ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 280
European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

65. évfolyam
2022. július 21.

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2022/C 280/01

A Bizottság közleménye – Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően a gazdaság támogatása céljából nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret módosításáról

1

 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

TANÁCS

2022/C 280/02

A Tanács (EU) 2/2022 álláspontja első olvasatban a 805/2004/EK rendeletnek az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazása tekintetében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából A Tanács által 2022. június 28-án elfogadva ( 1 )

14

2022/C 280/03

A Tanács indokolása: A Tanács (EU) 2/2022 álláspontja első olvasatban a 805/2004/EK rendeletnek az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazása tekintetében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

17

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2022/C 280/04

Euroátváltási árfolyamok — 2022. július 20.

19

 

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK

 

EFTA Felügyeleti Hatóság

2022/C 280/05

Norvégia közleménye tárgy a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – Felhívás a Norvégia kontinentális talapzatán található kőolaj kitermelésére vonatkozó engedély iránti kérelmek benyújtására – Előre meghatározott területekre vonatkozó 2022-es engedélyezési program

20

 

V   Hirdetmények

 

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2022/C 280/06

Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről

23

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2022/C 280/07

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10828 – CVC / NORDIC CAPITAL / CARY GROUP) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

24

2022/C 280/08

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10804 – KKR / CONTOURGLOBAL) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

26

 

 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

 

II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

2022.7.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/1

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően a gazdaság támogatása céljából nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret módosításáról

(2022/C 280/01)

1.   Bevezetés

1.

 A Bizottság 2022. március 23-án elfogadta az ideiglenes válságkezelési keretet.

2.

 Az ideiglenes válságkezelési keret célja, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára azon vállalkozások likviditási problémáinak megszüntetését, amelyekre közvetlenül vagy közvetve hatással vannak az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió, az Unió vagy nemzetközi partnerei által bevezetett korlátozó intézkedések (szankciók) és a – például Oroszország által – hozott gazdasági ellenintézkedések miatt kialakult komoly gazdasági zavarok.

3.

 A Bizottság úgy véli, hogy az orosz katonai agresszió elhúzódására, valamint annak általában az Unió gazdaságára és a tagállami gazdaságokra gyakorolt, súlyosbodó közvetlen és közvetett hatására tekintettel az ideiglenes válságkezelési keretben meghatározott intézkedéseket ki kell igazítani.

4.

 A Bizottság konzultációt folytatott a tagállamokkal azon konkrét szükségletekre vonatkozó álláspontjukról, amelyeket a hatodik szankciócsomagra (1), az orosz olajtól való függőség csökkentésére irányuló erőfeszítésekre és a REPowerEU terv (2) célkitűzéseire tekintettel kezelni kell.

5.

 Először, a Bizottság úgy véli, hogy növelni kell az ideiglenes válságkezelési keret 2.1. szakasza szerinti maximális támogatási összegeket, hogy kezelni lehessen a folytatódó gazdasági zavarokat és az energiaköltségek további és tartós növekedésének egyre súlyosabbá váló makrogazdasági hatásait, a növekvő gázellátási hiányt és a készletek jövőbeli rendelkezésre állásával kapcsolatos bizonytalanságot, valamint az Unió vagy nemzetközi partnerei által elfogadott kiegészítő szankciók közvetlen és közvetett hatásait.

6.

 Másodszor, a Bizottság álláspontja szerint az ideiglenes válságkezelési keret 2.4. szakaszának bizonyos kiigazításaira van szükség a végrehajtás hatékonyságának javításához. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy az említett szakasz alapján nyújtott támogatást korlátozni kell, hogy ne alakuljanak ki az energia- és gázfelhasználás növelésére irányuló ösztönzők, amelyek súlyosbítanák a jelenlegi gázhiányt.

7.

 Harmadszor, a Bizottság véleménye szerint szükség lehet arra, hogy a tagállamok a REPowerEU tervvel összhangban további intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy felgyorsítsák vagy megkönnyítsék a megújuló energiaforrásokra (nap-, szél- és geotermikus energia), a szerves hulladékból és maradékanyagokból származó biogázra és biometánra, a megújuló hidrogénre, az energiatárolásra és a fűtési célú megújuló energiaforrásokra irányuló beruházásokat.

8.

 Negyedszer, a Bizottság szerint szükségessé válhat, hogy a tagállamok további lépéseket tegyenek, hogy felgyorsítsák az energiaellátás diverzifikálását, és – a dekarbonizációs intézkedések támogatásával – csökkentsék az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.

9.

 A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében engedélyezett támogatási intézkedéseken és az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján jelenleg rendelkezésre álló lehetőségeken túl elengedhetetlen a megújuló energia, az energiatárolás és a fűtési célú megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása, a REPowerEU terv végrehajtása, valamint – villamosítás és/vagy a megújuló hidrogén, valamint a villamos energiával előállított hidrogén egyes típusainak alkalmazása, továbbá energiahatékonysági intézkedések révén – az ipari termelési folyamatok dekarbonizációja is. Ezért e közlemény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az ilyen intézkedéseket az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni. E célból az ideiglenes válságkezelési keret két új szakasszal (2.5. és 2.6. szakasz) egészül ki.

10.

 A javasolt módosítások mellett a Bizottság emlékeztet arra, hogy a tagállamok az ideiglenes válságkezelési keret hatályos 2.1., 2.2. és 2.3. szakasza alapján támogatást nyújthatnak a jelenlegi válság által érintett vállalkozások likviditási szükségleteinek fedezésére. A beruházási költségekhez – például a REPowerEU célkitűzéseinek megvalósításához szükséges gyártóberendezések vagy anyagok költségéhez – az ideiglenes válságkezelési keret 2.2. és 2.3. szakasza szerinti kedvezményes hitelek vagy garanciák formájában támogatás nyújtható.

2.   Az ideiglenes válságkezelési keret módosítása

11.

 A Bizottság az ideiglenes válságkezelési keret következő módosításait 2022. július 20-tól fogja alkalmazni.

12.

 A szöveg az alábbi 14a. ponttal egészül ki:

„14a.

Tekintettel az Ukrajna elleni folytatódó orosz katonai agresszióra, a Belarusz által ehhez nyújtott támogatásra, valamint az orosz fegyveres erők által elkövetett atrocitásokról érkező beszámolókra, a Tanács 2022. június 3-án elfogadta a hatodik szankciócsomagot (*). A csomag a következőket tartalmazza: 1. a nyersolaj és finomított kőolajtermékek Oroszországból történő behozatalának tilalma, korlátozott kivételekkel; 2. további három orosz bank és egy belarusz bank kizárása a SWIFT-rendszerből; és 3. további három állami tulajdonban lévő orosz médiaorgánum Unión belüli műsorszolgáltatásának felfüggesztése. Emellett az Unió szankciókat fogadott el további 65 magánszeméllyel – többek között a Bucsában és Mariupolban elkövetett atrocitásokért felelős egyénekkel – és 18 szervezettel szemben.

(*)  A Tanács (EU) 2022/876 végrehajtási rendelete (2022. június 3.) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról (HL L 153., 2022.6.3., 1. o.); a Tanács (EU) 2022/877 rendelete (2022. június 3.) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 11. o.); a Tanács (EU) 2022/878 végrehajtási rendelete (2022. június 3.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 15. o.); a Tanács (EU) 2022/879 rendelete (2022. június 3.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 53. o.); a Tanács (EU) 2022/880 rendelete (2022. június 3.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 75. o.); a Tanács (KKBP) 2022/881 végrehajtási határozata (2022. június 3.) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat végrehajtásáról (HL L 153., 2022.6.3., 77. o.); a Tanács (KKBP) 2022/882 határozata (2022. június 3.) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 88. o.); a Tanács (KKBP) 2022/883 határozata (2022. június 3.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 92. o.); a Tanács (KKBP) 2022/884 határozata (2022. június 3.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 128. o.); a Tanács (KKBP) 2022/885 határozata (2022. június 3.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 139. o.).”"

13.

 A 19. pont helyébe a következő szöveg lép:

„19.

A REPowerEU-közlemény további iránymutatást ad és ismerteti a zöldenergia-termelés növelésére, az ellátás diverzifikálására és a kereslet csökkentésére irányuló új intézkedéseket, ideértve a 2022–2023-as télre vonatkozó előkészítő intézkedéseket is. A REPowerEU terv (*) intézkedéseket tartalmaz az Unió orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésére a zöld átállás felgyorsítása, az energiahatékonyságra irányuló beruházások és az energiaellátás diverzifikálása révén. A zöld átállás felgyorsítása csökkenteni fogja a kibocsátást és az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, valamint megvéd az áremelkedésekkel szemben. A magas energiaárak rövid távon az ellátási problémákat is tükrözik, ami befolyásolja az általános árszintet. Rövid távon ezért ideiglenes támogatásra lehet szükség azon vállalkozások megsegítése céljából, amelyek esetében a jelenlegi válsághelyzet különösen súlyos rövid távú következményekkel járhat.

(*)  COM(2022) 230 final, 2022. május 18.”"

14.

 A szöveg a következő 25a. ponttal egészül ki:

„25a.

A földgázfogyasztás tagállamok által esetleg bevezetendő kötelező érvényű csökkentése által közvetlenül okozott károk az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján értékelhetők, feltéve, hogy nem kerül sor túlkompenzációra.”

15.

 A szöveg a következő 26a., 26b., 26c. és 26d. ponttal egészül ki:

„26a.

Az Unióba irányuló gázellátás csökkenése szükségessé teheti a földgáz iránti kereslet önkéntes csökkentésének ösztönzését is. Amennyiben a tagállamok a jelenlegi válsággal összefüggésben a földgáz iránti kereslet önkéntes csökkentését szolgáló ösztönzők bevezetését irányozzák elő, a Bizottság az ilyen intézkedéseket közvetlenül az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján fogja értékelni. Mivel ehhez eseti értékelésekre lesz szükség, a Bizottság különösen fontosnak ítéli meg a következő elemeket:

a)

átlátható feltételeknek megfelelő versenyalapú eljárás alkalmazása a kereslet önkéntes csökkentésének megfelelő szerződéses mennyiségre vonatkozóan;

b)

a határokon átnyúló kereskedelemre vagy forgalomra vonatkozó formális korlátozások hiánya;

c)

az érintett ösztönzőknek azon jövőbeli keresletcsökkentésekre való korlátozása, amelyek meghaladják azt a mértéket, amelyet a kedvezményezett az intézkedéstől függetlenül is végrehajtott volna;

d)

az összesített végleges gázkereslet azonnali csökkentése az érintett tagállamban, és ezzel párhuzamosan a földgázkereslet egyszerű áttolódásának elkerülése.

26b.

A tagállamok mérlegelhetnek olyan intézkedéseket is, amelyekkel ösztönzik a gáztárolók feltöltését, amennyiben a piacon nem jelennek meg erre irányuló ösztönzők a következő télre vonatkozóan. Amennyiben a tagállamok a jelenlegi válsággal összefüggésben a gáztárolók feltöltésére irányuló ösztönzők bevezetését irányozzák elő, a Bizottság azokat közvetlenül az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján fogja értékelni (*). Mivel ehhez eseti értékelésekre lesz szükség, a Bizottság különösen fontosnak ítéli meg a következő elemeket:

a)

átlátható feltételeknek megfelelő versenyalapú eljárás alkalmazása a támogatás minimalizálása érdekében;

b)

a határokon átnyúló kereskedelemre vagy forgalomra vonatkozó korlátozások hiánya;

c)

a túlkompenzáció elkerülését célzó biztosítékok alkalmazása;

d)

az (EU) 2017/1938 rendelet (**) 6a–6d. cikkében meghatározott, a gáztárolók feltöltésére és a gáztárolás ösztönzésére vonatkozó kötelezettségeknek és feltételeknek, különösen a 6b. cikk (2) és (3) bekezdésében a támogatási intézkedésekre vonatkozóan meghatározott feltételeknek való megfelelés.

26c.

A Bizottság – a »Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért« (*) című bizottsági közleménnyel és a földgázellátás biztonságára irányuló nemzeti vészhelyzeti tervekkel összhangban – eseti alapon fogja mérlegelni, hogy lehetővé kell-e tenni szükséges, arányos és megfelelő támogatás nyújtását olyan létesítmények felújítása céljából, amelyek segítségével a gáz korlátozott időtartamra felváltható más, szennyezőbb széntartalmú tüzelőanyaggal a következő tél előtt. Csak olyan alternatív széntartalmú tüzelőanyag használható fel, amelynek szén-dioxid-kibocsátása a lehető legkisebb, ugyanakkor a támogatás nyújtása kapcsán figyelembe kell venni az energiahatékonysági erőfeszítéseket és el kell kerülni a hosszú távú bezáródás kockázatát, összhangban az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseivel. Az említett intézkedések célja lehet egyrészt a gázfogyasztás előzetes csökkentése vagy a földgáz iránti kereslet kötelező csökkentésére való reagálás, amennyiben nincs más ellentételezés.

26d.

A Bizottság – az Ukrajnába és Ukrajnából történő szállítással kapcsolatos kihívásokra tekintettel – eseti alapon mérlegelni fogja az Ukrajnába és Ukrajnából történő szállítást érintő biztosításhoz vagy viszontbiztosításhoz nyújtott esetleges támogatást. Egyebek mellett a tagállamoknak bizonyítékkal kell szolgálniuk arra vonatkozóan, hogy egyáltalán nem áll rendelkezésre biztosítás vagy viszontbiztosítás, vagy az olyan díj mellett érhető el, amely lényegesen magasabb az Ukrajna orosz megszállása előtti időszakban alkalmazott díjnál.”

(*)  Lásd az SA.103012 (2022/NN) bizottsági határozatot – Ösztönző intézkedés a földgáz Bergermeer tárolóban való tárolására a következő fűtési időszakra vonatkozóan."

(**)  A 2022. június 29-i (EU) 2022/1032 európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosítva (HL L 173., 2022.6.30., 17. o.)."

(*)  COM(2022) 360/2, 2022. július 20."

16.

 A 41.a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a támogatás teljes összege vállalkozásonként egyetlen időpontban sem haladja meg az 500 000 EUR-t (*). A támogatás nyújtható közvetlen támogatások, adókedvezmény vagy fizetési könnyítés formájában vagy egyéb formában, például visszafizetendő előlegek, garanciák (**), hitelek (***) és saját tőke formájában, feltéve, hogy az ilyen intézkedések teljes névértéke nem haladja meg a vállalkozásonkénti 500 000 EUR összegű általános felső határt; az adatokat bruttó formában kell alkalmazni, vagyis az adó vagy egyéb terhek levonása előtt.

(*)  Az e szakasz értelmében jóváhagyott programok alapján nyújtott és az e szakasz szerinti új támogatás nyújtása előtt visszatérített támogatást nem fogják figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy a vonatkozó felső határt túllépték-e."

(**)  Amennyiben a támogatást e szakasz alapján garancia formájában nyújtják, a 47.h) pontban foglalt további feltételek alkalmazandók."

(***)  Amennyiben a támogatást e szakasz alapján hitelek formájában nyújtják, az 50.g) pontban foglalt további feltételek alkalmazandók.”"

17.

 A 42.a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a támogatás teljes összege az elsődleges mezőgazdasági termelés esetében vállalkozásonként legfeljebb 62 000 EUR, a halászati és akvakultúra-ágazat esetében pedig vállalkozásonként legfeljebb 75 000 EUR lehet bármely időpontban; (*) a támogatás nyújtható közvetlen támogatások, adókedvezmény vagy fizetési könnyítés formájában vagy egyéb formában, például visszafizetendő előlegek, garanciák (**), hitelek (***) és saját tőke formájában, feltéve, hogy az ilyen intézkedések teljes névértéke vállalkozásonként nem haladja meg a 62 000 EUR vagy 75 000 EUR összegű vonatkozó általános felső határt; az adatokat bruttó formában kell alkalmazni, vagyis az adó vagy egyéb terhek levonása előtt;

(*)  Az e szakasz értelmében jóváhagyott programok alapján nyújtott és az e szakasz szerinti új támogatás nyújtása előtt visszatérített támogatás nem vehető figyelembe annak meghatározásakor, hogy a vonatkozó felső határt túllépték-e."

(**)  Amennyiben a támogatást e szakasz alapján garancia formájában nyújtják, a 47.h) pontban foglalt további feltételek alkalmazandók."

(***)  Amennyiben a támogatást e szakasz alapján hitelek formájában nyújtják, az 50.g) pontban foglalt további feltételek alkalmazandók.”"

18.

 A 43. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Ha egy vállalkozás több ágazatban is tevékenykedik, és ezekre a 41.a) pont és a 42.a) pont szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, az érintett tagállamnak megfelelő eszközökkel, például számviteli elkülönítéssel biztosítania kell az említett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként ne haladja meg az 500 000 EUR-t. Ha egy vállalkozás kizárólag a 42.a) pont szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális összeg vállalkozásonként nem haladhatja meg a 75 000 EUR-t.”

19.

 A 45. pont a következő lábjegyzettel egészül ki:

„*

 E szakasz alkalmazásában az »állami hitelgaranciák« fogalma bizonyos faktoringtermékekre vonatkozó garanciákat is magában foglal, konkrétan a visszterhes és a vissztehermentes faktoringra – amikor a faktort visszkereseti jog illet meg az adóssal szemben – vonatkozó garanciát. Az elismerhető vissztehermentes faktoringtermékeknek azokra a termékekre kell korlátozódniuk, amelyeket csak azt követően használnak fel, hogy az eladó már teljesítette az ügylet rá eső részét, azaz nyújtotta a terméket vagy a szolgáltatást. A pénzügyi lízing szintén az »állami hitelgaranciák« fogalmához tartozik.”

20.

 A 47.e) pont i. alpontja a következő lábjegyzettel egészül ki:

„*

 Amennyiben az intézkedés kedvezményezettjei olyan újonnan alapított vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek három lezárt éves beszámolóval, a 47.e) pont i. alpontja szerint alkalmazandó felső határt az alapján kell kiszámítani, hogy mióta áll fenn a vállalkozás az általa benyújtott támogatási kérelem időpontjában.”

21.

 A 47.e) pont ii. alpontja a következő lábjegyzettel egészül ki:

„*

 Amennyiben az intézkedés kedvezményezettjei olyan újonnan alapított vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek számviteli nyilvántartással az előző tizenkét hónap egészére vonatkozóan, a 47.e) pont ii. alpontja szerint alkalmazandó felső határt az alapján kell kiszámítani, hogy mióta áll fenn a vállalkozás az általa benyújtott támogatási kérelem időpontjában.”

22.

 A 49. pontban a 47.d) pontra való hivatkozás helyébe a 47.e) pontra való hivatkozás lép.

23.

 Az 50.b) pont a következő lábjegyzettel egészül ki:

„*

 Amennyiben a kamatfizetésekre törlesztési moratórium alkalmazandó, az 50.b) pontban meghatározott minimális kamatlábakat kell alkalmazni, és a kamatokat a törlesztési moratórium első napjától kezdve kell felszámítani, és azokat legalább évente tőkésíteni kell. A hitelszerződések futamideje a hitelnyújtás időpontjától számított legfeljebb hat évre korlátozódik, kivéve, ha az 50.c) ponttal összhangban modulációt alkalmaznak, és nem lépik túl az 50.e) pontban említett, kedvezményezettenkénti teljes hitelösszeget.”

24.

 A 48. lábjegyzetben lévő hiperlinket a következő hiperlink váltja fel:

„https://ec.europa.eu/competition-policy/state-aid/legislation/reference-discount-rates-and-recovery-interest-rates_en”

25.

 Az 50.c) pont a következő lábjegyzettel egészül ki:

„*

 Lásd az 50.c) pont szerinti modulációra vonatkozó ítélkezési gyakorlat összefoglalását a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján: https://ec.europa.eu/competition-policy/state-aid/ukraine_en.”

26.

 Az 50.e) pont i. alpontja a következő lábjegyzettel egészül ki:

„*

 Amennyiben az intézkedés kedvezményezettjei olyan újonnan alapított vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek három lezárt éves beszámolóval, az 50.e) pont i. alpontja szerint alkalmazandó felső határt az alapján kell kiszámítani, hogy mióta áll fenn a vállalkozás az általa benyújtott támogatási kérelem időpontjában.”

27.

 Az 50.e) pont ii. alpontja a következő lábjegyzettel egészül ki:

„*

 Amennyiben az intézkedés kedvezményezettjei olyan újonnan alapított vállalkozások, melyek nem rendelkeznek számviteli nyilvántartással az előző tizenkét hónap egészére vonatkozóan, az 50.e) pont ii. alpontja szerint alkalmazandó felső határt az alapján kell kiszámítani, hogy mióta állt fenn a vállalkozás az általa benyújtott támogatási kérelem időpontjában.”

28.

 Az 50e. pont iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iii.

a hitel összege a tagállam által a Bizottságnak benyújtott megfelelő (például a kedvezményezett által a jelenlegi válság alatt tapasztalt kihívásokkal összefüggő) (*) indoklással megnövelhető, hogy fedezni tudja kkv-k esetében a következő – a hitelnyújtás időpontjától számított – 12 hónap (**), nagyvállalatok esetében pedig a következő 6 hónap likviditási szükségletét. Amennyiben a nagyvállalatoknak az energiapiacokon folytatott kereskedési tevékenységekhez pénzügyi biztosítékot kell nyújtaniuk, a hitel összege növelhető annak érdekében, hogy fedezze az e tevékenységekből eredő likviditási szükségletet a következő 12 hónapos időtartamra. A Covid19-járvánnyal összefüggő ideiglenes keret szerinti támogatási intézkedésekkel már fedezett likviditási szükségletek nem tartoznak e közlemény hatálya alá. A likviditási szükségletet a kedvezményezettnek kell megállapítania, nyilatkozat formájában (***);

(*)  A megfelelő indokolás kapcsolódhat az olyan ágazatokban tevékenykedő kedvezményezettekhez, amelyeket különösen érintenek az orosz agresszió közvetlen vagy közvetett hatásai, többek között az Unió és nemzetközi partnerei által hozott korlátozó gazdasági intézkedések vagy az Oroszország által hozott ellenintézkedések. Az említett hatások közé tartozhatnak az ellátási láncok zavarai, illetőleg Oroszország vagy Ukrajna kifizetetlen tartozásai, a jelentős áringadozások az energiapiacokon, a kibertámadások fokozott kockázatai, vagy a jelenlegi válsággal érintett egyes inputok vagy nyersanyagok árának emelkedése."

(**)  Az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint."

(***)  A likviditási terv magában foglalhat mind működő tőkét, mind beruházási költségeket.”"

29.

 Az 51. pont helyébe a következő szöveg lép:

„51.

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban meglévő lehetőségeken és az ebben a közleményben meghatározott lehetőségeken túl az ideiglenes támogatás enyhítheti a földgáz- és villamosenergia-árak olyan kivételesen súlyos emelkedésének hatását, amelyet a vállalkozások rövid távon esetleg nem képesek áthárítani vagy amelyhez rövid távon esetleg nem tudnak alkalmazkodni. Ez mérsékelheti a jelenlegi válság következményeit a vállalkozások számára, és segítheti a vállalkozásokat a meredek költségnövekedéshez való alkalmazkodásban. Másrészt – a gázellátás további csökkenésével összefüggésben – fontos fenntartani a kereslet csökkentésére irányuló ösztönzőket is, és fokozatosan felkészíteni a vállalkozásokat arra, hogy mozduljanak el a gázfogyasztás csökkentése felé. Jelenleg változatlanul indokolt lehet további támogatást nyújtani a nagy energiaintenzitású vállalkozások tevékenységének folytatásához.”

30.

 Az 52. pont helyébe a következő szöveg lép:

„52.

A Bizottság az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinti az ilyen állami támogatást, ha teljesülnek a következő kritériumok:

a)

a támogatás nyújtására legkésőbb 2022. december 31-ig sor kerül; (*)

b)

a támogatás nyújtható közvetlen támogatások, adókedvezmény (**) vagy fizetési könnyítés formájában vagy egyéb formában, például visszafizetendő előlegek, garanciák (***), hitelek (****) és saját tőke formájában, feltéve, hogy az ilyen intézkedések teljes névértéke nem haladja meg az alkalmazandó támogatási intenzitást és felső határokat; az adatokat bruttó formában kell alkalmazni, vagyis az adó vagy egyéb terhek levonása előtt;

c)

a visszafizetendő előlegek, garanciák, hitelek vagy más visszafizetendő eszközök formájában biztosított intézkedések átalakíthatók más támogatási formákká, például vissza nem térítendő támogatássá, amennyiben az átalakításra legkésőbb 2023. június 30-ig sor kerül;

d)

a támogatást becsült költségvetéssel rendelkező program keretében nyújtják. A tagállamok a támogatást olyan tevékenységekre korlátozhatják, amelyek a gazdaság szempontjából vagy a belső piac biztonsága és rezilienciája szempontjából kiemelt fontosságú konkrét gazdasági ágazatokat támogatnak. Ezeket a korlátozásokat azonban tágan kell megszabni, és azok nem vezethetnek a potenciális kedvezményezettek körének mesterséges szűkítéséhez;

e)

E szakasz alkalmazásában az elszámolható költségeket a földgáz- és villamosenergia-költségek azon növekménye alapján kell kiszámítani, amely az Ukrajna elleni orosz agresszióhoz kötődik. A maximális elszámolható költség a kedvezményezett (*****) által 2022. február 1. és legkésőbb 2022. december 31. között (a továbbiakban: támogatható időszak) végső fogyasztóként (******) külső szolgáltatóktól beszerzett földgáz- és villamosenergia-egységek számának és a vállalkozás által az elfogyasztott egységek után fizetett egységár (például EUR/MWh) bizonyos mértékű emelkedésének a szorzata; az áremelkedés a kedvezményezett által a támogatható időszak adott hónapjában fizetett egységárnak és a kedvezményezett által a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó referencia-időszakban fizetett átlagos egységár kétszeresének (200 %-ának) a különbsége (*******). 2022. szeptember 1-jétől az elszámolható költségek kiszámításához figyelembe vett földgáz- és villamosenergia-mennyiség nem haladhatja meg a kedvezményezett által 2021 azonos időszakában felhasznált mennyiség 70 %-át;

f)

a támogatás teljes összege kedvezményezettenként nem haladja meg az elszámolható költségek 30 %-át;

g)

a támogatás teljes összege vállalkozásonként egyetlen időpontban sem haladja meg a 2 millió EUR-t;

h)

a támogatást nyújtó hatóság előleget fizethet a kedvezményezettnek, ha a támogatást az elszámolható költségek felmerülése előtt nyújtják. A támogatást nyújtó hatóság ennek során az elszámolható költségek becsléseit is figyelembe veheti, amennyiben tiszteletben tartja a támogatásra vonatkozó, az 52.f) és g) pontban meghatározott felső határokat. A támogatást nyújtó hatóságnak utólag, legkésőbb hat hónappal a támogatható időszak vége után, a ténylegesen felmerült költségek alapján ellenőriznie kell a vonatkozó felső határokat, és vissza kell téríttetnie az e felső határokat meghaladó támogatási kifizetéseket;

i)

az ezen 52. pont alapján nyújtott támogatás halmozható a 2.1. szakasz alapján nyújtott támogatással, amennyiben a támogatás teljes összege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

(*)  Ettől eltérve, amennyiben a támogatást csak azt követően nyújtják, hogy – a végleges támogatási összeg meghatározása céljából – megtörtént a kedvezményezett igazoló dokumentumainak utólagos ellenőrzése, és a tagállam úgy dönt, hogy az 52.h) ponttal összhangban nem biztosítja az előlegfizetés lehetőségét, a támogatás 2023. március 31-ig nyújtható, feltéve, hogy az 52.e) pontban meghatározott támogatható időszakot figyelembe veszik."

(**)  Amennyiben a támogatást adókedvezmény formájában nyújtják, a szóban forgó kedvezmény alapját jelentő adókötelezettség legkésőbb 2022. december 31-ig keletkezett."

(***)  A vállalkozás akkor tekinthető működési veszteséggel rendelkezőnek, ha negatív a támogatható időszakra vonatkozó EBITDA (vagyis a kamatok, adók, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény, az egyszeri értékvesztés nélkül). Az ilyen működési veszteséget a kedvezményezettnek havonta vagy negyedévente igazolnia kell, kivéve, ha ennek ellenkezője kellően indokolt."

(****)  Amennyiben a támogatást e szakasz alapján hitelek formájában nyújtják, az 50.g) pontban foglalt további feltételek alkalmazandók."

(*****)  Kizárólag a 2.4. szakasz alkalmazásában a »kedvezményezett« olyan vállalkozás vagy jogi személy, amely egy vállalkozás részét képezi."

(******)  A kedvezményezett igazolja, például a vonatkozó számlával. Csak a végső fogyasztást szabad figyelembe venni, az értékesítést és a saját termelést figyelmen kívül kell hagyni."

(*******)  (p(t) – p(ref) * 2) * q(t), ahol p az egységárat, q a felhasznált mennyiséget, ref a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó referencia-időszakot, t pedig a 2022. február 1-jétől december 31-ig tartó időszak adott hónapját jelöli.”"

31.

 Az 53. pont helyébe a következő szöveg lép:

„53.

Bizonyos helyzetekben további támogatásra lehet szükség az adott gazdasági tevékenység folytatásának biztosítása érdekében. A tagállamok ezért az 52.f) és g) pontnak megfelelően számított értékeket meghaladó támogatást nyújthatnak abban az esetben, ha az 52.a)–e) és h) pont szerinti feltételeken túl a következő feltételek is teljesülnek:

a)

a kedvezményezett támogatható, ha a 2003/96/EK irányelv (*) 17. cikke (1) bekezdése a) pontjának első tagjában meghatározott »nagy energiaintenzitású vállalkozásnak« minősül, vagyis ha az energiatermékek (köztük a földgáztól eltérő energiatermékek és a villamos energia) beszerzési értéke eléri legalább a termelési érték (**) 3,0 %-át; amennyiben a tagállam megfelelő indoklást nyújt be a Bizottságnak az értékeléshez, a termelési érték helyettesíthető az árbevétellel;

b)

a kedvezményezett támogatható, ha működési vesztesége (***) keletkezik, és azt az elszámolható költségeknek az 52.e) pontban meghatározott olyan növekménye okozza, amelynek összege nem kisebb az ugyanabban az időszakban felmerült működési veszteség 50 %-ánál;

c)

a támogatás teljes összege nem haladja meg az elszámolható költségek 50 %-át, és legfeljebb a kedvezményezett működési veszteségének 80 %-át teszi ki;

d)

a támogatás teljes összege vállalkozásonként egyetlen időpontban sem haladja meg a 25 millió EUR-t;

e)

az I. mellékletben (****) felsorolt ágazatokban vagy alágazatokban működő nagy energiaintenzitású kedvezményezett esetében a támogatás teljes összege az elszámolható költségek legfeljebb 70 %-áig megnövelhető, és legfeljebb a kedvezményezett által elszenvedett működési veszteségek 80 %-át teheti ki. A támogatás teljes összege vállalkozásonként egyetlen időpontban sem haladhatja meg az 50 millió EUR-t;

f)

Az ezen 53. pont szerinti támogatás halmozható a 2.1. szakasz szerinti támogatással, amennyiben nem lépik túl – attól függően, hogy melyik alkalmazandó – az 53.d) vagy az 53.e) pontban meghatározott felső határokat.

(*)  A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.)."

(**)  A 2021. naptári évre vonatkozó pénzügyi beszámoló vagy a rendelkezésre álló legfrissebb éves beszámoló alapján."

(***)  A vállalkozás akkor tekinthető működési veszteséggel rendelkezőnek, ha negatív a támogatható időszakra vonatkozó EBITDA (vagyis a kamatok, adók, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény, az egyszeri értékvesztés nélkül). Az ilyen működési veszteséget a kedvezményezettnek havonta vagy negyedévente igazolnia kell, kivéve, ha ennek ellenkezője kellően indokolt."

(****)  A kedvezményezett az I. mellékletben felsorolt valamely ágazatban vagy alágazatban aktív szereplőnek minősül a kedvezményezett ágazati nemzeti számlákon való besorolása szerint, vagy ha az általa végzett és az I. mellékletben szereplő egy vagy több tevékenység a referencia-időszakban árbevételének vagy termelési értékének több mint 50 %-át tette ki.”"

32.

 A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„2.5.   A REPowerEU szempontjából releváns megújuló energia, tárolás és fűtési célú megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsításához nyújtott támogatás

53a.

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében rendelkezésre álló lehetőségeken túl az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióval és a REPowerEU tervvel (*) összefüggésben alapvető fontosságú a megújuló energia rendelkezésre állásának költséghatékony módon történő felgyorsítása és kiterjesztése, a fosszilis tüzelőanyagok orosz importjától való függőség mielőbbi csökkentése és az energetikai átállás felgyorsítása érdekében. A napenergia-kapacitás, a szélenergia-kapacitás, a geotermikusenergia-kapacitás, a villamosenergia- és hőenergia-tárolás, a fűtési célú megújuló energiaforrások elterjesztésének, valamint a megújuló hidrogén, a hulladékból és maradékanyagokból előállított biogáz és biometán előállításának felgyorsításához nyújtott állami támogatás a jelenlegi helyzetben az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére irányuló megfelelő, szükséges és célzott megoldás részét képezi. Tekintettel arra, hogy sürgősen végre kell hajtani a megújuló energia, az energiatárolás és a fűtési célú megújuló energiaforrások elterjesztésének felgyorsítását célzó projekteket, ideiglenes jelleggel indokolt olyan egyszerűsítések bevezetése, amelyek megkönnyítik a támogatási intézkedések végrehajtását.

53b.

A Bizottság az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinti a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, a megújuló hidrogén, a hulladékból és maradékanyagokból előállított biogáz és biometán, a villamosenergia- és hőenergia-tárolás, valamint a fűtési célú megújuló energiaforrások előmozdítására nyújtott támogatást, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

a támogatás a következők valamelyikére nyújtható:

i.

fotovoltaikus energia vagy egyéb napenergia termelése;

ii.

szélerőműves villamosenergia-termelés;

iii.

geotermikus energia termelése;

iv.

villamosenergia- és hőenergia-tárolás;

v.

megújuló hőenergia előállítása, többek között hőszivattyúkon keresztül, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*) VII. mellékletének megfelelően;

vi.

megújuló hidrogén termelése;

vii.

biogáz és biometán hulladékból és maradékanyagokból történő előállítása az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke szerinti uniós fenntarthatósági kritériumoknak és az (EU) 2018/841 rendeletnek (**) megfelelően;

b)

a támogatási programok az a) pont szerinti egy vagy több technológiára korlátozódhatnak, de nem foglalhatnak magukban semmilyen mesterséges korlátozást vagy megkülönböztetést (ideértve a licencek, engedélyek vagy koncessziók odaítélését is, amennyiben ez szükséges), mint például a projektek mérete, a helyszín vagy a regionális szempontok, vagy az a) pontban említett technológiák valamelyikén belüli nagyon specifikus technológiák (al)típusai szerinti korlátozást;

c)

a támogatást közvetlen támogatások, visszafizetendő előlegek, hitelek, garanciák vagy adókedvezmények formájában nyújtják;

d)

a támogatást becsült volumennel és költségvetéssel rendelkező program keretében nyújtják;

e)

a támogatást legkésőbb 2023. június 30-ig nyújtják, és a létesítményeket a támogatás odaítélésének időpontjától számított 24 hónapon belül vagy – a tengeri szélerőművek, valamint a megújuló hidrogént hasznosító létesítmények esetében – 30 hónapon belül be kell fejezni és üzembe kell helyezni. E határidők be nem tartása esetén az odaítélt támogatási összeg 5 %-át vissza kell fizettetni vagy azt a késedelem első 3 hónapját követően havonta 5 %-kal, majd hat hónapos késedelmet követően havonta 10 %-kal csökkenteni kell, kivéve, ha a késedelem a támogatás kedvezményezettjén kívül álló tényezőknek tudható be, amelyeket a támogatás odaítélésekor észszerűen nem lehetett előre látni (***);

f)

amennyiben a támogatást folyamatban lévő támogatási kifizetésekre vonatkozó szerződések formájában nyújtják, e szerződések időtartama legfeljebb 15 év lehet attól az időponttól számítva, amikor a támogatott létesítmény a működését megkezdi;

g)

a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében nyújtják, amely nyílt, egyértelmű, átlátható és megkülönböztetésmentes, és olyan előzetesen meghatározott objektív kritériumokon alapul, amelyek minimálisra csökkentik a stratégiai ajánlattétel kockázatát. Az ajánlatok rangsorolásához használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át környezetvédelmi egységenkénti (****) támogatás vagy energiaegységenkénti támogatás formájában kell meghatározni;

h)

a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nem kötelező, ha a támogatást adókedvezmény formájában nyújtják, amennyiben azt azonos módon nyújtják az ugyanabban a gazdasági ágazatban működő valamennyi olyan támogatható vállalkozás számára, amely a támogatási intézkedés céljai vagy célkitűzései tekintetében azonos vagy hasonló ténybeli helyzetben van. Ezen túlmenően nem kötelező a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás lefolytatása, ha a vállalkozásonként és projektenként nyújtott támogatás nem haladja meg a 20 millió EUR-t, és a támogatás kedvezményezettjei az alábbiak szerint meghatározott kis projektek:

i.

villamosenergia-termelés, villamosenergia- vagy hőtárolás esetében – legfeljebb 1 MW beépített kapacitású projektek;

ii.

hő- és gáztermelési technológiák esetében – legfeljebb 1 MW beépített kapacitású vagy azzal egyenértékű projektek;

iii.

megújuló hidrogén termelése esetében – legfeljebb 3 MW beépített kapacitású vagy azzal egyenértékű projektek;

iv.

hulladékból és maradékanyagokból előállított biogáz- és biometán termelése esetében – legfeljebb 25 000 tonna/év beépített kapacitású projektek;

v.

a 100 %-ban kkv-k tulajdonában lévő vagy megújulóenergia-közösségek által kidolgozott projektek esetében – legfeljebb 6 MW beépített kapacitású projektek;

vi.

a 100 %-ban kis- és mikrovállalkozások vagy megújulóenergia-közösségek tulajdonában lévő, kizárólag szélenergia-termelésre vonatkozó projektek esetében – 18 MW vagy annál kisebb beépített kapacitású projektek.

Amennyiben a kisprojekteknek nyújtott támogatást nem versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében nyújtják, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a teljes beruházási költség 45 %-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

i)

annak érdekében, hogy az ajánlattételi eljárás tényleges versenyt eredményezzen, meg kell határozni az eljárás tárgyát képező kapacitás vagy termelés mennyiségét. A tagállamnak hitelt érdemlően bizonyítania kell, hogy az eljárás tárgyát képező mennyiség megfelel a potenciális projektajánlatoknak. Ez történhet korábbi árverésekre vagy a nemzeti energia- és klímatervben (*****) szereplő technológiai célokra történő hivatkozással, illetve a túl kevés ajánlattevőre tervezett ajánlattételi eljárás kockázata esetén alkalmazandó védintézkedési mechanizmus bevezetésével. A túl kevés ajánlattevőre tervezett versenyeztetéses ajánlattételi eljárások ismétlődő előfordulása esetén a tagállamnak korrekciós intézkedéseket kell bevezetnie az ugyanazon technológiára vonatkozóan a Bizottságnak bejelentett jövőbeli programok tekintetében;

j)

a támogatást úgy kell kialakítani, hogy megőrizze a hatékony működési ösztönzőket és árjelzéseket. A támogatást továbbá úgy kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye a rendkívüli bevétel kezelését, még a rendkívül magas villamosenergia- vagy gázárak időszakaiban is, például egy előzetesen meghatározott visszakövetelési mechanizmus bevezetésével vagy kétirányú kompenzációs különbözeti szerződés (******) formájában nyújtott támogatással;

k)

amennyiben a támogatást megújuló hidrogén előállításához nyújtják, a tagállamnak biztosítania kell, hogy a hidrogént megújuló energiaforrásokból állítják elő az (EU) 2018/2001 irányelvben a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszertannal összhangban;

l)

az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás nem kombinálható más, ugyanazon elszámolható költségekhez nyújtott támogatással;

m)

támogatás olyan beruházásokhoz nyújtható, amelyek esetében a munkálatok 2022. július 20-át követően kezdődtek meg; a 2022. július 20. előtt megkezdett projektek esetében akkor nyújtható támogatás, ha az a beruházás hatókörének jelentős felgyorsítása vagy kiterjesztése érdekében szükséges. Ilyen esetben csak a felgyorsítást célzó intézkedésekhez vagy a hatókör bővítéséhez kapcsolódó többletköltségek támogathatók;

n)

a támogatásnak arra kell ösztönöznie a kedvezményezettet, hogy végrehajtson egy olyan beruházást, amelyet a támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben vagy más módon hajtana végre. A Bizottság úgy véli, hogy tekintettel azokra a rendkívüli gazdasági kihívásokra, amelyekkel a vállalkozásoknak a jelenlegi válság miatt szembe kell nézniük, általában véve az a helyzet, hogy támogatás hiányában a kedvezményezettek változtatás nélkül folytatnák tevékenységüket, feltéve, hogy a tevékenységük változtatás nélküli folytatása nem jelenti az uniós jog megsértését;

o)

a tagállamnak biztosítania kell a jelentős károkozás elkerülését célzó elv betartását.

(*)  COM(2022) 230 final, 2022. május 18."

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.)."

(**)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.)."

(***)  E tényezők közé tartozhat például a lakosság világjárvány miatti kötelező elszigetelése, vagy a projektekhez szükséges berendezések ellátási láncában világszinten bekövetkező zavarok. Mindazonáltal a projekthez szükséges engedélyek beszerzésének késedelme nem tartozik ide."

(****)  Például EUR/tonna szén-dioxid-csökkentés."

(*****)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.)."

(******)  A kompenzációs különbözeti szerződés feljogosítja a kedvezményezettet a fix »kötési« ár és a kibocsátási egységenkénti referenciaár – például piaci ár – különbségével megegyező összegű kifizetésre. A kompenzációs különbözeti szerződéseknek része lehet a kedvezményezettek általi visszafizetés az adófizetők vagy a fogyasztók számára az olyan időszakokra, amikor a referenciaár meghaladja a kötési árat."

33.

 A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

»2.6.   Az ipari termelési folyamatok villamosítás és/vagy megújuló és bizonyos feltételeknek megfelelően, villamos energiával előállított hidrogén használata révén történő dekarbonizációjához és az energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott támogatás

53c.

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében rendelkezésre álló lehetőségek mellett az ipari tevékenységek – különösen villamosítás útján, valamint megújuló és az 53.d) pont h) alpontjában említett feltételeknek megfelelően, villamos energiával előállított hidrogént használó technológiák alkalmazásával történő – dekarbonizációjára, valamint az ipari energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházások megkönnyítését célzó állami támogatások az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióval összefüggésben az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére irányuló megfelelő, szükséges és célzott megoldás részét képezik. Tekintettel arra, hogy az ilyen beruházások mielőbbi végrehajtása érdekében e folyamatot sürgősen fel kell gyorsítani, indokolt bizonyos egyszerűsítések bevezetése.

53d.

A Bizottság az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinti az olyan beruházásokhoz nyújtott támogatást, amelyek i. a jelenleg energiaforrásként vagy nyersanyagként a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó ipari tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkentését, vagy ii. az ipari tevékenységek és folyamatok energiafogyasztásának jelentős csökkentését eredményezik, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a támogatást becsült költségvetéssel rendelkező program keretében nyújtják;

b)

a vállalkozásonként nyújtható maximális egyedi támogatási összeg elvben nem haladhatja meg az ilyen programra rendelkezésre álló teljes költségvetés 10 %-át. A Bizottság – amennyiben a tagállam megfelelő indokolást nyújt be számára erre vonatkozóan – elfogadhat olyan programokat is, amelyek keretében a program számára rendelkezésre álló teljes költségvetés 10 %-át meghaladó egyedi támogatási összegek nyújthatók;

c)

a támogatást közvetlen támogatások, visszafizetendő előlegek, hitelek, garanciák vagy adókedvezmények formájában nyújtják;

d)

a beruházásnak lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára, hogy végrehajtsa az alábbiak egyikét vagy mindkettőt:

i.

a támogatást megelőző helyzethez képest legalább 40 %-kal csökkenti a jelenleg energiaforrásként vagy alapanyagként fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó ipari létesítményéből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást a termelési folyamatok villamosítása révén, vagy megújuló és az alábbi h) pont feltételeinek megfelelően, villamos energiával előállított hidrogén fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére történő felhasználásával; az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének ellenőrzése céljából a biomassza égetéséből származó tényleges kibocsátásokat is figyelembe kell venni; (*)

ii.

a támogatást megelőző helyzethez képest legalább 20 %-kal csökkenti az ipari létesítmények energiafogyasztását a támogatott tevékenységekkel kapcsolatban (**);

e)

a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó beruházások tekintetében a támogatás azt eredményezi, hogy a kedvezményezett létesítmény üvegházhatásúgáz-kibocsátása az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben (***) az ingyenes kiosztásra vonatkozóan meghatározott referenciaértékek alá csökken;

f)

a támogatás nem használható fel a kedvezményezett teljes termelési kapacitása növelésének finanszírozására;

g)

amennyiben a támogatást megújuló hidrogén használatával történő ipari dekarbonizációra irányuló beruházáshoz nyújtják, a tagállamnak biztosítania kell, hogy a felhasznált hidrogént megújuló energiaforrásokból állítják elő az (EU) 2018/2001 irányelvben a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszertannal összhangban;

h)

támogatás nyújtható olyan ipari dekarbonizációs beruházáshoz is, amely villamos energiából előállított hidrogén felhasználásával jár az alábbi esetek egyikében:

i.

a hidrogént csak olyan órákban állítják elő, amikor azon ajánlattételi övezet marginális termelőegysége, ahol az elektrolizátor található a villamosenergia-fogyasztáskor a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakokban, zöld villamosenergia-termelő létesítmény. Az olyan órákban előállított hidrogént, amikor azon ajánlattételi övezet marginális termelőegysége, ahol az elektrolizátor található a villamosenergia-fogyasztáskor a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakokban, megújuló villamosenergia-termelő létesítmény, nem lehet másodszor figyelembe venni e szakasz alapján.

ii.

alternatív megoldásként a hidrogént hálózatból származó villamos energiából állítják elő, és az elektrolizátor termelési ideje alatti teljes terhelési órák száma egyenlő azon órák számával vagy azoknál kevesebb, amelyekre vonatkozóan az ajánlattételi övezetben a villamos energia határárát megállapították a megújuló energiától eltérő zöld energiát előállító létesítmények telepítése révén;

iii.

alternatív megoldásként a tagállamnak biztosítania kell, hogy a felhasznált villamosenergia-alapú hidrogén a 94g CO2eq/MJ (2.256 tCO2eq/tH2) fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyítva legalább 70 %-os üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást eredményezzen a teljes életciklusra számítva, és zöld energiaforrásokból származzon. A villamos energiához rendelt üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításának módszere nem vezethet a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának növekedéséhez, összhangban a REPowerEU célkitűzéseivel. E szakasz alkalmazásában kizárólag az előállított hidrogénnek a megújuló villamosenergiát termelő erőművektől eltérő, zöld villamosenergiát termelő erőművekből származó villamos energia átlagos részarányának megfelelő, két évvel korábbi átlagos, a termelés szerinti országban fennálló részaránya vehető figyelembe.

i)

a támogatást legkésőbb 2023. június 30-ig nyújtják, azzal a feltétellel, hogy a beruházás által finanszírozott létesítmény vagy berendezés a támogatás odaítélésének időpontjától számított 24 hónapon belül, vagy a megújuló és a h) pontban foglalt feltételeknek megfelelő hidrogén használatát magában foglaló beruházások esetében a támogatás odaítélésének időpontját követő 30 hónapon belül teljes körűen működésbe lép. A befejezésre és a működésbe helyezésre vonatkozó határidő be nem tartása esetén az odaítélt támogatási összeg 5 %-át vissza kell fizetni vagy azt a késedelem első három hónapját követően havonta 5 %-kal, majd hat hónapos késedelmet követően havonta 10 %-kal csökkenteni kell, kivéve, ha a késedelem a támogatás kedvezményezettjén kívül álló tényezőknek tudható be, amelyeket a támogatás odaítélésekor észszerűen nem lehetett előre látni (****). A befejezésre és a működésbe helyezésre vonatkozó határidő betartása esetén a visszafizetendő előlegek formájában nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatássá alakítható; a határidő túllépése esetén a visszafizetendő előlegeket a támogatás nyújtásának időpontjától számított öt éven belül, egyenlő éves részletekben vissza kell fizetni;

j)

támogatás olyan beruházásokhoz nyújtható, amelyek esetében a munkálatok 2022. július 20-át követően kezdődtek meg; a 2022. július 20. előtt megkezdett projektek esetében akkor nyújtható támogatás, ha az a beruházás hatókörének jelentős felgyorsítása vagy kiterjesztése érdekében szükséges. Ilyen esetben csak a felgyorsítást célzó intézkedésekhez vagy a hatókör bővítéséhez kapcsolódó többletköltségek támogathatók;

k)

nem nyújtható támogatás pusztán azért, mert az adott projekt megfelel az alkalmazandó uniós szabványoknak (*****);

l)

a támogatásnak arra kell ösztönöznie a kedvezményezettet, hogy végrehajtson egy olyan beruházást, amelyet a támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben vagy más módon hajtana végre. A Bizottság úgy véli, hogy tekintettel azokra a rendkívüli gazdasági kihívásokra, amelyekkel a vállalkozásoknak a jelenlegi válság miatt szembe kell nézniük, általában véve az a helyzet, hogy támogatás hiányában a kedvezményezettek változtatás nélkül folytatnák tevékenységüket, feltéve, hogy a tevékenységük változtatás nélküli folytatása nem jelenti az uniós jog megsértését;

m)

az elszámolható költségek a támogatott projekt költségei és a beruházás élettartama alatt a támogatás hiányában fennálló helyzethez képest elért költségmegtakarítások vagy többletbevételek közötti különbségnek felelnek meg.

n)

a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40 %-át. A támogatási intenzitás középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 20 százalékponttal növelhető. Ezen túlmenően a támogatási intenzitás 15 százalékponttal növelhető azon beruházások esetében, amelyek a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátást legalább 55 %-kal vagy az energiafogyasztást 25 %-kal csökkentik a beruházást megelőző helyzethez képest (******);

o)

az m) és n) pontban említett követelmények alternatívájaként a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében is nyújtható, amely nyílt, egyértelmű, átlátható és megkülönböztetésmentes, és olyan előzetesen meghatározott objektív kritériumokon alapul, amelyek minimálisra csökkentik a stratégiai ajánlattétel kockázatát. Az ajánlatok rangsorolásához használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át környezetvédelmi egységenkénti támogatás formájában kell meghatározni (például EUR/tonna szén-dioxid-csökkentés vagy EUR/megtakarított energiaegység). Az ajánlattételi eljárás költségvetésének kötelező érvényű korlátot kell képeznie annyiban, hogy várhatóan nem minden ajánlattevő részesül támogatásban;

p)

a támogatási programot úgy kell megtervezni, hogy az – még a rendkívül magas villamosenergia- vagy gázárak időszakaiban is – lehetővé tegye a rendkívüli bevétel kezelését, egy előzetesen meghatározott visszakövetelési mechanizmus bevezetésével;

q)

az e szakasz szerinti támogatás nem kombinálható más, ugyanazon elszámolható költségekhez nyújtott támogatással.”

(*)  A közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenését a támogatási kérelmet megelőző öt év közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátása alapján kell mérni (éves átlagos kibocsátás)."

(**)  Az energiafogyasztás csökkenését a támogatási kérelmet megelőző öt év energiafogyasztása alapján kell mérni (éves átlagos fogyasztás)."

(***)  A Bizottság (EU) 2021/447 végrehajtási rendelete (2021. március 12.) a kibocsátási egységek ingyenes kiosztására vonatkozó, a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó felülvizsgált referenciaértékeknek a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikkének (2) bekezdése értelmében történő meghatározásáról (HL L 87., 2021.3.15., 29. o.)."

(****)  E tényezők közé tartozhat például a lakosság világjárvány miatti kötelező elszigetelése, vagy a projektekhez szükséges berendezések ellátási láncában világszinten bekövetkező zavarok. Mindazonáltal a projekthez szükséges engedélyek beszerzésének késedelme nem tartozik ide."

(*****)  A ’2022. évi iránymutatás az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról’ című bizottsági közlemény (HL C 80., 2022.2.18., 1. o.) 19. pontjának 89. alpontjában foglaltak szerint."

(******)  A közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás vagy energiafogyasztás csökkenését a támogatási kérelmet megelőző öt év átlagos közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátása vagy energiafogyasztása alapján kell mérni (éves átlagos kibocsátás/fogyasztás).«"

(1)  A Tanács (EU) 2022/876 végrehajtási rendelete (2022. június 3.) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról (HL L 153., 2022.6.3., 1. o.); a Tanács (EU) 2022/877 rendelete (2022. június 3.) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 11. o.); a Tanács (EU) 2022/878 végrehajtási rendelete (2022. június 3.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 15. o.); a Tanács (EU) 2022/879 rendelete (2022. június 3.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 53. o.); a Tanács (EU) 2022/880 rendelete (2022. június 3.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 75. o.); a Tanács (KKBP) 2022/881 végrehajtási határozata (2022. június 3.) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat végrehajtásáról (HL L 153., 2022.6.3., 77. o.); a Tanács (KKBP) 2022/882 határozata (2022. június 3.) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 88. o.); a Tanács (KKBP) 2022/883 határozata (2022. június 3.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 92. o.); a Tanács (KKBP) 2022/884 határozata (2022. június 3.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 128. o.); a Tanács (KKBP) 2022/885 határozata (2022. június 3.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 139. o.).

(2)  COM(2022) 230 final, 2022. május 18.

III Előkészítő jogi aktusok

TANÁCS

2022.7.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/14

A TANÁCS (EU) 2/2022 ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

a 805/2004/EK rendeletnek az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazása tekintetében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

A Tanács által 2022. június 28-án elfogadva

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 280/02)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A Lisszaboni Szerződés megváltoztatta a Bizottságra a jogalkotó által ruházott hatáskörökre vonatkozó jogi keretet, és különbséget vezetett be a Bizottságra ruházott hatáskörök között aszerint, hogy jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító, általános hatályú nem jogalkotási aktusok (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok), vagy pedig kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásának egységes feltételeit biztosító jogi aktusok (végrehajtási jogi aktusok) elfogadására vonatkoznak-e.

(2)

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően elfogadott jogalkotási aktusok hatáskörrel ruházták fel a Bizottságot arra, hogy az 1999/468/EK tanácsi határozat (2) 5a. cikkével létrehozott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás keretében intézkedéseket fogadjon el.

(3)

Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkozó jogi aktusoknak a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett jogi kerethez történő hozzáigazítása érdekében korábban előterjesztett jogalkotási javaslatokat a Bizottság az intézményközi egyeztetések stagnálása miatt visszavonta (3).

(4)

Ezt követően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (4) új keretet határozott meg a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat illetően, és megállapította, hogy minden meglévő jogi aktust hozzá kell igazítani a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett jogi kerethez. A három intézmény megállapodott különösen arról, hogy kiemelt prioritásként mielőbb ki kell igazítani mindazokat az alap-jogiaktusokat, amelyek még mindig az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkoznak. A Bizottság vállalta, hogy e kiigazítás céljából 2016 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

(5)

A Bizottság arra vonatkozó felhatalmazása, hogy módosítsa a 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) mellékleteiben foglalt formanyomtatványokat, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását írja elő. Mivel ez a felhatalmazás megfelel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerinti kritériumoknak, azt hozzá kell igazítani az említett rendelkezéshez.

(6)

A 805/2004/EK rendelet aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, hogy módosíthassa az említett rendelet mellékleteit a formanyomtatványok aktualizálása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(7)

Helyénvaló, hogy ez a rendelet ne érintse azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben az illetékes bizottság e rendelet hatálybalépése előtt az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított.

(8)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ-hez) és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(9)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(10)

A 805/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 805/2004/EK rendelet módosításai

A 805/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 31. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„31. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a formanyomtatványok aktualizálása érdekében módosítsa a mellékleteket.”

2.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„31a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ... [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 31. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*1) megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 31. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*1)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

3.

A 32. cikket el kell hagyni.

2. cikk

Folyamatban lévő eljárások

Ez a rendelet nem érinti azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyekben valamely bizottság az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének megfelelően már véleményt nyilvánított.

3.cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt …-ban/-ben, …-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1)  Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja (HL C 158., 2021.4.30., 832. o.) és a Tanács 2022. június 28-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé)..

(2)  A Tanács 1999/468/EK határozata (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).

(3)  HL C 80., 2015.3.7., 17. o.

(4)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról (HL L 143., 2004.4.30., 15. o.).

2022.7.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/17

A Tanács indokolása: A Tanács (EU) 2/2022 álláspontja első olvasatban a 805/2004/EK rendeletnek az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazása tekintetében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

(2022/C 280/03)

I.   BEVEZETÉS

1.

 A Bizottság 2016. december 14-én elfogadta az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő hozzáigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (1).

2.

 A Tanács (Általános Ügyek) 2018. március 20-án részleges általános megközelítést (2) fogadott el, amely nem terjedt ki a javaslatban szereplő 1. és 3. jogi aktusra, amelyekkel kapcsolatban párhuzamos bizottsági javaslatokat várt. Tekintettel arra, hogy az 1. és a 3. jogi aktusra vonatkozóan párhuzamos javaslatok születtek (3), a Tanács 2018. december 20-án elfogadta az egyetlen fennmaradó jogi aktus, a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendelet (4) kiigazítására vonatkozó általános megközelítését (5).

3.

 Az Európai Parlament a 2019. április 17-i plenáris ülésén elfogadta első olvasatbeli álláspontját (6).

4.

 A javaslatról 2019. december 5-én, a finn elnökség alatt szakértői szintű intézményközi megbeszélések kezdődtek. Azóta három szakértői szintű találkozóra került sor: kettőt a horvát elnökség alatt, 2020. január 30-án és 2020. február 20-án tartottak, a harmadikat pedig 2022. március 10-én, a francia elnökség alatt. Ezen az ülésen szakértői szinten ideiglenes megállapodás született.

5.

 Az Állandó Képviselők Bizottsága a 2022. május 25-i ülésén megállapodás céljából megerősítette a végleges kompromisszumos szöveget (7).

6.

 Az Európai Parlament Jogi Bizottsága 2022. június 2-án jóváhagyta a végleges kompromisszumos szöveget. Ezt követően a Jogi Bizottság elnöke 2022. június 3-án levelet küldött az Állandó Képviselők Bizottsága elnökének, amelyben jelezte, hogy amennyiben a Tanács hivatalosan továbbítja az Európai Parlamentnek a szakértői szinten elfogadott kompromisszumos szöveggel összhangban lévő, első olvasatban kialakított álláspontját, a Jogi Bizottság javasolni fogja a plenáris ülésnek, hogy a Parlament – a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – második olvasatban módosítás nélkül hagyja jóvá a Tanács álláspontját.

II.   CÉL

7.

 A javaslat a jogérvényesülés területére vonatkozó három olyan jogalkotási aktusnak a Lisszaboni Szerződésben előirányzott jogi kerethez való hozzáigazítására vonatkozott, amelyek a javaslat idején még az 1999/468/EK tanácsi határozat (8) 5a. cikkével létrehozott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkoztak. Időközben a bizottsági javaslatban szereplő 1. jogi aktust (az 1206/2001/EK tanácsi rendeletet) és a 3. jogi aktust (az 1393/2007/EK rendeletet) külön párhuzamos javaslatok útján összehangolták. A cél ezért az, hogy a fennmaradó jogi aktust (a 805/2004/EK rendeletet) is összhangba hozzák a Lisszaboni Szerződéssel azáltal, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkozó felhatalmazásokat a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokhoz vagy a végrehajtási jogi aktusokhoz igazítják.

8.

 Ez a rendelet összhangban van az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (9) vállalt azon kötelezettséggel, hogy a meglévő jogszabályokat hozzáigazítják a Lisszaboni Szerződés által bevezetett jogi kerethez.

III.   A TANÁCS ELSŐ OLVASATBAN ELFOGADOTT ÁLLÁSPONTJÁNAK ELEMZÉSE

A.   Általános észrevételek

9.

 A Tanács és az Európai Parlament tárgyalásokat folytatott azzal a céllal, hogy a második olvasatban minél hamarabb megállapodás szülessen a Tanács első olvasatban kialakított álláspontja alapján, amelyet az Európai Parlament módosítások nélkül tudna jóváhagyni. A Tanács első olvasatban kialakított álláspontjának szövege teljes mértékben tükrözi a társjogalkotók között létrejött kompromisszumot.

B.   Konkrét észrevételek

10.

 A megbeszélések kezdetétől fogva egyetértés alakult ki a társjogalkotók között abban, hogy a 805/2004/EK rendeletben szereplő, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra hivatkozó felhatalmazást hozzá kell igazítani a felhatalmazáson alapuló hatáskörökhöz, mivel az felhatalmazta a Bizottságot az említett rendelet mellékleteinek módosítására. A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogásolási időszak tekintetében az álláspontok eltértek: míg a Tanács el tudta fogadni a Bizottság által javasolt standard időtartamot (2 hónap, amely a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére további 2 hónappal meghosszabbítható), a Parlament 3 hónapos kifogásolási időszakot javasolt, amely további 2 hónappal meghosszabbítható. A 2022. március 10-i szakértői szintű ülésen a Parlament jelezte, hogy kész elmozdulni a kifogásolási időszak hosszával kapcsolatos eltérő álláspontjától, előkészítve ezzel a kompromisszumos szöveget.

11.

 A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja lényegében nagyrészt megfelel a Tanács általános megközelítésének, és csak kisebb változtatásokat tartalmaz az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez történő hozzáigazításáról szóló (EU) 2019/1243 rendeletben (10) szereplő, már elfogadott megfogalmazás tükrözése érdekében. A szöveg formátuma jelentősen eltér a bizottsági javaslattól, hogy jobban tükrözze, hogy már csak egy jogi aktust kell e rendelettel összehangolni, miután a Bizottság eredeti javaslatának részét képező másik két jogi aktust törölték a javaslatból. Ezért a mellékletet törölték, és tartalmát beépítették a jogi aktus rendelkező részébe.

IV.   ÖSSZEGZÉS

12.

 A 805/2004/EK rendeletnek az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazása tekintetében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatban a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja teljes mértékben tükrözi a Tanács és az Európai Parlament képviselői között a Bizottság közreműködésével folytatott tárgyalások során létrejött kompromisszumot. Ezt a kompromisszumot megerősíti az a levél is, amelyet a Jogi Bizottság elnöke 2022. június 3-án küldött az Állandó Képviselők Bizottsága elnökének.

(1)  ST 5705/17.

(2)  ST 6932/18.

(3)  ST 9620/18, ST 9622/18.

(4)  HL L 143., 2004.4.30., 15. o.

(5)  ST 14955/18.

(6)  P8_TA(2019)0411.

(7)  ST 9280/22.

(8)  A Tanács 1999/468/EK határozata (1999. június 28.) a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).

(9)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(10)  HL L 198., 2019.7.25., 241. o.

IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

2022.7.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/19

Euroátváltási árfolyamok (1)

2022. július 20.

(2022/C 280/04)

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,0199

JPY

Japán yen

140,92

DKK

Dán korona

7,4452

GBP

Angol font

0,85178

SEK

Svéd korona

10,4606

CHF

Svájci frank

0,9896

ISK

Izlandi korona

139,50

NOK

Norvég korona

10,1323

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

24,493

HUF

Magyar forint

399,50

PLN

Lengyel zloty

4,7820

RON

Román lej

4,9396

TRY

Török líra

17,9444

AUD

Ausztrál dollár

1,4767

CAD

Kanadai dollár

1,3132

HKD

Hongkongi dollár

8,0062

NZD

Új-zélandi dollár

1,6308

SGD

Szingapúri dollár

1,4204

KRW

Dél-Koreai won

1 337,61

ZAR

Dél-Afrikai rand

17,3924

CNY

Kínai renminbi

6,8892

HRK

Horvát kuna

7,5143

IDR

Indonéz rúpia

15 275,82

MYR

Maláj ringgit

4,5406

PHP

Fülöp-szigeteki peso

57,398

RUB

Orosz rubel

 

THB

Thaiföldi baht

37,405

BRL

Brazil real

5,5427

MXN

Mexikói peso

20,8967

INR

Indiai rúpia

81,5990

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK

EFTA Felügyeleti Hatóság

2022.7.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/20

Norvégia közleménye tárgy a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

Felhívás a Norvégia kontinentális talapzatán található kőolaj kitermelésére vonatkozó engedély iránti kérelmek benyújtására – Előre meghatározott területekre vonatkozó 2022-es engedélyezési program

(2022/C 280/05)

A norvég Kőolaj- és Energiaügyi Minisztérium – a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében – felhívást tesz közzé kőolaj kitermelésére vonatkozó engedély iránti kérelmek benyújtására (1).

A kitermelési engedély csak Norvégiában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) valamely más részes államában bejegyzett részvénytársaságoknak vagy az EGT-megállapodás valamely részes államában lakóhellyel rendelkező természetes személyeknek ítélhető oda.

A norvég kontinentális talapzaton engedéllyel nem rendelkező vállalkozásoknak a kitermelési engedély odaítélésének feltételeként előminősítésen kell részt venniük a norvég kontinentális talapzatra vonatkozó engedély tekintetében.

A Minisztérium egyenlő alapon bírálja el az egyedileg pályázó és a csoport tagjaként pályázó vállalkozásokat. A kitermelési engedély odaítélése tekintetében egyaránt pályázónak minősülnek az egyedi, illetve a csoport tagjaként közös pályázatot benyújtó pályázók. A Minisztérium az egyéni és csoportos pályázatok alapján meghatározhatja az új kitermelési engedélyben részesítendő engedélyesi csoportokat, ideértve a csoportos pályázatokból egyes pályázók eltávolítását és egyéni pályázók hozzáadását, illetve az engedélyesi csoportok operátorának kinevezését.

A kitermelési engedélyben való érdekeltség odaítélésének feltétele, hogy az engedélyesek kőolaj-feltárási és -kitermelési tevékenységi megállapodást kössenek, amelynek része egy közös operatív megállapodás és egy elszámolási megállapodás. Amennyiben a kitermelési engedély rétegtanilag meg van osztva, a két, rétegtanilag megosztott engedély birtokosának szintén közös operatív megállapodást kell kötnie, amely erre nézve szabályozza a köztük lévő kapcsolatot.

Az említett megállapodások aláírásával az engedélyesek közös vállalkozást alapítanak, amelyen belül a részesedések mindenkor azonosak lesznek a kitermelési engedélyben meghatározott részesedési érdekeltségekkel.

Az engedélyezési dokumentumok alapvetően az előre meghatározott területekre vonatkozó 2021. évi engedélyezési program dokumentumain alapulnak. A keretrendszer esetleges módosításait fő vonalaikban lehetőség szerint még a pályázat előtt ismertetik a potenciális pályázókkal.

A kitermelési engedély odaítélésének feltételei

A forrásokkal való hatékony gazdálkodás és a norvég kontinentális talapzaton található kőolaj gyors és hatékony feltárásának és kitermelésének előmozdítása érdekében a következő kritériumokat alkalmazzák a kitermelési engedélyek részesedési érdekeltségeinek odaítélésekor, az operátor kinevezésekor, illetve az engedélyesi csoportok – a hatékonyságot nagymértékben befolyásoló – összetételének meghatározásakor:

a)

A pályázónak geológiai ismeretekkel kell rendelkeznie a szóban forgó földrajzi területtel kapcsolatban, és az engedélyeseknek megfelelő tervekkel kell rendelkezniük a kőolaj hatékony feltárására.

b)

A pályázónak idevágó műszaki szakértelemmel kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie arra, hogy szakértelmével megfelelő módon, aktívan hozzájáruljon a szóban forgó földrajzi területen található kőolaj költséghatékony feltárásához és adott esetben kitermeléséhez.

c)

Figyelembe veszik a kérelmező norvég kontinentális talapzaton szerzett tapasztalatait, illetve más területeken szerzett releváns tapasztalatait.

d)

A pályázónak kielégítő pénzügyi kapacitással kell rendelkeznie a szóban forgó földrajzi területen található kőolaj feltárásához, illetve adott esetben kitermeléséhez.

e)

Amennyiben a pályázó valamely kitermelési engedély esetében engedéllyel rendelkezik, illetve rendelkezett, a Minisztérium tekintettel lehet arra, ha a pályázó engedélyesként bármely formában hatékonyság vagy elszámoltathatóság hiányáról tett tanúbizonyságot. Ha a minisztérium úgy ítéli meg, hogy ezek a megfontolások helytállóak, nemzetbiztonsági megfontolásokat is figyelembe lehet venni.

f)

Közös vállalkozásnak főszabályként akkor adnak meg kitermelési engedélyt, ha legalább az egyik engedélyes már legalább egy kutatófúrást végzett operátorként a norvég kontinentális talapzaton, vagy ennek megfelelő operatív tapasztalattal rendelkezik a norvég kontinentális talapzaton kívül.

g)

Két vagy több engedélyesnek főszabályként akkor adnak meg kitermelési engedélyt, ha legalább az egyikük rendelkezik az f) pontban említett tapasztalatokkal.

h)

A Barents-tengeri kitermelési engedélyek esetében a kinevezett operátorral szemben feltétel, hogy operátorként már legalább egy fúrást végeznie kellett a norvég kontinentális talapzaton, vagy ennek megfelelő operatív tapasztalattal kell rendelkeznie a norvég kontinentális talapzaton kívül.

i)

A mélyvízi kitermelési engedélyek esetében mind a kinevezett operátorral, mind pedig legalább még egy engedélyessel szemben feltétel, hogy operátorként már legalább egy fúrást végeznie kellett a norvég kontinentális talapzaton, vagy ennek megfelelő operatív tapasztalattal kell rendelkeznie a norvég kontinentális talapzaton kívül. A kitermelési engedéllyel rendelkezők közül az egyik engedélyesnek operátorként már mélyvízi fúrást végeznie kellett.

j)

A magas nyomáson és/vagy magas hőmérsékleten (HTHP) végzendő kutatófúrásokra vonatkozó kitermelési engedélyek esetében mind a kinevezett operátorral, mind pedig legalább még egy engedélyessel szemben feltétel, hogy operátorként már legalább egy fúrást végeznie kellett a norvég kontinentális talapzaton, vagy ennek megfelelő operatív tapasztalattal kell rendelkeznie a norvég kontinentális talapzaton kívül. A kitermelési engedéllyel rendelkezők közül az egyik engedélyesnek végeznie kellett már operátorként legalább egy, magas nyomáson és/vagy magas hőmérsékleten (HTHP) végzendő fúrást.

Pályázható tömbök

A kitermelési engedélyekben való részesedési érdekeltségek esetében azokra az előre meghatározott területen található tömbökre nyújtható be pályázat, amelyekre nem adtak ki engedélyt a Norvég Kőolajigazgatóság (NPD) által közzétett térképek szerint. Olyan területekre is lehet pályázni, amelyek kitermeléséről az előre meghatározott területen belül a felhívás közzététele után lemondtak, az NPD honlapján található aktualizált interaktív térképeknek megfelelően.

Minden egyes kitermelési engedély egy vagy több tömbből vagy tömbszelvény(ek)ből állhat. Kérjük a pályázókat, hogy a pályázatokat azokra a területekre korlátozzák, amelyeken szénhidrogén-kutatási lehetőségeket jelöltek meg.

A felhívás teljes szövege, beleértve a rendelkezésre álló területek részletes térképeit, megtalálható a Norvég Kőolajigazgatóság honlapján: www.npd.no/apa2022.

A kőolaj kitermelésére vonatkozó engedély iránti kérelmeket elektronikus úton, például az L2S rendszeren keresztül kell benyújtani a következő hatósághoz:

Ministry of Petroleum and Energy

P.O. Box 8148 Dep.

N-0033 OSLO

NORWAY

Egy példányt elektronikus úton, például L2S rendszeren keresztül kell benyújtani a következő címre:

The Norwegian Petroleum Directorate

P.O. Box 600

N-4003 STAVANGER

NORWAY

Határidő: 2022. szeptember 12., déli 12 óra.

Az előre meghatározott területekre vonatkozó 2022. évi engedélyezési program keretében a norvég kontinentális talapzaton található kőolajra vonatkozó kitermelési engedélyek megadására várhatóan 2023 első negyedévében kerül sor.

(1)  HL L 164., 1994.6.30., 3. o.

V Hirdetmények

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

2022.7.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/23

Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről

(2022/C 280/06)

1.   

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság értesítést tesz közzé arról, hogy amennyiben az alábbiakban ismertetett eljárásnak megfelelően nem indul felülvizsgálat, az alábbi táblázatban szereplő dömpingellenes intézkedések a megadott időpontban hatályukat vesztik.

2.   Eljárás

Az uniós gyártók/termelők írásbeli felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be. A kérelemnek elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy az érintett intézkedéseket felülvizsgálja, az importőrök, az exportőrök, az exportáló ország képviselői és az uniós gyártók/termelők lehetőséget kapnak arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat kiegészítsék, cáfolják vagy észrevételezzék.

3.   Határidő

A fentiek alapján az uniós gyártók/termelők ezen értesítés közzétételének napjától írásbeli felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be, amelynek legkésőbb az alábbi táblázatban megadott időpont előtt három hónappal be kell érkeznie az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságához: European Commission, Directorate-General for Trade (Unit G-1), CHAR 4/39, 1049 Brussels, Belgium (2).

4.

 Ez az értesítés az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

Termék

Származási vagy exportáló ország(ok)

Intézkedések

Hivatkozás

A hatályvesztés időpontja (3)

Acél drótkötelek és -kábelek

Kínai Népköztársaság

Marokkó

Koreai Köztársaság

Dömpingellenes vám

A Bizottság (EU) 2018/607 végrehajtási rendelete (2018. április 19.) a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó, a Marokkóban és a Koreai Köztársaságban feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 101., 2018.4.20., 40. o.)

2023.4.21.

(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  TRADE-Defence-Complaints@ec.europa.eu

(3)  Az intézkedés az ezen oszlopban feltüntetett napon éjfélkor (0:00-kor) veszti hatályát.

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

2022.7.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/24

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.10828 – CVC / NORDIC CAPITAL / CARY GROUP)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 280/07)

1.   

2022. július 13-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

—

CVC Partners SICAV-FIS S.A. (a továbbiakban: CVC, Luxemburg),

—

Nordic Capital XI Limited (a továbbiakban: Nordic Capital, Jersey),

—

Cary Group Holding AB (publ) (a továbbiakban: Cary Group, Svédország).

A CVC és a Nordic Capital az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében közös irányítást fognak szerezni a Cary Group egésze felett.

Az összefonódásra 2022. június 29-én meghirdetett nyilvános vételi ajánlat útján kerül sor.

2.   

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—

a CVC esetében: magántőke-befektetés,

—

a Nordic Capital esetében: magántőkealapok csoportja, különös tekintettel az egészségügyre, a technológiára és kifizetésekre, a pénzügyi szolgáltatásokra, az ipari és üzleti szolgáltatásokra, valamint a fogyasztási cikkekre,

—

a Cary Group esetében: járműüveg javítása és cseréje Svédországban, Norvégiában, Finnországban, Németországban, Ausztriában, Luxemburgban, Spanyolországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban helyi jelenléttel.

3.   

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.   

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.10828 – CVC / NORDIC CAPITAL / CARY GROUP

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

2022.7.21.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/26

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.10804 – KKR / CONTOURGLOBAL)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 280/08)

1.   

2022. július 14-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

—

KKR & Co. Inc. (a továbbiakban: KKR, USA),

—

ContourGlobal plc (a továbbiakban: ContourGlobal, Egyesült Királyság).

A KKR az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizárólagos irányítást szerez a ContourGlobal felett.

Az összefonódásra részesedés vásárlása útján kerül sor.

2.   

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—

a KKR egy, alternatív eszközkezelést, valamint tőkepiaci és biztosítási megoldásokat kínáló globális befektetési vállalkozás,

—

a ContourGlobal nagykereskedelmi villamosenergia-termelő eszközöket vásárol és fejleszt 20 országban 138 erőmű üzemeltetésével, többek között Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban, Olaszországban, Romániában, Szlovákiában és Spanyolországban.

3.   

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.   

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.10804 – KKR / CONTOURGLOBAL

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.