A Tanács állásfoglalása az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének irányítási struktúrájáról (2021–2030)

(2021/C 497/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

HANGSÚLYOZZA, HOGY:

1.

az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere (2021–2030) (1) (a továbbiakban: a stratégiai keretrendszer) a tagállamok, az Európai Bizottság, valamint adott esetben a harmadik országok és az érdekelt felek közötti együttműködés fő uniós szintű eszköze, amelynek legfontosabb célja támogatni a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek továbbfejlesztését, valamint előmozdítani e rendszerek európai dimenzióját;

2.

a stratégiai keretrendszer átfogó politikai célja az európai oktatási térség megvalósítása és továbbfejlesztése 2030-ig;

EMLÉKEZTET ARRA, HOGY:

3.

a stratégiai keretrendszerről szóló tanácsi állásfoglalásban a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy a Szerződésekkel összhangban és a szubszidiaritás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett „működjön együtt a tagállamokkal 2021 végéig annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a munka koordinálására és a keretrendszer fejlesztésének irányítására szolgáló megfelelő irányítási struktúráról, összhangban az európai oktatási térség megvalósításának és továbbfejlesztésének átfogó célkitűzésével, reflektálva azokra a kérdésekre is, amelyek esetében magasabb szintű politikai egyeztetésre van szükség, anélkül, hogy ez további terheket róna a tagállamokra, biztosítva ugyanakkor a folyamat iránti elkötelezettségüket”;

4.

a stratégiai keretrendszernek a 2025-ig tartó első ciklus során „meg kell őriznie az Oktatás és képzés 2020 valamennyi kipróbált és tesztelt, az egymástól való tanulással kapcsolatos mechanizmusát, így például a munkacsoportokat, a főigazgatói formációkat és a társaktól való tanulás eszközeit, valamint fenn kell tartania az egyéb releváns irányító testületek bevonását” (2), mégpedig anélkül, hogy felesleges struktúrák vagy a tagállamokra nehezedő újabb terhek jönnének létre;

5.

a stratégiai keretrendszer irányítási struktúrájának középpontjában az EU átfogó prioritásaival (3) való nagyobb összhang biztosítására törekvés áll, amelynek eszközei a következők: támogatás nyújtása az uniós szintű politikai irányításhoz, továbbá a politikai szint (a Tanács és illetékes előkészítő szervei, nevezetesen az Oktatási Bizottság), a magas rangú tisztviselők nem hivatalos ülései (az oktatással és képzéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport ülései és a főigazgatói ülések), valamint a szakértői szintű (a stratégiai keretrendszer munkacsoportjai és más szakértői csoportok, többek között az oktatási mutatókkal és referenciaértékekkel foglalkozó állandó csoport általi) végrehajtás közötti hatékony információáramlás elősegítése;

ARRA TÖREKSZIK, HOGY:

6.

iránymutatással és vezérelvekkel szolgáljon a stratégiai keretrendszer irányítási struktúrájához, különleges hangsúlyt helyezve a részt vevő szereplőkre és azok szerepére, azon szervezeti keretre, amelyben a stratégiai keretrendszer tevékenységei végbemennek, valamint az irányítással összefüggő végrehajtási kérdésekre. Erre a tanácsi állásfoglalásra a stratégiai keretrendszerről szóló tanácsi állásfoglalást kiegészítő eszközként kell tekinteni;

ÚGY VÉLI, HOGY A SZERZŐDÉSEKKEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK TELJES KÖRŰ TISZTELETBEN TARTÁSA MELLETT:

7.

a stratégiai keretrendszer irányítási struktúrájának vezérelvei a következők: — szerepvállalás és részvétel: a tagállamok és a Tanács szerepvállalásának és részvételének fokozása az utóbbi döntéshozatali és szakpolitika-formálási szerepének fényében, — felelősség: támogatás nyújtása az uniós szinten történő magas szintű politikai irányításhoz, valamint tanácsadás a magasabb politikai szinten megvitatandó kérdésekhez, nevezetesen az oktatással és képzéssel foglalkozó magas szintű munkacsoporton (a továbbiakban: a magas szintű munkacsoport) keresztül és annak támogatásával, nem érintve ugyanakkor az Oktatási Bizottság, azaz az illetékes tanácsi előkészítő szerv szerepét és felelősségi körét. A stratégiai keretrendszer irányítási struktúráján belül a vezető szerep a Tanácsé, — átláthatóság, folyamatosság és hatékonyság: a szerteágazó tevékenységek átfogó és integrált megszervezésének és az ezekkel kapcsolatos helyzet felmérésének biztosítása (a főigazgatói üléseken, a stratégiai keretrendszer munkacsoportjaiban, a szakértői csoportokban és a társaktól való tanulás egyéb eszközei által stb.), hidat képezve a szakértői szint és a politikai szint között, — együttműködés és közös munka: a nemzeti reformok támogatása és az európai oktatási térségnek a más uniós szintű kezdeményezésekkel és eszközökkel összhangban történő megvalósítása érdekében hozzájárulás azon együttműködés és szinergiák fokozásához, amelyek többek között, de nem kizárólag az alábbi szakpolitikai területekkel valósulnak meg: az európai felsőoktatási térség, az európai szemeszter, a szociális jogok európai pillére, az Európai Kutatási Térség, a kohéziós politikai alapok, az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz, valamint egyéb uniós támogatási programok és mechanizmusok, továbbá a például a foglalkoztatás, a szociálpolitika, a kutatás és innováció, az egyenlőség, az ifjúság, a sport, a kultúra, a pénzügy és a külkapcsolatok területét érintő egyéb kezdeményezések;

8.

a magas szintű munkacsoport – amelynek központi szerepet kell kapnia a szakértői szint és a politikai szint összekapcsolásában a stratégiai keretrendszer irányítási struktúráján belül – a tagállamok és a Bizottság magas rangú tisztviselőinek nem hivatalos csoportja, amely az ülésein előremutató módon azonosítja, tárgyalja és irányítja az oktatás és képzés terén megvalósuló európai együttműködést érintő stratégiai és transzverzális kérdéseket. A Tanácsot az illetékes előkészítő szervén, nevezetesen az Oktatási Bizottságon keresztül rendszeresen tájékoztatni kell a magas szintű munkacsoport megbeszéléseinek eredményeiről;

9.

az iskolákkal, a szakképzéssel, valamint a felsőoktatással foglalkozó főigazgatói formációk a tagállamok és a Bizottság magas rangú tisztviselőinek nem hivatalos csoportjai, amelyek üléseiken az oktatás és képzés hozzájuk tartozó ágazataival kapcsolatos kérdéseket, valamint adott esetben horizontális témákat vitatnak meg. Az elnökség ezekre az ülésekre adott esetben meghívhatja harmadik országok és az érdekelt felek képviselőit;

10.

a Bizottság szakértői csoportjai (4), például a stratégiai keretrendszer munkacsoportjai, az oktatási mutatókkal és referenciaértékekkel foglalkozó állandó csoport, a Szakképzési Tanácsadó Bizottság vagy az oktatásba és képzésbe történő minőségi beruházással foglalkozó szakértői csoport a stratégiai keretrendszer rendelkezésére állnak, és szakértői szinten, egyebek mellett kölcsönös tanulással, szakértői véleménycserékkel és a bevált gyakorlatok azonosításával segítik a tagállamokat és a Bizottságot a szakpolitikák fejlesztésének előmozdítása terén végzett munkájukban. E csoportok a tagállamok, valamint adott esetben harmadik országok, nemzetközi szervezetek és érdekelt felek szakértőiből, illetve független szakértőkből állnak;

11.

a társaktól való tanulási tevékenységek lehetővé teszik a hasonló szakpolitikai kihívásokkal szembesülő tagállamok számára, hogy klaszterekben dolgozzanak és megosszák egymással a bevált gyakorlati módszereket, az országspecifikus kihívásokra összpontosítsanak vagy – adott esetben a hasonló helyzetben lévő országoktól, az érdekelt felek szervezeteitől és független szakértőktől kapott segítséggel – előmozdítsanak egy konkrét nemzeti reformprogramot;

12.

a különböző szakpolitikai területek közötti szinergiák szempontjából fontos szerepük van az oktatással és képzéssel foglalkozó szervek, valamint az egyéb szakpolitikai területekkel – egyebek mellett például a foglalkoztatással, a szociálpolitikával, a kutatással és innovációval, az egyenlőséggel, az ifjúságpolitikával, a sporttal, a kultúrával, a pénzüggyel és a külkapcsolatokkal – foglalkozó, hasonló szinten működő egyéb releváns szervek közös üléseinek, továbbá az uniós és nemzeti pénzügyi eszközök felhasználásának;

EGYETÉRT AZZAL, HOGY:

13.

az elnökségnek – az elnökségi trión belüli partnereivel és a Bizottsággal együttműködve – vezető szerepet kell vállalnia a magas szintű szakértői csoport stratégiai keretrendszerrel kapcsolatos munkájának koordinálásában;

14.

a magas szintű munkacsoport elnöki feladatait az elnökség látja el. Az információk gördülékeny áramlásának biztosítása érdekében, valamint tekintettel a politikai szinttel kapcsolatos tervezett szerepére, a munkacsoportnak célszerű lenne legalább évente kétszer, minden soros elnökség időtartama alatt egyszer üléseznie. Adott esetben az elnökség meghívhatja harmadik országok és/vagy érdekelt felek képviselőit, hogy megfigyelőként részt vegyenek a magas szintű munkacsoport ülésein a közös érdeklődésre számot tartó napirendi pontok tárgyalásán;

15.

a stratégiai keretrendszeren belüli irányításnak és a munka folyamatosságának az elősegítése érdekében rendszeres egyeztetéseket kell szervezni a korábbi két elnökség, a soros elnökség, a két soron következő elnökség és a Bizottság között, és ezen egyeztetések fórumának egy nem hivatalos koordinációs és támogató csoportnak, a magas szintű munkacsoport koordinációs testületének kell lennie;

16.

a magas szintű munkacsoport koordinációs testülete a magas szintű munkacsoport alá van rendelve, és annak tartozik beszámolással;

17.

a magas szintű munkacsoport koordinációs testületének feladata segíteni a magas szintű munkacsoport munkáját azáltal, hogy: — hozzájárul a magas szintű munkacsoport napirendjének összeállításához, megfelelően tekintetbe véve az elnökség prioritásait, a stratégiai keretrendszer stratégiai prioritásait, valamint az esetleges aktuális tendenciákat és kihívásokat – beleértve az előre nem látható eseményeket és helyzeteket is –, továbbá a magas szintű munkacsoport ülésein megvitatandó témákat javasol, beleértve bármilyen olyan témát, amely hozzájárulhat a Tanácson belüli irányadó viták előkészítéséhez, — a kellő időben történő információmegosztás érdekében tájékoztatja a magas szintű munkacsoportot és szükség esetén az Oktatási Bizottságot arról, hogy milyen eredmények születtek a stratégiai keretrendszeren belül az európai oktatási térség megvalósítása terén, és ennek keretében rendszeresen beszámol a főigazgatói ülések eredményeiről, a stratégiai keretrendszer munkacsoportjainak és a szakértői csoportoknak a munkájáról, továbbá a társaktól való tanulás tevékenységei és az egymástól való tanulás egyéb eszközei révén elért eredményekről, — széles körű iránymutatással segíti a magas szintű munkacsoportot az esetleges jövőbeli szakpolitikákat, valamint az oktatási és képzési politikák, illetve az egyéb szakpolitikai területek közötti, nemzetközi, uniós, nemzeti és regionális szintű interakciót illetően, többek között olyan külső szakértőknek, kutatóknak, nemzetközi szervezeteknek és az érdekelt felek egyéb olyan szervezeteinek azonosításával, akik, illetve amelyek további szakértelemmel segíthetik a magas szintű munkacsoport megbeszéléseit, — támogatást nyújt a magas szintű munkacsoportnak az oktatási és képzési politikák, illetve az egyéb szakpolitikai területek – például a foglalkoztatás, a szociálpolitika, a kutatás és innováció, az egyenlőség, az ifjúságpolitika, a sport, a kultúra, a pénzügy és a külkapcsolatok – közötti olyan szinergiák fokozásához, amelyek képesek hozzáadott értéket teremteni, — támogatást nyújt a magas szintű munkacsoportnak annak mérlegelésekor, hogy esetlegesen felül kell-e vizsgálni a stratégiai keretrendszer munkacsoportjai számára a Bizottság és a tagállamok által közösen adott megbízatásokat, tiszteletben tartva, hogy e megbízatások meghatározása és felülvizsgálata a Bizottság előjoga, — segíti a 2025-ig létrehozott irányítási struktúra értékelésével kapcsolatos munkát annak érdekében, hogy a magas szintű munkacsoport hozzájárulhasson az Oktatási Bizottságban zajló azon megbeszélésekhez, amelyek tárgya az irányítási struktúra bármilyen, a 2025 utáni időszakot célzó esetleges felülvizsgálata, — összehangolja a 18 hónapra szóló, a magas szintű munkacsoport által jóváhagyandó szakpolitikai menetrend elkészítését;

18.

a magas szintű munkacsoport koordinációs testülete rendszeresen, egy soros elnökség időtartama alatt legalább kétszer ülésezik. A magas szintű munkacsoport koordinációs testületének munkáját az elnökség és a Bizottság közösen, egyenrangúan koordinálja, a társfinanszírozást illetően is. A magas szintű munkacsoport koordinációs testületének ülésein az elnökség elnököl;

19.

amennyiben és amikor erre szükség van, a magas szintű munkacsoport koordinációs testülete a részt vevő tagállamok közül előadót nevezhet ki korlátozott időtartamra, akinek feladata, hogy a kellő időben történő információmegosztás érdekében tájékoztassa a magas szintű munkacsoportot és szükség esetén az Oktatási Bizottságot a stratégiai keretrendszer munkacsoportjai, valamint más szakértői csoportok és releváns szervek által tett előrelépésekről;

20.

a magas szintű munkacsoport koordinációs testületének zökkenőmentes működése érdekében az operatív feladatait és munkamódszereit – többek között az előadó esetleges kinevezésének feltételeit, az előadó feladatait és hivatali idejének hosszát – célszerű rögzíteni a magas szintű munkacsoport koordinációs testülete által készített és a magas szintű munkacsoport által jóváhagyott feladatmeghatározásban;

21.

ez az állásfoglalás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba, és azt adott esetben, a stratégiai keretrendszernek a Tanács által 2025-ben elvégzendő félidős felülvizsgálatának eredményeképpen – a stratégiai keretrendszerről szóló tanácsi állásfoglalásban előirányzott kapcsolódó bizottsági jelentéseket figyelembe véve – felül kell vizsgálni, és az esetleges új fejlemények és igények fényében ki kell igazítani.

---

(1)  A Tanács állásfoglalása az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) (HL C 66., 2021.2.26., 1. o.) (a továbbiakban: „a stratégiai keretrendszerről szóló tanácsi állásfoglalás”).

(2)  A stratégiai keretrendszerről szóló tanácsi állásfoglalás.

(3)  Az EU átfogó prioritásait a 2019–2024-es időszakra szóló új uniós stratégiai menetrend határozza meg.

(4)  A Bizottság szakértői csoportjainak nyilvántartása.

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról

(2021/C 497/02)

1.   Bevezetés

1.

Az exporttámogatások hátrányosan érinthetik a potenciálisan versenytárs áruszállítók és szolgáltatók közötti piaci versenyt. A Bizottság – a verseny Szerződés szerinti őreként – emiatt mindig is határozottan elítélte az exporttámogatást az Unión belüli kereskedelem és az Unión kívülre irányuló export tekintetében. E közlemény célja annak tisztázása, hogy a Bizottság hogyan értékeli az exporthitel-biztosításhoz nyújtott tagállami támogatást az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján.

2.

A Bizottság a hatáskörét gyakorolva rövid lejáratú exporthitel-biztosítások terén nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatást adott ki. Ennek célja a belső piaci verseny tényleges vagy lehetséges torzulásainak kezelése, nemcsak a különböző tagállami (az Unión belüli és kívüli kereskedelemben részt vevő) exportőrök, hanem az Unióban működő exporthitel-biztosítók között is. 1997-ben a Bizottság az EK-Szerződés 93. cikkének (1) bekezdése értelmében, a Szerződés 92. és 93. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett közleményében (1) (a továbbiakban: az 1997. évi közlemény) meghatározta az állami beavatkozásra vonatkozó elveket. Az 1997. évi közleményben foglalt elvek alkalmazásának hatálya 1998. január 1-jétől kezdve 5 évre szólt. Az 1997. évi közleményt ezt követően módosították, és alkalmazási időszakát 2001-ben (2), 2004-ben (3), 2005-ben (4) és 2010-ben (5) meghosszabbították. Elveit 2012. december 31-ig kellett alkalmazni.

3.

Az 1997. évi közlemény elveinek alkalmazása során – különösen a pénzügyi válság kapcsán 2009 és 2011 között – szerzett tapasztalatok arra utaltak, hogy a Bizottság politikája e téren felülvizsgálatra szorul. A Bizottság ezért a tagállamoknak címzett új közleményt fogadott el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról (6) (a továbbiakban: a 2012. évi közlemény). A 2012. évi közlemény elveit 2013. január 1-jétől 2018. december 31-ig kellett alkalmazni (7). A 2012. évi közlemény mellékletét később többször kiigazították (8), és a 2012. évi közlemény alkalmazási időszakát 2018-ban (9) és 2020-ban (10) meghosszabbították. A közlemény jelenleg 2021. december 31-ig alkalmazandó.

4.

2019-ben a Bizottság az állami támogatások korszerűsítését célzó csomag, a vasutakról szóló iránymutatások és a rövid lejáratú exporthitel-biztosítás célravezetőségi vizsgálata (11) részeként megkezdte a 2012. évi közlemény értékelését. Az értékelés eredményei azt mutatták, hogy a szabályok elvben jól működnek, de kis mértékben javítani kell őket a gazdasági fejlemények tükrözése céljából. Ezért ez a közlemény csak néhány technikai kiigazítást tartalmaz, miközben a 2012. évi közleményben foglalt elvek nem változnak.

5.

Az e közleményben meghatározott szabályok elősegítik annak biztosítását, hogy az állami támogatás ne torzítsa a versenyt a magán- és állami – illetve az államilag támogatott – exporthitel-biztosítók között. Az említett szabályok hozzá fognak járulni az exportőrök közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez is.

6.

E közlemény célja továbbá, hogy a tagállamok számára részletesen ismertesse azokat az elveket, amelyekre a Bizottság a Szerződés 107. és 108. cikkének értelmezését, valamint e cikkeknek a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra való alkalmazását alapozni kívánja. Indokolt, hogy a Bizottság a lehető legátláthatóbbá tegye e téren követett elveit, valamint biztosítsa a kiszámíthatóságot és az egyenlő bánásmódot. Ennek érdekében meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket az állami biztosítóknak teljesíteniük kell, ha a piacképes kockázatokra vonatkozó, rövid lejáratú exporthitel-biztosítás piacára kívánnak lépni.

7.

Nem tartoznak e közlemény alkalmazási körébe az alapvetően nem piacképes kockázatok.

8.

A 2. szakasz ismerteti e közlemény hatályát és a közleményben használt fogalommeghatározásokat. A 3. szakasz a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásával, valamint a piacképes kockázatok exporthitel-biztosításához nyújtott állami támogatás általános tilalmával foglalkozik. Végül a 4. szakasz bizonyos kivételeket ír elő a piacképes kockázatok alkalmazási köre alól, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az ideiglenesen nem piacképes kockázatok biztosítására nyújtott állami támogatás összeegyeztethető lehet a belső piaccal.

2.   A közlemény hatálya és fogalommeghatározások

2.1.   Hatály

9.

Az e közleményben meghatározott elveket a Bizottság kizárólag a két évnél rövidebb kockázatviselési idejű exporthitel-biztosításra fogja alkalmazni. E közlemény hatálya nem terjed ki semmilyen egyéb exportfinanszírozási eszközre.

2.2.   Fogalommeghatározások

10.

E közlemény alkalmazásában: 1. „exporthitel-biztosítás”: olyan biztosítási termék, amellyel a biztosító egy adott exportügylet fizetési kötelezettségeivel kapcsolatos kereskedelmi vagy politikai kockázatra, vagy mindkettőre nyújt biztosítást; 2. „magán-hitelbiztosító”: minden olyan exporthitel-biztosítást nyújtó társaság vagy szervezet, amely nem tartozik az állami biztosítók körébe; 3. „állami biztosító”: olyan társaság vagy egyéb szervezet, amely egy tagállam támogatásával vagy nevében exporthitel-biztosítást kínál, vagy olyan tagállam, amely exporthitel-biztosítást kínál; 4. „piacképes kockázatok”: a mellékletben felsorolt országokban lévő állami és magánvevőkre vonatkozó kereskedelmi vagy politikai kockázatok, vagy mindkettő, amelyek teljes kockázatviselési ideje két évnél rövidebb. E közlemény alkalmazásában minden egyéb kockázat nem piacképes kockázatnak minősül; 5. a „kereskedelmi kockázatok” különösen a következő kockázatokat foglalják magukban: a) valamely szerződéstől való önkényes elállás a vevő részéről, vagyis valamely magánvevő bármely olyan önkényes döntése, amely jogos indok nélkül szakítja meg vagy szünteti meg a szerződést; b) a szerződés tárgyát képező áru elfogadásának önkényes, jogos indok nélküli, magánvevő általi megtagadása; c) a magánvevő és kezesének fizetésképtelensége; d) elhúzódó nemfizetés, vagyis a szerződésből következő adósság meg nem fizetése a magánvevő és kezese részéről; 6. a „politikai kockázatok” különösen a következő kockázatokat foglalják magukban: a) annak kockázata, hogy egy állami vevő vagy egy ország megakadályozza az ügylet lebonyolítását, illetve nem fizet időben; b) az egyes vevők hatáskörén vagy felelősségén kívül eső kockázat; c) annak kockázata, hogy egy ország nem utalja át az adott országban letelepedett vevők által befizetett pénzösszegeket a biztosított székhelye szerinti országnak; d) annak kockázata, hogy a biztosító országán kívül olyan vis maior eset következik be (például háborús esemény), amelynek hatásait másként még nem biztosították; 7. „kockázatviselési idő”: a gyártási időszak plusz a hitelezési futamidő; 8. „gyártási időszak”: a megrendelés és az áruk leszállításának vagy a szolgáltatások teljesítésének időpontja között eltelt időszak; 9. „hitelezési futamidő”: az exporthitelügylet keretében a leszállított áruk és a teljesített szolgáltatások kifizetésére a vevő számára biztosított időszak; 10. „adóskockázati biztosítás”: egy vevő számára teljesített összes eladásra vagy egy vevővel kötött egyetlen szerződésre vonatkozó fedezet; 11. „viszontbiztosítás”: olyan biztosítás, amelyet egy biztosító kockázatkezelési céllal egy másik biztosítótól megvásárol és ezáltal saját kockázatát csökkenti; 12. „együttbiztosítás”: olyan biztosítás, amelynél a kár meghatározott százalékát a biztosító helyett egy másik biztosító téríti meg; 13. „kvóta-viszontbiztosítás”: olyan viszontbiztosítás, amelynek során a biztosító egy meghatározott üzletág minden kockázatának adott hányadát átruházza a viszontbiztosítóra, és azt a viszontbiztosító átvállalja; 14. „kiegészítő biztosítás”: egy másik biztosító által megállapított hitellimitre vonatkozó kiegészítő fedezet; 15. „teljesforgalom-biztosítás”: az adóskockázati hitelbiztosítástól eltérő hitelbiztosítás; vagyis a biztosított hitelre történt összes vagy legtöbb értékesítésére, illetve több vevő számára történt értékesítésből származó fizetési követelésekre kiterjedő hitelbiztosítás.

3.   A Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazása

3.1.   Általános elvek

11.

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

12.

Ha az állami biztosítók exporthitel-biztosítást nyújtanak, az ilyen biztosítás állami forrásokat foglal magában. Az állam szerepvállalása révén a biztosítók vagy az exportőrök szelektív előnyre tehetnek szert, ami torzíthatja a versenyt, vagy azzal fenyegethet, és érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet. A 3.2., 3.3. és 4. szakaszban meghatározott elvek célja, hogy iránymutatást nyújtsanak arra vonatkozóan, hogy az ilyen intézkedéseket hogyan fogja értékelni a Bizottság az állami támogatási szabályok alapján.

3.2.   Támogatás a biztosítóknak

13.

Állami támogatás esete állhat fenn, ha a magán-hitelbiztosítókhoz képest az állami biztosítók bizonyos előnyökben részesülnek. Az előnyök különböző módokon nyilvánulhatnak meg, és magukban foglalhatják például a következőket: a) állami kezességvállalás hitelfelvételre és veszteségekre; b) a megfelelő tartalékképzés követelménye alóli mentesítés, valamint az állam számlájára vagy kezességvállalásával végzett exporthitel-biztosítási műveleteknek a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) hatálya alóli kizárásából eredő egyéb követelmények alóli mentesítés; c) a szokásosan fizetendő adókkal (úgymint társasági adó és biztosítási kötvényekre kivetett adó) kapcsolatos kedvezmény vagy azok alóli mentesség; d) az állam által nyújtott olyan támogatás vagy tőkejuttatás, illetve olyan más finanszírozási formák, amelyek nem felelnek meg a piacgazdasági befektető elvének; e) az állam által a piaci árakat nem tükröző feltételek mellett nyújtott természetbeni szolgáltatások, úgymint az állami infrastruktúrához, eszközökhöz vagy privilegizált információhoz való hozzáférés, illetve ezek használata; f) az állam általi direkt viszontbiztosítás vagy az állam által nyújtott direkt viszontbiztosítási garancia, amelyet a magán-viszontbiztosítási piacnál kedvezőbb feltételek mellett nyújtanak, ami vagy a viszontbiztosítás fedezetének alulértékeléséhez, vagy pedig a magánpiacon egyébként létre nem jövő kapacitás mesterséges kialakításához vezet.

3.3.   Az exporthitelekre nyújtott állami támogatás tilalma

14.

Az állami biztosítóknál a piacképes kockázatok tekintetében keletkező, a 13. pontban felsorolt előnyök érintik a hitelbiztosítási szolgáltatások Unión belüli kereskedelmét, és ahhoz vezetnek, hogy a különböző tagállamokban eltérések alakulnak ki a piacképes kockázatokra rendelkezésre álló biztosítási fedezetekben. Ez torzítja a különböző tagállamokban a biztosítók közötti versenyt, és másodlagos hatásokat idéz elő az Unión belüli kereskedelemben, függetlenül attól, hogy az Unión kívülre irányuló vagy az Unión belüli exportról van-e szó. (13) Az említett okok miatt, ha az állami biztosítók ilyen előnyökben részesülnek a magánhitelbiztosítókhoz képest, az állami biztosítók nem biztosíthatnak piacképes kockázatokat. Ezért meg kell határozni az állami biztosítókra vonatkozó működési feltételeket annak érdekében, hogy ne tegyenek szert előnyre állami támogatásból.

15.

Az állami biztosítóknál keletkező előnyökből – legalábbis részben – olykor az exportőrök is részesülnek. Az ilyen előnyök torzíthatják a versenyt és a kereskedelmet, továbbá a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek. Ha azonban teljesülnek a piacképes kockázatokra nyújtott exporthitel-biztosításra vonatkozó, az e közlemény 4.3. szakaszában meghatározott feltételek, a Bizottság úgy fogja tekinteni, hogy az exportőrök nem részesültek jogtalan előnyben.

4.   Az ideiglenesen nem piacképes kockázatokra nyújtott exporthitel-biztosításra vonatkozó feltételek

4.1.   Általános elvek

16.

A 14. pontnak megfelelően az állami biztosítók nem biztosíthatnak piacképes kockázatokat, ha a 13. pontban ismertetett módon bármilyen előnyben részesülnek a magán-hitelbiztosítókhoz képest. Amennyiben az állami biztosítók vagy leányvállalataik piacképes kockázatokat kívánnak biztosítani, ennek során biztosítani kell, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem részesülnek állami támogatásban. Ennek érdekében meghatározott összegű saját tőkével (biztonsági tőkét is magában foglaló szavatoló tőkével) és biztosítástechnikai tartalékkal (káringadozási tartalékkal) kell rendelkezniük, valamint be kell szerezniük a 2009/138/EK irányelvnek megfelelő engedélyt. Továbbá külön kell kezelniük és elkülönítetten kell könyvelniük a piacképes kockázatok biztosítását és a nem piacképes kockázatokra állami támogatással vagy az állam nevében nyújtott biztosításokat, amivel igazolják, hogy piacképes kockázatok biztosításához nem kapnak állami támogatást. A biztosítónak a saját számlájára biztosított üzleti tevékenységgel kapcsolatos könyvelését a 91/674/EK tanácsi irányelvvel összhangban kell végeznie (14).

17.

Ha valamely tagállam piacképes és nem piacképes kockázatokat egyaránt felölelő magánszektorbeli viszontbiztosítási szerződésekben félként vagy más formában való részvétel révén viszontbiztosítási fedezetet nyújt egy exporthitel-biztosítónak, bizonyítania kell, hogy a megállapodások nem foglalnak magukban a 13. pont f) alpontja szerinti állami támogatást.

18.

Az állami biztosítók az e közlemény 4. szakaszában meghatározott feltételek szerint nyújthatnak exporthitel-biztosítást ideiglenesen nem piacképes kockázatokra.

4.2.   Kivételek a piacképes kockázatok alkalmazási köre alól: ideiglenesen nem piacképes kockázatok

19.

A piacképes kockázatok meghatározásának sérelme nélkül, a mellékletben felsorolt országokban letelepedett vevőkkel kapcsolatban bizonyos kereskedelmi vagy politikai kockázatok, vagy mindkettő, ideiglenesen nem piacképes kockázatnak minősülnek a következő esetekben: a) amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy az 5.2. szakaszban ismertetettek szerint ideiglenesen töröl egy vagy több országot a piacképes kockázatú országok mellékletben szereplő jegyzékéből azért, mert az érintett országban vagy országokban a magánbiztosítási piac kapacitása nem elegendő a gazdaságilag indokolható összes kockázat fedezésére; b) amennyiben a Bizottság az ezen közlemény 5.3. szakaszában említett tagállami bejelentés kézhezvételét követően úgy határoz, hogy a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (15) fogalommeghatározása szerint kkv-nak minősülő, és 2,5 millió EUR-t meg nem haladó éves exportárbevételű kis- és középvállalkozásoknál felmerült kockázatok a bejelentő tagállamban az exportőrök számára ideiglenesen nem piacképesek; c) amennyiben a Bizottság az ezen közlemény 5.3. szakaszában említett tagállami bejelentés kézhezvételét követően úgy határoz, hogy a legalább 181 napos, de két évnél rövidebb kockázatviselési idejű adóskockázati biztosítás a bejelentő tagállamban az exportőrök számára ideiglenesen nem piacképes; d) amennyiben a Bizottság az ezen közlemény 5.4. szakaszában említett tagállami bejelentés kézhezvételét követően úgy határoz, hogy az exporthitel-biztosítási lehetőségek szűkössége miatt bizonyos kockázatok a bejelentő tagállamban az exportőrök számára ideiglenesen nem piacképesek.

20.

A belső piacon a versenytorzulások minimalizálása érdekében az állami biztosítók biztosíthatják a 19. pont alapján ideiglenesen nem piacképesnek minősülő kockázatokat, feltéve hogy teljesítik a 4.3. szakaszban megállapított feltételeket.

4.3.   Az ideiglenesen nem piacképes kockázatok fedezésére vonatkozó feltételek

4.3.1   A fedezet minősége

21.

Az állami biztosító által nyújtott fedezet minőségének összhangban kell állnia a piaci normákkal. Konkrétan, csak a gazdaságilag indokolható, vagyis a megalapozott biztosítási elvek alapján elfogadható kockázatok fedezhetők. A kereskedelmi és politikai kockázatok vonatkozásában a fedezeti arány legfeljebb 95 % lehet, a kárfizetési türelmi idő pedig legalább 90 nap.

4.3.2.   Biztosítási elvek

22.

A kockázatértékelés során mindig megalapozott biztosítási elveket kell alkalmazni. Ennek megfelelően a pénzügyileg kockázatos ügyletek kockázata nem fedezhető államilag támogatott programokból. Ezen elvekre tekintettel a kockázatelfogadási feltételeknek egyértelműeknek kell lenniük. Már létező üzleti kapcsolat esetében az exportőrnek kedvező kereskedelmi vagy fizetési tapasztalatokkal, vagy mindkettővel kell rendelkeznie. A vevőnek tiszta kártörténettel kell rendelkeznie, a vevői nemfizetés valószínűségének, valamint belső vagy külső hitelminősítésének is elfogadhatónak kell lennie.

4.3.3.   Megfelelő árazás

23.

Az exporthitel-biztosítási szerződés szerinti kockázatviselést megfelelő biztosítási díjjal kell ellentételezni. A magán-hitelbiztosítók kiszorításának minimálisra csökkentése érdekében az államilag támogatott programok keretében az átlagos biztosítási díjaknak a magán-hitelbiztosítók által hasonló kockázatokra felszámított átlagos biztosítási díjaknál magasabbnak kell lenniük. E követelmény révén az állami beavatkozás fokozatosan megszüntethető, mert a magasabb díjak biztosítják, hogy amint a piaci feltételek engedik, az exportőrök visszatérjenek a magán-hitelbiztosítókhoz, és a kockázat újra piacképes lesz.

24.

Az árazás akkor megfelelő, ha az egyes vevőkockázati kategóriához (16) tartozó minimális éves kockázati díjnak (17) (mentesülési díj) megfelelő díjat az alábbi táblázat szerint számítják fel. A mentesülési díj akkor nem kerül alkalmazásra, ha a tagállam bizonyítja, hogy alkalmazása a szóban forgó kockázatra vonatkozóan nem megfelelő. A teljesforgalom-biztosítás esetében a kockázatkategóriának a biztosítás által fedezett vevők kockázata átlagának kell megfelelni. Kockázati kategória Minimális éves kockázati díj (18) (a biztosított volumen %-a) Kiváló (19) 0,2 –0,4 Jó (20) 0,41 –0,9 Kielégítő (21) 0,91 –2,3 Gyenge (22) 2,31 –4,5

25.

Az együttbiztosítás, a kvóta-viszontbiztosítás és a kiegészítő biztosítás vonatkozásában az árazás kizárólag akkor minősül megfelelőnek, ha a felszámított díj a magán-hitelbiztosító nyújtotta (eredeti) fedezetre vonatkozó díjhoz képest legalább 30 %-kal magasabb.

26.

A szerződés futamidejétől függetlenül a kockázati díjhoz kezelési költséget kell hozzáadni, hogy az árazást megfelelőnek lehessen tekinteni.

4.3.4.   Átláthatóság és jelentéstétel

27.

A tagállamok a 19. pont alapján ideiglenesen nem piacképesnek minősülő kockázatokra létrehozott programokat valamennyi alkalmazandó feltétellel együtt kötelesek közzétenni az állami biztosítók honlapján.

28.

Éves jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottságnak azokról a kockázatokról, amelyeket a 19. pont értelmében ideiglenesen nem piacképesnek tekintenek, és amelyeket állami biztosítók fedeznek. Ezt legkésőbb a beavatkozást követő év július 31-ig kell megtenniük.

29.

A jelentésnek minden egyes programra vonatkozóan tartalmaznia kell a következő információkat: a) a hitellimitek teljes összege; b) a biztosított árbevétel; c) felszámított díjak; d) a nyilvántartott és kifizetett igények; e) a megtérített összegek; f) a program adminisztratív költségei.

30.

Az információt táblázat formájában kell benyújtani, amely lehetővé teszi az adatok keresését, kivonatolását, letöltését és könnyű internetes közzétételét, például CSV vagy XML formátumban. A jelentéseket a tagállamok közzéteszik az állami biztosítók honlapjain.

5.   Eljárási szabályok

5.1.   Általános elvek

31.

Az állami biztosítók a 19. pont a) alpontjában felsorolt kockázatokat a 4.3. szakaszban meghatározott feltételekkel biztosíthatják. Ezeket az eseteket nem kell bejelenteni a Bizottságnak.

32.

A 19. pont b), c) és d) alpontjában felsorolt kockázatokat az állami biztosítók a 4.3. szakaszban meghatározott feltételekkel, valamint a Bizottságnak történő bejelentést és a Bizottság általi jóváhagyást követően biztosíthatják.

33.

A 4.3. szakaszban meghatározott feltételek valamelyikének nemteljesülése nem jelenti automatikusan az exporthitel-biztosítási vagy biztosítási program tilalmazottságát. Amennyiben egy tagállam el kíván térni a 4.3. szakaszban említett feltételek valamelyikétől, illetve bármilyen kétség merül fel azt illetően, hogy a tervezett exporthitel-biztosítási program teljesíti-e az e közleményben – konkrétan a 4. szakaszban – meghatározott feltételeket, akkor a programot be kell jelentenie a Bizottságnak.

34.

Az állami támogatási szabályok szerinti elemzés nem minősíti az adott intézkedésnek a Szerződés egyéb rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségét.

5.2.   A piacképes kockázatú országok jegyzékének módosítása

35.

Annak meghatározásakor, hogy a magánkapacitás elégtelensége indokolja-e, hogy az országot a 19. pont a) alpontja értelmében ideiglenesen töröljék a piacképes kockázatú országok jegyzékéből, a Bizottság az alábbi, fontossági sorrendben felsorolt tényezőket veszi figyelembe: a) a magán-hitelbiztosítási kapacitás szűkülése: például egy nagy hitelbiztosító azon döntése, hogy nem nyújt fedezetet az érintett országban a vevőkockázatokra, a teljes biztosított összeg jelentős csökkenése vagy 6 hónapos időszakon belül az adott országra vonatkozó elfogadási arány jelentős csökkenése; b) az állami szektor minősítésének romlása: különösen a hitelminősítés hirtelen változásai 6 hónapos időszakon belül, például független hitelminősítő intézetek általi többszöri leminősítés, vagy a CDS-felárak nagymértékű emelkedése; c) a vállalati szektor teljesítményének romlása: különösen az érintett országban a fizetésképtelen vállalkozások számának ugrásszerű emelkedése 6 hónapos időszakon belül.

36.

A Bizottság legalább három tagállam írásbeli kérésére vagy saját kezdeményezésére felülvizsgálhatja a piacképes kockázatú országok mellékletben szereplő jegyzékét abban az esetben, ha a piaci kapacitás már nem elegendő a gazdaságilag indokolható összes kockázat fedezésére.

37.

Amennyiben a Bizottság módosítani kívánja a piacképes kockázatú országok jegyzékét, konzultációt fog folytatni, valamint információt fog kérni a tagállamoktól, a magán-hitelbiztosítóktól és az érdekelt felektől. A konzultáció bejelentését, illetve a kért információk természetére vonatkozó tájékoztatást a Bizottság honlapján teszik közzé. A konzultációs időszak általában véve 20 munkanapnál nem lesz hosszabb. Amennyiben az összegyűjtött információk alapján a Bizottság úgy dönt, hogy módosítja a piacképes kockázatú országok jegyzékét, ezt a döntést a honlapján közzéteszi.

38.

Egy országnak a piacképes kockázatú országok jegyzékéből történő ideiglenes törlése elvileg legalább 12 hónapig érvényes. Az ideiglenesen törölt országra vonatkozó, ezen időszak alatt aláírásra kerülő biztosítási szerződések az ideiglenes törlés lejáratának időpontját követően legfeljebb 180 napig maradhatnak hatályban. Ezen időpontot követően új biztosítási szerződést nem lehet kötni. Három hónappal az ideiglenes törlés időtartamának lejárta előtt a Bizottság megvizsgálja, hogy meghosszabbítja-e az érintett ország jegyzékből való törlését. Amennyiben a Bizottság a 35. pontban meghatározott tényezőket figyelembe véve arra a megállapításra jut, hogy a piaci kapacitás még mindig nem elegendő a gazdaságilag indokolható összes kockázat fedezésére, úgy a 37. pontban foglaltaknak megfelelően meghosszabbíthatja az érintett ország jegyzékből történt ideiglenes törlését.

5.3.   Bejelentési kötelezettség a 19. pont b) és c) alpontjában említett, ideiglenesen nem piacképes kockázatok esetében

39.

A Bizottság számára jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a 19. pont b) és c) alpontjában meghatározott kockázatok tekintetében piaci hiányosság áll fenn, és ebből következően azok a kockázatok nem piacképesek. Szem előtt kell tartani azonban, hogy nem minden tagállamban van fedezeti hiány, valamint a helyzet idővel változhat, mivel a magánszektor érdekeltté válhat e piaci szegmensben. Állami beavatkozás csak olyan kockázatokra engedélyezhető, amelyeket a piac egyébként nem biztosítana.

40.

Ezen okok miatt, ha egy tagállam az e közlemény 19. pontja b) vagy c) alpontjában meghatározott kockázatokat fedezni kívánja, azt a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerint be kell jelentenie a Bizottságnak. A bejelentésben bizonyítania kell, hogy kapcsolatba lépett a tagállamban működő fő hitelbiztosítókkal és hitelügynökökkel (23), és lehetőséget nyújtott számukra annak bizonyítására, hogy a tagállamban rendelkezésre áll a szóban forgó kockázatra vonatkozó fedezet. A Bizottság a kockázatokat az „ideiglenesen nem piacképes” kategóriába sorolja, amennyiben az érintett hitelbiztosítók és hitelügynökök a tagállamtól érkezett kérés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyújtják be a tagállam által fedezni kívánt kockázattípusokra vonatkozó biztosítási feltételekkel és biztosított volumenekkel kapcsolatos információkat a tagállamnak vagy a Bizottságnak, illetve ha a benyújtott információk nem bizonyítják, hogy a szóban forgó kockázatra vonatkozó fedezet rendelkezésre áll a szóban forgó tagállamban.

5.4.   Bejelentési kötelezettség egyéb esetekben

41.

A 19. pont d) alpontjában meghatározott kockázatokra vonatkozóan az érintett tagállamnak bizonyítania kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottságnak benyújtott bejelentésében, hogy az adott tagállamban a magánbiztosítási piacon keletkezett kínálati sokk miatt nem áll rendelkezésre fedezet az exportőrök számára, elsősorban azért, mert egy nagy hitelbiztosító kivonult az érintett országból, vagy más tagállamokhoz viszonyítva csökkent a kapacitás, illetve szűkült a termékskála.

6.   Az alkalmazás kezdete és időtartama

42.

A Bizottság 2022. január 1-jétől fogja alkalmazni az e közleményben meghatározott elveket, kivéve a mellékletben szereplő országok jegyzékét, amelyet 2022. április 1-jétől kell alkalmazni. 2022. március 31-ig a Bizottság ideiglenesen nem tekinti piacképesnek az összes országba irányuló exportokhoz kapcsolódó valamennyi kereskedelmi és politikai kockázatot, összhangban a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret (24) 33. pontjában és az ideiglenes keret 6. módosításáról szóló C(2021) 8442 bizottsági közlemény 62. pontjában meghatározott ideiglenes mentességgel. A Bizottság határozhat úgy, hogy ezt a közleményt bármikor kiigazítja, ha az versenypolitikával összefüggő okokból vagy más uniós szakpolitikák és nemzetközi kötelezettségvállalások figyelembevétele érdekében szükséges.

---

(1)  HL C 281., 1997.9.17., 4. o.

(2)  HL C 217., 2001.8.2., 2. o.

(3)  HL C 307., 2004.12.11., 12. o.

(4)  HL C 325., 2005.12.22., 22. o.

(5)  HL C 329., 2010.12.7., 6. o.

(6)  HL C 392., 2012.12.19., 1. o.

(7)  A 2012. évi közlemény 18. pontjának a) alpontját és 5.2. szakaszát a 2012. évi közlemény elfogadásának időpontjától kellett alkalmazni.

(8)  HL C 398., 2012.12.22., 6. o. HL C 372., 2013.12.19., 1. o.; HL C 28., 2015.1.28., 1. o.; HL C 215., 2015.7.1., 1. o.; HL C 244., 2016.7.5., 1. o.; HL C 206., 2017.6.30., 1. o.; HL C 225., 2018.6.28., 1. o.; HL C 457., 2018.12.19., 9. o.; HL C 401., 2019.11.27., 3. o.; HL C 101I., 2020.3.28., 1. o.; HL C 340I., 2020.10.13., 1. o.; HL C 34., 2021.2.1., 6. o.

(9)  HL C 457., 2018.12.19., 9. o.

(10)  HL C 224., 2020.7.8., 2. o.

(11)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az állami támogatások korszerűsítését célzó 2012. évi csomag, a vasutakról szóló iránymutatások és a rövid lejáratú exporthitel-biztosítás célravezetőségi vizsgálata, 2020.10.30., SWD(2020) 257 final.

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(13)  A C-142/87. sz., Belga Királyság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott ítéletében a Bíróság kifejtette, hogy nemcsak az Unión belüli, hanem az Unión kívülre irányuló exportra nyújtott támogatás is befolyásolhatja az Unión belüli versenyt és kereskedelmet. Mindkét műveletfajtát exporthitel-biztosítók biztosítják, következésképpen a nekik nyújtott támogatás érintheti az Unión belüli versenyt és kereskedelmet.

(14)  A Tanács 91/674/EK irányelve (1991. december 19.) a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.).

(15)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(16)  A vevőkockázati kategóriák hitelminősítéseken alapulnak. A minősítést nem szükséges meghatározott hitelminősítő intézettől beszerezni, nemzeti minősítő rendszerek vagy bankok által használt minősítő rendszerek is elfogadhatóak. Nyilvános minősítéssel nem rendelkező cégek esetében megbízható információkon alapuló minősítés is alkalmazható.

(17)  Az egyes vonatkozó kockázatkategóriák tekintetében a mentesülési díj tartománya az egyéves CDS-felárak alapján került megállapításra, amely a három fő hitelminősítő intézetnek (Standard & Poor’s, Moody’s és Fitch) a 2007–2011-es évekre vonatkozó minősítéseit magában foglaló összetett minősítésen alapul, feltételezve, hogy a rövid lejáratú exporthitel-biztosítások átlagos visszafizetési rátája 40 %. Tekintettel arra, hogy a kockázati díjak időben nem állandók, a tartományhatárokat később hézagmentesen egymáshoz illesztették.

(18)  Egy 30 napos biztosítási szerződésre vonatkozó mentesülés az éves kockázati díj 12-vel való elosztásával kapható meg.

(19)  A kiváló kockázatkategóriába a Standard & Poor’s hitelminősítése szerinti AAA, AA+, AA, AA–, A+, A, A– minősítésnek megfelelő kockázatok tartoznak.

(20)  A jó kockázatkategóriába a Standard & Poor’s hitelminősítése szerinti BBB+, BBB vagy BBB– minősítésnek megfelelő kockázatok tartoznak.

(21)  A kielégítő kockázatkategóriába a Standard & Poor’s hitelminősítése szerinti BB+, BB vagy BB– minősítésnek megfelelő kockázatok tartoznak.

(22)  A gyenge kockázatkategóriába a Standard & Poor’s hitelminősítése szerinti B+, B vagy B– minősítésnek megfelelő kockázatok tartoznak.

(23)  A megkeresett hitelbiztosítóknak és hitelügynököknek mind az általuk kínált termékek tekintetében (például adóskockázatokra szakosodott szolgáltatók), mind pedig a piaci részesedés (például az együttes piaci részesedésük legalább 50 %) tekintetében reprezentatívnak kell lenniük.

(24)  A Bizottság közleménye – A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben történő támogatását célzó állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret, C(2020)1863, 2020.3.19. (HL C 91. I, 2020.3.20., 1. o.), melyet a következő bizottsági közlemények módosítottak: C(2020) 2215 (HL C 112I., 2020.4.4., 1. o.), C(2020) 3156 (HL C 164., 2020.5.13., 3. o.), C(2020) 4509 (HL C 218., 2020.7.2., 3. o.), C(2020) 7127 (HL C 340I, 2020.10.13., 1. o.), C(2021) 564 (HL C 34., 2021.2.1., 6. o.) és C(2021) 8442 (HL C 473., 2021.11.24., 1.o.). Az ideiglenes keretszabály 6. módosításáról szóló C(2021) 8442 bizottsági közlemény 24–27. és 62. pontja további információkkal szolgál az ideiglenes mentességről.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.10495 – WP / AP / T-MOBILE NETHERLANDS)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2021/C 497/03)

2021. november 17-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32021M10495 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós joghoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Értesítés a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2021/2181 tanácsi határozattal módosított 2010/788/KKBP tanácsi határozatban, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, az (EU) 2021/2177 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott 1183/2005/EK tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére

(2021/C 497/04)

A Tanács az alábbi információkat hozza a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2021/2181 tanácsi határozattal (1) módosított 2010/788/KKBP tanácsi határozat (2) II. mellékletében, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, az (EU) 2021/2177 az (EU) 2021/[szám] tanácsi végrehajtási rendelettel (3) végrehajtott 1183/2005/EK végrehajtott 1183/2005/EK tanácsi rendelet (4) Ia. mellékletében felsorolt személyek tudomására.

Az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy a fent említett mellékletekben szereplő személyeknek továbbra is szerepelniük kell a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP határozatban és a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékében. Az érintett személyek jegyzékbe vételének indokolása az említett mellékletek vonatkozó rovataiban szerepel.

Felhívjuk az érintett személyek figyelmét arra a lehetőségre, hogy az érintett tagállam(ok)nak a 1183/2005/EK tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő honlapján megjelölt illetékes hatóságainál kérvényezhetik a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő felhasználásának engedélyezését (vö. a rendelet 3. cikkével).

Az érintett személyek 2022. szeptember 1. előtt kérvényezhetik a Tanácsnál annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amellyel felkerültek az említett jegyzékre. A kérvényt az igazoló dokumentumokkal együtt az alábbi címre kell küldeni:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1.C

Rue de la Loi/Wetstraat, 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

A Tanács a 2010/788/KKBP határozat 9. cikkével összhangban elvégzett következő felülvizsgálatakor figyelembe fogja venni a beérkezett észrevételeket.

Felhívjuk továbbá az érintett személyek figyelmét arra a lehetőségre, hogy a Tanács határozata ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikkének második bekezdésében, valamint 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékéhez.

---

(1)  HL L 443, 2021.12.10., 75. o.

(2)  HL L 336., 2010.12.21., 30. o.

(3)  HL L 443, 2021.12.10., 3. o.

(4)  HL L 193., 2005.7.23., 1. o.

Értesítés a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP tanácsi határozatban és a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére

(2021/C 497/05)

Az Európai Unió Tanácsa az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 16. cikkének megfelelően az alábbi információt hozza az érintettek tudomására:

Ezen adatkezelési művelet jogalapja a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2021/2181 határozattal (2) módosított 2010/788/KKBP határozat (3), valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, az (EU) 2021/2177 tanácsi végrehajtási rendelettel (4) végrehajtott 1183/2005/EK rendelet (5).

Az adatkezelési művelet viszonylatában az adatkezelő szerv az Európai Unió Tanácsa, amelynek képviseletét a Tanács Főtitkársága RELEX Főigazgatóságának (Külkapcsolatok) főigazgatója látja el, az adatkezelési művelet végrehajtásával megbízott szolgálat pedig a RELEX Főigazgatóság 1.C osztálya, amelynek elérhetősége a következő:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1.C

Rue de la Loi/Wetstraat, 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

A Főtitkárság adatvédelmi tisztviselője az alábbi e-mail-címen érhető el:

Adatvédelmi tisztviselő

data.protection@consilium.europa.eu

Az adatkezelési művelet célja a (KKBP) 2021/2181 határozattal módosított 2010/788/KKBP határozatnak, valamint az (EU) 2021/2177 végrehajtási rendelettel végrehajtott 1183/2005/EK rendeletnek megfelelően korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékének a létrehozása és aktualizálása.

Az érintettek azok a természetes személyek, akik teljesítik a jegyzékbe vételnek a 2010/788/KKBP határozatban és az 1183/2005/EK rendeletben meghatározott kritériumait.

A művelet keretében az alábbi személyes adatok gyűjtésére kerülhet sor: az érintett személy megfelelő azonosításához, valamint az indokoláshoz szükséges és kapcsolódó adatok.

Az összegyűjtött személyes adatok szükség esetén megoszthatók az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottsággal.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke szerinti korlátozások sérelme nélkül, az érintettek jogainak – például a betekintési jognak, valamint a helyesbítéshez való jognak, illetve a kifogásolási jognak – a gyakorlására az (EU) 2018/1725 rendelet az irányadó.

A személyes adatokat az érintettnek a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékéből való törlésének, illetve az intézkedés érvényessége lejártának időpontjától számított öt évig, illetve, ha az ügyben bírósági eljárás indult, annak lezárulásáig tárolják.

A bírósági, közigazgatási vagy nem bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, az érintettek az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően panaszt tehetnek az európai adatvédelmi biztosnál (edps@edps.europa.eu).

---

(1)  HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2)  HL L 443, 2021.12.10., 75. o.

(3)  HL L 336., 2010.12.21., 30. o.

(4)  HL L 443, 2021.12.10., 3. o.

(5)  HL L 193., 2005.7.23., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2021. december 9.

(2021/C 497/06)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1311
JPY	Japán yen	128,21
DKK	Dán korona	7,4362
GBP	Angol font	0,85740
SEK	Svéd korona	10,2570
CHF	Svájci frank	1,0446
ISK	Izlandi korona	147,40
NOK	Norvég korona	10,1550
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,434
HUF	Magyar forint	365,81
PLN	Lengyel zloty	4,6045
RON	Román lej	4,9493
TRY	Török líra	15,6175
AUD	Ausztrál dollár	1,5840
CAD	Kanadai dollár	1,4363
HKD	Hongkongi dollár	8,8186
NZD	Új-zélandi dollár	1,6672
SGD	Szingapúri dollár	1,5446
KRW	Dél-Koreai won	1 331,42
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,0190
CNY	Kínai renminbi	7,2114
HRK	Horvát kuna	7,5305
IDR	Indonéz rúpia	16 265,76
MYR	Maláj ringgit	4,7693
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,045
RUB	Orosz rubel	83,2976
THB	Thaiföldi baht	37,960
BRL	Brazil real	6,2718
MXN	Mexikói peso	23,8011
INR	Indiai rúpia	85,5075

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

25/2021. sz. különjelentés

A tartós munkanélküliség elleni küzdelemre nyújtott ESZA-támogatás:

(2021/C 497/07)

(2021/C / )

Az Európai Számvevőszék tudatja, hogy megjelent „A tartós munkanélküliség elleni küzdelemre nyújtott ESZA-támogatás: Javítani kell az intézkedések célzottságán, testreszabásán és nyomonkövetésén” című, 25/2021. sz. különjelentése.

A jelentés elolvasható vagy letölthető a Számvevőszék weboldalán (http://eca.europa.eu).

A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 9. cikkének (1) bekezdése szerint bejelentett elektronikus azonosítási rendszerek

(2021/C 497/08)

A rendszer elnevezése	A bejelentett rendszer részét képező elektronikus azonosítási eszközök	A bejelentő tagállam	Biztonsági szint	A rendszerért felelős hatóság	Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel időpontja
Bővített hozzáférés-ellenőrzésen alapuló német elektronikus azonosítás	Nemzeti személyazonosító igazolvány Elektronikus tartózkodási engedély	Németországi Szövetségi Köztársaság	Magas	Szövetségi Belügyminisztérium Alt-Moabit 140 10557 Berlin DGI2@bmi.bund.de +49 30186810	2017.9.26.
SPID – nyilvános digitális személyazonosító rendszer	A következők által biztosított SPID elektronikus azonosítás: — Aruba PEC S.p.A. — Namirial S.p.A. — InfoCert S.p.A. — In.Te.S.A. S.p.A. — Poste Italiane S.p.A. — Register S.p.A. — Sielte S.p.A. — Telecom Italia Trust Technologies S.r.l.	Olaszország	Magas Jelentős Alacsony	AgID – Ügynökség a digitális Olaszországért Viale Liszt 21 00144 Roma eidas-spid@agid.gov.it +39 0685264407	2018.9.10.
	— Lepida S.p.A.				2019.9.13.
Nemzeti azonosítási és hitelesítési rendszer (NIAS)	Személyi azonosító kártya (eOI)	Horvát Köztársaság	Magas	Közigazgatási Minisztérium, Horvát Köztársaság Maksimirska 63 10000 Zágráb e-gradjani@uprava.hr	2018.11.7.
Észt e-személyazonosítási rendszer: ID card   Észt e-személyazonosítási rendszer: RP card   Észt e-személyazonosítási rendszer: Digi-ID   Észt e-személyazonosítási rendszer: e-Residency Digi-ID   Észt e-személyazonosítási rendszer: Mobiil-ID   Észt e-személyazonosítási rendszer: Diplomata személyazonosító igazolvány	— Személyazonosító igazolvány (ID card) — Tartózkodási engedély (RP card) — Digitális személyazonosító igazolvány (Digi-ID) — e-tartózkodási engedély (e-Residency Digi-ID) — Mobiltelefonos személyazonosítás (Mobiil-ID) — Diplomata személyazonosító igazolvány	Észt Köztársaság	Magas	Rendőrség és Határőrizeti Testület Pärnu mnt 139 15060 Tallinn eid@politsei.ee +372 6123000	2018.11.7.
Documento Nacional de Identidad electrónico (DNIe)	Spanyol személyazonosító igazolvány (DNIe)	Spanyol Királyság	Magas	Belügyminisztérium – Spanyol Királyság C/ Julián González Segador, s/n 28043 Madrid divisiondedocumentacion@policia.es	2018.11.7.
Luxemburgi nemzeti személyazonosító igazolvány (eID kártya)	Luxemburgi e-személyazonosító (eID) igazolvány	Luxemburgi Nagyhercegség	Magas	Belügyminisztérium BP 10 L-2010 Luxembourg minint@mi.etat.lu secretariat@ctie.etat.lu +352 24784600	2018.11.7.
Belga e-személyazonosítási rendszer (FAS/eCards)	Elektronikus igazolvány (eCard) belga állampolgároknak Elektronikus igazolvány (eCard) külföldieknek	Belga Királyság	Magas	BOSA – Digitális Átalakulási Főigazgatóság Simon Bolivarlaan 30 1000 Brüsszel eidas@bosa.fgov.be	2018.12.27.
Cartão de Cidadão (CC)	Portugál nemzeti személyazonosító igazolvány (eID kártya)	Portugál Köztársaság	Magas	AMA – Közigazgatás-korszerűsítési Ügynökség Rua de Santa Marta 55, 3o 1150 - 294 Lisszabon ama@ama.pt +351 217231200	2019.2.28.
GOV.UK Verify	A következők által biztosított GOV.UK Verify elektronikus azonosítás: — Barclays — Experian — Post Office — SecureIdentity — Digidentity	Egyesült Királyság	Jelentős Alacsony	Government Digital Service (Digitális Kormányügynökség) The White Chapel Building 10 Whitechapel High St London E1 8QS eidas-support@digital.cabinet-office.gov.uk +44 78585008654	2019.5.2.
Nemzeti személyazonosító igazolványon alapuló olasz e-személyazonosítás (CIE)	Elektronikus személyazonosító igazolvány (Carta di Identità Elettronica; CIE)	Olaszország	Magas	Belügyminisztérium Piazza del Viminale 1 00184 Róma segreteriaservizidemografici@interno.it +39 0646527751	2019.9.13.
Nemzeti személyazonosítási rendszer a Cseh Köztársaságban	Cseh e-személyazonosító igazolvány	Cseh Köztársaság	Magas	A Cseh Köztársaság Belügyminisztériuma Nad Štolou 936/3 P. O. BOX 21 170 34 Prága 7 eidas@mvcr.cz	2019.9.13.
Holland elektromos személyazonosítási bizalmi keretrendszer (Afsprakenstelsel Elektronische Toegangsdiensten)	Az eHerkenning által biztosított eszközök (vállalatoknak)	Holland Királyság	Magas Jelentős	Belügyi és királysági kapcsolatokért felelős minisztérium – Logius Postbus 96810 2509 JE Den Haag info@eherkenning.nl	2019.9.13.
Szlovák e-személyazonosítási rendszer	Szlovák e-személyazonosító igazolvány	Szlovák Köztársaság	Magas	A Szlovák Köztársaság beruházásokért és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettesének irodája Štefánikova 15 811 05 Pozsony eidas@vicepremier.gov.sk +421 220928177	2019.12.18.
Lett e-személyazonosítási rendszer	eID karte   eParaksts karte   eParaksts karte+   eParaksts	Lettország	Magas Jelentős	Állampolgársági és Migrációügyi Hivatal (OCMA), A Lett Köztársaság Belügyminisztériuma Čiekurkalna 1. līnija 1 k-3 LV-1026, Riga rigas.1.nodala@pmlp.gov.lv Lett Állami Rádió- és Televíziós Központ (LVRTC) Ērgļu iela 14 Rīga LV-1012 eparaksts@eparaksts.lv	2019.12.18.
Belga e-személyazonosítási rendszer (FAS/itsme®)	itsme® mobilalkalmazás	Belga Királyság	Magas	BOSA – Digitális Átalakulási Főigazgatóság Simon Bolivarlaan 30 1000 Brüsszel eidas@bosa.fgov.be	2019.12.18.
Dán e-személyazonosítási rendszer (NemID)	NemID kulcskártya   NemID mobilalkalmazás   NemID token   NemID (hardveren)   NemID IVR   NemID mágneskártya (kulcskártya)	Dán Királyság	Jelentős	Pénzügyminisztérium – Digitalizációs Ügynökség Landgreven 4 1017 Koppenhága K digst@digst.dk +45 33925200	2020.4.8.
Chave Móvel Digital (CMD)	Digital Mobile Key (mobile eID)	Portugál Köztársaság	Magas	AMA – Közigazgatás-korszerűsítési Ügynökség Rua de Santa Marta 55, 3o 1150 - 294 Lisszabon ama@ama.pt +351 217231200	2020.4.8.
Litván e-személyazonosítási rendszer (ATK - Asmens tapatybės kortelė)	Litván nemzeti személyazonosító igazolvány	Litván Köztársaság	Magas	A Litván Köztársaság Belügyminisztériuma Šventaragio str. 2 Vilnius LT-01510 bendrasisd@vrm.lt +370 52717130	2020.8.21.
Dán e-személyazonosítási rendszer (DigiD)	DigiD	Holland Királyság	Jelentős Magas	A királysági kapcsolatokért felelős minisztérium – Logius Postbus 96810 2509 JE Hága logiussecretariaatproductiehuis@logius.nl	2020.8.21.
Máltai e-személyazonosítási rendszer (Identity Malta)	Elektronikus személyazonosító igazolvány (e-ID Card) Tartózkodási okmány (e-RP Card)	Máltai Köztársaság	Magas	Identity Malta Castagna Building Valley Road, Msida enquiries@identitymalta.com +356 25904900	2021.12.10.
Francia eID-rendszer (FranceConnect+/The Digital Identity La Poste)	L’Identité numérique La Poste (La Poste Mobile App)	Francia Köztársaság	Jelentős	DINUM (Tárcaközi Digitális Igazgatóság) 20 avenue de Ségur 75007 PÁRIZS eidas@franceconnect.gouv.fr	2021.12.10.

---

(1)  HL L 257., 2014.8.28., 73. o..

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelem közzététele

(2021/C 497/09)

Ez a közzététel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 98. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel időpontjától számított két hónapon belül tehető meg.

A TERMÉKLEÍRÁS MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

„COLLI BERICI”

PDO-IT-A0450-AM02

A kérelem benyújtásának időpontja: 2018.7.13.

1.   A módosításra vonatkozó szabályok

Az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke – Nem kisebb jelentőségű módosítás

2.   A módosítás leírása és indokolása

2.1.   A gyöngyözőbor kategória és a Novello típus törlése

A „Colli Berici” megjelölés alá tartozó terméktípusok átfogó felülvizsgálatának részeként a fehérborok esetében törölték a gyöngyözőbor kategóriát, a vörösborok esetében pedig törölték a Novello típust.

A változtatás kérelmezésére azért került sor, mert a 2014. évi szüret óta a megjelölést nem használták gyöngyözőborra és a Novello típusra.

A módosítás a termékleírás 1., 2., 5., 6., 7. és 8. cikkét, valamint az egységes dokumentum 4. és 5.2. pontját érinti.

2.2.   Superiore típus bevezetése a Bianco (fehér) és Rosso (vörös) borok esetében

Ez a módosítás bevezeti a Bianco Superiore és a Rosso Superiore típust, amelyekre szigorúbb technikai és minőségi követelmények vonatkoznak a „Superiore” hagyományos kifejezésre vonatkozó hatályos jogszabállyal összhangban.

A „Colli Berici” Bianco Superiore esetében konkrétan a következők alkalmazandók:

—	a hektáronkénti maximális szőlőhozam alacsonyabb, mint az egyszerű Bianco típus esetében (16 000 kg/ha helyett 14 000 kg/ha),

—	a szőlő térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 10,50 %, a bor térfogatszázalékban kifejezett minimális összes alkoholtartalma 12 %, ami 1 %-kal nagyobb, mint az egyszerű Bianco típus esetében.

A „Colli Berici” Rosso Superiore esetében konkrétan a következők alkalmazandók:

—	a hektáronkénti maximális szőlőhozam alacsonyabb, mint az egyszerű Rosso típus esetében (15 000 kg/ha helyett 13 500 kg/ha),

—	a szőlő térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 11 %, a bor térfogatszázalékban kifejezett minimális összes alkoholtartalma 12,50 %, ami 1 %-kal nagyobb, mint az egyszerű Rosso típus esetében.

Ezenkívül a szöveg kiegészült az arra a legkorábbi időpontra vonatkozó előírással, amikortól a Superiore típusok forgalomba hozhatók, továbbá azok egyéb fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőit is meghatározták.

A módosításra azért van szükség, hogy a fogyasztók számára szélesebb termékskálát kínálhassanak, ideértve egy olyan kiváló minőségű bort is, amelyet a hektáronkénti szőlőhozam csökkentésével nyernek, amely módszer a szőlő és a borok esetében egyaránt magasabb alkoholtartalmat eredményez.

A módosítás a termékleírás 1., 2., 4., 5., 6., 7. és 8 cikkét, valamint az egységes dokumentum 4., 5.2. és 9. pontját érinti.

2.3.   A Bianco és a Rosso típus módosított fajtaösszetétele

A Bianco típus esetében a Garganega fajtának most legalább 30 %-ot kell kitennie, maximális aránya pedig legfeljebb 60 % lehet a korábbi 50 %-os minimális, illetve 100 %-os maximális arányhoz képest. A fajtaösszetételnek továbbá most a Sauvignont is tartalmaznia kell legalább 20 %-ban és legfeljebb 50 %-ban.

A Rosso típus esetében a Merlot fajtának a korábban előírtakkal azonos módon legalább 50 %-ot kell kitennie, legfeljebb pedig a korábbi 100 % helyett 65 %-ot. A fajtaösszetételnek továbbá most a Tai Rossót is tartalmaznia kell legalább 20 %-ban és legfeljebb 50 %-ban, míg a Pinot Nero, a Cabernet Franc, a Cabernet Sauvignon és a Carmenère legfeljebb 30 %-ot tehet ki. A fent említettektől eltérő nem aromás vörös szőlőfajták legfeljebb 15 %-ot tehetnek ki a korábbi 50 % helyett.

Több éven át folytatott tesztelést követően, amelynek során a Garganegát különböző arányokban keverték számos olyan fehér szőlőfajtával, amelyeket hagyományosan a Bianco típus előállítása céljából használtak fel hozzá kiegészítésként, a „Colli Berici” OEM előállítási területén hagyományosan termesztett, legjobban alkalmazkodó fajták körében a Sauvignont azonosították a Bianco típus előállítására a jellegzetes aroma- és ízjellemzők következetesebb kialakítása tekintetében legalkalmasabb kiegészítő fajtaként.

Hasonlóképpen, szintén több éven át tartó tesztelést követően az a döntés született, hogy a Rosso típus fajtaösszetételét úgy változtatják meg, hogy az őshonos Tai Rossót bevonják a területen hagyományosan termesztett legreprezentatívabb vörös szőlőfajtaként, mivel megállapították, hogy a bor jellegzetes aroma- és ízjellemzőit következetesen, valamint megjelenését jól körülhatárolt módon alakítja ki.

A módosítás a termékleírás 2. cikkét érinti, de nem érinti az egységes dokumentumot.

2.4.   „Colli Berici” Bianco/Rosso: a szöveg kiegészült a hektáronkénti maximális szőlőhozammal és a szőlők térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmával, a szőlő előírt hektáronkénti hozamát pedig növelték

A Bianco és a Rosso típus esetében a szöveg kiegészült a hektáronkénti maximális szőlőhozammal és a szőlők térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalmával. Ezeket az értékeket nem tüntették fel kifejezetten az eddigi termékleírásban, hanem azok a borok készítéséhez összekevert egyes fajták szőlőjére vonatkozó értékek súlyozott átlagaként voltak meghatározva.

Így a szöveg a következő értékekkel egészült ki:

hektáronkénti maximális terméshozamok:

—	„Colli Berici” Bianco: 16 000 kg/ha,

—	„Colli Berici” Rosso: 15 000 kg/ha,

a szőlők térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma:

—	„Colli Berici” Bianco: 9,50 %

—	„Colli Berici” Rosso: 10,00 %.

E két típus esetében továbbá a hektáronkénti szőlőhozamot a következőképpen növelték:

—	„Colli Berici” Bianco: 13 000 kg/ha-ról (az egyes fajták súlyozott átlaga) 16 000 kg/ha-ra,

—	„Colli Berici” Rosso: 12 500 kg/ha-ról (az egyes fajták súlyozott átlaga) 15 000 kg/ha-ra.

Az első módosítás pusztán szerkesztési jellegű, mivel a Bianco és Rosso típusok előállításához felhasznált szőlő hektáronkénti maximális terméshozamát és minimális természetes alkoholtartalmát most már konkrétan feltüntetik, eltérően az eddigi termékleírástól, amelyben azokat a borok előállítása céljából összekevert egyes fajtákhoz tartozó szőlőkre vonatkozó értékek súlyozott átlagaként határozták meg.

A módosítás tehát azt jelenti, hogy a felhasználandó szőlőfajtáktól függetlenül pontos és előre meghatározott értékeket adnak meg.

Ez a módosítás továbbá a Bianco Superiore és a Rosso Superiore mint új típusok fent leírt felvételéből következik, mivel ezzel lehetővé válik a szóban forgó értékek (hektáronkénti maximális hozam és a szőlők térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma) egyértelmű megkülönböztetése a Bianco és a Rosso típus tekintetében, szemben a Superiore hagyományos kifejezéssel ellátott új típusok előállítására szánt szőlőre megállapított szigorúbb értékekkel.

Ami a második módosítást illeti, a hektáronkénti maximális szőlőhozam szerény emelése a területen ténylegesen elért hozamokon alapul. Különösen a termesztési technikákkal és az éghajlati tendenciákkal kapcsolatban végzett vizsgálatok bizonyították, hogy mind a szőlő, mind az abból készült borok esetében ugyanazok a magas minőségi elvárások teljesülnek.

A módosítás a termékleírás 4. cikkét és az egységes dokumentum 5.2. pontját érinti.

2.5.   További csomagolási szabályok

A „Colli Berici” OEM borokhoz használt üvegpalackok maximális űrtartalmát 5 literről 9 literre emelték.

Most már az ilyen nagyobb üvegpalackok esetében is megengedett a hosszú, elegáns palásttal rendelkező csavarzáras kupakok használata, amelyeket eddig csak a legfeljebb 1,5 liter űrtartalmú palackokhoz lehetett használni. Az ilyen nagyobb üvegpalackok esetében most már a T-alakú üvegdugók használata is megengedett.

A pezsgőkhöz használt dugóknak meg kell felelniük a hatályos uniós jogszabálynak.

A kartonpapírból vagy egyéb merev anyagból készült dobozban elhelyezett, polietilén vagy poliészter többrétegű műanyag bortömlőknek az üvegpalackok alternatívájaként történő használata többé nem korlátozódik a 2 vagy több literes tárolóedényekre.

E tárolóedények maximális méretét továbbá 5 literről 20 literre növelték.

Előírták, hogy az ilyen alternatív tárolóedények nem használhatók a Superiore és Riserva típusokhoz.

A termelők számára lehetővé kell tenni, hogy a megfelelő csomagolást használhassák boraikhoz avégett, hogy gyorsan tudjanak reagálni a különböző nemzetközi piacok igényeire. Ez különösen igaz az olyan piacokra, mint Németország és Észak-Európa, ahol már most is jelentős kereslet mutatkozik a csavarzáras kupakkal vagy üvegdugóval ellátott palackokban vagy különböző méretű alternatív csomagolásokban értékesített bor iránt.

A gyártók emellett azért is kaptak lehetőséget arra, hogy nagyobb üvegpalackokat használjanak, hogy kielégíthessék a gazdasági szereplők és a gyűjtők ilyen palackok iránti igényét.

A módosítás a termékleírás 8. cikkét és az egységes dokumentum 9. pontját érinti.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Colli Berici

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

5.	Minőségi pezsgő

4.   A bor(ok) leírása

1.   „Colli Berici” Bianco – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: szalmasárga;

Aroma: finom, érett fehér húsú gyümölcsre emlékeztető jegyekkel;

Íz: száraz, harmonikus;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 10,50 %;

Minimális cukormentes kivonat: 14,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2.   „Colli Berici” Bianco Superiore – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: szalmasárgától az aranysárgáig;

Aroma: intenzív, érett fehér húsú gyümölcsre emlékeztető jegyekkel;

Íz: száraz, harmonikus, jól strukturált, ízletes;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 12,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 16,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3.   „Colli Berici” Bianco Spumante – „Minőségi pezsgő” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: a halvány szalmasárga különböző árnyalatai, élénk;

Aroma: finom, gyümölcsös, kissé aromás virágos jegyekkel;

Íz: „brut”-tól „demi sec”-ig vagy közepesen szárazig terjedő; friss, ízletes, harmonikus;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,50 %;

Minimális cukormentes kivonat: 14,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

4.   „Colli Berici” Bianco Passito – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: aranysárga;

Aroma: borjellegű, intenzív, hosszan tartó;

Íz: édes az érett gyümölcstől;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 14,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 20,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11,50
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5.   „Colli Berici” Rosso – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: rubinvörös, az éréssel gránitvörösbe hajló;

Aroma: piros bogyókra emlékeztető, intenzív;

Íz: többé-kevésbé száraz, harmonikus, lekerekedett, bársonyos;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 18,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

6.   „Colli Berici” Rosso Superiore – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: rubinvörös, az éréssel gránitvörösbe hajló;

Aroma: intenzív, hosszan tartó, piros bogyós gyümölcsökre emlékeztető jegyekkel, olykor fűszeres;

Íz: száraz, harmonikus, strukturált;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 12,50 %;

Minimális cukormentes kivonat: 24,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

7.   „Colli Berici” Rosso Riserva – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: rubinvörös, az éréssel gránitvörösbe hajló;

Aroma: intenzív, hosszan tartó, piros bogyós gyümölcsökre emlékeztető jegyekkel, olykor fűszeres;

Íz: száraz, harmonikus, strukturált;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 12,50 %;

Minimális cukormentes kivonat: 24,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

8.   „Colli Berici” Spumante (klasszikus módszer) – „Minőségi pezsgő” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Hab: finom és tartós;

Szín: változó intenzitású szalmasárga;

Aroma: ízletes, enyhe élesztős jegyekkel, virágos és érett fehér húsú gyümölcsre emlékeztető zamatokkal;

Íz: „extra brut”-tól „demi sec”-ig terjedő, jellegzetes, élénk, harmonikus, lekerekedett;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 16,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

9.   „Colli Berici” Spumante Rosato/Rosé (klasszikus módszer) – „Minőségi pezsgő” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Hab: finom és tartós;

Szín: a halványrózsaszín különböző árnyalatai;

Aroma: ízletes, gazdag, összetett, enyhe élesztős és bogyós gyümölcsös jegyekkel;

Íz: „extra brut”-tól „demi sec”-ig terjedő, jellegzetes, élénk, harmonikus és közepesen testes;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 17,0 g/l;

Maradékcukor: 15–33 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

10.   „Colli Berici” Garganega/Garganego – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: halvány arany szalmasárga;

Aroma: kissé borjellegű a fajtára jellemző finom, megkülönböztethető illattal;

Íz: száraz, kissé keserű és harmonikus, közepesen testes és éppen megfelelő savasságú;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 14,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

11.   „Colli Berici” Tai – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: szalmasárga;

Aroma: finoman borjellegű;

Íz: száraz, harmonikus, friss-testes;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 14,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

12.   „Colli Berici” Sauvignon – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: szalmasárga;

Aroma: finom, a fajtára jellemző;

Íz: száraz, harmonikus, friss-testes;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 14,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

13.   „Colli Berici” Pinot Bianco – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: halvány szalmasárga;

Aroma: finoman intenzív, a fajtára jellemző;

Íz: harmonikus, lekerekedett, bársonyos;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 14,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

14.   „Colli Berici” Pinot Nero – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: rubinvörös, az éréssel narancsosba hajló;

Aroma: finom;

Íz: száraz és zamatos;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 18,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

15.   „Colli Berici” Pinot Grigio – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: szalmasárgától a rézsárgáig;

Aroma: finom, kellemes, a fajtára jellemző;

Íz: száraz, harmonikus, bársonyos;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 14,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

16.   „Colli Berici” Chardonnay – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: szalmasárga, halványzöldes árnyalatokkal;

Aroma: finom, a fajtára jellemző, ízletes, kellemes;

Íz: száraz, harmonikus, lágy, a fajtára jellemző;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 14,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

17.   „Colli Berici” Manzoni Bianco – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: szalmasárga;

Aroma: finom, lágy, a fajtára jellemző;

Íz: száraz, harmonikus;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 14,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

18.   „Colli Berici” Tai Rosso – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: halvány rubinvörös;

Aroma: borjellegű, a fajtára jellemző;

Íz: kellemes, kissé keserű és harmonikus, éppen megfelelő mennyiségű tanninokkal;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 17,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

19.   „Colli Berici” Tai Rosso Riserva – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: intenzív rubinvörös;

Aroma: borjellegű, intenzív, a fajtára jellemző;

Íz: kellemes, kissé keserű és harmonikus, éppen megfelelő mennyiségű tanninokkal;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 12,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 20,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

20.   „Colli Berici” Tai Rosso Spumante – „Minőségi pezsgő” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Hab: finom és tartós;

Szín: halvány rubinvörös;

Aroma: gyümölcsös, intenzív, a fajtára jellemző;

Íz: „brut”-tól „demi-sec”-ig; friss, élénk, gyümölcsös, kissé keserű;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 17,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

21.   „Colli Berici” Merlot – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: rubinvörös;

Aroma: borjellegű, kellemesen intenzív, a fajtára jellemző;

Íz: lágy, harmonikus, testes;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 18,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

22.   „Colli Berici” Merlot Riserva – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: mély rubinvörös;

Aroma: borjellegű, kellemesen intenzív, a fajtára jellemző;

Íz: lágy, harmonikus, testes;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 12,50 %;

Minimális cukormentes kivonat: 20,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

23.   „Colli Berici” Cabernet – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: mély rubinvörös;

Aroma: kellemesen intenzív, a fajtára jellemző;

Íz: száraz és markáns, éppen megfelelő mennyiségű tanninokkal;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 18,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

24.   „Colli Berici” Cabernet Riserva – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: mély rubinvörös, az éréssel gránitvörösbe hajló;

Aroma: kellemesen intenzív, a fajtára jellemző;

Íz: száraz és markáns, éppen megfelelő mennyiségű tanninokkal;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 12,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 20,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

25.   „Colli Berici” Cabernet Sauvignon – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: intenzív rubinvörös;

Aroma: borjellegű, a fajtára jellemző, intenzív;

Íz: többé-kevésbé száraz, lekerekedett, bársonyos;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 18,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

26.   „Colli Berici” Cabernet Sauvignon Riserva – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: intenzív rubinpiros, amely idővel gránátpirossá válik;

Aroma: borjellegű, intenzív, hosszan tartó;

Íz: többé-kevésbé száraz, lekerekedett, bársonyos;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 12,50 %;

Minimális cukormentes kivonat: 22,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

27.   „Colli Berici” Cabernet Franc – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: intenzív rubinvörös;

Aroma: borjellegű, a fajtára jellemző, intenzív;

Íz: száraz, lekerekedett;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 18,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

28.   „Colli Berici” Cabernet Franc Riserva – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: intenzív rubinpiros, amely idővel gránátpirossá válik;

Aroma: a fajtára jellemző, hosszan tartó;

Íz: száraz, lekerekedett;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 12,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 20,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

29.   „Colli Berici” Carmenère – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: mély rubinvörös;

Aroma: kellemesen intenzív, a fajtára jellemző;

Íz: száraz és markáns, éppen megfelelő mennyiségű tanninokkal;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 18,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

30.   „Colli Berici” Carmenère Riserva – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: mély rubinvörös, az éréssel gránitvörösbe hajló;

Aroma: intenzív, a fajtára jellemző;

Íz: száraz és markáns, éppen megfelelő mennyiségű tanninokkal;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 12,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 20,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

31.   „Colli Berici” Barbarano Rosso/„Colli Berici” Barbarano – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: halvány rubinvörös;

Aroma: borjellegű, intenzív, a fajtára jellemző;

Íz: kellemes és harmonikus, éppen megfelelő mennyiségű tanninokkal;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 17,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

32.   „Colli Berici” Barbarano Rosso/„Colli Berici” Barbarano Riserva – „Bor” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Szín: intenzív rubinvörös;

Aroma: borjellegű, intenzív, a fajtára jellemző;

Íz: kissé keserű és harmonikus, éppen megfelelő mennyiségű tanninokkal;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 13,00 %;

Minimális cukormentes kivonat: 20,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

33.   „Colli Berici” Barbarano Rosso/„Colli Berici” Barbarano Spumante – „Minőségi pezsgő” kategória

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

Hab: finom és tartós;

Szín: halvány rubinvörös;

Aroma: intenzív, a málna és a ribiszke árnyalataival;

Íz: „brut”-tól „demi-sec”-ig; friss, élénk, gyümölcsös, kissé keserű;

Minimális összes alkoholtartalom térfogatszázalékban: 11,50 %;

Minimális cukormentes kivonat: 17,0 g/l.

Az alábbi táblázatban nem szereplő analitikai paraméterek megfelelnek a nemzeti és uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom	5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5.   Borászai eljárások

a)   Alapvető borászati eljárások

–

b)   Maximális hozamok

1.	Bianco, Bianco Spumante, Bianco Passito

16 000 kg szőlő hektáronként

2.	Bianco Superiore, Garganega

14 000 kg szőlő hektáronként

3.

Rosso

15 000 kg szőlő hektáronként

4.	Rosso Superiore

13 500 kg szőlő hektáronként

5.	Rosso Riserva

12 500 kg szőlő hektáronként

6.	Chardonnay, Spumante (klasszikus módszer), Rosé Spumante (klasszikus módszer), Merlot, Merlot Riserva

13 000 kg szőlő hektáronként

7.	Tai, Sauvignon, Pinot Bianco, Pinot Nero, Pinot Grigio, Manzoni Bianco, Tai Rosso, Tai Rosso Riserva, Tai Rosso Spumante

12 000 kg szőlő hektáronként

8.	Cabernet, Cabernet Riserva, Cabernet Sauvignon, Cabernet Sauvignon Riserva, Cabernet Franc, Cabernet Franc Riserva

12 000 kg szőlő hektáronként

9.	Carmenère, Carmenère Riserva

12 000 kg szőlő hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A.

A „Colli Berici” OEM borok előállítási területe Albettone, Alonte, Altavilla, Arcugnano, Barbarano Vicentino, Brendola, Castegnero, Grancona, Mossano, Nanto, Orgiano, San Germano dei Berici, Sovizzo, Villaga és Zovencedo települések teljes közigazgatási területét foglalja magában, valamint Asigliano Veneto, Campiglia dei Berici, Creazzo, Longare, Lonigo, Montebello Vicentino, Montecchio Maggiore, Montegalda, Montegaldella, Monteviale, Sarego, Sossano és Vicenza települések közigazgatási területének egy részét.

B.

A „Colli Berici” Barbarano OEM borok előállítási területe Longare, Castegnero, Villaga, Barbarano Vicentino, Mossano és Nanto települések közigazgatási területének egy részét foglalja magában. E terület határai a következőképpen határozhatók meg: A terület határvonala a Longare település Lumignano településrészén található Palazzo Biancótól kiindulva a Castegneróba vezető települési út mentén elhalad a 21 méteres magassági pont előtt és áthalad a falu központján. Ennek az útnak a mentén halad tovább egészen addig, amíg eléri a Costalunga és Cozza közötti határvonalat alkotó sáv nyomvonalát, majd a Dei Monti tartományi úttal alkotott kereszteződésnél 23 méteres magasságon elkanyarodik. A települési út mentén folytatódik a falu központján keresztül 24 méteres magasságig, majd 25 méteres magasságnál balra fordul és egészen a Cà Ghiottóig (21 méteres magasság) annak az útnak a mentén halad tovább. Egyenesen folytatódva áthalad a Gianesini Orfalia gazdaság kapuján és az árok által határolt sáv mentén halad egészen addig, amíg ismét becsatlakozik a Mossanóba vezető tartományi útba 18 méteres magasságon. Ezután jobbra kanyarodik és északkeleti irányt véve a Villa Montruglio irányába halad egészen addig a pontig, ahol csatlakozik a hegy körvonalát jelző magassági vonalhoz és azt egészen Palùig követi, ahol becsatlakozik a Mossanóba vezető települési útba. A szintvonal mentén halad tovább, elhalad Pozzolenél a 20 méteres magassági jel, majd Cà Salvinál a 21 méteres, 19 méteres és 20 méteres magassági jel mellett, mielőtt újra becsatlakozik a „Dorsale dei Berici” tartományi útba. Jobbra kanyarodva folytatódik a tartományi út mentén egészen a Sottocosta települési úttal alkotott kereszteződésig, majd annak az útnak a mentén folytatódik tovább 19 méteres magasságig. Ezután jobbra fordul, eléri a 28 méteres magasságot, majd balra a Casa Faggionatóig (25 méteres magasság) vezető ösvény mentén halad tovább. Ettől a ponttól a hegy szintvonalát jelző magassági vonal mentén halad tovább egészen addig, amíg újra csatlakozik a „Dorsale dei Berici” tartományi útba, és annak mentén dél felé halad a Villagába (19 méteres magasság) vezető úttal alkotott kereszteződésig. Ezután jobbra fordul és Toaráig a települési út mentén halad, áthalad Case Paradisón (23 méteres magasság), onnan dél felé folytatódik a 21 méteres és 20 méteres magassági pontokon, a Bagno di Villagán és Fornón át. Közvetlenül a 21 méteres magassági jel után jobbra fordul, és nyugat felé folytatódva elhalad Cà Oche előtt, majd jobbra fordul a 22 méteres és a 19 méteres magassági pontok, valamint a Ronca Salgan út felé. Toarától a Pozzolóba vezető utat követi, és az első kanyarnál egyenesen folytatódik 20 méteres magasságon át és a Tapparo patakon át, majd északnyugati irányban folytatódik a határig és elhalad a 22 méteres magassági pont előtt, amíg becsatlakozik a Tarche falu (96 méteres magasság) felett haladó ösvénybe. Itt csatlakozik a Pozzolóba vezető úthoz, amelyet egészen a Barbaranóig vezető települési úttal alkotott kereszteződésig követ. Crosaron után és egy 192 méteres magassági pont után tovább halad a szintvonal (200 méteres magasság) mentén Colonia de Giovanni előtt egészen a „Dorsale dei Berici” útig, amelyet a 206 méteres magassági pont közelében keresztez. Onnan a Monte della Cengia alatti erdők széle mentén halad tovább, a 356 méteres, 250 méteres és 290 méteres magassági pontok mellett elhaladva, majd újra becsatlakozik a Mossanóból Crosarába vezető települési útba. Ennek az útnak a mentén halad tovább egészen Cà Leonardiig, majd az erdők széle mentén folytatódva elhalad Cà Rigo felett, egészen Cà Marziaiig. Onnan a földút mentén folytatódik egészen a Monte della Torrettáig, ahol csatlakozik a Nanto-Monti települési úthoz. Kelet felé folytatódik e települési út mentén Chiesa Vecchia di Nantóig. Onnan észak felé halad tovább az erdők széle mentén, majd Cà Lunardi (193 méteres magasság) felett elhaladva folytatódik a 106 méteres magassági pont előtt, majd Castegnerótól északra 93 méteres magasságon. Onnan pedig a szintvonal mentén (100 méteres magasság) húzódik a lumignanói temetőig. A 73 méteres és 25 méteres magassági pontok előtt elhaladva folytatódik egészen Palazzo Biancóig, a kiindulási pontig. A terület a Castello di Belvedere körüli hegyeket is magában foglalja, amelyeket a 28 méteres magasságnál futó szintvonal határoz meg.

7.   Fő borszőlőfajták

Cabernet Franc N. – Cabernet

Cabernet Sauvignon N. – Cabernet

Carmenère N. – Cabernet

Chardonnay B.

Durella B. – Durello

Garganega B.

Grapariol B.

Incrocio Bianco Fedit 51 C.S.G.B.

Manzoni Bianco B. – Incrocio Manzoni 6.0.13 B.

Marzemina Bianca B. – Marzemina

Merlot N.

Pinot Bianco B.

Pinot Grigio

Pinot Nero N.

Riesling Italico B. – Riesling

Riesling Renano B. – Riesling

Sauvignon B.

Tocai Friulano B. – Tai

Tocai Rosso N. – Tai Rosso

Trebbiano di Soave B. – Trebbiano

Trebbiano Toscano B. – Trebbiano

Vespaiola B.

8.   A kapcsolat(ok) leírása

8.1.   „Colli Berici” – Valamennyi kategória: Bor, minőségi pezsgő

Természeti tényezők

A Berici-hegyek (Colli Berici, más néven Monti Berici) az alpesi előhegység utolsó nyúlványait alkotják és a Vicenzától délre eső legszembetűnőbb tájképi elemnek számítanak. Mérsékelt (300–400 méteres) magasságú dombos hegyek, amelyeket tektonikus gyűrődések és vetődéses kiemelkedések, valamint elszórtan fellelhető vulkanikus kúpok formáltak. Ezt a dombokkal és előhegységekkel borított területet szinte kizárólag üledékes meszes kőzetképződmények alkotják, amelyek az idő múlásával köves vörös agyagtalajjá alakultak. Az ásványi sókban gazdag talajok kialakulása a számos bazaltkő és vulkanikus tufa nyúlványnak is köszönhető. A Berici-hegyek a karsztos mészkő felszíni formákra jellemző mélyedéseknek, víznyelőknek és barlangoknak köszönhetően jó vízelvezetésűek és olykor bizonyos mértékben vízhiányos területnek számítanak. A térségben az egyetlen természetes medence a Fimon-tó.

A tájképet gazdagítja a dombos lejtők és völgyek váltakozása, a lejtők sajátos fekvése, valamint a köd és a késői fagyok ellen védelmet nyújtó és a napsugárzást fokozó tengerszint feletti magasság, amely a szőlő fejlődése és a szőlőfürtök érése szempontjából fontos hónapokban hosszú napfénynek való napi kitettséget eredményez.

A Berici-hegyek a szőlőtermesztésnek kifejezetten kedvező mikroklímával rendelkeznek, amelyet egészen késő őszig különösen enyhe hőmérsékletek, továbbá a nappali és az éjjeli hőmérséklet megfelelő hőmérséklet-tartományban való váltakozása és alacsony éves csapadékmennyiség (500–600 mm) jellemeznek.

Történelmi és emberi tényezők

Beszámolók szerint a Berici-hegyek északi része a 13. századtól kezdődően teljes egészében szőlővel volt beültetve, a Vicenza püspökének tulajdonában álló Barbarano-hegyekhez hasonlóan; a püspök megállapította a szüret és a feldolgozás idejét annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőket semmi ne akadályozza meg szőlőültetvényeik gondozásában pontosan a legmegfelelőbb időben. A helyi borokat továbbá a Berici-hegyek barlangjaiban érlelték, ahol a sötétség és a tartósan alacsony hőmérséklet jó tárolási feltételeket biztosított. 1290-ben Costozzában kereskedelmi és technikai szabályokat állapítottak meg, valamint olyan szabályokat, amelyek a terület szőlőültetvényeinek és borainak az oltalmát voltak hivatottak biztosítani.

A Velencei Köztársaság felemelkedése erős lendületet adott a bortermesztésnek. A 19. században Ausztria főhercege kutatást végeztetett Lombard-Velence borairól, amelynek keretében bizonyos technikai és szőlőkiválasztási szempontokat tanulmányoztak, többek között a Berici-hegyekből származó borok esetében.

A 19. század elejétől kezdődően a Berici-hegyekben őshonos két szőlőfajta, a Garganega és a Tocai Rosso mellé Franciaországból, különösen Bordeaux térségéből nemzetközi fajtákat hoztak be. Ezek a fajták a Berici-hegyekben elültetve az idők során a helyi talajhoz és éghajlathoz igazodva sajátos megkülönböztethető tulajdonságokat fejlesztettek ki. A Berici-hegyekből származó Cabernet Franc volt az első OEM alatt álló Cabernet Olaszországban. Ahogy a termelés az 1950-es években újjáéledt, a minőségi és termesztési módszereket fokozatosan finomították, a termelés szervezésének módjával együtt, és 1973. szeptember 20-án az olasz minisztérium a „Colli Berici”-t ellenőrzött eredetmegjelölésnek („Denominazione d’origine Controllata, DOC”) ismerte el.

8.2.   „Colli Berici” – „Bor” kategória

A földrajzi terület jellemzői és a termék alapvetően a földrajzi környezetnek tulajdonítható minősége és jellemzői közötti ok-okozati összefüggés:

A „bor” kategóriában a „Colli Berici” borok sajátos jellemzői a termőterület talaj- és éghajlati viszonyainak, valamint az olyan emberi tényezőknek köszönhetők, amelyek hatással voltak és továbbra is hatással vannak a szőlőkben rejlő borászati potenciálra és a feldolgozási technológiákra.

Őshonos és nem őshonos szőlőfajtákat termesztenek a területen, amely a talaj és az éghajlat szempontjából az egyes fajták számára a legalkalmasabbnak tekintett terület, ami lehetővé teszi a megkülönböztethető, kiváló minőségű borok előállítását.

A víznek a jó vízelvezetésű karsztos víznyelők és az alacsony éves csapadékmennyiség miatti korlátozott rendelkezésre állása visszafogja a szőlők vegetatív fejlődését, ami elengedhetetlen a különösen koncentrált borok minőségi előállításához. A vörösborok szerkezetét és jellemzőit az ásványi sókban és karsztos eredetű meszes kőzetekben gazdag, jó vízelvezetésű talaj összetétele határozza meg, amely vázas vagy olykor erősen vázas (35 %–75 %) szerkezetű; ezek magas antocián- és polifenol-tartalommal, mély színnel és jó tanninos ízzel rendelkeznek, érett gyümölcsre és fűszerekre emlékeztető jegyekkel. Különösen az e talajokon termesztett Tai Rosso, Carmenère és Merlot fajtákból készült borokban alakulnak ki gyümölcsös és fűszeres jegyekkel kiegyensúlyozott összetett és érett fenolos jegyek.

A vulkanikus kúpokból származó, túlnyomóan bazalttalajú területeken a talajok minősége elősegíti a markáns ízű, friss és gyümölcsös aromákkal rendelkező „Colli Berici” fehérborok finom aromáinak és illatának kialakulását. Különösen a Garganega és Pinot Bianco szőlőből készült borok aromája és íze összetettebb.

A Garganega a Passito (szárított szőlőből készült) bor előállításához leggyakrabban használt fajta.

A szárítást szárítóhelyiségekben (hagyományosan a szárításra használt helyiségekben) végzik. A szárítási időszak hossza változó, és azoktól a tulajdonságoktól függ, amelyeknek a végtermékben való kialakulását a borkészítő ezzel a technikával el kívánja érni.

A szárításnak kedvez a nappalok és éjjelek közötti jelentős hőmérséklet-ingadozás, amely különösen késő nyáron és ősszel jellemző, kedveznek továbbá az e régió hegyoldalai mentén fújó, az Alpokból érkező szelek.

A laza szerkezetű szőlőfürtök, vagyis ahol bőven van hely a szőlőszemek között, különösen alkalmasak a szárításra, és ezeket a szüretelés során kiválogatják a szőlőültetvényen. A szárítandó és töppedt szőlőből készült borrá feldolgozandó szőlőket körülbelül tíz nappal korábban szüretelik le, mint a száraz borok készítéséhez használt szőlőt, hogy nagyobb savtartalmat érjenek el, amely képes kiegyensúlyozni az előállított bor cukortartalmát.

8.3.   „Colli Berici” – „Minőségi pezsgő” kategória

A földrajzi terület jellemzői és a termék alapvetően a földrajzi környezetnek tulajdonítható minősége és jellemzői közötti ok-okozati összefüggés:

A „minőségi pezsgő” kategóriába tartozó „Colli Berici” pezsgők sajátos jellemzői a termőterület talaj- és éghajlati viszonyainak, valamint az olyan emberi tényezőknek köszönhetők, amelyek hatással voltak és továbbra is hatással vannak a szőlőkben rejlő borászati potenciálra és a feldolgozási technológiákra.

A termőterület környezetére nevezetesen az enyhe tavaszok jellemzők, amelyek kedvezőek a nagyon korai fajták hajtásának, a nyarak pedig nem túl melegek, aminek köszönhetően a szőlők nem érnek túl korán és megőrzik a magas sav-cukor arányt.

A pezsgőkészítés profitált abból, hogy térségben működik a Coneglianói Borászati Iskola, amely a 19. század vége óta erősen szakosodott képzéseket nyújtott a pezsgőkészítési eljárásokról.

Ez a szakosodás lehetővé tette a gazdasági szereplők számára, hogy azonosítsák a pezsgő előállítására legalkalmasabb fajtákat, és továbbfejlesszék a szőlőgazdálkodást, az alanyok kiválasztásától kezdve a művelési rendszerig és a zöldmunkákig. Mindezek a szempontok alapvető fontosságúak ahhoz, hogy megfelelő szőlőt nyerjenek a küvék készítéséhez, amelyeket a kívánt érzékszervi jellemzőkkel, azaz a frissességgel és az eleganciával jellemezhető minőségi pezsgőkké szándékoznak feldolgozni.

A szőlőt általában korábban szüretelik, mint a csendes borok készítésére szánt szőlőt, a minőségi pezsgő készítéséhez szükséges cukor- és savtartalom közötti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében. Az alapbort általában egyetlen fajtából készítik, és a többi összetevőt a küvé készítésének szakaszában keverik bele.

A „Colli Berici” Spumante (klasszikus módszer) és a „Colli Berici” Spumante Rosato (klasszikus módszer) a palackban történő másodlagos erjesztés hagyományos módszerével készül, amelyet idővel hozzáigazítottak a technikai és tudományos fejlődéshez. Előre meghatározott minőségi célkitűzések vonatkoznak az olyan finom és gyümölcsös pezsgők előállítására, amelyek a palackban történő másodlagos erjesztésre jellemző, enyhe élesztős jegyekkel rendelkeznek, cukortartalmuk pedig az „extra-brut”-tól a „demi-sec”-ig terjed.

A „Colli Berici” Bianco Spumante, a „Colli Berici” Tai Rosso Spumante és a „Colli Berici” Barbarano Spumante minőségi pezsgők a tartályos erjesztési eljárások technológiai innovációjának eredményei, amely hozzájárult az élesztős átalakulási folyamat hatékonyabbá tételéhez. Ennek köszönhetően javultak a pezsgők illatprofiljai és sajátos érzékszervi tulajdonságai, különösen az ilyen pezsgők készítése céljára ideális környezethez szervesen kapcsolódó frissességük és aromáik felszínre hozásának eredményeként. E típusok cukortartalma a „brut”-tól a „demi-sec”-ig terjed.

A „Colli Berici” OEM területről származó minőségi pezsgő egyediségét és jellegzetességét tehát a pH- és a savegyensúly eredményezi; ez fokozza a borok kellemes aromáját és ebből következő általános eleganciáját, amelyek a megfelelő borászati eljárások végeredményét jelentik.

9.   További alapvető feltételek

A csomagolásra vonatkozó egyedi szabályok

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályban

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó további rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Colli Berici” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borokat hagyományos, legfeljebb 9 literes üvegpalackokban kell forgalmazni, amelyeket – a pezsgők kivételével – parafadugóval, hosszú palástú csavarzáras kupakkal vagy T alakú üvegdugóval lezártak.

A pezsgőkhöz használt dugóknak meg kell felelniük a hatályos uniós jogszabálynak.

A „bor” kategóriába tartozó, „Colli Berici” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében a kartonpapírból vagy egyéb merev anyagból készült dobozban elhelyezett, legfeljebb 20 liter űrtartalmú polietilén vagy poliészter többrétegű műanyag bortömlők használhatók az üvegpalackok alternatívájaként. Az ilyen alternatív tárolóedények azonban nem használhatók a Superiore és Riserva típusokhoz.

A termékleíráshoz vezető link

https://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/17001

---

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.