—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ),

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

—

tekintettel az emberi jogok európai egyezményére (a továbbiakban: EJEE),

—

tekintettel a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról, valamint az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 390/2014/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/692 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet),

—

tekintettel a „2021. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban” című, 2021. július 20-i bizottsági közleményre (COM(2021)0700),

—

tekintettel a jogellenes be- és átutazás, valamint a jogellenes tartózkodás elősegítésének meghatározásáról és megelőzéséről szóló uniós szabályok végrehajtásáról szóló, 2020. szeptember 23-i bizottsági iránymutatásra (3),

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Alapvető jogok és jogállamiság” csoportjának 2020. júniusi jelentésére, amely „National developments from a civil society perspective, 2018-2019” (Nemzeti fejlemények civil társadalmi nézőpontból, 2018–2019) címmel jelent meg,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) „Az emberi jogokkal foglalkozó társadalmi szervezeteket érintő kihívások az Unióban” című, 2018. január 17-én közzétett jelentésére, a Covid19-világjárvány EU-n belüli emberi jogi vonatkozásairól szóló, 2020-ban közzétett közleményeire, valamint más jelentéseire, adataira és eszközeire, különösen az Európai Unió alapjogi információs rendszerére (EFRIS),

—

tekintettel a FRA „A civil társadalom mozgásterének védelme az EU-ban” című, 2021. szeptember 22-i jelentésére,

—

tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) és a Velencei Bizottságnak az egyesülés szabadságáról szóló, 2015. január 1-jei közös iránymutatásaira,

—

tekintettel az Európa Tanácsnak „A civil társadalom mozgásterének szűkülése: a fiatalokra és szervezeteikre gyakorolt hatás” című, 2019. február 11-i jelentésére,

—

tekintettel az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság 2019. július 8-i, a békés gyülekezés szabadságáról szóló iránymutatásaira,

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének a civil társadalmi tér védelméről és előmozdításáról szóló, 2020. szeptember 23-i iránymutató feljegyzésére,

—

tekintettel az egyéneknek, csoportoknak és a társadalmi szervezeteknek az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdításához és védelméhez való jogáról és az ezek iránti felelősségéről szóló, 1998. december 9-i ENSZ-nyilatkozatra,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 2011. szeptember 12-i 34. számú, a 19. cikkhez (a véleményalkotás és -nyilvánítás szabadsága) fűzött általános megjegyzésére,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 2020. szeptember 17-i 37. számú, a 21. cikkhez (a békés gyülekezés joga) fűzött általános megjegyzésére,

—

tekintettel az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i egyezményére (Aarhusi Egyezmény) és az Aarhusi Egyezmény 3. cikkének (8) bekezdésével kapcsolatos ügyek kezelésére szolgáló gyorsreagálási mechanizmusról szóló, 2021. október 21-i VII/9. sz. határozatra,

—

tekintettel az ENSZ fiatalokról, békéről és biztonságról szóló 2250 (2015), 2419 (2018) és 2535 (2020) sz. határozataira,

—

tekintettel az ENSZ emberijog-védőkről szóló, 1998. évi nyilatkozatára,

—

tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamokhoz intézett, az európai nem kormányzati szervezetek jogállásáról szóló, 2007. október 10-i ajánlására,

—

tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosa által 2019. május 16-án„Védjük meg az LMBTI-jogvédőket” címmel kiadott nyilatkozatra,

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) „Ellenállóképes demokrácia egy erős és sokszínű civil társadalom révén” című, 2019. március 20-i véleményére,

—

tekintettel az EGSZB 2017. október 19-i, „A civil társadalmi szervezetek európai uniós finanszírozása” című véleményére,

—

tekintettel a partnerszervezetek által az Európa Tanács újságírók védelmének és biztonságának előmozdításával foglalkozó platformja számára készített 2020. évi éves jelentésre,

—

tekintettel „Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia” című, 2020. december 2-i bizottsági közleményre (COM(2020)0711),

—

tekintettel „Az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv” című, 2020. december 3-i bizottsági közleményre (COM(2020)0790),

—

tekintettel a civil társadalom mozgásterének fejlődő országokban tapasztalható szűküléséről szóló, 2017. október 3-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel „Az Európai Értékek Eszköze létrehozásának szükségességéről az olyan civil társadalmi szervezetek támogatására, amelyek az Európai Unióban helyi és nemzeti szinten előmozdítják az alapvető értékeket” című, 2018. április 19-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló átfogó uniós mechanizmus szükségességéről szóló, 2018. november 14-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2020. október 7-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló, 2020. november 13-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel a médiaszabadság megerősítéséről szóló, 2020. november 25-i állásfoglalására: az újságírók védelme Európában, a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció és a platformok szerepe (9),

—

tekintettel „Az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban – A 2018–2019 közötti időszakra vonatkozó éves jelentés” című, 2020. november 26-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentéséről szóló, 2021. június 24-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2022. február 17-i állásfoglalására (12),

—

tekintettel „A demokráciának, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének az Unióban való megerősítéséről: polgári és büntetőjogi eljárások indokolatlan alkalmazása újságírók, nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom elhallgattatására” című, 2021. november 11-i állásfoglalására (13),

—

tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság véleményére,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0032/2022),

A.

mivel az Unió az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeken alapul, és ezek az értékek közösek a tagállamokban; mivel az EUSZ 11. cikkének (2) bekezdése és az EUMSZ 15. cikkének (1) bekezdése hangsúlyozza a civil párbeszéd fontosságát az Unió célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából;

B.

mivel a civil társadalmi szervezetek állami intézményektől és kereskedelmi érdekektől független nonprofit szervezetek, amelyek tevékenysége hozzájárul az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós értékek és alapvető jogok megvalósításához; mivel a civil társadalmi szervezetek különböző formákat ölthetnek, például lehetnek egyesületek és alapítványok; mivel az emberijog-védők, aktivisták és informális csoportok a civil társadalom kulcsfontosságú szereplői is;

C.

mivel az interszekcionális megközelítésnek döntő szerepe van a polgárok civil társadalmi szerepvállalása során felmerülő sebezhetőségének megértésében és sikeres kezelésében;

D.

mivel sok civil társadalmi szervezet küzd a túlélésért, és finanszírozási problémákba ütköznek, ami komolyan akadályozhatja hatékonyságukat és képességüket arra, hogy teljesítsék megbízatásukat;

E.

mivel a civil társadalmi tér arra a jogi és politikai keretre utal, amelyben az emberek és csoportok érdemben részt vehetnek társadalmaik politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében, gyakorolva a véleménynyilvánításhoz, a tájékoztatáshoz, a gyülekezéshez, az egyesüléshez és a párbeszédhez való jogot egymással és a hatóságokkal;

F.

mivel a gondolatszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága – amely kiterjed az online térre is – valamennyi szabad és demokratikus társadalom fontos eleme; mivel a polgári aktivizmus a valóban működő demokrácia alapját képezi, ahol a kisebbségek jogait védik és tiszteletben tartják; mivel a civil társadalmi szervezetek számára biztosítani kellene, hogy részt vehessenek politikai és nyilvános vitákban, függetlenül attól, hogy az elfoglalt álláspont összhangban van-e a kormány politikájával, vagy a törvények megváltoztatását szorgalmazza;

G.

mivel az egyesülés szabadsága a demokratikus és pluralista társadalom egyik alapvető eleme, mivel lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közösen lépjenek fel a közös érdekű területeken, és hozzájáruljanak a közélet megfelelő működéséhez; mivel az egyesülési szabadság nemcsak az egyesület létrehozásának vagy feloszlatásának lehetőségét foglalja magában, hanem azt is, hogy az egyesület az állam indokolatlan beavatkozása nélkül működhessen; mivel a források felkutatásának, biztosításának és felhasználásának képessége alapvető fontosságú minden egyesület működéséhez; mivel egy egyesület betiltásának vagy feloszlatásának mindig végső megoldásnak kell lennie, és az ilyen határozatok ellen jogorvoslatnak kell elérhetőnek lennie;

H.

mivel a békés gyülekezéshez való jog a demokrácia sarokköve, és döntő szerepe van egy olyan toleráns és pluralista társadalom megteremtésében, ahol az eltérő meggyőződést, gyakorlatokat vagy politikákat követő csoportok békésen tudnak egymás mellett élni; mivel a békés gyülekezésekre vonatkozó korlátozásoknak és a rendfenntartásnak tiszteletben kell tartaniuk a jogszerűséget, a szükségességet, az arányosságot és a megkülönböztetésmentességet;

I.

mivel a tájékoztatáshoz való jog előfeltétele a tájékozott nyilvános vitának, valamint a hatóságok és közintézmények elszámoltatásának;

J.

mivel a véleménynyilvánítás szabadságát és az információkhoz való hozzáférést néhány tagállamban korlátozták, gyakran a Covid19-járvánnyal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelem ürügyén; mivel a terrorizmust vagy a gyűlöletbeszédet megakadályozó intézkedések nem vezethetnek a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához; mivel számos tagállamban a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket is felhasználtak a környezetvédelem, a jogállamiság, az LMBTIQ+ jogok és a nők jogai területén tevékenykedő civil társadalmi szervezetek, emberijog-védők és aktivisták ellen; mivel ezek súlyos visszatartó hatást gyakorolnak a véleménynyilvánítás szabadságára és nyilvánosságban folyó aktivizmusra;

K.

mivel egyes tagállamokban az egyesülés szabadsága erodálódik olyan reformok miatt, amelyek annak a kockázatnak teszik ki a civil társadalmi szervezeteket, hogy törlik őket a nyilvántartásból, illetve indokolatlanul megterhelő adminisztratív eljárásokat vezetnek be, beleértve, de nem kizárólagosan, a pénzmosás elleni intézkedések indokolatlan alkalmazását vagy az érdekérvényesítéshez való jogot korlátozó politikákat;

L.

mivel néhány tagállamban a civil társadalmi tér korlátozásának szándékos céljával vezettek be korlátozásokat, amelyeket jogi, közigazgatási és adóügyi zaklatás, bűncselekménnyé nyilvánítás és negatív retorika kísér, amelynek célja a civil társadalmi szervezetek megbélyegzése és legitimitásának megszüntetése, valamint a legitim munkájuk elvégzéséhez szükséges kapacitásuk csökkentése; mivel a gyűlöletbeszéd – mind online, mind offline –, a verbális és fizikai zaklatás és a támadások nem állami szereplők részéről is megvalósulnak; mivel a jogállamisággal, az átláthatósággal és korrupcióval, a nők jogaival, többek között a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal, a környezeti kérdésekkel, valamint a kisebbségek és az LMBTIQ+-személyek jogainak védelmével, illetve a média és a véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó, valamint a migránsoknak és a menedékkérőknek és a kutatási és mentési műveletekben részt vevő szervezeteknek segítséget nyújtó civil társadalmi szervezetek és emberijog-védők különösen ki vannak téve ezeknek;

M.

mivel a civil társadalom mozgásterének a szomszédos országokban való korlátozása kihatással van az EU civil társadalmának helyzetére is, és befolyásolja azt;

N.

mivel a jogvédő szerepet betöltő egyes nemzeti szintű civil társadalmi szervezetek – különösen amiatt, mert nyomon követik és bejelentik a jogok és szabadságjogok megsértését, valamint érdekérvényesítést folytatnak és eljárnak a bíróságok előtt – kifejezetten célpontjai a korlátozásoknak, a megtorló intézkedéseknek és a megfigyelésnek;

O.

mivel az Európa Tanács emberi jogi biztosa aggasztónak nevezte az LMBTIQ+-személyek jogait védők helyzetét Európában, és számos online és offline zaklatásról, erőszakos támadásról, gyűlöletkampányról és halálos fenyegetésről számolt be a tagállamokban és a szomszédos országokban; mivel ez a tendencia összekapcsolódik azzal, hogy más kisebbségi csoportokat tesznek meg bűnbaknak, és ellentétes azzal az elvvel, hogy minden ember egyenlő méltósággal és jogokkal születik;

P.

mivel az állam és polgárai közötti jó kapcsolat azt jelenti, hogy minden polgárnak, beleértve a gyermekeket és a fiatalokat is, részt kell tudnia venni a szakpolitikák megvitatásában és befolyásolásában; mivel a demokráciák csak akkor fognak virágozni, ha mindenki hisz a demokratikus rendszerekben, és ha az intézmények hitelesek a polgárok számára;

Q.

mivel egyes tagállamok korlátozták a civil társadalmi szervezetek politikai tevékenységekben való részvételi képességét; mivel másokban az azzal kapcsolatos vádak, hogy a civil társadalmi szervezetek politikai jellegűek, megbélyegzésük és legitimitásuk visszavonásának eszközeivé váltak; mivel a civil társadalmi szervezetek legitimációjának megkérdőjelezése egyes tagállamokban az állami vagy a médiában folytatott lejárató kampányokhoz köthető; mivel a civil társadalmi szervezetek egyes tagállamokban diszkriminatív és korlátozó finanszírozási gyakorlatokról számolnak be;

R.

mivel egyes tagállamokban olyan politikákat és gyakorlatokat fogadtak el, amelyek visszatartó hatást gyakorolnak a civil társadalmi térre azzal a céllal, hogy öncenzúrát érjenek el, és visszatartsák a civil szereplőket jogaik gyakorlásától; mivel az ilyen politikák gyakran olyan homályos rendelkezéseket ötvöznek, amelyek nagy mérlegelési jogkört hagynak a hatóságok számára, aránytalanul szigorú szankciókkal; mivel pusztán ezeknek a kilátásba helyezése elég ahhoz, hogy az öncenzúra fennmaradjon, anélkül hogy ténylegesen alkalmazni kellene őket;

S.

mivel a békés gyülekezéshez való jogot a tagállamok többségében a szükséges közösségi távolságtartási szabályok korlátozták; mivel néhány tagállam az elmúlt években olyan törvényeket fogadott el, amelyek korlátozzák a békés gyülekezéshez való jogot, valamint engedélyezési és bejelentési követelményeket vezettek be; mivel egyes tagállamokban bővülnek a bűnüldöző hatóságok hatáskörei, ami aggályokat vet fel azok szükségességével és arányosságával kapcsolatban;

T.

mivel néhány tagállamban az egészségügyi válságra válaszul hozott sürgősségi jogszabályokat ürügyként használták fel az alapvető jogok és szabadságjogok önkényes korlátozására, valamint a civil társadalom és más eltérő hangok elnyomására; mivel egyes esetekben megállapították, hogy ezek az intézkedések nem felelnek meg a szükségesség, az arányosság, az időbeli korlátozás és a megkülönböztetésmentesség követelményeinek, ami azt jelenti, hogy az alapvető jogok és szabadságok ezen intézkedésekből eredő bármely korlátozása nem tekinthető legitimnek és jogszerűnek; mivel a helyszínen betöltött szerepük ellenére a sürgősségi intézkedések kidolgozásakor nem konzultáltak a civil társadalmi szervezetekkel;

U.

mivel a Covid19-világjárvány terjedése nyomán a civil társadalmi szervezetek példátlan mértékű szerepet vállaltak a válság megoldásában és a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek támogatásában; mivel az ifjúsági szervezetek pozitív hatást fejtettek ki a világjárvány idején a dezinformáció elleni küzdelemben és a közintézményekbe vetett bizalom erősítésében; mivel a civil társadalom hosszú távú, megfelelő finanszírozása és intézményi támogatása hozzáadott értéket képvisel válság idején;

V.

mivel a kormány által szervezett nem kormányzati szervezetek (GONGO-k) megjelenése – amelyek célja a hatalmon lévők politikai legitimitásának mindenkori támogatása, valamint a kormány támogatása a nyilvános vitákban és politikai céljaiban, független hangként adva ki magukat – a civil társadalmi szervezetek elleni támadás egyik legsúlyosabb formája, amely az aktív polgári szerepvállalás aláásásával és a közfinanszírozástól való megfosztásukkal veszélyezteti létezésüket;

W.

mivel míg a civil társadalmi szervezetek egyre inkább gazdasági tevékenységeket végeznek és hozzájárulnak a szociális gazdasághoz, nem történtek jogalkotási lépések tevékenységük uniós szintű kibontakoztatása érdekében; mivel az Európai Unió Bírósága (EUB) konkrét ítélkezési gyakorlata ellenére a tagállamok még mindig nem alkalmazzák általánosan a megkülönböztetésmentesség és a tőke szabad mozgásának elvét a határokon átnyúló adományozás terén;

X.

mivel a civil társadalmi szervezetek jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásában való részvételét olyan szakpolitikai keretekkel kell elősegíteni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy párbeszédet folytassanak az állami hatóságokkal; mivel – bár mind nemzeti, mind uniós szinten történt előrelépés – a civil párbeszéd még mindig gyakran ad hoc folyamat marad;

Y.

mivel egyes tagállamokban a külföldi finanszírozás jogi és politikai támadások célpontjává vált; mivel a külföldi finanszírozásban részesülő civil társadalmi szervezetekre vonatkozó korlátozások ellentétesek az uniós joggal, nevezetesen az EUMSZ-nek a tőke szabad mozgásáról szóló 63. cikkével és a Chartával; mivel a C-78/18. sz. ügyben (14) az EUB úgy ítélte meg, hogy a hivatkozott törvény sérti a tőke szabad mozgását és az egyesülési szabadságot;

Z.

mivel az Unió az európai zöld megállapodás és a digitális transzformáció révén elindított egy folyamatot; mivel ehhez a folyamathoz egészséges polgári térre van szükség, amely lehetővé teszi a polgárok és az érintett közösségek számára, hogy megfogalmazzák érdekeiket, megvitassák a politikai megoldásokat, és új társadalmi szerződéseket kössenek;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen a preambulum második, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik franciabekezdésére, 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére és 6. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 10. és 19. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 2., 3., 4., 5. és 21. cikkére,

—

tekintettel a szociális jogok európai pillérére, többek között az esélyegyenlőség harmadik elvére és a kapcsolódó cselekvési tervre,

—

tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre (1) (faji megkülönböztetés elleni irányelv);

—

tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre (2),

—

tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport 2016. júniusi létrehozására,

—

tekintettel „Az ifjúság-, az oktatás- és a kultúrpolitika szerepe egy erősebb Európa építésében” című, 2018. május 22-i bizottsági közleményre (COM(2018)0268),

—

tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra” című, 2020. szeptember 18-i bizottsági közleményre (COM(2020)0565),

—

tekintettel „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című, 2020. december 3-i bizottsági közleményre (COM(2020)0784),

—

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (3),

—

tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel a „Kreatív Európa” (2021–2027) program létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/818 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—

tekintettel az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/888 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—

tekintettel a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/692 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),

—

tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,

—

tekintettel a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló, 2021. március 12-i tanácsi ajánlásra (8),

—

tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra (9),

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2020. június 9-i alapjogi jelentésére és az uniós kisebbségekről és megkülönböztetésről szóló, 2017. december 5-i második felmérésére, valamint az ahhoz kapcsolódó, „Feketeként az EU-ban” című, 2018. november 23-i, illetve 2019. november 15-i jelentésre és összefoglalóra, amelyek ismertetik az afrikai származású emberek körében az EU-ban tapasztalt faji megkülönböztetést és rasszista erőszakot,

—

tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)” című, 2020. november 12-i bizottsági közleményre (COM(2020)0698),

—

tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)” című, 2021. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2021)0101),

—

tekintettel a 2019–2022-re szóló kulturális munkatervre vonatkozó, 2018. november 15-i tanácsi következtetésekre (10),

—

tekintettel a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének 2020–2030 közötti időszakra vonatkozó, 2020. október 7-i uniós stratégiai keretrendszerére,

—

tekintettel „Az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó európai uniós stratégia (2021–2030)” című, 2021. október 5-i bizottsági közleményre (COM(2021)0615),

—

tekintettel a George Floyd halálát követő, rasszizmus elleni tiltakozásokról szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásra (12),

—

tekintettel az afrikai származású emberek Európában biztosítandó alapvető jogairól szóló, 2019. március 26-i állásfoglalására (13),

—

tekintettel „A nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása: a roma származású személyekkel szembeni negatív hozzáállás elleni küzdelem Európában” című, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására (14),

—

tekintettel „A gyermekek jogairól az EU gyermekjogi stratégiája tekintetében” című, 2021. március 11-i állásfoglalására (15),

—

tekintettel a roma gyermekekkel szemben az oktatásban alkalmazott hátrányos megkülönböztetés révén a faji egyenlőségről szóló irányelvnek való meg nem felelés miatt a Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásra (20142174, 20152025 és 20152206 számú kötelezettségszegés),

—

tekintettel az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (16),

—

tekintettel „Az Uniós sportpolitika: értékelés és lehetséges további lépések” című, 2021. november 23-i álllásfoglalására (17),

—

tekintettel a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2021)0206),

—

tekintettel „Az európai oktatási térség: közös, holisztikus megközelítés” című, 2021. november 11-i állásfoglalására (18),

—

tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága Strukturális és Kohéziós Politikai Tematikus Főosztálya által 2021 októberében készített, a kultúra, az oktatás, a média és a sport által a rasszizmus elleni küzdelemben betöltött szerepről szóló tanulmányra,

—

tekintettel az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának általános politikai ajánlásaira, különösen az iskolai oktatáson belüli és azon keresztüli, a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló, 2006. december 15-i 10. számú ajánlásra,

—

tekintettel a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2019. szeptember 27-i ütemtervére a tényleges egyenlőség érdekében,

—

tekintettel a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex Bizottság általi hatodik értékelésére,

—

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési programjának az országokon belüli és országok közötti egyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozó 10. céljára,

—

tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferenciára,

—

tekintettel az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja által 2021 októberében kiadott, a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexről szóló ajánlásokra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0027/2022),

A.

mivel a megkülönböztetés és a rasszizmus aláássa az emberi méltóságot, az életlehetőségeket, a gazdasági jólétet, a jóllétet és gyakran a biztonságot; mivel a rasszista sztereotípiák generációkon át is folytatódnak; mivel az EU-ban tilos a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés; mivel többek között a migránsok, a menekültek és a menedékkérők rasszizmusnak és megkülönböztető magatartásnak vannak kitéve;

B.

mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (19) szerint a faji megkülönböztetés és zaklatás továbbra is gyakori jelenség az Európai Unióban; mivel különösen a faji, vallási és etnikai kisebbségeket túl gyakran éri zaklatás, erőszak, faji és etnikai profilalkotás – többek között a bűnüldöző szervek részéről –, valamint online és offline gyűlöletbeszéd; mivel az áldozatok a gyűlöletkeltő rasszista és idegengyűlölő incidensek többségét nem jelentik (20); mivel az EU-ban a faji és etnikai kisebbségek strukturális megkülönböztetéssel és egyes esetekben szegregációval szembesülnek a mindennapi élet bizonyos területein, többek között a lakhatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, az oktatás és az igazságszolgáltatás területén;

C.

mivel az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra a strukturális rasszizmust a társadalmi, pénzügyi és politikai intézményekbe ágyazható megkülönböztető magatartásként említi, ami hatással van a hatalom és a politikai döntéshozatal mozgatórugóira;

D.

mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala a strukturális megkülönböztetést úgy határozza meg, mint az intézményekben és más társadalmi struktúrákban alkalmazott olyan szabályok, normák, szokások és viselkedésminták, amelyek akadályozzák a csoportokat vagy az egyéneket abban, hogy ugyanazok a jogok és lehetőségek álljanak rendelkezésükre, mint amelyek a lakosság többségének is rendelkezésére állnak;

E.

mivel a migránsok, a menekültek, a politikai menedékkérők és a faji, vallási és etnikai kisebbségek tagjai korlátozottan férnek hozzá a munkaerőpiachoz, és gyakran munkaerő-kizsákmányolásnak vannak kitéve;

F.

mivel bizonyíthatóan egyértelmű, hogy a jó minőségű adatok gyűjtése az egyik leghatékonyabb módja a társadalmi problémák – mind mennyiségi, mind minőségi – elemzésének, és fontos szerepet játszik az e problémákra adott, tényeken alapuló közpolitikai válaszok kialakításában, kiigazításában, nyomon követésében és kidolgozásában;

G.

mivel egyes véleményvezérek és a politikusok Unió-szerte rasszista és idegengyűlölő attitűdökkel rendelkeznek, ami a rasszizmusnak, a diszkriminációnak és a gyűlölet-bűncselekményeknek termékeny táptalajt biztosító társadalmi légkör kialakulását segíti elő; mivel e környezetet tovább nehezítik a társadalmaink megosztására törekvő szélsőséges – például fasiszta és szélsőjobboldali – mozgalmak; mivel az ilyen cselekmények ellentétesek a demokrácia és az egyenlőség közös európai értékeivel és eszményeivel, amelyek fenntartására valamennyi tagállam kötelezettséget vállalt;

H.

mivel számos kisebbségi csoport rendőrségi erőszaknak van kitéve, beleértve a kollektív büntetést és a faji profilalkotást is; mivel e jelenség leküzdéséhez különleges intézkedésekre van szükség; mivel a jogállamiság és a büntető igazságszolgáltatás hiányosságai miatt a rendőrségi erőszak áldozatai nem részesülnek megfelelő védelemben és nem férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz, és az állami hatóságok gyakran üldözik őket; mivel az etnikai és faji kisebbségekkel szembeni rasszizmus erőszakhoz és gyilkosságokhoz vezetett;

I.

mivel az emberek médiában való megjelenítésének módja faji vagy etnikai hátterüktől függetlenül megerősítheti a faji konnotációval járó negatív sztereotípiákat; mivel a kulturális ágazat és a média hatáskörrel rendelkezik a befogadás előmozdítására, a rasszizmus elleni küzdelemre és az ilyen sztereotípiák elleni küzdelemre;

J.

mivel társadalmainkban fokozni kell az offline és online, nyílt vagy látens rasszizmus és megkülönböztetés elleni küzdelmet, és ez közös felelősség; mivel az Európai Uniónak és tagállamainak a továbbiakban is fontolóra kell venniük a számos kisebbségi csoportot érintő strukturális rasszizmus és megkülönböztetés leküzdését, és el kell kötelezniük magukat amellett, illetve folytatniuk kell az ezzel kapcsolatos munkájukat;

K.

mivel a dezinformáció gyakran a kisebbségek ellen irányul, és társadalmi nyugtalanságot kelt; mivel a kiegyensúlyozott narratívákat előmozdító független és plurális média a befogadó társadalmak előmozdítását szolgálja;

L.

mivel a szolidaritás, valamint az emberi élet és más emberi lények tiszteletben tartása olyan értékek, amelyek nemzedékről nemzedékre szállnak; mivel az iskolai oktatás döntő szerepet játszik ebben a folyamatban;

M.

mivel az oktatáshoz és az iskolai végzettséghez való hozzáférés Európa-szerte problémát jelent a faji alapon megkülönböztetett közösségek számára; mivel az oktatás terén tapasztalható szegregáció továbbra is jelentős probléma Európában; mivel egyes tagállamokban továbbra is fennáll a gyermekek szegregált iskolákban való elhelyezésének, valamint az etnikai és faji kisebbségekhez tartozó gyermekek mentális fogyatékossággal élő gyermekek számára fenntartott iskolákban való elhelyezésének diszkriminatív gyakorlata;

N.

mivel az iskolák fontos szerepet játszanak a sokszínűség értékével kapcsolatos tapasztalatok nyújtásában, a befogadás előmozdításában, a rasszizmus elleni küzdelemben, valamint a faji sztereotípiák és előítéletek csökkentésében;

O.

mivel fontos, hogy a gyermekek és a fiatalok lássák, hogy képviseltetik magukat a társadalom egészében, többek között az oktatás során, a kulturális és sportklubokban és tevékenységekben, amelyekben részt vesznek, valamint az interneten és a médiában;

P.

mivel bár a sport kulcsszerepet játszik a társadalmi, kulturális és oktatási életben, és képes egyesíteni a különböző faji, etnikai és vallási csoportokhoz tartozó embereket, és bár felhasználható a közösségek összefogására és az egyenlőség, a hozzáférhetőség és a tisztelet értékeinek közvetítésére, Európa-szerte ismétlődő rasszista incidensek történtek sporteseményeken és általában a sporton belül, valamint számos, rasszizmussal kapcsolatos kihívással nézünk szembe; mivel azonosítani kell a sporttal kapcsolatos csoportokban előforduló radikalizálódást, és küzdeni kell ellene;

Q.

mivel a Covid19-világjárvány negatív következményei aránytalanul érintették a faji és etnikai kisebbségi közösségekhez tartozó személyeket, előidézve, kiemelve és súlyosbítva az egyenlőtlenségeket, többek között a kultúra, a média, az oktatás és a sport területén; mivel a Covid19-világjárvány kitörésekor jelentősen nőtt a gyűlöletkeltő zaklatás és a gyűlölet-bűncselekmények száma;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.

68.

69.

70.

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkére, amely valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során megköveteli az emberi egészségvédelem magas szintjét, és amelynek célja a tagállamok közötti együttműködés ösztönzése egészségügyi szolgáltatásaik egymást kiegészítő jellegének javítása érdekében a határ menti területeken,

—

tekintettel az EUMSZ-nek az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítéséről szóló 174. cikkére,

—

tekintettel a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) (a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv), és különösen annak 168. cikkére,

—

tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel a Bizottság határokon átnyúló együttműködésről szóló, „Capitalising on existing initiatives for cooperation in trans-border regions” (A határrégiókban folytatott együttműködésre irányuló kezdeményezések kiaknázása) című, 2018. márciusban közzétett tanulmányára (4),

—

tekintettel a Régiók Európai Bizottsága a határon átnyúló egészségügyi ellátás biztosításáról és jövőbeli kilátásairól szóló, 2020. október 14-i véleményére (5),

—

tekintettel a Bizottság „Az európai egészségügyi unió kiépítése: az EU határokon át terjedő egészségügyi veszélyekkel szembeni rezilienciájának megerősítése” című, 2020. november 11-i közleményére (COM(2020)0724),

—

tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet „Egészségügyi pillanatkép: Európa 2020” című, 2020. november 19-i jelentésére,

—

tekintettel a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról („az EU az egészségért” program) 2021. március 9-én első olvasatban elfogadott álláspontjára (6),

—

tekintettel a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program („az EU az egészségért” program) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/522 európai parlamenti és a tanácsi rendeletre (7),

—

tekintettel a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8)

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (9),

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (10),

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (11),

—

tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság megbízásából készített, a határokon átnyúló egészségügyi együttműködésről szóló 2021. évi tanulmányra (12),

—

tekintettel a Bizottság 2014–2020 közötti európai strukturális és beruházási alapokról szóló iránymutatására,

—

tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—

tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A9-0026/2022),

A.

mivel az EU-27 átlagának 75 %-ánál alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező, NUTS II szintű régiókban (800 000–3 millió lakosú régiókban), valamint az EU-27 átlagának 75 %-a és 90 %-a közötti egy főre jutó GDP-vel rendelkező átmeneti régiókban az alapvető infrastruktúra, a jól képzett személyzet és a minőségi szolgáltatások hiánya súlyosan akadályozza az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést, és ez indokolja, hogy a színvonalas egészségügyi infrastruktúrát, valamint a megfelelő és jól képzett egészségügyi személyzetet valamennyi nemzeti és regionális kormányzatnak prioritásként kell kezelnie;

B.

mivel a Covid19-világjárvány kitörése rámutatott az egészségügyi ágazat alapvető fontosságára, jobban leterhelte az egészségügyi rendszereket és az egészségügyi dolgozókat, és nyilvánvalóvá tette az egészségügyi rendszerek gyengeségeit és hiányosságait, valamint az egészségügyi ellátás terén a tagállamok között és a tagállamokon belül tapasztalható különbségeket és egyenlőtlenségeket, különösen a határ menti, a legkülső, távoli és vidéki területeken, beleértve a ritkán lakott területeket is;

C.

mivel a kohéziós politika képezte a Covid19-világjárvány elleni első védelmi vonalat – a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés (CRII) és a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés (CRII+) révén –, ami bizonyítja, hogy ez a politika jelentősen hozzájárulhat az egészségi egyenlőtlenségek csökkentéséhez az e-egészségügy, az e-gyógyászat és a digitalizáció egyéb formái előmozdításának támogatásával, amelyek amellett, hogy új lehetőségek forrásai, a konkrét helyzetek kezeléséhez szükséges megfelelő felszereléseket, valamint az egészségügyi személyzet képzését is szükségessé teszik;

D.

mivel az Unióban az egészségügyi ellátás színvonala továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, és jelentős különbségek vannak a régiók között, ami egyenlőtlenségeket okoz; mivel az EU-27 átlagának 75 %-ánál alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező NUTS II szintű régiók közel sem tudnak annyi egy főre jutó forrást szentelni az egészségügyi ellátásra, mint a fejlettebb régiók;

E.

mivel az e problémák egy részének kompenzálását célzó uniós eszközök többnyire csupán „puha” jogszabályok, ami általános hiányosságokat eredményez; mivel strukturáltabb uniós szintű megközelítésre van szükség, amelyet erősebb és átfogóbb jogi kerettel és jogilag kötelező erejű cselekvési eszközökkel kell kiegészíteni a tagállamok közötti együttműködés és koordináció fokozása, az emberek egészségének jobb védelme és az egészségügyi ellátás terén meglévő különbségek hatékony kezelése érdekében;

F.

mivel a Bizottság számos, a strukturális alapokból finanszírozott tanulmányon és kezdeményezésen – többek között az Interregen – keresztül támogatja az egészségügyi ellátás terén folytatott, határokon átnyúló együttműködést;

G.

mivel az egészségügyi ellátással kapcsolatos, határokon átnyúló együttműködéshez partnerek, szociális és egészségügyi intézmények, egészségbiztosítási szervezetek és hatóságok széles körének támogatása és bevonása szükséges, amelyeknek számos területen foglalkozniuk kell a határátlépés előtt álló akadályokkal, például a szabad mozgás, a tájékoztatás, a különböző adózási és szociális biztonsági rendszerek, az egészségügyi személyzet képesítéseinek elismerése és az egészségügyi intézmények előtt álló akadályok területén;

H.

mivel a színvonalas egészségügyi ellátáshoz – többek között a megelőző ellátáshoz – való hozzáférés joga a szociális jogok európai pillérének részét képezi, és hozzáférhetővé kell tenni a határokon átnyúló területeken élők számára, amely területek az EU területének 40 %-át teszik ki, és amelyekben EU lakosságának közel egyharmada él, és általában rosszabb gazdasági teljesítményt nyújtanak, mint a tagállamok más régiói, különösen az alacsonyabb népsűrűségű és gyenge gazdasággal rendelkező, határokon átnyúló területek, például a vidéki, távoli és legkülső régiók, valamint a szigetek;

I.

mivel az uniós egészségügyi ellátás színvonala közötti különbségek csökkentése érdekében meg kell erősíteni a kohéziós politikát;

J.

mivel az egészségügyi kiadások az EU GDP-jének közel 10 %-át teszik ki, és az egészségüggyel kapcsolatos területeken foglalkoztatottak az uniós munkaerő 15 %-át adják; mivel az egészségügyi kiadások szintje, valamint az orvosok és egészségügyi szakemberek rendelkezésre állása tekintetében továbbra is jelentős különbségek állnak fenn a tagállamok és régióik között;

K.

mivel a határ menti régiók – különösen a fiatalok és a szakképzett munkavállalók elvándorlása miatti – elnéptelenedése jól illusztrálja a gazdasági lehetőségek hiányát ezekben a régiókban, és nem teszi vonzóvá a határ menti régiókat az egészségügyi ágazatban való foglalkoztatás szempontjából; mivel az európai egészségügyi rendszerek fenntarthatósága terén az jelenti az egyik legfontosabb problémát, hogy – akár a hallgatók korlátozott számából, akár a karrierlehetőségek hiányából eredően – hiányosak a humán erőforrások a méltányos egészségügyi ellátásban;

L.

mivel a legutóbbi két többéves pénzügyi keretben az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó egészségügyi beruházások jellemzően a kevésbé fejlett tagállamokban és azokban a NUTS II szintű régiókban koncentrálódtak, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-27 átlagának 75 %-át, általában az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítésére összpontosítva, míg az Európai Szociális Alap (ESZA) beruházásai az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre irányultak és jellemzően a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében egyedi kihívásokkal küzdő országokban koncentrálódtak;

M.

mivel jelenleg az egészségügyi ellátással kapcsolatos elsődleges felelősség a tagállamokra hárul, mivel ők irányítják az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi praxisok megszervezését és finanszírozását;

N.

mivel a NextGenerationEU prioritásai között szerepel egyrészt a digitalizáció, másrészt az egészségügyi rendszerek rezilienciája;

O.

mivel a határon átnyúló egészségügyi ellátás az egyik olyan szakpolitikai és beavatkozási terület, amelyet leginkább érintenek a nemzeti rendszerek közötti jelentős különbségek miatt fennálló jogi és nem jogi akadályok;

P.

mivel az európai egészségügyi uniónak hozzá kell járulnia a tagállamok és az érintett érdekelt felek közötti szorosabb együttműködéshez, koordinációhoz és ismeretmegosztáshoz az egészségügy területén és elő kell mozdítania azt, valamint növelnie kell a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek leküzdéséhez szükséges uniós kapacitásokat;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséről szóló 174. cikkére,

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a közös rendelkezésekről szóló rendeletre) és különösen annak az 5. cikkben rögzített első szakpolitikai célkitűzésére,

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel az 1303/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató kiegészítő források és az azokkal kapcsolatos végrehajtási rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. december 23-i (EU) 2020/2221 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (REACT-EU) (5),

—

tekintettel az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—

tekintettel az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),

—

tekintettel a Digitális Európa program létrehozásáról szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a Digitális Európa programról szóló rendelet) (8), amely az EU-n belüli digitális átalakulás támogatására irányul,

—

tekintettel a NextGenerationEU helyreállítási eszközre,

—

tekintettel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),

—

tekintettel a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i bizottsági közleményre (COM(2021)0118),

—

tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),

—

tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

—

tekintettel „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című, 2020. július 1-jei bizottsági közleményre (COM(2020)0274),

—

tekintettel a „Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027: Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0624),

—

tekintettel a „Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára – Az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek 2040-ig történő megvalósítása felé” című, 2021. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2021)0345),

—

tekintettel a Bizottság a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóról szóló 2020. évi jelentéseire,

—

tekintettel a strukturális és kohéziós politikákkal foglalkozó tematikus főosztályának „Digitális menetrend és kohéziós politika” című, 2018. június 15-i tanulmányára,

—

tekintettel a „Nők a digitalizációban” című, 2019. április 9-i kötelezettségvállalási nyilatkozatra, amelyet az uniós miniszterek és a tagállamok képviselői, valamint Norvégia és az Egyesült Királyság írt alá,

—

tekintettel a digitális társadalomról és az értékalapú digitális kormányzásról szóló, 2020. december 8-i berlini nyilatkozatra,

—

tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete „A nemek közötti egyenlőség mutatója, 2020: Digitalizáció és a munka jövője” című, 2020. október 16-i jelentésére,

—

tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Tanácsának a széles sávú összeköttetésről szóló, 2021. február 24-én módosított ajánlására,

—

tekintettel az Európai Tanácsnak a Covid19-ről, az egységes piacról, az iparpolitikáról, a digitális gazdaságról és a külkapcsolatokról szóló, 2020. október 2-i következtetéseire, különösen a digitális átalakulásról szóló következtetésekre,

—

tekintettel a környezet javát szolgáló digitalizációról szóló, 2020. december 11-i tanácsi következtetéstervezetre,

—

tekintettel a távoli helyről történő munkavégzés keretében végzett távmunkáról szóló, 2021. április 7-i tanácsi következtetéstervezetre,

—

tekintettel Brüsszel városának a távmunkára és az éghajlat-politikára vonatkozó együttes tervére,

—

tekintettel Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztályának „A távmunka és a digitális munka hatása a munkavállalókra és a társadalomra: Különös figyelmet kell fordítani a felügyeletre és a nyomon követésre, valamint a munkavállalók mentális egészségére” című 2021. április 30-i tanulmányára,

—

tekintettel a Bizottság „Uniós fellépés az intelligens falvakért” programjára,

—

tekintettel a Strukturális és Kohéziós Politikai Tematikus Főosztály „Az EU lemaradó régiói: a jelenlegi helyzet és a jövőbeli kihívások” című, 2020. szeptember 30-i tanulmányára,

—

tekintettel a „Jobb életminőség a vidéki területeken” című, 2016. szeptember 5–6-i Cork 2.0 nyilatkozatra,

—

tekintettel a Régiók Bizottsága és a Bizottság „Az innovációs kampusz módszertani kézikönyve: A vállalkozói felfedezési folyamatban rejlő lehetőségek kiaknázása a területi innováció és fejlesztés érdekében” című, 2018. január 18-i együttes tanulmányára (9),

—

tekintettel Írország „Vidéki jövőnk” című, 2021–2025-ös vidékfejlesztési politikájára és annak a vidéki térségekben folytatott távmunkára való összpontosítására,

—

tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért „Élet- és munkakörülmények és a Covid19” című, 2020. szeptember 28-i jelentésére,

—

tekintettel a Bizottság „A munka és a készségek változó jellege a digitális korban” című, 2019. augusztusi tanulmányára (10),

—

tekintettel a Bizottság „Az uniós ellentétek földrajza” című 2018-as tanulmányára (11),

—

tekintettel az „Európa digitális jövőjének alakítása: a digitális egységes piac működése előtt álló akadályok felszámolása és a mesterséges intelligencia használatának javítása az európai fogyasztók számára” című, 2021. május 20-i állásfoglalására (12),

—

tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására (13),

—

tekintettel a „Kohéziós politika és regionális környezetvédelmi stratégiák az éghajlatváltozás elleni küzdelemben” című, 2021. március 25-i állásfoglalására (14),

—

tekintettel az uniós régiók demográfiai tendenciáinak a kohéziós politika eszközeivel történő megfordításáról szóló, 2021. május 20-i állásfoglalására (15),

—

tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

—

tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A9-0010/2022),

A.

mivel az EU hatékony digitális politikákkal kívánja lehetővé tenni az emberek és a vállalkozások számára a fenntartható és virágzó digitális jövő építését minden régióban;

B.

mivel a digitális átalakulásnak méltányosnak és befogadó jellegűnek kell lennie, lehetőségeket kell teremtenie, és elő kell mozdítania az egyenlőséget, az életminőséget, a regionális versenyképességet és a gazdaság korszerűsítését;

C.

mivel a digitális átalakulásnak együtt kell járnia a folyamatban lévő zöld átállással – és e kettőt együtt „kettős átállásnak” nevezik; mivel ennek társadalmi dimenzióját nem szabad figyelmen kívül hagyni;

D.

mivel a „negyedik ipari forradalom” útjára lépett korszerű gazdaságban új üzleti modellek jelennek majd meg, választ adva a digitális és a zöld átalakulás aktuális kihívásaira;

E.

mivel a fenntartható átmenetre leginkább rászoruló európai régiók általában azok, ahol magas a szegénység és a kirekesztés aránya; mivel a gyors helyreállításhoz határozott intézkedésekre és hathatós beruházásokra van szükség, amelyeknek a világjárvány gazdasági és szociális hatásainak mérséklésére, a gazdasági tevékenység újraindítására, a fenntartható fejlődés előmozdítására, a zöld átállásra, a digitális átalakulásra és a szociális jogok európai pillére elveinek végrehajtására kell összpontosítaniuk, megerősítve Európa versenyképességét;

F.

mivel az új többéves pénzügyi keret és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz az EU-ban valaha alkalmazott legnagyobb ösztönző csomagot alkotja, és hozzájárul majd egy zöldebb, digitálisabb és reziliensebb EU újjáépítéséhez a Covid19 utáni időszakban; mivel ugyanakkor az új kohéziós politika példátlan lehetőséget kínál a tagállamok számára a digitalizáció fellendítésére, mivel megköveteli tőlük, hogy meghatározott összeget fordítsanak a digitális átállásra, és – amint azt a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló kohéziós politikai beruházási keret körvonalazza – biztosítaniuk kell bizonyos feltételek teljesülését ahhoz, hogy ilyen finanszírozásban részesüljenek;

G.

mivel az EU-ban még mindig digitális szakadék tapasztalható a földrajzi elhelyezkedés, az életkor, a nem, az iskolai végzettség, valamint a társadalmi-gazdasági státusz és a jövedelem tekintetében, ami megakadályozza, hogy egyes egyének és vállalkozások kihasználják a digitális átalakulás előnyeit; mivel e digitális szakadék még inkább elidegenítheti a demográfiai hanyatlástól eleve szenvedő régiókat, tovább növelve a területi egyenlőtlenségeket az EU-ban;

H.

mivel az európai szélessávú lefedettség szintje azt mutatja, hogy még mindig jelentős beruházásokra van szükség, különösen a vidéki területeken, ahol a háztartások 10 %-a nem rendelkezik semmilyen vezetékes hálózattal, 41 %-a pedig semmiféle gyors szélessávú technológiával, és csak 59 %-a rendelkezik új generációs szélessávú hozzáféréssel (legalább 30 Mbps), szemben az EU többi részével, ahol a háztartások 87 %-a (16); mivel a vidéki térségek és peremterületek az IKT-konnektivitás gyengesége mellett gyakran más strukturális kihívásokkal is szembesülnek, mint például az infrastruktúra és a szolgáltatások hiánya, az alacsony jövedelmek, az oktatási létesítmények vagy a kulturális javak hiánya, ami a magasan képzett emberek elvándorlását okozza az ígéretesebb területek felé (agyelszívás) (17); mivel az uniós finanszírozásnak meg kell könnyítenie az alapvető infrastruktúra biztosítását;

I.

mivel az európai gazdaság gerincét a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják, amelyek az EU-ban az összes vállalkozás 99 %-át teszik ki, és mintegy 100 millió embert foglalkoztatnak; mivel az európai GDP több mint felét kkv-k adják, és nemcsak a fenntartható és digitális gazdaságra való „kettős átállás” megvalósításában játszanak kulcsszerepet az EU-ban, hanem a gazdaság minden ágazatában hozzáadott értéket teremtenek; mivel azonban a kkv-k mindössze 17 %-a integrálta sikeresen a digitális technológiákat a vállalkozásába, szemben a nagyvállalatokkal, ahol ez az arány 54 %; mivel egyes iparágak és hagyományos ágazatok, például az építőipar, az agrár-élelmiszeripar, a textilipar vagy az acélipar, lemaradtak a digitális átalakulás terén (18);

J.

mivel ugyan a Covid19-világjárvány a távmunka és az IKT-alapú mobil munkavégzés tömeges elterjedéséhez vezetett (19), ami nagy lehetőséget kínál a munkahelyek átkapcsolására a városi térségekből kisebb városokba, külvárosokba és vidéki térségekbe, ugyanakkor azonban a távmunka vállalhatósága tekintetében jelentős különbségek vannak a magas és az alacsony fizetésű munkavállalók, a szellemi és a fizikai munkát végző munkavállalók, valamint a férfiak és a nők között (20); mivel a távmunka és az IKT-alapú mobil munkavégzés, valamint a szolgáltatások digitalizációja bizonyos feltételek mellett elősegítheti a foglalkoztatás és a lakosság kiegyensúlyozottabb földrajzi eloszlását;

K.

mivel az ESZA+-nak a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához való hozzájárulás érdekében támogatnia kell az emberekbe és rendszerekbe történő beruházásokat a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás területén, ugyanakkor támogatást kell nyújtania az oktatási és képzési rendszerek minőségének, befogadó jellegének, hatékonyságának és munkaerő-piaci relevanciájának javításához, beleértve a digitális tanulás előmozdítását és a tanárok továbbképzését; mivel ez az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkével összhangban támogatná a gazdasági, területi és társadalmi kohéziót;

L.

mivel a Covid19-világjárvány tapasztalatai megmutatták, hogy a digitális infrastruktúra fejlesztése mennyire fontos a gazdaságok és társadalmak – többek között az egészségügyi szolgáltatások, az oktatás és a közigazgatás – működése szempontjából; mivel a Covid19-világjárvány számos, a vidéki térségekben már meglévő problémát is felerősített, és rámutatott e régiók sebezhetőségére, különösen a digitális kapacitás, az egészségügyi szolgáltatások minősége és nyújtása, az oktatás, a széles sávú hálózathoz való hozzáférés, az értékláncok rezilienciája és a digitális készségek terén;

M.

mivel annak ellenére, hogy az európai készségfejlesztési programban kitűzött célnak megfelelően 2025-re az EU felnőtt lakossága 70 %-ának kellene rendelkeznie legalább az alapvető digitális készségekkel, a Bizottság szerint az EU lakosságának 42 %-a még mindig nem rendelkezik az alapvető digitális készségekkel, a munkavállalók 37 %-a pedig a megfelelő digitális készségekkel; mivel az IKT-készségek megoszlását illetően továbbra is jelentős földrajzi különbségek vannak; mivel a nők aránytalanul alulreprezentáltak az IKT-ágazatban (az IKT-szakértői álláshelyek mindössze 17 %-át töltik be (21)), és kisebb valószínűséggel rendelkeznek speciális digitális készségekkel és dolgoznak az IKT-hez kapcsolódó területeken; mivel 2019-ben az EU 27 tagállamában a vállalkozások kevesebb mint 25 %-a nyújtott IKT-képzést alkalmazottainak, és a tagállamok között jelentős különbségek vannak (22); mivel a nemek közötti szakadék különösen jellemző az induló vállalkozásokra – 2020-ban az európai technológiai ágazatba befektetett tőke 91 %-át kizárólag férfiakból álló alapítói csapatok kapták meg (23);

N.

mivel az IKT-ágazat fejlesztésére és az innováció előmozdítására irányuló intézkedésekre nemcsak általában a gazdasági és társadalmi digitalizáció, hanem különösen az ipari ágazatokban megvalósítandó digitalizáció támogatásához is szükség van;

O.

mivel a közszolgáltatások digitalizálásának együtt kell járnia a magánélethez való joggal és a személyes adatok védelmével, tiszteletben tartva az általános adatvédelmi rendeletet (24);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

—

tekintettel a géntechnológiával módosított GHB811 gyapotot (BCS-GH811-4) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D077486/02,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2022. január 11-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére (2),

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2021. július 8-án elfogadott és 2021. augusztus 16-án közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.

mivel 2018. szeptember 19-én a belgiumi székhelyű BASF Agricultural Solutions Belgium NV az egyesült államokbeli székhelyű BASF Agricultural Solutions Seed US LLC (a továbbiakban: a kérelmező) nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be a géntechnológiával módosított GHB811 gyapotot (a továbbiakban: géntechnológiával módosított gyapot) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a géntechnológiával módosított gyapotot tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.

mivel az EFSA a géntechnológiával módosított gyapot engedélyezésével kapcsolatban 2021. július 8-án kedvező véleményt adott ki, amelyet 2021. augusztus 16-án közzétettek;

C.

mivel a géntechnológiával módosított gyapotot úgy fejlesztették ki, hogy toleranciát biztosítson a glifozáttal és a HPPD-gátló gyomirtó szerekkel szemben (5); mivel a HPPD-gátló gyomirtó szerek közé tartoznak az olyan gyomirtó szerek, mint az izoxaflutol, a mezotrion és a tembotrionin;

D.

mivel annak ellenére, hogy a gyapotmagolaj emberi fogyasztása Európában viszonylag korlátozott, számos különböző élelmiszer-ipari termékben megtalálható, például egyes salátaöntetekben, majonézekben, finompékárukban, kenhetőcsokoládé-termékekben és burgonyaszirmokban; mivel a gyapotot elsősorban gyapotmagpogácsa, gyapotmagliszt vagy teljes zsírtartalmú gyapotmag formájában adják az állatoknak (6); mivel a gyapotot az emberek gyapotliszt formájában is fogyasztják;

E.

mivel a Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete (7) előírja annak értékelését, hogy a várható mezőgazdasági gyakorlatok befolyásolják-e a tanulmányozott végpontok eredményét; mivel az említett végrehajtási rendelet szerint ez különösen fontos a gyomirtó szerekkel szemben ellenálló növények esetében;

F.

mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt (8); mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a géntechnológiával módosított gyapot nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glifozátnak és HPPD-gátló gyomirtó szereknek, és hogy ezért a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag lehet jelen;

G.

mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy a besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be; mivel több közelmúltbeli, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány megerősíti a glifozát rákkeltő potenciálját (9);

H.

mivel az EFSA szerint hiányoznak azok a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé tennék, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek a glifozát számos, a géntechnológiával módosított, glifozáttűrő növények esetében releváns bomlásterméke tekintetében (10);

I.

mivel az Unió által jóváhagyott harmonizált osztályozás és címkézés szerint az izoxaflutol nagyon mérgező a vízi élővilágra, és feltehetően károsítja a születendő gyermeket (11); mivel a kockázatértékelés céljából kizárólag izoxaflutolt használtak a géntechnológiával módosított gyapoton; mivel azonban a HPPD-t gátló gyomirtó szerek közé számos gyomirtó szer tartozik, köztük a mezotrion, amely az EFSA szerint az endokrin rendszert károsító tulajdonságúnak tekinthető (12);

J.

mivel egy független tudományos elemzés (13) szerint a kiegészítő gyomirtó szerek hatóanyagainak hatásmechanizmusa miatt valószínű, hogy e gyomirtó szerek alkalmazása stresszreakciókat fog okozni a növényekben, és így hatással lesz a génkifejeződésre és magára a növény összetételére;

K.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradékanyagok és bomlástermékeik értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testületének (a továbbiakban: az EFSA GMO-testülete) hatáskörén, és ezért azt nem végzik el a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás keretében; mivel ez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek az érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás válthatja ki (14);

L.

mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak (15); mivel e kritikai észrevételek között szerepel, hogy a benyújtott bizonyítékok alapján nem lehet következtetést levonni sem a géntechnológiával módosított gyapot összehasonlító értékeléséről, sem annak biztonságosságáról, hogy a géntechnológiával módosított gyapot termesztése a harmadik országok gazdasági szereplői glifozátnak való fokozott kitettségével jár, amelynek az egészségre gyakorolt hatása jelenleg vitatott, de káros lehet, hogy a toxikológiai információk és adatok nem elégségesek, és hogy a nyomonkövetési terv nem kapcsolja össze a nyomonkövetési tevékenységeket a vonatkozó védelmi célokkal;

M.

mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetén (ENSZ) belül az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges előadó 2017-es jelentésében megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre (16); mivel az ENSZ 3.9. fenntartható fejlődési célja a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra (17); mivel a géntechnológiával módosított gyapot behozatalának engedélyezése növelné a glifozáttal és HPPD-gátló gyomirtó szerekkel kezelt növény iránti keresletet, ezáltal növelve a munkavállalók és a környezet kitettségét a harmadik országokban; mivel a munkavállalók és a környezet fokozott kitettségének kockázata kiemelt problémát jelent a géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények esetében, tekintettel a felhasznált gyomirtó szerek nagyobb mennyiségére;

N.

mivel egy 2020-ban közzétett, szakértői értékelés alá vetett tanulmány szerint a Roundup – a világ egyik leggyakrabban használt glifozátalapú gyomirtó szere – a biológiai sokféleség csökkenését idézheti elő, ami sebezhetőbbé teheti az ökoszisztémákat a szennyezéssel és az éghajlatváltozással szemben (18);

O.

mivel egy 2021-ben Mexikóban végzett, szakértői értékelésen alapuló tudományos tanulmány igazolta a transzgén behatolásának fiziológiai, metabolikus és ökológiai hatásait (19) a vadon élő gyapotban, és megállapította, hogy többek között a cp4-epsps (glifozáttoleráns) gének természetes körülmények között történő kifejeződése a vadon élő gyapotban megváltoztatta az extraflorális nektár váladéki szintjét, és ezáltal a különböző hangyafajokkal való kapcsolatát, valamint a növényevő állatok károsodásának szintjét (20); mivel a tanulmány megállapítja, hogy „Ha helyben meg akarjuk őrizni a vadon élő rokon fajok elsődleges génállományát, azon kell dolgoznunk, hogy azonosítsuk azokat az ökológiai és evolúciós folyamatokat, amelyeket e transzgének populációikon belüli létezése és permanens jellege érint”, és hogy „e gének kimutatása után azonnal ki lehet dolgozni a károsodás mértékét csökkentő mérséklési stratégiákat”; mivel a transzgén-introgressziónak, valamint a vadon élő populációkat és a biológiai sokféleséget érintő kapcsolódó kockázatoknak az elővigyázatosság elvével összhangban történő csökkentésére irányuló leghatékonyabb stratégia elsősorban a genetikailag módosított növények termesztésének elkerülése lenne;

P.

mivel az Unió az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének részes feleként felelős annak biztosításáért, hogy a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tevékenységek ne okozzanak kárt más országok környezetében (21); mivel a géntechnológiával módosított gyapot behozatalát nem szabad engedélyezni, mivel termesztése és az ebből eredő transzgén-introgresszió kiegyensúlyozhatatlanná teheti a vadon élő gyapot ökoszisztémáinak kényes ökológiai kölcsönhatásait;

Q.

mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

R.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2022. január 11-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége;

S.

mivel a Bizottság elismeri, hogy problematikus az a tény, hogy a GMO-k engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált;

T.

mivel az Európai Parlament a nyolcadik parlamenti ciklusban összesen 36 állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), és a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a kilencedik parlamenti ciklusban az Európai Parlament már 23 kifogást fogadott el a GMO-k forgalomba hozatala ellen; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO esetében sem az engedélyezést; mivel a tagállamok többek között az elővigyázatosság elvének az engedélyezési eljárás során való figyelmen kívül hagyása, valamint a kockázatértékeléssel kapcsolatos tudományos aggályok miatt nem támogatják az engedélyezést;

U.

mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

V.

mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a GMO-k engedélyezésétől olyan esetben, amikor a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (22);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0054),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0055),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0056),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat, négyet vagy ötöt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0057),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. május 14.) a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0069),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és az (EU) 2018/1111 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0291),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított SYHT0H2 (SYN-ØØØH2-5) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0292),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 87460 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 87460, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0293),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 87751 × MON 87701 × MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0365),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × MON 87411 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és MON 87411 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0366),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MIR604 (SYN-IR6Ø4-5) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0367),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 88017 (MON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0368),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 89034 (MON-89Ø34-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0369),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2021. március 11.) a géntechnológiával módosított GHB614 × T304-40 × GHB119 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0080),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2021. március 11.) a géntechnológiával módosított MZIR098 (SYN-ØØØ98-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0081),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2021. július 7.) a géntechnológiával módosított DAS-81419-2 × DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0334),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2021. július 7.) a géntechnológiával módosított 1507 × MIR162 × MON810 × NK603 kukoricát, valamint az 1507, MIR162, MON810 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0335),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2021. július 7.) a géntechnológiával módosított Bt 11 (SYN-BTØ11-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0336).

—

az Európai Parlament 2022. február 15-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított GMB151 (BCS-GM151-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetérő (Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0024),

—

az Európai Parlament 2022. február 15-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított GHB614 (BCS-GHØØ2-5) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0025).

—

tekintettel a géntechnológiával módosított 73496 (DP-Ø73496-4) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D077485/02,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelemről, valamint a 641/2004/EK és az 1981/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2013. április 3-i 503/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2),

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2022. január 11-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2021. május 5-én elfogadott és 2021. június 17-én közzétett véleményre (4)

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (5),

—

tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.

mivel 2012. május 15-én az egyesült államokbeli székhelyű Pioneer Hi-Bred International Inc. nevében eljáró, belgiumi székhelyű Pioneer Overseas Corporation (a továbbiakban: a kérelmező) az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be az illetékes holland nemzeti hatósághoz a géntechnológiával módosított 73496 olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a géntechnológiával módosított 73496 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.

mivel az EFSA a géntechnológiával módosított olajrepce engedélyezésével kapcsolatban 2021. május 5-én kedvező véleményt adott ki, amelyet 2021. június 17-én közzétettek;

C.

mivel a géntechnológiával módosított olajrepce ellenálló glifozáttal szemben (6) a glifozát acetiltranszferáz fehérje (GAT4621) expressziója révén;

D.

mivel az 503/2013/EU végrehajtási rendelet előírja annak értékelését, hogy a várható mezőgazdasági gyakorlatok befolyásolják-e a tanulmányozott végpontok eredményét; mivel az említett végrehajtási rendelet szerint ez különösen fontos a gyomirtó szerekkel szemben ellenálló növények esetében;

E.

mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt (7); mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a géntechnológiával módosított olajrepce nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glifozátnak, és hogy ezért a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag és bomlástermék (metabolit) lehet jelen;

F.

mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy a besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be; mivel több közelmúltbeli, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány megerősíti a glifozát rákkeltő potenciálját (8);

G.

mivel az EFSA szerint hiányoznak azok a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé tennék, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek az N-acetil-glifozát és N-acetil-AMPA bomlástermékek tekintetében, amelyek relevánsak az Unióba importált, géntechnológiával módosított glifozáttűrő növényfajtákkal összefüggésben (9);

H.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradékanyagok és bomlástermékeik értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testületének hatáskörén, és ezért azt nem végzik el a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás keretében; mivel mindez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás befolyásolhatja (10);

I.

mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak (11); mivel e kritikai észrevételek között szerepel, hogy a géntechnológiával módosított olajrepce kockázatértékelése során alkalmazott módszertani megközelítések egyes esetekben eltérnek az EFSA iránymutatásában ajánlottaktól, ami azt jelenti, hogy a kockázatértékelés egyértelmű hiányosságokat mutat, és a biztonságra vonatkozóan nem vonható le határozott következtetés, hogy az Unióba behozott olajrepce-anyagok kereskedelmi célú előállítása során előforduló környezeti feltételek tekintetében a vizsgálati helyszínek reprezentativitása nem kellően bizonyított, hogy a géntechnológiával módosított olajrepce glifozátkezelésből származó maradékanyagok és glifozátmetabolitok szintjét nem értékelték, hogy a géntechnológiával módosított olajrepce biztonságosságát nem lehet megerősíteni a glifozát, az N-acetil-glifozát és metabolitjai koncentrációjára vonatkozó információk nélkül, valamint hogy nem bizonyított, hogy az acetilált glifozát nem toxikus;

J.

mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetén (ENSZ) belül az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges előadó 2017-es jelentésében megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre (12); mivel az ENSZ 3.9. fenntartható fejlődési célja a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra (13); mivel a géntechnológiával módosított olajrepce behozatalának engedélyezése növelné a glifozáttal kezelt növény iránti keresletet, ezáltal növelve a munkavállalók és a környezet kitettségét a harmadik országokban; mivel a munkavállalók és a környezet fokozott kitettségének kockázata kiemelt problémát jelent a géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények esetében, tekintettel a felhasznált gyomirtó szerek nagyobb mennyiségére;

K.

mivel egy 2020-ban közzétett, szakértői értékelés alá vetett tanulmány szerint a Roundup – a világ egyik leggyakrabban használt glifozátalapú gyomirtó szere – a biológiai sokféleség csökkenését idézheti elő, ami sebezhetőbbé teheti az ökoszisztémákat a szennyezéssel és az éghajlatváltozással szemben (14);

L.

mivel az Unió az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének részes feleként felelős annak biztosításáért, hogy a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tevékenységek ne okozzanak kárt más országok környezetében (15);

M.

mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

N.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2022. január 11-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok minősített többsége nem támogatta;

O.

mivel a Bizottság elismeri, hogy problematikus az a tény, hogy a GMO-k engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált;

P.

mivel a Parlament a 8. parlamenti ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt GMO-k forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a 9. parlamenti ciklusban a Parlament már 23 kifogást fogadott el a GMO-k forgalomba hozatala ellen; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO esetében sem az engedélyezést; mivel a tagállamok többek között az elővigyázatosság elvének az engedélyezési eljárás során való figyelmen kívül hagyása, valamint a kockázatértékeléssel kapcsolatos tudományos aggályok miatt nem támogatják az engedélyezést;

Q.

mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

R.

mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a GMO-k engedélyezésétől olyan esetben, amikor a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (16);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0054),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0055),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0056),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat, négyet vagy ötöt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0057),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. május 14.) a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0069),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és az (EU) 2018/1111 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0291),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított SYHT0H2 (SYN-ØØØH2-5) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0292),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 87460 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 87460, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0293),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 87751 × MON 87701 × MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0365),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × MON 87411 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és MON 87411 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0366),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MIR604 (SYN-IR6Ø4-5) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0367),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 88017 (MON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0368),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 89034 (MON-89Ø34-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0369),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. március 11.) a géntechnológiával módosított GHB614 × T304-40 × GHB119 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0080),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. március 11.) a géntechnológiával módosított MZIR098 (SYN-ØØØ98-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0081),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. július 7.) a géntechnológiával módosított DAS-81419-2 (DAS–44406–6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0334),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. július 7.) a géntechnológiával módosított 1507 × MIR162 × MON810 × NK603 kukoricát, valamint az 1507, MIR162, MON810 and NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0335),

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. július 7.) a géntechnológiával módosított Bt 11 (SYN-BTØ11-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0336),

—

Az Európai Parlament 2022. február 15-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított GMB151 (BCS-GM151-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0024),

—

Az Európai Parlament 2022. február 15-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított GHB614 (BCS-GHØØ2-5) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0025).