ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 379
European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

65. évfolyam
2022. október 3.

Tartalom

Oldal

 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

2022/C 379/01

Az Európai Központi Bank véleménye (2022. augusztus 9.) az átruházásra vonatkozó megállapodásokra, a likviditásikockázat-kezelésre, a felügyeleti adatszolgáltatásra, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtására, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtásra vonatkozó irányelv iránti javaslatról (CON/2022/26)

1

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2022/C 379/02

Euroátváltási árfolyamok — 2022. szeptember 30.

6

2022/C 379/03

A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló, 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletében felsorolt anyagok felhasználás céljából történő forgalomba hozatalának és/vagy felhasználásának engedélyezéséről szóló európai bizottsági határozatok összefoglalója (Közzétéve az 1907/2006/EK rendelet 64. cikke (9) bekezdésének megfelelően)  ( 1 )

7

2022/C 379/04

A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletében felsorolt anyagok felhasználás céljából történő forgalomba hozatalának és/vagy felhasználásának engedélyezéséről szóló európai bizottsági határozatok összefoglalója (közzétéve az 1907/2006/EK rendelet 64. cikke (9) bekezdésének megfelelően)  ( 1 )

8

2022/C 379/05

Migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottság – Valutaátváltási árfolyamok az 574/72/EGK tanácsi rendelet értelmében

9

 

V   Hirdetmények

 

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2022/C 379/06

Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről

11

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2022/C 379/07

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10901 – OAKTREE / ARES / VECTOR / NEOVIA) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

12

2022/C 379/08

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10712 – APOLLO MANAGEMENT / TENNECO) ( 1 )

14

2022/C 379/09

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10763 – NORDEA / TOPDANMARK LIV HOLDING) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

15

 

EGYÉB JOGI AKTUSOK

 

Európai Bizottság

2022/C 379/10

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

17

2022/C 379/11

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

29

2022/C 379/12

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele

41

 

 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

 

III Előkészítő jogi aktusok

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

2022.10.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/1

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2022. augusztus 9.)

az átruházásra vonatkozó megállapodásokra, a likviditásikockázat-kezelésre, a felügyeleti adatszolgáltatásra, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtására, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtásra vonatkozó irányelv iránti javaslatról

(CON/2022/26)

(2022/C 379/01)

Bevezetés és jogalap

2021. november 25-én az Európai Bizottság a tőkepiaci unió támogatására irányuló jogi aktusokból álló csomagot tett közzé, többek között a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvnek az átruházásra vonatkozó megállapodások, a likviditásikockázat-kezelés, a felügyeleti adatszolgáltatás, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtása, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtás tekintetében történő módosításáról szóló irányelv iránti javaslatot (1) (a továbbiakban: a javasolt irányelv).

Az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy saját kezdeményezésre véleményt fogad el a javasolt irányelvről. Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt irányelv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikke (2) bekezdése szerinti, az uniós monetáris politika meghatározására és végrehajtására vonatkozó alapvető feladatát, valamint a KBER-nek a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdése szerinti azon feladatát, hogy támogassa a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában, továbbá az EKB-nak a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 5. cikke szerinti statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatát.

Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

1.   A javasolt irányelv célkitűzései

1.1.

 Az EKB üdvözli a javasolt irányelv fő céljait, amelyek a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) (a továbbiakban: alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv vagy ABAK-irányelv) működését érintő bizonyos szabályozási hiányosságok megszüntetésére, az alternatív befektetési alapok (ABA-k) által a pénzügyi rendszerre jelentett kockázatok tekintetében koherens felügyeleti módszer biztosítására, valamint magas szintű befektetővédelem biztosítására irányulnak, közben megkönnyítve az ABA-k integrációját az uniós pénzügyi piacon.

1.2.

 Az EKB támogatja továbbá a javasolt irányelv általános célját, amely az ABAK-irányelv és a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) (a továbbiakban: az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelv vagy ÁÉKBV-irányelv) követelményeinek jobb összehangolására irányul a mindkét irányelv szempontjából hasonlóan releváns kérdésekben, mint például az átruházásra vonatkozó megállapodások és a letéti őrzési szolgáltatások. Ez a vélemény ugyanakkor az ABAK-irányelv javasolt módosításaira összpontosít.

1.3.

 Amint az az alábbiakban részletesebben kifejtésre kerül, az EKB üdvözölte volna, hogy a javasolt irányelv olyan kérdésekre is kiterjedjen, amelyekkel az ABAK-irányelv nem foglalkozik, mint például az ABA-k által a pénzügyi rendszerre jelentett kockázatok csökkentése érdekében előzetesen alkalmazott makroprudenciális eszközök működőképessé tétele és kifejlesztése, valamint annak biztosítása, hogy az egyedi ABA-kra vonatkozó részletes adatok az EKB és a KBER más érintett központi bankjai rendelkezésére álljanak.

Különös észrevételek

2.   Likviditáskezelési és makroprudenciális eszközök

2.1.

 Az EKB általánosságban üdvözli a javasolt irányelv azon célját, hogy harmonizálja az ABA-kezelők (ABAK-ok) likviditási kockázatok kezelésével kapcsolatos kötelezettségeit, különösen a likviditáskezelési eszközök azon típusainak bevezetését, amelyek a nyílt végű ABA-k ABAK-jai rendelkezésére fognak állni az ezen alapokat érintő likviditási kockázatok, így például a befektetők általi rövid időn belüli, magas szintű visszaváltás és az alapok egy adott szegmensére koncentrálódó visszaváltások kezelése érdekében. Ugyanakkor a javasolt irányelvnek arra is törekednie kellene, hogy korlátozza az ABA-k eszközei és forrásai közötti likviditási rést, a vagy kifejezetten az eszközöket, vagy kifejezetten a forrásokat megcélzó intézkedések révén.

2.2.

 A javasolt irányelv likviditáskezelési eszközökre vonatkozó rendelkezései (4) szerények. E tekintetben a javasolt irányelv előírja a nyílt végű ABA-k ABAK-jai számára, hogy a javasolt irányelv II. mellékletében meghatározott listáról válasszanak ki legalább egy megfelelő likviditáskezelési eszközt, amelyet szükség esetén az ABA befektetőinek érdekében használhatnak fel (5). A javasolt irányelv továbbá kivételes körülmények között lehetővé teszi az ABA befektetési jegyei visszavásárlásának vagy visszaváltásának ideiglenes felfüggesztését, amennyiben ez az ABA befektetőinek érdekeire tekintettel indokolt (6). Noha a javasolt irányelv így a nyílt végű ABA-k ABAK-jai által igénybevehető, választható likviditáskezelési eszközök közös csoportját határozza meg, az ilyen ABA-k likviditási kockázatokkal szembeni ellenállásra való képességét erősítené, ha az ABAK-oknak a felsorolt eszközök közül minimumként többet, és nem csupán egyet kellene kiválasztaniuk.

2.3.

 A javasolt irányelv előírja a Bizottság számára, hogy a javasolt irányelv hatálybalépésétől számított 60 hónapon belül kezdeményezze az ABAK-irányelvben megállapított szabályok működésének felülvizsgálatát (7). Az EKB támogatja a javasolt felülvizsgálatot, különösen annyiban, amennyiben az a hitelnyújtó alapokat kezelő ABAK-okra alkalmazandó követelmények megfelelőségére vonatkozik, figyelemmel az ezen folyamatos növekedést mutató szektorban fennálló, a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok lehetőségére. A javasolt felülvizsgálatot ugyanakkor két további szempontra is ki kell terjeszteni. Először is, a felülvizsgálatnak ki kell terjednie a likviditási kockázat kezelésére szolgáló makroprudenciális eszközökkel kapcsolatos fejleményekre, különösen az ex ante likviditáskezelési eszközöknek a likviditási rések kezelése érdekében történő alkalmazására. Bizonyos makroprudenciális eszközök (8) hozzáigazíthatók azon különös pénzügyi stabilitási kockázatokhoz, amelyek az ABA-szektorban merülhetnek fel, és ezek az eszközök igénybe vehetők a stresszesemény bekövetkezése előtt. Másodszor, a felülvizsgálatnak kifejezetten ki kell terjednie arra, hogy a tőkeáttétellel finanszírozott nyílt végű ABA-k ABAK-jai hogyan határozzák meg a tőkeáttételi korlátokat, és hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok az ABAK-irányelv szerint (9) hogyan használják felügyeleti hatásköreiket az ilyen tőkeáttételi korlátok tekintetében. Az ABA-k tagállamokban történő kezelésével kapcsolatos szempontok értékelése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó nemzetközi standardok alakulását is.

3.   Adatszolgáltatás

3.1.

 A javasolt irányelv célja, hogy a hatékonyság javítása és ABAK-ok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében megszüntesse az uniós jogszabályok – így különösen az EKB által elfogadott bizonyos statisztikai rendeletek (10) – és a nemzeti jogszabályok alapján fennálló párhuzamos adatszolgáltatási követelményeket (11). E célból a javasolt irányelv megbízza az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA), hogy nyújtson be jelentést a Bizottságnak az integrált felügyeleti adatgyűjtés kidolgozásáról, amelyben többek között az eszközkezelési ágazat és az egyéb pénzügyi ágazatok adatszolgáltatási keretei közötti átfedések és következetlenségek csökkentésére fog összpontosítani. A javaslat szerint e jelentés elkészítése során az ESMA szorosan együttműködik többek között az EKB-val (12).

3.2.

 Az EKB készen áll arra, hogy együttműködjön az ESMA-val az integrált felügyeleti adatgyűjtés – a befektetési alapokra vonatkozó egyéb adatszolgáltatási követelményekkel való összhang biztosítása érdekében történő – kidolgozásáról szóló e jelentés elkészítése során. Az EKB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az alapul szolgáló adatszolgáltatási infrastruktúra integrációja nem érintheti, illetve nem sértheti más módon az EKB arra vonatkozó hatáskörét, hogy saját céljaira statisztikai rendeleteket fogadjon el, vagy hogy a vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények összességét továbbra is szerepeltesse a vonatkozó EKB-rendeletekben, így például az értékpapírállományokra, valamint a befektetési alapok eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák gyűjtéséről szóló rendeletekben (13).

4.   A KBER hozzáférése az ABA-szektorra vonatkozó részletes adatokhoz

4.1.

 Az EKB megjegyzi, hogy az ABAK-irányelv 25. cikkének (2) bekezdése előírja az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai (14) számára annak biztosítását, hogy az általuk felügyelt valamennyi ABAK-ra vonatkozó, az ABAK-irányelv 24. cikke értelmében összegyűjtött információt, valamint az ABAK-irányelv 7. cikke értelmében összegyűjtött információt (a továbbiakban: egyedi ABA-adatok) az ABAK-irányelv felügyeleti együttműködésről szóló 50. cikkében megállapított eljáráson keresztül az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai, valamint az ESMA és az ERKT rendelkezésére bocsássák. A javasolt irányelv azonban nem módosítja jelentős mértékben sem a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az általuk felügyelt ABAK-októl az ABAK-irányelv 24. cikke alapján kért egyedi ABA-adatok típusait, sem pedig azokat a más hatóságokat, amelyek számára a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak ezeket az adatokat rendelkezésre kell bocsátaniuk (15).

4.2.

 A javasolt irányelvnek elő kell írnia, hogy az ESMA, amely jelenleg egyedi ABA-adatokat kap a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól, ezeket az adatokat az EKB és a KBER más érintett központi bankjai számára is rendelkezésre bocsássa annak érdekében, hogy azok el tudják látni a monetáris politika meghatározásával és végrehajtásával, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásához való hozzájárulással kapcsolatos, többek között a Szerződés szerinti feladataikat.

4.3.

 Először is, ami a KBER-nek a monetáris politika meghatározására és végrehajtására vonatkozó alapvető feladatát, valamint a KBER-nek az árstabilitás biztosítására irányuló elsődleges célját illeti, meg kell jegyezni, hogy az ABA-k pozíciókat szereznek az értékpapírpiacon, különösen a rögzített hozamú termékek tekintetében (16). Befektetési stratégiáik részeként pozícióik tekintetében gyakran tőkeáttételt (17) alkalmaznak, többek között származtatott eszközök használatával. Az ilyen stratégiák felerősíthetik az államkötvény-piacokon bekövetkező mozgásokat (18), és így hatással lehetnek a monetáris politikának a gazdaságba történő transzmissziójára, mivel az államkötvényhozamok referencia-kamatlábként szolgálnak a vállalkozások és a háztartások finanszírozási feltételei tekintetében. A monetáris politikával való ilyen kölcsönhatások két okból különösen relevánsak a monetáris politika „normalizációjának” jelenlegi időszakában. Az első az, hogy az ABA-k befektetési stratégiái felerősíthetik az államkötvényhozamok terén bekövetkező mozgásokat, és ezáltal a magánszektor finanszírozási feltételeinek indokolatlan szigorításához vezethetnek. A második, hogy az ABA-k olyan befektetési stratégiákat is folytathatnak, amelyek bizonyos euroövezeti államkötvények megvásárlását foglalják magukban, miközben más euroövezeti államkötvényeket értékesítenek, ami potenciálisan hozzájárulhat az euroövezeti államkötvények eltérő hozamaihoz. A Covid19-világjárvány során megfigyelhető volt az államkötvénypiacokon az ilyen felerősítő hatások relevanciája (19), amely várhatóan növekedni fog, ahogy az ABA-ágazat mérete tovább növekszik (20). Az ABA-k továbbá egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a reálgazdaság finanszírozásához, mivel jelentős befektetők a vállalatok által kibocsátott értékpapírok tekintetében. E tekintetben az EKB stratégiai felülvizsgálata (21) megállapította, hogy a változó pénzügyi struktúrák – például a nem banki szektoron keresztül történő pénzügyi közvetítés növekedése – megváltoztatták a monetáris politika transzmisszióját.

4.4.

 Másodszor, az egyedi ABA-adatokhoz való hozzáférés lehetővé tenné a KBER központi bankjai számára a pénzügyi rendszer stabilitásához való hozzájárulásra irányuló feladatuk hatékony ellátását. Az ABA-k által a pénzügyi stabilitásra nézve jelentett kockázatokra rávilágítottak a közelmúltbeli, 2020. márciusi piaci zavarok, amikor számos ABA akut likviditási stressznek volt kitéve a jelentős kiáramlások és az eszközök olyan piacokon történő értékesítésének nehézségei miatt, ahol a másodlagos kereskedés kis mértékű vagy teljesen hiányzik. Az ABA-k a likviditásra nehezedő e nyomásra nagy volumenű eszközeladásokkal és készpénzfelhalmozással reagáltak, és számos ABA még a visszaváltásokat is felfüggesztette. Az ABA-k e magatartása tovább fokozta az eszközértékelésekre és a piaci likviditásra nehezedő nyomást, ami hozzájárult a reálgazdasági finanszírozási feltételek szigorodásához, és végül csak akkor enyhült, amikor a központi bankok rendkívüli politikai intézkedéseket hoztak (22). A 2020. márciusi események rávilágítanak arra, hogy a KBER-nek az árstabilitásra vonatkozó elsődleges célkitűzése és a pénzügyi stabilitáshoz való hozzájárulásra irányuló feladata hogyan fonódik össze, és hogy ezek egyike a másik ellátásának előfeltétele. Amint az EKB stratégiai felülvizsgálatában is szerepel, a pénzügyi válságok okozta árstabilitási kockázatokra tekintettel egyértelmű fogalmi érv szól amellett, hogy az EKB monetáris politikai tanácskozásai során figyelembe vegye a pénzügyi stabilitással kapcsolatos megfontolásokat (23).

4.5.

 Meg kell jegyezni, hogy a KBER már hozzáfér a nem banki szervezetekre vonatkozó, az illetékes hatóságok és a kereskedési adattárak által az uniós rendeletek alapján gyűjtött különböző adatkészletekhez (24), vagyis elismerést nyert, hogy a KBER-nek a monetáris politikával és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos megbízatásának végrehajtása céljából szüksége van az ezen adatkészletekhez való hozzáférésre. Az EKB véleménye szerint az ilyen jogalkotási megoldások – amelyek értelmében több hatóság hozzáfér ugyanazokhoz az adatkészletekhez – hatékonyak az érintett hatóságok közötti adatmegosztás szempontjából, mivel elkerülik a párhuzamos adatszolgáltatási követelményeket, csökkentik az adatgyűjtés költségeit és megkönnyítik az adatminőségi ellenőrzéseket. Ezenkívül előmozdítják a hatóságok közötti együttműködést, ami pedig megkönnyíti megbízatásuk ellátását. Emellett az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) (az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló rendelet) és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) (az európai piaci infrastruktúra-rendelet) alapján jelentett adatkészletek rögzítik az egyedi származtatott ügyleteket és értékpapír-finanszírozási tranzakciókat; e tranzakciók végrehajtására olyan piacokon kerül sor, amelyeken az ABA-k fontos szereplők. Az egyes ABA-k kockázati jellemzőinek (például tőkeáttétel, likviditási eltérések, összekapcsoltság és befektetői bázis) és annak megértése érdekében, hogy ezek a jellemzők (és heterogenitásuk) milyen mértékben határozzák meg az ABA-k fenti piacokon folytatott tevékenységét, valamennyi érintett hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó információkat összekapcsolja a fontos piaci szereplők mérlegével. Az ABA-k e piacokon megfigyelhető növekvő jelenléte és tevékenysége egyre inkább befolyásolja a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát és a pénzügyi stabilitási kockázatokat, amelyek közül a KBER-nek mindkettőt értékelnie kell annak érdekében, hogy hatékonyan teljesíthesse az árstabilitásra vonatkozó elsődleges célját és a pénzügyi stabilitáshoz való hozzájárulás feladatát.

4.6.

 Az egyedi ABA-adatokhoz való saját hozzáférés hiányában az EKB jelenleg kereskedelmi forrásokra támaszkodik, amelyek költséges, hiányos és nem átlátható adatokat szolgáltatnak. A szabályozási keret alapján történő adatszolgáltatás kötelező jellegével ellentétben az ABA-k maguk dönthetnek arról, hogy szolgáltatnak-e információkat a kereskedelmi adatkészletekbe való felvétel céljából, így a KBER hiányos és potenciálisan torz képet kap a piacról. Ez kevésbé megalapozott monetáris politikai döntéseket és pénzügyi stabilitási értékeléseket eredményez. Emellett a kereskedelmi adatkészletek adatminőségi ellenőrzése is nehézségekbe ütközik. Az EKB elvben módosíthatná a statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó saját megfelelő rendeleteit (27) annak érdekében, hogy az ABAK-irányelv alapján gyűjtött adatokkal azonos vagy azokhoz igen hasonló adatokat gyűjtsön. Ez azonban ellentétes lenne a javasolt irányelv céljával, amely az uniós és a nemzeti jogszabályok szerinti párhuzamos adatszolgáltatási követelmények megszüntetésére irányul (28). Megjegyzendő továbbá, hogy a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 5.1. cikke szerinti statisztikai adatgyűjtési feladatának ellátása során az EKB-nak követnie kell bizonyos elveket, amelyek közé tartozik az adatszolgáltatók terheinek minimalizálása (29). Az adatszolgáltatók költségein kívül a jelenlegi statisztikai adatszolgáltatási követelményekben nem szereplő bizonyos adattípusokra vonatkozó párhuzamos adatszolgáltatási követelmények a KBER központi bankjai és az EKB számára is jelentős költségeket okoznának. Másrészt az ABAK-irányelv adataihoz való hozzáférésnek az EKB-ra háruló gyakorlati költségei lényegesen alacsonyabbak lennének, mivel az adatok az EKB adatbázisaiban és rendszereiben az EKB által az ERKT-nak nyújtott statisztikai és egyéb támogatás következtében már rendelkezésre állnak (30), noha az EKB és a KBER központi bankjainak személyzete nem férhet hozzá ezekhez az adatokhoz (31).

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt irányelv módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. augusztus 9-én.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1)  A 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvnek az átruházásra vonatkozó megállapodások, a likviditásikockázat-kezelés, a felügyeleti adatszolgáltatás, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtása, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslat, COM(2021) 721 final.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(4)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének (6) bekezdését, amely az ABAK-irányelv 16. cikkébe beiktatja a (2a)–(2h) bekezdést, valamint javasolt irányelv II. mellékletét, amely az ABAK-irányelv V. mellékletének helyébe lép. Lásd továbbá a javasolt irányelv 2. cikkének (4) bekezdését a 2009/65/EK irányelv ennek megfelelő módosítása tekintetében.

(5)  A javasolt irányelv 1. cikkének (6) bekezdése (amely az ABAK-irányelv 16. cikkébe beiktatja a (2b) bekezdést).

(6)  A javasolt irányelv 1. cikkének (6) bekezdése (amely az ABAK-irányelv 16. cikkébe beiktatja a (2c) bekezdést).

(7)  A javasolt irányelv 1. cikkének (21) bekezdése (amely az ABAK-irányelv 69b. cikkét iktatja be).

(8)  Ezek közé tartoznak az olyan eszközök, mint a tőkeáttételi korlátok felügyeleti előírása (az ABAK-irányelv 25. cikke, amely a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok azon hatáskörét tartalmazza, hogy tőkeáttételi korlátokat írjanak elő az ABA számára), a visszaváltások közérdekből történő felfüggesztése (a 46. cikk (2) bekezdése, amely a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság arra vonatkozó hatáskörét tartalmazza, hogy közérdekből felfüggessze a visszaváltásokat), vagy potenciálisan más korlátozások, mint például a tőkepufferek és a hitelfedezeti arányok.

(9)  Lásd az ABAK-irányelv 25. cikkének (3) bekezdését, amely az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának más hatáskörei mellett e hatóság azon hatáskörére vonatkozik, hogy korlátozza az ABAK által az ABA kezelése során alkalmazható tőkeáttételi mértéket.

(10)  Az Európai Központi Bank 1011/2012/EU rendelete (2012. október 17.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról (EKB/2012/24) (HL L 305., 2012.11.1., 6. o.) és az Európai Központi Bank 1073/2013/EU rendelete (2013. október 18.) a befektetési alapok eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikákról (EKB/2013/38) (HL L 297., 2013.11.7., 73. o.).

(11)  A javasolt irányelv (16) preambulumbekezdése.

(12)  A javasolt irányelv (16) preambulumbekezdése és 1. cikkének (21) bekezdése (amely az ABAK-irányelv 69b. cikkét iktatja be). Lásd még a javasolt irányelv 2. cikkének (5) bekezdését (amely az ÁÉKBV-irányelv 20b. cikkét iktatja be).

(13)  Lásd a fenti 10. lábjegyzetet.

(14)  Az ABAK-irányelv 4. cikke (1) bekezdésének f) pontja úgy határozza meg a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, mint a törvény vagy rendelet által ABAK-ok felügyeletére feljogosított hatóságokat.

(15)  Lásd különösen az ABAK-irányelv 24. cikkének (2) bekezdését. A javasolt irányelv 1. cikkének (10) bekezdése (amely az ABAK-irányelv 24. cikkét módosítja) előírja az ABAK-ok számára, hogy rendszeresen jelentést tegyenek a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak azokról a piacokról és eszközökről, amelyeken/amelyekkel az ABAK-ok az általuk kezelt ABA-k nevében kereskednek. Az említett cikk felhatalmazza az ESMA-t, hogy dolgozzon ki szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyekben meghatározza a szolgáltatandó adatokat. A javasolt irányelv 2. cikke (5) bekezdésének 1. pontja (amely az ÁÉKBV-irányelv új 20a. cikkét iktatja be) az egyenértékű rendelkezés az ÁÉKBV tekintetében.

(16)  EU alternative investment funds – 2022 statistical report, elérhető az ESMA honlapján: www.esma.europa.eu.

(17)  Az ABAK-irányelv 4. cikke (1) bekezdésének v) pontja úgy határozza meg a „tőkeáttételt”, mint minden olyan módszert, amellyel az ABAK növeli a kezelésében lévő ABA kitettségét, akár készpénz vagy értékpapírok kölcsönzése, akár származtatott pozíciókba ágyazott tőkeáttétel útján, vagy bármely más módon.

(18)  Lásd például: a Pénzügyi Stabilitási Tanács „Holistic review of the March market turmoil” című dokumentuma, 2020. november, valamint az ott hivatkozott szakirodalom https://www.fsb.org/wp-content/uploads/P171120-2.pdf (a 30. és azt követő oldalak).

(19)  Lásd a Pénzügyi Stabilitási Tanács 18. lábjegyzetben említett cikkét.

(20)  Például a kezelt eszközeik alapján mérve – lásd az ESMA 16. lábjegyzetben említett jelentését. Lásd még: ECB Occasional Paper Series, Non-bank financial intermediation in the euro area: implications for monetary policy transmission and key vulnerabilities, 2021. december, 4–5. oldal, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(21)  Lásd: ECB Strategy Review 2022, elérhető:

https://www.ecb.europa.eu/home/search/review/html/ecb.strategyreview_monpol_strategy_overview.en.html.

(22)  Lásd például: Financial Stability Review, EKB, 2021. május, 5.2. szakasz, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(23)  Lásd: ECB Strategy Review 2022; lásd még: ECB Financial Stability Review, 2021. november, a „The role of financial stability in the ECB’s new monetary policy strategy” című szövegdoboz.

(24)  Lásd a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.) 81. cikke (3) bekezdésének g) pontját, valamint az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.) 12. cikke (2) bekezdésének f) pontját.

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(27)  Ezek elsősorban az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló, 2012. október 17-i 1011/2012/EU európai központi banki rendelet (EKB/2012/24) (HL L 305., 2012.11.1., 6. o.) és a befektetési alapok eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikákról szóló, 2013. október 18-i 1073/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/38) (HL L 297., 2013.11.7., 73. o.).

(28)  Az EKB jelenleg vizsgálja, hogy az EKB rendeletei miként tudnák teljeskörűbben kielégíteni az EKB e területen fennálló adatigényeit anélkül, hogy további adatszolgáltatási terhet rónának az ABAK-okra.

(29)  Az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.) 3a. cikke.

(30)  Lásd a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15, 1. o.) (10) preambulumbekezdését.

(31)  Vagyis az adatok az ERKT-nak nyújtott statisztikai támogatás korlátozott céljától eltérő célra nem állnak az EKB rendelkezésére.

IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

2022.10.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/6

Euroátváltási árfolyamok (1)

2022. szeptember 30.

(2022/C 379/02)

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

0,9748

JPY

Japán yen

141,01

DKK

Dán korona

7,4365

GBP

Angol font

0,88300

SEK

Svéd korona

10,8993

CHF

Svájci frank

0,9561

ISK

Izlandi korona

140,90

NOK

Norvég korona

10,5838

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

24,549

HUF

Magyar forint

422,18

PLN

Lengyel zloty

4,8483

RON

Román lej

4,9490

TRY

Török líra

18,0841

AUD

Ausztrál dollár

1,5076

CAD

Kanadai dollár

1,3401

HKD

Hongkongi dollár

7,6521

NZD

Új-zélandi dollár

1,7177

SGD

Szingapúri dollár

1,4001

KRW

Dél-Koreai won

1 400,69

ZAR

Dél-Afrikai rand

17,5353

CNY

Kínai renminbi

6,9368

HRK

Horvát kuna

7,5240

IDR

Indonéz rúpia

14 863,26

MYR

Maláj ringgit

4,5201

PHP

Fülöp-szigeteki peso

57,276

RUB

Orosz rubel

 

THB

Thaiföldi baht

36,823

BRL

Brazil real

5,2584

MXN

Mexikói peso

19,6393

INR

Indiai rúpia

79,4250

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

2022.10.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/7

A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló, 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletében felsorolt anyagok felhasználás céljából történő forgalomba hozatalának és/vagy felhasználásának engedélyezéséről szóló európai bizottsági határozatok összefoglalója

(Közzétéve az 1907/2006/EK rendelet (1) 64. cikke (9) bekezdésének megfelelően)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 379/03)

Engedély megadásáról szóló határozat

A határozat hivatkozási száma (2)

A határozat kelte

Az anyag neve

Az engedély jogosultja(i)

Engedélyszám

Engedélyezett felhasználás

A felülvizsgálati időszak lejártának időpontja

A határozat indokai

C(2022) 6861

2022. szeptember 30.

4-(1,1,3,3-tetrametilbutil)fenol, etoxilált

(4-terc-OPnEO)

EK-szám: –, CAS-szám: –

LETI Pharma, S.L.U., C/Sol, 5 P. Ind. de Tres Cantos, 28760, Tres Cantos, Madrid, Spanyolország

REACH/22/30/0

Pufferoldatokban való felhasználásra a LetiFend® állategészségügyi oltóanyag gyógyszerhatóanyagának (Q fehérje) gyártási folyamata során

2030. december 31.

Az 1907/2006/EK rendelet 60. cikke (4) bekezdésének megfelelően az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előnyök jelentősebbek, mint annak az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatai, továbbá nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák.

(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  A határozat az Európai Bizottság következő weboldalán érhető el: Authorisation (europa.eu).

2022.10.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/8

A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletében felsorolt anyagok felhasználás céljából történő forgalomba hozatalának és/vagy felhasználásának engedélyezéséről szóló európai bizottsági határozatok összefoglalója

(közzétéve az 1907/2006/EK rendelet (1) 64. cikke (9) bekezdésének megfelelően)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 379/04)

Engedély megadásáról szóló határozat

A határozat hivatkozási száma  (2)

A határozat kelte

Az anyag neve

Az engedély jogosultja(i)

Engedélyszám

Engedélyezett felhasználás

A felülvizsgálati időszak lejártának időpontja

A határozat indokai

C(2022) 6886

30 szeptember 2022-án

4-(1,1,3,3-tetrametilbutil)fenol, etoxilált

(4-terc-OPnEO)

EK-szám: –, CAS-szám: –

Vetter Pharma-Fertigung GmbH & Co. KG, Schützenstrasse 87, 88212 Ravensburg, Németország

REACH/22/29/0

Emulgeálószerként való felhasználásra az alternatív anyagok kérelemben szereplő elemzéséhez csatolt bizalmasan kezelendő 1. függelékben felsorolt több gyógyszeripari vállalat által gyógyszereik elsődleges csomagolóanyagaként használt üvegek (fecskendők és patronok) szilikonizálásához

2026. január 4.

Az 1907/2006/EK rendelet 60. cikke (4) bekezdésének megfelelően az anyag felhasználásából származó társadalmi-gazdasági előnyök jelentősebbek, mint annak az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatai, továbbá nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák.

(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  A határozat az Európai Bizottság következő weboldalán érhető el: Authorisation (europa.eu).

2022.10.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/9

MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG

Valutaátváltási árfolyamok az 574/72/EGK tanácsi rendelet értelmében

(2022/C 379/05)

Az 574/72/EGK rendelet 107. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése

Bázisidőszak: 2022. július

Alkalmazási időszak: 2022. Október, november és december

juil-22

EUR

BGN

CZK

DKK

HRK

HUF

PLN

1 EUR =

1

1,95580

24,5939

7,44263

7,51850

404,098

4,76824

1 BGN =

0,511300

1

12,5748

3,80541

3,84421

206,615

2,43800

1 CZK =

0,0406606

0,0795239

1

0,302621

0,305706

16,4308

0,193879

1 DKK =

0,134361

0,262784

3,30446

1

1,01019

54,2950

0,640667

1 HRK =

0,133005

0,260132

3,27111

0,989909

1

53,7471

0,634201

1 HUF =

0,00247465

0,00483992

0,0608612

0,018418

0,0186057

1

0,0117997

1 PLN =

0,209721

0,410172

5,15784

1,56087

1,57679

84,7477

1

1 RON =

0,202446

0,395945

4,97894

1,50673

1,52209

81,8081

0,965313

1 SEK =

0,094561

0,184943

2,32563

0,703784

0,710959

38,2120

0,450891

1 GBP =

1,17709

2,30215

28,9492

8,76064

8,8499

475,659

5,61265

1 NOK =

0,098210

0,192079

2,41536

0,730939

0,738390

39,6863

0,468288

1 ISK =

0,00719156

0,0140653

0,176868

0,0535241

0,0540697

2,90609

0,034291

1 CHF =

1,012570

1,98039

24,9030

7,53618

7,61301

409,177

4,82818


juil-22

RON

SEK

GBP

NOK

ISK

CHF

1 EUR =

4,93958

10,57516

0,849553

10,18229

139,052

0,98759

1 BGN =

2,52561

5,40707

0,434376

5,20620

71,0972

0,504952

1 CZK =

0,200846

0,429992

0,034543

0,414017

5,65393

0,0401558

1 DKK =

0,663688

1,42089

0,114147

1,36810

18,6832

0,132693

1 HRK =

0,656990

1,40655

0,1129950

1,35430

18,4946

0,131354

1 HUF =

0,0122237

0,0261698

0,00210235

0,0251976

0,344105

0,00244393

1 PLN =

1,035933

2,21783

0,178169

2,13544

29,1621

0,207117

1 RON =

1

2,14090

0,171989

2,06137

28,1505

0,199933

1 SEK =

0,467093

1

0,0803348

0,96285

13,1489

0,093387

1 GBP =

5,81433

12,4479

1

11,9855

163,677

1,16248

1 NOK =

0,485115

1,038584

0,0834344

1

13,6563

0,096991

1 ISK =

0,035523

0,076052

0,00610961

0,0732265

1

0,00710228

1 CHF =

5,00167

10,70809

0,860232

10,31028

140,800

1

Forrás: EKB

Megjegyzés: valamennyi, izlandi koronát érintő keresztárfolyam kiszámítása az Izlandi Központi Bank ISK/EUR árfolyamra vonatkozó adatai alapján történik.

Referencia: juil-22

1 EUR nemzeti valutában

1 egység nemzeti valuta EUR-ban

BGN

1,95580

0,51130

CZK

24,59386

0,04066

DKK

7,44263

0,13436

HRK

7,51850

0,13301

HUF

404,09762

0,00247

PLN

4,76824

0,20972

RON

4,93958

0,20245

SEK

10,57516

0,09456

GBP

0,84955

1,17709

NOK

10,18229

0,09821

ISK

139,05190

0,00719

CHF

0,98759

1,01257

Forrás: EKB

Megjegyzés: az ISK/EUR árfolyam az Izlandi Központi Bank adatain alapul.

1.

 Az 574/72/EGK rendelet előírja, hogy egy adott valutanemben megadott összeg átváltási árfolyama egy másik valutanemre a Bizottság által kiszámított árfolyamon történik, és az Európai Központi Bank által közzétett referencia- valutaátváltási árfolyamok havi átlagértékén alapul a (2) bekezdésben meghatározott bázisidőszakra vonatkozóan.

2.

 A bázisidőszak a következő:

—

az április 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében január hónap,

—

a július 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében április hónap,

—

az október 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében július hónap,

—

a január 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében október hónap.

A valutaátváltási árfolyamokat február, május, augusztus és november hónapban az Európai Unió Hivatalos Lapjának („C” sorozat) második kiadványa teszi közzé.

V Hirdetmények

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

2022.10.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/11

Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről

(2022/C 379/06)

1.   

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság értesítést tesz közzé arról, hogy amennyiben az alábbiakban ismertetett eljárásnak megfelelően nem indul felülvizsgálat, az alábbi táblázatban szereplő dömpingellenes intézkedések a megadott időpontban hatályukat vesztik.

2.   Eljárás

Az uniós gyártók/termelők írásbeli felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be. A kérelemnek elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy az érintett intézkedéseket felülvizsgálja, az importőrök, az exportőrök, az exportáló ország képviselői és az uniós gyártók/termelők lehetőséget kapnak arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat kiegészítsék, cáfolják vagy észrevételezzék.

3.   Határidő

A fentiek alapján az uniós gyártók/termelők ezen értesítés közzétételének napjától írásbeli felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be, amelynek legkésőbb az alábbi táblázatban megadott időpont előtt három hónappal be kell érkeznie az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságához: European Commission, Directorate-General for Trade (Unit G-1), CHAR 4/39, 1049 Bruxelles/Brussel, Belgique/België (2).

4.

 Ez az értesítés az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

Termék

Származási vagy exportáló ország(ok)

Intézkedések

Hivatkozás

A hatályvesztés időpontja (3)

Oxálsav

India

Kínai Népköztársaság

Dömpingellenes vám

A Bizottság (EU) 2018/931 végrehajtási rendelete (2018. június 28.) az Indiából és a Kínai Népköztársaságból származó oxálsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

(HL L 165., 2018.7.2., 13. o.)

2023.7.3.

(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  TRADE-Defence-Complaints@ec.europa.eu

(3)  Az intézkedés az ezen oszlopban feltüntetett napon éjfélkor (0:00-kor) veszti hatályát.

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

2022.10.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/12

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.10901 – OAKTREE / ARES / VECTOR / NEOVIA)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 379/07)

1.   

2022. szeptember 26-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

—

Oaktree Capital Group, LLC (a továbbiakban: Oaktree, Egyesült Államok),

—

Ares Management Corporation (a továbbiakban: Ares, Egyesült Államok),

—

Vector Capital Management, LP (a továbbiakban: Vector, Egyesült Államok),

—

Neovia Logistics Holdings Ltd (a továbbiakban: Neovia, Egyesült Államok).

Az Oaktree, az Ares és a Vector az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében közös irányítást szereznek a Neovia felett.

Az összefonódásra részesedés vásárlása útján kerül sor.

2.   

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—

az Oaktree esetében: alternatív és nem hagyományos globális befektetési alapok kezelése,

—

az Ares esetében: globális alternatívbefektetésialap-kezelő,

—

a Vector esetében: technológiai jellegű és technológián alapuló szolgáltatásokra irányuló beruházásokra összpontosító magántőke-befektetési társaság,

—

a Neovia esetében: logisztikai és ellátásilánc-szolgáltató.

3.   

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.   

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.10901 – OAKTREE / ARES / VECTOR / NEOVIA

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

2022.10.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/14

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.10712 – APOLLO MANAGEMENT / TENNECO)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 379/08)

1.   

2022. szeptember 23-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

—

Apollo Management, L.P. (a továbbiakban: Apollo, Egyesült Államok),

—

Tenneco Inc. (a továbbiakban: Tenneco, Egyesült Államok).

Az Apollo az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizárólagos irányítást fog szerezni a Tenneco felett.

Az összefonódásra részesedés vásárlása útján kerül sor.

2.   

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—

Az Apollo globális eszközkezeléssel és portfólióbefektetésekkel foglalkozik. Az Apollo a közelmúltban kizárólagos irányítást szerzett a MAFTEC Co. Ltd. (a továbbiakban: MAFTEC) felett. A MAFTEC polikristályos alumínium-oxid szálakat tartalmazó (a továbbiakban: PCW) takarók és szövedékek gyártásával és szállításával foglalkozik. A PCW-takarók különböző módokon használhatók magas hőmérsékleten, tűzvédelmi célokra. A PCW-takarókból további feldolgozás útján PCW-szövedékek állíthatók elő, amelyeket félvezető hordozó anyagként használnak gépkocsik katalizátoraiban.

—

A Tenneco globális gépjárműalkatrész-beszállító. A Tenneco a katalizátorok és az utókezelő rendszerek gyártása során PCW-szövedékeket használ fel.

3.   

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.   

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.10712 – APOLLO MANAGEMENT / TENNECO

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

2022.10.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/15

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.10763 – NORDEA / TOPDANMARK LIV HOLDING)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 379/09)

1.   

2022. szeptember 26-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

—

Nordea Bank Abp (a továbbiakban: Nordea, Finnország),

—

a Sampo plc (Finnország) irányítása alatt álló Topdanmark A/S (Dánia) csoporthoz tartozó Topdanmark Liv Holding A/S (a továbbiakban: Topdanmark Liv Holding, Dánia).

A Nordea az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizárólagos irányítást fog szerezni a Topdanmark Liv Holding felett.

Az összefonódásra részesedés vásárlása útján kerül sor.

2.   

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—

A Nordea egy finn bank, amely számos különböző pénzügyi szolgáltatást – többek között lakossági banki szolgáltatásokat, vállalati banki szolgáltatásokat, befektetési banki szolgáltatásokat, tőkepiaci szolgáltatásokat, valamint eszközkezelési és biztosítási szolgáltatásokat – kínál elsősorban a skandináv országokban.

—

A Topdanmark Liv Holding a Topdanmark Livsforsikring A/S holdingtársasága. Az utóbbi az életbiztosítási és nyugdíjágazatban tevékenykedik Dániában.

3.   

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.   

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.10763 – NORDEA / TOPDANMARK LIV HOLDING

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

EGYÉB JOGI AKTUSOK

Európai Bizottság

2022.10.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/17

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2022/C 379/10)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Alsace grand cru Steinert”

PDO-FR-A0344-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.7.20.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Kiegészítő megjelölés

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontja a hétköznapi nyelvben használt következő elnevezésekkel egészült ki: „Sylvaner” és „Pinot noir”, valamint az ezeknek megfelelő egyes szőlőfajtákkal: „sylvaner B” és „pinot noir N”.

A szöveg azért egészült ki a hétköznapi nyelvben használt „Sylvaner” elnevezéssel, mert az kimaradt a termékleírás első változatából. Az első változat I. fejezete X. szakasza 1. pontjának b) alpontjában az szerepelt, hogy az engedélyezett szőlőfajták „a saját elnevezésük alatt használhatók fel borkészítésre és forgalmazhatók”, de a vonatkozó hétköznapi elnevezés nem szerepelt a lehetséges hétköznapi elnevezések jegyzékében. Egy, a termékleírás első változatának jóváhagyását megelőzően hozott nemzeti határozat – a helyi szokásoknak és e borok hírnevének figyelembevételével – a sylvaner B szőlőfajtát felvette az „Alsace grand cru Zotzenberg” eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítására engedélyezett szőlőfajták jegyzékébe.

A hétköznapi nyelvben használt „Pinot noir” elnevezés azért került be a termékleírásba, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. Ez a vörösbor elismerésére irányuló kérelem a fent említett „Alsace grand cru” eredetmegjelölések számára körülhatárolt parcellákon termesztett pinot noir N szőlőfajtából készített borok történelmére, hírnevére és jellemzőire hivatkozik. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők.

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontjában a hétköznapi nyelvben használt „Muscat” (muskotály) elnevezéshez tartozó „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) szőlőfajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

2.   Terméktípusok

A termékleírás I. fejezete III. szakaszának szövege módosult annak jelzése érdekében, hogy a jelenlegi termékleírásban szereplő ellenőrzött eredetmegjelölések már nem kizárólag a csendes fehérborok számára vannak fenntartva.

A csendes fehér- és vörösborok számára fenntartott „Alsace grand cru” ellenőrzött eredetmegjelölések („Alsace grand cru Hengst”, „Alsace grand cru Kirchberg de Barr”) név szerint szerepelnek.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3.   Földrajzi terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 1. pontja kiegészült egy bekezdéssel annak érdekében, hogy szerepeljenek benne egyfelől azok a dátumok, amelyeken az INAO illetékes nemzeti bizottsága a földrajzi terület jóváhagyásáról döntött, másfelől a termékleírásban közölt terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alapra, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre vonatkozó utalás. Ezek szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kientzheim és Sigolsheim település említése, mivel a területük már Kaysersberg Vignoble településhez tartozik.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület kiterjedését.

Az 1. pont a következő mondatokkal egészült ki:

„A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

A csak részben lefedett település esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.”

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 6. pontja.

4.   Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontjában:

—

az első bekezdés egy kihagyás pótlása érdekében kiegészült a „2006. szeptember 6-i és 7-i” szövegrésszel, amely a parcellákra osztott terület illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának időpontját jelöli,

—

a második bekezdés szövege módosult a IV. szakasz 1. pontjában említett településnév-változások figyelembevétele érdekében,

—

frissült a táblázat „Települések” elnevezésű oszlopa, hogy összhangban legyen a IV. szakasz 1. pontjában említett településnevekkel.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

5.   A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 3. pontjában a termékleírásban szereplő terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alap, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex megjelölése érdekében módosult az egyik bekezdés. E hivatkozási alap szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kaysersberg település neve amelynek helyébe Kaysersberg Vignoble település neve került, azzal a kitétellel, hogy ez a település csak részben, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében tartozik a földrajzi területhez.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület kiterjedését.

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

6.   Szőlőfajták

A termékleírás I. fejezete V. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „– fehérborok esetében:” és a „– vörösborok esetében: pinot noir N szőlőfajtából” szövegrészekkel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők. Az „Alsace” eredetmegjelöléssel ellátott vörösborok szintén kizárólag ebből a szőlőfajtából készíthetők.

Az V. szakasz 1. pontjának a), b) és e) alpontjában, valamint az V. szakasz 2. pontjának b) alpontjában a „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

7.   Ültetési sűrűség

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „Fehérbor előállítása esetében” és a „Vörösbor előállítása esetében” szövegrészekkel egészült ki annak érdekében, hogy borszín szerint megkülönböztessék a minimális ültetési sűrűséget. Ezeket az ültetési sűrűségre vonatkozó adatokat azon elnevezések esetében tüntették fel, amelyekből vörösbor állítható elő.

Ezek a kiegészítések nem érintik az egységes dokumentumot.

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontjában pontosították az ültetési sűrűség kivágás útján történő módosításának lehetőségére vonatkozó szabály hatálybalépésének időpontját: az „e termékleírás jóváhagyásának időpontjától” szövegrész helyébe a „2011. október 25-től” dátum lép.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 5. pontja.

8.   A metszésre vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának b) alpontjában a fehérborszőlő-fajták esetében törölték a termőterület egy négyzetméterére eső rügyek számára vonatkozó előírást, amely szőlőfajtánként eltérő volt, és annak helyébe a tőkénként egységesen 18 rügyre vonatkozó előírás lépett.

Ez a változtatás lehetővé teszi az elzászi eredetmegjelölésekre vonatkozó termékleírások szövegezésének harmonizálását és az ellenőrzési módszerek egyszerűsítését.

Az egységes dokumentum 5. pontja módosul.

A mondat eleje azért egészült ki a „Fehérborok esetében” szövegrésszel, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A szöveg kiegészült a vörösborok esetében alkalmazandó metszési szabállyal: tőkénként legfeljebb 14 rügy hagyható meg. Ez a rügyszám alacsonyabb a fehérborszőlő-fajták esetében engedélyezettnél. Ez a szabály biztosítja a terméshozamokkal való összhangot és a minőségi szőlő termelését.

Ez utóbbi módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

9.   A támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának c) alpontjából törölték az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó előírást, és módosították a támrendszerre futtatott szőlő lombmagasságának mérési módszerét.

Ezek a módosítások lehetővé teszik, hogy a vegetációs időszak alatt megállapítható legyen, hogy betartják-e a lombmagasságra vonatkozó szabályt, ami korábban csak gondossági kötelemmel volt lehetséges.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10.   Parcellánkénti átlagos maximális terhelés

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának d) alpontjában a fehérborok esetében – az e borokra vonatkozó terméshozam csökkentésével összhangban – hektáronként 10 000 kg-ról 8 500 kg-ra csökkent a parcellánkénti átlagos maximális terhelés értéke.

A vörösborokra vonatkozó terméshozamokkal összhangban megállapításra került az ezekre a borokra vonatkozó érték, amely alacsonyabb a fehérborokra vonatkozóan megállapított értéknél.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

11.   A szőlő érettsége és a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom

A termékleírás I. fejezete VII. szakasza 2. pontjának a) alpontjában módosult a táblázat annak figyelembevétele érdekében, hogy egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

Az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések alá tartozó vörösborok esetében meghatározták a szőlő szüreteléskori minimális cukortartalmát és térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmát.

Ezen értékek feltüntetése nem érinti az egységes dokumentumot.

A fehérborok esetében a szőlő cukortartalmára vonatkozó minimumértékeket egy liter mustra vetítve 2–3 grammal növelték, hogy a termékleírás korábbi változatához hasonlóan megmaradjon a minimális természetes alkoholtartalomra vonatkozó egyes értékekhez viszonyított 1 térfogat-százalékos különbség. Az érdekvédelmi és irányító szervezet úgy döntött, hogy a cukor alkohollá alakulásának számításához a fehérborok esetében a 17 gramm cukor/1 térfogatszázalék alkohol értéket használja, míg a termékleírás eredeti változatában a cukormennyiség vonatkozó értéke 16,83 gramm volt. A termékleírás első változatának kidolgozásakor az INAO illetékes nemzeti bizottsága ezt a 17-es értéket javasolta.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

12.   Hozamok

A termékleírás I. fejezete VIII. szakaszának 1. és 2. pontjában csökkentek a hozamokra és a hozamkorlátokra vonatkozó értékek, lehetővé téve ezáltal a fehérborok és a „Vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott fehérborok minőségének hatékonyabb, az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban történő ellenőrzését.

Az egységes dokumentum 5. pontjában módosultak a maximális hozamok (hozamkorlátok).

A megjelölés nélküli borok esetében a szöveg a „Fehérborok” kifejezéssel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A vörösborokra vonatkozó hozamot és a hozamkorlátot az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban állapították meg, tehát e fajborok eredetmegjelölései esetében alacsonyabb értékeket határoztak meg.

Ez utóbbi módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

13.   A vörösborok malolaktikus fermentációja és erjeszthetőcukor-tartalma

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának c) alpontjában pontosították, hogy a vörösborok esetében a malolaktikus fermentáció befejeződött.

Ezen előírás ellenőrzésének biztosítása érdekében meghatározták, hogy az almasavtartalom a kiszerelési műveletszakaszban legfeljebb 0,4 gramm/liter lehet.

A IX. szakasz 1. pontjának d) alpontjában meghatározták, hogy erjesztés után a vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 2 gramm/liter lehet.

Az egységes dokumentum nem módosult.

14.   A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmának növelésére vonatkozó tilalom

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának e) alpontjában pontosították, hogy a vörösborokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő. Ez a borkészítésre vonatkozó korlátozás összhangban van a szőlőtermő parcellák körülhatárolásával, a minimális ültetési sűrűséggel, a metszési szabályokkal és a hozamra vonatkozó alacsony értékekkel.

Az egységes dokumentum nem módosult.

15.   Borospince-kapacitás

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának g) alpontjában csökkent a borospince-kapacitás kiszámításához használt együttható értéke.

Az előző szüret mennyisége és a pincekapacitás közötti aránynak nem kell olyan nagynak lennie.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

16.   A vörösborok érlelésének és kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 2. pontja meghatározza, hogy a vörösborokat legalább a szüretet követő év október 1-jéig kell érlelni. Az ezekről a termőterületekről származó pinot noir N szőlőfajtából készült boroknak szükségük van egy meghatározott minimális időre ahhoz, hogy jellemzőik megfelelően kifejeződjenek.

Az I. fejezet IX. szakasza 5. pontjának a) alpontjában szerepel, hogy az érlelési időszak után a vörösborok csak a szüretet követő év október 1-jétől hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

17.   A kiszerelt tételek ellenőrzése

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 3. pontjának b) alpontjában törölték a kiszerelt tételek ellenőrzésére szolgáló mintapalackok megőrzésére vonatkozó előírást.

Ez az előírás ellenőrizhetőségi intézkedésnek minősül, amely az ellenőrzési tervbe került át.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

18.   A kiszerelt borok tárolása

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 4. pontjában pontosították a kiszerelt borok tárolási helyének jellemzőit.

Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy jobban megértsék ezt az előírást, és megkönnyíti annak ellenőrzését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

19.   A földrajzi területtel való kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők

A termékleírás I. fejezete X. szakasza 1. pontja b) alpontjának szövege módosult annak figyelembevétele érdekében, hogy az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében elismerték a csendes vörösborokat:

—

Az „Alsace grand cru Hengst” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 500 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

—

Az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

A X. szakasz 1. pontjának b) alpontjában törölték azt a kitételt, hogy ezt a két eredetmegjelölést fehér szőlőfajtákra ismerték el, és ott, ahol a szöveg megértéséhez arra szükség van, a szöveg a „fehérborok esetében” kifejezéssel egészült ki.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

A „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából. Ezek a kiegészítések nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

20.   A bor(ok) leírása

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontja a fehérborok jobb jellemzése érdekében kiegészült a fehérborok vizuális megjelenésének leírásával.

Az előbbiekben leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.”

Az utóbbiakban leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.”

Az egységes dokumentum 4. pontja módosul.

Az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében a szöveg kiegészült a vörösborok fő érzékszervi jellemzőinek leírásával.

Ezek a leírások nem módosítják az egységes dokumentumot.

21.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A termékleírás I. fejezete X. szakaszának 3. pontjában az „Alsace grand cru Hengst” eredetmegjelölés esetében a földrajzi eredet és a borok jellemzői közötti kapcsolatra vonatkozó elemek, amelyek az ezen eredetmegjelölés alá tartozó vörösborokra is vonatkozhatnak, kiegészültek a kifejezetten a vörösborokra vonatkozó információkkal.

Az egységes dokumentum nem módosult.

22.   Átmeneti intézkedések

A termékleírás I. fejezete VI. szakaszának módosításaival összhangban az I. fejezet XI. szakaszának 2. pontjában törlésre került az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó érték, és csökkent a tőkénkénti maximális rügyszám.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

23.   A fehérborok esetében a cukortartalom kötelező feltüntetése a címkén és más tájékoztató anyagokon

A termékleírás I. fejezete XII. szakasza 2. pontjának d) alpontja helyébe új szöveg lép, amely kötelezővé teszi az (EU) 2019/33 európai rendeletben meghatározott cukortartalom feltüntetését, ami jelenleg választható lehetőség.

A cukortartalom feltüntetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó jobb tájékoztatást kapjon a bortípusról.

Ez az új előírás nem vonatkozik a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezésekkel megjelölt borokra.

Az egységes dokumentum 9. pontja kiegészül.

A XII. szakasz 2. pontjának eredeti d) pontja e) pontra változik.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

24.   A parcellahasználat előzetes bejelentése

A termékleírás II. fejezete I. szakaszának 1. pontjában egy pontosítással egészültek ki a gazdasági szereplő által az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések érdekvédelmi és irányító szervezetéhez benyújtott előzetes parcellakiosztási nyilatkozatra vonatkozó szabályok azon eset figyelembevétele érdekében, amikor a gazdasági szereplő lemond az eredetmegjelölés keretében folytatott termelés rá eső részéről.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés

Alsace grand cru Steinert

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

1.

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes fehérborok.

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12,5 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 11 %. A gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 15 %-ot, a többi szőlőfajta esetében pedig a 14 %-ot.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

Ezek a fehérborok igazi, korral nemesedő borok, amelyeket a szőlő megfelelő érettségéből eredő, domináns borkősavtartalmon alapuló, határozott frissesség jellemez. Az eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezésekkel, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak. A borok rendkívül testesek és összetettek, erős aromájúak, és különféle árnyalatúak. Ízük hosszan tartó, idővel egyre összetettebbé válik.

A következő típusokat különböztetjük meg: – száraz, ásványos borok, – aromás, gyümölcsös, telt és gazdag borok. E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

milliekvivalens/liter

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

2.   A „Vendanges Tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 16 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 14,5 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott borok gyakran nagyon egzotikus, kandírozott gyümölcsös aromákkal és friss lecsengéssel rendelkeznek. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

milliekvivalens/liter

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

3.   A „Sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 18,2 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 16,4 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel ellátott borok koncentráltabb, erőteljesebb borok, amelyek gyakran gyümölcspépre emlékeztető aromákat hordoznak. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

milliekvivalens/liter

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Konkrét borászati eljárások

1.   Művelési módok: ültetési sűrűség

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke.

A szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert.

Az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,75 méter és legfeljebb 1,50 méter.

2011. október 25-től a szőlősorok egyazon parcelláról történő kivágása nem eredményezheti azt, hogy a legszélesebb sorok közötti távolság meghaladja a 3 métert.

2.   Művelési módok: a metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkéket egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 18 rügyet hagyva meg.

3.   Szüret

Művelési gyakorlat

A borok kézzel szüretelt szőlőkből származnak.

4.   A térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom növelése

Konkrét borászati eljárás

A térfogatszázalékban kifejezett átlagos minimális természetes alkoholtartalom növelésének mértéke nem haladhatja meg:

 

a 0,5 térfogatszázalékot a gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajtából származó borok esetében,

 

az 1,5 térfogatszázalékot a más szőlőfajtából származó borok esetében.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő.

5.   Borkészítés

A borkészítésre vonatkozó korlátozás

Fadarabok használata tilos.

6.   A borok érlelése

Konkrét borászati eljárás

A borokat legalább a szüret évét követő év június 1-jéig érlelni kell.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat legalább a szüret évét követő második év június 1-jéig érlelni kell.

5.2.   Maximális hozamok

1.   A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített vagy anélküli eredetmegjelölés esetében

hektáronként 60 hektoliter

2.   A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés esetében

hektáronként 48 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területén történik:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Ammerschwihr, Beblenheim, Bennwihr, Bergheim, Bergholtz, Eguisheim, Gueberschwihr, Guebwiller, Hattstatt, Hunawihr, Ingersheim, Katzenthal, Mittelwihr, Niedermorschwihr, Orschwihr, Pfaffenheim, Ribeauvillé, Riquewihr, Rodern, Rouffach, Saint-Hippolyte, Soultzmatt, Thann, Turckheim, Vieux-Thann, Voegtlinshoffen, Westhalten, Wettolsheim, Wintzenheim, Wuenheim, Zellenberg.

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kientzheim és Sigolsheim volt önálló települések területe tekintetében.

—

Bas-Rhin megye: Andlau, Barr, Bergbieten, Blienschwiller, Dahlenheim, Dambach-la-Ville, Eichhoffen, Kintzheim, Marlenheim, Mittelbergheim, Molsheim, Nothalten, Scharrachbergheim-Irmstett, Wolxheim.

A csak részben lefedett települések esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.

A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Gewurztraminer Rs

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Pinot gris G

Riesling B

8.   A kapcsolat(ok) leírása

Az „Alsace grand cru Steinert” ellenőrzött eredetmegjelölés területe az egyik legjobb helyen terül el az elzászi szőlővidékre jellemző kedvező éghajlati viszonyok között. A festői elzászi tájban megbúvó szőlőültetvények kiváló minőségű, erős karakterű és sajátos jellemzőkkel rendelkező borok előállítását teszik lehetővé.

A jellemzően száraz mezoklímával párosulva az adottságok ezen együttese erőteljes, hibátlan és testes, közepes savtartalmú borokat eredményez. A főként gyümölcsös-virágos aromák fűszeres és mentolos jegyekkel egészülnek ki.

A tőkén végbemenő összetöppedésre és a nemes rothadás kialakulására kedvezően ható, kiváló késő őszi éghajlati viszonyok lehetővé teszik a túlérett szőlőből készült borok előállítását.

A termékleírásban előírt érlelés elősegíti a borok minőségének javulását.

Az elzászi borászok szigorú termelési szabályok alkalmazásával, például nagy lombfelület meghagyásával és kézi szüreteléssel őrzik meg az összetettségüknek és hosszú ideig történő eltarthatóságuknak köszönhetően elismert borok határozott karakterét.

Ezek a borok a régió csúcskategóriás borai. Magasabb áron kelnek el, mint az „Alsace” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok.

Médard Barth az 1958-ban írt, „Der Rebbau des Elsass und die Absatzgebieten seiner Weine” című művében hivatkozott a szóban forgó termőterület és a Muri Apátság – a Habsburg-dinasztia bölcsője – között 1058-tól fennálló kapcsolatra.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területét foglalja magában:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Bergholtz-Zell, Berrwiller, Buhl, Cernay, Colmar, Gundolsheim, Hartmanswiller, Herrlisheim, Houssen, Husseren-les-Châteaux, Jungholtz, Leimbach, Obermorschwihr, Osenbach, Ostheim, Rorschwihr, Soultz, Steinbach, Uffholtz, Walbach, Wattwiller, Wihr-au-Val, Zimmerbach.

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében.

—

Bas-Rhin megye: Albé, Avolsheim, Balbronn, Bernardswiller, Bernardvillé, Bischoffsheim, Boersch, Bourgheim, Châtenois, Cleebourg, Dachstein, Dangolsheim, Dieffenthal, Dorlisheim, Epfig, Ergersheim, Ernolsheim-Bruche, Fessenheim-le-Bas, Flexbourg, Furdenheim, Gertwiller, Gimbrett-Berstett, Goxwiller, Heiligenstein, Itterswiller, Kienheim, Kirchheim, Kuttolsheim, Mittelhausen, Mutzig, Nordheim, Oberhoffen-les-Wissenbourg, Obernai, Odratzheim, Orschwiller, Osthoffen, Ottrott, Petersbach, Reichsfeld, Riedseltz, Rosenwiller, Rosheim, Rott, Saint-Nabor, Saint-Pierre, Scherwiller, Seebach, Soultz-les-Bains, Steinseltz, Stotzheim, Strasbourg, Traenheim, Villé, Wangen, Westhoffen, Wissembourg, Zellwiller.

A földrajzi területen belüli csomagolás

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli csomagolás

A feltétel leírása:

A borokat az 1955. május 20-i 55-673. sz. kormányrendelet, az 1959. május 13-i rendelet és az 1963. március 19-i kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő, „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackokba palackozzák, és a palackozáshoz semmilyen más palacktípus nem használható.

Az 1972. július 5-i törvény óta a borokat kötelezően Bas-Rhin (Alsó-Rajna) és Haut-Rhin (Felső-Rajna) megyében kell palackozni az 1955-ös rendeletben meghatározott „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackba.

Az évjárat feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az évjáratot az eredetmegjelölés nevével együtt kell feltüntetni a szüretelési és készletnyilatkozatokban, a kísérő dokumentumokban, a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken.

A hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikével, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak.

Egy címkén nem tüntethető fel két vagy több köznapi név.

Ezek a hétköznapi nyelvben használt elnevezések a következők:

Gewurztraminer,

Muscat,

Muscat Ottonel,

Pinot gris,

Riesling.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokon kötelezően fel kell tüntetni:

—

az évjáratot és

—

a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikét.

A cukortartalom feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Vendanges Tardives” és a „Sélection de Grains nobles” kifejezéssel ellátott borok kivételével az e termékleírás alapján az 51 „Alsace Grand Cru – [helymegnevezés]” ellenőrzött eredetmegjelölés egyikére számot tartó és az adott megjelöléssel kiszerelt fehérborok nem kínálhatók a vásárlóközönségnek, nem adhatók fel, nem értékesíthetők vagy árusíthatók anélkül, hogy a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken jól látható betűkkel fel lenne tüntetve az uniós szabályozásban meghatározott cukortartalom.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4cec3ff9-abd4-4253-a1db-245ddd809faa

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.10.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/29

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2022/C 379/11)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Alsace grand cru Zotzenberg”

PDO-FR-A0916-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.7.20.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Kiegészítő megjelölés

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontja a hétköznapi nyelvben használt következő elnevezésekkel egészült ki: „Sylvaner” és „Pinot noir”, valamint az ezeknek megfelelő egyes szőlőfajtákkal: „sylvaner B” és „pinot noir N”.

A szöveg azért egészült ki a hétköznapi nyelvben használt „Sylvaner” elnevezéssel, mert az kimaradt a termékleírás első változatából. Az első változat I. fejezete X. szakasza 1. pontjának b) alpontjában az szerepelt, hogy az engedélyezett szőlőfajták „a saját elnevezésük alatt használhatók fel borkészítésre és forgalmazhatók”, de a vonatkozó hétköznapi elnevezés nem szerepelt a lehetséges hétköznapi elnevezések jegyzékében. Egy, a termékleírás első változatának jóváhagyását megelőzően hozott nemzeti határozat – a helyi szokásoknak és e borok hírnevének figyelembevételével – a sylvaner B szőlőfajtát felvette az „Alsace grand cru Zotzenberg” eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítására engedélyezett szőlőfajták jegyzékébe.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

A hétköznapi nyelvben használt „Pinot noir” elnevezés azért került be a termékleírásba, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők.

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontjában a hétköznapi nyelvben használt „Muscat” (muskotály) elnevezéshez tartozó „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) szőlőfajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

E két utóbbi módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

2.   Terméktípusok

A termékleírás I. fejezete III. szakaszának szövege módosult annak jelzése érdekében, hogy a jelenlegi termékleírásban szereplő ellenőrzött eredetmegjelölések már nem kizárólag a csendes fehérborok számára vannak fenntartva.

A csendes fehér- és vörösborok számára fenntartott „Alsace grand cru” ellenőrzött eredetmegjelölések („Alsace grand cru Hengst” és „Alsace grand cru Kirchberg de Barr”) név szerint szerepelnek.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3.   Földrajzi terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 1. pontja kiegészült egy bekezdéssel annak érdekében, hogy szerepeljenek benne egyfelől azok a dátumok, amelyeken az INAO illetékes nemzeti bizottsága a földrajzi terület jóváhagyásáról döntött, másfelől a termékleírásban közölt terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alapra, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre vonatkozó utalás. Ezek szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

Ily módon az eredetmegjelölést meghatározó hivatalos szöveg kiegészült a jóváhagyási dátumokkal.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kientzheim és Sigolsheim település említése, mivel a területük már Kaysersberg Vignoble településhez tartozik.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület kiterjedését.

Az 1. pont a következő mondatokkal egészült ki:

„A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

A csak részben lefedett település esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.”

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 6. pontja.

4.   Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontjában:

—

az első bekezdés egy kihagyás pótlása érdekében kiegészült a „2006. szeptember 6-i és 7-i” szövegrésszel, amely a parcellákra osztott terület illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának időpontját jelöli,

—

a második bekezdés szövege módosult a IV. szakasz 1. pontjában említett településnév-változások figyelembevétele érdekében,

—

frissült a táblázat „Települések” elnevezésű oszlopa, hogy összhangban legyen a IV. szakasz 1. pontjában említett településnevekkel.

—

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

5.   A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 3. pontjában a termékleírásban szereplő terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alap, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex megjelölése érdekében módosult az egyik bekezdés. E hivatkozási alap szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kaysersberg település neve amelynek helyébe Kaysersberg Vignoble település neve került, azzal a kitétellel, hogy ez a település csak részben, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében tartozik a földrajzi területhez.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület kiterjedését.

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

6.   Szőlőfajták

A termékleírás I. fejezete V. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „– fehérborok esetében:” és a „– vörösborok esetében: pinot noir N szőlőfajtából” szövegrészekkel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők. Az „Alsace” eredetmegjelöléssel ellátott vörösborok szintén kizárólag ebből a szőlőfajtából készíthetők.

Az V. szakasz 1. pontjának a), b) és e) alpontjában, valamint az V. szakasz 2. pontjának b) alpontjában a „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

7.   Ültetési sűrűség

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „Fehérbor előállítása esetében” és a „Vörösbor előállítása esetében” szövegrészekkel egészült ki annak érdekében, hogy borszín szerint megkülönböztessék a minimális ültetési sűrűséget. Ezeket az ültetési sűrűségre vonatkozó adatokat azon elnevezések esetében tüntették fel, amelyekből vörösbor állítható elő.

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontjában pontosították az ültetési sűrűség kivágás útján történő módosításának lehetőségére vonatkozó szabály hatálybalépésének időpontját: az „e termékleírás jóváhagyásának időpontjától” szövegrész helyébe a „2011. október 25-től” dátum lép.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 5. pontja.

8.   A metszésre vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának b) alpontjában a fehérborszőlő-fajták esetében törölték a termőterület egy négyzetméterére eső rügyek számára vonatkozó előírást, amely szőlőfajtánként eltérő volt, és annak helyébe a tőkénként egységesen 18 rügyre vonatkozó előírás lépett.

Ez a változtatás lehetővé teszi az elzászi eredetmegjelölésekre vonatkozó termékleírások szövegezésének harmonizálását és az ellenőrzési módszerek egyszerűsítését.

Az egységes dokumentum 5. pontja módosul.

A mondat eleje azért egészült ki a „Fehérborok esetében” szövegrésszel, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A szöveg kiegészült a vörösborok esetében alkalmazandó metszési szabállyal: tőkénként legfeljebb 14 rügy hagyható meg. Ez a rügyszám alacsonyabb a fehérborszőlő-fajták esetében engedélyezettnél. Ez a szabály biztosítja a terméshozamokkal való összhangot és a minőségi szőlő termelését.

Ez utóbbi módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

9.   A támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának c) alpontjából törölték az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó előírást, és módosították a támrendszerre futtatott szőlő lombmagasságának mérési módszerét.

Ezek a módosítások lehetővé teszik, hogy a vegetációs időszak alatt megállapítható legyen, hogy betartják-e a lombmagasságra vonatkozó szabályt, ami korábban csak gondossági kötelemmel volt lehetséges.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10.   Parcellánkénti átlagos maximális terhelés

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának d) alpontjában a fehérborok esetében – az e borokra vonatkozó terméshozam csökkentésével összhangban – hektáronként 10 000 kg-ról 8 500 kg-ra csökkent a parcellánkénti átlagos maximális terhelés értéke.

A vörösborokra vonatkozó terméshozamokkal összhangban megállapításra került az ezekre a borokra vonatkozó érték, amely alacsonyabb a fehérborokra vonatkozóan megállapított értéknél.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

11.   A szőlő érettsége

A termékleírás I. fejezete VII. szakasza 2. pontjának a) alpontjában módosult a táblázat annak figyelembevétele érdekében, hogy egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

Az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések alá tartozó vörösborok esetében meghatározták a szőlő szüreteléskori minimális cukortartalmát és térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmát.

Ezen értékek feltüntetése nem érinti az egységes dokumentumot.

A fehérborok esetében a szőlő cukortartalmára vonatkozó minimumértékeket egy liter mustra vetítve 2–3 grammal növelték, hogy a termékleírás korábbi változatához hasonlóan megmaradjon a minimális természetes alkoholtartalomra vonatkozó egyes értékekhez viszonyított 1 térfogat-százalékos különbség. Az érdekvédelmi és irányító szervezet úgy döntött, hogy a cukor alkohollá alakulásának számításához a fehérborok esetében a 17 gramm cukor/1 térfogatszázalék alkohol értéket használja, míg a termékleírás eredeti változatában a cukormennyiség vonatkozó értéke 16,83 gramm volt. A termékleírás első változatának kidolgozásakor az INAO illetékes nemzeti bizottsága ezt a 17-es értéket javasolta.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

12.   Hozamok

A termékleírás I. fejezete VIII. szakaszának 1. és 2. pontjában csökkentek a hozamokra és a hozamkorlátokra vonatkozó értékek, lehetővé téve ezáltal a fehérborok és a „Vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott fehérborok minőségének hatékonyabb, az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban történő ellenőrzését.

A megjelölés nélküli borok esetében a szöveg a „Fehérborok” kifejezéssel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A vörösborokra vonatkozó hozamot és a hozamkorlátot az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban állapították meg, tehát e fajborok eredetmegjelölései esetében alacsonyabb értékeket határoztak meg.

Az egységes dokumentum 5. pontjában módosultak a maximális hozamok (hozamkorlátok).

13.   Malolaktikus fermentáció, erjeszthetőcukor-tartalom

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának c) alpontjában pontosították, hogy a vörösborok esetében a malolaktikus fermentáció befejeződött.

Ezen előírás ellenőrzésének biztosítása érdekében meghatározták, hogy az almasavtartalom a kiszerelési műveletszakaszban legfeljebb 0,4 gramm/liter lehet.

A IX. szakasz 1. pontjának d) alpontjában meghatározták, hogy erjesztés után a vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 2 gramm/liter lehet.

Az egységes dokumentum nem módosult.

14.   A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmának növelésére vonatkozó tilalom

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának e) alpontjában pontosították, hogy a vörösborokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő. Ez a borkészítésre vonatkozó korlátozás összhangban van a szőlőtermő parcellák körülhatárolásával, a minimális ültetési sűrűséggel, a metszési szabályokkal és a hozamra vonatkozó alacsony értékekkel.

Az egységes dokumentum nem módosult.

15.   Borospince-kapacitás

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának g) alpontjában csökkent a borospince-kapacitás kiszámításához használt együttható értéke.

Az előző szüret mennyisége és a pincekapacitás közötti aránynak nem kell olyan nagynak lennie.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

16.   A vörösborok érlelésének és kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 2. pontja meghatározza, hogy a vörösborokat legalább a szüretet követő év október 1-jéig kell érlelni. Az e termőterületről származó pinot noir N szőlőfajtából készült boroknak szükségük van egy meghatározott minimális időre ahhoz, hogy jellemzőik megfelelően kifejeződjenek.

Az I. fejezet IX. szakasza 5. pontjának a) alpontjában szerepel, hogy az érlelési időszak után a vörösborok csak a szüretet követő év október 1-jétől hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

17.   A kiszerelt tételek ellenőrzése

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 3. pontjának b) alpontjában törölték a kiszerelt tételek ellenőrzésére szolgáló mintapalackok megőrzésére vonatkozó előírást.

Ez az előírás ellenőrizhetőségi intézkedésnek minősül, amely az ellenőrzési tervbe került át.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

18.   A kiszerelt borok tárolása

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 4. pontjában pontosították a kiszerelt borok tárolási helyének jellemzőit.

Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy jobban megértsék ezt az előírást, és megkönnyíti annak ellenőrzését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

19.   A földrajzi területtel való kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők

A termékleírás I. fejezete X. szakasza 1. pontja b) alpontjának szövege módosult annak figyelembevétele érdekében, hogy az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében elismerték a csendes vörösborokat:

—

Az „Alsace grand cru Hengst” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 500 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

—

Az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

A X. szakasz 1. pontjának b) alpontjában törölték azt a kitételt, hogy ezt a két eredetmegjelölést fehér szőlőfajtákra ismerték el, és ott, ahol a szöveg megértéséhez arra szükség van, a szöveg a „fehérborok esetében” kifejezéssel egészült ki.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

A X. szakasz 1. pontjának b) alpontjában a „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából. Ezek a kiegészítések nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

20.   A bor(ok) leírása

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontja a fehérborok jobb jellemzése érdekében kiegészült a fehérborok vizuális megjelenésének leírásával.

Az előbbiekben leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.”

Az utóbbiakban leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.”

Az egységes dokumentum 4. pontja módosul.

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontjában az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében a szöveg kiegészült a vörösborok fő érzékszervi jellemzőinek leírásával.

Ezek a kiegészítések nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

21.   Kapcsolat a földrajzi területtel

Az „Alsace grand cru Hengst” eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás I. fejezete X. szakaszának 3. pontja a következő mondattal egészült ki: „A márgás-mészköves termőterület és annak egyedi mikroklímája lehetővé teszi, hogy a szőlő elérje a tökéletes érettséget, és ennek köszönhetően selymes tanninokkal rendelkező, elegáns borok készülhessenek belőle.”

Ez az elem kiegészíti a földrajzi eredet és a borok jellemzői közötti kapcsolatra vonatkozó korábbi információkat, amelyek az e megjelöléssel ellátott vörösborokra is vonatkozhatnak.

Ez a kiegészítés nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

22.   Átmeneti intézkedések

A termékleírás I. fejezete VI. szakaszának módosításaival összhangban az I. fejezet XI. szakaszának 2. pontjában törlésre került az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó érték, és csökkent a tőkénkénti maximális rügyszám.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

23.   A fehérborok esetében a cukortartalom kötelező feltüntetése a címkén és más tájékoztató anyagokon

A termékleírás I. fejezete XII. szakasza 2. pontjának d) alpontja helyébe új szöveg lép, amely kötelezővé teszi az (EU) 2019/33 európai rendeletben meghatározott cukortartalom feltüntetését, ami jelenleg választható lehetőség.

A cukortartalom feltüntetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó jobb tájékoztatást kapjon a bortípusról.

Ez az új előírás nem vonatkozik a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezésekkel megjelölt borokra.

Az egységes dokumentum 9. pontja kiegészül.

A XII. szakasz 2. pontjának eredeti d) pontja e) pontra változik.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

24.   A parcellahasználat előzetes bejelentése

A termékleírás II. fejezete I. szakaszának 1. pontjában egy pontosítással egészültek ki a gazdasági szereplő által az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések érdekvédelmi és irányító szervezetéhez benyújtott előzetes parcellakiosztási nyilatkozatra vonatkozó szabályok azon eset figyelembevétele érdekében, amikor a gazdasági szereplő lemond az eredetmegjelölés keretében folytatott termelés rá eső részéről.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

25.   A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések, valamint a hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Az egységes dokumentum 9. pontjában („További feltételek”):

—

„A hétköznapi nyelvben használt elnevezés” című rovat helyesbítésre került annak figyelembevétele érdekében, hogy a használható elnevezések közé bekerült a hétköznapi nyelvben használt „Sylvaner” elnevezés, és törölték a „muscat” szőlőfajtákra utaló hétköznapi elnevezéseket, mivel e szőlőfajták „Alsace grand cru Zotzenberg” eredetmegjelöléssel ellátott borok előállításához való használata nem engedélyezett. E törlés célja a termékleírás előző változatában szereplő szövegezésbeli hiba helyesbítése.

—

A hagyományos kifejezésekre vonatkozó rovat módosult a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezések esetében engedélyezett hétköznapi elnevezések pontosítása érdekében, azzal összefüggésben, hogy „A hétköznapi nyelvben használt elnevezés” rovat kiegészült a hétköznapi nyelvben használt „Sylvaner” elnevezéssel.

A sylvaner B szőlőfajtának a szóban forgó hagyományos kifejezésekkel ellátott borok előállításához történő használata nem engedélyezett.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés

Alsace grand cru Zotzenberg

2.   A földrajzi árujelző típusa:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

1.

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes fehérborok.

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12,5 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 11 %. A gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 15 %-ot, a többi szőlőfajta esetében pedig a 14 %-ot.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

Ezek a fehérborok igazi, korral nemesedő borok, amelyeket a szőlő megfelelő érettségéből eredő, domináns borkősavtartalmon alapuló, határozott frissesség jellemez. Az eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezésekkel, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak. A borok rendkívül testesek és összetettek, erős aromájúak, és különféle árnyalatúak. Ízük hosszan tartó, idővel egyre összetettebbé válik. A következő típusokat különböztetjük meg: – száraz, ásványos borok, – aromás, gyümölcsös, telt és gazdag borok. E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

milliekvivalens/liter

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

2.   A „Vendanges Tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 16 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 14,5 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott borok gyakran nagyon egzotikus, kandírozott gyümölcsös aromákkal és friss lecsengéssel rendelkeznek. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

milliekvivalens/liter

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

3.   A „Sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 18,2 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 16,4 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel ellátott borok koncentráltabb, erőteljesebb borok, amelyek gyakran gyümölcspépre emlékeztető aromákat hordoznak. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

milliekvivalens/liter

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Konkrét borászati eljárások

1.   Művelési módok: ültetési sűrűség

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke.

A szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert.

Az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,75 méter és legfeljebb 1,50 méter.

2011. október 25-től a szőlősorok egyazon parcelláról történő kivágása nem eredményezheti azt, hogy a legszélesebb sorok közötti távolság meghaladja a 3 métert.

2.   Művelési módok: a metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkéket egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 18 rügyet hagyva meg.

3.   Szüret

Művelési gyakorlat

A borok kézzel szüretelt szőlőkből származnak.

4.   A térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom növelése

Konkrét borászati eljárás

A térfogatszázalékban kifejezett átlagos minimális természetes alkoholtartalom növelésének mértéke nem haladhatja meg a 0,5 térfogatszázalékot a gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajtából származó borok esetében, és az 1,5 térfogatszázalékot a más szőlőfajtából származó borok esetében.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő.

5.   Borkészítés

A borkészítésre vonatkozó korlátozás

Fadarabok használata tilos.

6.   A borok érlelése

Konkrét borászati eljárás

A borokat legalább a szüret évét követő év június 1-jéig érlelni kell.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat legalább a szüret évét követő második év június 1-jéig érlelni kell.

5.2.   Maximális hozamok

1.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített vagy anélküli eredetmegjelölés esetében

hektáronként 60 hektoliter

2.

A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés esetében

hektáronként 48 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területén történik:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Ammerschwihr, Beblenheim, Bennwihr, Bergheim, Bergholtz, Eguisheim, Gueberschwihr, Guebwiller, Hattstatt, Hunawihr, Ingersheim, Katzenthal, Mittelwihr, Niedermorschwihr, Orschwihr, Pfaffenheim, Ribeauvillé, Riquewihr, Rodern, Rouffach, Saint-Hippolyte, Soultzmatt, Thann, Turckheim, Vieux-Thann, Voegtlinshoffen, Westhalten, Wettolsheim, Wintzenheim, Wuenheim, Zellenberg.

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kientzheim és Sigolsheim volt önálló települések területe tekintetében.

—

Bas-Rhin megye: Andlau, Barr, Bergbieten, Blienschwiller, Dahlenheim, Dambach-la-Ville, Eichhoffen, Kintzheim, Marlenheim, Mittelbergheim, Molsheim, Nothalten, Scharrachbergheim-Irmstett, Wolxheim.

A csak részben lefedett települések esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.

A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Gewurztraminer Rs

Pinot gris G

Riesling B

Sylvaner B

8.   A kapcsolat(ok) leírása

Az „Alsace grand cru Zotzenberg” ellenőrzött eredetmegjelölés területe az egyik legjobb helyen terül el az elzászi szőlővidékre jellemző kedvező éghajlati viszonyok között. A festői elzászi tájban megbúvó szőlőültetvények kiváló minőségű, erős karakterű és sajátos jellemzőkkel rendelkező borok előállítását teszik lehetővé.

A tömör márgás talajok lehetővé teszik elegáns sótartalommal rendelkező és rendkívül finom aromájú, testes és gazdag borok előállítását.

A tőkén végbemenő összetöppedésre és a nemes rothadás kialakulására kedvezően ható, kiváló késő őszi éghajlati viszonyok lehetővé teszik a túlérett szőlőből készült borok előállítását.

A termékleírásban előírt érlelés elősegíti a borok minőségének javulását.

Az elzászi borászok szigorú termelési szabályok alkalmazásával, például nagy lombfelület meghagyásával és kézi szüreteléssel őrzik meg az összetettségüknek és hosszú ideig történő eltarthatóságuknak köszönhetően elismert borok határozott karakterét.

Ezek a borok a régió csúcskategóriás borai. Magasabb áron kelnek el, mint az „Alsace” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok.

Médard Barth az 1958-ban írt „Der Rebbau des Elsass und die Absatzgebieten seiner Weine” című művében már méltatta ezt a napjainkban nagy elismertségnek örvendő szőlővidéket.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területét foglalja magában:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Bergholtz-Zell, Berrwiller, Buhl, Cernay, Colmar, Gundolsheim, Hartmanswiller, Herrlisheim, Houssen, Husseren-les-Châteaux, Jungholtz, Leimbach, Obermorschwihr, Osenbach, Ostheim, Rorschwihr, Soultz, Steinbach, Uffholtz, Walbach, Wattwiller, Wihr-au-Val, Zimmerbach.

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében.

—

Bas-Rhin megye: Albé, Avolsheim, Balbronn, Bernardswiller, Bernardvillé, Bischoffsheim, Boersch, Bourgheim, Châtenois, Cleebourg, Dachstein, Dangolsheim, Dieffenthal, Dorlisheim, Epfig, Ergersheim, Ernolsheim-Bruche, Fessenheim-le-Bas, Flexbourg, Furdenheim, Gertwiller, Gimbrett-Berstett, Goxwiller, Heiligenstein, Itterswiller, Kienheim, Kirchheim, Kuttolsheim, Mittelhausen, Mutzig, Nordheim, Oberhoffen-les-Wissenbourg, Obernai, Odratzheim, Orschwiller, Osthoffen, Ottrott, Petersbach, Reichsfeld, Riedseltz, Rosenwiller, Rosheim, Rott, Saint-Nabor, Saint-Pierre, Scherwiller, Seebach, Soultz-les-Bains, Steinseltz, Stotzheim, Strasbourg, Traenheim, Villé, Wangen, Westhoffen, Wissembourg, Zellwiller.

A földrajzi területen belüli csomagolás

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli csomagolás

A feltétel leírása:

A borokat az 1955. május 20-i 55-673. sz. kormányrendelet, az 1959. május 13-i rendelet és az 1963. március 19-i kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő, „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackokba palackozzák, és a palackozáshoz semmilyen más palacktípus nem használható. Az 1972. július 5-i törvény óta a borokat kötelezően Bas-Rhin (Alsó-Rajna) és Haut-Rhin (Felső-Rajna) megyében kell palackozni az 1955-ös rendeletben meghatározott „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackba.

Az évjárat feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az évjáratot az eredetmegjelölés nevével együtt kell feltüntetni a szüretelési és készletnyilatkozatokban, a kísérő dokumentumokban, a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken.

A hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikével, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak.

Egy címkén nem tüntethető fel két vagy több köznapi név.

Ezek a hétköznapi nyelvben használt elnevezések a következők:

Gewurztraminer,

Pinot gris,

Riesling,

Sylvaner.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokon kötelezően fel kell tüntetni:

—

az évjáratot és

—

a hétköznapi nyelvben használt következő elnevezések egyikét: Gewurztraminer, Pinot gris, Riesling.

A cukortartalom feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Vendanges Tardives” és a „Sélection de Grains nobles” kifejezéssel ellátott borok kivételével az e termékleírás alapján az 51 „Alsace Grand Cru – [helymegnevezés]” ellenőrzött eredetmegjelölés egyikére számot tartó és az adott megjelöléssel kiszerelt fehérborok nem kínálhatók a vásárlóközönségnek, nem adhatók fel, nem értékesíthetők vagy árusíthatók anélkül, hogy a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken jól látható betűkkel fel lenne tüntetve az uniós szabályozásban meghatározott cukortartalom.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4cec3ff9-abd4-4253-a1db-245ddd809faa

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.10.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/41

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele

(2022/C 379/12)

Ez a közzététel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 98. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított két hónapon belül tehető meg.

A TERMÉKLEÍRÁS MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

„Colli Bolognesi Classico Pignoletto”

PDO-IT-A0284-AM02

A kérelem benyújtásának időpontja: 2014.8.28.

1.   A módosításra vonatkozó szabályok

Az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke – Nem kisebb jelentőségű módosítás

2.   A módosítás leírása és indokolása

2.1.   Az OEM elnevezésének megváltoztatása „Colli Bolognesi Classico Pignoletto”-ról „Colli Bolognesi Pignoletto”-ra

Az OEM elnevezése a „Classico” szó elhagyásával „Colli Bolognesi Classico Pignoletto”-ról „Colli Bolognesi Pignoletto”-ra változik.

A névváltoztatás a termékleírás két módosítása miatt történt; az első olyan új termékkategóriák (gyöngyözőbor és minőségi pezsgő) felvétele, amelyek esetében a „Classico” hagyományos kifejezés használata nem megengedett. A konkrét nemzeti és európai uniós jogszabályokkal, valamint az említett, oltalom alatt álló hagyományos kifejezés meghatározásával összhangban a „Classico” csak a legrégebbi származási területen termelt pezsgőktől eltérő termékekre használható. Az elsőhöz kapcsolódó második ok a termőterület kibővítése, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Ez a módosítás kiterjeszti a „Classico” hagyományos kifejezés használatára jogosult legrégebbi származási területet a hasonló talajtani, éghajlati és művelési jellemzőkkel rendelkező egyéb területekre, amelyek a szóban forgó hagyományos kifejezés meghatározásával összhangban nem részesülhetnek e hagyományos kifejezés használatának előnyeiből.

A „Classico” hagyományos kifejezés csak a „bor” kategóriába tartozó, az e célra eredetileg meghatározott területen előállított terméktípusra használható. Ezért a „Classico” kifejezés törlésével módosítani kellett az elnevezést.

Az elnevezés módosítása a teljes termékleírásra és az egységes dokumentumra vonatkozik, függetlenül attól, hogy az elnevezést hol tüntetik fel.

2.2.   A szőlőből készült termékek új kategóriáinak bevezetése

A szöveg a „bor” kategória mellett a „gyöngyözőbor”, a „pezsgő” és a „minőségi pezsgő” termékkategóriával egészül ki.

A korábbi „Colli Bolognesi Classico Pignoletto” OEM, amelyet a „Denominazione di Origine Controllata e Garantita” különleges olasz hagyományos kifejezéssel („Ellenőrzött és garantált eredetmegjelölés” vagy „DOCG”) jelöltek, csak a „bor” kategóriára vonatkozott. A fő Pignoletto szőlőfajtához tartozó szőlőt azonban hagyományosan nagyobb területen termesztették, amint azt irodalmi hivatkozások és a termőterület és más elismert megnevezések közötti átfedés is mutatja. A „Pignoletto” elnevezést viselő egyéb borfajtákat hagyományosan ezekből a szőlőkből állították elő, és még ma is készítik őket. Ezért a „Colli Bolognesi Classico Pignoletto” OEM-ben eredetileg szereplő egyetlen „bor” kategória mellett további termékkategóriák kerültek meghatározásra.

A további kategóriák a „gyöngyözőbor”, a „pezsgő” és a „minőségi pezsgő”. Ezért az új kategóriákat figyelembe véve a bortípusok teljes listája a következő: – „Bor” kategória, „Superiore” típus; – „Bor” kategória, „Classico Superiore” típus; – „Gyöngyözőbor” kategória; – „Pezsgő” kategória; – „Minőségi pezsgő” kategória. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy a „bor” kategóriába tartozó, a „Classico” kifejezéssel kiegészített „Superiore” típus termelési és minőségi jellemzői az új termékleírásban a korábbi termékleíráshoz képest változatlanok maradnak. A bevezetett típusok (a „gyöngyözőbor”, a „pezsgő” és a „minőségi pezsgő” kategóriák) hagyományosan a meghatározott területen készültek, és a termelők és a fogyasztók megbecsülésének köszönhetően jöttek létre. Ezenkívül a „Superiore” hagyományos kifejezést hozzárendelték a „bor” kategóriába tartozó termékekhez (Colli Bolognesi Pignoletto és Colli Bolognesi Pignoletto Classico), amelyek a nemzeti jogszabályokban e kifejezés tekintetében előírt követelményeknek megfelelően a különösen szigorú előállítási feltételeknek köszönhetően magas minőségi jellemzőkkel rendelkeznek.

Ez a módosítás a teljes termékleírást és az egységes dokumentum azon részeit érinti, amelyekben az új borkategóriákat említik és szabályozzák (különösen az 1.3. és 1.4. szakaszt).

2.3.   A felhasznált fajták kombinációjának kiterjesztése

Meghatározták az új bortípusokhoz tartozó fajták kombinációjának leírását, különös tekintettel a kiegészítő szőlőfajtákra, mivel valamennyi termékkategória esetében a fő szőlőfajta a Grechetto Gentile néven is ismert Pignoletto. Ezek a kiegészítő fajták, amelyek legfeljebb 15 %-kal járulhatnak hozzá a borok előállításához, az Emilia-Romagna régióban történő termesztésre alkalmas egyéb nem aromás fehér szőlőfajtákat is magukban foglalják. A Pinot Nero és Pinot Grigio szőlőfajták, bár színük eltér, szintén jelen lehetnek ebben a 15 %-ban. Ezeket a fajtákat, amelyekből fehérborokat kell készíteni, sajátos jellemzőik miatt különösen alkalmasnak tekintik a gyöngyözőborok és pezsgők előállítására.

Ez a módosítás a termékleírás 2. cikkét érinti, az egységes dokumentumban azonban semmilyen változást nem eredményez.

2.4.   A termőterület kiterjesztése

Az előző termékleíráshoz képest a termőterület bővítése azon a tényen alapul, hogy a Pignoletto szőlőfajtát hagyományosan Bologna és Modena megyék hasonló fizikai és éghajlati jellemzőkkel rendelkező szomszédos részein termesztették, alakították borrá és palackozták.

Ezenkívül a szóban forgó OEM előállítási területe öt településének (Bazzano, Castello di Serravalle, Crespellano, Monteveglio és Savigno) 2014-ben az új Valsamoggia település létrehozása céljából történő összeolvadása következtében a termőterület és határai leírása ennek megfelelően módosult.

A termőterület bővítését az indokolja, hogy a meghatározott terület egésze ugyanolyan talajtani és éghajlati adottságokkal rendelkezik, amelyek különösen kedvezőek a „Pignoletto” szőlőfajtából származó borok előállítása szempontjából. Ez a módosítás tehát a „Colli Bolognesi Pignoletto” OEM egyetlen termékleírásában egyesíti az e szőlőfajtából származó összes bortípust; a szóban forgó dombvidéken ezek a borok a legkiválóbb minőséget képviselik, és mint ilyenek a „Denominazione di Origine Controllata e Garantita” hagyományos olasz megjelölést viselhetik. Ebben az összefüggésben a „Classico” kifejezés továbbra is kizárólag a „bor” kategóriára van fenntartva, a hagyományos olasz kifejezés által meghatározott legrégebbi termőhelyről származó termékekre. A módosítás célja továbbá, hogy elkerülje a fogyasztók és a termelők bármilyen esetleges megtévesztését, akik így megfelelően azonosítani tudják a Pignoletto szőlőfajtából előállított, Pignoletto megjelölésű bor valamennyi típusát, egyértelműbbé téve, hogy a hagyományosan előállított valamennyi típus sokféle.

E módosítás a termékleírás 3. cikkét és az egységes dokumentum 1.6. (Meghatározott földrajzi terület) és 1.8. (Kapcsolat a földrajzi területtel) pontját érinti.

2.5.   A szőlőtermesztési szabályok kiigazítása

Az újonnan bevezetett bortípusokra vonatkozó előállítási szabályok és a művelési technikák bizonyos naprakésszé tett változatai is bekerültek a szövegbe. E tekintetben csak a lécrácsos, valamint az egyesfüggöny- és kettősfüggöny művelésmód megengedettek, és a „sugaras” művelésmód kizárt. Ezenkívül az újonnan bevezetett bortípusokra vonatkozó előállítási szabályok megállapítása érdekében a termékleírás kiegészült a vonatkozó termelési paraméterekkel (a szőlő hektáronkénti hozama).

A módosítás a termékleírás 4. cikkét és az egységes dokumentum 1.5.2. pontját érinti.

2.6.   A borkészítési előírások aktualizálása

A szőlőből készült termékek különböző kategóriáinak előállítására és feldolgozására vonatkozó rendelkezéseket módosították annak érdekében, hogy azok egyértelműbbé váljanak, csakúgy, mint az ilyen műveleteknek a termőterület közvetlen közelében vagy a szomszédos közigazgatási egységekben történő elvégzésére vonatkozó, a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban lévő, kapcsolódó eltéréseket.

Ezeket a rendelkezéseket naprakésszé tették annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az új bortípusoknak a termékleírásba való felvételét. A „gyöngyözőbor”, a „pezsgő” és a „minőségi pezsgő” feldolgozása a teljes körülhatárolt termőterületen (Bologna település egész területén) és a szomszédos közigazgatási egységben (Castelvetro di Modena település egész területén) is történhet.

E módosítás a termékleírás 5. cikkét és az egységes dokumentum 1.9. pontját (További feltételek – A körülhatárolt földrajzi területen történő előállításra vonatkozó eltérés) érinti.

2.7.   Az új bortípusok kémiai, fizikai és érzékszervi jellemzőinek beillesztése és a „Classico” típus minimális összes savtartalmának módosítása

A szöveg kiegészült a termékleírásba felvett új bortípusok kémiai, fizikai és érzékszervi jellemzőinek leírásával. Ezenkívül a „Classico” típus minimális összes savtartalma 4,5 g/l-ről 4 g/l-re csökkent.

A „Colli Bolognesi” OEM-ből származó új típusok kémiai és érzékszervi jellemzőit a termékleírás alapján részletesen leírták, és azokat pontosították a virágok és gyümölcsök érzékelhető aromáit illetően. Ezenkívül szükségesnek ítélték a „Classico” típus minimális összes savtartalmát 4 g/l-re csökkenteni az elmúlt évtizedben tapasztalt éghajlatváltozás miatt, ami magas hőmérséklethez vezetett, ami – mint ismeretes – kedvez az összes savtartalom csökkenésének. Ez a módosítás a termékleírásban a legalább 12 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú szőlőre vonatkozóan megállapított kötelezettségből is ered.

A módosítás a termékleírás 6. cikkét és az egységes dokumentum 1.4. pontját (A bor(ok) leírása) érinti.

2.8.   A címkézésre és kiszerelésre vonatkozó szabályok naprakésszé tétele

A bevezetett új termékkategóriák („gyöngyözőbor”, „pezsgő” és „minőségi pezsgő”) címkézése és kiszerelése módosult. Emellett a „gyöngyözőbor” megfelelő kategóriája esetében a „palackban történő másodlagos erjesztés” megjelölésre vonatkozó kötelező címkézési szabályt a nemzeti jogszabályokkal összhangban bevezették annak érdekében, hogy tájékoztassák a fogyasztókat a másodlagos erjesztésből származó üledékek miatti esetleges zavarosságról.

Ez a módosítás a termékleírás 7. és 8. cikkét és az egységes dokumentum 1.9. pontját (További feltételek – további címkézési előírások) érinti.

2.9.   A földrajzi területtel fennálló kapcsolatról szóló szakasz naprakésszé tétele

A területtel való kapcsolat leírását módosították a környezet jellemzőinek és azoknak az emberi tényezőknek a részletesebb leírásával, amelyek a boroknak a különböző érintett termékkategóriákhoz viszonyított sajátos jellemzőit eredményezik. A kapcsolat leírását különösen az új termékkategóriák („gyöngyözőbor”, „pezsgő” és „minőségi pezsgő”) felvételének és a termőterület bővítésének figyelembevétele érdekében frissítették. Ezenkívül részletesebb leírást készítettek a borok egyedi jellemzőiről, elkerülve az általános kifejezéseket, és minden egyes termékkategória esetében pontosítva a földrajzi területtel való kapcsolatukat (beleértve a természeti és emberi tényezőket is).

E módosítás a termékleírás 9. cikkét és az egységes dokumentum 1.8. szakaszát (Kapcsolat a földrajzi területtel) érinti.

2.10.   Csomagolás a körülhatárolt területen belül

Szerkesztési módosításként az egységes dokumentum vonatkozó 1.9. pontja immár tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy a bort a körülhatárolt területen kell palackozni, amely már szerepelt az előző termékleírásban, de tévesen kimaradt az egységes dokumentumból.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Colli Bolognesi Pignoletto

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.

Pezsgő

5.

Minőségi pezsgő

8.

Gyöngyözőbor

4.   A bor(ok) leírása

„Colli Bolognesi Pignoletto” Superiore („bor” kategória)

Szín: közepes intenzitású szalmasárga, esetleg zöldes, vagy sötét szalmasárga árnyalatokkal;

Illat: finom, fehér virágok virágos jegyeivel (gyöngyvirág, jázmin), valamint érett sárga gyümölcsök jegyeivel (körte és alma, néha ananász is);

Íz: a száraztól a félszárazig terjed, harmonikus, mandulára és citrusfélékre emlékeztető jegyekkel, néha enyhén kesernyés;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,5 térfogatszázalék;

Minimális cukormentes kivonat: 15 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

4 g/l, borkősavban kifejezve

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

„Colli Bolognesi Pignoletto” Classico Superiore („bor” kategória)

Szín: változó intenzitású szalmasárga, esetenként sötét szalmasárga, néha zöldes árnyalatokkal;

Illat: intenzív, finom, fehér virágok virágos jegyeivel (gyöngyvirág, jázmin), valamint érett sárga gyümölcsök jegyeivel (körte és alma, néha ananász is);

Íz: száraz, meleg, harmonikus, mandulára és citrusfélékre, néha vaníliára emlékeztető jegyekkel;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 12 térfogatszázalék;

Minimális cukormentes kivonat: 16 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

4 g/l, borkősavban kifejezve

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

„Colli Bolognesi Pignoletto”, „gyöngyözőbor” kategória

Hab: finom és szertefoszló;

Szín: szalmasárga;

Illat: enyhén aromás, fehér virágokra (galagonya) és enyhén érett sárga gyümölcsre (körte és alma) emlékeztető jegyek;

Íz: száraz, harmonikus, friss, savas, citrusos utóízzel, néha enyhén kesernyés;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11 térfogatszázalék;

Minimális cukormentes kivonat: 15 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

4 g/l, borkősavban kifejezve

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

„Colli Bolognesi Pignoletto”, „pezsgő” és „minőségi pezsgő” kategória

Hab: finom, hosszan tartó;

Szín: változó intenzitású szalmasárga, esetenként sötét szalmasárga;

Illat: enyhén aromás, finom, fehér virágok (galagonya, gyöngyvirág, jázmin) és enyhén érett sárga gyümölcs (körte és alma) jegyeivel, intenzívebb a „minőségi pezsgő” kategóriában;

Íz: ízes, harmonikus, friss, savas, citrusos utóízzel, a brut nature-től az extra szárazig;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11 térfogatszázalék;

Minimális cukormentes kivonat: 13 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális összes savtartalom

5 g/l, borkősavban kifejezve

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

5.   Borkészítési eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

Gyöngyözőbor előállítása – másodlagos erjesztés

Különleges borászati eljárás

A gyöngyözőborokat másodlagos alkoholos erjesztéssel állítják elő, elsősorban autoklávozással (Charmat/Martinotti módszer). A másodlagos alkoholos erjesztést azonban palackban is végzik. Ebben az esetben a bor az erjesztésből származó üledékek miatt zavaros lehet.

Pezsgő/minőségi pezsgő előállítása – másodlagos erjesztés

Különleges borászati eljárás

Ezeket a borokat másodlagos alkoholos erjesztéssel – főként autoklávozással (Charmat-módszer) – dolgozzák fel pezsgővé. A másodlagos alkoholos erjesztést azonban palackban is végzik (hagyományos módszer) az uniós jogszabályoknak megfelelően.

b)   Maximális hozamok

„Colli Bolognesi Pignoletto” Classico Superiore („bor” kategória)

58,5 hektoliter hektáronként

„Colli Bolognesi Pignoletto” Superiore („bor” kategória)

77 hektoliter hektáronként

„Colli Bolognesi Pignoletto”, „gyöngyözőbor”, „pezsgő” és „minőségi pezsgő” kategória

84 hektoliter hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A „Colli Bolognesi Pignoletto” OEM előállítási területe a következőket foglalja magában:

Bologna megyében Marzabotto, Monte San Pietro, Pianoro, Sasso Marconi, Bologna, Casalecchio di Reno, Monterenzio, San Lazzaro di Savena, Valsamoggia és Zola Predosa települések;

Modena megyében Savignano sul Panaro település.

A „Classico” hagyományos kifejezéssel megjelölt „Colli Bolognesi Pignoletto” Superiore OEM előállítási területe a következő településeket foglalja magában:

Bologna megyében Monte San Pietro, Casalecchio di Reno, Sasso Marconi, Valsamoggia és Zola Predosa települések;

Modena megyében Savignano sul Panaro település.

7.   Fontosabb borszőlőfajták

Pignoletto B. – Grechetto Gentile

8.   A kapcsolat(ok) leírása

8.1.   „Colli Bolognesi Pignoletto”, „bor”, „gyöngyözőbor”, „pezsgő” és „minőségi pezsgő” kategória

A kapcsolat szempontjából releváns természeti tényezők

A termőterület dombos terepe magában foglalja a nyugaton fekvő Val Samoggia, a Reno folyó nagy völgye, valamint a Samoggia és a Lavino folyó kisebb völgyei, és keleten az Idice folyó közötti elődombságokat és köztes dombokat. A völgyek észak-déli tájolása elősegíti a széláramlást, és biztosítja a szőlőültetvények keleti/délkeleti kitettségét. Ezért szellős és világos környezetben helyezkednek el, amely különösen alkalmas a szőlőtermesztésre.

A terület a következő főbb földtani területekhez tartozik:

 

Contrafforti e Rupi [lejtőkúpok és vándorkövek]: különösen széles terület, beleértve a Lavino és a Reno völgyeit, amelyeket térszínek jellemeznek, táblás sziklákkal, vagy márgát és konglomerátumokat tartalmazó rétegekből álló vándorkövekkel.

 

I Colli con Frane e Calanchi [dombok földcsuszamlásokkal és hasadékokkal]: a Lavinótól balra erős kontrasztok figyelhetők meg a puha megművelt lejtők és a nagy kiterjedésű földcsuszamlásokkal rendelkező, vízmosás alakú hasadékok között. A táptalaj főként kavicsos agyagból, azaz meszes talajokat, homokkövet, márgát vagy rétegzett kőzeteket tartalmazó agyagszerkezetből áll.

 

I Primi Colli [elődombság]: a Reno-tól balra fekvő terület a dombok és a síkság között. Enyhe profillal rendelkezik, hosszúra kinyúló homokpadokkal, amelyek a völgy irányába süllyednek. A völgyek sekélyek, ahol a vízválasztókban sárga homok található.

 

Piana dei Fiumi Appenninici [az Appenninek folyóinak síksága]: völgyfenekek, patak- és folyótorkolatok területe. A talajok többnyire gyengén fejlettek, gyakran durva szemcsés anyagokból állnak.

 

A körülhatárolt földrajzi területen a szőlőtermesztés széles körben elterjedt, átlagosan 50–400 méter tengerszint feletti magasságban, olyan finom talajokon, amelyek változó mészkőtartalommal rendelkeznek mind az általában meredek, kavicsos-agyagos lejtőkön és az elődombságokon, mind pedig a „Colli con Frane e Calanchi” és a „Primi Colli” területeken található, magas iszap- és mészkőtartalmú, mérsékelten finom talajokon. Ami az éghajlatot illeti, a terület évi átlagos csapadékmennyisége jellemzően 800 mm-től (síkságok) 1 200 mm-ig terjed (magas dombok), az átlagos hőmérséklet pedig 14 °C és 12 °C között van. Az alacsony dombokon mérsékelt vízhiány jellemző (legfeljebb 350 mm/év), amely pozitív tényezőnek tekinthető a bortermelés minősége szempontjából, mivel a bizonyos mértékű nyári vízhiány kedvez a cukorkoncentrációnak és az érő szőlőben az aromaanyagok kialakulásának. Több mint 400 méter tengerszint feletti magasságban azonban a vízegyensúly jelentős többletet mutat.

 

A hőmérsékleti profilok az alacsony dombokon 4 500 és 4 900 napi hőösszeghiány között mozognak, míg 400 méter felett 4 500 alatt vannak. A területen a Winkler-index legfeljebb 2 100 körül van az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú övezetekben.

 

A fentiek fényében a borok jellemzői szorosan kapcsolódnak a környezethez, amelyet az agyagos-meszes talajok, az éjszakai és nappali hőmérséklet közötti erőteljes ingadozás, világosság, valamint az elegendő esőzések és a vízhiány közötti váltakozás jellemez. Ezek a feltételek kedveznek a szőlőtőke és a szőlő fejlődésének, és biztosítják a megfelelő savtartalmat és cukortartalmat. A Pignoletto fajta egyéb minőségi és érzékszervi jellemzői mellett ezek magukra a borokra is hatással vannak.

 

A szőlőültetvényeken a szőlőfajtákat a meghatározott területen hagyományosan termesztett Pignoletto fő szőlőfajtával ötvözik. A területen más bevett másodlagos szőlőfajtákat is használnak, mint például a Pinot Bianco, Chardonnay, Sauvignon, Riesling Italico, Pinot Grigio és Pinot Nero fajtákat, amelyekből a héjon való erjesztéssel készítenek fehérborokat.

8.2.   „Colli Bolognesi Pignoletto”, „bor”, „gyöngyözőbor”, „pezsgő” és „minőségi pezsgő” kategória

A kapcsolat szempontjából releváns történelmi és emberi tényezők

A római birodalom idején a „Colli Bolognesi Pignoletto” borok termőterületén a szőlőtőke-sorokat élő fákhoz rögzítették, az etruszkok által bevezetett és később a gallok által kifejlesztett szokásoknak megfelelően. Megbízható bizonyítékok támasztják alá, hogy a Bononia déli részén (jelenleg Bologna) fekvő dombos földterületet az akkori világban vívott hadjáratok veteránjainak ítélték oda és azokat ők művelték meg, amint azt a jelenlegi Valsamoggia településen néhány helyen talált régi bortartósító edények is tanúsítják.

Egy i.e. 973-ból származó okmány, amelyben a bolognai püspök, Alberto a pármai püspöknek és az apátságnak adományozott mintegy harminc szőlőültetvényt, megemlíti a Monteveglio dombjain termesztett szőlőt. Ezenkívül számos, a korai középkorból származó biográfia is tanúskodik arról, hogy a vidéki szerzetesek elkötelezettek voltak a borkészítés fejlesztése iránt, és milyen erőfeszítéseket tettek ennek érdekében.

A 14. században Pier de’ Crescenzi a középkor legfontosabb, „Liber Ruralium commodorum – XII. könyv” című agronómiai kézikönyvében leírta az akkoriban fogyasztott fehérbor érzékszervi tulajdonságait, amely kellemes ízéről, valamint élénk és aranyszínű habjáról volt ismert, ami azt bizonyítja, hogy a hagyományosan előállított borok közül a gyöngyözőborok már akkor is jól ismertek és széles körben elterjedtek voltak. 16. századi dokumentumokban számos utalás található a benne rejlő tulajdonságokról ismert „uve pignole”-ra [Pignoletto szőlő], valamint a virágzó kereskedelemre. E bor történelmi jellegét az 1881-es „Bullettino Ampelografico” is megerősíti, amely szerint a Pignoletto bor előállításához használt szőlőt a Bolognától délre fekvő dombokon termesztik. E fajta és a jelenlegi Pignoletto fajta közötti hasonlóság szembetűnő.

Az évek során a tudományos és technológiai fejlődés hozzájárult a „Colli Bolognesi Pignoletto” borok készítéséhez használt hagyományos technikák megszilárdításához és fejlesztéséhez. Az évszázadok óta e dombokat művelő emberek tapasztalatait a szőlőtermesztés és az agronómia jelentős fejlődése kísérte. Ezek a tényezők arra késztették a termelőket, hogy a minőségi termékek előállítására legalkalmasabbnak bizonyuló lugasművelést, kettős kordonos művelést és a rövidcsapos Guyot művelésmódszert válasszák. A termesztési módszerek, az ültetési távolságok és a metszési rendszerek még ma is a hagyományosak, és céljuk a szőlőültetvények legjobb és legészszerűbb hasznosítása, egyrészt a művelés megkönnyítése, másrészt a lombozat észszerű kezelésének biztosítása érdekében. Hasonlóképpen, a borkészítési eljárások megegyeznek azokkal, amelyeket a területen hagyományosan a termékleírásban meghatározott típusú fehér csendes borok, gyöngyözőborok vagy pezsgők előállítása során alkalmaznak. Borászati szempontból a területen mindig is jelentős volt a fehérborok előállítása, amelyeket az évtizedek során egyre gyakrabban „gyöngyözőbor” változatban készítettek, amely természetes módon illik a gazdag és kissé zsíros helyi ételekhez. A technikák azonban idővel fejlődtek, ami azt jelenti, hogy a palackban történő másodlagos erjesztés ősi gyakorlata a Martinotti-Charmat módszer szerinti modern, tartályban történő erjesztéssel egészült ki. Ez az elmúlt évtizedekben hozzájárult ahhoz, hogy az élesztőkiválasztási és a tisztítási folyamatok hatékonyabbá váljanak, javítva a borok illatprofilját és elfogadhatóbb végterméket biztosítva.

8.3.   „Colli Bolognesi Pignoletto”, „bor” kategória

Információk a földrajzi eredetnek tulajdonítható termékminőségről/jellemzőkről és a földrajzi területhez kapcsolódó ok-okozati összefüggésről.

A „bor” kategóriába tartozó „Colli Bolognesi Pignoletto” kémiai és érzékszervi jellemzői szorosan kapcsolódnak az agyagos és különösen meszes talajok által jellemzett környezethez, ami érzékelhető ásványos jelleget kölcsönöz a terméknek. A „csendes” változatot főként a legalább 15 éves, koncentráltabb és alacsonyabb hektáronkénti terméshozamú szőlőből állítják elő. Az e völgyekre jellemző hőmérséklet-változások markánsabb aromák kialakulását teszik lehetővé, míg az érési időszak alatt a nappali-éjszakai hőmérsékletek közötti ingadozások, valamint a szőlőültetvények optimális tájolása hozzájárul a szőlő aromatikus tulajdonságainak növeléséhez és különösen a cukrok felhalmozódásához, amelyek befolyásolják a borok jellemzőit. A Pignoletto szőlő sajátos érzékszervi jellemzőinek megőrzése érdekében a szőlőpréselési ciklusokat, valamint az erjedés hőmérsékletét és időtartamát gondosan azzal a céllal irányítják, hogy a leírt jellemzőkkel rendelkező borokat állítsanak elő, ezáltal kiegészítve a fent leírt környezeti tényezők és a különböző emberi tényezők kölcsönhatásának eredményét a borágazat szereplői által fokozatosan finomított tapasztalatok és ismeretek alapján.

8.4.   „Colli Bolognesi Pignoletto”, „gyöngyözőbor”, „pezsgő” és „minőségi pezsgő” kategória

Információk a földrajzi eredetnek tulajdonítható termékminőségről/jellemzőkről és a földrajzi területhez kapcsolódó ok-okozati összefüggésről.

A földrajzi környezet, valamint a szőlő eredendő borászati tulajdonságait és a feldolgozási technológiákat hagyományosan befolyásoló emberi tényezők határozzák meg a gyöngyözőborok, pezsgők és minőségi pezsgők kémiai, fizikai és érzékszervi jellemzőit.

A kontinentális éghajlat, a kavicsban és iszapban gazdag, jó vízelvezetésű talajok, a megfelelő vízkészletek, valamint a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti ingadozások – főként nyáron – lehetővé teszik a fürtök beérését, a szőlő aromáinak és savasságának megőrzését, jellegzetes frissességet kölcsönözve a boroknak. A terület talajtani és éghajlati jellemzői lehetővé teszik a mérsékelt cukortartalmú és vonzó savtartalmú szőlő termesztését. Ezek a borok főként a gazdag talajba ültetett fiatalabb, ezért erősebb szőlőtőkékből származnak, amelyek gyakran csak kisebb mértékben déli tájolásúak, és így kevésbé előnyösek a szőlő teljes érése szempontjából; ez biztosítja a nagyobb savtartalmat, amely ideális a gyöngyözőborok, pezsgők és minőségi pezsgők előállításához.

A technológiai innovációnak köszönhetően a palackban történő másodlagos erjesztés ősi módszere, amelyet az elmúlt századig alkalmaztak, lehetővé tette a tartályokban történő előállítást (Charmat-módszer), hogy a természetes erjesztésből származó szén-dioxid miatt túlnyomással rendelkező borokat állítsanak elő. A másodlagos erjesztés esetében a gyöngyözőbor az erjesztésből származó üledékek miatt zavaros lehet. A közelmúltban újjáéledt a másodlagos erjesztés, amelyet gyakran olyan új módszerként népszerűsítenek, amely ötvözi a legkorszerűbb technológiát a terület ősi hagyományaival. Ez megerősíti, hogy a borok egyedi jellemzői a fajta és a termőterület sajátos jellemzői, valamint az emberi erőfeszítések és tapasztalatok közötti szinergiából erednek, ami összetett és kellemes borokat eredményez.

9.   További alapvető feltételek

A meghatározott földrajzi területen történő borkészítésre és feldolgozásra vonatkozó eltérés

Jogi keret:

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen történő előállításra vonatkozó eltérés

A feltétel leírása:

A 607/2009/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjában előírt eltéréssel összhangban a „gyöngyözőbor”, a „pezsgő” és a „minőségi pezsgő” feldolgozása a borkészítési eljárás részeként a teljes körülhatárolt termőterületen (Bologna település egész területén) és a szomszédos közigazgatási egységben (Castelvetro di Modena település egész területén) is történhet.

Ennek során figyelembe kell venni az e területeken működő gazdasági szereplők hagyományos és szilárd alapokkal rendelkező termelését.

Palackozás a körülhatárolt területen belül

Jogi keret:

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa:

Palackozás a körülhatárolt földrajzi területen belül

A feltétel leírása:

A palackozás a körülhatárolt területre korlátozódik, mivel biztosítani kell a „Colli Bolognesi Pignoletto” OEM borok minőségét, garantálni kell azok eredetét, és biztosítani kell, hogy az ellenőrzések jól időzítettek, hatékonyak és költséghatékonyak legyenek.

Úgy tűnik, hogy a termőterületen kívüli szállítás és palackozás veszélyeztetheti a „Colli Bolognesi Pignoletto” bor minőségét, mivel redoxireakcióknak, hirtelen hőmérséklet-változásoknak és mikrobiológiai szennyeződéseknek lehet kitéve, amelyek negatív hatással lehetnek a fizikai-kémiai tulajdonságokra (minimális összes savtartalom, minimális cukormentes kivonat: etc.) és az érzékszervi tulajdonságokra (szín, aroma és íz).

Ezek a kockázatok a távolság növekedésével fokozódnak.

Ezzel szemben a származási területen történő palackozás, ahol a bortételek csak rövid távolságokat tesznek meg, ha egyáltalán szállítják őket, hozzájárul a termék jellemzőinek és minőségének megőrzéséhez.

Ezek a szempontok, valamint a „Colli Bolognesi Pignoletto” eredetmegjelöléssel ellátott borok termelői által az évek során szerzett tapasztalatok és a borok különleges tulajdonságaival kapcsolatos alapos műszaki-tudományos ismeretek lehetővé teszik, hogy a termékleírásban szereplő borok fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek megőrzése érdekében a származási területen a palackozás a legjobb technológiai óvintézkedések mellett történjen.

A termőterületen történő palackozás másik célja annak biztosítása, hogy az illetékes szerv a lehető legnagyobb hatékonysággal, eredményességgel és költséghatékonysággal végezhesse ellenőrzési feladatait. Ezeket a követelményeket nem lehet ugyanolyan mértékben biztosítani a termőterületen kívül.

A termőterületen belül az ellenőrző szerv megtervezheti ellenőrzéseit annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazandó ellenőrzési terv alapján a „Colli Bolognesi Pignoletto” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor palackozása során megfelelően időzített ellenőrző látogatásokat tegyen valamennyi érintett vállalkozásnál.

A cél annak szisztematikus biztosítása, hogy csak a „Colli Bolognesi Pignoletto” OEM borok szállítmányai legyenek palackozhatók. Ez lehetővé teszi jobb eredmények elérését az ellenőrzések hatékonysága tekintetében, a termelőkre háruló korlátozott költségek mellett annak érdekében, hogy a fogyasztóknak a lehető legnagyobb garanciát biztosíthassák a bor eredetiségével kapcsolatban.

Továbbá a hatályos nemzeti jogszabályok értelmében és a meglévő jogok védelme érdekében a palackozó vállalatok eltérést kérhetnek a körülhatárolt területen kívül található telephelyeiken történő palackozás folytatása érdekében, ha a vonatkozó kérelmet benyújtják a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztériumnak, és olyan dokumentumokat nyújtanak be, amelyek bizonyítják, hogy a „Colli Bolognesi Pignoletto” OEM-ként való elismerését közvetlenül megelőző 5 évből legalább – nem feltétlenül egymást követő – 2 évig palackozták a borokat.

A „Colli Bolognesi Pignoletto” gyöngyözőbor esetében a „másodlagos erjesztés” kifejezés feltüntetésének kötelezettsége

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Colli Bolognesi Pignoletto” Frizzante [gyöngyözőbor] címkéjén kötelező feltüntetni a „rifermentazione in bottiglia” [palackban végzett másodlagos erjesztés] kifejezést, amennyiben a másodlagos erjesztést a palackban végzik.

Ez a rendelkezés összhangban van a nemzeti joggal (a 2016. december 12-i 238. sz. törvény 19. cikke (1) bekezdésének f) pontja), különösen annak érdekében, hogy tájékoztassák a fogyasztót arról, hogy a bor a palackban lévő erjesztési maradékanyagok miatt esetleg zavaros lehet.

A termékleíráshoz vezető link

https://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/14865

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.