ISSN 1977-0979 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 512I |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
64. évfolyam |
Tartalom |
Oldal |
|
|
II Közlemények |
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK |
|
|
Európai Bizottság |
|
2021/C 512 I/01 |
Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10536 – TOTALENERGIES / THREE GORGES CORPORATION / JV) ( 1 ) |
|
IV Tájékoztatások |
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK |
|
|
Tanács |
|
2021/C 512 I/02 |
A Tanács következtetései az európai egészségügyi unió megerősítéséről |
|
2021/C 512 I/03 |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
|
II Közlemények
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
Európai Bizottság
2021.12.20. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
CI 512/1 |
Bejelentett összefonódás engedélyezése
(Ügyszám M.10536 – TOTALENERGIES / THREE GORGES CORPORATION / JV)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2021/C 512 I/01)
2021. december 14-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz
— |
a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek, |
— |
elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32021M10536 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz. |
IV Tájékoztatások
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
Tanács
2021.12.20. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
CI 512/2 |
A Tanács következtetései az európai egészségügyi unió megerősítéséről
(2021/C 512 I/02)
Bevezetés
A Covid19-világjárvány elleni küzdelem továbbra is az egyik legfőbb prioritás világszerte, és ennek következtében az egészségügy kiemelt helyen szerepel a geopolitikai, biztonsági és gazdasági kérdések között. A válság rávilágított arra, hogy az EU-nak és tagállamainak egészségügyi szükséghelyzetek esetén jobban össze kell hangolniuk felkészültségi és reagálási mechanizmusaikat, méghozzá olyan szélesebb körű erőfeszítések részeként, amelyek célja egy erős és reziliens európai egészségügyi unió kiépítése, illetve – más országokkal együttműködve – a globális egészségbiztonság javítása.
Az Unió esetében a Covid19-világjárvány jelentősen kihatott a többéves pénzügyi keret prioritásaira, és például az egészségügy – az új „az EU az egészségért” program (1), a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (2), a Horizont Európa (3) és a kohéziós politikai alapok (4) révén – több forrásban részesül. A megnövelt finanszírozás lehetőségeket teremt, ugyanakkor együtt jár azzal a felelősséggel is, hogy e forrásokat stratégiaibb módon kell felhasználni az uniós kapacitások megerősítésére és annak biztosítására, hogy az egészségügyi rendszerekbe történő beruházások összhangban álljanak a tagállamok nemzeti prioritásaival.
A jelenlegi Covid19-világjárvány miatti hatalmas nyomás közepette az európai egészségügyi rendszerek bizonyították, hogy – meghatározott feltételek teljesülése esetén – képesek az innovációra és a változó igényekhez való alkalmazkodásra. A világjárvány alatt például jelentősen nőtt a távorvoslást igénybe vevők száma, ami azt mutatja, hogy a jelentős akadályokat le lehet küzdeni. Mindazonáltal – a Covid19-válságból levont tapasztalatokra építve – az EU-nak jobb feltételeket kell teremtenie ahhoz, hogy kezelni lehessen a jövőbeli kihívásokat, és lehetővé kell tennie innovatív megoldások alkalmazását egészségügyi rendszereinek megerősítése céljából, ideértve a digitális egészségügyi rendszereket is.
Az egészségügyi rendszerek fejlesztésére irányuló folyamatos és összehangolt stratégiai beruházások meg fogják erősíteni az egészségügyi rendszerek rezilienciáját és a jövőben optimalizálni fogják az egészségügyi ellátást. Az egészségügyi rendszerek amellett, hogy alapvető szerepet játszanak a jelenlegi és jövőbeli egészségügyi kihívások kezelésében, alapvető fontosságúak társadalmaink és gazdaságaink fejlődése szempontjából is.
A Covid19-világjárvány a növekvő antimikrobiális rezisztencia vonatkozásában is fontos figyelmeztetéssel szolgál. A jelenlegi világjárvány arra is rávilágított, hogy az európai egészségügyi unió felkészültségének és rezilienciájának alapját – ahogy az európai gyógyszerstratégia (5) is megállapítja – a rendelkezésre álló, megfizethető és hozzáférhető gyógyszerek jelentik.
Tekintettel arra, hogy az EU-ban a betegségek okozta teher 87 %-a a nem fertőző betegségeknek tudható be (6), és szem előtt tartva az egészségügyi rendszerekben a Covid19 miatt bekövetkezett zavarok hatását, folytatni kell egyrészt az egészségfejlesztésnek, másrészt pedig a nem fertőző betegségek, például a rák megelőzésének és kezelésének a megerősítését. Az európai rákellenes terv (7) az erős európai egészségügyi unió egyik kulcsfontosságú pillére. A terv, amely a betegség lefolyásának valamennyi szakaszára kiterjed és a megelőzéstől a rákos betegek és a túlélők életminőségéig valamennyi kérdéssel foglalkozik, a több szakpolitikai területet felölelő intézkedésekre helyezi a hangsúlyt. A terv végrehajtásával hozzájárulunk ahhoz, hogy visszafordítsuk a rákos megbetegedések növekvő tendenciáját az EU-ban, valamint ahhoz, hogy egészségesebb, méltányosabb és fenntarthatóbb jövőt biztosítsunk mindenki számára, összhangban az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival (8).
A világjárvány még élesebben rámutatott arra, hogy fokozni kell az EU szerepét a globális egészségügy terén, emellett pedig biztosítani kell, hogy az EU és a tagállamok egységes álláspontot képviseljenek. Az oltóanyagok méltányosabb elosztása mellett azonnali figyelmet kell fordítani az egészségügyi rendszerek nemzetközi szervezetekkel partnerségben végrehajtott, világszerte történő megerősítésére is. Az EU globális egészségügyben betöltött vezető szerepének fokozása során erősségeinkre, például a közös értékekre és a hagyományosan erős egészségügyi rendszerekre kell építenünk.
Az európai egészségügyi unió megerősítése a reziliens egészségügyi rendszereket szolgáló innovatív megoldások révén
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA
1. |
EMLÉKEZTET arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikke kimondja, hogy az Unió fellépése kiegészíti a nemzeti politikákat, bátorítja a tagállamok közötti együttműködést a népegészségügy területén, és szükség esetén támogatást nyújt a tagállamok fellépéséhez; |
2. |
MEGJEGYZI, hogy az EUMSZ 168. cikke kimondja, hogy az Unió tevékenységének tiszteletben kell tartania a tagállamoknak az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására irányuló hatáskörét; az EUMSZ 168. cikke azt is előírja, hogy valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét; |
3. |
EMLÉKEZTET a „[C]él a modern, alkalmazkodóképes és fenntartható egészségügyi rendszerek kialakítása” című, 2011. július 8-án közzétett tanácsi következtetésekre (9), valamint az egészségügyi rendszerek közötti, a tagállamok által irányított önkéntes együttműködés ösztönzéséről szóló, 2017. június 30-án közzétett tanácsi következtetésekre (10); |
4. |
EMLÉKEZTET a 2017-ben kihirdetett, szociális jogok európai pillérére (11) és annak 20 alapelvére, amelyekbe beletartozik az is, hogy mindenkinek joga van a kellő időben nyújtott és megfizethető, megelőzési, illetve gyógyítási célú egészségügyi ellátáshoz; |
5. |
EMLÉKEZTET a szociális védelemmel foglalkozó bizottságnak a szociális védelmi teljesítményfigyelőről, valamint a szociális védelmi politikák terén történt fejleményekről szóló 2020. évi jelentésére (12) amely kiemeli, hogy a tagállami erőfeszítéseket továbbra is elsősorban az egészségügyi rendszerek rezilienciájának, hatékonyságának és hozzáférhetőségének megerősítése kell összpontosítani. A válság bizonyította az erős biztonsági hálók értékét, valamint a szociális és egészségügyi rendszerek közötti hatékony koordináció stratégiai jelentőségét a minőségi ellátáshoz való hozzáférés mindenki számára történő biztosítása szempontjából; |
6. |
EMLÉKEZTET a jólléti gazdaságról szóló, 2019. október 24-én közzétett tanácsi következtetésekre (13), amelyek rámutatnak arra, hogy a jólléti gazdaság szilárd és fenntartható gazdaságpolitikára épül. A jólléti gazdaság hangsúlyozza az olyan hatékony, eredményes és méltányos szakpolitikai intézkedésekbe és struktúrákba való beruházás fontosságát, amelyek mindenki számára biztosítják a hozzáférést a közszolgáltatásokhoz, ezen belül az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, a tartós ápoláshoz-gondozáshoz, a várandósgondozáshoz, az egészségfejlesztésre és a betegségek megelőzésére irányuló intézkedésekhez, a szociális védelemhez, valamint az oktatáshoz, a képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz, emellett kiáll az esélyegyenlőség, a nemek közötti egyenlőség és a társadalmi befogadás mellett; |
7. |
EMLÉKEZTET a hatékony, hozzáférhető és alkalmazkodóképes egészségügyi rendszerekről szóló, 2014. április 4-én elfogadott bizottsági közleményre (14), az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának a digitális egységes piacon való lehetővé tételéről, a polgárok szerepének erősítéséről és egy egészségesebb társadalom megteremtéséről szóló, 2018. április 25-én elfogadott bizottsági közleményre (15), az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátumáról szóló, 2019. február 6-án elfogadott bizottsági ajánlásra (16), valamint az európai egészségügyi unió kiépítéséről szóló, 2020. november 11-én elfogadott bizottsági közleményre (17); |
8. |
EMLÉKEZTET a Covid19-világjárványból levont korai tanulságokról szóló, 2021. június 15-én elfogadott bizottsági közleményre (18), amely kiemeli, hogy a pandémiával való megbirkózás képessége az egészségügyi rendszerekbe történő folyamatos és fokozott beruházásoktól függ; |
9. |
ÜDVÖZLI a reziliens egészségügyi rendszereket támogató innovatív megoldások végrehajtásáról szóló, 2021. július 15-én és 16-án tartott magas szintű konferenciát (19), melynek keretében kiemelték, hogy az egészségügyi rendszerek területén stratégiai beruházásokat kell végrehajtani, valamint hogy az Európai Unió, a tagállamok és az érdekelt felek között pedig fokozott együttműködésre van lehetőség; |
10. |
ÜDVÖZLI az egészségügyi és ápolási-gondozási rendszerek javításának európai támogatásáról szóló szakpolitikai tájékoztatót (20), amely számos olyan uniós eszközt ismertet, amelyek támogathatják az egészségügyi rendszerek megerősítését. E tájékoztatóból kiderül, hogy ezeket az uniós eszközöket akkor lehet a legoptimálisabban kihasználni, ha társítják őket a különböző célkitűzésekkel a változási folyamat több szakaszában. Ezenkívül a dokumentum hangsúlyozza, hogy a tagállamok számára kihívást jelent az, hogy különböző eszközöket kell ötvözniük, azaz tisztában kell lenniük több különféle eszközzel, azzal, hogy azokból támogathatók-e az egészségügyi rendszerek, továbbá össze kell hangolniuk a célkitűzéseket és folyamatokat az egészségügyi célkitűzésekkel és a különböző eszközökre vonatkozó követelményekkel; |
11. |
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:
|
12. |
FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:
|
Az európai egészségügyi unió megerősítése: a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hozzáférhetőségének és rendelkezésre állásának javítása
13. |
ÜDVÖZLI a gyógyszerpolitikáért és a gyógyszerészeti bizottságért felelős uniós igazgatók 2021. július 8-án és 9-én tartott együttes ülését (26). A találkozó résztvevői kiemelték, hogy javítani kell a gyógyszerek hozzáférhetőségét és rendelkezésre állását, különösen olyan esetekben, amikor esetleg nem mutatkozik üzleti érdeklődés, mint például bizonyos antimikrobiális szerek esetében, illetve az újrapozicionált generikus vagy régebbi gyógyszerek onkológiában való felhasználása tekintetében; |
14. |
EMLÉKEZTET a gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való, az EU erősebbé és reziliensebbé tételét szolgáló hozzáférésről szóló, 2021. június 15-én elfogadott tanácsi következtetésekre (27), valamint arra, hogy az azokban foglalt valamennyi célkitűzést figyelembe kell venni; |
15. |
ÜDVÖZLI „az EU az egészségért” programot, amely ambiciózus választ ad a világjárvánnyal, illetve az egészségügyi rendszerek rezilienciájával kapcsolatban, különösen az ágazat számára – a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök rendelkezésre állásának, a hiányok kezelésének és az ellátásbiztonságnak a biztosítása érdekében – rendelkezésre álló finanszírozás tekintetében; |
16. |
MEGJEGYZI, hogy a lejárt szabadalmú és az új antimikrobiális szerek, az onkológiában használt, lejárt szabadalmú, újrapozicionált gyógyszerek, valamint a sugárkezelés és a gyógyászati technológia hozzáférhetőségének, fejlesztésének és rendelkezésre állásának javítása kedvezően befolyásolhatja az egészségügyi rendszerek hatékonyságát és rezilienciáját, ugyanakkor fontos annak előmozdítása, hogy az összes antimikrobiális szert körültekintően és megfelelően alkalmazzák; |
17. |
HANGSÚLYOZZA, hogy az antimikrobiális szerek hozzáférhetősége és rendelkezésre állása kiemelt fontosságú mind az innováció ösztönzése, és a jelenlegi antimikrobiális szerek hiányának, valamint kivonásának hátterében meghúzódó okok kezelése, mind pedig az olyan lehetőségek feltérképezése szempontjából, melyek biztosítanák e szerek körültekintő és megfelelő alkalmazását, illetve a piaci hiányosságok kezelését; |
18. |
TUDATÁBAN VAN annak, hogy tovább kell vizsgálni a már jóváhagyott, lejárt szabadalmú gyógyszerek újrapozicionálását – így többek között az onkológia területén is, ahol jelentős kiaknázatlan lehetőségek vannak –, mint annak lehetséges eszközét, hogy hatékony és megfizethető kezelést biztosító gyógyszerek álljanak a betegek rendelkezésére olyan területeken, ahol kielégítetlen szükségletek állnak fenn, és ELISMERI a kereskedelmi tevékenységet nem folytató felek, például a tudományos intézmények és a kutatóintézetek, valamint a nonprofit szervezetek jelentős hozzájárulását e cél eléréséhez; |
19. |
TÁMOGATJA a betegek biztonságos és gyors gyógyszerhez jutásával foglalkozó szakértői csoportnak (28) a gyógyszerek újrapozicionálására vonatkozó kerettel kapcsolatos tervezett kísérleti projektjét, amely a nonprofit szervezetek, valamint a gyógyszerszabályozók és a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai közötti együttműködésre irányul; ez az együttműködés lehetővé teszi a tapasztalatok és értékes információk gyűjtését, hogy a szakértői csoport (Expert Group on Safe and Timely Access to Medicines for Patients; STAMP)szükség esetén tanáccsal szolgálhasson a lejárt szabadalmú gyógyszerek – többek között a rák gyógyítására tekintettel történő – újrapozicionálásának elősegítését célzó uniós lépésekkel kapcsolatban; |
20. |
ÜDVÖZLI, hogy az európai rákellenes terv egy uniós platform létrehozásáról rendelkezik a rákgyógyszerekhez való hozzáférés javításának céljából, a meglévő gyógyszerek újrapozicionálásának támogatása érdekében; |
21. |
ELISMERI, hogy az európai egészségügyi unió, az európai gyógyszerstratégia, az európai rákellenes terv, az újonnan elindított Európai Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság és a beharangozott európai egészségügyi adattér (29) lehetőséget kínál a népegészségügyi igényekre reagáló közös uniós szintű fellépésekre; SZORGALMAZZA, hogy a tagállamokat – a „felkészülési szakaszban” is – megfelelően vonják be a HERA munkájába; |
22. |
TUDOMÁSUL VESZI azokat az aggályokat, amelyek a gyógyszerügynökségek vezetői által az EU Tanácsa szlovén elnökségének idején, 2021. szeptember 15-én és 16-án tartott ülésen merültek fel az Európai Gyógyszerügynökségnek fizetendő díjakra vonatkozó szabályok várható aktualizálásával és annak a gyógyszerekért felelős illetékes nemzeti hatóságokra gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatban. A kifejtett aggályok többek között arra vonatkoztak, hogy egy költségalapú díjra vonatkozó javaslat egy olyan időszakban csökkentené az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre kivetett meglévő, a felelős illetékes nemzeti hatóságokat illető központosított illetékeket, amelyet az erőforrások szűkössége, illetve az illetékeknek a központosított rendszerbe való bevitelére irányuló fokozott nyomás jellemez, és egy ilyen javaslat nem tükrözné a nyújtott szolgáltatások értékét, elavult információkon alapulna, és csak részben ismerné el az illetékes nemzeti hatóságoknál felmerülő költségeket; FELKÉRI a Bizottságot, hogy az illetékes nemzeti hatóságok számára történő károkozás elkerülése érdekében fordítson kellő figyelmet a megfogalmazott aggályokra, és őrizze meg, illetve erősítse meg a gyógyszerekre vonatkozó uniós szabályozási rendszert, beleértve az illetékes nemzeti hatóságok tudományos hozzájárulásait is; |
23. |
NYUGTÁZZA a „Gyógyszerhiány – hogyan kezeljük az egyre növekvő problémát?” című, 2020. szeptember 17-i európai parlamenti állásfoglalást (30), amely kimondja, hogy „egy hatékony stratégiának a hiány kialakulásának sokrétű okait feltárva a gyógyszerhiány enyhítésére, valamint annak megelőzésére irányuló intézkedésekre is ki kell terjednie”, és többek között „megjegyzi, hogy az EU egészségügyi stratégiai autonómiája biztosításának másik módja az, ha bizonyos termékek gyógyszergyártását felveszik a közös európai érdeket szolgáló fontos projekt programba” és többek között „felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy meglévő termelés hiányában vizsgálják meg egy vagy több európai nonprofit gyógyszeripari vállalkozás létrehozásának lehetőségét, amelyek az egészségügyi ellátás szempontjából stratégiai jelentőségű gyógyszerek gyártása érdekében közérdekből működnek, az ellátás biztonságának kiteljesítése és garantálása, valamint vészhelyzet esetén a gyógyszerek esetleges hiányának megelőzése érdekében”; továbbá MEGÁLLAPÍTJA, hogy ezeket, valamint a gyógyszerstratégia keretében azonosított egyéb lehetséges kezdeményezéseket a gyógyszerellátás biztosításának összefüggésében is meg lehetne vizsgálni minden olyan tagállamban, ahol a gyógyszerellátás terén piaci hiányosságok tapasztalhatók. Ez a jelenlegi Covid19-világjárványhoz hasonló léptékű egészségügyi válságok jövőbeli kezelésének összefüggésében is magában foglalja a gyógyszerellátást; |
24. |
TUDATÁBAN VAN, hogy az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos együttműködés elmélyítéséről szóló jövőbeli rendelet támogathatja a tagállamokat az innovatív egészségügyi technológiákhoz való hozzáférés biztosítására irányuló döntéseikben, valamint javítja a kiegészítő, határokon átnyúló önkéntes együttműködést. |
25. |
TUDATÁBAN VAN annak, hogy az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet (31), illetve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendelet (32) hatékony végrehajtása kulcsfontosságú a kiváló minőségű, biztonságos és jól működő orvostechnikai eszközök és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök rendelkezésre állásának biztosításához; |
26. |
ELISMERI, hogy az orvostechnikai eszközök és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök döntő szerepet játszottak a világjárványra adott uniós válaszban, és TUDATÁBAN VAN annak, hogy miközben az orvostechnikai eszközök és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök ágazatainak szembe kellett nézniük azokkal a példátlan kihívásokkal, amelyeket a Covid19-világjárvány okozott, és amelyek nyomán különösen nagy szükség volt a kritikus fontosságú orvostechnikai eszközökre és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre az egész EU-ban, egyszersmind továbbra is biztosítaniuk kellett a betegek egészségének és biztonságának magas szintű védelmét; |
27. |
ÜDVÖZLI az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/746 rendeletnek az egyes in vitro diagnosztikai eszközökre vonatkozó további átmeneti rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot, amely időszerű válasz az EPSCO Tanács 2021. júniusi ülésén elfogadott tanácsi következtetésekben (33) megfogalmazott felhívásra; |
28. |
ÖSZTÖNZI ambiciózus bizottsági szakpolitikai javaslatok benyújtását és jövőbeli innovatív és fenntartható megoldások kidolgozását az ellátásbiztonság problémájának megoldása érdekében, különös tekintettel a régebbi gyógyszerekre, többek között a lejárt szabadalmú antimikrobiális szerekre és onkológiai gyógyszerekre; |
29. |
TÁMOGATJA a tagállamok közötti együttműködés folytatását annak érdekében, hogy biztosítsák az olyan világméretű megbetegedésekkel szembeni, megfizethető oltóanyagok, gyógyszerek és diagnosztikai eszközök rendelkezésre állását, mint a Covid19, illetve az ilyen oltóanyagokhoz, gyógyszerekhez és diagnosztikai eszközökhöz való hozzáférést; |
30. |
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:
|
31. |
FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:
|
32. |
FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, AZ EURÓPAI GYÓGYSZERÜGYNÖKSÉGET ÉS A RÉSZT VEVŐ SZERVEKET, HOGY:
|
33. |
FELKÉRI A GAZDASÁGI SZEREPLŐKET, HOGY:
|
Az európai egészségügyi unió megerősítése: a rák elleni küzdelem
34. |
EMLÉKEZTET arra, hogy a Covid19-világjárvány okozta egészségügyi, gazdasági és társadalmi bizonytalanságok negatív hatást gyakoroltak a mentális egészségre, az egészségtelen életmód és szokások táptalajává váltak, és megnehezítették az egészségfejlesztési és megelőzési programok működését; |
35. |
EMLÉKEZTET arra, hogy a Covid19 negatívan érintette a korai diagnózis és a rákkezelések igénybevételének lehetőségét a kórházi létesítményekre nehezedő súlyos nyomás idején. Ez kedvezőtlen hatással járhat a rák előfordulására és a betegség túlélésére nézve; |
36. |
ÜDVÖZLI a rák elleni küzdelemre irányuló európai tervről szóló bizottsági közleményt, amelynek célja, hogy fordulatot hozzon a rák elleni küzdelemben, valamint hogy foglalkozzon az egészséget meghatározó tényezőkkel az egészségügyi szempontoknak az összes szakpolitikában való érvényesítésére irányuló megközelítés („Health in All Policies”) keretében. A terv fontos és ambiciózus lépés az erősebb európai egészségügyi unió, valamint a biztonságosabb, felkészültebb és reziliensebb EU felé vezető úton; |
37. |
ÜDVÖZLI, hogy a terv végrehajtását jelentős mértékben támogatja számos pénzügyi mechanizmus és program – így például „az EU az egészségért” program, a Horizont Európa (37), a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a kohéziós politikai alapok és az InvestEU program; |
38. |
FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:
|
39. |
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:
|
Az európai egészségügyi unió megerősítése: az EU szerepe a globális egészségügy területén
40. |
EMLÉKEZTET „Az Unió szerepe a globális egészségügy terén” (42) című, 2010. évi bizottsági közleményre, amely megállapította, hogy az Unió a nemzetközi kereskedelemben, a globális környezetvédelmi irányításban és a fejlesztési támogatásban betöltött vezető szerepéből adódóan, valamint az egyetemes és méltányos, magas színvonalú egészségügyi ellátás értéke melletti elkötelezettsége és erre vonatkozó tapasztalatai révén erős legitimitással rendelkezik arra, hogy fellépjen a globális egészségügy terén; |
41. |
EMLÉKEZTET az EU az Egészségügyi Világszervezet megerősítésében betöltött szerepéről szóló, 2020. november 24-én közzétett tanácsi következtetésekre (43), amelyekben az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy vezető szerepet vállalnak a globális egészségügyben, miközben támogatják a WHO-t a globális egészségügy terén betöltött vezető és koordináló szerepében; |
42. |
EMLÉKEZTET arra, hogy az Európai Tanács a Covid19-ről szóló, 2021. május 25-én elfogadott következtetéseiben (44) felszólított a Covid19-oltóanyagokhoz való globális szintű, méltányos hozzáférés biztosítására irányuló munka fokozására, és támogatta a COVAX e tekintetben betöltött vezető szerepét; |
43. |
EMLÉKZTET arra, hogy az Európai Tanács a 2021. június 24-i és 25-i ülésén (45) üdvözölte az Egészségügyi Világközgyűlés 74. ülésén elfogadott határozatot, amelynek értelmében 2021 novemberében sor kerül az Egészségügyi Világközgyűlés rendkívüli ülésére, ahol a résztvevők megvizsgálják majd, hogy milyen előnyökkel járna egy, a világjárványokra való felkészültségről és reagálásról szóló WHO-egyezmény, megállapodás vagy más nemzetközi eszköz kidolgozása; |
44. |
NYUGTÁZZA az egészségügyért és a fenntartható fejlődésért felelős páneurópai bizottság 2021 szeptemberében benyújtott zárójelentését – Drawing light from the pandemic: A new strategy for health and sustainable development (Fény a pandémia sötétjében: az egészségügyre és a fenntartható fejlődésre irányuló új stratégia) (46) –, melyben a páneurópai bizottság célkitűzést fogalmaz meg az erős, reziliens és inkluzív nemzeti egészségügyi rendszerekbe való beruházás tekintetében; NYUGTÁZZA továbbá a világjárványokra való felkészültséggel és reagálással foglalkozó független testület, a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok felülvizsgálati bizottsága, a WHO egészségügyi szükséghelyzeti programjával foglalkozó független felügyelő és tanácsadó bizottság, valamint a G20-aknak a világjárványokra való felkészültség és reagálás érdekében a közjavak finanszírozásával foglalkozó magas szintű független testülete megállapításait és ajánlásait, amelyek mind értékes hozzájárulásként szolgáltak és amely testületek értékes javaslatokat tettek a világjárványra való felkészültség és reagálás javítása, valamint a globális egészségbiztonsági struktúra megerősítése érdekében; |
45. |
ÜDVÖZLI az EU szerepének a globális egészségügy terén való megerősítéséről szóló, 2021. március 25-én tartott konferenciát (47). A konferencia résztvevői egy holisztikus, inkluzív és összehangolt stratégia szükségességét körvonalazták, valamint kiemelték a globális szolidaritás fontosságát a közös fenyegetésekre adott válaszlépések terén; |
46. |
ÜDVÖZLI „Az Európai Unió szerepe az egészségügyi rendszerek rezilienciájának globális megerősítésében” (The Role of the European Union in Strengthening Health Systems Resilience Globally) címmel 2021. október 20-án tartott konferenciát, amelynek során a résztvevők körvonalazták az egészségügyi rendszerek globális stratégiai megerősítésének lehetőségeit és szükségességét; |
47. |
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:
|
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/522 rendelete (2021. március 24.) a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program (az „EU az egészségért program”) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 107., 2021.3.26., 1. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)(HL L 170., 2021.5.12., 1. o.), https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/health-research-and-innovation/coronavirus-research-and-innovation_en, https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/health-research-and-innovation/coronavirus-research-and-innovation/financing-innovation_en
(4) https://ec.europa.eu/regional_policy/en/2021_2027/
(5) A Bizottság közleménye – Európai gyógyszerstratégia (COM(2020) 761 final).
(6) https://knowledge4policy.ec.europa.eu/health-promotion-knowledge-gateway/eu-burden-non-communicable-diseases-key-risk-factors_en
(7) A Bizottság közleménye – Európai rákellenes terv (COM(2021) 44 final).
(8) https://sdgs.un.org/goals
(9) HL C 202., 2011.7.8., 10. o.
(10) HL C 206., 2017.6.30., 3. o.
(11) https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/economy-works-people/jobs-growth-and-investment/european-pillar-social-rights/european-pillar-social-rights-20-principles_hu
(12) https://socialprotection.org/discover/publications/2020-spc-annual-review-social-protection- performance-monitor-sppm-and
(13) https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13432-2019-INIT/hu/pdf
(14) COM/2014/0215 final.
(15) COM/2018/233 final.
(16) HL L 39., 2019.2.11., 18. o.
(17) COM/2020/724 final.
(18) COM/2021/380 final.
(19) https://slovenian-presidency.consilium.europa.eu/en/events/implementing-innovative-solutions-for-resilient-health-systems/?__cf_chl_jschl_tk__=pmd_xB8ySgWRhCPB9APPyxuc2HlH9iJM7fwAsb9nU5FePVk-1629875480-0-gqNtZGzNAmWjcnBszQ1l
(20) https://slovenian-presidency.consilium.europa.eu/media/0qonoilq/policybrief_slovenia_inside_pages_v2.pdf
(21) https://ec.europa.eu/health/state/voluntary_exchanges_hu
(22) https://ec.europa.eu/health/systems_performance_assessment/policy/expert_group_hu
(23) https://ec.europa.eu/health/non_communicable_diseases/steeringgroup_promotionprevention_hu
(24) https://ec.europa.eu/health/ehealth/policy/network_hu
(25) https://ec.europa.eu/info/overview-funding-programmes/technical-support-instrument-tsi_hu
(26) https://ec.europa.eu/health/documents/pharmaceutical-committee/human-meeting_hu
(27) HL C 269 I., 2021.7.7., 3. o.
(28) https://ec.europa.eu/health/documents/pharmaceutical-committee/stamp_hu
(29) https://ec.europa.eu/health/ehealth/dataspace_hu
(30) https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2020-0228_HU.html
(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 117., 2017.5.5., 1. o.).
(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/746 rendelete (2017. április 5.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 117., 2017.5.5., 176. o.).
(33) A Tanács következtetései a gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való, az EU erősebbé és reziliensebbé tételét szolgáló hozzáférésről (HL C 269 I., 2021.7.7, 3. o.).
(34) https://slovenian-presidency.consilium.europa.eu/media/gmulwi3x/policy-brief-improving- access-to-essential-antibiotics.pdf
(35) https://www.imi.europa.eu/projects-results/project-factsheets/enable
(36) https://knowledge4policy.ec.europa.eu/cancer_en
(37) https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/funding/funding-opportunities/funding- programmes-and-open-calls/horizon-europe_en
(38) HL L 327., 2003.12.16., 34. o.
(39) https://www.ipaac.eu/en/about/
(40) https://bestremap.eu/
(41) https://ec.europa.eu/energy/sites/default/files/swd_strategic_agenda_for_medical_ionising_radiation_applications_samira.pdf
(42) COM/2010/0128 final.
(43) HL C 400., 2020.11.24., 1. o.
(44) https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2021/05/25/european-council-conclusions-24-25-may-2021/
(45) https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2021/06/25/european-council-conclusions-24-25-june-2021/
(46) https://www.euro.who.int/en/health-topics/health-policy/european-programme-of-work/pan-european-commission-on-health-and-sustainable-development/publications/drawing-light-from-the-pandemic-a-new-strategy-for-health-and-sustainable-development-2021
(47) https://www.2021portugal.eu/en/events/conference-on-strengthening-the-role-of-the-eu-in-the-context-of-global-health/
2021.12.20. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
CI 512/12 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2021. november 23.)
az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Igazgatótanácsa egy tagjának kinevezéséről
(2021/C 512 I/03)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság 2021. július 14-én kelt levelében a Tanácsnak benyújtott jelöltlistára,
tekintettel az Európai Parlament 2021. október 18-án kelt levelében kifejtett álláspontra,
mivel:
(1) |
Kiemelten fontos biztosítani az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság függetlenségét, átláthatóságát, hatékonyságát és tevékenységének magas tudományos színvonalát. Emellett elengedhetetlenül fontos biztosítani a Hatóság tagállamokkal való együttműködését is. |
(2) |
A 178/2002/EK rendelet 25. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Igazgatótanácsának tagjai közül négynek fogyasztóvédelmi szervezetekhez vagy az élelmiszerláncban tevékenykedő egyéb érdekképviseleti szervezethez kapcsolódó szakmai háttérrel kell rendelkeznie. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Igazgatótanácsának ilyen szakmai háttérrel rendelkező tagjai közül egy tagnak a hivatali ideje 2021. június 30-án lejárt. Az említett tag helyére ezért fogyasztóvédelmi szervezetekhez vagy az élelmiszerláncban tevékenykedő egyéb érdekképviseleti szervezethez kapcsolódó szakmai háttérrel rendelkező új tagot kell kinevezni |
(3) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Igazgatótanácsa új tagjának kinevezése érdekében a Tanács – a Bizottság által készített dokumentáció alapján és az Európai Parlament által kifejtett álláspont fényében – megvizsgálta a Bizottság által benyújtott jelöltlistát. A cél a lehető legnagyobb szakértelemnek és a megfelelő szakmai tapasztalatok széles körének, valamint – ezekkel összhangban – az Unió területén belüli lehető legszélesebb földrajzi megoszlásnak a biztosítása. |
(4) |
Az (EU) 2019/1381 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 10. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Igazgatótanácsában helyet foglaló, 2022. június 30-án hivatalban lévő tagok hivatali ideje az említett napon lejár. A megüresedett helyet ezért 2022. június 30-án lejáró hivatali idővel kell betölteni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Igazgatótanácsába a 2021. november 23.-és 2022. június 30.-közötti időszakra Marija CERJAK-ot nevezi ki tagnak.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2021. november 23.-án
a Tanács részéről
az elnök
G. DOVŽAN
(1) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1381 rendelete (2019. június 20.) az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, továbbá a 178/2002/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, a 2065/2003/EK, az 1935/2004/EK, az 1331/2008/EK, az 1107/2009/EK, valamint az (EU) 2015/2283 rendelet és a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 231., 2019.9.6., 1. o.).