2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/1

EURÓPAI PARLAMENT

ÜLÉSSZAK: 2020–2021

2021. március 8-i ülés

ÜLÉSSZAK: 2021–2022

2021. március 9–11-i ülések

ELFOGADOTT SZÖVEGEK

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/2

P9_TA(2021)0071

Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, WTO-kompatibilis uniós mechanizmusa

Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, WTO-kompatibilis uniós mechanizmus felé (2020/2043(INI))

(2021/C 474/01)

Az Európai Parlament

—	tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáján (COP21) Párizsban, 2015. december 12-én elfogadott megállapodásra (a Párizsi Megállapodás),

—	tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Programjának a kibocsátási szakadékról szóló, 2019-es jelentésére,

—	tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) a 1,5 oC-os globális felmelegedésről, valamint az óceánokról és a krioszféráról szóló különjelentéseire,

—	tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

—	tekintettel „Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása” című, 2020. szeptember 17-i bizottsági közleményre (COM(2020)0562) és az azt kísérő hatásvizsgálatra (SWD(2020)0176),

—	tekintettel az Európai Tanács 2019. december 12-i és 2020. július 17–21-i következtetéseire,

—	tekintettel az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről szóló, 2020. július 23-i állásfoglalására (1),

—	tekintettel az Európai Számvevőszék „Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere: célzottabbá kell tenni a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását” című, 2020. szeptember 15-i 18/2020. számú különjelentésében foglalt következtetésekre és ajánlásokra,

—	tekintettel az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel a 2030-ra kitűzött éghajlat-politikai célkitűzéssel, nevezetesen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 60 %-os csökkentésével kapcsolatos álláspontjára (4),

—	tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

—	tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Költségvetési Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A9-0019/2021),

mivel az éghajlatváltozás káros hatásai közvetlen fenyegetést jelentenek az emberek megélhetésére, valamint a szárazföldi és a tengeri ökoszisztémákra nézve, amint azt az IPCC 1,5 oC-os globális felmelegedésről szóló, valamint az óceánokról és a krioszféráról szóló különjelentései is megerősítik; mivel e hatások egyenlőtlenül oszlanak el, és a legkedvezőtlenebbek a szegényebb országokat és embereket érintik;

B.	mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2030-tól az éghajlatváltozás várhatóan évente mintegy 250 000 – alultápláltság, malária, hasmenés és hőstressz miatt bekövetkező – többlethalálozást fog okozni;

C.	mivel a globális átlaghőmérséklet már több, mint 1,1 oC-kal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest (5);

D.	mivel az EU és tagállamai a Párizsi Megállapodás keretében kötelezettséget vállaltak arra, hogy a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok alapján megvalósítják az éghajlat-politikai fellépést, és most az a céljuk, hogy legkésőbb 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség;

mivel az elmúlt évtizedekben az EU sikeresen függetlenítette a területi üvegházhatásúgáz-kibocsátást a gazdasági növekedéstől, hiszen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 24 %-kal csökkent, miközben a GDP 1990 és 2019 között több mint 60 %-kal nőtt; mivel ez nem veszi figyelembe az EU nemzetközi kereskedelembe ágyazott kibocsátásait, és ezért alábecsüli az Unió globális szénlábnyomát;

F.	mivel 2015-ben az importált és az exportált kibocsátások aránya körülbelül 3:1 volt az EU-ban, mintegy 1,317 milliárd tonna importált és 424 millió tonna exportált CO2 (6);

mivel a hatályos uniós jog hatékonynak bizonyult az eddig elfogadott éghajlat-politikai célok elérésében; mivel a kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) jelenlegi kialakítása – különösen a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó meglévő rendelkezések – nem biztosított hatékony ösztönzőket bizonyos ágazatok, különösen az ipar szükséges dekarbonizációjához, és egyes esetekben indokolatlan váratlan nyereséghez vezetett a kedvezményezett vállalkozások számára, amint azt az Európai Számvevőszék is kiemelte (7);

mivel a Bizottságnak folytatnia kell a termékek szén-dioxid- és környezeti lábnyomának megállapítására szolgáló módszerek kidolgozására irányuló munkáját a teljes életcikluson alapuló megközelítés alkalmazásával, valamint annak biztosításával, hogy a termékekben lévő beágyazott kibocsátások elszámolása a lehető legnagyobb mértékben tükrözze a valóságot, beleértve a nemzetközi közlekedésből származó kibocsátásokat is;

mivel a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a termékek és szolgáltatások nyomonkövethetőségét is, adatbázisokat hozva létre azzal a céllal, hogy pontosabban azonosítsa életciklusaik összes hatását, figyelembe véve például az anyagok kitermelését és felhasználását, a gyártási folyamatot és az energiafelhasználást, valamint az alkalmazott szállítási módot is;

mivel a tüzelőanyagok égetéséből származó globális CO2-kibocsátás mintegy 27 %-a jelenleg a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott árukhoz kapcsolódik (8); mivel a nemzetközi áruszállítás 90 %-át a tengeren bonyolítják le, ami jelentős ÜHG-kibocsátáshoz vezet; mivel az EU kezdeti nemzetileg meghatározott hozzájárulása (NDC) csak a vízi közlekedésből származó ÜHG-kibocsátást foglalta magában; mivel ez az EU 2030-ra vonatkozó céljának fényében felülvizsgálat tárgya lesz;

mivel a Covid19-világjárvány okozta válság fontos tanulságokkal járt, ezért a Bizottság az új vészhelyzeti helyreállítási eszközre („Next Generation EU”) irányuló javaslatában hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az európai autonómiát és ellenálló képességet, valamint a rövid ellátási láncok, különösen a rövidebb élelmiszer-ellátási láncok szükségességét;

L.	mivel alapvető fontosságú, hogy a Bizottság integrált elképzeléssel rendelkezzen az éghajlat-politikákról, többek között a kibocsátáscsökkentési célok teljesítését összekapcsolva szén-dioxid-árazási stratégiákkal, figyelembe véve a tengeri közlekedésből származó kibocsátásokat is;

mivel a szélesebb szabályozási környezet részeként a hatékony és érdemi szén-dioxid-árazás biztosítása gazdasági ösztönzőként szolgálhat az alacsonyabb ÜHG-kibocsátási lábnyomú termelési módok kifejlesztése számára, és a fellendítheti az innovációba és az új technológiákba való beruházásokat, ami elősegíti az uniós gazdaság dekarbonizációját és körforgásossá tételét; mivel ezzel összefüggésben szerepet játszhat az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó hatékony mechanizmus (CBAM);

N.	mivel a kereskedelem a fenntartható fejlődés előmozdításának és az éghajlatváltozás elleni küzdelem elősegítésének fontos eszköze lehet; mivel az EU egységes piaca a világ második legnagyobb fogyasztói piaca, amely az Uniót mint globális normaalkotót egyedülálló helyzetbe hozza;

O.	mivel az éghajlatváltozás elleni küzdelem a versenyképesség és a társadalmi igazságosság egyik tényezője, és komoly lehetőségeket kínál az ipari fejlődés, a munkahelyteremtés, az innováció és a regionális fejlesztés tekintetében;

mivel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) lehetővé teszi a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) számára, hogy az emberi, állati és növényi élet vagy egészség megóvása (a GATT-megállapodás XX. cikkének b) pontja), illetve a természeti erőforrások védelme (a GATT-megállapodás XX. cikkének g) pontja) érdekében szükséges intézkedéseket vezessenek be;

Q.	mivel az EU-nak el kell fogadnia, hogy egy harmadik ország az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust hoz létre, amennyiben a szóban forgó ország magasabb szén-dioxid-árat alkalmaz;

mivel Biden amerikai elnök választási platformján kedvező álláspontra helyezkedett, és arra kíván törekedni, hogy „szén-dioxid-kiigazítási díjakat vagy kvótákat vezessen be az olyan országokból származó, nagy szén-dioxid-kibocsátású termékekre, amelyek nem teljesítik éghajlat- és környezetvédelmi kötelezettségeiket”; mivel ez új lehetőséget teremtene az EU és az USA közötti együttműködésre az éghajlatváltozás elleni küzdelem és e kulcsfontosságú partnerség helyreállítása terén;

S.	mivel az éghajlatváltozás terén az EU ambiciózusabb céljai nem növelhetik annak kockázatát, hogy európai iparágak kibocsátásáthelyezést hajtanak végre;

Általános megjegyzések

mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy jelenleg a benyújtott – Uniós és tagállami – NDC-k egyike sem áll összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy a Párizsi Megállapodás előírásainak megfelelően fel kell tartóztatni a globális hőmérséklet-emelkedést, biztosítva, hogy az iparosodás előtti szinthez képest jóval kevesebb, mint 2 oC-ra korlátozzák, és folytatva az erőfeszítéseket a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 oC-ra való korlátozása érdekében;

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elmúlt néhány évben az EU egyes kereskedelmi partnerei nem működtek együtt az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon, ami – amint azt a COP25 nemrégiben megállapította – aláássa a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésére irányuló kollektív globális képességünket; arra ösztönzi az összes felet, hogy támogassák azt a kollektív és tudományos alapú globális erőfeszítést, amellyel e célok elérhetők; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az UNFCCC-n belül tartsák fenn az átlátható, tisztességes és inkluzív döntéshozatali folyamatot;

hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak felelőssége és egyben nagy lehetősége, hogy a többi vezető globális kibocsátóval együtt továbbra is vezető szerepet töltsenek be a globális éghajlat-politikai fellépésben; rámutat arra, hogy az EU vezető szerepet tölt be a globális éghajlat-politikai fellépésben, amint azt a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzés elfogadása, valamint az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó 2030-as célérték növelésére irányuló terve is bizonyítja; határozottan buzdítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a CBAM-ra vonatkozó jogalkotási javaslat elfogadása előtt és után fokozzák klímadiplomáciájukat, és különösen biztosítsák a folyamatos párbeszédet a kereskedelmi partnerekkel a globális éghajlat-politikai fellépés ösztönzése érdekében; hangsúlyozza, hogy párhuzamos diplomáciai erőfeszítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EU szomszédos országai már korán elköteleződjenek;

kiemeli a polgárok és a fogyasztók központi szerepét az energetikai átállásban, valamint az éghajlatváltozás hatásait csökkentő fogyasztói döntések ösztönzésének és támogatásának jelentőségét, az életminőség javulását eredményező fenntartható tevékenységek és járulékos előnyök előmozdítása révén;

megjegyzi, hogy a Bizottság az EU 2030-as éghajlat-politikai célkitűzését az 1990-es szinthez képest „legalább 55 %-os nettó kibocsátáscsökkentésben” javasolta megállapítani; kiemeli azonban, hogy a Parlament magasabb, 60 %-os célértéket fogadott el;

megjegyzi, hogy míg az EU jelentősen csökkentette belső üvegházhatásúgáz (ÜHG)-kibocsátását, az EU-ba irányuló importba beágyazott ÜHG-kibocsátás folyamatosan nőtt, ezzel veszélybe sodorva az Unió globális szénlábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy az áruk és szolgáltatások Unióba irányuló nettó importja az Unió belső CO2-kibocsátásának több mint 20 %-át teszi ki; úgy véli, hogy az EU globális ÜHG-lábnyomának csökkentésére irányuló lehetséges intézkedések meghatározása érdekében jobban nyomon kell követni az import ÜHG-tartalmát;

A WTO-kompatibilis CBAM kialakítása

támogatja a CBAM bevezetését, feltéve, hogy az összeegyeztethető a WTO szabályaival és az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokkal azáltal, hogy nem diszkriminatív, és nem minősül a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozásának; úgy véli, hogy a CBAM arra ösztönözné az európai iparágakat és az EU kereskedelmi partnereit, hogy dekarbonizálják iparágaikat, és ezért a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban támogatja az ÜHG-semlegesség irányába mutató uniós és globális éghajlat-politikákat; egyértelműen kijelenti, hogy a CBAM-ot kizárólag az éghajlat-politikai célkitűzések előmozdítására kell tervezni, és nem szabad visszaélni vele a protekcionizmus, az indokolatlan megkülönböztetés vagy korlátozások fokozásának eszközeként; hangsúlyozza, hogy ennek a mechanizmusnak támogatnia kell az EU zöld célkitűzéseit, különösen az uniós iparba és a nemzetközi kereskedelembe ágyazott ÜHG-kibocsátások jobb kezelését, ugyanakkor megkülönböztetésmentesnek kell lennie, és globális szinten egyenlő versenyfeltételekre kell törekednie;

hangsúlyozza, hogy a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok számára különleges elbánást kell biztosítani sajátosságaik és a CBAM fejlődésükre gyakorolt lehetséges negatív hatásainak figyelembevétele érdekében;

emlékeztet a legkülső régiók sajátos korlátaira és az előttük álló kihívásokra, amelyeket különösen távoli fekvésük, szigetjellegük és piacuk korlátozott mérete súlyosbít, és kéri, hogy a CBAM az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkével összhangban fordítson különös figyelmet sajátos jellemzőikre;

10.

ismételten hangsúlyozza, hogy a CBAM bevezetésének egy olyan jogalkotási intézkedéscsomag részét kell képeznie, amely biztosítja az uniós termelésből és fogyasztásból származó ÜHG-kibocsátások gyors csökkentését, különösen az energiahatékonyság és a megújuló energiák növelése révén; hangsúlyozza, hogy a CBAM-ot olyan politikákkal kell összekapcsolni, amelyek célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokba való beruházások lehetővé tétele és előmozdítása, többek között innovatív finanszírozási eszközök, a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv és egy környezetvédelmi szempontból ambiciózus és társadalmilag igazságos, szélesebb körű uniós iparpolitika révén, azzal a céllal, hogy Európa szén-dioxid-mentesített újraiparosítását helyi szinten irányítsák minőségi munkahelyek létrehozása és az európai gazdaság versenyképességének biztosítása érdekében, egyszersmind teljesítve az EU éghajlat-politikai törekvéseit, valamint kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtva a klímasemlegességre irányuló beruházások biztosításához;

11.

hangsúlyozza, hogy a termékszabványok biztosíthatják a karbonszegény, erőforrás-hatékony előállítást, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a termékek felhasználása minél kisebb káros környezeti hatással járjon; ezért kéri a Bizottságot, hogy a CBAM bevezetésének kiegészítéseként tegyen javaslatot az uniós piacon forgalomba hozott termékekre vonatkozó ambiciózusabb és kötelező normákra és szabványokra az ÜHG-kibocsátás csökkentése, valamint az erőforrás- és energiamegtakarítás tekintetében, a fenntartható termékpolitikai keret és a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv támogatása érdekében;

12.

úgy véli, hogy a belső piac és az értéklánc esetleges torzulásainak megelőzése érdekében a CBAM-nak ki kell terjednie az EU ETS hatálya alá tartozó termékek és áruk valamennyi behozatalára, beleértve a köztes termékekbe vagy végtermékekbe történő beágyazottakat is; hangsúlyozza, hogy a CBAM-nak kezdettől fogva (már 2023-tól) és hatásvizsgálatot követően magában kell foglalnia a villamosenergia-ágazatot és az energiaigényes iparágakat, például a cement-, az acél-, az alumínium-, az olajfinomító, a papír-, az üveg-, a vegyianyag- és a műtrágyaágazatot, amelyek továbbra is jelentős ingyenes kiosztásban részesülnek, ugyanakkor az Unió ipari kibocsátásainak 94 %-át teszik ki;

13.

hangsúlyozza, hogy a behozatal ÜHG-kibocsátástartalmát átlátható, megbízható és naprakész termékspecifikus referenciaértékek alapján, a harmadik országok létesítményeinek szintjén kell elszámolni, és hogy alapesetben, ha az importőr nem bocsátja rendelkezésre az adatokat, az egyes termékek átlagos globális ÜHG-kibocsátástartalmát kell figyelembe venni, a változó kibocsátási intenzitású, eltérő előállítási módszerek szerinti bontásban; úgy ítéli meg, hogy a behozatal szén-dioxid-árazásának ki kell terjednie mind a közvetlen, mind a közvetett kibocsátásokra, és ezért figyelembe kell vennie a villamosenergia-hálózat országspecifikus szén-dioxid-intenzitását is, vagy ha az importőr adatokat bocsát rendelkezésre, az energiafogyasztás létesítményszintű szén-dioxid-intenzitását;

14.

megjegyzi, hogy a Bizottság jelenleg értékeli a CBAM bevezetésének valamennyi különböző lehetőségét, az adóztatási eszközöktől kezdve az EU ETS-en alapuló mechanizmusokig; hangsúlyozza, hogy az EU ETS felülvizsgálatával párhuzamosan meg kell vizsgálni a CBAM kialakításának módozatait annak érdekében, hogy biztosítani lehessen azok egymást kiegészítő jellegét és koherenciáját, és el lehessen kerülni az átfedéseket, amelyek az uniós iparágak kettős védelméhez vezetnének; hangsúlyozza a CBAM alapjául szolgáló átlátható folyamat fontosságát, többek között a WTO-val és az EU kereskedelmi partnereivel történő, az Európai Parlament által összehangolt együttműködés, valamint a CBAM különböző formái hatékonyságának, eredményességének és jogi megvalósíthatóságának gondos értékelése és összehasonlítása révén a teljes globális ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében; kitart amellett, hogy a CBAM elsődleges célja a környezetvédelem, és hogy ezért a környezetvédelmi kritériumoknak alapvető szerepet kell játszaniuk az eszközök megválasztásában, biztosítva a kiszámítható és kellően magas szén-dioxid-árat, amely ösztönzi a dekarbonizációs beruházásokat a Párizsi Megállapodás céljainak megvalósítása érdekében;

15.

hangsúlyozza, hogy értékelni kell az egyes lehetőségeknek a fogyasztók – különösen a kiszolgáltatottabb csoportok – életszínvonalára, valamint a bevételekre gyakorolt hatását; felszólítja a Bizottságot, hogy a hatásvizsgálatba foglalja bele a CBAM-ból mint saját forrásból származó bevétel uniós költségvetést érintő következményeit is, a választott kialakítástól és módozatoktól függően;

16.

úgy véli, hogy a kibocsátásáthelyezés lehetséges kockázatának a WTO szabályainak betartása mellett történő kezelése érdekében a CBAM-nak oly módon kell díjat fizetnie a behozatal szén-dioxid-tartalmáért, hogy az tükrözze az uniós gyártók által fizetett szén-dioxid-kibocsátási költségeket; hangsúlyozza, hogy a CBAM szerinti szén-dioxid-árazásnak tükröznie kell az EU ETS szerinti uniós egységek árának dinamikus alakulását, egyszersmind biztosítva a szén-dioxid árának kiszámíthatóságát és mérsékeltebb volatilitását; úgy véli, hogy az importőröknek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó kibocsátási egységek egy külön készletéből kellene vásárolniuk kibocsátási egységeket, amelyek szén-dioxid-ára megfelel az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben az ügylet napján érvényesnek; hangsúlyozza, hogy a CBAM bevezetése csak egyike az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges intézkedéseknek, és azt a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban szükséges intézkedéseknek, valamint az EU ETS ambiciózus reformjának kell kísérnie annak biztosítása érdekében, hogy az észszerű szén-dioxid-árazást eredményezzen, amely teljes mértékben tiszteletben tartja „a szennyező fizet” elvet, valamint hogy hozzájáruljon a szükséges ÜHG-kibocsátáscsökkentéshez az EU 2030-ra vonatkozó aktualizált éghajlat-politikai célkitűzésével és a 2050-ra vonatkozó nettó nulla ÜHG-kibocsátási célkitűzéssel összhangban, többek között a lineáris csökkentési tényező kezelésével, a felső határ kiigazításával és a szén-dioxid-minimálár esetleges bevezetése szükségességének felmérésével;

17.

kiemeli, hogy az összes – akár hazai, akár importált – fogyasztási termék szén-dioxid-tartalmára kivetett jövedéki adó (vagy adó) nem kezelné teljes mértékben a kibocsátásáthelyezés kockázatát, és technikai kihívást jelentene, tekintettel a globális értékláncokban a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követésének összetettségére, továbbá jelentős terhet róna a fogyasztókra; elismeri, hogy az importra kivetett rögzített vámilleték vagy adó egyszerű eszköz lehet arra, hogy erős és stabil környezetvédelmi árjelzést adjon az importált szén-dioxid tekintetében; úgy véli azonban, hogy rögzített jellege miatt egy ilyen adó kevésbé rugalmas eszköz lenne ahhoz, hogy tükrözze az EU ETS árainak alakulását; hangsúlyozza, hogy egy olyan változó adó bevezetése, amely automatikusan az EU ETS árait tükrözi, a gyakorlatban egyenértékű lenne egy elméleti kibocsátáskereskedelmi rendszerrel; elismeri, hogy amennyiben a CBAM fiskális jellegű lesz, lehetőség van egy, az EUMSZ 192. cikkének (2) bekezdésén alapuló mechanizmus bevezetésére;

18.

hangsúlyozza, hogy az importőröknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az EU ETS nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó uniós normákkal összhangban bizonyítsák, hogy termékeik szén-dioxid-tartalma alacsonyabb az említett értékeknél, és ennek megfelelően – a fenntartható technológiákra irányuló innováció és beruházások világszerte történő ösztönzése érdekében – kiigazított illetéket kelljen fizetniük; úgy véli, hogy ez nem róhat aránytalan terhet a kkv-kra; kiemeli, hogy a mechanizmus végrehajtását olyan uniós normáknak kell alátámasztaniuk, amelyek megakadályozzák annak megkerülését vagy helytelen felhasználását, és amelyek működtetéséhez erős és független infrastruktúrára lesz szükség;

19.

hangsúlyozza, hogy az egyenlő feltételek és a megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása érdekében a CBAM-nak biztosítania kell, hogy a harmadik országbeli importőrök ne fizessenek kétszeres díjat termékeik szén-dioxid-tartalmáért; felhívja a Bizottságot, hogy gondosan értékelje a CBAM különböző formáinak a legkevésbé fejlett országokra gyakorolt hatását;

20.

hangsúlyozza, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszertől eltérően a mechanizmusnak nem szabad szén-dioxid-semlegesnek tekintenie a fa tüzelőanyagként való égetését, és a felülvizsgált és frissített kereten belül a fakitermelés során keletkezett és a kimerült talajból származó szén-dioxidra árat kell megállapítani;

21.

nyomatékosan kéri a Bizottságot az azzal kapcsolatos kockázat mérséklésére, hogy az Unióba exportálók megpróbálják megkerülni a mechanizmust vagy rontani annak hatékonyságát például azzal, hogy a piacok között átirányítják a termelésüket, vagy félkész árut exportálnak;

A CBAM kereskedelmi vonatkozásai

22.

kéri, hogy a Párizsi Megállapodás és annak céljai váljanak a kereskedelempolitika egyik fő vezérelvévé, amelyhez minden kereskedelmi kezdeményezést és azok politikai eszközeit hozzá kell igazítani, többek között a szabadkereskedelmi megállapodásokba alapvető elemként történő beillesztésükkel; meggyőződése, hogy ez a célorientált kereskedelempolitika fontos hajtóerő lehet abban, hogy a gazdaságokat a dekarbonizáció felé tereljék a Párizsi Megállapodásban és az európai zöld megállapodásban meghatározott éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében;

23.

mélységes aggodalmát fejezi ki a multilaterális kereskedelmi rendszer erodálódása miatt; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan működjön együtt a kereskedelmi partnerek kormányaival az e kezdeményezéssel kapcsolatos folyamatos párbeszéd biztosítása érdekében, ezáltal ösztönözve mind az Unión belüli, mind az uniós kereskedelmi partnerek általi éghajlat-politikai fellépést; hangsúlyozza, hogy a kereskedelempolitika felhasználható és azt fel is kell használni a pozitív környezetvédelmi menetrend előmozdítására, valamint annak elkerülésére, hogy a környezetvédelmi törekvések szintje lényegesen eltérjen az Unió és a világ többi része között, és hogy a CBAM-ot az uniós szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetei szerinti intézkedéseket kiegészítő intézkedésként kell megtervezni; hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés végső céljának a CBAM-ot feleslegessé tevő globális fellépésnek kell lennie, ahogy a világ többi része is felzárkózik azokhoz a törekvésekhez, amelyeket az EU tűzött ki a CO2-kibocsátás csökkentésére; ezért úgy véli, hogy a CBAM-ra e folyamat felgyorsítását elősegítő eszközként, nem pedig a protekcionizmus eszközeként kell tekinteni; elvárja, hogy a Bizottság a WTO vagy a G20-ak keretében tárgyalásokat kezdjen egy globális megközelítésről;

24.

úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelem és a kereskedelempolitika kulcsfontosságú szerepet játszik a klímasemleges, erőforrás-hatékony és körforgásos globális gazdaságra való átállásban, és mint ilyeneket, támogatja az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a Párizsi Megállapodásnak az elérésére irányuló globális erőfeszítéseket; úgy véli, hogy sürgősen el kell végezni a WTO átfogó reformját, hogy garantálni tudja a tisztességes kereskedelmet, ezzel egyidejűleg pedig küzdjön a globális felmelegedés ellen; megjegyzi, hogy a GATT szabályai 1947-re nyúlnak vissza, és úgy véli, hogy azokat a jelenlegi éghajlati válság közepette újra kell gondolni; elvárja, hogy a Bizottság sürgősen kezdeményezze a WTO reformját az éghajlat-politikai célkitűzésekkel való összeegyeztethetőség megvalósítása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a globális szén-dioxid-árazásra, valamint az éghajlat- és környezetvédelmi technológiák kereskedelmének megkönnyítésére irányuló erőfeszítéseit, például olyan kereskedelempolitikai kezdeményezések révén, mint a WTO környezeti termékekről szóló megállapodása;

25.

felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a WTO olyan többoldalú reformjait, amelyek összhangba hozzák a nemzetközi kereskedelmi jogot a Párizsi Megállapodás céljaival és a nemzetközi jog egyéb vonatkozásaival, különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeivel; rámutat arra, hogy a CBAM akkor egyeztethető össze a WTO szabályaival, ha egyértelmű környezetvédelmi célkitűzéssel bír, szem előtt tartva a globális ÜHG-kibocsátás csökkentését, és ha fenntartja a legmagasabb szintű környezeti integritást;

26.

hangsúlyozza, hogy a CBAM hozzájárulhat a fenntartható fejlődési célokhoz; emlékeztet arra, hogy a tisztességes munka előmozdítása szintén fenntartható fejlesztési cél, és nyomatékosan kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós piacon forgalomba hozott árukat olyan feltételek mellett állítsák elő, amelyek tiszteletben tartják az ILO egyezményeit;

27.

megjegyzi, hogy a WTO szabályaival való összeegyeztethetőség érdekében a GATT rendelkezései – mint például az I. cikk (a legnagyobb kedvezményes elbánás elve), a III. cikk (a nemzeti elbánás elve) és szükség esetén a XX. cikk (általános kivételek) – alapul szolgálhatnak a CBAM kialakításához, és annak indoka csak és kizárólag környezetvédelmi lehet, nevezetesen a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a kibocsátásáthelyezés megelőzése;

28.

hangsúlyozza a megkülönböztetésmentesség GATT III. cikke szerinti elvét; hangsúlyozza, hogy a behozatal és a belföldi termelés azonos kezelése kulcsfontosságú kritérium bármely intézkedés WTO-szabályokkal való összeegyeztethetőségének biztosításához; hangsúlyozza, hogy a CBAM-nak egyenlő versenyfeltételeket kell teremtenie az uniós belföldi és külföldi gyártók között azáltal, hogy ezekben az ágazatokban az összes importált áru beágyazott szén-dioxid-kibocsátására a kibocsátáskereskedelmi rendszernek megfelelő egyenértékű díjat vet ki, függetlenül azok eredetétől, ezáltal teljes védelmet biztosítva az európai ipar számára a kibocsátásáthelyezéssel szemben, és elkerülve a harmadik országokba történő kibocsátásáthelyezést; hangsúlyozza, hogy a CBAM végrehajtása során el kell kerülni az uniós létesítmények kettős védelmét, miközben az értéklánc egészében értékelni kell az exportra és a függő ágazatokra gyakorolt hatást; hangsúlyozza, hogy a CBAM kialakításának egy egyszerű elvet kell követnie, amely szerint egy tonna szenet nem szabad kétszer megvédeni;

29.

hangsúlyozza, hogy globális szinten egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az európai iparágak versenyképessége számára, az éghajlatra és a környezetre gyakorolt káros hatások mellőzésével; ezért nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg export-visszatérítések esetleges bevezetését, de csak akkor, ha teljes mértékben bizonyítani tudja az éghajlatra gyakorolt pozitív hatásukat és a WTO szabályaival való összeegyeztethetőségüket; hangsúlyozza, hogy a káros éghajlati hatásoknak az európai exportáló iparágak számára kevésbé hatékony termelési módszerek ösztönzése révén történő megelőzése és a WTO-val való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében a lehetséges exporttámogatás bármely formájának átláthatónak és arányosnak kell lennie, és nem vezethet semmilyen versenyelőnyhöz az uniós exportáló iparágak számára a harmadik országokban, és szigorúan a leghatékonyabb létesítményekre kell korlátozódnia az uniós exportáló vállalatok ÜHG-kibocsátásának csökkentésére irányuló ösztönzők fenntartása érdekében;

30.

hangsúlyozza, hogy minden ilyen mechanizmusnak ösztönzőket kell nyújtania az iparágak számára az EU-ban és külföldön egyaránt, hogy tiszta és versenyképes termékeket állítsanak elő, és a kereskedelmi lehetőségek veszélyeztetése nélkül elkerüljék a kibocsátásáthelyezést;

31.

megjegyzi, hogy a CBAM az európai zöld megállapodás részét képezi, és eszközként szolgál azon uniós cél eléréséhez, hogy 2050-re elérjük a nulla nettó ÜHG-kibocsátást; megjegyzi, hogy a CBAM közvetlenül vagy közvetve potenciálisan érintheti a leginkább szén-dioxid- és kereskedelemintenzív iparágakat, és hogy ezekkel konzultációt kell folytatni a folyamat során; megjegyzi továbbá, hogy a CBAM oly módon befolyásolhatja az ellátási láncokat, hogy azok internalizálnák a szén-dioxid-kibocsátási költségeket; hangsúlyozza, hogy bármely CBAM-nak könnyen kezelhetőnek kell lennie, és nem róhat indokolatlan pénzügyi vagy adminisztratív terhet a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra;

A CBAM és a saját források

32.

elismeri, hogy a CBAM-ot vagy a jelenlegi vámrendszer kiterjesztéseként, vagy az EU ETS meglévő keretén belüli kiegészítő rendszerként lehetne végrehajtani; hangsúlyozza, hogy mindkét megközelítés teljes mértékben összhangban lehet a saját forrásokra vonatkozó kezdeményezéssel;

33.

támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy a CBAM által generált bevételeket új saját forrásként használja fel az Unió költségvetésében, és kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa e bevételek felhasználásának teljes átláthatóságát; hangsúlyozza azonban, hogy a CBAM költségvetési szerepe csak az eszköz mellékterméke lehet; úgy véli, hogy ezeknek az új bevételeknek lehetővé kell tenniük az éghajlat-politika és a zöld megállapodás célkitűzéseinek – például a méltányos átállásnak és az európai gazdaság dekarbonizációjának – nagyobb mértékű támogatását, valamint az éghajlatváltozásnak leginkább kitett legkevésbé fejlett országok és fejlődő kis szigetállamok javára az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásához való uniós hozzájárulás növelését, különösen a tiszta és szén-dioxid-mentes technológiákon alapuló iparosítási folyamat támogatása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy következő javaslatában vegye figyelembe a mechanizmus szociális hatásait, azok minimalizálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a CBAM-ból származó bevételeket semmi esetre sem szabad álcázott támogatásként felhasználni a nagymértékben szennyező európai iparágak számára, ami végső soron veszélyeztetné a WTO-szabályokkal való összeegyeztethetőségét;

34.

emlékeztet arra, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásban, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló intézményközi megállapodásban új saját források – többek között a CBAM – létrehozásáról állapodott meg a következő többéves pénzügyi keret során (9); hangsúlyozza, hogy a CBAM-ból származó bevételek uniós költségvetésbe történő csatornázása segítene enyhíteni a költségvetési egyenértékűséggel kapcsolatos problémákat, és biztosítaná a tagállamok közötti igazságos hatásmegosztást, valamint biztosítaná a minimális adminisztratív költségekkel járó egyszerű struktúrát; ezért arra a következtetésre jut, hogy a bevételek uniós saját forrásként való meghatározása csökkentené a GNI-alapú hozzájárulások arányát az EU költségvetésének finanszírozásában, és így elősegítené a CBAM hatásának valamennyi tagállam közötti igazságos megosztását; úgy véli, hogy az alacsonyabb GNI-hozzájárulásoknak köszönhető nemzeti szintű megtakarítások növelni fogják a tagállamok költségvetési mozgásterét;

35.

tudomásul veszi azokat az óvatos becsléseket, melyek alapján a mechanizmusból származó éves bevétel az új eszköz alkalmazási körétől és kialakításától függően 5 és 14 milliárd EUR közé tehető; kiemeli, hogy az uniós költségvetés mindenképp egyedülállóan alkalmas a bevételingadozások, sőt a hosszú távú regresszív hatások tompítására;

36.

elkötelezetten kívánja biztosítani, hogy a CBAM-alapú saját forrás egy olyan sajátforrás-kosár részét képezze, amely elegendő legalább a Helyreállítási Eszköz keretében felvett hitel tőke- és kamattörlesztéséhez szükséges összes várható kiadás fedezésére, tiszteletben tartva az egyetemesség elvét; emlékeztet továbbá arra, hogy a törlesztési tervből származó bármely többletnek általános bevételként továbbra is az uniós költségvetésben kell maradnia;

37.

emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás szerinti bevezetésükre vonatkozó ütemtervben meghatározott, új saját források kosarának bevezetése elősegítheti, hogy a kiadások uniós szinten még inkább a kiemelt területekre és a közös közjavakra összpontosuljanak, a nemzeti kiadásokhoz képest jelentős hatékonyságnövekedéssel; emlékeztet arra, hogy ha a három intézmény egyike nem tartja be az intézményközi megállapodásban megállapított feltételeket, akkor a többi intézmény jogorvoslattal élhet vele szemben;

38.

felszólítja az intézményeket, hogy aktívan kövessék az új saját források bevezetésére vonatkozó, intézményközi megállapodásban rögzített ütemterv szellemét és szövegét, amely előírja, hogy a szóban forgó új saját forrásnak legkésőbb 2023. január 1-jén hatályba kell lépnie;

A CBAM végrehajtása és egyéb szempontok

39.

hangsúlyozza, hogy a CBAM végrehajtását az energiaigényes iparágak számára nemzeti szinten nyújtott, környezeti szempontból káros támogatások valamennyi formája megszüntetésének kell kísérnie; felhívja a Bizottságot, hogy „a szennyező fizet” elv fényében értékelje a tagállamok ezzel kapcsolatos különböző gyakorlatait;

40.

kéri, hogy a CBAM-ot a Bizottság égisze alatt működő független szerv kövesse nyomon, amelynek rendszeresen, de legalább évente kétszer jelentést kell tennie és átlátható tájékoztatást kell nyújtania a Parlament, a Tanács és a Bizottság számára;

41.

megjegyzi, hogy az EU a világ legnagyobb szénimportőre, és hogy az EU-ból exportált termékek karbontartalma lényegesen alacsonyabb az importált termékekénél; levonja a következtetést, hogy Európa a nemzetközi átlaghoz képest nagyobb erőfeszítéseket tesz az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy az Unió teljes éghajlati hatásának mérése érdekében megbízható bejelentési módszerre van szükség, amely az EU-ba importált termékekhez és szolgáltatásokhoz köthető kibocsátást is figyelembe veszi;

42.

hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos érdemleges nemzetközi erőfeszítések, többek között az erőteljes, széles körben alkalmazott és következetes nemzetközi szén-dioxid-árazás, valamint a teljes mértékben versenyképes, alacsony kibocsátású technológiák, termékek és gyártási folyamatok idővel elavulttá teszik majd a mechanizmust; úgy véli, hogy az éghajlatváltozás globális problémájára globális megoldásokat kell találni, ezért az EU-nak a Párizsi Megállapodás 6. cikkével összhangban továbbra is támogatni kell a szén-dioxid-árazás globális keretének létrehozását; arra biztatja a Bizottságot, hogy a mechanizmus kialakításakor dolgozzon ki egyértelmű és ambiciózus ütemtervet annak végrehajtására és továbbfejlesztésére vonatkozóan; emlékeztet arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló egyes technikai megoldások még mindig kísérleti szakaszban vannak, ezért felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az ezek továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítéseit; felhívja a Bizottságot, hogy a mechanizmust egy átfogó és hosszú távú szakpolitikai intézkedéscsomag részeként alakítsa ki, a fokozott energia- és erőforrás-hatékonyságra épülő, nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság létrehozásának legkésőbb 2050-ig teljesítendő céljával összhangban;

43.

emlékeztet arra, hogy az EU éghajlat-változási politikájának és iparpolitikájának, valamint a fenntartható gazdasági növekedés fenntartására és fokozására irányuló célnak kéz a kézben kell járnia; hangsúlyozza, hogy bármely mechanizmust az uniós ipari stratégiánkba kell beépíteni, az ipari ágazatokat tiszta és versenyképes termékek előállítására ösztönözve;

44.

hangsúlyozza, hogy a mechanizmus akkor működik megfelelően, ha biztosítja az EU-ba importált kibocsátások csökkentését, és a kibocsátásáthelyezés kockázatát kiküszöbölve a leghatékonyabb éghajlatvédelmet kínálja, a WTO szabályainak tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza, hogy a mechanizmust oly módon kell kialakítani, hogy alkalmazása hatékony és egyszerű legyen, de megelőzze a megkerülő magatartásokat, többek között az erőforrások átcsoportosítását, illetve a mechanizmus hatályán kívül eső félkész vagy végtermékek behozatalát;

45.

felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson technikai tanácsadást és támogatást hazai és külföldi ágazatoknak – különösen kkv-knak a behozatalukra vonatkozó megbízható ÜHG-kibocsátás-elszámolási rendszerek létrehozásában –, fenntartva az európai ipar erejét, és nem gördítve technikai akadályokat a kereskedelmi partnerek elé;

46.

kéri, hogy készüljön értékelés a mechanizmus kkv-kra és a belső piacon belüli versenyre gyakorolt hatásáról; kéri, hogy szükség esetén hozzanak létre a kkv új piaci helyzethez történő alkalmazkodását segítő mechanizmust, amely megvédi őket a nagyobb piaci szereplők tisztességtelen gyakorlataitól;

47.

megjegyzi továbbá, hogy meg kell előzni a tisztességtelen verseny kialakulását az európai piacon, ezért a mechanizmusnak az egymással versenyben álló anyagok egyikét sem szabad nem hátrányosan érintenie; hangsúlyozza, hogy a leginkább éghajlatbarát anyagok semmiképpen sem szenvedhetnek versenyhátrányt;

48.

hangsúlyozza e mechanizmus jelentőségét az európai polgárok és érdekeik képviseletének biztosításában, valamint az olyan uniós prioritások megvalósításához való hozzájárulásban, mint az éghajlatvédelem, a fenntartható növekedés és a nemzetközi versenyképesség; felhívja ezért a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a mechanizmus létrehozásának jogalkotási folyamatába társjogalkotóként teljes mértékben vonják be a Parlamentet;

o o

49.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0206.

(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0078.

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0005.

(4) Az Európai Parlament 2020. október 8-án elfogadott módosításai a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0253).

(5) Meteorológiai Világszervezet (WMO), „Statement on the State of the Global Climate in 2019” (A globális éghajlat 2019. évi helyzetéről szóló nyilatkozat).

(6) Fezzigna, P., Borghesi, S., Caro, D.: Revising Emission Responsibilities through Consumption-Based Accounting: A European and Post-Brexit Perspective (A kibocsátással kapcsolatos felelősségek felülvizsgálata fogyasztóalapú elszámolás révén: európai kilátások a brexit figyelembevételével), in: Sustainability, 2019. január 17.

(7) Lásd a Számvevőszék 18/2020. sz. különjelentését.

(8) Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), „A nemzetközi kereskedelemben és a hazai végső keresletben megtestesülő szén-dioxid-kibocsátás: módszertan és eredmények az OECD országok közötti input-output adatbázisának felhasználásával”, 2020. november 23.

(9) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/11

P9_TA(2021)0073

Vállalati átvilágítás és vállalati elszámoltathatóság

Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a vállalati átvilágításról és a vállalati elszámoltathatóságról (2020/2129(INL))

(2021/C 474/02)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a Charta),

—	tekintettel a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (uniós fakitermelési rendelet),

—

tekintettel a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) (számviteli irányelv),

—

tekintettel a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3) (a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv),

—

tekintettel a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) (a konfliktusövezetekből származó ásványokról szóló rendelet),

—	tekintettel a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5) (a részvényesi jogokról szóló irányelv),

—	tekintettel az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (6) (a visszaélést bejelentő személyekről szóló irányelv),

—	tekintettel a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) (a közzétételekről szóló rendelet),

—	tekintettel a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és a tanács rendeletre (8) (a taxonómiai rendelet),

—	tekintettel a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó uniós cselekvési tervre (9),

—	tekintettel az európai zöld megállapodásra (10),

—

tekintettel a nem pénzügyi beszámolásról szóló bizottsági iránymutatásra (a nem pénzügyi információk közzétételének módszertana) (11) és „A nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozó iránymutatás: Az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó kiegészítés” című bizottsági dokumentumra (12),

—

tekintettel a vállalatok harmadik országokban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos felelősségéről szóló, 2016. október 25-i állásfoglalására (13), a ruházati ágazatra irányuló kiemelt uniós kezdeményezésről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (14) és a fenntartható finanszírozásról szóló, 2018. május 29-i állásfoglalására (15),

—	tekintettel a 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodásra („a Párizsi Megállapodás”),

—	tekintettel az Egyesült Nemzetek 2030-ra vonatkozó, 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési céljaira, és különösen a 17. fenntartható fejlődési célra,

—	tekintettel a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó, a vállalkozásokra és az emberi jogokra irányadó 2008-as ENSZ-keretrendszerre („Protect, Respect and Remedy”),

—	tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre (16),

—	tekintettel az OECD multinacionális vállalatoknak szóló iránymutatásaira (17),

—	tekintettel az OECD-nek a felelősségteljes üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó útmutatására (18),

—	tekintettel a ruházati és lábbeliágazatban működő felelős beszállítói láncokban alkalmazandó kellő gondosságról szóló OECD-útmutatásra (19),

—	tekintettel az OECD-nek a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról szóló útmutatására (20),

—	tekintettel az OECD/FAO felelős mezőgazdasági szállítói láncokról szóló iránymutatásaira (21),

—	tekintettel az OECD-nek az intézményi befektetők felelősségteljes üzleti magatartása tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó útmutatására (22),

—	tekintettel a felelős vállalati hitelezés és az értékpapírjegyzés tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó OECD-útmutatásra (23),

—	tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) munkahelyi alapelvekről és jogokról szóló 1998. évi nyilatkozatára és annak nyomon követésére (24),

—	tekintettel az ILO a multinacionális vállalatokra és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló 2017. évi háromoldalú nyilatkozatára (25),

—	tekintettel az „Üzleti vállalkozásokra és emberi jogokra vonatkozó irányadó elvek nemi dimenziója” című ENSZ-kiadványra (26),

—	tekintettel az anyavállalatok és a megrendelő vállalatok kötelező kellő gondosságáról szóló 2017-399. sz. francia törvényre (27),

—	tekintettel arra a holland törvényre, amely kötelező gondosságot vezetett be a gyermekmunka alkalmazásával előállított áruk és szolgáltatások szállításának megakadályozására (28),

—	tekintettel a Miniszteri Bizottság által 2016. március 2-án elfogadott, a tagállamokhoz intézett, az emberi jogokról és az üzleti vállalkozásokról szóló CM/Rec(2016)3. számú ajánlásra,

—	tekintettel az Uniós Külső Politikák Főigazgatóságának 2019. februári tanulmányára (29), amelyet „A harmadik országokban a vállalatok által elkövetett emberi jogi jogsértések áldozatainak a jogorvoslathoz való hozzáférése” címmel tettek közzé,

—

tekintettel az Uniós Külső Politikák Főigazgatóságának „Az emberi jogokkal kapcsolatos kellő gondosságra vonatkozó uniós jogszabályok: nyomon követés, végrehajtás és az áldozatok jogorvoslathoz való hozzáférése” (30), valamint „Az emberi jogokkal kapcsolatos kellő gondosságra vonatkozó jogszabályok tárgyi elemei” című 2020. júniusi tanulmányaira,

—	tekintettel az Európai Bizottság számára a szállítói láncra vonatkozó átvilágítási követelményekről készített tanulmányra (31),

—	tekintettel az Európai Bizottság számára az „igazgatókról” és a fenntartható vállalatirányításról készített tanulmányra (32),

—	tekintettel az UNICEF által kidolgozott gyermekjogokra és üzleti alapelvekre, az ENSZ Globális Megállapodására és a „Save the Children”-re (Mentsük meg a gyermekeket) (33),

—	tekintettel a Bizottság tőkepiaci unióról szóló cselekvési tervére (COM(2020)0590),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kötelező átvilágításról szóló véleményére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 47. és 54. cikkére,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, és a Fejlesztési Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0018/2021),

mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 21. cikke kimondja, hogy a világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, nevezetesen a jogállamiságot és az emberi jogok tiszteletben tartását és védelmét, és hozzájárul a Föld fenntartható fejlődéséhez, a szolidaritáshoz, a szabad és tisztességes kereskedelemhez, valamint a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez; mivel konkrétabban, az Unió előmozdítja a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését azzal az elsődleges céllal, hogy felszámolja a szegénységet; mivel az Unió egyéb politikái külső vonatkozásainak kidolgozása és végrehajtása során tiszteletben tartja ezeket az elveket és követi ezeket a célkitűzéseket;

B.	mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit;

mivel a gazdasági tevékenység globalizálódása sok esetben súlyosbította a gazdasági tevékenységek emberi jogokra gyakorolt káros hatásait, ideértve a szociális és munkajogokat, a környezetet és az államok felelősségteljes kormányzását is; mivel az emberi jogok súlyos megsértésére gyakran az elsődleges termelés szintjén kerül sor, különösen a nyersanyagok kitermelése és a termékek gyártása során;

D.	mivel a Charta valamennyi uniós jogszabályra és a nemzeti hatóságokra vonatkozik, amikor az uniós jogot mind az Unióban, mind harmadik országokban végrehajtják;

E.	mivel a kellő gondosság általános alkalmazása esetén a vállalkozásoknak hosszú távon előnye származik a jobb üzleti magatartásból, a károk mérséklése helyett a megelőzésre összpontosítva;

mivel tekintettel arra, hogy a vállalati átvilágításról és az európai vállalkozásokkal szembeni vállalati elszámoltathatóságról szóló jövőbeli jogszabályok várhatóan területen kívüli hatásokkal fognak járni, e jogszabályok hatással lesznek a fejlődő országok társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődésére, valamint a fenntartható fejlesztési célok elérésére vonatkozó kilátásaikra; mivel ez a jelentős hatás hozzájárulhat az Unió fejlesztéssel kapcsolatos politikai célkitűzéseihez;

mivel a vállalkozásoknak tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, beleértve a kötelező nemzetközi jogi előírásokat és a Chartában rögzített alapvető jogokat, a környezetet és a felelősségteljes kormányzást, és e tekintetben nem okozhatnak semmilyen káros hatást, illetve nem járulhatnak hozzá ilyen hatásokhoz; mivel az átvilágításnak a „ne árts” elvén kell alapulnia; mivel az EUSZ 21. cikke előírja az Unió számára, hogy mozdítsa elő és erősítse meg az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességét és oszthatatlanságát, amelyeket azt az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) és a Charta is védelmez, annak érdekében, hogy biztosítsa a fenntartható fejlődést, valamint a külső fellépése és az egyéb politikák közötti összhangot; mivel az Európai Unió Tanácsa elismerte, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljai eléréséhez fontos, hogy a vállalkozások tevékenységük során, és ellátási láncukra is kiterjedően tiszteletben tartsák az emberi jogokat;

H.	mivel az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat védő demokrácia az egyetlen olyan kormányzási forma, amely összeegyeztethető a fenntartható fejlődéssel; mivel az átláthatóság hiánya és a korrupció miatt nagymértékben veszélyezteti az emberi jogok érvényesülését;

mivel a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 8. cikkében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. cikkének (3) bekezdésében, valamint az EJEE 6. és 13. cikkében és a Charta 47. cikkében foglalt alapvető emberi jog; mivel az Uniónak az emberi jogok világszerte történő előmozdítására, védelmére és érvényesítésére vonatkozó kötelezettségvállalása részeként a 2011/36/EU (34) és a 2012/29/EU (35) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban elő kell segítenie a harmadik országokban a bűncselekménynek minősülő üzleti vonatkozású emberi jogi jogsértések és visszaélések áldozatai jogainak előmozdítását;

mivel a bírósági eljárások során megjelenő korrupció pusztító hatással lehet az igazságszolgáltatás jogszerű működésére és a bíróságok integritására, és természeténél fogva sérti a tisztességes tárgyaláshoz, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogot; mivel a korrupció az emberi jogokkal való rendszeres visszaéléshez vezethet az üzleti életben, például azáltal, hogy megakadályozza bizonyos egyének hozzáférését olyan árukhoz és szolgáltatásokhoz, amelyeket az államoknak emberi jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében kötelességük biztosítani, vagy emeli ezek árát azáltal, hogy ösztönzi a vállalkozások általi jogtalan földszerzést vagy földtulajdonlást, megkönnyítve a pénzmosást vagy jogszerűtlen engedélyeket vagy koncessziókat adva a nyersanyag-kitermelő ágazatban működő vállalkozásoknak;

mivel a Covid19-válság komolyan megakasztotta a globális értékláncokat és annak lehetőségét, hogy bizonyos vállalkozások üzleti tevékenységük negatív hatásait közvetlenül és közvetetten is át tudják hárítani más, elsősorban az Unión kívüli joghatóságokra, anélkül, hogy elszámoltathatók lennének; mivel az OECD kimutatta, hogy a Covid19-válsághoz kapcsolódó kockázatok által a munkavállalókra és az ellátási láncokra gyakorolt káros hatások enyhítése érdekében proaktív lépéseket tevő vállalkozások hosszabb távon hoznak létre értéket és építenek rezilienciát, és ezáltal javítják rövid távú életképességüket, valamint közép- és hosszú távú fellendülési kilátásaikat;

mivel hangsúlyozni kell, hogy fontos a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülési és a békés gyülekezési szabadság, beleértve a szakszervezetek alapításához és az azokhoz való csatlakozáshoz való jogot, a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jogot, valamint a tisztességes javadalmazáshoz és a tisztességes munkafeltételekhez való jogot, beleértve a munkahelyi egészséget és biztonságot is;

mivel az ILO statisztikái szerint a világon mintegy 25 millió áldozata van a kényszermunkának, 152 millió áldozata a gyermekmunkának, évente 2,78 millió ember hal meg munkavégzéssel összefüggő betegségekben, és évente 374 millió nem halálos, munkavégzéssel összefüggő sérülés következik be; mivel az ILO számos egyezményt dolgozott ki a munkavállalók védelmére, az érvényesítésük azonban még mindig nem történt meg, különösen a fejlődő országok munkaerőpiacán;

mivel a kényszermunkát és rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatokat alkalmazó rendszerek révén történő, milliókat érintő kizsákmányolásból és lealacsonyításból egyes állami vagy magánvállalkozások, -szervezetek és/vagy egyének 2019-ben világszerte tartósan hasznot húztak; mivel elfogadhatatlan és különös aggodalomra ad okot az a helyzet, hogy a becslések szerint jelenleg 152 millió gyermeket dolgoztatnak gyermekmunkában, akik közül 72 millióan dolgoznak veszélyes körülmények között, és sokukat testi vagy pszichológiai erőszak, zsarolás és egyéb jogellenes eszközök útján kényszerítik munkára; mivel a vállalkozásokat kiemelt felelősség terheli különösen a gyermekek védelmét, valamint gyermekmunka minden formájának megelőzését illetően;

mivel az alapvető munkaügyi, szociális és gazdasági jogokat számos nemzetközi emberi jogi szerződés és egyezmény rögzíti, beleértve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, az ILO alapvető munkaügyi normáit, az Európai Szociális Chartát, továbbá a Chartát; mivel a munkavállaláshoz való jog, a munkahely szabad megválasztása, valamint a munkavállaló és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő megélhetést biztosító díjazás olyan alapvető emberi jogok, amelyeket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 23. cikke rögzít; mivel több országban, különösen az exportorientált feldolgozó övezetekben továbbra is komoly aggodalomra ad okot az állami munkaügyi felügyelet elégtelen volta, a korlátozott jogorvoslati lehetőségek, a túl hosszú munkaidő, az éhbér, a nemek közötti bérszakadék, valamint a megkülönböztetés egyéb formái;

mivel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségével foglalkozó ENSZ-munkacsoport kiemelte az üzleti tevékenységek nőkre és lányokra gyakorolt differenciált és aránytalan hatását, és kijelentette, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos kellő gondosságnak ki kell terjednie a nők jogaira gyakorolt tényleges és potenciális hatásokra is;

mivel az ENSZ emberi jogokkal és környezetvédelemmel foglalkozó különleges előadója kijelentette, hogy az emberi jogok teljes körű gyakorlásához szükség van az élethez, az egészséghez, az élelemhez, a vízhez és a fejlődéshez való jogra, valamint a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogra; mivel az ENSZ különleges előadója is hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség csökkenése veszélyezteti az emberi jogok maradéktalan érvényesülését, továbbá, hogy az államoknak szabályozniuk kell a biológiai sokféleségben a magánszektor és az állami szervek által egyaránt okozott károkat; mivel az ENSZ Közgyűlése 64/292. számú határozatában emberi jogként ismerte el a biztonságos és tiszta ivóvízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való jogot; mivel minden lehetséges jogszabálynak ki kell terjednie ezekre a jogokra is;

R.	mivel a vállalkozások általában korlátozottan vannak tudatában annak, hogy működésük során és az ellátási láncaikon belül milyen mértékű hatást gyakorolnak a gyermekek jogaira, és hogy tevékenységüknek a gyermekekre nézve milyen, esetleg az egész életükre kiható következményei lehetnek;

mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa és Emberi Jogi Tanácsa kijelentette, hogy az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatással van az emberi jogok teljes körű és tényleges gyakorlására; mivel az államok kötelesek tiszteletben tartani az emberi jogokat az éghajlatváltozás káros hatásainak kezelése során; mivel a vállalati átvilágításra vonatkozó minden jogszabálynak összhangban kell állnia a Párizsi Megállapodással;

mivel a rendszerszintű korrupció sérti az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét, és súlyos következményekkel jár az emberi jogok tényleges gyakorlására nézve; mivel a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló OECD egyezmény és az ENSZ korrupció elleni egyezménye kötelezi a tagállamokat a korrupció megelőzését célzó hatékony gyakorlatok végrehajtására; mivel az ENSZ korrupció elleni egyezményében szereplő rendelkezéseknek részét kell képezniük a jogszabályok kellő gondosságra vonatkozó előírásainak;

mivel ez a riasztó helyzet rávilágított, hogy sürgős szükség van arra, hogy a vállalkozások jobban reagáljanak az általuk okozott káros hatásokra, felelősségteljesebbé és elszámoltathatóbbá váljanak a részben vagy egészében általuk okozott vagy közvetlenül hozzájuk kapcsolódó káros hatások tekintetében és vitákat kezdjenek arról, hogy miként kell ezt megtenni, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e kérdések tekintetében arányos és harmonizált uniós megközelítésre van szükség, amire az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez is szükség van;

V.	mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint sok emberijog-védőt ér fenyegetés, mert aggodalmaiknak adnak hangot az üzleti tevékenységek hátrányos emberi jogi hatásai miatt;

mivel ez a vita egyebek mellett ahhoz vezetett, hogy az ENSZ, az Európa Tanács, az OECD és az ILO keretében átvilágítási keretrendszereket és szabályokat fogadtak el; mivel azonban ezek a szabályok önkéntesek, és ebből adódóan alkalmazásuk korlátozott mértékű; mivel az uniós jogszabályoknak fokozatosan és konstruktívan kell építeniük ezekre a keretekre és normákra; mivel az Uniónak és tagállamainak támogatniuk kell a transznacionális vállalatok és egyéb üzleti vállalkozások tevékenységének emberi jogi vonatkozásaira irányuló, jogilag kötelező érvényű ENSZ-eszköz létrehozásáról szóló, folyamatban lévő tárgyalásokat, és a Tanácsnak megbízást kell adnia a Bizottságnak az e tárgyalásokon való aktív részvételre;

X.	mivel a Bizottság tanulmánya szerint a felmérésre válaszoló vállalkozásoknak csak 37 %-a folytat jelenleg környezetvédelmi és emberi jogi átvilágítást;

mivel néhány tagállam, például Franciaország és Hollandia jogszabályt fogadott el a vállalati elszámoltathatóság erősítésére, és kötelező átvilágítási kereteket vezetett be; mivel más tagállamok – többek között Németország, Ausztria, Svédország, Finnország, Dánia és Luxemburg – jelenleg ilyen jogszabályok elfogadását fontolgatják; mivel az ezzel kapcsolatos közös uniós szintű megközelítés hiánya folytán csökkenhet a jogbiztonság az üzleti előjogok és a tisztességes verseny egyensúlyhiánya tekintetében, ami viszont hátrányos helyzetbe hozná a társadalmi és környezetvédelmi kérdésekben proaktív vállalkozásokat; mivel a vállalati átvilágítással kapcsolatos jogszabályok harmonizálásának hiánya veszélyezteti az Unióban működő vállalkozások egyenlő versenyfeltételeit;

mivel az Unió bizonyos ágazatokra vonatkozóan már elfogadott átvilágítási jogszabályokat, például a konfliktusövezetekből származó ásványokról szóló rendeletet, a fa- és fatermékpiaci rendeletet, az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére (FLEGT) vonatkozó rendeletet és a kínzás elleni rendeletet; mivel ezek a jogszabályok a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó, kötelező erejű jogszabályok referenciaértékévé váltak; mivel a jövőbeli uniós jogszabályoknak támogatniuk kell a vállalkozásokat a vállalati felelősségük kezelésében és az azoknak való megfelelésben, és a párhuzamosságok elkerülése érdekében teljes mértékben igazodniuk kell az összes meglévő ágazati átvilágítási és jelentéstételi kötelezettséghez, például a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvhez, és összhangban kell lenniük a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal;

AA.

mivel a Bizottság javasolta, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv részeként dolgozzanak ki átfogó stratégiát a ruházati ágazatra vonatkozóan, és hogy az átvilágításra és a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó egységes normák beillesztése egy másik példa lehet egy konkrét ágazatra vonatkozó részletesebb megközelítés beépítésére; mivel a Bizottságnak további kötelező ágazatspecifikus uniós átvilágítási jogszabályokat kell javasolnia, többek között az erdőkre és az ökoszisztémákat veszélyeztető árucikkekre, valamint a ruházati ágazatra vonatkozóan;

úgy véli, hogy az önkéntes átvilágítási szabályoknak megvannak a korlátai, és nem értek el jelentős haladást az emberi jogok és a környezet káros hatásokkal szembeni védelme és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása terén; úgy véli, hogy az Uniónak sürgősen jogilag kötelező érvényű minimumkövetelményeket kellene elfogadnia, amelyek értelmében a vállalkozások kötelesek azonosítani, értékelni, megelőzni, megszüntetni, mérsékelni, nyomon követni, közzétenni, számon kérni, kezelni és orvosolni az esetleges és/vagy valós emberi jogi, környezeti és kormányzási káros hatásokat értékláncukban; úgy véli, hogy ez előnyös lenne az érdekelt felek, valamint a vállalkozások számára a harmonizáció, a jogbiztonság, az egyenlő versenyfeltételek és a harmadik országok alacsonyabb védelmi normákból, valamint a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható szociális és környezeti dömpingből eredő tisztességtelen versenyelőnyének mérséklése szempontjából; hangsúlyozza, hogy ez javítaná az uniós vállalkozások és az Unió mint normaalkotó jó hírnevét; hangsúlyozza, hogy a vállalkozások számára bizonyítottan előnyökkel jár a tényleges felelősségteljes üzleti magatartás, amelyek magukban foglalják a jobb kockázatkezelést, az alacsonyabb tőkeköltséget, az összességében jobb pénzügyi teljesítményt és a nagyobb versenyképességet; meggyőződése, hogy az átvilágítás növeli a biztonságot és az átláthatóságot az Unión kívüli országokból vásároló vállalkozások beszerzési gyakorlatai tekintetében, és a termékek minőségének és megbízhatóságának biztosítása révén hozzájárul a fogyasztók érdekeinek védelméhez, továbbá felelősebb beszerzési gyakorlatokat és a vállalkozások közötti hosszú távú beszállítói kapcsolatokat eredményez; hangsúlyozza, hogy a keretnek azon a kötelezettségen kell alapulnia, hogy a vállalkozásoknak minden arányos és lehetséges intézkedést meg kell tenniük, és saját lehetőségeiken belül erőfeszítéseket kell tenniük;

hangsúlyozza, hogy bár a vállalkozások kötelessége tiszteletben tartani az emberi jogokat és a környezetet, az államok és a kormányok felelőssége az emberi jogok és a környezet védelme, és ezt a felelősséget nem szabad magánszereplőkre ruházni; emlékeztet, hogy az átvilágítás elsődlegesen egy megelőző mechanizmus, és a vállalkozásoknak mindenekelőtt minden tőlük telhető arányos és lehetséges erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy azonosítsák a lehetséges és tényleges káros hatásokat, és politikákat és intézkedéseket kell elfogadniuk a kezelésükre;

felszólítja a Bizottságot, hogy külső fellépéseinek – beleértve a kereskedelmi és beruházási megállapodásokat is – tegye részévé az emberi jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseket és megbeszéléseket;

kéri a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a Hszincsiangban telephellyel rendelkező és az Unióba terméket exportáló vállalkozásokat, hogy feltárja az esetleges emberi jogi jogsértéseket, különösen az ujgurok elnyomásával összefüggésben;

emlékeztet, hogy az emberi jogok, köztük az élethez, az egészséghez, az élelemhez és a vízhez való jog teljes körű érvényesülése a biológiai sokféleség megőrzésétől függ, amely az emberi jóléttel elválaszthatatlanul összefüggő ökoszisztéma-szolgáltatások alapja;

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány miatt a kis- és középvállalkozások nehéz helyzetben vannak, úgy véli, hogy támogatásuk és a kedvező piaci környezet megteremtése az Unió alapvető célkitűzései közé tartozik;

hangsúlyozza, hogy az emberi jogi jogsértések és a szociális és környezetvédelmi szabályok megsértése lehet a vállalkozások saját tevékenységének vagy a befolyásuk alatt álló vagy az értékláncukban lévő üzletfeleik tevékenységének eredménye; hangsúlyozza ezért, hogy a kellő gondosságnak a teljes értékláncra ki kell terjednie, de magában kell foglalnia egy rangsorolási politikát is; emlékeztet, hogy valamennyi emberi jog egyetemes, oszthatatlan, egymástól függő és összefüggő, továbbá arra, hogy tisztességes, méltányos és megkülönböztetésmentes módon kell előmozdítani és tiszteletben tartani őket;

kéri az ellátási láncok nagyobb mértékű nyomonkövethetőségét az Uniós Vámkódex származási szabályai alapján; megjegyzi, hogy az Unió emberi jogi politikáját és a vállalkozások átvilágításra vonatkozó jövőbeli követelményeket, amelyeket a Bizottság jogalkotási javaslata nyomán fogadnak el, figyelembe kell venni az uniós kereskedelempolitika alakítása során, többek között a kereskedelmi és beruházási megállapodások ratifikálásakor is, és azoknak minden kereskedelmi partnerrel folytatott kereskedelemre ki kell terjedniük, és nem csak azokra, akikkel az Unió szabadkereskedelmi megállapodást kötött; hangsúlyozza, hogy ezeknek az uniós kereskedelmi eszközöknek olyan szigorú végrehajtási mechanizmusokat kell magukban foglalniuk, mint például meg nem felelés esetén a preferenciális hozzáférés visszavonása;

úgy véli, hogy egy jövőbeli kötelező uniós átvilágítási keret hatókörének szélesnek kell lennie, és ki kell terjednie minden olyan nagyvállalatra, amelyek a tagállamok jogának hatálya alá tartoznak, illetve amelyeknek az Unió területén van a székhelyük, beleértve a pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat is, függetlenül tevékenységi ágazatuktól, vagy attól, hogy állami tulajdonú vagy ellenőrzésű vállalkozások-e, továbbá minden tőzsdén jegyzett, illetve nagy kockázatú kis- és középvállalkozásra; úgy véli, hogy a keretnek azokra a vállalkozásokra is ki kell terjednie, amelyek székhelye az Unión kívül van, de a belső piacon működnek;

10.

meggyőződése, hogy az átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelés a belső piachoz való hozzáférés feltétele kell, hogy legyen, és hogy a piaci szereplőket kötelezni kell arra, hogy átvilágítás révén állapítsák meg és bizonyítsák, hogy az általuk a belső piacon forgalomba hozott termékek megfelelnek a jövőbeli átvilágítási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi és emberi jogi kritériumoknak; olyan kiegészítő intézkedéseket kér, mint például az emberi jogok súlyos megsértésével, többek között a kényszermunkával vagy gyermekmunkával kapcsolatos termékek behozatalának tilalma; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kényszermunka és a gyermekmunka elleni küzdelem célkitűzését belefoglalják az uniós kereskedelmi megállapodásoknak a kereskedelem és a fenntartható fejlődés kapcsolatáról szóló fejezeteibe;

11.

úgy véli, hogy néhány vállalkozásnak, és különösen a tőzsdén jegyzett, illetve nagy kockázatú kis-, és középvállalkozásoknak adott esetben kevésbé kiterjedt és formalizált átvilágítási eljárásokra lehet szükségük, és hogy egy arányos megközelítésnek figyelembe kell vennie egyebek mellett a tevékenységi ágazatot, a vállalkozás méretét, a tevékenységeivel és a tevékenységeinek kereteivel járó emberi jogi, kormányzási és környezeti kockázatok súlyosságát és valószínűségét, az üzleti modelljét, földrajzi elhelyezkedését, az értékláncban elfoglalt helyét, valamint termékeinek és szolgáltatásainak jellegét; kéri, hogy nyújtsanak konkrét technikai segítséget az uniós vállalkozásoknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni a kellő gondosságra vonatkozó követelményeknek;

12.

hangsúlyozza, hogy átvilágítási stratégiákat összhangba kell hozni a fenntartható fejlődési célokkal és az Unió emberi jogi és környezetvédelmi szakpolitikai célkitűzéseivel, ezen belül az európai zöld megállapodással, és azzal a kötelezettségvállalással, hogy 2030-ra legalább 55 %-kal csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint az Unió nemzetközi politikájával, különösen a biológiai sokféleségről szóló egyezménnyel és a Párizsi Megállapodással és annak arra irányuló céljaival, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval 2 oC alatt maradjon az iparosodás előtt szinthez képest, valamint erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szint feletti 1,5 oC-ra korlátozzák; kéri a Bizottságot, hogy az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek érdemi részvételével dolgozzon ki a kellő gondosságra vonatkozó iránymutatásokat, többek között ágazatspecifikus iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy miként kell megfelelni a meglévő és jövőbeli kötelező uniós és nemzetközi jogi eszközöknek, és az önkéntes átvilágítási kereteknek, beleértve a hatások és az előrehaladás mérésére szolgáló koherens módszertanokat és egyértelmű mérőszámokat az emberi jogok, a környezetvédelem és a jó kormányzás területén, és megismétli, hogy ezek az iránymutatások különösen hasznosak lennének a kis- és középvállalkozások számára;

13.

megjegyzi, hogy a tanúsított ágazati rendszerek lehetőséget kínálnak a kis- és középvállalkozások számára a felelősségi körök hatékony összevonására és megosztására; hangsúlyozza azonban, hogy a tanúsított ágazati rendszerekre való támaszkodás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy vállalkozás megszegje a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeit, vagy hogy a nemzeti joggal összhangban felelősségre vonható legyen; megjegyzi, hogy a tanúsított iparági rendszereket a Bizottságnak kell értékelnie, elismernie és felügyelnie;

14.

felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőbeli jogszabályokban tartsa tiszteletben a „fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia” EUMSZ 208. cikkében foglalt elvét; hangsúlyozza, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni az esetleges ellentmondásokat, és szinergiákat kell kialakítani a fejlesztési együttműködési politikával a fejlődő országok javára, valamint növelni kell a fejlesztési együttműködés hatékonyságát; úgy véli, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Bizottság Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főigazgatóságát aktívan bevonják a folyamatban lévő jogalkotási munkába, és hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal (36) és a minőségi jogalkotás eszköztárának 34. eszközével (37) összhangban gazdasági, szociális, emberi jogi és környezetvédelmi szempontból alaposan értékelik a vonatkozó jövőbeli uniós jogszabályok fejlődő országokra gyakorolt hatását; megjegyzi, hogy ezen értékelés eredményeinek alapul kell szolgálniuk a jövőbeli jogalkotási javaslathoz;

15.

hangsúlyozza, hogy a fejlesztési együttműködési politikával, eszközökkel és szereplőkkel való kiegészítő jelleg és koordináció döntő fontosságú, és hogy a jövőbeli uniós jogszabályoknak ezért erre vonatkozó rendelkezéseket kell tartalmazniuk;

16.

hangsúlyozza, hogy az átvilágítást gondosan meg kell tervezni, hogy egy folyamatos és dinamikus folyamat legyen, ne pedig egy „kipipálandó feladat”, és hogy az átvilágítási stratégiáknak összhangban kell lenniük a káros hatások dinamikus jellegével; úgy véli, hogy ezeknek a stratégiáknak ki kell terjedniük az emberi jogokat, a környezetet vagy a jó kormányzást érintő minden tényleges vagy lehetséges káros hatásra, bár a hatások súlyosságát és valószínűségét a prioritásokat felállító politika összefüggésében kell mérlegelni; úgy véli, hogy az arányosság elvével összhangban fontos a lehető legjobban összehangolni a meglévő eszközöket és keretrendszereket; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak alapos hatásvizsgálatot kell végeznie a lehetséges vagy tényleges káros hatások típusainak azonosítása, az egyenlő európai és globális versenyfeltételekre gyakorolt hatások – többek között a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek és az emberi jogokra, a környezetre és a jó kormányzásra gyakorolt pozitív hatások – megismerése érdekében, továbbá olyan szabályokat kell kidolgoznia, amelyek javítják a versenyképességet, az érdekelt felek és a környezet védelmét, valamint működőképesek és a belső piac valamennyi szereplőjére alkalmazandók, ideértve a nagy kockázatú és tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokat is; hangsúlyozza, hogy a hatásvizsgálatnak azt is figyelembe kell vennie, hogy a jövőbeli irányelv milyen következményekkel jár a globális értéklánc változásaira az érintett egyének és vállalkozások vonatkozásában, valamint a fejlődő partnerországok komparatív előnyeire nézve;

17.

kiemeli, hogy az átfogó átláthatósági követelmények a kötelező átvilágításra vonatkozó jogszabályok kulcsfontosságú elemei; megjegyzi, hogy a jobb tájékoztatás és átláthatóság lehetővé teszi a beszállítók és a gyártók számára ellátási láncaik jobb ellenőrzését és megértését, javítja az érdekelt felek és a fogyasztók nyomon követési kapacitását, valamint a termelésbe vetett közbizalom növelését; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az átvilágításra vonatkozó jövőbeli jogszabályoknak figyelembe kell venniük a digitális megoldásokat az információkhoz való nyilvános hozzáférés megkönnyítése és a bürokratikus terhek minimalizálása érdekében;

18.

megjegyzi, hogy az átvilágítás szükségessé teszi a folyamatok és a hozott intézkedések hatékonyságának mérését megfelelő ellenőrzések révén, és az eredmények közlését, beleértve a vállalkozás átvilágítási folyamatáról és annak eredményeiről szóló, szabványosított formátumú, megfelelő és egységes beszámolási kereten alapuló nyilvános értékelő jelentések rendszeres készítését is; javasolja, hogy a jelentések könnyen hozzáférhetők és elérhetők legyenek, különösen az érintettek és a potenciálisan érintettek számára; kijelenti, hogy a közzétételi követelményeknek figyelembe kell venniük a versenypolitikát és a belső üzleti know-how védelméhez fűződő jogos érdeket, és nem vezethetnek aránytalan akadályokhoz vagy pénzügyi terhekhez a vállalkozások számára;

19.

hangsúlyozza, hogy a hatékony átvilágítás megköveteli, hogy a vállalkozások jóhiszeműen hatékony, érdemi és tájékozott megbeszéléseket folytassanak az érintett érdekelt felekkel; hangsúlyozza, hogy az uniós átvilágítási keretnek nemzeti, uniós és globális szinten biztosítania kell a szakszervezeteknek és a munkavállalók képviselőinek az átvilágításra vonatkozó stratégia kidolgozásába és végrehajtásába való bevonását; hangsúlyozza, hogy az érdekelt felek bevonására vonatkozó eljárásoknak biztosítaniuk kell az érdekelt felek fizikai és jogi integritásának biztonságát és védelmét;

20.

hangsúlyozza, hogy fontos a kereskedelmi partnerekkel a kölcsönösség szellemében való együttműködés annak biztosításához, hogy az átvilágításra vonatkozó kötelezettségvállalások hatása megváltozzon; hangsúlyozza a kísérő intézkedések és projektek fontosságát az uniós szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásának megkönnyítése érdekében, és kéri, hogy az intézkedések és a horizontális átvilágítási jogszabályok között alakítsanak ki szoros kapcsolatot; kéri ezért, hogy az olyan pénzügyi eszközöket, mint a kereskedelemösztönző támogatás, használják fel a partnerországokban a felelős üzleti magatartás elterjedésének előmozdítására és támogatására, beleértve az átvilágítási képzéshez nyújtott technikai támogatást, a nyomonkövethetőségi mechanizmusokat és az exportvezérelt reformok bevezetését a partnerországokban; e tekintetben hangsúlyozza a felelős kormányzás előmozdításának szükségességét;

21.

kéri, hogy a kereskedelmi eszközöket kapcsolják össze az átvilágításról szóló jövőbeli rendelet európai vállalkozások általi, az Unión kívül történő végrehajtásának nyomon követésébe, és az uniós küldöttségeket aktívan vonják be ebbe, többek között a jogtulajdonosokkal, a helyi közösségekkel, a kereskedelmi kamarákkal és a nemzeti emberi jogi szervezetekkel, valamint a civil társadalmi szereplőkkel és a szakszervezetekkel összehívott érdemi konzultációk révén; kéri a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamok kereskedelmi kamaráival és a nemzeti emberi jogi szervezetekkel az átvilágításról szóló jövőbeli jogszabály végrehajtásának támogatására szolgáló online eszközök és információk biztosítása terén;

22.

megjegyzi, hogy az ágazati szintű koordináció javíthatja az átvilágítási erőfeszítések következetességét és hatékonyságát, lehetővé teheti a bevált gyakorlatok megosztását és hozzájárulhat a versenyfeltételek kiegyenlítéséhez;

23.

úgy véli, hogy az átvilágítás végrehajtása érdekében a tagállamoknak létre kell hozniuk vagy ki kell jelölniük a bevált gyakorlatok megosztásáért, a vizsgálatok folytatásáért, valamint a szankciók felügyeletéért és kiszabásáért felelős nemzeti hatóságokat, figyelembe véve a jogsértések súlyosságát és ismétlődő jellegét; hangsúlyozza, hogy az ilyen hatóságok részére elegendő erőforrást és kellő jogköröket kell biztosítani feladataik ellátásához; úgy véli, hogy a Bizottságnak létre kell hoznia egy európai átvilágítási hálózatot, amely az illetékes nemzeti hatóságokkal együtt felel a szabályozási, vizsgálati, végrehajtási és felügyeleti gyakorlatok összehangolásáért és konvergenciájáért, valamint az információk megosztásáért és az illetékes nemzeti hatóságok teljesítményének nyomon követéséért; úgy véli, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy a vállalkozások az illetékes nemzeti hatóságok által felügyelt, nyilvánosan hozzáférhető és központosított platformon közzétegyék átvilágítási stratégiáikat;

24.

kiemeli, hogy az átfogó átláthatósági követelmények a kötelező átvilágításra vonatkozó jogszabályok kulcsfontosságú elemei; megjegyzi, hogy a jobb tájékoztatás és átláthatóság lehetővé teszi a beszállítók és a gyártók számára ellátási láncaik jobb ellenőrzését és megértését, valamint a termelésbe vetett közbizalom növelését; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az átvilágításról szóló jövőbeli jogszabályoknak a bürokratikus terhek minimalizálása érdekében a digitális megoldásokra kell összpontosítania, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a globális ellátási láncok nyomonkövethetőségének kialakítását és javítását támogató új technológiai megoldásokat; emlékeztet, hogy a fenntartható blokklánc-technológia hozzájárulhat e cél eléréséhez;

25.

hangsúlyozza, hogy a vállalati szintű panasztételi mechanizmusok már egy korai szakaszban hatékony jogorvoslatot biztosíthatnak, amennyiben legitimek, elérhetőek, kiszámíthatóak, méltányosak, átláthatóak, összeegyeztethetőek az emberi jogokkal, kötelezettségvállaláson és párbeszéden alapulnak, és védelmet nyújtanak a megtorlással szemben; úgy véli, hogy az ilyen magánszférabeli mechanizmusokat megfelelő igazságügyi mechanizmusokkal kell összekapcsolni annak érdekében, hogy garantálni lehessen az alapvető jogok, köztük a tisztességes eljáráshoz való jog maximális védelmét; hangsúlyozza, hogy az ilyen mechanizmusok soha nem áshatják alá az áldozatok ahhoz való jogát, hogy panaszt nyújtsanak be az illetékes hatóságokhoz vagy igazságszolgáltatásért bírósághoz forduljanak; javasolja, hogy az igazságügyi hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a harmadik felek által benyújtott panaszok nyomán biztonságos és hozzáférhető csatornákon keresztül, megtorlás veszélye nélkül tudjanak fellépni;

26.

üdvözli azt a bejelentést, hogy a bizottsági javaslat felelősségi rendszert fog tartalmazni, és úgy véli, hogy annak érdekében, hogy az áldozatok hatékony jogorvoslathoz jussanak, a vállalkozásokat a nemzeti joggal összhangban felelősségre kell vonni azokért a károkért, amelyeket az ellenőrzésük alatt álló vállalkozások okoztak vagy azokhoz hozzájárultak az általuk elkövetett cselekmények vagy mulasztások révén, amennyiben ezek a vállalkozások emberi jogi jogsértéseket követtek el vagy környezeti kárt okoztak, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy kellő gondossággal járt el, és minden ésszerű intézkedést megtett az ilyen károk megelőzése érdekében; hangsúlyozza, hogy az időbeli korlátozások és a bizonyítékokhoz való hozzáférés nehézségei, valamint a nemek közötti különbségek, a kiszolgáltatottság és a marginalizálódás jelentős gyakorlati és eljárási akadályok lehetnek az emberi jogok harmadik országokban történő megsértésének áldozatai számára, amelyek gátolják a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférésüket; hangsúlyozza a jogorvoslathoz a megtorlástól való félelem nélkül és a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő módon való hatékony hozzáférés fontosságát, a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek számára is, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 13. cikkében foglaltaknak megfelelően; emlékeztet arra, hogy a Charta 47. cikke előírja a tagállamok számára, hogy nyújtsanak költségmentességet azoknak, akik nem rendelkeznek elegendő forrással, amennyiben ez szükséges az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés biztosításához;

27.

megjegyzi, hogy az értékláncban részt vevő vállalkozások nyomon követhetősége nehézségekbe ütközhet; kéri a Bizottságot, hogy értékeljen és javasoljon eszközöket annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat az értékláncuk nyomonkövethetőségének biztosításában; hangsúlyozza, hogy a digitális technológiák a vállalkozások segítségére lehetnek értékláncuk átvilágításában és a költségek csökkentésében; úgy véli, hogy a jövőbeli átvilágítási követelmények keretében az Unió innovációs célkitűzését össze kell kapcsolni az emberi jogok és a fenntartható kormányzás előmozdításával;

28.

úgy véli, hogy az átvilágítás elvégzése nem mentesíti automatikusan a vállalkozásokat az általuk okozott vagy a közreműködésükkel előidézett károkért vállalt felelősség alól; úgy véli továbbá, hogy egy szilárd és hatékony átvilágítási folyamat segíthet a vállalkozásoknak a károkozás elkerülésében; úgy véli továbbá, hogy a kellő gondosságra vonatkozó jogszabályokat a nemzeti, európai és nemzetközi szinten létrehozott, a kiszervezésre, a kiküldetésre vagy az ellátási láncra vonatkozó felelősségi keretek sérelme nélkül kell alkalmazni, ideértve az alvállalkozói láncokon belüli egyetemleges felelősséget is;

29.

hangsúlyozza, hogy a vállalkozásokkal összefüggő káros hatások áldozatai számára gyakran nem nyújt elégséges védelmet annak az országnak a joga, ahol a kárt okozták; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy a jövőbeli irányelv vonatkozó rendelkezéseit imperatív rendelkezéseknek kell tekinteni a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Róma II.) (38) 16. cikkével összhangban.

30.

kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az Unió tárgyalási meghatalmazására vonatkozóan, hogy konstruktív módon vegyen részt az ENSZ arra irányuló jogilag kötelező erejű nemzetközi eszközéről folytatott tárgyalásokban, hogy a nemzetközi emberi jogi jogszabályok keretében szabályozzák a transznacionális társaságok és egyéb vállalkozások tevékenységeit;

31.

javasolja, hogy a Bizottság a jogállamisággal, a jó kormányzással és a harmadik országbeli igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos támogatáson belül indokolt esetben kezelje prioritásként a helyi hatóságok kapacitásépítését a jövőbeni jogszabályok által érintett területeken;

32.

felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson be jogalkotási javaslatot a szállítói lánc kötelező átvilágításáról az ehhez a dokumentumhoz csatolt mellékletben bemutatott ajánlások alapján; úgy véli, hogy a jövőbeli jogalkotási javaslat részletes szempontjainak sérelme nélkül az EUMSU 50. cikkét, 83. cikkének (2) bekezdését és 114. cikkét kell választani jogalapként;

33.

úgy véli, hogy a kért javaslatnak nem lesz pénzügyi kihatása az Unió általános költségvetésére;

34.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és az azt kísérő ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és nemzeti parlamentjeinek.

(1) HL L 295., 2010.11.12., 23. o.

(2) HL L 182., 2013.6.29., 19. o.

(3) HL L 330., 2014.11.15., 1. o.

(4) HL L 130., 2017.5.19., 1. o.

(5) HL L 132., 2017.5.20., 1. o.

(6) HL L 305., 2019.11.26., 17. o.

(7) HL L 317., 2019.12.9., 1. o.

(8) HL L 198., 2020.6.22., 13. o.

(9) COM(2018)0097.

(10) COM(2019)0640.

(11) HL C 215., 2017.7.5., 1. o.

(12) HL C 209., 2019.6.20., 1. o..

(13) HL C 215., 2018.6.19., 125. o.

(14) HL C 298., 2018.8.23., 100. o.

(15) HL C 76., 2020.3.9., 23. o.

(16) https://www.ohchr.org/documents/publications/guidingprinciplesbusinesshr_en.pdf.

(17) http://mneguidelines.oecd.org/guidelines.

(18) https://www.oecd.org/investment/due-diligence-guidance-for-responsible-business-conduct.htm.

(19) http://www.oecd.org/industry/inv/mne/responsible-supply-chains-textile-garment-sector.htm.

(20) https://www.oecd.org/corporate/oecd-due-diligence-guidance-for-responsible-supply-chains-of-minerals-from-conflict-affected-and-high-risk-areas-9789264252479-en.htm.

(21) https://www.oecd.org/daf/inv/investment-policy/rbc-agriculture-supply-chains.htm.

(22) https://www.oecd.org/investment/due-diligence-guidance-for-responsible-business-conduct.htm.

(23) https://www.oecd.org/investment/due-diligence-for-responsible-corporate-lending-and-securities-underwriting.htm#:~:text=Due%20Diligence%20for%20Responsible%20Corporate%20Lending%20and%20Securities%20Underwriting%20provides,risks%20associated%20with%20their%20clients.

(24) https://www.ilo.org/declaration/thedeclaration/textdeclaration/lang--en/index.htm.

(25) https://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---ed_emp/---emp_ent/---multi/documents/publication/wcms_094386.pdf.

(26) https://www.ohchr.org/Documents/Issues/Business/Gender_Booklet_Final.pdf.

(27) Az anyavállalatok és a megrendelő vállalatok kötelező kellő gondosságáról szóló 2017. március 27-i 2017-399. sz. francia törvény, JORF no0074, 2017. március 28.

(28) Wet van 24 oktober 2019 n. 401 houdende de invoering van een zorgplicht ter voorkoming van de levering van goederen en diensten die met behulp van kinderarbeid tot stand zijn gekomen (Wet zorgplicht kinderarbeid).

(29) Az Európai Parlament Uniós Külső Politikák Főigazgatósága, PE 603.475, 2019. február.

(30) Az Európai Parlament Uniós Külső Politikák Főigazgatósága, PE 603.505, 2020. június.

(31) Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság, 2020. január.

(32) Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság, 2020. július.

(33) http://childrenandbusiness.org/

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315., 2012.11.14., 57. o.).

(36) SWD(2017)0350.

(37) https://ec.europa.eu/info/files/better-regulation-toolbox-34_hu

(38) HL L 199., 2007.7.31., 40. o.

MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ:

A KÉRT JAVASLATOK TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

AJÁNLÁSOK A VÁLLALATI ÁTVILÁGÍTÁSRÓL ÉS A VÁLLALATI ELSZÁMOLTATHATÓSÁGRÓL SZÓLÓ EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV KIDOLGOZÁSÁRA

A KÉRT JAVASLAT SZÖVEGE

Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a vállalati átvilágításról és a vállalati elszámoltathatóságról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikkére, 83. cikke (2) bekezdésére, valamint 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A vállalkozások értékláncukon belül okozott, az emberi jogokat érintő káros hatásokkal kapcsolatos felelőssége az 1990-es években került az érdeklődés középpontjába, amikor a ruha- és lábbeligyártásban alkalmazott új munkahely-kiszervezési gyakorlatok felhívták a figyelmet azokra a rossz munkakörülményekre, amelyekkel a globális értékláncban sok munkavállaló – többek között gyermekek – szembesül. Ugyanakkor sok kőolaj-, földgáz-, bányászati és élelmiszeripari vállalkozás egyre távolabbi területekre nyomult be, gyakran megfelelő konzultáció vagy kártérítés nélkül a lakóhelyük elhagyására kényszerítve az őslakos közösségeket.

(2)

Ahogy egyre több bizonyíték került elő az emberi jogok megsértéséről és a környezetkárosodásról, úgy nőtt az aggodalom az emberi jogok vállalkozások általi tiszteletben tartásának, valamint az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosításával kapcsolatban – különösen akkor, ha egyes vállalkozások értékláncai gyenge jogrendszerrel és bűnüldözéssel rendelkező országokban működnek –, valamint azzal kapcsolatban, hogyan számoltassák el a vállalkozásokat a károkozásért vagy az ahhoz való hozzájárulásukért. Ennek fényében az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Emberi Jogi Tanácsa 2008-ban egyhangúlag üdvözölte a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó keretrendszert. Ez a keret három pilléren nyugszik: az állam kötelessége, hogy megfelelő politikákon, szabályozáson és ítélkezésen keresztül védelmet adjon a harmadik felek, köztük a vállalkozások által elkövetett emberi jogi jogsértésekkel szemben; a vállalati társadalmi felelősségvállalás az emberi jogok tiszteletben tartására, ami azt jelenti, hogy kellő gondossággal járnak el, hogy elkerüljék mások jogainak megsértését, és kezeljék a bekövetkező káros hatásokat; és az áldozatok mind bírósági, mind nem bírósági hatékony jogorvoslathoz való fokozott hozzáférése.

(3)

E keretrendszer nyomán az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2011-ben jóváhagyta az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányelveket. Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek bevezették a „kellő gondosságra” vonatkozó első globális standardot, és nem kötelező erejű keretet biztosítottak a vállalkozások számára, hogy átültessék a gyakorlatba az emberi jogok tiszteletben tartásáért vállalt felelősséget. Ebből adódóan az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányelvek alapján a többi nemzetközi szervezet kidolgozta a kellő gondosságra vonatkozó szabályokat. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalatoknak szóló 2011. évi iránymutatásai széles körben utalnak a kellő gondosságra, és az OECD iránymutatást dolgozott ki, hogy segítsen a vállalkozásoknak bizonyos ágazatok és szállítói láncok átvilágításának elvégzésében. 2016-ban az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a tagállamoknak címzett ajánlást fogadott el az emberi jogokról és a vállalkozásokról, amelyben felszólította a tagállamokat, hogy fogadjanak el jogalkotási és egyéb eszközöket annak biztosítása érdekében, hogy a valamely vállalkozás értékláncán belül elkövetett emberi jogi jogsértések az európai bíróságok előtt polgári jogi, közigazgatási jogi és büntetőjogi felelősséget vonjanak maguk után. 2018-ban az OECD elfogadta a felelősségteljes üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó útmutatását. Hasonlóképpen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2017-ben elfogadta az ILO multinacionális vállalatokra és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatát, amely átvilágítási mechanizmusok bevezetésére bátorítja a vállalkozásokat, amelyek keretében azonosítják és mérséklik a vállalkozások által a nemzetközileg elismert emberi jogok tekintetében okozott tényleges és potenciális káros hatásokat, és bejelentik, hogyan kezelik ezeket. Az ENSZ Globális Megállapodása, a „Save the Children” (Mentsük meg a gyermekeket) szervezet és az UNICEF által kidolgozott 2012. évi „Gyermekjogok és üzleti alapelvek” című dokumentum azonosítja a káros üzleti hatáshoz kapcsolódó legfőbb gyermekjogi megfontolásokat, és az UNICEF egy sor útmutatót is kidolgozott a vállalkozások gyermekekkel kapcsolatos kellő gondosságának támogatása céljából. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 2013. évi 16. sz. általános megjegyzése meghatározza az üzleti szektor gyermekjogi hatásaival kapcsolatos állami kötelezettségek széles körét, azokat az államokat is beleértve, amelyek a vállalkozások számára előírják, hogy a gyermekjogi átvilágítást végezzenek.

(4)

A vállalkozásoknak így jelenleg számos nemzetközi átvilágítási eszköz áll a rendelkezésükre, amelyek segíthetnek nekik az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos felelősségük teljesítésében. Ugyan nem lehet eléggé hangsúlyozni ezen eszközök fontosságát azoknál a vállalkozásoknál, akik komolyan veszik az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos kötelességüket, azonban önkéntes jellegük akadályozhatja a hatékonyságukat, és hatásuk valójában korlátozottnak bizonyult, mivel korlátozott számú vállalkozás végezte el önkéntesen az emberi jogi átvilágítást a saját tevékenységeivel és üzleti kapcsolatainak tevékenységeivel kapcsolatban. Mindezt tovább súlyosbítja az, hogy sok vállalkozás túlzott mértékben a rövid távú profitmaximalizálásra összpontosít.

(5)

A kellő gondossággal kapcsolatos meglévő nemzetközi jogi eszközök – peren kívüli és önkéntes jellegükből fakadóan – az emberi jogokat és a környezetet érintő káros hatások áldozatainak nem biztosítják az igazságszolgáltatáshoz és a jogorvoslathoz való jogot. Az emberi jogok védelme és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása az államok elsődleges kötelessége, és a vállalkozásoknak az értékláncukban bekövetkezett károkért való felelősségre vonását szolgáló állami bírósági mechanizmusok hiányát nem szabad magánszférabeli operatív panasztételi mechanizmusok kidolgozásával ellensúlyozni, illetve azzal nem is ellensúlyozható megfelelően. Noha az ilyen mechanizmusok hasznosak, ha kisebb károk miatt sürgősségi segélyt vagy gyors kártérítést kell nyújtani, a hatóságoknak szigorúan szabályozniuk kell azokat, és azok nem áshatják alá az áldozatok igazságszolgáltatás való jogát és az állami bíróságok előtti tisztességes eljáráshoz való jogot.

(6)

Az Unió kötelező átvilágítási keretrendszereket fogadott bizonyos konkrétabb területeken, hogy fellépjen az Unió vagy tagállamai érdekeit sértő területeken, például a terrorizmus finanszírozásával és az erdőirtással szemben. 2010-ben az Unió elfogadta a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2), amely arra kötelezi a gazdasági szereplőket, hogy a belső piacon forgalmazott fát és fatermékeket átvilágítási követelményeknek vessék alá, és megköveteli a szállítói láncban működő kereskedőktől és a vevőktől, hogy javítsák a fa és a fatermékek nyomonkövethetőségét. Az (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozza a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó uniós rendszert annak érdekében, hogy korlátozza a fegyveres csoportok, a terroristacsoportok és/vagy a biztonsági erők ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany kereskedelméből adódó lehetőségeit.

(7)

A 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) eltérő, az átláthatóságon és a fenntarthatóságon alapuló általánosabb és kiegészítő megközelítést alkalmazott, amely a több mint 500 munkavállalót foglalkoztató vállalkozások számára előírja, hogy jelentést tegyenek a környezetvédelmi, szociális, munkavállalói politikáikról, a korrupció és megvesztegetés elleni küzdelemmel, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos politikáikról, ideértve az átvilágítást is.

(8)

Néhány tagállamban – mivel szükségessé vált, hogy a vállalkozások jobban reagáljanak az emberi jogi, környezetvédelmi és a jó kormányzással kapcsolatos aggályokra – nemzeti átvilágítási jogszabályokat fogadtak el. Hollandiában a gyermekmunkával kapcsolatos átvilágításról szóló törvény megköveteli a holland piacon működő vállalkozásoktól annak kivizsgálását, hogy fennáll-e a megalapozott gyanúja annak, hogy a leszállított árukat vagy szolgáltatásokat gyermekmunka igénybevételével állították-e elő, és megalapozott gyanú esetén cselekvési tervet fogadjanak el és hajtsanak végre. Franciaországban az anyavállalatok és a megrendelő vállalkozások felügyeleti kötelezettségéről szóló törvény előírja egyes nagyvállalkozások számára, hogy átvilágítási tervet fogadjanak el, tegyenek közzé és hajtsanak végre a vállalkozások, azok leányvállalatai, alvállalkozói vagy beszállítói által okozott emberi jogi, egészségvédelmi és biztonsági és környezeti kockázatok azonosítása és megakadályozása érdekében. A francia jog közigazgatási felelősséget állapít meg az átvilágítási követelmények be nem tartása miatt, és polgári jogi felelősséget állapít meg a vállalkozás számára az okozott kárral kapcsolatos jogorvoslat tekintetében. Sok más tagállamban folyik a vita arról, hogyan vezessenek be kötelező átvilágítási követelményeket a vállalkozásokra vonatkozóan, és néhány tagállam jelenleg ilyen jogszabályok elfogadását fontolgatja, köztük Németország, Svédország, Ausztria, Finnország, Dánia és Luxemburg.

(9)

2016-ban nyolc nemzeti parlament támogatását fejezte ki a „zöld lapos kezdeményezés” iránt, felszólítva a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogszabályt az emberi jogi visszaélések vállalati elszámoltathatóságának biztosítása érdekében, ideértve Észtország, Litvánia, Szlovákia és Portugália parlamentjét, a holland képviselőházat, az olasz szenátust és a francia nemzetgyűlést, valamint a brit Lordok Házát.

(10)

A jogszabályok elégtelen harmonizációja hátrányosan érintheti a letelepedés szabadságát. A további harmonizáció ezért elengedhetetlen a tisztességtelen versenyelőnyök kialakulásának megakadályozásához. Az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez fontos, hogy a szabályok mindenkire – az uniós és nem uniós vállalkozásokra egyaránt – vonatkozzanak, akik a belső piacon működnek.

(11)

Jelentős eltérések vannak a tagállamok kellő gondossággal kapcsolatos, uniós vállalkozásokra érvényes jogi és közigazgatási előírásai között, beleértve a polgári jogi felelősséget is. Meg kell előzni a kereskedelem jövőbeli akadályainak kialakulását, amelyek az ilyen nemzeti törvények eltérő fejlődéséből fakadnak.

(12)

Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében uniós jogi kötelezettséggé kell átalakítani a vállalkozások azon felelősségét, hogy a nemzetközi normák alapján tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat. Az emberi jogok védelmére, a környezetvédelemre és a jó kormányzásra vonatkozó biztosítékok összehangolása révén ennek az irányelvnek biztosítania kell, hogy a belső piacon működő valamennyi uniós és nem uniós nagyvállalkozásra és magas kockázatú vagy nyilvánosan jegyzett kis- és középvállalkozásra harmonizált átvilágítási kötelezettségek vonatkozzanak, ami megakadályozza a szabályozás széttöredezettségét és javítja a belső piac működését.

(13)

A kötelező átvilágítási követelmények uniós szintű létrehozása a harmonizáció, a jogbiztonság és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása szempontjából előnyös lenne a vállalkozások számára, és versenyelőnyhöz juttatná majd azokat a vállalkozásokat, amelyekre ilyen követelmények vonatkoznak, amennyiben a társadalmak egyre inkább megkövetelik a vállalkozásoktól, hogy etikusabbak és a fenntarthatóbbak legyenek. Ez az irányelv egy uniós átvilágítási szabály meghatározásán keresztül előmozdíthatja egy felelős üzleti magatartásra vonatkozó globális norma kialakulását.

(14)

Ezen irányelv célja az emberi jogokra, a környezetre és a jó kormányzásra gyakorolt lehetséges vagy tényleges káros hatások megelőzése és mérséklése az értékláncban, valamint annak biztosítása, hogy a vállalkozások felelősségre vonhatók legyenek az ilyen hatásokért, és hogy bárki, aki e tekintetben kárt szenvedett, hatékonyan gyakorolhassa a bíróság előtti tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot a nemzeti joggal összhangban.

(15)

Ezen irányelvnek nem célja a kellő gondosságra vonatkozó, már hatályban lévő uniós ágazatspecifikus jogszabályok felváltása vagy további uniós ágazatspecifikus jogszabályok bevezetésének megakadályozása. Következésképpen az irányelvet az uniós ágazatspecifikus jogszabályokban, különösen a 995/2010/EU rendeletben és az (EU) 2017/821rendeletben megállapított egyéb átvilágítási követelmények sérelme nélkül kell alkalmazni, kivéve, ha az ezen irányelvben foglalt átvilágítási követelmények az emberi jogok, a környezet vagy a jó kormányzás tekintetében alaposabb átvilágítást írnak elő.

(16)

Az irányelv végrehajtása semmiképpen sem szolgálhat indokként az emberi jogok vagy a környezet védelme általános szintjének csökkentésére. Nem érintheti különösen a kiszervezésre, a kiküldetésre vagy az ellátási láncra vonatkozó felelősségi kereteket, amelyeket nemzeti, uniós vagy nemzetközi szinten hoztak létre. Az, hogy egy vállalkozás eleget tett az ezen irányelv szerinti átvilágítási kötelezettségeinek, nem mentesítheti a felelősségi keretek szerinti kötelezettségei alól és nem gyengítheti meg ezeket a kötelezettségeket, ezért a más felelősségi keretek alapján ellene indított bírósági eljárásokat e körülményre hivatkozva nem szabad elutasítani.

(17)

Az irányelv minden olyan nagyvállalkozásra alkalmazandó, amely valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik, és amely az Unió területén van letelepedve, vagy a belső piacon működik, függetlenül attól, hogy magán- vagy állami tulajdonban van-e, valamint hogy milyen gazdasági ágazatban tevékenykedik, beleértve a pénzügyi ágazatot is. Ez az irányelv alkalmazandó a tőzsdén jegyzett és a magas kockázatú kis- és középvállalkozásokra is (*1).

(18)

Az arányosságot beépítették az átvilágítási eljárásba, mivel ez a folyamat azon káros hatások súlyosságától és valószínűségétől függ, amelyeket a vállalkozás okozhat, amelyekhez hozzájárulhat vagy amelyek közvetlenül kapcsolódhatnak tevékenységi ágazatához, a vállalkozás méretéhez, műveleteinek jellegéhez és kontextusához, ideértve a földrajzi helyzetet, üzleti modelljét, az értékláncban elfoglalt helyét. Az a nagyvállalkozás, amelynek közvetlen üzleti kapcsolatai az Unióban székhellyel rendelkeznek, vagy olyan kis- vagy középvállalkozás, amely a kockázatértékelés elvégzését követően arra a következtetésre jut, hogy üzleti kapcsolataiban nem azonosított potenciális vagy tényleges káros hatást, közzétehet egy erre vonatkozó nyilatkozatot, beleértve a vonatkozó adatokat, információkat és módszertant tartalmazó kockázatértékelését, amelyet mindenképpen felül kell vizsgálni a vállalkozások működésének, üzleti kapcsolatainak vagy működési környezetének megváltozása esetén.

(19)

Az állami tulajdonban lévő vagy az állam ellenőrzése alatt álló vállalkozások esetében az átvilágítási kötelezettségeik teljesítéséhez meg kell követelni tőlük, hogy olyan vállalkozásoktól szerezzenek be szolgáltatásokat, amelyek eleget tettek az átvilágítási kötelezettségeiknek. A tagállamokat arra bátorítják, hogy ne nyújtsanak állami támogatást – többek között állami támogatás, közbeszerzés, exporthitel-ügynökség vagy kormány által biztosított hitel formájában sem – olyan vállalkozásoknak, amelyek nem felelnek meg ezen irányelv célkitűzéseinek.

(20)

Ezen irányelv alkalmazásában átvilágítás alatt a vállalkozások arra vonatkozó kötelezettségét kell érteni, hogy minden arányos és lehetséges intézkedést megtegyenek, és lehetőségeik keretein belül erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy az értékláncaikban megelőzzék az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt káros hatásokat, és kezeljék ezeket a hatásokat, amikor azok bekövetkeznek. A gyakorlatban az átvilágítás a vállalkozás által annak érdekében bevezetett folyamat, hogy azonosítsa, értékelje, megakadályozza, mérsékelje, beszüntesse, nyomon kövesse, kommunikálja, elszámolja, kezelje és orvosolja az emberi jogokra – beleértve a szociális, szakszervezeti és munkajogokat –, a környezetre – beleértve az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulást is – és a jó kormányzásra gyakorolt lehetséges és/vagy tényleges káros hatásokat saját műveletei és az értékláncon belüli üzleti kapcsolatai során. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások nem háríthatják át a beszállítókra az átvilágításra vonatkozó kötelezettségeket.

(21)

A(z) xx. melléklet felsorolja a vállalkozások emberi jogokra gyakorolt káros hatásainak típusait. Amennyiben a vállalkozások szempontjából relevánsak, a Bizottságnak az említett mellékletben fel kell tüntetnie az emberi jogokra gyakorolt azon káros hatásokat, amelyeket az Unióra vagy a tagállamokra nézve kötelező nemzetközi emberi jogi egyezmények, az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye, a nemzetközi humanitárius jog, az Egyesült Nemzetek különösen veszélyeztetett csoportokhoz vagy közösségekhez tartozó személyek jogairól szóló emberi jogi okmányai, továbbá az ILO munkahelyi alapelvekről és jogokról szóló nyilatkozatában meghatározott alapvető jogokra vonatkozó elvek, valamint az egyesülés szabadságáról és a kollektív szerződéshez való jog tényleges elismeréséről szóló ILO-egyezményben, a kényszermunka vagy kötelező munka minden formájának eltörléséről szóló ILO-egyezményben, a gyermekmunka tényleges megszüntetéséről szóló ILO-egyezményben és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott megkülönböztetés megszüntetéséről szóló ILO-egyezményben foglalt elvek határoznak meg. Magukban foglalják továbbá – nem kizárólagosan – az olyan más jogokat érintő káros hatásokat is, amelyeket a multinacionális vállalatokról és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozat és több ILO-egyezmény is elismer, mint amilyen az egyesülés szabadságára, a kollektív szerződésre, a minimálbérre, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre és az egyenlő javadalmazásra vonatkozó egyezmény, továbbá a gyermek jogairól szóló egyezményben, az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájában, az Emberi Jogok Amerikai Egyezményében, az emberi jogok európai egyezményében, az Európai Szociális Chartában, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogokat elismerő vagy végrehajtó nemzeti alkotmányokban és törvényekben elismert jogok. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a felsorolt hatástípusok ésszerűek és megvalósíthatók legyenek.

(22)

A környezetet érintő káros hatások gyakran szorosan összefonódnak az emberi jogokat érintő káros hatásokkal. Az ENSZ emberi jogokkal és környezetvédelemmel foglalkozó különleges előadója kijelentette, hogy az emberi jogok teljes körű gyakorlásához szükség van az élethez, az egészséghez, az élelemhez, a vízhez és a fejlődéshez való jogra, valamint a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogra. Emellett az ENSZ Közgyűlése a 64/292. számú határozatban emberi jogként ismerte el a biztonságos és tiszta ivóvízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez való jogot. A Covid19-világjárvány rámutatott nem csak a biztonságos és egészséges munkakörnyezet fontosságára, hanem arra is, hogy a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az értékláncukban nem okoznak egészségügyi kockázatokat, illetve nem járulnak hozzá azokhoz. Következésképpen ezen irányelvnek ki kell terjednie ezekre a jogokra is.

(23)

A(z) xxx. melléklet felsorolja a vállalkozásokkal összefüggő – akár átmeneti, akár állandó – hátrányos környezeti hatások azon típusait, amelyek a vállalkozások számára relevánsak. Ezeknek magukban kell foglalniuk többek között – de nem kizárólag – a hulladéktermelést, a diffúz szennyezést, az iparosodás előtti szintet 1,5 oC-kal meghaladó globális felmelegedéshez vezető üvegházhatásúgáz-kibocsátást, az erdőirtást, valamint minden olyan egyéb hatást, amelyek az éghajlatot, a levegőt, a talajt, a vízminőséget, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémákat érintik. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a felsorolt hatástípusok észszerűek és teljesíthetők legyenek. Annak érdekében, hogy hozzájáruljon az uniós jogszabályok belső koherenciájához és jogbiztonságot teremtsen, ez a lista az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeleten (5) alapul.

(24)

A(z) xxxx. melléklet felsorolja a vállalkozásokkal összefüggő, a jó kormányzásra gyakorolt káros hatások azon típusait, amelyek a vállalkozások számára relevánsak. Ezeknek magukban kell foglalniuk az OECD multinacionális vállalatoknak szóló iránymutatásainak, különösen a megvesztegetés, a megvesztegetés elősegítése és a zsarolás elleni küzdelemről szóló VII. fejezet, valamint a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló OECD-egyezmény elveinek megsértését, továbbá olyan korrupciós és megvesztegetési helyzeteket, amikor egy vállalkozás jogtalan befolyást gyakorol a köztisztviselőkre, illetve jogtalan pénzügyi előnyökhöz juttat köztisztviselőket, hogy előjogokat vagy a törvényt sértő tisztességtelen kedvező elbánást szerezzen, valamint olyan helyzeteket, amikor egy vállalkozás helytelen módon részt veszt a helyi politikai tevékenységekben, jogellenesen kampányokhoz járul hozzá, illetve nem tartja be az alkalmazandó adójogszabályokat. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a felsorolt hatástípusok észszerűek és teljesíthetők legyenek.

(25)

Az emberi jogokra, a környezetre és a jó kormányzásra gyakorolt negatív hatások nemi szempontból nem semlegesek. A vállalkozásokat arra ösztönzik, hogy átvilágítási folyamataikba építsék be a nemi dimenziót. Iránymutatást „Az üzleti vállalkozásokra és emberi jogokra vonatkozó irányadó elvek nemi dimenziója” című ENSZ-kiadványban találhatnak.

(26)

Az emberi jogokat, a környezetet és a kormányzást érintő lehetséges vagy tényleges káros hatások konkrét és szembetűnőbb formát ölthetnek a konfliktusok által érintett területeken. Ebben a tekintetben a konfliktusok által érintett területeken működő vállalkozásoknak megfelelő emberi jogi, környezeti és kormányzati átvilágítást kell végezniük, tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeiket, és hivatkozniuk kell a hatályos nemzetközi normákra és útmutatásokra, beleértve a genfi egyezményeket és azok kiegészítő jegyzőkönyveit.

(27)

A tagállamokat arra ösztönzik, hogy kövessék nyomon azokat a joghatóságuk alá tartozó vállalkozásokat, amelyek konfliktusok által érintett területeken tevékenykednek vagy rendelkeznek üzleti kapcsolatokkal, és ennek megfelelően tegyék meg a szükséges intézkedéseket az emberi jogok, a környezet és a jó kormányzás védelme érdekében, összhangban jogi kötelezettségeikkel és megfelelően figyelembe véve az e területeken fennálló sajátos és szembetűnő kockázatokat.

(28)

Az ENSZ gyermekjogi egyezményében és más vonatkozó nemzetközi szabványokban meghatározott jogok teljes spektrumára gyakorolt üzleti hatások. A gyermekkor a testi, szellemi, érzelmi és lelki fejlődés egyedülálló időszaka, és a gyermekek jogainak megsértése, például az erőszaknak vagy bántalmazásnak való kitettség, a gyermekmunka, a nem megfelelő marketing, a nem biztonságos termékek vagy a környezeti veszélyek egész életen át tartó, visszafordíthatatlan, sőt nemzedékeken átívelő következményekkel járhatnak. A vállalati átvilágítás és a vállalati elszámoltathatóság olyan mechanizmusai, amelyeket a gyermekekkel kapcsolatos szempontok kellő figyelembevétele nélkül terveztek, azzal a kockázattal járhatnak, hogy nem tudják megvédeni a gyermekek jogait.

(29)

Az emberi jogok és a szociális, környezeti és éghajlati normák vállalkozások általi megsértése, illetve a vállalkozások által ezekre gyakorolt káros hatások származhatnak a vállalkozás saját tevékenységeiből vagy az üzleti kapcsolataiból, különösen a szállítók, alvállalkozók vagy a befektetést befogadó vállalkozások tevékenységeiből. A hatékonyság érdekében a vállalkozások átvilágítási kötelezettségeinek a teljes értékláncra ki kell terjedniük, ugyanakkor kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk, és az ENSZ 17. irányelve alapján rangsorolási stratégiát kell kidolgozniuk. Az értékláncban részes valamennyi vállalkozás nyomon követése azonban nehéz feladat lehet. A Bizottságnak olyan eszközöket kell értékelnie és javasolnia, amelyek segítik a vállalkozásokat értékláncaik nyomon követhetőségében. Ez magában foglalhat az összes adat nyomon követését lehetővé tevő innovatív információs technológiákat (pl. blokklánc), amelyek fejlesztését ösztönözni kell az adminisztratív költségek minimalizálása és az átvilágítást végrehajtó vállalkozásoknál az elbocsátások elkerülése érdekében.

(30)

Az átvilágítás elsődlegesen egy megelőző mechanizmus, amely megköveteli a vállalkozásoktól, hogy minden arányos és lehetséges intézkedést megtegyenek, és lehetőségeik keretein belül erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy azonosítsák és értékeljék a lehetséges és tényleges káros hatásokat, fogadjanak el politikákat és intézkedéseket ezek megszüntetése, megakadályozása, mérséklése, nyomon követése, közlése, kezelése és orvoslása érdekében, és számot adjanak arról, hogyan kezelik ezeket a hatásokat. A vállalkozásoktól meg kell követelni egy olyan dokumentum elkészítését, amelyben a fent említett lépések mindegyikére vonatkozóan nyilvánosan ismertetik átvilágítási stratégiájukat, kellő figyelmet fordítva az üzleti titoktartásra. Ezt az átvilágítási stratégiát megfelelően integrálni kell a vállalkozás általános üzleti stratégiájába. A stratégiát évente értékelni kell, és minden olyan esetben felül kell vizsgálni, amikor azt az értékelés alapján szükségesnek ítélik.

(31)

Azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tesznek közzé kockázati kimutatásokat, nem szabad mentesíteni a tagállami illetékes hatóságok által végzett esetleges ellenőrzések vagy vizsgálatok alól annak biztosítása érdekében, hogy azok teljesítsék az ezen irányelvben előírt kötelezettségeket, és a nemzeti joggal összhangban felelősségre vonhatók legyenek.

(32)	A vállalkozásoknak belső értéklánc-feltérképezési folyamatot kell létrehozniuk, amely magában foglalja az összes arányos és megfelelő mértékű erőfeszítést annak érdekében, hogy azonosítsák az értékláncukban szereplő üzleti kapcsolataikat.

(33)

Az ezen irányelvben említett üzleti titoktartásnak vonatkoznia kell valamennyi olyan információra, amely megfelel az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szerinti „üzleti titokká” nyilvánítás követelményeinek, azaz titkos információ abban az értelemben, hogy – mint egységes egész vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára, titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír, és titokban tartása érdekében az információ feletti ellenőrzést jogszerűen gyakorló személy a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette.

(34)

Az átvilágítás nem válhat „kipipálandó feladattá”, hanem annak folyamatos eljárásnak kell lennie, amelynek során értékelik a kockázatokat és a hatásokat, amelyek dinamikus jellegűek, és az új üzleti kapcsolatoktól vagy a környezetben bekövetkező fejleményektől függően változhatnak. A vállalkozásoknak ezért folyamatosan nyomon kell követniük és megfelelően ki kell igazítaniuk az átvilágítási stratégiáikat. Ezeknek a stratégiáknak arra kell törekedniük, hogy kiterjedjenek minden tényleges vagy lehetséges káros hatásra, bár ha rangsorolási politika kidolgozása szükséges, akkor figyelembe kell venni a tevékenységük – többek között földrajzi szempontból vett – jellegét és környezetét, valamint a káros hatás súlyosságát és valószínűségét. Az átvilágítási stratégiákat harmadik felek tanúsítási rendszerei egészíthetik ki, feltéve, hogy azok alkalmazási kör szempontjából megfelelőek, és biztosítják a szükséges szintű átláthatóságot, pártatlanságot, hozzáférhetőséget és megbízhatóságot. A harmadik fél általi tanúsítás azonban nem lehet indok az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségektől való eltérés igazolására, és semmilyen módon nem befolyásolhatja egy vállalkozás esetleges felelősségét.

(35)

Ahhoz, hogy egy leányvállalat megfeleljen az átvilágítási stratégia kidolgozására vonatkozó kötelezettségnek, amennyiben anyavállalata bevonja az átvilágítási stratégiájába, akkor ezt egyértelműen közölnie kell éves beszámolójában. Erre a követelményre azért van szükség, hogy a nyilvánosság számára biztosított legyen az átláthatóság, és így az illetékes nemzeti hatóságok elvégezhessék a megfelelő vizsgálatokat. A leányvállalatnak biztosítania kell, hogy az anyavállalat elegendő releváns információval rendelkezzen ahhoz, hogy a nevében elvégezhesse az átvilágítást.

(36)	Egy adott időszakban az ellenőrzés megfelelő gyakoriságát, amelyet a „rendszeres” kifejezés foglal magában, a káros hatások valószínűségéhez és súlyosságához mérten kell meghatározni. Minél valószínűbbek és súlyosabbak a hatások, annál gyakrabban kell elvégezni a megfelelőségi ellenőrzést.

(37)

A vállalkozásoknak először az érdekelt felekkel egyeztetve kell megpróbálniuk kezelni és orvosolni az emberi jogokkal, a környezettel vagy a jó kormányzással kapcsolatos lehetséges vagy tényleges hatásokat. Annak a vállalkozásnak, amelynek megvan a tőkeáttétele a káros hatás megelőzésére vagy csökkentésére, ezt ki kell használnia. A tőkeáttételét növelni kívánó vállalkozás például kapacitásépítést vagy egyéb ösztönzőket kínálhat a kapcsolt vállalkozásnak, vagy más szereplőkkel működhet együtt. Ha egy káros hatást nem lehet megakadályozni vagy mérsékelni, és a tőkeáttétel nem növelhető, végső lehetőségként dönteni lehet a szállítói vagy egyéb üzleti kapcsolat megszüntetéséről, amelyet felelősségteljes módon kell végrehajtani.

(38)

Az alapos átvilágítás megköveteli a minden érintett érdekelt féllel való tényleges és érdemi konzultációt és különösen a szakszervezetek megfelelő bevonását. Az érdekelt felek megkérdezése és bevonása segíthet a vállalkozásoknak a lehetséges és tényleges káros hatások pontosabb azonosításában és a hatékonyabb átvilágítási stratégia meghatározásában. Ez az irányelv ezért előírja, hogy az érdekelt felekkel párbeszédet kell folytatni és be kell őket vonni az átvilágítási folyamat minden szakaszába. Továbbá ez a párbeszéd és bevonás véleménynyilvánítási lehetőséget biztosíthat azoknak, akiknek komoly érdekük fűződik a vállalkozás hosszú távú fenntarthatóságához. Az érdekelt felek részvétele segíthet javítani a vállalkozások hosszú távú teljesítményét és jövedelmezőségét, mivel azok jobb fenntarthatósága pozitív gazdasági összhatással járhat.

(39)

Az ezen irányelvben előírt, az érdekelt felekkel folytatott egyeztetések során a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben az érdekelt felek őslakos népek, ezen egyeztetésekre a nemzetközi emberi jogi normákkal, például az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozattal (7) összhangban kerüljön sor, ideértve a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezést és az őslakos népek önrendelkezéshez való jogát is.

(40)

Az érdekelt felek fogalma olyan személyeket jelent, akiknek jogait és érdekeit egy vállalkozás döntései érinthetik. A kifejezés ezért magában foglalja a munkavállalókat, a helyi közösségeket, a gyermekeket, az őslakos népeket, a polgárok szövetségeit és a részvényeseket, valamint azokat a szervezeteket, amelyek alapszabályban rögzített célja az emberi és szociális jogokra, az éghajlatra, a környezetvédelemre és a jó kormányzásra vonatkozó normák tiszteletben tartásának biztosítása, mint például a szakszervezeteket és a civil társadalmi szervezeteket.

(41)

Annak a kockázatnak az elkerülése érdekében, hogy az átvilágítási folyamat során nem hallgatják meg vagy elnyomják az érdekelt felek kritikus véleményeit, ennek az irányelvnek fel kell jogosítania az érdekelt feleket arra, hogy biztonságos keretek között érdemi egyeztetést folytassanak a vállalkozás átvilágítási stratégiájáról, továbbá biztosítania kell a szakszervezetek vagy munkavállalói képviselők megfelelő részvételét.

(42)

Az átvilágítási stratégiával kapcsolatos releváns információkat kérésre közölni kell a potenciálisan érintett érdekelt felekkel a körülményeiknek megfelelő módon, például figyelembe véve az érdekelt felek országának hivatalos nyelvét, szövegértési szintjüket és internet-hozzáférési lehetőségeiket. A vállalkozások azonban nem kötelezhetők arra, hogy teljes átvilágítási stratégiájukat proaktív módon közzétegyék az érdekelt felek körülményeinek megfelelő módon, és a releváns információk közlésére vonatkozó követelménynek arányosnak kell lennie a vállalkozás jellegével, körülményeivel és méretével.

(43)

Az aggályok felvetésére szolgáló eljárásoknak garantálniuk kell ezen aggályok anonim vagy bizalmas jellegét – a nemzeti jogban előírt megfelelő módon – és a panaszosok, köztük az emberijog-védők és a környezetvédők biztonságát, valamint fizikai és jogi sértetlenségét. Amennyiben az említett eljárások visszaélést bejelentő személyeket érintenek, akkor összhangban kell lenniük az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8).

(44)

A vállalkozások számára elő kell írni, hogy lehetőségeik keretein belül tegyenek meg minden arányos és lehetséges erőfeszítést annak érdekében, hogy azonosítsák szállítóikat és alvállalkozóikat, és a vonatkozó információkat hozzák nyilvánosságra, kellő figyelmet fordítva az üzleti titoktartásra. A teljes hatékonyság érdekében az átvilágítás nem szorítkozhat a szállítói lánc továbbfelhasználóinak és beszállítóinak első lépcsőjére, hanem annak fel kell ölelnie mindazokat, akiket az átvilágítási eljárás során a vállalkozás jelentős kockázatúként azonosíthatott. Ugyanakkor ezen irányelvnek figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy nem minden vállalkozás rendelkezik ugyanazokkal az erőforrásokkal és képességekkel az összes szállító és alvállalkozó azonosításához, és ezért erre a kötelezettségre az észszerűség és az arányosság elvét kell alkalmazni, amit a vállalkozások semmiképpen sem tekinthetnek ürügynek arra, hogy ne tegyenek eleget kötelezettségüknek, miszerint e tekintetben minden szükséges erőfeszítést meg kell tenniük.

(45)	Ahhoz, hogy az átvilágítás beépüljön egy vállalkozás kultúrájába és struktúrájába, a vállalkozás igazgatási, irányítási és felügyeleti szerveinek feladata kell hogy legyen a vállalkozás fenntarthatósági és átvilágítási stratégiáinak elfogadása és végrehajtása.

(46)

A vállalkozások átvilágítási erőfeszítéseinek és önkéntes együttműködési fellépéseinek ágazati szintű és ágazatközi összehangolása javíthatja az átvilágítási stratégiáik következetességét és hatékonyságát. E célból a tagállamok ösztönözhetik az ágazati vagy ágazatközi szintű átvilágítási cselekvési tervek elfogadását. Az érdekelt feleknek részt kell venniük e tervek meghatározásában. Az ilyen kollektív intézkedések kidolgozása semmiképpen sem mentesítheti a vállalkozást azon egyéni felelőssége alól, hogy elvégezze az átvilágítást, sem az alól, hogy a nemzeti joggal összhangban elszámoltatható legyen azokért a károkért, amelyeket okozott vagy amelyekhez hozzájárult.

(47)

Az eredményesség érdekében az átvilágítási keretnek vállalati vagy ágazati szintű panasztételi mechanizmusokat is tartalmaznia kell, és e mechanizmusok hatékonyságának biztosítása érdekében a vállalkozásoknak döntéseik meghozatalakor figyelembe kell venniük az érdekelt felek álláspontját a panasztételi mechanizmusok kidolgozása során. Ezeknek a mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük, hogy az érdekelt felek felvessék észszerű aggályaikat, és kockázattudatosítási előrejelző és közvetítő rendszerként kell működniük. A mechanizmusoknak legitimnek, hozzáférhetőnek, kiszámíthatónak, méltányosnak, átláthatónak, a jogokkal összeegyeztethetőnek és a folyamatos tanulás forrásának kell lenniük, valamint elkötelezettségen és párbeszéden kell alapulniuk. A panasztételi mechanizmusok keretében lehetővé kell tenni az arra vonatkozó javaslattételt, hogy az érintett vállalkozás miként kezelhetné a lehetséges vagy tényleges káros hatásokat. Lehetőséget kell biztosítani a megfelelő jogorvoslatra való javaslattételre is, amikor közvetítés útján arra derül fény, hogy a vállalkozás káros hatást okozott, illetve káros hatáshoz járult hozzá.

(48)	A panasztételi mechanizmusok nem mentesíthetik a tagállamokat az emberi jogok védelmére, valamint az igazságszolgáltatáshoz és a jogorvoslathoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó elsődleges kötelességük alól.

(49)

A tagállamoknak egy vagy több nemzeti hatóságot kell kijelölniük, hogy nyomon kövessék az átvilágítási kötelezettségek vállalkozások általi helyes végrehajtását, és biztosítsák ezen irányelv megfelelő érvényesítését. Ezeknek a nemzeti hatóságoknak függetlennek kell lenniük, és megfelelő hatáskörökkel és erőforrásokkal kell rendelkezniük feladataik ellátásához. Fel kell jogosítani őket arra, hogy saját kezdeményezésükre vagy az érdekelt felek és harmadik felek által felvetett megalapozott és észszerű aggályok alapján megfelelő ellenőrzéseket végezzenek, és hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókat szabjanak ki, figyelembe véve a jogsértések súlyosságát és ismétlődő jellegét, annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások eleget tegyenek a nemzeti jogban meghatározott kötelezettségeknek. Uniós szinten a Bizottságnak az együttműködés biztosítása érdekében létre kell hoznia az illetékes hatóságok európai átvilágítási hálózatát.

(50)	A Bizottságot és a tagállamokat arra ösztönzik, hogy állapítsanak meg a versenyjogban és az adatvédelmi jogban jelenleg előírt bírságokhoz hasonló nagyságrendű közigazgatási bírságokat.

(51)	A nemzeti hatóságokat arra ösztönzik, hogy működjenek együtt és osszák meg az információkat az országukban elérhető OECD nemzeti kapcsolattartó pontokkal és nemzeti emberi jogi szervezetekkel.

(52)

Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel összhangban az átvilágítás lefolytatása önmagában nem mentesíti a vállalkozásokat az emberi jogi jogsértések vagy környezeti kár okozásával vagy az azokhoz való hozzájárulással kapcsolatos felelősség alól. Azonban ha megbízható és megfelelő átvilágítási eljárás van érvényben, az segíthet a vállalkozásoknak megakadályozni a károkozást.

(53)

A felelősségi rendszer bevezetésekor a tagállamoknak egy bizonyos szintű bizonyítást igénylő megdönthető vélelmet kell biztosítaniuk. A bizonyítási teher a sértettről a vállalkozásra hárulna annak bizonyítása érdekében, hogy a vállalkozás nem gyakorolt ellenőrzést az emberi jogi jogsértésben részt vevő üzleti vállalkozás felett.

(54)

Az elévülési időket észszerűnek és megfelelőnek kell tekinteni, amennyiben azok nem korlátozzák a sértettek igazságszolgáltatáshoz való jogát, kellően figyelembe véve a potenciális felperesek előtt álló gyakorlati kihívásokat. Az emberi jogokat, a környezetet és a kormányzást érintő káros hatások elszenvedői számára elegendő időt kell biztosítani a keresetindításra, figyelembe véve földrajzi tartózkodási helyüket, a rendelkezésükre álló eszközöket és az elfogadható keresetek uniós bíróságokhoz való benyújtásának általános nehézségeit.

(55)

A hatékony jogorvoslathoz való jog nemzetközileg elismert emberi jog, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 8. cikke és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. cikkének (3) bekezdése rögzít, és amely egyben az Unió alapvető joga is (a Charta 47. cikke). Amint arra az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek is emlékeztetnek, az államoknak kötelességük igazságszolgáltatási, közigazgatási, jogalkotási vagy egyéb megfelelő eszközökkel biztosítani, hogy az üzleti tevékenységekkel összefüggő emberi jogi visszaélések által érintett személyek hatékony jogorvoslathoz jussanak. Ezért ennek az irányelvnek kifejezetten hivatkoznia kell erre a kötelezettségre, összhangban a nemzetközi emberi jog és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértése áldozatainak jogorvoslathoz és jóvátételhez való jogára vonatkozó ENSZ-alapelvekkel és -iránymutatásokkal.

(56)	A nagyvállalatokat arra ösztönzik, hogy hozzanak létre tanácsadó bizottságokat, amelyek tanácsokkal látják el a vállalat irányító szervét az átvilágítással kapcsolatos kérdésekben, és amelyekben érdekelt felek is helyet kapnak.

(57)	A szakszervezetek számára biztosítani kell az átvilágítással kapcsolatos jogaik gyakorlásához szükséges erőforrásokat, többek között azért, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki azon vállalkozások szakszervezeteivel és munkavállalóival, amelyekkel a fő vállalkozás üzleti kapcsolatban áll.

(58)

A tagállamoknak fel kell használniuk a meglévő felelősségi rendszereket, vagy szükség esetén további jogszabályokat kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozásokat a nemzeti joggal összhangban felelősségre lehessen vonni olyan, az emberi jogokat, a környezetet és a kormányzást érintő káros hatásokból eredő károkért, amelyeket ezek vagy az általuk ellenőrzött szervezetek okoztak vagy amelyekhez hozzájárultak cselekedeteik vagy mulasztásaik révén, hacsak a vállalkozás nem tudja bizonyítani, hogy kellő körültekintéssel járt el ezen irányelvvel összhangban a szóban forgó kár megelőzése érdekében, illetve hogy a kár a kellő körültekintés ellenére is bekövetkezett volna.

(59)

A vállalkozások gyakorlataival kapcsolatos egyértelműség, bizonyosság és következetesség megteremtése érdekében a Bizottságnak a tagállamokkal és az OECD-vel egyeztetve, valamint egyes szakosodott ügynökségek – különösen az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség – támogatásával iránymutatásokat kell kidolgoznia. A nemzetközi szervezetek már számos iránymutatást dolgoztak ki az átvilágítással kapcsolatban, amelyeket a Bizottság referenciaként felhasználhat, amikor kifejezetten az uniós vállalkozásokra vonatkozóan dolgoz ki iránymutatásokat ezen irányelv alapján. Ennek az irányelvnek a normák teljes harmonizációjára kell törekednie a tagállamok között. Az általános iránymutatásokon túl, amelyeknek irányt kell mutatniuk valamennyi vállalkozás és különösen a kis- és középvállalkozások számára a tevékenységeik átvilágítása során, a Bizottságnak a termelőszektorra vonatkozó speciális iránymutatásokat is elő kell irányoznia, és rendelkezésre kell bocsátania az országismertetők rendszeresen frissített listáját, hogy segítséget nyújtson a vállalkozásoknak annak értékelésében, hogy egy adott területen milyen lehetséges és tényleges káros hatásai vannak az üzleti tevékenységeiknek az emberi jogokra, a környezetre és a jó kormányzásra nézve. Ezeknek az ismertetőknek arra is ki kell térniük, hogy egy adott ország az ezen irányelv xx., xxx. és xxxx. mellékletében felsorolt egyezmények és szerződések közül melyeket ratifikálta.

(60)

A káros hatások típusainak aktualizálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv xx., xxx. és xxxx. mellékletének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (9) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(61)

Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Ez az irányelv az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy és cél

(1) Ezen irányelv célja annak biztosítása, hogy a belső piacon működő, a hatálya alá tartozó vállalkozások eleget tegyenek az emberi jogok, a környezet és a jó kormányzás tiszteletben tartásával kapcsolatos kötelezettségüknek, ne gyakoroljanak lehetséges vagy tényleges káros hatást az emberi jogokra, a környezetre és a jó kormányzásra, illetve ne járuljanak ahhoz hozzá saját tevékenységeik vagy a műveleteikhez, termékeikhez vagy szolgáltatásaikhoz az üzleti kapcsolataik vagy értékláncuk révén közvetlenül kapcsolódó tevékenységek útján, továbbá előzzék meg és enyhítsék a szóban forgó káros hatásokat.

(2) Ez az irányelv meghatározza a hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az értéklánc átvilágítására vonatkozó kötelezettségeit, nevezetesen, hogy minden arányos és lehetséges intézkedést megtegyenek, és lehetőségeik keretein belül erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy az értékláncaikban megelőzzék az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt káros hatásokat, és kezeljék ezeket a hatásokat, amikor azok bekövetkeznek. Az átvilágítás elvégzéséhez a vállalkozások kötelesek azonosítani, értékelni, megakadályozni, megszüntetni, mérsékelni, figyelemmel kísérni, kommunikálni, elszámolni, kezelni és orvosolni azokat a lehetséges és/vagy tényleges hátrányos emberi jogi, környezeti és kormányzást érintő hatásokat, amelyeket saját tevékenységeik, értékláncaik és üzleti kapcsolataik kiválthatnak. Az emberi jogok, a környezet és a jó kormányzás védelmére vonatkozó biztosítékok összehangolásán keresztül az említett átvilágítási követelmények célja a belső piac működésének javítása.

(3) Ezen irányelv célja annak biztosítása is, hogy a vállalkozások a nemzeti joggal összhangban elszámoltathatók és felelősségre vonhatók legyenek az emberi jogokra, a környezetre és a jó kormányzásra gyakorolt káros hatásokért, amelyeket okoznak vagy amelyekhez hozzájárulnak értékláncukban, továbbá célja a sértettek jogorvoslathoz való hozzáférésének biztosítása.

(4) Ezt az irányelvet az uniós ágazatspecifikus jogszabályokban, különösen a 995/2010/EU rendeletben és az (EU) 2017/821 rendeletben megállapított további átvilágítási követelmények sérelme nélkül kell alkalmazni, kivéve, ha az ezen irányelvben foglalt átvilágítási követelmények az emberi jogok, a környezet vagy a jó kormányzás tekintetében alaposabb átvilágítást írnak elő..

(5) Ezen irányelv végrehajtása semmiképpen sem szolgálhat indokként az emberi jogok vagy a környezet védelme általános szintjének csökkentésére. Az irányelvet különösen a kiszervezésre, a kiküldetésre vagy az értékláncokra vonatkozó, nemzeti, uniós vagy nemzetközi szinten meghatározott egyéb vonatkozó felelősségi keretek sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

Hatály

(1) Ez az irányelv azokra a nagyvállalatokra alkalmazandó, amelyek a tagállamok jogának hatálya alá tartoznak, illetve amelyeknek székhelye az Unió területén van.

(2) Ez az irányelv alkalmazandó valamennyi tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásra, valamint magas kockázatú kis- és középvállalkozásra is.

(3) Ez az irányelv alkalmazandó az olyan nagyvállalatokra, tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokra, valamint magas kockázatú ágazatokban működő kis- és középvállalkozásokra is, amelyek egy harmadik ország jogának hatálya alá tartoznak és székhelyük nem az Unió területén van, ha a belső piacon működnek, és ott árukat értékesítenek vagy szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a vállalkozások az ebben az irányelvben megállapított, a működésük helye szerinti tagállam jogszabályaiba átültetett átvilágítási követelményeket kötelesek teljesíteni, és az ebben az irányelvben megállapított, a működésük helye szerinti tagállam jogszabályaiba átültetett szankciók és felelősségi rendszerek hatálya alá tartoznak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

„érdekelt fél”: azok az egyének vagy egyének csoportjai, akiknek jogait vagy érdekeit érinthetik egy vállalkozás vagy annak üzleti kapcsolatai által előidézett emberi jogi, környezeti és a jó kormányzással kapcsolatos lehetséges vagy tényleges káros hatások, valamint azok a szervezetek, amelyeknek alapszabályban rögzített célja az emberi jogok, ezen belül a szociális és munkajogok, a környezet és a jó kormányzás védelme. Ezek közé tartozhatnak a munkavállalók és képviselőik, a helyi közösségek, a gyermekek, az őslakos népek, a polgárok szövetségei, a szakszervezetek, a civil társadalmi szervezetek és a vállalkozások részvényesei;

2.	„üzleti kapcsolatok”: egy vállalkozás leányvállalatai és kereskedelmi kapcsolatai az egész értékláncában, beleértve azokat a szállítókat és alvállalkozókat, amelyeknek közvetlen kapcsolatuk van a vállalkozás tevékenységeivel, termékeivel vagy szolgáltatásaival;

3.	„szállító”: bármely olyan vállalkozás, amely üzleti kapcsolat keretében közvetlenül vagy közvetve valamely terméket vagy részterméket szállít, illetve szolgáltatást nyújt egy másik vállalkozásnak;

4.	„alvállalkozó”: minden olyan üzleti kapcsolat, amely egy vállalat műveleteihez hozzájáruló szolgáltatás vagy tevékenység elvégzésére irányul;

„értéklánc”: egy vállalkozás valamennyi tevékenysége, művelete, üzleti kapcsolata és befektetési lánca, beleértve azokat a szervezeteket is, amelyekkel a vállalkozásnak közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolata van beszállítóként vagy továbbfelhasználóként, és amely vagy

a)	olyan termékeket, résztermékeket vagy szolgáltatásokat biztosít, amelyek hozzájárulnak a vállalkozás saját termékeihez vagy szolgáltatásaihoz; vagy

b)	termékeket kap vagy szolgáltatásokat vesz igénybe a vállalkozástól;

„az emberi jogokra gyakorolt lehetséges vagy tényleges káros hatás”: bármely olyan lehetséges vagy tényleges káros hatás, amely akadályozhatja az emberi jogok egyének vagy egyének csoportjai általi teljes körű gyakorlását, beleértve a szociális, munkavállalói és szakszervezeti jogokat is, az ezen irányelv xx. mellékletében meghatározottak szerint. Ezt a mellékletet rendszeresen felül kell vizsgálni, és annak összhangban kell állnia az Unió emberi jogi célkitűzéseivel. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a(z) xx. mellékletben szereplő lista módosítása érdekében;

„a környezetre gyakorolt lehetséges vagy tényleges káros hatás”: a nemzetközileg elismert és uniós környezetvédelmi normák bármilyen megsértése, az ezen irányelv xxx. mellékletében meghatározottak szerint. Ezt a mellékletet rendszeresen felül kell vizsgálni, és annak összhangban kell állnia az Unió környezetvédelemmel és az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos célkitűzéseivel. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a(z) xxx. mellékletben szereplő lista módosítása érdekében;

„a jó kormányzásra gyakorolt lehetséges vagy tényleges káros hatás”: egy ország, régió vagy terület jó kormányzását érintő bármilyen lehetséges vagy tényleges káros hatás, az ezen irányelv xxxx. mellékletében meghatározottak szerint. Ezt a mellékletet rendszeresen felül kell vizsgálni, és annak összhangban kell állnia az Unió jó kormányzással kapcsolatos célkitűzéseivel. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a(z) xxxx. mellékletben szereplő lista módosítása érdekében;

„ellenőrzés”: egy vállalkozás azon lehetősége, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon egy másik vállalkozásra, különösen tulajdonjog vagy az adott vállalkozás eszközei egészének vagy azok egy részének használatára való jog révén, illetve olyan jogok, szerződések vagy bármilyen más eszköz révén – az összes tényszerű megfontolást figyelembe véve –, amelyek meghatározó befolyást biztosítanak a vállalkozás döntéshozó szerveinek összetételére, szavazásaira vagy döntéseire;

10.

„hozzájárulni” azt jelenti, hogy a vállalkozás tevékenységei más gazdálkodó egységek tevékenységeivel együtt hatást fejtenek ki, vagy a vállalkozás tevékenységei következtében egy másik gazdálkodó egység káros hatást fejt ki, illetve azok más gazdálkodó egységet erre ösztönöznek, illetve ezt elősegítik. A hozzájárulásnak jelentősnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy a kisebb vagy jelentéktelen hozzájárulásokat ki kell zárni. A hozzájárulás lényeges jellegének értékelése és annak megértése, hogy a vállalkozás intézkedései mikor késztettek egy másik gazdálkodó egységet káros hatás kiváltására, illetve ezt mikor okozták vagy segítették elő, számos tényező figyelembevételével járhat.

Az alábbi tényezők vehetők figyelembe:

—	a vállalkozás milyen mértékben ösztönözhet vagy motiválhat egy másik gazdálkodó egység által gyakorolt káros hatást, azaz hogy a tevékenység milyen mértékben növelte a hatás bekövetkezésének kockázatát,

—	a vállalkozás milyen mértékben ismerhette vagy kellett volna ismernie a káros hatást vagy a lehetséges káros hatást, azaz mekkora volta az előreláthatóság mértéke,

—	a vállalkozás bármelyik tevékenysége milyen mértékben enyhítette ténylegesen a káros hatást vagy csökkentette a hatás bekövetkezésének kockázatát.

Pusztán az olyan üzleti kapcsolat vagy tevékenységek fennállása, amelyek megteremtik azokat az általános feltételeket, amelyek mellett káros hatások bekövetkezhetnek, önmagában nem képez hozzájárulási viszonyt. A szóban forgó tevékenységnek jelentősen növelnie kell a káros hatás kockázatát.

4. cikk

Átvilágítási stratégia

(1) A tagállamok szabályokat állapítanak meg annak biztosítására, hogy a vállalkozások hatékony átvilágítást végezzenek a műveleteik és üzleti kapcsolataik során az emberi jogokra, a környezetre és a jó kormányzásra gyakorolt lehetséges vagy tényleges káros hatások tekintetében.

(2) A vállalkozások lehetőségeiken belül folyamatosan megtesznek minden erőfeszítést annak érdekében, hogy – olyan kockázatalapú nyomonkövetési módszertan segítségével, amely figyelembe veszi az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt lehetséges vagy tényleges hatások valószínűségét, súlyosságát és sürgősségét – azonosítsák és értékeljék műveleteik jellegét és összefüggéseit, többek között a földrajzi kontextust, valamint azt, hogy műveleteik és üzleti kapcsolataik okoznak-e ilyen potenciális vagy tényleges káros hatásokat, vagy hozzájárulnak-e, illetve közvetlenül kapcsolódnak-e azokhoz.

(3) Amennyiben egy nagyvállalkozás, amelynek közvetlen üzleti kapcsolatai az Unióban rendelkeznek székhellyel, vagy amennyiben egy kis- vagy középvállalkozás a (2) bekezdéssel összhangban arra a következtetésre jut, hogy nem járul hozzá és nem kapcsolódik közvetlenül az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt lehetséges vagy tényleges káros hatásokhoz, vagy nem okozója azoknak, erről nyilatkozatot tesz közzé, amelyben ismerteti az e következtetéshez vezető releváns adatokat, információkat és módszertant tartalmazó kockázatértékelését. A szóban forgó vállalkozás különösen akkor vonhatja le azt a következtetést, hogy nem tapasztalt káros hatást az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra nézve, ha a hatások azonosítására és a kockázatok értékelésére irányuló elemzése azt állapítja meg, hogy valamennyi közvetlen beszállítója ezen irányelvvel összhangban átvilágítást végez. Ezt a nyilatkozatot felül kell vizsgálni abban az esetben, ha új kockázatok merülnek fel, vagy ha a vállalkozás olyan új üzleti kapcsolatokat létesít, amelyek kockázatot jelenthetnek.

(4) Amennyiben egy vállalkozás a (2) és (3) bekezdéssel összhangban nem állapítja meg, hogy nem járul hozzá vagy nem kapcsolódik közvetlenül az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt lehetséges vagy tényleges káros hatásokhoz, vagy ilyeneket nem okoz, átvilágítási stratégiát kell kidolgoznia és ténylegesen végrehajtania. Átvilágítási stratégiájuk részeként a vállalkozások:

meghatározzák azokat a (2) bekezdéssel összhangban azonosított és értékelt, az emberi jogokra, a környezetre és a jó kormányzásra gyakorolt lehetséges vagy tényleges káros hatásokat, amelyek valószínűleg jelen lesznek a műveleteikben és üzleti kapcsolataikban, valamint azok súlyosságának, valószínűségének és sürgősségének szintjét, valamint az e következtetésekhez vezető releváns adatokat, információkat és módszertant;

ii.

feltérképezik értékláncukat, és – kellő tekintettel az üzleti titoktartásra – nyilvánosságra hozzák a vállalkozás értékláncára vonatkozó releváns információkat, beleértve adott esetben a neveket, a helyszíneket, a szállított termékek és szolgáltatások típusait, valamint az értékláncban részt vevő leányvállalatokra, beszállítókra és üzleti partnerekre vonatkozó egyéb lényeges információkat;

iii.	az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt lehetséges vagy tényleges káros hatások megszüntetését, megelőzését vagy enyhítését célzó arányos és összemérhető szakpolitikákat és intézkedéseket fogadnak el, illetve jelzik ezeket;

iv.

rangsorolási stratégiát dolgoznak ki az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek 17. elve alapján arra az esetre, ha nem képesek egyszerre kezelni az összes lehetséges vagy tényleges káros hatást. A vállalkozásoknak figyelembe kell venniük az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt különböző lehetséges vagy tényleges káros hatások súlyosságát, valószínűségét és sürgősségét, műveleteik jellegét és kontextusát, beleértve a földrajzi kontextust is, a kockázatok hatókörét, nagyságrendjét, valamint esetleges helyrehozhatatlanságuk mértékét, és szükség esetén a rangsorolási politikát kell alkalmazniuk azok kezelése során.

(5) A vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy üzleti stratégiájuk és politikáik összhangban legyenek az átvilágítási stratégiájukkal. A vállalkozásoknak az átvilágítási stratégiáikban magyarázattal kell szolgálniuk e tekintetben.

(6) A vállalkozás leányvállalatai akkor felelnek meg az átvilágítási stratégia kidolgozására vonatkozó kötelezettségnek, ha anyavállalatuk bevonja őket az átvilágítási stratégiájába.

(7) A vállalkozások az értéklánc átvilágítását oly módon hajtják végre, hogy az arányos és összemérhető legyen az általuk okozott lehetséges vagy tényleges káros hatások valószínűségével és súlyosságával, valamint sajátos körülményeikkel, különösen tevékenységi ágazatukkal, értékláncuk méretével és hosszával, a vállalkozás méretével, kapacitásával, forrásaival és tőkeáttételével.

(8) A vállalkozások biztosítják, hogy üzleti kapcsolataik az átvilágítási stratégiájukkal összhangban álló emberi jogi, környezetvédelmi és jó kormányzási politikákat vezessenek be és hajtsanak végre, többek között keretmegállapodások, szerződéses feltételek, magatartási kódexek elfogadása vagy tanúsított és független auditok révén. A vállalkozások biztosítják, hogy beszerzési politikáik ne okozzanak lehetséges vagy tényleges káros hatásokat az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra nézve, vagy ne járuljanak hozzá azokhoz.

(9) A vállalkozások rendszeresen ellenőrzik, hogy alvállalkozóik és szállítóik megfelelnek-e a (8) bekezdés szerinti kötelezettségeiknek.

5. cikk

Az érdekelt felek bevonása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások jóhiszeműen hatékony, érdemi és tájékozott megbeszéléseket folytassanak az érintett érdekelt felekkel az átvilágításra vonatkozó stratégiájuk kidolgozása és végrehajtása során. A tagállamok biztosítják különösen azt a jogot, hogy a szakszervezetek megfelelő szinten, többek között ágazati, nemzeti, európai és globális szinten, valamint a munkavállalók képviselői a vállalkozásukkal jóhiszeműen részt vegyenek az átvilágításra vonatkozó stratégia kidolgozásában és végrehajtásában. A vállalkozások előnyben részesíthetik a leginkább érintett érdekelt felekkel folytatott megbeszéléseket. A vállalkozások a méretüknek, valamint tevékenységük jellegének és összefüggéseinek megfelelő módon folytatnak tárgyalásokat, és vonnak be szakszervezeteket és a munkavállalói képviselőket.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az érdekelt felek jogosultak legyenek kérni a vállalkozástól, hogy az (1) bekezdés értelmében megvitathassák azzal az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt őket érintő lehetséges vagy tényleges káros hatásokat.

(3) A vállalkozások biztosítják, hogy az érintett vagy potenciálisan érintett érdekelt felek ne legyenek kockázatnak kitéve az (1) bekezdésben említett megbeszéléseken való részvételük miatt.

(4) A vállalkozás tájékoztatja a munkavállalók képviselőit az átvilágításra vonatkozó stratégiájáról és annak végrehajtásáról, amelyhez a 2002/14/EK (10) és a 2009/38/EK (11) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, valamint a 2001/86/EK tanácsi irányelvvel (12) összhangban hozzájárulhatnak. Emellett teljes mértékben tiszteletben kell tartani a kollektív tárgyaláshoz való jogot, amint azt különösen az ILO 87. és 98. sz. egyezménye, az emberi jogok európai egyezménye és az Európai Szociális Charta, valamint az ILO egyesülési szabadsággal foglalkozó bizottságának, az egyezmények és ajánlások alkalmazásával foglalkozó szakértői bizottságnak (CEACR) és az Európa Tanács Szociális Jogok Európai Bizottságának (ECSR) határozatai elismerik.

6. cikk

Az átvilágítási stratégia közzététele és közlése

(1) A tagállamok – az üzleti titoktartás kellő figyelembevételével – biztosítják, hogy a vállalkozások a lehető legkorszerűbb átvilágítási stratégiájukat vagy a 4. cikk (3) bekezdésében említett, kockázatértékelést is tartalmazó nyilatkozatot a nyilvánosság számára díjmentesen hozzáférhetővé tegyék, különösen a vállalkozások weboldalain.

(2) A vállalkozások közlik átvilágítási stratégiájukat munkavállalóik képviselőivel, a szakszervezetekkel, az üzleti kapcsolataikkal és – kérésre – az 12. cikk szerint kijelölt illetékes nemzeti hatóságok egyikével.

A vállalkozások kérésre közlik a potenciálisan érintett érdekelt felekkel az átvilágítási stratégiájukkal kapcsolatos lényeges információkat, az érdekelt felek körülményeinek megfelelő módon, például figyelembe véve az érdekelt felek országának hivatalos nyelvét.

(3) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a vállalkozások feltöltsék a 4. cikk (3) bekezdésében említett átvilágítási stratégiájukat vagy a kockázatértékelést tartalmazó nyilatkozatot az illetékes nemzeti hatóságok által felügyelt európai központi platformra. Ilyen platform lehet a Bizottság által a tőkepiaci unióról szóló legújabb cselekvési tervében (COM(2020)0590) említett egységes európai hozzáférési pont. A Bizottság szabványosított sablont bocsát rendelkezésre az átvilágítási stratégiáknak az európai központi platformra való feltöltéséhez.

7. cikk

A nem pénzügyi a sokszínűséggel kapcsolatos információk közzététele

Ez az irányelv nem sérti a 2013/34/EU irányelv által bizonyos vállalkozásokra kiszabott kötelezettségeket, hogy a vezetés beszámolójának tartalmaznia kell egy nem pénzügyi nyilatkozatot, amely ismerteti a vállalkozások által a környezeti, szociális és munkavállalói ügyekben, az emberi jogok területén, a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemben minimumként alkalmazott politikákat és a végrehajtott átvilágítási folyamatokat.

8. cikk

Az átvilágítási stratégia értékelése és felülvizsgálata

(1) A vállalkozások évente legalább egyszer értékelik átvilágítási stratégiájuk és annak végrehajtása hatékonyságát és megfelelőségét, és ennek megfelelően felülvizsgálják azt, ha az értékelés eredményeként felülvizsgálatra van szükség.

(2) Az átvilágítási stratégia értékelését és felülvizsgálatát az érdekelt felekkel folytatott megbeszélések útján, valamint a szakszervezetek és a munkavállalói képviselők bevonásával kell elvégezni, ugyanolyan módon, mint az átvilágítási stratégia a 4. cikk szerinti létrehozásakor.

9. cikk

Panasztételi mechanizmusok

(1) A vállalkozásoknak panasztételi mechanizmust kell biztosítaniuk mind a kockázattudatosságot szolgáló korai előrejelző mechanizmusként, mind pedig közvetítői rendszerként, amely lehetővé teszi bármely érdekelt fél számára, hogy ésszerű aggályokat fogalmazzon meg az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt lehetséges vagy tényleges káros hatásokkal kapcsolatban. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozások más vállalkozásokkal vagy szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások, több érdekelt felet bevonó panasztételi mechanizmusokban való részvétel vagy egy globális keretmegállapodáshoz való csatlakozás révén biztosíthassák ezt a mechanizmust.

(2) A panasztételi mechanizmusoknak jogszerűnek, hozzáférhetőnek, kiszámíthatónak, biztonságosnak, méltányosnak, átláthatónak, a jogokkal összeegyeztethetőnek és kiigazíthatónak kell lenniük, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek 31. alapelvében és az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Bizottságának 16. sz. általános észrevételében a nem bírósági panaszkezelési mechanizmusok hatékonysági kritériumaiban meghatározottak szerint. E mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük, hogy adott esetben a nemzeti joggal összhangban névtelenül vagy bizalmasan aggályokat lehessen feltenni.

(3) A panasztételi mechanizmusnak biztosítania kell, hogy az érdekelt felek időben és tényleges választ kapjanak mind a figyelmeztetések, mind az aggályok kinyilvánítása esetén.

(4) A vállalkozások jelentenek a panaszkezelési mechanizmusuk révén felvetett ésszerű aggályokról, és rendszeresen beszámolnak az ilyen esetekben elért haladásról. Minden információt oly módon kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az érdekelt felek biztonságát, többek között azáltal, hogy nem fedik fel személyazonosságukat.

(5) A panasztételi mechanizmusok keretében jogot kell biztosítani arra, hogy javaslatokat tegyenek a vállalkozás számára a lehetséges vagy tényleges káros hatások kezelésének módjára.

(6) A vállalkozásoknak a panaszkezelési mechanizmusok kidolgozása során az érdekelt felek álláspontja alapján kell meghozniuk a döntéseket.

(7) A panaszkezelési mechanizmus igénybevétele nem zárja ki, hogy a felperesek bírósági mechanizmusokat vegyenek igénybe.

10. cikk

Bíróságon kívüli jogorvoslatok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy vállalkozás megállapítja, hogy káros hatást okozott vagy ahhoz hozzájárult, gondoskodjon helyreállítási folyamatról, vagy működjön együtt abban. Amennyiben egy vállalkozás megállapítja, hogy közvetlenül kapcsolódik az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt káros hatáshoz, a legjobb képességei szerint együttműködik a jogorvoslati folyamatban.

(2) A jogorvoslat a 9. cikkben meghatározott panasztételi mechanizmuson keresztüli közvetítés eredményeként javasolható.

(3) A jogorvoslatot az érintett érdekelt felekkel egyeztetve kell meghatározni, és az a következőkből állhat: pénzügyi vagy nem pénzügyi kompenzáció, visszahelyezés, nyilvános bocsánatkérés, visszaszolgáltatás, rehabilitáció vagy vizsgálathoz való hozzájárulás.

(4) A vállalkozásoknak meg kell akadályozniuk, hogy további kár keletkezzen, azáltal, hogy garanciát nyújtanak arra, hogy a szóban forgó károkozás nem ismétlődik meg.

(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozás által a jogorvoslatra tett javaslat ne akadályozza meg az érintett érdekelt feleket abban, hogy a nemzeti joggal összhangban polgári jogi eljárást indítsanak. A sértettek különösen nem kötelezhetők arra, hogy bíróságon kívüli jogorvoslatért folyamodjanak a bírósághoz fordulás előtt, és a panaszkezelési mechanizmus előtt folyamatban lévő eljárások nem akadályozhatják a sértettek bírósághoz fordulását. A panaszkezelési mechanizmus keretében hozott határozatokat a bíróságoknak megfelelően figyelembe kell venniük, de azok rájuk nézve nem kötelezőek.

11. cikk

Ágazati átvilágítási cselekvési tervek

(1) A tagállamok ösztönözhetik olyan önkéntes ágazati vagy ágazatközi átvilágítási cselekvési tervek elfogadását nemzeti vagy uniós szinten, amelyek célja a vállalkozások átvilágítási stratégiáinak összehangolása.

Az ágazati vagy ágazatközi átvilágítási cselekvési tervekben részt vevő vállalkozások nem mentesülnek az ezen irányelvben előírt kötelezettségek alól.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett érdekelt feleknek, különösen a szakszervezeteknek, a munkavállalók képviselőinek és a civil társadalmi szervezeteknek joguk legyen részt venni az ágazati átvilágítási cselekvési tervek meghatározásában, az egyes vállalkozások 5. cikkben megállapított követelményeknek való megfelelési kötelezettségének sérelme nélkül.

(3) Az ágazati átvilágítási cselekvési tervek egységes közös panasztételi mechanizmust biztosíthatnak a hatókörükbe tartozó vállalkozások számára. A panasztételi mechanizmusnak összhangban kell lennie ezen irányelv 9. cikkével.

(4) Az ágazati panasztételi mechanizmusokat az érdekelt felek álláspontja alapján kell kidolgozni.

12. cikk

Felügyelet

(1) Minden tagállam kijelöl egy vagy több nemzeti illetékes hatóságot, amely ezen – nemzeti jogba átültetett – irányelv alkalmazásának felügyeletéért és a bevált átvilágítási gyakorlatok terjesztéséért felel.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdés szerint kijelölt nemzeti illetékes hatóságok függetlenek legyenek, és rendelkezzenek a feladataik hatékony elvégzéséhez szükséges személyi, technikai és pénzügyi erőforrásokkal, épületekkel, infrastruktúrával és szakértelemmel.

(3) A tagállamok legkésőbb [az irányelv átültetésének időpontja]-ig tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevéről és címéről. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevében vagy címében bekövetkező bármely változásról.

(4) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi – többek között az interneten is – az illetékes hatóságok jegyzékét. Az említett jegyzéket a Bizottság naprakészen tartja.

13. cikk

A vállalkozásokra vonatkozó vizsgálat

(1) A 14. cikkben említett illetékes tagállami hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy vizsgálatokat folytassanak annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások megfeleljenek az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségeknek, beleértve azokat a vállalkozásokat is, amelyek kijelentették, hogy nem tapasztaltak az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt potenciális vagy tényleges káros hatást. Az említett illetékes hatóságok felhatalmazást kapnak arra, hogy ellenőrizzék a vállalkozásokat, és megbeszéléseket folytassanak az érintett vagy lehetségesen érintett érdekelt felekkel vagy azok képviselőivel. Az ilyen ellenőrzések magukban foglalhatják a vállalkozás átvilágítási stratégiájának, a panaszkezelési mechanizmus működésének és a helyszíni ellenőrzéseknek a vizsgálatát.

A vállalkozások minden szükséges segítséget megadnak ahhoz, hogy az illetékes hatóságok elvégezhessék vizsgálataikat.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatokat vagy kockázatalapú megközelítés alkalmazásával kell lefolytatni, vagy abban az esetben, ha az illetékes hatóság releváns információkkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy egy vállalkozás gyaníthatóan megszegi az ezen irányelvben előírt kötelezettségeket, többek között bármely harmadik fél által felvetett megalapozott és ésszerű aggályok alapján.

(3) A Bizottság és a tagállamok 12. cikkben említett illetékes hatóságai elősegítik az e cikk (2) bekezdésében említett megalapozott és észszerű aggályok harmadik felek általi benyújtását olyan intézkedésekkel, mint például a harmonizált, panasztételi formanyomtatványok. A Bizottság és az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a panaszosnak jogában álljon kérni, hogy aggályai – a nemzeti joggal összhangban – bizalmasak vagy névtelenek maradjanak. A tagállamok 12. cikkben említett illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy az űrlapot elektronikusan is ki lehessen kitölteni.

(4) Az illetékes hatóság észszerű határidőn belül tájékoztatja a panaszost a vizsgálat előrehaladásáról és eredményéről, különösen ha további vizsgálatra és egyeztetésre van szükség más felügyeleti hatóságokkal.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés alapján hozott intézkedések eredményeként egy illetékes hatóság az ezen irányelvnek való megfelelés elmulasztását állapítja meg, megfelelő időt biztosít az érintett vállalkozás számára a jogorvoslati intézkedések megtételére, amennyiben ez lehetséges.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben ezen irányelv be nem tartása közvetlenül helyrehozhatatlan kárhoz vezethet, akkor elrendelhető, hogy az érintett vállalkozás ideiglenes intézkedéseket hozzon, vagy – az arányosság elvével összhangban – elrendelhető a tevékenységek ideiglenes felfüggesztése. A belső piacon működő, harmadik állam joga alá tartozó vállalkozások esetében a tevékenységek ideiglenes felfüggesztése a belső piacon való működés tilalmát vonhatja maga után.

(7) A tagállamok a 18. cikkel összhangban szankciókat írhatnak elő azon vállalkozások esetében, amelyek a megadott határidőn belül nem hoznak korrekciós intézkedéseket. Az illetékes nemzeti hatóságok felhatalmazást kapnak közigazgatási bírságok kiszabására.

(8) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti illetékes hatóságok nyilvántartást vezessenek az (1) bekezdésében említett vizsgálatokról, feltüntetve különösen azok jellegét és eredményét, valamint az (5) bekezdés alapján kiadott jogorvoslati intézkedésekre vonatkozó értesítésekről. Az illetékes hatóságok éves tevékenységi jelentést tesznek közzé a meg nem felelés legsúlyosabb eseteiről és arról, hogy ezeket hogyan kezelték, kellő figyelmet fordítva az üzleti titoktartásra.

14. cikk

Iránymutatások

(1) Annak érdekében, hogy egyértelmű helyzetet és jogbiztonságot teremtsen a vállalkozások számára, valamint biztosítsa a következetességet azok gyakorlatai között, a Bizottság a tagállamokkal és az OECD-vel egyeztetve, valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség támogatásával nem kötelező erejű általános iránymutatásokat tesz közzé a vállalkozások számára arról, hogyan tudják a legjobban teljesíteni az ezen irányelvben előírt átvilágítási kötelezettségeket. Ezek az iránymutatások gyakorlati útmutatást nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás méretétől és ágazatától függően a hatások, ágazatok és földrajzi területek tekintetében hogyan lehet alkalmazni az arányosságot és a fontossági sorrendet az átvilágítási kötelezettségekre. Az iránymutatásokat legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónap elteltével] rendelkezésre kell bocsátani.

(2) A Bizottság a tagállamokkal és az OECD-vel egyeztetve, valamint az Alapjogi Ügynökség, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség támogatásával nem kötelező erejű egyedi iránymutatásokat készíthet a bizonyos ágazatokban működő vállalkozások számára.

(3) A fenti (1) és (2) bekezdésben említett nem kötelező iránymutatások elkészítése során kellően figyelembe kell venni az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, az ILO multinacionális vállalatokra és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatát, az OECD-nek az intézményi befektetők felelősségteljes üzleti magatartása tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó útmutatását, az OECD multinacionális vállalatoknak szóló iránymutatásait, az ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról szóló OECD-útmutatást, a ruházati és lábbeliágazatban működő felelős beszállítói láncokban alkalmazandó kellő gondosságról szóló OECD-útmutatást, az intézményi befektetők felelősségteljes üzleti magatartására vonatkozó OECD-útmutatást, a felelős vállalati hitelezés és az értékpapírjegyzés tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó OECD-útmutatást, valamint az OECD/FAO felelős mezőgazdasági szállítói láncokról szóló iránymutatásait, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának a vállalkozói szektor gyermekek jogaira gyakorolt hatásával kapcsolatos állami kötelezettségekről szóló 16. számú általános észrevételét és a UNICEF-nek a gyermekek jogainak üzleti vállalkozások általi tiszteletben tartására vonatkozó alapelveit. A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja iránymutatásainak helytállóságát, és hozzáigazítja azokat az új bevált gyakorlatokhoz.

(4) A Bizottság rendszeresen frissíti és nyilvánosan elérhetővé teszi az országismertetőket, hogy naprakész információkat szolgáltasson az Unió egyes kereskedelmi partnerei által ratifikált nemzetközi egyezményekről és szerződésekről. A Bizottság összegyűjti és közzéteszi a nyersanyagok, valamint a köztes és késztermékek eredetére vonatkozó kereskedelmi és vámügyi adatokat, valamint közzéteszi az egyes országokkal vagy régiókkal, ágazatokkal és alágazatokkal, valamint termékekkel kapcsolatos emberi jogi, környezeti és irányítási potenciálra vagy tényleges káros hatásokra vonatkozó információkat.

15. cikk

A kis- és középvállalkozásokat támogató egyedi intézkedések

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy külön portál álljon a kis- és középvállalkozások rendelkezésére, ahol iránymutatást kérhetnek és további támogatást és tájékoztatást kaphatnak arról, hogyan tehetnek a legjobban eleget az átvilágítási kötelezettségeiknek.

(2) A kis- és középvállalkozások az átvilágítási kötelezettségeik teljesítése céljából pénzügyi támogatásra jogosultak a kis- és középvállalkozásokat támogató uniós programok keretében.

16. cikk

Uniós szintű együttműködés

(1) A Bizottság létrehozza az illetékes hatóságok európai átvilágítási hálózatát, hogy a 12. cikkben említett illetékes nemzeti hatóságokkal együtt biztosítsa a szabályozási, vizsgálati és felügyeleti gyakorlatok koordinációját és konvergenciáját, az információk megosztását, és nyomon kövesse az illetékes nemzeti hatóságok teljesítményét.

Az illetékes nemzeti hatóságok együttműködnek az ezen irányelvben előírt kötelezettségek érvényesítése érdekében.

(2) A Bizottság az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség támogatásával a nemzeti illetékes hatóságok által megosztott információk alapján és más közszférabeli szakértőkkel és érdekelt felekkel együttműködve éves átvilágítási eredménytáblát tesz közzé.

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól …[ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

18. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok arányos szankciókat írnak elő az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetére, és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek azok végrehajtásához szükségesek. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és figyelembe kell venniük az elkövetett jogsértések súlyosságát, valamint azt, hogy a jogsértés ismétlődően történt-e.

(2) Az illetékes nemzeti hatóságok különösen a vállalkozás árbevétele alapján kiszámított arányos bírságokat szabhatnak ki, ideiglenesen vagy határozatlan időre kizárhatják a vállalkozásokat a közbeszerzésekből, az állami támogatásból, az állami támogatási rendszerekből, beleértve az exporthitel-ügynökségeken és hiteleken alapuló rendszereket is, árulefoglaláshoz és egyéb megfelelő közigazgatási szankciókhoz folyamodhatnak.

19. cikk

Polgári jogi felelősség

(1) Az a tény, hogy a vállalkozás eleget tesz az átvilágítási kötelezettségeinek, nem mentesíti a vállalkozást a nemzeti jog alapján esetlegesen felmerülő felelőssége alól.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezzenek olyan felelősségi rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a nemzeti joggal összhangban felelősségre vonhatók legyenek, és kártérítést biztosítsanak az általuk vagy az ellenőrzésük alatt álló vállalkozások által elkövetett cselekmények vagy mulasztások által okozott, vagy ezek közreműködésével keletkezett, az emberi jogokra, a környezetre vagy a jó kormányzásra gyakorolt lehetséges vagy tényleges káros hatásokért.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett felelősségi rendszerük olyan legyen, hogy a kárért ne vonják felelősségre azokat a vállalkozásokat, amelyek bizonyítják, hogy ezen irányelvvel összhangban kellő gondossággal jártak el a szóban forgó kár elkerülése érdekében, vagy hogy a kár akkor is bekövetkezett volna, ha kellő gondossággal jártak volna el.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt káros hatásokból eredő károkra vonatkozó polgári jogi kártérítési igények benyújtására vonatkozó elévülési idő ésszerű legyen.

20. cikk

Nemzetközi magánjog

A tagállamok biztosítják, hogy ezen irányelv vonatkozó rendelkezései imperatív rendelkezéseknek minősüljenek a 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 16. cikkével összhangban.

21. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától számított 24 hónapon belül]-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(1) HL …

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/821 rendelete (2017. május 17.) a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról (HL L 130., 2017.5.19., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.).

(*1) A Bizottságnak azonosítania kell azokat a magas kockázatú gazdasági ágazatokat, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az emberi jogokra, a környezetre és a jó kormányzásra, annak érdekében, hogy ezen ágazatok kis- és középvállalkozásait ezen irányelv hatálya alá vonja. A magas kockázatú kis- és középvállalkozásokat a Bizottságnak ebben az irányelvben kell meghatároznia. A meghatározásnak figyelembe kell vennie a vállalkozás ágazatát vagy tevékenységi típusát.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(7) https://www.un.org/esa/socdev/unpfii/documents/DRIPS_en.pdf

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(9) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról (HL L 80., 2002.3.23., 29. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/38/EK irányelve (2009. május 6.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról (HL L 122., 2009.5.16., 28. o.).

(12) A Tanács 2001/86/EK irányelve (2001. október 8.) az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről (HL L 294., 2001.11.10., 22. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.) (HL L 199., 2007.7.31., 40. o.).

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/41

P9_TA(2021)0074

Az építési termékekről szóló rendelet végrehajtása

Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 305/2011/EU rendelet (az építési termékekről szóló rendelet) végrehajtásáról (2020/2028(INI))

(2021/C 474/03)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

—	tekintettel az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (az építési termékekről szóló rendelet – CPR),

—

tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a szabványosítási rendelet),

—	tekintettel az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Bizottság által 2019. október 24-én közzétett értékelésére (SWD(2019)1770),

—

tekintettel az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikkének (2) bekezdése alapján uniós finanszírozásban részesülő, a 31. cikk (4) bekezdésében meghatározott feladatok relevanciája értékelésének eredményéről szóló, 2019. október 24-i bizottsági jelentésre (COM(2019)0800),

—	tekintettel a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—	tekintettel a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (5),

—	tekintettel a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—	tekintettel az európai szabványosítás jövőjéről szóló, 2010. október 21-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel a „Tiszta energia minden európainak” csomagról szóló, 2016. november 30-i bizottsági közleményre (COM(2016)0860),

—	tekintettel az európai zöld megállapodásra (COM(2019)0640),

—	tekintettel „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleményre (COM(2020)0098),

—	tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint eljárási szabályzata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatára,

—	tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A9-0012/2021),

A.	mivel az építőipar közvetlenül 18 millió munkahelyet biztosít Európában, és a GDP 9 %-át állítja elő (8);

mivel az építési termékekről szóló rendelet (CPR) célja, hogy felszámolja az építési termékek kereskedelme előtt álló technikai akadályokat annak érdekében, hogy elősegítse azok szabad mozgását a belső piacon, egyúttal biztosítva azt, hogy e termékek alkalmasak legyenek a rendeltetésszerű használatra és megfeleljenek a feltüntetett teljesítményüknek, figyelembe véve a felhasználásukhoz kapcsolódó egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi szempontokat, függetlenül a gyártási helyüktől;

C.	mivel a műszaki szabályozás és szabványosítás európai rendszeréről bebizonyosodott, hogy a versenyképesség és az innováció motorja, egyúttal hozzájárul a fogyasztók biztonságához és a balesetek számának csökkenéséhez, világviszonylatban is mércévé téve az európai szabványokat;

mivel a harmonizált szabványok elfogadásának késedelme és a rájuk való hivatkozás hiánya problémát jelent, mivel az elfogadási folyamat nem tart lépést az ágazat fejlődésével, bizonytalanságot teremtve a vállalkozások számára; mivel a harmonizált szabványok hiánya és a meglévő szabványok hiányos jellege hozzájárult az építési termékekre vonatkozó további nemzeti követelmények bevezetéséhez, amelyek akadályozzák e termékek szabad mozgását az egységes piacon; mivel ezek a követelmények károsak lehetnek a fogyasztókra és a tagállamokra nézve, amikor eleget tesznek a strukturális biztonsággal, az egészséggel, a környezetvédelemmel, az építőiparral kapcsolatos egyéb területekkel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladataiknak;

E.	mivel az építkezésekre vonatkozó tagállami szabályokat úgy kell kidolgozni és végrehajtani, hogy garantálják a munkavállalók és a fogyasztók biztonságát, és ne károsítsák a környezetet, ami hatással lehet az építési termékekre vonatkozó követelményekre is;

F.	mivel a CPR-nek való megfelelés költségei az építőipari ágazat forgalmának 0,6–1,1 %-át teszik ki, amelyet főként a gyártók viselnek, és amely jelentős terhet jelenthet a kkv-k számára;

üdvözli a CPR bizottsági értékelését és folyamatban lévő felülvizsgálatát, amelyek célja az építési termékek belső piacán még fennálló akadályok felszámolása, valamint az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseihez való hozzájárulás, a technológiai fejlődés és az innováció figyelembevétele mellett;

rámutat a CPR sajátos jellegére, amely eltér az új jogszabályi keret (NLF) általános elveitől, elsősorban azért, mert nem harmonizálja az építési termékekre vonatkozó konkrét követelményeket vagy minimális biztonsági szinteket, ehelyett csupán közös, a CPR hatálya alá tartozó valamennyi építési termék esetében azonos műszaki nyelvet határoz meg az építési termékek teljesítményének az alapvető jellemzőik tekintetében történő értékeléséhez, harmonizált műszaki leírások révén;

hangsúlyozza, hogy a jelenlegi CPR biztosítja az építési termékek Unión belüli szabad mozgását, miközben továbbra is a tagállamok hatályába tartoznak az építményekre vonatkozó szabályok; e tekintetben megjegyzi, hogy a tagállamok jogszabályai szerint az építményeket úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy azok ne veszélyeztessék a személyek, a háziállatok és a vagyon biztonságát, és ne károsítsák a környezetet; rámutat, hogy a tagállami szinten meghatározott építési szabályokat általában befolyásolja az építményekben felhasznált építési termékek teljesítménye;

Közös műszaki nyelv, beleértve a szabványokat is

megjegyzi, hogy a CPR által bevezetett közös műszaki nyelvet a harmonizált európai szabványok, valamint – a harmonizált szabványok által nem, vagy nem teljes mértékben szabályozott termékekre vonatkozó – európai értékelési dokumentumok határozzák meg, a teljesítményre vonatkozó tagállami követelmények lefedése érdekében; elismeri, hogy a harmonizált szabványok elkészítése terén illetékes szervezetek az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC), míg az európai értékelési dokumentumok elkészítéséért a Műszaki Értékelést Végző Szervek Európai Szervezete (EOTA) és a műszaki értékelést végző szervek a felelősek;

rámutat arra, hogy az új jogszabályi keret egyéb jogszabályaitól eltérően a CPR keretében kötelező a harmonizált szabványok használata, ami hatékony elfogadási rendszert tesz szükségessé az ipar igényeinek kielégítése, a leghatékonyabb gyakorlatainak tükrözése, az innováció elősegítése, a technológiai fejlődés követése, a jogi egyértelműség és a kkv-k számára az egyenlő feltételek biztosítása, továbbá a tagállamok szabályozási szükségleteinek kielégítése érdekében; ezért felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az ágazat és az érdekelt felek aktív részvételét annak biztosítása érdekében, hogy az új szabványok a lehető legmegfelelőbbek legyenek; megjegyzi annak fontosságát, hogy a tagállamok aktívan részt vegyenek a szabványosítási folyamatban;

aggasztja, hogy az építési termékekre vonatkozó 444 meglévő harmonizált szabvány közül csak 12 új szabványt adtak ki a CPR elfogadását követően; úgy véli, hogy a szabványok kidolgozásához és az azokra való hivatkozás beillesztéséhez szükséges idő, valamint a meglévő szabványok felülvizsgálata és frissítése terén jelentkező késlekedés, a jelenlegi jogszabályi keret jogi egyértelműségének hiánya, továbbá a folyamatban jelenleg részt vevő valamennyi partner közötti eredményes párbeszéd hiánya a CPR végrehajtásával kapcsolatos legjelentősebb problémák közé tartoznak;

kiemeli, hogy jelentős számú szabvány nem öleli fel teljeskörűen az építési termékek építési munkák során való felhasználáshoz szükséges alapvető termékkövetelményeket; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a harmonizáció e hiányossága részben az építési termékekre vonatkozó további nemzeti követelményekhez és kötelező nemzeti jelölésekhez vezetett, amelyek indokolatlan akadályokat teremtenek, széttöredezetté teszik és gyengítik a belső piacot, valamint jogbizonytalanságot teremtenek a vállalkozások, az építkezők, a vállalkozók, a tervezők és az építészek számára, ami potenciális biztonsági kockázatot jelent az építési munkák során;

sürgősen felszólítja a Bizottságot, hogy találjon gyors és működő megoldást a szabványosítási folyamatok javítására és a nem hivatkozott szabványokkal kapcsolatos elmaradás megszüntetésére; e tekintetben támogatja egyrészt az elmaradás és a szabályozási hiányosságok kezelésére irányuló rövid távú intézkedések, másrészt a közös műszaki nyelvnek átfogó szabványok révén történő meghatározására irányuló folyamat javítását célzó hosszú távú intézkedések kombinációját;

emlékeztet arra, hogy a harmonizált szabványok kidolgozása során felmerülő problémákkal az előkészítési folyamat valamennyi szakaszában foglalkozni kell; felhívja a Bizottságot, hogy ebben az előkészítő szakaszban a szabványosítási rendelettel összhangban szorosan konzultáljon minden érintett érdekelt féllel, és hangsúlyozza a kiegyensúlyozott képviselet, az átláthatóság és valamennyi érintett fél nyitottságának fontosságát a működőképes megoldások megtalálásához; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a Bizottság által kiadott szabványosítási kérelmek kiváló minőségét, továbbá hangsúlyozza, hogy egyértelmű és pragmatikus iránymutatást kell nyújtani; tovább biztatja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó és horizontális iránymutatásokat a szabványügyi testületek számára, amelyek körvonalazzák a kívánt szabványok felépítését és követelményeit; javasolja, hogy határozzanak meg egyértelműen meghatározott időkereteket a Bizottság számára a kidolgozott szabványok értékelésére, valamint egyértelmű határidőket valamennyi fél számára, hogy biztosítsák a további felülvizsgálatot abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a szabványosítási kérelmet vagy a CPR-t nem tartották be; fontosnak tartja a szabványok hatályának pontosabb meghatározását annak érdekében, hogy a gyártók egyértelmű iránymutatással rendelkezzenek annak kijelentéséhez, hogy termékeik az irányelv hatálya alá tartoznak;

10.

úgy véli, hogy a CPR keretébe tartozó szabványok kötelező jellege és amiatt, hogy azok az uniós jogszabályok részének minősülnek, a közzétett harmonizált szabványok szövegét az Unió valamennyi nyelvén rendelkezésre kell bocsátani; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a magas színvonalú fordításhoz való költségmentes hozzáférést, és jobban be kell vonni a nemzeti szabványügyi testületeket a fordítási folyamatba; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a harmonizált szabványokkal kapcsolatos fordításokat és egyszerűsítse azok finanszírozási szabályait;

11.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy míg a harmonizált szabványok által nem vagy nem teljes mértékben lefedett termékek alternatív útvonalát belefoglalták a CPR-be annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az innovatív termékek piacra lépését, az európai értékelési dokumentumok túlnyomó többsége nem innovatív termékekre vonatkozik;

12.

következésképpen úgy véli, hogy a szabványosítási rendszer jelenlegi alulteljesítése egyike azoknak a tényezőknek, amelyek hozzájárulnak az Európai Műszaki Értékelési Szervezet (EOTA) eljárásának a szabványosítás alternatív eszközeként való egyre szélesebb körű alkalmazásához;

13.

rámutat az EOTA-útvonal hosszadalmas és költséges voltára, amely nem kkv-barát és főként csak a nagy piaci szereplők számára megfizethető; hangsúlyozza, hogy a szabványosítási folyamat általános javításának szükségessége mellett az európai értékelési dokumentumok kidolgozására irányuló jelenlegi eljárás hasznos lehet kiegészítő eljárásként az innovatív termékek fejlesztésének és a kkv-k részvételének ösztönzéséhez, ugyanakkor tekintetbe kell vennie a gyártók azon célját is, hogy az uniós termékkövetelmények tiszteletben tartása mellett a lehető leggyorsabban forgalomba hozzák az innovatív termékeket, és nem szabad a szabványosítási rendszer állandó alternatívájaként tekinteni;

14.

hangsúlyozza, hogy a közös műszaki nyelv elősegítheti a körforgásos gazdaság előmozdítását, mivel lehetővé teszi a gyártók számára, hogy azonos módon mutassák be termékeik teljesítményét; úgy véli, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni azokra a szabványokra, amelyek segíthetik a körforgásos gazdaság előmozdítását Európában;

A CE-jelölés és a teljesítménynyilatkozat

15.

megállapítja, hogy a CE-jelölés olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az egyik tagállamban jogszerűen forgalomba hozott építési termékeket bármely másik tagállam területén is forgalmazzák; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy mivel az új jogszabályi keret egyéb jogszabályaitól eltérően a CPR szerinti CE-jelölés csak a termék teljesítményére utal, és nem konkrét termékkövetelményeknek való megfelelésre, ez az új jogalkotási keret egyéb jogszabályaitól eltérő megközelítés zavart kelthet a CE-jelölést illetően, és csökkentheti annak értékét; e tekintetben rámutat a CE-jelölés és a teljesítménynyilatkozat által megkövetelt információk közötti átfedésekre; úgy véli, hogy ezek további szükségtelen adminisztratív terheket és költségeket rónak a vállalkozásokra, és e problémára megoldást kell találni, többek között a digitális megoldások fokozott használata révén;

16.

sajnálja, hogy a CPR szerinti CE-jelölést tévesen minőségi védjegyként értelmezik, miközben az nem határozza meg, hogy egy termék biztonságos-e és felhasználható-e építési munkák során; meggyőződése, hogy további megoldásokra van szükség, hogy pontos és világos információkkal lássák el a végfelhasználókat a CE-jelölésről, az építési termékek biztonságosságára és az épületekre és az építési munkákra vonatkozó nemzeti biztonsági követelményeknek való megfelelésükre vonatkozóan;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje és alaposan értékelje a CPR fokozatos megerősítésének lehetőségét azáltal, hogy az egészségügyi, biztonsági és környezeti szempontok tekintetében további tájékoztatási kötelezettségeket és termékteljesítményre vonatkozó követelményeket foglal bele egy hatásvizsgálatot és az egyes termékkategóriákra vonatkozó uniós és tagállami szabályozási igények értékelését követően; felhívja továbbá a Bizottságot annak értékelésére, hogy mely megközelítés bizonyulna hatékonynak a CPR tekintetében;

18.

megállapítja, hogy az építőipari ágazat digitalizációja még nem valósult meg, és hangsúlyozza a digitális technológiák teljes körű kiaknázásának fontosságát, ami lehetővé tenné, hogy a gazdasági szereplők és a végfelhasználók egyértelmű, átlátható és megbízható információkat kapjanak, megoldást jelenthetne a tájékoztatási követelmények átfedéseire, és lehetővé tenné a piacfelügyeleti hatóságok számára tevékenységeik hatékonyabb elvégzését; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az ilyen technológiák használatának előnyeit, és dolgozzon ki megoldásokat a meglévő adatok intelligens integrálására, amelyek így felhasználhatóvá válnak különböző információs rendszerekben;

19.

úgy véli, hogy a digitális megoldások fokozhatják az építési termékek piacának átláthatóságát, és biztosíthatják a teljesítménynyilatkozatban szereplő információk pontosságát és megbízhatóságát, valamint megkönnyíthetik az építési termékek összehasonlíthatóságát a feltüntetett teljesítményük – többek között biztonsági és környezeti teljesítményük – alapján, ezáltal lehetővé téve a gazdasági szereplők és a végfelhasználók számára az építési munkák követelményeinek a teljesítménynyilatkozatban szereplő információkkal való gyors összevetését és értékelését, így hasznosítva a gyártók által nyújtott információkat;

20.

hangsúlyozza, hogy a gazdasági szereplőkkel, különösen a kkv-kkal és a mikrovállalkozásokkal jobban meg kellene ismertetni a CE-jelölést és a teljesítménynyilatkozatot, többek között az egységes digitális kapu révén is; úgy véli, hogy egy ilyen megközelítés növelné az uniós harmonizációba és a harmonizált szabványok minőségébe vetett bizalmat, és hozzájárulna az egységes piac széttöredezettségének csökkentéséhez; kiemeli a nemzeti építőipari termékinformációs kapcsolattartó pontok (PCPC) fontos szerepét abban, hogy tájékoztassák a gazdasági szereplőket a CPR alkalmazásáról, és megbízható tájékoztatást nyújtsanak az építési munkákra vonatkozó követelményekről szóló azon tagállami rendelkezésekről, amelyek az egyes építési termékek rendeltetésével kapcsolatosak; javasolja, hogy tegyenek további erőfeszítéseket e kapcsolattartó pontok ismertségének növelése érdekében, mivel 2018-ban az érdekelt felek mindössze 57 %-a tudott ezekről;

Piacfelügyelet

21.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az építési termékek piacfelügyeletét az ágazat elégtelennek és eredménytelennek tartja; hangsúlyozza, hogy ez a helyzet aláássa a jogszabályokat betartó gazdasági szereplők egyenlő versenyfeltételeit a tisztességtelen kereskedők javára, akik ezt nem teszik meg; rámutat, hogy a gyenge és következetlen piacfelügyelet a nyilatkozatban szereplő teljesítményüktől elmaradó termékek számának növekedését eredményezheti, ami veszélyezteti a végfelhasználókat;

22.

felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az (EU) 2019/1020 rendeletet, amelynek célja az uniós harmonizációs jogszabályok, köztük a CPR hatálya alá tartozó termékek piacfelügyeletének megerősítése, és keretet nyújt a gazdasági szereplőkkel való együttműködéshez; hangsúlyozza, hogy a nemzeti piacfelügyeleti hatóságoknak következetesen, harmonizáltan és egységesen végre kell hajtaniuk az új szabályokat, és e tekintetben fokozott határokon átnyúló együttműködésre van szükség az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az építőipari ágazatban, és a tisztességes verseny érdekében az uniós piacon;

23.

emlékeztet arra, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok számára a szükséges pénzügyi, emberi és műszaki erőforrásokat, többek között annak biztosítását, hogy elegendő szakértelemmel és hatáskörrel rendelkezzenek; ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák a piacfelügyeleti hatóságaik közötti együttműködést, többek között határokon átnyúló szinten is, valamint javítsák az ellenőrzések számát, hatékonyságát és eredményességét annak érdekében, hogy azonosítani tudják a nyilatkozat szerinti teljesítménynek meg nem felelő építési termékeket, és meg tudják előzni azok forgalmazását az egységes piacon;

24.

felhívja a Bizottságot, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet értelmében mielőbb fogadjon el végrehajtási jogi aktusokat annak érdekében, hogy jobban egymáshoz igazítsa a piacfelügyeleti hatóságok teljesítményét azáltal, hogy meghatározza az ellenőrzések egységes feltételeit, valamint az ellenőrzések gyakoriságának és az ellenőrizendő minták mennyiségének meghatározására szolgáló kritériumokat bizonyos termékek vagy termékkategóriák tekintetében, továbbá hogy megállapítja a harmonizált termékek, köztük az építési termékek ellenőrzésére vonatkozó referenciaértékeket és technikákat, figyelembe véve az érintett ágazatok sajátosságait, valamint a felülvizsgált CPR-re gyakorolt hatást; megjegyzi, hogy az uniós termékmegfelelőségi hálózat és a közigazgatási együttműködési csoportok fontos szerepet játszanak a tagállamok végrehajtó hatóságai és a Bizottság közötti strukturált koordináció és együttműködés biztosításában, valamint a piacfelügyeleti gyakorlatok egyszerűsítésében azok hatékonyabbá tétele érdekében;

25.

rendkívül fontosnak tartja, hogy az építési termékekért felelős nemzeti piacfelügyeleti hatóságok szorosan együttműködjenek a nemzeti építésfelügyeleti hatóságokkal annak érdekében, hogy árnyalt megközelítést alkalmazzanak az építményekben felhasznált építési termékek nyilatkozatban szereplő teljesítménynek vagy rendeltetésnek való megfelelőségének értékelése során, valamint hogy biztosítsák az építési szabályoknak való megfelelést, ezáltal garantálva az építési termékeket használó munkavállalók és az építmények használóinak egészségét és biztonságát;

26.

hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak felelősséget kell vállalniuk az építési munkákra vonatkozó nemzeti rendelkezések bevezetésekor, beleértve az épületek biztonságával kapcsolatos követelményeket az építésük, karbantartásuk és bontásuk során, figyelembe véve a közérdek szempontjából fontos egyéb szempontokat, például a munkavállalók egészségét, biztonságát és védelmét, valamint a környezetvédelmet;

27.

rámutat az építőipari ágazatban az online értékesítések növekedésére; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az online értékesített építési termékek, különösen a nem uniós gazdasági szereplőktől vásárolt építési termékek hatékony piacfelügyeletét, mivel azok esetleg nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak, és ezért befolyásolhatják az építési munkák minőségét és biztonságát, annak biztosítása érdekében, hogy az egységes piacon forgalomba hozott építési termékek megfeleljenek a feltüntetett teljesítményüknek vagy rendeltetésüknek, függetlenül azok eredetétől; hangsúlyozza, hogy az online piacterek szerepet játszhatnak e tekintetben;

28.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák az építési termékek teljesítményének értékelését végző bejelentett szervezetek teljesítményének egységes szintjét annak érdekében, hogy funkcióikat azonos szinten és azonos feltételek mellett végezzék; e tekintetben rámutat az (EU) 2019/1020 rendelet által bevezetett uniós tesztelő létesítmények szerepére a tagállamok piacfelügyeleti célú laboratóriumi kapacitásának növelésében, valamint a vizsgálatok megbízhatóságának és következetességének biztosításában;

29.

hangsúlyozza, hogy fokozni kell az építési termékekben található potenciálisan veszélyes anyagokra vonatkozó információk megosztását és cseréjét, és meg kell erősíteni az Európai Vegyianyag-ügynökség adatbázisaival fenntartott, a jelenlegi jogszabályok szerinti együttműködést;

30.

felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a belső piacon a nemzeti szabályozási intézkedésekből eredő indokolatlan akadályok eredményes nyomon követését és kezelését; hangsúlyozza, hogy fokozott párbeszédre és együttműködésre van szükség a Bizottság és a tagállamok között az építési termékek belső piacon való szabad mozgását akadályozó gyakorlatok – például a nemzeti jelölések és az építési termékekre vonatkozó további tanúsítványok folyamatos használata – kezelése érdekében;

Az építési termékek fenntarthatósága

31.

hangsúlyozza, hogy az építési termékek beszerzése, gyártása, újrafelhasználása és újrafeldolgozása, valamint az építményekben való felhasználása során általánosságban szükség van a fenntartható és körforgásos gazdaságra való átállásra; hangsúlyozza, hogy javítani kell az építési termékek fenntarthatóságát és a másodlagos és megújuló termékek és anyagok piaci elérhetőségét;

32.

üdvözli a Bizottság azon célkitűzését, hogy fenntarthatóbbá tegye az építőipart azáltal, hogy a CPR felülvizsgálata során – a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően – számításba veszi az építési termékek fenntarthatósági teljesítményét; támogatja a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy összehangolja és következetesebbé tegye az építési termékekre vonatkozó jogszabályokat a horizontális környezetvédelmi politikák tekintetében;

33.

felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a környezeti teljesítményre és a fenntarthatósági kritériumokra vonatkozó bizonyos követelményeknek a termékek teljes életciklusa során történő beépítését a CPR szerinti egyes termékkategóriákra vonatkozó harmonizált szabványokba, figyelembe véve a piaci és technológiai fejleményeket, valamint az építőipari vagy épületpolitikákra vonatkozó nemzeti szabályozási követelményeket annak érdekében, hogy a gyártók számára egységes keretet biztosítsanak a termékek értékelésére és tesztelésére, amennyiben releváns közös megfelelési követelmények merülnek fel; kiemeli, hogy az építési munkákra vonatkozóan a CPR-ben meghatározott jelenlegi alapvető követelmények már az építési termékek környezeti teljesítményére és fenntarthatóságára vonatkozó szabványosítási megbízások és harmonizált műszaki előírások kidolgozásának alapját képezhetik; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelően értékeljék azokat a termékkategóriákat, amelyekre az ilyen követelmények vonatkoznak, és hogy valamennyi érdekelt felet be kell vonni az értékelési folyamatba; kiemeli, hogy ez a beépítés nem vezethet az építési termékek árának emelkedéséhez;

34.

felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a CPR miként támogathatná az építési termékek – többek között az újrafelhasznált vagy újragyártott vagy újrafeldolgozott anyagokból előállított termékek – körforgásos jellegét; hangsúlyozza, hogy ehhez megbízható adatokra lesz szükség az építési termékek korábbi felhasználására vonatkozóan, figyelembe véve a lehetséges felmerülő költségeket; üdvözli e tekintetben a Bizottság azon célját, hogy létrehozza az intelligens körforgásos alkalmazások közös európai adatterét, amely a termékinformációkra vonatkozó adatokat tartalmaz (9);

A CPR felülvizsgálatára vonatkozó konkrét ajánlások

35.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell valamennyi érdekelt fél megfelelő bevonását a konzultációs és értékelési folyamatba; hangsúlyozza a lehetséges szabályozási döntések széles körű hatásvizsgálatának fontosságát; hangsúlyozza, hogy valamennyi vállalkozás, különösen a kkv-k számára egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani és csökkenteni kell az adminisztratív terheket az építési termékekre vonatkozó jogszabályokban, ugyanakkor figyelembe kell venni az új üzleti modelleket, valamint biztosítani kell globális szinten a tisztességes versenyt; e tekintetben felszólít a mikrovállalkozásokra vonatkozó egyszerűsített eljárások további pontosítására és javítására;

36.

hangsúlyozza a párhuzamosságok elkerülésének fontosságát, valamint hogy biztosítani kell a felülvizsgált CPR hatályos jogszabályokkal és jövőbeli jogalkotási kezdeményezésekkel való összhangját; ezért felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza a CPR és a kapcsolódó belső piaci jogszabályok – például a környezettudatos tervezésről szóló irányelv (10), az energiacímkézéséről szóló rendelet (11), a hulladékokról szóló keretirányelv (12) és az ivóvízről szóló irányelv (13) – közötti kapcsolatot az esetleges átfedések elkerülése, valamint annak érdekében, hogy szükség esetén egyszerűsítsék a vonatkozó rendelkezéseket a vállalkozások számára a jogi egyértelműség biztosítása érdekében;

37.

hangsúlyozza, hogy a CPR bármilyen felülvizsgálatának összhangban kell lennie a szabványosítási rendelet elveivel és célkitűzéseivel a harmonizált szabványok kidolgozása tekintetében, azok átláthatóságának és minőségének biztosítása érdekében; kiemeli, hogy bármely felülvizsgálatnak biztosítania kell valamennyi érdekelt fél megfelelő bevonását és a tagállamok szabályozási szükségleteinek figyelembevételét;

38.

hangsúlyozza, hogy a joghézagok elkerülése és a meglévő rendelkezésekről az új rendelkezésekre való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében az átmeneti időszakra vonatkozóan jogi egyértelműséget kell biztosítani a CPR bármely felülvizsgálata és e rendelet vívmányainak felülvizsgálata tekintetében;

39.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a CPR felülvizsgálata és különösen a rendelet vívmányainak felülvizsgálata jelentős időt vesz igénybe, miközben a gyártóknak, az építkezőknek, a vállalkozóknak, a tervezőknek, az építészeknek és más végfelhasználóknak azonnali megoldásokra van szükségük a többek között az aktualizált harmonizált szabványok hiányából és a szabályozási hézagokból eredő jogbizonytalanság megszüntetése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a CPR várható felülvizsgálata keretében foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel, többek között dolgozzon ki megoldást a sürgős jogi és technikai kihívások kezelésére;

40.

felszólít a CPR ambiciózus felülvizsgálatára egy szilárd szabályozási keret létrehozása érdekében, amely eredményes, könnyen végrehajtható és harmonizált szabályokat tartalmaz;

o o

41.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.

(1) HL L 88., 2011.4.4., 5. o.

(2) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(3) HL L 169., 2019.6.25., 1. o.

(4) HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(5) HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

(6) HL L 91., 2019.3.29., 1. o.

(7) HL C 70. E, 2012.3.8., 56. o.

(8) Európai Bizottság, The European construction sector – A global partner („Az európai építőipar – egy globális partner”), 2016.

(9) A körforgásos gazdaságról szóló cselekvési tervben megfogalmazottaknak megfelelően

(10) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

(11) HL L 198., 2017.7.28., 1. o.

(12) HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(13) HL L 330., 1998.12.5., 32. o.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/48

P9_TA(2021)0075

A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód az UNCRPD-egyezmény fényében

Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása az UNCRPD-egyezmény fényében a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról (2020/2086(INI))

(2021/C 474/04)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és az Európai Unió Alapjogi Chartájára (továbbiakban: a Charta),

—

tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre (UNCRPD-egyezmény), és annak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozat (1) szerinti, 2011. január 21-i hatálybalépésére az Unióban,

—

tekintettel az UNCRPD-bizottságnak az UNCRPD-egyezmény végrehajtására vonatkozó általános észrevételeire, különösen az akadálymentességről szóló, 2014. május 22-i 2. sz. általános észrevételre (2014), a fogyatékossággal élő nőkről és lányokról szóló, 2016. augusztus 26-i 3. sz. általános észrevételre (2016), az önálló életvitelről és a közösségbe való befogadásról szóló, 2017. október 27-i 5. sz. általános észrevételre (2017), valamint az egyenlőségről és a megkülönböztetésmentességről szóló, 2018. április 26-i 6 sz. általános észrevételre (2018),

—	tekintettel az UNCRPD-bizottságnak az Európai Unió első jelentéséről szóló, 2015. október 2-i záró észrevételeire,

—	tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

—	tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre és az abban foglalt fenntartható fejlődési célokra,

—	tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményre,

—	tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre,

—	tekintettel az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményére (Isztambuli Egyezmény),

—	tekintettel a szociális jogok európai pillérére,

—	tekintettel az Európa 2020 stratégia szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó célkitűzésére,

—	tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre (2) (a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv),

—	tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre (3),

—

tekintettel a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2008)0426) és a Parlament erre vonatkozó, 2009. április 2-i álláspontjára (4),

—	tekintettel a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5),

—	tekintettel a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (6),

—

tekintettel a többéves pénzügyi keret szerinti uniós finanszírozási programokra, különösen az Európai Szociális Alapra (ESZA), az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (IFK), az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA), az Erasmus programra és a Méltányos Átállást Támogató Alapra vonatkozó szabályokat megállapító rendeletekre, amelyek uniós pénzügyi támogatást nyújtanak a fogyatékossággal élő személyek helyzetének javításához,

—

tekintettel a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvre (7), különös tekintettel a munkáltató azon kötelezettségére, hogy mindenhol biztosítsa a munkavállalók biztonságát és egészségét a munkával kapcsolatos minden szempontból, valamint arra, hogy e kötelezettség teljesítése érdekében nem róhat pénzügyi költségeket a munkavállalókra,

—	tekintettel az „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” című, 2010. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2010)0636) (fogyatékosságügyi stratégia),

—	tekintettel az „Eredményjelentés az európai fogyatékosságügyi stratégia (2010–2020) végrehajtásáról” című, 2017. február 2-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0029),

—	tekintettel az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokról szóló, 2018. június 22-i bizottsági ajánlásra (8);

—	tekintettel az uniós fogyatékossági igazolvánnyal kapcsolatos 2013-as bizottsági kísérleti projektre,

—	tekintettel az értelmi fogyatékossággal élő személyek és családjaik jogainak a Covid19-válság alatti érvényesüléséről szóló, 2020. július 8-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel a 2020 utáni európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2020. június 18-i jelentésére (10),

—	tekintettel a fogyatékossággal élő nők helyzetéről szóló, 2018. november 29-i állásfoglalására (11),

—	tekintettel az európai fogyatékosságügyi stratégia végrehajtásáról szóló, 2017. november 30-i állásfoglalására (12),

—	tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásáról szóló, 2016. július 7-i állásfoglalására, különös tekintettel a CRPD-bizottság záró észrevételeire (13),

—	tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság által az Európai Unió bevezető jelentéséhez kapcsolódóan elfogadott témajegyzékről szóló, 2015. május 20-i állásfoglalására (14),

—	tekintettel a fogyatékossággal élő személyek mobilitásáról és befogadásáról, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2011. október 25-i állásfoglalására (15),

—	tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló 2009. május 6-i állásfoglalására (16),

—	tekintettel a siketek jelnyelveiről szóló, 1988. június 17-i állásfoglalására (17), a jelnyelvekről szóló, 1998. november 18-i állásfoglalására (18), valamint a jelnyelvekről és a szakképzett jelnyelvi tolmácsokról szóló, 2016. november 23-i állásfoglalására (19),

—	tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására (20),

—	tekintettel „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban 2017-ben” című, 2019. január 16-i állásfoglalására (21),

—	tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv alkalmazásáról szóló, 2016. szeptember 15-i állásfoglalására (22),

—

tekintettel az „A” Tematikus Főosztály vonatkozó tanulmányaira, különösen a „Diszkrimináció és a fogyatékossággal élő női munkavállalók foglalkoztatáshoz való hozzáférése” című, 2017. évi tanulmányra, valamint az „Észszerű alkalmazkodás és védett műhelyek a fogyatékossággal élő személyek számára: A beruházások költségei és megtérülése” című, 2015. évi tanulmányra,

—

tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának vonatkozó tanulmányaira, különösen „A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) uniós végrehajtása” és „Az uniós közigazgatásnak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerinti kötelezettségei” című, 2016. évi európai végrehajtás-értékelési tanulmányokra,

—	tekintettel az Európai Unió Bíróságának bővülő ítélkezési gyakorlatára a 2000/78/EK irányelv értelmezésével kapcsolatban,

—	tekintettel az európai ombudsman 2018. és 2019. évi éves jelentésére,

—

tekintettel az európai ombudsman arra vonatkozó stratégiai vizsgálataira, hogy a Bizottság hogyan biztosítja weboldalainak akadálymentességét a fogyatékossággal élő személyek számára (OI/6/2017/EA), illetve hogy a Bizottság hogyan kezeli a fogyatékosággal élő személyeket az Európai Közösségek intézményeinek alkalmazottaira vonatkozó közös egészségbiztosítási rendszer keretében (OI/4/2016/EA), továbbá az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal által az uniós köztisztviselők kiválasztására alkalmazott eljárásban a látássérült pályázók esetében a kiválasztási eljárások akadálymentességéről szóló, 1337/2017/EA és a 1338/2017/EA számú ügyben végzett közös vizsgálat során hozott határozatára,

—	tekintettel az európai ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatára az alapvető jogoknak az uniós kohéziós politika végrehajtása során való tiszteletben tartásáról (OI/8/2014/AN),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A fogyatékossággal élők jogaira vonatkozó uniós menetrend (2020–2030) alakítása” című véleményére,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének tematikus jelentéseire, többek között a koronavírus-járványról szóló hírleveleire,

—

tekintettel az egyenlőségre vonatkozó adatokkal kapcsolatos gyakorlatok gyűjteményére és az egyenlőségre vonatkozó adatok gyűjtésének és felhasználásának javításáról szóló iránymutatásokra (iránymutatások az egyenlőségre vonatkozó adatokról), amelyeket az EU megkülönböztetésmentességgel, egyenlőséggel és sokszínűséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportjának az egyenlőségre vonatkozó adatokkal foglalkozó alcsoportja készített,

—	tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatójára,

—	tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre,

—

tekintettel a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek, különösen az Autism Europe, a Bundesarbeitsgemeinschaft Inklusionsfirmen, az Európai Vakok Uniója, az Európai Fogyatékosügyi Fórum, az Önálló Életvitel Európai Hálózata, a Siketek Európai Uniója, az Inclusion Europe, az International Federation for Spina Bifida and Hydrocephalus és a Mental Health Europe által készített jelentésekre és ajánlásokra, valamint az Equinet és a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó kutatók jelentéseire és ajánlásaira,

—	tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatának 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0014/2021),

mivel a fogyatékossággal élő személyeknek (23) joguk van a teljes munkaerőpiaci és a társadalmi részvételhez, azonban az EU-ban gyakran hátráltatják őket alapvető jogaik gyakorlásában; mivel jelentős többségük ki van zárva a nyitott munkaerőpiacról, és megtagadják tőlük a másokkal egyenlő alapon történő munkavállaláshoz való jogukat, vagy csak jelentős nehézségek árán és nem egyenlő feltételek mellett tudnak munkát vállalni;

mivel a fogyatékossággal élő személyeket továbbra is fogyatékosságukon és nemükön, fajukon, etnikai hovatartozásukon, életkorukon, vallásukon vagy meggyőződésükön, szexuális irányultságukon, migrációs helyzetükön vagy társadalmi-gazdasági hátterükön – többek között iskolai végzettségükön – alapuló többszörös és interszekcionális megkülönböztetés és hátrány éri; mivel a megkülönböztetés a munkaciklus különböző szakaszaiban jelen van, kezdve a munkaerő-felvétellel, ami a fogyatékossággal élő személyek társadalmi kirekesztéséhez vezethet; mivel a megkülönböztetés és a munkahelyi sokszínűség hiánya jelentős emberi és gazdasági költségekkel jár;

C.	mivel a Charta tilt bármilyen megkülönböztetést, beleértve a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést is, és elismeri a fogyatékossággal élő személyek jogait (24);

mivel az EU 2010 decemberében vált a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény részes felévé, és az egyezmény az EU számára 2011 januárjában lépett hatályba; mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény kötelező az EU-ra, annak intézményeire és tagállamaira nézve, amelyek kötelesek az egyezményt közvetlenül és teljes körűen végrehajtani, beleértve a munkáról és foglalkoztatásról szóló 27. cikkét; mivel elfogadása óta történt ugyan néhány előrelépés a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény céljainak elérése terén, de ezek korántsem elegendők;

E.	mivel az EU ezért köteles összeegyeztetni fellépéseit a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, és az Európai Unió Bírósága (EUB) köteles az uniós jogszabályokat, beleértve a foglalkoztatás egyenlőségéről szóló irányelvet, az egyezménnyel összeegyeztethető módon értelmezni;

mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény elutasítja a fogyatékosság orvosi modelljét, és ehelyett a fogyatékosság emberi jogi és szocio-kontextuális modelljét támogatja; mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény inkluzív egyenlőséget követel meg a fogyatékossággal élő személyek számára; mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény elismeri a fogyatékossággal élő személyek azon jogát, hogy másokkal egyenlő alapon dolgozzanak, szabadon választhassanak foglalkozást, a társadalom elfogadott tagjai legyenek és nyílt, befogadó és hozzáférhető munkakörnyezetben dolgozzanak;

mivel – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben rögzített fogalommeghatározással és előírásokkal összhangban – az észszerű alkalmazkodás az egyén sajátos igényeire összpontosít, míg a pozitív intézkedések az esetleges megkülönböztetésnek kitett személyek egész csoportjára vonatkoznak; mivel mindkettő szükséges a munkahelyi sokszínűség eléréséhez és annak biztosításához, hogy a fogyatékossággal élő személyek egyenlően élhessenek a munkához való jogukkal; mivel nincsenek egyértelmű uniós iránymutatások az ésszerű alkalmazkodást érintően, és a munkaadók gyakran nem értik annak lényegét, így egyáltalán nem vagy csak részben biztosítják; mivel a fogyatékossággal élő munkavállalók szükségleteihez való ésszerű alkalmazkodás jelentősen kihat munkahelyük minőségére, karrierlehetőségeikre és a munka fenntarthatóságára;

mivel a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának egyik kulcsfontosságú eleme a közösségi életben való részvételük és az intézményi támogatásról a közösségi alapú támogatásra való áttérés; mivel a tagállamokban végig kell vinni a fogyatékossággal élőket ellátó intézmények kitagolásának folyamatát, mivel a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van közösségben élni és abban teljes mértékben részt venni; mivel a kitagolás terén elért eredmények nagyon eltérőek a tagállamokban, és még mindig egymillió ember él intézményekben annak ellenére, hogy az EU-ban külön szakpolitikákat vezettek be és jelentős finanszírozást osztottak szét ebből a célból;

mivel a 2000-ben hatályba lépett foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv (a továbbiakban: az irányelv) jelenleg a legfontosabb uniós jogi eszköz a fogyatékossággal élő személyek megkülönböztetéssel szembeni védelme érdekében; mivel az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség biztosítása az EU és tagállamai megosztott hatáskörébe tartozik;

mivel az irányelv csak részben igazodik a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez, mivel nem a fogyatékosság emberi jogi modelljén alapszik, nem foglalkozik feltételezett vagy jövőbeli fogyatékosságon alapuló megkülönböztetéssel, nem foglalkozik az interszekcionális megkülönböztetéssel, nem írja elő a tagállamok számára, hogy pozitív cselekvési intézkedéseket fogadjanak el, a munka, foglalkoztatás és szakképzés területére korlátozódik, és nem terjed ki az élet minden területére, ahogy azt a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény előírja, nem foglalkozik a munkavégzést célzó szabad mozgással, nem írja elő független ellenőrzési mechanizmusok létrehozását, nem írja elő a fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő szervezetek szisztematikus bevonását a nyomon követés folyamatába, és nem foglalja magában a bontott adatok gyűjtésének kötelezettségét;

mivel az irányelv jogilag nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy esélyegyenlőségi szervet jelöljenek ki a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés kezelésére, ami nagyon problematikus, mivel az esélyegyenlőségi testületek központi szerepet játszanak az egyenlő bánásmódról szóló irányelvek végrehajtásában a megbízatásuk alapján, például nem, faji vagy etnikai származás alapján;

mivel az egyenlőségre vonatkozó összehasonlítható adatok gyűjtése létfontosságú a tényeken alapuló szakpolitikai munka és döntéshozatal szempontjából; mivel nem állnak rendelkezésre hivatalos statisztikák, különösen az intézményi gondozásban lévő, fogyatékossággal élő személyekről, valamint az olyan jellemzőkről, mint például faji/etnikai származásuk vagy szexuális irányultságuk, amire az egyenlőségre vonatkozó adatokkal kapcsolatos iránymutatások szintén rámutatnak; mivel az (EU) 2019/1700 rendelet (25) jelentős mértékben orvosolni fogja a háztartások körében végzett felmérések foglalkoztatásra vonatkozó adataival, a fogyatékosság típusa szerint bontott adatokkal és a származási országra vonatkozó adatokkal (első és második generáció) kapcsolatos helyzetet, és kísérleti tanulmányokat irányoz elő az intézményi gondozásban lévő személyekről; mivel továbbra is lesznek egyenlőtlenségek, és azokat orvosolni kell;

mivel a fogyatékossággal élő személyeknek csupán 50,6 %-a dolgozik (a nők 48,3 %-a és a férfiak 53,3 %-a), szemben a nem fogyatékossággal élő személyek 74,8 %-ával (26); mivel az intézményekben élő vagy munkaképtelennek tartott, fogyatékossággal élő személyekre e statisztikák nem terjednek ki (27); mivel ezek az adatok nem árulják el a foglalkoztatás típusát, minőségét és feltételeit, például hogy a munkát a nyitott munkaerőpiacon biztosítják-e, és hogy a munkavállalói jogállás keretében garantált-e a munkajogok gyakorlása és a minimálbér biztosítása; mivel a fogyatékossággal élő személyek sokszínű csoportot alkotnak, és gyakran interszekcionális megkülönböztetésnek vannak kitéve, amelynek halmozott következményei kézzelfogható hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra;

mivel egyes tagállamokban a fogyatékossággal élő személyeket túlnyomórészt védett műhelyekben alkalmazzák; mivel az ilyen védett műhelyeknek a befogadást, a rehabilitációt és a nyitott munkaerőpiacra való mielőbbi átlépést kell szolgálniuk; mivel a védett műhelyek gyakran olyan szegregált környezet, amelyben a fogyatékossággal élő munkavállalók nem rendelkeznek munkavállalói státusszal, munkavállalói jogokkal vagy garantált minimálbérrel; mivel ez egyértelműen a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény megsértését jelenti; megjegyzi, hogy egyes tagállamokban a védett műhelyeket jelenleg a nyitott munkaerőpiacra való kilépésre történő felkészítéshez használják; mivel a – védett munkahelynek is nevezett – védett műhelyek jellemzőire és sokféleségére irányuló európai szintű kutatás segíthet a bevált gyakorlatok azonosításában, emelheti a vita színvonalát és biztosíthatja az uniós jogszabályoknak és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek való megfelelést; mivel a támogatott foglalkoztatás inkluzív modelljei – amennyiben jogokon alapulnak és elismerik őket foglalkoztatásként – tiszteletben tarthatják a fogyatékossággal élő személyek jogait, és elősegíthetik a befogadást és a nyitott munkaerőpiacra való kilépést;

O.	mivel a fogyatékossággal élő személyek munkanélküliségi rátája (17,1 %) majdnem kétszerese az általános népességének (10,2 %) (28), és a fogyatékossággal élő személyek tovább maradnak munka nélkül, mint a nem fogyatékossággal élő személyek, a képesítésüktől függetlenül;

P.	mivel a munkanélküliségi ráta a fogyatékossággal élő fiatalok (16 és 24 év közöttiek) körében a legmagasabb, 24,9 %, szemben a teljes népesség ugyanezen szegmensének 16,6 %-ával; mivel ez a különbség elválaszthatatlanul összekapcsolódik az oktatási lehetőségekkel;

mivel a fogyatékossággal élő nők, akik a teljes női népesség 16 %-át és a fogyatékossággal élők teljes népességének 60 %-át teszik ki az EU-ban, az élet minden területén továbbra is többszörös és interszekcionális megkülönböztetéssel szembesülnek; mivel a fogyatékossággal élő nők gazdasági inaktivitási rátája az összes munkaképes korú (16–64 éves) nőre vonatkozó rátánál több mint kétharmaddal magasabb; mivel a fogyatékossággal élő nőknek csupán 20,7 %-a dolgozik teljes munkaidőben, szemben a fogyatékossággal élő férfiak 28,6 %-ával;

mivel elsősorban a nőkre hárul a háztartás ellátása, és ők teszik ki a fogyatékossággal élő személyek gondozását végzők nagy többségét; mivel a fogyatékossággal élő gyermekeket gondozó egyedülálló anyákat komolyan fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye; mivel az életkoron alapuló megkülönböztetés minden korcsoportot érint, a lehetséges sztereotípiákkal és akadályokkal együtt; mivel a fogyatékossággal élő idős nők gyakran egyedül gondozzák a fogyatékossággal élő családtagokat; mivel ez közvetlenül kihat a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel szembeni kiszolgáltatottságukra, valamint a munkahelyekhez való hozzáférésükre és szakmai fejlődésükre, és negatívan befolyásolhatja foglalkoztatási feltételeiket;

mivel a tágabb értelemben vett Európában több mint 30 millió vak és gyengén látó személy él; mivel az ő körükben az átlagos munkanélküliségi ráta 75 % – és a nők körében még ennél is magasabb –, ami társadalmi kirekesztésükhöz és elszegényedésükhöz vezet (29); mivel az EU-ban mintegy egymillió siket jelnyelvet használó személy és 51 millió nagyothalló ember van, akik közül sokan szintén használnak jelnyelvet, akiknek munkanélküliségét nem kutatják kellőképpen, így arról nem rendelkezünk adatokkal; mivel mintegy hétmillió értelmi fogyatékossággal élő személy él az EU-ban, akiknek foglalkoztatási szintje lényegesen alacsonyabb az átlagosnál (30); mivel a becslések szerint Európa-szerte az autizmus spektrumzavarral érintett személyek csupán mintegy 10 %-a dolgozik, főként részmunkaidős és rosszul fizetett állásokban, alulképzett munkakörökben vagy védett környezetben (31);

mivel az EU-ban a fogyatékossággal élő személyek körében a nők 29,5 %-a és a férfiak 27,5 %-a van kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának, míg a teljes népességre vetítve ez az arány 22,4 %; mivel a fogyatékossággal élő személyeket nagyobb valószínűséggel sújtja a dolgozói szegénység (11 %), mint a nem fogyatékossággal élőket (9,1 %), ami a fogyatékosság miatti többletköltségeknek – például egészségügyi, logisztikai és emberi támogatás – tudható be, valamint annak, hogy a foglalkoztatás ideje alatt megvonják tőlük fogyatékossági ellátásaikat, továbbá hogy kevesebbet keresnek, mint hasonló munkakörben dolgozó kollégáik, és kisebb valószínűséggel léptetik elő őket (32); mivel a szegénység kockázata még jelentősebb azok esetében, akik súlyosabb fogyatékossági szintet jelentenek be;

mivel a fogyatékossággal élő személyek aránytalanul nagy százaléka hajléktalan, és a fogyatékossággal élő személyek esetében fokozott a hajléktalanná válás kockázata; mivel a hajléktalanoknál az életkörülményeikből eredő kockázatok – például végtagok amputálása – következtében is kialakulhat fogyatékosság;

mivel az interszekcionális megkülönböztetés halmozott hatásai miatt feltételezhető, hogy a fogyatékossággal élő romák több akadállyal szembesülnek, jobban sújtja őket a munkanélküliség és a szegénység, és kevésbé férnek hozzá az oktatáshoz és a szolgáltatásokhoz, mint a nem fogyatékossággal élő társaik (33);

mivel a fogyatékossággal élő LMBTI-személyek halmozott problémákkal szembesülnek a foglalkoztatás terén: 16 %-uk számolt be arról, hogy identitása miatt nem vették fel egy munkahelyre vagy nem léptették elő, miközben az LMBTI-személyek körében ennek általános előfordulási aránya 10 %; mivel a fogyatékossággal élő LMBTI-személyek egynegyedével fordult elő, hogy becsmérlő megjegyzések, bántalmazás és más visszaélések céltáblája volt, illetve hogy beleegyezésük nélkül a közösség tudomására hozták nemi orientációjukat (34);

mivel a fogyatékossággal élő személyek körében nemrégiben végzett uniós szintű felmérés szerint 96 %-uk úgy véli, hogy a nyitott munkaerőpiachoz való hozzáférésük nem megfelelő vagy javításra szorul, mindössze 10 %-uk véli úgy, hogy a meglévő jogszabályok megfelelő védelmet nyújtanak a fogyatékossággal élő személyek számára a nyitott munkaerőpiacon történő megkülönböztetéssel szemben, és 18 %-uk nem is tudott róla, hogy országukban létezik olyan jogszabály, amely megvédené őket a megkülönböztetéssel szemben (35);

Y.	mivel ezek az adatok azt mutatják, hogy az EU 2010–2020 közötti fogyatékosságügyi stratégiája nem helyezett kellő hangsúlyt a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására és az őket érintő interszekcionális megkülönböztetésre;

Z.	mivel a munkahelyi zaklatás, beleértve a szexuális zaklatásokat és a szóvátétel miatti megtorlásokat is, akadályozzák a munkához és a foglalkoztatáshoz való hozzáférést, az állások megtartását és az egyenlő munkahelyi előmenetelt, különösen a fogyatékossággal élő nők esetében;

AA.

mivel a fogyatékossággal élő személyek által a munkaerőpiacon elszenvedett hátrányok, kirekesztés és megkülönböztetés nem önmagában álló jelenség, hanem összefügg az inkluzív oktatás hiányával, többek között a kisgyermekkorban, az egész életen át tartó tanulással, beleértve a szakképzést is, a lakhatás és az egészségügy terén fennálló akadályokkal, szegregációval és megkülönböztetéssel, valamint a közlekedés és más termékek és szolgáltatások akadálymentességének hiányával; mivel ezért a helyzet orvoslásához összetett megközelítésre és átfogó intézkedésekre van szükség;

AB.	mivel kulcsfontosságúak a munkahelyen a mentális jóllét előmozdítására, valamint a rossz mentális állapot és a pszichoszociális fogyatékosságok megelőzésére irányuló intézkedések;

AC.

mivel a munkahelyek, a közlekedés és a támogató szolgáltatások – különösen a személyes támogatás – valamint a társadalom egészének akadálymentessége elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő személyek ténylegesen élhessenek az önálló életvitelhez és a munkához való jogukkal; mivel a tagállamoknak támogatniuk kell az akadálymentes épített környezet létrehozását is; mivel átültetését követően a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló (EU) 2019/882 irányelv jelentős előrelépést fog biztosítani az akadálymentes társadalom megvalósítása felé, és mivel átültetésének ezért időben meg kell történnie és azt szorosan nyomon kell követni;

AD.

mivel az a politika, amely értelmében azonnal megvonják az ellátásokat, amint egy fogyatékossággal élő személy fizetett munkába lép, nagy kockázatokkal jár és nagy stresszt eredményez, jelentősen akadályozza a munkavállalást, és társadalmilag igazságtalan, mert nem veszi figyelembe a fogyatékosságból eredő magasabb költségeket;

AE.

mivel a fogyatékosság fogalommeghatározása és értékelése közötti tagállami eltérések, a tagállamokban alkalmazott, gyakran nem egyértelmű besorolási módszerek sokfélesége, valamint a fogyatékos státusz kölcsönös elismerésének hiánya akadályozza a fogyatékossággal élő személyek Unión belüli szabad mozgását;

AF.	mivel a figyelemfelkeltés elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkáltatók és a munkavállalók képesek legyenek a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos kötelezettségeik és jogaik ismerete alapján a megfelelő fellépésre és reagálásra;

AG.

mivel az új technológiák, nevezetesen a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek képesek hatékony, hozzáférhető és megkülönböztetéstől mentes felvételi folyamatok kifejlesztésére, de a nem inkluzív jellegű technológiai fejlesztések új akadályok és megkülönböztetési módok megjelenésének kockázatát hordozhatják; mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 9. cikke megköveteli az információk hozzáférhetővé tételét, valamint a kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez való hozzáférhetőség másokkal egyenlő alapon történő biztosítását;

felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítandó inkluzív egyenlőség megvalósítása, és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény teljes körű végrehajtása iránt, beleértve a munkáról és foglalkoztatásról szóló 27. cikkét is; e célból felszólítja őket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a befogadó, akadálymentes és megkülönböztetésmentes, életciklus-alapú holisztikus politikai megközelítést alkalmazó munkaerőpiac létrehozására a fogyatékossággal élő személyek és mindenki számára, összhangban az uniós szerződésekkel és a szociális jogok európai pillérében meghatározott jogokkal, valamint az ENSZ 2030-as menetrendjében és a fenntartható fejlődési célokban rögzített nemzetközi értékekkel; felszólítja az EU-t és a tagállamokat a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének ratifikálására;

úgy véli, hogy mielőbb felül kell vizsgálni a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelvet, hogy teljes összhangba kerüljön a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, és létrejöjjön egy részvételi folyamat, amelynek célja a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek közvetlen és teljes körű bevonásának biztosítása;

A befogadó és akadálymentes munkahelyekért

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el egyetemes tervezési szabványokat és iránymutatásokat a környezet, a programok, a szolgáltatások és a termékek akadálymentesítésére vonatkozóan – beleértve a munkahelyeket, azok felszereltségét és létesítményeit is – annak érdekében, hogy mindenki által használhatók legyenek;

felszólítja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a fogyatékossággal élő személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodás biztosításáról a munkahelyeken anélkül, hogy ennek költségeit a munkavállalók fizetnék; felszólítja a Bizottságot, hogy az irányelv 5. cikkének a nemzeti jogba való hatékony átültetése érdekében az észszerű alkalmazkodásra vonatkozóan dolgozzon ki egyértelmű uniós iránymutatásokat, amelyek az egyének szükségleteivel összhangban részletezik annak lehetséges formáit; felhívja a Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárásokat, és ösztönözze a tagállamokat, gondoskodjanak arról, hogy az észszerű alkalmazkodás biztosításának elmulasztása esetén szankciórendszer álljon rendelkezésre, mivel e mulasztás a megkülönböztetés egyik formája; úgy véli, hogy a Parlament élhet azzal a lehetőséggel, hogy felszólítja a Bizottságot ilyen kötelezettségszegési eljárások megindítására; felhívja a tagállamokat, hogy készítsenek támogató és útmutató anyagokat, és biztosítsanak megfelelő képzést hozzáférhető formátumban a munkaadók, a felelős szervek, a munkavállalók és a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy fejlesszék a szükséges ismereteket, készségeket és tudatosságot az észszerű alkalmazkodás gyakorlati megvalósításával kapcsolatban, ezáltal is eloszlatva az annak megfizethetetlen költségeiről szóló tévhitet;

határozottan elítéli, hogy a 2000/78/EK tanácsi irányelv végrehajtása egyes tagállamokban nem egyenletes és nem kielégítő, és e tagállamok nem követik nyomon és nem szankcionálják hatékonyan és egységesen az uniós jog folyamatos megsértését;

kijelenti, hogy minden embert megillet a törvény előtti egyenlőséghez és mindennemű hátrányos megkülönböztetés elleni védelemhez fűződő jog, amelyet elismer Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az ENSZ egyezménye a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről, a polgári és politikai jogokról szóló, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányok, továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény, amelyek mindegyikét minden tagállam aláírta; emlékeztet arra, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 111. számú egyezménye megtiltja a hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás és a munkavégzés minden területén;

felszólítja a tagállamokat, hogy a befogadó munkahelyek előmozdítása érdekében alkalmazzanak kötelező munkahelyi sokszínűségi kvótákat vagy vizsgálják meg ezek bevezetését, és hatékony és arányos szankciókkal sújtsák a meg nem felelést; javasolja, hogy a bírságokból befolyó összegeket a befogadás szolgálatában fektessék be; hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézkedéseknek a kisebb szervezeteket figyelembe véve arányosaknak kell lenniük; sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák az állami és magánvállalkozásokat a mérhető célkitűzéseket és rendszeres értékeléseket tartalmazó, éves sokszínűségi terveik végrehajtásában, és támogassák a munkáltatókat a fogyatékossággal élő személyek felvételében, azáltal, hogy létrehozzák a fogyatékossággal élő álláskeresők önkéntes listáját vagy egyablakos kapcsolattartó pontját, ahonnan felvehetik a jelentkezőket; felhívja a tagállamokat, hogy a kvóták bevezetésével egy időben biztosítsanak képzést a munkaadók számára az alkalmazandó szabályok tartalmáról és hatályáról; felhívja a tagállamokat, hogy bízzák meg az állami foglalkoztatási szolgálatokat a fogyatékossággal élő álláskeresők önkéntes listájának elkészítésével, hogy segítsék a munkaadókat a sokszínűségi kvóták követelményének teljesítésében;

felszólítja az uniós intézményeket, hogy jó példával járjanak elöl azáltal, hogy bevezetnek egy általános, illetve egy célzottan a fogyatékossággal élő személyek felvételére vonatkozó sokszínűségi kvótát, belső iránymutatásokat dolgoznak ki az észszerű alkalmazkodásra vonatkozóan, biztosítják a méltányosságot és teljes akadálymentességet a felvételi folyamatban és a munkahelyen, valamint minden szinten alkalmaznak különféle fogyatékossággal élő személyeket, továbbá az állások betöltéséhez aktívan keresnek fogyatékossággal élő személyeket; felszólítja a tagállamokat, hogy ugyanezt tegyék közigazgatásukban;

felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el fenntartható, inkluzív foglalkoztatáspolitikákat, például adaptált munkaerő-felvételi eljárásokat, a munkaköri feladatok részekre bontását (job carving), személyre szabott, rugalmas és támogatott foglalkoztatást, munkakörmegosztást, egyedi besorolást és támogatást, valamint inkluzív vállalkozásokat, figyelembe véve a különböző típusú fogyatékossággal élő személyek sajátos jellemzőit, és ezáltal megkönnyítve a munkaerőpiachoz való hozzáférésüket; felszólítja a tagállamokat, hogy:

—	alkalmazzanak pénzügyi ösztönzőket és egyéb pénzügyi támogatási intézkedéseket olyan vállalatok, köztük kkv-k számára, amelyek fogyatékossággal élő személyeket toboroznak, vagy szakképzést és tanulószerződéses gyakorlati képzést biztosítanak számukra;

—	támogassák azokat a befogadó vállalatokat, amelyek közbeszerzés útján foglalkoztatást biztosítanak a fogyatékossággal élő személyek számára a nyílt munkaerőpiacon;

—	mozdítsák elő a személyre szabott munkaerő-közvetítési modelleket;

—	mozdítsák elő a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásával kapcsolatos vállalati társadalmi felelősségvállalást és támogassák azokat a szociális gazdasági szervezeteket, amelyek nyereségüket szociális célokba forgatják vissza;

—	valamint tájékoztassák a munkáltatókat ezekről a politikákról és ösztönzőkről;

felszólítja a tagállamokat, hogy segítsék azokat a vállalatokat, amelyek célzott pozitív intézkedéseket kínálnak a halmozott hátrányok kezelésére; felszólítja a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat, hogy azok alapján ki tudják dolgozni azon intézkedések kombinációját, amelyek hatékonyan alkalmazhatók a fogyatékossággal élő személyek egyenlő foglalkoztatásának előmozdítására;

10.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fogyatékossággal élő személyek aktív bevonásával sürgősen vezessenek be intézkedéseket a munka jövőjével kapcsolatos fő tendenciáknak a fogyatékosság szempontjából történő értékelésére annak érdekében, hogy olyan konkrét intézkedéseket határozzanak meg és vezessenek be, amelyek befogadóbbá teszik a munkaerőpiacot, figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek sokféleségét; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a megfelelően finanszírozott, befogadó és hozzáférhető kezdeményezések fontosságát, amelyek a fogyatékossággal élő személyek egész életen át tartó tanulását – ideértve szakképzését – és készségeik korai életkortól kezdődő fejlesztését célozzák, külön kiemelve a digitális és a zöld készségeket, összhangban az aktuális és jövőbeli munkaerőpiac gyorsan változó realitásaival és igényeivel; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy a fogyatékossággal élő személyek egész életük során megfelelő támogatást kapjanak, jobban kihasználják az innovatív technológiákat az egyenlő versenyfeltételek megteremtése, valamint az oktatás és a foglalkoztatás előtt álló akadályok felszámolása érdekében, valamint hogy segítsék a fogyatékossággal élő személyeket abban, hogy hozzáférjenek az önálló életvitelükhöz nélkülözhetetlen digitális eszközökhöz és szoftverekhez;

11.

felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék az állami foglalkoztatási szolgálatok kapacitását egy befogadó vállalatokból álló hálózat létrehozása céljából, alkalmazzanak minden szinten szakosodott foglalkoztatási kisegítőket, például munkahelyi mentorokat, akik a fogyatékossággal élő munkakeresők számára személyre szabott igényfelmérést, képzést és támogatást nyújtanak, és munkavégzést segítő asszisztenseket, akik, amíg szükséges, segítik a fogyatékossággal élő személyeket a nyitott munkaerőpiacon végzett munkájukban;

12.

felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az oktatásban az emberi jogi alapú megközelítéseket az inkluzív és megkülönböztetéstől mentes oktatási rendszerek létrehozása érdekében, valamint támogassák a megfelelő karokon tanuló egyetemi hallgatók részére az egyetemes tervezés, az észszerű alkalmazkodás és a munkahelyi sokszínűség területét érintő képzések kidolgozását és biztosítását fogyatékossággal élő személyek bevonásával, és segítsék elő a munkahelyi mentorok, a munkavégzést segítő asszisztensek és a fogyatékossággal és sokszínűséggel foglalkozó tanácsadók képzését, különös tekintettel a különböző fogyatékosságok sajátosságaira;

13.

felszólítja a tagállamokat, hogy a fogyatékossággal élő személyek képviselőivel együtt folyamatosan értékeljék a meglévő védett műhelyek jellemzőit, sokféleségét és hatékonyságát a tekintetben, hogy azok felvértezik-e a fogyatékossággal élő személyeket a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez szükséges készségekkel, és biztosítsák, hogy az ilyen műhelyekben dolgozókra is kiterjedjen a szociális biztonságra, a munkakörülményekre, a minimálbérekre és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó jogi keretek hatálya és védelme, egyúttal fokozatosan szüntessék meg azokat a rendelkezéseket, amelyek sértik a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, különösen annak 27. cikkét; felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezt a folyamatot; emlékeztet arra, hogy a védett műhelyekben való foglalkoztatást a fogyatékossággal élő személyek munkával töltött életszakasza során csak egy átmeneti lehetőségnek kell tekinteni; e tekintetben felhívja a tagállamokat, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel teljes összhangban dolgozzanak ki és mozdítsanak elő inkluzív foglalkoztatási modelleket a védett műhelyeken kívül, a nyitott munkaerőpiacon; ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy a védett műhelyekben a fogyatékossággal élő munkavállalók számára legalább a nyitott munkaerőpiacon dolgozók munkavállalói jogaival egyenértékű jogokat és jogállást biztosítsanak; felhívja ezzel összefüggésben a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az intézményi kitagolást, biztosítsanak hatékony, regionális és decentralizált ellátási rendszereket, ideértve a társadalom minden szintjén a szociális aktiválási szolgáltatásokat, és biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek zökkenőmentesebb részvételét a nyitott munkaerőpiacon és a társadalom egészében;

14.

sajnálja, hogy a valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés alááshatja az EUSZ célkitűzéseinek elérését;

15.

üdvözli a Bizottság kezdeményezéseit, például az Access City díjat, és támogatja a nemzeti, regionális és helyi szintű kezdeményezéseket;

16.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek a jogaik gyakorlása során számos jogi, intézményi, kommunikációs és társadalmi akadályba ütköznek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy szavazzanak, jelöltként induljanak közhivatal betöltésére, gyakorolják a polgári részvételt, vagy egyszerűen beleszólhassanak saját életük alakításába; ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek azonnali intézkedéseket jogi keretük megreformálására annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek az élet minden területén másokkal azonos jogképességgel rendelkezzenek, összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 12. cikkével, és emlékeztet arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 29. cikkével összhangban garantálni kell a fogyatékossággal élő személyek politikai jogait és annak lehetőségét, hogy e jogokat másokkal azonos alapon gyakorolhassák;

17.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az uniós forrásokat ne lehessen a fogyatékossággal élő személyek olyan szegregált foglalkoztatási rendszereire felhasználni, ahol nincs kilátás a nem védett környezetben való munkavégzésre;

A megkülönböztetésmentes munkahely érdekében

18.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a fogyatékossággal élő személyekkel, az őket képviselő szervezetekkel és esélyegyenlőségi szerveikkel végzett munkájukat átfogó figyelemfelkeltő kampányok és célzott képzések előkészítése és elindítása érdekében, akadálymentes és jelnyelven elérhető formában célba véve minden területen a munkaadókat, a felelős szerveket és a szélesebb társadalmat a fogyatékossággal élő személyek képességeiről és az általuk nyújtott hozzáadott értékről, valamint a sokszínűség, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előnyeiről a velük szemben jelenleg létező megbélyegzés és előítélet felszámolása, valamint a megfélemlítés, a zaklatás és kizsákmányolás elleni küzdelem és a mindenkit befogadó egyenlőség elérése érdekében;

19.

hangsúlyozza az információkhoz való hozzáférés fontosságát a megkülönböztetés áldozatai tekintetében; szükségesnek tartja, hogy a tagállamok tegyék meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az áldozatok számára biztosított legyen a jogi eljárás egésze alatt az észszerű, elérhető és akadálymentes jogi támogatás és tanácsadás, ideértve például a bizalmas és személyes tanácsadást, valamint az esélyegyenlőségi szervek vagy a megfelelő közvetítők által nyújtott érzelmi, személyes és erkölcsi támogatást; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy lépjenek fel a munkahelyi zaklatással és erőszakkal szemben, amely sérti a személyek méltóságát, illetve bántó munkahelyi környezetet teremt;

20.

felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak aktív intézkedéseket annak érdekében, hogy mindenki számára, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is védelmezzék a megkülönböztetésmentességet, összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménnyel biztosítsák a munkahelyek, a közlekedés és az épített környezet akadálymentességét, és a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítsák az észszerű alkalmazkodást a munka minden szakaszában, a toborzástól az előmenetelen át a biztonságos és egészséges munkakörülményekig és a foglalkoztatási rehabilitációig; felszólítja az uniós intézményeket, hogy tegyék meg ugyanezeket az intézkedéseket; felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő személyek egyenlő feltételek mellett gyakorolhassák munkavállalói és szakszervezeti jogaikat, valamint hogy védelmet kapjanak a – különösen a fogyatékossággal élő nőket sújtó – erőszakkal, megfélemlítéssel, internetes és egyéb zaklatással szemben, ideértve a szexuális zaklatást is; ennek érdekében sürgeti a tagállamokat, hogy ratifikálják az Isztambuli Egyezményt, amely feltehetőleg keresztirányú hatást gyakorol majd valamennyi uniós jogszabályra, különös tekintettel a fogyatékossággal élő nőkre, akik többszörös megkülönböztetéssel szembesülnek, és akik a leginkább ki vannak szolgáltatva a munkahelyi zaklatásoknak; felszólítja az uniós intézményeket, hogy tegyék meg ugyanezeket az intézkedéseket;

21.

hangsúlyozza továbbá egy olyan, a fogyatékossággal élők jogaival kapcsolatos garancia szükségességét, amely a fogyatékossággal élő nők igényeit kielégítő egyedi intézkedéseket tartalmaz;

22.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy garantálják, hogy az ágazati és vállalati szinten alkalmazott befogadási politikákat a munkavállalók képviselőivel konzultálva dolgozzák ki;

23.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak támogatást azon munkavállalóknak, akik valamilyen baleset nyomán bekövetkező fogyatékossággal élnek, a foglalkoztatásuk folytatása vagy az érintett személy új készségeinek megfelelő, a korábbival egyenértékű munkakör biztosítása révén, a sérülés előtt őket megillető jogok és munkakörülmények elvesztése nélkül;

24.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fogyatékossággal élő személyek toborzásának és munkába való visszatérésének támogatása során alkalmazzanak megelőző és inkluzív megközelítést a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén; megjegyzi, hogy ez olyan integrált útvonalakon keresztül érhető el, amelyek összekapcsolják a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet a foglalkoztathatósági intézkedések különböző formáival, például személyre szabott támogatással, tanácsadással, iránymutatással, valamint az általános és a szakképzéshez való hozzáféréssel;

25.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a meglévő, nemek közötti, fogyatékosságon és etnikai származáson alapuló bérkülönbségekkel, ezáltal küzdve a munkahelyi akadályokkal szembesülő és a többszörös megkülönböztetésnek kitett munkavállalók – különösen az LMBTI-személyek, a nők, a romák és a menekültek – közvetlen és közvetett bérdiszkriminációja és az őket érintő dolgozói szegénység kockázata ellen; várja a Bizottság előterjesztését a bérek munkahelyi átláthatóságáról szóló, 2021 első negyedévére bejelentett jogszabályról, amely a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat, különösen a fogyatékossággal élő személyeket sújtó bérszakadék elleni küzdelemre irányul;

26.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a transznemű személyek foglalkoztatás területén megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmének hatékonyságát, és felhívja a tagállamokat, hogy küzdjenek e megkülönböztetés ellen, különösen a foglalkoztatás területén;

27.

felszólítja a tagállamokat, hogy a munkaerőpiacra való belépésükkor vagy egy bizonyos jövedelemküszöb meghaladásakor ne fosszák meg a fogyatékossággal élő személyeket a fogyatékossággal kapcsolatos többletköltségeik fedezésére szolgáló fogyatékossági jogosultságaiktól, mivel ez a gyakorlat hozzájárul a dolgozói és az időskori szegénységhez, hiszen e jogosultságok célja, hogy segítsék a fogyatékossággal élő személyeket az akadályok legyőzésében és nagyban hozzájárulnak méltóságuk és egyenlőségük biztosítsához;

28.

felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak kellő rugalmasságot a szociális támogatások és ellátások nyújtása során annak érdekében, hogy azok hozzáigazíthatók legyenek a fogyatékossággal élő személyek egyéni igényeihez és karrierjéhez;

29.

felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a tagállamok hoztak-e részletes rendelkezéseket annak biztosítására, hogy az emberek gyakorolhassák a szülési szabadsághoz, az apasági szabadsághoz, a szülői szabadsághoz és a gondozási szabadsághoz, valamint a rugalmas munkavégzéshez való jogukat, és hogy ezek igazodnak-e a fogyatékossággal élő anyák, a fogyatékossággal élő vagy tartós betegségben szenvedő gyermeket nevelő anyák, illetve a sajátos körülményekkel – például koraszüléssel – szembesülő anyák eltérő igényeihez; ambiciózusabb intézkedésekre szólít fel a férfiak gondozóként betöltött egyenlő szerepének előmozdítása érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy terjesszenek elő nemzeti stratégiákat a házi gondozók támogatására; kitart amellett, hogy a nők egyenlő munkaerőpiaci részvételének biztosítása érdekében magas színvonalú és hozzáférhető gyermekgondozási szolgáltatásokra van szükség;

30.

felszólítja a Bizottságot, hogy a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel folytatott konzultációt követően tegyen javaslatot az esélyegyenlőségi szervekre vonatkozó normákról szóló jogszabályra, ezáltal erősebb felhatalmazást és megfelelő forrásokat adva számukra a fogyatékossággal élő személyeket megillető egyenlő bánásmód és a mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető információk terjesztésének biztosítására;

31.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak fenntartható finanszírozást a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek kapacitásépítéséhez, felismerve azok fontos szerepét a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelemben;

32.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy harmonizálják a fogyatékosság fogalmának meghatározását, és biztosítsák a fogyatékos státusz tagállamok közötti kölcsönös elismerését annak érdekében, hogy garantálják a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgását és az uniós polgársághoz fűződő jogaik gyakorlását; e célból felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a meglévő jogszabályokat, és gyűjtsék össze a tagállamok bevált gyakorlatait; elismeri, hogy a mozgás szabadsága alapvető jog az EU-ban; felszólítja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszék ki az uniós fogyatékossági kártya használatát valamennyi tagállamra és szélesítsék alkalmazási körét, lehetővé téve a fogyatékos státusz elismerését és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést az egész EU-ban, megkönnyítve ezzel a fogyatékossággal élő személyek külföldi letelepedését és munkavállalását; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy központi információs pontot, amely a nemzeti jelnyelveken és a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető formátumokban nyújt tájékoztatást a fogyatékossággal élő személyek számára elérhető szolgáltatásokról a különböző tagállamokban;

33.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival Foglalkozó Bizottságának 5. sz. általános megjegyzésével összhangban ismerjék el és mozdítsák elő az igénylő által irányított személyi segítségnyújtást az önálló életvitel és a munkaerőpiaci befogadás előmozdítása érdekében; emlékeztet arra, hogy a személyi segítségnyújtás különleges jellege miatt a szabad mozgásra vonatkozó rendelkezéseket hozzá kell igazítani a fogyatékossággal élő személyek igényeihez; uniós fellépésre szólít fel a személyi segítségnyújtás kérdésének szabályozása érdekében, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyek és segítőik szabad mozgására;

34.

emlékeztet arra, hogy az új technológiák lehetőségeket és kihívásokat is jelentenek valamennyi munkavállaló, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az új technológiák számottevő kihívást jelenthetnek a fogyatékossággal élő személyek számára az akadálymentesség tekintetében; ezért hangsúlyozza, hogy az akadálymentességet előfeltételként be kell építeni valamennyi uniós kezdeményezésbe, és hogy az EU-nak lépéseket kell tennie az egyetemes tervezés alkalmazásának támogatása érdekében, és biztosítania kell a támogató technológiák rendelkezésre állását és megfizethetőségét; felhívja a Bizottságot, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménnyel összhangban egyenlő alapon biztosítsa az információs és kommunikációs technológiák és rendszerek teljes és tényleges akadálymentességét, és ezzel összefüggésben nyújtson iránymutatásokat a mesterséges intelligencia fejlesztői részére, hogy a fejlesztési folyamatok során figyelembe vegyék a fogyatékossággal élő személyek igényeit, és így az újonnan létrejövő technológia ne hordozza magában a megkülönböztetés lehetőségét; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák azokat a kutatási programokat, amelyek a segítő technológiák fejlesztésére összpontosítanak, ideértve a robotikát, a digitális technológiákat és a mesterséges intelligenciát annak érdekében, hogy lehetővé váljon a fogyatékossággal élő személyek teljes integrációja az élet minden területén; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférjenek az igényeikhez igazított, megfizethető digitális eszközökhöz és szoftverekhez, és hogy építsenek a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek szakértelmére a fogyatékossággal élő személyek egyéni igényeinek leginkább megfelelő digitális eszközök vagy szoftverek meghatározása során;

További célzott fellépések és a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényesítése

35.

üdvözli a 2020 utáni időszakra vonatkozó uniós fogyatékosságügyi stratégiáról szóló nyilvános bizottsági konzultációt; felszólítja a Bizottságot, hogy a stratégiában helyezzen különös hangsúlyt a foglalkoztatásra, valamint vegye figyelembe a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény valamennyi rendelkezését, határozzon meg világos, mérhető és nagyratörő célokat a munkahelyi sokszínűséggel kapcsolatban, amelyek tükrözik a fogyatékossággal élő személyek heterogenitását, kezelje a többszörös és interszekcionális megkülönböztetést, és a fogyatékossággal élő személyek és képviseleti szervezeteik bevonásával kövesse nyomon a stratégia hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy a stratégia és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásának biztosításához elengedhetetlen a hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a szervezetekkel és a civil társadalommal európai, nemzeti és helyi szinten folytatott együttműködés; felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket a Covid19-járvánnyal kapcsolatos kihívások és a fogyatékossággal élő személyek elleni jogsértések kezelésére; hangsúlyozza, hogy a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés a Covid19-világjárvány során súlyosbodott, veszélyeztetve a fogyatékossággal élő személyek életét és veszélyeztetve fizikai és mentális egészségüket; felszólítja a Bizottságot, hogy kapcsolja össze a jövőbeli fogyatékosságügyi stratégiát az európai szemeszter folyamatával;

36.

felszólít a fogyatékossággal kapcsolatos, az Unió egészét lefedő, emberi jogi megközelítéssel történő adatgyűjtésre – beleértve a foglalkoztatást és a szakképzést – nem, életkor, fogyatékosság típusa, faj/etnikai származás, szexuális irányultság, iskolai végzettség stb. szerinti bontásban, amely azon fogyatékossággal élő személyekre is kiterjed, akik eddig kimaradtak a statisztikákból; felszólít a Covid19-válság fogyatékossággal élő személyekre gyakorolt hatásával kapcsolatos adatok gyűjtésére a jövőbeli válságokra való felkészülést célzó politikák előterjesztése céljából;

37.

felhívja az összes uniós intézményt és a tagállamokat, hogy a „semmit rólunk nélkülünk” mottóval összhangban lépjenek fel, alakítsanak ki szoros együttműködést a fogyatékossággal élő személyekkel és az őket képviselő szervezetekkel, építsenek szakértelmükre és aktívan vonják be őket a megfelelő döntéshozatal, jogszabályalkotás, stratégiák, politikák és programok valamennyi szakaszába, ideértve a többségi társadalmat érintőket is;

38.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a többszörös megkülönböztetésnek kitett személyek sajátos helyzetét figyelembe véve érvényesítsék a fogyatékossággal élő személyek jogait a foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi javaslatban, beleértve a munka jövőben várható átalakulására vonatkozókat is, valamint a digitális és zöld készségek fejlesztését célzó intézkedések tervezése és végrehajtása során;

39.

felszólítja a Bizottságot – különösen az Esélyegyenlőségi Munkacsoportot – és a tagállamokat, hogy – különös tekintettel az interszekcionális megkülönböztetésnek kitett személyekre – szisztematikusan érvényesítsék a fogyatékossággal élő személyek jogait az összes vonatkozó jogszabályban, politikában és programban, mivel a foglalkoztatás egyenlősége elválaszthatatlan az oktatáshoz, az egészséghez, a lakhatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz, a szociális védelemhez való egyenlő hozzáféréstől, valamint hogy terjesszék ki az akadálymentesítés fókuszát, hogy előrelépések történjenek az akadálymentes épített környezet, nyilvános terek, közlekedés, információ, valamint információs és kommunikációs technológiák stb. megvalósítása terén; e tekintetben hangsúlyozza egy fogyatékosságügyi kapcsolattartó pont kijelölésének szükségességét az összes uniós intézményben, beleértve a Bizottság valamennyi főigazgatóságát és az uniós ügynökségeket, azon túl, hogy létrehoznak egy intézményközi koordinációs mechanizmust is a fogyatékossággal élő személyek szempontjai érvényesítésének biztosítására az összes uniós jogszabályban;

40.

aggodalmát fejezi ki a fogyatékossággal élő személyek, különösen a vakok és a siketek, az értelmi fogyatékossággal vagy autizmus spektrumzavarral élő személyek tájékoztatáshoz és kommunikációhoz való hozzáférésének jelentős akadályai miatt; emlékeztet arra, hogy az információk fogadásával és közlésével, valamint az információs és kommunikációs technológiák használatával kapcsolatos egyéni képességek közötti különbségek tudásbeli szakadékot jelentenek, amely hozzájárul az egyenlőtlenségek kialakulásához;

41.

felszólít az uniós jog és szakpolitikák horizontális és átfogó felülvizsgálatára a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménynek való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében;

42.

felhívja a tagállamokat, hogy integrált megközelítés révén kezeljék a fogyatékossággal élő gyermekekkel szembeni megkülönböztetést és erőszakot, elismerve, hogy nagyobb a kockázata annak, hogy ők ilyen magatartás áldozataivá válnak; hangsúlyozza, hogy képviselni kell a fogyatékossággal élő gyermekek érdekeit a velük foglalkozó jogszabályok, politikák, szolgáltatások és intézkedések kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése során;

43.

hangsúlyozza, hogy az új migrációs és menekültügyi paktumba konkrét és megfelelő rendelkezéseket kell beépíteni annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit minden eljárás minden szakaszában helyesen kezeljék;

44.

sajnálja, hogy az uniós jog a munkahelyen és a foglalkoztatáson kívül nem védi meg az egyéneket a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetéssel szemben;

45.

felszólítja a Tanácsot, hogy minden további késedelem nélkül számolja fel a javasolt, megkülönböztetés elleni horizontális irányelvről szóló tárgyalások útjában álló akadályokat, és ezzel tegyen lépéseket a megállapodás irányában, ezáltal a foglalkoztatás területén túlra is kiterjesztve a fogyatékossággal élő személyek védelmét;

46.

mély aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a főbb programok, köztük a strukturális alapokból fedezett programok többsége nem éri el a leginkább rászoruló csoportokat, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket; felhívja ezért az Európai Számvevőszéket, hogy alaposan ellenőrizze az uniós programok teljesítményét, különös tekintettel az oktatási és foglalkoztatási programokra, például az Európai Szociális Alap Pluszra (ESZA+), az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (IFK), az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA) és az Erasmus+-ra;

47.

felszólítja a Bizottságot annak garantálására, hogy az uniós alapok tiszteletben tartsák az uniós és nemzetközi emberi jogi normákat és egyezményeket, például a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, és ne támogassanak olyan intézkedéseket és programokat, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz és a társadalmi kirekesztéshez; felszólatja továbbá a Bizottságot, hogy finanszírozzon olyan intézkedéseket, amelyek akadálymentes környezetet, termékeket, szolgáltatásokat, gyakorlatokat és eszközöket hoznak létre, elősegítik az intézményi kitagolást és támogatják a személyi segítségnyújtást, valamint garantálja, hogy az uniós finanszírozású intézkedések elérjék a fogyatékossággal élő személyeket, és biztosítsák aktív társadalmi részvételüket;

o o

48.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a tagjelölt országok parlamentjeinek és kormányainak, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének, az Európai Számvevőszéknek, az Európai Bíróságnak, az európai ombudsmannak, a Régiók Bizottságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a szubnacionális parlamentekkel és tanácsokkal való megosztás céljából, valamint az Európa Tanácsnak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

(1) HL L 23., 2010.1.27., 35. o.

(2) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(3) HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

(4) HL C 137. E, 2010.5.27., 68. o.

(5) HL L 327., 2016.12.2., 1. o.

(6) HL L 151., 2019.6.7., 70. o.

(7) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

(8) HL L 167., 2018.7.4., 28. o.

(9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0183.

(10) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0156.

(11) HL C 363., 2020.10.28., 164. o.

(12) HL C 356., 2018.10.4., 110. o.

(13) HL C 101., 2018.3.16., 138. o.

(14) HL C 353., 2016.9.27., 41. o.

(15) HL C 131. E, 2013.5.8., 9. o.

(16) HL C 212. E, 2010.8.5., 23. o.

(17) HL C 187., 1988.7.18., 236. o.

(18) HL C 379., 1998.12.7., 66. o.

(19) HL C 224., 2018.6.27., 68. o.

(20) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.

(21) HL C 411., 2020.11.27., 94. o.

(22) HL C 204., 2018.6.13., 179. o.

(23) A „fogyatékossággal élő személyek” fogalmát a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 1. cikkében meghatározottak szerint alkalmazzuk: „fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.”

(24) A Charta 21. és 26. cikke.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. (HL L 261. I, 2019.10.14., 1. o.).

(26) Jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó uniós statisztikák (EU-SILC) 2017.

(27) Ugyanott.

(28) EU-SILC 2017.

(29) Az ONCE és az Európai Vakok Szövetsége: „Jelentés a vakok és gyengénlátók helyzetéről az európai foglalkoztatás tekintetében 10 évvel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény elfogadása után: kihívások és lehetőségek”, 2019. október.

(30) Inclusion Europe.

(31) Autism Europe: „Az autizmus és a munka – Együtt képesek vagyunk rá” (Autism and Work – Together we can), 2014.

(32) Egyenlőségi és emberi jogi bizottság, 107. sz. kutatási jelentés – Bérszakadékok kutatása, „A fogyatékossági bérszakadék”, 2017. augusztus.

(33) European Centre for Minority Issues, 8. sz. tanulmány: „Not Even in the Margins: Where are Roma with Disabilities?”, 2016. február.

(34) Stonewall, „LMBT in Britain – Work Report”, 2018.

(35) A felmérést az Önálló Életvitel Európai Hálózata (ENIL) készítette.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/62

P9_TA(2021)0079

A hatóanyagok, többek között a dimoxistrobin

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a benfluralin, a dimoxistrobin, a fluazinam, a flutolanil, a mekoprop-P, a mepikvat, a metiram, az oxamil és a piraklostrobin hatóanyag jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. január 22-i (EU) 2021/52 bizottsági végrehajtási rendeletről (2021/2552(RSP))

(2021/C 474/05)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a benfluralin, a dimoxistrobin, a fluazinam, a flutolanil, a mekoprop-P, a mepikvat, a metiram, az oxamil és a piraklostrobin hatóanyag jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. január 22-i (EU) 2021/52 bizottsági végrehajtási rendeletre (1),

—	tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 17. cikke első bekezdésére és 21. cikkére,

—	tekintettel a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának 2020. december 10-i véleményére,

—	tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. cikke (7) bekezdésének végrehajtásáról és a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékének létrehozásáról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/408 bizottsági végrehajtási rendeletre (3),

—	tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére (4),

—	tekintettel a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.	mivel a dimoxistrobint 2006. október 1-jén a 2006/75/EK bizottsági irányelvvel (6) felvették a 91/414/EGK tanácsi irányelv (7) I. mellékletébe, és az 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyott hatóanyagnak tekintendő;

B.	mivel 2013 óta folyamatban van a dimoxistrobin 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (8) szerinti jóváhagyásának meghosszabbítására irányuló eljárás;

mivel a dimoxistrobin hatóanyag jóváhagyási időtartamát, amely eredetileg 2016. szeptember 30-án járt volna le, az 1136/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (9) 16 hónappal, majd ezt követően az (EU) 2018/84 (10), az (EU) 2018/1796 (11) és az (EU) 2019/2094 (12) bizottsági végrehajtási rendelet további egyéves időszakokkal már meghosszabbította, és nemrég az (EU) 2021/52 végrehajtási rendelet ismét egy évvel, 2022. január 31-ig meghosszabbította;

mivel a Bizottság az (EU) 2021/52 végrehajtási rendeletében a meghosszabbítások érdemi indokai helyett csak annyit közölt, hogy „mivel az anyagok értékelése a kérelmezőkön kívül álló okok miatt halasztást szenvedett, a szóban forgó hatóanyagok jóváhagyása valószínűleg még azelőtt lejár, hogy meghosszabbításukról döntés születne”;

mivel az 1107/2009/EK rendelet célja, hogy biztosítsa mind az emberi és állati egészség, mind a környezet magas szintű védelmét, és ezzel egyidejűleg megőrizze az uniós mezőgazdaság versenyképességét; mivel megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a népesség sérülékenyebb csoportjai, például a várandós nők, a csecsemők és a gyermekek védelmére;

mivel érvényesülnie kell az elővigyázatosság elvének, és az 1107/2009/EK rendelet kimondja, hogy a növényvédő szerek csak olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyekről kimutatták, hogy egyértelműen előnyösek a növénytermesztés szempontjából, és várhatóan nem hatnak károsan az emberek és állatok egészségére, illetve nem terhelik elfogadhatatlan mértékben a környezetet;

mivel az 1107/2009/EK rendelet előírja, hogy a biztonság érdekében a hatóanyagok jóváhagyási időtartamát korlátozni kell; mivel a jóváhagyási időtartamnak arányosnak kell lennie az ilyen anyagok alkalmazásával járó lehetséges kockázatokkal, az (EU) 2021/52 végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó hatóanyagok esetében ugyanakkor egyértelmű, hogy ilyen arányosság nem áll fenn;

mivel a Bizottságnak és a tagállamoknak lehetőségük van arra, illetve felelősségük is, hogy az elővigyázatosság elve szerint járjanak el olyan esetekben, amikor az egészségre gyakorolt káros hatások kockázatát megállapították, de ennek tudományos megítélése továbbra is bizonytalan, és ennek jegyében az emberi egészség magas szintű védelmét biztosító ideiglenes kockázatkezelési intézkedéseket fogadjanak el;

mivel az 1107/2009/EK rendelet 21. cikke konkrétabban úgy rendelkezik, hogy a Bizottság bármikor felülvizsgálhatja egy hatóanyag jóváhagyását, különösen abban az esetben, ha az új tudományos és műszaki ismeretek fényében úgy véli, hogy arra utaló jelek mutatkoznak, hogy az anyag már nem felel meg a rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak, és mivel ez a felülvizsgálat az anyag jóváhagyásának visszavonásához vagy módosításához vezethet;

Endokrin károsító tulajdonságok

mivel 2015-ben a dimoxistrobint az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelettel felvették a „helyettesítésre jelölt anyagok” listájára, mivel e hatóanyag akut referenciadózisa (ARfD) jelentősen alacsonyabb, mint az e csoporthoz tartozó jóváhagyott hatóanyagok többsége esetében, és mivel endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagnak kell tekinteni, amely az emberekre nézve esetleg káros hatású;

mivel az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.6.5. pontja szerint egy hatóanyag nem hagyható jóvá, ha az emberekre nézve esetleg káros hatású, endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagnak minősül, kivéve, ha a növényvédő szerben lévő adott hatóanyagnak való humán expozíció mértéke a felhasználás javasolt reális feltételei mellett elhanyagolható, azaz a terméket zárt rendszerekben vagy az emberrel való érintkezést kizáró körülmények között használják, és az adott hatóanyag élelmiszerben vagy takarmányban levő szermaradékainak mennyisége nem haladja meg a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott alapértéket;

mivel elfogadhatatlan, hogy az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztetve továbbra is engedélyezzék az Unióban egy olyan anyag használatát, amelyről ismert, hogy megfelel a mutagén, rákkeltő és/vagy reprodukciót károsító, illetve endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkező hatóanyagokra vonatkozó, az emberi egészség és a környezet védelme érdekében megállapított kizárási kritériumoknak;

mivel a kérelmezők azzal, hogy hiányos adatokat szolgáltatnak, illetve további eltéréseket és különleges feltételeket kérelmeznek, és így szándékosan meghosszabbítják az újbóli értékelés folyamatát, saját előnyükre fordíthatják a Bizottság munkamódszereibe beépített automatikus rendszert, amely azonnal meghosszabbítja a hatóanyagok jóváhagyási időtartamát, ha az újbóli kockázatértékelés még nem zárult le, ami elfogadhatatlan kockázatokat eredményez az emberi egészségre és a környezetre nézve, hiszen a veszélyes anyagnak való kitettség ez idő alatt továbbra is fennáll;

mivel a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalásában a Parlament felszólította a Bizottságot és a tagállamokat „annak biztosítására, hogy az eljárás időtartamára vonatkozó jóváhagyási időszaknak a rendelet 17. cikke szerinti eljárási meghosszabbodására ne kerüljön sor azokban az esetekben, ha mutagén, rákkeltő, reprodukciót károsító (és ezért az 1A vagy 1B kategóriába tartozó), hormonháztartást zavaró, illetve emberi vagy állati egészséget károsító aktív hatóanyagokról van szó, amilyen például a jelenlegi körülmények között a flumioxazin, a triklopir, a klórtoluron és a dimoxisztrobin”;

mivel a Parlament 2019. december 18-i állásfoglalásában (14) már kifogást emelt a dimoxistrobin jóváhagyási időtartamának korábbi meghosszabbítása ellen, és a Bizottság nem adott meggyőző választ erre az állásfoglalásra, valamint nem bizonyította megfelelően, hogy egy újabb meghosszabbítás nem lépi túl végrehajtási hatáskörét;

mivel 10 hatóanyag – köztük a dimoxistrobin – jóváhagyási időtartamának az (EU) 2019/2094 végrehajtási rendelet szerinti előző, 2019-es meghosszabbítását követően az említett anyagok közül csak egy esetében nem újították meg a jóváhagyást, míg a fennmaradó kilenc anyag jóváhagyási időtartamát az (EU) 2021/52 végrehajtási rendelettel ismét meghosszabbították, ami többük esetében immár a harmadik vagy negyedik, két hatóanyag esetében pedig a hatodik meghosszabbítás volt;

úgy véli, hogy az (EU) 2021/52 végrehajtási rendelet túllépi az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

úgy véli, hogy az (EU) 2021/52 végrehajtási rendelet nem tartja tiszteletben az elővigyázatosság elvét;

úgy véli, hogy a dimoxistrobin jóváhagyási időtartamát meghosszabbító döntés nincs összhangban az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott biztonsági kritériumokkal, és azt nem alapozzák meg sem az adott anyag használatának biztonságosságát alátámasztó bizonyítékok, sem pedig az Unióban, élelmiszer-termelési célra történő felhasználása iránti bizonyított és sürgős igény;

felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza az (EU) 2021/52 végrehajtási rendeletet, és nyújtson be a bizottságnak új tervezetet, amely figyelembe veszi valamennyi érintett anyag, különösen a dimoxistrobin káros tulajdonságaira vonatkozó tudományos bizonyítékokat;

felszólítja a Bizottságot, hogy a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának következő ülésén nyújtson be a dimoxistrobin jóváhagyásának meghosszabbítását megtagadó javaslatot;

felszólítja a Bizottságot, hogy közölje a Parlamenttel azokat a konkrét okokat, amelyek miatt az anyagok értékelése a kérelmezőkön kívül álló okok miatt halasztást szenvedett, továbbá hogy mely konkrét végpontok állnak még értékelés alatt, és hogy ez az értékelés miért igényel ilyen sok időt;

újra felszólítja a Bizottságot, hogy csak olyan anyagokra vonatkozóan nyújtson be a jóváhagyási időtartam meghosszabbítására irányuló végrehajtásirendelet-tervezeteket, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a tudomány jelenlegi állása alapján várhatóan nem tesz a jóváhagyás meghosszabbításának megtagadására irányuló javaslatot;

újra felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza az anyagokra vonatkozó jóváhagyásokat, amennyiben bizonyítékok vagy észszerű kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy azok nem felelnek meg az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott biztonsági kritériumoknak;

újra felszólítja a tagállamokat, hogy időben biztosítsák az olyan hatóanyagok jóváhagyásának megfelelő újraértékelését, amelyek tekintetében bejelentő tagállamként járnak el, továbbá a lehető legrövidebb időn belül gondoskodjanak a fennálló késedelmek hatékony megszüntetéséről;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 23., 2021.1.25., 13. o.

(2) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(3) HL L 67., 2015.3.12., 18. o.

(4) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(5) HL C 433., 2019.12.23., 183. o.

(6) A Bizottság 2006/75/EK irányelve a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a dimoxistrobin hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról (HL L 248., 2006.9.12., 3. o.).

(7) A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).

(8) A Bizottság 844/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 18.) a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó eljárás végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról (HL L 252., 2012.9.19., 26. o.).

(9) A Bizottság 1136/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 12.) az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek a klotianidin, a dimoxistrobin, az oxamil és a petoxamid hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 302., 2013.11.13., 34. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2018/84 végrehajtási rendelete (2018. január 19.) az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek a klórpirifosz, a klórpirifosz-metil, a klotianidin, a rézvegyületek, a dimoxistrobin, a mankozeb, a mekoprop-P, a metiram, az oxamil, a petoxamid, a propikonazol, a propineb, a propizamid, a piraklosztrobin és a zoxamid hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 16., 2018.1.20., 8. o.).

(11) A Bizottság (EU) 2018/1796 végrehajtási rendelete (2018. november 20.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az amidoszulfuron, a bifenox, a klórpirifosz, a klórpirifosz-metil, a klofentezin, a dikamba, a difenokonazol, a diflubenzuron, a diflufenikan, a dimoxistrobin, a fenoxaprop-P, a fenpropidin, a lenacil, a mankozeb, a mekoprop-P, a metiram, a nikoszulfuron, az oxamil, a pikloram, a piraklostrobin, a piriproxifen és a tritoszulfuron hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 294., 2018.11.21., 15. o.).

(12) A Bizottság (EU) 2019/2094 végrehajtási rendelete (2019. november 29.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a benfluralin, a dimoxistrobin, a fluazinam, a flutolanil, a mankozeb, a mekoprop-P, a mepikvát, a metiram, az oxamil és a piraklostrobin hatóanyag jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 317., 2019.12.9., 102. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament 2019. december 18-i állásfoglalása az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a benfluralin, a dimoxistrobin, a fluazinam, a flutolanil, a mankozeb, a mekoprop-P, a mepikvát, a metiram, az oxamil és a piraklosztrobin hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági végrehajtási rendelet tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0099).

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/66

P9_TA(2021)0080

A géntechnológiával módosított GHB614 × T304-40 × GHB119 gyapot

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított GHB614 × T304-40 × GHB119 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D070621/02 – 2021/2553(RSP))

(2021/C 474/06)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított GHB614 × T304-40 × GHB119 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D070621/02,

—	tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—	tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelemről, valamint a 641/2004/EK és az 1981/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló 503/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2),

—	tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2021. január 11-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—	tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 11. és 13. cikkére,

—	tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. június 21-én elfogadott és 2018. július 25-én közzétett véleményre (4),

—	tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (5),

—	tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

mivel 2014. szeptember 30-án a Bayer CropScience AG (a továbbiakban: kérelmező) az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a géntechnológiával módosított GHB614 × T304-40 × GHB119 gyapotot (a továbbiakban: géntechnológiával módosított gyapot) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a géntechnológiával módosított gyapotot tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.	mivel az EFSA 2018. június 21-én kedvező véleményt adott, amelyet 2018. július 25-én tettek közzé;

mivel a géntechnológiával módosított gyapot három genetikailag módosított gyapotesemény keresztezéséből származik, glufozinátot és glifozátot tartalmazó gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességet biztosít, valamint két rovarölő fehérjét („Bt” vagy „Cry” fehérjét), Cry1Ab-t és Cry2Ae-t állít elő, amelyek a gyapottal táplálkozó bizonyos lepidopterák (lepkék) lárváira mérgezőek (6);

mivel annak ellenére, hogy a gyapotmagolaj emberi fogyasztása Európában viszonylag korlátozott, számos különböző élelmiszer-ipari termékben megtalálható, például egyes salátaöntetekben, majonézekben, finompékárukban, kenhetőcsokoládé-termékekben és burgonyaszirmokban; mivel a gyapotot elsősorban gyapotmagpogácsa, gyapotmagliszt vagy teljes zsírtartalmú gyapotmag formájában adják az állatoknak (7); mivel a gyapotot az emberek gyapotliszt formájában is fogyasztják;

mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

mivel az 503/2013/EU végrehajtási rendelet előírja annak értékelését, hogy a várható mezőgazdasági gyakorlatok befolyásolják-e a tanulmányozott végpontok eredményét; mivel az említett végrehajtási rendelet szerint ez különösen fontos a gyomirtó szerekkel szemben ellenálló növények esetében; mivel továbbá a terepkísérletekre kiválasztott különböző helyszíneknek tükrözniük kell a növény termesztésének különböző meteorológiai és agronómiai feltételeit;

A génkifejeződésre és a növényösszetételre vonatkozó adatok hiánya

mivel a géntechnológiával módosított gyapot összetételének és agronómiai értékelésének céljából szántóföldi kísérleteket csak nyolc helyszínen végeztek az Egyesült Államokban, más releváns gyapottermelő területeken viszont nem; mivel csak egy évből, 2012-ből származó adatokat használtak fel arra, hogy adatokat szolgáltassanak a növények termesztésének releváns meteorológiai körülményeiről;

H.	mivel a glufozinátot és a glifozátot nem használták kiegészítő gyomirtó szerként olyan magas dózisokban, amilyeneket a gyomrezisztencia erősödésével összefüggésben el lehetne várni;

mivel az EFSA nem kért további vizsgálatokat, pl. egy évnél hosszabb ideig tartó és más gyapottermelő régiókban lévő helyszíneken végzett szántóföldi kísérleteket; mivel továbbá nem állítottak elő olyan adatokat, amelyek szélsőségesebb környezeti feltételekre vonatkoznának, például olyanokra, amilyeneket az éghajlatváltozás okoz, annak ellenére, hogy kimutatták, hogy a környezeti tényezők hatással lehetnek a Bt-toxinok expresszálására (8);

A kiegészítő gyomirtószerek értékelésének hiánya

mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt (9); mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a géntechnológiával módosított gyapot nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak és glifozátnak, és hogy ezért a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag lehet jelen;

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy a besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be;

L.	mivel az EFSA szerint hiányoznak azok a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé tennék, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek a glifozát számos, a géntechnológiával módosított, glifozáttűrő növények esetében releváns bomlásterméke tekintetében (10);

mivel a glufozinát 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagnak minősül, így megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) kizárási kritériumainak; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt (12); mivel a géntechnológiával módosított gyapot glufozináttal szembeni tűrőképességét a kétszeresére növelték, ami még magasabb adagok alkalmazását teszi lehetővé a növényeken;

mivel a vizsgálatok azt mutatják, hogy a glifozát és a glufozinát súlyosan befolyásolhatja a mikrobiomot (13), következésképpen mielőtt bármilyen következtetést le lehetne vonni az egészségügyi hatásokról és az élelmiszer-biztonságról, először értékelni kell az élelmiszerekben és takarmányokban a glifozáttal és a glufozináttal való permetezés révén megjelenő Bt-toxinok bélrendszerre gyakorolt hosszú távú toxicitását (vegyes toxicitását);

mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradékanyagok és bomlástermékeik értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testülete hatáskörén, és ezért azt nem végzik el a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként; mivel ez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek az érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás válthatja ki (14);

A Bt-toxinokkal kapcsolatos lezáratlan kérdések

mivel a biztonságossági vizsgálatok elvégzéséhez Escherichia coliban (E. coli) és B. thuringiensisben előállított Cry1Ab és Cry2Ae fehérjéket használtak, nem pedig a géntechnológiával módosított növény által előállított fehérjéket (15), ami azt jelenti, hogy a mérgező hatások értékelése a baktériumokban mesterségesen előállított Bt-toxinok és a növény által termelt Bt-toxinok feltételezett egyenértékűségén alapul; mivel ugyanakkor a szinergikus hatások megfelelő figyelembevétele érdekében az értékelések nem alapulhatnak kizárólag mikrobiális rendszerekben előállított transzgénikus Bt-toxinokkal végzett vizsgálatokon;

mivel továbbá kevés jelentőség tulajdonítható az elszigetelt fehérjékkel végzett toxikológiai vizsgálatoknak, mivel a géntechnológiával módosított növényekben, például a kukoricában, a gyapotban és a szójababban előforduló Bt-toxinok természetüknél fogva mérgezőbbek, mint az izolált Bt-toxinok; mivel ennek az az oka, hogy a növényi szövetben jelen lévő proteázgátlók (PI) növelhetik a Bt-toxinok toxicitását a lebomlásuk késleltetésével; mivel ezt a jelenséget számos tudományos vizsgálat igazolta, többek között a Monsanto 30 évvel ezelőtt végzett tanulmánya, amely kimutatta, hogy még a rendkívül alacsony PI-szintek is akár húszszorosára növelték a Bt-toxinok toxicitását (16);

mivel ezeket a hatásokat soha nem vették figyelembe az EFSA kockázatértékelései során, még akkor sem, ha azok minden, az Unióban behozatalra vagy termesztésre engedélyezett Bt-növény esetében relevánsak; mivel a PI és a Bt-toxinok közötti kölcsönhatásból eredő fokozott toxicitásból eredő kockázatok nem zárhatók ki a Bt-toxinokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztó emberekre és ilyen takarmányokat fogyasztó állatokra nézve;

mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-toxinoknak való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-toxinok adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek (17), ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak a Bt-toxinokkal fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozó műveletnek, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként; mivel ez problematikus, mivel a glifozáttal és glufozináttal való permetezésből származó maradékanyagok ismert módon megzavarják a mikrobiomot, ami például erősítheti a Bt-toxinokkal kombinált immunreakciókat (18);

Bt-növények: a nem célszervezetekre gyakorolt hatások és fokozott rezisztencia

U.	mivel a rovarölő szerek használatától eltérően – amikor az expozíció a permetezéskor és azt követően korlátozott ideig áll fenn – a genetikailag módosított Bt-növények használata a célszervezetek és a nem célszervezetek Bt-toxinokkal szembeni folyamatos expozíciójához vezet;

mivel az a feltételezés, hogy a Bt-toxinok egyetlen célspecifikus hatásmódot mutatnak, többé nem tekinthető helytállónak, és a nem célszervezetekre gyakorolt hatásokat nem lehet kizárni (19); mivel a jelentések szerint egyre több nem célszervezetet érnek hatások különféle formában; mivel egy közelmúltban készült áttekintés 39 olyan lektorált publikációt említ, amelyek a Bt-toxinok számos „tartományon kívüli” fajra gyakorolt, jelentős káros hatásáról számolnak be (20);

W.	mivel számos nem célszervezet lehet kitéve a Bt-toxinoknak az EU-ban importált Bt-növények kiszóródása, illetve az azokból származó hulladék és trágya révén; mivel a kockázatértékelés nem értékelte a nem célszervezetekre gyakorolt hatásokat;

mivel a kockázatértékelés nem mérlegelte a célkártevők Bt-toxinokkal szembeni rezisztenciájának kialakulását, amelynek lehetséges következménye a környezet szempontjából kevésbé biztonságos rovarölő szerek használata vagy a géntechnológiával módosított növényekre történő gyakoribb és magasabb dózisban történő kijuttatás a művelés szerinti országban; mivel az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége azt tervezi, hogy a következő három-öt évben fokozatosan megszünteti a Bt-kukorica számos hibridjét, valamint egyes Bt-gyapotfajtákat az ilyen növényekkel szembeni rovarrezisztencia növekedése miatt (21);

mivel bár voltak arra vonatkozó állítások, hogy a Bt-növények használata a rovarölő szerek használatának csökkenéséhez vezet, egy, az Egyesült Államokban nemrégiben közzétett tanulmány (22) megállapítja, hogy „a Bt-növények rovarölőszer-használati mintázatokra gyakorolt befolyását vizsgáló több elemzés a jelek szerint nem vette figyelembe a vetőmagkezelést, így túlbecsülhette a Bt-növényekhez kapcsolódó rovarölőszer-használat (különösen a »kezelt terület«) csökkenését”;

Z.	mivel az Unió részes fele a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezménynek, amely egyértelművé teszi, hogy mind az exportáló, mind az importáló országok nemzetközi felelősséggel rendelkeznek a biológiai sokféleség tekintetében;

A tagállami illetékes hatóságok észrevételei

AA.

mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak (23); mivel e kritikai észrevételek között szerepel, hogy a fenotípusos értékelésre, az összetételre és a toxicitásra vonatkozóan szolgáltatott adatok és adatelemzések nem elégségesek, hogy az összetétel-elemzés nem vette figyelembe a kiegészítő gyomirtó szerek maradványait és metabolitjait, valamint hogy a kérelmező környezetvédelmi felügyeleti tervre vonatkozó javaslata nem felel meg a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) VII. mellékletében meghatározott célkitűzéseknek, és hogy a nyomonkövetési tevékenységek nem kapcsolódnak a vonatkozó védelmi célokhoz; mivel egy tagállam illetékes hatósága elutasította a géntechnológiával módosított gyapot forgalomba hozatalára irányuló javaslatot azon az alapon, hogy a három egyedi eseményre vonatkozó korábbi értékelések nem voltak elégségesek az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához;

Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása

AB.

mivel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó 2017-es jelentése megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre (25); mivel az ENSZ 3.9. fenntartható fejlődési célja a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra (26); mivel a géntechnológiával módosított gyapot behozatalának engedélyezése növelné a keresletet a reprodukciót károsító gyomirtó szerrel kezelt növény és az Unióban már nem engedélyezett gyomirtó szer iránt, növelve ezáltal a harmadik országokban dolgozók expozícióját; mivel a munkavállalók fokozott kitettségének kockázata kiemelt problémát jelent a géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények esetében, tekintettel a felhasznált gyomirtó szerek nagyobb mennyiségére;

Antidemokratikus döntéshozatal

AC.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2021. január 11-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége; mivel (az Unió népességének 35,52 %-át képviselő) 13 tagállam az engedélyezés ellen szavazott, és csak 10 tagállam (27,49 %) szavazott mellette; mivel (37 %-ot képviselő) 4 tagállam tartózkodott;

AD.

mivel a Bizottság elismeri, hogy gondot okoz az a tény, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált;

AE.

mivel az Európai Parlament a 8. ciklusban összesen 36 állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), és a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel 9. ciklusában az Európai Parlament már 16 kifogást fogadott el a GMO-k forgalomba hozatala ellen; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO engedélyezését sem; mivel a tagállamok többek között az elővigyázatosság elvének az engedélyezési eljárás során való figyelmen kívül hagyása, valamint a kockázatértékeléssel kapcsolatos tudományos aggályok miatt nem támogatják az engedélyezést;

AF.	mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

AG.	mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésétől olyan esetben, amikor a Fellebbviteli Bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (27);

úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (28) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy a belső piac hatékony működésének biztosítása mellett alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állatok egészsége és az állatjólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez;

felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

üdvözli, hogy a Bizottság végül a képviselőknek címzett 2020. szeptember 11-i levelében elismerte, hogy a GMO-kra vonatkozó engedélyezési határozatoknál figyelembe kell venni a fenntarthatóságot (29); ugyanakkor mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság azóta is folytatja a géntechnológiával módosított szervezetek behozatalának engedélyezését, annak ellenére, hogy a Parlament ezt ellenzi és a tagállamok többsége ellene szavaz;

felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető legsürgősebben tegyen előrelépést a fenntarthatósági kritériumok kidolgozása terén, a Parlament teljes körű bevonásával; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást e folyamat végrehajtásának módjáról és időkeretéről;

ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy ne adjon ki gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó engedélyt mindaddig, amíg nem kerül sor a maradékanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó egyedi kivizsgálására, aminek teljes körű értékelést kell magában foglalnia a géntechnológiával módosított növények kiegészítő gyomirtó szerekkel történő permetezéséből visszamaradó maradékanyagok jelenlétére vonatkozóan, valamint értékelést a gyomirtó szerek bomlástermékei jelenlétére és bármely kombinált hatására vonatkozóan, ideértve magával a géntechnológiával módosított növénnyel való kölcsönhatásaikat is;

ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmiféle olyan, géntechnológiával módosított növény élelmezési vagy takarmányozási célú felhasználását szolgáló behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó hatóanyaggal szemben ellenállóvá tettek;

felhívja az EFSA-t, hogy ismerje el végre a natív Bt-toxinok és a géntechnológiával módosított növények szintetikus transzgénjei által expresszált fehérjék közötti lényeges különbségeket, és bővítse ki kockázatértékelését annak érdekében, hogy teljes mértékben figyelembe vegye a Bt-toxinok, a géntechnológiával módosított növények és azok összetevői, a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezés maradékanyagai, a környezet, valamint az egészségre és az élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatások közötti kölcsönhatásokat és kombinációs hatásokat;

felhívja az EFSA-t, hogy a továbbiakban ne fogadja el az olyan izolált fehérjéken alapuló toxicitási vizsgálatokat, amelyek szerkezete és biológiai hatásai valószínűleg eltérnek a növény által termelt fehérjékétől, továbbá követelje meg, hogy minden vizsgálatot a géntechnológiával módosított növényből származó szöveteken végezzenek el;

10.

felhívja az EFSA-t, hogy gondoskodjon arról, hogy a terepvizsgálatokból vagy üvegházakból származó adatok az agronómiai és környezeti feltételek kellően széles körét lefedjék ahhoz, hogy értékelni lehessen a génexpresszió és a növényösszetétel tekintetében a művelés során várható valamennyi stressztényező hatását;

11.

felhívja az EFSA-t, hogy gondoskodjon arról, hogy a terepvizsgálatokból vagy üvegházakból származó adatok a különböző fajták kellően széles körét lefedjék ahhoz, hogy értékelni lehessen a különféle genetikai háttereknek a génexpresszióra és a növényösszetételre gyakorolt hatását;

12.

felhívja az EFSA-t, hogy kérjen adatokat a géntechnológiával módosított növényekből származó élelmiszerek és takarmányok fogyasztásának a bél-mikrobiómára gyakorolt hatásáról;

13.

ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Unió nemzetközi megállapodások – például a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai – szerinti kötelezettségeit;

14.

felhívja a figyelmet arra, hogy az 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal (30) kapcsolatban az Európai Parlament által 2020. december 17-én elfogadott módosítások, amelyeket a Parlament a Tanáccsal folytatott tárgyalások alapjaként fogadott el, kimondják, hogy a Bizottság nem engedélyezhet GMO-kat, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem támogatja azt; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tartsa tiszteletben ezt az álláspontot, és felhívja a Tanácsot, hogy folytassa munkáját, és sürgősen fogadjon el egy általános megközelítést e kérdéssel kapcsolatban;

15.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2) HL L 157., 2013.6.8., 1. o.

(3) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(4) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének tudományos szakvéleménye a géntechnológiával módosított GHB614× T304-40 × GHB119 gyapot élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő, az 1829/2003/EK rendelet szerinti értékeléséről (EFSA-GMO-NL-2014-122. sz. kérelem), EFSA Journal, 2018; 16(7):5349,

https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2903/j.efsa.2018.5349

(5) A 8. parlamenti ciklusban a Parlament 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogást emelt a GMO-k engedélyezésével szemben. Emellett a 9. parlamenti ciklus során a következő további állásfoglalásokat fogadta el:

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028),

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029),

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030),

—

az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0054),

—

az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0055),

—

az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0056),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat, négyet vagy ötöt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0057),

—

az Európai Parlament 2020. május 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0069),

—

az Európai Parlament 2020. november 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és az (EU) 2018/1111 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0291),

—

az Európai Parlament 2020. november 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított SYHT0H2 (SYN-ØØØH2-5) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0292),

—

az Európai Parlament 2020. november 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 87460 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 87460, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0293),

—

az Európai Parlament 2020. december 17-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87751 × MON 87701 × MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0365),

—

az Európai Parlament 2020. december 17-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × MON 87411 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és MON 87411 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0366),

—

az Európai Parlament 2020. december 17-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MIR604 (SYN-IR6Ø4-5) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0367),

—

az Európai Parlament 2020. december 17-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 88017 (MON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0368),

—

az Európai Parlament 2020. december 17-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 (MON-89Ø34-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0369).

(6) Az EFSA véleménye, 10. o.

(7) Az EFSA véleménye, 22. o.

(8) Lásd például: Adamczyk, J. J. Jr., Meredith, W. R. Jr., „Genetic basis for variability of Cry1Ac expression among commercial transgenic Bacillus thuringiensis (Bt) cotton cultivars in the United States”, Journal of Cotton Science, 2004, 8(1), 433–440. o., https://pubag.nal.usda.gov/catalog/10670

valamint Trtikova, M., Wikmark, O.G., Zemp, N., Widmer, A., Hilbeck, A., Transgene expression and Bt protein content in transgenic Bt maize (MON810) under optimal and stressful environmental conditions, Plos ONE, 2015:10(4), e0123011, https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0123011

(9) Lásd például: Bonny, S., Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact, Environmental Management, 2016. január, 57(1), 31–48. o., https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738 és Benbrook, C.M., Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. – the first sixteen years, Environmental Sciences Europe, 2012. szeptember 28., 24. kötet (1), https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24

(10) Az EFSA által a glifozát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakértői vizsgálatából levont következtetés, EFSA Journal 2015; 13(11):4302, 3. o., https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4302

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(12) https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/active-substances/?event=as.details&as_id=79

(13) Lásd például: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0304389420301400?via%3Dihub

(14) A glifozát esetében csakugyan ez a helyzet áll fenn, ahogyan arra „A glifozátra vonatkozó hatályos maradékanyag-határértékekről szóló, a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti EFSA-felülvizsgálat” című indokolással ellátott vélemény is rámutat. EFSA Journal 2018; 16(5):5263, 12. o., https://www.efsa.europa.eu/fr/efsajournal/pub/5263

(15) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének tudományos szakvéleménye a Bayer CropScience AG által benyújtott, rovarrezisztens és gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított T-304-40 gyapot élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó, az 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelemről (hivatkozási szám: EFSA-GMO-NL-2011-97), EFSA Journal, 2013; 11(6):3251, https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3251 és az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének szakvéleménye a Bayer CropScience AG által benyújtott, rovarrezisztens és gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított GHB119 gyapot élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó, az 1829/2003/EK rendelet szerinti kérelemről (hivatkozási szám: EFSA-GMO-NL-2011-96), EFSA Journal, 2016; 14(10):4586, 14. o., https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4586

(16) MacIntosh, S.C., Kishore, G.M., Perlak, F.J., Marrone, P.G., Stone, T.B., Sims, S.R., Fuchs, R.L.: Potentiation of Bacillus thuringiensis insecticidal activity by serine protease inhibitors, Journal of Agricultural and Food Chemistry 38., 1145–1152. o., https://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/jf00094a051

(17) Az áttekintést lásd itt: Rubio-Infante, N., Moreno-Fierros, L.: An overview of the safety and biological effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in mammals, Journal of Applied Toxicology, 2016. május, 36(5)., 630–648. o., https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/jat.3252/full

(18) Parenti, M. D., Santoro, A., Del Rio, A., Franceschi, C.: Literature review in support of adjuvanticity/immunogenicity assessment of proteins, EFSA Supporting Publications, 2019. január, 16(1):1551, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.2903/sp.efsa.2019.EN-1551

(19) Lásd például: Hilbeck, A., Otto, M., Specificity and combinatorial effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in the context of GMO environmental risk assessment, Frontiers in Environmental Science 2015, 3:71, https://doi.org/10.3389/fenvs.2015.00071

(20) Hilbeck, A., Defarge, N., Lebrecht, T., Bøhn, T., Insecticidal Bt crops. EFSA’s risk assessment approach for GM Bt plants fails by design, RAGES 2020, 4. o., https://www.testbiotech.org/sites/default/files/RAGES_report-Insecticidal%20Bt%20plants.pdf

(21) https://www.dtnpf.com/agriculture/web/ag/crops/article/2020/09/29/epa-proposes-phasing-dozens-bt-corn

(22) Douglas, M.R., Tooker, J.F.: „Large-Scale Deployment of Seed Treatments Has Driven Rapid Increase in Use of Neonicotinoid Insecticides and Preemptive Pest Management in U.S. Field Crops”, Environmental Science and Technology, 2015., 49, 8, 5088–5097. o., https://pubs.acs.org/doi/10.1021/es506141g

(23) A tagállamok észrevételei, amelyek az EFSA kérdésnyilvántartásán keresztül érhetők el (hivatkozás: EFSA-Q-2014-00721): https://www.efsa.europa.eu/en/register-of-questions

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).

(25) https://www.ohchr.org/EN/Issues/Food/Pages/Pesticides.aspx

(26) https://www.un.org/sustainabledevelopment/health/

(27) A 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint ha nincs meg a tagállamok minősített többsége a fellebbviteli bizottságban, az Európai Bizottság az engedélyezést „folytathatja”, nem pedig „köteles folytatni”.

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(29) https://tillymetz.lu/wp-content/uploads/2020/09/Co-signed-letter-MEP-Metz.pdf

(30) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0364.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/74

P9_TA(2021)0081

A géntechnológiával módosított MZIR098 (SYN-ØØØ98-3) kukorica

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MZIR098 (SYN-ØØØ98-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D070620/02 – 2021/2554(RSP))

(2021/C 474/07)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a géntechnológiával módosított MZIR098 (SYN-ØØØ98-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D070620/02,

—	tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelemről, valamint a 641/2004/EK és az 1981/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2013. április 3-i 503/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2),

—	tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2021. január 11-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—	tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 11. és 13. cikkére,

—	tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2020. május 28-án elfogadott és 2020. június 26-án közzétett véleményre (4),

—	tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (5),

—	tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

mivel 2017. április 25-én a Syngenta Crop Protection NV/SA (a továbbiakban: kérelmező) az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a géntechnológiával módosított MZIR098 kukoricát (a továbbiakban: géntechnológiával módosított kukorica) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.	mivel az EFSA 2020. május 28-án kedvező véleményt adott, amelyet 2020. június 26-án tettek közzé;

mivel a géntechnológiával módosított kukoricát azért módosították, hogy toleránssá tegyék a glufonizáttartalmú gyomirtó szerekkel (kiegészítő gyomirtó szer) szemben és hogy előállítson két rovarölő fehérjét (Bt- vagy Cry-toxinokat): eCry3.1Ab és mCry3A, amelyek mérgezőek néhány kukoricával táplálkozó bogár lárvájára (6);

mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és megköveteli, hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe vegye az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a szóban forgó ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

A génkifejeződésre és a növényösszetételre vonatkozó adatok hiánya

mivel a géntechnológiával módosított kukorica összetételét érintő és agronómiai értékelése céljából szántóföldi kísérleteket csak nyolc helyszínen végeztek az Egyesült Államokban, más releváns kukoricatermelő területeken, például Brazíliában, Argentínában, Paraguayban vagy Uruguayban viszont nem; mivel csak egy évből, 2013-ból származó adatokat használtak fel arra, hogy adatokat szolgáltassanak a növények termesztésének releváns meteorológiai körülményeiről; mivel a glufozinátot nem használták kiegészítő gyomirtó szerként olyan magas dózisokban, amilyeneket a gyomrezisztencia erősítével összefüggésben el lehetne várni;

mivel az EFSA nem kért további vizsgálatokat, pl. egy évnél hosszabb ideig tartó és más kukoricatermelő régiókban végzett szántóföldi kísérleteket; mivel továbbá nem állítottak elő olyan adatokat, amelyek szélsőségesebb környezeti feltételekre vonatkoznának, például olyanokra, amilyeneket az éghajlatváltozás okoz, annak ellenére, hogy kimutatták, hogy a környezeti tényezők hatással lehetnek a Bt-toxinok expresszálására (7);

A glufozinát-maradványok elemzésének hiánya

H.	mivel a glufozinát az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) előírt „kizárási kritériumok” vonatkoznak rá; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt (9);

mivel a vizsgálatok azt mutatják, hogy a glufozinát súlyosan befolyásolhatja a mikrobiomot (10), és ezért mielőtt bármilyen következtetést lehetne levonni az egészségügyi hatásokról és az élelmiszer-biztonságról, először értékelni kell az élelmiszerekben és takarmányokban a glufozináttal való permetezés révén megjelenő Bt-toxinok bélrendszerre gyakorolt hosszú távú toxicitását (vegyes toxicitását);

mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradékanyagoknak és gyomirtószer-bomlástermékeknek, valamint ezek Bt-toxinokkal való kölcsönhatásának az értékelése kívül esik az EFSA GMO-testületének hatáskörén, és ezért GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként az értékelést nem végzik el;

A Bt-toxinokkal kapcsolatos lezáratlan kérdések

mivel a biztonságossági vizsgálatok elvégzéséhez az Escherichia coliban (E-coli) előállított eCry3.1Ab és mCry3A fehérjéket használták, nem pedig a géntechnológiával módosított növény által előállított fehérjéket (11), ami azt jelenti, hogy a mérgező hatások értékelése az E-coli által előállított Bt-toxinok és a növény által termelt Bt-toxinok feltételezett egyenértékűségén alapul; mivel egy tagállam illetékes hatósága szerint a szinergikus hatások megfelelő figyelembevétele érdekében az értékelések nem alapulhatnak kizárólag mikrobiális rendszerekben előállított transzgénikus Bt-toxinokkal végzett vizsgálatokon (12);

mivel ezeket a hatásokat soha nem vették figyelembe az EFSA kockázatértékelései során, még akkor sem, ha azok minden, az Unióban behozatalra vagy termesztésre engedélyezett Bt-növény esetében relevánsak; mivel nem zárható ki, hogy a PI és a Bt-toxinok közötti kölcsönhatásból eredő fokozott toxicitás kockázatokat hordoz a Bt-toxinokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztó emberekre és ilyen takarmányokat fogyasztó állatokra nézve;

mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-toxinoknak való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-toxinok adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek (14), ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak a Bt-toxinokkal fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozó műveletnek, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként; mivel ez problematikus, hiszen ismert, hogy a glufozináttal való permetezésből származó maradékanyagok megzavarják a mikrobiomot, ami például a Bt-toxinokkal kombinálva erősítiheti immunreakciókat (15);

Bt-növények: a nem célszervezetekre gyakorolt hatások és fokozott rezisztencia

P.	mivel a rovarölő szerek használatától eltérően – amikor az expozíció a permetezéskor és azt követően korlátozott ideig áll fenn – a genetikailag módosított Bt-növények használata a célszervezetek és a nem célszervezetek Bt-toxinokkal szembeni folyamatos expozíciójához vezet;

mivel az a feltételezés, hogy a Bt-toxinok egyetlen célspecifikus hatásmódot mutatnak, többé nem tekinthető helytállónak, és a nem célszervezetekre gyakorolt hatásokat nem lehet kizárni (16); mivel a jelentések szerint egyre több nem célszervezetet érnek hatások különféle formában; mivel egy közelmúltban készült áttekintés 39 olyan lektorált publikációt említ, amelyek a Bt-toxinok számos „tartományon kívüli” fajra gyakorolt jelentős káros hatásáról számolnak be (17);

R.	mivel számos nem célszervezet lehet kitéve a Bt-toxinoknak az EU-ban importált Bt-növények kiszóródása, illetve az azokból származó hulladék és trágya révén; mivel a kockázatértékelés nem értékelte a nem célszervezetekre gyakorolt hatásokat;

mivel bár voltak arra vonatkozó állítások, hogy a Bt-növények használata a rovarölő szerek használatának csökkenéséhez vezet, egy, az Egyesült Államokban nemrégiben közzétett tanulmány (19) megállapítja, hogy „a Bt-növények rovarölőszer-használati mintázatokra gyakorolt befolyását vizsgáló több elemzés a jelek szerint nem vette figyelembe a vetőmagkezelést, így túlbecsülhette a Bt-növényekhez kapcsolódó rovarölőszer-használat (különösen a »kezelt terület«) csökkenését”;

U.	mivel az Unió részes fele a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezménynek, amely egyértelművé teszi, hogy mind az exportáló, mind az importáló országok nemzetközi felelősséggel rendelkeznek a biológiai sokféleség tekintetében;

Tagállami észrevételek

mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak (20); mivel e kritikai észrevételek között szerepel, hogy a szántóföldi kísérletekből származó adatok nem elégségesek annak megállapításához, hogy a kísérleti helyszínek reprezentatívak-e az agronómiai gyakorlatok vagy az abiotikus (pl. a talaj nedvessége és termékenysége) és a biotikus tényezők (pl. az uralkodó kártevők és betegségek nyomása és gyomprofilok) tekintetében; az összehasonlító elemzés hatóköre túlságosan szűk, mivel nem vette figyelembe a glufozinát géntechnológiával módosított kukoricán való felhasználását, valamint hogy a felügyeleti terv nem elegendő a géntechnológiával módosított kukorica lehetséges környezeti hatásainak kezelésére, és hogy a kérelmező által benyújtott tanulmányok nem elegendőek annak megállapításához, hogy környezetnek való kitettség és a nem célszervezetekre gyakorolt hatások elhanyagolhatók lesznek, ezért nem lehet végleges következtetést levonni az élelmiszerekre vagy takarmányokra gyakorolt hosszú távú reprodukciós vagy fejlődési hatások tekintetében;

Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása

mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

mivel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó 2017-es jelentése megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre (21); mivel az ENSZ 3.9. fenntartható fejlődési célja a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra (22); mivel a géntechnológiával módosított kukorica behozatalának engedélyezése növelné a keresletet a reprodukciót károsító gyomirtó szerrel kezelt növény és az Unióban már nem engedélyezett gyomirtó szer iránt, növelve ezáltal a harmadik országokban dolgozók expozícióját; mivel a munkavállalók fokozott kitettségének kockázata kiemelt problémát jelent a géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények esetében, tekintettel a felhasznált gyomirtó szerek nagyobb mennyiségére;

Antidemokratikus döntéshozatal

mivel a Bizottság elismeri, hogy problémás az a tény, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált;

AA.

AB.	mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

AC.	mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésétől olyan esetben, amikor a Fellebbviteli Bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (23);

úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (24) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy a belső piac hatékony működésének biztosítása mellett alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állatok egészsége és az állatjólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez;

felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

üdvözli, hogy a Bizottság végül a képviselőknek címzett 2020. szeptember 11-i levelében elismerte, hogy a GMO-kra vonatkozó engedélyezési határozatoknál figyelembe kell venni a fenntarthatóságot (25); ugyanakkor mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság azóta is folytatja a géntechnológiával módosított szervezetek behozatalának engedélyezését, annak ellenére, hogy a Parlament ezt ellenzi és a tagállamok többsége ellene szavaz;

10.

11.

12.

felhívja az EFSA-t, hogy kérjen adatokat a géntechnológiával módosított növényekből származó élelmiszerek és takarmányok fogyasztásának a bél-mikrobiómára gyakorolt hatásáról;

13.

14.

felhívja a figyelmet arra, hogy a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal (26) kapcsolatban az Európai Parlament által 2020. december 17-én elfogadott módosítások, amelyeket a Parlament a Tanáccsal folytatott tárgyalások alapjaként fogadott el, kimondják, hogy a Bizottság nem engedélyezhet GMO-kat, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem támogatja azt; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tartsa tiszteletben ezt az álláspontot, és felhívja a Tanácsot, hogy folytassa munkáját, és sürgősen fogadjon el egy általános megközelítést e kérdéssel kapcsolatban;

15.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2) HL L 157., 2013.6.8., 1. o.

(3) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(4) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének tudományos szakvéleménye a géntechnológiával módosított MZIR098 kukorica élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő, az 1829/2003/EK rendelet szerinti értékeléséről (EFSA-GMO-DE-2017-142. sz. kérelem), EFSA Journal, 2020; 18(6):6171,

https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2903/j.efsa.2020.6171

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0054),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0055),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0056),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. május 14.) a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0069),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és az (EU) 2018/1111 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0291),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított SYHT0H2 (SYN-ØØØH2-5) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0292),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 87460 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 87460, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0293),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 87751 × MON 87701 × MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0365),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × MON 87411 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és MON 87411 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0366),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MIR604 (SYN-IR6Ø4-5) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0367),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 88017 (MON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0368),

—

az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 89034 (MON-89Ø34-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0369).

(6) Az EFSA véleménye, 1. o.

(7) Lásd például: Trtikova, M., Wikmark, O.G., Zemp, N., Widmer, A., Hilbeck, A., Transgene expression and Bt protein content in transgenic Bt maize (MON810) under optimal and stressful environmental conditions, Plos ONE, 2015:10(4): e0123011, https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0123011

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(9) https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/active-substances/?event=as.details&as_id=79

(10) Lásd például: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0304389420301400?via%3Dihub

(11) Az EFSA véleménye, 10. o.

(12) A tagállamok észrevételei, amelyek az EFSA kérdés-nyilvántartásán keresztül érhetők el (hivatkozás: EFSA-Q-2017-00398): https://www.efsa.europa.eu/en/register-of-questions, 21. o.

(13) MacIntosh, S.C., Kishore, G.M., Perlak, F.J., Marrone, P.G., Stone, T.B., Sims, S.R., Fuchs, R.L.: Potentiation of Bacillus thuringiensis insecticidal activity by serine protease inhibitors, Journal of Agricultural and Food Chemistry, 38, 1145-1152. o. https://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/jf00094a051

(14) Az áttekintést lásd itt: Rubio-Infante, N., Moreno-Fierros, L.: An overview of the safety and biological effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in mammals, Journal of Applied Toxicology, 2016. május, 36(5)., 630–648. o., https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/jat.3252

(15) Parenti, M. D., Santoro, A., Del Rio, A., Franceschi, C.: Literature review in support of adjuvanticity/immunogenicity assessment of proteins, EFSA Supporting Publications, 2019. január, 16(1): 1551, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.2903/sp.efsa.2019.EN-1551

(16) Lásd például: Hilbeck, A., Otto, M., Specificity and combinatorial effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in the context of GMO environmental risk assessment, Frontiers in Environmental Science 2015, 3:71, https://doi.org/10.3389/fenvs.2015.00071

(17) Hilbeck, A., Defarge, N., Lebrecht, T., Bøhn, T., Insecticidal Bt crops. EFSA’s risk assessment approach for GM Bt plants fails by design, RAGES 2020, 4. o., https://www.testbiotech.org/sites/default/files/RAGES_report-Insecticidal%20Bt%20plants.pdf

(18) https://www.dtnpf.com/agriculture/web/ag/crops/article/2020/09/29/epa-proposes-phasing-dozens-bt-corn

(19) Douglas, M.R., Tooker, J.F.: „Large-Scale Deployment of Seed Treatments Has Driven Rapid Increase in Use of Neonicotinoid Insecticides and Preemptive Pest Management in U.S. Field Crops”, Environmental Science and Technology, 2015., 49, 8, 5088–5097. o., https://pubs.acs.org/doi/10.1021/es506141g

(20) A tagállamok észrevételei, amelyek az EFSA kérdés-nyilvántartásán keresztül érhetők el (hivatkozás: EFSA-Q-2017-00398): https://www.efsa.europa.eu/en/register-of-questions

(21) https://www.ohchr.org/EN/Issues/Food/Pages/Pesticides.aspx

(22) https://www.un.org/sustainabledevelopment/health/

(23) A 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint ha nincs meg a tagállamok minősített többsége a fellebbviteli bizottságban, az Európai Bizottság az engedélyezést „folytathatja”, nem pedig „köteles folytatni”.

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(25) https://tillymetz.lu/wp-content/uploads/2020/09/Co-signed-letter-MEP-Metz.pdf

(26) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0364.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/82

P9_TA(2021)0082

Az európai ombudsman tevékenysége – 2019. évi éves jelentés

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása az európai ombudsman tevékenységéről – 2019. évi éves jelentés (2020/2125(INI))

(2021/C 474/08)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az európai ombudsman 2019. évi tevékenységéről szóló éves jelentésre,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkére, 24. cikkének (3) bekezdésére, 228. cikkére és 298. cikkének (1) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatra (1),

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a Charta) 11., 41., 42. és 43. cikkére,

—	tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

—	tekintettel az európai ombudsman tevékenységéről szóló korábbi állásfoglalásaira,

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére, 142. cikkének (2) bekezdésére és 232. cikkének (1) bekezdésére,

—	tekintettel az ombudsmannak az EU Tanácsa előkészítő szerveiben folytatott jogalkotási viták átláthatósága kapcsán végzett, OI/2/2017 számú stratégiai vizsgálatáról szóló, 2019. január 17-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a helyes hivatali magatartás európai kódexére, amelyet a Parlament 2001. szeptember 6-án fogadott el,

—	tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A9-0013/2021),

A.	mivel az európai ombudsman 2019. évi tevékenységeire vonatkozó éves jelentést 2020. május 5-én hivatalosan benyújtották a Parlament elnökéhez, és mivel az ombudsman, Emily O’Reilly 2020. szeptember 3-án Brüsszelben ismertette a jelentést a Petíciós Bizottság előtt,

B.	mivel a Parlament 2019. december 18-i strasbourgi plenáris ülésén ismét európai ombudsmanná választotta Emily O’Reillyt;

C.	mivel a Charta 41. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék”,

mivel a Charta 43. cikke kimondja, hogy „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén”;

mivel elengedhetetlen, hogy az uniós polgárok elegendő információval rendelkezzenek ahhoz, hogy követni tudják az EU politikáját és törvényhozását, és érdemben részt vehessenek az európai demokratikus folyamatokban; mivel az emberek közigazgatásba vetett bizalma fokozódik, ha azt látják, hogy az intézmények a közjó érdekében dolgoznak, és magas etikai normákat tartanak fenn;

mivel az ombudsman elsődleges feladata annak biztosítása, hogy a polgárok jogait a Szerződéseknek és a Chartának megfelelően teljes mértékben tiszteletben tartsák, és hogy a megfelelő ügyintézéshez való jog az uniós intézményektől, szervektől és hivataloktól elvárt legmagasabb szintű normákat tükrözze, kivéve azokat a tevékenységeket, amelyeket az Európai Unió Bírósága igazságszolgáltatási hatáskörében eljárva végez; mivel az ombudsman alapvető szerepet tölt be abban a tekintetben, hogy segíti az uniós intézményeket a nyitottabbá, hatékonyabbá és polgárközelibbé válásban, azzal a céllal, hogy növelje a polgárok Unióba vetett bizalmát;

mivel az európai ombudsman stratégiai kezdeményezést indított a személyzet bizonyos tagjainak szabadsághoz való jogaira és a gyermek mindenek felett álló érdekére vonatkozóan (SI/1/2019/AMF) (3), amely a béranyaság útján szülővé váló uniós alkalmazottak szabadsághoz való jogai tekintetében a Bizottságnál és a Tanácsnál érvényes szabályok harmonizációjához vezetett; mivel az Európai Parlamentben nem születtek hasonló eredmények, ugyanis ez utóbbi nem volt hajlandó módosítani a szabadságra vonatkozó szabályait;

mivel 2020-ban volt az európai ombudsman intézménye létrehozásának 25. évfordulója; mivel a hivatal a megnyitása óta 57 000 panasszal foglalkozott, amely több mint 7 300 vizsgálatot eredményezett; mivel a hivatal és munkatársai által az uniós közigazgatás átláthatóságának, etikájának és elszámoltathatóságának tiszteletben tartása és fenntartása érdekében tett folyamatos erőfeszítései kellő elismerést és dicséretet érdemelnek;

I.	mivel a 2019. júniusi Eurobarométer felmérés szerint a polgárok 44 %-a táplál bizalmat az Európai Unió iránt, míg a bizalmatlanság aránya 46 %-os; mivel az uniós polgárok elégedettségének növelése érdekében elengedhetetlen, hogy az intézmények elszámoltathatók legyenek;

J.	mivel az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdése értelmében „minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében”, és „a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”;

K.	mivel az EUMSZ 24. cikke úgy rendelkezik, hogy „minden uniós polgárnak joga van a 228. cikkben intézményesített ombudsmanhoz fordulni”;

L.	mivel az EUMSZ 228. cikke felhatalmazza az európai ombudsmant arra, hogy az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokat kivizsgálja;

M.	mivel 2019-ben 19 619 polgár fordult az ombudsmanhoz segítségért, akik közül 16 045 fő részére az ombudsman honlapján található interaktív útmutató segítségével nyújtottak tanácsot; mivel 2019-ben az ombudsman 2 201 panaszt rögzített, és 1 373 tájékoztatás iránti kérelmet kapott;

N.	mivel az ombudsman által feldolgozott összesen 2 201 panaszból 879 megbízatása körébe, míg 1 330 azon kívülre esett;

O.	mivel a 2 201 panasz közül az ombudsman 862 esetében látta el tanáccsal a panaszost, vagy továbbította az ügyet, 883 esetben a panaszos azt a választ kapta, hogy nem tudnak számára további tanácsot biztosítani, és 456 panasz eredményezte vizsgálat megindítását;

mivel az ombudsman által lezárt vizsgálatok közül 26,9 % a tájékoztatásra és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmekre, 22 % a szolgáltatási kultúrára, például az állampolgárokkal szembeni kedvességre, a nyelvekkel kapcsolatos ügyekre és a határidők betartására, 19,8 % a mérlegelési jogkör megfelelő alkalmazására – a jogsértési eljárások során is –, 13,2 % az eljárási jogok, különösen a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartására, 13 % a közigazgatási és személyzeti ügyek megfelelő kezelésére, 12,3 % a munkaerő-felvételre, 8,4 % pedig az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozott;

Q.	mivel az ombudsman által 2019-ben lezárt vizsgálatok többségének időtartama három hónap (43,4 %) és tizennyolc hónap (10,2 %) között mozgott; mivel a vizsgálatok lezárásához szükséges átlagos idő kevesebb mint hét hónap volt;

R.	mivel vizsgálatai során az európai ombudsman felhatalmazást kap arra, hogy javaslatokat nyújtson be az Unió intézményeinek és szerveinek a problémák kezelésére, illetve adminisztratív gyakorlataik javítására, mivel ezek a javaslatok megoldások, ajánlások és javaslatok formáját öltik;

mivel a „Sikerült rendbe hozni?” című, 2019 decemberében közzétett éves jelentés szerint, amely elemzi az intézmények által a 2018-ban lezárt vizsgálatok keretében tett javaslataira adott válaszokat, az európai ombudsman javaslatainak az uniós intézmények általi végrehajtási aránya 77 %; mivel 11 intézmény elérte a 100 %-os végrehajtási arányt, míg a Bizottság esetében, amely ellen a legtöbb panasz érkezett, 70,9 %-os végrehajtási arányt rögzítettek;

mivel az ombudsman 2019-ben végzett stratégiai munkája részeként négy új stratégiai vizsgálatot indított: az átláthatóságról az eurocsoport előkészítő szerveinél, a „forgóajtó-jelenségről” a Bizottságnál, a fogyatékossággal élők kezeléséről a közös uniós egészségbiztosítási rendszer keretében, valamint az Európai Gyógyszerügynökségről (EMA) és az engedélyezésre benyújtott gyógyszerek benyújtása előtti tevékenységekről;

mivel 2019-ben az ombudsman kilenc stratégiai kezdeményezést indított, többek között a tagállamok által a strukturális alapokkal kapcsolatos panaszok kezelésére bevezetett mechanizmusok hatékonyságára, a brexit-tárgyalások átláthatóságára, a lobbitevékenységek átláthatóságára és az EU átláthatósági nyilvántartására, az élelmiszeripari kockázatok értékelésének uniós eljárására, az Európai Tanács elnöke és az érdekképviselők közötti találkozók átláthatóságára, az európai állampolgári kezdeményezések javítására, a fogyatékossággal élő gyermekek Európai Iskolákba történő integrációjára és a béranyaság révén szülőkké váló uniós alkalmazottak szabadságjogára vonatkozóan;

mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) végrehajtására létrehozott uniós keret részeként az ombudsman feladatai közé tartozik az egyezmény uniós intézmények szintjén történő végrehajtásának védelme, előmozdítása és ellenőrzése; mivel a keret elnöki tisztét 2019-ben az ombudsman töltötte be;

mivel az UNCRPD 19. cikke, kimondja, hogy „Az Egyezményben részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogát a közösségben való élethez és másokkal egyenlő szabad döntéshez való jogát; minden szükséges és hatékony intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben élvezhessék e jogaikat és a teljes közösségi befogadást és részvételt”;

X.	mivel 2019. február 12-én a Parlament jóváhagyta az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályok és általános feltételek megállapításáról szóló rendelettervezetet (az európai ombudsman alapokmánya) (4); mivel ez az új rendelet jelenleg a Tanács jóváhagyására vár;

mivel az ombudsman 2019-ben 458 vizsgálatot indított (ezekből 2 volt hivatalból indított vizsgálat) és 560 vizsgálatot zárt le (ebből 552 panasz alapján és 8 hivatalból indított vizsgálatot); mivel a vizsgálatok nagy része ismét a Bizottságot (274 vizsgálat, vagyis 59,7 %), majd az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalt (EPSO) (44 vizsgálat, vagyis 9,6 %) és az uniós ügynökségeket (33 vizsgálat, vagyis 7,2 %) érintette, a többi vizsgálat pedig az alábbiak szerint oszlott meg: Parlament (21 vizsgálat, vagyis 4,6 %), Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) (17 vizsgálat, vagyis 3,7 %), Európai Beruházási Bank (7 vizsgálat, vagyis 1,5 %), valamint egyéb intézmények (54 vizsgálat, vagyis 11,8 %);

Z.	mivel az uniós jog megfelelő alkalmazása és az ebből eredő kötelezettségek teljesítése az EU intézményeinek és szerveinek felelőssége, a Szerződésekből és a Chartából eredő kötelezettségekkel összhangban;

AA.

mivel az ombudsman vizsgálatot indított az Európai Bankhatóság (EBH) 2019. szeptember 17-én nyilvánosan bejelentett határozatával kapcsolatban, amely lehetővé tette, hogy ügyvezető igazgatója az Európai Pénzpiaci Szövetség (AFME), a pénzügyi ágazat egyik lobbiszervezete vezérigazgatója legyen; mivel az ombudsman hivatali visszásságokat állapított meg azzal kapcsolatban, hogy az EBH nem csökkentette az összeférhetetlenség kockázatát, amikor jóváhagyta ezt a munkaköri váltást, és továbbra is hozzáférést biztosított távozó ügyvezető igazgatójának a bizalmas információkhoz;

AB.

mivel az ombudsman vizsgálatot indított egy, az EU Tanácsa elnökségének vállalati szponzorálásával kapcsolatban benyújtott panasz nyomán; mivel az ombudsman megállapította, hogy a szponzoráció elnökség általi igénybevétele az EU egészének jó hírnevét kockáztatja, és javasolta a Tanácsnak, hogy adjon útmutatást a tagállamoknak az elnökség szponzorálásának kérdésében az EU jó hírnevével kapcsolatos kockázatok enyhítése érdekében;

AC.

mivel 2019. július 30-án a Bizottság ajánlattételi felhívást tett közzé egy tanulmány elkészítésére, amelynek célja a környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseknek az uniós banki szabályokba történő integrálására szolgáló eszközök és mechanizmusok kidolgozása; mivel a Bizottság úgy határozott, hogy a szerződést a BlackRock Investment Managementnek ítéli oda, amely a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó nagyvállalatokba és rendszerszinten jelentős bankokba irányuló beruházásokat kezelő vállalat, amelyek a környezeti, társadalmi és irányítási kérdésekre vonatkozó új uniós szintű szabályok által érintett ágazatok; mivel az ombudsman az üggyel kapcsolatos vizsgálata során megállapította, hogy a Bizottságnak éberebbnek kellett volna lennie, és hogy a szerződést q BlackRocknak odaítélő döntése nem nyújtott elegendő garanciát a szerződés teljesítésére nézve súlyos negatív következményekkel járó összeférhetetlenség kockázatának kizárására, mivel a vállalatnak nyilvánvalóan érdeke fűződött a jövőbeli uniós szabályozás kidolgozásához, amely hatással lesz saját magára és az ügyfeleire;

üdvözli az európai ombudsman által a 2019-as évről előterjesztett éves jelentést;

gratulál Emily O’Reillynek európai ombudsmanná való újraválasztásához és az általa végzett kiváló munkához; támogatja elkötelezettségét az arra irányuló erőfeszítések fenntartása iránt, hogy az EU a legmagasabb szintű igazgatási, átláthatósági és etikai normákat teljesítse, valamint hogy biztosítsa az EU által az uniós polgárok számára nyújtott szolgáltatások hozzáférhetőségét és minőségét; megismétli, hogy az átláthatóság a jogállamiságot és a demokráciát kiegészítő elv, amely végrehajtásának arra kell irányulnia, hogy az állampolgárok részt vehessenek a döntéshozatali folyamatban;

Átláthatóság és etika

üdvözli gyümölcsöző kapcsolatát az ombudsmannal, aki kulcsfontosságú és nélkülözhetetlen partnere az Európai Parlamentnek, amely második ciklusra újraválasztotta a leköszönő ombudsmant, Emily O’Reilly-t, és támogatta a Tanács átláthatóságáról szóló különjelentésre irányuló javaslatát azáltal, hogy arról 2019 januárjában plenáris ülésen többségi támogatottságú állásfoglalást fogadott el;

üdvözli az ombudsman és csapata szoros együttműködését a Petíciós Bizottsággal, ami lehetővé teszi az európai közigazgatás minőségének, valamint az uniós polgárok számára nyújtott szolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítását;

hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek fenn kell tartaniuk az átláthatóság és az objektivitás maximális szintjét annak érdekében, hogy a polgárok nyomon követhessék a döntéshozatali folyamatot és aktívan részt vehessenek abban, hogy erősödjön az intézményekbe vetett bizalmuk és az intézményekhez való közelségük érzése, mindeközben garantálva számukra az összes releváns információhoz való hozzáférést annak érdekében, hogy teljes mértékben gyakorolhassák demokratikus jogaikat, és tényleges lehetőséget biztosítva számukra az intézmények elszámoltatására; hangsúlyozza, hogy az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság megtagadta a Covid19 elleni oltóanyagok beszerzésével kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést; felszólít a Covid19 elleni oltóanyagok fejlesztésére, gyártására, beszerzésére és alkalmazására vonatkozó, a gyógyszeripari vállalatokkal aláírt szerződések és egyéb megállapodások teljes körű közzétételére, beleértve a vállalatokkal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokat, valamint az oltóanyagokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatok eredményeinek teljes átláthatóságát;

kiemeli, hogy az uniós jogalkotási folyamat átláthatóságának hiánya növeli a polgárok bizalmatlanságát, és gyengíti a döntéshozatali folyamat egészének legitimitását;

üdvözli az európai ombudsman azon törekvését, hogy minden körülmények között éberen ügyeljen az átláthatóság és az etika lehető legmagasabb szintű normáinak fenntartására, egészségügyi válsághelyzetekben is;

sürgeti az ombudsmant, hogy a tanácskozások átláthatóbbá tétele érdekében továbbra is mozdítsa elő az Európai Unió Tanácsának előkészítő szerveiben folyó jogalkotási viták nagyobb átláthatóságát, mind a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés, mind a döntéshozatali folyamat tekintetében;

felkéri a Tanácsot, hogy hajtsa végre az európai ombudsman ajánlásait, és vizsgálja felül titoktartási politikáját munkája legmagasabb szintű átláthatóságának biztosítása érdekében, hogy a jogalkotási dokumentumok mindenki számára időben és könnyen hozzáférhetők legyenek; kéri, hogy átlátható módon és következetesen tegyék lehetővé a tagállami kormányok beazonosítását, amikor azok kifejtik álláspontjaikat, mivel társjogalkotóként a Tanácsnak is nyilvánosan elszámoltathatónak kell lennie tevékenységeit illetően; emlékeztet az ombudsmannak az Európai Unió Tanácsa előkészítő szerveiben folytatott jogalkotási viták átláthatósága kapcsán végzett, OI/2/2017. számú stratégiai vizsgálatáról szóló állásfoglalásában tett javaslataira;

10.

sajnálja, hogy immár gyakorlattá vált, hogy a Tanács elnökségét betöltő tagállamok elfogadják a vállalati szponzorálást; úgy véli, hogy ezt a gyakorlatot meg kell akadályozni a Tanács és az EU egésze jó hírnevének és integritásának megőrzése érdekében;

11.

sürgeti, hogy a tagállamok következetesebben tegyenek eleget az ombudsmannal való együttműködésre vonatkozó kötelezettségüknek;

12.

megjegyzi, hogy az ombudsman ajánlásait követve a Bizottság és a Tanács az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokról folytatott tárgyalások során mindvégig fenntartotta a magas szintű átláthatóságot a jogalkotási folyamat tekintetében, közzétéve több mint 100 tárgyalási dokumentumot, illetve az állampolgárok rendelkezésére bocsátva a főtárgyaló menetrendjét, és felszólítja őket, hogy az új szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásakor is hasonlóképp járjanak el; tágabb értelemben felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen eleget az összes uniós kereskedelmi megállapodás fenntarthatósági hatásvizsgálatával kapcsolatos kötelezettségeinek;

13.

emlékeztet arra, hogy évek óta a panaszok nagy részét az átláthatóság, és különösen a dokumentumok hozzáférhetőségének hiánya miatt nyújtják be, és üdvözli, hogy az európai ombudsman különböző vizsgálatok során felszólított a nyilvános hozzáférés biztosítására; sajnálja azonban, hogy az európai ombudsman ajánlásait nem mindig hajtják végre, és hogy az OLAF még mindig nem tette közzé a Volkswagen német autógyártónak nyújtott kölcsön felhasználásáról szóló jelentését; sürgeti a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló uniós jogszabály (1049/2001/EK rendelet (5)) aktualizálását az ombudsman munkájának megkönnyítése érdekében; sürgeti a Tanácsot, hogy az Európai Parlament az 1049/2001/EK rendelet holtpontra jutott felülvizsgálatáról szóló, 2013. június 12-i állásfoglalása (6) alapján indítsa újra tárgyalásait;

14.

üdvözli az eurocsoport üléseit előkészítő testületek átláthatóságra vonatkozó ambiciózusabb megközelítését, miután az ombudsman kérésére beleegyeztek, hogy a korábbiaknál hamarabb közzéteszik az eurocsoport üléseinek időpontjait és napirendtervezeteit, hogy az üléseket összegző levelekben több részletet közölnek, és hogy az eurocsoport honlapján további információkat tüntetnek fel annak tevékenységeiről;

15.

üdvözli az európai ombudsman ismételt erőfeszítéseit az összeférhetetlenségek kiküszöbölése érdekében; hangsúlyozza, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a Tanácsban; határozottan támogatja az ombudsman által a Tanács Főtitkársága felé az 1946/2018/KR. sz. ügyben tett ajánlásokat; üdvözli, hogy e vizsgálatot követően közzétették a lobbisták, az Európai Tanács elnöke és kabinetjének tagjai részvételével lezajlott ülések jegyzőkönyveit, és hangsúlyozza, hogy méltányos és ambiciózus jogi aktust kell elfogadni az átláthatósági nyilvántartásról annak érdekében, hogy az valamennyi uniós intézményre és ügynökségre nézve teljes körűen és jogilag kötelező legyen, valamint hogy kötelezettségeket írjon elő a harmadik felekre és az érdekképviselőkre vonatkozóan is, ezáltal biztosítva a lobbizás teljes átláthatóságát; tudomásul veszi a Bizottság azon döntését, hogy nem követi az ombudsman által az 1302/2017/MH. sz. ügyben tett ajánlásokat, és nem engedélyez hozzáférést a Jogi Szolgálatának az átláthatósági nyilvántartással kapcsolatos véleményeihez kapcsolódó dokumentumokhoz;

16.

támogatja az ombudsman BlackRock-ügyre vonatkozó 853/2020/KR számú vizsgálata során végzett tevékenységét, és szilárd meggyőződése, hogy a Bizottságnak követnie kell az ombudsman erre vonatkozó ajánlásait; felhívja ezért a Bizottságot, hogy az összeférhetetlenségek megelőzése érdekében frissítse és erősítse meg a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó valamennyi alkalmazandó szabályt, beleértve iránymutatásait is; felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el minden szükséges intézkedést a környezeti, társadalmi és irányítási kérdésekkel kapcsolatos új szabályok uniós szintű elfogadásával kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatal integritásának és hitelességének megőrzése érdekében;

17.

üdvözli, hogy egy 2019-ben benyújtott, a szponzori támogatás román elnökség általi igénybevételével kapcsolatos panasz nyomán az európai ombudsman egyértelmű álláspontot (7) foglalt el az elnökségi szponzoráció kérdésében, mivel ez a külső befolyásolás látszatát keltheti, ami alááshatja az EU egészének integritását; tudomásul veszi a Tanács által tett lépéseket az ombudsman azon ajánlására reagálva, miszerint útmutatást kell nyújtani a tagállamoknak az elnökségi szponzoráció kérdésében; ösztönzi a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket az ügyben; üdvözli a német elnökség azon döntését, hogy tartózkodik bármilyen szponzoráció igénybevételétől, és arra ösztönzi a többi tagállamot, hogy kövessék e példát;

18.

megjegyzi, hogy a Bizottság az ombudsman vizsgálata nyomán vállalta, hogy közzéteszi az uniós politika formálását befolyásoló „tanácsadó testületek” üléseinek napirendjét és jegyzőkönyveit, valamint a korábbi csoportok résztvevői által megfogalmazott észrevételeket, és hogy minden hasonló jövőbeni csoport esetében ugyanazokat az átláthatósági előírásokat alkalmazzák, mint amelyeket a szakértői csoportok elfogadtak;

19.

kiemeli az olyan dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés fontosságát, amelyek a tagállamok döntéshozatali folyamat során képviselt álláspontját tartalmazzák; támogatja az ombudsman által a 2142/2018/EWM. sz. üggyel kapcsolatban tett megállapításokat, és sajnálja, hogy a Bizottság folyamatosan megtagadja a hozzáférést a peszticidek méhekre gyakorolt hatásával kapcsolatban végzett kockázatértékeléssel kapcsolatos, kért dokumentumokhoz;

20.

megjegyzi, hogy a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy végrehajtja az ombudsman számos javaslatát, ideértve azt, hogy a közszférából a magánszektorba távozó alkalmazottaktól kiegészítő információkat kérjen arról a szervezetről, amelyhez csatlakoznak, valamint az ott megkezdett szakmai tevékenység típusáról; hangsúlyozza, hogy az ilyen váltásokat nem szabad félvállról venni, mivel összeférhetetlenséghez vezethet, ha korábban jogalkotási vagy szakpolitikai munkát végző köztisztviselők vállalatokhoz szerződnek olyan lobbitevékenység végzése céljából, amelyek ugyanazon politikákhoz kapcsolódnak; megjegyzi, hogy egy közelmúltbeli jelentés (8) szerint a Bizottság a magánszektorba történő átszerződésre irányuló kérelmek 99 %-át jóváhagyta, mindössze azok 0,62 %-át utasítva el, ami rámutat az ellenőrzés megerősítésének szükségességére; emlékeztet arra, hogy az etikai szabályok nem pusztán formalitások, és azokat minden intézménynek be kell tartania; sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre az ombudsman valamennyi ajánlását, alkalmazzon következetesebb megközelítést a „forgóajtó-jelenség” kérdésével kapcsolatban, és kövesse nyomon a javasolt intézkedéseket, többek között tiltsa meg az olyan új tevékenységeket, amelyek kapcsán bizonyítást nyer, hogy azok ellentétesek lennének a közérdekkel, valamint hogy az egyéves lobbi- és érdekképviseleti tilalom végrehajtása céljából közvetlenül és kellő időben tegyen közzé minden információt a korábbi vezető tisztviselőkhöz kapcsolódó minden egyes kivizsgált esetről;

21.

emlékeztet arra, hogy az uniós közigazgatásnak fejlesztenie kell azon szabályait és normáit, melyek célja az összeférhetetlenség megelőzése és a diszkrécióra és feddhetetlenségre vonatkozó kötelezettség betartásának garantálása; kéri az európai ombudsmant, hogy mozdítsa elő a legmagasabb szintű etikai szabályokat és normákat valamennyi uniós intézményben, ügynökségnél és szervnél, biztosítva azok teljes körű és következetes végrehajtását; kéri, hogy a biztosjelöltek érdekeltségi nyilatkozatainak értékelését független módon, megfelelő eszközökkel végezzék el; hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni a hatályos szabályokat és gyakorlatokat annak érdekében, hogy szigorítsák a biztosokkal szemben mind megbízatásuk alatt, mind azt követően támasztott feddhetetlenségi követelményeket, és kiemeli, hogy meg kell hosszabbítani a biztosok hivatali ideje utáni értesítési időszakokat;

22.

hangsúlyozza, hogy sürgősen javítani kell és tovább kell fejleszteni a helyes hivatali magatartásra vonatkozó jelenlegi szabályzatot, egy erre vonatkozó, kötelező erejű rendelet elfogadása révén;

23.

elismerését fejezi ki az ombudsman forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos ügyekben kifejtett tevékenysége miatt, amely eredményeként többek között az EBH felülvizsgálta a munkaviszony megszűnését követően a személyzetre vonatkozó korlátozások és tilalmak értékelését érintő politikáját, valamint javította azon eljárásait, amelyek a tudottan más munkahelyre távozó alkalmazottak esetében a bizalmas információkhoz való hozzáférés azonnali felfüggesztését szolgálják; felhívja az ombudsmant, hogy folytassa az annak biztosítására tett erőfeszítéseit, hogy minden uniós intézmény és ügynökség vezessen be hatékony szabályokat a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos esetek és az esetleges összeférhetetlenségek megelőzése érdekében;

24.

fenntartások nélkül támogatja az ombudsman azon megerősített megállapítását, hogy négy hivatali visszásság is beszennyezte a Bizottság legmagasabb rangú tisztviselőjének kinevezési folyamatát, és üdvözli, hogy az új Bizottság 2019-ben külön eljárást hozott létre főtitkárának kinevezésére, amely magában foglalja az álláshirdetés közzétételét és a kinevezés felvételét a biztosok heti ülésének napirendjébe, kellő időben ahhoz, hogy megfelelően meg lehessen vizsgálni;

25.

megjegyzi, hogy az ombudsman által lefolytatott saját kezdeményezésű vizsgálatot követően az EMA olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélye iránti kérelmezési eljárás függetlenségének és objektivitásának javítása és az átláthatóság növelése az olyan területeken, mint a klinikai vizsgálatok, felhívja az EMA-t, hogy függetlenségének és pártatlanságának garantálása, és ekképp az összeférhetetlenség elkerülése érdekében hajtsa végre az ombudsman új ajánlásait;

26.

üdvözli, hogy az ombudsman – indokolt módon – fokozott jelentőséget tulajdonít a közbeszerzési eljárásokkal összefüggő problémáknak;

27.

üdvözli a gondos ügyintézésért járó díj konszolidálódását, amelynek célja az uniós közigazgatás olyan kezdeményezéseinek és projektjeinek elismerése, amelyek pozitív hatással vannak az európai állampolgárok életére; gratulál a Bizottságnak a műanyagszennyezés csökkentésére irányuló stratégiájával kiérdemelt kitüntetéséhez; azon a véleményen van, hogy e díj médiavisszhangjának növelése lehetőséget adna arra, hogy megmutassuk az európai állampolgároknak, hogy az európai intézmények igyekeznek működő megoldásokat kidolgozni;

28.

üdvözli, hogy az ombudsman nagyobb hangsúlyt fektet az uniós finanszírozású projektek Bizottság általi irányításával kapcsolatos ügyekre; sürgeti a Bizottságot, hogy garantálja a pénzeszközök átlátható elosztását és kezelését; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság javítsa az általa kezelt alapokra vonatkozó éves munkaprogramok előkészítési folyamatának átláthatóságát; felszólítja a Bizottságot különösen annak biztosítására, hogy a tagállamok az európai strukturális és beruházási alapokat az UNCRPD-ből eredő, a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének előmozdítására vonatkozó kötelezettségeikkel összhangban használják fel;

29.

felkéri a Petíciós Bizottságot, hogy vizsgálja meg azokat az eseteket, amikor az ombudsman uniós intézményekhez intézett javaslatai nyomán semmilyen intézkedés nem történt;

Fogyatékosság

30.

üdvözli az ombudsman szerepét a UNCRPD uniós közigazgatás általi végrehajtásának védelmében, előmozdításában és nyomon követésében, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó uniós menetrend megerősítésében; felhívja az ombudsmant, hogy szorosan kövesse nyomon a Bizottság által a 2020 utáni időszakra vonatkozó új európai fogyatékosságügyi stratégiával kapcsolatosan tett javaslatokat; úgy véli, sürgősen gondoskodni kell olyan megfelelő jogalap létrehozásáról, amely biztosítaná az uniós kiadások UNCRPD-vel való teljes összeegyeztethetőségét;

31.

gratulál az ombudsmannak a Bizottság honlapjainak akadálymentesítésével kapcsolatos stratégiai vizsgálatához és üdvözli, hogy az ajánlások gyakorlati megvalósítása keretében a Bizottság egyre több információt tesz elérhetővé könnyen érthető formában; megjegyzi azonban, hogy összetett megközelítésre van szükség ahhoz, hogy az uniós intézmények honlapjai hozzáférhetők legyenek a különböző típusú fogyatékosságokkal élő személyek számára, tekintettel többek között a nemzeti jelnyelvek adta kihívásra; javasolja, hogy a fogyatékossággal élő személyek szervezeteit vonják be ebbe a folyamatba;

32.

gratulál az ombudsmannak, amiért egy látássérült személy panaszát követően – indokoltan – vizsgálatot indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által használt online eszközök hozzáférhetőségével kapcsolatban;

33.

felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy átfogó, ambiciózus és hosszú távú európai fogyatékosságügyi stratégiára a 2020 utáni időszakra, hogy lehetővé tegye többek között az UNCRPD teljes körű és következetes végrehajtását;

34.

elismeréssel említi, hogy 2018-hoz képest (17 996) 2019-ben nőtt azon személyek száma, akik segítséget kaptak az Európai Ombudsmani Hivataltól (19 619), és elismeri azokat az erőfeszítéseket, melyeket a hivatal a polgárok problémáinak gyakorlati megoldása érdekében tett, akár a weboldalon található interaktív útmutató segítségével nyújtott tanácsok és az információkérésekre adott válaszok, akár az új panaszok kezelése formájában (2019-ben 2 201 ilyen panaszt nyújtottak be); rámutat, hogy a hivatalnak rendelkeznie kell a szükséges költségvetési és személyi erőforrásokkal ahhoz, hogy továbbra is megfelelően és hatékonyan segítse az uniós polgárokat;

Panaszok

35.

megjegyzi, hogy 2019-ben az ombudsmanhoz számos panasz érkezett a sajátjuktól eltérő tagállamban élő uniós polgároktól, akik nehézségekbe ütköztek a 2019-es európai parlamenti választásokon való regisztráció és/vagy szavazás során, és hangsúlyozza, hogy a választásokon való szavazás joga az uniós Szerződésekben elismert alapvető jog;

36.

gratulál az ombudsmannak a 2019 során indított vizsgálatokhoz, amelyeknek fő témái a következők voltak: az uniós intézmények átláthatósága, a lobbitevékenységek átláthatósága, szolgáltatási kultúra, az alapvető jogok, etikai kérdések, az állampolgárok részvétele az Unió döntéshozatali folyamatában, a személyzeti ügyek megfelelő kezelése és a munkaerő-felvétel, valamint a hatékony pénzgazdálkodás;

37.

megjegyzi, hogy 2019-ben az ombudsman 1 300 olyan panaszt kezelt, amely nem tartozott megbízatása körébe, elsősorban azért, mert azok nem valamely uniós intézmény vagy szerv tevékenységét érintették, támogatja az ombudsman azon eljárásmódját, hogy minden őt megkeresőnek válaszol, elmagyarázza nekik megbízatását és tanáccsal látja el őket, és amennyire csak lehetséges, átirányítja őket olyan más szervekhez, amelyek valószínűleg segítségükre lehetnek, és arra ösztönözi az ombudsmant, hogy a továbbiakban is így járjon el;

38.

javasolja, hogy az ombudsman továbbra is éberen és eltökélten járjon el az alapvető jogokkal – többek között az egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel és a meghallgatáshoz való joggal – kapcsolatos panaszok kezelése során; üdvözli az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal kapcsolatos vizsgálatát és az általa a menedékkérőkkel lefolytatott meghallgatásokat, valamint egy, a romákkal szembeni olaszországi megkülönböztetéssel kapcsolatos panasz Bizottság általi kezelésére irányuló vizsgálatát;

39.

megjegyzi, hogy az EPSO-t érintő vizsgálatok száma a 2018. évi 23-ról 2019-ben 44-re nőtt; ösztönzi az ombudsmant, hogy szorosan kövesse nyomon a megkülönböztetés elleni intézkedések felvételi eljárások keretében történő megfelelő végrehajtását; javasolja azon módszerek stratégiai vizsgálatát, melyeket az EPSO és más ügynökségek alkalmaznak annak biztosítása érdekében, hogy a méltányosság és a nyitottság elvei teljes mértékben érvényesüljenek minden felvételi eljárásban;

40.

megjegyzi, hogy az ombudsman megbízatásán kívül eső panaszok száma viszonylag stabil maradt (2019-ben 1 330 ügy, szemben a 2018-as 1 300 üggyel); úgy véli, hogy az európai ombudsman hatásköreivel kapcsolatos jobb és összehangoltabb kommunikáció valamennyi uniós intézmény szintjén hozzájárulhat az ombudsman megbízatásán kívül eső panaszok számának csökkentéséhez és a polgárok problémáira való reagálás észszerűsítéséhez;

41.

üdvözli, hogy az ombudsman elkötelezetten kiáll a polgárok azon jogáért, hogy részt vegyenek az EU demokratikus folyamataiban, amit az ombudsmanok európai hálózatának általa szervezett, 2019 áprilisában tartott éves konferenciája is igazol, amelynek témája az állampolgárok demokratikus folyamatokban való részvételének megerősítése volt; támogatja az ombudsman azon megközelítését, hogy minden segítségért folyamodónak azon a nyelven válaszol, amelyen az a panaszát benyújtotta, és felszólítja az uniós közigazgatást, hogy tegyen meg mindent annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok hatékonyan tudjanak kommunikálni vele az EU 24 hivatalos nyelvén és a nemzeti jelnyelveken; üdvözli az ombudsmannak az uniós intézmények honlapján való nyelvhasználatra vonatkozó iránymutatás-tervezetét; hangsúlyozza, hogy ezek az iránymutatások rendkívül fontosak Európa nagyfokú nyelvi sokszínűségének védelme szempontjából; megjegyzi, hogy az uniós intézmények weboldalainak jobban kellene szemléltetniük az EU 24 hivatalos nyelvének egyenlőségét; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós intézmények weboldalainak számos része és az oda feltöltött kiadványok továbbra is csak bizonyos népszerű nyelveken érhetők el, és soha nem jelennek meg az Unió mind a 24 hivatalos nyelvén, amint azt az Unió elvei megkövetelik;

42.

támogatja az uniós intézmények arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kövessék az ombudsman ajánlásait (77 %), és arra buzdítja őket, hogy továbbra is így járjanak el; ugyanakkor aggodalmát fejezi ki a tartósan 23 % körüli meg nem felelési arány miatt; tudatában van annak, hogy az ombudsman javaslatai jogilag nem kötelező erejűek; sürgeti az intézményeket, szerveket és ügynökségeket, hogy haladéktalanul, ténylegesen és felelősségteljesen reagáljanak az ombudsman kritikai észrevételeire és ajánlástervezeteire;

43.

üdvözli, hogy az Európai Ombudsman által 2019-ben lezárt ügyekben lefolytatott vizsgálatok átlagos időtartama kevesebb mint 7 hónap volt; megjegyzi azonban, hogy egyes ügyek lezárása akár 18 hónapot is igénybe vehet; felhívja az összes uniós intézményt, hogy a problémáikra gyors választ remélő uniós polgárok érdekében javítsák együttműködésüket az ombudsman hivatalával;

44.

üdvözli az ombudsman honlapjának átalakítását, amelynek révén az egy olvashatóbb és funkcionálisabb eszközzé vált az uniós polgárok számára; ösztönzi az ombudsmant, hogy növelje tovább az Unió különböző nyelveire lefordított kiadványainak számát;

45.

elismeri az ombudsmanok európai hálózatának jelentős hozzájárulását a bevált gyakorlatok cseréjéhez, valamint a tagjai küldetésével és hatásköreivel és az európai jog megfelelő végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatáshoz; javasolja, hogy ezt a hálózatot jobban vonják be az uniós alapok megfelelő felhasználásának felügyeletébe; javasolja, hogy e hálózat nyújtson támogatást azoknak a nemzeti vagy regionális ombudsmanoknak is, akikre kormányuk erőteljes nyomást gyakorol, különösen a Chartában rögzített jogok megsértésével összefüggésben; felhívja ezt a hálózatot, hogy értékelje, milyen szerepet játszhatnának a nemzeti és regionális ombudsmanok az európai polgárok uniós döntéshozatali folyamatokba való fokozottabb bevonásának előmozdítása terén; hangsúlyozza, hogy a hálózat hozzájárulhat a jó közigazgatási kultúra tagállami szintű kiépítéséhez is, oly módon, hogy fokozza a nemzeti ombudsmanok közötti együttműködést és felhívja a figyelmüket a polgárok jogai védelmének jelentőségére; rámutat arra, hogy meg kell erősíteni a hálózat számára elkülönített forrásokat; felkéri az európai ombudsmant, hogy saját székhelyén szervezzen rendszeres találkozót az Ombudsmanok Európai Hálózata számára, amelynek fő feladata az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása;

46.

kitörő örömmel üdvözli az európai ombudsman stratégiai kezdeményezését a bizonyos uniós alkalmazottak szabadsághoz való jogaira és a gyermek mindenek felett álló érdekére vonatkozóan; úgy véli, hogy az a körülmény, hogy az Európai Parlament szabályai nem egyeztethetők össze a többi intézmény szabályaival (9) a béranyaság révén szülővé váló alkalmazottak – például a terméketlen, azonos nemű és egyedülálló szülők – szabadsághoz való jogai tekintetében, ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítésére irányuló kötelezettséggel, és az ilyen alkalmazottakat a megkülönböztetés jelentős kockázatának teszi ki; emlékeztet az ombudsmannak a gyermek érdekei védelmének fontosságáról szóló következtetéseire; felhívja a Parlamentet, hogy erről egyeztessen a többi intézménnyel, és fogadjon el olyan határozatot, amely ezzel kapcsolatos szabályait összehangolja a Tanács és a Bizottság szabályaival;

Alapokmány és hatáskörök

47.

felszólítja a Tanácsot, hogy folytasson párbeszédet az Európai Parlamenttel az európai ombudsman alapokmányának felülvizsgálata tekintetében, hogy az ombudsman hivatala fokozni tudja képességét az intézményeken belüli etikus magatartásra vonatkozó legmagasabb szintű normák előmozdítására, valamint megfelelő felhatalmazással rendelkezzen feladatai tényleges végrehajtására;

48.

kéri az Európai Parlamentet, hogy teljes körűen vizsgálja felül az európai ombudsman választásához kapcsolódó jelölési eljárást annak érdekében, hogy a parlamenti ciklus elején sorra kerülő választás több információ alapján, egységesebb, átláthatóbb és rendezettebb formában történhessen; kéri különösen az aláírások gyűjtésére és a jelöltek kampányidőszakára vonatkozó határidők részletesebb leírását;

49.

gratulál az ombudsmannak „2019 felé” című, előző, ötéves stratégiájához, amely a jó közigazgatás előmozdításának stratégiaibb megközelítését irányozza elő; üdvözli a „2024 felé” elnevezésű új stratégia 2020. december 7-i közzétételét, amelynek figyelembe kell vennie a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben Európa előtt álló példátlan helyzetet;

50.

emlékeztet arra, hogy az ombudsman székhelye az Európai Parlament székhelye; ezért arra ösztönzi az ombudsmant, hogy elsősorban a Strasbourgban rendelkezésre álló helyiségeket használja;

51.

kéri az ombudsmant, hogy az átláthatóság érdekében továbbra is előre hirdesse meg az általa szervezendő eseményeket, feltüntetve az egyes események helyszínét;

o o

52.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint ombudsmanjainak vagy ennek megfelelő intézményeinek.

(1) HL L 113., 1994.5.4., 15. o.

(2) HL C 411., 2020.11.27., 149. o.

(3) https://www.ombudsman.europa.eu/hu/opening-summary/hu/113554

(4) HL C 449., 2020.12.23., 182. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(6) HL C 65., 2016.2.19., 102. o.

(7) https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/129649

(8) Európai Vállalatfigyelő Szervezet: „Facebookos barátokból lobbitanácsadók – A forgóajtó-jelenségre vonatkozó uniós szabályok nem felelnek meg a célnak”, 2020. október 22. (https://corporateeurope.org/en/2020/10/facebook-friends-lobby-consultants).

(9) A Bizottság a béranyaság révén szülővé váló alkalmazottaknak a minden újszülött születése esetén járó 10 napon túl 20 hét különleges szabadságot biztosít, amint azt 2020. márciusi határozatában rögzítette (https://egalite-online.eu/wp-content/uploads/2020/03/C_2020_1559_F1_COMMISSION_DECISION_EN_V3_P1_1043892.pdf). A Tanács ugyanezt a szabályt eseti alapon alkalmazza. A Parlament kifejtette, hogy a hasonló helyzetben lévő alkalmazottaknak csak az újszülött születése esetén járó 10 napos szabadságot biztosítaná, mivel a szülési szabadsághoz a terhességet igazoló orvosi igazolás bemutatása szükséges; a Parlament erre a célra különleges szabadság kiadását nem tervezi.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/91

P9_TA(2021)0083

Európai szemeszter: 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia (2021/2004(INI))

(2021/C 474/09)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 121., 126. és 136. cikkére, valamint 12. jegyzőkönyvére,

—	tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

—	tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

—	tekintettel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésre,

—	tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—	tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre (2),

—	tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre (4),

—	tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—	tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—	tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),

—	tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8),

—	tekintettel a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési záradékának alkalmazásáról szóló, 2020. március 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0123),

—	tekintettel az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0456),

—	tekintettel az „Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0442),

—	tekintettel a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2020. május 28-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0441),

—	tekintettel a Bizottságnak a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiáról szóló, 2020. szeptember 17-i közleményére (COM(2020)0575), és a Bizottságnak a riasztási mechanizmus keretében készült 2021. évi, 2020. november 18-i jelentésére (COM(2020)0745),

—

tekintettel az Európai Költségvetési Tanács 2019. október 29-i éves jelentésére, az Európai Költségvetési Tanács Covid19-ről szóló, 2020. március 24-i nyilatkozatára és az Európai Költségvetési Tanácsnak az euróövezet számára 2021-ben megfelelő költségvetési irányvonalról szóló, 2020. július 1-jei értékelésére,

—

tekintettel a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról, többek között az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra (9),

—	tekintettel a Bizottság európai gazdasági előrejelzésére (2021. tél) (144. sz. intézményi dokumentum) (10),

—	tekintettel az Európai Tanács 2020. december 10–11-i, a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU helyreállítási eszközről, a Covid19-ről, az éghajlatváltozásról, a biztonságról és a külkapcsolatokról szóló ajánlásaira (EUCO 22/20),

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményeire,

—	tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0036/2021),

mivel az európai szemeszter alapvető szerepet játszik a tagállamok gazdasági, költségvetési és foglalkoztatási politikáinak összehangolásában, ami a rendezett államháztartás biztosítását, a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzését, a strukturális reformok támogatását és a beruházások fellendítését szolgálja, és jelenleg az Unió és a tagállamok számára az uniós szakpolitikai prioritásokon alapuló helyreállítás kihívásainak kezeléséhez használt keretet jelenti; mivel a 2008-as államadósság-válság óta az Unió sokkal ellenállóbb a válságokkal szemben, azonban a makrogazdasági stabilitást veszélyeztető új kihívások jelennek meg;

B.	mivel az Unió és tagállamai elkötelezték magukat a Szerződéseken alapuló alapvető értékek, valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendje, a szociális jogok európai pillére és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett;

mivel az uniós költségvetési keret lehetséges jövőjével kapcsolatos szempontokkal a makrogazdasági jogalkotási keret felülvizsgálata keretében az Európai Parlament e témával foglalkozó saját kezdeményezésű jelentése fog foglalkozni; megjegyzi, hogy a keretet felül fogják vizsgálni, és annak eredményéhez kell igazodni;

D.	mivel az éves fenntartható növekedési stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásaival „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásai” című kettős jelentés foglalkozik;

E.	mivel a magas államadósság komoly terhet róhat a jövő nemzedékeire, és hátráltathatja a helyreállítást;

F.	mivel a világjárvány valamennyi tagállamot érintette, szimmetrikus sokkhatást okozva, de a hatás mértéke, a konkrét gazdasági kitettségek és a kezdeti feltételek, valamint a helyreállítás üteme és erőssége jelentősen el fog térni;

G.	mivel a kedvező időszakokat fel kell használni a strukturális reformok végrehajtására, különösen a költségvetési hiányok, az államadósság és a nemteljesítő hitelek csökkentését célzó intézkedésekre, valamint egy újabb lehetséges gazdasági válságra vagy recesszióra való felkészülésre;

H.	mivel a nőket aránytalanul nagy mértékben sújtja a válság, és a javasolt helyreállítási válasz nem foglalkozik a Covid19-válság kapcsán az ápolási-gondozási ágazatban felmerülő kihívásokkal, sem a nők előtt álló sajátos kihívásokkal;

I.	mivel a tagállamok a világjárványra reagálva komoly költségvetési intézkedéseket hoztak (2020-ban a GDP 4,2 %-ának, 2021-ben a GDP 2,4 %-ának megfelelő összegben); mivel 2022-ben az európai gazdaság kibocsátása alig éri el a világjárvány előtti szintet;

J.	mivel a tagállamok által elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek magukban foglalják az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban kialakított, többek között a zöld és a digitális átállásra összpontosító nemzeti reform- és beruházási menetrendet;

I. Covid-válság, Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a szemeszter ideiglenes kiigazítása

megállapítja, hogy az európai szemeszter és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szorosan összefonódik; megjegyzi, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésére 11, relevancia, hatékonyság, eredményesség és koherencia szerint csoportosított kritérium alapján kerül sor; felkéri a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a terveket annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítás európai hozzáadott értéket teremtsen, javítsa a tagállamok hosszú távú versenyképességét és fenntartható növekedési kilátásait, és mutasson irányt az európai gazdaságoknak a zöld és a digitális átállásból, a szociális jogok európai pilléréből és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaiból eredő kihívások kezelésére és ezek előnyeinek kiaknázására;

üdvözli továbbá a válságra adott gyors és erőteljes választ a monetáris és a költségvetési politika területén mind uniós, mind tagállami szinten, valamint a következő többéves pénzügyi keret és a Next Generation EU elfogadását; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy gyorsítsák fel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtását a finanszírozás gyors folyósítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a siker érdekében az éghajlatvédelmi és a digitális átállás középpontjában a szociális és az egységes piaci dimenziónak kell állnia; kitart amellett, hogy a pénzeszközöket és forrásokat olyan projekteknek és kedvezményezetteknek juttassák, amelyek felelősségteljesen, hatékonyan és gazdaságilag életképes, fenntartható, a lehető legnagyobb hatást generáló projektekre költik el a forrásokat; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament szerepet fog játszani a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel létrehozott, a helyreállításról és a rezilienciaépítésről szóló párbeszédben, amelynek keretében az illetékes bizottságok is megvizsgálják az európai szemeszter és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz közötti kapcsolatot;

üdvözli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja, hogy a tagállamok gazdaságai és társadalmai reziliensebbé váljanak, miközben versenyképes fenntarthatóságra, konvergenciára és kohézióra törekszik az EU-n belül; hangsúlyozza, hogy a nemzeti felelősségvállalás és átláthatóság alapvető eleme lesz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a helyreállítási tervek gyors és sikeres végrehajtásának; ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a nemzeti parlamentekben vitákat tartsanak, hogy a Bizottság proaktívan együttműködjön a nemzeti hatóságokkal és az érintett érdekelt felekkel a nemzeti tervek tervezeteinek korai szakaszban történő megvitatása érdekében, lehetővé téve a testre szabott megoldásokat és konkrét reformokat;

üdvözli, hogy a Covid19 által okozott példátlan válság kezelése érdekében a tagállamok és az uniós intézmények a helyreállítás elősegítése érdekében létrehozták a Next Generation EU helyreállítási eszközt; megjegyzi ezért, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedülálló lehetőséget teremt az ahhoz szükséges reformok és beruházások megvalósítására, hogy az EU képes legyen megbirkózni a jelenlegi kihívásokkal;

úgy véli, hogy a Covid19 szimmetrikus hatásai valójában tovább szélesítették az uniós tagállamok és régióik közötti társadalmi-gazdasági szakadékot;

megállapítja továbbá, hogy az európai szemeszter és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz határidői átfedésben vannak, ami miatt a szemeszter menetrendjét ideiglenesen ki kell igazítani, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt megfelelően el lehessen indítani; hangsúlyozza, hogy az EU helyreállítása egyedülálló lehetőséget kínál azzal, hogy útmutatást ad a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy hol van a legnagyobb szükség reformokra és beruházásokra az Unió fenntarthatóbbá, reziliensebbé és inkluzívabbá tételének felgyorsítása érdekében;

támogatja a Bizottság arra vonatkozó iránymutatását a tagállamok számára, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe belefoglalják az olyan kiemelt területekre irányuló beruházásokat és reformokat, amelyek összhangban vannak a méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállásra vonatkozó uniós célkitűzéssel;

úgy véli, hogy a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiában meghatározott négy dimenziót – a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot, a termelékenységet, a méltányosságot és a stabilitást – figyelembe kell venni a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek előkészítése során, amelyek a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz létrehozásáról szóló rendeletben meghatározott hat pillér köré épülnek; megismétli, hogy az átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottság a tagállamok által kidolgozott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket egyidejűleg továbbítja a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek;

kiemeli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendelet elismeri, hogy a nőket különösen sújtotta a Covid19-válság, lévén ők adják az egészségügyi dolgozók többségét EU-szerte, és egyensúlyra törekednek a nem fizetett gondozási tevékenység és alkalmazotti felelősségük vonatkozásában;

10.

úgy véli, hogy az idei ciklus ideiglenes kiigazítása nem írhatja felül az európai szemeszter eredeti célját és funkcióját és nem akadályozhatja annak további fejlődését; emlékeztet arra, hogy az európai szemeszter ciklusa jól megalapozott keretet biztosít az uniós tagállamok számára költségvetési, gazdasági, szociális és foglalkoztatási politikáik összehangolásához, és a Covid19-válságot követően minden eddiginél nagyobb szükség lesz egy működő európai szemeszterre e szakpolitikák Unió-szerte történő összehangolásához, ugyanakkor megjegyzi, hogy a szemesztert a kezdetek óta kiterjesztették többek között a pénzügyi ágazathoz és az adózáshoz kapcsolódó kérdésekre, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak az európai szemeszterbeli célkitűzéseire, kellő figyelmet fordítva bolygónk lakóira gazdasági politikánkban; megjegyzi, hogy a gazdasági és társadalmi reziliencia további erősítése érdekében az EU-nak eredményeket kell felmutatnia a szociális jogok európai pillére elveinek területén; emlékeztet, hogy az erőteljesebb és fenntartható növekedés fenntartható módon történő előmozdítása egyet jelent a felelősségteljes költségvetési politikák, a strukturális reformok, a tényleges beruházások, a digitális transzformáció és a zöld és a méltányos átállás előmozdításával; felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a helyreállítási tervekben teremtsenek megfelelő egyensúlyt a fenntartható, növekedést elősegítő köz- és magánberuházások fellendítése és a strukturális reformok között;

11.

úgy véli, hogy a 2021. évi európai szemeszter kiváló lehetőséget kínál a nemzeti felelősségvállalás javítására, tekintettel arra, hogy a tagállamok különböző szükségleteik kielégítésére testre szabott helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoznak ki; e tekintetben meggyőződése, hogy garantálni és adott esetben növelni kell a demokratikus legitimitást, többek között az Európai Parlamentnek az eszköz végrehajtásában játszott megfelelő szerepét, amint azt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendelet is rögzíti; felhívja a tagállamokat, hogy – szükség esetén a technikai támogatási eszköz felhasználásával – építsék ki a szükséges igazgatási és ellenőrzési kapacitást annak érdekében, hogy szilárd garanciákat nyújtsanak a pénzeszközök megfelelő és hatékony felhasználására, valamint a magas szintű felvevőképességre; emlékeztet arra, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre a gondos gazdasági irányítás horizontális követelményei és az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános szabályok vonatkoznak;

II. Az EU gazdasági kilátásai

12.

mély aggodalommal állapítja meg, hogy az uniós gazdaságok rendkívül nehéz helyzetben vannak, és hogy a Bizottság 2021. téli gazdasági előrejelzése szerint a GDP példátlan mértékben csökkent mind az euróövezetben, mind az EU egészében; megállapítja, hogy az EU GDP-je 2020-ban várhatóan 6,3 %-kal csökken (az euróövezetben 6,8 %-kal), míg 2021-ben az előrejelzések szerint 3,7 %-os gazdasági fellendülés várható (az euróövezetben 3,8 %-os);

13.

hangsúlyozza, hogy a 2020. évi példátlan gazdasági recesszió és a világjárványra válaszul hozott intézkedések hatására az EU GDP-arányos adóssága 2020-ban várhatóan 93,9 % körüli (az euróövezetben 101,7 %), 2021-ben pedig 94,6 % körüli (az euróövezetben 102,3 %) új csúcsot ér el az előrejelzések szerint; kiemeli, hogy továbbra is nagyfokú a bizonytalanság, és hogy a gazdasági kilátások nagyban függnek attól, hogy milyen gyorsan sikerül leküzdeni a világjárványt; tudomásul veszi továbbá, hogy ezeket az adósságszinteket csak megfelelő gazdasági növekedéssel lehet fenntartani; ismételten hangsúlyozza az államadósság hosszú távú fenntarthatóságának fontosságát; megjegyzi, hogy sok tagállam gyenge költségvetési pozícióban került a jelenlegi válságba, amelyet a világjárvány tovább súlyosbít;

14.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Covid19-világjárvány rendkívül negatív hatást gyakorol az EU gazdaságára, különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), az egységes piacra és annak versenyképességére, és hangsúlyozza az európai zöld megállapodás, a szociális jogok európai pillére és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai végrehajtásának fontosságát; ezért úgy véli, hogy a tagállamok fellépéseinek összehangolása többek között az említett negatív hatások csökkentésének alapvető eszköze; úgy véli, hogy ha az EU nem tud megfelelő választ adni a jelenlegi válságra, akkor fennáll annak a kockázata, hogy mind az euróövezet, mind az EU egésze lemarad a környezeti fenntarthatóság, a versenyképesség, a termelékenység, a méltányosság és a makrogazdasági stabilitás céljainak megvalósítása terén;

15.

ismételten hangsúlyozza az egyenlő versenyfeltételek megőrzésének fontosságát az egységes piacon, figyelembe véve ugyanakkor az EU szigeti, peremterületi és gyéren lakott régióinak fizikai jellemzőit és az EU legkevésbé fejlett régióinak helyzetét, ami elengedhetetlen előfeltétele többek között a digitális transzformációnak, a zöld és méltányos átállásnak, az innovációnak, valamint a helyreállítás és a versenyképesség felgyorsításának;

16.

felelősségteljes államháztartás jobb végrehajtására szólít fel, továbbá társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformokra, amelyek javítják a hosszú távú kilátásokat, valamint magas színvonalú és hatékony köz- és magánberuházásokra, többek között a zöld és digitális átállás megvalósítása érdekében;

17.

aggodalmát fejezi ki a világjárvány megfékezésére irányuló intézkedéseknek az alacsony uniós termelékenységnövekedésére gyakorolt hatása és az euróövezetben a világjárvány előtti termelékenységnövekedés markáns visszaesése miatt; úgy véli, hogy a fenntartható növekedés és a beruházásbarát környezet előmozdítása érdekében kiegyensúlyozott stratégiát kell követni, miközben javítani kell a költségvetési fenntarthatóságot; hangsúlyozza, hogy külön hangsúlyt kell fektetni a jövőorientált beruházásokra és politikákra, különösen azon tagállamok esetében, amelyek költségvetési mozgástérrel rendelkeznek a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében történő beruházásokhoz;

18.

üdvözli az európai zöld megállapodást mint az EU új fenntartható növekedési stratégiáját, amely egyszerre négy dimenziót vesz figyelembe: a környezetet, a termelékenységet, a stabilitást és a méltányosságot, amelyeket a digitális és zöld technológiák, az innovatív ipari bázis és a stratégiai autonómia tesz lehetővé;

III. Felelős költségvetési és fenntartható politikák

19.

megjegyzi, hogy bár a makrogazdasági stabilitás tekintetében vannak új kihívások, a gazdasági és monetáris unió sokkal jobb helyzetben van ahhoz, hogy szembenézzen a válságokkal, mint a 2008. évi pénzügyi és gazdasági válság idején; meggyőződése, hogy az ellenállóképes és fenntartható gazdasági helyreállításnak az uniós politikai célkitűzésekkel összhangban történő és a zöld, az igazságos és a digitális átállásra összpontosító előmozdítása az egyik legfontosabb azonnali prioritás; megjegyzi, hogy a jelenlegi válság leküzdésének eszközei olyan jellegűek, amelyek – amíg szükséges – expanzív költségvetési politikát igényelnek;

20.

rámutat arra, hogy azok a tagállamok, amelyek költségvetési tartalékokkal rendelkeztek, sokkal gyorsabb ütemben és a kapcsolódó hitelfelvételi költségek nélkül tudták mozgósítani a költségvetési ösztönző csomagokat, ami hozzájárult a világjárvány negatív társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítéséhez; megismétli, hogy a költségvetési tartalékok társadalmi szempontból felelős módon való fokozatos feltöltése fontos lesz a jövőbeli válságokra való felkészülés szempontjából; sürgeti azonban a tagállamokat, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne ismételjék meg a gazdasági válságra adott válaszlépések múltbeli hibáit; osztja az Európai Költségvetési Tanács azon véleményét, hogy a helyreállítás szempontjából nem tanácsos a költségvetési irányvonal gyors megfordítása;

21.

megjegyzi, hogy a Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktumban előirányzottaknak megfelelően 2021-ben ajánlásokat kíván megfogalmazni a tagállamok költségvetési helyzetére vonatkozóan; rámutat arra, hogy a gazdaságirányítási keretnek a jelenlegi gazdasági realitásokat is figyelembe kell vennie, valamint összhangban kell állnia az Unió szakpolitikai prioritásaival, egyszersmind pedig javítania kell a költségvetési szabályoknak való megfelelést, amelyeket egyszerűsíteni, egyértelműsíteni és praktikussá kell tenni, valamint felül kell vizsgálni és az eredményeknek megfelelően ki kell igazítani; pragmatikusabb megközelítés alkalmazására szólít fel, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy ez a keret kedvező gazdasági időszakokban szigorúbb, kedvezőtlen gazdasági időszakokban viszont rugalmasabb legyen;

22.

a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról folytatott megbeszélések eredményének sérelme nélkül kiemeli, hogy a jelenlegi uniós költségvetési szabályok biztosítják a válság idején szükséges rugalmasságot a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti általános mentesítési rendelkezés aktiválása révén, és valamennyi tagállam számára lehetővé teszik a szükséges költségvetési irányvonal elfogadását az uniós gazdaságok védelmében, ezáltal bizonyítva rendkívüli anticiklikus hatásukat;

23.

arra számít, hogy az általános mentesítési rendelkezés mindaddig aktív marad, amíg az aktiválás alapjául szolgáló indok fennáll, annak érdekében, hogy támogassa a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kilábaljanak a világjárvány okozta válságból, és megerősítsék versenyképességüket, valamint gazdasági és társadalmi rezilienciájukat; tudomásul veszi a Bizottság azon véleményét, hogy a jelenlegi előzetes jelzések szerint az általános mentesítési záradékot 2022-ben továbbra is alkalmazni kell, és alkalmazását 2023-ban kell megszüntetni; felkéri a Bizottságot, hogy 2021. tavaszi gazdasági előrejelzése alapján értékelje az általános mentesítési záradék hatályon kívül helyezését vagy alkalmazásának folytatását az európai szemeszter csomagjának részeként; megjegyzi, hogy a Bizottság az általános mentesítési záradék alkalmazásának megszüntetését követően továbbra is figyelembe fogja venni az országspecifikus helyzeteket;

24.

tudomásul veszi a Covid19-re adott költségvetési politikai válaszról szóló bizottsági közleményt (11), amely felvázolja a költségvetési politika irányításának uniós szintű összehangolásával kapcsolatos megfontolásait, a következő szakaszba emelve a világjárvány kezelésére, a gazdaság fenntartására, a fenntartható fellendülés támogatására és a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzésére irányuló összehangolt megközelítést; emlékeztet, hogy az általános mentesítési rendelkezés lehetővé teszi a tagállamok számára a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát és ha nem vezet a Paktum eljárásainak felfüggesztéséhez; tudomásul veszi a Bizottság értékelését, amely szerint a válság súlyos hatása következtében a fenntarthatósági kockázatok megnövekedtek, és ez középtávon valószínűleg kevésbé kedvező növekedéshez és költségvetési pályákhoz vezet; kiemeli a Bizottság arra irányuló felhívását, hogy a lehető legjobban használják ki az általános mentesítési záradékot és a Next Generation EU-t;

25.

felkéri a Bizottságot, hogy lépjen fel határozottan az adócsalás, az adókikerülés és az adókijátszás, valamint a pénzmosási kérdések kezelése érdekében, amelyek potenciális forrásokat vonnak el a nemzeti költségvetésekből, és akadályozzák a kormányok azon képességét, hogy fellépjenek többek között a Covid19-világjárványból való kilábalás érdekében;

26.

megjegyzi, hogy a Bizottság 2021. április végéig mélyreható felülvizsgálatokat szándékozik végezni, amelyekben értékeli a kiválasztott tagállamok egyensúlyhiányának helyzetét; megjegyzi továbbá, hogy a Covid19-válság számos fennálló makrogazdasági egyensúlyhiányt súlyosbít;

27.

emlékeztet arra, hogy sürgősen ki kell teljesíteni és meg kell erősíteni a gazdasági és monetáris unió felépítését a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítése révén, a polgárok védelme és a külső sokkhatások során az államháztartásra nehezedő nyomás csökkentése érdekében, a társadalmi és gazdasági egyensúlyhiányok leküzdése érdekében;

IV. Növekedésserkentő, kiegyensúlyozott és fenntartható strukturális reformok

28.

tudatában van annak, hogy a Covid19-válságot nem lehet egymagában a jelenlegi költségvetési irányvonallal megoldani; hangsúlyozza ezért annak fontosságát, hogy mélyreható, a növekedést ösztönző, kiegyensúlyozott, fenntartható, társadalmilag igazságos és egyedi strukturális reformokat hajtsanak végre többek között a fenntartható és társadalmilag inkluzív növekedés és munkahelyteremtés érdekében, amelyek hatékonyan tudják támogatni a helyreállítást, valamint a digitális transzformációt és a zöld átállást, a minőségi foglalkoztatást, a szegénység csökkentését és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait, továbbá fokozhatják a versenyképességet és az egységes piacot, a konvergenciát, valamint az erősebb és fenntartható növekedést az Unión és a tagállamokban; rámutat arra, hogy különösen a tagállamok gazdaságainak hosszú távú növekedési potenciálját csak strukturális fejlesztésekkel lehet növelni; megjegyzi azonban, hogy a tagállami szakpolitikai intézkedések összehangolásának hatékonysága és sikere a Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatától – és annak eredményétől függően – annak kiigazításától, valamint a országspecifikus ajánlások végrehajtásával kapcsolatos tagállami felelősségvállalás növelésétől függ;

29.

felszólítja a Bizottságot, hogy kezdjen el új éghajlati mutatót kidolgozni, hogy fel tudja mérni az ellentmondást a tagállami költségvetések és a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez igazított, az egyes nemzeti költségvetésekre vonatkozó forgatókönyvek között; hangsúlyozza, hogy e mutatóra azért van szükség, hogy a tagállamok információkkal rendelkezzenek a Párizsi Megállapodás keretén belüli pályájukról annak biztosítása érdekében, hogy 2050-re Európa az első klímasemleges kontinenssé válhasson; elvárja, hogy az éghajlati mutató referenciaként szolgáljon az EU különböző szakpolitikáihoz, és így az európai szemeszter útmutatójaként is szolgáljon, anélkül, hogy gyengítené annak eredeti célját;

30.

úgy véli, hogy a digitális készségek fejlesztése előfeltétele annak, hogy minden európai részt vehessen a társadalomban és kihasználhassa a digitális átállás előnyeit; rámutat, hogy ehhez az oktatás, a készségek, valamint az egész életen át tartó tanulás területén is reformokra van szükség az átalakulóban lévő munkaerőpiac irányítása és a kulcsfontosságú digitális technológiák kifejlesztése és lehetővé tétele, és így Európa digitális jövőjének építése érdekében; rámutat továbbá arra, hogy a digitális szakadék kialakulásának megelőzése érdekében támogatni kell az egyenlőséget a digitális infrastruktúrákhoz, eszközökhöz és készségekhez való átfogó hozzáférés terén;

31.

felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy – a költségvetési fenntarthatóság és a megbízható költségvetési szabályok tiszteletben tartása mellett – hozzanak létre kiszámítható, a köz- és magánberuházásokat az Unió hosszú távú célkitűzéseivel összhangban támogató beruházási szabályokat vagy más megfelelő mechanizmusokat is tartalmazó szabályozási és kormányzási keretet, amely ugyanakkor a tagállamok jövőbeli válságokra való reagálási képességét is biztosítja;

32.

megjegyzi, hogy a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében egyetlen integrált dokumentumban nyújtsák be nemzeti reformprogramjaikat, valamint helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket;

33.

hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyi támogatás nyújtásával egyedülálló lehetőséget jelenthet a tagállamok támogatására az európai szemeszter keretében azonosított kihívásaik kezelésében;

34.

emlékeztet, hogy a növekedést elősegítő strukturális reformokhoz nem mindig költségvetési mozgástérre, hanem sokkal inkább politikai, jogalkotási és közigazgatási erőfeszítésekre van szükség;

35.

hangsúlyozza, hogy folyamatos nyomon követésre és éberségre lesz szükség, és a tagállamoknak olyan reformok révén kell kezelniük a kialakuló egyensúlyhiányokat, amelyek fokozzák a gazdasági és társadalmi rezilienciát, valamint előmozdítják a digitális transzformációt és a zöld és a méltányos átállást; üdvözli, hogy a Bizottság továbbra is nyomon fogja követni az előző évek országspecifikus ajánlásaiban javasolt reformok tagállamok általi megvalósítását; úgy véli, hogy e folyamat során figyelembe kell venni a tagállamok gazdasági és társadalmi kilátásait;

V. Beruházás

36.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak azzal a példa nélküli kihívással kell szembenéznie, hogy figyelembe véve az uniós stratégiákat enyhítse a világjárvány gazdasági következményeit annak érdekében, hogy tartós hatást gyakoroljon a tagállamok ellenálló képességre, és úgy véli, hogy a gazdasági helyreállítást az egységes piac, a kutatás és az innováció megerősítésével, valamint az európai zöld megállapodással, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával és a versenyképességgel összhangban kell megvalósítani, a kkv-k helyzetének enyhítése és a magántőkéhez való hozzáférésük javítása mellett; meggyőződése, hogy ehhez hosszú távon gazdaságilag, társadalmilag, környezetileg és digitálisan életképes beruházásokra, valamint fokozott konvergenciára és kohézióra van szükség az EU-ban és a tagállamokban;

37.

hangsúlyozza a beruházások hiányát, az előrejelzések szerint ugyanis szükség van a beruházások bővítésére; hangsúlyozza, hogy a közberuházások korlátozottak, mivel főként az adófizetők által finanszírozott szűkös forrásokat jelentenek; rámutat arra, hogy a beruházási hiány mértéke megfelelő szintű infrastruktúrát generáló, jelentős magán- és közberuházásokat, valamint kiszámítható és kedvező üzleti környezetet is szükségessé tesz, amely elősegíti ezeket a beruházásokat;

38.

hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az időtálló infrastruktúrába és más területekre történő célzott, fenntartható köz- és magánberuházásokra kell összpontosítaniuk, amelyek tovább erősítik az egységes piacot, a tisztább, társadalmilag befogadó, fenntartható és digitális társadalomra való átállást, valamint növelik az EU versenyképességét és stratégiai autonómiáját; úgy véli ezért, hogy elsőbbséget kell biztosítani a határokon átnyúló és több országot érintő projekteknek;

39.

hangsúlyozza, hogy beruházásbarát politikákat kell elfogadni, csökkenteni kell az adminisztratív terheket és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani, különösen a kkv-k számára, amelyek az uniós gazdaság és munkahelyteremtés gerincét képezik; úgy véli, hogy mindezek elősegítik a gazdasági fellendülést és megteremtik a hosszú távú növekedéshez vezető feltételeket;

VI. Demokratikusabb európai szemeszter

40.

kiemeli a teljes körű vita, valamint a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament európai szemeszter folyamatába való megfelelő bevonásának fontosságát; megismétli az Európai Parlament gazdasági kormányzási keretben betöltött demokratikus szerepének megerősítésére irányuló felhívását, valamint felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kellő módon vegyék figyelembe a parlamentek által elfogadott állásfoglalásokat; felkéri a Bizottságot, hogy mind az Európai Parlamentet, mind a Tanácsot mint társjogalkotókat egyformán tájékoztassa az uniós gazdasági kormányzási keret alkalmazásával kapcsolatos valamennyi szempontról, beleértve az előkészítő szakaszokat is;

41.

a demokratikus elszámoltathatóság és az átláthatóság megerősítése érdekében szorgalmazza, hogy nemzeti és európai szinten egyaránt alakítsanak ki szoros koordinációt a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel;

42.

kiemeli, hogy a Gazdasági és Monetáris Bizottság fontos szerepet tölt be az Európai Parlament felé való elszámoltathatóság javítását célzó intézkedések megtételében, tekintve, hogy az európai szemeszter alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy az elszámoltathatóság jelenlegi rendszerét tovább lehet erősíteni legitimitásának és hatékonyságának javítása érdekében;

43.

emlékeztet arra, hogy az európai szemeszter vegyes gyakorlat, amely az év során az úgynevezett nemzeti és európai szemeszterekből áll; emlékeztet a szubszidiaritás és az arányosság elvének jelentőségére;

o o

44.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 306., 2011.11.23., 12. o.

(2) HL L 306., 2011.11.23., 41. o.

(3) HL L 306., 2011.11.23., 8. o.

(4) HL L 306., 2011.11.23., 33. o.

(5) HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

(6) HL L 306., 2011.11.23., 1. o.

(7) HL L 140., 2013.5.27., 11. o.

(8) HL L 140., 2013.5.27., 1. o.

(9) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.

(10) https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/economy-finance/ip144_en_1.pdf

(11) A Bizottság „Egy évvel a Covid19-járvány kitörése után: a fiskális politikai válasz” című, 2021. március 3-i közleménye (COM(2021)0105).

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/99

P9_TA(2021)0084

Európai szemeszter: A 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásai

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásai (2020/2244(INI))

(2021/C 474/10)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiáról szóló, 2020. szeptember 17-i bizottsági közleményre (COM(2020)0575),

—	tekintettel a Bizottság és a Tanács együttes foglalkoztatási jelentésére irányuló, 2020. november 18-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0744),

—	tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Economic Outlook című kiadványa 2020. évfolyamának 2020. december 1-jei 2. számára,

—

tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) bérekről szóló, 2020–2021 közötti időszakra vonatkozó, 2020. december 2-i globális jelentésére a Covid19 idején alkalmazott bérekről és minimálbérekről, valamint az ILO Monitor „COVID-19 and the world of work” [A Covid19 és a munka világa] című felmérésre,

—	tekintettel a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására (1),

—	tekintettel a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló, 2020. január 14-i bizottsági közleményre (COM(2020)0014),

—	tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére,

—	tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira, különösen az 1., 3., 4., 5., 8., 10. és 13. célokra,

—	tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

—	tekintettel az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0456),

—	tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre,

—	tekintettel az „Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0442),

—	tekintettel a munkahelyteremtés és a növekedés fellendítését szolgáló, egyenlőtlenségek elleni küzdelemről szóló, 2017. november 16-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel „A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0440),

—	tekintettel a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2020. május 28-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0441),

—	tekintettel „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című, 2020. július 1-jei bizottsági közleményre (COM(2020) 0274),

—	tekintettel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),

—	tekintettel az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” című tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot kísérő, 2020. július 1-jei bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0124),

—	tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2020. július 10-i álláspontjára (3),

—	tekintettel az 1303/2013/EU rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2020. július 8-i álláspontjára (4),

—	tekintettel a Bizottság által 2020. május 6-án közzétett 2020. tavaszi európai gazdasági előrejelzésre,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Tisztességes minimálbérek Európában” című, 2020. szeptember 18-i véleményére (5),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Európai helyreállítási terv és a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret” című, 2020. július 16-i véleményére (6)

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „A munkanélküliségi biztosításra vonatkozó közös uniós minimumszabályok – konkrét lépés a szociális jogok európai pillérének hatékony megvalósítása felé” című, 2019. december 11-i véleményére (7),

—	tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) „Covid19: Szakpolitikai válaszok Európa-szerte” című, 2020. június 24-i tanulmányára,

—	tekintettel a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által a következő, 2019–2024-es Európai Bizottság számára 2019. október 9-én előterjesztett, „Ambiciózusabb Unió” című politikai iránymutatásra,

—	tekintettel a szociális jogok európai pillérére, amelyet a Tanács, a Bizottság és a Parlament 2017. november 17-én hirdetett ki,

—	tekintettel a Bizottság „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i közleményére (COM(2020)0102),

—	tekintettel az OECD „Elromlott a társadalmi felvonó? Hogyan mozdítható előre a társadalmi mobilitás?” című, 2018. június 15-i tanulmányára,

—	tekintettel a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (8),

—	tekintettel a „Szegénység: a nemek közötti egyenlőség szempontjai” című, 2016. május 26-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a nemek közötti digitális szakadékról szóló, 2018. szeptember 19-i véleményére (10),

—	tekintettel az Eurofound hatodik európai munkakörülmény-felmérésére – áttekintő jelentés (2017. évi frissítés),

—

tekintettel a Bizottság és az Eurofound „How computerisation is transforming jobs: evidence from Eurofound’s European Working Conditions Survey” [Hogyan alakítja át a munkahelyeket a számítógépesítés: bizonyíték az Eurofound 2019-ben közzétett európai munkakörülmény-felméréséből] című, 2019-ben közzétett közös jelentésére,

—	tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) Jövőkutatás Osztályának (STOA) „Rethinking education in the digital age” [Az oktatás újragondolása a digitális korban] című, 2020. március 31-i tanulmányára,

—	tekintettel a nemek közötti egyenlőség jobb megvalósulása érdekében az Unión belüli gondozási szolgáltatásokról szóló, 2018. november 15-i állásfoglalására (11),

—	tekintettel „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című, 2016. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2016)0356),

—	tekintettel a sérülésből és betegségből felépülő munkavállalók minőségi foglalkoztatásba való visszailleszkedésének lehetőségeiről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására (12),

—	tekintettel a nemzeti parlamentek képviselőivel a 2021. évi európai szemeszter prioritásairól folytatott eszmecserére,

—	tekintettel a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására (13),

—	tekintettel a Bizottság és az OECD „Health at a Glance: Europe 2020 – State of Health in the EU cycle” (Egészségügyi pillanatkép: Európa 2020 – Egészségügyi helyzet az Európai Unióban) című, 2020. november 19-i közös jelentésére,

—	tekintettel a „Beruházás az egészségbe” című, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0043),

—	tekintettel a hatékony, hozzáférhető és alkalmazkodóképes egészségügyi rendszerekről szóló, 2014. április 4-i bizottsági közleményre (COM(2014)0215),

—	tekintettel a Bizottság egészségügyi beruházások hatékony módjairól tanácsot szolgáltató szakértői testületének a Covid19-világjárványt követően a reziliens egészségügyi és szociális ellátás megszervezéséről szóló, 2020. november 25-i véleményére,

—	tekintettel a Tanács jólléti gazdaságra vonatkozó, 2019. október 17-i következtetéseire;

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0026/2021),

mivel az Eurostat 2020. évi éves növekedésre vonatkozó első becslése (14) szerint a GDP 6,8 %-kal csökkent az euróövezetben és 6,4 %-kal az EU-ban; mivel a Bizottság 2020. téli európai gazdasági előrejelzése szerint az uniós GDP 2021-ben marginálisan, 1,4 %-kal, míg az euróövezet GDP-je 1,2 %-kal nő, és 2022-ben az európai gazdaság teljesítménye nemigen tér vissza a világjárvány előtti szintre; mivel az előrejelzések szerint a magánszektor fogyasztásának növekedése 2022-ben mérséklődni fog, jórészt a foglalkoztatási és jövedelemkilátásokkal kapcsolatos elhúzódó bizonytalanság miatt, ami valószínűleg magas szinten fogja tartani az elővigyázatossági megtakarításokat; mivel másrészről a nagymértékben alkalmazkodó monetáris politika, a megnövekedett állami beruházások és a vállalkozásoknak szánt célzott kormányzati támogatási programok kedveznek a tőkekiadásoknak; mivel az éves fenntartható növekedési stratégia nem számolt a Covid19-világjárvány harmadik vagy további hullámainak forgatókönyvével, amely tovább súlyosbíthatja a gazdasági és társadalmi válságból eredő jelenlegi körülményeket;

mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben előirányzott uniós alapokat és programokat egyes tagállamokban még nem hajtották végre teljes mértékben; mivel a Next Generation EU helyreállítási eszköz, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozása csak azt követően áll majd rendelkezésre, hogy a tagállamok ratifikálták az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatot (15);

C.	mivel az uniós intézmények több alkalommal is elismerték, hogy intézkedésekre van szükség az egészségi egyenlőtlenségek kezelése és megszüntetése, valamint az emberek egészségének a jelenlegi gazdasági recesszió idején történő védelme érdekében (16);

mivel a Covid19-világjárvány megfordította az elmúlt hat év foglalkoztatási rátájának pozitív tendenciáját az EU-27-ben, amelynek eredményeként 2020 második negyedévében mintegy 6,1 millióval csökkent a foglalkoztatott személyek száma, és a 2020. év során 4,5 %-os csökkenés várható (17); mivel az Eurostat szerint 2019-ben, a világjárvány előtt az Unióban a 60 évesnél fiatalabb népesség 8,5 %-a olyan háztartásokban élt, ahol az elmúlt év során a felnőttek maximális heti munkaidejük kevesebb mint 20 %-át töltötték munkával, és a dolgozói szegénység kapcsán aggasztó helyzettel szembesültek (18); mivel továbbra is komoly aggodalomra ad okot a bizonytalan foglalkoztatás, amely negatívan hat a munkaerőpiacokra; mivel a továbbra is alkalmazásban álló munkavállalók a munkaórák számának jelentős csökkenését és ezáltal jövedelemkiesést tapasztaltak, és mivel ez a változás a legnagyobb mértékben a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó munkavállalókat érinti; mivel különösen aggasztó, hogy az Eurofound rövidesen elkészülő jelentése szerint az EU-27-ben a foglalkoztatottak számának a világjárvány első hulláma alatti csökkenésében a jelek szerint nagyobb mértékben játszott közre az inaktívvá válás, mint a munkanélküliség, valamint a munkaerő-piaci kötődés ebből adódó gyengülése (19);

mivel az átlagos munkaidő gyorsabban nő, mint a foglalkoztattak létszáma, és a foglalkoztatás tovább csökkenhet, ha a csökkentett munkaidős foglalkoztatás megszűnik; mivel a munkavállalók átcsoportosítása általában hosszadalmas folyamat, ezért a foglalkoztatás várhatóan enyhén csökken majd 2021-ben; mivel a következő évre várt gazdasági fellendülés ellenére az uniós munkanélküliségi ráta a 2020. évi 7,7 %-ról 2021-ben 8,6 %-ra fog nőni, és 2022-ben várhatóan 8,0 %-ra fog mérséklődni, a tagállamok közötti eltérések pedig fennmaradnak (20);

mivel az eddigi vegyes eredmények, többek között a gazdasági fellendülés világjárvány előtti lassú üteme és a bizonytalan foglalkoztatás növekedése fényében ösztönözni kell azokat a beruházásokat, amelyek a teljes tényezőtermelékenység növekedéséhez vezethetnek; mivel a folyamatban lévő kettős (zöld és digitális) átállás jelentős, ám ágazatonként, régiónként és munkavállaló-típusonként eltérő hatással fog járni a foglalkoztatásra; mivel ez új lehetőségeket teremt, ugyanakkor jelentős társadalmi-gazdasági kihívásokat is támaszt számos régióban és ipari ágazatban; mivel az EU-nak közös stratégiára van szüksége az érintett munkavállalók és vállalkozások támogatására annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon le; mivel a Covid19-válság felgyorsította ezeket a hatásokat, különösen a munkaerő-piaci tendenciák terén, továbbá valószínűleg az oktatási, képzési és továbbképzési igényekre is kihatással lesz; mivel a Covid19-világjárvány kitörése jelentős változásokat idézett elő a munkaerő-piaci gyakorlatokban, az uniós munkavállalók több mint egyharmadát kényszerítve arra, hogy otthonról dolgozzon (21); mivel a munkából való lecsatlakozásnak alapvető elvnek kell lennie, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy munkaidőn kívül ne végezzenek munkához kapcsolódó feladatokat és ne folytassanak elektronikus kommunikációt, mégpedig anélkül, hogy bármiféle következménnyel kellene számolniuk, és ezáltal megfelelő egyensúlyt teremthessenek a munka és a magánélet között;

mivel a Covid19 előtti gazdasági tendenciákat általában pozitívnak minősítették az európai szemeszter éves áttekintései során, habár a tagállamok között voltak különbségek; mivel a bizonyítékok arra utalnak, hogy továbbra is tartós és növekvő egyenlőtlenségek állnak fenn az emberek között, valamint az államok és régiók között, illetve ezeken belül; mivel ez többszörös eltérésekhez vezet, amelyeket interszekcionális megközelítéssel kell kezelni annak érdekében, hogy minden népességcsoport számára biztosítsák az esélyegyenlőséget és a méltó életet; mivel egyes régiók, amelyek nagyobb kihívásokkal szembesülnek iparuk dekarbonizálása során, pénzügyi támogatásban részesülnek – például a Méltányos Átállást Támogató Alapból –, ugyanakkor más régiók, amelyek túl nagy mértékben függnek az idegenforgalomtól és a kapcsolódó szolgáltatásoktól, semmiféle átállást támogató alapból nem jogosultak támogatásra annak ellenére, hogy némelyikük a legmagasabb munkanélküliségi rátával rendelkező területek közé tartozik; mivel a Covid19 kapcsán a munkavállalóknak és vállalkozásoknak nyújtott támogatások tagállamonként jelentős eltérést mutatnak; mivel a Covid19-válságot figyelmen kívül hagyva, a digitalizációhoz és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez hasonló globális kihívások továbbra is fennállnak és méltányos átállást tesznek szükségessé annak érdekében, hogy senki se maradjon le;

mivel a Covid19-válság világszerte súlyosbította a bérek közötti egyenlőtlenségeket, és ezt csak részben ellensúlyozták az állami támogatások és a minimálbér-politikák, ami a bizonytalanság és a védtelenség szempontjából súlyos helyzeteket idézett elő; mivel az alacsonyabb jövedelmű munkavállalókat – akik körében aránytalanul magas a nők és a fiatalok aránya – érintik a leginkább a válság társadalmi-gazdasági következményei és az egyenlőtlenségek ebből fakadó növekedése, miközben esetükben a munka és a magánélet közötti egyensúly már eleve veszélyben van;

mivel a szociális védelmi rendszerek tagállamonként eltérőek, és nagy nyomás nehezedik rájuk abban a tekintetben, hogy enyhítsék a válság társadalmi hatásait, valamint mindenki számára biztosítsák a tisztességes életkörülményeket és az alapvető szolgáltatásokhoz, például az egészségügyhöz, az oktatáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférést; mivel a lakhatási és gyermekgondozási költségek szegénységbe taszíthatják a háztartásokat, és mivel ezt fontos figyelembe venni a dolgozói szegénység mérésénél, és a lakhatási költségeket fel kell venni a társadalmi hatásra vonatkozó jelentés standard mutatói közé; mivel 2018-ban az EU-27 lakosságának 9,6 %-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló ekvivalens jövedelme legalább 40 %-át a lakhatásra fordította, a tagállamok között azonban jelentős különbségek voltak tapasztalhatók; mivel az Unióban a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság óta a dolgozói szegénység növekedése figyelhető meg, és a becslések szerint a dolgozó európaiak 10 %-át fenyegeti szegénység (22);

mivel a fiatalok munkanélküliségi rátája a Covid19-válság miatt emelkedett, 2020 szeptemberében elérte a 17,1 %-ot, és várhatóan tovább fog növekedni; mivel a 15 és 24 év közötti fiatalok 11,6 %-a nem foglalkoztatott, illetve nem részesül oktatásban és képzésben (NEET)15; mivel a Covid19-válság hatással van az olyan, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatásban való részvételére, mint az egyedülálló szülők, az alacsony jövedelmű családok és a nagycsaládok, akik erejüket megfeszítve igyekeznek biztosítani gyermekeik számára a digitális oktatáshoz szükséges eszközöket; mivel a generációk közötti egyre növekvő egyenlőtlenségek befolyásolják jóléti rendszerünk fenntarthatóságát, valamint demokratikus egészségünket; mivel a gazdasági következmények hosszú távon negatív hatással lesznek a fiatalok foglalkoztatására, és mivel a fiatalok kevesebb és/vagy rosszabb minőségű lehetőségekkel és rossz munkakörülményekkel szembesülhetnek;

mivel a nőket különösen kiszolgáltatottá teszik a munkaerő-piaci változások a szociális gondozási feladatok, a fizetetlen háztartási és gondozási munka egyenlőtlen eloszlása, a várandósság és anyaság miatti hátrányos megkülönböztetés, a foglalkozási szegregáció és bizonytalanabb foglalkoztatásuk miatt; mivel egy interszekcionális értékelés szerint a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó nők, például a fiatal és különösen az egyedülálló anyák, a roma nők, a fogyatékossággal élő vagy a migráns származású nők nagyobb valószínűséggel vannak rosszabb helyzetben (23);

mivel a nemek közötti foglalkoztatási különbség (11,4 %), a nemek közötti bérszakadék (14 %) és a nemek közötti nyugdíjszakadék (30 %) továbbra is elfogadhatatlanul magas; mivel a nemek közötti foglalkoztatási különbségek felszámolása társadalmi és gazdasági szempontból elengedhetetlen a nők életére gyakorolt hatások miatt – ideértve az anyagi biztonságukat és az életminőségüket is –, és tekintve, hogy 2018-ban az ezzel kapcsolatos állandó gazdasági költségek mintegy 320 milliárd EUR-t tettek ki (az uniós GDP 2,4 %-a) (24); mivel a nők foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, az egyenlő fizetés biztosítása, a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyának elősegítése és a gyermekneveléssel töltött időszakok öregségi nyugdíjrendszereken belüli megfelelő elismerése – a férfiak esetében is – alapvető fontosságú az EU fenntartható társadalmi és gazdasági növekedése és fejlődése, valamint költségvetésének hosszú távú fenntarthatósága szempontjából;

mivel a perifériára szorult vagy a társadalmi kirekesztettségben és szegénységben élő emberek a Covid19-világjárvány miatt különös kihívásokkal néznek szembe, és mivel a világjárvány által okozott munkaerő-piaci változások aránytalan mértékben érintik őket; mivel az Unió roma lakosságának társadalmi-gazdasági mutatói továbbra is a legrosszabbak közé tartoznak: több mint 80 %-uk él szegénységben és társadalmi kirekesztettségben, csupán 43 %-uknak van munkaviszonya, és körükben aránytalanul magas a NEET-fiatalok aránya; mivel a romákat különösen súlyosan érintette a Covid19-válság, nem utolsósorban az oktatáshoz és a képzéshez való hozzáférés tekintetében;

mivel a fogyatékossággal élő személyek szolgáltatásokhoz való hozzáférése még korlátozottabbá vált a világjárvány miatt; mivel a digitális szakadék – ezen belül is a digitális szegénység, az alacsony szintű digitális jártasság és az egyetemes tervezéssel járó nehézségek – további akadályokat gördítenek a fogyatékossággal élők elé szociális jogaik gyakorlását illetően; mivel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által összegyűjtött bizonyítékok rámutattak a fogyatékossággal élő gyermekek oktatáshoz való hozzáférése előtt álló jelentős akadályokra (25);

mivel a Covid19-világjárvány során nőtt a határozott időtartamra foglalkoztatott munkavállalók munkanélkülisége; mivel az EU-ban minden ötödik munkavállalót alacsony színvonalú munkahelyen foglalkoztatnak; mivel a következő évtizedben várhatóan tovább fokozódik a munkahelyek polarizációja, nő a foglalkoztatás nem szabályos formáinak gyakorisága, és a készségek skálájának magasabb és alacsonyabb szintjein várható több munkahely létrejötte (26); mivel a technológiai változás és a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentősen megváltoztathatja a munkaerőpiacot; mivel ez a jövedelemkülönbségek további növekedéséhez vezethet; mivel a munkaerő iránti kereslet mindenkor a munkabér megoszlásának középső szegmensében volt a leggyengébb, ami leginkább 2008 és 2013 között, a recesszió és a foglalkoztatás zsugorodásának időszakában volt megfigyelhető (27); mivel a világjárvány valószínűleg tovább fogja erősíteni ezt a tendenciát; mivel az alacsony képzettséget igénylő munkák mindig nélkülözhetetlenek lesznek a társadalmak számára, és ezekben a munkakörökben is tisztességes fizetést és feltételeket kell biztosítani; mivel a munkaerőpiac gyors ütemben mozdul el a zöldebb és digitálisabb környezet felé, és olyan munkahelyek jönnek létre, amelyek a kompetenciák fejlesztését igénylik, és mivel nagy szükség van egy minden korosztályra kiterjedő képzési, átképzési és továbbképzési stratégiára; mivel ezt egyidejűleg a munkakörülmények javításával és mindenki számára elérhető minőségi munkahelyek létrehozásával kell ötvözni;

mivel a fenntartható fejlődés az Európai Unió alapvető célkitűzése, a társadalmi fenntarthatóság pedig a méltányos és inkluzív zöld, digitális és demográfiai átállás alapvető előfeltétele; mivel a szociális piacgazdaság két, egymást kiegészítő pilléren alapul, nevezetesen a verseny érvényesítésén és a határozott szociálpolitikai intézkedéseken, amelyeknek teljes foglalkoztatást és társadalmi fejlődést kell eredményezniük; mivel a fenntartható fejlődés három pillére a gazdasági, a szociális és a környezeti pillér; mivel a fenntartható fejlődés többek között a teljes foglalkoztatáson és a társadalmi fejlődésen alapul; mivel ez az Európai Unió alapvető célja, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (3) bekezdése rögzít;

mivel már a Covid19-válság előtt jelentősek voltak a társadalmi-gazdasági helyzetből fakadó egészségügyi egyenlőtlenségek; mivel az Unióban a várható élettartam növekedése lelassult és megtorpant; mivel a Covid19-válság a fizikai és mentális egészségi állapot romlását idézte elő, különösen a legveszélyeztetettebb csoportok esetében;

mivel a Covid19 hatását tovább súlyosbították a már eddig is meglévő egyenlőtlenségek, amelyek az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedtek; mivel a pénzügyi világválságot követően a közszolgáltatásokba irányuló beruházások megszüntetése hozzájárult az egészségügyi szükségletek terén mutatkozó egyenlőtlenségek növekedéséhez;

mivel olyan új foglalkoztatási formák jelentek meg vagy erősödtek meg, amelyek a jövőben várhatóan jelentősen átalakítják a munkavégzés módját, például a távmunka és a nem szokványos munkavégzési módok; mivel új helyzetek is kialakultak, és a lezárások során felerősödtek a meglévő tendenciák, például a munka és a magánélet közötti határok összemosódása, a családon belüli erőszak növekedése, a munkavállalók nem csupán a Covid19-világjárványhoz közvetlenül kapcsolódó egészségügyi problémái, például váz- és izomrendszeri megbetegedések és pszichológiai problémák, a megváltozott munkavégzési minták teremtette új körülmények között a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartásával kapcsolatos nehézségek, valamint a munka és a gondozási feladatok, illetve emellett gyakran az otthoni oktatás összeegyeztetésének szükségessége;

mivel a járvány súlyosbította az egészségi és társadalmi egyenlőtlenségeket (28) a lakosság széles rétegei, például a gyermekek, az alacsony jövedelmű családok és az idősek körében, és mivel az előrejelzések szerint a Covid19-világjárvány egyik következménye a szegénységi ráta növekedése lesz (az Unióban jelenleg több mint 90 millió polgárt fenyeget a szegénység kockázata (29)), és a polgárok új csoportjait is érinti; mivel az Eurofound azt javasolja, hogy a szociális jogok európai pillérét kísérő szociális eredménytáblát egészítsék ki többek között a munka minőségét, a társadalmi igazságosságot és az esélyegyenlőséget, a stabil szociális jóléti rendszereket és a tisztességes mobilitást vizsgáló mutatókkal;

mivel a társadalmi párbeszéd az EU szociális modelljének lényeges része azáltal, hogy testreszabott megoldásokat segít találni a munkaerőpiac számára; mivel a társadalmi párbeszéd gyengült, és a kollektív tárgyalások hatóköre az egész Unióban csökkent a 2008-as válságot követő decentralizációs folyamat és a néhány tagállamban bevezetett munkaerő-piaci reform eredményeként, amint arra az európai szemeszter országjelentései is rámutattak; mivel az Eurofound szerint számos tagállamban korlátozottabb mértékben vonják be a szociális partnereket a Covid19-válsághoz kapcsolódó munkaerő-piaci intézkedések kidolgozásába, mint azt nem válsághelyzetben tennék (30);

mivel az Unióban továbbra is jelentős egyenlőtlenségek vannak a jövedelmek között; mivel az adó- és munkaerőköltség-verseny káros az egységes piacra és a tagállamok közötti kohézióra nézve; mivel a jól megtervezett, progresszív adó- és szociális ellátási rendszerek, a szociális beruházások, valamint a minőségi köz- és szociális szolgáltatások nyújtása elengedhetetlen eszköz annak megakadályozásához, hogy a hátrányos helyzet egyik generációról a másikra öröklődjön;

mivel a világjárvány súlyosan érintette az oktatási rendszert az Unióban, és iskolák, egyetemek és főiskolák bezárásához vezetett; mivel az iskolák proaktív bezárásának a gyermekek fizikai és mentális egészségére és oktatására gyakorolt negatív hatása valószínűleg nagyobb lesz, mint amekkora előnnyel ezek a döntések jártak, különösen azokon a területeken, amelyek lakosságát a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata fenyegeti;

mivel a demográfiai kihívás átfogó megközelítést igényel, amely a nyugdíjak, a társadalombiztosítás és szociális védelem, a gyermekek, idősek és fogyatékossággal élők számára biztosított színvonalas és hozzáférhető ellátási szolgáltatások, a családtámogatás, a lakhatás, a kisgyermekkori nevelés, a tartós gondozás, az egészségügyi rendszerek – beleértve a megelőző egészségügyi ellátást és a pszichoszociális támogatást is –, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, a társadalmi befogadás, a migránsok beilleszkedése és a munka és a magánélet közötti egyensúly, a nemek közötti egyenlőség, az egészséges és aktív időskor, a magas szintű foglalkoztatás és a bérek területén hozott inkluzív, megkülönböztetésmentes szakpolitikai megoldások ötvözésén alapul; mivel az egész életen át tartó jó munka- és életkörülmények kulcsfontosságúak a gondozást igénylő helyzetek megelőzéséhez, és mivel a megfelelő és megfizethető lakhatás és a jó minőségű lakókörnyezet – beleértve a fizikai, szociális és szolgáltatási dimenziókat is – fontosak, mivel megkönnyítik az önálló életvitelt;

mivel az Eurofound szerint az elmúlt évtizedben egyharmadával nőtt a tartós gondozást végző munkaerő, és ez egy olyan kulcsfontosságú ágazat, amelyet nemcsak az idősödő népesség életminőségének garantálása érdekében kell figyelembe venni, hanem a nemek közötti egyenlőség kapcsán is a következő három szempontból: jelenleg a tartós gondozást a legtöbb esetben nem hivatalos gondozók, többségükben nők végzik; az ágazaton belül a legtöbb munkavállaló nő, és ebben alig történt változás; a gondozásban részesülők többsége nő, akiknek minden tagállamban nagyobb az átlagos várható élettartama, mint a férfiaké (31);

mivel történelmünk kritikus időszakába értünk, és az az elképzelés, hogy a gazdasági növekedés automatikusan leszivárog a társadalom minden részébe, immár széles körben hitelét veszítette; mivel tanúi lehetünk annak, hogy a középosztály elvékonyodik, a kékgalléros, alacsony képzettségű és platform-munkavállalók munkakörülményei egyre bizonytalanabbak és körükben növekszik a dolgozói szegénység, a jövedelem és a vagyon pedig egyre polarizálódik; mivel a kulturális és kreatív ágazatot, az idegenforgalmi ágazatot – beleértve a rendezvények és előadások területét is –, a kulturális turizmust, a szellemi kulturális örökséggel kapcsolatos tevékenységeket, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), az önfoglalkoztatókat, valamint a helyi és családi vállalkozásokat gazdaságilag súlyosan érintették a Covid19 terjedésének megfékezésére irányuló intézkedések;

AA.	mivel úgy tűnik, hogy a recesszió óta az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók körében nőtt a szegénység veszélye, és ezt a tendenciát még inkább felerősítette a jelenlegi Covid19-világjárvány;

AB.

mivel a gazdasági gondolkodásmódban az elmúlt három évtizedben uralkodó kiszorítási hipotézissel ellentétben az állami beruházásoknak és azok beáramoltató hatásainak központi szerepet kell játszaniuk ebben az új gazdasági paradigmában; mivel a kohéziós politika – mint a társadalmi, gazdasági és területi fejlődést szolgáló fő uniós beruházási politika – bizonyította hatékonyságát az egyenlőtlenségek és a regionális különbségek csökkentésében, különösen a legszegényebb régiókban; mivel a társadalmi kohézió a fenntartható gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás előfeltétele;

AC.	mivel a Covid19-világjárvány és -válság rávilágított, hogy a hajléktalanság elleni küzdelem közegészségügyi kérdés; mivel a becslések szerint az Európai Unióban minden éjjel 700 000 hajléktalan kénytelen az utcán vagy menedékhelyeken aludni, és ez a szám az elmúlt 10 év alatt 70 %-kal nőtt;

emlékeztet arra, hogy a Bizottság a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiában, valamint a 2020. évi európai szemeszter tavaszi és nyári csomagjában felvázolta, hogy az európai szemeszternek hozzá kell járulnia az európai zöld megállapodás, a szociális jogok európai pillére és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai megvalósításához; üdvözli, hogy a szociális jogok európai pillére és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai is szerepelnek a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiában; nyomatékosan kéri, hogy a méltányosság és a szociális jogok kapjanak a makrogazdasági célkitűzésekkel azonos jelentőséget egy olyan szociális és gazdasági modellben, amely javítja az emberek életminőségét az EU-ban; hangsúlyozza a szociális eredménytábla európai szemeszterben betöltött központi szerepét (32);

tudomásul veszi az Európai Költségvetési Tanács következtetését, miszerint a költségvetési keretet felül kell vizsgálni az összetettség és a kétértelműség csökkentése, a fenntartható növekedést ösztönző kormányzati kiadások hatékonyabb és tartósabb védelme, valamint a tagállamok adósságcsökkentésére vonatkozó olyan reális célok meghatározása érdekében, amelyek nem ássák alá a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát; sürgeti a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy valamennyi tagállam társadalmi-gazdasági, makrogazdasági és költségvetési politikája hozzájáruljon a szociális jogok európai pillére, az európai zöld megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai célkitűzéseihez és célértékeihez és teljes mértékben megfeleljenek azoknak, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 121. cikkében említett többoldalú felügyeleti eljárás, illetve a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló megerősített eljárás keretébe foglaljanak bele szociális és környezetvédelmi célértékeket és célkitűzéseket; úgy véli, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a szociális pillérnek az európai szemeszterbe való beépítése szükségessé teszi a meglévő mutatók kiigazítását és új mutatók létrehozását az uniós gazdasági, környezetvédelmi és szociális politikák végrehajtásának, valamint a szakpolitikai célok és a költségvetési eszközök koherenciájának nyomon követése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki az EU költségvetése számára egy, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival kapcsolatos kiadások nyomon követésére szolgáló módszertant, amely a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek beruházásainak értékelésére is használható;

megállapítja, hogy most, a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének bevezetése után tíz évvel nemcsak hogy nem sikerült megoldást találni az EU-ban fennálló foglalkoztatási és társadalmi egyensúlyhiányokra, így például a munkaerő-piaci szegmentációra, a bérek szóródására, valamint a növekvő egyenlőtlenségekre és szegénységre, különösen a gyermekszegénységre, hanem ezek a problémák még súlyosbodtak is, ami azt mutatja, hogy egyes tagállamok közpolitikái nem bizonyultak elég hatékonynak a szilárd szociális védelmi rendszerek és egy igazságosabb európai munkaerőpiac kiépítéséhez, és hogy határozottabb uniós szintű politikákra és koordinációra van szükség; szilárd meggyőződése, hogy az uniós támogatás nem merülhet ki a források rendelkezésre bocsátásában; kiemeli annak fontosságát, hogy le kell vonni a tanulságot a jelenlegi egészségügyi és gazdasági válságból, és a jövőben proaktívan kell cselekedni;

hangsúlyozza, hogy a szemeszter jelenlegi értékelési folyamata tekintetében erősíteni kell a demokratikus elszámoltathatóságot; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy reformálják meg a pénzügyi jogi keretet és az európai szemeszter folyamatát a demokratikus elszámoltathatóság és az Európai Parlament bevonásának megerősítése, az uniós és nemzeti szociális partnerek szerepének és részvételének fokozása, valamint a szociális jóléti rendszerekkel és a minőségi foglalkoztatással kapcsolatos, társadalmi haladásra vonatkozó célkitűzések védelme érdekében a jövőbeli kiigazítási programokban és az európai zöld megállapodás keretében;

hangsúlyozza, hogy a Parlamentet jobban be kell vonni az európai szemeszter folyamatába, beleértve az országspecifikus ajánlásokat is; hangsúlyozza a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, az ifjúsági szervezetekkel, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott inkluzívabb szociális párbeszéd fontos szerepét az európai szemeszter alakításában; hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz számára kidolgozandó hatékony, átlátható, átfogó, eredményorientált és teljesítményalapú szociális nyomonkövetési módszertan javítani fogja az európai szemesztert azáltal, hogy jobban tükrözi a szociális, nemekkel összefüggő és környezetvédelmi kihívásokat, és azokat a költségvetési koordinációval egyenrangúként kezeli, valamint például azáltal, hogy nagyobb figyelmet fordít az agresszív adótervezésre, a szegénység csökkentésére, a nemek közötti egyenlőségre, a társadalmi igazságosságra, a társadalmi kohézióra és a felfelé irányuló konvergenciára;

úgy véli, hogy a fenntartható szemeszter folyamatának egyidejűleg három dimenzióra kell összpontosítania: a környezeti fenntarthatóságra, a gazdasági fenntarthatóságra és a társadalmi fenntarthatóságra; megismétli, hogy a társadalmi fenntarthatóság csak az egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentése, valamint a társadalmi és foglalkoztatási lehetőségek és a közös jólét biztosítása révén valósítható meg; hangsúlyozza, hogy a társadalmi igazságosság, a megélhetést biztosító béreket nyújtó tisztességes munka, az esélyegyenlőség, a tisztességes mobilitás és a stabil szociális jóléti rendszerek elengedhetetlen elemei a fenntartható és szociális Európára való méltányos átállásnak; kéri a Bizottságot, hogy gondosan értékelje az éves növekedési jelentésben foglalt dimenziókat annak érdekében, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek az EUSZ 3. cikkének, amelynek értelmében az EU-nak a fenntartható fejlődésért kell munkálkodnia, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Parlamenttel közösen összpontosítsanak arra, hogy ezeket a kihívásokat a közös gazdasági jólétet, a társadalmi haladást és a fenntartható fejlődést ötvöző uniós gazdasági-társadalmi szakpolitikák révén kezeljék;

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szociális dimenziója

üdvözli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz elfogadását; elismeri, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kapcsolódik majd az európai szemeszter folyamatához; hangsúlyozza, hogy a két folyamat közötti koordinációnak átláthatónak kell lennie és olyan átfogó uniós célkitűzéseket kell támogatnia, mint a szociális jogok európai pillérének és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása, valamint az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia, az európai zöld megállapodás és a digitális átállás végrehajtása; kiemeli, hogy az európai szemeszter, ezen belül is a szociális jogok európai pillérének alapelvei biztosítanak keretet a nemzeti reformokkal kapcsolatos prioritások azonosításához és a végrehajtásuk nyomon követéséhez; kitart amellett, hogy a reformoknak a szolidaritáson, az integráción, a társadalmi igazságosságon és a javak igazságos elosztásán kell alapulniuk azzal a céllal, hogy minőségi munkahelyeket teremtsenek és előmozdítsák a fenntartható növekedést, biztosítsák az esélyegyenlőséget, az esélyekhez való hozzáférést és a szociális védelmet, védjék a kiszolgáltatott csoportokat és javítsák mindenki életszínvonalát az EU-ban;

tudomásul veszi, hogy a tagállamoknak nemzeti gazdaságélénkítési terveikbe be kell építeniük a társadalmi és területi kohézióra, a gyermekekre és a fiatalokra vonatkozó intézkedéseket a finanszírozáshoz való hozzáférés érdekében; megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet nem határozta meg és nem is különítette el kifejezetten a szociális mérföldköveket és célokat, de az elfogadott rendelet szerint a Bizottságnak meg kell határoznia az elért eredményekről való jelentéstételhez, valamint az eszköz nyomon követéséhez és értékeléséhez használandó közös mutatókat, és meg kell határoznia az eszköz keretében a szociális kiadásokról – többek között a gyermekekre és a fiatalokra fordított kiadásokról – szóló jelentéstételre szolgáló módszertant; rámutat a szociális jogok európai pillére elveinek végrehajtására, a minőségi foglalkoztatásra, a felfelé irányuló társadalmi konvergenciára, a lehetőségek és a szociális védelem egyenlőségére és az azokhoz való hozzáférésre, az oktatásra és a készségekre, valamint a gyermekek és fiatalok oktatáshoz, egészségügyhöz, táplálkozáshoz, munkahelyekhez és lakhatáshoz való hozzáférésébe és lehetőségeibe történő beruházásokra vonatkozó mutatók különös fontosságára, a gyermekgarancia és az ifjúsági garancia célkitűzéseivel összhangban; felhívja a Bizottságot, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében működjön együtt az Európai Parlamenttel, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal e mutatók meghatározása érdekében, a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló európai parlamenti állásfoglalásban megállapítottakkal összhangban, annak érdekében, hogy értékelni lehessen a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe történő beruházásokat és azok reformját, valamint az e célok elérése érdekében javasolt intézkedéseket;

rámutat, hogy a tagállamok saját testre szabott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoznak ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kritériumai és hatpilléres megközelítése, valamint az európai szemeszter folyamatának részeként meghatározott beruházási és reformprioritások alapján, nemzeti reformprogramjaikkal, nemzeti éghajlat- és energiapolitikai terveikkel, a méltányos átállásra vonatkozó terveikkel, az ifjúsági garancia végrehajtási terveivel, valamint az uniós alapok számára létrehozott partnerségi megállapodásokkal és operatív programokkal összhangban; emlékeztet arra, hogy nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervében minden tagállamnak részletes magyarázatot kell adnia arra vonatkozóan, hogy a terv hogyan járul hozzá a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, és hogyan erősíti a minőségi munkahelyteremtést, a felfelé irányuló szociális konvergenciát, a fiatalokba és gyermekekbe történő beruházásokat, a nemek közötti egyenlőséget és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget; ösztönzi a tagállamokat, hogy a tervbe foglaljanak bele szociális célokat és mérföldköveket is, és határozzák meg a társadalmi haladásba való befektetés becsült összegét; kitart amellett, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek hozzá kell járulniuk az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez, az EU európai zöld megállapodásban meghatározott növekedési stratégiájának végrehajtásához, valamint a szociális jogok európai pillére elveinek érvényesüléséhez; kéri a tagállamokat, hogy maximálisan használják ki az általános mentesítési rendelkezés kínálta lehetőségeket a nehéz helyzetben lévő és likviditáshiánnyal küzdő vállalkozások támogatására, különösen a kkv-k állami és magánfinanszírozáshoz való hozzáférésének javítása, az EU-ban dolgozók munkahelyeinek, béreinek és munkakörülményeinek védelme, valamint az emberekbe és a szociális jóléti rendszerekbe irányuló befektetés révén;

10.

felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter szociális eredménytáblájának szociális mutatóit – különösen a tisztességes munkához, a társadalmi igazságossághoz és az esélyegyenlőséghez, a szilárd szociális jóléti rendszerekhez és a méltányos mobilitáshoz kapcsolódó mutatókat – építse be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben az előrehaladásról való jelentéstételhez, a tervek nyomon követéséhez és értékeléséhez használandó közös mutatókba, valamint a szociális beruházásokról szóló jelentéstétel módszertanába, beleértve a gyermekgaranciát és az ifjúsági garanciát is; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament alaposan meg fogja vizsgálni a Bizottság által ezzel kapcsolatban benyújtandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust annak megállapítása érdekében, hogy a szociális mutatók, az eredménytábla és a szociális módszertan összeegyeztethetők-e a célkitűzésekkel, valamint annak ellenőrzése érdekében, hogy szükség van-e kifogás emelésére;

11.

úgy véli, hogy az erős gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő szilárd szociális jóléti rendszerek segítik a tagállamokat abban, hogy hatékonyabban, illetve méltányos és inkluzív módon tudjanak reagálni a sokkokra, és azokból gyorsabban kilábalhassanak; kiemeli, hogy a szociális jóléti rendszerek hozzájárulnak annak garantálásához, hogy az uniós társadalmak és az EU-ban élő valamennyi személy hozzáférjen a tisztességes életvitelhez szükséges szolgáltatásokhoz és gazdasági támogatáshoz, a következő beavatkozási területekre kiterjedően: szociális biztonság, egészségügy, oktatás és kultúra, lakhatás, foglalkoztatás, igazságszolgáltatás, valamint a kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott szociális szolgáltatások; kiemeli továbbá, hogy a szociális jóléti rendszerek kulcsszerepet játszanak a fenntartható társadalmi fejlődés elérésében, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben, valamint az egyenlőség és a társadalmi igazságosság előmozdításában; felhívja a figyelmet arra, hogy a Covid19-válság során a szociális jóléti rendszerekre példa nélküli nyomás nehezedett, mivel azokat nem úgy alakították ki, hogy kielégítsék az egészségügyi és gazdasági vészhelyzet által kiváltott társadalmi igényeket; felhívja a tagállamokat, hogy az EU támogatásával erősítsék meg szociális jóléti rendszereiket annak érdekében, hogy jól tudjanak teljesíteni tudjanak és segíteni tudják a teljes lakosságot, különösen válsághelyzetekben vagy rendszerszintű sokkhatások esetén, többek között olyan szociális beruházási célok meghatározásával, amelyeknek ambíciós szintje megegyezik a digitális és zöld beruházásokéval;

12.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy helyreállítási intézkedéseik során foglalkozzanak a gyermekek szükségleteivel, és hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy minden gyermek számára biztosítsák a korai támogatást, az új technológiákkal, készségekkel és a digitális eszközök etikus és biztonságos használatával kapcsolatos oktatást, valamint a társadalmi, mentális, kulturális és fizikai jóléttel kapcsolatos lehetőségeket; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy ambiciózus szegénység elleni stratégiára, és biztosítson nagyobb költségvetést a gyermekgarancia számára; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az előkészületben lévő gyermekgarancia garantálja a gyermekek ingyenes egészségügyi ellátáshoz, az ingyenes oktatáshoz, az ingyenes gyermekgondozáshoz, a megfelelő lakhatáshoz és táplálkozáshoz való egyenlő hozzáférését;

13.

úgy véli, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben felvázolt, a fenntartható növekedést és méltányosságot fokozó reformoknak és beruházásoknak kezelniük kell a szociális szolgáltatások és a szociális védelmi rendszerek strukturális gyengeségeit, és meg kell erősíteniük azok rezilienciáját; újfent kiemeli a kohéziós politika fontosságát, amelyet úgy értelmez, hogy a tagállamok és régiók „átfogó harmonikus fejlődésének” előmozdítására és támogatására irányuló stratégia, amelynek célja a gazdasági és területi fejlődés és a társadalmi kohézió erősítése az Unión belüli egyenlőtlenségek csökkentése révén, különös tekintettel a legszegényebb régiókra; ebben az értelemben rámutat, hogy a társadalmi és területi kohézióval kapcsolatos reformoknak és beruházásoknak emellett a szegénység elleni küzdelemhez és a munkanélküliség kezeléséhez is hozzá kell járulniuk, magas színvonalú és stabil munkahelyek teremtéséhez, illetve a hátrányos helyzetű csoportok bevonásához és integrációjához kell vezetniük, továbbá lehetővé kell tenniük a társadalmi párbeszéd, a vállalkozói szellem, a szociális infrastruktúra, valamint a szociális védelmi és a szociális jóléti rendszerek megerősítését;

14.

úgy véli, hogy annak érdekében, hogy az EU reziliens maradjon, valamennyi szakpolitikán belül a tartós helyreállítás biztosítására kell összpontosítani, kerülve a vállalkozások és munkavállalók támogatására szolgáló intézkedések és pénzügyi eszközök idő előtti megszüntetését, és szükség esetén meg kell erősítenünk őket; üdvözli a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti általános mentesítési záradék legalább 2021 végéig történő aktiválását; arra számít, hogy a záradék mindaddig aktív marad, amíg az aktiválás mögött meghúzódó indok fennáll; kitart amellett, hogy a jövőbeli kiigazítási programoknak a fenntartható növekedésre és a minőségi munkahelyek teremtésére kell összpontosítaniuk, és koherenseknek kell lenniük, és nem akadályozhatják az európai szemeszter folyamatában és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott szociális mérföldkövek és célok felé irányuló reformokat és beruházásokat, különösen a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentése felé tett előrelépéseket; rámutat, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül a tagállamok részére pénzügyi támogatást kell biztosítani e szociális mérföldkövek és célértékek eléréséhez; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a fenntartható beruházásokat, és támogassák a kkv-kat és azok alkalmazottait a digitálisabb és környezetbarátabb gazdaságra való átállásban és a gazdasági tevékenység újraindításában, és a költségvetési konszolidációs politikák rájuk gyakorolt lehetséges hatásainak elemzése révén fordítsanak kellő figyelmet a kkv-kra, mivel a kkv-k az uniós gazdaság egyik fő motorját jelentik, és létfontosságúak a fenntartható növekedéshez;

15.

úgy véli, hogy a gazdaságirányítási keretnek el kell kerülnie a prociklikusságot, amely a szegénység és az egyenlőtlenségek növekedéséhez, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben elfogadott szociális célkitűzésektől való eltéréshez vezethet; szorgalmazza, hogy az EUMSZ 9. cikkével összhangban értékeljék az általános mentesítési rendelkezés deaktiválásának lehetséges hátrányos társadalmi következményeit; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd és a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás keretében működjenek együtt az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy javaslatot tegyenek a gazdasági kormányzásban szükséges változtatásokra, amelyek biztosítani fogják a társadalmi haladást és a legveszélyeztetettebb csoportoknak a lehetséges jövőbeli kiigazítási programok következményeivel szembeni védelmét;

16.

elismeri, hogy az Európai Helyreállítási Eszköz alapvető fontosságú, ám sajnálja, hogy az uniós költségvetés korlátozott mérete – kiadásvezérelt jellegével és egyensúlyi elvével – azt jelenti, hogy az uniós költségvetés újraelosztási és stabilizációs funkciói is nagyon korlátozottak; elismeri a szociál- és kohéziós politikák fontosságát, és várakozással tekint azok megerősítése elé, ha több igény merül fel; hangsúlyozza, hogy ezért még fontosabb a többéves pénzügyi keret, az Európai Helyreállítási Eszköz és a saját források rendszerének valamennyi lehetőségét teljes mértékben kihasználni egy inkluzív nemzeti helyreállítás, a társadalmi igazságosság, valamint a környezeti, gazdasági, társadalmi és inkluzív reziliencia támogatása, illetve a szociálpolitikák és szociális beruházások ösztönzése érdekében, az uniós költségvetésnek a saját források szélesebb tárházával történő megerősítése mellett;

17.

úgy véli, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszköznek, a többéves pénzügyi keretnek és az uniós költségvetésnek az EUSZ 3. cikkében és az EUMSZ 9. cikkében előírtak szerint a beruházásokat olyan szociális célkitűzésekre – és különösen a társadalmi haladásra – kell fordítania, amelyek illeszkednek a zöld és digitális területeken végrehajtott ambiciózus beruházásokhoz, és úgy véli, hogy a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésének is transzverzális szempontnak kell lennie a kiadásokra vonatkozó valamennyi döntésben; úgy véli, hogy az erőteljes és inkluzív fellendülés érdekében szükség lehet az uniós költségvetés újraelosztási és stabilizációs funkcióinak megerősítésére; kéri a tagállamokat, hogy maradéktalanul használják ki a többéves pénzügyi keret, az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz és a saját források rendszere nyújtotta minden lehetőséget a szociális célkitűzések és a társadalmi igazságosság nemzeti helyreállítás keretében történő támogatására annak érdekében, hogy mind a többéves pénzügyi keretben, mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben megerősítsék a szociális törekvéseket; felhívja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szerinti uniós programok és alapok végrehajtását, és sürgősen ratifikálják az (EU, Euratom) 2020/2053 határozatot, és hangsúlyozza, hogy az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemterv végrehajtása döntő fontosságú lesz az Európai Helyreállítási Eszköz kapcsán elköltött összegek anélkül történő visszafizetését illetően, hogy indokolatlanul csökkenteni kellene a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alá tartozó foglalkoztatási és szociálpolitikákkal kapcsolatos uniós kiadásokat vagy beruházásokat;

18.

üdvözli, hogy az európai szemeszterben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott, az oktatási, kulturális, sport- és médiaágazatához kapcsolódó konkrét tevékenységekre hivatkozó elemek szerepelnek; kéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért eredményekről szóló tagállami jelentéseket az európai szemeszter keretében annak ellenőrzése érdekében, hogy milyen mértékben teljesültek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célkitűzései;

19.

hangsúlyozza, hogy a 2021-es éves fenntartható növekedési stratégia említést tesz ugyan a versenyképes fenntarthatóságra vonatkozó uniós célkitűzés megvalósításáról, de ezt a fogalmat az uniós szerződések nem határozzák meg célként, és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaiban sem szerepel; felhívja ezért a Bizottságot, hogy teljesítse az EUSZ 3. cikkében és az EUMSZ 8–11. cikkében meghatározott célkitűzéseket, valamint pontosítsa a reziliencia fogalmának meghatározását, amely nemcsak a kihívásokkal szembeni ellenállás és az azokkal való megbirkózás képességét jelenti, hanem a fenntartható, tisztességes és demokratikus átállást is (33);

20.

kiemeli, hogy a társadalmi haladás az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott uniós célok egyike; megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodásnak megfelelően tükröznie kell a Covid19-világjárvány súlyos társadalmi következményeit, valamint azt, hogy határozott beruházási válaszintézkedésekre van szükség a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés további növekedésének elkerülése érdekében, biztosítva, hogy senki ne maradjon ki; hangsúlyozza, hogy a társadalmi haladást a zöld és digitális átállással együtt beruházási prioritássá kell tenni annak érdekében, hogy társadalmainkban mindenkit – különösen a legkiszolgáltatottabbakat – megvédjünk a jelenlegi válság negatív hatásaitól, és enyhítsük az egyenlőtlenségek növekedését; emlékeztet arra, hogy a Bizottság becslése szerint a szociális infrastruktúrába szükséges beruházás 192 milliárd EUR, amelyből az egészségügy és a tartós ápolás-gondozás 62 %-ot tesz ki (57 milliárd EUR a megfizethető lakhatásra, 70 milliárd EUR az egészségügyre, 50 milliárd EUR a tartós ápolásra, 15 milliárd EUR pedig az oktatásra és az egész életen át tartó tanulásra) (34); ismételten hangsúlyozza azoknak a projekteknek a fontosságát, amelyek pozitív társadalmi hatásokkal járnak és fokozzák a társadalmi befogadást; emlékeztet arra, hogy a társadalmi fejlődésre vonatkozó terveket szerepeltetni kell a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben, és fel kell vázolniuk a szociális jogok európai pillére és a szociális beruházások végrehajtását annak érdekében, hogy csökkenjen a szociális infrastruktúrákat érintő beruházási hiány; hangsúlyozza az Európai Parlament társjogalkotóként betöltött szerepét, és kéri, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek demokratikus ellenőrzésének biztosítása érdekében vegyék figyelembe az észrevételeit; kéri a tagállamokat, hogy vezessenek be olyan koordinációs mechanizmusokat, amelyek garantálják a párbeszédet a regionális szociális partnerekkel;

21.

felhívja a tagállamokat, hogy növeljék az oktatásra szánt bruttó hazai termék allokációikat, és nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben tegyenek ambiciózus beruházásokat az oktatás minden szintjére vonatkozóan, beleértve a szakoktatást és -képzést, a továbbképzést és az átképzést, ami a társadalmi kohéziót előmozdító és az egyenlőtlenségek kezelését célzó gazdasági fellendülés előfeltétele;

Szociális dimenzió

22.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mivel sok közszolgáltatást a Covid19-világjárvány során digitalizáltak, kezeljék aktívan az e szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén mutatkozó digitális szakadékot azáltal, hogy helyi szinten biztosítják a társadalmi innováció uniós támogatását – többek között a pénzügyi támogatást – a közszolgáltatások könnyebb hozzáférhetővé tételének céljából, ideértve a kapacitásépítést és az e-integrációval és az adatműveltséggel kapcsolatos innovatív, alulról felfelé irányuló kezdeményezések kiterjesztését, annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban mindenki hozzáférjen magas színvonalú, hozzáférhető és felhasználóbarát általános érdekű szolgáltatásokhoz; hangsúlyozza a digitális készségek további javításának, valamint a vállalkozások és a közigazgatások digitális átalakulása előmozdításának fontosságát; hangsúlyozza, hogy a közszolgáltatások digitalizálása elősegítheti a méltányos munkaerő-mobilitást, különös tekintettel a szociális biztonsági rendszerek összehangolására, és felhívja a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat e digitalizáció mellett; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a városi és vidéki háztartások és a főbb közlekedési folyosók mentén a jobb összeköttetésre és infrastruktúrára irányuló innovációra és beruházásokra is összpontosítaniuk kell;

23.

felkéri a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megerősítsék digitális infrastruktúrájukat, összekapcsoltságukat, valamint az iskoláikban, egyetemeiken és oktatási központjaikban alkalmazott oktatási módszereket, és gyorsítsák fel a digitális transzformációt végrehajtó reformokat, ezáltal biztosítva, hogy az Unióban mindenki élvezhesse annak előnyeit, és tegyenek külön erőfeszítéseket annak biztosítása érdekében, hogy az online oktatás mindenki számára hozzáférhető legyen; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy a tanárokat, az oktatókat és a szülőket, akiknek a digitális transzformációban betöltött szerepe kulcsfontosságú, megfelelő képzésben kell részesíteni, különösen az olyan új formátumok tekintetében, mint a távoktatás és a vegyes tanulás; rámutat arra, hogy alaposan fel kell mérni a digitális világnak való túlzott kitettség hatását, és olyan intézkedésekre szólít fel, amelyek elősegítik a digitális technológiák jelentette kockázatok jobb megértését, amelyek különösen a gyermekeket és a fiatalokat érinthetik; hangsúlyozza, hogy hosszú távon a digitális és online oktatáshoz való hozzáférés célja nem az, hogy helyettesítse a tanárok és a tanulók közötti közvetlen interakciót, hanem inkább hogy kiegészítse azt, mivel csak a személyes tanulás biztosíthatja hatékonyan az interperszonális és szociális készségek elsajátítását;

24.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak jobb és több harmonizált adatot kell gyűjteniük az Unióban élő hajléktalanok számáról, mivel ez képezi minden hatékony közpolitika alapját;

25.

hangsúlyozza, hogy fontos a szociális jogokba valóberuházás, csakúgy, mint a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek általános érvényesítésére irányuló erőfeszítések, kellően figyelembe véve az eltérő társadalmi-gazdasági környezetet, a nemzeti rendszerek sokszínűségét, és a szociális partnerek szerepét;

26.

aggodalmát fejezi ki a nagy mértékű adókikerülés miatt be nem szedett jelentős adóbevételek miatt; kéri a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel a nyilvános, országonkénti jelentéstételre és a közös konszolidált társasági adóalapra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos tárgyalásokat, és vizsgálja felül a magatartási kódexszel foglalkozó csoport vállalkozási adózásra vonatkozó kritériumait és a nem együttműködő joghatóságok uniós listájára vonatkozó kritériumokat egyaránt;

27.

kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem, valamint az egyes tagállamok által alkalmazott káros adózási gyakorlatok eredményes leküzdése érdekében;

28.

sajnálja, hogy az adatok közös foglalkoztatási jelentésben való bemutatásának módja nem egyértelmű, és hogy az adatok gyakran nem meggyőzőek vagy nehezen összehasonlíthatóak a bérek, a termelékenység, a tőkenyereség és a nyereség, a vállalatoknak nyújtott állami támogatások és adókedvezmények, illetve a munkát és a tőkét terhelő adók alakulása tekintetében; figyelmeztet arra, hogy a többtényezős termelékenységet nem mérik; felhívja a tagállamokat arra, hogy a nemek közötti egyenlőség indexét szerepeltessék az európai szemeszter egyik eszközeként, és elemezzék a strukturális reformokat a nemek közötti egyenlőség szempontjából; emlékeztet arra, hogy az új igények, magatartásformák és válaszok megismerése a meglévő és új adatok és bizonyítékok jobb gyűjtését, nyomon követését és felhasználását teszi szükségessé; aggodalmát fejezi ki a megkülönböztetés és a rasszizmus elleni küzdelemre, valamint az esélyegyenlőség és a méltóságteljes élet minden népességcsoport részére történő biztosítására való hivatkozás hiánya miatt, ideértve a gyermekeket az oktatásban való részvételük tekintetében is; kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a megkülönböztetés elleni jogszabályok, politikák és gyakorlatok végrehajtását annak érdekében, hogy eredményesen küzdjenek a megkülönböztetés minden formája, többek között a cigányellenesség ellen, és a helyreállítási intézkedések végrehajtása során megőrizzék a társadalmi, mentális, kulturális és fizikai jóllétet;

29.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy fenntartható, minőségi foglalkoztatási csomagot, figyelembe véve a nemzeti gyakorlatok különböző formáit, valamint a szociális partnerek és a kollektív tárgyalások szerepét, beleértve azokat a jogalkotási kezdeményezéseket is, amelyek célja nemcsak a bérek javítása, hanem mindenki számára tisztességes munkakörülmények biztosítása, különös tekintettel a távmunkára, a lecsatlakozáshoz való jogra, a munkahelyi mentális jóllétre, a munka és a családi élet közötti egyensúlyra, a szülői és gondozási szabadságra, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, a platformmunkások jogaira, a minőségi munkahelyek kulcsfontosságú munkavállalók számára történő biztosítására, valamint a munkahelyi demokrácia, a szociális partnerek és a kollektív tárgyalások szerepének megerősítésére; hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet egyik célkitűzése a minőségi foglalkoztatás megteremtése, és ezt egy átfogó reform- és beruházási csomag, valamint a stabil szerződéseket, tisztességes béreket, kollektív tárgyalási lefedettséget és szociális védelmi minimumokat biztosító intézkedések révén kell megvalósítani, beleértve a szegénységi küszöböt meghaladó tisztességes nyugdíjakat is; kéri a Bizottságot, hogy ezeket a mutatókat foglalja bele a társadalmi haladás helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében történő értékeléséről szóló iránymutatásokba; rámutat, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében végrehajtott munkaerőpiaci reformokat e célkitűzések megvalósításával összhangban kell végrehajtani;

30.

megállapítja, hogy a magas színvonalú foglalkoztatást biztosító makrogazdasági politikák, valamint a méltányos adóztatás elengedhetetlenek a nemzeti nyugdíjrendszereink fenntarthatóságához, tekintettel az elöregedő európai népességgel jellemzett demográfiai helyzetre; hangsúlyozza, hogy további támogatásra van szükség a munkavállalók és a vállalkozások számára, mivel a tagállamok a Covid19-válságot követően továbbra is makrogazdasági stabilitásra törekednek; összehangolt uniós szintű megközelítés alkalmazását szorgalmazza a tisztességtelen és egészségtelen munkaerőköltség-verseny elkerülése és a mindenkire kiterjedő, felfelé irányuló társadalmi konvergencia fokozása érdekében;

31.

hangsúlyozza, hogy a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás kulcsfontosságú eszközök, amelyek segítik a munkaadókat és a szakszervezeteket abban, hogy tisztességes béreket és munkafeltételeket tudjanak kialakítani, valamint hogy a szilárd kollektív tárgyalási rendszerek növelik a tagállamok rezilienciáját gazdasági válságok idején; szilárd meggyőződése, hogy a demokratikus, reziliens és társadalmilag igazságos helyreállításnak társadalmi párbeszéden, többek között kollektív tárgyaláson kell alapulnia; megismétli azon véleményét, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a szakszervezetek nagyfokú jelenlétének előmozdítása, valamint a kollektív tárgyalások általi lefedettség csökkenésének visszafordítása érdekében; rámutat annak fontosságára, hogy az uniós munkavállalókat jogszabályok vagy kollektív szerződések által megállapított megfelelő minimálbérek védjék, tisztességes életszínvonalat biztosítva számukra, függetlenül attól, hogy hol dolgoznak; e tekintetben üdvözli az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatot, amelynek célja, hogy növeljék a kollektív tárgyalások általi lefedettséget, és biztosítsák, hogy az Európai Unióban megfelelő szintű minimálbérek védjék a munkavállalókat;

32.

felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a szociális védelmi rendszerekhez való hatékony hozzáférés előmozdítására annak érdekében, hogy megfelelő szociális védelmi minimumokat biztosítsanak valamennyi munkavállaló (különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók, például a nem hagyományos munkavégzési formákban dolgozó munkavállalók, az önálló vállalkozók, a migránsok és a fogyatékossággal élők) számára, különösen a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló, 2019. november 8-i tanácsi ajánlásnak (35) megfelelően; ismételten üdvözli, hogy első lépésként elfogadták az említett ajánlást, valamint a Bizottság elkötelezte magát az uniós szociális védelmi rendszerek konszolidációja mellett, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy szükség van a szociális védelemhez való egyetemes hozzáférés megvalósítására, különösen a jelenlegi nehéz helyzetben; felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az idősebb munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek növelésére irányuló ösztönzőket és erősítsék meg ezeket, egyidejűleg biztosítva a nyugdíjrendszerek megfelelőségét és fenntarthatóságát;

33.

kéri a Bizottságot, hogy biztosítson elsőbbséget a fogyatékossággal élők jogairól szóló stratégiája közzétételének, és sürgeti a tagállamokat, hogy tartsák szem előtt, hogy a világjárvány kapcsán elfogadott intézkedések aránytalanul kedvezőtlen hatásokkal járnak a veszélyeztetett csoportokra nézve, valamint törekedjenek e hatások ellensúlyozására;

34.

emlékeztet arra, hogy a Covid19-válság példátlan nyomás alá helyezte a tagállamok közegészségügyi rendszereit, ami hangsúlyozza egyrészt a megfelelő finanszírozás fontosságát, különösen azáltal, hogy a lehető legjobban kihasználják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a válsághelyzetekre való felkészültség fokozása érdekében, másrészt a társadalmi és intézményi reziliencia, valamint a közegészségügyi rendszerek és az elegendő számú személyzettel rendelkező egészségügyi rendszerek kapacitása, hozzáférhetősége, hatékonysága és minősége megerősítésének fontosságát, többek között annak érdekében, hogy felgyorsítsák az oltóanyagok összehangolt elosztását és időben történő elérhetőségét valamennyi tagállam és minden ember számára; üdvözli e tekintetben egy erős európai egészségügyi unió létrehozását; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak egyenlő és egyetemes hozzáférést a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz, beleértve a megelőző, a tartós ápolást és az egészségfejlesztést is, különös hangsúlyt fektetve az idősek minőségi gondozására, különösen a területre irányuló célzott beruházások, valamint az egészségügyi ágazatban a bizonytalanság és az ideiglenes munkával való visszaélés megszüntetése révén;

35.

hangsúlyozza, hogy a világjárvány kezelése a társadalmi és gazdasági fellendülés, valamint a helyreállítási erőfeszítések hatékonyságának előfeltétele; üdvözli a Covid19-oltóanyagok kifejlesztését, de rendkívül aggasztónak tartja a gyártási és szállítási ütemtervek be nem tartásának súlyos eseteit; kéri, hogy a gyakorlatban a Covid19-oltóanyagokat mindenki számára garantált közjavakként kezeljék; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy számolják fel a szabadalmakból és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokból eredő akadályokat és korlátozásokat annak érdekében, hogy biztosítsák az oltóanyagok széles körű előállítását és időben történő eljuttatását valamennyi tagállamba és minden emberhez;

36.

emlékeztet, hogy a foglalkoztatási különbség, a nemek közötti bérszakadék és a nemek közötti nyugdíjszakadék továbbra is rendkívül magas; hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter folyamatának és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek hozzá kell járulnia e kihívások kezeléséhez; kéri, hogy erősítsék meg a nemek közötti egyenlőséget a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének integrálása révén, és kéri a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a többéves pénzügyi keret valamennyi programjára vonatkozó hatékony, átlátható, átfogó, eredményorientált és teljesítményalapú módszertan bevezetését; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy kötelező erejű intézkedéseket vezessen be a fizetések átláthatóságára vonatkozóan, ideértve a nők és férfiak egyenlő béreinek indexét is; sürgeti ezen intézkedések gyors elfogadását a további nemi alapú egyenlőtlenségek elkerülése érdekében; kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a nők körében támogassák a vállalkozói tevékenységet és könnyítsék meg számukra a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést; felhívja a tagállamokat, hogy indítsák újra a Tanácsban a vezetőtestületekben lévő nőkről szóló irányelvről folytatott tárgyalásokat;

37.

kéri a Bizottságot, hogy a jövőben bővítse ki az országspecifikus ajánlásokat, hogy azok a szociális partnerek bérmegállapítási mechanizmusokba való bevonásával és bevonásuk hatékonyságával kapcsolatos eredményeket is magukban foglalják;

38.

hangsúlyozza, hogy az uniós készségfejlesztési program időben történő, hatékony és méltányos végrehajtása elengedhetetlen az egészségügyi ágazatban a foglalkoztatás előmozdításához és az új munkaterületeken tapasztalt készséghiány kezelése szempontjából; azonban arra figyelmeztet, hogy a készségfejlesztési menetrend önmagában nem tudja kezelni az EU munkaerőpiacán a fokozódó bizonytalanságot és a munkavállalók szegénységét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy magas színvonalú, megfizethető és inkluzív készségfejlesztést és szakképzést fejlesszenek ki a képesítések megszerzése és kölcsönös elismerése, valamint a kompetenciák, a tanulási eredmények és a diplomák, illetve a nem formális tanulás elismerése és érvényesítése révén az oktatás minden szintjén, testre szabott támogatással és aktív kapcsolattartással, különösen a társadalom leginkább marginalizált csoportjai számára, elkerülve ezáltal a sztereotipizálást; hangsúlyozza, hogy az egész Unióban ösztönözni kell az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szokásokat, mivel azok a digitális, zöld, versenyképes és reziliens uniós gazdaságra való átállás elengedhetetlen elemének bizonyult;

39.

emlékeztet az ifjúsági garanciához hasonló uniós programok jelentőségére, valamint arra, hogy a közelmúltban megerősítették az e programhoz kapcsolódó csomagot; felhívja a tagállamokat, hogy az uniós alapokkal, például az Európai Szociális Alap Plusz-szal szoros összhangban gyorsan hajtsák végre ezt a programot annak érdekében, hogy kezeljék a NEET-helyzetüket, különös tekintettel a vidéki területeken és a munkaerőpiacukon hátrányos természeti adottságokkal vagy demográfiai hátrányokkal küzdő régiókban élőkre annak biztosítása érdekében, hogy minden 30 év alatti fiatal színvonalas állásajánlatot kapjon, folyamatos oktatásban, szakoktatásban vagy szakképzésben részesüljön, képes legyen az ágazatok széles körében a foglalkoztatási lehetőségekhez szükséges készségek fejlesztésére, vagy fizetett tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön négy hónapon belül;

40.

ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogramot ideiglenesen igazítsák az iskolák bezárásához, amikor bezárásra van szükség a világjárvány elleni küzdelem érdekében, annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek egészséges étkezési szokásokat tartsanak fenn ezekben az időszakokban, hogy megelőzzék az alultápláltságot a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek körében, és hogy támogassák a helyi termelőket;

41.

hangsúlyozza a társadalmi igazságosság, az egyenlőség, a társadalmi fejlődés és a szegénység kockázata, valamint a társadalmi kirekesztés, ezen belül a gyermekszegénység és a dolgozói szegénység elleni küzdelem, valamint a szakemberhiány és a jövedelmi egyenlőtlenségek kialakulásának megelőzése terén folytatott uniós programok és nemzeti intézkedések közötti horizontális koordináció fontosságát; rámutat arra, hogy az Európai Szociális Alap kiváló példája a fent említett horizontális koordinációnak; ugyanakkor határozottan hangsúlyozza, hogy a szociális és foglalkoztatási hatásnak transzverzális szempontnak kell lennie valamennyi kiadási programban;

42.

hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés védőhálója, hitelfelvételi és hitelnyújtási funkciói, és különösen a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó uniós eszköz (SURE-rendszer) tökéletes példák arra, hogy az uniós költségvetés hitelképessége és hírneve hogyan használható fel a tagállami intézkedések uniós prioritásokkal összhangban történő támogatására, különösen az EU történetében példa nélküli egészségügyi és gazdasági válság kivételes körülményei közepette;

43.

kéri a környezetvédelmi, gazdasági és szociális politikák, valamint a különböző helyreállítási alapok és a strukturális alapok közötti jobb koordinációt a szinergiák javítása és a szociális beruházási források növelése érdekében, beleértve azokat is, amelyek a válságra elsőként reagálókat, például az alapvető munkavállalókat célozzák, beépítve azt az elvet, hogy senki ne maradjon ki; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelő szinten vonják be az összes érintett nemzeti, regionális és helyi hatóságot az európai szemeszterrel kapcsolatos fellépések kidolgozásába és végrehajtásába, különösen az egészségügy és a szociális ügyek területén, amelyek gyakran a gazdasági és költségvetési megfontolások körén kívül esnek;

44.

üdvözli a megfizethető lakhatás európai szemeszterbe való beépítését; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a hajléktalansággal kapcsolatos nemzeti stratégiák uniós keretrendszerére, és felhívja továbbá a tagállamokat, hogy fogadják el a „lakhatás mindenekelőtt” elvét, amely segít jelentősen csökkenteni a hajléktalanság arányát, prioritásként kezelik a hajléktalanok állandó lakhatásának biztosítását, megoldásokat javasolnak az energiaszegénység kezelésére, a kényszerkilakoltatások megszüntetésére és a hajléktalanság bűncselekménnyé nyilvánításának megszüntetésére; hangsúlyozza továbbá, hogy jobb minőségű és összehangoltabb adatokat kell gyűjteni az EU-ban élő hajléktalanokról; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtson be konkrét javaslatokat az energiaszegénység problémájának az európai zöld megállapodás keretében történő megfelelő kezelésére;

45.

kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy, az aszimmetrikus sokkok hatásainak mérséklésére szolgáló, hosszú távon is hatékony eszközt, például egy megfelelő és működőképes munkanélküliségi (viszont)biztosítási rendszert, amely támogatni tudná a nemzeti rendszereket, amikor az Unió egy részét átmeneti gazdasági sokkhatások érik; hangsúlyozza, hogy az Unióban kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy támogassák a beruházásokat és biztosítsák a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést annak érdekében, hogy segítsék a fizetőképességi nehézségekkel küzdő kkv-kat, minőségi munkahelyeket teremtsenek a stratégiai jelentőségű ágazatokban, valamint előmozdítsák az Unióban a területi, gazdasági és társadalmi kohéziót; kiemeli, hogy a Covid19-válság foglalkoztatási következményeinek enyhítése érdekében mozgósítani lehetne az új Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot az elbocsátott munkavállalók számára; ezért arra kéri a tagállamokat, hogy haladéktalanul nyújtsanak be finanszírozási kérelmet a Bizottsághoz, hogy támogatni tudják a Covid19 következtében a munkájukat elvesztő uniós munkavállalókat az átképzésben, a továbbképzésben és a munkaerőpiacra való visszailleszkedésben;

46.

örvendetesnek tartja, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot a jelenlegi világjárvány kezeléséhez is felhasználják, az uniós vállalatok átszervezési igényeinek támogatása formájában; megjegyzi, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférésre jogosító munkavállalói elbocsátási küszöböt legalább 200-ra csökkentették, valamint hogy ez az uniós eszköz segíthetne finanszírozni az olyan személyre szabott támogatási intézkedéseket, mint a személyre szabott tanfolyamok, illetve az átképzési és továbbképzési programok; felhívja az érintett uniós intézményeket, hogy legyenek rugalmasak és gyorsan elemezzék az aktiválási kérelmeket, biztosítva, hogy a források mozgósításához szükséges idő a lehető legrövidebbre csökkenjen;

47.

hangsúlyozza, hogy a képzett munkaerő elvándorlásának jelensége tovább mélyíti az Unión belüli gazdasági és társadalmi fejlettségbeli szakadékot; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az agyelszívást bizonyos régiókban és ágazatokban, szükség esetén tegyen javaslatot támogató intézkedésekre, valamint a munkavállalók korlátozás nélküli szabad mozgásának biztosítása, valamint a jogok és jogosultságok hordozhatóságának megerősítése révén támogassa az utazó munkavállalókat; felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a digitális uniós társadalombiztosítási azonosító számra vonatkozóan;

48.

megjegyzi, hogy különleges támogatást kell nyújtani a demokráciáinkban kulcsszerepet játszó médiaágazat számára oly módon, amely tiszteletben tartja és előmozdítja a médiaszabadságot és a médiapluralizmust egy olyan időszakban, amikor az online környezetet egyre inkább néhány nagy szereplő uralja, növekvő piaci erővel és mobil adóalapokkal, ami olykor sok kisebb uniós vállalat abbéli képességét akadályozza, hogy az egységes piacon elinduljon és növekedjen, amint azt az EU 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiájáról szóló bizottsági közlemény is hangsúlyozza (36); felhívja a tagállamok figyelmét a Bizottság 2020. december 3-án közzétett, a médiára irányuló cselekvési tervében meghatározott konkrét intézkedésekre, amelyek célja, hogy segítsék a műsorszolgáltatási, hírkiadványi és moziágazatot abban, hogy felépüljön a világjárvány következtében bevezetett korlátozások miatta a reklámbevételekben tapasztalt jelentős veszteségből, és fellendítse digitális tartalmak előállítását és terjesztését;

49.

rámutat arra, hogy méltányossági feltételeket kell mérlegelni azon vállalatok esetében, amelyek állami forrásokhoz és támogatáshoz kívánnak hozzáférni, annak elkerülése érdekében, hogy támogatást kaphassanak az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések (37) I. mellékletében említett joghatóságokban székhellyel rendelkező társaságok, továbbá rámutat arra, hogy a méltányossági feltételek a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban nem áshatják alá a kollektív tárgyalásokat és a munkavállalók vállalati döntéshozatali folyamatokban vagy a közös döntésekben való részvételét, valamint azokat ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy továbbra is ugyanolyan szintű munkakörülményeket és foglalkoztatási feltételeket, illetve jogokat biztosítanak, ideértve az elbocsátással és a bércsökkentéssel szembeni védelmet és azt is, hogy a vezetőknek nem fizetnek prémiumot, illetve a részvényeseknek nem fizetnek osztalékot;

50.

hangsúlyozza, hogy a jogállamiság és az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának értékelését ezért továbbra is az európai szemeszter napirendjén kell tartani;

o o

51.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 242., 2018.7.10., 24. o.

(2) HL C 356., 2018.10.4., 89. o.

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0194.

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0180.

(5) HL C 429., 2020.12.11., 159. o.

(6) HL C 364., 2020.10.28., 124. o.

(7) HL C 97., 2020.3.24., 32. o.

(8) HL L 188., 2019.7.12., 79. o.

(9) HL C 76., 2018.2.28., 93. o.

(10) HL C 440., 2018.12.6., 37. o.

(11) HL C 363., 2020.10.28., 80. o.

(12) HL C 433., 2019.12.23., 9. o.

(13) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0371.

(14) Az Eurostat 2021. február 2-i előzetes gyorsbecslése: https://ec.europa.eu/eurostat/documents/portlet_file_entry/2995521/2-02022021-AP-EN.pdf/0e84de9c-0462-6868-df3e-dbacaad9f49f

(15) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(16) A Tanács 2020. október 16-i feljegyzése a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program („az EU az egészségügyért program”) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról, valamint az Európai Parlament Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalása (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0205).

(17) A Bizottság és a Tanács együttes foglalkoztatási jelentésére irányuló, 2020. november 18-i bizottsági javaslat (COM(2020)0744).

(18) Eurostat: „Over 20 % of EU population at risk of poverty or social exclusion in 2019” (Az uniós népesség több mint 20 %-át fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztődés 2019-ben), Európai Bizottság, Luxemburg, 2020.

(19) Eurofound: „COVID-19: Some implications for employment and working life” (Covid19: A foglalkoztatást és a munka világát érintő egyes hatások), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2021 (megjelenés előtt).

(20) J. Hurley: „COVID-19: A tale of two service sectors”, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2021.

(21) Eurofound: „Living, working and COVID-19” (Élet, munka és a Covid19), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2020, 9. o.

(22) Eurostat: „1 in 10 employed persons at risk of poverty in 2018” (Tízből egy alkalmazottat fenyeget a szegénység veszélye 2018-ban), Európai Bizottság, Luxemburg, 2020, https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20200131-2

(23) A nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó tanácsadó bizottság: „Opinion on Intersectionality in Gender Equality Laws, Policies and Practices” (Vélemény a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályok, szakpolitikák és gyakorlatok interszekcionalitásáról), Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, Vilnius, 2020.

(24) Eurofound: „Women and labour market equality: Has COVID-19 rolled back recent gains?” (A nők és a munkaerő-piaci egyenlőség – a Covid19 visszafordította a közelmúltban elért eredményeket?), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2020.

(25) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége: „Coronavirus pandemic in the EU – fundamental rights implications: focus on social rights” (Koronavírus-világjárvány az EU-ban – alapjogi vonatkozások: fókuszban a szociális jogok), 6. sz. hírlevél, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2020.

(26) Eurofound: „Upward convergence in the EU: Concepts, measurements and indicators” (Felfelé irányuló konvergencia az EU-ban: elképzelések, mérések és mutatók), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2018.

(27) Európai Bizottság: „Labour market and wage developments in Europe defy economic slowdown” (A munkaerőpiac és a bérek alakulása Európában – szemben a gazdasági lassulással), Európai Bizottság, Brüsszel, 2019.

(28) EuroHealthNet: „Recovering from the COVID-19 pandemic and ensuring health equity – The role of the European Semester” (Talpraállás a Covid19-világjárvány után és az egyenlőség biztosítása az egészség terén – Az európai szemeszter szerepe), EuroHealthNet, Brüsszel, 2020.

(29) Eurostat: „People at risk of poverty or social exclusion” (Emberek a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés küszöbén), Európai Bizottság, Luxemburg, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/t2020_50/default/table?lang=en

(30) Soron következő jelentések: Eurofound: „COVID-19: Some implications for employment and working life” (Covid19: A foglalkoztatást és a munka világát érintő egyes hatások), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2021; Eurofound: „Involvement of social partners in policy making during COVID-19” (A szociális partnerek bevonása a szakpolitikai döntéshozatalba a Covid19 idején), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2021.

(31) Eurofound: „Long-term care workforce: employment and working conditions” (A tartós gondozást végző munkaerő: foglalkoztatás és munkakörülmények), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2021.

(32) A mutatók társadalmi pontszáma. Eurostat 2020, https://ec.europa.eu/eurostat/web/european-pillar-of-social-rights/indicators/social-scoreboard-indicators

(33) A Bizottság „Stratégiai előrejelzés – A reziliensebb Európa felé vezető út felvázolása” című, 2020. szeptember 9-i közleménye (COM(2020)0493).

(34) Az Európa helyreállítási szükségleteinek azonosításáról szóló, 2020. május 27-i bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2020)0098).

(35) HL C 387., 2019.11.15., 1. o.

(36) A 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiáról szóló, 2020. szeptember 17-i bizottsági közlemény (COM(2020)0575).

(37) HL C 64., 2020.2.27., 8. o.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/115

P9_TA(2021)0085

A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fennálló helyzet, valamint Luca Attanasio olasz nagykövet és környezete elleni merénylet

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében kialakult helyzetről, valamint Luca Attanasio olasz nagykövet és kísérői meggyilkolásáról (2021/2577(RSP))

(2021/C 474/11)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságról (KDK) szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen az ilyen című, 2018. január 18-i állásfoglalására (1), valamint a Dr. Denis Mukwege ügyéről a Kongói Demokratikus Köztársaságban című, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel az ENSZ-főtitkár szóvivőjének a KDK-ról szóló, 2021. február 22-i nyilatkozatára,

—	tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2020. május 20-án tett, az Ituri tartományban uralkodó biztonsági helyzetről szóló nyilatkozatra,

—	tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataira, különösen az ENSZ kongói demokratikus köztársasági stabilizációs missziója (MONUSCO) megbízatásának 2019. december 20-ig történő meghosszabbításáról szóló, 2019. március 29-i 2463. sz. határozatra,

—	tekintettel a KDK-val szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP határozat módosításáról szóló, 2020. december 10-i (KKBP) 2020/2033 tanácsi határozatra (3),

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a 2293 (2016) sz. ENSZ BT-határozatban előírt, a KDK-val szembeni fegyverembargóra vonatkozó intézkedések 2021. július 1-jéig történő megújításáról szóló, 2020. június 25-i 2528. sz. határozatában foglalt intézkedésekre, valamint az 1533 (2004) sz. határozat alapján létrehozott szakértői csoport megbízatásának 2021. augusztus 1-jéig történő meghosszabbítására, amely 2021. július 1-jéig megújított több szankciót, például a KDK-beli fegyveres csoportokra vonatkozó fegyverembargót, az egyénekkel szembeni utazási tilalmat, valamint a szankcióbizottság által jegyzékbe vett személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztását,

—	tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaság területén 1993 márciusa és 2003 júniusa között elkövetett legsúlyosabb emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi jogsértéseket dokumentáló vizsgálatról szóló, 2010. augusztusi ENSZ-jelentésre,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala és a MONUSCO által „Az emberi jogoknak és a nemzetközi humanitárius jognak a Szövetséges Demokratikus Erők fegyveres csoportja, valamint a védelmi és biztonsági erők tagjai által Beni területen, Észak-Kivu tartományban, valamint Irumu és Mambasa területeken (Ituri tartományban) 2019. január 1. és 2020. január 31. között elkövetett jogsértések” című, 2020. július 6-i jelentésre,

—

tekintettel a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (konfliktusövezetből származó ásványokról szóló rendelet) (4),

—	tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodásra (a Cotonoui Megállapodás) (5),

—	tekintettel az emberek és népek jogairól szóló afrikai chartára, amelyet 1981. június 27-én fogadtak el, és amely 1986. október 21-én lépett hatályba,

—	tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaság 2006. február 18-án elfogadott alkotmányára,

—	tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

—	tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

mivel 2021. február 22-én Luca Attanasiót, a Kongói Demokratikus Köztársaság olasz nagykövetét, sofőrjét, Mustapha Milambót és Vittorio Iacovacci olasz csendőrtisztet a konvojuk elleni támadás során fegyveresek meggyilkolták; mivel a nagykövet és munkatársai egy ENSZ-járműben utaztak Gomából, hogy felkeressék az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) Rutshuruban megvalósuló iskolai projektjét; mivel az útvonal olyan úton vezetett, amelyet korábban biztonságosnak nyilvánítottak biztonsági csapat nélküli utazásra is;

mivel a Virunga Nemzeti Park parkőrei megpróbálták megmenteni a nagykövet és munkatársai életét; mivel a parkőrök maguk is a lázadó csoportok által elkövetett emberrablások és gyilkosságok állandó veszélyének vannak kitéve munkájuk során; mivel 2021 januárjában egy Nyamitwiban elkövetett merényletben hat őrt öltek meg, egy hetediket pedig megsebesítettek; mivel 2020 áprilisában 12 őrt és öt polgári személyt öltek meg egy rajtaütés során;

mivel a KDK keleti részén tovább romlik a súlyos biztonsági helyzet, különösen az Ituri, Dél-Kivu és Észak-Kivu közötti határon; mivel mintegy 120 fegyveres csoport, köztük a Ruandai Demokratikus Felszabadító Erők, a Szövetséges Demokratikus Erők és a Nduma défense du Congo-Rénové nevű szervezet működik a régióban, amelyek a természeti erőforrásokhoz, köztük az ásványi anyagokhoz való hozzáférésért és azok ellenőrzéséért versengenek, valamint emberrablásokért, gyilkosságokért, kínzásért és szexuális erőszakért felelősek;

mivel a KDK keleti részén elkövetett erőszak 2020-ban több mint 2 000 áldozatot követelt; mivel az erőszak 2021 eleje óta tovább fokozódott; mivel a polgári lakosság – amelynek többsége nő és gyermek – az ismétlődő erőszak célpontja, amely erőszak 2020. december 11. és 2021. január 10. között több mint 150 ember halálát okozta; mivel 2021 első két hónapjában több mint 100 embert raboltak el, és sokakat megsebesítettek; mivel egészségügyi infrastruktúra és természeti erőforrások semmisültek meg, és a jelentések szerint lakóházakat gyújtottak fel; mivel az erőszak humanitárius következményei aggodalomra adnak okot; mivel az ENSZ eddig több mint 67 000, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt regisztrált;

E.	mivel a Kivu Security Tracker (kivui biztonságfigyelő weboldal) szerint 2021. január 1-je óta 152 polgári gyilkosságról, 61 váltságdíjért elkövetett emberrablásról és 34 emberrablásról számoltak be Észak- és Dél-Kivuban;

F.	mivel 2017. március 12-én fegyveres férfiak végeztek ki két ENSZ-kivizsgálót – a svéd Zaida Catalánt és az amerikai Michael Sharpot –, valamint tolmácsukat, Beitu Tshintelát, miközben emberi jogi visszaéléseket dokumentáltak a KDK közepén található Kasai régióban;

mivel a KDK-ban az egyik legmagasabb a belső menekülés aránya a világon; mivel az ország határain belüli rossz biztonsági helyzet miatt több mint ötmillió ember szakadt el otthonától; mivel sok nő és gyermek bizonytalan körülmények között él, a szabad ég alatt vagy túlzsúfolt közterületeken alszik, és ki van téve a zaklatás, bántalmazás vagy szexuális kizsákmányolás kockázatának; mivel a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság gyakran nem részesül alapvető életmentő szolgáltatásokban, és esetükben fennáll az alultápláltság és a betegségek kockázata; mivel 2021. február 4-én Észak-Kivu tartományban ebolajárvány kitörését jelentették be;

mivel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) jelentése szerint növekszik az emberrablások, valamint a segélymunkások és konvojok elleni támadások száma, ami arra kényszerítette a humanitárius szervezeteket, hogy elhalasszák a segélyek kiszállítását és felfüggesszék tevékenységüket; mivel a civil társadalom tagjai, köztük aktivisták, újságírók és emberijog-védők továbbra is zaklatásnak, megfélemlítésnek és támadásoknak vannak kitéve; mivel közülük sokan életüket kockáztatják, hogy megvédjék az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát;

I.	mivel a MONUSCO megbízatása 2021. december 20-án lejár, és mivel a KDK-val szembeni, az 1533. sz. ENSZ-határozattal létrehozott szankciórendszer 2021. július 1-jén lejár; mivel a MONUSCO számára biztosított csapatok száma és a MONUSCO költségvetése továbbra is csökken;

J.	mivel 2020 decemberében az EU megújította emberi jogi visszaélésekért felelős tizenegy kongói tisztviselővel szembeni célzott szankciókat;

K.	mivel az ENSZ 2010-ben közzétett feltáró jelentése 617 bizonyított, a KDK keleti részén 1993 és 2003 között elkövetett súlyos emberi jogi jogsértést dokumentált; mivel a jelentés számos ajánlást ismertetett, amelyeket nagyrészt nem hajtottak végre; mivel a büntetlenség még mindig komoly probléma;

a leghatározottabban elítéli Luca Attanasio, Moustapha Milambo és Vittorio Iacovacci meggyilkolását, és legmélyebb együttérzését fejezi ki az áldozatok családjainak, az olasz kormánynak és a WFP nemzeti személyzetének; elítéli ártatlan civilek elhalálozását és meggyilkolását;

felszólít a gyilkosságok körülményeinek alapos, független és átlátható kivizsgálására; üdvözli Tshisekedi elnöknek a vizsgálat megindítása iránti elkötelezettségét, és sürgeti a KDK kormányát és tartományi vezetőit, hogy teljes mértékben működjenek együtt az olasz hatóságokkal és az ENSZ-szel;

hangsúlyozza, hogy a KDK kormányának elsőrendű felelőssége a biztonság megóvása területén, valamint lakosságának védelme, gondoskodva a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jogszabályok tiszteletben tartásáról, beleértve az emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekmények kiküszöbölését;

határozottan igényli, hogy a KDK hatóságai fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy véget érjenek a polgári személyek elleni fegyveres támadások, továbbá alaposan, függetlenül, hatékonyan és részrehajlás nélkül ki kell vizsgálniuk valamennyi gyilkosságot és a felelősöket tisztességes tárgyalás során bíróság elé kell állítaniuk;

határozottan elítéli az emberi jogok és a humanitárius jogszabályok súlyos megsértéseit, melyeket a KDK keleti részén a helyi milíciák elkövettek; sürgeti a KDK kormányát, hogy hozzon létre mechanizmust az emberi jogok – az ENSZ feltáró jelentésében dokumentált – megsértéseiért, valamint a KDK-ban elkövetett egyéb, a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jogszabályok által súlyosnak minősített bűncselekményekért felelős személyek bíróság elé állítása és elszámoltatása érdekében;

sürgeti Félix Tshisekedi elnököt, hogy tartson ki arra irányuló kötelezettségvállalása mellett, hogy gondoskodik Zaida Catalán és Michael Sharp ENSZ-alkalmazottak és tolmácsuk, Betu Tshintela gyilkosainak felelősségre vonásáról, és követeli a vizsgálat teljes körű átláthatóságát;

aggasztja, hogy a KDK keleti részében folytatódnak az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jogszabályok súlyos megsértései a polgári lakossággal szemben, így a törvénytelen kivégzések, a szexuális és nemi alapú erőszak, továbbá fegyveres csoportok széles körben toboroznak és használnak fel gyerekeket, a KDK biztonsági erőinek tagjai pedig polgári személyeket gyilkolnak meg; hangsúlyozza, hogy ezek a cselekmények a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekményeknek minősülnek; elítéli a helybéli lakosság, a humanitárius segélyezés és a fejlesztés területén dolgozók, a nemzetközi szervezetek, a diplomaták közössége és az emberi jogok védelmezői ellen erőszakos fellépéssel való folytatólagos fenyegetőzést a KDK keleti területein;

rendkívüli mértékben aggasztja, hogy az országban a büntetlenség szintje továbbra is magas; megállapítja, hogy az, hogy fennáll az emberi jogok megsértőinek büntetlensége, csupán azt eredményezi, hogy folytatódnak a visszaélések; sürgeti a KDK hatóságait, hogy haladéktalanul állítsák bíróság elé a 2021. február 22-i támadás elkövetőit, és tegyenek érdemi lépéseket az átmeneti igazságszolgáltatás érvényesítése érdekében;

ismételten felszólít az ENSZ feltáró jelentésében foglalt ajánlások figyelembevételére, nevezetesen arra, hogy a KDK bíróságain belül hozzanak létre szakosodott vegyes kamarákat annak érdekében, hogy a KDK igazságszolgáltatása és a nemzetközi közösség együttműködhessen és büntetőeljárást indíthasson az emberi jogok megsértéseinek ügyében; felszólít a nemzeti igazságszolgáltatás egészének megerősítésére az emberi jogok súlyos megsértéseihez vezető bűncselekmények elleni bírósági fellépés érdekében;

10.

elítéli, hogy a biztonsági és védelmi erők megsértették az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogszabályokat; sürgeti a KDK hatóságait, hogy váltsák le a biztonsági erők azon tisztjeit, illetve a végrehajtás területén dolgozó azon tisztviselőket, akik az ENSZ, a KDK és nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint részt vettek az emberi jogok súlyos megsértéseiben; felszólít – a biztonsági ág szélesebb körű reformjára irányuló erőfeszítések részeként – egy hivatalos ellenőrző mechanizmus létrehozására annak biztosítása érdekében, hogy a legalkalmasabb jelöltek kerüljenek kiválasztásra, és hogy a biztonsági erők a nemzetközi emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi normákkal összhangban tevékenykedjenek; felszólítja a hatóságokat, hogy vessenek véget annak, hogy a biztonsági erők tisztjei és politikai vezetők támogatást nyújtanak fegyveres csoportoknak, és gondoskodjanak arról, hogy az ilyen támogatás mögött álló személyeket tisztességes tárgyalás során bíróság előtt elszámoltassák;

11.

felszólítja a KDK kormányát, hogy alkalmazzon zéró toleranciát politikai vezetők, a fegyveres erők és a rendőrség, illetve fegyveres csoportok közötti összejátszás esetében;

12.

felszólítja a KDK hatóságait, hogy sürgősen hozzanak létre hatékony lefegyverzési, leszerelési és reintegrációs programot (DDR) és stratégiát a fegyveres csoportok kezelése céljából, és biztosítsanak hosszú távú támogatást annak megakadályozása érdekében, hogy a korábbi harcosok folytassák tevékenységüket; sürgeti a KDK hatóságait, hogy biztosítsanak kritikus humanitárius segítséget annak a több száz korábbi harcosnak, aki jelenleg DDR-táborokban élve alig jut élelemhez és nem részesül megfelelő orvosi ellátásban;

13.

hangsúlyozza a MONUSCO abbéli eltökéltségét, hogy megbízatásának megfelelően továbbra is mindent megtesz a polgári személyek védelme és annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a béke és a stabilitás megszilárdítását célzó nemzeti erőfeszítésekhez az országban; megállapítja, hogy szükség van szerepének megerősítésére egy olyan egyértelmű megbízatás révén, amelynek biztonsági helyzettel kapcsolatos mutatóit teljesíteni kell ahhoz, hogy sor kerülhessen a régióból való esetleges kivonására;

14.

emlékeztet rá, hogy a KDK keleti területén dúló erőszak szorosan összefügg a nyersanyag-kereskedelemmel; hangsúlyozza, hogy az ilyen bűncselekményekben részt vevő vagy ezeket elkövető valamennyi vállalatot, egyént, államot vagy államhoz kötődő szereplőt bíróság elé kell állítani; üdvözli a konfliktusövezetből származó ásványokról szóló rendelet 2021. januári hatálybalépését; hangsúlyozza, hogy a rendelet szerint a KDK továbbra is konfliktus által sújtott és magas kockázatú országnak minősül; megállapítja, hogy a legnagyobb kihívást továbbra is a kisipari aranybányászat jelenti, amelynek kezelése a stabilitás hiányához vezet a régióban; hangsúlyozza, hogy sürgősen további fellépésre van szükség a konfliktussal terhelt övezetekben működő vállalkozások kötelező átvilágítása és felelős üzleti gyakorlata érdekében;

15.

hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a természeti erőforrások – ideértve az aranyat vagy a vadon élő fajokból származó termékeket is – illegális kereskedelme révén destabilizáló tevékenységet folytató fegyveres csoportok finanszírozásának leállítása érdekében;

16.

mély aggodalmának ad hangot a biztonsági és humanitárius helyzet miatt, és különösen amiatt, hogy a KDK-ban újabban megnőtt a belső menekültek száma, ami továbbra is súlyosan érinti a polgári lakosságot; megismétli, hogy mélyen aggódik a külföldi és hazai fegyveres csoportok folytatódó katonai tevékenysége, valamint a KDK természeti erőforrásainak csempészete miatt; felhívja valamennyi befektetőt – köztük Kínát –, hogy teljeskörűen feleljenek meg a felelős bányászattal kapcsolatos nemzetközi jogszabályoknak, normáknak és legjobb gyakorlatoknak;

17.

elítéli a Virunga Park környezetvédelmi őreinek a 2020-ban elkövetett támadások során történt meggyilkolását; sürgeti a KDK kormányát, hogy fegyverezze le a lázadókat és a park területén állítsa helyre a biztonságot;

18.

üdvözli az ENSZ Biztonsági tanácsának „A béke megszilárdítására, a konfliktusok megelőzésére és a konfliktusok megoldására irányuló ENSZ-stratégia a Nagy-tavak régióban” című 2021. január 14-i közleményét; sürgeti a részt vevő feleket – beleértve az ENSZ Nagy-tavak régióval foglalkozó különmegbízottjának hivatalát – a határokon átnyúló együttműködés folytatására az erőszak, az emberi jogok megsértése esetei és a büntetlenség kezelése érdekében a KDK keleti területein;

19.

felhívja a KDK kormányát, hogy az állam és a társadalom minden szintjén biztosítsa a jobb kormányzást, beleértve az államháztartást és a korrupció elleni fellépést; felhív az uniós szankciós mechanizmus alkalmazására a korrupció elleni küzdelem érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy 2023-ban hiteles választási folyamatra kerüljön sor, és hogy garantálják a tartós biztonságot a KDK keleti részén;

20.

felhívja az alelnököt/főképviselőt, a KDK-ban tevékenykedő EU-képviseletet és uniós missziókat, hogy növeljék az emberi jogok veszélyeztetett védelmezőinek nyújtott támogatást a KDK-ban, felhasználva minden rendelkezésre álló (így politikai, diplomáciai és pénzügyi) eszközt annak érdekében, hogy védelmet és elismerést biztosítsanak az emberi jogok területén végzett munkájuknak, elismerve azok jelentős szerepét, akik az emberi jogok védelmében a régió stabilitásáért és békéjéért küzdenek, továbbá adott esetben segítsék elő sürgősségi vízumok kiadását és biztosítsanak ideiglenes menedéket számukra a tagállamokban;

21.

felhívja az Európai Uniót, hogy növelje a KDK-nak juttatott finanszírozást a polgári lakosság védelme érdekében a helyi hatóságokkal és közösségekkel együttműködő ENSZ-ügynökségek súlyos alulfinanszírozottságának kompenzálása céljából;

22.

határozottan sürgeti a határokon átnyúló együttműködést az afrikai Nagy-tavak régiójában, valamint azt, hogy a szomszédos országok dolgozzanak ki regionális stratégiát a KDK-ban tapasztalható erőszak és emberi jogi visszaélések kezelésére; felhív rá, hogy az afrikai Nagy-tavak régióban működő közös biztonság- és védelempolitikai misszió vállaljon részt a biztonsági feltételek megszilárdításában és a humanitárius helyzet javításában;

23.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának és Közös Parlamenti Közgyűlésének, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, valamint az Afrikai Uniónak és intézményeinek.

(1) HL C 458., 2018.12.19., 52. o.

(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0234.

(3) HL L 419., 2020.12.11., 30. o.

(4) HL L 130., 2017.5.19., 1. o.

(5) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/120

P9_TA(2021)0086

A Bahreini Királyságban fennálló emberi jogi helyzet, különösen a halálraítéltek és az emberijog-védők ügyei

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása az emberi jogok helyzetéről a Bahreini Királyságban, különös tekintettel a siralomházban fogva tartottak és az emberijog-védők eseteire (2021/2578(RSP))

(2021/C 474/12)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bahreinről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a bahreini emberi jogi helyzetről, különösen Nabíl Radzsab ügyéről szóló, 2018. június 14-i állásfoglalására (1), valamint a Kuvaitban és Bahreinben végrehajtott kivégzésekről szóló 2017. február 16-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) szóvivőjének a bahreini halálos ítéletek fenntartásáról szóló, 2020. július 13-i, Nabíl Radzsab emberijog-védő szabadon bocsátásáról szóló, 2020. június 10-i, a két bahraini állampolgárra vonatkozó halálos ítélet megerősítéséről szóló 2020. január 9-i, valamint Ali al-Arab és Ahmed al-Malali kivégzéséről szóló, 2019. július 27-i nyilatkozatára,

—

tekintettel Agnes Callamard, a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések területével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, Fionnuala Ni Aolain, az emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak a terrorizmus elleni küzdelem során történő előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, valamint Nils Melzer, az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni küzdelemmel foglalkozó különleges előadója 2020. február 12-i nyilatkozatára, amelyben felszólítják Bahreint, hogy semmisítse meg a Mohammed Ramadan és Husszein Músza elleni halálos ítéleteket,

—	tekintettel az Unió nevében Federica Mogherini alelnök/főképviselőnek, illetve Marija Pejčinović Burićnak, az Európa Tanács főtitkárának Halálbüntetés Elleni Európai és Világnapról szóló, 2019. október 10-i közös nyilatkozatára,

—	tekintettel az emberi jogok védelmezőiről, a halálbüntetésről, a kínzásról, a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédről és a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló európai uniós iránymutatásokra,

—	tekintettel az EU emberi jogi stratégiai keretére és cselekvési tervére, amelynek célja, hogy az emberi jogok előmozdítását, tiszteletben tartását és érvényesítését valamennyi uniós politika középpontjába helyezze,

—	tekintettel az EU–Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) 2016. július 18-i, 25. együttes tanácsi és miniszteri találkozó ülésének következtetéseire,

—	tekintettel az EU–Bahrein együttműködési megállapodásra,

—	tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményre, amelyeknek Bahrein részes fele,

—	tekintettel a Bahreini Független Vizsgálóbizottság (BICI) 2011. novemberi jelentésére,

—	tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és különösen annak 3. cikkére,

—	tekintettel az Emberi Jogok Arab Chartájára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

mivel a 2011-es népfelkelést követően a bahreini hatóságok továbbra is megsértik és korlátozzák a lakosság jogait és szabadságait, különösen az egyének békés tüntetéshez való jogát, a véleménynyilvánítás szabadságát és a digitális szabadságot mind online, mind offline; mivel az emberi jogi ügyvédek, újságírók és politikai aktivisták folyamatos, rendszeres támadásokkal, zaklatással, fogva tartással, kínzással, megfélemlítéssel, utazási tilalmakkal és az állampolgárság visszavonásával szembesülnek; mivel 2011 óta a hatóságok elutasították a demokratikus ellenzéknek és az emberijog-védőknek a szólás- és gyülekezési szabadság tiszteletben tartására irányuló valamennyi követelését; mivel Bahreinben nem tűrik el a politikai ellenzéket; mivel a hatóságok számos gyermeket letartóztattak a 2021. februári tiltakozásokhoz való csatlakozásuk miatt, és a jelentések szerint nemi erőszakkal és áramütéssel fenyegették őket; mivel közülük legalább hárman 2021. március 4-én továbbra is őrizetben vannak, köztük egy 16 éves, súlyos egészségügyi állapotban lévő fiatal;

mivel Abdulhadi el-Kavadzsa emberi jogi aktivista, aki bahreini és dán állampolgár, a Bahreini Emberi Jogi Központ és a Perzsa-öböl-menti Emberi Jogi Központ társalapítója jelenleg tíz éve tölti „terrorizmus finanszírozása, és terrorizmusban való részvétel a kormány megdöntése és külföldi ország számára való kémkedés” vádjával kiszabott, életfogytig szóló börtönbüntetését; mivel Abdulhadi el-Kavadzsát letartóztatását követően megverték, megkínozták és egy olyan, tisztességtelen bírósági eljárás során ítélték el, amely nem felelt meg a bahreini büntetőjognak vagy a tisztességes eljárásra vonatkozó nemzetközi normáknak; mivel 2012 júliusában az ENSZ önkényes fogva tartás kérdésével foglalkozó munkacsoportja arra a következtetésre jutott, hogy el-Kavadzsa letartóztatása önkényes volt, mivel arra a véleménynyilvánításhoz, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő alapvető jogainak gyakorlása miatt került sor, és felszólított szabadon bocsátására;

C.	mivel Nabíl Radzsabot, az egyik legismertebb bahreini emberijog-védőt 2020. június 9-én szabadon bocsátották, hogy ötéves büntetése fennmaradó részét az alternatív szankciókról szóló törvény értelmében töltse le;

mivel 2011 és 2020 között Bahreinben mintegy 50 embert ítéltek halálra, szemben a 2001 és 2010 között hozott hét halálos ítélettel; mivel jelenleg Bahreinben 27 személy van siralomházban, akik közül 26 személy esetében fennáll a kivégzés közvetlen veszélye; mivel 2017. január 15-én Bahrein három polgári személy kivégzésével véget vetett a halálbüntetésre vonatkozó hétéves de facto moratóriumnak; mivel azóta hat embert végeztek ki; mivel ezeket a kivégzéseket az ENSZ bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések területével foglalkozó különleges előadója bírósági eljárás nélküli kivégzéseknek nyilvánította; mivel a halálbüntetés a legkegyetlenebb, legembertelenebb és legmegalázóbb büntetés, amely sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített, élethez való jogot; mivel a siralomház körülményei rendkívüli pszichés szenvedést okoznak;

mivel független megfigyelők arról számoltak be, hogy a közelmúltbeli kivégzések többségében a bahreini hatóságok kínzással csikartak ki vallomást, és a vádlottak számára nem biztosították a tisztességes tárgyalást; mivel a 2011-es tiltakozások óta és a BICI kormányzati visszaélésekről szóló jelentésének következtetéseit követően számos belső szervezetet hoztak létre, így például a Belügyminisztériumon belüli ombudsmani hivatalt, a Főügyészi Hivatalon belüli Különleges Vizsgálati Osztályt (SIU) és a bebörtönzött és fogvatartott személyek jogaival foglalkozó bizottságot (PDRC), de ezek nem elég hatékonyak és függetlenek; mivel e testületek függetlenségének hiánya a beszámolók szerint a bahreini kormányon és a biztonsági erőkön belüli elszámoltathatóság hiányát eredményezte; mivel ez elősegítette a büntetlenség kultúrájának kialakulását, amely aláássa a demokratikus reformokra tett kísérleteket, és az ország további destabilizálását szolgálja;

mivel 2019. július 27-én kivégzőosztag elé állították Ali Al-Arabot és Ahmed Al-Malilit, két bahreini állampolgárt, akiket korábban olyan, tömeges tárgyalás során ítéltek el terrorista bűncselekmények miatt, amelynek hitelességét kínzásra és a jogszerű eljárás súlyos megsértésére utaló állítások csorbították; mivel 2014. február 18-án a bahreini hatóságok letartóztatták Mohamed Ramadant, mert állítólag – Husszein Ali Múszával együtt – részt vett az Al Dairban 2014. február 14-én elkövetett bombatámadásban; mivel fellebbezési eljárást követően a semmítőszék 2020. július 13-án megerősítette végleges ítéletét, és helybenhagyta a Mohamed Ramadanra és Hussein Ali Múszára kiszabott halálos ítéleteket, annak ellenére, hogy az eljárás tisztességtelen volt, mivel az ítélet állítólag kínzással kicsikart vallomásokon alapult, és figyelmen kívül hagyta a különleges nyomozóegység Músza és Ramadan kínzással kapcsolatos állításaival kapcsolatos vizsgálatainak eredményeit; mivel Agnes Callamard, az ENSZ bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések területével foglalkozó különleges előadója figyelmeztetett arra, hogy Músza és Ramadan elítélése és az ügyükben hozott halálos ítélet önkényes volna és egyértelműen sértené az élethez való jogukat, és önkényes kivégzésnek minősülne; mivel az ENSZ emberi jogi szakértői felhívták Bahreint, hogy akadályozza meg mindkét férfi kivégzését; mivel Mohamed Ramadant és Husszein Ali Múszát a kivégzés közvetlen veszélye fenyegeti, és már minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek;

mivel a bahreini hatóságok feloszlatták az al-Wefaq-ot, az ország legnagyobb békés ellenzéki pártját, elkobozták annak vagyonát és letartóztatták vezetőit; mivel a párt vezetőjét, Ali Szalmán sejket állítólagos kémkedés vádjával élethosszig tartó börtönbüntetésre ítélték, és jelenleg büntetését tölti;

mivel számos közszereplő – így Abdullah Al Shamlawi és Abdullah Hashim, prominens ügyvédek – ellen büntetőeljárást indítottak pusztán a közösségi médiában folytatott tevékenységük miatt; mivel Bahreinben nem működik független média azóta, hogy a Tájékoztatási Minisztérium 2017-ben felfüggesztette az Al Wasatot, az ország egyetlen független napilapját;

mivel a bahreini túlzsúfolt börtönökben fennálló egészségügyi és higiéniai viszonyok továbbra is rendkívül rosszak; mivel Bahrein 2020 márciusában a Covid19-világjárvány által jelentett egészségügyi kockázat miatt 1 486 foglyot bocsátott szabadon; mivel a szabadon bocsátások rendszerint nem érintették az ellenzéki vezetőket, aktivistákat, újságírókat és emberijog-védőket; mivel a bahreini hatóságok megtagadják a fogvatartottaktól a sürgősségi orvosi ellátást, kockáztatva egészségüket és jólétüket, megsértve ezzel az ENSZ fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályait; mivel számos politikai fogoly sztrájkba kezdett, hogy tiltakozzon a fogva tartás során alkalmazott rossz bánásmód ellen;

mivel a bahreini bíróságok továbbra is a fogvatartottakat állampolgárságuktól megfosztó határozatokat hoznak és hagynak helyben; mivel a bahreini bíróságok 2018-ban több mint 300 személy, 2019-ben pedig több mint 100 személy, köztük emberijog-védők, politikusok, újságírók és vallási vezetők – állampolgárságát vonták vissza, többségüket hontalanná téve; mivel az állampolgárság visszavonását az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 15. cikkének megsértésével alkalmazzák;

mivel 2018 decemberében Bahrein módosította munkajogát, megtiltva, hogy a munkáltatók nem, származás, nyelv vagy hit alapján hátrányos megkülönböztetést alkalmazzanak a munkavállalókkal szemben; mivel szankciókat fogadott el a munkahelyi szexuális zaklatás ellen; mivel Bahreinben a kizsákmányolást lehetővé tevő kafala rendszer miatt továbbra is kizsákmányolják a migráns munkavállalókat, különösen a háztartási alkalmazottnak felvett nőket;

mivel a bahreini jog továbbra is hátrányosan megkülönbözteti a nőket a családjog, így a házasság felbontásához való jog és a bahreini állampolgárság gyermekeiknek a férfiakkal egyenlő alapon történő átadása tekintetében; mivel Bahrein 2002-ben csatlakozott a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményhez (CEDAW), de továbbra is fenntartással él több olyan cikkel kapcsolatban, amelyek az egyezmény célja szempontjából központi rendelkezéseket tartalmaznak; mivel a büntető törvénykönyv 353. cikke mentesíti a nemi erőszak elkövetőit a büntetőeljárás és a büntetés alól, amennyiben házasságot kötnek áldozatukkal; mivel Bahrein parlamentje 2016-ban javasolta e cikk teljes hatályon kívül helyezését, de a kabinet elutasította a javaslatot; mivel a büntető törvénykönyv 334. cikke csökkenti az úgynevezett becsület nevében elkövetett bűncselekmények és házasságtörések elkövetőinek büntetését, és mivel a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat még mindig büntetik;

mivel Bahrein fontos szövetségese az Európai Uniónak a Perzsa-öbölben, beleértve a politikai és gazdasági kapcsolatok, az energia és a biztonság területét; mivel a Bahreini Királyság régóta nyitott a világ más kultúrái felé, és aktív szerepet játszik a bizalomépítés, valamint a párbeszéd és a stabilitás előmozdításában az Öböl-menti és a tágabb közel-keleti régióban;

mivel a vezetés 2020. novemberi megváltozása és Szalman bin Hamad al-Khalifa koronaherceg új miniszterelnökként való kinevezése lehetőséget kínál Bahreinnek a politikai reform és a nemzeti inkluzív megbékélés felé való elmozdulásra, ideértve a szunnita-síita megbékélést is; mivel az EU és Bahrein közötti emberi jogi párbeszédre 2021 februárjában került sor; mivel Bahrein az Öböl-térség második olyan országa, amellyel az EU emberi jogi párbeszédet alakított ki;

mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy tíz évvel a bahreini „arab tavasz” felkelés után az országban tovább romlik az emberi jogi helyzet, alkalmazzák a halálbüntetést, az emberijog-védőket önkényes letartóztatásnak teszik ki, büntetőeljárás alá vonják és zaklatják, valamint korlátozzák a polgári és politikai jogokat és az egyesülési, gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot online és offline egyaránt;

határozottan elítéli Mohamed Ramadan és Husszein Ali Músza halálos ítéletét; sürgeti a bahreini hatóságokat, és különösen Őfelsége Hamad bin Ísza Ál Halífa sejket, hogy haladéktalanul állítsák le a kivégzésüket, változtassanak büntetésüken, rendeljék el az eljárás megismétlését a tisztességes eljárásra vonatkozó nemzetközi normák teljes betartása mellett, zárják ki a kínzással szerzett bizonyítékokat, és tegyék lehetővé a kínzással kapcsolatos állítások független kivizsgálását; felszólítja Bahreint, hogy vizsgálja felül a kormányzati visszaéléseket nyomon követő belső szervek, például az ombudsman, a Különleges Vizsgálati Osztály (SIU) és a bebörtönzött és fogvatartott személyek jogaival foglalkozó bizottság (PDRC) függetlenségét és hatékonyságát, amelyek nem folytatnak megfelelő vizsgálatokat és próbálják elfogadhatóvá tenni, hogy a bahreini bíróság a büntetőítéletek biztosítása érdekében kikényszerített vallomásokra támaszkodik, többek között Ramadhan úr és Moosa úr állításainak kivizsgálása során;

határozottan elítéli a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó de facto moratórium feloldását; felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy az eltörlés felé vezető lépésként vezessenek be azonnali moratóriumot a halálbüntetésre; felszólít minden halálos ítélet átfogó felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy e bírósági eljárások megfeleljenek a nemzetközi normáknak, és hogy az emberi jogi jogsértések jogellenesen halálra ítélt áldozatai jogorvoslatban részesüljenek; emlékeztet arra, hogy az Unió ellenzi a halálbüntetést, és azt kegyetlen és embertelen büntetésnek tekinti, amely nem jelent elrettentő erőt a bűnöző magatartással szemben, és tévedés esetén visszafordíthatatlan;

hangsúlyozza, hogy a vezetésben 2020 novembere óta bekövetkezett változás lehetőséget kínál az EU számára arra, hogy külpolitikáját Bahrein felé irányítsa, többek között az emberi jogokra vonatkozó új nemzeti cselekvési terv fényében; felszólítja az új miniszterelnököt, Szalmán bin Hamad Al-Hálifa herceget, hogy vesse latba a hatalmát annak érdekében, hogy Bahrein elmozduljon a politikai reformok, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása felé;

felszólal minden emberijog-védő és lelkiismereti fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, köztük Abdulhadi el-Kavadzsa, Dr. Abduldzsalil el-Szingace, Nádzsi Fatíl, Abdulvahab Husszein, Ali Hadzsi, Ali Szalmán sejk és Hasszán Msaima szabadon bocsátására, akiket pusztán a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk gyakorlása miatt vettek őrizetbe és ítéltek el, valamint hogy ejtsék az ellenük felhozott valamennyi vádat; felszólítja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy a megerősített EU-Bahreini együttműködés kulcsfontosságú elemeként lépjenek fel és folytassanak erőteljes kampányt a bebörtönzött emberijog-védők azonnali szabadon bocsátásának biztosítása érdekében; felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy garantáljanak biztonságos teret a civil társadalmi szervezetek és a független média számára; sürgeti a bahreini kormányt, hogy tegye lehetővé a külföldi újságírók és emberi jogi szervezetek számára a Bahreinbe való bejutást; határozottan elismerően nyilatkozik az emberijog-védők, újságírók és ügyvédek munkájáról, amely elengedhetetlen az emberi jogok védelme szempontjából; sürgeti a bahreini kormányt, hogy állítsa vissza az ország független médiumát, az Al Wasatot, és tegye lehetővé a független politikai szervezetek működését Bahreinben, beleértve a feloszlott szervezeteket is;

üdvözli Nabíl Radzsab szabadon bocsátását az alternatív szankciókról szóló törvény alapján, de sürgeti a bahreini hatóságokat, hogy oldják fel a rá vonatkozó utazási tilalmat;

felszólítja a bahreini kormányt, hogy vessen véget az emberijog-védők zaklatásának, és haladéktalanul szüntesse meg az őket sújtó utazási tilalmat, és ragaszkodik ahhoz, hogy a hatóságok minden körülmények között garantálják, hogy a bahreini emberijog-védők az országon belül és azon kívül is folytathassák jogszerű emberi jogi tevékenységeiket;

különös aggodalmát fejezi ki a bahreini terrorellenes jogszabályokkal való visszaélés miatt, és hangsúlyozza a Bahreinnek nyújtott támogatás fontosságát, különösen igazságszolgáltatási rendszere tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljenek a nemzetközi emberi jogi normák; kéri a bahreini hatóságokat, hogy haladéktalanul módosítsák a társadalom terrorcselekményekkel szembeni védelméről szóló, 2006. évi 58. törvényt, valamint minden más olyan jogszabályt, amely korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát és a politikai szabadságokat, és amely nem felel meg teljes mértékben a nemzetközi kötelezettségeknek és normáknak;

elítéli a kínzás további alkalmazását, beleértve a fogvatartottak – köztük békés tüntetők és civilek – orvosi ellátásának megtagadását és a velük szemben alkalmazott más kegyetlen és megalázó bánásmódot vagy büntetést; felszólít a kínzással kapcsolatos valamennyi állítás alapos és hiteles kivizsgálására a felelősök elszámoltatása érdekében; sajnálatát fejezi ki az országban uralkodó szörnyű börtönkörülmények miatt; sürgeti a bahreini hatóságokat, hogy védjék meg az összes fogvatartottat a Covid19 veszélyétől;

10.

felszólítja a bahreini kormányt, hogy tegyen eleget az ENSZ kínzás elleni egyezménye szerinti kötelezettségeinek és vállalásainak, beleértve annak 15. cikkét is, amely tiltja a kínzás eredményeként tett nyilatkozatok bizonyítékként való felhasználását bármely eljárásban; kéri a kínzás elleni egyezmény opcionális jegyzőkönyvének és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya második opcionális jegyzőkönyvének ratifikálását, melyek célja a halálbüntetés eltörlése;

11.

felszólítja a bahreini kormányt, hogy maradéktalanul működjön együtt az ENSZ szerveivel, biztosítson állandó meghívást az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásaiban részt vevő személyek Bahreinbe történő látogatásához, valamint proaktív módon működjön együtt; felszólítja a bahreini kormányt, hogy tegye lehetővé az uniós tisztviselők, független megfigyelők és emberi jogi csoportok számára a bahreini börtönök meglátogatását, és sürgeti a bahreini hatóságokat különösen annak biztosítására, hogy az ENSZ kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel, az emberijog-védőkkel, a véleménynyilvánítás szabadságával és a gyülekezés szabadságával foglalkozó különleges előadói beléphessenek az országba;

12.

elítéli azt a jelenleg követett gyakorlatot, hogy állampolgáraikat önkényesen megfosztják állampolgárságuktól, ami sok esetben azt eredményezte, hogy az érintettek hontalanná váltak, megsértve ezzel a hontalanság csökkentéséről szóló ENSZ-egyezményt; felszólítja a bahreini hatóságokat, hogy módosítsák az ország állampolgárságról szóló törvényét, és állítsák vissza a bahreini állampolgárságuktól igazságtalanul megfosztott személyek állampolgárságát;

13.

tudomásul veszi a bahreini kormány által a büntető törvénykönyv és a jogi eljárások reformja érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket, és bátorítja e folyamat folytatását; felszólít a BICI és az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés (UPR) ajánlásainak teljes körű végrehajtására; továbbra is támogatja a bahreini kormány reformprogramját és arra ösztönzi a Bahreini Királyságot, hogy további reformok és inkluzív megbékélés révén törekedjen a stabilitásra egy olyan környezetben, ahol békés úton, szabadon lehet hangot adni a politikai sérelmeknek, összhangban a királyság nemzetközi kötelezettségeivel;

14.

felszólítja az uniós küldöttséget, hogy maradéktalanul hajtsa végre az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokat, biztosítson minden megfelelő támogatást a fogva tartott emberijog-védőknek, többek között börtönlátogatások szervezése, a bírósági eljárások nyomon követése és nyilvános nyilatkozatok révén, valamint hogy nyújtson támogatást a civil társadalomnak és biztosítsa az üldöztetés veszélyének kitett személyek védelemhez való hozzáférését;

15.

felszólítja az alelnököt/főképviselőt, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), a Tanácsot és a tagállamokat, hogy rendszeresen adjanak hangot aggályaiknak az emberi jogok Bahreinben történő megsértésével, valamint a legitim és békés eltérő vélemények kifejezésére szolgáló politikai mozgástér hiányával kapcsolatban, és mérlegeljék célzott intézkedések bevezetését az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős személyekkel szemben;

16.

tudomásul veszi az EU és Bahrein közötti emberi jogi párbeszédet; felszólít a párbeszéd megerősítésére az emberi jogi párbeszédekre vonatkozó uniós iránymutatásokkal összhangban; megjegyzi, hogy az EU és Bahrein közötti emberi jogi párbeszéd nem helyettesítheti a megfelelő párbeszédet Bahreinben a kormány, az ellenzék és a civil társadalom között; sürgeti az EKSZ-t annak biztosítására, hogy a Bahreinnel folytatott informális emberi jogi párbeszéd konkrét eredményekre és kötelezettségvállalásokra irányuljon, beleértve a civil társadalommal a párbeszéd előtt és után folytatott konzultációt is; hangsúlyozza, hogy a bahreini hatóságoknak érdemben és ténylegesen részt kell venniük ebben a folyamatban; támogatja az EU, annak tagállamai és a Bahreini Királyság közötti további párbeszédet, szerepvállalást és a bevált gyakorlatok megosztását az emberi jogokkal és a bírósági eljárásokkal kapcsolatban;

17.

sürgeti az EU-t annak biztosítására, hogy az emberi jogok általánosan érvényesüljenek a Bahreinnel folytatott együttműködés valamennyi területén, többek között az EU és Bahrein között a közelmúltban létrejött együttműködési megállapodásban, amely nem tartalmaz emberi jogokra való hivatkozásokat;

18.

aggasztónak tartja a megfigyelési technológiák bahreini emberijog-védőkkel szembeni alkalmazásáról szóló beszámolókat; megismétli, hogy az európai vállalatok által Bahreinbe exportált megfigyelési technológiák megkönnyíthetik az emberijog-védők elnyomását; hangsúlyozza, hogy a harmadik országba történő kiviteli engedély megadása előtt az EU exportellenőrzési hatóságainak figyelembe kell venniük az emberi jogi kritériumokat is; felszólítja az összes tagállamot, hogy szigorúan tartsák be a fegyverkivitelről szóló uniós magatartási kódexet, és állítsák le minden olyan fegyver, megfigyelési és hírszerző berendezés és anyag szállítását, amelyeket Bahrein az emberi jogok ellen jelenleg folyó fellépéshez felhasználhat;

19.

hangsúlyozza, hogy az EU küldöttsége által az emberi jogoknak az Öböl-menti Együttműködési Tanács térségében való előmozdításáért odaítélt Chaillot-díjat nem szabad olyan személyeknek ítélni, akik alátámasztják az emberi jogok megsértését;

20.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a kafala-rendszer lehetővé teszi a munkavállalói jogok megsértését és a szociális és szakszervezeti mozgalmak korlátozását az országban; sürgeti a bahreini kormányt, hogy módosítsa a munkaügyi jogszabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a háztartási alkalmazottak a többi munkavállalóval azonos jogokat élvezhessenek, beleértve a munkaidő korlátozását, a heti pihenőnapokat és a minimálbért;

21.

felszólítja a bahreini kormányt, hogy szükség szerint módosítsa a jogszabályokat a nők házasságkötéssel, házasságon belüli, házasság felbontása alatti, valamint a gyermekekkel és az örökléssel kapcsolatos megkülönböztetésének megszüntetése érdekében, és tegye lehetővé a nők számára, hogy a férfiakkal azonos alapon adják át az állampolgárságot gyermekeikre; sürgeti a bahreini kormányt, hogy vonja vissza a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménnyel kapcsolatos fenntartásokat, helyezze hatályon kívül a büntető törvénykönyv 353. és 334. szakaszát, amelyek megengedik a nők elleni erőszakot, és helyezze hatályon kívül azokat a rendelkezéseket, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a felnőttek közötti kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatokat;

22.

felszólítja az EKSZ-t, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is kísérjék éber figyelemmel az országban és általában az Öböl-térségben bekövetkező fejleményeket, és használjanak fel minden rendelkezésükre álló befolyásolási eszközt; elítéli a bahreini belpolitikába való külföldi beavatkozást, amelynek célja az ország destabilizálása;

23.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Bahreini Királyság kormányának és parlamentjének, valamint az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjainak.

(1) HL C 28., 2020.1.27., 76. o.

(2) HL C 252., 2018.7.18., 192. o.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/126

P9_TA(2021)0087

Tömeges perek az ellenzék és a civil társadalom ellen Kambodzsában

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a kambodzsai ellenzék és civil társadalom ellen folytatott tömeges perekről (2021/2579(RSP))

(2021/C 474/13)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Kambodzsáról szóló korábbi állásfoglalásaira, nevezetesen a Kem Sokha ügyéről szóló, 2017. szeptember 14-i (1), a CNRP párt feloszlatásáról szóló, 2017. december 14-i (2) és a Kem Sokha ügyéről szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalásaira (3),

—	tekintettel a Tanács Kambodzsáról szóló, 2018. február 26-i következtetéseire,

—	tekintettel az 1991-es párizsi békemegállapodásokra, melyek 15. cikkében többek közt a nemzetközi aláírók részéről kötelezettségvállalás szerepel az emberi jogok és alapvető szabadságok Kambodzsában való fenntartására,

—	tekintettel az EU „fegyver kivételével mindent” (EBA) kereskedelmi rendszere keretében Kambodzsának nyújtott vámkedvezmények egy részének 2020. augusztus 12-től kezdődő visszavonására irányuló, 2020. február 12-i bizottsági határozatra (4),

—	tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa szóvivőjének, Rong Chhun prominens szakszervezeti vezető és 24 további emberijog- és környezetvédő letartóztatásáról szóló, 2020. szeptember 11-i nyilatkozatára (5),

—	tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a kambodzsai ellenzék ellen folytatott tömeges perekről szóló, 2021. március 2-i nyilatkozatára,

—	tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló egyezményére,

—

tekintettel a békés gyülekezés és egyesülés jogaival foglalkozó különleges előadónak, a nők és lányok hátrányos megkülönböztetésével foglalkozó munkacsoport tagjainak, valamint a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különleges előadónak a civil társadalommal szembeni kemény fellépésről és az emberijog-védők elleni támadásokról szóló, 2020. november 16-i nyilatkozatára;

—	tekintettel az Európai Közösség és a Kambodzsai Királyság közötti, 1997. április 29-én jóváhagyott együttműködési megállapodásra (6),

—	tekintettel a kambodzsai büntető törvénykönyvre,

—	tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló 2008. évi uniós iránymutatásokra,

—	tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948. december 10-én fogadtak el,

—	tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

—	tekintettel Rhona Smith, az ENSZ különleges előadójának a kambodzsai emberi jogi helyzetről szóló, 2020. november 25-i jelentésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

mivel 2020 novemberében legalább 137 személyt vádoltak meg azzal, hogy a feloszlatott ellenzéki Kambodzsai Nemzeti Megmentés Pártjához (CNRP) tartoznak, és a büntető törvénykönyv 451., 453., 494. és 495. cikke alapján felbujtás, összeesküvés és államellenes támadás politikai indíttatású vádjával indítottak ellenük eljárást;

B.	mivel 2021. március 1-jén a phnompeni Városi Bíróság elítélte a Kambodzsai Nemzeti Megmentés Pártjának kilenc vezetőjét azzal vádolva őket, hogy a Kambodzsába való 2019. november 9-i visszatérési kísérletükkel összefüggésben „a kormány megdöntése céljából államcsíny szervezésére tettek kísérletet”;

mivel a CNRP korábbi elnöke, Sam Rainsy 2019-ben próbált visszatérni Kambodzsába; mivel Sam Rainsy-re a legszigorúbb büntetést rótták ki: 25 év börtönre ítélték; mivel Sam Rainsy mellett Mu Sochuát, Eng Chhay Eangot, Ou Chanrith-ot, Ho Vannt, Long Ry-t, Men Sothavrint, Tiolung Saumurát és Nuth Romduolt is elítélték; mivel valamennyi vádlottat 20 és 25 év közötti börtönbüntetés fenyeget; mivel aktív és passzív választójogukat is visszavonták;

D.	mivel az ellenzéki politikusokkal szemben távollétükben hozták meg az ítéletet, mivel nem engedték, hogy visszatérjenek Kambodzsába, hogy bíróság előtt védekezhessenek;

E.	mivel miközben a bíróságok gyorsítva tárgyalják ezeket az ügyeket, a CNRP korábbi elnökével, a Kem Sokhával szembeni tárgyalást – akit feltételesen szabadlábra helyeztek – továbbra is felfüggesztik, és az eljárás folytatásával kapcsolatos petícióit elutasítják;

mivel 2019 júliusában Kong Atith urat, a Kambodzsai Textilipari Dolgozók Demokratikus Szakszervezeti Szövetsége (CCAWDU) újonnan megválasztott elnökét a sofőrök és a Capitol Bus vállalat közötti 2016-os tiltakozással kapcsolatban távollétében, szándékosan elkövetett erőszakos cselekmények miatt ítélte el a bíróság; mivel hároméves felfüggesztett börtönbüntetése következtében Kong Atith már nem tud a munkavállalói szakszervezet vezetőjeként dolgozni;

mivel 2020. július 31-én a hatóságok elfogatóparancs nélkül letartóztatták Rong Chhunt, a független Kambodzsai Szakszervezeti Konföderáció elnökét phnompeni otthonában, és mivel 2020. augusztus 1-jén a kambodzsai büntető törvénykönyv 494. és 495. cikke értelmében bűncselekmény elkövetésére való uszítással vádolták meg; mivel ezt követően előzetes letartóztatásba helyezték Phnompen 1. számú büntetés-végrehajtási központjában;

mivel a 2020 novembere és 2021 februárja között lefolytatott tömeges perek során nem mutattak be megbízható bizonyítékot; mivel a vádlottaknak nem tették lehetővé, hogy jelen legyenek a tárgyalásokon; mivel a nyilvánosságot nagyrészt kizárták a bírósági eljárásból; mivel beszámolók érkeztek arról, hogy a vádlottak kifogást emeltek a tárgyalás során felhozott állítólagos vallomások ellen, azzal érvelve, hogy ezeket kényszer hatása alatt és jogi képviselet jelenléte nélkül írták alá vagy látták el hüvelykujj-lenyomattal;

I.	mivel a phnompeni Városi Bíróság által lefolytatott perek sértik a kambodzsai büntető törvénykönyvben és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 14. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglalt tisztességes tárgyalás eljárásjogi és anyagi jogi követelményeit;

J.	mivel 2017 óta Kambodzsa kormánya számos elnyomó intézkedést hozott, amelyek korlátozzák a politikai részvételt és a választójogot az országban, eltávolodva a demokrácia felé vezető úttól, és önkényuralmi államot hozva létre;

K.	mivel a Legfelsőbb Bíróság 2017. november 16-án kihirdette a CNRP feloszlatását;

mivel a 2018. évi kambodzsai választások nem feleltek meg a demokratikus választásokra vonatkozó nemzetközi minimumkövetelményeknek, és lehetővé tették a kormányzó párt, a Kambodzsai Néppárt (CPP) számára, hogy a szenátusban és a nemzetgyűlésben is abszolút kontrollt gyakoroljon az összes képviselői hely felett, ezáltal parlamenti ellenzék nélküli de facto egypárti államot hozva létre;

mivel a kambodzsai hatóságok bejelentették, hogy a következő helyhatósági választásokra 2022. június 5-én kerül sor, ugyanakkor a legfontosabb ellenzéki pártot, a CNRP-t törvényesen feloszlatták, vezetőit pedig elítélték és eltiltották a politikában való részvételtől, a párt támogatói pedig zaklatásnak, letartóztatásnak és erőszaknak vannak kitéve;

N.	mivel az ENSZ emberi jogi szakértői aggodalmuknak adtak hangot a kambodzsai civil társadalomra vonatkozó korlátozások szigorítása miatt;

mivel 2020. február 12-én a Bizottság úgy határozott, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt emberi jogi elvek súlyos és szisztematikus megsértése miatt visszavonja az Európai Unió „fegyver kivételével mindent” elnevezésű kereskedelmi rendszere keretében Kambodzsának nyújtott vámkedvezmények egy részét;

felszólítja Kambodzsa kormányát, hogy vessen véget az ellenzék tagjaival, a szakszervezeti vezetőkkel, az emberijog-védőkkel, a médiával és a civil társadalmi szereplőkkel szembeni zaklatás, megfélemlítés és politikai indíttatású büntetőjogi vádak minden formájának; felszólítja a biztonsági erőket, hogy tartózkodjanak a békés tüntetéseken részt vevő személyekkel szembeni szükségtelen és túlzott erőszaktól;

felszólítja a kambodzsai hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül semmisítsék meg a Sam Rainsy, Mu Sochua, Eng Chhay Eang, Ou Chanrith, Ho Vann, Long Ry, Men Sothavrin, Tiolung Saumura és Nuth Romduol elleni ítéleteket;

felszólítja a kambodzsai hatóságokat, hogy az ellenzéki pártokkal és a civil társadalommal folytatott valódi és inkluzív párbeszéd révén kezdeményezzenek nemzeti megbékélési folyamatot;

felszólítja a kambodzsai kormányt, hogy haladéktalanul engedje szabadon az emberi jogaik gyakorlása miatt fogva tartott személyeket, és ejtse az ellenük felhozott valamennyi vádat; hangsúlyozza, hogy a több mint 130 személy elleni vádak politikai indíttatásúak, és céljuk az eltérő vélemények elhallgattatása;

megdöbbentőnek tartja és elítéli az emberi jogok fokozódó megsértését Kambodzsában, beleértve a békés tüntetők elleni erőszakot, új elnyomó törvények elfogadását, valamint az emberijog-védők, újságírók, ellenzéki pártok aktivistái, környezetvédők, diákok és átlagpolgárok letartóztatását véleményük békés kifejezése miatt;

sürgeti a kambodzsai kormányt, hogy helyezze hatályon kívül az összes elnyomó törvényt, köztük a digitális környezetet szabályozó és a kormány számára az internet online megfigyelésének, cenzúrázásának és ellenőrzésének fokozását lehetővé tevő közelmúltbeli rendeleteket és törvénytervezeteket, valamint helyezze hatályon kívül az alkotmány, a büntető törvénykönyv, a politikai pártokról szóló törvény, a szakszervezeti törvény, a nem kormányzati szervezetekről szóló törvény, valamint a szólásszabadságot és a politikai szabadságjogokat korlátozó minden egyéb jogszabály közelmúltbeli módosítását, amelyek nincsenek teljes mértékben összhangban Kambodzsa kötelezettségeivel és a nemzetközi normákkal;

felszólítja a kambodzsai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben valamennyi polgár tisztességes eljáráshoz, a véleménynyilvánítás szabadságához, valamint az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jogát;

felszólítja a kambodzsai hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a zaklatás egyéb formáinak, beleértve az ellenzék tagjainak bírósági zaklatását és megfélemlítését az országban;

elítéli az egészség védelmének álcája alatt hozott elnyomó intézkedéseket, és emlékeztet arra, hogy a Covid19-világjárvány megfékezésének keretében hozott sürgősségi intézkedéseket nem szabad az eltérő vélemények elhallgattatására használni;

10.

aggodalmának ad hangot a környezetvédelmi aktivistákkal szembeni fokozódó fellépés miatt; riasztónak tartja bevonásukat a közelmúltbeli tömeges perekbe;

11.

megismétli, hogy a választások nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek, és a CPP nem tekinthető Kambodzsa legitim kormányzó pártjának; hangsúlyozza, hogy a választások csak akkor lehetnek valóban szabadok és tisztességesek, ha azokon ellenzéki pártok is indulhatnak;

12.

felszólítja a kambodzsai kormányt, hogy állítsa vissza a demokráciát, és biztosítsa, hogy a jogszabályok alkalmazásakor tartsák tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, amely magában foglalja a pluralizmusra, valamint az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmányos rendelkezések teljes körű betartását;

13.

súlyos aggodalmának ad hangot a független médiaorgánumokkal és újságírókkal szembeni folyamatos kormányzati intézkedések és zaklatások miatt, amelyekkel elfojtják a véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat, ideértve a véleményalkotáshoz való jogukat, valamint az információk és eszmék hatóságok beavatkozása nélküli fogadásához és közléséhez való jogukat, és aggodalmának ad hangot amiatt, hogy független tudósításért több újságírót koholt vádak alapján bebörtönöztek;

14.

sajnálja, hogy a kambodzsai kormány nem tett eleget a politikai részvétel, a véleménynyilvánítás szabadsága és az egyesülési szabadság súlyos és rendszeres megsértésének leküzdésével kapcsolatos kötelezettségének, aminek következtében a Bizottság úgy határozott, hogy 2020. augusztus 12-től visszavonja az Európai Unió „fegyver kivételével mindent” (EBA) kereskedelmi rendszere keretében Kambodzsának nyújtott vámkedvezmények egy részét; sürgeti a Bizottságot, hogy ragaszkodjon egyértelműen meghatározott emberi jogi referenciaértékekhez a kambodzsai kormánnyal folytatott valamennyi interakciója során, és a hatóságokkal – többek között az EBA-ról – való folyamatos, fokozott együttműködésébe foglalja bele az ezen állásfoglalásban kiemelt, aggodalomra okot adó kérdéseket; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a helyzetet, és értékelje az EBA részleges visszavonásának a civil társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeire gyakorolt hatását;

15.

megjegyzi, hogy az idei Ázsia–Európa találkozóra a tervek szerint Phnompenben kerül sor; úgy véli, hogy az EU-nak csak akkor szabad elfogadnia ezt a helyszínt, ha helyreáll a demokrácia;

16.

felhívja a tagállamokat, hogy függesszék fel a kambodzsai kormánynak nyújtott valamennyi kétoldalú pénzügyi támogatást, és ehelyett összpontosítsanak a civil társadalmi szervezetekre és az ellenzéki pártokra;

17.

felhívja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a kambodzsai emberi jogi helyzetet, és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel és az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokkal teljes összhangban járjanak el; kéri a phnompeni uniós küldöttséget és a tagállamok nagykövetségeit, hogy kövessék nyomon a pereket és tegyenek látogatást a börtönökben;

18.

ragaszkodik ahhoz, hogy a kambodzsai kormány működjön együtt az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával és az ENSZ különeljárásainak megbízottjaival annak érdekében, hogy azok beavatkozás nélkül teljesíthessék megbízatásukat;

19.

felszólítja a kambodzsai kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy visszavonják a CNRP feloszlatását és 5 007 helyi önkormányzati képviselő munkaviszonyát helyreállítsák;

20.

megismétli Rhona Smith, az ENSZ kambodzsai emberi jogi helyzettel foglalkozó különmegbízottjának a kambodzsai hatóságokhoz intézett azon felhívását, hogy nyissák meg a civil társadalom mozgásterét, védelmezzék és mozdítsák elő az alapvető szabadságokat, köztük a gyülekezéshez és a véleménynyilvánításhoz való jogot, valamint biztosítsák a tisztességes eljáráshoz való jogot mindenki számára, ahogyan azt a nemzetközi emberi jogi normák, valamint a kambodzsai törvények garantálják;

21.

sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy dolgozzanak ki átfogó és stratégiai, demokráciára irányuló kezdeményezést az ASEAN-régió országaira vonatkozóan, és hat hónapon belül terjesszék azt az Európai Parlament elé;

22.

úgy véli, hogy a kambodzsai vezetőkkel és a gazdasági érdekeikkel szembeni célzott szankciók – többek között az utazási tilalom és vagyoni eszközeik befagyasztása – régóta esedékesek; sürgeti a Tanácsot, hogy fogadjon el korlátozó intézkedéseket azon politikai vezetőkkel és a biztonsági erők azon vezetőivel szemben, akik az emberi jogok súlyos megsértéséért, a kambodzsai ellenzék feloszlatásáért és azt követő elnyomásáért felelősek, valamint gazdasági érdekeik ellen az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében;

23.

felhívja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy sürgősen tegyenek lépéseket és álljanak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának soron következő, 48. ülésén a kambodzsai emberi jogi helyzettel foglalkozó határozat elfogadása érdekében teendő erőfeszítések élére, meghosszabbítva az ENSZ kambodzsai emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának megbízatását, és kérve, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa kövesse nyomon az emberi jogok kambodzsai helyzetét és tegyen jelentést arról, továbbá vázolja fel, hogy a kormánynak milyen lépéseket kell tennie a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek való megfelelés érdekében;

24.

felhívja az Európai Tanácsot, hogy fogadjon el hivatalos álláspontot a kambodzsai emberi jogi helyzetről és a demokrácia romlásáról;

25.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége főtitkárának, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Kambodzsa kormányának és nemzetgyűlésének.

(1) HL C 337., 2018.9.20., 99. o.

(2) HL C 369., 2018.10.11., 76. o.

(3) HL C 433., 2019.12.23., 128. o.

(4) A Bizottság (EU) 2020/550 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. február 12.) a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és IV. mellékletének a Kambodzsai Királyságból származó egyes termékek vonatkozásában a 978/2012/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett előírások ideiglenes visszavonása tekintetében való módosításáról (HL L 127., 2020.4.22., 1. o.).

(5) https://www.ohchr.org/FR/HRBodies/HRC/Pages/NewsDetail.aspx?NewsID=26223&LangID=F

(6) HL L 269., 1999.10.19., 18. o.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/130

P9_TA(2021)0088

A szíriai konfliktus – 10 évvel a felkelést követően

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a szíriai konfliktusról, tíz évvel a felkelés után (2021/2576(RSP))

(2021/C 474/14)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a szíriai helyzetről szóló 2018. március 15-i (1), a Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2017. május 18-i (2), az emberi jogoknak a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények, többek között a népirtás során elkövetett megsértése elleni fellépésről szóló 2017. július 4-i (3), az északkelet-szíriai török hadműveletről és annak következményeiről szóló 2019. október 24-i (4), a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 30. évfordulója kapcsán a gyermekek jogairól szóló, 2019. november 26-i (5), valamint „a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nyújtott uniós támogatás: a kihívásokkal való szembenézés és a nehézségek leküzdése” című 2011. november 17-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel az uniós Külügyek Tanácsának 2020. március 6-i nyilatkozatára, valamint az EU Tanácsának a Szíriáról szóló legutóbbi, 2019. október 14-i, 2018. április 16-i és 2017. április 3-i következtetéseire,

—

tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Szíriáról szóló korábbi nyilatkozataira, többek között az idlibi humanitárius hozzáférésről szóló 2020. februári, a Szíriáról szóló 2020. január 13-i és 2019. szeptember 26-i, valamint az északkelet-szíriai fejleményekről szóló 2019. október 9-i nyilatkozatára,

—

tekintettel a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2021. január 15-i (KKPB) 2021/30 tanácsi végrehajtási határozatra (7), amely felvette az új szíriai külügyminisztert a szíriai erőszakos elnyomásért felelős személyekkel szembeni szankciók uniós jegyzékébe,

—	tekintettel a Szíriára vonatkozó, 2017. április 3-án elfogadott uniós stratégiára, továbbá az EU Szíriára és Irakra, valamint a Dáis jelentette veszélyre vonatkozó regionális stratégiájáról szóló, 2015. március 16-án elfogadott tanácsi következtetésekre,

—	tekintettel az ENSZ és az Európai Unió által a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” címmel 2020. június 30-án megrendezett negyedik brüsszeli konferencia társelnökeiként kiadott együttes nyilatkozatra,

—	tekintettel az ENSZ főtitkárának Szíriáról szóló korábbi nyilatkozataira, többek között szóvivőjének 2020. február 1-jei és 18-i nyilatkozatára,

—	tekintettel az ENSZ szíriai különmegbízottjának, Geir O. Pedersennek az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsához (ENSZ BT) intézett legutóbbi, 2021. január 22-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az ENSZ BT által 2011 óta Szíriára vonatkozóan hozott határozatokra, különösen a szíriai békefolyamat ütemtervét jóváhagyó 2254 (2015) sz. ENSZ BT-határozatra, az Iraki és Szíriai Iszlám Államról szóló 2249 (2015) sz. ENSZ BT-határozatra, valamint az ENSZ BT 2533 (2020) sz. határozatára, amely humanitárius segítségnyújtás céljából 2021. július 10-ig megújítja a Bab al-Hawa határátkelőhelyet,

—	tekintettel a Szíriai Arab Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság által az Emberi Jogi Tanácsnak 2021. március 1-jén benyújtott jelentésére,

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Szíriában 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonásukat segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. december 21-i 71/248 sz. határozatára,

—

tekintettel az al-Hol táborban és Szíria északkeleti részén élő valamennyi gyermek biztonságos visszailleszkedéséről és hazaszállításáról szóló, 2021. február 28-i Unicef-nyilatkozatra, valamint az Unicef „Whole of Syria Humanitarian Situation” (A Szíria egészére vonatkozó humanitárius helyzet) című, 2021. február 2-i jelentésére,

—	tekintettel arra, hogy 2011-ben létrehozták a népirtás elleni uniós hálózatnak az Eurojuston belül működő, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával foglalkozó titkárságát,

—	tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló, 2003. június 16-i 2003/444/KKBP tanácsi közös álláspontra (8), a Nemzetközi Büntetőbíróságra (NBB) vonatkozó, az egyetemes megerősítést és végrehajtást célzó 2004. évi cselekvési tervre, valamint a 2011. évi felülvizsgált uniós cselekvési tervre,

—	tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

—	tekintettel az ENSZ Alapokmányára és azon ENSZ-egyezményekre, amelyeknek Szíria részes fele, többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményre,

—	tekintettel az ENSZ által támogatott 2012. évi és 2014. évi genfi közleményre,

—	tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

—	tekintettel az ENSZ vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményére,

—	tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1948. december 9-i ENSZ-egyezményre,

—	tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

mivel a szíriai rezsim 2011. február végén Darában szíriai gyerekeket tartóztatott le, tartott őrizetben és kínzott meg azért, mert Bassár el-Aszad elnököt kritizáló graffitiket festettek a városbeli falakra; mivel 2011. március 15-én Darában és Damaszkuszban szíriaiak ezrei, addig soha nem látott tömegek vonultak utcára demokratikus reformokat, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a kínzások beszüntetését, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, szabad és tisztességes választások megtartását, valamint a korrupció felszámolását követelve; mivel e lakossági tiltakozások több éve terjednek és az ország egészét átfogják, jelen vannak a nagyvárosokban – például Homszban, Hamában, Idlibben, valamint Aleppó és Damaszkusz lakónegyedeiben – és a kisebb városokban – így például az északkeleti El-Haszakában és az északnyugati Kafr Nablban – is;

B.	mivel a 2011-es szíriai felkelés, amelyben az ország valamennyi etnikai és vallási csoportjának, valamint összes tartományának vezetője részt vett, Szíria etnikai és vallási sokszínűségének megnyilvánulása volt;

mivel a szíriai rezsim a nép legitim demokratikus törekvéseire a szíriai biztonsági erőket és az irányítása alatt álló szövetséges milíciákat bevetve puszta brutalitással reagált; mivel több mint 500 000 ember veszítette életét, és több mint egymillióan sérültek meg; mivel a Szíriai Hálózat az Emberi Jogokért szervezet szerint 2011 márciusa óta több mint 230 000 polgári személyt gyilkoltak meg, akiknek 88 %-át a szíriai rezsim, 3 %-át az orosz erők, 2 %-át a Dáis, 2 %-át pedig a fegyveres ellenzéki csoportok ölték meg; mivel több mint 15 000 polgári személyt kínoztak halálra, 99 %-ukat a rezsim börtöneiben; mivel azóta több mint 150 000 polgári személyt tüntettek el erőszakosan és tartanak fogva: ezen esetek 88 %-áért a szíriai rezsim, 6 %-áért a Dáis, 3 %-áért pedig a fegyveres ellenzéki csoportok felelősek; mivel azóta több mint 3 400 egyészségügyi dolgozót tüntettek el erőszakosan és tartottak fogva, és ezen esetek 98 %-áért a szíriai rezsimet terheli a felelősség;

mivel a konfliktusban részt vevő felek – többek között a kormányerők és szövetségeseik, a kormányellenes fegyveres csoportok és az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista szervezetek, például a Dáis – különböző mértékben súlyosan megsértették az emberi jogokat, többek között háborús és az emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el; mivel mind a brutális rezsim, mind a dzsihádisták által alkalmazott taktikák a mérsékelt és demokráciapárti erők megsemmisítésére irányultak; mivel az e bűncselekményekért felelős személyeket felelősségre kell vonni;

mivel a szíriai rezsim vegyi fegyvereket, scud-rakétákat, hagyományos tüzérségi fegyvereket és légibombákat, valamint hordóbombákat, kazettás bombákat és gyújtóbombákat vetett be civilek által sűrűn lakott negyedekben, így például Homszban, Hamában és Kelet-Aleppóban; mivel a békés tüntetőktől, akiket a szíriai biztonsági erők éles lövedékei megsebesítettek, országszerte megtagadták az egészségügyi ellátást, valamint halálra kínozták őket a katonai kórházakban és fogdákban, amint azt a Franciaország által az ENSZ BT-nek 2014 májusában benyújtott Caesar-jelentés is bizonyítja; mivel a családokat következetesen megakadályozták abban, hogy halottaikat temetőkben temessék el; mivel egész városok álltak ostrom alatt és voltak szándékosan kiéheztetve; mivel a vidéki városokban – például 2012 májusában Hula városában – kollektív büntetésekre, törvénytelen kivégzésekre és több száz férfi, nő és gyermek meggyilkolására került sor; mivel az ENSZ Szíriával foglalkozó vizsgálóbizottsága arról számolt be, hogy a szíriai rezsim erői és milíciái rendszeresen alkalmazzák a nemi erőszakot és a szexuális erőszak más formáit háborús fegyverként;

mivel különmegbízottjainak mandátumát felhasználva az ENSZ számos kezdeményezést indított annak érdekében, hogy létrejöjjön az összes félre kiterjedő tűzszünet, szabadon bocsássák a fogvatartottakat, biztosított legyen a humanitárius segítség eljutása az ország minden részébe, védelemben részesüljenek az újságírók és a nem kormányzati szervezetek, valamint hogy inkluzív párbeszédet folytassanak a 2011 után kirobbant konfliktus politikai megoldására; mivel ez a folyamat és az ENSZ által megbízott szíriai alkotmánybizottság továbbra is holtponton áll;

mivel a szíriai alkotmánybizottságot 2019 októberében hozták létre azzal a megbízatással, hogy az ENSZ szíriai különmegbízottjának égisze alatt és a 2254(2015) sz. ENSZ BT-határozattal összhangban politikai megoldást találjon a szíriai konfliktusra; mivel a strukturális hiányosságok és Aszadnak a szíriai alkotmánybizottságon belüli konstruktív együttműködéssel szembeni folyamatos ellenállása ellenére az továbbra is kulcsfontosságú eszköz a konfliktus békés politikai rendezéséhez;

mivel Oroszország Kína támogatásával 2011 óta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 16 határozatát – többek között a Szíria Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) elé utalására és a szélesebb körű humanitárius hozzáférésre vonatkozó ENSZ BT-határozatokat is – megvétózta; mivel Irán és a Hezbollah közvetlenül támogatja a szíriai rezsimet a polgári lakosság elnyomásában; mivel Oroszország 2015 óta logisztikai, diplomáciai és pénzügyi erőforrásokat fordít arra, hogy az orosz légierő nagyszabású katonai beavatkozásokat hajtson végre a szíriai rezsim támogatása érdekében;

mivel Törökország 2016 óta közvetlen beavatkozásokat hajt végre Szíriában azzal a céllal, hogy az ország északi, túlnyomórészt szíriai kurd enklávékból álló részeit megszállja, megsértve ezzel a nemzetközi jogot, többek között 2019 októberében a Szíriai Demokratikus Erők által ellenőrzött területek megszállásával; mivel Törökország ezen intézkedéseire válaszul számos uniós tagállam hivatalosan felfüggesztette a Törökországba irányuló fegyverértékesítéseket;

J.	mivel az EBESZ minszki csoportjának társelnökei szerint Törökország szíriai zsoldosokat helyezett át Hegyi-Karabahba;

K.	mivel a nemzetközi koalíció Irakban, Szíriában és világszerte folytatja a Dáis törekvéseinek, valamint alegységei és hálózatai tevékenységeinek meghiúsítására irányuló erőfeszítéseit;

L.	mivel az Unió és tagállamai 2012-ben felfüggesztették a szíriai rezsimmel fennálló diplomáciai kapcsolataikat; mivel a tagállami követségek 2012 eleji bezárását követően az Unió 2012 decemberében bezárta a Damaszkuszban működő uniós küldöttségét;

mivel a Tanács szankciókat fogadott el a polgári lakosság elnyomásában részt vevő természetes személyekkel és szervezetekkel szemben, amely szankciókat 2011-es elfogadásuk óta kiterjesztettek a helyzet tárgyalások útján történő politikai rendezése érdekében; mivel e szankciók humanitárius mentességeket is magukban foglalnak;

mivel a szíriai rezsim felkelésre adott válaszlépése Szíria gazdasági és társadalmi struktúrájának megsemmisítéséhez vezetett; mivel a libanoni gazdaság 2019-es évvel kezdődő bedőlése, valamint a Covid19-világjárvánnyal összefüggő, 2020 márciusától jelentkező globális gazdasági hatások tovább súlyosbították a szíriai font összeomlását; mivel az alapvető fogyasztási cikkek ára 2019 óta több mint 100 %-kal nőtt;

mivel Szíria komoly nemzetközi nyomásra 2013 októberében aláírta és megerősítette a vegyifegyver-tilalmi egyezményt, miután Kelet-Gútában, a Damaszkusztól keletre fekvő, civilek lakta negyed ellen végrehajtotta eddigi legnagyobb vegyi támadását; mivel a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) vizsgálati és azonosítási csoportja megállapította, hogy azóta több alakommal is bevetettek vegyi fegyvereket civilek ellen, és ezért a szíriai rezsimet terheli a felelősség; mivel 2020 júliusában az OPCW Végrehajtó Tanácsa újfent felkérte hivatalosan a szíriai rezsimet, hogy adjon számot vegyifegyver-létesítményeiről;

mivel a konfliktus azzal járt, hogy a menekültek száma elérte a közel 7 millió főt, Szíriában több mint 13 millió személy függ a humanitárius segítségnyújtástól, köztük 6 millió nő és gyermek, 6,8 millióan váltak belső menekültté, és 3 millióan élnek nehezen megközelíthető, ostrom alatt álló területeken; mivel csak az elmúlt évben egyötödével nőtt a humanitárius szükségletek mértéke, és további 4,5 millió szíriai szenved az élelmiszer-ellátás bizonytalanságától, és a szíriaiak 90 %-a él a szegénységi küszöb alatt; mivel továbbra is létfontosságú, hogy a humanitárius segítség eljusson a lakosság valamennyi rászoruló részéhez, és mivel a szíriai lakosság 40 %-a olyan területeken él, amelyek nem a kormányzat ellenőrzése alatt állnak; mivel a Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy a lakosság általános egészségügyi ellátása mellett továbbra is milyen komoly jelentőséggel bír az, hogy Északnyugat- és Északkelet-Szíriába be lehessen jutni a határokon keresztül; mivel a tél és az azt követő áradások, amelyek mintegy 121 000 embert sújtottak a belső menekültek Északnyugat-Szíriában található 304 táborában, ami további szenvedést okozott a már amúgy is rendkívül kiszolgáltatott lakosságnak; mivel a szíriai kormány továbbra is szigorú korlátozásokat alkalmaz a humanitárius segélyek célba juttatásával kapcsolatban Szíria kormány által ellenőrzött területein és az ország más részein;

mivel mintegy 12 000 külföldi állampolgárt tartanak fogva Északkelet-Szíriában a Szíriai Demokratikus Erők által üzemeltetett hét börtönben, akiket főként azzal gyanúsítanak, hogy közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak a Dáissal; mivel közülük 9 000 főt tartanak fogva az al-Hol táborban, Szíria legnagyobb táborában, amely összesen 64 000 embernek ad otthont, főként a Dáissal kapcsolatban álló családoknak, akiknek 94 %-a nő és gyermek, és uniós polgárok is vannak köztük; mivel a jelenlegi körülmények rendkívül riasztóak, különösen az év eleje óta nyilvántartásba vett legutóbbi gyilkosságokat követően;

mivel a konfliktus különösen súlyosan érintette a gyermekek életét és emberi jogait Szíriában; mivel több mint 29 500 gyermeket gyilkoltak meg, akiknek 78 %-át a Szíriai Emberi Jogi Hálózat szerint a szíriai rezsim és az iráni milíciák, 7 %-át az orosz erők, 3 %-át pedig az ISIL/Dáis ölte meg; mivel több mint 2,6 millió lány és fiú kényszerült belső menekültként otthona elhagyására, és mivel számos szíriai gyermek mentális egészségét súlyosan érinti és fogja érinteni a konfliktus brutalitása; mivel az a tény, hogy Szíriában nem adnak a gyermekeknek születési anyakönyvi kivonatot és személyazonosító okmányokat, a hontalanság kockázatának teszi ki őket; mivel több millió gyermek több iskolaévet kihagyott, és mivel jelenleg 2,8 millió gyermek nem jár iskolába Szíriában;

mivel az egészségügyi létesítmények elleni folyamatos támadások megtizedelték Szíria egészségügyi rendszerét, és így a szíriaiak számára immár komoly nehézséget jelent, hogy megbirkózzanak a Covid19-válság okozta kihívásokkal; mivel jelenleg Szíriában a korházaknak kevesebb mint 64 %-a, az egyészségügyi alapellátást nyújtó intézményeknek pedig 52 %-a működik; mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészségügyi dolgozók 70 %-a elmenekült az országból;

mivel az egészségügyi létesítmények elleni rendszeres – a nemzetközi humanitárius jog nyilvánvaló megsértésének minősülő – támadások már a kezdetektől fogva a szíriai konfliktus sajátos ismertetőjegyei voltak, és a 2020. évi világjárvány során is rendre megismétlődtek; mivel az elmúlt évtizedben nemzetközi szinten egyre inkább felismerték, hogy Szíriában szisztematikus jelleggel követnek el támadásokat az egészségügyi ellátás ellen, de azt, hogy az egyértelmű felelősség kit terhel, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2139 (2014) és 2286 (2016) sz. határozata ellenére is nehéznek bizonyult megállapítani; mivel az ENSZ főtitkára létrehozott egy belső vizsgálóbizottságot az ENSZ keretein belül, amely 2019 szeptembere és 2020 áprilisa között megvizsgálta az északnyugat-szíriai incidensek egy szűk körét;

mivel a humanitárius aktivisták és gyakorló szakemberek az ország számos területén uralkodó körülmények és a szíriai kormány politikai megbékéléssel kapcsolatos megközelítésével kapcsolatos kérdések fényében továbbra is aggodalmukat fejezik ki a visszatérők és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek biztonságával és védelmével kapcsolatban;

mivel 2011 óta az EU és tagállamai 20 milliárd euró értékben mozgósítottak humanitárius, stabilizációs és rezilienciajavítási támogatást az országon belüli és a szomszédos országokban található szíriaiak számára; mivel az EU a négy egymást követő évben (2017–2020) Brüsszelben megrendezett, Szíriát támogató adományozói konferenciák, valamint a 2021. március 29–30-án megrendezésre kerülő ötödik brüsszeli konferencia fő hajtóereje;

W.	mivel az ENSZ BT 2533 (2020) számú, a határokon átnyúló segítségnyújtásról szóló 2020. július 11-i határozata csak a Bab al-Hawa határátkelő használatát hosszabbította meg egy évvel, 2021. július 10-ig, és a Bab al-Salam, az al-Jarubiyah és az al-Ramthai határátkelőhelyeket lezárta;

X.	mivel 2011 óta szíriaiak millióit fosztották meg tulajdonjoguktól a katonai szolgálatot elkerülőkkel vagy az országból előzetes engedély nélkül elmenekülőkkel szemben hozott új szíriai tulajdonjogi törvények alapján;

Y.	mivel a Golán-fennsík szíriai terület, amelyet 1967 óta Izrael Állam megszállás alatt tart;

mivel a konfliktus során a szembenálló felek számos támadást hajtottak végre a kulturális örökség ellen, így például az ISIL/Dáis régészeti lelőhelyeket rombolt le és fosztott ki, a Szíriai Nemzeti Hadsereg pedig régészeti lelőhelyeket és jezidita kegyhelyeket dózerolt le, fosztott ki és rombolt le Afrínban;

AA.	mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság valamennyi tagállam által aláírt és ratifikált Római Statútuma rögzíti, hogy a nemzetközi közösség egésze számára legfenyegetőbb bűntettek – különösen a népirtás, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények – nem maradhatnak büntetlenül;

AB.

mivel 2009 óta valamennyi uniós tagállam megerősítette a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát; mivel 2011-ben a Tanács létrehozta a népirtás elleni uniós hálózatnak az Eurojuston belül működő, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával foglalkozó titkárságát, mivel a Szíriára vonatkozó uniós stratégia felhívja az Uniót, hogy a nemzeti megbékélési folyamathoz és az átmeneti igazságszolgáltatáshoz szükséges háttér megteremtése érekében mozdítsa elő az elszámoltathatóságot a Szíriában elkövetett háborús bűncselekmények tekintetében;

AC.

mivel 2018-ban létrehozták az első, franciaországbeli és németországbeli bűnüldöző és igazságügyi hatóságok vezette közös nyomozócsoportot a szíriai háborús bűnösök letartóztatásának és büntetőeljárás alá vonásának előmozdítása érdekében, miután közzétételre került a Caesar-jelentés, amely arról számolt be, hogy 2011 óta a szíriai fogdákban módszeresen több tízezer nőt és férfit éheztettek és kínoztak meg;

támogatását fejezi ki a tíz évvel ezelőtt, 2011. március 15-én Darában, Damaszkuszban és az ország többi részén a demokratikus reformokért békésen tüntető szíriai emberek demokratikus törekvései iránt; megemlékezik arról az 500 000 emberről, akik a szíriai elnyomás és konfliktus áldozatául estek azóta, hogy a népfelkelés kezdetét vette; úgy véli, hogy Szíria jövőjét maguknak a szíriaiaknak kell meghatározniuk; támogatásáról biztosítja a szíriai állam és nép egységét, szuverenitását és területi integritását;

mély aggodalmának ad hangot a továbbra is fennálló politikai holtpont miatt, és elismerését fejezi ki az ENSZ különmegbízottjának, Geir O. Pedersennek a konfliktus politikai megoldására irányuló erőfeszítéseiért; osztja a különmegbízott azzal kapcsolatos aggályait, hogy semmiféle előrelépés nem történt; megerősíti, hogy a szíriai konfliktust katonailag nem lehet fenntartható módon megoldani; ugyanígy aggodalommal tölti el a Szíriát sújtó gazdasági összeomlás és katasztrofális humanitárius válság;

kijelenti, hogy támogatja a szíriai vezetésű alkotmányos reformfolyamat létrehozásáról szóló 2015. évi 2254. sz. ENSZ BT-határozatot; mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár a szíriai ellenzéki képviselők többször is elkötelezték magukat amellett, hogy tárgyalásokat folytassanak a szíriai rezsimmel Szíria új alkotmányának kidolgozása keretében, valamint többször is jelezték, hogy készen állnak e tárgyalásokra, a szíriai rezsim erre nem mutatott fogadókészséget; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az ENSZ vezetésével létre kell hozni egy, a tűzszünet nyomon követésére, ellenőrzésére és jelentéstételre szolgáló mechanizmust;

ellenzi a szíriai rezsimmel fennálló diplomáciai kapcsolatok normalizálását mindaddig, amíg Szíriában nem történik olyan érdemi előrelépés a gyakorlatban, amely az inkluzív politikai folyamatban való egyértelmű, tartós és hiteles részvétellel jár együtt; úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben a 2021-ben esedékes szíriai elnökválasztás semmilyen szempontból sem hiteles a nemzetközi közösség szemszögéből nézve; határozottan elítéli az európai parlamenti képviselők szíriai látogatásait, és hangsúlyozza, hogy ezek az európai parlamenti képviselők nem képviselik az Európai Parlamentet;

sajnálja, hogy egyes szereplők a genfi folyamat során további megosztottságot idéztek elő a már amúgy sem egységes szíriai ellenzék soraiban;

határozottan elítél minden atrocitást, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértését, különösen az Aszad-rezsim, valamint az orosz, az iráni és a török szereplők részéről, és felszólítja Oroszországot, Iránt és a Hezbollah-t, hogy vonják vissza az irányításuk alatt álló összes saját és támogatott haderőt, kivéve azokat, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának megbízásából a nemzetközi békefenntartó vagy stabilizációs erőkben vesznek részt; elítéli Oroszországnak és Iránnak a civil lakosság szíriai rezsim általi totális elnyomásának támogatásában betöltött szerepét, valamint hogy a két ország ellenőrzést gyakorol Szíria politikai folyamata és gazdasági erőforrásai felett;

felhívja Törökországot, hogy vonja ki csapatait Észak-Szíriából, amely területet Törökország illegálisan – bármilyen jellegű ENSZ-mandátum nélkül – tart megszállás alatt; elítéli, hogy Törökország a genfi egyezmények alapján fennálló nemzetközi kötelezettségeit megsértve kurd szíriaiakat szállít át jogellenesen a megszállt Észak-Szíriából Törökországba azzal a céllal, hogy ott fogva tartsa és büntetőeljárás alá vonja őket; sürgeti, hogy haladéktalanul szállítsanak haza a megszállt szíriai területekre minden olyan szíriai fogvatartottat, akit Törökországba szállítottak; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Törökország által végzett, jelenleg is zajló áttelepítések a szíriai kurd lakosság elleni etnikai tisztogatáshoz vezethetnek; hangsúlyozza, hogy a Törökország általi jogellenes invázió és megszállás veszélybe sodorta a békét Szíriában, a Közel-Keleten és a Földközi-tenger keleti térségében; határozottan elítéli, hogy Törökország a nemzetközi jogot megsértve szíriai zsoldosokat alkalmaz a líbiai és a hegyi-karabahi konfliktusokban;

szilárdan hisz Szíria vallási és etnikai sokszínűségében; elítéli a szíriai rezsim régóta fennálló diszkriminatív fellépéseit a szíriai kurdokkal szemben; elítéli a szíriai rezsim által a kritikus hangok, például az Európai Parlament Szaharov-díjasa, Ali Farzat ellen az Aszad elnökkel szembeni bírálata miatt elkövetett célzott támadásokat, valamint a szíriai rezsim támadásait 124 keresztény templom ellen, amelyeket a Szíriai Emberi Jogi Hálózat dokumentált; határozottan elítéli a vallási kisebbségekhez tartozók ISIL/Dáis általi meggyilkolását, és különösen a jeziditák, valamint a síita muzulmán és keresztény hitű emberek ellen 2014 és 2018 között elkövetett népirtást; mélységesen elítéli a kisebbségek fegyveres ellenzéki csoportok általi üldözését;

emlékezteti a nemzetközi közösséget a konfliktusban részt vevő különböző felek által Szíriában elkövetett emberi jogi jogsértések súlyosságára és kiterjedésére; rámutat, hogy a szíriai rezsim teljes felelősséggel tartozik azon döntéséért, hogy a békés tüntetéseket elmondhatatlan eszközökkel fojtotta el; emlékeztet a Caesar-jelentés fontosságára, valamint arra, hogy Franciaország 2014-ben megerősítette az ENSZ BT-nek azon 11 000 azonosított fogoly fényképeinek hitelességét, akiket 2011 és 2013 között a Damaszkusz körüli idegenrendészeti fogdákban és katonai kórházakban őriztek és halálra kínoztak; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy támogassák a vizsgálóbizottság arra vonatkozó 2021. márciusi ajánlását, hogy elősegítsék egy olyan független mechanizmus létrehozását, amely nemzetközi megbízatással és az áldozatok által irányított megközelítéssel rendelkezik az eltűntek vagy azok maradványainak felkutatására, beleértve a tömegsírokban találtakat is;

10.

határozottan elítéli, hogy a szíriai rezsim 550 nemzetközi és szíriai újságírót meggyilkolt, az ISIL/Dáis és más fegyveres csoportok pedig több tucatot; felszólítja a szíriai rezsimet, hogy haladéktalanul engedje szabadon a börtönből azt a 400 újságírót, akiket a Szíriai Emberi Jogi Hálózat szerint fogva tart;

11.

a leghatározottabban elítéli a nemi erőszak nők elleni háborús fegyverként való alkalmazását, legyen szó akár a szíriai rezsimről és milíciáiról, ahogyan azt az ENSZ független nemzetközi bizottsága is dokumentálta, akár az ISIL/Dáis által elkövetett erőszakról a jezidita és síita nők ellen; emlékeztet a nők szerepére a 2011-es felkelésben, valamint annak alapvető fontosságára, hogy a nőket bevonják a szíriai politikai, gazdasági és igazságszolgáltatási struktúrák valamennyi szintjébe, beleértve az átmeneti igazságszolgáltatást is; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nőket és a fiatalokat bevonják a konfliktusrendezési folyamatba;

12.

a leghatározottabban elítéli, hogy a független médiaközpontokat, kórházakat, humanitárius infrastruktúrát – többek között a Szíriai Emberi Jogi Hálózat szerint több mint 207 orvosi létesítményt – és szíriai polgári védelmi egységeket, például a White Helmets humanitárius szervezet tagjait célzó, kazettás lőszerekkel, vákuumbombákkal és nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott orosz légicsapásokban összesen több mint 6 900 polgári személy, köztük 2 000 gyermek vesztette életét; elítéli Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy a közösségi médiában folytatott agresszív és folyamatos félretájékoztatási kampány révén rontsa a White Helmets-ről a nyugati médiában kialakult képet; a leghatározottabban elítéli az orosz harci repülőgépek részvételét a szíriai rezsim vegyi fegyverekkel elkövetett támadásaiban, például a 2017. áprilisi Kan Sejkun elleni támadás során, amelyet követően orosz harci repülők azonnal lebombázták az egyetlen kórházat, ahol az áldozatokat kezelték;

13.

felszólítja a szíriai rezsimet, hogy haladéktalanul engedje szabadon az igazságtalanul fogva tartott 130 000 politikai foglyot, köztük a szíriai biztonsági erők által erőszakkal elhurcolt nőket, férfiakat és gyermekeket; határozottan elítéli a kínzás, az embertelen bánásmód és a szexuális erőszak szisztematikus alkalmazását és a szörnyű körülményeket, amelyek között fogva tartják őket, anélkül hogy polgári bírósághoz, ügyvédhez, orvosi ellátáshoz vagy családjukhoz fordulhatnának; hangsúlyozza, hogy megtagadják tőlük a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogaikat, beleértve a letartóztatásukra és vonatkozó információk visszatartását és kínzásukat is hamis vallomások kicsikarása érdekében; sürgeti a szíriai hatóságokat, hogy biztosítsák az elismert nemzetközi humanitárius nem kormányzati szervezetek és ellenőrző szervezetek előzetes értesítés nélküli azonnali és akadálytalan bejutását a fogva tartási létesítményekbe;

14.

hangsúlyozza, hogy az ISIL/Dáis még mindig aktív a régióban, és eddig nem sikerült legyőzni; aggodalmát fejezi ki az ISIL/Dáis által elkövetett bűncselekmények bizonyítékainak megőrzése és az azokhoz való hozzáférés nehézségei, valamint az elrabolt személyek sorsának alakulása miatt; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az e bűncselekmények dokumentálására és bizonyítékainak megőrzésére irányuló helyszíni erőfeszítéseket; üdvözli az ISIL/Dáishoz csatlakozott uniós és nem uniós állampolgárok büntetőeljárás alá vonását;

15.

aggodalmának ad hangot az ISIL/Dáis újbóli felbukkanása miatt Szíria észak-keleti részén; támogatja az ISIL/Dáis elleni nemzetközi koalíció erőfeszítéseit; hangsúlyozza az USA folyamatos, hosszú távú szerepvállalásának fontosságát a koalícióban; megerősíti, hogy támogatja az ISI/Dáis elleni nemzetközi koalíció erőfeszítéseit, és hangsúlyozza, hogy a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) szövetségesként jelentős mértékben hozzájárultak az ISI/Dáis elleni küzdelemhez;

16.

aggodalmának ad hangot feszültség fokozódása miatt az iraki Kurdisztánban, ahol az elmúlt években Szíriához képest nagyobb volt a stabilitás, és biztonságos menedéket biztosított a szíriai menekültek számára;

17.

újólag megerősíti, hogy az alapvető nemzetközi bűncselekmények elkövetéséért felelős személyeket – egyéb nemzetközi vagy nemzeti átmeneti igazságszolgáltatási eljárások hiányában – többek között az uniós tagállamoknak is büntetőeljárás alá kell vonniuk; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a konfliktusban részt vevő valamennyi fél által fogva tartott és elhurcolt személyek problémáját a béke elérésére irányuló átmeneti folyamat alapvető részeként oldják meg;

18.

emlékeztet, hogy a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús bűncselekményekkel és az agressziós bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi igazságszolgáltatás tekintetében továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróságnak kell az elsődleges joghatóságnak lennie; úgy véli, hogy a felelősségre vonás elmaradása további atrocitásokhoz biztosít táptalajt, és súlyosbítja az áldozatok szenvedését; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi elkövetőt felelősségre kell vonni, többek között az egyetemes joghatóság elvének alkalmazása révén, az áldozatok számára pedig kártérítést kell biztosítani; hangsúlyozza, hogy a helyreállító igazságszolgáltatási intézkedések bevezetése nem várhat a konfliktus befejezéséig, és sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák a szíriaiak reprezentatív csoportjai által irányított folyamatok támogatását; határozottan elítéli, hogy Oroszország Kína támogatásával 16-szor vétózta meg ENSZ BT-ben, hogy Szíriát a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítsák;

19.

üdvözli, hogy 2021. február 24-én a németországi Koblenz bíróságán emberiesség elleni bűncselekményekben való bűnrészesség miatt első alkalommal elítélték a szíriai rezsim egy biztonsági tisztjét;

20.

üdvözli az uniós tagállamok által 2019 óta annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy széles körű nemzetközi támogatást biztosítsanak ahhoz, hogy az ENSZ általános költségvetésén belül hosszú távon garantálják az ENSZ nemzetközi, pártatlan és független mechanizmusának finanszírozását, amely a 2011 márciusa óta Szíriában elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek elleni nyomozás és büntetőeljárás alá vonásuk támogatására szolgál (IIIM);

21.

üdvözli a francia-német közös nyomozócsoportot (JIT), amely támogatja a Caesar-jelentésben dokumentált emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálását; üdvözli a két ország által 2018-ban kiadott, három magas rangú biztonsági tiszt letartóztatására vonatkozó nemzetközi elfogatóparancsokat; elismerését fejezi ki a helyi szíriai nem kormányzati szervezetek által az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények ellenőrzésében, dokumentálásában, valamint bizonyítékainak összegyűjtésében és védelmében játszott szerepért, valamint a nem kormányzati szervezetek, például a Nemzetközi Elszámoltathatóság és Igazságszolgáltatási Bizottság kiegészítő szerepét az európai bűnüldöző és igazságügyi hatóságok támogatásában az uniós tagállamok területén tartózkodó háborús bűnösök hatékony büntetőeljárás alá vonásában; felszólítja az EU-t, hogy biztosítson több jogi képzést a szíriaiak számára, hogy szerepet játszhassanak a büntetlenség elleni küzdelemben;

22.

felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő uniós cselekvési tervet a büntetlenségről, külön fejezetet szentelve benne Szíriának; hangsúlyozza, hogy e cselekvési tervnek a háborús bűnösök EU-n belüli büntetőeljárás alá vonására irányuló tagállami források és erőfeszítések jobb koordinálására és összehangolására kell törekednie; úgy véli, hogy az átmeneti igazságszolgáltatás alapvető szerepet játszik a béke hosszú távú biztosításában; felszólítja az EU-t, hogy hozzon létre egy külön európai alapot a Szíriában elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények áldozatai számára;

23.

támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy közös joghatóságok kialakítása révén javítsák az igazságszolgáltatási, rendőrségi és bevándorlási erőforrások koordinációját az igazságszolgáltatási hatásköreik kölcsönös megosztása és a büntetőeljárások megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a felkészültebb tagállamoknak meg kell osztaniuk szakértőiket és tolmácsaikat a hatékony és eredményes nyomozások elősegítése érdekében, miközben az igazságügyi koordinációs erőfeszítések felgyorsítása érdekében minden tagállamnak ki kellene jelölnie egy ügyészt ezekre a bűncselekményekre;

24.

felszólítja a tagállamokat, hogy a genfi egyezmény 1. cikkének f) pontja értelmében uniós szinten automatikusan osszák meg a háborús bűnökkel gyanúsított személyekre vonatkozó információkat; úgy véli, hogy nemzeti szinten szorosabb együttműködésre van szükség a bevándorlási hatóságok és az ügyészek között a feltételezett háborús bűnösökkel kapcsolatban;

25.

minden uniós tagállamot kivétel nélkül arra ösztönöz, hogy teljes mértékben működjenek együtt a büntetlenség elleni küzdelemben; mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamok nem működnek együtt a szíriai háborús bűnösök büntetőeljárás alá vonása terén;

26.

teljes mértékben támogatja a Hollandia vezetésével 2020 szeptembere óta tett, arra irányuló európai erőfeszítéseket, hogy Szíriával szemben jogi eljárást indítsanak a Nemzetközi Bíróságon az ENSZ kínzás elleni egyezményének megsértése miatt;

27.

felszólítja a tagállamokat, hogy az OPCW soron következő 2021. tavaszi konferenciáján kérjék Szíria OPCW-tagságának felfüggesztését, amiért meghamisított vegyi fegyverek használatára vonatkozó bizonyítékokat; ismételten megdöbbenését fejezi ki és elítéli a szíriai rezsim által a polgári lakosság ellen klórgázzal, szarinnal és mustárgázzal elkövetett 336 dokumentált támadást;

28.

határozottan elítéli a humanitárius dolgozók ellen valamennyi fél, különösen a szíriai rezsim és az ISIL/Dáis által elkövetett támadásokat; rámutat, hogy a szíriai rezsimet külön felelősség terheli a humanitárius dolgozók ellen 2011 óta elkövetett célzott merényletekért; kiemeli, hogy Oroszországot kiemelt felelősség terheli a humanitárius dolgozók elleni támadásokért, különösen a Médecins Sans Frontières (MSF) által működtetett 21 tábori kórház ellen 2015 októberében végrehajtott bombatámadásokért;

29.

mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a szíriai nép tíz évvel a konfliktus kezdete után is folyamatosan szenved; különösen aggódik amiatt, hogy Szíriában csak az elmúlt évben egyötöddel nőtt a humanitárius szükségletek mértéke, és hogy újabb 4,5 millió szíriai szenved az élelmiszer-ellátás bizonytalanságától, és 90 %-uk a szegénységi küszöb alatt él; úgy véli, hogy a humanitárius segítség célba juttatásának továbbra is központi prioritásnak kell maradnia az EU számára Szíriában, és hogy a megnövekedett szükségletek erősebb pénzügyi és politikai választ igényelnek az EU részéről; megjegyzi, hogy az ENSZ BT Báb al-Hava-i határátkelőhelyről szóló 2533. sz. határozata 2021 júliusában megújításra kerül; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország és Kína az utolsó szavazás során tartózkodott ahelyett, hogy a határozat mellett szavazott volna; úgy véli, hogy a jelenleg határokon átnyúló segélyszállítmányokra szoruló emberek ellátása tekintetében nem lehet a humanitárius szállítmányok frontvonalakon át történő célba juttatására támaszkodni; emlékeztet, hogy 2,4 millió szíriai túlélése függ e határátkelőtől, és hogy súlyos és életeket veszélyeztető következményekkel járna, ha az átkelőhely használhatóságát nem biztosítanák legalább még 12 hónapig; elítéli az ENSZ BT azon tagjainak fellépését, amelyek politikai érdekből igyekeztek akadályozni a humanitárius segítség célba juttatását; sürgeti az ENSZ BT valamennyi tagját, hogy támogassák a határátkelőről szóló határozat megújítását a súlyosbodó humanitárius válság elkerülése, valamint a humanitárius elvekkel összhangban végrehajtott, határokon átnyúló beavatkozások kiterjesztése és támogatása érdekében; kiemeli annak fontosságát, hogy az ENSZ Közgyűlésének 74/169. sz. határozatával összhangban biztosítsák a Báb esz-Szalám és a Dzsarubija határátkelőhelyek azonnali újbóli engedélyezését annak biztosítása érdekében, hogy a segélyek a legközvetlenebb útvonalakon keresztül elérjék a rászoruló lakosságot az északnyugati és északkeleti területeken egyaránt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a humanitárius segítségnyújtás kizárólag azokra irányuljon, akik leginkább rászorulnak;

30.

felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy sürgősen gondoskodjon a szíriai nép rekordszintű humanitárius szükségleteinek fedezéséről Szírián belül és kívül egyaránt; ösztönzi az EU-t, hogy az ötödik brüsszeli szíriai adományozói konferencia összehívójaként társuljon más nemzetközi adományozókkal a szíriai humanitárius reagálási terv (HRP) egészségügyi ágazatának nyújtott támogatás növelése érdekében, megnövelt, rugalmas, többéves finanszírozás révén, amely hosszú távon fedezi a lakosság szükségleteit; felhívja a nemzetközi adományozókat, hogy fektessenek be kifejezetten olyan programokba, amelyek kijavítják, helyreállítják és megerősítik a megrongálódott vagy megsemmisült egészségügyi létesítményeket és a kárt szenvedett egyéb polgári infrastruktúrákat;

31.

sürgeti az ENSZ BT-t, hogy a soron következő ENSZ-határozatokba és hivatalos megbeszélésekbe foglalja bele az egészségügyi dolgozók védelmére irányuló kifejezett felhívásokat; e tekintetben felhívja az uniós tagállamokat, hogy nyújtsanak politikai és operatív támogatást az ENSZ által vezetett elszámoltathatósági kezdeményezésekhez és vizsgálatokhoz a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében;

32.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a 2021. március 29–30-i ötödik brüsszeli adományozói konferencián ne csak fenntartsák a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, hanem növeljék azokat a szíriaiak, a belső menekültek és a menekültek, valamint a régióban a válság által érintett közösségek támogatása érdekében; rámutat, hogy az EU és tagállamai a legnagyobb humanitárius donorok a szíriai humanitárius válság vonatkozásában, és hogy 2011 óta adományaik összege elérte a 20 milliárd eurót; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság kormánya állítólag jelentősen csökkenteni kívánja a segélyekhez való hozzájárulását, Szíria esetében 67 %-os, Libanon esetében pedig 88 %-os csökkentést tervezve;

33.

elismeri a szomszédos államok szerepét, amelyek szolidaritást mutatnak és segítséget nyújtanak a Libanonban, Jordániában, Törökországban és Irakban tartózkodó szíriai menekülteknek; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy továbbra is finanszírozzanak humanitárius segítségnyújtási programokat a menekülteknek otthont adó országokban és Szíriában is a belső menekültek támogatására; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy adjanak meg minden szükséges finanszírozást és támogatást annak biztosítása érdekében, hogy a befogadó országokban élő szíriai menekült gyermekek ne csak az alapfokú, hanem a középfokú oktatáshoz is hozzáférjenek; sürgeti a fogadó országokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést ennek elérése érdekében, és számoljanak fel minden adminisztratív és jogi akadályt; ösztönzi a befogadó országokat, hogy összpontosítsanak a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz való hozzáférésre, valamint az állampolgári okmányokra, amelyek elősegítik a menekültek önellátóvá válását;

34.

megjegyzi, hogy az Unió által a szíriai válság kezelésére létrehozott Madad vagyonkezelői alap 2021 végén lejár; felszólítja a Bizottságot, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz keretében biztosítson pénzügyi eszközöket a szíriai válságra adott uniós humanitárius válaszintézkedésekhez, és biztosítsa projektjei akadálytalan működését;

35.

felhívja a tagállamokat, hogy a szíriai rezsimmel fenntartott kapcsolatok normalizálása nélkül támogassák az elveken alapuló humanitárius segítségnyújtást; óva int attól, hogy az EU pénzügyi eszközeit közvetlenül vagy közvetve Szíria általános újjáépítésébe fektessék be, amennyiben a szíriai rezsim nem hajt végre hiteles politikai folyamatot; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy a szíriai fellépésre vonatkozó hosszú távú tervezés részeként dolgozzon ki szilárd emberi jogi átvilágítási politikát a jövőbeli újjáépítési intézkedések tekintetében, szoros együttműködésben a szíriai civil társadalommal, beleértve az emberi jogi normákra vonatkozó célzott mutatókat tartalmazó nyomonkövetési keretet; elítéli a Szíria tönkretételéből hasznot húzni igyekvő orosz, iráni, kínai és török üzleti terveket;

36.

felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák fenn a szíriai elnyomásban részt vevő személyekkel és szervezetekkel szembeni szankciókat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az elvi alapokon nyugvó humanitárius fellépésekre vonatkozó humanitárius mentességek révén elkerüljük a szankciók nem szándékos negatív következményeit, valamint hogy az Egyesült Államokkal közösen kell kezelni a túlzott banki megfeleléssel kapcsolatos kihívásokat;

37.

sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy újítsák meg és bővítsék ki az EU új globális emberi jogi szankciórendszere alapján célzott szankciók hatálya alá tartozó személyek, köztük azon szíriai, orosz és iráni polgári és katonai parancsnokok listáját, akikről hitelt érdemlően bebizonyosodott, hogy részt vettek háborús bűnök végrehajtásában;

38.

vállalja olyan vállalati átvilágításra vonatkozó hatékony uniós jogszabályok elfogadását, amelyek emberi jogi átvilágítási kötelezettségeket írnak elő az uniós vállalatok, valamint az egységes piacon működő vállalatok számára;

39.

emlékeztet minden tagállamot, hogy Szíria nem biztonságos ország a visszatéréshez; úgy véli, hogy minden visszatérésnek biztonságosnak, önkéntesnek, méltóságteljesnek és tájékozottnak kell lennie, összhangban az EU kinyilvánított álláspontjával; felszólítja az összes uniós tagállamot, hogy tartózkodjanak attól, hogy nemzeti politikáik keretében megfosszák szíriaiak bizonyos kategóriáit védett státuszuktól, és fordítsák meg ezt a tendenciát, ha már alkalmaztak ilyen politikákat; sürgeti Libanont, Törökországot és a régió valamennyi országát, hogy függesszék fel a szíriaiak Szíriába való, akaratuk ellenére történő visszatoloncolását;

40.

elítéli az Aszad-rezsim által alkalmazott „felperzselt föld” taktika által kulturális helyszíneken okozott helyrehozhatatlan károkat, valamint a műtárgyak dzsihádisták általi ellopását és csempészését, akik az ebből származó bevételt a konfliktusokban játszott szerepük finanszírozására használják fel;

41.

mély aggodalommal tölti el az északkelet-szíriai táborokban, különösen a továbbra is a radikalizálódás táptalaját jelentő al-Hol és a Roj táborban tapasztalható romló humanitárius, egészségügyi és biztonsági helyzet; úgy véli, hogy az e táborokban fogva tartott, feltételezhetően terrorista szervezetekhez tartozó uniós állampolgárokat bíróság elé kell állítani; megdöbbenését fejezi ki egy, az al-Hol táborban dolgozó MSF-alkalmazott 2021. február 24-i meggyilkolása kapcsán, ami újabb bizonyíték a táborban tapasztalható erőszak és a nem biztonságos életkörülmények által okozott emberi szenvedésre;

42.

felszólítja a tagállamokat, hogy védjék meg azokat a fiatalkorú állampolgárokat, akiket esetleg biztonsági vonatkozású bűncselekmények vagy fegyveres csoportokkal való kapcsolat miatt vesznek őrizetbe;

43.

felszólítja a tagállamokat, hogy minden európai gyermeket telepítsenek haza, figyelembe véve sajátos családi helyzetüket és elsődleges szempontként a gyermek mindenek felett álló érdekét, és biztosítsák a szükséges támogatást rehabilitációjukhoz és visszailleszkedésükhöz, a nemzetközi joggal teljes összhangban;

44.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az iraki kormánynak és képviselőtanácsnak, a kurdisztáni regionális kormánynak, valamint az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 162., 2019.5.10., 119. o.

(2) HL C 307., 2018.8.30., 117. o.

(3) HL C 334., 2018.9.19., 69. o.

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0049.

(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0066.

(6) HL C 153. E, 2013.5.31., 115. o.

(7) HL L 12. I, 2021.1.15., 3. o.

(8) HL L 150., 2003.6.18., 67. o.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/140

P9_TA(2021)0089

Az EU LMBTI-személyek szabadságát biztosító övezetté nyilvánítása

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása az Uniónak az LMBTIQ-szabadság zónájává való nyilvánításáról (2021/2557(RSP))

(2021/C 474/15)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a Charta),

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére,

—	tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának kapcsolódó ítélkezési gyakorlatára,

—	tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

—	tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre (1),

—

tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

—	tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelvre (3),

—	tekintettel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4),

—	tekintettel az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlatára,

—	tekintettel az „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)” című, 2020. november 12-i bizottsági közleményre (COM(2020)0698),

—	tekintettel az LMBTI-személyekkel kapcsolatos intézkedések listájának jövőjéről (2019–2024) szóló, 2019. február 14-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel az LMBTI-személyekkel szembeni nyilvános megkülönböztetésről és gyűlöletbeszédről, többek között az LMBTI-mentes övezetekről szóló, 2019. december 18-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel a Tanács által 2013-ban elfogadott, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI-) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokra,

—	tekintettel az LMBT-személyekkel kapcsolatos, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által 2019-ben indított uniós felmérés eredményeire,

—	tekintettel a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Tanácsot az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága CM/Rec(2010)5. sz., a szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló, 2010. március 31-i ajánlására, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott normákra,

—	tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának az LMBTI-személyek lengyelországi megbélyegzéséről szóló, 2020. december 3-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az Európa Tanács Helyi Regionális Hatóságok Kongresszusának aktuális ügyekkel foglalkozó bizottságában folytatott vitára és az azt követő, „Tényfeltáró jelentés a helyi önkormányzatok szerepéről az LMBTIQ-személyek lengyelországi helyzete és jogai tekintetében” című, 2021. január 27-i jelentésére, valamint „Az LMBTIQ-személyek védelme az LMBTIQ-ellenes gyűlöletbeszéd és megkülönböztetés terjedésével összefüggésben: A helyi és regionális önkormányzatok szerepe” című, 2021. február 10-i bizottsági közleményre,

—	tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.	mivel az LMBTIQ-jogok emberi jogok;

mivel az egyenlő bánásmódhoz és a megkülönböztetésmentességhez való jog az uniós Szerződésekben és a Chartában rögzített alapvető jog, amelyet teljes mértékben tiszteletben kell tartani; mivel a nemzetközi jog és az uniós Szerződések keretein belül minden tagállam kötelezettséget és felelősséget vállalt a tekintetben, hogy tiszteletben tartja, szavatolja, védelmezi és érvényre juttatja az alapvető jogokat; mivel az egyenlőtlenség elleni küzdelem az EU-ban közös felelősség, amely valamennyi kormányzati szinten közös erőfeszítéseket és fellépést igényel;

mivel 2019 márciusa óta Lengyelország több mint 100 régiója, megyéje és települése fogadott el „regionális családjogi chartákat”, illetve olyan határozatokat, amelyekkel az úgynevezett LMBTI-ideológiától mentesnek nyilvánítják magukat; mivel 2020 novemberében Nagykáta magyar város határozatot fogadott el „az LMBTQ-propaganda terjesztésének és népszerűsítésének betiltásáról”; mivel ezek az állásfoglalások közvetlenül és közvetve hátrányos megkülönböztetésben részesítik az LMBTIQ-személyeket; mivel az LMBT-mentes övezetekről szóló határozatok ellenzik „az LMBT-mozgalom ideológiáját”, és felszólítják a helyi önkormányzatokat, hogy tartózkodjanak minden olyan fellépéstől, amely az LMBTIQ-személyekkel szembeni toleranciát ösztönözné, ideértve a megkülönböztetésmentesség és az egyenlőség előmozdítását célzó szervezetek pénzügyi támogatásának visszavonását is; mivel a „regionális családjogi charták” igen szűken határozzák meg a család fogalmát, ugyanakkor felszólítják az önkormányzatokat, hogy valamennyi szakpolitikájukban, kezdeményezésükben és finanszírozásukban védjék a családi jogokat; mivel azáltal, hogy csak ezekre a családtípusokra összpontosítanak, a regionális charták közvetett módon a családok minden más formája – különösen az egyszülős családok, az azonos nemű párok és a szivárványcsaládok – megkülönböztetésére szólítanak fel, és hogy tartózkodjanak az olyan projektek és kezdeményezések pénzügyi támogatásától, amelyek védik és előmozdítják az alapvető jogokat, diszkriminációellenes oktatást szerveznek, vagy bármely más módon támogatják az egyenlőséget és az LMBTIQ-személyeket;

mivel a lengyel emberi jogi ombudsman kilenc panaszt nyújtott be azon régiók, megyék és települések ellen, amelyek határozatokat fogadtak el az „LMBT-ideológiától” való mentességről, aminek eredményeként eddig négy határozatot nyilvánítottak a közigazgatási bíróságok alkotmányellenesnek; mivel 2021 januárjában Nowa Dęba lengyel város visszavonta határozatát, amellyel az úgynevezett LMBT-ideológiától mentesnek nyilvánította magát, miután elvesztette az ír Fermoy városával kötött testvérvárosi megállapodást; mivel a lengyel Sztum megye és Tomaszów Mazowiecki lengyel városa 2020 szeptemberében, illetve októberében visszavonta a regionális családjogi charta elfogadásáról szóló határozatát;

mivel Norvégia a továbbiakban nem nyújt támogatást azon lengyel régiók, megyék és települések számára, amelyek olyan határozatokat fogadtak el, amelyekkel az úgynevezett LMBTI-ideológiától mentesnek nyilvánítják magukat, vagy „regionális családjogi chartákat” fogadtak el; mivel a Bizottság elutasította az LMBTI-mentes övezeteket vagy családjogi rendeleteket elfogadó lengyel városok testvérvárosi program keretében nyújtott uniós finanszírozás iránti kérelmeit; mivel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletek alapján kezelt valamennyi uniós alapnak tiszteletben kell tartania a megkülönböztetésmentesség elvét, és tiszteletben kell tartania a Szerződésben meghatározott alapvető jogokat, többek között a szexuális irányultság alapján, és mivel a munkáltatóként eljáró önkormányzatoknak tiszteletben kell tartaniuk a 2000/78/EK irányelvet, amely tiltja a foglalkoztatás során a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést és zaklatást, összhangban a C-507/18. sz. Associazione Avvocatura per i diritti LGBTI ügyben hozott ítélettel (9);

mivel három nem kormányzati szervezet jogi panaszt nyújtott be a Bizottsághoz, kiemelve, hogy a „regionális családjogi charták” és a régiók, megyék és települések úgynevezett LMBTI-ideológiától való mentességét kimondó határozatok hátrányos megkülönböztetést vezetnek be az LMBTIQ-személyekkel szemben, és ezáltal sértik a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelvet, valamint a Chartának a foglalkozás megválasztásának szabadságáról, a munkavállaláshoz való jogról, illetve a megkülönböztetésmentességről szóló 15. és 21. cikkét; mivel a Bizottság a mai napig nem adott választ erre a jogi panaszra, és hivatalosan nem ismerte el az uniós jog megsértését;

mivel az úgynevezett LMBT-ideológiától való mentességről szóló határozatok vagy a „regionális családjogi charták” elfogadása a lengyelországi LMBTIQ-közösség elleni fokozott megkülönböztetés és támadások tágabb kontextusának részét képezi, amely magában foglalja a szexualitás, az identitás és az önkifejezés sokféleségének veszélyes ideológiaként való jellemzését, a hatóságok, a választott tisztviselők – többek között a jelenlegi elnök – és a kormánypárti médiaorgánumok részéről egyre gyakrabban elhangzó gyűlöletbeszédet, valamint LMBTIQ-jogokért felelős aktivisták letartóztatását, a Pride felvonulás és a – többek között iskolákban szervezett – figyelemfelkeltő programok és fellépések elleni támadásokat és e felvonulás, programok és fellépések betiltását, továbbá az LMBT-ellenes, megkülönböztető jellegű tüntetéseket; mivel a hatóságok gyűlöletbeszéde legitimálja és tovább erősíti az LMBTIQ-személyekkel szembeni intolerancia és megkülönböztetés légkörét; mivel a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása kötelességeket és felelősséget hordoz magában, különösen a hatóságok, a politikusok és a véleményformálók részéről, és mivel nem szabadna az LMBTIQ-személyeket megbélyegző gyűlöletbeszédben vagy diskurzusban részt venniük, és határozottan el kellene ítélniük és utasítaniuk az ilyen narratívákat és megbélyegzést, még akkor is, ha azok magánemberektől érkeznek;

mivel a lengyel aktivisták, akik fellépnek az úgynevezett LMBTI-ideológiától való mentességről szóló határozatok és a „családjogi charták” ellen, és tájékoztatják a nyilvánosságot ezekről, munkájuk miatt közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elé néznek (SLAPP); mivel a lengyel aktivisták ellen, akik az LMBTIQ-ellenes nyilatkozatok és családi charták elítélésén dolgoznak, beleértve az „Atlas of Hate” weboldal szerzőit és az „LMBT-mentes övezet” fotóprojekt létrehozóját, a helyi kormányzatok vagy fundamentalista szervezetek által benyújtott alaptalan bírósági perek indultak, amelyek keretében jelentős pénzügyi kártérítést követeltek, valamint lejárató kampánynak vetették alá őket, amely a kreatív érdekérvényesítő eszközök használata miatt hazugként tünteti fel őket; mivel ezek az intézkedések egyértelműen a civil társadalom megfélemlítésére és elhallgattatására irányulnak; mivel a lengyel hatóságoknak kötelessége, hogy teljes mértékben megvédjék a kisebbségekhez tartozó valamennyi személyt, köztük az LMBTIQ-személyeket az ellenségeskedéstől és az agressziótól, és lehetővé tegyék számukra tevékenységeik szabad gyakorlását; mivel a Bizottság a Parlament többszöri felhívása ellenére nem vezetett be a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel (SLAPP) szembeni jogszabályokat;

mivel két petíciót (0448/2020. és 0354/2020. sz.) nyújtottak be a Petíciós Bizottsághoz az „LMBTI-mentes övezetek Lengyelországban” tárgyában; mivel ezeket a petíciókat a Petíciós Bizottság 2021. január 26-án megvitatta, és mivel a Bizottság válasza nem kielégítő, a Petíciós Bizottság továbbra is nyitott a helyzet további tisztázására;

mivel az Alapjogi Ügynökség által 2020 májusában közzétett II. LMBTI-felmérés rámutat az LMBTIQ-személyekkel vagy az LMBTIQ-személyeknek vélt személyekkel szembeni intolerancia és erőszak fokozódására Lengyelországban, és azt mutatja, hogy az LMBTIQ-felmérés lengyel válaszadói teljes mértékben bizalmatlanok a kormány által a megkülönböztetés és az erőszak elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítésekkel szemben, e tekintetben a legalacsonyabb arányt (csak 4 %-ot) érték el az Unióban, valamint a lengyel válaszadók között vannak legmagasabb arányban (79 %) azon válaszadók, akik elkerülnek bizonyos helyeket, hogy nehogy megsértsék, zaklassák vagy fenyegessék őket; mivel ez egyértelmű összefüggést mutat az LMBTIQ-ellenes kormány és az LMBTIQ-személyekkel szembeni fokozott megkülönböztetés és erőszak között;

mivel a Parlament már ösztönözte a tagállamokat, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé az úgynevezett „átnevelő terápiás” gyakorlatokat; mivel az ENSZ szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló erőszakkal és megkülönböztetéssel szembeni védelemmel foglalkozó független szakértőjének 2020. májusi jelentése felszólította a tagállamokat, hogy vezessenek be tilalmat az „átnevelő terápiás” gyakorlatokra vonatkozóan; mivel e gyakorlatot világszerte legalább 69 országban alkalmazzák, többek között az Európai Unióban is, ahol a jelentések szerint az uniós tagállamokban előfordul gyógyszeres kezelés, pszichoterápia és rituális megtisztítás is az átnevelő terápia során (10); mivel ezt a gyakorlatot csak az Európai Unió két tagállamában, nevezetesen Máltán és Németországban tiltották be;

mivel az LMBTIQ-személyek jogainak ellenzése gyakran együtt jár a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének szélesebb körű romlásával; mivel az Európai Parlament több állásfoglalásban is hangot adott a jogállamiság lengyelországi helyzetének romlásával kapcsolatos mély aggodalmának, különös tekintettel az igazságszolgáltatás függetlenségére és az alapvető jogok védelmére; mivel még nem érkezett megfelelő válasz a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozására irányuló parlamenti kezdeményezésre, amelyet a Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti intézményközi megállapodás szabályozna;

mivel a Parlament több, a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia lengyelországi helyzetéről szóló állásfoglalásában is kifejtette álláspontját, és arra a következtetésre jutott, hogy az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeket rendszerszintű fenyegetés éri, és ez azt jelenti, hogy fennáll az EUSZ súlyos megsértésének egyértelmű kockázata; mivel a Tanács által az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján a közös európai értékeket érintő lengyelországi fenyegetésekre válaszul a lengyel hatóságokkal szervezett meghallgatások nem vezettek eredményre; mivel a jogállamiság és az alapvető jogok lengyelországi helyzetével nemcsak nem foglalkoztak, hanem az eljárás megindítása óta az alapvető jogok, különösen az LMBTIQ-személyek és a nők helyzete is jelentősen romlott; mivel a Tanácsnak biztosítania kell, hogy az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti meghallgatások az új fejleményekkel is foglalkozzanak, és értékeljék az alapvető jogok megsértésének kockázatát;

mivel a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Unió helyzetéről szóló 2020. évi beszédében az Európai Parlament plenáris ülésén kijelentette, hogy „az LMBTIQ-mentes övezetek emberiességmentes övezetek, és nincs helyük az Uniónkban”; mivel a Bizottság elnöke azt is kijelentette, hogy az LMBTIQ nem ideológia, hanem egy személy identitása (11); mivel a Bizottságnak és a Tanácsnak tartózkodnia kell a jogállamiság elvének szűk értelmezésétől; mivel a Bizottságnak habozás nélkül fel kell használnia az összes eszközt, köztük a kötelezettségszegési eljárásokat, a jogállamisági keretet, az EUSZ 7. cikkét, valamint a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló, nemrégiben elfogadott rendeletet annak érdekében, hogy az Unióban mindenütt kezelje az LMBTIQ-személyek alapvető jogainak megsértését; mivel az új Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program hozzájárulhat a megkülönböztetésmentes és egyenlőbb társadalom kiépítéséhez azáltal, hogy pénzeszközöket bocsát az LMBTIQ-személyek egyenlőségét előmozdító civil társadalmi szervezetek rendelkezésére;

mivel a múltban számos tagállam diszkriminatív törvények és szakpolitikák révén hátrányosan megkülönböztette és üldözte az LMBTIQ-személyeket; mivel a második világháború alatt több ezer LMBTIQ-személyt tartóztattak le, börtönöztek be, és számosan haltak meg koncentrációs táborokban; mivel míg az LMBTIQ-személyek szisztematikus megkülönböztetéssel szembesülnek Lengyelországban, az egész EU-ban is fennáll ez a probléma, és kevés vagy semmilyen előrelépés nem történt az LMBTIQ-személyek elleni folyamatos megkülönböztetés és zaklatás enyhítése terén; mivel az LMBTIQ-személyek elleni nyilvános megkülönböztetés, gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények továbbra is elterjedtek az EU-ban; mivel e támadások az LMBTIQ-személyek alapvető jogait sértik, a hatóságok válaszlépései pedig továbbra is túl gyakran bizonyulnak elégtelennek; mivel az LMBTIQ-személyek minden tagállamban még mindig nagyobb mértékű megkülönböztetéssel szembesülnek az élet minden területén, többek között a munkahelyen és az iskolában, valamint online és offline fizikai, érzelmi és szexuális támadások magas előfordulási arányával, ami az öngyilkosság aggasztó mértékéhez vezet a fiatal LMBTIQ-személyek (12) körében, különösen a transznemű fiatalok körében; mivel több tagállam aktualizálta jogszabályait az LMBTIQ-személyek fokozottabb befogadása érdekében; mivel azonban számos joghézag van, amelyek a nemzeti jogalkotók részéről megkövetelik az LMBTIQ-személyek valódi egyenlőségének biztosítására irányuló politikai akaratot és elkötelezettséget

mivel a transznemű személyek továbbra is a megkülönböztetés, az erőszak és az üldöztetés legrosszabb formáival szembesülnek; mivel 2018-ban a Bizottság tanulmányt tett közzé „A transznemű és interszexuális személyek egyenlőségével kapcsolatos jogok Európában – összehasonlító elemzés” címmel; mivel a tanulmányban vizsgált 31 ország közül csak 13 rendelkezik – legalábbis bizonyos mértékben – olyan nemzeti jogszabályokkal, amelyek a nemi identitás és/vagy nemi jellemzők alapján nyújtanak védelmet;

mivel 2021-ben megjelentek olyan közösségimédia-kezdeményezések, mint a #MeTooGay mozgalom, amely elítéli az LMBTIQ-közösségen belüli szexuális bántalmazást; mivel Guillaume Tran Thanh, a véleménynyilvánítás szabadságáért folyó tüntetést kezdeményező diák röviddel később, a rá nehezedő túl nagy nyomás miatt, a közösségi médiában való elítélését követően véget vetett az életének; mivel egy ilyen tragédia kérdéseket vet fel a szexuális erőszak áldozatainak nyújtott támogatás hiányosságaival kapcsolatban;

mivel sok tagállamban hiányoznak a megkülönböztetésmentességre vonatkozó olyan konkrét jogszabályok, amelyek követik legalább azokat az uniós minimumkövetelményeket, amelyek megvédik az embereket a szexuális irányultságon, nemi identitáson, nemi önkifejezésen és nemi jellemzőkön alapuló megkülönböztetéssel, gyűlöletbeszéddel és erőszakkal szemben, és mivel a tagállamok nem tettek lépéseket e joghézag orvoslására; mivel a megkülönböztetésmentességről szóló horizontális irányelvet, amely a foglalkoztatáson túlmutató védelemmel is pótolhatná részben e hiányosságot, több mint 10 éve blokkolják a Tanácsban; mivel számos tagállamban még mindig elégtelen a megkülönböztetés elleni jogi intézkedések végrehajtása; mivel a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (1) bekezdése szerinti „uniós bűncselekmények” listáját ki kívánja terjeszteni a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, beleértve ezeknek az LMBTIQ-személyekre irányuló formáit is;

mivel az LMBTIQ-személyekkel szembeni rendőri megkülönböztetés és erőszak továbbra is problémát jelent az Unióban; mivel megfelelő képzés nélkül a rendőrség elriaszthatja az LMBTIQ-személyeket attól, hogy jelentsék az ellenük irányuló erőszakot és megkülönböztetést; mivel ez továbbra is a tényleges egyenlőség egyik legfőbb akadálya; mivel a bűnüldöző hatóságok képzési programjai segítenek megelőzni és kezelni a diszkriminatív gyakorlatokat és a gyűlölet-bűncselekményeket; mivel az LMBTIQ-személyek elleni gyűlöletbeszédet és bűncselekményeket teljes körűen ki kell vizsgálni, figyelembe véve az előítéletek motivációját, és adott esetben megfelelő büntetőeljárás alá kell vonni az elkövetőket;

T.	mivel csak Málta, Portugália és Spanyolország egyes régiói tiltották meg az interszexuális személyek esetében a beleegyezésük nélkül történő orvosi beavatkozást; mivel számos tagállam továbbra is rendkívül medikalizált és patologizáló megközelítést alkalmaz;

mivel a magyarországi jogi fejlemények súlyosan akadályozzák az LMBTIQ-személyek alapvető jogait; mivel a T/9934. sz. salátatörvény 33. cikkének elfogadása de facto megtiltja a transznemű és interszexuális személyek nemének jogi elismerését Magyarországon, ami hátrányos megkülönböztetésnek teszi ki őket, és sérti a magánélethez való jogukat; mivel 2020 decemberében a magyar parlament olyan alkotmánymódosításokat fogadott el, amelyek tovább korlátozzák az LMBTIQ-személyek jogait, figyelmen kívül hagyják a transznemű és nem bináris személyek létezését, és korlátozzák a családi élethez való jogukat, valamint egy olyan törvényt, amely megfosztja az élettársi kapcsolatban élő párokat az örökbefogadáshoz való jogtól;

mivel 2021 januárjában a lett parlament megkezdte a család fogalmának kiterjesztését korlátozó alkotmánymódosítás vizsgálatát az alkotmánybíróság határozatának megfelelően, mivel az utóbbi elismerte a munkajog különböző családmodellekre való alkalmazását, és kötelezte a jogalkotót, hogy biztosítsa az azonos nemű párok támogatását és védelmét;

mivel a román szenátus 2020 júniusában törvényjavaslatot fogadott el a nemi identitás elméletével oktatási kontextusban való foglalkozásra irányuló tevékenységek betiltásáról; mivel a román elnök elutasította a törvény kihirdetését, ehelyett alkotmányossági felülvizsgálatot kért; mivel a román alkotmánybíróság 2020 decemberében megállapította, hogy a törvény összeegyeztethetetlen az alkotmánnyal; mivel ez azt mutatja, hogy a tagállamokban a jogállamiság és a demokrácia tekintetében hatékony fékek és ellensúlyok kulcsfontosságúak az LMBTIQ-jogok védelme szempontjából;

mivel ha valaki szülő egy tagállamban, az azt jelenti, hogy valamennyi tagállamban szülő; mivel vannak olyan, két azonos nemű szülővel rendelkező gyermekek, akik nehézségekkel szembesülnek a két azonos nemű szülőt feltüntető születési anyakönyvi kivonat kölcsönös elismerésére vonatkozó jogi rendelkezések hiánya miatt; mivel az EUB-hez a C-490/20. sz. ügyben az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) [szófiai közigazgatási bíróság, Bulgária] által benyújtott, előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyomán döntés születik egy olyan, két leszbikus anyával rendelkező gyermek ügyében, aki e joghézag miatt hontalan; mivel az LMBTIQ-személyek egyenlőségére vonatkozó stratégia jogalkotási kezdeményezést irányoz elő e joghézag megszüntetésére, valamint előirányozza a szabad mozgásra vonatkozó 2009. évi iránymutatások felülvizsgálatát, mindkettőt 2022-ra tervezik; mivel az azonos nemű párok továbbra is nehézségekkel szembesülnek az Unión belüli szabad mozgás gyakorlása során, a Bizottság azonban nem tett javaslatot a kapcsolatok kölcsönös elismerésére vonatkozó jogszabály kezdeményezésére;

mivel az egyenlőtlenség elleni küzdelem az EU-ban közös felelősség, amely valamennyi kormányzati szinten közös erőfeszítéseket és fellépést igényel, és mivel ebben a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak; mivel ezek a hatóságok gyakran felelősek az uniós jogszabályok végrehajtásáért, valamint az egyenlőség és a sokféleség érvényesítéséért; mivel az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa állásfoglalást fogadott el, amelyben emlékeztet a helyi hatóságoknak az LMBTIQ-személyek jogainak védelmével kapcsolatos felelősségére, és felkérte őket, hogy nevezzenek ki egy „egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó helyi szakértőt”; (13)

Z.	mivel a Régiók Európai Bizottságát az unióbeli helyi és regionális hatóságok képviselőjeként felkérték, hogy mérlegelje saját hatáskörén belüli válaszlépések megtételét az úgynevezett „LMBT-ideológiától” mentes övezetek kialakítása kapcsán;

AA.

mivel az LMBTIQ-személyek számára az Európai Unióban mindenütt biztosítani kell azt a szabadságot, hogy szexuális irányultságukat, nemi identitásukat, nemi önkifejezésüket és nemi jellemzőiket az ezen alapuló intoleranciától, megkülönböztetéstől vagy üldöztetéstől való félelem nélkül megélhessék és nyilvánosan megmutathassák; mivel a Charta garantálja a menedékjogot; mivel a közös európai menekültügyi rendszer és annak reformja keretében biztosítani kell a kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezők, köztük az LMBTIQ-kérelmezők megfelelő védelmét;

AB.

mivel ahelyett, hogy megkülönböztetést alkalmaznának az LMBTIQ-személyekkel szemben, a hatóságoknak az egész Európai Unióban minden kormányzati szinten védeniük kell és elő kell mozdítaniuk az egyenlőséget és az alapvető jogokat mindenki számára, beleértve az LMBTIQ-személyeket is, és biztosítaniuk kell jogaik teljes körű érvényesülését;

ezennel „az LMBTIQ-szabadság zónájává” nyilvánítja az Uniót;

elítéli a személyek elleni, a nemük vagy a szexuális irányultságuk alapján történő erőszak vagy megkülönböztetés minden formáját; a lehető leghatározottabban elítéli David Polfliet Belgiumban, nyilvánvalóan homofób okokból elkövetett meggyilkolását;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(1) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(2) HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

(3) HL L 373., 2004.12.21., 37. o.

(4) HL L 204., 2006.7.26., 23. o.

(5) HL C 449., 2020.12.23., 146. o.

(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0101.

(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0225.

(8) HL C 433., 2019.12.23., 66. o.

(9) A C-507/18. sz. Associazione Avvocatura per i diritti LGBTI ügyben 2020. április 23-án hozott EU:C:2020:289 ítélet.

(10) https://www.theparliamentmagazine.eu/news/article/meps-condemn-lgbt-conversion-therapy-in-appeal-to-european-commission

(11) https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/SPEECH_20_1655

(12) „Sok még a teendő az LMBTI-személyek egyenlősége érdekében”, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, 2020, https://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/fra-2020-lgbti-equality-1_en.pdf 2020. évi „Rainbow Europe” jelentés, ILGA-Europe, https://www.ilga-europe.org/rainboweurope/2020

(13) https://rm.coe.int/protecting-lgbti-people-in-the-context-of-rising-anti-lgbti-hate-speec/1680a16129

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/146

P9_TA(2021)0090

A gyermekek jogai

Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a gyermekek jogairól az EU gyermekjogi stratégiája tekintetében (2021/2523(RSP))

(2021/C 474/16)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a gyermek jogairól szóló, 1989. november 20-i nemzetközi egyezményre,

—	tekintettel az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának általános megjegyzéseire (1):

—	tekintettel a gyermekek alternatív gondozásáról szóló ENSZ-iránymutatásra (2),

—	tekintettel a szabadságuktól megfosztott gyermekekről szóló, 2019 júliusi globális ENSZ-tanulmányra,

—	tekintettel az ENSZ 2020. április 15-i, „A Covid19 hatása a gyermekekre” című szakpolitikai tájékoztatójára, valamint az EU és a Latin-amerikai és Karibi Országok Csoportja (GRULAC) által közösen irányított és 173 ország által aláírt pozitív válaszra,

—	tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Milyen hatással van a Covid19-világjárvány a bevándorlókra és gyermekeikre?” című, 2020. október 19-i szakpolitikai válaszára,

—	tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a cigányellenesség és a romák elleni rasszista erőszak Európán belüli növekedéséről szóló, 2012. február 1-jei nyilatkozatára,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) és (5) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a Charta),

—	tekintettel a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvre (3) (a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv),

—	tekintettel az eljárási jogokról szóló uniós irányelvekre (4),

—	tekintettel az Európai Bizottság „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című, 2013. február 20-i ajánlására (5),

—	tekintettel a gyermekmunka felszámolásának 2021-es nemzetközi évére és a Bizottság gyermekmunkával szembeni zéró toleranciára vonatkozó megközelítésére,

—	tekintettel a migráns gyermekek védelméről szóló, 2017. április 12-i bizottsági közleményre (6),

—	tekintettel a migráns gyermekek védelméről szóló, 2017. június 8-i tanácsi következtetésekre,

—	tekintettel az egyenlőségközpontú Unió létrehozása céljából elfogadott bizottsági közleményekre, összhangban a hivatalba lépő következő Európai Bizottság (2019–2024) számára szóló politikai iránymutatásokkal (7),

—	tekintettel „Az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025)” című, 2020. június 24-i bizottsági közleményre (8),

—	tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 30. évfordulója kapcsán a gyermekek jogairól szóló, 2019. november 26-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel a migráns gyermekek védelméről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalására (10),

—	tekintettel a nemzeti romaintegrációs stratégiák 2020 utáni megerősített uniós stratégiai keretrendszerének, valamint a cigányellenességgel szembeni küzdelem fokozásának szükségességéről szóló, 2019. február 12-i állásfoglalására (11),

—	tekintettel „A nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása: a roma származású személyekkel szembeni negatív hozzáállás elleni küzdelem Európában” című, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására (12),

—	tekintettel az EU gyermekjogi stratégiája tekintetében a gyermekek jogairól szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre, (O-000007/2021 – B9-0007/2021),

—	tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,

mivel egy gyermek elsősorban gyermek, etnikai származásától, nemétől, állampolgárságától, társadalmi és gazdasági hátterétől, képességétől, migrációs vagy tartózkodási jogállásától függetlenül, különleges védelemre szorul és jogosult a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményben rögzített valamennyi jogra;

B.	mivel a gyermekeket érintő valamennyi fellépésnél és döntésnél a gyermek mindenek felett álló érdekét és fizikai és mentális jólétét kell elsődleges szempontnak tekinteni;

mivel a gyermekeknek joguk van inkluzív, megfizethető koragyermekkori neveléshez, jó minőségű gondozáshoz és szabadidőhöz; mivel a gyermekeknek, különösen a hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez, valamint az esélyegyenlőség fokozására, valamint az oktatásban a megkülönböztetés és a szegregáció elleni küzdelemre irányuló egyedi intézkedésekhez; mivel a kisgyermekkori fejlesztésbe való beruházás gazdasági és társadalmi szempontból is jelentős megtérülést eredményez;

mivel a Covid19-járvány kitörése előtt a gyermekek kétszer akkora valószínűséggel éltek rendkívüli szegénységben, mint a felnőttek (13); mivel a világjárvány következtében a becslések szerint a nemzeti szegénységi küszöb alatt élő gyermekek száma akár 117 millióval is nőhet, és mintegy 150 millió további gyermeket sújtva többdimenziós szegénységgel (14); mivel a jelenlegi világjárvány tovább súlyosbította az egyenlőtlenségeket és növelte a gyermekek rendkívüli szegénységbe kerülésének kockázatát a Covid19 előtti időszakhoz képest, amikor Európában minden negyedik gyermek már ki volt téve a szegénység kockázatának, amikor Európában minden negyedik gyermek már ki volt téve a szegénység kockázatának;

mivel a jelenlegi világjárvány következtében világszerte akár 1,6 milliárd gyermeket is érinthetett az iskolák bezárása, és a becslések szerint ennek eredményeként legalább 24 millió diák hagyhatta el az iskolát (15); mivel világszerte 370 millió gyermek – akik közül sokan napi táplálkozásuk fő forrásaként az iskolai étkeztetésre támaszkodnak – az iskolai étkezések átlagosan 40 %-áról maradt le azóta, hogy a Covid19 miatt bevezetett korlátozások folytán az iskolák bezártak (16); mivel a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű gyermekeket, különösen a lányokat és a fogyatékossággal élő gyermekeket különösen érinti az iskolabezárások és az oktatáshoz való hozzáférést korlátozó intézkedések hatásai, mind az iskolákban, mind a távoktatásban;

mivel a Covid19 súlyosan érintette az oktatáshoz való jogot; mivel bár az oktatáspolitika továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, a Covid19-világjárvány és az oktatás terén az ez által okozott egyenlőtlenségek olyan közös kihívást jelentenek, amely közös uniós megközelítést, szakpolitikákat és eszközöket igényel;

mivel az Eurostat (17) kutatása azt mutatja, hogy 2018-ban az EU-ban a három év és a minimális iskolaköteles kor közötti gyermekek 88,3 %-a részesült intézményes gyermekgondozásban, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb szükség van arra, hogy több napközi gondozási létesítményt hozzanak létre a gyermekek számára, mivel ez a gyermekek korai életkortól kezdődő kognitív és társadalmi fejlődésének fontos eszköze;

mivel az otthonoktatás az internet-hozzáférés hiánya miatt világszerte még mindig nem választható lehetőség a gyermekek több mint kétharmada számára; mivel az otthonoktatás rávilágított számos uniós tagállamban és világszerte fennálló oktatási és digitális szakadékra, amely hatással van a gyermekek életkilátásaira, valamint fizikai és mentális egészségére, és mivel a fiatal lányokat és a kiszolgáltatott helyzetű és faji alapon megkülönböztetett csoportokhoz tartozó fiatalokat különösen érinti a digitális szakadék;

mivel világszerte minden negyedik 15–19 éves lány nem vesz részt oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben, míg ugyanez csak minden tizedik fiút érint; mivel a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a lányok társadalmi szerepvállalásának növelése központi szerepet játszik a fenntartható fejlesztési célok elérésében (18);

mivel úgy tűnik, hogy a gyermekeket elkerülik a jelenlegi globális világjárvány legsúlyosabb egészségügyi következményei; mivel azonban a Covid19-válság hatalmas terhet ró a gyermekekre, és egyre nagyobb és közvetlen fenyegetést jelent jólétükre és fejlődésükre, többek között mentális egészségükre nézve is; mivel a hátrányos helyzetű gyermekek, a kísérő nélküli kiskorúak és a kisebbségekhez tartozó gyermekek, például a roma gyermekek különösen érintettek; mivel a becslések szerint a mai napig további 1,2 millió gyermek és 56 700 anya halhat meg hat hónapon belül az alapvető beavatkozások – például a rutinszerű egészségügyi ellátás – felfüggesztése miatt; mivel az egészségügyi szolgáltatásokhoz való elégtelen hozzáférés az élet minden területét érintheti (19);

mivel az öngyilkosságok aránya számos uniós tagállamban emelkedett; mivel a közelmúltban az EU-ban a fiatalok körében végzett felmérés szerint majdnem minden ötödik megkérdezett mentális egészségügyi problémákról vagy tünetekről – például depresszióról vagy szorongásról – számolt be (20); mivel az ENSZ globális mentális egészségügyi válságra figyelmeztetett, és a megfelelő lépések elmaradása a társadalom számára pusztító, hosszú távú gazdasági és társadalmi veszteséget jelenthet, mivel a gyermekek és a serdülők a legveszélyeztetettebbek (21);

mivel a nemzeti gyermekvédelmi rendszerek hiányosságai és a tagállamok közötti transznacionális együttműködési mechanizmusok hiánya még inkább hozzájárulhat a társadalmi kirekesztéshez, valamint a gyermekek, különösen a vándorló gyermekek kizsákmányolásához; mivel a beszámolók szerint a hatóságok által a gyermekeket érintő, határokon átnyúló családjogi viták során alkalmazott eljárások és gyakorlatok bizonyos hátrányos megkülönböztetéshez vezetnek (22); mivel a forródrót-szolgáltatók arról is beszámolnak, hogy nőtt a gyermekek jogellenes elvitelével kapcsolatos hívások száma, különösen az elmúlt hónapokban, a meglévő nemzetközi családi konfliktusok súlyosbodása miatt;

M.	mivel az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért haladásról szóló legutóbbi bizottsági jelentés (23) szerint az összes tagállamban a regisztrált áldozatok közel egynegyede gyermek volt;

mivel világszerte152 millió gyermek vesz részt gyermekmunkában, és közülük körülbelül 73 millió gyermek van kitéve a gyermekmunka egyik legrosszabb formájának: rabszolgaság, adósrabszolgaság, veszélyes munka vagy szexuális kizsákmányolás (24); mivel a Bizottság a gyermekmunkával szembeni zéró toleranciát olyan politikai prioritásnak nyilvánította, amelyet be kell tartani;

mivel minden harmadik lány női nemi szervi csonkítás áldozata, és minden ötödik lány esetében a házasságkötésre gyerekkorban kerül sor; mivel a női nemi szervek megcsonkítását nemzetközi szinten az emberi jogok megsértésének tekintik; mivel a gyermekházasság néhány tagállamban továbbra is problémát jelent, és pusztító hatással van a lányok és nők jogaira és egészségére, többek közt azáltal, hogy komoly komplikációk kockázatát hordozza a lányok számára a terhesség során, valamint a lányokat szexuális zaklatásnak, családon belüli erőszaknak, sőt becsületgyilkosságnak teszi ki;

mivel a világjárvány és a kijárási korlátozások következtében az EU-ban nőtt a családon belüli és a nemi alapú erőszak, valamint a legutóbbi Europol-jelentés (25) szerint a gyermekek online szexuális bántalmazása és kizsákmányolása mind a látható weben, mind a dark weben; mivel a gyermekek 70–85 %-a ismeri a bántalmazóját, és a bántalmazást elszenvedő gyermekek túlnyomó többsége olyan ember áldozata, akiben megbízik (26); mivel ezen intézkedések miatt az online eltöltött idő meghosszabbodásához kapcsolódó egyéb kockázatok, például az internetes zaklatás aránya is nőtt;

mivel a fogyatékossággal élő gyermekek kiszolgáltatottak, és társadalmi kirekesztéssel, marginalizálódással, hátrányos megkülönböztetéssel és a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáféréssel szembesülhetnek; mivel nagyobb a valószínűsége annak, hogy elhanyagolják, kizsákmányolják vagy szexuálisan bántalmazzák őket; mivel a fogyatékossággal élő gyermekeknek nagyobb mértékben van szükségük egészségügyi ellátásra, és jobban függnek a közösségi alapú szolgáltatásoktól (27);

mivel 2019-ben a menedékkérők 30,3 %-a gyermek volt, ami uniós szinten 207 215 gyermeket jelent; mivel e gyermekek 7,1 %-a kísérő nélküli kiskorú (28); mivel sok gyermek elfogadhatatlan humanitárius helyzetnek van kitéve az EU külső határain vagy az EU-n kívül; mivel a kísérő nélküli gyermekek rendkívül kiszolgáltatott csoportot alkotnak, és különböző kockázatokkal szembesülnek, így bűnözői hálózatok, erőszak, bántalmazás és kizsákmányolás áldozataivá válhatnak az EU felé vezető és az EU-n belüli migrációs útvonalakon (29); mivel a migráns gyermekektől gyakran megtagadják az integrációs és befogadási intézkedésekhez, a védelemhez és szociális biztonsághoz való hozzáférést; mivel az 18. életévüket betöltő, kísérő nélküli menedékkérő gyermekek különleges kihívásokkal néznek szembe, mivel gyakran el kell hagyniuk gyermekspecifikus lakóhelyüket; mivel a nemzetközi védelmet kérelmező gyermekek kárt szenvedhetnek a végleges határozat késedelmes kibocsátása miatt;

mivel jelentős hiányok és hiányosságok tapasztalhatók a közös európai menekültügyi rendszerben a gyermekekre vonatkozóan meghatározott különleges biztosítékok és eljárási garanciák végrehajtása terén, eltérések vannak a tagállamok között például a tekintetben, hogy a gyermekek szabadságelvonással nem járó összefüggésben maradhatnak-e családtagjaikkal és/vagy gyámjukkal, valamint különösen a 2003/86/EK tanácsi irányelvvel (30) összhangban történő családegyesítés, a befogadási feltételek, a törvényes képviselők és gyámok kinevezése, valamint a gyermekbarát információkhoz, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz és oktatáshoz való hozzáférés tekintetében;

mivel továbbra is születnek hontalan gyermekek, többek között az EU-ban, és továbbra is kizárják őket az alapvető jogok gyakorlásából; mivel világszerte mintegy 200 millió gyermek nem rendelkezik születési anyakönyvi kivonattal, ami növeli a hontalanság kockázatát, és súlyosan hátrányos helyzetbe hozza őket a jogokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén; mivel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 7. cikke rögzíti a gyermekeknek az állampolgárság megszerzéséhez és a születésüket követően azonnal nyilvántartásba vételhez való jogát;

mivel a gyermekek a legsebezhetőbbek az éghajlatváltozás hatásaival szemben, ami hatással van a várható élettartamukra, az egészségükre, az oktatáshoz való jogukra és a védelemhez való jogukra, és lakóhelyelhagyást idéz elő a természeti katasztrófáknak kitett régiókban; mivel minden negyedik gyermek elhalálozása környezeti kockázatok eredménye (31);

mivel a gyermekek részvétele még mindig alacsony az EU belső és külső politikai döntéshozatalában; mivel szisztematikusan be kell építeni a gyermekek jogokon alapuló részvételét az uniós, nemzeti és helyi szintű politikai döntéshozatalba; mivel a gyermekeknek joguk van részt venni a demokratikus életben és az őket közvetlenül vagy közvetve érintő döntésekben; mivel a leginkább marginalizált és kirekesztett csoportoknak még kevesebb lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek a politikai és döntéshozatali folyamatokban;

mivel még mindig jelentős számú gyermeket tartanak fogva az EU-ban; mivel az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága egyértelművé tette, hogy gyermekeket soha nem szabad bevándorlási okokból őrizetbe venni, és hogy a fogva tartás soha nem indokolható a gyermek mindenek felett álló érdekével, összhangban a menekültekről és migránsokról szóló, 2016. szeptember 19-i New York-i nyilatkozattal; mivel a tagállamoknak megfelelő, humánus és szabadságelvonással nem járó alternatívákat kell biztosítaniuk a fogva tartás helyett, ideértve annak biztosítását is, hogy a Covid19-intézkedések soha ne vezessenek gyermekek fogva tartásához; mivel a tagállamoknak szisztematikusan, lebontott adatokat kell gyűjteniük a migráció összefüggésében a gyermekek fogva tartásáról, míg a Bizottságnak ösztönöznie kell ezen adatok összehasonlíthatóságát az Eurostaton keresztül;

mivel a zárt intézményekben elhelyezett gyermekeket különösen súlyosan érintette a világjárvány; mivel a kijárási korlátozások súlyosbítják a pszichiátriai és szociális ellátó intézményekben, árvaházakban, menekülttáborokban, idegenrendészeti fogdákban és egyéb zárt létesítményekben élő gyermekek kiszolgáltatottságát; mivel az e helyiségekben bezárt gyermekekkel szembeni erőszak esetei valószínűleg feltáratlanul maradnak, és a gyermek- és családjóléti szolgáltatások túlterheltek és akadoznak;

mivel az általános adatvédelmi rendelet (32) elismeri, hogy a gyermekek személyes adataik tekintetében különleges védelmet érdemelnek, és hogy az adataikra vonatkozó információkat gyermekbarát nyelven kell a rendelkezésükre bocsátani; mivel a gyermekek közösségimédia-platformokhoz való hozzáférésének együtt kell járnia a digitális technológiák jobb megértésével; mivel a digitális oktatás, az írástudás és a készségek előmozdítása kulcsfontosságú a közösségi médiával való visszaélések visszaszorításához, különösen az életkor ellenőrzését nem igénylő platformokhoz hozzáférő kiskorúak esetében, a kiszolgáltatott csoportok, különösen a gyermekek védelme érdekében;

üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy tíz évvel az EU 2011. évi gyermekjogi ütemterve után új, átfogó gyermekjogi stratégiát dolgozzon ki; megfelelő jogalkotási és nem jogalkotási javaslatokra, valamint kötelező és nem kötelező erejű uniós eszközök biztosítására szólít fel a gyermekek előtt álló kihívások kezelése érdekében;

hangsúlyozza, hogy a gyermek elsősorban gyermek, etnikai származástól, nemtől, nemzetiségtől, társadalmi és gazdasági háttértől, képességtől, migrációs vagy tartózkodási jogállástól függetlenül, és hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét be kell építeni a gyermekeket érintő valamennyi uniós politikába, eljárásba és fellépésbe;

ismételten felhívja a Bizottságot, hogy a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 30. évfordulója kapcsán a gyermekek jogairól szóló, 2019. november 26-i európai parlamenti állásfoglalásban foglalt valamennyi rendelkezést építse be az EU gyermekjogi stratégiájába;

hangsúlyozza, hogy az uniós stratégiának nemi szempontból kiegyensúlyozott megközelítést kell alkalmaznia, amely valamennyi programozási ágazatban integrálja a nemi dimenziót, a lányok jólétét és társadalmi szerepvállalását célozva, kezeli sajátos szükségleteiket és elismeri jogaikat;

hangsúlyozza, hogy a stratégiának fel kell szólítania a tagállamokat, hogy különítsenek el minden szükséges forrást a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény hatékony végrehajtásához; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy kezeljék a strukturális egyenlőtlenségeket, és kezeljék prioritásként az oktatásba, az egészségügybe, a lakhatásba, a családtámogatásba és a gyermekgondozásba történő közberuházásokat, és fektessenek be az összes gyermeket megszólító, magas színvonalú egyetemes szolgáltatásokba; felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a szociális szolgáltatásokban dolgozó munkaerő kapacitásait a különleges kihívásokkal szembesülő gyermekek és családok támogatása és a gyermekvédelmi szolgáltatások frontvonalbeli szereplőinek támogatása érdekében;

felhívja a tagállamokat, hogy minden gyermek számára garantálják az oktatáshoz való jogot, és hozzanak intézkedéseket a korai iskolaelhagyás leküzdésére és megelőzésére, valamint a minőségi, inkluzív oktatáshoz való, a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartása melletti hozzáférés biztosítására a kisgyermekkortól a serdülőkorig, ideértve a roma, a fogyatékossággal élő, a hontalan és a migráns gyermekeket, valamint a humanitárius vészhelyzetekben élőket is;

hangsúlyozza, hogy a digitális oktatás soha nem helyettesítheti tartósan a személyes tanulást, különösen ott, ahol a technológiákhoz való hozzáférés korlátozott, és csak a világjárványokhoz hasonló vészterhes időkben alkalmazható, vagy olyan módon, amely kiegészíti a személyes jelenléten alapuló tanulást: felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel alaposan, hogy a válság hogyan érintette az oktatáshoz való jogot, és ezen elemzés eredményei alapján fogalmazzon meg ajánlásokat a tagállamok számára;

felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be konkrét „biztonságos iskolai” műveleteket, beleértve a higiénés ellátás biztosítását, valamint a kézmosás és a Covid19-világjárvány idején alkalmazott egyéb higiéniai intézkedések gyermekbarát módon történő megosztását;

felszólítja a tagállamokat, hogy garantálják az inkluzív oktatáshoz való jogot, és biztosítsák a nemre és a szexualitásra vonatkozó átfogó, életkornak megfelelő információkhoz való hozzáférést, valamint a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz és a párkapcsolati oktatáshoz való hozzáférést; emlékeztet arra, hogy ezen a területen oktatásra van szükség a gyermekek teljes körű oktatásának és védelmének biztosításához, összhangban a Bizottság legutóbbi jelentésével;

10.

ismételten felhívja az EU-t, hogy fokozza fellépését a gyermekekkel szembeni erőszak és megkülönböztetés minden formájának felszámolása érdekében, beleértve a fizikai, szexuális, gazdasági és pszichológiai erőszakot, az online és offline elkövetett rágalmazást, bántalmazást, elhanyagolást, rossz bánásmódot és kizsákmányolást, a migráns gyermekek kényszerházasságát, a velük való kereskedelmet, bántalmazásukat és kizsákmányolásukat, a kínzást, a becsületgyilkosságot, a női nemi szervek megcsonkítását, a vérfertőzést, az iskola kényszerített elhagyását és a gyermekek katonaként való alkalmazását; hangsúlyozza, hogy a gyermekek erőszakkal, embercsempészettel és kizsákmányolással szembeni védelme tekintetében a következetesség biztosítása érdekében a gyermekek jogaira vonatkozó valamennyi jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésnek figyelembe kell vennie az EU gyermekjogi stratégiáját; felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé az ilyen javaslatok menetrendjét, miközben megfelelő és hatékony ellenőrzési mechanizmus révén biztosítja ajánlásainak végrehajtását;

11.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jogszabályokban és a gyakorlatban is vessenek véget minden olyan gyermekmunkának és munkavégzési formának, amely veszélyeztetheti a gyermekek egészségét és biztonságát; hangsúlyozza, hogy sürgősen foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, figyelembe véve a Covid19-válság által leginkább kiszolgáltatottakra gyakorolt hatást, akiket a negatív bevétellel járó sokkhatás és a szociális védelemhez való hozzáférés hiánya sújt, aminek következtében több gyermeket kényszerítenek munkára; felhívja ezért a Bizottságot, hogy építse be a gyermekek jogait a közelgő fenntartható uniós kormányzási keretbe, beleértve a kötelező uniós átvilágítási követelményeket is, és együttműködési programok révén támogassa a harmadik országokat a gyermekmunka felszámolásában; javasolja az ágazatokon átívelő kötelező átvilágítás elfogadását és annak biztosítását, hogy valamennyi uniós politika gyermekbarát legyen, vállalva az emberi jogok előzetes és utólagos ellenőrzését;

12.

felszólítja a Bizottságot és a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő), hogy fokozzák a fegyveres konfliktusok által érintett gyermekek elleni súlyos jogsértések megelőzésére és megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket; mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a gyermekek fegyveres csoportokba való bevonására és toborzására gyakran akkor kerül sor, amikor a gyermekeknek nincs más lehetőségük; hangsúlyozza a gyermekjogok és a fegyveres konfliktusok menetrendje előmozdításának fontosságát az EU külső fellépéseiben, a terrorizmus elleni és biztonságpolitikában, összhangban az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel, beépítve azt a politikai párbeszédekbe, a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziókba és műveletekbe, a biztonsági ágazat reformjaiba és a közvetítésbe; felhívja a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy nevezzenek ki különleges gyermekvédelmi tisztviselőket és egységeket az uniós küldöttségeken; felhívja a tagállamokat, hogy védjék meg azokat kiskorú állampolgárokat, akiket esetleg biztonsági vonatkozású bűncselekmények vagy fegyveres csoportokkal való kapcsolat miatt vesznek őrizetbe, és adott esetben rehabilitáció, reintegráció és/vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából a nemzetközi joggal teljes összhangban segítsék elő a származási országukba való visszatérésüket;

13.

hangsúlyozza, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolással és bántalmazással szembeni védelme alapvető fontosságú; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 23 tagállam még nem hajtotta végre a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelvet; tudomásul veszi, hogy az Európa Tanács a gyermekek online szexuális zaklatása elleni fellépés alapjaként a több érdekelt fél, így a bűnüldöző hatóságok, a nemzeti hatóságok, a jelentéstételi mechanizmusok és a szolgáltatók/ipar közötti együttműködésre fekteti a hangsúlyt; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a gyermekek online szexuális zaklatása elleni küzdelem érdekében 2021 első félévében hosszabb távú jogalkotási keretre tesz javaslatot; megismétli, hogy támogatja a gyermekek szexuális zaklatásának megelőzésére és leküzdésére szolgáló európai központ létrehozását, amelynek lehetőségét jelenleg vizsgálja a Bizottság; üdvözli az Europol által a megelőzés terén végzett munkát, nevezetesen a gyermekek online szexuális kizsákmányolásának megelőzésére irányuló figyelemfelkeltő kampányait (33), (34);

14.

hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány alatt aggasztó mértékben nőtt a gyermekekkel szembeni erőszak és bántalmazás, miközben a szociális szolgáltatások és a védelmet nyújtó intézmények rendkívül elérhetetlenné váltak; hangsúlyozza a gyermekekkel szembeni erőszak elleni uniós szintű megelőző politikák kidolgozásának fontosságát; kiemeli az uniós ügynökségek és szervek szerepét a gyermekek jogaira vonatkozó uniós jogi keret végrehajtásában; felhívja a Bizottságot, hogy a stratégiába foglaljon bele egy, az online szolgáltatókra és technológiai vállalatokra vonatkozó normákat és referenciaértékeket tartalmazó uniós cselekvési tervet annak érdekében, hogy segítsen megóvni egyrészt a gyermekek biztonságát az interneten, másrészt pedig attól, hogy jogellenes tartalmak alanyaivá váljanak és így a káros tartalmakkal szemben védettek legyenek; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé az online csábítást és az internetes zaklatást;

15.

felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EU stratégiája legyen összhangban a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelemre irányuló uniós stratégiában, a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszerben, valamint az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiára (2020–2025) vonatkozó uniós stratégiában meghatározott prioritásokkal és jogalkotási javaslatokkal;

16.

alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EU stratégiájába be kell építeni a gyermekszegénység felszámolása érdekében a gyermekek jövőjébe való befektetésre irányuló konkrét intézkedéseket, beleértve egy megfelelő forrásokkal rendelkező európai gyermekgarancia létrehozását; felhívja a Bizottságot, hogy vállalt kötelezettségének megfelelően 2021 első negyedévében terjessze elő az európai gyermekgarancia létrehozására irányuló javaslatát, és felhívja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel annak végrehajtását, és minden lehetséges uniós forrást – többek között az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+), a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatást (ReactEU), a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), az InvestEU-t, az Erasmus+-t és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot (MMA) – fektessenek be a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelembe; kiemeli, hogy a tagállamoknak a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés kezelésére nemcsak többéves nemzeti stratégiákat kell kidolgozniuk, hanem a gyermekgaranciára vonatkozó nemzeti cselekvési terveket is;

17.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Covid19-válságból való kilábalással összefüggésben növekedni fog a gyermekszegénység kezelése iránti igény, és hogy a szegénység egyre nagyobb hatással lesz a leghátrányosabb helyzetűek legkiszolgáltatottabb csoportjára, a gyermekekre; sürgeti, hogy az uniós stratégiát egészítsék ki egy átfogó, szegénység elleni stratégiával, amely magában foglalja a tisztességes és megfizethető lakhatást és a hajléktalanság kezelését biztosító intézkedéseket; emlékeztet arra, hogy a gyermekszegénység felszámolására irányuló összes stratégiában figyelembe kell venni az egyszülős családok és a nagycsaládok helyzetét, tekintettel arra, hogy az egyszülős háztartások és a sokgyermekes háztartások a kiszolgáltatott csoportok közé tartoznak;

18.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU stratégiájának olyan intézkedéseket kell bevezetnie, amelyek az EU4Health programmal összhangban biztosítják a gyermekek és a családok egészségügyi ellátáshoz való megfelelő hozzáférését, és amelyek figyelembe veszik, hogy a gyermekek e joguk érvényesítésekor nehézségekbe ütköznek;

19.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós stratégiának intézkedéseket kell bevezetnie a mentális egészséggel és jóléttel kapcsolatos meglévő uniós cselekvési keret aktualizálására, amelynek teljes mértékben inkluzívnak kell lennie annak érdekében, hogy kielégítse a kiszolgáltatott helyzetben lévő, valamint a marginalizált és faji alapon megkülönböztetett gyermekek szükségleteit is; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a mentális egészségbe és a gyermekeknek és családoknak nyújtott pszichoszociális szolgáltatásokba történő beruházásokat, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban, valamint az instabil humanitárius helyzetekben; felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be mechanizmusokat a mentális egészségügyi problémák korai felismerésére; felszólít a pszichoszociális és mentális egészségügyi támogatás teljes körű integrálására a nemzeti és transznacionális gyermekvédelmi rendszerekbe, valamint a szakembereknek a gyermekek sajátos szükségleteivel kapcsolatos képzésére;

20.

megismétli arra irányuló felhívását, hogy biztosítsanak gyermekbarát igazságszolgáltatási rendszert olyan megfelelő és inkluzív eljárásokkal, amelyek figyelembe veszik valamennyi gyermek szükségleteit; hangsúlyozza, hogy az (EU) 2016/800 irányelv 4. és 16. cikkével, valamint a 2012/29/EU irányelv (35) 22. és 24. cikkével összhangban biztosítani kell az igazságszolgáltatási rendszer eljárásainak összes szakaszában a gyermek meghallgatáshoz való jogát, hogy jogi képviselőt vehessen igénybe és teljes körű, gyermekbarát tájékoztatáshoz való jogát, különös tekintettel a kísérő nélküli kiskorúakra; felhívja a tagállamokat, hogy mielőbb ültessék át és érvényesítsék az irányelveket; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a gyermek- és családjogi bíróságok alapvető szolgáltatásként működjenek, továbbra is tartsanak sürgős meghallgatásokat, és hajtsák végre az elhanyagolás vagy bántalmazás közvetlen kockázatának kitett gyermekek gondozása és védelme érdekében hozott bírósági határozatokat; emlékeztet arra, hogy külön biztosítékokat kell bevezetni azon gyermekek számára, akik bármilyen bírósági vagy egyéb eljárással kapcsolatba kerülnek, és hangsúlyozza a szakosodott személyzet képzésének szükségességét;

21.

sajnálattal állapítja meg, hogy a 27 tagállamból 11 nem biztosított hozzáférést a gyermekek számára az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos célzott online információkhoz, például a törvényes jogokról szóló interaktív oktatáshoz, és felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a gyermekek gyermekbarát módon férhessenek hozzá ezekhez az információkhoz, figyelembe véve a hozzáférést esetlegesen akadályozó fogyatékosságokat (36);

22.

hangsúlyozza a gyermek mindenek felett álló érdekének fontosságát a határokon átnyúló családjogi jogvitákban; felhívja a tagállamokat, hogy a Brüsszel IIa. rendeletnek (37) megfelelően biztosítsák kötelezettségeik teljesítését, a nemzeti hatóságok esetében pedig azt, hogy elismerjék és végrehajtsák a gyermekekkel kapcsolatos ügyekben egy másik tagállamban hozott ítéleteket, például a szabadságelvonással járó ítéleteket, a láthatási jogot és a tartási kötelezettségeket; hangsúlyozza a gyermekgondozási eljárásokban részt vevő különböző nemzeti és helyi hatóságok közötti szoros együttműködés és hatékony kommunikáció fontosságát; felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a gyermekek ahhoz való jogát, hogy a világjárványhoz kapcsolódó korlátozó intézkedések ellenére láthassák szüleiket, amennyiben ez nem veszélyezteti biztonságukat és egészségüket;

23.

felhívja az EU-t, annak ügynökségeit és a tagállamokat, hogy vessenek véget a gyermekek hontalanságának az EU-n belül és azon kívül is, többek között azáltal, hogy javítják a frontvonalban dolgozó tisztviselők azon képességét, hogy migrációs és menekültügyi összefüggésben azonosítsák, rögzítsék a hontalanság eseteit és megfelelően reagáljanak ezekre, előmozdítva és biztosítva a születési anyakönyvi kivonatokhoz való egyetemes hozzáférést függetlenül a szülők jogállásától, beleértve az LMBTQI+-családokat is, bevezetve, javítva és végrehajtva a gyermekhontalanság megelőzésére irányuló jogi biztosítékokat, valamint bevezetve és javítva a gyermekek jogain alapuló hontalanság meghatározására irányuló eljárásokat, a migráció összefüggésében a hontalan személyekkel szemben vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében, és összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével és az állampolgárság megszerzésére vonatkozó jogukkal;

24.

hangsúlyozza, hogy az uniós stratégiának olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek javítják a migráns gyermekek helyzetét és védik érdekeiket az EU-n belül és azon kívül is, valamint a menekültügyi eljárások minden szakaszában; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a gyermekekre vonatkozó biztosítékok és eljárási jogok végrehajtását a közös európai menekültügyi rendszerben, különös tekintettel a 2003/86/EK irányelvvel összhangban a gyors családegyesítési eljárásokra, a megfelelő befogadási feltételekhez való hozzáférésre, a szociális és orvosi ellátásra, a kísérő nélküli kiskorúak megfelelő jogi képviselőinek és gyámjainak időben történő kinevezésére, valamint a gyermekbarát információkhoz való hozzáférésre;

25.

hangsúlyozza a migráns és menekült gyermekek integrációjának és befogadásának fontosságát; ismételten hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni az alapvető szolgáltatásokhoz, valamint az integrációs és befogadó intézkedésekhez – többek között a pszichoszociális és mentális egészségügyi támogatáshoz – való hozzáférés előtt álló valamennyi akadályt, valamint lehetőséget kell biztosítani a gyermekek számára a fokozott társadalmi befogadásra; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen lépéseket a migrációval kapcsolatos narratívák megváltoztatásának és a negatív sztereotípiák elleni küzdelem fontosságának tudatosítása érdekében;

26.

úgy véli, hogy a stratégiának prioritásként kell kezelnie a gyermekek szabadságtól való megfosztásra vonatkozó jogait, összhangban az ENSZ szabadságuktól megfosztott gyermekekről szóló globális tanulmányában foglaltakkal; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy fokozzák a gyermekek fogva tartásának megszüntetésére irányuló intézkedéseket, különösen a migráció összefüggésében, és dolgozzák ki a fogva tartás olyan közösségi alapú alternatíváit, amelyek megfelelnek a gyermek mindenek felett álló érdekének, és lehetővé teszik, hogy a gyermekek szabadságvesztéssel nem járó helyzetben családtagjaikkal és/vagy gyámjukkal maradhassanak mindaddig, amíg migrációs jogállásuk megoldódik;

27.

úgy véli, hogy az uniós stratégiának valamennyi szakpolitikai területen érvényesítenie kell és elő kell mozdítania a kiszolgáltatott gyermekek jogait, és olyan interszekcionális megközelítést kell alkalmaznia, amely figyelembe veszi többek között a faji alapon megkülönböztetett csoportokhoz tartozó gyermekek, a fogyatékossággal élő gyermekek, a szülői gondoskodás nélküli vagy annak elveszítése veszélyének kitett gyermekek, az intézményi gondozásban lévő gyermekek, az LMBTIQ-gyermekek, az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó gyermekek, a migráns és menekült gyermekek, a hontalan és okmányokkal nem rendelkező gyermekek, az erőszak és szexuális bántalmazás áldozataivá vált gyermekek, az igazságszolgáltatási rendszerek által közvetlenül vagy közvetve érintett gyermekek által elszenvedett többszörös megkülönböztetést; emlékeztet arra, hogy a szociális szolgáltatások és a családtámogatás alapvető fontosságú a családok szétválasztásának és a társadalmi kirekesztés elkerülése érdekében;

28.

hangsúlyozza, hogy a roma gyermekek, különösen a roma lányok Európa-szerte a rasszizmus és a nemi alapú megkülönböztetés további terhével szembesülnek, ami társadalmaik peremére kényszeríti őket; hangsúlyozza, hogy az alacsony iskolai teljesítmény, az oktatásban való rendszertelen részvétel és a korai iskolaelhagyás magas aránya, a nem inkluzív iskolarendszerek, a magas munkanélküliségi ráták és a rossz foglalkoztatási lehetőségek megfosztják a roma fiúkat és lányokat az integráció és a társadalomban való teljes körű részvétel reális lehetőségétől; emlékeztet arra, hogy a személyi okmányok hiánya sok roma lányt akadályoz abban, hogy hozzáférjen az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és más kapcsolódó szolgáltatásokhoz, és emlékeztet továbbá arra, hogy a fokozott rasszizmus és cigányellenesség hatással van a roma lányok biztonságára, egyre inkább kitéve őket a társadalmi kirekesztésnek, a kizsákmányolásnak, az emberkereskedelemnek és az erőszaknak (38);

29.

úgy véli, hogy az uniós stratégiának a legkiszolgáltatottabb gyermekek védelmére inkluzív megközelítést kell javasolnia, összhangban a Chartával, az ENSZ gyermekjogi egyezményével és az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának általános megjegyzéseivel, valamint a fenntartható fejlesztési célokkal és azok gyermekekkel kapcsolatos célkitűzéseivel, és senkit sem hagyva hátra; megismétli annak fontosságát, hogy szociális beruházások révén biztonságos környezetet kell teremteni a kiszolgáltatott gyermekek és családjaik számára, és elismeri, hogy a kiszolgáltatottság meghatározásába el kell ismerni és be kell építeni a gyermekek és családok lakhatási körülményeit; hangsúlyozza az erőforrásokon, végrehajtási és ellenőrzési rendszereken alapuló integrált nemzeti és transznacionális gyermekvédelmi rendszerek kialakításának és megerősítésének fontosságát;

30.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU belső és külső politikáiban foglalkozzon a fizikai (rossz infrastruktúra és földrajz), a technológiai (alacsony funkcionalitású eszközök), a kulturális (nemi és társadalmi normák, kulturális gyakorlatok, fogyatékosság vagy kisebbségi státusz), valamint a digitális technológiák előtt álló gazdasági és társadalmi akadályokkal;

31.

felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az Unió fektessen be a rossz szolgáltatási lefedettségű vagy marginalizált közösségekből származó gyermekek digitális jártasságába, hogy minden gyermek számára biztosítsa a digitális jártassághoz és a digitális oktatáshoz való szabad hozzáférést, rezilienciájuk kialakulására és pszichoszociális támogatásukra összpontosítva; megjegyzi, hogy ezeket a beruházásokat az európai oktatási térség aktualizált európai készségfejlesztési programjának részeként lehetne megvalósítani, amelyekhez az uniós fejlesztési és humanitárius alapokat is igénybe lehetne venni; hangsúlyozza, hogy azok a beruházások, amelyek biztosítják, hogy az oktatási rendszerek képesek legyenek digitális oktatást, írástudást és készségeket biztosítani minden gyermek számára, kulcsfontosságúak a digitális technológiák gyermekek általi megértésének előmozdítása, az egyenlőtlenségek leküzdése, a digitális befogadás javítása, valamint a gyermekek és jogaik online és offline megerősítése és védelme szempontjából; emlékeztet arra, hogy a digitális oktatás, az írástudás és a készségek fejlesztésének fel kell vérteznie a gyermekeket a digitális tér veszélyeivel szembeni küzdelemre, valamint a digitális térben való interakció során rájuk háruló felelősség kezelésére;

32.

felszólítja a Bizottságot, hogy a párbeszéd és a konzultáció formális mechanizmusainak létrehozása és a döntéshozatalban való teljes körű és érdemi részvételük biztosítása révén tükröződjön a gyermekek – különös tekintettel a legkiszolgáltatottabbak, például a lányok, a szegénységben élő gyermekek, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, a migráns és a fogyatékossággal élő gyermekek – véleménye;

33.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be külön értékelési mechanizmusokat a Covid19 gyermekekre gyakorolt hatásáról annak érdekében, hogy adatokat gyűjtsenek a gyermekeket érintő problémák kezelésére irányuló, és a gyermekek véleményén alapuló nemzeti cselekvési tervek jobb kidolgozásához; felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti gazdaságélénkítési terveik meghatározásakor alkalmazzanak a gyermekek jogaira vonatkozó megközelítést;

34.

felszólítja a Tanácsot, hogy fogadjon el következtetéseket az EU stratégiájáról, amelyben a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus példáját követve új, kötelező keretet határoz meg az uniós intézmények és a tagállamok számára, valamint biztosítja a jól megtervezett, átfogó és megfelelően finanszírozott integrált nemzeti és transznacionális gyermekvédelmi rendszerek végrehajtását;

35.

felhívja a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy a különböző eszközök közötti összhang és koherencia biztosítása érdekében a gyermekeket közvetve és közvetlenül érintő valamennyi belső és külső uniós politikában, fellépésben és programban prioritásként kezeljék és érvényesítsék a gyermekek jogait;

36.

felhívja a Bizottságot, hogy költségvetéseinek elosztása során dolgozzon ki egy gyermekekre vonatkozó mutatót, amely lehetővé teszi az uniós intézmények és partnerek számára, hogy mérjék és nyomon kövessék a gyermekek jövőjébe fektetett uniós beruházásokat olyan bontott és konkrét adatok gyűjtése révén, amelyek lehetővé teszik a szakpolitikai és a pénzügyi kötelezettségvállalások közötti szakadékok azonosítását, ezáltal megbecsülve a gyermekek jogaihoz nyújtott uniós támogatás nagyságát;

37.

felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki éves cselekvési tervet az EU gyermekjogi stratégiájában foglalt rendelkezések végrehajtására, és építsék be nemzeti cselekvési tervüket az uniós helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe;

38.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az EU gyermekjogi stratégiája megfelelő finanszírozásban részesüljön, biztosítva, hogy az uniós belső és külső finanszírozási eszközök, valamint a nemzeti költségvetések támogassák a stratégiában meghatározott prioritások végrehajtását;

39.

felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az uniós stratégia tagállamok általi végrehajtásának megfelelő nyomon követését; emlékeztet arra, hogy a stratégia létrehozásának és végrehajtásának teljes folyamata során biztosítani kell a gyermekek jogokon alapuló, érdemi és inkluzív részvételét, és referenciaértékeket és mutatókat kell alkalmazni az előrehaladás jobb nyomon követésére;

40.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Különösen az 5. sz. általános észrevételre a gyermek jogairól szóló egyezmény általános végrehajtási intézkedéseiről; a származási országukon kívül tartózkodó, kísérő nélküli és hozzátartozóiktól elszakított gyermekekkel való bánásmódról szóló 6. sz. észrevételre; a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatásban a gyermekek jogairól szóló 10. észrevételre; a kiskorú meghallgatáshoz való jogáról szóló 12. sz. észrevételre; a gyermeknek az erőszak minden formájától való mentességéhez való jogáról szóló 13. sz. észrevételre; a gyermek arra vonatkozó jogáról szóló, 14. sz. észrevételre, hogy mindenek fölött álló érdekét elsődleges szempontnak tekintsék; a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogáról szóló 15. sz. észrevételre; és a vállalkozói szektor gyermekek jogaira gyakorolt hatásával kapcsolatos állami kötelezettségekről szóló 16. számú észrevételre.

(2) Az ENSZ Közgyűlésének 2010. február 24-i A/RES/64/142. sz. határozatában foglaltak szerint.

(3) HL L 335., 2011.12.17., 1. o.

(4) Különösen a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (HL L 132., 2016.5.21., 1. o.), a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (HL L 280., 2010.10.26., 1. o.), valamint a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (HL L 142., 2012.6.1., 1. o.),

(5) HL L 59., 2013.3.2., 5. o.

(6) COM(2017)0211.

(7) Különösen a Bizottság „Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027-es időszakra” című, 2020. november 24-i közleményére (COM(2020)0758), az „Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020-2025-ös időszakra” című, 2020. szeptember 18-i közleményére (COM(2020)0565), az „Egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025-ös időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című, 2020. március 5-i közleményére (COM(2020)0152), valamint az „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)” című 2020. november 12-i közleményére (COM(2020)0698).

(8) COM(2020)0258.

(9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0066.

(10) HL C 41., 2020.2.6., 41. o.

(11) HL C 449., 2020.12.23., 2. o.

(12) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0229.

(13) Eurostat news, „EU children at risk of poverty or social exclusion”, 2020. március 5.

(14) UNICEF brosúra, „Impact of COVID-19 on multidimensional child poverty” (A Covid19 hatása a többdimenziós gyermekszegénységre), 2020. szeptember; https://data.unicef.org/resources/impact-of-covid-19-on-multidimensional-child-poverty/

(15) https://data.unicef.org/topic/education/covid-19/

(16) UNICEF Kutatási Hivatal – Innocenti and the World Food Programme, working paper „COVID-19: Missing More than a Classroom. The impact of school closures n children’s nutrition”, January 2021.

(17) Eurostat, „Living conditions in Europe”, 2018.

(18) Unicef, „Global annual results report 2019: Gender equality”.

(19) FAO, IFAD, UNICEF, WFP és WHO, „The State of Food Security and Nutrition in the World 2020”, 2020.

(20) ChildFund Alliance, Eurochild, Save The Children, UNICEF és World Vision, „Our Europe. Our Rights. Our Future”, January 2021.

(21) https://news.un.org/en/story/2020/05/1063882

(22) Az Európai Parlament 2018. november 29-i állásfoglalása a német gyermek- és ifjúságvédelmi jóléti hivatal (Jugendamt) határokon átnyúló családjogi vitákban játszott szerepéről (HL C 363., 2020.10.28., 107. o.).

(23) COM(2020)0661.

(24) ILO, „Global estimates of child labour: Results and trends, 2012-2016”, 2017.

(25) https://www.europol.europa.eu/publications-documents/exploiting-isolation-offenders-and-victims-of-online-child-sexual-abuse-during-covid-19-pandemic

(26) https://www.coe.int/en/web/human-rights-channel/stop-child-sexual-abuse-in-sport

(27) https://data.unicef.org/resources/children-with-disabilities-ensuring-inclusion-in-covid-19-response/

(28) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Asylum_statistics

(29) A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja, 4. éves tevékenységi jelentés.

(30) A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12. o.).

(31) UNICEF, „Reimagining our Future: Building Back Better from COVID-19”, June 2020.

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(33) https://www.europol.europa.eu/activities-services/public-awareness-and-prevention-guides/online-sexual-coercion-and-extortion-crime

(34) https://www.europol.europa.eu/stopchildabuse

(36) https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/justice_scoreboard_2019_en.pdf

(37) A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2003.12.23., 1. o.).

(38) https://rm.coe.int/16800c0a86

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/156

P9_TA(2021)0059

Carles Puigdemont i Casamajó mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem

Az Európai Parlament 2021. március 9-i határozata a Carles Puigdemont i Casamajó mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2020/2024(IMM))

(2021/C 474/17)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a 2020. január 13-án beérkezett, a spanyol Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) elnöke által továbbított, és a spanyol Tribunal Supremo második tanácsának elnöke által a 3/20907/2017. számú különleges eljárással összefüggésben benyújtott, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló 2020. január 10-i kérelemre; tekintettel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló említett kérelemnek a 2020. január 16-i plenáris ülésen való bejelentésére,

—	miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Carles Puigdemont i Casamajót,

—	tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre (1),

—	tekintettel a spanyol Junta Electoral Central (központi választási hivatal) 2019. június 13-i határozatára (2),

—	tekintettel a 2020. január 13-i plenáris ülésen tett bejelentésre, miszerint az Európai Unió Bíróságának 2019. december 19-i ítéletét követően a Parlament tudomásul vette Carles Puigdemont i Casamajó 2019. július 2-i hatállyal való, európai parlamenti képviselővé történő megválasztását,

—	tekintettel a spanyol alkotmány 71. cikkének (1) és (2) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0020/2021),

mivel a spanyol Tribunal Supremo második tanácsának elnöke az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontjára tekintettel és a 3/20907/2017. sz. különleges eljárással – azaz a spanyol büntető törvénykönyv 544. és 545. cikke szerinti zendülés, valamint a spanyol büntető törvénykönyv 252. cikkével összefüggésben értelmezett 432. cikke szerinti közpénzzel való visszaélés bűncselekménye miatt indított büntetőeljárással – összefüggésben kérelmezte Carles Puigdemont i Casamajó európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését;

mivel a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményeket a vád szerint 2017-ben követték el; mivel ebben az ügyben a vádiratot 2018. március 21-én bocsátották ki, és azt a fellebbezéseket elutasító későbbi határozatok is megerősítették; mivel a vizsgálatot 2018. július 9-én végzéssel lezárták, és 2018. október 25-én véglegessé nyilvánították; mivel a 2018. július 9-i végzés megállapította Carles Puigdemont i Casamajó és mások mulasztását, és a bíróság a vele és másokkal szemben folytatott eljárás felfüggesztéséről határozott a tartózkodási helyük megállapításáig;

C.	mivel az Európai Unió Bíróságának 2019. december 19-i ítéletét követően a Parlament tudomásul vette Carles Puigdemont i Casamajó 2019. július 2-i hatállyal való, európai parlamenti képviselővé történő megválasztását;

mivel az európai parlamenti képviselői jogállás 2019. június 13-tól hatályos; mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló tények és büntetőeljárás időpontja megelőzi az európai parlamenti képviselői jogállás megszerzését és annak alapján az európai parlamenti képviselőt megillető mentelmi jog keletkezését;

E.	mivel a Jogi Bizottság tudomásul vette a Carles Puigdemont i Casamajó által az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdése alapján a bizottság tagjai számára benyújtott és az eljárás szempontjából relevánsnak ítélt dokumentumokat;

F.	mivel a bírósági eljárások megfelelőségéről a tagállami hatóságok döntenek;

G.	mivel a nemzeti jogi és igazságszolgáltatási rendszerek méltatása nem az Európai Parlament feladata;

H.	mivel az Európai Parlament nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy értékelje vagy megkérdőjelezze a szóban forgó büntetőeljárásokat folytató nemzeti igazságügyi hatóságok joghatóságát;

I.	mivel a spanyol jog szerint – annak a nemzeti bíróságok általi értelmezése alapján és a szóban forgó tagállam által a Parlamenttel közöltek szerint – a spanyol Tribunal Supremo második tanácsa az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérelmezni jogosult illetékes hatóság;

J.	mivel az eljárások nem az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerinti, az európai parlamenti képviselői megbízatás gyakorlása során kifejtett véleményekre vagy leadott szavazatokra vonatkoznak;

K.	mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

mivel a spanyol alkotmány 71. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképp rendelkezik:

„(1)	A képviselők és a szenátorok feladataik ellátása során kifejtett véleményük tekintetében abszolút sérthetetlenséget élveznek.

(2)	A képviselőket és a szenátorokat mandátumuk ideje alatt mentelmi jog is megilleti és csak a bűncselekmény elkövetésében tetten ért tagok tartóztathatók le. Az adott törvényhozási kamara előzetes engedélye nélkül nem gyanúsíthatók meg és nem vonhatók eljárás alá.”;

mivel a spanyol alkotmány 71. cikkének alkalmazása és különösen a parlamenti képviselői jogállással rendelkező terhelttel szembeni büntetőeljárás lefolytatásához parlamenti engedélyt nem igénylő eljárási szakasz tekintetében lényeges, hogy nincs szükség felfüggesztés iránti kérelemre abban az esetben, ha a terhelt a korábban megindult büntetőeljárás során szerez parlamenti képviselői jogállást, vagy ha a parlamenti képviselő a hivatalos vádemelést követően lép hivatalba; mivel ezért nem szükséges az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja alapján kérelmezni a mentesség felfüggesztését ahhoz, hogy Spanyolország területén intézkedéseket hozzanak;

N.	mivel az Európai Parlamentnek nem feladata a parlamenti képviselők kiváltságaira és mentességeire vonatkozó nemzeti szabályok értelmezése;

O.	mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontja szerint az európai parlamenti képviselők a saját államuktól eltérő tagállam területén mentességet élveznek minden fogvatartási intézkedés és bírósági eljárás alól;

mivel 2019. október 14-én a spanyol Tribunal Supremo második tanácsa elrendelte a „vonatkozó büntetőeljárások lefolytatása céljából a megfelelő nemzeti elfogatóparancs […], európai elfogatóparancs, valamint [kiadatásra] irányuló nemzetközi elfogatóparancs” kiadását Carles Puigdemont i Casamajó ellen, akivel szemben mulasztást állapítottak meg; mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem szerint 2020. január 10-én az e határozat elleni jogorvoslati kérelmet elutasították a felkutatásra, őrizetbe vételre és letartóztatásra vonatkozó nemzeti elfogatóparancsok, valamint a nemzetközi és európai elfogatóparancsok visszavonása tekintetében, és helyt adtak „az Európai Unió Bíróságának 2019. december 19-i ítéletében adott értelmezésnek megfelelően […] a 2019. október 14-i végzéssel és a 2018. október 18-i végzéssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelemnek […] abban a vonatkozásban, hogy [elismerték] a kérelmező(ke)t európai parlamenti képviselői minőségében (minőségükben) megillető, az EUMSZ 7. jegyzőkönyv 9. cikkében előírt mentességeket és kiváltságokat”, valamint arról is döntöttek, hogy kérelmezik az Európai Parlamentnél Carles Puigdemont i Casamajó mentelmi jogának felfüggesztését „annak érdekében, hogy a már korábban kibocsátott […] európai elfogatóparancs(ok) végrehajtása folytatódhasson”, valamint hogy erről tájékoztatják Belgium végrehajtó hatóságát;

mivel az eljárási szabályzat 9. cikkének (8) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság semmilyen esetben sem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, ártatlanságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a képviselőnek tulajdonított vélemény vagy cselekmény indokolja-e büntetőeljárás folytatását, még akkor sem, ha a kérelem vizsgálata során részletesen megismeri az ügy tényállását;

R.	mivel az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

S.	mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

T.	mivel a vád nyilvánvalóan nem Carles Puigdemont i Casamajó európai parlamenti képviselői jogállásához, hanem a katalóniai Generalitat (kormány) elnökeként betöltött korábbi pozíciójához kapcsolódik;

mivel Carles Puigdemont i Casamajó csupán az egyik olyan személy, akivel szemben az adott bűncselekmények miatt büntetőeljárást folytatnak és vádat emeltek, azzal az egyetlen különbséggel, hogy ő jelenleg európai parlamenti képviselőként mentelmi jogot élvez; mivel ezért szem előtt kell tartani, hogy Carles Puigdemont i Casamajó nem az egyetlen olyan személy, akit az adott ügyben büntetőeljárás alá vontak;

mivel az eljárás tárgyát képező cselekményeket 2017-ben követték el, és az adott büntetőeljárást pedig 2018-ban indították meg Carles Puigdemont i Casamajó ellen; mivel ennek alapján nem állítható, hogy a bírósági eljárást azért indították volna, hogy akadályozzák Carles Puigdemont i Casamajó európai parlamenti képviselőként folytatandó jövőbeli politikai tevékenységét, mivel az adott időpontban európai parlamenti képviselői jogállásának megszerzése csupán elméleti és jövőbeli lehetőség volt;

W.	mivel ebben az esetben a Parlament nem talált bizonyítékot fumus persecutionis fennállására, azaz nem merült fel arra utaló tény, hogy a bírósági eljárást a képviselő, következésképpen pedig az Európai Parlament politikai tevékenységének károsítására irányuló szándékkal indították volna;

úgy határoz, hogy az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontja alapján felfüggeszti Carles Puigdemont i Casamajó mentelmi jogát;

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a spanyol hatóságoknak és Carles Puigdemont i Casamajónak.

(1) A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i ítélete, Junqueras Vies, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.

(2) Boletín Oficial del Estado, 142. sz., 2019. június 14., 62477–62478. o.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/159

P9_TA(2021)0060

Antoni Comín i Oliveres mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem

Az Európai Parlament 2021. március 9-i határozata az Antoni Comín i Oliveres mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2020/2025(IMM))

(2021/C 474/18)

Az Európai Parlament,

—

—	miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Antoni Comín i Oliveres-t,

—	tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre (1),

—	tekintettel a spanyol Junta Electoral Central (központi választási hivatal) 2019. június 13-i határozatára (2),

—	tekintettel a 2020. január 13-i plenáris ülésen tett bejelentésre, miszerint az Európai Unió Bíróságának 2019. december 19-i ítéletét követően a Parlament tudomásul vette Antoni Comín i Oliveres 2019. július 2-i hatállyal való, európai parlamenti képviselővé történő megválasztását,

—	tekintettel a spanyol alkotmány 71. cikkének (1) és (2) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0021/2021),

mivel a spanyol Tribunal Supremo második tanácsának elnöke az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontjára tekintettel és a 3/20907/2017. sz. különleges eljárással – azaz a spanyol büntető törvénykönyv 544. és 545. cikke szerinti zendülés, valamint a spanyol büntető törvénykönyv 252. cikkével összefüggésben értelmezett 432. cikke szerinti közpénzzel való visszaélés bűncselekménye miatt indított büntetőeljárással – összefüggésben kérelmezte Antoni Comín i Oliveres európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését;

mivel a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményeket a vád szerint 2017-ben követték el; mivel ebben az ügyben a vádiratot 2018. március 21-én bocsátották ki, és azt a fellebbezéseket elutasító későbbi határozatok is megerősítették; mivel a vizsgálatot 2018. július 9-én végzéssel lezárták, és 2018. október 25-én véglegessé nyilvánították; mivel a 2018. július 9-i végzés megállapította Antoni Comín i Oliveres és mások mulasztását, és a bíróság a vele és másokkal szemben folytatott eljárás felfüggesztéséről határozott a tartózkodási helyük megállapításáig;

C.	mivel az Európai Unió Bíróságának 2019. december 19-i ítéletét követően a Parlament tudomásul vette Antoni Comín i Oliveres 2019. július 2-i hatállyal való, európai parlamenti képviselővé történő megválasztását,

E.	mivel a Jogi Bizottság tudomásul vette az Antoni Comín i Oliveres által az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdése alapján a bizottság tagjai számára benyújtott és az eljárás szempontjából relevánsnak ítélt dokumentumokat;

F.	mivel a bírósági eljárások megfelelőségéről a tagállami hatóságok döntenek;

G.	mivel a nemzeti jogi és igazságszolgáltatási rendszerek méltatása nem az Európai Parlament feladata;

H.	mivel az Európai Parlament nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy értékelje vagy megkérdőjelezze a szóban forgó büntetőeljárásokat folytató nemzeti igazságügyi hatóságok joghatóságát;

I.	mivel a spanyol jog szerint – annak a nemzeti bíróságok általi értelmezése alapján és a szóban forgó tagállam által a Parlamenttel közöltek szerint – a spanyol Tribunal Supremo második tanácsa az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérelmezni jogosult illetékes hatóság;

J.	mivel az eljárások nem az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerinti, az európai parlamenti képviselői megbízatás gyakorlása során kifejtett véleményekre vagy leadott szavazatokra vonatkoznak;

K.	mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

mivel a spanyol alkotmány 71. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképp rendelkezik:

„(1)	A képviselők és a szenátorok feladataik ellátása során kifejtett véleményük tekintetében abszolút sérthetetlenséget élveznek.

(2)	A képviselőket és a szenátorokat mandátumuk ideje alatt mentelmi jog is megilleti és csak a bűncselekmény elkövetésében tetten ért tagok tartóztathatók le. Az adott törvényhozási kamara előzetes engedélye nélkül nem gyanúsíthatók meg és nem vonhatók eljárás alá.”;

N.	mivel az Európai Parlamentnek nem feladata a parlamenti képviselők kiváltságaival és menteségeivel kapcsolatos nemzeti szabályok értelmezése;

O.	mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontja szerint az európai parlamenti képviselők a saját államuktól eltérő tagállam területén mentességet élveznek minden fogvatartási intézkedés és bírósági eljárás alól;

mivel 2019. november 4-én a spanyol Tribunal Supremo második tanácsa elrendelte „a büntetőeljárás elindítása érdekében […] adott esetben nemzeti elfogatóparancs(ok), európai elfogatóparancs(ok), valamint […] [kiadatásra] irányuló nemzetközi elfogatóparancs(ok)” kiadását többek között Antoni Comín i Oliveres ellen, akivel szemben mulasztást állapítottak meg; mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem szerint 2020. január 10-én az e határozat elleni jogorvoslati kérelmet elutasították a felkutatásra, őrizetbe vételre és letartóztatásra vonatkozó nemzeti elfogatóparancsok, valamint a nemzetközi és európai elfogatóparancsok visszavonása tekintetében, és helyt adtak „az Európai Unió Bíróságának 2019. december 19-i ítéletében adott értelmezésnek megfelelően […] a 2019. november 4-i végzéssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelemnek abban a vonatkozásban, hogy [elismerték] a kérelmezőket európai parlamenti képviselői minőségükben megillető, az EUMSZ 7. jegyzőkönyv 9. cikkében előírt mentességeket és kiváltságokat”, valamint arról is döntöttek, hogy kérelmezik az Európai Parlamentnél Antoni Comín i Oliveres mentelmi jogának felfüggesztését „annak érdekében, hogy a már korábban kibocsátott […] európai elfogatóparancsok végrehajtása folytatódhasson”, valamint hogy erről tájékoztatják Belgium végrehajtó hatóságát;

R.	mivel az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

S.	mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

T.	mivel a vád nyilvánvalóan nem Antoni Comín i Oliveres európai parlamenti képviselői pozíciójához, hanem a Govern (Katalán regionális kormány) regionális egészségügyi minisztereként betöltött korábbi pozíciójához kapcsolódik;

mivel Antoni Comín i Oliveres csupán az egyik olyan személy, akivel szemben az adott bűncselekmények miatt büntetőeljárást folytatnak és vádat emeltek, azzal az egyetlen különbséggel, hogy ő jelenleg európai parlamenti képviselőként mentelmi jogot élvez; mivel ezért szem előtt kell tartani, hogy Antoni Comín i Oliveres nem az egyetlen olyan személy, akit az adott ügyben büntetőeljárás alá vontak;

mivel az eljárás tárgyát képező cselekményeket 2017-ben követték el, és az adott büntetőeljárást pedig 2018-ban indították meg Antoni Comín i Oliveres ellen; mivel ennek alapján nem állítható, hogy a bírósági eljárást azért indították volna, hogy akadályozzák Antoni Comín i Oliveres európai parlamenti képviselőként folytatandó jövőbeli politikai tevékenységét, mivel az adott időpontban európai parlamenti képviselői jogállásának megszerzése csupán elméleti és jövőbeli lehetőség volt;

W.	mivel ebben az esetben a Parlament nem talált bizonyítékot fumus persecutionis fennállására, azaz nem merült fel arra utaló tény, hogy a bírósági eljárást a képviselő, következésképpen pedig az Európai Parlament politikai tevékenységének károsítására irányuló szándékkal indították volna;

úgy határoz, hogy az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontja alapján felfüggeszti Antoni Comín i Oliveres mentelmi jogát;

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a spanyol hatóságoknak és Antoni Comín i Oliveres-nek.

(1) A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-iGollnisch kontra Parlament ítélete, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i ítélete, Junqueras Vies, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.

(2) Boletín Oficial del Estado, 142. sz., 2019. június 14., 62477–62478. o.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/162

P9_TA(2021)0061

Clara Ponsatí Obiols mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem

Az Európai Parlament 2021. március 9-i határozata a Clara Ponsatí Obiols mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2020/2031(IMM))

(2021/C 474/19)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a 2020. február 10-én beérkezett, a spanyol Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) elnöke által továbbított, és a spanyol Tribunal Supremo második tanácsának elnöke által a 3/20907/2017. számú különleges eljárással összefüggésben benyújtott, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló 2020. február 4-i kérelemre; tekintettel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló említett kérelemnek a 2020. február 13-i plenáris ülésen való bejelentésére,

—	miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Clara Ponsatí Obiolst,

—	tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre (1),

—	tekintettel a spanyol Junta Electoral Central (központi választási hivatal) 2020. január 23-i határozatára (2),

—

tekintettel az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/937 európai tanácsi határozatra (3) és az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról szóló, az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott, 2019. október 29-i (EU) 2019/1810 európai tanácsi határozatra (4),

—

tekintettel a 2020. február 10-i plenáris ülésen tett bejelentésre, miszerint az Európai Tanács 2018. június 28-i határozatával összhangban és az Egyesült Királyság Európai Unióból való 2020. január 31-i kilépését követően a Parlament tudomásul vette Clara Ponsatí Obiols 2020. február 1-jei hatállyal való, európai parlamenti képviselővé történő megválasztását,

—	tekintettel a spanyol alkotmány 71. cikkének (1) és (2) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0022/2021),

mivel a spanyol Tribunal Supremo második tanácsának elnöke az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontjára tekintettel és a 3/20907/2017. sz. különleges eljárással – azaz a spanyol büntető törvénykönyv 544. és 545. cikke szerinti zendülés bűncselekménye miatt indított büntetőeljárással – összefüggésben kérelmezte Clara Ponsatí Obiols európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését;

mivel a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményeket a vád szerint 2017-ben követték el; mivel ebben az ügyben a vádiratot 2018. március 21-én bocsátották ki, és azt a fellebbezéseket elutasító későbbi határozatok is megerősítették; mivel a vizsgálatot 2018. július 9-én végzéssel lezárták, és 2018. október 25-én véglegessé nyilvánították; mivel a 2018. július 9-i végzés megállapította Clara Ponsatí Obiols és mások mulasztását, és a bíróság a vele és másokkal szemben folytatott eljárás felfüggesztéséről határozott a tartózkodási helyük megállapításáig;

mivel a spanyol Junta Electoral Central ((központi választási hivatal) 2020. január 23-án megválasztottnak nyilvánította Clara Ponsatí Obiolst; mivel az Egyesült Királyság Európai Unióból való 2020. január 31-i kilépését követően a Parlament tudomásul vette Clara Ponsatí Obiols európai parlamenti képviselővé történő megválasztását 2020. február 1-i hatállyal;

mivel az európai parlamenti képviselői jogállás 2020. január 23-tól hatályos; mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló tények és büntetőeljárás időpontja megelőzi az európai parlamenti képviselői jogállás megszerzését és annak alapján az európai parlamenti képviselőt megillető mentelmi jog keletkezését;

E.	mivel a Jogi Bizottság tudomásul vette a Clara Ponsatí Obiols által az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdése alapján a bizottság tagjai számára benyújtott és az eljárás szempontjából relevánsnak ítélt dokumentumokat;

F.	mivel a bírósági eljárások megfelelőségéről a tagállami hatóságok döntenek;

G.	mivel a nemzeti jogi és igazságszolgáltatási rendszerek méltatása nem az Európai Parlament feladata;

H.	mivel az Európai Parlament nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy értékelje vagy megkérdőjelezze a szóban forgó büntetőeljárásokat folytató nemzeti igazságügyi hatóságok joghatóságát;

I.	mivel a spanyol jog szerint – annak a nemzeti bíróságok általi értelmezése alapján és a forgó tagállam által a Parlamenttel közöltek szerint – a spanyol Tribunal Supremo második tanácsa az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérelmezni jogosult illetékes hatóság;

J.	mivel az eljárások nem az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerinti, az európai parlamenti képviselői megbízatás gyakorlása során kifejtett véleményekre vagy leadott szavazatokra vonatkoznak;

K.	mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

mivel a spanyol alkotmány 71. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképp rendelkezik:

„(1)	A képviselők és a szenátorok feladataik ellátása során kifejtett véleményük tekintetében abszolút sérthetetlenséget élveznek.

(2)	A képviselőket és a szenátorokat mandátumuk ideje alatt mentelmi jog is megilleti és csak a bűncselekmény elkövetésében tetten ért tagok tartóztathatók le. Az adott törvényhozási kamara előzetes engedélye nélkül nem gyanúsíthatók meg és nem vonhatók eljárás alá.”;

N.	mivel az Európai Parlamentnek nem feladata a parlamenti képviselők kiváltságaival és menteségeivel kapcsolatos nemzeti szabályok értelmezése;

O.	mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontja szerint az európai parlamenti képviselők a saját államuktól eltérő tagállam területén mentességet élveznek minden fogvatartási intézkedés és bírósági eljárás alól;

R.	mivel az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

S.	mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

T.	mivel a vád nyilvánvalóan nem Clara Ponsatí Obiols európai parlamenti képviselői pozíciójához, hanem a Govern (Katalán regionális kormány) regionális oktatási minisztereként betöltött korábbi pozíciójához kapcsolódik;

mivel Clara Ponsatí Obiols azon személyek csoportjának tagjai közé tartozik, akik hasonló helyzetben vannak a szóban forgó bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások és vádak tekintetében, azzal az egyetlen különbséggel, hogy ő jelenleg európai parlamenti képviselőként mentelmi jogot élvez; mivel ezért szem előtt kell tartani, hogy Clara Ponsatí Obiols nem az egyetlen olyan személy, akit az adott ügyben büntetőeljárás alá vontak;

mivel az eljárás tárgyát képező cselekményeket 2017-ben követték el, és az adott büntetőeljárást pedig 2018-ban indították meg Clara Ponsatí Obiols ellen; mivel ennek alapján nem állítható, hogy a bírósági eljárást azért indították volna, hogy akadályozzák Clara Ponsatí Obiols európai parlamenti képviselőként folytatandó jövőbeli politikai tevékenységét, mivel az adott időpontban európai parlamenti képviselői jogállásának megszerzése csupán elméleti és jövőbeli lehetőség volt;

W.	mivel ebben az esetben a Parlament nem talált bizonyítékot fumus persecutionis fennállására, azaz nem merült fel arra utaló tény, hogy a bírósági eljárást a képviselő, következésképpen pedig az Európai Parlament politikai tevékenységének károsítására irányuló szándékkal indították volna;

úgy határoz, hogy az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének b) pontja alapján felfüggeszti Clara Ponsatí Obiols mentelmi jogát;

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a spanyolországi hatóságoknak és Clara Ponsatí Obiolsnak.

(1) A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-iGollnisch kontra Parlament ítélete, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C 163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-iGollnisch kontra Parlament ítélete, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-iJunqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.

(2) Boletín Oficial del Estado, 21. sz., 2020. január 24., 7441–7442. o.

(3) HL L 165. I, 2018.7.2., 1. o.

(4) HL L 278. I, 2019.10.30., 1. o.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/165

P9_TA(2021)0062

Valter Flego mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem

Az Európai Parlament 2021. március 9-i határozata a Valter Flego mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2020/2054(IMM))

(2021/C 474/20)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a horvát köztársaságbeli Rijeka megyei bíróság tanácsának elnöke által 2020. február 19-én a Rijeka megyei büntetőbíróság előtt folyamatban lévő büntetőeljárással összefüggésben eljuttatott és 2020. március 26-án a plenáris ülésen bejelentett, a Valter Flego mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

—	tekintettel arra, hogy Valter Flego lemondott az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdése értelmében őt megillető, meghallgatáshoz való jogról,

—	tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre (1),

—	tekintettel a Horvát Köztársaság alkotmányának 75. cikkére, valamint a horvát parlament eljárási szabályzata 23–28. cikkére;

—	tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0023/2021),

A.	mivel a Rijeka megyei büntetőbíróság tanácsának elnöke kérelmet nyújtott be Valter Flego parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére a büntető törvénykönyv 291. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti hivatali visszaélés bűncselekménye miatt ellene folyamatban lévő eljárás keretében (2);

B.	mivel a vád szerint a horvátországi Buzet város polgármestereként 2010. április 1-jétől2013. május 30-ig elősegítette jogellenes bérpótlékok önmaga, polgármester-helyettese, a polgármesteri hivatal igazgatója és három másik igazgató részére történő kifizetését;

C.	mivel Valter Flegót a 2019. májusi választásokon európai parlamenti képviselővé választották;

D.	mivel a feltételezett cselekmény az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazásában nem Valter Flego európai parlamenti képviselői feladatának ellátása során kinyilvánított véleményével vagy leadott szavazataival kapcsolatos;

E.	mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

mivel a Horvát Köztársaság alkotmánya 75. cikkének (2) és (3) bekezdése a következőképp rendelkezik:

„A horvát parlamentben kifejtett vélemény vagy leadott szavazat miatt képviselő nem vonható büntetőeljárás alá, nem vehető őrizetbe, illetve nem büntethető.

A horvát parlament jóváhagyása nélkül képviselőt nem lehet őrizetbe venni, és ellene büntetőeljárást sem lehet indítani”;

G.	mivel a feltételezett bűncselekmény nincs egyértelmű és közvetlen kihatással Valter Flego európai parlamenti képviselői feladatainak ellátására;

H.	mivel kizárólag a Parlament hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy egy konkrét esetben felfüggeszti-e a mentelmi jogot vagy sem; mivel a Parlament a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos döntése meghozatalánál észszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját (3);

I.	mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

J.	mivel a Valter Flegónak felrótt cselekményekre európai parlamenti képviselővé való megválasztása előtt került sor;

K.	mivel ebben az esetben a Parlament nem talált bizonyítékot fumus persecutionis fennállására, azaz tényszerű bizonyítékot arra, hogy a jogi eljárást esetleg azzal a mögöttes szándékkal indították volna, hogy aláássák a képviselő politikai, ezen belül európai parlamenti képviselői tevékenyégét;

L.	mivel egyrészt a Parlamentet nem lehet bíróságként kezelni, másrészt a parlamenti képviselőt a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás keretében nem lehet „vádlottnak” tekinteni (4);

úgy határoz, hogy felfüggeszti Valter Flego mentelmi jogát;

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az illetékes horvát hatóságoknak és Valter Flegónak.

(1) A Bíróság 2008. október 21-iMarra kontra De Gregorio és Clemente ítélete, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-iGollnisch kontra Parlament ítélete, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-iPatriciello ítélete, C 163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-iGollnisch kontra Parlament ítélete, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-iJunqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.

(2) Horvát hivatalos közlöny, 125/11, 144/12, 56/15, 61/15, 101/17, 118/2018 és 126/2019.

(3) A Törvényszék 2008. október 15-iMote kontra Parlament ítélete, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440, 28. pont.

(4) A Törvényszék 2019. április 30-iBriois kontra Parlament ítélete, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/167

P9_TA(2021)0063

Nuno Melo mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem

Az Európai Parlament 2021. március 9-i határozata a Nuno Melo mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2020/2050(IMM))

(2021/C 474/21)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel a João Nuno Lacerda Teixeira de Melo mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre, amelyet a Tribunal Judicial da Comarca de Braga, Juízo de Instrução Criminal de Guimarães, Juiz 2 [Bragai Kerületi Bíróság, Guimarãesi Büntetőbíróság, 2. tanács] nyújtott be 2020. február 6-án, az ugyanezen bírósághoz benyújtott magánvád nyomán indult büntetőeljárás keretében (eljárási szám: 1039/17.2T9VNF), és amelyet a 2020. március 9-i plenáris ülésen jelentettek be,

—	miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Nuno Melót,

—	tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre (1),

—	tekintettel a Portugál Köztársaság alkotmánya 157. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0024/2021),

mivel a jelen eljárásban illetékes bíró kérte Nuno Melo európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését annak érdekében, hogy sértett/magánfél minőségében részt vehessen az ügy tényállásával összefüggésben és ugyanazon felek részvételével az igazság megállapításához elengedhetetlennek minősülő eljárásokban, a jelen üggyel vagy más, már folyamatban lévő vagy később megindítandó ügyekkel összefüggésben;

B.	mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke értelmében a vizsgálat nem Nuno Melo európai parlamenti képviselői feladatának ellátása során kinyilvánított véleményével vagy leadott szavazataival kapcsolatos;

C.	mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

mivel a Portugál Köztársaság alkotmánya 157. cikkének (2) bekezdése szerint a nemzetgyűlés engedélye szükséges ahhoz, hogy egy képviselőt tanúként vagy gyanúsítottként kihallgassanak, és mivel ugyanezen bekezdés ugyanakkor kimondja, hogy az ilyen engedélyt hivatalból meg kell adni abban az esetben, ha komoly és egybehangzó bizonyítékok állnak rendelkezésre három évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésére;

mivel Nuno Melo a jelen ügyet azzal indította, hogy büntetőeljárást indított João Quadros ellen olyan cselekmények miatt, amelyek prima facie magukban foglalhatják a portugál büntető törvénykönyv 180. cikkének (1) bekezdése, 181. cikkének (1) bekezdése, valamint 183. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése által említett és szankcionált több becsületsértési és rágalmazási vétség elkövetését;

mivel az eljárási szabályzat 9. cikkének (8) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemények vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez;

G.	mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

H.	mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

I.	mivel a Parlament nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis-ra, azaz arra, hogy komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy az eljárást a képviselőnek és rajta keresztül az Európai Parlamentnek szánt politikai kár okozása céljából kezdeményezték volna;

úgy határoz, hogy felfüggeszti Nuno Melo mentelmi jogát;

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az illetékes portugál hatóságoknak és Nuno Melónak.

(1) A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i Junqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/169

P9_TA(2021)0064

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a Covid19-világjárvány és az azzal kapcsolatos intézkedések által a gyümölcs- és zöldség-, valamint a borágazatban okozott piaci zavarok kezelése

Az Európai Parlament határozata a Covid19-világjárvány és az azzal kapcsolatos intézkedések által a gyümölcs- és zöldség-, valamint a borágazatban okozott piaci zavarok kezelése érdekében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseitől eltérő rendkívüli, ideiglenes intézkedésekről szóló (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló, 2021. január 28-i (EU) 2021/95 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2021)00368 – 2021/2531(DEA))

(2021/C 474/22)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az (EU) 2021/95 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (1),

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2021. február 24-i levélre,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

—	tekintettel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 219. cikke (1) bekezdésére és 228. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 111. cikkének (6) bekezdésére,

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság határozatra irányuló ajánlására,

—	tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzata 111. cikke (6) bekezdésének harmadik és negyedik francia bekezdésében említett határidőn belül – amely 2021. március 9-én járt le – nem érkezett kifogás,

tekintettel erre a rendkívül súlyos piaci zavarra és arra, hogy többek között a borágazatban több nehéz körülmény is fennáll abból fakadóan, hogy az Egyesült Államok 2019 októberében vámot vetett ki az uniós borok behozatalára, és amelyek a Covid19-világjárvány miatt jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedések miatt továbbra is fennállnak, valamennyi tagállam mezőgazdasági termelői rendkívüli nehézségekkel szembesültek a támogatási programok keretében végrehajtott műveletek tervezése, végrehajtása és alkalmazása során;

mivel ezen együttes körülmények példátlan jellegének fényében a Bizottság 2020. április 30-án elfogadta az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (3), amely a Covid19-világjárvány által a gyümölcs- és zöldségágazatban, valamint a borágazatban okozott piaci zavarok kezelése érdekében rugalmassági mechanizmusokról és az 1308/2013/EU rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérések engedélyezéséről rendelkezik;

C.	mivel ezen intézkedések hasznosságának ellenére a borágazatban nem állt helyre a kereslet és kínálat egyensúlya, és a jelenlegi Covid19-világjárvány miatt várhatóan erre rövid és középtávon valószínűleg nem is kerül sor;

mivel a Covid19-világjárvány előreláthatólag a 2021. évi pénzügyi év jelentős részében is folytatódni fog, a Bizottság az (EU) 2021/95 felhatalmazáson alapuló rendeletben azt javasolta, hogy 2021. október 15-ig hosszabbítsák meg az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott intézkedések alkalmazását;

mivel e folyamatos rugalmassági mechanizmusok és eltérések gyors végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek hatékonynak és eredményesnek bizonyuljanak a támogatási programok működtetésével kapcsolatos nehézségek kezelésében, a további gazdasági veszteségek megelőzésében, valamint a borágazatban a piaci helyzet és az ott jelentkező zavarok kezelésében;

kijelenti, hogy nem emel kifogást az (EU) 2021/95 felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 31., 2021.1.29., 198. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. április 30.) a Covid19-világjárvány és az azzal kapcsolatos intézkedések által a gyümölcs- és zöldség-, valamint a borágazatban okozott piaci zavarok kezelése érdekében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseitől eltérő rendkívüli, ideiglenes intézkedésekről (HL L 140., 2020.5.4., 6. o.).

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/171

P9_TA(2021)0065

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: pénzügyi hozzájárulás a méhészeti ágazatban

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2015/1366 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a méhészeti ágazatban a pénzügyi hozzájárulás elosztásának alapja tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. február 1-jei felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ellenzésének mellőzésére (C(2021)00429 – 2021/2535(DEA))

(2021/C 474/23)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletére (C(2021)00429),

—	tekintettel a Bizottság 2021. február 12-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem ellenzi a felhatalmazáson alapuló rendeletet,

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2021. február 24-i levélre,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

—	tekintettel az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 56. cikke (1) bekezdésére és 227. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 111. cikkének (6) bekezdésére,

—	tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság határozatra irányuló ajánlására,

—	tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzata 111. cikke (6) bekezdésének harmadik és negyedik francia bekezdésében említett határidőn belül – amely 2021. március 9-én járt le – nem érkezett kifogás,

A.	mivel az (EU) 2020/2220 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (átmeneti rendelet), amely az 1308/2013/EU rendeletet a méhészeti programokhoz nyújtott uniós hozzájárulás 2021-re és 2022-re való meghosszabbításával módosította, csak 2020. december 29-én lépett hatályba;

mivel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság a méhészeti programokra szánt uniós hozzájárulás évi 60 000 000 EUR-ra való növelését javasolta a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat VIII. mellékletében határozva meg a tagállami előirányzatokat (3); e bizottsági javaslatban az uniós hozzájárulás tagállamok közötti elosztásának alapja a 2017–2019-es méhészeti programokra szánt uniós források elosztása volt, amelyet a tagállamok által a 2014–2016. évi méhészeti programokra vonatkozóan 2013-ban bejelentett méhkaptárak száma alapján határoztak meg;

mivel az említett COM(2018)0392 bizottsági javaslattal való összhang biztosítása, valamint a méhészeti programok 2021-es és 2022-es, illetve 2023-tól esedékes előirányzatai közötti koherencia biztosítása, valamint a tagállamok számára bizonyosság biztosítása és a méhészeti programok jóváhagyásának megkönnyítése érdekében alapvető fontosságú, hogy ezt a felhatalmazáson alapuló rendeletet a lehető leghamarabb közzétegyék;

kijelenti, hogy nem ellenzi a felhatalmazáson alapuló rendeletet;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2220 rendelete (2020. december 23.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben és 2022-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról és az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és a 2021-ben és 2022-ben való alkalmazás tekintetében, valamint az 1308/2013/EU rendeletnek a források és az ilyen támogatások 2021-re és 2022-re vonatkozó elosztása tekintetében történő módosításáról (HL L 437., 2020.12.28., 1. o.).

(3) COM(2018)0392.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/173

P9_TA(2021)0066

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítása és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények alkategóriáinak meghatározása

Az Európai Parlament határozata a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények alkategóriáinak meghatározására alkalmazott módszertan részletes leírására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló 2021. február 11-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzéséről (C(2021)0772 – 2021/2561(DEA))

(2021/C 474/24)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2021)0772),

—	tekintettel a Bizottság 2021. február 18-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló rendelet ellen,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2021. március 4-i levélre,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

—

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (tőkekövetelmény-irányelv) és különösen annak 131. cikke (18) bekezdésére és 149. cikkére,

—

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) (EBH) által, az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 10. cikke alapján, 2020. november 4-én benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetre,

—	tekintettel eljárási szabályzata 111. cikkének (6) bekezdésére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

—	tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzata 111. cikke (6) bekezdésének harmadik és negyedik francia bekezdésében említett határidőn belül – amely 2021. március 9-én járt le – nem érkezett kifogás,

mivel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) 2018 júliusában közzétette a globálisan rendszerszempontból jelentős bankok értékelésére vonatkozó felülvizsgált módszertant; mivel a globálisan rendszerszempontból jelentős bankok értékelésére vonatkozó módszertan ezen módosításainak tükröződniük kell az 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) is; mivel az (EU) 2019/878 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) módosította a tőkekövetelmény-irányelv 131. cikkét, és ezeket a változásokat az 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek is tükröznie kell;

mivel a tőkekövetelmény-irányelv módosításai 2020. december 29-én léptek hatályba, de nem határoznak meg határidőt a módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktus benyújtására; mivel az EBH 2020. november 4-én benyújtotta a Bizottságnak a szabályozástechnikai standardok módosításának tervezetét; mivel a Bizottság célja, hogy a szabályozástechnikai standardok módosításának tervezetében meghatározott további uniós módszertant már a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények (a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény (G-SII) az Unióban a globálisan rendszerszempontból jelentős intézmény (GSIB) megfelelője) 2021. évi azonosítási eljárásában alkalmazza, amelyet az EBH 2021 áprilisában indít el (a 2020 végi adatok alapján), és 2021 novemberében fejez be;

mivel a felhatalmazáson alapuló rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie annak érdekében, hogy biztosítsa a Bizottság azon célját, hogy lehetővé tegye a kiegészítő uniós módszertan alkalmazását a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények módosított tőkekövetelmény-irányelv szerinti első, 2021. évi azonosítási eljárásában; mivel a 2021 áprilisában kezdődő eljárás jogbiztonságának garantálása érdekében a felhatalmazáson alapuló módosító rendeletnek eddig az időpontig hatályba kell lépnie;

kijelenti, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló rendelet ellen;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(2) HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

(3) A Bizottság 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 8.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények alkategóriáinak meghatározására alkalmazott módszertan részletes leírására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 330., 2014.11.15., 27. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/878 irányelve (2019. május 20.) a 2013/36/EU irányelvnek a mentesített szervezetek, a pénzügyi holding társaságok, a vegyes pénzügyi holding társaságok, a javadalmazás, a felügyeleti intézkedések és hatáskörök, valamint a tőkefenntartási intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 253. o.)

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/175

P9_TA(2021)0067

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: az Egységes Szanálási Testület igazgatási kiadásaihoz nyújtott hozzájárulások befizetésére vonatkozó rendelkezések

Az Európai Parlament határozata az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Egységes Szanálási Testület igazgatási kiadásaihoz nyújtott hozzájárulások befizetésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló 2021. február 11-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzéséről (C(2021)0766 – 2021/2562(DEA))

(2021/C 474/25)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2021)0766),

—	tekintettel a Bizottság 2021. február 16-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2021. március 4-i levélre,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

—

tekintettel a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 65. cikke (5) bekezdésére és 93. cikke (6) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 111. cikkének (6) bekezdésére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra vonatkozó ajánlására,

—	tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzata 111. cikke (6) bekezdésének harmadik és negyedik franciabekezdésében említett határidőn belül – amely 2021. március 9-én járt le – nem érkezett kifogás,

mivel az Egységes Szanálási Testület (a továbbiakban: a testület) az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) említett egyéni éves hozzájárulások kiszámítása során azokra az adatokra támaszkodik, amelyeket az EKB az Egységes Szanálási Mechanizmus hatálya alá tartozó szervezetektől gyűjt a teljes eszközállományra és a teljes kockázati kitettségre vonatkozóan az 1163/2014/EU európai központi banki rendeletben (3) említett felügyeleti díjak kiszámítása céljából; mivel az 1163/2014/EU rendeletet az (EU) 2019/2155 európai központi banki rendelet (4) módosította, és ezáltal az éves felügyeleti díjak EKB részére történő előzetes megfizetését előíró helyett olyan beszedési módszert ír elő, amely csak a vonatkozó díjfizetési időszak végét követően írja elő a felügyeleti díjak felszámítását;

mivel az EKB e módosításai szükségessé teszik az adattovábbításra és az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti hozzájárulási értesítések kibocsátására vonatkozó határidők módosítását annak érdekében, hogy fenntartsák a koherenciát a testület hozzájárulások előzetes beszedésére vonatkozó rendszere és az EKB új rendszere között, valamint hogy a testület folytathassa az éves hozzájárulások kiszámítását és előzetes beszedését;

C.	mivel a felhatalmazáson alapuló rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, mivel a testületnek átmeneti intézkedéseket kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az év kezdete után a lehető leghamarabb beszedhesse a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó igazgatási kiadásaihoz való hozzájárulásokat;

kijelenti, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló rendelet ellen;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 225., 2014.7.30., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 14.) az Egységes Szanálási Testület igazgatási kiadásaihoz nyújtott hozzájárulások végleges rendszeréről (HL L 337., 2017.12.19., 6. o.).

(3) Az Európai Központi Bank 1163/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a felügyeleti díjakról (EKB/2014/41) (HL L 311., 2014.10.31., 23. o.).

(4) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/2155 rendelete (2019. december 5.) a felügyeleti díjakról szóló 1163/2014/EU rendelet módosításáról (EKB/2019/37) (HL L 327., 2019.12.17., 70. o.).

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/177

P9_TA(2021)0068

Az InvestEU program ***I

Az Európai Parlament 2021. március 9-i jogalkotási állásfoglalása az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020)0403 – C9-0158/2020 – 2020/0108(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 474/26)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0403),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 173. cikkére és 175. cikkének harmadik bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0158/2020),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2020. július 15-i véleményére (1),

—	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2020. december 17-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 58. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0203/2020),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (2);

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 364., 2020.10.28., 139. o.

(2) Ez az álláspont lép a 2020. november 13-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0306).

P9_TC1-COD(2020)0108

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. március 9-én került elfogadásra az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról szóló (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/523 rendelettel.)

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/179

P9_TA(2021)0069

A 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program („az EU az egészségügyért program”) ***I

Az Európai Parlament 2021. március 9-i jogalkotási állásfoglalása a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program („az EU az egészségügyért program”) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020)0405 – C9-0152/2020 – 2020/0102(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 474/27)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0405),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 168. cikkének (5) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0152/2020),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2020. szeptember 18-i véleményére (1),

—	tekintettel a Régiók Bizottságának 2020. október 14-i véleményére (2),

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2020. december 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában benyújtott véleményére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A9-0196/2020),

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot (3);

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 429., 2020.12.11., 251. o.

(2) HL C 440., 2020.12.18., 131. o.

(3) Ez az álláspont lép a 2020. november 13-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0304).

P9_TC1-COD(2020)0102

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. március 9-én került elfogadásra a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program (az „EU az egészségért program”) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/522 rendelettel.)

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/181

P9_TA(2021)0070

Vám program ***II

Az Európai Parlament 2021. március 10-i jogalkotási állásfoglalása a vámügyi együttműködést szolgáló Vám program létrehozásáról és az 1294/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (05265/1/2021 – C9-0091/2021 – 2018/0232(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

(2021/C 474/28)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05265/1/2021 – C9-0091/2021),

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére (1),

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2018)0442) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára (2),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

—	tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra,

—	tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

—	tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A9-0038/2021),

egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

megállapítja, hogy a jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogi aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 45. o.

(2) Elfogadott szövegek, 2019.4.16., P8_TA(2019)0385.

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/182

P9_TA(2021)0072

Az adózás területén történő közigazgatási együttműködés *

Az Európai Parlament 2021. március 10-i jogalkotási állásfoglalása az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2020)0314 – C9-0213/2020 – 2020/0148(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

(2021/C 474/29)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0314),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. és 115. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C9-0213/2020),

—	tekintettel eljárási szabályzata 82. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0015/2021),

jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás 1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)

Az adózási átláthatóság területén születő új uniós kezdeményezésekre reagálva az utóbbi években többször is sor került a 2011/16/EU tanácsi irányelv (21) módosítására. Ezek a változások elsősorban adatszolgáltatási kötelezettségeket vezettek be, amelyeket a pénzügyi számlákkal, a határokon átnyúló feltételes adómegállapításokkal és az előzetes ármegállapításokkal kapcsolatos információk többi tagállammal való közlése, országonkénti jelentéstétel és a kötelező adatszolgáltatással érintett, határokon átnyúló megállapodások követtek. Ilyen módon ezek a módosítások kiterjesztették az automatikus információcsere hatályát. Az adóhatóságok immár szélesebb körű együttműködési eszközökkel rendelkeznek az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés formáinak felismeréséhez és kezeléséhez.

(1)

Módosítás 2

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a)

Az együttműködési eszközök szélesebb köre, a digitális átállás és a nemzeti hatóságok közötti együttműködés fokozása érdekében képzett emberi erőforrásokra és megfelelő pénzügyi forrásokra van szükség. E célból a javasolt változtatásokat megfelelő szintű beruházásoknak kell kísérniük, elsősorban az informatika és a digitális infrastruktúra, valamint a szakmai képzés terén. Végső soron pedig fejleszteni kell a tagállamoknak a beérkező pénzügyi információk feldolgozására rendelkezésre álló kapacitását, valamint növelni kell az adóhatóságok pénzügyi, emberi és számítástechnikai erőforrásait.

Módosítás 3

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)

A Bizottság az elmúlt években figyelemmel kísérte a 2011/16/EU irányelv (22) alkalmazását, és 2019-ben befejezte annak értékelését. Noha jelentős fejlesztések történtek az automatikus információcsere területén, továbbra is javítani kell az információcsere és a közigazgatási együttműködés minden formájára vonatkozó meglévő rendelkezéseket.

(2)

Módosítás 4

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)

A 2011/16/EU irányelv 5. cikke értelmében a megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság közöl a megkereső hatósággal minden olyan információt, amely a birtokában van, vagy amelyet közigazgatási vizsgálatok eredményeként megszerez, és amely előreláthatólag fontos az irányelv hatálya alá tartozó adókra vonatkozó tagállami nemzeti jogszabályok igazgatása és végrehajtása szempontjából. Az információcsere eredményességének biztosítása és a megkeresések indokolatlan elutasításának megakadályozása, valamint mind az adóhatóságok, mind az adófizetők számára a jogi egyértelműség és bizonyosság biztosítása érdekében pontosan meg kell határozni az előrelátható fontosság követelményét. Ebben az összefüggésben pontosítani kell azt is, hogy az előrelátható fontosság követelménye nem alkalmazandó a kiegészítő információk iránt a 2011/16/EU irányelv 8a. cikke szerint benyújtott olyan megkeresésekre, amelyek a határokon átnyúló feltételes adómegállapításokkal vagy előzetes ármegállapításokkal kapcsolatosak.

(3)

A 2011/16/EU irányelv 5. cikke értelmében a megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság közöl a megkereső hatósággal minden olyan információt, amely a birtokában van, vagy amelyet közigazgatási vizsgálatok eredményeként megszerez, és amely előreláthatólag fontos az irányelv hatálya alá tartozó adókra vonatkozó tagállami nemzeti jogszabályok igazgatása és végrehajtása szempontjából. Az információcsere eredményességének biztosítása és a megkeresések indokolatlan elutasításának megakadályozása, valamint mind az adóhatóságok, mind az adófizetők számára a jogi egyértelműség és bizonyosság biztosítása érdekében pontosan meg kell határozni az előrelátható fontosság követelményét az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban, amely kimondja, hogy az „előrelátható fontosság” kifejezés célja, hogy a lehető legszélesebb körben biztosítsa az adóügyi információcserét . Ebben az összefüggésben pontosítani kell azt is, hogy az előrelátható fontosság követelménye nem alkalmazandó a kiegészítő információk iránt a 2011/16/EU irányelv 8a. cikke szerint benyújtott olyan megkeresésekre, amelyek a határokon átnyúló feltételes adómegállapításokkal vagy előzetes ármegállapításokkal kapcsolatosak.

Módosítás 5

Irányelvre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a)

Az Uniónak és a tagállamoknak Unió-szerte biztosítaniuk kell a büntetőjogi és más természetű szankciók harmonizált rendszerét annak megakadályozása érdekében, hogy a platformüzemeltetők kihasználják a joghézagokat és a tagállamok adórendszerei közötti különbségeket. A szabályok megsértése esetén mérlegelni kell a pénzügyi szankciók és a közbeszerzési szerződésekből való kizárás lehetőségét. Szélsőséges és ismétlődő esetekben lehetőséget kell biztosítani a platformüzemeltető működési engedélyének visszavonására.

Módosítás 6

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a)	Az adófizetők megfelelő és teljes körű tájékoztatása érdekében a tagállamok illetékes hatóságainak közzé kell tenniük azokat a jövedelemkategóriákat, amelyek tekintetében az információkat automatikusan megosztják más tagállamok és harmadik országok vagy joghatóságok illetékes hatóságaival.

Módosítás 7

Irányelvre irányuló javaslat

4 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4b)

A harmadik országokat érintő, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információkat ezen országok adóhatóságai számára is hozzáférhetővé kell tenni. Ez a követelmény különösen a fejlődő országok esetében fontos, amelyek gyakran korlátozottabb hozzáféréssel rendelkeznek az adóügyi információk cseréjére szolgáló nemzetközi rendszerekhez.

Módosítás 8

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6a)

Az adózók megfelelő azonosítása elengedhetetlen az adóhatóságok közötti eredményes információcsere szempontjából. Minden, az 2011/16/EU irányelv által előírt esetben rendelkezésre kell bocsátani egy adóazonosító számot, és létre kell hozni egy európai adóazonosító számot, amely a legjobb eszközt biztosítja ehhez az azonosításhoz. Az európai adóazonosító szám segítségével bármely harmadik fél gyorsan, könnyen és helyesen azonosíthatja és rögzítheti az adóazonosító számokat a határokon átnyúló ügyletekben, és ez alapja lehet a tagállami adóhatóságok közötti eredményes automatikus információcserének.

Módosítás 9

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)

Az adóhatóságok gyakran kérnek információt a digitális platformok üzemeltetőitől. Ez a platform üzemeltetői számára jelentős adminisztratív és megfelelési költségeket okoz. Ugyanakkor néhány tagállam egyoldalú jelentéstételi kötelezettséget rótt ki, amely további adminisztratív terhet ró a platformüzemeltetőkre, mivel nekik az adatszolgáltatás kapcsán számos nemzeti szabványt be kell tartaniuk. Ezért alapvető fontosságú, hogy a szabványosított adatszolgáltatási kötelezettség az egész belső piacra vonatkozzon. Ez a szabványosítás alapvető fontosságú az alábbi három fő célkitűzés előmozdításához: minimalizálni kell a gazdasági szereplők megfelelési költségeit, növelni kell a nemzeti hatóságok hatékonyságát, és csökkenteni kell a bürokráciát mind az adófizetők, mind az adóhatóságok számára.

Módosítás 10

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7a)

A gazdaság digitalizálása az Unió jövőbeli gazdasági és növekedési stratégiájának egyik sarokköve. Az Uniónak vonzó terepet kell biztosítania a digitális vállalkozások számára, különösen kereskedelmi, innovációs és foglalkoztatási potenciáljuk szempontjából. A digitális javak azonban rendszerint immateriálisak, és erős mobilitás jellemző rájuk, és ezért jobban ki vannak téve az agresszív adótervezési gyakorlatoknak, mivel számos üzleti modell esetében nincs szükség fizikai infrastruktúrára ahhoz, hogy lebonyolódjon az ügyfelekkel folytatott ügylet, és nyereség jöjjön létre. Mindezek miatt kérdéses, hogy megfelelők-e a hagyományos iparágakra tervezett uniós társasági adózási modellek, többek között az értékelési és számítási kritériumok tekintetében, amelyeket újra lehetne gondolni annak érdekében, hogy igazodjanak a 21. század üzleti tevékenységekhez. Emellet ez olyan helyzetet eredményez, amelyben az online értékesítők és a platformokon keresztül működő értékesítők profitálhatnak abból a lehetőségből, hogy olyan bevételekre tegyenek szert, amelyeket nem teljes körűen vallanak be, ezért nagy a kockázata annak, hogy továbbra is részben vagy egészében kikerülik az adózást.

Módosítás 11

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)

Tekintettel a digitális platformok digitális jellegére és rugalmasságára, az adatszolgáltatási kötelezettségnek ki kell terjednie azokra a platformüzemeltetőkre is, amelyek kereskedelmi tevékenységet folytatnak az Unióban, de egyetlen tagállamban sem rendelkeznek adóilletőséggel, nem valamely tagállamban jegyezték be ezeket, valamint üzletvezetésük helye vagy állandó telephelyük sem valamely tagállamban található. Ez biztosítaná az egyenlő versenyfeltételeket a platformok között, és megakadályozná a tisztességtelen versenyt. Ennek megkönnyítése érdekében a belső piacon való működés érdekében a külföldi platformok egyetlen tagállamban kötelesek regisztrálni és adatokat szolgáltatni.

(13)

Módosítás 12

Irányelvre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14a)

Tekintettel az egyre inkább digitalizált és globalizált gazdaság összetett és olyan kihívásokkal rendelkező dimenzióira, mint például a kriptoeszközök, meg kell erősíteni a nemzeti adóhatóságok közötti együttműködést ezen a területen. Fontos lenne a kriptoeszközök egyértelmű meghatározása – az OECD-n és a Pénzügyi Akció Munkacsoporton belül folyó munkát figyelembe véve – az adókijátszás elleni küzdelem megerősítése és a méltányos adóztatás előmozdítása érdekében. A FATF elfogadta a virtuális valuta tág meghatározását, és azt javasolta, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek hatályát terjesszék ki minden olyan természetes vagy jogi személyre, aki/amely többek között kriptoeszközök közötti cseretevékenységet és kriptoeszközök átutalását végzi, valamint részt vesz elsődleges tokenkibocsátáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokban, illetve azokkal rendelkezik. A kriptovaluták elterjedése aktuális kérdés, amelyet a szubszidiaritás és az arányosság elve alapján az igazgatási együttműködés fokozására irányuló valamennyi erőfeszítés során figyelembe kell venni. Tekintettel továbbá a globális technológiai fejlődésre, olyan fejlett felügyeleti mechanizmusokra van szükség, amelyek szoros kapcsolatban állnak az illetékes bűnmegelőzési szervekkel.

Módosítás 13

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)

Az adókijátszás és az adókikerülés megakadályozásának céljának megvalósulása azzal lenne biztosítható, ha a digitális platformok üzemeltetőinek korai szakaszban kellene adatokat szolgáltatnia a platformon keresztül megszerzett jövedelmekről, még mielőtt a nemzeti adóhatóság elkészíti az éves adómegállapítást. A tagállami adóhatóságok munkájának megkönnyítése érdekében a benyújtott információkat a benyújtást követő egy hónapon belül ki kell cserélni. Az automatikus információcsere megkönnyítése és a források hatékonyabb felhasználásának elősegítése érdekében az információcserének az Unió által kifejlesztett, meglévő közös kommunikációs hálózaton (CCN) keresztül kell történnie.

(15)

Az adókijátszás és az adókikerülés megakadályozásának céljának megvalósulása azzal lenne biztosítható, ha a digitális platformok üzemeltetőinek korai szakaszban kellene adatokat szolgáltatnia a platformon keresztül megszerzett jövedelmekről, még mielőtt a nemzeti adóhatóság elkészíti az éves adómegállapítást. A tagállami adóhatóságok munkájának megkönnyítése érdekében a benyújtott információkat a indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb a benyújtást követő egy hónapon belül ki kell cserélni. Az automatikus információcsere megkönnyítése és a források hatékonyabb felhasználásának elősegítése érdekében az információcserének az Unió által kifejlesztett, meglévő közös kommunikációs hálózaton (CCN) keresztül kell történnie. A digitális infrastruktúrának ellenállóképesnek kell lennie, és garantálnia kell a legmagasabb szintű biztonságot.

Módosítás 14

Irányelvre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15a)

Ennek az irányelvnek biztosítania kell, hogy az illetékes hatóságok hozzáférjenek a bérleti szerződések időtartamára vonatkozó adatokhoz, amennyiben a rövid távú ingatlanbérlés időben korlátozott, hogy megkönnyítsék e korlátozások végrehajtását és a bérleti díjak Unión belüli emelkedésének ellenőrzését.

Módosítás 15

Irányelvre irányuló javaslat

15 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15b)

Bátorítani kell az olyan egyéneket, akik hozzáférnek a nemzetközi nagyvállalatoknak az adókijátszással és az adókikerüléssel kapcsolatos bizalmas adózási információihoz, hogy álljanak elő és működjenek együtt a hatóságokkal nagyfokú diszkréció és a közérdek tiszteletben tartása mellett, és amennyiben így tesznek, teljes körű védelmet kell biztosítani számukra.

Módosítás 16

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)

A 2011/16/EU irányelvnek a Bizottság által elvégzett értékelése rámutatott az irányelv és az alkalmazást lehetővé tevő nemzeti átültető rendelkezések eredményessége következetes nyomon követésének szükségességére. Annak érdekében, hogy a Bizottság továbbra is megfelelően figyelemmel kísérje és értékelje a 2011/16/EU irányelv szerinti automatikus információcsere eredményességét, a tagállamokat arra kell kötelezni, hogy az ilyen információcserére vonatkozó statisztikákat évente közöljék a Bizottsággal.

(16)

Módosítás 17

Irányelvre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16a)

A Bizottságnak ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül jelentést kell benyújtania az ezen irányelv által a 2011/16/EU irányelvbe bevezetett rendelkezések végrehajtásáról és hatékonyságáról, és az irányelv javítására konkrét javaslatokat tesz, beleértve a jogalkotási javaslatokat is. A jelentést nyilvánosságra kell hozni.

Módosítás 18

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)

Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Fiscalis 2020 program támogatásával végrehajtott többoldalú ellenőrzések igazolták, hogy egy vagy több olyan személy összehangolt ellenőrzése előnyös lehet, aki(k)hez az Unió két vagy több adóhatóságának közös vagy kiegészítő érdeke fűződik. Mivel a közös ellenőrzések végrehajtásának nincs konkrét jogalapja, az ilyen együttes fellépéseket jelenleg a 2011/16/EU irányelvnek a külföldi tisztviselők más tagállamok területén való jelenlétére és az egyidejű ellenőrzésekre vonatkozó együttes rendelkezései alapján folytatják le. Sok esetben azonban ez a gyakorlat elégtelennek bizonyult, és hiányzott a jogi egyértelműség és bizonyosság.

(19)

Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Fiscalis 2020 program támogatásával végrehajtott többoldalú ellenőrzések igazolták, hogy egy vagy több olyan személy összehangolt ellenőrzése előnyös lehet, aki(k)hez az Unió két vagy több adóhatóságának közös vagy kiegészítő érdeke fűződik. Ezért a helyszíni ellenőrzéseknek és a közös ellenőrzéseknek az adóhatóságok közötti uniós együttműködési keret részét kell képezniük. Mivel a közös ellenőrzések végrehajtásának nincs konkrét jogalapja, az ilyen együttes fellépéseket jelenleg a 2011/16/EU irányelvnek a külföldi tisztviselők más tagállamok területén való jelenlétére és az egyidejű ellenőrzésekre vonatkozó együttes rendelkezései alapján folytatják le. Sok esetben azonban ez a gyakorlat elégtelennek bizonyult, és hiányzott a jogi egyértelműség és bizonyosság. Ezért fontos megszüntetni ezt a jogbizonytalanságot, és a közigazgatási együttműködés keretében jogalapot kell biztosítani ezen ellenőrzések számára.

Módosítás 19

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)

A tagállamoknak egyértelmű és hatékony jogi keretet kell elfogadniuk annak lehetővé tétele érdekében, hogy adóhatóságaik közösen ellenőrizhessék a határokon átnyúló tevékenységet folytató személyeket. A közös ellenőrzés olyan közigazgatási vizsgálat, amelyet két vagy több tagállam illetékes hatóságai közösen végeznek annak érdekében, hogy megvizsgáljanak egy olyan esetet, amely egy vagy több olyan személyhez kapcsolódik, aki(k)hez e tagállamoknak közös vagy kiegészítő érdeke fűződik. A közös ellenőrzések nagymértékben hozzájárulhatnak a belső piac megfelelőbb működéséhez. A közös ellenőrzéseket úgy kell felépíteni, hogy egyértelmű eljárási szabályok révén biztosítsák az adófizetők számára a jogbiztonságot, ideértve a kettős adóztatás kockázatának enyhítését is. A szükséges jogi kereten túlmenően a tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a feltételeket is, amelyek elősegítik a közös ellenőrzések operatív szintű megszervezését, különösen azáltal, hogy támogatják a közös ellenőrzéseket várhatóan végző személyzet képzését, beleértve a nyelvi képzést is. Emlékeztetünk arra, hogy a Fiscalis program e tekintetben pénzügyi támogatást nyújthat.

Módosítás 20

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)

A folyamat eredményességének biztosítása érdekében a közös ellenőrzések iránti megkeresésekre adott határidőn belül választ kell adni. A megkeresések elutasítását megfelelően indokolni kell. A közös ellenőrzésre alkalmazandó eljárási szabályok annak a tagállamnak a szabályai kell, hogy legyenek, ahol az érintett ellenőrzési művelet zajlik. Ennek megfelelően közös ellenőrzés során összegyűjtött bizonyítékokat a részt vevő tagállam(ok)nak kölcsönösen el kell ismernie. Ugyanilyen fontos, hogy az illetékes hatóságok megállapodjanak az eset tényeiről és körülményeiről, és megállapodásra törekedjenek az ellenőrzött személy(ek) adóügyi jogállásának értelmezéséről. Annak biztosítása érdekében, hogy a közös ellenőrzés eredményét a részt vevő tagállamokban végre lehessen hajtani, a zárójelentés jogi értéke meg kell, hogy egyezzen a részt vevő tagállamokban végzett ellenőrzés eredményeként kibocsátott, vonatkozó nemzeti eszközök jogi értékével. Szükség esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogi keretet a megfelelő kiigazítás elvégzéséhez.

(21)

A folyamat eredményességének biztosítása érdekében a közös ellenőrzések iránti megkeresésekre adott határidőn belül választ kell adni. A megkeresések elutasítását megfelelően indokolni kell , csak az ezen irányelvben meghatározott okokból szabad azt lehetővé tenni és a megkereső hatóságnak válaszadási joggal kell rendelkeznie . A közös ellenőrzésre alkalmazandó eljárási szabályok annak a tagállamnak a szabályai kell, hogy legyenek, ahol az érintett ellenőrzési művelet zajlik. Ennek megfelelően közös ellenőrzés során összegyűjtött bizonyítékokat a részt vevő tagállam(ok)nak kölcsönösen el kell ismernie. Ugyanilyen fontos, hogy az illetékes hatóságok megállapodjanak az eset tényeiről és körülményeiről, és megállapodásra törekedjenek az ellenőrzött személy(ek) adóügyi jogállásának értelmezéséről. Annak biztosítása érdekében, hogy a közös ellenőrzés eredményét a részt vevő tagállamokban végre lehessen hajtani, a zárójelentés jogi értéke meg kell, hogy egyezzen a részt vevő tagállamokban végzett ellenőrzés eredményeként kibocsátott, vonatkozó nemzeti eszközök jogi értékével. Szükség esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogi keretet a megfelelő kiigazítás elvégzéséhez.

Módosítás 21

Irányelvre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24a)

Ugyanilyen fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak az adóhatóságok közötti információcsere, hanem a bevált gyakorlatok megosztása is hozzájárul a hatékonyabb adóbeszedéshez. A Fiscalis 2020 programmal összhangban a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a bevált gyakorlatok adóhatóságok közötti megosztását.

Módosítás 22

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)

A 2011/16/EU irányelv végrehajtásának és különösen az adóhatóságok közötti automatikus információcsere egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a korlátozott számú elemet, köztük a nyelvhasználati szabályokat tartalmazó formanyomtatvány elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (25) megfelelően kell gyakorolni. A Bizottság az adófizetők bizalmassághoz fűződő jogának figyelembevétele érdekében, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletnek megfelelően, a kicserélt információk anonim módon történő felhasználásával jelentéseket és dokumentumokat készíthet.

Módosítás 23

Irányelvre irányuló javaslat

26 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26a)

Amennyiben a 2011/16/EU irányelv keretében személyes adatok kezelésére kerül sor, azt továbbra is az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell végezni. A 2011/16/EU irányelv szerinti adatkezelésre kizárólag az adózási ügyek területét érintő általános közérdekű célok, nevezetesen a következők érdekében kerülhet sor: az adócsalás, adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelem, az adóbevételek védelme, valamint a méltányos adóztatás előmozdítása, ami megerősíti a tagállamokban a társadalmi, politikai és gazdasági befogadás lehetőségeit. Ezért a 2011/16/EU irányelvben szereplő, az adatvédelemmel kapcsolatos releváns uniós jogszabályokra vonatkozó hivatkozásokat naprakésszé kell tenni és ki kell egészíteni azokat az ebben az irányelvben foglalt szabályokkal.

Módosítás 24

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont

2011/16/EU irányelv

3 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	a 8. cikk (1) bekezdése, valamint a 8a. cikk, a 8aa. cikk, a 8ab. cikk és a 8ac. cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal.

a)	a 8. cikk (1) bekezdése, valamint a 8a. cikk, a 8aa. cikk, a 8ab. cikk és a 8ac. cikk alkalmazásában előre meghatározott és új információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal.

Módosítás 25

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

2011/16/EU irányelv

3 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

Hatályos szöveg

Módosítás

1a.	A 3. cikk 14. pontja a következőképpen módosul:

14.	„határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás”: bármely, így például adóellenőrzés keretében kibocsátott, módosított vagy meghosszabbított megállapodás, közlemény vagy más, hasonló hatású eszköz vagy intézkedés, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

„14.

» feltételes adómegállapítás«: bármely, így például adóellenőrzés keretében kibocsátott, módosított vagy meghosszabbított megállapodás, közlemény vagy más, hasonló hatású eszköz vagy intézkedés, amely teljesíti az alábbi feltételeket , függetlenül attól, hogy hivatalos, nem hivatalos, jogilag kötelező vagy nem kötelező jellegű-e :

a)	kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására valamely tagállam kormánya vagy adóhatósága, vagy valamely tagállam területi vagy közigazgatási alegységei, többek között a helyi hatóságok által vagy nevében került sor, tekintet nélkül arra, hogy a tényleges felhasználására sor kerül-e;

a)	kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására valamely tagállam kormánya vagy adóhatósága, vagy valamely tagállam területi vagy közigazgatási alegységei, többek között a helyi hatóságok által vagy nevében került sor, tekintet nélkül arra, hogy a tényleges felhasználására sor kerül-e;

b)	kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására konkrét személynek vagy személyeknek címezve került sor, és e személy vagy személyek jogosultak ezen adómegállapításra hivatkozni;

b)	kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására konkrét személynek vagy személyeknek címezve került sor, és e személy vagy személyek jogosultak ezen adómegállapításra hivatkozni;

c)	tartalmát illetően az adott tagállamra vagy annak területi vagy közigazgatási alegységeire – ideértve a helyi hatóságokat is –vonatkozó nemzeti adójogszabályok igazgatásával vagy végrehajtásával kapcsolatos jogi vagy közigazgatási rendelkezés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik;

c)	tartalmát illetően az adott tagállamra vagy annak területi vagy közigazgatási alegységeire – ideértve a helyi hatóságokat is –vonatkozó nemzeti adójogszabályok igazgatásával vagy végrehajtásával kapcsolatos jogi vagy közigazgatási rendelkezés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik;

d)	határokon átnyúló ügyletre vagy arra a kérdésre vonatkozik, hogy egy adott személy által más államban folytatott tevékenység állandó telephely létrehozását jelenti-e; valamint

olyan más állambeli ügyleteket vagy tevékenységeket megelőzően keletkezett, amely ügyletek vagy tevékenységek állandó telephely létrejöttét eredményezhetik, vagy azt megelőzően, hogy az ilyen ügylet, ügyletsorozat vagy tevékenység időszakára vonatkozóan adóbevallást nyújtanának be. A határokon átnyúló ügylet egyebek mellett vonatkozhat befektetésre, áruk, szolgáltatások vagy finanszírozás nyújtására, vagy tárgyi eszközök vagy immateriális javak használatára, és abban a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás címzettjének nem kell közvetlenül részt vennie;

olyan más állambeli ügyleteket vagy tevékenységeket megelőzően keletkezett, amely ügyletek vagy tevékenységek állandó telephely létrejöttét eredményezhetik, vagy azt megelőzően, hogy az ilyen ügylet, ügyletsorozat vagy tevékenység időszakára vonatkozóan adóbevallást nyújtanának be. Az ügylet egyebek mellett vonatkozhat befektetésre, áruk, szolgáltatások, finanszírozás nyújtására vagy tárgyi eszközök vagy immateriális javak használatára, és abban a feltételes adómegállapítási határozat címzettjének nem kell közvetlenül részt vennie;”

(Ez a módosítás az egész szövegre érvényes. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Módosítás 26

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)

2011/16/EU irányelv

3 cikk – 1 bekezdés – 16 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1b.	A 3. cikk 16. pontját el kell hagyni.

Módosítás 27

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2011/16/EU irányelv

5a cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az 5. cikkben említett megkeresés szempontjából a kért információt előreláthatólag fontosnak kell tekinteni, ha a megkereső hatóság a megkeresés benyújtásának időpontjában úgy ítéli meg, hogy nemzeti jogának megfelelően észszerűen lehetséges, hogy a kért információ egy vagy több, nevesített vagy más módon azonosított adóalany adózási ügyében fontos, és a vizsgálat céljából igazolható.

Módosítás 28

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2011/16/EU irányelv

5a cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A kért információk előrelátható fontosságának bizonyítása érdekében a megkereső illetékes hatóság támogató információkat nyújt a megkeresett hatóságnak , különös tekintettel arra az adózási célra, amelynek tekintetében az információt kérték, valamint azokra az indokokra, amelyek szerint a kért információ a megkeresett hatóság birtokában van vagy a megkeresett hatóság joghatósága alá tartozó személy birtokában van vagy ellenőrzése alatt áll .

(2) A kért információk előrelátható fontosságának bizonyítása érdekében a megkereső illetékes hatóság támogató információkat nyújt a megkeresett hatóságnak.

Módosítás 29

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)

2011/16/EU irányelv

7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

3a.	A 7. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1) A megkeresett hatóság az 5. cikkben említett információt a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított hat hónapon belül rendelkezésre bocsátja.

„(1) A megkeresett hatóság az 5. cikkben említett információt a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül rendelkezésre bocsátja.”

Módosítás 30

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 b pont (új)

2011/16/EU irányelv

7 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3b.	A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Bizottság 2023. január 1-je előtt jelentést nyújt be, amely országonként áttekintést és értékelést nyújt a kapott statisztikákról és információkról, például az adminisztratív és egyéb releváns költségekről és előnyökről, beleértve a megkeresésre történő információcseréből származó adónövekményeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati szempontokat, beleértve az elfogadott és elutasított kérelmek számát országonként, a kezeléshez szükséges időt és az átfogó értékelés egyéb releváns szempontjait.”

Módosítás 31

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont

2011/16/EU irányelv

8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága automatikus információcsere keretében közli bármely másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával – az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályai szerinti értelmezésben vett – következő konkrét jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az adott másik tagállami illetőségű adóalanyokról rendelkezésre álló valamennyi információt:

Módosítás 32

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont

2011/16/EU irányelv

8 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett legalább két jövedelem- és tőkekategóriáról, amelyekkel kapcsolatban információt szolgáltatnak egy másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyekkel kapcsolatban.	A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett összes jövedelem- és tőkekategóriáról, amelyekkel kapcsolatban információt szolgáltatnak egy másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyekkel kapcsolatban.

Módosítás 33

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont

2011/16/EU irányelv

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) 2023. január 1-je előtt a tagállamok legalább az (1) bekezdésben felsorolt négy olyan kategóriáról tájékoztatják a Bizottságot, amelyek vonatkozásában az egyes tagállamok illetékes hatóságai automatikus csere útján bármely más tagállam illetékes hatóságához információt küldenek a szóban forgó másik tagállamban letelepedett személyekről. Az információnak a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra kell vonatkoznia.

törölve

Módosítás 34

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a a pont (új)

2011/16/EU irányelv

8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

aa)	a (3) bekezdés első albekezdését el kell hagyni.

Módosítás 35

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b a pont (új)

2011/16/EU irányelv

8 cikk – 3a bekezdés – 2 albekezdés – a pont

Hatályos szöveg

Módosítás

ba)	a (3a) bekezdésben a második albekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, magánszemélyek esetében születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben a mellékletekkel összhangban elvégzett átvilágításkor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe és Adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó , végső tényleges Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, magánszemélyek esetében születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben a mellékletekkel összhangban elvégzett átvilágításkor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe és Adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

Módosítás 36

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – -a pont (új)

2011/16/EU irányelv

8 a cikk – cím

Hatályos szöveg

Módosítás

-a)	a cím a következőképpen módosul:

A határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és az előzetes ármegállapításokra vonatkozó kötelező automatikus információcsere alkalmazási köre és feltételei

„A feltételes adómegállapításokra és az előzetes ármegállapításokra vonatkozó kötelező automatikus információcsere alkalmazási köre és feltételei”

(Ez a módosítás az egész szövegre érvényes. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Módosítás 37

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – -a a pont (új)

2011/16/EU irányelv

8a cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-aa)	a (2) bekezdésben a negyedik albekezdést el kell hagyni.

Módosítás 38

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – -a b pont (új)

2011/16/EU irányelv

8a cikk – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-ab)	a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az illetékes hatóság 2022. január 1-jétől nem tárgyalhat és nem állapodhat meg olyan új két- vagy többoldalú előzetes ármegállapításokról harmadik országokkal, amelyek nem teszik lehetővé azok más tagállamok illetékes hatóságaival való megosztását.”

Módosítás 39

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – -a c pont (új)

2011/16/EU irányelv

8a cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-ac)	a (4) bekezdést el kell hagyni.

Módosítás 40

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a a pont (új)

2011/16/EU irányelv

8a cikk – 6 bekezdés – a pont

Hatályos szöveg

Módosítás

aa)	a (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

a)	a személy megnevezése (a természetes személyek kivételével ), és adott esetben azon csoport megnevezése, amelyhez az adott személy tartozik;

„a)	a személy megnevezése (a természetes személyeket is ideértve ), és adott esetben azon csoport megnevezése, amelyhez az adott személy tartozik; ”

Módosítás 41

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont

2011/16/EU irányelv

8a cikk – 6 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás összefoglalása, melynek keretében leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről, illetve ügyletekről vagy ügyletsorozatokról, valamint az illetékes hatóságot egy potenciális adózási kockázat értékelése során adott esetben segítő egyéb információk, anélkül, hogy a leírás kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sérti a közrendet.

a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás összefoglalása, melynek keretében leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről, illetve ügyletekről vagy ügyletsorozatokról, az adózással kapcsolatos összes releváns közvetlen vagy közvetett következményről, például a tényleges adókulcsokról, valamint az illetékes hatóságot egy potenciális adózási kockázat értékelése során adott esetben segítő egyéb információk, olyan információk kihagyásával, amelyek kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sérti a közrendet.

Módosítás 42

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)

2011/16/EU irányelv

8aa cikk – 2 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

5a.	A 8aa. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(2) Azon tagállam illetékes hatósága, amely az (1) bekezdés szerinti országonkénti jelentést megkapta, a (4) bekezdés szerinti határidőn belül automatikus csere útján továbbítja az országonkénti jelentést minden olyan másik tagállamnak, amelyben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett szervezet Multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több Csoporttagja adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a Multinacionális vállalatcsoport állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenység alapján adófizetésre kötelezett.

„(2) Azon tagállam illetékes hatósága, amely az (1) bekezdés szerinti országonkénti jelentést megkapta, a (4) bekezdés szerinti határidőn belül automatikus csere útján továbbítja az országonkénti jelentést minden olyan másik tagállamnak, amelyben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett szervezet Multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több Csoporttagja adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a Multinacionális vállalatcsoport állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenység alapján adófizetésre kötelezett. Azon tagállam illetékes hatósága, amelyhez az országonkénti jelentés az (1) bekezdés szerint beérkezett, azt az Európai Bizottság azon illetékes szervezeti egységének is megküldi, amely az országonkénti jelentések központi nyilvántartásáért felelős. A Bizottság minden tagállamra vonatkozóan évente közzéteszi az országonkénti jelentések anonimizált és összesített statisztikáit.”

Módosítás 43

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 b pont (új)

2011/16/EU irányelv

8ab cikk – 14 bekezdés– h a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5b.	A 8ab. cikk (14) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„ha)	a kedvezményezettek listája, amelyet évente frissítenek.”

Módosítás 44

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

2011/16/EU irányelv

8ac cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

az ellenérték megfizetésére vagy jóváírására használt pénzforgalmi jelzőszám , amennyiben az az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, és amennyiben az értékesítő illetősége szerinti tagállamnak az illetékes hatósága nem értesítette az összes többi tagállam illetékes hatóságait arról, hogy nem kívánja a pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra használni ;

h)	az ellenérték megfizetésére vagy jóváírására használt, az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által begyűjtött pénzforgalmi jelzőszám ;

Módosítás 45

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

2011/16/EU irányelv

8ac cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az a) és b) pontban említett információkat hozzáférhetővé kell tenni a fogadó tagállam más hatóságai számára a helyi vagy nemzeti jog vagy szabályok megsértésének megakadályozása és a jogsértések büntetőeljárás alá vonása érdekében, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő lakóhelye szerinti tagállamban alkalmazandó adótitokra és adatvédelemre vonatkozó szabályok sérelme nélkül.

Módosítás 46

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

2011/16/EU irányelv

8ac cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A (2) bekezdés szerinti közlésre a 20. cikk (7) bekezdésében említett szabványos formanyomtatványon kell, hogy sor kerüljön annak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó időszaknak a végétől számított két hónapon belül, amelyre az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatszolgáltatási kötelezettsége vonatkozik.

(3) A (2) bekezdés szerinti közlésre a 20. cikk (7) bekezdésében említett szabványos formanyomtatványon kell, hogy sor kerüljön , indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb annak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó időszaknak a végétől számított egy hónapon belül, amelyre az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatszolgáltatási kötelezettsége vonatkozik.

Módosítás 47

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

2011/16/EU irányelv

8ac cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok olyan szabályokat állapítanak meg, amelyek alapján az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők dönthetnek úgy, hogy egyetlen tagállam illetékes hatóságainál regisztrálnak az V. melléklet IV. szakaszának F. pontjában megállapított szabályokkal összhangban , figyelembe véve globális vagy regionális székhelyük elhelyezkedését, tényleges ügyvezetési helyét, valamint azt, hogy – az V. melléklet IV. szakaszának F. pontjában foglaltak szerinti héa-azonosító rendelkezésre állásának hiányában – az adott kiválasztott tagállamban jelentős gazdasági tevékenység folyik-e .

Módosítás 48

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont

2011/16/EU irányelv

8b cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok évente statisztikai adatokat küldenek a Bizottságnak a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, a 8aa. és a 8ac. cikk alapján végrehajtott automatikus információcsere volumenéről , valamint – a lehetőségekhez mérten – tájékoztatják a Bizottságot a végrehajtott információcserékhez kapcsolódó adminisztratív és egyéb releváns költségekről és előnyökről, továbbá az esetleges változásokról, az adóhatóságok és a harmadik felek tekintetében egyaránt.

(1) A tagállamok évente megküldik a Bizottságnak az összes vonatkozó érdemi információt, köztük a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, a 8aa. és a 8ac. cikk alapján végrehajtott automatikus információcsere volumenére vonatkozó statisztikai adatokat és ezen adatok hasznosságának értékelését , valamint – a lehetőségekhez mérten – tájékoztatják a Bizottságot a végrehajtott információcserékhez kapcsolódó adminisztratív és egyéb releváns költségekről és előnyökről, továbbá az esetleges változásokról, az adóhatóságok és a harmadik felek tekintetében egyaránt.

Módosítás 49

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2011/16/EU irányelv

8b cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	a (2) bekezdést el kell hagyni.

törölve

Módosítás 50

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b a pont (új)

2011/16/EU irányelv

8b cikk – 2 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

ba)	a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

2. A Bizottság 2019 . január 1. előtt jelentést nyújt be, amelyben áttekinti és értékeli az e cikk (1) bekezdése alapján kapott statisztikai adatokat és információkat, így például az automatikus információcsere adminisztratív és egyéb kapcsolódó költségeit és előnyeit, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati kérdéseket. A Bizottság adott esetben javaslatot nyújt be a Tanácsnak: vagy a 8. cikk (1) bekezdésében megállapított kategóriákkal és feltételekkel kapcsolatban – ideértve azt a feltételt is, hogy a más tagállambeli illetőségű személyekkel kapcsolatos információknak rendelkezésre kell állniuk – vagy a 8. cikk (3a) bekezdésben említett elemekkel kapcsolatban, vagy mindkettő vonatkozásában .

„2. A Bizottság 2022 . január 1. előtt jelentést nyújt be, amelyben áttekinti és értékeli az e cikk (1) bekezdése alapján kapott statisztikai adatokat és információkat, így például a tagállamokhoz beérkező adatok adózási vagy egyéb célokra való hatékony felhasználásáról, az automatikus információcsere adminisztratív és egyéb kapcsolódó költségeit és előnyeit, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati kérdéseket. A Bizottság javaslatot nyújt be a Tanácsnak: vagy a 8. cikk (1) bekezdésében megállapított kategóriákkal és feltételekkel kapcsolatban – ideértve azt a feltételt is, hogy a más tagállambeli illetőségű személyekkel kapcsolatos információknak rendelkezésre kell állniuk vagy azokat rendelkezésre kell bocsátani – vagy a 8. cikk (3a) bekezdésben említett elemekkel kapcsolatban, ideértve a tényleges tulajdonlást is .

A Bizottság által benyújtott javaslat megvizsgálása során a Tanács felméri, hogy helyénvaló lenne-e az automatikus információcsere hatékonyságának és működésének további megerősítése, illetve színvonalának emelése, azzal a céllal hogy:

az automatikus csere révén minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága közölje bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2019. január 1. utáni adómegállapítási időszakokra vonatkozó, a másik tagállambeli illetőségű adóalanyokkal kapcsolatos információkat a 8. cikk (1) bekezdésében felsorolt – az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályai szerinti értelmezésben vett – összes jövedelem- és tőkekategória tekintetében; továbbá

a)	a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott jövedelem- és tőkekategóriák listáját a tagállamok rendelkezésre bocsássák, még ha jelenleg nem is állnak rendelkezésre, és ennek megfelelően osszák meg azokat;

b)	a 8. cikk (1) és a (3a) bekezdésében meghatározott kategóriák és elemek listái további kategóriákkal és elemekkel bővüljenek, így többek között kiegészüljenek a jogdíjakkal.

b)	a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott jövedelemkategóriákat ki kell terjeszteni a nem pénzügyi eszközökre, például ingatlanokra, műalkotásokra vagy ékszerekre, valamint a vagyon tárolására szolgáló új formákra, például szabadkikötőkre és széfekre;

ba)	a 8. cikk (3a) bekezdésében meghatározott tételjegyzékeket terjesszék ki a végső tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokra, és lépjenek fel a második vagy többszörös adóügyi illetőség révén történő kijátszás ellen;

bb)	a tagállamok a kapott információkat általában az 16. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő célokra is felhasználhassák;

bc)	az adatok hatékony felhasználását megfelelően értékeljék.”

Módosítás 51

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – a pont

2011/16/EU irányelv

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett információcsere céljából egy tagállam illetékes hatósága megkeresheti egy másik tagállam illetékes hatóságát abból a célból, hogy az előbbi által felhatalmazott tisztviselők az utóbbi által megállapított eljárási szabályokkal összhangban:

a)	jelen legyenek azokban a hivatalokban, amelyekben a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságai tevékenységüket végzik;

a)	jelen legyenek azokban a hivatalokban, amelyekben a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságai tevékenységüket végzik;

b)	jelen legyenek a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási vizsgálatoknál;

b)	jelen legyenek a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási vizsgálatoknál;

c)	részt vegyenek a megkeresett tagállam által elvégzett közigazgatási vizsgálatokban, adott esetben elektronikus hírközlési eszközök használatával.

c)	részt vegyenek a megkeresett tagállam által elvégzett közigazgatási vizsgálatokban, adott esetben elektronikus hírközlési eszközök használatával.

Az illetékes hatóság az első albekezdésnek megfelelően benyújtott megkeresésre 30 napon belül válaszol, és a megkereső hatóságnak adott válaszában visszaigazolja a beleegyezését vagy a megkeresést indokolás mellett elutasítja.

Indokolt elutasítás esetén a megkereső hatóság további elemekkel ismét kapcsolatba léphet az illetékes hatósággal annak érdekében, hogy engedélyt kapjon tisztviselője számára az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett feladatok elvégzésére. Az illetékes hatóság e második megkeresés beérkezésétől számított 30 napon belül válaszol arra.

Amennyiben a kért információkat olyan dokumentáció tartalmazza, amelyhez a megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférnek, úgy a megkereső hatóság tisztviselői a dokumentációról másolatot kapnak.

Módosítás 52

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont

2011/16/EU irányelv

12a cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ha egy tagállam illetékes hatósága megkeresi egy másik tagállam (vagy más tagállamok) illetékes hatóságát egy vagy több olyan személy közös ellenőrzésének elvégzése céljából, aki(k)hez minden érintett tagállamnak közös vagy kiegészítő érdeke fűződik, a megkeresett hatóságok a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül válaszolnak a megkeresésre.

(2) Ha egy vagy több tagállam illetékes hatósága megkeresi egy másik tagállam (vagy más tagállamok) illetékes hatóságát egy vagy több olyan személy közös ellenőrzésének elvégzése céljából, aki(k)hez minden érintett tagállamnak közös vagy kiegészítő érdeke fűződik, a megkeresett hatóságok a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül válaszolnak a megkeresésre.

Módosítás 53

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont

2011/16/EU irányelv

12a cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A közös ellenőrzés iránt egy tagállam illetékes hatósága által benyújtott kérelmet indokolt esetben és különösen a következő okok valamelyikére hivatkozvael lehet utasítani:	(3) A közös ellenőrzés iránt egy tagállam illetékes hatósága által benyújtott kérelmet a következő okokra hivatkozvael lehet utasítani:

Módosítás 54

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont

2011/16/EU irányelv

12a cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha a megkeresett hatóság elutasítja a kérelmet, ennek okairól tájékoztatja a megkereső személy(eke)t.	Ha a megkeresett hatóság elutasítja a kérelmet, ennek okairól tájékoztatja a megkereső személy(eke)t arról, hogy a (3) bekezdésben említett két indok közül melyik alapján utasították el a megkeresést .

Módosítás 55

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – a pont

2011/16/EU irányelv

16 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ezen irányelv alapján a tagállamok között bármilyen formában kicserélt információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt kapó tagállam nemzeti joga az ilyen jellegű információnak biztosít. Az ilyen információkat a 2. cikkben említett adókra, valamint a héára és más közvetett adókra vonatkozó tagállami jogszabályok kezelése és végrehajtása céljából lehet felhasználni.

Az ezen irányelv alapján a tagállamok között bármilyen formában kicserélt információkra a megkeresett és a megkereső tagállam nemzeti jogszabályai szerinti hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt kapó tagállam nemzeti joga az ilyen jellegű információnak biztosít. Az ilyen információkat a 2. cikkben említett adókra, valamint a 8ac. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett héára és más közvetett adókra vonatkozó tagállami jogszabályok kezelése és végrehajtása céljából lehet felhasználni.

Módosítás 56

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – b pont

2011/16/EU irányelv

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ezen irányelv alapján információt nyújtó tagállami hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével, és kizárólag annyiban, amennyiben azt az információt kapó hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamának jogszabályai lehetővé teszik , az ezen irányelv alapján kapott információk és dokumentumok az (1) bekezdésben említett céloktól eltérő célokra is felhasználhatók .	(2) Az ezen irányelv alapján valamely tagállam illetékes hatósága által kapott információkat és dokumentumokat az (1) bekezdésben említettektől eltérő célokra kizárólag akkor lehet felhasználni , ha ezt az információt a fogadó illetékes hatóság tagállamának jogszabályai lehetővé teszik .
Az egyes tagállamok illetékes hatóságai továbbítják valamennyi további tagállam illetékes hatóságainak az (1) bekezdésben említettektől eltérő azon célok listáját, amelyek esetében az információkat és dokumentumokat a nemzeti joggal összhangban fel lehet használni. Az információt fogadó illetékes hatóság a kapott információkat és dokumentumokat az első albekezdésben említett engedély nélkül felhasználhatja az azokat átadó tagállam által felsorolt bármely célra.

Módosítás 57

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – b a pont (új)

2011/16/EU irányelv

16 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba)	a (4) bekezdést el kell hagyni.

Módosítás 58

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont (új)

2011/16/EU irányelv

17 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

13a.

A 17. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdésben említett információszolgáltatás megtagadásának lehetősége nem alkalmazandó, ha a megkereső hatóság bizonyítani tudja, hogy az információt nem hozzák nyilvánosságra, és kizárólag az információkérés által érintett személy vagy személyek csoportja vonatkozó adóügyeinek értékelésére, kezelésére és ellenőrzésére használják fel.”

Módosítás 59

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont

2011/16/EU irányelv

21 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság kidolgozza az adózás területén történő közigazgatási együttműködés biztonságos központi felületét és ehhez technikai és logisztikai támogatást nyújt, amelyen keresztül a tagállamok a 20. cikk (1) és (3) bekezdésének megfelelő szabványosított formanyomtatványok használatával kommunikálhatnak. Valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának hozzáféréssel kell rendelkeznie a felülethez. A statisztikák gyűjtése céljából a Bizottság hozzáféréssel rendelkezik a felületen rögzített cserékre vonatkozó és automatikusan kinyerhető információkhoz. A Bizottság hozzáférése nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy statisztikai adatokat szolgáltassanak az információcseréről a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban.

A Bizottság kidolgozza az adózás területén történő közigazgatási együttműködés biztonságos központi felületéhez szükséges valamennyi technikai és logisztikai támogatást nyújt, amelyen keresztül a tagállamok a 20. cikk (1) és (3) bekezdésének megfelelő szabványosított formanyomtatványok használatával kommunikálhatnak. Valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának hozzáféréssel kell rendelkeznie a felülethez. A Bizottság biztosítja, hogy a központi felületet a legmagasabb szintű kiberbiztonsággal és technikailag tanúsított eljárásokkal biztosítsák az adatvédelem garantálása érdekében. A statisztikák gyűjtése céljából a Bizottság hozzáféréssel rendelkezik a felületen rögzített cserékre vonatkozó és automatikusan kinyerhető információkhoz. A Bizottság hozzáférése nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy statisztikai adatokat szolgáltassanak az információcseréről a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban.

Módosítás 60

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont

2011/16/EU irányelv

23 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok megvizsgálják és értékelik saját joghatóságukon belül az ezen irányelvnek megfelelő igazgatási együttműködés eredményességét az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelemben, valamint értékelik az esetleges túljelentésből eredő megfelelési költségeket. A tagállamok értékelésük eredményeit évente közlik az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal. Ezen eredmények összefoglalóját nyilvánosságra kell hozni, figyelembe véve az adófizetők jogait és a bizalmas jelleget. Az információ nem bontható le olyan szintre, ahol az adatok egyetlen adóalanyhoz köthetők.

Módosítás 61

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 17 a pont (új)

2011/16/EU irányelv

23 cikk – 3 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

17a.	A 23. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(3) A tagállamok évenkénti értékelést nyújtanak be a Bizottságnak a 8., a 8a., a 8aa. és a 8ab. cikkben említett automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az említett évenkénti értékelés közlésének formáját és kritériumait. A szóban forgó végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással kell elfogadni.

„(3) A tagállamok évenkénti értékelést nyújtanak be a Bizottságnak az 5., 6. és 7. cikkben említett, kérésre történő információcsere és a 8., a 8a., a 8aa. és a 8ab. cikkben említett automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről , beleértve az igazgatási együttműködéssel kapcsolatos adónövekményeket is. Az információkat a Bizottság, legalább országonkénti bontásban adja meg. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az említett évenkénti értékelés közlésének formáját és kritériumait. A szóban forgó végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással kell elfogadni.”

Módosítás 62

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 17 b pont (új)

2011/16/EU irányelv

23a cikk – 1 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

17b.	A 23a. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(1) A Bizottság biztosítja az ezen irányelv értelmében számára továbbított információknak az uniós hatóságokra irányadó rendelkezések szerinti bizalmas kezelését; az említett információk semmilyen célra nem használhatók fel annak megállapításán túl , hogy a tagállamok megfelelnek-e, illetve milyen mértékben felelnek meg ennek az irányelvnek .

„(1) Az ezen irányelv alapján a Bizottsággal közölt információkat bizalmasan kell kezelni, amennyiben azok közzétételének megtagadása nem sért közérdeket , amennyiben az információk egyetlen adóalanyhoz köthetők, és közzétételük sértené az adózók jogait .”

Módosítás 63

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont

2011/16/EU irányelv

23a cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok által a 23. cikk értelmében a Bizottsággal közölt információk, valamint a Bizottság által ezen információk felhasználásával készített bármely jelentés vagy dokumentum továbbítható a többi tagállamnak. Az ilyen módon továbbított információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt fogadó tagállam nemzeti joga más ilyen jellegű információknak is biztosít.

A tagállamok által a 23. cikk értelmében a Bizottsággal közölt információk, valamint a Bizottság által ezen , személyhez köthető információk felhasználásával készített bármely jelentés vagy dokumentum továbbítható a többi tagállamnak. Az ilyen módon továbbított információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt fogadó tagállam nemzeti joga más ilyen jellegű információknak is biztosít.

Módosítás 64

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont

2011/16/EU irányelv

23a cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első albekezdésben említett, a Bizottság által készített jelentéseket és dokumentumokat a tagállamok kizárólag elemzési célokra használhatják fel, és a Bizottság kifejezett hozzájárulása nélkül nem tehetik közzé és nem bocsáthatják más személy vagy szervezet rendelkezésére .

Az első albekezdésben említett, a Bizottság által készített jelentéseket és dokumentumokat a tagállamok kizárólag elemzési célokra használhatják fel, és azok valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők és ezt követően nyilvánosságra hozhatók, amennyiben a bennük szereplő információk nem egyetlen adóalanyhoz köthetők, és közzétételük megfelel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletnek .

Módosítás 65

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont

2011/16/EU irányelv

23a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első és a második albekezdés ellenére a Bizottság minden évben anonimizált összefoglalókat tehet közzé azokról a statisztikai adatokról, amelyeket a tagállamok a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban vele közölnek.	A Bizottság minden évben anonimizált összefoglalókat tesz közzé azokról a statisztikai adatokról, amelyeket a tagállamok a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban vele közölnek.

Módosítás 66

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont – b pont

2011/16/EU irányelv

25 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 12. pontja értelmében vett megsértése esetén az illetékes hatóságok felkérhetik a Bizottságot mint adatfeldolgozót, hogy enyhítő intézkedésként függessze fel az ezen irányelv szerinti információcsere azon tagállammal, ahol a jogsértés bekövetkezett .

A tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 12. pontja értelmében vett megsértése vagy a jogállamiság elveinek az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 4. cikke szerinti megsértése esetén az illetékes hatóságok felkérhessék a Bizottságot mint adatfeldolgozót, hogy enyhítő intézkedésként függessze fel az ezen irányelv alapján a jogsértés helye szerinti tagállammal folytatott információcserét .

Módosítás 67

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont – b pont

2011/16/EU irányelv

25 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A felfüggesztésnek addig kell tartania, amíg az illetékes hatóságok fel nem kérik a Bizottságot, hogy tegye lehetővé az ezen irányelv szerinti információcserét a jogsértés helye szerinti tagállammal.	A felfüggesztésnek addig kell tartania, amíg az illetékes hatóságok fel nem kérik a Bizottságot, hogy tegye lehetővé az ezen irányelv szerinti információcserét a jogsértés helye szerinti tagállammal. A Bizottság csak akkor teszi lehetővé az információcserét, ha technikai bizonyíték van arra, hogy az adatáramlás biztonságos.

Módosítás 68

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 20 pont

2011/16/EU irányelv

25 a cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott, a 8aa. 8ab. és 8ac. cikkre vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok – az V. melléklettel összhangban – megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott, a 8aa. 8ab. és 8ac. cikkre vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

Módosítás 69

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 20 a pont (új)

2011/16/EU irányelv

25 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

20a.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„25b. cikk

Felülvizsgálat

… [Két évvel ezen módosító irányelv hatálybalépését követően]-ig a Bizottság jelentést nyújt be az (EU)…/… tanácsi irányelv (*2) (+) által bevezetett rendelkezések végrehajtásáról és hatékonyságáról, és ezen irányelv javítása érdekében konkrét javaslatokat tesz, beleértve a jogalkotási javaslatokat is. A jelentést nyilvánosságra kell hozni.

A Bizottság által benyújtott javaslat vizsgálatakor a Tanács értékeli az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők jelentéstételi kötelezettségének további megerősítését.

Módosítás 70

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet

2011/16/EU irányelv

V MELLÉKLET – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ez a melléklet a 25a. cikkel összhangban számos lehetséges szankciót tartalmaz, amelyeket a tagállamok alkalmazhatnak.

Módosítás 71

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet

2011/16/EU irányelv

V MELLÉKLET – I szakasz – A pont – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3a.	„Kizárt adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető”: olyan, adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, amelynek az előző naptári évben az Unióban keletkezett árbevétele nem haladja meg a 100 000 eurót.

Módosítás 72

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet

2011/16/EU irányelv

V MELLÉKLET – I szakasz – A pont – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4a.„	Kizárt érintett tevékenység”: áruk és szolgáltatások bármely, nem díjazás ellenében történő és nem pénzbeli cseréje.

Módosítás 73

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet

2011/16/EU irányelv

V melléklet – III szakasz – B pont – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a pénzforgalmi jelzőszám, amennyiben az az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll , és annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő illetőséggel rendelkezik, nem értesítette a többi tagállam illetékes hatóságait arról, hogy nem szándékozik a pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra felhasználni;

az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által begyűjtött pénzforgalmi jelzőszám , amennyiben annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő illetőséggel rendelkezik, nem értesítette a többi tagállam illetékes hatóságait arról, hogy nem szándékozik a pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra felhasználni;

Módosítás 74

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet

2011/16/EU irányelv

V melléklet – III szakasz – B pont – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Módosítás 75

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet

2011/16/EU irányelv

V MELLÉKLET – IV szakasz – C pont – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

… [Ezen módosító irányelv hatálybalépésének dátumától számított két éven belül]-ig a Bizottság értékeli a közigazgatási eljárások hatékonyságát, valamint a kellő gondosságra vonatkozó eljárások és a jelentéstételi követelmények végrehajtásának minőségét. Az említett értékelést jogalkotási javaslatok kísérhetik, amennyiben hiányosságok pótlására van szükség.

Módosítás 76

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet

2011/16/EU irányelv

V MELLÉKLET – IV szakasz – F a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Fa.	A jogsértések szankcionálása

A tagállamok megállapítják a jelentéstételi kötelezettségnek az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak közös szankciókat annak érdekében, hogy Unió-szerte hasonló szankciókat alkalmazzanak, és elkerüljék az alkalmazott szankciók súlyosságán alapuló regisztrációt.

A tagállamokat különösen arra ösztönzik, hogy szankcionálják a szabályozott fizetési módok korlátozására, az ügyletenként további díjak felszámítására, a közbeszerzési szerződések kizárására, valamint szélsőséges és ismétlődő esetekben a platformüzemeltető működési engedélyének visszavonására vonatkozó lehetőségeket.

(21) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(22) Európai Bizottság, bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/ EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2011/16 tanácsi irányelv értékelése (SWD(2019)0328).

(22) Európai Bizottság, bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/ EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv értékelése (SWD(2019)0328).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 25. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433I., 2020.12.22., 1. o.).

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/218

P9_TA(2021)0076

Halászati ellenőrzések ***I

Az Európai Parlament 2021. március 11-én elfogadott módosításai az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 768/2005/EK, az 1967/2006/EK és az 1005/2008/EK tanácsi rendelet és az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet halászati ellenőrzések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0368 – C8-0238/2018 – 2018/0193(COD)) (1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 474/30)

Módosítás 1

Rendeletre irányuló javaslat

6 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (27),	a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően ,

Módosítás 2

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)

Az (EU) 1380/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) megreformálta a közös halászati politikát. A közös halászati politika céljait és a halászati ellenőrzés és végrehajtás követelményeit az utóbbi rendelet 2. és 36. cikke határozza meg. Sikeres végrehajtása a hatékony és naprakész ellenőrző és végrehajtási rendszertől függ.

(1)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) megreformálta a közös halászati politikát. A közös halászati politika céljait és a halászati ellenőrzés és végrehajtás követelményeit az utóbbi rendelet 2. és 36. cikke határozza meg. Végrehajtásának sikere egy egyértelmű, egyszerű, átlátható és eredményes ellenőrző rendszertől függ , amely biztosítja az eredményes, egységes és naprakész végrehajtást a tagállamokban .

Módosítás 3

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)

Az 1224/2009/EK rendelet azonban az új közös halászati politika elfogadását megelőzően készült. Módosítására van tehát szükség, hogy jobban megfeleljen a közös halászati politika ellenőrzési és végrehajtási követelményeinek az 1380/2013/EU rendelettel összhangban, és jobban kihasználja a korszerű és költséghatékonyabb ellenőrzési technológiákat.

(3)

Az 1224/2009/EK rendelet azonban az új közös halászati politika elfogadását megelőzően készült. Módosítására van tehát szükség, hogy jobban megfeleljen a közös halászati politika ellenőrzési és végrehajtási követelményeinek az 1380/2013/EU rendelettel összhangban, jobban kihasználja a korszerű és költséghatékonyabb ellenőrzési technológiákat , valamint figyelembe vegye a halászati és akvakultúra-tevékenységek környezeti fenntarthatóságával kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket .

Módosítás 4

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a)

A közös halászati politika következetes, egyértelmű, átlátható, méltányos és határozott végrehajtása nemcsak a dinamikus halászati ipar előmozdításához és a halászközösségek megfelelő életszínvonalának biztosításához járul hozzá, hanem a halászati ágazaton belüli fenntarthatóság megvalósításához és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések eléréséhez is.

Módosítás 5

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9a)	Az uniós szabályozási keret nagyobb harmonizációjának biztosítása érdekében be kell illeszteni az „érzékeny faj” új fogalommeghatározását.

Módosítás 6

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)

Az 1380/2013/EU rendelet szerinti „halászhajó” fogalommeghatározás a tengerek biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására szolgáló felszereléssel rendelkező vízi járműveket , például a fogóhajókat, a segédhajókat, a halfeldolgozó hajókat, az átrakásban részt vevő hajókat és a halászati termékek szállítására szolgáló felszereléssel rendelkező halszállító hajókat jelenti , a konténerhajók kivételével . Ezért az 1224/2009/EK rendelet szerinti „halászhajó” fogalommeghatározást el kell hagyni.

(10)	Az 1380/2013/EU rendelet szerinti „halászhajó” fogalommeghatározás a tengerek biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására felszerelt vízi járműveket jelenti. Ezért az 1224/2009/EK rendelet szerinti „halászhajó” fogalommeghatározást el kell hagyni.

Módosítás 7

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10a)

Az uniós szabályozási keret egyértelműbbé és összehangoltabbá tétele, ezáltal pedig alkalmazásának javítása érdekében be kell illeszteni a „közvetlen értékesítés” új fogalommeghatározását.

Módosítás 8

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)

Biológiai, gazdasági és társadalmi szempontból a kisüzemi halászat fontos szerepet tölt be az Unióban. A kisüzemi halászatnak az állományokra gyakorolt lehetséges hatásait tekintve fontos azt ellenőrizni, hogy a kisebb hajók halászati tevékenysége és halászati erőkifejtése megfeleljen a közös halászati politika szabályainak. E hajók helyzetére vonatkozóan ezért adatokra van szükség, mégpedig rendszeres időközönként, lehetőleg szinte valós időben továbbított adatokra, a nemzetközi megállapodásokban foglalt egyéb követelmények sérelme nélkül . Ezért lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok követni tudják az összes halászhajót, beleértve a 12 méternél rövidebb halászhajókat. Az ilyen hajók esetében ma már lehetséges a kevésbé költséges és könnyen használható mobileszközök alkalmazása. Az említett intézkedések végrehajtásának minden esetben kiegyensúlyozottnak és a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie, az nem róhat túlzott terhet a flottára, különösen a kisüzemi flottára, és támogatásban kell részesülnie az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból.

Módosítás 9

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14a)

Lehetővé kell tenni, hogy a halászhajókat önkéntes alapon zártláncú televíziós rendszerekkel szereljék fel. Ilyen esetekben e hajóknak – például a pontok törlésével – megfelelő kedvezményeket kell biztosítani.

Módosítás 10

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15a)

A közös halászati politika céljainak elérése mellett teljes mértékben figyelembe kell venni –az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 13. cikkével összhangban – az állatjólétet, valamint adott esetben az élelmiszer- és takarmánybiztonságot, továbbá az állatok egészségét.

Módosítás 12

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)

A legalább 12 méter hosszú hajók esetében fontos, hogy a naplóban pontosabb információk szerepeljenek és tartalmazzák a hálókivetésenkénti vagy a műveletenkénti fogási adatokat , mert ezzel fokozható az ellenőrzések hatékonysága. A 12 méternél rövidebb hajók esetében a napló kitöltési és benyújtási kötelezettségeit egyszerűsíteni kell, a parancsnokoknak pedig csak egyszer , a kikötőbe érkezés előtt kell benyújtaniuk a naplóban foglalt információkat.

(18)

Az ellenőrzések eredményességének növelése érdekében fontos, hogy a naplóban pontosabb információk szerepeljenek, és azok tartalmazzák a halászati naponkénti vagy műveletenkénti fogási adatokat . A kisüzemi part menti flották és a hajók nélküli halászat esetében az elektronikus napló vezetése, valamint ezen adatok továbbítása nem róhat aránytalan terhet a szóban forgó hajókra és halászati képességükre. E hajók megfelelő szintű ellenőrzésének biztosítása érdekében a tagállamoknak az elektronikus napló vezetésére és a napló-információk benyújtására szolgáló egyszerűsített formátum révén kell nyomon követniük e hajók tevékenységét. Ennélfogva a 12 méter teljes hosszúságot el nem érő hajók esetében a parancsnokok mindössze arra kötelezhetők , hogy a kirakodási műveletek megkezdése előtt legalább egyszer nyújtsák be a naplóban foglalt információkat.

Módosítás 13

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)

Amikor egy halászhajó elindul, azonnal meg kell kezdenie az elektronikus napló vezetését, és az adott úthoz egyedi halászati útazonosítót kap. A naplóban, az átrakási nyilatkozatokban és a kirakodási nyilatkozatokban erre az egyedi halászati útazonosítóra kell hivatkozni, így biztosítva a fokozott ellenőrzéseket és az adatok tagállamok általi hitelesítését, valamint a halászati termékek nyomon követhetőségét az ellátási láncban. Annak érdekében, hogy javuljon és egyszerűsödjön az elveszített halászeszközökre vonatkozó információk továbbítása a tagállamok illetékes hatóságai felé, a napló formátumában kell szerepeltetni az elveszített halászeszközök információit .

(20)

Amikor egy halászhajó elindul, azonnal meg kell kezdenie az elektronikus napló vezetését, és az adott úthoz egyedi halászati útazonosítót kap. A naplóban, az átrakási nyilatkozatokban és a kirakodási nyilatkozatokban erre az egyedi halászati útazonosítóra kell hivatkozni, így biztosítva a fokozott ellenőrzéseket és az adatok tagállamok általi hitelesítését, valamint a halászati termékek nyomon követhetőségét az ellátási láncban. Annak érdekében, hogy javuljon és egyszerűsödjön a halászeszközökre és a halászeszközök elvesztésére vonatkozó információk továbbítása a tagállamok illetékes hatóságai felé, a napló formátumában szerepeltetni kell az eszközökre és elveszített halászeszközökre vonatkozó információkat. Amennyiben hozzávetőleges információkat kell megadni, azokat tájékoztató jellegűnek kell tekinteni.

Módosítás 14

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)	Az összesített fogási adatok és a halászati erőkifejtés Bizottság felé történő benyújtásának szabályait úgy kell egyszerűsíteni, hogy az összes benyújtáshoz egyetlen dátum legyen meghatározva.

(24)	Az összesített fogási adatok és a halászati erőkifejtés Bizottság felé történő benyújtásának szabályait úgy kell egyszerűsíteni, hogy az összes benyújtáshoz egyetlen dátum legyen meghatározva. Ezek az adatok nem használhatók fel üzleti célokra.

Módosítás 15

Rendeletre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)	A halászati kapacitásra vonatkozó rendelkezéseket az 1380/2013/EU rendeletre való hivatkozással kell naprakésszé tenni.

(26)

A halászati kapacitásra vonatkozó rendelkezéseket az 1380/2013/EU rendeletre való hivatkozással kell naprakésszé tenni. A halászati kapacitás mérésére használt bruttó tonnatartalom (BT) és motorteljesítmény (kW) paramétereit felül kell vizsgálni, és szükség esetén a pontosság, az alkalmazhatóság és az uniós halászflotta szempontjából vett relevancia figyelembevételével fel kell váltani annak érdekében, hogy a közös halászati politika hozzájárulhasson a halászati műveletekben résztvevők biztonságának és munkafeltételeinek javításához.

Módosítás 16

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)

Biológiai, gazdasági és társadalmi szempontból a hobbihorgászat fontos szerepet tölt be az Unióban. A hobbihorgászatnak egyes állományokra gyakorolt jelentős hatásait tekintve szükség van olyan egyedi eszközök biztosítására, amelyek lehetővé teszik a tagállamoknak a hobbihorgászat hatékony ellenőrzését. Nyilvántartási vagy engedélyezési rendszerrel kell biztosítani a hobbihorgászatban részt vevő fizikai és jogi személyek pontos összeírását, valamint a fogásokra és gyakorlatokra vonatkozó megbízható adatok gyűjtését. A hobbihorgászatra vonatkozó elegendő és megbízható adatok gyűjtése azért szükséges, mert így lehet felmérni az ilyen halászati gyakorlatoknak az állományokra gyakorolt hatásait, valamint biztosítani a tagállamok és a Bizottság számára a tengerek biológiai erőforrásainak hatékony kezeléséhez és ellenőrzéséhez szükséges információkat.

(30)

Biológiai, gazdasági és társadalmi szempontból a hobbihorgászat fontos szerepet tölt be az Unióban. A hobbihorgászatnak egyes állományokra gyakorolt jelentős hatásait tekintve szükség van olyan egyedi eszközök biztosítására, amelyek a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciók megfelelő rendszerével együtt lehetővé teszik a hobbihorgászat valamennyi tagállam általi egységes, hatékony és mindenre kiterjedő ellenőrzését. Nyilvántartási vagy engedélyezési rendszerrel kell biztosítani a hobbihorgászatban részt vevő természetes és jogi személyek pontos összeírását, valamint a fogásokra és gyakorlatokra vonatkozó megbízható adatok gyűjtését. A hobbihorgászatra vonatkozó elegendő és megbízható adatok gyűjtése azért szükséges, mert így lehet felmérni – különösen az állományfelmérések céljából – e gyakorlatok környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait, valamint biztosítani a tagállamok és a Bizottság számára a tengerek biológiai erőforrásainak hatékony kezeléséhez és ellenőrzéséhez szükséges információkat.

Módosítás 17

Rendeletre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32)

Az ellátási lánc ellenőrzéseire vonatkozó rendelkezéseket pontosítani kell, hogy a tagállamok a halászati és akvakultúra-termékek forgalmazásának minden szakaszában végezhessenek ellenőrzéseket és vizsgálatokat, az első értékesítéstől kezdve egészen a kiskereskedelmi értékesítésig, a szállítást is beleértve. E tekintetben a „kiskereskedelem” fogalma az 1379/2013/EU rendeletben meghatározott értelemben értendő, és magában foglalja a halászati és akvakultúra-termékek szállodákban, éttermekben, valamint közétkeztetési tevékenységek és egyéb élelmiszerekkel kapcsolatos szolgáltatások keretében (a HORECA-ágazatban) történő hozzáférhetővé tételét.

Módosítás 18

Rendeletre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32a)

Az e rendeletben megállapított új rendelkezések megfelelő kommunikálása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül elő kell készíteniük és el kell indítaniuk a halászoknak és a hobbihorgászati ágazat szereplőinek szóló kommunikációs kampányt.

Módosítás 19

Rendeletre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33)	A halászati és akvakultúra-termékek tételekbe rakásának szabályait pontosítani kell. Egyértelművé kell tenni, hogy a halászati és akvakultúra-termékek tételeinek egyetlen fajból kell állniuk , kivéve ha a tételek nagyon kis mennyiségeket tartalmaznak .

(33)

A halászati és akvakultúra-termékek tételekbe rakásának szabályait pontosítani kell. Lehetővé kell tenni, hogy a tételeket össze lehessen vonni egy új adag létrehozása céljából abban az esetben , ha teljesülnek a nyomonkövethetőségi követelmények, és az élelmiszerlánc teljes egészében meghatározható a szóban forgó halászati és akvakultúra-termékek eredete és az, hogy mely fajhoz tartoznak .

Módosítás 20

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)

A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) 18. cikkében szereplő nyomonkövethetőségi követelményeknek megfelelően a Bizottság 931/2011/EU végrehajtási rendelete (33) meghatároz bizonyos nyomonkövethetőségi szabályokat az állati eredetű élelmiszerek külön ágazatán belül, például konkrét információkat kell nyilvántartaniuk az üzemeltetőknek, kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani és továbbítani ahhoz az üzemeltetőhöz, amelyiknek a halászati terméket szállítják. A halászati ágazatban a nyomon követhetőség nem csak élelmiszerbiztonsági célokból fontos, hanem az ellenőrzések elvégzéséhez és a fogyasztói érdekek védelmének biztosításához is.

(34)

A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) 18. cikkében szereplő nyomonkövethetőségi követelményeknek megfelelően a Bizottság 931/2011/EU végrehajtási rendelete (33) meghatároz bizonyos nyomonkövethetőségi szabályokat az állati eredetű élelmiszerek külön ágazatán belül, például konkrét információkat kell nyilvántartaniuk az üzemeltetőknek, kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani és továbbítani ahhoz az üzemeltetőhöz, amelyiknek a halászati terméket szállítják. A halászati ágazatban a nyomonkövethetőség nemcsak élelmiszerbiztonsági célokból fontos, hanem az ellenőrzések elvégzéséhez, a fogyasztói érdekek védelmének biztosításához , valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem érdekében és a jogszabályokat betartó halászok tisztességtelen versennyel szembeni védelme céljából is.

Módosítás 21

Rendeletre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)	A harmadik országokból behozott halászati és akvakultúra-termékekre is ezeket a szabályokat kell alkalmazni. Behozott termékek esetében az egyik kötelező nyomonkövethetőségi információt az 1005/2008/EK rendeletben (34) előírt fogási tanúsítványra való hivatkozás jelenti.

(37)

A harmadik országokból behozott halászati és akvakultúra-termékekre is ezeket a szabályokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy e harmadik országokban megvalósuljon a magas szintű élelmiszer-biztonsági előírások fenntartása és a fenntartható halászati gyakorlatok előmozdítása . Behozott termékek esetében az egyik kötelező nyomonkövethetőségi információt az 1005/2008/EK rendeletben (34) előírt fogási tanúsítványra való hivatkozás jelenti.

Módosítás 22

Rendeletre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40)

A közös halászati politika céljainak eléréséhez rendkívül fontos a fogásokra vonatkozó adatok megbízhatósága és átfogó begyűjtése. Ehhez kirakodáskor a lehető legmegbízhatóbb módon kell elvégezni a fogások nyilvántartásba vételét. E célból meg kell erősíteni a halászati termékek kirakodáskor végzett mérlegeléséhez kapcsolódó eljárásokat.

(40)

A közös halászati politika céljainak eléréséhez rendkívül fontos a fogásokra vonatkozó adatok megbízhatósága és átfogó begyűjtése. Ehhez kirakodáskor a lehető legmegbízhatóbb módon kell elvégezni a fogások nyilvántartásba vételét , amely azonban nem akadályozhatja a gazdasági szereplők üzleti tevékenységét . E célból egyszerűsíteni kell a halászati termékek kirakodáskor végzett mérlegeléséhez kapcsolódó eljárásokat.

Módosítás 23

Rendeletre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41)

A mérlegelést az illetékes hatóságok által jóváhagyott rendszereken kell végezniük a tagállamok által e feladat végzéséhez nyilvántartásba vett üzemeltetőknek. Minden terméket kirakodáskor kell fajonként mérlegelni, ily módon garantálva a fogások pontosabb bejelentését. Emellett a mérlegelési nyilvántartásokat elektronikus úton kell rögzíteni és három évig megőrizni.

(41)

A mérlegelést az illetékes hatóságok által jóváhagyott rendszereken kell végezniük a tagállamok által e feladat végzéséhez nyilvántartásba vett üzemeltetőknek. Minden terméket fajonként kell mérlegelni – hacsak a tagállam nem fogadott el a Bizottság által jóváhagyott mintavételi tervet – , ily módon garantálva a fogások pontosabb bejelentését. Az üzemeltetőknek mindent meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a mérlegelés ne késleltesse a friss termékek piaci értékesítését. Emellett a mérlegelési nyilvántartásokat elektronikus úton kell rögzíteni és három évig megőrizni. Ezeknek a rendszereknek meg kell felelniük a tagállamok által közösen elfogadott minimumkövetelményeknek, hogy az egész Unióban szabványosíthatók legyenek.

Módosítás 24

Rendeletre irányuló javaslat

43 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43)

Az ellenőrzések javítása, illetve a fogásnyilvántartási adatok gyors hitelesítése és a tagállamok közötti gyors információcsere érdekében arra van szükség, hogy az adatokat minden üzemeltető digitális formában rögzítse és elektronikus úton továbbítsa 24 órán belül a tagállamokhoz. Ez különösen a kirakodási nyilatkozatokat , az értékesítési bizonylatokat és átvételi nyilatkozatokat érinti.

(43)

Az ellenőrzések javítása, illetve a fogásnyilvántartási adatok gyors hitelesítése és a tagállamok közötti gyors információcsere érdekében arra van szükség, hogy az adatokat minden üzemeltető digitális formában rögzítse és elektronikus úton továbbítsa 24 órán belül a tagállamokhoz , a vis maior eseteit kivéve . Ez különösen a kirakodási nyilatkozatokat és átvételi nyilatkozatokat érinti.

Módosítás 25

Rendeletre irányuló javaslat

47 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(47a)

Az 1005/2008/EK rendelet nem együttműködő harmadik országokra vonatkozó rendelkezéseinek eredményességét biztosítandó meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy be lehessen vezetni védintézkedéseket. Amennyiben egy harmadik országot értesítettek nem együttműködő harmadik országként történő azonosításának eshetőségéről, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy ideiglenesen felfüggessze a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó kedvezményes vámtételeket az adott harmadik ország tekintetében. A Bizottságnak törekednie kell annak biztosítására, hogy az e célt szolgáló rendelkezések az Unió és a harmadik felek között megkötött valamennyi nemzetközi megállapodásba beillesztésre kerüljenek.

Módosítás 26

Rendeletre irányuló javaslat

48 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48a)

Az átláthatóság javítása és a pontrendszer eredményesebb nyomon követése céljából létre kell hozni az egyes tagállamok feltárt jogsértésekre vonatkozó adatainak rögzítésére szolgáló európai jogsértés-nyilvántartást.

Módosítás 27

Rendeletre irányuló javaslat

49 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(49)

Ahhoz, hogy a tagállamokban egyenlő feltételek szerint történjen a közös halászati politika szabályait megsértő összes elkövető bíróság általi elbírálása, pontosításra és megerősítésre szorulnak az e szabályokat illetően súlyos jogsértésnek minősülő magatartások meghatározására vonatkozó rendelkezések.

(49)

Módosítás 28

Rendeletre irányuló javaslat

52 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(52)

A halászati ellenőrzési tevékenységekért felelős nemzeti szervezeteknek és az adott bírósági szerveknek hozzáférést kell kapniuk a jogsértések nemzeti nyilvántartásához. A nemzeti nyilvántartásokban szereplő információk tagállamok közötti teljesen átlátható cseréje is javítja a hatékonyságot és egyenlő feltételeket biztosít az ellenőrzési tevékenységekhez.

(52)

A halászati ellenőrzési tevékenységekért felelős nemzeti szervezeteknek és az adott bírósági szerveknek hozzáférést kell kapniuk a jogsértések nemzeti és európai nyilvántartásához. A nemzeti nyilvántartásokban szereplő információk tagállamok közötti teljesen átlátható cseréje is javítja a hatékonyságot és egyenlő feltételeket biztosít az ellenőrzési tevékenységekhez.

Módosítás 29

Rendeletre irányuló javaslat

55 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(55)

A tagállamok által gyűjtött adatok tudományos szempontból is nagy értékűek. Pontosítani kell, hogy a tagállamok tudományos testületei és az uniós tudományos testületek is hozzáférést kaphatnak az 1224/2009/EK rendelet értelmében gyűjtött , megfelelően anonimizált adatokhoz, különösen a hajó helyzetére vonatkozó adatokhoz és a halászati tevékenységre vonatkozó adatokhoz , amennyiben az említett adatok már nem tartalmazzák a hajóazonosító számokra vonatkozó hivatkozást, és nem teszik lehetővé természetes személyek azonosítását . Végezetül, a tagállamok által a halászati tevékenységre vonatkozóan gyűjtött adatok az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) számára is értékesek, mivel felhasználhatók a halászati statisztikák készítéséhez. Az említett adatoknak minden esetben anonimizált formátumú adatoknak kell lenniük, hogy az egyes hajók vagy természetes személyek ne legyenek azonosíthatók.

Módosítás 30

Rendeletre irányuló javaslat

55 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(55a)

A tengeri környezettel kapcsolatos ismeretek közös felhasználásának fokozása érdekében az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal által gyűjtött adatokat hozzáférhetővé kell tenni az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség számára. Az ügynökségek közötti szorosabb együttműködés általában véve lehetővé tenné a tengerpolitikához kapcsolódó kérdések jobb megértését, egyszersmind pedig az európai tengeri térség irányításának módját is javítaná. A Bizottságot meg kell bízni az ügynökségek közötti együttműködés kereteként szolgáló együttműködési protokoll kidolgozásával.

Módosítás 31

Rendeletre irányuló javaslat

58 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(58)

A személyes adatok kezelése a halászati ellenőrzés és végrehajtás miatt szükséges. A Bizottság számára különösen a halászati lehetőségek, például a kvótafelhasználás figyelése céljából kell lehetőséget biztosítani a naplók, kirakodási nyilatkozatok és értékesítési bizonylatok adatainak és a halászati tevékenységre vonatkozó egyéb adatok kezeléséhez annak érdekében, hogy elvégezhesse a tagállamok által benyújtott összesített adatok hitelesítését. Az ellenőrzések és átvilágítások végzése, illetve a tagállamok ellenőrzési tevékenységeinek figyelése céljából a Bizottság számára olyan információk elérését és kezelését kell biztosítani, mint a vizsgálati és megfigyelő ellenőri jelentések és a jogsértések adatbázisa. A nemzetközi megállapodások és védelmi intézkedések előkészítésével és betartásával összefüggésben a Bizottságnak szükség esetén kezelnie kell az uniós halászhajók uniós vizeken kívüli halászati tevékenységeire vonatkozó adatokat, beleértve a hajóazonosító számokat és a hajó tulajdonosának és parancsnokának a nevét.

(58)

A személyes adatok kezelése a halászati ellenőrzés és végrehajtás miatt szükséges. A Bizottság számára különösen a halászati lehetőségek, például a kvótafelhasználás figyelése céljából kell lehetőséget biztosítani a naplók, kirakodási nyilatkozatok és értékesítési bizonylatok adatainak és a halászati tevékenységre vonatkozó egyéb adatok kezeléséhez annak érdekében, hogy elvégezhesse a tagállamok által benyújtott összesített adatok hitelesítését. Az ellenőrzések és átvilágítások végzése, illetve a tagállamok ellenőrzési tevékenységeinek figyelése céljából a Bizottság számára olyan információk elérését és kezelését kell biztosítani, mint a vizsgálati és megfigyelő ellenőri jelentések és a jogsértések adatbázisa. A nemzetközi megállapodások és állományvédelmi intézkedések előkészítésével és betartásával összefüggésben a Bizottságnak szükség esetén kezelnie kell az uniós halászhajók uniós vizeken kívüli halászati tevékenységeire vonatkozó adatokat, beleértve a hajóazonosító számokat és a hajó tulajdonosának és parancsnokának a nevét. A tárolt adatokat az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani a közegészségügyet és/vagy az élelmiszer-biztonságot fenyegető veszély esetén.

Módosítás 32

Rendeletre irányuló javaslat

58 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(58a)

Valamennyi összegyűjtött, továbbított és tárolt személyes adatnak meg kell felelnie az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1a) foglaltaknak.

Módosítás 33

Rendeletre irányuló javaslat

64 preambulumbekezdés – 7 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

—	az elektronikus megfigyelő eszközök és rendszerek, többek között CCTV műszaki követelményei és jellemzői,

törölve

Módosítás 34

Rendeletre irányuló javaslat

75 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(75a)

Az uniós kereskedelempolitika és halászati politika közötti összhang szavatolása érdekében az Unió által harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásoknak tartalmazniuk kell egy védzáradékot, amely előírja, hogy a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó vámkedvezményeket ideiglenesen fel kell felfüggeszteni mindaddig, amíg a harmadik országot – előzetesen vagy ténylegesen – a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem tekintetében nem együttműködő országként azonosítják.

Módosítás 35

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b a pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

Hatályos szöveg

Módosítás

ba)	a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

3.	„ellenőrzés”: nyomon követés és felügyelet;

„3.	»ellenőrzés«: az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi tevékenység, többek között az elosztási és forgalmazási tevékenységek nyomon követése és felügyelete az értékesítési lánc egészében ;”

Módosítás 36

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b b pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

Hatályos szöveg

Módosítás

bb)	a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

4.	„vizsgálat”: tisztviselők által a közös halászati politika szabályainak betartására vonatkozóan végzett felülvizsgálás, amelyről vizsgálati jelentés készül;

„4.	»vizsgálat«: tisztviselők által a közös halászati politika szabályainak betartására vonatkozóan végzett helyszíni felülvizsgálás, amelyről vizsgálati jelentés készül;”

Módosítás 37

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b c pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

Hatályos szöveg

Módosítás

bc)	az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

5.	„felügyelet”: halászati tevékenységek megfigyelése vizsgálati hajók vagy szolgálati repülőgépek által , technikai felderítő és azonosító módszerek alapján;

„5.	»felügyelet«: a halászati tevékenységek tisztviselők által végzett megfigyelése vizsgálati hajók, szolgálati repülőgépek és járművek vagy más eszközök észlelései , többek között technikai felderítő és azonosító módszerek alapján;”

Módosítás 38

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b d pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

Hatályos szöveg

Módosítás

bd)	a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

6.	„tisztviselő”: a nemzeti hatóság, a Bizottság vagy a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal által vizsgálat elvégzésére felhatalmazott személy;

„6.	»tisztviselő«: a halászati ellenőrzéssel foglalkozó nemzeti hatóság, a Bizottság vagy az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal által vizsgálat elvégzésére felhatalmazott személy;”

(A „Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal” megváltoztatása „Európai Halászati Ellenőrző Hivatal”-ra az egész szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Módosítás 39

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b e pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

Hatályos szöveg

Módosítás

be)	a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

7.	„uniós ellenőrök”: egy tagállam, a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv tisztviselői, akiknek a nevét a 79. cikk szerint létrehozott lista tartalmazza;

„7.	»uniós ellenőrök«: egy tagállam, a Bizottság vagy az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal tisztviselői, akiknek a nevét a 79. cikk szerint létrehozott lista tartalmazza;”

Módosítás 40

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – e pont

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„14.	»halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület«: bármely tengeri terület, ahol a halászati tevékenységek átmeneti vagy tartós korlátozás vagy tilalom alá esnek;”

„14.	»halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület«: bármely tengeri terület, ahol a halászati tevékenységek regionális, nemzeti, uniós vagy nemzetközi szabályozás alapján átmeneti vagy tartós korlátozás vagy tilalom alá esnek;”.

Módosítás 41

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – e a pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 15 pont

Hatályos szöveg

Módosítás

ea)	a 15. pont helyébe a következő szöveg lép:

15.	„halászati felügyelő központ”: a lobogó szerinti tagállam által létrehozott, valamint az automatikus adatfogadást és -feldolgozást, továbbá az elektronikus adatátvitelt lehetővé tevő számítógépes hardverrel és szoftverrel felszerelt műveleti központ;

„15.	»halászati felügyelő központ«: a lobogó szerinti tagállam által létrehozott, valamint az automatikus adatfogadást és -feldolgozást, -elemzést, -ellenőrzést, -figyelést, továbbá az elektronikus adatátvitelt lehetővé tevő számítógépes hardverrel és szoftverrel felszerelt műveleti központ;”

Módosítás 42

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – e b pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 16 pont

Hatályos szöveg

Módosítás

eb)	a 16. pont helyébe a következő szöveg lép:

16.	„átrakás”: egy halászhajó fedélzetén található halászati vagy akvakultúra-termékek egy részének vagy egészének egy másik hajóra történő rakodása;

„16.	»átrakás«: egy halászhajó fedélzetén található halászati vagy akvakultúra-termékek egy részének vagy egészének egy másik hajóra való áthelyezése kikötőben vagy tengeren ;”

Módosítás 43

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – f pont

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 20 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

20.	„tétel”: a halászati vagy akvakultúra-termékek egységeinek egy tétele ;”.

20.	„tétel”: egy adott fajhoz tartozó, azonos eredetű halászati vagy akvakultúra-termékek meghatározott mennyisége ;”.

Módosítás 44

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – f a pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 20 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

fa)	a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„20a.

»adag«: a halászati vagy akvakultúra-termékek meghatározott mennyisége;”

Módosítás 45

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – f b pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 21 pont

Hatályos szöveg

Módosítás

fb)	a 21. pont helyébe a következő szöveg lép:

21.	„feldolgozás”: az a folyamat, amellyel a kiszerelést elkészítik . Idetartozik a hal filézése, csomagolása, konzerválása, fagyasztása, füstölése, sózása, főzése, pácolása, szárítása vagy egyéb módon eladásra történő előkészítése;

„21.

»feldolgozás«: a halászati vagy akvakultúra-termékek előkészítésének folyamata . Idetartozik a halászati vagy akvakultúra-termékek bármilyen jellegű darabolása, filézése, csomagolása, konzerválása, fagyasztása, füstölése, sózása, főzése, pácolása, szárítása vagy egyéb módon eladásra történő előkészítése;”

Módosítás 46

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – f c pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 22 pont

Hatályos szöveg

Módosítás

fc)	a 22. pont helyébe a következő szöveg lép:

22.	„kirakodás”: a halászhajó fedélzetén található halászati termékek bármely mennyiségének partra történő első kirakodása ;

„22.	»kirakodás«: az az időtartam, amely a halászhajó fedélzetén található halászati termékek bármely mennyiségének partra történő teljes kirakodásához szükséges ;”

Módosítás 47

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – h pont

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 23 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)	a 23. pontot el kell hagyni.

törölve

Módosítás 48

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – i a alpont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 28 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ia)	a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„28a.

»szabadidős horgászat céljára bérelt hajó«: hajóparancsnok vezette hajó, amely hobbihorgászat céljából szállít utasokat a tengerre;”

Módosítás 49

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – i b alpont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 28 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ib)	a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„28b.

»horgászturizmus«: halászok által fő tevékenységük kiegészítéseként szervezett hobbihorgászati tevékenységek, amelyek keretében hobbihorgászat céljából szállítanak utasokat a tengerre;”

Módosítás 50

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – k a pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 34 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ka)	a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„34a.

»közvetlen értékesítés«: friss vagy feldolgozott halászati és akvakultúra-termékeknek a termelő vagy a termelő által megbízott természetes személy általi, közvetítők nélküli értékesítése a végső fogyasztó számára, az értékesítés helyszínétől függetlenül, a mozgóárusítást is ideértve;”

Módosítás 51

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – k b pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 34 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

kb)	a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„34b.

»érzékeny faj«: az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 6. cikkében meghatározottak szerinti érzékeny faj;

Módosítás 52

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – k c pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 34 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

kc)	a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„34c.

»nyomonkövethetőség«: lehetőség arra, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos információk egésze vagy egy része a nyilvántartásba vett azonosítók alapján módszeresen nyomon követhető legyen az élelmiszer termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszában;”

Módosítás 53

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – k d pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 34 d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

kd)	a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„34d.

»hajó nélküli halászat«: halászhajó használata nélkül végzett halászati tevékenység, például kagylóhalászat, gyalogos halászat vagy jéghalászat;”

Módosítás 54

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – k e pont (új)

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 34 e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ke)	a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„34e.

»érzékeny élőhely«: az (EU) 2019/1241 rendelet 6. cikkében meghatározottak szerinti érzékeny élőhely;”

Módosítás 55

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

1224/2009/EK rendelet

6 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A lobogó szerinti tagállam ideiglenesen felfüggeszti azon hajó halászati jogosítványát, amelyet az említett tagállam döntése értelmében ideiglenesen kivontak a forgalomból, vagy amelynek halászati engedélyét a 91b. cikkel összhangban felfüggesztették.

(3) A lobogó szerinti tagállam ideiglenesen felfüggeszti azon tulajdonos, üzemeltető vagy hajó halászati jogosítványát, amelyet az említett tagállam intézkedése értelmében ideiglenesen kivontak a forgalomból, vagy amelynek halászati engedélyét a 91b. cikkel összhangban felfüggesztették , és erről haladéktalanul értesíti az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalt. A felfüggesztés ideje alatt sem a hajót sem a jogosítványt nem lehet eladni, bérbe adni vagy átruházni.

Módosítás 56

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont

1224/2009/EK rendelet

8 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

fa)	a halászeszközök használatból történő kivonásáról szóló értesítésre vonatkozó eljárások az (EU) 2019/883 (2) és az (EU) 2019/904 (3) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban.

Módosítás 57

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

1224/2009/EK rendelet

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok a hajó helyzetére vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése útján üzemeltetnek hajómegfigyelési rendszereket a lobogójuk alatt bárhol közlekedő halászhajók, illetve a tagállamok vizein tartózkodó halászhajók helyzetének és mozgásának hatékony megfigyelésére. Minden lobogó szerinti tagállam biztosítja a hajó helyzetére vonatkozó adatok pontosságának folyamatos és módszeres megfigyelését .

(1) A tagállamok a hajó helyzetére vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése útján üzemeltetnek hajómegfigyelési rendszereket a lobogójuk alatt bárhol közlekedő halászhajók, valamint a vizeiken tartózkodó halászhajók helyzetének és mozgásának hatékony megfigyelésére. Minden lobogó szerinti tagállam adatokat gyűjt a hajó helyzetére vonatkozóan, és azok pontosságát folyamatosan és módszeresen nyomon követi, valamint ellenőrzi .

Módosítás 58

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

1224/2009/EK rendelet

9 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az uniós halászhajók fedélzetére egy olyan, teljes mértékben működőképes berendezést kell telepíteni, amely a hajó helyzetére vonatkozó adatoknak a hajómegfigyelési rendszeren keresztül rendszeres időközönként történő továbbítása révén lehetővé teszi a hajó automatikus helyzetmeghatározását és azonosítását.	Az uniós halászhajók fedélzetére egy olyan, teljes mértékben működőképes berendezést kell telepíteni, amely a hajó helyzetére vonatkozó adatoknak a hajómegfigyelési rendszeren keresztül rendszeres időközönként történő automatikus továbbítása révén lehetővé teszi a hajó automatikus helyzetmeghatározását és azonosítását.

Módosítás 59

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

1224/2009/EK rendelet

9 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hajómegfigyelési rendszereknek azt is lehetővé kell tenniük, hogy a lobogó szerinti tagállam 9a. cikkben említett halászati felügyelő központja a halászhajót bármikor lekérdezze. A hajó helyzetére vonatkozó adatok továbbításához és a lekérdezéshez műholdas kapcsolatot kell igénybe venni, vagy földi mobilhálózat használható, ha ilyen hálózat elérhető.

Módosítás 60

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

1224/2009/EK rendelet

9 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a legfeljebb 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokai tarthatnak a fedélzeten olyan mobil eszközt, amely a hajó helyzetére vonatkozó adatoknak a hajómegfigyelési rendszeren keresztül rendszeres időközönként történő rögzítése és továbbítása révén lehetővé teszi a hajó automatikus helyzetmeghatározását és azonosítását. Amíg az eszközzel nem érhető el mobilhálózat , addig a hajó helyzetére vonatkozó adatok rögzítendők, majd rögtön továbbítandók, amint a hajóval elérhető ilyen hálózat, de legkésőbb a kikötőbe érkezés előtt.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a legfeljebb 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokai tarthatnak a fedélzeten olyan , teljes mértékben működőképes mobil eszközt, amely a hajó helyzetére vonatkozó adatoknak a hajómegfigyelési rendszeren keresztül rendszeres időközönként történő rögzítése és továbbítása révén lehetővé teszi a hajó automatikus helyzetmeghatározását és azonosítását. Amíg az eszközzel nem érhető el kommunikációs hálózat , addig a hajó helyzetére vonatkozó adatok rögzítendők, majd amint a hajóval elérhető ilyen hálózat, azokat haladéktalanul, de legkésőbb a kirakodási műveletek megkezdése előtt továbbítani kell .

Módosítás 61

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

1224/2009/EK rendelet

9 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Ha az uniós halászhajó egy másik tagállam vizein tartózkodik, a lobogó szerinti tagállam a hajó helyzetére vonatkozó adatokat a parti tagállamok halászati felügyelő központjába automatikusan elküldve bocsátja rendelkezésre. A hajó helyzetére vonatkozó adatokat annak a tagállamnak is rendelkezésére kell bocsátani, amelynek kikötőjében a halászhajó a fogását várhatóan kirakodja, vagy amelynek vizein a halászhajó a halászati tevékenységét várhatóan folytatni fogja.

(4) Ha az uniós halászhajó egy másik tagállam vizein tartózkodik, a lobogó szerinti tagállam a hajó helyzetére vonatkozó adatokat a parti tagállamok halászati felügyelő központjába automatikusan elküldve bocsátja rendelkezésre. Az ilyen halászati utak esetében a hajó helyzetére vonatkozó adatokat automatikusan annak a tagállamnak is rendelkezésére kell bocsátani, amelynek kikötőjében a halászhajó a fogását várhatóan kirakodja, vagy amelynek vizein a halászhajó a halászati tevékenységét várhatóan folytatni fogja.

Módosítás 62

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

1224/2009/EK rendelet

9 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Ha az uniós halászhajó harmadik ország vizein vagy vizeken folytat tevékenységet , ahol a halászati erőforrásokkal a 3. cikk (1) bekezdésében említett regionális halászati gazdálkodási szervezet gazdálkodik, és ha e harmadik országgal kötött megállapodás vagy a szervezet alkalmazandó szabályai úgy rendelkeznek, a hajó helyzetére vonatkozó adatokat e harmadik ország vagy a szervezet számára is elérhetővé kell tenni.

(5) Ha az uniós halászhajó harmadik ország vizein vagy olyan vizeken folytat halászati tevékenységeket vagy műveleteket , ahol a halászati erőforrásokkal a 3. cikk (1) bekezdésében említett regionális halászati gazdálkodási szervezet gazdálkodik, és ha e harmadik országgal kötött megállapodás vagy a szervezet alkalmazandó szabályai úgy rendelkeznek, az ilyen halászati utak esetében a hajó helyzetére vonatkozó adatokat automatikusan e harmadik ország vagy a szervezet számára is elérhetővé kell tenni.

Módosítás 63

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

1224/2009/EK rendelet

9 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) E cikk a tagállami lobogó alatt közlekedő segédhajókra, halfeldolgozó hajókra, átrakásban részt vevő hajókra és halászati termékek szállítására felszerelt szállítóhajókra is alkalmazandó.

Módosítás 64

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

1224/2009/EK rendelet

9 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 119a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el , amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a halászati tevékenységeknek és a halászati erőkifejtésnek a halászati felügyelő központok által végzett megfigyeléséhez , különösen a parancsnokoknak a hajómegfigyelési eszközökkel kapcsolatos feladatait illetően .

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 119a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a halászati tevékenységeknek és a halászati erőkifejtésnek a halászati felügyelő központok által végzett megfigyelésére , különösen a parancsnokoknak a hajómegfigyelési eszközökkel kapcsolatos feladataira irányadó, valamint a halászhajók – többek között a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeken belüli – helyzetére és mozgására vonatkozó adatok továbbítási gyakoriságára irányadó részletes szabályok megállapítására vonatkozóan .

Módosítás 65

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

1224/2009/EK rendelet

9 cikk – 8 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)	a halászhajók helyzetére és mozgására vonatkozó adatok továbbítási gyakorisága, többek között a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeken;

törölve

Módosítás 66

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

1224/2009/EK rendelet

9 a cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok halászati felügyelő központokat hoznak létre és üzemeltetnek, amelyek nyomon követik a halászati tevékenységeket és a halászati erőkifejtést. Egy adott tagállam halászati felügyelő központja nyomon követi a lobogója alatt közlekedő halászhajókat, tekintet nélkül arra, hogy mely vizeken folytatnak tevékenységet, illetve mely kikötőben tartózkodnak, továbbá nyomon követi a más tagállamok lobogója alatt közlekedő azon uniós halászhajókat és a harmadik országbeli azon halászhajókat, amelyek a szóban forgó tagállam felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken működnek és amelyekre a hajómegfigyelési rendszerre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók , valamint azon harmadik országok lobogója alatt közlekedő halászhajókat, amelyekre vonatkozóan valamely nemzetközi regionális testület előírásokat és /vagy ajánlásokat adott ki. A halászati felügyelő központok jelentést tesznek továbbá a hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközök számáról, valamint az ilyen eszközök jelenlétének megelőzését és visszaszorítását célzó intézkedésekről.

Módosítás 67

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

1224/2009/EK rendelet

9 a cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Minden lobogó szerinti tagállam kijelöli a halászati felügyelő központért felelős illetékes hatóságait , és megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy halászati felügyelő központja megfelelő személyi feltételekkel rendelkezzen, és az automatikus adatfeldolgozást és az elektronikus adatátvitelt lehetővé tevő számítógépes hardverrel és szoftverrel legyen felszerelve. Rendszerhiba esetére a tagállamok gondoskodnak a biztonsági adatmentés és -helyreállítás rendjéről. A tagállamok közös halászati felügyelő központot is működtethetnek.

(2) Minden lobogó szerinti tagállam kijelöli illetékes nemzeti vagy regionális hatóságai közül a halászati felügyelő központért felelős vezető illetékes hatóságot , és megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy halászati felügyelő központja megfelelő személyi feltételekkel rendelkezzen, és az automatikus adatfeldolgozást , -elemzést, -ellenőrzést, -figyelést és az elektronikus adatátvitelt lehetővé tevő számítógépes hardverrel és szoftverrel legyen felszerelve. Rendszerhiba esetére a tagállamok gondoskodnak a biztonsági adatmentés és -helyreállítás rendjéről. A tagállamok közös halászati felügyelő központot is működtethetnek.

Módosítás 68

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

1224/2009/EK rendelet

9 a cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a halászati felügyelő központok minden releváns adathoz és különösen a 109. és 110. cikkben felsorolt adatokhoz hozzáférjenek, és a hét minden napján, napi 24 órán keresztül működjenek .	(3) A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a halászati felügyelő központok minden releváns adathoz és különösen a 109. és 110. cikkben felsorolt adatokhoz hozzáférjenek, a hét minden napján, napi 24 órán keresztül biztosítva az ilyen nyomon követést .

Módosítás 69

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

1224/2009/EK rendelet

9 a cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A halászati felügyelő központok az azonnali végrehajtási intézkedések lehetővé tétele érdekében támogatják a hajók valós idejű nyomon követését.

Módosítás 70

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

1224/2009/EK rendelet

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 2002/59/EK irányelvvel összhangban a 15 méter teljes hosszúságot meghaladó halászhajókat fel kell szerelni a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által meghatározott előírásoknak megfelelő automatikus azonosító rendszerrel, amelyet a hajók üzemben tartanak.	A 2002/59/EK irányelvvel összhangban a 15 méter teljes hosszúságot meghaladó halászhajókat fel kell szerelni egy teljes mértékben és folyamatosan működőképes, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által meghatározott előírásoknak megfelelő automatikus azonosító rendszerrel, amelyet a hajók üzemben tartanak.

Módosítás 71

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

1224/2009/EK rendelet

10 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha valamely uniós halászhajó parancsnoka úgy véli, hogy az automatikus azonosító rendszer folyamatos működtetése ronthatja a biztonságot, vagy amennyiben biztonsági incidens áll küszöbön, az automatikus azonosító rendszer lekapcsolható.
	Amennyiben az automatikus azonosító rendszert az első albekezdéssel összhangban lekapcsolják, az uniós halászhajó parancsnoka jelenti ezt az intézkedést és annak okát a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságainak, valamint – amennyiben az releváns – a parti állam illetékes hatóságainak. Amint a veszélyforrás megszűnt, a parancsnok újraindítja az automatikus azonosító rendszert.

Módosítás 72

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

1224/2009/EK rendelet

10 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1b) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az automatikus azonosító rendszerből származó adatokat ellenőrzési célból elérhetővé tegyék nemzeti halászati ellenőrző hatóságaik számára, többek között abból a célból is, hogy az automatikus azonosító rendszerből származó adatokat a 109. és a 110. cikkel összhangban keresztellenőrzés céljából más rendelkezésre álló adatokkal összevessék.

Módosítás 73

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

1224/2009/EK rendelet

14 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A 12 méter teljes hosszúságot el nem érő uniós halászhajók parancsnokai, valamint a hajó nélkül halászatot folytató természetes személyek egyszerűsített formátumú elektronikus naplót vezetnek.

Módosítás 74

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

1224/2009/EK rendelet

14 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett halászati naplónak különösen a következő adatokat kell tartalmaznia:	(2) Az (1) bekezdésben említett halászati naplónak az egész Unióban azonos formátumúnak kell lennie, és különösen a következő adatokat kell tartalmaznia:

Módosítás 75

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

1224/2009/EK rendelet

14 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	a fogások dátuma és, adott esetben, időpontja;

d)	a fogások időpontja;

Módosítás 76

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

1224/2009/EK rendelet

14 cikk – 2 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)	a halászeszköz típusa , műszaki előírásai és mérete;

f)	a halászeszköz típusa és hozzávetőleges mérete;

Módosítás 77

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

1224/2009/EK rendelet

14 cikk – 2 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

valamennyi faj becsült mennyisége élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezve, ezen belül külön adatként feltüntetve az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségeket vagy az ilyen egyedek számát; a legalább 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajóknál ezt az információt hálókivetésenként vagy halászati műveletenként kell megadni;

Módosítás 78

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

1224/2009/EK rendelet

14 cikk – 2 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)	a becsült visszadobások élőtömeg-egyenérték szerinti mennyisége minden olyan faj esetében, amely nem tartozik a kirakodási kötelezettség hatálya alá;

h)	a becsült visszadobások minden olyan faj esetében, amely nem tartozik a kirakodási kötelezettség hatálya alá;

Módosítás 79

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

1224/2009/EK rendelet

14 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	az elveszített eszköz típusa;

a)	az elveszített eszköz típusa és hozzávetőleges mérete ;

Módosítás 80

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

1224/2009/EK rendelet

14 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	az eszköz elveszítésének dátuma és időpontja;

b)	az eszköz elveszítésének dátuma és hozzávetőleges időpontja;

Módosítás 338

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

1224/2009/EK rendelet

14 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a) Érzékeny fajok kifogása esetén a naplónak a következőket is tartalmaznia kell:

a)	a kifogott fajok;

b)	a kifogott egyedek száma;

c)	a fogás dátuma és földrajzi helye;

d)	az elpusztult egyedek száma;

e)	a visszaengedett egyedek száma;

f)	a megsérült és visszaengedett egyedek száma.

Módosítás 81

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

1224/2009/EK rendelet

14 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kirakodott mennyiségekkel vagy egy vizsgálat eredményével való összevetéskor a fedélzeten tartott hal halászati naplóban rögzített, kilogrammban megadott becsült mennyiségének megengedett hibahatára fajonként 10 %. A fedélzeten tartott, 50 kg élőtömeg-egyenértéket nem meghaladó fajok esetében a megengedett hibahatár fajonként 20 %.

A kirakodott mennyiségekkel vagy egy vizsgálat eredményével való összevetéskor a fedélzeten tartott hal halászati naplóban rögzített, kilogrammban megadott becsült mennyiségének megengedett hibahatára fajonként 10 %. A vegyes halászatok, a kis, kerítőhálós hajók vagy a fedélzeten tartott, 100 kg élőtömeg-egyenértéket nem meghaladó fajok esetében a megengedett hibahatár fajonként 20 %. Tonhal esetében a hibahatár 25 %.

Módosítás 328

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

1224/2009/EK rendelet

14 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke ( 1 ) bekezdése a) pontjának első és harmadik franciabekezdésében említett , szétválogatás nélkül kirakodott halfajokra vonatkozóan az első albekezdéstől eltérve, az e bekezdésben meghatározott tűréshatárok nem alkalmazandók az alábbi két feltételnek egyaránt megfelelő fajok fogásaira:

a)	az összes kirakodott faj tömegének kevesebb, mint 1 %-át képviselik; és

b)	teljes tömegük kevesebb, mint 100 kg.

A szétválogatás nélkül kirakodott kisméretű nyílt tengeri fajokra ( makréla, hering, fattyúmakréla, kék puhatőkehal, disznófejű hal, szardella, aranylazac, szardínia és spratt ) és az ipari felhasználásra szánt halfajokra (többek között kapellán , homoki angolna és norvég tőkehal) vonatkozóan az első albekezdéstől eltérve az alábbi kivételek alkalmazandók:

az e bekezdésben meghatározott tűréshatárok nem alkalmazandók az alábbi feltételek egyikének megfelelő fajok fogásaira:

i.	az összes kirakodott faj tömegének kevesebb, mint 1 %-át képviselik; vagy

ii.	teljes tömegük kevesebb, mint 100 kg.

azon tagállamok tekintetében, amelyek a Bizottság által jóváhagyott, a nem osztályozott kirakodások mérlegelésére vonatkozó, kockázatalapú mintavételi tervet fogadtak el, a következő hibahatárok alkalmazandók:

i.	kisméretű nyílt tengeri fajok és ipari felhasználásra szánt halfajok esetében a fedélzeten tartott hal halászati naplóban rögzített, kilogrammban megadott mennyiségének becslésében megengedett hibahatár fajonként a halászati naplóban rögzített összes faj teljes mennyiségének 10 %-a;

ii.	egyéb nem célfajok esetében a fedélzeten tartott hal halászati naplóban rögzített, kilogrammban megadott mennyiségének becslésében megengedett hibahatár fajonként 200 kg vagy a halászati naplóban rögzített összes faj teljes mennyiségének 1 %-a; és

iii.	valamennyi faj teljes mennyisége esetében a fedélzeten tartott hal halászati naplóban rögzített, kilogrammban megadott teljes mennyiségének becslésében megengedett hibahatár a halászati naplóban rögzített összes faj teljes mennyiségének 10 %-a.

Az első bekezdéstől eltérve, a trópusi tonhal erszényes kerítőhálóval folytatott halászata esetében a Bizottság által jóváhagyott kockázatalapú mintavételi terv hatálya alá tartozó fajok tekintetében a fedélzeten tartott hal halászati naplóban rögzített, kilogrammban kifejezett összmennyiségének becslésében megengedett hibahatár az összes halfaj együttes kirakodott összmennyiségének 10 %-a.

Módosítás 83

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

1224/2009/EK rendelet

14 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A harmadik országok uniós vizeken tevékenységet folytató fogóhajóinak parancsnokai az e cikkben említett információkat az uniós halászhajók parancsnokaival azonos módon rögzítik.	(7) A harmadik országok uniós vizeken tevékenységet folytató fogóhajóinak , valamint a nemzetközi vizeken megosztott halállományon működő halászhajóknak a parancsnokai az e cikkben említett információkat az uniós halászhajók parancsnokaival azonos módon rögzítik.

Módosítás 84

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

1224/2009/EK rendelet

15 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	legalább naponta egyszer , és adott esetben minden hálókivetés után ; továbbá

a)	legalább egyszer a halászati nap végén ; továbbá

Módosítás 85

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

1224/2009/EK rendelet

15 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	az utolsó halászati művelet befejezése után és a kikötőbe érkezés előtt.

b)	az utolsó halászati művelet befejezése után és a kirakodási műveletek megkezdése előtt.

Módosítás 86

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

1224/2009/EK rendelet

15 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A legfeljebb 12 méter teljes hosszúságú uniós fogóhajók parancsnokai a 14. cikkben említett információkat elektronikus úton nyújtják be a lobogó szerinti tagállamuk illetékes hatóságának az utolsó halászati művelet befejezése után és a kikötőbe érkezés előtt.	(2) A legfeljebb 12 méter teljes hosszúságú uniós fogóhajók parancsnokai a 14. cikkben említett információkat elektronikus úton , harmonizált és egyszerűsített formátumban nyújtják be a lobogó szerinti tagállamuk illetékes hatóságának az utolsó halászati művelet befejezése után és a kirakodási műveletek megkezdése előtt.

Módosítás 87

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

1224/2009/EK rendelet

15 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A parti tagállamok illetékes hatóságai fogadják a lobogó szerinti tagállamtól kapott elektronikus jelentéseket, amelyek az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott halászhajókról származó adatokat tartalmazzák.

(4) A lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai elküldik a parti tagállam illetékes hatóságainak a halászhajókról az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelően begyűjtött adatokat tartalmazó elektronikus jelentéseket. A parti tagállamok illetékes hatóságai fogadják a lobogó szerinti tagállamtól kapott elektronikus jelentéseket, amelyek az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott halászhajókról származó adatokat tartalmazzák.

Módosítás 88

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

1224/2009/EK rendelet

15 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A harmadik országok uniós vizeken tevékenységet folytató fogóhajóinak parancsnokai a 14. cikkben említett információkat elektronikus úton nyújtják be a parti tagállam illetékes hatóságának.”	(5) A harmadik országok uniós vizeken tevékenységet folytató fogóhajóinak parancsnokai , ugyanolyan feltételekkel, mint amelyek az uniós halászhajók parancsnokaira vonatkoznak, a 14. cikkben említett információkat elektronikus úton nyújtják be a parti tagállam illetékes hatóságának.”

Módosítás 89

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont

1224/2009/EK rendelet

15 a cikk – 2 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)	a naplóadat-továbbítások gyakorisága.

törölve

Módosítás 90

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – a pont

1224/2009/EK rendelet

17 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, a legalább 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokai a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább négy órával elektronikus úton értesítik a következő információkról a lobogó szerinti tagállamuk illetékes hatóságait:

(1) A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, a legalább 12 méter teljes hosszúságú és 24 óránál hosszabb halászati utakat végző uniós halászhajók parancsnokai a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább négy órával elektronikus úton értesítik a következő információkról a lobogó szerinti tagállamuk illetékes hatóságait:

Módosítás 91

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – b pont

1224/2009/EK rendelet

17 cikk – 1 a bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1a) A parti tagállam a lobogója alatt kizárólag a felségvizein közlekedő hajók számára rövidebb előzetes értesítési időszakot állapíthat meg , amennyiben ez nem gyengíti a tagállamok képességét a vizsgálatok végrehajtását illetően.	(1a) A parti tagállam a lobogója alatt a felségvizein közlekedő hajók számára kiigazíthatja a rövidebb előzetes értesítési időszakot, amennyiben ez nem gyengíti a tagállamok képességét a vizsgálatok végrehajtását illetően.

Módosítás 92

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – b a pont (új)

1224/2009/EK rendelet

17 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba)	a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Ha az információ továbbítása és a kikötőbe történő megérkezés között fogások történnek, akkor ezeket a fogásokat a fedélzeten tartást követően és a kirakodást megelőzően jelenteni kell.”

Módosítás 93

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – c pont

1224/2009/EK rendelet

17 cikk – 6 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	a halászhajók egyes kategóriáinak mentesítése az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, figyelembe véve a kirakodásra váró halászati termékek mennyiségét és típusát;

a)	a halászhajók egyes kategóriáinak mentesítése az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, figyelembe véve a kirakodásra váró halászati termékek mennyiségét és típusát , valamint a közös halászati politika előírásainak való meg nem felelés kockázatát ;

Módosítás 94

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont

1224/2009/EK rendelet

19. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

17.	A 19. cikkben a „17. és 18. cikkben” szavak helyébe a „17. cikkben” szavak lépnek.

17.	A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

A kikötőbe történő belépés engedélyezése

A parti tagállam illetékes hatóságai megtagadhatják a halászhajók kikötőbe való belépését, ha a 17. cikkben említett értesítési kötelezettség nem teljesült maradéktalanul, a vis maior esetét kivéve, ideértve a rossz időjárási viszonyokat és a legénység biztonságát veszélyeztető helyzeteket.”

Módosítás 95

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont

1224/2009/EK rendelet

19 a cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az uniós halászhajók csak akkor jogosultak az uniós vizeken kívüli kikötőkben történő kirakodásra, ha a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább 3 nappal elektronikus úton értesítik a (3) bekezdésben felsorolt információkról a lobogó szerinti tagállamuk illetékes hatóságait, és ha a lobogó szerinti tagállam ezen időszak alatt nem tagadja meg a kirakodás engedélyezését.

(1) Az uniós halászhajók csak akkor jogosultak az uniós vizeken kívüli kikötőkben történő kirakodásra, ha a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább 24 órával elektronikus úton értesítik a (3) bekezdésben felsorolt információkról a lobogó szerinti tagállamuk illetékes hatóságait, és ha a lobogó szerinti tagállam ezen időszak alatt nem tagadja meg a kirakodás engedélyezését.

Módosítás 96

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont

1224/2009/EK rendelet

19 a cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A lobogó szerinti tagállam a lobogója alatt harmadik országok vizein halászati tevékenységeket folytató halászhajók számára rövidebb, de legalább négyórás időszakot állapíthat meg az (1) bekezdésben említett előzetes értesítéshez, figyelembe véve a halászati termékek típusát, valamint a halászterületek és a kikötő közötti távolságot.

(2) A lobogó szerinti tagállam a lobogója alatt harmadik országok vizein halászati tevékenységeket folytató halászhajók számára rövidebb, de legalább kétórás időszakot állapíthat meg az (1) bekezdésben említett előzetes értesítéshez, figyelembe véve a halászati termékek típusát, valamint a halászterületek és a kikötő közötti távolságot , valamint annak kockázatát, hogy nem felelnek meg a közös halászati politika előírásainak vagy azon harmadik országok vizein alkalmazandó előírásoknak, ahol a hajók halásznak. A kockázat meghatározásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az érintett hajók által elkövetett súlyos jogsértéseket.

Módosítás 97

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont

1224/2009/EK rendelet

19 a cikk – 3 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)	a kirakodásra váró valamennyi faj mennyisége.

h)	a kirakodásra váró valamennyi faj mennyisége , ezen belül külön adatként feltüntetve az alkalmazandó minimális állományvédelmi referenciaméret alatti mennyiségeket vagy egyedeket .

Módosítás 98

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont

1224/2009/EK rendelet

19 a cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Ha a benyújtott információk és a rendelkezésre álló egyéb információk elemzése alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a halászhajó nem felel meg a közös halászati politika szabályainak, a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai egy lehetséges vizsgálatot illetően kérik annak a harmadik országnak az együttműködését, ahol a hajó kirakodni szándékozik. E célból a lobogó szerinti tagállam felszólíthatja a halászhajót, hogy egy másik kikötőben rakodjon ki, vagy késleltesse a kikötőbe érkezés vagy a kirakodás idejét.

(4) Ha a benyújtott információk és a rendelkezésre álló egyéb információk elemzése alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a halászhajó nem felel meg a közös halászati politika szabályainak, a harmadik ország vizein vagy azokon a nyílt vizeken alkalmazandó szabályoknak, ahol a hajó működik , a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai egy lehetséges vizsgálatot illetően kérik annak a harmadik országnak az együttműködését, ahol a hajó kirakodni szándékozik. E célból a lobogó szerinti tagállam felszólíthatja a halászhajót, hogy egy másik kikötőben rakodjon ki, vagy késleltesse a kikötőbe érkezés vagy a kirakodás idejét.

Módosítás 99

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont

1224/2009/EK rendelet

20 cikk – 2 a bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a) Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 4. cikke (4) bekezdésének és e rendelet 43. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, az uniós átadó hajók és az uniós fogadó hajók csak akkor jogosultak tengeri átrakásra az uniós vizeken kívül vagy harmadik országok kikötőiben, ha ehhez a lobogó szerinti tagállamuktól/tagállamaiktól engedélyt kapnak. Mindazonáltal a közösségi vizeken történő tengeri átrakodások bizonyos nyílt tengeri halászatok esetén megengedettek, ha a hajók sok mérföldre vannak a szárazföldtől és kis mennyiséget fognak ki, amely nem elegendő az értékesítés céljából a kikötőbe való visszatéréshez.

Módosítás 100

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont

1224/2009/EK rendelet

20 cikk – 2 b bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2b) A (2a) bekezdés szerinti átrakási engedély kérelmezéséhez az uniós hajók parancsnokai a tervezett átrakási műveletet megelőzően legalább 3 nappal elektronikus úton nyújtják be a lobogó szerinti tagállamuknak a következő információkat:	(2b) A (2a) bekezdés szerinti átrakási engedély kérelmezéséhez az uniós hajók parancsnokai a tervezett átrakási műveletet megelőzően legalább 24 órával elektronikus úton nyújtják be a lobogó szerinti tagállamuknak a következő információkat:

Módosítás 101

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont

1224/2009/EK rendelet

20 cikk – 2 b bekezdés– c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)	valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

c)	valamennyi átrakodott faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

Módosítás 102

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont

1224/2009/EK rendelet

20 cikk – 2 b bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	valamennyi faj kilogrammban kifejezett terméktömegben és élőtömegben meghatározott becsült mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban;

d)	valamennyi átrakodott faj kilogrammban kifejezett terméktömegben és élőtömegben meghatározott becsült mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban;

Módosítás 103

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 20 pont

1224/2009/EK rendelet

21 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az átrakási műveletben érintett, legalább 10 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokai elektronikus átrakási nyilatkozatot töltenek ki.	(1) Az átrakási műveletben érintett, legalább 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokai elektronikus átrakási nyilatkozatot töltenek ki.

Módosítás 104

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 20 pont

1224/2009/EK rendelet

21 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett átrakási nyilatkozat legalább az alábbi információkat tartalmazza:	(2) Az (1) bekezdésben említett átrakási nyilatkozat formátuma az egész Unióban azonos, és legalább az alábbi információkat tartalmazza:

Módosítás 105

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 20 pont

1224/2009/EK rendelet

21 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)	valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

c)	valamennyi átrakodott faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

Módosítás 106

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 20 pont

1224/2009/EK rendelet

21 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

valamennyi faj kilogrammban kifejezett terméktömegben és élőtömegben meghatározott becsült mennyisége a termék kiszerelésének típusa, vagy adott esetben az egyedek száma szerinti bontásban, ezen belül külön adatként feltüntetve az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségeket vagy egyedeket;

valamennyi átrakodott faj kilogrammban kifejezett terméktömegben és élőtömegben meghatározott becsült mennyisége a termék kiszerelésének típusa, vagy adott esetben az egyedek száma szerinti bontásban, ezen belül külön adatként feltüntetve az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségeket vagy egyedeket;

Módosítás 107

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 20 pont

1224/2009/EK rendelet

21 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A kirakodott mennyiségekkel vagy egy vizsgálat eredményével való összevetéskor a fedélzeten tartott hal átrakási nyilatkozatban rögzített, kilogrammban megadott becsült mennyiségének megengedett hibahatára fajonként 10 %.	(3) A kirakodott mennyiségekkel vagy egy vizsgálat eredményével való összevetéskor a fedélzeten tartott hal átrakási nyilatkozatban rögzített, kilogrammban megadott becsült mennyiségének megengedett hibahatára fajonként 15 %.

Módosítás 108

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 20 pont

1224/2009/EK rendelet

21 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 119a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy a halászhajók egyes kategóriái mentesüljenek az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, figyelembe véve a halászati termékek mennyiségét és/vagy típusát , valamint annak kockázatát, hogy nem felelnek meg a közös halászati politika előírásainak vagy más alkalmazandó jogszabályoknak. A kockázat meghatározásakor figyelembe kell venni az érintett hajók által elkövetett súlyos jogsértéseket .”

Módosítás 109

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont

1224/2009/EK rendelet

22 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A legalább 10 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokai a 21. cikkben említett információkat az átrakási művelet befejezését követő 24 órán belül elektronikus úton megküldik a lobogó szerinti tagállamuk illetékes hatóságának.	(1) A legalább 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokai a 21. cikkben említett információkat az átrakási művelet befejezését követő 24 órán belül egy uniós szinten harmonizált és minden tagállam számára közös, egységes formátumban elektronikus úton megküldik a lobogó szerinti tagállamuk illetékes hatóságának.

Módosítás 110

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont

1224/2009/EK rendelet

22 cikk – 5 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	az átrakási nyilatkozat formátuma és tartalma;

a)	az átrakási nyilatkozat harmonizált formátuma és tartalma;

Módosítás 111

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont

1224/2009/EK rendelet

23 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az uniós halászhajó parancsnoka vagy képviselője elektronikus kirakodási nyilatkozatot tölt ki.	(1) Az uniós halászhajó parancsnoka vagy a parancsnok egy képviselője elektronikus kirakodási nyilatkozatot tölt ki.

Módosítás 112

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont

1224/2009/EK rendelet

23 cikk – 2 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)	a kirakodás dátuma és időpontja;

f)	a kirakodás befejezésének dátuma és időpontja;

Módosítás 113

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont

1224/2009/EK rendelet

23 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A halászhajók parancsnokai a tárolt vagy feldolgozott hal tömegének a kirakodási nyilatkozat célját szolgáló élőtömegre történő átváltásánál a 14. cikk (9) bekezdése szerint megállapított átváltási tényezőt alkalmazzák.	(4) A halászhajók parancsnokai vagy a parancsnokok képviselői a tárolt vagy feldolgozott hal tömegének a kirakodási nyilatkozat célját szolgáló élőtömegre történő átváltásánál a 14. cikk (9) bekezdése szerint megállapított átváltási tényezőt alkalmazzák.

Módosítás 114

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont

1224/2009/EK rendelet

24 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az uniós halászhajó parancsnoka vagy képviselője a kirakodási művelet befejezését követő 24 órán belül elektronikus úton nyújtja be a 23. cikkben említett információkat a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának.	(1) Az uniós halászhajó parancsnoka vagy a parancsnok képviselője a lehető leghamarabb, de mindenképpen a kirakodási művelet befejezését követő 24 órán belül egy uniós szinten harmonizált és minden tagállam számára közös, egységes formátumban elektronikus úton nyújtja be a 23. cikkben említett információkat a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának
	Az első albekezdésben említett 24 órás határidő kiszámításakor a szombatot, a vasárnapot és a munkaszüneti napokat nem kell figyelembe venni.
	E cikk alkalmazásában abban az esetben, ha a halászati termékeket a mérlegelésük előtt elszállítják a kirakodási helyről, a kirakodási művelet akkor tekintendő befejezettnek, ha a halászati termékeket lemérték.

Módosítás 115

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont

1224/2009/EK rendelet

24 cikk – 5 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

da)	az 5. cikk (5) bekezdésében említett egyetlen hatóság feladatai a kirakodási nyilatkozatok tekintetében;

Módosítás 116

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont

1224/2009/EK rendelet

24 cikk – 5 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

db)	az átrakási adatok továbbításainak gyakorisága.

Módosítás 117

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont

1224/2009/EK rendelet

24 cikk – 6 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	a kirakodási nyilatkozat formátuma és tartalma;

a)	a kirakodási nyilatkozat harmonizált formátuma és tartalma;

Módosítás 118

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont

1224/2009/EK rendelet

24 cikk – 6 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)	az 5. cikk (5) bekezdésében említett egyetlen hatóság feladatai a kirakodási nyilatkozatok tekintetében;

törölve

Módosítás 119

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont

1224/2009/EK rendelet

24 cikk – 6 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)	az átrakási adatok továbbításainak gyakorisága.

törölve

Módosítás 340

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont

1224/2009/EK rendelet

25 a cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok gondoskodnak a kirakodási kötelezettség ellenőrzéséről. E célból a lobogójuk alatt közlekedő és kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajokra halászó halászhajók egy , a (2) bekezdés szerint meghatározott minimum százalékát fel kell szerelni folyamatos adatrögzítést végző zártláncú televíziós rendszerekkel (CCTV), adattárolással együtt .

(1) A tagállamok gondoskodnak a kirakodási kötelezettség ellenőrzéséről. E célból azoknak a lobogójuk alatt közlekedő , a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajokra halászó , legalább 12 méter teljes hosszúságú halászhajóknak , amelyek esetében a 95. cikk alapján elfogadott egyedi felügyeleti és ellenőrzési programokban megállapítottak szerint magas a kirakodási kötelezettség be nem tartásának kockázata, egy bizonyos minimális százalékát fel kell szerelni az adattárolást is magában foglaló, folyamatos adatrögzítést végző zártláncú televíziós (CCTV) rendszerekkel , betartva a magánélet védelmére és a személyes adatok kezelésére vonatkozó valamennyi alkalmazandó szabályt. A 95. cikk alapján elfogadott egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokkal összhangban a tagállam engedélyezheti a halászhajó számára, hogy a 73a. cikkel összhangban megfigyelő ellenőröket szállítson a fedélzetén.

Módosítás 121

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont

1224/2009/EK rendelet

25 a cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A halászhajók (1) bekezdésben említett százalékát a 95. cikk szerint elfogadott egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokban szereplő különböző kockázati kategóriákra kell meghatározni. E programok határozzák meg a kockázati kategóriákat és a hozzájuk rendelt halászhajók típusait is.	törölve

Módosítás 122

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont

1224/2009/EK rendelet

25 a cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a) A Bizottság megvizsgálja a kirakodási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére szolgáló elektronikus megfigyelő rendszerek hatékonyságát és azt, hogy mennyiben segítik elő az érintett állományok esetében a maximális fenntartható hozam elérését, és … [5 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig bezárólag jelentést nyújtanak be erről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Módosítás 123

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont

1224/2009/EK rendelet

25a cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) A kirakodási kötelezettség ellenőrzésére szolgáló elektronikus megfigyelő rendszerek mellett a tagállamok támogathatják olyan rendszerek alkalmazását is, amelyekkel jobban megfigyelhető a halászati műveletek szelektivitása közvetlenül a halászeszközökön.

Módosítás 341

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont

1224/2009/EK rendelet

25 a cikk – 3 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3c) Az üzemeltetők önkéntes alapon CCTV-rendszerrel szerelhetik fel halászhajóikat. E célból az illetékes hatóság a (4) bekezdéssel összhangban ösztönzőket biztosít, például további kvótakiosztást vagy pontok törlését.

Módosítás 125

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont

1224/2009/EK rendelet

25 a cikk – 3 d bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3d) Ha az illetékes hatóság kiegészítő büntetésre irányuló határozata úgy rendeli, a halászhajókat kötelezően fel kell szerelni CCTV technológiával, amennyiben az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében foglalt szabályokat két vagy több alkalommal súlyosan megszegték.

Módosítás 126

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont

1224/2009/EK rendelet

25 a cikk – 3 e bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3e) A CCTV felvételek tulajdonosa minden esetben a halászhajó tulajdonosa marad. Az üzleti titoktartáshoz és a magánélethez való jogot az illetékes hatóságoknak a folyamat egésze során védeniük és garantálniuk kell.

Módosítás 127

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont

1224/2009/EK rendelet

25 a cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat állapíthat meg a kirakodási kötelezettség ellenőrzéséhez használt elektronikus megfigyelő rendszerek követelményeire, műszaki előírásaira, telepítésére és működésére vonatkozóan, beleértve a folyamatos adatrögzítést végző CCTV rendszereket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 119a. cikk alapján e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kirakodási kötelezettség ellenőrzéséhez használt elektronikus megfigyelő rendszerek követelményeire, műszaki előírásaira, telepítésére , működésére és a csatolt ösztönzőkre vonatkozóan, beleértve a folyamatos adatrögzítést végző CCTV rendszereket.

Módosítás 327

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 23 a pont (új)

1224/2009/EK rendelet

25b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

23a.

A IV. cím 1. fejezetének 1. szakasza a következő cikkel egészül ki:

„25b. cikk

Az elektronikus távellenőrzés értékelése

A Bizottság … [6 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli az elektronikus távellenőrzés hatékonyságát és a közös halászati politika szabályainak ellenőrzéséhez való hozzájárulását, beleértve a járulékos fogások ellenőrzését és a fogási adatok megbízhatóságát is.”

Módosítás 128

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 27 pont

1224/2009/EK rendelet

33 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben a tagállam által a (2) bekezdéssel összhangban benyújtott adatok egy állomány vagy állománycsoport becslésein alapulnak, úgy a tagállam megküldi a Bizottságnak a kirakodási nyilatkozatok alapján megállapított korrigált mennyiségeket, mihelyt azok rendelkezésre állnak, de legkésőbb 12 hónappal a kirakodás dátumát követően.	(3) Amennyiben a tagállam által a (2) bekezdéssel összhangban benyújtott adatok egy állomány vagy állománycsoport becslésein alapulnak, úgy a tagállam megküldi a Bizottságnak a kirakodási nyilatkozatok alapján megállapított korrigált mennyiségeket, mihelyt azok rendelkezésre állnak, de legkésőbb három hónappal a kirakodás dátumát követően.

Módosítás 129

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 27 pont

1224/2009/EK rendelet

33 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Amennyiben egy tagállam ellentmondásokat észlel a Bizottságnak a (2) és (3) bekezdéssel összhangban benyújtott információk és a 109. cikkel összhangban elvégzett hitelesítés eredményei között, úgy a tagállam megküldi a Bizottságnak a hitelesítés alapján megállapított korrigált mennyiségeket, mihelyt azok rendelkezésre állnak, de legkésőbb hat hónappal a kirakodás dátumát követően.

(4) Amennyiben egy tagállam ellentmondásokat észlel a Bizottságnak a (2) és (3) bekezdéssel összhangban benyújtott információk és a 109. cikkel összhangban elvégzett hitelesítés eredményei között, úgy az inkonzisztenciák kiküszöbölése érdekében felülvizsgálatot és keresztellenőrzéseket kell végeznie. Emellett a tagállam megküldi a Bizottságnak a hitelesítés alapján megállapított korrigált mennyiségeket, mihelyt azok rendelkezésre állnak, de legkésőbb 3 hónappal a kirakodás dátumát követően

Módosítás 130

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 27 pont

1224/2009/EK rendelet

33 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A tudományos kutatás keretében végrehajtott fogások különféle – például a hajléktalanok élelmezésére szolgáló – szociális projekteknek adományozhatók.

Módosítás 131

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 28 pont

1224/2009/EK rendelet

34 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság felkérhet egy tagállamot, hogy a 33. cikkben előírtaknál részletesebb és sűrűbb tájékoztatást adjon abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy egy állomány vagy állománycsoport kvótájának 80 %-át kimerítették.

(1)	Minden tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot, ha megállapítja, hogy:

a)	a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóknak megfelelő kvótával érintett népesség vagy népességcsoport fogásainak 80 %-a kimerült; vagy

b)	a halászeszközöknek vagy egy meghatározott halászterületnek vagy pedig a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók összessége vagy egy része esetében releváns és alkalmazandó földrajzi területnek megfelelő maximális halászati erőkifejtés 80 %-át elérik.

Ebben az esetben a Bizottság a 33. cikkben meghatározottakhoz képest részletesebb és gyakoribb információkat kérhet.

Módosítás 132

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 28 pont

1224/2009/EK rendelet

34 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) A Bizottság felkérhet egy tagállamot, hogy a 33. cikkben előírtaknál részletesebb és sűrűbb tájékoztatást adjon abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy egy állomány vagy állománycsoport kvótájának 80 %-át kimerítették, vagy hogy egy halászeszközre vagy egy meghatározott halászterületre és a megfelelő földrajzi területre vonatkozó maximális halászati erőkifejtés 80 %-át elérték. Ebben az esetben a tagállam megadja a Bizottságnak a kért információkat.

Módosítás 134

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont

1224/2009/EK rendelet

39 a cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	a hajókra felszerelt hajtómotorok hitelesített motorteljesítménye meghaladja a 221 kilowattot; vagy

a)	a hajókra felszerelt hajtómotorok hitelesített motorteljesítménye meghaladja a 221 kilowattot; és

Módosítás 135

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont

1224/2009/EK rendelet

39 a cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	a hajókra felszerelt hajtómotorok hitelesített motorteljesítménye 120 és 221 kilowatt között van, és erőkifejtés rendszerek vagy motorteljesítmény korlátozások hatálya alá tartozó területeken működnek.

b)	a hajók halászati erőkifejtési rendszerek vagy motorteljesítmény-korlátozások hatálya alá tartozó területeken működnek.

Módosítás 136

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont

1224/2009/EK rendelet

39 a cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Emellett a tagállamok biztosítják, hogy a motorteljesítményt mérő és rögzítő, tartósan felszerelt eszközökkel lássák el azokat a hajókat, amelyek jogsértést követtek el a motor annak érdekében történő manipulálásával összefüggésben, hogy teljesítménye meghaladja a motortanúsítványban szereplő legnagyobb folyamatos motorteljesítményt.

Módosítás 137

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont

1224/2009/EK rendelet

39 a cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett eszközök, különösen a tartósan rögzített tengely nyúlásmérők és fordulatszámmérők biztosítják a hajtómotor teljesítményének folyamatos mérését kilowattban.	(2) Az (1) bekezdésben említett eszközök, különösen a tartósan rögzített tengelynyúlásmérők és fordulatszámmérők biztosítják a hajtómotor teljesítményének folyamatos mérését és rögzítését kilowattban.

Módosítás 138

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 35 a pont (új)

1224/2009/EK rendelet

40 cikk – 3 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

35a.	A 40. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(3) A tagállamok illetékes hatóságai a motorteljesítmény hitelesítését átadhatják hajóosztályozó társaságoknak vagy más olyan piaci szereplőknek, akik a motorteljesítmény műszaki vizsgálatához szükséges szakértelemmel rendelkeznek. Ezek a hajóosztályozó társaságok vagy egyéb piaci szereplők csak akkor hitelesíthetik, hogy a hajtómotor a hivatalosan megjelölt teljesítményt nem tudja túllépni, ha a hajtómotor teljesítményét lehetetlen a hitelesített teljesítmény fölé emelni.

„(3) A tagállamok illetékes hatóságai a motorteljesítmény hitelesítését átadhatják hajóosztályozó társaságoknak vagy más olyan piaci szereplőknek, akik a motorteljesítmény műszaki vizsgálatához szükséges szakértelemmel rendelkeznek. Ezek a hajóosztályozó társaságok vagy egyéb piaci szereplők csak akkor hitelesíthetik, hogy a hajtómotor a hivatalosan megjelölt teljesítményt nem tudja túllépni, ha a hajtómotor teljesítményét lehetetlen a hitelesített teljesítmény fölé emelni. Ezek a hajóosztályozó társaságok vagy egyéb piaci szereplők felelősséget vállalnak a hitelesítések helytállóságáért.”

Módosítás 139

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 36 pont

1224/2009/EK rendelet

40 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat állapíthat meg a hajtómotor teljesítményének hitelesítését illetően. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 119. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.	(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 119a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el és részletes szabályokat állapítson meg a hajtómotor teljesítményének hitelesítését illetően .

Módosítás 140

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 37 pont

1224/2009/EK rendelet

41 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok ellenőrzik a motor teljesítményére és űrtartalmára vonatkozó adatok pontosságát és koherenciáját, az érintett hajó műszaki jellemzőire vonatkozó összes rendelkezésre álló információ felhasználásával.

Módosítás 141

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 37 pont

1224/2009/EK rendelet

41 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok a 118. cikk szerinti jelentés keretében tájékoztatják a Bizottságot a jelen cikkben említett ellenőrzések eredményeiről, valamint az abban az esetben hozott intézkedésekről, amikor a motorteljesítmény vagy a halászhajó tonnatartalma nagyobb, mint a jogosítványban, illetve az uniós vagy nemzeti flottanyilvántartásban szereplő érték.

Módosítás 142

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 39 a pont (új)

1224/2009/EK rendelet

44. cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

39a.	A 44. cikk helyébe a következő szöveg lép:

44. cikk

„44. cikk

A többéves tervek hatálya alá tartozó tengerfenéki fogások elkülönített tárolása

(1) A legalább 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók fedélzetén tartott, többéves terv hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokból halászott valamennyi fogást oly módon kell állományonként külön ládákba, rekeszekbe vagy tartályokba helyezni, hogy azok megkülönböztethetőek legyenek a többi ládától, rekesztől vagy tartálytól.

(1) A legalább 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók fedélzetén tartott, a többéves tervekben meghatározott helyreállítási terv , a 95. cikk szerint elfogadott egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok, többek között az elkülönített tárolásra vonatkozó rendelkezések vagy egyedi ellenőrzési intézkedések hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokból halászott valamennyi célfogást oly módon kell állományonként külön ládákba, rekeszekbe vagy tartályokba helyezni, hogy azok megkülönböztethetőek legyenek a többi ládától, rekesztől vagy tartálytól.

(2) Az uniós halászhajók parancsnokai a többéves terv hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokból halászott fogásokat olyan elhelyezési terv szerint tárolják, amely feltünteti a rakodótérben található különböző fajok elhelyezkedését.

(2) Az uniós halászhajók parancsnokai tengerfenéki állományokból halászott, az (1) bekezdésben említett fogásokat olyan elhelyezési terv szerint tárolják, amely feltünteti a rakodótérben található különböző fajok elhelyezkedését.

(3) Tilos az uniós halászhajók fedélzetén a többéves terv hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokból halászott fogásokból bármilyen mennyiséget ládákban, rekeszekben vagy tartályokban más halászati termékkel együtt tárolni.

(3) Tilos az uniós halászhajók fedélzetén tengerfenéki állományokból halászott, az (1) bekezdésben említett fogásokból bármilyen mennyiséget ládákban, rekeszekben vagy tartályokban más halászati termékkel együtt tárolni.”

Módosítás 143

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 42 pont – a pont

1224/2009/EK rendelet

48 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ha az elveszített eszközt nem lehet kiemelni, a hajó parancsnoka a halászati naplóban feltünteti az elveszített eszközre vonatkozó információkat a 14. cikk (3) bekezdése szerint. A lobogó szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a parti tagállam illetékes hatóságát.	(3) Ha az elveszített eszközt nem lehet kiemelni, a hajó parancsnoka a halászati naplóban feltünteti az elveszített eszközre vonatkozó információkat a 14. cikk (3) bekezdése szerint. A lobogó szerinti tagállam illetékes hatósága késedelem nélkül értesíti a parti tagállam illetékes hatóságát.

Módosítás 144

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 42 pont – b pont

1224/2009/EK rendelet

48 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A tagállamok összegyűjtik és rögzítik az elveszített eszközre vonatkozó információkat, és kérés esetén biztosítják ezeket az információkat a Bizottságnak.	(5) A tagállamok összegyűjtik és rögzítik az elveszített eszközre vonatkozóan a (3) bekezdésben említett összes információt, és biztosítják ezeket az információkat a Bizottságnak és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak .
	Az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal továbbítja ezeket az információkat az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek az ezen intézmények közötti megerősített együttműködés keretében.
	A jogsértéseknek a 93. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott uniós nyilvántartása nyilvántartja a tengeren elveszített halászeszközöket, és biztosítja az információk rögzítését és az információkhoz való hozzáférést a tagállamok és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal számára.
	Az információk továbbítása elektronikusan és azonnal történik. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 119a. alapján e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az információtovábbítás szabályainak pontosabb meghatározása céljából.

Módosítás 145

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 43 pont

1224/2009/EK rendelet

50 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek ellenőrzése	A halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek és a védett tengeri területek ellenőrzése

Módosítás 146

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 43 pont

1224/2009/EK rendelet

50 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A parti tagállam ellenőrzi azokat a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek, amelyek uniós vizeken találhatók. A parti tagállam rendelkezik a joghatósága alatt álló vagy a felségterületéhez tartozó, halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeken a halászhajók belépését, áthaladását és kilépését észlelő és rögzítő rendszerrel.

(1) A parti tagállam ellenőrzi azokat a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek és védett tengeri területeket , amelyek uniós vizeken találhatók. A parti tagállam rendelkezik a joghatósága alatt álló vagy a felségterületéhez tartozó, halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeken és védett tengeri területeken a halászhajók belépését, áthaladását és kilépését észlelő és rögzítő rendszerrel.

Módosítás 147

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 43 pont

1224/2009/EK rendelet

50 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A nyílt tengeren vagy harmadik országok vizein található, halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeken a lobogó szerinti tagállamok ellenőrzik az uniós halászhajók halászati tevékenységeit.	(2) A nyílt tengeren vagy harmadik országok vizein található, halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeken és védett tengeri területeken a lobogó szerinti tagállamok ellenőrzik az uniós halászhajók halászati tevékenységeit.

Módosítás 148

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 43 pont

1224/2009/EK rendelet

50 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen azon halászhajók, melyeknek a szóban forgó területen a halászat nem engedélyezett, a következő feltételekkel haladhatnak át:	(3) Halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen vagy védett tengeri területen azon halászhajók, melyeknek a szóban forgó területen a halászat nem engedélyezett, a következő feltételekkel haladhatnak át:

Módosítás 149

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok biztosítják, hogy a területükön és az uniós vizeken a hobbihorgászati tevékenységeket oly módon folytassák, amely összhangban van a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival.	A tagállamok biztosítják, hogy a területükön és az uniós vizeken a hobbihorgászati tevékenységeket oly módon folytassák, amely összhangban van a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival , valamint az uniós védelmi intézkedésekkel, többek között a többéves tervek keretében elfogadott intézkedésekkel .

Módosítás 150

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	nyilvántartási vagy engedélyezési rendszert vezetnek be a hobbihorgászatban részt vevő természetes és jogi személyek számának figyelésére; továbbá

a tagállamok már bevált gyakorlatai alapján nyilvántartási vagy engedélyezési rendszert vezetnek be a hobbihorgászatban részt vevő természetes és jogi személyek számának figyelésére , egy olyan, a meg nem felelés szankcionálására alkalmas rendszerrel együtt, amely az ilyen engedélyek kérelmezőit tájékoztatja az ezen a területen alkalmazott uniós védelmi intézkedésekről, köztük a fogási korlátozásokról, valamint a szankciókra vonatkozó lehetőségekről is ; továbbá

Módosítás 151

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	az ilyen halászatból származó fogások adatait fogásbejelentési vagy más adatgyűjtési mechanizmusokon keresztül gyűjtik össze olyan módszertan alapján, amelyről értesíteni kell a Bizottságot .

b)	az ilyen halászatból származó fogások adatait egyszerű, ingyenes, harmonizált elektronikus űrlapon keresztül gyűjtik össze.

Módosítás 152

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A hobbihorgászatra vonatkozó uniós védelmi intézkedések hatálya alá tartozó állományokat, állománycsoportokat és fajokat illetően a tagállamok	(2) A hobbihorgászatra vonatkozó uniós védelmi intézkedések – többek között a többéves tervek keretében elfogadott további védelmi intézkedések – hatálya alá tartozó állományokat, állománycsoportokat és fajokat illetően a tagállamok:

Módosítás 153

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	biztosítják, hogy az ilyen állományok vagy fajok hobbihorgászatában részt vevő természetes és jogi személyek elektronikus úton rögzítsék és naponta vagy minden halászati utat követőn megküldjék a fogási nyilatkozatokat az illetékes hatóságokhoz; továbbá

biztosítják, hogy az ilyen állományok vagy fajok hobbihorgászatában részt vevő természetes és jogi személyek érthető tájékoztatást kapjanak az alkalmazandó uniós védelmi intézkedésekről, elektronikus úton rögzítsék és naponta vagy minden halászati utat követőn megküldjék a fogási nyilatkozatokat az illetékes hatóságokhoz, továbbá

Módosítás 342

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A halászati turizmusban használt halászhajó parancsnoka minden alkalommal, amikor a halászhajót erre a célra használják, erről előzetesen értesíti az illetékes hatóságokat. A 15. cikk nem alkalmazandó.

Módosítás 154

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A 93a. cikkben említett nemzeti ellenőrzési programok a hobbihorgászat egyedi ellenőrzési tevékenységeire is kiterjednek.	törölve

Módosítás 155

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat fogadhat el a következők vonatkozásában:	A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 119a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyek részletes szabályokat határoznak meg a következők vonatkozásában:

Módosítás 343

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 5 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

aa)	a (3a) bekezdésben említett, a halászhajó parancsnoka általi értesítés,

Módosítás 156

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	adatok gyűjtése, valamint a fogási adatok rögzítése és benyújtása,

b)	adatok gyűjtése, valamint a fogási adatok rögzítése és benyújtása egyszerű , ingyenes, harmonizált elektronikus űrlapon keresztül ;

Módosítás 157

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)	a hobbihorgászathoz használt hajók megfigyelése, és

c)	horgászturizmus céljára használt hajók és szabadidős horgászat céljára bérelt hajók megfigyelése, továbbá

Módosítás 158

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	a hobbihorgászathoz használt eszközök ellenőrzése és jelölése.

d)	a hobbihorgászathoz használt eszközök ellenőrzése és jelölése egyszerű és arányos módon .

Módosítás 159

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 119. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.	törölve

Módosítás 160

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 pont

1224/2009/EK rendelet

55 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) E cikk valamennyi hobbihorgászati tevékenységre alkalmazandó, beleértve a kereskedelmi szervezetek által az idegenforgalmi ágazatban és a sportversenyek ágazatában szervezett halászati tevékenységeket.

(6) E cikk valamennyi , például hajó segítségével, búvárkodás vagy talpon állás során bármilyen fogási vagy lehalászási módszer alkalmazásával végzett hobbihorgászati tevékenységre alkalmazandó, beleértve a kereskedelmi szervezetek által az idegenforgalmi ágazatban és a sportversenyek ágazatában szervezett halászati tevékenységeket, akárcsak a horgászturizmus keretében és a szabadidős horgászat céljára bérelt hajókon folytatott halászati tevékenységeket.

Módosítás 161

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 44 a pont (új)

1224/2009/EK rendelet

V a fejezet (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

44a.

A IV. cím a következő fejezettel egészül ki:

„Va. FEJEZET

A hajó nélküli halászat ellenőrzése

55a. cikk

Hajó nélküli halászat

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a területükön a hajó nélküli halászati tevékenységeket oly módon folytassák, amely összhangban van a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival.

(2) E célból a tagállamok nyilvántartási vagy engedélyezési rendszert vezetnek be a hajó nélküli halászatban részt vevő természetes és jogi személyek számának figyelésére.”

Módosítás 332

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

56 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Minden tagállam felelősséggel tartozik azért, hogy a területén a halászati és akvakultúra-termékek forgalmazásának minden szakaszában ellenőrizze a közös halászati politika szabályainak alkalmazását, a forgalomba hozataltól kezdve egészen a kiskereskedelmi értékesítésig, a szálloda- és vendéglátóipari (HORECA) ágazatot és a szállítást is beleértve. A tagállamok intézkednek különösen annak érdekében, hogy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó, az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti halászati termékek felhasználása a közvetlen emberi fogyasztástól eltérő célokra korlátozódjon. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (11) bekezdésétől eltérve, a társadalmi szolidaritás érdekében és a pazarlás csökkentése céljával engedélyezett a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó – az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti – halászati termékek karitatív és/vagy szociális célra történő adományozása. Ez az eltérés nem vezethet a minimális védelmi referenciaméret alatti fogások piacának kialakulásához.

Módosítás 163

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

56 a cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A fogásból vagy lehalászásból származó halászati és akvakultúra-termékeket a forgalomba hozatal előtt tételekbe kell rakni.	(1) A halászati és akvakultúra-termékeket a forgalomba hozatal előtt tételekbe kell rakni.

Módosítás 164

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

56 a cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Egy tétel csak olyan halászati és akvakultúra-termékeket tartalmazhat, amelyek egyetlen fajból állnak, azonos kiszerelésűek, továbbá ugyanazon releváns földrajzi területről és ugyanazon halászhajóról vagy halászhajók ugyanazon csoportjáról, vagy ugyanazon akvakultúra-termelőhelyről származnak.

(2) A halászati és akvakultúra-termékek forgalomba hozatala céljából a 2658/87/EGK tanácsi rendelet által megállapított kombinált nómenklatúra 3. fejezete alá tartozó termékek esetében az egyes tételek egyetlen fajból állnak, azonos kiszerelésűek, ugyanazon releváns földrajzi területről és ugyanazon halászhajóról vagy halászhajók ugyanazon csoportjáról, vagy ugyanazon akvakultúra-termelőhelyről származnak.

Módosítás 165

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

56 a cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A (2) bekezdéstől eltérve , a több fajból álló, ugyanazon releváns földrajzi területről származó és azonos kiszerelésű halászati termékek hajónként és naponta 30 kg-nál kisebb teljes mennyiségeit a halászhajó üzemeltetője, az a termelői szervezet, amelynek tagja a halászhajó üzemeltetője, vagy egy nyilvántartásba vett vevő a forgalomba hozatalt megelőzően ugyanabba a tételbe rakhatja.

(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül , a több fajból álló, ugyanazon releváns földrajzi területről származó és azonos kiszerelésű halászati termékek hajónként és naponta 30 kg-nál kisebb teljes mennyiségeit a halászhajó üzemeltetője, az a termelői szervezet, amelynek tagja a halászhajó üzemeltetője, az árverési központ vagy a nyilvántartásba vett vevő a forgalomba hozatalt megelőzően ugyanabba az adagba rakhatja.

Módosítás 166

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

56 a cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (11) bekezdésétől eltérve a társadalmi szolidaritás és a pazarlás csökkentése céljából megengedett az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti halak jótékonysági és/vagy szociális célokra történő felhasználása.

Módosítás 167

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

56 a cikk – 5 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A forgalomba hozatalt követően a halászati és akvakultúra-termékek tételeit kizárólag abban az esetben lehet egy másik tétellel összevonni vagy szétválasztani, ha az összevonással létrehozott tétel vagy a szétválasztással létrehozott tételek megfelelnek az alábbi követelményeknek:	(5) A forgalomba hozatalt követően a halászati és akvakultúra-termékek tételeit kizárólag abban az esetben lehet egy másik adaggal vagy tétellel összevonni vagy szétválasztani, ha az összevonással létrehozott adag vagy a szétválasztással létrehozott tételek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

Módosítás 168

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

56 a cikk – 5 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	a bennük található halászati és akvakultúra-termékek egyetlen fajból állnak és azonos kiszerelésűek;

törölve

Módosítás 169

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

56 a cikk – 5 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	az újonnan létrehozott tétel(ek)hez megtörténik az 58. cikk (5) és (6) bekezdésében felsorolt nyomonkövethetőségi információk szolgáltatása;

b)	az újonnan létrehozott adag(ok)hoz vagy tétel(ek)hez megtörténik az 58. cikk (5) és (6) bekezdésében felsorolt nyomonkövethetőségi információk szolgáltatása;

Módosítás 170

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

56 a cikk – 5 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

az újonnan létrehozott tétel forgalomba hozataláért felelős üzemeltető képes információt szolgáltatni az újonnan létrehozott tételről , különösen a benne található halászati és akvakultúra-termékek minden egyes tételéről, valamint az újonnan létrehozott tételt alkotó egyes tételekből származó halászati és akvakultúra-termékek mennyiségeiről .

a halászati vagy akvakultúra-termékek újonnan létrehozott adagjának vagy tételének piaci elérhetőségéért felelős üzemeltető képes információt szolgáltatni az újonnan létrehozott adag vagy tétel összetételéről , különösen a benne található halászati és akvakultúra-termékek minden egyes tételéről, többek között a fajokról és származásukról .

Módosítás 171

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

56 a cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) E cikk csak a 2658/87/EGK tanácsi rendelet által megállapított kombinált nómenklatúra 3. fejezete és a 16. fejezetben ismertetett 1604 és 1605 vámtarifaszám alá tartozó halászati és akvakultúra-termékekre alkalmazandó*.	(6) A (2) bekezdés sérelme nélkül, e cikk a 2658/87/EGK tanácsi rendelet által megállapított kombinált nómenklatúra 3. fejezete és a 16. fejezetben ismertetett 1604 és 1605 vámtarifaszám alá tartozó halászati és akvakultúra-termékekre alkalmazandó*.

Módosítás 172

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

57 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ellenőrzésekre az ellátási lánc bármelyik szakaszában sor kerülhet, beleértve a szállítást is. Olyan termékek esetében, amelyek csak a piaci rendelkezésre bocsátáskor tartoznak a közös forgalmazási előírások hatálya alá, az ellátási lánc későbbi szakaszaiban végzett ellenőrzések dokumentálási jellegűek lehetnek.	(2) Ellenőrzésekre az ellátási lánc bármelyik szakaszában sor kerülhet, beleértve a szállítást és a vendéglátást is. Olyan termékek esetében, amelyek csak a piaci rendelkezésre bocsátáskor tartoznak a közös forgalmazási előírások hatálya alá, az ellátási lánc későbbi szakaszaiban végzett ellenőrzések dokumentálási jellegűek lehetnek.

Módosítás 173

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A 178/2002/EK rendeletben rögzített nyomonkövethetőségi követelmények sérelme nélkül, a halászati vagy akvakultúra-termékek tételeinek az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában nyomon követhetőnek kell lenniük, a fogástól vagy a lehalászástól kezdve egészen a kiskereskedelmi szakaszig, beleértve a kivitelre szánt halászati vagy akvakultúra-termékeket is.

(1) A 178/2002/EK rendeletben rögzített nyomonkövethetőségi követelmények sérelme nélkül, a halászati vagy akvakultúra-termékek tételeinek és adagjainak az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában nyomon követhetőnek kell lenniük, a fogástól vagy a lehalászástól kezdve egészen a kiskereskedelmi szakaszig, beleértve a kivitelre szánt halászati vagy akvakultúra-termékeket is.

Módosítás 174

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az üzemeltetőknek az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában, a fogástól vagy a lehalászástól kezdve egészen a kiskereskedelmi szakaszig a halászati és akvakultúra-termékek minden egyes tételére vonatkozóan biztosítaniuk kell, hogy az (5) és (6) bekezdésben felsorolt információk:	(2) Az üzemeltetőknek az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában, a fogástól vagy a lehalászástól kezdve egészen a kiskereskedelmi szakaszig a halászati és akvakultúra-termékek minden egyes tételére vagy adagjára vonatkozóan biztosítaniuk kell, hogy az (5) és (6) bekezdésben felsorolt információk:

Módosítás 175

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az Unióban forgalomba hozott, illetve valószínűleg forgalomba hozatalra kerülő, vagy kivitt, illetve valószínűleg kivitelre kerülő halászati és akvakultúra-termékek tételeit minden egyes tétel nyomon követhetőségének biztosítása céljából megfelelő jelöléssel vagy címkével kell ellátni.	(3) Az Unióban forgalomba hozott, hozzáférhetővé tett, illetve valószínűleg forgalomba hozatalra kerülő, hozzáférhetővé váló vagy kivitt, illetve valószínűleg kivitelre kerülő halászati és akvakultúra-termékek tételeit és adagjait minden egyes tétel nyomonkövethetőségének biztosítása céljából megfelelő jelöléssel vagy címkével kell ellátni.

Módosítás 176

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok ellenőrzik, hogy az üzemeltetők rendelkeznek-e olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik azon üzemeltetők azonosítását, akiktől halászati és akvakultúra-termékek tételeit szerzik be, illetve akiknek ilyen termékeket szállítanak. Ezeket az információkat kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.	(4) A tagállamok ellenőrzik, hogy az üzemeltetők rendelkeznek-e olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik azon üzemeltetők azonosítását, akiktől halászati és akvakultúra-termékek tételeit vagy adagjait szerzik be, illetve akiknek ilyen termékeket szállítanak. Ezeket az információkat kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

Módosítás 177

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az Unióba behozott termékek kivételével, a halászati és akvakultúra-termékek tételeire vonatkozó, a (2) bekezdésben említett információk között szerepeljen:	(5) Az Unióba behozott termékek kivételével, a halászati és akvakultúra-termékek tételeire vagy adagjaira vonatkozó, a (2) bekezdésben említett információk között szerepeljen:

Módosítás 178

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 5 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)	a faj FAO szerinti hárombetűs kódja és tudományos neve;

c)	a faj FAO szerinti hárombetűs kódja, tudományos neve és közönséges kereskedelmi elnevezése ;

Módosítás 179

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 5 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)	a halászati termékek kifogásának vagy az akvakultúra-termékek lehalászásának napja, és adott esetben az előállítás napja;

f)	a halászati termékek kirakodásának vagy kifogásának vagy az akvakultúra-termékek lehalászásának napja, vagy adott esetben az előállítás napja;

Módosítás 180

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 6 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az Unióba behozott halászati és akvakultúra-termékek tételeire vonatkozó, a (2) bekezdésben említett információk között szerepeljen:	(6) Az Unióba behozott halászati és akvakultúra-termékek tételeire vagy adagjaira vonatkozó, a (2) bekezdésben említett információk között szerepeljen:

Módosítás 181

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 6 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	releváns földrajzi területe(k) a tengeren kifogott halászati termékek esetében, vagy az 1379/2013/EU rendelet 38. cikkének (1) bekezdésében meghatározott halászati vagy tenyésztési terület az édesvízben kifogott halászati termékek és az akvakultúra-termékek esetében;

releváns földrajzi területe(k) a tengeren kifogott , a FAO azon statisztikai területe/alterülete/körzete szerint bejelentett halászati termékek esetében, ahol a fogást ejtették, valamint annak feltüntetése, hogy a fogást a nyílt tengeren, egy regionális halászati gazdálkodási szervezet (RFMO) szabályozási területén vagy egy kizárólagos gazdasági övezetben (EEZ) ejtették-e, illetve az 1379/2013/EU rendelet 38. cikkének (1) bekezdésében meghatározott halászati vagy tenyésztési terület az édesvízben kifogott halászati termékek és az akvakultúra-termékek esetében;

Módosítás 182

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 6 bekezdés – h a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ha)	a tengeren kifogott halászati termékek esetében a fogóhajó IMO hajóazonosító száma vagy egyéb egyedi hajóazonosító jele (ha nem alkalmazandó az IMO hajóazonosító szám).

Módosítás 183

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A halászhajókról közvetlenül a fogyasztók számára értékesített termékek kis mennyiségeit a tagállamok mentesíthetik az e cikkben foglalt követelmények alól, amennyiben fogyasztónként nem haladják meg az 5 kg napi mennyiséget .

(7) A halászhajókról közvetlenül a fogyasztók számára a parancsnok vagy annak képviselője által értékesített termékek kis mennyiségeit a tagállamok mentesíthetik az e cikkben foglalt követelmények alól, ha a szóban forgó termékek később nem kerülnek forgalomba, hanem ezeket csak magánfogyasztásra használják fel, amennyiben e mennyiségek fogyasztónként nem haladják meg a napi 5 kg-ot .

Módosítás 184

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) E cikk csak a 2658/87/EGK tanácsi rendelet által megállapított kombinált nómenklatúra 3. fejezete és a 16. fejezetben ismertetett 1604 és 1605 vámtarifaszám alá tartozó halászati és akvakultúra-termékekre alkalmazandó*.	(9) E cikk a 2658/87/EGK tanácsi rendelet által megállapított kombinált nómenklatúra 3. fejezete és a 16. fejezetben ismertetett 1604 és 1605 vámtarifaszám alá tartozó halászati és akvakultúra-termékekre alkalmazandó*.

Módosítás 185

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 46 pont

1224/2009/EK rendelet

58 cikk – 10 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) E cikk nem alkalmazandó a díszhalakra, a rákfélékre és a puhatestűekre.	(10) E cikk nem alkalmazandó a díszhalakra, a rákfélékre, a puhatestűekre és az algákra .”

Módosítás 186

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 48 pont

1224/2009/EK rendelet

59 a cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) Ha a kirakodást követően azonnal lemért terméket nem adják el ugyanazon a napon, 10 %-os tűréshatár megengedett a kirakodási és az eladási súly között. Ez a tűréshatár csak olyan esetekben engedélyezett, amikor a friss terméket meghatalmazott tisztviselők hűtőkamráiban tárolják, és azokat átvételi okmánnyal legalizálták, hogy a következő napokban értékesítsék.

Módosítás 187

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 48 pont

1224/2009/EK rendelet

59 a cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Mielőtt egy üzemeltetőt a halászati termékek mérlegeléséhez nyilvántartásba vesznek, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltető alkalmas és megfelelően felszerelt legyen a mérlegelési tevékenységek végzéséhez. A tagállamoknak egy olyan rendszerről is gondoskodniuk kell , amelynek segítségével a mérlegelési tevékenységek végzéséhez szükséges feltételeket már nem teljesítő üzemeltetők további nyilvántartása megszűnik .

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a halászati termékek olyan halászhajók fedélzetén történő mérését , amelyekre a 60. cikk (1) bekezdésében említett mintavételi terv vonatkozik .

Módosítás 188

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 48 pont

1224/2009/EK rendelet

59 a cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a) A mérlegelési művelet pontosságáért a halászati termékek adott tagállamban történő első forgalmazásáért felelős, nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverési központok vagy egyéb szervek vagy személyek felelnek, kivéve, ha a mérlegelésre – a (2) bekezdéssel összhangban – egy halászhajó fedélzetén kerül sor, amikor is a mérlegelési művelet pontossága a parancsnok felelőssége.

Módosítás 189

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 48 pont

1224/2009/EK rendelet

59 a cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 119a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a halászati termékek mérlegelésének végzésére jogosult üzemeltetők nyilvántartásba vételének kritériumaira és a mérlegelési nyilvántartások tartalmára vonatkozóan.”	törölve

Módosítás 190

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 48 pont

1224/2009/EK rendelet

59 a cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Valamely tagállam illetékes hatóságai előírhatják, hogy az először abban a tagállamban kirakodott halászati termékek bármekkora mennyiségét tisztviselők jelenlétében mérjék le, mielőtt azt a kirakodási helyről máshova szállítják.

Módosítás 191

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 49 pont

1224/2009/EK rendelet

60 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) albekezdéstől eltérve a tagállamok elfogadhatnak a Bizottság által jóváhagyott mintavételi terveket a (6) bekezdésben említett eljárással összhangban, megállapítva mérlegelendő halászati termékek mennyiségét és helyét. Az adott tervnek megfelelően a tagállamok engedélyezhetik, hogy a halászati termékek mérlegelésére

a)	kirakodáskor;

b)	a halászhajó fedélzetén kerüljön sor; és/vagy

c)	egy, a kirakodás helye szerinti tagállamnak a területén található rendeltetési helyre szállítás után.

Módosítás 192

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 49 pont

1224/2009/EK rendelet

60 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A mérlegelési nyilvántartásból származó számadatot a parancsnokhoz továbbítják és a kirakodási nyilatkozat és a fuvarokmány kitöltéséhez használják fel.	(3) A mérlegelési nyilvántartásból származó számadatot azonnal a parancsnokhoz továbbítják és a kirakodási nyilatkozat és a fuvarokmány kitöltéséhez használják fel.

Módosítás 193

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 49 pont

1224/2009/EK rendelet

60 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Egy tagállam illetékes hatóságai előírhatják, hogy az először abban a tagállamban kirakodott halászati termékek bármekkora mennyiségét tisztviselők által vagy jelenlétében mérjék le, mielőtt azt a kirakodási helyről máshova szállítják.	(4) Egy tagállam illetékes hatóságai előírhatják, hogy az először abban a tagállamban kirakodott halászati termékek bármekkora mennyiségét tisztviselők által vagy jelenlétében mérjék le, mielőtt azt a kirakodási helyről máshova szállítják. Az (5) bekezdés sérelme nélkül a halászati termékek e mennyiségeit nem kell újra mérlegelni.

Módosítás 194

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 49 pont

1224/2009/EK rendelet

60 cikk – 5 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az emberi fogyasztásra szánt halászati termékek esetében: a halászati termékek fajonkénti második mérlegelését egy nyilvántartásba vett mérlegelő végzi. E második mérlegelés, a szállítás után, egy árverési központban, illetve egy nyilvántartásba vett vevő vagy termelői szervezet telephelyén történhet. E második mérlegelés eredményét továbbítani kell a parancsnoknak.

Módosítás 195

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 49 pont

1224/2009/EK rendelet

60 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5a) Az (1) bekezdéstől eltérve a halászati termékek kirakodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai engedélyezhetik, hogy ezeket a termékeket még a mérlegelés előtt olyan nyilvántartásba vett vevőkhöz, nyilvántartásba vett árverési központokba vagy egyéb személyekhez vagy szervekhez szállítsák, akik/amelyek a halászati termékek valamely másik tagállamban történő kereskedelmi forgalomba helyezésért felelősek. Az engedélyezés feltétele, hogy az érintett tagállamok között a 94. cikkben említett – a Bizottság által a (6) bekezdésnek megfelelően elfogadott kockázatalapú módszertanon alapuló és a Bizottság által jóváhagyott – közös ellenőrzési program legyen érvényben.

Módosítás 196

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 49 pont

1224/2009/EK rendelet

60 cikk – 5 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5b) Az (1) bekezdéstől eltérve az Unió területén kívül kirakodó halászhajók mérlegelhetik a halászati termékeket azoknak a kirakodási helyről történő elszállítása után, amennyiben a lobogó szerinti tagállam elfogadott egy, a Bizottság által a (6) bekezdésnek megfelelően elfogadott kockázatalapú módszertanon alapuló és a Bizottság által jóváhagyott ellenőrzési tervet.

Módosítás 197

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 49 pont

1224/2009/EK rendelet

60 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján kockázatalapú módszertant határozhat meg az (5) bekezdés b) pontjában említett mintavételi tervek kialakításához, és jóváhagyhatja a terveket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 119. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.	(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján kockázatalapú módszertant határozhat meg az ( 1) bekezdésben és az ( 5) bekezdés b) pontjában említett mintavételi tervek kialakításához, és jóváhagyhatja a terveket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 119. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Módosítás 198

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 50 pont

1224/2009/EK rendelet

60 a cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)	az illetékes hatóságok tájékoztatása a kikötőbe érkezés előtt;

c)	az illetékes hatóságoknak a kikötőbe érkezés előtt megküldendő információk;

Módosítás 199

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 52 pont

1224/2009/EK rendelet

62 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A valamely tagállamban kirakodott halászati termékek forgalomba hozataláért felelős nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverések, illetve a tagállamok által felhatalmazott egyéb szervek vagy személyek a 64. cikk (1) bekezdésében említett információkat elektronikus úton rögzítik, majd a forgalomba hozatalt követő 24 órán belül elektronikus úton megküldik az ezt az információt tartalmazó értékesítési bizonylatot az első értékesítés helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak. Az értékesítési bizonylat pontosságáért ezek a vevők, árverések, szervek vagy személyek felelnek.

(1) A valamely tagállamban kirakodott halászati termékek forgalomba hozataláért felelős nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverések, illetve a tagállamok által felhatalmazott egyéb szervek vagy személyek a 64. cikk (1) bekezdésében említett információkat elektronikus úton rögzítik, majd a forgalomba hozatalt követő 48 órán belül elektronikus úton megküldik az ezt az információt tartalmazó értékesítési bizonylatot az első értékesítés helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak. Az értékesítési bizonylat pontosságáért ezek a vevők, árverések, szervek vagy személyek felelnek.

Módosítás 200

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 54 pont

1224/2009/EK rendelet

64 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 62. cikkben említett értékesítési bizonylatok egyedi azonosító számot és a következő adatokat tartalmazzák:	A 62. cikkben említett értékesítési bizonylatok az egész Unióban ugyanolyan formátumúak, egyedi azonosító számot és a következő adatokat tartalmazzák:

Módosítás 201

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 54 pont

1224/2009/EK rendelet

64 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

d)	valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, tudományos neve és közönséges kereskedelmi elnevezése, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

Módosítás 202

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 54 pont

1224/2009/EK rendelet

66 cikk – 3 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

d)	valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, tudományos neve, közönséges kereskedelmi elnevezése, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

Módosítás 203

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 56 pont

1224/2009/EK rendelet

68 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A szállítás előtt a fuvarozó elektronikus úton értelemszerűen benyújtja a fuvarokmányt a lobogó szerinti tagállam, a kirakodás szerinti tagállam, az áthaladás szerinti tagállam(ok) és a halászati termék rendeltetése szerinti tagállam illetékes hatóságainak.	(2) A berakodástólszámított 48 órán belül a fuvarozó elektronikus úton értelemszerűen benyújtja a fuvarokmányt a lobogó szerinti tagállam, a kirakodás szerinti tagállam, az áthaladás szerinti tagállam(ok) és a halászati termék rendeltetése szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

Módosítás 204

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 56 pont

1224/2009/EK rendelet

68 cikk – 4 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)	valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

c)	valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, tudományos neve és közönséges kereskedelmi elnevezése, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

Módosítás 205

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 56 pont

1224/2009/EK rendelet

68 cikk – 4 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	minden egyes szállított faj kilogrammban kifejezett terméktömegben meghatározott mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban , vagy adott esetben az egyedek száma, és adott esetben a rendeltetési helyek szerinti bontásban;

d)	minden egyes szállított faj kilogrammban kifejezett terméktömegben meghatározott mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban és adott esetben az egyedek száma, valamint adott esetben a rendeltetési helyek szerinti bontásban.

A megengedett tűréshatár 5 %, ha az utazási távolság kevesebb mint 500 km, vagy ha az utazás nem vesz öt óránál hosszabb időt igénybe; amennyiben a távolság és az utazási idő ennél hosszabb, a tűréshatár 15 %;

Módosítás 206

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 56 pont

1224/2009/EK rendelet

68 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A tagállamok illetékes hatóságai mentességet adhatnak az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha a halászati termékeket a kikötő területén belüli helyre vagy a kirakodás helyétől legfeljebb 20 km-re szállítják el.	(5) A tagállamok illetékes hatóságai mentességet adhatnak az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha a halászati termékeket a kikötő területén belüli helyre vagy a kirakodás helyétől legfeljebb 50 km-re szállítják el.

Módosítás 207

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 56 pont

1224/2009/EK rendelet

68 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A fuvarokmány csak akkor helyettesíthető a kirakodási nyilatkozat másolatával vagy a szállított mennyiségekre vonatkozó bármely azzal egyenértékű dokumentummal, ha az okmány ugyanazokat az információkat tartalmazza, mint amelyek a (4) bekezdésben szerepelnek.

Módosítás 208

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 57 a pont (új)

1224/2009/EK rendelet

71 cikk – 1 bekezdés – a pont

Hatályos szöveg

Módosítás

57a.	A 71. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

a )	halászhajók észlelése ellenőrző hajókkal vagy megfigyelő repülőgépekkel ;

„a )	halászhajók észlelése ellenőrző hajókkal , megfigyelő repülőgépekkel vagy egyéb megfigyelési eszközökkel ;”

Módosítás 209

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 57 b pont (új)

1224/2009/EK rendelet

71 cikk – 3 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

57b.	A 71. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(3) Ha az észlelés vagy a felderítés egy másik tagállam vagy harmadik ország olyan halászhajójára vonatkozik, amelynek egyik adata sem felel meg a parti tagállam rendelkezésére álló többi információnak, és ha e parti tagállam nincs abban a helyzetben, hogy további lépéseket tegyen, akkor a megállapításait egy felügyeleti jelentésben rögzíti, amelyet haladéktalanul – lehetőség szerint elektronikus úton – eljuttat a lobogó szerinti tagállamhoz vagy az érintett harmadik országhoz. Harmadik ország hajója esetében a felügyeleti jelentést a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek is meg kell küldeni.

„3. Ha az észlelés vagy a felderítés egy másik tagállam vagy harmadik ország olyan halászhajójára vonatkozik, amelynek egyik adata sem felel meg a parti tagállam rendelkezésére álló többi információnak, és ha e parti tagállam nincs abban a helyzetben, hogy további lépéseket tegyen, akkor a megállapításait egy , az egész Unióban egységes formátumú felügyeleti jelentésben rögzíti, amelyet haladéktalanul – elektronikus úton – eljuttat a lobogó szerinti tagállamhoz vagy az érintett harmadik országhoz. Harmadik ország hajója esetében a felügyeleti jelentést a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek is meg kell küldeni.”

Módosítás 210

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 59 pont – a pont

1224/2009/EK rendelet

73 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Abban az esetben, ha a Szerződésnek megfelelően uniós megfigyelő ellenőrzési programot hoztak létre, a tagállamok által kijelölt fedélzeti megfigyelő ellenőrök figyelik, hogy a halászhajó betartja-e a közös halászati politika szabályait. Az ellenőrök ellátják az ellenőrzési programból adódó összes feladatot, különösen pedig rögzítik a hajó halászati tevékenységét és vizsgálják a megfelelő dokumentumokat.

(1) Abban az esetben, ha a Szerződésnek megfelelően uniós megfigyelő ellenőrzési programot hoztak létre, a tagállamok által kijelölt fedélzeti megfigyelő ellenőrök figyelik, hogy a halászhajó betartja-e a közös halászati politika szabályait , a harmadik ország azon vizein vagy azon a nyílt tengeren alkalmazandó szabályokkal együtt, ahol a hajó üzemel, ideértve a technikai intézkedésekre és a tengeri környezetvédelemre vonatkozó kötelezettségeket is . Az ellenőrök ellátják az ellenőrzési programból adódó összes feladatot, különösen pedig rögzítik a hajó halászati tevékenységét és vizsgálják a megfelelő dokumentumokat.

Módosítás 211

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 59 pont – a pont

1224/2009/EK rendelet

73 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	legyenek a feladataikhoz a tagállam által tanúsítva és kiképezve;

a)	legyenek a feladataikhoz a tagállam által tanúsítva és kiképezve a közös halászati politika szabályainak és a halászati erőforrások megóvását és a tengeri ökoszisztémák védelmét célzó technikai intézkedéseknek a betartására vonatkozóan ;

Módosítás 212

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 59 pont – a pont

1224/2009/EK rendelet

73 cikk – 2 albekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

aa)	részesüljenek rendszeres továbbképzésben, ami lehetővé teszi számukra az uniós szabályozások változásaihoz való alkalmazkodást;

Módosítás 213

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 59 pont – b a pont (új)

1224/2009/EK rendelet

73 cikk – 5 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

ba)	az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(5) A megfigyelő ellenőr – lehetőleg elektronikus úton – elkészíti a megfigyelői jelentést, és azt, szükség esetén a halászhajón található elektronikus eszközök révén, haladéktalanul továbbítja a saját illetékes hatóságaihoz és a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz. A tagállamok a jelentést feltöltik a 78. cikkben említett adatbázisba.

„(5) A megfigyelő ellenőr – elektronikus úton – elkészíti a megfigyelői jelentést, és azt, szükség esetén a halászhajón található elektronikus eszközök révén, haladéktalanul továbbítja a saját illetékes hatóságaihoz és a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz. A tagállamok a jelentést feltöltik a 78. cikkben említett adatbázisba.”

Módosítás 214

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 59 pont – b b pont (új)

1224/2009/EK rendelet

73 cikk – 6 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

bb)	a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(6) Amennyiben a megfigyelői jelentésben az szerepel, hogy a megfigyelt hajó a közös halászati politika szabályaival ellentétes halászati tevékenységet folytatott, a (4) bekezdésben említett illetékes hatóságok megteszik a kérdés kivizsgálásához szükséges intézkedéseket.

„(6) Amennyiben a megfigyelői jelentésben az szerepel, hogy a megfigyelt hajó a közös halászati politika szabályaival , valamint a harmadik országnak a hajó üzemelési helye szerinti vizein vagy a nyílt tengeren alkalmazandó szabályokkal ellentétes halászati tevékenységet folytatott, a (4) bekezdésben említett illetékes hatóságok megteszik a kérdés kivizsgálásához szükséges intézkedéseket.”

Módosítás 215

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 59 pont – b c pont (új)

1224/2009/EK rendelet

73 cikk – 7 bekezdés

Hatályos szöveg	Módosítás
	(A magyar változatot nem érinti.)
(7) Az uniós halászhajók parancsnokai a kirendelt megfigyelő ellenőr számára megfelelő elhelyezést biztosítanak, segítik a munkáját és a feladatainak teljesítése közben nem zavarják. Az uniós halászhajó parancsnoka emellett a megfigyelő ellenőr számára betekintést biztosít a hajó érintett részeibe, így többek között a fogásba és a hajó dokumentumaiba, az elektronikus állományokat is beleértve.”;

Módosítás 216

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 59 pont – b d pont (új)

1224/2009/EK rendelet

73 cikk – 8 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

bd)	a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(8) A megfigyelő ellenőrök e cikkből adódó működési költségeit teljes egészében a lobogó szerinti tagállamok viselik. A tagállamok ezeket a költségeket – részben vagy teljes egészében – az érintett halászatban a lobogójuk alatt közlekedő halászhajó üzemeltetőire terhelhetik.

„(8) A megfigyelő ellenőrök e cikkből adódó működési költségeit teljes egészében a lobogó szerinti tagállamok viselik.”

Módosítás 217

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 59 pont – c pont

1224/2009/EK rendelet

73 cikk – 9 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	a megfigyelő ellenőri jelentések formátuma és tartalma;

b)	a megfigyelő ellenőri jelentések egész Unióban megegyező formátuma és tartalma;

Módosítás 218

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 59 pont – c pont

1224/2009/EK rendelet

73 cikk – 9 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

fa)	uniós képzési minimumkövetelmények az uniós megfigyelő ellenőrök számára.

Módosítás 219

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

74 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tisztviselők az uniós joggal összhangban látják el feladataikat. A tengeren, a kikötőkben, szállítás közben, a feldolgozóhelyiségekben és a halászati termékek ellátási lánca mentén hátrányos megkülönböztetés nélkül készítik elő és folytatják le a vizsgálatokat.	(2) A tisztviselők az uniós joggal összhangban látják el feladataikat. A tengeren, a part mentén, a kikötőkben, szállítás közben, a feldolgozóhelyiségekben és a halászati termékek ellátási lánca mentén hátrányos megkülönböztetés nélkül készítik elő és folytatják le a vizsgálatokat.

Módosítás 220

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

74 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	a célfajokhoz és a fedélzeten tartott fogásokhoz használt halászeszközök, valamint a halászeszközök 48. cikkben említett kiemeléséhez használt felszerelések jogszerűsége;

b)	a célfajokhoz és járulékos fogásokhoz, a fedélzeten tartott fogásokhoz használt halászeszközök, valamint a halászeszközök 48. cikkben említett kiemeléséhez használt felszerelések jogszerűsége;

Módosítás 221

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

74 cikk – 3 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	a hajók és eszközök jelölései;

d)	a hajók és eszközök jelölései és azonosítása ;

Módosítás 222

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

74 cikk – 3 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)	a CCTV-k és más elektronikus megfigyelő eszközök használata;

f)	adott esetben a CCTV-k és más elektronikus megfigyelő eszközök , például engedélyezés esetén a teljes halászati dokumentáció használata;

Módosítás 223

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

74 cikk – 3 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)	a halászati erőforrások állományvédelmére és a tengeri ökoszisztémák védelmére vonatkozó technikai intézkedéseknek való megfelelés.

g)	a halászati erőforrások állományvédelmére és a tengeri ökoszisztémák védelmére vonatkozó , alkalmazandó technikai intézkedéseknek való megfelelés.

Módosítás 224

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

74 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tisztviselőknek meg kell tudniuk vizsgálni minden érintett területet, fedélzetet és helyiséget. Meg kell tudniuk vizsgálni továbbá a feldolgozott vagy feldolgozatlan fogásokat, a hálókat vagy más, halat vagy halászati termékeket tartalmazó halászeszközt, berendezést, tartályt és csomagot, valamint minden lényeges dokumentumot vagy elektronikus üzenetet, amelyet szükségesnek tartanak a közös halászati politika szabályai betartásának ellenőrzéséhez. Ki kell tudniuk kérdezni azokat a személyeket is, akik a vizsgálat tárgyát képező ügyben információval rendelkezhetnek.

(4) A tisztviselőknek meg kell tudniuk vizsgálni minden érintett területet, fedélzetet és helyiséget. Meg kell tudniuk vizsgálni továbbá a feldolgozott vagy feldolgozatlan fogásokat, a halat vagy halászati termékeket tartalmazó , felhasznált és a fedélzeten található halászeszközt, berendezést, tartályt és csomagot, valamint minden lényeges dokumentumot vagy elektronikus üzenetet, amelyet szükségesnek tartanak a közös halászati politika szabályai betartásának ellenőrzéséhez. Ki kell tudniuk kérdezni azokat a személyeket is, akik a vizsgálat tárgyát képező ügyben információval rendelkezhetnek.

Módosítás 225

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

74 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Az ellenőrök megkapják a rájuk bízott feladatok elvégzéséhez szükséges képzést, és rendelkezniük kell a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközökkel.

Módosítás 226

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

74 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A tisztviselők a vizsgálatokat úgy végzik, hogy a hajón vagy a szállító járművön és annak tevékenységében, valamint a fogás tárolásában, feldolgozásában és forgalmazásában a lehető legkisebb fennakadást vagy kényelmetlenséget okozzák . Lehetőség szerint mindent megtesznek annak érdekében , hogy vizsgálat közben a fogás ne károsodjon.	(5) A tisztviselők a vizsgálatokat úgy végzik, hogy a hajón vagy a szállító járművön és annak tevékenységében, valamint a fogás tárolásában, feldolgozásában és forgalmazásában a lehető legkisebb fennakadást vagy kényelmetlenséget okozzák, hogy vizsgálat közben a fogás ne károsodjon.

Módosítás 227

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

74 cikk – 6 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	kockázatalapú megközelítés alkalmazása a tagállamokban a vizsgálatok tárgyának kiválasztásához;

b)	kockázatalapú megközelítés alkalmazása a tagállamokban a vizsgálatok tárgyának kiválasztásához és a vizsgálatok minimális gyakoriságához ;

Módosítás 228

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

74 cikk – 6 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)	tengeri és kikötői vizsgálatok, szállítási vizsgálatok és piaci vizsgálatok.

g)	tengeri , part menti és kikötői vizsgálatok, szállítási vizsgálatok és piaci vizsgálatok.

Módosítás 229

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

75 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az üzemeltető és a parancsnok együttműködnek a tisztviselőkkel azok feladatainak ellátása során. Lehetővé teszik a biztonságos belépést a halászati termékeket tároló, feldolgozó vagy forgalmazó hajóra, szállító járműre vagy helyiségbe . Gondoskodnak a tisztviselők biztonságáról, és őket a feladataik ellátása közben nem akadályozhatják, nem félemlíthetik meg és nem zavarhatják.

(1) Az üzemeltető és a parancsnok együttműködnek a tisztviselőkkel azok feladatainak ellátása során. Lehetővé teszik a biztonságos belépést a halászati termékeket tároló, feldolgozó vagy forgalmazó hajóra, hajó-rakodótérbe, szállító járműre , tartályba vagy tárolóhelyiségbe, valamint a halászeszközök tárolási vagy javítási helye szerinti létesítményekbe . Gondoskodnak a tisztviselők biztonságáról, és őket a feladataik ellátása közben nem akadályozhatják, nem félemlíthetik meg és nem zavarhatják.

Módosítás 230

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

76 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Vizsgálat után a tisztviselők minden esetben vizsgálati jelentést készítenek és azt az illetékes hatóságaikhoz továbbítják. Az e jelentésben foglalt adatokat elektronikus úton kell rögzíteni és továbbítani. Egy másik tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó vizsgálata esetén a vizsgálati jelentés egy példányát elektronikus úton és haladéktalanul meg kell küldeni a lobogó szerinti tagállamnak.

Vizsgálat után a tisztviselők egy minden tagállam esetében azonos információkat tartalmazó elektronikus formanyomtatvány segítségével minden esetben vizsgálati jelentést készítenek és azt az illetékes hatóságaikhoz , az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalhoz és az üzemeltetőhöz vagy a kapitányhoz továbbítják . A tagállamok a közös elektronikus formanyomtatványban szereplő információk mellett további információkat is feltüntethetnek. Az e jelentésben foglalt adatokat elektronikus úton kell rögzíteni és továbbítani. Egy másik tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó vizsgálata esetén a vizsgálati jelentés egy példányát elektronikus úton és haladéktalanul meg kell küldeni a lobogó szerinti tagállamnak.

Módosítás 231

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

76 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Egy harmadik ország lobogója alatt közlekedő halászhajó vizsgálata esetén a vizsgálati jelentés egy példányát elektronikus úton haladéktalanul meg kell küldeni az érintett harmadik ország illetékes hatóságainak és a Bizottságnak súlyos jogsértések észlelése esetén.	Egy harmadik ország lobogója alatt közlekedő halászhajó vizsgálata esetén a vizsgálati jelentés egy példányát elektronikus úton haladéktalanul meg kell küldeni az érintett harmadik ország illetékes hatóságainak , az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak, az üzemeltetőnek és a parancsnoknak és a Bizottságnak súlyos jogsértések észlelése esetén.

Módosítás 232

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

76 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A vizsgáló jogállamtól eltérő másik tagállam vagy egy harmadik ország joghatósága alá tartozó vizeken vagy kikötőkben a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően végzett vizsgálat esetén a vizsgálati jelentés egy példányát elektronikus úton és haladéktalanul meg kell küldeni az adott tagállamnak vagy harmadik országnak.

A vizsgáló tagállamtól eltérő másik tagállam vagy egy harmadik ország joghatósága alá tartozó vizeken vagy kikötőkben a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően végzett vizsgálat esetén a vizsgálati jelentés egy példányát elektronikus úton és haladéktalanul meg kell küldeni az adott tagállamnak vagy harmadik országnak, valamint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak, az üzemeltetőnek és a parancsnoknak .

Módosítás 233

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

76 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A vizsgálati jelentés egy példányát a lehető leghamarabb, de legkésőbb a vizsgálat befejezését követő 15 munkanapon belül meg kell küldeni az üzemeltetőnek vagy a parancsnoknak.	(3) A vizsgálati jelentés egy példányát a lehető leghamarabb, de legkésőbb a vizsgálat befejezését követő 15 munkanapon belül – lehetőleg elektronikus úton – meg kell küldeni az üzemeltetőnek vagy a parancsnoknak.

Módosítás 234

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

78 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok létrehoznak és naprakészen tartanak egy elektronikus adatbázist, amelybe feltöltik a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókat illetően a saját tisztviselőik vagy más tagállamok tisztviselői vagy harmadik országok tisztviselői által összeállított összes vizsgálati jelentést és felügyeleti jelentést, továbbá a saját tisztviselőik által összeállított egyéb vizsgálati jelentéseket és felügyeleti jelentéseket.

(1) A tagállamok létrehoznak és naprakészen tartanak egy , a betekinthető és nem érzékeny információkat tiszteletben tartó, nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázist, amelybe feltöltik a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókat illetően a saját tisztviselőik vagy más tagállamok tisztviselői vagy harmadik országok tisztviselői által összeállított összes vizsgálati jelentést és felügyeleti jelentést, továbbá a saját tisztviselőik által összeállított egyéb vizsgálati jelentéseket és felügyeleti jelentéseket. A tagállamok adatbázisait az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal központosítja.

Módosítás 235

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

79 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az uniós ellenőrök jelentést tesznek a tagállami hatóságoknak vagy a Bizottságnak a harmadik országok lobogója alatt közlekedő halászhajók által a nemzetközi vizeken folytatott minden olyan nem megfelelő halászati tevékenységről, amelyre valamely regionális nemzetközi testület által kiadott követelmények és/vagy ajánlások vonatkoznak.

Módosítás 236

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

79 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba)	azon harmadik országok halászati ellenőreinek képzése, akik az Unión kívül működő uniós hajók nyomon követését segítik.

Módosítás 237

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

79 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a feladataik elvégzéséhez szükséges valamennyi információ és dokumentum, különösen a halászati naplók, a halászati engedély, a motorteljesítmény hitelesítése, a CCTV adatok , a kirakodási nyilatkozatok, a fogási tanúsítványok, az átrakási nyilatkozatok, az értékesítési bizonylatok és egyéb releváns információk és dokumentumok;

a feladataik elvégzéséhez szükséges valamennyi információ és dokumentum, különösen a halászati naplók, a halászati engedély, a motorteljesítmény hitelesítése, az elektronikus nyomon követő berendezések adatai , a kirakodási nyilatkozatok, a fogási tanúsítványok, az átrakási nyilatkozatok, az értékesítési bizonylatok és egyéb releváns információk és dokumentumok;

Módosítás 238

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

79 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 119a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az uniós ellenőrök hatásköreinek és kötelezettségeinek meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

Módosítás 239

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 60 pont

1224/2009/EK rendelet

79 cikk – 7 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

fa)	az uniós ellenőrök képzésére vonatkozó minimumkövetelmények, amelyek kiterjednek a közös halászati politika és a vonatkozó uniós környezetvédelmi jog alapos ismeretére.

Módosítás 240

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 68 pont

1224/2009/EK rendelet

88 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 37. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kirakodás vagy átrakás szerinti tagállamnak már nincs felhasználható kvótája. E célból a közös halászati politika szabályainak megsértésével fogott, kirakodott vagy átrakodott halmennyiségeket a fenti cikkben említett, a lobogó szerinti tagállam által elszenvedett kár összegével azonosnak kell tekinteni.	(3) A 37. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kirakodás vagy átrakás szerinti tagállamnak már nincs felhasználható kvótája. E célból a közös halászati politika szabályainak megsértésével fogott, visszadobott, kirakodott vagy átrakodott halmennyiségeket a fenti cikkben említett, a lobogó szerinti tagállam által elszenvedett kár összegével azonosnak kell tekinteni.

Módosítás 241

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

89 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok büntetőeljárás kezdeményezésére és büntetőjogi szankciók kiszabására vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül, a tagállamok meghatározzák a közigazgatási intézkedések és szankciók szabályait, és nemzeti joguknak megfelelően biztosítják módszeres alkalmazásukat a közös halászati politika szabályainak megsértését elkövető természetes személyekkel, illetve a szabályok megsértéséért felelős jogi személyekkel szemben.	(1) A tagállamok büntetőeljárás kezdeményezésére és büntetőjogi szankciók kiszabására vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül, a tagállamok meghatározzák a közigazgatási intézkedések és szankciók szabályait, és nemzeti joguknak megfelelően biztosítják módszeres alkalmazásukat a közös halászati politika szabályainak megsértését elkövető természetes személyekkel, illetve a szabályok megsértéséhez vezető jogsértésekért felelős jogi személyekkel szemben.
	Az első albekezdésben említett minden egyes konkrét jogsértés tekintetében legfeljebb egy tagállam indíthat eljárást vagy szabhat ki szankciókat az érintett természetes vagy jogi személlyel szemben.

Módosítás 242

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

89 a cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közös halászati politika szabályai tekintetében jogsértéseket elkövető természetes személy, illetve az ilyen jogsértésekért felelős jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókkal legyen büntethető.	(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közös halászati politika szabályai tekintetében jogsértéseket elkövető természetes személy, illetve az ilyen jogsértésekért felelős jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi és/vagy közigazgatási szankciókkal legyen büntethető.

Módosítás 243

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

89 a cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) E szankciók megállapításakor a tagállamok figyelembe veszik különösen a jogsértés súlyosságát, beleértve az okozott környezeti kár szintjét, a halászati erőforrásokban keletkezett kár értékét, a jogsértés jellegét és mértékét, annak időtartamát vagy ismétlődését, illetve az egyidejű jogsértések halmozódását.

Módosítás 244

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

89 a cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok alkalmazhatnak olyan rendszert, amelyben a pénzbírság arányos a jogi személy forgalmával, illetve a jogsértés elkövetésével elért vagy tervezett gazdasági haszonnal.	(4) A tagállamok olyan rendszert alkalmaznak , amelyben a pénzbírság arányos a jogi személy forgalmával, illetve a jogsértés elkövetésével elért vagy tervezett gazdasági haszonnal , figyelembe véve a bűncselekmény súlyosságát is .

Módosítás 245

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

89 a cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Jogsértés elkövetése esetén ugyanazon tényállás miatt ugyanazon személlyel szemben nem lehet eltérő eljárásokat indítani vagy eltérő szankciókat kiszabni.

Módosítás 246

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

90 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	a tisztviselők vagy megfigyelők munkájának akadályozása feladataik teljesítése során; vagy

d)	a tisztviselők vagy megfigyelők munkájának akadályozása feladataik teljesítése során , kivéve a vis maior eseteit, például a személyzet biztonsága szempontjából veszélyes helyzeteket ; vagy

Módosítás 247

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

90 cikk – 2 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

az 1005/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározott IUU-halászatot folytató, és különösen az Unió vagy egy regionális halászati gazdálkodási szervezet – az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 29. és 30. cikkében említett – IUU-hajókra vonatkozó listáján szereplő hajó üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában való érintettség, vagy az ilyen hajón történő munkavégzés, illetve az IUU-halászatot folytató hajóhoz kapcsolódó üzemeltetők részére történő szolgáltatásnyújtás , vagy az IUU-halászatból való haszonszerzés, annak támogatása vagy folytatása, többek között üzemeltetőként, tényleges kedvezményezettként, tulajdonosként, logisztikai támogatóként és szolgáltatóként, beleértve a biztosítókat és egyéb pénzügyi szolgáltatókat is ; vagy

Módosítás 248

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

90 cikk – 2 bekezdés – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.	halászati korlátozás vagy tilalom hatálya alá tartozó területen, vagy halállomány-helyreállítási területen, vagy tilalmi időszakban, illetve kvóta nélkül vagy a kvóta elérését követően, vagy tiltott mélységben folytatott halászat; vagy

halászati korlátozás vagy tilalom hatálya alá tartozó területen, vagy halállomány-helyreállítási területen, vagy tilalmi időszakban, illetve kvóta nélkül vagy a kvóta elérését követően, vagy tiltott mélységben , illetve a parttól tiltott távolságban folytatott halászat , beleértve az érzékeny fajok és érzékeny élőhelyek 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*4) vagy a 92/43/EGK tanácsi irányelv (*5) szerinti védelmét szolgáló, korlátozás vagy tilalom hatálya alá tartozó területeket ; vagy

Módosítás 249

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

90 cikk – 2 bekezdés – j pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

j)	olyan fajok célzott halászata, fedélzeten tartása, átrakása, áthelyezése vagy kirakodása , amelyek moratórium alatt állnak, amelyek tekintetében halászati tilalmi időszak van érvényben vagy amelyeket tilos halászni; vagy

j)	olyan fajok célzott halászatával kapcsolatos tevékenységek végzése , amelyek moratórium alatt állnak, amelyek tekintetében halászati tilalmi időszak van érvényben vagy amelyeket tilos halászni , illetve ilyen fajok fedélzeten tartása, átrakása vagy kirakodása ; vagy

Módosítás 250

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

90 cikk – 2 bekezdés – j a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ja)	a fiatal példányok és védett fajok járulékos fogásának csökkentésére irányuló technikai és egyéb intézkedések be nem tartása;

Módosítás 251

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

90 cikk – 2 bekezdés – q a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

qa)	a halászhajókról származó halászeszközök és tengeri hulladék szándékos tengerbe dobása.

Módosítás 252

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

90 cikk – 3 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	a halászeszközök használatára vonatkozóan a közös halászati politika szabályaiban rögzített kötelezettségek be nem tartása; vagy

a halászeszközök használatára , vagy a technikai intézkedésekre és a tengeri környezet védelmére vonatkozóan a közös halászati politika szabályaiban rögzített kötelezettségek be nem tartása, és különösen az érzékeny fajok véletlenszerű kifogásának csökkentését célzó intézkedések bevezetésére vonatkozó kötelezettségek be nem tartása; vagy

Módosítás 253

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

90 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A Bizottság a szankciókra vonatkozó rendelkezések alkalmazása előtt közzéteszi a jogsértések súlyosságának egységes uniós meghatározását célzó iránymutatásokat, valamint a különféle alkalmazandó szankciók egységes értelmezését. Ezen iránymutatásokat a Bizottság honlapján teszik közzé, és a nyilvánosság számára is elérhetők lesznek.

Módosítás 254

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

90 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) … [két évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig az Ügynökség jelentést készít az iránymutatások uniós szintű végrehajtásáról.

Módosítás 255

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

91 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Amennyiben egy természetes személyt súlyos jogsértés elkövetésével gyanúsítanak vagy elkövetése közben érnek tetten, vagy egy jogi személyt ilyen jogsértés miatti felelősséggel gyanúsítanak , a tagállamok – a jogsértés 85. cikk szerinti rendelkezéseknek megfelelő kivizsgálása mellett – a nemzeti joguknak megfelelően haladéktalanul releváns és azonnali intézkedéseket hoznak, például a következőket:

(1) Amennyiben egy természetes személyt súlyos jogsértés elkövetése közben tetten érnek, vagy egy vizsgálat során súlyos jogsértést tárnak fel az adott természetes személlyel kapcsolatban, vagy bizonyíték van arra, hogy egy jogi személy felelős ilyen súlyos jogsértésért , a tagállamok – a jogsértés 85. cikk szerinti rendelkezéseknek megfelelő kivizsgálása mellett – a nemzeti joguknak megfelelően haladéktalanul releváns és azonnali intézkedéseket hoznak, például a következőket:

Módosítás 256

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

91a cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az e rendelet és a nemzeti jog szerint alkalmazott egyéb szankciók sérelme nélkül, az olyan megalapozott súlyos jogsértés esetén, ahol a súlyos jogsértés halászati termékek megszerzését eredményezi, a tagállamok által kiszabandó pénzbírságok:	(A magyar változatot nem érinti.)

Módosítás 257

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

91 a cikk – 1 bekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

—	minimuma a súlyos jogsértés elkövetésével megszerzett halászati termékek értékének legalább háromszorosa legyen, és

—	minimuma a súlyos jogsértés elkövetésével megszerzett halászati termékek értékének legalább kétszerese legyen, és

Módosítás 258

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

91 a cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Minden esetben legfeljebb egyetlen tagállam kezdeményezhet eljárást vagy szabhat ki szankciókat az egyes jogsértő cselekmények miatt.

Módosítás 259

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

4 cikk – 1 bekezdés – 10 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10.	a gazdasági tevékenység ideiglenes felfüggesztése vagy végleges szüneteltetése;

10.	a halászattal kapcsolatos gazdasági tevékenység ideiglenes felfüggesztése vagy végleges szüneteltetése;

Módosítás 260

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

91 b cikk – 1 bekezdés – 11 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11a.	adattároló eszközöket tartalmazó, folyamatosan rögzítő zártláncú televíziós rendszerek (CCTV) használata, a közös halászati politika kirakodási kötelezettségre vonatkozó szabályainak súlyos megsértése esetén.

Módosítás 261

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

92 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Miközben továbbra is a jogosítványnak a halászhajót eladó jogosultjához tartoznak, az adott pontokat át kell ruházni az érintett halászhajóra vonatkozó halászati jogosítvány új jogosultjára, amennyiben a hajót a jogsértés napját követően eladják, átruházzák vagy annak tulajdonjoga más módon megváltozik .

(3) A jogsértés időpontját követő értékesítés, átruházás vagy egyéb tulajdonjogi változás esetén a pontok továbbra is a jogosítványnak a halászhajót eladó jogosultjához tartoznak, aki a jogsértést elkövette, és ezt követően a halászhajót értékesítette. Az adott pontokat semmilyen körülmények között nem lehet átruházni az érintett halászhajóra vonatkozó halászati jogosítvány új jogosultjára .

Módosítás 262

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

92 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tagállamok egy olyan pontrendszert is létrehoznak, amelynek alapján egy hajó parancsnoka az utasítására a hajó fedélzetén elkövetett súlyos jogsértést követően ugyanannyi pontot kap, mint a halászati jogosítvány jogosultja.

(4) A tagállamok egy olyan pontrendszert is létrehoznak, amelynek alapján egy hajó parancsnoka a parancsnoksága alatt álló hajó fedélzetén elkövetett súlyos jogsértést követően ugyanannyi pontot kap, mint a halászati jogosítvány jogosultja. A hajó parancsnokának kiszabott pontokat fel kell tüntetni a hivatalos tanúsítási okmányban, feltüntetve a pontok kiszabásának időpontját, valamint a kiszabott pontok törlésének időpontját.

Módosítás 263

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

92 cikk – 7 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7a) Olyan hajók halászati jogosítványának jogosultjai vagy parancsnokai, amelyek … [e módosító rendelet hatálybalépésének éve] január 1-jétől számítva legalább öt egymást követő naptári évben nem követettek el súlyos jogsértést, két prioritási pontot kapnak az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által az 508/2014/EU rendelet szerint alkalmazott nemzeti rangsorolásban.

Módosítás 264

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

92 cikk – 13 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)	a halászati jogosítvány vagy a halászhajó parancsnoki jogosultság felfüggesztését vagy végleges visszavonását kiváltó pontszám küszöbérték módosítása;

törölve

Módosítás 265

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

92 cikk – 14 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) Az egyes tagállamokban alkalmazott bánásmódok közötti különbségek csökkentése érdekében a Bizottság iránymutatásokat fog közzétenni a jogsértésekre és szankciókra vonatkozó szabályok értelmezésének pontosítása céljából.

Módosítás 266

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

93 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok egy nemzeti nyilvántartásba veszik a közös halászati politika szabályainak a lobogójuk vagy egy harmadik ország lobogója alatt közlekedő hajók vagy állampolgáraik által elkövetett összes feltételezett és megerősített jogsértését, beleértve az összes határozatot és azok szankcióit és a kiszabott pontok számát. A lobogójuk alatt közlekedő halászhajók vagy állampolgáraik ellen jogsértés miatt más tagállamokban folyó eljárásokat a tagállamok a 92b. cikk alapján joghatósággal rendelkező tagállam végleges döntésére vonatkozó értesítést követően szintén felveszik a jogsértésekről vezetett nemzeti nyilvántartásukba.

(1) A tagállamok egy nemzeti nyilvántartásba veszik a közös halászati politika szabályainak a lobogójuk vagy egy harmadik ország lobogója alatt közlekedő hajók vagy állampolgáraik által elkövetett összes megerősített jogsértését, beleértve az összes határozatot és azok szankcióit és a kiszabott pontok számát. A lobogójuk alatt közlekedő halászhajók vagy állampolgáraik ellen jogsértés miatt más tagállamokban folyó eljárásokat a tagállamok a 92b. cikk alapján joghatósággal rendelkező tagállam végleges döntésére vonatkozó értesítést követően szintén felveszik a jogsértésekről vezetett nemzeti nyilvántartásukba.

Módosítás 267

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

93 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közös halászati politika szabályainak megsértését követően lépések során a tagállamok megkereshetik a többi tagállamot azzal a céllal , hogy a kérdéses jogsértéssel gyanúsítható vagy a szóban forgó jogsértés elkövetése közben tetten ért halászhajókra és személyekre vonatkozóan a nemzeti nyilvántartásukban szereplő adatokat rendelkezésre bocsássák .	(2) A közös halászati politika szabályainak megsértését követő lépések során a tagállamok betekinthetnek a 93a. cikkben említett jogsértések uniós nyilvántartásában szereplő , a szóban forgó jogsértést elkövető vagy a szóban forgó jogsértés elkövetése közben tetten ért halászhajókra és személyekre vonatkozó információkba .

Módosítás 268

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

93 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ha valamely tagállam egy másik tagállamtól jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatást kér, a másik tagállam késedelem nélkül megadja a jogsértésben érintett halászhajókra, illetve fizikai és jogi személyekre vonatkozó releváns információkat.	törölve

Módosítás 269

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

93 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A jogsértések nemzeti nyilvántartásában szereplő adatokat mindig csak az e rendelet célja szerint szükséges ideig, de legalább az azt követő évtől számított öt naptári évig kell tárolni, amelyben az információt rögzítették.	(4) A jogsértések nemzeti nyilvántartásában szereplő adatokat mindig csak az e rendelet célja szerint szükséges ideig, de legalább az azt követő évtől számított öt naptári évig kell tárolni, amelyben az információt rögzítették , a magánélet védelmére és a személyes adatok feldolgozására vonatkozó valamennyi alkalmazandó szabálynak megfelelően .

Módosítás 270

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 69 pont

1224/2009/EK rendelet

-93 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-93a. cikk
	A jogsértések uniós nyilvántartása
	(1) A Bizottság létrehozza a jogsértések uniós nyilvántartását (a továbbiakban: az uniós nyilvántartás), amely központosítja a tagállamoktól származó, a 93. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésekkel kapcsolatos információkat, valamint a 48. cikk (5) bekezdésében említett, elveszített eszközökre vonatkozó információkat. E célból a tagállamok biztosítják, hogy a 93. cikkben említett nemzeti nyilvántartásaikban tárolt információkat, valamint a 48. cikk (5) bekezdésével összhangban gyűjtött és nyilvántartásba vett információkat szintén bevezessék az uniós nyilvántartásba.
	(2) A közös halászati politika szabályainak természetes személy általi olyan megsértésére vonatkozó információ, amely a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló, 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkében meghatározott ítélethez vezetett, és az említett határozat hatálya alá tartozik, nem vihető be az uniós nyilvántartásba.
	(3) A közös halászati politika szabályainak természetes személy általi olyan megsértésére vonatkozó információ, amely az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott ítélethez vezetett, és az említett rendelet hatálya alá tartozik, nem vihető be az uniós nyilvántartásba.
	(4) Az uniós nyilvántartás egy központi rendszerből, az egyes tagállamok nemzeti központi hozzáférési pontjából, az illetékes hatóságoknak a nemzeti központi hozzáférési pontokon keresztül a központi rendszerhez való csatlakozását lehetővé tevő interfész szoftverből, valamint a központi rendszer és a nemzeti központi hozzáférési pontok közötti kommunikációs infrastruktúrából áll.
	(5) A tagállamok illetékes hatóságai csak annak ellenőrzése céljából tekinthetnek bele az uniós nyilvántartásba, hogy valamely uniós halászhajó vagy természetes személy tekintetében bármely tagállam rendelkezik-e az adott hajót vagy természetes személyt érintő jogsértésekkel kapcsolatos információkkal, valamint elveszített eszközökre vonatkozó információkkal.
	(6) A tagállamok bármikor helyesbíthetik vagy törölhetik az általuk az uniós nyilvántartás központi rendszerébe bevitt adatokat. Ha az adatokat bevivő tagállamtól eltérő tagállam okkal feltételezi, hogy a központi rendszerben rögzített adatok pontatlanok, indokolatlan késedelem nélkül kapcsolatba lép a tagállam központi hozzáférési pontjával a pontatlan adatok helyesbítése céljából.
	(7) Az uniós nyilvántartásban szereplő adatokat csak addig lehet tárolni, amíg a vonatkozó adatokat a 93. cikk (4) bekezdésével összhangban tárolják a nemzeti nyilvántartásban. A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti nyilvántartásban szereplő adatok törlésekor ezeket az adatokat haladéktalanul töröljék az uniós nyilvántartás központi rendszeréből.
	(8) Minden tagállam felelős a nemzeti nyilvántartása és a nemzeti központi hozzáférési pont közötti biztonságos kapcsolat biztosításáért, a nemzeti rendszerei és az uniós nyilvántartás közötti kapcsolat biztosításáért, valamint a központi hatóságok megfelelően felhatalmazott személyzetének az uniós nyilvántartáshoz való hozzáféréséért és kezeléséért e rendelettel összhangban. Mielőtt felhatalmazná őket az uniós nyilvántartásban tárolt adatok feldolgozására, minden tagállam megfelelő képzést biztosít illetékes hatóságának az uniós nyilvántartáshoz való hozzáférésre jogosult személyzete számára, amely különösen az adatbiztonsági és adatvédelmi szabályokra, valamint az alapvető jogokra vonatkozó szabályokra terjed ki.
	(9) Az alkalmazandó uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban minden tagállam a Bizottsággal közösen biztosítja, hogy az uniós nyilvántartásban rögzített adatokat jogszerűen vegyék nyilvántartásba, és különösen azt, hogy csak a megfelelően felhatalmazott személyzet férjen hozzá az adatokhoz feladatai ellátása érdekében, hogy az adatokat jogszerűen, az érintett személy emberi méltóságát és alapvető jogait teljes mértékben tiszteletben tartó módon gyűjtsék, hogy az adatokat jogszerűen rögzítsék az uniós nyilvántartásban, valamint hogy az adatok bevitelükkor pontosak és naprakészek legyenek.
	(10) Az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal az (EU) 2019/473 rendelettel összhangban feladatainak ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az uniós nyilvántartáshoz. Az alkalmazandó uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal biztosítja, hogy csak a megfelelően felhatalmazott személyzet férjen hozzá az adatokhoz.
	(11) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletes szabályokat állapít meg az uniós nyilvántartás technikai fejlesztésére és végrehajtására vonatkozóan, különös tekintettel a nemzeti nyilvántartásokból az uniós nyilvántartás központi rendszerébe történő adattovábbításra, az interfész szoftver műszaki előírásaira, az uniós nyilvántartás (3) bekezdés szerinti karbantartására és az ahhoz való hozzáférésre, valamint az uniós nyilvántartás teljesítmény- és rendelkezésre állási követelményeire. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 119. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
	(12) A központi rendszer, a kommunikációs infrastruktúra és az interfész szoftver létrehozásával és működtetésével kapcsolatban felmerülő költségeket az ETHA viseli. Az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal uniós nyilvántartáshoz való csatlakozásának költségeit az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal költségvetése viseli. Az egyéb költségeket, különösen a meglévő nemzeti nyilvántartások és az illetékes hatóságok uniós nyilvántartáshoz való csatlakoztatásának költségeit a tagállamok viselik.

Módosítás 271

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 70 pont

1224/2009/EK rendelet

93 a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok éves vagy többéves nemzeti ellenőrzési programokat hoznak létre a közös halászati politika szabályainak vizsgálataihoz és ellenőrzéséhez.	(1) A tagállamok éves vagy többéves nemzeti ellenőrzési programokat hoznak létre a közös halászati politika szabályainak vizsgálataihoz , felügyeletéhez és ellenőrzéséhez.

Módosítás 272

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 70 pont

1224/2009/EK rendelet

93 a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A nemzeti ellenőrzési programok kockázatalapúak és évente legalább egyszer frissülnek, különösen figyelve az újonnan elfogadott védelmi és ellenőrzési intézkedésekre.	A nemzeti ellenőrzési programok kockázatalapúak és évente legalább egyszer frissülnek, különösen figyelve az újonnan elfogadott védelmi és ellenőrzési intézkedésekre , és a (2b) bekezdésben említett éves értékelő jelentés következtetéseire .

Módosítás 273

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 70 pont

1224/2009/EK rendelet

93 a cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok minden év június 30. napjáig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az előző évben végzett vizsgálatokról és ellenőrzésekről a nemzeti ellenőrzési programokkal összhangban és e rendeletnek megfelelően.	(2) A tagállamok minden évben március 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az előző évben végzett vizsgálatokról , felügyeletről és ellenőrzésekről a nemzeti ellenőrzési programokkal összhangban és e rendeletnek megfelelően. Ezeket a jelentéseket minden év március 31-ig kell közzétenni a tagállamok hivatalos honlapján.

Módosítás 274

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 70 pont

1224/2009/EK rendelet

93 a cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a) A (2) bekezdésben említett, a vizsgálatokról, felügyeletről és ellenőrzésekről szóló jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	a halászati ellenőrzésre elkülönített teljes költségvetés;

b)	az elvégzett vizsgálatok, felügyeleti műveletek és ellenőrzések száma és típusa;

c)	a feltételezett és a megerősített jogsértések száma és típusa, külön kitérve a súlyos jogsértésekre;

d)	a megerősített jogsértések tekintetében alkalmazott intézkedések típusa (egyszerű figyelmeztetés, közigazgatási szankció, büntetőjogi szankció, azonnali végrehajtási intézkedés vagy kiadott büntetőpontok száma).

Módosítás 275

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 70 pont

1224/2009/EK rendelet

93 a cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2b) A Bizottság minden év szeptember 1-jéig jelentést tesz közzé, amelyben értékeli a nemzeti ellenőrzési programok végrehajtását. A jelentés tartalmazza a (2) bekezdésben említett jelentések főbb megállapításait, valamint elemzi e rendeletnek az uniós vizeken halászó, harmadik országokban lajstromozott halászhajók – különösen az Unióval szomszédos országokban lajstromozott halászhajók – általi alkalmazását. A jelentést a Bizottság honlapján közzé kell tenni.

Módosítás 276

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 71 a pont (új)

1224/2009/EK rendelet

101 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

71a.	A 101. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az intézkedés elfogadása után az érintett tagállam nem korrigálja a helyzetet és nem kezeli az ellenőrzési rendszer hiányosságait, a Bizottság vizsgálatot kezd azzal a céllal, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson a tagállam ellen. ”

Módosítás 277

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 77 pont – a pont

1224/2009/EK rendelet

109 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„(1) A tagállamok az e rendelettel összhangban rögzített adatok hitelesítése céljából számítógépes adatbázist hoznak létre. A rögzített adatok hitelesítése az adatok keresztellenőrzését, elemzését és vizsgálatát foglalja magában.”

„(1) A tagállamok … [e módosító rendelet hatálybalépését követő harmadik év december 31-e]-ig az e rendelettel összhangban rögzített adatok hitelesítése céljából számítógépes adatbázist hoznak létre. A rögzített adatok hitelesítése az adatok keresztellenőrzését, elemzését és vizsgálatát foglalja magában. A tagállamok megfelelő adatbázisaiból származó összes adatot továbbítani kell az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal által kezelt egységes adatbázisba. ”

Módosítás 278

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 77 pont – a pont

1224/2009/EK rendelet

109 cikk – 2 bekezdés – b pont – x alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

x.	a halászhajók fedélzetén lévő zártláncú televíziós rendszerek és a kirakodási kötelezettség 25a. cikk szerint végzett egyéb elektronikus megfigyelésének adatai.”

x.	a kirakodási kötelezettség teljesítését megfigyelő elektronikus eszközök adatai.”

Módosítás 279

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 78 pont

1224/2009/EK rendelet

110 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az (1) bekezdés a) pontjának ii. és iii. alpontjában felsorolt adatokat a tagállamok tudományos testületei, valamint az Unió és az Eurostat tudományos testületei kaphatják meg.	Az (1) bekezdés a) pontjának ii. és iii. alpontjában felsorolt adatokat a tagállamok tudományos testületei, valamint az Unió és az Eurostat tudományos testületei kaphatják meg. Ezen adatokat anonimizált formában kell szerepeltetni annak érdekében, hogy konkrét hajókat vagy természetes személyeket ne lehessen azonosítani.

Módosítás 280

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 78 pont

1224/2009/EK rendelet

110 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A tagállamok az illetékes hatóságaik weboldalán évente közzéteszik a nemzeti ellenőrzési programokról szóló éves jelentéseiket.

Módosítás 281

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 81 pont

1224/2009/EK rendelet

112 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A 110. cikk (1) és (2) bekezdésében említett információkban található személyes adatok 5 évnél hosszabb ideig nem tárolhatók, kivéve a valamilyen panasz, jogsértés, vizsgálat, ellenőrzés, átvilágítás, illetve a folyamatban lévő bírósági vagy közigazgatási eljárások nyomon követéséhez szükséges személyes adatokat, amelyek 10 évig őrizhetők meg. Az adatokat névteleníteni kell, ha a 110. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt információk megőrzése hosszabb ideig történik.

(3) A 110. cikk (1) és (2) bekezdésében említett információkban található személyes adatok egy évnél hosszabb ideig nem tárolhatók, kivéve a valamilyen panasz, jogsértés, vizsgálat, ellenőrzés, átvilágítás, illetve a folyamatban lévő bírósági vagy közigazgatási eljárások nyomon követéséhez szükséges személyes adatokat, amelyek 10 évig őrizhetők meg. Az adatokat névteleníteni kell, ha a 110. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt információk megőrzése hosszabb ideig történik.

Módosítás 333

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 80 a pont (új) – a pont

1224/2009/EK rendelet

113 cikk – 2 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

80a.	A 113. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(2) Hacsak az adatközlő tagállam kifejezett hozzájárulását nem adja , a tagállamok és a Bizottság között kicserélt adatok nem adhatók át más személyeknek , csak a tagállamok vagy a közösségi intézmények olyan személyeinek , akik beosztása megköveteli, hogy hozzáférjenek ezekhez az adatokhoz.

„(2) Hacsak az adatközlő tagállam nem utasítja el indoklással az adatok közzétételét , a tagállamok és a Bizottság között kicserélt adatok átadhatók más személyeknek is, a tagállamok vagy a közösségi intézmények olyan személyein kívül , akiknek a beosztása megköveteli, hogy hozzáférjenek ezekhez az adatokhoz.”;

Módosítás 334

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 80 a pont (új) – b pont

1224/2009/EK rendelet

113 cikk – 3 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

b)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(3) Az (1) bekezdésben említett adatok csak az e rendeletben előírt célra használhatók fel , hacsak az adatokat szolgáltató hatóságok kifejezetten nem járulnak hozzá a más célra való felhasználáshoz, és azzal a feltétellel, hogy az adatokat fogadó hatóság tagállamában hatályban lévő rendelkezések nem tiltják az ilyen jellegű felhasználást.

„(3) Az (1) bekezdésben említett adatok felhasználhatók az e rendeletben előírt célon kívüli más célra , hacsak az adatokat szolgáltató hatóságok nem utasítják el indoklással az adott célra való felhasználást.”;

Módosítás 335

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 80 a pont (új) – c pont

1224/2009/EK rendelet

113 cikk – 7a bekezdés (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

c)	a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

n.a.

„( 7a) Ez a cikk nem sérti sem az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet, sem a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.”,

Módosítás 282

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 82 pont

1224/2009/EK rendelet

114 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
„E rendelet alkalmazásában minden tagállam létrehoz és naprakészen tart egy hivatalos honlapot az üzemeltetők és a nagyközönség számára, amely legalább a 115. cikkben felsorolt információkat tartalmazza.	E rendelet alkalmazásában minden tagállam vagy régió létrehoz és naprakészen tart egy vagy több hivatalos honlapot az üzemeltetők és a nagyközönség számára, amely legalább a 115. cikkben felsorolt információkat tartalmazza.

Módosítás 283

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 82 pont

1224/2009/EK rendelet

115 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Honlapjaikon a tagállamok késedelem nélkül közzéteszik az alábbi információkat vagy a közvetlenül azokra mutató hivatkozásokat:	Honlapjaikon a tagállamok vagy régiók késedelem nélkül közzéteszik az alábbi információkat vagy a közvetlenül azokra mutató hivatkozásokat:

Módosítás 284

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 82 pont

1224/2009/EK rendelet

115 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ia.	a nemzeti ellenőrzési programcsomag, az eredmények, valamint a Bizottság által legalább a 93a. cikkben említett időpontok után 30 nappal készített értékelő jelentés.

Módosítás 285

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 a pont (új)

768/2005/EK rendelet

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

Hatályos szöveg

Módosítás

1a.	A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

a )

„ellenőrzés és felügyelet”: azok az intézkedések, amelyeket a tagállamok tesznek , különösen a 2371/2002/EK rendelet 23., 24. és 28. cikkének értelmében a közös halászati politika hatálya alá tartozó halászati tevékenységek ellenőrzése és felügyelete céljából, beleértve a megfigyelési és monitoring tevékenységeket, mint például a műholdas hajó-megfigyelési és megfigyelő rendszerek;

„a )

»ellenőrzés és felügyelet«: azok az intézkedések, amelyeket a tagállamok tesznek a közös halászati politika hatálya alá tartozó halászati tevékenységek ellenőrzése és felügyelete céljából, beleértve a megfigyelési és monitoring tevékenységeket, mint például a hajó-megfigyelési és megfigyelő rendszerek;”

(A 768/2005/EK rendeletet az (EU) 2019/473 rendelet kodifikálta és hatályon kívül helyezte.)

Módosítás 286

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 pont – a pont

768/2005/EK rendelet

3 cikk – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)	segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak a közös halászati politika alkalmazásának harmonizációjában;

e)	segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak a közös halászati politika alkalmazásának harmonizációjában és fenntarthatóságának biztosításában, beleértve annak külső dimenzióját is ;

(A 768/2005/EK rendeletet az (EU) 2019/473 rendelet kodifikálta és hatályon kívül helyezte. A 768/2005/EK rendelet 3. cikkének e) pontja megfelel az (EU) 2019/473 rendelet 3. cikke e) pontjának.)

Módosítás 287

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 pont – b a pont (új)

768/2005/EK rendelet

3 cikk – 1 bekezdés – j a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba)

a 3. cikk a következő ponttal egészül ki:

„ja)	a tengeri környezetre vonatkozó tudás létrehozásának és közös felhasználásának támogatása érdekében együttműködik az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel a releváns adatok és információk megosztása terén.”

(A 768/2005/EK rendeletet az (EU) 2019/473 rendelet kodifikálta és hatályon kívül helyezte.)

Módosítás 288

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 pont – c a pont (új)

768/2005/EK rendelet

3 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ca)	a 3. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Bizottság az első bekezdés ja) pontjában említett ügynökségek közötti megerősített együttműködés kereteként partnerségi jegyzőkönyvet dolgoz ki. ”

(A 768/2005/EK rendeletet az (EU) 2019/473 rendelet kodifikálta és hatályon kívül helyezte.)

Módosítás 289

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 4 a pont (új)

768/2005/EK rendelet

17g cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

4a.	A 17g. cikk helyébe a következő szöveg lép:

17g. cikk

Tengerészeti együttműködés

A Hivatal hozzájárul az EU integrált tengerpolitikájának végrehajtásához és különösen az igazgatási tanács jóváhagyását követően igazgatási megállapodásokat köt más szervekkel az e rendelet által érintett ügyekben. Az ügyvezető igazgató erről már a tárgyalások korai szakaszában tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat.

A Hivatal hozzájárul az EU integrált tengerpolitikájának végrehajtásához és segíti azt, valamint különösen az igazgatási tanács jóváhagyását követően igazgatási megállapodásokat köt más szervekkel az e rendelet által érintett ügyekben. Az ügyvezető igazgató erről már a tárgyalások korai szakaszában tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Bizottságot és a tagállamokat.”

(A 768/2005/EK rendeletet az (EU) 2019/473 rendelet kodifikálta és hatályon kívül helyezte. A 768/2005/EK rendelet 17g. cikke az (EU) 2019/473 rendelet 25. cikkének felel meg.)

Módosítás 290

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 5 pont – a a pont (új)

768/2005/EK rendelet

23 cikk – 2 bekezdés – c pont – 1 albekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

aa)	a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontjában az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

minden év október 31-ig, a Bizottság és a tagállamok véleményének figyelembevételével, elfogadja a Hivatal következő évi munkaprogramját, és továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak.

„minden év október 31-ig , az Európai Parlament , a Bizottság és a tagállamok véleményének figyelembevételével, elfogadja a Hivatal következő évi munkaprogramját, és továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak.”

(A 768/2005/EK rendeletet az (EU) 2019/473 rendelet kodifikálta és hatályon kívül helyezte. A 768/2005/EK rendelet 23. cikke az (EU) 2019/473 rendelet 32. cikkének felel meg.)

Módosítás 291

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 5 pont – a b pont (új)

768/2005/EK rendelet

23 cikk – 2 bekezdés – c pont – 2 albekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

ab)	a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontjában a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

A munkaprogram tartalmazza a Hivatal prioritásait. Elsőbbséget biztosít a Hivatal ellenőrzési és felügyeleti programokhoz kapcsolódó feladatainak. Az éves közösségi költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni. Amennyiben a Bizottság a munkaprogram elfogadásától számított 30 napon belül egyet nem értését fejezi ki a programmal kapcsolatban, az igazgatási tanács újravizsgálja a programot és két hónapon belül, lehetőség szerint módosítva, második olvasatra elfogadja;

„A munkaprogram tartalmazza a Hivatal prioritásait. Elsőbbséget biztosít a Hivatal ellenőrzési és felügyeleti programokhoz kapcsolódó feladatainak. Az éves közösségi költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Bizottság a munkaprogram elfogadásától számított 30 napon belül egyet nem értését fejezi ki a programmal kapcsolatban, az igazgatási tanács újravizsgálja a programot és két hónapon belül, lehetőség szerint módosítva, második olvasatra elfogadja;”

(A 768/2005/EK rendeletet az (EU) 2019/473 rendelet kodifikálta és hatályon kívül helyezte. A 768/2005/EK rendelet 23. cikke az (EU) 2019/473 rendelet 32. cikkének felel meg.)

Módosítás 292

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 5 a pont (új)

768/2005/EK rendelet

24 cikk – 1 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

5a.	A 24. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(1) Az igazgatási tanács a tagállamok képviselőiből és a Bizottság hat képviselőjéből áll. Minden tagállam egy tag kijelölésére jogosult. A tagállamok és a Bizottság minden egyes tag mellé kijelölnek egy helyettest, aki a tagot annak távollétében képviseli.

„(1) Az igazgatási tanács a tagállamok képviselőiből, a Bizottság hat képviselőjéből és az Európai Parlament képviselőiből áll. Minden tagállam egy tag kijelölésére jogosult. Az Európai Parlament két képviselő tag kijelölésére jogosult. A tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament minden egyes tag mellé kijelölnek egy helyettest, aki a tagot annak távollétében képviseli.”

(A 768/2005/EK rendeletet az (EU) 2019/473 rendelet kodifikálta és hatályon kívül helyezte. A 768/2005/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdése az (EU) 2019/473 rendelet 33. cikke (1) bekezdésének felel meg.)

Módosítás 293

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 7 pont

768/2005/EK rendelet

29 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„a)

elkészíti az éves munkaprogram tervezetét és a többéves munkaprogram tervezetét, majd a Bizottsággal és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően benyújtja azokat az igazgatási tanácsnak. Megteszi a munkaprogram és a többéves munkaprogram végrehajtásához szükséges lépéseket az ebben a rendeletben megállapított korlátok, a rendelet végrehajtási szabályai és minden vonatkozó jog figyelembevételével;”

„a)

elkészíti az éves munkaprogram tervezetét és a többéves munkaprogram tervezetét, majd az Európai Parlamenttel, a Bizottsággal és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően benyújtja azokat az igazgatási tanácsnak. Megteszi a munkaprogram és a többéves munkaprogram végrehajtásához szükséges lépéseket az ebben a rendeletben megállapított korlátok, a rendelet végrehajtási szabályai és minden vonatkozó jog figyelembevételével;”

(A 768/2005/EK rendeletet az (EU) 2019/473 rendelet kodifikálta és hatályon kívül helyezte. A 768/2005/EK rendelet 29. cikke az (EU) 2019/473 rendelet 38. cikkének felel meg.)

Módosítás 294

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)

1005/2008/EK rendelet

18 cikk – 3 bekezdés

Hatályos szöveg

Módosítás

9a.	A 18. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(3) Ha a halászati termékek behozatalát az (1) vagy (2) bekezdés értelmében elutasítják, a tagállamok a nemzeti jognak megfelelően elkobozhatják, megsemmisíthetik, eltávolíthatják, vagy értékesíthetik e halászati termékeket. Az értékesítésből származó bevételek jótékonysági célokra fordíthatók .

„(3) Ha a halászati termékek behozatalát az (1) vagy (2) bekezdés értelmében elutasítják, a tagállamok a nemzeti jognak megfelelően elkobozhatják, megsemmisíthetik, eltávolíthatják, vagy értékesíthetik e halászati termékeket. Az értékesítésből származó bevételek jótékonysági célokra fordítandók .”

Módosítás 295

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 10 a pont (új)

1005/2008/EK rendelet

32 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10a.	A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„32a. cikk

Védintézkedések

Amennyiben egy harmadik országot a 32. cikkel összhangban értesítenek a nem együttműködő harmadik országként való azonosítás lehetőségéről, a Bizottság védintézkedéseket vezethet be, amelyek értelmében a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó kedvezményes vámtételek ideiglenesen felfüggesztésre kerülnek. Ezek a védintézkedések mindaddig alkalmazhatók, amíg a Bizottság bizonyítékkal rendelkezik olyan bejelentett konkrét hiányosságokra vonatkozóan, amelyek lehetséges vagy megerősített jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységekhez vezetnek, és ezért az érintett harmadik országgal szemben indított eljárás nem zárult le.”

Módosítás 296

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

1005/2008/EK rendelet

42 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E rendelet alkalmazásában a „súlyos jogsértés” az 1224/2009/EK rendelet 90. cikke (2) bekezdésének a) –n), o) és p ) pontjában felsorolt jogsértéseket, vagy az 1224/2009/EK rendelet 90. cikke (3) bekezdésének a), c), e), f) és i) pontja szerint súlyos jogsértésnek minősülő jogsértéseket jelenti.	E rendelet alkalmazásában a „súlyos jogsértés” az 1224/2009/EK rendelet 90. cikke (2) bekezdésének a) –p ) pontjában felsorolt jogsértéseket, vagy az 1224/2009/EK rendelet 90. cikke (3) bekezdésének a), c), e), f) és i) pontja szerint súlyos jogsértésnek minősülő jogsértéseket jelenti.

Módosítás 297

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

1005/2008/EK rendelet

43 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok büntetőeljárás kezdeményezésére és büntetőjogi szankciók kiszabására vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül, a tagállamok nemzeti joguknak megfelelően módszeresen alkalmazzák a közigazgatási intézkedéseket és szankciókat az e rendelet szerinti súlyos jogsértéseket elkövető természetes személyekkel, illetve a súlyos jogsértésekért felelős jogi személyekkel szemben.	(1) A tagállamok büntetőeljárás kezdeményezésére és büntetőjogi szankciók kiszabására vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül, a tagállamok nemzeti joguknak megfelelően módszeresen alkalmazzák a közigazgatási intézkedéseket és szankciókat az e rendelet szerinti súlyos jogsértéseket elkövető természetes személyekkel, illetve a súlyos jogsértésekért felelős jogi személyekkel szemben.
	Az első albekezdésben említett minden egyes konkrét jogsértés tekintetében legfeljebb egy tagállam indíthat eljárást vagy szabhat ki szankciókat az érintett természetes vagy jogi személlyel szemben.

Módosítás 298

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

1005/2008/EK rendelet

43 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Amennyiben egy természetes személyt súlyos jogsértés elkövetésével gyanúsítanak vagy elkövetése közben érnek tetten , vagy egy jogi személyt ilyen jogsértés miatti felelősséggel gyanúsítanak e rendelettel összhangban, a tagállamok a nemzeti joguknak megfelelően haladéktalanul releváns és azonnali intézkedéseket hoznak az 1224/2009/EK rendelet 91. cikkével összhangban.

(2) Amennyiben egy természetes személyt súlyos jogsértés elkövetése közben tetten érnek, vagy egy vizsgálat során ezen természetes személlyel kapcsolatban súlyos jogsértést tártak fel , vagy bizonyíték van arra, hogy egy jogi személyt ilyen jogsértés miatti felelősséggel gyanúsítanak e rendelettel összhangban, a tagállamok a nemzeti joguknak megfelelően haladéktalanul releváns és azonnali intézkedéseket hoznak az 1224/2009/EK rendelet 91. cikkével összhangban.

Módosítás 299

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az 1., 3., 4. és 5. cikk [a hatálybalépéstől számított 24 hónap]-tól alkalmazandó.	Az 1., 3., 4. és 5. cikk [az e rendelet hatálybalépésétől számított 24 hónap]-tól alkalmazandó , az 1. cikk (1) bekezdése 6., 11., 12., 21., 22., 23., 44. és 46. pontjának kivételével, amelyek [az e rendelet hatálybalépésétől számított négy év]-tól/-től alkalmazandók .

Módosítás 300

Rendeletre irányuló javaslat

I. MELLÉKLET

1224/2009/EK rendelet

III melléklet – táblázat – 5 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Sz.	Súlyos jogsértés		pontok
5	A halászeszközök használatára vonatkozóan a közös halászati politika szabályaiban rögzített kötelezettségek be nem tartása.		4

Módosítás

törölve

Módosítás 301

Rendeletre irányuló javaslat

I. MELLÉKLET

1224/2009/EK rendelet

III melléklet – táblázat – 6 a sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Sz.	Súlyos jogsértés		pontok
6a	Halászatierőkifejtés-gazdálkodási terv keretében halászati tevékenységet nem folytató hajók tekintetében a motor annak érdekében történő manipulálása, hogy a teljesítménye meghaladja a motortanúsítványban szereplő legnagyobb folyamatos motorteljesítményt.		5

Módosítás 302

Rendeletre irányuló javaslat

I. MELLÉKLET

1224/2009/EK rendelet

III melléklet – táblázat – 16 sor – 2 oszlop („Súlyos jogsértések”)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Súlyos jogsértés	Súlyos jogsértés
Halászati korlátozás vagy tilalom hatálya alá tartozó területen, vagy halállomány-helyreállítási területen, vagy tilalmi időszakban, illetve kvóta nélkül vagy a kvóta elérését követően, vagy tiltott mélységben folytatott halászat.	halászati korlátozás vagy tilalom hatálya alá tartozó területen, vagy halállomány-helyreállítási területen, vagy tilalmi időszakban, illetve kvóta nélkül vagy a kvóta elérését követően, vagy tiltott mélységben , illetve a parttól tiltott távolságban folytatott halászat;

Módosítás 303

Rendeletre irányuló javaslat

II MELLÉKLET

1005/2008/EK rendelet

II melléklet – 1 táblázat – 4 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

(2)	A halászhajó neve

Lobogó – Honi kikötő és lajstromszám

Hívójel

IMO/Lloyds-szám

(ha van)

Módosítás

(2)	A halászhajó neve

Lobogó – Honi kikötő és lajstromszám

Hívójel

IMO/Egyedi Hajóazonosító Szám

(ha van)

Módosítás 304

Rendeletre irányuló javaslat

II MELLÉKLET

1005/2008/EK rendelet

II melléklet – 1 táblázat – 7 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Faj

A termék kódja

Fogási terület(ek) és időpontok

Becsült élőtömeg (nettó haltömeg kg)

Kirakodásra szánt becsült élőtömeg (nettó haltömeg kg)

Ellenőrzött kirakodott tömeg (nettó tömeg kg)

Módosítás

Faj

A termék kódja

Halászeszközök

(1)

Fogási terület(ek)

(2)

Fogási időpontok: …-tól …-ig

Kirakodásra szánt becsült nettó haltömeg (kg)

Nettó haltömeg (kg)

Ellenőrzött nettó haltömeg (kg)

(3)

(1)	A FAO halászeszközökre vonatkozó nemzetközi szabvány szerinti statisztikai osztályozásával összhangban használandó kód.

(2)

Fogási terület:

—	FAO terület(ek); továbbá

—	Kizárólagos gazdasági övezet(ek) és/vagy nyílt tenger; továbbá

—	A regionális halászati gazdálkodási szervezetekről szóló egyezmény hatálya alá tartozó releváns terület(ek)

(3)	Csak hatósági vizsgálattal összefüggésben végzett ellenőrzés esetén kell kitölteni

Módosítás 305

Rendeletre irányuló javaslat

II MELLÉKLET

1005/2008/EK rendelet

II melléklet – 1 táblázat – 11 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Az átvevő hajó parancsnoka

Aláírás

A hajó neve

Hívójel

IMO/Lloyds szám

(ha van)

Módosítás

Az átvevő hajó parancsnoka

Aláírás

A hajó neve

Hívójel

IMO/Egyedi Hajóazonosító Szám

(ha van)

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0016/2021).

(27) HL C ., ., . o

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(33) A Bizottság 931/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. szeptember 19.) a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állati eredetű élelmiszerek nyomonkövethetőségével kapcsolatban megállapított követelményeiről (HL L 242., 2011.9.20., 2. o.).

(34) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(1a) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/883 irányelve (2019. április 17.) a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről, a 2010/65/EU irányelv módosításáról, valamint a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2019.6.7., 116. o.).

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről (HL L 155., 2019.6.12., 1. o.).

(*4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(*5) Az Európai Parlament és a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/334

P9_TA(2021)0077

Az Egyesült Királyságban előállított erdészeti szaporítóanyag egyenértékűsége ***I

Az Európai Parlament 2021. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a 2008/971/EK tanácsi határozatnak az Egyesült Királyságban és az Unióban előállított erdészeti szaporítóanyag egyenértékűsége tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2020)0852 – C9-0430/2020 – 2020/0378(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 474/31)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0852),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0430/2020),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. január 27-i véleményére (1),

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. és 163. cikkére,

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P9_TC1-COD(2020)0378

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. március 11-én került elfogadásra a 2008/971/EK tanácsi határozatnak az Egyesült Királyságban előállított erdészeti szaporítóanyag egyenértékűsége tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/536 határozattal.)

2021.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/335

P9_TA(2021)0078

Az Egyesült Királyságban végzett szántóföldi ellenőrzések egyenértékűsége és a mezőgazdasági növényfajokra irányuló fajtafenntartó tevékenységek ellenőrzésének egyenértékűsége ***I

Az Európai Parlament 2021. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a 2003/17/EK és a 2005/834/EK tanácsi határozatnak az Egyesült Királyságban végzett szántóföldi ellenőrzések egyenértékűsége és a mezőgazdasági növényfajokra irányuló fajtafenntartó tevékenységek ellenőrzésének egyenértékűsége tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2020)0853 – C9-0431/2020 – 2020/0379(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 474/32)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0853),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0431/2020),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—	tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. január 27-i véleményére (1),

—	tekintettel eljárási szabályzata 59. és 163. cikkére,

elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P9_TC1-COD(2020)0379

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. március 11-én került elfogadásra a 2003/17/EK és a 2005/834/EK tanácsi határozatnak az Egyesült Királyságban végzett szántóföldi ellenőrzések egyenértékűsége és a mezőgazdasági növényfajokra irányuló fajtafenntartó tevékenységek ellenőrzésének egyenértékűsége tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/537 határozattal.)

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 474

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	64. évfolyam 2021. november 24.

Tartalom		Oldal

	EURÓPAI PARLAMENT ÜLÉSSZAK: 2020–2021 2021. március 8-i ülés ÜLÉSSZAK: 2021–2022 2021. március 9–11-i ülések ELFOGADOTT SZÖVEGEK	1

	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	ÁLLÁSFOGLALÁSOK
	Európai Parlament
	2021. március 10., szerda
2021/C 474/01	Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, WTO-kompatibilis uniós mechanizmus felé (2020/2043(INI))	2
2021/C 474/02	Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a vállalati átvilágításról és a vállalati elszámoltathatóságról (2020/2129(INL))	11
2021/C 474/03	Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 305/2011/EU rendelet (az építési termékekről szóló rendelet) végrehajtásáról (2020/2028(INI))	41
2021/C 474/04	Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása az UNCRPD-egyezmény fényében a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról (2020/2086(INI))	48
	2021. március 11., csütörtök
2021/C 474/05	Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a benfluralin, a dimoxistrobin, a fluazinam, a flutolanil, a mekoprop-P, a mepikvat, a metiram, az oxamil és a piraklostrobin hatóanyag jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. január 22-i (EU) 2021/52 bizottsági végrehajtási rendeletről (2021/2552(RSP))	62
2021/C 474/06	Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított GHB614 × T304-40 × GHB119 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D070621/02 – 2021/2553(RSP))	66
2021/C 474/07	Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MZIR098 (SYN-ØØØ98-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D070620/02 – 2021/2554(RSP))	74
2021/C 474/08	Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása az európai ombudsman tevékenységéről – 2019. évi éves jelentés (2020/2125(INI))	82
2021/C 474/09	Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia (2021/2004(INI))	91
2021/C 474/10	Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásai (2020/2244(INI))	99
2021/C 474/11	Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében kialakult helyzetről, valamint Luca Attanasio olasz nagykövet és kísérői meggyilkolásáról (2021/2577(RSP))	115
2021/C 474/12	Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása az emberi jogok helyzetéről a Bahreini Királyságban, különös tekintettel a siralomházban fogva tartottak és az emberijog-védők eseteire (2021/2578(RSP))	120
2021/C 474/13	Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a kambodzsai ellenzék és civil társadalom ellen folytatott tömeges perekről (2021/2579(RSP))	126
2021/C 474/14	Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a szíriai konfliktusról, tíz évvel a felkelés után (2021/2576(RSP))	130
2021/C 474/15	Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása az Uniónak az LMBTIQ-szabadság zónájává való nyilvánításáról (2021/2557(RSP))	140
2021/C 474/16	Az Európai Parlament 2021. március 11-i állásfoglalása a gyermekek jogairól az EU gyermekjogi stratégiája tekintetében (2021/2523(RSP))	146

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Parlament
	2021. március 9., kedd
2021/C 474/17	Az Európai Parlament 2021. március 9-i határozata a Carles Puigdemont i Casamajó mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2020/2024(IMM))	156
2021/C 474/18	Az Európai Parlament 2021. március 9-i határozata az Antoni Comín i Oliveres mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2020/2025(IMM))	159
2021/C 474/19	Az Európai Parlament 2021. március 9-i határozata a Clara Ponsatí Obiols mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2020/2031(IMM))	162
2021/C 474/20	Az Európai Parlament 2021. március 9-i határozata a Valter Flego mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2020/2054(IMM))	165
2021/C 474/21	Az Európai Parlament 2021. március 9-i határozata a Nuno Melo mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2020/2050(IMM))	167

	III Előkészítő jogi aktusok
	Európai Parlament
	2021. március 9., kedd
2021/C 474/22	Az Európai Parlament határozata a Covid19-világjárvány és az azzal kapcsolatos intézkedések által a gyümölcs- és zöldség-, valamint a borágazatban okozott piaci zavarok kezelése érdekében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseitől eltérő rendkívüli, ideiglenes intézkedésekről szóló (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló, 2021. január 28-i (EU) 2021/95 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzésére (C(2021)00368 – 2021/2531(DEA))	169
2021/C 474/23	Az Európai Parlament határozata az (EU) 2015/1366 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a méhészeti ágazatban a pénzügyi hozzájárulás elosztásának alapja tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. február 1-jei felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ellenzésének mellőzésére (C(2021)00429 – 2021/2535(DEA))	171
2021/C 474/24	Az Európai Parlament határozata a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények alkategóriáinak meghatározására alkalmazott módszertan részletes leírására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló 2021. február 11-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzéséről (C(2021)0772 – 2021/2561(DEA))	173
2021/C 474/25	Az Európai Parlament határozata az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Egységes Szanálási Testület igazgatási kiadásaihoz nyújtott hozzájárulások befizetésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló 2021. február 11-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzéséről (C(2021)0766 – 2021/2562(DEA))	175
2021/C 474/26	P9_TA(2021)0068 Az InvestEU program ***I Az Európai Parlament 2021. március 9-i jogalkotási állásfoglalása az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020)0403 – C9-0158/2020 – 2020/0108(COD)) P9_TC1-COD(2020)0108 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. március 9-én került elfogadásra az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról szóló (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	177
2021/C 474/27	P9_TA(2021)0069 A 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program (az EU az egészségügyért program) ***I Az Európai Parlament 2021. március 9-i jogalkotási állásfoglalása a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program (az EU az egészségügyért program) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020)0405 – C9-0152/2020 – 2020/0102(COD)) P9_TC1-COD(2020)0102 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. március 9-én került elfogadásra a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program (az EU az egészségért program) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	179
	2021. március 10., szerda
2021/C 474/28	Az Európai Parlament 2021. március 10-i jogalkotási állásfoglalása a vámügyi együttműködést szolgáló Vám program létrehozásáról és az 1294/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (05265/1/2021 – C9-0091/2021 – 2018/0232(COD))	181
2021/C 474/29	Az Európai Parlament 2021. március 10-i jogalkotási állásfoglalása az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2020)0314 – C9-0213/2020 – 2020/0148(CNS))	182
	2021. március 11., csütörtök
2021/C 474/30	Az Európai Parlament 2021. március 11-én elfogadott módosításai az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 768/2005/EK, az 1967/2006/EK és az 1005/2008/EK tanácsi rendelet és az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet halászati ellenőrzések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0368 – C8-0238/2018 – 2018/0193(COD))	218
2021/C 474/31	P9_TA(2021)0077 Az Egyesült Királyságban előállított erdészeti szaporítóanyag egyenértékűsége ***I Az Európai Parlament 2021. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a 2008/971/EK tanácsi határozatnak az Egyesült Királyságban és az Unióban előállított erdészeti szaporítóanyag egyenértékűsége tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2020)0852 – C9-0430/2020 – 2020/0378(COD)) P9_TC1-COD(2020)0378 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. március 11-én került elfogadásra a 2008/971/EK tanácsi határozatnak az Egyesült Királyságban előállított erdészeti szaporítóanyag egyenértékűsége tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel	334
2021/C 474/32	P9_TA(2021)0078 Az Egyesült Királyságban végzett szántóföldi ellenőrzések egyenértékűsége és a mezőgazdasági növényfajokra irányuló fajtafenntartó tevékenységek ellenőrzésének egyenértékűsége ***I Az Európai Parlament 2021. március 11-i jogalkotási állásfoglalása a 2003/17/EK és a 2005/834/EK tanácsi határozatnak az Egyesült Királyságban végzett szántóföldi ellenőrzések egyenértékűsége és a mezőgazdasági növényfajokra irányuló fajtafenntartó tevékenységek ellenőrzésének egyenértékűsége tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2020)0853 – C9-0431/2020 – 2020/0379(COD)) P9_TC1-COD(2020)0379 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. március 11-én került elfogadásra a 2003/17/EK és a 2005/834/EK tanácsi határozatnak az Egyesült Királyságban végzett szántóföldi ellenőrzések egyenértékűsége és a mezőgazdasági növényfajokra irányuló fajtafenntartó tevékenységek ellenőrzésének egyenértékűsége tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel	335