2021.10.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 415/22

P9_TA(2020)0305

Fenntartható Európa beruházási terv – a zöld megállapodás finanszírozásának módja

Az Európai Parlament 2020. november 13-i állásfoglalása a Fenntartható Európa beruházási tervről – a zöld megállapodás finanszírozásának módjáról (2020/2058(INI))

(2021/C 415/04)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel „A Fenntartható Európa beruházási terv, az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv” című, 2020. január 14-i bizottsági közleményre (COM(2020)0021),

—	tekintettel a Bizottságnak az európai zöld megállapodásról szóló 2019. december 11-i közleményére (COM(2019)0640), valamint a Parlament arra vonatkozó, 2020. január 15-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0322) és a 2020. május 28-i módosított bizottsági javaslatra (COM(2020)0443), valamint az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozatra irányuló, 2020. május 28-i módosított bizottsági javaslatra (COM(2020)0445),

—	tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – a Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című, 2018. november 14-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a saját források: ideje megfelelni a polgárok eljárásainak” című, 2019. október 10-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel az új többéves pénzügyi keretről, a saját forrásokról és a helyreállítási tervről szóló, 2020. május 15-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport 2016. decemberi végső jelentésére és ajánlásaira,

—	tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló, 2020. szeptember 16-i jogalkotási állásfoglalására (5),

—	tekintettel az „Európa pillanata: helyreállítás és építés az új nemzedék számára” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0456), és az azt kísérő jogalkotási javaslatra,

—

tekintettel a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szóló, 2018. március 14-i (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. október 6-i (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozatra,

—	tekintettel a „Méltányos adózás a digitalizált és globalizált gazdaságban: BEPS 2.0” című, 2019. december 18-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoport 2018. január 31-i zárójelentésére,

—	tekintettel „A fenntartható növekedés finanszírozása” című, 2018. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2018)0097),

—	tekintettel a fenntartható finanszírozásról szóló, 2018. május 29-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről szóló, 2020. július 23-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és a tanács rendeletre és a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló. 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

—	tekintettel a Bizottság negyedéves európai gazdasági előrejelzéseire,

—	tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményére, annak Kiotói Jegyzőkönyvére, valamint a Párizsi Megállapodásra,

—	tekintettel az ENSZ által támogatott felelős befektetési elvekre, felelős banki elvekre és fenntartható biztosítási elvekre,

—

tekintettel a szociális jogok európai pillérére, az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényére, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveire, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatára és a nyolc alapvető ILO-egyezményre,

—	tekintettel az Európai Központi Bank alapító okiratára,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ),

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 58. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményeire,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0198/2020),

A.	mivel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén szükséges beruházásokat még nem mérték fel, és azok még nem épültek be a többéves pénzügyi keret éghajlatpolitikai számaiba;

B.	mivel a klímasemlegességhez 2050-ig elvezető út növelni fogja az Unió versenyképességét, és a fenntartható, jó minőségű munkahelyek többletéhez fog vezetni;

mivel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2019. évi, az 1,5 oC-os globális felmelegedésről szóló különjelentése világossá teszi, hogy az eddig elfogadott szakpolitikák nem elégségesek annak elkerüléséhez, hogy a globális felmelegedés meghaladja a 1,5 oC-t, sem a biológiai sokféleség csökkenésének és a biogeokémiai folyamatok zavarának megelőzéséhez;

D.	mivel az uniós klímarendelet kőbe fogja vésni az EU elkötelezettségét a klímasemlegesség 2050-ig való megvalósítása mellett, és az e célkitűzés megvalósításához szükséges, nagyratörő köztes lépéseket is tartalmazni fog

mivel a Bizottság becslése szerint a jelenlegi 2030-as éghajlatpolitikai célkitűzések eléréséhez uniós szinten évi 240 milliárd EUR (10) beruházásra, továbbá a környezeti célkitűzésekre évi 130 milliárd EUR összegre, a szociális infrastruktúrára évi 192 milliárd EUR-ra, Európa tágabb közlekedési infrastruktúrájára pedig évi 100 milliárd EUR-ra van szükség; mivel ez évente összesen legalább 662 milliárd EUR beruházási szükségletet jelent; mivel ezek az adatok az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának 40 %-os csökkentésére irányuló 2030-as éghajlat-politikai célkitűzésen alapulnak; mivel a Parlament a nagyratörőbb, 55 %-os csökkentési célban állapodott meg, a beruházási hiány így még nagyobb; mivel a beruházási hiány megszüntetéséhez elengedhetetlen valamennyi rendelkezésre álló forrás mozgósítása;

F.	mivel a Párizsi Megállapodás 2. cikkének (1) bekezdése célként határozza meg, hogy „a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel”;

mivel az európai zöld megállapodás új növekedési stratégiaként az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő, továbbá hozzájárul az EU stratégiai autonómiájához;

mivel a Covid19-világjárvány rávilágít a társadalmi és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra irányuló beruházások fontosságára, különösen az olyan beruházások fontosságára, amelyek előmozdítják az élvonalbeli K+F-et, a versenyképes ipart, az egységes piac elmélyítését és megerősítését, az erős kkv-ket, az egészségügyet, az erős jóléti rendszert és a társadalmi jóllétet;

I.	mivel az európai gazdaságok támogatásához szükséges kiadások felvetik a kérdést, hogy a felmerülő adósságokat hogyan fogják visszafizetni; mivel fontos megelőzni az egyenlőtlenségek növekedését, ahogy az az előző válságot követően történt;

J.	mivel az Európai Unió hosszú távú stratégiai autonómiájának kialakításában és az EU rezilienciájának növelésében központi szerep jut a fenntartható gazdasági rendszer megteremtésének;

K.	mivel a kereskedelempolitika hatással van az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátására;

mivel a közlekedésből származó ÜHG-kibocsátás az EU globális kibocsátásának 27 %-át teszi ki, és ez az egyetlen olyan kibocsátás, amely még mindig növekszik; mivel a közlekedésnek technológiailag semleges módon hozzá kell járulnia az uniós kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez, amelyek 2050-ig a klímasemlegességet tűzik ki célul, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a közlekedés megfizethető és versenyképes maradjon; mivel a közlekedési ágazat kibocsátásának csökkentése az infrastruktúra és a járműflotta tekintetében egyaránt felgyorsítható a más ágazatokkal, például a digitális, illetve az energetikai ágazattal fennálló szinergikus hatások fejlesztése és megerősítése révén;

M.	mivel a légi közlekedési és a tengeri közlekedési ágazat számára nyújtott adómentességek szintén torzíthatják az ipari ágazatok közötti versenyt, és nem hatékony és szennyező közlekedési módokat mozdíthatnak elő;

mivel az EKB alapokmányának 2. cikke úgy rendelkezik, hogy amennyiben az árstabilitás célkitűzése megvalósul, és az nem kérdőjeleződik meg, az EKB monetáris politikájának az EU célkitűzéseinek előmozdítására kell irányulnia, amelyeket az EUSZ 3. cikke állapít meg, amely az Unió célkitűzéseként kifejezetten megemlíti a „környezet minőségének javítását”;

O.	mivel a monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálata keretében az EKB értékelni fogja, hogy – megbízatásán belül eljárva – figyelembe veheti-e a fenntarthatósági megfontolásokat és különösen a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó kockázatokat, és ha igen, milyen módon;

mivel az általános mentesítési záradék aktiválásának célja, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy olyan költségvetési politikát folytassanak, amely megkönnyíti a válság megfelelő kezeléséhez szükséges valamennyi intézkedés végrehajtását, miközben a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályokon alapuló keretén belül maradnak; mivel az általános mentesítési záradék kimondja, hogy alkalmazása nem veszélyeztetheti az államháztartás fenntarthatóságát;

üdvözli a fenntartható Európára vonatkozó beruházási tervet, amely központi szerepet játszik a zöld megállapodás sikerének biztosításában, valamint a fenntarthatóbb, versenyképesebb, körforgásos és reziliens gazdaságra való átállásban, összhangban az Unió környezetvédelmi kötelezettségvállalásaival, többek között a Párizsi Megállapodás szerinti éghajlat-politikai kötelezettségvállalásokkal és az uniós éghajlat-politikai jogszabályokkal; hangsúlyozza, hogy a tervnek a Covid19-világjárványt követően egy ellenállóbb gazdaság és társadalom kiépítésére irányuló összehangolt és inkluzív uniós válasz középpontjában kell állnia, és elő kell mozdítania a területi, társadalmi és gazdasági kohéziót; rámutat, hogy a fenntarthatóságnak összhangban kell lennie a pénzügyi stabilitásra vonatkozó megfontolásokkal;

üdvözli a Bizottság európai gazdaságélénkítési tervét, amelynek középpontjában az európai zöld megállapodás és a digitalizálási stratégia áll; támogatja azt az alapelvet, amely szerint az állami beruházásoknak tiszteletben kell tartaniuk a „ne okozz jelentős kárt” elvet, és hangsúlyozza, hogy ez az elv szociális és környezetvédelmi célkitűzésekre egyaránt vonatkozik; hangsúlyozza, hogy a nemzeti gazdaságélénkítési és rezilienciajavítási terveknek az EU-t a klímasemlegesség felé kell terelniük 2050-ig, amint azt az uniós éghajlat-politikai jogszabályok is rögzítik, beleértve a 2030-as köztes célokat is, ezáltal biztosítva a tagállamok átmenetét a körforgásos és klímasemleges gazdaság felé, amely a tudományon és az időhöz kötött éghajlat-politikai célokon alapul;

emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott beruházásoknak tiszteletben kell tartaniuk a „ne árts” elvet; hangsúlyozza, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházásoknak összhangban kell lenniük az uniós taxonómiával, és hogy a nemzeti helyreállítási terveket össze kell hangolni a nemzeti energia- és klímatervekkel;

az EU nagy felelősségének tartja a klímasemlegességre való méltányos átállás megvalósítását; ezen átalakulás sikerre vitele érdekében megfelelő intézkedések és szakpolitikák végrehajtását kéri a köz- és a magánszféra, a régiók és a tagállamok bevonásával; kéri, hogy egy következetes ipari stratégia révén kezeljék prioritásként a beruházásokat a fenntartható átmenet, a digitális menetrend és az európai szuverenitás támogatása érdekében a stratégiai ágazatokban; úgy véli, hogy az állami és a magánszféra digitalizálása hozzá fog járulni a klímasemlegesség eléréséhez;

hangsúlyozza, hogy a klímasemlegesség és a körforgásos gazdaság 2050-ig történő megvalósítására irányuló uniós cél sikere többek között a megfelelő finanszírozástól és a fenntarthatóságnak az állami és magánfinanszírozásba való koherens beépítésétől függ; hangsúlyozza, hogy az állami finanszírozás önmagában nem lesz elegendő a fent említett célok eléréséhez és az átmenethez való hozzájáruláshoz; hangsúlyozza, hogy további jelentős mennyiségű fenntartható köz- és magánberuházásokra lesz szükség; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a SEIP kidolgozása során ösztönözze az állami és magánberuházásokat; hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló források még ambiciózus finanszírozás mellett sem lesznek korlátlanok; alapvetőnek tartja, hogy a Fenntartható Európa beruházási terv tényleges hozzáadott értéket nyújtó pótlólagos beruházást biztosítson és tegyen lehetővé, és ne szorítsa ki a piaci finanszírozást; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre stabil jelentéstételi és nyomonkövetési keretet, biztosítva ezzel, hogy a kiadások tényleges hatást érjenek el; kitart amellett, hogy a zöld megállapodás végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú lesz a kiadások és a bevételek közötti kapcsolat, különösen az új saját források létrehozása révén;

megállapítja, hogy a zöld gazdaságra való átállás az uniós gazdaság valamennyi ágazatára kihatással lesz, és kitart amellett, hogy a klímasemlegesség felé vezető pályának növelnie kell az európai gazdaság versenyképességét, és a fenntartható, jó minőségű munkahelyek nettó többletét kell eredményeznie az Unióban; hangsúlyozza, hogy a zöld átállásnak inkluzívnak kell lennie, és összhangban kell lennie a gazdaságosság, valamint a társadalmi és környezeti fenntarthatóság elvével; úgy véli, hogy a Fenntartható Európa beruházási tervből senki nem maradhat ki, és annak szükség esetén a tagállamok és a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésére kell összpontosítania a klímasemlegességi célkitűzések megvalósítását illetően; emlékeztet arra, hogy a fenntartható energetikai átalakulás folyamata során rendkívül fontos a munkahelyek megőrzése és teremtése, valamint a további képzés és átképzés;

hangsúlyozza továbbá, hogy ahhoz, hogy az európai zöld megállapodás sikeres legyen, a fenntartható termékek és szolgáltatások európai gyártóinak látniuk kell annak előnyeit;

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a SEIP megfelelő finanszírozásban részesüljön annak biztosítása érdekében, hogy a jövőbeli programok – mint például a felújításra vonatkozó stratégia – megfelelő hatást gyakoroljanak az EU minden épületére, valamennyi uniós polgár számára elfogadhatóvá váljanak, és hasznosak legyenek;

megkérdőjelezi, hogy a jelenlegi SEIP lehetővé teszi-e 1 billió EUR mobilizálását 2030-ig, tekintettel a Covid19-világjárványt követő kedvezőtlen gazdasági kilátásokra; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a teljes átláthatóságot az olyan finanszírozási kérdésekben, mint az optimista tőkeáttételi hatás, bizonyos beruházások potenciális kétszeres beszámítása vagy a bizonyos összegek extrapolációjával kapcsolatos egyértelműség hiánya; megkérdőjelezi továbbá, hogy a Bizottság által javasolt és az Európai Tanács következtetéseiben elfogadott új többéves pénzügyi keret hogyan tenné lehetővé a SEIP célkitűzéseinek elérését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós programok előreütemezésével zöld beruházási hiány merülhet fel a következő többéves pénzügyi keret időszakának végén; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszenek elő olyan terveket, amelyek kifejtik, hogyan fogják áthidalni a jelentős beruházási hiányt mind a magán-, mind a közberuházások révén, beleértve a jelenlegi válságból eredő új gazdasági kilátások értékelését, valamint a 2030-ra kitűzött éghajlat-, energia- és környezetvédelmi célok ambiciózusabbá tételét; hangsúlyozza, hogy a Fenntartható Európa beruházási terv egy hosszú távú uniós cél, amelyet nem áshatnak alá alacsonyabb összegű jövőbeli többéves pénzügyi keretek, amelyek a pénz jelentős részét a hosszú távú hitelek törlesztésére irányoznák elő;

10.

megjegyzi, hogy a Bizottság 2020. január 14-i SEIP-közleményében a jelenlegi 2030-as éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez szükséges uniós szintű beruházási szükségleteket legalább évi 662 milliárd euróra becsülte; felhívja a Bizottságot, hogy ezeket az új számadatokat vegye figyelembe a SEIP felülvizsgált felépítésében;

11.

felhívja a Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra, hogy a többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz valamennyi forrása milyen mértékben kitett az uniós taxonómia különböző célkitűzéseinek és kategóriáinak;

12.

reméli, hogy a SEIP-ből származó finanszírozás uniós, nemzeti és regionális szinten azokra a politikákra és programokra irányul, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és más környezetvédelmi célkitűzésekhez, beleértve az uniós vállalatok, különösen a kkv-k átállását a versenyképesebb Unióra és a munkahelyteremtésre, miközben igazodnak a különböző nemzeti, regionális és helyi igényekhez; várakozással tekint az elé, hogy a Bizottság a következő többéves pénzügyi keret kezdete előtt közzétegye az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és az egyéb fenntarthatósági kiadások nyomon követésére szolgáló keretet, adott esetben a taxonómiáról szóló rendeletben meghatározott kritériumok felhasználásával; kéri, hogy ez a keret – a „Ne okozz jelentős kárt”-elvnek és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásoknak megfelelően – tartalmazzon többek között egy nyomonkövetési módszertant és megfelelő korrekciós intézkedéseket, valamint egy fenntarthatósági és nyomonkövetési mechanizmust a káros hatások azonosítására;

13.

hangsúlyozza, hogy a SEIP sikere a köz- és magánfinanszírozás megfelelőségétől, valamint az uniós politikák koherenciájától függ; hangsúlyozza ezért, hogy harmonizált fenntarthatósági mutatókra és a hatás mérésére szolgáló módszertanra van szükség; kitart amellett, hogy a SEIP fényében hatásvizsgálatokat kell kezdeményezni más jogszabályokkal kapcsolatban, függetlenül attól, hogy azok még jogalkotási szakaszban vannak-e, vagy már elfogadásra kerültek, annak értékelése érdekében, hogy a meglévő uniós jogszabályok összeegyeztethetők-e az uniós környezetvédelmi célokkal;

14.

hangsúlyozza, hogy a SEIP egyik célkitűzésének annak kell lennie, hogy a nem fenntartható gazdasági tevékenységekről a fenntartható gazdasági tevékenységekre térjünk át;

15.

úgy véli, hogy a köz- és magánfinanszírozásnak tiszteletben kell tartania a taxonómiai rendeletet és a „Ne okozz jelentős kárt” elvét annak biztosítása érdekében, hogy az uniós politikák és finanszírozások – beleértve az uniós költségvetést, az új generációs EU-n (NGEU) keresztül finanszírozott programokat, az európai szemesztert és az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott finanszírozást – ne járuljanak hozzá olyan célkitűzésekhez, projektekhez és tevékenységekhez, amelyek jelentős mértékben károsítják a szociális vagy környezetvédelmi célkitűzéseket, rontják a gazdasági versenyképességet vagy munkahelyeket szüntetnek meg; hangsúlyozza, hogy az állami költségvetések és az állami bankok egyedül nem lesznek képesek áthidalni a beruházási hiányt; emlékeztet arra, hogy minden évben tíz nagy európai bank még mindig több mint 100 milliárd eurót fektet be fosszilis tüzelőanyagokba; emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak a taxonómiai rendelet alapján 2020 végéig felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, amely tartalmazza azon tevékenységek technikai szűrési kritériumait, amelyek jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz;

16.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a következő többéves pénzügyi keret ne támogasson olyan tevékenységeket, illetve ne fektessen be olyan tevékenységekbe, amelyek életciklusukat tekintve a klíma- és környezetvédelmi célkitűzésekkel összeegyeztethetetlen eszközöktől való függőséget eredményeznének;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos kiadások nyomon követésére szolgáló uniós taxonómia valamennyi uniós közfinanszírozásra – többek között az új többéves pénzügyi keretre, az InvestEU-ra, az Európai Helyreállítási Eszközre, a Fizetőképesség-támogatási Eszközre, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és az Európai Beruházási Bank (EBB) forrásaira – való kiterjesztésének lehetőségeit;

18.

felszólít a „Ne okozz jelentős kárt” elv beépítésére a vonatkozó uniós finanszírozási rendeletekbe, például az éghajlati, környezeti és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatok révén; emlékeztet arra, hogy semmilyen szigorú beruházási szabályt nem szabad bevezetni a helyi és regionális önkormányzatokkal, az ágazatokkal és a kkv-kkal való előzetes konzultáció nélkül;

19.

felhívja a Bizottságot, hogy az (EU) 2020/852 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban és az Európai Központi Bank, valamint a központi bankok és szabályozók hálózatának a pénzügyi rendszer ökologizálására vonatkozó ajánlásának megfelelően értékelje és azonosítsa a környezeti fenntarthatóságot jelentősen veszélyeztető tevékenységeket;

20.

felszólít a szennyező és kártékony gazdasági tevékenységekbe történő állami és magánberuházások fokozatos és realisztikus megszüntetésére azokban az esetekben, amikor vannak gazdaságilag megvalósítható alternatívák, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy megválaszthassák energiaszerkezetüket, a megújuló energián alapuló energiarendszer és a Párizsi Megállapodással összeegyeztethető energiahálózat megvalósítására vonatkozó célkitűzést szem előtt tartva; hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell találni ezeket az alternatívákat a technológiai innovációba és az energiahatékonyságba történő jelentős beruházások révén; kitart amellett, hogy a SEIP által finanszírozott tevékenységek nem járulhatnak hozzá további társadalmi egyenlőtlenségekhez és a Kelet és a Nyugat közötti gazdasági és társadalmi megosztottság mélyüléséhez az EU-ban; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy 2014 és 2016 között 11 ország és az Európai Unió évente 112 milliárd eurót költött fosszilis tüzelőanyagok támogatására; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a környezetre káros valamennyi támogatás fokozatos megszüntetésére annak érdekében, hogy javítsák az EU következetességét és hitelességét a biológiai sokféleség és a természetes ökoszisztémák megőrzése terén, valamint hogy ösztönözzék a tiszta energiarendszerekre és az éghajlatsemleges és körforgásos gazdaságra való átállást;

21.

úgy véli, hogy a klímasemlegességre való áttérésnek meg kell őriznie az egyenlő versenyfeltételeket az uniós vállalkozások és versenyképességük számára, különösen a harmadik országok által támasztott tisztességtelen verseny esetén; úgy véli, hogy céljainak elérése érdekében a SEIP-nek hozzá kell járulnia a fenntartható európai termeléshez, és a kereskedelempolitika révén csökkentenie kell a globális kibocsátásokat; kéri, hogy a kereskedelmi megállapodások ne garantálják a befektetők védelmét a környezetvédelmi, szociális vagy egészségügyi normák rovására; hangsúlyozza, hogy az EU által harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásoknak kikényszeríthető éghajlati és egyéb környezetvédelmi normákat kell tartalmazniuk, többek között annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az európai vállalatok számára; kéri annak biztosítását, hogy a harmadik országok támogathatók legyenek olyan határokon átnyúló projektekben, amelyek hozzájárulnak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez;

22.

hangsúlyozza, hogy az EU fő oktatási, önkéntességi és kulturális programjai, az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület és a Kreatív Európa alapvető fontosságú eszközök a klímaválság kezelésében, és kulcsszerepet játszanak a zöld gazdaságra való átálláshoz szükséges készségek oktatásának előmozdításában, a környezetvédelmi és klímaváltozással kapcsolatos kérdések tudatosításában, különösen a környezet védelmét szolgáló önkéntes tevékenységekben részt vevő fiatalok körében, valamint kreatív, inkluzív és hozzáférhető megoldások kidolgozásában a környezetvédelmi kihívások kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy ezek a programok hozzájárulnak az EU fenntartható fejlesztési céljainak eléréséhez; hangsúlyozza e tekintetben az Erasmus+ keretében támogatott mezőgazdasági szakmai gyakorlatok jelentőségét;

Az EU költségvetése: a pénzügyi források kijelölése, mozgósítása és felhasználása

23.

hangsúlyozza az uniós költségvetés központi szerepét a SEIP megvalósításában; ismételten hangsúlyozza régóta képviselt álláspontját, miszerint az új kezdeményezéseket mindig fenntarthatósági vizsgálat alá kell vonni, és új előirányzatokból, nem pedig más politikák rovására kell finanszírozni; kiemeli a hosszú múltra visszatekintő uniós politikák – például a kohéziós vagy a mezőgazdasági politika – és más kulcsfontosságú szakpolitikai területek, például a kutatás, az innováció vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése fontosságát; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljesítsék politikai kötelezettségvállalásaikat, és vértezzék fel az EU-t olyan időtálló többéves pénzügyi kerettel, amely képes megfelelni a polgárok elvárásainak;

24.

hangsúlyozza a fenntartható magánbefektetések fontosságát és szerepüket a SEIP célkitűzéseinek elérésében, és úgy véli, hogy elő kell segíteni a magánfinanszírozást; azt is hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a technikai támogatást helyi és nemzeti szintű inkubátorházak és projektkeltetők formájában, amelyek elősegítik a finanszírozók és a projektgazdák találkozását;

25.

üdvözli, hogy az Európai Tanács elfogadta az Európai Unió gazdaságélénkítési eszközét mint a beruházásokat és a reformokat támogató szükséghelyzeti eszközt; sajnálja azonban azt a javaslatot, hogy jelentősen csökkentsék több uniós program kiegészítő forrásait, vagy egyes programok esetében teljes egészében töröljék azokat; úgy véli, hogy a szénfüggő régiók átállását támogató programok javasolt csökkentése ellentétes az EU zöld megállapodásra vonatkozó menetrendjével, és végső soron hatással lesz a SEIP finanszírozására is;

26.

hangsúlyozza, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében az EU éghajlatpolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulását az éghajlatváltozással és biodiverzitással kapcsolatos kiadások az uniós költségvetésben való nagyfokú megemelésével kell alátámasztani; ezért a lehető leghamarabb el kívánja érni azt a jogilag kötelező célt, hogy a kiadások 30 %-át az éghajlati szempontok érvényesítésére, 10 %-át pedig a biológiai sokféleségre fordítsák; hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra vonatkozó célnak a többéves pénzügyi keret egészére kell vonatkoznia; hangsúlyozza, hogy a 37 %-os éghajlat-politikai célkitűzést az új generációs EU kiadásaira is alkalmazni kell; sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre racionális és átlátható rendszert az éghajlattal kapcsolatos kiadások az uniós költségvetésben történő nyomon követésére és ellenőrzésére; hangsúlyozza az új saját források alapvető szerepét abban, hogy az uniós költségvetés a jövőben magasabb szintű finanszírozást tudjon elérni az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén;

27.

üdvözli a méltányos átállási mechanizmusnak az új generációs EU-ból származó további forrásokkal való kiegészítésére irányuló javaslatot, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki a Tanács e kiegészítések csökkentésére irányuló javaslata miatt, és hangsúlyozza, hogy további támogatásra lesz szükség annak biztosításához, hogy az átmenet által közvetlenül vagy közvetve érintett munkavállalók megfelelő támogatásban részesüljenek; megismétli, hogy a méltányos átállási mechanizmus forrásai kiegészíthetik a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló forrásokat, és rámutat, hogy az új javaslat nem érintheti hátrányosan a kohéziós politikát a tagállamok nemzeti keretéből történő kötelező átcsoportosítások révén, és nem vezethet a verseny torzulásához;

28.

úgy véli, hogy az igazságos átmenet elvét általánosan érvényesíteni kell a zöld megállapodásban, és hogy a méltányos átállási mechanizmusnak különösen a fosszilis tüzelőanyagoktól leginkább függő régiókra kell összpontosítania; hangsúlyozza, hogy a finanszírozásban részesülő projekteknek környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatónak és hosszú távon életképesnek kell lenniük; ezért felszólít a méltányos átállási mechanizmus által támogatott régiók fejlesztésére és korszerűsítésére irányuló átfogó uniós stratégia kidolgozására;

29.

hangsúlyozza, hogy az igazságos átmenetre vonatkozó tervek kidolgozásába valamennyi érdekelt felet be kell vonni; úgy véli, hogy az igazságos átállási terveknek figyelembe kell venniük a tagállamok és régiók eltérő kiindulási pontjait a klímasemlegességre való átállás során; megjegyzi, hogy egyértelműbbé kell tenni a finanszírozásra való jogosultság kritériumait; úgy véli, hogy a méltányos átállási mechanizmus által finanszírozott programokat az éghajlatváltozás nyomon követésére, a természeti tőke elszámolására és az életciklusra vonatkozó módszerek alkalmazásával is értékelni kell;

30.

üdvözli a méltányos átállási mechanizmus két további pillérét, különösen az InvestEU keretében létrehozott külön rendszert és a közszféra hiteleszközét, amelyek a méltányos átállási mechanizmussal együtt új gazdasági lehetőségeket teremtenek, és hozzájárulnak az éghajlatsemlegességre való átállás és a körforgásos gazdaság uniós végrehajtásának társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítéséhez a legsérülékenyebb és szén-dioxid-intenzív régiókban és városokban, valamint segítenek kezelni az energia megfizethetőségével kapcsolatos kihívásokat, amelyekkel a polgárok az átállási folyamat során szembesülnek; úgy véli, hogy ahhoz, hogy ezek a pillérek sikeresek legyenek, létfontosságú garantálni a tagállamoknak, régióknak és városoknak biztosított megfelelő technikai segítségnyújtást;

31.

hangsúlyozza, hogy a társadalmilag igazságos átmenet nem lehetséges a nagyvárosi területek jelentős hozzájárulása nélkül; ezért úgy véli, hogy méltányos átállási mechanizmus 2. és 3. pillérének erőforrásait könnyen hozzáférhetővé kell tenni a polgárok számára, hogy egy kiterjedt pénzügyi mechanizmust alakítsanak ki a városi szintű éghajlatvédelmi és szociális erőfeszítések megsegítésére; rámutat arra, hogy ez azzal járhat, hogy közvetlenül hozzáférhető forrásokat biztosítanak többek között a lakhatási politika, az épületek felújítása, a korszerűsítési és szigetelési programok, a tömegközlekedési projektek, a városok zöld infrastruktúrájának javítása, a körforgásos gazdaság eszközeinek bevezetése vagy a fenntartható vízgazdálkodási projektek számára;

32.

üdvözli az InvestEU szerepét a SEIP végrehajtásában és működésében, és úgy véli, hogy annak kulcsszerepet kell játszania az Unió zöld, méltányos és reziliens fellendülésében; sajnálja, hogy az InvestEU javasolt finanszírozása – mind a többéves pénzügyi kereten, mind az új generációs EU-n keresztül – jelentősen csökkent a Bizottság legutóbbi javaslatához képest; üdvözli a stratégiai beruházási keret létrehozására irányuló javaslatot, különösen azt, hogy az InvestEU-n belül hozzanak létre egy ötödik keretet – az európai beruházási keretet – a kulcsfontosságú technológiákba és értékláncokba történő fenntartható beruházások előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az InvestEU keretében finanszírozott projekteknek összhangban kell lenniük az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaival;

33.

hangsúlyozza, hogy a felülvizsgált bizottsági javaslat már magában foglalja a Parlament és a Tanács között 2019 májusában az InvestEU-ról létrejött előzetes megállapodást; emlékeztet arra, hogy az EBB csoport kiváltságos helyzetén kívül ez a megállapodás más végrehajtó partnerek, például a nemzeti fejlesztési bankok vagy más nemzetközi pénzügyi intézmények számára is fontos szerepet biztosít; emlékeztet továbbá arra, hogy az InvestEU keresletvezérelt eszköz, és ezért el kell kerülni a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt; hangsúlyozza, hogy a helyszínen biztosítani kell a megfelelő technikai segítségnyújtást annak érdekében, hogy a projekteket ott lehessen finanszírozni, ahol azokra a leginkább szükség van, valódi addicionalitást biztosítva; e tekintetben kiemeli a Tanácsadó Platform alapvető hozzájárulását, amely számára megfelelő pénzügyi forrásokat kell biztosítani;

34.

megerősíti az EU felelősségét, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális vezetőjeként más nemzetközi partnereket is ösztönözzön egy hasonló megközelítés követésére; úgy véli, hogy az uniós költségvetés által harmadik országoknak nyújtott forrásokat nem szabad a zöld megállapodás célkitűzéseivel ellentétes módon felhasználni, és e forrásoknak arra kell irányulniuk, hogy elősegítsék a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását, figyelembe véve az egyes országok eltérő fejlettségi szintjét és változó beruházási igényeiket; véleménye szerint a világjárvány bebizonyította, hogy a környezet és a biológiai sokféleség Unión kívüli védelmére irányuló fellépés elválaszthatatlanul összefügg az egészséggel az Unióban, és hogy a világjárvány hatásaihoz képest ez a fellépés költséghatékony;

35.

megjegyzi, hogy az innovációs alapnak és a modernizációs alapnak jelentős mértékben hozzá kell járulnia a nettó nulla ÜHG-kibocsátás 2040-re való elérése irányába történő fenntartható átmenethez, és különösen üdvözli, hogy a modernizációs alapot úgy alakították ki, hogy tíz alacsonyabb jövedelmű tagállamban támogassa az energiahatékonyság javítását célzó beruházásokat, és ezért az az igazságos átmenet biztosításának fontos eszköze; rámutat mindazonáltal, hogy az alap szigorúbb ellenőrzésére van szükség, mivel a modernizációs alapból nem finanszírozhatók olyan tevékenységek, amelyek jelentős kárt okoznak a szociális és környezetvédelmi célkitűzések szempontjából;

36.

szükségesnek tartja, hogy elkerüljék az átfedéseket az uniós költségvetésből finanszírozott kapcsolódó tevékenységekkel, és úgy véli, hogy ezen alapoknak az uniós költségvetésen kívüli létezése hátrányos lehet a költségvetési felügyelet számára; sürgeti a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a költségvetési hatóságot az alapok végrehajtásáról

37.

üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata részeként felülvizsgálja mind a Modernizációs Alapot, mind az Innovációs Alapot; megismétli régóta megfogalmazott követelését, hogy az ETS bevételeinek jelentős részét saját forrásként csoportosítsák;

38.

hangsúlyozza a közös agrárpolitika és a közös halászati politika fontos szerepét a Fenntartható Európa beruházási terv célkitűzéseinek elérésében; megjegyzi, hogy az a felé vezető úton, hogy az EU mezőgazdasági és halászati ágazatai a természeti erőforrások fenntarthatóbb kezelése és a biológiai sokféleség megőrzése felé irányulnak, a KAP-nak fenn kell tartania a jó minőségű élelmiszer-ellátás támogatására, az európaiak élelmiszer-önrendelkezésének garantálására, a gazdálkodók és a halászok stabil és elfogadható jövedelmének elősegítésére, valamint a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulásra irányuló célkitűzéseit; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a KAP hozzájáruljon az EU éghajlat-politikai és fenntarthatósági céljaihoz, amint azt az Európai Számvevőszék 2018. november 7-i jelentése is hangsúlyozza;

39.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megkönnyítsék a köz- és magánfinanszírozáshoz való hozzáférést a nagyobb mértékű zöld beruházások, a digitalizációs eszközök fejlesztése és az azokhoz való hozzáférés, a modernizáció és az innováció támogatása érdekében, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági ágazat, a halászati ágazat és a vidéki területek számára, hogy megfeleljenek a zöld megállapodás célkitűzéseinek és ambícióinak megvalósításával kapcsolatos kihívásoknak és lehetőségeknek;

40.

hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika, mint az EU fő beruházási politikája, döntő szerepet játszik a klímasemlegességre való átállás támogatásában; felhívja a figyelmet arra, hogy a Covid19-világjárvány után a kohéziós politika a fenntartható gazdasági helyreállítás egyik meghatározó eszköze lesz, és meg kell őrizni annak a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz való hozzájárulás tekintetében hosszú évek óta betöltött szerepét, ahogy azt a Szerződések előírják; ragaszkodik a kohéziós politika megerősítéséhez annak érdekében, hogy az eleget tudjon tenni fő célkitűzéseinek, és hozzájáruljon az európai zöld megállapodás sikeréhez;

41.

támogatja a Bizottság innovatív megközelítését, amely azon nyilatkozatában tükröződik, hogy az uniós költségvetés bevételi oldalán is hozzá fog járulni az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez; emlékeztet a Parlament álláspontjára, amely támogatja új saját források bevezetését, amelyek hozzáadott értéket teremthetnek és jelentősen támogathatják az európai zöld megállapodást;

42.

megerősíti a többéves pénzügyi keretről szóló időközi jelentésben foglalt korábbi álláspontját a szóba jöhető új saját források listáját illetően, amelyeknek meg kell felelniük az alapvető uniós célkitűzéseknek, beleértve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a környezet védelmét; kéri ezért új saját források bevezetését – anélkül, hogy ez további terhet róna a polgárokra –, amelyek például olyan forrásokat is magukban foglalnának, amelyekre vonatkozóan a Bizottság 2018-ban az alábbiak alapján adott meg számadatokat:

i.	a kibocsátáskereskedelmi rendszer aukciós bevételei, amelyek évente 3–10 milliárd EUR-t tehetnek ki,

ii.	az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék alapján való hozzájárulás, amely évente 3–10 milliárd EUR-t tehet ki,

iii.	az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, amely évente 5–14 milliárd EUR-t tehet ki,

iv.	közös konszolidált társaságiadó-alap, amely évente több mint 12 milliárd EUR-t tehet ki,

v.	a nagy digitális vállalatokra kivetett adó, amely évente 750 millió-1,3 milliárd EUR-t tehet ki,

vi.	pénzügyi tranzakciós adó, amely az eredeti, 2012-es bizottsági javaslat alapján és a brexitet és a gazdasági növekedést figyelembe véve az adó hatályától függően évente akár 57 milliárd EUR-t is kitehet;

e tekintetben ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a pénzügyi tranzakciós adó megerősített együttműködési keretéhez; felkéri a Bizottságot, hogy mihamarabb szolgáltasson további részleteket a helyreállítási tervről szóló, 2020. május 27-i közleményében bemutatott saját forrásokról, többek között a nagyvállalatok műveletein alapuló adóról, valamint a kibocsátáskereskedelmi rendszer tengeri és repülési ágazatra történő kiterjesztéséről;

43.

kitart amellett, hogy 2021-től az új saját források egy csomagját bele kell foglalni az uniós költségvetésbe, és egy jogilag kötelező érvényű ütemtervet is létre kell hozni az új saját forrásoknak a következő többéves pénzügyi keret során történő előterjesztésére és bevezetésére; kéri, hogy az új saját forrásokból származó bevételek legalább a helyreállítási eszköz szerinti visszafizetési kötelezettségek fedezésére legyenek elegendőek; elvárja, hogy – a globális fedezet elvének sérelme nélkül – az e szintet meghaladó bevételek bekerüljenek az uniós költségvetésbe, többek között a zöld megállapodás finanszírozási hiányának áthidalása érdekében;

44.

hangsúlyozza, hogy a bevétel mindkét típusa, azaz mind a környezethez, mind a nem kifejezetten a környezethez kapcsolódó, elengedhetetlen a valódi új saját források megbízható csomagjának létrehozásához, mivel a környezeti jellegű bevételekből származó jövedelem idővel arányosan csökkenhet, ahogy az EU előrelép a klímasemlegesség felé;

Pénzügyi intézmények – a zöld megállapodás végrehajtásának lehetővé tétele

45.

üdvözli az EBB azon döntését, hogy felülvizsgálja energiahitel-nyújtási politikáját és éghajlatváltozási stratégiáját, és hogy 2025-től műveleteinek 50 %-át az éghajlat-politikára és a környezeti fenntarthatóságra fordítja azzal a céllal, hogy teljesítse a Párizsi Megállapodás szerinti uniós kötelezettségeket; felhívja az EBB-t, hogy vizsgálja felül közlekedési hitelezési politikáját is, és kötelezze el magát az éghajlat-semlegességre és a körforgásos gazdaságra való fenntartható átállás mellett, ugyanakkor vegye figyelembe a tagállamok eltérő energiaszerkezetét, és fordítson megkülönböztetett figyelmet az átállás által leginkább érintett ágazatokra és régiókra; különösen szorgalmazza új politikák végrehajtását azokban a nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakban, amelyek az EBB tevékenységi körébe tartoznak, ezen ágazatok átállásának támogatása érdekében, és azzal a céllal, hogy minden ágazati hitelt összhangba hozzanak a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésével; üdvözli az EBB kötelezettségvállalását, hogy 2021-re megszünteti a fosszilis tüzelőanyagot felhasználó energetikai projektek finanszírozását; kéri ellenőrizhető átállási tervek elfogadását és közzétételét a klímasemlegességi célkitűzések elérése érdekében;

46.

hangsúlyozza, hogy az EBB által a Covid19-világjárványra adott válasznak összhangban kell lennie a Fenntartható Európa beruházási terv célkitűzéseivel; megjegyzi azonban, hogy nem minden finanszírozott projekt tud hozzájárulni az EU éghajlati célkitűzéseinek eléréséhez, és ragaszkodik ahhoz, hogy ez ne akadályozza meg a finanszírozásukat; úgy véli azonban, hogy az EBB portfólióját össze kell hangolni az EU fenntarthatósági céljaival és a „Ne okozz jelentős kárt” (DNSH) elvvel; felhívja az EBB-t, hogy dolgozzon ki az 50 %-os célkitűzés 2025-ig történő elérésére vonatkozó konkrét ütemtervet, és évente tegye közzé eszközeinek azon részét, amely az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő tevékenységeket finanszíroz; emlékeztet arra, hogy az EBB által a Covid19-világjárványra adott válasznak 240 milliárd EUR befektetést kell teremtenie, amit néhány hét alatt lehetővé tettek;

47.

úgy véli, hogy ahhoz, hogy az EBB sikeres szerepet játsszon a zöld megállapodás finanszírozásában, alapvető fontosságú az alulról építkező és részvételen alapuló megközelítés, és hogy az EBB-nek elő kell mozdítania a köz- és magánszektor közötti konkrét párbeszédet, valamint szorosabban kell egyeztetnie a különféle érdekelt felekkel, például a helyi és regionális önkormányzatokkal és a civil társadalom képviselőivel; hangsúlyozza továbbá az EBB függetlenségét, ugyanakkor kiemeli annak fontosságát, hogy biztosítsák a beruházások demokratikus ellenőrzését;

48.

emlékeztet arra, hogy az EBB a világ legnagyobb zöldkötvény-kibocsátója, mivel 11 év alatt több mint 23 milliárd eurót termelt; megjegyzi, hogy a zöldrefestés elkerülése érdekében az egyik legnagyobb kihívás a közös normák meghatározása volt; üdvözli az EBB új fenntarthatósági kötvényeit, amelyeket 2018-ban indítottak el, és amelyek célja az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival kapcsolatos beruházások támogatása; hangsúlyozza az új kötvényekre vonatkozó közös normák meghatározásának fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a projektek átláthatók, ellenőrizhetők és mérhetők legyenek; felhívja az EBB-t, hogy folytassa ezt a tevékenységet, és terjessze ki a zöldkötvények és a fenntarthatósági kötvények kibocsátását, ami megkönnyítheti a Fenntartható Európa beruházási terv (SEIP) végrehajtását és elősegítheti a szociális és környezeti fenntarthatósági kötvények piacának fejlesztését, a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó uniós cselekvési terv és az uniós taxonómia keretében végzett munkára építve;

49.

ösztönzi az EBB-t, hogy játsszon aktív szerepet a méltányos átálláshoz hozzájáruló – például a kutatásra, az innovációra és a digitalizációra, a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésére, valamint a szociális beruházásokra és készségekre vonatkozó – projektek támogatásában

50.

megjegyzi, hogy az EBB elnöke, Werner Hoyer hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az EBB szavatolótőkéjét annak érdekében, hogy az folytatni tudja a fenntartható gazdaságra való átállás alapjául szolgáló ambiciózus projekteket;

51.

elismeri a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények, valamint a nemzetközi pénzügyi intézmények – köztük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Világbank – fontos szerepét a fenntartható projektek finanszírozásában, amelyek hozzájárulnak a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez; hangsúlyozza, hogy nemzeti és regionális szintű tapasztalataik és képességeik alapján a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények – többek között az InvestEU keretében meglévő partnerségek révén – hozzájárulhatnak a közpénzek hatásának maximalizálásához, így segítve elő az Unió éghajlati céljainak elérését; hangsúlyozza, hogy a kkv-k finanszírozásának kulcsszerepe van a SEIP sikeres végrehajtásában;

52.

hangsúlyozza azt is, hogy a nemzeti fejlesztési bankok az ezen a területen szerzett tapasztalataiknak köszönhetően jártasak a viszonylag kis projektek tervezése, irányítása és finanszírozása terén; üdvözli ezért, hogy részt vesznek a SEIP különböző szempontjaiban, mivel ők a legmegfelelőbb szervek ahhoz, hogy az európai szintű beruházásokat a helyi szintre irányítsák; hangsúlyozza a helyi technikai támogatás biztosításának fontosságát a projektgazdák és az innováció szempontjából, valamint kiemeli a projektinkubátorok szerepét, amelyek elősegítik a projektek kellő érettségét ahhoz, hogy finanszírozáshoz jussanak; állami támogatási reformokra szólít fel, amelyek lehetővé teszik a nemzeti fejlesztési bankok számára, hogy a fenntarthatóság előmozdítása érdekében a piaci kamatláb alatti kedvezményes kölcsönöket biztosíthassanak;

53.

megjegyzi, hogy a köz- és magánberuházások elősegíthetik a fenntartható fellendülést és az ellenálló képességet, amennyiben a finanszírozást a zöld beruházásokhoz rendelik, például a villamosenergia-hálózatokhoz, a szuperhálózatokhoz és intelligens energiahálózatokhoz, a vasúti hálózatokhoz, az energiahatékonysághoz és a körforgásos gazdaság projektjeihez;

54.

hangsúlyozza, hogy a környezeti és éghajlati katasztrófák egyre több pénzügyi stabilitási kockázattal járnak, ezért a prudenciális szabályozásnak és felügyeletnek jobban be kell építenie ezeket a hosszú távú kockázatokat az értékeléseibe; úgy véli, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a fenntarthatóság előmozdítását jobban figyelembe kell venni az EKB politikáiban, teljes mértékben tiszteletben tartva annak megbízatását és függetlenségét, és a pénzügyi és monetáris stabilitás őreként betöltött szerepének veszélyeztetése nélkül; emlékeztet az EKB elnökének nyilatkozatára, amely szerint az EKB támogatja egy olyan taxonómia kialakítását, amely megkönnyíti a környezetvédelmi szempontok központi banki portfóliókba való beépítését; tudomásul veszi az eurórendszer által az Európai Bizottságnak a megújított fenntartható pénzügyi stratégiáról és a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló nyilvános konzultációjára adott válaszban megfogalmazott törekvéseket, amelyben kijelentette, hogy a piaci erők a pénzügyi mozgások fenntartható gazdasági tevékenységek felé való átirányításának fő mozgatórugói lehetnek, és azoknak is kell lenniük; üdvözli az Európai Központi Bank, valamint a központi bankoknak és szabályozóknak a pénzügyi rendszer környezetbarátabbá tételét szolgáló hálózata (NGFS) arra vonatkozó felhívását, hogy a pénzügyi szabályozók megfelelőbben értékeljék a fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi kockázatokat;

55.

ösztönzi az EKB-t, hogy az EUMSZ-ben foglalt árstabilitási megbízatásának teljes körű tiszteletben tartása mellett folytassa monetáris politikai stratégiáját; megjegyzi, hogy a monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálata keretében az EKB a Párizsi Megállapodással összhangban értékelni fogja, hogy – megbízatásán belül eljárva – figyelembe veheti-e a fenntarthatósági megfontolásokat, és ha igen, mily módon, a biztosítékokra vonatkozó keretrendszerében és éves stressztesztje során, megtartva a különbségtételt a monetáris politikai és a prudenciális felügyeleti szerepek között; ösztönzi továbbá az EKB-t, hogy tegye közzé a monetáris politika Párizsi Megállapodással való összehangolásának szintjét, és határozzon meg ütemtervet a jövőbeli összehangolásra vonatkozóan, megfelelő módon felhasználva az uniós taxonómiát ezekre az intézkedésekre; felkéri az EKB-t, hogy vizsgálja meg az EBB támogatásának további módjait annak érdekében, hogy növelje az EBB finanszírozási kapacitását anélkül, hogy piaci torzulásokat idézne elő;

56.

javasolja, hogy az EKB az EBB éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásainak fényében értékelje a szén-intenzív kötvényportfóliójának kiegyensúlyozását a vállalati szektort érintő vásárlási program (CSPP) keretében;

57.

felhívja az európai felügyeleti hatóságokat (EFH-k), az illetékes nemzeti hatóságokkal együtt, hogy dolgozzanak ki éves stresszteszteket az általuk felügyelt pénzügyi intézmények tekintetében, különösen az NGFS keretében jelenleg zajló vitáknak megfelelően, annak megértése érdekében, hogy hol rejlenek az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok az érintett uniós pénzügyi intézmények portfóliójában és milyen kiterjedésűek ezek a kockázatok;

58.

úgy véli, hogy a tömegközlekedés központi szerepet játszik a fenntartható városi mobilitás megvalósításában; hangsúlyozza, hogy növelni kell a tömegközlekedési hálózatok és flották helyi és regionális szintű támogatását, mivel ez hatékony eszköz az alacsony kibocsátású mobilitás felé történő átálláshoz, ugyanakkor elősegíti a modális váltást, különösen a nagyvárosi központokban, valamint a vidéki területek összeköttetését a területi kohézió előmozdítása érdekében; elengedhetetlennek tartja a városi közlekedés finanszírozásának a fenntartható városi mobilitási tervekkel való szorosabb összekapcsolását a városi mobilitás átalakulásának ösztönzése szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal a fenntartható városi mobilitási tervek és politikák kidolgozása terén, ideértve a hatékony tömegközlekedési rendszerek és az aktív mobilitási megoldások, például a gyaloglás és kerékpározás támogatását, továbbá az akadálymentesség és a multimodalitás előmozdítását a különböző közlekedési módok között;

A magánberuházások mozgósítása a fenntartható fellendülés érdekében

59.

támogatja egy megújított fenntartható pénzügyi stratégia bevezetését; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi termékekre vonatkozó, kialakítandó uniós ökocímkére, egy uniós zöldkötvény-szabványra, valamint a fenntarthatósági mutatók harmonizálásával nyert megbízhatóbb, összehasonlíthatóbb és hozzáférhetőbb fenntarthatósági adatokra van szükség; emlékeztet a zöld finanszírozás számottevő jelentőségére az EU és az euró nemzetközi szintű szerepe tekintetében a következő évtizedben; kiemeli az egyszerűsített jelentéstételi standardok fontosságát a kkv-k számára, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy teljes mértékben részt vegyenek a tőkepiacokon;

60.

kitart amellett, hogy a megbízhatóbb, összehasonlíthatóbb és hozzáférhetőbb fenntarthatósági adatok nélkülözhetetlenek a fenntartható uniós pénzügyi rendszer gyakorlati működéséhez. üdvözli a tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórumnak egy európai egységes hozzáférési pont (ESAP) létrehozására irányuló elképzelését, amely a meglévő nemzeti és uniós nyilvántartások és vállalati adatbázisok összekapcsolása révén összesíti az uniós vállalatokra vonatkozó információkat, ezáltal segítve a vállalatokat – különösen a kisebb tagállamokban – a befektetők vonzásában; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a vállalkozások ellenőrizni tudják adataik európai egységes hozzáférési ponton belüli rendelkezésre állását; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett uniós vállalkozásokra vonatkozó pénzügyi és nem pénzügyi információk európai egységes hozzáférési pontjáról, adott esetben tiszteletben tartva az arányosság elvét is; kéri a Bizottságot, hogy észszerűsítse a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvben foglalt átláthatósági követelményeket, és hozza azokat összhangba a taxonómiai rendeletben és a pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletben foglalt átláthatósági követelményekkel; az adatok gyűjtése és közzététele terén átlátható módszerekre szólít fel; felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be a Fenntartható Európa beruházási terv végrehajtására vonatkozóan tényleges adatfigyelést és jelentéstételt, és tegye ezt elérhetővé a nyilvánosság számára az EU zöld átállással kapcsolatos kiadásai tekintetében a teljes körű átláthatóság garantálása érdekében; úgy véli, hogy a helyreállítási terv keretében kibocsátandó uniós kötvények jelentős részét a Bizottság által javasolt uniós általános költségvetési támogatás alapján kell kibocsátani;

61.

elismerését fejezi ki a 2018. évi fenntartható pénzügyi cselekvési tervben foglalt kezdeményezések alapján elért eredményekért; felszólít a taxonómiai rendeletben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, figyelembe véve a fenntarthatósági kritériumok és mutatók körét; kifejezetten kéri a „Ne okozz jelentős kárt” elv gyors végrehajtását a pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletben és a taxonómiai rendeletben foglaltak szerint; kiemeli, hogy minden pénzügyi termékre és szervezetre vonatkozóan ambiciózus nyilvánosságra hozatali követelmények kell, hogy vonatkozzanak;

62.

úgy véli, hogy a jövőbeli megújított uniós fenntartható finanszírozási stratégia komoly lehetőséget kínál a fenntarthatóbb lakossági beruházásokra való átállás felgyorsítására; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a fenntartható lakossági beruházások ösztönzéséhez szükséges intézkedésekre;

63.

felhívja a figyelmet a taxonómia rendelet 26. cikkének (2) bekezdésére, amely felhatalmazza a Bizottságot, hogy 2021. december 31-ig tegyen közzé jelentést azokról a rendelkezésekről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a rendelet hatályát a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeken túlra is kiterjesszék, ideértve más fenntarthatósági célkitűzéseket, például a szociális célkitűzéseket is;

64.

támogatja a fenntartható pénzügyekkel foglalkozó magas szintű szakértői csoport olyan új intézkedésekre irányuló felhívását, amelyek elősegítik a hosszú távú gondolkodást az emberek és a bolygó javára; felkéri a Bizottságot, hogy elemezze és tegyen javaslatot, miként lehet egy hosszú távú perspektívát megfelelőbben integrálni a vállalatirányítási rendszerbe és szabályokba; üdvözli a fenntartható vállalatirányítási kezdeményezés előkészítését;

65.

felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv felülvizsgálatát, amely magában foglalhatja a vállalati tevékenységek környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatóságra gyakorolt hatásának közzétételét;

66.

úgy véli, hogy a zöld megállapodás finanszírozásának mozgósítása során a köz- és magánberuházásoknak lehetőség szerint ki kell egészíteniük egymást; hangsúlyozza, hogy a magánszektor beruházásait nem szabad kiszorítani, annak érdekében, hogy maximalizálható legyen a Fenntartható Európa beruházási terv finanszírozása;

67.

emlékeztet arra, hogy a nem fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő beruházások és az ezek számára biztosított hitelezés az eszközök elértéktelenedéséhez vagy a befektetések meg nem térüléséhez, és azok elavulásához vezethetnek; rámutat arra, hogy ezt a kockázatot kellőképpen figyelembe kell venni a hitelminősítések során és a prudenciális keretekben, ideértve a bázeli keretet is; felhívja ezért a Bizottságot, hogy egyrészt vizsgálja meg, miként lehetne javítani a fenntarthatósági kockázatok és a hosszú távú befektetések és hitelezés prudenciális kezelését, többek között az uniós banki szabálykönyvben, amely emellett elő fogja mozdítani a pénzügyi rendszer általános stabilitását, másrészt továbbra is törekedjen a fenntarthatósági tényezők megbízhatóságának, összehasonlíthatóságának és átláthatóságának előmozdítására a hitelminősítésekben; úgy véli, hogy ez utóbbi kérdéssel foglalkozni lehetne a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet, a tőkekövetelményekről szóló rendelet/irányelv és a szolvenciakeretek soron következő felülvizsgálatai során;

68.

emlékeztet arra, hogy a fenntartható beruházások nem feltétlenül rendelkeznek alacsonyabb kockázati profillal, mint más típusú beruházások;

69.

úgy véli, hogy meg kell könnyíteni az uniós kkv-k számára a SEIP keretében nyújtott állami és magánfinanszírozáshoz való hozzáférést; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítések szükségesek a kkv-knak a Fenntartható Európa beruházási terv keretében felmerülő új finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatása érdekében;

A fenntartható közberuházások előmozdítása válság idején

70.

az európai zöld megállapodásban kitűzött célok elérése érdekében felszólít egy, a fenntartható állami beruházásokat lehetővé tevő eszköz kialakítására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy bármilyen finanszírozási modellt is választanak, az állami beruházások mértékének növelése hozzá kell hogy járuljon az államháztartás fenntarthatóságához az EU-ban; úgy véli, hogy az uniós gazdasági kormányzási keret esetleges felülvizsgálata során figyelembe kell venni a független Európai Költségvetési Tanács ajánlásait, és arra kell ösztönözni a tagállamokat, hogy gazdaságukat és közkiadásaikat hozzák összhangba az európai zöld megállapodás céljaiva l ; támogatja a Bizottság azon ígéretét, hogy feltár egyéb támogató kereteket, például a zöldkötvény-standardokat, és ösztönzi a Bizottságot, hogy térképezze fel a környezetbarát költségvetés-tervezéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

71.

kéri, hogy a közlekedési ágazatnak, különösen a légitársaságoknak, az idegenforgalomnak vagy az autógyártásnak nyújtott állami támogatást fenntartható és hatékony módon használják fel; kéri, hogy a taxonómiai rendeletben meghatározott átmeneti tevékenységek legyenek jogosultak a SEIP keretében történő finanszírozásra, és kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a mikrovállalkozások és a kkv-k finanszírozáshoz és egyéb támogatási formákhoz való hozzáférésére;

72.

felszólít a fenntartható közbeszerzés és pályáztatás általános érvényesítésére, valamint az ezzel kapcsolatos fokozott európai koordinációra;

73.

üdvözli, hogy a helyreállítási és rezilienciatervek közös uniós prioritásokon fognak alapulni; e tekintetben kiemeli az európai zöld megállapodást és a szociális jogok európai pillérét, valamint a digitális menetrendet és azt a stratégiai célt, hogy európai szuverenitást érjenek el a stratégiai ágazatokban, fenntartható módon működő ipari bázissal; emlékeztet a zöld gazdaságélénkítő beruházások szükségességére, valamint arra, hogy fokozni kell a tagállamok közötti konvergenciát a SEIP végrehajtása terén, ami elősegítheti a gazdasági fellendülés felgyorsítását; kéri a prioritások beillesztését olyan területeken, mint a foglalkoztatás, a készségek, az oktatás, a digitális vállalkozás, a kutatás, az innováció és az egészségügy, de az üzleti és a nonprofit szektor területén is, beleértve a közigazgatást és a pénzügyi szektort is; felhívja a Bizottságot, hogy az eszközök elértéktelenedésének elkerülése érdekében nyújtson technikai segítséget a hatóságoknak az átállási tervek kidolgozásában; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtását, és biztosítsa, hogy a súlyos jogsértések a kifizetett juttatások visszafizettetéséhez vezessenek; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a terveket kibocsátó tagállamok tiszteletben tartsák a jogállamiságot és demokratikus értékeinket;

74.

hangsúlyozza, hogy az európai zöld megállapodásban foglalt „ne árts” elv valamennyi helyreállítási tervre érvényes;

75.

sajnálja az Európai Tanács azon határozatát, amely a fizetőképesség-támogatási eszköz NGEU programból való kiemelésére vonatkozik; úgy véli, hogy ez fontos eszköz az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez;

76.

elhív arra, hogy az állami támogatásban részesülő vállalatok kötelezzék el magukat az országonkénti nyilvános jelentéstétel mellett, tiszteletben tartva ugyanakkor az üzleti szempontból érzékeny információk védelme érdekében biztosított ideiglenes eltérések lehetőségét; felhív arra, hogy ezek a vállalatok biztosítsák a tisztességes versenyt, csökkentsék a nemek közötti bérszakadékot, tartsák tiszteletben a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó kötelezettségeiket, garantálják a munkahelyeket, valamint számoljanak be az őket érintő esetleges kedvező bánásmódról és szigorúan tartózkodjanak a jelentős gazdasági tevékenységet nem végző, adózási szempontból nem együttműködő joghatóságokban található leányvállalatokon keresztül megvalósuló adókikerülési stratégiáktól; kitart amellett, hogy ezek a vállalatok méltányosan járuljanak hozzá a helyreállítási erőfeszítésekhez az adók méltányos részének megfizetésével; ebben az összefüggésben új társadalmi szerződést sürget az üzleti szektor esetében, összehangolva a profitcélokat az emberekre és a bolygóra vonatkozó megfontolásokkal;

77.

felhívja a Bizottságot, hogy szükség szerint vizsgálja felül az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, beleértve a Covid19-világjárványra adott válaszként bevezetett ideiglenes keretet annak érdekében, hogy az európai zöld megállapodás nagyobb állami támogatást kapjon, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az állami támogatás az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek teljesítésétől függjön; megállapítja, hogy az állami támogatásra vonatkozó szabályok bármely felülvizsgálatát gondosan meg kell tervezni, megelőzve a belső piacon a verseny torzulását, biztosítva a belső piac integritását és az egyenlő versenyfeltételeket;

78.

felhívja a Bizottságot, hogy az állami támogatásra vonatkozó tagállami kérések jóváhagyásakor az EUMSZ 108. cikkével összhangban határozatába vegyen fel olyan rendelkezéseket, amelyek megkövetelik, hogy a karbonintenzív ágazatokban tevékenykedő kedvezményezettek klímacélkitűzéseket és a zöld átállásra vonatkozó ütemterveket fogadjanak el, és bizonyítsák, hogy üzleti modelljüket és tevékenységeiket összhangba hozták az (EU) 2018/1999 rendelet 2. fejezetében meghatározott célkitűzésekkel;

79.

üdvözli az energiaadó-irányelv 2021-re tervezett felülvizsgálatát, és felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatokat a héamértékeknek a környezetvédelmi megfontolásokkal való összehangolására, az egyszer használatos műanyagokra kivetendő adó bevezetésére, valamint a hatásukat az infláció miatt elvesztő, vonatkozó minimális jövedéki adók mértékének növelésére; törekszik arra, hogy ezek a reformok párosuljanak az Európai Unióban a legalacsonyabb jövedelmi szinttel rendelkezők vásárlóerejének fenntartására irányuló erőfeszítésekkel;

80.

emlékeztet a zöld átálláshoz kapcsolódó növekvő beruházási igényekre, valamint arra, hogy az adókijátszás és az adókikerülés a nemzeti és az uniós költségvetéstől potenciálisan forrásokat von el, amelynek mértéke 50–70 milliárd EUR-tól 160–190 milliárd EUR-ig terjedhet, amelyeket a SEIP-be történő beruházásokra lehetne fordítani; felhívja a tagállamokat, hogy mozgósítsanak forrásokat a fenntartható és igazságos átmenet finanszírozására bármely lehetséges inkluzív OECD-keretmegállapodás végrehajtása révén, beleértve annak 2. pillérét is; felszólít az adócsalás, az adókijátszás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem fokozására; uniós szintű koordinációra szólít fel a magánszemélyek és a vállalatok agresszív adótervezésének felderítése, nyomozása és elkerülése érdekében; a 21. századi vállalati adózásra irányuló ambiciózus stratégiára szólít fel; felhívja a Tanácsot, hogy aktualizálja a káros adóügyi rendelkezések meghatározására vonatkozó kritériumokat a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexben, és megismétli 2019. március 26-i álláspontját az agresszív adótervezést megkönnyítő tagállamokkal kapcsolatban; ösztönzi a Bizottságot, hogy állapítson meg kritériumokat a tagállamok adóügyi gyakorlatainak értékelésére; emlékezteti a Bizottságot az EUMSZ 116. cikkére az adózási ügyek összefüggésében, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy használja ezt a rendelkezést annak érdekében, hogy elkerülje az egységes piacon fennálló versenyfeltételek torzulását;

81.

kéri annak biztosítását, hogy mindenki méltányosan járuljon hozzá a Covid19 utáni fellendüléshez és a versenyképes és fenntartható gazdaságra való átálláshoz, figyelembe véve ugyanakkor a tagállamok eltérő kapacitásait; úgy véli, hogy amint azt az EKB elnöke, Christine Lagarde 2020. július 7-én kiemelte, a kiszolgáltatott helyzetben lévők gyakran a leginkább érintettek a Covid19-világjárványban, miközben az eszközárak eddig a válság során emelkedtek; ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy keressenek olyan új forrásokat a gazdasági fellendülés finanszírozására, amelyek ezt figyelembe veszik;

82.

hangsúlyozza, hogy a zöld megállapodás fokozott finanszírozása mind a költségvetési fegyelem, mind az ellenőrzés jelentős mértékét kívánja meg a csalásnak és a finanszírozás elterelésének a megelőzése érdekében; megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) önmagában nem rendelkezik elég kapacitással a pénzügyi csalások megelőzésére; felszólítja ezért az összes tagállamot, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez;

83.

úgy véli, hogy az e jelentésben szereplő javaslatok kombinációja előteremtheti az éghajlatért és a munkahelyekért folytatott küzdelem megnyeréséhez szükséges évi 660 milliárd eurót;

o o

84.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0005.

(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449.

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0032.

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0124.

(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0220.

(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0102.

(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.

(8) HL C 76., 2020.3.9., 23. o.

(9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0206.

(10) https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/economy-finance/assessment_of_economic_and_investment_needs.pdf

2021.10.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 415/36

P9_TA(2020)0307

A Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések hatása a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra

Az Európai Parlament 2020. november 13-i állásfoglalása a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról (2020/2790(RSP))

(2021/C 415/05)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az ENSZ egyéb emberi jogi egyezményeire és eszközeire, különösen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

—	tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvekre,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

—	tekintettel az Európai Betegjogi Chartára,

—

tekintettel az ENSZ főtitkárának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, az ENSZ különleges előadójának, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának (UNHCR) és az ENSZ egyéb szerveinek a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló nyilatkozataira,

—	tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira,

—

tekintettel az Európa Tanács képviselői és szervei, különösen a főtitkára, Parlamenti Közgyűlésének elnöke és előadói, emberi jogi biztosa, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért küzdő Európai Bizottság (CEPEJ), a Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottság (CPT), az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa és a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által kiadott, a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló nyilatkozatokra, illetve az ugyanezen témában kidolgozott dokumentumokra,

—	tekintettel az Európa Tanács által „A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása a Covid19 által előidézett egészségügyi válság keretében – Eszköztár a tagállamok számára” címmel kiadott, 2020. április 7-i közleményre,

—

tekintettel az Európa Tanács Velencei Bizottságának idevágó dokumentumaira, köztük a Velencei Bizottság szükségállapotokról szóló véleményeinek és jelentéseinek 2020. április 16-án közzétett gyűjteményére (1), a „Respect for democracy, human rights and the rule of law during states of emergency – Reflections” (A demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása szükségállapot idején – gondolatok) című 2020. május 26-i jelentésére (2), a Velencei Bizottság tagállamaiban bevezetett szükségállapotok megfigyelőközpontjára (3), a jogállamiságról szóló 2011. évi jelentésére (4) és a 2016. évi jogállamisági ellenőrzőlistájára (5),

—

tekintettel az Európai Parlament elnökének az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) javaslata alapján a Velencei Bizottsághoz intézett, 2020. július 1-jei kérésére, valamint az uniós tagállamokban a Covid19-válság miatt hozott intézkedésekről és azok demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásairól szóló, 2020. október 8-i időközi jelentésre (6),

—	tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a Covid19-világjárvánnyal szembesülő demokráciákról szóló, 2020. október 13-i határozatára (7), valamint a Covid19-világjárvány emberi jogokra és jogállamiságra gyakorolt hatásáról szóló, 2020. október 13-i határozatára (8),

—

tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a Lengyel Köztársaság elnökének megválasztására irányuló általános választások lebonyolításának 2020-ban elrendelt különleges szabályairól szóló törvénytervezetről szóló, 2020. április 27-i véleményére (Szenátus Lapja, 99. sz.), valamint az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselőjének nyilatkozataira,

—	tekintettel Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője által tett, Magyaroszágról szóló, 2020. március 27-i nyilatkozatra,

—	tekintettel a rasszizmus jelenkori formáival foglalkozó különleges ENSZ-előadó és a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó Bulgáriáról szóló, 2020. május 13-i közös nyilatkozatára,

—

tekintettel a Nemzetközi IDEA (International Institute for Democracy and Electoral Assistance) „Parliaments in Crisis: Challenges and Innovations” (9) (Válságban a parlamentek: kihívások és innovatív megoldások) című, 2020. május 11-i, valamint „Elections and COVID-19” (Választások és Covid19) című, 2020. március 26-i közleményére (10),

—	tekintettel a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásairól a polgárok, a tudományos közösség, a civil társadalom és a társadalom egészének bevonásával folytatott széles körű vitára (11),

—

tekintettel a Bizottság által a Covid19 kapcsán a hatáskörébe tartozó területeken hozott intézkedésekre, valamint a világjárvánnyal kapcsolatban a schengeni térségtől kezdve a vírussal kapcsolatos dezinformációig, illetve az adatvédelemtől és az alkalmazásoktól kezdve a menekültügyi, kiutasítási és áttelepítési eljárásokig terjedően különböző területeken hozott európai válaszintézkedések összehangolására irányuló bizottsági erőfeszítésekre,

—	tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv visszavonásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) (12),

—	tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (13),

—

tekintettel az Európai Adatvédelmi Testületnek a Covid19-járvánnyal összefüggésben a helymeghatározó adatok és a kontaktkövető eszközök használatáról szóló 04/2020. sz. iránymutatására, valamint az egészségügyi adatoknak a Covid19-járvánnyal összefüggésben végzett tudományos kutatás céljából történő kezeléséről szóló 03/2020. sz. iránymutatására,

—	tekintettel az „Iránymutatás az adatvédelemmel összefüggésben a Covid19-világjárvány elleni küzdelmet támogató alkalmazásokról” című, 2020. április 16-i bizottsági közleményre (C(2020)2523),

—

tekintettel a „2020. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0580) és az azt kísérő, a jogállamiság tagállami helyzetéről szóló – az egyes tagállamok által a Covid19 kapcsán hozott intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásaival foglalkozó – 27 országfejezetre (SWD(2020)0300-0326),

—	tekintettel a tagállamok 2020. április 1-jei nyilatkozatára, amelyben mély aggodalmukat fejezték ki „a jogállamisági elvek, a demokrácia és az alapvető jogok bizonyos szükséghelyzeti intézkedések elfogadásából fakadó megsértésének veszélye miatt” (14),

—	tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására (15),

—	tekintettel a schengeni térségnek a Covid19-világjárvány kitörését követő helyzetéről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására (16),

—	tekintettel a Covid19-válsággal összefüggésben a határt átlépő munkavállalók és idénymunkások európai védelméről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására (17),

—	tekintettel a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalására (18),

—	tekintettel a „Covid19: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja, valamint a schengeni térségre és az egységes piacra gyakorolt hatások” című, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására (19),

—	tekintettel a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására (20),

—	tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2020. október 7-i állásfoglalására (21),

—	tekintettel „A jogállamiság és az alapvető jogok Bulgáriában” című, 2020. október 8-i állásfoglalására (22),

—

tekintettel az Állampolgári Jogok és Alkotmányos Ügyek Tematikus Főosztálya által „A tagállamok által a Covid19 kapcsán hozott intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásai” címmel 2020. április 23-án közzétett tájékoztatóra (23), amely összefoglalja a tagállamok által a Covid19 kapcsán hozott intézkedések heti áttekintése formájában bevezetett nyomon követési gyakorlat főbb megállapításait,

—	tekintettel a Parlamenti Kutatás és Dokumentáció Európai Központjának a Covid19-világjárvány során végzett parlamenti tevékenységről szóló tájékoztatóira (24),

—	tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) a számos tagállamban a koronavírus-válságra válaszul bevezetett szükségállapothoz kapcsolódó tájékoztatóira és az e témával kapcsolatos egyéb tájékoztatóira (25),

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) az EU-ban a koronavírus-világjárvány alapvető jogokra gyakorolt hatásairól szóló öt közleményére (26),

—	tekintettel Josep Borrellnek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Covid19-válság során tapasztalható dezinformáció kezeléséről és a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt hatásról szóló, 2020. június 18-i nyilatkozatára,

—	tekintettel a 2020. október 5-én közzétett, az internetes szervezett bűnözés általi fenyegetettségről szóló 2020. évi Europol-értékelésre (IOCTA),

—	tekintettel az „Exploiting Isolation: Offenders and victims of online child sexual abuse during the COVID-19 pandemic” (Az elszigeteltség kihasználása: a gyermekek online szexuális zaklatásának elkövetői és áldozatai a Covid19-világjárvány idején) című, 2020. június 19-i Europol-jelentésre,

—	tekintettel a „Beyond the pandemic – How COVID-19 will shape the serious and organised crime landscape in the EU” (Túl a világjárványon – Hogyan alakul a súlyos és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos helyzetet az EU-ban a Covid19 következtében?) című, 2020. április 30-i Europol-jelentésre,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) keretei között működő, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoport által az ezen állásfoglalás érdekében végzett előkészítő munkára, többek között az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére készített, 2020. július 10-i jelentésére (27),

—	tekintettel a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásairól a Bizottsághoz intézett kérdésére (O-000065/2020 – B9-0023/2020),

—	tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,

mivel a Covid19-világjárvány az egész Unióban súlyos helyzetet idézett elő és mélyen érintette a lakosságot; mivel a világ számos pontján, többek között az EU-ban is, a Covid19-járvány második hulláma zajlik, és a kormányok új korlátozó intézkedéseket fogadnak el az ugrásszerűen megnövekedett esetszámok kezelése érdekében, ideértve a kijárási korlátozások ismételt bevezetését, a maszkhasználatot és a szabályokat be nem tartókra kivetett súlyosabb pénzbírságokat is;

mivel a világjárvány leküzdéséhez olyan, a kormány által irányított szükséghelyzeti intézkedésekre van szükség, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot, az alapvető jogokat és a demokratikus elszámoltathatóságot, és a Covid19 terjedésének megfékezésére irányuló minden erőfeszítésnek ilyen intézkedéseken kell alapulnia; mivel a rendkívüli hatáskörök esetében fokozottabb ellenőrzésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy azokat ne használhassák ürügyként arra, hogy tartósan megváltoztassák a hatalmi egyensúlyt; mivel a kormányok által hozott intézkedéseknek szükségesnek, arányosnak és ideiglenesnek kell lenniük; mivel a rendkívüli hatáskörök esetében fennáll a veszélye, hogy a végrehajtó hatalom visszaél a hatalmával, valamint e hatáskörök a szükségállapot elmúltával is a nemzeti jogi keret részét fogják képezni, következésképpen megfelelő parlamenti és igazságügyi felügyeletre van szükség az országon belül és kívül egyaránt, továbbá e kockázat csökkentése érdekében ellensúlyokról kell gondoskodni;

C.	mivel a Covid19-válság példa nélkül álló; mivel a jövőben tagállami és uniós szinten egyaránt át kell gondolnunk válságkezelési módszereinket;

mivel számos uniós tagállam hirdetett szükségállapotot (28) alkotmánya alapján (29), ami bizonyos esetekben jogi aggályokat vetett fel, míg más tagállamok az általános jogban (30) előírt rendkívüli hatáskörökhöz vagy rendes jogszabályokhoz (31) folyamadott a Covid19-járvány megfékezését célzó korlátozó intézkedések sürgős elfogadása érdekében; mivel ezek az intézkedések hatással vannak a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra, lévén érintik a személyek jogainak és szabadságainak, például a mozgás szabadságának, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának, a vallásszabadságnak, a családi élethez való jognak, a menedékjognak, az egyenlőség elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jognak, az oktatáshoz való jognak és a munkavállaláshoz való jognak a gyakorlását; mivel ezek az intézkedések a tagállamok gazdaságára is hatással vannak;

mivel a demokráciák működésére és az azokat érintő fékek és ellensúlyok rendszerére hatással van, ha egy egészségügyi vészhelyzet elmozdulást idéz elő a hatáskörök megosztásában, például a végrehajtó hatalom számára lehetővé válik, hogy új hatásköröket szerezzen az egyének jogainak korlátozása céljából, és a rendszerint a jogalkotók és a helyi hatóságok számára fenntartott hatásköröket gyakorolja, ugyanakkor korlátozzák a parlamentek, az igazságszolgáltatás, a civil társadalom és a média szerepét, valamint a polgárok tevékenységeit és szerepvállalásukat; mivel a legtöbb tagállamban nem vezettek be konkrét korlátozásokat az igazságszolgáltatás terén, de a kijárási korlátozások szinte teljesen lehetetlenné teszik a bíróságok számára, hogy rendesen működjenek;

mivel a belső bírósági felügyelet – a külső felügyelettel kiegészítve – továbbra is alapvető fontosságú, mivel szükségállapotban a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jog továbbra is érvényesül annak érdekében, hogy a sürgősségi intézkedések által érintett személyek hatékony jogorvoslattal élhessenek abban az esetben, ha az állami hatóságok beavatkoznak alapvető jogaikba, és annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtó hatalom ne lépje túl hatásköreit;

mivel a Velencei Bizottság inkább az alkotmányos, de jure szükségállapotot támogatja, mint a rendes jogalkotáson alapuló de facto szükségállapotot, minthogy „a de jure alkotmányos szükségállapothoz kapcsolódó rendkívüli hatáskörök rendszere nagyobb garanciákat kínálhat az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság tekintetében, valamint jobban szolgálja az azokból eredő jogbiztonság elvét” (32);

H.	mivel a Covid19-válság stressztesztnek bizonyult a demokráciák számára, illetve a jogállamiság és az alapvető jogok nemzeti biztosítékainak rezilienciája szempontjából, és e stresszteszt még most is tart;

mivel a kormányzati és állami intézkedésekbe vetett bizalom elengedhetetlen az elfogadott szükséghelyzeti intézkedések támogatásának és végrehajtásának biztosításához; mivel ahhoz, hogy ezt egy demokráciában meg lehessen valósítani, lényeges, hogy a döntések átláthatóak, tudományosan megalapozottak és demokratikusak legyenek, valamint párbeszédet folytassanak az ellenzékkel, a civil társadalommal és az érdekelt felekkel, illetve bevonják őket az ezzel kapcsolatos folyamatokba;

mivel a Bizottság az egész válság során nyomon követte a tagállami kormányok által hozott szükséghelyzeti intézkedéseket; mivel Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke 2020. március 31-én úgy nyilatkozott, hogy „minden szükséghelyzeti intézkedésnél a feltétlenül szükséges és arányos mértékre kell szorítkozni. Ezek az intézkedések nem tarthatók fenn határozatlan ideig. Ezenkívül a kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen intézkedéseket rendszeresen felülvizsgálják. Az Európai Bizottság az együttműködés szellemében minden tagállamban szorosan nyomon fogja követni a szükséghelyzeti intézkedések alkalmazását” (33), és mivel Didier Reynders biztos hasonlóképpen nyilatkozott 2020. március 26-án;

mivel „csaknem az összes uniós tagállam ideiglenes (azaz határidőhöz kötött) szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be a Covid19-válság kezelésére (34) […], főként rendes jogalkotás útján”; mivel „az első szükséghelyzeti intézkedéseket minden uniós tagállamban általában körülbelül 15–30 napos időtartamra vezették be”, majd legalább egyszer megújították; mivel Velencei Bizottság szerint „csupán néhány uniós tagállam nem állapított meg határidőt a szükséghelyzeti intézkedések alkalmazására vonatkozóan” (35);

mivel a Velencei Bizottság azt javasolja, hogy „a helyzet rendszeres felülvizsgálatának hiányában ne minősüljenek jogszerűnek a konkrét határidő nélkül tett nyilatkozatok vagy bevezetett intézkedések, ideértve azokat is, amelyek felfüggesztését a rendkívüli helyzet elhárításától teszik függővé” (36);

mivel a szükséghelyzeti intézkedéseknek megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és a kormányok a szükséghelyzeti jogalkotást nem használhatják az alapvető jogok korlátozására; mivel a kormányoknak számos további intézkedést is be kell vezetniük az esetleges olyan kedvezőtlen hatások mérséklése érdekében, amelyeket az ilyen intézkedések gyakorolhatnak az emberek életére;

mivel a szükségállapotot legalább egyszer meghosszabbították szinte az összes olyan tagállamban, ahol szükségállapotot hirdettek; mivel a Velencei Bizottság hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a szükségállapot kihirdetésének és meghosszabbításának, valamint a rendkívüli hatáskörök bevezetésének és alkalmazásának felülvizsgálata, továbbá lehetővé kell tenni a parlamenti és igazságügyi ellenőrzést (37);

mivel a legtöbb tagállamban a rendkívüli végrehajtási hatáskörök alkalmazása folytán korlátozták a parlamenti ellenőrzést, míg egyes tagállamokban a parlament másodlagos szerepkörbe szorult vissza, ami lehetővé tette a kormányok számára, hogy megfelelő ellenőrzés nélkül gyorsan szükséghelyzeti intézkedéseket vezessenek be;

mivel az Európai Parlament, különösen az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a keretei között működő, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoport 2020 márciusa óta folyamatosan nyomon követi az Unión belüli helyzetet és rendszeres eszmecseréket folytat az érdekelt felekkel, ahogy az a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoport által készített, a Covid19 demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló munkadokumentumból (38) is kiderül;

mivel az ombudsmani intézmények és a nemzeti emberi jogi intézmények a szükséghelyzeti intézkedések vonatkozásában fontos szerepet játszanak az alapvető jogokkal kapcsolatos problémák feltárásában, valamint az ellenőrzés, a felügyelet és a jogorvoslat biztosításában, ennélfogva pedig a polgárok védelmében;

mivel a tagállamokban kötelező vagy ajánlott önkéntes karantén bevezetésével és az emberek nem alapvető fontosságú mozgásának betiltásával korlátozták a mozgás szabadságát; mivel a Covid19-világjárványra válaszul a legtöbb schengeni állam visszaállította a belső határellenőrzést vagy – részben vagy egészben – lezárta határait, vagy az utazók egyes típusai – többek között a területükön vagy a más tagállamok területén tartózkodó uniós állampolgárok és családtagjaik vagy harmadik országbeli állampolgárok – előtt zárta le azokat; mivel ezen intézkedések bevezetésekor egyértelműen hiányzott a tagállamok közötti és az uniós intézményekkel való koordináció (39); mivel egyes tagállamok jogellenes és hátrányos megkülönböztetést eredményező korlátozásokat vezettek be azáltal, hogy a más uniós állampolgárságú lakosoknak nem engedélyezték a területükre való belépést;

mivel a gyülekezési szabadság és az egyesülés szabadsága a demokrácia fontos sarokköve; mivel a tagállamok többségében a szükséges közösségi távolságtartási szabályok és közegészségügyi óvintézkedések révén korlátozták e jogok gyakorlását; mivel egyes tagállamokban úgy döntöttek, hogy a közösségi távolságtartási szabályok betartása mellett megengedik az összejöveteleket, míg más tagállamok teljes egészében betiltották azokat; mivel egyes tagállamokban a szükségállapothoz nem kapcsolódó vitatott jogszabályokat és intézkedéseket anélkül vizsgálták, hogy lehetőséget biztosítottak volna a polgárok számára, hogy a szabadon tüntessenek;

mivel egyes tagállamokban a dezinformáció elleni küzdelemre hivatkozva korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát; mivel a közösségi médiában közzétett kritikus gondolatok miatt „félelemkeltés” vagy „a köz veszélyeztetése” vádjával letartóztatásokra került sor; mivel a koronavírus-világjárvány hamis és félrevezető információk áradatával, álhírekkel, a fogyasztók megtévesztésével, kiberbűnözéssel, összeesküvés-elméletekkel, valamint a külföldi szereplők, és olykor még a tagállamok közhatóságai által folytatott célzott dezinformációs kampányokkal járt együtt, amelyek az uniós polgárokra és az egészségükre nézve, illetve a közintézményekbe vetett bizalmukat illetően számos lehetséges veszélyt tartogatnak;

U.	mivel a bűnüldöző hatóságok az elmúlt hónapokban világszerte a gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos, interneten megosztott anyagok mennyiségének növekedését tapasztalták;

mivel a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés hasznot húz a világjárvány miatt megváltozott körülményekből; mivel el kell ismerni, hogy az Europol fontos szerepet játszik annak nyomon követésében, hogy a Covid19-világjárvány annak kezdete óta milyen hatást gyakorol az Unióban a súlyos bűncselekményekre és a szervezett bűnözésre, valamint a terrorizmusra;

mivel a média alapvető szerepet játszik az ellenőrzésben és a felügyeletben, továbbá a polgárok számára a fő információforrást jelenti; mivel a tömegtájékoztatás szabadsága nyomás alá került, minthogy alternatív lehetőségek nélkül törölték az élő sajtókonferenciákat, valamint egyes tagállamok korlátozták a közegészségügyi információkhoz való hozzáférést és az azzal kapcsolatos szabadságot, hogy információkat tegyenek közzé a közegészségügyi politikáról; mivel számos olyan eset történt, amikor a médiacsatornák által a kormányhoz intézett kérdéseket elutasították vagy figyelmen kívül hagyták; mivel védelmet kell biztosítani az újságírók és a médiában dolgozók számára, amikor tüntetésekről vagy tiltakozásokról tudósítanak; mivel egyes tagállamok korlátozták az információkhoz való hozzáférést azáltal, hogy meghosszabbították vagy felfüggesztették a hatóságok számára előírt, az információkhoz való szabad hozzáférés iránti kérelmekhez kapcsolódó válaszadási határidőket;

X.	mivel a tagállamoknak a Covid19-válság során és azt követően is biztosítaniuk kell a visszaélést bejelentő személyek védelmét, lévén az hasznos eszköznek bizonyult a közérdeket aláásó tevékenységek leküzdése és megelőzése szempontjából (40);

mivel egyes tagállamok aránytalan megtorló intézkedésekhez folyamodtak a korlátozások kikényszerítése érdekében, például büntetendővé tették a kijárási korlátozással vagy a karanténnal kapcsolatos szabályok megsértését, ami magas pénzbírságot von maga után, és annak tartósan nyoma marad a bűnügyi nyilvántartásokban (41);

mivel az általános korlátozások nem hagyták érintetlenül az igazságszolgáltatási rendszereket sem, lévén ideiglenesen bezártak számos bíróságot, illetve csökkentették a tevékenységüket, ami olykor lemaradásokhoz vezet, a meghallgatásokat illetően pedig hosszú várakozási időket eredményez; mivel nyomás alatt állnak a gyanúsítottak eljárási jogai és a tisztességes eljáráshoz való jog, hiszen az általános korlátozások miatt sokkal nehezebb ügyvédhez fordulni, és a bíróságok egyre gyakrabban tartanak online meghallgatásokat;

AA.

mivel a világjárvány leküzdését célzó azon intézkedéseknek, amelyek korlátozzák a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot, minden esetben szükségesnek, arányosnak és ideiglenesnek kell lenniük és szilárd jogalappal kell rendelkezniük; mivel az új technológiák fontos szerepet játszottak világjárvány elleni küzdelemben, ugyanakkor jelentős új kihívásokat hoztak magukkal és aggályokat vetettek fel; mivel egyes tagállamok kormányai a polgárok rendkívüli megfigyeléséhez folyamodtak drónok, kamerás rendőrségi megfigyelőautók, távközlési szolgáltatóktól, rendőrségtől és katonai őrjáratoktól származó helymeghatározó adatok segítségével történő nyomon követés, a kötelező karantén rendőrség általi házi hívások révén történő ellenőrzése vagy mobiltelefonos alkalmazáson keresztüli kötelező jelentéstétel révén; mivel egyes tagállamok a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésére szolgáló alkalmazásokat vezettek be, annak ellenére, hogy nincs egyetértés azok hatékonyságáról és nem mindig használják a magánélet védelmét a leginkább biztosító decentralizált rendszert; mivel egyes tagállamokban a nyilvános helyek újbóli megnyitása azzal járt együtt, hogy kötelező testhőmérséklet-mérések, kérdőívek kitöltése és az elérhetőségek kötelező megadása útján adatokat gyűjtöttek, néha figyelmen kívül hagyva az általános adatvédelmi rendeletből fakadó kötelezettségeket;

AB.

mivel a kijárási korlátozás és a határok lezárása jelentős hatással volt a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférésre; mivel számos tagállamban a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását ideiglenesen korlátozták vagy akár fel is függesztették, és a legtöbb tagállam felfüggesztette a dublini transzfereket, visszaküldéseket és áttelepítéseket; mivel egyes tagállamok úgy nyilatkoztak, hogy kikötőik nem biztonságosak, vagy nem engedélyezték a kutatási és mentési műveletek során megmentett migránsok partra szállítását, korlátlan ideig a tengeren hagyva őket, és kockáztatva életüket; mivel a legtöbb tagállam most ismét elkezdett ilyen intézkedéseket hozni; mivel több, menekülteknek fenntartott befogadó állomásról jelentették a Covid19 kitörését, ami azt jelenti, hogy kiszolgáltatott csoportok kerülnek közvetlen veszélybe, és mivel a külső határoknál található túlzsúfolt táborok továbbra is a tömeges fertőzések konkrét veszélyét hordozzák, hiszen nem tarthatók be a közösségi távolságtartási szabályok, miközben igen kevés szálláshely áll rendelkezésre, illetve rendkívül korlátozott az élelmiszerekhez, a vízhez és a higiéniai létesítményekhez, valamint mentális és fizikai egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, többek között azok tekintetében is, akik megfertőződtek a Covid19-vírussal;

AC.

mivel a börtönökben különösen magas a Covid19-járvány kitörésének a veszélye, hiszen gyakran lehetetlen betartatni a közösségi távolságtartási és a higiéniai szabályokat, valamint az egészségügyi intézkedések a szabadban töltött idő csökkentéséhez, valamint a látogatók fogadásának betiltásához vezettek, ami csorbítja a fogvatartottak családtagokkal való kapcsolattartáshoz való jogát; mivel e világjárvány során a büntetés-végrehajtási állomány tagjainak egészsége különös veszélynek van kitéve; mivel egyes tagállamokban szabadon engedték a meghatározott kategóriákba tartozó fogvatartottakat annak érdekében, hogy a világjárvány során csökkentsék az egészségügyi kockázatokat;

AD.

mivel a Covid19 kapcsán bevezetett korlátozásokat arányosan és megkülönböztetéstől mentesen kell végrehajtani annak elkerülése érdekében, hogy az etnikai kisebbségekhez és marginalizált csoportokhoz tartozó személyek céltáblává váljanak; mivel a világjárvány aránytalanul érinti a romani lakosságot, a legkiszolgáltatottabbak pedig gyakran a nők és a gyermekek, és különösen az ivóvízzel és egészségügyi szolgáltatásokkal nem rendelkező, társadalmilag kirekesztett és marginalizált településeken élő személyek, ahol szinte lehetetlen betartani a közösségi távolságtartási szabályokat és eleget tenni a szigorú higiéniai intézkedéseknek; mivel több tagállamban számoltak be rasszizmussal és idegengyűlölettel kapcsolatos esetekről, ahol hátrányos megkülönböztetés érte a bizonyos hátterű vagy nemzetiségű személyeket; mivel ázsiai származású és roma személyek gyűlöletbeszéd és támadások célpontjaivá váltak; mivel egyes tagállamokban némely politikus a rendkívül sok Covid19-megbetegedést mutató országokból származó romani migráns munkavállalók tömeges visszaküldéséről szóló médiabeszámolókat arra használta, hogy szítsa a vírus terjedésével kapcsolatos félelmeket, megerősítve a negatív attitűdöket és sztereotípiákat;

AE.

mivel a gyermekek a kijárási korlátozások miatt a társadalmi és gazdasági kirekesztés aránytalanul nagy kockázatának vannak kitéve, valamint a bántalmazás, az erőszak, a kizsákmányolás és a szegénység következtében alapvető jogaik megsértésének fokozott kockázatával szembesülnek; mivel számos tagállamban a kijárási korlátozások miatt a kapcsolati erőszak növekedése volt tapasztalható; mivel a nők és a lányok, (42) a gyermekek és az LMBTI+ személyek a kijárási korlátozások idején aránytalanul nagy veszélynek vannak kitéve, mivel hosszú ideig ki lehetnek téve az elkövetőknek, elvágva őket a szociális és intézményi támogatástól; mivel az e veszélyeztetett csoportoknak nyújtott közösségi támogatás drámai mértékben lecsökkent a világjárványra válaszul hozott intézkedések miatt;

AF.

mivel az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés – az Alapjogi Charta 35. cikkében rögzített jog – veszélyben lehet a Covid19 terjedésének megállítása érdekében hozott intézkedések miatt, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek csoportjai, például az idősek vagy krónikus betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők, az LMBTI+ személyek, a gyermekek, a szülők, a terhes nők, a hajléktalanok, az összes migráns, köztük az okmányokkal nem rendelkező migránsok, a menedékkérők, a menekültek, valamint az etnikai és egyéb kisebbségek esetében; mivel az egészségügyi válság hátrányosan érintette a szexuális és reproduktív egészségügyi és jogi szolgáltatásokat; mivel egyes tagállamokban erősen korlátozzák a reproduktív egészséghez és jogokhoz, így az abortuszhoz való hozzáférést, és mivel ez a de facto tilalom arra kényszerítette a tüntetőket, hogy a világjárvány közepette az utcára vonuljanak; mivel a gyógyszerhiány, az erőforrások más egészségügyi területekről való átcsoportosítása, valamint bizonyos kezelések – köztük a testen kívüli megtermékenyítés és a nemváltoztatással kapcsolatos kezelések – hirtelen lemondása veszélyt jelenthet a más betegségektől szenvedő betegekre nézve (43); mivel a gyász, az elszigeteltség, a szülők és a frontvonalon dolgozók esetében a munka és a magánélet közötti egyensúlyra nehezedő további nyomás, a jövedelem elvesztése és a félelem mentális megbetegedéseket idéz elő vagy súlyosbítja a meglévőket, ami a mentális egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet növekedéséhez vezet, és ennek következtében sürgősen növelni kell az e szolgáltatásokhoz nyújtott finanszírozást;

AG.

mivel az egészségügyi válság első hullámában elrendelt kijárási korlátozások miatt számos tagállam elhalasztotta a választásokat (44), az egyik tagállam pedig egy népszavazást (45); mivel a világjárvány második hullámának megindulása óta ismét vannak választások; mivel a választások megtartásának vagy elhalasztásának kérdése kényes mérlegelési feladat, amelyhez a Velencei Bizottság észrevételeket és iránymutatásokat dolgozott ki (46); mivel az általános, szabad, titkos és közvetlen választójog csak akkor biztosítható, ha garantálják a nyílt és tisztességes választási kampányt, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tömegtájékoztatás szabadságát és a politikai célú gyülekezés és egyesülés szabadságát;

AH.

mivel a Szerződésekben foglalt, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos rendelkezések nem érinthetik a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós értékek, azaz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok határain belül;

AI.	mivel a Szerződések értelmében az uniós hatáskörök határait a hatáskör-átruházás elve jelöli ki, valamint az uniós hatásköröket a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban kell gyakorolni;

emlékeztet arra, hogy még szükségállapotban is érvényesülnie kell a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartásának alapelvének, valamint minden szükséghelyzeti intézkedésre, eltérésre és korlátozásra három általános feltétel vonatkozik, mégpedig a szükségesség, a szűk értelemben vett arányosság és az ideiglenesség, amely feltételeket az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), az Európai Unió Bírósága (EUB) és a különböző alkotmányos (és egyéb) tagállami bíróságok ítélkezési gyakorlatában rendszeresen alkalmaztak és értelmeztek (47);

úgy véli, hogy a válságra adott válaszok összességében megmutatták a nemzeti demokratikus rendszerek erejét és bizonyították azok rezilienciáját; hangsúlyozza, hogy a rendkívüli intézkedésekhez a kormányok és a parlamentek közötti intenzívebb párbeszédnek kell társulnia; a rendkívüli intézkedések széles körű támogatottságának és azok lehető leghatékonyabb végrehajtásának biztosítása, emellett pedig az elnyomó intézkedések elkerülése, valamint az újságírók információkhoz való akadálytalan hozzáférésének biztosítása érdekében intenzívebb párbeszédet szorgalmaz az érdekelt felekkel, köztük a polgárokkal, a civil társadalommal és a politikai ellenzékkel;

annak biztosítására kéri a tagállamokat, hogy ha olyan intézkedéseket fogadnak el, értékelnek vagy vizsgálnak felül, amelyek korlátozhatják a demokratikus intézmények működését, a jogállamiságot vagy az alapvető jogokat, akkor ezen intézkedések esetében vegyék figyelembe a nemzetközi testületek, például az ENSZ és az Európa Tanács, azon belül is a Velencei Bizottság ajánlásait, valamint az EU jogállamisági helyzetéről szóló bizottsági jelentést; ismét kéri a tagállamokat, hogy ne éljenek vissza a rendkívüli hatáskörökkel annak érdekében, hogy a parlamenti felügyelet megkerülésével fogadjanak el a Covid19 jelentette egészségügyi vészhelyzethez kapcsolódó célkitűzésekkel össze nem függő jogszabályokat;

felhívja a tagállamokat, hogy:

—	mérlegeljék a szükségállapot feloldását, illetve annak demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásának egyéb módon történő korlátok közé szorítását,

—

a Velencei Bizottság ajánlásainak fényében értékeljék a nemzeti jogrendjükön belül hatályban lévő alkotmányos és intézményi szabályokat, például a rendes jogalkotáson alapuló de facto szükségállapot helyett térjenek át a de jure alkotmányos szükségállapotra, ezáltal vészhelyzet esetén jobb garanciákat biztosítva a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében (48); de facto szükségállapot fenntartása esetén jogalkotási aktus keretében egyértelműen határozzák meg a jogalkotói hatáskörök végrehajtó hatalomra való átruházásának célkitűzéseit, tartalmát és hatályát,

—

biztosítsák, hogy egyrészt a szükségállapot kihirdetése és lehetséges meghosszabbítása, másrészt a rendkívüli hatáskörök bevezetése és alkalmazása egyaránt hatékony belső és külső parlamenti és igazságügyi ellenőrzés mellett menjen végbe, valamint biztosítsák, hogy a parlamentek jogosultak legyenek megszüntetni a szükségállapotot (49),

—

biztosítsák, hogy ha a végrehajtó hatalomra ruházzák át a jogalkotói hatásköröket, a parlament utólag jóváhagyja a végrehajtó hatalom által kiadott valamennyi jogi aktust, valamint azok hatályukat veszítsék, ha bizonyos időn belül nem szerzik meg az említett jóváhagyást (50); foglalkozzanak a gyorsított és a sürgősségi jogalkotás túlzott mértékű alkalmazásával, amely kérdésre a Bizottság a 2020. évi jogállamisági jelentésében (COM(2020)0580) is rámutatott,

—	vizsgálják meg, hogyan lehetne jobban garantálni, hogy a parlamentek központi szerepet töltsenek be a válság- és szükséghelyzetekben, különösen a helyzet nemzeti szintű nyomon követésében és ellenőrzésében,

—	vegyék figyelembe a Velencei Bizottság azon véleményét, miszerint a parlamenteknek meg kell tartaniuk plenáris üléseiket, valamint nem szabad megengedni a képviselők ideiglenes helyettesítését, illetve csökkenteni a jelenlétüket (még arányosan sem) (51);

—

vizsgálják meg a Velencei Bizottság választásokkal kapcsolatos észrevételeit, és vizsgálják meg a távoli szavazási módszerek – például a postai úton történő szavazás, az internetes szavazás, a mobil urnák és a meghatalmazott útján történő szavazás, valamint a korai szavazás – alkalmazásának lehetőségét, különösen világjárvány esetén;

kéri a tagállamokat, hogy a végrehajtási intézkedések arányosságának kellő figyelembevétele mellett hajtsák végre a Covid19-hez kapcsolódó intézkedéseket; megerősíti, hogy a Covid19-hez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során tiszteletben kell tartani az uniós alapvető jogokat és a jogállamiságot, továbbá e tekintetben döntő fontosságúnak tartja a személyekkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítását;

kéri a tagállamokat, hogy értékeljék az általuk végrehajtott, a mozgás szabadságát korlátozó intézkedéseket, valamint a mozgás szabadságát érintő újabb korlátozások bevezetésének mérlegelésekor a lehető legnagyobb önmérsékletet gyakorolják és biztosítsák az uniós jog, különösen a schengeni határellenőrzési kódex és a szabad mozgásról szóló irányelv teljes körű tiszteletben tartását; emlékeztet arra, hogy a Schengeni határellenőrzési kódex szerint uniós szinten figyelemmel kell kísérni a belső határellenőrzés, valamint annak azonnali intézkedésként történő meghosszabbítása szükségességének értékelését; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy megfelelően ellenőrizze a schengeni vívmányok alkalmazását, és különösen értékelje a tagállamok által már meghozott intézkedéseket, valamint a tagállamoktól érkező értesítések időszerűségét és minőségét, szorosan kövesse nyomon a fejleményeket, továbbá szükség esetén emlékeztesse a tagállamokat jogi kötelezettségeikre, és fogadjon el véleményeket; ösztönzi a Bizottságot, hogy előjogaival élve kérjen további információkat a tagállamoktól; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson bővebb tájékoztatást a Parlamentnek arról, miként gyakorolja a Szerződések szerinti előjogait; emlékeztet a schengeni térségnek a Bizottság értékelései és ajánlásai alapján történő további integrációjának fontosságára;

kéri a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a családi élethez való jogot, különösen a különböző tagállamokban és a tagállamokon kívül élő és dolgozó családok esetében, és csak a feltétlenül szükséges esetekben és arányos mértékben engedélyezzék a korlátozásokat; kéri a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a Covid19-hez kapcsolódó intézkedések révén különválasztott párok és családok újraegyesítését a családi állapotukra való tekintet nélkül, és tartózkodjanak attól, hogy a kapcsolat bizonyításához szükségtelenül szigorú követelményeket írjanak elő;

kéri a tagállamokat, hogy csak akkor korlátozzák a gyülekezési szabadságot, ha az a helyi járványügyi helyzet fényében feltétlenül szükséges és indokolt, és ha arányos, továbbá a nyilvános és demokratikus vitát érdemlő, vitatott intézkedések elfogadása céljából ne tiltsák be tüntetéseket, még ha ezek az intézkedések nem is kapcsolódnak a Covid19-hez;

kitart amellett, hogy a tagállamok tartózkodjanak olyan intézkedések elfogadásától, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az alapvető jogokra, például a nők szexuális és reproduktív jogaira, különösen egy olyan helyzetben, amikor a közegészségügyi aggályok nem teszik lehetővé a megfelelő demokratikus vitát és a biztonságos tiltakozást, arra kényszerítve a tüntetőket, hogy jogaik védelme érdekében veszélyeztessék egészségüket és életüket;

10.

ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az oktatáshoz való jogot e világjárvány idején; a világjárvány új hullámainak fényében arra kéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az órák folytatásának garantálásához szükséges eszközökről és annak biztonságos keretéről, továbbá biztosítsák, hogy minden tanuló valóban hozzáférjen az oktatáshoz;

11.

kéri a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot, valamint biztosítsák, hogy minden új, az adatvédelmi hatóságokkal folytatott teljes körű konzultációt követően elfogadott felügyeleti és nyomon követési intézkedésre feltétlenül szükség van, továbbá azok arányosak, szilárd jogalappal rendelkeznek, az általuk elérendő célokra szorítkoznak és ideiglenes jellegűek; kéri a Bizottságot, hogy – különös tekintettel a Covid19-válság leküzdéséhez és az abból való kilábaláshoz szükséges technológia és adatok, különösen a mobilalkalmazások és az anonimizált mobilitási adatok használatára szolgáló közös uniós eszköztárról szóló, 2020. április 8-i (EU) 2020/518 ajánlására (52) – kövesse nyomon ezeket az intézkedéseket;

12.

emlékeztet arra, hogy a dezinformáció elleni küzdelem legjobb módja a tájékoztatáshoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának védelme és biztosítása, támogatást nyújtva emellett a médiapluralizmus és a független újságírás biztosításához; ezzel összefüggésben arra kéri a tagállamokat, hogy az intézkedések elfogadásakor biztosítsák az átláthatóságot, valamint a közegészségügyi helyzetről és a helyzet ellenőrzés alatt tartása érdekében hozott intézkedésekről átfogó, naprakész, pontos és objektív információkkal és adatokkal szolgáljanak polgáraik számára, kiegyensúlyozott módon küzdjenek a Covid19 terjedése elleni küzdelem miatt indokolt kormányzati intézkedéseket érintő, az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos tudományos ismereteket kétségbe vonó vagy elferdítő dezinformáció ellen, fokozottan ügyelve arra, hogy ne szabjanak gátat a véleménynyilvánítás szabadságának, illetve ne rettentsék el az újságírókat, az egészségügyi dolgozókat és másokat azzal, hogy a bűncselekménnyé nyilvánítás eszközéhez vagy aránytalan szankciókhoz folyamodnak; hangsúlyozza, hogy a világjárvány fokozta a migránsok megbélyegzését, és a diszkrimináció eseteinek bővüléséhez vezetett, amit tovább súlyosbítottak a félretájékoztatás és az álhírek (53), többek között az etnikai kisebbségekhez tartozó személyek elleni rasszista és idegengyűlölő incidensek, valamint a fogyatékossággal élő személyek és menekültek elleni gyűlöletbeszéd (54); hangsúlyozza, hogy a dezinformáció egyre nagyobb kihívást jelent, amely negatívan befolyásolhatja a demokratikus folyamatokat és a társadalmi vitát, hiszen az összes szakpolitikai területet érinti, és amelynek célja, hogy aláássa a polgárok demokráciába vetett bizalmát és visszavesse az európai együttműködést és szolidaritást; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament – az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottsága (INGE) keretében – jelenleg is a lehetséges intézkedések egész során dolgozik;

13.

az uniós stratégiai kommunikációs kapacitások terén további jelentős beruházásokat szorgalmaz a dezinformációval szembeni cselekvési tervvel összhangban azzal a céllal, hogy fokozzák a tagállamokkal való együttműködést és koordinációt, valamint maximálisan kihasználják a meglévő mechanizmusokat annak érdekében, hogy a stratégiai kommunikáció terén elősegítsék a tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel folytatott konkrét együttműködést;

14.

úgy véli, hogy a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó intézkedések következtében nehezebbé vált az újságírók munkája, köszönhetően például annak, hogy korlátozták a sajtókonferenciákon való fizikai részvételt, a hatóságok egyáltalán nem válaszolnak vagy nem adnak kielégítő válaszokat a kérdésekre, valamint törölték vagy kitolták az információkhoz való szabad hozzáférés iránti kérelmekre vagy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó határidőket; sajnálja, hogy míg a színvonalas újságírásra minden eddiginél nagyobb szükség van, különös tekintettel az egyre gyakoribbá váló dezinformáció elleni küzdelemben játszott szerepére, az e válsággal járó kedvezőtlen gazdasági hatások a médiacsatornák – különösen a független média és újságírók – pénzügyi életképességét is érintik, ami még inkább aláássa az Unióban a médiapluralizmust; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamokban nem átlátható a reklámok elhelyezése és a médiának nyújtott támogatások elosztása, valamint amiatt, hogy egyes tagállamokban egyre nagyobb a médiatulajdon koncentrációja; hangsúlyozza, hogy a médiaágazatban nem szabad érdemi változásokat bevezetni de facto vagy de jure szükségállapotban;

15.

kéri a tagállamokat, hogy garantálják a vádlottak jogait, többek között az ügyvédi segítség akadálytalan igénybevételéhez való jogukat, valamint a bírósági meghallgatások alternatív megoldásaként vizsgálják meg az online meghallgatások lehetőségét, illetve a gyanúsítottakat az európai elfogatóparancs alapján szállítsák át másik uniós tagállamba; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a bírósági eljárások valamennyi irányadó elvének betartását, ideértve a tisztességes eljáráshoz való jogot is; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a börtönökben tartózkodó minden személy jogait és óvják az egészségüket, különös tekintettel az orvosi ellátáshoz, a látogatókhoz, a szabad levegőn töltött időhöz, valamint az oktatási, szakmai vagy szabadidős tevékenységekhez való jogukra;

16.

elismeri, hogy a legtöbb tagállam ismét megindította menedékjogi eljárásait, és egyes tagállamok az utóbbi időszakot – amikor kevesebb új kérelem érkezett be – arra használták, hogy csökkentsék a függőben lévő kérelmekkel kapcsolatos elmaradásokat; kéri a tagállamokat, hogy teljes körűen garantálják a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést, és továbbra is biztosítsák az egyének Alapjogi Chartában rögzített menedékjogát, valamint a nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett hajtsák végre az áttelepítési eljárásokat és az emberi méltóságon alapuló kiutasítási eljárásokat; továbbra is szorgalmazza, hogy a menedékkérők számára mihamarabb biztosítsák a fordítókhoz való hozzáférést, illetve állítsák vissza az ahhoz való jogot; nyomatékosan felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő fizikai és mentális egészségügyi létesítményeket a befogadóállomásokon, tekintettel a rossz higiéniai körülményekre, a magas kockázatú környezetre és a menekültek kiszolgáltatottságára a Covid19-világjárvány idején; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a menedékjogot szavatolva, valamint megfelelő befogadási feltételeket biztosítva a menekültek és menedékkérők számára, dolgozzanak ki egy hatékony, a népegészségügyre összpontosító tervet helyzetük – többek között a külső határokon fennálló helyzetre is kiterjedő – átfogó kezelésére; emlékeztet arra, hogy a Covid19-intézkedések soha nem vezethetnek őrizetbe vételhez; felszólít a családok mielőbbi egyesítésére, a görög szigeteken található táborok azonnali evakuálására, valamint a menedékkérők más tagállamokba történő áthelyezésére, elsőbbséget biztosítva a legkiszolgáltatottabbaknak, a kísérő nélküli kiskorúaknak és a gyermekes családoknak; kéri a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a partra szállást, valamint biztosítsák, hogy a partra szállásra mihamarabb, a vonatkozó nemzetközi és uniós joggal összhangban kizárólag biztonságos helyen kerüljön sor;

17.

úgy véli, hogy a világjárvány során fokozódott a hátrányos megkülönböztetés, valamint bizonyos csoportok gyűlöletbeszéd és hátrányosan megkülönböztető intézkedések célpontjaivá váltak; kéri a tagállamokat, hogy lépjenek fel az ilyen gyűlöletbeszéddel szemben, valamint vessenek véget és orvosolják az ilyen hátrányosan megkülönböztető intézkedéseket; kéri a nemzeti és különösen a helyi hatóságokat, hogy kettőzzék meg a cigányellenesség elleni küzdelemre, a negatív sztereotípiák felszámolására, valamint az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy magukat a romani hátterű embereket is bevonják a világjárvány leküzdéséhez szükséges intézkedések azonosításába és végrehajtásába; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy folytassák a homofóbia és a transzfóbia elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiket, mivel a világjárvány súlyosbította a megkülönböztetést és egyenlőtlenségeket, amelyeknek az LMBTI+ áldozatai;

18.

felhívja a tagállamokat, hogy a COVID-19-világjárvány alatt valamennyi nő és lány számára biztosítsanak hatékony, biztonságos és kellő időben történő hozzáférést a szexuális és reprodukciós egészséghez és jogokhoz, valamint a szükséges egészségügyi szolgáltatásokhoz, ideértve különösen a fogamzásgátláshoz és a sürgősségi fogamzásgátláshoz, valamint az abortuszhoz való hozzáférést; kiemeli, hogy fontos a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatások – többek között a távorvoslás, az online konzultációk és a korai otthoni gyógyszeres terhességmegszakításhoz való hozzáférés – biztosítására irányuló bevált gyakorlatok további alkalmazása és innovatív megoldások azonosítása; felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben szervezzen fórumokat a bevált gyakorlatok tagállamok és érdekelt felek közötti cseréje céljából, valamint támogassa azon intézkedéseket, amelyek szavatolják a szexuális és reprodukciós egészséghez és jogokokhoz való hozzáférést a tagállamokban;

19.

kéri a tagállamokat, hogy a döntéshozatalba szükség esetén vonjanak be a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok terén jártas független szakértőket; kéri a tagállamokat, hogy új intézkedések meghozatalakor a szakértők és az érdekelt felek, köztük a nemzeti emberi jogi intézmények, az ombudsmani intézmények és a civil társadalom szakértelmére támaszkodjanak, valamint proaktív konzultáljanak velük;

20.

kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a szabad és tisztességes választásokhoz való jogot; emlékeztet a Velencei Bizottság ajánlására, miszerint ebben az időszakban csak széles körű vitát követően és széles körű egyetértés mellett fogadjanak el választási törvényekkel kapcsolatos reformokat, ami garanciát jelent a visszaélésekkel szemben és szavatolja a választási folyamatokba és annak legitimitásába vetett bizalmat; hangsúlyozza, hogy a szavazók támogatásáért versengő pártoknak egyenlő jogokat kell biztosítani a kampányhoz, továbbá kiemeli, hogy szükségállapot során kétségessé válhat a választások tisztességessége (55); kéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a választások elhalasztásával kapcsolatos minden döntés intézményi következményeit; hangsúlyozza, hogy a Velencei Bizottság szerint a választások elhalasztására vonatkozó különös szabályokat nem a végrehajtó hatalomnak kell elfogadnia, és nem is egyszerű parlamenti többséggel kell elfogadni, hanem az alkotmányban vagy egy sarkalatos törvényben kell rögzíteni, továbbá a választások elhalasztására vonatkozó döntést a választások előtt ésszerű időn belül, lehetőség szerint a hivatalos kampány megnyitása előtt lehetőleg a parlamentnek kell meghoznia (56);

21.

kéri a Bizottságot, hogy sürgősen adjon megbízást a Covid19-világjárvány első hulláma során hozott intézkedések független és átfogó értékelésére annak érdekében, hogy levonhassák a tanulságokat, megoszthassák a bevált gyakorlatokat és fokozhassák az együttműködést, emellett biztosítani tudják, hogy a világjárvány következő hullámai során hozott intézkedések hatékonyak, célzottak, az adott járványügyi helyzet fényében megalapozottak, feltétlenül szükségesek és arányosak legyenek, valamint korlátozni lehessen az említett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásait; örvendetesnek tartja, hogy a Bizottság első éves jogállamisági jelentése tartalmazza a Covid19 kapcsán hozott tagállami intézkedések első ilyen értékelését; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kezdjenek tárgyalásokat a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok hatékony nyomonkövetési mechanizmusára vonatkozó intézményközi megállapodásról, ahogy azt a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2020. október 7-i állásfoglalásában is szorgalmazta, amely mechanizmus minden tagállamban gondosan és tisztességesen értékelné a helyzetet, valamint a jelenlegi világjárványhoz hasonló rendkívüli helyzetekben hozzájárulna a jogállamiság és az uniós értékek jobb védelméhez;

22.

ismét arra kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy vonják le a megfelelő tanulságot a Covid19-válságból, valamint – tekintve, hogy a polgárokra óriási teher nehezedett, amikor a világjárvány során megpróbálták kézben tartani fizikai és mentális egészségi állapotukat – folytassanak sokkal szorosabb együttműködést az egészségügy terén, többek között hozzák létre az európai egészségügyi uniót, ahogy azt a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalásában (57) is indítványozta;

23.

kéri a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a meghozott intézkedéseket, fokozza a tagállamok koordinációjára irányuló tevékenységeit, proaktívan nyújtson iránymutatást a hatóságok számára a világjárvány demokráciával, jogállamisággal és alapvető jogokkal összhangban történő kezelésével kapcsolatban, szükség esetén tegyen jogi lépéseket és vegye igénybe a rendelkezésre álló egyéb eszközöket, mérlegelje az uniós alapvető értékek tiszteletben tartásának biztosításához rendelkezésre álló lehetőségeket, valamint vegye át az irányítást annak biztosítása érdekében, hogy a korlátozó intézkedéseket mihamarabb megszüntessék; felhívja az Alapjogi Ügynökséget, hogy továbbra is számoljon be a Covid19-intézkedések alapvető jogokra gyakorolt hatásáról;

24.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

(1) A Velencei Bizottság szükségállapotokról szóló véleményeinek és jelentéseinek gyűjteménye, 2020. április 16., CDL-PI(2020)003.

(2) Respect for democracy, human rights and the rule of law during states of emergency – Reflections (CDL-PI(2020)005rev).

(3) A Velencei Bizottság tagállamaiban bevezetett szükségállapotok megfigyelőközpontja.

(4) Jogállamiságról szóló jelentés (CDL-AD(2011)003rev).

(5) Jogállamisági ellenőrzőlista (CDL-AD(2016)007).

(6) A Velencei Bizottság 2020. október 8-i időközi jelentése az uniós tagállamokban a Covid19-válság miatt hozott intézkedésekről és azok demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásairól (CDL-AD(2020)018).

(7) Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2337. (2020) sz. határozata.

(8) Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2338. (2020) sz. határozata.

(9) Nemzetközi IDEA, Parliamentary Primer, 1. sz., 2020. május 11. https://www.idea.int/publications/catalogue/parliaments-and-crisis-challenges-and-innovations

(10) Nemzetközi IDEA, 1/2020. sz. szakmai dokumentum, 2020. március 26. https://www.idea.int/publications/catalogue/elections-and-covid-19

(11) Lásd például a Verfassungsblog oldalán a Covid19-ről és a szükségállapotokról megjelent tudományos cikkeket: Michael Meyer-Resende, The Rule of Law Stress Test: EU Member States’ Responses to COVID-19 (táblázattal és térképpel); Joelle Grogan, States of emergency; Fondation Robert Schuman, Le contrôle parlementaire dans la crise sanitaire; Impacts of COVID-19 – The Global Access to Justice Survey: https://verfassungsblog.de/impacts-of-covid-19-the-global-access-to-justice-survey/; Oxford COVID-19 Government Response Tracker (OxCGRT), amely azt méri, hogy mennyire szigorúak a korlátozó intézkedések; ICNL COVID-19 Civic Freedom Tracker; Grogan, Joelle & Weinberg, Nyasha (2020. augusztus) Principles to Uphold the Rule of Law and Good Governance in Public Health Emergencies. RECONNECT Policy Brief; Nemzetközi felhívás: „A Call to Defend Democracy”, nyílt levél;

(12) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

(13) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(14) Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Bulgária, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia és Románia:

https://www.government.nl/documents/diplomatic-statements/2020/04/01/statement-by-belgium-denmark-finland-france-germany-greece-ireland-italy-luxembourg-the-netherlands-portugal-spain-sweden

(15) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.

(16) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0175.

(17) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0176.

(18) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0205.

(19) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0240.

(20) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0225.

(21) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0251.

(22) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0264.

(23) https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2020/651343/IPOL_BRI(2020)651343_EN.pdf

(24) 27. sz. tájékoztató – 2020. március, Adjustment of Parliamentary Activity to COVID-19 Outbreak and the prospect of remote sessions and voting; 28. sz. tájékoztató – 2020. március, Preventive and sanitary measures in Parliaments; 29. sz. tájékoztató – 2020. július, Emergency Laws and Legal measures against Covid-19.

(25) EPRS, States of emergency in response to the coronavirus crisis: Situation in certain Member States (Belgium, France, Germany, Hungary, Italy, Poland, Spain), 2020. május 4.; EPRS, States of emergency in response to the coronavirus crisis: Situation in certain Member States II (Bulgaria, Estonia, Latvia, Malta, Austria, Romania, and Slovenia), 2020. május 13.; EPRS, Tracking mobile devices to fight coronavirus, 2020. április 2.; EPRS, Tackling the coronavirus outbreak: Impact on asylum-seekers in the EU, 2020. április 22.; EPRS, The impact of coronavirus on Schengen borders, 2020. április 27.; EPRS, The impact of coronavirus on media freedom, 2020. május 8.; EPRS, Coronavirus and elections in selected Member States, 2020. június 17.; EPRS, States of emergency in response to the coronavirus crisis: Situation in certain Member States IV, 2020. július 7. EPRS, Coronavirus and prisons in the EU: Member-State measures to reduce spread of the virus, 2020. június 22.; EPRS, States of emergency in response to the coronavirus crisis: Situation in certain Member States IV, 2020. július 7.

(26) FRA, Coronavirus pandemic in the EU – Fundamental Rights Implications – Bulletin 1 és Country research, 2020. április 7.; FRA, Coronavirus pandemic in the EU – Fundamental Rights Implications – Bulletin 2: With a focus on contact-tracing apps, and Country research, 2020. május 28.; FRA, Coronavirus pandemic in the EU – Fundamental Rights Implications – Bulletin 3: With a focus on older people és Country research, 2020. június 30.; FRA, Coronavirus pandemic in the EU – Fundamental Rights Implications – Bulletin 4, 2020. július 30., középpontban a rasszizmus, a menekültügy és a migráció, a dezinformáció, a magánélet védelme és az adatvédelem; FRA, Coronavirus pandemic in the EU – Impact on Roma and Travellers – Bulletin 5, 2020. szeptember 29.

(27) LIBE/9/02808. sz. jelentés, 2020. július 10.

(28) A Velencei Bizottság szükségállapotokról szóló véleményeinek és jelentéseinek gyűjteménye, CDL-PI(2020)003.

(29) De jure alkotmányos szükségállapot, 2020. tavasz: Bulgária, Cseh Köztársaság, Finnország, Észtország, Magyarország, Lettország, Luxemburg, Románia, Portugália és Spanyolország.

(30) Németország, Lettország, Franciaország, Olaszország és Szlovákia.

(31) Rendes jogalkotáson alapuló de facto szükségállapot: a Covid19-válság során 13 tagállam nem hirdetett de jure szükségállapotot, mégpedig: Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Dánia, Görögország, Írország, Litvánia, Málta, Hollandia, Lengyelország, Szlovénia és Svédország, valamint az Egyesült Királyság.

(32) A Velencei Bizottság 2020. október 8-i időközi jelentése az uniós tagállamokban a Covid19-válság miatt hozott intézkedésekről és azok demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásairól (CDL-AD(2020)018), 57. bekezdés.

(33) https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/statement_20_567

(34) Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország. A Velencei Bizottság véleménye, Időközi jelentés az uniós tagállamokban a Covid19-válság miatt hozott intézkedésekről és azok demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásairól, 995/2020. sz. vélemény (CDL-AD(2020)018), 46. bekezdés.

(35) Horvátország, Magyarország; Velencei Bizottság, időközi jelentés, 47. bekezdés.

(36) Velencei Bizottság, időközi jelentés, 48. bekezdés.

(37) Velencei Bizottság, időközi jelentés, 49. bekezdés.

(38) LIBE/9/02808. sz. jelentés, 2020. július 10.

(39) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0175.

(40) https://www.ecpmf.eu/coalition-to-make-whistleblowing-safe-during-covid-19/

(41) LIBE/9/02808. sz. jelentés, 2020. július 10.

(42) https://www.ohchr.org/en/NewsEvents/Pages/DisplayNews.aspx?NewsID =26083&LangID=E

(43) https://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/fra-2020-coronavirus-pandemic-eu-bulletin_en.pdf, Bulletin No 1, 26. o.

(44) Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Lettország (rigai rendkívüli önkormányzati választások).

(45) Olaszország.

(46) A Velencei Bizottság szükségállapotokról szóló véleményeinek és jelentéseinek gyűjteménye, CDL-PI(2020)003.

(47) Velencei Bizottság, 2020. október 8-i időközi jelentés (CDL-AD(2020)018), 19. és 21. bekezdés.

(48) Velencei Bizottság, 2020. október 8-i időközi jelentés (CDL-AD(2020)018), 29–31. bekezdés.

(49) Velencei Bizottság, 2020. október 8-i időközi jelentés (CDL-AD(2020)018), 59–62. bekezdés.

(50) Velencei Bizottság, 2020. október 8-i időközi jelentés (CDL-AD(2020)018), 63. bekezdés.

(51) Velencei Bizottság, 2020. október 8-i időközi jelentés (CDL-AD(2020)018), 75. bekezdés.

(52) HL L 114., 2020.4.14., 7. o.

(53) Nemzetközi Migrációs Szervezet, COVID-19 Analytical Snapshot #19: Misinformation on migration & migrants, 2020. április 20.

(54) FRA, Coronavirus pandemic in the EU – Fundamental Rights Implications – Bulletin No 1, 2020. április 8.

(55) Velencei Bizottság, Report on respect for democracy, human rights and the rule of law during states of emergency: Reflections, 2020. június 19. (CDL-AD(2020)014), 96. bekezdés.

(56) Velencei Bizottság, 2020. október 8-i időközi jelentés (CDL-AD(2020)018), 101., 114., 119., 122. és 123. bekezdés.

(57) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0205.

2021.10.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 415/67

P9_TA(2020)0302

Az Európai Unió 2021. évi általános költségvetése – összes szakasz

Az Európai Parlament 2020. november 12-i állásfoglalása az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11072/1/2020 – C9-0314/2020 – 2020/1998(BUD))

(2021/C 415/15)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

—	tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra (1),

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—	tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. május 28-i bizottsági módosított javaslatra (COM(2020)0443),

—	tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (4),

—

tekintettel a „2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i időközi jelentésére (5), valamint az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről szóló, 2020. július 23-i állásfoglalására,

—	tekintettel „A 2021. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatások, III. szakasz – Bizottság” című, 2020. június 19-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel az Európai Parlament 2021. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2020. július 27-én fogadott el (a továbbiakban: a költségvetési tervezet) (COM(2020)0300),

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló, 2020. szeptember 28-án elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2020. október 1-jén továbbított tanácsi álláspontra (11072/1/2020 – C9-0314/2020),

—	tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló, 2020. szeptember 16-i jogalkotási állásfoglalására (8),

—	tekintettel eljárási szabályzatának 94. cikkére,

—	tekintettel az érintett bizottságok véleményeire,

—	tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0206/2020),

III. szakasz

Általános áttekintés

emlékeztet arra, hogy az új többéves pénzügyi keret első évének 2021-nek kell lennie; sajnálja, hogy a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló tárgyalások – amelyek megkezdésére a Parlament 2018 novembere óta készen áll, és amelyek nem kezdődhettek meg az Európai Tanács 2020. július 21-i következtetéseinek elfogadása előtt – késedelmei, valamint a koronavírus-világjárvány (Covid19-világjárvány) miatt a 2021-es költségvetési eljárás mind ez ideig nem támaszkodhatott a többéves pénzügyi keretről kialakított szilárd és ambiciózus megállapodásra;

megjegyzi, hogy a 2021-es évre szóló költségvetési tervezetet a Bizottság a többéves pénzügyi keretre vonatkozó saját, 2020 májusában aktualizált javaslatai alapján terjesztette elő, míg a Tanács – a módosító indítványra várva, amelyet a Bizottság majd a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló politikai megállapodás létrejöttét követően felhasznál javaslata aktualizálásához – arra szorítkozott (a 7. fejezet kivételével), hogy saját olvasatát számtanilag megfeleltesse az Európai Tanács következtetéseinek;

tudomásul veszi a Tanács költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontját, többek között a Tanács által a módosító indítványnak tulajdonított jelentőséget; a módosító indítvány tekintetében egyetért a Tanáccsal, ugyanakkor egy olyan olvasatot kíván előterjeszteni, amely összehangolt módon követi a Parlament többéves pénzügyi kerettel és a saját forrásokkal, valamint a 2021. évi költségvetéssel kapcsolatos prioritásait; megjegyzi, hogy e megközelítést a módosító indítvány benyújtását követően rendelkezésre álló idő rövidsége is indokolja;

emlékeztet arra, hogy a 2021. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2020. június 19-i – fent említett – állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozta, hogy a 2021. évi költségvetésnek elsősorban a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítésére, valamint az európai zöld megállapodásra és a digitális átalakulásra építő helyreállítás támogatására kell összpontosítania a tisztességes, inkluzív és fenntartható növekedés, a minőségi munkahelyek létrehozásának, valamint a társadalmi-gazdasági konvergenciára irányuló hosszú távú céljának előmozdítása érdekében;

üdvözli az uniós helyreállítási tervet; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy egyértelműen rögzíteni kell a költségvetési hatóság külső címzett bevételek – különösen pedig a Next Generation EU (a továbbiakban: NGEU) helyreállítási eszköz bevételeinek – engedélyezésében betöltött szerepét az éves költségvetési eljárás keretében;

emlékeztet arra az álláspontjára, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret éghajlattal és biológiai sokféleséggel kapcsolatos általánosan érvényesítendő céljainak túl kell mutatniuk az időközi jelentésben meghatározott célzott kiadási arányokon; ezért célul tűzi ki a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások esetében a legalább 10 %-os, az éghajlati szempontok érvényesítésével kapcsolatos kiadások esetében pedig a legalább 30 %-os szint elérését 2021-re; megismétli, hogy szükség van egy olyan, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését szolgáló koncepcióra, amely összefogja a célkitűzésekre, inputokra, outputokra, eredményekre vonatkozó nemspecifikus információkat, a nemek közötti egyenlőséget célzó finanszírozási kötelezettségvállalásokat, valamint a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kiadások nyomon követésére és az azokról való jelentéstételre szolgáló módszertant is ideértve;

ismételten felhívja a Bizottságot, hogy egy új, szigorú és átfogó, az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra egyaránt vonatkozó módszertanhoz határozzon meg egyértelmű jogosultsági feltételeket olyan keretrendeletek formájában, amelyek biztosítják, hogy kizárólag az (EU) 2020/852 rendelet (9) alapján kidolgozott, releváns technikai vizsgálati kritériumokat teljesítő projekteket veszik figyelembe az említett kiadási célokhoz való hozzájárulás során, adott esetben a megfelelő korrekciós intézkedésekkel, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében említett „jelentős károkozás elkerülését célzó elv” maradéktalan végrehajtásával együtt, az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak teljesítését biztosítandó, továbbá ismételten felszólít a fosszilis tüzelőanyagok közvetett támogatásának kivezetésére, a közvetlen támogatások esetében pedig a tilalom bevezetésére a teljes uniós költségvetésben;

úgy határoz, hogy az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről szóló, 2020. július 23-i állásfoglalásában (10) meghatározott tizenöt vezérprogram (Európai horizont, InvestEU, Erasmus+, gyermekgarancia, Méltányos Átállást Támogató Alap, Digitális Európa program, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, LIFE, az EU az egészségügyért program, Integrált Határigazgatási Alap, Kreatív Európa, Jogok és értékek program, Európai Védelmi Alap, Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) és humanitárius segítségnyújtás, valamint az illetékes uniós ügynökségek és az Európai Ügyészség) költségvetését a többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. november 14-i időközi jelentésben megállapított szintekre emeli; úgy határoz továbbá, hogy olvasatához a többéves pénzügyi keret azon felső határait veszi alapul, amelyeket a Bizottság a költségvetési tervezetben javasolt; úgy véli, hogy a vezérprogramokra vonatkozó minden emelést a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetére megállapított felső határ megfelelő növelésének kell kísérnie; úgy határoz, hogy megerősíti a Parlament prioritásainak finanszírozását – többek között – az éghajlatváltozás, az energiaügy, a digitális és közlekedési összeköttetések, az űrágazat, a kkv-k, a turizmus, a biztonság, a migráció, az alapvető jogok és a külső tevékenység területén;

elfogadja a Tanács által az 1., a 2a. és a 3. fejezetben végrehajtott emeléseket, azon költségvetési sorok kivételével, amelyek esetében magasabb előirányzat-összegről határoz; elfogadja továbbá a „Reziliencia klaszter” átvezetését az 5. fejezetből a 2b. fejezetbe;

10.

megerősíti azon korábbi kötelezettségvállalását, hogy teljes mértékben kihasználja a lehetőséget, amelyet a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése biztosít a visszavont kötelezettségvállalások kutatási célokra történő újbóli felhasználására;

11.

ragaszkodik ahhoz, hogy részletesebb költségvetési nómenklatúrára van szükség, amely lehetővé teszi a költségvetési hatóság számára, hogy teljeskörűen gyakorolhassa a döntéshozói szerepét az éves költségvetési eljárásban, valamint az ellenőrzést a költségvetés 2b., 4. és 6. fejezeten belüli végrehajtása felett;

12.

főszabályként úgy határoz, hogy a Tanács által csökkentett és az olvasatában meg nem erősített valamennyi sor esetében visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő szinteket, a 7. fejezet kivételével;

13.

rámutat annak fontosságára, hogy az uniós ügynökségek számára elegendő pénzügyi erőforrást és megfelelő emberierőforrás-kapacitást kell rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy teljesíteni tudják megbízatásukat, el tudják látni feladataikat és optimális válaszokkal szolgálhassanak a Covid19-világjárvány következményeire; hangsúlyozza, hogy az ügynökségek között – különösen a konkrét szakpolitikai célkitűzések konvergenciája esetén – megfelelő koordinációra és szinergiákra van szükség ahhoz, hogy a közpénzek tisztességes és hatékony felhasználásának lehetővé tétele érdekében munkájuk hatékonysága javuljon; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság gondoskodjon a személyzet főigazgatóságai közötti optimális, olyan elosztásáról, amely tükrözi a Covid19-válság kezelésével és különösen az európai zöld megállapodással kapcsolatos sürgős szükségleteket és hosszú távú prioritásokat;

14.

megjegyzi, hogy a költségvetési eljárás aktualizált pragmatikus menetrendje nem teszi lehetővé, hogy időben megállapodás szülessen egy esetleges második költségvetéstervezet-javaslatról; ezért döntő fontosságúnak tartja a költségvetési egyeztetésre rendelkezésre álló egész időszak teljes körű kihasználását egy ambiciózus megállapodás elérése érdekében;

15.

a 2021. évi költségvetés előirányzatainak átfogó szintjét (valamennyi szakasz) 181 762 377 716 EUR-ban határozza meg a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében, ami a költségvetési tervezethez képest 15 016 195 740 EUR-s növekedést jelent; úgy határoz továbbá, hogy a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a visszavont kötelezettségvállalásokból 1 631 420 001 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot bocsát rendelkezésre; emlékeztet azonban arra, hogy e szintet a módosító indítvány közzétételét követően, valamint a tárgyalások és az egyeztetés előrehaladtával ki kell igazítani;

16.

emlékeztet arra, hogy – miként az a fent említett, 2020. szeptember 16-i jogalkotási állásfoglalásában is szerepel – a 2021. évi költségvetés finanszírozásához 2021-től be kell vezetni a saját források új kategóriáit, az új saját forrásokból származó azon összegeket pedig, amelyek az NGEU adott év törlesztési kötelezettségeinek fedezéséhez szükséges összegen felül rendelkezésre állnak, általános bevételként be kell vezetni az uniós költségvetésbe, mindenekelőtt a 15 uniós vezérprogram forrásainak 2021-től kezdődő, a többéves pénzügyi keret felső határainak megfelelő megemelésével járó kiegészítése céljából;

1. fejezet

17.

hangsúlyozza, hogy az Európai horizont rendkívül erős hozzáadott értéket teremt, valamint kiemeli a program jelentőségét az európai kutatás azon lényeges területei szempontjából, amelyek alapvető fontossággal bírnak az európai zöld megállapodás sikere, a klímasemleges gazdaságra és társadalomra történő átállás 2050-ig történő megvalósításához való hozzájárulás, továbbá az Unió jövőbeli jólétéhez nélkülözhetetlen digitális átalakulás támogatása tekintetében; kiemeli továbbá, hogy a Covid19-világjárvány rámutatott az egészségügyi kutatásba irányuló beruházás szükségességére; ezért összhangban régóta képviselt álláspontjával, amely a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben 120 milliárd EUR-s összköltségvetést szorgalmaz, javasolja az Európai horizont jelentős megerősítését; úgy véli továbbá, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret visszavont kötelezettségvállalásainak teljes összegét – a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban – rendelkezésre kell bocsátani az éghajlatvédelmi és digitális átállás, valamint az egészségügyi kutatás támogatására;

18.

meggyőződése, hogy az Uniónak prioritásként kell kezelnie a rák elleni küzdelmet, és hogy e tekintetben jelentősen fokozni kell az erőfeszítéseket; kiemeli, hogy a rákkutatás e küzdelem egyik fontos pillére; hangsúlyozza, hogy az e területen folytatott kutatási tevékenységek intenzitását haladéktalanul fokozni kell;

19.

felszólít arra, hogy a 2021. évi uniós költségvetés gondoskodjon arról, hogy az InvestEU program megfelelő finanszírozásban részesüljön, valamint teljesítse mind hosszú távú célkitűzéseit és részt vegyen a hosszú távú európai versenyképeség visszaállításában azáltal, hogy több beruházási kapacitást biztosít a fenntartható infrastruktúra, a kutatás, az innováció, a digitalizáció, a kkv-k és a szociális beruházások támogatására, mind pedig a fenntartható gazdasági helyreállítás stratégiai fenntartható beruházások révén történő támogatására irányuló új, rövid távú célkitűzését; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács elutasította a Fizetőképesség-támogatási Eszközre vonatkozó bizottsági javaslatot; támogatja a Parlament Fizetőképesség-támogatási Eszközzel kapcsolatos előkészítő munkája során tervezett költségvetési sort, amely szerint a Fizetőképesség-támogatási Eszköz tervezett előirányzatai átcsoportosításra kerülnek az InvestEU programhoz a tagállamokban letelepedett és az Unióban működő vállalkozások javára;

20.

hangsúlyozza, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz döntő szerepet játszik a nagy teljesítményű transzeurópai hálózat és a tagállamok közötti összeköttetések kialakításának előmozdításában – különösen azon tagállamok esetében, amelyek támogatják a fenntartható és a határokon átnyúló mobilitást, valamint a modális váltást – azzal a céllal, hogy 2030-ig 60 %-kal csökkenjen a üvegházhatásúgáz-kibocsátás, az energia és közlekedési projektek klímasemleges, ellátásbiztonságot szavatoló gazdaság felé való elmozdulásának az európai szigeti és peremrégiók különleges helyzetét szem előtt tartó támogatásában, valamint a digitális átállás, többek között az uniós munkavállalók továbbképzése és átképzése szükségességének hangsúlyozásában; ezért jelentős emeléseket javasol;

21.

hangsúlyozza, hogy a Covid19-válság bebizonyította, hogy a digitalizáció egyre nagyobb jelentőséggel bír a gazdaság napi szintű működése szempontjából; elismeri a Digitális Európa program jelentőségét a digitális átállás alakításában és támogatásában; a világjárvány nyomán nyilvánvaló vált szükségletek figyelembevétele érdekében olyan emeléseket javasol, amelyek túlmutatnak a többéves pénzügyi keretről szóló időközi álláspontján;

22.

emlékeztet az európai űrprogram képviselte alapvető értékre, különösen a Kopernikusz és a Galileo európai zöld megállapodáshoz való hozzájárulására, és ennek megfelelően célzott emeléseket kér annak biztosítása érdekében, hogy a programok támogatni tudják az Unió környezetvédelmi céljait; kiemeli az európai űripar globális versenyen belüli függetlenségének fontosságát, valamint hangsúlyozza a hozzáadott értéket, amelyet e programok a munkahelyteremtés, a versenyképesség és a kkv-k fejlődése szempontjából biztosítanak;

23.

úgy véli, hogy további fontos prioritásokat is meg kell erősíteni a fejezetben; felszólít – egyebek mellett – az uniós gazdaság sarokkövét képező, valamint a kiváló minőségű beruházások és munkahelyteremtés biztosításában valamennyi tagállam esetében meghatározó szerepet játszó kkv-kra vonatkozó célkitűzésekre elkülönített összegek jelentős növelésére, többek között a nők kkv-kban való részvételének és piacra jutásának támogatása és fokozása céljából; továbbá megerősíti a „Világűr” klaszter kulcsfontosságú programjait; emlékeztet arra, hogy az uniós ügynökségek fontos szerepet játszanak az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításának elősegítésében; ezért megfelelő, feladataikkal és felelősségi köreikkel összhangban álló finanszírozást és személyzetet kér az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA), az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA), az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), az Európai Unió űrprogramja és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) számára;

24.

megismétli azon kérést, hogy nyújtsanak – különösen a turisztikai, a kreatív és a közlekedési ágazatokban – támogatást a kkv-k számára a Covid19-világjárvány következményeiből való kilábaláshoz szükséges kapacitásuk megerősítése érdekében; megismétli továbbá a Parlament azon, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2018-as időközi jelentésben (11) foglaltakból adódó felhívását, hogy hozzanak létre egy új, külön költségvetési sort a turisztikai ágazat figyelembevétele érdekében, amely szektor az Unió egészében kiemelt fontossággal bír a gazdaság, a versenyképesség, a foglalkoztatás (a turizmus 23 millió munkahelyet biztosít közvetett vagy közvetlen módon, különösen a fiatalok számára) és a társadalmi fejlődés szempontjából, és amelyre különösen súlyos csapást mért a Covid19-válság, jelenleg pedig a kereslet gyors ütemű és erőteljes visszaesésével, valamint a munkahelyek felgyorsult megszűnésével szembesül, ami számos európai kkv tevékenységét veszélybe sodorja;

25.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a jelenleg fennálló helyzetet figyelembe véve nem tett javaslatot egy külön, turizmusra vonatkozó költségvetési sor létrehozására; felszólít az ágazat, különösen a kkv-k gyors közvetlen és közvetett támogatására;

26.

ezért az 1. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezetben foglaltakhoz képest 6 313 980 774 EUR-val megemeli (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összegből 5 996 664 225 EUR-t a vezérprogramokhoz rendel; emellett a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a visszavont kötelezettségvállalásokból 1 631 420 001 EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot bocsát a fejezet rendelkezésére;

2a. fejezet

27.

úgy határoz, hogy átveszi a 2a. fejezet tanácsi olvasatát;

2b. fejezet

28.

hangsúlyozza, hogy sürgősen további forrásokat kell elkülöníteni az EU az egészségügyért program javára, különösen a Covid19-válság során azonosított jelentős strukturális szükségletek kezeléséhez való hozzájárulás, a fellépések kulcsfontosságú területeinek – például a nemzeti egészségügyi rendszerek fejlesztését és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését, a gyógyszerek és a válság szempontjából releváns egyéb termékek rendelkezésre állásának és megfizethetőségének biztosítását szolgáló cselekvési területek – azonosítása, továbbá a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos hozzáférhető és biztonságos ellátások folyamatos és időben történő biztosítása, valamint többek között a rák elleni uniós küzdelem megerősítése érdekében;

29.

hangsúlyozza az Unió kulcsfontosságú kiemelt és egyik legsikeresebb programja, az Unió és polgárai jövője szempontjából stratégiai beruházást jelentő Erasmus+ fontosságát; emlékeztet arra, hogy az Erasmus+ elégtelen finanszírozása veszélyeztetné a fiataloknak kínált új lehetőségek további megteremtését és foglalkoztathatóságuk növelését, valamint a program azon képességét, hogy elérje új célkitűzéseit, és megfeleljen az inkluzívabbá és környezetbarátabbá válás kihívásainak; ezért úgy határoz, hogy az Erasmus+ költségvetésének megháromszorozására vonatkozó álláspontjának megfelelően jelentősen növeli a program finanszírozását;

30.

emlékeztet arra, hogy a kulturális és kreatív ágazat a Covid19-világjárvány által leginkább sújtott ágazatok egyike, és felszólít arra, hogy megfelelő válaszlépésekkel és forrásokkal csökkentsék azokat a továbbra is tapasztalható súlyos veszteségeket, amelyeket a helyszíneknek a Covid19-válság alatti, előre nem látható bezárása az ágazat számára okozott; ezért javasolja a Kreatív Európa megfelelő költségvetési sorainak jelentős növelését a válság által érintett ágazatok támogatása érdekében;

31.

kitart amellett, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség az Erasmus+ és a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program különböző komponenseihez és alprogramjaihoz tartozó források elosztása tekintetében, amihez az előbbi program esetében vissza kell állítani a korábbi nómenklatúrát, utóbbi esetében pedig létre kell hozni egy új költségvetési sort az Uniós értékek ág számára; ismételten felkéri a Bizottságot, hogy tegye átláthatóbbá a multimédia területéhez tartozó fellépésekre elkülönített költségvetés felhasználását, nevezetesen az intézkedésekkel összefüggő új költségvetési sorok létrehozása révén;

32.

úgy határoz, hogy létrehozza az új 07 06 04 „Az uniós értékek védelme és előmozdítása” költségvetési sort a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmére és előmozdítására – többek között a civil társadalmi szervezetek e területen végzett tevékenységeinek támogatására – fordított finanszírozás növelése érdekében;

33.

megismétli a Bizottság azon előrejelzését, hogy a Covid19-világjárványból való kilábalás összefüggésében a mélyszegénység elleni küzdelem és különösen a gyermekszegénység kezelése az elkövetkező években még fontosabbá válik; következésképpen kitart amellett, hogy az európai gyermekgarancia számára létre kell hozni egy külön, az ESZA+ alá tartozó költségvetési sort, amelyre 1 milliárd EUR-t kell elkülöníteni a 2021-es évre; emlékeztet a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap megfelelő finanszírozásának fontosságára, különösen a Covid19-járvánnyal összefüggésben;

34.

emlékeztet arra, hogy a Covid19-válság aránytalanul sújtja a nőket, a szisztematikus nemi alapú megkülönböztetésnek kitett csoportokat és az egyéb kiszolgáltatott csoportokat, és szorgalmazza a foglalkoztatási és szociális innováció ág megerősítését olyan programok és képzések támogatása érdekében, amelyek célja a munkaerőpiaci részvételük előmozdítása és a bizonytalan munkaerőpiaci helyzetük kezelése;

35.

hangsúlyozza, hogy a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program alapvető szerepet játszik az uniós Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása terén, és kitart amellett, hogy további előirányzatok szükségesek minden egyes programág esetében, így különösen a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelmet célzó Daphné ág esetében, valamint a polgárok Unió életében való részvételének és szerepvállalásának előmozdítását szolgáló ág esetében;

36.

hangsúlyozza a Jogérvényesülés program jelentőségét a jogállamiságon, a kölcsönös elismerésen és bizalmon alapuló európai jogérvényesülés térségének további fejlesztéséhez való hozzájárulás szempontjából, és úgy határoz, hogy megerősíti az említett programot;

37.

kéri a „Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom” klaszter előirányzatainak növelését annak érdekében, hogy jobban integrálják a nemi dimenziót az egyes programokba, valamint hogy támogassák és előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tanulmányokat és kutatást az Unióban;

38.

szükségesnek tartja a ciprusi török közösség számára előirányzott költségvetési tétel növelését azzal a céllal, hogy az Unió döntő mértékben hozzá tudjon járulni a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság megbízatásának folytatásához és intenzívebbé tételéhez, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatásához, ezáltal előmozdítva a két közösség közötti bizalmat és megbékélést;

39.

rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság még mindig nem válaszolt a Parlament azon kérésére, hogy átfogóan vizsgálják felül a multimédia területéhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó költségvetési sort, különös tekintettel a Euronews-zal kötött keretszerződésre; úgy határoz, hogy költségvetését tartalékba helyezi mindaddig, amíg a Bizottság nem válaszol a Számvevőszék által felvetett aggályokra; megjegyzi azonban, hogy a Számvevőszék nem állapít meg semmilyen hiányosságot az Euronews részéről a jelenlegi keret szerinti szerződéses jelentéstételi kötelezettségei tekintetében;

40.

emlékeztet az e fejezet alá tartozó decentralizált ügynökségek fontos szerepére; kéri, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) számára biztosítsanak elegendő pénzügyi és emberi erőforrást feladatai ellátásához, figyelembe véve az ügynökség érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamata során azonosított további projekteket; kéri, hogy biztosítsanak megfelelő költségvetési forrásokat a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) és az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) számára, figyelembe véve küldetésük relevanciáját, valamint az Európai Munkaügyi Hatóság várható szerepét a tisztességes munkaerő-mobilitás biztosításában a Covid19-válsággal összefüggésben; kéri továbbá, hogy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kapjon elegendő finanszírozást és személyzetet további fontos prioritások számára;

41.

úgy határoz, hogy célzottan növeli az Európai Ügyészség (EPPO) költségvetését annak érdekében, hogy a szerv késedelem nélkül és a megbízatása teljesítéséhez szükséges követelményeknek megfelelően megkezdhesse munkáját; úgy véli, hogy az EPPO jellege megköveteli a függetlenség erőteljesebb szavatolását, és ezért költségvetését a 7. fejezetben kell szerepeltetni, mivel független szervezetről van szó, amely nem sorolandó az ügynökségek közé; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség létrehozása nem vezethet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megfelelő működési kapacitásának romlásához;

42.

elutasítja a Bizottságnak a szociálpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó különböző költségvetési sorok összevonására vonatkozó javaslatát; úgy véli, hogy a korábbiakhoz hasonló, külön költségvetési sorok biztosítanák a szükséges átláthatóságot és forrásokat e kulcsfontosságú területek mindegyike esetében;

43.

úgy határoz, hogy a 06 04 01. költségvetési sort (Európai Uniós Helyreállítási Eszköz – Kamatszelvény-fizetések és visszaváltás a lejáratkor) átcsoportosítja a 17. alcímbe, mivel az NGEU-hoz kapcsolódó kiadások valamennyi finanszírozási költségét a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokon felül kell figyelembe venni;

44.

a 2b. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezetben foglaltakon felül összesen +5 894 270 074 EUR-val növeli (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összegből 6 041 509 293 EUR-t a vezérprogramokhoz rendel;

3. fejezet

45.

emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács az Európai Helyreállítási Eszközről kialakított álláspontjában nem tartotta fenn a bizottsági javaslatban a Méltányos Átállást Támogató Alapra előirányzott támogatási szintet; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek a csökkentések súlyosan alá fogják ásni a helyreállítási erőfeszítéseket; újfent felhívja a figyelmet arra, hogy a Méltányos Átállást Támogató Alap az európai zöld megállapodás struktúrájának egyik alapvető és nélkülözhetetlen építőköve; e vezérprogram esetében ezért a 2021. évi kötelezettségvállalási előirányzatok 500 millió EUR-s megemelését javasolja;

46.

az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség csökkenésének megelőzése általános prioritásával összhangban jelentős, 237 millió EUR összegű növelést összpontosít a LIFE programhoz tartozó költségvetési sorok kötelezettségvállalási előirányzataira; megjegyzi, hogy az előirányzatok e növelése a fő célkitűzésekhez, például a természet és a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a körforgásos gazdasághoz és az életminőséghez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, továbbá a tiszta energiára történő átálláshoz való hozzájárulást hivatott szolgálni; elvárja, hogy a Bizottság biztosítsa az e további pénzeszközök hatékony felhasználásához szükséges felvevőképességet;

47.

emlékeztet arra, hogy a Covid19-járvány számos mezőgazdasági ágazatra súlyos csapást mért, és ezért támogatja az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) piactámogatási intézkedéseit fedező költségvetési sorok célzott, a járvány okozta válság hatásainak – különösen a biogazdaságok és a mezőgazdasági kistermelők számára történő – enyhítését szolgáló növelését; elvárja, hogy a módosító indítvány további kiigazításokat hajtson végre az EMGA-előirányzatok szintje tekintetében a 2021-ben várhatóan rendelkezésre álló címzett bevételek és a további paraméterek, így például a Covid19-világjárvány mezőgazdasági ágazatokra gyakorolt hatása alapján;

48.

úgy véli, hogy különösen a közös agrárpolitika előirányzataiból nem szabad halálos bikaviadalokon használt bikák tenyésztését vagy nevelését támogatni;

49.

kiemeli az Unió legkülső régióiban fennálló rendkívül nehéz társadalmi-gazdasági körülményeket, amelyeket tovább súlyosbít a Covid19-válság hatása; ennek alapján javasolja a POSEI program finanszírozására szolgáló költségvetési sornak a legkülső régiókbeli mezőgazdasági tevékenység fenntartását, valamint élelmiszer- és mezőgazdaságitermék-ellátást célzó kiegészítését, amelyhez megfelelő forrásokat kell rendelkezésre bocsátani; hangsúlyozza továbbá, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben és az NGEU-ban az uniós programok és alapok tervezésekor figyelembe kell venni a legkülső régiók sajátos jellemzőit és korlátait;

50.

19,6 millió EUR-val növeli az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot; elismeri, hogy 2021 kulcsfontosságú év lesz a halászati ágazat számára, amelynek egyszerre kell szembenéznie az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez való alkalmazkodás, a Covid19-válsághoz kapcsolódó kockázatok, valamint a brexit jelentette kihívásokkal;

51.

hangsúlyozza, hogy elegendő pénzügyi forrást kell biztosítani a halászati ágazatban az adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez, felhasználásához és megosztásához;

52.

további pénzügyi és emberi erőforrásokkal kívánja támogatni az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (EEA), tekintettel arra, hogy az ügynökség várhatóan alapvető szerepet fog játszani a zöld megállapodással kapcsolatos intézkedések támogatásában azáltal, hogy nyomon követi a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégiát, valamint a körforgásos gazdaságra, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a szennyezőanyag-mentességre irányuló kezdeményezéseket, és ezekről jelentést tesz;

53.

a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezetben foglaltakon felül összesen 867 937 490 EUR-val növeli (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összegből 739 100 000 EUR-t a vezérprogramokhoz rendel;

4. fejezet

54.

növeli a Parlament migrációval és határigazgatással kapcsolatos prioritásainak, mindenekelőtt pedig az Integrált Határigazgatási Alap, valamint a Menekültügyi és Migrációs Alap finanszírozását; ezzel egyidejűleg fokozni kívánja a költségvetési átláthatóságot, mégpedig oly módon, hogy megjeleníti mindkét alap egyedi célkitűzéseit a költségvetési struktúrában azt biztosítandó, hogy a költségvetési hatóság szorosabban nyomon követhesse a kiadásokat;

55.

hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos befektetni a migráció, a menekültügy és a határigazgatás területén működő valamennyi ügynökség megfelelő finanszírozásába és személyzeti létszámába; további személyzeti erőforrásokat kér az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) számára, amelyre szükség lesz ahhoz, hogy az ügynökség megfelelően végrehajtsa helyszíni műveleteit, képzései fejlesztését, elemzési tevékenységeit és irányítási keretét, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-Lisa) számára; további pénzügyi és személyzeti forrásokat kér az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) számára;

56.

mély aggodalmát fejezi amiatt, hogy továbbra is sok menekült veszti életét a Földközi-tengeren; úgy véli, hogy a kutatási-mentési műveletek tekintetében hosszabb távú megközelítésre van szükség, mivel azokat nem lehet kizárólag nem állami szereplőkre bízni; úgy véli, hogy a Bizottságnak jogalkotási javaslatot kellene előterjesztenie egy kutatási és mentési alap létrehozására a földközi-tengeri kutatási-mentési missziók támogatása érdekében; ezért új költségvetési sor létrehozását javasolja ezen alap számára az életmentés ösztönzése és a tagállamok közötti szolidaritás kifejezése érdekében a kutatási-mentési műveletek végrehajtása során, a nemzetközi joggal és az alapvető jogokkal, többek között az élethez való joggal és a visszaküldés tilalmának elvével összhangban;

57.

összesen 710 251 000 EUR-val növeli a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezetben szereplő szinteken felül, amely összegből 500 251 000 EUR-t a vezérprogramokhoz rendel;

5. fejezet

58.

hangsúlyozza, hogy fokozatosan ki kell alakítani a közös uniós biztonság- és védelempolitika kereteit; hangsúlyozza a védelmi ügyekben folytatott európai együttműködés megerősítésének fontosságát, mivel az nemcsak biztonságosabbá teszi Európát és növeli az uniós polgárok védelmét, hanem a költségek csökkenéséhez is vezet; felszólít az Európai Védelmi Alap finanszírozásának növelésére egy olyan innovatív és versenyképes védelmi ipari bázis teljes körű előmozdítása érdekében, amely hozzájárul az Unió olyannyira szükséges stratégiai autonómiájához;

59.

felszólít a katonai mobilitás finanszírozásának növelésére annak érdekében, hogy a tagállamok gyorsabban és hatékonyabban tudjanak fellépni; megjegyzi, hogy kellő finanszírozást kell biztosítani a közös biztonság- és védelempolitika keretébe tartozó missziók és műveletek támogatásához, többek között olyan intézkedések révén, mint a kettős felhasználású közlekedési infrastruktúra finanszírozása, valamint a diplomáciai engedélyek és a vámszabályok egyszerűsítése;

60.

emlékeztet arra, hogy a biztonság és a bűnüldözés területén működő decentralizált ügynökségek – különös tekintettel a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjára (EMCDDA) és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségére (Europol) – fontos szerepet játszanak a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén végzett fontos tevékenységének biztosításában, és célzott emeléseket javasol, hogy lehetővé tegyék számukra feladataik megfelelő ellátását;

61.

az 5. fejezetet összesen 372 320 760 EUR-val növeli a költségvetési tervezeten felül (a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések kivételével), amely összegből 312 829 132 EUR-t a vezérprogramokhoz rendel;

6. fejezet

62.

hangsúlyozza, hogy egy olyan időszakban, amikor a külső kihívások és a nemzetközi kapcsolatok szintjén felmerülő kérdések egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, és uralják a nemzetközi politikát, az uniós költségvetés külső dimenziójának megfelelő finanszírozásban kell részesülnie, és készen kell állnia arra, hogy késedelem nélkül reagáljon a jelenlegi, a kialakulóban lévő és a jövőbeli kihívásokra; megjegyzi, hogy a külső tevékenység esetében a kiadások nagy része az NDICI-re összpontosul, amellyel kapcsolatban még folynak az intézményközi jogalkotási tárgyalások;

63.

sajnálja, hogy a Bizottság által javasolt, a külső tevékenységre vonatkozó új nómenklatúra sokkal kevésbé részletes, mint az előző, ami csökkenti az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot, az elszámoltathatóságot, gyengíti az ellenőrzést, valamint korlátozza a költségvetési hatóság azon képességét, hogy politikai prioritásokat tükröző döntéseket hozzon; ezért kitart amellett, hogy differenciáltabb, a legfontosabb kedvezményezettek, szakpolitikai területek, valamint alrégiók számára külön költségvetési sorokat biztosító költségvetési struktúrára van szükség a költségvetés egyértelműségének és olvashatóságának javítása érdekében; ezért egy felülvizsgált, az új eszközökhöz igazított, ugyanakkor részletesebb struktúrát bevezető NDICI-nómenklatúrát javasol;

64.

felszólít az NDICI keretében megvalósuló valamennyi földrajzi és tematikus program finanszírozásának növelésére, összhangban az NDICI első olvasatbeli álláspontjával; megismétli azon álláspontját, hogy az NDICI-n belüli tematikus programokat meg kell erősíteni annak érdekében, hogy az Unió megtarthassa erős szerepét ezeken a kiemelt területeken; hangsúlyozza, hogy az NDICI előirányzataival kapcsolatos álláspontja teljes mértékben összhangban van a Parlament NDICI-re vonatkozó első olvasatbeli álláspontjában meghatározott összegekkel;

65.

a líbiai konfliktus békés megoldásához való hozzájárulás érdekében „a líbiai politikai folyamat támogatása” megnevezéssel egy külön költségvetési sor létrehozását javasolja;

66.

felhívja a figyelmet az Unió keleti és déli szomszédságában tartósan fennálló kihívásokra, az ezek kezelésére elkülönített költségvetés megerősítésének szükségességére, valamint annak fontosságára, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala nagyobb pénzügyi támogatásban részesüljön megbízatásának teljesítése érdekében, tekintettel a palesztin menekültek növekvő szükségleteire és a régió stabilitásába és fejlődésébe való befektetésként; emlékeztet az Unió és Afrika közötti stabil kapcsolatok és szoros együttműködés kialakításának fontosságára, és helyénvalónak tartja, hogy kellő pénzügyi forrás kerüljön elkülönítésre az említett kontinens fejlődésére, ami többek között a kényszerű migráció kiváltó okainak enyhítéséhez is hozzájárulna;

67.

hangsúlyozza, hogy sürgősen fokozni kell az egészségüggyel, a magas színvonalú távoktatási és inkluzív oktatási programokkal, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és annak mérséklésével, valamint a biológiai sokféleséggel, a táplálkozással, a fenntartható mezőgazdasággal és az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos fejlesztési együttműködést, mivel a Covid19-válság súlyosbítja a globális szinten egyébként is növekvő éhínséget; rámutat, hogy e tekintetben nagy jelentőséggel bír az intézményfejlesztés és az oktatás támogatása a képzett munkaerő gyarapítása érdekében; megerősíti, hogy a költségvetési tervezetben a „Globális kihívások” sorban szereplő összegnél sokkal nagyobb összegre van szükség az emberek, a bolygó, a jólét és a partnerség céljai számára;

68.

hangsúlyozza a Nyugat-Balkán érdemi finanszírozásának szükségességét a csatlakozási folyamatra, valamint arra számos kihívásra tekintettel, amelyekkel az Uniónak és a tagjelölt országoknak szembe kell nézniük; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az IPA III eszköz új nómenklatúrája külön költségvetési sorokat tartalmazzon a Nyugat-Balkán és Törökország esetében, tekintettel a Törökországnak nyújtott uniós finanszírozás rendkívül érzékeny jellegére;

69.

helyteleníti, hogy Törökország folyamatosan megsérti a nemzetközi és az uniós jogot, valamint az uniós elveket és értékeket; követeli, hogy a törökországi politikai reformokra szánt finanszírozást kizárólag a párbeszéd előmozdítására és a civil társadalom, a nem állami szereplők és az emberek közötti kapcsolatok támogatására fordítsák, mindaddig, amíg az ország nem tesz semmilyen előrelépést a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok helyzete terén; határozottan elítéli, hogy Törökország ismétlődően provokálja Görögországot és Ciprust, és megsérti ezek szuverenitását;

70.

a Covid19-cel kapcsolatos jelenlegi helyzetre tekintettel, valamint az Európai Tanácsnak az NGEU külső pillérének elhagyására irányuló sajnálatos döntése nyomán még határozottabban ragaszkodik ahhoz, hogy meg kell erősíteni a humanitárius segítségnyújtás költségvetését, és hogy biztosítékokra van szükség a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék belső vagy külső felhasználásának kizárása ellen; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés folyamatos finanszírozását arra az esetre, ha az Európai Szolidaritási Testület programjáról jelenleg folyó tárgyalások esetleg holtpontra jutnának;

71.

a közelmúltbeli aggasztó belarusz fejleményeket követően kéri, hogy az Unió az Európai Külügyi Szolgálaton és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjén (főképviselő/alelnök) keresztül, valamint egy belarusz ügyekért felelős új különleges képviselői tisztség létrehozásán keresztül támogassa a békés hatalmi átmenet folyamatát az ENSZ vagy az EBESZ által vezetett, az emberi jogok védelmén és a belarusz nép akaratán alapuló párbeszéddel összhangban;

72.

a kiberbiztonsággal és az álhírek terjedésével összefüggő veszélyekre tekintettel hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek horizontális szinten azokat jobban kell kezelnie, valamint azokra jobb válaszokat kell adnia, mind az EU székhelyein, mind pedig világszerte működő küldöttségein; ezért szükségesnek tartja a külső tevékenységgel kapcsolatos stratégiai kommunikációra szánt költségvetési sorok megerősítését;

73.

az 5. fejezetet összesen 698 781 256 EUR-val megerősíti a költségvetési tervezeten felül (a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések kivételével), amely összegből 583 041 792 EUR-t a vezérprogramokhoz rendel;

7. fejezet

74.

úgy határoz, hogy ebben a szakaszban nem állítja vissza az eredeti szinteket azon csökkentések esetében, amelyeket a Tanács a 7. fejezet vonatkozásában végrehajtott;

75.

mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság még mindig nem reagált a Parlament azon kérésére, hogy teljes körű hozzáférést kapjon a 8/2020. számú költségvetés-módosítási tervezetben szereplő, a Covid19-vakcinákra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos szerződésekhez és információkhoz; kéri, hogy a Bizottság 2020 vége előtt biztosítson hozzáférést a költségvetési hatóságnak a Covid19-oltóanyagokkal kapcsolatos szerződéshez;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

76.

emlékeztet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságára, amelyek alapvető eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések bevezetésében, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; az összes benyújtott javaslat körültekintő elemzését követően a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések olyan kiegyensúlyozott csomagját fogadja el, amely tükrözi a Parlament politikai prioritásait; felszólítja a Bizottságot, hogy a képviselőkkel szoros együttműködésben mielőbb hajtsa végre a kísérleti projekteket és az előkészítő intézkedéseket, valamint adjon visszajelzést azok teljesítményéről és gyakorlatban elért eredményeiről;

Kifizetések

77.

hangsúlyozza, hogy a 2021. évi költségvetésben megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat kell biztosítani, amelyek figyelembe veszik a 2020 végén fennálló kötelezettségvállalások volumenét annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret kifizetetlen követeléseinek felhalmozódása, és finanszírozható legyen a Covid19-válsághoz kapcsolódó kiadások előreütemezése; rámutat, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszak késedelmes végrehajtása miatt az esedékes kifizetések nagy részének teljesítésére 2021-ben és 2022-ben kerül sor; hangsúlyozza a tagállami előrejelzések pontosságának javulását, amelyeket teljes mértékben figyelembe kell venni a 2021. évi költségvetésben; ezért hangsúlyozza, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret egészére vonatkozóan hiteles kifizetési tervre van szükség, amely elegendő kifizetést ír elő annak első éveiben, lehetővé téve a fel nem használt kifizetések átvitelét a következő évekre a többéves pénzügyi keret kifizetési felső határait meghaladó speciális eszközök segítségével;

78.

emlékeztet arra, hogy 2020 során számos olyan jogalkotási intézkedést elfogadtak, amelyek a forrásfelhasználás megkönnyítését, a bürokrácia csökkentését, valamint a források több program esetében történő tényleges kifizetésének felgyorsítását hivatottak szolgálni annak érdekében, hogy súlyos gazdasági depresszió idején biztosított legyen a pénzforgalom és a likviditás; úgy véli, hogy e megközelítést komolyan és indokolatlanul veszélyeztetné, ha 2021-ben azt nem támogatnák megfelelő szintű kifizetési előirányzatok; ezért felszólít arra, hogy a megfelelő eszközök már a 2021. évi költségvetés elfogadásának időpontjától kezdve álljanak rendelkezésre; kötelezettséget vállal arra, hogy a 2021. évi végrehajtás során minden szükséges lépést megtesz a kifizetési előirányzatok kiigazítása érdekében;

79.

megismétli a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (12) szóló, 2019. április 4-i parlamenti álláspontot; hangsúlyozza, hogy szükség van egy olyan mechanizmusra, amely megvédi az uniós költségvetést azokban az esetekben, amikor rendszerszintű veszély fenyegeti az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített értékeket, és amikor az Unió pénzügyi érdekei forognak kockán; hangsúlyozza, hogy a Parlament nem fogad el megállapodást olyan mechanizmusról, amely nem védi meg az uniós költségvetést a jogállamisággal kapcsolatos általános hiányosságok ellen;

Egyéb szakaszok

I. szakasz – Európai Parlament

80.

megdöbbenését és mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a Parlament költségvetésének csökkentését javasolja, és ezzel ismét megtöri a két intézmény közötti jó együttműködés hagyományát; visszaállítja a költségvetési javaslatban a Parlament 2021. évi igényeinek körültekintő és felelős elemzése alapján megállapított, a 2020. május 14-i plenáris ülésen a fent említett állásfoglalásában nagy többséggel elfogadott előirányzatokat; és az előirányzatok visszaállításakor ki is igazítja azokat öt új parlamenti bizottság felállítására figyelemmel; kiemeli, hogy 2021 folyamán a Covid19-válság alakulására figyelemmel szükség lehet a 2021. évi költségvetés kiigazítására;

81.

tudomásul veszi a 2021–2027-es időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalásokat és az új 7. fejezet (Európai közigazgatás) finanszírozási szintjével kapcsolatos bizonytalanságot; hangsúlyozza, hogy a Parlament teljesítette a személyzet létszámának 5 %-os csökkentésére vonatkozó célkitűzést, és ténylegesen összességében 6 %-os létszámcsökkentést hajtott végre; kiemeli, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadása óta a Parlamentnek több feladat ellátásával kell megbirkóznia; megjegyzi, hogy az elmúlt jogalkotási ciklusban sikerült szinergiákat és a prioritások átszervezését megvalósítani; hangsúlyozza, hogy a Parlament működőképessége politikai, jogalkotási és adminisztratív feladatainak teljesítésétől függ, amelyhez megfelelő létszámú személyzet szükséges; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a munkateher jelentős növekedésével összeegyeztethetlen módon számos bizottság titkársága súlyos és strukturális létszámhiánnyal küzd, és felhívja az Elnökséget és a főtitkárt, hogy sürgősen szolgáljon megoldásokkal a bizottsági titkárságok személyzeti állományának megfelelő feltöltésére;

82.

emlékeztet a Parlament következő pénzügyi évre vonatkozó prioritásaira, nevezetesen arra, hogy a Parlament költségvetését fő feladataira összpontosítsa, vagyis a jogalkotásra, a költségvetési hatóság egyik ágaként vállalt szerepére, a polgárok képviseletére és a többi intézmény munkájának ellenőrzésére, valamint a polgárok bevonására, az erőforrás-megtakarítást előmozdító környezetbarát Parlamentre, a hozzáférhető Parlementre, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések maradéktalan tiszteletben tartására, a biztonság, kiberbiztonság és informatikai fejlesztések megerősítésére, a többéves ingatlanprojektekre irányuló kiemelt projektekhez szükséges források biztosítására;

83.

a Parlament által elfogadott javaslattal összhangban:

üdvözli a Parlament által a Covid19-járvánnyal összefügésben hozott intézkedéseket, többek között az új munkamódszerek ideiglenes bevezetését, valamint a Covid19-szűrővizsgálati központ megnyitását a képviselők és a személyzet számára; ismételten felkéri a főtitkárt, hogy értékelje az említett intézkedések pénzügyi következményeit a Parlament 2020. és 2021. évi költségvetése szempontjából, és értékelését 2020 novemberében nyújtsa be a Parlament Költségvetési Bizottságához; felhívja a főtitkárt, hogy dolgozzon ki részletes iránymutatásokat a jövőbeli vis maior eseményekre való jobb felkészülés érdekében, hogy ily módon biztosított legyen a Parlament jogalkotási feladatainak folyamatos ellátása abban az esetben is, ha a rendes működés nem tartható fenn;

megismétli az Elnökséghez intézett azon felhívását, hogy dolgozzon ki részletes ütemtervet az ambiciózus környezetvédelmi célok elérésére és a Parlament szénlábnyomának csökkentésére vonatkozóan a 2019. december 16-i határozatában foglaltaknak megfelelően, az elért eredményekről pedig készítsen éves jelentést a Parlament Költségvetési Bizottsága számára;

emlékeztet azon kérésére, hogy az akkreditált parlamenti asszisztenseknek a Parlament három munkahelye közötti kiküldetések után járó kiküldetési ellátmányait igazítsák a köztisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak járó hasonló juttatások szintjéhez;; ismételten felszólít a küldöttségek munkáját és az Unión kívüli kiküldetéseket szabályozó végrehajtási intézkedések felülvizsgálatára annak értékelése érdekében, hogy lehetővé tehető-e az akkreditált parlamenti asszisztensek számára, hogy bizonyos feltételek mellett elkísérjék a képviselőket a hivatalos parlamenti küldöttségek és kiküldetések keretében tett utazásokra;

d)	ismételten felkéri az Elnökséget, hogy a zöld hetek alatt biztosítsa a képviselők számára a teljesen rugalmas jelenlétet;

hangsúlyozza, hogy a Parlament Költségvetési Bizottságának időben és érthetően megfogalmazott formában meg kell kapnia a Parlament költségvetésével kapcsolatos valamennyi lényeges információt ahhoz, hogy megalapozott döntéseket tudjon hozni; nyomatékosan megismétli az alábbi kéréseit:

—	kéri az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével kapcsolatos költségek és megtakarítások részletes elemzését és azok indokolását, és a pontos összegek benyújtását 2020. november folyamán a Parlament Költségvetési Bizottságához;

—	kéri az új Europa Experience központok létrehozásával kapcsolatos, 2021-re tervezett kiadások részletes bemutatását, figyelembe véve a Covid19-járvány helyi piaci felmérésekre és az Europa Experience létesítmények kiépítésére gyakorolt lehetséges következményeit;

—

kéri az új látogatói stratégiára és a négyéves tájékoztató kampányra szánt kiadások részletes bemutatását, valamint a 2019-es európai választások előtt és alatt folytatott kommunikációs kampány alapos értékelését; az a véleménye, hogy bármely új kommunikációs intézkedésnek ezen értékelés objektív és tényszerű elemzésén kell alapulnia;

—	kéri az Unión kívüli, indonéziai (Jakarta), etiópiai (Addisz-Abeba) és egyesült államokbeli (New York) diplomáciai jelenléttel járó reprezentációs költségek részletes és alapos elemzését;

—	további részleteket kér a Konrad Adenauer épület nyugati szárnyának építésiprojekt-irányításával kapcsolatos kiadásokra vonatkozóan;

—	áttekintést kér a három munkahelyen jelenleg bérelt összes többi olyan épületről, amelyeket a Parlament 2021-ben is használni fog, valamint kéri az energiaköltségek részletes előrejelzését; e tekintetben zöld energiamegtakarításokra szólít fel;

—	kéri annak elemzését, hogy milyen hatást gyakorolna az emberi erőforrásokra, különösen a Fordítási Főigazgatóságon dolgozó fordítókra és tolmácsokra egy, a többnyelvű parlamenti viták automatikus átírására és valós idejű lefordítására alkalmas eszköz alkalmazása;

—	az ingatlanpolitikát érintő döntéshozatali folyamat átláthatóvá tételét;

kéri az Elnökséget, hogy ismertesse a brüsszeli Spaak épület jövőjével kapcsolatos határozatát, valamint a költségek részletes bemutatását az Európai Parlament által 2020-ban az épület felújítására vagy helyettesítésére meghirdetett építészeti pályázat lezárását követően; emlékeztet arra, hogy a 2021. évi költségvetés olyan tételeket is tartalmaz, amelyek a Spaak épületben végzendő munkálatok előkészítéséhez kapcsolódnak;

emlékeztet az Unióban a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen folytatott küzdelemről, valamint a megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2017. október 26-i (13), 2018. szeptember 11-i (14) és 2019. január 15-i (15) parlamenti állásfoglalásokban foglalt ajánlásokra; tudomásul veszi a főtitkár által az ilyen események megelőzése és leküzdése érdekében hozott intézkedéseket; kéri, hogy a főtitkár bocsásson rendelkezésre minden információt a közeljövő programjáról; kéri a főtitkárt, hogy a 2022-es tervezet Elnökségnek való előterjesztése előtt készítsen értékelést az új zaklatási eljárásokról; az a véleménye, hogy a személyzetet, valamint a képviselőket is ösztönözni kell arra, hogy képzéseken vegyenek részt annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az ilyen esetek Parlamenten belüli előfordulását;

h)	emlékeztet arra, hogy az Elnökség felkérte a főtitkárt, hogy amint arra jogilag lehetőség nyílik, vizsgálja meg, milyen módokon biztosítható az önkéntes nyugdíjalap fenntartható finanszírozása;

emlékeztet a főtitkárhoz intézett azon kérésére, hogy ellenőrizze, hogy a Parlamentben dolgozó takarító személyzet és az önkiszolgáló éttermekben dolgozók esetében az őket alkalmazó külső vállalkozók megfelelnek-e a legszigorúbb munkajogi normáknak, különösen a Covid19-válság miatt kialakult pszichológiai nyomást és munkafeltételeket illetően;

Egyéb szakaszok (IV–X. szakasz)

84.

megjegyzi, hogy a költségvetési tervezet lényegében a költségvetés többi szakaszába tartozó különböző intézmények tervezeteit tükrözi, ezért néhány kivételtől eltekintve teljesíti azok pénzügyi igényeit; úgy véli, hogy a Tanács által javasolt horizontális és szisztematikus csökkentések ezért káros hatással lennének az érintett intézmények működésére, és következésképpen az Unió működéséhez való alapvető hozzájárulásukra; ezért szinte minden esetben – többek között a Bíróság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az ombudsman és az EKSZ létszámterve tekintetében is – a költségvetési tervezetben meghatározott szintek visszaállítását javasolja; az informális megállapodásnak megfelelően a Tanács és az Európai Tanács vonatkozásában nem módosítja a tanácsi olvasatot;

85.

úgy véli, hogy korlátozott számú esetben, valamint figyelembe véve az intézmények tervezeteit, a költségvetési tervezethez képest növelni kell egyes költségvetési sorok előirányzatait; ezért a következőket javasolja:

a)	az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottságának néhány költségvetési sora esetében növelni kell a költségvetési tervezetben foglalt előirányzatokat a tervezeteiknek megfelelő előirányzatszint fenntartása érdekében;

b)	az Európai Külügyi Szolgálat esetében a 2 2 1 4. „Stratégiai kommunikációs kapacitás” sor és a 3 0 0 1. „Külső munkatársak és külső szolgáltatások” sor előirányzatait a költségvetési tervezetben meghatározott szintek fölé kell emelni;

o o

86.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.

(2) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449.

(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0166.

(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0123.

(8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0220.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(10) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0206.

(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449.

(12) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0349.

(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0417.

(14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0331.

(15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0010.

2021.10.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 415/86

P9_TA(2020)0304

A 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program („az EU az egészségügyért program”) ***I

Az Európai Parlament 2020. november 13-án elfogadott módosításai a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program („az EU az egészségügyért program”) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2020)0405 – C9-0152/2020 – 2020/0102(COD)) (1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

(2021/C 415/17)

Módosítás 1

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke értelmében az Unió valamennyi tevékenysége során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, kialakítva a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elvét.

Módosítás 2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 9. és 168. cikkének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 35. cikkének megfelelően valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 9., 114., 168. és 191. cikkének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 35. cikkének megfelelően valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét.

Módosítás 3

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)

Az EUMSZ 168. cikkének rendelkezései szerint az Uniónak ki kell egészítenie és támogatnia kell a nemzeti egészségügyi szakpolitikákat, bátorítania kell a tagállamok közötti együttműködést, és elő kell segítenie programjaik összehangolását, miközben teljes mértékben tiszteletben kell tartania a tagállamoknak az egészségügyi szakpolitikák meghatározására, illetve az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét.

(3)

Az EUMSZ 168. cikkének rendelkezései szerint az Uniónak ki kell egészítenie és támogatnia kell a nemzeti egészségügyi szakpolitikákat, különösen a határ menti régiókban bátorítania kell a tagállamok közötti együttműködést, és elő kell segítenie programjaik összehangolását, miközben teljes mértékben tiszteletben kell tartania minden egyes tagállam saját egészségügyi szakpolitikájának meghatározására, illetve az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére, biztosítására és irányítására vonatkozó hatáskörét.

Módosítás 4

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)	2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális világjárványnak nyilvánította az új koronavírus (Covid19) kitörését. Ez a pandémia példa nélküli globális egészségügyi válsághoz vezetett , amely súlyos társadalmi-gazdasági következményeket és emberi szenvedést okozott.

(5)

2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a megbetegedések számának exponenciális növekedése miatt globális világjárványnak nyilvánította a Covid19 (a SARS-CoV-2 új koronavírus okozta betegség) és az ahhoz kapcsolódó légzőszervi megbetegedések kitörését. A Covid19-világjárvány és konkrétabban a betegség azon mérsékelt vagy súlyos esetei, amelyek közbenső vagy intenzív orvosi ellátást igényelnek, számos egészségügyi rendszert juttattak az összeomlás szélére az Unión belül és azon kívül is, és olyan példa nélküli globális egészségügyi válsághoz vezettek , amely súlyos társadalmi-gazdasági következményeket és emberi szenvedést okozott, különösen a krónikus megbetegedésekben szenvedő embereket sújtották, korai elhalálozással és krónikus megbetegedésekkel jártak, és legsúlyosabban a legkiszolgáltatottabbakat, a betegeket, a nőket, a gyermekeket, a gondozókat és az időseket érintették. A válság súlyossága azt is mutatja, hogy mennyire fontos az uniós fellépés és a fertőző betegségekből eredő veszélyekre való megfelelő reagálás, valamint általában véve a nemzeti népegészségügyi politikákat kiegészítő uniós fellépések megerősítése.

Módosítás 5

Rendeletre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5a)	Az egészségügyi dolgozók, akik a Covid19-válság idején kulcsfontosságú szerepet játszottak, túlnyomórészt nők, és a válság során nagyobb egészségügyi kockázatoknak voltak kitéve.

Módosítás 6

Rendeletre irányuló javaslat

5 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5b)

Figyelembe véve, hogy a betegségek férfiakra és nőkre kifejtett hatásai eltérhetnek, amint az egyértelműnek tűnik a Covid19 esetében, amelynek halálozási aránya a férfiak körében magasabb, a program keretében meg kell vizsgálni a betegségek magatartásának okait a kórtan, a kezelés és a gyógyítás terén való előrelépés érdekében.

Módosítás 7

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)

Bár egészségügyi politikájukért a tagállamok felelősek, a közegészség védelméről az európai szolidaritás szellemében kell gondoskodniuk (8). A folyamatban lévő Covid19-válság során szerzett tapasztalatok alapján uniós szinten további határozott, a tagállamok közötti együttműködés és koordináció támogatását célzó fellépésre van szükség, különösen a szomszédos határ menti régiókban, valamint a hatóságok és az érintett érdekelt felek között . A fenti együttműködés keretében javítani kell a súlyos emberi fertőzések és betegségek határokon átnyúló terjedésére való felkészültséget, a terjedés megelőzését és megfékezését , ki kell fejleszteni és rendelkezésre kell bocsátani a betegségek megelőzését és kezelését szolgáló termékeket, küzdeni kell a határokon át terjedő egyéb súlyos egészségügyi veszélyek ellen , valamint védeni és javítani kell az uniós lakosság egészének egészségét és jólétét . A felkészültség kulcsfontosságú a jövőbeli fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség javítása szempontjából, és a tagállamoknak, mivel az egészségügyi ellátás biztosítása az ő hatáskörükbe tartozik, az egészségügyi rendszereiket vizsgáló stresszteszteket kell végezniük a hiányosságok megállapítása, valamint annak ellenőrzése érdekében, hogy felkészültek-e egy lehetséges jövőbeli egészségügyi válságra.

Módosítás 8

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6a)

Bár az egészségügy területén az Uniós fellépés korlátozott, az Uniónak koherens közegészségügyi stratégiát kell követnie az aktuális járványokra történő reagálás érdekében, figyelembe véve a regionális és nemzeti sajátosságokat, valamint kapacitással kell rendelkeznie az aggasztó jövőbeli helyzetekkel és egészségügyi fenyegetésekkel – például világjárványokkal és határokon átnyúló fenyegetésekkel, többek között az antimikrobiális rezisztenciával, a környezeti és az éghajlatváltozási egészségügyi hatásokkal – való szembenézésre. Az Uniónak támogatnia kell a tagállamokat az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésében és az egyetemes egészségügyi ellátás biztosításában, beleértve a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások nyújtását, kezelve az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket, kezelve a kiszolgáltatott csoportok, például a gyermekek, a csecsemők és anyák gondozása, az idősödő népesség, a krónikus betegségek és a betegségmegelőzés támasztotta kihívásokat, előmozdítva az egészséges életmódot, a megelőzési szolgáltatásokat és felkészítve egészségügyi rendszereiket a kialakulóban lévő technológiákra annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználhassák a digitális forradalom előnyeit, ugyanakkor szinergiákat keressenek más releváns uniós programokkal, mint például az Európai horizontprogrammal, a Digitális Európa programmal, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel vagy az Unió űrprogramjával.

Módosítás 9

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)

Ezért helyénvaló az EU az egészségügyért program (a továbbiakban: program) formájában létrehozni a 2021–2027-es időszakra szóló új uniós egészségügyi cselekvési programot. Az uniós fellépés céljaival és az Unió népegészségügyi hatásköreivel összhangban a programnak azokra az intézkedésekre kell helyeznie a hangsúlyt, amelyekkel kapcsolatban az uniós szintű közös munka és együttműködés előnyökkel és hatékonyságnövekedéssel jár, továbbá azokra, amelyek hatással vannak a belső piacra.

(7)

Ezért helyénvaló az EU az egészségügyért program (a továbbiakban: program) formájában létrehozni a 2021–2027-es időszakra szóló új uniós közegészségügyi cselekvési programot. Az uniós fellépés céljaival és az Unió népegészségügyi hatásköreivel összhangban a programnak azokra az intézkedésekre kell helyeznie a hangsúlyt, amelyekkel kapcsolatban az uniós szintű közös munka , valamint a határokon átívelő regionális együttműködés előnyökkel és hatékonyságnövekedéssel jár, továbbá azokra, amelyek hatással vannak a belső piacra. Holisztikus megközelítés szükséges az egészségi állapot javításához, az uniós szakpolitikai döntéshozóknak pedig biztosítaniuk kell, hogy „az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában” elvét valamennyi döntéshozatali folyamatban alkalmazzák.

Módosítás 10

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)

A határokon át terjedő egészségügyi veszélyek súlyossága miatt a programnak támogatnia kell az ilyen veszélyek különböző vonatkozásainak kezelésére irányuló uniós szintű, összehangolt népegészségügyi intézkedéseket. Az Unió azon képességének megerősítése érdekében, hogy felkészüljön és reagáljon az egészségügyi válságokra , valamint kezelje azokat, a programnak támogatnia kell az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (10) alapján létrehozott mechanizmusok és struktúrák, valamint más vonatkozó, uniós szinten létrehozott mechanizmusok és struktúrák keretében hozott intézkedéseket. Ez magában foglalhatja az alapvető egészségügyi eszközök stratégiai készleteinek felhalmozását vagy a válságelhárításhoz szükséges kapacitásépítést, a vakcinázással és az immunizációval kapcsolatos megelőző intézkedéseket, valamint a megerősített felügyeleti programokat. Ebben az összefüggésben a programnak – a globális egészségszemlélettel összhangban – támogatnia kell az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű szereplők uniós és ágazatközi válságmegelőzési, -felkészültségi, -felügyeleti, -kezelési és -elhárítási kapacitását, beleértve a vészhelyzeti tervezéssel és a felkészültséggel kapcsolatos gyakorlatokat is. A programnak elő kell segítenie egy integrált, átfogó kockázatkommunikációs keret létrehozását, amely az egészségügyi válság valamennyi szakaszára kiterjed, a megelőzéstől a felkészültségen át a válságelhárításig.

(10)

A határokon át terjedő egészségügyi veszélyek súlyossága miatt a programnak támogatnia kell az ilyen veszélyek különböző vonatkozásainak kezelésére irányuló uniós szintű, valamint szomszédos régiók közötti összehangolt népegészségügyi intézkedéseket. Az Unió azon képességének megerősítése érdekében, hogy felkészüljön és reagáljon bármely jövőbeli egészségügyi válságra , valamint kezelje azokat, a programnak támogatnia kell az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (10) alapján létrehozott mechanizmusok és struktúrák, valamint más vonatkozó, uniós szinten létrehozott mechanizmusok és struktúrák keretében hozott intézkedéseket. Ez magában foglalhatja a válságelhárításhoz szükséges kapacitásépítést, a vakcinázással és az immunizációval kapcsolatos megelőző intézkedéseket, valamint a megerősített felügyeleti programokat , egészségügyi tájékoztatást és a bevált gyakorlatok megosztását segítő platformokat. Ebben az összefüggésben a programnak – a globális egészségszemlélettel és „az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában” megközelítéssel összhangban – támogatnia kell az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű szereplők uniós és ágazatközi válságmegelőzési, -felkészültségi, -felügyeleti, -kezelési és -elhárítási kapacitását, beleértve a vészhelyzeti tervezéssel és a felkészültséggel kapcsolatos gyakorlatokat is. A programnak elő kell segítenie egy integrált, átfogó kockázatkommunikációs keret létrehozását, amely az egészségügyi válság valamennyi szakaszára kiterjed, a megelőzéstől a felkészültségen át a válságelhárításig.

Módosítás 11

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)

Mivel az egészségügyi válság idején a sürgősségi egészségügyi technológiaértékelés és a klinikai vizsgálatok hozzájárulhatnak az egészségügyi ellenintézkedések gyors kifejlesztéséhez, a programnak támogatást kell nyújtania az ilyen intézkedések elősegítése érdekében. A Bizottság az egészségügyi technológiaértékelés terén folytatott uniós szintű együttműködés támogatása érdekében javaslatot (11) fogadott el az egészségügyi technológiaértékelésről.

(11)

A népegészségügyi válságok kontextusában az egészségügyi technológiaértékelés és a klinikai vizsgálatok hozzájárulhatnak az egészségügyi ellenintézkedések gyors kifejlesztéséhez, azonosításához és rendelkezésre állásához. A Bizottság az egészségügyi technológiaértékelés terén folytatott uniós szintű együttműködés támogatása érdekében javaslatot (11) fogadott el az egészségügyi technológiaértékelésről. A programnak támogatást kell nyújtania az ilyen fellépések elősegítéséhez.

Módosítás 12

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)

A veszélyeztetett csoportokba tartozó – köztük a mentális betegségekben és krónikus betegségekben szenvedő – polgárok védelme érdekében a programnak olyan intézkedéseket is elő kell mozdítania, amelyek az egészségügyi válságnak az ilyen veszélyeztetett csoportokhoz tartozó személyekre gyakorolt járulékos hatásaival foglalkoznak.

(12)

A veszélyeztetett csoportokba tartozó – köztük a mentális betegségekben szenvedő, fertőző vagy nem fertőző betegséggel élő, vagy az ilyen betegség által leginkább érintett és a krónikus betegségekben (mint az elhízás, daganatos megbetegedés, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek és neurológiai rendellenességek) szenvedő – polgárok védelme érdekében a programnak olyan intézkedéseket is elő kell mozdítania, amelyek az egészségügyi válságnak az ilyen veszélyeztetett csoportokhoz tartozó személyekre gyakorolt járulékos hatásaival foglalkoznak. Az alapvető egészségügyi szolgáltatások – megelőzésre is kiterjedő – folyamatosan magas színvonalának biztosítása érdekében a programnak, ahol ez lehetséges és észszerű – különösen válság és világjárványok idején – ösztönöznie kell a hozzáférhető és megfizethető távorvoslásra való áttérést, a gyógyszeres ellátás otthoni alkalmazását, valamint a megelőzést szolgáló és öngondoskodási terveket, biztosítva ugyanakkor a krónikus és a veszélyeztetett betegek számára az egészségügyi és megelőzési szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

Módosítás 13

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)

A Covid19-válság rávilágított számos, az Unióban a járványok idején szükséges gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és egyéni védőeszközök biztosításával összefüggő kihívásra . A programnak ezért támogatnia kell azokat az intézkedéseket, amelyek előmozdítják a válság szempontjából releváns termékek gyártását, beszerzését és kezelését, biztosítva az egyéb uniós eszközökkel fennálló kiegészítő jelleget.

(13)

A Covid19-válság rávilágított számos kihívásra , többek között az EU harmadik országoktól való függésére az Unióban a járványok idején szükséges vegyipari nyers- és kiindulási anyagok, hatóanyagok, gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és egyéni védőeszközök biztosításával összefüggésben . A programnak ezért támogatnia kell azokat az intézkedéseket, amelyek növelik a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök gyártásának, beszerzésének, kezelésének és forgalmazásának biztonságát az Unióban, és csökkentik a harmadik országoktól való függőséget az ellátási láncok diverzifikációjának ösztönzésével, és előmozdítják a válság szempontjából releváns termékek uniós gyártását, közös beszerzését és kezelését, biztosítva az egyéb uniós eszközökkel fennálló kiegészítő jelleget a hiányok kockázatának csökkentése érdekében, különösen egészségügyi válságok idején .

Módosítás 14

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)

A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek népegészségügyi következményeinek minimalizálása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a program keretében támogatott intézkedések kiterjedjenek azon tevékenységek összehangolására, amelyek benchmarkolás, együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje révén erősítik a tagállamok egészségügyi rendszereinek interoperabilitását és koherenciáját, és biztosítják azon képességüket, hogy reagáljanak az egészségügyi vészhelyzetekre, ideértve a vészhelyzeti tervezést, a felkészültségi gyakorlatokat, valamint az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet továbbképzését, továbbá a válság idején szükséges áruk és szolgáltatások hatékony nyomon követésére és az igényeknek megfelelően történő el-, illetve kiosztására szolgáló mechanizmusok létrehozását.

(14)

A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek népegészségügyi következményeinek minimalizálása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a program keretében támogatott intézkedések kiterjedjenek azon tevékenységek összehangolására, amelyek – többek között a közös fellépések számának növelésével – benchmarkolás, együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje révén erősítik a tagállamok egészségügyi rendszereinek interoperabilitását és koherenciáját, és biztosítják azon képességüket, hogy reagáljanak az egészségügyi vészhelyzetekre, ideértve a vészhelyzeti tervezést, a felkészültségi gyakorlatokat, valamint az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet továbbképzését, továbbá a válság idején szükséges áruk és szolgáltatások hatékony nyomon követésére – ami különösen hasznos lenne határokon átnyúló kontextusban – és az igényeknek megfelelően történő el-, illetve kiosztására szolgáló mechanizmusok létrehozását.

Módosítás 15

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14a)

Egy nyilvános kommunikációs portál létrehozása lehetővé tenné az Unió számára, hogy megossza a validált információkat, riasztásokat küldjön a polgároknak, és küzdjön a dezinformáció ellen. E portál információk, megelőzési kampányok és ifjúsági oktatási programok széles körét tartalmazhatná. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) együttműködésben arra is fel lehetne használni, hogy európai szinten nagyfokú átoltottságot mozdítson elő.

Módosítás 16

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)

A Covid19-válság tapasztalatai azt mutatják, hogy az egészségügyi rendszerek hatékonyságának, hozzáférhetőségének és rezilienciájának javítása érdekében Unió-szerte általánosságban szükség van azok strukturális átalakításának és rendszerszintű reformjának támogatására. Az említett átalakítás és reformok keretében a programnak – a Digitális Európa programmal szinergiában – támogatnia kell azokat az intézkedéseket, amelyek előmozdítják az egészségügyi szolgáltatások digitális transzformációját és javítják azok interoperabilitását, fokozzák az egészségügyi rendszerek azon képességét, hogy az emberek szükségleteinek megfelelően támogassák a betegségmegelőzést és az egészségfejlesztést, új ellátási modelleket biztosítsanak és integrált szolgáltatásokat nyújtsanak, a közösségi és alapvető egészségügyi ellátástól a nagymértékben specializált szolgáltatásokig, továbbá amelyek biztosítják a megfelelő – többek között digitális – készségekkel rendelkező, hatékony népegészségügyi személyzet rendelkezésre állását. Az európai egészségügyi adattér kialakítása megadná az egészségügyi rendszerek, a kutatók és a hatóságok számára az egészségügyi ellátás rendelkezésre állásának és minőségének javításához szükséges eszközöket. Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikkében foglalt, a megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez és az orvosi kezeléshez való alapvető jogra, valamint az európai uniós egészségügyi rendszereknek a 2006. június 2-i tanácsi következtetésekben (12) meghatározott közös értékeire és elveire, a programnak támogatnia kell az egészségügy egyetemességét és inkluzivitását, vagyis azt biztosító intézkedéseket, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés senki elől ne legyen elzárva, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a betegjogok – köztük a személyes adatok védelméhez fűződő jog – megfelelő tiszteletben tartását.

(15)

A Covid19-válság tapasztalatai azt mutatják, hogy az egészségügyi rendszerek hatékonyságának, hozzáférhetőségének , fenntarthatóságának és rezilienciájának javítása érdekében Unió-szerte általánosságban szükség van azok strukturális átalakításának és rendszerszintű reformjának támogatására. Az említett átalakítás és reformok keretében a programnak – a Digitális Európa programmal szinergiában – támogatnia kell azokat az intézkedéseket, amelyek előmozdítják az egészségügyi szolgáltatások digitális transzformációját és javítják azok interoperabilitását, fokozzák az egészségügyi rendszerek azon képességét, hogy az emberek szükségleteinek megfelelően támogassák a primordiális, elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges betegségmegelőzést és az egészségfejlesztést, új , eredményeken alapuló ellátási modelleket biztosítsanak és integrált szolgáltatásokat nyújtsanak, a közösségi és alapvető egészségügyi ellátástól a nagymértékben specializált szolgáltatásokig, amelyek a személyes szükségletekhez igazodnak, és elősegítik a polgárok egészségügyi és digitális egészségügyi tudatosságának növekedését, továbbá amelyek biztosítják a megfelelő – többek között digitális – készségekkel rendelkező, azokat a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11a) szerint a technológiai és tudományos fejlesztésekkel folyamatosan bővítő hatékony népegészségügyi személyzet rendelkezésre állását. Az európai egészségügyi program és a Digitális Európa program közötti szinergiának hozzá kell járulnia az e-egészségügy, például a telemedicina megvalósításához és bővítéséhez, csökkentve a szükségtelen utazásokat és a nem teljesíthető egészségügyi igényeket. Az európai egészségügyi adattér és elektronikus európai egészségügyi nyilvántartó rendszer kialakítása megadná az egészségügyi rendszerek, a kutatók és a hatóságok számára a hozzáférhetőség, a megfizethetőség és az egészségügyi ellátás rendelkezésre állásának és minőségének javításához szükséges eszközöket , növelve a betegek és egészségügyi dolgozók rendelkezésére álló adatok mennyiségét, ezáltal javítva az egészségügy minőségét, és hozzájárulva a betegek szabad mozgásának biztosításához az Unió területén. Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikkében foglalt, a megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez és az orvosi kezeléshez való alapvető jogra, valamint az európai uniós egészségügyi rendszereknek a 2006. június 2-i tanácsi következtetésekben (12) meghatározott közös értékeire és elveire, a programnak támogatnia kell az egészségügy egyetemességét és inkluzivitását, vagyis azt biztosító intézkedéseket, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés senki elől ne legyen elzárva, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a betegjogok – köztük a személyes adatok védelméhez fűződő jog – megfelelő tiszteletben tartását. A programnak a GDPR-szabályok alkalmazásának sérelme nélkül támogatnia kell a személyes egészségügyi adatokhoz való hozzáférést és azok megosztását, valamint a betegek digitális készségeinek fejlesztését.

Módosítás 17

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15a)

Mindkét nem jobb megértése és hatékonyabb kezelése érdekében erősíteni kell a nemek közti egyenlőség szempontjával kapcsolatos érzékenységet és ismereteket az egészségügyi szakemberek képzése, a kutatás, a diagnózis, a kezelés, a gyógyszerek hatása és a terápiák tekintetében.

Módosítás 18

Rendeletre irányuló javaslat

15 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15b)

Az EUMSZ 153. cikke értelmében az Uniónak támogatnia kell és ki kell egészítenie a tagállamoknak a munkakörnyezet javításával, valamint a munkavállalók egészségének, biztonságának és munkakörülményeinek védelmével kapcsolatos tevékenységeit. Fontos figyelembe venni a munkavállalók által a munkahelyükön eltöltött hosszú időt és a lehetséges egészségügyi kockázatokat – például az egészségre veszélyes anyagokat és rákkeltő anyagokat, valamint a repetitív mozgásokat –, amelyeknek ki vannak téve, ami a munkaképtelenség és a sok kieső munkanap tekintetében jelentős terheket jelent, ami viszont következményekkel jár az egyénre, a családra és a társadalomra nézve. A programnak tükröznie kell a munkahelyi egészség fontosságát is, valamint annak az egészségügyi dolgozókra és a társadalomra kifejtett hatását. A Bizottságnak együtt kell működnie a tagállamokkal olyan új jogszabályok kidolgozásában, amelyek javítják a munkavállalók egészségi állapotát, munkakörülményeiket, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, előmozdítják a jólétet és a jobb mentális egészséget, megakadályozzák a rossz egészségi állapotból következő korai nyugdíjba vonulást és a rossz egészségügyi irányítást.

Módosítás 19

Rendeletre irányuló javaslat

15 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15c)

A programnak elő kell segítenie az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) azon megbízatásának felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az egész Unióban előmozdítsa az egészséges és biztonságos munkahelyeket, valamint támogassa az ügynökség tevékenységeit és a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos elemzéseket. A Bizottságnak a 2021 és 2027 közötti időszakra a munkahelyi egészségvédelem és biztonság tekintetében új stratégiai keretrendszert kell javasolnia, és továbbra is frissítenie kell a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (12a) . A programnak az arra irányuló intézkedéseket is támogatnia kell, hogy könnyebb legyen a munkahelyre való visszatérés a tartós betegszabadságot követően, valamint a krónikus betegségben szenvedők és a fogyatékossággal élő személyek munkába állása.

Módosítás 20

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)

Ha az emberek egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egészségre, az egészségi egyenlőtlenségekre, az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segíti a tagállamokat az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében meghatározott fenntartható fejlődési célok elérésében, különös tekintettel a 3. fenntartható fejlődési célra („Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban”). (13) Ezért a programnak hozzá kell járulnia az e célok elérése érdekében tett intézkedésekhez.

(16)

Az egészség befektetés, és ennek a koncepciónak kell a program középpontjában állnia. Ha az emberek egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy egészségtudatosságuk fejlesztése által aktív szerepet vállaljanak egészségük gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egészségre, az egészségi egyenlőtlenségekre, az egészség terén fennálló igazságtalanságokra, az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti egészségügyi rendszerekre és költségvetésekre nehezedő nyomás. A programnak továbbá támogatnia kell az egészségügyi ellátás tekintetében a vidéki és távoli területeken, köztük a legkülső régiókban fennálló egyenlőtlenségek csökkentését célzó intézkedéseket az inkluzív növekedés céljainak eléréséhez. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segíti a tagállamokat az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében meghatározott fenntartható fejlődési célok elérésében, különös tekintettel a 3. fenntartható fejlődési célra („Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban”). (13) Ezért a programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében tett intézkedésekhez , és következésképpen javítania kell az egészségi állapotot meghatározó társadalmi tényezőket és az uniós polgárok egészségét .

Módosítás 21

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)

A nem fertőző betegségek genetikai, fiziológiai, környezeti és viselkedési tényezők kombinációjának eredményeként alakulnak ki. Az olyan nem fertőző betegségek, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a krónikus légzőszervi betegségek és a cukorbetegség, az Unióban a fogyatékosság, a rossz egészségi állapot, a rokkantsági nyugdíjazás és a korai halálozás fő okozói közé tartoznak, és komoly társadalmi és gazdasági hatásokkal járnak. A nem fertőző betegségek által az uniós polgárokra és társadalomra gyakorolt hatás csökkentése, valamint a 3. fenntartható fejlődési cél 3.4. célkitűzésének elérése, azaz a nem fertőző betegségek okozta korai halálozás 2030-ig egyharmadával történő csökkentése érdekében kulcsfontosságú az ágazatokon és szakpolitikai területeken átívelő megelőzésre összpontosító, integrált válasz biztosítása , valamint ezzel együtt az egészségügyi rendszerek megerősítése.

(17)

A nem fertőző betegségek genetikai és az egészségi állapotot meghatározó ( fiziológiai, viselkedési és környezeti) tényezők kombinációjának eredményeként alakulnak ki. Az olyan nem fertőző betegségek, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, az elhízás, a krónikus légzőszervi betegségek , a cukorbetegség, a mentális betegségek és a neurológiai rendellenességek az Unióban a fogyatékosság, a rossz egészségi állapot, a rokkantsági nyugdíjazás és a korai halálozás fő okozói közé tartoznak – miközben 2017-ben a nem fertőző betegségek voltak felelősek az egészségkárosodással korrigált életévek (DALY) 87 %-áért az Unióban – , és komoly érzelmi, társadalmi és gazdasági hatásokkal járnak. A nem fertőző betegségek által az uniós polgárokra és társadalomra gyakorolt hatás csökkentése, valamint a 3. fenntartható fejlődési cél különösen, de nem kizárólag 3.4. célkitűzésének elérése, azaz a nem fertőző betegségek okozta korai halálozás 2030-ig egyharmadával történő csökkentése érdekében kulcsfontosságú az egészségfejlesztésre és az ágazatokon , szakterületeken és szakpolitikai területeken átívelő megelőzésre való összpontosítás és a legtöbb nem fertőző betegség egymással összefüggő jellegének figyelembevétele , valamint ezzel együtt az egészségügyi rendszerek megerősítése , továbbá a megfelelő gyógyszerek biztosítása, és a WHO dohányzás-ellenőrzési keretegyezménye végrehajtásának erősítése döntő fontosságú a megelőzhető nem fertőző betegségek eredményes, fenntartható csökkentésének megvalósításához. A programnak támogatnia kell a mentális egészség valamennyi területbe – többek között a munkahelyeken és az iskolákban – történő integrálására irányuló intézkedéseket, és elő kell mozdítania a depresszió és az öngyilkosság elleni küzdelmet, valamint az integratív mentális egészségügyi ellátás végrehajtását szolgáló intézkedéseket.

Módosítás 22

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)

A programnak ezért hozzá kell járulnia az egyének egész élete során történő betegségmegelőzéshez és az egészségfejlesztéshez azáltal, hogy foglalkozik az olyan egészségügyi kockázati tényezőkkel, mint a dohányzás és a kapcsolódó termékek használata, valamint az azok füstjének való kitettség, a káros alkoholfogyasztás és a tiltott kábítószerek használata. A programnak hozzá kell járulnia továbbá a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás, az egészségtelen táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód, valamint a környezetszennyezésnek való kitettség visszaszorításához, és elő kell mozdítania az egészséges életmódot támogató környezet kialakítását, hogy kiegészítse a tagállamok e területeken hozott intézkedéseit. A programnak ezért hozzá kell járulnia az európai zöld megállapodás, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia, valamint a biodiverzitási stratégia célkitűzéseinek megvalósításához.

(18)

Az egészségfejlesztés és az egészségügyi megelőzés a pénz és az életminőséggel korrigált életévek szempontjából is sokkal költséghatékonyabb a kezeléseknél, a programnak ezért hozzá kell járulnia az egyének egész élete során történő betegségmegelőzéshez és az egészségfejlesztéshez azáltal, hogy foglalkozik az egészséget meghatározó olyan tényezőkkel, mint a dohányzás és a kapcsolódó termékek használata, valamint az azok füstjének való kitettség, a káros alkoholfogyasztás, az egészségtelen élelmiszer-környezeté és a tiltott kábítószerek és pszichoaktív anyagok használata. A lehető legjobb egészségi állapot elérése érdekében a programnak az egészséget meghatározó összes tényezőre ki kell terjednie. A program fókuszában az egyének egész élete során történő egészségfejlesztés, egészségvédelem és betegségmegelőzés kell hogy álljon azáltal, hogy foglalkozik az olyan egészségügyi és mentális kockázati tényezőkkel, mint a dohányzás és a kapcsolódó termékek használata, valamint az azok füstjének való kitettség, a káros alkoholfogyasztás és a kábítószerek használata , továbbá az egyéb addiktív magatartásformák . A programnak hozzá kell járulnia továbbá a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás, elhízás és az egészségtelen táplálkozási szokások, a mozgásszegény életmód, valamint a környezetszennyezésnek való kitettség visszaszorításához, és elő kell mozdítania az egészséges életmódot támogató környezet kialakítását, hogy kiegészítse a tagállamok e területeken hozott intézkedéseit. A programnak ezért hozzá kell járulnia az emberi egészség magas szintű védelméhez és megelőzéshez az egyén teljes életútja során, beleértve a testmozgás, a egészséges táplálkozás és az egészségmegőrző oktatás előmozdítását. A programnak meg kell erősítenie és támogatnia kell az egészséggel kapcsolatos uniós jogszabályokat, többek között a környezet-egészségügy területén is, valamint elő kell segítenie az egészségügyi szempontok érvényesülését minden szakpolitikában. A programnak hozzá kell járulnia az európai zöld megállapodás, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia, a biodiverzitási stratégia, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia célkitűzéseinek megvalósításához is .

Módosítás 23

Rendeletre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18a)

A programnak továbbra is támogatnia kell az alkohollal összefüggő ártalmak csökkentését és megelőzését célzó tevékenységeket az EU felülvizsgált alkoholstratégiájának keretében. A program egyik legfontosabb céljaként a gyermekek alkohollal szembeni védelmét kell kitűzni.

Módosítás 24

Rendeletre irányuló javaslat

18 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18b)

A krónikus betegségek jelentette teher továbbra is jelentős az Unióban. A krónikus betegségek lassan alakulnak ki, tartósak és gyakran gyógyíthatatlanok. A krónikus betegségek sok esetben egynél több komorbiditással járnak, ami miatt kezelésük még nehezebb. Súlyos emberi szenvedést okoznak, és óriási terhet helyeznek az egészségügyi rendszerekre is. Mindazonáltal számos krónikus betegség, mint például a szív- és érrendszeri betegségek és a 2. típusú cukorbetegség egészséges életmód választásával megelőzhetők lennének, míg más betegségek, például a neurológiai betegségek esetén a korai felismerés hozzájárulhat a betegség kialakulásának lelassításához, vagy segítheti a betegeket abban, hogy a lehető legjobban érezzék magukat, és hosszabb ideig maradjanak aktívak. Az Unió és a tagállamok ezért nagymértékben csökkenthetik a tagállamok terheit oly módon, hogy együttműködnek a betegségek jobb és hatékonyabb kezelésének megvalósítása érdekében, és a programnak támogatnia kell az e téren hozott intézkedéseket. A programnak támogatnia kell a célzott európai megelőzési és betegségkezelési iránymutatások kidolgozását mind a fertőző, mind a nem fertőző betegségek területén, mint például a szív-és érrendszeri betegségek, a neurodegeneratív betegségek, a légúti betegségek és a cukorbetegség.

Módosítás 25

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)

A rák a szív- és érrendszeri betegségek után a második leggyakoribb halálozási ok a tagállamokban. Emellett egyike azon nem fertőző betegségeknek, amelyek közös kockázati tényezőkkel rendelkeznek, és amelyek megelőzése és megfékezése a polgárok többségének javát szolgálná. 2020-ban a Bizottság bejelentette az európai rákellenes tervet, amely a betegség teljes ciklusára kiterjed, a megelőzéstől és a korai diagnózistól kezdve a kezelésen át a betegek és a túlélők megfelelő életminőségének biztosításáig . A program, valamint az Európai horizont részét képező rákkutatási misszió várhatóan előnyös hatással lesz az intézkedésekre.

(19)

A rák a szív- és érrendszeri betegségek után a második leggyakoribb halálozási ok a tagállamokban. A rákot számos tényező okozza, ezért olyan új megelőzési paradigmát igényel, amely foglalkozik az egyéni egészséget meghatározó (genetikai, életmódbeli) és a tágabb kört érintő (népességszintű), foglalkozási, környezeti és társadalmi expozícióval kapcsolatos tényezőkkel. Emellett egyike azon nem fertőző betegségeknek, amelyek más betegségekkel közös kockázati tényezőkkel rendelkeznek, és amelyek megelőzése és megfékezése a polgárok többségének javát szolgálná. A nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás és az alkohol más krónikus megbetegedések – mint például a szív- és érrendszeri betegségek – tekintetében is közös kockázati tényezők, és ezért a rákmegelőzésre irányuló programokat integrált krónikusbetegség-megelőző programok keretében kell végrehajtani. 2020-ban a Bizottság bejelentette az európai rákellenes tervet, amely a betegség minden kulcsfontosságú szakaszára kiterjed : megelőzés , diagnózis, kezelés, élet a rák túlélőjeként, újbóli beilleszkedés, valamint palliatív gondozás és fájdalomcsillapítás. A programnak elő kell mozdítania az európai rákellenes tervet kiegészítő intézkedéseket, és ezáltal javítania kell a rákos betegek életminőségét . A program, valamint az Európai horizont részét képező rákkutatási misszió várhatóan előnyös hatással lesz az intézkedésekre , különösen az olyan kezdeményezéseken keresztül, amelyek támogatják a terv közép- és hosszú távú céljait, és kezelik a rák egyéb jelentős nem fertőző betegségekkel közös kockázati tényezőit és szinergiáit .

Módosítás 26

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)

A program szinergiában és kiegészítő jelleggel fog működni más uniós szakpolitikákkal, programokkal és alapokkal, például az olyan programok keretében végrehajtott fellépésekkel, mint a Digitális Európa program, az Európai horizont, az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében létrehozott rescEU tartalék, a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+, többek között a több millió uniós munkavállaló egészségének és biztonságának fokozott védelmét biztosító szinergiák vonatkozásában), beleértve annak foglalkoztatási és szociális innovációs ágát (EaSI), az InvestEU Alap, az Egységes piac program, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, beleértve a reformösztönző eszközt, az Erasmus, az Európai Szolidaritási Testület, a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE), valamint az EU külső tevékenységgel kapcsolatos eszközei, például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz III. Adott esetben közös szabályokat kell meghatározni az alapok közötti összhang és az egymást kiegészítő jelleg biztosítása érdekében – biztosítva ugyanakkor az egyes szakpolitikák sajátosságainak tiszteletben tartását –, valamint az ezen politikák, programok és alapok olyan stratégiai követelményeihez való igazodásra tekintettel, mint például az ERFA és az ESZA+ előfeltételei.

(20)

A program szinergiában és kiegészítő jelleggel fog működni más uniós szakpolitikákkal, programokkal és alapokkal, például az olyan programok keretében végrehajtott fellépésekkel, mint a Digitális Európa program, az Európai horizont, az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében létrehozott rescEU tartalék, a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+, többek között a több millió uniós munkavállaló egészségének és biztonságának fokozott védelmét biztosító szinergiák vonatkozásában), beleértve annak foglalkoztatási és szociális innovációs ágát (EaSI), az InvestEU Alap, az Egységes piac program, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), beleértve az Interreget, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, beleértve a reformösztönző eszközt, az Erasmus, az Európai Szolidaritási Testület, a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE), valamint az EU külső tevékenységgel kapcsolatos eszközei, például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz III. Adott esetben közös szabályokat kell meghatározni az alapok közötti összhang és az egymást kiegészítő jelleg biztosítása és a finanszírozás átfedésének vagy megkettőzésének elkerülése érdekében – biztosítva ugyanakkor az egyes szakpolitikák sajátosságainak tiszteletben tartását –, valamint az ezen politikák, programok és alapok olyan stratégiai követelményeihez való igazodásra tekintettel, mint például az ERFA és az ESZA+ előfeltételei.

Módosítás 249

Rendeletre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20a)

A programnak a rescEU-val, a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközzel, a rezilienciajavítási eszközzel és más uniós szakpolitikákkal, programokkal és alapokkal szinergiában és azokat kiegészítve hozzá kell járulnia az egészségügyi válságokhoz kapcsolódó termékek, például az alapvető gyógyszerek, vakcinák és orvostechnikai eszközök tartalékának létrehozásához.

Módosítás 27

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)

Az EUMSZ 114. cikkével összhangban az egészségvédelem magas szintjét kell biztosítani az Unió által elfogadott, a belső piac létrehozásáról és működéséről szóló jogszabályokban. Az EUMSZ 114. cikke és 168. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján jelentős terjedelmű uniós vívmányok kidolgozására került sor, amelyek garantálják a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök magas minőségi és biztonsági színvonalát. Az egészségügyi ellátás iránti növekvő kereslet miatt a tagállamok egészségügyi rendszerei kihívásokkal néznek szembe a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök rendelkezésre állása és megfizethetősége terén. A közegészség jobb védelmének, valamint a betegek biztonságának és önrendelkezésének az Unióban történő biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a betegek és az egészségügyi rendszerek magas színvonalú egészségügyi termékekhez férjenek hozzá, és teljes mértékben élvezhessék azok előnyeit.

(21)

Az EUMSZ 114. cikkével összhangban az egészségvédelem magas szintjét kell biztosítani az Unió által elfogadott, a belső piac létrehozásáról és működéséről szóló jogszabályokban. Az EUMSZ 114. cikke és 168. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján jelentős terjedelmű uniós vívmányok kidolgozására került sor, amelyek garantálják a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök magas minőségi és biztonsági színvonalát. Az egészségügyi ellátás iránti növekvő kereslet miatt a tagállamok egészségügyi rendszerei kihívásokkal néznek szembe a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök rendelkezésre állása és megfizethetősége terén. A közegészség jobb védelmének, valamint a betegek biztonságának és önrendelkezésének az Unióban történő biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a betegek és az egészségügyi rendszerek fenntartható, hatékony, méltányos, megfizethető és magas színvonalú egészségügyi termékekhez férjenek hozzá, és teljes mértékben élvezhessék azok előnyeit átlátható, következetes, betegorientált orvosi információk alapján .

Módosítás 28

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)

A programnak ezért támogatnia kell a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és egyéb egészségügyi termékek hiányának nyomon követésére , valamint e termékek jobb elérhetőségének és megfizethetőségének biztosítására irányuló intézkedéseket , egyúttal korlátoznia kell ellátási láncaik harmadik országoktól való függőségét. A kielégítetlen gyógyászati szükségletek kezelése érdekében a programnak támogatnia kell különösen a klinikai vizsgálatokat az innovatív és hatékony gyógyszerek kifejlesztésének , engedélyezésének és az azokhoz való hozzáférésnek a felgyorsítása , az antimikrobiális szerek és más gyógyszerek kifejlesztésére irányuló ösztönzők előmozdítása , valamint az egészségügyi termékek és a gyógyszerekkel kapcsolatos információk nyomon követésére és gyűjtésére szolgáló platformok digitális transzformációjának előmozdítása érdekében.

(22)

A programnak ezért elő kell segítenie egy egységes páneurópai nyomonkövetési, jelentéstételi és értesítési rendszer kidolgozását, amely a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök , oltóanyagok, diagnosztikai eszközök és egyéb egészségügyi termékek hiányával foglalkozik , elkerülve ezzel az egységes piac felaprózódását és biztosítva e termékek jobb elérhetőségét és megfizethetőségét , egyúttal korlátoznia kell ellátási láncaik harmadik országoktól való függőségét. A programnak ezért ösztönöznie kell a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök gyártását az Unión belül. A kielégítetlen gyógyászati szükségletek kezelése érdekében a programnak támogatnia kell különösen a bizonyítékok klinikai és valós körülmények közötti előállítását annak érdekében, hogy lehetővé tegye a hatékony gyógyszerek – köztük a generikus és biohasonló gyógyszerek , az orvostechnikai eszközök és a kezelés – fejlesztését, engedélyezését, értékelését és az azokhoz való hozzáférést, elő kell mozdítania az új gyógyszerek kutatását és fejlesztését , különös figyelmet fordítva az antimikrobiális rezisztencia és a védőoltással megelőzhető betegségek kezelésére szolgáló antimikrobiális szerekre és vakcinákra , ösztönöznie kell az antimikrobiális szerek előállítási kapacitásának növelését, a személyre szabott kezelést és a vakcinázást, valamint elő kell mozdítania a gyógyszerekkel kapcsolatos információk nyomon követésére és gyűjtésére szolgáló egészségügyi termékek és platformok digitális transzformációját. A programnak meg kell erősítenie a gyógyszerekkel kapcsolatos döntéshozatalt is azáltal, hogy lehetővé teszi a valós egészségügyi adatokhoz való hozzáférést és azok elemzését a szabályozó hatóságok és az egészségügyi technológiai értékelő testületek (HTA) számára. A programnak hozzá kell járulnia a kutatási eredmények legjobb felhasználásának biztosításához, valamint az egészségügyi innovációnak az egészségügyi rendszerekben és a klinikai gyakorlatban történő bevezetésének, bővítésének és alkalmazásának elősegítéséhez is.

Módosítás 29

Rendeletre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22a)

Uniós szinten harmonizált fogalommeghatározást kell kidolgozni a „hiány”, a „feszültség”, az „ellátási zavarok”, a „készlethiány” és a „készletfelesleg” fogalmára. A Bizottságnak a tagállamokkal és az összes érdekelt féllel, köztük a betegszervezetekkel szoros együttműködésben törekednie kell az ilyen harmonizált fogalommeghatározások kidolgozására. Emellett a Bizottságnak különösen meg kell erősíteni a „hiány” fogalmának az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a gyógyszerügynökségek vezetőinek közös munkacsoportja által 2019-ben javasolt meghatározását.

Módosítás 30

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)

Mivel a gyógyszerek – és különösen az antimikrobiális szerek – optimális használata előnyökkel jár az egyének és az egészségügyi rendszerek számára, a programnak ösztönöznie kell azok körültekintő és hatékony használatát. A tagállamok kérésére 2017 júniusában elfogadott, az antimikrobiális rezisztencia leküzdése érdekében kialakított, a globális egészségszemléletnek megfelelő európai cselekvési tervvel (14) összhangban, valamint tekintettel arra, hogy az Unióban bekövetkező halálesetek nagy száma az ellenálló baktériumok által okozott fertőzések és szepszisek számlájára írható, alapvető fontosságú, hogy a program a betegbiztonságra és az orvosi hibák megelőzésére vonatkozó integrált politika keretében támogassa az antimikrobiális szerek emberekben, állatokban és növényekben való körültekintő alkalmazását célzó intézkedéseket , valamint a nem antibiotikumon alapuló, integratív kezelések alkalmazását magukban foglaló intézkedéseket . A programnak támogatnia kell az antimikrobiális szerek használatával és az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos megfigyelési és felügyeleti programokat, és támogatnia kell az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó, bizonyítékokon alapuló stratégiákkal alátámasztott helyi, regionális és nemzeti tervek végrehajtását, valamint a bevált gyakorlatok Unión belüli megosztását.

Módosítás 31

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)

Mivel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek által okozott környezetszennyezés olyan új környezeti probléma, amely népegészségügyi hatásokkal járhat, a programnak az Európai Unió környezetbe kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos stratégiai megközelítésével (15) összhangban elő kell mozdítania a gyógyszerek gyártásával, felhasználásával és ártalmatlanításával kapcsolatos környezeti kockázatok értékelésének és megfelelő kezelésének megerősítését célzó intézkedéseket.

(24)

Mivel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek által okozott szennyezés olyan új környezeti probléma, amely népegészségügyi hatásokkal járhat, a programnak az Európai Unió környezetbe kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos stratégiai megközelítésével (15) összhangban elő kell mozdítania a gyógyszerek gyártásával, felhasználásával és ártalmatlanításával kapcsolatos környezeti kockázatok értékelésének és megfelelő kezelésének megerősítését célzó intézkedéseket.

Módosítás 32

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)

Az Unió egészségügyi jogalkotásának közvetlen hatása van a polgárok életére, az egészségügyi rendszerek hatékonyságára és ellenálló képességére, valamint a belső piac megfelelő működésére. Az orvosi eszközökre és technológiákra (gyógyszerekre, orvostechnikai eszközökre és emberi eredetű anyagokra), valamint a dohánytermékekkel kapcsolatos jogalkotásra, a betegeket a határon átnyúló egészségügyi ellátásban megillető jogokra és a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre vonatkozó keretszabályozás alapvető fontosságú az uniós egészségvédelem szempontjából. A programnak ezért támogatnia kell az uniós egészségügyi jogszabályok kidolgozását, végrehajtását és érvényesítését, valamint magas színvonalú, összehasonlítható és megbízható adatokat kell szolgáltatnia a szakpolitikai döntéshozatal és a nyomon követés alátámasztására.

(25)

Az Unió egészségügyi jogalkotásának közvetlen hatása van a népegészségügyre és a közbiztonságra, a polgárok életére, az egészségügyi rendszerek hatékonyságára és ellenálló képességére, valamint a belső piac megfelelő működésére. Az orvosi eszközökre és technológiákra (gyógyszerekre, orvostechnikai eszközökre és emberi eredetű anyagokra), valamint a dohánytermékekkel kapcsolatos jogalkotásra, a betegeket a határon átnyúló egészségügyi ellátásban megillető jogokra és a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre vonatkozó keretszabályozás alapvető fontosságú az uniós egészségvédelem szempontjából. A programnak ezért támogatnia kell az uniós egészségügyi jogszabályok kidolgozását, végrehajtását és érvényesítését, valamint a kulcsfontosságú partnerekkel, például az Európai Gyógyszerügynökséggel és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) együttműködve magas színvonalú , elfogulatlan , összehasonlítható és megbízható adatokat , többek között Európa-szerte helyi szinten, jól meghatározott, homogén módszertan szerint gyűjtött valós egészségügyi adatokat kell szolgáltatnia a szakpolitikai döntéshozatal és a nyomon követés alátámasztására , a célok meghatározásához és az előrehaladás mérésére szolgáló eszközök kidolgozásához .

Módosítás 33

Rendeletre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)

A tagállamok között utazó betegek egészségügyi ellátásának biztosítása terén folytatott, határokon átnyúló együttműködés, az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos közös munka és az európai referenciahálózatok (ERH) jó példái azon területeknek, ahol bebizonyosodott, hogy a tagállamok közötti integrált munka jelentős hozzáadott értéket és komoly potenciált képvisel az egészségügyi rendszerek hatékonyságának növelése, ezáltal pedig általánosságban az egészség javítása terén. A programnak ezért támogatnia kell az ilyen integrált és összehangolt munkát lehetővé tevő tevékenységeket , ami az olyan, nagy hatást kifejtő gyakorlatok végrehajtásának előmozdítását is szolgálja, amelyek célja, hogy a rendelkezésre álló forrásoknak az érintett lakosság és területek közötti elosztása a lehető leghatékonyabb módon történjen, így maximalizálva azok hatását.

(26)

A tagállamok között utazó vagy a határ menti régiókban élő betegek egészségügyi ellátásának biztosítása terén folytatott, határokon átnyúló együttműködés, az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos közös munka és az európai referenciahálózatok (ERH) jó példái azon területeknek, ahol bebizonyosodott, hogy a tagállamok közötti integrált munka jelentős hozzáadott értéket és komoly potenciált képvisel az egészségügyi rendszerek hatékonyságának növelése, ezáltal pedig általánosságban az egészség javítása terén. A programnak ezért arra kell törekednie, hogy biztosítsa az ilyen integrált és összehangolt munka teljes körű kidolgozását és megvalósítását olyan területeken , mint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (HTA) és az európai referenciahálózatok (ERN). Ez a munka az olyan, nagy hatást kifejtő gyakorlatok végrehajtásának előmozdítását is szolgálja, amelyek célja, hogy a rendelkezésre álló forrásoknak a lakosság érintett csoportjai és területek közötti elosztása a lehető leghatékonyabb módon történjen, így maximalizálva azok hatását.

Módosítás 34

Rendeletre irányuló javaslat

26 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26a)

A szolidaritás és az egység az Unió alapelvei közé tartozik, és a programnak biztosítania kell, hogy az Unió egységes megközelítést alkalmazzon a határokon átnyúló egészségügyi fenyegetések elleni küzdelem terén. A népegészségügyi veszélyekre való válaszadás érdekében az EUMSZ 168. cikke értelmében a programnak támogatnia kell egy olyan európai egészségügyi reagálási mechanizmus létrehozását az ECDC koordinálásával, valamint az egészségpolitikai biztos és a válságkezelésért felelős biztos irányításával, amelyet teljes mértékben összekapcsolnak az többi uniós egészségügyi ügynökséggel. E saját egészségügyi erőforrásokkal rendelkező, az uniós polgári védelmi mechanizmus alá tartozó mechanizmushoz világjárványra vonatkozó vészhelyzeti tervet is készítenek annak érdekében, hogy összehangolt választ tudjanak adni, valamint egységes információk alapján gyorsan fokozni tudják a jövőbeli egészségügyi válságokra adandó válaszlépéseket.

Módosítás 35

Rendeletre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)

A 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) alapján létrehozott európai referenciahálózatok az Európa különböző részein működő egészségügyi szolgáltatókat összefogó virtuális hálózatok. Céljuk a jelentősen specializált kezelést, valamint a szakértelem és az erőforrások koncentrációját igénylő, összetett vagy ritka betegségekkel kapcsolatos eszmecsere megkönnyítése. Az európai referenciahálózatok egy úttörő platformot jelentenek, amely egyedülálló lehetőséget képvisel, és amelynek célja – a tudás és az egészségügyi adatok innovatív felhasználása és határokon átnyúló megosztása alapján – a ritka vagy komplex betegségben szenvedő emberek számára a diagnózis és az ellátás javítása. Ezért a programnak megfelelő finanszírozást kell nyújtania a meglévő és a jövőbeli európai referenciahálózatok koordinációjának és együttműködési tevékenységeinek elősegítésére támogatások vagy más, e célra alkalmas eszközök révén. Növelni kell a jelenlegi finanszírozást annak biztosítása érdekében, hogy az európai referenciahálózatok teljesítsék a küldetésükben kitűzött célokat.. Mivel a hálózatok javíthatják a ritka betegségekben szenvedő betegek diagnózishoz való hozzájutását és magas színvonalú egészségügyi ellátását, továbbá az orvosi képzés, kutatás és információterjesztés fókuszpontjai lehetnek, a programnak hozzá kell járulnia az európai referenciahálózatokon és más transznacionális hálózatokon keresztül megvalósuló hálózatépítés megerősítéséhez is . A program keretében meg kell fontolni az európai referenciahálózatok megerősítését, új európai referenciahálózatok létrehozásának támogatását a fertőző betegségek, a komplikált terhességek, valamint a ritka és komplex mentális betegségek lefedése érdekében. Az európai referenciahálózatok megerősítése kulcsfontosságú szerepet játszhat a közös, újonnan kifejlesztett szűrőrendszer uniós szintű elfogadásának támogatásában, a betegség kiválasztási kritériumaitól és mechanizmusaitól kezdve, azzal a céllal, hogy felszámolják a szűrési lefedettség tekintetében meglévő egyenlőtlenségeket a tagállamokban. A program keretében mérlegelni kell kiválósági hálózatok kialakítását is a fertőző és nem fertőző betegségek, többek között a rák és a gyermekrák, a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus légzőszervi betegségek, a cukorbetegség , a mentális egészségi állapotok, a degeneratív idegrendszeri betegségek és más súlyos krónikus betegségek területén, valamint az egészségügyi válságkezelés terén .

Módosítás 36

Rendeletre irányuló javaslat

27 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27a)

Az európai referenciahálózatok óriási kihívásokkal néznek szembe annak biztosítása terén, hogy pénzügyileg fenntarthatók legyenek és hatékonyan tudjanak működni a nemzeti egészségügyi rendszereken belül és azok között, ahogy arra az Európai Számvevőszék „A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra irányuló uniós intézkedések” című 07/2019. számú különjelentésében (16a) is rávilágít.

Módosítás 37

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)

A teljes egészében vagy részben az uniós költségvetésből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákra kell törekedni különösen az uniós egészségügyi cselekvési program és más uniós programok között, beleértve a megosztott irányítás alá tartozókat is , így különösen az Interreg programot, amely már foglalkozik a határokon átnyúló egészségügyi együttműködéssel, segít megkönnyíteni a betegek és az egészségügyi szakemberek határokon átnyúló mobilitását, valamint a határ menti térségekben a közös felszerelések, szolgáltatások és létesítmények használata révén segít javítani a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést . E szinergiák maximalizálása és az átfedések elkerülése érdekében biztosítani kell a kulcsfontosságú támogató mechanizmusokat, beleértve az uniós egészségügyi cselekvési program és valamely más uniós program keretében végrehajtott intézkedések kumulatív finanszírozását, feltéve, hogy az ilyen kumulatív finanszírozás nem haladja meg a fellépés teljes elszámolható költségét. E célból ennek a rendeletnek megfelelő szabályokat kell megállapítania, különös tekintettel arra a lehetőségre, hogy ugyanazokat a költségeket vagy kiadásokat arányosan jelentsék be az uniós egészségügyi cselekvési programhoz és valamely más uniós programhoz kapcsolódóan , garantálva a részletes és átlátható jelentéstételt .

Módosítás 38

Rendeletre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)

Tekintettel a program célkitűzéseinek és intézkedéseinek sajátos jellegére, egyes esetekben a tagállamok illetékes hatóságai a legalkalmasabbak a kapcsolódó tevékenységek végrehajtására. A költségvetési rendelet 195. cikkének alkalmazásában ezért meghatározott kedvezményezettnek kell tekinteni azokat a hatóságokat, amelyeket maguk a tagállamok jelölnek ki, és lehetővé kell tenni, hogy pályázati felhívások előzetes közzététele nélkül is lehessen vissza nem térítendő támogatásokat nyújtani ezeknek a hatóságoknak.

(31)

Módosítás 39

Rendeletre irányuló javaslat

31 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31a)

Annak biztosítása érdekében, hogy e célkitűzések mindegyikét uniós szinten hajtsák végre, a Bizottságnak növelnie kell a program néhány célkitűzését a saját szintjükön már megvalósító uniós ügynökségek – például az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Gyógyszerügynökség – költségvetését, és javaslatot kell benyújtania a megbízatásuk megerősítésére, emellett növelnie kell szerepüket a program irányításában.

Módosítás 40

Rendeletre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33)

Tekintettel a szolidaritásnak az területen folytatott uniós politikák alapjául szolgáló, közösen elfogadott értékére, amely a méltányos és egyetemes, magas színvonalú egészségügyi ellátás megvalósítását célozza, továbbá arra, hogy az Uniónak központi szerepet kell játszania a globális egészségügyi kihívásokkal kapcsolatos előrehaladás felgyorsítása terén (19), a programnak támogatnia kell az Unió nemzetközi és globális egészségügyi kezdeményezésekhez való hozzájárulását az egészség javítása, az egyenlőtlenségek kezelése, valamint a globális egészségügyi veszélyekkel szembeni védelem fokozása érdekében.

(33)

Tekintettel a szolidaritásnak az területen folytatott uniós politikák alapjául szolgáló, közösen elfogadott értékére, amely – határokon átnyúló viszonylatban is – a hozzáférhető, méltányos és egyetemes, magas színvonalú egészségügyi ellátás megvalósítását célozza, továbbá arra, hogy az Uniónak központi szerepet kell játszania a globális egészségügyi kihívásokkal kapcsolatos előrehaladás felgyorsítása terén (19), a programnak támogatnia kell az Unió nemzetközi és globális egészségügyi kezdeményezésekhez való hozzájárulását az egészség javítása, az egyenlőtlenségek kezelése, valamint a globális egészségügyi veszélyekkel szembeni védelem fokozása érdekében.

Módosítás 41

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)

Az uniós és nemzetközi szintű intézkedések eredményességének és hatékonyságának maximalizálása érdekében a program végrehajtásához együttműködést kell kialakítani a megfelelő nemzetközi szervezetekkel, például az Egyesült Nemzetek Szervezetével és annak szakosodott intézményeivel, különösen a WHO-val, a Világbankkal, valamint az Európa Tanáccsal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD). A 2013/755/EU tanácsi határozat (20) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett TOT kapcsolódik.

(34)

Az uniós és nemzetközi szintű intézkedések eredményességének és hatékonyságának maximalizálása érdekében a program végrehajtásához együttműködést kell kialakítani a tagállamokkal és a megfelelő nemzetközi szervezetekkel, például az Egyesült Nemzetek Szervezetével és annak szakosodott intézményeivel, különösen a WHO-val, a Világbankkal, valamint az Európa Tanáccsal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD). A 2013/755/EU tanácsi határozat (20) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett TOT kapcsolódik.

Módosítás 42

Rendeletre irányuló javaslat

34 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34a)

A programnak garantálnia kell a civil társadalom (különösen a betegek szervezetei) és a tudományos körök (különösen az egészségügyi szakemberek szervezetei) erőteljes bevonását, hogy biztosított legyen a kiegyensúlyozott képviselet és részvétel a népegészségügyi célok megvalósítása során. Az európai egészségügyi szervezeteknek közre kell működniük a program végrehajtásában és értékelésében.

Módosítás 43

Rendeletre irányuló javaslat

34 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34b)

A programban szereplő intézkedések következetes végrehajtása érdekében létre kell hozni „az EU az egészségügyért” program irányítócsoportját.

Módosítás 44

Rendeletre irányuló javaslat

39 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39a)

A WHO szerint az éghajlatváltozás hatással van az egészséget befolyásoló társadalmi és környezeti tényezőkre – többek között a tiszta levegőre, a biztonságos ivóvízre, az elegendő táplálékra és a biztonságos menedékhelyre –, és 2030 és 2050 között évente 250 000 további haláleset várható hiányos táplálkozás, malária, hasmenés és hőstressz miatt, amellett, hogy a szélsőségesen magas hőmérséklet közvetlenül hozzájárul a halálesetekhez, különösen az idős és veszélyeztetett polgárok körében. Az árvizek, hőhullámok, aszályok és tüzek révén az éghajlatváltozás jelentős hatást gyakorol az emberi egészségre, ideértve az alultápláltságot, a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedéseket, továbbá a vektorok által terjesztett fertőzéseket.

Módosítás 45

Rendeletre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40)

Tekintettel az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, ez a program hozzájárul majd az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(40)

Tekintettel az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, ez a program hozzájárul majd az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 30 %-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

Módosítás 46

Rendeletre irányuló javaslat

40 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40a)

Elismerve a nemek közötti egyenlőség megvalósításának fontosságát, ennek a programnak hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban. A nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezési eszközöket fogja alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy az egészségügyi válságokra a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő és átalakító hatású válaszok szülessenek, valamint hogy a nők és lányok sajátos egészségügyi szükségleteivel az egészségügyi válság során és azt követően is foglalkozzanak.

Módosítás 47

Rendeletre irányuló javaslat

43 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43)

Tekintettel az emberi egészséget fenyegető, határokon át terjedő veszélyek jellegére és lehetséges léptékére, a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani azt a célkitűzést, hogy megvédjék az Unió lakosságát az ilyen veszélyektől, valamint fokozzák a válságmegelőzést és a válságokkal szembeni felkészültséget. A szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban a közegészség magas szintű védelmére irányuló tagállami erőfeszítések támogatása, a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és más, a válság szempontjából releváns termékek Unión belüli rendelkezésre állásának és megfizethetőségének javítása, az innováció előmozdítása, a tagállamok közötti integrált és összehangolt munka és a bevált gyakorlatok végrehajtásának támogatása, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén Unió-szerte mutatkozó egyenlőtlenségek kezelése érdekében is sor kerülhet uniós szintű fellépésre oly módon, hogy az olyan hatékonyságnövekedést és hozzáadott értéket eredményezzen, amely tagállami szintű fellépéssel nem érhető el, tiszteletben tartva egyúttal a tagállamok hatáskörét és felelősségi körét a program hatálya alá tartozó területeken. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(43)

Tekintettel az emberi egészséget fenyegető, határokon át terjedő veszélyek jellegére és lehetséges léptékére, a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani azt a célkitűzést, hogy megvédjék az Unió lakosságát az ilyen veszélyektől, valamint fokozzák a válságmegelőzést és a válságokkal szembeni felkészültséget. A szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban a közegészség magas szintű védelmére irányuló tagállami erőfeszítések támogatása, a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és más, egészségügyi válság szempontjából releváns termékek és szolgáltatások Unión belüli rendelkezésre állásának , fenntarthatóságának, elfogadásának, hozzáférhetőségének, biztonságosságának és megfizethetőségének javítása, az innováció előmozdítása, a tagállamok és régióik közötti integrált és összehangolt munka és a bevált gyakorlatok végrehajtásának támogatása, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén Unió-szerte mutatkozó egyenlőtlenségek és különbségek kezelése érdekében is szükség van uniós szintű fellépésre oly módon, hogy az olyan hatékonyságnövekedést és hozzáadott értéket eredményezzen, amely tagállami szintű fellépéssel nem érhető el, tiszteletben tartva egyúttal a tagállamok hatáskörét és felelősségi körét a program hatálya alá tartozó területeken. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

Módosítás 49

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.	„egészségügyi válság”: emberi, állati, növényi, élelmiszerrel összefüggő vagy környezeti eredetű fenyegetésből eredő, egészségügyi vonatkozású válság vagy súlyos esemény, amely sürgős hatósági beavatkozást teszi szükségessé;

3.	emberi, állati, növényi, élelmiszerrel összefüggő , vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris, környezeti vagy ismeretlen eredetű fenyegetésből eredő, egészségügyi vonatkozású válság vagy súlyos esemény, amely sürgős hatósági beavatkozást teszi szükségessé;

Módosítás 50

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„a válság szempontjából releváns termékek”: olyan termékek és anyagok, amelyek egy egészségügyi válsággal összefüggésben valamely betegségnek és következményeinek a megelőzéséhez, diagnosztizálásához vagy kezeléséhez szükségesek, ideértve többek között a következőket: gyógyszerek – beleértve a vakcinákat is – és intermediereik, gyógyszerhatóanyagok és alapanyagok; orvostechnikai eszközök; kórházi és orvosi felszerelések (például lélegeztetőgépek, védőruházat és védőfelszerelések, diagnosztikai anyagok és eszközök); egyéni védőeszközök; fertőtlenítőszerek és köztes termékeik, valamint az előállításukhoz szükséges alapanyagok;

„a válság szempontjából releváns termékek”: olyan termékek , eszközök és anyagok, amelyek egy egészségügyi válsággal összefüggésben valamely betegségnek és következményeinek a megelőzéséhez, diagnosztizálásához vagy kezeléséhez , valamint a betegségek és fertőzések nyomon követéséhez és járványügyi felügyeletéhez szükségesek, ideértve többek között a következőket: gyógyszerek – beleértve a vakcinákat is – és intermediereik, gyógyszerhatóanyagok és alapanyagok; orvostechnikai eszközök; kórházi és orvosi felszerelések (például lélegeztetőgépek, védőruházat és védőfelszerelések, diagnosztikai anyagok és eszközök); egyéni védőeszközök; fertőtlenítőszerek és köztes termékeik, valamint az előállításukhoz szükséges alapanyagok;

Módosítás 48

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„globális egészségszemlélet”: megközelítés, amely elismeri az emberi és az állati egészség közötti összefüggést, azt, hogy a betegségek átterjedhetnek az emberekről az állatokra és fordítva , és ezért azokkal mindkét területen foglalkozni kell , továbbá azt, hogy a környezet révén az emberek és az állatok kapcsolatban állnak egymással ;

5.	„globális egészségszemlélet”: megközelítés, amely elismeri az emberek, az állatok és a környezeti elemek közötti összefüggést, azt, hogy a betegségek átterjedhetnek az egyik közegről a másikra , és ezért azokkal holisztikus módon kell foglalkozni ;

Módosítás 51

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 9 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély”: olyan, életveszélyt eredményező vagy más szempontból súlyos, biológiai, vegyi, környezeti vagy ismeretlen eredetű egészségügyi veszély, amely átterjed a tagállamok nemzeti határain, illetve amelynél jelentős az ilyen átterjedés kockázata, és amely uniós szintű koordinációt tehet szükségessé az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében;

„határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszély”: olyan, életveszélyt eredményező vagy más szempontból súlyos, biológiai, vegyi , radiológiai, nukleáris , környezeti vagy ismeretlen eredetű egészségügyi veszély, amely átterjed a tagállamok nemzeti határain, illetve amelynél jelentős az ilyen átterjedés kockázata, és amely uniós szintű koordinációt tehet szükségessé az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében;

Módosítás 52

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9a.

„az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában”: a közpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és felülvizsgálatának ágazattól független megközelítése, amelynek során figyelembe veszik a döntések egészségügyi vonatkozásait, és amelynek célja szinergiák elérése és az ilyen politikák által okozott káros egészségügyi hatások elkerülése a lakosság egészségének és az egészségügyi egyenlőségnek a javítása érdekében;

Módosítás 53

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 9 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9b.	„egészséget meghatározó tényezők”: egy személy egészségi állapotát befolyásoló tényezők, például magatartással kapcsolatos, biológiai, társadalmi-gazdasági és környezeti tényezők;

Módosítás 54

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A program általános célkitűzései – adott esetben a globális egészségszemlélettel összhangban – a következők:	A program általános célkitűzései – az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában megközelítéssel összhangban – a következők:

Módosítás 55

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.	az Unió lakosságának a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni védelme ;

1.	az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés támogatása az Unióban, az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az egészséghez való egyenlő és teljes körű hozzáférés biztosítása révén ;

Módosítás 56

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1a.	az Unió lakosságának a határokon át terjedő összes súlyos egészségügyi veszéllyel szembeni védelme; az egészségügyi vészhelyzeteket illetően a tagállamok között és a tagállamokon belül jobb felkészültség és koordináció megvalósítása;

Módosítás 57

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.	a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és más , a válság szempontjából releváns termékek Unióban való hozzáférhetőségének javítása , azok megfizethetőségének előmozdítása , valamint az innováció támogatása;

a meglévő és a jövőbeli uniós egészségügyi jogszabályok támogatása többek között a gyógyszerészeti függetlenség helyreállítása és a hiányok kezelése , az egészségügyi ellátás és szolgáltatások rendelkezésre állásának, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének javítása érdekében az Unióban , valamint az egészségügyi kutatás és innováció fejlesztésének támogatása anélkül, hogy átfedések lennének az Európai horizonthoz hasonló programok keretében tett erőfeszítések terén ;

Módosítás 58

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

az egészségügyi rendszerek és személyzet megerősítése a népegészségügy általános színvonalának javítása érdekében, többek között a digitális transzformáció, valamint a tagállamok közötti integrált és összehangolt munka, továbbá a bevált gyakorlatok és az adatok megosztásának folyamatos megvalósítása révén.

az egészségügyi rendszerek és fenntarthatóságuk, valamint az egészségügyi személyzet megerősítése a népegészségügy és az egészségügyi ismeretek általános színvonalának javítása , valamint az egészségügyi rendszerek reziliensebbé és reagálóképesebbé tétele érdekében, többek között a digitális transzformáció, valamint a tagállamok közötti , nemzeti, regionális és helyi szinten végzett integrált és összehangolt munka, továbbá a bevált gyakorlatok és az összevethető és interoperábilis adatok megosztásának folyamatos megvalósítása révén.

Módosítás 59

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 3. cikkben említett általános célkitűzések megvalósítása a következő konkrét célkitűzések révén történik, adott esetben a globális egészségszemlélettel összhangban:	A 3. cikkben említett általános célkitűzések megvalósítása a következő konkrét célkitűzések révén történik, adott esetben az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában megközelítéssel és a globális egészségszemlélettel összhangban:

Módosítás 226

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

az Unió azon képességének megerősítése, hogy megelőzze a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyeket, felkészüljön és reagáljon azokra, valamint kezelje az egészségügyi válságokat, többek között a sürgősségi egészségügyi ellátással kapcsolatos kapacitás koordinálása, biztosítása és kialakítása, az adatgyűjtés és a felügyelet révén;

az Unió azon képességének megerősítése, hogy megelőzze a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyeket, felkészüljön és gyorsan reagáljon azokra, valamint kezelje az egészségügyi válságokat, többek között a sürgősségi egészségügyi ellátással kapcsolatos kapacitás koordinálása, biztosítása és kialakítása, az adatgyűjtés és a felügyelet , valamint a nemzeti egészségügyi rendszerek stressztesztjének összehangolása, valamint a minőségi egészségügyi ellátásra vonatkozó normák kidolgozása révén;

Módosítás 250

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.	a válság szempontjából releváns termékek tartalékai vagy készletei , valamint a válság esetén mozgósítandó orvosi, egészségügyi és támogató személyzeti tartalék rendelkezésre állásának biztosítása az Unióban;

más uniós eszközökkel, programokkal és alapokkal szinergiában olyan intézkedések támogatása, amelyek lehetővé teszik az orvosi, egészségügyi és támogató személyzet – például az Európai Orvosi Hadtest személyzete – válság esetén történő mozgósítását , többek között a személyzet képzésének javítása és ismereteinek naprakésszé tétele révén, valamint olyan intézkedések támogatása, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy válság idején az Unióban rendelkezésre álljanak az egészségügyi válságok szempontjából releváns termékek, például az alapvető gyógyszerek, vakcinák és orvostechnikai eszközök ;

Módosítás 62

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.	a válság szempontjából releváns termékek és más szükséges egészségügyi eszközök megfelelő rendelkezésre állásának, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének biztosítására irányuló fellépések támogatása ;

az európai gyógyszerpiac megerősítése a gyógyszerek, az e-egészségügyi megoldások, az orvostechnikai eszközök és más szükséges egészségügyi eszközök , valamint a válság szempontjából releváns gyógyászati termékek rendelkezésre állásának, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének fenntartható módon történő biztosítása érdekében ;

Módosítás 222

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

az egészségügyi rendszerek hatékonyságának, hozzáférhetőségének, fenntarthatóságának és ellenálló képességének erősítése , többek között a digitális transzformációnak , a digitális eszközök és szolgáltatások elterjedésének , a rendszerszintű reformoknak , az új ellátási modellek és az egyetemes egészségügyi ellátás végrehajtásának a támogatása révén , valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek kezelése ;

az egészségügyi rendszerek hatékonyságának, hozzáférhetőségének, fenntarthatóságának és ellenálló képességének fokozása , többek között a digitális átalakulás támogatása révén , – ideértve az európai egészségügyi adattér létrehozását és megvalósítását – , rendszerszintű reformokkal , új ellátási modellek végrehajtásával – javítva a minőségi, fenntartható, megfizethető, személyközpontú, eredményalapú egészségügyi ellátáshoz és a kapcsolódó gondozási szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférést –, és a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést is magában foglaló egyetemes egészségügyi ellátás megvalósításával , valamint csökkentve az egészségügyi egyenlőtlenségeket és méltánytalanságokat ;

Módosítás 64

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4a.	az Unió innovációjának erősítése, a gyógyszerek, oltások és orvostechnikai eszközök új generációjának fejlesztése és alkalmazásuk biztosítása a növekvő egészségügyi kihívások és elvárások teljesítése érdekében;

Módosítás 65

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

az egészségügyi rendszer azon képességének megerősítésére irányuló fellépések támogatása, hogy előmozdítsa a betegségmegelőzést és az egészségfejlesztést, a betegek jogainak érvényesítését és a határokon átnyúló egészségügyi ellátást , valamint hogy támogassa az orvosok és az egészségügyi szakemberek kiválóságát ;

az egészségügyi rendszer azon képességének megerősítésére irányuló intézkedések támogatása, hogy előmozdítsa a betegségmegelőzést , a szűrést és a korai diagnosztizálást, valamint megvalósítsa az egészségfejlesztést, kezelje az egészséget meghatározó tényezőket, növelje az egészségügyi ismereteket , javítsa a betegjogokat, a betegek biztonságát és a határokon átnyúló egészségügyi ellátást ;

Módosítás 245

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.	a nem fertőző betegségek – különösen a rák – felügyeletére, megelőzésére, diagnosztizálására, kezelésére és az azokkal kapcsolatos ellátásra irányuló fellépések támogatása;

6.	a nem fertőző betegségek felügyeletére, megelőzésére, diagnosztizálására, kezelésére és az azokkal kapcsolatos ellátásra irányuló fellépések , a neurodegeneratív rendellenességek és egyéb agyi betegségek – és különösen a rák – korai diagnosztizálásának támogatása;

Módosítás 66

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6a.

a rák elleni uniós küzdelem megerősítése az európai rákellenes tervvel szinergiában, többek között a rák – beleértve a gyermekrákot is – felügyeletére, megelőzésére, korai diagnosztizálására, kezelésére és gondozására irányuló intézkedések támogatása, valamint az Európai Rákintézet létrehozásának támogatása révén;

Módosítás 67

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6b.	a fertőző betegségek és egészségügyi veszélyek elleni küzdelem fokozása;

Módosítás 68

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 6 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6c.	a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság orvoslása és a védőoltással megelőzhető betegségek, köztük bizonyos rákok felszámolására irányuló intézkedések támogatása;

Módosítás 69

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7.	a gyógyszerek – különösen az antimikrobiális szerek – körültekintő és hatékony használatának, valamint a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök környezetkímélőbb gyártásának és ártalmatlanításának előmozdítása és támogatása;

a gyógyszerek – különösen az antimikrobiális szerek – tudatos, körültekintő és hatékony használatának, a környezetre nézve lényegesen kevésbé káros gyógyszerek kifejlesztésének, a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök környezetkímélőbb gyártásának és környezetkímélő ártalmatlanításának előmozdítása és támogatása;

Módosítás 70

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

az uniós egészségügyi jogszabályok kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesítésének támogatása, valamint magas színvonalú, összehasonlítható és megbízható adatok biztosítása a szakpolitikai döntéshozatal és a nyomon követés alátámasztására, továbbá a vonatkozó szakpolitikák egészségügyi hatásvizsgálatának előmozdítása;

az uniós egészségügyi jogszabályok kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesítésének , illetve adott esetben felülvizsgálatának támogatása, valamint magas színvonalú, összehasonlítható és megbízható adatok biztosítása a szakpolitikai döntéshozatal és a nyomon követés alátámasztására, az ellátás támogatására és a kielégítetlen orvosi szükségletek kielégítésére, továbbá más vonatkozó uniós szakpolitikák egészségügyi hatásvizsgálatának előmozdítása;

Módosítás 71 és 246

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 9 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9.	a tagállamok – és különösen egészségügyi rendszereik – közötti integrált munka támogatása, beleértve a nagy hatású megelőzési gyakorlatok végrehajtását, valamint az európai referenciahálózatokon és más transznacionális hálózatokon keresztüli hálózatépítés fokozását ;

a tagállamok – és különösen egészségügyi rendszereik – közötti integrált munka támogatása, beleértve a nagy hatású megelőzési gyakorlatok végrehajtását, az európai értékelés előnyeiben részesülő egészségügyi technológiák azonosítását, azon egészségügyi technológiák azonosításának támogatása, amelyeknek uniós értékelésen kell átesniük, valamint az európai referenciahálózatokon keresztül a hálózatok megerősítése és bővítése, a magas előfordulási gyakoriságú fertőző és nem fertőző betegségekre vonatkozó kiválósági hálózatok és más transznacionális hálózatok – köztük az Orphanet hálózat – kialakítása és megvalósítása, teljes szinergiában az Európai horizont programmal és annak küldetéseivel és partnerségeivel, valamint a betegek lefedettségének és a betegségekre és egészségügyi problémákra adott válaszoknak nagyobb számban történő növelése ;

Módosítás 223

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 10 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10.	az Unió nemzetközi és globális egészségügyi kezdeményezésekhez való hozzájárulásának támogatása.

10.	az Unió nemzetközi és globális egészségügyi kötelezettségvállalásokhoz és kezdeményezésekhez való hozzájárulásának – köztük a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférés – támogatása.

Módosítás 73

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keret folyó áron számítva 1 946 614 000 EUR.	(1) A programnak a 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keret folyó áron számítva 10 398 000 000 EUR (változatlan áron 9 370 000 000 EUR) .

Módosítás 74

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra is, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket is. A közvetett intézkedésekhez kapcsolódó adminisztratív költségek nem haladhatják meg a program teljes összegének 5 %-át.

Módosítás 75

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. cikk	törölve
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó források
Az [Európai Helyreállítási Eszközről szóló] rendelet 2. cikkében említett intézkedések program keretében történő végrehajtásának finanszírozása az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett, 8 451 000 000 EUR-ig terjedő összegből történik, a szóban forgó rendelet 5. cikkének (4) és (8) bekezdésére is figyelemmel.
Ezek az összegek az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősülnek.

Módosítás 76

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1a.

Az összes társult ország hozzájárulásának szerepelnie kell a program vonatkozó részeiben. A Bizottság az éves költségvetési eljárás során jelentést tesz a Tanácsnak és a Parlamentnek a program egyes részeinek teljes költségvetéséről, meghatározva az egyes társult országokat, egyedi hozzájárulásokat és azok pénzügyi egyensúlyát.

Módosítás 77

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A programot az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban közvetlen irányítással, vagy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervek révén közvetett irányítással kell végrehajtani.	(1) A programot az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban közvetlen irányítással, vagy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervek révén közvetett irányítással kell végrehajtani , annak biztosítása érdekében, hogy ne legyen átfedés vagy párhuzamos tevékenység más uniós szintű finanszírozási programokkal .

Módosítás 78

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A program az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. A Bizottság törekszik Unió-szerte hatékony és kiegyensúlyozott földrajzi lefedettséget biztosítani, többek között azáltal, hogy támogatja a tagállamokat a projektek minőségének kapacitásbővítéssel történő javításában.

Módosítás 79

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a) A Bizottság elősegíti az „EU az egészségügyért” program következetes végrehajtását, miközben az adminisztráció maximális egyszerűsítésére törekszik. A Bizottság és a tagállamok saját felelősségi körüknek megfelelően előmozdítják a szinergiákat, és biztosítják a hatékony koordinációt a program és a többi uniós program és alap között.

Ebből a célból:

a)	biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a konzisztenciát a különböző uniós, nemzeti, illetve adott esetben regionális szintű eszközök között, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések tekintetében, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;

b)	optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat az erőfeszítések megkettőződésének elkerülése érdekében;

c)	biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás uniós, nemzeti és adott esetben regionális szintű felelősei között, hogy egymással koherens és észszerű támogató intézkedésekre kerüljön sor az eszköz keretében.

Módosítás 80

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4b) A Bizottság a program végrehajtása során együttműködést alakít ki az illetékes nemzetközi szervezetekkel, például az Egyesült Nemzetek Szervezetével és annak szakosodott intézményeivel, különösen az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), valamint az Európa Tanáccsal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) az uniós és nemzetközi szintű intézkedések eredményességének és hatékonyságának maximalizálása érdekében.

Módosítás 81

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4c) A Bizottság konzultál a tagállamok egészségügyi hatóságaival az egészségfejlesztéssel, a betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek kezelésével foglalkozó irányítócsoport vagy más érintett bizottsági szakértői csoport keretében, valamint az érdekelt felekkel, különösen az egészségügyi ágazat szakmai testületeivel és az e területen tevékenykedő nem kormányzati szervezetekkel a program végrehajtásának minden szakaszában.

Módosítás 82

Rendeletre irányuló javaslat

9 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9a. cikk

Odaítélési szempontok

Az odaítélési szempontokat a 18. cikkben említett munkaprogramokban és a pályázati felhívásokban a következő elemek értelemszerű figyelembevételével kell meghatározni:

a)	összhang a 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzésekkel;

b)	hozzájárulás az egészségügyi rendszer hozzáférhetőségéhez és megfizethetőségéhez;

c)	határokon átnyúló dimenzió;

d)	hozzájárulás a szociális ágazatok digitális átalakulásához;

e)	társadalmi hatás (hasznok és költségek);

f)	összhang az 1. melléklet rendelkezéseivel;

g)	hozzájárulás a betegségek – különösen a rák – megelőzéséhez;

h)	hozzájárulás a gyógyszerekhez való hozzáféréshez;

i)	az intézkedés előrehaladottsági foka a projektfejlesztés tekintetében;

j)	a javasolt végrehajtási terv megalapozottsága.

Módosítás 83

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Megbízható és hatékony mechanizmust kell létrehozni a kettős finanszírozás elkerülése és az egészségügyi célokat megvalósító különféle uniós programok és politikák közötti szinergiák biztosítása érdekében. E mechanizmus keretében központosítani kell a finanszírozási műveletekre és a különböző uniós programok és alapok keretében finanszírozott intézkedésekre vonatkozó valamennyi adatot. Ez követi az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvét, és lehetővé teszi az egészségügyi célokat szolgáló intézkedések jobb nyomon követését és értékelését.

Módosítás 84

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)	bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

b)	bármely releváns nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany , mint például a közigazgatási szervek, közszférabeli szervezetek, egészségügyi intézmények, kutatóintézetek, egyetemek és felsőoktatási intézmények, betegszövetségek stb .;

Módosítás 85

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok elviekben viselik részvételük költségeit.	(3) A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok viselik részvételük költségeit.

Módosítás 86

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A program keretében a közvetlen támogatások pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők olyan fellépések finanszírozására, amelyek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és amelyeket a tagállamokban vagy a programhoz társult harmadik országokban az egészségügyért felelős illetékes hatóságok, érintett nemzetközi egészségügyi szervezetek, vagy pedig az említett illetékes hatóságok által megbízott, egyedül vagy hálózatban eljáró állami szervek és nem kormányzati szervek társfinanszíroznak .

(5) A program keretében a közvetlen támogatások pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők fellépések finanszírozására, ha a támogatás megfelelően indokolt, a fellépések egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és azokat a tagállamokban vagy a programhoz társult harmadik országokban az egészségügyért felelős helyi, regionális vagy nemzeti illetékes hatóságok, érintett nemzetközi egészségügyi szervezetek, vagy pedig az Interreg programok, az említett illetékes hatóságok által megbízott, egyedül vagy hálózatban eljáró állami szervek és nem kormányzati szervek társfinanszírozzák .

Módosítás 87

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A program keretében a közvetlen támogatások pályázati felhívás nélkül is odaítélhetők az európai referenciahálózatoknak. A közvetlen támogatások az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott más transznacionális hálózatoknak is odaítélhetők.	(6) A program keretében a közvetlen támogatások pályázati felhívás nélkül is odaítélendők az európai referenciahálózatoknak egyszerűsített pénzügyi és technikai jelentési rendszerrel . A közvetlen támogatások az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott más transznacionális hálózatoknak , többek között Interreg programoknak is odaítélhetők.

Módosítás 88

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6a) Megfelelő finanszírozást kell biztosítani a határokon átnyúló egészségügyi ellátás európai referenciahálózati modelljének megszilárdításához és kibővítéséhez, biztosítva a klinikai szolgáltatások széles skáláját különböző csatornákon keresztül, ideértve az online másodvéleményeket és a betegeknek nyújtott kezelési és ellátási tanácsadást, valamint az „online járóbeteg-klinikákat”.

Módosítás 89

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság az egészségfejlesztéssel, a betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek kezelésével foglalkozó irányítócsoport keretében konzultál a tagállamok egészségügyi hatóságaival a program számára kidolgozott éves munkatervekről, a program prioritásairól és stratégiai orientációiról, valamint végrehajtásáról , továbbá a tagállamok saját forrásai közötti szinergiákról a fellépések hatékonyságának és hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében .

Módosítás 90

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság konzultál „az EU az egészségügyért” program irányítócsoportjával a program számára kidolgozott éves munkatervekről, a program prioritásairól, stratégiai irányvonalairól és végrehajtásáról, valamint az európai alapokkal való lehetséges szinergiákról az intézkedések hosszú távú eredményességének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

Módosítás 91

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A Bizottság konzultál továbbá az érintett decentralizált uniós ügynökségekkel és érdekelt felekkel, például a civil társadalmi szervezetek, különösen a betegképviseleti szervezetek képviselőivel a program számára kidolgozott éves munkatervekről, valamint a program prioritásairól, stratégiai irányvonalairól és végrehajtásáról.

Módosítás 92

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A Bizottság az éves munkaterveket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában fogadja el. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat e rendelet 24. cikkének megfelelően kell elfogadni.

Módosítás 93

Rendeletre irányuló javaslat

16 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

16a. cikk

Az EU az egészségügyért” program irányítócsoportjának létrehozása

(1) A Bizottság létrehozza az EU az egészségügyért program irányítócsoportját (az irányítócsoportot).

(2) Az irányítócsoport:

i.	átfogó stratégia és irányítás formájában segítséget nyújt, és hozzájárul a program éves munkaterveihez;

ii.	tervet dolgoz ki a program és az egészségügyi dimenziót magában foglaló más programok közötti koordináció, együttműködés és szinergiák irányítására;

iii.	értékorientált egészségügyi intézkedések, fenntarthatóság, jobb egészségügyi megoldások biztosítása, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés elősegítése és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése, a betegek és a társadalom szerepvállalásának előmozdítása.

(3) Az irányítócsoport az érdekelt felek független csoportja, amely a népegészségügy területén tevékenykedő szereplőkből, például az Európai Parlament képviselőiből, független egészségügyi szakértőkből és a betegek képviselőiből áll.

(4) Az irányítócsoport 20 kiemelkedő személyből áll, akiket a földrajzi és a nemek közötti egyensúly biztosítására irányuló elvek tiszteletben tartása mellett a (3) bekezdésben említett szakterületekről és tevékenységi körökből választanak ki.

(5) Az irányítócsoport tagjait a Bizottság nevezi ki a Parlamenttel konzultálva, nyílt jelölési vagy részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően.

A tagok megbízatása az 1. cikk (2) bekezdésében említett időtartamra érvényes. A Bizottság az irányítócsoport tagjai közül jelöli ki az elnököt.

(6) Az irányítócsoport évente legalább háromszor ülésezik, ami rendszeres és átlátható véleménycserét tesz lehetővé.

A koordináció, együttműködés és szinergiák irányítására vonatkozó terv elősegíti az egészségügy szempontjából releváns valamennyi meglévő pénzügyi mechanizmus láthatóságának és koordinációjának biztosítását, és a koordináció és együttműködés irányítását.

A Bizottság a (2) bekezdésben említettektől eltérő kérdésekről is konzultálhat a irányítócsoporttal.

Módosítás 94

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A programot az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.	A programot az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 110. cikkében említett éves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

Módosítás 95

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A munkaprogramokat nemi szempontú hatásvizsgálattal kell alátámasztani.

Módosítás 96

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A program 3. és 4. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépésekről szóló jelentéshez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.	(1) A program 3. és 4. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépésekről szóló jelentéshez használandó mutatókat – beleértve a program- és intézkedéspecifikus mutatókat – a II. melléklet tartalmazza.

Módosítás 97

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) A Bizottság folyamatosan nyomon követi a program irányítását és végrehajtását. Az átláthatóság növelése érdekében az irányításra és végrehajtásra vonatkozó, folyamatosan aktualizált adatokat nyilvánosan elérhetővé kell tenni a Bizottság honlapján.

A finanszírozott projektekre vonatkozó adatokat különösen ugyanabban az adatbázisban kell rögzíteni. Az adatoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a finanszírozási formákra és a kedvezményezettek típusaira vonatkozó információk, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi allokációk átlátható nyomon követését; a más uniós programokkal – többek között az uniós ügynökségek által végrehajtott tevékenységekkel – fennálló szinergiák részletes áttekintése, amely lehetővé teszi a különböző elvégzendő tevékenységek közötti kiegészítő jelleg megfelelő elemzését;

b)	a projektszinten lebontott kiadási szintek, a specifikus elemzések lehetővé tétele érdekében, az intervenciós területek szerinti bontásban is a 13. cikkben és az I. mellékletben meghatározottak szerint.

Módosítás 98

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és kiegészítése céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli.	(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és kiegészítése céljából – beleértve a program- és intézkedésspecifikus mutatókat – , amennyiben azt szükségesnek ítéli.

Módosítás 99

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A mutatókat adott esetben nemek szerinti bontásban kell gyűjteni.

Módosítás 100

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és adott esetben a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben , a kedvezményezettek adminisztratív terheinek növelése nélkül összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és adott esetben a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

Módosítás 101

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.	(4) A Bizottság az időközi és záró értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közzéteszi, közli és ismerteti az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

Módosítás 102

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A program ellenőrzési rendszerének megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a bizalom és az ellenőrzés között, figyelemmel az ellenőrzések minden szinten – különösen a kedvezményezettek számára – felmerülő igazgatási és egyéb költségeire. Egyértelmű és következetes ellenőrzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a programon belül.

Módosítás 103

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A programra vonatkozó ellenőrzési stratégia a program egészének kiadásaiból vett reprezentatív minta pénzügyi ellenőrzésén alapul. A reprezentatív mintát ki kell egészíteni a kiadásokhoz kapcsolódó kockázat értékelése alapján történő mintavétellel. A több uniós programból nyújtott közös finanszírozásban részesülő intézkedéseket csak egyszer kell ellenőrizni, lefedve minden érintett programot és azok alkalmazandó szabályait.

Módosítás 104

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság vagy a finanszírozó szerv támaszkodhat kedvezményezetti szinten végrehajtott kombinált rendszer-felülvizsgálatokra is. Az ilyen kombinált felülvizsgálatok opcionálisak bizonyos típusú kedvezményezettek esetében, és rendszer- és folyamatellenőrzésből állnak, amelyet az ügyleteknek egy hozzáértő, független, számviteli dokumentumokat a 2006/43/EK irányelvnek (1a) megfelelően jogszabályban előírt könyvvizsgálatnak alávetni jogosult könyvvizsgáló által végzett ellenőrzése egészít ki.A Bizottság vagy a finanszírozó szerv alkalmazhat ilyen felülvizsgálatokat a kiadásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodásra vonatkozó bizonyosság általános szintjének ellenőrzésére, valamint az utólagos ellenőrzések és a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolások szintjének módosítására.

Módosítás 105

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 d bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ellenőrzés legkésőbb az egyenleg kifizetése után két évvel végezhető.

Módosítás 106

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 e bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A Bizottság ellenőrzési iránymutatásokat tesz közzé, amelyek célja az ellenőrzési eljárások és szabályok megbízható és egységes alkalmazásának és értelmezésének biztosítása a program teljes időtartama alatt.

Módosítás 107

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottságnak a 19. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(2) A Bizottságnak az 19. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hároméves időtartamra szól … [e rendelet hatálybalépésének napja] -tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

Módosítás 108

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – a pont – ii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.	az egészségügyi válságok tekintetében kritikus egészségügyi infrastruktúra , eszközök, struktúrák, folyamatok, termelési és laboratóriumi kapacitások – ideértve a járványok felügyeletére, modellezésére, előrejelzésére, megelőzésére és kezelésére szolgáló eszközöket is.

ii.	az egészségügyi válságok tekintetében összehangolt fellépés, eszközök, mechanizmusok , struktúrák, folyamatok, termelési és laboratóriumi kapacitások – ideértve a járványok felügyeletére, modellezésére, előrejelzésére, megelőzésére és kezelésére szolgáló eszközöket is.

Módosítás 109

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A bevált gyakorlatok és a megállapított uniós szintű hozzáadott értékkel rendelkező innovatív megoldások tagállamok közötti átadása, kiigazítása és bevezetése, valamint a leginkább rászoruló országoknak vagy országcsoportoknak nyújtott országspecifikus támogatás egyedi projektek – többek között ikerintézményi együttműködés, szakértői tanácsadás és szakértői támogatás – finanszírozása révén.

A bevált gyakorlatok és a megállapított uniós szintű hozzáadott értékkel rendelkező innovatív megoldások tagállamok vagy régiók közötti átadása, kiigazítása és bevezetése, valamint a leginkább rászoruló régióknak, országoknak vagy régiócsoportoknak, illetve országcsoportoknak nyújtott országspecifikus támogatás egyedi projektek – többek között ikerintézményi együttműködés, szakértői tanácsadás és szakértői támogatás – finanszírozása révén.

Módosítás 110

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – c pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.	felmérések, tanulmányok, adatgyűjtés és statisztikák, módszertanok, osztályozások, mikroszimulációk, mutatók, tudásközvetítés és teljesítményértékelések;

i.	felmérések, tanulmányok, összehasonlítható adatok és statisztikák gyűjtése, adott esetben beleértve a nemek és életkor szerinti bontásban megadott adatokat , módszertanok, osztályozások, mikroszimulációk , kísérleti programok , mutatók, tudásközvetítés és teljesítményértékelések;

Módosítás 111

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – c pont – iii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii.	az egészségügyi politika kidolgozásának és végrehajtásának támogatása érdekében tanácsot, adatokat és információt biztosító szakértői csoportok és testületek;

iii.

az egészségügyi politika kidolgozásának és végrehajtásának támogatása – ideértve az egészségügyi politikák végrehajtásának utánkövető értékelését is – érdekében tanácsot, adatokat és információt biztosító szakértői csoportok és testületek, adott esetben többek között az érdekelt felek képviselői is ;

Módosítás 112

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – c pont – iv pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iv.	a politikai döntéshozatal, valamint a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottságnak és az egészségügyi, környezeti és újonnan felmerülő kockázatok tudományos bizottságának támogatását szolgáló tanulmányok, elemzések és tudományos tanácsadás.

iv.

a politikai döntéshozatal, valamint a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottságnak és az egészségügyi, környezeti és újonnan felmerülő kockázatok tudományos bizottságának , valamint az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelésével foglalkozó szakértői csoportnak a támogatását szolgáló tanulmányok, elemzések , az egyéb uniós szakpolitikai intézkedések szisztematikus egészségügyi hatásvizsgálata és tudományos tanácsadás.

Módosítás 113

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – d pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)	Az uniós egészségügyi jogszabályok és intézkedések kidolgozása és végrehajtása, különösen az alábbiak támogatása révén:

d)	Az uniós egészségügyi jogszabályok és intézkedések kidolgozása, végrehajtása és értékelése , különösen az alábbiak támogatása révén:

Módosítás 114

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – d pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.	az uniós egészségügyi jogszabályok és intézkedések végrehajtása, érvényesítése és nyomon követése, valamint a jogi követelmények végrehajtásának technikai támogatása;

i.	az uniós egészségügyi jogszabályok és intézkedések végrehajtása, érvényesítése és nyomon követése, ideértve az egészségfejlesztést is, valamint a jogi és üzemeltetési követelmények teljes körű végrehajtásának technikai támogatása a tagállamokban ;

Módosítás 115

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – d pont – iv pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iv.	adatbázisok és digitális eszközök, valamint interoperabilitásuk fejlesztése és működtetése, beleértve adott esetben az egyéb, például a világűrbe telepített érzékelő technológiákkal való interoperabilitásukat is;

iv.	adatbázisok és digitális eszközök, valamint interoperabilitásuk fejlesztése, működtetése és karbantartása , beleértve a már létrehozott projekteket, adott esetben az egyéb, például a világűrbe telepített érzékelő technológiákkal és a mesterséges intelligenciával való interoperabilitásukat is;

Módosítás 116

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – d pont – v pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

v.	az uniós jogszabályokkal összhangban történő ellenőrzés és értékelés;

v.	az uniós jogszabályokkal összhangban történő ellenőrzés, értékelés és vizsgálat ;

Módosítás 117

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – d pont – x pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

x.	az uniós egészségügyi jogszabályok és a program végrehajtásához iránymutatást, tájékoztatást és segítséget nyújtó nemzeti kapcsolattartó pontok;

x.	az uniós egészségügyi jogszabályok és a program előmozdításához és végrehajtásához iránymutatást, tájékoztatást és segítséget nyújtó nemzeti kapcsolattartó pontok;

Módosítás 118

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – d pont – xi pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

xi.	a transznacionális együttműködés tekintetében érdekelt felek.

xi.	a transznacionális és regionális együttműködés tekintetében érdekelt felek.

Módosítás 119

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)	Strukturális készletek és válságokra való felkészülés:

törölve

i.	a válság szempontjából releváns termékek fejlesztésére, beszerzésére és kezelésére szolgáló mechanizmus létrehozása és támogatása;

ii.	az egyéb uniós eszközök kiegészítéseképp uniós tartalékok és a válság szempontjából releváns termékek készleteinek létrehozása és kezelése;

iii.

a rendelkezésre álló gondozási létesítmények (például kórházi ágyak és intenzív osztályokon rendelkezésre álló helyek) hatékony nyomon követésére és elosztására, az egészségügyi válság esetén szükséges áruk és szolgáltatások elosztására, valamint a gyógyszerek, a vizsgálati gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök kínálatának és biztonságos használatának biztosítására szolgáló mechanizmusok létrehozása és támogatása;

iv.	az egészségügyi válságok megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges áruk és szolgáltatások beszerzése, valamint az ezen alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításához szükséges intézkedések;

orvosi és egészségügyi személyzetből és szakértőkből álló uniós tartalékszemélyzet, valamint egy olyan mechanizmus létrehozása és működtetése, amely az Unió egész területén lehetővé teszi e személyzet és szakértők szükség szerinti bevetését az egészségügyi válságok megelőzése vagy az azokra való reagálás érdekében; uniós egészségügyi szükséghelyzeti csoport létrehozása és működtetése, amely a Bizottság felkérésére egészségügyi válság esetén szaktanácsadást és technikai segítségnyújtást biztosít.

Módosítás 227

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – f pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű szereplők egészségügyi válságmegelőzési, -készültségi, -kezelési és -reagálási kapacitásának unió szerte és ágazatokon átívelően történő előmozdítására irányuló intézkedések, beleértve a vészhelyzeti tervezési és felkészültségi gyakorlatokat, valamint az orvosi, egészségügyi és népegészségügyi személyzet továbbképzését;

az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű szereplők egészségügyi válságmegelőzési, -készültségi, -kezelési és -reagálási kapacitásának unió szerte és ágazatokon átívelően történő előmozdítására irányuló intézkedések, beleértve a stresszteszteket , a vészhelyzeti tervezési és felkészültségi gyakorlatokat, a minőségi egészségügyi ellátásra vonatkozó normákat, valamint az orvosi, egészségügyi és népegészségügyi személyzet továbbképzését;

Módosítás 121

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – f pont – i a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ia.

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által az érintett ügynökségek segítségével koordinált európai egészségügyi reagálási mechanizmus (EHRM) létrehozása az egészségügyi veszélyek és válságok valamennyi típusára való reagálás és az európai szintű operatív koordináció megerősítése érdekében;

Módosítás 251

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – f pont – i b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ib.

hozzájárul az egészségügyi válságok szempontjából releváns termékek tartalékának létrehozásához, kiegészítve a rescEU-t, a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközt, a rezilienciajavító eszközt és más uniós eszközöket, programokat és alapokat, és biztosítja az ilyen termékek rendelkezésre állását válság idején;

Módosítás 122

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – f pont – iii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii.	egészségügyi ellenintézkedések – köztük az alapvető vegyi anyagok és hatóanyagok – sürgősségi gyártásának támogatása és/vagy beszerzése, valamint a sürgősségi egészségügyi technológiaértékelések és klinikai vizsgálatok terén folytatott együttműködés finanszírozása;

törölve

Módosítás 123

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – f pont – iv pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iv.	a kiszolgáltatott csoportok egészségügyi veszélyekkel szembeni védelmét célzó megelőző intézkedések, valamint a válságelhárításnak és -kezelésnek e kiszolgáltatott csoportok szükségleteihez való hozzáigazítását célzó intézkedések;

iv.

az összes polgár, de különösen a kiszolgáltatott csoportok egészségügyi veszélyekkel szembeni védelmét célzó megelőző intézkedések, valamint a válságelhárításnak és -kezelésnek e kiszolgáltatott csoportok szükségleteihez való hozzáigazítását célzó intézkedések, mint például az alapvető ellátás biztosítása a palliatív ellátást és a fájdalomcsillapítást igénylő krónikus betegségekben szenvedő betegek számára ;

Módosítás 124

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – f pont – iv a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iva.	az e-egészségügyet, így a távorvoslásra való áttérést, a gyógyszerek otthoni beadását, valamint a megelőzést / öngondoskodás szolgáló terveket támogató intézkedések, amennyiben lehetséges és megfelelő;

Módosítás 125

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – f pont – iv b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ivb.	a határokon átnyúló együttműködést támogató intézkedések annak érdekében, hogy Unió-szerte valamennyi beteg, különösen a ritka betegségekben szenvedők gyors kezeléshez juthassanak;

Módosítás 126

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – f pont – v pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

v.	az egészségügyi válságok járulékos, különösen a mentális egészséget, a krónikus betegségekben szenvedő betegeket és más kiszolgáltatott csoportokat érintő egészségügyi következményeinek kezelésére irányuló intézkedések;

az egészségügyi válságok járulékos egészségügyi következményeivel foglalkozó és azok kezelésére irányuló intézkedések , különösen a mentális egészséget, a krónikus betegségekben szenvedő betegeket és más kiszolgáltatott helyzetben lévőket, mint például a függőségi problémákkal küzdő, HIV/AIDS-fertőzött, tuberkulózisban szenvedő embereket érintő egészségügyi következményeinek kezelésére irányuló intézkedések;

Módosítás 127

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – f pont – viii a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

viiia.

a nemzeti egészségügyi intézményekre összpontosító, a járványügyi felügyelettel kapcsolatos támogató intézkedések, hozzájárulva ezáltal a polgárok egészségére hatással lévő, illetve az azt meghatározó tényezők értékeléséhez;

Módosítás 128

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – f pont – viii b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

viiib.

a gyógyszerekhez való hozzáférés zavartalanságának, valamint az ellátás és a kezelés folyamatosságának biztosítására irányuló intézkedések, különösen a krónikus betegségekben szenvedő betegek esetében;

Módosítás 129

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)	A nemzeti egészségügyi rendszerek megerősítése:

g)	A nemzeti egészségügyi rendszerek megerősítése , az egészség támogatása és védelme és a betegségek megelőzése :

Módosítás 130

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tudástranszfer-intézkedések és uniós szintű együttműködés támogatása a hatékonyság, hozzáférhetőség, fenntarthatóság és reziliencia javítására irányuló nemzeti reformfolyamatok segítése érdekében, különösen az európai szemeszter által azonosított kihívások kezelése, valamint az alapellátás megerősítése, az ellátás integrációjának növelése, az egyetemes egészségügyi ellátás és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés érdekében;

tudástranszfer-intézkedések és uniós szintű együttműködés támogatása a hatékonyság, hozzáférhetőség, fenntarthatóság és reziliencia javítására irányuló nemzeti reformfolyamatok segítése érdekében, összekapcsolva a rendelkezésre álló uniós forrásokat, különösen az európai szemeszter és az egészségügyre vonatkozó országspecifikus ajánlások által azonosított kihívások kezelése, valamint az alapellátás megerősítése, az ellátás integrációjának növelése, az egyetemes egészségügyi ellátás és a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés érdekében;

Módosítás 131

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – i a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ia.	az egészségügyi ellátással kapcsolatos egészségügyi egyenlőtlenség és méltánytalanság csökkentésére irányuló szakpolitikák és intézkedések végrehajtásának támogatása;

Módosítás 132

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – ii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.	képzési programok orvosi és egészségügyi személyzet számára, valamint ideiglenes személyzeti csereprogramok;

ii.	a többi programmal szinergiában képzési, oktatási és mobilitási programok az orvosi és egészségügyi személyzet számára, valamint ideiglenes személyzeti csereprogramok támogatása, különös tekintettel a tantervek és a digitális készségek fejlesztésére ;

Módosítás 133

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – iii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii.	az egészségügyi munkaerő földrajzi eloszlásának javításához és az „egészségügyi sivatagok” megszüntetéséhez nyújtott támogatás ;

iii.

a többi programmal szinergiában az egészségügyi munkaerő földrajzi eloszlásának javításához nyújtott támogatás, biztosítva ugyanakkor, hogy a munkaerő ilyen eloszlása arányos legyen a szóban forgó terület vagy régió lakosságával, elkerülve ezáltal az „egészségügyi sivatagokat”, valamint előmozdítva és végrehajtva a megtartási politikákat ;

Módosítás 134

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – iv pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iv.	az uniós referencialaboratóriumok és -központok, valamint a kiválósági központok létrehozásának és koordinálásának támogatása;

iv.	az uniós referencialaboratóriumok és -központok, a kiválósági központok , valamint uniós betegség-specifikus platformok létrehozásának és bevezetésének támogatása , a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje, összehasonlítása és teljesítményértékelése érdekében ;

Módosítás 135

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – v pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

v.	a tagállamok felkészültségének és reagálási intézkedéseinek (például válságkezelés, antimikrobiális rezisztencia, vakcinázás) ellenőrzése;

v.	a tagállamok felkészültségének és reagálási intézkedéseinek (például válságkezelés, antimikrobiális rezisztencia, vakcinázás), valamint egészségfejlesztési és betegségmegelőzési nemzeti stratégiáik vagy programjaik végrehajtásának ellenőrzése;

Módosítás 136

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – viii a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

viiia.

egy uniós keret és a kapcsolódó interoperábilis digitális eszközök támogatása az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos, tagállamok közötti és hálózatokon belüli együttműködés megerősítése érdekében, ideértve az ahhoz szükséges hálózatokat is, hogy a tagállamok kellő időben megbízható és magas színvonalú közös klinikai értékeléseket, valamint közös tudományos konzultációkat és egyéb releváns tevékenységeket végezhessenek és cserélhessenek ki egymással, így támogatva a döntéshozókat az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos együttműködés eredményeinek cseréjében;

Módosítás 137

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – ix pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ix.	a tagállamokat, valamint a tagállamok által az egészségfejlesztés és a (mind a fertőző, mind a nem fertőző betegségekre vonatkozó) betegségmegelőzés javítása érdekében tett intézkedéseket támogató programok létrehozásának és végrehajtásának támogatása;

ix.

a tagállamokat, valamint a tagállamok által az egészségfejlesztés , az egészségügyi ismeretek és a (mind a fertőző, mind a nem fertőző betegségekre vonatkozó) betegségmegelőzés javítása érdekében tett intézkedéseket támogató nemzeti és európai programok, köztük a digitális és kutatási eredményeken alapuló programok létrehozásának és végrehajtásának támogatása az egészségügyi egységekben és közösségekben, valamint a krónikus betegségek fő kockázati tényezőinek mérséklése ;

Módosítás 138

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – ix a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ixa.

a betegségspecifikus uniós platformok létrehozásának és működésének támogatása a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje, összehasonlítása és teljesítményértékelése céljából, a fertőző és nem fertőző betegségek, különösen a krónikus betegségek területén működtetett kiválósági hálózatok formájában;

Módosítás 139

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – ix b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ixb.	a betegségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó iránymutatások kidolgozásának támogatása a fertőző és nem fertőző betegségek területén;

Módosítás 140

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – x pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

x.	az egészséges és biztonságos városi, munkahelyi és iskolai környezet kialakítására, az egészséges élet választásának lehetővé tételére és az egészséges étrend előmozdítására irányuló, a kiszolgáltatott csoportok szükségleteit figyelembe vevő tagállami intézkedések támogatása ;

az egészséges és biztonságos városi, munkahelyi és iskolai környezet kialakítására, a mentális egészség és az egészségügyi oktatás előmozdítására, az egészséges élet választásának lehetővé tételére , valamint a rendszeres testmozgás és az egészséges étrend előmozdítására irányuló tagállami intézkedések támogatása , figyelembe véve az emberek szükségleteit életük minden szakaszában, az egész életen át tartó egészség elősegítése céljából ;

Módosítás 141

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – x a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

xa.	az egészséget meghatározó tényezők kezelésére irányuló tagállami intézkedések támogatása, beleértve az alkoholfogyasztással járó ártalmak és a dohányzás csökkentését;

Módosítás 142

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – x b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

xb.	a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz és a kapcsolódó gyógyszerekhez való hozzáférést biztosító tagállami intézkedések támogatása, valamint a megelőzésre, diagnózisra, kezelésre és gondozásra vonatkozó integrált és interszekcionális megközelítések támogatása;

Módosítás 143

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – x c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

xc.	a nemi alapú erőszak áldozatainak gondozását és támogatását előmozdító intézkedések;

Módosítás 144

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – x d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

xd.	az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a kapcsolódó létesítményekhez és ellátáshoz való egyenlő hozzáférést előmozdító intézkedések a fogyatékossággal élő személyek számára;

Módosítás 145

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – xi a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

xia.

a tagállamok támogatása a ritka betegségekre vonatkozó nemzeti terveik felülvizsgálatában az európai referenciahálózatok rendszerének a nemzeti egészségügyi rendszerekbe való hatékony integrálásához szükséges pénzügyi és szervezeti intézkedések bevezetése érdekében, támogatva az európai referenciahálózatok rendszerének a nemzeti szinten való rögzítéséhez szükséges szakpolitikák, szabályok és eljárások kidolgozását és végrehajtását is;

Módosítás 146

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – xi b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

xib.	az európai referenciahálózati rendszer megvalósításának támogatása a folyamatos ellenőrzés, nyomon követés, értékelés és minőségjavítás érdekében;

Módosítás 147

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – xi c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

xic.

források elkülönítése az európai referenciahálózatok hatékony és állandó együttműködési mechanizmusainak létrehozására a kis prevalenciájú és a ritka betegségek miatti multiszisztémás igények kielégítése, valamint a különböző szakterületek és tudományágak közötti diagonális hálózatépítés elősegítése érdekében;

Módosítás 148

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – xi d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

xid.

a tagállamok támogatása a ritka betegségekkel foglalkozó szakértői központjaik megerősítésében annak érdekében, hogy növeljék a nemzeti egészségügyi rendszerek kapacitását az ilyen betegségek diagnosztizálása, kezelése és irányítása, a kodifikációval kapcsolatos transznacionális együttműködés, valamint a ritka betegségekkel kapcsolatos tájékoztatás és ismeretek terén, különösen az Orphanet adatbázisban;

Módosítás 149

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – g pont – xii a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

xiia.

a tagállamok közötti együttműködés és koordináció támogatása a Kiváló Európai Kórházi Hálózat létrehozása, a ritka betegségek határokon átnyúló kezelésének javítása és az összes uniós polgár kezeléshez való hozzáférésének javítása érdekében;

Módosítás 150

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)	Rákellenes intézkedések:

h)	Rákellenes , azon belül a gyermekkori rákos megbetegedések elleni intézkedések:

Módosítás 151

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.	tagállamok és nem kormányzati szervezetek támogatása az Európai Rákellenes Kódex ajánlásainak előmozdításában és végrehajtásában;

i.	a tagállamok, az IARC és a nem kormányzati szervezetek támogatása az Európai Rákellenes Kódex ajánlásainak előmozdításában és végrehajtásában; az Európai Rákellenes Kódex jelenlegi kiadásának felülvizsgálatának és folyamatos aktualizálásának támogatása;

Módosítás 152

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – i a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ia.

az Európai Rákkutató Intézet (ECI) létrehozásának támogatása, amely platformot biztosítana az európai rákkutató referenciahálózatok kialakításához, a részt vevő összes ország központjaitól érkező klinikai adatok összegyűjtése, valamint a rákkutatás és azon belül a gyermekkori rákos megbetegedések területén az egyetemi és klinikai kiválósági kutatási programok prioritási sorrendjének felállítása;

Módosítás 153

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – iii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii.	a rák fő kockázati tényezőivel kapcsolatos megelőzési programok támogatása;

iii.	a rák fő kockázati tényezőivel kapcsolatos megelőzési programok támogatása, amelyek hatékonysága bizonyított, és amelyeket igazolt eredmények támasztanak alá ;

Módosítás 154

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – iv a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iva.	valamennyi tagállamban a daganatos megbetegedések nyilvántartásának végrehajtását támogató intézkedések;

Módosítás 155

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – v pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

v.	a rákkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz és innovatív rákgyógyszerekhez való hozzáférést támogató intézkedések ;

a rák elleni küzdelemre irányuló európai tervvel összhangban a szakpolitikák, nemzeti programok és iránymutatások végrehajtását támogató intézkedések, amelyek célja az egyenlőtlenségek csökkentése és a rákkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz , a támogató és palliatív ellátáshoz, valamint az innovatív , hozzáférhető és hatékony rákszűréshez, kezelésekhez és rákgyógyszerekhez való hozzáférés biztosítása valamennyi tagállamban, teljes szinergiában a Horizont Európa programmal és annak küldetéseivel és partnerségeivel ;

Módosítás 156

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – v a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

va.

egész Európában az új és innovatív gyógyszerekhez és terápiákhoz – köztük a támogató és a palliatív ellátáshoz és a gyermekkori rosszindulatú elváltozások kezeléséhez – való egyenlő és időben történő hozzáférést támogató intézkedések, és az ilyen gyógyszerek és kezelések gyermekbarát adagolásban és kiszerelésben való elérhetőségének és megfizethetőségének elősegítése;

Módosítás 157

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – v b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

vb.	a rákos gyermekek és serdülőkorúak, valamint a rákot túlélő betegek nem kielégített szükségleteit kezelő intézkedések olyan célzott programok és tervek – köztük a gyermekkori rákos megbetegedésekkel kapcsolatos programok – révén, amelyek lehetővé teszik az európai referenciahálózat működését;

Módosítás 158

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – vii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

vii.	a rákmegelőzés és -ellátás (többek között a diagnózis és a kezelés) minőségének támogatását célzó intézkedések;

vii.	a rákmegelőzés és -ellátás (többek között a diagnózis és a kezelés , a nyomon követés, valamint a támogató és palliatív ellátás ) minőségének támogatását célzó intézkedések;

Módosítás 159

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – viii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

viii.

a ráktúlélők és a gondozók életminőségének támogatását célzó intézkedések;

viii.

a ráktúlélők és a gondozók életminőségének támogatását célzó intézkedések , beleértve a pszichológiai támogatást, a fájdalomcsillapítást és a szakmai visszailleszkedést ;

Módosítás 160

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – ix pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ix.	az uniós dohányzás-visszaszorítási politika és jogszabályok végrehajtásának támogatása;

ix.	az uniós dohányzás-visszaszorítási politika és jogszabályok , valamint más kapcsolódó, a megelőzés és az egészségfejlesztés területéhez köthető, köztük az alkoholfogyasztással járó ártalmak csökkentését célzó jogszabályok végrehajtásának támogatása;

Módosítás 161

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – x pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

x.	a rákgondozás terén a szakterületeken átívelő kapacitásépítésre és folyamatos oktatásra irányuló mechanizmusok létrehozása és támogatása.

a rákgondozás , a szűrés és a korai diagnózis terén , de különösen a gyermekkori rákos megbetegedések területén az ellátás minőségének javítása céljából a szakterületeken átívelő kapacitásépítésre és az egészségügyi szakemberek és a nem hivatásos gondozók folyamatos oktatására irányuló mechanizmusok létrehozása és támogatása;

Módosítás 162

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – h pont – x a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

xa.	integratív, összehangolt, multidiszciplináris és betegközpontú megközelítés támogatását célzó intézkedések a rákos és a rákot túlélő betegek vonatkozásában;

Módosítás 163

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – ii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.	a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság leküzdését célzó intézkedések támogatása;

ii.	a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság és tájékozatlanság leküzdését , és az emberi élet valamennyi szakaszában az immunitás előmozdítását célzó intézkedések támogatása;

Módosítás 164

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – ii a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iia.	támogató eszközök és platformok a vakcinák beadás utáni biztonságosságára, hatékonyságára és hatására vonatkozó, valós életből származó bizonyítékok gyűjtésére, a jóváhagyás előtti szakaszban szerzett megbízható bizonyítékok sérelme nélkül;

Módosítás 165

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – ii b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iib.	a védőoltással megelőzhető betegségek felszámolását célzó intézkedések támogatása;

Módosítás 166

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – iii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii.	klinikai vizsgálatok támogatása az innovatív, biztonságos és hatékony gyógyszerek és vakcinák kifejlesztésének, engedélyezésének és az azokhoz való hozzáférésnek a felgyorsítása érdekében;

iii.

klinikai vizsgálatok és valós adatok felhasználásának támogatása , beleértve az uniós szinten és az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) fokozott koordinációval végzett vizsgálatokat is, az innovatív, biztonságos és hatékony gyógyszerek és vakcinák kifejlesztésének, engedélyezésének és az azokhoz való hozzáférésnek a felgyorsítása érdekében;

Módosítás 167

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – iii a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iiia.

a potenciális hiányokról történő értesítést, ezek bejelentését és nyomon követését szolgáló európai digitális mechanizmus létrehozását és fejlesztését célzó intézkedések támogatása a gyógyszerek, oltóanyagok és orvostechnikai eszközök hiányának kezelésére szolgáló uniós platform formájában, egyetlen harmonizált és interoperábilis adatgyűjtési modell és a hiányokra vonatkozó nemzeti jelentéstételi rendszerek alapján, beleértve a gyógyszerekre és az ellátási láncokra vonatkozó adatokat összekapcsoló hatékony uniós adatközlési infrastruktúra teljes körű megvalósítását;

Módosítás 168

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – iii b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iiib.

az alapvető gyógyszerhatóanyagok és gyógyszerek Unión belüli előállítása növekedésének ösztönzését célzó támogatási intézkedések, többek között a hatóanyagok és generikus gyógyszerek Unión belüli ellátási láncának diverzifikálása révén, a tagállamok egyes harmadik országoktól való függőségének csökkentése érdekében;

Módosítás 169

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – iv pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iv.	a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök Unión belüli jobb elérhetőségét biztosító, valamint a betegek és az egészségügyi rendszerek számára megfizethetőségüket elősegítő intézkedések támogatása;

iv.	a gyógyszerkészítmények és orvostechnikai eszközök Unión belüli jobb elérhetőségét biztosító, valamint a betegek és az egészségügyi rendszerek számára megfizethetőségüket elősegítő intézkedések támogatása;

Módosítás 170

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – v pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

v.	az innovatív termékek és a kereskedelmi szempontból érdektelenebb termékek, például antimikrobiális szerek fejlesztését ösztönző intézkedések támogatása;

v.	az egészségügyi ellátással kapcsolatos fokozódó kihívásoknak és a betegek igényeinek való megfelelés érdekében az innovatív gyógyszerek és oltóanyagok felfedezését és fejlesztését ösztönző intézkedések támogatása;

Módosítás 171

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – v a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

va.	az innovációt ösztönző intézkedések támogatása az olyan lejárt szabadalmú gyógyszerek újrapozicionálása, átalakítása és kombinálása terén, amelyek jelentős javulást hoznak a betegek, az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi rendszerek számára;

Módosítás 172

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – v b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

vb.

az antibiotikumokkal kapcsolatos piaci hiányosságok kezelésére és az új antimikrobiális szerek, a ritka betegségek gyógyszerei és a fertőző betegségek elleni küzdelemre szolgáló gyógyszerek felfedezésére és fejlesztésére irányuló fenntartható beruházások ösztönzésére irányuló intézkedések, az egyenlő hozzáférés biztosítása mellett;

Módosítás 173

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – vi pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

vi.	a kórházakban és a gyógyszertárakban előforduló gyógyszer- és orvostechnikaieszköz-hiány figyelemmel kísérésére, az ilyen hiányok kezelésére és az ellátás biztonságának növelésére irányuló intézkedések támogatása;

vi.

a kórházakban és a gyógyszertárakban előforduló gyógyszer- és orvostechnikaieszköz-hiány figyelemmel kísérésére, megelőzésére, kezelésére, bejelentésére és az arról szóló értesítésre, a bejelentett hiányoknak a gyógyszerekre vonatkozó szabályozási adatokat tartalmazó adatbázisokkal interoperábilis központi adatbázisban történő gyűjtésére, az ilyen hiányok kezelésére és az ellátás biztonságának növelésére irányuló intézkedések támogatása;

Módosítás 174

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – viii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

viii.

a gyógyszerek környezeti kockázata értékelésének megerősítését célzó intézkedések;

viii.

a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök környezeti kockázata értékelésének megerősítését célzó intézkedések;

Módosítás 175

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – ix pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ix.	az antimikrobiális szerek körültekintő használatát és ártalmatlanítását elősegítő intézkedések;

ix.

a gyógyszerek, különösen az antimikrobiális szerek körültekintő használatát és ártalmatlanítását elősegítő és a gyógyszerek általános használatát csökkentő intézkedések, az antimikrobiális szerek használatának felügyeletét és az antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelmet támogató intézkedések;

Módosítás 176

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – i pont – x pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

x.	a gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozás nemzetközi konvergenciájának előmozdítását célzó intézkedések támogatása.

x.	a gyógyszerkészítményekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozás nemzetközi konvergenciájának és a gyógyszerekbe és orvostechnikai eszközökbe vetett bizalomnak az előmozdítását , valamint az uniós szabályozói felügyelet javítását célzó intézkedések támogatása;

Módosítás 177

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – j pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

az adatcseréhez, -hozzáféréshez, -felhasználáshoz és -újrafelhasználáshoz kiforrott interoperábilis digitális szolgáltatási infrastruktúrák, valamint adatminőség-biztosítási eljárások kiépítésének, működtetésének és karbantartásának támogatása; a határokon átnyúló hálózatépítés támogatása, többek között elektronikus egészségügyi dokumentációk, nyilvántartások és egyéb adatbázisok használata révén;

az adatcseréhez, -hozzáféréshez, -felhasználáshoz és -újrafelhasználáshoz kiforrott interoperábilis digitális szolgáltatási infrastruktúrák, valamint adatbiztonsági és adatminőség-biztosítási eljárások kiépítésének, működtetésének és karbantartásának támogatása; a határokon átnyúló hálózatépítés támogatása, többek között elektronikus egészségügyi dokumentációk, nyilvántartások és egyéb adatbázisok fejlesztése és megfelelőbb használata révén;

Módosítás 178

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – j pont – i a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ia.	az európai elektronikus egészségügyi nyilvántartás létrehozása és annak tagállamokban történő végrehajtásának támogatása az e-egészségügy használatának növelése, valamint az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságának és ellenálló képességének javítása érdekében;

Módosítás 179

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – j pont – i b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ib.	a tagállamok támogatása az európai referenciahálózat nyilvántartásainak továbbfejlesztésében és végrehajtásában;

Módosítás 180

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – j pont – ii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.	az egészségügyi ellátás és az egészségügyi rendszerek digitális transzformációjának támogatása, többek között teljesítményértékelés és kapacitásépítés révén az innovatív eszközök és technológiák bevezetése érdekében; az egészségügyi szakemberek digitális továbbképzése ;

ii.

az egészségügyi ellátás és az egészségügyi rendszerek digitális transzformációjának támogatása, többek között teljesítményértékelés és kapacitásépítés révén az innovatív eszközök és technológiák bevezetése érdekében , valamint az egészségügyi adatok biztonságos felhasználásának és újrafelhasználásának a GDPR-szabályokkal összhangban történő megerősítése ; az egészségügyi szakemberek és a polgárok digitális továbbképzésének támogatása és végrehajtása az oktatással, képzéssel és (digitális) egészségügyi ismeretekkel kapcsolatos megerősített intézkedések révén ;

Módosítás 181

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – j pont – iii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii.

digitális eszközök és infrastruktúrák telepítésének és a tagállamokon belüli és azok közötti, valamint a tagállamok és az uniós intézmények és szervek közötti interoperabilitásának támogatása; az európai egészségügyi adattér részeként megfelelő irányítási struktúrák és fenntartható, interoperábilis uniós egészségügyi információs rendszerek kialakítása , valamint a polgárok egészségügyi adataikhoz való hozzáférésének és azok feletti ellenőrzésüknek a megerősítése ;

iii.

digitális eszközök és infrastruktúrák telepítésének és a tagállamokon belüli és azok közötti, valamint a tagállamok és az uniós intézmények , ügynökségek és szervek közötti interoperabilitásának támogatása; az európai egészségügyi adattér részeként és a mesterséges intelligencia egészségügyi ellátásban történő biztonságos és hatékony bevezetésének, valamint a polgárok egészségügyi adataikhoz való hozzáférésének és azok feletti ellenőrzésüknek a megerősítése és elősegítése érdekében megfelelő irányítási struktúrák és fenntartható, interoperábilis uniós egészségügyi információs rendszerek kialakítása ; a személyközpontú digitális egészségüggyel és egészségügyi adatokkal kapcsolatos, jelenleg sikeres kezdeményezések és projektek elterjesztésének és szélesebb körű végrehajtásának támogatása;

Módosítás 182

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – j pont – iv pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iv.

a távorvoslás / távegészségügy optimális használatának (többek között a távoli területek esetében a műholdas kommunikációnak) a támogatása, a digitálisan vezérelt szervezési innováció előmozdítása az egészségügyi létesítményekben, valamint a polgárok önrendelkezését és a személyközpontú ellátást támogató digitális eszközök előmozdítása.

iv.

a távorvosláshoz / távegészségügyhöz való hozzáférés és azok optimális használatának (többek között a távoli területek esetében a műholdas kommunikációnak) a támogatása, a digitálisan vezérelt szervezési innováció előmozdítása az egészségügyi létesítményekben, valamint a polgárok önrendelkezését és a személyközpontú ellátást támogató digitális eszközök előmozdítása ; annak elősegítése, hogy a betegek és az egészsésgügyi szakemberek részt vegyenek a felhasználóbarát, hozzáférhető, biztonságos és hatékony távorvoslási/távegészségügyi és egyéb digitális megoldások közös tervezésében és fejlesztésében;

Módosítás 183

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – k pont – iii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii.	a betegségmegelőzés és az egészséges életmód előmozdítását célzó kommunikáció, a nemzetközi, uniós és nemzeti szinten érintett szereplőkkel együttműködésben.

iii.	az egészség fejlesztését, az egészséges életmód és a betegségek megelőzésének előmozdítását célzó kommunikáció, a nemzetközi, uniós, nemzeti és regionális szinten érintett szereplőkkel együttműködésben;

Módosítás 184

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – k pont – iii a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iiia.

figyelemfelhívó kampányok a lakosság, valamint a célcsoportok és az érdekelt felek által irányított projektek számára, beleértve a félretájékoztatás megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet;

Módosítás 185

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – k pont – iii b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iiib.

olyan kommunikációs tevékenységek, amelyek célja a gyógyszerekkel, az oltásokkal, az egészségügyi termékekkel, valamint a betegségek okaival és kezelésével kapcsolatos félretájékoztatás és dezinformáció – például az álhírek – elleni küzdelem;

Módosítás 186

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – k pont – iii c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iiic.

a polgárok egészségügyi kockázatokkal és az egészséget meghatározó tényezőkkel kapcsolatos tájékoztatása;

Módosítás 187

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – k pont – iii d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iiid.

a vérkomponensek, szervek, szövetek és sejtek adományozására vonatkozó kommunikációs, tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányok, amelyek a szolidaritás, az egészségügyi politika és a terápiás előnyök szempontjából felhívják a lakosság figyelmét az ilyen adományozás fontosságára;

Módosítás 188

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – A rész – I pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

I.	A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való uniós és tagállami felkészültség és reagálás tervezésének minősége és teljessége.

I.	A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való uniós és tagállami felkészültség és reagálás tervezésének minősége és teljessége, beleértve a reziliencia értékelésére szolgáló mutatókat az egész Unióban

Módosítás 189

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – A rész – II pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

II.	Hozzáférés a központilag engedélyezett gyógyszerekhez – pl. a ritka betegségek gyógyszereire vonatkozó engedélyek száma, a fejlett terápiás gyógyszerek, gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek vagy vakcinák – kielégítetlen szükségletek esetén.

II.	Hozzáférés a központilag engedélyezett gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz – pl. a ritka betegségek meglévő és új gyógyszereire vonatkozó engedélyek száma, a fejlett terápiás gyógyszerek, gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek vagy vakcinák – kielégítetlen szükségletek esetén.

Módosítás 190

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – A rész – III pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

III.	A 3.4. fenntartható fejlődési célhoz közvetlenül hozzájáruló intézkedések és bevált gyakorlatok száma tagállamonként.

III.	Az egyetemes egészségügyi ellátás eléréséhez közvetlenül hozzájáruló intézkedések és bevált gyakorlatok száma tagállamonként.

Módosítás 191

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – A rész – IV pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

IV.	A bevált gyakorlatok tagállamok általi végrehajtása.

IV.	Az egészségfejlesztésre, a betegségek megelőzésére és az egészségügyi egyenlőtlenségek kezelésére irányuló egészségügyi programok tagállamok általi végrehajtása.

Módosítás 192

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – A rész – IV a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

IVa.	Az európai egészségügyi adattér végrehajtása

Módosítás 193

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1a.	Új eljárások száma az alapvető népegészségügyi igényeket kielégítő gyógyszerek gyorsított kifejlesztésére és értékelésére, figyelembe véve adott esetben az új technológiákat

Módosítás 194

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 1 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1b.	Megfelelő szintű digitális egészségügyi infrastruktúrával rendelkező tagállamok száma

Módosítás 195

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 1 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1c.	Az európai elektronikus egészségügyi dokumentációt végrehajtó tagállamok száma

Módosítás 196

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 1 d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1d.	Azon tagállami lakosok tagállamonkénti aránya, akik az európai egészségügyi adattérben található adataikhoz hozzáféréssel rendelkeznek

Módosítás 197

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.	Kiosztásra kerülő vakcinaadagok száma

3.	A rendelkezésre bocsátott vakcinaadagok típus és tagállam szerinti száma

Módosítás 198

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 3 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3a.	Átoltottság életkor és védőoltással megelőzhető betegségek szerint

Módosítás 199

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 6 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.	A méhnyak-, mell- és vastagbélrák standardizált, ötéves nettó túlélési ideje

6.	A rák standardizált, ötéves nettó túlélési ideje típus, életkor, nem és tagállam szerint

Módosítás 200

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 6 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6a.	A gyermekkori rákos megbetegedések standardizált, ötéves nettó túlélési ideje típus, életkor, nem és tagállam szerint

Módosítás 201

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 6 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6b.	A mell-, méhnyak- és vastagbélrákszűrési programok lefedettsége típus, életkor, nem és tagállam szerint

Módosítás 202

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 7 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7.	A ráknyilvántartások és a méhnyakrák, mellrák és vastagbélrák diagnóziskori stádiumára vonatkozóan információt szolgáltató tagállamok számának aránya

7.	A ráknyilvántartások és a rák diagnóziskori stádiumára vonatkozóan információt szolgáltató tagállamok számának aránya

Módosítás 203

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 7 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7a.	A palliatív gondozásba vettek aránya, valamint a rák és a gyermekkori rákos megbetegedések kimenetele típus, életkor, nem és tagállam szerint

Módosítás 204

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 7 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7b.	A gyermekkori rákos megbetegedések nyilvántartásainak tagállamok szerinti aránya és a gyermekkori rákos megbetegedések diagnóziskori stádiumára vonatkozóan információt szolgáltató tagállamok száma

Módosítás 205

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 7 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7c.	Súlyos krónikus betegségek előfordulási gyakorisága tagállamonként, betegség, nem és életkor szerint

Módosítás 206

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 7 d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7d.	Nem fertőző betegségekre vonatkozó, életkorra standardizált mortalitás (100 000 főre vonatkoztatva) betegségek szerint

Módosítás 207

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 7 e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7e.	A megfelelő kezeléshez hozzáférő HIV-/AIDS-betegek százalékos aránya tagállamok, nem és életkor szerint

Módosítás 208

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 7 f pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7f.	A megfelelő kezeléshez hozzáférő, tuberkulózisban szenvedő betegek aránya tagállamok, nem és életkor szerint

Módosítás 209

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – B rész – 8 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8.	Dohányzók aránya

8.	Az életkorra standardizált dohányfogyasztás aránya nemek szerint

Módosítás 228

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 8 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8a.	Az életkorra standardizált káros alkoholfogyasztás aránya nem és életkor szerint

Módosítás 210

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 9 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9.	A gyógyszerhiányok száma az integrált ügyintézési pontok hálózatában

9.	A gyógyszerhiányok száma a tagállamokban

Módosítás 211

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 9 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9a.	Az alapvető gyógyszerhatóanyagok és gyógyszerek Unión belüli előállításának ösztönzését célzó intézkedések

Módosítás 212

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 12 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

12a.	Antimikrobiális szerek alkalmazása anatómiai, gyógyászati és kémiai típus, valamint tagállamok szerint

Módosítás 213

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 12 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

12b.	Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek tulajdonítható mortalitás életkor, nem és tagállam szerint

Módosítás 214

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 12 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

12c.

A szív- és érrendszeri betegségeknek, a ráknak, a cukorbetegségnek tulajdonítható, a nem fertőző betegségeknek tulajdonítható, standardizált, egészségkárosodással (DALY) és életminőséggel (QALY) korrigált életévek, valamint a krónikus légzőszervi betegségeknek tulajdonítható, elkerülhető halálesetek száma a 75 évesnél fiatalabb személyek körében nem és tagállam szerint

Módosítás 215

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 13 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

13.	Az európai referenciahálózatban részt vevő kórházi egységek, valamint az ERH tagjai által diagnosztizált és kezelt betegek száma

13.	Az európai referenciahálózatban részt vevő egészségügyi egységek, valamint az ERH tagjai által diagnosztizált és kezelt betegek száma

Módosítás 216

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 14 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14a.	Az uniós politikák egészségügyi hatásvizsgálatainak száma

Módosítás 217

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 14 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14b.	Az életkorra standardizált elhízás aránya nem, életkor és tagállam szerint

Módosítás 218

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 14 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14c.	Az anyai halálozás aránya életkor és tagállam szerint

Módosítás 219

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 14 d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14d.	A csecsemőhalandóság aránya tagállamok szerinti bontásban

Módosítás 229

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – B rész – 14 e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14e.	A környezetszennyezésnek tulajdonítható életkorra standardizált halálozási szám (100 000 főre vonatkoztatva) nem és életkor szerint

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0196/2020).

(8) Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Beruházási Banknak és az eurócsoportnak – A Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedések, COM(2020)0112, 2020. március 13.

(8) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Beruházási Banknak és az eurócsoportnak – A Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedések, COM(2020)0112, 2020. március 13.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).

(11) Az egészségügyi technológiaértékelésről és a 2011/24/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2018)0051, 2018. január 31.).

(12) A Tanács következtetései a közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben (HL C 146., 2006.6.22., 1. o.).

(11a) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).

(12) A Tanács következtetései a közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben (HL C 146., 2006.6.22., 1. o.).

(12a) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)(HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).

(13) Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért. Európai fellépés a fenntarthatóságért (COM(2016)0739, 2016. november 22.).

(14) Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében (COM(2017)0339, 2017. június 29.).

(15) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – Az Európai Unió környezetbe kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos stratégiai megközelítése (COM(2019)0128, 2019. március 11.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(16a) HL C 192., 2019.6.7., 5. o.

(19) A Tanács következtetései az Európai Uniónak a globális egészségügy terén betöltött szerepéről, a Külügyek Tanácsának 3011. ülése, Brüsszel, 2010. május 10.

(20) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról | (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(1a) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.)

2021.10.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 415/165

P9_TA(2020)0306

Az InvestEU program ***I

Az Európai Parlament 2020. november 13-án elfogadott módosításai az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2020)0403 – C9-0158/2020 – 2020/0108(COD)) (1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Módosítás 1

(2021/C 415/18)

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI (*1)

a Bizottság javaslatához

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az InvestEU program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikkére, valamint 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A Covid19-világjárvány hatalmas szimmetrikus megrázkódtatást jelent a globális és az uniós gazdaságnak , a tagállamokra és a régiókra nézve pedig erőteljes aszimmetrikus társadalmi és gazdasági hatásokkal jár . A járvány megfékezésére irányuló szükséges intézkedések következtében a gazdasági tevékenység jelentősen visszaesett az EU-ban. A Bizottság 2020. nyári európai gazdasági előrejelzése szerint az uniós GDP csökkenése 2020-ban várhatóan 8,3 % körüli lesz , azaz még súlyosabb, mint amely a Bizottság 2020. tavaszi európai gazdasági előrejelzésében szerepelt, és sokkal nagyobb mértékű a 2009-es pénzügyi válság idején tapasztaltnál , bizonyos ágazatokban pedig még ennél is jelentősebb a visszaesés . A világjárvány kitörése felszínre hozta a globális ellátási láncok összekapcsoltságát és egyes sebezhetőségeket, így például a stratégiai iparágak nem diverzifikált külső ellátási forrásoktól való túlzott függését , valamint a kritikus infrastruktúra hiányát . Ezeket a hiányosságokat kezelni kell – különösen a kis- és középvállalkozások, köztük a mikrovállalkozások esetében – az uniós veszélyhelyzet-reagálás, valamint az egész gazdaság rezilienciájának javítása érdekében, ugyanakkor a vonatkozó szabályokkal összhangban meg kell őrizni a tisztességes verseny és a tisztességes kereskedelem iránti nyitottságát. A becslések szerint a beruházási tevékenység jelentős mértékben szűkült. Az Unióban a beruházások GDP-hez viszonyított aránya – noha javult – már a világjárvány előtt elmaradt az erőteljes gazdaságélénkülés során elvárható szinttől, és nem volt elegendő a 2009-es válságot követő több éven át tartó beruházási hiány ellensúlyozására. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségekre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló –, a növekedés újraindításához és hosszú távú fenntartásához szükséges strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek elérése – beleértve az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i, a Fenntartható Európa beruházási tervről szóló, 2020. január 14-i, az új európai iparstratégiáról szóló, 2020. március 10-i és a célzott kkv-stratégiáról szóló, 2020. március 10-i bizottsági közleményeket – , valamint a gyors, fenntartható , inkluzív, tartós és megfelelő gazdasági helyreállítás elősegítése érdekében támogatásra van szükség a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez, továbbá a beruházási hiány célágazatokban való csökkentéséhez.

(2)

Az értékelések kiemelték, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó sokféle finanszírozási eszköz alkalmazási körében némi átfedés mutatkozott. Ez a közvetítők és a végső címzettek számára is összetett helyzeteket teremtett azáltal, hogy eltérő támogathatósági és jelentéstételi szabályoknak kellett megfelelniük. A szabályok összehangolatlansága megakadályozta a különböző uniós források ötvözését is, pedig ez észszerű lett volna a különböző finanszírozási formákat igénylő projektek támogatásához. Ezért van szükség egyetlen alap – az InvestEU Alap – létrehozására, amely az európai beruházási terv keretében létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) tapasztalataira épül, és amelyen keresztül a finanszírozási lehetőségek egyetlen költségvetési garanciamechanizmusba történő integrálása és egyszerűsítése révén a végső címzettek számára hatékonyabban működő támogatást lehet biztosítani, ezáltal fokozva az uniós támogatás hatását az uniós költségvetésből fizetendő költségek csökkentése mellett.

(3)

Az elmúlt években az Unió ambiciózus stratégiákat és szövegeket fogadott el az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés és foglalkoztatás ösztönzése céljából: ilyen az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” (2010. március 3.), a „Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére” (2015. szeptember 30.), az „Új európai kulturális menetrend” (2018. május 22.), a „Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027”, a „Tiszta energia minden európainak” csomag (2016. november 30.), „Az anyagkörforgás megvalósítása – A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” (2015. december 2.), az „alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” (2016. július 20.), az „európai védelmi cselekvési terv” (2016. november 30.), „Az Európai Védelmi Alap felállítása” (2017. június 7.), az „Űrstratégia Európa számára” (2016. október 26.), az „Intézményközi nyilatkozat a szociális jogok európai pilléréről” (2017. december 13.), a „Tiszta bolygót mindenkinek” 2050-ig tartó hosszú távú stratégia (2018. november 28.), az európai zöld megállapodás (2019. december 11.), az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv (2020. január 14.), „A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa” (2020. január 14.), az „Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégia”, az európai adatstratégia és a mesterséges intelligenciáról szóló közlemény (2020. február 19.), [a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról szóló rendelet], az „Új európai iparstratégia” (2020. március 10.), a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” (2020. március 10.) , a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (2020. május 20.), a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló (EU) 2020/852 rendelet (2020. június 18.), az energiarendszerek integrációjára vonatkozó stratégia, valamint a hidrogénstratégia (2020. július 8.) . Az InvestEU Alapnak a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával ki kell aknáznia és fokoznia kell az említett egymást is erősítő stratégiák közötti szinergiákat.

(4)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a tagállami reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok – adott esetben a helyi és regionális hatóságokkal együttműködésben – kidolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. E stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell benyújtani a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásból támogatandó, kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából. Emellett az említett stratégiáknak az uniós finanszírozást koherens módon és az elsősorban az európai strukturális és beruházási alapokból, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és az InvestEU programból származó pénzügyi támogatások hozzáadott értékét maximalizálva kell felhasználniuk.

(5)

Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének és társadalmi-gazdasági konvergenciájának és kohéziójának javításához, többek között az innováció és digitalizáció területén, az erőforrásoknak a körforgásos gazdasággal összhangban történő hatékony felhasználásához, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságához és inkluzivitásához, valamint a társadalom rezilienciájához és az uniós tőkepiacok integrációjához, többek között az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldások révén. Ennek érdekében az InvestEU Alapnak technikai és gazdasági szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret biztosításával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok , illetve a kvázi-sajáttőke instrumentumok (például a hibrid adósságeszközök, az alárendelt kölcsönök vagy az átváltható részvények) használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és adott esetben a végrehajtó partnerektől származó pénzügyi hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor arra kell összpontosítania, hogy stratégiai, hosszú távú előnyöket biztosítson az egyébként nem finanszírozott vagy nem kellőképpen finanszírozott kulcsfontosságú uniós szakpolitikai területeken, ily módon hozzájárulva az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez. Az InvestEU Alap keretében nyújtott támogatásnak az ágazatok és régiók széles körét kell lefednie, de el kell kerülnie a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt, és elő kell segítenie az olyan projekteket, amelyekben ▌több partnerszervezet vesz részt, illetve amelyek előmozdítják a hálózatok, klaszterek és digitális innovációs központok fejlesztését az Unió összes régiójában .

(6)

A kulturális és kreatív ágazatok az Unió kulcsfontosságú és gyorsan növekvő ágazatai, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a fenntartható fellendülés biztosításában, és amelyek szellemi tulajdonból és az egyéni kreativitásból gazdasági és kulturális értéket teremtenek. A Covid19-válság kezdetekor a társadalmi kapcsolatok és a rendezvények szervezése vonatkozásában bevezetett korlátozások azonban tovább erősödnek, és súlyos gazdasági hatást gyakoroltak ezekre az ágazatokra és az azokban dolgozókra, ami hosszú távú strukturális károkat okozhat az 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján létrehozott, a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközéhez vagy az összetett pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés tekintetében . Emellett az említett ágazatok eszközeinek immateriális jellege miatt az e területen tevékenykedő kkv-k és szervezetek korlátozottan férnek hozzá a beruházásokhoz, a kapacitásbővítéshez és a nemzetközi szintű versenyhez elengedhetetlenül szükséges magánfinanszírozáshoz. Az InvestEU programnak továbbra is meg kell könnyítenie a kulturális és kreatív ágazaton belül működő kkv-k és szervezetek forráshoz jutását. A kulturális és kreatív, audiovizuális és médiaágazatok alapvető fontosságúak kulturális sokszínűségünk , valamint a demokratikus és összetartó társadalmak kiépítése szempontjából a digitális korban, szuverenitásunk és autonómiánk szerves részét képezik, az ágazatok versenyképessége és a színvonalas tartalmak széles közönség számára történő , a pluralizmust és a szólásszabadságot tiszteletben tartó, nemzeti határokon átnyúló előállítására és terjesztésére való hosszú távú kapacitásuk pedig az audiovizuális és médiatartalmakra, továbbá technológiára irányuló stratégiai beruházásoktól függ majd.

(7)

Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra – köztük a kulturális örökségre – irányuló beruházásokat kell támogatni a fenntartható és inkluzív növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében és ezáltal hozzájárulva a jóllét fokozásához, a méltányosabb jövedelemelosztáshoz és az átfogóbb gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz az Unióban. Az InvestEU Alap által finanszírozott projekteknek meg kell felelniük az Unió környezetvédelmi és szociális normáinak, beleértve a munkavállalói jogokat is. Az InvestEU Alap révén megvalósuló beavatkozásoknak a vissza nem térítendő támogatások útján biztosított uniós támogatás kiegészítésére kell szolgálniuk.

(8)

Az Unió jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési menetrendjében (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend) meghatározott célkitűzéseket és fenntartható fejlődési céljait, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodást (5) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás), valamint a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet. Az említett célkitűzések, valamint az Unió környezetvédelmi szakpolitikáiban meghatározott célok elérése érdekében jelentősen meg kell erősíteni a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedéseket. Ezért a fenntartható fejlődés alapelveinek különös hangsúlyt kell kapniuk az InvestEU Alap kialakítása során.

(9)

Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia egy olyan fenntartható uniós pénzügyi rendszer kiépítéséhez, amely támogatja a magántőke átirányítását a fenntartható beruházások felé a „Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása” című, 2018. március 8-i, az új európai iparstratégiáról szóló, 2020. március 10-i, a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i és az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási tervről szóló, 2020. január 14-i bizottsági közleményben meghatározott célkitűzésekkel összhangban.

(10)

Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és a fenntartható fejlődési célok elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzájárul majd az éghajlat-politikai szempontok érvényesítését célzó intézkedésekhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 30 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan az InvestEU program teljes pénzügyi keretösszegének legalább 30 %-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A releváns intézkedések meghatározására az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során, újraértékelésére pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor.

(11)

Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a lehetséges végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva [a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendelet (6)] által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Az InvestEU programnak a fenntartható fejlődési célok egyéb dimenzióinak végrehajtásához is hozzá kell járulnia.

(12)

A Világgazdasági Fórum 2018. évi globális kockázati jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele összefügg a környezettel. E kockázatok közé tartozik a levegő, a talaj, a szárazföldi vizek és az óceánok szennyezése, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések általános érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatok megelőzését és kezelését be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az Uniónak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés csökkentésével kapcsolatos kiadásait a Biológiai Sokféleség Egyezmény (7) és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében. Következésképpen a környezeti fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, így lehetővé téve a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

(13)

A jelentős uniós támogatásban részesülő, mindenekelőtt az infrastruktúrára irányuló beruházási projekteket a végrehajtó partnernek át kell világítania annak megállapítása érdekében, hogy azoknak van-e környezeti, éghajlati vagy társadalmi hatása. Az említett hatással járó beruházási projekteket fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni egy olyan iránymutatás alapján, amelyet a Bizottságnak az InvestEU program keretében a lehetséges végrehajtó partnerekkel szoros együttműködésben kell kidolgoznia. Ennek az iránymutatásnak megfelelő módon fel kell használnia [a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendelet] által megállapított kritériumokat annak meghatározásához, hogy a gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, továbbá összeegyeztethető-e a más uniós programokhoz kidolgozott iránymutatásokkal. Ennek az iránymutatásnak az arányosság elvével összhangban megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére, és az iránymutatásban meghatározandó, bizonyos nagyságrend alatti projekteket ki kell zárni a fenntarthatósági vizsgálatból. Amennyiben a végrehajtó partner arra a megállapításra jut, hogy nincs szükség fenntarthatósági vizsgálat elvégzésére, e megállapítását indokolnia kell az InvestEU Alaphoz létrehozott beruházási bizottság felé. Az éghajlat-politikai célkitűzésekkel össze nem egyeztethető műveletek nem jogosultak az e rendelet szerint nyújtható támogatásra.

(14)

Az uniós infrastrukturális beruházásoknak a pénzügyi válság időszakában, majd a Covid19-válság időszakában ismét tapasztalható alacsony szintje meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a klímasemlegességre irányuló erőfeszítések, a versenyképesség , az Unió-beli életkörülmények felfelé irányuló konvergenciája és a munkahelyteremtés fellendítésére. Emellett a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti eltérések és egyenlőtlenségek növekedésének kockázatához vezet, és hosszú távon befolyásolja a régiók fejlődését , érintve az Unió konvergenciáját és kohézióját is, ami különösen a digitális infrastruktúra tekintetében figyelhető meg . Alapvető fontosságú a gyors és ultragyors széles sávú összekapcsoltság támogatása az Unió összes vidéki és városi térségében, a digitális induló innovatív vállalkozások és innovatív kkv-k támogatása, hogy jobban tudjanak versenyezni és növekedni, valamint az egész gazdaság digitális átalakulásának felgyorsítása mind a hosszú távú versenyképesség, mind az uniós gazdaság ellenálló képességének növelése érdekében. Az uniós infrastruktúrára fordított jelentős beruházások, különösen az összeköttetések és az energiahatékonyság, valamint az egységes európai közlekedési térség kialakítása tekintetében, elengedhetetlenek az Unió fenntarthatósági céljai, többek között a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások, valamint a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai célok teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a közlekedésre, az energiaügyre, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra, továbbá más, biztonságos és fenntartható, alacsony kibocsátású energiaforrásokra, környezetvédelmi infrastruktúrára, az éghajlat-politikai intézkedésekhez kapcsolódó infrastruktúrára, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia. Az InvestEU program keretében prioritásként kell kezelni azokat a területeket, ahol a beruházások szintje a szükségesnél alacsonyabb, illetve ahol további beruházásokra van szükség. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a tervezett projektek láthatóságát és a vonatkozó uniós programokkal való szinergiák maximális kiaknázását olyan területeken, mint a közlekedés, az energiaügy és a digitalizáció. A biztonsági és védelmi fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek az infrastruktúra rezilienciáját biztosító intézkedésekre, ezeken belül az infrastruktúra karbantartására és biztonságára is ki kell terjedniük, és figyelembe kell venniük a közterületeken tartózkodó polgárok védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiaügyre és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

(15)	Az InvestEU programnak adott esetben hozzá kell járulnia az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) és az irányítási rendelet (10) célkitűzéseihez, valamint elő kell mozdítania az energiahatékonyság szempontját a beruházási döntések során.

(16)

A valódi multimodalitás lehetőséget nyújt egy hatékony és környezetbarát közlekedési hálózat létrehozására, amely teljes mértékben kihasználja valamennyi közlekedési mód előnyeit, és szinergiát alakít ki közöttük. Az InvestEU programnak támogatást kell biztosítania a multimodális közlekedési csomópontokba való beruházásokhoz, amelyek – a bennük rejlő jelentős gazdasági lehetőségek és üzleti célok ellenére – jelentős kockázatot jelentenek a magánberuházók számára. Az InvestEU programnak emellett hozzá kell járulnia az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fejlesztéséhez és telepítéséhez is. Az InvestEU program keretében segíteni kell az olyan technológiák tervezésére és alkalmazására irányuló erőfeszítések fokozását, amelyek hozzájárulnak a járművek és a közúti infrastruktúra biztonságának javításához.

(17)

Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia a tengerekre és óceánokra vonatkozó uniós szakpolitikákhoz a kék gazdaság területén megvalósuló projektek és vállalkozások fejlesztése, valamint a fenntartható kék gazdaságra vonatkozó finanszírozási elvek révén. Ez a tengeri vállalkozási tevékenységek és a tengerhasznosítási ágazat, az innovatív és versenyképes tengeri ipar, valamint a megújuló tengeri energia és a körforgásos gazdaság területét érintő beavatkozásokat foglalhat magában.

(18)

Miközben a Covid19-válságot megelőzően a beruházások szintje összességében véve emelkedett az Unióban, a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe, például a kutatásba és innovációba való beruházás szintje változatlanul elégtelen volt, és a válság pedig most várhatóan jelentős mértékben sújtja. A kutatás és innováció döntő szerepet fog játszani a válság leküzdésében, az Unió ellenálló képességének a jövőbeli kihívások kezelése érdekében történő megerősítésében, valamint az uniós politikák és célok eléréséhez szükséges technológiák létrehozásában. Ezért szükséges azon cél elérése, hogy az uniós GDP legalább 3 %-át kutatásra és innovációra fordítsák, amint arról a tagállamok az Európa 2020 stratégia részeként megállapodtak. Az InvestEU Alapnak segítenie kell orvosolni a beruházások elégtelen szintjét azáltal, hogy érdemben hozzájárul a tagállamokban a kutatásba és innovációba történő köz- és magánberuházások növeléséhez, elősegítve ezáltal az uniós GDP legalább 3 %-ának megfelelő általános cél elérését. E cél eléréséhez a tagállamoknak és a magánszektornak a saját megerősített kutatás-fejlesztési és innovációs beruházási tevékenységeikkel kell kiegészíteniük az InvestEU Alapot, hogy elkerüljék a beruházási hiányt a kutatás és innováció terén , amely káros hatással van az Unió ipari és gazdasági versenyképességére, valamint polgárai életminőségére. Az InvestEU Alapnak megfelelő pénzügyi termékeket kell biztosítania az innovációs ciklus különböző szakaszai és az érdekeltek széles köre számára, és lehetővé kell tennie mindenekelőtt az ilyen megoldások kereskedelmi léptékű bevezetését és elterjesztését az uniós piacon annak érdekében, hogy azok a világpiacon is versenyképessé váljanak, valamint hogy az Európai horizont programmal szinergiában, az Európai Innovációs Tanács bevonásával globális szinten elő lehessen mozdítani az Unió kiválóságát a fenntartható technológiák területén. Ennek kapcsán a Horizont 2020 keretében alkalmazott, az innovatív vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését megkönnyítő és felgyorsító pénzügyi eszközökről, például az InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak kezdeményezésről gyűjtött tapasztalatoknak szilárd alapot kell majd biztosítaniuk e célzott támogatás megvalósításához.

(19)

A turizmus – és azon belül a vendéglátóipar – az uniós gazdaság stratégiai jelentőségű területe, és olyan ágazat, amely a Covid19-világjárvány, valamint a társadalmi kapcsolatokra vonatkozó korlátozások és a határlezárások következtében különösen súlyos visszaesést szenved el. Ez a visszaesés különösen nagy károkat okoz a kkv-k és a családi vállalkozások számára, és nagyarányú munkanélküliséget idézett elő, főként a nők, a fiatalok, az idénymunkások és a kiszolgáltatott helyzetben lévők körében, továbbá számos vállalkozásnál komoly bevételkiesést eredményezett. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az ágazat és értékláncai helyreállításának, hosszú távú versenyképességének és fenntarthatóságának megerősítéséhez azáltal, hogy támogatja a fenntartható, innovatív és digitális turizmust előmozdító műveleteket , ideértve az ágazat éghajlati és környezeti lábnyomának csökkentésére irányuló innovatív intézkedéseket is a Covid19-válságra való reagálás keretében . A turizmus fenntartható helyreállításának támogatnia kell, hogy nagyszámú tartós, helyi, színvonalas munkahely jöjjön létre, lehetővé téve a turizmustól erősen függő és gazdasági fejlődésük kapcsán sajátos kihívásokkal küzdő régiók számára, hogy olyan beruházásokat vonzzanak, amelyek nem lennének lehetségesek az InvestEU program pénzügyi ereje, illetve a magánbefektetők vonzására való képessége nélkül, amely az uniós garanciának és az általa generált forrásbevonó hatásnak köszönhető.

(20)

Mihamarabb jelentős erőfeszítéseket kell tenni a digitális transzformációba történő beruházás és e transzformáció fokozása, valamint annak érdekében, hogy a digitális transzformáció előnyei minden uniós polgár és vállalkozás számára rendelkezésre álljanak. A digitális egységes piaci stratégia szilárd szakpolitikai keretéhez most hasonlóan ambiciózus beruházásokat kell biztosítani, többek között a mesterséges intelligencia terén, összhangban a Digitális Európa programmal.

(21)

A kkv-k teszik ki az Unióban a vállalkozások több mint 99 %-át, gazdasági értékük jelentős és alapvető fontosságú. Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak és a szociális vállalkozásoknak meg kell őrizniük versenyképességüket, és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizáció, a nemzetközivé válás, a körforgásos gazdaság logikájának megfelelő átalakulás és az innovációs tevékenységek terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. A Covid19-válság különösen súlyos hatással volt a kkv-kra, nevezetesen a szolgáltatási szektorban, a gyártásban, az építőiparban, a turizmusban, valamint a kulturális és a kreatív ágazatban működőkre. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva a kkv-k és a szociális vállalkozások finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez és a nagy intézményi befektetőkhöz. A kkv-k és a szociális vállalkozások esetében egyre gyakoribbak az innovatív megoldások is, például az, hogy az alkalmazottak felvásárolják e vállalkozásokat vagy tulajdoni hányadot szereznek azokban. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb nehézséget jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és az idegen tőkével történő finanszírozásra, amely banki folyószámlahitelek, bankhitelek vagy lízing formájában valósul meg. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k – finanszírozáshoz jutásuk megkönnyítése és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítása révén történő – támogatására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k könnyebben tudják finanszírozni a vállalkozás létrehozásával, növekedésével, az innovációval és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos költségeket, biztosítani tudják versenyképességüket, talpon tudjanak maradni gazdasági sokk esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió esetén reziliensebb legyen, és a kkv-k képesek legyenek munkahelyek és társadalmi jóllét teremtésére. Ez a rendelet kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. Az InvestEU Alapnak tehát a sikeres uniós programokra, például a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programra (COSME) kell építenie, és forgótőkét és beruházásokat kell biztosítania a vállalkozások számára azok teljes életciklusa során, biztosítania kell a lízingügyletek finanszírozását és lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra. Maximalizálnia kell továbbá a köz- és magánszférabeli pénzügyi eszközök, például a kkv-k első nyilvános részvénykibocsátását (IPO) támogató alap kapacitását, amelynek célja a kkv-k támogatása azáltal, hogy több magán- és állami tőkét irányít mindenekelőtt a stratégiai vállalatok felé.

(22)

Ahogyan az Európa szociális dimenziójáról szóló, 2017. április 26-i bizottsági vitaanyagban, a szociális jogok európai pilléréről szóló közleményben, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre vonatkozó uniós keretben, valamint a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló, 2020. január 14-i közleményben megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez, kultúrához, foglalkoztatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a lakosság veszélyeztetett csoportjainak társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangolják őket – bővíthetik a gazdasági lehetőségeket. A Covid19-válság megmutatta, hogy az ilyen beruházások segítenek kialakítani a társadalom válságokkal szembeni ellenálló képességét, és felszínre hozta, hogy jelentős igény van a szociális infrastruktúrába, valamint a szociális szolgáltatások, az egészségügyi szolgáltatások, az oktatás, a gondozás és a szociális lakhatás terén megvalósuló projektekbe történő beruházásra. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására, beleértve a munkavállalók átképzését és továbbképzését is, többek között a nagy szén-dioxid-kibocsátású gazdaságtól függő, valamint a karbonszegény gazdaságra való strukturális átállás által érintett régiókban. Az Alapot fel kell használni továbbá olyan projektek támogatására, amelyek – különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében – a foglalkoztatás valamennyi régióban történő növelése révén pozitív társadalmi hatással járnak és megerősítik a társadalmi befogadást, valamint fel kell használni a helyzet javítására a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, az akadálymentesség, a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi és a szociális szolgáltatási ágazat, a szociális lakhatás, a hajléktalanság, a digitális társadalmi befogadás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak támogatnia kell a társadalmi célú európai kulturális és kreatív tevékenységeket is.

(22a)

A Covid19-válság mind társadalmi, mind gazdasági szempontból aránytalan mértékben érintette a nőket, többek között a munkahelyek megszűnése, a nem fizetett gondozási munka terhe és a családon belüli erőszak fokozódása révén. Ezt szem előtt tartva és teljes mértékben figyelembe véve a Szerződés 8. cikkét, az InvestEU programnak hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőséggel, valamint a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdításával és megerősítésével kapcsolatos uniós szakpolitikák megvalósításához, többek között a nemek közötti digitális szakadék kezelése, a női kreativitás és vállalkozói potenciál ösztönzésének elősegítése, valamint az ellátási infrastruktúra és az erőszak áldozatait segítő infrastruktúra fejlesztésének támogatása révén.

(23)

Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulása által előidézett negatív hatások ellensúlyozása érdekében szükség van a humán tőkébe, a szociális infrastruktúrába, a mikrofinanszírozásba, az etikus és szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, és a leginkább rászorulók szükségleteinek kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások és a társadalmi szolidaritási intézmények rendelkezésére álló források kínálatát és hozzáférhetőségét. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport „Az európai szociális infrastruktúrába való beruházás ösztönzése” című 2018. januári jelentése megállapította, hogy a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén a 2018 és 2030 közötti időszakban összesen legalább 1,5 billió EUR összegű beruházási hiány jelentkezik majd. Ez – többek között uniós szintű – támogatást tesz szükségessé. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és jótékonysági tőke együttes potenciálját, valamint az alapítványoktól és alternatív típusú finanszírozási szolgáltatóktól, például az etikus, szociális és fenntartható szereplőktől származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenállóbbá válásának támogatása érdekében.

(24)

A Covid19-világjárvány okozta gazdasági válságban az erőforrások piaci elosztása nem teljesen hatékony, és a feltételezett kockázatok jelentősen befolyásolják a magánberuházások áramlását. Ilyen körülmények között különösen értékes az InvestEU Alap azon fő jellemzője, hogy a magánfinanszírozás bevonása érdekében csökkenti a gazdaságilag életképes projektek kockázatát, és ezt a jellemzőt meg kell erősíteni többek között annak érdekében, hogy ellensúlyozza az aszimmetrikus helyreállítás kockázatát és csökkentse a tagállamok közötti eltéréseket . Az InvestEU programnak képesnek kell lennie arra, hogy létfontosságú támogatást nyújtson a vállalkozásoknak – különösen a kkv-knak – a helyreállítási szakaszban, ugyanakkor biztosítsa, hogy a befektetők erőteljesen összpontosítsanak az Unió olyan közép- és hosszú távú szakpolitikai és jogalkotási prioritásaira, mint az európai zöld megállapodás, az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv, [az európai klímarendelet], az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégia, az új európai iparstratégia, az Európai horizont törekvései, az épületkorszerűsítési program, a szociális jogok európai pillére és a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa , figyelembe véve a „jelentős károkozás elkerülését célzó” elvet . Jelentősen növelnie kell az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport, a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények, valamint más végrehajtó partnerek kockázatvállalási képességét az olyan projektek támogatása érdekében, amelyek máskülönben elszalasztott lehetőséget jelentenének, így segítve a gazdaság helyreállítását.

(25)

A Covid19-világjárvány hatalmas megrázkódtatást jelent a globális és az uniós gazdaságnak. Az uniós GDP csökkenése várhatóan sokkal nagyobb mértékű lesz a 2009-es pénzügyi válság idején tapasztaltnál, és elkerülhetetlenül negatív társadalmi hatásokkal jár majd. A világjárvány kitörése rávilágított arra, hogy sürgősen és hatékonyan kezelni kell a stratégiai sebezhetőségeket az Unió veszélyhelyzet-reagálásának, valamint az egész gazdaság rezilienciájának és fenntarthatóságának javítása érdekében. Csak az ellenállóképes, fenntartható, inkluzív és integrált európai gazdaság képes fenntartani az egységes piac integritását és az egyenlő versenyfeltételeket, ami a legnehezebb helyzetben lévő tagállamok és régiók javát is szolgálja.

(26)

Az InvestEU Alapnak hat szakpolitikai keret alapján kell működnie, amelyek megfelelnek a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai prioritásoknak, nevezetesen a következőknek: fenntartható infrastruktúra; kutatás, innováció és digitalizáció; kkv-k; szociális beruházás és készségek; európai stratégiai beruházások; és fizetőképesség-támogatás .

(27)	Bár a kkv-kra irányuló szakpolitikai keretnek elsődlegesen a kkv-k támogatására kell összpontosítania, e szakpolitikai keretből a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok is támogathatók. A közepes piaci tőkeértékű vállalatok a másik öt keretből is jogosultak támogatásra.

(28)

Az európai stratégiai beruházási keretnek elsősorban a valamely tagállamban letelepedett és az Unióban működő azon végső címzettek támogatására kell összpontosítania, amelyek tevékenysége az Unió számára stratégiai jelentőséggel bír , összhangban az új európai iparstratégiában leírt prioritásokkal, amelynek célja a globálisan versenyképes, zöld és digitális Európa megvalósítása az ipari ökoszisztémákon alapuló fejlesztési modell alkalmazásával . A keretnek fokoznia kell az uniós gazdaság versenyképességét is, ideértve a tagállamok termelőkapacitásának újjáépítését, valamint a vállalkozói készséget és a munkahelyteremtést előmozdító, jövőorientált beruházások létrehozását és az ellenálló képesség növelését, többek között a kiszolgáltatott ellátási láncoktól való függőség csökkentése révén. A projekteknek uniós hozzáadott értéket kell teremteniük, és vagy határokon átnyúlónak kell lenniük, vagy átgyűrűző hatások révén valódi hozzáadott értéket kell teremteniük több tagállamban vagy régióban. A támogatás nem áramolhat közvetlenül a nemzeti költségvetésekbe, és nem helyettesítheti a nemzeti költségvetési kiadásokat, például a szociális juttatásokat. A stratégiai fontosságú területek a következők: i. kritikus egészségügyi ellátás biztosítása, gyógyszerek, köztük vakcinák és azok köztes termékei, gyógyszerhatóanyagok és gyógyszeripari alapanyagok , orvostechnikai eszközök, kórházi és egészségügyi felszerelések , például lélegeztetőgépek, védőruházat és védőfelszerelések, diagnosztikai anyagok és eszközök, egyéni védőeszközök, fertőtlenítőszerek és azok köztes termékei, valamint az előállításukhoz szükséges alapanyagok gyártása és készleteinek felhalmozása; az egészségügyi ellátás és az egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítése, felkészülve a jövőbeli válságok kezelésére, beleértve a nemzeti és regionális egészségügyi rendszerekre irányuló stressztesztek elvégzését , valamint a polgári védelmi rendszer megerősítése az egészségügyi szükséghelyzetekben létfontosságú termékek széles körű elérhetőségének és megfizethetőségének elve alapján ; ii. kritikus infrastruktúrák, fizikai, analóg vagy digitális, beleértve az energia, a közlekedés – többek között a tömegközlekedés és az aktív mobilitás –, a logisztika, a környezet, a víz, az egészségügy, a biztonságos digitális kommunikáció és hálózatok, az 5G és a nagyon nagy sebességű elektronikus kommunikációs hálózatok, a dolgok internete, az online szolgáltatási platformok, a biztonságos peremhálózati és felhőalapú számítástechnika, az adatfeldolgozás vagy -tárolás, a fizetési és pénzügyi infrastruktúra, az űrrepülés, a biztonság és a védelem, a kommunikáció, a média, az audiovizualitás, a kultúra és a kreativitás, az oktatás és képzés, a választási infrastruktúra és a különleges létesítmények, a közigazgatás, a biztonság és a lakhatás területén kritikusként azonosított infrastrukturális elemeket és mobil eszközöket, valamint az ilyen kritikus infrastruktúrák használatához elengedhetetlen földterületet és ingatlanokat; iii. az említett infrastruktúrák és mobil eszközök működtetéséhez és karbantartásához szükséges know-how, áruk, technológiák és szolgáltatások biztosítása; iv. kulcsfontosságú alap-, transzformatív, zöld és digitális technológiák és áttörést jelentő innovációk, ahol a beruházás stratégiai jelentőséggel bír az Unió gazdaságára, illetve fenntartható és innovatív iparának jövőjére nézve, beleértve a mesterséges intelligenciát, a blokkláncot és a megosztott könyvelési technológiákat , a szoftvereket, a robotikát, a félvezetőket, a mikroprocesszorokat, a peremhálózati és felhőtechnológiát, a nagy teljesítményű számítástechnikát, a kiberbiztonságot, a kvantumtechnológiát, a fotonikát, az ipari biotechnológiát, a biztonságos, fenntartható, intelligens és automatizált mobilitást és logisztikát valamennyi közlekedési mód esetében, a megújuló- és egyéb energiatechnológiákat , amelyek hozzájárulnak a klímasemlegesség 2050-re történő eléréséhez , az energiatárolási technológiákat, köztük a fenntartható akkumulátorokat, a fenntartható közlekedési technológiákat, a tisztahidrogén- és üzemanyagcella-alkalmazásokat, az ipari dekarbonizációs technológiákat, például a szén-dioxid-mentes acélgyártást, a szén-dioxid- leválasztási és -tárolási infrastruktúrát az energetikai átállást célzó ipari folyamatokban, bioenergia-erőművekben és gyártó létesítményekben a körforgásos gazdaság technológiáit és ellátási láncait , a biomedicinát, a nanotechnológiát, a gyógyszereket és a fejlett , megújuló és körforgásos anyagokat, az űrrendszereket és -technológiákat, beleértve a kritikus űrtechnológiai komponenseket, valamint az űralapú szolgáltatásokat és alkalmazásokat és az idegenforgalmat ;v. az információs és kommunikációs technológiai alkatrészek és eszközök tömegtermelésére alkalmas újrafeldolgozó és gyártólétesítmények az Unióban, beleértve az energiát, a nyersanyagokat – kivéve ha azt már jogi előírások szabályozzák – vagy az élelmezésbiztonságot, tekintettel a stratégiai értékláncok és stratégiai ökoszisztémák erőforrás-hatékonyságára és körforgásos jellegére ; vi. a közszereplők, vállalkozások vagy fogyasztók számára kritikus inputok biztosítása és készleteinek felhalmozása az EU-ban; vii. az Unió és tagállamai biztonsága szempontjából kritikus technológiák , inputok és alkalmazások , például a biztonsági, a védelmi és az űrágazat, valamint a kiberbiztonság, ezen belül az 5G hálózat biztonsága terén, továbbá a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kettős felhasználású termékek; viia. beruházási és technikai segítségnyújtás vállalkozásoknak, különösen kkv-knak, induló innovatív vállalkozásoknak és családi vállalkozásoknak értékláncaik és üzleti modelljeik ellenálló képességének növelése, a vállalkozói készségek előmozdítása, valamint a vállalkozói szellem fellendítéséhez szükséges feltételek támogatása érdekében, többek között klaszterhálózatok és digitális innovációs központok kialakítása, valamint technológiai és fenntartható ágazati fejlesztés révén; viib. a válságkockázat esetén való reagáláshoz szükséges kritikus korai észlelési és koordinált intézményi és gazdasági reagálási képességek, valamint az üzletmenet- és szolgáltatás-folytonossági megoldások előmozdítása az alapvető köz- és magánintézmények és -ágazatok számára; viic. beruházások a „New Space” űrtevékenységekbe, mind az upstream, mind a downstream űrágazatban, hogy a legígéretesebb technológiákat és alkalmazásokat vezessék be a piacra, biztosítva ezzel az európai űripar versenyképességét; viid. stratégiai beruházások olyan megújulóenergia- és energiahatékonysági projektekbe, többek között épületfelújításokba, amelyek nagy potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős mértékben hozzájáruljanak az (EU) 2018/2001, az (EU) 2018/2002 és az (EU) 2018/844 irányelvben meghatározott célok eléréséhez, [az épületkorszerűsítésre vonatkozó stratégiában] meghatározottak szerint, az európai zöld megállapodás részeként egy klímasemleges és energiahatékony építőipari ágazat megvalósításához vagy az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus keretébe tartozó fellépésekhez. A végső címzettek létesítő okirat szerinti székhelyének valamely tagállamban kell lennie, és az Unióban kell tevékenykedniük abban az értelemben, hogy az Unióban jelentős tevékenységet folytatnak a személyzet, gyártás, kutatás és fejlesztés vagy egyéb üzleti tevékenység tekintetében. A végső címzettek nem rendelkezhetnek olyan leányvállalattal, amely tényleges gazdasági tartalom nélküli tevékenységet folytat az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében szereplő valamely országban. Biztosítani kell a támogatást az olyan projektekhez, amelyek az Unión belül több helyszínen végrehajtott műveleteken keresztül hozzájárulnak a stratégiai ellátási láncok diverzifikálásához az egységes piacon.

(29)

Az európai stratégiai beruházási keretnek ki kell terjednie az Unióban letelepedett és ott működő olyan beszállítókra is, amelyek tevékenysége az Unió számára stratégiai jelentőséggel bír, és amelyeknek hosszú távú beruházásra lenne szükségük vagy amelyek a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó átvilágítási mechanizmus hatálya alá tartoznak. Emellett mindenekelőtt a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek számára lehetővé kell tenni, hogy részesülhessenek az európai stratégiai beruházási keretből nyújtott támogatásból. A keretnek támogatnia kell az ipari partnerek és a kutatási szereplők közötti stratégiai együttműködést is, ezáltal erősítve az InvestEU és az Európai horizont közötti szinergiákat.

(29a)

A fizetőképesség-támogatási keret célja, hogy a vállalkozások segítséget kapjanak e nehéz időszak átvészeléséhez és ezáltal képesek legyenek folytatni a helyreállítást, megőrizni a foglalkoztatás szintjét és ellensúlyozni az egységes piacon várható torzulásokat, tekintettel arra, hogy nem minden vállalkozás fér hozzá azonos szinten piaci finanszírozáshoz, és bizonyos tagállamok esetleg nem rendelkeznek elegendő költségvetési eszközzel ahhoz, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a rászoruló vállalkozásoknak. A vállalkozásokra irányuló nemzeti fizetőképesség-támogatási intézkedések lehetősége ezért jelentős mértékben eltérő lehet a tagállamok között, ami egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezethet. Továbbá, mivel jelentős a kockázata annak, hogy a Covid19-járvány hatása hosszan tartó lesz, rendszerszintű torzuláshoz vezethet az, ha nincs lehetőség az életképes vállalkozások megsegítésére, ami új egyenlőtlenségeket teremt, vagy rögzíti a meglévőket. Tekintettel az uniós gazdaság erős összekapcsoltságára, az Unió egyik részében jelentkező gazdasági visszaesés negatív tovagyűrűző hatással lenne a határokon átnyúló ellátási láncokra és az uniós gazdaság egészére. Megfordítva, ugyanezen okból az Unió egy részén nyújtott támogatás viszont pozitív tovagyűrűző hatással lenne a határokon átnyúló ellátási láncokra és az uniós gazdaság egészére.

(29b)

A visszaélések elkerülése, valamint a reálgazdaságra és a foglalkoztatásra gyakorolt hatás maximalizálása érdekében a fizetőképesség-támogatási keretből legalább 30 millió EUR támogatásban részesülő vállalatokat a garancia időtartama alatt a kifizetések ideiglenes korlátozására kell kötelezni, amely érintheti például az osztalékfizetést, a vezető beosztású alkalmazottak díjazását és a részvény-visszavásárlást.

(30)

Mint arra az európai zöld megállapodás és az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv javaslatot tett, az Unió 2030-as éghajlat-politikai céljának és 2050-es klímasemlegességi céljának megvalósításával járó társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások kezelése érdekében egy méltányos átállást támogató mechanizmust kell létrehozni. Ennek a három pillérből – a Méltányos Átállást Támogató Alap (1. pillér), az InvestEU keretében létrehozott célzott méltányos átállási program (2. pillér) és egy közszektor-hitelezési eszköz (3. pillér) – álló mechanizmusnak azokra a régiókra kell összpontosítania, amelyeket a legsúlyosabban érint a zöld átállás, és amelyek kevésbé képesek a szükséges beruházások finanszírozására. Ezzel összhangban az InvestEU-nak a méltányos átállási régiók számára is finanszírozási támogatást kell nyújtania a beruházások ösztönzéséhez , valamint lehetőséget kell nyújtania az adott régióknak arra, hogy az InvestEU tanácsadó központon keresztül célzott technikai segítségnyújtást vegyenek igénybe .

(30a)

A méltányos átállást támogató mechanizmus második pillérének végrehajtása érdekében egy méltányos átállással foglalkozó célzott programot kell létrehozni az InvestEU keretében, amely horizontálisan az összes szakpolitikai keretet átfogja. E programnak a pótlólagos beruházási igényekhez kell finanszírozást nyújtania a [MÁTA-rendelet] rendelettel összhangban a tagállamok által elkészített és a Bizottság által jóváhagyott, a méltányos átállásra vonatkozó területi tervekben megjelölt régiók támogatása céljából.

(31)

Az egyes szakpolitikai kereteknek két komponensből, az uniós komponensből és a tagállami komponensből kell állniuk. Az uniós komponensnek az egész Unióra kiterjedő, illetve egy adott tagállamra jellemző piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek arányos módon történő kezelését kell szolgálnia. A támogatásban részesülő műveleteknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. A tagállami komponens keretében lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak, valamint a tagállamokon keresztül a regionális hatóságoknak arra, hogy a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó forrásaik egy részével vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében készített helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből származó hozzájárulások révén hozzájáruljanak az uniós garancia feltöltéséhez annak érdekében, hogy a hozzájárulási megállapodásban foglaltaknak megfelelően az felhasználható legyen meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelését célzó finanszírozási vagy beruházási műveletekhez a saját területükön, többek között a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy távoli területeken, például az Unió legkülső régióiban, és ezáltal hozzájáruljanak a megosztott irányítású alapok vagy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek célkitűzéseinek megvalósításához. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében készített helyreállítási és rezilienciaépítési tervek emellett tartalmazhatnak a tagállami komponenshez való hozzájárulást is. Ez lehetővé teheti többek között az érintett tagállamokban alapított vállalkozások fizetőképességének támogatását. Az InvestEU Alap uniós vagy tagállami komponenséből támogatott műveletek nem okozhatnak átfedéseket a magánfinanszírozással, illetve nem szoríthatják ki azt, és a versenyt sem torzíthatják a belső piacon.

(32)

A tagállami komponenst kifejezetten úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a megosztott irányítás alá tartozó alapok vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében készített helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből származó hozzájárulások felhasználását az Unió által biztosított garancia feltöltéséhez. Ez a lehetőség növelné az uniós garancia hozzáadott értékét azáltal, hogy a támogatást a pénzügyi kedvezményezettek és projektek szélesebb köre számára biztosítaná, valamint diverzifikálná a megosztott irányítás alá tartozó alapok vagy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek célkitűzéseinek elérését szolgáló eszközöket, miközben biztosítja a függő kötelezettségek következetes kockázatkezelését azáltal, hogy az uniós garanciát közvetett irányítás mellett használja fel. Az Uniónak garanciát kell nyújtania a Bizottság és a végrehajtó partnerek között a tagállami komponens keretében megkötött garanciamegállapodásokban előirányzott finanszírozási és beruházási műveletekre. A garancia feltöltését a megosztott irányítás alá tartozó alapoknak vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében készített helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből származó hozzájárulásoknak kell biztosítaniuk a Bizottság által a műveletek jellege és az ebből eredő várható veszteségek alapján meghatározott és a tagállammal kötött hozzájárulási megállapodásban foglalt feltöltési rátának megfelelően. A tagállamnak pedig viszontgaranciát kell vállalnia a várható veszteségeket meghaladó veszteségre, az Unió javára. Ezeket a követelményeket az egyes – a lehetőséget önként választó – tagállamokkal kötött átfogó hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni. A hozzájárulási megállapodásnak tartalmaznia kell az érintett tagállamban az InvestEU Alap szabályai alapján végrehajtandó egy vagy több egyedi garanciamegállapodást, valamint regionális forráselkülönítést. A feltöltési ráta eseti alapon történő meghatározásához el kell térni az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) (a költségvetési rendelet) 211. cikkének (1) bekezdésétől. Ez a megoldás továbbá egységes szabályrendszert biztosít a központilag irányított alapokból vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében készített helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből származó hozzájárulásokból támogatott költségvetési biztosítékokra, ami megkönnyíti kombinációjukat.

(33)

A maximális szakpolitikai hatás, a megvalósítási hatékonyság, valamint a megfelelő költségvetési és kockázatkezelési felügyelet biztosítása érdekében az egyes partnerek relatív erősségeire támaszkodva partnerséget kell létrehozni a Bizottság és az EBB csoport között, amely partnerségnek támogatnia kell az uniós garanciához való hatékony és inkluzív közvetlen hozzáférést.

(34)

Annak érdekében, hogy az Európai Beruházási Alapon (EBA) keresztül támogatást irányíthasson az európai gazdasághoz, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen az EBA egy vagy több esetleges tőkeemelésében annak érdekében, hogy az továbbra is támogathassa az európai gazdaságot és annak helyreállítását. Az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy a pénzügyi vonatkozások kellő figyelembevétele mellett fenntartsa az EBA tőkéjében való teljes részesedését. E célból megfelelő pénzügyi keretösszeget kell előirányozni a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben.

(35)

A Bizottságnak az inkluzivitás és a működőképesség biztosítása érdekében az irányító szervek felállításáig az EBB csoport mellett adott esetben ki kell kérnie más lehetséges végrehajtó partnerek véleményét a beruházási iránymutatásról, az éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszerről és a fenntarthatósági vizsgálattal kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokról és közös módszertanokról; ezt követően a végrehajtó partnereket az InvestEU program tanácsadó testületének és irányítóbizottságának keretei között kell bevonni.

(36)

Az InvestEU Alapnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes harmadik országok, a csatlakozó országok, a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok és más országok hozzájárulása előtt, az Unió és ezen országok által megállapított feltételek mellett. Ennek adott esetben lehetővé kell tennie az együttműködés folytatását az érintett országokkal, különösen a kutatás és innováció, valamint a kkv-k terén.

(37)

Ez a rendelet meghatározza az InvestEU programnak az uniós garancia feltöltésén kívüli egyéb intézkedéseire vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amely [a hivatkozás szükség szerint aktualizálandó az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra irányuló javaslat (12) 16. pontja] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(38)

A (folyó áron) 91 773 320 000 EUR összegű uniós garancia várhatóan több mint 1 200 000 000 000 EUR összegű további beruházást mozgósít uniós szinten, és indikatív módon felosztásra kerül a szakpolitikai keretek között. Az európai stratégiai beruházási keretre vonatkozóan azonban el kell különíteni az uniós garancia egy részét.

(39)

A Bizottság 2019. április 18-i nyilatkozata szerint „a Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül, a tagállamok – akár valamely tagállam, akár az államháztartási szektorba sorolt vagy a tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bankok – tematikus vagy több országra vonatkozó beruházási platformokhoz történő egyszeri hozzájárulásai elvileg egyszeri intézkedéseknek minősülnek az 1466/97/EK tanácsi rendelet (13) 5. cikkének (1) bekezdése és 9. cikkének (1) bekezdése és az 1467/97/EK tanácsi rendelet (14) 3. cikkének (4) bekezdése értelmében. Emellett a Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül a Bizottság ▌meg fogja vizsgálni, hogy a rugalmasságról szóló bizottsági közleménnyel összefüggésben az ESBA esetében alkalmazottal azonos bánásmód milyen mértékben alkalmazható az InvestEU programra mint az ESBA utódjára a tagállamok által a tagállami komponens céljait szolgáló uniós garancia kiegészítő összegének finanszírozására készpénzben nyújtott egyszeri hozzájárulások tekintetében.”

(40)

Az InvestEU Alapot alátámasztó uniós garanciát a Bizottságnak közvetett módon, a pénzügyi közvetítőket és adott esetben a végső címzetteket elérő végrehajtó partnerekre támaszkodva kell végrehajtania. A végrehajtó partnereket átlátható és összeférhetetlenségtől mentes módon kell kiválasztani. A végrehajtó partner – az InvestEU Alap célkitűzéseihez hozzájáruló és a támogathatósági kritériumoknak megfelelő – finanszírozási és beruházási műveleteinek támogatásához a Bizottságnak minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást kell kötnie, amelyben meghatározza az InvestEU Alapból biztosított garancia kapacitását. Az uniós garanciával kapcsolatos kockázatok kezelése nem akadályozhatja a végrehajtó partnereknek az uniós garanciához való közvetlen hozzáférését. A végrehajtó partnereknek, amint biztosították számukra az uniós garanciát az uniós komponens keretében, teljes felelősséget kell vállalniuk az egész beruházási folyamatért és a finanszírozási vagy beruházási műveletekhez kapcsolódó átvilágításért. Az InvestEU Alapnak olyan projekteket kell támogatnia, amelyek kockázati profilja tipikusan magasabb, mint a végrehajtó partnerek rendes működése körében támogatott projekteké, és amelyek lebonyolítása más magán- vagy állami forrásokból nem, vagy nem ugyanolyan mértékben lett volna lehetséges az InvestEU támogatása nélkül abban az időszakban, amelyben az uniós garancia felhasználható. Az európai stratégiai beruházási kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez kapcsolódó addicionalitási kritériumokra azonban – a keret célkitűzéséből eredő – egyedi feltételek vonatkozhatnak.

(41)

Az InvestEU Alap számára olyan irányítási struktúrát kell biztosítani, amelynek funkciója arányos azzal a kizárólagos céllal, hogy biztosítsa az uniós garancia megfelelő felhasználását, összhangban a beruházási döntések politikai függetlenségének biztosításával. Ennek az irányítási struktúrának egy tanácsadó testületből, egy irányítóbizottságból és egy teljes mértékben független beruházási bizottságból kell állnia. Az irányítási struktúra összetételében összességében törekedni kell a nemek közötti egyensúly biztosítására. Az irányítási struktúra nem avatkozhat be az EBB csoport vagy más végrehajtó partnerek döntéshozatalába, és nem gyakorolhat befolyást arra, továbbá nem léphet ezek irányító szerveinek helyébe.

(42)

Létre kell hozni egy – a végrehajtó partnerek és a tagállamok képviselőiből, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kijelölt egy szakértőből és a Régiók Bizottsága által kijelölt egy szakértőből álló – tanácsadó testületet, amelynek célja az InvestEU Alap keretében bevezetett pénzügyi termékek igénybevételére vonatkozó információ- és eszmecsere, valamint a felmerülő igények és új termékek megvitatása, beleértve az egyes területeken jelentkező konkrét piaci hiányosságokat.

(43)	Annak érdekében, hogy már a kezdetektől létrejöhessen a tanácsadó testület, a Bizottságnak egyéves ideiglenes időszakra a lehetséges végrehajtó partnerek képviselőit kell kineveznie, majd ezt követően a garanciamegállapodásokat aláíró végrehajtó partnerek veszik át ezt a feladatot.

(44)	A Bizottság és a végrehajtó partnerek képviselőiből, valamint az Európai Parlament által kijelölt, szavazati joggal nem rendelkező szakértőből álló irányítóbizottságnak stratégiai és operatív iránymutatást kell meghatároznia az InvestEU Alap számára.

(45)

A Bizottságnak értékelnie kell a végrehajtó partnerek által javasolt beruházási és finanszírozási műveleteknek az összes uniós jogszabállyal és szakpolitikával való összeegyeztethetőségét. A finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó döntéseket pedig végső soron a végrehajtó partnernek kell meghoznia.

(46)

A támogathatósági kritériumoknak megfelelő finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia keretében nyújtandó támogatásról a független szakértőkből álló beruházási bizottságnak kell döntenie, ezáltal biztosítva a külső szakértelmet a projektekkel kapcsolatos beruházások értékeléséhez. A különböző szakpolitikai területek és az ágazatok lehető legteljesebb figyelembevétele érdekében a beruházási bizottságnak különböző formációkban kell üléseznie.

(47)

Létrehozását követően a beruházási bizottság feladatai közé kell tartoznia az (EU) 2015/1017 rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó uniós garancia biztosításának annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az uniós garancia igénybevételére irányuló javaslatokat értékelő párhuzamos struktúrák.

(48)	A beruházási bizottság munkáját a Bizottság által működtetett független titkárságnak kell segítenie, amely a beruházási bizottság elnökének tartozik elszámolással.

(49)

A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor fontolóra kell vennie, hogy a partnerek mennyiben képesek hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból saját forrásaikat bevonni, annak érdekében, hogy biztosított legyen a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció, a magánbefektetők bevonása és a kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló új megoldások kialakítása. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésére, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy az InvestEU Alap uniós komponense keretében továbbra is az EBB csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. Az EBB csoport mellett a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő pénzügyi termékeket kínáljanak, mivel a nemzeti és regionális szinten szerzett tapasztalataik és képességeik jól felhasználhatók a közszektorbeli források által az Unió teljes területén gyakorolt hatás maximalizálásához, továbbá ezáltal biztosítva a projektek földrajzi egyensúlyát. Az InvestEU programot oly módon kell végrehajtani, hogy az előmozdítsa az egyenlő versenyfeltételek megteremtését a kisebb és újabb fejlesztési bankok és intézmények számára. Emellett lehetővé kell tenni más nemzetközi pénzügyi intézmények végrehajtó partnerként való bevonását különösen akkor, ha szakértelmük és tapasztalatuk alapján egyes tagállamokban komparatív előnyt jelentenek, és uniós többségi részvénytulajdonban vannak. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő egyéb szervezetek végrehajtó partnerként járjanak el.

(50)

A jobb földrajzi diverzifikáció előmozdítása érdekében beruházási platformok hozhatók létre, amelyek egyesítik a végrehajtó partnerek és a pénzügyi instrumentumok felhasználása terén korlátozott tapasztalattal rendelkező más nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények erőfeszítéseit és szakértelmét. Az ilyen struktúrákat ösztönözni kell, többek között az InvestEU tanácsadó központ keretében rendelkezésre álló támogatás révén. A beruházási platformok megfelelő ágazatokban való előmozdítása érdekében célszerű uniós, nemzeti és regionális szinten összefogni a társberuházókat, hatóságokat, szakértőket, oktatási, képzési és kutatási intézményeket, az érintett szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit, valamint a többi érintett szereplőt.

(51)

A tagállami komponenshez tartozó uniós garanciát olyan végrehajtó partnerekhez kell allokálni, amelyek a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében támogatásra jogosultak, beleértve a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankokat vagy intézményeket, az EBB-t, az Európai Beruházási Alapot és más nemzetközi pénzügyi intézményeket. A tagállami komponenshez kapcsolódó végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok javaslatait, a hozzájárulási megállapodásban foglaltak szerint. A költségvetési rendelet 154. cikkének megfelelően a Bizottságnak el kell végeznie a végrehajtó partner szabályainak és eljárásainak értékelését annak megállapítása érdekében, hogy azok biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság által nyújtottal egyenértékű védelmét.

(52)

A finanszírozási és beruházási műveletekről végső soron a végrehajtó partnernek kell döntenie a saját nevében, és azokat belső szabályainak, politikáinak és eljárásainak megfelelően kell végrehajtania, valamint saját pénzügyi kimutatásaiban kell elszámolnia, illetve adott esetben közzétennie a pénzügyi kimutatáshoz fűzött megjegyzésekben. Következésképpen a Bizottságnak kizárólag az uniós garanciából eredő pénzügyi kötelezettségeket kell elszámolnia és a garancia maximális összegét kell nyilvánosságra hoznia, beleértve a nyújtott garanciával kapcsolatos valamennyi lényeges információt.

(53)

Adott esetben az InvestEU Alapnak lehetővé kell tennie az uniós garanciának az uniós költségvetésből vagy más alapokból, például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal és/vagy finanszírozási eszközökkel való zökkenőmentes, gördülékeny és hatékony ötvözését, amennyiben meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányuló beruházások megerősítéséhez arra szükség van.

(54)

A végrehajtó partnerek által az InvestEU program keretében nyújtott támogatás igénylése céljából benyújtott olyan projekteknek, amelyek az InvestEU Alap támogatását más uniós programokból származó támogatással ötvözve valósulnának meg, teljességükben meg kell felelniük a más releváns uniós programokban meghatározott célkitűzéseknek és támogathatósági kritériumoknak. Az uniós garancia igénybevételéről az InvestEU program keretében kell döntést hozni.

(55)

Az InvestEU tanácsadó központnak az EBB csoport vagy más tanácsadó partnerek, illetőleg közvetlenül a Bizottság által megvalósított tanácsadási kezdeményezéseken keresztül támogatást kell nyújtania megalapozott beruházási projektek fejlesztéséhez minden egyes szakpolitikai kerethez kapcsolódóan. Az InvestEU tanácsadó központnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó uniós célkitűzéshez és a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében elő kell mozdítania a földrajzi diverzifikációt. Az InvestEU tanácsadó központnak különös figyelmet kell fordítania a kis méretű projektek nagyobb portfóliókba való összevonására. A Bizottságnak, az EBB csoportnak és a többi tanácsadó partnernek szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a kellő földrajzi lefedettséget, figyelembe véve a helyi végrehajtó partnerek szakértelmét és helyi kapacitásait, valamint az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) létrehozott Európai Beruházási Tanácsadó Platformot. Emellett az InvestEU tanácsadó központnak központi ügyintézési pontot kell biztosítania az InvestEU tanácsadó központ keretében az állami hatóságoknak és a projektgazdáknak nyújtandó projektfejlesztési tanácsadáshoz.

(56)

Az InvestEU tanácsadó központot a Bizottságnak az EBB csoporttal mint fő partnerrel kell létrehoznia, és ennek során az Európai Beruházási Tanácsadó Platform révén szerzett tapasztalatokra kell építeni. A Bizottságnak kell felelnie az InvestEU tanácsadó központ szakpolitikai irányvonaláért, valamint a központi ügyintézési pont irányításáért. Az EBB csoportnak a szakpolitikai kereteknek megfelelő tanácsadási kezdeményezéseket kell tennie. Emellett az EBB csoportnak operatív szolgáltatásokat kell nyújtania a Bizottságnak, többek között a tanácsadási kezdeményezésekre vonatkozó stratégiai és szakpolitikai iránymutatásokban való közreműködés, a meglévő és az újonnan felmerülő tanácsadási kezdeményezések feltérképezése, a tanácsadási szükségletek felmérése és ezen szükségletek meglévő vagy új tanácsadási kezdeményezéseken keresztül történő optimális kezelésével kapcsolatban a Bizottság számára biztosított tanácsadás révén.

(57)

Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi hatóköre minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint hogy az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, szükség szerint és a meglévő támogatási rendszerek és a helyi partnerek jelenlétének figyelembevételével biztosítani kell az InvestEU tanácsadó központ helyi jelenlétét abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani. A helyi szintű tanácsadási támogatás megkönnyítése és a hatékonyság, a szinergiák és a tényleges földrajzi lefedettség Unió-szerte történő biztosítása érdekében az InvestEU tanácsadó központnak együtt kell működnie a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel, továbbá hasznosítania kell és saját javára kell fordítania azok szakértelmét.

(58)

Az InvestEU tanácsadó központnak tanácsadási támogatást kell nyújtania kis méretű projektek és az induló innovatív vállalkozások projektjei számára, különösen abban az esetben, ha az induló innovatív vállalkozások kutatási és innovációs beruházásaikat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogcímek, például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni, figyelmet fordítva ennek során az ilyen intézkedéseket nyújtó egyéb szolgálatokra és azokkal szinergiák kialakítására törekedve.

(59)

Az InvestEU Alap keretében projektfejlesztési és kapacitásépítési támogatást kell nyújtani a minőségi projektek kezdeményezéséhez szükséges szervezeti kapacitás és piacfejlesztési tevékenységek kialakításához. E támogatást olyan pénzügyi közvetítők számára is biztosítani kell, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy segítsék a kkv-kat és más szereplőket a finanszírozáshoz való hozzáférésben és lehetőségeik teljes körű kiaknázásában , és ennek technikai segítségnyújtást is magában kell foglalnia . Emellett a tanácsadási támogatás célja olyan feltételek megteremtése, amelyek segítik a támogatásra jogosult címzettek potenciális számának növelését a kialakulóban lévő piaci szegmensekben, különösen abban az esetben, ha egyes projektek kis mérete miatt jelentős ügyleti többletköltségekkel kellene számolni projektszinten, mint például a szociális finanszírozási ökoszisztéma, ezen belül a jótékonysági szervezetek, vagy a kulturális és kreatív ágazatok esetében. A kapacitásépítési támogatást konkrét szakpolitikai területekre irányuló más uniós programok keretében végrehajtott intézkedések mellett, azokat kiegészítve kell nyújtani. Erőfeszítést kell tenni a potenciális projektgazdák, különösen a helyi szervezetek és hatóságok kapacitásbővítésének támogatására is.

(60)

Az InvestEU portál létrehozásával könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázist kell biztosítani, amely elősegíti a finanszírozási lehetőségeket kereső beruházási projektek láthatóságát, és amelynek kiemelt célja, hogy a végrehajtó partnerek számára hozzáférhetővé tegyen az uniós joggal és szakpolitikákkal összhangban levő lehetséges beruházási projektterveket.

(61)

Az [Európai Uniós Helyreállítási Eszközről szóló] rendelettel összhangban és az abban előirányzott források keretein belül az InvestEU keretében helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell végrehajtani a Covid19-válság példátlan hatásainak kezelése és az uniós gazdaság hosszú távú megerősítése érdekében. Ezeket a kiegészítő forrásokat az [EURI] rendeletben előírt határidők betartását biztosító módon kell felhasználni. Ez a követelmény a vonatkozó garanciamegállapodásoknak a végrehajtó partnerekkel 2023. december 31-ig történő megkötésével teljesülne.

(62)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (16) (22) és (23) bekezdésének megfelelően az InvestEU programot konkrét nyomonkövetési követelmények szerint gyűjtött információk alapján kell értékelni, elkerülve ugyanakkor a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamok tekintetében. Ezek a követelmények adott esetben – az InvestEU program gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.

(63)

Az uniós célkitűzések megvalósítása terén elért haladás nyomon követése érdekében teljesítmény-, eredmény- és hatásmutatókon alapuló, megbízható nyomonkövetési keretrendszert kell alkalmazni. Az uniós polgárok felé történő elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU program terén elért haladásról, annak hatásairól és tevékenységeiről.

(64)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének abban az esetben történő védelmére is vonatkoznak, amikor a tagállamokban a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosságok állnak fenn, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(65)	Az InvestEU programra a költségvetési rendelet alkalmazandó. A rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a költségvetési biztosítékokra – vonatkozó szabályokat.

(66)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17), a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (18), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (19) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (20) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – és különösen a csalás – megelőzését, felderítését, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók alkalmazását is. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – ezen belül különösen helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – folytathat le annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség (EPPO) nyomozást és vádhatósági eljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós forrásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében az Európai Ügyészség, valamint az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(67)

Azok a harmadik országok, melyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az EGT-megállapodás alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának a megállapodás alapján hozott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni, amely biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(68)

A [az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat (tengerentúli társulási határozat)] (22) 83. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az InvestEU program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(69)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek beruházási iránymutatással és egy mutatókat tartalmazó eredménytáblával való kiegészítése, a teljesítménymutatók haladéktalan és rugalmas kiigazítása, valamint a feltöltési ráta módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a Covid19-világjárvány által gazdaságilag legsúlyosabban érintett tagállamok és ágazatok, valamint az állami fizetőképesség-támogatás nyújtására korlátozottabb lehetőséggel rendelkező tagállamok meghatározására az irányítóbizottság által használandó mutatók és azok alkalmazási módszertanának megállapítása, valamint a különböző szakpolitikai keretekhez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó beruházási iránymutatások és az eredménytábla kidolgozása, e rendelet III. mellékletének a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából történő módosítása és a feltöltési ráta kiigazítása céljából. Az arányosság elvével összhangban ezeknek a beruházási iránymutatásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(69a)

Biztosítani kell azt, hogy az InvestEU a hatálybalépését követően a lehető leghamarabb végrehajtásra kerüljön. Ezért helyénvaló lehetővé tenni a végrehajtó partnerek számára, hogy a finanszírozási és beruházási műveleteket a beruházási bizottság felállítása, illetve a vonatkozó garanciamegállapodás megkötése előtt benyújtsák a Bizottságnak. Ilyen esetekben a Bizottság felelős a műveletek jóváhagyásáért. Lehetővé kell tenni továbbá – adott esetben és előzetes értékelés alapján – az e rendelet IV. mellékletében említett programok által létrehozott két finanszírozási eszköznek és az (EU) 2015/1017 rendelet által létrehozott uniós garanciának az e rendelet szerinti pénzügyi eszközökkel történő összevonását.

(70)

Az InvestEU programnak uniós szintű és tagállam-specifikus piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és biztosítania kell – új vagy összetett piaci hiányosságok kezelésére irányuló – innovatív pénzügyi termékek uniós piacokon történő tesztelését, valamint az elterjesztésüket lehetővé tevő rendszert. Következésképpen uniós szintű intézkedésre van szükség,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet létrehozza az InvestEU Alapot, amely uniós garanciát nyújt a végrehajtó partnerek által végrehajtott olyan finanszírozási és beruházási műveletek támogatására, amelyek hozzájárulnak az Unió belső politikáinak célkitűzéseihez.

(2) A rendelet létrehoz továbbá egy tanácsadói támogatási mechanizmust a befektetésre alkalmas projektek fejlesztésének és a finanszírozáshoz való hozzáférésnek a támogatásához, valamint a kapcsolódó kapacitásépítési támogatás biztosításához (a továbbiakban: InvestEU tanácsadó központ). Emellett létrehoz egy olyan adatbázist, amely biztosítja azoknak a projekteknek a láthatóságát, amelyekhez a projektgazdák finanszírozást keresnek, és amely tájékoztatást nyújt a befektetőknek a befektetési lehetőségekről (InvestEU portál).

(3) A rendelet megállapítja az InvestEU program célkitűzéseit, költségvetését és az uniós garancia összegét a 2021 és 2027 közötti időszakra, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)	„InvestEU program”: az InvestEU Alap, az InvestEU tanácsadó központ, az InvestEU portál és a vegyes finanszírozási műveletek együttesen;

(2)

„uniós garancia”: az uniós költségvetés által nyújtott olyan általános, visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható költségvetési garancia, amelynek keretében a költségvetési rendelet 219. cikkének (1) bekezdése szerinti költségvetési biztosítékok a végrehajtó partnerekkel kötött egyedi garanciamegállapodások hatálybalépése révén válnak hatályossá;

(3)	„szakpolitikai keret”: az uniós garancia célzott támogatási területe, a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint;

(4)	„komponens”: az uniós garancia egy része, amelyet az azt alátámasztó források eredete határoz meg;

(5)

„vegyes finanszírozási művelet”: az uniós költségvetésből támogatott olyan művelet, amelynek során az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy visszafizetendő támogatási formákat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől vagy kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal; e fogalommeghatározás alkalmazásában az uniós költségvetésen kívüli forrásokból – például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) innovációs alapjából – finanszírozott uniós programok megfeleltethetők az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programoknak;

(6)	„EBB”: az Európai Beruházási Bank;

(7)	„EBB csoport”: az EBB, annak leányvállalatai, valamint az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv (az EBB alapokmánya) 28. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott más szervezetek;

(8)

„pénzügyi hozzájárulás”: a végrehajtó partner hozzájárulása saját kockázatvállalási kapacitásának formájában, amelyet az uniós garanciával egyenlő feltételek mellett, illetve más olyan formában nyújtanak, amely lehetővé teszi az InvestEU program hatékony végrehajtását, biztosítva egyúttal az érdekek megfelelő összehangolását;

(9)	„hozzájárulási megállapodás”: jogi eszköz, amely alapján a Bizottság és egy vagy több tagállam a 9. cikkben meghatározott feltételek szerint meghatározza az uniós garancia feltételeit a tagállami komponensben;

(10)	„pénzügyi termék”: olyan finanszírozási mechanizmus vagy megállapodás, amelynek értelmében a végrehajtó partner a 15. cikk szerinti bármely finanszírozási forma felhasználásával közvetlen vagy közvetített finanszírozást nyújt végső címzetteknek;

(11)

„finanszírozási és/vagy beruházási műveletek”: a végső címzetteknek pénzügyi termékeken keresztül közvetlenül vagy közvetve finanszírozást biztosító műveletek, amelyeket a végrehajtó partnerek saját nevükben, a végrehajtó partnerek saját belső szabályaiknak, politikáiknak és eljárásaiknak megfelelően hajtanak végre, és a végrehajtó partnerek pénzügyi kimutatásaiban számolnak el, illetve adott esetben a szóban forgó pénzügyi kimutatáshoz fűzött megjegyzésekben tesznek közzé;

(12)

„megosztott irányítás alatt álló alapok”: azok az alapok, amelyeknek egy meghatározott része a költségvetési biztosíték feltöltésére fordítható az InvestEU Alap tagállami komponenséhez kapcsolódóan, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és a [Méltányos Átállást Támogató Alap (MÁTA)] (23);

(13)

„garanciamegállapodás”: olyan jogi eszköz, amelyben a Bizottság és egy végrehajtó partner meghatározza a finanszírozási vagy beruházási műveletek uniós garanciával való fedezés céljából történő előterjesztésének, a szóban forgó műveletekre vonatkozó uniós garancia nyújtásának, valamint a műveletek e rendelet rendelkezései szerinti végrehajtásának feltételeit;

(14)	„végrehajtó partner”: olyan támogatható partner, például pénzügyi intézmény vagy más pénzügyi közvetítő, amellyel a Bizottság garanciamegállapodást kötött;

(15)

„közös európai érdeket szolgáló fontos projekt”: olyan projekt, amely megfelel az európai közérdeket képviselő jelentős projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól szóló bizottsági közleményben (HL C 188., 2014.6.20., 4. o.) vagy annak későbbi felülvizsgálataiban meghatározott valamennyi kritériumnak;

(16)	„InvestEU tanácsadó központ” a 24. cikkben meghatározott technikai segítségnyújtás;

(17)	„tanácsadási megállapodás”: olyan jogi eszköz, amelyben a Bizottság és a tanácsadó partner meghatározza az InvestEU tanácsadó központ létrehozásának feltételeit;

(18)	„tanácsadási kezdeményezés”: a beruházásokat támogató technikai segítségnyújtás és tanácsadási szolgáltatások, a kapacitásépítést is beleértve, amelyet tanácsadó partnerek, a Bizottság által szerződtetett külső szolgáltatók vagy végrehajtó ügynökségek hajtanak végre;

(19)

„tanácsadó partner”: olyan támogatható partner, például pénzügyi intézmény vagy más szervezet, amellyel a Bizottság tanácsadási megállapodást kötött egy vagy több tanácsadási kezdeményezés végrehajtása céljából, azon tanácsadási kezdeményezéseken kívül, amelyeket a Bizottság által szerződtetett külső szolgáltatók vagy végrehajtó ügynökségek hajtanak végre;

(20)	„InvestEU portál”: a 25. cikkben meghatározott adatbázis;

(21)	„beruházási iránymutatás”: a 7. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal létrehozott iránymutatás;

(22)

„beruházási platform”: különleges célú gazdasági egység, kezelt számla, szerződésen alapuló társfinanszírozási vagy kockázatmegosztási mechanizmus vagy bármilyen más módon létrehozott mechanizmus, amelyen keresztül szervezetek pénzügyi hozzájárulást nyújtanak több beruházási projekt finanszírozása céljából, és amelyek magukban foglalhatják az alábbiakat:

a)	nemzeti vagy nemzetinél alacsonyabb szintű platform, amely egy adott tagállam területén végrehajtott több beruházási projektet fog össze;

b)	határokon átnyúló, több országot érintő, regionális vagy makroregionális platform, amely egy adott földrajzi térségben végrehajtott projektekben érdekelt több tagállamból, régióból vagy harmadik országból származó partnereket fog össze;

c)	tematikus platform, amely egy adott ágazat beruházási projektjeit fogja össze;

(23)	„mikrofinanszírozás”: az [[ESZA+] rendelet száma] rendelet [2. cikkének 11. pontjában] meghatározott mikrofinanszírozás;

(24)	„nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személy, amely valamely tagállamtól vagy valamely központi, regionális vagy helyi szintű szervezettől megbízást kap arra, hogy fejlesztési tevékenységeket végezzen;

(25)	„kis- és középvállalkozás (kkv)”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (24) melléklete értelmében vett mikro-, kis- vagy középvállalkozás;

(26)	„kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan, legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezet, amely nem kkv;

(26a)

„vállalkozások”: a fizetőképesség-támogatási keret alkalmazásában vállalkozások, projekttársaságok, köz- és magánszféra közötti partnerségek és egyéb jogi struktúrák;

(27)	„szociális vállalkozás”: az [szám] [[ESZA+] rendelet] rendelet [2. cikkének 15. pontjában] meghatározott szociális vállalkozás;

(28)	„harmadik ország”: olyan ország, amely nem az Unió tagállama;

3. cikk

Az InvestEU program célkitűzései

(1) Az InvestEU program általános célkitűzése az Unió szakpolitikai céljainak támogatása olyan finanszírozási és beruházási műveletek révén, amelyek hozzájárulnak:

a)	az Unió versenyképességéhez, ideértve a kutatást, az innovációt és a digitalizációt;

a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz az uniós gazdaságban, az uniós gazdaság fenntarthatóságához, valamint környezeti és éghajlati dimenziójának a fenntartható fejlődési célok és a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések eléréséhez, továbbá a minőségi munkahelyek létrehozásához való hozzájárulásához;

c)	az Unió társadalmi rezilienciájához, inkluzivitásához és innovációs képességéhez;

d)	a tudományos és technológiai fejlődés, a kultúra, az oktatás és a képzés előmozdításához;

e)	az uniós tőkepiacok integrációjához és az egységes piac megerősítéséhez, beleértve az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését, az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását és a fenntartható finanszírozás előmozdítását célzó megoldásokat;

f)	a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdításához; vagy

az uniós gazdaság és különösen a kkv-k Covid19-világjárvány okozta válságot követő fenntartható és inkluzív helyreállításához, fenntartva és megerősítve a tárgyi eszközök és az immateriális javak meglévő stratégiai értékláncait és létrehozva ilyen értékláncokat , továbbá fenntartva és megerősítve az Unió stratégiai jelentőségű, a kritikus – akár fizikai, akár virtuális, akár szellemi tulajdonon alapuló – infrastruktúrákkal, transzformatív technológiákkal, áttörést jelentő innovációkkal, valamint a vállalkozások és a fogyasztók számára biztosított inputokkal kapcsolatos tevékenységeit , valamint a fenntartható átállást az Unió 2030-as és 2050-as éghajlat-politikai célkitűzéseivel összhangban és „a jelentős károkozás elkerülését célzó” elv figyelembevételével támogatva.

(2) Az InvestEU program egyedi célkitűzései a következők:

a)	a fenntartható infrastruktúrával kapcsolatos finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett területeken;

b)	a kutatással, az innovációval és a digitalizációval kapcsolatos finanszírozási és beruházási műveletek támogatása, ideértve az innovatív vállalkozások növekedésének, valamint a technológiák piaci bevezetésének támogatását is, a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett területeken;

c)	a kkv-k, valamint a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutásának és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése, valamint az ilyen kkv-k globális versenyképességének javítása;

a mikrofinanszírozáshoz és finanszírozáshoz jutásnak, illetve a mikrofinanszírozás és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése a szociális vállalkozások esetében, a szociális beruházásokra, kompetencia- és készségfejlesztésre irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása, valamint a szociális beruházási piacok fejlesztése és konszolidálása érdekében a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett területeken;

a finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a 7. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett ágazatokban, az Unió stratégiai autonómiájának és fenntartható voltának, valamint gazdasága inkluzivitásának és konvergenciájának fenntartása és megerősítése, valamint a gazdasági sokkhatásokkal szembeni ellenálló képesség megerősítése érdekében .

ea)	a valamely tagállamban letelepedett és az Unióban működő vállalkozások fizetőképességének támogatása.

4. cikk

Az uniós garancia költségvetése és összege

(1) A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege (folyó árakon) 91 773 320 000 EUR. Az uniós garancia feltöltési rátája 40 % . A 34. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett összeget szintén figyelembe kell venni az ebből a feltöltési rátából eredő feltöltéshez való hozzájárulás vonatkozásában.

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tagállami komponens céljára az érintett összegek tekintetében további uniós garancia biztosítható, amennyiben az egyes tagállamok allokálják a megfelelő összegeket az [szám [CPR]] rendelet (25) [10. cikkének (1) bekezdése], ▌az [szám [KAP-stratégiai tervre vonatkozó]] rendelet (26) [75. cikkének (1) bekezdése] szerint és a [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet] rendelet szerinti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt vonatkozó intézkedések végrehajtásával összhangban .

A tagállami komponens céljára a tagállamok készpénz formájában további uniós garanciát is nyújthatnak. Ez az összeg a költségvetési rendelet 21. cikke (5) bekezdésének második mondatával összhangban külső címzett bevételnek minősül.

Az első albekezdésben említett uniós garancia összege növelhető az 5. cikkben említett harmadik országoktól származó hozzájárulásokkal is, azok teljes pénzösszegét feltöltve a költségvetési rendelet 218. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett összegből (folyó árakon) 31 153 850 000 EUR összeget az [EURI] rendelet 2. cikkében említett művelet-végrehajtási intézkedésekre, a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett célkitűzésekhez kell allokálni.

Az (1) bekezdés első albekezdésében említett összegből (folyó árakon) 19 850 000 000 EUR összeget az [EURI] rendelet 2. cikkében említett művelet-végrehajtási intézkedésekre, a 3. cikk (2) bekezdésének a) és ea) pontjában említett célkitűzésekhez kell allokálni.

Az (1) bekezdés első albekezdésében említett összegből (folyó árakon) 40 769 470 000 EUR összeget a 3. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett célkitűzésekhez kell allokálni.

Az első és második albekezdésben említett összegek csak az [EURI] rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett időponttól állnak rendelkezésre.

Az uniós komponens céljára az uniós garancia indikatív felosztását e rendelet I. melléklete tartalmazza. A Bizottság szükség esetén ▌az egyes célkitűzések tekintetében legfeljebb 15 %-kal térhet el az I. mellékletben említett összegektől. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ilyen eltérésekről .

(3) A VI. és a VII. fejezetben előírt intézkedések végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg (folyó árakon) 824 733 000 EUR.

(4) A (3) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá az InvestEU program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, monitoring, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézményi információtechnológiai rendszereket is.

(4a) Amennyiben az [EURI] rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett vissza nem fizetendő támogatásokat 2023. december 31-ig nem használják fel teljes egészében, vagy amennyiben a tagállamoknak 2023. december 31-ig nem nyújtják az [EURI] rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett kölcsönöket, a fel nem használt összeg egy részét, vagy a lekötetlen mozgásteret legfeljebb 10 000 000 000 EUR (folyó árakon) erejéig automatikusan az InvestEU Alap rendelkezésére bocsátják az uniós garancia 2024–2027-es időszakra való feltöltése céljából, összhangban az [EURI] rendelet X. cikkével. Az uniós garancia a jelen cikk (1) bekezdése első albekezdésében említett összegét és az uniós garancia e rendelet I. mellékletében meghatározott felosztását ennek megfelelően felfelé kiigazítják.

5. cikk

Az InvestEU Alaphoz társult harmadik országok

A következő harmadik országok egyes pénzügyi termékekben való részvétel céljából hozzájárulhatnak az InvestEU Alap 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponenséhez, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében említett egyes szakpolitikai keretekhez az európai stratégiai beruházási keret kivételével, a költségvetési rendelet 218. cikke (2) bekezdésének értelmében:

a)	az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett harmadik országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó harmadik országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett harmadik országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i.	méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

ii.

meghatározza az uniós programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikke (5) bekezdésének második mondatával összhangban külső címzett bevételnek minősülnek,

iii.	nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört az uniós programra vonatkozóan;

iv.	garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) Az uniós garancia nyújtása közvetett irányítással történik a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontjában említett szervek bevonásával. Az e rendelet szerinti uniós finanszírozás egyéb formáit közvetlen vagy közvetett irányítással kell végrehajtani a költségvetési rendeletnek megfelelően, ideértve a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat és az e cikkel összhangban végrehajtott vegyes finanszírozási műveleteket, a lehető legzökkenőmentesebben és oly módon, amely biztosítja az uniós szakpolitikák hatékony és következetes támogatását.

(2) Az uniós garancia által fedezett olyan finanszírozási és beruházási műveletek, amelyek az e rendelet szerinti támogatásokat egy vagy több más uniós program keretében nyújtott támogatással vagy az EU ETS innovációs alap által nyújtott támogatásokkal ötvöző vegyes finanszírozási műveletek:

a)	összhangban vannak a szakpolitikai célkitűzésekkel és megfelelnek azon uniós program szabályaiban meghatározott támogathatósági kritériumoknak, amelynek keretében a támogatást nyújtják;

b)	megfelelnek ennek a rendeletnek.

(3) Az olyan vegyes finanszírozási műveleteknek, amelyek teljes mértékben más uniós program vagy az EU ETS innovációs alap által finanszírozott, az e rendelet szerinti uniós garancia által nem fedezett finanszírozási eszközt tartalmaznak, összhangban kell lenniük a szakpolitikai célkitűzésekkel és meg kell felelniük azon uniós program szabályaiban meghatározott támogathatósági kritériumoknak, amelynek keretében a támogatást nyújtják.

(4) A 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett vegyes finanszírozási művelet részét képező, az uniós költségvetésből nyújtott, nem visszafizetendő támogatási formákról és finanszírozási eszközökről a megfelelő uniós program szabályai szerint kell döntést hozni, és azokat a vegyes finanszírozási művelet keretében e rendelettel és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

Az ilyen vegyes finanszírozási műveletekre vonatkozó jelentéstételnek ki kell terjednie a műveletek szakpolitikai célkitűzésekkel és azon uniós program szabályaiban meghatározott támogathatósági kritériumokkal való összhangjára, amelynek keretében a támogatást odaítélik, valamint az e rendeletnek való megfelelésükre is.

II. FEJEZET

AZ INVESTEU ALAP

7. cikk

Szakpolitikai keretek

(1) Az InvestEU Alap a következő hat szakpolitikai keret alapján működik, amelyek meghatározott hatókörén belül kezelni kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket:

a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a közlekedés, azon belül a multimodális közlekedés, a közúti közlekedésbiztonság – egyebek mellett a halálos kimenetelű közúti balesetek és súlyos sérülések 2050-ig történő felszámolására irányuló uniós célkitűzésnek megfelelően –, a vasúti és közúti infrastruktúra felújítása és karbantartása, az energiaügy – különösen a megújuló energia –, a 2030-ra vonatkozó energiapolitikai kerettel összhangban az energiahatékonyság, az energiamegtakarítást és az épületek összekapcsolt energiaellátási, -tárolási, digitális és közlekedési rendszerekbe való integrálását célzó épületfelújítási projektek, az összekapcsolási szint javítása, a digitális konnektivitás és hozzáférés, a vidéki térségeket is beleértve, a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok, a víz, ideértve a belvízi utakat is, a hulladékhierarchiának és a körforgásos gazdaságnak megfelelő hulladékgazdálkodás, a természeti és más környezeti infrastruktúra, a kulturális örökség, az idegenforgalom, a berendezések, a mobil eszközök területére irányuló, valamint az Uniónak a környezeti vagy az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciával összefüggő vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, és az uniós környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági előírásoknak megfelelő innovatív technológiák telepítésére irányuló fenntartható beruházásokat;

a kutatásra, innovációra és digitalizációra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a kutatási, termékfejlesztési és innovációs tevékenységeket, a technológiák és kutatási eredmények piaci hasznosítását a piaci kulcsszereplők támogatásához és a vállalkozások közötti együttműködés előmozdításához, az innovatív megoldások bemutatását és bevezetését, valamint az innovatív vállalkozások növekedéséhez nyújtott támogatást, továbbá az uniós gazdasági ágazat digitalizálását;

c)	a kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja elsősorban a kkv-k, köztük az innovatív kkv-k, valamint a kulturális és a kreatív ágazatokban működő kkv-k, továbbá a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutását és a finanszírozás rendelkezésre állását;

a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a mikrofinanszírozást, a szociális vállalkozások finanszírozását és a szociális gazdaságot, valamint a nemek közötti egyenlőséget előmozdító intézkedéseket, a készségfejlesztést, az oktatást, a képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, a szociális infrastruktúrát, többek között az egészségügyi és oktatási infrastruktúrát, valamint a szociális lakásokat és a diákszállásokat, a szociális innovációt, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást, a befogadást és az akadálymentességet, a társadalmi célú kulturális és kreatív tevékenységeket, a kiszolgáltatott személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését;

az európai stratégiai beruházási szakpolitikai keret: magában foglalja a valamely tagállamban letelepedett és az Unióban működő olyan végső címzettek – többek között kkv-k és induló vállalkozások – támogatását célzó stratégiai, jövőorientált beruházásokat, amelyek tevékenysége az Unió számára stratégiai jelentőséggel bír, különös tekintettel a környezeti és digitális átállásra, összhangban a globálisan versenyképes, zöld és digitális Európa megteremtését célzó új, európai ipari stratégiában leírt prioritásokkal, az ipari ökoszisztémákon alapuló fejlesztési modellel és [az európai klímarendeletnek megfelelően] a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós klímasemlegességi céllal. A keretnek támogatnia kell azokat a projekteket, amelyek javítják az Unió gazdaságának versenyképességét, újjáépítik a termelőkapacitást, csökkentik a sérülékeny szállítói láncoktól való függőséget és előmozdítják a vállalkozói készségeket, a munkahelyteremtést és a fokozott ellenálló képességet a következő területek egyikén:

kritikus egészségügyi ellátás biztosítása, gyógyszerek, köztük vakcinák, köztes termékek, gyógyszerhatóanyagok és gyógyszeripari alapanyagok gyártása és készleteinek felhalmozása; orvostechnikai eszközök ; kórházi és orvosi felszerelések, például lélegeztetőgépek, védőruházat és védőfelszerelések, diagnosztikai anyagok és eszközök; egyéni védőeszközök; fertőtlenítőszerek és köztes termékeik, valamint az előállításukhoz szükséges alapanyagok; az egészségügyi ellátás és az egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítése, felkészülve a jövőbeli válságok kezelésére, beleértve a nemzeti és regionális egészségügyi rendszerekre irányuló stressztesztek elvégzését , és a polgári védelmi rendszer megerősítése; az egészségügyi vészhelyzetekben létfontosságú termékek hozzáférhetőségének és megfizethetőségének elve alapján;

ii.

kritikus infrastruktúrák, fizikai, analóg vagy digitális , beleértve az energia, a közlekedés – többek között a tömegközlekedés és az aktív mobilitás – , a logisztika, a környezet, a víz, az egészségügy, a biztonságos digitális kommunikáció és hálózatok , az 5G és a nagyon nagy sebességű elektronikus kommunikációs hálózatok, a dolgok internete, az online szolgáltatási platformok, a biztonságos peremhálózati és felhőalapú számítástechnika, az adatfeldolgozás vagy -tárolás, a fizetési és pénzügyi infrastruktúra, az űrrepülés, a biztonság és a védelem, a kommunikáció, a média, az audiovizualitás, a kultúra és a kreativitás, az oktatás és képzés, a választási infrastruktúra és a különleges létesítmények, a közigazgatás, a biztonság és a lakhatás területén kritikusként azonosított infrastrukturális elemeket és mobil eszközöket , valamint az ilyen kritikus infrastruktúrák használatához elengedhetetlen földterületet és ingatlanokat;

iii.	az ii. pont szerinti kritikus infrastruktúrák és mobil eszközök működtetéséhez és fenntartásához szükséges know-how, áruk, technológiák és szolgáltatások nyújtása;

iv.

kulcsfontosságú alap-, transzformatív, zöld és digitális technológiák és áttörést jelentő innovációk, ahol a beruházás az Unió gazdasága, valamint fenntartható és innovatív ipari jövője, többek között az újraiparosítás szempontjából stratégiai jelentőséggel bír, szem előtt tartva a méltányos átállás elvét és a széles körű társadalmi előnyöket, beleértve az alábbiakat :

a mesterséges intelligenciát, a blokkláncot és a megosztott könyvelési technológiákat , a szoftvereket, a robotikát, a félvezetőket, a mikroprocesszorokat, a peremhálózati és felhőtechnológiát, a nagy teljesítményű számítástechnikát, a kiberbiztonságot, a kvantumtechnológiát, a fotonikát, az ipari biotechnológiát, a biztonságos, fenntartható, intelligens és automatizált mobilitás és logisztika technológiáit valamennyi közlekedési módban,

a megújulóenergia- és egyéb technológiákat, amelyek hozzájárulnak a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósításához, az energiatárolási technológiákat, köztük a fenntartható akkumulátorokat, a fenntartható közlekedési technológiákat, a tisztahidrogén- és üzemanyagcella-alkalmazásokat, ipari dekarbonizációs technológiákat, a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási infrastruktúrát az energetikai átállást célzó ipari folyamatokban, bioenergia-erőművekben és gyártó létesítményekben, a körforgásos gazdaság technológiáit és az ellátási láncokat,

ba)	az űrrendszereket és -technológiákat, beleértve a kritikus űrtechnológiai komponenseket, valamint az űralapú szolgáltatásokat és alkalmazásokat,

c)	a biomedicinát, a nanotechnológiát, a biotechnológiákat , a gyógyszereket és a fejlett, megújuló és körforgásos anyagokat;

ca)	az idegenforgalmat;

v.	az információs és kommunikációs technológiai alkatrészek és eszközök tömegtermelésére alkalmas újrafeldolgozó és gyártólétesítmények az Unióban ;

vi.

a közszereplők, vállalkozások vagy fogyasztók számára kritikus inputok biztosítása és készleteinek felhalmozása az Unióban , beleértve az energiát, a nyersanyagokat – kivéve ha azt már jogi előírások szabályozzák – vagy az élelmezésbiztonságot, tekintettel az erőforrás-hatékonyságra és a stratégiai értékláncok és stratégiai ökoszisztémák körforgásos jellegére;

vii.

az Unió és tagállamai biztonsága szempontjából kritikus technológiák, inputok és alkalmazások , például a biztonsági , védelmi és az űrágazat, valamint a kiberbiztonság, továbbá a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott kettős felhasználású termékek. Emellett a végső kedvezményezettek nem exportálhatnak védelmi vonatkozású technológiákat olyan harmadik országokba, amelyek veszélyeztetik a tagállamok területi integritását, aláássák a nemzetközi jogot és gátolják a regionális vagy globális biztonságot és stabilitást;

viia.

beruházások és technikai segítségnyújtás vállalkozásoknak, különösen kkv-knak, induló vállalkozásoknak, családi vállalkozásoknak és közösségeknek értékláncaik és üzleti modelljeik ellenálló képességének növelése, a vállalkozói készségek előmozdítása, valamint a vállalkozói szellem fellendítéséhez szükséges feltételek támogatása érdekében, többek között klaszterhálózatok és digitális innovációs központok kialakítása, valamint technológiai és fenntartható ágazati fejlesztés révén;

viib.

a válságkockázatok esetén való reagáláshoz szükséges kritikus korai észlelési és koordinált intézményi és gazdasági reagálási képességek, valamint az alapvető köz- és magánintézmények és -ágazatok számára az üzletmenet- és szolgáltatás-folytonossági megoldások előmozdítása;

viic.

beruházások az új űrtevékenységekbe, mind az upstream, mind a downstream űrágazatban, hogy a legígéretesebb technológiákat és alkalmazásokat vezessék be a piacra, biztosítva ezzel az uniós űripar versenyképességét;

viid.

stratégiai beruházások olyan megújulóenergia- és energiahatékonysági projektekbe, többek között épületfelújításokba, amelyek nagy potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős mértékben hozzájáruljanak az (EU) 2018/2001, az (EU) 2018/2002 és az (EU) 2018/844 irányelvben meghatározott célok eléréséhez, valamint [az épületkorszerűsítésre vonatkozó stratégiában] meghatározott európai zöld megállapodás részeként egy klímasemleges és energiahatékony építőipari ágazat megvalósításához, vagy az InvestEU programból támogatható, az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus keretébe tartozó fellépésekbe.

Emellett az Unió és tagállamai biztonságának védelme érdekében az e keretből finanszírozásban részesülő végső címzettek nem tartozhatnak harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet irányítása alá, és ügyvezető igazgatóságuk az Unióban van.

Az irányítóbizottság az esetleges alkalmazandó közrendi vagy biztonsági szempontok fényében meghatározza az európai stratégiai beruházási kerethez tartozó egyéb területek végső címzettjeinek ellenőrzésével és ügyvezetésével, valamint a szóban forgó kerethez tartozó közvetítők ellenőrzésével kapcsolatban szükséges követelményeket.

ea)

fizetőképesség-támogatási keret, amely olyan vállalkozások fizetőképességét támogatja, amelyek az állami támogatási szabályok értelmében nem voltak nehéz helyzetben már 2019 végén, viszont azóta a Covid19-világjárvány okozta válság miatt jelentős fizetőképességi kockázatokkal szembesülnek, illetve a 2020. december 31-én vagy azt megelőzően létrehozott azon vállalkozásokat támogatja, amelyek olyan vállalkozás eszközeit vagy fióktelepeit vásárolták meg vagy kezelik, amely az állami támogatási szabályok értelmében 2019 végén már nehéz helyzetben volt, feltéve, hogy vezetőségük nem azonos az állami támogatási szabályok értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozás vezetőségével.

A fizetőképesség-támogatási keret nyitva áll valamennyi tagállam és a II. mellékletben említett területek számára. A fizetőképesség-támogatási keret alapján történő InvestEU-finanszírozás többségét az alábbiak támogatására kell felhasználni:

a)	a Covid19-válság által leginkább sújtott tagállamokban és ágazatokban az erre jogosult vállalkozások;

b)	az olyan tagállamokban működő, erre jogosult vállalkozások, amelyekben korlátozottabb az állami fizetőképesség-támogatás lehetősége.

A Bizottság a 33. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján megállapítja azokat az mutatókat, amelyeket az irányítóbizottságnak használnia kell a Covid19-világjárvány által gazdaságilag leginkább sújtott tagállamok és ágazatok, valamint azon tagállamok meghatározására, ahol az állami fizetőképességi támogatás lehetősége korlátozottabb, az említett mutatók alkalmazására vonatkozó módszertannal együtt.

A fizetőképesség-támogatási keretből támogatott vállalkozásoknak a lehetőségekhez mérten meg kell felelniük a magas színvonalú szociális és környezeti minimumbiztosítékoknak, az irányítóbizottság iránymutatásával összhangban. Ennek az iránymutatásnak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére, figyelembe véve a vállalkozások méretét, továbbá enyhébb rendelkezéseket belefoglalva a kkv-kra vonatkozóan. Az ilyen vállalkozásokat ösztönözni kell arra, hogy vezessenek be zöld átállási terveket, mozdítsák elő digitális átalakulásukat és óvják meg a foglalkoztatást. Technikai segítségnyújtást kell biztosítani e vállalkozásoknak, hogy támogatást kapjanak az említett átállásokhoz.

A fizetőképesség-támogatási kerethez tartozó végrehajtó partnereknek és közvetítőknek valamely tagállamban letelepedettnek kell lenniük és az Unióban kell működniük. Az irányítóbizottságnak az alkalmazandó közrendi vagy biztonsági megfontolások fényében meg kell határoznia a közvetítők ellenőrzésével kapcsolatban szükséges követelményeket.

(1a) Méltányos átállási programot (a méltányos átállási mechanizmus második pillére) kell horizontálisan létrehozni valamennyi szakpolitikai keretben. Ez a program olyan beruházásokra terjed ki, amelyek az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlatpolitikai céljának elérésére és a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességére irányuló átállási folyamatból eredő társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokat kezelik.

(2) Amennyiben a 23. cikkben említett beruházási bizottságnak előterjesztett finanszírozási vagy beruházási művelet több szakpolitikai kerethez tartozik, azt fő célkitűzése, illetőleg alprojektjei többségének fő célkitűzése alapján kell a megfelelő szakpolitikai kerethez rendelni, kivéve, ha a beruházási iránymutatás másként rendelkezik.

(3) A finanszírozási és beruházási műveleteket át kell világítani annak megállapítása érdekében, hogy van-e környezeti, éghajlati vagy társadalmi hatásuk. Ha az említett műveleteknek van ilyen hatásuk, akkor éghajlat-politikai, környezeti és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni azokat a káros hatások minimalizálása és az éghajlat-politikai, környezeti és társadalmi előnyök maximalizálása érdekében. E célból a támogatást igénylő projektgazdáknak a (4) bekezdésben említett iránymutatás alapján megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk. Az iránymutatásban meghatározott méretkorlát alatti projekteket nem kell vizsgálni. Az éghajlat-politikai célkitűzésekkel össze nem egyeztethető projektek nem jogosultak az e rendelet szerinti támogatásokra. Amennyiben a végrehajtó partner következtetései szerint nincs szükség fenntarthatósági vizsgálat elvégzésére, e megállapítását indokolja a beruházási bizottság felé.

(4) A Bizottság fenntarthatósági iránymutatást dolgoz ki, amely az uniós környezetvédelmi és társadalmi célkitűzésekkel és normákkal összhangban lehetővé teszi a következőket:

az alkalmazkodást illetően: az éghajlatváltozás esetleges kedvezőtlen hatásaival szembeni rezilienciának az éghajlattal szembeni sebezhetőség és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok értékelése révén való biztosítása, adott esetben releváns alkalmazkodási intézkedések végrehajtásával; az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését illetően: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések kedvező hatásának figyelembevétele a költség-haszon elemzésben;

b)	a projektek által a természeti tőke alapvető elemeire, a levegőre, vízre, talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt összhatás figyelembevétele;

a projektek társadalmi hatásának felmérése többek között a nemek közötti egyenlőség, egyes területek vagy népességcsoportok társadalmi befogadása, valamint olyan területek és ágazatok gazdasági fejlődése tekintetében, amelyek strukturális kihívásokkal, így például a gazdaság dekarbonizációjának szükségességével szembesülnek;

d)	az éghajlat-politikai célkitűzések elérésével össze nem egyeztethető projektek azonosítása;

e)	a (3) bekezdésben előírt átvilágítás céljából iránymutatás nyújtása a végrehajtó partnereknek.

(5) A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által nyújtandó iránymutatás alapján.

(6) A végrehajtó partnereknek azt kell célul kitűzniük, hogy a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keretre irányuló beruházások legalább 60 %-át az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérésére fordítják.

A Bizottság a végrehajtó partnerekkel együtt törekszik annak biztosítására, hogy az uniós garanciából a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keretre fordított rész elosztása során ügyeljenek az (1) bekezdés a) pontjában említett különböző területek közötti egyensúly megteremtésére.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az egyes szakpolitikai keretekre vonatkozó beruházási iránymutatás meghatározásával való kiegészítése céljából. A beruházási iránymutatásokban meg kell határozni az (1a) bekezdésben említett méltányos átállási program végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket is. A beruházási iránymutatást az EBB csoporttal és más lehetséges végrehajtó partnerekkel szoros párbeszédet folytatva kell elkészíteni.

(8) A beruházási iránymutatás a biztonsági és védelmi és az űrágazat, valamint a kiberbiztonság terén végrehajtott, az európai stratégiai beruházási kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletek esetében korlátozásokat határozhat meg a szellemi tulajdonjogoknak a kritikus technológiák és az Unió és tagállamai biztonságának megóvásához szükséges technológiák számára történő átruházása és engedélyezése tekintetében.

(9) A Bizottság a végrehajtó partnerek, a beruházási bizottság és a tanácsadó partnerek rendelkezésére bocsátja a beruházási iránymutatás alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó információkat.

8. cikk

Komponensek

(1) A 7. cikk (1) bekezdése szerinti szakpolitikai keretek egy uniós komponensből és egy tagállami komponensből állnak. A komponensek piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kezelnek az alábbiak szerint:

Az uniós komponens intézkedései a következő helyzetekre irányulnak:

i.	az uniós szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek;

ii.	az egész Unióra vagy egy tagállamra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek; vagy vagy

iii.	olyan piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyek innovatív pénzügyi megoldások és piaci struktúrák kidolgozását teszik szükségessé, mindenekelőtt új vagy összetett piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek;

a tagállami komponens intézkedései egy vagy több régióban vagy tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokra vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre irányulnak, és céljuk a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok vagy a valamely tagállam által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint nyújtott további garanciaösszeg szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása, különösen az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése a régiók közötti egyenlőtlenségek kezelése révén.

(2) Az (1) bekezdésben említett komponenseket adott esetben egymást kiegészítve kell felhasználni egy adott finanszírozási vagy beruházási művelet támogatására, beleértve a két komponenshez kapcsolódó támogatás kombinálását.

9. cikk

A tagállami komponensre alkalmazandó egyedi rendelkezések

(1) Az egyes tagállamok által az [szám [CPR]] rendelet [10. cikkének (1) bekezdése] szerint vagy az [szám [KAP-stratégiai tervre vonatkozó]] rendelet [75. cikkének (1) bekezdése] szerint önkéntes alapon vagy a [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló] rendeletben meghatározott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott vonatkozó intézkedések végrehajtásával összhangban allokált összegeket a tagállami komponenshez tartozó uniós garanciának az érintett tagállamban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére szolgáló részének feltöltésére vagy a megosztott irányítás alá tartozó alapokból vagy a [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló] rendeletben meghatározott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott vonatkozó intézkedések végrehajtásával összhangban biztosított hozzájárulásokból az InvestEU tanácsadó központhoz nyújtott esetleges hozzájárulásra kell felhasználni. Ezeket az összegeket a [szám [CPR]] rendelet 7. cikkében említett partnerségi megállapodásban és az InvestEU-hoz hozzájáruló programokban vagy KAP-stratégiai tervben vagy az érintett tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervében meghatározott szakpolitikai célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásra kell felhasználni.

A 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint a tagállamok által allokált további összegeket az uniós garancia tagállami komponenshez tartozó részének feltöltésére kell felhasználni.

(2) Az uniós garancia tagállami komponenshez tartozó részének létrehozásához a tagállam és a Bizottság közötti hozzájárulási megállapodásra van szükség.

E cikk e bekezdésének negyedik albekezdése és (5) bekezdése a tagállamok által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint nyújtott további összegekre nem alkalmazandó.

E cikknek az [szám [CPR]] rendelet 10. cikkének (1) bekezdése vagy az [KAP-stratégiai tervre vonatkozó] rendelet 75. cikkének (1) bekezdése szerint vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet vonatkozó intézkedései végrehajtásának megfelelően allokált összegekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a tagállamok által nyújtott, a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett további összegekről szóló hozzájárulási megállapodásra.

A tagállam és a Bizottság a [CPR] rendelet 9. cikkének (4) bekezdése szerinti partnerségi megállapodás, a [CAP] rendelet szerinti CAP-stratégiai terv vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szerinti helyreállítási és rezilienciaépítési terv elfogadásáról szóló bizottsági határozatot követő négy hónapon belül, illetőleg a [CPR] rendelet 10. cikkének megfelelően a program, a [CAP] rendelet 107. cikkének megfelelően a KAP-stratégiai terv vagy a [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló] rendelet 18. cikkének megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítására vonatkozó bizottsági határozattal egyidejűleg megköti a hozzájárulási megállapodást, illetőleg módosítja azt.

Két vagy több tagállam közös hozzájárulási megállapodást köthet a Bizottsággal.

A költségvetési rendelet 211. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia feltöltési rátáját 40 %-ban kell meghatározni, és az a felhasználandó pénzügyi termékek kockázatainak figyelembevétele céljából az egyes hozzájárulási megállapodásokban lefelé vagy felfelé módosítható.

(3) A hozzájárulási megállapodás legalább a következő elemeket tartalmazza:

a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott tagállamra vonatkozó részének teljes összege, a garanciarész feltöltési rátája, a megosztott irányítás alá tartozó alapokból vagy a [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló] rendeletben meghatározott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből származó hozzájárulás összege, a feltöltési szakasz időtartama az éves pénzügyi tervnek megfelelően, valamint az ebből eredő függő kötelezettség összege, amelyet az érintett tagállam által biztosított viszontgaranciával kell fedezni;

b)	a pénzügyi termékeket és azok minimális multiplikátorhatását, a földrajzi lefedettséget – ezen belül szükség esetén a regionális lefedettséget –, a projektek típusait, a beruházási időszakot és adott esetben a végső címzettek és a támogatható közvetítők kategóriáit tartalmazó tagállami stratégia;

c)	a 14. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban javasolt lehetséges végrehajtó partner(ek) és a Bizottság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy tájékoztassa az érintett tagállamot a kiválasztott végrehajtó partner(ek)ről;

d)	a megosztott irányítás alá tartozó alapokból vagy a [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló] rendeletben meghatározott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből az InvestEU tanácsadó központhoz nyújtott esetleges hozzájárulás;

éves jelentés tagállam számára történő benyújtására vonatkozó kötelezettségek, beleértve a partnerségi megállapodásban, programban vagy a KAP-stratégiai tervben vagy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó és a hozzájárulási megállapodásban meghatározott megfelelő mutatókat tartalmazó jelentést;

f)	a tagállami komponenshez tartozó uniós garanciarészhez kapcsolódó díjazásra vonatkozó rendelkezések;

g)	az uniós komponenshez tartozó források bármely kombinálása a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően, ideértve egy többrétegű struktúra kialakítását a kockázatok jobb fedezése érdekében.

(4) A hozzájárulási megállapodásokat a Bizottság hajtja végre a végrehajtó partnerekkel kötött, 16. cikk szerinti garanciamegállapodások, valamint a tanácsadó partnerekkel kötött, a 24. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti tanácsadási megállapodások útján.

Amennyiben a hozzájárulási megállapodás megkötésétől számított kilenc hónapon belül nem kerül sor garanciamegállapodás megkötésére, a hozzájárulási megállapodást meg kell szüntetni vagy kölcsönös megegyezés révén meg kell hosszabbítani. Amennyiben a hozzájárulási megállapodás megkötésétől számított kilenc hónapon belül nem kerül sor a hozzájárulási megállapodás szerinti összeg teljes mértékű lekötésére egy vagy több garanciamegállapodás keretében, akkor a szóban forgó összeget megfelelően módosítani kell. A feltöltésnek a tagállamok által az [[CPR-rendelet] 10. cikkének (1) bekezdése] vagy az [szám [KAP]] rendelet 75. cikkének (1) bekezdése] szerint vagy a [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló] rendeletben meghatározott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő vonatkozó intézkedések végrehajtásának megfelelően allokált összegekhez kapcsolódó, fel nem használt összegét újra fel kell használni az [szám [CPR]] rendelet [10. cikke (5) bekezdésének] vagy az [szám [KAP-stratégiai tervre vonatkozó]] rendelet [75. cikke (5) bekezdésének] és a [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló] rendelet [X.] cikkének megfelelően. A feltöltésnek valamely tagállam által az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint allokált összegekhez kapcsolódó, fel nem használt összegét vissza kell fizetni a tagállamnak.

Amennyiben a garanciamegállapodás az [szám [CPR]] rendelet [10. cikkének (6) bekezdésében] vagy az [szám [KAP-stratégiai tervre vonatkozó]] rendelet] [75. cikkének (6) bekezdésében] vagy a [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló] rendelet [X.] cikkében meghatározott időtartamon belül nem kerül megfelelően végrehajtásra, a hozzájárulási megállapodást módosítani kell. A feltöltésnek a tagállamok által az [[CPR-rendelet] 10. cikkének (1) bekezdése] vagy az [szám [KAP]] rendelet 75. cikkének (1) bekezdése] v agy a [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló] rendelet [X.] cikke szerint allokált összegekhez kapcsolódó, fel nem használt összegét újra fel kell használni az [szám [CPR]] rendelet [10. cikke (6) bekezdésének] vagy az [szám [KAP-stratégiai tervre vonatkozó]] rendelet [75. cikke (6) bekezdésének] és a [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló] rendelet [X.] cikkének megfelelően. A feltöltésnek valamely tagállam által az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint allokált összegekhez kapcsolódó, fel nem használt összegét vissza kell fizetni a tagállamnak.

(5) A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia hozzájárulási megállapodásban meghatározott részének feltöltésére a következő szabályok alkalmazandók.

Az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a feltöltés adott évben fennmaradó többletét (amelynek kiszámítása a hozzájárulási megállapodásban rögzített feltöltési rátának megfelelő összeg és a feltöltés tényleges összegének összehasonlításával történik) újra fel kell használni az [CPR] rendelet [10. cikke (7) bekezdésének] vagy az [szám [KAP-stratégiai tervre vonatkozó]] rendelet [75. cikke (7) bekezdésének] vagy a [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló] rendelet [X.] cikkének megfelelően.

b)	A költségvetési rendelet 213. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének rendelkezésre állása során nem kerül sor évente feltöltésre.

c)	A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot, amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részére vonatkozó lehívások eredményeként az e részhez kapcsolódó feltöltés szintje az eredeti feltöltés 20 %-a alá süllyed.

Amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének feltöltési szintje az eredeti feltöltés 10 %-ára süllyedt, az érintett tagállam az eredeti feltöltés összegének legfeljebb 5 %-át kitevő összeggel a Bizottság kérésére hozzájárul a költségvetési rendelet 212. cikkében említett közös tartalékalaphoz.

III. FEJEZET

A BIZOTTSÁG ÉS AZ EBB CSOPORT KÖZÖTTI PARTNERSÉG

10. cikk

A partnerség hatóköre

(1) A Bizottság és az EBB csoport e rendeletnek megfelelően partnerséget hoz létre az InvestEU végrehajtásának támogatása, valamint egységességének, inkluzivitásának, addicionalitásának és hatékony megvalósításának előmozdítása céljából. E rendelettel összhangban és a (3) bekezdésben említett megállapodásokban részletesebben meghatározott módon az EBB csoport:

a)	végrehajtja az uniós garancia 12. cikk (4) bekezdésében meghatározott részét;

támogatja az InvestEU Alap uniós komponensének és adott esetben tagállami komponensének végrehajtását, különösen a következők révén:

i.	a 7. cikk (7) bekezdésének megfelelően a lehetséges végrehajtó partnerekkel együtt hozzájárulás a beruházási iránymutatáshoz, a 21. cikkel összhangban hozzájárulás az eredménytábla kialakításához és hozzájárulás az InvestEU Alap operatív iránymutatásait meghatározó egyéb dokumentumokhoz;

ii.

a végrehajtó partnerek finanszírozási és beruházási műveleteivel kapcsolatos kockázati módszertan és a kockázatfeltérképezési rendszer meghatározása a Bizottsággal és a lehetséges végrehajtó partnerekkel együttesen annak érdekében, hogy lehetővé váljon e műveletek közös minősítési skálán történő értékelése;

iii.

a Bizottság kérésére és az érintett lehetséges végrehajtó partnerrel egyetértésben az adott lehetséges végrehajtó partner rendszereire vonatkozó értékelés elvégzése és az ezen rendszerekkel kapcsolatos célzott technikai tanácsadás, amennyiben és olyan mértékben, amennyire azt az adott lehetséges végrehajtó partner által tervezett pénzügyi termékek végrehajtására vonatkozó pilléralapú értékelés ellenőrzésének megállapításai megkövetelik;

iv.

nem kötelező erejű vélemény készítése a banki szempontokról, különösen az uniós garanciának – az EBB csoportot kivéve – a végrehajtó partnerrel kötendő garanciamegállapodásban meghatározott módon az adott végrehajtó partner számára allokálandó részéhez kapcsolódó pénzügyi kockázatról és pénzügyi feltételekről;

v.	szimulációk és előrejelzések készítése az összesített portfólió pénzügyi kockázatairól és megtérüléséről a Bizottsággal egyeztetett feltételezések alapján;

vi.	az összesített portfólió pénzügyi kockázatának mérése és pénzügyi jelentések készítése az összesített portfólióról; továbbá

vii.

a Bizottság kérésére és a végrehajtó partner beleegyezésével a (3) bekezdés b) pontjában említett megállapodásban foglalt átalakítási és behajtási szolgáltatások nyújtása a Bizottság számára a 16. cikk (2) bekezdésének g) pontjával összhangban, amennyiben az adott végrehajtó partner a vonatkozó garanciamegállapodás értelmében már nem felel az átalakítási és behajtási tevékenységek elvégzéséért;

c)	nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény kérésére a 24. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett kapacitásépítési és más szolgáltatásokat nyújthat az adott nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény részére az uniós garancia által támogatott pénzügyi termékek végrehajtásával összefüggésben;

az InvestEU tanácsadó központtal összefüggésben:

i.	a 24. cikkben említett tanácsadási kezdeményezések és az ennek a d) pontnak az ii. alpontjában említett operatív feladatok céljára legfeljebb 525 000 000 millió EUR összeget kap a 4. cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegből;

ii.

tanácsot ad a Bizottságnak és a (3) bekezdés c) pontjában említett megállapodásban meghatározott operatív feladatokat lát el a következők révén:

—	támogatás nyújtása a Bizottságnak az InvestEU tanácsadó központ kialakításával, létrehozásával és működésével kapcsolatban;

—

azon tanácsadási támogatás iránti kérelmek értékelése, amelyek a Bizottság véleménye szerint nem tartoznak a meglévő tanácsadási kezdeményezések körébe, azzal a céllal, hogy támogassa a Bizottság allokációval kapcsolatos döntését a 24. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott központi ügyintézési pont keretében kapott tanácsadási kérelmekkel összefüggésben;

—

támogatás nyújtása a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények részére tanácsadói képességeiknek a tanácsadási kezdeményezésekben való részvétel céljából történő fejlesztésével összefüggő, a 24. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett kapacitásépítés – ilyen bankok vagy intézmények kérésére történő – biztosítása révén;

—	a Bizottság és egy lehetséges tanácsadó partner kérésére, továbbá az EBB csoport egyetértése függvényében a Bizottság nevében megállapodás kötése a tanácsadó partnerrel tanácsadási kezdeményezések szállítása céljából.

Az EBB csoport biztosítja, hogy az első albekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett feladatait tanácsadó partnerként betöltött szerepétől teljes mértékben függetlenül lássa el.

A Bizottság adott esetben az EBB csoport e bekezdés első albekezdése b) pontjának iv. alpontjában említett véleményének megállapításai alapján kapcsolatba lép a végrehajtó partnerrel. A Bizottság döntéshozatalának eredményéről tájékoztatja az EBB csoportot.

(2) A Bizottság által az (1) bekezdés b) pontjának ii., iv., v. és vi. alpontja szerint az EBB csoportnak átadott, banki tevékenységekkel összefüggő információknak szigorúan az EBB csoport ezen alpontok szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges információk körére kell korlátozódniuk. A Bizottság az EBB csoporttal és a lehetséges végrehajtó partnerekkel szoros párbeszédet folytatva határozza meg az említett, banki tevékenységekkel összefüggő információk jellegét és körét, figyelembe véve az uniós garanciával való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeit, a végrehajtó partner bizalmas üzleti adatokkal kapcsolatos jogos érdekeit, valamint az EBB csoport igényeit az említett pontokban előírt kötelezettségei teljesítése tekintetében.

(3) A partnerség feltételeit megállapodások határozzák meg, többek között a következők:

az uniós garancia 12. cikk (4) bekezdésében meghatározott részének odaítélése és végrehajtása tekintetében:

i.	a Bizottság és az EBB csoport között létrejött garanciamegállapodás; vagy

ii.	a Bizottság és az EBB és annak leányvállalatai vagy adott esetben az EBB alapokmánya 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően létrehozott más szervezetek között létrejött külön garanciamegállapodások;

b)	a Bizottság és az EBB csoport között az (1) bekezdés b) és c) pontjával kapcsolatban létrejött megállapodás;

c)	a Bizottság és az EBB csoport között az InvestEU tanácsadó központtal kapcsolatban létrejött megállapodás;

d)	az EBB csoport és a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények között az (1) bekezdés c) pontja szerint nyújtott kapacitásépítési és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatban létrejött szolgáltatási megállapodások.

(4) E rendelet 17. cikke (3) bekezdésének és 24. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az EBB csoportnál az e cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett feladatok ellátása során felmerült költségeknek meg kell felelniük az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett megállapodás feltételeinek, és e költségek a költségvetési rendelet 211. cikkének (4) és (5) bekezdése szerint az uniós garanciához kapcsolódó visszafizetésekből vagy bevételekből, vagy a feltöltésből fedezhetők, vagy a költségek EBB csoport általi indokolását követően és összesen 10 000 000 EUR felső határig az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegre terhelhetők.

(5) Az EBB csoportnál az (1) bekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett operatív feladatok ellátása tekintetében felmerült költségeket ezek EBB csoport általi indokolását követően és összesen 15 000 000 EUR felső határig teljes mértékben az (1) bekezdés d) pontjának i. alpontjában említett összegből kell fedezni és kifizetni.

11. cikk

Összeférhetetlenség

(1) A 10. cikkben említett partnerség keretein belül az EBB csoport meghoz minden szükséges intézkedést és óvintézkedést a más végrehajtó partnerekkel való összeférhetetlenségek elkerülése érdekében, többek között a 10. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii–vi. alpontjában említett feladatok elvégzésére létrehozott különálló és független csoport felállítása révén. E csoportra szigorú titoktartási szabályok vonatkoznak, amelyek a csoport tagjaira a csoporttól való távozásuk után is alkalmazandók maradnak.

(2) Az EBB csoport és más végrehajtó partnerek haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot minden olyan esetről, amely összeférhetetlenségnek minősül, vagy valószínűsíthetően összeférhetetlenséghez vezet. Kétség esetén a Bizottság állapítja meg, hogy fennáll-e összeférhetetlenség, és következtetéséről tájékoztatja az EBB csoportot. Összeférhetetlenség fennállása esetén az EBB csoport megfelelő intézkedéseket hoz. Az irányítóbizottságot tájékoztatni kell az említett intézkedésekről és azok eredményeiről.

(3) Az EBB csoport meghozza az olyan helyzetek megelőzésére szolgáló szükséges óvintézkedéseket, amelyekben az InvestEU tanácsadó központ végrehajtása során, és különösen a Bizottságnak nyújtott, a 10. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett támogatással kapcsolatos szerepkörében ellátott operatív feladataival összefüggésben összeférhetetlenség alakulhat ki. Összeférhetetlenség fennállása esetén az EBB csoport megfelelő intézkedéseket hoz.

IV. FEJEZET

AZ UNIÓS GARANCIA

12. cikk

Az uniós garancia

(1) Az uniós garanciát visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható biztosíték formájában kell nyújtani a végrehajtó partnerek részére a költségvetési rendelet 219. cikkének (1) bekezdésével összhangban, és az említett rendelet X. címének megfelelően közvetett irányítás keretében kell végrehajtani.

(2) Az uniós garancia díjának a pénzügyi termékek jellemzőihez és kockázati profiljához kell kapcsolódnia, figyelembe véve az alapul szolgáló finanszírozási és beruházási műveletek jellegét, valamint a pénzügyi termékek révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések teljesülését.

A pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések jellegével és a pénzügyi termékek végső címzettek számára való megfizethetőségének szükségességével összefüggő, kellően indokolt esetekben a végső címzettnek nyújtott finanszírozás költsége csökkenthető, vagy a végső címzettnek nyújtott finanszírozás feltételei az uniós garancia díjának kiigazítása vagy szükség esetén a végrehajtó partner által viselt fennmaradó igazgatási költségek uniós költségvetés általi fedezése révén javíthatók, különösen:

a)	amikor a pénzpiaci stresszhelyzet megakadályozná a piaci alapon árazott finanszírozási vagy beruházási műveletek megvalósítását, vagy

b)	amennyiben erre a jelentős piaci hiányosságokkal vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel szembesülő ágazatokban vagy területeken a finanszírozási és beruházási műveletek katalizálása vagy a beruházási platformok létrehozásának elősegítése érdekében szükség van,

ba)	a fizetőképesség-támogatási keret tekintetében azon gazdaságilag leginkább érintett tagállamokban és ágazatokban, valamint azokban a tagállamokban, ahol az állami fizetőképességi támogatás lehetősége korlátozottabb,

olyan mértékben, hogy az uniós garancia díját érintő csökkentés, illetve a végrehajtó partner által viselt fennmaradó igazgatási költségek fedezésének mértéke ne befolyásolja jelentősen az uniós garancia feltöltését.

Az uniós garancia díját érintő csökkentés előnyeiből teljes mértékben a végső címzetteknek kell részesülniük.

(3) A költségvetési rendelet 219. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltétel portfólióalapon alkalmazandó az egyes végrehajtó partnerekre.

(4) A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia 75 %-át, azaz 68 829 990 000 EUR-t az EBB csoport számára kell biztosítani. Az EBB csoportnak 11 494 608 330 EUR összegű összesített pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania. Ezt a hozzájárulást olyan módon és formában kell biztosítani, amely elősegíti az InvestEU Alap végrehajtását és a 14. cikk (2) bekezdésében foglalt célok megvalósítását.

(5) Az uniós komponens céljára biztosított uniós garancia fennmaradó 25 %-át más végrehajtó partnerek számára kell biztosítani, amelyeknek ugyancsak pénzügyi hozzájárulást kell nyújtaniuk a garanciamegállapodásokban meghatározandó összegben.

(6) Minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a beruházási időszak végére a támogatás az ágazatok és régiók széles körére kiterjedjen, és ne legyen túlzott ágazati vagy földrajzi koncentráció. Ezeknek az erőfeszítéseknek ki kell terjedniük a kisebb vagy kevésbé komplex, de helyi jelenlétük, ismereteik és beruházási kompetenciáik miatt komparatív előnnyel rendelkező nemzeti fejlesztési bankokra és intézményekre. A Bizottság koherens megközelítést alakít ki ezen erőfeszítések támogatására.

(7) A 4. cikk (2) bekezdésének első és második albekezdésében említett uniós garanciából támogatás biztosítható a végrehajtó partnerek útján végrehajtandó finanszírozási és beruházási műveletekhez, feltéve, hogy a Bizottság a szóban forgó végrehajtó partnerrel 2023. december 31-ig garanciamegállapodást kötött, teljesítve ezzel az [EURI] rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében említett feltételeket . Egyéb esetekben az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez uniós garanciából biztosított támogatás a 2027. december 31-ig tartó beruházási időszakra nyújtható.

A végrehajtó partner és a végső címzett, illetve a pénzügyi közvetítő vagy a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti ▌szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.

13. cikk

Támogatható finanszírozási és beruházási műveletek

(1) Az InvestEU Alapból csak olyan finanszírozási és beruházási műveletek támogathatók, amelyek:

megfelelnek a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott feltételeknek, különösen a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint, valamint e rendelet V. melléklete szerint a piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek és az addicionalitás tekintetében, valamint adott esetben maximalizálják a magánberuházásokat a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban;

b)	hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, és e rendelet II. mellékletével összhangban a megfelelő szakpolitikai kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek körébe tartoznak;

c)	nem nyújtanak pénzügyi támogatást az e rendelet V. mellékletének B. pontjában meghatározott, kizárt tevékenységekhez; továbbá

d)	összhangban vannak a beruházási iránymutatásokkal.

(2) Az Unión belüli, vagy a tagállamhoz kapcsolódó, az EUMSZ II. mellékletében meghatározott tengerentúli országban vagy területen található projektek mellett az InvestEU Alapból a következő projektekhez és műveletekhez lehet támogatást nyújtani az európai stratégiai beruházási kerettől eltérő keretekhez vagy a fizetőképesség-támogatási kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletek révén:

egy vagy több tagállamban található vagy ott letelepedett jogalanyok részvételével létrejött projektek, amelyek egy vagy több harmadik országot – ideértve a csatlakozó országokat, a tagjelölt országokat és potenciális tagjelölteket, az európai szomszédságpolitika, az EGT vagy az EFTA hatálya alá tartozó országokat –, az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országot vagy területet, vagy valamely társult harmadik országot érintenek, függetlenül attól, hogy az említett harmadik országokban, illetve tengerentúli országokban vagy területeken található-e partner;

b)	az 5. cikkben említett, egy adott pénzügyi termékhez már korábban is hozzájáruló harmadik országokban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek.

(3) Az InvestEU Alapból támogatás nyújtható olyan finanszírozási és beruházási műveletekhez, amelyek a következő országok vagy területek valamelyikében letelepedett jogi személy végső címzetteknek biztosítanak finanszírozást:

a)	tagállam vagy valamely tagállamhoz kapcsolódó, az EUMSZ II. mellékletében meghatározott tengerentúli ország vagy terület;

b)	az 5. cikkel összhangban az InvestEU programhoz társult harmadik ország;

c)	adott esetben a (2) bekezdés a) pontjában említett harmadik ország;

d)	egyéb harmadik országok, amennyiben erre egy az a), b) vagy c) pontban említett országban vagy területen végrehajtandó projekt finanszírozásához szükség van.

Az első albekezdés ellenére az európai stratégiai beruházási keret kapcsán a végső címzettek és a közvetítők olyan jogi személyek, amelyek teljesítik a 7. cikk (1) bekezdése e) pontjának bevezető mondatában és második albekezdésében meghatározott követelményeket, és megfelelnek a harmadik albekezdésének.

Az első albekezdéstől eltérve, csak a valamely tagállamban letelepedett és az Unióban működő vállalkozások támogathatók a fizetőképesség-támogatási kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekkel.

Az első albekezdéstől eltérve, a fizetőképesség-támogatási keret alapján a legalább 30 millió EUR összegű finanszírozásban részesülő végső kedvezményezettek nem fizethetnek osztalékot, nem teljesíthetnek nem kötelező kamatszelvény-kifizetést, illetve nem vásárolhatnak vissza részvényeket. A fizetőképesség-támogatási keret alapján legalább 30 millió EUR finanszírozásban részesülő kedvezményezett vezetőségi tagjainak díjazása nem haladhatja meg az említett tagok 2019. december 31-i díjazásának rögzített részét. Azon személyek esetében, akik a fizetőképesség-támogatási keret alapján történő InvestEU-finanszírozás odaítélésekor vagy azt követően válnak vezetőségi taggá, az alkalmazandó felső korlát a vezetőség bármely tagjának 2019. december 31-i legalacsonyabb rögzített díjazása. Bónuszok, illetve egyéb változó vagy hasonló díjazási elemek semmilyen körülmények között sem fizethetők.

14. cikk

Az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnerek kiválasztása

(1) A Bizottság a költségvetési rendelet 154. cikkével összhangban választja ki az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnereket.

A végrehajtó partnerek csoportot alkothatnak. Egy végrehajtó partner egy vagy több csoportnak is tagja lehet.

Az uniós komponens esetében a támogatható partnereknek ki kell nyilvánítaniuk érdeklődésüket az uniós garanciának a 12. cikk (5) bekezdésében említett részével kapcsolatban.A tagállami komponens esetében az érintett tagállam javaslatot tehet egy vagy több érdeklődést nyilvánító partner végrehajtó partnerként való kiválasztására. Az érintett tagállam az EBB csoportot is javasolhatja végrehajtó partnernek, és saját költségére az EBB csoporttal is köthet szerződést a 10. cikkben felsorolt szolgáltatások nyújtására.

Amennyiben az érintett tagállam nem javasol végrehajtó partnert, a Bizottság az e bekezdés harmadik albekezdésének megfelelően jár el és olyan támogatható partnereket választ végrehajtó partnereknek, amelyek az érintett földrajzi területeken fedezni tudják a finanszírozási és beruházási műveleteket.

(2) A végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság biztosítja, hogy az InvestEU Alaphoz tartozó pénzügyi termékek portfóliója teljesítse az alábbi célkitűzéseket:

a)	a 3. cikkben meghatározott célkitűzések lehető legszélesebb körére terjed ki;

b)	a végrehajtó partner által lekötött saját források révén maximalizálja az uniós garancia hatását;

c)	adott esetben maximalizálja a magánbefektetéseket;

d)	előmozdítja a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló innovatív pénzügyi és kockázati megoldásokat;

e)	az uniós garancia fokozatos elosztásával biztosítja a földrajzi diverzifikációt, és lehetővé teszi kisebb projektek finanszírozását;

f)	biztosítja a megfelelő kockázati diverzifikációt.

(3) A Bizottság a végrehajtó partnerek kiválasztásakor figyelembe veszi továbbá:

a)	az uniós költségvetést érintő esetleges költségeket és díjazást;

a végrehajtó partner azon képességét, hogy teljes mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 155. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt, adókikerüléssel, adócsalással, adókijátszással, pénzmosással, terrorizmusfinanszírozással és a nem együttműködő országokkal és területekkel kapcsolatos követelményeknek.

(4) Végrehajtó partnerként kiválaszthatók nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, amennyiben teljesítik az e cikkben meghatározott követelményeket.

15. cikk

Támogatható finanszírozástípusok

(1) Az uniós garancia a végrehajtó partnerek által nyújtott alábbi típusú finanszírozások kockázatainak fedezésére használható fel:

hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, bármely más finanszírozási forma vagy hitelminőség-javítás – beleértve az alárendelt kölcsönöket –, valamint sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések, amelyeket pénzügyi közvetítők, alapok, befektetési platformok vagy más gazdasági egységek közvetlenül vagy közvetve biztosítanak, és amelyek továbbítandók a végső címzettekhez;

b)	végrehajtó partner által más pénzügyi intézménynek nyújtott finanszírozás vagy garancia, amely az utóbbi számára lehetővé teszi az a) pontban említett finanszírozás végrehajtását.

Az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett finanszírozás abban az esetben fedezhető uniós garanciával, ha a finanszírozást a 13. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási vagy beruházási műveletek céljából nyújtják, szerzik meg vagy bocsátják ki, és a végrehajtó partner általi finanszírozást garanciamegállapodás aláírását követően a végrehajtó partner által aláírt vagy kötött, le nem járt vagy meg nem szüntetett finanszírozási megállapodással vagy ügylettel összhangban nyújtották.

(2) Az alapok vagy más közbenső struktúrák révén megvalósuló finanszírozási és beruházási műveletek a beruházási iránymutatásban meghatározandó rendelkezéseknek megfelelően még akkor is támogatandók az uniós garancia révén, ha az említett struktúrák által befektetett összegnek egy kis része az Unión kívülre, a 13. cikk (2) bekezdése szerinti harmadik országokba irányul, vagy ha az általuk befektetett összegnek egy kis része olyan eszközökre irányul, amelyek e rendelet alapján nem támogathatók.

A beruházási iránymutatás további korlátozásokat írhat elő az európai stratégiai beruházási kerethez tartozó alapok vagy más közbenső struktúrák révén megvalósuló finanszírozási és beruházási műveletekbe az Unión kívül befektetett összegek arányára vonatkozóan, beleértve az ilyen beruházásokból való kilépésre vonatkozó esetleges rendelkezéseket.

(2a) A végrehajtó partnerek útján a fizetőképesség-támogatási kerethez tartozó jogosult eszközök a 3. cikk (2) bekezdésének ea) pontjában említett vállalkozások számára tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés biztosítását eredményezik. Hibrid eszközök akkor használhatók, ha az ilyen eszközök a keret céljának megfelelnek.

16. cikk

Garanciamegállapodások

(1) A Bizottság minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást köt a Bizottság által meghatározandó összeget fedező uniós garancia nyújtásáról.

Amennyiben a végrehajtó partnerek csoportot alkotnak, a Bizottság egyetlen garanciamegállapodást köt, amelyet a csoport részéről minden egyes végrehajtó partner vagy a csoportot képviselő egy végrehajtó partner ír alá.

(2) A garanciamegállapodás a következőket tartalmazza:

a)	a végrehajtó partner által nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege és feltételei;

b)	adott esetben a végrehajtó partner által a végrehajtásban részt vevő másik jogi személynek nyújtandó finanszírozás vagy garancia feltételei;

c)	a 18. cikknek megfelelően az uniós garancia nyújtására vonatkozó részletes szabályok, beleértve a meghatározott típusú eszközök portfólióinak fedezetét és az uniós garancia lehetséges lehívását kiváltó eseményeket;

d)	a kockázatvállalásért járó díjazás, amelyet az Unió és a végrehajtó partner kockázatvállalásának arányában kell felosztani, vagy kellően indokolt esetekben a 12. cikk (2) bekezdése szerint ki kell igazítani;

e)	a fizetési feltételek;

a végrehajtó partner arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy elfogadja a Bizottság és a beruházási bizottság által a javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet fedezésére szolgáló uniós garancia felhasználására vonatkozó határozatokat, a végrehajtó partner által hozott azon döntések sérelme nélkül, amelyek a javasolt műveletre az uniós garancia nélkül vonatkoznak;

g)	a követelések azon behajtására vonatkozó rendelkezések és eljárások, amellyel a végrehajtó partnert bízzák meg;

h)	az uniós garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó pénzügyi és operatív jelentéstétel és monitoring;

i)	fő teljesítménymutatók, különösen az uniós garancia felhasználása, a 3., a 7. és a 13. cikkben meghatározott célkitűzések és kritériumok teljesítése, valamint a magántőke mozgósítása tekintetében;

j)	adott esetben a vegyes finanszírozási műveletekre vonatkozó rendelkezések és eljárások;

k)	egyéb releváns rendelkezések a költségvetési rendelet 155. cikkének (2) bekezdése és X. címe szerinti követelményeknek megfelelően;

l)	a magánbefektetők esetleges aggályainak kezelésére szolgáló megfelelő mechanizmusok megléte.

(3) A garanciamegállapodásnak azt is biztosítania kell, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredő, az Uniót illető díjazás az uniós garancia lehívásakor esedékes kifizetések levonása után kerüljön kifizetésre.

(4) Ezenkívül a garanciamegállapodásnak biztosítania kell, hogy az uniós garanciához kapcsolódóan a végrehajtó partnernek fizetendő bármely összeg levonásra kerüljön az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredően a végrehajtó partner által az Uniónak fizetendő díjazás, bevételek és visszafizetések teljes összegéből. Amennyiben ez az összeg nem elegendő a 17. cikk (3) bekezdésének megfelelően a végrehajtó partnernek járó összeg fedezésére, a fennmaradó összeget az uniós garancia feltöltésével kell biztosítani.

(5) Amennyiben a garanciamegállapodás megkötésére a tagállami komponens keretében kerül sor, a megállapodás előírhatja az érintett tagállam vagy régiók képviselőinek a garanciamegállapodás végrehajtásának nyomon követésében való részvételét.

17. cikk

Az uniós garancia felhasználására vonatkozó követelmények

(1) Az uniós garancia nyújtásának feltétele az érintett végrehajtó partnerrel kötött garanciamegállapodás hatálybalépése.

(2) Egy finanszírozási vagy beruházási művelet csak akkor fedezhető az uniós garanciával, ha teljesíti az e rendeletben és a vonatkozó beruházási iránymutatásban meghatározott kritériumokat, és ha a beruházási bizottság megállapította, hogy az említett művelet teljesíti az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeket. A végrehajtó partnerek a későbbiekben is felelősek annak biztosításáért, hogy a finanszírozási és beruházási műveletek megfeleljenek e rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak.

(3) A végrehajtó partner nem számíthat fel igazgatási költségeket vagy díjakat a Bizottság felé az uniós garancia alá tartozó finanszírozási vagy beruházási műveletek végrehajtásával kapcsolatban, kivéve, ha a felhasználandó pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések jellegéből és a végső címzettek számára való megfizethetőségből vagy a nyújtott finanszírozás típusából következően a végrehajtó partner kellően indokolni tudja a Bizottság felé a kivétel szükségességét. E költségek kizárólag olyan összegben fedezhetők az uniós költségvetésből, amely feltétlenül szükséges a megfelelő finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtásához, és csak olyan mértékben biztosíthatók, amelyet a végrehajtó partnerek által az érintett finanszírozási és beruházási műveletekből kapott bevételek nem fedeznek. A garanciamegállapodásban meg kell határozni a díjakra vonatkozó rendelkezéseket, és azoknak meg kell felelniük a 16. cikk (4) bekezdésének és a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése g) pontjának.

(4) Emellett a végrehajtó partner felhasználhatja az uniós garanciát a behajtással kapcsolatos költségek megfelelő részének fedezésére a 16. cikk (4) bekezdésével összhangban, kivéve, ha ezek a költségek levonásra kerültek a behajtott bevételből.

18. cikk

Az uniós garancia fedezete és feltételei

(1) A kockázatvállalásért járó díjazást a finanszírozási és beruházási műveletek portfóliója tekintetében, illetve adott esetben az egyedi finanszírozási és beruházási műveletek tekintetében vállalt kockázat arányában kell felosztani az Unió és a végrehajtó partner között. Az uniós garancia díja a 12. cikk (2) bekezdésében említett, kellően indokolt esetekben csökkenthető.

A végrehajtó partnernek az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveleteket érintő megfelelő mértékű saját kockázatot jelentő kitettséggel kell rendelkeznie, kivéve, ha kivételes esetben a pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések olyan jellegűek, hogy a végrehajtó partner azokhoz nem tudna a saját kockázatvállalási kapacitásával észszerűen hozzájárulni.

(2) Az uniós garancia a következőkre terjed ki:

a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében:

i.	a tőkeösszeg és a végrehajtó partner számára esedékes, de a nemteljesítési esemény bekövetkeztét megelőzően be nem folyt összes kamat és összeg a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően;

ii.	adósságátütemezésből eredő veszteségek;

iii.	az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek olyan piacokon, ahol korlátozottak a lehetőségek hosszú futamidejű fedezeti ügyletekre;

b)	a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések esetében: a befektetett összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek és az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek;

c)	a 15. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a végrehajtó partner által más pénzügyi intézménynek nyújtott finanszírozás vagy garancia esetében: a felhasznált összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek.

Az első albekezdés a) pontja i. alpontjának alkalmazásában az alárendelt kölcsönök esetében a halasztás, csökkentés vagy az előírt exit nemteljesítési eseménynek tekintendő.

(3) Amennyiben az Unió az uniós garancia lehívása következtében kifizetést teljesít a végrehajtó partnernek, a végrehajtó partner bármely, uniós garanciával fedezett finanszírozási vagy beruházási műveletével kapcsolatos jogai – további fennmaradásuk esetén – átszállnak az Unióra.

A végrehajtó partnernek gondoskodnia kell az engedményezett összegekre vonatkozó követeléseknek az Unió nevében történő behajtásáról, és a behajtott összegekből visszatérítést kell teljesítenie az Unió felé.

V. FEJEZET

IRÁNYÍTÁS

19. cikk

Tanácsadó testület

(1) A Bizottságot és a 20. cikk alapján létrehozott irányítóbizottságot tanácsadó testület segíti.

(2) A tanácsadó testületnek törekednie kell a nemek közötti egyensúly biztosítására, és a következő tagokból kell állnia:

a)	a végrehajtó partnerek egy-egy képviselője;

b)	a tagállamok egy-egy képviselője;

c)	az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kijelölt szakértő;

d)	a Régiók Bizottsága által kijelölt szakértő.

(3) A tanácsadó testület elnöki teendőit a Bizottság képviselője látja el. Az alelnöki teendőket az EBB csoport képviselője látja el.

A tanácsadó testület rendszeresen, de legalább évente kétszer ülésezik az elnök kérésére.

(4) A tanácsadó testület:

a)	tanácsot ad a Bizottságnak és az irányítóbizottságnak az e rendelet szerint bevezetendő pénzügyi termékek kialakításához;

b)	tanácsot ad a Bizottságnak és az irányítóbizottságnak a piaci fejleményekkel, a piaci feltételekkel, a piaci hiányosságokkal és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel kapcsolatban;

c)	eszmecserét folytat a piaci fejleményekről és megosztja a bevált gyakorlatokat.

(5) A Bizottság a lehetséges végrehajtó partnerekkel folytatott konzultációt követően kijelöli a tanácsadó testület azon első tagjait, akik az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnereket képviselik. Hivatali idejük egy évre korlátozódik.

(6) A tagállamok képviselőinek külön formációban tartott üléseit is évente legalább kétszer meg kell szervezni, és az elnöki teendőket ezen üléseken is a Bizottság látja el.

(7) A tanácsadó testület és a tagállamok képviselőinek (6) bekezdésben említett ülései az InvestEU program végrehajtására és működésére vonatkozó ajánlásokat adhatnak ki az irányítóbizottság számára megfontolás céljából.

(8) A tanácsadó testület üléseinek részletes jegyzőkönyvét a tanácsadó testület általi jóváhagyást követően a lehető leghamarabb közzé kell tenni.

A Bizottság megállapítja a tanácsadó testületre vonatkozó működési szabályokat és eljárásokat, és irányítja a tanácsadó testület titkárságát. A feladatai ellátásához szükséges minden vonatkozó dokumentációt és információt a tanácsadó testület rendelkezésére kell bocsátani.

(9) A tanácsadó testületben képviselt nemzeti fejlesztési bankok és intézmények maguk közül választják ki az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnereknek a 20. cikk (1) bekezdésében említett képviselőit az irányítóbizottságba. A nemzeti fejlesztési bankoknak és intézményeknek törekedniük kell a méret és földrajzi elhelyezkedés szerinti kiegyensúlyozott képviseletre az irányítóbizottságban. A kiválasztott képviselőknek az EBB csoporton kívüli valamennyi végrehajtó partner közös, elfogadott álláspontját kell képviselniük.

20. cikk

Irányítóbizottság

(1) Létre kell hozni az InvestEU program irányítóbizottságát. Az irányítóbizottság a Bizottság négy képviselőjéből, az EBB csoport három képviselőjéből és az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek két képviselőjéből, valamint egy, az Európai Parlament által kijelölt, szavazati joggal nem rendelkező szakértőből áll. Az Európai Parlament által kijelölt, szavazati joggal nem rendelkező szakértő nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, a tagállamok kormányaitól, vagy bármely egyéb közjogi vagy magánjogi szervezettől, és teljesen függetlenül kell eljárnia. A szakértőnek pártatlanul és az InvestEU Alap érdekeit szem előtt tartva kell ellátnia a feladatait.

Az irányítóbizottság tagjait négyéves, egyszer megújítható időtartamra kell kinevezni, kivéve az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek képviselőit, akiket két évre kell kinevezni.

(2) Az irányítóbizottság a Bizottság képviselői közül választ elnököt négyéves, egyszer megújítható időtartamra. Az elnök félévente jelentést tesz a tagállamoknak a tanácsadó testületben részt vevő képviselői részére az InvestEU program végrehajtásáról és működéséről.

Az irányítóbizottság üléseinek részletes jegyzőkönyvét az irányítóbizottság általi jóváhagyást követően haladéktalanul közzé kell tenni.

(3) Az irányítóbizottság:

a)	stratégiai és operatív iránymutatást nyújt a végrehajtó partnerek számára, beleértve a pénzügyi termékek kialakítására és az InvestEU Alap működéséhez szükséges egyéb működési politikákra és eljárásokra vonatkozó iránymutatást is;

b)	elfogadja a Bizottság által az EBB csoporttal és a többi végrehajtó partnerrel együttműködésben kidolgozott kockázatmódszertani keretet;

c)	felügyeli az InvestEU program végrehajtását;

d)	a 23. cikk (2) bekezdésével összhangban, a kiválasztásukat megelőzően véleményt nyilvánít a beruházási bizottsági tagságra jelölt előválogatott személyek listájáról, figyelembe véve valamennyi tagjának az álláspontját;

e)	elfogadja a beruházási bizottság titkárságának 23. cikk (4) bekezdésében említett eljárási szabályzatát;

f)	elfogadja a beruházási platformokkal kapcsolatos műveletekre vonatkozó szabályokat;

fa)	a Bizottság által a 7. cikk (1) bekezdésének ea) pontja szerint meghatározott mutatók alapján megállapítja a Covid19-válság által gazdaságilag leginkább sújtott tagállamokat és ágazatokat, valamint azon tagállamokat, ahol az állami fizetőképességi támogatás lehetősége korlátozottabb;

(4) Az irányítóbizottságnak a megbeszélései során konszenzusos megközelítést kell alkalmaznia, ezért a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie minden tagjának álláspontját. Abban az esetben, ha a tagok nem jutnak konszenzusra, az irányítóbizottságnak a szavazati joggal rendelkező tagjai minősített többségével kell meghoznia a határozatát, amihez legalább hét szavazat szükséges.

21. cikk

Eredménytábla

(1) Létre kell hozni egy mutatókat tartalmazó eredménytáblát (a továbbiakban: az eredménytábla) annak biztosítása érdekében, hogy a beruházási bizottság független, átlátható és harmonizált értékelést végezhessen a valamely végrehajtó partner által javasolt finanszírozási vagy beruházási műveletre vonatkozó uniós garancia felhasználására irányuló kérelmekről.

(2) A végrehajtó partnereknek ki kell tölteniük az eredménytáblát a finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló javaslataikra vonatkozóan.

(3) Az eredménytáblának a következő elemekre kell kiterjednie:

a)	a javasolt finanszírozási és beruházási művelet leírása;

b)	a javasolt művelet hogyan járul hozzá az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez;

c)	az addicionalitás leírása;

d)	a piaci hiányosság vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzet leírása;

e)	a végrehajtó partner pénzügyi és technikai hozzájárulása;

f)	a beruházás hatása;

g)	a finanszírozási vagy beruházási művelet pénzügyi profilja;

h)	kiegészítő mutatók.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a végrehajtó partnerek által alkalmazandó eredménytáblára vonatkozó további elemek, például az eredménytáblára vonatkozó részletes szabályok megállapítása révén történő kiegészítése céljából.

22. cikk

Szakpolitikai ellenőrzés

(1) A Bizottság ellenőrzést végez annak megerősítésére, hogy az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek által javasolt finanszírozási és beruházási műveletek összhangban vannak az uniós joggal és szakpolitikákkal.

(2) Az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteire nem alkalmazandó az uniós garancia, amennyiben a Bizottság az EBB alapokmányának 19. cikkében előírt eljárás keretében kedvezőtlen véleményt nyilvánít.

23. cikk

Beruházási bizottság

(1) Létre kell hozni az InvestEU Alap teljes mértékben független beruházási bizottságát (a továbbiakban: beruházási bizottság). A beruházási bizottság:

megvizsgálja a végrehajtó partnerek által az uniós garancia igénybevétele céljából benyújtott, finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó javaslatokat, amelyek átestek a 22. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai ellenőrzésen, vagy amelyek az EBB alapokmányának 19. cikkében említett eljárás keretében kedvező véleményt kaptak;

b)	ellenőrzi, hogy a javaslatok megfelelnek-e ennek a rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak;

különös figyelmet fordít a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az e rendelet V. mellékletében említett addicionalitási követelményre, valamint a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett, a magánbefektetések bevonására vonatkozó követelményre; továbbá

d)	ellenőrzi, hogy az uniós garancia formájában támogatásból részesülő finanszírozási és beruházási műveletek megfelelnek-e valamennyi vonatkozó követelménynek.

(2) A beruházási bizottság hat különböző, a 7. cikk (1) bekezdésében említett hat szakpolitikai keretnek megfelelő formációban ülésezik.

A beruházási bizottság minden egyes formációban hat, javadalmazásban részesülő külső szakértőből áll. A szakértőket az irányítóbizottság ajánlása alapján a Bizottság választja ki és nevezi ki. A szakértők hivatali ideje legfeljebb négy év, ami egy alkalommal meghosszabbítható. A szakértők javadalmazását az Unió fizeti. A Bizottság – az irányítóbizottság ajánlása alapján – úgy is határozhat, hogy a beruházási bizottság hivatalban lévő tagjának megbízatását az e bekezdésben megállapított eljárás követése nélkül újítja meg.

A szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektstrukturálás és a projektfinanszírozás, vagy a kkv-, illetőleg vállalati finanszírozás területén.

A beruházási bizottság összetétele révén biztosítani kell, hogy a bizottság széles körű ismeretekkel rendelkezzen a 7. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai keretekhez tartozó ágazatokról, és széles körű ismeretekkel rendelkezzen az Unión belüli földrajzi piacokról, valamint hogy a beruházási bizottságban összességében biztosított legyen a nemek egyensúlya.

A beruházási bizottság négy tagjának a beruházási bizottság mind a hat formációjában állandó tagnak kell lennie. Legalább egy állandó tagnak rendelkeznie kell a fenntartható beruházásokra vonatkozó ismeretekkel. Emellett mind a hat formációban lennie kell két olyan szakértőnek, aki tapasztalattal rendelkezik a megfelelő szakpolitikai kerethez tartozó ágazatokhoz kapcsolódó beruházások terén. A beruházási bizottság tagjait az irányítóbizottság rendeli hozzá a megfelelő formációhoz vagy formációkhoz. A beruházási bizottság az állandó tagok közül választ elnököt.

(3) A beruházási bizottság tagjainak a bizottság tevékenységében való részvételük során pártatlanul és kizárólag az InvestEU Alap érdekeit szem előtt tartva kell végezniük a munkájukat. A tagok nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a végrehajtó partnerektől, az uniós intézményektől, a tagállamoktól, vagy bármely más köz- vagy magánszervezettől.

A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni, és folyamatosan aktualizálni kell. A beruházási bizottság tagjainak késedelem nélkül közölniük kell a Bizottsággal és az irányítóbizottsággal az összeférhetetlenség hiányának folyamatos igazolásához szükséges valamennyi információt.

Az irányítóbizottság javaslatot tehet a Bizottságnak arra, hogy mentsen fel egy tagot tisztségéből, amennyiben a szóban forgó tag nem felel meg az e bekezdésben meghatározott követelményeknek, vagy más kellően indokolt okból.

(4) A beruházási bizottságot az e cikk szerinti tevékenysége során titkárság segíti. A titkárságnak függetlennek kell lennie, és a beruházási bizottság elnökének kell felelnie. A titkárságot igazgatási szempontból a Bizottságnál kell elhelyezni. A titkárság eljárási szabályzatának biztosítania kell a végrehajtó partnerek és az érintett irányító szervek között az információk és dokumentumok cseréjének titkosságát. Az EBB csoport közvetlenül a beruházási bizottságnak nyújthatja be a finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló javaslatait, és ezekről értesítenie kell a titkárságot.

A végrehajtó partnerek által benyújtandó dokumentációnak magában kell foglalnia egy szabványos kérelemnyomtatványt, a 21. cikkben említett eredménytáblát és bármely más olyan dokumentumot, amelyet a beruházási bizottság lényegesnek tart, mindenekelőtt a piaci hiányosság vagy az optimálistól elmaradó befektetési helyzet jellegének leírását, valamint azt, hogy ezt a finanszírozási vagy beruházási művelet hogyan fogja enyhíteni, továbbá a művelet megbízható értékelését, amely igazolja a finanszírozási vagy beruházási művelet addicionalitását. A titkárságnak ellenőriznie kell az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek által benyújtott dokumentáció teljességét. A beruházási bizottság pontosításokat kérhet a beruházási vagy finanszírozási műveletre vonatkozó javaslattal kapcsolatban az érintett végrehajtó partnertől, többek között azáltal, hogy kéri a végrehajtó partner képviselőjének közvetlen jelenlétét a fent említett művelet megvitatásakor. A végrehajtó partner által elvégzett projektértékelés nem jelent kötelezettséget a beruházási bizottság számára abban a tekintetben, hogy egy finanszírozási vagy beruházási művelet uniós garanciában részesüljön-e.

A beruházási bizottság a javasolt finanszírozási és beruházási műveletek értékelése és ellenőrzése során felhasználja a 21. cikkben említett eredménytáblát.

(5) A beruházási bizottság a tagok egyszerű többségével fogadja el a következtetéseit, feltéve hogy az egyszerű többséget alkotó tagok között van az azon szakpolitikai kerethez tartozó formáció legalább egy nem állandó tagja, amelyen belül a javaslattételre sor került. Szavazategyenlőség esetén a beruházási bizottság elnökének szavazata dönt.

A beruházási bizottság azon következtetéseit, amelyben jóváhagyja finanszírozási vagy beruházási művelet uniós garanciával való fedezését, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak a jóváhagyás indokolását is tartalmaznia kell, továbbá információkat kell tartalmaznia a műveletről, különösen annak leírását, a projektgazdák vagy pénzügyi közvetítők személyét és a művelet célkitűzéseit. A következtetésekben utalni kell az eredménytáblán alapuló globális értékelésre is.

A vonatkozó eredménytáblát a finanszírozási vagy beruházási művelet vagy adott esetben az alprojekt aláírását követően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A második és a harmadik albekezdésben említett nyilvánosan hozzáférhetővé teendő információk nem tartalmazhatnak olyan bizalmas üzleti adatokat vagy olyan személyes adatokat, amelyek az uniós adatvédelmi szabályok alapján nem hozhatók nyilvánosságra. A beruházási bizottság következtetéseinek bizalmas üzleti adatokat tartalmazó részeit a Bizottság kérésre, szigorú titoktartási követelmények mellett továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A beruházási bizottság évente kétszer benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a beruházási bizottság elmúlt hat hónapban hozott minden következtetésének, valamint az azokhoz kapcsolódó, közzétett eredménytábláknak a jegyzékét. A benyújtott anyagok között szerepelnie kell az uniós garancia igénybevételét elutasító határozatoknak, és azokra szigorú titoktartási követelmények vonatkoznak.

A beruházási bizottság következtetéseit a beruházási bizottság titkársága kellő időben az érintett végrehajtó partner rendelkezésére bocsátja.

A beruházási bizottság titkársága a beruházási bizottság rendelkezésére bocsátott, a finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos javaslatokra vonatkozó valamennyi információt és a beruházási bizottság e javaslatokra vonatkozó következtetéseit rögzíti egy központi adatbázisban.

(6) Amennyiben a beruházási bizottságnak olyan finanszírozási vagy beruházási művelet esetében kell jóváhagynia az uniós garancia felhasználását, amely alprojekteket tartalmazó eszköz, program vagy struktúra, a jóváhagyásnak ki kell terjednie ezekre az alprojektekre, kivéve, ha a beruházási bizottság fenntartja magának a jogot, hogy azokat külön hagyja jóvá. A beruházási bizottság nem tarthatja fenn magának a jogot, hogy külön hagyjon jóvá 3 000 000 EUR alatti értékű alprojekteket.

(7) A beruházási bizottság – amennyiben szükségesnek ítéli – a beruházási iránymutatás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos operatív kérdésekkel a Bizottsághoz fordulhat.

(8) Megalakulása után a beruházási bizottság feladatkörébe tartozik az (EU) 2015/1017 rendelet szerinti uniós garancia felhasználásának jóváhagyása is az említett rendelet szerinti beruházási időszak hátralévő részére. A javaslatokat az említett rendeletben meghatározott kritériumok alapján kell értékelni. ▌ A 22. cikk nem alkalmazandó az ilyen beadványokra.

VI. FEJEZET

AZ INVESTEU TANÁCSADÓ KÖZPONT

24. cikk

Az InvestEU tanácsadó központ

(1) A Bizottság létrehozza az InvestEU tanácsadó központot. Az InvestEU tanácsadó központ tanácsadási támogatással segíti a beruházási projektek meghatározását, előkészítését, fejlesztését, strukturálását, végrehajtását és az azokkal kapcsolatos beszerzést, illetve erősíti a projektgazdák és a pénzügyi közvetítők finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtására irányuló képességét. Ez a támogatás kiterjedhet a projekt életciklusának vagy egy támogatott szervezet finanszírozásának bármely szakaszára.

A Bizottság tanácsadási megállapodásokat köt az EBB csoporttal és más lehetséges tanácsadó partnerekkel, és megbízza őket az első albekezdésben említett tanácsadási támogatás, valamint a (2) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtásával. A Bizottság továbbá – többek között külső szolgáltatókkal szerződést kötve – tanácsadási kezdeményezéseket is végrehajthat. A Bizottság kialakítja az InvestEU tanácsadó központ központi ügyintézési pontját, és a tanácsadási támogatás iránti kérelmeket kezelés céljából a megfelelő tanácsadási kezdeményezésekhez irányítja. A Bizottság, az EBB csoport és a többi tanácsadó partner szorosan együttműködik annak érdekében, hogy az Unió egészében biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a kellő földrajzi lefedettséget, megfelelően figyelembe véve a meglévő struktúrákat és az eddig végzett munkát.

A tanácsadási kezdeményezéseknek a 7. cikk (1) bekezdése szerinti minden egyes szakpolitikai keret elemeként rendelkezésre kell állniuk, az adott kerethez tartozó ágazatokra vonatkozóan. Emellett egy ágazatközi komponens keretében tanácsadói kezdeményezések is rendelkezésre állnak.

(2) Az InvestEU tanácsadó központ mindenekelőtt:

a)	a Bizottság által irányított és üzemeltetett központi ügyintézési pontot biztosít a hatóságok és a projektgazdák számára az InvestEU tanácsadó központ keretében nyújtandó projektfejlesztési támogatás tekintetében;

b)	továbbítja a beruházási iránymutatásra vonatkozó összes rendelkezésre álló kiegészítő információt a hatóságok és a projektgazdák számára, beleértve az iránymutatás alkalmazására és értelmezésére vonatkozóan a Bizottság által rendelkezésre bocsátott információkat is;

adott esetben segíti a projektgazdákat projektjeik kidolgozásában, hogy azok teljesítsék a 3. és 7. cikkben meghatározott célkitűzéseket és a 13. cikkben meghatározott támogathatósági kritériumokat, valamint elősegíti a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek fejlesztését és kis méretű projektek együttes fejlesztését, többek között az e bekezdés f) pontjában említett beruházási platformokon keresztül, feltéve, hogy ez a segítség nem sérti a beruházási bizottság által az uniós garanciával történő támogatásra vonatkozóan ilyen projektek tekintetében hozott következtetéseket;

támogatja az intézkedéseket és igénybe veszi a helyi ismereteket az InvestEU Alap általi támogatás Unió-szerte történő elősegítése érdekében, és ahol lehetséges, hozzájárul az InvestEU Alap ágazati és földrajzi diverzifikációra irányuló célkitűzéséhez, támogatva a végrehajtó partnereket lehetséges finanszírozási és beruházási műveletek kezdeményezésében és kidolgozásában;

e)	elősegíti együttműködési platformok létrehozását szakértői tapasztalatcseréhez, valamint adatok, know-how és a bevált gyakorlatok megosztásához a tervezett projektek és az ágazati fejlesztés támogatása érdekében;

f)	proaktív tanácsadási támogatást nyújt beruházási platformok, többek között határokon átnyúló és makroregionális beruházási platformok, valamint kis- és közepes méretű projekteket egy vagy több tagállamban téma vagy régió szerint összefogó beruházási platformok létrehozásához;

támogatja a vissza nem térítendő támogatások vagy az uniós költségvetésből, illetve más forrásokból finanszírozott pénzügyi eszközök segítségével megvalósuló vegyes finanszírozás igénybevételét az uniós eszközök közötti szinergiák és kiegészítő jelleg megerősítése, valamint az InvestEU program hatásának és tőkeáttételi hatásának maximalizálása érdekében;

támogatja a következőkhöz kapcsolódó intézkedéseket: szervezeti kapacitás, készségek és folyamatok fejlesztésére irányuló kapacitásépítés, valamint a szervezetek beruházásra való felkészültségének felgyorsítása annak érdekében, hogy a hatóságok és a projektgazdák képesek legyenek a tervezett beruházási projektek összeállítására, finanszírozási mechanizmusok és beruházási platformok fejlesztésére és a projektirányításra, valamint – többek között a kockázatértékelési kapacitás vagy az ágazatspecifikus ismeretek fejlesztésének támogatása révén – a pénzügyi közvetítők olyan finanszírozási és beruházási műveleteinek előmozdítása, amelyek segítik a finanszírozáshoz jutás terén nehézségekkel küzdő szervezeteket;

i)	tanácsadási támogatást nyújt induló innovatív vállalkozások számára, különösen, ha kutatási és innovációs beruházásaikat szellemi tulajdonhoz fűződő jogcímek, például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni;

ia)

támogatást nyújt a fizetőképesség-támogatási kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez azáltal, hogy fedezi a beruházási platformok létrehozásával és kezelésével kapcsolatos költségeket, tanácsadási szolgáltatásokat, valamint technikai és igazgatási segítségnyújtást, kiemelt figyelmet fordítva a kevésbé fejlett tőkepiacokkal rendelkező tagállamokra. A technikai segítségnyújtást az e keret alapján finanszírozott vállalkozások zöld és digitális átalakulásának támogatásához is rendelkezésre kell bocsátani.

(3) Az InvestEU tanácsadó központnak a köz- és magánszektorbeli projektgazdák, többek között kkv-k és induló innovatív vállalkozások, állami hatóságok és nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, valamint pénzügyi és egyéb közvetítők rendelkezésére kell állnia.

(4) A Bizottság egy vagy több tanácsadási kezdeményezés végrehajtásáról tanácsadási megállapodást köt minden egyes tanácsadó partnerrel. A (2) bekezdésben említett szolgáltatásokért díj számítható fel a szóban forgó szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek részbeni fedezésére, kivéve az állami projektgazdák vagy a nonprofit intézmények számára nyújtott szolgáltatásokat, amelyek indokolt esetben díjmentesek. A (2) bekezdésben említett szolgáltatások díjaként a nyújtott szolgáltatások költségének legfeljebb egyharmada számítható fel a kkv-k számára.

(5) Az (1) bekezdésben említett célkitűzés megvalósítása és a tanácsadási támogatás megkönnyítése érdekében az InvestEU tanácsadó központnak építenie kell a Bizottság, az EBB csoport és az egyéb tanácsadó partnerek szakértelmére.

(6) Az egyes tanácsadási kezdeményezések a Bizottság és a tanácsadó partner közötti költségmegosztási mechanizmust foglalnak magukban, kivéve, ha a Bizottság kellően indokolt esetben, a tanácsadási kezdeményezés sajátosságai miatt, valamint az érintett tanácsadó partnerek koherens és méltányos bánásmódjának biztosítása mellett beleegyezik a tanácsadási kezdeményezés valamennyi költségének fedezésébe.

(7) Szükség esetén biztosítani kell az InvestEU tanácsadó központ helyi jelenlétét. A helyi jelenlétet különösen azokban a tagállamokban vagy régiókban kell biztosítani, amelyek nehézségekkel szembesülnek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó projektek fejlesztése során. Az InvestEU tanácsadó központnak segítenie kell a regionális és helyi szintű tudástranszfert az (1) bekezdésben említett tanácsadási támogatás – többek között a kis méretű projektek végrehajtásához és kivitelezéséhez nyújtott támogatás – nyújtásához szükséges regionális és helyi kapacitás és szakértelem kiépítése céljából.

(8) Az (1) bekezdésben említett tanácsadási támogatás nyújtása és e tanácsadási támogatás helyi szintű nyújtásának megkönnyítése érdekében az InvestEU tanácsadó központnak fel kell használnia a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények szakértelmét, illetve együtt kell működnie velük, ha lehetséges. A nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel adott esetben az InvestEU tanácsadó központ keretében kell együttműködési megállapodást kötni, tagállamonként legalább egy nemzeti fejlesztési bankkal vagy intézménnyel.

(9) A végrehajtó partnereknek szükség szerint ösztönözniük kell a finanszírozást igénylő projektgazdákat arra, hogy projektjeikhez – kis méretű projektek esetében is – kérjék az InvestEU tanácsadó központ támogatását, adott esetben projektjeik előkészítésének előmozdítása és annak vizsgálata céljából, hogy van-e lehetőség projektek összevonására.

Emellett a végrehajtó partnereknek és a tanácsadó partnereknek adott esetben tájékoztatniuk kell a projektgazdákat arról a lehetőségről, hogy projektjeiket szerepeltethetik a 25. cikkben említett InvestEU portálon.

VII. FEJEZET

AZ INVESTEU PORTÁL

25. cikk

Az InvestEU portál

(1) A Bizottság létrehozza az InvestEU portált. Az InvestEU portál egy könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis, amely releváns információkat tartalmaz az egyes projektekről.

(2) Az InvestEU portál olyan csatornát biztosít a projektgazdák számára, amely segítségével bemutathatják finanszírozást igénylő projektjeiket a befektetők számára. A projektek InvestEU portálon való szerepeltetése nem befolyásolhatja az arra vonatkozó döntéseket, hogy mely végső projekteket választják ki az e rendelet szerinti vagy bármely egyéb uniós eszköz keretében történő támogatásra, sem a közfinanszírozásra vonatkozó döntéseket.

(3) Az InvestEU portálon csak olyan projektek jelenhetnek meg, amelyek összeegyeztethetők az uniós joggal és szakpolitikákkal.

(4) A Bizottság továbbítja a (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő projekteket a megfelelő végrehajtó partnereknek. Adott esetben, és tanácsadási kezdeményezés megléte esetén, a Bizottság az ilyen projekteket az InvestEU tanácsadó központnak is továbbítja.

(5) A végrehajtó partnerek megvizsgálják a földrajzi és tevékenységi körükbe tartozó projekteket.

VIII. FEJEZET

ELSZÁMOLTATHATÓSÁG, MONITORING ÉS JELENTÉSTÉTEL, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

26. cikk

Elszámoltathatóság

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az irányítóbizottság elnöke beszámol az InvestEU Alap teljesítményéről az ezt kérő intézménynek, többek között az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson való részvétele keretében.

(2) Az irányítóbizottság elnöke az Európai Parlament vagy a Tanács által az InvestEU Alaphoz címzett kérdésekre azok kézhezvételétől számított öt héten belül szóban vagy írásban válaszol.

27. cikk

Monitoring és jelentéstétel

(1) A 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén az InvestEU programmal elért haladásról történő jelentéstételhez használandó mutatókat a III. melléklet tartalmazza.

(2) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a végrehajtás és az eredmények monitoringjára vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék, és hogy ezek az adatok lehetővé tegyék a kockázat és a garanciaportfólió megfelelő monitorozását. Ennek érdekében a végrehajtó partnerekre, a tanácsadó partnerekre és adott esetben az uniós pénzeszközök egyéb címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3) A Bizottság a költségvetési rendelet 241. és 250. cikkének megfelelően jelentést tesz az InvestEU program végrehajtásáról. Az éves jelentésben a költségvetési rendelet 41. cikke (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatást kell nyújtani a program végrehajtási szintjéről a célok és a teljesítménymutatók tekintetében. E célból minden egyes végrehajtó partnernek évente meg kell adnia azokat az információkat – többek között az uniós garancia működésére vonatkozó információkat –, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Bizottság eleget tehessen jelentéstételi kötelezettségeinek.

(4) A végrehajtó partnereknek hathavonként jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről az uniós komponens és adott esetben a tagállami komponens szerint lebontva. Minden egyes végrehajtó partner annak a tagállamnak is benyújtja a tagállami komponensről szóló információkat, amelynek a komponensét végrehajtja. A jelentésnek tartalmaznia kell az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az egyes finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozóan, valamint a várható cash flow-kat a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. Az EBB csoport és adott esetben más végrehajtó partnerek által készített jelentésben évente egyszer tájékoztatást kell nyújtani az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtása során felmerült beruházási akadályokról is. A jelentéseknek tartalmazniuk kell a végrehajtó partnerek által a költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján rendelkezésre bocsátandó információkat.

(5) Annak érdekében, hogy az InvestEU program célkitűzéseinek teljesülését hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a III. mellékletben meghatározott mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése révén történő módosítása céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli, valamint hogy felülvizsgálja vagy kiegészítse a monitoringgal és értékeléssel kapcsolatos keret kidolgozására vonatkozó rendelkezéseket.

28. cikk

Értékelés

(1) Az InvestEU program értékeléseit úgy kell elvégezni, hogy azok időben felhasználhatók legyenek a döntéshozatali folyamatban.

(2) A Bizottság 2024. szeptember 30-ig független időközi értékelési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU programról, mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásáról, az EBB csoport 10. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti kötelezettségeinek teljesítéséről, az uniós garanciának a 12. cikk (4) és (5) bekezdésében előírt allokációjáról, az InvestEU tanácsadó központ működéséről, a 10. cikk (1) bekezdése d) pontjának i. alpontjában előírt költségvetési allokációról, valamint a 7. cikk (6) bekezdéséről. Az értékelésben be kell mutatni különösen, hogy a végrehajtó és a tanácsadó partnerek bevonása az InvestEU program végrehajtásába miként járult hozzá az InvestEU program, valamint az uniós szakpolitikák célkitűzéseinek eléréséhez, különös tekintettel a támogatott finanszírozási és beruházási műveletek hozzáadott értékére, valamint földrajzi és ágazati egyensúlyára. Az értékelésben meg kell vizsgálni továbbá a 7. cikk (3) bekezdése szerinti fenntarthatósági vizsgálat alkalmazását és azt, hogy a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keretben milyen mértékben sikerült megvalósítani a kkv-k középpontba állítását.

(3) Az InvestEU program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott időszak végét követően a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU programról és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásáról szóló független végső értékelési jelentést.

(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(5) A végrehajtó partnereknek és a tanácsadó partnereknek hozzá kell járulniuk a (2) és a (3) bekezdésben említett értékelések elvégzéséhez, és az azokhoz szükséges információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(6) A Bizottság a költségvetési rendelet 211. cikke (1) bekezdésének megfelelően háromévente belefoglalja a költségvetési rendelet 250. cikkében említett éves jelentésbe az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltöltési ráta megfelelőségének vizsgálatát az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveletek tényleges kockázati profiljának figyelembevételével. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 33. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet annak érdekében történő módosítása céljából, hogy e vizsgálat alapján legfeljebb 15 %-kal kiigazítsa az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltöltési rátát.

29. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós finanszírozás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérő személyek vagy jogalanyok – által végzett ellenőrzések képezik.

30. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz az InvestEU programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az említett jogok az OLAF esetében magukban foglalják az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – végrehajtására való jogot.

IX. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS LÁTHATÓSÁG

31. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

(1) A végrehajtó partnereknek és a tanácsadó partnereknek fel kell tüntetniük a finanszírozás uniós eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodniuk kell annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott tájékoztatást biztosítanak többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

Az első albekezdés szerinti követelmények védelmi és űrágazati projektekre történő alkalmazása során be kell tartani a bizalmas adatkezelésre vagy titoktartásra vonatkozó kötelezettségeket.

(2) A végrehajtó partnerek és a tanácsadó partnerek kötelesek tájékoztatni a végső címzetteket, köztük a kkv-kat az InvestEU program szerinti támogatásról, vagy egyéb pénzügyi közvetítőket kötelezni, hogy tájékoztassák a végső címzetteket az említett támogatásról, oly módon, hogy ezt az információt egyértelműen megjelenítik az InvestEU program szerinti támogatást biztosító vonatkozó megállapodásban, különösen a kkv-k esetében, a nyilvánosság figyelmének felhívása és a támogatás láthatóságának javítása érdekében.

(3) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az InvestEU programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az InvestEU programhoz allokált pénzügyi forrásoknak ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeihez is hozzá kell járulniuk, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

X. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Részvétel az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében

Az Unió részvényeket jegyez az Európai Beruházási Alap jövőbeli tőkeemeléseiben, hogy a tőkében meglévő relatív részesedése a jelenlegi szinten maradjon. A részvények jegyzését és a részvények befizetett részének legfeljebb 900 000 000 EUR összegig történő kifizetését az Alap közgyűlése által jóváhagyandó feltételekkel összhangban kell végrehajtani.

33. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. Amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok az EBB csoport és más végrehajtó partnerek által, illetve részvételével végrehajtott tevékenységekre vonatkoznak, a Bizottság a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása előtt konzultál az EBB csoporttal és más lehetséges végrehajtó partnerekkel.

(2) A Bizottságnak a 7. cikk (1) bekezdésének ea. pontjában és (7) bekezdésében, a 21. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (5) bekezdésében és a 28. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (1) bekezdésének ea. pontjában és (7) bekezdésében, a 21. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (5) bekezdésében és a 28. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 7. cikk (1) bekezdésének ea. pontja és (7) bekezdése, a 21. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (5) bekezdése és a 28. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

34. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A költségvetési rendelet 209. cikke (3) bekezdésének első és negyedik albekezdésétől eltérve az e rendelet IV. mellékletében említett programok által létrehozott finanszírozási eszközökből származó bevételeket, visszafizetéseket és visszafizettetett összegeket az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére kell felhasználni▌.

(2) A költségvetési rendelet 213. cikke (4) bekezdésének a) pontjától eltérve az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garancia feltöltésének többletét az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére kell felhasználni▌.

(3) Az [EURI] rendelet 3. cikke (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett (folyó árakon) XXX EUR összeget a következőkre kell felhasználni:

a)	az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltése (folyó árakon) XXX EUR összeggel, a költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében említett forrásokon felül,

az V. és VI. fejezetben előírt intézkedések és az [EURI] rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondatában említett intézkedések végrehajtása, figyelemmel az említett rendelet 4. cikkének (4) és (8) bekezdésére, (folyó árakon) 200 440 000 EUR összeggel.

Ez az összeg a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősül.

(3a) A végrehajtó partnerek benyújthatják a Bizottságnak az általuk a vonatkozó garanciamegállapodás megkötésétől és a beruházási bizottság valamennyi tagjának első kinevezésétől kezdődő időszakban jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteket.

(3b) A Bizottság értékeli a (3a) bekezdésben említett műveleteket és dönt az uniós garancia e műveletekre történő kiterjesztéséről.

(3c) A végrehajtó partnerek benyújthatják a Bizottságnak az általuk [az e rendelet hatálybalépésétől] a vonatkozó garanciamegállapodás megkötéséig tartó időszakban jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteket.

(3d) A Bizottság értékeli a (b) bekezdés c. pontjában említett műveleteket és dönt az uniós garancia e műveletekre történő kiterjesztéséről. A Bizottság kedvező döntése esetén az ilyen fedezetek a vonatkozó garanciamegállapodások megkötésének napjától érvényesek, amely időpont után a végrehajtó partnerek aláírhatják a finanszírozási és beruházási műveleteket.

(3e) Az e rendelet IV. mellékletében említett programok által létrehozott valamennyi finanszírozási eszköz és az (EU) 2015/1017 rendelet által létrehozott uniós garancia – adott esetben és ha előzetes értékelés vonatkozik rá – összevonható ez e rendelet szerinti garanciákkal.

(3f) A költségvetési rendelet 209. cikke (3) bekezdésének második és harmadik albekezdésétől eltérve az e rendelet IV. mellékletében említett programok által létrehozott finanszírozási eszközből származó bevételek és visszafizetések, valamint az (EU) 2015/1017 rendelet által létrehozott költségvetési garancia, amelyeket e cikk (3e) bekezdésének megfelelően összevontak az e rendelet által létrehozott uniós garanciával, a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében belső címzett bevételnek minősülnek az e rendelet által létrehozott uniós garancia és az e rendelet által létrehozott uniós garanciához kapcsolódó visszafizetések tekintetében.

35. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

Az uniós garancia összegei egyedi célkitűzésenként

A finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló, a 4. cikk (2) bekezdésének ötödik albekezdésében említett indikatív felosztás a következő:

a)	legfeljebb 20 051 970 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

b)	legfeljebb 11 250 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

c)	legfeljebb 12 500 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

d)	legfeljebb 5 567 500 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

e)	legfeljebb 31 153 850 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

ea)	legfeljebb 11 250 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének ea) pontjában meghatározott célkitűzésekre.

II. MELLÉKLET

Finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek

Az európai stratégiai beruházási kerettől eltérő keretekhez tartozó finanszírozási és beruházási műveletek a következő területek közül egy vagy több alá tartozhatnak:

Az európai stratégiai beruházási kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletek a 7. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott területekhez tartoznak. Mindenekelőtt magukban foglalhatnak közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket.

(1)

Az energiaágazat fejlesztése az energiaunió prioritásaival, többek között az energiaellátás biztonságával, a tiszta energiára való átállással, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési menetrend és a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

a)	a tiszta és fenntartható megújuló energiaforrások, valamint egyéb biztonságos és fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású energiaforrások és megoldások előállításának, kínálatának és felhasználásának bővítése;

b)	energiahatékonyság és energiamegtakarítás (a kereslet csökkentésére összpontosítva a keresletoldali szabályozás és az épületek felújítása révén);

c)	a fenntartható energetikai infrastruktúra fejlesztése, intelligenssé tétele és korszerűsítése (különösen, de nem kizárólag átviteli és elosztói szinten, tárolási technológiák, a villamosenergia-hálózatok tagállamok közötti összekapcsolása és intelligens energiahálózatok);

d)	innovatív, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású hőellátó rendszerek fejlesztése, valamint kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;

megújuló/karbonsemleges, valamint egyéb biztonságos és fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású forrásokból fenntartható szintetikus üzemanyagok előállítása és kínálata; bioüzemanyagok, biomassza és alternatív üzemanyagok, többek között valamennyi közlekedési mód számára, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) célkitűzéseivel összhangban; továbbá

f)	szén-dioxid-leválasztási és szén-dioxid-tárolási infrastruktúra az energetikai átállást célzó ipari folyamatokban, bioenergia-erőművekben és gyártó létesítményekben.

(2)

Fenntartható és biztonságos közlekedési infrastruktúrák és mobilitási megoldások, valamint berendezések és innovatív technológiák fejlesztése az uniós közlekedési prioritásokkal, valamint a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) infrastruktúra fejlesztését támogató projektek, beleértve az infrastruktúra fenntartását és biztonságát és annak városi csomópontjait, tengeri és belvízi kikötőit, repülőtereit, multimodális termináljait és azok fő TEN-T hálózatokkal való összeköttetéseit, valamint az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (28) említett telematikai alkalmazásokat;

b)	legalább két különböző közlekedési mód használatát biztosító TEN-T infrastrukturális projektek, különösen multimodális áruszállítási terminálok és személyszállítási csomópontok;

az alacsony kibocsátású városi közlekedési módokat célzó, intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek, ideértve a belvízi utakat érintő megoldásokat és az innovatív mobilitási megoldásokat, a megkülönböztetésmentes hozzáférést, az alacsonyabb légszennyezést és zajt, az energiafogyasztást, az intelligens városi hálózatokat, a fenntartást vagy a biztonsági szintek növelését és a többek között a kerékpárosokat és a gyalogosokat érintő balesetek csökkentését;

d)	a közlekedési mobil eszközök felújításának és utólagos átalakításának támogatása az alacsony kibocsátású és a kibocsátásmentes mobilitási megoldásoknak – többek között valamennyi közlekedési mód járműveiben az alternatív üzemanyagok használatának – a bevezetése céljából;

e)	vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek, belvízi utakhoz kapcsolódó infrastruktúra, tömeges árutovábbítási projektek és tengeri kikötők, valamint tengeri gyorsforgalmi utak;

f)	alternatívüzemanyag-infrastruktúra valamennyi közlekedési mód számára, beleértve az elektromos töltésre szolgáló infrastruktúrát;

egyéb intelligens és fenntartható mobilitási projektek, amelyek célja:

i.	a közúti közlekedésbiztonság;

ii.	az akadálymentesítés;

iii.	a kibocsátáscsökkentés; vagy

iv.	új közlekedési technológiák és szolgáltatások fejlesztése és bevezetése, például az összekapcsolt és autonóm közlekedési módokkal, valamint az integrált menetjegy-értékesítéssel összefüggésben; továbbá

a meglévő közlekedési infrastruktúra – többek között a TEN-T hálózat autópályái – karbantartására vagy korszerűsítésére irányuló projektek, amennyiben ezek a közúti közlekedésbiztonság fejlesztése, fenntartása vagy javítása, az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) szolgáltatásainak fejlesztése vagy az infrastruktúra integritásának és az infrastruktúrára vonatkozó előírásoknak való megfelelésnek a garantálása, továbbá biztonságos parkolóhelyek és létesítmények, az elektromos és az alternatívüzemanyag-töltőállomások kialakítása érdekében szükségesek.

(3)

Környezetvédelem és erőforrások, különös tekintettel a következőkre:

a)	víz, beleértve az ivóvízellátást és a víziközmű-szolgáltatást, valamint a hálózatok hatékonyságát, a szivárgások csökkentését, a szennyvíz összegyűjtését és tisztítását szolgáló infrastruktúrát, a part menti infrastruktúrákat és más vízzel kapcsolatos zöld infrastruktúrákat;

b)	hulladékgazdálkodási infrastruktúra;

c)	projektek és vállalkozások a környezeti erőforrás-gazdálkodás és a fenntartható technológiák területén;

d)	az ökoszisztémák és szolgáltatásaik megerősítése és helyreállítása, többek között a természet és a biológiai sokféleség zöld és kék infrastrukturális projektek révén megvalósuló javításán keresztül;

e)	fenntartható város-, vidék- és part menti fejlesztés;

f)	éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, beleértve a természeti veszélyek és katasztrófák kockázatának csökkentését;

g)	körforgásos gazdaságot végrehajtó projektek és vállalkozások, amelyek az erőforrás-hatékonysági szempontokat integrálják a termelésbe és a termékéletciklusba, beleértve az elsődleges és másodlagos nyersanyagok fenntartható kínálatát;

h)	az energiaintenzív ágazatok dekarbonizációja és kibocsátásának jelentős csökkentése, beleértve az innovatív alacsony kibocsátású technológiák demonstrációját és bevezetését;

i)	a szén és az olaj felhasználásának fokozatos megszüntetése révén az energiatermelési és -forgalmazási lánc dekarbonizációja; továbbá

j)	a fenntartható kulturális örökség előmozdítására irányuló projektek.

(4)	A digitális konnektivitási infrastruktúra fejlesztése, különösen a nagyon nagy kapacitású digitális hálózatok telepítését és az 5G kapcsolatokat támogató, vagy a digitális konnektivitást és a hozzáférést – különösen a vidéki térségek és a periferikus régiók esetében – javító projektek révén.

(5)

Kutatás, fejlesztés és innováció, különösen a következők révén:

a)	kutatási és innovációs projektek, amelyek hozzájárulnak az Európai horizont célkitűzéseihez, beleértve a kutatási infrastruktúrát és a tudományos körök támogatását;

b)	vállalati projektek, ideértve a képzést, valamint a klaszterek és üzleti hálózatok kialakításának előmozdítását;

c)	demonstrációs projektek és programok, valamint kapcsolódó infrastruktúrák, technológiák és folyamatok bevezetése;

d)	a felsőoktatás, a kutatási és innovációs szervezetek, valamint az ipar együttműködésén alapuló kutatási és innovációs projektek; a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a civil társadalmi szervezetek;

e)	tudás- és technológiaátadás;

f)	kutatás a kulcsfontosságú alaptechnológiák és ipari alkalmazásaik területén, beleértve az új és fejlett anyagokat is; továbbá

új, hatékony és hozzáférhető gyógyászati termékek, beleértve a gyógyszereket, az orvostechnikai eszközöket, a diagnosztikát és a fejlett terápiás gyógyszerkészítményeket, az új antimikrobiális szereket, továbbá az olyan innovatív fejlesztési eljárásokat, amelyek során nem alkalmaznak állatkísérleteket.

(6)

Mindenekelőtt a Digitális Európa program célkitűzéseihez hozzájáruló digitális technológiák és szolgáltatások fejlesztése, telepítése és bővítése, különösen a következők révén:

a)	mesterséges intelligencia;

b)	kvantumtechnológia;

c)	kiberbiztonsági és hálózatvédelmi infrastruktúrák;

d)	a dolgok internete;

e)	blokklánc és egyéb megosztott könyvelési technológiák;

f)	korszerű digitális készségek;

g)	robotika és automatizálás;

h)	fotonika; továbbá

i)	az uniós ipar digitalizálásához hozzájáruló egyéb korszerű digitális technológiák és szolgáltatások, valamint a digitális technológiák, szolgáltatások és készségek integrációja az Unió közlekedési ágazatában.

(7)

Pénzügyi támogatás a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, különösen a következők révén:

a)	működő tőke és beruházás biztosítása;

kockázatfinanszírozás biztosítása az alapítástól a terjeszkedési szakaszig az innovatív és fenntartható ágazatokban betöltött technológiai vezető szerep biztosítása – többek között e szervezetek digitalizációs és innovációs kapacitásának növelése –, valamint globális versenyképességének szavatolása érdekében;

c)	finanszírozás biztosítása a vállalkozások alkalmazottak általi felvásárlásához vagy a vállalkozások tulajdonjogában való alkalmazotti részvételhez.

(8)	Kulturális és kreatív ágazatok; kulturális örökség, média, audiovizuális ágazat, újságírás és sajtó, különösen, de nem kizárólag az új technológiák fejlesztése, a digitális technológiák alkalmazása és a szellemi tulajdonjogok technológiai kezelése révén.

(9)

Turizmus.

(10)	Az ipartelepek (többek között a szennyezett területek) rehabilitációja és helyreállítása fenntartható használatra.

(11)	Fenntartható mezőgazdaság, erdészet, halászat, akvakultúra és a tágabb értelemben vett fenntartható biogazdaság egyéb területei.

(12)

Szociális beruházások, beleértve a szociális jogok európai pillérének végrehajtását támogató beruházásokat, különösen a következők révén:

a)	mikrofinanszírozás, etikus, szociális vállalkozások finanszírozása és szociális gazdaság;

b)	készségkereslet és -kínálat;

c)	oktatás, képzés és a kapcsolódó szolgáltatások, többek között a felnőttek számára is;

szociális infrastruktúra, különösen:

i.	inkluzív oktatás és képzés, beleértve a koragyermekkori nevelést és gondozást és a kapcsolódó oktatási infrastruktúrát és létesítményeket, az alternatív gyermekgondozást, a diákszállásokat és a digitális felszerelést, melyek mindenki számára hozzáférhetők;

ii.	megfizethető szociális lakhatás (29);

iii.	egészségügy és tartós ápolás-gondozás, beleértve a klinikákat, kórházakat, az alapellátást, az otthoni ápolás-gondozást és a közösségi alapú szolgáltatásokat;

e)	szociális innováció, beleértve az innovatív szociális megoldásokat és programokat, amelyek célja a társadalmi hatások és eredmények előmozdítása a 12. pontban említett területeken;

f)	társadalmi célú kulturális tevékenységek;

g)	a nemek közötti egyenlőséget előmozdító intézkedések;

h)	a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok integrációja;

i)	innovatív egészségügyi megoldások, beleértve az e-egészségügyet, az egészségügyi szolgáltatásokat és az új ápolási-gondozási modelleket;

j)	fogyatékossággal élő személyek befogadása és a számukra biztosított akadálymentesség.

(13)

A védelmi ipar fejlesztése, hozzájárulva ezáltal az Unió stratégiai autonómiájához, különösen a következők támogatása révén:

a)	az Unió védelmi ipari ellátási lánca, különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozások pénzügyi támogatása révén;

b)	a védelmi ágazatban diszruptív innovációs projektekben részt vevő vállalkozások és szorosan kapcsolódó kettős felhasználású technológiák;

c)	a védelmi ágazat ellátási lánca az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és fejlesztési projektekben való részvétel során, beleértve az Európai Védelmi Alap által támogatottakat;

d)	infrastruktúra a védelmi kutatás és képzés számára.

(14)

Űrkutatás, különösen az űrágazatnak az űrstratégia alábbi célkitűzéseivel összhangban történő fejlesztése révén:

a)	az uniós társadalom és gazdaság számára jelentett előnyök maximalizálása;

b)	az űrrendszerek és -technológiák versenyképességének előmozdítása, mindenekelőtt az ellátási láncok gyenge láncszemeinek megerősítésével;

c)	az űrrel kapcsolatos vállalkozói készség alátámasztása, többek között a downstream fejlesztéseken belül is;

d)	az űrhöz való biztonságos és védett hozzáférés szempontjából az Unió autonómiájának előmozdítása, beleértve a kettős felhasználás szempontjait.

(15)	Tengerek és óceánok, a kék gazdaság területén megvalósuló projektek és vállalkozások, valamint a fenntartható kék gazdaság pénzügyi alapelvei fejlesztése révén, különösen a tengerészeti vállalkozások és ipar, a megújuló tengeri energia és a körforgásos gazdaság megoldásai révén.

III. MELLÉKLET

Fő teljesítménymutatók

1. Az InvestEU Alap által támogatott finanszírozás volumene (szakpolitikai keretek szerinti bontásban)

1.1

Aláírt műveletek volumene

1.2

Mozgósított befektetések

1.3

A mozgósított magánfinanszírozás összege

1.4

Az elért tőkeáttételi hatás és multiplikátorhatás

2. Az InvestEU Alap által támogatott finanszírozás földrajzi lefedettsége (szakpolitikai keretek, országok és a NUTS (a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) 2 szintű régiók szerinti bontásban)

2.1

A műveletek által lefedett országok (tagállamok és harmadik országok) száma

2.2

A műveletek által lefedett régiók száma

2.3

A műveletek volumene országonként (tagállamok és harmadik országok) és régiónként

3. Az InvestEU Alap keretében végrehajtott finanszírozás hatása

3.1

A létrehozott vagy támogatott munkahelyek száma

3.2

Az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogató beruházások, adott esetben szakpolitikai keretek szerint részletezve

3.3

A digitalizálást támogató beruházások

3.4.

Az ipari átalakulást támogató beruházások

4. Fenntartható infrastruktúra

4.1

Energia: telepített megújuló és egyéb biztonságos és fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású energiatermelési többletkapacitás (megawattban – MW)

4.2

Energia: a jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma, állami és kereskedelmi helyiségek száma

4.3

Energia: a projektek által generált tervezett energiamegtakarítás kilowattórában (kWh)

4.4

Energia: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében éves szinten elért csökkentés/kibocsátáselkerülés tonnában mért CO2-egyenértékben kifejezve

4.5

Energia: a fenntartható energetikai infrastruktúra fejlesztésébe, intelligenssé tételébe és korszerűsítésébe történő beruházások volumene

4.6

Digitális terület: legalább 100 Mb/s sebességű, gigabites sebességre fejleszthető széles sávú internetkapcsolattal rendelkező további háztartások, vállalkozások vagy középületek száma, vagy a létrehozott WiFi-hotspotok száma

4.7

Közlekedés: a TEN-T keretében mozgósított beruházás, ebből:

—

a határokon átnyúló és hiányzó összeköttetésekre irányuló projektek száma (beleértve a TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat városi csomópontjaival, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetéseivel, multimodális platformjaival, tengeri kikötőivel, belvízi kikötőivel, repülőtéri bekötéseivel és vasúti-közúti termináljaival kapcsolatos projekteket)

—

a közlekedés digitalizálásához – különösen az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS), a folyami információs rendszer (RIS), az intelligens közlekedési rendszer (ITS), a hajómegfigyelési és információs rendszer (VTMIS) /elektronikus tengerhajózási szolgáltatások és az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) bevezetésével – hozzájáruló projektek száma

—	az alternatívüzemanyag-ellátás kiépített vagy korszerűsített pontjainak száma

—	a közlekedés biztonságához hozzájáruló projektek száma

4.8

Környezetvédelem: a levegőminőséghez, víz- és hulladékgazdálkodáshoz és természethez kapcsolódó uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírt tervek és programok végrehajtásához hozzájáruló beruházások

5. kutatás, innováció és digitalizáció;

5.1

Hozzájárulás az uniós bruttó hazai termék (GDP) 3 %-ának megfelelő összegű kutatási, fejlesztési és innovációs célú beruházásra vonatkozó célkitűzés megvalósításához

5.2

A kutatási és innovációs projekteket végrehajtó támogatott vállalkozások száma méret szerint

6. Kkv-k

6.1

Támogatott vállalkozások száma méret szerinti bontásban (mikro-, kis-, középvállalkozások és kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalkozások)

6.2

Támogatott vállalkozások száma fejlődési szakasz szerinti bontásban (korai szakaszban lévő, növekedő/bővülő)

6.3

Támogatott vállalkozások száma tagállamonként és NUTS 2 szintű régiónként

6.4

Támogatott vállalkozások száma ágazatonként és az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE) kódjai szerint

6.5

A kkv-keret kkv-kra irányuló beruházási volumenének százalékos aránya

7. Szociális beruházás és készségek

7.1

Szociális infrastruktúra: a támogatott szociális infrastruktúra kapacitása és hozzáférhetősége ágazatonként: lakhatás, oktatás, egészségügy, egyéb

7.2

Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás: a mikrofinanszírozásban részesülők és a támogatott szociális vállalkozások száma

7.3

Készségfejlesztés: új készségeket elsajátító vagy készségeiket érvényesíttető és hitelesíttető személyek száma: iskolarendszerű oktatásban és szakképzés során szerzett képesítés

8. Európai stratégiai beruházások

8.1

A kritikus infrastruktúra biztosításához hozzájáruló műveletek száma és volumene, adott esetben fizikai és virtuális infrastruktúra és a kapcsolódó áruk és szolgáltatások szerinti bontásban

8.2

A kritikus infrastruktúra többletkapacitása, adott esetben területek szerinti bontásban

8.3

Az Unió és tagállamai biztonságát szolgáló kritikus technológiák és inputok, valamint a kettős felhasználású termékek kutatásához és fejlesztéséhez hozzájáruló műveletek száma és volumene

8.4

Az Unió és tagállamai biztonságát szolgáló kritikus technológiákat és inputokat, valamint a kettős felhasználású termékeket fejlesztő és gyártó, támogatott vállalkozások száma méret szerinti bontásban

8.4a

Az olyan klaszterek és digitális innovációs központok száma, amelyeket a vállalatok közötti szinergiák létrehozása céljából támogatnak

8.5

A kritikus inputok biztosításához, gyártásához és készletezéséhez hozzájáruló műveletek száma és volumene, kivéve ha a meglévő jogi követelmények korlátokat állítanak fel , beleértve a kritikus egészségügyi ellátás biztosítását is

8.6

Az ellátás, a gyártás és a készletezés céljából támogatott további kritikus inputok, beleértve a kritikus egészségügyi ellátást, adott esetben típusonként

8.7

Az Unió iparának jövője szempontjából stratégiai jelentőségű kulcsfontosságú alap- és digitális technológiákat támogató műveletek száma és volumene.

8.7a

Azon műveletek száma és volumene, amelyek segítenek a vállalatoknak és a közösségeknek, különösen a kkv-knak az értékláncaik és üzleti modelljeik ellenálló képességének növelésében

8.7b

Az InvestEU Alap által támogatott induló vállalkozások száma, a vállalkozásösztönzést célzó műveletek száma és volumene

8.7c

Az európai éghajlat-politikai célokkal összhangban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez hozzájáruló műveletek száma és volumene

8.7d

Az Európai Beruházási Tanácsadó Platformok kötelezettségvállalásainak száma azokban a régiókban és tagállamokban, amelyek eddig korlátozott eredményeket értek el a projektek kezdeményezése és fejlesztése terén, valamint azokban az alacsony beruházási szintű ipari ágazatokban, amelyek a múltban nem részesültek az uniós beruházási eszközökből

8.7e

A magántőke- és kockázatitőke-befektetések volumenének növekedése a kapcsolódó projektekben

8.7f

Regionális és nemzeti kiterjedés, amely jelzi, hogy a kedvezményezett tagállamok és régiók egyenletesen oszlanak el az EU területén, és az előnyök nem korlátozott számú tagállamban vagy régióban összpontosulnak

IV. MELLÉKLET

Az InvestEU program elődjének számító eszközök

A. Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok:

—	Európai Technológiai Hitelkeret (ETF98): Az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről – a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 1998. május 19-i 98/347/EK tanácsi határozat (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

—

Technológiatranszfer kísérleti projekt (TTP): A Bizottság határozata a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Belső árupiac és ágazati politikák” tevékenységhez tartozó 2007. évi intézkedéseinek finanszírozására vonatkozó kiegészítő finanszírozási határozat elfogadásáról, valamint a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Az EU elfoglalja helyét a globalizált világban” elnevezésű előkészítő intézkedés, továbbá négy kísérleti projekt („Erasmus fiatal vállalkozóknak”, „A mikro-, kis- és középvállalkozások közötti együttműködés és partnerségek előmozdítását szolgáló intézkedések”, a „Technológiatranszfer” és a „Kiemelt európai turisztikai célterületek”) 2007. évi finanszírozására vonatkozó kerethatározat elfogadásáról.

—	Európai Technológiai Hitelkeret (ETF01): A vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó többéves programról (2001–2005) szóló, 2000. december 20-i 2000/819/EK tanácsi határozat (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

—

A Versenyképességi és innovációs programhoz tartozó, a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz (CIP-GIF): A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

—

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF): Az Európai Parlament és a Tanács 725/1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 680/680/2007/EK és a 680/67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.) módosítva az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és az Európai Beruházási projektek Portáljáról, valamint a 680/1291/2013/EU és a 680/1316/2013/EU rendelet módosításáról — az Európai stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.) által.

—

COSME Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköz (COSME EFG): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

—

InnovFin tőkefinanszírozási eszköz:

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.);

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

—

A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

—

Az EaSI (foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) kapacitásépítési beruházási keret: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

B. Garanciaeszközök:

—	Kkv-garanciakeret '98 (SMEG98): Az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről – a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 1998. május 19-i 98/347/EK tanácsi határozat (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

—	Kkv-garanciakeret '01 (SMEG01): A vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó többéves programról (2001–2005) szóló, 2000. december 20-i 2000/819/EK tanácsi határozat (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

—	Versenyképességi és innovációs keretprogram – kkv-garanciakeret '07 (CIP SMEG07): A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

—	Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – Garancia (EPMF-G): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

—

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus, kockázatmegosztási eszköz (RSI):

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013), a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.);

—	A Tanács 2006/971/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 86. o.);

—	A Tanács 2006/974/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Kapacitások” egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 299. o.).

—

EaSI (a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) garanciafinanszírozási eszköz: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

—

COSME hitelgarancia-eszköz (COSME LGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

—

Hitel- és garancianyújtási szolgáltatás (InnovFin Debt):

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.);

—

A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze (CCS GF): Az Európai Parlament és a Tanács 1295/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 221. o.).

—

Diákhitelgarancia-eszköz (SLGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12. 20., 50. o.).

—	Energiahatékonysági magánfinanszírozási eszköz (PF4EE): A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1293/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

C. Kockázatmegosztási eszközök:

—

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF): Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013), a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.);

—

InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak:

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.);

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

—

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze (CEF DI): Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 680/2007/EK rendelet és a 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

—	Természetitőke-finanszírozási Eszköz (NCFF): A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1293/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

D. Különleges célú befektetési eszközök:

—

Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – Fonds commun de placements – fonds d'investissements spécialisés (EPMF FCP-FIS): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

—

Marguerite Alap:

—	Az Európai Parlament és a Tanács 680/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól (HL L 162., 2007.6.22., 1. o.);

—	A Bizottság határozata (2010. február 25.) az Európai Uniónak a 2020-as energiaügyi, éghajlatváltozási és infrastrukturális európai alapban (Marguerite Alap) való részvételéről.

—

Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF): Az Európai Parlament és a Tanács 1233/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 346., 2010.12.30., 5. o.).

V. MELLÉKLET

Piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, addicionalitás és kizárt tevékenységek

A. Piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek és addicionalitás

A költségvetési rendelet 209. cikkének megfelelően az uniós garancia célja a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelése (a 209. cikk (2) bekezdésének a) pontja) és addicionalitás elérése azáltal, hogy megakadályozza a más köz- vagy magánforrásból származó lehetséges támogatás és beruházás felváltását (a 209. cikk (2) bekezdésének b) pontja).

A költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának való megfelelés érdekében az uniós garanciában részesülő finanszírozási és beruházási műveleteknek meg kell felelniük az alábbi 1. és 2. pontban meghatározott következő követelményeknek:

1. Piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek

A költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett piaci hiányosságok vagy optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelése érdekében a finanszírozási és beruházási műveletek által megcélzott beruházásoknak a következő elemjellemzők egyikével kell rendelkezniük:

a)	Közjó jelleg (például oktatás és készségek, egészségügyi ellátás és akadálymentesség, biztonság és védelem, valamint az ingyenesen vagy elhanyagolható költségek mellett rendelkezésre álló infrastruktúra), amelyek esetében az üzemeltető vagy a vállalkozás nem tud elegendő pénzügyi hasznot elérni.

b)	Olyan externáliák, melyeket az üzemeltető vagy a vállalkozás általában nem képes internalizálni, ilyen például a K+F-be történő beruházás, az energiahatékonyság, az éghajlat- vagy a környezetvédelem.

Információs aszimmetriák, különösen a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, ideértve a korai szakaszban lévő vállalkozásokhoz kapcsolódó magasabb kockázati szinteket, a főként immateriális eszközökkel vagy elégtelen biztosítékkal rendelkező vállalkozásokat, illetve a magasabb kockázatú tevékenységekre összpontosító vállalkozásokat.

d)	Határokon átnyúló infrastrukturális projektek és kapcsolódó szolgáltatások vagy alapok, amelyek határokon átnyúló alapon ruháznak be a belső piac széttagoltságának kezelése és a belső piacon belüli koordináció fokozása céljából.

Az egyes ágazatokban, országokban vagy régiókban a pénzügyi magánszereplők által elfogadható vagy elfogadni kívánt szinten túlmenő, magasabb szintű kockázatoknak való kitettség. Ez magában foglalja, hogy a beruházásra nem, vagy nem ugyanolyan mértékben került volna sor annak újszerűsége vagy az innovációhoz vagy a nem bizonyított technológiához kapcsolódó kockázatok miatt.

Amennyiben a finanszírozási és beruházási műveletek támogatására az európai stratégiai beruházási keretből kerül sor, a beruházást nem vagy nem ugyanolyan mértékben hajtották volna végre az Unióban letelepedett és működő szervezetek piaci finanszírozása mellett, mivel nehézségekbe ütközik az európai stratégiai érdeket érintő előnyök internalizálása.

g)	Az e rendelet 8. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti új vagy összetett piaci hiányosságok vagy optimálistól elmaradó beruházási helyzetek.

2. Addicionalitás

A finanszírozási és beruházási műveletek teljesítik az addicionalitás költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett mindkét szempontját. Ez azt jelenti, hogy a műveleteket más állami vagy magánforrásokból nem lehetett volna vagy nem ugyanolyan mértékben lehetett volna végrehajtani az InvestEU Alap támogatása nélkül. E rendelet alkalmazásában ezek a műveletek olyan finanszírozási és beruházási műveletekként értendők, melyek megfelelnek az alábbi két feltételnek:

(1)

Ahhoz, hogy a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett magánforrásokon túl addicionálisnak lehessen tekinteni, az InvestEU Alap a végrehajtó partnerek olyan beruházásokat célzó finanszírozási és beruházási műveleteit támogatja, amelyek jellemzőik (közjó jelleg, externáliák, információs aszimmetriák, társadalmi-gazdasági kohéziós megfontolások vagy egyéb) miatt nem képesek elégséges piaci szintű pénzügyi megtérülést biztosítani, vagy túl kockázatosnak tűnnek (összehasonlítva azon kockázati szintekkel, amelyeket az érintett magánszervezetek hajlandók elfogadni). Az említett jellemzők miatt az ilyen finanszírozási és beruházási műveletek az árképzés, a biztosítéknyújtási követelmények, a finanszírozás típusa, a nyújtott finanszírozás futamideje vagy egyéb feltételek tekintetében észszerű feltételek mellett nem férnek hozzá a piaci finanszírozáshoz, és nem valósulnának meg egyáltalán vagy ugyanolyan mértékben állami támogatás nélkül az Unióban.

(2)

Ahhoz, hogy a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett egyéb közforrásokból származó meglévő támogatáson felül addicionálisnak lehessen tekinteni, az InvestEU Alap csak olyan finanszírozási és beruházási műveleteket támogat, amelyekre az alábbi feltételek vonatkoznak:

a)	a finanszírozási vagy beruházási műveleteket nem, vagy nem ugyanolyan mértékben hajthatta volna végre a végrehajtó partner az InvestEU Alap támogatása nélkül; továbbá

a finanszírozási vagy beruházási műveleteket nem, vagy nem ugyanolyan mértékben hajthatták volna végre más meglévő állami eszköz, például regionális vagy nemzeti szinten működő, megosztott irányítású pénzügyi eszközök keretében. Ugyanakkor lehetővé kell tenni az InvestEU és más közforrások egymást kiegészítő felhasználását, különösen azokban az esetekben, ahol uniós hozzáadott érték érhető el, és ahol a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében hatékonyan optimalizálható a közforrások felhasználása.

(3)

Az európai stratégiai beruházási kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletek akkor is addicionálisnak tekinthetők, ha ezeket a műveleteket az Unióban letelepedett és működő más magán- és állami szervezetek nem, vagy nem ugyanolyan mértékben hajthatták volna végre az InvestEU Alap támogatása nélkül.

Annak bizonyítása érdekében, hogy az uniós garanciában részesülő finanszírozási és beruházási műveletek addicionálisak a meglévő piaci és egyéb köztámogatásokhoz képest, a végrehajtó partnerek olyan információkat szolgáltatnak, amelyek az alábbi jellemzők közül legalább egyet bizonyítanak:

a)	Egyéb állami vagy magánhitelezőkhöz kapcsolódó vagy a finanszírozási struktúrán belüli alárendelt pozíciók révén nyújtott támogatás.

b)	Saját tőkéből és kvázi-sajáttőkéből, vagy hosszú lejáratú adóssággal, árazással, biztosítékeszközökre vonatkozó követelményekkel vagy egyéb, a piacon vagy más közforrásból nem kellően elérhető feltételekkel nyújtott támogatás.

c)	Olyan műveletek támogatása, amelyek nagyobb kockázati profillal rendelkeznek, mint a végrehajtó partner saját standard tevékenységei által általánosan elfogadott kockázat, illetve támogatás a végrehajtó partnereknek az ilyen műveletek támogatását szolgáló saját kapacitáson felül.

d)	Részvétel olyan szakpolitikai területeket célzó kockázatmegosztási mechanizmusokban, amelyek a végrehajtó partnert az általa általában elfogadott szintekhez képest magasabb kockázati szinteknek teszi ki, vagy amelyeket a magán pénzügyi szereplők képesek vagy hajlandóak elfogadni.

Az InvestEU Alap keretében nyújtott támogatás jelzésértékű voltának eredményeként az egyéb magán- és kereskedelmi forrásokat kiegészítő, különösen a hagyományosan kockázatkerülő befektetői osztályoktól vagy intézményi befektetőktől származó, addicionális magán- vagy közfinanszírozást katalizáló/közösségi finanszírozást nyújtó támogatás.

f)	A célországokban vagy -régiókban a hiányos, alulfejlett vagy nem teljes piacok miatt nem megfelelő szinten elérhető vagy kínált pénzügyi termékek révén nyújtott támogatás.

A közvetített finanszírozási és beruházási műveletek esetében, különösen a kkv-k támogatása tekintetében, az addicionalitást a közvetítő szintjén ellenőrzik, nem pedig a végső kedvezményezett szintjén. Az addicionalitás akkor tekinthető fennállónak, ha az InvestEU Alap pénzügyi közvetítőt támogat egy magasabb kockázati szintű új portfólió létrehozásában vagy a már magas kockázatot jelentő tevékenységek volumenének növelésében, azon kockázati szintekhez képest, amelyeket a magán és közjellegű pénzügyi szereplők jelenleg képesek vagy hajlandók elfogadni a céltagállam(ok)ban vagy régiókban.

Az uniós garancia nem nyújtható refinanszírozási műveletek támogatására (például meglévő hitelmegállapodások vagy részben vagy teljesen már megvalósult projektek egyéb formában nyújtott pénzügyi támogatásának kiváltására), kivéve azokat a konkrét, kivételes és kellően indokolt körülményeket, amelyek fennállása esetén bizonyított, hogy az uniós garancia keretében végzett művelet lehetővé teszi egy támogatható területen a végrehajtó partner vagy a pénzügyi közvetítő által végzett szokásos tevékenységvolumenen felüli olyan összeg új beruházását egy a II. melléklet szerinti finanszírozási és beruházási műveletbe, amely legalább egyenértékű az e rendeletben meghatározott támogathatósági feltételeknek megfelelő műveleti összeggel. Ezeknek a refinanszírozási műveleteknek figyelembe kell venniük az e melléklet A. részében meghatározott követelményeket a piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek és addicionalitás tekintetében.

B. Kizárt tevékenységek

Az InvestEU Alap nem támogat:

(1)	olyan tevékenységeket, melyek korlátozzák az egyéni jogokat és szabadságokat, vagy megsértik az emberi jogokat;

(2)	nem támogatja a védelmi tevékenységek terén az alkalmazandó nemzetközi jog szerint tiltott termékek és technológiák használatát, fejlesztését vagy előállítását;

(3)	dohányhoz kapcsolódó termékeket és tevékenységeket (termelés, elosztás, feldolgozás és kereskedelem);

(4)

az [Európai horizontról] szóló rendelet [X]. cikke alapján a finanszírozásból kizárt tevékenységeket (30): reprodukciós célú emberklónozási kutatás; az ember génállományának olyan módosítására irányuló tevékenység, amelynek eredményeképpen ezek a változtatások örökölhetővé válhatnak; az emberi embriók kizárólag kutatási célból vagy őssejtekhez jutás céljából történő létrehozására irányuló tevékenységek, beleértve a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén alapuló eljárást is;

(5)	szerencsejátékot (előállításhoz, építkezéshez, terjesztéshez, feldolgozáshoz, kereskedelemhez vagy szoftverhez kapcsolódó tevékenységek);

(6)	szexkereskedelmet, ill. ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát, szolgáltatásokat vagy médiát;

(7)	élő állatokat érintő, kísérleti vagy tudományos célú tevékenységeket, amennyiben nem garantálható a kísérleti és más tudományos célra használt gerinces állatok védelméről szóló európai egyezményének (31) való megfelelés;

(8)

ingatlanfejlesztési tevékenységet, például olyan tevékenységeket, melyek kizárólagos célja meglévő épületek felújítása, újbóli lízingje vagy újbóli eladása, valamint új projektek építése; ugyanakkor támogathatók az ingatlanágazatban a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az InvestEU program konkrét célkitűzéseihez kapcsolódó tevékenységek, és a II. melléklet szerinti finanszírozási és beruházási műveletek támogatható területei, például energiahatékonysági projektekre vagy szociális lakásokra irányuló beruházások;

(9)	pénzügyi tevékenységeket, például pénzügyi eszközök vásárlását vagy kereskedelmét. Ki vannak zárva különösen a vállalati vagyon kivonását célzó kivásárlásokra irányuló beavatkozások és a vállalati vagyon kivonását célzó üzletrész-visszavásárlások;

(10)	az alkalmazandó nemzeti jogszabályok által tiltott tevékenységeket;

(11)	atomerőmű-leállítást, -üzemeltetést, -átalakítást vagy -építést;

(12)

szilárd fosszilis tüzelőanyagok és olaj bányászatához vagy kitermeléséhez, feldolgozásához, forgalmazásához, tárolásához vagy elégetéséhez, valamint a földgázkitermeléshez kapcsolódó beruházásokat. Ez a kizárás nem vonatkozik az alábbiakra:

a)	olyan projektek, amelyek esetében nem létezik életképes alternatív technológia;

b)	szennyezés megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos projektek;

(c)

szén-dioxid leválasztására, tárolására vagy hasznosítására szolgáló berendezésekkel felszerelt projektek; olyan ipari vagy kutatási projektek, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentését eredményezik az alkalmazandó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer referenciaértékeihez képest;

(13)

a hulladékok hulladéklerakóban történő elhelyezésére irányuló beruházásokat. Ez a kizárás nem vonatkozik az alábbi beruházásokra:

a)	ipari vagy bányászati beruházási projekt kiegészítő elemét képező helyszíni hulladéklerakó létesítmények, amennyiben bizonyított, hogy az érintett tevékenység által termelt ipari vagy bányászati hulladékok kezelésére a hulladéklerakó az egyetlen járható út;

b)	meglévő hulladéklerakók a hulladéklerakó-gáz felhasználásának és a hulladéklerakókból történő hasznosítás előmozdításának, valamint a bányászati hulladékok újrafeldolgozásának biztosítására;

(14)

mechanikai-biológiai kezelő (MBT) üzemekre irányuló beruházásokat. Ez a kizárás nem vonatkozik azokra a beruházásokra, amelyek célja a meglévő mechanikai-biológiai üzemek utólagos átalakítása oly módon, hogy a hulladékból energiát állítsanak elő, vagy a szétválogatott hulladékot újrafeldolgozzák, például komposztálás és anaerob lebontás révén;

(15)

beruházások a hulladék kezelése céljából hulladékot égető létesítményekbe. Ez a kizárás nem vonatkozik az alábbi beruházásokra:

a)	kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelését célzó üzemek;

meglévő üzemek, amelyek esetében a beruházás célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, amennyiben ezek a beruházások nem eredményezik a hulladékfeldolgozó üzem kapacitásának növekedését.

A végrehajtó partnerek a későbbiekben is felelősek annak biztosításáért, hogy a projekt végrehajtása során, mind az aláíráskor, mind a nyomon követéskor biztosított legyen a finanszírozási és beruházási műveletek e mellékletben meghatározott kizárási kritériumoknak való megfelelősége, és azért, hogy adott esetben megtegyék a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottságokhoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0203/2020).

(*1) Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(2) HL C […], […], […] o.

(3) HL C […], […], […] o.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1295/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 221. o.).

(5) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(6) COM(2018)0353.

(7) HL L 309., 1993.12.13., 3. o.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(12) COM(2018)0323.

(13) A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.).

(14) A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).

(16) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(18) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(19) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(20) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(22) SEC(2018)0310; SWD(2018)0337.

(23) COM(2020)0022.

(24) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(25) …

(26) …

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról, HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

(29) A megfizethető szociális lakhatást úgy kell értelmezni, hogy olyan hátrányos helyzetű személyeket vagy kevésbé előnyös szociális helyzetben levő csoportokat céloz, akik korlátozott fizetőképességük következtében súlyosan elégtelen lakáskörülmények között élnek, vagy piaci feltételek között nem tudnak lakáshoz jutni.

(30) Az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELETRE irányuló javaslat 14. cikke 2018/0224(COD).

(31) HL L 222., 1999.8.24., 31. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 415

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	64. évfolyam 2021. október 13.

	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	ÁLLÁSFOGLALÁSOK
	Európai Parlament
	2020. november 11., szerda
2021/C 415/01	Az Európai Parlament 2020. november 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és az (EU) 2018/1111 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D068777/01 – 2020/2836(RSP))	2
2021/C 415/02	Az Európai Parlament 2020. november 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított SYHT0H2 (SYN-ØØØH2-5) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D068779/01 – 2020/2838(RSP))	8
2021/C 415/03	Az Európai Parlament 2020. november 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 87460 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 87460, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D068778/01 – 2020/2837(RSP))	15
	2020. november 13., péntek
2021/C 415/04	Az Európai Parlament 2020. november 13-i állásfoglalása a Fenntartható Európa beruházási tervről – a zöld megállapodás finanszírozásának módjáról (2020/2058(INI))	22
2021/C 415/05	Az Európai Parlament 2020. november 13-i állásfoglalása a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról (2020/2790(RSP))	36

	III Előkészítő jogi aktusok
	Európai Parlament
	2020. november 11., szerda
2021/C 415/06	P9_TA(2020)0290 Az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I Az Európai Parlament 2020. november 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 1215/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020)0135 – C9-0099/2020 – 2020/0051(COD)) P9_TC1-COD(2020)0051 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2020. november 11-én került elfogadásra az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 1215/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) 2020/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	50
2021/C 415/07	Az Európai Parlament 2020. november 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Szenegáli Köztársaság között létrejött fenntartható halászati partnerségi megállapodás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (13484/2019 – C9-0178/2019 – 2019/0226(NLE))	51
2021/C 415/08	Az Európai Parlament 2020. november 11-i nem jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Szenegáli Köztársaság között létrejött fenntartható halászati partnerségi megállapodás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (13484/2019 – C9-0178/2019 – 2019/0226M(NLE))	52
2021/C 415/09	Az Európai Parlament 2020. november 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak és a végrehajtási jegyzőkönyvének (2020–2026) az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (05243/2020 – C9-0073/2020 – 2020/0002(NLE))	57
2021/C 415/10	Az Európai Parlament 2020. november 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos együttműködésről, valamint azok oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (08359/2020 – C9-0298/2020 – 2020/0089(NLE))	58
2021/C 415/11	Az Európai Parlament 2020. november 11-i nem jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos együttműködésről, valamint azok oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (08359/2020 – C9-0298/2020 – 2020/0089M(NLE))	59
2021/C 415/12	Az Európai Parlament 2020. november 11-i jogalkotási állásfoglalása a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az észak-írországi adóalanyok azonosítása tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2020)0360 – C9-0279/2020 – 2020/0165(CNS))	64
2021/C 415/13	P9_TA(2020)0300 A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó halászati kapacitás felső értékhatárainak bevezetése, adatgyűjtés és a balti-tengeri ellenőrzési intézkedések, valamint a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalat halászó flották végleges beszüntetése***I Az Európai Parlament 2020. november 11-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2016/1139 rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó halászati kapacitás felső értékhatárai, az adatgyűjtés és a balti-tengeri ellenőrzési intézkedések tekintetében, valamint az 508/2014/EU rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalat halászó flották végleges beszüntetése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0564 – C9-0161/2019 – 2019/0246(COD)) P9_TC1-COD(2019)0246 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2020. november 11-én került elfogadásra az (EU) 2016/1139 rendeletnek a balti-tengeri halászati kapacitás csökkentése, valamint az 508/2014/EU rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalat, a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalat és a Balti-tenger nyugati részén élő heringet halászó flották halászati tevékenységeinek végleges beszüntetése tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2020/… európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel	65
2021/C 415/14	P9_TA(2020)0301 Az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködés ***I Az Európai Parlament 2020. november 11-i jogalkotási állásfoglalása az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről szóló 573/2014/EU határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2019)0620 – C9-0117/2019 – 2019/0188(COD)) P9_TC1-COD(2019)0188 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2020. november 11-én került elfogadásra az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről szóló 573/2014/EU határozat módosításáról szóló (EU) 2020/… európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel	66
	2020. november 12., csütörtök
2021/C 415/15	Az Európai Parlament 2020. november 12-i állásfoglalása az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11072/1/2020 – C9-0314/2020 – 2020/1998(BUD))	67
2021/C 415/16	Az Európai Parlament 2020. november 12-i nem jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak és a végrehajtási jegyzőkönyvének (2020–2026) az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (05243/2020 – C9-0073/2020 – 2020/0002M(NLE))	80
	2020. november 13., péntek
2021/C 415/17	Az Európai Parlament 2020. november 13-án elfogadott módosításai a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program (az EU az egészségügyért program) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2020)0405 – C9-0152/2020 – 2020/0102(COD))	86
2021/C 415/18	Az Európai Parlament 2020. november 13-án elfogadott módosításai az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2020)0403 – C9-0158/2020 – 2020/0108(COD)) Módosítás 1	165

Tartalom		Oldal

	EURÓPAI PARLAMENT ÜLÉSSZAK: 2020–2021 2020. november 11–13-i ülések ELFOGADOTT SZÖVEGEK	1