AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

2022.2.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/1

AnaEE-ERIC – Európai Kutatási Infrastruktúra-Konzorcium

ALAPSZABÁLY

(2022/C 88/01)

Tartalomjegyzék

PREAMBULUM

1. FEJEZET

ALAPVETŐ ELEMEK

1. cikk

Név

2. cikk

Alapszabály szerinti székhely

3. cikk

Feladat és tevékenységek

4. cikk

A fennállás időtartama és a felszámolási eljárás

5. cikk

Felelősségi rendszer

6. cikk

Felhasználói hozzáférési politika

7. cikk

Tudományos értékelési politika

8. cikk

Terjesztési politika

9. cikk

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkozó politika

10. cikk

Foglalkoztatáspolitika

11. cikk

Beszerzési politika

2. FEJEZET

TAGSÁG

12. cikk

Tagság és képviselet

13. cikk

Tagok és megfigyelők felvétele

14. cikk

Tag és megfigyelő lemondása/a tagsági és a megfigyelői jogviszony megszűnése

3. FEJEZET

A TAGOK ÉS A MEGFIGYELŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

15. cikk

Tagok

16. cikk

Megfigyelők

17. cikk

Hozzájárulások

4. FEJEZET

IRÁNYÍTÁS

18. cikk

A tagok közgyűlése

19. cikk

Főigazgató

20. cikk

A központi szerv

21. cikk

AnaEE-ERIC szolgáltatóközpontok

22. cikk

A nemzeti csomópontok és a nemzeti platformok

23. cikk

Igazgatótanács

24. cikk

A független tudományos tanácsadó bizottság (ISAC)

25. cikk

A független etikai tanácsadó bizottság (IEAC)

26. cikk

Az érdekelt felek bizottsága

27. cikk

Kiegészítő testületek

5. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGNAK

28. cikk

Jelentéstétel az Európai Bizottságnak

6. FEJEZET

PÉNZÜGYEK

29. cikk

Pénzügyi év

30. cikk

Források

31. cikk

A tagok és megfigyelők hozzájárulásait szabályozó elvek

32. cikk

Költségvetés, költségvetési elvek, beszámoló és ellenőrzés

33. cikk

Adók

7. FEJEZET

EGYÉB BERENDEZÉSEK

34. cikk

Alkalmazandó jog

35. cikk

Munkanyelv

36. cikk

Jogviták

37. cikk

Az alapszabály módosítása, aktualizálása és elérhetősége

38. cikk

Átmeneti rendelkezések

I. melléklet

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

II. melléklet

A TAGOK, A MEGFIGYELŐK ÉS AZ ŐKET KÉPVISELŐ JOGALANYOK JEGYZÉKE

III. melléklet

KÖLTSÉGVETÉS – HOZZÁJÁRULÁSOK

PREAMBULUM

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a mezőgazdasági, erdei, édesvízi és egyéb gazdálkodás alatt álló és természetes ökoszisztémák fenntarthatósága kritikus fontosságú az emberiség jövője szempontjából, és tudatában annak, hogy az éghajlatváltozás, a biogeokémiai ciklusok megzavarása, a biológiai sokféleség csökkenése és a földhasználat megváltozása miatt veszélybe kerülnek a millenniumi ökoszisztéma-értékelésben meghatározott ökoszisztéma-szolgáltatások;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Földünk rendszerében bekövetkező példátlan változások következményeinek kikövetkeztetése és előrejelzése nem csupán az ökoszisztéma-folyamatok és azok mozgatórugói összetettségének jobb megértésében rejlik, hanem a változó jövőhöz való jobb alkalmazkodáshoz szükséges ismeretek megszerzésében is;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az ökoszisztéma működése és a környezet közötti kölcsönös függőségek megfelelő megértése nélkül Európa továbbra sem lesz képes felmérni az éghajlatváltozás hatásait, csökkenteni a kockázatokat és ennek megfelelően tervezni;

FELISMERVE, hogy az ökoszisztémák elemzésére és vizsgálatára szolgáló infrastruktúra (AnaEE-ERIC) egy egyedülálló, kontinentális léptékű, hosszú távú, integrált, kísérleti kutatási infrastruktúra lesz, amely elosztott (meglévő és új), fejlett kísérleti platformokon (szabadtéri és zárt ökoszisztéma platformok), modellezési platformokon és elemzési platformokon alapul;

FELISMERVE, hogy e nemzeti platformok szupranacionális szervezeteken (központi csomópontokon és szolgáltatóközpontokon) keresztül történő koordinációja és integrációja kiterjedt nemzetközi hozzáférést, platformokon átívelő kutatási projekteket, jobb és harmonizált méréseket és adatokat, adatok és modellek közötti kapcsolatokat, az adatokhoz és a szintézisekhez nyílt hozzáférést fog biztosítani;

FELISMERVE, hogy az AnaEE-ERIC technológiákat és know-how-t fog fejleszteni az ökoszisztéma-tudomány és -gazdálkodás területén, hozzájárul a fenntartható élelmiszerrendszerekre való áttéréshez, valamint az európai biogazdaság és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia általános célkitűzéseihez;

Ezen Alapszabály alkalmazásában az I. mellékletben megadott fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

EZÉRT a tagok felkérik az Európai Bizottságot, hogy a 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendelet értelmében európai kutatási infrastruktúra-konzorciumként (ERIC) hozza létre az AnaEE-t

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. FEJEZET

ALAPVETŐ ELEMEK

1. cikk

Név

Létrejön az „Analysis and Experimentation on Ecosystems ERIC” (AnaEE-ERIC) elnevezésű, megosztott európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (ERIC). Ez a konzorcium a 723/2009/EK rendelet rendelkezései alapján létrehozott európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (ERIC).

2. cikk

Alapszabály szerinti székhely

Az AnaEE-ERIC alapszabály szerinti székhelye a franciaországi Gif-sur-Yvette-ben található.

3. cikk

Feladat és tevékenységek

1. Az AnaEE-ERIC fő feladata egy olyan megosztott kutatási infrastruktúra létrehozása és működtetése, amely az ökoszisztémák elemzésére és vizsgálatára szolgál. Célja, hogy biztosítsa az emberi társadalmak előtt álló összetett, globális környezeti és éghajlati kihívások kezeléséhez szükséges eszközöket, szolgáltatásokat és ismereteket.

2. Az AnaEE-ERIC a központi szervvel (CH), az interfész- és szintézisközponttal (ISC), a technológiai központtal (TC) és az adatmodellező központtal (DMC) működik.

3. Az (1) bekezdés alkalmazásában az AnaEE-ERIC feladatai a következők:

a)	a kísérleti, elemzési és modellezési nemzeti platformokhoz való hozzáférés koordinálása, és az európai létesítményekkel való együttműködés megszervezése;

b)	az európai kutatási programok és projektek elősegítése;

c)	technológiafejlesztés, módszerek harmonizálása, ipari partnerségek kiépítése és a tudásátadás megkönnyítése;

d)	a tudás és/vagy a kompetenciák cseréjének előmozdítása az Európai Kutatási Térségben (ERA), valamint a szellemi képességek kihasználásának fokozása az Unió valamennyi tagállamában;

e)	az adatokhoz való hozzáférés, valamint az adatmegosztás és -modellezés fejlesztése;

f)	képzések szervezése;

g)	kommunikációs stratégia végrehajtása;

h)	minden egyéb olyan kapcsolódó tevékenység, amely céljainak teljesítéséhez szükséges.

4. Az AnaEE-ERIC alapfeladatát profitszerzési cél nélkül látja el. Az AnaEE-ERIC korlátozott körben gazdasági tevékenységet is folytathat, amennyiben az szorosan kapcsolódik a 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott fő feladatához, és nem akadályozza annak végrehajtását.

4. cikk

A fennállás időtartama és a felszámolási eljárás

1. Az AnaEE-ERIC kezdetben tíz évig működik. A tagok közgyűlése dönthet úgy, hogy ezt az időtartamot egymást követő 10 éves időszakokkal meghosszabbítja.

2. Az AnaEE-ERIC megszüntetéséről a tagok közgyűlése az Alapszabály 18. cikke (10) bekezdésével összhangban határoz.

3. Az AnaEE-ERIC indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a megszüntető határozat elfogadását követő tíz napon belül értesíti az Európai Bizottságot a határozatról.

4. Az AnaEE-ERIC tartozásainak kiegyenlítése után fennmaradó eszközökön a tagok az AnaEE-ERIC-hez az alapszabály 17. cikke alapján nyújtott éves hozzájárulásaik halmozott összegével arányosan osztoznak.

5. Az AnaEE-ERIC-nek a felszámolási eljárás lezárását követően indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben tíz napon belül értesítenie kell a Bizottságot.

6. Az AnaEE-ERIC azon a napon szűnik meg, amikor az Európai Bizottság a megfelelő értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában közzéteszi.

5. cikk

Felelősségi rendszer

1. Az AnaEE-ERIC felelős a tartozásaiért.

2. A tagok az AnaEE-ERIC bármilyen jellegű tartozásaiért az AnaEE-ERIC számára a működés utolsó teljes éve tekintetében nyújtott hozzájárulásuk erejéig viselnek pénzügyi felelősséget.

3. Az AnaEE-ERIC a tevékenységével összefüggő kockázatokra megfelelő biztosítást köt.

6. cikk

Felhasználói hozzáférési politika

1. Az AnaEE-ERIC központi szerve vagy szolgáltatóközpontjai által biztosított AnaEE-ERIC-létesítményekhez és -szolgáltatásokhoz való hozzáférést a nyílt hozzáférés elve alapján kell biztosítani. Az AnaEE-ERIC a tagjai számára ösztönzőket biztosító díjpolitikával hajtja végre az infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó szabályokat.

2. Az AnaEE-ERIC internetes portálján keresztül tájékoztatást nyújt az éghajlati és bioföldrajzi gradiensekről, valamint az AnaEE-ERIC platformok egymást kiegészítő készségeiről és technikáiról annak érdekében, hogy segítse a tudósokat a projektek kidolgozásának szakaszában, és megkönnyítse tagsága számára a több platformon átívelő projektek létrehozását.

3. Az AnaEE-ERIC központi szerve a javasolt felhasználás tudományos minőségének értékelése, a tagok közgyűlése által kijelölt szakértői bizottság által végzett független tudományos értékelés és az AnaEE-ERIC által értékelt technikai megvalósíthatóság alapján hozzáférést biztosít a szolgáltatóközpontok vagy a nemzeti platformok által nyújtott AnaEE-ERIC-létesítményekhez és -szolgáltatásokhoz. A javaslatokkal kapcsolatos esetleges etikai kérdésekkel a független etikai tanácsadó bizottság foglalkozik (lásd az Alapszabály 25. cikkét).

4. Amennyiben az AnaEE-ERIC létesítményeihez és szolgáltatásaihoz való hozzáférést kapacitási okokból korlátozni kell, a kiválasztás az Alapszabály működési szabályzatában meghatározott eljárás szerint történik, figyelembe véve a tudományos kiválóságon, valamint a pályázatok technikai és pénzügyi megvalósíthatóságán alapuló kiválasztási szempontokat.

5. Az AnaEE-ERIC a kezdetektől fogva elérhetővé teszi az egyes projektek metaadatait, mind a nemzeti platformok kísérleti beállításai, mind a szolgáltatóközpontok által előállított adatok tekintetében.

6. Az adatokat az AnaEE-ERIC nyílt hozzáférési politikájának megfelelően kell rendelkezésre bocsátani. A hozzáférést az Alapszabály működési szabályzatával összhangban kell szabályozni, általában véve közös türelmi idővel, amelyet követően az adatok hozzáférhetővé válnak a nyilvánosság számára. A hozzáférési politikának figyelembe kell vennie a felhasználók személyes adatainak a tagok közötti megosztására vonatkozó európai adatvédelmi jogi keretet (1).

7. cikk

Tudományos értékelési politika

Az AnaEE-ERIC tevékenységeit 5 évente egy eseti, független tudományos bizottság értékeli. A tagok közgyűlése kezdeményezi az értékelést, és annak elkészítéséhez adott esetben konkrét utasításokat ad. Az értékelés elveit és eljárásait a működési szabályzat határozza meg.

8. cikk

Terjesztési politika

1. Az AnaEE-ERIC elősegíti a kutatást, és főszabályként ösztönzi a kutatási adatokhoz való lehető legszabadabb hozzáférést.

2. Az AnaEE-ERIC felkéri a felhasználókat, hogy kutatási eredményeiket tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé, és hogy eredményeiket az AnaEE-ERIC-en keresztül tegyék elérhetővé.

3. Az AnaEE-ERIC célközönsége eléréséhez számos különböző csatornát igénybe vesz (például internetes portál, hírlevél, műhelytalálkozók, konferenciákon való megjelenés, folyóiratokban és napilapokban közzétett cikkek, közösségi oldalak stb.).

9. cikk

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkozó politika

1. Az AnaEE-ERIC által a tevékenysége során létrehozott, előidézett, beszerzett és kifejlesztett minden szellemi tulajdon az AnaEE-ERIC tulajdona.

2. Az AnaEE-ERIC és a tagok vagy megfigyelők közötti szerződések feltételeire is figyelemmel, a tag vagy megfigyelő által létrehozott, keletkezett, szerzett vagy kifejlesztett valamennyi szellemi tulajdonjog az adott tag vagy megfigyelő tulajdonát képezi.

10. cikk

Foglalkoztatáspolitika

1. Az AnaEE-ERIC foglalkoztatási feltételeire annak az országnak a jogszabályai az irányadók, ahol a személyzetet foglalkoztatják, vagy annak az országnak a jogszabályai, ahol az AnaEE-ERIC tevékenységét végzik.

2. Az AnaEE-ERIC személyzeti pozíciók kiválasztási eljárásai átláthatóak, megkülönböztetésmentesek és tiszteletben tartják az esélyegyenlőséget. A munkaerő-felvétel és a foglalkoztatás megkülönböztetésmentes módon történik.

3. A munkaerő-felvételre pályázati felhívás nemzetközi közzétételével kerül sor.

11. cikk

Beszerzési politika

1. Az AnaEE-ERIC a beszerzési pályázatokra jelentkező ajánlattevőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesíti függetlenül attól, hogy székhelyük az Európai Unióban található-e vagy sem. Az AnaEE-ERIC beszerzéspolitikája tiszteletben tartja az átláthatóság, a versenyalapúság és a megkülönböztetésmentesség elvét. A beszerzések keretében alkalmazandó részletes eljárásokat és kritériumokat az Alapszabály működési szabályzatában kell meghatározni.

2. A tagok és a megfigyelők az AnaEE-ERIC tevékenységeivel kapcsolatos beszerzéseket oly módon hajtják végre, hogy kellő figyelmet fordítanak az AnaEE-ERIC igényeire, a technikai követelményekre és a megfelelő szervek által kiadott specifikációkra.

2. FEJEZET

TAGSÁG

12. cikk

Tagság és képviselet

1. Az AnaEE-ERIC-nek tagjai vagy szavazati joggal nem rendelkező megfigyelői lehetnek:

a)	az Európai Unió tagállamai;

b)	a társult országok;

c)	a társult országoktól eltérő harmadik országok;

d)	kormányközi szervezetek.

2. A taggá vagy megfigyelővé válás feltételeit a 13. cikk tartalmazza.

3. Az AnaEE-ERIC tagsága legalább egy tagállamból és két további országból áll, amely utóbbiak tagállamok, vagy társult országok.

4. A tagok közgyűlésében az Európai Unió tagállamai vagy a társult országok minden körülmények között együttesen rendelkeznek a szavazati jogok többségével. A tagok közgyűlése meghatározza mindazokat a módosításokat, amelyek a szavazati jogok tekintetében szükségesek ahhoz, hogy az AnaEE-ERIC mindenkor megfeleljen az említett követelménynek.

5. Megfigyelői jogviszony iránti kérelmet nyújthatnak be a 12. cikk (1) bekezdésében felsorolt jogalanyok közül azok, amelyek hozzá kívánnak járulni az AnaEE-ERIC tevékenységéhez, de még nem áll módjukban tagként csatlakozni.

6. Az (1) bekezdés a)–c) pontjában említett valamennyi tagot és megfigyelőt egy, erre a célra saját maguk által kiválasztott és saját szabályaik és eljárásaik alapján kijelölt közszektorbeli jogalany vagy közfeladatot ellátó magánszektorbeli jogalany képviseli. A képviselővel, valamint a rájuk ruházott meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos vagy bármely más fontos változásról a tagok vagy megfigyelők értesítik a tagok közgyűlését.

7. Az AnaEE-ERIC tagjait és megfigyelőit, valamint az őket képviselő jogalanyokat a II. melléklet sorolja fel. A II. mellékletet a tagok közgyűlésének elnöke tartja naprakészen.

13. cikk

Tagok és megfigyelők felvétele

1. A tagsági jogviszony feltételei a következők:

a)	a pályázóknak írásbeli kérelmet kell benyújtaniuk a tagok közgyűlésének elnökéhez és az AnaEE-ERIC főigazgatójához;

b)	a kérelemnek be kell mutatnia, hogy a kérelmező hogyan fog hozzájárulni az AnaEE-ERIC 3. cikk szerinti céljainak teljesítéséhez és feladatainak ellátásához, és hogyan fog eleget tenni a 15. cikkben előírt kötelezettségeknek;

c)	az új tagok felvételéhez a tagok közgyűlésének jóváhagyása szükséges a 18. cikk (10) bekezdésében leírtak szerint.

2. A pályázónak különösen a tagok közgyűlése számára kielégítő módon és megfelelő minőségbiztosítási eszközökkel igazolnia kell, hogy rendelkezik az alábbiak elvégzéséhez szükséges eszközökkel és tartós elkötelezettséggel:

a)	hozzájárulás az AnaEE-ERIC erőforrásaihoz és szolgáltatásaihoz az ökoszisztéma-kísérletek terén;

b)	az AnaEE-ERIC által meghatározott tudományos minőségi előírások és szabványos működési eljárások betartása;

c)	éves pénzügyi hozzájárulás nyújtása az AnaEE-ERIC kiegyensúlyozott éves költségvetéséhez;

d)	ezen Alapszabály betartása;

e)	legalább ötéves tagság vállalása az AnaEE-ERIC-ben.

3. Megfigyelői jogviszony iránti kérelmet nyújthatnak be a 12. cikk (1) bekezdésében felsorolt jogalanyok közül azok, amelyek hozzá kívánnak járulni az AnaEE-ERIC tevékenységéhez, de még nem áll módjukban tagként csatlakozni. A megfigyelői jogviszony feltételei a következők:

a)	megfigyelőket kétéves időtartamra, és legfeljebb két időszakra lehet felvenni;

b)	a pályázóknak írásbeli kérelmet kell benyújtaniuk a tagok közgyűlésének elnökéhez és a főigazgatóhoz;

c)	a kérelemben ismertetni kell, hogy a kérelmező hogyan fog hozzájárulni az AnaEE-ERIC-hez;

d)	a megfigyelők felvételéhez vagy újbóli felvételéhez a tagok közgyűlésének jóváhagyása szükséges.

14. cikk

Tag és megfigyelő lemondása/a tagsági és a megfigyelői jogviszony megszűnése

1. Az AnaEE-ERIC létrehozását követő első öt naptári évben egyetlen tag sem léphet vissza.

2. Az első év az AnaEE-ERIC létrehozásáról szóló bizottsági határozat hatálybalépésének napjától kezdődő rövidített év.

3. Az első ötéves tagság után a tag a pénzügyi év végén, a tervezett kilépés előtt 12 hónappal benyújtott kérelem alapján léphet ki.

4. A kilépését kérelmező tag többé nem rendelkezik többé szavazati joggal a tagok közgyűlésében, amennyiben a javasolt határozatok nem érintik közvetlenül az érintett tagot.

5. A megfigyelők akkor léphetnek ki egy pénzügyi év végén, ha a tervezett kilépés előtt 6 hónappal kérelmet nyújtanak be.

6. A kilépés évének vége előtt teljesíteni kell minden pénzügyi és egyéb kötelezettséget. A körülményeknek megfelelően a kötelezettségeket a kilépés tényleges időpontját követően is teljesíteni kell annak érdekében, hogy az AnaEE-ERIC biztosíthassa a már az érintett tag kilépési kérelmét megelőzően vállalt jogilag kötelező erejű kötelezettségeinek teljesítését.

7. A következő feltételek együttes teljesülése esetén a tagok közgyűlése megszüntetheti a tagsági vagy megfigyelői jogviszonyt:

a)	a tag vagy megfigyelő súlyosan megszegte egy vagy több, ezen alapszabályból fakadó kötelezettségét;

b)	a tag vagy megfigyelő a kötelezettségszegést nem orvosolja a tagok közgyűlése elnökének erre vonatkozó felszólításától számított 6 hónapon belül.

8. A 14. cikk (7) bekezdésében említett tagnak vagy megfigyelőnek ismertetnie kell álláspontját az AnaEE-ERIC tagjainak közgyűlésével, mielőtt a tagok közgyűlése döntést hozna a kérdésben.

9. A tagok közgyűlése az 14. cikk (7) bekezdésében meghatározott körülmények között úgy is határozhat, hogy a tagság megszüntetése helyett a tag szavazati jogát függeszti fel bizonyos időre. A tagok közgyűlése szavazással bármikor visszaadhatja egy tag szavazati jogát, amennyiben a tag a tagok közgyűlésének megelégedésére orvosolja a 14. cikk (7) bekezdésében meghatározott valamely kötelezettségszegést. A fent említett tag képviselőjét kizárják az említett szavazásból.

10. A tagok közgyűlése felfüggeszti az érintett tag szavazati jogát mindaddig, amíg az ezen alapszabály III. mellékletéből eredő pénzügyi kötelezettségeit nem teljesíti kellő időben.

11. A tagsági vagy megfigyelői jogviszonyról lemondó vagy attól megfosztott tag vagy megfigyelő nem tarthat igényt semmilyen hozzájárulása visszaszolgáltatására vagy visszatérítésére, és nem élhet követeléssel az AnaEE-ERIC vagyona terhére.

3. FEJEZET

A TAGOK ÉS A MEGFIGYELŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

15. cikk

Tagok

1. A tagok jogosultak különösen arra, hogy:

a)	részt vegyenek és szavazzanak a tagok közgyűlésén;

b)	részt vegyenek az AnaEE-ERIC stratégiáinak és szakpolitikáinak kidolgozásában;

c)	használják az AnaEE-ERIC márkát;

d)	részt vegyenek olyan projektjavaslatokban, amelyek esetében az AnaEE-ERIC a pályázatot benyújtó konzorciumként jár el;

e)	hozzáférjenek az AnaEE-ERIC által a kutatóközössége számára koordinált szolgáltatásokhoz és tevékenységekhez.

2. Minden tag köteles:

a)	kifizetni az éves pénzügyi hozzájárulást a tagok közgyűlése által jóváhagyott vonatkozó éves pénzügyi költségvetésekben meghatározottak szerint;

b)	teljeskörűen felhatalmazni a képviselőjét arra, hogy a tagok közgyűlésén felmerülő és a napirenden megjelölt valamennyi kérdésben szavazatot adjon le;

c)	az AnaEE-ERIC hozzáférési politikájának megfelelően hozzáférést biztosítani a nemzeti platform AnaEE-ERIC-kritériumoknak megfelelő tevékenységeihez;

d)	előmozdítani az AnaEE-ERIC minőségi szabványainak és szabványos működési eljárásainak elfogadását és fenntartását saját hozzájáruló nemzeti kutatási platformjaikban;

e)	előmozdítani az AnaEE-ERIC erőforrásainak és szolgáltatásainak használatát a kutatók körében.

16. cikk

Megfigyelők

1. A megfigyelők jogosultak különösen arra, hogy:

a)	szavazás nélkül részt vegyenek a tagok közgyűlésén;

b)	részt vegyenek az AnaEE-ERIC rendezvényein, például munkaértekezleteken, konferenciákon, képzéseken és a tagok közgyűlése által meghatározott bármely más tevékenységben;

c)	támogatásban részesüljenek az AnaEE-ERIC-től a vonatkozó rendszerek, folyamatok és szolgáltatások fejlesztéséhez.

2. Minden megfigyelő köteles:

a)	kijelölni egy képviselő jogalanyt a 18. cikknek megfelelően;

b)	biztosítani a tagok teljes éves pénzügyi hozzájárulásához viszonyítva meghatározott éves hozzájárulást, anélkül, hogy ez bármilyen hatással lenne a tagokra. E hozzájárulás összegét a tagok közgyűlése határozza meg;

c)	hozzájárulni az AnaEE-ERIC 3. cikkben meghatározott feladataihoz és tevékenységeihez;

d)	megfigyelői megállapodást kötni az AnaEE-ERIC-kel annak érdekében, hogy meghatározzák a kötelezettségek teljesítésének és a megfigyelői jogok gyakorlásának feltételeit.

17. cikk

Hozzájárulások

1. A tagok és a megfigyelők a III. mellékletben leírtaknak megfelelően éves hozzájárulást fizetnek.

2. A tagok és megfigyelők éves hozzájárulásai készpénzben és/vagy részben természetben is nyújthatók. A hozzájárulásokra vonatkozó elveket a III. melléklet rögzíti, a vonatkozó további részleteket a működési szabályzat fogja tartalmazni.

4. FEJEZET

IRÁNYÍTÁS

18. cikk

A tagok közgyűlése

1. A tagok közgyűlése az AnaEE-ERIC legmagasabb és végső irányító szerve, amely teljes döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik, és felelős az AnaEE-ERIC irányításáért és felügyeletéért. Az AnaEE-ERIC tagjainak és megfigyelőinek megfelelően kinevezett képviselőiből áll. A tagokat és megfigyelőket legfeljebb két személy képviseli, akik közül az egyik tudományos, a másik igazgatási szakértelemmel rendelkezik, és a tag és a megfigyelő akkor tekinthető képviseltnek, ha legalább egy képviselője jelen van az ülésen.

2. Minden tag egy szavazattal rendelkezik.

3. A tagok közgyűlése a tagok küldöttségei közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt és az alelnököt 3 (három) éves időtartamra választják meg, amely általában egyszer megújítható. Az elnök nem rendelkezik szavazati joggal. Minden olyan esetben az alelnök jár el, amikor az elnök nem tudja ellátni feladatait. A választás és az ülések lebonyolításának részleteit a tagok közgyűlése által elfogadott működési szabályzat határozza meg.

4. A tagok közgyűlését az elnök hívja össze legalább nyolc héttel korábban, és a napirendet, beleértve az ülés dokumentumait is, az ülés előtt legalább két héttel eljuttatják a résztvevőkhöz. A meghívó és a napirend kiküldése általában elektronikus úton történik. A részleteket a tagok közgyűlése által elfogadott működési szabályzat határozza meg.

5. A tagok közgyűlése rendszeresen, legalább évente egyszer ülésezik. Az ülés akkor tekinthető határozatképesnek, ha a képviselők legalább 2/3-a (kétharmada) jelen van és megfelelően képviselteti magát. Lehetővé kell tenni a távoli részvétellel történő találkozókat, beleértve a videokonferenciákat és bármely más, megállapodás szerinti elektronikus eszköz használatát is, azonban az üléseken hozott döntéseket és következtetéseket írásbeli eljárás keretében kell megerősíteni. A tagok közgyűlésének rendkívüli ülését akkor hívják össze, ha azt a tagok legalább 1/3-a (egyharmada) kéri.

6. Az AnaEE-ERIC főigazgatója rendszerint részt vesz a tagok közgyűlésének ülésein.

7. A tagok közgyűlése szakértőket hívhat meg, hogy tanácsadói minőségben vegyenek részt az üléseken. Amennyiben külső személyek jelenlétében foglalkoznak bizalmas információkkal, előzetesen titoktartási nyilatkozatot kell velük aláíratni.

8. A tagok közgyűlése határoz minden olyan kérdésről, amely az AnaEE-ERIC célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, és amely nem tartozik kifejezetten egy másik irányító szervhez vagy más szervhez.

9. Kifejezett eltérő rendelkezés hiányában a tagok közgyűlése valamennyi határozatát a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza meg.

10. A következő határozatokat a leadott szavazatok 2/3-ának minősített többségével kell meghozni:

a)	a főigazgató kinevezése vagy felmentése;

b)	az elnök és az alelnök megválasztása ezen alapszabály 18. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

c)	ezen alapszabály működési szabályzatának (szabályzat) jóváhagyása;

d)	az AnaEE-ERIC szervei működési szabályzatának jóváhagyása;

e)	az AnaEE-ERIC beszerzési szabályainak jóváhagyása;

f)	az éves tudományos munkaprogram jóváhagyása;

g)	az éves pénzügyi kimutatás jóváhagyása;

h)	az éves pénzügyi költségvetés olyan módosításai az adott pénzügyi év során, amelyek a költségvetést kevesebb mint 4 %-kal (négy százalékkal) csökkentik vagy növelik;

i)	állásfoglalások a bevételek megfelelő szintjéről, beleértve a tartalékok képzését is;

j)	az adatpolitikai elvekre és a hozzáférési politika elveire vonatkozó döntések;

k)	a szellemi tulajdonjogi kérdésekkel kapcsolatos határozatok;

l)	az igazgatótanács létrehozása;

m)	tagfelvétel és tagság megszüntetése;

n)	új megfigyelő felvétele és megfigyelői jogviszony megszűnése;

o)	az AnaEE-ERIC felszámolása.

11. A következő határozatokat a leadott szavazatok kétharmados minősített többségével kell meghozni, feltéve, hogy az ilyen tagok hozzájárulása az AnaEE-ERIC költségvetéséhez való összes hozzájárulás legalább háromnegyedét teszi ki, vagy a jelenlévő vagy képviselt és szavazó tagok közül legfeljebb egy kivételével mindenki igenlő szavazatot ad le:

a)	az AnaEE-ERIC pénzügyi szabályainak jóváhagyása;

b)	az ötéves pénzügyi terv jóváhagyása;

c)	a főigazgató által benyújtott éves pénzügyi költségvetés jóváhagyása;

d)	az éves pénzügyi költségvetés olyan módosításai az adott pénzügyi év során, amelyek a költségvetést több mint 4 %-kal (négy százalékkal) csökkentik vagy növelik;

e)	az AnaEE-ERIC alapszabályának módosítására irányuló javaslatok és a 723/2009/EK rendelet 9. és 11. cikke szerinti jóváhagyás/kifogás céljából az Európai Bizottságnak küldött értesítés.

12. A tartózkodás nem számít a szóban forgó állásfoglalás mellett vagy ellen leadott szavazatnak.

19. cikk

Főigazgató

1. A főigazgató az AnaEE-ERIC vezérigazgatója és jogi képviselője.

2. A főigazgatót a tagok közgyűlése nevezi ki nemzetközi felhívást követően. A kinevezés feltételeit a működési szabályzat részletesen meghatározza.

3. A főigazgató felel az alábbiakért:

a)	az AnaEE-ERIC jogi képviselete, beleértve a szerződések megkötését és adott esetben egyéb jogi és közigazgatási eljárások lefolytatását a tagok közgyűlésének határozataival összhangban;

b)	az AnaEE-ERIC stratégiájának kidolgozása és javaslatok benyújtása a tagok közgyűlése számára, a tagokkal, az igazgatótanáccsal, a tanácsadó testületekkel, a csomópontokkal és az AnaEE-ERIC szolgáltatási központokkal való közvetlen együttműködésből származó információk alapján;

c)	az AnaEE-ERIC napi vezetése, igazgatása és irányítása, beleértve a tagok közgyűlése által elfogadott határozatok végrehajtását, a folyamatban lévő projektek és kezdeményezések koordinálását, az AnaEE-ERIC valamennyi alkalmazottjának kinevezését és a titkárság vezetését;

d)	az igazgatótanács elnöki tisztségének betöltése és az AnaEE-ERIC határozatainak az egyes szolgáltatóközpontokban vagy nemzeti csomópontokban történő végrehajtását biztosító intézkedések delegálása;

e)	annak biztosítása, hogy az igazgatótanács és a csomópontok a működési szabályzatban és az e dokumentumban meghatározott feladatkörökkel összhangban működjenek;

f)	a tagok közgyűlése üléseinek megszervezése, beleértve az ülések napirendjére vonatkozó javaslatok előterjesztését, valamint az éves tevékenységi jelentés elkészítését és a tagok közgyűlése általi jóváhagyás céljából történő benyújtását, a 28. cikkben leírtak szerint;

g)	az AnaEE-ERIC tanácsadó bizottságai üléseinek megszervezése a tudományos program és az etikai politika értékelésére a 24. és 25. cikknek megfelelően;

h)	tagjelöltek és megfigyelőjelöltek meghallgatása és értékelése az AnaEE-ERIC soraiba történő felvételük kezdeményezése érdekében.

4. A főigazgató a pénzügyi év végét követő hat hónapon belül benyújtja a tagok közgyűlésének az előző pénzügyi évre vonatkozó, a 32. cikknek megfelelően ellenőrzött elszámolást. E kimutatás részleteit a működési szabályzat határozza meg.

5. A főigazgató november végéig – a működési szabályzatban részletezettek szerint – a tagok közgyűlése rendelkezésére bocsátja a következőket:

a)	az év során elvégzett munkáról szóló jelentés, pénzügyi kimutatással együtt;

b)	a következő év munkaprogramjának tervezete;

c)	a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési előrejelzés.

6. A főigazgató bármikor jogosult arra, hogy a működési szabályzattal összhangban munkacsoportokat hozzon létre az AnaEE-ERIC tevékenységeinek támogatására.

20. cikk

A központi szerv

1. A központi szerv a következő támogató szolgáltatásokat foglalja magában:

a)	a főigazgató munkájának segítése az AnaEE-ERIC munkaprogramjának végrehajtásában;

b)	az érdekelt felekkel folytatott kommunikáció és a nemzeti csomópontokkal való kapcsolattartás központi pontja;

c)	a központok tevékenységeinek koordinálása, beleértve a közös fejlesztési intézkedéseket és a személyzetcserét;

d)	képzési programok szervezése az AnaEE-ERIC-platformok személyzete számára;

e)	valamennyi olyan ülés megszervezése, amely az irányítással és a menedzsmenttel kapcsolatos;

f)	az internetes portál üzemeltetése és kezelése;

g)	az AnaEE-ERIC tevékenységeinek irányítása;

h)	az AnaEE-ERIC-et érintő hirdetési, kommunikációs és marketing-tevékenységek végzése.

2. A központi szerv alkalmazottai minden kérdésben segítséget nyújtanak a főigazgatónak, és beszámolnak neki.

3. A központi szerv munkavállalóinak összetételét és működését a működési szabályzat részletezi.

21. cikk

AnaEE-ERIC szolgáltatóközpontok

1. Az AnaEE-ERIC szolgáltatóközpontok biztosítják az AnaEE-ERIC feladatainak és tevékenységeinek ellátásához szükséges szakértelmet, szolgáltatásokat és eszközöket, az AnaEE-ERIC munkaprogramjában meghatározottak szerint.

2. Három szolgáltatóközpontot hoznak létre az AnaEE-ERIC-hez tartozó egységként, a főigazgató felelőssége mellett: A technológiai központot, az adat- és modellközpontot, valamint az interfész- és szintézisközpont.

3. A szolgáltatóközpontok helyszínéül az AnaEE-ERIC-tagsággal rendelkező országok szolgálnak.

4. Minden egyes szolgáltatóközpontot a főigazgató felügyelete alatt álló, a foglalkoztatási politikával összhangban alkalmazott szolgáltatóközpont-vezető irányít.

22. cikk

A nemzeti csomópontok és a nemzeti platformok

1. A nemzeti csomópontnak vagy jogi személyiséggel kell rendelkeznie, vagy jogi személyt kell megbíznia azzal, hogy képviselje és a nevében aláírja a szolgáltatási jogi megállapodást.

2. Minden nemzeti csomópontot a csomóponti kapcsolattartó képvisel. Az AnaEE-ERIC tagjai tájékoztatják a főigazgatót a csomóponti kapcsolattartójuk nevéről. A csomóponti kapcsolattartó szükség esetén és „legalább” évente kétszer találkozik a főigazgatóval és „legalább” évente egyszer találkozik az igazgatótanáccsal.

3. Minden nemzeti csomópontot az AnaEE-ERIC-kel kötött szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás kötelezi arra, hogy minimális szinten biztosítsa a tag nemzeti platformok szolgáltatásainak szervezéséhez és koordinálásához, valamint az AnaEE-ERIC és a nemzeti platformok közötti kommunikáció megszervezéséhez szükséges szolgáltatásokat.

4. A tagok minden nemzeti platformját az AnaEE-ERIC-kel kötött szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás kötelezi arra, hogy biztosítsa a kutatási infrastruktúra működtetéséhez szükséges szolgáltatásokat. Ez a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás tartalmazza az AnaEE-ERIC-platformként azonosítandó nemzeti platformokra vonatkozó kritériumokat.

5. A 22. cikk (4) bekezdésétől eltérve a tagok dönthetnek úgy is, hogy a nemzeti csomóponton keresztül jogilag kötelezik nemzeti platformjaikat. Amennyiben a nemzeti platformokkal nem kötnek a 22. cikk (4) bekezdése szerinti külön szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást, a nemzeti csomópont jogilag kötelező erejű megállapodásokat köt a nemzeti platformokkal az AnaEE-ERIC számára nyújtandó szolgáltatások biztosítása érdekében. Ebben az esetben a nemzeti csomóponttal kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás a 22. cikk (3) bekezdésén kívül tartalmazza az AnaEE-ERIC-platformként azonosítható nemzeti platformokra vonatkozó kritériumokat is.

6. A csomóponti kapcsolattartó rendszeresen jelentést tesz az AnaEE-ERIC főigazgatójának az AnaEE-ERIC nemzeti csomópontjának tevékenységéről, a működési szabályzatban és a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásban meghatározottak szerint.

23. cikk

Igazgatótanács

1. Az igazgatótanács a főigazgatóból és az AnaEE-ERIC szolgáltatóközpontjainak vezetőiből áll. A főigazgató az igazgatótanács üléseire hívhat szakértőket, és meghívhatja a nemzeti csomópontok és platformok képviselőit. Az igazgatótanács évente legalább egyszer találkozik a nemzeti csomópontok és platformok képviselőivel.

2. Az igazgatótanács elnöke a főigazgató.

3. Az igazgatótanács a következőkért felelős:

a)	a főigazgató munkájának segítése és támogatása az éves munkaprogram-tervezet és a költségvetés-tervezet kidolgozásában (N. év), valamint a következő két (N+1. és N+2.) évre szóló előzetes munkaprogram-tervezet és költségvetés-tervezet elkészítésében;

b)	a főigazgató támogatása a munkaprogram végrehajtásában, valamint az AnaEE-ERIC, a tagok és megfigyelők, valamint az AnaEE-ERIC felhasználói és érdekelt felei közötti hatékony együttműködés lehetővé tétele.

24. cikk

A független tudományos tanácsadó bizottság (ISAC)

1. Az ISAC feladata, hogy tanácsokkal lássa el a tagok közgyűlését a következő kérdésekben:

a)	a platformok AnaEE-ERIC-be való felvételére vonatkozó kritériumok felülvizsgálata;

b)	az AnaEE-ERIC kísérleti kapacitására és platformszolgáltatásaira vonatkozó stratégiájával kapcsolatos tanácsadás;

c)	együttműködés más európai vagy nemzetközi infrastruktúrákkal;

d)	a csomópont és a szolgáltató központok tevékenységi jelentéseinek elemzése, és ajánlások a munkaprogramjukra és a hosszú távú stratégiájukra vonatkozóan;

e)	a főigazgató kérésére kutatási projektek alkalmankénti felülvizsgálata, esetleg külső szakértők bevonásával;

f)	előrejelzés az ökoszisztéma-tudományról és annak az élelmiszerrendszer fenntarthatóságával, a fenntartható biogazdasággal és a biológiai sokféleséggel való kapcsolatáról.

2. A független tudományos tanácsadó bizottság tagjait a tagok közgyűlése nevezi ki. A tudományos tanácsadó bizottság a köz- vagy magánszektorból származó, az agronómia, növényegészségügy, ökológia, biológiai sokféleség, környezettudomány, globális változás, adatkezelés, modellezés, valamint a nagy léptékű kutatási infrastruktúrák vagy programok irányítása terén magas szintű szakértelemmel rendelkező független szakértőkből és más független személyekből áll. A tagok száma legalább 5 és legfeljebb 10 lehet.

3. A független tudományos tanácsadó bizottság tagjait a tagok közgyűlése nevezi ki ötéves időtartamra, amely egy alkalommal megújítható. A bizottság tagjai elnököt választanak, és évente legalább egyszer üléseznek. A főigazgató bármikor konzultálhat az elnökkel.

4. A független tudományos tanácsadó bizottság részletes működési szabályzatát a tagok közgyűlése fogadja el.

25. cikk

A független etikai tanácsadó bizottság (IEAC)

1. Az IEAC feladata, hogy tanácsot adjon a tagok közgyűlésének olyan etikai kérdésekben, amelyeket a szolgáltatóközpontoknak és a nemzeti platformoknak a tevékenységeik során figyelembe kell venniük.

2. A független etikai tanácsadó bizottság tagjait a tagok közgyűlése nevezi ki. A független etikai tanácsadó bizottság a köz- vagy magánszektorból származó, a környezet- és élettudományok etikájának területén magas szintű szakértelemmel rendelkező független szakértőkből áll. A tagok száma legalább 3 és legfeljebb 10 lehet.

3. A független etikai tanácsadó bizottság tagjait a tagok közgyűlése nevezi ki ötéves időtartamra, amely egy alkalommal megújítható. A bizottság tagjai elnököt választanak, és évente legalább egyszer üléseznek. A főigazgató bármikor konzultálhat az elnökkel.

4. A független etikai tanácsadó bizottság részletes működési szabályzatát a tagok közgyűlése fogadja el.

26. cikk

Az érdekelt felek bizottsága

1. Az érdekelt felek bizottsága az AnaEE-ERIC szolgáltatásaiban és eredményeiben érdekelt szervek és intézmények képviselőiből, például az AnaEE-ERIC létesítményeinek vagy adatainak felhasználóiból, politikai döntéshozókból, iparágakból, nem kormányzati szervezetekből és médiából áll. A tagok száma legalább 10 és legfeljebb 20 lehet.

2. Az érdekelt felek bizottságának feladata, hogy tanácsokkal lássa el a tagok közgyűlését a következő kérdésekben:

a)	a szolgáltató központok tevékenységi jelentéseinek elemzése, és ajánlások a munkaprogramjukra és a hosszú távú stratégiájukra vonatkozóan;

b)	kommunikációs terv;

c)	döntéstámogató eszközök kidolgozása az ökoszisztéma-gazdálkodáshoz;

d)	együttműködés más európai vagy nemzetközi infrastruktúrákkal.

3. Az érdekelt felek bizottságának tagjait a tagok közgyűlése nevezi ki ötéves időtartamra, amely egy alkalommal megújítható. A bizottság tagjai elnököt választanak, és évente legalább egyszer üléseznek. A főigazgató bármikor konzultálhat az elnökkel.

4. Az érdekelt felek bizottsága részletes működési szabályzatát a tagok közgyűlése fogadja el.

27. cikk

Kiegészítő testületek

1. A tagok közgyűlése dönthet úgy, hogy a körülményektől függően kiegészítő testületet hoz létre, például azért, hogy az ajánlásokat tegyen bizonyos témákban.

2. A kiegészítő testületek összetételét és működési szabályzatát az 18. cikk (10) bekezdésével összhangban a tagok közgyűlése hagyja jóvá.

3. Az egyes kiegészítő testületek legalább évente egyszer üléseznek. A tagok közgyűlése felkérheti a kiegészítő testület elnökét, hogy egyes témák megvitatása és az azokkal kapcsolatos ajánlások megfogalmazása céljából hívja össze a kiegészítő testület ülését.

5. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGNAK

28. cikk

Jelentéstétel az Európai Bizottságnak

1. Az AnaEE-ERIC éves jelentést készít tevékenységéről, amelyben beszámol különösen tevékenysége tudományos, működési és pénzügyi vonatkozásairól. A jelentést az adott pénzügyi év végét követő négy hónapon belül jóváhagyás céljából meg kell küldeni a tagok közgyűlésének, majd az adott pénzügyi év végét követő hat hónapon belül továbbítani kell a Bizottságnak és az illetékes közigazgatási szerveknek. Ezt a jelentést nyilvánosságra kell hozni.

2. Az AnaEE-ERIC főigazgatója tájékoztatja a Bizottságot minden olyan körülményről, amely azzal fenyeget, hogy súlyosan akadályozza az AnaEE-ERIC feladatainak teljesítését, vagy gátolja az AnaEE-ERIC-et a 723/2009/EK rendeletben előírt követelmények teljesítésében.

6. FEJEZET

PÉNZÜGYEK

29. cikk

Pénzügyi év

Az AnaEE-ERIC pénzügyi éve minden év január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget. Az AnaEE-ERIC első pénzügyi éve az AnaEE-ERIC létrehozásáról szóló bizottsági határozat hatálybalépésének napjától kezdődő rövidített pénzügyi év.

30. cikk

Források

Az AnaEE-ERIC forrásai a következőkből állnak:

1.	Tagi és megfigyelői díjak a 17. és a 31. cikknek megfelelően.

2.	A szolgáltatóközpontoknak vagy a központi szervnek otthont adó tagok által nyújtott befogadói hozzájárulás, a III. mellékletben foglaltak szerint.

3.	Bármely egyéb hozzájárulás, például az AnaEE ERIC tulajdonában lévő szolgáltatásokból vagy szellemi tulajdonjogokból származó támogatások vagy bevételek, a tagok közgyűlése által jóváhagyott kereteken belül és feltételek mellett.

31. cikk

A tagok és megfigyelők hozzájárulásait szabályozó elvek

1. A tagok és megfigyelők éves hozzájárulást nyújtanak az AnaEE-ERIC-nek.

2. A tagok hozzájárulásának mértékét egy költségvetési ciklusra vonatkozóan állapítják meg, és azt a tagok közgyűlése hagyja jóvá az 18. cikkben és a III. mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően.

3. Természetbeni hozzájárulások csak akkor vehetők figyelembe, ha az AnaEE-ERIC számára biztosított hatékony és számszerűsíthető hozzájárulás formáját öltik, ideértve az AnaEE-ERIC-hez kirendelt személyi állományt is, és ha a tagok közgyűlése elfogadta azokat. A tagok közgyűlése megállapodik egy számviteli rendszerről, valamint a természetbeni hozzájárulások elfogadására és az értékük meghatározására vonatkozó szabályokról.

4. Minden pénzügyi hozzájárulást euróban kell teljesíteni.

5. Az ugyanazon időszak alatt nyújtott pénzügyi hozzájárulások kiszámításakor figyelembe kell venni a természetbeni hozzájárulások értékét i. az adott évben nyújtott hozzájárulások teljes összegének, valamint ii. az egyes tagok hozzájárulásainak a hozzájárulások teljes összegéhez viszonyított konkrét arányának kiszámítása céljából.

32. cikk

Költségvetés, költségvetési elvek, beszámoló és ellenőrzés

1. Az AnaEE-ERIC kiadási tétele szerepel az egyes pénzügyi évekre összeállítandó becslésekben és a költségvetésben.

2. Az AnaEE-ERIC bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

3. A tagok közgyűlése biztosítja, hogy az AnaEE-ERIC erőforrásait a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveinek megfelelően használják fel.

4. A költségvetés megállapítása és végrehajtása, valamint az elszámolások benyújtása az átláthatóság elvének megfelelően történik.

5. Az AnaEE-ERIC számláit évente ellenőrizni kell, és ezt követően jelentést kell készíteni az előző gazdasági évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról. A tagok közgyűlése jóváhagyja egy külső ellenőr kijelölését és megbízatásának időtartamát, valamint jóváhagyja az ellenőrzött számadást és az előző gazdasági évre vonatkozó, költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az adott gazdasági év végétől számított hat hónapon belül.

6. Pénzügyi beszámolójának elkészítése, dokumentálása, ellenőrzése és közzététele tekintetében az AnaEE-ERIC teljesíti az irányadó jogból fakadó követelményeket.

33. cikk

Adók

1. A 2006/112/EK tanácsi irányelv 143. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 151. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott és a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet 50. és 51. cikkének megfelelő héamentesség az AnaEE-ERIC, illetve az alapszabály 2. és 3. fejezetének értelmében vett AnaEE-ERIC tag részéről olyan termékek és szolgáltatások beszerzésére alkalmazandó, amelyek az AnaEE-ERIC által hivatalosan és kizárólagosan kerülnek felhasználásra, feltéve, hogy e beszerzések kizárólag az AnaEE-ERIC tevékenységeivel összeegyeztethető, nem gazdasági tevékenységek céljából történtek. A héamentesség a 300 EUR értéket meghaladó beszerzésekre korlátozódik.

2. A 2020/262/EK tanácsi irányelv 12. cikke alapján meghatározott jövedékiadó-mentesség azon beszerzésekre korlátozódik, amelyek az AnaEE-ERIC által hivatalosan és kizárólagosan kerülnek felhasználásra, feltéve, hogy e beszerzések kizárólag az AnaEE-ERIC tevékenységeivel összeegyeztethető, nem gazdasági tevékenységek céljából történtek, és hogy a beszerzés meghaladja a 300 EUR értéket.

3. A mentesség nem vonatkozik a személyzet tagjainak beszerzéseire.

7. FEJEZET

EGYÉB BERENDEZÉSEK

34. cikk

Alkalmazandó jog

Az AnaEE-ERIC belső működését a következők szabályozzák:

1.	az uniós jog, különösen az 1261/2013/EU rendelettel módosított 723/2009/EK rendelet;

2.	az uniós jog által nem vagy csak részben szabályozott kérdések esetében azon állam joga, amelyben az AnaEE-ERIC létesítő okirat szerinti székhelye található;

3.	ezen alapszabály és a működési szabályzat.

35. cikk

Munkanyelv

Az AnaEE-ERIC munkanyelve az angol nyelv.

36. cikk

Jogviták

1. Abban az esetben, ha a tagok között az alapszabályból eredő vagy azzal kapcsolatos vita vagy nézeteltérés merül fel, a tagok közgyűlése a lehető legrövidebb időn belül összeül, hogy jóhiszeműen konzultáljon, és békés úton rendezze a vitát.

2. Az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal azon jogvitákban, amelyek a tagok között az AnaEE-ERIC-kel kapcsolatban merülnek fel, amelyek a tagok és az AnaEE-ERIC között merülnek fel, valamint amelyekben az egyik fél az Európai Unió.

3. Az AnaEE-ERIC és harmadik személyek közötti jogvitákban a joghatóságra vonatkozó európai uniós jogszabályokat kell alkalmazni. Az Európai Unió jogában nem szabályozott esetekben a jogviták rendezésével kapcsolatos joghatósági, hatásköri és illetékességi kérdésekben az AnaEE-ERIC törvényes székhelye szerinti állam jogát kell alkalmazni.

37. cikk

Az alapszabály módosítása, aktualizálása és elérhetősége

1. Az alapszabály bármely módosítására az 1261/2013/EU rendelettel módosított 723/2009/EK rendelet 11. cikkének rendelkezései vonatkoznak.

2. Az alapszabály folyamatosan frissül, és az AnaEE-ERIC honlapján és a létesítő okirat szerinti székhelyén nyilvánosan hozzáférhető.

38. cikk

Átmeneti rendelkezések

1. A tagok közgyűlése első ülését az AnaEE-ERIC létrehozásáról szóló bizottsági határozat hatálybalépését követően a lehető leghamarabb az az állam hívja össze, ahol az AnaEE-ERIC alapszabály szerinti székhelye található.

2. Az érintett állam az első ülés megtartása előtt és az AnaEE-ERIC-et létrehozó bizottsági határozat hatálybalépését követő negyvenöt naptári napon belül értesíti az alapító tagokat és megfigyelőket azokról a konkrét sürgős jogi lépésekről, amelyeket az AnaEE-ERIC nevében sürgősen meg kell tenni. Ha valamely alapító tag az értesítésétől számított öt munkanapon belül nem emel kifogást, az adott jogi lépést a vonatkozó állam által megfelelően felhatalmazott személy megteszi.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).

I. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen alapszabály alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

„AnaEE”: A gazdálkodás alatt álló és a gazdálkodás alatt nem álló szárazföldi és vízi ökoszisztémákra vonatkozó páneurópai kutatási infrastruktúra, amely hozzáférést biztosít az európai ökoszisztémák és éghajlati övezetek széles skáláját lefedő, megosztott és összehangolt kísérleti platformok széles köréhez, valamint az ezeket támogató legkorszerűbb elemzési és modellezési platformokhoz. A jövőbeli forgatókönyvek kísérleti szimulációjával az AnaEE méri és előrejelzi az ökoszisztémák környezeti és földhasználatbeli változásokra adott válaszát, és teszteli az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartására irányuló mérséklési és alkalmazkodási mérnöki lehetőségeket.

2.	„AnaEE-ERIC”: Jogi személy, amely a csomópontból és az alábbi három szolgáltatóközpontból áll: interfész- és szintézisközpont (ISC), technológiai Központ (TC), adatmodellező központ (DMC).

3.	„Nemzeti csomópont”: Egy operatív egység, amely megszervezi egy adott ország kísérleti, elemzési és modellezési platformjainak az AnaEE-hez való hozzájárulását.

4.	„Csomóponti kapcsolattartó”: A nemzeti csomópont által kijelölt személy, aki közvetlenül kapcsolatba lép a főigazgatóval a nemzeti csomóponttól érkező vagy ahhoz intézett bármely kérdésben.

5.	„Nemzeti platform”: az AnaEE-kritériumoknak megfelelő kísérleti létesítmény, amelyet az AnaEE-ERIC tagországának intézménye támogat.

6.	„Platformtípus”: A nemzeti platform által javasolt fő megközelítés. Négy lehetséges megközelítés létezik: szabadtéri kísérletek, zárt kísérletek, analitikai mérések és modellezés.

„AnaEE-adatok”:

a)	az AnaEE-ERIC által előállított adatok, szoftverek, dokumentumok, protokollok;

b)	a platformok alapvető adatai: a platformok által hosszú távon rendszeresen mért környezeti paraméterek, amelyek némelyike az INSPIRE-rendelet hatálya alá tartozhat;

c)	az AnaEE-platformok által üzemeltetett projektek adatai.

II. MELLÉKLET

A TAGOK, A MEGFIGYELŐK ÉS AZ ŐKET KÉPVISELŐ JOGALANYOK JEGYZÉKE

Tag	Képviselő jogalany
Francia Köztársaság	Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS)
Dán Királyság	Koppenhágai Egyetem
Cseh Köztársaság	Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium
Olasz Köztársaság	Consiglio per la Ricerca in Agricoltura e l’Analisi dell’Economia Agraria (CREA)
Finn Köztársaság	A Finn Természeti Erőforrások Intézete (LUKE)
Bolgár Köztársaság	Az oktatásért és tudományért felelős minisztérium
CIHEAM	n.a.

Megfigyelő	Képviselő jogalany
Belga Királyság	Belga Tudománypolitikai Hivatal (BELSPO)

III. MELLÉKLET

KÖLTSÉGVETÉS – HOZZÁJÁRULÁSOK

AZ ANAEE-ERIC FINANSZÍROZÁSI MODELLJE

A központi szolgálatok költségvetése az ERIC költségvetésének részét képezi, és a tagok közgyűlésének döntéshozatali hatáskörébe tartozik. Az AnaEE-ERIC működési költségeit nagyrészt a tagok közfinanszírozása fedezi.

Az AnaEE-ERIC jóváhagyásakor a működési szakaszban legalább 50 %-os befogadói hozzájárulás várható. A központi szolgálatok kiadásainak fennmaradó részét az AnaEE-ERIC – a tervezett jogi személy – részére fizetett éves tagdíj-hozzájárulásokból (a továbbiakban: tagdíj) fedezik. A befogadói hozzájárulások készpénzben és/vagy részben természetben is nyújthatók, míg a tagdíj készpénzben nyújtandó a központi szolgálatok kiadásainak – például a fogyóeszközökkel, a személyzet utazásával, a találkozókkal, a tájékoztató tevékenységgel, a szolgáltatásokkal (ideértve például a jogi, számviteli, könyvvizsgálati, marketing-, munkaerő-felvételi és alvállalkozói szerződéseket), a berendezésekkel (szoftverek, licencek stb.), valamint a főigazgató fizetésével kapcsolatos költségek – fedezésére. A nem befogadó országok természetbeni humánerőforrás-hozzájárulásait az AnaEE-ERIC tagjainak közgyűlésén vizsgálják meg, és azokról eseti alapon döntenek. Az AnaEE-ERIC tagdíját a tagok közgyűlésének határozata alapján osztják szét valamennyi szolgáltatóközpont között.

A központi szerv és a szolgáltatóközpontok tagdíjak által fedezett költségeinek megosztására vonatkozóan javasolt modell a következő: 50 % egyenlő részesedés + 25 % GDP + 25 % platformszám (a részleteket lásd alább).

A tagdíjak és a befogadói hozzájárulások az első ötéves időszakban (az első rövidített évet is beleértve) változatlanok maradnak. Ezt az időszakot követően a tagok közgyűlése felülvizsgálja a tagdíjat. Az új tagok hozzájárulását az e mellékletben javasolt szabály szerint számítják ki, de ez az első ötéves ciklus végéig nem lesz hatással a többi tag hozzájárulására. Az ötéves ciklus végén a tagok (azaz az ERIC létrehozását követően taggá váló tagok) hozzájárulását a tagok közgyűlése által meghatározott szabályoknak megfelelően felülvizsgálják.

Az AnaEE-ERIC szívesen fogadja a tagok és megfigyelők részéről a szervezet konkrét tevékenységeihez nyújtott kivételes hozzájárulásokat.

A tagdíj modellje a következő elemekből áll:

1.	Egyenlő részesedés = a központi szolgálatok befogadói hozzájárulás által nem fedezett költségeinek 50 %-a, egyenlő arányban felosztva a tagok között;

Bruttó hazai termék [GDP] = a befogadói hozzájárulásból nem fedezett költségek 25 %-ának felosztása a tagok között az összes tag teljes GDP-jének a tagokra jellemző százalékos arányok alapján. A referenciaérték az ERIC létrehozását megelőző utolsó ismert 5 éves időszak (2020. januárjában 2014–2018) átlagos GDP-je lesz. A GDP-becslések adatai az Eurostattól, más országok esetében pedig a Világbanktól származnak;

Platformszám-alapú hozzájárulás = a befogadói hozzájárulásból nem fedezett költségek 25 %-ának felosztása a tagok között, a tagokra jellemző platform-hozzájárulások felhasználásával. A különböző platformtípusok esetében a díjszámítás a következőképpen történik:

—	az éghajlatváltozással kapcsolatos manipulációval nem rendelkező szabadtéri ökoszisztéma-platformok és az összes zárt ökoszisztéma-platform esetében teljes díj számítandó fel;

—	az éghajlatváltozással kapcsolatos manipulációval rendelkező szabadtéri ökoszisztéma-platformok 20 %, az elemzési platformok 25 %, a modellezési platformok pedig 50 %-os árengedményt kapnak a teljes árból.

A teljes platformár és az AnaAEE-ERIC-tagok („i”-vel jelölve) tagdíjának kiszámításához használt matematikai képletek az alábbiakban találhatók.

, (1. egyenlet)

ahol HC a befogadói hozzájárulás (%), a költségvetés a központi szolgálatok teljes költségvetése, N az AnaEE-ERIC infrastruktúrán belül megosztott nemzeti platformok számát jelöli, és alsó indexei a platform típusát írják le; Openair,0 (szabadtéri ökoszisztéma-platform, nincs éghajlatváltozási manipuláció), Openair,1 (szabadtéri ökoszisztéma-platform, végrehajtott éghajlatváltozási manipulációk), Enclosed (zárt ökoszisztéma-platform), Analytical és Modelling (elemzési és modellezési platform).

Ezt követően az „i” tag teljes tagdíja:

, (2. egyenlet)

ahol NMembers az AnaEE-ERIC teljes jogú tagjainak száma, a GDP az összes tag teljes GDP-jének tagspecifikus százalékos aránya, Ni pedig bizonyos típusú platformok (a fentihez hasonló) tagspecifikus száma.

A kormányközi szervezetek tagdíját átalányösszegként számítják ki, amelyről az ötéves szabály alapján kell megállapodni (beleértve az ötéves ciklus végén történő esetleges felülvizsgálatot), amelyet kiegészít a fenti 2. egyenletből levezetett, az általa üzemeltetett platformok száma és típusa alapján számított díj.

(3. egyenlet)

ahol L a megállapodás szerinti átalányösszeg

A megfigyelők díja a tagdíj mediánjának felével egyenlő fix díj (csak országok esetében). Ez a díj a költségvetés kiszámításának végén kerül hozzáadásra.

A tervezett 900 000 EUR összköltségvetés és a végrehajtási szakaszban jelenleg részt vevő tagok (6 tagállam, 1 kormányközi szervezet tag és 1 megfigyelő) esetében a tervezett költségvetés az alábbiakban részletezett, 60 000 EUR medián díjjal számolva.

Az alábbi táblázatok az AnaEE-ERIC költségvetését foglalják össze, feltételezve összesen 400 000 EUR országtagdíjat, egy kormányközi szervezet 30 000 EUR átalánydíját, egy megfigyelőt és az ismert platformokat.

1. Táblázat

Éves tagsági díjak

Tagok	Tagdíj (ezer EUR)
Bulgária	39
Cseh Köztársaság	47
Dánia	58
Finnország	61
Franciaország	103
Olaszország	92
Országos díjak/év	400
Nemzetközi szerv. [CIHEAM]	35
Összes tagdíj	435
Belgium megfigyelő	30
Összes díj/év (tagok + megfigyelő)	465

2. Táblázat

A szolgáltatóközpontok éves költségvetése és a befogadói hozzájárulás.

A szolgáltatóközpontok költségvetése (ezer EUR)			Befogadói hozzájárulás (ezer EUR)
Csomópont	360	40 %	174
TC	207	23 %	100
ISC	117	13 %	57
DMC	216	24 %	104
Összesen	900		435

3. Táblázat

Az ANAEE-ERIC költségvetése

Tag	Tagsági díjak (ezer EUR)	Befogadói hozzájárulás (ezer EUR)	Összes hozzájárulás (ezer EUR)
Bulgária	39	0	39
Cseh Köztársaság	47	57	104
Dánia	58	100	158
Finnország	61	0	61
Franciaország	103	174	277
Olaszország	92	104	196
CIHEAM	35	0	35
Belgium	30	0	30
ÖSSZESEN			900

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2022.2.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/26

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2022/C 88/04)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Haut-Médoc”

PDO-FR-A0710-AM04

Az értesítés időpontja: 2021.11.26.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területen és a közvetlen szomszédságában található települések jegyzékét aktualizálták a hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján.

A terület kiterjedése nem változik.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A körülhatárolt parcellák határait jóváhagyó illetékes nemzeti bizottság üléseit felsoroló melléklet kiegészült a 2021. június 3-i dátummal.

E módosítás célja, hogy a termékleírásba bekerüljön a termelés földrajzi területének a parcellákra osztott körülhatárolt területét érintő módosítás illetékes nemzeti hatóság általi jóváhagyásának dátuma. A parcellákra történő felosztás azoknak a parcelláknak a termelés földrajzi területén belüli azonosítására szolgál, amelyek alkalmasak a szóban forgó oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor termelésére.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

3. Adóraktár-engedélyesek közötti szállítás

Az 1. fejezet IX. szakasza 5. pontjának az adóraktár-engedélyesek közötti borszállítás dátumára vonatkozó b) alpontját törölték.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

4. Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Átírták az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozást, hogy annak megszövegezése összhangban legyen a megjelöléshez tartozó többi termékleírással. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent. Ez a módosítás nem vonta maga után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Haut-Médoc

2. A földrajzi árujelző típusa:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 11 %.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot.

Az ömlesztve vagy kiszerelve forgalmazott bortételek erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz és fruktóz) legfeljebb 3 g/l.

A szüretelést követő év október 1-je előtt ömlesztve vagy kiszerelve forgalmazott borok illósavtartalma legfeljebb 12,25 milliekvivalens/liter (H2SO4-ben kifejezve 0,60 g/l). Ezen időpontot követően a borok illósavtartalma legfeljebb 16,33 milliekvivalens/liter (H2SO4-ben kifejezve 0,80 g/l).

Az ömlesztve forgalmazott bortételek kén-dioxid-tartalma legfeljebb 140 mg/l.

Az ömlesztve vagy kiszerelve forgalmazott bortételek almasavtartalma legfeljebb 0,20 g/l.

Az „Haut-Médoc” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok érlelésre kiválóan alkalmas, élénk színű, tanninos, csendes vörösborok. Rendszerint házasításból készülnek, amelyben gyakran a cabernet-sauvignon N dominál. Ez a szőlőfajta fűszeres ízjegyeket ad a boroknak, amelyekhez tölgyfahordóban történő érlelés (barrikolás) esetén vaníliás aromák társulnak. A merlot N lekerekített zamatokat, simulékonyságot és piros gyümölcsös aromákat kölcsönöz a boroknak. A borok struktúrája és összetettsége erősíthető a cabernet franc N vagy a petit verdot N fajtával (amely az érettebb évjáratokban frissességet ad a boroknak).

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

1. Tőkesűrűség és -távolság

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 6 500 tőke. A sorok közötti távolság legfeljebb 1,80 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,80 méternek kell lennie.

2. A metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A metszés kötelező. Azt legkésőbb az első levelek kifejlődésének szakaszában (a Lorenz-féle felosztás szerinti 9. szakasz) kell elvégezni. A szőlő metszése a következő technikák alkalmazásával történik:

—	két szálvesszős metszés, kettős Guyot-metszés vagy médoci metszés, szálvesszőnként legfeljebb 5 rüggyel,

—	egyszerű és vegyes Guyot-metszés, tőkénként legfeljebb 7 rüggyel,

—	rövidcsapos metszés négyvesszős legyezőműveléshez vagy kétkarú kordonműveléshez, tőkénként legfeljebb 12 rüggyel.

3. Alkoholtartalom-növelés

Konkrét borászati eljárás

A kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák alkalmazása 15 %-os koncentrációs mértékig engedélyezett.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot.

5.2. Maximális hozamok

1.	65 hektoliter hektáronként.

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szüret, valamint a borok erjesztése, készítése és érlelése Gironde megye következő településeinek területén történik a 2021. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján: Arcins, Arsac, Avensan, Blanquefort, Castelnau-de-Médoc, Cissac-Médoc, Cussac-Fort-Médoc, Labarde, Lamarque, Listrac-Médoc, Ludon-Médoc, Macau, Margaux-Cantenac, Moulis-en-Médoc, Parempuyre, Pauillac, Le Pian-Médoc, Saint-Aubin-de-Médoc, Saint-Estèphe, Saint-Julien-Beychevelle, Saint-Laurent-Médoc, Saint-Médard-en-Jalles, Saint-Sauveur, Saint-Seurin-de-Cadourne, Sainte-Hélène, Soussans, Le Taillan-Médoc és Vertheuil.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Cabernet franc N

Cabernet-Sauvignon N

Carmenère N

Cot N – Malbec

Merlot N

Petit Verdot N

8. A kapcsolat(ok) leírása

Az „Haut-Médoc” ellenőrzött eredetmegjelölés földrajzi területe a Garonne, majd pedig a Gironde bal partján helyezkedik el a bordeaux-i agglomeráció folytatásában. A terület délen Le Taillan-Médoc településnél kezdődik és északon Saint-Seurin-de-Cadourne településig terjed mintegy 50 kilométer hosszúságban, kelet-nyugati irányban pedig alig több mint 10 kilométer szélességben. A földrajzi terület így egybeesik a „Médoc” ellenőrzött eredetmegjelölés földrajzi területének egy részével, és a Gironde torkolatöblének felső részén fekvő településeket érinti, ami magyarázza az eredetmegjelölés nevét („Haut-Médoc”, azaz Felső-Médoc). A földrajzi terület Gironde megye 28 településére terjed ki.

Az uralkodó atlanti-óceáni éghajlat ellenére az „Haut-Médoc” folyó felőli oldala az évszakok közötti viszonylag mérsékelt ingadozások és a mérsékelt csapadékmennyiség miatt különbözik a Médoc régió északabbi településeitől. Ezek a kedvező éghajlati tényezők az Atlanti-óceán és a Gironde víztömegeiből adódó hőszabályozó hatásnak köszönhetők.

Az óceáni éghajlat, amelyet egyes években alacsony légnyomású, esős őszi időszakok, vagy épp ellenkezőleg, meleg és rendkívül napos őszutók kísérnek, igen jelentős mértékben kihat az évjáratokra. A legfontosabb jellemzők azonban mindenekelőtt az üledékes medence jellegzetes geológiai adottságaihoz, a talaj eredeti geológiai történetéhez, a domborzathoz és a topográfiához, valamint a szőlőterületek jelenlegi talajtani összetételéhez kapcsolódnak.

A világszerte híres Médoc régió különleges szőlőtermő területeinek művelését bortermelők generációi biztosították. A szőlősgazdák kifinomult földismerete és az a törekvés, hogy a földek minőségét vízelvezetési technikák alkalmazásával javítsák, az idők folyamán lehetővé tette a korral nemesedő vörösborok előállításához legmegfelelőbb termesztési gyakorlatok kialakítását. Az egészségügy fejlődése és a szőlőültetvények gépesítése mit sem változtatott a szőlősgazdák azon szándékán, hogy megőrizzék az elismerten jellegzetes vörösborok előállításához megfelelő borászati gyakorlatokat.

Az „Haut-Médoc” hagyományosan különböző szőlőfajták felé orientálódik, amelyek ügyes házasítás révén alkalmasak korral nemesedő borok előállítására. Így a médoci szőlősgazdák az egyes talajtípusoknak megfelelően különböző szőlőfajtákat alkalmaztak: a merlot N fajtát a kollúviumokon, a carmenère N fajtát a gyenge minőségű és száraz kavicsos talajokon, a cabernet franc N fajtát a meszes területeken, illetve a cot N fajta számára is kedvező száraz homoktalajokon, a petit verdot N szőlőfajtát pedig a barna erdőtalajokon. A cabernet-sauvignon N – a házasítás vezérfajtája – a mély kavicsos talajokon bontakozik ki.

Ezen változatosság következtében szelektív szőlőművelésre van szükség, ahol a sorok közötti távolság korlátozott, és a parcella, valamint a szőlőtőke maximális terhelését szabályozzák.

Az „Haut-Médoc” borok hírneve és ismertsége alapvetően különböző osztályozásokon alapul, amelyek révén hagyományosan elterjedtek az olyan fogalmak, mint a dűlő, a birtok és a minőségi hierarchia. 1647-ben, amikor a bordeaux-i városi tanács, a „Jurade de Bordeaux” kiadta minden idők első osztályozását a Guyenne-i borokról, a médoci egyházközségek borai már megalapozták hírnevüket. XV. Lajos uralkodása alatt ezt az osztályozást régiónként finomították tovább, és előbb egyházközségekre, majd dűlőkre („cru”-kre) bontották. A 19. században a bordeaux-i dűlőkön alapuló logikát veszi át a „Classement des vins de Bordeaux” (a bordeaux-i borok osztályozása), amely a világkiállítás alkalmából készült 1855-ben.

Az „Haut-Médoc” borok hírneve többek között az ellenőrzött eredetmegjelölés földrajzi területén belüli öt „minősített dűlő” meglétén alapul.

A 20. században a „crus bourgeois du Médoc” borok 1932-es osztályozása 444 dűlőt említ meg, amelyek közül 153 tartozik az „ellenőrzött eredetmegjelölés” alá.

Az „Haut-Médoc” megjelöléssel ellátott borok élénk színű, tanninos borok, és rendszerint házasításból készülnek, amelyben gyakran a cabernet-sauvignon N dominál, és fűszeres ízjegyeket ad a boroknak, amelyek a „Médoc” ellenőrzött eredetmegjelöléshez képest elterjedtebb tölgyfahordóban történő érlelés (barrikolás) esetén tökéletesen elegyednek a vaníliás aromákkal. A merlot N fajta lekerekített zamatokat, simulékonyságot és piros gyümölcsös aromákat kölcsönöz a boroknak. A borok struktúrája és összetettsége erősíthető a cabernet franc N vagy a petit verdot N szőlőfajtával; ez utóbbi az érettebb évjáratokban frissességet is ad a boroknak.

A művelési módnak köszönhetően rendkívül érett és egészséges, kiszámítható terméshozamú szőlő termeszthető. Ez lehetővé teszi a kívánt koncentrált borok előállításához alkalmazott áztatást is. Ennek következtében a borok lazításához legalább hat hónap érlelésre van szükség. Így az „Haut-Médoc” borok kiválóan alkalmasak az érlelésre.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A meghatározott földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok készítése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület Gironde megye következő településeinek területét foglalja magában a 2021. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex alapján: Bégadan, Blaignan-Prignac, Civrac-en-Médoc, Couquèques, Gaillan-en-Médoc, Jau-Dignac-et-Loirac, Lesparre-Médoc, Naujac-sur-Mer, Ordonnac, Queyrac, Saint-Christoly-Médoc, Saint-Germain-d’Esteuil, Saint-Vivien-de-Médoc, Saint-Yzans-de-Médoc, Valeyrac és Vensac.

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A meghatározott földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület Gironde megye következő településeinek területét foglalja magában a 2021. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex alapján: Abzac, Aillas, Ambarès-et-Lagrave, Ambès, Anglade, Arbanats, Les Artigues-de-Lussac, Artigues-près-Bordeaux, Arveyres, Asques, Aubiac, Auriolles, Auros, Ayguemorte-Les-Graves, Bagas, Baigneaux, Barie, Baron, Barsac, Bassanne, Bassens, Baurech, Bayas, Bayon-sur-Gironde, Bazas, Beautiran, Bégadan, Bègles, Béguey, Bellebat, Bellefond, Belvès-de-Castillon, Bernos-Beaulac, Berson, Berthez, Beychac-et-Caillau, Bieujac, Les Billaux, Birac, Blaignac, Blaignan-Prignac, Blasimon, Blaye, Blésignac, Bommes, Bonnetan, Bonzac, Bordeaux, Bossugan, Bouliac, Bourdelles, Bourg, Le Bouscat, Branne, Brannens, Braud-et-Saint-Louis, La Brède, Brouqueyran, Bruges, Budos, Cabanac-et-Villagrains, Cabara, Cadarsac, Cadaujac, Cadillac, Cadillac-en-Fronsadais, Camarsac, Cambes, Camblanes-et-Meynac, Camiac-et-Saint-Denis, Camiran, Camps-sur-l’Isle, Campugnan, Canéjan, Capian, Caplong, Carbon-Blanc, Cardan, Carignan-de-Bordeaux, Cars, Cartelègue, Casseuil, Castelmoron-d’Albret, Castelviel, Castets et Castillon, Castillon-la-Bataille, Castres-Gironde, Caudrot, Caumont, Cauvignac, Cavignac, Cazats, Cazaugitat, Cénac, Cenon, Cérons, Cessac, Cestas, Cézac, Chamadelle, Civrac-de-Blaye, Civrac-sur-Dordogne, Civrac-en-Médoc, Cleyrac, Coimères, Coirac, Comps, Coubeyrac, Couquèques, Courpiac, Cours-de-Monségur, Cours-les-Bains, Coutras, Coutures, Créon, Croignon, Cubnezais, Cubzac-les-Ponts, Cudos, Cursan, Daignac, Dardenac, Daubèze, Dieulivol, Donnezac, Donzac, Doulezon, Les Eglisottes-et-Chalaures, Escoussans, Espiet, Les Esseintes, Etauliers, Eynesse, Eyrans, Eysines, Faleyras, Fargues, Fargues-Saint-Hilaire, Le Fieu, Flaujagues, Floirac, Floudès, Fontet, Fossés-et-Baleyssac, Fours, Francs, Fronsac, Frontenac, Gabarnac, Gaillan-en-Médoc, Gajac, Galgon, Gans, Gardegan-et-Tourtirac, Gauriac, Gauriaguet, Générac, Génissac, Gensac, Gironde-sur-Dropt, Gornac, Gours, Gradignan, Grayan-et-l’Hôpital, Grézillac, Grignols, Guillac, Guillos, Guîtres, Le Haillan, Haux, Hure, Illats, Isle-Saint-Georges, Izon, Jau-Dignac-et-Loirac, Jugazan, Juillac, Labescau, Ladaux, Lados, Lagorce, Lalande-de-Pomerol, Lamothe-Landerron, La Lande-de-Fronsac, Landerrouat, Landerrouet-sur-Ségur, Landiras, Langoiran, Langon, Lansac, Lapouyade, Laroque, Laruscade, Latresne, Lavazan, Léogeats, Léognan, Lesparre-Médoc, Lestiac-sur-Garonne, Les Lèves-et-Thoumeyragues, Libourne, Lignan-de-Bazas, Lignan-de-Bordeaux, Ligueux, Listrac-de-Durèze, Lormont, Loubens, Loupes, Loupiac, Loupiac-de-la-Réole, Lugaignac, Lugasson, Lugon-et-l’Ile-du-Carnay, Lussac, Madirac, Maransin, Marcenais, Margueron, Marimbault, Marions, Marsas, Martignas-sur-Jalle, Martillac, Martres, Masseilles, Massugas, Mauriac, Mazères, Mazion, Mérignac, Mérignas, Mesterrieux, Mombrier, Mongauzy, Monprimblanc, Monségur, Montagne, Montagoudin, Montignac, Montussan, Morizès, Mouillac, Mouliets-et-Villemartin, Moulon, Mourens, Naujac-sur-Mer, Naujan-et-Postiac, Néac, Nérigean, Neuffons, Le Nizan, Noaillac, Noaillan, Omet, Ordonnac, Paillet, Les Peintures, Pellegrue, Périssac, Pessac, Pessac-sur-Dordogne, Petit-Palais-et-Cornemps, Peujard, Le Pian-sur-Garonne, Pineuilh, Plassac, Pleine-Selve, Podensac, Pomerol, Pompéjac, Pompignac, Pondaurat, Porchères, Porte-de-Benauge, Portets, Le Pout, Préchac, Preignac, Prignac-et-Marcamps, Pugnac, Puisseguin, Pujols, Pujols-sur-Ciron, Le Puy, Puybarban, Puynormand, Queyrac, Quinsac, Rauzan, Reignac, La Réole, Rimons, Riocaud, Rions, La Rivière, Roaillan, Romagne, Roquebrune, La Roquille, Ruch, Sablons, Sadirac, Saillans, Saint-Aignan, Saint-André-de-Cubzac, Saint-André-du-Bois, Saint-André-et-Appelles, Saint-Androny, Saint-Antoine-du-Queyret, Saint-Antoine-sur-l’Isle, Saint-Aubin-de-Blaye, Saint-Aubin-de-Branne, Saint-Avit-de-Soulège, Saint-Avit-Saint-Nazaire, Saint-Brice, Saint-Caprais-de-Bordeaux, Saint-Christoly-de-Blaye, Saint-Christoly-Médoc, Saint-Christophe-de-Double, Saint-Christophe-des-Bardes, Saint-Cibard, Saint-Ciers-d’Abzac, Saint-Ciers-de-Canesse, Saint-Ciers-sur-Gironde, Saint-Côme, Saint-Denis-de-Pile, Saint-Emilion, Saint-Etienne-de-Lisse, Saint-Exupéry, Saint-Félix-de-Foncaude, Saint-Ferme, Saint-Genès-de-Blaye, Saint-Genès-de-Castillon, Saint-Genès-de-Fronsac, Saint-Genès-de-Lombaud, Saint-Genis-du-Bois, Saint-Germain-de-Grave, Saint-Germain-de-la-Rivière, Saint-Germain-d’Esteuil, Saint-Germain-du-Puch, Saint-Gervais, Saint-Girons-d’Aiguevives, Saint-Hilaire-de-la-Noaille, Saint-Hilaire-du-Bois, Saint-Hippolyte, Saint-Jean-de-Blaignac, Saint-Jean-d’Illac, Saint-Laurent-d’Arce, Saint-Laurent-des-Combes, Saint-Laurent-du-Bois, Saint-Laurent-du-Plan, Saint-Léon, Saint-Loubert, Saint-Loubès, Saint-Louis-de-Montferrand, Saint-Macaire, Saint-Magne-de-Castillon, Saint-Maixant, Saint-Mariens, Saint-Martial, Saint-Martin-de-Laye, Saint-Martin-de-Lerm, Saint-Martin-de-Sescas, Saint-Martin-du-Bois, Saint-Martin-du-Puy, Saint-Martin-Lacaussade, Saint-Médard-de-Guizières, Saint-Médard-d’Eyrans, Saint-Michel-de-Fronsac, Saint-Michel-de-Lapujade, Saint-Michel-de-Rieufret, Saint-Morillon, Saint-Palais, Saint-Pardon-de-Conques, Saint-Paul, Saint-Pey-d’Armens, Saint-Pey-de-Castets, Saint-Philippe-d’Aiguille, Saint-Philippe-du-Seignal, Saint-Pierre-d’Aurillac, Saint-Pierre-de-Bat, Saint-Pierre-de-Mons, Saint-Quentin-de-Baron, Saint-Quentin-de-Caplong, Saint-Romain-la-Virvée, Saint-Sauveur-de-Puynormand, Saint-Savin, Saint-Selve, Saint-Seurin-de-Bourg, Saint-Seurin-de-Cursac, Saint-Seurin-sur-l’Isle, Saint-Sève, Saint-Sulpice-de-Faleyrens, Saint-Sulpice-de-Guilleragues, Saint-Sulpice-de-Pommiers, Saint-Sulpice-et-Cameyrac, Saint-Trojan, Saint-Vincent-de-Paul, Saint-Vincent-de-Pertignas, Saint-Vivien-de-Blaye, Saint-Vivien-de-Médoc, Saint-Vivien-de-Monségur, Saint-Yzan-de-Soudiac, Saint-Yzans-de-Médoc, Sainte-Colombe, Sainte-Croix-du-Mont, Sainte-Eulalie, Sainte-Florence, Sainte-Foy-la-Grande, Sainte-Foy-la-Longue, Sainte-Gemme, Sainte-Radegonde, Sainte-Terre, Salaunes, Salleboeuf, Les Salles-de-Castillon, Samonac, Saucats, Saugon, Sauternes, La Sauve, Sauveterre-de-Guyenne, Sauviac, Savignac, Savignac-de-l’Isle, Semens, Sendets, Sigalens, Sillas, Soulac-sur-Mer, Soulignac, Soussac, Tabanac, Taillecavat, Talais, Talence, Targon, Tarnès, Tauriac, Tayac, Teuillac, Tizac-de-Curton, Tizac-de-Lapouyade, Toulenne, Le Tourne, Tresses, Uzeste, Val-de-Livenne, Val de Virvée, Valeyrac, Vayres, Vendays-Montalivet, Vensac, Vérac, Verdelais, Le Verdon-sur-Mer, Vignonet, Villandraut, Villegouge, Villenave-de-Rions, Villenave-d’Ornon, Villeneuve, Virelade, Virsac és Yvrac.

Nagyobb földrajzi egység

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A címkén a „Vin de Bordeaux-Médoc” vagy a „Grand Vin de Bordeaux-Médoc” jelöléssel feltüntethető a nagyobb földrajzi egység.

Az e megnevezés feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét feltüntető karakterek méretének kétharmadát.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-3182161c-979d-466e-9a73-e1be118d74b0

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.2.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/32

A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2022/C 88/05)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor (1).

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT MÓDOSÍTÓ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Islas Canarias”

PDO-ES-A1511-AM02

Az értesítés időpontja: 2021.11.25.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Az oem nevének kisebb helyesbítése

Leírás:

Az oltalom alatt álló elnevezés előtt álló spanyol „las” határozott névelőt törölték.

Ez a változtatás a hatályos termékleírás 1. pontját érinti. Emellett közvetlenül érinti az összes előfordulási helyet, ahol a termékleírásban az OEM elnevezése szerepel. Nem érinti az egységes dokumentum 1. pontját, mivel az oltalom alatt álló elnevezés „Islas Canarias”-ként van feltüntetve. Érinti ugyanakkor az egységes dokumentumnak a körülhatárolt területen történő csomagolásról szóló 8. pontját, ahol az OEM neve előtt határozott névelő áll.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti. Nem tekinthető az oltalom alatt álló elnevezés módosításának, mivel az az uniós nyilvántartásban „Isalas [sic] Canarias”, és nem „Las Islas Canarias” néven szerepel. A termékleírást ezért oly módon helyesbítették, hogy a szövegben végig a nyilvántartás szerinti helyes – azaz a „las” névelő nélküli – elnevezése szerepeljen az oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek (OEM).

Indokolás:

Ez a lépés nem jelenti az oltalom alatt álló elnevezés módosítását, mivel az oltalom alatt álló elnevezés a „las” névelő nélkül szerepel az uniós nyilvántartásban; a névelőt tévedésből illesztették be a termékleírásban.

2. Terméktípusok kategóriánkéni felsorolása

Leírás:

Egyetlen kategória, a „Bor” jelenleg különböző típusokat foglal magában: fehér-, rozé, vörösborok, valamint szénsavatmoszférás macerációval készült vörösborok. A termékjegyzék sorrendje az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében szereplő kategóriák sorrendjének megfelelően módosult: 1. Bor, 3. Likőrbor, 5. Minőségi pezsgő, 9. Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor, 16. Túlérett szőlőből készült bor.

Ez a változtatás a hatályos termékleírás 2.1. pontját érinti. Közvetve érinti továbbá a 2. pontban az a) „Analitikai jellemzők” és a b) „Érzékszervi jellemzők” alpontot, valamint a 3. pont a) „Borászati eljárások” alpontjának második bekezdését a termékek felsorolásának sorrendjét illetően, amely immár a kategóriák fent említett sorrendjét követi.

Az egységes dokumentum nem változik.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti.

Indokolás:

A szín (fehér, rozé, vörös) és az előállítási módszer (szénsavatmoszférás maceráció) nem változtatja meg a terméket, amely továbbra is az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében szereplő 1. kategóriába tartozik („Bor”). A sorrend módosult annak érdekében, hogy a szöveg kövesse az említett VII. melléklet II. részében és az egységes dokumentum 2. pontjában („A szőlőből készült termékek kategóriái”) meghatározott sorrendet.

3. Az illósavtartalom és az összes savtartalom határértékeinek változásai

Leírás:

A túlérett szőlőből készült borok maximális illósavtartalma ecetsavban kifejezve 1,08 gramm/literről 1,60 gramm/literre emelkedett. A minőségi pezsgő esetében a határértéket literenként 1,08 grammban állapították meg.

Ez a változás a következőket érinti: a termékleírás 2.2. [sic] pontja („A bor leírása”); a [2].3. pont első franciabekezdése, amely az ecetsavban kifejezett maximális illósavtartalomra vonatkozik; valamint az egységes dokumentum 4. pontja („A bor[ok] leírása”), a túlérett szőlőből készült borra és a minőségi pezsgőre vonatkozó részben.

A termékleírásban a borkősav gramm/literben kifejezett minimális összes savtartalmat általában 4 gramm/literben határozták meg, kivéve a likőrbor és a túlérett szőlőből készült bor esetében, ahol 3,5 gramm/liter. Ez a kivétel azokra a borokra is vonatkozik, amelyek természetes alkoholtartalma meghaladja a 15 térfogatszázalékot, tényleges alkoholtartalma legalább 13 térfogatszázalék, és amelyek alkoholtartalom-növelés nélkül készülnek – teljes egészében az erjesztésből származó alkoholtartalommal –, amennyiben ezek a borok az egyes borászati termékek címkézésére, kiszerelésére és azonosítására vonatkozó uniós szabályok végrehajtásáról szóló, 2011. október 7-i 1363/2011. sz. királyi rendelet 17. cikke és III. melléklete értelmében opcionálisan „természetesen édes” megjelölést kaphatnak.

Ez a módosítás a termékleírás 2.2. [sic] pontjának („A bor leírása”) a borkősavban kifejezett minimális összes savtartalomról szóló 4. szakaszát érinti. Az egységes dokumentumot nem érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti.

Indokolás:

Ezek a módosítások az éghajlatváltozás földrajzi területre gyakorolt hatásaiból következnek. Tükrözik a kapcsolat leírásánál – a termékleírás 7. pontja és az egységes dokumentum 8. szakasza – ismertetett természeti tényezőket.

Amint azt a természeti tényezők leírása is mutatja, annak ellenére, hogy a Kanári-szigetek szigetcsoportja Afrika északnyugati partjainál egy sivatagos terület közepén helyezkedik el, számos tényezőnek köszönhetően az éghajlat igen változatos. Nevezetesen a sok nedvességet hordozó passzátszél szinte egész évben fúj, enyhén csökkentve a hőmérsékletet. Egy másik tényező az alacsony átlagos éves csapadékmennyiség, amely „körülbelül 350 liter/négyzetméter, bár jelentős különbségekkel: [egyes] területeken négyzetméterenként kevesebb mint 100 liter, míg máshol négyzetméterenként közel 1 000 liter”. [sic]

Ez a természeti tényező – az alacsony csapadékmennyiség és a térségek közötti jelentős különbség – legalább az 1980-as évek óta megfigyelhető. Ehhez társult az aszályos időszakok időtartamának és intenzitásának növekedése, szélsőséges hőmérsékletekkel és az öntözővíz szűkösségével.

Ezt az éghajlatváltozásról és az energetikai átállásról szóló kanári-szigeteki törvénytervezet „Indokolás” című szakasza tartalmazza, amelynek nyilvánosság általi ellenőrzése a közelmúltban zárult le (2021. január 15.). A Tenerifén található izañai légköri kutatóközpont a globális légkörfigyelő program része. Az 1980-as évek óta a Kanári-szigeteken a különböző megfigyelőállomásokon mért átlaghőmérséklet emelkedését figyelték meg. A növekedés Tenerifén, a Teide Nemzeti Parkban található Izañában a legnagyobb, mivel az beljebb fekszik a szárazföldön, és ezért kevésbé hat rá az óceán. Megfigyelhető volt továbbá az afrikai kontinensről származó porrészecskék szintjének növekedése is. Hasonlóképpen a következő kiadványok is foglalkoznak az éghajlatváltozás Kanári-szigetekre gyakorolt hatásaival: a Kanári-szigetek Fenntartható Fejlődési és Éghajlatváltozási Hivatalának „Kanári-szigeteki stratégia az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, 2008–2015” című dokumentuma; továbbá a Teide Nemzeti Park munkatársai, J. L. Martin és M. V. Marrero, valamint a La Laguna-i Egyetem Gyógyszerészeti Karának Növénybiológiai (Botanikai) Tanszékétől M. del Arco és V. Garzón által készített, „Aspectos clave para un plan de adaptación de la biodiversidad terrestre de Canarias al cambio climático” (A Kanári-szigetek szárazföldi biológiai sokféleségének éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására irányuló terv alapvető szempontjai) című tanulmány, amelyet az ökológiai átmenetért és a demográfiai kihívásokért felelős minisztérium tett közzé.

Az éghajlatváltozásnak az aszályok időtartamára és intenzitására gyakorolt hatásai természetes módon növelik a magas cukortartalmú szőlők savtartalmát, amelyek természetes módon magas alkoholtartalmú borokat eredményeznek. Az aszályok másik következménye a szőlő túlérése.

A túlérett szőlőből készült borok esetében ezért az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. melléklete C. részének 3. pontjával összhangban ajánlatos megemelni az ecetsavban kifejezett savtartalom felső határértékét. Az említett előírás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltéréseket engedélyezzenek a legalább 13 térfogatszázalék összes alkoholtartalmú borokra vonatkozó határértékektől. Hasonlóképpen a 15 térfogatszázalékot meghaladó természetes alkoholtartalmú és legalább 13 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú, kizárólag a szőlő erjesztésével előállított borok esetében tanácsos ugyanazt az eltérést alkalmazni a borkősavban kifejezett minimális tartalom tekintetében, mint a likőrborok és a túlérett szőlőből készült borok esetében, 3,5 gramm/literben határozva meg azt.

4. A borkészítésre vonatkozó korlátozások módosítása

Leírás:

A borhozam 100 kilogrammonkénti 74 literes határértéke átkerült a „Borászati eljárások” szakaszból a „Korlátozások” szakaszba.

Az „Islas Canarias” OEM különböző kategóriáiba tartozó vörösborok előállítása során a felhasznált szőlő legalább 85 %-át az alábbi fajták közül egynek vagy többnek kell kitennie: Bastardo Negro-Baboso Negro, Cabernet Sauvignon, Castellana Negra, Listán Negro-Almuñeco, Listán Prieto, Malvasía Rosada, Merlot, Moscatel Negro, Negramoll, Pinot Noir, Ruby Cabernet, Syrah, Tempranillo, Tintilla, Vijariego Negro.

Ez a változás a termékleírás 3. pontját és az egységes dokumentum 5.1. pontját érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti.

Indokolás:

Az extrakciós hozam határértéke áthelyezésre került, mert korlátozásról van szó, ezért annak ebben a szakaszban kell szerepelnie.

A vörösborok minimális kékszőlő-tartalmára vonatkozó határérték célja, hogy a bor megőrizze a színintenzitást mint küllemre vonatkozó érzékszervi minőséget. Ez a módosítás nem változtat a termékleíráson.

5. A művelési rendszerek meghatározása és új rendszer bevezetése

Leírás:

A termékleírásban felsorolt valamennyi hagyományos szőlőművelési forma – gobelet, kordon, hagyományos parral (pergola) és alacsony parral – meghatározásra került. Az „en rastras” hagyományos forma új fogalommeghatározással egészült ki; ez a karók és zsinegek segítségével történő lugasszerű művelés egyik fajtája.

Ez a módosítás érinti a termékleírás „Különleges borászati eljárások” című 3. szakaszának „Művelési gyakorlatok” című 3. pontját és a szőlő műveléséről szóló 2. pontot, valamint az egységes dokumentum „Különleges borászati eljárások” című 5.1. pontját, a művelési gyakorlatokról szóló szakaszban.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti.

Indokolás:

A termékleírásban felsorolt hagyományos szőlőművelési módok mindegyike leírásra került, elkerülendő az összetévesztést abban az esetben, ha máshol is ugyanazt a nevet használják. Ez a helyzet a „cordón” (kordonművelés) esetében, amely más borvidékeken a kanári-szigeteki hagyományos gyakorlattól eltérő, huzalos művelési módra utal. Hasonlóképpen, az „en vaso” (gobelet) néven ismert művelési mód a Kanári-szigeteken – más borvidékektől eltérően – hagyományosan szálvesszőkkel történik. Mivel ezt a két hagyományos művelési módot meghatározták, a következetesség érdekében a többi is meghatározásra került. A szöveg kiegészült a hagyományos „en rastras” műveléssel és annak fogalommeghatározásával. Ezt a művelési módot a kapcsolatról szóló szakasz említésre méltónak nevezi (a termékleírás 7. pontjának a) alpontja, az „Emberi tényezők” cím alatt); később azonban nem említették a „Művelési gyakorlatok” alatt, amely hiányosságot orvosolni kell.

6. A terméshozam felső határának növelése

Leírás:

Nőtt a kilogrammban kifejezett hektáronkénti maximális szőlőhozam, és ebből következően a végtermék hektáronkénti hektolitere. A határérték hektáronként 10 000 kilogrammról 15 000 kilogrammra, illetve hektáronként 74 hektoliterről 111 hektoliterre nőtt.

Ez a módosítás a termékleírás „Maximális hozam” című 5. pontját és az egységes dokumentum „Borkészítési eljárások” című 5. szakaszának a maximális hozamokról szóló 2. pontját érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti.

Indokolás:

Vannak olyan szőlőfajták, amelyek kedvező éghajlati körülmények között növekedve egyes években termékenyebbek, mint másokban. Ez problémákat okoz a terméshozammal kapcsolatban, amely túl magas az „Islas Canarias” OEM alá tartozó bort készítéséhez.

A kapcsolódó pincészetek szakemberei ismétlődően kérték, hogy a maximális terméshozam növelése tekintetében módosítsuk a termékleírást. Azzal érvelnek, hogy a szőlő minőségét nem csökkenti és nem is érinti az, ha ilyen magasabb terméshozamok fordulnak elő.

Ezenkívül a lugastól eltérő művelési rendszerrel rendelkező szőlőültetvények esetében a SIGPAC (a spanyol mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer) nem rendelkezik határvonalakról, aminek következtében csökkenteni [kell] a megművelt területet. Ez azonban még akkor sem jelent megfelelő megoldást, ha betakarítás előtti megállapodást fogadnak el, amely lehetővé teszi a termékleírásban meghatározott határérték legfeljebb 25 %-os túllépését.

7. A terület körülhatárolása kiegészült a nuts-kóddal

Leírás:

A körülhatárolt terület leírása kiegészült a Kanári-szigetek NUTS-kódjával.

Ennek alapján a termékleírás 4. pontja és az egységes dokumentum 6. pontja módosult.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti.

Indokolás:

A körülhatárolt terület további pontosítása.

8. A szőlőfajták változása

Leírás:

Az ajánlott és az engedélyezett fajták közötti különbségtételt törölték. Mostantól valamennyi fajta engedélyezett és betűrendben szerepel, a fehér- és a kékszőlő külön felsorolásával. Ugyanezen okból az egységes dokumentumban szereplő valamennyi fajta fontosabb fajtaként szerepel.

A termékleírás kiegészül az Albillo Criollo fehér fajtával.

Ezek a változások a termékleírás 6. pontját („Szőlőfajták”) és az egységes dokumentum 7. pontját („Fontosabb szőlőfajták”) érintik.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti.

Indokolás:

Összhang a bortermelési potenciálról szóló, az 558/2020. sz. királyi rendelettel módosított 2018. október 29-i 1338/2018. sz. királyi rendelet XXI. mellékletének 5. szakasza szerinti besorolással, amely megszünteti az ajánlott és engedélyezett [fajták] közötti különbségtételt, és valamennyi fajtát engedélyezi. A felsorolásban a fehér és a vörös fajták megkülönböztetése a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja.

Az Albillo Criollo fajta az „Islas Canarias” OEM előállításához használt hagyományos fajta. Szerepelt a kanári-szigeteki minőségi bort elismerő 2011. május 2-i rendeletben, és a 6. cikk („Szőlőfajták”) alatt a kapcsolódó szabályokban jóváhagyásra került, „Albillo” elnevezéssel megjelölve. Ez utóbbi pontot azonban a 2011. október 21-i rendelet módosította annak érdekében, hogy az összhangban legyen a többek között a bortermelési potenciálról szóló, 2008. július 18-i 1244/2008. sz. királyi rendeletet módosító, 2011. április 1-jei 461/2011 királyi rendelettel, amely törölte az „Albillo” fajtát a Kanári-szigeteken engedélyezett fajták jegyzékéből. A 2014. április 7-i AAA/580/2014. sz. rendelet módosította az említett 1244/2008. sz. királyi rendelet XXI. mellékletét. Újból bevezette ezt a fajtát a Kanári-szigetek esetében, ezúttal „Albillo Criollo” elnevezéssel. Ezért – visszatérve ezen OEM kezdeteihez – ezt a fajtát fel kell venni a termékleírásba. Ez a módosítás nem változtat a termékleíráson.

9. A kapcsolat megszövegezésének javítása

Leírás:

A kapcsolat megszövegezését javították. Kifejtették konkrétan a természeti és emberi tényezők közötti ok-okozati összefüggést, valamint a borok jellemzőit minden egyes kategória esetében.

Ez a módosítás a termékleírás 7. pontját és az egységes dokumentum 8. pontját érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti. A módosítás nem érvényteleníti a kapcsolatot, csupán javítja annak megszövegezését.

Indokolás:

Az uniós szabályok előírják, hogy az OEM alá tartozó egyes termékkategóriák mindegyike esetében meg kell határozni a kapcsolatot. A 2011-ben íródott változat azonban – amely ezen OEM első termékleírása – ezt nem vette figyelembe. A termékleírás e módosítása lehetőséget nyújt ennek helyesbítésére.

10. A címkézési szabályok változása

Leírás

Eltörölték azt a korlátozást, amely szerint az OEM nevét 4 és 10 milliméter közötti betűmérettel kell feltüntetni a címkén.

Az évjárat és a szőlőfajták feltüntetésére vonatkozó részeket törölték. Ezek európai jogszabályokban meghatározott opcionális adatok, anélkül, hogy a termékleírás szigorúbb szabályokat állapítana meg.

A „fermentado en barrica” (hordóban erjesztett), a „barrica” (hordó) és a „roble” (tölgy) választható jelölésekre vonatkozó szakaszokat törölték. Ez azt is jelenti, hogy törölni kell a termékleírásból azokat a feltételeket, amelyek túlmutattak a fent említett hivatkozásokra vonatkozó nemzeti szabályokon, nevezetesen: a hordók minimális térfogata (330 liter) és az a követelmény, hogy a bornak legalább három hónapot kell eltöltenie a hordóban.

Ezek a változások a termékleírás 8.2.8. pontját és az egységes dokumentum 9. pontját érintik.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti.

Indokolás:

Ami a betűméretet illeti, az általános szabályokban meghatározottakon túl nem szükséges további korlátozásokat megállapítani.

Az európai jogszabályokban meghatározott és az OEM/OFJ státusztól függetlenül valamennyi gazdasági szereplőre általánosan alkalmazandó választható adatokat – mint például az évjáratot és a fajtát – nem kell feltüntetni a termékleírásban, ha nem állapítanak meg szigorúbb használati feltételeket.

A „fermentado en barrica”, „barrica” és „roble” választható jelölésekre a nemzeti szintű szabályok vonatkoznak. Úgy tekintendő tehát, hogy használatuk feltételei megegyeznek a Spanyolországban általánosan érvényes szabályokkal. Az OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott borok esetében használható „noble” és „añejo” (érlelt) hagyományos kifejezések használatához a tölgyfahordók jogszabályban előírt maximális űrtartalma 600 liter. Ezért nincs értelme annak, hogy a „fermentado en barrica”, „barrica” és „roble” választható jelölések használatához (amely az OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott borok esetében is lehetséges) a tartályok űrtartalma 330 literre korlátozódjon, tekintettel arra, hogy az egyes borászati termékek címkézésére, kiszerelésére és azonosítására vonatkozó uniós szabályok végrehajtásáról szóló, 2011. október 7-i 1363/2011. sz. királyi rendelet a határértéket 600 literben állapítja meg. A hordókapacitásra és a hordóban töltött minimális időre vonatkozó szigorúbb feltételek megszüntetésével (a fent említett királyi rendelet nem állapít meg minimális időtartamot) a feltételek immár megegyeznek az 1363/2011. sz. királyi rendeletben meghatározott általános feltételekkel. Ezért ezeknek nem kell szerepelniük a termékleírásban.

11. Kisebb földrajzi egységek felvétele

Leírás:

A szöveg az alábbi kisebb földrajzi egységekkel egészül ki:

a)	Tenerife (NUTS-kód: ES709) és Fuerteventura szigete (NUTS-kód ES704).

Települések

El Hierro szigetén: El Pinar, La Frontera és Valverde;

Fuerteventura szigetén: Antigua, Betancuria, La Oliva, Pájara, Puerto del Rosario és Tuineje;

Gran Canaria szigetén: Agaete, Agüimes, Artenara, Arucas, Firgas, Gáldar, Ingenio, La Aldea de San Nicolás, Mogán, Moya, San Bartolomé de Tirajana, Santa Brígida, Santa Lucía de Tirajana, Santa María de Guía, Valleseco, Valsequillo, Tejeda, Telde, Teror és Vega de San Mateo;

La Gomera szigetén: Agulo, Alajeró, Hermigua, Vallehermoso és Valle Gran Rey;

Lanzarote szigetén: Arrecife, Haría, San Bartolomé, Teguise, Tías, Tinajo és Yaiza;

La Palma szigetén: Barlovento, Breña Alta, Breña Baja, El Paso, Fuencaliente, Garafía, Los Llanos de Aridane, Puntagorda, Puntallana, San Andrés y Sauces, Tazacorte, Tijarafe és Villa del Mazo;

Tenerife szigetén: Adeje, Arafo, Arico, Arona, Buenavista del Norte, Candelaria, Fasnia, Garachico, La Guancha, Los Silos, Icod de los Vinos, Puerto de la Cruz, Los Realejos, El Rosario, El Sauzal, El Tanque, San Cristóbal de la Laguna, San Juan de la Rambla, Santa Úrsula, Santiago del Teide, Tegueste és Vilaflor.

Ahhoz, hogy a kisebb földrajzi egység (sziget vagy település) nevét fel lehessen tüntetni a címkén, a bornak kizárólag az adott kisebb földrajzi egység területén termelt szőlőből kell készülnie. Az előállítást, adott esetben az érlelést, valamint a palackozást szintén a földrajzi egységen belül kell végezni.

A címkén a kisebb földrajzi egység neve nem szerepelhet az „Islas Canarias” oltalom alatt álló eredetmegjelölésnél nagyobb betűkkel.

Ez a módosítás a termékleírás 8. pontja c) alpontjának („További követelmények”) „A címkézésre vonatkozó további rendelkezések” című ii. szakaszát, valamint az egységes dokumentum 9. pontját érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti.

Indokolás:

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 120. cikke (1) bekezdése g) pontjának és az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 55. cikkének megfelelően a szöveg kiegészült a kisebb földrajzi egységek nevével. A „Tenerife” megjelölés és a címkéken használandó forma a regionális mezőgazdasági, halászati és élelmiszerügyi miniszter 1999. június 7-i rendeletével összhangban került be a termékleírásba.

Ennek célja a fogyasztók azon igényének kielégítése, hogy tájékoztatást kapjanak a borok konkrét származási helyéről. Egyben reagál a termelők, a borászok és a pincészetek azon vágyára és igényére, hogy egyedi termékeiket a lehető legelőnyösebb módon prezentálják.

Kizárták azon szigeteket vagy településeket, amelyek a Kanári-szigeteken más, borral kapcsolatos OEM-ek által védett földrajzi nevek, vagy ilyen neveket tartalmaznak. Ez összhangban áll az 1308/2013/EU rendelet 103. cikkének (2) bekezdésével, valamint az agrár-élelmiszeripari minőségről szóló 6/2019. sz. törvény 28. és 29. cikkével.

A szöveg az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkében meghatározottaknál szigorúbb feltételeket tartalmaz. A termékek címkézésére és kiszerelésére vonatkozó [szabályokban] kellő részletességgel szerepel a címke megjelenése, különös tekintettel a betűk méretére és elhelyezésére. Ennek célja a termékek kategóriájának és eredetének egyértelmű és egyszerű meghatározása, valamint a fogyasztók körében felmerülő félreértések elkerülése.

12. Az ellenőrző szervekre vonatkozó adatok beillesztése

Leírás:

A 2016. április 25-i 39/2016. sz. rendelettel összhangban a termékleírásba beillesztettek egy linket azon ellenőrző szervekhez, amelyeket az illetékes hatóság megbízott az ellenőrzési és terméktanúsítási feladatokkal.

Ez a módosítás a termékleírás 9. pontjának a) alpontját érinti („Illetékes ellenőrző hatóságok és szervek”). Az egységes dokumentumot nem érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti.

Indokolás:

A termékleírásnak tartalmaznia kell azokat az ellenőrző szerveket, amelyek terméktanúsítást végeznek, és amelyekre ezen OEM termékleírásának ellenőrzését átruházták.

13. Az ellenőrzések leírásának javítása

Leírás:

Az ellenőrző szerv által alkalmazandó módszerek az alábbiak szerint kerültek beillesztésre.

Az ellenőrző szerv az e termékleírásnak való megfelelést a borászatban végrehajtott kezdeti szemlék és utóellenőrzések alapján, legalább évente, a leírt feladatok listája alapján értékeli.

A szőlőtermesztési feltételek ellenőrzése kockázatelemzésen és mintavételen alapuló véletlenszerű ellenőrzések kombinációjából áll.

Ezen ellenőrzésekhez minden egyes létesítményben szisztematikus mintavételezést végeznek, emellett véletlenszerű mintákat vesznek a fogyasztásra kész termékkészletekből.

Ez a módosítás a termékleírás 9. pontjának b) alpontjában („Feladatok”) az ellenőrzések módszertanáról szóló ii. franciabekezdést érinti. Az egységes dokumentum nem változik.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti.

Indokolás:

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet [sic] 25. cikke (2) bekezdésének való megfelelés érdekében, amely előírja, hogy a termékleírásnak való megfelelés tekintetében éves ellenőrzéseket kell végezni, és ezeket az ellenőrzéseket kockázatelemzésen alapuló véletlenszerű ellenőrzések, mintavételezés vagy szisztematikus ellenőrzések útján kell elvégezni. A véletlenszerű ellenőrzések mintavételes ellenőrzésekkel kombinálhatók.

14. A termékleírás szövegének olyan módosításai, amelyek nem érintik a termékleírás tartalmát

Leírás:

Az elrendezést/megjelenítést érintő módosítások

—

A termékleírás szakaszain belül (1., 2., 3. stb.) az egyes alszakaszokat ennek megfelelően számozták (2.2., 2.2.1., 2.2.2. stb.). Ez javítja a sorrendiséget és világosabbá teszi a megjelenítést. A megjelenítés következetességének javítása érdekében az egyes szakaszokon és alszakaszokon belül a betűkkel jelölt listákat lehetőség szerint számozott listákkal vagy kötőjelekkel helyettesítették, a kötőjelekkel bevezetett alszakaszok helyébe pedig betűkkel jelölt listák léptek.

—	A borászati termékek felsorolása előtt a bor leírása kiegészült a „Kategóriák” alcímmel. A termékek felsorolásának sorrendje az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében szereplő sorrendnek megfelelően módosult.

—	Az „Analitikai jellemzők” alcím „Fizikai és kémiai jellemzők” alcímre módosult.

—	A fizikai és kémiai jellemzőkre vonatkozó alszakaszokban a korábban csoportosítva megjelenített termékek immár külön kerülnek bemutatásra, az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében szereplő sorrendnek megfelelően.

Az alábbi szakaszokat átszerkesztették:

—	A terméshozam felső határa, amely az előző termékleírásban a borászati eljárásokra vonatkozó szakaszban szerepelt. Most a korlátozásokról szóló szakaszban található, ami megfelelőbb.

—	A szőlőfajtákat ábécésorrendben sorolják fel, a vörös és a fehér szőlőre vonatkozóan külön listákkal.

—

A korábbi termékleírás „Alkalmazandó rendelkezések” című 8. pontjának b) „Objektív követelmények” alcíme alatti 4–10. pont átkerült a „További követelmények” alcím alá, ami megfelelőbb. Az új helyen tartalmuk szerint csoportosították, beszámozták és alcímekkel látták el őket. Ez az átszervezés nem változtat a tartalmon.

A terminológia pontosítása, nyelvtani hibák és egyeztetések javítása:

—	A „pezsgőborok” kifejezés helyébe a „minőségi pezsgő” kifejezés lép, e termék kategóriájának megnevezésével összhangban.

—	Az „e megnevezés” szövegrész helyébe az „ez az oltalom alatt álló eredetmegjelölés” szöveg lép.

—	Az „ezen autonóm közösség” szövegrész helyébe a „Kanári-szigetek Autonóm Közösség” szöveg lép.

—	A „Kanári-szigetekről származó minőségi bor” kifejezés helyébe az „Islas Canarias oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „Islas Canarias” kifejezés lép, mivel ez az oltalom alatt álló elnevezés.

—	Az „e termékleírások” kifejezés helyébe az „e termékleírás” kifejezés lép (például az előző termékleírás 3. szakasza a) pontjának (2) bekezdésében és 8. szakaszának b) pontja (3) bekezdésének a) alpontjában).

—	A „será de” kifejezés (az előző termékleírás 3. szakasza a) pontjának (2) bekezdése) helyébe a „será para” kifejezés lép, mivel az az alatta felsorolt borok [kategóriáira] vonatkoztatva utal a szöveg az előállított tételek természetes alkoholtartalmára.

Ezek a változások a termékleírás és az egységes dokumentum több pontját érintik.

Ez egy standard módosítás, mivel az (EU) 2019/33 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok egyikét sem teljesíti.

Indokolás:

A megfogalmazás javítása és pontosítása.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Islas Canarias

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

Likőrbor

5.	Minőségi pezsgő

9.	Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

16.	Túlérett szőlőből készült bor

4. A bor(ok) leírása

1. Fehér- és rozé borok

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Fehérborok: sárga szín zöldes vagy borostyánszínű árnyalatokkal. A közepestől a magasig terjedő aromaintenzitás és gyümölcsös aromák. Friss és kiegyensúlyozott. Gyümölcsös utóíz.

Rozé borok: a rózsaszínek teljes színskálája. A közepestől a magasig terjedő aromaintenzitás. Gyümölcsös karakter és gyümölcsös aromák. Közepesen testes. Friss és kiegyensúlyozott. Gyümölcsös utóíz.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	10
Minimális összes savtartalom	4 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	200

2. Vörösborok

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Vörösborok: cseresznyevörös szín, lila árnyalatokkal, a közepestől az erőteljesig terjedő színintenzitással. A közepestől a magasig terjedő aromaintenzitás. Tiszta piros gyümölcs. Ízletes, közepes tanninok, hosszú íz. A hosszabb érlelés hosszabb íztartósságot eredményez, és erősíti a balzsamos és fűszeres jegyeket, a szín pedig terrakottává változik.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11,5
Minimális összes savtartalom	4 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	20
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	150

3. Likőrborok

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Likőrborok: tiszta és fényes, sárga színű, olajos megjelenésű. Az orrban mazsolára, fűszerekre, szárított őszibarackra és az egyedi fajtákra emlékeztető intenzív aromák jelennek meg. A szájérzet bársonyos, kiegyensúlyozott és intenzív, gyümölcsös és erőteljes utóízzel.

*	Maximális kén-dioxid-tartalom: 200 mg/l, ha a cukortartalom ≥ 5 g/l

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	15
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	150

4. Túlérett szőlőből készült bor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Tiszta és fényes, sárga színű, olajos megjelenésű. Az orrban mazsolára, fűszerekre, szárított őszibarackra és az egyedi fajtákra emlékeztető intenzív aromák jelennek meg. A szájérzet bársonyos, kiegyensúlyozott és intenzív, gyümölcsös és erőteljes utóízzel.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	15
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	26,6
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	150

5. Minőségi pezsgő

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Halványsárgától aranysárgáig terjedő szín, fényes, kis méretű és tartós buborékokkal. Az orrban az aromája tiszta és gyümölcsös. A szájban kiegyensúlyozott, friss, gyümölcsös utóízzel.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	10
Minimális összes savtartalom	4 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	185

6. Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szembetűnő buborékokkal rendelkező borok. A fehérborok sárga színűek, a rozé borok a rózsaszín különböző árnyalataiban jelennek meg, a vörösborok pedig vöröses lila színűek. Az orrban az aromái tiszták. A fehérborok fehér gyümölcsös aromákkal rendelkeznek. A rozé borok és a vörösborok piros gyümölcsös aromákkal rendelkeznek. A szájban testesek, kiegyensúlyozottak és frissek, gyümölcsös utóízzel és érezhető szén-dioxid-tartalommal.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	9,5
Minimális összes savtartalom	4 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	150

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

A borkészítésre vonatkozó releváns korlátozás

A 100 kilogramm szőlőre jutó bor aránya nem haladhatja meg a 74 litert.

A vörösborok teljes vagy részleges erjesztéssel készülnek, bőrkontaktussal. A vörös fajtáknak a felhasznált szőlő legalább 85 %-át kell kitenniük, bogyózva vagy előzetes bogyózás nélkül.

Művelési gyakorlat

A minimális ültetési sűrűség hektáronként 800 szőlőtőke. Kivételt képeznek Lanzarote hagyományos gazdaságai, ahol hektáronként 400 tőkés alsó határ engedélyezett. Az alkalmazott művelési rendszerek az éghajlati és talajviszonyokhoz igazodnak, és a lehető legjobb minőség előállítását célozzák. A Kanári-szigetek hagyományos rendszerei használatosak: gobelet, rastras, kordon, hagyományos parral, alacsony parral és a kapcsolódó variációk. Lugasos művelést is alkalmaznak. Az öntözést a Kanári-szigetek Autonóm Közösség területének meghatározott régióiban minőségi borok előállítására szánt szőlőt termelő szőlőültetvények öntözéséről szóló, 1999. május 17-i rendelet szabályozza.

Különleges borászati eljárás

Az egyes bortételek előírt minimális természetes alkoholtartalma a fehér- és rozé borok esetében 10 térfogatszázalék; a vörösborok esetében 11,5 térfogatszázalék; a likőrborok esetében 15 térfogatszázalék; a túlérett szőlőből készült bor esetében 17 térfogatszázalék; a szén-dioxid hozzáadásával készült minőségi pezsgők és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborok esetében pedig 10 térfogatszázalék.

5.2. Maximális hozamok

15 000 kilogramm szőlő hektáronként

111 hektoliter/hektár

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szóban forgó megjelöléssel ellátott borok előállítási területe a Kanári-szigetek teljes területét magában foglalja (NUTS-kód: ES70).

7. Fontosabb borszőlőfajták

ALBILLO CRIOLLO

BASTARDO BLANCO – BABOSO BLANCO

BASTARDO NEGRO – BABOSO NEGRO

BERMEJUELA – MARMAJUELO

BREVAL

BURRABLANCA

CABERNET SAUVIGNON

CASTELLANA NEGRA

DORADILLA

FORASTERA BLANCA

GUAL

LISTAN BLANCO DE CANARIAS

LISTAN NEGRO – ALMUÑECO

LISTÁN PRIETO

MALVASIA AROMÁTICA

MALVASÍA ROSADA

MALVASÍA VOLCÁNICA

MERLOT

MOSCATEL DE ALEJANDRÍA

MOSCATEL NEGRO

NEGRAMOLL

PEDRO XIMÉNEZ

PINOT NOIR

RUBY CARBERNET

SABRO

SYRAH

TEMPRANILLO

TINTILLA

TORRONTÉS

VERDELLO

VIJARIEGO BLANCO – DIEGO

VIJARIEGO NEGRO

8. A kapcsolat(ok) leírása

A szigetek vulkáni talaja ásványi anyagokat biztosít a borkészítésre alkalmas különböző szőlőfajták számára. Ezért a borok vulkanikus ásványi anyagokra jellemző ízzel rendelkeznek.

Az említett művelési gyakorlatok, valamint a termelést korlátozó, fent ismertetett tényezők javítják a termés minőségét. E gyakorlatok és tényezők közé tartoznak a következők: az öntözés hiánya; számos területen igen kiterjedt szőlőültetvények; 80 évesnél idősebb szőlőtőkék; valamint a meredek lejtőkön nagy magasságban növő szőlők sokasága.

A szőlőtermesztés hosszú vegetációs időszakkal és lassú éréssel zajlik. Ennek oka a földrajzi terület nagyon stabil hőmérséklete. Nincs fagyveszély, és a tél és a nyár között kicsi a hőmérséklet-ingadozás. Az északi szél vagy a passzátszél rendkívül sokféle mikroklímát hoz létre, és éles kontrasztokat eredményez, amelyek alig 100 méteres [távolságokban] figyelhetők meg. A hosszú vegetációs időszak és a szőlő lassú érése jelentős hatással van a borok jellemzőire, amint azt az alábbi példák is mutatják.

—	A fehérborok jó aromaintenzitásúak, fehér és trópusi gyümölcsökre emlékeztető jegyekkel, valamint virágos és balzsamos jegyekkel. Kiegyensúlyozott, friss és hosszú lecsengésű borok.

—

A vörösborok jó aromaintenzitásúak, fekete bogyós gyümölcsökre – például szederre – emlékeztető jegyekkel, valamint feketeborsra emlékeztető növényi és ásványi jegyekkel. Strukturáltak, árnyaltak és kiegyensúlyozottak. A rozé borok tiszta, piros gyümölcsös aromákkal rendelkeznek, mint például a szamóca és a málna, változó intenzitású virágos összetevőkkel és növényi jegyekkel, valamint a savasság és a frissesség közötti megfelelő egyensúllyal.

—

A likőrborok esetében a domborzat, a talaj és passzátszél hatására kialakult mikroklímák nagy száma azzal jár, hogy bizonyos fajták nem érik el a természetes édesborok előállításához szükséges optimális érettségi fokot. Ezért ezeknek a friss aromával rendelkező és az adott szőlőfajtára emlékeztető bortípusoknak az előállításához hagyományosan boralkoholt használnak. E borok az érlelési folyamat során komplexebbekké válnak.

—	A minőségi pezsgőt befolyásolja a szőlő hosszú vegetációs időszaka és lassú érése, ami jó aromaintenzitást, a szájban élénkséget és gyümölcsös ízt kölcsönöz a szőlőnek.

—

A szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor jellemzői a szőlő termőterületen belüli vegetációs időszakából származnak, amely lehetővé teszi a gyöngyöző tulajdonságokkal rendelkező borok előállítását. A terület hőmérsékletének állandósága és a bőséges napsugárzás biztosítja a szőlő hosszú vegetációs időszakát és lassú érését. Az így kapott lágy, intenzíven gyümölcsös borok élénk érzetet keltenek a szájban.

—

A túlérett szőlőből készült bor esetében fontos megérteni, hogy a szőlő művelése lehetővé teszi a napfénynek való kitettséget, és egységes hőmérsékletet biztosít az egész növényben, ami tökéletes egyensúlyt eredményez. A szájban ezek a borok kivételes egyensúlyt kínálnak az édesség és a savasság között.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

Csomagolás a körülhatárolt földrajzi területen belül

A feltétel leírása:

A termék különleges jellemzői miatt és az oltalom alatt álló eredetmegjelölés hírnevének védelme érdekében az „Islas Canarias” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borokat kizárólag a megfelelő borászati nyilvántartásba bejegyzett borászatokban szabad palackozni. A követelmények be nem tartása esetén a bor a továbbiakban nem jogosult az elnevezés használatára.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítása nem ér véget azzal, hogy a mustot alkoholos erjesztés és egyéb kiegészítő eljárások útján borrá alakítják. Éppen ellenkezőleg, úgy kell tekinteni, hogy e borok előállításának utolsó szakasza a palackozás, mivel az egyéb borászati eljárásokat is magában foglal. Ezek közé tartozik a szűrés, a stabilizálás és egyéb korrekciós intézkedések, amelyek befolyásolhatják a borok sajátos jellemzőit. Bár az efféle műveletekre a védett területen kívül is sor kerülhetne, az optimális feltételek sokkal nagyobb valószínűséggel érhetők el, ha azokat a területen belüli borászatok végzik, amelyek az ellenőrző szervek közvetlen ellenőrzése alatt állnak. Az előállítási területen kívül végzett ellenőrzések kevesebb garanciát nyújtanak a bor minőségére és eredetiségére vonatkozóan, mint a területen belül végzett ellenőrzések. Az előállítási területen történő palackozás jelentős tényező az elnevezés oltalma szempontjából, amikor az előrecsomagolt terméket a végső fogyasztók számára forgalomba hozzák. Ez azt jelenti, hogy nem kerülhet sor a termék olyan későbbi manipulálására, amely befolyásolhatja annak minőségét és sajátos jellemzőit.

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

—	A „Denominación de Origen Protegida Islas Canarias” feliratnak jól látható helyen kell szerepelnie a címkéken, az irányító hatóság által bejegyzett logóval együtt.

—	A csomagoláson fel kell tüntetni az irányító hatóság által kiadott számozott másodlagos címkéket vagy zárjegyeket. Ezeket a pincészetben úgy kell felhelyezni, hogy láthatók legyenek és ne legyenek újra felhasználhatóak.

—

A címkén feltüntethetők különböző kisebb földrajzi egységek (szigetek és települések), amennyiben a bor kizárólag az adott területről származó szőlőből készült, és ahol az előállítás, adott esetben az érlelés és a palackozás is e területen belül történik. Az irányító hatóság jogosult egyedi másodlagos azonosító címkéket kibocsátani. A kisebb földrajzi egységre való hivatkozásokat az „Islas Canarias” oltalom alatt álló megjelöléshez használt betűknél nem nagyobb betűkkel kell feltüntetni.

A termékleíráshoz vezető link

https://www.gobiernodecanarias.org/cmsgobcan/export/sites/agp/icca/galerias/doc/calidad/Pliego-de-Condiciones-Islas-Canarias-modificado-1.pdf

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o..

2022.2.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/46

(2022/C 88/06)

Ezen értesítés közzétételére az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT MÓDOSÍTÓ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Rioja”

PDO-ES-A0117-AM09

Az értesítés időpontja: 2021.11.25.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. A vegyes ültetvényekre vonatkozó tilalom

Leírás:

Az 1976. június 2-i rendelet hatálybalépését megelőzően különböző szőlőfajtákat termesztő ültetvényeket – ahol a gyakorlatban nem lehetséges a különböző fajták teljesen elkülönített szüretelése – betiltották.

A termékleírás 3. szakasza a) pontjának (1) bekezdése és az egységes dokumentum 5. szakaszának a) pontja ennek megfelelően módosult.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Ezekre a vegyes ültetvényekre – ahol a fajtákat nem lehet külön-külön szüretelni – 1976 óta tilalom vonatkozik a „Rioja” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor előállításával kapcsolatban. Ez a módosítás azt jelenti, hogy a tilalom bekerül a megfelelő szabványba, azaz a termékleírásba.

2. A földterület besorolása és a szőlőültetvények változásainak bejelentése

Leírás:

Rögzítették, hogy a „Rioja” OEM Szabályozó Tanács feladata a termőterület szőlőültetvények telepítésére alkalmas földterületének besorolása, továbbá az új vagy újratelepített szőlőültetvények, valamint a termékleírásnak való megfelelést esetleg befolyásoló megváltozott körülmények miatti változások bejelentése.

Ez a módosítás a termékleírás 4. szakaszára vonatkozik és nem érinti az egységes dokumentumot.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

A Szabályozó Tanácsnak a „Rioja” OEM irányító és ellenőrző szerveként ellenőriznie kell azon földterületek tulajdonságait, amelyeken olyan szőlőültetvényeket telepítenek, amelyek szőlőtermése felhasználható az oltalom alatt álló bor előállításához. Azt is ellenőriznie kell, hogy az említett szőlőültetvények változásai megfelelnek-e a termékleírásnak.

3. Az „egyedi dűlőknek” nevezett új, kisebb földrajzi egységek meghatározása

Leírás:

A termékleírás számos új, kisebb földrajzi egységet ismert el, nevezett meg és határozott meg.

Ez a módosítás a termékleírás 4. szakaszát és az egységes dokumentum 6. szakaszát érinti.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Az uniós jogszabály (az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 55. cikkének (2) bekezdése) értelmében a kisebb földrajzi egységeket pontosan meg kell határozni a termékleírásban és az egységes dokumentumban.

4. Az érlelő létesítményekre vonatkozó követelmények

Leírás:

A termékleírás kiegészült a borok érlelésére szolgáló létesítményekre vonatkozó következő követelményekkel: el kell kerülni a rezgéseket, biztosítani kell a létesítmények megfelelő szellőzését, továbbá bizonyos hőmérsékleti és páratartalom-határértékeket kell alkalmazni. A minimumkészletre, a hordók minimális számára és a hordók kapacitására vonatkozóan is követelményeket határoztak meg.

E módosítás a termékleírás 8. szakasza b) pontjának (10) és (11) bekezdésére vonatkozik és nem érinti az egységes dokumentumot.

Ez egy standard módosítás, mivel nem sorolható az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem.

Indokolás:

Ezekre az érlelő létesítményekre ellenőrzési és minőségi követelményeket határoztak meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A termék elnevezése

Rioja

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

5.	Minőségi pezsgő

4. A bor(ok) leírása

1. Fehér- és rozé borok (száraz és félszáraz)

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Fehérborok: szalmasárga, citruszöld árnyalattal, tiszta és csillogó. Zöld gyümölcsöket idéző, virágos és vegetális aromák, a szőlőfajtára jellemzően. Mérsékelten savas, friss érzetű.

Rozé borok: eperrózsaszín, enyhe málnaszín (a Crianza esetében lazacszín) árnyalattal, csillogó, tiszta. Piros bogyós gyümölcsöket idéző aroma, virágos jegyekkel. A savasság és a gyümölcsösség egyensúlyban van, a bor friss érzetet kelt a szájban.

Az aromák az érlelési folyamat során mindkét esetben keverednek a tölgyfahordó aromáival (vaníliás, pörkölt és füstös jegyek), a savasság pedig jól illeszkedik a fa pörkölt jegyeihez.

*	Az alkoholtartalom az alterületektől és az érleléstől függően változik.

*	Az egyévesnél idősebb borok esetében az illósavtartalom magasabb.

*	A maximális SO2-tartalom 180 mg/l, ha a cukortartalom < 5 g/l.

*	Az itt nem tárgyalt határértékek esetében a hatályos jogszabályi előírások alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	10,5
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	13,3
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	240

2. Fehér- és rozé borok (félédes és édes)

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

*	Az alkoholtartalom az alterületektől és az érleléstől függően változik.

*	Az egyévesnél idősebb borok esetében az illósavtartalom magasabb.

*	A maximális SO2-tartalom 180 mg/l, ha a cukortartalom < 5 g/l.

*	Az itt nem tárgyalt határértékek esetében a hatályos jogszabályi előírások alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	10,5
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	25
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	240

3. Vörösborok (száraz és félszáraz)

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A fiatal borok bíborszínűek, lilás árnyalattal. A „Crianza” borok gránátvörösek és meggyszínűek. A „Reserva” borok meggyvörösek, rubin árnyalattal. A „Gran Reserva” borok rubinvörösek, vörösesbarna árnyalatokkal. Illat: intenzíven gyümölcsös, a szőlőfajtára jellemző és virágos illat, a „Crianza” borok esetében emellett a tölgyfahordó pörkölt illatjegyei. A „Reserva” és a „Gran Reserva” borok összetettebbek, fűszeres aromákkal. Íz: ízletes borok, a savasság/alkoholtartalom/tannintartalom kiegyensúlyozott. Az érleléssel a bor még simábbá válik, íze hosszabban tart.

*	Az alkoholtartalom határértékei a területektől és az érleléstől függően változnak.

*	Illósavtartalom: az egyévesnél idősebb száraz borok esetében 10 térfogatszázalékig legfeljebb 1 g/l, 10 térfogatszázalék felett pedig minden egyes újabb alkoholfok után 0,06 g/l.

*	A maximális SO2-tartalom 140 mg/l, ha a cukortartalom < 5 g/l.

*	Az itt nem tárgyalt határértékek esetében a hatályos jogszabályi előírások alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11,5
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	13,3
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	180

4. Minőségi pezsgő (fehér vagy rozé)

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Olyan bor, amelyben folyamatosan szabadul fel a szén-dioxid, amely pohárba öntve apró buborékok formájában nyilvánul meg.

A minőségi pezsgő – akárcsak alapbora az első erjesztés után – tiszta, nincsenek benne lebegő részecskék, színe pedig a sárga vagy a rózsaszín valamilyen árnyalata.

Aromája friss és gyümölcsös, az aroma komplexitása annak köszönhető, hogy a második erjesztés során seprőn tartják. Ez leginkább a „Reserva” és a „Gran Añada” változatnál észrevehető. Mentesnek kell lennie minden hibától, különösen az oxidációból vagy redukcióból eredő hibáktól.

*	Az itt nem tárgyalt határértékek esetében a hatályos jogszabályi előírások alkalmazandók.

*	Maximális tényleges alkoholtartalom: 13 %.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11
Minimális összes savtartalom	5,5 gramm/liter, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	10,83
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	140

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvény alapértelmezetten a negyedik vegetációs ciklusban fordul termőre (vagy ezt megelőzően előzetes engedéllyel).

Bizonyos esetek kivételével tilos vegyes ültetvények alkalmazása, ha nem lehetséges teljesen külön szüretelni a fajtákat.

Sűrűség: hektáronként legalább 2 850 – legfeljebb 10 000 tőke.

Metszési és művelési módok: hagyományos bakművelés és annak változatai, kettős kordonos művelés, csercsapos váltómetszés („rod and thumb”), egyes kordonos művelés, kettős Guyot-művelés (csak a Chardonnay, a Sauvignon Blanc, a Verdejo, a Maturana Blanca, a Tempranillo Blanco és a Turruntés esetében).

Maximális rügyterhelés: 12 rügy/tőke; az említett fehér fajták esetében 16 rügy, a Garnacha esetében pedig 14 rügy. Kivétel lehetséges.

Öntözés: megengedett. Augusztus 15. és a szüret között az öntözés kizárólag helyi rendszerekkel végezhető, és az öntözést a megkezdése előtt 24 órával írásban be kell jelenteni; esőztető öntözés engedéllyel lehetséges; egyéb öntözési módszerek nem engedélyezettek.

A minőségi pezsgő esetében a szőlőt kézzel kell szüretelni (a gépi szüretelés tilos).

Különleges borászati eljárás

A fajták aránya a bortípusonként:

VÖRÖS: bogyózott szőlő esetén legalább 95 %, egész fürtök esetén 85 % kékszőlő.

FEHÉR: 100 % fehérszőlő.

ROZÉ: legalább 25 % kékszőlő.

MINŐSÉGI PEZSGŐ (FEHÉR ÉS ROZÉ): fehér- és/vagy kékszőlőből. A rozéknak legalább 25 %-ban kell tartalmazniuk kékszőlőt.

A különböző színű szőlők opcionális keverésére a szállítást követően kerül sor.

A szőlő jellemzői: egészséges, a minimális természetes alkoholtartalom vörösborok esetében 11 térfogatszázalék, fehérborok esetében 10,5 térfogatszázalék, a minőségi pezsgő esetében pedig 9,5 térfogatszázalék.

Maximális hozam a feldolgozás során:

—	Borok esetében 70 liter/100 kg leszüretelt szőlő. Ez kivételes esetekben bizonyos határokon belül változhat.

—	Minőségi pezsgők esetében 62 liter/100 kg leszüretelt szőlő. Ez kivételes esetekben bizonyos határokon belül változhat.

—	A „viñedo singular” (dűlőszelektált) megjelöléssel ellátott termékeknél 65 liter/100 kg leszüretelt szőlő. Eltérés nem engedélyezett.

A borkészítésre vonatkozó releváns korlátozás

Tilosak az alábbiak:

—	nem megfelelő préseléssel kinyert must- vagy borfrakció felhasználása az eredetmegjelölés alá tartozó borok esetében,

—	folyamatos szőlőprés, centrifugális szőlőzúzó gép, a szőlő előmelegítése vagy a must/bor melegítése törköly jelenlétében a színezőanyag kivonása céljából,

—	tölgyfadarabkák használata a bor készítése, érlelése és tárolása során,

—	különböző fajtájú borok házasítása a házasított boroktól eltérő bor készítése céljából.

Különleges borkészítési feltételek:

—	Hordós erjesztés: kizárólag fehér- és rozé borok esetében alkalmazható, és a bornak legalább egy hónapig a hordóban kell maradnia.

—	Szénsavas maceráció: vörösborok készítésénél a fehérszőlő aránya bogyózott szőlő esetében legfeljebb 5 %, egész fürtök esetében legfeljebb 15 % lehet.

—

Minőségi pezsgő: a hagyományos módszerrel készül. A tirázs és a degorzsálás (seprőtlenítés) között a pezsgőnek legalább 15 hónapot kell megszakítás nélkül ugyanabban a palackban töltenie. A teljes készítési folyamatnak – a címkézést is beleértve – ugyanabban a borászatban kell végbemennie. A második erjesztés során a tényleges alkoholtartalom legfeljebb 1,5 tömegszázalékkal emelkedhet. Az expedíciós likőr legfeljebb 0,5 tömegszázalékkal növelheti a tényleges alkoholtartalmat. A degorzsálást követően a pezsgő szűrés nélkül áttölthető 0,75 literesnél kisebb vagy 3 literesnél nagyobb üvegpalackokba. A savtartalom-növelés és a színtelenítés tilos.

5.2. Maximális hozamok

1.	Kékszőlőfajták

6 500 kilogramm szőlő hektáronként

2.	Kékszőlőfajták

45,5 hektoliter/hektár

3.	Fehér szőlőfajták

9 000 kilogramm szőlő hektáronként

4.	Fehér szőlőfajták

63 hektoliter/hektár

5.	A „viñedo singular” (dűlőszelektált) jelölést viselő borok készítéséhez használt kékszőlő

5 000 kilogramm szőlő hektáronként

6.	A „viñedo singular” jelölést viselő borok készítéséhez használt kékszőlő

32,5 hektoliter/hektár

7.	A „viñedo singular” jelölést viselő borok készítéséhez használt fehérszőlő

6 922 kilogramm szőlő hektáronként

8.	A „viñedo singular” jelölést viselő borok készítéséhez használt fehérszőlő

44,99 hektoliter/hektár

6. Körülhatárolt földrajzi terület

RIOJA ALTA

La Rioja Autonóm Közösség

Ábalos

Alesanco

Alesón

Anguciana

Arenzana de Abajo

Arenzana de Arriba

Azofra

Badarán

Bañares

Baños de Río Tobía

Baños de Rioja

Berceo

Bezares

Bobadilla

Briñas

Briones

Camprovín

Canillas

Cañas

Cárdenas

Casalarreina

Castañares de Rioja

Cellórigo

Cenicero

Cidamón

Cihuri

Cirueña

Cordovín

Cuzcurrita de Río Tirón

Daroca de Rioja

Entrena

Estollo

Foncea

Fonzaleche

Fuenmayor

Galbárruli

Gimileo

Haro

Hervías

Herramélluri

Hormilla

Hormilleja

Hornos de Moncalvillo

Huércanos

Lardero

Leiva

Logroño

Manjarrés

Matute

Medrano

Nájera

Navarrete

Ochánduri

Ollauri

Rodezno

Sajazarra

San Asensio

San Millán de Yécora

San Torcuato

San Vicente de la Sonsierra

Santa Coloma

Sojuela

Sorzano

Sotés

Tirgo

Tormantos

Torrecilla sobre Alesanco

Torremontalbo

Treviana

Tricio

Uruñuela

Ventosa

Villalba de Rioja

Villar de Torre

Villarejo

Zarratón

Burgos Tartomány (Miranda de Ebro): El Ternero (enklávé)

RIOJA ORIENTAL (KELET-RIOJA)

La Rioja Autonóm Közösség

Agoncillo

Aguilar del Río Alhama

Albelda

Alberite

Alcanadre

Aldeanueva de Ebro

Alfaro

Arnedillo

Arnedo

Arrúbal

Ausejo

Autol

Bergasa

Bergasilla

Calahorra

Cervera del Río Alhama

Clavijo

Corera

Cornago

El Redal

El Villar de Arnedo

Galilea

Grávalos

Herce

Igea

Lagunilla de Jubera

Leza del Río Leza

Molinos de Ocón

Murillo de Río Leza

Muro de Aguas

Nalda

Ocón (La Villa)

Pradejón

Préjano

Quel

Ribafrecha

Rincón de Soto

Santa Engracia de Jubera (északi rész)

Santa Eulalia Bajera

Tudelilla

Villamediana de Iregua

Villarroya

Navarra Autonóm Közösség

Andosilla

Aras

Azagra

Bargota

Mendavia

San Adrián

Sartaguda

Viana

RIOJA ALAVESA

Álava tartomány

Baños de Ebro

Barriobusto

Cripán

Elciego

Elvillar de Álava

Labastida

Labraza

Laguardia

Lanciego

Lapuebla de La barca

Leza

Moreda de Álava

Navaridas

Oyón

Salinillas de Buradón

Samaniego

Villabuena de Álava

Yécora

A Lodosa településen, az Ebro jobb partján található szőlőültetvények, amelyeket 1991. április 29-én vettek fel a Szabályozó Tanács szőlőkataszterébe, fennállásukig a szőlőkataszterben maradnak.

A termőterületen található települések határainak esetleges változásai nem vonhatják maguk után a nyilvántartásba vett szőlőültetvényeknek a szőlőkataszterből való törlését.

A termőterületen belül vannak „viñedo singular” (egyedi dűlő) elnevezésű kisebb földrajzi egységek, amelyek mérete kisebb a település közigazgatási területénél, és amelyek állhatnak egyetlen kataszteri parcellából vagy több különböző parcellából, legalább 35 éves szőlőtőkékkel.

Az elismert egyedi dűlőket a 2019. június 28-i APA/816/2019 rendelet (Spanyol Hivatalos Közlöny, BOE 181., 2019. július 30.) melléklete (https://www.boe.es/boe/dias/2019/07/30/pdfs/BOE-A-2019-11186.pdf), a 2020. augusztus 3-i APA/780/2020 rendelet (BOE 214., 2020 augusztus 8.) melléklete (https://www.boe.es/boe/dias/2020/08/08/pdfs/BOE-A-2020-9446.pdf), a 2021. május 5-i APA/468/2021 rendelet (BOE 115., 2021. május 14.) melléklete (https://www.boe.es/boe/dias/2021/05/14/pdfs/BOE-A-2021-8011.pdf) és a 2021. május 5-i APA/468/2021 rendelet helyesbítése (BOA 137., 2021. június 9.) (https://www.boe.es/boe/dias/2021/06/09/pdfs/BOE-A-2021-9611.pdf) határozza meg.

7. Fontosabb borszőlőfajták

ALARIJE – MALVASÍA RIOJANA

ALBILLO POLGÁRMESTER – TURRUNTÉS

CHARDONNAY

GARNACHA BLANCA

GARNACHA TINTA

GRACIANO

MACABEO – VIURA

MATURANA BLANCA

MATURANA TINTA

MAZUELA

SAUVIGNON BLANC

TEMPRANILLO

TEMPRANILLO BLANCO

VERDEJO

8. A kapcsolat(ok) leírása

8.1. Bor

A Rioja Alta térségéből származó szőlőből készült borokra meghatározó hatással van az atlanti-óceáni éghajlat, amelynek következtében a borok testesek, alkoholtartalmuk közepes, savtartalmuk pedig magas, amely tulajdonságok miatt alkalmasak a hordós érlelésre. Ezen a területen a vegetációs ciklusban alacsonyabb a napsütéses órák száma, mint az eredetmegjelölés alá tartozó délebbi területeken, a csapadék mennyisége pedig nagyobb, ami közvetlenül befolyásolja a savtartalmat. Ezek a tényezők a Sierra de Cantabria által nyújtott védelemmel együtt még inkább erősítik e borok fent említett jellemzőit, függetlenül attól, hogy teljes egészében e területről származnak, vagy más területről származó borral vannak házasítva. A Rioja Alavesa térség borai az atlanti-óceáni és a mediterrán éghajlat együttes hatásának köszönhetően valamivel magasabb alkoholtartalommal rendelkeznek, mint a korábban említett borok; savtartalmuk kissé alacsonyabb, emellett sokoldalúbbak, tekintve, hogy fiatal borként is fogyaszthatók, de érlelésre is alkalmasak. A térségtől északra húzódó Sierra de Cantabria által biztosított védelem itt még jelentősebb. A napsütéses órák száma hasonlóan alakul, mint Rioja Altában, de a csapadék mennyisége valamivel alacsonyabb. Sokoldalúságuk miatt e borok a házasításra is ideálisak. Végezetül, a legdélebbi területet, Rioja Oriental térséget kevesebb csapadék és kifejezetten mediterrán éghajlat jellemzi, és a többi térséghez képest általában véve több napsütés éri. Az innen származó borok alkoholtartalma és extrakttartalma magasabb, és alkalmasak érlelésre szánt házasított borok készítésére, de fiatal borként is fogyaszthatók.

A különböző talajtípusok közül három dominál. Egyfelől az agyagos-meszes talajok az eredetmegjelölés alá tartozó terület legészakabb részén, amelyek a Crianza borok fő forrását jelentik Rioja Alavesa és Rioja Alta között. Másfelől ez utóbbi térségben és a Rioja Oriental területén alluviális és agyagos-vasas talajok is előfordulnak, amelyek az előzőekhez képest kevésbé testes borok előállításának kedveznek.

Ami a gazdasági szempontokat illeti, a régió GDP-jének 20 %-át a bortermelés adja. Emiatt és a régió régmúltban gyökerező bortermelése miatt elengedhetetlen a bortermelés fenntarthatósága és a fent leírt természeti feltételekből fakadó előnyök optimalizálása, különös tekintettel a borok érlelésének gyakorlatára, aminek következtében ez az egyik olyan régió a világon, ahol a legtöbb tölgyfahordó található.

8.2. Minőségi pezsgő

Bár a Rioja OEM elsősorban a csendes borairól ismert, néhány borászatban a 19. század közepe óta folyamatosan készítenek minőségi pezsgőt hagyományos eljárással, ami igazolja a szaktudást és a tapasztalatot.

A minőségi pezsgő készítésében a két legfontosabb tényező a frissesség és a savasság. Az eredetmegjelölés területe a Winkler-skála szerinti hűvösebb éghajlatú területen belül található, ami hozzájárul ahhoz, hogy a vegetációs ciklusok rövidek, és ez megfelelő fenolos érettséget eredményez magas alkoholtartalom nélkül; ezek a tulajdonságok pedig megfelelő alapot jelentenek a pezsgőkészítéshez.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

Csomagolás a körülhatárolt földrajzi területen belül

A feltétel leírása:

A „Rioja” minősített eredetmegjelöléssel forgalomba hozandó borokat kizárólag a Szabályozó Tanács által nyilvántartásba vett borászatokban (bodegákban) palackozhatják, ellenkező esetben a bor nem viselheti az eredetmegjelölést.

Erre a követelményre azért van szükség, mert a végtermék minőségének romlása tekintetében magasabb a kockázat, ha a bort elszállítják és a termelési területen kívül palackozzák, mint amikor ezekre a műveletekre a termelési területen belül kerül sor. Ez a követelmény a Rioja borok kiváló hírnevének megóvására szolgál a borok különleges jellemzőinek és minőségének szigorúbb ellenőrzése révén, védve ezáltal az eredetmegjelölést, amely előnyt jelent az összes érintett termelő számára. A vonatkozó határozatot az Európai Unió Bíróságának 2000. május 16-i ítélete megerősítette.

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A címkézésen jól láthatóan fel kell tüntetni a „RIOJA” szót. Közvetlenül a „RIOJA” szó alatt a következő tételeknek kell szerepelniük: „Denominación de Origen Calificada” (minősített eredetmegjelölés); a Szabályozó Tanács bélyegzője; a márkanév; a nyilvántartásba vett borászat neve, cégneve vagy kereskedelmi neve.

A borok forgalomba hozatala során, a hirdetésekben és a címkén tilos a hordóra („barrica”) és a fára („madera”) történő utalás, amennyiben az érlelési folyamatokra nem került sor.

Valamely terület vagy település neve akkor használható, ha a bor készítéséhez felhasznált szőlő onnan származik, és a bor készítésére, (adott esetben) érlelésére és palackozására is ott került sor. A bor készítéséhez használt szőlőnek legfeljebb 15 %-a származhat olyan nyilvántartásba vett szőlőültetvényekről, amelyek a bort készítő borászat elhelyezkedése szerinti területtel vagy településsel közvetlenül szomszédos településen találhatóak. Igazolni kell, hogy ez a százalékarány legalább 10 egymást követő éven át kizárólagos alapon az adott borászat rendelkezésére áll.

A minőségi pezsgő esetében a „Método Tradicional” (hagyományos módszer) kifejezésnek közvetlenül a cukortartalom alatt kell szerepelnie, és a betűméret nem lehet nagyobb a „Rioja” névhez használt betűméretnél.

A kötelező információkat feltüntető címkén a „Método Tradicional” (hagyományos módszer) kifejezés betűmérete nem lehet kisebb 0,3 cm-nél.

A „viñedo singular” (dűlőszelektált) kifejezésnek közvetlenül a védjegyként bejegyzett kifejezés alatt kell szerepelnie, a „Rioja” szó betűinél nem nagyobb és nem vastagabb, valamint nem feltűnőbb színű betűkkel.

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A fentiek sérelme nélkül kötelezően be kell tartani az autonóm területeken átívelő területi hatállyal rendelkező eredetmegjelölésekről és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekről szóló, 2015. május 12-i 6/2015. sz. törvény 17. cikke h) pontjának 4. alpontjával összhangban meghatározott, címkézésre vonatkozó minimumkövetelményeket.

A termékleíráshoz vezető link

https://www.mapa.gob.es/es/alimentacion/temas/calidad-diferenciada/dop-igp/htm/dop_rioja.aspx

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.2.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/58

(2022/C 88/07)

Ezen értesítés közzétételére az (EU) 2019/33 (1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Crémant de Bordeaux”

PDO-FR-A0488-AM06

Az értesítés időpontja: 2021.11.26.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területhez tartozó településeket a hivatalos földrajzi kódex szerint frissítették.

A módosítás az egységes dokumentum 6. pontját érinti.

2. Szőlőfajták

A rozé pezsgők előállításához felhasználható szőlőfajták felsorolása kiegészült a muscadelle B, a sauvignon B, a sauvignon gris G és a semmillon B fajtákkal.

Ezek a szőlőfajták már fel voltak sorolva a fehér pezsgők előállításához felhasználható szőlőfajták között.

Ezt a kiegészítést a rozé pezsgők alapboraiban található fehérszőlőfajtákra vonatkozó korlátozás kíséri.

E szőlőfajták hozzáadása a rozé pezsgők érzékszervi jellemzőinek megőrzése mellett lehetővé teszi a borok friss jellegének erősítését.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3. Agrár-környezetvédelmi rendelkezések

A termékleírás az alábbi agrár-környezetvédelmi rendelkezésekkel egészül ki:

Az elpusztult tőkéket el kell távolítani a parcellákról, és azokat tilos a parcellákon tárolni.

Tilos a parcella teljes vegyszeres gyomirtása.

Minden gazdálkodó maga számítja ki és tartja nyilván a kezelési gyakorisági indexét.

Ezek a módosítások a növényvédő szerek használatának csökkentésére és a környezet jobb tekintetbevételére irányuló társadalmi igények jobb figyelembevételét célozzák.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

4. A termés szállítása

A termés szállítási feltételei az alábbiak hozzáadásával kerülnek pontosításra:

A tartályok mérete nem haladhatja meg az 1,20 x 1,00 m oldalhosszúságot és a 0,80 m magasságot, a berakodott szőlő magassága legfeljebb 60 cm lehet. A szőlő leszedése és a préselés közötti idő nem haladhatja meg a 24 órát.

Ez a módosítás lehetővé teszi a szőlő szállítás közbeni összezúzódásának elkerülését, és ezáltal a szőlő minőségének javítását.

Az egységes dokumentum 5.1. pontja ennek megfelelően módosul.

5. Préselés

A termékleírás előírja, hogy a szőlőt zúzás vagy bogyózás nélkül kell a présbe önteni.

Ez az ellenőrizhetőség érdekében egyértelművé teszi, hogy a szőlőszemeket egészben kell hagyni.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

6. Kiegyenlítés

A termékleírás kiegészül azzal, hogy a borkészítőnek igazolnia kell, hogy az expedíciós likőrt a borral homogenizálni tudja a degorzsálás során a palackok többszöri forgatásával, amelyekhez cukrot adtak hozzá.

Ez lehetővé teszi a palackok megfelelő homogenizálását, különösen a félszáraz borok esetében.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

7. A tárolás helye

A tárolásra vonatkozóan meghatározásra kerül, hogy a borkészítőnek igazolnia kell, hogy a tárolás olyan helyen történik, ahol a legmagasabb hőmérséklet legfeljebb 14 °C-os a palackos erjesztés során, és legfeljebb 20 °C-os a degorzsálásáig.

E módosítás célja, hogy stabil környezet biztosításával optimalizálja a palackos erjesztés sikerét.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

8. Az adóraktár-engedélyesek közötti szállítás dátuma

Az 1. fejezet IX. szakasza 5. pontjának az adóraktár-engedélyesek közötti borszállítás dátumára vonatkozó b) alpontja törlésre kerül.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

9. Átmeneti intézkedés

A termékleírásból törölték a lejárt átmeneti intézkedéseket.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

10. A degorzsálás iránti igényre vonatkozó nyilatkozat

Az igénylési nyilatkozatot a degorzsálás iránti igényre vonatkozó nyilatkozat váltja fel.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

11. Az ellenőrizendő főbb pontok kiigazítása

A degorzsálás iránti igényre vonatkozó nyilatkozat és a degorzsálás utáni borok tekintetében ellenőrizendő főbb pontok.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

12. Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Crémant de Bordeaux

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

5.	Minőségi pezsgő

4. A bor(ok) leírása

Fehér vagy rozé minőségi pezsgők

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalma legalább 9 %.

A palackos erjesztést követően a pezsgők a következő jellemzőkkel rendelkeznek:

—	a térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom legalább 11 %,

—	az illósavtartalom legfeljebb 18meq/l,

—	az összes kén-dioxid-tartalom legfeljebb 150 mg/l,

—	a must alkoholtartalmának növelése esetén a térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom legfeljebb 13 %.

A pezsgők csillogók, habjuk tartós, és hosszan lecsengő gyümölcsös utóízzel rendelkeznek.

Az apró buborékokat tartalmazó, gyöngyöző fehér pezsgők frissek és szikárak, különösen, ha sauvignon B és sémillon B szőlőfajtákból készülnek. A borseprőn történő érlelés során érettebb aromajegyek jelennek meg, amelyeket gyakran a vajra vagy a pirított kenyérre emlékeztető jegyek kísérnek.

Az elsősorban merlot N és cabernet franc N szőlőfajtákból készített rozé pezsgőket gyümölcsös jegyek jellemzik. Ezeket az italokat fiatal pezsgőként történő fogyasztásra készítik.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

1. Ültetési sűrűség – sortávolság

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 000 tőke; a sorok közötti távolság legfeljebb 2,50 méter lehet, míg az ugyanazon soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,85 méternek kell lennie.

Az ültetési sűrűség hektáronként 3 300 tőkére csökkenthető; ebben az esetben a sorok közötti távolság legfeljebb 3 méter lehet, míg az ugyanazon soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,85 méternek kell lennie.

2. A metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

Kizárólag a rövidcsapos (egy-két rügyre történő) metszés és a hosszúcsapos (szálvesszős) metszés engedélyezett.

A merlot N, muscadelle B és sémillon B szőlőfajták esetében a rügyek száma a metszéskor hektáronként legfeljebb 50 000, tőkénként pedig legfeljebb 20 lehet.

A többi szőlőfajta esetében a rügyek száma a metszéskor hektáronként legfeljebb 60 000, tőkénként pedig legfeljebb 22 lehet.

A metszést legkésőbb az első levelek kifejlődésének szakaszában (a Lorenz-féle felosztás szerinti 9. szakasz) kell elvégezni.

3. A termés szállítása

Művelési gyakorlat

A szőlőt nem légmentes tartályokban szállítják. A tartályok mérete nem haladhatja meg az 1,20 x 1,00 m oldalhosszúságot és a 0,80 m magasságot, a berakodott szőlő magassága legfeljebb 60 cm lehet. A szőlő leszedése és a préselés közötti idő nem haladhatja meg a 24 órát.

4. Átvétel és préselés

Konkrét borászati eljárás

A fehér pezsgő előállítására szánt szőlőt egészben öntik a présbe.

Csavarszivattyút tartalmazó lecsepegtető vagy taposó berendezés alkalmazása tilos.

Tilos a csavarszivattyúval működő szőlőpréselő berendezések és a futószalagot tartalmazó szőlőprések alkalmazása.

Kötelező a betakarításhoz használt edények típusának megfelelő tömegmérő eszközt használni.

A szőlő présbe töltése és szállítása során ügyelni kell a szőlő épségére. Felül kell vizsgálni vagy ki kell iktatni különösen a beszorulást gátló olyan rendszereket és eszközöket, amelyek megsértik a szőlő épségét.

A prést egyetlen műveletben kell feltölteni a kapacitásának megfelelő mennyiségű szőlővel. Az ennél kisebb mennyiséggel történő feltöltés csak kivételes esetben lehetséges.

A must frakcionálása kötelező.

A termés szállítórendszeren való továbbítása során a szőlő saját tömege miatt keletkező lét el kell választani. Ezt a lét az erjesztéshez fel nem használt utolsó adag préslé mennyiségének kiszámításakor nem veszik figyelembe, hanem az aktuális idény július 31-éig elszállítják lepárlásra.

A szőlőprést kötelező naponta kimosni.

A betakarításhoz használt edényeket kötelező naponta kimosni.

Az átvételhez és préseléshez használt helyiség padlójának könnyen tisztíthatónak kell lennie.

5. Alkoholtartalom-növelés

Konkrét borászati eljárás

Az alkoholtartalom-növelésen átesett alapborok esetében az erjeszthetőcukor-tartalom legfeljebb 5 g/l lehet.

A must alkoholtartalmának növelése esetén a palackos erjesztést követően a pezsgők térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma legfeljebb 13 %.

5.2. Maximális hozamok

1.	78 hektoliter hektáronként.

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szüret, a borok erjesztése, készítése és érlelése Gironde megye következő településeinek területén zajlik (a 2021. február 1-jén hatályos hivatalos földrajzi kódex alapján): Abzac, Aillas, Ambarès-et-Lagrave, Ambès, Anglade, Arbanats, Arcins, Arsac, Artigues-près-Bordeaux, Arveyres, Asques, Aubiac, Auriolles, Auros, Avensan, Ayguemorte-les-Graves, Bagas, Baigneaux, Barie, Baron, Barsac, Bassanne, Bassens, Baurech, Bayas, Bayon-sur-Gironde, Bazas, Beautiran, Bégadan, Bègles, Béguey, Bellebat, Bellefond, Belvès-de-Castillon, Bernos-Beaulac, Berson, Berthez, Beychac-et-Caillau, Bieujac, Birac, Blaignac, Blaignan-Prignac, Blanquefort, Blasimon, Blaye, Blésignac, Bommes, Bonnetan, Bonzac, Bordeaux, Bossugan, Bouliac, Bourdelles, Bourg, Branne, Brannens, Braud-et-Saint-Louis, Brouqueyran, Bruges, Budos, Cabanac-et-Villagrains, Cabara, Cadarsac, Cadaujac, Cadillac, Cadillac-en-Fronsadais, Camarsac, Cambes, Camblanes-et-Meynac, Camiac-et-Saint-Denis, Camiran, Camps-sur-l’Isle, Campugnan, Canéjan, Capian, Caplong, Carbon-Blanc, Cardan, Carignan-de-Bordeaux, Cars, Cartelègue, Casseuil, Castelmoron-d’Albret, Castelnau-de-Médoc, Castelviel, Castets et Castillon, Castillon-la-Bataille, Castres-Gironde, Caudrot, Caumont, Cauvignac, Cavignac, Cazats, Cazaugitat, Cénac, Cenon, Cérons, Cessac, Cestas, Cézac, Chamadelle, Cissac-Médoc, Civrac-de-Blaye, Civrac-sur-Dordogne, Civrac-en-Médoc, Cleyrac, Coimères, Coirac, Comps, Coubeyrac, Couquèques, Courpiac, Cours-de-Monségur, Cours-les-Bains, Coutras, Coutures, Créon, Croignon, Cubnezais, Cubzac-les-Ponts, Cudos, Cursan, Cussac-Fort-Médoc, Daignac, Dardenac, Daubèze, Dieulivol, Donnezac, Donzac, Doulezon, Escoussans, Espiet, Etauliers, Eynesse, Eyrans, Eysines, Faleyras, Fargues, Fargues-Saint-Hilaire, Flaujagues, Floirac, Floudès, Fontet, Fossés-et-Baleyssac, Fours, Francs, Fronsac, Frontenac, Gabarnac, Gaillan-en-Médoc, Gajac, Galgon, Gans, Gardegan-et-Tourtirac, Gauriac, Gauriaguet, Générac, Génissac, Gensac, Gironde-sur-Dropt, Gornac, Gours, Gradignan, Grayan-et-l’Hôpital, Grézillac, Grignols, Guillac, Guillos, Guîtres, Haux, Hure, Illats, Isle-Saint-Georges, Izon, Jau-Dignac-et-Loirac, Jugazan, Juillac, La Brède, La Lande-de-Fronsac, La Réole, La Rivière, La Roquille, La Sauve, Labarde, Labescau, Ladaux, Lados, Lagorce, Lalande-de-Pomerol, Lamarque, Lamothe-Landerron, Landerrouat, Landerrouet-sur-Ségur, Landiras, Langoiran, Langon, Lansac, Lapouyade, Laroque, Laruscade, Latresne, Lavazan, Le Bouscat, Le Fieu, Le Haillan, Le Nizan, Le Pian-Médoc, Le Pian-sur-Garonne, Le Pout, Le Puy, Le Taillan-Médoc, Le Tourne, Le Verdon-sur-Mer, Léogeats, Léognan, Les Artigues-de-Lussac, Les Billaux, Les Eglisottes-et-Chalaures, Les Esseintes, Les Lèves-et-Thoumeyragues, Les Peintures, Les Salles-de-Castillon, Lesparre-Médoc, Lestiac-sur-Garonne, Libourne, Lignan-de-Bazas, Lignan-de-Bordeaux, Ligueux, Listrac-de-Durèze, Listrac-Médoc, Lormont, Loubens, Loupes, Loupiac, Loupiac-de-la-Réole, Ludon-Médoc, Lugaignac, Lugasson, Lugon-et-l’Ile-du-Carnay, Lussac, Macau, Madirac, Maransin, Marcenais, Margaux-Cantenac, Margueron, Marimbault, Marions, Marsas, Martignas-sur-Jalle, Martillac, Martres, Masseilles, Massugas, Mauriac, Mazères, Mazion, Mérignac, Mérignas, Mesterrieux, Mombrier, Mongauzy, Monprimblanc, Monségur, Montagne, Montagoudin, Montignac, Montussan, Morizès, Mouillac, Mouliets-et-Villemartin, Moulis-en-Médoc, Moulon, Mourens, Naujac-sur-Mer, Naujan-et-Postiac, Néac, Nérigean, Neuffons, Noaillac, Noaillan, Omet, Ordonnac, Paillet, Parempuyre, Pauillac, Pellegrue, Périssac, Pessac, Pessac-sur-Dordogne, Petit-Palais-et-Cornemps, Peujard, Pineuilh, Plassac, Pleine-Selve, Podensac, Pomerol, Pompéjac, Pompignac, Pondaurat, Porchères, Porte-de-Benauge, Portets , Préchac, Preignac, Prignac-et-Marcamps, Pugnac, Puisseguin, Pujols, Pujols-sur-Ciron, Puybarban, Puynormand, Queyrac, Quinsac, Rauzan, Reignac, Rimons, Riocaud, Rions, Roaillan, Romagne, Roquebrune, Ruch, Sablons, Sadirac, Saillans, Saint-Aignan, Saint-André-de-Cubzac, Saint-André-du-Bois, Saint-André-et-Appelles, Saint-Androny, Saint-Antoine-du-Queyret, Saint-Antoine-sur-l’Isle, Saint-Aubin-de-Blaye, Saint-Aubin-de-Branne, Saint-Aubin-de-Médoc, Saint-Avit-de-Soulège, Saint-Avit-Saint-Nazaire, Saint-Brice, Saint-Caprais-de-Bordeaux, Saint-Christoly-de-Blaye, Saint-Christoly-Médoc, Saint-Christophe-de-Double, Saint-Christophe-des-Bardes, Saint-Cibard, Saint-Ciers-d’Abzac, Saint-Ciers-de-Canesse, Saint-Ciers-sur-Gironde, Sainte-Colombe, Saint-Côme, Sainte-Croix-du-Mont, Saint-Denis-de-Pile, Saint-Emilion, Saint-Estèphe, Saint-Etienne-de-Lisse, Sainte-Eulalie, Saint-Exupéry, Saint-Félix-de-Foncaude, Saint-Ferme, Sainte-Florence, Sainte-Foy-la-Grande, Sainte-Foy-la-Longue, Sainte-Gemme, Saint-Genès-de-Blaye, Saint-Genès-de-Castillon, Saint-Genès-de-Fronsac, Saint-Genès-de-Lombaud, Saint-Genis-du-Bois, Saint-Germain-de-Grave, Saint-Germain-de-la-Rivière, Saint-Germain-d’Esteuil, Saint-Germain-du-Puch, Saint-Gervais, Saint-Girons-d’Aiguevives, Sainte-Hélène, Saint-Hilaire-de-la-Noaille, Saint-Hilaire-du-Bois, Saint-Hippolyte, Saint-Jean-de-Blaignac, Saint-Jean-d’Illac, Saint-Julien-Beychevelle, Saint-Laurent-d’Arce, Saint-Laurent-des-Combes, Saint-Laurent-du-Bois, Saint-Laurent-du-Plan, Saint-Laurent-Médoc, Saint-Léon, Saint-Loubert, Saint-Loubès, Saint-Louis-de-Montferrand, Saint-Macaire, Saint-Magne-de-Castillon, Saint-Maixant, Saint-Mariens, Saint-Martial, Saint-Martin-de-Laye, Saint-Martin-de-Lerm, Saint-Martin-de-Sescas, Saint-Martin-du-Bois, Saint-Martin-du-Puy, Saint-Martin-Lacaussade, Saint-Médard-de-Guizières, Saint-Médard-d’Eyrans, Saint-Médard-en-Jalles, Saint-Michel-de-Fronsac, Saint-Michel-de-Lapujade, Saint-Michel-de-Rieufret, Saint-Morillon, Saint-Palais, Saint-Pardon-de-Conques, Saint-Paul, Saint-Pey-d’Armens, Saint-Pey-de-Castets, Saint-Philippe-d’Aiguille, Saint-Philippe-du-Seignal, Saint-Pierre-d’Aurillac, Saint-Pierre-de-Bat, Saint-Pierre-de-Mons, Saint-Quentin-de-Baron, Saint-Quentin-de-Caplong, Sainte-Radegonde, Saint-Romain-la-Virvée, Saint-Sauveur, Saint-Sauveur-de-Puynormand, Saint-Savin, Saint-Selve, Saint-Seurin-de-Bourg, Saint-Seurin-de-Cadourne, Saint-Seurin-de-Cursac, Saint-Seurin-sur-l’Isle, Saint-Sève, Saint-Sulpice-de-Faleyrens, Saint-Sulpice-de-Guilleragues, Saint-Sulpice-de-Pommiers, Saint-Sulpice-et-Cameyrac, Sainte-Terre, Saint-Trojan, Saint-Vincent-de-Paul, Saint-Vincent-de-Pertignas, Saint-Vivien-de-Blaye, Saint-Vivien-de-Médoc, Saint-Vivien-de-Monségur, Saint-Yzan-de-Soudiac, Saint-Yzans-de-Médoc, Salaunes, Salleboeuf, Samonac, Saucats, Saugon, Sauternes, Sauveterre-de-Guyenne, Sauviac, Savignac, Savignac-de-l’Isle, Semens, Sendets, Sigalens, Sillas, Soulac-sur-Mer, Soulignac, Soussac, Soussans, Tabanac, Taillecavat, Talais, Talence, Targon, Tarnès, Tauriac, Tayac, Teuillac, Tizac-de-Curton, Tizac-de-Lapouyade, Toulenne, Tresses, Uzeste, Val-de-Livenne, Val de Virvée, Valeyrac, Vayres, Vendays-Montalivet, Vensac, Vérac, Verdelais, Vertheuil, Vignonet, Villandraut, Villegouge, Villenave-de-Rions, Villenave-d’Ornon, Villeneuve, Virelade, Virsac, Yvrac.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Cabernet franc N

Cabernet-Sauvignon N

Carmenère N

Cot N – Malbec

Merlot N

Muscadelle B

Petit Verdot N

Sauvignon B – Sauvignon blanc

Sauvignon gris G – Fié gris

Semillon B

8. A kapcsolat(ok) leírása

A földrajzi terület a bortermelés szempontjából előnyös, viszonylag homogén éghajlati viszonyokkal rendelkezik, és nagy víztömegek közelében helyezkedik el (Atlanti-óceán, a Gironde torkolatvidéke, a Garonne és a Dordogne völgye), amelyek jelentős hőszabályozó szerepet játszanak. A tavaszi fagyokat mérséklő óceáni hatások azonban a tengertől és a nagy völgyektől távolodva és Landes, Saintonge és Double Périgourdine erdős hegyvidékei felé közeledve egyre csökkennek. Ezek a sajátosságok magyarázzák, hogy a földrajzi terület északi és dél-délnyugati szélein kevéssé van jelen a szőlő. A földrajzi terület Gironde megye 538 településéből 497-nek a területére terjed ki, és nem foglalja magában a megye délnyugati részét, ahol bortermelést nem folytatnak, hanem erdőgazdálkodással foglalkoznak.

Az optimális érettség elérésekor elvégzett szüret kiváló cukor-sav egyensúlyt biztosít, amely a frissességhez és a megfelelő palackos erjesztéshez egyaránt szükséges.

A különböző talajtípusok és a szőlőterületek változatos tájolása miatt a helyi jellegzetességek függvényében különböző szőlőfajtákat szelektálnak és alkalmaznak, és ez magyarázza, hogy a házasított boroknak régi hagyománya van ezen a területen. Négy különböző talajtípus határozható meg:

—	az agyagos-meszes és a márgás-meszes talajok, amelyek nagyon gyakoriak a domboldalakon, ahol a merlot N nagyon jól kiteljesedik,

—	a szilikátos, helyenként agyagot és meszes elemeket tartalmazó talajok, amelyek tökéletesek például a merlot N és a sauvignon B számára,

—	az úgynevezett „boulbène”, egy finom szilikátos elemeket is tartalmazó, könnyű agyagos homoktalaj, amely igen alkalmas a fehér szőlőfajtákból készülő alapborok előállítására,

—	a kavicsból, görgetett kvarcból és többé vagy kevésbé durva szemcséjű homokból álló kavicsos talajok, amelyek jó vízelvezető, meleg és a szőlő és különösen a cabernet sauvignon N számára tökéletes teraszokat képeznek.

A szőlőfajták elkülönített erjesztésével szerzett tapasztalatokra támaszkodva a borkészítők a szőlőfajtáktól és az évjárattól függően tökéletes szakértelemmel állítják össze házasított boraikat, hogy ily módon folyamatosan biztosítsák a borok savas és gyümölcsös egyensúlyát.

A szőlő épségének a betakarítás és a szállítás során történő megőrzése és a termékleírásban szigorúan meghatározott préselési szabályok garantálják a lé tisztaságát. A korlátozott kénezés elengedhetetlen a minőségi palackos erjesztéshez. A borseprőn történ érlelés, amely alatt harmadlagos aromák alakulnak ki, fokozza a borok összetettségét.

A bordeaux-i szőlőtermő vidék a kikötője és a más nemzetekkel való szoros történelmi kapcsolatai révén már nagyon hamar szervezett és kiterjedt kereskedelmet alakított ki, így mindig is a világ többi része felé fordult, és kihasználta és terjesztette a technikai újításokat, ösztönözte a gazdaságok fejlődését, és ily módon – az évszázados szokásokat mindig tiszteletben tartva – megerősítette, fejlesztette és exportálta szaktudását.

A XII. századtól kezdve, amikor Angliával különösen szoros kapcsolatot épített ki, egészen a borászati termékek felé megnyíló ázsiai piacok meghódításáig a bordeaux-i borkészítők sikerrel alkalmazkodtak a piacok változásaihoz, miközben tiszteletben tartották a szőlőnek otthont adó környezetet. A termékek így igen sokfélék, és erről a dinamizmusról tanúskodnak a „Crémant de Bordeaux” pezsgők, amelyek mennyisége folyamatosan növekszik.

A „Crémant de Bordeaux” pezsgő, noha a bordeaux-i régió bortermelésének csak egy részét képviseli, jól illusztrálja a hagyományos szőlőfajtákban rejlő lehetőségeket és a bordeaux-i bortermelők mindenkori képességét arra, hogy elsajátítsák a borkészítési eljárásokat és újításokat. A „Crémant de Bordeaux” pezsgő – legyen fehér vagy rozé – ötvözi a bordeaux-i szőlőfajtákat és a hagyományos, palackos erjesztést alkalmazó borkészítési módszereket.

A „Crémant de Bordeaux” csillogó, tartósan habzó, és hosszan lecsengő gyümölcsös utóízzel rendelkező pezsgő.

Az apró buborékokat tartalmazó, gyöngyöző fehér pezsgők frissek és szikárak, különösen, ha sauvignon B és sémillon B szőlőfajtákból készülnek.

A borseprőn történő érlelés során érettebb aromajegyek jelennek meg, amelyeket gyakran a vajra vagy a pirított kenyérre emlékeztető jegyek kísérnek.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Címkézés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az eredetmegjelölés nevét fel kell tüntetni a dugón, a palack nyakában lévő részen.

Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén a „Vin de Bordeaux” vagy „Grand Vin de Bordeaux” jelöléssel feltüntethető a nagyobb földrajzi egység. A nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét feltüntető karakterek méretének kétharmadát.

Csomagolás

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

Csomagolás a körülhatárolt földrajzi terület határain belül

A feltétel leírása:

A szőlő szüretelésétől a degorzsálásig valamennyi előállítási műveletre a földrajzi területen kerül sor.

A pezsgőket kizárólag üvegpalackban történő második erjesztéssel készítik.

A pezsgők csomagolása a földrajzi területen történik, tekintettel a palackban történő második erjesztést alkalmazó előállítási eljárásra.

Az üvegpalackokba töltésre – mely palackokban a palackos erjesztés végbemegy – csak a szüret után 3 hónappal, és legkorábban a betakarítást követő december 1-jén kerülhet sor.

A pezsgőket a palackozástól számított legalább 12 hónapos érlelést követően – ezen belül a degorzsálás után legalább egy hónappal – hozzák kereskedelmi forgalomba.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-7df3447f-384a-4f7a-819e-2971ef1ae277

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.2.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/65

(2022/C 88/08)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Saint-Estèphe”

PDO-FR-A0178-AM01

Az értesítés időpontja: 2021.11.26.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területhez és a közvetlen szomszédságában lévő területhez tartozó településeket a hivatalos földrajzi kódex szerint frissítették.

A terület kiterjedése nem változik.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A körülhatárolt parcellák határait jóváhagyó illetékes nemzeti bizottság üléseit felsoroló melléklet kiegészült a 2021. június 3-i dátummal.

E módosítás célja, hogy a termékleírásba bekerüljön a termelés földrajzi területén belül található, parcellákra osztott körülhatárolt területet érintő módosítás illetékes nemzeti hatóság általi jóváhagyásának dátuma. A parcellákra történő felosztás azoknak a parcelláknak a termelés földrajzi területén belüli azonosítására szolgál, amelyek alkalmasak a szóban forgó oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor termelésére.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

3. Adóraktár-engedélyesek közötti szállítás

Az 1. fejezet IX. szakasza 5. pontjának az adóraktár-engedélyesek közötti borszállítás dátumára vonatkozó b) alpontját törölték.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

4. Átmeneti intézkedések

A termékleírásból törölték a lejárt átmeneti intézkedéseket.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

5. Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás módosult annak érdekében, hogy a megszövegezés összhangban legyen a megjelölésekhez tartozó többi termékleírással. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent. Ez a módosítás nem vonta maga után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Saint-Estèphe

2. A földrajzi árujelző típusa:

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes vörösborok.

A borok természetes alkoholtartalma legalább 11 térfogatszázalék, összes alkoholtartalmuk az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 térfogatszázalékot.

A forgalomba hozott bortételek esetében:

—	az almasavtartalom legfeljebb 0,30 g/l;

—	az erjeszthetőcukor-tartalom (glükóz- és fruktóztartalom) legfeljebb 2 g/l;

—

az ömlesztett bortételek esetében az illósavtartalom legfeljebb 13,26 milliekvivalens/liter, azaz a szüret évét követő év július 31-ig ecetsavban kifejezve 0,79 g/l (H2SO4-ben kifejezve 0,65 g/l), e dátumot követően pedig legfeljebb 16,33 milliekvivalens/liter, azaz ecetsavban kifejezve 0,98 g/l (H2SO4-ben kifejezve 0,80 g/l).

Az összes savtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékei a közösségi jogszabályokban megállapított értékek. A borok élénkvörös színűek. A leggyakrabban házasítással készülnek, amelyben a cabernet-sauvignon N szőlőfajta teszi ki a legnagyobb arányt. Ez a szőlőfajta erős szerkezetet kölcsönöz a boroknak, gazdag tanninstruktúrával. A fűszeres jegyeket a merlot N fajta gyakran piros gyümölcsös jegyekkel egészíti ki. A borok struktúráját és összetettségét cabernet franc N vagy petit-verdot N szőlőfajtával erősítik; ez utóbbi az érettebb évjáratokban frissességet is adhat a boroknak. Ezeknek a testes, erős boroknak több év érlelésre van szükségük, amely során kialakul a kerekség, a gyümölcsösség és a finomság.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális összes savtartalom:
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

1. Különleges borászati eljárás

A kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák alkalmazása 15 %-os koncentrációs mértékig engedélyezett.

A borok összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 térfogatszázalékot.

A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

2. Művelési gyakorlat

a) Ültetési sűrűség

—	A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 7 000 tőke.

—	A sorok közötti távolság legfeljebb 1,50 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,80 méternek kell lennie.

b) A metszésre vonatkozó szabályok

—	A metszést legkésőbb az első levelek kifejlődésének szakaszában (a Lorenz-féle felosztás szerinti 9. szakaszban) kell elvégezni.

—

A szőlőtőkék metszése a következő technikák alkalmazásával történik, tőkénként legfeljebb 12 rügyet hagyva meg:

—

az úgynevezett „médoci” szálvesszős metszés vagy a rövidcsapos és szálvesszős metszés, a tőkén két szálvesszővel, szálvesszőnként legfeljebb 4 rüggyel a cot N, a cabernet-sauvignon N, a merlot N és a petit verdot N fajtánál, illetve szálvesszőnként legfeljebb 5 rüggyel a cabernet franc N és a carmenère N fajta esetében. Az ugarcsapokat két rügyre metszik;

—	rövidcsapos metszés kétkarú kordon alkalmazásával vagy négyvesszős legyezőművelés.

c) Öntözés

A szőlőnövény vegetációs időszakában az öntözés a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyv rendelkezései szerint engedélyezhető.

5.2. Maximális hozamok

1.	hektáronként 63 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése Gironde megye Saint-Estèphe településének területén történik a 2021. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján.

7. Fontosabb borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Cabernet franc N

Cabernet-Sauvignon N

Carmenère N

Cot N – Malbec

Merlot N

Petit Verdot N

8. A kapcsolat(ok) leírása

8.1. A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelölés földrajzi területe a Gironde bal partján, a Médoc-félszigeten, Bordeaux és Pointe de Grave között félúton terül el.

Ez a földrajzi terület a bortermő Médoc-félsziget sajátos geológiájának része, amely a Gironde torkolatöblével párhuzamosan, 4 és 40 méter közötti tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő kavicsos teraszok kiterjesztésének felel meg.

Ezek az átlagban mintegy tíz méter vastag negyedidőszaki teraszok eocén és oligocén kori márgán és mészkőn nyugszanak, amelyek különösen Saint-Estèphe község nyugati részén bukkannak fel. Nyugaton minden ilyen képződményt a negyedidőszakból származó futóhomok, a „Sable des Landes” (landesi homok) borít egészen az erdőhatárig. A torkolatöböl partján a helyiek által „palus”-nek (mocsárnak) nevezett újkori hordaléklerakódások gyarapítják az itt található képződmények sokféleségét.

A környezetet „jalles”-nak és „esteys”-nek nevezett kis patakok szabdalták fel, amelyek minden talajból a Gironde-ba vezették el a vizet, egyedivé munkálták a kavicshátakat, és több település határával is egybeesnek. A „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelölés földrajzi területe tehát Saint-Estèphe település területének felel meg. A község területét északon az „Estey de la Calupeyre” által lecsapolt mocsár, délen pedig a „Jalle du Breuil” által lecsapolt Lafite mocsár választja el Saint-Seurin-de-Cadourne községtől.

A kavicshátakon képződött talajok túlnyomórészt homokos-kavicsos vagy agyagos-kavicsos talajok. A nyugati részen a kemény mészkő alapkőzetet egyenetlen homokos-kavicsos talajok és felszíni rendzina talajok borítják. A változatos táj és a különböző színű talajok részben az itt lerakódott sokféle üledéknek köszönhetők. Az itteni helynevekben egyaránt visszaköszönnek a kavicshátas domborzatra, illetve a talaj kavicsos jellegére utaló szavak, mint például a „Cos” (kavicsdomb) vagy a „Pez”.

A Médoc régió „községi” ellenőrzött eredetmegjelölései közül a „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelölés esik a legészakabbra, területét tekintve pedig ez a második legnagyobb.

A kavicshátak magasabb részein a község területének nagy részét szőlőültetvények foglalják el, és eképpen formálják a tájat. A szőlőültetvényeket mellékutak sűrű hálózata szövi át, amelyek több majort is kiszolgálnak. Ezek a majorok, mint például a Marbuzet, a Blanquet, a Pez, a Leyssac vagy a Saint-Corbian major, a borászati kastélyok köré települtek.

A legnagyobb helyi borokat a szőlőültetvények közepén elszigetelten álló, gyönyörű kastélyokkal jelölik.

A település déli és északi részén a torkolatöbölre merőlegesen húzódó, mocsaras területeket alkotó, nedves völgyekben rétek és helyenként erdők vannak.

Végezetül a „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelölés jellegzetességét adó, keleten fekvő kavicsos szőlőhegyek nagyon közel vannak a torkolatöbölhöz, így a mocsaras területek (palus) egy 200–300 méter széles sávra korlátozódnak.

8.2. A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A XIII. században a lesparre-i esperesség feje, Gui Martin de Saint-Estèphe volt Calon ura. Saint-Estèphe ekkor kezdett ismertté válni „jó szőlőiről”, amelyek már jövedelmezőbbek voltak, mint a gabona. A későbbi Saint-Estèphe község területén más birtokok, például a Blanquet birtok vagy a Lassalle de Pez hűbérbirtok adták a majorságok történelmi alapját.

A XVII. és XVIII. században a Médoc régióban beszedett összes dézsma közül a „Saint-Estèphe” dézsma volt a legtetemesebb. A történelem azonban arra is emlékeztet, hogy a „Saint-Estèphe” borok hírneve szorosan összefüggött az e borokat előállító és értékesítő bordeaux-i kereskedők tevékenységével.

A mai nagy birtokok a prosperitással jellemzett XIX. században jöttek létre. Az ebből az időből származó gyönyörű nagy kastélyok a birtokok virágzásáról, erejéről és dinamizmusáról tanúskodnak.

A Médoc-félsziget többi borászati ellenőrzött eredetmegjelöléséhez hasonlóan a Saint-Estèphe-i helyi borok is szerepeltek a XVII. és XVIII. század óta készített különféle birtokosztályozásokban. Az 1855-ös „Classement des vins de Bordeaux”-ban (a bordeaux-i borok osztályozásában) öt helyi bort is elismertek Saint-Estèphe községből, az 1932-es „Classement des crus Bourgeois”-ban (a polgári borok osztályozásában) pedig mintegy negyven helyi bort díjaztak.

Napjainkban a Saint-Estèphe-i borok közel felét az országon kívül, Belgiumban, Angliában, Németországban és Hollandiában értékesítik, vagy az Egyesült Államokba, Svájcba és Ázsiába exportálják.

A „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelölést az 1936. szeptember 11-i rendelettel ismerték el. A szőlővidéken átlagosan 65 000 hektoliter csendes vörösbort termelnek.

A borok élénkvörös színűek. A leggyakrabban házasítással készülnek, amelyben a cabernet-sauvignon N szőlőfajta teszi ki a legnagyobb arányt. Ez a szőlőfajta erős szerkezetet kölcsönöz a boroknak, gazdag tanninstruktúrával. A fűszeres jegyeket a merlot N fajta gyakran piros gyümölcsös jegyekkel egészíti ki. A borok struktúráját és összetettségét cabernet franc N vagy petit-verdot N szőlőfajtával erősítik; ez utóbbi az érettebb évjáratokban frissességet is adhat a boroknak. Ezeknek a testes, erős boroknak több év érlelésre van szükségük, amely során kialakul a kerekség, a gyümölcsösség és a finomság. A „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok minősége és eredetisége abból ered, hogy az egyes talajok rendkívül jól kiegészítik egymást, a parcellák pedig topográfiailag jó helyen, a torkolatöböl közelében helyezkednek el, amely védi a szőlőültetvényeket az éghajlati szélsőségektől.

A szőlő szüretelésére szánt parcellákat a már a „Saint-Estèphe” ellenőrzött eredetmegjelölésről szóló rendeletben is leírt gyakorlatnak megfelelően pontosan körülhatárolják.

Így a község keleti részén a természetes módon jó vízelvezetésű kavicsos talajokkal rendelkező parcellák tartoznak a körülhatárolt területhez. Ezek a talajok tökéletesen megfelelnek a cabernet-sauvignon N szőlőfajtának. Az újkori allúviumokon és homokon, valamint a nem vízáteresztő altalajon kialakult talajokkal rendelkező parcellák nem tartoznak bele ebbe a parcellaterületbe.

A község nyugati részén, amely többé-kevésbé „karsztosodott” mészkő alapkőzeten nyugszik, a természetes módon jó vízelvezetésű talajokkal rendelkező parcellák tartoznak a körülhatárolt parcellaterülethez. A merlot N szőlőfajta különösen jól érzi magát az itteni körülmények között. A homokkal feltöltődött és változó hidromorfológiájú, mélyebben fekvő területek, csakúgy, mint a mélyen átvizesedett agyagos talajú területek, valamint a mocsaras és lápos területek nem tartoznak a parcellaterülethez.

A művelési módnak köszönhetően rendkívül érett és egészséges, kiszámítható terméshozamú szőlő termeszthető. Ez teszi lehetővé a borok érleléséhez szükséges struktúrát eredményező, nagyon hosszú áztatást. Ennek megfelelően az előírások szerinti legalább hat hónapos érlelés elengedhetetlen ahhoz, hogy kialakulhassanak a szín stabilizálódásához és a tanninok lekerekítéséhez szükséges tannin-antocián kombinációk, amelyek révén a tanninok elveszítik keménységüket.

Bár a bordeaux-i kereskedelem fontos szerepet játszott ezen ellenőrzött eredetmegjelölés hírnevében és ismertségében, a nagybirtokok, amelyek közül több is szerepel az 1855-ös „Classification des vins de Bordeaux”-ban, úgyszintén nagyban hozzájárultak hírnevéhez és imázsának öregbítéséhez. E híres kastélyok (château-k) mellett a kis- és közepes birtokok, a családi és szövetkezeti vállalkozások – például olyan egyedi megjelölésekkel, mint a „crus paysans” (gazdaborok) és a „crus artisans” (kézműves borok) – szintén nagyban hozzájárulnak ezen eredetmegjelölés elismertségéhez a Médoc megjelölésen belül.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület Gironde megye következő településeinek területét foglalja magában a 2021. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján: Cissac-Médoc, Pauillac, Saint-Sauveur, Saint-Seurin-de-Cadourne és Vertheuil.

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A címkén a „Vin de Bordeaux – Médoc” vagy „Grand Vin de Bordeaux – Médoc” jelöléssel feltüntethető a nagyobb földrajzi egység. Az e megnevezés feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét feltüntető karakterek méretének kétharmadát.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-93ceee01-eb46-4a2b-a4e3-3f5a1eaf13be

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.2.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/70

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele

(2022/C 88/09)

Ez a közzététel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 98. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított két hónapon belül tehető meg.

A TERMÉKLEÍRÁS MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

„Bouches-du-Rhône”

PGI-FR-A1223-AM01

A kérelem benyújtásának időpontja: 2015.11.26.

1. A módosításra vonatkozó szabályok

Az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke – Nem kisebb jelentőségű módosítás

2. A módosítás leírása és indokolása

2.1. Az elnevezés részleges módosítása

A mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelet eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre vonatkozó rendelkezései alapján a „Vin de pays des Bouches-du-Rhône” elnevezés „Bouches-du-Rhône” OFJ-re változott. A piaci szereplők észrevették egyrészt, hogy a fogyasztók nehezen kapcsolták össze a „Bouches-du-Rhône” OFJ-t és a „vin de pays des Bouches-du-Rhône” terméket, másrészt hogy a hagyományos „vin de pays” (tájbor) kifejezés nélkül használva a „Bouches-du-Rhône” elnevezés túl sok hangzásbeli hasonlóságot mutatott a „Côtes du Rhône” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM), és fennállt a veszélye, hogy a két terméket összetévesztik.

A fenti okokból az 1308/2013/EU rendelet 95. cikke szerinti kérelmező csoportosulás a „Pays des” (... vidéke) kifejezéssel kívánta kiegészíteni a „Bouches-du-Rhône” oltalom alatt álló elnevezést.

A kérelem elbírálását követően a francia hatóságok eleget tettek a kérésnek, és a Francia Köztársaság Hivatalos Lapjának 2015. szeptember 12-i számában közzétett, 2015. szeptember 4-i rendelettel jóváhagyták az ekképpen módosított termékleírást, amelyet a Mezőgazdasági, Agrár-élelmiszeripari és Erdészeti Minisztérium hivatalos lapjának 2015. szeptember 17-i számában is közzétettek.

Ennek megfelelően a termékleírást érintő módosítások a következők:

—	a címben és az egész szövegben a „Bouches-du-Rhône” elnevezés helyébe a „Pays des Bouches-du Rhône” elnevezés lép;

—	az 1. fejezet 7.2. pontjának utolsó albekezdésében az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép: „ezen a földrajzi területen kizárólag a »Pays des Bouches-du-Rhône« OFJ-vel ellátott borokat állítanak elő.”.

2.2. A minőségi pezsgőkre vonatkozó rendelkezések törlése

A termékleírás módosításakor emellett törölték a minőségi pezsgők előállítására vonatkozó összes rendelkezést. Ez a módosítás a termékleírásnak „a minőségi vörös, rozé és fehér pezsgők”-re vonatkozó rendelkezéseit jóváhagyó, a „Bouches-du-Rhône” OFJ-ről szóló, 2011. november 2-i rendeletet hatályon kívül helyező, 2015. március 6-i államtanácsi határozaton alapul.

2.3. A bor(ok) leírása

Kiegészült a fehér- és vörösborok leírása. Kiegészült a termékleírás I. fejezetének 3.3. pontja, és ugyanezek az információk az egységes dokumentum „A bor(ok) leírása” című pontjába is átkerültek.

A leírás ezenkívül tartalmazza, hogy a borok analitikai jellemzőinek értékei megfelelnek az uniós jogszabályokban előírt határértékeknek.

2.4. Kapcsolat a földrajzi területtel

A termékek földrajzi eredettel való kapcsolatára vonatkozó összes elemet átszerkesztették. A természeti tényezők, az emberi tényezők és a termékjellemzők pontos leírását követően az „ok-okozati kapcsolat”-ra vonatkozó részt úgy fogalmazták meg, hogy egyértelművé tegye, hogy a „Pays des Bouches-du-Rhône” OFJ elsősorban a borok egyedi jellemzőin alapul, amelyek a természeti környezet jellegzetességeivel (éghajlat, talaj) függnek össze.

Ezek a pontosítások az egységes dokumentum „Kapcsolat a földrajzi területtel” című részébe és a termékleírás I. fejezetének 7. pontjába is átkerültek.

2.5. További feltételek – Címkézés

Az egységes dokumentum „További feltételek – Címkézés” című szakaszát aktualizálták, kivették belőle a termékleírásra való hivatkozásokat, és ezek helyébe a különböző vonatkozó feltételek leírása lépett.

2.6. Körülhatárolt földrajzi terület

A termékleírás I. fejezetének 4. pontjában és az egységes dokumentumnak a körülhatárolt földrajzi területről szóló pontjában pontosításra került, hogy az előállítás földrajzi területe Bouches-du-Rhône megye valamennyi települését magában foglalja.

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület meghatározásakor a kiválasztott kerületekhez tartozó településeket szintén felsorolták a termékleírás I. fejezetének 4. pontjában. A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területhez tartozó településeket felsoroló listák az egységes dokumentum „További feltételek” című pontjába is átkerültek.

A szöveg mind a földrajzi terület, mind a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület tekintetében kiegészült a hivatkozott hivatalos földrajzi kódex évszámával (2020-as év). Ez az INSEE által kiadott hivatalos nemzeti referencia megyénként állapítja meg és rögzíti a települések listáját. Ez a szövegezésbeli módosítás jogi szempontból biztosítja a földrajzi területek körülhatárolását.

2.7. Szőlőfajták

Az egységes dokumentum „Fontosabb borszőlőfajták” pontja, valamint a termékleírás I. fejezetének 5. pontja az említett 13 új fajta bevezetésének megfelelően egészül ki: „artaban N, Cabernet blanc B, Cabernet Cortis N, Floréal B, Monarch N, Muscaris B, Prior N, Soreli B, Sauvignac B-Rs., Solaris B., Souvignier Gris Rs, Vidoc N, Voltis B.”

Ezek ún. szárazságtűrő és a kriptogám betegségekkel szemben álló fajták, amelyeknél kevesebb növényvédő szert kell alkalmazni. E fajták megfelelnek az OFJ-vel ellátott termékek készítéséhez használatos fajtáknak, a borok jellegzetességeinek módosítása nélkül. Ezen új ellenálló fajták kiválasztása nem érinti a területtel való kapcsolat igazolását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Pays des Bouches-du-Rhône

2. A földrajzi árujelző típusa

OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

A „Pays des Bouches-du-Rhône” OFJ a csendes vörös-, rozé- és fehérborok számára van fenntartva. A borok analitikai jellemzőinek értékei megfelelnek az uniós jogszabályokban előírt határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalékban):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	9
Minimális összes savtartalom:
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):

A fehérborokat általában közvetlen préseléssel készítik. A helyi és nem helyi szőlőfajtákból készült borokat, virágos, gyümölcsös aromák, a szájban pedig friss és aromás ízjegyek jellemzik. Színük ragyogó fényű és élénk, zöldes csillogásuk a fiatalságukat fejezi ki. A rozé borok közvetlen préseléssel és/vagy héjon áztatással készülnek. A gyümölcslé és a gyümölcshús közötti hosszan tartó érintkezés az aroma-prekurzorok jobb szétterjedését teszi lehetővé, és felerősíti a lekerekített ízérzetet. A nagyrészt Grenache N, Syrah N, Caladoc N, Cinsaut N, Cabernet Sauvignon N és Merlot N szőlőfajtákból készült borokat a tartályba töltéskor gyakran fehér szőlőfajtákkal egészítik ki, hogy halvány színű, változó színintenzitású, sötétrózsaszín csillogású házasított rozé borokat készítsenek belőlük. Illatukban piros gyümölcsös vagy citrusos aromák érezhetők. Az ízükben aromás borok kellemesen üdék.

A vörösborok többnyire házasított borok, időnként azonban fajtaborok is lehetnek (Merlot N, Cabernet N, Marselan N, Syrah N, Grenache N stb.). A teljes fiziológiai és fenolos érettség idején történő szüretelésnek köszönhetően karakteres, telt, de nem kemény, mediterrán profilú borok készíthetők. Az extrakciót úgy végzik, hogy lágy és kerek tanninstruktúrát kapjanak, hosszan lecsengő utóízzel. Színük fiatalon lilás csillogású gránátvörös, amely az érlelés előrehaladtával mélyebb vörösbe fordul. Rendkívül kifejező illatukban a termőterülettől függően cserjés növényeket idéző vagy sósabb, piros gyümölcsös illatjegyek jelennek meg, amelyek idővel inkább kompótra emlékeztető jegyekké alakulnak. Ízük élénk, erős, ízletes, tanninjaik selymesek.

5. Borkészítési eljárások

a) Alapvető borászati eljárások

Minden borászati eljárásnak eleget kell tennie az uniós szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek

b) Maximális hozamok

hektáronként 120 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, valamint a „Pays des Bouches-du-Rhône” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok erjesztése és készítése Bouches-du-Rhône megye összes településének területén történik a 2020. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Alicante Henri Bouschet N

Aligoté B

Alphonse Lavallée N

Aléatico N

Aramon N

Aramon gris G

Aranel B

Arinarnoa N

Arriloba B

Artaban N

Aubun N – Murescola

Barbaroux Rs

Bourboulenc B – Doucillon blanc

Brachet N – Braquet

Brun argenté N – Vaccarèse

Cabernet blanc B

Cabernet cortis N

Cabernet franc N

Cabernet-Sauvignon N

Caladoc N

Calitor N

Carignan N

Carignan blanc B

Carmenère N

Chardonnay B

Chasan B

Chasselas B

Chasselas rose Rs

Chatus N

Chenanson N

Chenin B

Cinsaut N – Cinsault

Clairette B

Clairette rose Rs

Clarin B

Colombard B

Cot N – Malbec

Counoise N

Egiodola N

Floreal B

Fuella nera N

Gamay Fréaux N

Gamay N

Gamay de Bouze N

Gamay de Chaudenay N

Ganson N

Gewurztraminer Rs

Gramon N

Grenache N

Grenache blanc B

Grenache gris G

Gros Manseng B

Gros vert B

Jurançon noir N – Dame noire

Liliorila B

Listan B – Palomino

Macabeu B – Macabeo

Marsanne B

Marselan N

Mauzac rose Rs

Mayorquin B

Melon B

Merlot N

Merlot blanc B

Meunier N

Mollard N

Monarch N

Monerac N

Mourvaison N

Mourvèdre N – Monastrell

Muscadelle B

Muscardin N

Muscaris B

Muscat Ottonel B – Muscat, Moscato

Muscat cendré B – Muscat, Moscato

Muscat d’Alexandrie B – Muscat, Moscato

Muscat de Hambourg N – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains blancs B – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains roses Rs – Muscat, Moscato

Muscat à petits grains rouges Rg – Muscat, Moscato

Nielluccio N – Nielluciu

Négrette N

Perdea B

Petit Manseng B

Petit Verdot N

Picardan B – Araignan

Pinot blanc B

Pinot gris G

Pinot noir N

Piquepoul blanc B

Piquepoul gris G

Piquepoul noir N

Plant droit N – Espanenc

Portan N

Prior N

Riesling B

Riminèse B

Rosé du Var Rs

Roussanne B

Sauvignon B – Sauvignon blanc

Sauvignon gris G – Fié gris

Sciaccarello N

Semillon B

Servanin N

Solaris B

Soreli B

Souvignier gris Rs

Sylvaner B

Syrah N – Shiraz

Tannat N

Tempranillo N

Terret gris G

Terret noir N

Tibouren N

Téoulier N

Ugni blanc B

Valdiguié N

Vermentino B – Rolle

Vidoc N

Viognier B

Voltis B

8. A kapcsolat(ok) leírása

8.1. A földrajzi terület és a termék sajátosságai

Bouches-du-Rhône megye a provence-i vidék szívében terül el. Területe 5 087 km2, amelyet nyugaton a megyét Gard megyétől elválasztó Rhône folyó, északon pedig a területet Vaucluse megyétől elválasztó Durance folyó határol. Keleten Var megyével határos, délről pedig a Földközi-tenger határolja.

A megyében különböző jellegű területek találhatók. Keleti részén a Provence-i Elő-Alpok kelet-nyugati tájolású mészkőhegyei sorakoznak. Egymást érik a Trévaresse (501 m), az Estaque és az Étoile (793 m), valamint a Sainte-Victoire (1 011 m), a Saint-Cyr és a Sainte-Baume (1 041 m, nyugati rész) hegyláncai. A hegyekbe az Arc (Aix-en-Provence-i medence), a Touloubre (Salon-de-Provence) és a Huveaune folyó (Aubagne és Marseille között) vájt völgyeket, termékenyebb, kisebb-nagyobb üledékes síkságokat. Nyugaton az Alpilles sziklameredélyei (barre des Alpilles) körül hatalmas síkságok terülnek el. A Durance és a Rhône egykori összefolyásánál lerakott kavicsokkal borított, az Arles és Salon-de-Provence alkotta tengely alatt elterülő Crau-síkság egy Franciaországban egyedülálló, kietlen sztyeppés terület, amely a misztrál hatása alatt áll. A Camargue régió, amely egy Regionális Nemzeti Parknak is otthont ad, ahol szőlőültetvények, legelők és rizsföldek váltakoznak, a (Camargue fajtájú) bikák, lovak és egy több mint 400 különböző fajt számláló állatvilág védett birodalma. A megyét északon – nyugatról kelet felé haladva – az Alpilles-hegység lánca, majd a Durance völgye határozza meg.

Az itteni talajok – legyen szó a molasszon és homokkövön kialakult kavicsos, homokos vagy akár murvás agyagos-meszes talajokról – gyenge minőségűek, jó vízelvezetésűek és erózióra hajlamosak. Ezek a sekély, nem túl vizes talajok tökéletesen megfelelnek a szőlőnek.

Bouches-du-Rhône megye mediterrán éghajlatú, az erre az éghajlatra jellemző sok napsütéssel. A nyár nagyon forró és száraz, a tél pedig viszonylag enyhe. Évszaktól függően meglehetősen nagy különbségek vannak a hőmérsékleti értékek között, amelyek különösen nyáron kiugróak, amikor árnyékban sem ritka a 35 °C. Éves viszonylatban jelentős az átlagos nappali és éjszakai hőmérséklet-ingadozás, amely télen nagyon markáns, éjszakánként néha kemény fagyok is előfordulnak. A csapadék rendszertelen és rosszul oszlik el az év folyamán. Nem ritkák a felhőszakadások. Az északról érkező hideg és száraz szél, a misztrál az év csaknem 100 napján fúj, gyakran 100 km/óra feletti széllökésekkel.

A több mint 2 600 éves provence-i szőlővidék Franciaország legrégebbi borvidéke. Különösen rozébor-termeléséről híres. 1907-től sok borosgazda érezte úgy, hogy a nehézségek leküzdése érdekében össze kell fognia. Szabályozták a borkészítést, a bortermelők pedig szövetkezetekbe és szindikátusokba tömörültek, ami ösztönzőleg hatott a termelés minőségi fejlődésére. 1964-ben pontosan és jogszabályban lefektetve meghatározták a „vin de canton” (járási bor) fogalmát, amely egy bizonyos talaj- és éghajlati jellemzőkkel bíró közigazgatási előállítási területre vonatkozik. Egy 1968-ban kiadott rendelet „tájborokká” (vins de pays) minősítette át ezeket a „járási borokat” (vins de canton), amelyeket legelőször is az előállító megye nevével azonosítottak, és amelyek magasabb minőséget megkövetelő, különös termelési kritériumoknak feleltek meg. Így fogadták el a Bouches du Rhône-i tájbort, amely 2011-ben oltalom alatt álló földrajzi jelzés lett.

A termelést leginkább két, egymástól teljesen eltérő övezet biztosítja: a legnagyobb a megye közép-keleti részén, Aix-en-Provence körül található (a mennyiség 65–70 %-a), nyugaton pedig az ún. „camargue-i” övezet tűnik ki, amely Tarascon délkeleti részén, Arles és Saintes-Maries-de-la-Mer településekre összpontosul. E „camargue-i” terület egyediségét jelöli a „Terre de Camargue” megnevezés: ezen a földrajzi területen kizárólag a „Pays des Bouches-du-Rhône” OFJ-vel ellátott borokat állítanak elő.

8.2. A földrajzi terület és a termék sajátosságai közötti ok-okozati kapcsolat

A „Pays des Bouches-du-Rhône” OFJ, amely Bouches-du-Rhône megye valamennyi települését magában foglalja, elsősorban a borok egyedi jellemzőin alapul, amelyek a természeti környezet jellegzetességeivel (éghajlat, talaj) függnek össze. Bouches-du-Rhône megye a délkelet-franciaországi Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban található. Domborzata hegyvidéki, amely síkságban végződve a tengerig nyúlik, éghajlata mediterrán típusú, növényzetét főként bozótos, cserjés növények alkotják. A megyére jellemző továbbá a misztrál szél jelenléte, amely időnként megnehezíti a munkát, ugyanakkor egészségesen tartja a szőlőültetvényt és megóvja a kriptogám betegségektől, és az érlelés utolsó szakaszában előidézett koncentráció révén végső soron gazdagabbá teszi a szőlőt. Az itteni talajok – legyen szó a molasszon és homokkövön kialakult kavicsos, homokos vagy akár murvás agyagos-meszes talajokról – nem túl nedvesek, jó vízelvezetésűek és tökéletesen megfelelnek a szőlőnek. A borászok az optimális természeti adottságokat kihasználva és a legjobb parcellák kiválasztásának tudásával felvértezve képesek voltak különböző szőlőfajtákat hasznosítani egy olyan területen, amelynek talajai gyakran gyenge minőségűek, de jó vízelvezetésűek és különösen alkalmasak a szőlőtermesztésre. E talajtani jellemzők és a meleg, száraz, mediterrán hatású éghajlat kölcsönhatása olyan optimális érési feltételeket biztosít, amelyek elősegítik e szőlőfajták elsődleges aromáinak megőrzését. A belőlük készített borokban jellegzetes frissesség és aromavilág fejeződik ki. Ennek köszönhetően a friss és zamatos vörösborok jellegzetességét piros gyümölcsös aromáik adják; az üde rozé borok ezenfelül lekerekített zamatokkal és kifejező piros gyümölcsös vagy citrusos aromákkal is rendelkeznek. A fehérborok virágos vagy gyümölcsös aromájúak, frissek és szépen kifejezésre juttatják fiatalságukat. A „Pays des Bouches-du Rhône” OFJ-vel jelölt borok éves termelése jelenleg mintegy 50 000 hektoliter, amelyet 18 szövetkezeti pincészet és 88 magánpincészet forgalmaz. A teljes mennyiség közel 50 %-át a rozé borok, valamivel több mint 40 %-át a vörösborok és valamivel kevesebb mint 10 %-át a fehérborok teszik ki.

9. További alapvető feltételek

Kiegészítő megjelölések

Jogi keret: Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Terre de Camargue” földrajzi egység nevét alkotó karakterek mérete sem szélességben, sem magasságban nem haladhatja meg a „Pays des Bouches-du-Rhône” OFJ nevét alkotó karakterek méretét. Az Európai Unió OFJ logójának szerepelnie kell a címkén, ha az „Indication géographique protégée” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) felirat helyett a „Vin de Pays” (tájbor) hagyományos felirat szerepel.

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret: Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A „Pays des Bouches-du-Rhône” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok erjesztése és készítése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a földrajzi területtel határos kerületek következő településeinek területét foglalja magában a 2020. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján:

—

Nîmes kerület (Gard megyében): Aigaliers, Aigues-Mortes, Aigues-Vives, Aiguèze, Aimargues, Les Angles, Aramon, Argilliers, Arpaillargues-et-Aureillac, Aspères, Aubais, Aubord, Aubussargues, Aujargues, Bagnols-sur-Cèze, Baron, La Bastide-d’Engras, Beaucaire, Beauvoisin, Bellegarde, Belvézet, Bernis, Bezouce, Blauzac, Boissières, Bouillargues, Bourdic, La Bruguière, Cabrières, Le Cailar, Caissargues, La Calmette, Calvisson, La Capelle-et-Masmolène, Carsan, Castillon-du-Gard, Caveirac, Cavillargues, Chusclan, Clarensac, Codognan, Codolet, Collias, Collorgues, Combas, Comps, Congénies, Connaux, Cornillon, Crespian, Dions, Domazan, Estézargues, Flaux, Foissac, Fons, Fons-sur-Lussan, Fontanès, Fontarèches, Fournès, Fourques, Gajan, Gallargues-le-Montueux, Le Garn, Garons, Garrigues-Sainte-Eulalie, Gaujac, Générac, Goudargues, Le Grau-du-Roi, Issirac, Jonquières-Saint-Vincent, Junas, Langlade, Laudun-l’Ardoise, Laval-Saint-Roman, Lecques, Lédenon, Lirac, Lussan, Manduel, Marguerittes, Meynes, Milhaud, Montagnac, Montaren-et-Saint-Médiers, Montclus, Montfaucon, Montfrin, Montignargues, Montmirat, Montpezat, Moulézan, Moussac, Mus, Nages-et-Solorgues, Nîmes, Orsan, Parignargues, Le Pin, Pont-Saint-Esprit, Pougnadoresse, Poulx, Pouzilhac, Pujaut, Redessan, Remoulins, Rochefort-du-Gard, Rodilhan, Roquemaure, La Roque-sur-Cèze, La Rouvière, Sabran, Saint-Alexandre, Sainte-Anastasie, Saint-André-de-Roquepertuis, Saint-André-d’Olérargues, Saint-Bauzély, Saint-Bonnet-du-Gard, Saint-Chaptes, Saint-Christol-de-Rodières, Saint-Clément, Saint-Côme-et-Maruéjols, Saint-Dézéry, Saint-Dionisy, Saint-Étienne-des-Sorts, Saint-Geniès-de-Comolas, Saint-Geniès-de-Malgoirès, Saint-Gervais, Saint-Gervasy, Saint-Gilles, Saint-Hilaire-d’Ozilhan, Saint-Hippolyte-de-Montaigu, Saint-Julien-de-Peyrolas, Saint-Laurent-d’Aigouze, Saint-Laurent-de-Carnols, Saint-Laurent-des-Arbres, Saint-Laurent-la-Vernède, Saint-Mamert-du-Gard, Saint-Marcel-de-Careiret, Saint-Maximin, Saint-Michel-d’Euzet, Saint-Nazaire, Saint-Paul-les-Fonts, Saint-Paulet-de-Caisson, Saint-Pons-la-Calm, Saint-Quentin-la-Poterie, Saint-Siffret, Saint-Victor-des-Oules, Saint-Victor-la-Coste, Salazac, Salinelles, Sanilhac-Sagriès, Sauveterre, Sauzet, Saze, Sernhac, Serviers-et-Labaume, Sommières, Souvignargues, Tavel, Théziers, Tresques, Uchaud, Uzès, Vallabrègues, Vallabrix, Vallérargues, Valliguières, Vauvert, Vénéjan, Verfeuil, Vergèze, Vers-Pont-du-Gard, Vestric-et-Candiac, Villeneuve-lès-Avignon, Villevieille.

—

Apt kerület (Vaucluse megyében): Ansouis, Apt, Auribeau, La Bastide-des-Jourdans, La Bastidonne, Beaumettes, Beaumont-de-Pertuis, Bonnieux, Buoux, Cabrières-d’Aigues, Cabrières-d’Avignon, Cadenet, Caseneuve, Castellet-en-Luberon, Cavaillon, Cheval-Blanc, Cucuron, Gargas, Gignac, Gordes, Goult, Grambois, Joucas, Lacoste, Lagarde-d’Apt, Lagnes, Lauris, Lioux, Lourmarin, Maubec, Ménerbes, Mérindol, Mirabeau, La Motte-d’Aigues, Murs, Oppède, Pertuis, Peypin-d’Aigues, Puget, Puyvert, Robion, Roussillon, Rustrel, Saignon, Saint-Martin-de-Castillon, Saint-Martin-de-la-Brasque, Saint-Pantaléon, Saint-Saturnin-lès-Apt, Sannes, Sivergues, Taillades, La Tour-d’Aigues, Vaugines, Viens, Villars, Villelaure, Vitrolles-en-Lubéron.

—	Avignon kerület (Vaucluse megyében): Avignon, Bédarrides, Caumont-sur-Durance, Châteauneuf-de-Gadagne, Courthézon, Fontaine-de-Vaucluse, L’Isle-sur-la-Sorgue, Jonquerettes, Morières-lès-Avignon, Le Pontet, Saint-Saturnin-lès-Avignon, Saumane-de-Vaucluse, Sorgues, Le Thor, Vedène.

—	Carpentras kerület (Vaucluse megyében): Bollène, Caderousse, Camaret-sur-Aigues, Châteauneuf-du-Pape, Grillon, Jonquières, Lagarde-Paréol, Lamotte-du-Rhône, Lapalud, Mondragon, Mornas, Orange, Piolenc, Richerenches, Sérigan, Sainte-Cécile-les-Vignes, Travaillan, Uchaux, Valréas, Violès, Visan.

—

Forcalquier kerület (Alpes-de-Haute-Provence megyében): Aubenas-les-Alpes, Aubignosc, Authon, Banon, Bayons, Bellaffaire, Bevons, La Brillanne, Le Caire, Céreste, Châteaufort, Châteauneuf-Miravail, Châteauneuf-Val-Saint-Donat, Clamensane, Claret, Corbières-en-Provence, Cruis, Curbans, Curel, Dauphin, Entrepierres, Faucon-du-Caire, Fontienne, Forcalquier, Gigors, L’Hospitalet, Lardiers, Limans, Lurs, Mane, Manosque, Melve, Mison, Montfort, Montfuron, Montjustin, Montlaux, Montsalier, Motte-du-Caire, Nibles, Niozelles, Noyers-sur-Jabron, Les Omergues, Ongles, Oppedette, Peipin, Piégut, Pierrerue, Pierrevert, Redortiers, Reillanne, Revest-des-Brousses, Revest-du-Bion, Revest-Saint-Martin, La Rochegiron, Sainte-Croix-à-Lauze, Saint-Étienne-les-Orgues, Saint-Geniez, Saint-Maime, Saint-Martin-les-Eaux, Saint-Michel-l’Observatoire, Sainte-Tulle, Saint-Vincent-sur-Jabron, Salignac, Saumane, Sigonce, Sigoyer, Simiane-la-Rotonde, Sisteron, Sourribes, Thèze, Turriers, Vachères, Valavoire Valbelle, Valernes, Vaumeilh, Venterol, Villemus, Villeneuve, Volx.

—	Digne-les-Bains kerület (Alpes-de-Haute-Provence megyében): Château-Arnoux-Saint-Auban, L’Escale, Ganagobie, Mallefougasse, Peyruis, Volonne.

—

Brignoles kerület (Var megyében): Aiguines, Artignosc-sur-Verdon, Artigues, Aups, Barjols, Baudinard-sur-Verdon, Bauduen, Besse-sur-Issole, Bras, Brignoles, Brue-Auriac, Cabasse, Camps-la-Source, Carcès, Carnoules, La Celle, Châteauvert, Correns, Cotignac, Entrecasteaux, Esparron, Flassans-sur-Issole, Forcalqueiret, Fox-Amphoux, Garéoult, Ginasservis, Gonfaron, Mazaugues, Méounes-lès-Montrieux, Moissac-Bellevue, Montfort-sur-Argens, Montmeyan, Nans-les-Pins, Néoules, Ollières, Pignans, Plan-d’Aups-Sainte-Baume, Pontevès, Pourcieux, Pourrières, Puget-Ville, Régusse, Rians, Rocbaron, La Roquebrussanne, Rougiers, Sainte-Anastasie-sur-Issole, Saint-Julien, Saint-Martinde-Pallières, Saint-Maximin-la-Sainte-Baume, Saint-Zacharie, Les Salles-sur-Verdon, Seillons-Source-d’Argens, Tavernes, Le Thoronet, Tourtour, Tourves, Le Val, Varages, La Verdière, Vérignon, Vinon-sur-Verdon, Vins-sur-Caramy.

—	Draguignan kerület (Var megyében): Saint-Antonin-du-Var, Sillans-la-Cascade.

—

Toulon kerület (Var megyében): Bandol, Le Beausset, Belgentier, Bormes-les-Mimosas, La Cadière-d’Azur, Carqueiranne, Castellet, Collobrières, La Crau, Cuers, Évenos, La Farlède, La Garde, Hyères, Le Lavandou, La Londe-les-Maures, Ollioules, Pierrefeu-du-Var, Le Pradet, Le Revestles-Eaux, Riboux, Saint-Cyr-sur-Mer, Saint-Mandrier-sur-Mer, Sanary-sur-Mer, La Seyne-sur-Mer, Signes, Six-Fours-les-Plages, Solliès-Pont, Solliès-Toucas, Solliès-Ville, Toulon, La Valette-du-Var.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-46477258-0f19-4b8a-b355-9b9e51ee6f45

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

2022.2.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/79

(2022/C 88/10)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 (1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Côtes de Bordeaux”

PDO-FR-A0987-AM04

Az értesítés időpontja: 2021.11.26.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területhez és a közvetlen szomszédságában lévő területhez tartozó településeket a hivatalos földrajzi kódex szerint frissítették.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2. Agrár-környezetvédelmi rendelkezések

A termékleírás a következő agrár-környezetvédelmi rendelkezésekkel egészült ki:

Az elpusztult tőkéket el kell távolítani a parcellákról, és azokat tilos a parcellákon tárolni.

Tilos a parcellák teljes vegyszeres gyomirtása.

Minden gazdálkodó maga számítja ki és tartja nyilván a kezelési gyakorisági indexét.

Ezek a módosítások a növényvédő szerek használatának csökkentésére és a környezet megfelelőbb tekintetbevételére irányuló társadalmi igények jobb figyelembevételét célozzák.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

3. Az adóraktár-engedélyesek közötti borszállítás dátuma

Az 1. fejezet IX. szakasza 5. pontjának az adóraktár-engedélyesek közötti borszállítás dátumára vonatkozó b) alpontját törölték.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

4. Kapcsolat

Az eredettel való kapcsolatról szóló részt átdolgozták, mivel egyesülés miatt változott a települések száma.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

5. Átmeneti intézkedések

A termékleírásból törölték a lejárt átmeneti intézkedéseket.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

6. Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Côtes de Bordeaux

2. A földrajzi árujelző típusa:

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

1. Csendes vörösborok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok minimális természetes alkoholtartalma 11 térfogatszázalék.

Erjeszthetőcukor-tartalmuk legfeljebb 3 g/l.

A borok összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 térfogatszázalékot.

A vörösborok esetében kötelező a malolaktikus fermentáció. Csomagolás előtt (ömlesztett borok) vagy csomagolás után a vörösbortételek almasavtartalma legfeljebb 0,3 gramm/liter.

Illósavtartalmuk a szüretelést követő év július 31-éig legfeljebb 13,26 meq/l, ezt az időpontot követően pedig legfeljebb 16,33 meq/l.

A borok SO2-tartalma a csomagolás előtt vagy ömlesztve legfeljebb 140 mg/l.

A vörösborok esetében gyakran a merlot N szőlőfajta teszi ki a legnagyobb arányt, amelynek jellegzetességei nagyon szépen kibontakoznak az agyagos-meszes talajokon, és amely cabernet-sauvignon N, cabernet-franc N és cot N (helyi nevén Malbec) fajtákkal házasítva gyümölcsös és lágy borokat ad.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális összes savtartalom:	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):

2. Száraz csendes fehérborok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok minimális természetes alkoholtartalma 10,5 térfogatszázalék.

Erjeszthetőcukor-tartalmuk legfeljebb 4 g/l.

A borok összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 térfogatszázalékot.

Illósavtartalmuk a szüretelést követő év július 31-éig legfeljebb 13,26 meq/l, ezt az időpontot követően pedig legfeljebb 16,33 meq/l.

A borok SO2-tartalma a csomagolás előtt vagy ömlesztve legfeljebb 180 mg/l.

A fehérborok általában sémillon B és muscadelle B fajtával házasított sauvignon B szőlőfajtából készülnek.

A „Côtes de Bordeaux” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok kerekek, gyümölcsösek, és 3–10 évig eltarthatók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális összes savtartalom:	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):

3. Likőrbor jellegű csendes édes fehérborok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok minimális természetes alkoholtartalma 14,5 térfogatszázalék.

Erjeszthetőcukor-tartalmuk meghaladja a literenkénti 51 g-t.

A borok SO2-tartalma a csomagolás előtt vagy ömlesztve legfeljebb 400 mg/l.

A többitől eltérve e borok a csomagolás előtt (ömlesztett borok) a rendelettel megállapított illósavtartalommal rendelkeznek.

A maradékcukrot tartalmazó fehérborokban gyakran mézes és citrusos aromák alakulnak ki.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	12
Minimális összes savtartalom:	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):

4. Csendes félédes fehérborok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A maradékcukrot tartalmazó félédes fehérborokat olyan szőlőből készítik, amelynek mustja literenként legalább 221 g cukrot tartalmaz. Ezek a borok rendkívül bársonyosak, lágyak és kecsesek.

Természetes alkoholtartalmuk legalább 13,5 térfogatszázalék.

Összes alkoholtartalmuk az alkoholtartalom-növelést követően: 15 tf%.

Erjeszthetőcukor-tartalmuk 17 és 45 g/l között mozog.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	11,5
Minimális összes savtartalom:	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):	300

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

1. Tőkesűrűség és -távolság

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke.

A sorok közötti távolság legfeljebb:

—	2,50 méter (egyszerű vagy kettős) Guyot-művelés vagy támrendszert alkalmazó alacsony kordonművelés esetén;

—	3,00 méter a kétsíkú támrendszert alkalmazó lantművelés esetén.

Az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság legalább:

—	0,85 méter (egyszerű vagy kettős) Guyot-művelés vagy támrendszert alkalmazó alacsony kordonművelés esetén;

—	0,74 méter a kétsíkú támrendszert alkalmazó lantművelés esetén.

2. A metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A metszést legkésőbb az első levelek kifejlődésének szakaszában (a Lorenz-féle felosztás szerinti 9. szakasz) kell elvégezni.

A szőlőtőkét egy-két szemre (rövidcsapra) vagy szálvesszőre (hosszúcsapra) metszik vissza, hektáronként legfeljebb 45 000 rügy, tőkénként pedig legfeljebb 14 rügy meghagyásával.

3. A szüretre vonatkozó különös rendelkezések

Művelési gyakorlat

A likőrbor jellegű édes fehérborok esetében a szőlőt kézzel, többszöri átválogatással szüretelik.

4. Alkoholtartalom-növelés

Különleges borászati eljárás

A kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák alkalmazása 15 %-os koncentrációs mértékig engedélyezett a vörösborok esetében.

A borok összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 tf%-ot a vörösborok esetében, a 13 tf%-ot a száraz fehérborok esetében és a 15 tf%-ot a félédes fehérborok esetében.

A likőrbor jellegű édes borok nem esnek át alkoholtartalom-növelésen.

5.2. Maximális hozamok

1. Csendes vörösborok

hektáronként 65 hektoliter

2. Száraz csendes fehérborok

hektáronként 72 hektoliter

3. Likőrbor jellegű csendes édes fehérborok

hektáronként 40 hektoliter

4. Csendes félédes fehérborok

hektáronként 55 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése Gironde megye következő településeinek vagy településrészeinek területén történik (a 2021. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján): Anglade, Bassens, Baurech, Béguey, Belvès-de-Castillon, Berson, Blaye, Bouliac, Braud-et-Saint-Louis, Cadillac, Cambes, Camblanes-et-Meynac, Campugnan, Capian, Caplong, Carbon-Blanc, Cardan, Carignan-de-Bordeaux, Cars, Cartelègue, Castillon-la-Bataille, Cavignac, Cénac, Cenon, Cézac, Civrac-de-Blaye, Cubnezais, Donnezac, Donzac, Étauliers, Eynesse, Eyrans, Floirac, Fours, Francs, Gabarnac, Gardegan-et-Tourtirac, Générac, Gensac, Haux, Landerrouat, Langoiran, Laroque, Laruscade, Latresne, Lestiac-sur-Garonne, Les Lèves-et-Thoumeyragues, Ligueux, Lormont, Loupiac, Marcenais, Margueron, Marsas, Massugas, Mazion, Monprimblanc, Omet, Paillet, Pellegrue, Pessac-sur-Dordogne, Pineuilh, Plassac, Pleine-Selve, Pugnac település azon része, amely Lafosse településsel való, 1974. július 1-jén történt egyesülése előtt ez utóbbi település területének felelt meg, Puisseguin település azon része, amely Monbadon településsel való, 1989. január 1-jén történt egyesülése előtt ez utóbbi település területének felelt meg, Quinsac, Reignac, Riocaud, Rions, La Roquille, Saint-André-et-Appelles, Saint-Androny, Saint-Aubin-de-Blaye, Saint-Avit-de-Soulège, Saint-Avit-Saint-Nazaire, Saint-Caprais-de-Bordeaux, Saint-Christoly-de-Blaye, Saint-Cibard, Saint-Ciers-sur-Gironde, Saint-Genès-de-Blaye, Saint-Genès-de-Castillon, Saint-Germain-de-Grave, Saint-Girons-d’Aiguevives, Saint-Magne-de-Castillon, Saint-Maixant, Saint-Mariens, Saint-Martin-Lacaussade, Saint-Palais, Saint-Paul, Saint-Philippe-d’Aiguille, Saint-Philippe-du-Seignal, Saint-Quentin-de-Caplong, Sainte-Foy-la-Grande, Saint-Savin, Saint-Seurin-de-Cursac, Saint-Vivien-de-Blaye, Saint-Yzan-de-Soudiac, Sainte-Colombe, Sainte-Croix-du-Mont, Sainte-Eulalie, Les Salles-de-Castillon, Saugon, Semens, Tabanac, Tayac, Le Tourne, Val-de-Livenne, Verdelais, Villenave-de-Rions és Yvrac.

7. Fontosabb borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Cabernet franc N

Cabernet-Sauvignon N

Cot N – Malbec

Merlot N

Muscadelle B

Sauvignon B – Sauvignon blanc

Sauvignon gris G – Fié gris

Semillon B

8. A kapcsolat(ok) leírása

A „Côtes de Bordeaux” ellenőrzött eredetmegjelölés földrajzi területe Gironde megyében, a Garonne, a Dordogne és a Gironde partján, túlnyomórészt agyagos-meszes, lankás környezetben terül el. Az eredetmegjelölés öt történelmi bortermelő központ köré szerveződik: Blaye, Cadillac, Castillon-la-Bataille, Francs és Sainte-Foy-la-Grande.

A „Côtes de Bordeaux” szőlőtermő területei olyan völgyek fölé magasodnak, ahol az édes és a sós víz keveredik egymással. Az óceáni hatások mélyen behatolnak a szárazföldre, a Dordogne és a Garonne széles folyammá egyesül a Gironde torkolatöblében. A „Côtes de Bordeaux” területén találkozik össze a síkság és a folyó fölé magasodó, főként délnyugati tájolású, meredek lejtésű, harminc és több mint hetven méter közötti szintkülönbséget mutató domblábi vidék, amelyet a másodlagos vízrajzi hálózat által szabdalt fennsíkok uralnak.

Ez a hatalmas régió a bortermelés szempontjából előnyös, viszonylag homogén éghajlati viszonyokkal rendelkezik: nagy víztömegek közelében helyezkedik el (Atlanti-óceán, a Gironde torkolatvidéke, a Garonne és a Dordogne völgye), amelyek jelentős hőszabályozó szerepet játszanak, az óceáni hatások pedig mérséklik a tavaszi fagyok hatásait.

A nagy múltra visszatekintő „Côtes de Bordeaux” borok a környezet, a szőlőfajták és az emberek sokféleségének betudható tulajdonságokkal rendelkeznek. A régi időkben a parcellákat a vízelvezető képességük és a topográfiai elhelyezkedésük alapján választották ki a dombok lábánál, a lejtőkön, de akár a fennsíkokon is. Évente 1000 borász veti latba szaktudását e borok előállításához. Eképpen a borgazdaságok a szőlőültetvényeken és a pincészetekben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy elismert terméket állítsanak elő: betartják a telepítési sűrűségre vonatkozó előírást, a parcella korlátozott maximális terhelését, az elsődleges és másodlagos szőlőfajták házasítási szabályait, és a borokat legalább a szüretet követő év március 15-ig érlelik.

A „Côtes de Bordeaux” szőlőültetvényei egyedülálló örökséggel is büszkélkedhetnek: történelmi kastélyokkal, kúriákkal és erődökkel, román stílusú templomokkal, híres írók vagy művészek emlékét őrző pompás rezidenciákkal. A szűk utcákkal kialakított, védett falvak, az erődített házak és malmok a gazdag borászati és kereskedelmi tevékenységről tanúskodnak.

A bordeaux-i termelés mintegy 14 %-át kitevő „Côtes de Bordeaux” borok ma már valódi erőt képviselnek a bordeaux-i borok világában. A hagyományos bordeaux-i szőlőfajták gazdag múltjáról és potenciáljáról tanúskodnak.

A Côtes de Bordeaux elnevezés és az azt kiegészítő földrajzi nevek jelentős hírnévre tettek szert a legfontosabb piacaikon (Franciaországban és Belgiumban). Franciaországban az elmúlt tíz évben több mint 40 %-kal nőtt az értékesítés a szupermarketekben, és a francia háztartások több mint 15 %-a vásárolt az ezen eredetmegjelölés alá tartozó borokból. Az export tekintetében a „Côtes de Bordeaux” borok nagy hírnévnek örvendenek Európában (különösen Belgiumban), és fejlődésnek indultak, különösen az ázsiai piacokon.

Ezek a csendes borok többnyire elsődleges és másodlagos szőlőfajták házasításával készülnek.

A fehérborok általában sémillon B és muscadelle B fajtával házasított sauvignon B szőlőfajtából készülnek.

A „Côtes de Bordeaux” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok kerekek, gyümölcsösek, és 3–10 évig eltarthatók.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A „Côtes de Bordeaux” ellenőrzött eredetmegjelölés esetében a borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület a következő települések területét foglalja magában a 2021. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján:

—

Gironde megye:

Ambarès-et-Lagrave, Arbanats, Artigues-près-Bordeaux, Auriolles, Ayguemorte-les-Graves, Baigneaux, Baron, Barsac, Beautiran, Bellebat, Bellefond, Beychac-et-Caillau, Blésignac, Bommes, Bonnetan, Bossugan, Branne, La Brède, Budos, Cabara, Cadarsac, Cadaujac, Camarsac, Camiac-et-Saint-Denis, Camiran, Casseuil, Castelviel, Castets et Castillon település Castets-en-Dorthe volt önálló település területének megfelelő része, Castres-Gironde, Caudrot, Caumont, Cazaugitat, Cérons, Cessac, Civrac-sur-Dordogne, Coirac, Coubeyrac, Courpiac, Créon, Croignon, Cursan, Daignac, Dardenac, Daubèze, Doulezon, Escoussans, Espiet, Les Esseintes, Faleyras, Fargues, Fargues-Saint-Hilaire, Flaujagues, Frontenac, Gauriac, Gauriaguet, Génissac, Gironde-sur-Dropt, Gornac, Grézillac, Guillac, Illats, Isle-Saint-Georges, Izon, Jugazan, Juillac, Ladaux, Landiras, Langon, Lansac, Lapouyade Léogeats, Léognan, Lignan-de-Bordeaux, Listrac-de-Durèze, Loupes, Lugaignac, Lugasson, Lussac, Madirac, Martillac, Martres, Mazères, Mombrier, Montagne, Montignac, Montussan, Morizès, Mouliets-et-Villemartin, Moulon, Mourens, Naujan-et-Postiac, Nérigean, Peujard, Le Pian-sur-Garonne, Podensac, Pompignac, Porte-de-Benauge, Portets, Le Pout, Preignac, Pugnac, Puisseguin, Pujols, Pujols-sur-Ciron, Rauzan, Roaillan, Romagne, Sadirac, Saint-Antoine-du-Queyret, Saint-Aubin-de-Branne, Saint-Brice, Saint-André-de-Cubzac, Saint-André-du-Bois, Saint-Brice, Saint-Christophe-des-Bardes, Saint-Ciers-de-Canesse, Saint-Emilion, Saint-Etienne-de-Lisse, Saint-Exupéry, Saint-Félix-de-Foncaude, Saint-Ferme, Saint-Genès-de-Lombaud, Saint-Genis-du-Bois, Saint-Germain-du-Puch, Saint-Hilaire-du-Bois, Saint-Hippolyte, Saint-Jean-de-Blaignac, Saint-Laurent-d’Arce, Saint-Laurent-du-Bois, Saint-Laurent-du-Plan, Saint-Laurent-des-Combes, Saint-Léon, Saint-Loubert, Saint-Loubès, Saint-Macaire, Saint-Martial, Saint-Martin-de-Sescas, Saint-Médard-d’Eyrans, Saint-Michel-de-Rieufret, Saint-Morillon, Saint-Pierre-de-Bat, Saint-Pierre-de-Mons, Saint-Pey-d’Armens, Saint-Pey-de-Castets, Saint-Pierre-d’Aurillac, Saint-Quentin-de-Baron, Saint-Selve, Saint-Sulpice-et-Cameyrac, Saint-Sulpice-de-Faleyrens, Saint-Sulpice-de-Pommiers, Saint-Trojan, Saint-Vincent-de-Paul, Saint-Vincent-de-Pertignas, Sainte-Florence, Sainte-Foy-la-longue, Sainte-Radegonde, Sainte-Terre, Salleboeuf, Samonac, Sauternes, La Sauve, Soulignac, Soussac, Targon, Tauriac, Teuillac, Tizac-de-Curton, Tizac-de-Lapouyade, Toulenne, Tresses, Vignonet, Villeneuve és Virelade.

—

Dordogne megye:

Bergerac, Bonneville-et-Saint-Avit-de-Fumadière, Bosset, Cunèges, Le Fleix, La Force, Fraisse, Gageac-et-Rouillac, Gardonne, Ginestet, Lamonzie-Saint-Martin, Lamothe-Montravel, Les Lèches, Lunas, Mescoules, Minzac, Monbazillac, Monestier, Monfaucon, Montazeau, Montcaret, Nastringues, Pomport, Port-Sainte-Foy-et-Ponchapt, Prigonrieux, Razac-de-Saussignac, Ribagnac, Rouffignac-de-Sigoulès, Saint-Antoine-de-Breuilh, Saint-Georges-de-Blancaneix, Saint-Géry, Saint-Méard-de-Gurçon, Saint-Michel-de-Montaigne, Saint-Pierre-d’Eyraud, Saint-Seurin-de-Prats, Saint-Vivien, Saussignac, Sigoulès et Flaugeac, Thénac, Vélines és Villefranche-de-Lonchat.

—	Charente-Maritime megye: Saint-Georges-des-Agoûts.

Kiegészítő földrajzi nevek

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az eredetmegjelölés neve kiegészíthető a „Blaye”, „Cadillac”, „Castillon”, „Francs” vagy „Sainte-Foy” kiegészítő földrajzi nevek egyikével azon borok esetében, amelyek megfelelnek az ezen kiegészítő földrajzi nevekre vonatkozóan meghatározott előállítási feltételeknek.

Nagyobb földrajzi egység

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén a „Vin de Bordeaux” vagy „Grand Vin de Bordeaux” jelöléssel feltüntethető a nagyobb földrajzi egység.

A nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

Kollektív azonosító

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Côtes de Bordeaux” eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén szerepel a csoportosulás által megalkotott, az összes termelő rendelkezésére bocsátott hatályos kollektív szabályzat rendelkezései szerinti kollektív azonosító, függetlenül attól, hogy a megjelölést kiegészítik-e a „Blaye”, „Cadillac”, „Castillon”, „Francs” vagy „Sainte-Foy” kiegészítő földrajzi nevek egyikével.

Kisebb földrajzi egység

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység neve, feltéve, hogy:

—	kataszteri területről van szó;

—	a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozaton.

A címkén feltüntethető feliratok

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Azok a „Côtes de Bordeaux” eredetmegjelöléssel ellátott és a „Sainte-Foy” kiegészítő földrajzi névvel kiegészített fehérborok, amelyek erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalom) literenként 17 és 45 gramm közötti, a „félédes” felirattal kerülnek kiszerelésre.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-ecf05533-907b-480f-977d-56a768e55c78

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.2.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/87

(2022/C 88/11)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 (1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Bordeaux”

PDO-FR-A0821-AM07

Az értesítés időpontja: 2021.11.26.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területen és a közvetlen szomszédságában található települések jegyzékét aktualizálták a hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján.

A terület kiterjedése nem változik.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A Saint-Estèphe, Pomerol és Libourne település határait felsoroló melléklet kiegészült a 2021. június 3-i dátummal.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3. Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Ez a módosítás nem vonta maga után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. ELNEVEZÉS(EK)

Bordeaux

2. A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ TÍPUSA:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A SZŐLŐBŐL KÉSZÜLT TERMÉKEK KATEGÓRIÁI

Bor

4. A BOR(OK) LEÍRÁSA

1. Száraz csendes fehérborok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A száraz csendes fehérborok az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

—	a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom 10 %,

—	az erjeszthetőcukor-tartalom legfeljebb 3 g/l. Ez az érték 5 g/literre növelhető, ha a teljes savtartalom legalább 2,7 g/l H2SO4.

Az alkoholtartalom-növelést követően a térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom legfeljebb 13 %.

Csomagolás előtt jellemzőik a következők:

—	az illósavtartalom legfeljebb 13,26 milliekvivalens/l,

—	az összes kén-dioxid-tartalom legfeljebb 180 mg/l.

Az egyéb analitikai előírások megfelelnek az uniós szabályozásnak.

A sauvignon B fajtából készült száraz fehérborok rendkívül aromásak, frissek és gyümölcsösek, virágos és citrusos ízjegyekkel. A sémillon B biztosítja a testességet és a zsírokat, a muscadelle B pedig virágos aromákat kölcsönöz. A házasítás nyomán a kiegészítő szőlőfajták savasságot és citrusos ízjegyeket adnak a bornak. Ezek a szomjoltó borok nagyon alkalmasak a fiatalon (egy- vagy kétévesen) történő elfogyasztásra.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	200

2. Maradékcukor-tartalommal rendelkező csendes fehérborok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

Az erjeszthetőcukor-tartalommal rendelkező csendes fehérborok jellemzői a következők:

—	a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom 10,5 %,

—	az erjeszthetőcukor-tartalom meghaladja az 5 g/litert, de legfeljebb 60 g/l.

Az alkoholtartalom-növelést követően a térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom legfeljebb 13,5 %.

Csomagolás előtt jellemzőik a következők:

—	az illósavtartalom legfeljebb 13,26 milliekvivalens/l,

—	az összes kén-dioxid-tartalom legfeljebb 250 mg/l.

Az egyéb analitikai előírások megfelelnek az uniós szabályozásnak.

Az erjeszthetőcukor-tartalommal rendelkező fehérborok a sémillon B fajtára épülnek, amely kerek, telt, aranyszínű, kandírozott gyümölcsre emlékeztető aromákat hordozó borokat eredményez, és amely házasítható a frissességet kölcsönző sauvignon B fajtával. Noha ezek a borok néhány évig érlelhetők, fiatalon is élvezhetők.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	10
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	250

3. Csendes rozé borok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A csendes rozé borok az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

—	a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom 10 %,

—	az erjeszthetőcukor-tartalom legfeljebb 3 g/l. Ez az érték 5 g/literre növelhető, ha a teljes savtartalom legalább 2,7 g/l H2SO4,

—	a módosított színintenzitás értéke (DO420+DO520+DO620) legfeljebb 1,1.

Az alkoholtartalom-növelést követően a térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom legfeljebb 13 %.

Csomagolás előtt

—	az illósavtartalom legfeljebb 13,26 milliekvivalens/l,

—	az összes kén-dioxid-tartalom legfeljebb 180 mg/l.

Az egyéb analitikai előírások megfelelnek az uniós szabályozásnak.

A rozé borok az alkalmazott technikától függően (közvetlen préselés, enyhébb héjon erjesztés vagy duplapasztás (saignée) technológia) a halvány rózsaszíntől az erősebb rózsaszínig terjedő színárnyalatúak, és gyümölcsös vagy virágos ízskálával rendelkeznek, amelyet a kerekség és az élénkség közötti kiegyensúlyozott struktúra támaszt alá. A szájban gazdagon bontakoznak ki. Ezek a borok alkalmasak a fiatalon (egy- vagy kétévesen) történő elfogyasztásra.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	200

4. Csendes vörösborok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A csendes vörösborok az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

—	a térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalom 10,5 %,

—	az erjeszthetőcukor-tartalom legfeljebb 3 g/l,

—	az almasavtartalom legfeljebb 0,3 g/l.

Az alkoholtartalom-növelést követően a térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom legfeljebb 13,5 %.

Csomagolás előtt jellemzőik a következők:

—	az illósavtartalom legfeljebb 13,26 milliekvivalens/l,

—	az összes kén-dioxid-tartalom legfeljebb 140 mg/l.

Az egyéb analitikai előírások megfelelnek az uniós szabályozásnak.

A vörösborok, amelyekben gyakran a merlot N szőlőfajta dominál, puhák, gyümölcsösek és kevéssé savasak; az előrehaladott érettségű években a petit verdot N és a cot N szőlőfajták savasságával frissíthetők. A fő házasítás azonban a merlot N fajtának a cabernet sauvignon N fajtával és kisebb mértékben a cabernet franc N fajtával való házasítása; utóbbiak ízkomplexitást és erősebb tanninos jegyeket kölcsönöznek a bornak, ami lehetővé teszi a zamat megőrzését és kifejlődését.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	20
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	150

5. BORKÉSZÍTÉSI ELJÁRÁSOK

5.1. Különleges borászati eljárások

1. Ültetési sűrűség – sortávolság

Művelési gyakorlat

A 2008. augusztus 1-jét követően telepített parcellákon a szőlő minimális ültetési sűrűsége hektáronként 4 000 tőke. A sorok közötti távolság legfeljebb 2,50 méter lehet, míg az ugyanazon soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,85 méternek kell lennie. Ez az ültetési sűrűség hektáronként 3 300 tőkére csökkenthető. Ebben az esetben a sorok közötti távolság legfeljebb 3 méter lehet, míg az ugyanazon soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,85 méternek kell lennie.

2. A metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

Kizárólag a rövidcsapos (egy-két rügyre történő) metszés, illetve a hosszúcsapos (szálvesszős) metszés engedélyezett. A merlot N, a sémillon B és a muscadelle B szőlőfajták esetében a rügyek száma a metszéskor hektáronként legfeljebb 45 000 rügy, tőkénként pedig legfeljebb 18 rügy lehet. Más szőlőfajták, köztük a cabernet franc N, a cabernet sauvignon N, a sauvignon B és a sauvignon gris G fajta esetében a rügyek száma a metszéskor hektáronként legfeljebb 50 000 rügy, tőkénként pedig legfeljebb 20 rügy lehet. A hajtásválogatást követően a terméshozó ágak tőkénkénti száma nem haladhatja meg:

—	a merlot N, a sémillon B és a muscadelle B szőlőfajták esetében tőkénként a 12 ágat azon szőlőknél, amelyek ültetési sűrűsége hektáronként legalább 4 000 tőke, illetve tőkénként a 15 ágat azon szőlőknél, amelyek ültetési sűrűsége nem éri el a hektáronkénti 4 000 tőkét,

—

a többi szőlőfajta, köztük a cabernet franc N, a cabernet sauvignon N, a sauvignon B és a sauvignon gris G fajta esetében tőkénként a 14 ágat azon szőlőknél, amelyek ültetési sűrűsége hektáronként legalább 4 000 tőke, illetve tőkénként a 17 ágat azon szőlőknél, amelyek ültetési sűrűsége nem éri el a hektáronkénti 4 000 tőkét.

A metszést legkésőbb az első levelek kifejlődésének szakaszában (a Lorenz-féle felosztás szerinti 9. szakasz) kell elvégezni. A hajtásválogatást a bogyóképződés előtt kell elvégezni.

3. Konkrét borászati eljárás

A „clairet” megjelöléssel ellátható rozé borok kivételével a rozé borok készítésénél az adott borász által az adott évben készített rozé borok mennyiségének 20 %-a erejéig engedélyezett a borászati szén alkalmazása a mustok esetében.

4. Alkoholtartalom-növelés

Konkrét borászati eljárás

A vörösborok alkoholtartalmának részleges sűrítéssel történő növelése az ily módon megnövelt alkoholtartalmú mennyiség 15 %-os sűrítéséig terjedően engedélyezett. A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg az alábbi értékeket:

—	A vörösborok és az erjeszthetőcukor-tartalommal rendelkező fehérborok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 %-ot.

—	A rozé borok és a száraz fehérborok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot.

5.2. Maximális hozamok

1.	Csendes fehérborok (száraz és erjeszthetőcukor-tartalommal rendelkező borok)

hektáronként 77 hektoliter

2.	Csendes rozé borok

hektáronként 72 hektoliter

3.	Csendes vörösborok – Hektáronként legalább 4 000 tőkés ültetési sűrűségű szőlők

hektáronként 68 hektoliter

4.	Csendes vörösborok – Hektáronként 4 000 tőke alatti ültetési sűrűségű szőlők

hektáronként 64 hektoliter

6. KÖRÜLHATÁROLT FÖLDRAJZI TERÜLET

Abzac, Aillas, Ambarès-et-Lagrave, Ambès, Anglade, Arbanats, Arcins, Arsac, Artigues-près-Bordeaux, Arveyres, Asques, Aubiac, Auriolles, Auros, Avensan, Ayguemorte-les-Graves, Bagas, Baigneaux, Barie, Baron, Barsac, Bassanne, Bassens, Baurech, Bayas, Bayon-sur-Gironde, Bazas, Beautiran, Bégadan, Bègles, Béguey, Bellebat, Bellefond, Belvès-de-Castillon, Bernos-Beaulac, Berson, Berthez, Beychac-et-Caillau, Bieujac, Birac, Blaignac, Blaignan-Prignac, Blanquefort, Blasimon, Blaye, Blésignac, Bommes, Bonnetan, Bonzac, Bordeaux, Bossugan, Bouliac, Bourdelles, Bourg, Branne, Brannens, Braud-et-Saint-Louis, Brouqueyran, Bruges, Budos, Cabanac-et-Villagrains, Cabara, Cadarsac, Cadaujac, Cadillac, Cadillac-en-Fronsadais, Camarsac, Cambes, Camblanes-et-Meynac, Camiac-et-Saint-Denis, Camiran, Camps-sur-l’Isle, Campugnan, Canéjan, Capian, Caplong, Carbon-Blanc, Cardan, Carignan-de-Bordeaux, Cars, Cartelègue, Casseuil, Castelmoron-d’Albret, Castelnau-de-Médoc, Castelviel, Castets et Castillon, Castillon-la-Bataille, Castres-Gironde, Caudrot, Caumont, Cauvignac, Cavignac, Cazats, Cazaugitat, Cénac, Cenon, Cérons, Cessac, Cestas, Cézac, Chamadelle, Cissac-Médoc, Civrac-de-Blaye, Civrac-sur-Dordogne, Civrac-en-Médoc, Cleyrac, Coimères, Coirac, Comps, Coubeyrac, Couquèques, Courpiac, Cours-de-Monségur, Cours-les-Bains, Coutras, Coutures, Créon, Croignon, Cubnezais, Cubzac-les-Ponts, Cudos, Cursan, Cussac-Fort-Médoc, Daignac, Dardenac, Daubèze, Dieulivol, Donnezac, Donzac, Doulezon, Escoussans, Espiet, Etauliers, Eynesse, Eyrans, Eysines, Faleyras, Fargues, Fargues-Saint-Hilaire, Flaujagues, Floirac, Floudès, Fontet, Fossés-et-Baleyssac, Fours, Francs, Fronsac, Frontenac, Gabarnac, Gaillan-en-Médoc, Gajac, Galgon, Gans, Gardegan-et-Tourtirac, Gauriac, Gauriaguet, Générac, Génissac, Gensac, Gironde-sur-Dropt, Gornac, Gours, Gradignan, Grayan-et-l’Hôpital, Grézillac, Grignols, Guillac, Guillos, Guîtres, Haux, Hure, Illats, Isle-Saint-Georges, Izon, Jau-Dignac-et-Loirac, Jugazan, Juillac, La Brède, La Lande-de-Fronsac, La Réole, La Rivière, La Roquille, La Sauve, Labarde, Labescau, Ladaux, Lados, Lagorce, Lalande-de-Pomerol, Lamarque, Lamothe-Landerron, Landerrouat, Landerrouet-sur-Ségur, Landiras, Langoiran, Langon, Lansac, Lapouyade, Laroque, Laruscade, Latresne, Lavazan, Le Bouscat, Le Fieu, Le Haillan, Le Nizan, Le Pian-Médoc, Le Pian-sur-Garonne, Le Pout, Le Puy, Le Taillan-Médoc, Le Tourne, Le Verdon-sur-Mer, Léogeats, Léognan, Les Artigues-de-Lussac, Les Billaux, Les Eglisottes-et-Chalaures, Les Esseintes, Les Lèves-et-Thoumeyragues, Les Peintures, Les Salles, Lesparre-Médoc, Lestiac-sur-Garonne, Libourne, Lignan-de-Bazas, Lignan-de-Bordeaux, Ligueux, Listrac-de-Durèze, Listrac-Médoc, Lormont, Loubens, Loupes, Loupiac, Loupiac-de-la-Réole, Ludon-Médoc, Lugaignac, Lugasson, Lugon-et-l’Ile-du-Carnay, Lussac, Macau, Madirac, Maransin, Marcenais, Margaux-Cantenac, Margueron, Marimbault, Marions, Marsas, Martignas-sur-Jalle, Martillac, Martres, Masseilles, Massugas, Mauriac, Mazères, Mazion, Mérignac, Mérignas, Mesterrieux, Mombrier, Mongauzy, Monprimblanc, Monségur, Montagne, Montagoudin, Montignac, Montussan, Morizès, Mouillac, Mouliets-et-Villemartin, Moulis-en-Médoc, Moulon, Mourens, Naujac-sur-Mer, Naujan-et-Postiac, Néac, Nérigean, Neuffons, Noaillac, Noaillan, Omet, Ordonnac, Paillet, Parempuyre, Pauillac, Pellegrue, Périssac, Pessac, Pessac-sur-Dordogne, Petit-Palais-et-Cornemps, Peujard, Pineuilh, Plassac, Pleine-Selve, Podensac, Pomerol, Pompéjac, Pompignac, Pondaurat, Porchères, Porte-de-Benauge, Portets, Préchac, Preignac, Prignac-et-Marcamps, Pugnac, Puisseguin, Pujols, Pujols-sur-Ciron, Puybarban, Puynormand, Queyrac, Quinsac, Rauzan, Reignac, Rimons, Riocaud, Rions, Roaillan, Romagne, Roquebrune, Ruch, Sablons, Sadirac, Saillans, Saint-Aignan, Saint-André-de-Cubzac, Saint-André-du-Bois, Saint-André-et-Appelles, Saint-Androny, Saint-Antoine-du-Queyret, Saint-Antoine-sur-l’Isle, Saint-Aubin-de-Blaye, Saint-Aubin-de-Branne, Saint-Aubin-de-Médoc, Saint-Avit-de-Soulège, Saint-Avit-Saint-Nazaire, Saint-Brice, Saint-Caprais-de-Bordeaux, Saint-Christoly-de-Blaye, Saint-Christoly-Médoc, Saint-Christophe-de-Double, Saint-Christophe-des-Bardes, Saint-Cibard, Saint-Ciers-d’Abzac, Saint-Ciers-de-Canesse, Saint-Ciers-sur-Gironde, Sainte-Colombe, Saint-Côme, Sainte-Croix-du-Mont, Saint-Denis-de-Pile, Saint-Emilion, Saint-Estèphe, Saint-Etienne-de-Lisse, Sainte-Eulalie, Saint-Exupéry, Saint-Félix-de-Foncaude, Saint-Ferme, Sainte-Florence, Sainte-Foy-la-Grande, Sainte-Foy-la-Longue, Sainte-Gemme, Saint-Genès-de-Blaye, Saint-Genès-de-Castillon, Saint-Genès-de-Fronsac, Saint-Genès-de-Lombaud, Saint-Genis-du-Bois, Saint-Germain-de-Grave, Saint-Germain-de-la-Rivière, Saint-Germain-d’Esteuil, Saint-Germain-du-Puch, Saint-Gervais, Saint-Girons-d’Aiguevives, Sainte-Hélène, Saint-Hilaire-de-la-Noaille, Saint-Hilaire-du-Bois, Saint-Hippolyte, Saint-Jean-de-Blaignac, Saint-Jean-d’Illac, Saint-Julien-Beychevelle, Saint-Laurent-d’Arce, Saint-Laurent-des-Combes, Saint-Laurent-du-Bois, Saint-Laurent-du-Plan, Saint-Laurent-Médoc, Saint-Léon, Saint-Loubert, Saint-Loubès, Saint-Louis-de-Montferrand, Saint-Macaire, Saint-Magne-de-Castillon, Saint-Maixant, Saint-Mariens, Saint-Martial, Saint-Martin-de-Laye, Saint-Martin-de-Lerm, Saint-Martin-de-Sescas, Saint-Martin-du-Bois, Saint-Martin-du-Puy, Saint-Martin-Lacaussade, Saint-Médard-de-Guizières, Saint-Médard-d’Eyrans, Saint-Médard-en-Jalles, Saint-Michel-de-Fronsac, Saint-Michel-de-Lapujade, Saint-Michel-de-Rieufret, Saint-Morillon, Saint-Palais, Saint-Pardon-de-Conques, Saint-Paul, Saint-Pey-d’Armens, Saint-Pey-de-Castets, Saint-Philippe-d’Aiguille, Saint-Philippe-du-Seignal, Saint-Pierre-d’Aurillac, Saint-Pierre-de-Bat, Saint-Pierre-de-Mons, Saint-Quentin-de-Baron, Saint-Quentin-de-Caplong, Sainte-Radegonde, Saint-Romain-la-Virvée, Saint-Sauveur, Saint-Sauveur-de-Puynormand, Saint-Savin, Saint-Selve, Saint-Seurin-de-Bourg, Saint-Seurin-de-Cadourne, Saint-Seurin-de-Cursac, Saint-Seurin-sur-l’Isle, Saint-Sève, Saint-Sulpice-de-Faleyrens, Saint-Sulpice-de-Guilleragues, Saint-Sulpice-de-Pommiers, Saint-Sulpice-et-Cameyrac, Sainte-Terre, Saint-Trojan, Saint-Vincent-de-Paul, Saint-Vincent-de-Pertignas, Saint-Vivien-de-Blaye, Saint-Vivien-de-Médoc, Saint-Vivien-de-Monségur, Saint-Yzan-de-Soudiac, Saint-Yzans-de-Médoc, Salaunes, Salleboeuf, Samonac, Saucats, Saugon, Sauternes, Sauveterre-de-Guyenne, Sauviac, Savignac, Savignac-de-l’Isle, Semens, Sendets, Sigalens, Sillas, Soulac-sur-Mer, Soulignac, Soussac, Soussans, Tabanac, Taillecavat, Talais, Talence, Targon, Tarnès, Tauriac, Tayac, Teuillac, Tizac-de-Curton, Tizac-de-Lapouyade, Toulenne, Tresses, Uzeste, Val-de-Livenne, Val de Virvée, Valeyrac, Vayres, Vendays-Montalivet, Vensac, Vérac, Verdelais, Vertheuil, Vignonet, Villandraut, Villegouge, Villenave-de-Rions, Villenave-d’Ornon, Villeneuve, Virelade, Virsac, Yvrac.

7. FONTOSABB BORSZŐLŐFAJTÁK

Cabernet franc N

Cabernet-Sauvignon N

Carmenère N

Cot N – Malbec

Merlot N

Muscadelle B

Petit Verdot N

Sauvignon B – Sauvignon blanc

Sauvignon gris G – Fié gris

Semillon B

8. A KAPCSOLAT(OK) LEÍRÁSA

A földrajzi terület a bortermelés szempontjából előnyös, viszonylag homogén éghajlati viszonyokkal rendelkezik: nagy víztömegek közelében helyezkedik el (Atlanti-óceán, a Gironde torkolatvidéke, a Garonne és a Dordogne völgye), amelyek jelentős hőszabályozó szerepet játszanak. A tavaszi fagyokat mérséklő óceáni hatások azonban a tengertől és a nagy völgyektől távolodva és Landes, Saintonge és Double Périgourdine erdős hegyvidékei felé közeledve egyre csökkennek. Ezek a sajátosságok magyarázzák, hogy a földrajzi terület északi és dél-délnyugati szélein kevéssé van jelen a szőlő. A földrajzi terület Gironde megye 535 településéből 494-re terjed ki, és nem foglalja magában a megye délnyugati részét, ahol nem folytatnak bortermelést, hanem erdőgazdálkodással foglalkoznak.

—	A különböző talajtípusok és a szőlőterületek változatos tájolása miatt a helyi jellegzetességek függvényében különböző szőlőfajtákat szelektálnak és alkalmaznak. Négy különböző talajtípus határozható meg:

—	az agyagos-meszes és a márgás-meszes talajok, amelyek nagyon gyakoriak a domboldalakon, ahol a merlot N nagyon jól kiteljesedik,

—	a szilikátos, helyenként agyagot és meszes elemeket tartalmazó talajok, amelyek tökéletesek például a merlot N és a sauvignon B számára, az úgynevezett „boulbène”, egy finom szilikátos elemeket is tartalmazó, könnyű agyagos homoktalaj, amely alkalmas a száraz fehérborok előállítására;

—	a kavicsból, görgetett kvarcból és többé vagy kevésbé durva szemcséjű homokból álló kavicsos talajok, amelyek jó vízelvezető, meleg és a szőlő és különösen a cabernet sauvignon N számára tökéletes teraszokat képeznek.

A szőlőfajták összehangolása, a biofizikai környezet, valamint a szőlőtermesztés és a borkészítés módja egyedi stílust kölcsönöz a boroknak, amelyeket nagy aromagazdagság jellemez. A bordeaux-i szőlőtermő vidék a kikötőjének és a más nemzetekkel való szoros történelmi kapcsolatainak köszönhetően – amelyek révén már nagyon hamar szervezett és kiterjedt kereskedelem alakult ki – mindig is a világ többi része felé fordult, és kihasználta, illetve terjesztette a technikai újításokat, ösztönözte a gazdaságok fejlődését, és ily módon – az évszázados szokásokat mindig tiszteletben tartva – megerősítette, fejlesztette és exportálta szaktudását. Aquitániai Eleonóra hercegnő és Plantagenet Henrik későbbi angol király 1152-ben kötött házassága nyomán a kereskedelmi kapcsolatok fejlődésével az angolok importálni kezdtek bordeaux-i borokat, amelyeket világos („claire”) színük miatt „Claret”-nek neveztek. Ez a hagyomány az idők során fennmaradt, és napjainkban a „clairet”, illetve „claret” megnevezésekben van jelen. A XVII. században új fogyasztók megjelenésével új kereskedelmi korszak köszönt be. Az export továbbra is a bordeaux-i borok forgalmazásának egyik erőssége. A megtermelt mennyiség egyharmadát több mint 150 országba szállítják. Az ellenőrzött eredetmegjelölés alá tartozó boroknak – Gironde megye egyik alapvető erőforrásának – az előállítása nagymértékben hozzájárult a vidéki és városi tájak formálódásához és a helyi építészet kialakulásához (borászkastélyok, borraktárak). A megye legfontosabb városai folyami kikötők, amelyek a borkereskedelemre épülve fejlődtek.

9. TOVÁBBI ALAPVETŐ FELTÉTELEK (CSOMAGOLÁS, CÍMKÉZÉS, EGYÉB KÖVETELMÉNYEK)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A meghatározott földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területet, amelyet a – „clairet”, illetve „claret” megnevezéssel kiegészített vagy a nélkül álló – „Bordeaux” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátható borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés határoz meg, a 2021. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján a következő települések területe alkotja:

—	Dordogne megye: Le Fleix, Fougueyrolles, Gageac-et-Rouillac, Gardonne, Minzac, Pomport, Port-Sainte-Foy-et-Ponchapt, Razac-de-Saussignac, Saint-Antoine-de-Breuilh, Saint-Seurin-de-Prats, Saussignac, Thénac, Villefranche-de-Lonchat.

—	Lot-et-Garonne megye: Baleyssagues, Beaupuy, Cocumont, Duras, Esclottes, Lagupie, Loubès-Bernac, Sainte-Colombe-de-Duras, Savignac-de-Duras, Villeneuve-de-Duras.

Földrajzi jelölések – Kiegészítő megnevezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Bordeaux” ellenőrzött eredetmegjelölés a vörösborok esetében a „claret”, a sötét rozé borok esetében pedig a „clairet” megnevezéssel egészíthető ki az ilyen típusú borokra vonatkozóan rögzített rendelkezéseknek megfelelően, különös tekintettel az analitikai előírásokra.

A „Bordeaux” ellenőrzött eredetmegjelölés a fehérborok esetében kiegészíthető az „Haut-Benauge” földrajzi megnevezéssel, a kiegészítő földrajzi megnevezésre vonatkozóan meghatározott rendelkezéseknek megfelelően, különös tekintettel a földrajzi területre, a szőlőfajtákra, a terméshozamra és az analitikai előírásokra.

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az „Haut-Benauge” földrajzi megnevezést közvetlenül a „Bordeaux” ellenőrzött eredetmegjelölés után kell feltüntetni olyan karakterekkel, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét feltüntető karakterek méretét.

Jogi keret:

Uniós jog

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Azok a fehérborok, amelyek erjeszthetőcukor-tartalma meghaladja a literenkénti 5 grammot és nem éri el a literenkénti 60 grammot, a bor erjeszthetőcukor-tartalmának megfelelő megjelöléssel kerülnek kiszerelésre, az uniós rendeletben meghatározottak szerint.

Nagyobb földrajzi egység

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén a „Vin de Bordeaux” jelöléssel megadható a nagyobb földrajzi egység. A nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét feltüntető karakterek méretének kétharmadát.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-d06dfa30-84d5-4e29-8239-cbc0e6cd9793

(1) HL L 9, 2019.1.11., 2. o.

2022.2.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/95

(2022/C 88/12)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 (1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Bordeaux supérieur”

PDO-FR-A0306-AM06

Az értesítés időpontja: 2021.11.26.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területen és a közvetlen szomszédságában található települések jegyzékét aktualizálták a hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján.

A terület kiterjedése nem változik.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A Saint-Estèphe, Pomerol és Libourne település határait felsoroló melléklet kiegészült a 2021. június 3-i dátummal.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3. Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

„Bordeaux supérieur”

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

1. Erjeszthetőcukor-tartalommal rendelkező csendes fehérborok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A csendes fehérborok az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

—	természetes alkoholtartalom: legalább 12 %,

—	erjeszthetőcukor-tartalom: legalább 17g/l.

Kiszerelés előtt jellemzőik a következők:

—	illósavtartalom: legfeljebb 13,26 milliekvivalens/l,

—	összes kén-dioxid-tartalom: legfeljebb 260 mg/l.

A térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom az alkoholtartalom-növelést követően legfeljebb 15 %.

Az erjeszthetőcukor-tartalommal rendelkező fehérborok a sémillon B fajtára épülnek, amelyből kerek, gazdag, aranyszínű, kandírozott gyümölcsös aromájú borok készíthetők, és amely házasítható a frissességet kölcsönző sauvignon B és muscadelle B fajtákkal. Ezek a korral nemesedő (4-8 évig eltartható) borok gyakran virág-, méz- és fűszeres aromákat hordoznak.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	18
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	300

2. Csendes vörösborok

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A csendes vörösborok az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

—	természetes alkoholtartalom: legalább 11 %,

—	erjeszthetőcukor-tartalom: legfeljebb 3g/l,

—	almasavtartalom: legfeljebb 0,3 g/l.

Kiszerelés előtt jellemzőik a következők:

—	illósavtartalom: legfeljebb 13,26 milliekvivalens/l,

—	összes kén-dioxid-tartalom: legfeljebb 140 mg/l.

A térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom az alkoholtartalom-növelést követően legfeljebb 13,5 %.

A főként merlot N és cabernet-sauvignon N, valamint kisebb részben cabernet franc N fajta házasításával készült vörösborok kerekek, testesek és strukturáltak. A fiatal borok általában friss és kandírozott piros gyümölcsökre emlékeztető aromákat hordoznak, amelyek idővel fűszeres és párolt gyümölcsre emlékeztető jegyekké fejlődnek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	20
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)	150

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

1. Ültetési sűrűség – sortávolság

Művelési gyakorlat

A 2008. augusztus 1-jét követően telepített parcellákon a szőlő minimális ültetési sűrűsége hektáronként 4 500 tőke. A sorok közötti távolság legfeljebb 2,20 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,85 méternek kell lennie.

Ez az ültetési sűrűség hektáronként 3 300 tőkére csökkenthető. Ebben az esetben a sorok közötti távolság legfeljebb 3 méter lehet, míg az ugyanazon soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 1 méternek kell lennie.

2. A metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

Kizárólag a rövidcsapos (egy-két rügyre történő) metszés, illetve a hosszúcsapos (szálvesszős) metszés engedélyezett. A merlot N, sémillon B és muscadelle B szőlőfajták esetében a rügyek száma a metszéskor hektáronként legfeljebb 40 000, tőkénként pedig legfeljebb 17 lehet. Más szőlőfajták, köztük a cabernet franc N, a cabernet sauvignon N, a sauvignon B és a sauvignon gris G fajta esetében a rügyek száma a metszéskor hektáronként legfeljebb 45 000, tőkénként pedig legfeljebb 19 lehet. A hajtásválogatást követően a termőágak tőkénkénti száma nem haladhatja meg:

—	a merlot N, sémillon B és muscadelle B fajták esetében a tőkénként 11 termőágat a hektáronként legalább 4 500 tőkés ültetési sűrűségű szőlőültetvényeken, a hektáronként legfeljebb 4 500 tőkés ültetési sűrűségű szőlőültetvényeken pedig a tőkénként 14 termőágat,

—

a többi szőlőfajta, köztük a cabernet franc N, cabernet sauvignon N, sauvignon B és sauvignon gris G fajták esetében a tőkénként 13 termőágat a hektáronként legalább 4 500 tőkés ültetési sűrűségű szőlőültetvényeken, a hektáronként legalább 4 500 tőkét el nem érő ültetési sűrűségű szőlőültetvényeken pedig a tőkénként 16 termőágat.

A metszést legkésőbb az első levelek kifejlődésének szakaszában (a Lorenz-féle felosztás szerinti 9. szakasz) kell elvégezni.

A hajtásválogatást a bogyóképződés előtt kell elvégezni.

3. Alkoholtartalom-növelés

Különleges borászati eljárás

A vörösborok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13,5 %-ot. A fehérborok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 15 %-ot.

A vörösborok alkoholtartalmának részleges sűrítéssel történő növelése az ily módon megnövelt alkoholtartalmú mennyiség 15 %-os sűrítéséig terjedően engedélyezett.

5.2. Maximális hozamok

1. Erjeszthetőcukor-tartalommal rendelkező csendes fehérborok

hektáronként 60 hektoliter

2. Csendes vörösborok – Hektáronként legalább 4 500 tőkés ültetési sűrűségű szőlők

hektáronként 66 hektoliter

3. Csendes vörösborok – Hektáronként legalább 4 000 és legfeljebb 4 500 tőkés ültetési sűrűségű szőlők

hektáronként 55 hektoliter

4. Csendes vörösborok – Hektáronként legalább 3 300 és legfeljebb 4 000 tőkés ültetési sűrűségű szőlők

hektáronként 50 hektoliter

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szüret, valamint a borok erjesztése, készítése és érlelése Gironde megye következő településeinek területén történik a 2021. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján: Abzac, Aillas, Ambarès-et-Lagrave, Ambès, Anglade, Arbanats, Arcins, Arsac, Artigues-près-Bordeaux, Arveyres, Asques, Aubiac, Auriolles, Auros, Avensan, Ayguemorte-les-Graves, Bagas, Baigneaux, Barie, Baron, Barsac, Bassanne, Bassens, Baurech, Bayas, Bayon-sur-Gironde, Bazas, Beautiran, Bégadan, Bègles, Béguey, Bellebat, Bellefond, Belvès-de-Castillon, Bernos-Beaulac, Berson, Berthez, Beychac-et-Caillau, Bieujac, Birac, Blaignac, Blaignan-Prignac, Blanquefort, Blasimon, Blaye, Blésignac, Bommes, Bonnetan, Bonzac, Bordeaux, Bossugan, Bouliac, Bourdelles, Bourg, Branne, Brannens, Braud-et-Saint-Louis, Brouqueyran, Bruges, Budos, Cabanac-et-Villagrains, Cabara, Cadarsac, Cadaujac, Cadillac, Cadillac-en-Fronsadais, Camarsac, Cambes, Camblanes-et-Meynac, Camiac-et-Saint-Denis, Camiran, Camps-sur-l’Isle, Campugnan, Canéjan, Capian, Caplong, Carbon-Blanc, Cardan, Carignan-de-Bordeaux, Cars, Cartelègue, Casseuil, Castelmoron-d’Albret, Castelnau-de-Médoc, Castelviel, Castets et Castillon, Castillon-la-Bataille, Castres-Gironde, Caudrot, Caumont, Cauvignac, Cavignac, Cazats, Cazaugitat, Cénac, Cenon, Cérons, Cessac, Cestas, Cézac, Chamadelle, Cissac-Médoc, Civrac-de-Blaye, Civrac-sur-Dordogne, Civrac-en-Médoc, Cleyrac, Coimères, Coirac, Comps, Coubeyrac, Couquèques, Courpiac, Cours-de-Monségur, Cours-les-Bains, Coutras, Coutures, Créon, Croignon, Cubnezais, Cubzac-les-Ponts, Cudos, Cursan, Cussac-Fort-Médoc, Daignac, Dardenac, Daubèze, Dieulivol, Donnezac, Donzac, Doulezon, Escoussans, Espiet, Étauliers, Eynesse, Eyrans, Eysines, Faleyras, Fargues, Fargues-Saint-Hilaire, Flaujagues, Floirac, Floudès, Fontet, Fossès-et-Baleyssac, Fours, Francs, Fronsac, Frontenac, Gabarnac, Gaillan-en-Médoc, Gajac, Galgon, Gans, Gardegan-et-Tourtirac, Gauriac, Gauriaguet, Générac, Génissac, Gensac, Gironde-sur-Dropt, Gornac, Gours, Gradignan, Grayan-et-l’Hôpital, Grézillac, Grignols, Guillac, Guillos, Guîtres, Haux, Hure, Illats, Isle-Saint-Georges, Izon, Jau-Dignac-et-Loirac, Jugazan, Juillac, La Brède, La Lande-de-Fronsac, La Réole, La Rivière, La Roquille, La Sauve, Labarde, Labescau, Ladaux, Lados, Lagorce, Lalande-de-Pomerol, Lamarque, Lamothe-Landerron, Landerrouat, Landerrouet-sur-Ségur, Landiras, Langoiran, Langon, Lansac, Lapouyade, Laroque, Laruscade, Latresne, Lavazan, Le Bouscat, Le Fieu, Le Haillan, Le Nizan, Le Pian-Médoc, Le Pian-sur-Garonne, Le Pout, Le Puy, Le Taillan-Médoc, Le Tourne, Le Verdon-sur-Mer, Léogeats, Léognan, Les Artigues-de-Lussac, Les Billaux, Les Églisottes-et-Chalaures, Les Esseintes, Les Lèves-et-Thoumeyragues, Les Peintures, Les Salles, Lesparre-Médoc, Lestiac-sur-Garonne, Libourne, Lignan-de-Bazas, Lignan-de-Bordeaux, Ligueux, Listrac-de-Durèze, Listrac-Médoc, Lormont, Loubens, Loupes, Loupiac, Loupiac-de-la-Réole, Ludon-Médoc, Lugaignac, Lugasson, Lugon-et-l’Ile-du-Carnay, Lussac, Macau, Madirac, Maransin, Marcenais, Margaux-Cantenac, Margueron, Marimbault, Marions, Marsas, Martignas-sur-Jalle, Martillac, Martres, Masseilles, Massugas, Mauriac, Mazères, Mazion, Mérignac, Mérignas, Mesterrieux, Mombrier, Mongauzy, Monprimblanc, Monségur, Montagne, Montagoudin, Montignac, Montussan, Morizès, Mouillac, Mouliets-et-Villemartin, Moulis-en-Médoc, Moulon, Mourens, Naujac-sur-Mer, Naujan-et-Postiac, Néac, Nérigean, Neuffons, Noaillac, Noaillan, Omet, Ordonnac, Paillet, Parempuyre, Pauillac, Pellegrue, Périssac, Pessac, Pessac-sur-Dordogne, Petit-Palais-et-Cornemps, Peujard, Pineuilh, Plassac, Pleine-Selve, Podensac, Pomerol, Pompéjac, Pompignac, Pondaurat, Porchères, Porte-de-Benauge, Portets, Préchac, Preignac, Prignac-et-Marcamps, Pugnac, Puisseguin, Pujols, Pujols-sur-Ciron, Puybarban, Puynormand, Queyrac, Quinsac, Rauzan, Reignac, Rimons, Riocaud, Rions, Roaillan, Romagne, Roquebrune, Ruch, Sablons, Sadirac, Saillans, Saint-Aignan, Saint-André-de-Cubzac, Saint-André-du-Bois, Saint-André-et-Appelles, Saint-Androny, Saint-Antoine-du-Queyret, Saint-Antoine-sur-l’Isle, Saint-Aubin-de-Blaye, Saint-Aubin-de-Branne, Saint-Aubin-de-Médoc, Saint-Avit-de-Soulège, Saint-Avit-Saint-Nazaire, Saint-Brice, Saint-Caprais-de-Bordeaux, Saint-Christoly-de-Blaye, Saint-Christoly-Médoc, Saint-Christophe-de-Double, Saint-Christophe-des-Bardes, Saint-Cibard, Saint-Ciers-d’Abzac, Saint-Ciers-de-Canesse, Saint-Ciers-sur-Gironde, Sainte-Colombe, Saint-Côme, Sainte-Croix-du-Mont, Saint-Denis-de-Pile, Saint-Émilion, Saint-Estèphe, Saint-Étienne-de-Lisse, Sainte-Eulalie, Saint-Exupéry, Saint-Félix-de-Foncaude, Saint-Ferme, Sainte-Florence, Sainte-Foy-la-Grande, Sainte-Foy-la-Longue, Sainte-Gemme, Saint-Genès-de-Blaye, Saint-Genès-de-Castillon, Saint-Genès-de-Fronsac, Saint-Genès-de-Lombaud, Saint-Genis-du-Bois, Saint-Germain-de-Grave, Saint-Germain-de-la-Rivière, Saint-Germain-d’Esteuil, Saint-Germain-du-Puch, Saint-Gervais, Saint-Girons-d’Aiguevives, Sainte-Hélène, Saint-Hilaire-de-la-Noaille, Saint-Hilaire-du-Bois, Saint-Hippolyte, Saint-Jean-de-Blaignac, Saint-Jean-d’Illac, Saint-Julien-Beychevelle, Saint-Laurent-d’Arce, Saint-Laurent-des-Combes, Saint-Laurent-du-Bois, Saint-Laurent-du-Plan, Saint-Laurent-Médoc, Saint-Léon, Saint-Loubert, Saint-Loubès, Saint-Louis-de-Montferrand, Saint-Macaire, Saint-Magne-de-Castillon, Saint-Maixant, Saint-Mariens, Saint-Martial, Saint-Martin-de-Laye, Saint-Martin-de-Lerm, Saint-Martin-de-Sescas, Saint-Martin-du-Bois, Saint-Martin-du-Puy, Saint-Martin-Lacaussade, Saint-Médard-de-Guizières, Saint-Médard-d’Eyrans, Saint-Médard-en-Jalles, Saint-Michel-de-Fronsac, Saint-Michel-de-Lapujade, Saint-Michel-de-Rieufret, Saint-Morillon, Saint-Palais, Saint-Pardon-de-Conques, Saint-Paul, Saint-Pey-d’Armens, Saint-Pey-de-Castets, Saint-Philippe-d’Aiguille, Saint-Philippe-du-Seignal, Saint-Pierre-d’Aurillac, Saint-Pierre-de-Bat, Saint-Pierre-de-Mons, Saint-Quentin-de-Baron, Saint-Quentin-de-Caplong, Sainte-Radegonde, Saint-Romain-la-Virvée, Saint-Sauveur, Saint-Sauveur-de-Puynormand, Saint-Savin, Saint-Selve, Saint-Seurin-de-Bourg, Saint-Seurin-de-Cadourne, Saint-Seurin-de-Cursac, Saint-Seurin-sur-l’Isle, Saint-Sève, Saint-Sulpice-de-Faleyrens, Saint-Sulpice-de-Guilleragues, Saint-Sulpice-de-Pommiers, Saint-Sulpice-et-Cameyrac, Sainte-Terre, Saint-Trojan, Saint-Vincent-de-Paul, Saint-Vincent-de-Pertignas, Saint-Vivien-de-Blaye, Saint-Vivien-de-Médoc, Saint-Vivien-de-Monségur, Saint-Yzan-de-Soudiac, Saint-Yzans-de-Médoc, Salaunes, Salleboeuf, Samonac, Saucats, Saugon, Sauternes, Sauveterre-de-Guyenne, Sauviac, Savignac, Savignac-de-l’Isle, Semens, Sendets, Sigalens, Sillas, Soulac-sur-Mer, Soulignac, Soussac, Soussans, Tabanac, Taillecavat, Talais, Talence, Targon, Tarnès, Tauriac, Tayac, Teuillac, Tizac-de-Curton, Tizac-de-Lapouyade, Toulenne, Tresses, Uzeste, Val-de-Livenne, Val de Virvée, Valeyrac, Vayres, Vendays-Montalivet, Vensac, Vérac, Verdelais, Vertheuil, Vignonet, Villandraut, Villegouge, Villenave-de-Rions, Villenave-d’Ornon, Villeneuve, Virelade, Virsac, Yvrac.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Cabernet franc N

Cabernet-Sauvignon N

Carmenère N

Cot N – Malbec

Merlot N

Muscadelle B

Petit Verdot N

Sauvignon B – Sauvignon blanc

Sauvignon gris G – Fié gris

Semillon B

8. A kapcsolat(ok) leírása

Az óceáni éghajlaton termesztett bordeaux-i szőlőfajták a XVII–XVIII. századtól szükségessé tették a szőlőkarók alkalmazását, majd a kordonos művelés elterjedését; mindezek biztosítják a termés megfelelő eloszlását, valamint a megfelelő klorofillszintézishez és ezáltal az optimális érettség eléréséhez szükséges levélfelületet. A különböző talajtípusok és a szőlőterületek változatos tájolása miatt a helyi jellegzetességek függvényében különböző szőlőfajtákat szelektálnak és alkalmaznak, és ez magyarázza, hogy a házasított boroknak régi hagyománya van ezen a területen. Négy különböző talajtípus határozható meg:

—	az agyagos-meszes és a márgás-meszes talajok, amelyek nagyon gyakoriak a domboldalakon, ahol a merlot N nagyon jól kiteljesedik,

—	a szilikátos, helyenként agyagot és meszes elemeket tartalmazó talajok, amelyek tökéletesek például a merlot N és a sauvignon B számára,

—	az úgynevezett „boulbène”, egy finom szilikátos elemeket is tartalmazó, könnyű agyagos homoktalaj, amely alkalmas a fehérborok előállítására,

—	a kavicsból, görgetett kvarcból és többé vagy kevésbé durva szemcséjű homokból álló kavicsos talajok, amelyek jó vízelvezető, meleg és a szőlő – különösen a cabernet sauvignon N – számára tökéletes teraszokat képeznek.

A „Bordeaux supérieur” ellenőrzött eredetmegjelölés megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a termelők az idők során a „Bordeaux” ellenőrzött eredetmegjelöléssel kapcsolatban határoztak meg a szőlőültetvények ültetési sűrűsége (nagyobb), a metszésre vonatkozó szabályok (alacsonyabb rügyszám) és a parcella maximális terhelése (kisebb) tekintetében. Ezek a termelési feltételek koncentráltabb borok előállítását teszik lehetővé, amelyek minimális cukortartalma és minimális természetes alkoholtartalma is magasabb a „Bordeaux” ellenőrzött eredetmegjelölésre vonatkozóan meghatározott értékeknél. A „Bordeaux supérieur” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott vörös- és fehérborok különleges stílusúak. Összhangjuk, bizonyos eleganciájuk, jó egyensúlyuk és aromagazdagságuk teszi különlegessé őket, amely tulajdonságok többek között a biofizikai környezet sokféleségének, a szőlőfajtáknak, valamint a szőlőültetvények művelési módjainak és az érlelési módoknak is köszönhetők, amelyek korral nemesedő borokat eredményeznek. A bordeaux-i szőlőtermő vidék a kikötője és a más nemzetekkel való szoros történelmi kapcsolatai révén már nagyon hamar szervezett és kiterjedt kereskedelmet alakított ki, így mindig is a világ többi része felé fordult, és kihasználta és terjesztette a technikai újításokat, ösztönözte a gazdaságok fejlődését, és ily módon – az évszázados szokásokat mindig tiszteletben tartva – megerősítette, fejlesztette és exportálta szaktudását. Eleonóra aquitániai hercegnő és Plantagenet Henrik, Anglia későbbi királya 1152-ben kötött házasságával nagyon jelentős kereskedelmi kapcsolatok jöttek létre. Az angolok élelmiszereket, textíliákat és fémeket exportáltak és bordeaux-i borokat importáltak. A XVII. században új fogyasztók megjelenésével új kereskedelmi korszak köszöntött be. A „Bordeaux” borok forgalmazásának továbbra is fontos részét képezi az export, amely révén a „Bordeaux supérieur” ellenőrzött eredetmegjelölés know-how-ja, imázsa és hírneve is világszerte terjed. E borok kétharmadát ma már a birtokon palackozzák. Ezek a borok összetettebb szerkezetűek és hosszabb ideig, akár 5-6 évig is eltarthatók, mint a „Bordeaux” ellenőrzött eredetmegjelölés borai.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi terület határain belüli palackozás

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület a következő települések területét foglalja magában a 2021. január 1-jei hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján:

—	Dordogne megye: Le Fleix, Fougueyrolles, Gageac-et-Rouillac, Gardonne, Minzac, Pomport, Port-Sainte-Foy-et-Ponchapt, Razac-de-Saussignac, Saint-Antoine-de-Breuilh, Saint-Seurin-de-Prats, Saussignac, Thénac, Villefranche-de-Lonchat.

—	Lot-et-Garonne megye: Baleyssagues, Cocumont, Duras, Esclottes, Loubès-Bernac, Sainte-Colombe-de-Duras, Savignac-de-Duras, Villeneuve-de-Duras.

Nagyobb földrajzi egység

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-354b6f94-55e6-43d7-b232-33022fa4b246

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

2022.2.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/101

(EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.

(2022/C 88/13)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 (1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT ÉRINTŐ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Médoc”

PDO-FR-A0730-AM04

Az értesítés időpontja: 2021.11.26.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területen és a közvetlen szomszédságában található települések jegyzékét aktualizálták a hivatalos földrajzi kódex alapján.

A terület kiterjedése nem változik.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2. Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A körülhatárolt parcellák határait jóváhagyó illetékes nemzeti bizottság üléseit felsoroló melléklet kiegészült a 2021. június 3-i dátummal.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

3. Adóraktár-engedélyesek közötti szállítás

Az 1. fejezet IX. szakasza 5. pontjának az adóraktár-engedélyesek közötti borszállítás dátumára vonatkozó b) alpontját törölték.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

4. Átmeneti intézkedések

A termékleírásból visszavonták a lejárt átmeneti intézkedéseket.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

5. Hivatkozás az ellenőrző szervre

Ez a módosítás nem vonta maga után az egységes dokumentum módosítását.

6. Kapcsolat az eredettel

Mivel a hivatalos földrajzi kódex alapján aktualizálták a települések jegyzékét, a települések száma 51-ről 50-re módosult, így a kapcsolat ennek megfelelően módosult.

A módosítás az egységes dokumentum 8. pontját érinti.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Médoc

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Médoc” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok érlelésre kiválóan alkalmas, csendes vörösborok. Ezeket a tanninos, élénk színű borokat elsősorban cabernet-sauvignon N szőlőfajtából (hagyományos szőlőfajta) állítják elő, amelyet merlot N, kisebb mértékben cabernet franc N és petit verdot N, vagy ritkábban cot N és carmenère N szőlőfajtával házasítanak. A borok fűszeres ízjegyeit a cabernet-sauvignon N adja. A merlot N lekerekített zamatokat, simulékonyságot és piros gyümölcsös aromákat kölcsönöz a boroknak. A borok struktúráját és összetettségét erősíti a cabernet franc N-nel vagy a petit verdot N-nel való házasítás, és ez utóbbi frissességet is kölcsönöz a boroknak.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot.

A borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 11 %.

Az (ömlesztve vagy kiszerelve) forgalmazott bortételek:

—	erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz és fruktóz) legfeljebb 3 g/l,

—	almasavtartalma legfeljebb 0,2 g/l.

A szüretet követő év október 1-je előtt ömlesztve vagy kiszerelve forgalmazott borok illósavtartalma legfeljebb 12,25 milliekvivalens/liter. Ezen időpontot követően a borok illósavtartalma legfeljebb 16,33 milliekvivalens/liter.

Az ömlesztve forgalmazott bortételek kén-dioxid-tartalma legfeljebb 140 mg/l.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)	13
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	milliekvivalens/liter
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)	16,33
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

1.	Alkoholtartalom-növelés

Konkrét borászati eljárás

A kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák alkalmazása 15 %-os koncentrációs mértékig engedélyezett. A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot.

2.	A szőlőültetvény művelése

Művelési gyakorlat

Sűrűség: A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke. A sorok közötti távolság legfeljebb 2 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,80 méternek kell lennie.

A metszésre vonatkozó szabályok: A metszés kötelező. Azt legkésőbb az első levelek kifejlődésének szakaszában (a Lorenz-féle felosztás szerinti 9. szakasz) kell elvégezni. A szőlő metszése a következő technikák alkalmazásával történik:

—	két szálvesszős metszés, kettős Guyot-metszés vagy médoci metszés, szálvesszőnként legfeljebb 5 rüggyel,

—	egyszerű és vegyes Guyot-metszés, tőkénként legfeljebb 7 rüggyel,

—	rövidcsapos metszés négyvesszős legyezőműveléshez vagy kétkarú kordonműveléshez, tőkénként legfeljebb 12 rüggyel.

5.2. Maximális hozamok

1.	65 hektoliter hektáronként.

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A szüret, valamint a borok erjesztése, készítése és érlelése Gironde megye következő településeinek területén történik (a 2021. január 1-i hivatalos földrajzi kódex [Code officiel géographique] alapján): Arcins, Arsac, Avensan, Bégadan, Blaignan-Prignac, Blanquefort, Castelnau-de-Médoc, Cissac-Médoc, Civrac-en-Médoc, Couquèques, Cussac-Fort-Médoc, Gaillan-en-Médoc, Grayan-et-l’Hôpital, Jau-Dignac-et-Loirac, Labarde, Lamarque, Lesparre-Médoc, Listrac-Médoc, Ludon-Médoc, Macau, Margaux-Cantenac, Moulis-en-Médoc, Naujac-sur-Mer, Ordonnac, Parempuyre, Pauillac, Le Pian-Médoc, Queyrac, Saint-Aubin-de-Médoc, Saint-Christoly-Médoc, Saint-Estèphe, Saint-Germain-d’Esteuil, Saint-Julien-Beychevelle, Saint-Laurent-Médoc, Saint-Médard-en-Jalles, Saint-Sauveur, Saint-Seurin-de-Cadourne, Saint-Vivien-de-Médoc, Saint-Yzans-de-Médoc, Sainte-Hélène, Salaunes, Soulac-sur-Mer, Soussans, Le Taillan-Médoc, Talais, Valeyrac, Vendays-Montalivet, Vensac, Le Verdon-sur-Mer és Vertheuil.

7. Fontosabb borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Cabernet franc N

Cabernet-Sauvignon N

Carmenère N

Cot N - Malbec

Merlot N

Petit Verdot N

8. A kapcsolat(ok) leírása

A „Médoc” ellenőrzött eredetmegjelölés földrajzi területe Gironde megyében, Bordeaux-tól északra, a Garonne, majd pedig a Gironde bal partján helyezkedik el. A Médoc-félsziget e bortermelő része észak-déli irányban közel 80 km-en húzódik, kelet-nyugati irányban pedig alig több mint 10 km-en terül el, és 50 települést foglal magában.

A Médoc régió folyó felőli oldalát az évszakok közötti mérsékelt ingadozások és az atlanti-óceáni éghajlathoz képest igen mérsékelt csapadékosság teszi különlegessé. Bár a földrajzi terület északi fekvése miatt az éghajlat hűvösebb, mint a félsziget déli részén, mégis kevesebb csapadékban van része. Ezek a szőlőtermeléshez kedvező éghajlati tényezők a területet nyugatról határoló Atlanti-óceán és a keleten elhelyezkedő Gironde-torkolatöböl hőszabályozó hatásának köszönhetők. Az óceáni éghajlat, amelyet egyes években alacsony légnyomású, esős őszi időszakok, vagy épp ellenkezőleg, meleg és rendkívül napos őszutók kísérnek, igen jelentős mértékben kihat az évjáratokra.

Az így kialakult bortermő vidékeket alacsony kiemelkedésű domborzat jellemzi (a tengerszint feletti magasság 3 és 50 méter között mozog), amelyet nyugatról erdőség, keletről pedig a Gironde torkolatöble határol. Délről északra haladva kis patakokkal határolt, kavicsos szőlőtermő lankák és nem bortermő, mocsarasabb övezetek váltakoznak.

A Médoc régióban a telepített szőlőfajták alapját napjainkban elsősorban a kavicsos talajokat kedvelő cabernet-sauvignon N, a gyümölcsös aromájáért keresett merlot N, a meszesebb talajokon termesztett cabernet franc N, valamint a meleg és vízáteresztő talajokon termesztett petit verdot N szőlőfajta képezi. A „Médoc” ellenőrzött eredetmegjelöléshez tartozó változatos szőlőfajták és talajok következtében szelektív szőlőművelésre van szükség.

E szelektív művelési módnak köszönhetően rendkívül érett és egészséges, kiszámítható terméshozamú szőlő termeszthető. Ez teszi lehetővé a kívánt koncentrált borok előállításához alkalmazott áztatást. Ennek következtében a borok lazításához legalább hat hónap érlelésre van szükség.

A tanninos, élénk színű borokat elsősorban cabernet-sauvignon N szőlőfajtából állítják elő, amelyet merlot N, kisebb mértékben cabernet franc N és petit verdot N, vagy ritkábban cot N és carmenère N szőlőfajtával házasítanak. A hagyományos borszőlőfajta a cabernet-sauvignon N és ez adja a „Médoc” borok fűszeres ízjegyeit. Amikor merlot N fajtával házasítják, ez utóbbi lekerekített zamatokat, simulékonyságot és piros gyümölcsös aromákat kölcsönöz a boroknak. Ha a merlot N dominál, gyorsabban elérhetők a kívánt harmadlagos aromák. A borok struktúráját és összetettségét erősíti a cabernet franc N-nel vagy a petit verdot N-nel való házasítás, és ez utóbbi frissességet is kölcsönöz a boroknak.

A borok kitűnő érési potenciállal rendelkeznek.

Ezt a művelés tekintetében hatalmas múlttal rendelkező bortermelő területet, amelyet átszel a Borok Útja, ún. château-k, változatos építészeti örökséget hordozó hatalmas birtokok tarkítják, amelyek mellett apró családi gazdaságok húzódnak meg, amelyeknél a borkészítést, az értékesítést és a promóciót különféle szövetkezeti pincészetek erősítik.

Az ezen ellenőrzött eredetmegjelöléssel jelölt borok hírneve régi időkre nyúlik vissza, melynek alapkövét a „château” fogalma jelenti. Amikor Eleonóra aquitániai hercegnő és Plantagenêt Henrik, Anglia későbbi királya 1152-ben házasságot kötött, az Angliával folytatott kereskedelmi kapcsolatok fellendülése nagyon fontos szerepet játszott abban, hogy a „Médoc” borok hírnevet szereztek külföldön.

1647-ben, amikor a bordeaux-i városi tanács, a „Jurade de Bordeaux” kiadta minden idők első osztályozását a Guyenne-i borokról, a médoci egyházközségek borai már megalapozták hírnevüket. XV. Lajos uralkodása alatt ezt az osztályozást régiónként finomították tovább, és előbb egyházközségekre, majd dűlőkre („cru”-kre) bontották. Ezen különféle osztályozások eredményeként született meg 1855-ben a „Classement des vins de Bordeaux” (a bordeaux-i borok osztályozása), amelyben a „Médoc” borokat a Gironde megyei borok közé sorolták. Ennek kiegészítéseként tették közzé 1932-ben a „Crus Bourgeois du Médoc” osztályozást.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A meghatározott földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület Gironde megye következő településeinek területét foglalja magában (a 2021. január 1-i hivatalos földrajzi kódex alapján): Abzac, Aillas, Ambarès-et-Lagrave, Ambès, Anglade, Arbanats, Les Artigues-de-Lussac, Artigues-près-Bordeaux, Arveyres, Asques, Aubiac, Auriolles, Auros, Ayguemorte-les-Graves, Bagas, Baigneaux, Barie, Baron, Barsac, Bassanne, Bassens, Baurech, Bayas, Bayon-sur-Gironde, Bazas, Beautiran, Bègles, Béguey, Bellebat, Bellefond, Belvès-de-Castillon, Bernos-Beaulac, Berson, Berthez, Beychac-et-Caillau, Bieujac, Les Billaux, Birac, Blaignac, Blasimon, Blaye, Blésignac, Bommes, Bonnetan, Bonzac, Bordeaux, Bossugan, Bouliac, Bourdelles, Bourg, Le Bouscat, Branne, Brannens, Braud-et-Saint-Louis, La Brède, Brouqueyran, Bruges, Budos, Cabanac-et-Villagrains, Cabara, Cadarsac, Cadaujac, Cadillac, Cadillac-en-Fronsadais, Camarsac, Cambes, Camblanes-et-Meynac, Camiac-et-Saint-Denis, Camiran, Camps-sur-l’Isle, Campugnan, Canéjan, Capian, Caplong, Carbon-Blanc, Cardan, Carignan-de-Bordeaux, Cars, Cartelègue, Casseuil, Castelmoron-d’Albret, Castelviel, Castets et Castillon, Castillon-la-Bataille, Castres-Gironde, Caudrot, Caumont, Cauvignac, Cavignac, Cazats, Cazaugitat, Cénac, Cenon, Cérons, Cessac, Cestas, Cézac, Chamadelle, Civrac-de-Blaye, Civrac-sur-Dordogne, Cleyrac, Coimères, Coirac, Comps, Coubeyrac, Courpiac, Cours-de-Monségur, Cours-les-Bains, Coutras, Coutures, Créon, Croignon, Cubnezais, Cubzac-les-Ponts, Cudos, Cursan, Daignac, Dardenac, Daubèze, Dieulivol, Donnezac, Donzac, Doulezon, Les Eglisottes-et-Chalaures, Escoussans, Espiet, Les Esseintes, Etauliers, Eynesse, Eyrans, Eysines, Faleyras, Fargues, Fargues-Saint-Hilaire, Le Fieu, Flaujagues, Floirac, Floudès, Fontet, Fossés-et-Baleyssac, Fours, Francs, Fronsac, Frontenac, Gabarnac, Gajac, Galgon, Gans, Gardegan-et-Tourtirac, Gauriac, Gauriaguet, Générac, Génissac, Gensac, Gironde-sur-Dropt, Gornac, Gours, Gradignan, Grézillac, Grignols, Guillac, Guillos, Guîtres, Le Haillan, Haux, Hure, Illats, Isle-Saint-Georges, Izon, Jugazan, Juillac, Labescau, Ladaux, Lados, Lagorce, Lalande-de-Pomerol, Lamothe-Landerron, La Lande-de-Fronsac, Landerrouat, Landerrouet-sur-Ségur, Landiras, Langoiran, Langon, Lansac, Lapouyade, Laroque, Laruscade, Latresne, Lavazan, Léogeats, Léognan, Lestiac-sur-Garonne, Les Lèves-et-Thoumeyragues, Libourne, Lignan-de-Bazas, Lignan-de-Bordeaux, Ligueux, Listrac-de-Durèze, Lormont, Loubens, Loupes, Loupiac, Loupiac-de-la-Réole, Lugaignac, Lugasson, Lugon-et-l’Ile-du-Carnay, Lussac, Madirac, Maransin, Marcenais, Margueron, Marimbault, Marions, Marsas, Martignas-sur-Jalle, Martillac, Martres, Masseilles, Massugas, Mauriac, Mazères, Mazion, Mérignac, Mérignas, Mesterrieux, Mombrier, Mongauzy, Monprimblanc, Monségur, Montagne, Montagoudin, Montignac, Montussan, Morizès, Mouillac, Mouliets-et-Villemartin, Moulon, Mourens, Naujan-et-Postiac, Néac, Nérigean, Neuffons, Le Nizan, Noaillac, Noaillan, Omet, Paillet, Les Peintures, Pellegrue, Périssac, Pessac, Pessac-sur-Dordogne, Petit-Palais-et-Cornemps, Peujard, Le Pian-sur-Garonne, Pineuilh, Plassac, Pleine-Selve, Podensac, Pomerol, Pompéjac, Pompignac, Pondaurat, Porchères, Porte-de-Benauge, Portets, Le Pout, Préchac, Preignac, Prignac-et-Marcamps, Pugnac, Puisseguin, Pujols, Pujols-sur-Ciron, Le Puy, Puybarban, Puynormand, Quinsac, Rauzan, Reignac, La Réole, Rimons, Riocaud, Rions, La Rivière, Roaillan, Romagne, Roquebrune, La Roquille, Ruch, Sablons, Sadirac, Saillans, Saint-Aignan, Saint-André-de-Cubzac, Saint-André-du-Bois, Saint-André-et-Appelles, Saint-Androny, Saint-Antoine-du-Queyret, Saint-Antoine-sur-l’Isle, Saint-Aubin-de-Blaye, Saint-Aubin-de-Branne, Saint-Avit-de-Soulège, Saint-Avit-Saint-Nazaire, Saint-Brice, Saint-Caprais-de-Bordeaux, Saint-Christoly-de-Blaye, Saint-Christophe-de-Double, Saint-Christophe-des-Bardes, Saint-Cibard, Saint-Ciers-d’Abzac, Saint-Ciers-de-Canesse, Saint-Ciers-sur-Gironde, Saint-Côme, Saint-Denis-de-Pile, Saint-Emilion, Saint-Etienne-de-Lisse, Saint-Exupéry, Saint-Félix-de-Foncaude, Saint-Ferme, Saint-Genès-de-Blaye, Saint-Genès-de-Castillon, Saint-Genès-de-Fronsac, Saint-Genès-de-Lombaud, Saint-Genis-du-Bois, Saint-Germain-de-Grave, Saint-Germain-de-la-Rivière, Saint-Germain-du-Puch, Saint-Gervais, Saint-Girons-d’Aiguevives, Saint-Hilaire-de-la-Noaille, Saint-Hilaire-du-Bois, Saint-Hippolyte, Saint-Jean-de-Blaignac, Saint-Jean-d’Illac, Saint-Laurent-d’Arce, Saint-Laurent-des-Combes, Saint-Laurent-du-Bois, Saint-Laurent-du-Plan, Saint-Léon, Saint-Loubert, Saint-Loubès, Saint-Louis-de-Montferrand, Saint-Macaire, Saint-Magne-de-Castillon, Saint-Maixant, Saint-Mariens, Saint-Martial, Saint-Martin-de-Laye, Saint-Martin-de-Lerm, Saint-Martin-de-Sescas, Saint-Martin-du-Bois, Saint-Martin-du-Puy, Saint-Martin-Lacaussade, Saint-Médard-de-Guizières, Saint-Médard-d’Eyrans, Saint-Michel-de-Fronsac, Saint-Michel-de-Lapujade, Saint-Michel-de-Rieufret, Saint-Morillon, Saint-Palais, Saint-Pardon-de-Conques, Saint-Paul, Saint-Pey-d’Armens, Saint-Pey-de-Castets, Saint-Philippe-d’Aiguille, Saint-Philippe-du-Seignal, Saint-Pierre-d’Aurillac, Saint-Pierre-de-Bat, Saint-Pierre-de-Mons, Saint-Quentin-de-Baron, Saint-Quentin-de-Caplong, Saint-Romain-la-Virvée, Saint-Sauveur-de-Puynormand, Saint-Savin, Saint-Selve, Saint-Seurin-de-Bourg, Saint-Seurin-de-Cursac, Saint-Seurin-sur-l’Isle, Saint-Sève, Saint-Sulpice-de-Faleyrens, Saint-Sulpice-de-Guilleragues, Saint-Sulpice-de-Pommiers, Saint-Sulpice-et-Cameyrac, Saint-Trojan, Saint-Vincent-de-Paul, Saint-Vincent-de-Pertignas, Saint-Vivien-de-Blaye, Saint-Vivien-de-Monségur, Saint-Yzan-de-Soudiac, Sainte-Colombe, Sainte-Croix-du-Mont, Sainte-Eulalie, Sainte-Florence, Sainte-Foy-la-Grande, Sainte-Foy-la-Longue, Sainte-Gemme, Sainte-Radegonde, Sainte-Terre, Sallebœuf, Les Salles-de-Castillon, Samonac, Saucats, Saugon, Sauternes, La Sauve, Sauveterre-de-Guyenne, Sauviac, Savignac, Savignac-de-l’Isle, Semens, Sendets, Sigalens, Sillas, Soulignac, Soussac, Tabanac, Taillecavat, Talence, Targon, Tarnès, Tauriac, Tayac, Teuillac, Tizac-de-Curton, Tizac-de-Lapouyade, Toulenne, Le Tourne, Tresses, Uzeste, Val-de-Livenne, Val de Virvée, Vayres, Vérac, Verdelais, Vignonet, Villandraut, Villegouge, Villenave-de-Rions, Villenave-d’Ornon, Villeneuve, Virelade, Virsac és Yvrac.

Nagyobb földrajzi egység

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A címkén a „Vin de Bordeaux - Médoc” vagy „Grand Vin de Bordeaux - Médoc” jelöléssel feltüntethető a nagyobb földrajzi egység. A megnevezés feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét feltüntető karakterek méretének kétharmadát.

A termékleíráshoz vezető link

http://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-40c12dea-0f6d-4f13-accb-ed4795fb5f3a

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 88

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	65. évfolyam 2022. február 24.

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1344
JPY	Japán yen	130,58
DKK	Dán korona	7,4388
GBP	Angol font	0,83463
SEK	Svéd korona	10,5658
CHF	Svájci frank	1,0431
ISK	Izlandi korona	141,20
NOK	Norvég korona	10,0335
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,473
HUF	Magyar forint	357,25
PLN	Lengyel zloty	4,5481
RON	Román lej	4,9468
TRY	Török líra	15,6871
AUD	Ausztrál dollár	1,5592
CAD	Kanadai dollár	1,4394
HKD	Hongkongi dollár	8,8529
NZD	Új-zélandi dollár	1,6679
SGD	Szingapúri dollár	1,5253
KRW	Dél-Koreai won	1 350,23
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,0508
CNY	Kínai renminbi	7,1669
HRK	Horvát kuna	7,5362
IDR	Indonéz rúpia	16 270,12
MYR	Maláj ringgit	4,7480
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,980
RUB	Orosz rubel	90,8791
THB	Thaiföldi baht	36,601
BRL	Brazil real	5,6808
MXN	Mexikói peso	22,9079
INR	Indiai rúpia	84,6135

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2022/C 88/01	AnaEE-ERIC – Európai Kutatási Infrastruktúra-Konzorcium – — Alapszabály	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 88/02	Euroátváltási árfolyamok — 2022. február 23.	23

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2022/C 88/03	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10606 – MUBADALA / NATIONALE-NEDERLANDEN / HEALTHCARE ACTIVOS MANAGEMENT / HEALTHCARE ACTIVOS YIELD SOCIMI / HEALTHCARE ACTIVOS INVESTMENT / SEQUÊNCIALTERNATIVA) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	24
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2022/C 88/04	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	26
2022/C 88/05	A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	32
2022/C 88/06	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	46
2022/C 88/07	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	58
2022/C 88/08	A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.	65
2022/C 88/09	Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele	70
2022/C 88/10	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	79
2022/C 88/11	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	87
2022/C 88/12	A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele	95
2022/C 88/13	(EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.	101


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.