Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.10696 – ARAMCO OVERSEAS COMPANY / BP EUROPA / LOTOS-AIR BP POLSKA)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 384/01)

2022. szeptember 29-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32022M10696 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2022. október 4.

(2022/C 384/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	0,9891
JPY	Japán yen	143,30
DKK	Dán korona	7,4374
GBP	Angol font	0,87273
SEK	Svéd korona	10,8166
CHF	Svájci frank	0,9767
ISK	Izlandi korona	141,90
NOK	Norvég korona	10,4915
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,544
HUF	Magyar forint	417,68
PLN	Lengyel zloty	4,8193
RON	Román lej	4,9418
TRY	Török líra	18,3374
AUD	Ausztrál dollár	1,5318
CAD	Kanadai dollár	1,3503
HKD	Hongkongi dollár	7,7644
NZD	Új-zélandi dollár	1,7368
SGD	Szingapúri dollár	1,4148
KRW	Dél-Koreai won	1 412,20
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,5437
CNY	Kínai renminbi	7,0384
HRK	Horvát kuna	7,5230
IDR	Indonéz rúpia	15 080,18
MYR	Maláj ringgit	4,5939
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,104
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	37,160
BRL	Brazil real	5,0589
MXN	Mexikói peso	19,7770
INR	Indiai rúpia	80,6995

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Értesítés a Brazil Szövetségi Köztársaságból, az Iráni Iszlám Köztársaságból, az Oroszországi Föderációból és az Ukrajnából származó egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2022/C 384/03)

A Brazil Szövetségi Köztársaságból (a továbbiakban: Brazília), az Iráni Iszlám Köztársaságból (a továbbiakban: Irán), az Oroszországi Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) és Ukrajnából (a továbbiakban együtt: érintett országok) származó egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2022. július 4-én az Európai Acélszövetség (Eurofer, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében.

A kérelem nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók általi támogatottság mértékére vonatkozó elemzést az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza. Ezen értesítés 5.6. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (beleértve a „méretre vágott” és a „keskeny szalag” típusú termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

A felülvizsgálat nem terjed ki:

i.	a rozsdamentes acélból és a szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékekre;

ii.	a szerszámacél és a gyorsacél termékekre;

iii.	a nem tekercsben kiszerelt, felületükön mintázás nélküli, 10 mm-nél nagyobb vastagságú és legalább 600 mm szélességű termékekre; valamint

iv.	a nem tekercsben kiszerelt, felületükön mintázás nélküli, legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékekre.

A felülvizsgálat tárgyát képező termék jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 10, 7208 52 99, 7208 53 10, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 13 00, 7211 14 00, 7211 19 00, ex 7225 19 10 (TARIC-kód: 7225191090), 7225 30 90, ex 7225 40 60 (TARIC-kód: 7225406090), 7225 40 90, ex 7226 19 10 (TARIC-kódok: 7226191091, 7226191095), 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kódok alá tartozik. Ezeket a KN- és TARIC-kódokat csak tájékoztató jelleggel, a tarifális besorolás esetleges későbbi változásának sérelme nélkül adjuk meg.

3.   A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályban lévő intézkedéseket az (EU) 2017/1795 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) kivetett végleges dömpingellenes vám alkotja.

4.   A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

4.1.    Az Oroszországból és az Ukrajnából érkező dömping folytatódásának, valamint az Iránból és a Brazíliából érkező dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

Oroszország és Ukrajna vonatkozásában a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás a belföldi ár és a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Mivel Iránból és Brazíliából jelenleg nem érkezik jelentős volumenű behozatal az Unióba, Irán és Brazília vonatkozásában a dömping megismétlődésére vonatkozó állítás a belföldi ár, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes exportértékesítése és a három legfontosabb exportpiacra (Irán esetében az Egyesült Arab Emírségek, Irak és Afganisztán, Brazília esetében Törökország, Chile és Portugália piacára) történő értékesítése során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

A fenti – dömpinget igazoló – összehasonlítások alapján a kérelmező azt állítja, hogy fennáll a valószínűsége az Oroszországból és az Ukrajnából érkező dömping folytatódásának, valamint az Iránból és a Brazíliából érkező dömping megismétlődésének.

4.2.    A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmező állítása szerint a kár megismétlődése valószínűsíthető. Ezzel összefüggésben a kérelmező elegendő bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országokból az Unióba érkező behozatala – kárt okozó árak mellett – valószínűleg a jelenleginél magasabb szintet fog elérni. Ennek egyik oka az érintett országokban meglévő jelentős kihasználatlan gyártási kapacitásokban keresendő. További ok az Európai Unió piacának a méretéből és az árszintjeiből adódó vonzereje, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az uniós piacra (Oroszország és Ukrajna esetében) és más harmadik országbeli piacokra irányuló exportja során alkalmazott exportárak alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. Emellett amiatt, hogy a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás globális egyensúlytalanságot idézett elő az érintett termék keresletében és kínálatában, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében a szokásosnál magasabbra nőttek az árak és a nyereségek, de ezek a hatások a későbbiekben várhatóan megszűnnek.

A kérelmező állítása szerint a kár megszűnése elsősorban az intézkedések bevezetésének volt köszönhető, és az érintett országokból dömpingáron érkező behozatalnak az intézkedések hatályvesztése esetén bekövetkező növekedése valószínűsíthetően az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megismétlődésével járna.

5.   Eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömping és a kár valószínűségével kapcsolatban a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban felülvizsgálatot indít.

A hatályvesztési felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán valószínűsíthetően folytatódik-e vagy megismétlődik-e a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országokból származó termék dömpingje, illetve az uniós gazdasági ágazatot ért kár.

A Bizottság felhívja továbbá a felek figyelmét a Covid19-járványnak a dömping- és a szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásairól közzétett közleményre, (4) amely erre az eljárásra is alkalmazandó lehet.

5.1.    Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjed ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2019. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a kérelemmel és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

Amennyiben az érdekelt felek a kérelemhez (ideértve a kár megismétlődését és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a kérelem támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől (5) számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3.    A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A hatályvesztési felülvizsgálat keretében a Bizottság megvizsgálja a felülvizsgálati időszak tekintetében az Unióba irányuló kivitelt, és – az Unióba irányuló kiviteltől függetlenül – meghatározza, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országokban gyártó és értékesítő vállalatok helyzete alapján valószínűsíthető-e az intézkedések hatályvesztése esetére az Unióba dömpingáron megvalósított kivitel folytatódása vagy megismétlődése.

Ennek megfelelően a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országokban működő valamennyi gyártóját (6) – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedéshez vezető vizsgálatban – az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.3.1.   Az érintett országokban működő gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, az érintett országokban működő gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes gyártót – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy az ezen értesítés közzétételét követő 7 napon belül jelentkezzenek, és küldjenek a Bizottságnak információkat vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan. Ezeket az információkat a Tron.tdi platformon keresztül kell megadni a következő címen: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi/form/R780_SAMPLING_FORM_FOR_EXPORTING_PRODUCER. A Tron platformhoz való hozzáférés módjáról az 5.6. és az 5.9. pont ad tájékoztatást.

A gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felveszi a kapcsolatot az érintett országok hatóságaival, és kapcsolatba léphet az érintett országokban működő gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor a gyártók kiválasztására a termelés, az értékesítés vagy a kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kerül sor, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – az érintett országokban működő összes ismert gyártót, az érintett országok hatóságait, valamint a gyártói szervezeteket értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Miután megkapta a gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába vagy sem. A mintába felvett gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük egy kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az érintett országokban működő gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2629).

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek.

5.3.2.   A független importőrökre (7) vonatkozó vizsgálat (8)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedésekhez vezető vizsgálatban – a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A Bizottság a független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országokból érkező termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Emellett a Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket bocsát a mintába felvett független importőrök rendelkezésére. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

A független importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2629).

5.4.    A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás, valamint az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Annak megállapításához, hogy valószínűsíthető-e az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódása vagy megismétlődése, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. Ezen túlmenően azoknak a további uniós gyártóknak – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedéshez vezető vizsgálatban –, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeknek eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A mintába felvett uniós gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük egy kérdőívet.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2629).

5.5.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége megerősítést nyer, el kell dönteni, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az Unió érdekével.

A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be.

A kérdőívek – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2629). Az alaprendelet 21. cikke alapján szolgáltatott információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű, az információk érvényességét tanúsító bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek, köztük az érintett országokban működő gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek elsőként bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az érintett országokban működő gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.3.1., az 5.3.2. és az 5.4.1. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a Tron.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni (9).

5.7.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.8.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.9.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Sensitive” (10) (bizalmas) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Sensitive” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket – ideértve az érdekelt félként való nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmeket is – a Tron.tdi platformon (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül, a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve nyújtsák be. A Tron.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: https://circabc.europa.eu/ui/group/2e3865ad-3886-4131-92bb-a71754fffec6/library/c8672a13-8b83-4129-b94c-bfd1bf27eaac/details. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a Tron.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük a Tron.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate G

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Tron.tdi: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi

E-mail-címek:

Brazil Szövetségi Köztársaság	:	TRADE-R780-HRF-DUMPING-Brazil@ec.europa.eu
Iráni Iszlám Köztársaság	:	TRADE-R780-HRF-DUMPING-Iran@ec.europa.eu
Oroszországi Föderáció	:	TRADE-R780-HRF-DUMPING-Russia@ec.europa.eu
Ukrajna	:	TRADE-R780-HRF-DUMPING-Ukraine@ec.europa.eu
Kár és uniós érdek	:	TRADE-R780-HRF-INJURY@ec.europa.eu

6.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 12 hónapon belül – de 15 hónapon belül mindenképpen – lezárul.

7.   Információszolgáltatás

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. pontjában meghatározott időkeretek között szolgáltathatnak információkat.

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.   Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az érdekelt feleknek a végleges ténymegállapításokról való tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – a végleges ténymegállapításokra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 5 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az ezen újabb tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen újabb végső tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9.   Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az ezen értesítésben meghatározott határidők az érdekelt felek kellően indokolt kérelmére meghosszabbíthatók.

Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak kellően indokolt esetben biztosítható. A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő rendesen legfeljebb 3 nappal hosszabbítható meg, és a meghosszabbítás a szabályok értelmében legfeljebb 7 napra szólhat. Az eljárás megindításáról szóló ezen értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

10.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a válasz kért formában történő elkészítése indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közreműködését a közreműködésre okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

12.   Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történik, ténymegállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – azok hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha az érdekelt felek valamelyike úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, kérheti az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindítását.

Az ilyen, az ezen értesítés tárgyát képező hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül lefolytatandó felülvizsgálatot kérő felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

13.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/.

---

(1)  HL C 277., 2021.7.12., 3. o.

(2)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(3)  A Bizottság (EU) 2017/1795 végrehajtási rendelete (2017. október 5.) a Brazíliából, Iránból, Oroszországból és Ukrajnából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a Szerbiából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalával kapcsolatos vizsgálat megszüntetéséről (HL L 258., 2017.10.6., 24. o.).

(4)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020XC0316(02)

(5)  Eltérő megjelölés hiányában ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele értendő.

(6)  Gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártja.

(7)  A mintában kizárólag független, azaz az érintett ország(ok)ban működő gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. A gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek a gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU (2013. október 9.) európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(8)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(9)  Technikai probléma esetén kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Kereskedelmi Főigazgatóság ügyfélszolgálatával (e-mail: trade-service-desk@ec.europa.eu, telefon: +32 22979797).

(10)  A „Sensitive” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.

(2022/C 384/04)

Ezen értesítés közzétételére az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Alsace grand cru Furstentum”

PDO-FR-A0378-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.7.20.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Kiegészítő megjelölés

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontja a hétköznapi nyelvben használt következő elnevezésekkel egészült ki: „Sylvaner” és „Pinot noir”, valamint az ezeknek megfelelő egyes szőlőfajtákkal: „sylvaner B” és „pinot noir N”.

A szöveg azért egészült ki a hétköznapi nyelvben használt „Sylvaner” elnevezéssel, mert az kimaradt a termékleírás első változatából. Az első változat I. fejezete X. szakasza 1. pontjának b) alpontjában az szerepelt, hogy az engedélyezett szőlőfajták „a saját elnevezésük alatt használhatók fel borkészítésre és forgalmazhatók”, de a vonatkozó hétköznapi elnevezés nem szerepelt a lehetséges hétköznapi elnevezések jegyzékében. Egy, a termékleírás első változatának jóváhagyását megelőzően hozott nemzeti határozat – a helyi szokásoknak és e borok hírnevének figyelembevételével – a sylvaner B szőlőfajtát felvette az „Alsace grand cru Zotzenberg” eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítására engedélyezett szőlőfajták jegyzékébe.

A hétköznapi nyelvben használt „Pinot noir” elnevezés azért került be a termékleírásba, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. Ez a vörösbor elismerésére irányuló kérelem a fent említett „Alsace grand cru” eredetmegjelölések számára körülhatárolt parcellákon termesztett pinot noir N szőlőfajtából készített borok történelmére, hírnevére és jellemzőire hivatkozik. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők.

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontjában a hétköznapi nyelvben használt „Muscat” (muskotály) elnevezéshez tartozó „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) szőlőfajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

2.   Terméktípusok

A termékleírás I. fejezete III. szakaszának szövege módosult annak jelzése érdekében, hogy a jelenlegi termékleírásban szereplő ellenőrzött eredetmegjelölések már nem kizárólag a csendes fehérborok számára vannak fenntartva.

A csendes fehér- és vörösborok számára fenntartott „Alsace grand cru” ellenőrzött eredetmegjelölések („Alsace grand cru Hengst”, „Alsace grand cru Kirchberg de Barr”) név szerint szerepelnek.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3.   Földrajzi terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 1. pontja kiegészült egy bekezdéssel annak érdekében, hogy szerepeljenek benne egyfelől azok a dátumok, amelyeken az INAO illetékes nemzeti bizottsága a földrajzi terület jóváhagyásáról döntött, másfelől a termékleírásban közölt terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alapra, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre vonatkozó utalás. Ezek szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kientzheim és Sigolsheim település említése, mivel a területük már Kaysersberg Vignoble településhez tartozik.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület kiterjedését.

Az 1. pont a következő mondatokkal egészült ki:

„A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

A csak részben lefedett település esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.”

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 6. pontja.

4.   Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontjában:

—	az első bekezdés egy kihagyás pótlása érdekében kiegészült a „2006. szeptember 6-i és 7-i” szövegrésszel, amely a parcellákra osztott terület illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának időpontját jelöli,

—	a második bekezdés szövege módosult a IV. szakasz 1. pontjában említett településnév-változások figyelembevétele érdekében,

—	frissült a táblázat „Települések” elnevezésű oszlopa, hogy összhangban legyen a IV. szakasz 1. pontjában említett településnevekkel.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

5.   A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 3. pontjában a termékleírásban szereplő terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alap, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex megjelölése érdekében módosult az egyik bekezdés. E hivatkozási alap szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kaysersberg település neve amelynek helyébe Kaysersberg Vignoble település neve került, azzal a kitétellel, hogy ez a település csak részben, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében tartozik a földrajzi területhez.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület kiterjedését.

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

6.   Szőlőfajták

A termékleírás I. fejezete V. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „– fehérborok esetében:” és a „– vörösborok esetében: pinot noir N szőlőfajtából” szövegrészekkel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők. Az „Alsace” eredetmegjelöléssel ellátott vörösborok szintén kizárólag ebből a szőlőfajtából készíthetők.

Az V. szakasz 1. pontjának a), b) és e) alpontjában, valamint az V. szakasz 2. pontjának b) alpontjában a „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

7.   Ültetési sűrűség

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „Fehérbor előállítása esetében” és a „Vörösbor előállítása esetében” szövegrészekkel egészült ki annak érdekében, hogy borszín szerint megkülönböztessék a minimális ültetési sűrűséget. Ezeket az ültetési sűrűségre vonatkozó adatokat azon elnevezések esetében tüntették fel, amelyekből vörösbor állítható elő.

Ezek a kiegészítések nem érintik az egységes dokumentumot.

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontjában pontosították az ültetési sűrűség kivágás útján történő módosításának lehetőségére vonatkozó szabály hatálybalépésének időpontját: az „e termékleírás jóváhagyásának időpontjától” szövegrész helyébe a „2011. október 25-től” dátum lép.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 5. pontja.

8.   A metszésre vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának b) alpontjában a fehérborszőlő-fajták esetében törölték a termőterület egy négyzetméterére eső rügyek számára vonatkozó előírást, amely szőlőfajtánként eltérő volt, és annak helyébe a tőkénként egységesen 18 rügyre vonatkozó előírás lépett.

Ez a változtatás lehetővé teszi az elzászi eredetmegjelölésekre vonatkozó termékleírások szövegezésének harmonizálását és az ellenőrzési módszerek egyszerűsítését.

Az egységes dokumentum 5. pontja módosul.

A mondat eleje azért egészült ki a „Fehérborok esetében” szövegrésszel, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A szöveg kiegészült a vörösborok esetében alkalmazandó metszési szabállyal: tőkénként legfeljebb 14 rügy hagyható meg. Ez a rügyszám alacsonyabb a fehérborszőlő-fajták esetében engedélyezettnél. Ez a szabály biztosítja a terméshozamokkal való összhangot és a minőségi szőlő termelését.

Ez utóbbi módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

9.   A támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának c) alpontjából törölték az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó előírást, és módosították a támrendszerre futtatott szőlő lombmagasságának mérési módszerét.

Ezek a módosítások lehetővé teszik, hogy a vegetációs időszak alatt megállapítható legyen, hogy betartják-e a lombmagasságra vonatkozó szabályt, ami korábban csak gondossági kötelemmel volt lehetséges.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10.   Parcellánkénti átlagos maximális terhelés

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának d) alpontjában a fehérborok esetében – az e borokra vonatkozó terméshozam csökkentésével összhangban – hektáronként 10 000 kg-ról 8 500 kg-ra csökkent a parcellánkénti átlagos maximális terhelés értéke.

A vörösborokra vonatkozó terméshozamokkal összhangban megállapításra került az ezekre a borokra vonatkozó érték, amely alacsonyabb a fehérborokra vonatkozóan megállapított értéknél.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

11.   A szőlő érettsége és a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom

A termékleírás I. fejezete VII. szakasza 2. pontjának a) alpontjában módosult a táblázat annak figyelembevétele érdekében, hogy egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

Az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések alá tartozó vörösborok esetében meghatározták a szőlő szüreteléskori minimális cukortartalmát és térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmát.

Ezen értékek feltüntetése nem érinti az egységes dokumentumot.

A fehérborok esetében a szőlő cukortartalmára vonatkozó minimumértékeket egy liter mustra vetítve 2–3 grammal növelték, hogy a termékleírás korábbi változatához hasonlóan megmaradjon a minimális természetes alkoholtartalomra vonatkozó egyes értékekhez viszonyított 1 térfogat-százalékos különbség. Az érdekvédelmi és irányító szervezet úgy döntött, hogy a cukor alkohollá alakulásának számításához a fehérborok esetében a 17 gramm cukor/1 térfogatszázalék alkohol értéket használja, míg a termékleírás eredeti változatában a cukormennyiség vonatkozó értéke 16,83 gramm volt. A termékleírás első változatának kidolgozásakor az INAO illetékes nemzeti bizottsága ezt a 17-es értéket javasolta.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

12.   Hozamok

A termékleírás I. fejezete VIII. szakaszának 1. és 2. pontjában csökkentek a hozamokra és a hozamkorlátokra vonatkozó értékek, lehetővé téve ezáltal a fehérborok és a „Vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott fehérborok minőségének hatékonyabb, az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban történő ellenőrzését.

Az egységes dokumentum 5. pontjában módosultak a maximális hozamok (hozamkorlátok).

A megjelölés nélküli borok esetében a szöveg a „Fehérborok” kifejezéssel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A vörösborokra vonatkozó hozamot és a hozamkorlátot az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban állapították meg, tehát e fajborok eredetmegjelölései esetében alacsonyabb értékeket határoztak meg.

Ez utóbbi módosítások nem módosítják az egységes dokumentumot.

13.   A vörösborok malolaktikus fermentációja és erjeszthetőcukor-tartalma

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának c) alpontjában pontosították, hogy a vörösborok esetében a malolaktikus fermentáció befejeződött.

Ezen előírás ellenőrzésének biztosítása érdekében meghatározták, hogy az almasavtartalom a kiszerelési műveletszakaszban legfeljebb 0,4 gramm/liter lehet.

A IX. szakasz 1. pontjának d) alpontjában meghatározták, hogy erjesztés után a vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 2 gramm/liter lehet.

Az egységes dokumentum nem módosult.

14.   A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmának növelésére vonatkozó tilalom

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának e) alpontjában pontosították, hogy a vörösborokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő. Ez a borkészítésre vonatkozó korlátozás összhangban van a szőlőtermő parcellák körülhatárolásával, a minimális ültetési sűrűséggel, a metszési szabályokkal és a hozamra vonatkozó alacsony értékekkel.

Az egységes dokumentum nem módosult.

15.   Borospince-kapacitás

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának g) alpontjában csökkent a borospince-kapacitás kiszámításához használt együttható értéke.

Az előző szüret mennyisége és a pincekapacitás közötti aránynak nem kell olyan nagynak lennie.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

16.   A vörösborok érlelésének és kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 2. pontja meghatározza, hogy a vörösborokat legalább a szüretet követő év október 1-jéig kell érlelni. Az ezekről a termőterületekről származó pinot noir N szőlőfajtából készült boroknak szükségük van egy meghatározott minimális időre ahhoz, hogy jellemzőik megfelelően kifejeződjenek.

Az I. fejezet IX. szakasza 5. pontjának a) alpontjában szerepel, hogy az érlelési időszak után a vörösborok csak a szüretet követő év október 1-jétől hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

17.   A kiszerelt tételek ellenőrzése

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 3. pontjának b) alpontjában törölték a kiszerelt tételek ellenőrzésére szolgáló mintapalackok megőrzésére vonatkozó előírást.

Ez az előírás ellenőrizhetőségi intézkedésnek minősül, amely az ellenőrzési tervbe került át.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

18.   A kiszerelt borok tárolása

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 4. pontjában pontosították a kiszerelt borok tárolási helyének jellemzőit.

Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy jobban megértsék ezt az előírást, és megkönnyíti annak ellenőrzését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

19.   A földrajzi területtel való kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők

A termékleírás I. fejezete X. szakasza 1. pontja b) alpontjának szövege módosult annak figyelembevétele érdekében, hogy az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében elismerték a csendes vörösborokat:

—

Az „Alsace grand cru Hengst” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 500 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

—

Az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

A X. szakasz 1. pontjának b) alpontjában törölték azt a kitételt, hogy ezt a két eredetmegjelölést fehér szőlőfajtákra ismerték el, és ott, ahol a szöveg megértéséhez arra szükség van, a szöveg a „fehérborok esetében” kifejezéssel egészült ki.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

A „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából. Ezek a kiegészítések nem módosítják az egységes dokumentumot.

20.   A bor(ok) leírása

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontja a fehérborok jobb jellemzése érdekében kiegészült a fehérborok vizuális megjelenésének leírásával.

Az előbbiekben leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.”

Az utóbbiakban leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.”

Az egységes dokumentum 4. pontja módosul.

Az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében a szöveg kiegészült a vörösborok fő érzékszervi jellemzőinek leírásával.

Ezek a leírások nem módosítják az egységes dokumentumot.

21.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A termékleírás I. fejezete X. szakaszának 3. pontjában az „Alsace grand cru Hengst” eredetmegjelölés esetében a földrajzi eredet és a borok jellemzői közötti kapcsolatra vonatkozó elemek, amelyek az ezen eredetmegjelölés alá tartozó vörösborokra is vonatkozhatnak, kiegészültek a kifejezetten a vörösborokra vonatkozó információkkal.

Az egységes dokumentum nem módosult.

22.   Átmeneti intézkedések

A termékleírás I. fejezete VI. szakaszának módosításaival összhangban az I. fejezet XI. szakaszának 2. pontjában törlésre került az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó érték, és csökkent a tőkénkénti maximális rügyszám.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

23.   A fehérborok esetében a cukortartalom kötelező feltüntetése a címkén és más tájékoztató anyagokon

A termékleírás I. fejezete XII. szakasza 2. pontjának d) alpontja helyébe új szöveg lép, amely kötelezővé teszi az (EU) 2019/33 európai rendeletben meghatározott cukortartalom feltüntetését, ami jelenleg választható lehetőség.

A cukortartalom feltüntetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó jobb tájékoztatást kapjon a bortípusról.

Ez az új előírás nem vonatkozik a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezésekkel megjelölt borokra.

Az egységes dokumentum 9. pontja kiegészül.

A XII. szakasz 2. pontjának eredeti d) pontja e) pontra változik.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

24.   A parcellahasználat előzetes bejelentése

A termékleírás II. fejezete I. szakaszának 1. pontjában egy pontosítással egészültek ki a gazdasági szereplő által az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések érdekvédelmi és irányító szervezetéhez benyújtott előzetes parcellakiosztási nyilatkozatra vonatkozó szabályok azon eset figyelembevétele érdekében, amikor a gazdasági szereplő lemond az eredetmegjelölés keretében folytatott termelés rá eső részéről.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés

Alsace grand cru Furstentum

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

1.

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes fehérborok.

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12,5 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 11 %. A gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 15 %-ot, a többi szőlőfajta esetében pedig a 14 %-ot.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

Ezek a fehérborok igazi, korral nemesedő borok, amelyeket a szőlő megfelelő érettségéből eredő, domináns borkősavtartalmon alapuló, határozott frissesség jellemez. Az eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezésekkel, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak. A borok rendkívül testesek és összetettek, erős aromájúak, és különféle árnyalatúak. Ízük hosszan tartó, idővel egyre összetettebbé válik.

A következő típusokat különböztetjük meg: – száraz, ásványos borok, – aromás, gyümölcsös, telt és gazdag borok. E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2.   A „Vendanges Tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 16 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 14,5 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott borok gyakran nagyon egzotikus, kandírozott gyümölcsös aromákkal és friss lecsengéssel rendelkeznek. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3.   A „Sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 18,2 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 16,4 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel ellátott borok koncentráltabb, erőteljesebb borok, amelyek gyakran gyümölcspépre emlékeztető aromákat hordoznak. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Konkrét borászati eljárások

1.   Művelési módok: ültetési sűrűség

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke.

A szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert.

Az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,75 méter és legfeljebb 1,50 méter.

2011. október 25-től a szőlősorok egyazon parcelláról történő kivágása nem eredményezheti azt, hogy a legszélesebb sorok közötti távolság meghaladja a 3 métert.

2.   Művelési módok: a metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkéket egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 18 rügyet hagyva meg.

3.   Szüret

Művelési gyakorlat

A borok kézzel szüretelt szőlőkből származnak.

4.   A térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom növelése

Konkrét borászati eljárás

A térfogatszázalékban kifejezett átlagos minimális természetes alkoholtartalom növelésének mértéke nem haladhatja meg:

a 0,5 térfogatszázalékot a gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajtából származó borok esetében,

az 1,5 térfogatszázalékot a más szőlőfajtából származó borok esetében.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő.

5.   Borkészítés

A borkészítésre vonatkozó korlátozás

Fadarabok használata tilos.

6.   A borok érlelése

Konkrét borászati eljárás

A borokat legalább a szüret évét követő év június 1-jéig érlelni kell.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat legalább a szüret évét követő második év június 1-jéig érlelni kell.

5.2.   Maximális hozamok

1.	A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített vagy anélküli eredetmegjelölés esetében hektáronként 60 hektoliter

2.	A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés esetében hektáronként 48 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területén történik:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Ammerschwihr, Beblenheim, Bennwihr, Bergheim, Bergholtz, Eguisheim, Gueberschwihr, Guebwiller, Hattstatt, Hunawihr, Ingersheim, Katzenthal, Mittelwihr, Niedermorschwihr, Orschwihr, Pfaffenheim, Ribeauvillé, Riquewihr, Rodern, Rouffach, Saint-Hippolyte, Soultzmatt, Thann, Turckheim, Vieux-Thann, Voegtlinshoffen, Westhalten, Wettolsheim, Wintzenheim, Wuenheim, Zellenberg. A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kientzheim és Sigolsheim volt önálló települések területe tekintetében.

—

Bas-Rhin megye: Andlau, Barr, Bergbieten, Blienschwiller, Dahlenheim, Dambach-la-Ville, Eichhoffen, Kintzheim, Marlenheim, Mittelbergheim, Molsheim, Nothalten, Scharrachbergheim-Irmstett, Wolxheim. A csak részben lefedett települések esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum. A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Gewurztraminer Rs

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Pinot gris G

Riesling B

8.   A kapcsolat(ok) leírása

Az „Alsace grand cru Furstentum” ellenőrzött eredetmegjelölés területe az egyik legjobb helyen terül el az elzászi szőlővidékre jellemző kedvező éghajlati viszonyok között. A festői elzászi tájban megbúvó szőlőültetvények kiváló minőségű, erős karakterű és sajátos jellemzőkkel rendelkező borok előállítását teszik lehetővé.

A termőterület védett helyzete és a talaj típusa miatt a borok fűszeres és virágos jegyeket mutató aromái igen változatosak, és ásványosabb felhangok is kiérezhetők belőlük. A citrusos savasságot olyan tanninszerkezet kíséri, amely nagy eltarthatósági potenciált biztosít a boroknak.

A tőkén végbemenő összetöppedésre és a nemes rothadás kialakulására kedvezően ható, kiváló késő őszi éghajlati viszonyok lehetővé teszik a túlérett szőlőből készült borok előállítását.

A termékleírásban előírt érlelés elősegíti a borok minőségének javulását.

Az elzászi borászok szigorú termelési szabályok alkalmazásával, például nagy lombfelület meghagyásával és kézi szüreteléssel őrzik meg az összetettségüknek és hosszú ideig történő eltarthatóságuknak köszönhetően elismert borok határozott karakterét.

Ezek a borok a régió csúcskategóriás borai. Magasabb áron kelnek el, mint az „Alsace” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területét foglalja magában:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Bergholtz-Zell, Berrwiller, Buhl, Cernay, Colmar, Gundolsheim, Hartmanswiller, Herrlisheim, Houssen, Husseren-les-Châteaux, Jungholtz, Leimbach, Obermorschwihr, Osenbach, Ostheim, Rorschwihr, Soultz, Steinbach, Uffholtz, Walbach, Wattwiller, Wihr-au-Val, Zimmerbach. A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében.

—

Bas-Rhin megye: Albé, Avolsheim, Balbronn, Bernardswiller, Bernardvillé, Bischoffsheim, Boersch, Bourgheim, Châtenois, Cleebourg, Dachstein, Dangolsheim, Dieffenthal, Dorlisheim, Epfig, Ergersheim, Ernolsheim-Bruche, Fessenheim-le-Bas, Flexbourg, Furdenheim, Gertwiller, Gimbrett-Berstett, Goxwiller, Heiligenstein, Itterswiller, Kienheim, Kirchheim, Kuttolsheim, Mittelhausen, Mutzig, Nordheim, Oberhoffen-les-Wissenbourg, Obernai, Odratzheim, Orschwiller, Osthoffen, Ottrott, Petersbach, Reichsfeld, Riedseltz, Rosenwiller, Rosheim, Rott, Saint-Nabor, Saint-Pierre, Scherwiller, Seebach, Soultz-les-Bains, Steinseltz, Stotzheim, Strasbourg, Traenheim, Villé, Wangen, Westhoffen, Wissembourg, Zellwiller.

A földrajzi területen belüli csomagolás

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli csomagolás

A feltétel leírása:

A borokat az 1955. május 20-i 55-673. sz. kormányrendelet, az 1959. május 13-i rendelet és az 1963. március 19-i kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő, „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackokba palackozzák, és a palackozáshoz semmilyen más palacktípus nem használható.

Az 1972. július 5-i törvény óta a borokat kötelezően Bas-Rhin (Alsó-Rajna) és Haut-Rhin (Felső-Rajna) megyében kell palackozni az 1955-ös rendeletben meghatározott „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackba.

Az évjárat feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az évjáratot az eredetmegjelölés nevével együtt kell feltüntetni a szüretelési és készletnyilatkozatokban, a kísérő dokumentumokban, a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken.

A hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikével, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak.

Egy címkén nem tüntethető fel két vagy több köznapi név.

Ezek a hétköznapi nyelvben használt elnevezések a következők:

Gewurztraminer,

Muscat,

Muscat Ottonel,

Pinot gris,

Riesling.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokon kötelezően fel kell tüntetni:

—	az évjáratot és

—	a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikét.

A cukortartalom feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Vendanges Tardives” és a „Sélection de Grains nobles” kifejezéssel ellátott borok kivételével az e termékleírás alapján az 51 „Alsace Grand Cru – [helymegnevezés]” ellenőrzött eredetmegjelölés egyikére számot tartó és az adott megjelöléssel kiszerelt fehérborok nem kínálhatók a vásárlóközönségnek, nem adhatók fel, nem értékesíthetők vagy árusíthatók anélkül, hogy a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken jól látható betűkkel fel lenne tüntetve az uniós szabályozásban meghatározott cukortartalom.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4cec3ff9-abd4-4253-a1db-245ddd809faa

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2022/C 384/05)

Ezen értesítés közzétételére az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Alsace grand cru Kaefferkopf”

PDO-FR-A0914-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.7.20.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Kiegészítő megjelölés

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontja a hétköznapi nyelvben használt következő elnevezésekkel egészült ki: „Sylvaner” és „Pinot noir”, valamint az ezeknek megfelelő egyes szőlőfajtákkal: „sylvaner B” és „pinot noir N”.

A szöveg azért egészült ki a hétköznapi nyelvben használt „Sylvaner” elnevezéssel, mert az kimaradt a termékleírás első változatából. Az első változat I. fejezete X. szakasza 1. pontjának b) alpontjában az szerepelt, hogy az engedélyezett szőlőfajták „a saját elnevezésük alatt használhatók fel borkészítésre és forgalmazhatók”, de a vonatkozó hétköznapi elnevezés nem szerepelt a lehetséges hétköznapi elnevezések jegyzékében. Egy, a termékleírás első változatának jóváhagyását megelőzően hozott nemzeti határozat – a helyi szokásoknak és e borok hírnevének figyelembevételével – a sylvaner B szőlőfajtát felvette az „Alsace grand cru Zotzenberg” eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítására engedélyezett szőlőfajták jegyzékébe.

A hétköznapi nyelvben használt „Pinot noir” elnevezés azért került be a termékleírásba, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. Ez a vörösbor elismerésére irányuló kérelem a fent említett „Alsace grand cru” eredetmegjelölések számára körülhatárolt parcellákon termesztett pinot noir N szőlőfajtából készített borok történelmére, hírnevére és jellemzőire hivatkozik. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők.

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontjában a hétköznapi nyelvben használt „Muscat” (muskotály) elnevezéshez tartozó „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) szőlőfajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

2.   Terméktípusok

A termékleírás I. fejezete III. szakaszának szövege módosult annak jelzése érdekében, hogy a jelenlegi termékleírásban szereplő ellenőrzött eredetmegjelölések már nem kizárólag a csendes fehérborok számára vannak fenntartva.

A csendes fehér- és vörösborok számára fenntartott „Alsace grand cru” ellenőrzött eredetmegjelölések („Alsace grand cru Hengst”, „Alsace grand cru Kirchberg de Barr”) név szerint szerepelnek.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3.   Földrajzi terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 1. pontja kiegészült egy bekezdéssel annak érdekében, hogy szerepeljenek benne egyfelől azok a dátumok, amelyeken az INAO illetékes nemzeti bizottsága a földrajzi terület jóváhagyásáról döntött, másfelől a termékleírásban közölt terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alapra, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre vonatkozó utalás. Ezek szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kientzheim és Sigolsheim település említése, mivel a területük már Kaysersberg Vignoble településhez tartozik.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület kiterjedését.

Az 1. pont a következő mondatokkal egészült ki:

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 6. pontja.

4.   Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontjában:

—	az első bekezdés egy kihagyás pótlása érdekében kiegészült a „2006. szeptember 6-i és 7-i” szövegrésszel, amely a parcellákra osztott terület illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának időpontját jelöli,

—	a második bekezdés szövege módosult a IV. szakasz 1. pontjában említett településnév-változások figyelembevétele érdekében,

—	frissült a táblázat „Települések” elnevezésű oszlopa, hogy összhangban legyen a IV. szakasz 1. pontjában említett településnevekkel.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

5.   A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 3. pontjában a termékleírásban szereplő terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alap, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex megjelölése érdekében módosult az egyik bekezdés. E hivatkozási alap szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kaysersberg település neve amelynek helyébe Kaysersberg Vignoble település neve került, azzal a kitétellel, hogy ez a település csak részben, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében tartozik a földrajzi területhez.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület kiterjedését.

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

6.   Szőlőfajták

A termékleírás I. fejezete V. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „– fehérborok esetében:” és a „– vörösborok esetében: pinot noir N szőlőfajtából” szövegrészekkel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők. Az „Alsace” eredetmegjelöléssel ellátott vörösborok szintén kizárólag ebből a szőlőfajtából készíthetők.

Az V. szakasz 1. pontjának a), b) és e) alpontjában, valamint az V. szakasz 2. pontjának b) alpontjában a „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

7.   Ültetési sűrűség

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „Fehérbor előállítása esetében” és a „Vörösbor előállítása esetében” szövegrészekkel egészült ki annak érdekében, hogy borszín szerint megkülönböztessék a minimális ültetési sűrűséget. Ezeket az ültetési sűrűségre vonatkozó adatokat azon elnevezések esetében tüntették fel, amelyekből vörösbor állítható elő.

Ezek a kiegészítések nem érintik az egységes dokumentumot.

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontjában pontosították az ültetési sűrűség kivágás útján történő módosításának lehetőségére vonatkozó szabály hatálybalépésének időpontját: az „e termékleírás jóváhagyásának időpontjától” szövegrész helyébe a „2011. október 25-től” dátum lép.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 5. pontja.

8.   A metszésre vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának b) alpontjában a fehérborszőlő-fajták esetében törölték a termőterület egy négyzetméterére eső rügyek számára vonatkozó előírást, amely szőlőfajtánként eltérő volt, és annak helyébe a tőkénként egységesen 18 rügyre vonatkozó előírás lépett.

Ez a változtatás lehetővé teszi az elzászi eredetmegjelölésekre vonatkozó termékleírások szövegezésének harmonizálását és az ellenőrzési módszerek egyszerűsítését.

Az egységes dokumentum 5. pontja módosul.

A mondat eleje azért egészült ki a „Fehérborok esetében” szövegrésszel, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A szöveg kiegészült a vörösborok esetében alkalmazandó metszési szabállyal: tőkénként legfeljebb 14 rügy hagyható meg. Ez a rügyszám alacsonyabb a fehérborszőlő-fajták esetében engedélyezettnél. Ez a szabály biztosítja a terméshozamokkal való összhangot és a minőségi szőlő termelését.

Ez utóbbi módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

9.   A támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának c) alpontjából törölték az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó előírást, és módosították a támrendszerre futtatott szőlő lombmagasságának mérési módszerét.

Ezek a módosítások lehetővé teszik, hogy a vegetációs időszak alatt megállapítható legyen, hogy betartják-e a lombmagasságra vonatkozó szabályt, ami korábban csak gondossági kötelemmel volt lehetséges.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10.   Parcellánkénti átlagos maximális terhelés

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának d) alpontjában a fehérborok esetében – az e borokra vonatkozó terméshozam csökkentésével összhangban – hektáronként 10 000 kg-ról 8 500 kg-ra csökkent a parcellánkénti átlagos maximális terhelés értéke.

A vörösborokra vonatkozó terméshozamokkal összhangban megállapításra került az ezekre a borokra vonatkozó érték, amely alacsonyabb a fehérborokra vonatkozóan megállapított értéknél.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

11.   A szőlő érettsége és a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom

A termékleírás I. fejezete VII. szakasza 2. pontjának a) alpontjában módosult a táblázat annak figyelembevétele érdekében, hogy egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

Az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések alá tartozó vörösborok esetében meghatározták a szőlő szüreteléskori minimális cukortartalmát és térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmát.

Ezen értékek feltüntetése nem érinti az egységes dokumentumot.

A fehérborok esetében a szőlő cukortartalmára vonatkozó minimumértékeket egy liter mustra vetítve 2–3 grammal növelték, hogy a termékleírás korábbi változatához hasonlóan megmaradjon a minimális természetes alkoholtartalomra vonatkozó egyes értékekhez viszonyított 1 térfogat-százalékos különbség. Az érdekvédelmi és irányító szervezet úgy döntött, hogy a cukor alkohollá alakulásának számításához a fehérborok esetében a 17 gramm cukor/1 térfogatszázalék alkohol értéket használja, míg a termékleírás eredeti változatában a cukormennyiség vonatkozó értéke 16,83 gramm volt. A termékleírás első változatának kidolgozásakor az INAO illetékes nemzeti bizottsága ezt a 17-es értéket javasolta.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

12.   Hozamok

A termékleírás I. fejezete VIII. szakaszának 1. és 2. pontjában csökkentek a hozamokra és a hozamkorlátokra vonatkozó értékek, lehetővé téve ezáltal a fehérborok és a „Vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott fehérborok minőségének hatékonyabb, az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban történő ellenőrzését.

Az egységes dokumentum 5. pontjában módosultak a maximális hozamok (hozamkorlátok).

A megjelölés nélküli borok esetében a szöveg a „Fehérborok” kifejezéssel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A vörösborokra vonatkozó hozamot és a hozamkorlátot az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban állapították meg, tehát e fajborok eredetmegjelölései esetében alacsonyabb értékeket határoztak meg.

Ez utóbbi módosítások nem módosítják az egységes dokumentumot.

13.   A vörösborok malolaktikus fermentációja és erjeszthetőcukor-tartalma

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának c) alpontjában pontosították, hogy a vörösborok esetében a malolaktikus fermentáció befejeződött.

Ezen előírás ellenőrzésének biztosítása érdekében meghatározták, hogy az almasavtartalom a kiszerelési műveletszakaszban legfeljebb 0,4 gramm/liter lehet.

A IX. szakasz 1. pontjának d) alpontjában meghatározták, hogy erjesztés után a vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 2 gramm/liter lehet.

Az egységes dokumentum nem módosult.

14.   A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmának növelésére vonatkozó tilalom

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának e) alpontjában pontosították, hogy a vörösborokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő. Ez a borkészítésre vonatkozó korlátozás összhangban van a szőlőtermő parcellák körülhatárolásával, a minimális ültetési sűrűséggel, a metszési szabályokkal és a hozamra vonatkozó alacsony értékekkel.

Az egységes dokumentum nem módosult.

15.   Borospince-kapacitás

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának g) alpontjában csökkent a borospince-kapacitás kiszámításához használt együttható értéke.

Az előző szüret mennyisége és a pincekapacitás közötti aránynak nem kell olyan nagynak lennie.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

16.   A vörösborok érlelésének és kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 2. pontja meghatározza, hogy a vörösborokat legalább a szüretet követő év október 1-jéig kell érlelni. Az ezekről a termőterületekről származó pinot noir N szőlőfajtából készült boroknak szükségük van egy meghatározott minimális időre ahhoz, hogy jellemzőik megfelelően kifejeződjenek.

Az I. fejezet IX. szakasza 5. pontjának a) alpontjában szerepel, hogy az érlelési időszak után a vörösborok csak a szüretet követő év október 1-jétől hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

17.   A kiszerelt tételek ellenőrzése

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 3. pontjának b) alpontjában törölték a kiszerelt tételek ellenőrzésére szolgáló mintapalackok megőrzésére vonatkozó előírást.

Ez az előírás ellenőrizhetőségi intézkedésnek minősül, amely az ellenőrzési tervbe került át.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

18.   A kiszerelt borok tárolása

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 4. pontjában pontosították a kiszerelt borok tárolási helyének jellemzőit.

Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy jobban megértsék ezt az előírást, és megkönnyíti annak ellenőrzését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

19.   A földrajzi területtel való kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők

A termékleírás I. fejezete X. szakasza 1. pontja b) alpontjának szövege módosult annak figyelembevétele érdekében, hogy az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében elismerték a csendes vörösborokat:

—

Az „Alsace grand cru Hengst” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 500 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

—

Az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

A X. szakasz 1. pontjának b) alpontjában törölték azt a kitételt, hogy ezt a két eredetmegjelölést fehér szőlőfajtákra ismerték el, és ott, ahol a szöveg megértéséhez arra szükség van, a szöveg a „fehérborok esetében” kifejezéssel egészült ki.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

A „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából. Ezek a kiegészítések nem módosítják az egységes dokumentumot.

20.   A bor(ok) leírása

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontja a fehérborok jobb jellemzése érdekében kiegészült a fehérborok vizuális megjelenésének leírásával.

Az előbbiekben leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.”

Az utóbbiakban leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.”

Az egységes dokumentum 4. pontja módosul.

Az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében a szöveg kiegészült a vörösborok fő érzékszervi jellemzőinek leírásával.

Ezek a leírások nem módosítják az egységes dokumentumot.

21.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A termékleírás I. fejezete X. szakaszának 3. pontjában az „Alsace grand cru Hengst” eredetmegjelölés esetében a földrajzi eredet és a borok jellemzői közötti kapcsolatra vonatkozó elemek, amelyek az ezen eredetmegjelölés alá tartozó vörösborokra is vonatkozhatnak, kiegészültek a kifejezetten a vörösborokra vonatkozó információkkal.

Az egységes dokumentum nem módosult.

22.   Átmeneti intézkedések

A termékleírás I. fejezete VI. szakaszának módosításaival összhangban az I. fejezet XI. szakaszának 2. pontjában törlésre került az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó érték, és csökkent a tőkénkénti maximális rügyszám.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

23.   A fehérborok esetében a cukortartalom kötelező feltüntetése a címkén és más tájékoztató anyagokon

A termékleírás I. fejezete XII. szakasza 2. pontjának d) alpontja helyébe új szöveg lép, amely kötelezővé teszi az (EU) 2019/33 európai rendeletben meghatározott cukortartalom feltüntetését, ami jelenleg választható lehetőség.

A cukortartalom feltüntetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó jobb tájékoztatást kapjon a bortípusról.

Ez az új előírás nem vonatkozik a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezésekkel megjelölt borokra.

Az egységes dokumentum 9. pontja kiegészül.

A XII. szakasz 2. pontjának eredeti d) pontja e) pontra változik.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

24.   A parcellahasználat előzetes bejelentése

A termékleírás II. fejezete I. szakaszának 1. pontjában egy pontosítással egészültek ki a gazdasági szereplő által az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések érdekvédelmi és irányító szervezetéhez benyújtott előzetes parcellakiosztási nyilatkozatra vonatkozó szabályok azon eset figyelembevétele érdekében, amikor a gazdasági szereplő lemond az eredetmegjelölés keretében folytatott termelés rá eső részéről.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

25.   A bor(ok) leírása; a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések, valamint a hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Az egységes dokumentum 4. pontjának („A bor(ok) leírása”) 2. és 3. alpontjában: egy szövegezésbeli hiba kijavítása érdekében a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezéssel ellátott borok tömör szöveges leírásából törlésre került a pinot gris G szőlőfajta. Tudniillik az „Alsace grand cru Kaefferkopf” elnevezéshez kapcsolódó termékleírás az első változatától kezdve nem engedélyezi e szőlőfajta használatát a két említett hagyományos kifejezés egyikével ellátott borok előállításának céljára.

Az egységes dokumentum 9. pontjában („További feltételek”):

—

a hagyományos kifejezésekre vonatkozó rovat helyesbítésre került a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezések esetében egyedüliként engedélyezett két hétköznapi elnevezés pontosítása érdekében, azzal összefüggésben, hogy a pinot gris G szőlőfajtának a szóban forgó hagyományos kifejezésekkel megjelölt borok előállításához történő használata nem engedélyezett.

E törlés célja a termékleírás előző változatában szereplő szövegezésbeli hiba helyesbítése.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés

Alsace grand cru Kaefferkopf

2.   A földrajzi árujelző típusa:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

1.

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes fehérborok.

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12,5 %, az említett szőlőfajták házasításával előállított borok esetében 12 %, a riesling szőlőfajta esetében pedig 11 %. A riesling szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 14 %-ot, a házasított borok, valamint a gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajta esetében pedig a 15 %-ot.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

Ezek a fehérborok igazi, korral nemesedő borok, amelyeket a szőlő megfelelő érettségéből eredő, domináns borkősavtartalmon alapuló, határozott frissesség jellemez. Az eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezésekkel, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak. A borok rendkívül testesek és összetettek, erős aromájúak, és különféle árnyalatúak. Ízük hosszan tartó, idővel egyre összetettebbé válik.

A következő típusokat különböztetjük meg: – száraz, ásványos borok, – aromás, gyümölcsös, telt és gazdag borok. E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2.   A „Vendanges Tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 16 %, a riesling szőlőfajta esetében pedig 14,5 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott borok gyakran nagyon egzotikus, kandírozott gyümölcsös aromákkal és friss lecsengéssel rendelkeznek. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3.   A „Sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 18,2 %, a riesling szőlőfajta esetében pedig 16,4 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel ellátott borok koncentráltabb, erőteljesebb borok, amelyek gyakran gyümölcspépre emlékeztető aromákat hordoznak. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Konkrét borászati eljárások

1.   Művelési módok: ültetési sűrűség

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke.

A szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert.

Az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,75 méter és legfeljebb 1,50 méter.

2011. október 25-től a szőlősorok egyazon parcelláról történő kivágása nem eredményezheti azt, hogy a legszélesebb sorok közötti távolság meghaladja a 3 métert.

2.   Művelési módok: a metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkéket egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 18 rügyet hagyva meg.

3.   Szüret

Művelési gyakorlat

A borok kézzel szüretelt szőlőkből származnak.

4.   A térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom növelése

Konkrét borászati eljárás

A térfogatszázalékban kifejezett átlagos minimális természetes alkoholtartalom növelésének mértéke nem haladhatja meg:

a 0,5 térfogatszázalékot a gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajtából származó borok esetében,

és az 1,5 térfogatszázalékot a más szőlőfajtából származó borok és a több szőlőfajta házasításával előállított borok esetében.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő.

5.   Borkészítés

A borkészítésre vonatkozó korlátozás

Fadarabok használata tilos.

6.   A borok érlelése

Konkrét borászati eljárás

A borokat legalább a szüret évét követő év június 1-jéig érlelni kell.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat legalább a szüret évét követő második év június 1-jéig érlelni kell.

5.2.   Maximális hozamok

1.   A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített vagy anélküli eredetmegjelölés esetében

hektáronként 60 hektoliter

2.   A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés esetében

hektáronként 48 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területén történik:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Ammerschwihr, Beblenheim, Bennwihr, Bergheim, Bergholtz, Eguisheim, Gueberschwihr, Guebwiller, Hattstatt, Hunawihr, Ingersheim, Katzenthal, Mittelwihr, Niedermorschwihr, Orschwihr, Pfaffenheim, Ribeauvillé, Riquewihr, Rodern, Rouffach, Saint-Hippolyte, Soultzmatt, Thann, Turckheim, Vieux-Thann, Voegtlinshoffen, Westhalten, Wettolsheim, Wintzenheim, Wuenheim, Zellenberg.

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kientzheim és Sigolsheim volt önálló települések területe tekintetében.

—	Bas-Rhin megye: Andlau, Barr, Bergbieten, Blienschwiller, Dahlenheim, Dambach-la-Ville, Eichhoffen, Kintzheim, Marlenheim, Mittelbergheim, Molsheim, Nothalten, Scharrachbergheim-Irmstett, Wolxheim.

A csak részben lefedett települések esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.

A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Gewurztraminer Rs

Pinot gris G

Riesling B

8.   A kapcsolat(ok) leírása

Az „Alsace grand cru Kaefferkopf” ellenőrzött eredetmegjelölés területe az egyik legjobb helyen terül el az elzászi szőlővidékre jellemző kedvező éghajlati viszonyok között. A festői elzászi tájban megbúvó szőlőültetvények kiváló minőségű, erős karakterű és sajátos jellemzőkkel rendelkező borok előállítását teszik lehetővé.

Mivel egyedülálló helyzetük védelmet nyújt a hideg széllel és a napsütésnek való túlzott kitettséggel szemben, a talaj pedig kalciummal és magnéziummal telített, így erős, jól strukturált, komplex és telt, friss ízű borok készíthetőek. Ezek a házasításban különösképpen érzékelhető jellemzők néhány évnyi érlelés után még hangsúlyosabbá válnak. A borok ekkor igen karakteresekké válnak, és aromagazdag hosszú lecsengés, valamint sós jegyek jellemzik őket.

A tőkén végbemenő összetöppedésre és a nemes rothadás kialakulására kedvezően ható, kiváló késő őszi éghajlati viszonyok lehetővé teszik a túlérett szőlőből készült borok előállítását.

Az érlelés révén a borok egyre nemesebbé válnak.

Az elzászi borászok szigorú termelési szabályok alkalmazásával, például nagy lombfelület meghagyásával és kézi szüreteléssel őrzik meg az összetettségüknek és hosszú ideig történő eltarthatóságuknak köszönhetően elismert borok határozott karakterét.

Ezek a borok a régió csúcskategóriás borai. Magasabb áron kelnek el, mint az „Alsace” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok.

Médard Barth az 1958-ban írt „Der Rebbau des Elsass und die Absatzgebieten seiner Weine” című művében már méltatta ezt a napjainkban nagy elismertségnek örvendő szőlővidéket.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területét foglalja magában:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Bergholtz-Zell, Berrwiller, Buhl, Cernay, Colmar, Gundolsheim, Hartmanswiller, Herrlisheim, Houssen, Husseren-les-Châteaux, Jungholtz, Leimbach, Obermorschwihr, Osenbach, Ostheim, Rorschwihr, Soultz, Steinbach, Uffholtz, Walbach, Wattwiller, Wihr-au-Val, Zimmerbach.

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében.

—

Bas-Rhin megye: Albé, Avolsheim, Balbronn, Bernardswiller, Bernardvillé, Bischoffsheim, Boersch, Bourgheim, Châtenois, Cleebourg, Dachstein, Dangolsheim, Dieffenthal, Dorlisheim, Epfig, Ergersheim, Ernolsheim-Bruche, Fessenheim-le-Bas, Flexbourg, Furdenheim, Gertwiller, Gimbrett-Berstett, Goxwiller, Heiligenstein, Itterswiller, Kienheim, Kirchheim, Kuttolsheim, Mittelhausen, Mutzig, Nordheim, Oberhoffen-les-Wissenbourg, Obernai, Odratzheim, Orschwiller, Osthoffen, Ottrott, Petersbach, Reichsfeld, Riedseltz, Rosenwiller, Rosheim, Rott, Saint-Nabor, Saint-Pierre, Scherwiller, Seebach, Soultz-les-Bains, Steinseltz, Stotzheim, Strasbourg, Traenheim, Villé, Wangen, Westhoffen, Wissembourg, Zellwiller.

A földrajzi területen belüli csomagolás

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli csomagolás

A feltétel leírása:

A borokat az 1955. május 20-i 55-673. sz. kormányrendelet, az 1959. május 13-i rendelet és az 1963. március 19-i kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő, „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackokba palackozzák, és a palackozáshoz semmilyen más palacktípus nem használható.

Az 1972. július 5-i törvény óta a borokat kötelezően Bas-Rhin (Alsó-Rajna) és Haut-Rhin (Felső-Rajna) megyében kell palackozni az 1955-ös rendeletben meghatározott „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackba.

Az évjárat feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az évjáratot az eredetmegjelölés nevével együtt kell feltüntetni a szüretelési és készletnyilatkozatokban, a kísérő dokumentumokban, a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken.

A hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikével, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak.

Egy címkén nem tüntethető fel két vagy több köznapi név.

Ezek a hétköznapi nyelvben használt elnevezések a következők:

Gewurztraminer,

Pinot gris,

Riesling.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokon kötelezően fel kell tüntetni:

—	az évjáratot és

—	a hétköznapi nyelvben használt következő elnevezések egyikét: Gewurztraminer, Riesling.

A cukortartalom feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Vendanges Tardives” és a „Sélection de Grains nobles” kifejezéssel ellátott borok kivételével az e termékleírás alapján az 51 „Alsace Grand Cru – [helymegnevezés]” ellenőrzött eredetmegjelölés egyikére számot tartó és az adott megjelöléssel kiszerelt fehérborok nem kínálhatók a vásárlóközönségnek, nem adhatók fel, nem értékesíthetők vagy árusíthatók anélkül, hogy a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken jól látható betűkkel fel lenne tüntetve az uniós szabályozásban meghatározott cukortartalom.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4cec3ff9-abd4-4253-a1db-245ddd809faa

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2022/C 384/06)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Alsace grand cru Kastelberg”

PDO-FR-A0419-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.7.20.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Kiegészítő megjelölés

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontja a hétköznapi nyelvben használt következő elnevezésekkel egészült ki: „Sylvaner” és „Pinot noir”, valamint az ezeknek megfelelő egyes szőlőfajtákkal: „sylvaner B” és „pinot noir N”.

A szöveg azért egészült ki a hétköznapi nyelvben használt „Sylvaner” elnevezéssel, mert az kimaradt a termékleírás első változatából. Az első változat I. fejezete X. szakasza 1. pontjának b) alpontjában az szerepelt, hogy az engedélyezett szőlőfajták „a saját elnevezésük alatt használhatók fel borkészítésre és forgalmazhatók”, de a vonatkozó hétköznapi elnevezés nem szerepelt a lehetséges hétköznapi elnevezések jegyzékében. Egy, a termékleírás első változatának jóváhagyását megelőzően hozott nemzeti határozat – a helyi szokásoknak és e borok hírnevének figyelembevételével – a sylvaner B szőlőfajtát felvette az „Alsace grand cru Zotzenberg” eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítására engedélyezett szőlőfajták jegyzékébe.

A hétköznapi nyelvben használt „Pinot noir” elnevezés azért került be a termékleírásba, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. Ez a vörösbor elismerésére irányuló kérelem a fent említett „Alsace grand cru” eredetmegjelölések számára körülhatárolt parcellákon termesztett pinot noir N szőlőfajtából készített borok történelmére, hírnevére és jellemzőire hivatkozik. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők.

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontjában a hétköznapi nyelvben használt „Muscat” (muskotály) elnevezéshez tartozó „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) szőlőfajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

2.   Terméktípusok

A termékleírás I. fejezete III. szakaszának szövege módosult annak jelzése érdekében, hogy a jelenlegi termékleírásban szereplő ellenőrzött eredetmegjelölések már nem kizárólag a csendes fehérborok számára vannak fenntartva.

A csendes fehér- és vörösborok számára fenntartott „Alsace grand cru” ellenőrzött eredetmegjelölések („Alsace grand cru Hengst”, „Alsace grand cru Kirchberg de Barr”) név szerint szerepelnek.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3.   Földrajzi terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 1. pontja kiegészült egy bekezdéssel annak érdekében, hogy szerepeljenek benne egyfelől azok a dátumok, amelyeken az INAO illetékes nemzeti bizottsága a földrajzi terület jóváhagyásáról döntött, másfelől a termékleírásban közölt terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alapra, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre vonatkozó utalás. Ezek szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kientzheim és Sigolsheim település említése, mivel a területük már Kaysersberg Vignoble településhez tartozik.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület kiterjedését.

Az 1. pont a következő mondatokkal egészült ki:

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 6. pontja.

4.   Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontjában:

—	az első bekezdés egy kihagyás pótlása érdekében kiegészült a „2006. szeptember 6-i és 7-i” szövegrésszel, amely a parcellákra osztott terület illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának időpontját jelöli,

—	a második bekezdés szövege módosult a IV. szakasz 1. pontjában említett településnév-változások figyelembevétele érdekében,

—	frissült a táblázat „Települések” elnevezésű oszlopa, hogy összhangban legyen a IV. szakasz 1. pontjában említett településnevekkel.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

5.   A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 3. pontjában a termékleírásban szereplő terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alap, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex megjelölése érdekében módosult az egyik bekezdés. E hivatkozási alap szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kaysersberg település neve amelynek helyébe Kaysersberg Vignoble település neve került, azzal a kitétellel, hogy ez a település csak részben, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében tartozik a földrajzi területhez.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület kiterjedését.

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

6.   Szőlőfajták

A termékleírás I. fejezete V. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „– fehérborok esetében:” és a „– vörösborok esetében: pinot noir N szőlőfajtából” szövegrészekkel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők. Az „Alsace” eredetmegjelöléssel ellátott vörösborok szintén kizárólag ebből a szőlőfajtából készíthetők.

Az V. szakasz 1. pontjának a), b) és e) alpontjában, valamint az V. szakasz 2. pontjának b) alpontjában a „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

7.   Ültetési sűrűség

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „Fehérbor előállítása esetében” és a „Vörösbor előállítása esetében” szövegrészekkel egészült ki annak érdekében, hogy borszín szerint megkülönböztessék a minimális ültetési sűrűséget. Ezeket az ültetési sűrűségre vonatkozó adatokat azon elnevezések esetében tüntették fel, amelyekből vörösbor állítható elő.

Ezek a kiegészítések nem érintik az egységes dokumentumot.

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontjában pontosították az ültetési sűrűség kivágás útján történő módosításának lehetőségére vonatkozó szabály hatálybalépésének időpontját: az „e termékleírás jóváhagyásának időpontjától” szövegrész helyébe a „2011. október 25-től” dátum lép.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 5. pontja.

8.   A metszésre vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának b) alpontjában a fehérborszőlő-fajták esetében törölték a termőterület egy négyzetméterére eső rügyek számára vonatkozó előírást, amely szőlőfajtánként eltérő volt, és annak helyébe a tőkénként egységesen 18 rügyre vonatkozó előírás lépett.

Ez a változtatás lehetővé teszi az elzászi eredetmegjelölésekre vonatkozó termékleírások szövegezésének harmonizálását és az ellenőrzési módszerek egyszerűsítését.

Az egységes dokumentum 5. pontja módosul.

A mondat eleje azért egészült ki a „Fehérborok esetében” szövegrésszel, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A szöveg kiegészült a vörösborok esetében alkalmazandó metszési szabállyal: tőkénként legfeljebb 14 rügy hagyható meg. Ez a rügyszám alacsonyabb a fehérborszőlő-fajták esetében engedélyezettnél. Ez a szabály biztosítja a terméshozamokkal való összhangot és a minőségi szőlő termelését.

Ez utóbbi módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

9.   A támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának c) alpontjából törölték az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó előírást, és módosították a támrendszerre futtatott szőlő lombmagasságának mérési módszerét.

Ezek a módosítások lehetővé teszik, hogy a vegetációs időszak alatt megállapítható legyen, hogy betartják-e a lombmagasságra vonatkozó szabályt, ami korábban csak gondossági kötelemmel volt lehetséges.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10.   Parcellánkénti átlagos maximális terhelés

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának d) alpontjában a fehérborok esetében – az e borokra vonatkozó terméshozam csökkentésével összhangban – hektáronként 10 000 kg-ról 8 500 kg-ra csökkent a parcellánkénti átlagos maximális terhelés értéke.

A vörösborokra vonatkozó terméshozamokkal összhangban megállapításra került az ezekre a borokra vonatkozó érték, amely alacsonyabb a fehérborokra vonatkozóan megállapított értéknél.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

11.   A szőlő érettsége és a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom

A termékleírás I. fejezete VII. szakasza 2. pontjának a) alpontjában módosult a táblázat annak figyelembevétele érdekében, hogy egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

Az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések alá tartozó vörösborok esetében meghatározták a szőlő szüreteléskori minimális cukortartalmát és térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmát.

Ezen értékek feltüntetése nem érinti az egységes dokumentumot.

A fehérborok esetében a szőlő cukortartalmára vonatkozó minimumértékeket egy liter mustra vetítve 2–3 grammal növelték, hogy a termékleírás korábbi változatához hasonlóan megmaradjon a minimális természetes alkoholtartalomra vonatkozó egyes értékekhez viszonyított 1 térfogat-százalékos különbség. Az érdekvédelmi és irányító szervezet úgy döntött, hogy a cukor alkohollá alakulásának számításához a fehérborok esetében a 17 gramm cukor/1 térfogatszázalék alkohol értéket használja, míg a termékleírás eredeti változatában a cukormennyiség vonatkozó értéke 16,83 gramm volt. A termékleírás első változatának kidolgozásakor az INAO illetékes nemzeti bizottsága ezt a 17-es értéket javasolta.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

12.   Hozamok

A termékleírás I. fejezete VIII. szakaszának 1. és 2. pontjában csökkentek a hozamokra és a hozamkorlátokra vonatkozó értékek, lehetővé téve ezáltal a fehérborok és a „Vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott fehérborok minőségének hatékonyabb, az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban történő ellenőrzését.

Az egységes dokumentum 5. pontjában módosultak a maximális hozamok (hozamkorlátok).

A megjelölés nélküli borok esetében a szöveg a „Fehérborok” kifejezéssel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A vörösborokra vonatkozó hozamot és a hozamkorlátot az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban állapították meg, tehát e fajborok eredetmegjelölései esetében alacsonyabb értékeket határoztak meg.

Ez utóbbi módosítások nem módosítják az egységes dokumentumot.

13.   A vörösborok malolaktikus fermentációja és erjeszthetőcukor-tartalma

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának c) alpontjában pontosították, hogy a vörösborok esetében a malolaktikus fermentáció befejeződött.

Ezen előírás ellenőrzésének biztosítása érdekében meghatározták, hogy az almasavtartalom a kiszerelési műveletszakaszban legfeljebb 0,4 gramm/liter lehet.

A IX. szakasz 1. pontjának d) alpontjában meghatározták, hogy erjesztés után a vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 2 gramm/liter lehet.

Az egységes dokumentum nem módosult.

14.   A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmának növelésére vonatkozó tilalom

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának e) alpontjában pontosították, hogy a vörösborokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő. Ez a borkészítésre vonatkozó korlátozás összhangban van a szőlőtermő parcellák körülhatárolásával, a minimális ültetési sűrűséggel, a metszési szabályokkal és a hozamra vonatkozó alacsony értékekkel.

Az egységes dokumentum nem módosult.

15.   Borospince-kapacitás

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának g) alpontjában csökkent a borospince-kapacitás kiszámításához használt együttható értéke.

Az előző szüret mennyisége és a pincekapacitás közötti aránynak nem kell olyan nagynak lennie.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

16.   A vörösborok érlelésének és kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 2. pontja meghatározza, hogy a vörösborokat legalább a szüretet követő év október 1-jéig kell érlelni. Az ezekről a termőterületekről származó pinot noir N szőlőfajtából készült boroknak szükségük van egy meghatározott minimális időre ahhoz, hogy jellemzőik megfelelően kifejeződjenek.

Az I. fejezet IX. szakasza 5. pontjának a) alpontjában szerepel, hogy az érlelési időszak után a vörösborok csak a szüretet követő év október 1-jétől hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

17.   A kiszerelt tételek ellenőrzése

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 3. pontjának b) alpontjában törölték a kiszerelt tételek ellenőrzésére szolgáló mintapalackok megőrzésére vonatkozó előírást.

Ez az előírás ellenőrizhetőségi intézkedésnek minősül, amely az ellenőrzési tervbe került át.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

18.   A kiszerelt borok tárolása

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 4. pontjában pontosították a kiszerelt borok tárolási helyének jellemzőit.

Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy jobban megértsék ezt az előírást, és megkönnyíti annak ellenőrzését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

19.   A földrajzi területtel való kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők

A termékleírás I. fejezete X. szakasza 1. pontja b) alpontjának szövege módosult annak figyelembevétele érdekében, hogy az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében elismerték a csendes vörösborokat:

—

Az „Alsace grand cru Hengst” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 500 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

—

Az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

A X. szakasz 1. pontjának b) alpontjában törölték azt a kitételt, hogy ezt a két eredetmegjelölést fehér szőlőfajtákra ismerték el, és ott, ahol a szöveg megértéséhez arra szükség van, a szöveg a „fehérborok esetében” kifejezéssel egészült ki.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

A „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából. Ezek a kiegészítések nem módosítják az egységes dokumentumot.

20.   A bor(ok) leírása

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontja a fehérborok jobb jellemzése érdekében kiegészült a fehérborok vizuális megjelenésének leírásával.

Az előbbiekben leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.”

Az utóbbiakban leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.”

Az egységes dokumentum 4. pontja módosul.

Az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében a szöveg kiegészült a vörösborok fő érzékszervi jellemzőinek leírásával.

Ezek a leírások nem módosítják az egységes dokumentumot.

21.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A termékleírás I. fejezete X. szakaszának 3. pontjában az „Alsace grand cru Hengst” eredetmegjelölés esetében a földrajzi eredet és a borok jellemzői közötti kapcsolatra vonatkozó elemek, amelyek az ezen eredetmegjelölés alá tartozó vörösborokra is vonatkozhatnak, kiegészültek a kifejezetten a vörösborokra vonatkozó információkkal.

Az egységes dokumentum nem módosult.

22.   Átmeneti intézkedések

A termékleírás I. fejezete VI. szakaszának módosításaival összhangban az I. fejezet XI. szakaszának 2. pontjában törlésre került az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó érték, és csökkent a tőkénkénti maximális rügyszám.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

23.   A fehérborok esetében a cukortartalom kötelező feltüntetése a címkén és más tájékoztató anyagokon

A termékleírás I. fejezete XII. szakasza 2. pontjának d) alpontja helyébe új szöveg lép, amely kötelezővé teszi az (EU) 2019/33 európai rendeletben meghatározott cukortartalom feltüntetését, ami jelenleg választható lehetőség.

A cukortartalom feltüntetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó jobb tájékoztatást kapjon a bortípusról.

Ez az új előírás nem vonatkozik a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezésekkel megjelölt borokra.

Az egységes dokumentum 9. pontja kiegészül.

A XII. szakasz 2. pontjának eredeti d) pontja e) pontra változik.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

24.   A parcellahasználat előzetes bejelentése

A termékleírás II. fejezete I. szakaszának 1. pontjában egy pontosítással egészültek ki a gazdasági szereplő által az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések érdekvédelmi és irányító szervezetéhez benyújtott előzetes parcellakiosztási nyilatkozatra vonatkozó szabályok azon eset figyelembevétele érdekében, amikor a gazdasági szereplő lemond az eredetmegjelölés keretében folytatott termelés rá eső részéről.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés

Alsace grand cru Kastelberg

2.   A földrajzi árujelző típusa:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

1.

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes fehérborok.

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12,5 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 11 %. A gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 15 %-ot, a többi szőlőfajta esetében pedig a 14 %-ot.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

Ezek a fehérborok igazi, korral nemesedő borok, amelyeket a szőlő megfelelő érettségéből eredő, domináns borkősavtartalmon alapuló, határozott frissesség jellemez. Az eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezésekkel, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak. A borok rendkívül testesek és összetettek, erős aromájúak, és különféle árnyalatúak. Ízük hosszan tartó, idővel egyre összetettebbé válik.

A következő típusokat különböztetjük meg: – száraz, ásványos borok, – aromás, gyümölcsös, telt és gazdag borok. E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2.   A „Vendanges Tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 16 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 14,5 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott borok gyakran nagyon egzotikus, kandírozott gyümölcsös aromákkal és friss lecsengéssel rendelkeznek. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3.   A „Sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 18,2 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 16,4 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel ellátott borok koncentráltabb, erőteljesebb borok, amelyek gyakran gyümölcspépre emlékeztető aromákat hordoznak. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Konkrét borászati eljárások

1.   Művelési módok: ültetési sűrűség

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke.

A szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert.

Az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,75 méter és legfeljebb 1,50 méter.

2011. október 25-től a szőlősorok egyazon parcelláról történő kivágása nem eredményezheti azt, hogy a legszélesebb sorok közötti távolság meghaladja a 3 métert.

2.   Művelési módok: a metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkéket egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 18 rügyet hagyva meg.

3.   Szüret

Művelési gyakorlat

A borok kézzel szüretelt szőlőkből származnak.

4.   A térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom növelése

Konkrét borászati eljárás

A térfogatszázalékban kifejezett átlagos minimális természetes alkoholtartalom növelésének mértéke nem haladhatja meg:

a 0,5 térfogatszázalékot a gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajtából származó borok esetében,

az 1,5 térfogatszázalékot a más szőlőfajtából származó borok esetében.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő.

5.   Borkészítés

A borkészítésre vonatkozó korlátozás

Fadarabok használata tilos.

6.   A borok érlelése

Konkrét borászati eljárás

A borokat legalább a szüret évét követő év június 1-jéig érlelni kell.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat legalább a szüret évét követő második év június 1-jéig érlelni kell.

5.2.   Maximális hozamok

1.   A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített vagy anélküli eredetmegjelölés esetében

hektáronként 60 hektoliter

2.   A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés esetében

hektáronként 48 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területén történik:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Ammerschwihr, Beblenheim, Bennwihr, Bergheim, Bergholtz, Eguisheim, Gueberschwihr, Guebwiller, Hattstatt, Hunawihr, Ingersheim, Katzenthal, Mittelwihr, Niedermorschwihr, Orschwihr, Pfaffenheim, Ribeauvillé, Riquewihr, Rodern, Rouffach, Saint-Hippolyte, Soultzmatt, Thann, Turckheim, Vieux-Thann, Voegtlinshoffen, Westhalten, Wettolsheim, Wintzenheim, Wuenheim, Zellenberg. A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kientzheim és Sigolsheim volt önálló települések területe tekintetében.

—	Bas-Rhin megye: Andlau, Barr, Bergbieten, Blienschwiller, Dahlenheim, Dambach-la-Ville, Eichhoffen, Kintzheim, Marlenheim, Mittelbergheim, Molsheim, Nothalten, Scharrachbergheim-Irmstett, Wolxheim.

A csak részben lefedett települések esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.

A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Gewurztraminer Rs

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Pinot gris G

Riesling B

8.   A kapcsolat(ok) leírása

Az „Alsace grand cru Kastelberg” ellenőrzött eredetmegjelölés területe az egyik legjobb helyen terül el az elzászi szőlővidékre jellemző kedvező éghajlati viszonyok között. A festői elzászi tájban megbúvó szőlőültetvények kiváló minőségű, erős karakterű és sajátos jellemzőkkel rendelkező borok előállítását teszik lehetővé.

A palás kőzet elősegíti a borban rejlő potenciál kibontakozását, és markánsan ásványos, testes, elegáns és hibátlan bort eredményez.

A tőkén végbemenő összetöppedésre és a nemes rothadás kialakulására kedvezően ható, kiváló késő őszi éghajlati viszonyok lehetővé teszik a túlérett szőlőből készült borok előállítását.

A termékleírásban előírt érlelés elősegíti a borok minőségének javulását.

Az elzászi borászok szigorú termelési szabályok alkalmazásával, például nagy lombfelület meghagyásával és kézi szüreteléssel őrzik meg az összetettségüknek és hosszú ideig történő eltarthatóságuknak köszönhetően elismert borok határozott karakterét.

Ezek a borok a régió csúcskategóriás borai. Magasabb áron kelnek el, mint az „Alsace” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok.

Jean Louis Stoltz „Premières notions de viticulture et d’œnologie [Szőlőtermesztési és borászati alapfogalmak] című, 1847-ben megjelent könyvében azt írta, hogy a Kastelberg hosszú ideig eltartható bor. Az „Ampélographie rhénane” [A rajnai szőlészet] című könyv 1852. évi hivatalos osztályozásában a termőterületet a legnagyobbak közé sorolták be.

Médard Barth az 1958-ban írt „Der Rebbau des Elsass und die Absatzgebieten seiner Weine” című művében már méltatta ezt a napjainkban nagy elismertségnek örvendő szőlővidéket.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területét foglalja magában:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Bergholtz-Zell, Berrwiller, Buhl, Cernay, Colmar, Gundolsheim, Hartmanswiller, Herrlisheim, Houssen, Husseren-les-Châteaux, Jungholtz, Leimbach, Obermorschwihr, Osenbach, Ostheim, Rorschwihr, Soultz, Steinbach, Uffholtz, Walbach, Wattwiller, Wihr-au-Val, Zimmerbach. A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében.

—

Bas-Rhin megye: Albé, Avolsheim, Balbronn, Bernardswiller, Bernardvillé, Bischoffsheim, Boersch, Bourgheim, Châtenois, Cleebourg, Dachstein, Dangolsheim, Dieffenthal, Dorlisheim, Epfig, Ergersheim, Ernolsheim-Bruche, Fessenheim-le-Bas, Flexbourg, Furdenheim, Gertwiller, Gimbrett-Berstett, Goxwiller, Heiligenstein, Itterswiller, Kienheim, Kirchheim, Kuttolsheim, Mittelhausen, Mutzig, Nordheim, Oberhoffen-les-Wissenbourg, Obernai, Odratzheim, Orschwiller, Osthoffen, Ottrott, Petersbach, Reichsfeld, Riedseltz, Rosenwiller, Rosheim, Rott, Saint-Nabor, Saint-Pierre, Scherwiller, Seebach, Soultz-les-Bains, Steinseltz, Stotzheim, Strasbourg, Traenheim, Villé, Wangen, Westhoffen, Wissembourg, Zellwiller.

A földrajzi területen belüli csomagolás

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli csomagolás

A feltétel leírása:

A borokat az 1955. május 20-i 55-673. sz. kormányrendelet, az 1959. május 13-i rendelet és az 1963. március 19-i kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő, „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackokba palackozzák, és a palackozáshoz semmilyen más palacktípus nem használható.

Az 1972. július 5-i törvény óta a borokat kötelezően Bas-Rhin (Alsó-Rajna) és Haut-Rhin (Felső-Rajna) megyében kell palackozni az 1955-ös rendeletben meghatározott „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackba.

Az évjárat feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az évjáratot az eredetmegjelölés nevével együtt kell feltüntetni a szüretelési és készletnyilatkozatokban, a kísérő dokumentumokban, a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken.

A hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikével, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak.

Egy címkén nem tüntethető fel két vagy több köznapi név.

Ezek a hétköznapi nyelvben használt elnevezések a következők:

Gewurztraminer,

Muscat,

Muscat Ottonel,

Pinot gris,

Riesling.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokon kötelezően fel kell tüntetni:

—	az évjáratot és

—	a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikét.

A cukortartalom feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Vendanges Tardives” és a „Sélection de Grains nobles” kifejezéssel ellátott borok kivételével az e termékleírás alapján az 51 „Alsace Grand Cru – [helymegnevezés]” ellenőrzött eredetmegjelölés egyikére számot tartó és az adott megjelöléssel kiszerelt fehérborok nem kínálhatók a vásárlóközönségnek, nem adhatók fel, nem értékesíthetők vagy árusíthatók anélkül, hogy a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken jól látható betűkkel fel lenne tüntetve az uniós szabályozásban meghatározott cukortartalom.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4cec3ff9-abd4-4253-a1db-245ddd809faa

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.