)	1 022	—	13	1 035
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	0	0	4	(1)	3	—	0	3
	Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) (55)	12 812	0	12 812	8	21 277	34 097	16 147	809	16 956	6	4 319	21 280
	Támogatás a ciprusi török közösségnek	32	—	32	—	2	34	35	4	39	0	1	40
	Európai helyreállítás és reziliencia	116	—	116	—	337 969	338 086	109	(27)	82	1	46 386	46 469
	Periklész IV	1	—	1	—	0	1	1	(0)	0	—	0	0
	EU helyreállítás	40	(35)	5	—	—	5	40	(35)	5	—	—	5
	RescEU	90	92	183	—	2 085	2 267	194	(29)	165	17	23	204
	„Az EU az egészségért” program	327	2	329	—	10	339	128	(68)	60	1	4	66
	Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze	—	232	232	—	439	671	90	224	314	379	439	1 132
	Decentralizált ügynökségek	258	67	324	—	18	343	248	68	316	—	18	334
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	2	1	3	—	—	3
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	11	—	11	—	1	13	10	(0)	10	—	2	12
	Foglalkoztatás és szociális innováció	102	0	103	—	12	114	85	(30)	55	1	13	69
	Erasmus+	2 663	0	2 663	—	305	2 968	2 408	(419)	1 989	7	680	2 676
	Európai Szolidaritási Testület	136	—	136	—	12	147	127	(30)	96	2	17	115
	Kreatív Európa	306	—	306	—	14	320	237	(104)	133	2	16	151
	Jogérvényesülés	46	0	47	—	6	53	45	(10)	35	0	6	42
	Jogok és értékek	97	2	99	—	2	101	88	(27)	60	1	2	63
	Decentralizált ügynökségek	220	(1)	220	1	4	225	220	(17)	203	2	5	210
	Egyéb fellépések	9	—	9	—	1	10	7	(1)	7	—	1	8
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	32	(2)	30	—	0	30	51	(23)	28	—	0	28
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	184	—	184	—	2	185	162	(4)	158	—	2	160
2. fejezet összesen: Kohézió, reziliencia és értékek		52 862	358	53 219	9	399 098	452 326	66 154	1 460	67 614	426	63 375	131 414
3.	Mezőgazdasági garanciák	40 368	4	40 371	475	672	41 518	40 354	(51)	40 303	493	672	41 467
	A „Természeti erőforrások és környezet” fejezet egyéb programjai	75	(75)	—	—	—	—	72	(72)	—	—	—	—
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap	15 345	(4)	15 341	—	8 492	23 833	15 022	(673)	14 349	2	817	15 168
	Tengerügy és halászat	761	(2)	759	—	239	998	829	(134)	695	1	151	847
	Halászat (fenntartható halászati partnerségi megállapodás és regionális halászati gazdálkodási szervezet)	74	78	152	—	—	152	73	77	150	—	—	150
	Decentralizált ügynökségek	17	4	21	—	1	22	17	4	21	—	1	22
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	6	(3)	3	—	—	3
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	739	0	739	—	3	742	371	72	443	4	2	449
	Igazságos Átmenet Alap	1 137	(0)	1 137	—	10 868	12 005	0	1	1	—	94	96
	Az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított hitelkeret	—	—	—	—	46	46	—	—	—	—	46	46
	Decentralizált ügynökségek	51	(0)	50	—	7	57	51	(0)	50	—	7	57
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	(0)	4	—	—	4	9	(4)	5	—	—	5
3. fejezet összesen: Természeti erőforrások és környezet		58 569	5	58 574	475	20 328	79 377	56 804	(783)	56 021	499	1 790	58 310
4.	Menekültügy, Migráció és Integráció	873	22	895	—	8	903	1 301	(76)	1 225	2	9	1 236
	Decentralizált ügynökségek	138	—	138	—	22	160	138	—	138	—	22	160
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	0	0	—	0	0	—	0	0
	Határigazgatás (IBMF) – Határigazgatás és vízum	398	34	432	—	9	442	488	(86)	402	2	154	558
	Határigazgatás (IBMF) – Vámellenőrzési berendezések	135	—	135	—	—	135	33	(33)	0	—	—	0
	Decentralizált ügynökségek	734	(32)	703	—	25	728	726	28	754	—	25	779
4. fejezet összesen: Migráció és határigazgatás		2 279	24	2 303	—	65	2 368	2 686	(167)	2 519	4	210	2 734
5.	Belső Biztonsági Alap (BBA)	176	2	178	—	3	182	181	(15)	165	0	4	169
	Nukleáris létesítmények leszerelése	73	—	73	—	—	73	50	(4)	46	—	—	46
	Nukleáris biztonság és leszerelés	69	—	69	—	1	70	78	3	81	—	1	82
	Decentralizált ügynökségek	198	(5)	193	—	7	200	198	(5)	193	—	7	200
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	1	1	—	—	1
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	22	(1)	21	—	0	21	21	—	21	—	0	21
	Európai Védelmi Alap (kutatás)	283	40	323	—	7	330	13	(12)	1	—	0	2
	Európai Védelmi Alap (nem kutatás)	662	(40)	623	—	17	639	109	90	199	0	0	199
	Katonai mobilitás	227	—	227	—	—	227	17	(15)	2	—	—	2
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	5	0	5	—	0	5
5. fejezet összesen: Biztonság és védelem		1 709	(3)	1 706	—	35	1 741	671	43	714	0	12	726
6.	Szomszédságpolitika, fejlesztés és nemzetközi együttműködés	12 071	340	12 411	—	216	12 627	6 514	167	6 681	24	234	6 939
	Nukleáris Biztonsági Eszköz (EINS)	38	—	38	—	3	40	33	(16)	17	1	3	20
	Humanitárius segítségnyújtás	1 503	665	2 168	—	39	2 207	1 900	507	2 407	5	61	2 473
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	352	0	352	—	57	409	329	18	346	0	41	388
	Tengerentúli országok és területek (TOT-ok)	67	—	67	—	—	67	33	(26)	8	—	—	8
	Egyéb fellépések	72	(53)	19	—	0	19	42	(24)	17	—	0	17
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	(0)	—	—	0	0	0	2	2	—	0	2
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	93	(1)	92	—	1	94	78	(7)	71	—	1	72
	Előcsatlakozási támogatás (IPA III)	1 901	(18)	1 884	—	127	2 011	1 882	22	1 905	7	427	2 338
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
6. fejezet összesen: Szomszédság és a világ		16 097	934	17 031	—	443	17 474	10 811	644	11 455	37	766	12 258
7.	Személyzeti nyugdíjak	2 179	—	2 179	—	—	2 179	2 179	—	2 179	—	—	2 179
	(Volt tagok nyugdíja) Európai Parlament	11	—	11	—	—	11	11	—	11	—	—	11
	(Volt tagok nyugdíja) Európai Tanács és Tanács	1	0	1	—	—	1	1	0	1	—	—	1
	(Volt tagok nyugdíja) Bizottság	7	—	7	—	—	7	7	—	7	—	—	7
	(Volt tagok nyugdíja) az Európai Unió Bírósága	12	(1)	12	—	—	12	12	(1)	12	—	—	12
	(Volt tagok nyugdíja) Számvevőszék	5	0	5	—	—	5	5	0	5	—	—	5
	(Volt tagok nyugdíja) Ombudsman	0	—	0	—	—	0	0	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) európai adatvédelmi biztos	0	0	0	—	—	0	0	0	0	—	—	0
	Európai Iskolák	197	—	197	—	20	216	197	—	197	1	20	217
	A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány javadalmazása	2 509	(14)	2 495	—	67	2 561	2 509	(14)	2 495	0	67	2 561
	Külső alkalmazottak javadalmazása	242	6	248	—	64	312	242	6	248	38	64	350
	Tagok – Illetmények és juttatások	15	—	15	—	0	15	15	—	15	0	0	15
	Tagok – Ideiglenes juttatások	3	—	3	—	—	3	3	—	3	—	—	3
	Munkaerő-felvételi költségek	29	(3)	26	—	1	27	29	(3)	26	3	1	31
	A szolgálati jogviszony megszűnése	8	—	8	—	—	8	8	—	8	—	—	8
	Képzési költségek	18	(0)	17	—	5	23	18	(0)	17	11	5	34
	Szociális kiadások és mobilitás	22	2	24	—	28	52	22	2	24	12	29	64
	Információs és kommunikációs technológia	242	55	298	—	84	381	242	55	298	142	84	523
	Bérleti díjak és beszerzések	302	16	318	—	39	357	302	16	318	5	39	361
	Épületekhez kapcsolódó	100	(13)	86	—	28	114	100	(13)	86	51	28	165
	Biztonság	63	(0)	63	—	11	75	63	(0)	63	26	11	100
	Kiküldetés és reprezentáció	61	(36)	25	—	3	28	61	(36)	25	7	3	35
	Ülések, bizottságok, konferenciák	31	(25)	6	—	4	9	31	(25)	6	6	4	16
	Hivatalos Lap	3	(0)	2	—	0	2	3	(0)	2	1	0	3
	Kiadványok	10	3	13	—	4	17	10	3	13	7	4	24
	Információszerzés	4	(0)	4	—	0	4	4	(0)	4	1	0	5
	Tanulmányok és vizsgálatok	4	2	6	—	0	6	4	2	6	11	0	17
	Általános felszerelés, járművek, bútorok	11	13	24	—	8	32	11	13	24	16	8	48
	Külső nyelvi szolgáltatások	28	(3)	24	—	17	41	28	(3)	24	3	17	44
	Egyéb igazgatási kiadások	20	(2)	18	—	7	25	20	(2)	18	8	7	33
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	1	0	1	0	—	1
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	4 313	(6)	4 307	85	488	4 879	4 313	(6)	4 307	695	489	5 492
7. fejezet összesen: Európai közigazgatás		10 448	(6)	10 443	85	876	11 404	10 450	(5)	10 444	1 045	879	12 368
O.	Innovációs Alap	—	—	—	—	3 816	3 816	—	—	—	—	3 819	3 819
	Egyéb fellépések	—	—	—	—	106	106	—	—	—	—	112	112
O. fejezet összesen: A többéves pénzügyi kereten kívül		—	—	—	—	3 922	3 922	—	—	—	—	3 931	3 931
S.	Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék (SEAR)	1 273	(429)	844	—	—	844	1 273	(408)	866	—	—	866
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	197	—	197	—	20	217	20	(10)	10	0	20	30
	A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék	—	1 698	1 698	—	—	1 698	—	1 698	1 698	—	—	1 698
S. fejezet összesen: Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)		1 471	1 269	2 739	—	20	2 759	1 293	1 280	2 574	0	20	2 593
Összesen		164 251	2 582	166 833	602	438 896	606 331	166 060	1 951	168 011	2 149	76 653	246 812

6.8.   RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Program		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások					Átvitt előirányzatok 2022-re			Megszűnő előirányzatok
			a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	a végleges elfogadott költségvetésből	címzett bevételekből	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
		1	2	3	4	5=2+3 +4	6=5/1	7	8	9=7+8	10	11	12	13=10+ 11+12
1.	Horizont Európa	18 278	11 394	20	2 484	13 897	76 %	113	4 263	4 376	1	—	0	1
	Euratom	349	265	12	11	288	82 %	—	61	61	0	—	0	0
	Termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	881	864	—	1	865	98 %	—	16	16	0	—	—	0
	Egyéb fellépések	490	—	—	82	82	17 %	—	408	408	—	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	10	10	—	—	10	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	InvestEU Alap	7 168	657	—	2 176	2 833	40 %	—	4 338	4 338	0	—	0	0
	CEF – Közlekedés	1 807	1 786	—	20	1 806	100 %	—	1	1	0	—	(0)	0
	CEF – Energiaügy	794	784	—	5	789	99 %	—	4	4	1	—	—	1
	CEF – Digitális ág	279	277	—	0	277	100 %	—	1	1	0	—	—	0
	Digitális Európa	1 161	1 129	—	31	1 160	100 %	—	0	0	1	—	0	1
	Decentralizált ügynökségek	203	189	—	8	197	97 %	—	5	5	—	—	—	—
	Egyéb fellépések	372	372	—	—	372	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	18	17	1	—	18	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	33	25	—	6	31	96 %	—	1	1	—	—	(0)	(0)
	Egységes piac	627	582	—	17	600	96 %	—	26	26	1	—	0	1
	Csalás elleni uniós fellépés	25	24	—	—	24	98 %	—	1	1	0	—	0	0
	Adózás	36	35	—	0	35	97 %	—	1	1	0	—	—	0
	Vám	130	126	—	0	126	97 %	—	4	4	—	—	—	—
	Decentralizált ügynökségek	128	118	—	5	123	96 %	—	5	5	0	—	—	0
	Egyéb fellépések	9	9	—	0	9	100 %	—	0	0	0	—	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	5	5	—	—	5	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	Az Európai Unió űrprogramja	2 102	1 977	—	102	2 079	99 %	—	23	23	0	—	(0)	0
	Decentralizált ügynökségek	57	56	—	1	57	100 %	—	0	0	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
1. fejezet összesen: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság		34 960	20 700	33	4 950	25 683	73 %	113	9 160	9 273	4	—	1	4
2.	Regionális fejlesztés (ERFA) (56)	64 803	238	—	28 028	28 266	44 %	—	7 449	7 449	29 002	—	86	29 088
	Kohéziós Alap	6 059	16	—	1 307	1 323	22 %	—	44	44	4 679	—	12	4 691
	A Kohéziós Alap hozzájárulása a CEF – Közlekedéshez	1 455	1 442	—	0	1 442	99 %	—	12	12	0	—	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	—	—	—	—	—	—	0	0	—	—	0	0
	Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) (56)	34 097	54	8	17 374	17 437	51 %	—	3 735	3 735	12 758	—	168	12 925
	Támogatás a ciprusi török közösségnek	34	32	—	1	33	97 %	—	1	1	—	—	—	—
	Európai helyreállítás és reziliencia	338 086	116	—	98 034	98 150	29 %	—	239 935	239 935	0	—	—	0
	Periklész IV	1	1	—	0	1	96 %	—	0	0	—	—	—	—
	EU helyreállítás	5	5	—	—	5	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	RescEU	2 267	183	—	153	336	15 %	0	1 932	1 932	0	—	0	0
	„Az EU az egészségért” program	339	329	—	9	338	100 %	—	0	0	0	—	0	0
	Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze	671	232	—	70	301	45 %	—	370	370	0	—	—	0
	Decentralizált ügynökségek	343	324	—	10	335	98 %	—	8	8	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	13	11	—	1	12	94 %	—	—	—	1	—	0	1
	Foglalkoztatás és szociális innováció	114	89	—	6	95	83 %	—	6	6	14	—	0	14
	Erasmus+	2 968	2 663	—	169	2 832	95 %	—	135	135	0	—	1	1
	Európai Szolidaritási Testület	147	136	—	0	136	92 %	—	11	11	0	—	0	0
	Kreatív Európa	320	306	—	9	316	99 %	—	5	5	0	—	—	0
	Jogérvényesülés	53	47	—	1	47	89 %	—	6	6	0	—	0	0
	Jogok és értékek	101	99	—	1	100	99 %	—	1	1	0	—	—	0
	Decentralizált ügynökségek	225	220	1	3	223	99 %	—	2	2	—	—	0	0
	Egyéb fellépések	10	6	—	0	6	65 %	—	1	1	3	—	—	3
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	30	30	—	0	30	99 %	—	—	—	—	—	0	0
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	185	181	—	1	182	98 %	—	1	1	2	—	0	2
2. fejezet összesen: Kohézió, reziliencia és értékek		452 326	6 760	9	145 178	151 947	34 %	0	253 653	253 653	46 460	—	267	46 726
3	Mezőgazdasági garanciák	41 518	39 679	470	669	40 818	98 %	686	2	689	6	5	0	11
	A „Természeti erőforrások és környezet” fejezet egyéb programjai	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap	23 833	15 339	—	2 366	17 705	74 %	—	5 866	5 866	2	—	260	262
	Tengerügy és halászat	998	107	—	110	217	22 %	—	0	0	652	—	129	781
	Halászat (fenntartható halászati partnerségi megállapodás és regionális halászati gazdálkodási szervezet)	152	152	—	—	152	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	Decentralizált ügynökségek	22	21	—	0	21	97 %	—	1	1	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	742	739	—	3	741	100 %	—	1	1	0	—	0	0
	Igazságos Átmenet Alap	12 005	4	—	5	9	0 %	—	10 863	10 863	1 133	—	—	1 133
	Az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított hitelkeret	46	—	—	0	0	0 %	—	46	46	—	—	—	—
	Decentralizált ügynökségek	57	50	—	6	57	99 %	—	0	0	—	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	4	—	—	4	100 %	—	—	—	—	—	—	—
3. fejezet összesen: Természeti erőforrások és környezet		79 377	56 094	470	3 160	59 723	75 %	686	16 779	17 466	1 794	5	389	2 188
4.	Menekültügy, Migráció és Integráció	903	497	—	2	499	55 %	—	6	6	398	—	—	398
	Decentralizált ügynökségek	160	138	—	4	142	89 %	—	18	18	—	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	—	—	—	—	—	—	0	0	—	—	—	—
	Határigazgatás (IBMF) – Határigazgatás és vízum	442	153	—	3	156	35 %	—	7	7	279	—	—	279
	Határigazgatás (IBMF) – Vámellenőrzési berendezések	135	135	—	—	135	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Decentralizált ügynökségek	728	703	—	10	712	98 %	—	16	16	—	—	—	—
4. fejezet összesen: Migráció és határigazgatás		2 368	1 626	—	19	1 644	69 %	—	47	47	677	—	0	677
5.	Belső Biztonsági Alap (BBA)	182	70	—	1	71	39 %	—	2	2	108	—	—	108
	Nukleáris létesítmények leszerelése	73	73	—	—	73	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Nukleáris biztonság és leszerelés	70	69	—	0	69	99 %	—	0	0	0	—	0	0
	Decentralizált ügynökségek	200	193	—	3	196	98 %	—	4	4	—	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	21	20	—	0	20	96 %	—	0	0	1	—	—	1
	Európai Védelmi Alap (kutatás)	330	323	—	7	330	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	Európai Védelmi Alap (nem kutatás)	639	623	—	17	639	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Katonai mobilitás	227	227	—	—	227	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
5. fejezet összesen: Biztonság és védelem		1 741	1 597	—	28	1 625	93 %	—	7	7	109	—	0	109
6.	Szomszédságpolitika, fejlesztés és nemzetközi együttműködés	12 627	10 833	—	127	10 960	87 %	1 578	89	1 667	—	—	0	0
	Nukleáris Biztonsági Eszköz (EINS)	40	38	—	0	38	94 %	0	2	2	—	—	—	—
	Humanitárius segítségnyújtás	2 207	2 168	—	28	2 196	100 %	—	11	11	—	—	0	0
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	409	352	—	56	408	100 %	—	1	1	0	—	0	0
	Tengerentúli országok és területek (TOT-ok)	67	63	—	—	63	94 %	4	—	4	—	—	—	—
	Egyéb fellépések	19	17	—	—	17	94 %	—	0	0	1	—	—	1
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	0	0
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	94	92	—	1	93	99 %	—	0	0	0	—	—	0
	Előcsatlakozási támogatás (IPA III)	2 011	1 566	—	30	1 596	79 %	318	97	415	(0)	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
6. fejezet összesen: Szomszédság és a világ		17 474	15 130	—	242	15 372	88 %	1 900	200	2 100	2	—	1	2
7.	Személyzeti nyugdíjak	2 179	2 173	—	—	2 173	100 %	—	—	—	5	—	—	5
	(Volt tagok nyugdíja) Európai Parlament	11	11	—	—	11	99 %	—	—	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) Európai Tanács és Tanács	1	1	—	—	1	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) Bizottság	7	7	—	—	7	98 %	—	—	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) az Európai Unió Bírósága	12	12	—	—	12	99 %	—	—	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) Számvevőszék	5	5	—	—	5	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) Ombudsman	0	0	—	—	0	94 %	—	—	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) európai adatvédelmi biztos	0	0	—	—	0	94 %	—	—	—	0	—	—	0
	Európai Iskolák	216	197	—	15	212	98 %	—	5	5	0	—	—	0
	A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány javadalmazása	2 561	2 494	—	31	2 526	99 %	—	35	35	1	—	0	1
	Külső alkalmazottak javadalmazása	312	238	—	33	271	87 %	—	31	31	10	—	0	10
	Tagok – Illetmények és juttatások	15	15	—	0	15	98 %	—	0	0	0	—	—	0
	Tagok – Ideiglenes juttatások	3	3	—	—	3	98 %	—	—	—	0	—	—	0
	Munkaerő-felvételi költségek	27	26	—	1	27	98 %	—	0	0	0	—	—	0
	A szolgálati jogviszony megszűnése	8	8	—	—	8	99 %	—	—	—	0	—	—	0
	Képzési költségek	23	17	—	3	20	87 %	—	3	3	0	—	0	0
	Szociális kiadások és mobilitás	52	24	—	17	41	79 %	—	11	11	0	—	0	0
	Információs és kommunikációs technológia	381	298	—	50	347	91 %	—	34	34	0	—	0	0
	Bérleti díjak és beszerzések	357	318	—	27	345	97 %	—	12	12	0	—	0	0
	Épületekhez kapcsolódó	114	86	—	19	105	92 %	—	9	9	0	—	0	0
	Biztonság	75	63	—	6	69	92 %	—	6	6	0	—	0	0
	Kiküldetés és reprezentáció	28	24	—	1	25	88 %	—	2	2	1	—	1	2
	Ülések, bizottságok, konferenciák	9	5	—	1	6	66 %	—	2	2	1	—	0	2
	Hivatalos Lap	2	2	—	0	2	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Kiadványok	17	13	—	3	16	93 %	—	1	1	0	—	—	0
	Információszerzés	4	4	—	0	4	100 %	—	0	0	0	—	0	0
	Tanulmányok és vizsgálatok	6	5	—	0	5	88 %	—	0	0	1	—	0	1
	Általános felszerelés, járművek, bútorok	32	24	—	3	27	86 %	—	4	4	0	—	0	0
	Külső nyelvi szolgáltatások	41	24	—	10	35	85 %	—	6	6	—	—	—	—
	Egyéb igazgatási kiadások	25	18	—	4	22	88 %	—	3	3	0	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	4 879	4 171	85	335	4 590	94 %	22	153	175	114	—	1	115
7. fejezet összesen: Európai közigazgatás		11 404	10 286	85	559	10 930	96 %	22	315	337	135	—	2	137
O.	Innovációs Alap	3 816	—	—	147	147	4 %	—	3 670	3 670	—	—	—	—
	Egyéb fellépések	106	—	—	52	52	49 %	—	53	53	—	—	—	—
O. fejezet összesen: A többéves pénzügyi kereten kívül		3 922	—	—	199	199	5 %	—	3 723	3 723	—	—	—	—
S.	Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék (SEAR)	844	791	—	—	791	94 %	53	—	53	—	—	—	—
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	217	24	—	—	24	11 %	—	7	7	173	—	13	186
	A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék	1 698	407	—	—	407	24 %	1 291	—	1 291	—	—	—	—
S. fejezet összesen: Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)		2 759	1 223	—	—	1 223	44 %	1 343	7	1 350	173	—	13	186
Összesen		606 331	113 415	596	154 334	268 345	44 %	4 065	283 891	287 956	49 354	5	671	50 030

6.9.   RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Program		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések					Átvitt előirányzatok 2022-re			Megszűnő előirányzatok
			a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	a végleges elfogadott költségvetésből	címzett bevételekből	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
		1	2	3	4	5=2+ 3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10	11	12	13=10+ 11+12
1.	Horizont Európa	12 937	8 818	73	997	9 888	76 %	110	2 926	3 036	2	8	4	14
	Euratom	444	256	33	13	301	68 %	16	115	130	0	12	—	13
	Termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	659	612	0	1	613	93 %	1	45	46	0	0	—	0
	Egyéb fellépések	377	—	—	74	74	20 %	—	303	303	—	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	12	12	—	—	12	98 %	—	—	—	0	—	—	0
	InvestEU Alap	1 662	938	—	574	1 512	91 %	1	149	150	0	—	0	0
	CEF – Közlekedés	1 398	1 377	1	13	1 391	99 %	1	4	5	2	0	—	2
	CEF – Energiaügy	556	540	1	12	552	99 %	1	0	2	1	1	(0)	2
	CEF – Digitális ág	164	157	1	5	162	99 %	1	1	2	0	0	—	0
	Digitális Európa	94	80	0	4	84	89 %	6	0	6	3	0	0	4
	Decentralizált ügynökségek	203	189	—	8	197	97 %	—	5	5	—	—	—	—
	Egyéb fellépések	372	372	—	—	372	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	18	11	0	—	12	66 %	—	—	—	6	—	—	6
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	27	25	—	0	25	90 %	—	0	0	3	—	0	3
	Egységes piac	488	413	4	16	432	89 %	8	41	49	6	0	0	7
	Csalás elleni uniós fellépés	17	15	—	0	15	91 %	—	1	1	1	—	—	1
	Adózás	38	35	0	1	37	96 %	0	1	2	0	0	—	0
	Vám	100	92	0	4	97	96 %	0	4	4	0	—	—	0
	Decentralizált ügynökségek	128	118	—	5	123	96 %	—	5	5	0	—	—	0
	Egyéb fellépések	7	7	—	0	7	100 %	—	0	0	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	9	9	—	—	9	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Az Európai Unió űrprogramja	2 722	2 374	4	195	2 573	95 %	5	143	148	0	0	0	0
	Decentralizált ügynökségek	44	43	—	1	44	100 %	—	0	0	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
1. fejezet összesen: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság		22 478	16 495	115	1 922	18 532	82 %	151	3 744	3 895	25	22	5	51
2.	Regionális fejlesztés (ERFA) (57)	47 457	37 374	5	8 034	45 412	96 %	2	2 043	2 044	1	0	(0)	1
	Kohéziós Alap	9 852	8 498	2	1 219	9 719	99 %	0	133	133	0	0	0	0
	A Kohéziós Alap hozzájárulása a CEF – Közlekedéshez	1 035	1 022	—	9	1 031	100 %	—	4	4	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	3	3	—	—	3	99 %	—	0	0	—	—	—	—
	Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) (57)	21 280	16 952	4	2 470	19 426	91 %	2	1 849	1 850	2	2	0	4
	Támogatás a ciprusi török közösségnek	40	38	0	1	40	98 %	1	0	1	(0)	0	(0)	0
	Európai helyreállítás és reziliencia	46 469	79	1	46 375	46 455	100 %	2	11	13	2	0	(0)	2
	Periklész IV	0	0	—	0	0	90 %	—	0	0	0	—	—	0
	EU helyreállítás	5	3	—	—	3	66 %	2	—	2	—	—	—	—
	RescEU	204	165	17	15	196	96 %	—	8	8	0	—	0	0
	„Az EU az egészségért” program	66	57	1	4	61	93 %	3	0	4	0	0	0	1
	Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze	1 132	314	195	70	579	51 %	—	370	370	—	183	—	183
	Decentralizált ügynökségek	334	316	—	10	326	98 %	—	8	8	0	—	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	3	3	—	—	3	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	12	9	—	2	11	93 %	—	—	—	1	—	—	1
	Foglalkoztatás és szociális innováció	69	52	1	6	59	85 %	2	6	8	2	1	0	2
	Erasmus+	2 676	1 981	7	409	2 397	90 %	7	268	276	0	0	2	3
	Európai Szolidaritási Testület	115	93	2	3	97	84 %	4	14	18	0	0	0	0
	Kreatív Európa	151	131	2	8	141	93 %	2	8	10	0	0	0	0
	Jogérvényesülés	42	35	0	0	35	83 %	1	6	7	0	0	0	0
	Jogok és értékek	63	59	0	1	61	96 %	1	1	2	0	0	—	0
	Decentralizált ügynökségek	210	203	2	3	208	99 %	—	2	2	—	—	0	0
	Egyéb fellépések	8	6	—	0	6	84 %	—	1	1	0	—	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	28	28	—	0	28	97 %	—	—	—	1	—	0	1
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	160	157	—	1	158	99 %	—	1	1	1	—	0	1
2. fejezet összesen: Kohézió, reziliencia és értékek		131 414	67 577	239	58 639	126 454	96 %	27	4 733	4 760	10	187	3	200
3.	Mezőgazdasági garanciák	41 467	39 605	486	669	40 760	98 %	687	2	689	11	7	0	18
	A „Természeti erőforrások és környezet” fejezet egyéb programjai	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap	15 168	14 345	2	306	14 652	97 %	0	512	512	4	0	—	4
	Tengerügy és halászat	847	693	1	44	739	87 %	1	107	108	1	0	0	1
	Halászat (fenntartható halászati partnerségi megállapodás és regionális halászati gazdálkodási szervezet)	150	150	—	—	150	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Decentralizált ügynökségek	22	21	—	0	21	97 %	—	1	1	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	3	3	—	—	3	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	449	437	4	2	442	99 %	5	1	6	1	0	0	1
	Igazságos Átmenet Alap	96	1	—	0	1	1 %	—	94	94	0	—	—	0
	Az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított hitelkeret	46	—	—	0	0	0 %	—	46	46	—	—	—	—
	Decentralizált ügynökségek	57	50	—	6	57	99 %	—	0	0	—	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	5	5	—	—	5	100 %	—	—	—	—	—	—	—
3. fejezet összesen: Természeti erőforrások és környezet		58 310	55 312	492	1 027	56 831	97 %	693	762	1 455	17	7	0	24
4.	Menekültügy, Migráció és Integráció	1 236	1 223	2	3	1 228	99 %	2	5	7	1	0	—	1
	Decentralizált ügynökségek	160	138	—	4	142	89 %	—	18	18	—	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	0	—	—	0	57 %	—	0	0	—	—	—	—
	Határigazgatás (IBMF) – Határigazgatás és vízum	558	400	1	12	414	74 %	1	142	143	1	1	—	1
	Határigazgatás (IBMF) – Vámellenőrzési berendezések	0	—	—	—	—	—	0	—	0	—	—	—	—
	Decentralizált ügynökségek	779	754	—	10	764	98 %	—	16	16	0	—	—	0
4. fejezet összesen: Migráció és határigazgatás		2 734	2 515	3	29	2 547	93 %	3	181	184	2	1	0	3
5.	Belső Biztonsági Alap (BBA)	169	164	0	2	166	98 %	1	2	3	0	0	—	0
	Nukleáris létesítmények leszerelése	46	46	—	—	46	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	Nukleáris biztonság és leszerelés	82	76	—	0	76	92 %	2	1	3	4	—	—	4
	Decentralizált ügynökségek	200	193	—	3	196	98 %	—	4	4	—	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	1	1	—	—	1	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	21	19	—	0	19	91 %	—	0	0	2	—	—	2
	Európai Védelmi Alap (kutatás)	2	1	—	0	1	43 %	1	—	1	0	—	0	0
	Európai Védelmi Alap (nem kutatás)	199	198	0	0	199	100 %	1	—	1	0	0	0	0
	Katonai mobilitás	2	1	—	—	1	58 %	1	—	1	0	—	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	5	5	—	0	5	98 %	—	—	—	0	—	—	0
5. fejezet összesen: Biztonság és védelem		726	703	0	4	708	97 %	5	7	12	6	0	0	6
6.	Szomszédságpolitika, fejlesztés és nemzetközi együttműködés	6 939	5 690	22	78	5 789	83 %	989	156	1 145	3	2	0	5
	Nukleáris Biztonsági Eszköz (EINS)	20	16	1	1	17	87 %	1	2	2	0	0	0	0
	Humanitárius segítségnyújtás	2 473	2 400	5	45	2 451	99 %	6	15	22	0	0	0	0
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	388	346	0	41	387	100 %	0	1	1	0	—	0	0
	Tengerentúli országok és területek (TOT-ok)	8	7	—	—	7	86 %	1	—	1	—	—	—	—
	Egyéb fellépések	17	17	—	—	17	100 %	—	0	0	0	—	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	2	2	—	—	2	99 %	—	—	—	—	—	0	0
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	72	71	—	1	72	100 %	—	0	0	—	—	—	—
	Előcsatlakozási támogatás (IPA III)	2 338	1 894	6	292	2 192	94 %	11	135	145	0	1	0	1
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
6. fejezet összesen: Szomszédság és a világ		12 258	10 443	34	458	10 935	89 %	1 008	308	1 317	3	3	0	6
7.	Személyzeti nyugdíjak	2 179	2 173	—	—	2 173	100 %	—	—	—	5	—	—	5
	(Volt tagok nyugdíja) Európai Parlament	11	11	—	—	11	99 %	—	—	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) Európai Tanács és Tanács	1	1	—	—	1	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) Bizottság	7	7	—	—	7	98 %	—	—	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) az Európai Unió Bírósága	12	12	—	—	12	99 %	—	—	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) Számvevőszék	5	5	—	—	5	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) Ombudsman	0	0	—	—	0	94 %	—	—	—	0	—	—	0
	(Volt tagok nyugdíja) európai adatvédelmi biztos	0	0	—	—	0	94 %	—	—	—	0	—	—	0
	Európai Iskolák	217	196	1	13	210	97 %	0	6	7	0	—	—	0
	A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány javadalmazása	2 561	2 494	—	31	2 526	99 %	0	35	35	1	0	0	1
	Külső alkalmazottak javadalmazása	350	200	32	32	264	75 %	38	32	70	10	6	0	16
	Tagok – Illetmények és juttatások	15	13	0	0	13	83 %	2	0	2	0	0	—	0
	Tagok – Ideiglenes juttatások	3	3	—	—	3	98 %	—	—	—	0	—	—	0
	Munkaerő-felvételi költségek	31	24	2	0	27	88 %	2	1	2	0	1	—	1
	A szolgálati jogviszony megszűnése	8	8	—	—	8	99 %	—	—	—	0	—	—	0
	Képzési költségek	34	6	10	2	17	51 %	11	4	15	0	2	0	2
	Szociális kiadások és mobilitás	64	15	10	11	36	56 %	8	18	26	0	2	0	2
	Információs és kommunikációs technológia	523	155	139	30	323	62 %	143	54	197	0	2	0	2
	Bérleti díjak és beszerzések	361	300	5	26	331	92 %	18	12	30	0	0	0	0
	Épületekhez kapcsolódó	165	47	50	7	104	63 %	39	20	60	0	1	0	2
	Biztonság	100	36	25	2	62	61 %	28	10	37	0	1	0	1
	Kiküldetés és reprezentáció	35	12	1	0	14	39 %	11	2	13	1	6	1	8
	Ülések, bizottságok, konferenciák	16	1	1	1	3	17 %	3	2	6	1	6	1	7
	Hivatalos Lap	3	2	1	0	3	79 %	1	—	1	—	0	—	0
	Kiadványok	24	7	6	1	15	62 %	6	2	9	0	0	—	0
	Információszerzés	5	2	1	0	4	68 %	2	0	2	0	0	0	0
	Tanulmányok és vizsgálatok	17	1	11	—	12	70 %	4	0	4	1	0	0	1
	Általános felszerelés, járművek, bútorok	48	13	15	2	30	63 %	11	6	17	0	1	0	1
	Külső nyelvi szolgáltatások	44	21	3	10	33	75 %	4	7	11	—	0	—	0
	Egyéb igazgatási kiadások	33	12	7	3	22	65 %	6	4	11	0	1	0	1
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	1	1	0	—	1	98 %	—	—	—	0	0	—	0
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	5 492	3 537	618	281	4 436	81 %	653	205	858	117	77	3	198
7. fejezet összesen: Európai közigazgatás		12 368	9 316	938	452	10 705	87 %	991	422	1 412	138	108	5	251
O.	Innovációs Alap	3 819	—	—	11	11	0 %	—	3 808	3 808	—	—	—	—
	Egyéb fellépések	112	—	—	50	50	45 %	—	62	62	—	—	—	—
O. fejezet összesen: A többéves pénzügyi kereten kívül		3 931	—	—	61	61	2 %	—	3 870	3 870	—	—	—	—
S.	Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék (SEAR)	866	791	—	—	791	91 %	75	—	75	—	—	—	—
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	30	10	0	14	24	81 %	—	5	5	—	—	—	—
	A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék	1 698	407	—	—	407	24 %	1 291	—	1 291	—	—	—	—
S. fejezet összesen: Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)		2 593	1 208	0	14	1 223	47 %	1 365	5	1 371	—	—	—	—
Összesen		246 812	163 568	1 821	62 607	227 996	92 %	4 244	14 032	18 275	199	327	14	541

6.10.   RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

millió EUR
Program		Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén				Az adott év kötelezettségvállalásai				Összes fennálló kötelezettségvállalás az év végén
		Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	Kötelezettségvállalás visszavonása/ Újraértékelések/ Megszüntetések	Kifizetések	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Évközi kötelezettségvállalások	Kifizetések	Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése	Év végén fennálló kötelezettségvállalások
		1	2	3	4=1+2+3	5	6	7	8=5+6+7	9=4+8
1.	Horizont Európa	24 186	(608)	(8 526 )	15 052	13 897	(1 361 )	(17)	12 519	27 571
	Euratom	338	(7)	(98)	233	288	(203)	(0)	85	317
	Termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	1 062	(0)	(350)	712	865	(263)	(0)	601	1 313
	Egyéb fellépések	109	(11)	(40)	58	82	(34)	—	48	106
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	26	(2)	(12)	12	10	(0)	—	10	22
	InvestEU Alap	2 753	(20)	(923)	1 810	2 833	(590)	—	2 243	4 053
	CEF – Közlekedés	6 807	(39)	(1 380 )	5 388	1 806	(11)	—	1 795	7 183
	CEF – Energiaügy	3 692	(25)	(552)	3 115	789	(0)	—	789	3 904
	CEF – Digitális ág	328	(8)	(160)	161	277	(2)	—	275	436
	Digitális Európa	65	(1)	(58)	6	1 160	(26)	—	1 133	1 140
	Decentralizált ügynökségek	36	(0)	(36)	—	197	(162)	—	36	36
	Egyéb fellépések	—	—	—	—	372	(372)	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	45	(0)	(10)	35	18	(1)	—	17	52
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	36	(1)	(20)	15	31	(5)	—	26	41
	Egységes piac	827	(45)	(344)	438	600	(88)	—	512	950
	Csalás elleni uniós fellépés	28	(4)	(13)	11	24	(3)	—	21	33
	Adózás	36	(1)	(26)	8	35	(10)	—	25	33
	Vám	95	(2)	(75)	18	126	(22)	—	104	122
	Decentralizált ügynökségek	0	(0)	—	—	123	(123)	—	—	—
	Egyéb fellépések	4	(0)	(4)	0	9	(3)	—	5	6
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	22	(2)	(9)	11	5	(0)	—	4	16
	Az Európai Unió űrprogramja	1 865	(2)	(996)	867	2 079	(1 577 )	—	502	1 369
	Decentralizált ügynökségek	2	—	(2)	—	57	(42)	—	15	15
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
1. fejezet összesen: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság		42 361	(777)	(13 632 )	27 951	25 683	(4 900 )	(17)	20 766	48 717
2.	Regionális fejlesztés (ERFA)1	101 349	(53)	(40 365 )	60 931	28 266	(5 047 )	(0)	23 219	84 149
	Kohéziós Alap	26 838	(42)	(9 714 )	17 083	1 323	(4)	(0)	1 319	18 402
	A Kohéziós Alap hozzájárulása a CEF – Közlekedéshez	6 635	(21)	(1 020 )	5 594	1 442	(11)	—	1 431	7 026
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	9	(1)	(3)	5	—	—	—	—	5
	Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) (58)	45 252	(7)	(17 325 )	27 921	17 437	(2 101 )	—	15 336	43 257
	Támogatás a ciprusi török közösségnek	129	(5)	(36)	88	33	(4)	(0)	29	117
	Európai helyreállítás és reziliencia	108	(2)	(54)	52	98 150	(46 401 )	—	51 749	51 801
	Periklész IV	1	(0)	—	0	1	(0)	—	0	1
	EU helyreállítás	—	—	—	—	5	(3)	—	2	2
	RescEU	464	(7)	(149)	308	336	(47)	—	288	596
	„Az EU az egészségért” program	144	(9)	(49)	86	338	(12)	—	327	412
	Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze	469	—	(375)	94	301	(204)	—	97	191
	Decentralizált ügynökségek	11	(0)	—	11	335	(326)	—	9	20
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	(0)	(3)	1	—	—	—	—	1
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	9	(1)	(7)	1	12	(4)	—	8	9
	Foglalkoztatás és szociális innováció	165	(14)	(58)	93	95	(1)	—	94	187
	Erasmus+	1 346	(16)	(531)	798	2 832	(1 866 )	—	966	1 765
	Európai Szolidaritási Testület	113	(4)	(22)	87	136	(75)	—	61	148
	Kreatív Európa	236	(11)	(80)	145	316	(60)	—	255	400
	Jogérvényesülés	64	(1)	(14)	49	47	(21)	—	26	75
	Jogok és értékek	121	(4)	(41)	76	100	(20)	—	80	156
	Decentralizált ügynökségek	18	(0)	(4)	13	223	(204)	—	19	33
	Egyéb fellépések	11	(0)	(6)	4	6	(0)	—	6	10
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	87	(5)	(26)	56	30	(1)	—	28	85
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	165	(2)	(104)	59	182	(54)	—	128	187
2. fejezet összesen: Kohézió, reziliencia és értékek		183 747	(205)	(69 986 )	113 555	151 947	(56 468 )	(1)	95 478	209 033
3.	Mezőgazdasági garanciák	286	(10)	(76)	200	40 818	(40 685 )	—	133	333
	A „Természeti erőforrások és környezet” fejezet egyéb programjai	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap	35 164	(2)	(14 023 )	21 139	17 705	(630)	(0)	17 075	38 215
	Tengerügy és halászat	3 459	(15)	(727)	2 716	217	(11)	(0)	206	2 922
	Halászat (fenntartható halászati partnerségi megállapodás és regionális halászati gazdálkodási szervezet)	21	—	(12)	9	152	(137)	—	14	23
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	21	(21)	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	12	(0)	(3)	9	—	—	—	—	9
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	1 888	(34)	(419)	1 435	741	(23)	—	718	2 154
	Igazságos Átmenet Alap	—	—	—	—	9	(1)	—	8	8
	Az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított hitelkeret	—	—	—	—	0	(0)	—	—	—
	Decentralizált ügynökségek	3	—	(3)	—	57	(54)	—	3	3
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	26	—	(5)	21	4	(1)	—	3	24
3. fejezet összesen: Természeti erőforrások és környezet		40 860	(61)	(15 269 )	25 530	59 723	(41 562 )	(0)	18 161	43 691
4.	Menekültügy, Migráció és Integráció	3 122	(30)	(1 182 )	1 909	499	(45)	—	453	2 363
	Decentralizált ügynökségek	20	—	—	20	142	(142)	—	—	20
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	—	(0)	0	—	—	—	—	0
	Határigazgatás (IBMF) – Határigazgatás és vízum	1 436	(37)	(413)	985	156	(0)	—	155	1 141
	Határigazgatás (IBMF) – Vámellenőrzési berendezések	—	—	—	—	135	—	—	135	135
	Decentralizált ügynökségek	372	—	(208)	164	712	(555)	—	157	321
4. fejezet összesen: Migráció és határigazgatás		4 950	(68)	(1 804 )	3 078	1 644	(743)	—	901	3 980
5.	Belső Biztonsági Alap (BBA)	471	(16)	(166)	290	71	(0)	—	71	360
	Nukleáris létesítmények leszerelése	351	(0)	(46)	305	73	—	—	73	377
	Nukleáris biztonság és leszerelés	324	(3)	(70)	251	69	(6)	—	64	315
	Decentralizált ügynökségek	0	(0)	—	0	196	(196)	—	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	2	—	(1)	1	—	—	—	—	1
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	26	(3)	(14)	9	20	(5)	—	15	24
	Európai Védelmi Alap (kutatás)	—	—	—	—	330	(1)	(0)	329	329
	Európai Védelmi Alap (nem kutatás)	322	(0)	(198)	124	639	(1)	—	639	762
	Katonai mobilitás	—	—	—	—	227	(1)	—	226	226
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	7	(0)	(5)	2	—	—	—	—	2
5. fejezet összesen: Biztonság és védelem		1 503	(23)	(498)	981	1 625	(209)	(0)	1 415	2 397
6.	Szomszédságpolitika, fejlesztés és nemzetközi együttműködés	18 739	(456)	(4 511 )	13 772	10 960	(1 278 )	—	9 682	23 453
	Nukleáris Biztonsági Eszköz (EINS)	117	(9)	(16)	91	38	(1)	—	37	128
	Humanitárius segítségnyújtás	1 354	(16)	(1 058 )	280	2 196	(1 393 )	(0)	804	1 084
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	160	(3)	(86)	70	408	(301)	—	107	178
	Tengerentúli országok és területek (TOT-ok)	9	—	(6)	3	63	(1)	—	63	65
	Egyéb fellépések	1	(0)	(0)	0	17	(17)	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	(0)	(2)	2	—	—	—	—	2
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	153	(20)	(47)	86	93	(25)	—	68	154
	Előcsatlakozási támogatás (IPA III)	8 249	(182)	(2 093 )	5 974	1 596	(99)	—	1 497	7 471
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	(0)	—	—	—	—	—	—	—
6. fejezet összesen: Szomszédság és a világ		28 785	(687)	(7 821 )	20 278	15 372	(3 115 )	(0)	12 257	32 535
7.	Személyzeti nyugdíjak	—	—	—	—	2 173	(2 173 )	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) Európai Parlament	—	—	—	—	11	(11)	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) Európai Tanács és Tanács	—	—	—	—	1	(1)	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) Bizottság	—	—	—	—	7	(7)	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) az Európai Unió Bírósága	—	—	—	—	12	(12)	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) Számvevőszék	—	—	—	—	5	(5)	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) Ombudsman	—	—	—	—	0	(0)	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) európai adatvédelmi biztos	—	—	—	—	0	(0)	—	—	—
	Európai Iskolák	1	—	(1)	—	212	(210)	—	2	2
	A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány javadalmazása	0	(0)	—	—	2 526	(2 526 )	(0)	0	0
	Külső alkalmazottak javadalmazása	38	(6)	(32)	—	271	(232)	(0)	39	39
	Tagok – Illetmények és juttatások	0	(0)	(0)	—	15	(13)	—	2	2
	Tagok – Ideiglenes juttatások	—	—	—	—	3	(3)	—	—	—
	Munkaerő-felvételi költségek	3	(1)	(2)	—	27	(25)	—	2	2
	A szolgálati jogviszony megszűnése	—	—	—	—	8	(8)	—	—	—
	Képzési költségek	11	(2)	(10)	—	20	(7)	—	12	12
	Szociális kiadások és mobilitás	14	(4)	(10)	0	41	(26)	—	15	15
	Információs és kommunikációs technológia	142	(2)	(139)	—	347	(184)	—	163	163
	Bérleti díjak és beszerzések	5	(0)	(5)	—	345	(327)	—	18	18
	Épületekhez kapcsolódó	51	(1)	(50)	—	105	(54)	—	51	51
	Biztonság	26	(1)	(25)	—	69	(37)	—	32	32
	Kiküldetés és reprezentáció	7	(6)	(1)	—	25	(13)	—	12	12
	Ülések, bizottságok, konferenciák	6	(6)	(1)	—	6	(2)	—	4	4
	Hivatalos Lap	1	(0)	(1)	—	2	(2)	—	1	1
	Kiadványok	7	(0)	(6)	—	16	(9)	—	7	7
	Információszerzés	1	(0)	(1)	—	4	(2)	—	2	2
	Tanulmányok és vizsgálatok	11	(0)	(11)	—	5	(1)	—	4	4
	Általános felszerelés, járművek, bútorok	16	(1)	(15)	—	27	(15)	—	13	13
	Külső nyelvi szolgáltatások	3	(0)	(3)	—	35	(30)	—	4	4
	Egyéb igazgatási kiadások	8	(1)	(7)	—	22	(14)	—	8	8
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	2	(0)	(1)	0	—	—	—	—	0
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	627	(92)	(535)	—	4 590	(3 901 )	(6)	684	684
7. fejezet összesen: Európai közigazgatás		981	(124)	(857)	0	10 930	(9 848 )	(6)	1 075	1 076
O.	Innovációs Alap	4	(1)	(3)	0	147	(9)	—	138	138
	Egyéb fellépések	7	(1)	(0)	6	52	(50)	—	2	8
O. fejezet összesen: A többéves pénzügyi kereten kívül		11	(2)	(3)	6	199	(58)	—	140	147
S.	Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék (SEAR)	—	—	—	—	791	(791)	—	—	—
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	0	—	(0)	—	24	(24)	—	—	—
	A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék	—	—	—	—	407	(407)	—	—	—
S. fejezet összesen: Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)		0	—	(0)	—	1 223	(1 223 )	—	—	—
Összesen		303 197	(1 946 )	(109 870 )	191 381	268 345	(118 126 )	(24)	150 194	341 575

6.11.   RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Program		<2015	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	Összesen
1.	Horizont Európa	355	381	663	1 173	2 129	3 710	6 279	12 881	27 571
	Euratom	8	16	6	5	32	57	109	85	317
	Termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	—	—	—	—	6	369	336	601	1 313
	Egyéb fellépések	0	2	1	4	11	13	28	48	106
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	0	0	2	6	4	10	22
	InvestEU Alap	141	20	144	195	207	444	659	2 243	4 053
	CEF – Közlekedés	6	6	170	166	635	2 162	2 244	1 795	7 183
	CEF – Energiaügy	46	60	23	446	460	938	1 132	800	3 904
	CEF – Digitális ág	0	5	2	9	42	37	67	275	436
	Digitális Európa	—	—	0	0	0	1	5	1 133	1 140
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	36	36
	Egyéb fellépések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	0	1	5	28	17	52
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	—	—	0	0	1	4	9	26	41
	Egységes piac	21	8	10	24	44	117	213	512	950
	Csalás elleni uniós fellépés	—	0	—	0	1	3	7	21	33
	Adózás	—	—	—	—	1	1	6	25	33
	Vám	—	0	0	0	1	5	11	104	122
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Egyéb fellépések	—	—	—	—	—	0	0	5	6
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	0	3	3	6	4	16
	Az Európai Unió űrprogramja	0	0	1	2	57	139	668	502	1 369
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	15	15
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
1. fejezet összesen: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság		579	497	1 020	2 025	3 632	8 014	11 812	21 138	48 717
2.	Regionális fejlesztés (ERFA)	1 822	61	76	4 266	9 416	18 213	27 076	23 219	84 149
	Kohéziós Alap	172	11	0	1 422	2 787	5 051	7 639	1 319	18 402
	A Kohéziós Alap hozzájárulása a CEF – Közlekedéshez	120	225	498	759	917	1 376	1 700	1 431	7 026
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	1	1	—	3	—	5
	Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+)	423	93	299	2 125	3 617	7 981	13 382	15 336	43 257
	Támogatás a ciprusi török közösségnek	4	4	22	8	9	15	26	29	117
	Európai helyreállítás és reziliencia	—	—	—	0	2	14	35	51 749	51 801
	Periklész IV	—	—	—	—	—	0	0	0	1
	EU helyreállítás	—	—	—	—	—	—	—	2	2
	RescEU	—	—	0	1	6	30	271	288	596
	„Az EU az egészségért” program	0	3	2	9	12	25	36	327	412
	Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze	—	—	—	—	—	—	49	142	191
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	1	4	1	4	9	20
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	0	1	—	0	0	—	—	1
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	—	—	—	0	—	0	1	8	9
	Foglalkoztatás és szociális innováció	1	0	1	2	7	29	52	94	187
	Erasmus+	1	1	3	22	78	179	516	966	1 765
	Európai Szolidaritási Testület	2	—	—	1	11	33	41	61	148
	Kreatív Európa	—	—	—	4	11	38	92	255	400
	Jogérvényesülés	—	4	6	8	8	10	13	26	75
	Jogok és értékek	0	2	5	6	11	20	33	80	156
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	3	30	33
	Egyéb fellépések	—	0	—	—	0	0	4	6	10
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	0	0	3	10	43	28	85
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	0	0	0	2	6	13	37	129	187
2. fejezet összesen: Kohézió, reziliencia és értékek		2 546	404	911	8 637	16 907	33 036	51 058	95 534	209 033
3.	Mezőgazdasági garanciák	—	—	—	2	25	83	91	133	333
	A „Természeti erőforrások és környezet” fejezet egyéb programjai	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap	198	1 134	1 042	794	1 416	5 874	10 682	17 075	38 215
	Tengerügy és halászat	56	1	1	144	648	958	909	206	2 922
	Halászat (fenntartható halászati partnerségi megállapodás és regionális halászati gazdálkodási szervezet)	—	—	—	1	1	—	7	14	23
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	—	—	—	2	5	2	—	9
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	74	86	85	124	391	310	365	718	2 154
	Igazságos Átmenet Alap	—	—	—	—	—	—	—	8	8
	Az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított hitelkeret	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	3	3
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	—	0	0	3	2	15	3	24
3. fejezet összesen: Természeti erőforrások és környezet		328	1 222	1 128	1 065	2 486	7 231	12 071	18 161	43 691
4.	Menekültügy, Migráció és Integráció	0	1	52	168	371	488	827	456	2 363
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	20	—	20
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	—	—	—	—	—	—	—	0
	Határigazgatás (IBMF) – Határigazgatás és vízum	17	1	13	27	146	377	404	155	1 141
	Határigazgatás (IBMF) – Vámellenőrzési berendezések	—	—	—	—	—	—	—	135	135
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	164	157	321
4. fejezet összesen: Migráció és határigazgatás		17	2	66	195	517	865	1 414	904	3 980
5.	Belső Biztonsági Alap (BBA)	2	1	1	37	49	73	126	71	360
	Nukleáris létesítmények leszerelése	1	1	45	63	64	64	66	73	377
	Nukleáris biztonság és leszerelés	34	1	1	29	44	50	93	64	315
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	0	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	1	—	1
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	—	0	0	1	1	1	6	15	24
	Európai Védelmi Alap (kutatás)	—	—	—	—	—	—	—	329	329
	Európai Védelmi Alap (nem kutatás)	—	—	—	—	—	51	72	639	762
	Katonai mobilitás	—	—	—	—	—	—	—	226	226
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	0	1	—	—	2
5. fejezet összesen: Biztonság és védelem		37	4	47	129	159	241	364	1 415	2 397
6	Szomszédságpolitika, fejlesztés és nemzetközi együttműködés	875	446	860	1 480	2 374	3 267	4 466	9 684	23 453
	Nukleáris Biztonsági Eszköz (EINS)	1	5	7	11	23	17	27	37	128
	Humanitárius segítségnyújtás	—	0	0	1	6	75	198	804	1 084
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	0	—	1	2	4	35	28	107	178
	Tengerentúli országok és területek (TOT-ok)	—	—	—	—	—	3	—	63	65
	Egyéb fellépések	—	—	—	—	0	—	—	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	1	0	0	0	0	0	—	—	2
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	0	0	3	5	5	22	51	68	154
	Előcsatlakozási támogatás (IPA III)	381	191	315	639	1 044	2 073	1 272	1 556	7 471
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
6. fejezet összesen: Szomszédság és a világ		1 258	642	1 185	2 139	3 458	5 493	6 041	12 319	32 535
7.	Személyzeti nyugdíjak	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) Európai Parlament	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) Európai Tanács és Tanács	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) Bizottság	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) az Európai Unió Bírósága	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) Számvevőszék	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) Ombudsman	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) európai adatvédelmi biztos	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Iskolák	—	—	—	—	—	—	—	2	2
	A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány javadalmazása	—	—	—	—	—	—	—	0	0
	Külső alkalmazottak javadalmazása	—	—	—	—	—	—	—	39	39
	Tagok – Illetmények és juttatások	—	—	—	—	—	—	—	2	2
	Tagok – Ideiglenes juttatások	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Munkaerő-felvételi költségek	—	—	—	—	—	—	—	2	2
	A szolgálati jogviszony megszűnése	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Képzési költségek	—	—	—	—	—	—	—	12	12
	Szociális kiadások és mobilitás	—	—	—	—	—	0	0	15	15
	Információs és kommunikációs technológia	—	—	—	—	—	—	—	163	163
	Bérleti díjak és beszerzések	—	—	—	—	—	—	—	18	18
	Épületekhez kapcsolódó	—	—	—	—	—	—	—	51	51
	Biztonság	—	—	—	—	—	—	—	32	32
	Kiküldetés és reprezentáció	—	—	—	—	—	—	—	12	12
	Ülések, bizottságok, konferenciák	—	—	—	—	—	—	—	4	4
	Hivatalos Lap	—	—	—	—	—	—	—	1	1
	Kiadványok	—	—	—	—	—	—	—	7	7
	Információszerzés	—	—	—	—	—	—	—	2	2
	Tanulmányok és vizsgálatok	—	—	—	—	—	—	—	4	4
	Általános felszerelés, járművek, bútorok	—	—	—	—	—	—	—	13	13
	Külső nyelvi szolgáltatások	—	—	—	—	—	—	—	4	4
	Egyéb igazgatási kiadások	—	—	—	—	—	—	—	8	8
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	0	—	0	—	—	0
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	0	0	0	0	0	0	0	684	684
7. fejezet összesen: Európai közigazgatás		—	—	—	0	—	0	0	1 075	1 076
O.	Innovációs Alap	—	—	—	—	—	—	0	138	138
	Egyéb fellépések	—	—	—	—	—	1	5	2	8
O. fejezet összesen: A többéves pénzügyi kereten kívül		—	—	—	—	—	1	6	140	147
S.	Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék (SEAR)	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—
S. fejezet összesen: Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)		—	—	—	—	—	—	—	—	—
Összesen		4 765	2 771	4 357	14 190	27 158	54 881	82 766	150 687	341 575

Az új Bizottság felállítása a szolgálatok belső átszervezését vonta maga után. A kapcsolódó ügyletek átcsoportosítása a kintlévőségek évek közötti átcsoportosítását eredményezte. A fennálló kötelezettségvállalások teljes összege változatlan marad.

6.12.   RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK AZ ELŐIRÁNYZATOK TÍPUSA SZERINT

millió EUR
Fejezet		Költségvetési előirányzatokból					Címzett bevételi előirányzatokból					Összes fennálló kötelezettségvállalás 2021 végén
		2020-ról áthozott kötelezettségvállalások	Kiigazítások	Megtett kötelezettségvállalások	Megtett kifizetések	Rendezendő összeg	2020-ról áthozott kötelezettségvállalások	Kiigazítások	Megtett kötelezettségvállalások	Megtett kifizetések	Rendezendő összeg
		1	2	3	4	5=1+2+3-4	6	7	8	9	10=6+7+8-9	11=5+10
1.	Horizont Európa	20 834	(427)	11 414	8 972	22 848	3 353	(198)	2 484	915	4 723	27 571
	Euratom	276	(4)	277	288	261	62	(4)	11	13	57	317
	Termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	1 017	(0)	864	612	1 268	45	—	1	1	45	1 313
	Egyéb fellépések	0	0	—	—	—	109	(11)	82	74	106	106
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	26	(2)	10	12	22	0	0	0	0	0	22
	InvestEU Alap	2 332	(20)	657	962	2 006	421	—	2 176	550	2 048	4 053
	CEF – Közlekedés	6 674	(38)	1 786	1 371	7 050	133	(1)	20	20	132	7 183
	CEF – Energiaügy	3 644	(25)	784	551	3 852	48	—	5	1	52	3 904
	CEF – Digitális ág	321	(7)	277	158	433	7	(0)	0	4	3	436
	Digitális Európa	63	(1)	1 129	82	1 109	2	(0)	31	2	30	1 140
	Decentralizált ügynökségek	35	—	189	189	36	1	(0)	8	9	—	36
	Egyéb fellépések	—	—	372	372	—	0	0	0	0	0	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	45	(0)	18	12	52	0	0	0	0	0	52
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	34	(1)	25	22	36	2	(0)	6	3	5	41
	Egységes piac	805	(44)	582	420	924	22	(1)	17	12	26	950
	Csalás elleni uniós fellépés	28	(4)	24	15	33	0	(0)	—	0	0	33
	Adózás	31	(1)	35	33	31	5	(0)	0	3	2	33
	Vám	86	(2)	126	90	121	8	(0)	0	7	1	122
	Decentralizált ügynökségek	0	(0)	118	118	—	—	—	5	5	—	—
	Egyéb fellépések	4	(0)	9	7	6	0	(0)	0	0	0	6
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	22	(2)	5	9	16	0	0	0	0	0	16
	Az Európai Unió űrprogramja	1 610	(1)	1 977	2 363	1 222	255	(0)	102	210	147	1 369
	Decentralizált ügynökségek	2	—	56	43	15	—	—	1	1	—	15
1. fejezet összesen: Egységes piac, innováció és digitális gazdaság		37 889	(580)	20 733	16 702	41 340	4 472	(215)	4 950	1 830	7 377	48 717
2.	Regionális fejlesztés (ERFA)	88 758	(53)	238	39 843	49 100	12 591	(0)	28 028	5 569	35 049	84 149
	Kohéziós Alap	22 668	(42)	16	9 222	13 421	4 170	(0)	1 307	496	4 981	18 402
	A Kohéziós Alap hozzájárulása a CEF – Közlekedéshez	6 632	(21)	1 442	1 031	7 023	3	—	0	0	3	7 026
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	9	(1)	—	3	5	0	0	0	0	0	5
	Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+)	38 950	(7)	63	17 076	21 930	6 302	—	17 374	2 350	21 326	43 257
	Támogatás a ciprusi török közösségnek	126	(5)	32	40	113	3	(0)	1	0	4	117
	Európai helyreállítás és reziliencia	108	(2)	116	80	141	0	—	98 034	46 375	51 660	51 801
	Periklész IV	1	(0)	1	0	1	—	—	0	—	0	1
	EU helyreállítás	—	—	5	3	2	0	0	0	0	0	2
	RescEU	448	(7)	183	191	432	17	(0)	153	5	164	596
	„Az EU az egészségért” program	141	(9)	329	59	402	2	(0)	9	2	10	412
	Az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszköze	469	0	232	509	191	0	—	70	70	0	191
	Decentralizált ügynökségek	11	(0)	324	316	19	—	—	10	10	0	20
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	(0)	—	3	1	0	0	0	0	0	1
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	8	(1)	11	10	9	0	—	1	1	0	9
	Foglalkoztatás és szociális innováció	160	(12)	89	57	180	4	(2)	6	2	7	187
	Erasmus+	990	(13)	2 663	2 114	1 526	356	(4)	169	283	239	1 765
	Európai Szolidaritási Testület	107	(4)	136	95	144	5	(0)	0	2	4	148
	Kreatív Európa	227	(10)	306	137	386	9	(1)	9	4	14	400
	Jogérvényesülés	63	(1)	47	35	74	0	(0)	1	0	0	75
	Jogok és értékek	120	(4)	99	60	156	1	(0)	1	1	1	156
	Decentralizált ügynökségek	17	(0)	220	206	31	1	(0)	3	2	1	33
	Egyéb fellépések	10	(0)	6	6	10	0	(0)	0	0	0	10
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	87	(5)	30	28	85	—	—	0	0	0	85
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	164	(2)	181	157	186	1	(0)	1	1	1	187
2. fejezet összesen: Kohézió, reziliencia és értékek		160 278	(198)	6 769	71 281	95 569	23 468	(8)	145 178	55 174	113 465	209 033
3.	Mezőgazdasági garanciák	286	(10)	40 149	40 091	333	—	—	669	669	—	333
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap	35 164	(2)	15 339	14 587	35 914	0	—	2 366	65	2 300	38 215
	Tengerügy és halászat	3 043	(15)	107	738	2 397	416	(0)	110	1	525	2 922
	Halászat (fenntartható halászati partnerségi megállapodás és regionális halászati gazdálkodási szervezet)	21	—	152	150	23	0	0	0	0	0	23
	Decentralizált ügynökségek	—	—	21	21	—	—	—	0	0	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	12	(0)	—	3	9	0	0	0	0	0	9
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	1 882	(34)	739	439	2 148	7	(0)	3	3	6	2 154
	Igazságos Átmenet Alap	—	—	4	1	3	—	—	5	0	5	8
	Az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított hitelkeret	0	0	—	—	—	—	—	0	0	—	—
	Decentralizált ügynökségek	3	—	50	51	3	—	—	6	6	0	3
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	26	—	4	5	24	0	0	0	0	0	24
3. fejezet összesen: Természeti erőforrások és környezet		40 438	(61)	56 563	56 086	40 854	423	(0)	3 160	745	2 837	43 691
4.	Menekültügy, Migráció és Integráció	3 068	(29)	497	1 200	2 335	54	(1)	2	28	28	2 363
	Decentralizált ügynökségek	20	—	138	138	20	—	—	4	4	—	20
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	—	—	0	0	0	0	0	0	0	0
	Határigazgatás (IBMF) – Határigazgatás és vízum	1 219	(35)	153	388	949	217	(2)	3	26	192	1 141
	Határigazgatás (IBMF) – Vámellenőrzési berendezések	—	—	135	—	135	0	0	0	0	0	135
	Decentralizált ügynökségek	372	—	703	754	321	—	—	10	10	0	321
4. fejezet összesen: Migráció és határigazgatás		4 679	(64)	1 626	2 480	3 760	271	(3)	19	67	219	3 980
5.	Belső Biztonsági Alap (BBA)	457	(15)	70	161	352	13	(1)	1	5	9	360
	Nukleáris létesítmények leszerelése	351	(0)	73	46	377	0	0	0	0	0	377
	Nukleáris biztonság és leszerelés	324	(3)	69	75	315	0	(0)	0	0	0	315
	Decentralizált ügynökségek	0	—	193	193	0	0	(0)	3	3	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	2	—	—	1	1	0	0	0	0	0	1
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	26	(3)	20	19	24	—	—	0	—	0	24
	Európai Védelmi Alap (kutatás)	—	(0)	323	1	322	—	—	7	0	7	329
	Európai Védelmi Alap (nem kutatás)	322	(0)	623	198	746	0	—	17	0	17	762
	Katonai mobilitás	—	—	227	1	226	0	0	0	0	0	226
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	7	(0)	—	5	2	0	—	—	0	—	2
5. fejezet összesen: Biztonság és védelem		1 489	(22)	1 597	700	2 364	13	(1)	28	8	33	2 397
6.	Szomszédságpolitika, fejlesztés és nemzetközi együttműködés	18 527	(444)	10 833	5 656	23 259	213	(12)	127	134	194	23 453
	Nukleáris Biztonsági Eszköz (EINS)	116	(9)	38	17	127	1	—	0	—	1	128
	Humanitárius segítségnyújtás	1 301	(12)	2 168	2 405	1 052	53	(4)	28	46	31	1 084
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	137	(2)	352	341	146	22	(1)	56	46	32	178
	Tengerentúli országok és területek (TOT-ok)	9	—	63	7	65	0	0	0	0	0	65
	Egyéb fellépések	1	(0)	17	17	0	0	0	0	0	0	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	(0)	—	2	2	0	0	0	0	0	2
	A Bizottság előjogai szerinti intézkedések	153	(20)	92	72	154	0	(0)	1	0	0	154
	Előcsatlakozási támogatás (IPA III)	7 464	(182)	1 566	1 988	6 860	785	(0)	30	204	610	7 471
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	(0)	—	—	—	0	0	0	0	0	—
6. fejezet összesen: Szomszédság és a világ		27 712	(670)	15 130	10 506	31 666	1 074	(17)	242	429	869	32 535
7.	Személyzeti nyugdíjak	—	—	2 173	2 173	—	—	—	—	—	—	—
	(Volt tagok nyugdíja) Európai Parlament	—	—	11	11	—	0	0	0	0	0	—
	(Volt tagok nyugdíja) Európai Tanács és Tanács	—	—	1	1	—	0	0	0	0	0	—
	(Volt tagok nyugdíja) Bizottság	—	—	7	7	—	0	0	0	0	0	—
	(Volt tagok nyugdíja) az Európai Unió Bírósága	—	—	12	12	—	0	0	0	0	0	—
	(Volt tagok nyugdíja) Számvevőszék	—	—	5	5	—	0	0	0	0	0	—
	(Volt tagok nyugdíja) Ombudsman	—	—	0	0	—	0	0	0	0	0	—
	(Volt tagok nyugdíja) európai adatvédelmi biztos	—	—	0	0	—	0	0	0	0	0	—
	Európai Iskolák	0	—	197	197	0	1	—	15	14	2	2
	A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány javadalmazása	0	(0)	2 494	2 494	0	—	—	31	31	—	0
	Külső alkalmazottak javadalmazása	35	(4)	238	231	38	3	(2)	33	33	2	39
	Tagok – Illetmények és juttatások	0	(0)	15	13	2	—	—	0	0	—	2
	Tagok – Ideiglenes juttatások	—	—	3	3	—	0	0	0	0	0	—
	Munkaerő-felvételi költségek	3	(1)	26	27	2	0	—	1	0	0	2
	A szolgálati jogviszony megszűnése	—	—	8	8	—	0	0	0	0	0	—
	Képzési költségek	10	(1)	17	15	11	1	(0)	3	3	1	12
	Szociális kiadások és mobilitás	8	(1)	24	21	8	7	(2)	17	15	7	15
	Információs és kommunikációs technológia	122	(2)	298	274	143	20	(0)	50	49	20	163
	Bérleti díjak és beszerzések	3	(0)	318	303	18	2	—	27	28	0	18
	Épületekhez kapcsolódó	49	(1)	86	95	39	2	(0)	19	9	12	51
	Biztonság	24	(1)	63	58	28	2	(0)	6	3	4	32
	Kiküldetés és reprezentáció	7	(6)	24	13	11	0	(0)	1	0	0	12
	Ülések, bizottságok, konferenciák	6	(5)	5	2	3	0	(0)	1	1	1	4
	Hivatalos Lap	1	(0)	2	3	1	0	—	0	0	—	1
	Kiadványok	5	(0)	13	12	6	2	(0)	3	3	1	7
	Információszerzés	1	(0)	4	3	2	—	—	0	0	0	2
	Tanulmányok és vizsgálatok	11	(0)	5	12	4	0	—	0	0	0	4
	Általános felszerelés, járművek, bútorok	13	(1)	24	25	11	3	(0)	3	5	2	13
	Külső nyelvi szolgáltatások	3	(0)	24	23	4	0	(0)	10	10	1	4
	Egyéb igazgatási kiadások	7	(1)	18	18	6	1	(0)	4	4	2	8
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	2	(0)	—	1	0	0	(0)	—	—	—	0
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	591	(66)	4 256	4 155	626	36	(32)	335	281	57	684
7. fejezet összesen: Európai közigazgatás		901	(92)	10 371	10 215	964	80	(37)	559	490	111	1 076
O.	Innovációs Alap	0	0	—	—	—	4	(1)	147	11	138	138
	Egyéb fellépések	0	0	—	—	—	7	(1)	52	50	8	8
O. fejezet összesen: A többéves pénzügyi kereten kívül		0	0	—	—	—	11	(2)	199	61	147	147
S.	Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék (SEAR)	—	—	791	791	—	0	0	0	0	0	—
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	0	—	24	24	—	0	0	0	0	0	—
	A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék	—	—	407	407	—	0	0	0	0	0	—
S. fejezet összesen: Szolidaritási mechanizmusok az Unión belül és kívül (speciális eszközök)		0	—	1 223	1 223	—	0	0	0	0	0	—
Összesen		273 386	(1 687 )	114 011	169 192	216 518	29 811	(283)	154 334	58 805	125 057	341 575

7.   A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYI BONTÁSBAN

7.1.   A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Intézmény	Bevételi előirányzatok		Megállapított jogosultságok			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kinn- lévő
	Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen
	1	2	3	4	5=3+4	6	7	8=6+7	9=8/2	10=5-8
Európai Parlament	176	176	236	7	243	212	3	215	122 %	28
Európai Tanács és Tanács	59	59	103	1	104	102	1	102	173 %	2
Bizottság	165 665	167 616	244 942	19 411	264 354	237 838	1 078	238 916	143 %	25 437
Bíróság	60	60	59	0	59	59	0	59	99 %	0
Számvevőszék	23	23	24	0	24	24	0	24	102 %	0
Gazdasági és Szociális Bizottság	13	13	22	0	22	22	0	22	171 %	0
Régiók Bizottsága	10	10	11	0	12	11	0	12	112 %	—
Ombudsman	1	1	1	0	1	1	0	1	93 %	—
Európai adatvédelmi biztos	2	2	2	0	2	2	0	2	96 %	—
Európai Külügyi Szolgálat	51	51	241	3	244	240	3	243	480 %	0
Összesen	166 060	168 011	245 641	19 422	265 063	238 511	1 085	239 596	143 %	25 467

Az EU általános költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések – akárcsak a korábbi években – valamennyi intézmény költségvetésének végrehajtását magukban foglalják, mivel az uniós költségvetésen belül minden intézmény számára külön költségvetést hoztak létre.

Az ügynökségek költségvetését és végrehajtását nem konszolidálták az uniós költségvetésen belül, és nem szerepelnek az uniós költségvetési jelentésekben sem. A Bizottság által az ügynökségek részére fizetett támogatás azonban az uniós költségvetés részét képezi. Az éves beszámoló e költségvetési részében csak a Bizottság költségvetéséből az ügynökségeknek fizetett támogatást veszik figyelembe.

Az EKSZ-t illetően meg kell jegyezni, hogy saját költségvetésén túl a Bizottságtól is kapott 193,6 millió EUR hozzájárulást (2020: 148,1 millió EUR, 2020-ban azonban az EFA-t nem fedezték az NDICI forrásai, ezért 2021-ben növekedés történt). A korábbi EFA-tól és a vagyonkezelői alapoktól is kapott 18,7 millió EUR-t (2020: 64,4 millió EUR). Ezek a hozzájárulások a küldöttségeken dolgozó, az EFA-ból és a vagyonkezelői alapokból finanszírozott bizottsági személyzet költségeit fedezik, beleértve az e hozzájárulásokból az adott évben származó címzett bevételeket is.

7.2.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Intézmény	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások					2022-re átvitt előirányzatok			Megszűnő előirányzatok
		a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	a végleges elfogadott költségvetésből	címzett bevételekből	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
	1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10	11	12	13=10+ 11+12
Európai Parlament	2 215	2 033	75	46	2 154	97 %	22	30	52	8	—	0	9
Európai Tanács és Tanács	679	523	0	43	566	83 %	0	41	41	71	0	0	71
Bizottság	601 452	109 244	511	153 999	263 755	44 %	4 043	283 739	287 781	49 239	5	671	49 916
Bíróság	445	438	0	1	439	98 %	0	1	1	6	0	0	6
Számvevőszék	154	149	0	0	149	97 %	0	0	0	5	0	0	5
Gazdasági és Szociális Bizottság	155	132	0	4	136	88 %	0	5	5	13	0	0	13
Régiók Bizottsága	108	106	0	1	106	99 %	0	0	0	1	0	0	1
Ombudsman	13	11	0	—	11	89 %	0	—	—	1	0	—	1
Európai adatvédelmi biztos	19	17	0	—	17	86 %	0	—	—	3	0	—	3
Európai Külügyi Szolgálat	1 091	763	10	239	1 012	93 %	0	75	75	5	—	0	5
Összesen	606 331	113 415	596	154 334	268 345	44 %	4 065	283 891	287 956	49 354	5	671	50 030

7.3.   A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Intézmény	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések					2022-re átvitt előirányzatok			Megszűnő előirányzatok
		végleges elfogadott költségvetés- ből	át- hozatalok- ból	címzett bevételek- ből	Összes	%	a végleges elfogadott költségvetésből	címzett bevételekből	Összesen	végleges elfogadott költségvetés- ből	át- hozatalok- ból	címzett bevételek- ből	Összes
	1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10	11	12	13
Európai Parlament	2 571	1 650	393	35	2 078	81 %	402	40	442	12	38	2	52
Európai Tanács és Tanács	749	461	60	43	564	75 %	62	42	104	71	10	1	82
Bizottság	241 321	160 032	1 203	62 326	223 561	93 %	3 591	13 827	17 417	82	250	11	343
Bíróság	479	408	30	0	438	92 %	30	1	31	6	3	0	9
Számvevőszék	163	140	8	0	148	91 %	8	0	8	5	1	0	6
Gazdasági és Szociális Bizottság	168	113	10	3	126	75 %	19	7	25	13	3	0	16
Régiók Bizottsága	119	91	10	1	101	85 %	15	1	15	1	1	0	2
Ombudsman	13	9	0	—	10	76 %	2	—	2	1	0	—	1
Európai adatvédelmi biztos	21	16	1	—	17	80 %	1	—	1	3	0	—	3
Európai Külügyi Szolgálat	1 209	648	106	199	954	79 %	114	115	230	5	21	0	26
Összesen	246 812	163 568	1 821	62 607	227 996	92 %	4 244	14 032	18 275	199	327	14	541

8.   AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

Az ügynökségeknek az alábbi 8.1. és 8.2. jelentésben bemutatott bevételeit és kiadásait nem konszolidálják az uniós költségvetésen belül. Az éves beszámoló e költségvetési részében csak a Bizottság költségvetéséből az ügynökségeknek fizetett támogatást veszik figyelembe.

Az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések adott esetben kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatként tartalmazzák az uniós költségvetésből az ügynökségeknek fizetett támogatást.

Az ügynökségek alábbi jelentései áttekintést nyújtanak mind a decentralizált (vagy hagyományosként is ismert) ügynökségekről, mind a végrehajtó ügynökségekről, valamint bevételeikről (8.1.) és kiadásaikról (8.2.).

Az egyéb bevételi források és a kapcsolódó kiadások nem kerülnek be az uniós költségvetési beszámolóba. Minden ügynökség saját éves beszámolót nyújt be.

8.1.   KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL

millió EUR
Ügynökség	A többéves pénzügyi keret finanszírozó fejezete	Végleges elfogadott költségvetés	Befolyt bevétel
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség	4	264	268
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége	1	24	24
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete	1	7	7
Közösségi Növényfajta-hivatal	n.a.	19	19
Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség	1, 2b	11	3
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	2b	16	15
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	4	142	153
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége	1	204	168
Európai Bankhatóság	1	49	50
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség	4	535	545
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	2b	58	173
Európai Szakképzésfejlesztési Központ	2b	19	19
Európai Vegyianyag-ügynökség	1	108	115
Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség	1, 2a, 3, 5	45	45
Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	2b, 6	54	54
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	3	52	67
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal	3	21	22
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	2b	119	121
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	2b	22	23
Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség	1, 2b	27	27
Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség	1, 2a	49	43
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	2b	9	9
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság	1	33	33
Európai Munkaügyi Hatóság	2b	22	14
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség	1	85	106
Európai Gyógyszerügynökség	2b	379	408
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja	5	17	19
Európai Ügyészség	2b	26	27
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége	1	55	56
Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség	1, 3	88	88
Európai Értékpapírpiaci Hatóság	1	59	61
Európai Képzési Alapítvány	2b	21	22
Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége	2b	44	46
Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség	1	23	23
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége	5	178	177
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége	5	10	8
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége	1	31	33
Az Európai Unió Űrprogramügynöksége	1	44	1 870
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	2b	24	25
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala	n.a.	534	313
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás	1	614	750
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	7	52	46
Összesen		4 195	6 092

millió EUR
Az ügynökségi bevétel típusa	Befolyt összegek
Bizottság általi támogatás	4 155
Díjakból származó bevételek	842
Egyéb bevételek	1 095
Összesen	6 092

8.2.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Ügynökség	Kötelezettségvállalási előirányzatok		Kifizetési előirányzatok
	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség	286	269	291	260
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége	24	22	27	19
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete	7	7	10	8
Közösségi Növényfajta-hivatal	20	18	20	17
Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség	11	2	12	2
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	16	16	22	15
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	169	139	177	136
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége	278	183	286	149
Európai Bankhatóság	50	49	54	46
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség	557	523	725	421
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	182	169	195	122
Európai Szakképzésfejlesztési Központ	19	19	20	19
Európai Vegyianyag-ügynökség	116	110	129	109
Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség	45	44	47	42
Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	54	53	58	50
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	68	61	92	64
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal	22	21	25	18
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	130	130	133	118
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	23	22	28	23
Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség	27	26	27	20
Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség	45	43	48	42
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	9	9	11	8
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság	33	33	38	31
Európai Munkaügyi Hatóság	23	22	26	10
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség	114	107	125	102
Európai Gyógyszerügynökség	408	386	480	365
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja	20	19	21	19
Európai Ügyészség	26	25	27	19
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége	55	55	57	54
Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség	88	88	96	88
Európai Értékpapírpiaci Hatóság	61	60	69	61
Európai Képzési Alapítvány	22	21	23	21
Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége	60	57	57	45
Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség	23	23	29	24
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége	186	176	210	167
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége	26	12	30	12
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége	38	37	37	33
Az Európai Unió Űrprogramügynöksége	10 102	6 419	2 666	1 614
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	26	25	33	25
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala	558	286	18	282
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás	1 070	1 066	765	745
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	53	44	56	43
Összesen	15 151	10 897	7 301	5 470

millió EUR
Kiadás típusa	Kötelezettségvállalási előirányzatok		Kifizetési előirányzatok
	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések
Személyzet	1 749	1 478	1 417	1 462
Igazgatási	472	439	498	412
Operatív	12 930	8 980	5 385	3 596
Összesen	15 151	10 897	7 301	5 470

FOGALOMTÁR

Aktuáriusi feltételezések

Olyan jövőbeli események költségeinek kiszámítására alkalmazott feltételezések, amelyek hatással vannak a nyugdíj-kötelezettségre.

Aktuáriusi nyereségek és veszteségek

Járadékalapú nyugdíjrendszer esetében az aktuáriusi veszteségek vagy többletek változásai. A korábbi aktuáriusi feltételezések és a ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözet eredményeképpen és az aktuáriusi feltételezések változásainak köszönhetően keletkeznek.

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek

Minden olyan pénzügyi eszköz és kötelezettség, amelyet a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján amortizált belekerülési értéken értékelnek.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek

Minden olyan pénzügyi eszköz vagy kötelezettség, amelyet a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján valós értéken értékelnek, és amely vonatkozásában a valós érték változásait az időszak eredményével szemben számolják el (vagyis származtatott pénzügyi eszközök).

Átcsoportosítások (költségvetési sorok között)

Az átcsoportosítások előirányzatoknak egyik költségvetési sorról a másikra való áthelyezését jelentik a pénzügyi év folyamán, és ezáltal kivételt képeznek az egyediség költségvetési elve alól. Az átcsoportosításokat azonban az Európai Unió működéséről szóló szerződés a költségvetési rendeletben foglalt feltételek mellett kifejezetten megengedi. A költségvetési rendelet az átcsoportosítások különböző típusait határozza meg attól függően, hogy költségvetési címek, alcímek, jogcímcsoportok vagy jogcímek közötti vagy azokon belüli átcsoportosításokról van-e szó, és ezekhez különböző szintű engedélyezésre van szükség.

Címzett bevétel

Meghatározott kiadási tételek finanszírozására kapott célzott bevétel. A külső címzett bevételek fő forrása a harmadik országoktól az Unió által finanszírozott programokhoz kapott pénzügyi hozzájárulás. A belső címzett bevétel fő forrásai a harmadik felektől származó, árukért, szolgáltatásokért vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munkáért kapott bevételek; a tévesen kifizetett összegek visszafizetéséből származó bevételek, valamint a kiadványok és filmek értékesítéséből származó bevételek.

Diszkontráta

A pénz időbeli értékének kiigazítására alkalmazott ráta. A diszkontálás a különböző időszakokban felmerülő költségek és hasznok összehasonlítására alkalmazott technika.

Effektív kamatláb

Az a kamatláb, amely a becsült jövőbeli pénzbevételeket vagy kifizetéseket a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatt az eszköz vagy kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja.

Elfogadott költségvetés

A költségvetési tervezet akkor válik elfogadott költségvetéssé, amikor azt a költségvetési hatóság jóváhagyását követően az Európai Parlament elnöke véglegesen elfogadja.

Előirányzatok

Költségvetési finanszírozás. A költségvetés kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket (a kedvezményezettek részére teljesítendő pénzeszközöket vagy banki átutalásokat) is előirányoz. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok gyakran eltérnek (differenciált előirányzatok), mert a többéves programokat és projekteket általában teljes mértékben lekötik abban az évben, amikor a vonatkozó döntést meghozzák, a kifizetésre viszont évek alatt kerül sor, ahogyan a programok és projektek végrehajtása előrehalad. A nem differenciált előirányzatok az igazgatási kiadásokra, a mezőgazdasági piactámogatásokra és közvetlen kifizetésekre alkalmazandók, ahol a kötelezettségvállalási előirányzatok összege megegyezik a kifizetési előirányzatok összegével.

Előirányzatok átvitele

Az évenkéntiség elve alóli kivétel, amelynek értelmében azok az előirányzatok, amelyeket egy adott költségvetési évben nem lehetett felhasználni, szigorú feltételek mellett kivételesen átvihetők és felhasználhatók a következő évben.

Előirányzatok megszüntetése

Olyan felhasználatlan előirányzatok, amelyeket többé már nem lehet felhasználni.

Előfinanszírozás

Olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénztárkészletet biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az alapul szolgáló szerződés, határozat, megállapodás vagy az alap-jogiaktus rendelkezéseinek megfelelően több részletre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni.

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Minden olyan pénzügyi eszköz (a származtatott pénzügyi eszközök kivételével), amelyeket a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján valós értéken értékelnek, és amelyek vonatkozásában a valós érték változásait a kivezetésig (vagy értékvesztésig) a nettó eszközök tartalékában számolják el.

Éves tevékenységi jelentés

Az éves tevékenységi jelentés a műveletek eredményeit jelzi többek között a kitűzött célokhoz, a kapcsolódó kockázatokhoz és a belsőkontroll-struktúrához viszonyítva. A Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjének 2001 óta, a többi európai uniós intézményének pedig 2003 óta az adott évi költségvetés tekintetében éves tevékenységi jelentést kell benyújtania saját intézménye részére feladatainak ellátásáról, és ehhez pénzügyi és irányítási információkat kell mellékelnie.

Fennálló kötelezettségvállalások

A Reste à Liquider-hez (RAL) hasonlóan azt az összeget jelentik, amelynél a költségvetési kötelezettségvállalást már megtették, ám az azt követő kifizetést még nem teljesítették. Az EU számára későbbi évekre vonatkozó kifizetési kötelezettségeket jelentenek, és közvetlenül a többéves programok létezéséből és a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok elkülönítéséből erednek.

Fennálló kötelezettségvállalások („Reste à liquider” – RAL)

A fennálló kötelezettségvállalásokhoz hasonlóan azt az összeget jelentik, amelynél a költségvetési kötelezettségvállalást már megtették, ám az azt követő kifizetést még nem teljesítették. Az EU számára későbbi évekre vonatkozó kifizetési kötelezettségeket jelentenek, és közvetlenül a többéves programok létezéséből és a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok elkülönítéséből erednek.

Igazgatási előirányzatok

Az igazgatási előirányzatok az intézmények és gazdálkodó egységek működési költségeit fedezik (személyzet, épületek, irodai felszerelések).

Járadékalapú nyugdíjrendszer

Nyugdíj- vagy egyéb nyugellátási rendszer, amelyben a rendszer szabályai a fizetendő hozzájárulástól függetlenül határozzák meg a járadékokat, és a járadékok nem kapcsolódnak közvetlenül a rendszer befektetéseihez. A rendszer lehet finanszírozott vagy nem finanszírozott.

Kifizetési előirányzatok

A kifizetési előirányzatok a tárgyévben esedékes olyan kiadásokat fedezik, amelyek a tárgyévben és/vagy korábbi években tett jogi kötelezettségvállalásokból erednek.

Költségvetés-módosítás

A pénzügyi év során elfogadott határozat ugyanazon év elfogadott költségvetésének módosítása (emelése, csökkentése, átcsoportosítása) céljából.

Költségvetési sor

A költségvetés szerkezetével kapcsolatos fogalom: a bevételeket és a kiadásokat olyan, a költségvetési hatóság által előírt kötelező nómenklatúrának megfelelően tüntetik fel a költségvetésben, amely tükrözi az egyes tételek jellegét és célját. Az egyéni megnevezések (cím, alcím, jogcímcsoport vagy jogcím) adják a nómenklatúra hivatalos leírását.

Kötelezettségvállalás

Jogilag kötelező ígéret finanszírozás nyújtására bizonyos feltételek mellett. Az EU kötelezettséget vállal arra, hogy visszatéríti az uniós finanszírozású projektek költségeinek rá eső részét. A ma tett kötelezettségvállalásokból lesznek a holnap kifizetései. A ma teljesített kifizetések a tegnap kötelezettségvállalásai.

Kötelezettségvállalási előirányzat

A kötelezettségvállalási előirányzatok azon jogi kötelmek (szerződések, támogatási megállapodások/határozatok) összköltségét fedezik, amelyeket a folyó pénzügyi évben alá lehet írni.

Kötelezettségvállalás visszavonása

Olyan eljárás, amellyel egy korábbi kötelezettségvállalást (vagy annak részét) törlik.

Közvetett irányítás

A költségvetés végrehajtásának egy módja. Közvetett irányítás keretében a Bizottság költségvetés-végrehajtási feladatokat ruház át az uniós jog vagy a nemzeti jog hatálya alá tartozó szervekre.

Közvetlen irányítás

A költségvetés végrehajtásának egy módja. Közvetlen irányítás keretében a költségvetést közvetlenül a Bizottság szervezeti egységei, végrehajtó ügynökségek vagy vagyonkezelői alapok hajtják végre.

Megelőző intézkedések

A megelőző intézkedések akkor állnak a Bizottság rendelkezésére az uniós költségvetés védelmében, amikor a Bizottság potenciális hiányosságokról szerez tudomást. Ezek az intézkedések magukban foglalják az uniós költségvetésből az operatív program részére teljesített kifizetések felfüggesztését és megszakítását.

Megosztott irányítás

A költségvetés végrehajtásának egy módja. Megosztott irányítás esetén a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. Az uniós kiadások hozzávetőleg háromnegyede ezen irányítási mód alá tartozik.

Megszakítások és felfüggesztések

Amennyiben a Bizottság a saját munkája vagy az ellenőrző hatóság által jelentett információk alapján úgy találja, hogy egy tagállam elmulasztotta orvosolni az irányítási és kontrollrendszerekben feltárt súlyos hiányosságokat és/vagy korrigálni a korábban bejelentett és igazolt szabálytalan kiadásokat, úgy megszakíthatja vagy felfüggesztheti a kifizetéseket.

Megszűnő előirányzatok

A fel nem használt előirányzatokat a pénzügyi év végén törölni kell. A megszűnés azt jelenti, hogy az adott előirányzatok tekintetében teljes egészében vagy részben visszavonják a kiadások megtételére és/vagy kötelezettségek teremtésére irányuló engedélyt. Kizárólag a közös vállalkozások esetében – a pénzügyi szabályzatukban meghatározottak szerint – a fel nem használt előirányzatok beállíthatók a következő három pénzügyi év tervezett bevételeibe és kiadásaiba (az úgynevezett „N+3” szabály). A közös vállalkozások megszűnő előirányzatai tehát az N+3. pénzügyi évig reaktiválhatók.

Pénzügyi korrekció

A pénzügyi korrekció célja, hogy megvédje az uniós költségvetést a szabálytalan kiadások terhétől. Megosztott irányítású kiadások tekintetében a szabálytalan kifizetések visszafizettetése elsősorban a tagállam felelőssége.

A „visszaigazolt” pénzügyi korrekciót az érintett tagállam elfogadta. A „kiszabott” pénzügyi korrekciót bizottsági határozattal elfogadták, és mindig nettó korrekció, amelynél a tagállam köteles visszatéríteni a szabálytalan pénzeszközöket az uniós költségvetésbe, így véglegesen csökken az érintett tagállamnak allokált pénzügyi keretösszeg. A visszaigazolt és a kiszabott pénzügyi korrekciók ebben a beszámolóban egy kategóriaként szerepelnek.

A „végrehajtott” pénzügyi korrekció korrigálta a megfigyelt szabálytalanságot.

Saját források

Az uniós költségvetés fő bevételi forrása. A különböző saját források az alkalmazandó sajátforrás-határozatban ((EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat) szerepelnek; ezek: a tradicionális saját források, a héaalapú saját források, a GNI-alapú saját források és a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források.

Szabálytalanság

A szabálytalanság olyan cselekmény, amely nem felel meg az alkalmazandó uniós vagy nemzeti szabályoknak, és amely potenciálisan negatív hatással lehet az Unió pénzügyi érdekeire. Szabálytalanságok a támogatást igénylő kedvezményezettek vagy a kifizetések teljesítéséért felelős hatóságok magatartásából eredhetnek. A szabálytalanság fogalma tágabb, mint a csalás fogalma, mivel ez utóbbi olyan magatartásra utal, amely bűncselekménynek minősülhet.

Származtatott pénzügyi eszköz

Olyan pénzügyi instrumentum, amelynek értéke egy másik pénzügyi instrumentum, mutatószám vagy tőzsdei áru értékében bekövetkezett változáshoz kapcsolódik. Míg az elsődleges pénzügyi instrumentumok (például állampapírok) birtokosának feltétel nélküli joga van arra, hogy a jövőben pénzeszközre (vagy egyéb gazdasági haszonra) tegyen szert, addig a származtatott pénzügyi eszköz birtokosa csupán feltételes joggal rendelkezik ilyen haszon megszerzésére. A származtatott pénzügyi eszközök egyik példája a tőzsdén kívüli határidős devizaügylet.

Tagállamoktól lehívandó összegek

Ezek olyan, a beszámolási időszak alatt felmerült kiadásokat jelentenek, amelyeket jövőbeli költségvetésekből, vagyis a tagállamok által kell majd finanszírozni. Ez az eredményszemléletű pénzügyi kimutatás és a pénzeszközalapú költségvetés egyidejű létezésének következménye.

Tárgyidőszaki szolgálat költsége

A rendszer kötelezettségeinek a szolgálatból származó emelkedése a folyó pénzügyi évben.

Tradicionális saját források

A tradicionális saját forrásokat a sajátforrás-határozat ((EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat) határozza meg, elemei a vámok és a cukorilletékek.

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

AAR	Éves tevékenységi jelentés
AC	Amortizált bekerülési érték
AFS	Értékesíthető
AMIF	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
AOD	Megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő
ATM	Légiforgalmi szolgáltatás
BOP	Fizetési mérleg
BUFI-alap	Költségvetési pénzbírságok alapja
CEF	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
CEF DI	Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze
CIP	Versenyképességi és innovációs keretprogram
COM	Európai Bizottság
COSME	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program
COSO	A Treadway-bizottság támogató szervezeteinek bizottsága
CPF	Közös tartalékalap
CPR	Közös rendelkezésekről szóló rendelet
CRII+	A koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés
D&WM	Leszerelés és hulladékkezelés
CCS LGF	A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze
EAD	Nemteljesítéskori kitettség
EAR	Uniós számviteli szabály
EaSI	Foglalkoztatás és szociális innováció
EBA	Európai Beruházási Alap
EBB	Európai Beruházási Bank
EBRD	Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
ECA	Európai Számvevőszék
ECL	Várható hitelezési veszteség
ECOFIN	Gazdasági és Pénzügyi Tanács
EDIF	Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz
EFA	Európai Fejlesztési Alap
EFFA	Európai Fenntartható Fejlődési Alap
EFSE	Délkelet-Európáért Európai Alap
EFSF	Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz
EFSM	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus
EFTA	Európai Szabadkereskedelmi Társulás
EGNOS	Európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás
EGT	Európai Gazdasági Térség
EKB	Európai Központi Bank
EKSZ	Európai Külügyi Szolgálat
ElectriFI	Villamosításfinanszírozási kezdeményezés
ELM	Az EBB külső hitelezési megbízatása
ETHA	Európai Tengerügyi és Halászati Alap
EMGA	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap
EMVA	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
ENEF	Vállalkozásbővítési alap
ENIF	Vállalkozásinnovációs alap
ENPI	Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz
EP	Európai Parlament
ERFA	Európai Regionális Fejlesztési Alap
ERI	EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés
ESA	Európai Űrügynökség
ESBA	Európai Stratégiai Beruházási Alap
ESIF	Európai strukturális és beruházási alapok
ESM	Európai Stabilitási Mechanizmus
ESZA	Európai Szociális Alap
ETF	Európai Technológiai Hitelkeret Startup eszköz 1998
EU	Európai Unió
EUMETSAT	Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete
EUMSZ	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
Euratom	Európai Atomenergia-közösség
Felszámolás alatt álló ESZAK	Európai Szén- és Acélközösség (felszámolás alatt)
FIFO	Először bevételezve, először kiadva
FP7	Hetedik kutatási és technológia-fejlesztési keretprogram
FR	Uniós költségvetési rendelet
FSDA	A pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése
FVNA	Nettó eszközökkel/saját tőkével szemben valós értéken értékelt
FVSD	Eredménnyel szemben valós értéken értékelt
GDP	Bruttó hazai termék
GMU	Gazdasági és monetáris unió
GNI	Bruttó nemzeti jövedelem
GNSS	Globális navigációs műholdrendszerek
H2020	Horizont 2020
HÉA	Hozzáadottérték-adó
IF	Innovációs Alap
IIW	Infrastrukturális és innovációs keret
IMF	Nemzetközi Valutaalap
IPSAS	Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardok
IT	Információtechnológia
ITER	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor
JRC	Közös Kutatóközpont
KA	Kohéziós Alap
KAP	Közös agrárpolitika
KKV	Kis- és középvállalkozások
KV	Közös vállalkozás
LGD	Nemteljesítéskori veszteségráta
LGTT	A TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz
MAP	Többéves program — Középvállalkozások Inkluzív Finanszírozási Programja
MEP	Európai parlamenti képviselő
MFA	Makroszintű pénzügyi támogatás
MKKV-K	Mikro-, kis- és középvállalkozások
NDICI	Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz
NGEU	NextGeneration EU
ORD	Sajátforrás-határozat
PBI	Projektkötvény-kezdeményezés
PD	Nemteljesítési valószínűség
PF4EE	Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze
PGF	Résztvevői garanciaalap
PPP	Köz-magán társulás
PSEO	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere
RAL	Fennálló kötelezettségvállalások
RRF	Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz
RSFF	Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus
RTD	Kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció
S&P	Standard & Poor's Financial Services LLC
SANAD	MENA Alap a mikro-, kis- és középvállalkozások számára
SAPARD	Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program
SEMED	SEMED Mkkv Inkluzív Finanszírozási Program
SICR	A hitelkockázat jelentős növekedése
SIUGI	A kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszköze
SMEW	Kkv-keret (Kis- és középvállalkozások keret)
SURE	Szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz
TOR	Tradicionális saját források
TPK	Többéves pénzügyi keret
TRDI	Átmeneti vidékfejlesztési eszköz

---

(1)  A Bizottság C(2021) 3991 final végrehajtási határozata.

(2)  Jóváhagyott tervekkel rendelkező tagállamok: az egyes jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez allokált finanszírozás. Jóváhagyott tervvel nem rendelkező tagállamok: maximális allokáció vissza nem térítendő támogatás formájában a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szerint. Az összegek az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás tárgyát képezik, amely a tervek szerint 2022. június 30-án esedékes.

(†)  Finnország: csak 2022-ben írták alá és folyósították (0,3 milliárd EUR).

(‡)  Írország: e beszámoló aláírásának időpontjáig nem írták alá. Írország nem igényelt előfinanszírozást a vissza nem térítendő támogatás tekintetében.

(1)  Románia: csak 2022-ben folyósítva (1,9 milliárd EUR).

(†)  Szlovénia: csak 2022-ben írták alá. Szlovénia nem igényelt előfinanszírozást a hitel tekintetében.

(3)  A Tanács 609/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 39. o.).

(4)  Az NGEU átfogó áttekintését lásd: Az év pénzügyi sarokszámai, 2.2. és 2.3. pont.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).

(6)  A fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok automatikus átvitelére vonatkozó rendelkezés a 6. fejezet egyéb programjaira is vonatkozik, amelyek: a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz, a tengerentúli országok és területek, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III), a jogalapjaikban az NDICI-GE rendelkezéseire mutató hivatkozások révén.

(7)  Az NGEU tekintetében 2021-re engedélyezett összeg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a tagállamoknak 2021-ben nyújtott vissza nem térítendő támogatáshoz, a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatáshoz (REACT-EU), valamint a más európai programok vagy alapok (Vidékfejlesztési Alap, InvestEU Alap, Igazságos Átmenet Alap, Horizont Európa és RescEU) számára nyújtott további pénzeszközökhöz kapcsolódik. Az EURI-rendelet rendelkezik a jogi kötelezettségvállalásokra vonatkozó előírt határidőkről, míg a programozás elosztása az érintett programok különböző jogalapjaiban kifejezetten említett éves kötelezettségvállalások tervezett ütemterve alapján történik.

(8)  A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433 I, 2020.12.22., 23. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 költségvetési rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.), 212. cikk.

(10)  2020-as és 2021-es adatok: az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével kapcsolatos bevételek nélkül

(11)  A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(12)  A szubszidiaritás elvének megfelelően az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges (lásd az EUMSZ 5. cikkét).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete.

(14)  Lásd az EUMSZ 317. cikkét.

(15)  C(2020) 4240 final, 2020. június 24.

(16)  Ennek eredményeképpen az „Európai Bizottság” fogalom egyrészt az intézményt – a biztosi testületet – jelenti, amely a Bizottság tagjaiból áll, másrészt a Bizottság szervezeti egységeinek főigazgatói (és egyéb igazgatási struktúrák, például a szolgálatok, a hivatalok és a végrehajtó ügynökségek vezetői) által irányított igazgatást.

(17)  2019 közepe óta (a belső szabályok felülvizsgált 12. cikke alapján) az Európai Fejlesztési Alap (EFA) irányítását öt szervezeti egység (INTPA (DEVCO), ECHO, EAC, EACEA és JRC) közösen végzi.

(18)  https://ec.europa.eu/info/publications/integrated-financial-and-accountability-reporting_hu

(2)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(3)  Az Európai Parlament által 2021. november 24-én elfogadott költségvetés rendelkezése szerint az Unió rövid lejáratú kötelezettségeit a tagállamok által 2021-ben beszedendő vagy azoktól 2021-ben lehívandó saját forrásokból kell kifizetni. Továbbá a személyzeti szabályzat (a módosított, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet) 83. cikkének megfelelően a tagállamok együttesen garantálják a nyugdíjkötelezettségeket (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(19)  A 2020. évi számadat az értékesíthető pénzügyi eszközök (növekedésére)/csökkenésére vonatkozik.

(20)  2020-ig az engedményezett hiteleket (olyan nemteljesítő hiteleket, amelyek esetében az EBB csoport lehívta az uniós garanciát) kezdetben a garancialehívás kiegyenlítéséért kifizetett összegen jelenítették meg, és azonnal teljes mértékben értékvesztetté váltak az engedményezés időpontjában már felmerült hitelezési veszteségek összegében, ami nulla nettó könyv szerinti értéket eredményezett a mérlegben. A kezdeti megjelenítést követően felhalmozódott kamatok szintén teljes mértékben értékvesztetté váltak. A felülvizsgált EAR 11 szerint az engedményezett hiteleket most vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett hitelként (POCI) kell besorolni, így az értékvesztési tartalék csak a kezdeti megjelenítést követően felmerülő várható hitelezési veszteségek változásaira vonatkozik. Ezenkívül a felülvizsgált EAR 11 szerint a POCI hitelek esetében kamat csak a nettó könyv szerinti érték után keletkezik. Ezért az engedményezett hitelek tekintetében 2020 végén megjelenített értékvesztési tartalékot leírták az engedményezett hitelek 2021. január 1-jei bruttó könyv szerinti értékéből, anélkül, hogy ez hatással lenne e hitelek könyv szerinti értékére a mérlegben.

(21)  Az európai tisztviselők nyugdíjrendszere olyan, meghatározott ellátásokat tartalmazó fiktív (virtuális) alap, amelyben az alkalmazottak járulékai a jövőbeni nyugdíjuk finanszírozását szolgálják. Noha tényleges befektetési alap nem létezik, az az összeg, amelyet egy ilyen alap beszedett volna, a tagállamok hosszú lejáratú kötvényeibe befektetett összegnek minősül, és ez tükröződik az Európai Unió éves beszámolójában rögzített nyugdíjkötelezettségben. A személyzeti szabályzat 83. cikke és az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok együttesen garantálják az ellátások kifizetését (a rendszer részletes bemutatását lásd a COM(2018) 829 dokumentumban).

(22)  A 2020. évi számadatok magukban foglalnak az EU 2020. évi összevont éves beszámolójában hosszú lejáratú értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt 16 134 millió EUR-t, és rövid lejáratú értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt 3 453 millió EUR-t.

(23)  A Tanács (EU) 2020/672 rendelete (2020. május 19.) a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról (HL L 159., 2020.5.20., 1. o.).

(24)  A 2020. évi számadat az EU 2020. évi összevont éves beszámolójában korábban értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt összegekre vonatkozik.

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/410 irányelve (2018. március 14.) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 3. o).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(4)  „A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt” oszlop a konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek költségvetés-végrehajtását és konszolidációs kiszűrését, a költségvetésen kívüli műveleteket és a nem allokált programok egyedileg csekély jelentőségű összegeit foglalja magában.

(28)  Az EBB külső hitelezési megbízatási garanciájára tartalékolt eszközök 2,7 milliárd EUR-val fedezik a makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom tekintetében felvett hiteleket is (lásd a 4.1.2. megjegyzést).

(29)  Az EBB külső hitelezési megbízatási garanciájára tartalékolt eszközök 2,8 milliárd EUR-val fedezik a makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom tekintetében felvett hiteleket is (lásd a 4.1.2. megjegyzést).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/412 határozata (2018. március 14.) az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló 466/2014/EU határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 30. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).

(32)  HL L 107., 2021.3.26., 30. o.

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(34)  Az EMVA pénzügyi keretét az (EU) 2020/2220 rendelet értelmében kiterjesztették a 2022-ig tartó időszakra.

(35)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(36)  A Tanács (Euratom) 2021/281 határozata (2021. február 22.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról (HL L 62., 2021.2.23., 41. o.).

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2220 rendelete (2020. december 23.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben és 2022-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról és az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és a 2021-ben és 2022-ben való alkalmazás tekintetében, valamint az 1308/2013/EU rendeletnek a források és az ilyen támogatások 2021-re és 2022-re vonatkozó elosztása tekintetében történő módosításáról (HL L 437., 2020.12.28., 1. o.).

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/696 rendelete (2021. április 28.) az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 69. o.).

(39)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(40)  A Tanács (Euratom) 2021/765 rendelete (2021. május 10.) az Európai Atomenergi(33)a-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő, a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó kutatási és képzési programjának létrehozásáról, valamint az (Euratom) 2018/1563 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 167 I, 2021.5.12., 81. o.).

(41)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1755 rendelete (2021. október 6.) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról (HL L 357., 2021.10.8., 1. o.).

(42)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1718 rendelete (2018. november 14.) a 726/2004/EK rendeletnek az Európai Gyógyszerügynökség székhelye tekintetében történő módosításáról (HL L 291., 2018.11.16., 3. o.).

(43)  A Tanács (EU, Euratom) 2016/804 rendelete (2016. május 17.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról (HL L 132., 2016.5.21., 85. o.).

(5)  A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (NGEU) és a pénzügyi támogatás céljára nyújtott hitelek kivételével.

(6)  Az aktív időbeli elhatárolások kivételével.

(44)  A pénzügyi támogatások keretében nyújtott back-to-back hitelek kivételével.

(45)  Az aktív időbeli elhatárolások kivételével

(46)  Értékesíthető pénzügyi eszközök (kivéve a pénzpiaci alapokba és tőkeinstrumentumokba történő befektetéseket).

(47)  Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök.

(48)  Például a költségvetési rendelet 41. cikkének (5) bekezdése értelmében a költségvetési biztosítékok és a közös tartalékalap végrehajtásáról, valamint költségvetési biztosítékokból és pénzügyi támogatásból származó függő kötelezettségek fenntarthatóságának értékeléséről készített, a költségvetési tervezethez csatolt XI. sz. munkadokumentumban.

(49)  A saját tőkére vonatkozó garanciák kockázata a garancia által fedezett névleges összegen alapul.

(7)  Korrekciós koefficiens (kk) alkalmazásával.

(8)  A távozást követő első három évre fizetik.

(50)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(51)  A Tanács 608/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 29. o.).

(52)  A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o.).

(53)  A pénzügyi keret 2021-re vonatkozó technikai kiigazítása a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 4. cikkének megfelelően, 2020. december 18., COM(2020) 848 final.

(54)  A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete.

(55)  A többéves pénzügyi keret e programja magában foglalja a NextGeneration EU-ból származó kiegészítő pénzügyi keretösszeget a REACT-EU csomag számára. Kérjük, olvassa el a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekhez fűzött megjegyzések 1.1. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret című fejezetét. A 2. fejezetről szóló bekezdés részletezi, hogy a többéves pénzügyi keret e programja hogyan járul hozzá a REACT-EU csomaghoz.

(56)  A többéves pénzügyi keret e programja magában foglalja a NextGeneration EU-ból származó kiegészítő pénzügyi keretösszeget a REACT-EU csomag számára. Kérjük, olvassa el a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekhez fűzött megjegyzések 1.1. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret című fejezetét. A 2. fejezetről szóló bekezdés részletezi, hogy a többéves pénzügyi keret e programja hogyan járul hozzá a REACT-EU csomaghoz.

(57)  A többéves pénzügyi keret e programja magában foglalja a NextGeneration EU-ból származó kiegészítő pénzügyi keretösszeget a REACT-EU csomag számára. Kérjük, olvassa el a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekhez fűzött megjegyzések 1.1. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret című fejezetét. A 2. fejezetről szóló bekezdés részletezi, hogy a többéves pénzügyi keret e programja hogyan járul hozzá a REACT-EU csomaghoz.

(58)  A többéves pénzügyi keret e programja magában foglalja a NextGeneration EU-ból származó kiegészítő pénzügyi keretösszeget a REACT-EU csomag számára. Kérjük, olvassa el a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekhez fűzött megjegyzések 1.1. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret című fejezetét. A 2. fejezetről szóló bekezdés részletezi, hogy a többéves pénzügyi keret e programja hogyan járul hozzá a REACT-EU csomaghoz.