AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2022.9.28.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 370/8

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2022/C 370/05)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Alsace grand cru Kirchberg de Barr”

PDO-FR-A0343-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.7.20.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Kiegészítő megjelölés

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontja a hétköznapi nyelvben használt következő elnevezésekkel egészül ki: „Sylvaner” és „Pinot noir”, valamint az ezeknek megfelelő egyes szőlőfajtákkal: „sylvaner B” és „pinot noir N”.

A szöveg azért egészült ki a hétköznapi nyelvben használt „Sylvaner” elnevezéssel, mert az kimaradt a termékleírás első változatából. Az első változat I. fejezete X. szakasza 1. pontjának b) alpontjában az szerepelt, hogy az engedélyezett szőlőfajták „a saját elnevezésük alatt használhatók fel borkészítésre és forgalmazhatók”, de a vonatkozó hétköznapi elnevezés nem szerepelt a lehetséges hétköznapi elnevezések jegyzékében. Egy, a termékleírás első változatának jóváhagyását megelőzően hozott nemzeti határozat – a helyi szokásoknak és e borok hírnevének figyelembevételével – a sylvaner B szőlőfajtát felvette az „Alsace grand cru Zotzenberg” eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítására engedélyezett szőlőfajták jegyzékébe.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

A szöveg azért egészült ki a hétköznapi nyelvben használt „Pinot noir” elnevezéssel, mert ezen eredetmegjelölés esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. Ez a kérelem, amely egy vörösbornak az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölés vonatkozásában történő elismerésére irányul, a fent említett, eredetileg kizárólag fehérborok tekintetében elismert „Alsace grand cru” eredetmegjelölés számára körülhatárolt parcellákon termesztett pinot noir N szőlőfajtából készített borok történelmére, hírnevére és jellemzőire hivatkozik.

A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontjában a hétköznapi nyelvben használt „Muscat” (muskotály) elnevezéshez tartozó „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) szőlőfajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

2. Terméktípusok

A termékleírás I. fejezete III. szakaszának szövege módosult annak jelzése érdekében, hogy a jelenlegi termékleírásban szereplő ellenőrzött eredetmegjelölések már nem kizárólag a csendes fehérborok számára vannak fenntartva.

A csendes fehér- és vörösborok számára fenntartott „Alsace grand cru” ellenőrzött eredetmegjelölések („Alsace grand cru Hengst” és „Alsace grand cru Kirchberg de Barr”) név szerint szerepelnek.

Az egységes dokumentum e részek közül többen, különösen a 4. pontban módosult, mivel a csendes vörösborok elismerésre kerültek az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölés vonatkozásában.

3. Földrajzi terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 1. pontja kiegészül egy bekezdéssel annak érdekében, hogy szerepeljenek benne egyfelől azok a dátumok, amelyeken az INAO illetékes nemzeti bizottsága a földrajzi terület jóváhagyásáról döntött, másfelől a termékleírásban közölt terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alapra, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre vonatkozó utalás. Ezek szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kientzheim és Sigolsheim település említése, mivel a területük már Kaysersberg Vignoble településhez tartozik.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület kiterjedését.

Az 1. pont a következő mondatokkal egészül ki:

„A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

A csak részben lefedett település esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.”

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 6. pontja.

4. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontjában:

—	az első bekezdés egy kihagyás pótlása érdekében kiegészül a „2006. szeptember 6-i és 7-i” szövegrésszel, amely a parcellákra osztott terület illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának időpontját jelöli,

—	a második bekezdés szövege módosult a IV. szakasz 1. pontjában említett településnév-változások figyelembevétele érdekében,

—	frissült a táblázat „Települések” elnevezésű oszlopa, hogy összhangban legyen a IV. szakasz 1. pontjában említett településnevekkel.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

5. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 3. pontjában a termékleírásban szereplő terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alap, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex megjelölése érdekében módosult az egyik bekezdés. E hivatkozási alap szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

A 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozás bevezetése következtében frissíteni kellett a településnevek jegyzékét. Ezért a termékleírásból kimaradt Kaysersberg település neve amelynek helyébe Kaysersberg Vignoble település neve került, azzal a kitétellel, hogy ez a település csak részben, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében tartozik a földrajzi területhez.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület kiterjedését.

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

6. Szőlőfajták

A termékleírás I. fejezete V. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „– fehérborok esetében:” és a „– vörösborok esetében: pinot noir N szőlőfajtából” szövegrészekkel egészül ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők. Az „Alsace” eredetmegjelöléssel ellátott vörösborok szintén kizárólag ebből a szőlőfajtából készíthetők.

Az egységes dokumentum kiegészül a „Pinot noir N” borszőlőfajtával.

Az V. szakasz 1. pontjának a), b) és e) alpontjában, valamint az V. szakasz 2. pontjának b) alpontjában a „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

7. Ültetési sűrűség

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „Fehérbor előállítása esetében” és a „Vörösbor előállítása esetében” szövegrészekkel egészül ki annak érdekében, hogy borszín szerint megkülönböztessék a minimális ültetési sűrűséget. Ezeket az ültetési sűrűségre vonatkozó adatokat azon elnevezések esetében tüntették fel, amelyekből vörösbor állítható elő.

A termékleírás a következő mondattal egészül ki: Az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátható vörösborok előállítására szánt szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontjában pontosították az ültetési sűrűség kivágás útján történő módosításának lehetőségére vonatkozó szabály hatálybalépésének időpontját: az „e termékleírás jóváhagyásának időpontjától” szövegrész helyébe a „2011. október 25-től” dátum lép.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 5. pontja.

8. A metszésre vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának b) alpontjában a fehérborszőlő-fajták esetében törölték a termőterület egy négyzetméterére eső rügyek számára vonatkozó előírást, amely szőlőfajtánként eltérő volt, és annak helyébe a tőkénként egységesen 18 rügyre vonatkozó előírás lépett.

Ez a változtatás lehetővé teszi az elzászi eredetmegjelölésekre vonatkozó termékleírások szövegezésének harmonizálását és az ellenőrzési módszerek egyszerűsítését.

A mondat eleje azért egészül ki a „Fehérborok esetében” szövegrésszel, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A szöveg kiegészül a vörösborok esetében alkalmazandó metszési szabállyal: tőkénként legfeljebb 14 rügy hagyható meg. Ez a rügyszám alacsonyabb a fehérborszőlő-fajták esetében engedélyezettnél. Ez a szabály biztosítja a terméshozamokkal való összhangot és a minőségi szőlő termelését.

Az egységes dokumentum 5. pontja módosul.

9. A támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának c) alpontjából törölték az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó előírást, és módosították a támrendszerre futtatott szőlő lombmagasságának mérési módszerét.

Ezek a módosítások lehetővé teszik, hogy a vegetációs időszak alatt megállapítható legyen, hogy betartják-e a lombmagasságra vonatkozó szabályt, ami korábban csak gondossági kötelemmel volt lehetséges.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10. Parcellánkénti átlagos maximális terhelés

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának d) alpontjában a fehérborok esetében – az e borokra vonatkozó terméshozam csökkentésével összhangban – hektáronként 10 000 kg-ról 8 500 kg-ra csökkent a parcellánkénti átlagos maximális terhelés értéke.

A vörösborokra vonatkozó terméshozamokkal összhangban megállapításra került az ezekre a borokra vonatkozó érték, amely alacsonyabb a fehérborokra vonatkozóan megállapított értéknél.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

11. A szőlő érettsége és a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom

A termékleírás I. fejezete VII. szakasza 2. pontjának a) alpontjában módosult a táblázat annak figyelembevétele érdekében, hogy egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

Az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölés esetében a szőlő szüretkori minimális cukortartalma egy liter mustra vetítve 207 grammban került megállapításra a pinot noir N esetében. A térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom pedig legalább 12 %-ban került megállapításra.

A módosítás nyomán módosult az egységes dokumentum 4. pontja.

A fehérborok esetében a szőlő cukortartalmára vonatkozó minimumértékeket egy liter mustra vetítve 2–3 grammal növelték, hogy a termékleírás korábbi változatához hasonlóan megmaradjon a minimális természetes alkoholtartalomra vonatkozó egyes értékekhez viszonyított 1 térfogat-százalékos különbség. Az érdekvédelmi és irányító szervezet úgy döntött, hogy a cukor alkohollá alakulásának számításához a fehérborok esetében a 17 gramm cukor/1 térfogatszázalék alkohol értéket használja, míg a termékleírás eredeti változatában a cukormennyiség vonatkozó értéke 16,83 gramm volt. A termékleírás első változatának kidolgozásakor az INAO illetékes nemzeti bizottsága ezt a 17-es értéket javasolta.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

12. Hozamok

A termékleírás I. fejezete VIII. szakaszának 1. és 2. pontjában csökkentek a hozamokra és a hozamkorlátokra vonatkozó értékek, lehetővé téve ezáltal a fehérborok és a „Vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott fehérborok minőségének hatékonyabb, az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban történő ellenőrzését.

A megjelölés nélküli borok esetében a szöveg a „Fehérborok” kifejezéssel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A vörösborokra vonatkozó hozamot és a hozamkorlátot az elzászi borvidék eredetmegjelöléseinek hierarchikus felépítésével összhangban állapították meg, tehát e fajborok eredetmegjelölései esetében alacsonyabb értékeket határoztak meg.

Az egységes dokumentum 5. pontjában módosultak a maximális hozamok (hozamkorlátok).

13. A vörösborok malolaktikus fermentációja és erjeszthetőcukor-tartalma

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának c) alpontjában pontosították, hogy a vörösborok esetében a malolaktikus fermentáció befejeződött.

Ezen előírás ellenőrzésének biztosítása érdekében meghatározták, hogy az almasavtartalom a kiszerelési műveletszakaszban legfeljebb 0,4 gramm/liter lehet.

A IX. szakasz 1. pontjának d) alpontjában meghatározták, hogy erjesztés után a vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 2 gramm/liter lehet.

A módosítás az egységes dokumentum 4. pontját érinti.

14. A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmának növelésére vonatkozó tilalom

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának e) alpontjában pontosították, hogy a vörösborokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő. Ez a borkészítésre vonatkozó korlátozás azért lehetséges, mert a szőlő a szüretkor teljesen érett. A teljes érettség egyrészt a szőlőültetvények pontos körülhatárolásának köszönhetően biztosítható, ami nagyon kavicsos talajú, a hideg északi szelektől védett parcellákat eredményez. A kavicsos talaj révén a parcellák jó vízelvezetésűek és gyorsan felmelegszenek. Másrészt a teljes érettséghez hozzájárul az is, hogy a parcellákat viszonylag nagy ültetési sűrűség és a szőlők magas támrendszerek alkalmazásával történő művelése jellemzi az optimális lombfelület kialakítása érdekében. Harmadrészt pedig a szigorú metszési szabályok alkalmazása lehetővé teszi a terméshozamok szabályozását.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

15. Borospince-kapacitás

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának g) alpontjában csökkent a borospince-kapacitás kiszámításához használt együttható értéke.

Az előző szüret mennyisége és a pincekapacitás közötti aránynak nem kell olyan nagynak lennie.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

16. A vörösborok érlelésének és kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 2. pontja meghatározza, hogy a vörösborokat legalább a szüretet követő év október 1-jéig kell érlelni. Az e termőterületről származó pinot noir N szőlőfajtából készült boroknak szükségük van egy meghatározott minimális időre ahhoz, hogy jellemzőik megfelelően kifejeződjenek.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

Az I. fejezet IX. szakasza 5. pontjának a) alpontjában szerepel, hogy az érlelési időszak után a vörösborok csak a szüretet követő év október 1-jétől hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

17. A kiszerelt tételek ellenőrzése

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 3. pontjának b) alpontjában törölték a kiszerelt tételek ellenőrzésére szolgáló mintapalackok megőrzésére vonatkozó előírást.

Ez az előírás ellenőrizhetőségi intézkedésnek minősül, amely az ellenőrzési tervbe került át.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

18. A kiszerelt borok tárolása

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 4. pontjában pontosították a kiszerelt borok tárolási helyének jellemzőit.

Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy jobban megértsék ezt az előírást, és megkönnyíti annak ellenőrzését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

19. A földrajzi területtel való kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők

A termékleírás I. fejezete X. szakasza 1. pontja b) alpontjának szövege módosult annak figyelembevétele érdekében, hogy az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében elismerték a csendes vörösborokat:

—

Az „Alsace grand cru Hengst” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 500 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

—

Az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a szöveg a következő információkkal egészült ki: a vörösborokat 2022-ben ismerték el, kizárólag a pinot noir N szőlőfajta használata engedélyezett, vörösbor előállításakor a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke lehet, a borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő, a borok érlelési ideje legalább 10 hónap.

A módosítás az egységes dokumentum 4., 5. és 7. pontját érinti.

A X. szakasz 1. pontjának b) alpontjában törölték azt a kitételt, hogy ezt a két eredetmegjelölést fehér szőlőfajtákra ismerték el, és ott, ahol a szöveg megértéséhez arra szükség van, a szöveg a „fehérborok esetében” kifejezéssel egészült ki.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

A X. szakasz 1. pontjának b) alpontjában a „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából. Ezek a kiegészítések nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

20. A bor(ok) leírása

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontja a fehérborok jobb jellemzése érdekében kiegészült a fehérborok vizuális megjelenésének leírásával.

Az előbbiekben leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.”

Az utóbbiakban leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.”

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontjában az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében a szöveg kiegészült a vörösborok fő érzékszervi jellemzőinek leírásával.

Az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás a következő szöveggel egészült ki:

„A vörös színű, sötét és mély tónusú borokat fekete gyümölcsöket és fűszereket idéző komplex illat, nagy savtartalom, teltség, ugyanakkor kifinomultság jellemzi. Hosszú és sós lecsengésűek. Nagy eltarthatósági potenciállal rendelkeznek.”

Az egységes dokumentum 4. pontja módosul.

21. Átmeneti intézkedések

A termékleírás I. fejezete VI. szakaszának módosításaival összhangban az I. fejezet XI. szakaszának 2. pontjában törlésre került az ívelt szálvesszőt tartó kordon legnagyobb magasságára vonatkozó érték, és csökkent a tőkénkénti maximális rügyszám.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

22. A fehérborok esetében a cukortartalom kötelező feltüntetése a címkén és más tájékoztató anyagokon

A termékleírás I. fejezete XII. szakasza 2. pontjának d) alpontja helyébe új szöveg lép, amely kötelezővé teszi az (EU) 2019/33 európai rendeletben meghatározott cukortartalom feltüntetését, ami jelenleg választható lehetőség.

A cukortartalom feltüntetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó jobb tájékoztatást kapjon a bortípusról.

Ez az új előírás nem vonatkozik a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezésekkel ellátott borokra.

Az egységes dokumentum 9. pontja kiegészül.

A XII. szakasz 2. pontjának eredeti d) pontja e) pontra változik.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

23. A parcellahasználat előzetes bejelentése

A termékleírás II. fejezete I. szakaszának 1. pontjában egy pontosítással egészültek ki a gazdasági szereplő által az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések érdekvédelmi és irányító szervezetéhez benyújtott előzetes parcellakiosztási nyilatkozatra vonatkozó szabályok azon eset figyelembevétele érdekében, amikor a gazdasági szereplő lemond az eredetmegjelölés keretében folytatott termelés rá eső részéről.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

24. A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések, valamint a hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Az egységes dokumentum 9., „További feltételek” pontjában:

a hagyományos kifejezésekre vonatkozó rovat módosult a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezések esetében engedélyezett hétköznapi elnevezések pontosítása érdekében, azzal összefüggésben, hogy „A hétköznapi nyelvben használt elnevezés” rovat kiegészült a hétköznapi nyelvben használt „Pinot noir” elnevezéssel.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés

Alsace grand cru Kirchberg de Barr

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

1. Fehérbor

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12,5 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 11 %.

A gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 15 %-ot, a többi szőlőfajta esetében pedig a 14 %-ot.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

Ezek a fehérborok igazi, korral nemesedő borok, amelyeket a szőlő megfelelő érettségéből eredő, domináns borkősavtartalmon alapuló, határozott frissesség jellemez. Az eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezésekkel, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak. A borok rendkívül testesek és összetettek, erős aromájúak, és különféle árnyalatúak. Ízük hosszan tartó, idővel egyre összetettebbé válik.A borokban egyre összetettebb jegyek bontakoznak ki, amelyek a markáns ásványosság, a kifinomult íz és a hosszan érezhető aromák harmonikus egységét teremtik meg. A következő típusokat különböztetjük meg egymástól: a száraz, ásványos, illetve az aromás, gyümölcsös, telt és gazdag borokat. E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2. A „Vendanges Tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés, fehérborok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 16 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 14,5 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott borok gyakran nagyon egzotikus, kandírozott gyümölcsös aromákkal és friss lecsengéssel rendelkeznek. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3. A „Sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés, fehérborok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 18,2 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 16,4 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel ellátott borok koncentráltabb, erőteljesebb borok, amelyek gyakran gyümölcspépre emlékeztető aromákat hordoznak. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

4. Vörösbor

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A pinot noir N esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12 térfogatszázalék.

A malolaktikus fermentáció befejeződött. A palackozási szakaszban a borok almasavtartalma nem haladja meg a literenkénti 0,4 grammot.

Az erjesztés után a borok erjeszthetőcukor-tartalma literenként legfeljebb 2 gramm.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A vörös színű, sötét és mély tónusú borokat fekete gyümölcsöket és fűszereket idéző komplex illat, nagy savtartalom, teltség, ugyanakkor kifinomultság jellemzi. Hosszú és sós lecsengésűek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárásoK

5.1. Konkrét borászati eljárások

1. Ültetési sűrűség

Művelési gyakorlat

A fehérborszőlő-fajták esetében a szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke.

A vörösborszőlő-fajták esetében a szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke.

A szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert.

Az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,75 méter és legfeljebb 1,50 méter.

2011. október 25-től a szőlősorok egyazon parcelláról történő kivágása nem eredményezheti azt, hogy a legszélesebb sorok közötti távolság meghaladja a 3 métert.

2. A metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A fehérborok esetében a szőlőtőkéket egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 18 rügyet hagyva meg.

A vörösborok esetében a szőlőtőkéket egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 14 rügyet hagyva meg.

3. Szüret

Művelési gyakorlat

A borok kézzel szüretelt szőlőkből származnak.

4. A térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom növelése

Konkrét borászati eljárás

A fehérborok esetében a térfogatszázalékban kifejezett átlagos minimális természetes alkoholtartalom növelésének mértéke nem haladhatja meg a 0,5 térfogatszázalékot a gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajtából származó borok esetében, és az 1,5 térfogatszázalékot a más szőlőfajtából származó borok esetében.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható fehérborokat és a vörösborokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő.

5. Borkészítés

A borkészítésre vonatkozó korlátozás

Fadarabok használata tilos.

6. A borok érlelése

Konkrét borászati eljárás

A fehérborokat legalább a szüret évét követő év június 1-jéig érlelni kell.

A vörösborokat legalább a szüret évét követő év október 1-jéig érlelni kell.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat legalább a szüret évét követő második év június 1-jéig érlelni kell.

5.2. Maximális hozamok

1. A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített vagy anélküli eredetmegjelölés esetében, fehérborok

hektáronként 60 hektoliter

2. A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés, fehérborok

hektáronként 48 hektoliter

3. Vörösbor

hektáronként 48 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területén történik:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Ammerschwihr, Beblenheim, Bennwihr, Bergheim, Bergholtz, Eguisheim, Gueberschwihr, Guebwiller, Hattstatt, Hunawihr, Ingersheim, Katzenthal, Mittelwihr, Niedermorschwihr, Orschwihr, Pfaffenheim, Ribeauvillé, Riquewihr, Rodern, Rouffach, Saint-Hippolyte, Soultzmatt, Thann, Turckheim, Vieux-Thann, Voegtlinshoffen, Westhalten, Wettolsheim, Wintzenheim, Wuenheim, Zellenberg.

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kientzheim és Sigolsheim volt önálló települések területe tekintetében.

—

Bas-Rhin megye: Andlau, Barr, Bergbieten, Blienschwiller, Dahlenheim, Dambach-la-Ville, Eichhoffen, Kintzheim, Marlenheim, Mittelbergheim, Molsheim, Nothalten, Scharrachbergheim-Irmstett, Wolxheim.

A csak részben lefedett települések esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.

A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

7. Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Gewurztraminer Rs

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Pinot gris G

Pinot noir N

Riesling B

8. A kapcsolat(ok) leírása

Az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” ellenőrzött eredetmegjelölés területe az egyik legjobb helyen terül el az elzászi szőlővidékre jellemző kedvező éghajlati viszonyok között. A festői elzászi tájban megbúvó szőlőültetvények kiváló minőségű, erős karakterű és sajátos jellemzőkkel rendelkező borok előállítását teszik lehetővé.

Az észak felől védett és gyorsan felmelegedő talajon elterülő termőterület biztosítja a borok ásványosságát és sótartalmát, valamint az összetett savakat is.

A viszonylag hamar felbontható, de hosszú ideig érlelhető borokat idővel kifinomult illat, erőteljes és hosszú lecsengésű íz, frissesség és ásványosság jellemzi.

A tőkén végbemenő összetöppedésre és a nemes rothadás kialakulására kedvezően ható, kiváló késő őszi éghajlati viszonyok lehetővé teszik a túlérett szőlőből készült borok előállítását.

A termékleírásban előírt érlelés elősegíti a borok minőségének javulását.

Az elzászi borászok szigorú termelési szabályok alkalmazásával, például nagy lombfelület meghagyásával és kézi szüreteléssel őrzik meg az összetettségüknek és hosszú ideig történő eltarthatóságuknak köszönhetően elismert borok határozott karakterét.

Ezek a borok a régió csúcskategóriás borai. Magasabb áron kelnek el, mint az „Alsace” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területét foglalja magában:

—

Haut-Rhin megye: A következő települések egész területe: Bergholtz-Zell, Berrwiller, Buhl, Cernay, Colmar, Gundolsheim, Hartmanswiller, Herrlisheim, Houssen, Husseren-les-Châteaux, Jungholtz, Leimbach, Obermorschwihr, Osenbach, Ostheim, Rorschwihr, Soultz, Steinbach, Uffholtz, Walbach, Wattwiller, Wihr-au-Val, Zimmerbach. A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében.

—

Bas-Rhin megye: Albé, Avolsheim, Balbronn, Bernardswiller, Bernardvillé, Bischoffsheim, Boersch, Bourgheim, Châtenois, Cleebourg, Dachstein, Dangolsheim, Dieffenthal, Dorlisheim, Epfig, Ergersheim, Ernolsheim-Bruche, Fessenheim-le-Bas, Flexbourg, Furdenheim, Gertwiller, Gimbrett-Berstett, Goxwiller, Heiligenstein, Itterswiller, Kienheim, Kirchheim, Kuttolsheim, Mittelhausen, Mutzig, Nordheim, Oberhoffen-les-Wissenbourg, Obernai, Odratzheim, Orschwiller, Osthoffen, Ottrott, Petersbach, Reichsfeld, Riedseltz, Rosenwiller, Rosheim, Rott, Saint-Nabor, Saint-Pierre, Scherwiller, Seebach, Soultz-les-Bains, Steinseltz, Stotzheim, Strasbourg, Traenheim, Villé, Wangen, Westhoffen, Wissembourg, Zellwiller.

A földrajzi területen belüli csomagolás

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli csomagolás

A feltétel leírása:

A borokat az 1955. május 20-i 55-673. sz. kormányrendelet, az 1959. május 13-i rendelet és az 1963. március 19-i kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő, „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackokba palackozzák, és a palackozáshoz semmilyen más palacktípus nem használható.

Az 1972. július 5-i törvény óta a borokat kötelezően Bas-Rhin (Alsó-Rajna) és Haut-Rhin (Felső-Rajna) megyében kell palackozni az 1955-ös rendeletben meghatározott „Vin du Rhin” (rajnai bor) típusú palackba.

Az évjárat feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az évjáratot az eredetmegjelölés nevével együtt kell feltüntetni a szüretelési és készletnyilatkozatokban, a kísérő dokumentumokban, a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken.

A hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve kiegészíthető a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikével, feltéve, hogy a borok kizárólag az adott elnevezéssel megjelölhető szőlőfajtákból származnak.

Egy címkén nem tüntethető fel két vagy több köznapi név.

Ezek a hétköznapi nyelvben használt elnevezések a következők:

Gewurztraminer,

Muscat,

Muscat Ottonel,

Pinot gris,

Pinot noir,

Riesling.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokon kötelezően fel kell tüntetni:

—	az évjáratot és

—	a hétköznapi nyelvben használt következő elnevezések egyikét:

Gewurztraminer,

Muscat,

Muscat Ottonel,

Pinot gris,

Riesling.

A cukortartalom feltüntetése a fehérborok esetében

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Vendanges Tardives” és a „Sélection de Grains nobles” kifejezéssel ellátott borok kivételével az e termékleírás alapján az 51 „Alsace Grand Cru – [helymegnevezés]” ellenőrzött eredetmegjelölés egyikére számot tartó és az adott megjelöléssel kiszerelt fehérborok nem kínálhatók a vásárlóközönségnek, nem adhatók fel, nem értékesíthetők vagy árusíthatók anélkül, hogy a hirdetésekben, a tájékoztató anyagokban, a címkéken, a számlákon és a különféle tárolóedényeken jól látható betűkkel fel lenne tüntetve az uniós szabályozásban meghatározott cukortartalom.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4cec3ff9-abd4-4253-a1db-245ddd809faa

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.9.28.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 370/21

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2022/C 370/06)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendele (1)t 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Alsace grand cru Froehn”

PDO-FR-A0384-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.7.20.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Kiegészítő megjelölés

A termékleírás I. fejezete II. szakaszának 1. pontja a hétköznapi nyelvben használt következő elnevezésekkel egészült ki: „Sylvaner” és „Pinot noir”, valamint az ezeknek megfelelő egyes szőlőfajtákkal: „sylvaner B” és „pinot noir N”.

A hétköznapi nyelvben használt „Pinot noir” elnevezés azért került be a termékleírásba, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. Ez a vörösbor elismerésére irányuló kérelem a fent említett „Alsace grand cru” eredetmegjelölések számára körülhatárolt parcellákon termesztett pinot noir N szőlőfajtából készített borok történelmére, hírnevére és jellemzőire hivatkozik. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

2. Terméktípusok

A csendes fehér- és vörösborok számára fenntartott „Alsace grand cru” ellenőrzött eredetmegjelölések („Alsace grand cru Hengst”, „Alsace grand cru Kirchberg de Barr”) név szerint szerepelnek.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3. Földrajzi terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 1. pontja kiegészült egy bekezdéssel annak érdekében, hogy szerepeljenek benne egyfelől azok a dátumok, amelyeken az INAO illetékes nemzeti bizottsága a földrajzi terület jóváhagyásáról döntött, másfelől a termékleírásban közölt terület kiterjedésének meghatározásához használt hivatkozási alapra, a 2021. évi hivatalos földrajzi kódexre vonatkozó utalás. Ezek szerepeltetése révén jogi szempontból biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület kiterjedését.

Az 1. pont a következő mondatokkal egészült ki:

„A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

A csak részben lefedett település esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.”

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 6. pontja.

4. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontjában:

—	az első bekezdés egy kihagyás pótlása érdekében kiegészült a „2006. szeptember 6-i és 7-i” szövegrésszel, amely a parcellákra osztott terület illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának időpontját jelöli,

—	a második bekezdés szövege módosult a IV. szakasz 1. pontjában említett településnév-változások figyelembevétele érdekében,

—	frissült a táblázat „Települések” elnevezésű oszlopa, hogy összhangban legyen a IV. szakasz 1. pontjában említett településnevekkel.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

5. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület kiterjedését.

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

6. Szőlőfajták

A termékleírás I. fejezete V. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „– fehérborok esetében:” és a „– vörösborok esetében: pinot noir N szőlőfajtából” szövegrészekkel egészült ki, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem. A szóban forgó vörösborok kizárólag pinot noir N szőlőfajtából készíthetők. Az „Alsace” eredetmegjelöléssel ellátott vörösborok szintén kizárólag ebből a szőlőfajtából készíthetők.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

7. Ültetési sűrűség

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontja a „Fehérbor előállítása esetében” és a „Vörösbor előállítása esetében” szövegrészekkel egészült ki annak érdekében, hogy borszín szerint megkülönböztessék a minimális ültetési sűrűséget. Ezeket az ültetési sűrűségre vonatkozó adatokat azon elnevezések esetében tüntették fel, amelyekből vörösbor állítható elő.

Ezek a kiegészítések nem érintik az egységes dokumentumot.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 5. pontja.

8. A metszésre vonatkozó szabályok

Ez a változtatás lehetővé teszi az elzászi eredetmegjelölésekre vonatkozó termékleírások szövegezésének harmonizálását és az ellenőrzési módszerek egyszerűsítését.

Az egységes dokumentum 5. pontja módosul.

A mondat eleje azért egészült ki a „Fehérborok esetében” szövegrésszel, mert egyes „Alsace grand cru” eredetmegjelölések esetében nemzeti szintű vizsgálat tárgyát képezte a csendes vörösborok elismerésére irányuló kérelem.

A szöveg kiegészült a vörösborok esetében alkalmazandó metszési szabállyal: tőkénként legfeljebb 14 rügy hagyható meg. Ez a rügyszám alacsonyabb a fehérborszőlő-fajták esetében engedélyezettnél. Ez a szabály biztosítja a terméshozamokkal való összhangot és a minőségi szőlő termelését.

Ez utóbbi módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

9. A támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10. Parcellánkénti átlagos maximális terhelés

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

11. A szőlő érettsége és a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom

Az „Alsace grand cru” eredetmegjelölések alá tartozó vörösborok esetében meghatározták a szőlő szüreteléskori minimális cukortartalmát és térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmát.

Ezen értékek feltüntetése nem érinti az egységes dokumentumot.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

12. Hozamok

Az egységes dokumentum 5. pontjában módosultak a maximális hozamok (hozamkorlátok).

Ez utóbbi módosítások nem módosítják az egységes dokumentumot.

13. A vörösborok malolaktikus fermentációja és erjeszthetőcukor-tartalma

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának c) alpontjában pontosították, hogy a vörösborok esetében a malolaktikus fermentáció befejeződött.

Ezen előírás ellenőrzésének biztosítása érdekében meghatározták, hogy az almasavtartalom a kiszerelési műveletszakaszban legfeljebb 0,4 gramm/liter lehet.

A IX. szakasz 1. pontjának d) alpontjában meghatározták, hogy erjesztés után a vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 2 gramm/liter lehet.

Az egységes dokumentum nem módosult.

14. A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmának növelésére vonatkozó tilalom

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának e) alpontjában pontosították, hogy a vörösborokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő. Ez a borkészítésre vonatkozó korlátozás összhangban van a szőlőtermő parcellák körülhatárolásával, a minimális ültetési sűrűséggel, a metszési szabályokkal és a hozamra vonatkozó alacsony értékekkel.

Az egységes dokumentum nem módosult.

15. Borospince-kapacitás

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának g) alpontjában csökkent a borospince-kapacitás kiszámításához használt együttható értéke.

Az előző szüret mennyisége és a pincekapacitás közötti aránynak nem kell olyan nagynak lennie.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

16. A vörösborok érlelésének és kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 2. pontja meghatározza, hogy a vörösborokat legalább a szüretet követő év október 1-jéig kell érlelni. Az ezekről a termőterületekről származó pinot noir N szőlőfajtából készült boroknak szükségük van egy meghatározott minimális időre ahhoz, hogy jellemzőik megfelelően kifejeződjenek.

Az I. fejezet IX. szakasza 5. pontjának a) alpontjában szerepel, hogy az érlelési időszak után a vörösborok csak a szüretet követő év október 1-jétől hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

17. A kiszerelt tételek ellenőrzése

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 3. pontjának b) alpontjában törölték a kiszerelt tételek ellenőrzésére szolgáló mintapalackok megőrzésére vonatkozó előírást.

Ez az előírás ellenőrizhetőségi intézkedésnek minősül, amely az ellenőrzési tervbe került át.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

18. A kiszerelt borok tárolása

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 4. pontjában pontosították a kiszerelt borok tárolási helyének jellemzőit.

Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy jobban megértsék ezt az előírást, és megkönnyíti annak ellenőrzését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

19. A földrajzi területtel való kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők

—

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

A „muscats à petits grains” (apró szemű muskotály) fajták neve a „blancs” (fehér) és „roses” (rozé) jelzőkkel egészült ki, mert ezek kimaradtak a termékleírás korábbi változatából. Ezek a kiegészítések nem módosítják az egységes dokumentumot.

20. A bor(ok) leírása

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontja a fehérborok jobb jellemzése érdekében kiegészült a fehérborok vizuális megjelenésének leírásával.

Az előbbiekben leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.”

Az utóbbiakban leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.”

Az egységes dokumentum 4. pontja módosul.

Az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében a szöveg kiegészült a vörösborok fő érzékszervi jellemzőinek leírásával.

Ezek a leírások nem módosítják az egységes dokumentumot.

21. Kapcsolat a földrajzi területtel

A termékleírás I. fejezete X. szakaszának 3. pontjában az „Alsace grand cru Hengst” eredetmegjelölés esetében a földrajzi eredet és a borok jellemzői közötti kapcsolatra vonatkozó elemek, amelyek az ezen eredetmegjelölés alá tartozó vörösborokra is vonatkozhatnak, kiegészültek a kifejezetten a vörösborokra vonatkozó információkkal.

Az egységes dokumentum nem módosult.

22. Átmeneti intézkedések

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

23. A fehérborok esetében a cukortartalom kötelező feltüntetése a címkén és más tájékoztató anyagokon

A cukortartalom feltüntetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó jobb tájékoztatást kapjon a bortípusról.

Az egységes dokumentum 9. pontja kiegészül.

A XII. szakasz 2. pontjának eredeti d) pontja e) pontra változik.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

24. A parcellahasználat előzetes bejelentése

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés

Alsace grand cru Froehn

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes fehérborok.

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12,5 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 11 %. A gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 15 %-ot, a többi szőlőfajta esetében pedig a 14 %-ot.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A következő típusokat különböztetjük meg:

—	száraz, ásványos borok: e borokat gyakran zöldesen csillogó, aranysárga szín, kellemes gyümölcsösség, ugyanakkor a hosszan érezhető, összetett savasságból eredő fanyarság jellemzi;

—

aromás, gyümölcsös, telt és gazdag borok: e gyakran magas szintű érettséget mutató, sárga színű borok sok esetben cukorban gazdagok, ugyanakkor megőrzik könnyed, könnyen emészthető jellegüket.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2. A „Vendanges Tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 16 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 14,5 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel ellátott borok gyakran nagyon egzotikus, kandírozott gyümölcsös aromákkal és friss lecsengéssel rendelkeznek. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3. A „Sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 18,2 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 16,4 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel ellátott borok koncentráltabb, erőteljesebb borok, amelyek gyakran gyümölcspépre emlékeztető aromákat hordoznak. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Konkrét borászati eljárások

1. Művelési mód: ültetési sűrűség

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke.

A szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert.

Az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,75 méter és legfeljebb 1,50 méter.

2011. október 25-től a szőlősorok egyazon parcelláról történő kivágása nem eredményezheti azt, hogy a legszélesebb sorok közötti távolság meghaladja a 3 métert.

2. Művelési módok: a metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkéket egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 18 rügyet hagyva meg.

3. Szüret

Művelési gyakorlat

A borok kézzel szüretelt szőlőből készülnek.

4. A térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom növelése

Konkrét borászati eljárás

A térfogatszázalékban kifejezett átlagos minimális természetes alkoholtartalom növelésének mértéke nem haladhatja meg:

a 0,5 térfogatszázalékot a gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajtából származó borok esetében,

az 1,5 térfogatszázalékot a más szőlőfajtából származó borok esetében.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő.

5. Borkészítés

A borkészítésre vonatkozó korlátozás

Fadarabok használata tilos.

6. A borok érlelése

Konkrét borászati eljárás

A borokat legalább a szüret évét követő év június 1-jéig érlelni kell.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat legalább a szüret évét követő második év június 1-jéig érlelni kell.

5.2. Maximális hozamok

1. A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített vagy anélküli eredetmegjelölés esetében

hektáronként 60 hektoliter

2. A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés esetében

hektáronként 48 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területén történik:

—

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kientzheim és Sigolsheim volt önálló települések területe tekintetében.

—	Bas-Rhin megye: Andlau, Barr, Bergbieten, Blienschwiller, Dahlenheim, Dambach-la-Ville, Eichhoffen, Kintzheim, Marlenheim, Mittelbergheim, Molsheim, Nothalten, Scharrachbergheim-Irmstett, Wolxheim.

A csak részben lefedett települések esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.

A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

7. Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Gewurztraminer Rs

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Pinot gris G

Riesling B

8. A kapcsolat(ok) leírása

Az „Alsace grand cru Froehn” ellenőrzött eredetmegjelölés területe az egyik legjobb helyen terül el az elzászi szőlővidékre jellemző kedvező éghajlati viszonyok között. A festői elzászi tájban megbúvó szőlőültetvények kiváló minőségű, erős karakterű és sajátos jellemzőkkel rendelkező borok előállítását teszik lehetővé.

A mészkő dominanciája és a talaj mélysége aromás, gyümölcsös, gazdag és komplex borokat eredményez, amelyekben egyöntetű savasság, majd az érleléssel egyre hangsúlyosabbá váló ásványosság jut kifejezésre, függetlenül attól, hogy mennyire édes a bor.

A homokkő- és vastartalmú mészkövön kialakult liászkori márgarétegek – amelyeknek a Grand Cru Froehn egyedisége tulajdonítható – a boroknak fiatal korukban teltséget és tüzességet, majd az érés során ásványosságot kölcsönöznek.

Az első ízleléskor az ízérzet tömény és koncentrált, majd lendületesen bontakozik ki, miközben a bor tanninjai bevonják a savas jegyeket.

A márgarétegekre visszavezethető markáns karakter erőteljes és simulékony struktúrát biztosít a gazdag boroknak, amelyhez enyhe kesernyésség társul, és ennek köszönhetően a bor íze hosszan érezhető. A nagyon érett borok esetében hosszú ideig tart a tulajdonságok kibontakoztatása. Kóstoláskor kifinomultság, ám egyszersmind jól érezhető, kellemes sósság jellemzi őket.

A termékleírásban előírt érlelés elősegíti a borok minőségének javulását.

Ezek a borok a régió csúcskategóriás borai. Magasabb áron kelnek el, mint az „Alsace” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok.

Médard Barth az 1958-ban írt „Der Rebbau des Elsass und die Absatzgebieten seiner Weine” című művében már méltatta ezt a napjainkban nagy elismertségnek örvendő szőlővidéket.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

—

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében.

—

A földrajzi területen belüli csomagolás

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli csomagolás

A feltétel leírása:

Az évjárat feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Egy címkén nem tüntethető fel két vagy több köznapi név.

Ezek a hétköznapi nyelvben használt elnevezések a következők:

Gewurztraminer,

Muscat,

Muscat Ottonel,

Pinot gris,

Riesling.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokon kötelezően fel kell tüntetni:

—	az évjáratot és

—	a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikét.

A cukortartalom feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4cec3ff9-abd4-4253-a1db-245ddd809faa

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.9.28.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 370/33

(2022/C 370/07)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Alsace grand cru Florimont”

PDO-FR-A0298-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.7.20.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Kiegészítő megjelölés

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

2. Terméktípusok

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3. Földrajzi terület

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület kiterjedését.

Az 1. pont a következő mondatokkal egészült ki:

„A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

A csak részben lefedett település esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.”

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 6. pontja.

4. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontjában:

—	az első bekezdés egy kihagyás pótlása érdekében kiegészült a „2006. szeptember 6-i és 7-i” szövegrésszel, amely a parcellákra osztott terület illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának időpontját jelöli,

—	a második bekezdés szövege módosult a IV. szakasz 1. pontjában említett településnév-változások figyelembevétele érdekében,

—	frissült a táblázat „Települések” elnevezésű oszlopa, hogy összhangban legyen a IV. szakasz 1. pontjában említett településnevekkel.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

5. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Ezek a szövegezésbeli módosítások nem módosítják a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület kiterjedését.

E módosítások következtében módosul az egységes dokumentum 9. pontja.

6. Szőlőfajták

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

7. Ültetési sűrűség

Ezek a kiegészítések nem érintik az egységes dokumentumot.

E módosítás következtében módosul az egységes dokumentum 5. pontja.

8. A metszésre vonatkozó szabályok

Ez a változtatás lehetővé teszi az elzászi eredetmegjelölésekre vonatkozó termékleírások szövegezésének harmonizálását és az ellenőrzési módszerek egyszerűsítését.

Az egységes dokumentum 5. pontja módosul.

Ez utóbbi módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

9. A támrendszerre és a lombmagasságra vonatkozó szabályok

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

10. Parcellánkénti átlagos maximális terhelés

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

11. A szőlő érettsége és a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom

Ezen értékek feltüntetése nem érinti az egységes dokumentumot.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

12. Hozamok

Az egységes dokumentum 5. pontjában módosultak a maximális hozamok (hozamkorlátok).

Ez utóbbi módosítások nem módosítják az egységes dokumentumot.

13. A vörösborok malolaktikus fermentációja és erjeszthetőcukor-tartalma

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának c) alpontjában pontosították, hogy a vörösborok esetében a malolaktikus fermentáció befejeződött.

Ezen előírás ellenőrzésének biztosítása érdekében meghatározták, hogy az almasavtartalom a kiszerelési műveletszakaszban legfeljebb 0,4 gramm/liter lehet.

A IX. szakasz 1. pontjának d) alpontjában meghatározták, hogy erjesztés után a vörösborok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legfeljebb 2 gramm/liter lehet.

Az egységes dokumentum nem módosult.

14. A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmának növelésére vonatkozó tilalom

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának e) alpontjában pontosították, hogy a vörösborokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő. Ez a borkészítésre vonatkozó korlátozás összhangban van a szőlőtermő parcellák körülhatárolásával, a minimális ültetési sűrűséggel, a metszési szabályokkal és a hozamra vonatkozó alacsony értékekkel.

Az egységes dokumentum nem módosult.

15. Borospince-kapacitás

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 1. pontjának g) alpontjában csökkent a borospince-kapacitás kiszámításához használt együttható értéke.

Az előző szüret mennyisége és a pincekapacitás közötti aránynak nem kell olyan nagynak lennie.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

16. A vörösborok érlelésének és kereskedelmi forgalomba hozatalának időpontja

Az I. fejezet IX. szakasza 5. pontjának a) alpontjában szerepel, hogy az érlelési időszak után a vörösborok csak a szüretet követő év október 1-jétől hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

17. A kiszerelt tételek ellenőrzése

A termékleírás I. fejezete IX. szakasza 3. pontjának b) alpontjában törölték a kiszerelt tételek ellenőrzésére szolgáló mintapalackok megőrzésére vonatkozó előírást.

Ez az előírás ellenőrizhetőségi intézkedésnek minősül, amely az ellenőrzési tervbe került át.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

18. A kiszerelt borok tárolása

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 4. pontjában pontosították a kiszerelt borok tárolási helyének jellemzőit.

Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy jobban megértsék ezt az előírást, és megkönnyíti annak ellenőrzését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

19. A földrajzi területtel való kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők

—

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

20. A bor(ok) leírása

Az I. fejezet X. szakaszának 2. pontja a fehérborok jobb jellemzése érdekében kiegészült a fehérborok vizuális megjelenésének leírásával.

Az előbbiekben leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.”

Az utóbbiakban leírt két bortípusra vonatkozóan: „E két bortípus színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.”

Az egységes dokumentum 4. pontja módosul.

Az „Alsace grand cru Hengst” és az „Alsace grand cru Kirchberg de Barr” eredetmegjelölések esetében a szöveg kiegészült a vörösborok fő érzékszervi jellemzőinek leírásával.

Ezek a leírások nem módosítják az egységes dokumentumot.

21. Kapcsolat a földrajzi területtel

Az egységes dokumentum nem módosult.

22. Átmeneti intézkedések

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

23. A fehérborok esetében a cukortartalom kötelező feltüntetése a címkén és más tájékoztató anyagokon

A cukortartalom feltüntetése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó jobb tájékoztatást kapjon a bortípusról.

Az egységes dokumentum 9. pontja kiegészül.

A XII. szakasz 2. pontjának eredeti d) pontja e) pontra változik.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

24. A parcellahasználat előzetes bejelentése

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés

Alsace grand cru Florimont

2. A földrajzi árujelző típusa:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes fehérborok.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A következő típusokat különböztetjük meg: – száraz, ásványos borok, – aromás, gyümölcsös, telt és gazdag borok. E két bortípus színintenzitása élénk, aranysárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2. A „Vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 16 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 14,5 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3. A „Sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A gewurztraminer Rs és a pinot gris G szőlőfajta esetében a borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 18,2 %, a többi szőlőfajta esetében pedig 16,4 %.

Az egyéb analitikai jellemzők az uniós jogszabályokban meghatározott analitikai jellemzők.

A „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel ellátott borok koncentráltabb, erőteljesebb borok, amelyek gyakran gyümölcspépre emlékeztető aromákat hordoznak. Rendkívül koncentráltak, aromáik nagyon hosszan tartók. E borok színintenzitása élénk, borostyánsárgáig terjedő.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Konkrét borászati eljárások

1. Művelési módok: Ültetési sűrűség

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke.

A szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság nem haladhatja meg a 2 métert.

Az egy sorban található szőlőtőkék közötti távolság legalább 0,75 méter és legfeljebb 1,50 méter.

2011. október 25-től a szőlősorok egyazon parcelláról történő kivágása nem eredményezheti azt, hogy a legszélesebb sorok közötti távolság meghaladja a 3 métert.

2. Művelési módok: A metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkéket egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel művelik, tőkénként legfeljebb 18 rügyet hagyva meg.

3. Szüret

Művelési gyakorlat

A borok kézzel szüretelt szőlőből készülnek.

4. A térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom növelése

Konkrét borászati eljárás

A térfogatszázalékban kifejezett átlagos minimális természetes alkoholtartalom növelésének mértéke nem haladhatja meg:

a 0,5 térfogatszázalékot a gewurztraminer B és a pinot gris G szőlőfajtából származó borok esetében,

az 1,5 térfogatszázalékot a más szőlőfajtából származó borok esetében.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat alkoholtartalom-növelés nélkül állítják elő.

5. Borkészítés

A borkészítésre vonatkozó korlátozás

Fadarabok használata tilos.

6. A borok érlelése

Konkrét borászati eljárás

A borokat legalább a szüret évét követő év június 1-jéig érlelni kell.

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokat legalább a szüret évét követő második év június 1-jéig érlelni kell.

5.2. Maximális hozamok

1. Hozamkorlát a „vendanges tardives” (kései szüretelésű) kifejezéssel kiegészített vagy anélküli eredetmegjelölés esetében

hektáronként 60 hektoliter

2. Hozamkorlát a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) kifejezéssel kiegészített eredetmegjelölés esetében

hektáronként 48 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján a következő települések területén történik:

—

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kientzheim és Sigolsheim volt önálló települések területe tekintetében.

—

Bas-Rhin megye: Andlau, Barr, Bergbieten, Blienschwiller, Dahlenheim, Dambach-la-Ville, Eichhoffen, Kintzheim, Marlenheim, Mittelbergheim, Molsheim, Nothalten, Scharrachbergheim-Irmstett, Wolxheim.

A csak részben lefedett települések esetében az önkormányzatnál letétbe van helyezve egy, a földrajzi terület határait megjelölő térképészeti dokumentum.

A földrajzi területet ábrázoló térképészeti dokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján.

7. Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Gewurztraminer Rs

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Pinot gris G

Riesling B

8. A kapcsolat(ok) leírása

Az „Alsace grand cru Florimont” ellenőrzött eredetmegjelölés területe az egyik legjobb helyen terül el az elzászi szőlővidékre jellemző kedvező éghajlati viszonyok között. A festői elzászi tájban megbúvó szőlőültetvények kiváló minőségű, erős karakterű és sajátos jellemzőkkel rendelkező borok előállítását teszik lehetővé.

Éghajlati adottságaiból és meszes-márgás talajainak meghatározó jellegéből eredően Florimont korán érő szőlők termesztésére alkalmas, meleg termőterület, amelynek borai erőteljesek és nagyon kifinomultak. E borok markáns savszerkezettel rendelkeznek.

A termékleírásban előírt érlelés elősegíti a borok minőségének javulását.

Ezek a borok a régió csúcskategóriás borai. Magasabb áron kelnek el, mint az „Alsace” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

—

A következő település területének egy része: Kaysersberg Vignoble, kizárólag Kaysersberg volt önálló település területe tekintetében.

—

A földrajzi területen belüli csomagolás

Jogi keret:

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen belüli csomagolás

A feltétel leírása:

Az évjárat feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A hétköznapi nyelvben használt elnevezés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Egy címkén nem tüntethető fel két vagy több köznapi név.

Ezek a hétköznapi nyelvben használt elnevezések a következők:

Gewurztraminer,

Muscat,

Muscat Ottonel,

Pinot gris,

Riesling.

A „vendanges tardives” (kései szüretelésű) és a „sélection de grains nobles” (válogatott szőlőszemekből készült) hagyományos kifejezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles” kifejezéssel ellátható borokon kötelezően fel kell tüntetni:

—	az évjáratot és

—	a hétköznapi nyelvben használt elnevezések egyikét.

A cukortartalom feltüntetése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-4cec3ff9-abd4-4253-a1db-245ddd809faa

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.9.28.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 370/45

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2022/C 370/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely az e közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Íslenskt lambakjöt”

EU-szám: PDO-IS-2636 – 2020.9.28.

OEM (X) OFJ ( )

1. Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Íslenskt lambakjöt”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Izland

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Íslenskt lambakjöt” az Atlanti-óceán északi részén fekvő Izland szigetén született, felnevelt és levágott fajtatiszta izlandi bárányoktól származó húsnak adott elnevezés. A bárányok 4–6 hónapos korában, amikor levágásra kerülnek, a kikészített hasított test súlya 15–17 kg. A hús sötétvörös színű, porhanyós és vadhús ízű. A bárány egész hasított test formájában vagy darabokra bontva (elülső negyed, karaj, vesepecsenye, comb, bordák, csülök stb.), frissen vagy fagyasztva forgalmazható.

Az „Íslenskt lambakjöt” fő megkülönböztető jellemzői a következők:

—	Íz: vadas.

—	A stressz hatására károsodott hús százalékos aránya: 1–2 %, több mint 5,8 % ph24.

—	Kis fokú keménység és porhanyós hátizmok.

—	Az omega-3 zsírsavak aránya foszfolipidekben: 16 %.

—	A foszfolipideket nem tartalmazó izom mennyisége: az izomtömeg 1 %-a.

—

Magas vas- és B-vitamin-tartalom, lásd az alábbi táblázatot.

Testrész	Ehető%	Kcal	Fehérje g/100 g	Zsír g/100 g	B1-vitamin mg/100 g	B2-vitamin mg/100 g	Vas mg/100 g	Cink mg/100 g
Elülső negyed	76	283	15,1	25,1	0,2	0,3	1	3
Karaj	78	335	15,8	30,6	0,1	0,2	1	2
Vesepecsenye	100	142	21,5	6,2	0,2	0,3	2	2
Comb	64	174	19,2	10,9	0,2	0,3	2	3
Bordák	69	315	16,6	28	0,1	0,3	2	2
Csülök	76	171	17,9	11,1	0,2	0,3	2	3

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A bárányok tavasztól őszig művelt gyepterületen vagy legelőn legelnek. Az újszülött bárányok a leggyakrabban művelt gyepterületeken legelnek egészen addig, amíg a vadon termő legelőket legelésre alkalmasnak nem tekintik. A juhok többségét az ellési idény után 2–4 héttel helyezik el vadon termő legelőn. Az Izlandon nyári legeltetésre használt vadon termő legelők vagy a gazdaságokhoz tartozó földterületeken helyezkednek el, vagy legelőkön. Tehát valamennyi takarmány teljes egészében a földrajzi területről származik.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Minden műveletet a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az izlandi bárány forgalmazásával foglalkozó testület közös promóciós anyagot biztosít, az alábbi együttes védjegy használatával: „Icelandic Lamb Roaming Free Since 874” (Izlandi juh – Szabad barangolás 874 óta).

Mind a logó, mind a promóciós anyagok opcionálisak.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület az Atlanti-óceán északi részén elhelyezkedő Izland szigete.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A juhtenyésztés hosszú múltra visszatekintő és gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik Izlandon. Sokan úgy vélik, hogy a juhok nélkül Izland sok évszázaddal ezelőtt lakhatatlan lett volna a telepesek számára. A juhok tartották meg a nemzetet: húsuk generációról generációra táplálékként szolgált, gyapjuk és bőrük pedig megóvta őket a hidegtől. A hagyományos izlandi konyha egyik legjobb példája a bárányhúsleves, amelyet régen vasárnaponként szolgáltak fel vagy különleges fogásként, de manapság mindennapi ételnek tekintik. Izland kulináris öröksége összekapcsolódik a juhtenyésztéssel, valamint a juh- és báránytermékekkel.

A juhok növekedésére és egészségére hatást gyakorló tényezők a táplálék tápértéke, a táplálkozási képesség és a táplálék hasznosítása. A juhtenyésztés hosszú múltra visszatekintő, a szigeten nemzedékről nemzedékre öröklődő hagyománya az állománygazdálkodás és a legeltetési módszerek magas színvonalához vezetett.

Az izlandi mezőgazdasági termelők az időjárási viszonyok miatt télen a téli takarmányozású kifejlett juhokat beltéren tartják. Olyan szénával táplálják őket, amelyet a mezőgazdasági termelők nyáron gyűjtenek be. Az ellési idény április vége és május eleje között kezdődik és június elejéig tart. A bárányok tavasztól őszig művelt gyepterületen vagy legelőn legelnek. Az újszülött bárányok a leggyakrabban művelt gyepterületeken legelnek egészen addig, amíg a vadon termő legelőket legelésre alkalmasnak nem tekintik. A juhok többségét az ellési idény után 2–4 héttel helyezik el vadon termő legelőn. Az Izlandon nyári legeltetésre használt vadon termő legelők vagy a gazdaságokhoz tartozó földterületeken helyezkednek el, vagy legelőkön. Tehát valamennyi takarmány teljes egészében a földrajzi területről származik.

A legelőket Izland betelepülése óta használják az állatállományok legeltetésre. A legtöbb ilyen terület a középső felföldön fekszik, elsősorban azért, mert az ott legelő bárányoknak általában gyorsabb a növekedési üteme. Jóllehet a nyári legeltetésre használt vadon termő legelők Izlandon általában igen változatosak, a felföldi növényzet általában a leggazdagabb fehérjetartalmú, és ez az egyik olyan tényező, amely hozzájárul a gyorsabb növekedési ütemhez. Az alacsony fekvésű területeken a bárányok növekedési üteme tehát általában lassabb, mint a felföldi területeken barangolóké, amelyek az újonnan kihajtott növényzetet fogyasztják, különösen nyár elején és nyár közepén, de növekedési ütemük augusztus végére kiegyenlítődik.

Szeptember elején a vadon termő legelőkön élő bárányok növekedési üteme lassulni kezd. Ha az említett időpontig nem érik el a vágásra alkalmas méretet, akkor növekedési potenciáljuk növelhető azáltal, hogy körülbelül két-hat hétig terjedő időtartamra művelt réteken vagy zöldtakarmány-termő területeken helyezik el őket. Ilyen esetekben a bárányok mindig hozzáférnek más, kiegészítő legelőterületekhez. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy ősszel el lehessen érni a hasított test kívánt súlyát, valamint hogy a vágóhidakon elő lehessen segíteni a jobb kvantilis osztályozást.

Ősszel a mezőgazdasági termelők a vadon termő legelőkről beterelik a bárányokat egy olyan folyamat során, amely akár egy hétig is eltarthat a földrajzi helyektől függően, és amely az Izlandra történő betelepüléssel egyidős régi hagyomány. A letelepedés kora óta a mezőgazdasági termelők minden egyes körzetben egyesítik erőiket, hogy a legelőkről és a magántulajdonban lévő földterületekről közösségi karámba tereljék össze a juhokat. Az összeterelés után a juhokat szétválogatják és az egyes nyájakat a tulajdonosuk vagy azok képviselője hazahajtja.

A bárányok többnyire termékenyebb területeken, gyepterületeken és mocsarakon legelnek, és zordabb területeken pihennek. A növényzet alacsony növényekből áll, és viszonylag kevés fafaj van. A bárányok rendelkezésére álló növényválaszték az évszakokkal együtt változik, a növények érettsége szerint az izlandi juhok elsősorban olyan növényeket keresnek, mint a tengerparti lednek, a kövi szeder, az orvosi angyalgyökér, a széleslevelű füzike és az illatos rózsavarjúháj. A juhok által előszeretettel keresett fűfajokra, sásokra (cyperaceae) és sáspáfrányokra (pteridophyták) példa az alpesi (havasi) sédbúza, a cérnatippan, a tarackos tippan, az alpesi perje, a vörös csenkesz és a sokvirágú perjeszittyó. A legelő juhok körében népszerűségnek örvendő virágzó növények közé tartozik a havasi kantusfű, a hegyi borkóró, az erdei gólyaorr, a habszegfű, a tengerparti pázsitszegfű, az északi galaj, a hosszúlevelű (sarki) lórom, a mocsári kőtörőfű és egyebek. A juhok nyáron szeretik fogyasztani például a következő izlandi fákat és cserjéket: veres berkenye, erdei füzike, a gyapjas fűz és a tealevelű fűz. A tápláló vadon termő legelők és a széna csökkentik a takarmányszükségletet, a legeltetésre alkalmas növényzet változatossága pedig igen széles körű. Izland hideg éghajlata csökkenti annak szükségességét, hogy a peszticideket az élelmiszer-termelésben ugyanolyan mennyiségben használják, mint sok más országban. Ezek a tényezők nagy jelentőséggel bírnak az „Íslenskt lambakjöt” termelésében.

A FAIR CT96-1768 (OVAX) A regionális fogyasztói elvárásoknak megfelelő különféle európai juhtípusok húsa minőségi jellemzőinek és összetételének azonosítása és megváltoztatása (FAIR CT96-1768 (OVAX) Identifying and changing the qualities and composition of meat from different European sheep types which meets regional consumer expectations) bárányokkal foglalkozó európai projekt megállapításai között szerepelt egy összehasonlítás a bárány izlandi előállítási módja és öt egyéb európai országban alkalmazott előállítási mód között. Valamennyi részt vevő ország képviselője az „Íslenskt lambakjöt”-öt tartotta a legporhanyósabbnak. Ezt a vizsgált hús fizikai jellemzőire irányuló mérések is megerősítették. E különbség egy részéért az állatok vágáskori életkora és a kollagének mennyisége és hő hatására való oldhatósága felelt. Továbbá úgy vélték, hogy az állományok közötti izomrostbeli különbség meghatározó tényező. A megállapítások szerint továbbá az „Íslenskt lambakjöt” fő megkülönböztető jellegzetességei a következők:

—

Vadas íz.

—	A stressz hatására károsodott hús alacsony százalékos aránya (1–2 %, több mint 5,8 % ph24).

—	Kis fokú keménység és porhanyós hátizmok.

—	Az omega-3 zsírsavak magasabb százalékos aránya. Mérések szerint az izlandi bárányok izomszövetének foszfolipidjeiben az omega-3 zsírsavak aránya 16 % és a foszfolipideket nem tartalmazó izomtömeg mennyisége az izomtömeg 1 %-a.

—	Magas vas- és B-vitamin-tartalom.

Az „Íslenskt lambakjöt” jellegzetességei elsősorban a nagy fokú porhanyósságban és a vadas ízben nyilvánulnak meg. Az „Íslenskt lambakjöt” ízletessége arra vezethető vissza, hogy a bárányok szabadon barangolnak a körülhatárolt vadon termő legelőkön és Izland vad, természetes környezetében fejlődnek, ahol fűfélékkel és egyéb növényekkel táplálkoznak.

Egy hat európai országból, Angliából, Izlandról, Spanyolországból, Franciaországból, Olaszországból és Görögországból származó bárányok közötti összehasonlító tanulmány megállapította, hogy az „Íslenskt lambakjöt” az omega-3 zsírsavak mennyiségét és százalékos arányát tekintve gazdagabb a többi báránytípusnál.

Ez a takarmány- és legelőnövényzet zsírsavösszetételére vezethető vissza, amely hatással van az omega-3 zsírsavak százalékos arányára mind a zsírrétegekben, mind a bárányok izmaiban. Izland éghajlata a zsírsavak magas százalékos aránya mögött meghúzódó tényezők egyike. Izland az északi-sarkvidéki és a szubarktikus területek között terül el. A déli és délkeleti alacsony fekvésű területeken, valamint az ország északi és keleti részének bizonyos szárazföldi területein szubarktikus éghajlat jellemzi, ahol az átlaghőmérséklet júliusban 10 °C körül és felett van, januárban pedig –3 °C felett. Az ország felföldje és az alacsony fekvésű területek többsége sarkvidéki éghajlatú, a júliusi átlaghőmérséklet 10 °C alatt, a januári átlaghőmérséklet pedig –3 °C alatt van. Az alacsony fekvésű területeken az éves csapadékmennyiség 400–2 000 mm között van. Izland rendelkezik a sarkvidéki régiókon kívül található legnagyobb gleccserekkel, és egyes helyeken az outlet gleccserek az alacsony fekvésű területekre is kiterjednek. Az alacsony szennyezési szintek, a tiszta levegő és a bőséges élettér hatással vannak Izland juhtenyésztési körülményeire, csakúgy, mint a legelők alacsony szennyezettsége, a jó bánásmód és a kedvező életfeltételek. Az állatok által fogyasztott fű gazdag omega-3 linolénsavban és E-vitaminban. Ezenkívül bebizonyosodott, hogy az izlandi bárányok a vágás előtt és alatt nem szenvednek stresszt, ami nagyon alacsony savtartalmat biztosít a húsban.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 370

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	65. évfolyam 2022. szeptember 28.

Tartalom		Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 370/01	Euroátváltási árfolyamok — 2022. szeptember 27.	1

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 370/02	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10883 – BLACKSTONE / RIVEAN / ESDEC SOLAR GROUP) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	2
2022/C 370/03	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10902 - FEV CONSULTING / MITSUBISHI CORPORATION / JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	4
2022/C 370/04	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10852 – 3D SYSTEMS / DUSSUR / JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	6
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2022/C 370/05	A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	8
2022/C 370/06	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	21
2022/C 370/07	A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.	33
2022/C 370/08	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	45

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	0,9644
JPY	Japán yen	139,28
DKK	Dán korona	7,4366
GBP	Angol font	0,89275
SEK	Svéd korona	10,8533
CHF	Svájci frank	0,9503
ISK	Izlandi korona	139,30
NOK	Norvég korona	10,3473
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,661
HUF	Magyar forint	406,65
PLN	Lengyel zloty	4,7640
RON	Román lej	4,9444
TRY	Török líra	17,8240
AUD	Ausztrál dollár	1,4859
CAD	Kanadai dollár	1,3196
HKD	Hongkongi dollár	7,5704
NZD	Új-zélandi dollár	1,6921
SGD	Szingapúri dollár	1,3838
KRW	Dél-Koreai won	1 370,06
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,2361
CNY	Kínai renminbi	6,9156
HRK	Horvát kuna	7,5280
IDR	Indonéz rúpia	14 604,52
MYR	Maláj ringgit	4,4466
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,933
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	36,565
BRL	Brazil real	5,1235
MXN	Mexikói peso	19,5832
INR	Indiai rúpia	78,5740


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.