(1)

A 2821/71/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendelet útján alkalmazza az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 101. cikke (3) bekezdését (*1) * a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körébe tartozó olyan megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira, amelyek tárgya a szakosítás, ideértve az ilyen szakosítás eléréséhez szükséges megállapodásokat.

(2)

A 1218/2010/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a szakosítási megállapodások olyan csoportjait, amelyekre a Bizottság úgy tekintett, hogy azok általánosságban eleget tesznek a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésben megállapított feltételeknek. Tekintettel e 2022. december 31-én hatályát vesztő rendelet alkalmazásának összességében kedvező tapasztalataira, és figyelembe véve a felülvizsgálati eljárás eredményeit, helyénvaló egy újabb csoportmentességi rendelet elfogadása.

(3)

E rendeletnek két követelménynek kell megfelelnie: i. biztosítania kell a verseny hatékony védelmét, és ii. megfelelő jogbiztonságot kell nyújtania a vállalkozások számára. E célok megvalósítása során a lehető legnagyobb mértékben szem előtt kell tartani a hatósági felügyelet és a jogszabályi keretek egyszerűsítésének szükségességét.

(4)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából a piaci erő bizonyos szintje alatt általában feltételezhető, hogy a szakosítási megállapodások kedvező hatásai meghaladják a versenyre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaikat.

(5)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének rendelet általi alkalmazásához nem szükséges meghatározni azokat a megállapodásokat, amelyek a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alá tartozhatnak. A Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó megállapodások egyedi értékelésénél több tényezőt is figyelembe kell venni, így különösen az érintett piac szerkezetét.

(6)

Az e rendelettel létrehozott mentesség kedvezményét azokra a megállapodásokra kell korlátozni, amelyekről megfelelő bizonyossággal feltételezhető, hogy megfelelnek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(7)

A szakosítási megállapodások nagy valószínűséggel hozzájárulnak a termékek előállításának és a szolgáltatások előkészítésének, illetve azok forgalmazásának javításához, ha a felek egymást kiegészítő készségekkel, eszközökkel vagy tevékenységekkel rendelkeznek, mivel így az adott termékek előállítására vagy az adott szolgáltatások előkészítésére összpontosíthatnak, és ezáltal hatékonyabban működhetnek és olcsóbban szállíthatják a termékeket. Hatékony verseny esetén valószínű, hogy a fogyasztók a keletkező előnyökből méltányosan részesülnek.

(8)

Ilyen előnyök a következőkből származhatnak: a) olyan megállapodások, amelyek révén valamely fél vagy felek részben vagy egészben felhagynak bizonyos termékek gyártásával vagy bizonyos szolgáltatások előkészítésével egy másik fél vagy felek javára („egyoldalú szakosodás”); b) olyan megállapodások, amelyek révén mindegyik fél részben vagy egészben felhagy bizonyos, egymástól különböző termékek gyártásával vagy bizonyos szolgáltatások előkészítésével egy másik fél vagy felek javára („kölcsönös szakosítás”); és c) olyan megállapodások, amelyek révén két vagy több fél vállalja, hogy bizonyos termékek előállítását vagy bizonyos szolgáltatások előkészítését közösen végzi („közös előállítás”).

(9)

E rendelet szolgáltatásokra való alkalmazása a szolgáltatások előkészítésére vonatkozik (nem pedig a szolgáltatásnyújtásra). A szolgáltatások előkészítése az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat megelőző szakaszban végzett tevékenységekre vonatkozik (például együttműködés egy olyan platform létrehozásában, amelyen keresztül szolgáltatást nyújtanak). A szolgáltatásnyújtás nem tartozik e rendelet hatálya alá, kivéve a forgalmazással összefüggésben, amelynek keretében a felek a szakosítási megállapodás alapján előkészített szolgáltatásokat és előállított termékeket nyújtják.

(10)

Az egyoldalú és a kölcsönös szakosítási megállapodások esetében e rendelet alkalmazását az azonos termékpiacon tevékenykedő felekre kell korlátozni. Mindazonáltal nem szükséges feltétel az, hogy a felek azonos földrajzi piacon tevékenykedjenek. Ezen túlmenően az egyoldalú és kölcsönös szakosítás nem kívánja meg, hogy valamelyik fél csökkentse kapacitásait; elégséges feltétel a termelési volumen csökkentése.

(11)

Annak biztosítására, hogy a szakosítás előnyei anélkül valósuljanak meg, hogy az egyik fél teljesen elhagyná a piacot a termelést követő fázisban, az egyoldalú és kölcsönös szakosítási megállapodások csak annyiban tartoznak e rendelet alkalmazási körébe, amennyiben ellátási és beszerzési kötelezettséget írnak elő. Az ellátási és beszerzési kötelezettségek jellege lehet kizárólagos, de nem feltétlenül kell annak lennie.

(12)

E rendelet alkalmazandó az olyan felek között megkötött közös előállítási megállapodásokra, amelyek már ugyanazon termékpiacon tevékenykednek, vagy amelyek a közös előállítási megállapodás révén kívánnak belépni az adott termékpiacra. Továbbá a közös előállítási megállapodás fogalma nem kötelezi a feleket arra, hogy csökkentsék a tervezett közös megállapodásuk hatályán kívül eső termékek előállításával vagy szolgáltatások előkészítésével kapcsolatos egyéni tevékenységeiket.

(13)

Vélelmezhető, hogy ha a részt vevő vállalkozások részesedése a szakosítási megállapodás tárgyát képező termékek piacán nem halad meg bizonyos szintet, a megállapodások a méretnagyságból vagy tevékenységi körből adódó gazdaságosság vagy jobb termelési technológiák formájában gazdasági előnyökkel járnak általában, miközben a fogyasztók számára is lehetővé teszik, hogy a keletkező haszonból méltányosan részesüljenek.

(14)

Amennyiben a szakosítási megállapodás hatálya alá tartozó termékek olyan közbenső termékek, amelyeket egy vagy több fél részben vagy egészben nyersanyagként használ fel az e felek által később a piacon értékesített egyes továbbfeldolgozott termékek előállításához, az e rendelet által biztosított mentesség további feltételeként kell meghatározni, hogy a felek részesedése a továbbfeldolgozott termékek érintett piacán nem haladhat meg egy bizonyos szintet. Ilyen esetben, ha csak a közbenső termékek szintjén vizsgálnánk a felek piaci részesedését, akkor figyelmen kívül hagynánk a kizárás kockázatát vagy a nyersanyagárak versenytársak általi emelésének a továbbfeldolgozott termékek szintjén jelentkező kockázatát.

(15)

Nem vélelmezhető, hogy a szakosítási megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, vagy nem felelnek meg a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, amennyiben az e rendeletben megállapított piaci részesedési küszöböt túllépik, vagy az e rendeletben foglalt bármely más feltétel nem teljesül. Ilyen esetben el kell végezni a szakosítási megállapodásnak a Szerződés 101. cikke szerinti egyedi értékelését.

(16)

Ez a rendelet nem mentesítheti az olyan korlátozásokat tartalmazó megállapodásokat, amelyek nem nélkülözhetetlenek a szakosítási megállapodás eredményeként jelentkező kedvező hatások kiváltásához. Főszabály szerint a felek piaci részesedésétől függetlenül ki kell zárni az e rendelet által nyújtott mentesség kedvezményének köréből a harmadik felek tekintetében alkalmazott árak rögzítésével, a termelés vagy az értékesítés korlátozásával, illetve a piacok vagy a vevőkör felosztásával kapcsolatos egyes súlyos versenykorlátozásokat tartalmazó megállapodásokat.

(17)

A piaci részesedési küszöb, egyes megállapodások kizárása az e rendelet által biztosított mentességből és az e rendeletben előírt feltételek általában biztosítják azt, hogy azok a megállapodások, amelyekre a csoportmentesség alkalmazható, ne nyújtsanak lehetőséget a feleknek arra, hogy a versenyt az adott termékek, illetve szolgáltatások jelentős része tekintetében megszüntessék.

(18)

Az e rendelet által biztosított kedvezmény i 1/2003/EK tanácsi rendelet (3) 29. cikke alapján visszavonható.

(19)

A felek szerkezetét befolyásolni képes szakosítási megállapodások megkötésének megkönnyítése érdekében e rendelet hatályának időtartamát 12 évben kell megállapítani,

(1)

A 2821/71/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendelet útján alkalmazza az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdését (*) a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körébe tartozó olyan megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira, amelyek tárgya i. termékek, technológiák vagy eljárások – az ipari alkalmazhatóság szintjéig terjedő – kutatása-fejlesztése, valamint ii. az ebből származó eredmények hasznosítása, ideértve a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó rendelkezéseket is.

(2)

A Szerződés 179. cikkének (2) bekezdése felszólítja az Uniót, hogy ösztönözze a vállalkozásokat – köztük a kis- és középvállalkozásokat – magas szintű kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén, és támogassa az együttműködésüket célzó erőfeszítéseiket.

(3)

Az 1217/2010/EU bizottsági rendelet (2) meghatározza a kutatás-fejlesztési megállapodások azon csoportjait, amelyekre a Bizottság úgy tekintett, hogy azok általánosságban eleget tesznek a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésében megállapított feltételeknek. Tekintettel e 2022. december 31-én hatályát vesztő rendelet alkalmazásának összességében kedvező tapasztalataira, és figyelembe véve a felülvizsgálati eljárás eredményeit, helyénvaló egy újabb csoportmentességi rendelet elfogadása.

(4)

E rendelet célja a kutatás-fejlesztés elősegítése és egyúttal a verseny hatékony védelme. E rendeletnek teljesítenie kell azt a követelményt is, miszerint megfelelő jogbiztonságot kell nyújtania a vállalkozások számára. E célok megvalósítása során a lehető legnagyobb mértékben szem előtt kell tartani a hatósági felügyelet és a jogszabályi keretek egyszerűsítésének szükségességét.

(5)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából a piaci erő bizonyos szintje alatt általában feltételezhető, hogy a kutatás-fejlesztési megállapodások kedvező hatásai ellensúlyozzák a versenyre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaikat.

(6)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének rendelet általi alkalmazásához nem szükséges meghatározni azokat a megállapodásokat, amelyek a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak. A Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó megállapodások egyedi értékelésénél több tényezőt is figyelembe kell venni, így különösen az érintett piac szerkezetét.

(7)

A közös kutatásokról, illetve a kutatási eredményeknek az ipari alkalmazás szakaszáig terjedő, de az ipari alkalmazást magában nem foglaló közös fejlesztéséről szóló megállapodások általában nem tartoznak a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá. Bizonyos körülmények között azonban, mint például akkor, ha a felek vállalják, hogy nem végeznek ugyanazon területen más kutatás-fejlesztést, és ily módon lemondanak arról a lehetőségről, hogy más felekkel szemben versenyelőnyhöz jussanak, az ilyen megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak, és ezért azokat e rendelet hatálya alá kell vonni.

(8)

Az e rendelettel létrehozott mentesség kedvezményét azokra a megállapodásokra kell korlátozni, amelyekről megfelelő bizonyossággal feltételezhető, hogy megfelelnek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(9)

A kutatás-fejlesztés volumenének és eredményességének növelésétől általában az várható, hogy a fogyasztók javát szolgálja i. az új, illetve jobb termékek, technológiák vagy eljárások bevezetése, ii. e termékek, technológiák vagy szolgáltatások gyorsabb piacra vitele, valamint iii. az új, illetve jobb technológiáknak vagy eljárásoknak köszönhetően megvalósított árcsökkentés révén.

(10)

A közös vagy fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az eredmények hasznosítása terén folytatott együttműködés nagy valószínűséggel elősegíti a technikai és gazdasági haladást, amennyiben a felek egymást kiegészítő készségekkel, eszközökkel vagy tevékenységekkel vesznek részt az együttműködésben.

(11)

Az eredmények közös hasznosítása különböző formákat ölthet, mint például az előállítás, a termékek forgalmazása vagy a technológiák alkalmazása, a szellemitulajdon-jogok átengedése vagy licenciába adása, vagy az ilyen előállításhoz vagy alkalmazáshoz szükséges know-how közlése, ami jelentős mértékben hozzájárul a műszaki vagy gazdasági fejlődéshez.

(12)

Az e rendelettel létrehozott mentesség indokoltságának igazolására a közös hasznosításnak azon termékekre, technológiákra vagy eljárásokra kell vonatkoznia, amelyek tekintetében a kutatás-fejlesztési eredmények felhasználása nélkülözhetetlen.

(13)

Ezenfelül a kutatás-fejlesztési megállapodásban valamennyi félnek meg kell állapodnia arról, hogy teljes mértékben hozzáférnek valamennyien a közös kutatás-fejlesztés végeredményeihez, beleértve az esetleges szellemitulajdon-jogokat és know-how-t, és hogy azokat i. további kutatás-fejlesztés vagy ii. hasznosítás céljából a végeredmények megszületését követően késedelem nélkül felhasználhatják. Az eredményekhez való hozzáférés az eredmények további kutatás-fejlesztési célú hasznosítása tekintetében általában nem korlátozható. Ha azonban a felek e rendeletnek megfelelően korlátozzák a hasznosításhoz fűződő jogaikat és különösen akkor, ha a hasznosítás vonatkozásában szakosodnak, az eredményekhez hasznosítás céljából történő hozzáférés ennek megfelelően korlátozható. Továbbá, ha olyan i. tudományos testületek, kutatóintézetek vagy ii. vállalkozások vesznek részt a kutatás-fejlesztésben, amelyek kereskedelmi szolgáltatásként végeznek kutatás-fejlesztést többnyire anélkül, hogy részt vennének az eredmények hasznosításában, akkor ezek vállalhatják azt, hogy a kutatás-fejlesztés eredményeit kizárólag további kutatás céljára használják fel.

(14)

Lehetőségeik és üzleti igényeik függvényében a felek eltérő mértékben járulhatnak hozzá a kutatás-fejlesztési együttműködéshez. Ezért a felek hozzájárulásának értékét vagy jellegét érintő különbségek tükrözése és kiegyenlítése érdekében az e rendelet által biztosított kedvezmény körébe tartozó kutatás-fejlesztési megállapodások rendelkezhetnek arról, hogy az egyik fél ellentételezést nyújt egy másiknak az eredményekhez további kutatás vagy hasznosítás céljából való hozzáférés biztosításáért. Ez az ellentételezés azonban nem lehet olyan magas, hogy ténylegesen megakadályozza a hozzáférést.

(15)

Amennyiben a kutatás-fejlesztési megállapodás semmilyen formában nem helyezi kilátásba az eredmények közös hasznosítását, a feleknek a kutatás-fejlesztési megállapodásban meg kell állapodniuk arról, hogy a már meglévő saját know-how-jukat egymás számára mindaddig hozzáférhetővé teszik, amíg e know-how elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a többi fél az eredményeket hasznosíthassa. Az ellentételezés (azaz a licencdíj összege) nem lehet olyan magas, hogy az ténylegesen megakadályozza a többi felet a know-how felhasználásában.

(16)

Az e rendelettel létrehozott mentességet az olyan kutatás-fejlesztési megállapodásokra kell korlátozni, amelyek az adott termékek vagy technológiák jelentős részére vonatkozóan nem teszik lehetővé a vállalkozások számára a verseny megszüntetését. A csoportmentességből ki kell zárni az olyan versenytársak közötti megállapodásokat, amelyeknek a kutatás-fejlesztés eredményei révén továbbfejleszthető, helyettesíthető vagy felváltható termékekből, illetve technológiákból álló együttes piaci részesedése a megállapodás megkötése idején meghalad egy bizonyos szintet.

(17)

Az e rendelettel létrehozott mentességet továbbá az olyan kutatás-fejlesztési megállapodásokra kell korlátozni, amelyek nem teszik lehetővé a vállalkozások számára az innováció terén folytatott verseny megszüntetését, többek között új termékek vagy technológiák kifejlesztésére vonatkozóan. A kutatás-fejlesztési megállapodásokat ki kell zárni a csoportmentesség hatálya alól, amennyiben a kutatás-fejlesztési megállapodásban részes felek K+F erőfeszítésein felül és azokkal összehasonlíthatóan háromnál kevesebb versengő K+F erőfeszítés maradna.

(18)

Mindazonáltal nem vélelmezhető, hogy a kutatás-fejlesztési megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, vagy nem felelnek meg a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, amennyiben az e rendeletben megállapított piaci részesedési küszöböt túllépik, vagy az e rendeletben foglalt bármely más feltétel nem teljesül. Ilyen esetben el kell végezni a kutatás-fejlesztési megállapodásnak a Szerződés 101. cikke szerinti egyedi értékelését.

(19)

Annak érdekében, hogy az eredmények közös hasznosítása folyamán biztosított legyen a tényleges verseny fenntartása, rendelkezni kell a csoportmentesség alkalmazásának megszüntetéséről abban az esetben, ha a feleknek a közös vagy fizetett kutatás-fejlesztés eredményeként előállított termékekből vagy technológiákból álló együttes piaci részesedése meghalad egy bizonyos szintet. A mentességet a közös hasznosítás kezdetétől bizonyos ideig a felek piaci részesedésétől függetlenül változatlanul alkalmazni kell mindaddig, amíg a felek piaci részesedése – különösen egy teljesen új termék bevezetését követően – stabilizálódik, és annak érdekében, hogy a befektetések megtérülésére egy minimális időtartam biztosított legyen.

(20)

Ez a rendelet nem mentesítheti az olyan korlátozásokat tartalmazó megállapodásokat, amelyek nem nélkülözhetetlenek valamely kutatás-fejlesztési megállapodás eredményeként jelentkező kedvező hatások kiváltásához. Főszabály szerint a felek piaci részesedésétől függetlenül ki kell zárni az e rendelettel létrehozott mentesség kedvezményének köréből egyes olyan súlyos versenykorlátozásokat tartalmazó megállapodásokat, mint a felek azon szabadságának korlátozása, hogy a megállapodáshoz nem kapcsolódó területen kutatás-fejlesztést folytassanak, a harmadik felek tekintetében alkalmazott árak rögzítése, a termelés vagy értékesítés korlátozása, továbbá a szerződés szerinti termékek vagy technológiák más felek számára fenntartott területeken vagy vevőknek történő tényleges passzív értékesítésének korlátozása. Ebben az összefüggésben a felhasználási területre vonatkozó megkötések nem minősülnek sem a termelés vagy értékesítés korlátozásának, sem területi vagy vevőköri korlátozásnak.

(21)

A piaci részesedési küszöb, egyes megállapodások kizárása az e rendelet által biztosított mentességből és az e rendeletben előírt feltételek általában biztosítják azt, hogy azok a megállapodások, amelyekre a csoportmentesség alkalmazható, ne nyújtsanak lehetőséget a feleknek arra, hogy a versenyt az adott termékek, illetve technológiák jelentős része tekintetében megszüntessék.

(22)

Nem zárható ki, hogy versenyellenes kizárási hatások keletkezhetnek abban az esetben, ha az egyik fél azonos szerződés szerinti termék vagy technológia vonatkozásában több, versenytársak által végrehajtott kutatás-fejlesztési projektet finanszíroz, különösen akkor, ha kizárólagos jogot szerez az eredmények harmadik felek tekintetében történő hasznosítására. Ezért az e rendelet által biztosított kedvezményt csak akkor helyénvaló megadni az ilyen fizetett kutatás-fejlesztési megállapodásokra, ha e kapcsolódó megállapodásokban részt vevő összes fél, azaz a finanszírozó fél és a kutatás-fejlesztést végző felek együttes piaci részesedése nem haladja meg a 25 %-ot.

(23)

Az e rendelet által biztosított kedvezmény a tanácsi 1/2003/EK rendelet (3) 29. cikke alapján visszavonható.

(24)

Mivel a kutatási és fejlesztési megállapodások gyakran hosszú távra szólnak, különösen akkor, ha az együttműködés az eredmények hasznosítására is kiterjed, e rendelet időbeli hatályát 12 évben kell megállapítani,