AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA

(2022. június 2.)

a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról

(ERKT/2022/4)

(2022/C 286/01)

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1) és különösen annak IX. mellékletére,

tekintettel a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. és 16–18. cikkére,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3), és különösen annak VII. címe 4. fejezetének II. szakaszára,

tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 európai rendszerkockázati testületi határozatra (4) és különösen annak 18–20. cikkére,

mivel:

(1)	Az eredményes és következetes nemzeti makroprudenciális politikai intézkedések biztosítása érdekében fontos, hogy az uniós jog által előírt elismerést önkéntes viszonosság egészítse ki.

(2)

A makroprudenciális politikai intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosság ERKT/2015/2 európai rendszerkockázati testületi ajánlásban (5) meghatározott keretének célja annak biztosítása, hogy a valamely tagállamban aktivált minden kitettségalapú makroprudenciális politikai intézkedés tekintetében a többi tagállamban viszonosságot biztosítsanak.

(3)

Az ERKT/2017/4 európai rendszerkockázati testületi ajánlás (6) az érintett aktiváló hatóság számára azt ajánlja, hogy amikor az Európai Rendszerkockázati Testülethez (ERKT) viszonosság iránti kérelmet nyújt be, javasoljon a jelentős jellegre vonatkozó maximális küszöbértéket, amely alatt egy adott pénzügyi szolgáltatónak az azonosított makroprudenciális kockázattal szemben abban az országban fennálló kitettsége, ahol az aktiváló hatóság a makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazza, nem jelentősnek tekinthető. Az ERKT eltérő küszöbértéket javasolhat, amennyiben ezt szükségesnek tartja.

(4)

2022. március 10-én (7) a 2013/36/EU irányelv 133. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában német kijelölt hatóságként eljáró Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht (BaFin) értesítette az ERKT-t arról a szándékáról, hogy az irányelv 133. cikkének (9) bekezdése alapján rendszerkockázati tőkepufferrátát kíván meghatározni a németországi lakóingatlannal fedezett, a természetes és jogi személyeket érintő valamennyi (lakossággal és nem lakossággal szembeni) kitettségre. A tőkepuffer i. a Németországban engedélyezett és a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához a belső minősítésen alapuló (IRB) módszert használó hitelintézetek vonatkozásában, valamint ii. a Németországban engedélyezett és az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 125. cikkének (2) bekezdése szerint teljes mértékben lakóingatlannal fedezett kitettségek tekintetében a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához a sztenderd módszert használó hitelintézetek vonatkozásában alkalmazandó.

(5)

Az intézkedés 2022. április 1-jén lépett hatályba és a Németországban engedélyezett hitelintézeteknek 2023. február 1-jétől kell megfelelniük az abban foglaltaknak. Az intézkedést legalább kétévente felülvizsgálják a 2013/36/EU irányelvben foglalt jogi előírásoknak megfelelően. A BaFin továbbá nyomon fogja követni a rendszerkockázati tőkepuffer által kezelt kockázatot és szükség esetén kiigazítja a rátát.

(6)	2022. március 10-én (9) a BaFin a 2013/36/EU irányelv 134. cikkének (5) bekezdése alapján viszonosság iránti kérelmet nyújtott be az ERKT-hoz a rendszerkockázati tőkepuffer tekintetében.

(7)

A BaFin által az intézkedés tekintetében a viszonosság más tagállamok általi biztosítása érdekében az ERKT-hoz intézett kérelem nyomán, valamint a Németországban alkalmazásra kerülő makroprudenciális politikai intézkedés végrehajtásából eredő, elszivárgások és szabályozási arbitrázs formájában megmutatkozó határokon átnyúló esetleges kedvezőtlen hatások kialakulásának megakadályozása érdekében az ERKT igazgatótanácsa úgy döntött, hogy ezt az intézkedést is felveszi azon makroprudenciális politikai intézkedések listájára, amelyek tekintetében az ERKT/2015/2 ajánlás alapján a viszonosság biztosítása ajánlott.

(8)	Az ERKT/2015/2 ajánlást erre tekintettel megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Módosítások

Az ERKT/2015/2 ajánlás a következőképpen módosul:

1.

Az 1. szakaszban a C(1) ajánlás helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy biztosítsák a viszonosságot a más érintett hatóságok által elfogadott azon makroprudenciális politikai intézkedések tekintetében, amelyek tekintetében az ERKT a viszonosság biztosítását ajánlotta. A viszonosság biztosítása ajánlott a következő, a mellékletben részletesebben leírt intézkedések tekintetében:   Belgium: — 9 %-os rendszerkockázati tőkepufferráta valamennyi olyan lakóingatlannal fedezett, természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni IRB kitettségre, amely esetében a biztosíték Belgiumban található;   Németország: — 2 %-os rendszerkockázati tőkepufferráta i. valamennyi, németországi lakóingatlannal fedezett IRB kitettségre, valamint ii. valamennyi, az Európai Parlament és a Tanács (*1)575/2013/EU rendelet 125. cikkének (2) bekezdése szerint teljes mértékben németországi lakóingatlannal fedezett, sztenderd módszer szerinti kitettségre;   Franciaország: — az 575/2013/EU rendelet 395. cikkének (1) bekezdése szerinti nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határérték szigorítása az alapvető tőke 5 százalékára a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező, súlyosan eladósodott nagy nem pénzügyi vállalatok felé fennálló kitettségek tekintetében, amelyet a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre (G-SII-k) és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre (O-SII-k) a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén kell alkalmazni az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja ii. alpontjának megfelelően;   Litvánia — 2 %-os rendszerkockázati tőkepufferráta valamennyi lakóingatlannal fedezett, a Litván Köztársaságban rezidens természetes személyeket érintő, lakossággal szembeni kitettségre.   Luxemburg: — Jogilag kötelező érvényű hitelfedezeti (LTV) korlátok a luxemburgi lakóingatlanokhoz kapcsolódó új jelzáloghitelek esetében, a hitelfelvevők különböző kategóriáira vonatkozó eltérő LTV-korlátokkal: a) 100 %-os LTV-korlát vonatkozik az elsődleges lakóhelyüket megszerző, első alkalommal vásárlókra; b) 90 %-os LTV-korlát vonatkozik az elsődleges lakóhelyüket megszerző egyéb, azaz nem első alkalommal vásárló vevőkre. Ezt a korlátot arányosan, portfóliókeret útján hajtják végre. Konkrétan, a hitelezők az e hitelfelvevőknek nyújtott új jelzálogportfólió 15 %-át 90 % feletti, de a maximális 100 % mérték alatti LTV-vel bocsáthatják ki; c) 80 %-os LTV-korlát vonatkozik az egyéb jelzáloghitelekre (ideértve a bérbeadásra vásárolt ingatlanok szegmensét is).   Hollandia: — a Hollandiában engedélyezett és a Hollandiában található lakóingatlannal fedezett, természetes személyekkel szembeni kitettségeik portfóliói tekintetében a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához az IRB-módszert használó hitelintézetekre az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja vi. alpontjának megfelelően alkalmazott minimális átlagos kockázati súly. Az intézkedés hatálya alá tartozó minden egyes kitettségi tétel esetében 12 %-os kockázati súlyt kell rendelni a hitel biztosítékául szolgáló ingatlan piaci értékének 55 %-át meg nem haladó hitelrészhez, és 45 %-os kockázati súlyt kell rendelni a hitel fennmaradó részéhez. A portfólió minimális átlagos kockázati súlya az egyes hitelek kockázati súlyainak kitettséggel súlyozott átlaga.   Norvégia: — az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) (*2) szerint Norvégiára és Norvégiában 2020. január 1-jén alkalmazandó 2013/36/EU irányelv (a Norvégiára és Norvégiában 2020. január 1-jén alkalmazandó CRD) 133. cikkével összhangban a norvég kitettségekre alkalmazott 4,5 %-os rendszerkockázati tőkepufferráta, a Norvégiában engedélyezett valamennyi hitelintézet vonatkozásában; — az EGT-megállapodás szerint Norvégiára és Norvégiában 2020. január 1-jén alkalmazandó 575/2013/EU rendelet (a Norvégiára és Norvégiában 2020. január 1-jén alkalmazandó CRR) 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának vi. alpontjával összhangban a norvég lakóingatlan-kitettségekre alkalmazott, az átlagos kockázati súlyra vonatkozó 20 %-os alsó korlát a Norvégiában engedélyezett és a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához a belső minősítésen alapuló (IRB) módszert használó hitelintézetek vonatkozásában; — a Norvégiára és Norvégiában 2020. január 1-jén alkalmazandó CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának vi. alpontjával összhangban a norvég kereskedelmiingatlan-kitettségekre alkalmazott, az átlagos kockázati súlyra vonatkozó 35 %-os alsó korlát a Norvégiában engedélyezett, a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához az IRB-módszert használó hitelintézetek vonatkozásában.   Svédország: — a Svédországban engedélyezett és a szabályozói tőkekövetelmények kiszámításához az IRB-módszert használó hitelintézetekre az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja vi. alpontjának megfelelően alkalmazott hitelintézet-specifikus, 25 százalékos alsó korlát a svédországi illetőségű ügyfeleket érintő, ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek portfóliójára alkalmazott kockázati súlyok kitettséggel súlyozott átlaga tekintetében. (*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176, 2013.6.27, 1. o.)." (*2)  HL L 1, 1994.1.3, 3. o.”."

2.	A melléklet helyébe ezen ajánlás melléklete lép.

---

(1)  HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(2)  HL L 331., 2010.12.15., 1. o.

(3)  HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(4)  HL C 58., 2011.2.24., 4. o.

(5)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2015/2 ajánlása (2015. december 15.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról (HL C 97., 2016.3.12., 9. o.).

(6)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2017/4 ajánlása (2017. október 20.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (HL C 431., 2017.12.15., 1. o.).

(7)  Az első értesítést 2022. február 24-én nyújtották be az ERKT-hoz. Az értesítés aktualizált változatát 2022. március 10-én nyújtották be az ERKT-hoz.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(9)  Az első értesítést 2022. február 24-én nyújtották be az ERKT-hoz. Az értesítés aktualizált változatát 2022. március 10-én nyújtották be az ERKT-hoz.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.10809 – CD&R / TPG / COVETRUS)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 286/02)

2022. július 20-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32022M10809 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2022. június 1.)

a 600/2014/EU rendeletnek a piaci adatok átláthatóságának fokozása, az összesítettadat-szolgáltatás kialakulása előtt álló akadályok felszámolása, a kereskedési kötelezettségek optimalizálása és az ügyfélmegbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés elfogadásának tilalma tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról

(CON/2022/19)

(2022/C 286/03)

Bevezetés és jogalap

2022. február 3-án és február 4-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Parlamenttől és az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a sz. 600/2014/EU rendeletnek a piaci adatok átláthatóságának fokozása, az összesítettadat-szolgáltatás kialakulása előtt álló akadályok felszámolása, a kereskedési kötelezettségek optimalizálása és az ügyfélmegbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés elfogadásának tilalma tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (1) (a továbbiakban: a javasolt rendelet), valamint a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (2) (a továbbiakban: a javasolt irányelv).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet és a javasolt irányelv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a) érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikke (2) bekezdése szerinti, az uniós monetáris politika meghatározására és végrehajtására vonatkozó alapvető feladatát, és b) érintik a KBER-nek a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdése szerinti azon feladatát, hogy támogassa a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

1.   A javasolt rendelet célkitűzései

1.1

Az EKB üdvözli a javasolt rendelet arra irányuló fő célkitűzését, hogy az (EU) sz. 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) (a továbbiakban: MIFIR) akként módosítsa, hogy az Európai Unió (EU) kereskedési helyszínein a piaci adatok átláthatóságának javítása érdekében új szabályozási keretet hoz létre a kereskedési adatokra vonatkozó „összesítettadat-szolgáltatás” elkészítésére vonatkozóan, ideértve az eszközkategóriánként egyetlen összesítettadat-szolgáltató engedélyezésére irányuló új kiválasztási folyamatot is.

1.2

A javasolt rendelet a tulajdonviszonyt megtestesítő és a nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközökre vonatkozó, a kereskedés előtti és utáni uniós átláthatósági szabályok jelentős módosításait is tartalmazza, ilyen például az ügyleti adatok közzétételének elhalasztására vonatkozó szabályok nagyobb fokú harmonizációja, a részvényekkel és a származtatott termékekkel való uniós kereskedésre vonatkozó kötelezettségek aktualizálása, a megbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés tilalma, valamint az értékpapírokkal és származtatott termékekkel való kereskedés uniós rendszerének egyéb módosításai. A javasolt módosítások célja az európai tőkepiacok integrációjának további támogatása és a vonatkozó pénzügyi piaci felügyeleti szabályok további harmonizálása Unió-szerte. Az EKB határozottan támogatja a tőkepiaci integráció további támogatásának általános célját, különösen a piaci adatok átláthatóságának javasolt fokozása révén. Több szempontból is szükség van szorosabbra fűzött és integráltabb tőkepiacokra. Ezek nem csupán mozgósíthatják az euróövezet gazdaságának támogatásához szükséges forrásokat, hanem általánosságban is ellenállóbbá teszik a pénzügyi rendszert. Emellett az európai tőkepiacok integrációja várhatóan javítja az egységes monetáris politika transzmisszióját az euroövezet valamennyi részén, és megkönnyíti a piaci szereplők számára a zöld finanszírozáshoz és a digitális gazdaságra való átállás finanszírozásához való hozzáférést. E célból az EKB ismételten hangsúlyozza, hogy haladéktalanul jóvá kell hagyni az Európai Bizottság tőkepiaci unióra vonatkozó 2020-as cselekvési terve szerinti további kezdeményezéseket, és – amennyiben ez jogi szempontból szükséges – nemzeti szinten teljes körűen végre kell hajtani azokat.

1.3

A piaci adatok átláthatóságának fokozása hozzá fog járulni az uniós tőkepiacok fejlődéséhez, mivel az ár- és likviditási információk szélesebb körben állnak a befektetők és a kibocsátók rendelkezésére, ami több befektetési és finanszírozási lehetőséget teremt, és csökkenti a kibocsátók tőkebevonási költségeit. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy a magasabb szintű átláthatóság bizonyos körülmények között lehetővé teheti egyes kereskedők számára a piacon meglévő megrendelésekre vonatkozó információk fokozottabb kihasználását azáltal, hogy a legújabb technológia segítségével gyorsabban élni tudnak az adott információ nyújtotta lehetőségekkel.

1.4

Az EKB különösen érdekelt e jogalkotási javaslatokban, tekintettel arra, hogy a KBER monetáris politikájának végrehajtása és más, a Szerződésben meghatározott feladatok ellátása során a KBER részt vesz a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök (kötvények, ideértve az államkötvényeket is) piacán, valamint tekintettel arra, hogy meg kell őrizni az ilyen érzékeny ügyletek titkosságát. Ezért az EKB további észrevételeket kíván fűzni a MiFIR egyéb rendelkezéseihez (4), amelyek ugyan nem képezik a javasolt rendelet tárgyát, de érintik a KBER központi bankjait és azok pénzügyi eszközökkel kapcsolatos piaci ügyleteit (lásd a 7. bekezdést).

2.   A javasolt irányelv célkitűzései

Mivel a javasolt irányelv csak korlátozott mértékben módosítja a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5) (a továbbiakban: MiFID II), és ez is nagyrészt a MiFIR javasolt módosításaiból ered, az EKB nem látja szükségesnek, hogy véleményt alkosson a javaslatról.

Különös észrevételek

3.   Összesítettadat-szolgáltatás

3.1

Az EKB üdvözli az „összesítettadat-szolgáltatás” javasolt megerősített rendszerének bevezetését, valamint az összesítettadat-szolgáltató (CTP) kiválasztására irányuló ajánlattételi versenyeljárást valamennyi eszközosztály tekintetében. Amint azt az EKB korábban megjegyezte, valódi átláthatóság csak a minden egyes vonatkozó eszközkategóriához rendelt egyetlen CTP (6) létrehozásával biztosítható megfelelően. Az „összesítettadat-szolgáltatás” számos előnnyel jár a befektetők számára, és ezek támogatják a tőkepiaci unió azon célkitűzéseit, hogy a tőkepiaci finanszírozást hozzáférhetőbbé tegyék a befektetők számára, és csökkentsék az uniós tőkepiacok széttagoltságát. Hozzá kell járulnia az átláthatóság fokozásához és a befektetők piaci adatokhoz való hozzáférésének javításához, ezáltal csökkentve a likviditási és a kereskedés-végrehajtási kockázatokat, valamint a piac széttagoltságát. Emellett jelentősen csökkentheti a befektetők tranzakciós költségeit is. Annak lehetővé tétele, hogy a befektetők ésszerű költségek mellett valós idejű áttekintést kapjanak a kereskedési tevékenységről, fokozza az uniós tőkepiacoknak a vállalati és lakossági befektetők általi, finanszírozási és befektetési célú igénybevételét.

3.2

A javasolt megerősített rendszer technikai és működési szempontból összetett, és bevételmegosztási rendszert is magában foglal. Annak érdekében, hogy irányt mutasson az adott eszközosztályra vonatkozó konszolidált adatkészlet előállításával kapcsolatos befektetésének minősége és szintje közötti egyensúly megteremtése érdekében, alapvető fontosságú, hogy a CTP támaszkodhasson a piaci adatszolgáltatók (befektetési vállalkozások, kereskedési helyszínek, jóváhagyott közzétételi mechanizmusok és rendszeres internalizálók) által szolgáltatott adatok minőségére, teljességére és gyors szolgáltatására. E tekintetben az EKB értelmezése szerint a javaslat értelmében a CTP csak az alapvető piaci adatok konszolidálásáért és azok piac számára történő üzleti közzétételéért lesz felelős, és a szolgáltatott adatok minőségét, amelyért továbbra is teljes mértékben a piaci adatszolgáltatók felelősek, a Bizottság fogja szabályozni felhatalmazáson alapuló jogi aktusban, az érdekképviseleti szakértői csoport és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) tanácsai alapján.

3.3

Amennyiben az ESMA-nak bármilyen okból meg kell szüntetnie a CTP-koncessziót azért, hogy hitelessé tegye a szerződés újrapályáztatásának lehetőségét, az ESMA által kidolgozandó technikai standardok előírhatnák a CTP számára, hogy hozza nyilvánosságra a piaciadat-szolgáltatókra vonatkozó technikai kapcsolódási paramétereit és az adatszótárait annak érdekében, hogy azok a szerződésért versenyezni kívánó egyéb szervezetek számára is hozzáférhetőek legyenek.

3.4

Az EKB értelmezése szerint az összesítettadat-szolgáltatásra vonatkozó javaslatok nem érintik a KBER „monetáris, devizaügyletekkel és pénzügyi stabilitásra vonatkozó politikájával” kapcsolatos ügyleteinek titkosságát, amelyek a MiFIR 1. cikkének (6) bekezdése értelmében továbbra is mentesülnek a közzététel alól. Ennek megfelelően a Bizottság által a javasolt 22b. cikk (2) bekezdése alapján meghatározandó „piaci adatok” és a CTP-k által a felhasználóknak eladandó „alapvető piaci adatok” nem tartalmazzák a KBER szakpolitikai ügyleteiből származó (például az árra, a volumenre és a kötési időpontra vonatkozó) adatokat.

4.   A részvények kereskedés előtti átláthatósági rendszere: „nem nyilvános kereskedés”

Az EKB üdvözli, hogy a javasolt rendelet egyszerűsíti a részvények kereskedés előtti átláthatósági rendszerét azáltal, hogy a kettős volumenkorlátot egységes volumenkorláttal váltja fel, amelyet a referenciaárra vonatkozó mentesség vagy a letárgyalt árra vonatkozó mentesség alapján az adott pénzügyi eszközzel az Unióban kereskedett teljes volumen 7 %-ában határoz meg (7). Ez egyszerűsíti az átláthatósági rendszert és a nem nyilvános kereskedés szintjének nyomon követését. A javasolt alacsonyabb uniós szintű volumenkorlát ellensúlyozni kívánja a helyszínspecifikus küszöbérték eltörlését, így az átfogó javaslat célja a részvényekkel kapcsolatos kereskedés előtti átláthatóság szintjének növelése. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a helyszínspecifikus volumenkorlát eltörlése és az uniós szintű korlát csökkentése közötti kölcsönhatás összetett, mivel ezek a javasolt változtatások várhatóan eltérő hatást gyakorolnak az átláthatóságra. Az EKB ezért azt javasolja, hogy folyamatosan vizsgálják felül a részvények kereskedés előtti átláthatósági rendszerét, különösen a volumenkorlát kalibrálását.

5.   A megbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés tilalma

A Bizottság javaslata (8) a megbízások továbbításával kapcsolatos ellentételezés (PFOF) további korlátozását tartalmazza. Az EKB úgy véli, hogy a PFOF akadályozhatja a piac hatékonyságát és az európai tőkepiacok átláthatóságát.

6.   A tőzsdén kereskedett származtatott termékek nyílt hozzáférésének megszüntetése

Bár az EKB elvben támogatja az uniós klíringpiacokat erősítő intézkedéseket, fontos megvizsgálni, hogy a nyílt hozzáférés biztosításának megszüntetése milyen lehetséges következményekkel járhat a versenyre, az innovációra és a piaci integrációra nézve, és gondosan egyensúlyt kell teremteni az esetlegesen versengő célkitűzések között.

7.   A MiFIR egyéb rendelkezései és az EKB/KBER piaci ügyleteire gyakorolt hatásuk

A MiFIR főként az EKB/KBER piaci ügyleteit érintő rendelkezései nem képezik a javasolt rendelet tárgyát. Az EKB azonban megragadja az alkalmat arra, hogy a MiFIR egyes rendelkezéseinek továbbfejlesztését javasolja az EKB/KBER uniós kereskedési helyszíneken végzett piaci ügyletekkel kapcsolatos tapasztalatai alapján.

7.1   A KBER Alapokmánya alapján végrehajtott KBER-ügyletek mentessége a MiFIR átláthatósági követelményei alól

Az EKB úgy véli, hogy a KBER szakpolitikai ügyleteinek a kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági követelmények alóli, a MiFIR 1. cikkének (6) bekezdése szerinti mentességének (9) jelenlegi megfogalmazását úgy kellene módosítani, hogy a KBER központi bankjainak „a monetáris, a devizaműveletekre és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politika teljesítése során” végzett ügyleteire alkalmazandó mentesség helyett – amelyet az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (10) részletesebben meg kellene határozni – a mentességet ki kellene terjeszteni oly módon, hogy az kifejezetten vonatkozzon az eurorendszerbeli központi bankok által a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) IV. fejezete alapján végzett valamennyi tevékenységre. Az EKB úgy véli, hogy a KBER központi bank szerződő félnek csak az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének a) és c) pontjában meghatározott, a KBER központi bankjai által lebonyolított befektetési ügyletek típusait kell nyilvánosságra hoznia. Ezeket az ügylettípusokat a MiFIR felülvizsgált 1. cikkének (7) bekezdésében kell kifejezetten meghatározni, nem pedig a jelenlegi módon a (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendeletben.

7.2   A Bizottság felhatalmazása arra, hogy a MiFIR átláthatósági követelményei alóli mentességet más központi bankokra is kiterjessze

Ha a KBER alapokmányának IV. fejezete szerinti valamennyi eurorendszerbeli ügyletre vonatkozna a MiFIR 1. cikkének (6) bekezdése szerinti, fent említett kiterjesztett mentesség, függetlenül attól, hogy mely más központi bank vagy intézmény veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat, feleslegessé válna a Bizottság MiFIR 1. cikkének (9) bekezdése szerinti azon hatásköre, hogy a mentesség hatályát kiterjessze „más központi bankokra”. Ezen túlmenően nem lenne többé szükség arra, hogy az ESMA megbízást kapjon szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozására a „monetáris, deviza-, és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politikai műveletek” meghatározása céljából. Ennek megfelelően a MiFIR 1. cikkének (8) és (9) bekezdését törölni lehetne.

7.3   A KBER központi bankjai által végrehajtott ügyletek mentesítése a kereskedési helyszín működtetőjének a MiFIR 26. cikkének (5) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségei alól

A MiFIR 26. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a kereskedési helyszín működtetőjének jelentést kell tennie az illetékes hatóság felé azon ügyletek részleteiről, amelyeket a platformján kereskedett eszközökkel, rendszerein keresztül bizonyos vállalkozások teljesítenek. A, kereskedési helyszínekre vonatkozó jelenlegi e rendelkezés szerinti jelentéstételi mechanizmus jól működik, és érvényben vannak az ilyen ügyletekből származó adatok zökkenőmentes bejelentésére vonatkozó működési szabályok. A kereskedési helyszínek nyilvántartást vezetnek a kereskedési helyszín rendszerén keresztül végrehajtott KBER-ügyletekre vonatkozó részletes adatok jelentéséhez. E tekintetben az EKB értelmezése szerint az uniós jogalkotóknak nem állt szándékukban a MiFIR 26. cikkének (5) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettséget kiterjeszteni a KBER központi bankjainak ügyleteire. Ez az értelmezés azon a tényen alapul, hogy a központi bankok kifejezett mentességet élveznek a MiFIR szerinti adatszolgáltatási kötelezettségek alól, és emellett nem „vállalkozások”, hanem olyan jogalanyok, amelyek – többek között a Szerződés szerinti – közmegbízatásuk alapján piaci műveleteket végeznek. A jogbiztonság érdekében e tekintetben tovább kell pontosítani a 26. cikk (5) bekezdését.

7.4   A KBER értékpapír-finanszírozási ügyletei tekintetében a felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettség alóli teljes mentesség fenntartása

Az EKB megjegyzi, hogy míg a KBER értékpapír-finanszírozási ügyletei teljes mértékben mentesülnek az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11), valamint annak közzétételi és adatszolgáltatási kötelezettségei (12) alól, az (EU) 2017/590 (13) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet úgy rendelkezik, hogy azokat az értékpapír-finanszírozási ügyleteket (14), amelyeknek egyik fele a KBER központi bankja, ügyletnek kell tekinteni a MiFIR 26. cikkének alkalmazásában (15). Következésképpen ezekre az ügyletekre vonatkozik a MiFIR 26. cikke szerinti jelentéstételi kötelezettség. Az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet ezáltal hatással van a KBER központi bankjai által végrehajtott ilyen ügyletekre a MiFIR keretében vonatkozó jelentéstételi kötelezettségekre. Az 1. szintű uniós jogszabályok 2. szintű uniós jogszabályoknak való ilyen gyakorlati alárendelése ellentmond a lex superior derogat legi inferiori (16) általánosan elfogadott jogelvnek, amely szerint végrehajtási és felhatalmazáson alapuló uniós jogi aktusok nem sérthetnek másodlagos uniós jogszabályt. Az EKB – élve az e vélemény adta lehetőséggel – felhívja a figyelmet arra, hogy ezt az ellentmondást ki kell javítani az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendeletben, jóllehet ez önmagában nem képezi tárgyát azoknak a javaslatoknak, amelyekről az EKB-val konzultálnak.

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt rendelet módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

---

(1)  COM (2021) 727 final.

(2)  COM (2021) 726 final.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(4)  Lásd a MiFIR 1. cikkének (6), (7) és (9) bekezdését, valamint 26. cikkének (5) bekezdését.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(6)  Lásd az Európai Központi Banknak i. a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv iránti javaslatról, ii. a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló (EMIR) rendelet módosításáról szóló rendelet iránti javaslatról, iii. a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció esetén alkalmazandó büntetőjogi szankciókról szóló irányelv iránti javaslatról és iv. a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló rendelet iránti javaslatról szóló, 2012. március 22-i CON/2012/21 véleményének (HL C 161., 2012.6.7., 3. o) 5.2. bekezdését. Az EKB valamennyi véleménye elérhető az EUR-Lexen.

(7)  A javasolt rendelet MIFIR 5. cikkét módosító 1. cikkének (4) bekezdése.

(8)  A javasolt rendelet új 39a. cikket beiktató 1. cikkének (26) bekezdése.

(9)  A MiFIR 8., 10., 18. és 21. cikke.

(10)  A Bizottság (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 229. o).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(12)  Az (EU) 2015/2365 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 2. cikkének (3) bekezdése.

(13)  A Bizottság (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 28.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 449. o.)

(14)  Az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikkének 11. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint.

(15)  Lásd az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdését.

(16)  E jogelv szerint a jogi normák hierarchiájában magasabb szintű jogi aktus elsőbbséget élvez az e hierarchiában alacsonyabb szintű jogi aktusokkal szemben.

Értesítés a (KKBP) 2022/1315 tanácsi végrehajtási határozattal végrehajtott, a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozatban, valamint az (EU) 2022/1308 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott, a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek részére

(2022/C 286/04)

Az Európai Unió Tanácsa az alábbi információkat hozza a (KKBP) 2022/1315 tanácsi végrehajtási határozattal (1) végrehajtott, a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozat (2) II. és IV. mellékletében, valamint az (EU) 2022/1308 tanácsi végrehajtási rendelettel (3) végrehajtott, a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 tanácsi rendelet (4) III. mellékletében szereplő személyek és szervezetek tudomására.

A Tanács felhívja az érintett személyek és szervezetek figyelmét arra a lehetőségre, hogy kérelmezhetik a megfelelő tagállam(ok)nak az (EU) 2016/44 rendelet IV. mellékletében szereplő honlapján megjelölt illetékes hatóságainál, hogy engedélyezzék a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő használatát (vö. a rendelet 8. cikkével).

Az érintett személyek és szervezetek 2023. május 15. előtt – az igazoló dokumentumokkal együtt – kérvényezhetik a Tanácsnál annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amellyel felkerültek az említett jegyzékre. Az ilyen kérvényeket az alábbi címre kell elküldeni:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1.

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

Belgique/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

A Tanács a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékének a (KKBP) 2015/1333 határozat 17. cikkének (2) bekezdésével, illetve az (EU) 2016/44 rendelet 21. cikkének (6) bekezdésével összhangban elvégzett időszakos felülvizsgálatakor figyelembe fogja venni a kézhez kapott észrevételeket.

Felhívjuk továbbá az érintett személyek és szervezetek figyelmét arra a lehetőségre, hogy a Tanács határozata ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikkének második bekezdésében, valamint 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékéhez.

---

(1)  HL L 198.., 2022.7.27., 19. o.

(2)  HL L 206., 2015.8. 1., 34. o.

(3)  HL L 198.., 2022.7.27., 1. o.

(4)  HL L 12., 2016.1.19., 1. o.

Értesítés a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozatban és a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére

(2022/C 286/05)

Az Európai Unió Tanácsa az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 16. cikkének megfelelően az alábbi információkat hozza az érintettek tudomására.

Ezen adatkezelési művelet jogalapja a (KKBP) 2022/1315 tanácsi végrehajtási határozattal (2) végrehajtott (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozat (3) és az (EU) 2022/1308 tanácsi végrehajtási rendelettel (4) végrehajtott (EU) 2016/44 tanácsi rendelet (5).

Az adatkezelési művelet viszonylatában az adatkezelő szerv az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán belül a Külkapcsolati Főigazgatóság (RELEX) RELEX.1 osztálya, melynek elérhetősége a következő:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

Belgique/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

Az adatkezelési művelet célja a (KKBP) 2022/1315 végrehajtási határozattal végrehajtott (KKBP) 2015/1333 határozatnak és az (EU) 2022/1308 végrehajtási rendelettel végrehajtott (EU) 2016/44 rendeletnek megfelelően korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékének a létrehozása és aktualizálása.

Az érintettek azok a természetes személyek, akik teljesítik a jegyzékbe vételnek a (KKBP) 2015/1333 határozatban és az (EU) 2016/44 rendeletben meghatározott kritériumait.

A gyűjtött személyes adatok magukban foglalják az érintett személy megfelelő azonosításához szükséges adatokat, az indokolást, továbbá valamennyi ezzel kapcsolatos adatot.

Az összegyűjtött személyes adatok szükség esetén megoszthatók az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottsággal.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke szerinti korlátozások sérelme nélkül, az érintettek által a jogaik – például a betekintési jog, valamint a helyesbítéshez való jog és a tiltakozáshoz való jog – gyakorlása tekintetében az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell választ adni.

A személyes adatokat az érintettnek a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékéből való törlésének, illetve az intézkedés érvényessége lejártának időpontjától számított öt évig, vagy – amennyiben bírósági eljárás indult – a bírósági eljárás időtartama alatt tárolják.

A bírósági, közigazgatási vagy nem bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, az érintettek az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően panaszt tehetnek az európai adatvédelmi biztosnál (edps@edps.europa.eu).

---

(1)  HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2)  HL L 198., 2022.7.27., 19. o.

(3)  HL L 206., 2015.8.1., 34. o.

(4)  HL L 247, 2020.7.31., 14. o.

(5)  HL L 198., 2022.7.27., 1. o.

Értesítés a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2018/1544 tanácsi határozat mellékletében és (EU) 2018/1542 tanácsi rendelet I. mellékletében előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó egyes személyek részére

(2022/C 286/06)

Az Európai Unió Tanácsa az alábbi információt hozza Sergei Ivanovich MENYAILO (12. sz.) tudomására, aki szerepel a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2018/1544 tanácsi határozat (1) mellékletében és (EU) 2018/1542 tanácsi rendelet (2) I. mellékletében.

A Tanács módosított indokolással fenn kívánja tartani a fent említett személlyel szembeni korlátozó intézkedéseket. Tájékoztatjuk az említett személyt, hogy 2022. augusztus 3-ig az alábbi címen kérheti meg a Tanácstól a jegyzéken tartásával kapcsolatos szándékolt indokolást:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

Az érintett személy a Tanácsnál bármikor kérelmezheti a jegyzékbe vételéről és az ott tartásáról szóló határozat felülvizsgálatát. A kérelmet az esetleges igazoló dokumentumokkal együtt a fent megadott címre kell küldeni. E kérelmeket kézhezvételükkor bírálják el. E tekintetben felhívjuk az érintett személy figyelmét arra, hogy a jegyzéket a Tanács a (KKBP) 2018/1544 tanácsi határozat 8. cikkének értelmében rendszeresen felülvizsgálja.

---

(1)  HL L 259., 2018.10.16., 25. o.

(2)  HL L 259., 2018.10.16., 12. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2022. július 26.

(2022/C 286/07)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0124
JPY	Japán yen	138,35
DKK	Dán korona	7,4449
GBP	Angol font	0,84558
SEK	Svéd korona	10,4445
CHF	Svájci frank	0,9765
ISK	Izlandi korona	139,10
NOK	Norvég korona	10,0105
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,607
HUF	Magyar forint	400,99
PLN	Lengyel zloty	4,7420
RON	Román lej	4,9324
TRY	Török líra	18,0705
AUD	Ausztrál dollár	1,4605
CAD	Kanadai dollár	1,3035
HKD	Hongkongi dollár	7,9466
NZD	Új-zélandi dollár	1,6235
SGD	Szingapúri dollár	1,4066
KRW	Dél-Koreai won	1 326,65
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,0870
CNY	Kínai renminbi	6,8451
HRK	Horvát kuna	7,5145
IDR	Indonéz rúpia	15 185,27
MYR	Maláj ringgit	4,5113
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,160
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	37,180
BRL	Brazil real	5,4437
MXN	Mexikói peso	20,7845
INR	Indiai rúpia	80,8050

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Vélemény a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2022. január 21-i ülésén elfogadott véleménye az AT.39839 - Telefónica/Portugal Telecom ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről

Előadó: Belgium

(2022/C 286/08)

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Ügyszám: AT.39839 – Telefónica/Portugal Telecom (módosítás)

(2022/C 286/09)

Az a) Telefónica, S.A (a továbbiakban: Telefónica) és b) Pharol SGPS SA (a továbbiakban: Pharol) (2) vállalatoknak címzett határozattervezet a második határozat ebben az ügyben. Ebben az ügyben az első határozat elfogadására 2013-ben került sor (a továbbiakban: a 2013. évi határozat), amelyet a Törvényszék 2016-ban részben megsemmisített (3). A Bíróság 2017-ben megerősítette a Törvényszék ítéletét (4).

A Törvényszék ugyan megerősítette a Bizottság 2013. évi határozatában szereplő, az EUMSZ 101. cikkének megsértésére vonatkozó megállapításait, de megsemmisítette a 2013. évi határozat 2. cikkét. A Törvényszék szerint a 2013. évi határozatban a Bizottságnak meg kellett volna határoznia a jogsértéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó eladások értékét a Telefónica és a Pharol által az egyes szolgáltatások tekintetében a potenciális verseny közöttük való fennállásának hiányával összefüggésben előterjesztett információk alapján.

ELJÁRÁS

A Törvényszék ítéletei, valamint a Bíróság ítélete alapján a Bizottság több információkérést küldött a Telefónica és a Pharol vállaltoknak azzal a céllal, hogy a Törvényszék megállapításainak fényében újra meghatározza a jogsértéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó eladások értékét.

A Bizottság 2019. július 23-án és 2019. november 5-én tényállást közlő levelet küldött a Telefónicának és a Pharolnak (a továbbiakban: tényállást közlő levél), amelyben tájékoztatta őket arról, hogy új határozatot szándékozik elfogadni az 1/2003/EK rendelet (5) 23. cikke alapján, és az EUMSZ 101. cikkének megsértése miatt bírságot kíván mindkettőjükre kiszabni a 2013. évi határozat 1. cikkében meghatározottak szerint. Az új határozat a Törvényszék ítéleteinek és a Bíróság ítéletének figyelembe vételével módosítja a 2013. évi határozatot.

A Telefónica és a Pharol 2019. október 18-án, illetve 2020. január 10-én nyújtotta be a tényállást közlő levéllel kapcsolatos álláspontját. A Telefónica 2020. június 22-én és augusztus 4-én további észrevételeket tett.

A TELEFÓNICA ÁLTAL FELVETETT ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK

a)   Új kifogásközlés és szóbeli meghallgatás állítólagos szükségessége

A kifogásközlésre adott válaszában a Telefónica új kifogásközlést és új szóbeli meghallgatást (6) kért azzal érvelve, hogy tekintettel a kifogásközlés tartalmára és az abban szereplő javaslatokra, a Bizottság megfelelő lépése az lenne, ha új kifogásközlést fogadna el és szóbeli meghallgatást tartana a Telefónica és a tagállami képviselők jelenlétében az 1/2003/EK rendeletben rögzített eljárásnak és eljárási garanciáknak megfelelően (7). A Telefónica ezirányú kérelmét nem fejtette ki részletesen, hanem a Toshiba-ítélettel vont párhuzamot, azzal érvelve, hogy a Telefónicára kiszabott bírság összegének kiszámítása szempontjából lényeges a ténymegállapításban hivatkozott minden egyes piac és szolgáltatás tekintetében megvizsgálni, hogy volt-e potenciális verseny a PT és a Telefónica között (8).

A Telefónica érvelése szerint a ténymegállapításban szereplő, a bírság összegének megállapítása szempontjából lényeges szempontok miatt a Telefónicát megilleti új ténymegállapítás és szóbeli meghallgatás. A Telefónica megközelítésének azonban nincs az ítélkezési gyakorlatban gyökerező alapja.

Először is emlékeztetni kell arra, hogy valamely uniós jogi aktus megsemmisítése nem szükségképpen érinti az előkészítő aktusokat, mivel a megsemmisített aktus felváltására irányuló eljárás főszabály szerint pontosan attól a ponttól folytatható, ahol a jogellenesség bekövetkezett. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a megsemmisítés nem érinti a korábbi eljárási aktusok érvényességét, a Bizottság pusztán e megsemmisítés miatt nem köteles a szóban forgó vállalkozásoknak új kifogásközlést küldeni (9). A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a Telefónica nem állítja azt, hogy a Törvényszék ítélete által megállapított hiba a Telefónicával szemben a 2013. évi határozat elfogadását megelőzően, 2011-ben megállapított kifogást érinti (10).

Másodszor az új határozattervezet kizárólag a bírság összegének, különösen az eladások értékének részletes számítását érinti. Ahogy a határozattervezet (23)–(26) bekezdése joggal hangsúlyozza, a Bizottság nem fogalmaz meg új kifogásokat, és a Telefónica nem állítja, hogy a tényállást közlő levél tartalmaz ilyen új kifogásokat.

Harmadszor a Telefónica további szóbeli meghallgatás elmaradására vonatkozó kifogásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a meghallgatáshoz való jog nem jelenti azt, hogy az érintett személynek lehetőséget kell adni álláspontja szóbeli kifejtésére, mivel e joggal írásbeli észrevételek útján is élni lehet (11). A Telefónica lehetőséget kapott arra, hogy írásban reagáljon a tényállást közlő levélre, és több beadványt intézett a Bizottsághoz.

A fentiek alapján nem látom indokoltnak a Telefónica azon álláspontját, hogy a Bizottságnak új kifogásközlést kellett volna küldenie és új szóbeli meghallgatást kellett volna tartania.

b)   A Telefónica azon érvelése, hogy az eladások értékének megnövelése ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: Charta)

Mivel a határozattervezet az eladások értékének meghatározásához javított referenciaadatokat használ, a Telefónica azt állítja, hogy az eladások értékének új határozat általi megnövelése ellentétes a Charta 47. cikkével (12). Az említett cikk szerint ugyanis a bírósági ítéletek nem hagyhatók figyelmen kívül az ezen ítéleteket érvényesítő igazgatási szerv jogi aktusa révén. A Telefónica álláspontja szerint a Bizottság megközelítése teljes mértékben meghiúsítja az ítélet érvényesítését, (13) és ezáltal kockázatot jelent minden olyan fél számára, aki a jövőben megsemmisítés iránti kereset benyújtását tervezi.

Tekintettel arra, hogy a bírság határozattervezetben megállapított összege nem emelkedett a 2013. évi határozathoz képest, nem áll fenn a Charta 47. cikkének megsértése, ahogy azt a Telefónica a 2013. évi határozat elleni fellebezésében kifogásolja.

KÖVETKEZTETÉS

Úgy vélem, hogy ebben az ügyben az eljárás valamennyi résztvevőjének meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartották.

---

(1)  A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) (a továbbiakban: 2011/695/EU határozat) 16. és 17. cikke alapján.

(2)  A 2013. évi határozat eredeti címzettje, a Portugal Telecom SGPS, S.A. (a továbbiakban: PT) neve 2015-ben Pharolra változott.

(3)  Telefónica SA kontra Európai Bizottság, T-216/13. sz. ügy és Portugal Telecom SGPS SA kontra Európai Bizottság, T-208/13 sz. ügy (a továbbiakban: a Törvényszék ítéletei).

(4)  Telefónica SA kontra Európai Bizottság, C-487/16 P. sz. ügy A Pharol nem fellebbezett a Törvényszék T-208/13. sz. ügyben hozott ítélete ellen. (a továbbiakban: a Bíróság ítélete).

(5)  A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(6)  A Pharol nem nyújtott be hasonló kérelmet.

(7)  A Telefónica válasza a tényállást közlő levélre, (9) bekezdés.

(8)  A Telefónica válasza a tényállást közlő levélre, 8. lábjegyzet.

(9)  Limburgse Vinyl Maatschappij és társai kontra Bizottság, C-238/99 P, C-244/99 P, C-245/99 P, C-247/99 P, C-250/99 P–C-252/99 P és C-254/99 P, ECLI:EU:C:2002:582, 73–75. és 80–81. pont.

(10)  Lásd: Toshiba kontra Bizottság, C-180/16 P, ECLI:EU :C :2017:520, 28. pont.

(11)  HeidelbergCement AG és Schwenk Zement KG kontra Bizottság, T-380/17, ECLI:EU:T:2020:471, 634. pont.

(12)  A Telefónica válasza a tényállást közlő levélre, (37)–(42) bekezdés.

(13)  A Telefónica válasza a tényállást közlő levélre, (38) bekezdés.

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2022. január 25.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 101. cikke szerinti eljárásról szóló, C(2013) 306 final határozat módosításáról

(Ügyszám: AT.39839 - Telefónica/Portugal Telecom)

(az értesítés a C(2022)324 számú dokumentummal történt)

(Csak az angol és a portugál nyelvű szöveg hiteles)

(2022/C 286/10)

2022. január 25-én a Bizottság határozatot fogadott el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke szerinti eljárással kapcsolatban. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét.

1.   BEVEZETÉS

(1)

2013. január 23-án a Bizottság határozatot fogadott el, amelyben bírságot szabott ki a Telefónica és a Portugal Telecom vállalatokra azért, mert versenytilalmi megállapodást kötöttek azzal a céllal, hogy korlátozzák a versenyt a belső piacon, és ezáltal megsértették az EUMSZ 101. cikkét (a továbbiakban: a 2013. évi határozat). A Törvényszék 2016. június 28-i (később a Bíróság 2017. december 13-i ítéletével megerősített) ítéleteiben (2) helybenhagyta a Bizottság határozatában kifejtett, jogsértéssel kapcsolatos érvelést, de megsemmisítette a Bizottság által kiszabott bírságokat. A Bíróság ítéleteivel összhangban a határozat meghatározza azokat a szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a Telefónica és a Portugal Telecom a jogsértés idején nem voltak egymás potenciális versenytársai, és kizárja azokat a bírságok kiszámítása céljából figyelembe veendő eladások értékéből.

2.   ELJÁRÁS

(2)

A Bizottság 2013. január 23-i határozatában megállapította, hogy a Telefónica és a Portugal Telecom megsértették az EUMSZ 101. cikkét azáltal, hogy versenytilalmi megállapodásban vettek részt. A versenytilalmi megállapodás annak a részvényátruházási megállapodásnak a kilencedik kikötését képezte, amelyet a Telefónica és a Portugal Telecom a Vivo brazil mobilszolgáltató feletti kizárólagos irányítás Telefónica általi megszerzésével összefüggésben kötöttek 2010. július 28-án.

(3)

E jogsértés miatt a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése alapján a Telefónicára 66 894 000 EUR összegű, a Portugal Telecomra pedig 12 290 000 EUR összegű bírságot szabott ki.

(4)

A Telefónica és a Portugal Telecom egyaránt fellebbezést nyújtott be a Törvényszékhez a Bizottság határozata ellen. 2016. június 28-i ítéleteiben a Törvényszék helybenhagyta a Bizottságnak a bizottsági határozat 1. cikkében foglalt következtetését, amely szerint a Telefónica és a Portugal Telecom 2010. szeptember 27. és 2011. február 4. között megsértették az EUMSZ 101. cikkét azáltal, hogy versenytilalmi megállapodásban vettek részt.

(5)

A bírságok kiszabását illetően a Törvényszék megsemmisítette a bizottsági határozat 2. cikkét abban a tekintetben, hogy a bírságok összegének megállapítása az eladásoknak a Bizottság által figyelembe vett értéke alapján történt.

(6)

A Telefónica fellebbezést nyújtott be a Telefónica-ítélet ellen. 2017. december 13-án a Bíróság ítéletet hozott a C-487/16. P. sz., Telefónica SA kontra Európai Bizottság ügyben, amelyben elutasította a Telefónica fellebbezését. A Pharol nem fellebbezett a PT-ítélet ellen.

3.   TÉNYEK

(7)

A 2013. évi határozatban megállapított, az EUMSZ 101. cikkének a Telefónica és a Portugal Telecom általi megsértésére vonatkozóan az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése szerinti új határozattal kell orvosolni azt a helyzetet, amelyben a jogsértés Bizottság általi megállapítása hatályban marad és jogerős, ugyanakkor az e jogsértésért kiszabott bírságokat megsemmisítették.

(8)

A bírság kiszámítása során a Bizottság a 2013. évi határozatban megállapított tények értékelésére támaszkodik. Ezzel egyidejűleg alkalmazza a Törvényszék ítéleteiben megállapított elveket, amelyek a Bizottság azon kötelezettségére vonatkoznak, hogy a felek által előterjesztett információk alapján meghatározza azokat a szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a felek a versenytilalmi kikötés alkalmazási időszaka alatt nem voltak egymás potenciális versenytársai az Ibériai-félszigeten. A Bizottság ezért ezeket a szolgáltatásokat kizárja a bírságok kiszámítása céljából figyelembe veendő eladások értékéből.

(9)

Ezenkívül a bírságok jelenlegi újraszámítása során a Bizottság számos, a Telefónica által az eladások értékének megadásakor végzett olyan téves számítást tárt fel, amely végső soron befolyásolta a bírságok 2013. évi határozatban történő kiszámítását.

(10)

Ezek a számítási hibák nem hagyhatók figyelmen kívül. Korrekció hiányában az eladások értéke téves és indokolatlanul alacsony maradna, és téves információk alapján kiszámított bírságot eredményezne. Ezért a Bizottság a Telefónica által a jelenlegi vizsgálat során benyújtott új, felülvizsgált számadatokra támaszkodik annak érdekében, hogy határozatában megállapítsa az eladások helyes értékét.

(11)

Az új határozatban a Bizottság levonja azon szolgáltatások eladásának értékét, amelyek tekintetében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a versenytilalmi kikötés alkalmazási időszaka alatt nem állt fenn potenciális verseny a felek között.

(12)

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2022. január 21-én kedvező véleményt adott ki. A határozat elfogadására 2022. január 25-én került sor.

4.   JOGI ÉRTÉKELÉS

4.1.   Potenciális verseny

(13)

A Bizottság az állandó ítélkezési gyakorlattal (3) összhangban úgy véli, hogy az olyan piacfelosztó megállapodásokban, mint amilyeneket e határozat érint, a potenciális verseny értékeléséhez szükséges bizonyítási küszöböt „a piacra lépés leküzdhetetlen akadályai” jelentik. Ugyanakkor a Bizottság ebben az esetben az előírtnál szigorúbb megközelítést alkalmaz, és ellenőrzi, hogy figyelembe véve a különböző piacok vagy szolgáltatások sajátos körülményeit, a piacra lépés lehetősége nem pusztán hipotetikus.

(14)

Ezért azon szolgáltatások, amelyek tekintetében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a versenytilalmi kikötés alkalmazási időszaka alatt nem állt fenn potenciális verseny a felek között, a következők: A) a Telefónica esetében: i. nagykereskedelmi (fizikai) hálózati infrastruktúrához való hozzáférés (LLU); ii. egyetemes szolgáltatás; iii. SIRDEE (Sürgősségi Digitális Rádiórendszer) szolgáltatások; valamint iv. bizonyos szolgáltatások, amelyek a Telefónica által a közterületeken nyújtott helyhez kötött hírközlési szolgáltatások részét képezik (pénzforgalmi szolgáltatások, defibrillátorok értékesítése és kültéri reklámmegoldások bérbeadása). B) A Pharol esetében: i. nagykereskedelmi (fizikai) hálózati infrastruktúrához való hozzáférés (LLU); ii. nagykereskedelmi digitális televíziós szolgáltatás; valamint iii. nagykereskedelmi analóg földfelszíni televíziós műsorszolgáltatás.

5.   PÉNZBÍRSÁGOK

(15)

A Bizottság ugyanazokat a megfontolásokat alkalmazza, mint 2013-ban a bírság súlyossági tényezője, a jogsértés időtartama, az eladások értékének figyelembe veendő aránya, valamint a súlyosító és enyhítő körülmények fennállása tekintetében.

(16)

A kiigazított alapösszeg nem haladja meg a Telefónica 2020. évi teljes forgalmának 10 %-át. A vállalaton belüli több egymást követő ügyletet és átszervezést követően a Pharol 2020-ban nem ért el forgalmat, ami nem tükrözi megfelelően gazdasági súlyát. A Bizottság megállapítja, hogy a Pharol 2013. évi forgalma, amely a Pharol 12 hónapos időszakra vonatkozó rendes gazdasági tevékenységének utolsó teljes éve volt (4), tükrözi a legjobban a Pharol tényleges gazdasági helyzetét, és bír kellő elrettentő hatással, amint azt az ítélkezési gyakorlat megköveteli. A Pharolra vonatkozó kiigazított alapösszeg nem haladja meg a 2013-as üzleti év teljes forgalmának 10 %-át.

(17)

Végezetül, bár a Telefónica eladásainak értékével kapcsolatos hibák a Telefónica saját téves számításaiból erednek, a Bizottság nem fedezte volna fel ezeket a hibákat, és így nem tudta volna növelni a bírságot, ha a Törvényszék nem semmisítette volna meg a 2013. évi határozatban megállapított bírságokat. E körülmények között, és tekintettel arra, hogy e hibák viszonylag csekély hatást gyakoroltak a bírság nagyságára, valamint arra a tényre, hogy e hibák bekövetkezése (2012. szeptember 12.) óta már jelentős idő telt el, a Bizottság a jelen ügyben észszerűnek tartja, hogy a bírságok megállapításáról szóló iránymutatás (5) 37. pontjának megfelelően mérlegelési jogkörével élve a Telefónicával szemben kiszabott bírságot a 2013. évi határozatban megállapított szintre csökkentse.

(18)

Az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése alapján kiszabott egyedi bírságok végösszege tehát a következő: Fél Pénzbírság összesen (EUR) Telefónica 66 894 000 Pharol 12 146 000

---

(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o. A 411/2004/EK rendelettel (HL L 68., 2004.3.6., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  Telefónica SA kontra Európai Bizottság, T-216/13. sz. ügy (a továbbiakban: Telefónica-ítélet) és Portugal Telecom SGPS SA kontra Európai Bizottság, T-208/13 sz. ügy (a továbbiakban: PT-ítélet).

(3)  Telefónica-ítélet, 221. pont és PT-ítélet, 181. pont; Servier SAS és társai kontra Európai Bizottság, T-691/14, ECLI:EU:T:2018:922, 319., 327. és 328. pont, a Törvényszék 2014. május 21-i ítélete, Toshiba Corp. kontra Európai Bizottság, T-519/09, ECLI:EU:T:2014:263, 231. pont.

(4)  Amint arra például a Törvényszék 2010. április 28-i ítélete, Gütermann és Zwicky, T-456/05 és T-457/05, ECLI:EU:T:2010:168, 94–103. pont, valamint további helyek hivatkoznak.

(5)  „Bár a jelen [i]ránymutatás meghatározza az általános módszertant a bírságok megállapítását illetően, az egyes ügyek egyedisége vagy egy bizonyos ügy esetében az elrettentő hatás elérésének szükségessége okán a Bizottság eltérhet ezektől a módszerektől, valamint a 21. pontban megszabott határértékektől.”

A személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) (1) létrehozásáról szóló (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerinti határátkelőhelyek jegyzékének frissítése

(2022/C 286/11)

A személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) (2) létrehozásáról szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdésében említett határátkelőhelyek jegyzékét a Schengeni határellenőrzési kódex 39. cikkével összhangban a tagállamok által a Bizottsághoz megküldött információk alapján teszik közzé.

A Hivatalos Lapban való közzététel mellett a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság honlapján elérhető a jegyzék frissített változata.

A HATÁRÁTKELŐHELYEK JEGYZÉKE

NÉMETORSZÁG

A HL C 201., 2022.5.18., 82. o. számában közzétett információk módosítása

Északi-tengeri határátkelőhelyek/kikötők

(1)

Borkum

(2)

Brake

(3)

Brunsbüttel

(4)

Büsum

(5)

Bützflether Sand

(6)

Bremen

(7)

Bremerhaven

(8)

Cuxhaven

(9)

Eckwarderhörne

(10)

Elsfleth

(11)

Emden

(12)

Fedderwardersiel

(13)

Glückstadt

(14)

Hamburg

(15)

Hamburg-Neuenfelde

(16)

Herbrum

(17)

Helgoland

(18)

Horumersiel

(19)

Husum

(20)

Juist

(21)

Leer

(22)

Lemwerder

(23)

List/Sylt

(24)

Neuharlingersiel

(25)

Norddeich

(26)

Nordenham

(27)

Otterndorf

(28)

Papenburg

(29)

Spiekeroog

(30)

Stade

(31)

Stadersand

(32)

Varel

(33)

Wangerooge

(34)

Wedel

(35)

Weener

(36)

Westeraccumersiel

(37)

Wewelsfleth

(38)

Wilhelmshaven

Balti-tengeri határátkelőhelyek/kikötők

(1)

Eckernförde (Hafenanlagen der Bundesmarine)

(2)

Flensburg-Hafen

(3)

Greifswald-Ladebow Hafen

(4)

Jägersberg (Hafenanlagen der Bundesmarine)

(5)

Kiel

(6)

Kiel (Hafenanlagen der Bundesmarine)

(7)

Kiel-Holtenau

(8)

Lubmin

(9)

Lübeck

(10)

Lübeck-Travemünde

(11)

Mukran

(12)

Neustadt

(13)

Puttgarden

(14)

Rendsburg

(15)

Rostock-Hafen (A Warnemünde és a Rostock-Überseehafen kikötő összevonása)

(16)

Sassnitz

(17)

Stralsund

(18)

Surendorf (Hafenanlagen der Bundesmarine)

(19)

Vierow

(20)

Wismar

(21)

Wolgast

ODERHAFF HATÁRÁTKELŐHELYEK

(1)

Ueckermünde

Repülőterek, kisrepülőterek

BADEN-WÜRTTEMBERG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Aalen-Heidenheim-Elchingen

(2)

Baden Airport Karlsruhe Baden-Baden

(3)

Donaueschingen-Villingen

(4)

Freiburg/Brg.

(5)

Friedrichshafen-Löwental

(6)

Heubach (Krs. Schwäb. Gmünd)

(7)

Lahr

(8)

Laupheim

(9)

Leutkirch-Unterzeil

(10)

Mannheim-City

(11)

Mengen

(12)

Niederstetten

(13)

Schwäbisch Hall

(14)

Stuttgart

BAJORORSZÁG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Aschaffenburg

(2)

Augsburg-Mühlhausen

(3)

Bayreuth – Bindlacher Berg

(4)

Coburg-Brandebsteinsebene

(5)

Giebelstadt

(6)

Hassfurth-Mainwiesen

(7)

Hof-Plauen

(8)

Ingolstadt

(9)

Landshut-Ellermühle

(10)

Lechfeld

(11)

Memmingerberg

(12)

München „Franz Joseph Strauß”

(13)

Neuburg

(14)

Nürnberg

(15)

Oberpfaffenhofen

(16)

Roth

(17)

Straubing-Wallmühle

BERLIN SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Berlin-Tegel

BRANDENBURG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Berlin Brandenburg „Willy Brandt”

(2)

Schönhagen

BRÉMA SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Bremen

HAMBURG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Hamburg

HESSEN SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Allendorf/Eder

(2)

Egelsbach

(3)

Frankfurt/Main

(4)

Fritzlar

(5)

Kassel-Calden

(6)

Reichelsheim

MECKLENBURG-ELŐ-POMERÁNIA SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Neubrandenburg-Trollenhagen

(2)

Rostock-Laage

ALSÓ-SZÁSZORSZÁG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Borkum

(2)

Braunschweig-Waggum

(3)

Bückeburg-Achum

(4)

Celle

(5)

Damme/Dümmer-See

(6)

Diepholz

(7)

Emden

(8)

Fassberg

(9)

Ganderkesee

(10)

Hannover

(11)

Leer-Nüttermoor

(12)

Norderney

(13)

Nordholz

(14)

Osnabrück-Atterheide

(15)

Wangerooge

(16)

Wilhelmshaven-Mariensiel

(17)

Wittmundhafen

(18)

Wunstorf

ÉSZAK-RAJNA-VESZTFÁLIA SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Aachen-Merzbrück

(2)

Arnsberg

(3)

Bielefeld-Windelsbleiche

(4)

Bonn-Hardthöhe

(5)

Dortmund-Wickede

(6)

Düsseldorf

(7)

Essen-Mülheim

(8)

Bonn Hangelar

(9)

Köln/Bonn

(10)

Marl/Loemühle

(11)

Mönchengladbach

(12)

Münster-Osnabrück

(13)

Nörvenich

(14)

Paderborn-Lippstadt

(15)

Porta Westfalica

(16)

Rheine-Bentlage

(17)

Siegerland

(18)

Stadtlohn-Wenningfeld

(19)

Weeze-Lahrbruch

RAJNA-VIDÉK-PFALZ SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Büchel

(2)

Föhren

(3)

Hahn

(4)

Koblenz-Winningen

(5)

Mainz-Finthen

(6)

Pirmasens-Pottschütthöhe

(7)

Ramstein (US-Air Base)

(8)

Speyer

(9)

Spangdahlem (US-Air Base)

(10)

Zweibrücken

SAAR-VIDÉK SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Saarbrücken-Ensheim

(2)

Saarlouis/Düren

SZÁSZORSZÁG SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Dresden

(2)

Leipzig-Halle

(3)

Rothenburg/Oberlausitz

SACHSEN-ANHALT SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Cochstedt

(2)

Magdeburg

SCHLESWIG-HOLSTEIN SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Helgoland-Düne

(2)

Hohn

(3)

Kiel-Holtenau

(4)

Lübeck-Blankensee

(5)

Schleswig/Jagel

(6)

Westerland/Sylt

TÜRINGIA SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN

(1)

Altenburg-Nobitz

(2)

Erfurt-Weimar

A korábbi közzétételek listája

HL C 247., 2006.10.13., 25. o.

HL C 77., 2007.4.5., 11. o.

HL C 153., 2007.7.6., 22. o.

HL C 164., 2008.7.18., 45. o.

HL C 316., 2007.12.28., 1. o.

HL C 134., 2008.5.31., 16. o.

HL C 177., 2008.7.12., 9. o.

HL C 200., 2008.8.6., 10. o.

HL C 331., 2008.12.31., 13. o.

HL C 3., 2009.1.8., 10. o.

HL C 37., 2009.2.14., 10. o.

HL C 64., 2009.3.19., 20. o.

HL C 99., 2009.4.30., 7. o.

HL C 229., 2009.9.23., 28. o.

HL C 263., 2009.11.5., 22. o.

HL C 298., 2009.12.8., 17. o.

HL C 74., 2010.3.24., 13. o.

HL C 326., 2010.12.3., 17. o.

HL C 355., 2010.12.29., 34. o.

HL C 22., 2011.1.22., 22. o.

HL C 37., 2011.2.5., 12. o.

HL C 149., 2011.5.20., 8. o.

HL C 190., 2011.6.30., 17. o.

HL C 203., 2011.7.9., 14. o.

HL C 210., 2011.7.16., 30. o.

HL C 271., 2011.9.14., 18. o.

HL C 356., 2011.12.6., 12. o.

HL C 111., 2012.4.18., 3. o.

HL C 183., 2012.6.23., 7. o.

HL C 313., 2012.10.17., 11. o.

HL C 394., 2012.12.20., 22. o.

HL C 51., 2013.2.22., 9. o.

HL C 167., 2013.6.13., 9. o.

HL C 242., 2013.8.23., 2. o.

HL C 275., 2013.9.24., 7. o.

HL C 314., 2013.10.29., 5. o.

HL C 324., 2013.11.9., 6. o.

HL C 57., 2014.2.28., 4. o.

HL C 167., 2014.6.4., 9. o.

HL C 244., 2014.7.26., 22. o.

HL C 332., 2014.9.24., 12. o.

HL C 420., 2014.11.22., 9. o.

HL C 72., 2015.2.28., 17. o.

HL C 126., 2015.4.18., 10. o.

HL C 229., 2015.7.14., 5. o.

HL C 341., 2015.10.16., 19. o.

HL C 84., 2016.3.4., 2. o.

HL C 236., 2016.6.30., 6. o.

HL C 278., 2016.7.30., 47. o.

HL C 331., 2016.9.9., 2. o.

HL C 401., 2016.10.29., 4. o.

HL C 484., 2016.12.24., 30. o.

HL C 32., 2017.2.1., 4. o.

HL C 74., 2017.3.10., 9. o.

HL C 120., 2017.4.13., 17. o.

HL C 152., 2017.5.16., 5. o.

HL C 411., 2017.12.2., 10. o.

HL C 31., 2018.1.27., 12. o.

HL C 261., 2018.7.25., 6. o.

HL C 264., 2018.7.26., 8. o.

HL C 368., 2018.10.11., 4. o.

HL C 459., 2018.12.20., 40. o.

HL C 43., 2019.2.4., 2. o.

HL C 64., 2020.2.27., 17. o.

HL C 231., 2020.7.14., 2. o.

HL C 58., 2021.2.18., 35 o.

HL C 81., 2021.3.10., 27. o.

HL C 184., 2021.5.12., 8. o.

HL C 219., 2021.6.9., 9. o.

HL C 279., 2021.7.13., 4. o.

HL C 290., 2021.7.20., 10. o.

HL C 380., 2021.9.20., 3. o.

HL C 483., 2021.12.1., 19. o.

HL C 201., 2022.5.18., 82. o.

HL C 229., 2022.6.14., 8. o.

HL C 241., 2022.6.24., 6. o.

---

(1)  A korábbi közzétételek listáját lásd a dokumentum végén.

(2)  HL L 77., 2016.3.23., 1. o.

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele

(2022/C 286/12)

Ez a közzététel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 98. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított két hónapon belül tehető meg.

A TERMÉKLEÍRÁS MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

„Comtés Rhodaniens”

PGI-FR-A1230-AM02

A kérelem benyújtásának időpontja: 2016.9.23.

1.   A módosításra vonatkozó szabályok

Az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke – Nem kisebb jelentőségű módosítás

2.   A módosítás leírása és indokolása

2.1.   Földrajzi terület

A termékleírás 1. fejezetének 4. pontja a földrajzi terület leírásának pontosítása és elírások javítása érdekében kiegészítésre került:

Az előállítás földrajzi területét a korábbi nemzeti jogszabály a kantonok felsorolásával fejezte ki. A kantonok településekből álló választókerületek, amelyek idővel változhatnak. Ezért az a döntés született, hogy a termékleírásban részletesen meghatározzák az érintett településeket, ám az átültetés során több ténybeli hibát ejtettek, amelyeket javítani kell.

A földrajzi terület leírását településjegyzékké alakították át, hivatkozva a hivatalos földrajzi kódexre, azaz a nemzeti referenciadokumentumra, amely lehetővé tette e jegyzékek összeállítását. Ezáltal biztosítható az esetlegesen bekövetkező fejlemények jobb nyomon követése.

A földrajzi terület településjegyzék formájában történő leírása átkerült az egységes dokumentum „Körülhatárolt földrajzi terület” szakaszába.

2.2.   Nemzeti és közösségi követelmények – Főbb ellenőrizendő pontok

A főbb ellenőrizendő pontoknak a termékleírás 2. fejezetében szereplő táblázata helyesbítésre került annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a termékek érzékszervi vizsgálatát a belső ellenőrzés során észlelt rendellenességek esetén végzik el (ömlesztett borok és csomagolt borok érzékszervi vizsgálata).

A termékleírás e módosítása nincs hatással az egységes dokumentumra.

2.3.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A termékleírás 1. fejezetének „Kapcsolat a földrajzi területtel” című 7. pontját módosították annak érdekében, hogy egyértelműbben kiemeljék az előállítási terület valamennyi alterületére jellemző elemeket (az éghajlat típusa, tágabb talajkategóriák), valamint hogy megvilágítsák az ok-okozati összefüggést, amely a regionális éghajlat és a talajtípusok által a meglehetősen friss, simulékony és gyümölcsös borok előállítására gyakorolt hatáson alapul.

Ezek a módosítások átkerültek az egységes dokumentum „Kapcsolat a földrajzi területtel” című pontjába.

2.4.   A bor(ok) leírása

A termékleírás 1. fejezetében a borok leírásáról szóló 3.3. pontot kiegészítették.

Ezek a módosítások az egységes dokumentum „A bor(ok) leírása” című pontjába kerültek át.

2.5.   Címkézés

A termékleírás 1. fejezetének 5. pontját módosították azon szőlőfajták tételes listájának törlése érdekében, amelyek neve feltüntethető a termék címkéjén a „Comtés Rhodaniens” elnevezés mellett. A kérelmező csoportosulás lehetővé szeretné tenni, hogy az előállítás földrajzi területén termesztett valamennyi szőlőfajtát ki lehessen emelni.

A következő mondatot törölték: „Az egy vagy több szőlőfajta nevével kiegészítve a »Comtés Rhodaniens« oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokat a következő fajtákból kell előállítani: chardonnay B, gamaret N, gamay N, marsanne B, pinot noir N, roussanne B, syrah N, viognier B.”

Az egységes dokumentum címkézéssel kapcsolatos további rendelkezésekre vonatkozó szakasza ennek megfelelően módosult.

2.6.   A szőlőből készült termékek egy kategóriájának törlése

A termékleírás módosítása keretében törölték a minőségi pezsgők előállítására vonatkozó összes rendelkezést. Ez a módosítás a termékleírásnak a minőségi rozé vagy fehér pezsgőkre vonatkozó rendelkezéseit jóváhagyó, a „Comtés Rhodaniens” OFJ-ről szóló 2011. október 28-i rendeletet hatályon kívül helyező, 2015. március 2-i államtanácsi határozaton alapul.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés(ek)

Comtés Rhodaniens

2.   A földrajzi árujelző típusa

OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

„Comtés Rhodaniens” OFJ-vel ellátott vörös-, rozé és fehérborok

A „Comtés Rhodaniens” oltalom alatt álló földrajzi jelzés a csendes vörös-, rozé és fehérborok számára van fenntartva.

A térfogatszázalékban kifejezett minimális tényleges alkoholtartalmon kívül a többi analitikai kritérium megfelel a közösségi szabályoknak.

Az előállított borokat gyümölcsös aromák jellemzik, amelyek mindig jelen vannak, még ha intenzitásuk és jellegük a felhasznált – házasított vagy nem házasított – szőlőfajtáktól és az alkalmazott technológiáktól függően változik is. Vörösborok esetében az extrakciót úgy végzik, hogy a borok szerkezete lágy legyen, amelyben érett és enyhe tanninok érvényesülnek. Ezeknek a málnavöröstől a rubinpirosig terjedő színű boroknak az illatát és ízét piros vagy fekete gyümölcsökre emlékeztető aromák jellemzik, amelyeket feltűnő ásványi jegyek egészítenek ki, a szőlőfajtától függően olykor virágos árnyalatokkal. A borok lekerekített zamatában jól kiegyensúlyozzák egymást a cukrok és a savak. A fehér- és rozé borok esetében az alkalmazott borkészítési eljárások lehetővé teszik a cukrok és a savak közötti kiváló egyensúly fenntartását, valamint a borok frissességének és gyümölcsösségének megőrzését. A zöldes árnyalatú halványsárgától az aranysárgáig terjedő színű fehérborok esetében az orrban és a szájban friss gyümölcsök, citrusfélék aromái érezhetők, a szőlőfajtáktól függően virágos vagy ásványi jegyekkel. A rozé borok fényes korallszínűek, változó színintenzitással. Illatuk és ízük friss gyümölcsök aromáit vonultatja fel. A szájban élénk érzetet keltenek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	9
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5.   Borkészítési eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

A borászati eljárások tekintetében a boroknak meg kell felelniük az európai és nemzeti jogszabályokból eredő valamennyi kötelezettségnek.

b)   Maximális hozamok

Hektáronként 98 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A „Comtés Rhodaniens” földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a szőlő szüretelése, a borkészítés és a borok érlelése Ain, Ardèche, Drôme, Isère, Loire, Rhône, Savoie, Haute-Savoie és Saône-et-Loire megyékben, a termékleírásban felsorolt települések területén zajlik.

Ain megye: 5 település

Anglefort, Chanay, Corbonod, Culoz, Seyssel

Ardèche megye: 245 település

Ailhon, Aizac, Alba-la-Romaine, Alboussière, Andance, Annonay, Ardoix, Arlebosc, Arras-sur-Rhône, Les Assions, Astet, Aubenas, Aubignas, Baix, Balazuc, Banne, Barnas, Beauchastel, Beaulieu, Beaumont, Berrias-et-Casteljau, Berzème, Bessas, Bidon, Bogy, Boucieu-le-Roi, Boulieu-lès-Annonay, Bourg-Saint-Andéol, Bozas, Brossainc, Chambonas, Champagne, Champis, Chandolas, Charmes-sur-Rhône, Charnas, Chassiers, Châteaubourg, Chauzon, Chazeaux, Cheminas, Chirols, Chomérac, Colombier-le-Cardinal, Colombier-le-Jeune, Colombier-le-Vieux, Cornas, Coux, Le Crestet, Cruas, Darbres, Davézieux, Désaignes, Dompnac, Dunière-sur-Eyrieux, Eclassan, Empurany, Étables, Fabras, Faugères, Félines, Flaviac, Fons, Genestelle, Gilhac-et-Bruzac, Gilhoc-sur-Ormèze, Glun, Gras, Gravières, Grospierres, Guilherand-Granges, Jaujac, Joannas, Joyeuse, Juvinas, Labastide-de-Virac, Labastide-sur-Bésorgues, Labeaume, Labégude, Lablachère, Laboule, Lachamp-Raphaël, Lachapelle-sous-Aubenas, Lafarre, Lagorce, Lalevade-d’Ardèche, Lalouvesc, Lamastre, Lanas, Largentière, Larnas, Laurac-en-Vivarais, Lavilledieu, Laviolle, Lemps, Lentillères, Limony, Loubaresse, Lussas, Malarce-sur-la-Thines, Malbosc, Mauves, Mayres, Mercuer, Meyras, Meysse, Mézilhac, Mirabel, Monestier, Montréal, Montselgues, Les Ollières-sur-Eyrieux, Orgnac-l’Aven, Ozon, Pailharès, Payzac, Peaugres, Peyraud, Planzolles, Plats, Pont-de-Labeaume, Pourchères, Le Pouzin, Prades, Pradons, Préaux, Prunet, Quintenas, Ribes, Rochecolombe, Rochemaure, Rocher, Rochessauve, Rocles, Roiffieux, Rompon, Rosières, Ruoms, Sablières, Saint-Alban-Auriolles, Saint-Alban-d’Ay, Saint-Andéol-de-Berg, Saint-Andéol-de-Vals, Saint-André-de-Cruzières, Saint-André-Lachamp, Saint-Barthélemy-le-Plain, Saint-Bauzile, Saint-Cierge-la-Serre, Saint-Cirgues-de-Prades, Saint-Clair, Saint-Cyr, Saint-Désirat, Saint-Didier-sous-Aubenas, Saint-Étienne-de-Boulogne, Saint-Étienne-de-Fontbellon, Saint-Étienne-de-Valoux, Saint-Félicien, Saint-Fortunat-sur-Eyrieux, Saint-Genest-de-Beauzon, Saint-Georges-les-Bains, Saint-Germain, Saint-Gineis-en-Coiron, Saint-Jacques-d’Atticieux, Saint-Jean-de-Muzols, Saint-Jean-le-Centenier, Saint-Jeure-d’Ay, Saint-Joseph-des-Bancs, Saint-Julien-du-Serre, Saint-Julien-en-Saint-Alban, Saint-Julien-Vocance, Saint-Just-d’Ardèche, Saint-Lager-Bressac, Saint-Laurent-du-Pape, Saint-Laurent-sous-Coiron, Saint-Marcel-d’Ardèche, Saint-Marcel-lès-Annonay, Saint-Martin-d’Ardèche, Saint-Martin-sur-Lavezon, Saint-Maurice-d’Ardèche, Saint-Maurice-d’Ibie, Saint-Mélany, Saint-Michel-de-Boulogne, Saint-Michel-de-Chabrillanoux, Saint-Montan, Saint-Paul-le-Jeune, Saint-Péray, Saint-Pierre-la-Roche, Saint-Pierre-Saint-Jean, Saint- Pierre-sur-Doux, Saint-Pons, Saint-Privat, Saint-Remèze, Saint-Romain-d’Ay, Saint-Romain-de-Lerps, Saint-Sauveur-de-Cruzières, Saint-Sernin, Saint-Symphorien-de-Mahun, Saint-Symphorien-sous-Chomérac, Saint-Thomé, Saint-Victor, Saint-Vincent-de-Barrès, Saint-Vincent-de-Durfort, Sainte-Marguerite-Lafigère, Salavas, Les Salelles, Sampzon, Sanilhac, Sarras, Satillieu, Savas, Sceautres, Sécheras, Serrières, La Souche, Soyons, Talencieux, Tauriers, Le Teil, Thorrenc, Thueyts, Toulaud, Tournon-sur-Rhône, Ucel, Uzer, Vagnas, Valgorge, Vallées-d’Antraigues-Asperjoc, Vallon-Pont-d’Arc, Vals-les-Bains, Valvignères, Vanosc, Les Vans, Vaudevant, Vernon, Vernosc-lès-Annonay, Vesseaux, Villeneuve-de-Berg, Villevocance, Vinezac, Vinzieux, Vion, Viviers, Vocance, Vogüé, La Voulte-sur-Rhône.

Drôme megye: 275 település

A következő települések teljes területe:

Albon, Aleyrac, Alixan, Allan, Allex, Ambonil, Ancône, Andancette, Anneyron, Aouste-sur-Sye, Arpavon, Arthémonay, Aubenasson, Aubres, Aulan, Aurel, Autichamp, Ballons, Barcelonne, Barnave, Barret-de-Lioure, Barsac, Bathernay, La Bâtie-Rolland, La Baume-de-Transit, Beaufort-sur-Gervanne, Beaumont-lès-Valence, Beaumont-Monteux, Beausemblant, Beauvallon, Beauvoisin, La Bégude-de-Mazenc, Bellecombe-Tarendol, Bénivay-Ollon, Bésayes, Bésignan, Bonlieu-sur-Roubion, Bouchet, Bourg-lès-Valence, Bren, Buis-les-Baronnies, Chabeuil, Chabrillan, Le Chalon, Chamaloc, Chamaret, Chanos-Curson, Chantemerle-les-Blés, Chantemerle-lès-Grignan, La Charce, Charmes-sur-l’Herbasse, Charols, Chastel-Arnaud, Châteaudouble, Châteauneuf-de-Bordette, Châteauneuf-de-Galaure, Châteauneuf-du-Rhône, Châteauneuf-sur-Isère, Châtillon-en-Diois, Châtillon-Saint-Jean, Chatuzange-le-Goubet, Chaudebonne, Chauvac-Laux-Montaux, Chavannes, Clansayes, Claveyson, Cléon-d’Andran, Clérieux, Cliousclat, Colonzelle, Comps, Condillac, Condorcet, Cornillac, Cornillon-sur-l’Oule, La Coucourde, Crépol, Crest, Crozes-Hermitage, Curnier, Die, Dieulefit, Divajeu, Donzère, Érôme, Espeluche, Espenel, Étoile-sur-Rhône, Eurre, Eygalayes, Eygaliers, Eyroles, Eyzahut, Fay-le-Clos, Ferrassières, Francillon-sur-Roubion, La Garde-Adhémar, Génissieux, Gervans, Geyssans, Grane, Les Granges-Gontardes, Granges-les-Beaumont, Grignan, Izon-la-Bruisse, Laborel, Lachau, Larnage, La Laupie, Laval-d’Aix, Laveyron, Lemps, Livron-sur-Drôme, Loriol-sur-Drôme, Luc-en-Diois, Malataverne, Malissard, Manas, Margès, Marignac-en-Diois, Marsanne, Marsaz, Menglon Mercurol-Veaunes, Mérindol-les-Oliviers, Mévouillon, Mirabel-aux-Baronnies, Mirabel-et-Blacons, Mirmande, Mollans-sur-Ouvèze, Montauban-sur-l’Ouvèze, Montaulieu, Montboucher-sur-Jabron, Montbrison-sur-Lez, Montbrun-les-Bains, Montchenu, Montclar-sur-Gervanne, Montéléger, Montélier, Montélimar, Montferrand-la-Fare, Montfroc, Montguers, Montjoux, Montjoyer, Montlaur-en-Diois, Montmaur-en-Diois, Montmeyran, Montmiral, Montoison, Montréal-les-Sources, Montségur-sur-Lauzon, Montvendre, La Motte-de-Galaure, Mours-Saint-Eusèbe, Mureils, Nyons, Orcinas, Parnans, Le Pègue, Pelonne, La Penne-sur-l’Ouvèze, Peyrins, Piégon, Piégros-la-Clastre, Pierrelatte, Pierrelongue, Les Pilles, Plaisians, Le Poët-en-Percip, Le Poët-Laval, Le Poët-Sigillat, Pommerol, Ponet-et-Saint-Auban, Ponsas, Pont-de-Barret, Pont-de-l’Isère, Pontaix, Portes-en-Valdaine, Portes-lès-Valence, Poyols, Propiac, Puy-Saint-Martin, Puygiron, Ratières, Réauville, Recoubeau-Jansac, Reilhanette, Rémuzat, La Répara-Auriples, Rioms, La Roche-de-Glun, Roche-Saint-Secret-Béconne, La Roche-sur-Grane, La Roche-sur-le-Buis, Rochebaudin, Rochebrune, Rochefort-en-Valdaine, Rochegude, La Rochette-du-Buis, Romans-sur-Isère, Romeyer, Roussas, Rousset-les-Vignes, Roussieux, Roynac, Sahune, Saillans, Saint-Andéol, Saint-Auban-sur-l’Ouvèze, Saint-Avit, Saint-Bardoux, Saint-Barthélemy-de-Vals, Saint-Benoit-en-Diois, Saint-Donat-sur-l’Herbasse, Saint-Ferréol-Trente-Pas, Saint-Gervais-sur-Roubion, Saint-Julien-en-Quint, Saint-Laurent-d’Onay, Saint-Marcel-lès-Sauzet, Saint-Marcel-lès-Valence, Saint-Martin-d’Août, Saint-Maurice-sur-Eygues, Saint-May, Saint-Michel-sur-Savasse, Saint-Pantaléon-les-Vignes, Saint-Paul-lès-Romans, Saint-Paul-Trois-Châteaux, Saint-Rambert-d’Albon, Saint-Restitut, Saint-Roman, Saint-Sauveur-en-Diois, Saint-Sauveur-Gouvernet, Saint-Uze, Saint-Vallier, Sainte-Croix, Sainte-Euphémie-sur-Ouvèze, Sainte-Jalle, Salettes, Salles-sous-Bois, Saou, Saulce-sur-Rhône, Sauzet, Savasse, Séderon, Serves-sur-Rhône, Solaure en Diois, Solérieux, Souspierre, Soyans, Suze, Suze-la-Rousse, Tain-l’Hermitage, Taulignan, Teyssières, La Touche, Les Tourrettes, Triors, Tulette, Upie, Vachères-en-Quint, Valaurie, Valence, Valouse, Venterol, Vercheny, Verclause, Vercoiran, Vers-sur-Méouge, Vesc, Villebois-les-Pins, Villefranche-le-Château, Villeperdrix, Vinsobres.

A következő települések területének egy része:

Valherbasse a korábbi Miribel és Saint-Bonnet-de-Valclérieux települések területének megfelelő rész tekintetében.

Isère megye: 181 település

Les Adrets, Agnin, Allevard, Anjou, Annoisin-Chatelans, Aoste, Arandon-Passins, Assieu, Auberives-sur-Varèze, Les Avenières Veyrins-Thuellin, La Balme-les-Grottes, Barraux, Beaucroissant, Bernin, Biviers, Le Bouchage, Bougé-Chambalud, Bourgoin-Jallieu, Bouvesse-Quirieu, Brangues, La Buisse, La Buissière, Cessieu, Le Champ-près-Froges, Chamrousse, Chanas, Chapareillan, La Chapelle-de-la-Tour, La Chapelle-de-Surieu, La Chapelle-du-Bard, Charette, Charnècles, Chasse-sur-Rhône, Le Cheylas, Cheyssieu, Chimilin, Chonas-l’Amballan, Chozeau, Chuzelles, Claix, Clonas-sur-Varèze, La Combe-de-Lancey, Corbelin, Corenc, Les Côtes-d’Arey, Coublevie, Courtenay, Cras, Crémieu, Crêts en Belledonne, Creys-Mépieu, Crolles, Dizimieu, Dolomieu, Domène, Estrablin, Eyzin-Pinet, Faverges-de-la-Tour, La Flachère, Fontaine, Fontanil-Cornillon, Froges, Gières, Goncelin, Granieu, Le Gua, Hières-sur-Amby, Hurtières, Izeaux, Jardin, Laval, Leyrieu, Lumbin, Luzinay, Meylan, Moidieu-Détourbe, Moirans, Montalieu-Vercieu, Montbonnot-Saint-Martin, Montcarra, Moras, Morestel, Morette, Le Moutaret, La Murette, Murianette, Noyarey, Optevoz, Parmilieu, Le Péage-du-Roussillon, La Pierre, Poliénas, Le Pont-de-Claix, Pont-Évêque, Pontcharra, Porcieu-Amblagnieu, Quincieu, Réaumont, Renage, Revel, Reventin-Vaugris, Rives, La Rivière, Les Roches-de-Condrieu, Rochetoirin, Romagnieu, Roussillon, Ruy-Montceau, Sablons, Saint-Alban-de-Roche, Saint-Alban-du-Rhône, Saint-Baudille-de-la-Tour, Saint-Blaise-du-Buis, Saint-Cassien, Saint-Chef, Saint-Clair-du-Rhône, Saint-Egrève, Saint-Etienne-de-Crossey, Saint-Hilaire-de-Brens, Saint-Ismier, Saint-Jean-de-Moirans, Saint-Jean-le-Vieux, Saint-Lattier, Saint-Marcel-Bel-Accueil, Saint-Martin-d’Uriage, Saint-Martin-le-Vinoux, Saint-Maurice-l’Exil, Saint-Maximin, Saint-Mury-Monteymond, Saint-Nazaire-les-Eymes, Saint-Paul-d’Izeaux, Saint-Paul-de-Varces, Saint-Prim, Saint-Quentin-sur-Isère, Saint-Romain-de-Jalionas, Saint-Romain-de-Surieu, Saint-Savin, Saint-Sorlin-de-Morestel, Saint-Sorlin-de-Vienne, Saint-Victor-de-Morestel, Saint-Vincent-de-Mercuze, Sainte-Agnès, Sainte-Marie-d’Alloix, Salagnon, Salaise-sur-Sanne, Sassenage, Septème, Sermérieu, Seyssuel, Siccieu-Saint-Julien-et-Carisieu, Soleymieu, Sonnay, Tencin, La Terrasse, Theys, Le Touvet, Trept, La Tronche, Tullins, Varces-Allières-et-Risset, Vasselin, Vatilieu, Vénérieu, Venon, Vernas, Vernioz, Le Versoud, Vertrieu, Veurey-Voroize, Veyssilieu, Vézeronce-Curtin, Vienne, Vif, Vignieu, Villard-Bonnot, Ville-sous-Anjou, Villemoirieu, Villette-de-Vienne, Voiron, Voreppe, Vourey.

Loire megye: 179 település

Ailleux, Ambierle, Andrézieux-Bouthéon, Arthun, Aveizieux, Balbigny, Bard, Bellegarde-en-Forez, La Bénisson-Dieu, Bessey, Boën-sur-Lignon, Boisset-lès-Montrond, Boisset-Saint-Priest, Bonson, Boyer, Briennon, Bully, Bussières, Bussy-Albieux, Cellieu, Cezay, Chagnon, Chalain-d’Uzore, Chalain-le-Comtal, Chalmazel-Jeansagnière, Chambles, Chamboeuf, Champdieu, Chandon, Changy, La Chapelle-en-Lafaye, La Chapelle-Villars, Charlieu, Châteauneuf, Châtelneuf, Chavanay, Chazelles-sur-Lavieu, Chenereilles, Chuyer, Combre, Commelle-Vernay, Cordelle, Le Coteau, Coutouvre, Craintilleux, Le Crozet, Cuzieu, Dargoire, Débats-Rivière-d’Orpra, Écotay-l’Olme, Essertines-en-Châtelneuf, Genilac, Grézieux-le-Fromental, Grézolles, Gumières, L’Hôpital-le-Grand, L’Hôpital-sous-Rochefort, Jarnosse, Lavieu, Leigneux, Lentigny, Lérigneux, Lézigneux, Lupé, Luré, Luriecq, Mably, Maclas, Magneux-Haute-Rive, Maizilly, Malleval, Marcilly-le-Châtel, Marcoux, Margerie-Chantagret, Marols, Mars, Montagny, Montarcher, Montbrison, Montrond-les-Bains, Montverdun, Mornand-en-Forez, Nandax, Néronde, Neulise, Noailly, Nollieux, Notre-Dame-de-Boisset, Ouches, La Pacaudière, Palogneux, Parigny, Pélussin, Périgneux, Pinay, Pommiers, Pouilly-les-Nonains, Pouilly-sous-Charlieu, Pradines, Pralong, Précieux, Renaison, Riorges, Rivas, Roanne, Roche, Roisey, Sail-sous-Couzan, Saint-Alban-les-Eaux, Saint-André-d’Apchon, Saint-André-le-Puy, Saint-Appolinard, Saint-Bonnet-des-Quarts, Saint-Bonnet-le-Courreau, Saint-Bonnet-les-Oules, Saint-Cyprien, Saint-Cyr-de-Favières, Saint-Cyr-de-Valorges, Saint-Denis-de-Cabanne, Saint-Étienne-le-Molard, Saint-Forgeux-Lespinasse, Saint-Galmier, Saint-Georges-de-Baroille, Saint-Georges-en-Couzan, Saint-Georges-Haute-Ville, Saint-Germain-Laval, Saint-Germain-Lespinasse, Saint-Haon-le-Châtel, Saint-Haon-le-Vieux, Saint-Hilaire-sous-Charlieu, Saint-Jean-Saint-Maurice-sur-Loire, Saint-Jean-Soleymieux, Saint-Jodard, Saint-Joseph, Saint-Julien-d’Oddes, Saint-Just-en-Bas, Saint-Just-Saint-Rambert, Saint-Laurent-Rochefort, Saint-Léger-sur-Roanne, Saint-Marcel-de-Félines, Saint-Marcellin-en-Forez, Saint-Martin-la-Plaine, Saint-Martin-la-Sauveté, Saint-Michel-sur-Rhône, Saint-Nizier-sous-Charlieu, Saint-Paul-d’Uzore, Saint-Pierre-de-Boeuf, Saint-Pierre-la-Noaille, Saint-Polgues, Saint-Priest-la-Roche, Saint-Romain-la-Motte, Saint-Romain-le-Puy, Saint-Sixte, Saint-Thomas-la-Garde, Saint-Vincent-de-Boisset, Sainte-Agathe-en-Donzy, Sainte-Agathe-la-Bouteresse, Sainte-Colombe-sur-Gand, Sainte-Foy-Saint-Sulpice, Sauvain, Savigneux, Soleymieux, Souternon, Sury-le-Comtal, Tartaras, Trelins, Unias, Veauche, Veauchette, Vendranges, Véranne, Vérin, Verrières-en-Forez, Vézelin-sur-Loire, Villemontais, Villerest, Villers, Violay, Vougy.

Rhône megye: 92 település

A következő települések teljes területe:

Alix, Ampuis, Anse, L’Arbresle, Les Ardillats, Arnas, Bagnols, Beaujeu, Belleville-en-Beaujolais, Belmont-d’Azergues, Blacé, Le Breuil, Bully, Cercié, Chabanière, Chambost-Allières, Chamelet, Charentay, Charnay, Châtillon, Chazay-d’Azergues, Chénas, Chessy, Chiroubles, Cogny, Condrieu, Corcelles-en-Beaujolais, Denicé, Échalas, Émeringes, Fleurie, Frontenas, Gleizé, Les Haies, Juliénas, Jullié, Lacenas, Lachassagne, Lancié, Lantignié, Légny, Létra, Limas, Loire-sur-Rhône, Longes, Lozanne, Lucenay, Marchampt, Marcy, Moiré, Montmelas-Saint-Sorlin, Morancé, Odenas, Le Perréon, Pommiers, Porte des Pierres Dorées, Quincié-en-Beaujolais, Régnié-Durette, Rivolet, Rontalon, Saint-Clément-sur-Valsonne, Saint-Cyr-le-Chatoux, Saint-Cyr-sur-le-Rhône, Saint-Didier-sur-Beaujeu, Saint-Etienne-des-Oullières, Saint-Etienne-la-Varenne, Saint-Georges-de-Reneins, Saint-Germain-Nuelles, Saint-Jean-des-Vignes, Saint-Julien, Saint-Just-d’Avray, Saint-Lager, Saint-Romain-de-Popey, Saint-Romain-en-Gal, Saint-Vérand, Sainte-Colombe, Sainte-Paule, Salles-Arbuissonnas-en-Beaujolais, Sarcey, Soucieu-en-Jarrest, Ternand, Theizé, Trèves, Tupin-et-Semons, Val d’Oingt, Vaux-en-Beaujolais, Vauxrenard, Vernay, Ville-sur-Jarnioux, Villié-Morgon.

A következő települések területének egy része:

Vindry-sur-Turdine a korábbi Dareizé, Les Olmes és Saint-Loup települések területének megfelelő rész tekintetében.

Beauvallon a korábbi Saint-Jean-de-Touslas település területének megfelelő rész tekintetében.

Saône-et-Loire megye: 11 település

Chaintré, Chânes, La Chapelle-de-Guinchay, Chasselas, Crêches-sur-Saône, Leynes, Pruzilly, Romanèche-Thorins, Saint-Amour-Bellevue, Saint-Symphorien-d’Ancelles, Saint-Vérand.

Savoie megye: 165 település

Aiguebelette-le-Lac, Aiton, Aix-les-Bains, Albertville, Allondaz, Apremont, Arbin, Argentine, Arvillard, Avressieux, Ayn, La Balme, Barberaz, Barby, Bassens, La Bâthie, Belmont-Tramonet, Betton-Bettonet, Billième, La Biolle, Bonvillard, Bonvillaret, Bourdeau, Le Bourget-du-Lac, Bourget-en-Huile, Bourgneuf, La Bridoire, Brison-Saint-Innocent, Césarches, Cevins, Challes-les-Eaux, Chambéry, Chamousset, Chamoux-sur-Gelon, Champ-Laurent, Champagneux, Chanaz, La Chapelle-Blanche, La Chapelle-du-Mont-du-Chat, La Chapelle-Saint-Martin, Châteauneuf, La Chavanne, Chignin, Chindrieux, Cléry, Cognin, Coise-Saint-Jean-Pied-Gauthier, Conjux, La Croix-de-la-Rochette, Cruet, Curienne, Les Déserts, Détrier, Domessin, Drumettaz-Clarafond, Dullin, Entrelacs, Épierre, Esserts-Blay, Fréterive, Frontenex, Gerbaix, Gilly-sur-Isère, Grésy-sur-Aix, Grésy-sur-Isère, Grignon, Hauteville, Jacob-Bellecombette, Jongieux, Laissaud, Lépin-le-Lac, Loisieux, Lucey, Marcieux, Mercury, Méry, Meyrieux-Trouet, Les Mollettes, Montagnole, Montailleur, Montcel, Montendry, Montgilbert, Monthion, Montmélian, Montsapey, La Motte-Servolex, Motz, Mouxy, Myans, Nances, Notre-Dame-des-Millières, Novalaise, Ontex, Pallud, Planaise, Plancherine, Le Pont-de-Beauvoisin, Le Pontet, Porte-de-Savoie, Presle, Pugny-Chatenod, Puygros, La Ravoire, Rochefort, Rognaix, Rotherens, Ruffieux, Saint-Alban-d’Hurtières, Saint-Alban-de-Montbel, Saint-Alban-Leysse, Saint-Baldoph, Saint-Béron, Saint-Cassin, Saint-Genix-les-Villages, Saint-Georges-d’Hurtières, Saint-Jean-d’Arvey, Saint-Jean-de-Chevelu, Saint-Jean-de-la-Porte, Saint-Jeoire-Prieuré, Saint-Léger, Saint-Offenge, Saint-Ours, Saint-Paul, Saint-Paul-sur-Isère, Saint-Pierre-d’Albigny, Saint-Pierre-d’Alvey, Saint-Pierre-de-Belleville, Saint-Pierre-de-Curtille, Saint-Pierre-de-Soucy, Saint-Sulpice, Saint-Vital, Sainte-Hélène-du-Lac, Sainte-Hélène-sur-Isère, Sainte-Marie-d’Alvey, Serrières-en-Chautagne, Sonnaz, La Table, Thénésol, Thoiry, La Thuile, Tournon, Tours-en-Savoie, Traize, Tresserve, Trévignin, La Trinité, Val-d’Arc, Valgelon-La Rochette, Venthon, Verel-de-Montbel, Verel-Pragondran, Le Verneil, Verrens-Arvey, Verthemex, Villard-d’Héry, Villard-Léger, Villard-Sallet, Villaroux, Vimines, Vions, Viviers-du-Lac, Voglans, Yenne.

Haute-Savoie megye: 121 település

Allinges, Allonzier-la-Caille, Ambilly, Andilly, Annemasse, Anthy-sur-Léman, Archamps, Armoy, Arthaz-Pont-Notre-Dame, Ayse, Ballaison, Bassy, Beaumont, Bellevaux, Bernex, Bonne, Bonneville, Bons-en-Chablais, Bossey, Brenthonne, Brizon, Cercier, Cernex, Cervens, Challonges, Champanges, Chaumont, Chavannaz, Chêne-en-Semine, Chênex, Chens-sur-Léman, Chessenaz, Chevrier, Chilly, Clarafond-Arcine, Clermont, Collonges-sous-Salève, Contamine-Sarzin, Contamine-sur-Arve, Copponex, Cranves-Sales, Cruseilles, Desingy, Dingy-en-Vuache, Douvaine, Draillant, Droisy, Éloise, Étrembières, Évian-les-Bains, Excenevex, Faucigny, Feigères, Fessy, Féternes, Franclens, Frangy, Gaillard, Glières-Val-de-Borne, Jonzier-Épagny, Juvigny, Larringes, Loisin, Lucinges, Lugrin, Lullin, Lully, Lyaud, Machilly, Marcellaz, Margencel, Marignier, Marin, Marlioz, Massongy, Maxilly-sur-Léman, Meillerie, Menthonnex-en-Bornes, Menthonnex-sous-Clermont, Messery, Minzier, Mont-Saxonnex, Musièges, Nernier, Neuvecelle, Neydens, Novel, Orcier, Peillonnex, Perrignier, Présilly, Publier, Reyvroz, Saint-Blaise, Saint-Cergues, Saint-Germain-sur-Rhône, Saint-Gingolph, Saint-Julien-en-Genevois, Saint-Paul-en-Chablais, Le Sappey, Savigny, Sciez, Seyssel, Thollon-les-Mémises, Thonon-les-Bains, Thyez, Usinens, Vailly, Valleiry, Vanzy, Veigy-Foncenex, Vers, Vétraz-Monthoux, Ville-la-Grand, Villy-le-Bouveret, Vinzier, Viry, Vougy, Vovray-en-Bornes, Vulbens, Yvoire.

7.   Fontosabb szőlőfajták

Alicante Henri Bouschet N

Aligoté B

Alphonse Lavallée N

Aléatico N

Aramon N

Aramon blanc B

Aramon gris G

Aranel B

Arinarnoa N

Aubun N – Murescola

Barbaroux Rs

Biancu Gentile B

Bourboulenc B – Doucillon blanc

Brun argenté N – Vaccarèse

Cabernet franc N

Cabernet sauvignon N

Caladoc N

Calitor N

Carignan N

Carignan blanc B

Chambourcin N

Chardonnay B

Chasan B

Chasselas B

Chasselas rose Rs

Chatus N

Chenanson N

Chenin B

Cinsaut N – Cinsault

Clairette B

Clairette rose Rs

Clarin B

Colombard B

Cot N – Malbec

Couderc noir N

Counoise N

Egiodola N

Gamaret

Gamay Fréaux N

Gamay N

Gamay de Bouze N

Gamay de Chaudenay N

Ganson N

Gewürztraminer Rs

Gramon N

Grenache N

Grenache blanc B

Grenache gris G

Gros Manseng B

Jurançon noir N – Dame noire

Listan B – Palomino

Lledoner pelut N

Macabeu B – Macabeo

Marsanne B

Marselan N

Mauzac rose Rs

Melon B

Merlot N

Merlot blanc B

Meunier N

Mollard N

Mondeuse N

Mondeuse blanche B

Monerac N

Montils B

Morrastel N – Minustellu, Graciano

Mourvaison N

Mourvèdre N – Monastrell

Mouyssaguès

Muresconu N – Morescono

Muscadelle B

Muscardin N

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat cendré B – Muscat, Moscato

Muscat d’Alexandrie B – Muscat, Moscato

Muscat de Hambourg N – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains rouges Rg – Muscat, Moscato

Müller-Thurgau B

Nielluccio N – Nielluciu

Noir Fleurien N

Négret de Banhars N

Négrette N

Oberlin noir N

Ondenc B

Orbois B

Pagadebiti B

Pascal B

Perdea B

Persan N

Petit Courbu B

Petit Manseng B

Petit Meslier B

Petit Verdot N

Picardan B – Araignan

Pineau d’Aunis N

Pinot blanc B

Pinot gris G

Pinot noir N

Piquepoul blanc B

Piquepoul gris G

Piquepoul noir N

Plant de Brunel N

Plant droit N – Espanenc

Plantet N

Portan N

Portugais bleu N

Poulsard N – Ploussard

Prunelard N

Précoce Bousquet B

Précoce de Malingre B

Raffiat de Moncade B

Ravat blanc B

Rayon d’or B

Riesling B

Riminèse B

Rivairenc N – Aspiran noir

Rivairenc blanc B – Aspiran blanc

Rivairenc gris G – Aspiran gris

Romorantin B – Danery

Rosé du Var Rs

Roublot B

Roussanne B

Roussette d’Ayze B

Rubilande Rs

Sacy B

Saint Côme B

Saint-Macaire N

Saint-Pierre doré B

Sauvignon B – Sauvignon blanc

Sauvignon gris G – Fié gris

Savagnin blanc B

Savagnin rose Rs

Sciaccarello N

Segalin N

Seinoir N

Select B

Semebat N

Semillon B

Servanin N

Seyval B

Sylvaner B

Syrah N - Shiraz

Tannat N

Tempranillo N

Terret blanc B

Terret gris G

Terret noir N

Tibouren N

Tourbat B

Tressot N

Trousseau N

Téoulier N

Ugni blanc B

Valdiguié N

Valérien B

Varousset N

Velteliner rouge précoce Rs

Verdesse B

Vermentino B – Rolle

Villard blanc B

Villard noir N

Viognier B

8.   A kapcsolat(ok) leírása

8.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A „Comtés Rhodaniens” OFJ kilenc megyére terjed ki az elismerten borvidéknek számító egykori Rhône-Alpes régió területén, nevezetesen a következőkre: Ain, Ardèche, Drôme, Isère, Loire, Rhône, Savoie, Haute-Savoie és Saône-et-Loire. Ardèche-ben a „Comtés Rhodaniens” OFJ-nek szánt szőlőültetvények főként a megye déli felében és a Rhône folyosóján helyezkednek el. Az éghajlat ott már majdnem mediterrán, enyhe téli hőmérsékletekkel. A széljárás jelentős; megemlítendőek az északkeletről érkező „misztrál”, a délről fújó „déli szél”, valamint a nedvességet hozó nyugati szelek. A talajok gazdagok és termékenyek, kavicsosak, márgás mészkőből származnak, agyagos rétegekkel, így megtartják a talajvízhálózatot. Drôme megye, amely szintén a Rhône tengelyén helyezkedik el, két egységre osztható: az előalpesi hegyláncokra és a Rhône-alföldre. A szőlőültetvények gyakorlatilag egyformán előfordulnak az egész területen, de különösen a hegyaljai területeket és a domboldalakat foglalják el. A talajok főként agyagos-meszes típusúak, üledékes eredetűek. A Drôme megyében érvényesülő éghajlati hatások északon kontinentálisak, dél felé egyre jelentősebb mediterrán hatásokkal, emellett jelentős a hegyvidékek befolyása is.

Északabbra Rhône megye határos Ain, Isère, Loire és Saône-et-Loire megyékkel. A tájat (északon) a Beaujolais és (délen) a Lyonnais középhegységei alkotják, amelyeket keletről a Saône-síkság, majd (Lyon magasságában) a Rhône völgye határol. A folyótól északra a kőzet gránitos, amely többé-kevésbé savas agyagos-homokos talajokká porlad szét. Többségében ezekre a talajokra telepítik a gamay N fajta szőlőültetvényeit, mivel ezek képesek megfékezni ezt az erőteljes szőlőfajtát. Nizerand-tól délre meszes, néha palás domboldalak találhatók. Az itteni borok finomabb profilúak. A régió többi részéhez hasonlóan Rhône megye éghajlata félkontinentális, a mediterrán, a kontinentális és az óceáni éghajlat váltakozó hatásával. A telek meglehetősen zordak (olykor erős fagyok és időnkénti hóesés), a nyarak melegek és napsütésesek. A szél gyakran fúj: a misztrál rendszeresen érezhető a Rhône völgyének északi része felől, a déli szél pedig gyakran és olykor hevesen fúj a délnyugatról érkező légköri zavarok előtt.

E belső mag (Ardèche–Drôme–Rhône) körül a „Comtés Rhodaniens” területe több jellegzetességet mutat Isère megyében, ahol több különböző övezet különböztethető meg:

—	a Grésivaudan völgye, a Grenoble-tól északkeletre, Chambéry irányában húzódó „sillon Alpin” („Alpesi-árok”) egy része, amely Meylantól a Savoie megye határánál fekvő Chapareillan településig terjed. A szőlők a Chartreuse-hegység alján, délkeleti fekvésű lejtőkön (mészkőlejtőkön) helyezkednek el,

—

Grenoble-tól délre, a nyugatra fekvő Vercors-hegység és a keletre fekvő Dévoluy és Ecrins hegyei között fekszik a Trièves, a „sillon Alpin” déli végét alkotva. Ez egy középhegységi (500–1 200 méteres tengerszint feletti magasságú) terület, teraszosan művelt meredek hegyoldalakkal, amelyek a Drac folyó kanyarulatai és az Ébron völgyének lankái között kiszögellő cirkuszvölgyekbe ágyazódnak be meredek lejtéssel és délnyugati fekvéssel,

—

Bourgoin-Jallieu-től északkeletre, Crémieu és La Tour-du-Pin települések között egy sor, kelet–nyugati irányú párhuzamos völgy húzódik, részint pompás déli fekvésű domboldalakkal (kedvező mikroklíma): ez a Bas-Dauphiné molassz dombságainak, jura kori mészkőfennsíkoknak a területe (plateau de l’Isle de Crémieu).

Isère-t az Alpok hegység viszonylag védi a kelet felől érkező hideg szelektől, a Francia-középhegység pedig az atlanti légtömegektől, így éghajlata egyszerre mérsékelt és kontrasztos, de mentes a szélsőségektől. A hideg és ködös tél után a meleg és száraz nyár lehetővé teszi, hogy a szőlők behozzák a késői hajtásnövekedést, amely gyakran tavasz végére esik. A „Comtés Rhodaniens” OFJ kiterjed Savoie és Haute-Savoie megyékre, valamint az Ain megyében fekvő Seyssel kantonra is. Az éghajlat egyszerre van kitéve óceáni, valamint kontinentális és déli hatásoknak.

Földrajzi területe tehát a Rhône folyó völgyében egészen az Alpokig terjed. Mérsékelt kontinentális éghajlat jellemzi, ahol egyszerre érvényesülnek óceáni hatások (nedvességet hozó nyugati szelekkel, a hőmérséklet-ingadozás mérséklésével), dél felé pedig délies hatások (enyhe időjárás és napsütés). A különösen a hegyek lábánál és lejtőkön telepített szőlőültetvények számára ezek az éghajlati variánsok kedvezőek. A talajok főként agyagos-meszes típusúak, üledékes eredetűek, néhány agyagos-gránitos övezettel, ami kedvez a különböző szőlőfajták telepítésének.

8.2.   A termék sajátosságai

Arra vonatkozóan, hogy ezen a területen szőlők léteznek, az első írásos feljegyzés már 2 000 éves, idősebb Plinius Természetrajzából származik. A II. és az V. század között történészek munkái szerint jelentős borkereskedelem zajlott a Rhône folyón keresztül, Viennán és Lugdunumon át az északi vásárlók felé. A középkorban a római egyház vette át a stafétabotot a rómaiaktól. A szőlőt akkoriban az egyházmegyék területén termesztették, olykor a püspöki városokon belül, például Vienne-ben, Lyonban, Valence-ban és Grenoble-ban. Ugyanebben a berendezkedésben az apátságok egyben szőlőbirtokok is voltak.

A XIX. század végéig a szőlőültetvények növekedése követte a lakosság, a kereskedelem és a városok növekedését, 1870-re elérve a 200 000 hektár szőlőt. A szőlőgazdálkodás területről területre változott, előrevetítve a mai helyzetet: Beaujolais-ban egymás mellett megférnek a nagy, nemesi birtokok és a lyoni polgárság vagyoni eszközei ; Bugey és Savoie vidékétől a Drôme-ig és Ardèche déli részéig a kis- és középbirtokosok által végzett vidéki szőlőtermesztés dominál; a Rhône völgyében vállalkozó szellemű kereskedők virágoztatják fel a kiválóság szigeteit.

A szaktudás folyamatosan fejlődött, a minőség szintén, és a szőlőtermesztők munkájával fokozatosan kialakult a ma ismert táj.

A „Comtés Rhodaniens” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok lehetnek olyan szőlőfajták házasításából készült fajtaborok, amelyek rendkívül mélyen gyökereznek a régió történelmében, mint például a viognier B, a marsanne B, a roussanne B, a syrah N, a gamay N vagy a pinot N, de készülhetnek olyan, régión kívüli fajtákból is, mint a chardonnay B vagy a merlot N.

A termelés sajátos jellege tehát ebből a követelményből ered, nevezetesen hogy alapvetően egyetlen fajtából készült borokat kell előállítani és kínálni, de emellett olyan házasításokat is, amelyek ki tudják elégíteni a fogyasztók igényeit:

—	a fehérborokat a frissesség, a gyümölcsös vagy virágos jegyek, sőt fajtától függően az ásványosság harmonikus kombinációja jellemzi,

—	a borban megmarad a szőlő és a friss piros gyümölcsök íze, így a vörösborok már fiatalon is megmutatják karakterüket,

—	a könnyű és élénk rozé borok előállításában felhasználják hozzájárul a hőmérséklet-szabályozás technológiáját, amely lehetővé teszi az elsődleges aromák és a gyümölcsösség megőrzését.

8.3.   A földrajzi terület és a termék sajátosságai közötti ok-okozati kapcsolat

Az ok-okozati kapcsolat azon alapul, hogy a régió éghajlata és a talajtípusok befolyásolják a meglehetősen friss, simulékony és gyümölcsös borok előállítását.

A „vin de pays des Comtés Rhodaniens” („Comtés Rhodaniens” tájbor) megalapozója elsősorban a történelme, amely az ókor óta összehozta az embereket és szaktudásukat. Ez alatt különösen azok a borászati és mezőgazdasági kapcsolatok értendők, amelyek először Drôme és Ardèche között alakultak ki, majd később a Rhône vidékével és a terület többi megyéjével is.

A Rhône e vonalában a borászat és a gyümölcstermesztés hagyományai egy valóságos átfogó regionális gazdaság kialakulásához vezettek. A „középső Rhône-vidék” efféle művelése tökéletesen tükröződik a „Comtés Rhodaniens” oltalom alatt álló földrajzi jelzésben. Az pedig egyáltalán nem véletlen, hogy az első exportpiacok Svájcban jöttek létre, amely maga is közel fekszik a Rhône völgyéhez.

A Rhône-Alpes régió elismerten borvidék, ahol egyrészt ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok készülnek, másrészt a hagyományosan „vin de pays” (tájbor) néven ismert, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek.

E régión belül a „vin de pays” megjelölésre számot tartó termelés kezdetben különböző helyi termékekre épült: „Drôme” OFJ, „Collines Rhodaniennes” OFJ, „Coteaux du Grésivaudan” OFJ, „Isère” OFJ, „Vins des Allobroges” OFJ és „Ardèche” OFJ. Ezek a termékek hozzájárultak a „Comtés Rhodaniens” regionális bor hírnevéhez, amelyet 1989-ben ismertek el, és amely a „Comtés Rhodaniens” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez vezetett.

A „Comtés Rhodaniens” OFJ tehát széles földrajzi kiterjedésű, több mint 9 megyét érint, noha az előállítási terület középpontja elsősorban Ardèche, Drôme és Rhône megyére összpontosul.

A természeti környezet ismerete nyomán a termelők már régóta optimálisan kezelik a szőlőt és az abban rejlő termelési potenciált.

A „Comtés Rhodaniens” OFJ földrajzi területén az idők során bekövetkezett geológiai események túlnyomórészt agyagos-meszes talajokat hoztak létre, amelyek jó vízelvezetésűek, kedveznek a hegyek lábánál vagy a lejtőkön telepített szőlők művelésének, valamint az olyan borok előállításának, amelyekben különböző szőlőfajták elsődleges aromái jutnak kifejeződésre.

Ezt a területet emellett a mérsékelt kontinentális éghajlata is jellemzi, délen mediterrán hatásokkal. Nyáron a meleg nappalok és a meglehetősen hűvös éjszakák váltakozása lehetővé teszi a regionális és a régión kívüli fajták teljes érettségének elérését, amelyek így megőrzik a rugalmasságot, a frissességet és a gyümölcsösséget.

Ezek a középső Rhône-vidék karakterét hordozó borok rendszeresen részt vesznek versenyeken (Concours Général Agricole), ahol elismerésekben részesülnek, emellett szerepelnek a „Guide Hachette des vins” borkalauzban, és részét képezik a helyi ünnepségeknek és turisztikai eseményeknek: a borászfalvakban, a régió városaiban (Lyon, Valence) vagy tágabb értelemben Délkelet-Franciaországban (lásd a marseille-i „Hors les vignes” fesztivált, ahol borok, séfek és művészek találkoznak egymással).

9.   További alapvető feltételek

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Comtés Rhodaniens” oltalom alatt álló földrajzi jelzés kiegészíthető egy vagy több szőlőfajta nevével.

Az Európai Unió OFJ logójának szerepelnie kell a címkén, ha az „Indication géographique protégée” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) felirat helyett a „Vin de pays” (tájbor) hagyományos felirat szerepel.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-8b3ff145-7894-405a-a562-1b4863a7bf16

---

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

Kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyása nyomán módosított egységes dokumentum közzététele az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban

(2022/C 286/13)

Az Európai Bizottság 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban jóváhagyta az alábbi kisebb jelentőségű módosítást.

A kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem a Bizottság eAmbrosia adatbázisában tekinthető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„IDIAZABAL”

EU-szám: PDO-ES-0082-AM02-16.2.2021

OEM (X) OFJ

1.   Elnevezés

„Idiazabal”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Idiazabal” sajt olyan préselt tésztájú, nem hevített sajt, amelyet kizárólag a latxa és carranzana juhfajták nyers tejéből állítanak elő, és legalább 60 napig érlelnek. A sajt a következő tulajdonságokkal rendelkezik: tömege legalább 1 kg és legfeljebb 3,5 kg, magassága legalább 8 cm és legfeljebb 12 cm, átmérője pedig legalább 10 cm és legfeljebb 30 cm. E jellemzők mindegyikére vonatkozóan ± 10 %-os tűréshatár megengedett. A sajt lehet füstölt is.

A savanyító kultúrák, a lizozim, az oltóenzim és a só kivételével a tejhez semmiféle adalékanyag nem adható.

A sajt henger alakú, kérge kemény, sima, halványsárga színű, illetve füstölt sajt esetében sötétbarna színű. Felülete (a tészta színe és a benne található lyukak) homogén, színe az elefántcsonttól a szalmasárgáig terjed, néhány szabálytalan formájú apró lyukkal. A sajt állaga meglehetősen rugalmas, szilárd, enyhén szemcsés. A szaglási-ízlelési érzeteket a juhtejre és az alvadékra emlékeztető átható illat, a kiegyensúlyozott íz és az erőteljes zamat jellemzi, esetenként enyhén csípős, savanyú vagy füstös jelleggel. Erőteljes zamatának utóíze hosszan tartó.

A sajt szárazanyag-tartalomban kifejezett zsírtartalma legalább 45 %; összes fehérjetartalma szárazanyag-tartalomban kifejezve legalább 25 %, a szárazanyag-tartalom pedig legalább 55 %. A termék pH-értéke 4,9–5,5.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Takarmány: a latxa és a carranzana juhfajták tenyésztésének általános módszere a majdnem egész éven át tartó legeltetés, amelynek során a nyájakat az évszaknak megfelelően terelik az alacsonyan fekvő völgyekbe vagy a hegyi magaslatokra. Az állatok gyakorlatilag folyamatosan természetes körülmények között élnek, télen az erdők és az alacsonyabban fekvő dombos vidékek, nyáron pedig a magas hegyi legelők spontán természetes növényzetével táplálkoznak, etetésükről csak akkor kell gondoskodni, ha legeltetési nehézségek vagy bizonyos élettani állapotok (laktációs időszak) miatt az állatokat akolba kell terelni.

Nyersanyagok: a latxa és carranzana juhfajtáktól a földrajzi területen nyert nyers tej.

A savanyító kultúrák, a lizozim, az oltóenzim és a só kivételével a tejhez semmiféle adalékanyag nem adható.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tej termelése, a sajtok előállítása és érlelése a meghatározott földrajzi területhez kötött, azaz valamennyi előállítási szakasznak a terület határain belül kell végbemennie.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

Az „Idiazabal” sajt egy darabban vagy ék alakúra darabolva (adagolva) értékesíthető.

Az egész vagy darabolt „Idiazabal” sajtot csomagolás előtt legalább 60 napig kell érlelni.

A sajt csak a meghatározott földrajzi területen darabolható és adott esetben csomagolható. Ennek két oka van:

Először is azért, mert a sajt darabolásakor az ék alakú darabok legalább két oldala védő kéreg nélkül marad. Ezért a darabolt „Idiazabal” sajt érzékszervi jellemzőinek megőrzése érdekében a darabolt sajtot röviddel a darabolási művelet után kell csomagolni.

Másodszor azért, mert a darabolás eredményeként eltűnhetnek vagy olvashatatlanná válhatnak a termék hitelességét és eredetét azonosító jelek. Ezért a terméket az előállítás helyén kell darabolni és csomagolni annak biztosítása érdekében, hogy a darabolt formában forgalmazott termék eredetisége ne sérüljön.

A fentiektől eltérve az „Idiazabal” sajt darabolható a kiskereskedelmi egységekben, feltéve, hogy ez az értékesítés időpontjában a fogyasztó szeme láttára történik.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az „Idiazabal” sajtokat az alábbi kötelező azonosító jelekkel kell ellátni:

—	A sajt formázási vagy préselési szakaszában a jogkezelő szervezet által biztosított, számozott és sorszámozott kazeinjeggyel.

—

A sajtok piaci forgalmazásához az oltalom alatt álló eredetmegjelölés nevét és logóját tartalmazó kereskedelmi címkékkel. A kizárólag ugyanabból a gazdaságból származó tejből készült sajtok esetében az „Idiazabal” oltalom alatt álló eredetmegjelölés logója mellett feltüntethető a „baserrikoa – de caserío” [tanyasi] felirat.

—	A nemzeti jogszabályoknak megfelelően az egész vagy ék alakúra darabolt sajtok címkézését a földrajzi területen az az OEM-lajstromba bejegyzett sajtüzem végzi, amely a sajtot készítette és érlelte.

—

A tanúsított sajton a mérete és formátuma szerint kódolt, egyedi számmal és sorszámmal ellátott hátcímkét kell elhelyezni. A hátcímkén fel kell tüntetni az „Idiazabal” elnevezést és az OEM logóját. A jogkezelő szervezet által kiadott és ellenőrzött hátcímkék minden olyan piaci szereplő rendelkezésére állnak, aki azt kéri, és aki teljes mértékben megfelel a termékleírás követelményeinek.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Álava, Vizcaya, Guipúzcoa és Navarra azon természetes vidékeire terjed ki, a Valle del Roncalhoz tartozó községek kivételével, amelyeken a „latxa” és „carranzana” juhfajta elterjedt. A terület az Ibériai-félsziget északi részén az északi szélesség 43° 27′ és 41° 54′ és a greenwichi meridiánhoz képest meghatározott nyugati hosszúság 1° 05′ és 3° 37′ között található.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátos jellemzői:

Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy a területen a latxa és carranzana fajtákkal folytatott legelőgazdálkodás Kr.e. 2200 körül kezdődött. Ennyi év alatt ezek a fajták alkalmazkodtak a területhez, ezért megfelelő fejlődésükhöz és tartásukhoz elengedhetetlenek a földrajzi terület sajátos jellemzői. A sajt előállítási területe durva és egyenetlen domborzatú, hegyes vidék, ahol meglehetősen nehéz a közlekedés. Ennek köszönhetően a legeltetési rendszerek számos völgyben és hegységben fennmaradtak. Az alapvető és egyéb tápanyagokban gazdag talajok, amelyeknél a talaj kimosódását a kőzet természete és esetenként a karbonátok talajprofilban való jelenléte is enyhíti, kitűnően megfelelnek a legelők számára. A térség domborzati viszonyai az óceánitól a mediterránig terjedő nagyon változatos éghajlati viszonyokat teremtenek, amelyeket a hegyláncok által képviselt akadályok hatására keletkezett átmeneti sávok tarkítanak. A változatos felszínnek és a bőséges csapadéknak köszönhetően gazdag és kiterjedt vízrajzi hálózat két vízgyűjtő területtel rendelkezik: ezek a kantábriai, amely Vizcaya és Guipúzcoa, továbbá az Álava és Navarra északi részén húzódó völgyek vizeit, valamint a földközi-tengeri, amely Álava, Navarra Media és La Ribera vizeit gyűjti össze. A növényvilágot számos természetes rét és legelő képviseli. A kedvező éghajlati és talajviszonyok Baszkföld és Észak-Navarra óceáni éghajlatára jellemző higrofita és szubhigrofita növényzetek fejlődését tették lehetővé.

A termék sajátosságai:

Az Idiazabal sajtot sajátos érzékszervi jellemzői megkülönböztetik más sajtoktól. Ezek a jellemzők a termék gazdagon árnyalt illat- és ízhatásában érhetők tetten; a sajt állagára az enyhétől a közepesig terjedő rugalmasság és szemcsésség, valamint a közepestől a magasig terjedő szilárdság jellemző. Erőteljes, hosszan tartó ízű sajtok, amelyek tökéletes egyensúlyban egyesítik az érzékszervi észlelés alapvető jellemzőit: a tejes aromákat, az alvadék ízét és a pörköltségre emlékeztető jegyeket, melyeket számtalan érzékszervi árnyalat egészít ki, sajátos karaktert kölcsönözve.

A földrajzi terület és a termék sajátosságai között fennálló ok-okozati kapcsolat:

Az Idiazabal sajt előállítására használt tej sajátos jellemzői alapvetően a tej kinyerésére engedélyezett fajtáknak (latxa és carranzana) köszönhető. A juhok alkalmazkodása a meghatározott földrajzi területhez és a környezet, a juhok és a pásztorok közötti történelmi kapcsolat megbonthatatlan. Nagyrészt ezzel magyarázhatók az Idiazabal sajt sajátos jellemzői. A „latxa” és a „carranzana” tejelésre alkalmas, nagyon szívós, vándorló fajta, amely idomult a baszk legeltetési kultúrához, élőhelyének felszíni viszonyaihoz és öko-környezeti jellemzőihez.

Másfelől az, hogy a természeti környezettől, az évszakoktól, a legelők típusától, az éghajlattól stb. függő jellemzők közvetlen kifejezést nyernek az Idiazabal sajtban, annak köszönhető, hogy előállítására nyers tejet használnak, amely nem esett át hőkezelésen. A tej hevítése megszüntetné vagy tompítaná az érzékszervi árnyalatokat, amelyek ilyen jellegzetességet kölcsönöznek a terméknek, és összekapcsolják azt a területen régóta fennálló hagyományokkal.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://www.mapa.gob.es/es/alimentacion/temas/calidad-diferenciada/dop-igp/htm/DOP-Idiazabal-modificacion-menor.aspx

---

(1)  HL L 179., 2014.6.19., 17. o.

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2022/C 286/14)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely az e közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Lumblija”

EU-szám: PGI-HR-02809 – 2020.10.28.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Lumblija”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Horvátország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

2.3. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Lumblija” kerek alakú édes kenyér, amely kelt tészta sütésével készül. Kívül sötétbarna színű, varenikkel (szőlőmustból készült sziruppal) vagy brandyvel van bevonva és cukorral megszórva. A hozzáadott fűszerek – fahéj, szegfűszeg, szerecsendió, koriander és ánizs – aromás illatával rendelkezik. Jellegzetes és telt diós-gyümölcsös íze a készítéséhez használt nyersanyagokból – mandula, dió, mazsola, varenik és citrusfélék –, valamint a hozzáadott fűszerek aromájából adódik, és harmonikus.

Belül az állaga tömör, de puha, a keresztmetszetében kis mazsola-, mandula- és diódarabok láthatók, míg a külső textúrája szilárd állagú.

Egy „Lumblija” tömege 350–600 g.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Lumblija” elkészítéséhez az alábbi nyersanyagokat használják fel: sima búzaliszt, cukor, olívaolaj, zsír vagy vaj, varenik, mandula, dió, mazsola, őrölt szegfűszeg, fahéj, szerecsendió, koriander, ánizs, citrom- és narancshéj, vaníliás cukor, brandy (rózsa vagy gyógynövény ízesítésű [travarica]), sütőélesztő (friss vagy száraz), tej, víz és só a tészta előállításához. A tészta készítésekor őrölt szentjánoskenyér adható hozzá.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tészta készítése és a „Lumblija” sütése olyan előállítási szakaszok, amelyeket a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Lumblija” egészben, szeletelés nélkül kerül értékesítésre.

A csomagolásnak a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell történnie, hogy meg lehessen őrizni a termék sajátos érzékszervi jellemzőit és minőségét, amely a szállítás során károsodhat. Frissességének megőrzése és további szállításra való előkészítése érdekében a „Lumblija” papír- vagy műanyag (celofán) csomagolást kap. A mechanikai sérülések elleni védelem érdekében megfelelő dobozokba helyezhető.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A termék forgalomba hozatalakor a „Lumblija” megnevezésnek a betűméret és a betűtípus tekintetében világosabban ki kell tűnnie, mint bármely más feliratnak.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Lumblija” előállítási területe – a tésztakészítéstől a sütésig – Korčula egész szigetére kiterjed, amely magában foglalja Vela Luka, Blato, Smokvica, Čara, Račišće, Pupnat, Žrnovo, Korčula és Lumbarda kataszteri településeket.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Lumblija” és a meghatározott földrajzi terület közötti ok-okozati összefüggés a termék hírnevén és az előállítási módszeren alapul, amely egy napjainkig megőrzött hagyományos receptet használ.

A dalmáciai viszonylatban szokatlanul nagy termékeny földterületének köszönhetően Korčula községben a középkorban a mezőgazdaság vált a gazdaság fő tartóoszlopává és jövedelemforrásává. A szőlő, a varenik és az olívaolaj előállítása céljából történő szőlő- és olívatermesztés mellett a helyi lakosok gyümölcstermesztéssel is foglalkoztak (füge, mandula, dió és citrusfélék), valamint liszt készítése céljából gabonatermesztést is folytattak, amelyek mind a Korčula szigetén előállított édes kenyér, a „Lumblija” eredeti összetevői voltak. A „Lumblija” előállításánál az egyik fontos összetevő, amely egy régi szőlőtermesztési hagyományon alapul, a varenik – egy szőlőlé-redukció, amely az ipari fehércukor megjelenése előtt fontos édesítőszer volt, és amelyet felhasználtak a „Lumblija” előállításához. Az ipari mazsolakészítés (aszalógépek) megjelenéséig emellett a „Lumblija” előállításához az olyan háztartásokban készített mazsolát használták fel, amelyek mag nélküli szőlőfajtákkal rendelkeztek szőlőültetvényeiken.

A „Lumblija” hagyományos édes kenyér mindenszentek előestéjén készül, kizárólag Korčula szigetén, különösen Vela Luka, Blato és Smokvica városok környékén, de újabban a sziget más részein is. Ezt az ünnepnapot először a 4. században, a Római Birodalom idején ünnepelték. Korčula szigetén fennmaradt mindenszentek megünneplésének egyik módja: a kol(e)inde néven ismert ajándékozás szokása. Régen a háziasszonyok különleges ajándékot készítettek, amely a „Lumblija” édes kenyérből, valamint őszi gyümölcsökből és diófélékből, például aszalt fügéből, mandulából, citrusfélékből és szőlőből állt, amelyekkel a gyerekek megajándékozták keresztszüleiket és rokonságuk tagjait. A Korčula szigetén található Blatóban a 14. század óta áll egy Mindenszentek plébániatemplom, így a „Lumblija” mindenszentek napjára történő elkészítésének évszázados hagyománya és szokása a mai napig fennmaradt. A „Lumblija” hagyományos előállítási módja és receptje szintén megőrződött napjainkig.

A „Lumblija” kenyeret a Korčula szigetén élő háziasszonyok emberemlékezet óta a hagyományos recept szerint sütik. A recept azonban önmagában nem volt elegendő; fontos volt az édes kenyér elkészítésével kapcsolatos szakértelem és tapasztalat is, valamint annak ismerete, hogy miként lehet meghatározni és elérni a szükséges összetevők ideális arányát. Hasonlóképpen akkoriban, amikor a sütőket tűzzel fűtötték, elengedhetetlen volt annak ismerete, hogy miként lehet elérni a sütéshez szükséges megfelelő hőmérsékletet. Szakértelemre és tapasztalatra volt szükség a tészta kézzel történő gyúrásához, valamint annak megbecsléséhez, hogy mennyi idő szükséges a tészta kelesztéséhez és megsütéséhez. A „Lumblija” készítésének művészete abban áll, hogy addig sütik, amíg már átsült, de zaftos és nem száraz. A Korčula szigetén élő nők által a „Lumblija” készítéséhez használt hagyományos receptet nemzedékről nemzedékre továbbadták és napjainkig megőrizték, két jól bevált elkészítési módszerrel, attól függően, hogy a sziget melyik részéről van szó.

A „Lumblija”-t a hagyományos módon állítják elő Korčula szigetén, a nemzedékről nemzedékre szájhagyomány útján továbbadott tradicionális recept szerint.

A „Lumblija” elkészítésének és sütésének két bevett, hagyományos módja létezik. Az első szerint 1 kg liszt felhasználásával készítik el a tésztát az összetevőkkel, a második szerint pedig 3 kg liszttel. Hasonlóképpen, amikor a tésztát az 1. hagyományos módszerrel (1 kg liszttel) összekeverik és kialakítják, az élesztő teljes mennyiségét összetevőként azonnal hozzáadják a tésztához, és a tésztát kétszeresére kelesztik, míg a 2. hagyományos módszer szerint (3 kg liszttel) az élesztő egy részét egy későbbi szakaszban adják hozzá, miután a tészta mérete az élesztő másik részével először kétszeresére nőtt. Ezenkívül az 1. hagyományos módszer nem használ őrölt szentjánoskenyeret összetevőként, míg a 2. hagyományos módszer szerint szentjánoskenyér hozzáadására kerül sor. Végezetül az ánizsmagot az 1. hagyományos módszer szerint összetevőként közvetlenül hozzáadják a tésztához, míg a 2. hagyományos módszer szerint feloldják langyos vízben.

A „Lumbliját” nemcsak a készítéséhez szükséges összetevők nagy száma teszi egyedülálló termékké, hanem a tésztához hozzáadott számos összetevő munkaigényes előkészítése és magának a tésztának az elkészítése is. Ez különbözteti meg a „Lumblija” készítését a hasonló termékek elkészítésének szokásos szakaszaitól. Az összetevők változatossága, testessége és gazdagsága, valamint mindezen összetevők tömege az elkészítési folyamat során (pl. a varenikbe áztatott mazsola, a zsiradék – különösen az olívaolaj – meghatározott mennyisége, a meghatározott mennyiségű dióféle, a meghatározott cukormennyiség, valamint maga a varenik, amely sajátos szerkezetű és sűrűségű) megnehezíti, hogy a tészta gyorsan és könnyen megkeljen. A hozzáadott összetevők súlya miatt a tésztát több alkalommal kelesztik, és a kelesztés sokkal hosszabb ideig tart, mint a hasonló termékek esetében (javasolt, hogy a tésztát estétől reggelig hagyják kelni). Következésképpen a „Lumblija” előállítása különösen hosszú időt vesz igénybe, de ez adja a késztermék megkülönböztető tulajdonságait: tömör, de puha textúra, amelyet nagymértékben gazdagítanak a keresztmetszetében megtalálható diófélék és mazsolák, jellegzetes diós-gyümölcsös íz, valamint gazdag és telt aroma, amelyet a hozzáadott fűszerek megfelelő arányban történő gondos kombinálásával alakítanak ki. A „Lumblija” Korčula sziget gazdasági jólétének és minőségi nyersanyagainak terméke, és különleges a receptjének és számos alapanyagának tekintetében. Ezek az összetevők biztosítják a „Lumblija” jellegzetesen aromás, diós-gyümölcsös ízét és illatát, míg a termék elkészítéséhez szükséges szaktudás a termék belsejének sajátosan kompakt állagát adja.

A szigeten élők közül sokan szakácskönyvekben tették közzé a „Lumblija” hagyományos receptjének és elkészítési módjának különböző változatait (F. Mandić, Luškajića i pića, 2009, 244–245. o.; Kaštropil-Culić, Blatska trpeza, 1995, 134. o.). A „Lumblija” elkészítése és Korčula szigetének hagyományai közötti megbonthatatlan kapcsolatot a 2012. évi Zapisi Danijela Kneževića című kiadvány és Frank Mirošević Povjerenje ili zaborav című 2016-os kötete is bizonyítja, amelyben a szerző leírja, mennyire nehéz elkészíteni a „Lumblija”-t (F. Mirošević Dubaj, Povjerenje ili zaborav, 2016, 11. o.).

A „Lumblija” elnevezés első írásos bizonyítéka 1881-ben bukkant fel a Slovinac kiadványban, amelynek Nekoliko riječi u čakavštini című cikkében a szerző, S. Castrapelli úgy írja le a „Lumblija”-t, mint amely „egy mindenszentek napja környékén sütött, lisztből, varenikből, sáfrányból és fahéjból készült édes kenyér” (S. Castrapelli, 9 Slovinac 20. sz., 1881, Nekoliko riječi u čakavštini, 418–419. o.).

A történelem során további indoka is lett annak, hogy megőrizzék a „Lumblija” készítésének hagyományát. A számos kivándorló, aki a sziget elhagyására kényszerült, hosszú hajóútja során élelemként használhatta, aminek révén a „Lumblija” nem csupán mindennapi harapnivaló volt, hanem kapcsolatot jelentett a hazával is, mivel friss ízét és illatát jóval azután is megőrizte, hogy kikerült a szigeti háziasszonyok kemencéiből. A „4 sziget/4 hely/4 recept” projektet a 20. század eleji kivándorlási hullámmal összefüggésben dolgozták ki. Négy hagyományos ételt köt össze és mutat be négy olyan helyről, ahol az említett időszakban nagy méreteket öltött a kivándorlás. Korčula a „Lumblija”-val vett részt ebben a projektben, amint arról a HRT (horvát rádió és televízió) is beszámolt a Priče iz Hrvatske című magazinműsorban 2018 októberében.

Korčula szigetén számos olyan rendezvényt tartanak, amelyek egyértelműen jelzik a „Lumblija” hírnevét, emellett ápolják a hagyományos édes kenyér elkészítésének hagyományát és szokását, kezdve a blatói Kumpanija Folklóregyesület által szervezett legelső Kućna zabava [házi mulatság] rendezvénnyel. Az 1927-ben alapított Kumpanija Folklóregyesület alapszabálya hivatkozik arra, hogy „küldetése a Lumblija gondozása és előállítása”. Az egyesület rendszeresen szervez „házi mulatságokat”, azaz esti rendezvényeket, amelyek keretében bemutatják Blato ételeit (helyi nevén spiza) és desszertjeit, és amelyek megszervezésében a vendégek segédkeznek, magukkal hozva tipikus blatói ételeket. Ezeket az eseményeket hagyományosan február első péntekén tartják, és az eseményekről készült feljegyzések rendszeresen említik a „Lumblija”-t mint a rendezvényre hozott ételt (a Kumpanija Folklóregyesület irattára, 1956, 1972, 1974, 1985). Nemcsak a „Lumblija” készítésének hagyománya áll fenn a mai napig a sziget háztartásai körében, hanem „Lumblija”-sütő versenyeket is tartanak Korčulán, különösen a sziget nyugati részén, mint ahogy a térség hagyományos gasztronómiájával kapcsolatos kóstolásokat és bemutatókat is szerveznek, miközben óvodákban, általános és középiskolákban, valamint nyugdíjas- és felnőttotthonokban műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a „Lumblija” készítésének módját, továbbá szerveznek műhelyfoglalkozásokat a szigeten működő különböző egyesületek tagjai számára is. A „Lumblija”-szentelés és -kóstoló rendezvénye 25 évre nyúlik vissza, és október utolsó vasárnapján tartják, amikor a blatói középiskola diákjai által a tanáraik és szüleik irányítása alatt készített „Lumblija”-t a blatói Plokata téren kóstolóval egybekötve megszentelik.

A Korčula szigetén kívül tartott különböző rendezvények jól mutatják a „Lumblija” hírnevét. Így például a „Lumblija”-t számos horvát és külföldi látogató előtt mutatták be a Dubrovnik város idegenforgalmi hivatala által 2016-ban szervezett Jó Ételek Fesztiválján.

Szintén 2016-ban, a Brač szigetén, Bolban tartott „Noćnjak” nevű nemzetközi rendezvényen, ahol olajbogyó- és olajtermelők adnak egymásnak találkozót, a „Lumblija” nyerte a legjobb élelmiszernek járó díjat.

A „Lumblija”-t gyakran mutatják be a horvát és a külföldi média képviselőinek is különböző rendezvényeken és speciális bemutatókon, gasztronómiai vásárokon és médiakonferenciákon.

A „Lumblija” és különleges előállítási módja gyakran téma különféle gasztronómiai weboldalakon, amelyek hangsúlyozzák a Korčula szigetével fennálló elválaszthatatlan kapcsolatot (Vilicom kroz Hrvatsku, „Lumblija: Imamo recept za mirisan kolač s otoka Korčule koji se sprema za blagdan Svih Svetih”, 2021. október 29.; Dobra hrana, „Korčulanska lumblija recept star 200 godina: Kolač vezan uz ljubavnu priču Korčulanke i francuskog vojnika!”, 2018. október 20.).

Ezt a szigeti finomságot az év során különböző nyilvános rendezvényeken kínálják a vendégeknek, vagy adják ajándékba egy Korčula szigetéről származó gasztronómiai különlegességként.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://poljoprivreda.gov.hr/UserDocsImages/dokumenti/hrana/proizvodi_u_postupku_zastite-zoi-zozp-zts/Lumblija_specifikacija_proizvoda10032022.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.