2022.4.11.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 157/1

A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2022. április 5.)

a fiatal önkéntesek Európai Unión belüli mobilitásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 157/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. és 166. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

2021. szeptember 15-én az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló beszédben (1) bejelentette, hogy az Európai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy 2022 az ifjúság európai éve legyen, és „a fiatalokról szóljon, akik annyi áldozatot hoztak a többiekért”. Az ifjúság európai évével elérendő cél többek között „támogatni a fiatalokat abban, hogy jobban megértsék az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű közpolitikákból eredő, különféle, számukra elérhető lehetőségeket, és aktívan népszerűsíteni ezeket a lehetőségeket személyes, társadalmi, gazdasági és szakmai fejlődésük támogatása érdekében egy zöld, digitális és inkluzív világban, egyben a még fennmaradt akadályok felszámolására törekedve” (2).

Amint azt a Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról szóló európai parlamenti állásfoglalás (2020/2864(RSP)) (3) is kiemelte, a fiatalok központi szerepet játszottak közösségeikben a Covid19-világjárvány során kialakult szükségletekre reagáló szolidaritási tevékenységek során, a figyelemfelhívó kampányok vezetésétől kezdve az Európai Szolidaritási Testület keretében a frontvonalon végzett munkáig és más önkéntes kezdeményezésekig.

Az Európai Szolidaritási Testület és más rendszerek keretében végzett önkéntes tevékenységeik révén a fiatalok a gyakorlatban érvényre juttatják az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumában foglaltakat, amelyek kiemelik az aláírók azon óhaját, hogy elmélyítsék az Európa népei közötti szolidaritást, az EUSZ 2. cikkében foglaltakat, amelyek a szolidaritást a tagállamok közös értékei közé sorolják, továbbá az EUSZ 3. cikkében foglaltakat, miszerint az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. A humanitárius segítségnyújtás terén végzett önkéntes tevékenységeik révén pedig hozzájárulnak a béke előmozdításához Európában és a világban, továbbá az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásához.

Az Európai önkéntes szolgálattal (1996–2018) és az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatosan szerzett tapasztalatok ugyan sikeresnek mondhatók, azonban rámutattak a transznacionális önkéntes tevékenységek további könnyítésének szükségességére, különösen ami a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat illeti. Ezzel összefüggésben a Tanács a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló, 2008. november 20-i tanácsi ajánlás (a továbbiakban: a 2008. évi tanácsi ajánlás) felülvizsgálatára szólított fel annak érdekében, hogy növekedjen az európai ifjúsági programokban rejlő potenciál a fiatalok elérése és a közösségépítés segítése terén (4). Ez különösen az EU 2019–2027-es ifjúsági stratégiájára vonatkozó munkaterv 4. mellékletében jut kifejezésre. Ezenkívül az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról szóló, 2021. október 14-i bizottsági jelentés (5) is utalt a 2008. évi tanácsi ajánlás felülvizsgálatára.

A 2008. évi tanácsi ajánlásban felvetett kérdések többsége továbbra is alapvető fontosságú, és e javaslatban továbbra is szerepel. A 2008. évi tanácsi ajánlás aktualizálása több, 2008 óta bekövetkezett fejlemény miatt szükségessé vált. Ilyen fontos esemény az Európai Szolidaritási Testület 2016-os elindítása, valamint az új nemzeti önkéntességi rendszerek és tevékenységek kialakítása, amelyek a fiatalok számára olykor nagyon hasonló lehetőségeket kínáló transznacionális elemeket (6) is tartalmaznak. A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiában (7) felkérték a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy saját hatáskörükön belül „keressenek szinergiákat az uniós finanszírozási eszközök, valamint a nemzeti, regionális és helyi rendszerek között, és igyekezzenek kiegészíteni ezeket”.

Az EU ifjúsági stratégiájának és a 2008. évi tanácsi ajánlásnak az értékelése (8) 2015-ben a 2008-asnál sürgetőbb kérdésként azonosította a hátrányos helyzetű személyek befogadásának szükségességét. A 2008. évi ajánlásban meghatározott további, ám nem kezelt szükségletek közé tartozott az önkéntességi célú projektek minőségbiztosítása, a szervezetek kapacitásépítési lehetőségeinek kérdése, valamint az ajánlás végrehajtásának jobb nyomon követése. Egy szakértői csoport olyan további szakpolitikai ajánlásokat fogalmazott meg (9), amelyek a tudásmegosztásra és a hálózatépítésre, az önkéntességhez való hozzáférésre, az adminisztratív akadályokra, a tudatosságra, az elismerésre, a digitális önkéntességre és a környezetvédelmi összefüggésekre is kiterjednek, és amelyek alapul szolgáltak a javasolt ajánláshoz.

2008 óta a válságok – például azok, amelyek megzavarják az önkéntesek transznacionális szintű fizikai mobilitását – súlyos hatásokkal jártak. A Covid19-világjárvány rávilágított a résztvevők védelme és biztonsága, valamint fizikai és mentális egészsége mindenkori biztosításának fontosságára, ideértve az előre nem látható körülmények lehetséges hatásainak kezelésére irányuló rendelkezések alkalmazását is. Ezenfelül a „transznacionális önkéntesség” fogalma a gyakorlatban hosszú időn át kizárólag az önkéntesek fizikai mobilitásával járó tevékenységekre vonatkozott. A technológiai fejlődés és a Covid19-világjárvány hatására azonban új tendenciák jelentek meg az önkéntesség terén. A digitális önkéntesség rávilágított arra, hogy képes kiegészíteni a fizikai mobilitást, illetve az önkéntesség egy lehetséges formája is lehet, különösen azon fiatalok esetében, akiknek a helyzete nem teszi lehetővé a fizikai utazást. Az önkéntesség generációk közötti dimenziója szintén egyértelműen rámutatott arra, hogy milyen fontos szerepet játszik társadalmunk demográfiai kihívásainak kezelésében. A környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos aggályok az uniós politikai menetrend élén állnak, és a transznacionális mobilitást magukban foglaló tevékenységekben is meg kell jelenniük.

Az Európai Bizottság az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló közleményében (10) hangsúlyozta az Európai Szolidaritási Testület keretében megvalósuló, határokon átnyúló tapasztalatszerzés inkluzivitásának, minőségének és elismerésének fontosságát. A rendelkezésre álló lehetőségek minőségének garantálása és a résztvevők számára az önkéntességük valamennyi szakaszában biztosított, megfelelő támogatás az előfeltételét képezi annak, hogy az önkéntes tevékenységek a közösségek és egyúttal a fiatal önkéntesek javát is szolgálják.

Az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló tanácsi állásfoglalásban a Tanács a stratégiai keretrendszer 1. kiemelt területének vonatkozásában megerősítette, hogy a „nem formális tanulás, azon belül az önkéntesség előmozdítása, megbecsülése és elismerése, valamint a határokon átnyúló szolidaritási tevékenységek inkluzívabbá, minőségibbé és elismertebbé tétele” egy olyan konkrét terület, amelynek tekintetében intézkedésre van szükség.

10.

A transznacionális önkéntesség iránt érdeklődő fiatalok számára az egyik első nehézséget az jelenti, hogy egy erre a célra létrehozott nemzeti honlapon keresztül felhasználóbarát, az önkéntesi státuszukra és jogaikra vonatkozó információkhoz férhessenek hozzá annak érdekében, hogy transznacionális önkéntes tevékenységüket annak a fogadó tagállamban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállamban a társadalombiztosítási jogaikra és jogosultságaikra gyakorolt hatásainak teljes ismeretében kezdhessék meg (11). Az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Bizottság és a tagállamok már most is kötelesek felhasználóbarát online tájékoztatást biztosítani az uniós polgárok számára az uniós és nemzeti jogban a valamely másik tagállamban végzett önkéntes tevékenységek vonatkozásában meghatározott jogokkal, kötelezettségekkel és szabályokkal kapcsolatosan (12).

11.

A transznacionális mobilitással kapcsolatos számos kérdést nem lehet kizárólag nemzeti szinten kezelni, mivel a tevékenységek mind a küldő, mind a fogadó tagállamokat érintik. Az önkéntességre vonatkozó adminisztratív és jogi keretek az egyes tagállamokban eltérők lehetnek. Az önkéntességre vonatkozó nemzeti szintű jogi és adminisztratív szabályok – különösen mind a küldő, mind a fogadó tagállam vonatkozásában a társadalombiztosítási jogosultsággal kapcsolatos információk – tekintetében a transznacionális önkéntes tevékenységben részt venni kívánó fiatalok számára nagyon fontos a fiatal közönséghez igazított, átfogó jellegű tájékoztatás.

12.

„A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027-es időszakra” című dokumentum (13) elismeri az önkéntesség szerepét a kevesebb lehetőséggel rendelkezők integrációjában és befogadásában. Lehet, hogy sokuk számára az önkéntes tevékenységek jelentik a leginkább hozzáférhető lehetőséget a határokon átnyúló mobilitásban való részvételre, különösen rövid távú önkéntesség, illetve csoportokban vagy csapatokban végzett önkéntes tevékenységek formájában.

13.

A harmadik országbeli állampolgárok adminisztratív és gyakorlati akadályokba ütközhetnek a határokon átnyúló önkéntességgel összefüggésben, amennyiben rövid vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kell kérelmezniük az önkéntes szolgálat céljából egy másik tagállamban. Az (EU) 2016/801 irányelv szabályozza a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum, illetve a tartózkodási engedély – valamely uniós tagállamba önkéntes szolgálat végzése céljából való beutazás végett történő – megszerzésének feltételeit. Az irányelvben ugyanakkor nincsenek a harmadik országbeli önkéntesek EU-n belüli mobilitására vonatkozó rendelkezések.

14.

Az önkéntes munka során szerzett tapasztalatok olyan tanulási eredményekhez segítik hozzá az önkénteseket, amelyek növelik a foglalkoztathatóságukat. Léteznek olyan nemzeti vagy uniós keretrendszerek (a Youthpass (14) és az Europass (15)), amelyek támogatják az önkéntes tevékenységek tanulási eredményeinek azonosítását, dokumentálását és érvényesítését. A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásban (16) felkérték a munkáltatókat, az ifjúsági szervezeteket és a civil szervezeteket, hogy mozdítsák és segítsék elő a munkahelyen vagy önkéntes tevékenységek során szerzett tanulási eredmények meghatározását és dokumentálását. A 2012. évi tanácsi ajánlás értékelése (17) meghatározta azokat a területeket, ahol további intézkedésekre van szükség a 2012. évi tanácsi ajánlás céljainak eléréséhez annak érdekében, hogy az emberek több és jobb lehetőséget kapjanak az érvényesítésre, lehetővé téve számukra a további tanuláshoz való hozzáférést, valamint azt, hogy készségeiket az európai társadalomban és a munkaerőpiacon megfelelően hasznosítsák. A 2018. április 18-i Europass-határozat a célcsoportjai közé sorolja az önkénteseket.

15.

A 2008 óta bekövetkezett új fejlemények, a transznacionális önkéntesség akadályaira vonatkozó bizonyítékok, valamint a fiatal önkéntesek mobilitásának előmozdításával foglalkozó szakértői csoport szakpolitikai ajánlásai egy olyan új, az önkéntességről szóló tanácsi ajánlás kiadását teszik szükségessé, amelynek célja a transznacionális ifjúsági önkéntesség elősegítése és minőségének javítása, valamint az egymástól való tanulás, a hálózatépítés, továbbá szinergiák ösztönzése a tagállamokban lévő önkéntességi rendszerek és tevékenységek és az Európai Szolidaritási Testület között.

16.	Ez az ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

ELISMERI, HOGY:

17.

Ezen ajánlás alkalmazásában az „önkéntesség” fogalommeghatározása megegyezik az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/888 európai parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő fogalommeghatározással, azaz egy olyan szolidaritási tevékenység, amelyre legfeljebb 12 hónapon keresztül kerül sor önkéntes, nem fizetett (18) tevékenységként, és amely hozzájárul a közjó megvalósításához. Amennyiben a tagállamokban meglévő transznacionális rendszerek olyan 12 hónapot meghaladó időtartamú szolidaritási tevékenységeket irányoznak elő, amelyek egyéb szempontból megfelelnek az önkéntesség fogalommeghatározásának, azokat ezen ajánlás alkalmazásában önkéntességnek kell tekinteni, és így az ajánlás hatálya alá tartoznak.

18.

Az ezen ajánlás értelmében vett ifjúsági önkéntesség az uniós tagállamok vagy harmadik országok olyan állampolgárai által Európa-szerte végzett önkéntes tevékenységet foglalja magában, akik az Európai Szolidaritási Testület vagy a tagállamokban lévő bármely nemzeti, határokon átnyúló önkéntességi rendszer vagy tevékenység keretében önkéntes szolgálat céljából a tartózkodási helyükként szolgáló tagállamból egy másik tagállamba költöznek. A tagállamok és a Bizottság által ezen ajánlásra válaszul hozott intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a tagállamok és harmadik országok közötti önkéntes tevékenységeket is. Az önkéntes tevékenységek nem befolyásolhatják kedvezőtlenül a potenciális vagy már létező fizetett munkavégzést, és ezek pótlásának sem szabad tekinteni őket. Az „ifjúság” és a „fiatal” kifejezés a 18 és 30 év közötti korosztályt foglalja magában.

19.

A kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok olyan fiatalok, akik gazdasági, társadalmi, kulturális, földrajzi vagy egészségügyi okokból, migráns háttérük miatt vagy olyan okokból, mint például fogyatékosság vagy tanulási nehézségek, vagy bármely egyéb okból, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerinti megkülönböztetés alapjául szolgáló okokat is, olyan akadályokkal szembesülnek, amelyek gátolják őket abban, hogy ténylegesen hozzáférjenek a kínált lehetőségekhez (19).

AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:

20.

Mérlegeljék az olyan intézkedéseket, amelyek az alábbiak révén hozzájárulnak a transznacionális önkéntes tevékenységek résztvevőinek egészségét, biztonságát és védelmét szolgáló megfelelő és egyértelmű jogszabályi és végrehajtási keret meglétéhez vagy fenntartásához:

a)	biztosítsák, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban valamennyi önkéntes rendelkezhessen társadalombiztosítási jogosultsággal valamely tagállamban;

b)	támogassák az önkéntes tevékenységek végrehajtásában részt vevő szervezőket annak biztosításában, hogy egyértelmű és megbízható eljárások álljanak rendelkezésre az önkéntesek válságok, vészhelyzetek és egyéb, előre nem látható körülmények esetén történő ellátására és segítésére.

21.

Hívják fel a figyelmet az önkéntesek jogaira, és biztosítanak hozzáférhető információkat azokról, a fent említett célzott keretben meghatározottak szerint, és különös tekintettel az alábbiakra:

annak biztosítása, hogy legyen olyan, a honlap-akadálymentesítési irányelv (20) követelményeinek megfelelő nemzeti honlap, amelyen az önkéntességre vonatkozó nemzeti szintű jogi és adminisztratív szabályokról, valamint az egy másik tagállamban való önkéntességnek az önkéntes meglévő és jövőbeli társadalombiztosítási jogaira és jogosultságaira gyakorolt hatásairól (21) gyakorlati, hozzáférhető és átfogó jellegű információkat biztosítanak az önkénteseknek (mind az érkező, mind pedig a távozó uniós önkénteseknek);

b)	az ifjúsági információszolgáltatók támogatása az önkéntességre vonatkozó nemzeti szintű jogi és adminisztratív szabályokkal kapcsolatos, a fiatal közönséghez igazított tájékoztatás kialakításáról szóló képzések ösztönzése által;

c)	az együttműködések ösztönzése a már működő hálózatokkal és szolgáltatásokkal – például az ERYICA-val – az ilyen tájékoztatás kialakítása kapcsán;

a határokon átnyúló, meglévő nemzeti önkéntességi rendszerek és tevékenységek szervezőinek arra való ösztönzése, hogy jelöljék meg azokat a releváns nemzeti és európai (22) honlapokat, amelyek tájékoztatják az önkénteseket a más tagállamban való önkéntességgel kapcsolatos jogaikról, kötelezettségeikről és az alkalmazandó szabályokról.

22.

Az önkéntes tevékenységeket szervezők kapacitásépítési törekvéseinek támogatása révén javítsák az önkéntességi lehetőségek minőségét. Ez különösen az alábbiak révén érhető el:

a küldő és a fogadó tagállamok szervezőinek együttműködésre ösztönzése, többek között kellő tájékoztatás nyújtásával az önkéntes tevékenységről, annak szervezőiről és az önkéntesről, hogy ezáltal mindkét fél megalapozott döntést hozhasson a tevékenység fenntarthatóságáról, és eleget tehessen valamennyi jogi követelménynek;

b)	az önkéntes tevékenységek szervezőinek arra való ösztönzése, hogy helyezzenek hangsúlyt a minőségre többek között azáltal, hogy az önkéntes tevékenységek szervezését olyan elemzésre alapozzák, amely elősegíti az igények azonosíthatóságát és kedvező eredményekhez vezet a helyi közösségekben;

c)	az önkéntes tevékenységek szervezőinek arra való ösztönzése, hogy helyezzenek megfelelő hangsúlyt az önkéntes tevékenységek tanulási dimenziójára, ideértve a transznacionális önkéntesség keretében történő nyelvtanulást is;

d)	az önkéntes tevékenységek szervezőinek támogatása a meglévő nemzeti vagy uniós keretek (pl. a Youthpass és az Europass) szisztematikusabb és általánosabb, az önkéntes tevékenységek tanulási eredményeinek azonosítása, dokumentálása és érvényesítése érdekében történő alkalmazásában;

e)	annak elismerése révén, hogy az ifjúsági munka a fiatalok számára az önkéntességi lehetőségek egyik fő előmozdítója és az EU-ban az önkéntes tevékenységek minőségfejlesztésének egyik fő eszköze, ily módon pedig hozzájárulva az ifjúsági munkára vonatkozó európai program (23) végrehajtásához;

f)	az ifjúsági munka terén és az ifjúsági szervezetek keretében aktív személyek határokon átnyúló mobilitásának előmozdítása;

g)	az ifjúságsegítők és az önkéntes tevékenységeket szervezők képzésének támogatása révén, elismerve kulcsfontosságú szerepüket a fiatal önkéntesek támogatásában és vezetésében a magas színvonalú önkéntességi tapasztalatok megszerzése során;

h)	a transznacionális önkéntes tevékenységek szervezőinek arra való ösztönzése révén, hogy kérelmezzék az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyének megszerzését;

i)	az önkéntességre vonatkozó általános minőségi szabványok kidolgozása és előmozdítása révén, merítve a minőségre, a támogatásra, a befogadásra és az igazolásra vonatkozó intézkedések (EU) 2021/888 rendeletben (24) foglalt, átfogó rendszeréből, amennyiben az nemzeti összefüggésben megvalósítható;

j)	olyan intézkedések elfogadása révén, amelyek biztosítják, hogy az önkéntes tevékenységek nem vezetnek az állások kiváltásához.

23.

Biztosítsák, hogy a transznacionális önkéntes tevékenységekhez való hozzáférés minden fiatal számára, beleértve a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket is, reális lehetőségnek számítson, többek között az alábbiak révén:

az olyan nemzeti átjárók, valamint regionális és helyi struktúrák (például az ifjúsági munkához kötődő infrastruktúrák és ifjúsági tájékoztatási központok) létrehozásának és/vagy (ha már vannak ilyenek) működtetésének támogatásával, amelyek a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető formátumban nyújtanak tájékoztatást és iránymutatást a meglévő önkéntességi lehetőségekről a lehetséges fiatal önkéntesek, köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok, a civil társadalom/szolidaritási szervezetek, valamint a terület egyéb érdekelt felei számára. Ezek a struktúrák magukban foglalhatnak öregdiák-hálózatokat (mint az EuroPeers) és helyi ifjúságsegítőket is, kihasználva azoknak a lehetséges önkéntesjelöltek támogatására és szerepvállalásának növelésére irányuló kapacitását, továbbá – adott esetben – az Európai Szolidaritási Testületet megvalósító nemzeti szervekkel együttműködésben is működhetnek;

a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok transznacionális önkéntességhez való hozzáférésének az érintett szervezetek és hálózatok – mint például az Eurodesk és az ERYICA – általi célzott és hozzáférhető információmegosztás és tájékoztatás előmozdítása révén történő megkönnyítésével (25), ideértve többek között az interkulturális kompetenciák és a nyelvtanulás a transznacionális mobilitás ugródeszkáiként való jelentőségének tudatosítását is;

c)	annak biztosításával, hogy az önkéntes tevékenységek szervezői ösztönözve legyenek a társadalmi befogadás előmozdítására, ideértve az észszerű és megfelelő, a fiatalok számára hozzáférhető szálláslehetőségek biztosítását is, különös tekintettel a fogyatékossággal élő fiatalokra;

az önkéntes tevékenységek szervezőinek abban való támogatásával, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok befogadásával kapcsolatos szempontokat dolgozzanak ki projektjeikhez (26), többek között a társadalmi befogadás előmozdításáért felelős szolgálatok olyan szakértőivel való összekapcsolásuk révén, akik támogathatják és képezhetik őket;

célzott támogatás nyújtásával az önkéntes tevékenységek fejlesztéséhez, különösen a hátrányos helyzetű csoportok vagy a hátrányos megkülönböztetés kockázatának kitett csoportok befogadásának, egyenlőségének és társadalmi szerepvállalásának előmozdításával, továbbá ösztönözve e közösségek fiatal önkénteseit arra, hogy önkéntességet vállaljanak és multiplikátorként, vagy akár példaképként járjanak el saját közösségükben;

az érintett szervezeteknek és hálózatoknak a helyi önkéntes tevékenységek (ideértve a rövid távú, a részidős és a csoportos formátumokat is) előmozdítása terén való támogatásával, ami potenciálisan az első lépés lehet a transznacionális tevékenységekben való részvétel felé vezető úton, valamint további célzott támogatás nyújtásával olyan önkéntességi lehetőségek fejlesztéséhez, amelyek – például többek között digitális önkéntességi lehetőségek felkínálása révén – azoknak a fiataloknak nyújtanak segítséget, akik különböző okokból nem tudnak részt venni a fizikai formában megvalósuló transznacionális mobilitásban;

g)	az ifjúsági mobilitást elősegíteni képes meglévő transznacionális eszközök – például a mobilitási kártyák – további előmozdításával és használatuk ösztönzésével valamennyi transznacionális önkéntes tevékenységben (27);

lehetőség szerint – és a schengeni vívmányok, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó uniós jog sérelme nélkül – azoknak az adminisztratív és gyakorlati kérdéseknek a megoldásával, amelyek nehézségéket okoznak a harmadik országbeli állampolgárok vízumainak és/vagy tartózkodási engedélyeinek önkéntes szolgálat céljából történő megszerzése terén.

24.

Fokozzák az önkéntes tevékenységek előnyeivel kapcsolatos tudatosságot információmegosztás, iránymutatás és tájékoztatási tevékenységek révén, ideértve a nemzeti szinten lévő érdekelt felek bevonását olyan ágazatokban, mint az oktatási, a képzési, a foglalkoztatási ágazat, a szociális ellátás és az ifjúságügy. Fordítsanak kiemelt figyelmet arra, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat is kellőképpen megszólítsák. Ez magában foglalja annak előmozdítását, hogy:

a)	az önkéntes tevékenységek a társadalmi kihívások kezelésének, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekkel való szolidaritás megjelenítésének konkrét módját kínálják a fiatalok számára;

b)	az önkéntesség keretében szerzett tapasztalat elősegítse a fiatalok személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését, és segítse őket a munkaerőpiacon szükséges és értékes kompetenciák fejlesztésében;

c)	léteznek az önkéntes tevékenységek tanulási eredményeinek azonosítását, dokumentálását és érvényesítését támogató keretrendszerek (ideértve a Youthpasst és az Europasst is).

25.

Támogassák és mozdítsák elő az önkéntességhez kapcsolódó közösségépítő tevékenységeket. Ez az alábbiakat foglalja magában:

a)	az önkéntesekből álló hálózatok működésének nemzeti szinten történő ösztönzését, különös tekintettel azokra, amelyek hosszú távú jövőképpel rendelkező tevékenységekben vesznek részt, azaz nem kapcsolódnak az egyes projektekhez, illetve azok időtartama nem korlátozza őket;

b)	az önkéntességhez kapcsolódó meglévő európai hálózatok, különösen az Európai Szolidaritási Hálózat és az EuroPeers, valamint az Európai Ifjúsági Portálon, az Európai Szolidaritási Testület portálján keresztül elérhető egyéb források és platformok előmozdítását;

c)	a volt önkéntesek arra való ösztönzését, hogy ifjúsági hálózatokon, oktatási intézményeken és műhelytalálkozókon keresztül osszák meg tapasztalataikat mint nagykövetek vagy egy hálózat tagjai, valamint tartsanak képzéseket a jelenlegi vagy jövőbeli önkénteseknek;

az önkéntes tevékenységek szervezőinek arra való ösztönzését, hogy támogassák az önkénteseket a fogadó közösségbe való beilleszkedésben tevékenységük során, valamint az önkéntes tevékenységekben való részvételük folytatásában a hazatérésüket követően, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok segítésére.

26.

Tárják fel az önkéntesség új tendenciáit, alternatív dimenzióit és formátumait többek között az alábbiak révén:

a digitális önkéntességgel – mint a fizikai formában történő mobilitás kiegészítésével, vagy akár az önkéntes tevékenységek önálló formájával – kapcsolatos formátumok tesztelésének és a transznacionális kontextusban megvalósuló digitális önkéntességre vonatkozó bizonyítékok gyűjtésének előmozdítása;

a generációk közötti önkéntesség – mint az idősödő társadalom előtt álló kihívások kezeléséhez való értékes hozzájárulás, valamint a fiatalok nemzedékek közötti párbeszédbe való bevonásának a nemzedékek közötti tudástranszfert elősegítő és a társadalmi kohéziót erősítő módja – jelentőségének elismerése, illetve annak előmozdítása.

27.

Teremtsenek szinergiákat, kiegészítő jelleget és folytonosságot az európai szinten és a tagállamokban különböző szinteken meglévő önkéntességi rendszerek és tevékenységek között. Ez például az alábbiakat foglalja magában:

a tagállamok közötti, a meglévő önkéntességi rendszerekre – ideértve a nemzeti közszolgálati rendszereket és tevékenységeket is, amennyiben vannak ilyenek – vonatkozó információcserét, illetve ezen információk továbbítását az Európai Bizottságnak az Európai Ifjúsági Portálon és a Youth Wiki portálon való közzététel megkönnyítése, valamint a bevált gyakorlatok kidolgozásának elősegítése érdekében;

b)	olyan intézkedések mérlegelését, amelyek előmozdítanák és támogatnák a bevált gyakorlatok önkéntességi rendszerek, illetve tevékenységek közötti átvitelét.

28.

Támogassák az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezeléséhez érdemben hozzájáruló önkéntes tevékenységeket az alábbiak révén:

a)	a zöld gyakorlatok valamennyi önkéntes projektbe és tevékenységbe való integrálásának ösztönzése révén, valamint a környezeti szempontból fenntartható és felelős magatartás előmozdításával a résztvevők és a részt vevő szervezetek körében;

b)	az önkéntes tevékenységek környezeti lábnyoma csökkentésének előmozdításával például a hulladék csökkentése, az újrafeldolgozás és – amikor csak lehetséges – a fenntartható közlekedési eszközök használata révén;

c)	a környezetvédelem, a fenntarthatóság, az éghajlat-politikai célok, valamint a katasztrófamegelőzés és a helyreállítás témájával foglalkozó önkéntes tevékenységek fejlesztésének előmozdításával.

29.	A jelen ajánlás megvalósítása terén elért eredményeket építsék be az EU ifjúsági stratégiájának keretében végzett rendszeres aktualizálásokba – különösen a Youth Wiki részeként.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

30.

Segítse elő – például a társaktól való tanulási tevékenységek, bizottsági szakértői csoportok, illetve az EU ifjúsági stratégiájával foglalkozó platform révén – az azzal kapcsolatos gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, hogy miként lehet leküzdeni azon akadályokat, amelyek meggátolhatják a fiatalok önkéntességben való részvételét.

31.	Támogassa a tagállamokat abban, hogy az EU ifjúsági stratégiája, az ifjúsági munkára vonatkozó európai program és az uniós ifjúsági programok – különösen az Európai Szolidaritási Testület – együttműködési mechanizmusai és eszközei révén kövessék ezt az ajánlást.

32.

Segítse elő a tagállamok és valamennyi releváns érdekelt fél között különböző szinteken az egymástól való tanulást és tapasztalatcserét olyan tevékenységek révén, mint a társaktól való tanulás, a partneri tanácsadás, a szakértői csoportok, a hálózatépítés és más együttműködési struktúrák, többek között az uniós és a nemzeti szintű rendszerek, illetve tevékenységek közötti szinergiákra és kiegészítő jellegre összpontosítva, beleértve a nemzeti közszolgálati rendszereket is, amennyiben vannak. E célból használja ki az olyan meglévő tereket, mint például a Youth Wiki és az Európai Ifjúsági Portál, ahol az erőforrások és az ismeretek különböző szinteken megoszthatók a tagállamok és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) között.

33.

Tárja fel az önkéntesség azon új tendenciáit és formáit, amelyek tiszteletben tartják az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a hozzáférhetőség, illetve akadálymentesség, az inkluzivitás és a magas színvonalú tevékenységek alapelvét, mégpedig tényanyagok összegyűjtése, bevált gyakorlatok kidolgozása, valamint iránymutatások és kézikönyvek kiadása révén, különösen a digitális vagy a vegyes önkéntesség, továbbá a generációk közötti önkéntesség vonatkozásában.

34.

Az Európai Ifjúsági Portálon keresztül – amely az Európai Szolidaritási Testület keretében elérhető szolidaritási tevékenységek regisztrációs eszközét is felöleli – népszerűsítse a fiatalok, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára elérhető európai önkéntességi lehetőségeket, és terjessze az azokra vonatkozó információkat. A tagállamokkal együttműködésben az Európai Ifjúsági Portálon tüntesse fel a vonatkozó nemzeti honlapokra mutató hivatkozásokat (28).

35.	Továbbra is fejlessze, mozdítsa elő és támogassa a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítését támogató, meglévő uniós eszközök alkalmazását, különösen a Youthpass és az Europass platformot, többek között a tanulmányokkal kapcsolatos európai digitális tanúsítványok révén.

36.

Tanulmányok, felmérések, statisztikák, kutatások és adatelemzések révén támogassa az önkéntesség és a szolidaritási tevékenységek egyénekre és szervezetekre, valamint a társadalomra gyakorolt hosszú távú hatásaival kapcsolatos kutatást és adatgyűjtést, beleértve a Covid19-világjárvány tanulságait és az azzal kapcsolatos meglátásokat az önkéntességi ágazatra és annak a hasonló válságokra való felkészültségére vonatkozóan.

37.	A Youth Wiki online platform használatával gyűjtsön információt arról, hogy a tagállamok milyen eredményeket értek el ezen ajánlás végrehajtása terén.

38.	Készítsen jelentést a tanácsi ajánlásnak az EU ifjúsági stratégiája, valamint az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere végrehajtására irányuló munka keretében történő alkalmazásáról.

Ez az ajánlás a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló, 2008. november 20-i tanácsi ajánlás helyébe lép.

Kelt Luxembourgban, 2022. április 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

R. BACHELOT-NARQUIN

(1) https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/soteu_2021_address_hu_0.pdf

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2316 határozata (2021. december 22.) az ifjúság európai évéről (2022) (HL L 462., 2021.12.28., 1. o.)

(3) Elfogadott szövegek – A Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról – 2021. február 10., szerda (europa.eu).

(4) HL C 456., 2018.12.18., 1. o.

(5) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az EU ifjúsági stratégiájánakvégrehajtásáról (2019–2021), COM(2021) 636 final.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/888 rendelete (2021. május 20.) az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról. Nem uniós országokban önkéntes tevékenységekre sor kerülhet:

– az (EU) 2021/888 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében, „a »fiatalok részvétele szolidaritási tevékenységekben« programág keretében az önkéntességre sor kerülhet a résztvevő tartózkodási helye szerinti országtól eltérő országban (a továbbiakban: határokon átnyúló önkéntesség) vagy a résztvevő tartózkodási helye szerinti országban (a továbbiakban: belföldi önkéntesség).” A résztvevő tartózkodási helye szerinti országtól eltérő ország lehet a programhoz társult valamely harmadik ország vagy valamely egyéb részt vevő ország;

– az (EU) 2021/888 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében, „az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest keretébe tartozó önkéntességre a harmadik országok csak azon régióiban kerülhet sor, ahol sor kerül humanitárius segítségnyújtási tevékenységekre és műveletekre, és nincsenek folyamatban lévő nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktusok.”

Ezen túlmenően – a 2. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a programban olyan harmadik országbeli állampolgár is részt vehet, „aki jogszerűen tartózkodik valamely tagállamban, a programhoz társult valamely harmadik országban vagy valamely egyéb részt vevő, e rendelet hatálya alá tartozó országban”.

(7) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:42018Y1218(01)&qid=1578414694481&from=HU

(8) Evaluation of the EU Youth Strategy and the Council Recommendation on the mobility of young volunteers (Az EU ifjúsági stratégiájának és a Tanács fiatal önkéntesek mobilitásáról szóló ajánlásának értékelése), 2016.

(9) „Promoting the mobility of young volunteers and cross-border solidarity, a practical toolbox for actors and stakeholders in the field of youth and recommendations for policymakers” („A fiatal önkéntesek mobilitásának és a határokon átnyúló szolidaritásnak az előmozdítása: gyakorlati eszköztár az ifjúságügy szereplői és érdekelt felei számára, valamint ajánlások a politikai döntéshozóknak”) című 2021. évi dokumentum, amelyet az Európai Bizottság által a fiatal önkéntesek mobilitásáról szóló, 2008. évi tanácsi ajánlás felülvizsgálatának támogatása céljából létrehozott szakértői csoport dolgozott ki (2019 szeptembere és 2020 szeptembere között).

(10) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról, COM(2020) 625 final, elérhető: EUR-Lex – 52020DC0625 – HU – EUR-Lex (europa.eu).

(11) Emlékeztetni kell arra, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezik a szociális biztonsági jogok – köztük a betegségi ellátások– koordinálásáról a határokon átnyúló helyzetekben, és alkalmazandó a tagállamok között mozgó önkéntesekre is.

(12) HL L 295., 2018.11.21., 32. o., I. melléklet, E. szakasz. A „Your Europe” (Európa Önökért) portálon keresztül végrehajtva: Your Europe (Európa Önökért) (europa.eu).

(13) COM(2020) 758 final.

(14) A Youthpass az a fő elismerésre és érvényesítésre szolgáló eszköz, amely az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület valamennyi résztvevője számára elérhető, tükrözi tanulási folyamataikat, és tanulási eredményeiket a Youthpass tanúsítványban dokumentálja.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/646 határozata (2018. április 18.) a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) és a 2241/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 112., 2018.5.2., 42. o.) egy olyan európai keretrendszert hoz létre, amely a formális, nem formális és informális keretek között, többek között gyakorlati tapasztalatok, mobilitás és önkéntesség során megszerzett készségek és képesítések átláthatóságát és közérthetőségét hivatott elősegíteni.

(16) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(17) Az EU ifjúsági stratégiájának és a Tanács fiatal önkéntesek mobilitásáról szóló ajánlásának értékelése (europa.eu), 2016.

(18) Az önkéntesek az önkéntes tevékenységre fordított idejükért nem kapnak javadalmazást, de az általában az utazásra, étkezésre, illetve szállásra és/vagy egyéb kisebb személyes költségekre korlátozódó kiadásaikat esetlegesen fedezhetik.

(19) Lásd ugyanezt a fogalommeghatározást az (EU) 2021/888 rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.)

(21) Ideértve az európai egészségbiztosítási kártya (EHIC) kérelmezési eljárásaival kapcsolatos tájékoztatást, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy a nemzeti egészségügyi ellátórendszerek mire terjednek, illetve mire nem terjednek ki.

(22) Az (EU) 2018/1724 rendelet (HL L 295., 2018.11.21., 1. o..) szerinti, többnyelvű „Your Europe” (Európa Önökért) portál; az Európai Ifjúsági Portál „Youth Wiki” része; az Europa portálon található információk, pl. az európai egészségbiztosítási kártyáról: A kártya igénylése – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás – Európai Bizottság (europa.eu).

(23) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott állásfoglalás az európai ifjúsági munkára vonatkozó menetrend létrehozásának keretéről (2020/C 415/01).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/888 rendelete (2021. május 20.) az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1475 és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 202., 2021.6.8., 32. o.).

(25) Iránymutatásért lásd az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület befogadási és sokszínűségi stratégiáját: https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/implementation-guidelines-erasmus-and-european-solidarity-corps-inclusion-and-diversity_en

(26) A 2020–2021-ben elfogadott, egyes hátrányosan megkülönböztetett és hátrányos helyzetű csoportokat célzó uniós esélyegyenlőségi stratégiákkal és a társadalmi befogadásra vonatkozó szakpolitikai keretekkel összhangban: az EU rasszizmus elleni, a 2020–2025-ös időszakra szóló cselekvési tervével (COM(2020) 565 final, 2020. szeptember 18.), a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszerrel (COM(2020) 620 final, 2020. október 7.), az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiával (COM(2020) 698 final, 2020. november 12.), az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési tervvel (COM(2020) 758 final, 2020. november 24.), valamint a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatását célzó stratégiával (COM(2021) 101 final, 2021. március 3.) összhangban.

(27) Ez a korábbi Európai önkéntes szolgálatban már eddig is bevált gyakorlatnak számított; a jelenlegi Európai Szolidaritási Testületben minden önkéntes ingyenesen jut hozzá az európai ifjúsági kártyához.

(28) Az ezen ajánlás 2. pontjának a) alpontjában előírt információkat, valamint a nemzeti önkéntességi rendszerekkel, illetve önkéntes tevékenységekkel kapcsolatos információkat tartalmazó honlapokat.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2022.4.11.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 157/16

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalása – Az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére vonatkozó keretről szóló irányelv módosítására irányuló javaslat

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2022/C 157/06)

Az Európai Bizottság 2021. december 14-én az intelligens közlekedési rendszereknek (a továbbiakban: ITS) a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló 2010/40/EU irányelv módosítására irányuló javaslatot fogadott el. A Bizottság az ITS kiépítését az összekapcsolt és automatizált multimodális mobilitás megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú intézkedésként határozta meg.

A javaslat célja, hogy az ITS-irányelv jelenlegi hatályát kiterjessze az új és újonnan felmerülő kihívásokra, és lehetővé tegye az alapvető ITS-szolgáltatások kötelezővé tételét az egész EU-ban. Ezen túlmenően a felülvizsgálat az európai adatstratégiáról szóló közlemény nyomán kialakuló, adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi környezet részét képezi.

Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy a személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha az érintett (azon azonosított vagy azonosítható természetes személy, akire a személyes adatok vonatkoznak) hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, vagy ha az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke szerinti más megfelelő jogalap érvényesen alkalmazható.

A javaslat szerint a kötelezővé teendő adattípusokat és szolgáltatásokat az ITS-irányelvet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott előírások alapján határoznák meg, és azok tükröznék az abban meghatározott adattípusokat és szolgáltatásokat. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor megjegyzi, hogy a javaslat számos, az érvényben lévő ITS-irányelvben foglalt rendelkezést törölne, beleértve a célmeghatározás és az adatminimalizálás elvére vonatkozó rendelkezéseket is.

Figyelembe véve a magánélet és a személyes adatok számára az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében meghatározott alapvető jogokként biztosított különleges védelmet, az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a személyes adatok kategóriáit, valamint a személyes adatok ITS-szolgáltatások kiépítésével összefüggésben történő kezelésének céljait közvetlenül a javaslatban kell meghatározni, nem pedig az ITS-irányelvet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban. Emellett az európai adatvédelmi biztos fontosnak tartja, hogy a felülvizsgált ITS-irányelv megfelelően tükrözze a célmeghatározásra, a biztonságra, az adatminimalizálásra, valamint a hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések betartásának biztosítására vonatkozó követelményeket.

Amennyiben a javaslat jogalapot kíván biztosítani a személyes adatoknak az ITS kiépítésével és operatív alkalmazásával összefüggésben történő kezeléséhez, a szóban forgó ITS figyelembevételével meg kell határoznia az érintett adatok megfelelő kategóriái tárolásának maximális időtartamát is.

Mivel az ITS kiépítése számos érdekelt felet érinthet, az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a Bizottság végezzen adatvédelmi hatásvizsgálatot, mielőtt lehetővé tenné a természetes személyek jogaira és szabadságaira valószínűleg nagy kockázatot jelentő ITS-szolgáltatások (pl. a közforgalmú személyszállítási hatóságok által nyújtott mobilitáskezelési szolgáltatások) kiépítését.

1. BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR

Az Európai Bizottság 2021. december 14-én az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló 2010/40/EU irányelv módosítására irányuló javaslatot (a továbbiakban: a Javaslat) fogadott el (1).

A 2010/40/EU irányelvet (a továbbiakban: ITS-irányelv) úgy alakították ki, hogy keretet biztosítson a közúti közlekedésre és annak más közlekedési módokhoz való kapcsolódására alkalmazott ITS-ek kiépítésének és alkalmazásának felgyorsításához és összehangolásához.

A Bizottság fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáról szóló közleménye (a továbbiakban: a Stratégia) (2) az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kiépítését kulcsfontosságú intézkedésként határozza meg az összekapcsolt és automatizált multimodális mobilitás megvalósítása, és ezáltal az európai közlekedési rendszer átalakításához való hozzájárulás szempontjából, a hatékony, biztonságos, fenntartható, intelligens és reziliens mobilitás megvalósítására irányuló célkitűzés elérése érdekében.

A Stratégia rávilágított arra, hogy hamarosan sor kerül az ITS-irányelv felülvizsgálatára, beleértve néhány felhatalmazáson alapuló jogi aktust is. A stratégia továbbá kiemelte, hogy a Bizottság támogatni kívánja az ITS-irányelv alapján létrehozott nemzeti hozzáférési pontokra vonatkozó koordinációs mechanizmus 2021-ben történő létrehozását. Ezen túlmenően a felülvizsgálat az európai adatstratégiáról szóló közlemény nyomán kialakuló, adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi környezet részét képezi (3).

A javaslat a következő problémákra kíván megoldást találni (4):

i.	az interoperabilitás hiánya, valamint az alkalmazások, rendszerek és szolgáltatások folytonosságának hiánya;

ii.	az érdekelt felek közötti egyeztetés és hatékony együttműködés hiánya; és

iii.	az ITS-szolgáltatásokat támogató adatok rendelkezésre állásával és megosztásával kapcsolatos megoldatlan kérdések.

A javaslat ezeket a problémákat az ITS-irányelv jelenlegi hatályának az új és újonnan felmerülő kihívásokra való kiterjesztésével, valamint az alapvető ITS-szolgáltatások Unió-szerte történő kötelezővé tételével kívánja kezelni. Az ITS-szolgáltatások kiépítését a megbízható információk biztosításához szükséges adatok rendelkezésre állása fogja támogatni, és további szabályok elősegítenék a jelenlegi gyakorlatokhoz és szabványokhoz való jobb igazodást (5).

2022. január 6-án a Bizottság felkérte az európai adatvédelmi biztost, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikke (1) bekezdésének megfelelően nyilvánítson véleményt a Javaslatról (6). A véleményben megfogalmazott észrevételek és ajánlások a Javaslat adatvédelmi szempontból leginkább releváns rendelkezéseire szorítkoznak.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

39.

A fentiek fényében az európai adatvédelmi biztos az alábbi főbb ajánlásokat fogalmazza meg:

Amennyiben a javaslat jogalapot kíván biztosítani a személyes adatoknak az ITS kiépítésével és operatív alkalmazásával összefüggésben történő kezeléséhez:

—	egyértelműen meg kell határoznia az adatkezelés célját (céljait); és

—	egyértelmű és átfogó áttekintést kell nyújtania az érintett személyes adatok kategóriáiról;

—	egyértelműen meg kell határoznia a különböző érintett szereplők adatkezelőként, közös adatkezelőként vagy adatfeldolgozóként betöltött szerepét;

—	meg kell határoznia az érintett adatok kategóriájára vonatkozó maximális tárolási időtartamot, figyelembe véve a szóban forgó ITS feldolgozásának céljait.

Mivel az ITS kiépítése számos érdekelt felet érinthet, az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a Bizottság végezzen adatvédelmi hatásvizsgálatot, mielőtt lehetővé tenné olyan ITS-szolgáltatások kiépítését, amelyek valószínűsíthetően magas kockázattal járnak a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.

Brüsszel, 2022. március 2.

Wojciech Rafał WIEWIÓROWSKI

(1) COM(2021) 813 final.

(2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása”, elfogadva 2020 decemberében, COM/2020/789 final.

(3) https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/sshoudltrategy-data

(4) Indokolás, 3. o.

(5) Indokolás, 3. o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

2022.4.11.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 157/24

Az felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.

(2022/C 157/10)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT MÓDOSÍTÓ STANDARD MÓDOSÍTÁS BEJELENTÉSE

„Mór / Móri”

PDO-HU-A1333-AM04

A közlés időpontja: 11.1.2022

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Móri Prémium OEM bor érzékszervi jellemzőinek változása

a) a termékleírás érintett fejezetei:

—	II. A borok leírása

b) az egységes dokumentum érintett fejezetei:

—	4. fejezet A bor leírása, 4. pont Bor-Prémium

c) indoklás:

Az új szőlőfajta termékkategóriába való felvétele miatt, valamint az eddigi tapasztalatoknak megfelelően pontosítani kell az érzékszervi jellemzőket

2. Generosa fajta Móri Prémium OEM bor termékkategóriába való felvétele

a) a termékleírás érintett fejezetei:

—	VI. Engedélyezett szőlőfajták

b) a módosítás az egységes dokumentumot nem érinti.

c) indoklás:

A Móri borvidéken nagy hagyományai vannak a nagy testű, nehéz, érett fehérborok termelésének. A módosítás a generosa fajtából is lehetővé kívánja tenni az ilyen stílusú borok készítését. A fajta származása, hazai eredete, ezerjó és tramini felmenői, valamint az elmúlt évek termesztési és borászati tapasztalatai indokolttá teszik a magasabb kategóriába történő emelését. Az elmúlt évjáratokban a generosa fajta jellemzően még terméskorlátozás nélkül is elérte a 20MM° cukortartalmat, valamint későbbi szüreti időponttal és terméskorlátozással akár a 23-24 20MM° -ot is, amellett, hogy jól megőrizte a savait. Mindezen analitikai paraméterek mellett a fajta zamat és illatvilága az érett csonthélyasokra jellemző zamatok, a mézesség, a fűszeresség is jól megmarad, akár a késői szüreti időpont esetén is, ezáltal kiváló alapanyagot képez a Móri Prémium OEM kategória számára.

3. Móri Prémium bor szüreti módjának változtatása

a) a termékleírás érintett fejezetei:

—	III. Különös borászati eljárások

b) az egységes dokumentum érintett fejezetei:

—	5. fejezet Borkészítési eljárások, 3. pont Szőlőtermesztés szabályai, 4. alpont Szüret módja

c) indoklás:

Az elmúlt években a szőlészeti ágazatban fokozottan megjelenő munkaerőhiány, valamint a betakarítás gépesítésének jelentős technológiai fejlődése indokolttá teszi, hogy a Móri prémium borok alapanyagát, a fent megjelölt kivételekkel akár gépi erővel is lehessen szüretelni. A Móri Prémium OEM kategória alapját a jól beérett szőlőből, korlátozott termésmennyiség mellett szüretelt száraz, nagy testű, érlelt borok képezik. Ennek alapanyaga a modern gépi betakarítási technológiákkal gyorsan a feldolgozó üzembe juttatható elkerülve így a káros törődést, a nem kívánt oxidációs folyamatokat. A berendezések bogyózó, válogató adapterei révén a feldolgozóba beérkező cefre sok esetben még jobb minőségű, mint a rendelkezésre álló emberi munkaerő által szüretelt. Összegezve tehát a jelenleg rendelkezésre álló technológia a leírt kivételektől eltekintve tudja biztosítani a Móri Prémium OEM kategóriában elvárt minőségi feltételeket.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Mór

Móri

2. A földrajzi árujelző típusa:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. Szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

1. Bor - Fehér

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A fehérborok zöldfehér - szalmasárga - aranysárga, ugyanakkor halvány vagy világos szín, élénk, üde savérzet, virágos illat vagy gyümölcsösség és könnyedség, frissesség jellemzi őket. A hordós érlelés jegyeit többnyire nélkülözik. Közepes testesség esetén jellemzően aromatikusak, illetve karakterisztikusak. Fajtajelölés esetén a fajtajelleg általában jól felismerhető.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	9
Minimális teljes savtartalom	4,6 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

2. Bor - rozé

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A rozéborok rózsaszín - ibolya - lazac (hagymahéj) –halvány piros színűek, könnyedek, gyümölcsösek, éven belüli fogyasztásra készülnek.

A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	9
Minimális teljes savtartalom	4,6 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

3. Vörösbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A vörösborok primőr borként, rövid macerációval (5-7 nap), éven belüli fogyasztásra készülnek, könnyűek, egyszerűek, illatukban és zamatukban a piros bogyós gyümölcsökre emlékeztetnek. Színük halvány rubin vörös.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	9
Minimális teljes savtartalom	4,6 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	20
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

4. Bor - Prémium

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szalmasárgától az arany és óarany színig terjedhet. A jellemzően markáns savtartalom és magas alkoholtartalom hosszabb érlelést tesz lehetővé. A hosszabb érlelésnek köszönhetően az érlelés szekunder aromajegyei dominánsan jelennek meg, esetenként mineralitással bírnak.

*	A maximális teljes alkoholtartalom és a maximális teljes kén-dioxid tartalom esetében az európai uniós jogszabályokban meghatározott határértékek alkalmazandók.

*	A késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, illetve töppedt szőlőből készült prémium borok esetében a minimális összes alkoholtartalom 12,83 % vol, a maximális illósav-tartalom pedig 2 g/l

Általános analitikai jellemzők
Maximális teljes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	9
Minimális teljes savtartalom	4,6 borkősavban (g/l) kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális teljes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különös borászati eljárások

1. Bor - Borászati eljárás alkalmazása

Konkrét borászati eljárás

Szakaszos üzemű prés használata.

2. Nem engedélyezett borászati eljárás

A borkészítésre vonatkozó releváns korlátozás

A prémium borok édesítése és mustjavítása nem megengedett.

3. Szőlőtermesztés szabályai

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvény művelésmódjára vonatkozó szabályok:

a.	2010. augusztus 1. előtt telepített ültetvény esetén bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék a szőlőültetvény termésben tartásáig.

2010. augusztus 1-je után létesített ültetvény esetén:

i.	Fejművelés

ii.	Bakművelés

iii.	Ernyő művelés

iv.	Alacsony kordon művelés

v.	Középmagas kordon művelés

vi.	Magas kordon művelés

A szőlőültetvény tőkesűrűségére vonatkozó szabályok:

a.	2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék a szőlőültetvény termésben tartásáig.

b.	2010. augusztus 1-e után telepített ültetvények esetében: minimum 3 300 tő/hektár

c.	2016. augusztus 1-e után telepített ültetvények esetében: minimum 3 500 tő/hektár

3.	A szőlőültetvény rügyterhelésére vonatkozó szabályok: Móri bor előállítása kizárólag a maximum 10 világos rügy/m2 rügyterhelés esetén engedélyezett.

4.	Szüret módja: Kézi és gépi szüret megengedett minden OEM bor esetén. Móri Prémium OEM bor esetében a gépi szüret megengedett, kivéve a válogatott szüret, késői szüret, töppedt szőlőből készült bor, főbor, jégbor tekintetében, ahol csak kézi szüret megengedett.

4. A szőlő minimális természetes cukortartalma és potenciális alkoholtartalma

A borkészítésre vonatkozó releváns korlátozás

Fehér-, rosé- és vörösbor esetén 9,0 % vol – 14,9 MM

A késői szüretelésű, válogatott szüretelésű, illetve töppedt szőlőből készült fehérborok, valamint prémium borok esetében a szőlő minimális természetes cukortartalma 216 g/liter, potenciális alkoholtartalma 12,83 % vol, magyar mustfoka 20 MM.

5. Szüret időpontjára és fajták jelölésére vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szüret időpontjának meghatározása:

A szüret kezdési időpontját az adott hegyközség választmánya augusztus 20-ig évente meghatározza. Az a borászati termék, ami a választmány által meghatározott szüret kezdési időpontja előtt szüretelt szőlőből készült, „Mór” névvel nem kaphat származási bizonyítványt és oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel nem hozható forgalomba. A szüret időpontját a hegyközségek hirdetmény útján teszik közzé. Rendkívüli körülmények (pl. időjárás, fertőzés) esetén az előzőektől el lehet térni.

Fajták jelölésére vonatkozó szabályok:

Móri borászati termékeken a fajta és azoknak, a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló mindenkori tagállami szabályozásban meghatározott szinonimáinak feltüntetése valamennyi termékkategória esetében engedélyezett az alábbi korlátozásokkal és kiegészítésekkel:

a.	Egy fajta feltüntetése esetén 85 %-ban az adott szőlőfajtából kell készíteni a terméket.

b.	Több fajta feltüntetése esetén 100 %-ban a feltüntetett fajtákból kell készíteni a terméket.

c.	„Muskotály” korlátozottan használható kifejezéssel megkülönböztetett Móri boron, fajta feltüntetése nem engedélyezett.

5.2. Maximális hozamok

1.	Bor - Fehér, rozé, vörös 100 hektoliter/hektár

2.	Bor - Fehér, rozé, vörös 13 600 hektáronkénti szőlőmennyiség kg-ban

3.	Bor - Prémium 60 hektoliter/hektár

4.	Bor - Prémium 8 500 hektáronkénti szőlőmennyiség kg-ban

5.	Bor - Prémium - Késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor 45 hektoliter/hektár

6.	Bor - Prémium - Késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor 8 000 hektáronkénti szőlőmennyiség kg-ban

7.	Bor - Prémium - Töppedt szőlőből készült bor, jégbor 20 hektoliter/hektár

8.	Bor - Prémium - Töppedt szőlőből készült bor, jégbor 5 000 hektáronkénti szőlőmennyiség kg-ban

6. Körülhatárolt földrajzi terület

Fejér megye Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly települések szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú területeihez (Móri borvidék) tartozó szőlőterületekről származó szőlő termése használható fel Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek előállítására.

7. Fő szőlőfajta (szőlőfajták)

cabernet franc - cabernet

cabernet franc - carbonet

cabernet franc - carmenet

cabernet franc - gros cabernet

cabernet franc - gros vidur

cabernet franc - kaberne fran

cabernet sauvignon

chardonnay - chardonnay blanc

chardonnay - kereklevelű

chardonnay - morillon blanc

chardonnay - ronci bilé

cserszegi fűszeres

ezerjó - kolmreifler

ezerjó - korponai

ezerjó - szadocsina

ezerjó - tausendachtgute

ezerjó - tausendgute

ezerjó - trummertraube

generosa

irsai olivér - irsai

irsai olivér - muskat olivér

irsai olivér - zolotis

irsai olivér - zolotisztüj rannüj

királyleányka - dánosi leányka

királyleányka - erdei sárga

királyleányka - feteasca regale

királyleányka - galbena de ardeal

királyleányka - königliche mädchentraube

királyleányka - königstochter

királyleányka - little princess

kékfrankos - blauer lemberger

kékfrankos - blauer limberger

kékfrankos - blaufränkisch

kékfrankos - limberger

kékfrankos - moravka

leányka - dievcenske hrozno

leányka - feteasca alba

leányka - leányszőlő

leányka - mädchentraube

merlot

olasz rizling - grasevina

olasz rizling - nemes rizling

olasz rizling - olaszrizling

olasz rizling - riesling italien

olasz rizling - risling vlassky

olasz rizling - taljanska grasevina

olasz rizling - welschrieslig

ottonel muskotály - miszket otonel

ottonel muskotály - muscat ottonel

ottonel muskotály - muskat ottonel

pinot blanc - fehér burgundi

pinot blanc - pinot beluj

pinot blanc - pinot bianco

pinot blanc - weissburgunder

pinot noir - blauer burgunder

pinot noir - kisburgundi kék

pinot noir - kék burgundi

pinot noir - kék rulandi

pinot noir - pignula

pinot noir - pino csernüj

pinot noir - pinot cernii

pinot noir - pinot nero

pinot noir - pinot tinto

pinot noir - rulandski modre

pinot noir - savagnin noir

pinot noir - spätburgunder

rajnai rizling - johannisberger

rajnai rizling - rheinriesling

rajnai rizling - rhine riesling

rajnai rizling - riesling

rajnai rizling - riesling blanc

rajnai rizling - weisser riesling

rizlingszilváni - müller thurgau

rizlingszilváni - müller thurgau bijeli

rizlingszilváni - müller thurgau blanc

rizlingszilváni - rivaner

rizlingszilváni - rizvanac

sauvignon - sauvignon bianco

sauvignon - sauvignon bijeli

sauvignon - sauvignon blanc

sauvignon - sovinjon

syrah - blauer syrah

syrah - marsanne noir

syrah - serine noir

syrah - shiraz

syrah - sirac

szürkebarát - auvergans gris

szürkebarát - grauburgunder

szürkebarát - graumönch

szürkebarát - pinot grigio

szürkebarát - pinot gris

szürkebarát - ruländer

sárga muskotály - moscato bianco

sárga muskotály - muscat blanc

sárga muskotály - muscat bélüj

sárga muskotály - muscat de frontignan

sárga muskotály - muscat de lunel

sárga muskotály - muscat lunel

sárga muskotály - muscat sylvaner

sárga muskotály - muscat zlty

sárga muskotály - muskat weisser

sárga muskotály - weiler

sárga muskotály - weisser

tramini - gewürtztraminer

tramini - roter traminer

tramini - savagnin rose

tramini - tramin cervené

tramini - traminer

tramini - traminer rosso

zenit

zöld veltelíni - grüner muskateller

zöld veltelíni - grüner veltliner

zöld veltelíni - veltlinské zelené

zöld veltelíni - zöldveltelíni

8. A kapcsolat(ok) leírása

8.1. Bor (1)

A körülhatárolt terület bemutatása

a) Természeti és kulturális tényezők

Fejér megyében, a Vértes és a Bakony hegység közt húzódó Móri-árok Vértes-közeli oldalán fekszik Magyarország egyik legkisebb történelmi borvidéke, a Móri Borvidék.

A borvidék mikroklímájára, uralkodó szélirányára, rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok, mely egy tektonikai törésvonal a Bakony és a Vértes között. Mai morfológiai jellemzőjét a felső-pliocén–negyedidőszaki felszínformálódás szabta meg kavicssapkás tanúhegyekkel, hosszanti, széles dombhátakkal, tagolt hegylábfelszínekkel, lankás hegylábakkal. A Vértes alacsony, sasbérces-árkos szerkezetű karsztos középhegység.

Döntő többségben löszön, mészkőtörmelékkel kevert löszön és oligocén homokon alakult ki az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, illetve barnaföld. A dolomiton és mészkövön rendzinatalajok találhatók.

Klímája a szőlőtermesztésnek kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe tél, és egész évben sok légmozgás jellemzi. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik. Az éves középhőmérséklet 10 oC. A tájat közepes fényviszonyok és 600-650 mm lehullott csapadék jellemzi. A legtöbb eső nyáron, míg a legkevesebb februárban és márciusban esik. Az uralkodó szélirány északnyugati. Általában közepesen hűvös és viszonylag csapadékos idő a jellemző.

b) Emberi tényezők

A vidéken valószínűleg már a római korban is folyt szőlőtermesztés, de a magyar állam megalakulása utáni, XI. századi adománylevelek már egyértelmű bizonyítékai a helyi szőlőkultúrának. Az első írásos emlék a honfoglalás után, a középkorból származik, Csák Miklós nagyúr örökhagyó levelében 1231-ben említik először a vajali (móri) szőlőket.

A török uralom e vidéken a szőlőművelést is rendkívül hátrányosan érintette, mivel a csókakői várban állomásozó török helyőrség kivonulás közben felgyújtotta településeket és ekkor elpusztultak a szőlőültetvények is.

Az ezt követő fellendülésben jelentős szerepe volt a Hochburgok, majd a Lambergek által a környékre telepített kapucinus rendnek és német telepeseknek, akik magukkal hozták korszerűbb eszközeiket és fejlettebb szőlő- és borkultúrájukat. A móri kapucinusok – akik rendházukat 1694-96 között alapították - szoros kapcsolatban álltak tokaji rendtársaikkal, akik a hagyomány szerint Ezerjó szőlővesszők küldésével segítették a szőlők újratelepítését.

Az Ezerjó – amely ma már a hungaricumok közé tartozik - a 19. századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett fő szőlőfajta a borvidéken. Mór 1758. évi mezővárossá válásában a szőlészet-borászat fellendülése is nagy szerepet játszott.

A történelmi feljegyzések tanúsága szerint 1834-ben szüreteltek először a borvidéken aszúsodott alapanyagot. A 19. században a borvidék borai jó szállíthatóságuknak köszönhetően egyre nagyobb mennyiségben kerültek az osztrák piacra.

Bár a vidék első hegyközsége 1882-ben Csákberényben alakult meg, az 1901. évi kérelmezését követően 1928-ban rendeletbe iktatták az önálló Móri Borvidék létrejöttét.

A II. világháborút követően az 1980-as évek végéig a borvidéken a szőlőművelés, feldolgozás technológiai hátterét, a szükséges tárolókapacitásokat és az értékesítési lehetőségek jelentős részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. Az 1980-as évek közepére a szőlőtermő terület elérte a korábbi századokbeli legnagyobb kiterjedését. A fő értékesítési irány ebben az időszakban a belföldi ellátás mellett a szovjet export volt.

Az 1990. évi rendszerváltást követően az Állami Gazdaságot felszámolták, borászati kapacitásait megszüntették, a privatizációval a borvidék sorsa így újra a helyi döntéshozók, az egyéni gazdák és pincészetek kezébe került. Ezzel a gazdaság szerkezete is jelentősen megváltozott. Több családnak vált hivatásává a borászat, így mostanra számos fejlődő pincészet működik Móron és környékén. A borvidék szőlőtermő területe 685 hektárra csökkent.

E családi pincészetek fejlesztéseinek, több évszázados tapasztalatának valamint szakértelmének köszönhetően válnak a Móri borok egyre népszerűbbé a fogyasztók körében. Ezt a tendenciát bizonyítja az országos és nemzetközi borversenyeken elért számos aranyérem, illetve az értékesítés lehetőségének megnyílása a külföldi piacok felé.

8.2. Bor (2)

A borok leírása

A móri bor illat- és zamatgazdag, viszonylag magas alkohol és savtartalmú, kellemes hatású, általában száraz. Tüzes, testes karaktere és a savak harmóniája magas fokú élvezetet biztosít. Különösen a jó évjáratokban garantálja a borok harmóniáját a határozott savakhoz társuló megfelelő testesség, mely megfelelő pincetechnológia és érlelés mellett prémium borokat tud adni.

A móri borokat a szakirodalom leggyakrabban a kemény, markáns, „férfias” jelzőkkel illeti. Az általában a nagy borokra jellemző gerincesség, testesség, cukor- és savtartalom a vidék borainak meghatározója. A borok kivételes élvezeti értékét adó savgerincét döntően a talajok magas mésztartalma biztosítja. Ugyanez a savgerinc adja a Prémium borok esetében azt az eltarthatóságot, mely akár évekre fejlődőképessé, kiteljesedővé teszi a kiválasztott fajtákból készült borokat.

A Móri árok huzatos adottságának köszönhető, hogy kevés a szőlőt károsító gombás betegség. Ennek köszönhetően az évjáratok túlnyomó részében egészséges szőlő kerülhet feldolgozásra. Az egészséges termésből készített fehérborok kiválóan alkalmasak a hosszabb ideig tartó érlelésre, illetve muzeális borok előállítására is.

Kedvező időjárás esetén az Ezerjó szőlőfürtjei aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Egyes évjáratokban a bortytises szőlőszemekből különleges minőségű főbor készíthető.

Kapcsolat a termőhely, emberi tényezők és a termék között

A földrajzi környezet természeti és emberi tényezőinek köszönhetően a Móri Borvidéken évszázadok óta országos viszonylatban is híres bor terem.

A hegyek, dombok déli-délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma jó termőhelyi viszonyokat alakított ki.

Az árokjelenség sajátos „huzatos” adottsága nagy előnyt jelent a szőlőt károsító gombabetegségek háttérbe szorításában, másrészt a fagyveszélyek mérséklésében vagy elkerülésében, azok gyakoriságának módosításában. A másik kedvező adottság a peremi szakasz meredek délnyugati lejtőin a kedvező kitettség, a kiváló napfénykihasználás lehetősége. A móri bor karakterességét mindemellett a talajok viszonylag magas mésztartalma garantálja.

A borvidéken kialakult szőlőművelés és borkészítés sokrétű hagyományos sajátossággal rendelkezik, melyek fontosak tartós hatásukban is. Az, hogy a szőlőművelésben és feldolgozással kapcsolatban jelentősek az eltérések más borvidéken elterjedt szokásoktól, meghatározható részben azzal, hogy a betelepített németajkú lakosok magukkal hoztak hazájuk tájairól ott kialakult művelési szokásokat, másrészben azzal, hogy a betelepített kapucinus szerzetesek is bevezettek új szőlőtermesztési és borkészítési fogásokat, harmadrészben megemlíthető, hogy a korabeli elszigeteltségek következtében a sajátosságok nagy részben helyileg alakultak ki.

A hagyományos művelésű szőlőkben még ma is alkalmazzák a borvidékre jellemző kopaszmetszéses, karós fejművelést, melynek lényege, hogy a tőkéken a fürtök közelebb kerülnek a nappal átmelegedő talajhoz, mely kedvező beérést és jobb minőséget biztosít. Ezt a művelési szemléletet a mai napig megőrizték a móri termelők: az alacsony tőkeformák kialakítására törekszik minden termelő a borvidéken.

Emellett a gondos hajtásválogatással, az ún. „gyomlálással” kialakított szellős hajtásrendszer is elősegíti az ép, egészséges szőlő termelését, amely a gyümölcsös Móri borok előállításának záloga.

Az ily módon megtermelt alapanyag kiválóan alkalmas – például a prémium borok – a hosszabb idejű érlelésre, ami a vidéken hagyományosan nagy ászokhordós technológiával történik. Ennek oka, hogy a fajlagosan kisebb felület lehetővé teszi a hosszabb fahordós érlelést.

Az 1950-es évekig egyeduralkodó, és a borvidék védjegyévé vált Ezerjó fajtát mára több, túlnyomórészt fehér szőlőfajta egészíti ki. Ilyenek többek között a Zöld veltelíni, Rizlingszilváni, Rajnai rizling, Chardonnay, Leányka, Királyleányka, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, illetve kisüzemi termesztésben néhány kékszőlő fajta. A borvidék ma is legnagyobb súllyal előforduló fajtája az Ezerjó, a terület közel harmadán termesztik.

Mindezekből adódóan móri bor alatt ma is mindenütt a „Móri Ezerjó”-t értik, a jó termőhely és a kiváló fajta szerencsés találkozásának „eredményét”. A szőlőfajtát hazánkban több helyen termesztik, de igazi otthonra a Vértes dűlőin talált.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jelölési szabályok (1)

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

a)	Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés valamennyi, a magyar nyelvben meghonosodott melléknév-képzős változatának és az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén engedélyezett a feltüntetése.

b)	Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölésű boron az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel.

c)	A „Mór” oltalom alatt álló eredetmegjelölést helyettesítheti a „Móri”, illetve a „Móri borvidék” megjelölés. Valamennyi, a VIII/1.1.2. pontban körülírt település nevének –i képzős változata használható jelölés.

d)	Valamennyi primőr vagy újbor boron kötelező az évjárat feltüntetése.

e)	Évjárat feltüntetés esetén az adott bornak 85 %-ban az adott évjáratból kell származnia. Kivételt jelent a primőr vagy újbor, valamint a „virgin vintage” vagy „első szüret” mely esetében 100 %-ban az adott évjáratból kell a származnia a bornak.

f)	„Termőhelyen palackozva”, „termelői palackozás” és „pinceszövetkezetben palackozva” kifejezés valamennyi Móri boron feltüntethető.

g)	A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé, a küvé kifejezés pedig a cuvée kifejezéssel.

Jelölési szabályok (2)

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A Küvé vagy cuvée bor, több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni. Amennyiben a fajták neve feltüntetésre kerül, akkor az összes, a küvét alkotó fajta neve kötelezően feltüntetendő.

b)	Öreg tőkék bora kifejezés akkor tüntethető fel, ha egy adott bor legalább 85 %-ban 40 évesnél idősebb szőlőültetvényről származik.

Birtokbor kifejezés használata Móri boron akkor engedélyezett, ha a bor alapanyagául felhasznált szőlő 100 %-ban a pincészet által művelt területről származik. Családi vállalkozások esetében a közvetlen hozzátartozók által művelt szőlőterületről származó boron is feltüntethető a birtokbor kifejezés.

d)	Késői szüretelésű bor, válogatott szüretelésű bor, főbor, jégbor és töppedt szőlőből készült bor kifejezések csak a prémium borok mellett szerepelhetnek.

Feltüntethető egyéb korlátozottan használható kifejezések:

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

—	Muzeális bor: fehér, prémium

—	Birtokbor: összes bor

—	Öreg tőkék bora: összes bor

—	Virgin vintage, vagy első szüret: összes bor

—	Muskotály: fehér

—	Cuvée, vagy küvé: összes bor

—	Szűretlen: vörös

—	Primőr, vagy újbor: fehér, rozé, vörös

—	Barrique: fehér, vörös, prémium

A Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölés mellett használható kisebb földrajzi egységek

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Települések:

—	Fejér megye: Csákberény, Csókakő, Pusztavám, Söréd, Zámoly

Település feltüntetéssel megkülönböztetett Móri borok esetében a szőlő legalább 85 %-ának az adott település I. és II. osztályú határrészeibe tartózó ültetvényeiből kell származnia, a feldolgozott szőlő legfeljebb 15 %-a Mór lehatárolt termőhely más részeiről is származhat.

A kiszerelésre vonatkozó szabályok

Jogi keret:

Az OEM-eket/OFJ-ket kezelő szervezet által, amennyiben ezt a tagállamok előírják

A további feltétel típusa:

Csomagolás a körülhatárolt földrajzi területen

A feltétel leírása:

Prémium bort csak üvegpalackban lehet forgalomba hozni.

Ez alól kivételt képeznek az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített saját termelésű borai.

Prémium bort csak a szüretet követő borpiaci évtől lehet forgalomba hozni.

Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül (1)

Jogi keret:

Az OEM-eket/OFJ-ket kezelő szervezet által, amennyiben ezt a tagállamok előírják

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

Mór oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bort előállítani a IV. fejezetben felsorolt településeken túl, történelmi okok miatt az alábbi felsorolt megyékben és városban lehetséges:

—	Fejér megye:

Aba, Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gárdony, Gyúró, Igar, Kajászó, Kápolnásnyék, Lajoskomárom, Martonvásár, Mezőkomárom, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Seregélyes, Sukoró, Szabadhídvég, Székesfehérvár, Tordas, Vál, Velence települései

—	Bács-Kiskun megye:

Ágasegyháza, Akasztó, Apostag, Bácsalmás, Bácsszőlős, Ballószög, Balotaszállás, Bátmonostor, Bócsa, Borota, Bugac, Császártöltés, Csengőd, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Csólyospálos, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőlajos, Fülöpháza, Fülöpjakab, Hajós, Harkakötöny, Harta, Helvécia, Imrehegy, Izsák, Jakabszállás, Jánoshalma, Jászszentlászló, Kaskantyú,, Kecel, Kecskemét, Kelebia, Kéleshalom, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunbaja, Kunbaracs, Kunfehértó, Kunszállás, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Pirtó, Páhi, Rém, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Sükösd, Szabadszállás, Szank, Szentkirály, Tabdi, Tázlár, Tiszaalpár, Tiszakécske, Tiszaug, Tompa, Vaskút, Zsana települései

Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül (2)

Jogi keret:

Az OEM-eket/OFJ-ket kezelő szervezet által, amennyiben ezt a tagállamok előírják

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

—	Komárom-Esztergom megye:

Ászár, Baj, Bajót, Bársonyos, Császár, Csép, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Ete, Kerékteleki, Kesztölc, Kisbér, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Mogyorósbánya, Nagyigmánd, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tát, Tata, Tokod, Vérteskethely, Vértesszőlős települései

—	Pest megye:

Abony, Albertirsa, Bénye, Budajenő, Budakeszi, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dány, Dömsöd, Gomba, Hernád, Inárcs, Kakucs, Kerepes, Kisnémedi, Kocsér, Kóka, Mogyoród, Monor, Monorierdő, Nagykőrös, Ócsa, Őrbottyán, Örkény, Páty, Pilis, Pilisborosjenő, Ráckeve, Szada, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tápiószele, Tápiószentmárton, Telki, Tóalmás, Tököl, Újlengyel, Üröm, Vác, Vácegres, Veresegyház települései

—	Somogy megye:

Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonendréd, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Böhönye, Csoma, Csurgó, Gyugy, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Karád, Kercseliget, Kéthely, Kötcse, Kőröshegy, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Mosdós, Ordacsehi települései

Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül (3)

Jogi keret:

Az OEM-eket/OFJ-ket kezelő szervezet által, amennyiben ezt a tagállamok előírják

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

—	Tolna megye:

Alsónána, Alsónyék, Aparhant, Báta, Bátaapáti, Bátaszék, Bikács, Bölcske, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Decs, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Dúzs, Fácánkert, Felsőnyék, Grábóc, Gyönk, Györe, Györköny, Harc, Hőgyész, Iregszemcse, Izmény, Kakasd, Kéty, Kisdorog, Kismányok, Kisszékely, Kisvejke, Kölesd, Lengyel, Madocsa, Magyarkeszi, Medina, Mőcsény, Mórágy, Mucsfa, Mucsi, Nagydorog, Nagymányok, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Őcsény, Paks, Pincehely, Regöly, Sárszentlőrinc, Simontornya, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Tamási, Tengelic, Tevel, Tolna, Tolnanémedi, Váralja, Várdomb, Závod, Zomba települései, valamint

—	Veszprém megye:

Ábrahámhegy, Alsóörs, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonfüred, Balatonfőkajár, Balatonhenye, Balatonkenese, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Csabrendek, Dörgicse, Felsőörs, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Lovas, Mencshely, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nemesgulács, Nemesvita, Óbudavár, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentbékkálla, Szentjakabfa, Szigliget, Tagyon, Tapolca, Tihany, Uzsa, Vászoly, Zalahaláp, Zánka települései

Fenti szabály alól kivételt jelentenek a prémium borok, melyeket csak az IV. fejezetben felsorolt településeken lehet feldolgozni.

A termékleíráshoz vezető link

https://boraszat.kormany.hu/admin/download/6/5f/d2000/Mor%20OEM_vv3_standard_korr_nelkul.pdf

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 157

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	65. évfolyam 2022. április 11.

Tartalom		Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	AJÁNLÁSOK
	Tanács
2022/C 157/01	A Tanács ajánlása (2022. április 5.) a fiatal önkéntesek Európai Unión belüli mobilitásáról ( 1 )	1

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 157/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10647 – HOYA / BOE Vision / JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	19
2022/C 157/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10650 – EGERIA / ISOPLUS GROUP / BRUGG / ISOPLUS JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	21
2022/C 157/09	Közlemény gazdálkodók részére – Egyes ipari és mezőgazdasági termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztésére vonatkozóan benyújtott kérelmek új fordulója	23
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2022/C 157/10	Az felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.	24

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0861
JPY	Japán yen	134,87
DKK	Dán korona	7,4372
GBP	Angol font	0,83355
SEK	Svéd korona	10,2768
CHF	Svájci frank	1,0155
ISK	Izlandi korona	139,60
NOK	Norvég korona	9,5080
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,479
HUF	Magyar forint	375,66
PLN	Lengyel zloty	4,6437
RON	Román lej	4,9425
TRY	Török líra	16,0237
AUD	Ausztrál dollár	1,4552
CAD	Kanadai dollár	1,3675
HKD	Hongkongi dollár	8,5134
NZD	Új-zélandi dollár	1,5849
SGD	Szingapúri dollár	1,4801
KRW	Dél-Koreai won	1 333,12
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,9968
CNY	Kínai renminbi	6,9115
HRK	Horvát kuna	7,5490
IDR	Indonéz rúpia	15 601,96
MYR	Maláj ringgit	4,5850
PHP	Fülöp-szigeteki peso	55,990
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	36,488
BRL	Brazil real	5,1583
MXN	Mexikói peso	21,8729
INR	Indiai rúpia	82,3890

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2022/C 157/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10531 – SANTANDER / MAPFRE / JV) ( 1 )	10

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2022/C 157/03	Értesítés az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2022/582 tanácsi határozattal módosított 2014/145/KKBP tanácsi határozatban, valamint az (EU) 2022/581 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott 269/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek részére	11
2022/C 157/04	Értesítés az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP tanácsi határozatban és 269/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére	13
	Európai Bizottság
2022/C 157/05	Euroátváltási árfolyamok — 2022. április 8.	15
	Európai adatvédelmi biztos
2022/C 157/06	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalása – Az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére vonatkozó keretről szóló irányelv módosítására irányuló javaslat (A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)	16


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.