AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

2021.11.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 446/2

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2021. szeptember 7.)

a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló irányelv iránti javaslatról (CON/2021/27)

(2021/C 446/02)

Bevezetés és jogalap

2021. június 29-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Parlamenttől azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: javasolt irányelv).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt irányelv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az EKB hatáskörébe tartoznak, ideértve többek között a monetáris politika végrehajtását a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése és a 282. cikkének (1) bekezdése alapján, a hitelintézetek prudenciális felügyeletét a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése alapján, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában való támogatását a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdése alapján. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1. Általános észrevételek

1.1

Az EKB üdvözli a javasolt irányelv azon célkitűzését, hogy az Európai Bizottság fenntartható finanszírozásra vonatkozó átfogóbb menetrendjének (2) részeként és az európai zöld megállapodás (3) célkitűzéseivel összhangban javítsa a fenntarthatósággal kapcsolatos információk mennyiségét, minőségét és hozzáférhetőségét. Az EKB üdvözli továbbá a javasolt irányelvben foglalt időbeli ütemezést, különösen a fenntarthatósági beszámolási standardok első csoportjának 2022. októberig történő elfogadását.

1.2

Az Európai Unió (EU) fenntarthatóságra vonatkozó jelenlegi vállalati közzétételi rendszere nem biztosít elegendő, következetes és összehasonlítható információt a magánszektornak vagy a hatóságoknak. Az érdekelt felek nem tudják értékelni a társaságoknak a fenntarthatóságra és különösen az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását. Az előretekintő mutatókra vonatkozó jobb közzétételek nem csak azt tennék lehetővé az érdekelt felek számára, hogy figyelemmel kísérjék a társaságok által a tekintetben elért haladást, hogy üzleti modelljüket és műveleteiket az alacsony, majd a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal összeegyeztethető pályához igazítsák, amint azt az európai zöld megállapodás előirányozza, hanem elősegítenék a nem megfelelő pálya esetén történő esetleges eszközátértékelések következtében a társaságokat érintő kockázatok értékelését is. Ebben az összefüggésben a javasolt irányelv alátámasztja és kiegészíti a társaságok által az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: taxonómiai rendelet) alapján közlendő információkat és közelebb viszi az uniós gazdaságot az európai zöld megállapodás céljaihoz.

1.3

A jelenleg a pénzügyi piacokon érvényesülő fenntarthatósági közzétételi standardok nem elegendőek a fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi kockázatok megfelelő megértésének és teljes mértékben történő beárazásának biztosításához. A vállalati szintű fenntarthatósági információk korlátozott minősége és mennyisége korlátozza a befektetők és a pénzügyi piacok résztvevőinek rendelkezésére álló információkat. Csökkenti az átláthatóságot, növeli az információs aszimmetriát, árt az összehasonlíthatóságnak és általában véve akadályozza a fenntartható finanszírozás kialakítását és a tájékozott befektetési döntéseket. Ezenkívül, amint azt a javasolt irányelv preambulumbekezdései is rögzítik, a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat nem megfelelően figyelembe vevő számos befektetési döntés kumulált és felerősített hatásokhoz vezethet, amelyek a pénzügyi stabilitást veszélyeztető, rendszerszintű kockázatokat teremthetnek (5). Ezenkívül a fenntarthatóságra vonatkozó vállalati közzétételek rossz állapota megakadályozza a szabályozókat, felügyeleti hatóságokat, pénzügyi stabilitási hatóságokat és központi bankokat abban, hogy megfelelően értékeljék a vállalatok, valamint a finanszírozási döntések meghozatalához a vállalati közzétételeket felhasználó hitelintézetek és pénzügyi intézmények fenntarthatósággal és különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatoknak való kitettségét. Ezért az EKB szükséges lépésnek tartja a javasolt irányelvet a vállalati szektor megfelelő fenntarthatósági politikai, kockázatértékelési és a kockázatok figyelemmel kísérésére szolgáló keretrendszereinek kidolgozását jelenleg akadályozó adathiány orvoslása érdekében (6).

1.4

Az EKB véleménye szerint a javasolt irányelv fontos lépés a tőkepiaci unió kiteljesítése és különösen az integrált, kiterjedt és érett, a nemzeti határokon átívelő uniós tőkepiacok felé (7). Egy zöld tőkepiaci unió tovább erősítené az EU által a zöld tőkepiacokon világszerte játszott szerepet (8), és így növelné az euro globális valutaként betöltött szerepét. Közös standardok és infrastruktúrák zöld uniós tőkepiacok céljára történő létrehozásával így katalizátorként működhetne a tágabb uniós tőkepiaci integráció tekintetében (9). Közelebbről, a standardizált és szilárd (fenntarthatósággal kapcsolatos) közzététel előfeltétel annak biztosításához, hogy a befektetők megbízható és összehasonlítható adatokkal rendelkezzenek a befektetési döntéseik megalapozásához és így elengedhetetlenek annak elősegítéséhez, hogy a tőke – az egységes piac célkitűzéseivel összhangban – Unió-szerte a legkívánatosabb projektekre kerüljön allokálásra. A tőke ebből eredő jobb allokálása elősegítheti a határokon átnyúló magán-kockázatmegosztásnak és az uniós gazdaság ellenálló képességének javítását (10). E tekintetben az EKB üdvözli azt is, hogy a javasolt irányelv előirányozza, hogy a vállalkozások által közzétett fenntarthatósági információkat be kell építeni a jövőbeli egységes európai hozzáférési pontba (11). A fenntarthatósággal kapcsolatos közzététel és a pénzügyi adatok integrálásával a vállalkozásokra vonatkozó valamennyi kritikus információra, többek között a vállalkozások környezetbarát jellegére is kiterjedő egyablakos rendszer jönne létre, amely nem csak a befektetők, hanem a pénzügyi és fenntarthatósági beszámolás iránt érdeklődő valamennyi magán- és állami szereplő számára is előnyös lenne.

1.5

Az EKB támogatja az uniós nagyvállalkozásokat és az uniós szabályozott piacokon jegyzett vállalkozásokat, köztük a hitelintézeteket illetően javasolt azon követelményeket, amelyek szerint közzé kell tenniük több fenntarthatósági célt, valamint az azok elérése felé tett előrehaladást. A Párizsi Megállapodáshoz történő igazodásra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat nem teljesítő vállalkozásokat fenyegető reputációs kockázat elő fogja segíteni a piaci fegyelmet és fontos inputot fog jelenteni a hitelintézetek kockázatkezelési és igazodásra vonatkozó stratégiáihoz.

1.6

Az átláthatóság javítása és különösen az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kockázatok megfelelő felügyeleti figyelemmel kísérésének előmozdítása érdekében az EKB úgy ítéli meg, hogy a Bizottság által a fenntartható finanszírozásra vonatkozó új stratégiájában (12) javasoltaknak megfelelően a pénzügyi intézményeknek közzé kell tenniük a fenntarthatósági átállási és dekarbonizációs terveiket, beleértve a köztes és hosszú távú célokat, valamint arra vonatkozó információkat is, hogy hogyan tervezik csökkenteni környezeti lábnyomukat. Ez hatékony eszköze lehet annak, hogy a pénzügyi rendszert a Párizsi Megállapodással összhangban a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására irányuló céllal való összeegyeztethetőség eléréséhez vezető egyértelmű mérföldkövek felé tereljük. Eszközöket kell biztosítani az illetékes hatóságok számára a hitelintézetek portfóliói átmeneti céloknak való meg nem feleléséből eredő kockázatok figyelemmel kísérésére és az azokra való reagálásra.

2. A javasolt irányelv EKB és az eurorendszer célkitűzései és feladatai szempontjából fennálló relevanciája

2.1

A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések, különösen az éghajlatváltozás az alábbiakban kifejtettek szerint hatással lehetnek annak módjára, ahogy a központi bankok ellátják megbízatásukat (13). Prudenciális felügyeleti feladatai és a pénzügyi stabilitáshoz való hozzájárulása részeként az EKB támogatja a fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi kockázatok azonosításának és kezelésének javítására irányuló uniós szakpolitikai törekvéseket azzal a céllal, hogy javítsa a hitelintézetek biztonságát és szilárdságát és a pénzügyi rendszer stabilitását. Ebben az összefüggésben a környezeti kockázatok kellően átfogó és részletes közzététele – a nyitott piacgazdaság elvével összhangban – a kapcsolódó kockázatok piaci árazását is elő fogja segíteni (14). Ezen túlmenően az ilyen közzétételi gyakorlatok fokoznák az eurorendszer arra való képességét is, hogy figyelemmel kísérje és értékelje az éghajlatváltozásnak a monetáris transzmisszióra gyakorolt hatását.

2.2 A monetáris politika szempontjából fennálló relevancia

2.2.1

Az éghajlatváltozás és a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés érintheti az árstabilitási kilátásokat, a KBER elsődleges célját, az olyan makrogazdasági mutatókra gyakorolt hatása révén, mint az infláció, a kibocsátás, a foglalkoztatás, a kamatlábak, a befektetés és a termelékenység, a pénzügyi stabilitás, és a monetáris transzmisszió (15). Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fizikai kockázatok és átmeneti kockázatok hatással lehetnek többek között a társaságok értékelésére és hitelképességére, ami dominóhatással lehet a hitelintézetekre és pénzügyi rendszerre (16). Jóllehet továbbra is kidolgozás alatt állnak azok a módszertanok, amelyekkel értékelhető a bankokat és pénzügyi stabilitást veszélyeztető, éghajlattal kapcsolatos kockázatok mértéke, a rendelkezésre álló becslések arra utalnak, hogy e kockázatok hatása várhatóan jelentős (17). Ez pedig érintheti a monetáris transzmissziót, például az eszközök meg nem térülése és az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok hirtelen átárazása révén. Ezen túlmenően, ami a bankszektort illeti, csökkenhet a fedezetek értéke és hitelezési veszteségek merülhetnek fel, amelyek ronthatják a hitelintézetek és más pénzügyi közvetítők tőke- és likviditási pozícióját, ezáltal gyengítve arra való képessüket, hogy forrásokat juttassanak a reálgazdaságba. A pénzügyi rendszer zöldebbé tételén dolgozó központi bankok és felügyeletek hálózata (Network of Central Banks and Supervisors for Greening the Financial System, NGFS) azt javasolja ezért, hogy a központi bankok vegyék figyelembe az éghajlatváltozás gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásait. Az NGFS azzal érvel, hogy ezek a hatások akkor is relevánsak lehetnek a monetáris politikával összefüggésben, ha csupán a monetáris politika megszokott középtávú időhorizontján túl érvényesülnek (18).

2.2.2

Ezenkívül az eurorendszernek az árstabilitási célja követése során a kockázatkezelési keretrendszerén keresztül biztosítania kell a mérlege kockázatokkal szembeni megfelelő védelmét. Az eurorendszernek ezért azonosítania kell, figyelemmel kell kísérnie és mérsékelnie kell azon kockázatokat, amelyek partnereihez, a refinanszírozási műveleteiben elfogadott fedezetekhez és a végleges adásvételi ügyletekből eredő eszközállományához kapcsolódnak, többek között a nem monetáris politikai portfóliója keretében.

2.2.3

E tekintetben a fenntarthatósággal kapcsolatos jobb vállalati közzétételi gyakorlatok jelentősen javítanák az eurorendszer arra való képességét, hogy figyelemmel kísérje és értékelje az éghajlatváltozás monetáris transzmisszióra gyakorolt hatását, kezelje a már mérlegében tartott, éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokat és biztosítsa az eurorendszer mérlegének a kockázatokkal szembeni megfelelő védelmét.

2.2.4

Ezen túlmenően az eurorendszer, amint azt az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való beépítésére vonatkozó cselekvési tervében (19) bejelentette, új elfogadhatósági feltételként vagy a fedezetek és az eszközvásárlások differenciált kezelésének alapjaként a magánszektorbeli eszközökre vonatkozó közzétételi követelményeket fog bevezetni. Az ilyen követelmények figyelembe fogják benni az uniós szakpolitikákat és kezdeményezéseket, a javasolt irányelvet is beleértve, és ezáltal elő fogják mozdítani a következetes közzétételi gyakorlatokat a piacon.

2.3 A pénzügyi stabilitás szempontjából fennálló relevancia

2.3.1

A javasolt irányelv azon célja, hogy a különböző szektorokban működő vállalkozások éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak való kitettségére vonatkozóan megbízható, következetes és összehasonlítható információkat biztosítson, előfeltétele az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi kockázatok pontos értékelésének (20). Az egységesített beszámolási standardokon alapuló és géppel olvasható formában benyújtott, fenntarthatósággal kapcsolatos jobb közzétételek jelentősen javítanák az EKB arra való képességét, hogy figyelemmel kísérje és kezelje az éghajlatváltozás pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatását.

2.4 A hitelintézetek prudenciális felügyelete szempontjából fennálló relevancia

2.4.1

Az EKB által közvetlenül felügyelt jelentős hitelintézeteknek közzé kell tenniük az éghajlattal kapcsolatos jelentős kockázatokat. (21) Közzé kell tenniük különösen az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat a csoport egésze vonatkozásában, ideértve a downstream kibocsátásokat is, valamint a stratégia meghatározása és a kockázatkezelés céljára használt fő teljesítménymutatókat és fő kockázati mutatókat (22). Az EKB ezenkívül elkötelezett a hitelintézetek karbonlábnyomának értékelését segítő új mutatók kidolgozása mellett (23).

2.4.2

Ezen túlmenően az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) (a továbbiakban: tőkekövetelmény-rendelet vagy CRR) 449a. cikkében rögzített követelményekkel összhangban az Európai Bankhatóság (EBH) 2021 márciusában végrehajtás-technikai standardtervezeteket (25) tett közzé, amelyek bizonyos hitelintézetek tekintetében az éghajlatváltozással összefüggő átállási és fizikai kockázatokra vonatkozó összehasonlítható mennyiségi közzétételt javasolnak, többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátó eszközökkel, valamint az éghajlatváltozással összefüggő krónikus és akut eseményekkel érintett eszközökkel szembeni kitettségekre vonatkozó információkat.

2.4.3

Ezért a társaságoktól származó megbízható és összehasonlítható, éghajlattal és környezettel kapcsolatos adatok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a pénzügyi intézmények, köztük a hitelintézetek megfelelően ki tudják számítani, majd közzé tudják tenni az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos mérőszámokat, a prudenciális keretrendszerben releváns információkat is ideértve. A 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) (a továbbiakban: nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv vagy NFRD) jelenlegi alkalmazási körének valamennyi nagyvállalkozásra történő kiterjesztése segíteni fogja az intézmények releváns adatok gyűjtésére vonatkozó törekvéseit. A javasolt irányelv részletesebb követelményei és a kért adatok javasolt digitalizálása meg fogja könnyíteni a következetes módon történő adatgyűjtést.

2.5 A statisztikai információgyűjtés szempontjából fennálló relevancia

2.5.1

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának 5. cikke feljogosítja az EKB-t arra, hogy a nemzeti központi bankok közreműködésével összegyűjtse a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatainak ellátásához szükséges statisztikai információkat, valamint, hogy a hatáskörébe tartozó területeken hozzájáruljon a statisztikai adatok gyűjtésére, összeállítására és terjesztésére vonatkozó szabályok és gyakorlatok összehangolásához. Feladatai és tevékenységei ellátása érdekében az EKB lehetőség szerint fennálló adatokra támaszkodik, hogy korlátozza az adatszolgáltatókra nehezedő terheket. A már jelzetteknek megfelelően a fenntarthatósággal kapcsolatos, magas minőségű információk részletes, valamint aggregált szinten történő elérhetősége elengedhetetlen a megalapozott döntésekhez a monetáris politika végrehajtása, a hitelintézetek prudenciális felügyelete és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában való támogatása vonatkozásában. Ebben az összefüggésben a vállalkozások által a fenntarthatósági tényezőkről közzéteendő információkat meghatározó fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozása azt is lehetővé tenné az EKB számára, hogy a fenntartható finanszírozáshoz kapcsolódó statisztikai mutatók összeállítása révén jobban lássa el feladatait (27). Ez pedig lehetővé tenné az EKB számára, hogy esetlegesen oly módon bővítse saját statisztikai adatgyűjtését, hogy az tükrözze a környezeti fenntarthatósági tényezőket és azokra összpontosítson.

2.5.2

Ezen okokból az EKB üdvözli, hogy a javasolt irányelv alapján a vállalkozások a fenntarthatósági beszámolójukat egységes elektronikus beszámolási formátumban (XHTML) fogják elkészíteni (28). A javasolt irányelv végrehajtása következtében keletkező nagy mennyiségű adat várhatóan meg fog felelni az európai adatstratégia és a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia célkitűzéseinek (29), különösen az arra irányuló célkitűzésnek, hogy olyan egységes piacot hozzanak létre, ahol az adatok az EU-n belül és ágazatok között is szabadon áramolhatnak az új generációs adatok potenciáljának a köz érdekében történő kihasználása és az adatvezérelt pénzügyi szolgáltatások előmozdítása érdekében. E célkitűzések elérése segítené a hivatalos statisztikusokat az adataik és metaadataik relevanciájának, időszerűségének és mélységének javításában.

2.5.3

E célból az EKB kifejezetten támogatja, hogy az adatszolgáltatók a beszámolási követelmények teljesítése érdekében egyedi azonosítóként nemzetközileg elfogadott szabványokat használjanak, így például a globális jogalany-azonosítót, amint azt az Európai Rendszerkockázati Testület 2020-ban ajánlotta (30), vagy más elfogadott szabványokat. Az EKB véleménye szerint ezen azonosítók – lehetőség szerint a kidolgozásra kerülő beszámolási standardokban történő – használata javítani fogja a statisztikai információk megbízhatóságát, valamint hatókörét azáltal, hogy lehetővé teszi a vállalati fenntarthatósági adatok összekapcsolását a KBER által gyűjtött statisztikai információk más forrásaival (például egyedi mérlegtétel-adatok és/vagy AnaCredit szerinti egyedi bankhitel-adatok), megkönnyítve ezzel az elemzési munkát és elősegítve a politikai döntéshozatalt.

2.6 Nem monetáris politikai portfóliók

2.6.1

A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó megbízható adatok ugyanígy kulcsfontosságúak lesznek a nem monetáris politikai portfóliókban történő fenntartható beruházások szempontjából. Az eurorendszer nemrég közös álláspontot fogadott el az euróban denominált nem monetáris politikai portfóliókban az éghajlatváltozással összefüggő fenntartható és felelős befektetésekről, és a cél az, hogy az ilyen típusú portfóliók tekintetében két éven belül megkezdjék az éghajlattal összefüggő közzétételt (31).

3. A javasolt irányelv központi bankokra történő alkalmazása

3.1

A javasolt irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó kötelezettséget nem alkalmazzák a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) (a továbbiakban: tőkekövetelmény-irányelv) hatálya alól kizárt bizonyos vállalkozásokra, a központi bankokat is ideértve (33). Mivel a központi bankok a számviteli irányelv alapján valóban vállalkozásnak minősülhetnek (34) és így főszabály szerint a javasolt irányelv hatálya alá tartoznának, az EKB üdvözli, hogy az érintett tagállamok lehetőséget kapnak a központi bankok e hatály alól történő kizárására.

3.2

Noha az EKB nem tartozik a javasolt irányelv hatálya alá, a javasolt irányelv szerinti közös beszámolási standardok saját közzétételei szempontjából is előnyösek lehetnek, amennyiben azokat az EKB konkrét céljaihoz lehet igazítani. Például az EKB 2021-ben már elkezdett dolgozni a saját fennálló környezeti beszámolási keretrendszerének olyan kibővítésén, hogy az kiterjedjen a gazdasági, irányítási és társadalmi kérdésekre, figyelembe véve az NFRD követelményeit (35). Az EKB arra törekszik, hogy 2022-ben elkezdje publikálni a fenntarthatósági közzétételeket az EKB 2021-es teljesítményére tekintettel (36).

3.3

Ezenkívül az eurorendszer a fentiekben kifejtetteknek megfelelően elkötelezte magát amellett, hogy a következő két évben megkezdi az éghajlatváltozással kapcsolatos közzétételeket az euróban denominált nem monetáris politikai portfólióira vonatkozóan (37), továbbá 2023 első negyedévétől a vállalati szektort érintő, monetáris politikai vásárlási program keretében vásárolt eszközökről éghajlatváltozással kapcsolatos információkat fog közzétenni. Ezen túlmenően az EKB nemrégiben bemutatott, az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való beépítésére vonatkozó cselekvési tervének végrehajtása minimumként összhangban fog állni a környezeti fenntarthatósági közzététel és beszámolás területére vonatkozó uniós szakpolitikák és kezdeményezések, köztük a javasolt irányelv terén elért haladással (38). A magas minőségű adatok jelenlegi hiányára figyelemmel az eurorendszer fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételei számára igencsak előnyösek lennének a javasolt irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások közzétételei, amint azok elérhetőek lesznek. Így az éghajlatváltozással kapcsolatos beszámolás standardizálásának támogatása révén a javasolt irányelv szerinti közzétételi standardok elősegíthetnék az eurorendszer éghajlattal kapcsolatos saját jövőbeli közzétételeit. Az EKB meg fogja fontolni, hogy a közös beszámolási standardok vagy azok részei felhasználhatók lehetnek-e a jövőben az éghajlattal kapcsolatos saját jövőbeli közzétételei alapjaként, szem előtt tartva ugyanakkor az EKB feladatai és célkitűzései sajátosságait.

4. A javasolt irányelv hatálya

4.1

A javasolt irányelv alapján a fenntarthatósággal kapcsolatos információk közzététele 2023. január 1-jétől valamennyi nagyvállalkozás számára, 2026. január 1-jétől pedig valamennyi olyan kis- és középvállalkozás számára kötelezővé válna, amelynek átruházható értékpapírjait valamely uniós szabályozott piacon bevezették (39). Az EKB üdvözli a javasolt irányelv tágabb hatályát, amely a számviteli irányelvben meghatározott valamennyi nagyvállalkozásra kiterjed, szemben az NFRD szűkebb hatályával, amely csak a legalább 500 főt foglalkoztató, közérdeklődésre számot tartó nagy gazdálkodó egységektől követelte meg a kötelező közzétételt (40). Az EKB üdvözli továbbá a javasolt irányelvnek a szabályozott uniós piacokon jegyzett kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) történő kiterjesztését. A vállalatok közzétételei alkalmazási körének kibővítése szükséges ahhoz, hogy a pénzügyi intézmények, és különösen a hitelintézetek a fenntarthatósággal kapcsolatos saját közzétételi követelményeik teljesítése szempontjából jobb helyzetbe kerüljenek, továbbá lehetővé váljon számukra a fenntarthatósággal, és különösen az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak való saját kitettségeik kezelése. Különösen a kkv-k központi szerepet játszanak az európai gazdaságban, és nem csupán ők maguk vannak kitéve az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak, hanem fontos szerepet töltenek be az EU karbonszegény gazdaságra való áttérésének biztosításában is. Ezért a kkv-któl származó, a fenntarthatósággal kapcsolatos megbízható, következetes és összehasonlítható közzétételek biztosítása fontos valamennyi érdekelt fél számára, ideértve, amint azt már jeleztük, a pénzügyi intézményeket is, amelyeknek a partnereikre vonatkozó releváns információkat kell szerezniük a saját kockázatkezelésük javítása és a kkv-k viszonylatában megalapozott pénzügyi döntések meghozatala érdekében.

4.2

Az EKB ugyanakkor elismeri, hogy a további beszámolási követelményekhez kapcsolódó adminisztratív terhek aránytalan hatással lehetnek a kisebb társaságokra, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elkerüljük a kkv-kra nehezedő túlzott adminisztratív terheket. E tekintetben az EKB üdvözli, hogy a javasolt irányelv mérsékelni kívánja a kisebb társaságok további beszámolási terheit azáltal, hogy fokozatos bevezetést tartalmazó megközelítésről és a jegyzett kkv-kra vonatkozó, az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) által kidolgozandó egyszerűsített beszámolási standardokról rendelkezik (41). Ennek az arányos megközelítésnek biztosítania kell azt is, hogy a hitelintézeteket a partnereik tekintetében terhelő további beszámolási követelmények ne legyenek hátrányos hatással a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésére.

4.3

Noha az EKB általában véve a fenti okokból támogatja a kkv-kkal kapcsolatos arányos megközelítést, azt az álláspontot képviseli, hogy az egyszerűsített beszámolási standardok alkalmazásának időzítését a javasolt irányelvben jelenleg előirányzotthoz képest előre lehetne hozni. Ezenkívül fontos lesz, hogy a kkv-k tekintetében javasolt egyszerűsített beszámolási standardok az összehasonlítható és következetes információk megfelelő szintjét biztosítsák annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatoknak és az adott kkv-knak a karbonszegény gazdaságra történő áttéréshez való igazodásának megfelelő értékelését.

4.4

Az EKB megjegyzi, hogy a javasolt irányelv nagy része a hitelintézetekre is alkalmazandó lenne. Közelebbről, a hitelintézeteknek a javasolt irányelv alapján fenntarthatósággal kapcsolatos információkat kell majd közzétenniük. A jelenlegi szöveg alapján azonban nem egyértelmű, hogy a javasolt irányelv mérettől függetlenül attól valamennyi hitelintézetre hivatott kiterjedni, vagy csak azon hitelintézetekre, amelyek nagyvállalkozásnak vagy olyan vállalkozásnak minősülnek, amelynek átruházható értékpapírjait uniós szabályozott piacokon bevezették. A javasolt irányelv preambulumbekezdései (42) kimondják, hogy a hitelintézetekre fenntarthatósági beszámolási követelményeknek kell vonatkozniuk, feltéve, hogy megfelelnek bizonyos méretkritériumoknak. A hitelintézetekre való alkalmazhatóság bizonyos méretkritériumokon alapuló e korlátozása azonban nem következik egyértelműen a javasolt irányelv cikkeiből (43). A vonatkozó rendelkezések inkább úgy értelmezhetők, hogy azt írják elő, hogy az összehangoló intézkedések a hitelintézetekre méretüktől függetlenül vonatkoznak. A javasolt irányelv preambulumbekezdéseiben kifejezett jogalkotási szándékával összhangban az EKB javasolja e kérdés oly módon történő tisztázását, hogy a fenntarthatósági beszámolási követelmények csak a méretkritériumoknak is megfelelő hitelintézetekre vonatkozzanak (44). Ezenkívül biztosítani kell a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok CRR, különösen annak 449a. cikke szerinti nyilvánosságra hozatalának alkalmazási körével való minimális összehangolást; a CRR e cikke alapján mind a méretre, mind az összetettségre vonatkozó kritériumokat figyelembe vesznek annak értékelése során, hogy valamely hitelintézet nagy méretűnek minősül-e.

5. Kötelező közös beszámolási standardok

5.1

A javasolt irányelv kötelező közös beszámolási standardokat fog bevezetni, amelyeket a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában fogad majd el (45). Az összehasonlítható, átlátható és megbízható, fenntarthatósággal kapcsolatos közzététel alapjául szolgáló megfelelő minőségű közös beszámolási standardok elengedhetetlenek a fenntarthatósággal kapcsolatos összehasonlíthatóbb és megbízhatóbb mérőszámok kidolgozásához, a fenntarthatósággal kapcsolatos (pénzügyi és nem pénzügyi) kockázatok helytálló értékeléséhez és ennélfogva az eszközök árazásához és a kockázatkezelési intézkedések kalibrálásához. Ez előnyös lenne a hitelintézetek kockázatkezelése, belső beszámolása és a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó nyilvános közzétételei szempontjából, továbbá, amint azt az EKB már jelezte, a központi bankok és a felügyeleti hatóságok számára az elemzések végzése és az éghajlattal kapcsolatos megfontolásoknak a megbízatásuk ellátása során történő figyelembevétele szempontjából (46).

5.2

A javasolt irányelv tartalmával összhangban az elfogadandó közös beszámolási standardoknak is kettős lényegességi perspektívát kell alkalmazniuk, vagyis összpontosítaniuk kell a társaságok teljesítményét, helyzetét és fejlődését befolyásoló kérdésekre (ún. pénzügyi lényegesség), de a társaságok tágabb környezeti és társadalmi hatására vonatkozó információkra (ún. környezeti és társadalmi lényegesség) is. A közös beszámolási standardoknak legalább azokat a szabványosított és összehasonlítható adattételeket tartalmazniuk kell, amelyek az éghajlattal kapcsolatos – mind az átállással összefüggő, mind a fizikai – pénzügyi kockázatok elemzése szempontjából relevánsak (47). Ezek között szerepel például az eszközök/létesítmények földrajzi elhelyezkedése és üzleti tevékenysége, valamint a kapcsolódó környezeti nyomás, a vállalkozások ágazati besorolása és a pénzügyi kitettségek vonatkozó ágazati koncentrációja, az üvegházhatásúgáz-kibocsátások (1–3. alkalmazási kör) (48) és a karbonintenzitás. A közös beszámolási standardoknak világos útmutatást kell tartalmazniuk a közzétételt teljesítő vállalkozást érintő, éghajlattal kapcsolatos kockázatok pénzügyi hatásának számszerűsítéséhez használt módszertanról. Az EKB üdvözli továbbá, hogy a javasolt irányelv olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáról rendelkezik, amelyek meghatározzák a vállalkozások által közlendő, arra az ágazatra jellemző információkat, amelyben működnek (49). Amint az a javasolt irányelvben már szerepel, a közös beszámolási standardoknak is átfogó és összehasonlítható közzétételt kell előírniuk a vállalkozások által az e kockázatok potenciális hatásainak kezelése érdekében követett politikákat illetően (50). Ebben az összefüggésben a beszámolási standardoknak olyan mennyiségi mutatókat kell tartalmazniuk, amelyek túlmutatnak a jelenlegi közzétételek nagyrészt minőségi jellegén, és amelyek elősegítenék a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek használhatóságát és összehasonlíthatóságát.

5.3

E tekintetben az EKB üdvözli azt is, hogy a javaslat előtekintő célokat tartalmaz. Az NFRD-ből jelenleg hiányoznak a fenntarthatósággal kapcsolatos előretekintő mérőszámok, amelyek azonban kulcsfontosságú alkotóelemei a kockázatok korai azonosításának és a kockázatok mérséklésére irányuló válaszok kialakításának. Ez a célmeghatározás és a forgatókönyv-elemzés szükséges eleme. Az EKB ezért kifejezetten támogatja, hogy a javasolt irányelv mondja ki, hogy a közlendő információk között szerepeljenek az „annak biztosítására irányuló terve[k], hogy [a vállalkozás] üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5°°C-ra való korlátozásával, a Párizsi Megállapodással összhangban” (51). Az ilyen előretekintő információkat a hitelességük és megbízhatóságuk biztosítása érdekében standardizált és könnyen összehasonlítható formában kell kifejezni, azokat harmonizált módszertannak kell alátámasztania, és harmadik felek általi külső ellenőrzés alá vonhatónak kell lenniük, amint azt a javasolt irányelv előírja.

5.4

A javasolt irányelv előirányozza, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardokról konzultálni kell az EKB-val, és kimondja, hogy amennyiben az EKB úgy dönt, hogy e standardokról véleményt nyújt be, azt a Bizottság általi konzultációt követő két hónapon belül kell megtennie (52). Az EKB készen áll arra, hogy a javasolt két hónapos időtartamon belül ilyen véleményt adjon. Az EKB üdvözli továbbá a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó jogalkotási eljárásban a hatóságoknak és uniós intézményeknek tulajdonított nagy jelentőséget (53), és törekedni fog a köztük való együttműködésre.

6. A más uniós jogszabályokkal való összhang

6.1

Az EKB kifejezetten támogatja a javasolt irányelv azon kinyilvánított célját, hogy biztosítsa a fenntarthatósági beszámolási standardoknak a más uniós jogszabályokban meghatározott követelményekkel való összhangját (54). A standardoknak különösen az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (55) meghatározott közzétételi követelményekkel kell összhangban lenniük, és figyelembe kell venniük a taxonómiai rendelet alapján elfogadott különböző felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott alapmutatókat és módszertanokat, az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet (56) értelmében a referenciamutató-kezelőkre alkalmazandó közzétételi követelményeket, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kialakítására vonatkozó minimumszabályokat, valamint az EBH által a CRR III. pillér szerinti nyilvánosságra hozatali követelményei végrehajtása során végzett bármely munkát (57). Az EKB támogatja az összhang biztosítására és a különböző jogszabályokból eredő beszámolási kötelezettségek összetettségének minimalizálására irányuló kezdeményezéseket. A kötelezettségek megkettőzése és az alkalmazandó követelmények meghatározásának, hatályának és célkitűzéseinek következetlensége a vállalkozások számára szükségtelen bonyodalmakhoz és kétértelműséghez vezet (58), és összességében csökkenti az uniós szabályozási keretrendszer átláthatóságát és nemzetközi vonzerejét. Azokban az esetekben, amelyekben az ilyen redundanciákat és következetlenségeket nem lehet az uniós fenntarthatósági beszámolási standardban történő összevonásuk útján kiküszöbölni, – ami akkor áll fenn, ha azok jogszabályokból erednek, – a Bizottságnak meg kell fontolnia a fenntartható finanszírozásra vonatkozó jogszabályi keret átfogó felülvizsgálatát, ideértve az esetleges célzott jogszabálymódosításokat is a jogszabályi környezet észszerűsítése és egyszerűsítése érdekében.

6.2

Az EKB hangsúlyozza, hogy a javasolt irányelvnek a más uniós jogszabályokkal való teljes összhangra kell törekednie, és minimalizálnia kell, illetve ideális esetben ki kell küszöbölnie a jelenlegi vagy jövőbeli következetlenségek kockázatát, amelyek dinamikusan felmerülhetnek, ahogy a különböző jogalkotási aktusok idővel párhuzamosan fejlődnek. Mivel a fenti említett jogalkotási aktusok mind kölcsönösen összefüggnek egymással, és a megfelelő működéshez a kölcsönösen egymásnak biztosított információs követelményekre támaszkodnak, a keretrendszer nem feltétlenül ellenálló az egyes összetevők összehangolatlan módosításaival szemben. Közelebbről, a javasolt irányelv a fenntarthatósági beszámolási standardok háromévente történő felülvizsgálatáról rendelkezik (59), míg más jogszabályok statikusak fognak maradni. Ez annak kockázatával jár, hogy idővel eltérésekhez vezethet. Az EKB a fenntartható finanszírozási keretrendszer mint egész holisztikus felülvizsgálatát támogatja az egyes jogalkotási aktusok külön-külön történő párhuzamos és összehangolatlan felülvizsgálata helyett.

6.3

A taxonómiai rendeletnek az uniós fenntartható finanszírozási menetrendben betöltött központi szerepére tekintettel a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati közzétételekről szóló javasolt irányelvnek összhangban kell állnia a taxonómiai rendelet szerinti információs követelményekkel, és lehetővé kell tennie a társaságok és a taxonómiai rendelet taxonómiai kötelezettségeinek hatálya alá tartozó más szereplők számára, hogy a taxonómiai rendeletben rögzített termék- és vállalati szintű közzétételi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges valamennyi releváns információt megszerezzék.

7. A nemzetközi kezdeményezésekkel való összhang

7.1

Az EKB üdvözli továbbá, hogy a javasolt irányelv kimondja, hogy az uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak a nemzetközi fenntarthatósági beszámolási kezdeményezésekre kell építeniük és hozzá kell járulniuk azokhoz (60). A közzétételekre vonatkozó, globálisan standardizált keretrendszer hiánya az országok közötti elégtelen összehasonlíthatóságot és következetességet eredményez, szükségtelen akadályokat állíthat a fenntartható finanszírozás nemzetközi áramlása útjába, és az országok között egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezethet, ami kedvezőtlenül érintheti az uniós társaságokat, és az uniós társaságok és pénzügyi intézmények számára magasabb költségekkel járhat. Az EKB ezért támogatja a világszinten közös átláthatósági és közzétételi standardok felé vezető konvergenciára irányuló, globális szinten összehangolt törekvéseket, így különösen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) Alapítványának egy új fenntarthatósági standardokkal foglalkozó testület létrehozására, valamint az éghajlattal kapcsolatos beszámolásra és más fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó standardok kidolgozására irányuló javaslatát. Az IFRS Alapítványnak az EFRAG-gal együtt kellene létrehoznia egy ilyen standardot az IFRS és az uniós standardok közötti összhang és összeegyeztethetőség biztosítása érdekében. A nemzetközi standard nem maradhat el a globális bevált gyakorlatoktól, és ideális esetben ki kell terjednie a fenntarthatóság valamennyi aspektusára, a javasolt irányelv tartalmával összhangban. Meg kell követelnie, hogy a társaságok ne csak a vállalkozási értéket befolyásoló kérdéseket tegyenek közzé, hanem a társaság tágabb környezeti és társadalmi hatására vonatkozó információkat is (ún. kettős lényegesség). A regionális vagy globális szintű kezdeményezések nem akadályozhatják az EU-t abban, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardjainak a javasolt irányelv alapján történő kiigazítása során – az EU saját törekvéseivel és jogi keretrendszerével összhangban – azoknál tovább menjen, miközben biztosítja a nemzetközi alapszinttel való összhangot és összeegyeztethetőséget.

8. A könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezések

8.1

Az EKB üdvözli a vállalkozások fenntarthatósági beszámolása tekintetében kialakított ellenőrzési folyamatot, amelyet a kötelező könyvvizsgálat vezet be (61). A kötelező könyvvizsgálat nem csupán a visszamenőleges, hanem az előretekintő információkra is történő kiterjesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy bizonyosságot nyújtson valamennyi érdekelt félnek és biztosítsa a közzétételek és a kötelezettségvállalások hitelességét. A szolgáltatott információk nagyobb megbízhatósága elő fogja segíteni a pénzügyi piacok kialakulását, majd elmélyülését, nem csupán a tranzakciók szükséges finanszírozása, hanem a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok fedezése tekintetében is.

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt irányelv módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. szeptember 7-én.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) COM(2021) 189 final.

(2) Lásd: „Overview of sustainable finance”, elérhető a Bizottság honlapján: www.ec.europa.eu.

(3) A Bizottság 2019. december 11-én tette közzé „Az európai zöld megállapodás” című közleményét, lásd: COM(2019) 640 final.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(5) Lásd a (12) preambulumbekezdést. Lásd még: „Climate-related risks to financial stability” c. cikk az EKB Financial Stability Review c. kiadványában, 2021. május, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(6) Lásd az Európai Bizottság fenntartható finanszírozásra vonatkozó megújított stratégiával és a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatos nyilvános konzultációjára az eurorendszer által adott válasz 24. és azt követő oldalait, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(7) Lásd Christine Lagarde „Towards a green capital markets union for Europe” című beszédét, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(8) Például a 2020-ban világszerte kibocsátott összes elsőbbségi fedezetlen zöldkötvény körülbelül 60 %-a az EU-ból származik. A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási beruházás is Európában koncentrálódik, a kötvényalapok több mint felének székhelye az euroövezetben van. Ezenkívül 2020-ban a világszerte kibocsátott zöldkötvények körülbelül fele euróban volt denominált.

(9) Lásd Christine Lagarde következő beszédeit: „Towards a green capital markets union for Europe” és „Financing a green and digital recovery”, elérhetőek az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(10) A zöldkötvény-piac már most közel kétszer annyi határon átnyúló állománnyal rendelkezik, mint a többi európai kötvénypiac. Ez arra utal, hogy a zöldkötvény-piac továbbfejlesztése elmélyítené az uniós pénzügyi integrációt. Lásd az EKB 2020. novemberi Financial Stability Review c. kiadványának 5. fejezetét, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(11) Lásd a javasolt irányelv (48) preambulumbekezdését.

(12) Lásd: a Bizottság 2021. július 6-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája, COM(2021) 390 final.

(13) Lásd a CON/2021/12 vélemény 2.4. pontját. Az EKB valamennyi véleménye elérhető az EUR-Lexen.

(14) Lásd az eurorendszer 6. lábjegyzetben hivatkozott válaszának 2. oldalát.

(15) Lásd a következő sajtóközleményt: „Az EKB bemutatta cselekvési tervét, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele”, 2021. július 8., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(16) Lásd: „Climate-related risks to financial stability” c. cikk az EKB Financial Stability Review c. kiadványában, 2021. május, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(17) Lásd a CON/2021/12 vélemény 2.4. pontját; a CON/2021/22 vélemény 2.2. pontját; Isabel Schnabel, „Never waste a crisis: COVID-19, climate change and monetary policy”, „Sustainable Crisis Responses in Europe” virtuális kerekasztal-beszélgetés, INSPIRE kutatói hálózat, 2020. július 17., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(18) Lásd a CON/2021/12 vélemény 2.4. pontját; „Climate Change and Monetary Policy: Initial Takeaways”, 2020. június, elérhető az NGFS honlapján: www.ngfs.net, 3. o.

(19) Lásd a következő sajtóközleményt: „Az EKB bemutatta cselekvési tervét, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele”, 2021. július 8., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(20) Lásd: az éghajlatváltozás okozta kockázatok modellezésével foglalkozó EKB/ERKT projektcsapat „Climate-related risk and financial stability” c. anyaga, 2021. július, 9. o., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(21) Lásd: EKB bankfelügyelet, „Guide on climate-related and environmental risks”, 2020. május, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(22) Lásd: EKB bankfelügyelet, „Guide on climate-related and environmental risks”, 2020. május, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(23) Lásd a következő sajtóközleményt: „Az EKB bemutatta cselekvési tervét, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele”, 2021. július 8., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(25) Lásd: „Implementing Technical Standards (ITS) on prudential disclosures on ESG risks in accordance with Article 449a CRR”, elérhető az EBH honlapján: www.eba.europa.eu.

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.).

(27) Lásd még a következő sajtóközleményt: „Az EKB bemutatta cselekvési tervét, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele”, 2021. július 8., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu, amelyben megerősítést nyer, hogy az EKB a környezetbarát pénzügyi instrumentumokra, a pénzügyi intézmények portfólióján keresztül az éghajlattal összefüggő fizikai kockázatoknak való kitettségére és a pénzügyi intézmények karbonlábnyomára vonatkozó mutatókat fog kidolgozni.

(28) Lásd a javasolt irányelv (48) preambulumbekezdését, valamint 1. cikke 4. pontját, amely a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvbe (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.) (a továbbiakban: számviteli irányelv) beiktatja az új 19d. cikket.

(29) Lásd a javasolt irányelv (48) preambulumbekezdését.

(30) Lásd az Európai Rendszerkockázati Testület 2020. szeptember 24-i ajánlását a jogalanyok azonosításáról (ERKT/2020/12).

(31) Lásd: „Eurosystem agrees on common stance for climate change-related sustainable investments in non-monetary policy portfolios” c. sajtóközlemény, 2021. február 4., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(33) Lásd a javasolt irányelv 1. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, amely a tőkekövetelmény-irányelv 2. cikke (5) bekezdésének 2–23. pontjára hivatkozik.

(34) Lásd a számviteli irányelv I. és II. mellékletét.

(35) Lásd: „Visszajelzés az EKB 2019. évi éves jelentéséről szóló európai parlamenti állásfoglalás részeként tett észrevételekről”, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(36) Lásd: „Visszajelzés az EKB 2019. évi éves jelentéséről szóló európai parlamenti állásfoglalás részeként tett észrevételekről”, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(37) Lásd: „Eurosystem agrees on common stance for climate change-related sustainable investments in non-monetary policy portfolios” c. sajtóközlemény, 2021. február 4., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(38) Lásd a következő sajtóközleményt: „Az EKB bemutatta cselekvési tervét, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele”, 2021. július 8., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(39) Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 3. pontját, amely a számviteli irányelv 19a. cikkének helyébe lép.

(40) A „nagyvállalkozásokat” a számviteli irányelv 3. cikkének (4) bekezdése úgy határozza meg, mint az olyan vállalkozásokat, „amelyek a mérlegfordulónapjukon a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét túllépik: a) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR; b) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR; c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250”. Az NFRD ezzel szemben csak a több mint 500 főt foglalkoztató azon nagyvállalkozásokra terjed ki, amelyek a számviteli irányelv 2. cikkének 1. pontjában (jelenleg a számviteli irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése) meghatározott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülnek.

(41) Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 4. pontját, amely a számviteli irányelvbe beiktatja a kkv-kra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokról szóló 19c. cikket.

(42) Lásd a javasolt irányelv (23) preambulumbekezdését.

(43) Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 1., illetve 3. pontját, amely a számviteli irányelv 1. cikkét módosítja, illetve 19a. cikkének helyébe lép.

(44) A csatolt technikai mellékletben javasoltaknak megfelelően.

(45) Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 4. pontját, amely a számviteli irányelvbe beiktatja a 19b. cikket.

(46) Lásd az eurorendszer 6. lábjegyzetben hivatkozott válaszának 26. oldalát.

(47) Lásd még: EKB bankfelügyelet, „Guide on climate-related and environmental risks”, 2020. május, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(48) Az üvegházhatást okozó gázokról szóló jegyzőkönyv különbséget tesz a társaság tulajdonában vagy ellenőrzése alatt lévő forrásokból származó közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás (1. alkalmazási kör), a beszerzett villamos energia, gőz, hő vagy hűtés termeléséből származó közvetett kibocsátás (2. alkalmazási kör) és az összes egyéb, különösen a vállalati értékláncban megjelenő, upstream vagy downstream közvetett kibocsátás (3. alkalmazási kör) között; lásd az üvegházhatást okozó gázokról szóló jegyzőkönyv honlapját: ghgprotocol.org.

(49) Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 4. pontját, amely a számviteli irányelvbe beiktatja a 19b. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontját.

(50) Lásd még a javasolt irányelv 1. cikkének 3. pontját, amely a számviteli irányelv 19a. cikkének helyébe lép, és e cikk (2) bekezdésébe új d) pont kerül beiktatásra.

(51) Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 3. pontját, amely a számviteli irányelv 19a. cikke (2) bekezdésének helyébe lép.

(52) Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 11. pontját, amely a számviteli irányelv 49. cikkét módosítja.

(53) Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 11. pontját, amely a számviteli irányelv 49. cikkét módosítja.

(54) Lásd a javasolt irányelv (35) preambulumbekezdését.

(55) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

(56) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

(57) Lásd a javasolt irányelv (35) preambulumbekezdését.

(58) Lásd az eurorendszer 6. lábjegyzetben hivatkozott válaszának 29. oldalát.

(59) Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 4. pontját, amely a számviteli irányelvbe beiktatja a 19b. cikk (1) bekezdését.

(60) Lásd a javasolt irányelv (37) preambulumbekezdését.

(61) Lásd a javasolt irányelv 3. cikkét, amely az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.) módosítja.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2021.11.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 446/14

HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓ (HÉA)

ADÓMENTES BEFEKTETÉSI ARANY

A 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 344. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában (a befektetési aranyra vonatkozó különös szabályozás) megállapított kritériumokat teljesítő aranyérmék jegyzéke

Érvényes a 2022. évre

(2021/C 446/06)

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

a)	Ez a jegyzék azon információk alapján készült, amelyeket a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 345. cikkében meghatározott határidőn belül a tagállamok küldtek meg a Bizottságnak.

b)	Az ebben a jegyzékben felsorolt érmék úgy tekintendők, mint amelyek teljesítik a 344. cikkben meghatározott kritériumokat, ezért a szóban forgó tagállamokban befektetési aranyként kezelendők. Ennek következtében értékesítésük az egész 2022. naptári évre nézve mentes a héa alól.

c)	A mentesség az ebben a jegyzékben szereplő érmék összes kibocsátására vonatkozik, kivéve a 900 ezreléknél alacsonyabb tisztaságú érmék kibocsátását.

d)	A jegyzékben nem szereplő, azonban a héa-irányelvben meghatározott mentességhez szükséges kritériumokat teljesítő érmék értékesítése szintén adómentes.

e)	A jegyzék ábécérendben készült, az országok neve és az érmék megnevezése szerint. Az érmék azonos kategóriáiban a felsorolás a pénznem növekvő értékét követi.

A jegyzékben az érmék a rajtuk feltüntetett pénznem szerint kerülnek megnevezésre. Ha egy érmén a pénznem nincs latin betűkkel feltüntetve, megnevezése a jegyzékben – lehetőség szerint – zárójelben szerepel.

KIBOCSÁTÓ ORSZÁG	ÉRME
AFGANISZTÁN	(20 AFGHANI) 10 000 AFGHANI (1/2 AMANI) (1 AMANI) (2 AMANI) (4 GRAMS) (8 GRAMS) 1 TILLA 2 TILLAS
ALBÁNIA	20 LEKE 50 LEKE 100 LEKE 200 LEKE 500 LEKE 10 FRANGA 20 FRANGA 50 FRANGA 100 FRANGA
ALDERNEY	QUARTER SOVEREIGN HALF SOVEREIGN ONE SOVEREIGN DOUBLE SOVEREIGN FIVE SOVEREIGNS TWENTY SOVEREIGNS 1 POUND 2 POUNDS 5 POUNDS 20 POUNDS 25 POUNDS 50 POUNDS 100 POUNDS 1 000 POUNDS
ANDORRA	5 CENTIMES 1 DINER 5 DINERS 20 DINERS 50 DINERS 100 DINERS 250 DINERS 1 SOVEREIGN
ANGUILLA	5 DOLLARS 10 DOLLARS 20 DOLLARS 100 DOLLARS
ARGENTÍNA	1 ARGENTINO 5 PESOS 25 PESOS 50 PESOS
ARUBA	10 FLORIN 25 FLORIN 50 FLORIN 100 FLORIN
AUSZTRÁLIA	5 DOLLARS 10 DOLLARS 15 DOLLARS 25 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS 150 DOLLARS 200 DOLLARS 250 DOLLARS 500 DOLLARS 1 000 DOLLARS 2 500 DOLLARS 3 000 DOLLARS 10 000 DOLLARS 1/2 SOVEREIGN (= 1/2 POUND) 1 SOVEREIGN (= 1 POUND)
AUSZTRIA	10 CORONA (= 10 KRONEN) 20 CORONA (= 20 KRONEN) 100 CORONA (= 100 KRONEN) (4 DUKATEN) 4 EURO (1/25 oz „Philharmoniker”) 10 EURO 25 EURO 50 EURO 100 EURO 2 000 EURO 100 000 EURO 4 FLORIN = 10 FRANCS (= 4 GULDEN) 8 FLORIN = 20 FRANCS (= 8 GULDEN) 25 SCHILLING 100 SCHILLING 200 SCHILLING 200 SHILLING/10 EURO 500 SCHILLING 1 000 SCHILLING 2 000 SCHILLING
BAHAMA-SZIGETEK	5 DOLLARS 10 DOLLARS 20 DOLLARS 25 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS 150 DOLLARS 200 DOLLARS 250 DOLLARS 2 500 DOLLARS
BARBADOS	10 DOLLARS 25 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS 200 DOLLARS 250 DOLLARS
BELGIUM	10 ECU 20 ECU 25 ECU 50 ECU 100 ECU 12 1/2 EURO 25 EURO 50 EURO 100 EURO 10 FRANCS 20 FRANCS 5 000 FRANCS
BELIZE	25 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS 250 DOLLARS 500 DOLLARS
BERMUDA	10 DOLLARS 25 DOLLARS 30 DOLLARS 50 DOLLARS 60 DOLLARS 100 DOLLARS 180 DOLLARS 200 DOLLARS 250 DOLLARS
BHUTÁN	1 SERTUM 2 SERTUMS 5 SERTUMS
BIAFRA	1 POUND 2 POUNDS 5 POUNDS 10 POUNDS 25 POUNDS
BOLÍVIA	4 000 PESOS BOLIVIANOS
BOTSWANA	5 PULA 150 PULA 10 THEBE
BRAZÍLIA	300 CRUZEIROS (4 000 REIS) (5 000 REIS) (6 400 REIS) (10 000 REIS) (20 000 REIS) 10 REAIS 20 REAIS
BRIT VIRGIN-SZIGETEK	20 DOLLARS 100 DOLLARS 250 DOLLARS 500 DOLLARS
BULGÁRIA	(1 LEV) (5 LEVA) (10 LEVA) (100 LEVA) 100 LEVA („Св. Първомъченик Стефан”) (125 LEVA) (1 000 LEVA) (10 000 LEVA) (20 000 LEVA)
BURUNDI	10 FRANCS 25 FRANCS 50 FRANCS 100 FRANCS
CHILE	2 PESOS 5 PESOS 10 PESOS 20 PESOS 50 PESOS 100 PESOS 200 PESOS 500 PESOS
CIPRUS	50 POUNDS
COOK-SZIGETEK	5 DOLLARS 10 DOLLARS 20 DOLLARS 25 DOLLARS 100 DOLLARS 200 DOLLARS 250 DOLLARS
COSTA RICA	5 COLONES 10 COLONES 20 COLONES 50 COLONES 100 COLONES 200 COLONES 1 500 COLONES 5 000 COLONES 25 000 COLONES 100 000 COLONES
CSÁD	3 000 FRANCS 5 000 FRANCS 10 000 FRANCS 20 000 FRANCS
CSEH KÖZTÁRSASÁG	1 000 KORUN (1 000 Kč) 2 000 KORUN (2 000 Kč) 2 500 KORUN (2 500 Kč) 5 000 KORUN (5 000 Kč) 10 000 KORUN (10 000 Kč)
CSEHSZLOVÁKIA	1 DUKÁT 2 DUKÁT 5 DUKÁT 10 DUKÁT
DÁNIA	10 KRONER 20 KRONER 1 000 KRONER
DÉL-AFRIKA	1/10 KRUGERRAND 1/4 KRUGERRAND 1/2 KRUGERRAND 1 KRUGERRAND 1/10 oz NATURA 1/4 oz NATURA 1/2 oz NATURA 1 oz NATURA 1/2 POND 1 POND 1/10 PROTEA 1 PROTEA 1 RAND 2 RAND 5 RAND 25 RAND 1/2 SOVEREIGN (= ½ POUND) 1 SOVEREIGN (= 1 POUND)
DÉLI-GEORGIA ÉS DÉLI-SANDWICH-SZIGETEK	4 POUNDS
DÉL-KOREA	2 500 WON 20 000 WON 25 000 WON 30 000 WON 50 000 WON
DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG	30 PESOS 100 PESOS 200 PESOS 250 PESOS
ECUADOR	1 CONDOR 10 SUCRES
EGYENLÍTŐI-GUINEA	250 PESETAS 500 PESETAS 750 PESETAS 1 000 PESETAS 5 000 PESETAS
EGYESÜLT ÁLLAMOK	2 1/2 DOLLARS 5 DOLLARS 10 DOLLARS (AMERICAN EAGLE) 20 DOLLARS 25 DOLLARS 50 DOLLARS 50 DOLLARS (AMERICAN BUFFALO) 50 DOLLARS (AMERICAN EAGLE)
EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK	(500 DIRHAMS) (750 DIRHAMS) (1 000 DIRHAMS)
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG	(1/3 GUINEA) (1/2 GUINEA) 1 PENNY 2 PENCE 5 PENCE 10 PENCE 20 PENCE 50 PENCE 1 POUND 2 POUNDS 5 POUNDS 10 POUNDS 25 POUNDS 50 POUNDS 100 POUNDS 200 POUNDS 500 POUNDS 800 POUNDS (30 OZ BRITANNIA) 1 000 POUNDS 2 000 POUNDS 5 000 POUNDS 10 000 POUNDS QUARTER SOVEREIGN 1/2 SOVEREIGN (1 SOVEREIGN) (= 1 POUND) 2 SOVEREIGNS (5 SOVEREIGNS)
ELEFÁNTCSONTPART	10 FRANCS 25 FRANCS 50 FRANCS 100 FRANCS
ÉSZAKI-MARIANA-SZIGETEK	5 DOLLARS
ÉSZTORSZÁG	100 KROONI
ETIÓPIA	400 BIRR 600 BIRR 10 (DOLLARS) 20 (DOLLARS) 50 (DOLLARS) 100 (DOLLARS) 200 (DOLLARS)
FALKLAND-SZIGETEK	1/25 CROWN
FIDZSI	5 DOLLARS 10 DOLLARS 200 DOLLARS 250 DOLLARS
FINNORSZÁG	100 EURO 1 MARKKA 20 MARKKAA 1 000 MARKKAA 2 000 MARKKAA
FRANCIAORSZÁG	1/4 EURO 5 EURO 10 EURO 20 EURO 50 EURO 100 EURO 200 EURO 250 EURO 500 EURO 1 000 EURO 5 000 EURO 5 FRANCS 10 FRANCS 20 FRANCS 40 FRANCS 50 FRANCS 100 FRANCS 500 FRANCS 65 597 FRANCS
FÜLÖP-SZIGETEK	1 000 PISO 1 500 PISO 5 000 PISO
GABON	10 FRANCS 25 FRANCS 50 FRANCS 100 FRANCS 1 000 FRANCS 3 000 FRANCS 5 000 FRANCS 10 000 FRANCS 20 000 FRANCS
GAMBIA	200 DALASIS 500 DALASIS 1 000 DALASIS
GIBRALTÁR	1/25 CROWN 1/10 CROWN 1/5 CROWN 1/2 CROWN 1 CROWN 2 CROWNS 50 PENCE 1 POUND 5 POUNDS 25 POUNDS 50 POUNDS 100 POUNDS 1/25 ROYAL 1/10 ROYAL 1/5 ROYAL 1/2 ROYAL 1 ROYAL

GUATEMALA	5 QUETZALES 10 QUETZALES 20 QUETZALES
GUERNSEY	1 POUND 5 POUNDS 10 POUNDS 25 POUNDS 50 POUNDS 100 POUNDS
GUINEA	1 000 FRANCS 2 000 FRANCS 5 000 FRANCS 10 000 FRANCS
HAITI	20 GOURDES 50 GOURDES 100 GOURDES 200 GOURDES 500 GOURDES 1 000 GOURDES
HOLLAND-ANTILLÁK	5 GULDEN 10 GULDEN 50 GULDEN 100 GULDEN 300 GULDEN
HOLLANDIA	(1 DUKAAT) (2 DUKAAT) 10 EURO 20 EURO 50 EURO 1 GULDEN 5 GULDEN 10 GULDEN
HONDURAS	200 LEMPIRAS 500 LEMPIRAS
HONGKONG	1 000 DOLLARS
HORVÁTORSZÁG	1 KUNA 10 KUNA 20 KUNA 500 KUNA 1 000 KUNA
INDIA	1 MOHUR 15 RUPEES 1 SOVEREIGN
INDONÉZIA	2 000 RUPIAH 5 000 RUPIAH 10 000 RUPIAH 20 000 RUPIAH 25 000 RUPIAH 100 000 RUPIAH 200 000 RUPIAH
IRAK	(5 DINARS) (50 DINARS) (100 DINARS)
IRÁN	(1/2 AZADI) (1 AZADI) (1/4 PAHLAVI) (1/2 PAHLAVI) (1 PAHLAVI) (2 1/2 PAHLAVI) (5 PAHLAVI) (10 PAHLAVI) 50 POUND 500 RIALS 750 RIALS 1 000 RIALS 2 000 RIALS
ÍRORSZÁG	20 EURO (a 2006–2009 közötti évekből) 100 EURO
IZLAND	500 KRONUR 10 000 KRONUR
IZRAEL	20 LIROT 50 LIROT 100 LIROT 200 LIROT 500 LIROT 1 000 LIROT 5 000 LIROT 5 NEW SHEQALIM 10 NEW SHEQALIM 20 NEW SHEQALIM 5 SHEQALIM 10 SHEQALIM 500 SHEQEL
JAMAICA	100 DOLLARS 250 DOLLARS
JAPÁN	10 000 YEN
JERSEY	1 POUND 2 POUNDS 5 POUNDS 10 POUNDS 20 POUNDS 25 POUNDS 50 POUNDS 100 POUNDS 1 SOVEREIGN
JORDÁNIA	2 DINARS 5 DINARS 10 DINARS 25 DINARS 50 DINARS 60 DINARS
JUGOSZLÁVIA	20 DINARA 100 DINARA 200 DINARA 500 DINARA 1 000 DINARA 1 500 DINARA 2 000 DINARA 2 500 DINARA 5 000 DINARA 1 DUCAT 4 DUCATS
KAJMÁN-SZIGETEK	25 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS 250 DOLLARS
KANADA	1 DOLLAR 2 DOLLARS 5 DOLLARS 10 DOLLARS 20 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS 175 DOLLARS 200 DOLLARS 350 DOLLARS 1 SOVEREIGN
KATANGA	5 FRANCS
KAZAHSZTÁN	100 TENGE
KELET-KARIBI ÁLLAMOK	1 DOLLAR 250 DOLLARS 5 DOLLARS 10 DOLLARS 20 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS 200 DOLLARS
KENYA	100 SHILLINGS 250 SHILLINGS 500 SHILLINGS
KÍNA	5/20 YUAN (1/20 oz) 10/50 YUAN (1/10 oz) 25/100 YUAN (1/4 oz) 50/200 YUAN (1/2 oz) 100/500 YUAN (1 oz) 5 (YUAN) 10 (YUAN) 20 (YUAN) 25 (YUAN) 50 (YUAN) 100 (YUAN) 150 (YUAN) 200 (YUAN) 250 (YUAN) 300 (YUAN) 400 (YUAN) 450 (YUAN) 500 (YUAN) 1 000 (YUAN) 2 000 (YUAN) 10 000 (YUAN)
KIRIBATI	150 DOLLARS
KOLUMBIA	1 PESO 2 PESOS 2 1/2 PESOS 5 PESOS 10 PESOS 20 PESOS 100 PESOS 200 PESOS 300 PESOS 500 PESOS 1 000 PESOS 1 500 PESOS 2 000 PESOS 15 000 PESOS
KONGÓ	10 FRANCS 20 FRANCS 25 FRANCS 50 FRANCS 100 FRANCS
KUBA	4 PESOS 5 PESOS 10 PESOS 20 PESOS 50 PESOS 100 PESOS
LENGYELORSZÁG	1 GROSZ 2 GROSZE 5 GROSZY 10 GROSZY 20 GROSZY 50 GROSZY 1 ZŁOTY 2 ZŁOTE 5 ZŁOTYCH 30 ZŁOTYCH 50 ZŁOTYCH 100 ZŁOTYCH (kivéve: 100 ZŁOTYCH „Beatyfikacja Jana Pawła II 1 V 2 011 ”) 200 ZŁOTYCH (kivéve: 200 ZŁOTYCH „100 -lecie Politechniki Warszawskiej”) 500 ZŁOTYCH 2 018 ZŁOTYCH
LESOTHO	1 LOTI 2 MALOTI 4 MALOTI 10 MALOTI 20 MALOTI 50 MALOTI 100 MALOTI 250 MALOTI 500 MALOTI
LETTORSZÁG	5 EURO („Zelta saktas. Ripsakta”) 5 EURO („Zelta atslēdziņa”) 20 EURO („Zelta saktas. Pakavsakta”) 75 EURO („Zelta saktas. Burbuļsakta”) 1 LATS („Ak, svētā Lestene!”) 1 LATS („Jūgendstils Rīgā”) 1 LATS („Zelta ābele”) 5 LATI („Pieclatnieks”) 10 LATU („Gafelšoneris »Julia Maria«”) 10 LATU („Zelta vēsture”) 20 LATU („Latvijas monēta”) 100 LATU apgrozības monēta
LIBÉRIA	12 DOLLARS 20 DOLLARS 25 DOLLARS 30 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS 200 DOLLARS 250 DOLLARS 500 DOLLARS 2 500 DOLLARS
LIECHTENSTEIN	10 FRANKEN 20 FRANKEN 25 FRANKEN 50 FRANKEN 100 FRANKEN
LITVÁNIA	5 EURO 50 EURO 10 LITŲ 50 LITŲ 100 LITŲ 500 LITŲ
LUXEMBURG	175 EURO CENT 2,5 EURO 5 EURO 10 EURO 15 EURO 20 EURO 25 EURO 100 EURO 250 EURO 20 FRANCS
MAGYARORSZÁG	1 DUKAT 4 FORINT = 10 FRANCS 8 FORINT = 20 FRANCS 50 FORINT 100 FORINT 200 FORINT 500 FORINT 1 000 FORINT 5 000 FORINT 10 000 FORINT 20 000 FORINT 50 000 FORINT 100 000 FORINT 500 000 FORINT 10 KORONA 20 KORONA 100 KORONA
MAKAÓ	250 PATACAS 500 PATACAS 1 000 PATACAS 10 000 PATACAS
MALAJZIA	100 RINGGIT 200 RINGGIT 250 RINGGIT 500 RINGGIT
MALAWI	250 KWACHA
MALI	10 FRANCS 25 FRANCS 50 FRANCS 100 FRANCS
MÁLTA	15 EURO 50 EURO 5 (LIRI) 10 (LIRI) 20 (LIRI) 25 (LIRI) 50 (LIRI) 100 (LIRI) LM 25
MAN-SZIGET	1/20 ANGEL 1/10 ANGEL 1/4 ANGEL 1/2 ANGEL 1 ANGEL 5 ANGEL 10 ANGEL 15 ANGEL 20 ANGEL 1/25 CROWN 1/10 CROWN 1/5 CROWN 1/2 CROWN 1 CROWN 50 PENCE 1 POUND 2 POUNDS 5 POUNDS 50 POUNDS (1/2 SOVEREIGN) (1 SOVEREIGN) (2 SOVEREIGNS) (5 SOVEREIGNS)
MARSHALL-SZIGETEK	20 DOLLARS 50 DOLLARS 200 DOLLARS
MAURITIUS	100 RUPEES 200 RUPEES 250 RUPEES 500 RUPEES 1 000 RUPEES
MEXIKÓ	1/20 ONZA 1/10 ONZA 1/4 ONZA 1/2 ONZA 1 ONZA 2 PESOS 2 1/2 PESOS 5 PESOS 10 PESOS 20 PESOS 50 PESOS 250 PESOS 500 PESOS 1 000 PESOS 2 000 PESOS
MONACO	10 EURO 20 EURO 100 EURO 20 FRANCS 100 FRANCS 200 FRANCS
MONGÓLIA	750 (TUGRIK) 1 000 (TUGRIK) 5 000 (TUGRIK)
NÉMETORSZÁG	1 DM 50 EURO 100 EURO
NEPÁL	1 ASARPHI 1 000 RUPEES
NICARAGUA	50 CORDOBAS
NIGER	10 FRANCS 25 FRANCS 50 FRANCS 100 FRANCS
NIUE	2 1/2 DOLLARS (250 CENTS) 5 DOLLARS 10 DOLLARS 25 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS 250 DOLLARS 500 DOLLARS 10 000 DOLLARS
NORVÉGIA	20 KRONER 1 500 KRONER
NYUGAT-SZAMOA	50 TALA 100 TALA
OLASZORSZÁG	10 EURO 20 EURO 50 EURO 5 LIRE 10 LIRE 20 LIRE 40 LIRE 80 LIRE 100 LIRE
OMÁN	25 BAISA 50 BAISA 100 BAISA 1/4 OMANI RIAL 1/2 OMANI RIAL OMANI RIAL 5 OMANI RIALS 10 OMANI RIALS 15 OMANI RIALS 20 OMANI RIALS 25 OMANI RIALS 75 OMANI RIALS
OROSZORSZÁG	1 TSERVONETS (1975-ből) 7,5 ROUBLES (1 897 -ből) 10 (ROUBLES) 15 (ROUBLES) 25 (ROUBLES) 50 (ROUBLES) 100 (ROUBLES) 200 (ROUBLES) 1 000 (ROUBLES) 10 000 (ROUBLES)
ÖRMÉNYORSZÁG	100 DRAM 10 000 DRAM 25 000 DRAM 50 000 DRAM
PAKISZTÁN	3 000 RUPEES
PALAU	1 DOLLAR
PANAMA	100 BALBOAS 500 BALBOAS
PÁPUA ÚJ-GUINEA	100 KINA
PERU	1/5 LIBRA 1/2 LIBRA 1 LIBRA 5 SOLES 10 SOLES 20 SOLES 50 SOLES 100 SOLES
PORTUGÁLIA	1 ESCUDO 100 ESCUDOS 200 ESCUDOS 500 ESCUDOS 5 EURO 8 EURO 10 000 REIS
RODÉZIA	1 POUND 5 POUNDS 10 SHILLINGS
ROMÁNIA	20 LEI (1 883 -ból)
RUANDA	10 FRANCS 25 FRANCS 50 FRANCS 100 FRANCS 200 FRANCS
SALAMON-SZIGETEK	10 DOLLARS 25 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS
SALVADOR	25 COLONES 50 COLONES 100 COLONES 200 COLONES 250 COLONES
SAN MARINO	20 EURO 50 EURO 1 SCUDO 2 SCUDI 5 SCUDI 10 SCUDI
SEYCHELLE-SZIGETEK	1 000 RUPEES 1 500 RUPEES
SIERRA LEONE	10 DOLLARS 20 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS 250 DOLLARS 500 DOLLARS 2 500 DOLLARS 1/4 GOLDE 1/2 GOLDE 1 GOLDE 5 GOLDE 10 GOLDE 1 LEONE
SPANYOLORSZÁG	2 (ESCUDOS) 10 (ESCUDOS) 20 EURO 100 EURO 200 EURO 400 EURO 10 PESETAS 20 PESETAS 25 PESETAS 5 000 PESETAS 10 000 PESETAS 20 000 PESETAS 40 000 PESETAS 80 000 PESETAS 80 (REALES) 100 (REALES)
SURINAME	20 DOLLARS 50 DOLLARS 100 GULDEN
SVÁJC	10 FRANCS 20 FRANCS 50 FRANCS 100 FRANCS
SVÉDORSZÁG	5 KRONOR 10 KRONOR 20 KRONOR 1 000 KRONOR 2 000 KRONOR 4 000 KRONOR
SZAÚD-ARÁBIA	1 GUINEA (= 1 SAUDI POUND)
SZENEGÁL	10 FRANCS 25 FRANCS 50 FRANCS 100 FRANCS 250 FRANCS 500 FRANCS 1 000 FRANCS 2 500 FRANCS
SZENT ILONA	1/16 GUINEA 1/8 GUINEA 1/4 GUINEA 1/2 GUINEA 1 GUINEA 2 GUINEAS 5 GUINEAS 2 POUNDS 5 POUNDS 1/16 SOVEREIGN 1/8 SOVEREIGN 1/4 SOVEREIGN 1/2 SOVEREIGN SOVEREIGN
SZERBIA	10 DINARA 20 DINARA
SZINGAPÚR	1 DOLLAR 2 DOLLARS 5 DOLLARS 10 DOLLARS 20 DOLLARS 25 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS 150 DOLLARS 250 DOLLARS 500 DOLLARS
SZÍRIA	(1/2 POUND) (1 POUND)
SZLOVÁKIA	100 EURO 5 000 KORUN (5 000 Sk) 10 000 KORUN (10 000 Sk)
SZLOVÉNIA	100 EURO 5 000 TOLARS 20 000 TOLARS 25 000 TOLARS
SZOMÁLIA	20 SHILLINGS 50 SHILLINGS 100 SHILLINGS 200 SHILLINGS 500 SHILLINGS 1 500 SHILLINGS
SZUDÁN	25 POUNDS 50 POUNDS 100 POUNDS
SZVÁZIFÖLD	2 EMALANGENI 5 EMALANGENI 10 EMALANGENI 20 EMALANGENI 25 EMALANGENI 50 EMALANGENI 100 EMALANGENI 250 EMALANGENI 1 LILANGENI
TANZÁNIA	1 500 SHILINGI 2 000 SHILINGI
THAIFÖLD	(150 BAHT) (300 BAHT) (400 BAHT) (600 BAHT) (800 BAHT) (1 500 BAHT) (2 500 BAHT) (3 000 BAHT) (4 000 BAHT) (5 000 BAHT) (6 000 BAHT)
TOGÓ	1 500 FRANCS
TONGA	1/2 HAU 1 HAU 5 HAU 1/4 KOULA 1/2 KOULA 1 KOULA
TÖRÖKORSZÁG	(25 KURUSH) (= 25 PIASTRES) (50 KURUSH) (= 50 PIASTRES) (100 KURUSH) (= 100 PIASTRES) (250 KURUSH) (= 250 PIASTRES) (500 KURUSH) (= 500 PIASTRES) 1/2 LIRA 1 LIRA 500 LIRA 1 000 LIRA 10 000 LIRA 50 000 LIRA 100 000 LIRA 200 000 LIRA 1 000 000 LIRA 60 000 000 LIRA
TRISTAN DA CUNHA	1/16 GUINEA 1/8 GUINEA 1/4 GUINEA 1/2 GUINEA 1 GUINEA 2 GUINEAS 5 GUINEAS 2 POUNDS 5 POUNDS 1/16 SOVEREIGN 1/8 SOVEREIGN QUARTER SOVEREIGN HALF SOVEREIGN SOVEREIGN
TUNÉZIA	2 DINARS 5 DINARS 10 DINARS 20 DINARS 40 DINARS 75 DINARS 10 FRANCS 20 FRANCS 100 FRANCS 5 PIASTRES
TURKS- ÉS CAICOS-SZIGETEK	100 CROWNS
TUVALU	50 DOLLARS
UGANDA	50 SHILLINGS 100 SHILLINGS 500 SHILLINGS 1 000 SHILLINGS
ÚJ-ZÉLAND	50 CENTS 1 DOLLAR 2 DOLLARS 5 DOLLARS 10 DOLLARS 50 DOLLARS 100 DOLLARS 150 DOLLARS 1,56 grammes/ 1/20 ounce 3,11 grammes/ 1/10 ounce 7,77 grammes/ 1/4 ounce 15,56 grammes/ 1/2 ounce
URUGUAY	5 000 NUEVO PESOS 20 000 NUEVO PESOS 5 PESOS
VATIKÁN	20 EURO 50 EURO 10 LIRE 20 LIRE
VENEZUELA	(10 BOLIVARES) (20 BOLIVARES) (100 BOLIVARES) 1 000 BOLIVARES 3 000 BOLIVARES 5 000 BOLIVARES 10 000 BOLIVARES 5 VENEZOLANOS
ZAIRE	100 ZAIRES
ZAMBIA	250 KWACHA 500 KWACHA

(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

2021.11.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 446/38

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2021/C 446/10)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Nijolės Šakočienės šakotis”

EU-szám: PGI-LT-02401 – 2017.11.20.

OEM ( ) OFJ (X)

1. Elnevezés (OFJ)

„Nijolės Šakočienės šakotis”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Litvánia

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

2.3. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A különböző méretű hegyes „ágakkal” rendelkező, belül üreges, hosszú csonka kúp alakú „Nijolės Šakočienės šakotis” egy ünnepi sütőipari termék, amelyet külön kemencében készítenek úgy, hogy speciális fakanállal egy forró tűz felett lassan forgatott orsóra rétegeket képző tésztát meregetnek. A teljes folyamatot hagyományos módszerrel, otthon végzik.

Fizikai-kémiai jellemzők:

Nedvességtartalom: 6,4–7,5 %

Zsírtartalom: 35,5–38,5 %

Összes cukortartalom: 25,5–27,5 %

Érzékszervi tulajdonságok:

Megjelenés: A kúp alakú „Nijolės Šakočienės šakotis” külső felületét különböző formájú és méretű, egyenetlenül eloszló „ágak” borítják, ami minden egyes terméknek egyedi megjelenést kölcsönöz. Belül teljes hosszában üreges. A belső (üreges) felületen cérna és sütőpapír lenyomata látható. A termékek magassága 30 cm és 60 cm között változik. Az üreges belső átmérő alul legfeljebb 20 cm, míg felül 10–20 cm lehet. A külső átmérő a termék magasságától, a ráöntözött tészta mennyiségétől és a képződött „ágak” hosszától függ. Alul legfeljebb 40 cm-ig, felül pedig legfeljebb 20 cm-ig bármekkora lehet.

Súly: a sütemény magasságától és a ráöntözött tészta mennyiségétől függően 1,0 kg és 6,5 kg között. A különleges alkalmakkor felszolgált šakotis süteményt egészben helyezik az asztalra; egyéb esetben 5–30 cm magas és 0,7–3,5 kg súlyú karikákra szeletelik, vagy kisebb darabokra vágják fel.

Szín: a sütési hőmérséklettől és időtartamtól függően sárgásbarna és barna között. A külső felület fényes és a belső felülettől esetleg halványabb, az „ágak” pedig változatos színűek. A szivacsos, réteges belső szerkezetű felvágott termék szabálytalan gyűrűk formájában a különböző árnyalatok elkülönülő, nem homogén rétegeit mutatja.

Illat: jellegzetes sütőipari termék a vaj és a tojás markáns illatával, enyhe füstösséggel.

Íz: mérsékelten édes és vajas, jellegzetes sütőipari termék a tojás ízével.

Lecsengés: lenyelése után enyhe, zsíros utóíz.

Állag: mérsékelten sűrű, eléggé omlós, de vágáskor nem forgácsolódó vagy törő, nem morzsálódó és nem is roppanós. Rágása könnyű és kellemes. A rágás után apró részecskék maradnak hátra.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—	82–87 % zsírtartalmú vaj;

—	30–40 % zsírtartalmú tejszín vagy tejföl;

—	tyúktojás;

—

cukor;

—	hagyományos köves őrlésű (malomkő) búzaliszt.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás valamennyi műveletét a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni:

—	az összetevők előkészítése;

—	a tészta elkészítése;

—	az eszközök előkészítése;

—	a sütemény formázása és sütése;

—	a sütemény hűtése.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

–

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Skaistgiriai község (Kėdainiai járás) közigazgatási határai.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Nijolės Šakočienės šakotis” földrajzi területtel való kapcsolata a termék hírnevének köszönhető, amelyet a termék sütését végző helyi kézműves készítők tapasztalata határoz meg.

A termék különleges jellemzőit adó emberi tényezők

A tökéletes egyedi jellemzők a „Nijolės Šakočienės šakotis” előállításának hosszú története folyamán alakultak ki. Bár nincsenek írásos feljegyzések vagy útmutatók a 4. pontban meghatározott területhez szorosan kapcsolódó termék előállítási módját illetően, az előállítás részletei és a szükséges gyakorlati ismeretek nemzedékről nemzedékre szállnak.

Az e földrajzi területen előállított sütemény egyedisége és különleges jellemzői a készítők nemzedékei által felhalmozott ismereteken és tapasztalatokon alapulnak. Ezek összességéből jön létre ez a kiemelkedő minőségű és ízű sütőipari termék. Az alábbi főbb tényezők azt mutatják, hogy az emberi tényező miként hat a termék ízére és megjelenésére:

1.	A tészta készítése jelenti a következetes minőség egyik kulcsfontosságú biztosítékát. A „Nijolės Šakočienės šakotis” előállítási folyamata során egy több mint száz éve szigorúan őrzött, egyedi tésztakészítési módszert alkalmaznak.

A „Nijolės Šakočienės šakotis” készítésének egyedi módja – a liszt forrázása és a tészta pihentetése, amelyek hosszát a sütemény készítője saját ismeretei és tapasztalatai alapján ítéli meg. A tészta forrázásának célja a lisztben található keményítőszemcsék részleges feltörése, ily módon előmozdítva a liszt keményítőjének dextrinekké való lebontását a tészta pihentetése során. Ezek a lisztben végbemenő változások segítik a fényes, intenzív színű kéreg képződését sütés közben, fokozzák a belső szerkezet lyukacsosságát, illetve a tárolás során az aromás vegyületek fokozott képződése és a keményítő lassú lebomlása irányában hatnak; ezáltal a sütemény lassabban szárad ki és tovább tartható frissen, kémiai adalékanyagok használata nélkül.

3.	Az őrléshez használt hagyományos kövek (malomkövek), továbbá a lassan forgatott és gondosan szabályozott orsók kihatnak a termék állagára, kellemes és könnyű rágást biztosítva. A rágás után apró részecskék maradnak hátra.

Az orsóra feltekert termék hagyományos, külön kemencében végzett sütése forró tűzön, miután megfelelően beállították a kéményhuzatot. E feladat tapasztalatot és komoly készséget igényel, mivel a környezeti viszonyok és a légköri nyomás komoly hatást gyakorolnak a huzatra. A kemence fűtéséhez használt száraz nyírfáról el kell távolítani a kérget, mert az gyantát tartalmaz, füstölés esetén pedig ez kihatna a termék érzékszervi, fizikai és kémiai tulajdonságaira. A tésztát speciális, réselt fakanalat használva kézzel öntözik rá az állandóan forgatott forró orsóra. Hő hatására a forró orsón lévő tészta azonnal megkeményedik és porhanyóssá válik. A tészta öntözését vékony rétegekben végzik. Mivel a tészta hozzáadása minden oldalról történik, a terméken számos különböző „ág” alakul ki, és mivel a tészta rétegekben sül, gyönyörű színminták jelennek meg. Nagyon fontos a tüzet végig szabályozni, hogy az megfelelő hőmérsékletű legyen a készítés különböző fázisaiban. További fontos szempont a forgó orsó sebességének érzékelése és kiigazítása annak érdekében, hogy a tészta adagolásával együtt növekedjenek a süteményt díszítő „ágak”. Az előállítók többéves tapasztalata és a készítők jártassága és kézügyessége nem csupán a termék egyedi ízét, hanem az „ágak” elhelyezkedéséből adódó rendkívül vonzó formáját, általános megjelenését és színét is segít megőrizni. Ennek köszönhetően minden egyes „Nijolės Šakočienės šakotis” egyedi megjelenésű. Más előállítók korszerű elektromos sütőkben sütik termékeiket, helyettesítő összetevőket, íz- és aromafokozókat és színezőanyagokat használnak. A „Nijolės Šakočienės šakotis” hagyományos előállítása során semmilyen helyettesítőt, íz- vagy aromafokozót vagy színezőanyagot nem használnak.

A teljes előállítási folyamatot kizárólag hagyományos és természetes nyersanyagok felhasználásával végzik, ezek határozzák meg a termék érzékszervi tulajdonságait, valamint fizikai és kémiai jellemzőit.

A termék földrajzi terület által meghatározott hírneve

Litvániában a 19. század végén kezdődött az ágas sütemények készítése, először a kolostorokban. Bár a kolostorok nagy titokban tartották a recepteket, a 20. század elején terjedni kezdett a hír a süteményről, amit előbb csak majorságokban és paplakokban, ám később már gyakorlott háziasszonyok is sütni kezdtek. Ezt az ünnepi finomságot a nagyon különleges alkalmakra tartogatták.

A „Nijolės Šakočienės šakotis” készítők dédanyja a plébániatemplom paplakának házvezetőjétől kapta a receptet. Az évek során a termék egyedi tökéletességűvé vált és néhány jellemzővel még gazdagodott is, ugyanakkor a „Nijolės Šakočienės šakotis” körül kialakult és máig élő háztartási hagyományokat az ágas sütemény ipari termelésének a 20. század vége óta tapasztalható gyors terjedése sem tudta befolyásolni.

A „Nijolės Šakočienės šakotis” készítésére vonatkozóan a meghatározott földrajzi területen meglévő szakmai és kézműves tapasztalatokat a mai napig nemzedékről nemzedékre adják tovább. Egészen 1997-ig a „Nijolės Šakočienės šakotis” készítését kizárólag megrendelésre végezték. A 20. század végére kialakultak a kiskereskedelmi előállítás feltételei, így 1997-ben megkezdődött a „Nijolės Šakočienės šakotis” értékesítése. Ezt a korai címkék és a fennmaradt csomagolások különleges feliratai is tanúsítják.

A „Nijolės Šakočienės šakotis” olyan ünnepi termék, amelyet jóval a 4. pontban meghatározott területen túl is kedvelnek a fogyasztók.

A „Nijolės Šakočienės šakotis” süteményt immár száz éve ugyanazzal a hagyományos módszerrel sütik a termék eredeti készítőinek leszármazottai a meghatározott földrajzi területen. Ez biztosítja ezen egyedi termék sajátos jellemzőinek változtatás nélküli megőrzését és a fogyasztói bizalom megtartását. E bizalom elismerése 2008-ban történt meg, amikor a „Nijolės Šakočienės šakotis” megkapta a VŠĮ Kulinarijos paveldo fondas [Állami Kulináris Örökség Alap] kulináris örökség tanúsítványát arról, hogy a termék hagyományos összetevőkből, autentikus recept szerint és hagyományos technikákkal készül. A litván mezőgazdasági minisztérium által 2009 óta odaítélt nemzeti örökség terméktanúsítvány azt igazolja, hogy a „Nijolės Šakočienės šakotis” olyan régi hagyományos termék, amely jellemzőit, összetételét és előállítási módját tekintve autentikus. Ezt a terméket az állami örökségdíjas „Nijolės Šakočienės šakotis” süteményt előállító nemzeti kézműves mesterek és nők készítik és terjesztik elő tanúsításra.

A Skaistgiriai községben készült „Nijolės Šakočienės šakotis” terméket nagyra értékelő fogyasztók a legmagasabb minőségi elvárásokat támasztják és sajátos jellemzőket tulajdonítanak a terméknek. A 2010 és 2016 közötti fogyasztói felmérések szerint a fogyasztók több mint 90 %-a ismeri és keresi az üzletekben a Skaistgiriai községben készült „Nijolės Šakočienės šakotis” süteményeket, értékeli azok autentikus jellegét és kiváló minőségét, külföldi útjai során pedig szívesen viszi azokat ajándékba (az Állami Kulináris Örökség Alap által végzett 2010., 2012., 2014. és 2016. évi fogyasztói felmérések).

Mivel a „Nijolės Šakočienės šakotis” ősrégi módszerekkel készül, ezért Litvánia kulturális örökségét népszerűsítő termékként ismerték el. A termék hírneve és felismerhetősége különböző típusú edukációs tevékenységek eredménye.

Látogatók és a hagyományos ételek ínyencei egyaránt felkeresik Skaistgiriai községet, hogy megkóstolják a „Nijolės Šakočienės šakotis” süteményt, megnézzék ennek az ágakkal díszített finomságnak a készítését és a hozzá felhasznált hagyományos szerszámokat és összetevőket, megismerjék a šakotis előállítási folyamatát és a sütési hagyományok, régi eszközök és szokások fenntartását, és maguk is kipróbálják ennek a bonyolult terméknek az elkészítését. Nemcsak Litvániából érkeznek, hanem az Egyesült Királyságból, Írországból, Norvégiából, Svédországból, az Egyesült Államokból, Olaszországból, Izraelből, Horvátországból, Lengyelországból, Hollandiából, Japánból, Kínából, Törökországból, Romániából, Oroszországból és máshonnan is. Az ideutazó külföldiek szuvenírként viszik haza a „Nijolės Šakočienės šakotis” süteményt. Ez a sütőipari termék azért jó szuvenír, mert nemcsak finom és tetszetős, hanem sokáig is eláll.

A „Nijolės Šakočienės šakotis” az Egyesült Királyságban, Írországban, Németországban és Oroszországban rendezett kiállításokon és vásárokon került már bemutatásra. A változatos oktatási programok és bemutatók népszerűnek bizonyulnak, sok látogatót vonzanak és ráirányítják a média figyelmét a különböző lengyelországi rendezvényekre (Varsó: karácsonyi piacok, 2009–2016; Lublin: Jogaila kereskedelmi vásárok, 2010–2016; Gdansk: „Vilnius Gdanskban” fesztiválok, 2009-2016; Szczecin: fesztiválok, 2010 és 2011; Białystok: nyári fesztiválok, 2012–2014, 2011; Wrocław: ételfesztivál és egyebek).

Litvániában a „Nijolės Šakočienės šakotis” készítői rendszeresen részt vesznek és díjakat nyernek az Agrobalt nemzetközi kiállításon, egyéb szakmai vásárokon, kézműves napokon, nemzeti ünnepeken, népi fesztiválokon és más vásárokon.

A népszerű „Nijolės Šakočienės šakotis” terméknek és előállításának hazai és külföldi bemutatói nemcsak édesszájúakat, hanem más fesztivál- és rendezvénylátogatókat is vonzanak, akik ilyenkor lehetőséget kapnak saját készségeik kipróbálására, esetenként a média kereszttüzében.

A régió jellegzetes termékeként a „Nijolės Šakočienės šakotis” hirdetések, reklámfilmek és szakácskönyvek útján kelti fel a turisták figyelmét.

A „Nijolės Šakočienės šakotis” süteményt Litvánia kulináris örökségének részeként kínálják a hivatalos külföldi látogatóknak.

A „Nijolės Šakočienės šakotis” hírnevét, ismertségét, jó hírét és népszerűségét a következő elismerések tanúsítják: 2009-ben „Legjobb hagyományos šakotis 2009” oklevél az Állami Kulináris Örökség Alaptól; 2009-ben a nemzeti kulináris örökség előmozdítása és hagyományőrzés címén a litván mezőgazdasági és élelmiszeripari piacszabályozó ügynökség elismerése a Dublinban (Írország) rendezett Kaziuka (Szent Kázmér) vásáron; 2010-ben a „Nijolės Šakočienės šakotis” aranyérmet nyert a nemzetközi AgroBalt vásáron; 2010-ben egy „Nijolės Šakočienės šakotis” készítőt szavaztak meg a legjobb női kézművesnek a 2010. évi Kaziukas vásáron, majd 2011-ben a mezőgazdasági minisztérium szavazásán szintén őt választották az év legjobb hagyományőrző női kézművesének; 2012-ben a mezőgazdasági minisztérium a „Hagyományos kézművészet mestere” címet adományozta egy készítőnek; 2012-ben a „2012. évi Jogaila vásár legjobb kézművese” (Lengyelország) oklevél a „Legjobb regionális étel és a régiós kulináris hagyományok előmozdítása” kategóriában; 2012-ben „Autentikus helyi hagyományok továbbadása, fenntartása és előmozdítása” oklevél egy Állami Kulináris Örökség Alap által szervezett versenyen; 2014-ben a mezőgazdasági minisztérium köszönőlevele a nemzeti örökségnek a litván šakotis készítésével folytatott előmozdításáért; 2014-ben a „Nijolės Šakočienės šakotis” érmet nyert a „Made in Lithuania 2014” kiállításon; valamint 2017-ben a Klaipėda etnokulturális központ oklevele „az autentikus šakotis előállításáért és a hagyományok előmozdításáért”.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://zum.lrv.lt/nijoles-sakocienes-sakotis-paraiska-su-produkto-specifikacija

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

2021.11.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 446/43

Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2021/C 446/11)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„TROTE DEL TRENTINO”

EU-szám: PGI-IT-0965-AM02 – 2020.9.18.

OFJ (X) OEM ( )

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Consorzio di Tutela delle Trote del Trentino IGP

Cím: Via Galileo Galilei, 43 – 38015 Lavis (TN)

E-mail-cím: consorziotroteigp@legalmail.it

A Consorzio di Tutela delle Trote del Trentino IGP (a „Trote del Trentino” OFJ védelmére alakult társulás) a Ministero delle Politiche Agricole Alimentari e Forestali (Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium) 2013. október 14-i 12511. sz. rendelete 13. cikkének 1. bekezdése értelmében módosítás iránti kérelem benyújtására jogosult.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☐	A termék leírása

☐	Földrajzi terület

☐	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☐

Címkézés

☐	Nemzeti előírások

☒	Egyéb [Csomagolás]

4. A módosítás típusa

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása.

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot.

5. Módosítás(ok)

Az 5. cikk (2) bekezdése – Haltenyésztés

Döntés született a haltenyésztésre szolgáló medencék kerámiával történő bélelésének engedélyezéséről, mivel az ilyen bélés tulajdonságai csak kismértékben térnek el a cementbélés jellemzőitől, és bizonyos esetekben megkönnyíthetik a medencék tisztítását. A kerámiabélés használata nem idéz elő kedvezőtlen változásokat a tenyésztési gyakorlatokat vagy a tenyésztett pisztráng érzékszervi jellemzőit illetően. Ennek megfelelően az alábbi mondat:

„A fiatal és a kifejlett egyedek tenyésztésére szolgáló medencéket teljes egészében cementből, illetve részben cementből, részben földből, vagy cement falakkal és földes padlóval, vagy üvegrost, illetve acél használatával kell megépíteni, és az oxigénpótlás hatékonyságának maximalizálása érdekében sorokban vagy párhuzamosan kell elhelyezni őket.”

a következőképpen módosul:

„A fiatal és a kifejlett egyedek tenyésztésére szolgáló medencéket teljes egészében cementből, illetve részben cementből, részben földből, vagy cement falakkal és földes padlóval, vagy üvegrost, acél vagy kerámia használatával kell megépíteni, és az oxigénpótlás maximalizálása érdekében sorokban vagy párhuzamosan kell elhelyezni őket.”

A tenyésztési területen a globális felmelegedés, valamint a hó- és esőmennyiség ebből eredő módosulása nyomán bekövetkezett jelentős változásokat követően a termékleírásban a haltenyésztéshez használt víz hőmérsékletére vonatkozóan megadott értékek már nem reprezentatívak azon tényleges fizikai környezet szempontjából, amelyben a trentinói pisztrángtenyésztő gazdaságoknak jelenleg működniük kell. Ezért 10 °C-ról 12 °C-ra kell emelni a téli hónapokban a medencékbe kerülő víz hőmérsékletére (a novembertől márciusig tartó időszak átlaghőmérsékletére) vonatkozó értéket. Ez indokolja az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában szereplő azon rendelkezést, miszerint a novembertől márciusig tartó hónapokban az átlaghőmérséklet nem haladhatja meg a 12 °C-ot.

Ez a módosítás tehát a termékleírás 6. cikkének kiigazítását vonja maga után, nevezetesen a víz hőmérsékletére való hivatkozásban a 10 °C-os érték helyébe 12 °C lép. A módosítás a Hivatalos Lap C sorozatának 255. számában 2015. augusztus 4-én közzétett egységes dokumentum 5. pontját is érinti.

Módosultak a napi vízcserék számára és a medencék ezzel összefüggő állománysűrűségére vonatkozó számadatok. Tekintettel a felhasznált víz kiváló állapotára, a cél az volt, hogy elkerülhetők legyenek a potenciális aszályok vagy vízhiányok – beleértve az ideigleneseket is – azáltal, hogy a szabályozás a vizet naponta tíznél több alkalommal cserélő és a 40 kg/m3-es megengedett állománysűrűséget elérő létesítményeket kötelezi arra, hogy az állománysűrűséget gyorsan 30 kg/m3-re csökkentsék, amint a vízcserék száma napi 10 alá csökken. Mivel az OFJ megkülönböztető jegyeit ez nem befolyásolja kedvezőtlenül, célszerűnek tűnt a táblázatot egy további sorral kiegészíteni, amely lehetőséget biztosít a vizet naponta több mint nyolc alkalommal cserélő létesítmények üzemeltetőinek arra, hogy az állománysűrűséget legfeljebb 35 kg/m3-re emeljék. Ez meg fogja könnyíteni a potenciális vízhiányok rövid távú kezelését. Ennek megfelelően az alábbi táblázat:

„A napi vízcserék száma	Maximális állománysűrűség (kg/m3)
2 –6	25
6 –10	30
10 felett	40 ”

a következőképpen módosul:

„A napi vízcserék száma	Maximális állománysűrűség (kg/m3)
2 –6	25
6 –8	30
8 –10	35
10 felett	40 ”.

Az engedélyezett alapanyagok felsorolása a következőket foglalta magában: gabonafélék, szemes termények, az ezekből készült termékek és melléktermékeik, beleértve a fehérjekoncentrátumokat is; olajos magvak, az ezekből készült termékek és melléktermékeik, beleértve a fehérjekoncentrátumokat és olajokat is; hüvelyes pillangós növények magvai, az ezekből készült termékek és melléktermékeik, beleértve a fehérjekoncentrátumokat is; gumós növények lisztje, az ezekből készült termékek és melléktermékeik, beleértve a fehérjekoncentrátumokat is; halakból és/vagy rákfélékből készült termékek és melléktermékek, beleértve az olajokat is; moszatliszt és ebből nyert alapanyagok; nem kérődző állatokból származó vérből készült termékek; továbbá a nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjéket tartalmazó összetett takarmányok. A megengedett alapanyagok e felsorolásának helyébe a következő alapanyagok használatát megtiltó rendelkezés lépett:

—	nyers kukoricaolaj;

—	kukoricaglutén;

—	mogyorópogácsa vagy -liszt;

—	mustármag és az annak feldolgozásából származó fehérjetermékek;

—	szezámmag és az annak feldolgozásából származó fehérjetermékek.

Ez a módosítás egyértelművé teszi bizonyos olyan alapanyagok használatának tilalmát, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a termék színét vagy ízét. A módosítás az egységes dokumentum 3.3. pontját is érinti. A termékleírásban és az egységes dokumentumban is szereplő alábbi szövegrészt:

„A »Trote del Trentino« OFJ húsa jellegzetes minőségének kiemeléséhez az alábbi alapanyagok használata engedélyezett:

1.	gabonafélék, szemes termények, az ezekből készült termékek és melléktermékeik, beleértve a fehérjekoncentrátumokat is

2.	olajos magvak, és az ezekből készült termékek és melléktermékeik, beleértve a fehérjekoncentrátumokat és olajokat is

3.	hüvelyes pillangós növények magvai, az ezekből készült termékek és melléktermékeik, beleértve a fehérjekoncentrátumokat is

4.	gumós növények lisztje, az ezekből készült termékek és melléktermékeik, beleértve a fehérjekoncentrátumokat is

5.	halakból és/vagy rákfélékből készült termékek és melléktermékek, beleértve az olajokat is

6.	moszatliszt és ebből nyert alapanyagok

7.	nem kérődző állatokból származó vérből készült termékek

Megengedett továbbá a nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjéket tartalmazó összetett takarmányok alkalmazása.”

az átdolgozás nyomán a következő szöveg váltotta fel:

„Ezenkívül tilos a következő alapanyagok használata:

—	nyers kukoricaolaj;

—	kukoricaglutén;

—	mogyorópogácsa vagy -liszt;

—	mustármag és az annak feldolgozásából származó fehérjetermékek;

—	szezámmag és az annak feldolgozásából származó fehérjetermékek.”

A takarmánymegvonási időszak meghatározása egyértelműbbé vált, és immár nem az etetés utolsó napjára utal, hanem a hizlalás céljára szánt takarmány adagolásának felfüggesztésére. Döntés született arról is, hogy a hizlalási takarmány megvonását követő időszakban engedélyezett életfenntartó takarmány adagolása az állatok számára, feltéve, hogy a vágáskor a béltraktus üres.

A módosítás célja az állatok etetésére vonatkozó szabályok pontosítása egyfelől annak érdekében, hogy érvényesüljenek az állatjóléti szempontok, másfelől annak biztosítására, hogy ne legyen megemésztetlen anyag a béltraktusban a vágás időpontjában. Ezért szükségesnek bizonyult annak pontosítása, hogy a takarmánymegvonási időszak a hizlalás céljából adagolt takarmányra vonatkozik. Megállapítást nyert, hogy bizonyos körülmények között a hizlalási takarmány adagolása strukturális okokból egy levágásra szánt halakat tartalmazó medence egésze tekintetében több napra felfüggesztésre került, ami azt jelentette, hogy az állatok egy része 15–20 napig is takarmány nélkül maradhatott. A takarmány ilyen jelentős mértékű megvonása nem tekinthető az állatjóléti szabályokkal teljes mértékben összhangban lévőnek, ráadásul az izomtömörség csökkenéséhez és ezáltal az OFJ-vel ellátott termék sajátosságainak elvesztéséhez vezethet, különösen a nyári időszakban. Ennek megfelelően a termékleírás kiegészült egy, a hizlalási célra szánt takarmány adagolásának felfüggesztésére vonatkozó konkrét hivatkozással és azzal az előírással, hogy az állatok számára szükség esetén életfenntartó takarmány adagolható, feltéve, hogy teljesül az a követelmény, miszerint vágáskor nem lehet megemésztetlen anyag a béltraktusban.

A termékleírás következő mondata:

„A kifejlett halak feldolgozás céljából történő elszállítása előtt be kell tartani a következő, a vízhőmérséklettől függő és az etetés utolsó napját követő naptól számított takarmánymegvonási időszakokat:”

a következőképpen módosul:

„A kifejlett halak feldolgozás céljából történő elszállítása előtt be kell tartani a hizlalási takarmány adagolásának felfüggesztésére vonatkozó, a vízhőmérséklettől függő és az etetés utolsó napját követő naptól számított következő időszakokat:”,

és a szöveg a következő bekezdéssel egészült ki:

„Az állatjólét magas szintjének fenntartása érdekében a hizlalási takarmány megvonását követő időszakban engedélyezett életfenntartó takarmány adagolása az állatok számára, feltéve, hogy a vágáskor a béltraktus üres.”

Az 5. cikk (4) bekezdése – Csomagolás

Az alábbi bekezdés:

„A feldolgozott termék fóliával borított polisztirol tálcákon és/vagy fóliával borított polisztirol dobozokban és/vagy vákuumtasakokban és/vagy módosított atmoszférájú csomagolásban (MAP) kerül forgalomba.”

a következőképpen módosul:

„A feldolgozott termék fóliával borított tálcákon, illetve fóliával borított és/vagy jéggel megtöltött polisztirol dobozokban, illetve fóliával borított és/vagy jéggel megtöltött műanyag dobozokban, illetve szabványos vákuumtasakokban vagy más vákuumcsomagolású tárolóedényekben, illetve módosított atmoszférájú csomagolásban (MAP) kerül forgalomba.”,

és a következő mondat:

„Az egészben és/vagy kizsigerelt formában forgalomba kerülő egyedek tömege legalább 200 g.”

kiegészítésre kerül az alábbiak szerint:

„Az egészben és/vagy kizsigerelt formában forgalomba kerülő egyedek vágás előtti tömege legalább 200 g.”

A nagykereskedők kérésének megfelelően törlésre került a szövegből a tálcák anyagára való utalás, így a termék a hatályos jogszabályokban meghatározott felhasználások céljára alkalmas bármely anyagból készült tálcákon kiszerelhető. Ezenkívül a szöveg magyarázó célú pontosításokkal is kiegészült a jég használata, az újrafelhasználható műanyag dobozok használatának a műanyagfogyasztás csökkentését szolgáló lehetősége, valamint a szabványos vákuumtasakoktól eltérő vákuumcsomagolás tekintetében. Végezetül tisztázásra került, hogy az egészben és/vagy kizsigerelve értékesített hal minimális tömege a vágás előtti tömegre vonatkozik.

Ez a módosítás az egységes dokumentum 3.5. pontját érinti.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Trote del Trentino”

EU-szám: PGI-IT-0965-AM02 – 2020.9.18.

OEM ( ) OFJ (X)

1. Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Trote del Trentino”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa [a XI. mellékletben szereplő felsorolás alapján]

1.7. osztály: Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Trote del Trentino” oltalom alatt álló földrajzi jelzés a 4. pontban körülírt előállítási területen tenyésztett, a szivárványos pisztráng – Oncorhynchus mykiss (Walbaum) – fajhoz tartozó lazacfélék egyedeinek jelölésére használható. A pisztrángnak a forgalomba bocsátáskor az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie: a hát zöldes színű, egy-egy rózsaszín csíkkal az oldalakon; a has fehéres, a testen, valamint a hát- és farokúszón elszórtan sötét foltokkal. A testindex (condition factor) a legfeljebb 500 g-os tömegű halak esetében nem haladja meg az 1,25, az 500 g-nál nagyobb tömegű halak esetében pedig az 1,35 értéket. A hús teljes zsírtartalma nem haladja meg a 6 %-ot. A hús fehér vagy lazacrózsaszínű; tömör, puha, sovány, kellemesen lágy halízű, enyhén édesvíz-illatú, iszapos mellékíztől mentes. Csekély mértékű mellékíz megengedett, a termék geozmintartalma 0,9 μg/kg-nál alacsonyabb, és az izomtömörség legnagyobb ereje nyomás hatására 4 N vagy annál magasabb érték.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A halak takarmányozása a hagyományokhoz híven, az állandósult szokások betartásával történik. Ezért a felhasznált takarmány nem tartalmazhat géntechnológiával módosított szervezetekből álló alapanyagokat.

Ezenkívül tilos a következő alapanyagok használata:

—	nyers kukoricaolaj;

—	kukoricaglutén;

—	mogyorópogácsa vagy -liszt;

—	mustármag és az annak feldolgozásából származó fehérjetermékek;

—	szezámmag és az annak feldolgozásából származó fehérjetermékek.

Az adagolt takarmány összetételének a termékleírás céljaival összhangban ki kell elégítenie az állatok szükségleteit a tenyésztési ciklus különböző szakaszaiban.

A hatályos jogszabályokban meghatározott, az állatok takarmányozásában való felhasználásra szánt adalékanyagok mindegyike megengedett. A hal húsára jellemző szín kialakulását elsősorban az asztaxantin nevű karotinoid pigment és/vagy természetes eredetű karotinoidok alkalmazásával lehet elősegíteni.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tenyésztés szakaszainak – beleértve a hallárvák, a fiatal egyedek és a kifejlett pisztrángok nevelését – és a vágásnak a 4. pontban körülírt földrajzi területen kell végbemenniük.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A feldolgozott termék fóliával borított tálcákon, illetve fóliával borított és/vagy jéggel megtöltött polisztirol dobozokban, illetve fóliával borított és/vagy jéggel megtöltött műanyag dobozokban, illetve szabványos vákuumtasakokban vagy más vákuumcsomagolású tárolóedényekben, illetve módosított atmoszférájú csomagolásban (MAP) kerül forgalomba.

A pisztrángok friss termékként, a terméktípustól függően egészben, kizsigerelve, filézve és/vagy szeletelve kerülnek forgalomba. Az egészben és/vagy kizsigerelt formában forgalomba kerülő egyedek vágás előtti tömege legalább 200 g. A filézett és/vagy szeletelt formában forgalmazott termék tömege legalább 90 g.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Minden egyes csomagolási egységen/tárolóedényen világos, eltávolíthatatlan és minden más felirattól jól megkülönböztethető betűkkel fel kell tüntetni az „Indicazione Geografica Protetta” [Oltalom alatt álló földrajzi jelzés] szöveget vagy az „IGP” [OFJ] rövidítést.

Utóbbit le kell fordítani annak az országnak a nyelvére, ahol a termék forgalomba kerül. Tilos bárminemű, nem kifejezetten előírt minősítés használata.

Minden egyes csomagolási egység/tárolóedény címkéjén vagy magán a csomagolóanyagon jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi logót. A logó a szürke különböző árnyalataival is feltüntethető.

Ezenkívül az európai uniós OFJ-szimbólumnak is szerepelnie kell a címkén vagy az egyes csomagolási egységeken. A termék címkéjén, illetve valamely más, megfelelő jelölésen fel kell tüntetni a termelő és/vagy a gyártási tétel azonosító számát vagy hivatkozási kódját.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Trote del Trentino” OFJ előállítási területe Trento Önálló Tartomány egész közigazgatási területére, valamint Brescia tartomány Bagolino településére terjed ki. A körülírt terület magában foglalja a Trento régiójában (azaz Trentinóban) található fontosabb folyókat, valamint ezek oldalágait és mellékvölgyeit.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A terület több jegesedési és olvadási eróziós ciklus hordalékának egymásra rakódása nyomán alakult ki. Morfológiai szempontból lényegében hegyvidék, a geológiai szubsztrátumba többé-kevésbé mélyen bevájt völgyekkel, amelyek egyben a terület vízgyűjtő medencéi is. A „Trote del Trentino” előállítási területe az alpesi területekre jellemző éghajlattal rendelkezik, ezért gyakori a csapadék, a téli hónapokban nem ritka a hó, és nyáron is hűvös az időjárás. Az itt található állandó hómezőkről és gleccserekből származik a pisztráng tenyésztése során használt összes víz. A meghatározott földrajzi terület más területen nem reprodukálható éghajlati és hidrogeológiai adottságai biztosítják tehát a „Trote del Trentino” azon sajátos jellemzőit, amelyek kiemelik azt a hasonló termékek sorából. A trentinói források vize kémiai összetételét tekintve az európai átlaghoz képest kevesebb nyomelemet (magnéziumot, nátriumot, káliumot) tartalmaz, ennélfogva az itteni vizek kiválóan alkalmasak pisztrángtenyésztésre. A trentinói pisztrángtenyésztő telepeket tápláló vízfolyások kiváló biológiai minőségűek, kiterjesztett biotikus mutatójuk értéke 8 fölött van, ami I. vagy II. minőségi osztálynak felel meg.

A „Trote del Trentino” OFJ elismerésére irányuló kérelmet az a tény indokolja, hogy a szóban forgó termék a rendkívül alacsony testindex, illetőleg a csekély zsírtartalom révén kiemelkedik a termékkategória termékei közül. Ezenkívül a szóban forgó halak húsa tömör, puha és sovány; további jellemzői a lágy halíz, valamint az enyhe édesvíz-illat, ugyanakkor mentes a tenyésztett pisztráng esetében gyakran érezhető iszapos mellékíztől.

A „Trote del Trentino” különleges minőségét főként a tenyésztéshez használt, a terület állandó hómezőiről és gleccsereiből nagy mennyiségben ideérkező víz jellemzőinek köszönheti; e víz oxigénháztartása kiváló, kémiai, fizikai, biológiai összetétele jó, hőmérséklete alacsony, november és március között általában 12 °C alatt marad.

A hideg, kevés táplálékot tartalmazó vízben az állomány növekedése lassú, ami egyfelől a hozam csökkenését vonja maga után, másfelől viszont javítja a halak húsának minőségi jellemzőit, például alacsony testindexet és zsírtartalmat biztosít. A trentinói pisztrángtenyészetek többségében – a bőven rendelkezésre álló vízkészletet és a terület lejtős voltát kiaknázva – az egyes halnevelő medencéket szinteltolással alakították ki, ami lehetővé teszi a víz oxigéntartalmának természetes úton történő pótlását. A jó vízminőség gátolja az algák és a nemkívánatos mikroorganizmusok elterjedését; ezek metabolitjai felelősek a túlzott mennyiségű geozmin okozta kellemetlen ízek, többek között az iszapos mellékíz kialakulásáért.

A területnek a haltenyészetek irányításában megnyilvánuló emberi gondoskodással kiegészülő éghajlati sajátosságaiból kifolyólag a „Trote del Trentino” szorosan kötődik az előállítás földrajzi területéhez.

A „Trote Del Trentino” tenyésztése igen nagy múltra tekint vissza, és az idők során megszilárdult, régóta ápolt hagyományokban gyökerezik. A halnevelő medencékben történő tenyésztést a XIX. században kezdték meg, amikor 1879-ben, a haltenyésztés gyakorlatának elterjesztése és a nyilvános vízkészlet pisztránglárvákkal történő újratelepítése céljából Torboléban mesterséges haltelep épült. Ezt követően 1891-ben Predazzóban, 1902-ben Giustinóban és 1926-ban Tionéban létrehozták az első magán haltelepeket, amelyek száma a második világháborút követően ütemesen nőtt. Az évek során e haltelepek mindegyike külön tenyészállományt tartott fenn, amelyet időről időre más halgazdaságokból származó vagy vadon élő állatok új törzseinek egyedeivel frissítettek fel, és ily módon biztosították a tenyésztett termék sajátos jellemzőinek a későbbi generációk számára történő továbbadását.

A hagyomány elterjedésével, 1975-ben megalakult az Associazione dei Troticoltori Trentini [azaz a Trentinói Pisztrángtenyésztők Társasága], amely a pisztrángtenyésztésnek az előállítási területen való fellendítésében oly mértékű szerepet vállalt, hogy a „Trote del Trentino” elnevezés használata mára mind a beszélt nyelvben, mind pedig a kereskedelemben elterjedt, ami különböző számlák, címkék és reklámanyagok tartalmából egyértelműen kiderül.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege megtekinthető az alábbi honlapon:

http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335”

vagy

közvetlenül a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő felső részén jobbra) a „Qualità” („Minőség”) menüpont alatt a (képernyő bal oldalán található) „Prodotti DOP, IGP e STG” („OEM, OFJ és HKT termékek”) menüpontra, végül a „Disciplinari di produzione all’esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) pontra kattintva.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 446

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	64. évfolyam 2021. november 3.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2021/C 446/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10454 – OMERS / GOLDMAN SACHS / AMEDES) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2021/C 446/03	Értesítés a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2020/1999 tanácsi határozatban és (EU) 2020/1998 tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére	11
	Európai Bizottság
2021/C 446/04	Euroátváltási árfolyamok — 2021. október 29.	12
2021/C 446/05	Euroátváltási árfolyamok — 2021. november 2.	13
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2021/C 446/06	Hozzáadottérték-adó (HÉA) – Adómentes befektetési arany – A 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 344. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában (a befektetési aranyra vonatkozó különös szabályozás) megállapított kritériumokat teljesítő aranyérmék jegyzéke – Érvényes a 2022. évre	14

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1645
JPY	Japán yen	132,62
DKK	Dán korona	7,4389
GBP	Angol font	0,84490
SEK	Svéd korona	9,9368
CHF	Svájci frank	1,0611
ISK	Izlandi korona	149,80
NOK	Norvég korona	9,7495
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,697
HUF	Magyar forint	360,00
PLN	Lengyel zloty	4,6215
RON	Román lej	4,9493
TRY	Török líra	11,1393
AUD	Ausztrál dollár	1,5455
CAD	Kanadai dollár	1,4383
HKD	Hongkongi dollár	9,0563
NZD	Új-zélandi dollár	1,6255
SGD	Szingapúri dollár	1,5676
KRW	Dél-Koreai won	1 362,92
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,7447
CNY	Kínai renminbi	7,4488
HRK	Horvát kuna	7,5270
IDR	Indonéz rúpia	16 556,28
MYR	Maláj ringgit	4,8222
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,654
RUB	Orosz rubel	82,3284
THB	Thaiföldi baht	38,720
BRL	Brazil real	6,5698
MXN	Mexikói peso	23,8048
INR	Indiai rúpia	87,1830

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1603
JPY	Japán yen	132,03
DKK	Dán korona	7,4399
GBP	Angol font	0,84955
SEK	Svéd korona	9,8973
CHF	Svájci frank	1,0594
ISK	Izlandi korona	150,80
NOK	Norvég korona	9,7920
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,572
HUF	Magyar forint	359,35
PLN	Lengyel zloty	4,6078
RON	Román lej	4,9500
TRY	Török líra	11,0656
AUD	Ausztrál dollár	1,5544
CAD	Kanadai dollár	1,4389
HKD	Hongkongi dollár	9,0297
NZD	Új-zélandi dollár	1,6260
SGD	Szingapúri dollár	1,5637
KRW	Dél-Koreai won	1 363,97
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,9158
CNY	Kínai renminbi	7,4239
HRK	Horvát kuna	7,5307
IDR	Indonéz rúpia	16 570,39
MYR	Maláj ringgit	4,8135
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,560
RUB	Orosz rubel	83,2159
THB	Thaiföldi baht	38,568
BRL	Brazil real	6,5907
MXN	Mexikói peso	24,0730
INR	Indiai rúpia	86,6040

	III Előkészítő jogi aktusok
	EURÓPAI KÖZPONTI BANK
2021/C 446/02	Az Európai Központi Bank Véleménye (2021. szeptember 7.) a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló irányelv iránti javaslatról (CON/2021/27)	2

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2021/C 446/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10456 – Sky/ViacomCBS/JV) ( 1 )	33
2021/C 446/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10474 – NESTE / RAVAGO / JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	35
2021/C 446/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10520 – CUMMINS / CHINA PETROCHEMICAL CORPORATION / JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	36
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2021/C 446/10	Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	38
2021/C 446/11	Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	43


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.