—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

—

tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (1),

—

tekintettel az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

—

tekintettel az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4);

—

tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a félrevezető reklámról szóló 84/450/EGK tanácsi irányelv, valamint a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv) (5),

—

tekintettel a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—

tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (7),

—

tekintettel az e-kereskedelmi belső piac kialakításáról szóló, 2010. szeptember 21-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel az online platformokról és a digitális egységes piacról szóló, 2017. június 15-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel az „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére” című, 2012. január 11-i bizottsági közleményre (COM(2011)0942),

—

tekintettel a Bizottságnak az illegális online tartalmak hatékony kezelését célzó intézkedésekről szóló, 2018. március 1-jei (EU) 2018/334 ajánlására (10) és „Fellépés a jogellenes online tartalmak ellen: Az online platformok megnövelt felelőssége felé” című, 2017. szeptember 28-i közleményére (COM(2017)0555),

—

tekintettel a Bizottságnak az „Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2018. április 26-i közleményére (COM(2018)0236), amely kiterjed azon hamis vagy félrevezető információra, amelyet gazdasági haszonszerzés vagy szándékos megtévesztés céljából hoznak létre, hoznak nyilvánosságra és terjesztenek, és amely kárt okozhat a közérdeknek,

—

tekintettel a hamisított áruk interneten történő értékesítéséről szóló, 2016. június 21-i egyetértési megállapodásra és annak felülvizsgálatára a Bizottságnak „A jelenkor társadalmi kihívásaira választ adó kiegyensúlyozott szellemitulajdonjog-érvényesítési rendszer” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett, 2017. november 29-i közleményében (COM(2017)0707),

—

tekintettel a Régiók Bizottságának „A megosztásalapú gazdasággal kapcsolatos szabályozói válaszlépések európai kerete” című, 2019. december 5-i véleményére (ECON-VI/048),

—

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv visszavonásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) (11);

—

tekintettel a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (12),

—

tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (13),

—

tekintettel az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (14), az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (15) és a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (16),

—

tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),

—

tekintettel „A mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése” című, 2020. február 19-i fehér könyvre (COM(2020)0065),

—

tekintettel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),

—

tekintettel a Bizottság által a hivatalba lévő következő Európai Bizottság számára adott politikai iránymutatásokban (2019–2024) tett kötelezettségvállalásokra,

—

tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségek feltérképezése 2019–2024” című tanulmányára, amely szerint a szolgáltatások digitális egységes piaca megvalósításából eredő esetleges nyereség elérheti a 100 milliárd eurót,

—

tekintettel az Európai Parlament Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztályának „Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv mint a belső piac sarokköve” című tanulmányára, amely négy prioritást emel ki az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv javítása érdekében,

—

tekintettel a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Politikák Tematikus Főosztálya által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) által szervezett, „A digitális kornak megfelelő, e-kereskedelemre vonatkozó szabályok” című műhelymegbeszélésre készített tanulmányokra,

—

tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálata által készített, „A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: az európai hozzáadott érték értékelése” című, európai hozzáadott értéket elemző tanulmányra (17),

—

tekintettel a 98/48/EK irányelv útmutatójára, amely az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás átláthatóságát mérő mechanizmust vezet be,

—

tekintettel eljárási szabályzata 47. és 54. cikkére,

—

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A9-0181/2020),

A.

mivel az e-kereskedelem hatással van az uniós polgárok, vállalkozások és fogyasztók mindennapi életére, és amennyiben tisztességes és szabályozott, egyenlő versenyfeltételek mellett működik, pozitívan járulhat hozzá a digitális egységes piacban rejlő lehetőségek felszabadításához, erősítheti a fogyasztók bizalmát, és új piaci lehetőségeket biztosíthat az újonnan belépők, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés érdekében;

B.

mivel a 2000/31/EK irányelv (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) az egyik legsikeresebb uniós jogszabály, amely annak jelenleg ismert formájában kialakította a digitális egységes piacot; mivel az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 20 évvel ezelőtt került elfogadásra, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak figyelembe kell vennie az e-kereskedelem valamennyi formájának gyors átalakulását és terjedését, annak számos különböző új szolgáltatásával, termékével, szolgáltatójával, kihívásával és különböző ágazatspecifikus jogszabályokkal; mivel az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv elfogadása óta az Európai Bíróság számos ítéletet hozott az irányelvvel kapcsolatban;

C.

mivel jelenleg a tagállamok jogellenes online tartalmak kezelésére irányuló megközelítését széttagoltság jellemzi; mivel ennek következtében az érintett szolgáltatókra különböző jogi követelmények vonatkozhatnak, amelyek tartalma és hatálya eltérő; mivel úgy tűnik, hogy a végrehajtás és a tagállamok közötti együttműködés hiányos, és kihívások merülnek fel a meglévő jogi kerettel kapcsolatban;

D.

mivel a digitális szolgáltatásoknak a Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a „Charta”) foglaltaknak megfelelően teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, különösen a magánélethez való jogot, a személyes adatok védelmét, a megkülönböztetésmentességet, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, továbbá a médiapluralizmust, a kulturális sokszínűséget és a gyermek jogait;

E.

mivel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című közleményében a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály részeként új és felülvizsgált szabályokat fogad el az online platformokra és az információs szolgáltatókra vonatkozóan, erősíti a platformok tartalmi politikái feletti felügyeletet az EU-ban, továbbá megvizsgálja az előzetes szabályokat;

F.

mivel a Covid19-világjárvány a polgárokat és a gazdaságot mélyen érintő, új társadalmi és gazdasági kihívásokat hozott magával; mivel ugyanakkor a Covid19-járvány megmutatja az e-kereskedelmi ágazat ellenálló képességét és az európai gazdaság fellendítésének motorjaként benne rejlő lehetőségeket; mivel a világjárvány rávilágított a jelenlegi szabályozási keret hiányosságaira is, különös tekintettel a fogyasztóvédelmi vívmányokra; mivel ez uniós szintű fellépést tesz szükségessé, hogy következetesebb és összehangoltabb megközelítést alkalmazzanak az azonosított nehézségek kezelése és azok jövőbeli bekövetkezésének megelőzése érdekében;

G.

mivel a Covid19-világjárvány megmutatta azt is, hogy az uniós fogyasztók mennyire kiszolgáltatottak az uniós biztonsági szabályoknak meg nem felelő jogellenes termékeket online értékesítő, illetve más tisztességtelen feltételeket alkalmazó, nem becsületes kereskedők megtévesztő kereskedelmi gyakorlataival szemben; mivel a Covid19-járvány rávilágított különösen arra, hogy a platformoknak és az online közvetítő szolgáltatásoknak fokozniuk kell a hamis állítások felderítésére és visszavonására, valamint a tisztességtelen kereskedők félrevezető gyakorlatainak következetes és összehangolt kezelésére tett erőfeszítéseiket, különösen a hamis orvosi berendezések vagy veszélyes termékek online értékesítése esetében; mivel a Bizottság üdvözölte a platformok hozzáállását, miután 2020. március 23-án levelet küldött számukra; mivel uniós szintű fellépésre van szükség az említett megtévesztő gyakorlatok leküzdése és a fogyasztók védelme céljából következetesebb és összehangoltabb megközelítés kialakítása érdekében;

H.

mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak biztosítania kell a fogyasztók és a felhasználók jogainak átfogó védelmét az Unióban, és ezért területi hatályának ki kell terjednie a harmadik országokban letelepedett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tevékenységeire, amennyiben az e jogszabály hatálya alá tartozó szolgáltatásaik uniós fogyasztókra vagy felhasználókra irányulnak;

I.

mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak tisztáznia kell a hatálya alá tartozó digitális szolgáltatások jellegét, ugyanakkor meg kell őriznie az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv horizontális jellegét, amely nemcsak az online platformokra, hanem az uniós jogban meghatározott, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó valamennyi szolgáltatóra alkalmazandó;

J.

mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem sértheti a személyes adatok védelmét szabályozó jogi keretet meghatározó (EU) 2016/679 rendeletet (általános adatvédelmi rendelet), a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló (EU) 2019/790 irányelvet, a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelvet;

K.

mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem érintheti az (EU) 2019/2161 irányelvvel módosított 2005/29/EK irányelvet, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések, illetve az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2019/770 és (EU) 2019/771 irányelvet, továbbá az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló (EU) 2019/1150 rendeletet;

L.

mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem sértheti a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvben meghatározott keretet;

M.

mivel a súlyos aggodalomra okot adó jogellenes tartalmak bizonyos típusait – például a jogellenes gyűlöletbeszédet – már meghatározták a nemzeti és az uniós jogban, és azokat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban nem kell újra meghatározni;

N.

mivel az átláthatóság fokozása és a polgároknak a káros tartalmak, a gyűlöletbeszéd és a félretájékoztatás tekintetében média- és digitális jártasság megszerzéséhez és a kritikus gondolkodás elsajátításához nyújtott segítség, valamint a hivatásos újságírás és a minőségi média megerősítése elősegíti a sokszínű és minőségi tartalmak előmozdítását;

O.

mivel a WHOIS adatbázis egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázis, amely hasznos eszköznek bizonyult az interneten egy adott domainnév tulajdonosának, valamint valamennyi domainnév adatainak és kapcsolattartójának megtalálásához;

P.

mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak arra kell törekednie, hogy jogbiztonságot és egyértelműséget biztosítson, többek között a rövid távú bérlési és mobilitási szolgáltatások tekintetében az átláthatóság és világosabb tájékoztatási kötelezettségek előmozdítása révén;

Q.

mivel a Bizottság által 2020 márciusában a rövid távú bérleti ágazat egyes platformjaival az adatmegosztásról elért megállapodás lehetővé fogja tenni a helyi hatóságok számára a közösségi gazdaság fejlődésének jobb megértését, valamint lehetővé teszi a megbízható és folyamatos adatmegosztást és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt; mivel további lépéseket kell tenni a rövid távú bérlést kínáló online platformokra vonatkozó átfogóbb adatmegosztási keret létrehozása érdekében;

R.

mivel a Covid19-járvány súlyos hatással volt az uniós idegenforgalmi ágazatra, és megmutatta, hogy továbbra is támogatni kell a zöld folyosókkal kapcsolatos együttműködést az uniós ellátási láncok zökkenőmentes működésének és az áruk uniós közlekedési hálózaton belüli mozgásának biztosítása érdekében;

S.

mivel az internetes platformok ugrásszerű fejlődése és használatának széles körű elterjedése számos területen – többek között a kereskedelmi tevékenységek terén, a közlekedésben és az idegenforgalomban –, valamint a javak és a szolgáltatások megosztását illetően megváltoztatta annak módját, ahogyan a felhasználók és a vállalatok érintkeznek a tartalomszolgáltatókkal, a kereskedőkkel és az árukat és szolgáltatásokat kínáló magánszemélyekkel; mivel a digitális egységes piac csak akkor lehet sikeres, ha a felhasználók megbíznak az online platformokban, amelyek pedig tiszteletben tartják az összes alkalmazandó jogszabályt és a felhasználók jogos érdekeit; mivel minden jövőbeli szabályozási keretnek ki kell terjednie a tolakodó jellegű üzleti modellekre, beleértve a viselkedés manipulációját és a megkülönböztető gyakorlatokat is, amelyek jelentős hatással járnak az egységes piac működésének és a felhasználók alapvető jogainak kárára;

T.

mivel a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy javítsák az igazságszolgáltatási és bűnüldözési rendszereikhez való hozzáférést és azok hatékonyságát az online tartalom jogellenességének megállapítása, valamint a tartalom törlésével vagy a hozzáférés megszüntetésével kapcsolatos vitarendezés tekintetében;

U.

mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt követelményeknek a gyakorlatban könnyen végrehajthatónak kell lenniük az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtói számára; mivel az online közvetítők titkosíthatják vagy egyéb módon akadályozhatják a tartalomhoz harmadik felek által történő hozzáférést, ideértve a magát a tartalmat tároló tárhelyszolgáltató közvetítőket is;

V.

mivel a jogellenes tevékenységek csökkentésének hatékony módja a digitális tartalom szabad mozgása előtt álló akadályok felszámolása révén az új innovatív üzleti modellek felvirágzásának lehetővé tétele és a digitális egységes piac megerősítése; mivel a széttöredezett nemzeti piacokat létrehozó akadályok hozzájárulnak a jogellenes tartalmak iránti kereslet kialakulásához;

W.

mivel a digitális szolgáltatásoknak közvetlen és hatékony kommunikációs eszközöket kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, például e-mail-címek, elektronikus kapcsolattartási űrlapok, csevegőrobotok, azonnali üzenetváltás vagy telefonos visszahívás formájában, és gondoskodniuk kell arról, hogy az ezekkel a kommunikációs eszközökkel kapcsolatos információk egyértelmű, érthető és lehetőség szerint egységes módon elérhetők legyenek a fogyasztók számára, valamint hogy a fogyasztók kéréseit a megfelelő helyre irányítsák a digitális szolgáltató által nyújtott különböző digitális szolgáltatások közül;

X.

mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak biztosítania kell a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogát abban az esetben, ha a szolgáltatást mesterséges intelligencia teszi lehetővé, automatizált döntéshozatali vagy gépi tanulási eszközöket vagy automatizált tartalomfelismerő eszközöket használ; mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak lehetőséget kell biztosítania a kívülmaradásra, az automatizált testreszabási funkciók használatának korlátozására vagy személyre szabására, különösen a rangsorolás tekintetében, és konkrétabban annak a lehetőségnek a felkínálására, hogy a tartalom rendezés nélkül legyen látható, hogy nagyobb mértékű irányítást adjanak a felhasználóknak afelett, ahogyan a tartalmakat számukra rangsorolják;

Y.

mivel az automatizált döntéshozatali eljárás tárgyát képező személyes adatok védelmét többek között már az általános adatvédelmi rendelet is szabályozza, így a digitális jogszabályokról szóló jogszabálynak nem kell az ilyen intézkedések megismétlésére vagy módosítására törekednie;

Z.

mivel a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megőrizze a mesterséges intelligenciával kapcsolatos emberközpontú megközelítést, összhangban a mesterséges intelligenciát lehetővé tevő szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó meglévő szabályokkal, tiszteletben tartva a Szerződésekben foglalt alapvető értékeket és jogokat;

AA.

mivel a nemzeti felügyeleti hatóságoknak – amennyiben ezt az uniós jog lehetővé teszi – hozzáféréssel kell rendelkezniük a szoftverdokumentációhoz és a vizsgált algoritmusok adatkészleteihez;

AB.

mivel az algoritmusok átláthatósága és megmagyarázhatósága alapelvét úgy kell érteni, hogy a felhasználónak nyújtott információkat tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és közérthető nyelvezetet használva kell bemutatni;

AC.

mivel fontos a hatékony végrehajtást és felügyeletet biztosító intézkedések megállapítása; mivel a rendelkezéseknek való megfelelést hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell megerősíteni, ideértve arányos bírságok kiszabását is;

AD.

mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak ki kell egyensúlyoznia minden felhasználó jogát, és biztosítani kell, hogy az abban foglalt intézkedéseket ne úgy fogalmazzák meg, hogy egy jogos érdeket előnyben részesítenek egy másikkal szemben, továbbá meg kell akadályozni az intézkedések offenzív eszközként való alkalmazását a vállalkozások vagy ágazatok közötti konfliktusokban;

AE.

mivel az előzetes belső piaci mechanizmust azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a versenyjog önmagában nem elegendő az azonosított piaci hiányosságok megfelelő kezelésére;

AF.

mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály részeként javasolt jogalkotási intézkedéseknek tényeken kell alapulniuk; mivel a Bizottságnak a rendelkezésre álló különböző lehetőségekre vonatkozó adatok, statisztikák, elemzések és tanulmányok alapján alapos hatásvizsgálatot kell végeznie; mivel a hatásvizsgálat során az online piacokon értékesített nem biztonságos és veszélyes termékeket is értékelni és elemezni kell; mivel a hatásvizsgálatnak figyelembe kell vennie a Covid19-járványból levont tanulságokat és az Európai Parlament állásfoglalásait is; mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt végrehajtási iránymutatásoknak kell kísérniük;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.

68.

69.

70.

71.

72.

73.

74.

75.

76.

77.

78.

79.

80.

81.

82.

83.

84.

85.

86.

87.

88.

89.

90.

91.

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkére és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkére,

—

tekintettel az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

—

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) (általános adatvédelmi rendelet) (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet),

—

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelvére a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (4),

—

tekintettel a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5),

—

tekintettel a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló, 2018. június 6-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2018)0434),

—

tekintettel a jogellenes online tartalmak elleni küzdelemről szóló, 2018. március 1-jei (EU) 2018/334 bizottsági ajánlásra (6),

—

tekintettel a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményre (7) és a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban aláírt egyezményre,

—

tekintettel „A megosztott könyvelési technológiákról és a blokkláncokról: bizalomépítés a közvetítők kiiktatásával” című, 2018. október 3-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az európai adatstratégiáról szóló, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0066),

—

tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Európa digitális jövőjének megtervezése” című , 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),

—

tekintettel az „Online platformok és a digitális egységes piac – Lehetőség és kihívás Európa számára” című 2016. május 25-i, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményre (COM(2016)0288),

—

tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálata által készített, „A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: az európai hozzáadott érték értékelése” című, európai hozzáadott értéket elemző tanulmányra (9),

—

tekintettel eljárási szabályzatának 47. és 54. cikkére,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményeire,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0177/2020),

A.

mivel az Unió gazdaságának és polgárai igen nagy része megélhetésének sarokkövét képező digitális szolgáltatásokat olyan módon kell szabályozni, amely egyensúlyt tart fent az olyan központi problémák, mint például az alapvető jogok és egyéb polgári jogok tiszteletben tartása, valamint a fejlesztés és gazdasági fejlődés támogatásának igénye között, figyelembe véve a felhasználók és valamennyi piaci szereplő érdekeit, különös tekintettel a kisvállalkozásokra, a kkv-kra és az induló vállalkozásokra;

B.

mivel az online tartalommegosztó szolgáltatókra és az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó egyes szabályokat a közelmúltban aktualizálták – nevezetesen az (EU) 2018/1808 irányelv és az (EU) 2019/790 irányelv –, néhány kulcsfontosságú polgári és kereskedelmi jogi szemponttal nem foglalkoztak kielégítő módon az uniós vagy a nemzeti jogban, és mivel e kérdés fontosságát a digitális szolgáltatások területén az elmúlt évtizedekben végbement gyors és egyre gyorsuló fejlődés, különösen az új üzleti modellek, technológiák és társadalmi realitások megjelenése erősítette; mivel ebben az összefüggésben szükség van az online kereskedelmi vállalkozásokra alkalmazandó polgári és kereskedelmi jog alapvető rendelkezéseinek átfogó frissítésére;

C.

mivel az erősen adatközpontú hálózati hatásoknak köszönhetően egyes digitális szolgáltatásokat kínáló üzleti vállalkozások olyan jelentős piaci erővel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy üzleti gyakorlataikat rákényszerítsék a felhasználókra, és egyre nehezebbé teszi a többi szereplő – különösen az induló vállalkozások és kkv-k – számára a versenyt, az új vállalkozások számára pedig a piacra lépést;

D.

mivel a versenyjogi szabályok utólagos érvényesítése önmagában nem képes hatékonyan kezelni az egyes online platformok piaci ereje által – többek között a digitális egységes piacon zajló tisztességes versenyre – gyakorolt hatást;

E.

mivel a tárhelyszolgáltató platformok a tartalom puszta megjelenítésére szolgáló felületekből fejlődtek ki kifinomult szervezetekké és piaci szereplőkké, különösen a felhasználási adatokat gyűjtő és kiaknázó közösségi hálózatok esetében; mivel a felhasználóknak jogos alapjuk van arra, hogy a hozzáférés, átláthatóság, árképzés és vitarendezés tekintetében méltányos feltételeket várjanak el az ilyen platformok használatára és a felhasználók adatainak a platformok általi felhasználására vonatkozóan; mivel az átláthatóság jelentősen növelheti a digitális szolgáltatásokba vetett bizalmat;

F.

mivel a tárhelyszolgáltató platformok meghatározhatják, milyen tartalmat mutatnak meg felhasználóiknak, ami által erőteljesen befolyásolják az információ megszerzésének és közlésének a módját, méghozzá olyan mértékig, hogy a tárhelyszolgáltató platformok ténylegesen közéleti találkozóhelyekké váltak a digitális térben; mivel a közéleti találkozóhelyeket olyan módon kell kezelni, hogy azok megvédjék a közérdeket és tiszteletben tartsák a felhasználók alapvető és polgári jogait, különösen a szabad véleménynyilvánításhoz és tájékozódáshoz való jogot;

G.

mivel a jogok tiszteletben tartása a digitális világban nem csak az alapvető jogok hatékony érvényesítését jelenti, különös tekintettel a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, a magánélet védelmére, a biztonságra, a megkülönböztetésmentességre, a tulajdon és azon belül a szellemi tulajdonjog tiszteletben tartására, hanem az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a tisztességes eljárás biztosítását is; mivel a tartalom jogszerűségével kapcsolatos döntések vagy a bűnüldözési hatáskörök magánvállalatokra történő átruházása aláássa az átláthatóságot és a megfelelő eljárást, ami széttagolt megközelítéshez vezet; mivel a hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében ezért gyorsított jogi eljárásra és megfelelő garanciákra van szükség;

H.

mivel az automatizált eszközök jelenleg nem képesek megbízhatóan megkülönböztetni a jogellenes tartalmat az adott összefüggésben jogszerű tartalomtól, és ezért a tartalom automatikus észlelésére és eltávolítására szolgáló mechanizmusok jogos jogi aggályokat vethetnek fel, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke által védett véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának esetleges korlátozása tekintetében; mivel az automatizált mechanizmusok alkalmazásának ezért arányosnak kell lennie, kizárólag indokolt esetekre szabad kiterjednie, és átlátható eljárásokat kell követnie;

I.

mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét is védi, amely egyre nagyobb mértékben függ az online platformoktól a közönség elérése tekintetében;

J.

mivel a digitális szolgáltatásokat az európaiak többsége napi szinten használja, de azokra EU-szerte egyre szélesebb körű szabályok vonatkoznak, ami a piac jelentős széttöredezéséhez és következésképpen jogbizonytalansághoz vezet a határokon átnyúló tevékenységet folytató európai felhasználók és szolgáltatások számára; mivel a tárhelyszolgáltató platformok tartalommoderáló gyakorlatait szabályozó polgári jogi rendszerek uniós és nemzeti szinten bizonyos ágazatspecifikus rendelkezéseken alapulnak, és jelentős különbségek vannak a kötelezettségek, továbbá a különböző polgári jogi rendszerekben alkalmazott végrehajtási mechanizmusok terén; mivel ez a helyzet a digitális egységes piacra vonatkozó szabályok széttöredezettségéhez vezetett, ami uniós szintű választ igényel;

K.

mivel egyes tárhelyszolgáltató platformok a jelenlegi üzleti modelljük alapján olyan tartalmat népszerűsítenek, amely valószínűsíthetően felkelti a felhasználók figyelmét és így több profilalkotásra szolgáló adatot generál a hatékonyabb, célzott hirdetések felkínálása, és ezáltal a profit növelése céljából; mivel ez a profilalkotás a célzott hirdetésekkel ötvözve az érzelmek kihasználására irányuló tartalom-erősítéshez vezethet, ami gyakran ösztönzi és elősegíti a szenzációkeltés a hírfolyamokban és ajánlási rendszerekben, ami pedig a felhasználók manipulálását eredményezheti;

L.

mivel a kontextuális hirdetések felhasználóknak történő felkínálásához kevesebb felhasználói adatra van szükség, mint a célzott, viselkedésalapú hirdetéshez, és ezért kevésbé tolakodó;

M.

mivel az ajánlási rendszerek, összehasonlító szolgáltatások, tartalomgondozás vagy hirdetéselhelyezések mögött rejlő logikai algoritmusok megválasztása továbbra is a tárhelyszolgáltató platformok mérlegelési hatáskörében marad, ami kevés lehetőséget biztosít a nyilvános felügyeletre, ami pedig aggályokat támaszt az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot illetően;

N.

mivel a jelentős piaci erővel rendelkező tárhelyszolgáltató platformok lehetővé teszik felhasználóik számára, hogy profiljukat felhasználva harmadik fél weboldalára jelentkezhessenek be, ami által ezek a platformok nyomon követhetik a felhasználók tevékenységét akár saját platformkörnyezetükön kívül is, ami az adatokhoz való hozzáférés tekintetében versenyelőnyt jelent a tartalomgondozó algoritmusok számára;

O.

mivel a megosztott könyvelési technológiákon (ideértve a blokkláncokat is) alapuló úgynevezett intelligens szerződéseket, amelyek decentralizált és teljes mértékben nyomon követhető nyilvántartást és közvetlen alkalmazást tesznek lehetővé, számos területen megfelelő jogi keret nélkül használják; mivel határokon átnyúló helyzetekben e szerződések jogszerűségével és végrehajthatóságával kapcsolatban bizonytalanságok merülnek fel;

P.

mivel a platformok alku tárgyát nem képező általános szerződéses feltételei gyakran az Unión kívül alkalmazandó jogokat és illetékes bíróságokat jelölnek meg, ami akadályozhatja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést; mivel a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) a joghatóságra vonatkozó szabályokat határoz meg; mivel az általános adatvédelmi rendelet tisztázza az érintett azon jogát, hogy közvetlenül az adatkezelővel vagy -feldolgozóval szemben magánjogi jogérvényesítési eljárást indítson, függetlenül attól, hogy az adatkezelésre az Unióban kerül-e sor, és függetlenül attól, hogy az adatkezelő az Unióban telepedett-e le vagy sem; mivel az általános adatvédelmi rendelet 79. cikke előírja, hogy az eljárást az adatkezelő vagy -feldolgozó tevékenységi helye szerinti, vagy az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani;

Q.

mivel a nem személyes adatokhoz való hozzáférés és az azokon végzett adatbányászat fontos tényező a digitális gazdaság növekedésében; mivel a megfelelő jogi előírások és az adatok interoperabilitására vonatkozó adatvédelmi biztosítékok a bezáródási hatások kiiktatásával fontos szerepet játszanak a tisztességes piaci feltételek fennállásának biztosításában;

R.

mivel fontos annak felmérése, hogy meg lehet-e bízni egy európai szervet azzal a feladattal, hogy Unió-szerte biztosítsa a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtására vonatkozó harmonizált megközelítést, segítse elő a nemzeti szintű koordinációt, és kezelje a folyamatban lévő technológiai fejlesztések nyomán megjelenő új – különösen határokon átnyúló jellegű – lehetőségeket és kihívásokat;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 2. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 16. és 114. cikkére,

—

tekintettel az az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 6. cikkére, 7. cikkére, 8. cikkére, 11. cikkére, 13. cikkére, 21. cikkére, 22. cikkére, 23. cikkére, 24. cikkére, 26. cikkére, 38. cikkére és 47. cikkére,

—

tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az e-kereskedelemről szóló irányelv) (1),

—

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv visszavonásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) (2),

—

tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (3),

—

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (4),

—

tekintettel a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5) („a szerzői jogokról szóló irányelv”),

—

tekintettel a Bizottság illegális online tartalom hatékony kezelésére irányuló intézkedésekről szóló, 2018. március 1-jei (EU) 2018/334 ajánlására (6),

—

tekintettel az internetes szervezett bűnözés általi fenyegetettségről szóló, 2018. szeptember 18-i Europol-értékelésre (IOCTA),

—

tekintettel az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményeire,

—

tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0172/2020),

A.

mivel az alapvető jogoknak, úgymint a magánélet és a személyes adatok védelmének, a megkülönböztetésmentesség elvének, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos sikeres és tartós európai szakpolitika szerves, központi elemévé kell válnia; mivel e jogoknak a jogszabályok szövegében és végrehajtásuk szellemében egyaránt tükröződniük kell;

B.

mivel a digitális szolgáltatások típusai és a digitális szolgáltatók szerepe drasztikusan megváltozott az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 20 évvel ezelőtti elfogadása óta;

C.

mivel a felhasználók bizalmát csak azok a digitális szolgáltatók nyerhetik el, amelyek tiszteletben tartják alapvető jogaikat, biztosítva ezzel nemcsak a szolgáltatásaik igénybevételét, hanem a versenyelőnyt és a stabil üzleti modellt is;

D.

mivel az EU területén digitális szolgáltatásokat nyújtó valamennyi szolgáltatóra vonatkozó adatvédelmi szabályokat nemrégiben frissítették és harmonizálták az EU-ra kiterjedően az általános adatvédelmi rendelet révén; mivel az elektronikus hírközlésre vonatkozó adatvédelmi szabályok, amelyek a digitális szolgáltatások részét képezik, az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv hatálya alá tartoznak, és jelenleg felülvizsgálat alatt állnak;

E.

mivel a felhasználók által létrehozott, megosztott tartalmak és az online platformokon keresztül nyújtott szolgáltatások – többek között a felhőalapú szolgáltatások – mennyisége exponenciálisan és a fejlett technológiák által elősegítve példa nélküli ütemben nőtt; mivel ez magában foglalja az olyan illegális tartalmakat, mint a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló online felvételek (CSAM), valamint az olyan legális tartalmakat, amelyek károsak lehetnek a társadalomra és a demokráciára, mint például a Covid19-járvány gyógyítására vonatkozó hamis információk;

F.

mivel az online gyűlöletbeszéd és a dezinformáció az elmúlt években egyre nagyobb méreteket öltött, mivel egyének és bomlasztó szereplők az online platformokat használják a polarizálódás növelésére, amely utóbbi politikai célokat szolgál; mivel a nőket, a színes bőrű személyek, az etnikai vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó vagy annak vélt személyek, valamint az LMBTIQ-személyek gyakran megkülönböztető gyűlöletbeszéd, megfélemlítés, fenyegetések és bűnbakkeresés célpontjai az online térben;

G.

mivel ezt a tendenciát olyan online platformok segítették elő, amelyek üzleti modellje felhasználói adatok gyűjtésén és elemzésén alapul, azzal a céllal, hogy több forgalmat és „kattintást” generáljanak, és ezáltal több profilalkotásra szolgáló adatot és így több nyereséget generáljanak; mivel ez a szenzációhajhász tartalom felerősödéséhez vezet; mivel a gyűlöletbeszéd és a félretájékoztatás sérti a közérdeket azáltal, hogy aláássa a tiszteletteljes és becsületes nyilvános vitát, valamint veszélyt jelent a közbiztonságra, hiszen valódi erőszakot szülhet; mivel az ilyen tartalmak elleni küzdelem kulcsfontosságú az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosításához, valamint a jogállamiság és a demokrácia védelméhez az EU-ban;

H.

mivel a közösségi média és más tartalommegosztó platformok a tartalmaik és hirdetéseik célcsoportokhoz való eljuttatására és terjesztésére használják a profilalkotási technikákat; mivel az egyének digitális nyomaiból származó adatok oly módon gyűjthetők össze, amely lehetővé teszi a nagyon intim személyes adatok rendkívül pontos levezetését, különösen akkor, ha ezeket az adatokat más adathalmazokkal egyesítik; mivel a Cambridge Analytica és a Facebook botrányok megmutatták az online platformok átláthatatlan adatfeldolgozási műveleteihez kapcsolódó kockázatokat, mert feltárták, hogy egyes szavazókhoz személyre szabott (mikrotargetált) politikai hirdetéseket juttattak el, időnként akár célzott félretájékoztatást is;

I.

mivel azok az automatizált algoritmusok, amelyek az online platformokon döntenek a, hogy miként a harmadik felektől származó tartalmak kezeléséről, rangsorolásáról, terjesztéséről és törléséről, többek között a politikai és választási kampányok során is, gyakran reprodukálják a társadalomban meglévő diszkriminatív mintákat, ami a diszkriminációtól eleve érintett személyek hátrányos megkülönböztetésének magas kockázatához vezet; mivel a tartalomszűrésre vagy -letiltásra szolgáló algoritmusok széles körű használata emellett jogállamisággal kapcsolatos aggályokat, valamint a jogszerűséget, a megalapozottságot és az arányosságot érintő kérdéseket is felvet;

J.

mivel néhány, többnyire nem európai szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, és befolyást gyakorol az egyének, társadalmaink és demokráciáink jogaira és szabadságaira, azáltal, hogy ellenőrzést gyakorol az információk, szolgáltatások és termékek megjelenítésének módja felett, ami ezért jelentős hatást gyakorol a tagállamok működésére és polgáraikra; mivel e platformok döntései messzemenő következményekkel járhatnak a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának gyakorlására, valamint a tömegtájékoztatás szabadságára és a pluralizmusra nézve;;

K.

mivel az EU-ban az illegális online tartalom kezelésére irányuló politikai megközelítés eddig főként az önkéntes együttműködésre és a bírósági végzéssel elrendelt eltávolításokra összpontosított, de egyre több tagállam fogad el további, nem összehangolt nemzeti jogszabályokat az illegális tartalom kezelésére; mivel a közelmúlt ágazati jogszabályai uniós szintű rendelkezéseket tartalmaztak az illegális tartalmak bizonyos típusainak kezelésére;

L.

mivel a platformok tisztán önszabályozáson alapuló megközelítése nem biztosítja a megfelelő átláthatóságot, elszámoltathatóságot és felügyeletet; mivel ez a megközelítés továbbá nem nyújt megfelelő tájékoztatást a hatóságoknak, a civil társadalomnak és a felhasználóknak arról, hogy a platformok hogyan kezelik a jogellenes tartalmakat, illetve a szerződési feltételeiket sértő tevékenységeket és tartalmakat, sem pedig arról, hogy általában hogyan kezelik a tartalmakat;

M.

mivel ez a megközelítés nem feltétlenül garantálja az alapvető jogok tiszteletben tartását, és olyan helyzetet teremt, amelyben az igazságszolgáltatási feladatokat részben magánfelekre ruházzák át, ami a véleménynyilvánítás szabadságába való beavatkozás kockázatát hordozza magában;

N.

mivel az EU-ban a szabályozási felügyelet és ellenőrzés ágazatspecifikusan történik; mivel hasznos lenne a további és szélesebb körű koordináció a különböző felügyeleti szervek között az EU-ban;

O.

mivel az illegális és káros online tartalmak előfordulási gyakoriságára, azok jelentésére és bíróság által elrendelt vagy önszabályozás révén való eltávolításukra, valamint az illetékes hatóságok által végzett nyomon követésükre vonatkozó megbízható, összehasonlítható nyilvános adatok hiánya az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányát eredményezi mind a magán-, mind a közszférában; mivel nem áll rendelkezésre információ a platformok és honlapok által használt algoritmusokról és arról, hogy a platformok hogyan kezelik a tartalom téves eltávolítását;

P.

mivel a gyermekek online szexuális kizsákmányolása az illegális tartalmak egyik formája, amelyet a technológia fejlődése megkönnyít; mivel a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló, interneten terjesztett tartalom hatalmas mennyisége komoly kihívást jelent a felderítés, a nyomozás és legfőképpen az áldozatok azonosítására irányuló erőfeszítések szempontjából; mivel az Europol szerint az elmúlt évben 106 %-kal nőtt a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló tartalom online megosztására vonatkozó jelentések száma, amelyeket az USA-ban található National Center for Missing & Exploited Children (NCMEC, Az elveszett és kizsákmányolt gyermekek nemzeti központja) testülethez érkeztek be;

Q.

mivel az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlata szerint egy tagállam bírósági végzését követően az abban megjelölt tartalmat el kell távolítani; mivel a tárhelyszolgáltatók igénybe vehetnek automatizált keresési eszközöket és technológiákat valamely korábban jogellenesnek nyilvánított tartalommal azonos tartalom keresésére és eltávolítására, ám nem kötelezhetők az általuk tárolt információk általános ellenőrzésére, sem a 2000/31/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, jogellenes tevékenységre utaló tények vagy körülmények kivizsgálására;

R.

mivel a megbízható elektronikus azonosítás elengedhetetlen a digitális szolgáltatásokhoz való biztonságos hozzáférés biztosításához és az elektronikus tranzakciók biztonságos lebonyolításához; mivel az (EU) 910/2014 rendelet keretében jelenleg mindössze 15 tagállam értesítette a Bizottságot a határokon átnyúló elismerésre vonatkozó elektronikus azonosítási rendszeréről (7) (eIDAS rendelet);

S.

mivel az internet és az internetes platformok továbbra is a terrorista csoportok tevékenységeinek kulcsfontosságú helyszínéül szolgálnak, és azokat a propagandaterjesztés, a toborzás és a tevékenységük népszerűsítésének eszközeként használják;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

—

tekintettel az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2018. szeptember 28-i (EU) 2018/1488 tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre (2) (a faji egyenlőségről szóló irányelv),

—

tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre (3) (a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv),

—

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) (általános adatvédelmi rendelet (GDPR)) és a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5),

—

tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra (6),

—

tekintettel a Digitális Európa program 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. június 6-i javaslatra (COM(2018)0434),

—

tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

—

tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése” című, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0065),

—

tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az európai adatstratégiáról szóló, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0066),

—

tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),

—

tekintettel az Európai Unió Tanácsa Európa digitális jövőjének alakításáról szóló, 2020. júniusi következtetéseire,

—

tekintettel a Bizottságnak címzett, a robotikára vonatkozó polgári jogi szabályokról szóló ajánlásokat tartalmazó, 2017. február 16-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel az európai ipar digitalizálásáról szóló, 2017. június 1-jei állásfoglalására (8),

—

tekintettel az autonóm fegyverrendszerekről szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel a digitális korban a nyelvek közötti egyenlőségről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel a mesterséges intelligenciára és a robotikára vonatkozó átfogó európai iparpolitikáról szóló, 2019. február 12-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel a Bizottság által létrehozott, mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport „Etikai iránymutatás a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan” címmel készült, 2019. április 8-i jelentésére,

—

tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálata által készített, „A mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák etikai szempontjainak európai keretrendszere: európai hozzáadott érték értékelése” című európai hozzáadott értéket elemző tanulmányra (12),

—

tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának Jövőkutatás Osztálya által irányított, a Tudomány és a Technológia Jövőjével Foglalkozó Testület (STOA) kérésére a következő címmel készített tájékoztatókra és tanulmányokra: „What if algorithms could abide by ethical principles?” (Mi lenne, ha az algoritmusok etikai elvekhez tudnák tartani magukat?), „Artificial Intelligence ante portas: Legal & ethical reflections” (Küszöbön a mesterséges intelligencia: jogi és etikai elgondolások), „A governance framework for algorithmic accountability and transparency” (Az algoritmusokkal kapcsolatos elszámoltathatóság és átláthatóság irányítási kerete), „Should we fear artificial intelligence?” (Tartanunk kell a mesterséges intelligenciától?) és „The ethics of artificial intelligence: Issues and initiatives” (A mesterséges intelligencia etikája: kérdések és kezdeményezések),

—

tekintettel az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményére, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 12. jegyzőkönyvére, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájára,

—

tekintettel az OECD Tanácsának a mesterséges intelligenciáról szóló, 2019. május 22-én elfogadott ajánlására,

—

tekintettel eljárási szabályzata 47. és 54. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0186/2020),

A.

mivel a mesterséges intelligenciát (más néven MI), a robotikát és a kapcsolódó technológiákat emberek fejlesztik, vezetik be és használják, és döntéseik meghatározzák, hogy az ilyen technológiák milyen előnyökkel járhatnak a társadalom számára;

B.

mivel gyorsan népszerűsítik és fejlesztik a mesterséges intelligenciát, a robotikát és a kapcsolódó technológiákat, amelyek lehetőségeket teremthetnek a vállalkozások és a polgárok számára, és közvetlenül befolyásolhatják társadalmaink valamennyi aspektusát, beleértve az alapvető jogokat, valamint a társadalmi és gazdasági elveket és értékeket, továbbá tartós hatást gyakorolhatnak valamennyi tevékenységi területre;

C.

mivel a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák jelentős változásokat fognak eredményezni a munkaerőpiacokon és a munkahelyeken is; mivel ezek helyettesíthetik az ismétlődő tevékenységeket végző munkavállalókat, megkönnyíthetik az ember és gép közötti együttműködésen alapuló munkarendszereket, növelhetik a versenyképességet és a jólétet, valamint új munkalehetőségeket teremthetnek a képzett munkavállalók számára, ugyanakkor komoly kihívást jelentenek a munkaerő átszervezése szempontjából;

D.

mivel a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák fejlesztése egyúttal számos különböző ágazatban hozzájárulhat az európai zöld megállapodás fenntarthatósági céljainak eléréséhez; mivel a digitális technológiák fokozhatják a szakpolitikák környezetvédelem tekintetében kifejtett hatását; mivel szintén hozzájárulhatnak a forgalmi torlódások, valamint az üvegházhatást okozó gázok és a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentéséhez;

E.

mivel az olyan ágazatokban, mint a tömegközlekedés, a mesterséges intelligenciával támogatott intelligens közlekedési rendszerek felhasználhatók a sorban állás minimalizálására, az útvonal optimalizálására, a fogyatékossággal élő személyek függetlenségének növelésére és az energiahatékonyság javítására, ezáltal fokozva a dekarbonizációs erőfeszítéseket és csökkentve a környezeti lábnyomot;

F.

mivel ezek a technológiák új üzleti lehetőségeket teremtenek, amelyek hozzájárulhatnak az uniós ipar fellendüléséhez a jelenlegi egészségügyi és gazdasági válságot követően, ha jobban kihasználják őket, például a közlekedési ágazatban; mivel ezek a lehetőségek új munkahelyeket teremthetnek, mert e technológiák elterjedése növelheti a vállalkozások termelékenységét és hozzájárulhat a hatékonyság fokozásához; mivel az e területen működő innovációs programok elősegíthetik a regionális klaszterek fejlődését;

G.

mivel az Unió és tagállamai különösen felelősek a mesterséges intelligencia hozzáadott értékének kiaknázásáért, előmozdításáért és növeléséért, valamint annak biztosításáért, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiák biztonságosak legyenek és hozzájáruljanak polgáraik jólétéhez és általános érdekeihez, mivel ezek jelentősen hozzájárulhatnak a polgárok életének javítására és az Unión belüli jólét előmozdítására irányuló közös cél eléréséhez azáltal, hogy számos területen és ágazatban hozzájárulnak jobb stratégiák és innováció kidolgozásához; mivel a mesterséges intelligenciában rejlő potenciál teljes körű kiaknázása, valamint annak érdekében, hogy a felhasználókban tudatosítsuk az MI-technológiák használatának előnyeit és a velük kapcsolatos kihívásokat, az oktatás és képzés során foglalkozni kell az MI-vel vagy a digitális jártassággal, többek között a digitális társadalmi befogadás előmozdítása tekintetében, és európai szintű tájékoztató kampányokat kell folytatni, amelyek pontos képet adnak a mesterséges intelligencia fejlesztésének valamennyi aspektusáról;

H.

mivel a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák Unión belüli fejlesztésére, bevezetésére és használatára vonatkozó közös uniós szabályozási keretnek (az MI-re vonatkozó szabályozási keretnek) lehetővé kell tennie a polgárok számára, hogy osztozzanak a bennük rejlő lehetőségekben, ugyanakkor védelmet kell biztosítania a polgárok számára az ilyen technológiák potenciális kockázataival szemben, valamint elő kell mozdítania az ilyen technológiák megbízhatóságát az Unióban és máshol; mivel ennek a keretnek az uniós jogon és értékeken kell alapulnia, valamint az átláthatóság, a megmagyarázhatóság, a méltányosság, az elszámoltathatóság és a felelősség elvét kell követnie;

I.

mivel egy ilyen szabályozási keret kulcsfontosságú a belső piac különböző nemzeti jogszabályokból eredő széttöredezettségének elkerüléséhez, és elő fogja segíteni a különösen szükséges beruházásokat, az adatinfrastruktúra fejlesztését és a kutatás támogatását; mivel ennek az ezen állásfoglalás mellékletében található rendeletre irányuló javaslatban meghatározott közös jogi kötelezettségekből és etikai elvekből kell állnia; mivel ezt a keretet a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban kell létrehozni;

J.

mivel az Unió szigorú jogi kerettel rendelkezik, amely biztosítja többek között a személyes adatok és a magánélet védelmét, valamint a megkülönböztetésmentességet, annak érdekében, hogy előmozdítsa a nemek közötti egyenlőséget, a környezetvédelmet és a fogyasztók jogait; mivel ez a kiterjedt horizontális és ágazati jogszabályokból, többek között a termékbiztonságra és a felelősségre vonatkozó meglévő szabályokból álló jogi keret továbbra is alkalmazandó lesz a mesterséges intelligenciával, a robotikával és a kapcsolódó technológiákkal kapcsolatban, bár a digitális transzformáció tükrözése és a mesterséges intelligencia használatából eredő új kihívások kezelése érdekében szükség lehet egyes jogi eszközök bizonyos kiigazítására;

K.

mivel aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi uniós jogi keret, többek között a fogyasztóvédelmi jog, a foglalkoztatási és szociális vívmányok, az adatvédelmi jogszabályok, a termékbiztonságra és a piacfelügyeletre vonatkozó jogszabályok, valamint a megkülönböztetés elleni jogszabályok alkalmasak-e a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák jelentette kockázatok hatékony kezelésére;

L.

mivel a meglévő jogszabályok kiigazításán túl az MI-technológiákkal kapcsolatos jogi és etikai kérdésekkel egy hatékony, átfogó és időtálló uniós jogi szabályozási keret révén kell foglalkozni, amely tükrözi az Uniónak a Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) foglalt elveit és értékeit, azonban tartózkodik a túlszabályozástól, és csupán a meglévő joghézagok megszüntetésére, valamint mind a vállalkozások, mind a polgárok jogbiztonságának növelésére, nevezetesen az alapvető jogokat kétségtelenül aláásó gyakorlatok megelőzésére irányuló kötelező intézkedések bevezetésére irányul;

M.

mivel az új szabályozási keretnek valamennyi szóban forgó érdeket figyelembe kell vennie; mivel az új szabályozási keret valamennyi szereplőre gyakorolt hatásainak hatásvizsgálat keretében történő alapos vizsgálatát a további jogalkotási lépések előfeltételének kell tekinteni; mivel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az induló innovatív vállalkozások – különösen az uniós gazdaságban betöltött – kulcsfontosságú szerepe indokolja a szigorúan arányos megközelítést, amely lehetővé teszi számukra a fejlődést és az innovációt;

N.

mivel a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák súlyos következményekkel járhatnak az egyének, csoportok és a társadalom egésze anyagi és nem anyagi integritására nézve, és ezeket a potenciális egyéni és kollektív károkat orvosolni kell a jogalkotási válaszokban;

O.

mivel a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szabályozási keret tiszteletben tartása érdekében szükség lehet az Unió közlekedési ágazatára vonatkozó egyedi szabályok elfogadására;

P.

mivel az MI-technológiák stratégiai fontosságúak a közlekedési ágazat számára, többek között azért, mert növelik valamennyi közlekedési mód biztonságát és hozzáférhetőségét, valamint új foglalkoztatási lehetőségeket és fenntarthatóbb üzleti modelleket teremtenek; mivel a közlekedés területén a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák fejlesztésének uniós megközelítése növelheti az uniós gazdaság globális versenyképességét és stratégiai autonómiáját;

Q.

mivel az Unióban az összes közúti baleset mintegy 95 %-ánál még mindig közrejátszik emberi hiba; mivel az Unió célja az volt, hogy 2020-ig 2010-hez képest 50 %-kal csökkentse az évente bekövetkező halálos kimenetelű közúti balesetek számát az Unióban, de a stagnálásra tekintettel megújította erőfeszítéseit „Az EU 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó közúti közlekedésbiztonsági szakpolitikai kerete – a következő lépések a »zéró-elképzelés« felé” című kiadványban; mivel e tekintetben az MI, az automatizálás és más új technológiák az emberi hibák lehetőségének csökkentése révén nagy lehetőségek rejtenek magukban a közúti biztonság növelésére, és fontos szerepet játszanak e téren;

R.

mivel a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szabályozási keretnek azt is tükröznie kell, hogy biztosítani kell a munkavállalók jogainak tiszteletben tartását; mivel figyelembe kell venni az európai szociális partnerek digitalizációról szóló, 2020. júniusi keretmegállapodását;

S.

mivel a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szabályozási keret hatókörének megfelelőnek és arányosnak kell lennie, és azt alapos elemzés tárgyává kell tenni; mivel ennek a technológiák és összetevőik széles körére ki kell terjednie, beleértve az általuk használt vagy előállított algoritmusokat, szoftvereket és adatokat is, célzott kockázatalapú megközelítésre van szükség a jövőbeli innováció akadályozásának és a szükségtelen terhek kialakulásának elkerülése érdekében, különösen a kkv-k számára; mivel a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák által működtetett alkalmazások sokfélesége megnehezíti a kockázatok teljes spektrumának megfelelő egységes megoldás megtalálását;

T.

mivel az adatelemzés és az MI egyre nagyobb mértékben befolyásolja a polgárok számára hozzáférhetővé tett információkat; mivel helytelen használat esetén ezek a technikák veszélyeztethetik a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékoztatáshoz való alapvető jogot, valamint a média szabadságát és a pluralizmust;

U.

mivel a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szabályozási keret földrajzi hatályának az Unióban fejlesztett, bevezetett vagy használt mesterséges intelligencia, robotika és kapcsolódó technológiák valamennyi alkotóelemére ki kell terjednie, azokat az eseteket is beleértve, amikor a technológiák egy része az Unión kívül található vagy elhelyezkedése nem meghatározott;

V.

mivel az MI-re vonatkozó uniós szabályozási keretnek magában kell foglalnia az összes releváns szakaszt, nevezetesen a vonatkozó technológiák és alkotóelemeik fejlesztését, bevezetését és használatát, megkövetelve a vonatkozó jogi kötelezettségek és etikai elvek kellő figyelembevételét, és meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a fejlesztők, a bevezetők és a felhasználók teljes mértékben megfeleljenek ezeknek a kötelezettségeknek és elveknek;

W.

mivel a mesterséges intelligenciával, a robotikával és a kapcsolódó technológiákkal kapcsolatos etikai elvek harmonizált megközelítése megköveteli, hogy az Unióban egységesen értelmezzék a technológiák alapját képező fogalmakat, például az algoritmusokat, a szoftvert, az adatokat, illetve a biometrikus azonosítást;

X.

mivel az uniós szintű fellépést az indokolja, hogy el kell kerülni a szabályozási széttöredezettséget, vagy egy sor olyan nemzeti szabályozási rendelkezés kialakítását, amelyeknek nincs közös nevezője, valamint biztosítani kell a jogszabályokban foglalt közös etikai elvek azonos módon történő alkalmazását a magas kockázatú mesterséges intelligencia, robotika és kapcsolódó technológiák fejlesztése, bevezetése és használata során; mivel jelentős kockázatok fennállása esetén egyértelmű szabályokra van szükség;

Y.

mivel a közös etikai elvek csak akkor hatékonyak, ha jogszabályba foglalják őket, továbbá ha azonosítják az elvek betartásának biztosításáért, értékeléséért és nyomon követéséért felelős személyeket;

Z.

mivel az etikai útmutatások, például a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport által elfogadott alapelvek jó kiindulási pontot jelentenek, de nem tudják biztosítani, hogy a fejlesztők, a bevezetők és a felhasználók tisztességesen járjanak el, továbbá nem tudják garantálni az egyének hatékony védelmét; mivel az ilyen útmutatások különösen fontosak a magas kockázatú mesterséges intelligencia, robotika és kapcsolódó technológiák tekintetében;

AA.

mivel minden tagállamnak ki kell jelölnie egy nemzeti felügyeleti hatóságot, amely felelős annak biztosításáért, értékeléséért és felügyeletéért, hogy a magas kockázatú mesterséges intelligencia, robotika és kapcsolódó technológiák fejlesztése, bevezetése és használata megfeleljen az MI-re vonatkozó uniós szabályozási keretnek, felelős továbbá a vita és a nézőpontok cseréjének lehetővé tételéért, szoros együttműködésben az érintett érdekelt felekkel és a civil társadalommal; mivel a nemzeti felügyeleti hatóságoknak együtt kell működniük egymással;

AB.

mivel az Unió-szerte harmonizált megközelítés és a digitális egységes piac optimális működésének biztosítása érdekében értékelni kell a Bizottság és/vagy az Unió bármely ilyen összefüggésben kijelölt intézménye, szerve, hivatala és ügynöksége általi uniós szintű koordinációt a folyamatban lévő technológiai fejlődésből eredő új lehetőségek és kihívások – különösen a határokon átnyúló jellegű lehetőségek és kihívások – tekintetében; mivel e célból a Bizottságot meg kell bízni azzal, hogy találjon megfelelő megoldást az ilyen uniós szintű koordináció strukturálására;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.