—

tekintettel a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

—

tekintettel a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére (2),

—

tekintettel az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer európai megvalósítási tervéről szóló, 2017. január 5-i (EU) 2017/6 bizottsági végrehajtási rendeletre (3) (a továbbiakban: a TEN-T rendelet),

—

tekintettel az Európai Számvevőszék „Megvalósul-e a gyakorlatban az egységes európai vasúti forgalomirányítási rendszer létrehozására irányuló politikai döntés?” című, 2017. október 3-i különjelentésére,

—

tekintettel az európai zöld megállapodásra,

—

tekintettel a „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időálló pályára állítása” című, 2020. december 9-i bizottsági közleményre (COM(2020)0789),

—

tekintettel a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének (4) bekezdése alapján a vasúti piac fejlődésének nyomon követéséről szóló, 2021. január 13-i hetedik bizottsági jelentésre (COM(2021)0005),

—

tekintettel a vasút európai évéről (2021) szóló, 2020. december 23-i (EU) 2020/2228 európai parlamenti és tanácsi határozatra (4),

—

tekintettel az európai vasúti beszállító ipar versenyképességéről szóló, 2016. június 9-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

—

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A9-0181/2021),

A.

mivel az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) az uniós automatikus vonatbiztosítási szabvány (ATP), amely interoperábilis vasúti rendszert hoz létre Európában;

B.

mivel a Bizottság és az európai vasúti gyártók, pályahálózat-működtetők és vasúttársaságok négy egyetértési megállapodást írtak alá – a legutóbbit 2016 szeptemberében – az ERTMS kiépítésével kapcsolatos együttműködésről;

C.

mivel fontos jogalkotási lépésekre került sor, többek között 2016 júniusában elfogadták a negyedik vasúti csomagot, amely vasúti irányítási kérdéseket szabályoz és megerősíti az Európai Vasúti Ügynökség (az ügynökség) mint az ERTMS-ért felelős rendszerhatóság szerepét, valamint felülvizsgálták a fedélzeti és pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokat, amelyeket az (EU) 2016/919 bizottsági rendelet (6) fogadott el, jogi érvényt szerezve az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS) 3. alapkonfiguráció (2. kiadás) és a GSM-R (páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer) 1. alapkonfiguráció előírásainak;

D.

mivel 2017. január 5-én elfogadták az ERTMS új európai megvalósítási tervét (7), amely meghatározza az ERTMS törzshálózati folyosókon történő kiépítésének menetrendjét;

E.

mivel a teljeskörűen kiépített ERTMS lehetővé tenné a meglévő vasúti infrastruktúra forgalmi kapacitásának akár 30 %-os növelését;

F.

mivel a Bizottság egy cselekvési tervet is közzétett az ERTMS-re vonatkozóan (8), amely meghatározza az ERTMS megvalósítása és kölcsönös átjárhatósága előtt álló akadályok kezelését célzó intézkedéseket, és amelynek célja, hogy 2023-ra a törzshálózati folyosók egyharmada átalakuljon;

G.

mivel 2014 és 2020 között az uniós költségvetés becslések szerint összesen mintegy 2,7 milliárd euróval támogatta az ERTMS kiépítését, amelyből 850 millió EUR az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) (9), 1,9 milliárd EUR pedig az európai strukturális és beruházási alapokból (Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap) származott a támogatásra jogosult régiókban;

H.

mivel az ERTMS kiépítésének magában kell foglalnia az ECTS pálya menti összetevői B. osztályú rendszerlétesítményeinek leszerelését, valamint a vasúti járműveknek az ERTMS fedélzeti egységei interoperábilis alrendszereivel való utólagos széles körű felszerelését;

I.

mivel jelenleg jogilag semmi sem kötelezi a tagállamokat olyan intézkedések elfogadására, amelyek biztosítják, hogy a vasúttársaságok beruházzanak az ERTMS-be;

J.

mivel az Európai Számvevőszék figyelmeztetett arra, hogy az ERTMS teljes törzshálózaton való kiépítése jelenleg jóval elmarad az ütemtervtől és nem fog befejeződni a 2030-as határidőre, és a késedelem egyik fő okaként a tagállami koordináció hiányát nevezi meg;

K.

mivel az Alvia vonat 2013. július 24-i, Santiago de Compostela-i balesetében 80 ember életét vesztette és további 144 ember megsérült;

L.

mivel az uniós kiadásokhoz kapcsolódó uniós éghajlat-politikai nyomon követési módszertan szerint az új programozási időszakban az ERTMS az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez 40 %-kal járul hozzá, és tekintettel arra, hogy a kohéziós politikai alapok és az InvestEU alá tartozó kiadások 30 %-át, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (10) kiadásainak 37 %-át és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kiadásainak 60 %-át kell elkülöníteni az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekre;

M.

mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz megállapítja, hogy a beruházások 20 %-ának digitális célokat kell szolgálnia, és mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében a digitális címkézésre vonatkozóan meghatározott módszertan szerint az ERTMS-sel kapcsolatos beruházások 100 %-a digitálisnak minősül;

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

—

tekintettel „A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika” című, 2021. február 18-i bizottsági közleményre (COM(2021)0066),

—

tekintettel a külföldi támogatások tekintetében az egyenlő versenyfeltételek biztosításáról szóló, 2020. június 17-i bizottsági fehér könyvre (COM(2020)0253),

—

tekintettel az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0456),

—

tekintettel „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0381),

—

tekintettel a 2020. évi kiigazított munkaprogramjáról szóló, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0440), valamint von der Leyen elnök Sassoli elnökhöz és Merkel kancellárhoz intézett „Az Unió 2020. évi helyzete” című, 2020. szeptember 16-i szándéknyilatkozatára,

—

tekintettel „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0380),

—

tekintettel „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleményre (COM(2020)0098),

—

tekintettel az „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0102),

—

tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),

—

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak „Az Afrikával kapcsolatos átfogó stratégia felé” című, 2020. március 9-i közös közleményére (JOIN(2020)0004),

—

tekintettel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),

—

tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

—

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak „A globális változásra irányuló új EU–USA program” című, 2020. december 2-i közös közleményére (JOIN(2020)0022),

—

tekintettel a Bizottság szolgálatainak az EU szabadkereskedelmi megállapodásai kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetei végrehajtásának és érvényesítésének javításával kapcsolatos visszajelzésről és további lehetőségekről szóló, 2018. február 26-i informális dokumentumára, valamint a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetekre vonatkozó 15 pontos cselekvési tervére,

—

tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem – a felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája (COP21) keretében elfogadott megállapodásra (Párizsi Megállapodás),

—

tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és a fenntartható fejlődési célokra,

—

tekintettel az uniós kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló, 2020. november 26-i állásfoglalására (1), „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2021. június 9-i állásfoglalására (2), az „Európa digitális jövőjének alakítása: a digitális egységes piac működése előtt álló akadályok felszámolása és a mesterséges intelligencia használatának javítása az európai fogyasztók számára” című, 2021. május 20-i állásfoglalására (3), a fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozásáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására (4), „Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, WTO-kompatibilis uniós mechanizmus felé” című, 2021. március 10-i állásfoglalására (5), a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a vállalati átvilágításról és a vállalati elszámoltathatóságról szóló, 2021. március 10-i állásfoglalására (6), a körforgásos gazdaságról szóló új cselekvési tervről szóló, 2021. február 10-i állásfoglalására (7), az „Új európai iparstratégia” című, 2020. november 25-i állásfoglalására (8), „A közös kereskedelempolitika végrehajtása –2018. évi éves jelentés” című, 2020. október 7-i állásfoglalására (9), a világ erdőinek védelmében és helyreállításában az EU szerepéről szóló, 2020. szeptember 16-i állásfoglalására (10), az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására (11), „A digitális kereskedelmi stratégia felé” című, 2017. december 12-i állásfoglalására (12), valamint a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására (13),

—

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2021. április 15-i véleményére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—

tekintettel a Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére,

—

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A9-0190/2021),

A.

mivel a Covid19 által előidézett világjárvány nyomán olyan példátlan egészségügyi, gazdasági, társadalmi és humanitárius világválság alakult ki, amely a nemzetközi kereskedelemben soha nem látott mértékű szűk keresztmetszeteket és zavarokat okozott, ennek következtében pedig a vírus terjedésével párhuzamosan hirtelen visszaesett a nemzetközi kereskedelem, jelentősen csökkent a globális termelés és foglalkoztatás, csökkent a közvetlen külföldi befektetések szintje és fokozódtak a geopolitikai feszültségek;

B.

mivel a világjárvány rámutatott az EU és a globális ellátási láncok stratégiai sebezhetőségére, többek között a kritikus fontosságú nyersanyagok és az alapvető gyógyászati termékek, például az egyéni védőeszközök és a gyógyszerhatóanyagok tekintetében, és rámutatott arra, hogy globális, regionális és helyi szinten egyaránt nagyobb rezilienciára és diverzifikációra van szükség;

C.

mivel a Covid19-járvány tovább növelte az egyenlőtlenségeket, valamint a polgárok körében tovább fokozta a munkahelyek bizonyos ágazatokban tapasztalható megszűnése, a munka változó jellege, valamint a munkavállalók bérére és jogaira gyakorolt nyomás miatti aggodalmakat; mivel ezekkel a problémákkal foglalkozni kell annak érdekében, hogy a közvélemény továbbra is támogassa a globális kereskedelmet;

D.

mivel a Covid19-járvány azzal a kockázattal jár, hogy visszalépés történik az éghajlatváltozás elleni világméretű küzdelemben, ugyanakkor a bel- és külpolitikában globális fellépésre és együttműködésre van szükség a szakpolitikák kidolgozásához és az éghajlatvédelmi intézkedések észszerűsítéséhez, mivel a vakcina önmagában nem lesz elegendő ahhoz, hogy kezelni lehessen a Covid19 által előidézett társadalmi, környezeti és gazdasági válságot;

E.

mivel az Európai Unió ugyan jelentősen csökkentette belső üvegházhatásúgáz-kibocsátását, az importba beágyazott ÜHG-kibocsátás mégis folyamatosan nőtt, ami veszélybe sodorta az Unió globális üvegházhatásúgáz-kibocsátási lábnyomának csökkentésére irányuló uniós erőfeszítéseket;

F.

mivel a Nemzetközi Valutaalap becslései szerint (14) 2022-ben az áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelme várhatóan 8,4 %-kal nő, és a kereskedelempolitikának teljes mértékben be kell töltenie szerepét a Covid19-világjárványból való kilábalásban; mivel a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló bizottsági közleményt ki kell egészíteni a felülvizsgálat végrehajtásában kulcsszerepet játszó Európai Parlamenttel folytatott folyamatos párbeszéddel és átláthatósággal, valamint az EU rezilienciájának és stratégiai autonómiájának növelésére irányuló stratégiával, ideértve a belföldi termeléssel, az ellátási láncok közelebb hozásával, a beszállítók diverzifikálásával és a készletfelhalmozással kapcsolatos testreszabott szakpolitikai intézkedéseket és eszközöket is;

G.

mivel az EU – kiterjedt kereskedelmi megállapodás-hálózatával a világ legnagyobb kereskedelmi tömörüléseként – a világ kereskedelmi színterének legnagyobb szereplője, és egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy globális együttműködést folytasson, előmozdítsa az uniós normák, értékek és fenntarthatósági keretek partnerországokban történő végrehajtását, valamint az európai zöld megállapodással és a Párizsi Megállapodással összhangban biztosítsa a világgazdaság fenntartható helyreállítását;

H.

mivel a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belüli megosztottság és a WTO reformjának sürgető szükségessége megnehezítette a globális ellátási láncok fenntartására irányuló összehangolt erőfeszítéseket, és most az olyan multilaterális intézményekbe vetett bizalom helyreállítását kell prioritásként kezelni, amelyek a WTO kereskedelmi és egészségügyi kezdeményezéséről folytatott tárgyalások gyors előmozdítása révén képesek globális válaszokat adni;

I.

mivel fontos, hogy WTO és más nemzetközi szervek, különösen az Egészségügyi Világszervezet (WTO), az ENSZ intézményei és a Világbank között szoros együttműködés alakuljon ki a válság átfogó kezelése érdekében, különös figyelmet szentelve a fejlődő országokon belüli egészségügyi és gazdasági következményeknek;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.

68.

69.

70.

71.

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 175., 177., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződésekhez csatolt, az Európai Beruházási Bank (EBB) alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

—

tekintettel a klímastratégiára és az energiaágazatbeli hitelezésre vonatkozó új politikára, amelyeket 2019 novemberében fogadott el az EBB,

—

tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

—

tekintettel „A Fenntartható Európa beruházási terv, az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv” című, 2020. január 14-i bizottsági közleményre (COM(2020)0021),

—

tekintettel a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról szóló rendeletre irányuló, 2020. január 14-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0022),

—

tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az EBB 2019. évi pénzügyi jelentésére, amelyet 2020. május 5-én tett közzé,

—

tekintettel az EBB „A zöld szál” című, 2019. évi tevékenységi jelentésére, amelyet 2020. május 7-én tettek közzé,

—

tekintettel a klímabanki ütemtervnek az EBB igazgatótanácsa által 2020. november 11-én történt elfogadására és az EBB 2020. novemberi új éghajlatváltozási stratégiájára,

—

tekintettel az EBB 2019. szeptember 3-án közzétett, az Európai Unión belüli műveleteiről szóló 2019. évi jelentésre,

—

tekintettel a „Globális jelenlét: az EBB hatása az Európai Unión kívül” című, 2020. december 10-én közzétett, az EBB által az EU-n kívül 2019-ben támogatott projektekről szóló jelentésre,

—

tekintettel az EBB 2020. május 5-én és május 7-én közzétett 2019. évi pénzügyi jelentésére és statisztikai jelentésére,

—

tekintettel az EBB ellenőrző bizottságának 2019. évi éves jelentéseire, a csalás kivizsgálásáról szóló tevékenységi jelentésre és a panasztételi mechanizmusról szóló jelentésre,

—

tekintettel az EBB-csoport 2019. évi kockázatkezelési adatokról szóló jelentésére, amelyet 2020. július 6-án tettek közzé,

—

tekintettel a Párizsi Megállapodás európai uniós ratifikálásának EBB általi 2016. október 7-i jóváhagyására,

—

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira,

—

tekintettel „A Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedések” című, 2020. március 13-i bizottsági közleményre (COM(2020)0112),

—

tekintettel az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU rendeletnek a Covid19-járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. március 30-i (EU) 2020/460 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés),

—

tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a „Fenntartható Európa beruházási terv – a zöld megállapodás finanszírozásának módja” című, 2020. november 13-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel az Európai Tanács 2020. december 11-i, a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU helyreállítási eszközről, a Covid19-ről, az éghajlatváltozásról, a biztonságról és a külkapcsolatokról szóló következtetéseire,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék „Az Európai Stratégiai Beruházási Alap: még tenni kell az ESBA teljes sikeréért” című, 03/2019. sz. különjelentésére, amelyet 2019. január 29-én tett közzé,

—

tekintettel az EBB „Megoldások a válságra” című, 2020. évi tevékenységi jelentésére, amelyet 2021. január 20-án tettek közzé,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék 2020. május 12-i„Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform: Az uniós beruházások élénkítésére létrehozott platform hatása egyelőre elenyésző” című, 12/2020. számú különjelentésére,

—

tekintettel a gazdasági és monetáris unió intézményeiről és szerveiről, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenség megelőzéséről szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel az ombudsman által az EBB elnökéhez intézett, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekről szóló, 2016. július 22-i levélre és az EBB elnökének 2017. január 31-i válaszára;

—

tekintettel az ombudsman határozatára az Európai Bankhatóság azon határozatával kapcsolatos, 2168/2019/KR sz. ügyben, hogy jóváhagyja az ügyvezető igazgató arra irányuló kérelmét, hogy egy pénzügyi lobbicsoport vezérigazgatójává váljon;

—

tekintettel a Counter Balance „Felkészült az EBB a csalás és a korrupció elleni küzdelemre? Az uniós bank irányítási keretének kihívásai” című 2019-es jelentésére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—

tekintettel a Fejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére,

—

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0200/2021),

A.

mivel az EUMSZ 309. cikke értelmében és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban az EBB-nek az a feladata, hogy hozzájáruljon az Unió célkitűzéseinek megvalósításához, többek között hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztó eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén;

B.

mivel alapokmányának 18. cikke értelmében az EBB-nek biztosítania kell, hogy pénzeszközeit az Unió érdekében a lehető legészszerűbben használják fel;

C.

mivel az EBB az Európai Unió hiteleket nyújtó szerve és a világ egyik legnagyobb multilaterális pénzügyi intézménye; mivel következésképpen az EBB az EU természetes partnere a pénzügyi eszközök végrehajtásában, szoros együttműködésben a nemzeti és a multilaterális pénzügyi intézményekkel;

D.

mivel az EBB jelentős szerepet vállalt a gazdaság, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozásának mozgósításában a 2020-ban kezdődött Covid19-világjárvány okozta gazdasági veszteségeket követően;

E.

mivel az EBB fontos szerepet játszik az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelésére irányuló uniós stratégiában, a Bizottság által felvázoltak szerint, és évente 350 milliárd EUR további beruházásra van szükség a frissített, 2030-ig teljesítendő éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez;

F.

mivel az EBB 2019-ben elkötelezte magát amellett, hogy támogatja az európai zöld megállapodás célkitűzéseit, valamennyi finanszírozási tevékenységét összehangolja a Párizsi Megállapodás céljaival, és „uniós klímabankká” válik;

G.

mivel az EBB igazgatótanácsa jóváhagyta a klímabank 2021–2025 közötti időszakra szóló ütemtervét;

H.

mivel az EBB megkezdte a közlekedésre vonatkozó 2011-es hitelezési politikájának felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy támogassa a hozzáférhető, hatékony, környezetbarát és biztonságos közlekedést;

I.

mivel a kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatása az EBB alapvető közpolitikai célja; mivel csak 2020-ban az EBB csoport több mint 425 000 kkv-t és közepes piaci tőkeértékű vállalatot támogatott új finanszírozással; mivel a kkv-k támogatása az EBB teljes aláírt volumenének 40 %-át tette ki;

J.

mivel az EBB beruházása támogatni tudja a szociális ágazatot, beleértve az egészségügyet, az oktatást és a lakhatást;

K.

mivel 2020-ban az EBB 10,23 milliárd EUR értékben hagyott jóvá hiteleket Unión kívüli projektekhez, beleértve 2,3 milliárd EUR-t a legkevésbé fejlett országokbeli projektekhez;

L.

mivel az európai fejlesztésfinanszírozási struktúrával foglalkozó „bölcsek” magas szintű munkacsoportja 2019. október 7-én közzétette végleges jelentését, amely három lehetőséget vázol fel a jövőbeli Európai Éghajlatvédelmi és Fenntartható Fejlesztési Bank létrehozására, az alábbiak szerint: a) az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankra (EBRD) és az EBB külső finanszírozási tevékenységeire építve; b) a jelenlegi uniós pénzügyi intézmények külső tevékenységeinek összevonása egy új, vegyes tulajdonú pénzügyi intézménybe; c) az EBB összes külső tevékenységének áthelyezése egy EBB-leányvállalatba, jelentős egyéb részvényesekkel; mivel a Tanács 2019. decemberi következtetései szerint csak az a) és c) lehetőséget kell megvizsgálni; mivel még mindig várni kell az egyes lehetőségekre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok eredményeire, amelyeknek már 2020 őszén be kellett volna érkezniük;

M.

mivel az EBB csoport jelenleg dolgozza ki a szerződő felek környezetvédelmi és fenntarthatósági célkitűzésekkel való összehangolására vonatkozó iránymutatásokat;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.

68.

69.

70.

71.

72.

73.

74.

75.

76.

77.

78.

79.

80.

81.

82.

83.

84.

85.

86.

87.

88.

89.

90.

91.

92.

93.

94.

95.

96.

97.

98.

99.

100.

101.

102.

103.

104.

105.

106.

107.

108.

109.

110.

111.

—

tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) csoport 2019. évi tevékenységi jelentésre,

—

tekintettel az EBB-csoport 2019. évi pénzügyi jelentésére és az EBB-csoport 2019. évi statisztikai jelentésére,

—

tekintettel az EBB-csoport 2019. évi fenntarthatósági jelentésére és az EBB-csoport azt kísérő szénlábnyom-jelentésére,

—

tekintettel az Európai Beruházási Bank 2019. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentésre,

—

tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) panasztételi mechanizmusáról szóló 2019. évi jelentésére,

—

tekintettel az EBB afrikai, karibi, csendes-óceáni és tengerentúli országokban és területeken végzett tevékenységéről szóló 2019. évi éves jelentésre,

—

tekintettel a Számvizsgáló Bizottság 2019. évről szóló éves jelentéseire,

—

tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) „Európa átalakításának felgyorsítása” című 2019/2020. évi beruházási jelentésére:

—

tekintettel az EBB-csoport 2019. évi vállalatirányítási jelentésére,

—

tekintettel a csalás kivizsgálásáról szóló 2019. évi tevékenységi jelentésre,

—

tekintettel az EBB-csoport 2019. évi operatív tervére,

—

tekintettel az Európai Beruházási Bank által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak készített 2019. évi ESBA-jelentésre,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék „Az Európai Stratégiai Beruházási Alap: még tenni kell az ESBA teljes sikeréért” című, 2019. január 29-i 03/2019. sz. különjelentésére (1),

—

tekintettel az Európai Számvevőszék „Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform: Az uniós beruházások élénkítésére létrehozott platform hatása egyelőre elenyésző” című, 2020. május 12-i 12/2020. számú különjelentésére,

—

tekintettel az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról szóló 2019. évi jelentésre:

—

tekintettel Az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló, 2014. április 16-i 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat Bizottság általi értékelésére (SWD(2019)0333) és annak összefoglalójára (SWD(2019)0334), amelyet 2019. szeptember 13-án tettek közzé,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. és 9. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 174., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint annak az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvére és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló 28. jegyzőkönyvére,

—

tekintettel az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatára,

—

tekintettel „az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garanciaalapjának 2018. évi kezeléséről szóló, 2019. május 28-i bizottsági jelentésre (COM(2019)0244),

—

tekintettel az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között létrejött, 2016. szeptemberi háromoldalú megállapodásra,

—

tekintettel 2020. július 10-i állásfoglalására az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről – 2018. évi éves jelentés (3),

—

tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0215/2021),

A.

mivel az EBB-t a Szerződés arra kötelezi, hogy különféle célzott beruházási eszközök, például hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztó eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén hozzájáruljon az uniós integrációhoz, a gazdasági és társadalmi kohézióhoz és regionális fejlesztéshez;

B.

mivel az EUMSZ 309. cikke értelmében az EBB elsődleges célja, hogy az Unió érdekében hozzájáruljon a belső piac kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődéséhez az EUMSZ 309. cikke értelmében azáltal, hogy megkönnyíti a kevésbé fejlett régiók fejlesztésére irányuló projektek és több tagállam közös érdekű projektjeinek finanszírozását, amelyek méretük vagy jellegük miatt az egyes tagállamokban rendelkezésre álló különböző eszközökkel nem finanszírozhatóak teljes mértékben;

C.

mivel az EBB-csoport szerződés alapján köteles hozzájárulni az uniós integrációhoz és a regionális fejlődéshez, az EUMSZ 309. cikkével és a 28. jegyzőkönyvvel összhangban;

D.

mivel az EU a pénzügyi válság óta a beruházások rendkívül alacsony szintjével szembesül, miközben sürgős beruházásokra van szükség a gazdaság és a társadalom szükséges zöld és digitális átalakulásához;

E.

mivel az EBB 2019 novemberében új energiahitel-nyújtási politikát fogadott el, 2020 decemberében pedig a klímabank-ütemtervet;

F.

mivel az EBB-től elvárják, hogy kulcsszerepet játsszon az európai zöld megállapodásnak a fenntartható európai beruházási terv révén történő finanszírozásában;

G.

mivel az EBB-nek a méltányos átállási mechanizmuson keresztül támogatnia kell a méltányos zöld átállást;

H.

mivel az olyan közpolitikai céloknak, mint a területi és társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés, az ifjúsági munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés a Bank törekvésének és célkitűzéseinek középpontjában kell állniuk, mivel feladata az, hogy hozzájáruljon a belső piac kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődéséhez;

I.

mivel 2014 és 2019 között a Bank több mint 100 milliárd EUR finanszírozást nyújtott a kohéziós régiókban;

J.

mivel az EBB azt tervezi, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban működő első multilaterális fejlesztési bankká válik, és a Tanács már felkérte az EBB-t és az EBRD-t, hogy a jövőbeli megbeszélésekre nyújtsák be ezeket a terveket;

K.

mivel a csalás – beleértve az adócsalást és a pénzmosást –, valamint a terrorizmus finanszírozása és a korrupció elleni biztosítékokat megfelelően bele kell foglalni az EBB átvilágításába és szerződéses feltételeibe;

L.

mivel az EBB külső hitelezési tevékenyégei révén fontos szerepet tölt be az Unión kívül a világ legnagyobb multilaterális pénzügyi intézményeként;

M.

mivel az EBB központi szerepet játszik a fenntartható fejlődési menetrend végrehajtásának biztosítására irányuló uniós erőfeszítésekben;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

—

tekintettel a géntechnológiával módosított DAS-81419-2 szóját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D073421/01,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2021. május 17-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2016. október 26-án elfogadott és 2016. december 5-én közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.

mivel 2012. február 9-én a Dow Agro Sciences Ltd az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított DAS-81419-2 szójababot (a továbbiakban: géntechnológiával módosított szójababot) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a géntechnológiával módosított szójababot tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.

mivel a szóban forgó kérelemről az EFSA 2016. október 26-án kedvező véleményt fogadott el, amelyet 2016. december 5-én közzétettek;

C.

mivel a géntechnológiával módosított szójababot két szintetikus úton előállítható Bt-toxin, a Cry1F és a Cry1Ac előállítására fejlesztették ki, amelyek védelmet biztosítanak a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben, és ellenálló a glufozinát gyomirtó szerrel szemben (5);

D.

mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt (6); mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a géntechnológiával módosított szójabab nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak, és hogy ezért a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag lehet jelen;

E.

mivel a glufozinát 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagnak minősül, így megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) kizárási kritériumainak; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt (8);

F.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradékanyagok és bomlástermékeik értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testülete hatáskörén, és ezért azt nem végzik el a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként;

G.

mivel a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények termesztése során alkalmazott különleges mezőgazdasági gyakorlatok egyedi alkalmazási mintákhoz és kitettségekhez, egyes metabolitok előfordulásához és kombinált hatások felbukkanásához vezetnek, amelyekre figyelmet kell fordítani; mivel ezeket az EFSA nem vette figyelembe;

H.

mivel a géntechnológiával módosított növények engedélyezésének toxikológiai vizsgálata izolált Bt-toxinokkal történik; mivel kevés jelentőség tulajdonítható az elszigetelt fehérjékkel végzett toxikológiai vizsgálatoknak, mivel a géntechnológiával módosított növényekben, például a kukoricában, a gyapotban és a szójababban előforduló Bt-toxinok természetüknél fogva mérgezőbbek, mint az izolált Bt-toxinok; mivel ennek az az oka, hogy a növényi szövetben jelen lévő proteázgátlók (PI) növelhetik a Bt-toxinok toxicitását a lebomlásuk késleltetésével; mivel ezt a jelenséget számos tudományos vizsgálat igazolta, többek között a Monsanto 30 évvel ezelőtt végzett tanulmánya, amely kimutatta, hogy még a rendkívül alacsony PI-szintek is akár 20-szorosára növelték a Bt-toxinok toxicitását (9);

I.

mivel ezeket a hatásokat soha nem vették figyelembe az EFSA kockázatértékelései során, még akkor sem, ha azok minden, az Unióban behozatalra vagy termesztésre engedélyezett Bt-növény esetében relevánsak; mivel nem zárható ki, hogy a proteázgátlók és a Bt-toxinok közötti kölcsönhatásból eredő fokozott toxicitás kockázatokat hordoz a Bt-toxinokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztó emberekre és ilyen takarmányokat fogyasztó állatokra nézve;

J.

mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-toxinoknak való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-toxinok adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek (10), ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

K.

mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak a Bt-toxinokkal fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozó műveletnek, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként; mivel ez problematikus, hiszen ismert, hogy a glufozináttal való permetezésből származó maradékanyagok megzavarják a mikrobiomot, ami például a Bt-toxinokkal kombinálva erősítheti az immunreakciókat (11);

L.

mivel a tagállamok illetékes hatóságai a három hónapos konzultációs időszak alatt észrevételeket nyújtottak be az EFSA-nak (12); mivel a kritikus észrevételek között szerepel az a visszajelzés, hogy a károsítók és a betegségek nyomásával kapcsolatban benyújtott adatok nem elégségesek a géntechnológiával módosított szójabab és a környezet közötti ökológiai kölcsönhatás részletes elemzéséhez, hogy a kérelmező csak a be- és kirakodás során előforduló, géntechnológiával módosított szójabab jelentős nem szándékos veszteségeit említi a környezeti expozíció módjaként, és hogy a szójabab feldolgozásából vagy felhasználásából származó hulladékanyagok (pl. trágya, géntechnológiával módosított szójababbal táplált állatok ürüléke) egyéb expozíciós útvonalait nem értékelték külön, és hogy a javasolt felügyeleti terv nem foglalkozik az emberek és az állatok egészségének általános felügyeletére vonatkozó kérdésekkel, ezért nem tekinthetők kellően kidolgozottnak;

M.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2021. május 17-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége;

N.

mivel a Bizottság elismeri, hogy gondot okoz az a tény, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált;

O.

mivel az Európai Parlament a 8. ciklusban összesen 36 állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), és a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel 9. ciklusában az Európai Parlament már 18 kifogást fogadott el a GMO-k forgalomba hozatala ellen; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO engedélyezését sem; mivel a tagállamok többek között az elővigyázatosság elvének az engedélyezési eljárás során való figyelmen kívül hagyása, valamint a kockázatértékeléssel kapcsolatos tudományos aggályok miatt nem támogatják az engedélyezést;

P.

mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

Q.

mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésétől olyan esetben, amikor a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (13);

R.

mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

S.

mivel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó 2017-es jelentése megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre (14); mivel az ENSZ 3.9. fenntartható fejlődési célja a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra (15); mivel a géntechnológiával módosított szójabab behozatalának engedélyezése növelné a keresletet a reprodukciót károsító, az Unióban már nem engedélyezett gyomirtó szerrel kezelt növény iránt, növelve ezáltal a harmadik országokban dolgozók expozícióját; mivel a munkavállalók fokozott kitettségének kockázata kiemelt problémát jelent a géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények esetében, tekintettel a felhasznált gyomirtó szerek nagyobb mennyiségére;

T.

mivel az erdőirtás a biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfontosabb oka; mivel a fosszilis tüzelőanyagok elégetése után a földhasználatból és a földhasználat – főképp erdőirtás révén történő – megváltoztatásából eredő kibocsátás az éghajlatváltozás második legjelentősebb oka (16); mivel a Párizsi Megállapodás, valamint a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény keretében elfogadott 2011–2020 közötti, a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv, továbbá a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok támogatják a fenntartható erdőgazdálkodásra, valamint az erdők védelmére és helyreállítására irányuló erőfeszítéseket (17); mivel az ENSZ 15. fenntartható fejlődési célja magában foglalja az erdőirtások 2020-ra történő megállításának célkitűzését (18); mivel az erdők olyan többfunkciós szerepet töltenek be, amely a fenntartható fejlődésre vonatkozó legtöbb ENSZ-cél eléréséhez is hozzájárul (19);

U.

mivel a szójatermesztés az erdőirtás egyik kulcsfontosságú hajtóereje a dél-amerikai Amazonas-vidék, Cerrado és Gran Chaco erdeiben; mivel a Brazíliában és Argentínában termesztett szója 97 %-a, illetve 100 %-a géntechnológiával módosított szója (20); mivel a Brazíliában és Argentínában termesztésre engedélyezett, géntechnológiával módosított szójababok túlnyomó többsége szintén engedélyezett az Unióba történő behozatalra; mivel a géntechnológiával módosított szójabab termesztése Argentínában és Brazíliában már engedélyezett (21);

V.

mivel egy friss, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány szerint a Brazíliából származó szójaimport miatt az Uniónak a legnagyobb a szén-dioxid-lábnyoma a világon, 13,8 %-kal nagyobb, mint a legnagyobb szójaimportőr Kínáé, mivel a szójatermeléshez kapcsolódó erdőirtás miatt nagyobb arányú a kibocsátása (22); mivel egy másik közelmúltbeli tanulmány megállapította, hogy a brazil Amazonas és Cerrado régiókból az Unióba exportált, főként állati takarmányozás céljára szolgáló szója mintegy egyötödéhez „kapcsolódhat illegális erdőirtás” (23);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0054),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0055),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0056),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat, négyet vagy ötöt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0057),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. május 14.) a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0069),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és az (EU) 2018/1111 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0291),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított SYHT0H2 (SYN-ØØØH2-5) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0292),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 87460 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 87460, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0293),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 87751 × MON 87701 × MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0365),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × MON 87411 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és MON 87411 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0366),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MIR604 (SYN-IR6Ø4-5) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0367),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 88017 (MON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0368),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 89034 (MON-89Ø34-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0369),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2021. március 11.) a géntechnológiával módosított GHB614 × T304-40 × GHB119 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0080),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2021. március 11.) a géntechnológiával módosított MZIR098 (SYN-ØØØ98-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0081).

—

tekintettel a géntechnológiával módosított DAS-81419-2 × DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D073422/01,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2021. május 17-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2020. október 15-én elfogadott és 2020. november 20-án közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.

mivel 2016. március 2-án a Dow AgroSciences Ltd kérelmet nyújtott be az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban Hollandia illetékes nemzeti hatóságához; mivel a kérelem a géntechnológiával módosított DAS-81419-2 x DAS-44406-6 szójababot („géntechnológiával módosított szójabab”) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozott; mivel a kérelem a géntechnológiával módosított szójababot tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.

mivel a szóban forgó kérelemről az EFSA 2020. október 15-én kedvező véleményt fogadott el, amelyet 2020. november 20-án közzétettek;

C.

mivel a géntechnológiával módosított szójababot úgy fejlesztették ki, hogy ellenálló legyen a gyomirtó szerek három alábbi csoportjával szemben: glifozát, 2,4-diklorofenoxi-ecetsav (2,4-D) és más kapcsolódó fenoxi gyomirtó szerek (AAD-12) és glufozinát, valamint hogy ellenálló legyen a Lepidoptera rendbe tartozó kártevőkkel szemben a Bt-toxinok (Cry1F és a Cry1Ac) kifejezése révén (5);

D.

mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt (6); mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a géntechnológiával módosított szójabab nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak, gifozátnak és 2,4-D-nek, ezért a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag lehet jelen;

E.

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy a veszélyes/rákkeltő anyagként történő besorolása nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be;

F.

mivel a glufozinát 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagnak minősül, így megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kizárási kritériumainak (7); mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt (8);

G.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradékanyagok és bomlástermékeik értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (az EFSA GMO-testülete) hatáskörén, és ezért azt nem végzik el a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként; mivel ez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek az érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás idézheti elő (9);

H.

mivel a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények termesztése során alkalmazott különleges mezőgazdasági gyakorlatok egyedi alkalmazási mintákhoz és kitettségekhez, egyes metabolitok előfordulásához és kombinált hatások felbukkanásához vezetnek, amelyekre figyelmet kell fordítani; mivel ezeket az EFSA nem vette figyelembe;

I.

mivel ezért nem vonható le az a következtetés, hogy a géntechnológiával módosított szójabab fogyasztása biztonságos az emberi és állati egészségre nézve;

J.

mivel a géntechnológiával módosított növények engedélyezésének toxikológiai vizsgálata izolált Bt-toxinokkal történik; mivel kevés jelentőség tulajdonítható az izolált fehérjékkel végzett toxikológiai vizsgálatoknak, mivel a géntechnológiával módosított növényekben, például a kukoricában, a gyapotban és a szójababban előforduló Bt-toxinok természetüknél fogva mérgezőbbek, mint az izolált Bt-toxinok; mivel ennek az az oka, hogy a növényi szövetben jelen lévő proteázgátlók (PI) növelhetik a Bt-toxinok toxicitását a lebomlásuk késleltetésével; mivel ezt a jelenséget számos tudományos vizsgálat igazolta, többek között a Monsanto 30 évvel ezelőtt végzett tanulmánya, amely kimutatta, hogy még a rendkívül alacsony PI-szintek is hússzorosára növelték a Bt-toxinok toxicitását (10);

K.

mivel ezeket a hatásokat soha nem vették figyelembe az EFSA kockázatértékelései során, még akkor sem, ha azok minden, az Unióban behozatalra vagy termesztésre engedélyezett Bt-növény esetében relevánsak; mivel nem zárható ki, hogy a proteázgátlók és a Bt-toxinok közötti kölcsönhatásból eredő fokozott toxicitás kockázatokat hordoz a Bt-toxinokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztó emberekre és ilyen takarmányokat fogyasztó állatokra nézve;

L.

mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-toxinoknak való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-toxinok adjuváns tulajdonságokkal (11) rendelkezhetnek, ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

M.

mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak a Bt-toxinokkal fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozónak, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként; mivel ez problematikus, hiszen ismert, hogy a glufozináttal való permetezésből származó maradékanyagok megzavarják a mikrobiomot, ami például a Bt-toxinokkal kombinálva erősítheti az immunreakciókat (12);

N.

mivel a tagállamok illetékes hatóságai a három hónapos konzultációs időszak alatt észrevételeket nyújtottak be az EFSA-nak (13); mivel a kritikus észrevételek között szerepelt, hogy a természetes környezetbe történő horizontális génátvitel nyomon követésére jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem alkalmasak a ritka események észlelésére, és hogy a kérelmező figyelmen kívül hagyja a genetikai változékonyság kialakulásának lehetőségét a mutáns pat, epsps és cry génvariánsok vagy ezek töredékeinek átvitele révén, hogy a géntechnológiával módosított szójabab emberek és állatok tekintetében való biztonságosságának a hagyományos szójababbal való lényegi egyenértékűsége alapján szolgáltatott adatok nem meggyőzőek, és hogy a cry toxinok együttes környezeti hatásai további kutatást igényelnek;

O.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2021. május 17-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége;

P.

mivel a Bizottság elismeri, hogy problematikus az a tény, hogy a GMO-k engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált;

Q.

mivel az Európai Parlament a 8. ciklusban összesen 36 állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), és a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a 9. ciklusban az Európai Parlament már 18 kifogást fogadott el a GMO-k forgalomba hozatala ellen; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO esetében sem az engedélyezést; mivel a tagállamok többek között az elővigyázatosság elvének az engedélyezési eljárás során való figyelmen kívül hagyása, valamint a kockázatértékeléssel kapcsolatos tudományos aggályok miatt nem támogatják az engedélyezést;

R.

mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

S.

mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésétől olyan esetben, amikor a Fellebbviteli Bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (14);

T.

mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

U.

mivel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó 2017-es jelentése megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre (15); mivel az ENSZ 3.9. fenntartható fejlődési célja a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra (16); mivel a géntechnológiával módosított szójabab behozatalának engedélyezése növelné a keresletet a reprodukciót károsító, az Unióban már nem engedélyezett gyomirtó szerrel kezelt növény iránt, növelve ezáltal a harmadik országokban dolgozók kitettségét; mivel a munkavállalók fokozott kitettségének kockázata kiemelt problémát jelent a géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények esetében, tekintettel a felhasznált gyomirtó szerek nagyobb mennyiségére;

V.

mivel az erdőirtás a biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfontosabb oka; mivel a földhasználatból és a földhasználat – főképp erdőirtás révén történő – megváltoztatásából eredő kibocsátás az éghajlatváltozás második legjelentősebb okozója – a fosszilis tüzelőanyagok elégetése után (17); mivel a Párizsi Megállapodás, valamint a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény keretében elfogadott, 2011–2020 közötti időszakra szóló, biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv, továbbá a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok támogatják a fenntartható erdőgazdálkodásra, valamint az erdők védelmére és helyreállítására irányuló erőfeszítéseket (18); mivel az ENSZ 15. fenntartható fejlődési célja magában foglalja az erdőirtások 2020-ra történő megállításának célkitűzését (19); mivel az erdők olyan többfunkciós szerepet töltenek be, amely a fenntartható fejlődésre vonatkozó legtöbb ENSZ-cél eléréséhez is hozzájárul (20);

W.

mivel a szójatermesztés az erdőirtás egyik fő motivációja a dél-amerikai Amazonas-vidék, Cerrado és Gran Chaco erdeiben; mivel a Brazíliában és Argentínában termesztett szója 97 %-a, illetve 100 %-a géntechnológiával módosított szója (21); mivel a Brazíliában és Argentínában termesztésre engedélyezett, géntechnológiával módosított szójababok túlnyomó többsége szintén engedélyezett az Unióba történő behozatalra; mivel a géntechnológiával módosított szójabab termesztése Argentínában és Brazíliában már engedélyezett (22);

X.

mivel egy friss, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány szerint a Brazíliából származó szójaimport miatt az Uniónak a legnagyobb a szén-dioxid-lábnyoma a világon, 13,8 %-kal nagyobb, mint a legnagyobb szójaimportőr Kínáé, mivel a szójatermeléshez kapcsolódó erdőirtás miatt nagyobb arányú a kibocsátás (23); mivel egy másik közelmúltbeli tanulmány megállapította, hogy a brazil Amazonas és Cerrado régiókból az Unióba exportált, főként állati takarmányozás céljára szolgáló szója mintegy egyötödéhez „kapcsolódhat illegális erdőirtás” (24);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0054),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0055),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0056),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat, négyet vagy ötöt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0057),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. május 14.) a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0069),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és az (EU) 2018/1111 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0291),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított SYHT0H2 (SYN-ØØØH2-5) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0292),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 87460 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 87460, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0293),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 87751 × MON 87701 × MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0365),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × MON 87411 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és MON 87411 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0366),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MIR604 (SYN-IR6Ø4-5) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0367),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 88017 (MON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0368),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 89034 (MON-89Ø34-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0369),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2021. március 11.) a géntechnológiával módosított GHB614 × T304-40 × GHB119 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0080),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2021. március 11.) a géntechnológiával módosított MZIR098 (SYN-ØØØ98-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0081).

—

tekintettel a géntechnológiával módosított 1507 × MIR162 × MON810 × NK603 kukoricát, valamint az 1507, MIR162, MON810 and NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D073423/01,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2021. május 17-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2020. november 25-én elfogadott és 2021. január 13-án közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.

mivel 2015. december 8-án a Pioneer Overseas Corporation (a továbbiakban: kérelmező) az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a géntechnológiával módosított 1507 × MIR162 × MON810 × NK603 kukoricát (a továbbiakban: a több transzgént tartalmazó géntechnológiával módosított kukoricát) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.

mivel a kérelem emellett kiterjedt a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát alkotó, említett egyszeres genetikai események tíz alkombinációját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára is; mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica hat alkombinációját már engedélyezték; mivel a bizottsági végrehajtási határozat tervezete kiterjed a fennmaradó négy alkombinációra;

C.

mivel az EFSA 2020. november 25-én kedvező véleményt adott, amelyet 2021. január 13-án tettek közzé;

D.

mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica négy genetikailag módosított kukoricaesemény keresztezéséből származik, glufozinátot és glifozátot tartalmazó gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességet biztosít, valamint három rovarölő fehérjét („Bt” vagy „Cry” fehérjét) expresszál: Cry1F, Cry1Ab és Vip3Aa20, amelyek mérgezőek a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkre (5);

E.

mivel a bizottsági végrehajtási határozattervezetben szereplő négy alkombináció esetében a kérelmező nem szolgáltatott semmilyen kísérleti adatot;

F.

mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt (6); mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak és glifozátnak, és hogy ezért a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag lehet jelen;

G.

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy a besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be;

H.

mivel a glufozinát 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagnak minősül, így megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) kizárási kritériumainak; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt (8);

I.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradékanyagok és bomlástermékeik értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testülete hatáskörén, és ezért azt nem végzik el a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként; mivel ez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek az érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás idézheti elő (9);

J.

mivel a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények termesztése során alkalmazott különleges mezőgazdasági gyakorlatok egyedi alkalmazási mintákhoz és kitettségekhez, egyes metabolitok előfordulásához és kombinált hatások felbukkanásához vezetnek, amelyekre figyelmet kell fordítani; mivel ezeket az EFSA nem vette figyelembe;

K.

mivel ezért nem vonható le az a következtetés, hogy a több transzgént tartalmazó kukorica vagy alkombinációinak fogyasztása biztonságos az emberi és állati egészségre nézve;

L.

mivel a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítására irányuló 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) értelmében a harmadik országokban előállított élelmiszerekre és takarmányokra egyedi maradékanyag-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) kell megállapítani, amennyiben a peszticidek használata az Unión belüli mezőgazdasági gyakorlatból eredő maradékanyag- határértékektől eltérő maradékanyag-értékeket eredményez; mivel valóban ez a helyzet a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított importált növények esetében, annak következtében, hogy nőtt a géntechnológiával nem módosított növényeknél használt gyomirtó szerek mennyisége;

M.

mivel azonban a glifozátra vonatkozó jelenlegi maradékanyag-határértékek (MRL) 2018-as EFSA általi felülvizsgálata szerint a rendelkezésre álló adatok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy az EPSPS tekintetében géntechnológiával módosított kukoricával kapcsolatban meg lehessen állapítani a glifozát MRL-jét és kockázatfelmérési értékeit (11); mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica esetében jelen van az EPSPS-módosítás (12);

N.

mivel a géntechnológiával módosított növények engedélyezésének toxikológiai vizsgálata izolált Bt-toxinokkal történik; mivel kevés jelentőség tulajdonítható az elszigetelt fehérjékkel végzett toxikológiai vizsgálatoknak, mivel a géntechnológiával módosított növényekben, például a kukoricában, a gyapotban és a szójababban előforduló Bt-toxinok természetüknél fogva mérgezőbbek, mint az izolált Bt-toxinok; mivel ennek az az oka, hogy a növényi szövetben jelen lévő proteázgátlók (PI) növelhetik a Bt-toxinok toxicitását a lebomlásuk késleltetésével; mivel ezt a jelenséget számos tudományos vizsgálat igazolta, többek között a Monsanto 30 évvel ezelőtt végzett tanulmánya, amely kimutatta, hogy még a rendkívül alacsony PI-szintek is 20 %-kal növelték a Bt-toxinok toxicitását (13);

O.

mivel ezeket a hatásokat soha nem vették figyelembe az EFSA kockázatértékelései során, még akkor sem, ha azok minden, az Unióban behozatalra vagy termesztésre engedélyezett Bt-növény esetében relevánsak; mivel nem zárható ki, hogy a PI és a Bt-toxinok közötti kölcsönhatásból eredő fokozott toxicitás kockázatokat hordoz a Bt-toxinokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztó emberekre és ilyen takarmányokat fogyasztó állatokra nézve;