A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás az európai sportmodell fő jellemzőiről

(2021/C 501/01)

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY:

1.	az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. cikke szerint a sport olyan terület, amelyen az uniós szintű intézkedéseknek támogatniuk kell, össze kell hangolniuk és ki kell egészíteniük a tagállamok intézkedéseit;

2.	az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése szerint „az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításhoz”;

3.

az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós fellépésnek „a sport európai dimenziójának fejlesztését” kell céloznia, mégpedig „a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésének az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és morális épségének védelme révén”;

4.

a Tanács a Covid19-világjárvány hatásáról és a sportágazat talpra állásáról szóló következtetéseiben felkéri a tagállamokat, hogy „mozdítsák elő a sportszövetségek, -klubok, -szervezetek és sportolók közötti szolidaritást, hogy ezáltal hozzájáruljanak a sportágazat fenntartható fellendüléséhez és további fejlődéséhez, és ismerjék el az európai sportmodellt (1) mint a szolidaritási rendszeren alapuló példát”;

5.	a 2021–2024-es időszakra szóló, sportra vonatkozó uniós munkaterv az európai sportmodellt „Az integritás és az értékek védelme a sportban” elnevezésű kiemelt terület egyik fő kérdésköreként említi;

6.	az átdolgozott Európai Sport Charta – amelyet az Európa Tanács 2021. október 13-án fogadott el – „rámutat az európai sport kereteinek és szerveződésének azon közös jellemzőire, amelyeket a sportmozgalom az európai sportmodellként értelmez”;

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

7.

az európai sport szervezésének alapja az egyesülés szabadságához való alapvető jog. Alapját képezi továbbá egy sor érték, köztük a sport különböző szintjei – különösen a hivatásos és szabadidősport – közötti szolidaritás, a méltányosság, az integritás, a nyitottság, a nemek közötti egyenlőség és a jó irányítás;

8.

az értékalapú európai szervezett sport túlnyomó részének alapvető jellemzői alapján a sport önálló, demokratikus, területi alapú és piramisszerű szerveződést mutat, amely felöleli a sport valamennyi szintjét a szabadidősporttól a hivatásos sportig, magában foglalja a klubok és a nemzeti válogatottak versenyeit, valamint kiterjed a versenyek pénzügyi szolidaritását, tisztaságát és nyitottságát biztosító mechanizmusokra, például a bejutás és kiesés elvére is;

9.

az értékalapú európai szervezett sport általában nemzeti alapon szerveződik, és elvileg sportáganként egy-egy szövetség szervezi, lehetővé téve a szabályok, szabályzatok és szabványok átfogó megközelítését, valamint a versenynaptárak és a versenyekre való bejutás tiszteletben tartását. Ezek a szervezetek elkötelezettek a hivatásos és a szabadidősport közötti pénzügyi szolidaritás, a jó irányítás legmagasabb szintje, az alapvető és emberi jogok, a sportolók mentális és fizikai egészsége és biztonsága, a megkülönböztetés minden formájának megelőzése, valamint a sport integritásának előmozdítása iránt;

10.

a sport továbbá önmagában is fontos gazdasági ágazat Európában, amely hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a fejlődéshez és a foglalkoztatási lehetőségekhez (2) , mégpedig a sport terén megjelenő új érdekelt felek és megközelítések – például a sportágazat, a szponzorok, a média, a jelentős események, az új sportágak, a sportolók szerepe stb. – révén. Az európai sport továbbfejlesztése során ezeket az új érdekelt feleket és megközelítéseket is figyelembe kell venni;

HANGSÚLYOZVA, HOGY:

11.

a sportszövetségeknek központi szerepet kell játszaniuk saját sportágaik szervezésének és működésének felügyeletében, és demokratikus, kiegyensúlyozott és koherens módon össze kell hangolniuk a sportolók, a klubok és ligák, a szurkolók és más érdekelt felek, valamint más sportszervezetek érdekeit annak érdekében, hogy mindannyian hozzájáruljanak a sport egészséges fejlődéséhez;

12.

a sportolók jogainak és kötelezettségeinek védelmét szolgáló mechanizmusok – mint például a megkülönböztetésmentesség, az információhoz való hozzáférés, a sportszervezeteken belüli képviselet, a magánélet védelme és a tisztességes eljárás –, valamint e mechanizmusoknak a sportolók általi igénybevétele alapvető fontosságú a jó irányítás elveinek az értékalapú szervezett sportban való érvényesítése szempontjából, ahol a sportolókat meg kell hallgatni és véleményüket figyelembe kell venni;

13.

a pénzügyi szolidaritás az értékalapú szervezett sport egyik fő jellemzője. Segíthet a hivatásos és a szabadidősport közötti kapcsolat megteremtésében, fenntartásában és megerősítésében, az üzletileg kevésbé vonzó versenyek társfinanszírozásában, valamint az önkéntesek, sportolók, edzők, tisztviselők stb. képzésében. Ezenkívül támogatni kell azokat a tevékenységeket is, amelyek előmozdítják az olyan értékeknek a sportban való tiszteletben tartását, mint például az alapvető és emberi jogok, a demokrácia, a szolidaritás, a társadalmi integráció, a nemek közötti egyenlőség, az ifjúság fejlődése, a gyermekek jogai és a sport általi nevelés;

14.

Európában a szervezett sport olyan belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, mint a rossz irányítás, a korrupció, a sport manipulálása, a pénzügyi instabilitás, az emberi jogok megsértése, a dopping, a rasszizmus, az erőszak, a nemek közötti egyenlőtlenség, a fokozódó elüzletiesedés, valamint a fiatal sportolók képzése helyett azok vásárlása. Mindez válaszlépéseket igényel, szoros együttműködésben az érintett hatóságokkal és szervezetekkel, amelyeknek meg kell őrizniük a sport értékeit és integritását, elő kell mozdítaniuk a jó irányítást, és pozitív jövőt kell biztosítaniuk a sport számára;

15.

a jó sportügyi irányítás a sportszervezetek és -szövetségek önállóságának és önszabályozásának egyik feltétele, összhangban a demokrácia, az átláthatóság, az integritás, a szolidaritás, a nemek közötti egyenlőség, a nyitottság, az elszámoltathatóság és a társadalmi felelősségvállalás elvével. Alapvető fontosságú, hogy a sportszervezetek és -szövetségek a sportolók és a szurkolók megszólaltatásával fenntartsák és lehetőség szerint emeljék a jó irányítás normáit;

16.

a sport hosszú távú életképessége szempontjából – a jogtalan előny kialakulásának megelőzése érdekében – elengedhetetlen a versenyek egyensúlyának fenntartása és szükség esetén javítása. A tisztességes, versenyképes és kiegyensúlyozott sportversenyek előmozdítása érdekében mérlegelni kell a rövid távú igényekre és a hosszú távú fejleményekre egyaránt kiterjedő intézkedések széles körét;

TEKINTETTEL ARRA, HOGY:

17.

a nemzeti válogatottak versenyei az európai szervezett sport szerves részét képezik (3). Fontos szerepet játszanak nemcsak a nemzeti identitás megerősítésében és a fiatal sportolók minél jobb sportteljesítményre ösztönzésében, hanem a szabadidősporttal való szolidaritás előmozdítása és a fiatalabb generációk példaképeinek megteremtése terén is;

18.

a sportszervezeteknek a sport minden típusa és szintje esetében el kell kötelezniük magukat az átláthatóság kultúrájának kialakítása mellett, és a jó irányítás elvei alapján olyan eljárásokat kell létrehozniuk, amelyek biztosítják pénzügyi forrásaik kifogástalan kezelését, az összeférhetetlenség és a korrupció megelőzését célzó szigorú ellenőrzéseket, valamint a választás alapján betöltendő, korlátozott időszakra szóló pozíciókat;

19.

a hivatásos sport fokozódó kereskedelmi hasznosítása még inkább nyereségorientált tevékenységgé teszi a sportot, amelyet különösen a műsorszolgáltatási jogok értéke vezérel. Noha több sportoló pénzügyi forrásainak megteremtéséhez járul hozzá, a sport kereskedelmi dimenziójának fejlesztése nem veszélytelen a sport értékei szempontjából;

20.

egy olyan időszakban, amikor a sport korszerűsítése a sportban rejlő gazdasági potenciált kihasználva új pénzügyi lehetőségeket teremt, rendkívül fontos, hogy az értékalapú szervezett sport megőrizze a sport integritását, betartsa a jó irányítás elveit, tiszteletben tartsa a nemzeti, az uniós és a nemzetközi jogot, és biztosítsa a szolidaritás értékeinek valamennyi szereplő közötti hatékony érvényesítéséhez szükséges egyenlő versenyfeltételeket;

21.

az európai sport bizonyos értékei és hagyományai pozitív hatást gyakorolnak a társadalomra, így azokat elő kell mozdítani, ugyanakkor hangsúlyozni kell az európai sport szerveződésének sokféleségét és összetettségét. Az állásfoglalás – elsősorban az értékalapú szervezett sportra összpontosítva – rámutat az európai sportmodell fő jellemzőire;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉVEL ÖSSZHANGBAN ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN:

22.

az uniós jogszabályok idevágó rendelkezéseivel összhangban támogassák az európai sportmodell fő jellemzőit – ezek többek között az egyesülés szabadsága, a piramisszerkezet, a bejutás és kiesés nyílt rendszere, az alulról építkező megközelítés és a szolidaritás, a modell nemzeti identitásban betöltött szerepe, a közösségépítés és az önkéntes tevékenységen alapuló struktúrák –, továbbá annak társadalmi, nevelési, kulturális és egészségvédelmi funkcióit;

23.

az értékalapú szervezett sport elképzelésével összhangban – például a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd keretében – részletesebben vizsgálják meg az európai sportmodell fő jellemzőit és folytassák az érdekelt felekkel ezekről már megkezdett egyeztetéseket, figyelembe véve a sport különböző típusait jellemző megközelítések és új fejlemények sokféleségét;

24.

mozdítsák elő az értékeket a sportban, valamint a sportszervezetek tevékenységében, amelyek irányítása így megfelel a demokrácia, az átláthatóság, az integritás, a szolidaritás, a nemek közötti egyenlőség, a nyitottság, az elszámoltathatóság, a hozzáférhetőség, a társadalmi felelősségvállalás, valamint az alapvető és az emberi jogok tiszteletben tartása elveinek;

25.	ismerjék el és őrizzék meg a sport sajátos jellegét és az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságait, valamint a sportirányítási szerveknek a sportáguk szervezése tekintetében fennálló autonómiáját, feltételezve, hogy eleget tesznek a nemzeti, a nemzetközi és az uniós jog előírásainak;

26.	ismerjék el az önkéntesek, a szabadidősportklubok, a családok és a helyi közösségek sporthoz való hozzájárulását, és adott esetben támogassák őket;

27.	erősítsék meg a sportolók, valamint a sport területén dolgozók képzésének és oktatásának ösztönzését célzó politikákat, mivel azok elősegítik a sport társadalmi, oktatási, gazdasági és szélesebb körű előnyeinek érvényesítését;

28.	hívják fel a figyelmet arra, hogy a zárt körű sportversenyek milyen következményekkel járhatnak az európai szervezett sportra nézve, például hogy alapvetően megváltoztathatják az általában sportban szerzett érdemekre épülő kvalifikációs folyamatokat;

29.	vegyék fel az európai sporttal kapcsolatos kérdéseket az Európa jövőjéről szóló konferencián zajló viták témái közé;

FELKÉRIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY:

30.

az uniós jogszabályok idevágó rendelkezéseivel összhangban támogassa az európai sportmodell fő jellemzőit – ezek többek között az egyesülés szabadsága, a piramisszerkezet, a bejutás és kiesés nyílt rendszere, az alulról építkező megközelítés és a szolidaritás, a modell nemzeti identitásban betöltött szerepe, a közösségépítés és az önkéntes tevékenységen alapuló struktúrák –, továbbá annak társadalmi, nevelési, kulturális és egészségvédelmi funkcióit;

31.

az értékalapú szervezett sport elképzelésével összhangban – például a Bizottság európai sportmodell(ek)ről készült tanulmánya, a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd stb. keretében – részletesebben vizsgálja meg az európai sportmodell fő jellemzőit és folytassa az érdekelt felekkel ezekről már megkezdett egyeztetéseket, figyelembe véve a sport különböző típusait jellemző megközelítések és új fejlemények sokféleségét;

32.	az uniós és nemzetközi jog tekintetében fennálló hatáskörén belül támogassa a sport szerepét és annak oktatási dimenzióját – például a sportolók kettős karrierjét –, valamint e kettő fenntartható ötvözését;

33.

továbbra is ismerje el és gyakorlati szinten érvényesítse a sport sajátos jellegét, valamint annak önkéntes részvételen alapuló egyedi struktúráit, melyeknek működésük során fokozottan be kell tartaniuk a jó irányítás, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a társadalmi felelősségvállalás, a befogadás, az integritás, a demokrácia és az önszabályozás elveit, továbbá tiszteletben kell tartaniuk az alapvető és az emberi jogokat;

34.	saját hatáskörén belül mozdítsa elő a sportmozgalommal, a sportolói csoportokkal, a kereskedelmi célú események szervezőivel és az egyéb érdekelt felekkel folytatott együttműködést és strukturált párbeszédet, figyelembe véve a sport sajátos jellegét;

35.

hívja fel a figyelmet arra, hogy a zárt körű sportversenyek milyen következményekkel járhatnak az európai szervezett sportra, például a sportversenyek tisztaságára és nyitottságára, az önkéntes tevékenységen alapuló struktúrákra, valamint a sportnak a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére nézve;

36.	vegye fel az európai sporttal kapcsolatos kérdéseket az Európa jövőjéről szóló konferencián zajló viták témái közé;

A SPORTSZERVEZETEK AUTONÓMIÁJÁT FIGYELEMBE VÉVE FELKÉRIK A SPORTMOZGALOM SZEREPLŐIT, HOGY:

37.

az uniós jogszabályok idevágó rendelkezéseivel összhangban támogassák az európai sportmodell fő jellemzőit – ezek többek között az egyesülés szabadsága, a piramisszerkezet, a bejutás és kiesés nyílt rendszere, az alulról építkező megközelítés és a szolidaritás, a modell nemzeti identitásban betöltött szerepe, a közösségépítés és az önkéntes tevékenységen alapuló struktúrák –, továbbá annak társadalmi, nevelési, kulturális és egészségvédelmi funkcióit;

38.

az értékalapú szervezett sport elképzelésével összhangban – például a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd keretében – részletesebben vizsgálják meg az európai sportmodell fő jellemzőit és folytassák az érdekelt felekkel ezekről már megkezdett egyeztetéseket, figyelembe véve a sport különböző típusait jellemző megközelítések és új fejlemények sokféleségét;

39.	minden szinten mozdítsák elő a sportszervezetek közötti szolidaritást, elősegítve ezáltal a sportágazat Covid19-világjárvány utáni talpra állását, illetve fenntartható működését és további fejlődését;

40.	tartsák tiszteletben a nemzetközi sportnaptár előírásait és igazodjanak azokhoz, valamint vegyenek részt a szolidaritási rendszerekben;

41.

kötelezzék el magukat a hivatásos és a szabadidősport közötti pénzügyi szolidaritás mellett, és vállalják, hogy a legmagasabb szinten eleget tesznek a jó irányítás követelményének, valamint a sportolókra, a sport területén dolgozókra, a tisztviselőkre és a nézőkre vonatkozó biztonsági és feddhetetlenségi előírásoknak;

42.

valamennyi érdekelt féllel, különösen a sportirányítási szervekkel együttműködve gondoskodjanak az alapvető és az emberi jogok védelméről és megerősítéséről, ideértve különösen a sportolók jogait valamennyi sportvonatkozású tevékenység során, valamint a sportolók egészségének védelmét a sportversenyek számának növekedésével összefüggésben, továbbá a megkülönböztetés minden formájának elkerülése révén a nemek közötti egyenlőség és a társadalmi befogadás megvalósítását;

43.	gondoskodjanak olyan hatékony belső és külső mechanizmusok meglétéről, amelyek biztosítják a jó irányítás, illetve az alapvető és az emberi jogok tiszteletben tartása elveinek, továbbá a megfelelő nyomonkövetési, jelentéstételi és szankciós mechanizmusoknak való megfelelést;

44.	gondoskodjanak arról, hogy a legmagasabb szintű és a hivatásos sportversenyek megrendezésekor érvényesüljön a sportversenyek nyitottságának elve, azaz mindenekelőtt a sportban szerzett érdemeket vegyék figyelembe;

45.	a sport és az oktatás fenntartható ötvözésének gyakorlati megvalósítása érdekében működjenek együtt oktatási intézményekkel, elősegítve ezzel a sportolók általános fejlődését, jóllétét és integritását;

46.	ösztönözzék és mozdítsák elő a fiatal sportolók és az alulreprezentált csoportok részvételét a sporttevékenységekben, illetve adott esetben a sporttal kapcsolatos döntéshozatalban;

47.

dolgozzanak ki a sportolók jogainak és kötelezettségeinek védelmére szolgáló mechanizmusokat, többek között a megkülönböztetésmentesség, az információhoz való hozzáférés, a sportszervezeteken belüli képviselet, a magánélet védelme és a tisztességes eljáráshoz való jog tekintetében, és ösztönözzék a sportolókat e mechanizmusok igénybevételére;

48.	tartsák tiszteletben az alapvető és az emberi jogokat, és e tekintetben az elszámoltathatóság szellemében határozzanak a nagyszabású sportesemények házigazdáiról, legyen szó akár az Európai Unión belüli, akár azon kívüli eseményekről (4).

---

(1)  »Bár az európai sport szerveződésének sokfélesége miatt nem létezik közös meghatározás az európai sportmodellre, néhány alapvető jellemzője felismerhetővé teszi. E jellemzők közé tartozik a piramisszerkezet, a bejutás és kiesés nyílt rendszere, az alulról építkező megközelítés és a szolidaritás, a nemzeti identitásban betöltött szerepe, az önkéntes tevékenységen alapuló struktúrák, valamint a társadalomban és az oktatásban betöltött szerepe.«

(2)  Az Európai Bizottságnak a sport gazdasági hatásáról a sportágazati szatellitszámlák segítségével készített tanulmánya, kutatási jelentés, 2018. április.

(3)  Lásd például Tsjalle van der Burg „EU competition law, football and national markets” (Az uniós versenyjog, a labdarúgás és nemzeti piacok) c. tanulmányát (2020. december 30.).

(4)  A sportért felelős 27 miniszter 2021. január 27-én kelt, Mariya Gabriel biztosnak küldött levele alapján.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.10487 – CDPQ / INVESTCORP / ICR)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2021/C 501/02)

2021. október 27-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32021M10487 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.10558 – COGENIO / AVIO / TERMICA COLLEFERRO)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2021/C 501/03)

2021. december 6-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32021M10558 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2021. december 10.

(2021/C 501/04)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1273
JPY	Japán yen	128,20
DKK	Dán korona	7,4362
GBP	Angol font	0,85355
SEK	Svéd korona	10,2463
CHF	Svájci frank	1,0424
ISK	Izlandi korona	147,80
NOK	Norvég korona	10,1335
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,365
HUF	Magyar forint	365,58
PLN	Lengyel zloty	4,6123
RON	Román lej	4,9494
TRY	Török líra	15,6908
AUD	Ausztrál dollár	1,5765
CAD	Kanadai dollár	1,4340
HKD	Hongkongi dollár	8,7918
NZD	Új-zélandi dollár	1,6635
SGD	Szingapúri dollár	1,5396
KRW	Dél-Koreai won	1 331,35
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,0414
CNY	Kínai renminbi	7,1814
HRK	Horvát kuna	7,5250
IDR	Indonéz rúpia	16 202,70
MYR	Maláj ringgit	4,7488
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,746
RUB	Orosz rubel	82,8024
THB	Thaiföldi baht	37,945
BRL	Brazil real	6,2923
MXN	Mexikói peso	23,6094
INR	Indiai rúpia	85,3105

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

2021. évi éves naprakésszé tétel az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazása és nyugdíja, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatók tekintetében

(2021/C 501/05)

---

(1)  A Tanács 300/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelete (1976. február 9.) a műszakpótlékra jogosult tisztviselők kategóriáinak meghatározásáról, valamint annak mértékéről és feltételeiről (HL L 38., 1976.2.13., 1. o.). Az 1307/87/Euratom, ESZAK, EGK rendelettel (HL L 124., 1987.5.13., 6. o.) kiegészített rendelet.

(2)  A Tanács 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségeket illető adók alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 8. o.).

Éves naprakésszé tétel az európai unió harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak díjazására alkalmazandó korrekciós együtthatók tekintetében (1)

(2021/C 501/06)

A munkavégzés helye	Gazdasági paritás 2021. július	Átváltási árfolyam 2021. július  (*1)	Korrekciós együttható 2021. július  (*2)
Afganisztán  (*3)	0	0	0
Albánia	69,29	122,59	56,5
Algéria	102	160,357	63,6
Angola	702,5	774,068	90,8
Argentína	85,64	113,59	75,4
Örményország	474,2	606,64	78,2
Ausztrália	1,605	1,5811	101,5
Azerbajdzsán	1,756	2,02096	86,9
Banglades	84,55	100,902	83,8
Barbados	2,363	2,39034	98,9
Belarusz	2,136	3,021	70,7
Benin	576,7	655,957	87,9
Bolívia	6,273	8,21461	76,4
Bosznia-Hercegovina	1,127	1,95583	57,6
Botswana	8,505	12,9702	65,6
Brazília	3,807	5,8826	64,7
Burkina Faso	609,6	655,957	92,9
Burundi	1 879	2 358,35	79,7
Kambodzsa	3 645	4 885,5	74,6
Kamerun	612,4	655,957	93,4
Kanada	1,448	1,4706	98,5
Zöld-foki-szigetek	76,54	110,265	69,4
Közép-Afrikai Köztársaság	742,9	655,957	113,3
Csád	639,7	655,957	97,5
Chile	626,2	869,132	72,0
Kína	6,587	7,6814	85,8
Kolumbia	2 494	4 482,19	55,6
Kongó	770,2	655,957	117,4
Costa Rica	582,7	735,38	79,2
Kuba  (*1)	1,048	1,1888	88,2
Kongói Demokratikus Köztársaság	3 289	2 377,38	138,3
Dzsibuti	223	211,886	105,2
Dominikai Köztársaság	46,08	67,9661	67,8
Ecuador  (*1)	0,8862	1,1888	74,5
Egyiptom	15,71	18,732	83,9
Salvador  (*1)	0,7935	1,1888	66,7
Eritrea	17,96	18,1606	98,9
Szváziföld	10,52	17,052	61,7
Etiópia	35,93	52,5752	68,3
Fidzsi	1,76	2,46488	71,4
Gabon	685,8	655,957	104,5
Gambia	53,47	61,78	86,5
Grúzia	2,342	3,7601	62,3
Ghána	5,867	6,8616	85,5
Guatemala	8,162	9,21359	88,6
Guinea	10 439	11 667,8	89,5
Bissau-Guinea	478	655,957	72,9
Guyana	182,5	249,805	73,1
Haiti	114,2	110,26	103,6
Honduras	21,74	28,4022	76,5
Hongkong	10,48	9,2297	113,5
Izland	193,9	147,3	131,6
India	71,9	88,305	81,4
Indonézia	12 173	17 339,9	70,2
Irán	82 045	49 929,6	164,3
Irak  (*3)	0	0	0
Izrael	4,384	3,876	113,1
Elefántcsontpart	598	655,957	91,2
Jamaica	139,8	178,636	78,3
Japán	134,9	131,54	102,6
Jordánia	0,7467	0,84286	88,6
Kazahsztán	367,6	509,94	72,1
Kenya	111	128,604	86,3
Koszovó	0,5483	1	54,8
Kuvait	0,31	0,35789	86,6
Kirgizisztán	65,48	100,644	65,1
Laosz	8 374	11 332	73,9
Libanon  (*3)	0	0	0
Leshoto	10,78	17,052	63,2
Libéria	278,1	203,723	136,5
Líbia  (*3)	0	0	0
Madagaszkár	3 770	4 532,5	83,2
Malawi	685,2	961,795	71,2
Malajzia	3,809	4,9353	77,2
Mali	540,5	655,957	82,4
Mauritánia	29,27	43,255	67,7
Mauritius	35,69	48,9855	72,9
Mexikó	14,28	23,6108	60,5
Moldova	14,03	21,4896	65,3
Mongólia	2 204	3 386,96	65,1
Montenegró	0,5687	1	56,9
Marokkó	8,739	10,6246	82,3
Mozambik	63,41	75,445	84,0
Mianmar/Burma	1 287	1 962,71	65,6
Namíbia	13,41	17,052	78,6
Nepál	95,18	141,735	67,2
Új-Kaledónia	122,554	119,332	102,7
Új-Zéland	1,409	1,7	82,9
Nicaragua	33,52	41,8078	80,2
Niger	495,1	655,957	75,5
Nigéria	400,3	491,073	81,5
Észak-Macedónia	30,15	61,695	48,9
Norvégia	13,35	10,1893	131,0
Pakisztán	138,6	188,215	73,6
Panama  (*1)	1,012	1,1888	85,1
Pápua Új-Guinea	4,054	4,17123	97,2
Paraguay	4 172	8 048,91	51,8
Peru	3,521	4,73737	74,3
Fülöp-szigetek	53,27	57,765	92,2
Katar	4,722	4,32723	109,1
Oroszország	76,25	86,4662	88,2
Ruanda	863,2	1 178,17	73,3
São Tomé és Príncipe	23,63	24,5	96,4
Szaúd-Arábia	3,81	4,458	85,5
Szenegál	570,5	655,957	87,0
Szerbia	70,1	117,57	59,6
Sierra Leone	10 982	12 206	90,0
Szingapúr	1,889	1,5985	118,2
Szomália  (*3)	0	0	0
Dél-Afrika	11,2	17,052	65,7
Dél-Korea	1 270	1 341,25	94,7
Dél-Szudán	387,7	517,737	74,9
Srí Lanka	157,4	238,891	65,9
Szudán	417,9	538,484	77,6
Svájc (Bern)	1,377	1,0965	125,6
Svájc (Genf)	1,377	1,0965	125,6
Szíria  (*3)	0	0	0
Tajvan	27,68	33,263	83,2
Tádzsikisztán	8,801	13,4572	65,4
Tanzánia	2 197	2 744,58	80,0
Thaiföld	27,65	38,166	72,4
Kelet-Timor  (*1)	0,877	1,1888	73,8
Togó	640	655,957	97,6
Trinidad és Tobago	6,395	8,44815	75,7
Tunézia	2,424	3,3069	73,3
Törökország	4,555	10,361	44,0
Türkmenisztán	5,088	4,1608	122,3
Uganda	2 796	4 230,1	66,1
Ukrajna	26,04	32,6431	79,8
Egyesült Arab Emírségek	3,785	4,3807	86,4
Egyesült Királyság	0,8888	0,85948	103,4
Egyesült Államok (New York)	1,192	1,1888	100,3
Egyesült Államok (Washington)	1,066	1,1888	89,7
Uruguay	39,66	51,6629	76,8
Üzbegisztán	8 237	12 572,7	65,5
Venezuela  (*3)	0	0	0
Vietnám	19 358	27 354,3	70,8
Ciszjordánia – Gázai övezet	4,384	3,876	113,1
Jemen  (*3)	0	0	0
Zambia	13,55	27,0592	50,1
Zimbabwe  (*3)	0	0	0

---

(1)  Az Eurostat az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó személyzeti szabályzat 64. cikke, X. és XI. melléklete értelmében az Európai Unió EU-n kívüli képviseleteken szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak díjazására alkalmazott korrekciós együtthatók naprakésszé tételéről szóló, 2021. október 28-i jelentése (Ares(2021)6803678).

A módszertannal kapcsolatos további információk az Eurostat honlapján érhetőek el („Statistics Database” > „Economy and finance” > „Prices” > „Correction coefficients”).

(*1)  1 EUR = a nemzeti valuta x egysége (USD az alábbi országok tekintetében: Kuba, Ecuador, Salvador, Panama, Kelet-Timor).

(*2)  Brüsszel és Luxembourg = 100 %.

(*3)  Nem állnak rendelkezésre adatok a helyi instabilitásból adódó nehézségek vagy a megbízható adatok hiánya miatt.

Időközi naprakésszé tétel az Európai Unió harmadik országokban szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak díjazására alkalmazandó korrekciós együtthatók tekintetében (1)

(2021/C 501/07)

2021. FEBRUÁR

A munkavégzés helye	Gazdasági paritás 2021. február	Átváltási árfolyam 2021. február  (*1)	Korrekciós együttható 2021. február  (*2)
Angola	589,9	791,848	74,5
Argentína	63,5	105,071	60,4
Belarusz	2,058	3,1137	66,1
Brazília	3,357	6,5857	51,0
Chile	625,3	884,964	70,7
Gambia	49,59	61,9	80,1
Guatemala	7,709	9,40629	82,0
Haiti	110,6	88,66	124,7
Irán	74 065	50 782,2	145,8
Kazahsztán	340,5	510,99	66,6
Kenya	102,8	133,87	76,8
Kirgizisztán	59,03	102,532	57,6
Libanon  (*3)	0	0	0
Libéria	318,3	206,157	154,4
Mauritánia	29,42	43,74	67,3
Mozambik	57,91	91,205	63,5
Pakisztán	124	194,861	63,6
Katar	4,823	4,40112	109,6
São Tomé és Príncipe	23,35	24,5	95,3
Dél-Szudán	382,8	214,757	178,2
Szudán	242,4	67,0489	361,5
Törökország	4,29	8,9313	48

2021. MÁRCIUS

Ország	Gazdasági paritás 2021. március	Átváltási árfolyam 2021. március (*4)	Korrekciós együttható 2021. március  (*5)
Algéria	101,3	160,981	62,9
Argentína	67,6	109,328	61,8
Örményország	439,7	635,79	69,2
Costa Rica	586,1	746,135	78,6
Kuba	0,9966	1,2225	81,5
Dzsibuti	212,1	216,94	97,8
Dominikai Köztársaság	42,96	70,1701	61,2
Honduras	20,91	29,4451	71,0
Jamaica	130	182,341	71,3
Madagaszkár	3 485	4 542,09	76,7
Malawi	646,6	948,171	68,2
Malajzia	3,588	4,9383	72,7
Mexikó	14,07	25,3424	55,5
Namíbia	13,37	18,1101	73,8
Nicaragua	31,29	42,7001	73,3
Szudán	263,9	455,786	57,9
Tanzánia	2 112	2 792,58	75,6
Türkmenisztán	5,046	4,27875	117,9
Uruguay	39,3	52,5431	74,8
Zambia	12,06	26,3531	45,8

2021. ÁPRILIS

Ország	Gazdasági paritás 2021. április	Átváltási árfolyam 2021. április  (*6)	2021. április Korrekciós együttható (*7)
Angola	632,7	733,915	86,2
Argentína	72,34	107,747	67,1
Brazília	3,562	6,7685	52,6
Grúzia	2,208	3,9545	55,8
Koszovó	0,5604	1	56,0
Mali	513,8	655,957	78,3
Szudán	295,3	449,551	65,7

2021. MÁJUS

Ország	Gazdasági paritás 2021. május	Átváltási árfolyam 2021. május  (*8)	Korrekciós együttható 2021. május  (*9)
Argentína	76,7	113,127	67,8
Kolumbia	2 388	4 438,75	53,8
Ghána	5,729	6,9259	82,7
Guyana	175,8	252,82	69,5
India	68,65	89,8545	76,4
Irán	78 712	50 941,8	154,5
Kirgizisztán	62,67	102,849	60,9
Libéria	295,9	208,004	142,3
Mozambik	61,43	69,49	88,4
Pakisztán	132,3	186,418	71,0
Panama	0,9818	1,2129	80,9
Peru	3,443	4,64844	74,1
Szudán	341	472,51	72,2
Trinidad és Tobago	6,197	8,40095	73,8
Zambia	12,74	26,9319	47,3

2021. JÚNIUS

A MUNKAVÉGZÉS HELYE	Gazdasági paritás 2021. június	Átváltási árfolyam 2021. június (*10)	Korrekciós együttható 2021. június (*11)
Angola	678,6	786,826	86,2
Argentína	81,28	114,718	70,9
Örményország	464,1	637,42	72,8
Benin	561,2	655,957	85,6
Kongói Demokratikus Köztársaság	3 214	2 413,12	133,2
Dominikai Köztársaság	45,22	69,5214	65,0
Ecuador	0,8716	1,2142	71,8
Gambia	52,34	61,61	85,0
Hongkong	10,63	9,4246	112,8
Jamaica	136,9	180,552	75,8
Kazahsztán	361,2	523,01	69,1
Kenya	109,2	131,447	83,1
Madagaszkár	3 689	4 567,50	80,8
Nicaragua	32,88	42,6317	77,1
Nigéria	397,0	501,483	79,2
Szudán	376,0	506,910	74,2

---

(1)  Az Eurostat az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó személyzeti szabályzat 64. cikke, X. és XI. melléklete értelmében az Európai Unió EU-n kívüli képviseleteken szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak díjazására alkalmazott korrekciós együtthatók időközi naprakésszé tételéről szóló, 2021. október 18-i jelentése (Ares(2021)6358373).

A módszertannal kapcsolatos további információk az Eurostat honlapján érhetőek el („Statistics Database” > „Economy and finance” > „Prices” > „Correction coefficients”).

(*1)  1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az alábbi ország tekintetében, ahol az USD: A fenti táblázatban nincs ilyen.

(*2)  Brüsszel és Luxembourg = 100.

(*3)  Nem állnak rendelkezésre adatok a helyi instabilitásból adódó nehézségek vagy a megbízható adatok hiánya miatt.

(*4)  1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az alábbi ország tekintetében, ahol az USD: Kuba.

(*5)  Brüsszel és Luxembourg = 100.

(*6)  1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az alábbi ország tekintetében, ahol az USD: A fenti táblázatban nincs ilyen.

(*7)  Brüsszel és Luxembourg = 100.

(*8)  1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az alábbi ország tekintetében, ahol az USD: Panama.

(*9)  Brüsszel és Luxembourg = 100.

(*10)  1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az alábbi ország tekintetében, ahol az USD: Ecuador.

(*11)  Brüsszel és Luxembourg = 100.

Értesítés az Indiából és a Törökországból származó kerámia burkolólapok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2021/C 501/08)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint az Indiából és a Törökországból (a továbbiakban: érintett országok) származó kerámia burkolólapok behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal kárt okoz (2) az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   Panasz

A panaszt 2021. november 3-án a Kerámiaburkolólap-gyártók Európai Szövetsége (CET, a továbbiakban: a panaszos) nyújtotta be. A panaszt a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a kerámia burkolólapokkal foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza a panasz nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók támogatásának mértékére vonatkozó elemzést. Ezen értesítés 5.6. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   Vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék: kerámia út- és padlóburkolólap, kályha- vagy falburkoló csempe; kerámia mozaikkocka és hasonló áru, alátéten is; lezáró kerámia (a továbbiakban: vizsgált termék).

Amennyiben az érdekelt felek a termékkörre vonatkozóan információkat kívánnak szolgáltatni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 10 napon belül kell megtenniük (3).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítólagosan dömpingelt termék az érintett országokból származó, jelenleg a 6907 21 00, 6907 22 00, 6907 23 00, 6907 30 00 és 6907 40 00 KN-kódok alá tartozó vizsgált termék. A megadott KN-kódok csak tájékoztató jellegűek. E vizsgálat hatálya a vizsgált terméknek a 2. pontban szereplő meghatározásához igazodik.

Az érintett országok vonatkozásában – a belföldi árakkal kapcsolatos megbízható adatok hiányában – a dömpingre vonatkozó állítás egy számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és igazgatási költségek [SGA-költségek], valamint nyereség) és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek az érintett országok vonatkozásában jelentősek.

4.   A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból érkező behozatala összességében abszolút értelemben és piaci részesedését tekintve egyaránt nőtt.

A panaszos által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét.

5.   Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak vagy azt ilyen kárral fenyegeti-e.

Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat az alaprendelet 21. cikkével összhangban annak megállapítására irányul, hogy az intézkedések bevezetése nem szolgálna-e uniós érdeket.

A Bizottság felhívja továbbá a felek figyelmét a Covid19-járványnak a dömping- és a szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról közzétett közleményre, (4) amely erre az eljárásra is alkalmazandó lehet.

5.1.    Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2020. július 1. és 2021. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a panasszal és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

Amennyiben az érdekelt felek a panaszhoz (ideértve a kárt és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a panasz támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országokban működő exportáló gyártóit (5) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.3.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.3.1.1.   Az érintett országok vizsgálat alá vonandó exportáló gyártóira vonatkozó eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, az érintett országokban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjenek a Bizottságnak információkat vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan. Ezeket az információkat a TRON.tdi platformon (a továbbiakban: TRON platform) keresztül kell megadni a következő címen: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi/form/AD684_SAMPLING_FORM_FOR_EXPORTING_PRODUCER. A TRON platformhoz való hozzáférés módjáról az 5.6. és az 5.8. pont ad tájékoztatást.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felvette a kapcsolatot az érintett országok hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Miután megkapta az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába vagy sem. A mintába felvett exportáló gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2559).

A Bizottság a kérdőívet az exportáló gyártók ismert szervezeteinek, valamint az érintett országok hatóságainak is a rendelkezésére bocsátja.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett exportáló gyártók együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). Az 5.3.1.1. b) pont sérelme nélkül a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem fogja meghaladni a mintában szereplő exportáló gyártók számára megállapított dömpingkülönbözetek súlyozott átlagát (6).

b)   A mintában nem szereplő exportáló gyártókra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra. Azoknak az exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kívánják kérni, ki kell tölteniük a kérdőívet, és a megfelelően kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül vissza kell küldeniük. Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2559). A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e egyedi vám a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók számára.

Ugyanakkor azoknak a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérik, tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, például ha a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet megállapítása túl nagy terhet jelentene, és akadályozná a vizsgálat időben történő lezárását.

5.3.2.   A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (7) (8)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés mellékletében meghatározott információkat.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható.

Miután megkapta a minta kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket az importőrök mintája kapcsán hozott döntéséről. A Bizottság emellett a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítéstől számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket bocsát a mintába felvett független importőrök rendelkezésére. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kapcsán hozott döntésre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

Az importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2559).

5.4.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapításához, hogy éri-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. Ezen túlmenően azoknak a további uniós gyártóknak, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeknek eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A mintába felvett uniós gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük a kérdőívet.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2559).

5.5.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a Bizottság megállapítja a dömping és az abból eredő kár fennállását, az alaprendelet 21. cikkének megfelelően el kell dönteni, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat arról, hogy az intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be. A kérdőívek – köztük a vizsgált termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2559). Az alaprendelet 21. cikke alapján szolgáltatott információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek, köztük az exportáló gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az exportáló gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.3., az 5.4. és az 5.5. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül, nem érinti az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a TRON.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni (9).

5.7.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat.

A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatásra a következő időkeretek vonatkoznak:

—	Az ideiglenes intézkedések bevezetésének határideje előtt tartandó meghallgatást az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell kérni. A meghallgatás megtartására rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 60 napon belül kerül sor.

—

Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszt követően a meghallgatást az ideiglenes ténymegállapításoknak vagy a tájékoztató dokumentumnak az érdekelt felek részére történő megküldésétől számított 5 napon belül kell kérni. A meghallgatás megtartására rendesen az érdekelt felek tájékoztatására vonatkozó értesítés vagy a tájékoztató dokumentum dátumától számított 15 napon belül kerül sor.

—

A végleges ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszban a meghallgatást az érdekelt felek végső tájékoztatásának dátumától számított 3 napon belül kell kérni. A meghallgatás megtartására rendesen az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt időszak alatt kerül sor. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, a meghallgatást az újabb végső tájékoztatás kézhezvételét követően azonnal kell kérni. A meghallgatás megtartására rendesen az érdekelt felek e tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására előírt határidő lejárta előtt kerül sor.

A fenti időkeretek nem érintik a Bizottság szolgálatainak azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben az időkereteken kívül is helyt adjanak meghallgatás iránti kérelemnek, sem a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben elutasítsa a meghallgatás iránti kérelmet. Ha a Bizottság szolgálatai elutasítják a meghallgatás iránti kérelmet, az érintett fél tájékoztatást kap az elutasítás indokairól.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.8.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Sensitive” (10) (bizalmas) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Sensitive” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket a TRON.tdi platformon (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül, a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve nyújtsák be. A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate G

Office: CHAR 04/039

1049 Brussels

BELGIUM

E-mail-cím a dömpinggel kapcsolatos kérdésekben, India vonatkozásában:

TRADE-AD684-DUMPING-INDIA@ec.europa.eu

E-mail-cím a dömpinggel kapcsolatos kérdésekben, Törökország vonatkozásában:

TRADE-AD684-DUMPING-TURKEY@ec.europa.eu

E-mail-cím a kárral és az uniós érdekkel kapcsolatos kérdésekben, beleértve ezen értesítés mellékletét is:

TRADE-AD684-INJURY@ec.europa.eu

6.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 13 hónapon belül – de legfeljebb 14 hónapon belül – lezárul. Az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedéseket rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított legfeljebb 7 hónapon belül – de legkésőbb 8 hónapon belül – lehet bevezetni.

Az alaprendelet 19a. cikkének megfelelően a Bizottság 4 héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tájékoztatást nyújt az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Az érdekelt felek számára 3 munkanap áll rendelkezésre, hogy a számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

Ha a Bizottság nem vet ki ideiglenes vámokat, hanem folytatja a vizsgálatot, 4 héttel az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt tájékoztató dokumentumot ad ki, amelyben értesíti az érdekelt feleket az ideiglenes vámok kivetésének mellőzéséről.

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az ideiglenes ténymegállapításokhoz vagy a tájékoztató dokumentumhoz írásbeli észrevételeket tegyenek, és 10 nap ahhoz, hogy a végleges ténymegállapításokhoz írásbeli észrevételeket tegyenek. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az érdekelt felek írásbeli észrevételeinek megtételére vonatkozó határidő az újabb végső tájékoztatás keretében kerül meghatározásra.

7.   Információszolgáltatás

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. és 6. pontjában meghatározott időkereteken belül szolgáltathatnak információkat. Az említett pontokban szereplő információktól eltérő információk a következő határidők és feltételek betartása mellett nyújthatók be:

—	Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakasszal kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 70 napon belül kell benyújtani.

—

Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszban az érdekelt felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításoknak vagy a tájékoztató dokumentumnak az érdekelt felek részére történő megküldésével kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követően nem nyújthatnak be új tényszerű információkat. A határidőt követően az érdekelt felek kizárólag akkor nyújthatnak be új tényszerű információkat, ha bizonyítani tudják, hogy az új tényszerű információk a más érdekelt felek tényekkel kapcsolatos állításainak cáfolatához szükségesek, és ha az új tényszerű információk ellenőrzése elvégezhető a vizsgálat időben történő lezárására rendelkezésre álló időn belül.

—

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.   Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az ilyen jellegű észrevételek megtételére a következő időkeretek vonatkoznak:

—	A más érdekelt felek által az ideiglenes intézkedések bevezetésének határideje előtt benyújtott információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítés közzétételét követő 75. napon kell megtenni.

—

Az érdekelt feleknek az ideiglenes ténymegállapításokról való tájékoztatása, illetve a tájékoztató dokumentum nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításokra, illetve a tájékoztató dokumentumra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 7 napon belül kell benyújtani.

—

Az érdekelt felek végső tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követő 3 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az e tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az e tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9.   Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak kellően indokolt esetben, alapos okkal biztosítható.

A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő rendesen legfeljebb 3 nappal hosszabbítható meg, és a meghosszabbítás a szabályok értelmében legfeljebb 7 napra szólhat.

Az ezen értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

10.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az adott érdekelt fél igazolja, hogy a válasz kért formában történő elkészítése indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védekezéshez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ezen értesítés 5.7. pontjában meghatározott időkereteket a meghallgató tisztviselő közreműködésével és az általa tartott meghallgatásokkal kapcsolatban is tartsák tiszteletben. A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közreműködését a közreműködésre okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a közreműködés iránti kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

12.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/

---

(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  Az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban a „kár” általános kifejezés a jelentős hátrányt, a jelentős hátrány okozásával való fenyegetést, valamint a gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatását jelenti.

(3)  Ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele értendő.

(4)  Közlemény a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról (HL C 86., 2020.3.16., 6. o.).

(5)  Exportáló gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, ideértve a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen keresztül az Unió piacára exportálja.

(6)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében foglalt körülmények között megállapított különbözetet.

(7)  Ez a pont kizárólag a független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrökre vonatkozik. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(8)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(9)  Technikai probléma esetén kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Kereskedelmi Főigazgatóság ügyfélszolgálatával (E-mail: trade-service-desk@ec.europa.eu, Tel. +32 22979797).

(10)  A „Sensitive” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele

(2021/C 501/09)

Ez a közzététel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 98. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított két hónapon belül tehető meg.

A TERMÉKLEÍRÁS MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

„dell’Emilia” / „Emilia”

PGI-IT-A0509-AM06

A kérelem benyújtásának időpontja: 2019.1.2.

1.   A módosításra vonatkozó szabályok

Az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke – Nem kisebb jelentőségű módosítás

2.   A módosítás leírása és indokolása

2.1.   A szőlőből készült termékek két új kategóriájának bevezetése: „pezsgő” és „szárított szőlőből készült bor”

A termékleírás a szőlőből készült termékek két új kategóriájával egészült ki: „pezsgő” és „szárított szőlőből készült bor”.

Emilia régióban hosszú múltra visszatekintő hagyománya van mind a szárított szőlőből készült bor kategóriába, mind pedig a pezsgő kategóriába tartozó kiváló borok akár a palackban történő másodlagos erjesztés, akár a Charmat (vagy Martinotti) módszer segítségével történő előállításának.

E termékek „dell’Emilia” / „Emilia” OFJ-ként való besorolásának lehetővé tétele nemcsak a borok gazdasági értékét növeli, hanem a fogyasztók számára is egyértelműen jelzi azok földrajzi eredetét.

E módosítás a termékleírás 1 és 6. cikkét és az egységes dokumentum 2.3. szakaszát (Szőlőből készült termékek kategóriái) érinti.

2.2.   Új fajtatípusok bevezetése

A termékleírás hatálya alá tartozó megfelelő kategóriák, azaz a bor, a gyöngyözőbor (Frizzante), a pezsgő (Spumante), a szárított szőlőből készült bor (Passito) és a részben erjedt szőlőmust ketegóriái kibővültek a szőlőfajtát feltüntető új típusokkal, azaz a Fogarina, a Moscato Bianco és a Spergola fajtákkal.

Ezenkívül a Pignoletto fajta elnevezését a termékleírás többi részében is felváltotta annak szinonimája, a Grechetto Gentile.

Indok: A Fogarina, a Moscato Bianco és a Spergola őshonos fajták, amelyeket a területen régóta termesztenek, és az új fajtatípusokat az ilyen fajták értékének kiaknázását célzó hosszadalmas vizsgálatok után vezetik be.

A Fogarina és a Spergola fajtatípusokat e helyi fajtáknak a termőterületen lezajlott helyreállítása, azok jellegzetességei és fejlődése eredményeképpen vezetik be; e területen ezeket korábban főként más, szélesebb körben elterjedt szőlőfajtákkal együtt használták. Ezeknek a szőlőfajtáknak az újbóli felfedezése és válogatott klónok révén történő fejlesztése kiváló minőségű, egyedi jellemzőkkel rendelkező borok termeléséhez vezetett.

A „Pignoletto” fajta elnevezését felváltotta annak szinonimája, a „Grechetto Gentile”, mivel a termelők úgy döntöttek, hogy a „Pignoletto” elnevezést a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban oltalom alatt álló eredetmegjelölésként népszerűsítik.

E módosítás a termékleírás 1 és 4. cikkét és az egységes dokumentum 7. szakaszát (Fontosabb borszőlőfajták) érinti.

2.3.   A héj nélkül erjesztett (vinificato in bianco) Pinot Nero új típusként, valamint a Chardonnay és a Pinot Bianco fajták kiegészítő fajtájaként történő felvétele

A héj nélkül erjesztett Pinot Nero, a héj nélkül erjesztett Pinot Nero Frizzante és a héj nélkül erjesztett Pinot Nero Spumante új típusként került hozzáadásra.

Indok: E típusok előállításának Emilia régióban hosszú időre visszatekintő hagyománya van. A Pinot Nero szőlő héj nélküli erjesztése kellemes aromájú, elegáns jegyekkel rendelkező fehérborokat eredményez, a gyöngyözőboroknak és a pezsgőknek pedig finom, tartós habot kölcsönöz.

E módosítás a termékleírás 2. és 6. cikkét és az egységes dokumentum 4. (A borok leírása) és 5.1. szakaszát (Borkészítési eljárások) érinti.

2.4.   Elnevezés és kiszerelés – A két vagy több szőlőfajta címkén való feltüntetésére vonatkozó rendelkezések

Olyan rendelkezések kerültek beillesztésre, amelyek lehetővé teszik két vagy több szőlőfajta feltüntetését a címkén a hatályos uniós jogszabályoknak megfelelően, ideértve különösen azt a követelményt, hogy a „kisebb” fajtáknak a bor előállításához felhasznált szőlő legalább 15 %-át kell kitenniük, bár a vonatkozó rendelkezés nem ír elő ilyen minimumkövetelményt (a 607/2009/EK rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja).

E rendelkezés célja a fogyasztók megtévesztő tájékoztatásának megakadályozása. E tekintetben ahhoz, hogy egy adott fajtát fel lehessen tüntetni a címkén, annak a teljes mennyiség legalább 15 %-át kell kitennie, és ezáltal hozzá kell járulnia a bor jellemzőinek alakításához.

Ez a korlátozás összhangban van a 607/2009/EK rendelet 70. cikkének (1) bekezdésével.

Ugyanez a cikk kiegészül az 1. cikkben a fajtabor-típusok esetében felsorolt szőlőfajták közül kettőt vagy többet feltüntető bortípusokkal.

A területen hagyományosan termesztett két vagy több szőlőfajtát megjelölő egyes típusok felvételével járó módosítás célja, hogy a termékleírásban olyasmit említsünk, amit az uniós jogszabályok már engedélyeznek. A Lambrusco szőlőfajta azonban nem használható e típusok esetében, mivel ez a fajta a terület legfontosabb és legreprezentatívabb fajtája. Használatát ezért a Lambrusco fajtabor-típusok számára tartották fenn az e fajtából készült borok sajátos jellemzőinek megőrzése érdekében.

E módosítás a termékleírás 7. cikkét és az egységes dokumentum 2.9. szakaszát (További feltételek – A feltétel leírása) érinti.

2.5.   A Lambrusco típusok szőlőfajtái kombinációjának aktualizálása

Azzal a követelménnyel összefüggésben, hogy a Lambrusco család egyes fajtáinak együtt vagy külön a Lambrusco típushoz használt szőlő 85 %-át kell kitenniük, az engedélyezett fajták jelenlegi jegyzékét (Lambrusco Salamino és/vagy Lambrusco di Sorbara és/vagy Lambrusco Grasparossa és/vagy Lambrusco Marani és/vagy Lambrusco Maestri és/vagy Lambrusco Montericco és/vagy Lambrusco Viadanese és/vagy Lambrusco Oliva) kiegészítették a Lambrusco a Foglia Frastagliata és/vagy Lambrusco Barghi és/vagy Lambrusco dal Peduncolo Rosso fajtákkal (ez utóbbi szinonimája a Terrano), amelyek termesztésének szintén hagyománya van a „dell’Emilia” / „Emilia” OFJ területén.

E módosítás a termékleírás 2. cikkét és az egységes dokumentum 2.7. szakaszát (Fontosabb borszőlőfajták) érinti.

2.6.   A termőterület kiterjesztése

A szőlőtermő területet kiterjesztették a termékleírás hatálya alá tartozó valamennyi terméktípus esetében – a Lambrusco típusok kivételével – a Bologna megyében található, a Sillaro folyó jobb partján fekvő területre is.

A szóban forgó terület a környezeti jellemzők tekintetében hasonló a termőterület többi részéhez, és ezen a területen az itt folytatott szőlőtermesztési tevékenység bővítése és megerősítése miatt jelenleg azonos érzékszervi és minőségi jellemzőkkel rendelkező borokat állítanak elő.

A módosítás a termékleírás 3. cikkét és az egységes dokumentum 2.6. szakaszát (Körülhatárolt földrajzi terület) érinti.

2.7.   A hektáronkénti szőlőhozamok és a térfogatszázalékban kifejezet minimális természetes alkoholtartalom meghatározása az új fajtatípusoknál

Az új fajtatípusok (Fogarina, Moscato és Spergola) esetében a termékleírás kiegészült a hektáronkénti maximális szőlőhozammal és a minimális természetes alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezett értékével a kérelem benyújtását megelőző öt évben rögzített tényleges adatok alapján.

A módosítás a termékleírás 4. cikkét és az egységes dokumentum 2.5.2. szakaszát (Maximális hozamok) érinti.

2.8.   A borkészítésre vonatkozó szabályok – Alaki módosítások (átfogalmazás) – A szomszédos területeken folytatott borkészítésre vonatkozó eltérések

A szöveget átfogalmaztuk a szerkezet javítása és egy elavult rendelkezés törlése érdekében.

Az uniós eltérés, amely lehetővé tette az OFJ boroknak a körülhatárolt földrajzi terület közvetlen közelében található területeken kívül történő előállítását, 2012. december 31-én lejárt és törlésre került.

A 607/2009/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban meghatározták azoknak az eltéréseknek a hatályát, amelyek lehetővé teszik a termelők számára, hogy feldolgozási műveleteikhez a szőlőtermő területtel határos területen is használjanak feldolgozó létesítményeket.

Konkrétan meghatározták, hogy a 3. cikkben szereplő szőlőtermő területen kívül a borkészítésre Ravenna, Forlì-Cesena, Mantova és Cremona megyékben is sor kerülhet.

E módosítás a termékleírás 5. cikkét és az egységes dokumentum 2.9. szakaszát (További feltételek – A körülhatárolt földrajzi területen történő előállításra vonatkozó eltérés) érinti.

2.9.   Az alkoholtartalom-növelésre és az előállítási területen kívülről származó termékek felhasználására vonatkozó rendelkezések

Az alkoholtartalom-növelés tekintetében az előző termékleírásban foglaltaknál szigorúbb szabályok kerültek megállapításra, amelyek szerint az alkoholtartalom-növelésre használt sűrített szőlőmustot a 3. cikkben meghatározott termőterületről származó szőlőből kell előállítani.

A termőterületen kívül szüretelt szőlőből készült termékek felhasználására vonatkozóan is a korábbiaknál szigorúbb szabályokat állapítottak meg (az 1308/2013/EU rendelet 93. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában engedélyezett 15 %-os felső határon belül) annak meghatározásával, hogy a termékleírás hatálya alá tartozó valamennyi termék alapanyagának legalább 85 %-ban az előállítási területről kell származnia, beleértve az édesítésre és másodlagos erjesztésre használt termékeket is.

E módosítások célja annak biztosítása, hogy a végtermék, amelynek legalább 85 %-át a termőterületen szüretelt szőlőből kell előállítani, megfelel a fent említett követelménynek is, amely szerint legalább 85 %-ban az adott területről származó termékekből kell állnia (beleértve az alkoholtartalom-növelésre vagy édesítésre használt termékeket is), mivel ellenkező esetben a kész borban ez az arány 85 % alá csökkenhet. Ezért olyan minőségi intézkedésről van szó, amelynek célja a termelési folyamat tekintetében a termőterületről származó termékek felhasználásának növelése (a bor előállításához és/vagy alkoholtartalom-növeléshez és/vagy édesítéshez és/vagy másodlagos erjesztéshez) még akkor is, ha az uniós szabályok kevésbé korlátozóak. A rendelkezések célja tehát a környezettel való kapcsolat megerősítése.

A módosítás a termékleírás 5. cikkét és az egységes dokumentum 2.5.1. szakaszát (Borkészítési eljárások) érinti.

2.10.   A bor/szőlő terméshozamának meghatározása a Passito típusoknál

Az újonnan bevezetett Passito típusok esetében a kész borra vonatkozó maximális szőlőhozamot 50 %-ban határozták meg, és rendelkezést vezettek be az alkoholtartalom-növelés és az édesítés tilalmáról.

Ennek célja ennek a bortípusnak a szabályozása, amelynek kész bor/szőlőhozam aránya (legfeljebb 50 %) a többi típuséhoz képest alacsony a szőlő szárításának módja (töppesztés) miatt.

E módosítás a termékleírás 5. cikkét és az egységes dokumentum 2.4. szakaszát (A bor leírása) érinti.

2.11.   Az erjesztés/másodlagos erjesztés időtartamára vonatkozó rendelkezés beillesztése

A vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban a termékleírás kiegészült a szőlő szüreti évének december 31-ét követő erjesztésre és másodlagos erjesztésre vonatkozó rendelkezéssel.

A módosítás célja, hogy lehetővé tegye a termékleírásban szereplő különböző borászati termékek erjesztését és másodlagos erjesztését a szőlő szüretelése évének december 31-e és a következő év június 30-a között, feltéve, hogy a vonatkozó értesítéseket megküldik az ellenőrző szervnek, lehetővé téve ezáltal a termelők számára a borkészletük jobb kezelését.

Ez a módosítás a termékleírás 5. cikkére vonatkozik. Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

2.12.   A borok jellemzői fogyasztáskor

Az analitikai és érzékszervi jellemzők leírása a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően szerepel (az 1308/2013/EU rendelet 94. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja) a termékleírásban szereplő valamennyi terméktípus esetében, mind az új, mind pedig a meglévő termékleírásban előírt típusok tekintetében.

E módosítás a termékleírás 6. cikkét és az egységes dokumentum 2.4. szakaszát (A borok leírása) érinti.

2.13.   Elnevezés és kiszerelés – A „Vendemmia Tardiva” („késői szüret”) hagyományos kifejezés használata

A vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban rendelkezéseket hoztak a „Vendemmia Tardiva” hagyományos kifejezésnek a címkén való feltüntetéséről.

Ez a módosítás a termékleírás 7. cikkére vonatkozik. Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

2.14.   Csomagolás

Alaki módosítás útján a szöveg átfogalmazásra került annak érdekében, hogy a tárolóedények és a lezáró rendszerek használatára vonatkozó hatályos rendelkezések hatályát kiterjesszék a „részben erjedt szőlőmust” kategóriára is.

A cikket azért is módosították, hogy szabályozzák a gyöngyözőborok pezsgős dugóinak használatát, különösen a dugót és a palack nyakát fedő fóliaborítás hosszának a nemzeti és uniós jogszabályoknak megfelelően 7 cm-re történő korlátozása céljából, annak érdekében, hogy a gyöngyözőborok csomagolása eltérjen a pezsgők csomagolásától, amelyek általában hosszabb (10–12 cm-es) fóliaborítással rendelkeznek.

Ez a módosítás a termékleírás 8. cikkére vonatkozik. Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

2.15.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi területtel való kapcsolatra vonatkozó információ a 3. cikkben leírt termőterület kiterjesztésének figyelembevételével kiegészült.

Ezenkívül a termékleírásban a termék minőségi jellemzői és a földrajzi környezet közötti kapcsolatot ismertető szakaszt is kiegészítették. Ennek célja a bevezetett új típusok (különösen a Passito és a pezsgők) figyelembevétele.

E módosítás a termékleírás 9. cikkét és az egységes dokumentum 2.8. szakaszát (Kapcsolat a földrajzi területtel) érinti.

2.16.   Az ellenőrző szervre való hivatkozások

Az ellenőrző szervre való hivatkozásokat frissítették, mivel az agrár-élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos minőségmegőrzésért és a csalások megelőzéséért felelős minisztériumi központi felügyelőség helyébe a Valoritalia s.r.l., egy felhatalmazott ellenőrző szerv lépett.

Ez a módosítás a termékleírás 10. cikkére vonatkozik. Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

dell’Emilia

Emilia

2.   A földrajzi árujelző típusa

OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.

Pezsgő

8.	Gyöngyözőbor

11.	Részben erjedt szőlőmust

15.	Szárított szőlőből készült bor

4.   A bor(ok) leírása

1.   „dell’Emilia” / „Emilia” Bianco (borkategória), egy vagy több szőlőfajta megjelölésével is

Szín: változó intenzitású szalmasárga;

Illat: jó intenzitású, a felhasznált szőlőfajtáktól és a termesztési környezettől függően változó, meghatározó virágos és/vagy gyümölcsös jegyekkel;

Íz: száraztól édesig, ízletes;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 13,00 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2.   „dell’Emilia” / „Emilia” Bianco Frizzante, egy vagy több szőlőfajta megjelölésével is

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: szalmasárga;

Illat: jó intenzitású, alapvetően friss virágos és gyümölcsös jegyekkel, amelyek a felhasznált szőlőfajtáktól függően változnak;

Íz: száraztól édesig, ízletes;

Minimális teljes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10 %;

Minimális cukormentes kivonat: 13,00 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3.   „dell’Emilia” / „Emilia” Rosso (borkategória), egy vagy több, a Lambruscotól eltérő szőlőfajta megjelölésével is

Szín: változó intenzitású rubinvörös;

Illat: boros, többé-kevésbé érett gyümölcsök jegyeivel, esetenként virágos, általában ibolyás és fűszeres jegyekkel, a felhasznált szőlőfajtáktól és a termőterülettől függően;

Íz: száraz, sima, éppen megfelelő savtartalommal;

Minimális teljes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 17,00 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

4.   „dell’Emilia” / „Emilia” Rosso Frizzante, egy vagy több, a Lambruscotól eltérő szőlőfajta megjelölésével is

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: változó intenzitású rubinvörös;

Illat: boros, friss gyümölcsös és virágos jegyekkel;

Íz: száraztól édesig, ízletes, kellemesen friss;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10 %;

Minimális cukormentes kivonat: 17 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5.   „dell’Emilia” / „Emilia” Rosso Novello, egy vagy több, a Lambruscotól eltérő szőlőfajta megjelölésével is

Szín: élénk rubinvörös;

Illat: boros, megkülönböztethető gyümölcsös jegyekkel;

Íz: sima, éppen megfelelő savtartalommal;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11 %;

Minimális cukormentes kivonat: 17 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

6.   „dell’Emilia” / „Emilia” Rosato (borkategória)

Szín: változó intenzitású rózsaszín és különböző árnyalatok;

Illat: uralkodó gyümölcsös jegyekkel;

Íz: száraztól édesig, megfelelően sima és friss, ízletes;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10 %;

Minimális cukormentes kivonat: 14 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

7.   „dell’Emilia” / „Emilia” Rosato Frizzante

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: változó intenzitású rózsaszín és különböző árnyalatok;

Illat: enyhe virágos és markánsabb gyümölcsös jegyekkel;

Íz: száraztól édesig, megfelelően sima és friss, ízletes;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10 %;

Minimális cukormentes kivonat: 14 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

8.   „dell’Emilia” / „Emilia” Bianco Spumante, egy vagy több, a Lambruscotól eltérő szőlőfajta megjelölésével is

Hab: finom és tartós;

Szín: változó intenzitású szalmasárga;

Illat: finom, illatos, egyedi virágos és gyümölcsös jegyekkel;

Íz: a nyers pezsgőtől az édesig, friss, harmonikus, enyhe élesztős jegyekkel;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11 %;

Minimális cukormentes kivonat: 16 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

9.   „dell’Emilia” / „Emilia” Bianco Passito, a szőlőfajta megjelölésével is

Szín: borostyánba hajló aranysárga;

Illat: finoman illatos;

Íz: kellemes, közepesen édes vagy édes, meleg, bársonyos, néha enyhén élénk;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 16 %, amelyből legalább 12 % tényleges alkoholtartalom;

Minimális cukormentes kivonat: 18 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

10.   „dell’Emilia” / „Emilia” Bianco részben erjedt szőlőmust, a szőlőfajta feltüntetésével is

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: szalmasárga;

Illat: jó intenzitású, alapvetően friss virágos és gyümölcsös jegyekkel, amelyek a felhasznált szőlőfajtáktól függően változnak;

Íz: édes;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10,5 %;

Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban: minimum 1 % és maximum 6,3 %;

Minimális cukormentes kivonat: 13 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

11.   „dell’Emilia” / „Emilia” Rosso Spumante, egy vagy több, a Lambruscotól eltérő szőlőfajta megjelölésével is

Hab: finom és tartós;

Szín: változó intenzitású rubin- vagy gránátvörös;

Illat: finom, illatos és jellegzetes, virágos jegyekkel;

Íz: a nyers pezsgőtől az édesig, friss, harmonikus, enyhe élesztős jegyekkel;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11 %;

Minimális cukormentes kivonat: 18 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

12.   „dell’Emilia” / „Emilia” Rosso Passito, a szőlőfajta megjelölésével is

Szín: intenzív gránátvörös;

Illat: finoman illatos;

Íz: kellemes, közepesen édes vagy édes, meleg, bársonyos, néha enyhén élénk;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 16 %, amelyből legalább 12 % tényleges alkoholtartalom;

Minimális cukormentes kivonat: 18 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

13.   „dell’Emilia” / „Emilia” Rosso részben erjedt szőlőmust, a Lambruscotól eltérő szőlőfajta megjelölésével is

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: változó intenzitású rubinvörös;

Illat: boros, friss gyümölcsös és virágos jegyekkel;

Íz: édes és ízletes, kellemes frissességgel;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10,5 %;

Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban: minimum 1 % és maximum 6,3 %;

Minimális cukormentes kivonat: 17 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

14.   „dell’Emilia” / „Emilia” Rosato Spumante

Hab: finom és tartós;

Szín: változó intenzitású rózsaszín;

Illat: illatos, egyedi virágos és gyümölcsös jegyekkel;

Íz: a nyers pezsgőtől az édesig, friss, harmonikus, enyhe élesztős jegyekkel;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11 %;

Minimális cukormentes kivonat: 16 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

15.   „dell’Emilia” / „Emilia” Rosato részben erjedt szőlőmust

Szín: változó intenzitású rubinvörös;

Illat: boros, friss gyümölcsös és virágos jegyekkel;

Íz: édes és ízletes, kellemes frissességgel;

Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban: minimum 1 % és maximum 6,3 %;

Minimális cukormentes kivonat: 15 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

16.   „dell’Emilia” / „Emilia” Lambrusco Rosso Frizzante

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: változó intenzitású rubin- vagy gránátvörös;

Illat: finom, illatos és jellegzetes, virágos jegyekkel;

Íz: száraztól édesig, sima, éppen megfelelő savtartalommal;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10,5 %;

Minimális cukormentes kivonat: 18 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

17.   „dell’Emilia” / „Emilia” Lambrusco Rosso Spumante

Hab: finom és tartós;

Szín: változó intenzitású rubin- vagy gránátvörös;

Illat: finom, illatos és jellegzetes, virágos jegyekkel;

Íz: a nyers pezsgőtől az édesig, friss, harmonikus, enyhe élesztős jegyekkel;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11 %;

Minimális cukormentes kivonat: 18 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

18.   „dell’Emilia” / „Emilia” Lambrusco Rosso Novello Frizzante

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: élénk rubinvörös;

Illat: boros, megkülönböztethető gyümölcsös jegyekkel;

Íz: száraztól édesig, sima, éppen megfelelő savtartalommal;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11 %;

Minimális cukormentes kivonat: 17 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

19.   „dell’Emilia” / „Emilia” Lambrusco Rosso részben erjedt szőlőmust

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: változó intenzitású rubinvörös;

Illat: boros, friss gyümölcsös és virágos jegyekkel;

Íz: édes és ízletes, kellemes frissességgel;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10,5 %;

Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban: minimum 1 % és maximum 6,3 %;

Minimális cukormentes kivonat: 17 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

20.   „dell’Emilia” / „Emilia” Lambrusco Rosato Frizzante

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: változó intenzitású rózsaszín;

Illat: kellemes, illatos, savas, egyedi virágos és gyümölcsös jegyekkel;

Íz: száraztól édesig, testes és friss, ízletes;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10,5 %;

Minimális cukormentes kivonat: 16 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

21.   „dell’Emilia” / „Emilia” Lambrusco Rosato Spumante

Hab: finom és tartós;

Szín: változó intenzitású rózsaszín; Illat: illatos, egyedi virágos és gyümölcsös jegyekkel;

Íz: a nyers pezsgőtől az édesig, friss, harmonikus, enyhe élesztős jegyekkel;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11 %;

Minimális cukormentes kivonat: 16 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

22.   „dell’Emilia” / „Emilia” Lambrusco (héj nélkül erjesztett) Frizzante

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: szalmasárga;

Illat: finom, illatos és jellegzetes, virágos jegyekkel;

Íz: száraztól édesig, testes és friss, intenzív, harmonikus;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10,5 %;

Minimális cukormentes kivonat: 16 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

23.   „dell’Emilia” / „Emilia” Lambrusco (héj nélkül erjesztett) Spumante

Hab: finom és tartós;

Szín: szalmasárga;

Illat: finom, illatos és jellegzetes, virágos jegyekkel;

Íz: a nyers pezsgőtől az édesig, friss, harmonikus, enyhe élesztős jegyekkel;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11 %;

Minimális cukormentes kivonat: 16 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

24.   „dell’Emilia” / „Emilia” Lambrusco (héj nélkül erjesztett) Novello Frizzante

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: szalmasárga;

Illat: boros, megkülönböztethető gyümölcsös jegyekkel;

Íz: száraztól édesig, sima, éppen megfelelő savtartalommal;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11 %;

Minimális összes savtartalom: 4,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

25.   „dell’Emilia” / „Emilia” Lambrusco (héj nélkül erjesztett) részben erjedt szőlőmust

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: szalmasárga;

Illat: boros, friss gyümölcsös és virágos jegyekkel;

Íz: édes és ízletes, kellemes frissességgel;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10,5 %;

Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban: minimum 1 % és maximum 6,3 %;

Minimális cukormentes kivonat: 16 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	3,5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

26.   „dell’Emilia” / „Emilia” Pinot Nero (héj nélkül erjesztett)

Szín: élénk szalmasárga;

Illat: finom, illatos;

Íz: száraz, testes és friss, harmonikus;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10,5 %;

Minimális cukormentes kivonat: 15 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

27.   „dell’Emilia” / „Emilia” Pinot Nero Frizzante (héj nélkül erjesztett)

Hab: életteli, könnyen elillan;

Szín: élénk szalmasárga;

Illat: finom, illatos, meghatározó gyümölcsös jegyekkel;

Íz: száraz, testes és friss, harmonikus;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10,5 %;

Minimális cukormentes kivonat: 15 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

28.   „dell’Emilia” / „Emilia” Pinot Nero Spumante (héj nélkül erjesztett)

Hab: finom és tartós;

Szín: szalmasárga;

Illat: illatos;

Íz: a nyers pezsgőtől a szárazig, friss, harmonikus, enyhe élesztős jegyekkel;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11 %;

Minimális cukormentes kivonat: 15 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5 g/l borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5.   Borkészítési eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

1.   Alkoholtartalom-növelés – Édesítés és másodlagos erjesztés

A borászati eljárásokra vonatkozó releváns korlátozás

A térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalom növelhető a körülhatárolt termőterületről származó szőlőből nyert sűrített szőlőmusttal vagy sűrített és finomított szőlőmusttal történő alkoholtartalom-növeléssel, az uniós és a nemzeti jogszabályokban meghatározott határokon belül és az ott meghatározottak szerint.

A „dell’Emilia” / „Emilia” jellemző földrajzi árujelzőt a megfelelő kategóriákba tartozó, szőlőből készült termékek számára tartják fenn, amelyek esetében a termékek vagy a kész bort megelőző bármely termék legalább 85 %-a a körülhatárolt termőterületről származik, beleértve az édesítésre és másodlagos erjesztésre használt termékeket is.

2.   Pinot Nero szőlő héj nélküli erjesztése

Különleges borászati eljárás

A gyöngyözőborokat és a pezsgőket hagyományosan a Pinot Nero szőlő héj nélküli erjesztésével állítják elő. A „Pinot Nero” szőlő héj nélküli erjesztése lehetővé teszi egy fehér színű és kellemes aromával rendelkező bor előállítását, amely elegáns jegyekkel és hosszan tartó, finom habbal rendelkezik.

b)   Maximális hozamok

1.	Bianco, Rosso, Rosato, Fogarina, Fortana, Lambrusco, Montù, Trebbiano – minden típus a Passito kivételével

232 hektoliter hektáronként

2.	Alionza, Ancellotta, Moscato Bianco, Grechetto Gentile – minden típus, a Passito kivételével

208 hektoliter hektáronként

3.	Malvasia (Malvasia di Candia Aromatica-ból) – minden típus a Passito kivételével

192 hektoliter hektáronként

4.	Chardonnay, Spergola – minden típus a Passito kivételével

184 hektoliter hektáronként

5.	Barbera, Cabernet Franc, Sangiovese, Sauvignon – minden típus a Passito kivételével

168 hektoliter hektáronként

6.	Cabernet Sauvignon, Malbo Gentile, Malvasia Bianca, Marzemino, Merlot – minden típus a Passito kivételével

160 hektoliter hektáronként

7.	Pinot Bianco, Pinot Grigio, Pinot Nero, Riesling Italico – minden típus a Passito kivételével

160 hektoliter hektáronként

8.	Bianco Passito, Rosso Passito, Fogarina Passito

145 hektoliter hektáronként

9.	Grechetto Gentile Passito

130 hektoliter hektáronként

10.	Malvasia (Malvasia di Candia Aromatica-ból) Passito

120 hektoliter hektáronként

11.	Spergola Passito

115 hektoliter hektáronként

12.	Sauvignon Passito

105 hektoliter hektáronként

13.	Malbo Gentile Passito, Marzemino Passito

100 hektoliter hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A „dell’Emilia” / „Emilia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok és részben erjedt szőlőmustok előállításához felhasznált szőlő termesztési területe Bologna, Ferrara, Modena, Parma, Piacenza és Reggio Emilia megye teljes közigazgatási területét lefedi. Bologna megyében a „dell’Emilia” / „Emilia” oltalom alatt álló földrajzi jelzés a Lambrusco típusok kivételével a Sillaro folyó jobb partján termesztett olyan szőlőfajtákra használható, amelyeket az eredetmegjelöléssel ellátott, szőlőből készült termékek előállítására szánnak.

7.   Fontosabb borszőlőfajták

Albana B.

Alicante N.

Alionza B.

Ancellotta N.– Lancellotta

Barbera N.

Bervedino B.

Biancame B. – Bianchello

Bombino Bianco B. – Bonbino

Bonarda N. – Uva Rara

Cabernet Franc N. – Cabernet

Cabernet Sauvignon N. – Cabernet

Canina Nera N. – Canina

Centesimino N.

Chardonnay B.

Ciliegiolo N.– Morettone

Cornacchia N.

Croatina N.– Bonarda

Dolcetto N.

Durella B.– Durello

Ervi N.

Famoso B.

Fiano B.

Forgiarin N.

Fortana N. – Uva d’Oro

Gamay N.

Garganega B. – D’Oro B.

Groppello Gentile N. – Groppello

Lambrusco Barghi N. – Lambrusco

Lambrusco Benetti N. – Lambrusco

Lambrusco Grasparossa N. – Groppello Grasparossa

Lambrusco Grasparossa N. – Lambrusco

Lambrusco Maestri N. – Lambrusco

Lambrusco Marani N. – Lambrusco

Lambrusco Montericco N. – Lambrusco

Lambrusco Oliva N. – Lambrusco

Lambrusco Salamino N. – Lambrusco

Lambrusco Viadanese N. – Lambrusco

Lambrusco a Foglia Frastagliata N. – Enantio N.

Lambrusco a Foglia Frastagliata N. – Lambrusco

Lambrusco di Sorbara N. – Lambrusco

Lanzesa B.

Malbo Gentile N.

Malvasia Istriana B. – Malvasia

Malvasia Bianca di Candia B. – Malvasia

Malvasia di Candia Aromatica B. – Malvasia

Malvasia Rosa Rs.

Manzoni Bianco B. – Incrocio Manzoni 6.0.13 B.

Marsanne B.

Marzemino N.– Berzamino

Marzemino N. – Berzemino

Melara B.

Merlese N.

Montepulciano N.

Montù B. – Montuni

Moscato Bianco B. – Moscato

Mostosa B.

Müller Thurgau B.– Riesling x Sylvaner

Negretto N.

Ortrugo B.

Pelagos N.

Perla dei Vivi N.

Petit Verdot N

Pignoletto B. – Alionzina

Pignoletto B. – Grechetto Gentile

Pinot Bianco B. – Pinot

Pinot Grigio – Pinot

Pinot Nero N. – Pinot

Raboso Veronese N. – Raboso

Rebo N.

Refosco dal Peduncolo Rosso N. – Refosco

Riesling Italico B. – Riesling

Riesling Renano B. – Riesling

Ruggine B.

Sangiovese N.– Sangioveto

Santa Maria B.

Sauvignon B. – Sauvignon Blanc

Scarsafoglia B.

Sgavetta N.

Spergola B.

Syrah N.– Shiraz

Termarina N.

Terrano N. – Lambrusco dal Peduncolo Rosso

Tocai Friulano B.

Traminer Aromatico Rs

Trebbianina B.

Trebbiano Modenese B. – Trebbiano

Trebbiano Romagnolo B. – Trebbiano

Trebbiano Toscano B. – Biancame B.

Trebbiano Toscano B. – Trebbiano

Uva del Fantini N.

Uva del Tundé N.

Uva Longanesi N.

Uva Tosca N.

Verdea B. – Colombana Bianca

Verdicchio Bianco B. – Verdicchio

Vernaccina B.

Veruccese N.

8.   A kapcsolat(ok) leírása

8.1.   „dell’Emilia” / „Emilia” – bor, pezsgő, gyöngyözőbor, részben erjedt szőlőmust, szárított szőlőből készült bor

A földrajzi területre vonatkozó információk

A kapcsolat szempontjából releváns természeti tényezők:

A termékleírásban szereplő valamennyi kategória esetében a „dell’Emilia” / „Emilia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok előállítási területe Bologna, Ferrara, Modena, Parma, Piacenza és Reggio Emilia megye teljes közigazgatási területét foglalja magában.

Ez a terület az egységes eredet, fekvés és kitettség miatt egységes talaj- és éghajlati viszonyokkal rendelkezik, és az egész terület kiválóan alkalmas az ott virágzó szőlőtermesztési tevékenységekhez. Az éghajlati viszonyok különösen egységes tájképet teremtettek, ami azt jelenti, hogy a „dell’Emilia” / „Emilia” OFJ borok előállítási területén a szőlőültetvényeken nagyrészt ugyanazokat a művelési technikákat alkalmazzák.

A szőlőültetvények különböző tengerszint feletti magasságokban találhatók a síkságoktól felfelé, a területtől, a termesztett szőlőfajtáktól, valamint a szőlőtermesztési és borászati hagyományoktól függően; a legkevesebb szőlő az Appenninekben található, ahol az éghajlat túl hideg.

A terület hőmérsékleti mintái rendkívül változóak, a szubkontinentális mérsékelt övtől (ami egy szőlőtermő terület számára a legfontosabb) a hűvös mérsékelt övig terjednek.

A síkság, amelynek tengerszint feletti magassága általában 2 és 70 m között van, a Pó folyótól az Adriai-tenger partjáig terjed, egészen az Appenninek széles völgyeiig, amelyek 150 méteres tengerszint feletti magasságot érnek el. A vertikális üledékekkel jellemezhető sík dombokon és alluviális síkságon az üledékek főként az Appenninek folyóiból és patakjaiból származnak, míg a folyókanyarulat és a folyódelta síkságának üledékeit a Pó folyó formálta.

Az éves csapadékmennyiség 600 és 800 mm között mozog: a csapadék főként ősszel, kisebb mértékben tavasszal esik. Vízhiány főként nyáron fordul elő, de azt a levegő magas relatív páratartalma és a felszín alatti vizekkel való természetes ellátottság enyhíti. Az eső mennyisége a magasabb tengerszint feletti magasságokban nő, az Appenninek síkságok felé néző szélén mért kb. 800 mm-től az Appenninek magas részein mért több mint 2 000 mm-ig terjed, ahol az esős napok száma is magasabb.

A kapcsolat szempontjából releváns történelmi és emberi tényezők:

Emilia megye szőlőtermesztésének bővülése a római idők óta jól dokumentált a vadon élő vagy őshonos szőlőfajták honosításához és a folyamatosan fejlődő termesztési technikákhoz kapcsolódó fejlődés tekintetében, amely bizonyítja az emberi tevékenységek és a környezeti tényezők közötti szoros kapcsolatot.

Azalatt az ezer év alatt, amelynek során a szőlőtermesztés párhuzamosan fejlődött az emberi történelemmel, olyan elválaszthatatlan kapcsolatok alakultak ki, amelyek tükröződnek a helyi kultúrában, a hagyományos gazdálkodásban és a borkészítési gyakorlatban, és amelyek általánosabban a művészet és a gasztronómia révén fejeződnek ki.

A tudományos és technológiai fejlődés a Reggio Emilia, a Finale Emilia és a Castelfranco Emilia mezőgazdasági szakfőiskolák segítségével valósult meg, amelyek képzést nyújtanak és új borkészítési technikákat ismertetnek. Míg a modern szőlőtermesztés sokat köszönhet az ilyen képzési és ismeretterjesztési tevékenységeknek, a régió szőlőtermesztői is jelentős mértékben hozzájárultak olyan szőlőgazdálkodási folyamatok és módszerek bevezetéséhez, amelyek ötvözik a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot az innovatív borkészítési technológiákkal.

8.2.   „dell’Emilia” / „Emilia” – borkategória

Információk a földrajzi eredetnek tulajdonítható különleges termékminőségről és a földrajzi területhez kapcsolódó ok-okozati összefüggésről.

a „dell’Emilia” / „Emilia” fehérborok színe szalmasárgától aranysárgáig terjed, néha halványzöld vagy réz árnyalatokkal, mint a Pinot Grigio esetében. Illatukat tekintve a borokat enyhe, finom aromák jellemzik, amelyek a fő szőlőfajtára jellemző gyümölcsös jegyekkel rendelkeznek, különösen az olyan aromás vagy félaromás fajták esetében, mint a Spergola és a Trebbiano. Az ízt tekintve a borok száraztól édesig terjednek, harmonikusak, jól strukturáltak, frissek és ízletesek.

a „dell’Emilia” / „Emilia” Rosato borok színe változó intenzitású rózsaszín az alkalmazott borkészítési folyamattól függően. Ízük friss és harmonikus, és száraztól az édesig változik kiegyensúlyozott savtartalommal.

a „dell’Emilia” / „Emilia” Rosso borok változó intenzitású rubinvörös színűek; illatuk boros, amelyet virágos vagy gyümölcsös aromák jellemeznek attól függően, hogy milyen szőlőfajtából készülnek. Az ízük harmonikus és jól felépített, és a száraztól az édesig terjedhet.

A vörös Novello borok a szőlőből történő borkészítéshez használt sajátos szén-dioxid kivonatolási technikával összefüggésbe hozható aromákat és ízeket hordoznak, amelyek fokozzák a bor boros jellemzőit és a borszőlőfajta tipikus jegyeit.

A borok minőségi jellemzőit a termőterület talaj- és éghajlati viszonyai befolyásolják. A mérsékelt, hűvös és szeles éghajlat, a nyári hónapokban eloszló csapadéknak köszönhetően elegendő felvehető vizet tartalmazó, jó vízelvezetésű talaj, valamint a nappali és az éjszakai hőmérsékletek jelentős eltérése optimális feltételeket biztosít a szőlőfürtök éréséhez, ennek eredményeként pedig jó lesz a szőlő cukor- és savtartalma, valamint kialakulnak az egyes fajták egyéb sajátos és a belőlük készített borban érzékelhető minőségi és érzékszervi jellemzői.

Az ok-okozati összefüggés alapja tehát a termék sajátos minősége, amely a földrajzi eredetnek tulajdonítható.

8.3.   „dell’Emilia” / „Emilia” – pezsgő, gyöngyözőbor, részben erjedt szőlőmust kategóriák

Információk a földrajzi eredetnek tulajdonítható különleges termékminőségről és a földrajzi területhez kapcsolódó ok-okozati összefüggésről.

A pezsgők és a gyöngyözőborok előállítása évszázados hagyomány, amelyet a helyi borkészítés zászlóshajójának tekintenek. A különös gondosság, amellyel a szőlő termesztési és szüretelési szakasza során eljárnak, amellyel készítik az alapbort, valamint amelyet az azt követő másodlagos erjesztési szakasz során tanúsítanak, biztosítja pezsgőknek és a gyöngyözőboroknak a kifinomultságot és eleganciát mint különleges tulajdonságokat.

A pezsgők és a gyöngyözőborok, valamint a részben erjedt szőlőmust minősége az ilyen típusú borok előállításához ideális minőségi jellemzőkkel rendelkező szőlő rendelkezésre állásának köszönhető.

A zárt tárolóedényekben történő természetes erjesztéssel nyert mérsékelt szén-dioxid-tartalom kihozza a gyöngyözőborok frissességét és élénkségét, legyen szó akár fehér, rozé vagy vörös gyöngyözőborokról.

A készítési eljárás szakosítása lehetővé tette a gyöngyözőborrá történő feldolgozásra leginkább alkalmas fajtatípusok azonosítását, valamint azt, hogy a másodlagos erjesztést a technológia élvonalába tartozó felszereléssel végezzék el; e tényezők pedig mind hozzájárultak a végtermék minőségének javításához.

Ugyanez vonatkozik a részben erjedt fehér, vörös vagy rozé szőlőmustokra is, amelyeket a Charmat (vagy Martinotti) módszerrel állítanak elő, amely frissességet és mérsékelt alkoholtartalmat kölcsönöz a végterméknek.

A borok minőségi jellemzőit a termőterület talaj- és éghajlati viszonyai befolyásolják. A mérsékelt, hűvös és szeles éghajlat, a nyári hónapokban eloszló csapadéknak köszönhetően elegendő felvehető vizet tartalmazó, jó vízelvezetésű talaj,,ok, valamint a nappali és az éjszakai hőmérsékletek jelentős eltérése optimális feltételeket biztosít a szőlőfürtök éréséhez, ennek eredményeként pedig jó lesz a szőlő cukor- és savtartalma, valamint kialakulnak az egyes fajták egyéb sajátos és a belőlük készített borban érzékelhető minőségi és érzékszervi jellemzői.

Az ok-okozati összefüggés alapja tehát a termék sajátos minősége, amely a földrajzi eredetnek tulajdonítható.

8.4.   „dell’Emilia” / „Emilia” – szárított szőlőből készült bor kategória

Információk a földrajzi eredetnek tulajdonítható különleges termékminőségről és a földrajzi területhez kapcsolódó ok-okozati összefüggésről.

A felhasznált fajtától függően a szín a fehérborok esetében az aranysárgától a borostyánig, vörösborok esetében pedig gránátvörösig terjed. E borok illata lágy és jellegzetes, a szárított szőlő jegyeivel, esetenként fűszeres, illetve mézre és érett gyümölcsre emlékeztető jegyekkel. Ízük telt és harmonikus, és a száraztól az édesig terjedhet, bár e borok többsége magasabb cukortartalommal rendelkezik.

A Passito borok készülhetnek valamennyi fehér és vörös szőlőfajtából, de leggyakrabban az aromás szőlőfajtákat (Moscato Giallo, Moscato Rosa, Traminer Aromatico) és a félaromás fajtákat (Goldtraminer, Nosiola, Riesling Renano, Sauvignon stb.) használják.

A szőlőt különleges szárítóhelyiségekben szárítják, és a töppesztési időszak hossza azon jellemzők intenzitásától változik, amelyeket az adott technika használatával a készterméknek szándékoznak kölcsönözni.

A Passito borok készítéséhez használt szőlőket a termelő a szőlőfürt sajátos fizikai és minőségi jellemzői alapján választja ki.

Azok a szőlőfürtök, amelyeken a szőlőbogyók kellő távolságra helyezkednek el egymástól, különösen alkalmasak a szárításra, és ezek a szüret idején a szőlőültetvényen kerülnek kiválasztásra.

A szárításnak kedvez a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti markáns ingadozás, amely különösen nyár végén és ősszel figyelhető meg.

A borok minőségi jellemzőit a termőterület talaj- és éghajlati viszonyai befolyásolják. A mérsékelt, hűvös és szeles éghajlat, a nyári hónapokban eloszló csapadéknak köszönhetően elegendő felvehető vizet tartalmazó, jó vízelvezetésű talaj, valamint a nappali és éjszakai hőmérsékletek jelentős eltérése optimális feltételeket biztosít a szőlőfürtök éréséhez, ennek eredményeként pedig jó lesz a szőlő cukor- és savtartalma, valamint kialakulnak az egyes fajták egyéb sajátos és a belőlük készített borban érzékelhető minőségi és érzékszervi jellemzői.

Az ok-okozati összefüggés alapja tehát a termék sajátos minősége, amely a földrajzi eredetnek tulajdonítható.

9.   További alapvető feltételek

A körülhatárolt földrajzi területen történő borkészítésre és feldolgozásra vonatkozó eltérés

Jogi keret:

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen történő előállításra vonatkozó eltérés

A feltétel leírása:

A feltétel leírása:

A 607/2009/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt eltéréssel összhangban a részben erjedt szőlőmust és a „dell’Emilia” / „Emilia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok valamennyi egyéb kategóriájának előállítási folyamata – beleértve a gyöngyözőbor és a pezsgő előállítását és másodlagos erjesztését – a körülhatárolt termőterületen kívül a szomszédos Ravenna, Forlì-Cesena, Mantova és Cremona megyék határain belül is történhet.

Két vagy több szőlőfajta feltüntetése a címkén

Jogi keret:

A nemzeti jogszabályokban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A feltétel leírása:

Annak érdekében, hogy a „dell’Emilia” / „Emilia” OFJ borokon feltüntethető legyen két vagy több szőlőfajta elnevezése, az egyes „másodlagos” szőlőfajták arányának meg kell haladnia a 15 %-ot, a fajtákat pedig a ténylegesen felhasznált szőlőmennyiség szerint csökkenő sorrendben kell feltüntetni a címkén.

Ennek célja annak biztosítása, hogy az így előállított és megjelölt borok minden olyan szőlőfajta jellemzőit tükrözzék, amelyből származnak, hogy elkerülhető legyen a fogyasztók félrevezetése, mivel a vonatkozó uniós jogszabályok (a 607/2009/EK rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja) nem határoznak meg minimális százalékos arányt a felhasznált „másodlagos” szőlőfajtákra vonatkozóan.

Ez a korlátozó rendelkezés összhangban van a 607/2009/EK rendelet 70. cikkének (1) bekezdésével, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy szigorúbb címkézési rendelkezéseket határozzanak meg a termékleírásban, beleértve a szőlőfajták feltüntetését is.

A termékleíráshoz vezető link

https://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/13479

---

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.