2022.8.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 305/1

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

(2022. augusztus 8.)

a magyarországi Tolna megyében található Paks II erőműből (két VVER-1200 reaktorból) származó radioaktív hulladék végleges elhelyezésére vonatkozó tervről

(Csak a magyar nyelvű szöveg hiteles)

(2022/C 305/01)

Az alábbi értékelés az Euratom-Szerződés rendelkezései alapján készült, és nem érinti az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján, illetve az abból és a másodlagos jogszabályokból eredő kötelezettségek értelmében végrehajtandó esetleges további értékeléseket (1).

Az Európai Bizottság 2021. február 9-én az Euratom-Szerződés 37. cikkének megfelelően megkapta Magyarország Állandó Képviseletétől a Paks II. erőműből származó radioaktív hulladék (2) végleges elhelyezésére vonatkozó terv általános adatait.

A Bizottság március 30-án, június 9-én és július 12-én kiegészítő tájékoztatást kért a tervről, amelyet Magyarország Állandó Képviselete április 27-én, június 17-én és július 23-án nyújtott be. Emellett a magyar kormány képviselői kiegészítő információkkal szolgáltak a szakértői csoport 2021. június 9–10-én (videokonferencia keretében) tartott plenáris ülésén. A benyújtott általános adatok és kiegészítő tájékoztatás alapján a Bizottság a következő véleményt alakította ki:

1.	A telephely és a legközelebbi tagállam (Horvátország) közötti távolság 75 km. Szerbia mint szomszédos ország határa 66 km-es távolságban van.

Normál üzemi körülmények között a környezetbe jutó gáz- és folyékony halmazállapotú radioaktív kibocsátás várhatóan nem okoz olyan mértékű expozíciót más tagállamok vagy harmadik országok lakossága körében, amely az alapvető biztonsági előírásokban (2013/59/Euratom tanácsi irányelv (3)) meghatározott dóziskorlátok figyelembevételével egészségügyileg jelentősnek tekinthető.

A kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékot a Bátaapátiban található föld alatti nemzeti radioaktívhulladék-tárolóban fogják elhelyezni. A kiégett fűtőelemeket ideiglenesen a telephelyen tárolják (a jövőben felépítendő új létesítményben, amely nem szerepel ebben a beadványban). A tervezett referencia-forgatókönyv szerint a fűtőelemeket ezt követően egy magyarországi mélységi geológiai tárolóban helyezik el. A kiégett fűtőelemek újrafeldolgozása is lehetséges. Amennyiben a kiégett fűtőelemeket újrafeldolgozás céljából harmadik országba szállítják, a végleges elhelyezés céljából vissza kell juttatni őket Magyarországra a radioaktív hulladékokról szóló irányelv (2011/70/Euratom tanácsi irányelv (4)) 4. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában, amely szerint amennyiben a kiégett fűtőelemeket újrafeldolgozás céljából harmadik országba szállítják, az adott anyag – beleértve a melléktermékként keletkező hulladékot is – biztonságos és felelősségteljes végleges elhelyezésének végső felelőssége a származási tagállamot terheli. Amennyiben a kiégett fűtőelemeket a végleges elhelyezés céljából harmadik országba szállítják, a következő követelményeknek kell teljesülniük: i. a kiégett fűtőelemeket az illetékes magyar szabályozó hatóságnak az irányelv 3. cikkének 7. pontjában foglalt meghatározás szerint „radioaktív hulladéknak” kell tekintenie; ii. a szállítás időpontjáig hatályba kell lépnie a rendeltetési hely szerinti harmadik országban található végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény használatára vonatkozó megállapodásnak a harmadik ország és Magyarország között; iii. teljesülniük kell az irányelv 4. cikkének (4) bekezdésében felsorolt feltételeknek, különösen a c) pontban foglalt feltételnek, amely szerint a rendeltetési hely szerinti harmadik országnak rendelkeznie kell végleges elhelyezésre szolgáló, már üzemelő létesítménnyel. Végezetül hangsúlyozni kell, hogy az illetékes hatóságoknak a kiégett fűtőelemek szállításának célját (akár újrafeldolgozás, akár végleges elhelyezés) egyértelműen meg kell határozniuk, és előzetesen közölniük kell.

Az általános adatokban feltételezett típusú és súlyosságú üzemzavarok esetén bekövetkező nem tervezett radioaktív kibocsátások miatt a más tagállamok vagy harmadik országok lakosságát valószínűsíthetően érő sugárdózis az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelvben (2013/59/Euratom irányelv) meghatározott vonatkoztatási szinteket figyelembe véve egészségügyi szempontból nem lenne jelentős.

A benyújtott általános adatok és kiegészítő tájékoztatás információkkal szolgáltak az atomerőmű telephelye körüli régió szeizmicitásának elemzéséről (a szeizmikusan közepes aktivitású régiókba sorolva), valamint a valószínű maximális szeizmikus aktivitásról (a 2010/635/Euratom bizottsági ajánlás I. melléklete). A Bizottság arra ösztönzi a magyar hatóságokat, hogy továbbra is szorosan kísérjék figyelemmel az atomerőmű körüli régió szeizmológiájáról szóló tudományos ismeretek alakulását, megfelelően kövessék nyomon az esetleges eredményeket, és tájékoztassák a szomszédos tagállamokat és a Bizottságot.

Következésképpen a Bizottság azon a véleményen van, hogy – figyelembe véve az alapvető biztonsági előírások (2013/59/Euratom irányelv) rendelkezéseit – a magyarországi Tolna megyében található Paks II. atomerőmű két VVER-reaktorából származó, bármilyen formájú radioaktív hulladék végleges elhelyezésére vonatkozó terv megvalósítása várhatóan sem a normál üzemi működés során, sem az általános adatokban feltételezett típusú és súlyosságú üzemzavarok esetén bekövetkező, nem tervezett radioaktív kibocsátások miatt nem okoz egészségügyi szempontból jelentős mértékű radioaktív szennyeződést egy másik tagállam vagy harmadik ország vizeiben, talajában vagy légterében.

Kelt Brüsszelben, 2022. augusztus 8-án.

a Bizottság részéről

Kadri SIMSON

a Bizottság tagja

(1) Például az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján további környezetvédelmi szempontú vizsgálatokat is el kell végezni. A Bizottság szeretné például felhívni a figyelmet a 2014/52/EU irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv rendelkezéseire, a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelvre, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelvre, továbbá a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelvre.

(2) A radioaktív hulladék végleges elhelyezése alatt az Euratom-Szerződés 37. cikkének alkalmazásáról szóló, 2010. október 11-i 2010/635/Euratom bizottsági ajánlás (HL L 279., 2010.10.23., 36. o.) 1. pontja szerinti radioaktívhulladék-ártalmatlanítás értendő.

(3) A Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.).

(4) A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48–56. o.).

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2022.8.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 305/4

A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁCIÓJÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG H13. HATÁROZATA

(2022. március 30.)

a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság könyvvizsgáló bizottságának összetételéről és működésének módjáról

(EGT-vonatkozású és az EU–Svájc megállapodást érintő szöveg)

(2022/C 305/03)

A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁCIÓJÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG,

tekintettel a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 72. cikkére, melynek értelmében az igazgatási bizottság megállapítja a tagállamok intézményei által a rendelet alapján viselendő költségekkel kapcsolatos elszámolások elkészítése során figyelembe veendő tényezőket, és a 74. cikkben említett könyvvizsgáló bizottság jelentése alapján elfogadja az ilyen intézmények közötti éves elszámolást,

tekintettel a 883/2004/EK rendelet 74. cikkére, melynek értelmében az igazgatási bizottság határozza meg annak a könyvvizsgáló bizottságnak az összetételét és munkamódszereit, amely az igazgatási bizottság által a 72. cikk g) pontja alapján meghozandó döntésekhez szükséges jelentéseket és indokolással ellátott véleményt biztosítja,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 74. cikkében szereplő könyvvizsgáló bizottság a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság mellett működik.

(2) A könyvvizsgáló bizottság a 883/2004/EK rendelet 74. cikke a)–f) pontjában foglalt feladatainak végrehajtása során az igazgatási bizottság felügyelete alatt, annak útmutatásai alapján működik. Ennek keretében a könyvvizsgáló bizottság hosszú távú munkaprogramot készít, amelyet jóváhagyás céljából benyújt az igazgatási bizottsághoz.

2. cikk

(1) A könyvvizsgáló bizottság főszabály szerint írásos bizonyítékok alapján hoz döntést. Az illetékes hatóságoktól minden olyan információt bekérhet vagy minden olyan tájékoztatásra igényt tarthat, amelyet a feladatul kapott vizsgálatok lefolytatásához szükségesnek ítél. Amennyiben indokolt, az igazgatási bizottság elnökének előzetes hozzájárulása birtokában a könyvvizsgáló bizottság megbízhatja a titkárság valamely tagját vagy a könyvvizsgáló bizottság bizonyos tagjait, hogy helyszíni vizsgálatokat végezzenek minden olyan esetben, amikor ezt a bizottság munkája megköveteli. Az igazgatási bizottság elnöke értesíti az érintett tagállam igazgatási bizottságba delegált képviselőjét a kérdéses vizsgálat lefolytatásáról.

(2) A könyvvizsgáló bizottság segítséget nyújt az elszámolások végleges lezárásához olyan esetekben, amikor az ügyet nem lehet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott határidőn belül rendezni. A 987/2009/EK rendelet 67. cikkének (7) bekezdése szerinti vitás kérdésekre vonatkozóan a könyvvizsgáló bizottság véleményét kérő indokolt kérelmet a felek egyikének legalább 25 munkanappal az ülés kezdete előtt be kell nyújtania a könyvvizsgáló bizottságnak.

(3) A könyvvizsgáló bizottság békéltető testületet állíthat fel, mely segíti a bizottság munkáját a felek egyike által az e cikk (2) bekezdése szerint benyújtott, a könyvvizsgáló bizottság véleménye iránti indokolt kérelem feldolgozásában.

A békéltető testület összetételét, megbízatásának idejét, feladatait, munkamódszereit és elnökségi rendszerét a könyvvizsgáló bizottság által meghatározott megbízás tartalmazza.

3. cikk

(1) A könyvvizsgáló bizottságot az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságai által kijelölt képviselők alkotják; a tagállamok mindegyikét két fő képviseli a bizottságban.

A könyvvizsgáló bizottság távollévő tagjainak feladatait az illetékes hatóságok által e célra kijelölt helyettesek láthatják el.

(2) Az Európai Bizottság igazgatási bizottságbeli képviselője vagy annak helyettese tanácsadói minőségben vesz részt a könyvvizsgáló bizottság munkájában.

(3) A könyvvizsgáló bizottság munkáját független szakértő vagy szakértői csoport segíti, aki vagy amely szakképzettséggel és tapasztalattal rendelkezik a könyvvizsgáló bizottság feladataival kapcsolatos területeken, különös tekintettel a bizottság azon teendőire, melyekről a 987/2009/EK rendelet 64., 65. és 69. cikke rendelkezik.

4. cikk

(1) A könyvvizsgáló bizottság elnöki tisztségét azon tagállam képviselője tölti be, amelynek az igazgatási bizottságba delegált képviselője az igazgatási bizottság elnökének feladatait ellátja.

(2) A könyvvizsgáló bizottság elnöke – a titkársággal együttműködve – minden szükséges lépést megtehet annak érdekében, hogy a könyvvizsgáló bizottság hatáskörébe tartozó valamennyi kérdést késedelem nélkül megoldja.

(3) Rendes körülmények között a könyvvizsgáló bizottság elnöke tölti be az elnöki tisztséget azon munkacsoportok ülésein, amelyeket a könyvvizsgáló bizottság hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálata céljából hoztak létre; mindazonáltal akadályoztatása esetén, illetve abban az esetben, ha a bizottságnak speciális kérdéseket kell megvizsgálnia, az elnököt képviselheti más, általa kijelölt személy.

5. cikk

(1) A bizottság tagjai a határozatokat egyszerű többségi szavazással fogadják el, melynek során mindegyik tagállam kizárólag egy szavazattal rendelkezik.

A könyvvizsgáló bizottságnak a 987/2009/EK rendelet 67. cikkének (7) bekezdése szerinti vitás kérdésekre vonatkozó határozataiban és véleményeiben jeleznie kell, hogy azokat egyhangúlag vagy többséggel fogadták-e el. Indokolt esetben a kisebbség által megfogalmazott következtetéseket, illetve fenntartásokat is ismertetni kell.

A vitás kérdésben érintett országok képviselői nem vehetnek részt a könyvvizsgáló bizottság által a 987/2009/EK rendelet 67. cikkének (7) bekezdése szerint, valamely vitás kérdésre vonatkozóan kiadott véleménynek a jóváhagyásában. Amennyiben a 987/2009/EK rendelet 67. cikke (7) bekezdése szerinti valamilyen vitás kérdésre vonatkozóan kiadott véleményt nem egyhangúlag fogadták el, azt a könyvvizsgáló bizottság benyújtja az igazgatási bizottságnak, mellékelve hozzá az ellenvéleményeket és azok okait ismertető jelentést. A könyvvizsgáló bizottság ezenkívül előadót jelöl ki, akinek az igazgatási bizottság rendelkezésére kell bocsátania minden olyan információt, melyet az igazgatási bizottság szükségesnek ítél ahhoz, hogy a vitás ügyet rendezze. A vitás kérdésben érintett országok képviselői nem tölthetik be az előadó szerepét.

(2) A könyvvizsgáló bizottság a 987/2009/EK rendelet 67. cikke (7) bekezdése szerinti vitás kérdésekkel kapcsolatos határozatokat és véleményeket írásbeli eljárással is elfogadhatja, ha az eljárást a könyvvizsgáló bizottság egy korábbi ülésén jóváhagyták.

E célból az elnök az elfogadandó szövegről tájékoztatja a könyvvizsgáló bizottság tagjait. A tagoknak legalább tíz munkanapos határidőt biztosítanak, melyen belül jelezhetik, hogy elutasítják a javasolt szöveget, vagy tartózkodnak a szavazástól. Ha a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, azt támogató szavazatként kell értékelni.

Az elnök dönthet úgy, hogy írásbeli eljárást indít akkor is, ha a könyvvizsgáló bizottság ülésén erről nem született előzetes megállapodás. Ilyen esetben kizárólag a javasolt szöveghez adott írásbeli beleegyezés tekinthető támogató szavazatnak, és legalább 15 munkanapos határidőt kell biztosítani.

Az elnök a meghatározott határidő lejártakor értesíti a tagokat a szavazás eredményéről. A megfelelő számú támogató szavazatot kapott döntés a tagok számára a visszajelzésre megszabott határidő utolsó napján tekinthető elfogadottnak.

(3) Ha az igazgatási bizottság valamely tagja az írásbeli eljárás során javaslatot tesz a szöveg módosítására, az elnök:

a)	újrakezdi az írásbeli eljárást, és a tagokat a (2) bekezdésben szereplő eljárás szerint tájékoztatja a javasolt módosításról; vagy

b)	megszünteti az írásbeli eljárást, és az ügyet a következő ülésen tárgyalják meg,

attól függően, hogy az elnök melyik eljárást tartja megfelelőnek a szóban forgó ügy esetében.

(4) Ha a könyvvizsgáló bizottság valamely tagja a válaszadásra adott határidő lejárta előtt kéri, hogy a javasolt szöveget a könyvvizsgáló bizottság ülésén vizsgálják meg, az írásbeli eljárást meg kell szüntetni.

Az ügyet ezután a könyvvizsgáló bizottság legközelebbi ülésén vizsgálják meg.

6. cikk

A könyvvizsgáló bizottság korlátozott számú tagból álló eseti munkacsoportokat hozhat létre azzal a céllal, hogy konkrét kérdésekben javaslatot készítsen és nyújtson be a könyvvizsgáló bizottság számára.

A könyvvizsgáló bizottság minden egyes eseti munkacsoport esetében döntést hoz az előadó személyéről, az elvégzendő feladatokról, valamint a határidőről, amelyen belül a csoportnak be kell nyújtania munkája eredményét a könyvvizsgáló bizottságnak. Ezeket a könyvvizsgáló bizottság által megállapított írásos megbízásban kell meghatározni.

7. cikk

(1) Az igazgatási bizottság titkársága készíti elő és szervezi meg a könyvvizsgáló bizottság üléseit, és készíti el azok jegyzőkönyvét. A titkárság látja el a könyvvizsgáló bizottság működéséhez szükséges feladatokat. Az elnöknek jóvá kell hagynia a könyvvizsgáló bizottság üléseinek tervezett napirendjét, időpontját és időtartamát.

(2) Az igazgatási bizottság titkársága a napirendet legalább 15 munkanappal az egyes ülések kezdete előtt megküldi a könyvvizsgáló bizottság és az igazgatási bizottság tagjainak. A napirendi pontokkal kapcsolatos dokumentumokat az ülés kezdete előtt legalább 10 munkanappal hozzáférhetővé kell tenni. Ez nem vonatkozik az általános információkat tartalmazó dokumentumokra, melyeket nem kell jóváhagyni.

(3) A könyvvizsgáló bizottság legközelebbi ülésével kapcsolatos feljegyzéseket az ülés kezdete előtt legalább 20 munkanappal meg kell küldeni az igazgatási bizottságnak. Ez nem vonatkozik az általános információkat tartalmazó dokumentumokra, melyeket nem kell jóváhagyni.

A 987/2009/EK rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett éves elszámolások kimutatásához szükséges adatokat tartalmazó feljegyzéseknek az e határozat 3. cikke (3) bekezdésében említett független szakértő vagy szakértői csoport által meghatározott formátumot kell követniük, és tartalmazniuk kell a szakértő vagy szakértői csoport által meghatározott adatokat. Az egyes küldöttségek e feljegyzést a vonatkozó évet követő év július 31-éig megküldik a titkárságnak.

8. cikk

Amennyiben indokolt, a könyvvizsgáló bizottság esetében az igazgatási bizottság szabályzatát kell alkalmazni.

9. cikk

(1) Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Ezt a határozatot kihirdetése napjától kell alkalmazni.

(2) Ez a határozat a 2009. december 22-i H4. határozat (3) helyébe lép.

az igazgatási bizottság elnöke

Claire JEAN

(1) HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

(2) HL L 284., 2009.10.30., 1. o.

(3) H4. határozat (2009. december 22.) a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság könyvvizsgáló bizottságának összetételéről és működésének módjáról (HL C 107., 2010.4.27., 3. o.).

2022.8.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 305/8

Euroátváltási árfolyamok (1)

2022. augusztus 9.

(2022/C 305/04)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0234
JPY	Japán yen	138,26
DKK	Dán korona	7,4407
GBP	Angol font	0,84520
SEK	Svéd korona	10,3875
CHF	Svájci frank	0,9763
ISK	Izlandi korona	140,10
NOK	Norvég korona	9,9365
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,532
HUF	Magyar forint	397,35
PLN	Lengyel zloty	4,7085
RON	Román lej	4,9038
TRY	Török líra	18,3342
AUD	Ausztrál dollár	1,4687
CAD	Kanadai dollár	1,3163
HKD	Hongkongi dollár	8,0334
NZD	Új-zélandi dollár	1,6304
SGD	Szingapúri dollár	1,4110
KRW	Dél-Koreai won	1 336,74
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,0500
CNY	Kínai renminbi	6,9106
HRK	Horvát kuna	7,5140
IDR	Indonéz rúpia	15 197,09
MYR	Maláj ringgit	4,5592
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,939
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	36,264
BRL	Brazil real	5,2478
MXN	Mexikói peso	20,7145
INR	Indiai rúpia	81,4060

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

2022.8.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 305/11

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.10797 – PCG / PERSTORP)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 305/06)

2022. augusztus 3-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

—	PETRONAS Chemicals Group Berhad (a továbbiakban: PCG, Malajzia),

—	PERSTORP HOLDING AB (publ.) (a továbbiakban: Perstorp vagy célvállalkozás, Svédország).

A PCG az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizárólagos irányítást fog szerezni a Perstorp egésze felett.

Az összefonódásra részesedés vásárlása útján kerül sor.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—

a PCG a malajziai törvények értelmében alapított és cégjegyzékbe vett, tőzsdén jegyzett társaság; a PCG elsősorban petrolkémiai termékek – például olefinek, polimerek, műtrágyák, metanol, egyéb vegyi alapanyagok és származékos termékek – diverzifikált skálájának gyártásával és értékesítésével foglalkozik; a PCG a Petroliam Nasional Berhad (Petronas) kizárólagos irányítása alá tartozik, amely a PCG többségi részvényese,

—

a Perstorp Malmöben (Svédország) székhellyel rendelkező társaság, amely a Perstorp vállalatcsoport irányító holdingtársaságaként működik; a Perstorp vegyianyag-szolgáltató, amely kiemelten a gyanta- és bevonatipar, a mesterségesfolyadék- és a takarmányozási ipar fogyasztóinak nyújt fenntartható megoldásokat; a Perstorp világszerte hét gyártóüzemmel rendelkezik Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.10797 – PCG / PERSTORP

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

2022.8.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 305/12

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2022/C 305/07)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT MÓDOSÍTÓ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Vin Santo del Chianti Classico”

PDO-IT-A1514-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.5.27.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Szőlőfajta-kombináció – a szőlőfajták feltüntetése

Leírás: felsorolásra kerülnek azok a Malvasia fajták (Malvasia Bianca Lunga, Malvasia Bianca di Candia), amelyek – a Trebbiano toscano mellett – az alkalmazott szőlőfajták legalább 60 %-át teszik ki.

Indokolás: a módosítás célja, hogy a Toszkána régióban való termesztésre alkalmas szőlőfajták jegyzékének megfelelően pontosítani lehessen, mely Malvasia fajták szerepelhetnek a termékhez meghatározott szőlőfajták között.

A módosítás a termékleírás 2. cikkét és az egységes dokumentum 7. szakaszát – fontosabb borszőlőfajták – érinti.

2. Szőlőtermesztési előírások – a szőlőültetvények fekvése

Leírás: a szőlőültetvények fekvésének leírásában törlésre kerül a „dombos” jelző, a „tájolás” szó helyébe pedig a „kitettség” szó lép.

Indokolás: a Chianti termőterülete egy olyan vidéken található, amelyet teljes egészében legalább 150/200 méteres tengerszint feletti magasság jellemez, és ezért már önmagában is alkalmas a szárítási folyamatnak alávetni kívánt szőlő termesztésére. Ez a terület alacsonyabban fekvő, de az említett termesztési módszerrel minden esetben összeegyeztethető magasságban elterülő részeire is igaz. Ezen túlmenően a módosítás célja, hogy ne alakulhasson ki szubjektív értékelés egy olyan területre vonatkozóan, amely teljes egészében dombos, és alkalmas olyan borok előállítására, amelyeknél szárítási eljárásokat alkalmaznak.

A módosítás a termékleírás 4.2. cikkére vonatkozik, az egységes dokumentumot nem érinti.

3. Termesztési eljárások – deficitöntözés

Leírás: előírásra kerül a deficitöntözés lehetősége.

Indokolás: a szőlő vegetációs időszakában az éghajlati trendet az egész területen több, mint 10 éven keresztül a hőmérséklet állandó emelkedése és kevés csapadék jellemezte; ez a mezőgazdasági gyakorlat biztosítja a szőlőültetvények megmentését és a szőlő minőségi szintjének fenntartását, hiszen a vízhiányban szenvedő szőlőültetvényeken szüretelt szőlő minőségi paraméterei jelentős csökkenést mutatnak.

A módosítás a termékleírás 4.5. cikkére vonatkozik, az egységes dokumentumot nem érinti.

4. Termesztési eljárások – a szőlők gondos válogatására való hivatkozás

Leírás: a hektáronkénti maximális hozamon belül törlésre kerül a „szőlők gondos válogatásának” művelete.

Indokolás: az erre a műveletre való hivatkozás törlésre kerül, mivel a termékleírásban már meg lettek határozva a hozam paraméterei.

A módosítás a termékleírás 4.6. cikkére vonatkozik, az egységes dokumentumot nem érinti.

5. Termesztési eljárások – a szőlők előzetes válogatására való hivatkozás

Leírás: a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom elérése kapcsán törlésre kerül a „szőlők előzetes válogatásának” művelete.

Indokolás: az erre a műveletre való hivatkozás törlésre kerül, mivel a termékleírásban már meg lettek határozva a szőlőültetvény műszaki, termelési és minőségi jellemzői.

A módosítás a termékleírás 4.8. cikkére vonatkozik, az egységes dokumentumot nem érinti.

6. A körülhatárolt földrajzi területen belül történő palackozásra való hivatkozás – formális igazodás a hatályos feltételekhez

Leírás: a körülhatárolt földrajzi területen belül történő palackozásra vagy csomagolásra való hivatkozás az egységes dokumentumban kerül feltüntetésre, mivel az már az eredetmegjelölés óta engedélyezve volt, és ezért a termékleírás 5. cikk (1) bekezdésében már szerepel.

Indokolás: Ez egy formális kiigazítás, mivel az átírás elmulasztása miatt ez a feltétel eddig nem szerepelt az egységes dokumentumban.

Ez a frissítés nem érvényteleníti az 1308/2013 sz. rendelet 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontját, és az egységes dokumentum 9. szakaszára – további lényeges feltételek – vonatkozik.

7. Az alkoholtartalom növelésének tilalma

Leírás: feltüntetésre kerül az alkoholtartalom növelésének tilalma.

Indokolás: a Vinsanto del Chianti Classico készítői nem alkalmazzák ezt a gyakorlatot, mivel ezeknek a boroknak természetes szárítás révén kell elérniük a minimális cukortartalmat. Azt a döntést, amely megtiltja az alkoholtartalom növelését, a termék minőségének folyamatos javítása indokolja; ezt a szőlőültetvény gondos kezelésével és természetes borkészítési eljárás alkalmazásával kell elérni.

A módosítás a termékleírás 5.4. cikkét és az egységes dokumentum 5.1. szakaszát – különleges borászati eljárások – érinti.

8. Érzékszervi jellemzők

Leírás: a „Vinsanto del Chianti Classico” típus esetében az „intenzív borostyánszínű” színparaméter kiegészül a „barna színig terjedő” jelzővel; Az „occhio di pernice” típus esetében az „intenzívtől a halvány rózsaszínűig terjedő” szín a következőre módosul: „a rózsaszínes aranytól a borostyánsárgán át a barnáig terjed”.

Indokolás: ezek a módosítások a szín intenzívebbé tételére irányulnak, mivel a Chianti térségében elsősorban a Sangiovese fajták és vörös bogyós szőlőt termesztő szőlőültetvények találhatók, így a borászok figyelme egyre inkább a Vinsanto színét befolyásoló szőlőfajtákra irányul.

Leírás: az ízparaméterek mindkét típus esetében a „száraztól az édesig” terjednek.

Indokolás: a módosítás célja, hogy a termékek analitikai adataival összhangban bővítse a rendelkezésre álló íz skálát. A Vinsanto manapság egyre inkább desszertborként ismeretes, ezért készítése során az édes íz kerül előtérbe. A toszkán hagyományokat képviselő „occhio di pernice” típusú bort előszeretettel használják a jellegzetes hús- és vadhús-receptek elkészítéséhez, és ehhez alacsony cukortartalmú, pontosabban száraz borra van szükség.

A módosítások a termékleírás 6. cikkére és az egységes dokumentum 4. szakaszára vonatkoznak.

9. Kémiai és fizikai jellemzők

Leírás: a térfogatszázalékban kifejezett minimális összes alkoholtartalom tényleges értéke mindkét típus esetében 12,00 térfogatszázalékról 10,50 térfogatszázalékra csökkent.

Indokolás: a módosítás összhangban van azzal a döntéssel, hogy a maradékcukor-szint növelésével édesebbé tegyék a terméket.

Leírás: a „Vin Santo del Chianti Classico” occhio di pernice típus esetében a minimális összes savtartalom 4,0 g/l-ről 4,5 g/l-re emelkedett.

Indokolás: az alkalmazott szőlőfajták között vörös szemű szőlőfajták és elsősorban Sangiovese szerepel, amely különösen hajlamos a belőle készült borok savasságának növelésére. A módosítások teljes mértékben megfelelnek a piaci trendnek.

A módosítások a termékleírás 6. cikkére és az egységes dokumentum 4. szakaszára vonatkoznak.

10. Formális kiigazítások

Leírás: feltüntetésre kerülnek a területre jellemző szőlőfajták: Trebbiano toscano, Malvasia Bianca lunga, Malvasia Bianca di Candia, Sangiovese és Canaiolo a fehér és a vörös szemű is, illetve néhány utalás a borokra.

Indokolás: a szöveg igazodik a szőlőfajták kombinációjának leírásában már felsorolt fajták jelölésének módosításaihoz, valamint a termékek kémiai, fizikai és érzékszervi jellemzőihez.

Ez a formális kiigazítás a termékleírás 8. cikkére vonatkozik, az egységes dokumentumot nem érinti.

11. Hőmérséklet-ingadozás – a jelző módosítása

Leírás: a szőlő szárítására szolgáló helyiségekkel kapcsolatban elegendőnek bizonyult, hogy a jól szellőző helyeken a hőmérséklet-ingadozás jellemzésére a „nagy fokú” helyett a „jó” jelző kerüljön feltüntetésre.

Indokolás: ez a meghatározás a szárítási eljárás vonatkozásában pontosabb és találóbb.

A változás a termékleírás 8. cikkére vonatkozik, az egységes dokumentumot nem érinti.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A termék elnevezése

Vin Santo del Chianti Classico

2. A földrajzi árujelző típusa:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása:

1. Vin Santo del Chianti Classico

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

szín: a szalmasárgától az arany- és borostyánsárgán át a barnáig;

illat: légies, intenzív, jellegzetes;

íz: harmonikus, bársonyos, jól strukturált, a száraztól az édesig;

minimális összes alkoholtartalom: 16,00 térfogatszázalék, ebből legalább 10,5 térfogatszázalék a tényleges alkoholtartalom;

minimális cukormentes kivonat: 23,0 g/l.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 gramm/liter borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	30
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2. Vin Santo del Chianti Classico occhio di pernice

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

szín: a rózsaszínes aranytól a borostyánsárgán át a barnáig

illat: légies, intenzív;

íz: puha, bársonyos és kerek, a száraztól az édesig;

minimális összes alkoholtartalom: 16,00 térfogatszázalék, ebből 10,5 térfogatszázalék a tényleges alkoholtartalom;

minimális cukormentes kivonat: 26,0 g/l.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 gramm/liter borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	30
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

1. DOC Vin Santo del Chianti Classico, az Occhio di Pernice változat esetében is

Különleges borászati eljárás

A hagyományos borkészítési módszer a következő:

a szőlőt gondos válogatást követően természetes szárításnak kell alávetni; a szőlő szárításának arra alkalmas helyiségekben kell végbemennie; levegővel történő részleges szárítás megengedett, és a mustkészítés előtt a szőlőnek viszonylag magas cukortartalmat kell elérnie; az alkoholtartalom növelése nem megengedett. A Vin Santo del Chianti Classico készítéséhez, tárolásához és érleléséhez fa tartályokat (caratelli) kell használni.

5.2. Maximális hozamok:

DOC Vin Santo del Chianti Classico, az Occhio di Pernice változat is

8 000 kilogramm szőlő hektáronként

DOC Vin Santo del Chianti Classico, az Occhio di Pernice változat is

28 hektoliter hektáronként

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A „Vinsanto Chianti Classico” OEM borok termőterülete 71 800 hektáron, Toszkána régió középső részén terül el, és Firenze (30 400 hektár) és Siena (41 400 hektár) megyék területének egy-egy részét foglalja magában. Greve in Chianti, Castellina in Chianti, Radda in Chianti, Gaiole in Chianti települések teljes területe, míg San Casciano Val di Pesa, Barberino Tavarnelle, Castelnuovo Berardenga, Poggibonsi települések területének csupán egy része tartozik a termőterülethez.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Malvasia bianca Lunga B. - Malvasia

Malvasia bianca di Candia B. - Malvasia

Sangiovese (V) – Sangioveto

Trebbiano toscano B. - Trebbiano

8. A kapcsolat(ok) leírása

DOC Chianti Classico, az Occhio di Pernice is

A Chianti Classico területén a Vinsanto a középkor óta fontos helyet foglal el. Eredete az 1400-as évekre nyúlik vissza. Készítése igazi művészet, amelyhez nagy tapasztalat szükséges. A legmegfelelőbb szőlők szüretelésével kezdődik, mint például a terület hagyományos módszereivel (toszkán ernyőművelés) termesztett Trebbiano Toscano, Malvasia Bianca Lunga, Malvasia Bianca di Candia, Sangiovese, Canaiolo, mind a fehér, mind a vörös szemű fajták. A terület hőmérséklet-ingadozásának köszönhetően természetes szárítási módszer alkalmazható. Az erjesztési idők, az átfejtési és érlelési módszerek a helyi borászok tapasztalatain alapulnak. A borkészítés során a tipikus helyi „madre” technikát alkalmazzák, azaz a cégek által nemesített élesztőgombákkal oltják be a bort.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Vin Santo del Chianti Classico – palackozás

Jogi keret:

Az uniós jogszabályokban

A további feltétel típusa:

Palackozás a körülhatárolt földrajzi területen belül

A feltétel leírása:

A borkészítési, tárolási, érlelési és palackozási műveleteket a Vin Santo del Chianti Classico – a termékleírás 3. cikkében meghatározott – termőterületén belül kell elvégezni.

A hatályos nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban a Vin Santo del Chianti Classico borok palackozását vagy a csomagolását a termék minőségének és jó hírnevének megőrzése, eredetének garantálása és az ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében a fent említett körülhatárolt földrajzi területen belül kell elvégezni.

Vin Santo del Chianti Classico – borkészítés

Jogi keret:

Az uniós jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A meghatározott földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borkészítést, a tartósítást, az érlelést és a palackozást a Toszkán régió előzetes vizsgálatát követően az olasz Mezőgazdasági, Élelmiszerügyi és Erdészeti Minisztérium engedélyezi a körülhatárolt földrajzi területen kívül, de a határvonaltól legfeljebb 10 km-re található pincészetekben, abban az esetben, ha ezek a pincészetek a termékleírás hatálybalépésekor már léteztek, és olyan társaságokhoz tartoznak, amelyek saját tulajdonú vagy általuk irányított szőlőültetvényeiken a „Vin Santo del Chianti Classico” készítésére alkalmas szőlőfajtákat (egy- vagy többfélét) termesztenek.

A termékleíráshoz vezető link

https://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/18197

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.8.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 305/18

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak és egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás közzétételére való hivatkozásnak a közzététele

(2022/C 305/08)

Ez a közzététel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 98. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított két hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Rosalia”

PDO-AT-02594

A kérelem benyújtásának időpontja: 2020.2.21.

1. Bejegyzendő elnevezés

Rosalia

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

A terület vörösborait a Zweigelt és a Blaufränkisch fajtákból készítik. A vörösborok színe nagyon intenzív és sötét vörös színként írható le. A vörösborok aromája a meggyre és a szilvára emlékeztet. Az íz alapvetően gyümölcsös és mérsékelt tanninok jellemzik. A ki nem erjedt cukortartalom nem haladhatja meg a 4,0 g/l-t. A borokat acéltartályokban vagy fahordókban lehet érlelni. A vörösbort ún. „reserve” bor (érlelt „tartalékbor”) formájában is elő lehet állítani. Ebben az esetben a bor ízét magasabb alkoholtartalom (legalább 13 térfogatszázalék) és érettebb tanninok jellemzik.

A terület rozé borait szintén a Zweigelt és a Blaufränkisch fajtákból készítik. A rozé borok színe a lazacrózsaszíntől a világos cseresznyepirosig terjedő színként írható le. A rozé borok aromáját és ízét a piros bogyós gyümölcsök (ribizli, málna) jellemzik; tanninok nincsenek jelen. A maradékcukor-tartalomnak meg kell felelnie a „száraz” megjelölésre vonatkozó követelményeknek. A „Rosalia” OEM rozé borok ízprofiljának lényeges eleme az élénk savtartalom. A borokat főként acéltartályokban és kisebb mértékben fahordókban érlelik.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)	15
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	12
Minimális összes savtartalom	4 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	150

5. Borkészítési eljárások

a) Alapvető borászati eljárások

–

b) Maximális hozamok

10 000 kilogramm szőlő hektáronként

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A „Rosalia” bortermőhely Mattersburg járásból áll.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Blaufränkisch – Frankovka

Zweigelt – Blauer Zweigelt

Zweigelt – Rotburger

8. A kapcsolat(ok) leírása

A „Rosalia” OEM területe Rozália-hegység keleti lejtőin helyezkedik el, amely hegység a kelet-ausztriai Alsó-Ausztria és Burgenland tartományok közötti határ mentén húzódik.

Éghajlat: a „Rosalia” OEM területe a Pannon-síkság részét képezi (Délkelet- és Közép-Európa kiterjedt alföldje, amelyet a Duna középső szakasza és a Tisza alsó szakasza keresztez). A Pannon-síkságot száraz, forró nyarak és hideg, száraz telek jellemzik.

Talaj: a „Rosalia” OEM területének délnyugati részét kristályos kőzet alkotja, amellyel északkeleten a Bécsi-medence neogén korszakból származó egyre fiatalabb üledékekkel borított térsége szomszédos. Ezek az üledékek a területen egykor fellelhető tengerből származnak, amely 12–16 millió évvel ezelőtt a Rozália-hegység lábának partjait mosta. Ezeket az üledékeket észak és északkelet irányban egy főként homokos lerakódásokból álló sáv határolja.

Kapcsolat: a talajviszonyokkal ellentétben, amelyek viszonylag csekély mértékben befolyásolják a borok ízét és karakterét, az éghajlat nagyon fontos meghatározó tényező a „Rosalia” OEM borok jellegzetességében. A meleg nappalok hatására a szőlő jól beérik, és ezáltal ki tud alakulni a szőlőfajtákra jellemző, meggyre és szilvára emlékeztető íz. A hideg éjszakák pedig elsősorban az elsődleges aromák kialakulását (nem pedig cukor képződését) eredményezik, és sajátos gyümölcsösséget és mérsékelt tanninokat kölcsönöznek a boroknak.

A „Rosalia” OEM területén az ausztriai szőlőültetvények művelésének hagyományos módszerét is alkalmazzák, amely olyan magasművelésű rendszert használ, amelyben a szőlőt elsősorban kézzel gondozzák (metszés, a lombozat gondozása, fürtritkítás stb.). A borok előállításának és érlelésének módja szintén összhangban áll az ausztriai mezőgazdasági üzemek többségénél alkalmazott intézkedésekkel. Ennek eredményeként a művelési módszer és a pincészeti technológia sokkal kisebb mértékben befolyásolja a borok karakterét és ízét, mint a földrajzi és mindenekelőtt az éghajlati tényezők.

9. További alapvető feltételek

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Rosalia” oltalom alatt álló eredetmegjelölést a „DAC” vagy „Districtus Austriae Controllatus” hagyományos megjelöléssel kell használni.

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

Az osztrák bortörvény valamennyi OEM borra vonatkozóan előírja, hogy az OEM borok előállításának vagy azon a bortermőhelyen belül kell történnie (OFJ származási régió), ahol az OEM terület találhat, vagy valamely szomszédos bortermőhelyen. Ausztria tehát általánosságban él az (EU) 2019/33 rendelet 5. cikkében biztosított eltéréssel.

A „Rosalia” OEM borok előállítására vonatkozóan további feltételeket állapítottak meg: az előállítást a Burgenlandi Regionális Borbizottság jóváhagyása nélkül tilos a származási területen kívül végezni. Ilyen jóváhagyást különösen akkor lehet adni, ha a termelő szőlőültetvényei a „Rosalia” területén belül helyezkednek el és a bort a termelőnek az e területen kívül elhelyezkedő létesítményében állítják elő, vagy ha a „Rosalia” területén kívüli létesítménnyel rendelkező termelő és a „Rosalia” területén belüli szőlőültetvények tulajdonosai között parcellaszerződések jöttek létre.

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

Csomagolás a körülhatárolt földrajzi területen belül

A feltétel leírása:

Az ausztriai bortörvény nem állapít meg az OEM borok palackozására vonatkozó általános szabályokat.

A „Rosalia” OEM borok palackozására vonatkozóan az ilyen borok minőségének és sajátos jellemzőinek biztosítása érdekében a következő feltételeket állapították meg: A Burgenlandi Regionális Borbizottság jóváhagyása nélkül a palackozást tilos a területen kívül végezni. Ilyen jóváhagyás különösen abban az esetben adható meg, ha a palackozó a „Rosalia” OEM területén belül és kívül egyaránt rendelkezik létesítményekkel.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.bmlrt.gv.at/themen/landwirtschaft/landwirtschaft-in-oesterreich/pflanzliche-produktion/wein/Weinherkunft.html

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 305

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	65. évfolyam 2022. augusztus 10.

Tartalom		Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	VÉLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2022/C 305/01	A Bizottság véleménye (2022. augusztus 8.) a magyarországi Tolna megyében található Paks II erőműből (két VVER-1200 reaktorból) származó radioaktív hulladék végleges elhelyezésére vonatkozó tervről	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2022/C 305/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10829 – KKR / HITACHI TRANSPORT SYSTEM) ( 1 )	3

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 305/03	A Szociális Biztonsági Rendszerek Koordinációjával Foglalkozó Igazgatási Bizottság H13. Határozata (2022. március 30.) a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság könyvvizsgáló bizottságának összetételéről és működésének módjáról ( 1 )	4
2022/C 305/04	Euroátváltási árfolyamok — 2022. augusztus 9.	8

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 305/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10861 – HG / TEAM.BLUE) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	9
2022/C 305/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10797 – PCG / PERSTORP) ( 1 )	11
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2022/C 305/07	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	12
2022/C 305/08	Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak és egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás közzétételére való hivatkozásnak a közzététele	18


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.