AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/2

A Bíróság (nagytanács) 2021. július 15-i ítélete – Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság

(C-791/19. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - A bírákra vonatkozó fegyelmi felelősségi rendszer - Jogállamiság - Bírói függetlenség - Hatékony bírói jogvédelem az uniós jog által szabályozott területeken - Az EUMSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke - A bírósági határozatok tartalma útján megvalósuló fegyelmi vétségek - Független és törvény által létrehozott fegyelmi bíróságok - Az észszerű határidő és a védelemhez való jog tiszteletben tartása a fegyelmi eljárásokban - EUMSZ 267. cikk - A nemzeti bíróságok azon jogának és kötelezettségének korlátozása, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak a Bírósághoz)

(2021/C 382/02)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők kezdetben: K. Banks, S. L. Kalėda és H. Krämer, később: K. Banks, S. L. Kalėda és P. J. O. Van Nuffel meghatalmazottak)

Alperes: Lengyel Köztársaság (képviselők: B. Majczyna, D. Kupczak, S. Żyrek, A. Dalkowska és A. Gołaszewska meghatalmazottak)

A felperest támogató beavatkozók: Belga Királyság (képviselők: C. Pochet, M. Jacobs és L. Van den Broeck meghatalmazottak), Dán Királyság (képviselők kezdetben: M. Wolff, M. Jespersen és J. Nymann-Lindegren, később: M. Wolff és J. Nymann-Lindegren meghatalmazottak), Holland Királyság (képviselők: M. K. Bulterman és J. Langer meghatalmazottak), Finn Köztársaság (képviselők: M. Pere és H. Leppo meghatalmazottak), Svéd Királyság (képviselők: C. Meyer-Seitz, H. Shev, A. Falk, J. Lundberg és H. Eklinder meghatalmazottak)

Rendelkező rész

A Lengyel Köztársaság,

—

mivel nem garantálja a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) Izba Dyscyplinarnájának (fegyelmi tanács) függetlenségét és pártatlanságát, amelynek hatáskörébe tartozik azoknak a határozatoknak a felülvizsgálata, amelyeket a bírákkal szembeni fegyelmi eljárások keretében fogadtak el (a 2017. december 8-i ustawa o Sądzie Najwyższym [a legfelsőbb bíróságról szóló törvény] 2019. évi Dziennik Ustaw Rzeczypospolitej Polskiejben [825. tétel] közzétett, egységes szerkezetbe foglalt változata 3. cikkének 5. pontja, 27. cikke és 73. cikkének 1. § -a összefüggésben értelmezve a 2017. december 8-i ustawa o zmianie ustawy o Krajowej Radzie Sądownictwa oraz niektórych innych ustaw [a nemzeti igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvény] útján módosított, 2011. május 12-i ustawa o Krajowej Radzie Sądownictwa [a nemzeti igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény] 9a. cikkével);

—

mivel lehetővé teszi, hogy a bírósági határozatok tartalmát fegyelmi vétségnek lehessen minősíteni a rendes bíróságok bírái tekintetében (a 2001. július 27-i ustawa – Prawo o ustroju sądów powszechnych [a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény] 2019. évi Dziennik Ustaw Rzeczypospolitej Polskiejben [52., 55., 60., 125., 1469. és 1495. tétel] közzétett, egymást követő módosításokból eredő változata 107. cikkének 1. § -a, valamint a legfelsőbb bíróságról szóló törvény 2019. évi Dziennik Ustaw Rzeczypospolitej Polskiejben [825. tétel] közzétett, egységes szerkezetbe foglalt változata 97. cikkének 1. és 3. § -a);

—

mivel diszkrecionális jogkört biztosít a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) Izba Dyscyplinarnája (fegyelmi tanács) elnökének ahhoz, hogy kijelölje az első fokon hatáskörrel rendelkező fegyelmi bíróságot a rendes bíróságok bíráival kapcsolatos ügyekben (a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény 2019. évi Dziennik Ustaw Rzeczypospolitej Polskiejben [52., 55., 60., 125., 1469. és 1495. tétel] közzétett, egymást követő módosításokból eredő változata 110. cikkének 3. § -a és 114. cikkének 7. § -a), és ezért nem biztosítja, hogy a fegyelmi ügyekben döntő bíróság „törvény által létrehozott” bíróság legyen; valamint

—

mivel nem biztosítja, hogy a rendes bíróságok bíráival szembeni fegyelmi ügyeket észszerű időn belül vizsgálják meg (a rendes bíróságokról szóló törvény 112b. cikke 5. § -ának második mondata), továbbá mivel előírja, hogy a képviselő kijelöléséhez, valamint a képviselő általi védelem ellátásához kapcsolódó cselekmények nem függesztik fel a fegyelmi eljárást (az említett törvény 113a. cikke), és hogy a fegyelmi bíróság az értesített, eljárás alá vont bíró vagy képviselője igazolt távolléte ellenére is folytatja az eljárást (az említett törvény 115a. cikkének 3. § -a), és következésképpen nem biztosítja a rendes bíróságok eljárás alá vont bíráit megillető védelemhez való jog tiszteletben tartását,

nem teljesítette az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséből eredő kötelezettségeit.

A Lengyel Köztársaság, mivel lehetővé teszi, hogy a fegyelmi eljárás kilátásba helyezésével korlátozzák a bíróságok azon jogát, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszenek az Európai Unió Bírósága elé, nem teljesítette az EUMSZ 267. cikk második és harmadik bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

3)	A Bíróság a Lengyel Köztársaságot kötelezi a saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.

4)	A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Holland Királyság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 413., 2019.12.9.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/3

A Bíróság (nagytanács) 2021. július 15-i ítélete (a Conseil d’État [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Fédération bancaire française (FBF) kontra Autorité de contrôle prudentiel et de résolution (ACPR)

(C-911/19. sz. ügy) (1)

(„Előzetes döntéshozatal - EUMSZ 263. és EUMSZ 267. cikk - Jogilag nem kötelező uniós jogi aktus - Bírósági felülvizsgálat - Az Európai Bankhatóság (EBH) által kiadott iránymutatások - A lakossági banki termékekkel kapcsolatos termékfelügyeleti és -irányítási részletszabályok - Érvényesség - Az EBH hatásköre”)

(2021/C 382/03)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État

Az alapeljárás felei

Felperes: Fédération bancaire française (FBF)

Alperes: Autorité de contrôle prudentiel et de résolution (ACPR)

Rendelkező rész

Az EUMSZ 263. cikket úgy kell értelmezni, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) 2016. március 22-i, a lakossági banki termékekkel kapcsolatos termékfelügyeleti és -irányítási intézkedésekről szóló iránymutatásaihoz (EBH/GL/2015/18) hasonló jogi aktusok e cikk alapján nem képezhetik megsemmisítés iránti kereset tárgyát.

Az EUMSZ 267. cikket úgy kell értelmezni, hogy a Bíróság e cikk értelmében hatáskörrel rendelkezik az olyan jogi aktusok érvényességének vizsgálatára, mint az Európai Bankhatóság (EBH) 2016. március 22-i, a lakossági banki termékekkel kapcsolatos termékfelügyeleti és -irányítási intézkedésekről szóló iránymutatásai (EBH/GL/2015/18).

3)	Az uniós jog nem írja elő, hogy az uniós jogi aktus ellen irányuló jogellenességi kifogás nemzeti bíróság előtti elfogadhatósága attól a feltételtől függjön, hogy ezen aktus közvetlenül és személyében érintse azt a jogalanyt, aki e kifogásra hivatkozik.

A harmadik előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan tényezőt sem, amely az Európai Bankhatóság (EBH) 2016. március 22-i, a lakossági banki termékekkel kapcsolatos termékfelügyeleti és -irányítási intézkedésekről szóló iránymutatásainak (EBH/GL/2015/18) érvényességét érinthetné.

(1) HL C 61., 2020.2.24.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/4

A Bíróság (első tanács) 2021. augusztus 2-i ítélete (a Korkein oikeus [Finnország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – A kontra B

(C-262/21. PPU. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban - 2201/2003/EK rendelet - Hatály - A 2. cikk 11. pontja - A „gyermek jogellenes elvitelének vagy visszatartásának” fogalma - 1980. október 25-i Hágai Egyezmény - Kiskorú gyermek visszavitele iránti kérelem, akinek a szülei közös felügyeleti joggal rendelkeznek - Harmadik országbeli állampolgárok - A gyermek és az anya átadása a 604/2013/EU („Dublin III”) rendelet alapján a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamnak)

(2021/C 382/04)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein oikeus

Az alapeljárás felei

Felperes: A

Alperes: B

Az ítélet rendelkező része

A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet 2. cikkének 11. pontját úgy kell értelmezni, hogy nem minősülhet az e rendelkezés értelmében vett jogellenes elvitelnek vagy visszatartásnak az a helyzet, amelyben az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül úgy dönt, hogy gyermekét az annak szokásos tartózkodási helye szerinti államból valamely másik tagállamba viszi el, az elsőként említett tagállam által az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján hozott átadásról szóló határozat végrehajtásaként, majd a második tagállamban marad azt követően, hogy az ezen átadásról szóló határozatot hatályon kívül helyezték, anélkül hogy az első tagállam hatóságai olyan döntést hoztak volna, hogy az átadott személyeket visszavennék, vagy számukra engedélyeznék az ott tartózkodást.

(1) HL C 252., 2021.6.28.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/5

A Bíróság (hetedik tanács) 2021. június 22-i végzése (a Tribunalul Bucureşti [Románia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – SC Mitliv Exim SRL kontra Agenţia Naţională de Administrare Fiscală, Direcţia Generală de Administrare a Marilor Contribuabili

(C-81/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 99. cikke - Hozzáadottérték-adó (héa) - 2006/112/EK irányelv - Alapvető jogok - A „ne bis in idem” elve - Büntetőjogi és közigazgatási szankciók halmozódása - Alkalmazhatatlanság - Járulékos adókötelezettségek - Az adóalany által büntetőjogi eljárás során megfizetett összeg kamatai)

(2021/C 382/05)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul Bucureşti

Az alapeljárás felei

Felperes: SC Mitliv Exim SRL

Alperes: Agenţia Naţională de Administrare Fiscală, Direcţia Generală de Administrare a Marilor Contribuabili

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112 tanácsi irányelv 2. és 63. cikkét úgy kell értelmezni, hogy mivel adóköteles ügyletek történtek, és a vonatkozó hozzáadottérték-adó esedékes, egy olyan fizetés, még ha ideiglenes jellegű is, amely a vonatkozó adókár megfizetésére irányul, nem minősíthető tartozatlannak, és nem keletkeztethet kamatokat az azt megfizető adóalany javára.

(1) HL C 279., 2020.8.24.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/5

A Bíróság (hatodik tanács) 2021. június 22-i végzése (High Court of Justice Queen’s Bench Division [Administrative Court] [Egyesült Királyság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – VA ellen kibocsátott európai elfogatóparancs

(C-206/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Európai elfogatóparancs - 2002/584/IB kerethatározat - A 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja - Valamely tagállam ügyészsége által büntetőeljárás lefolytatása céljából kibocsátott olyan európai elfogatóparancs, amely az ugyanezen hatóság által elrendelt, szabadságelvonással járó intézkedésen alapul - A keresett személy átadása előtti bírósági felülvizsgálat hiánya - Következmények - Hatékony bírói jogvédelem - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 47. cikk)

(2021/C 382/06)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Justice Queen’s Bench Division [Administrative Court]

Az alapeljárás felei

Felperes: VA

Az eljárásban részt vesz: Prosecutor of the regional prosecutor’s office in Ruse, Bulgária

Rendelkező rész

A 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 8. cikke (1) bekezdésének c) pontját – az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével és a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összefüggésben – akként kell értelmezni, hogy a büntetőeljárás lefolytatása céljából kibocsátott európai elfogatóparanccsal érintett személyt megillető hatékony bírói jogvédelem részét képező követelmények nem teljesülnek, ha mind az európai elfogatóparancsot, mind az annak alapjául szolgáló bírósági határozatot olyan ügyészség bocsátotta ki, amely a 2009/299 kerethatározattal módosított e kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „kibocsátó igazságügyi hatóságnak” minősül, ám ezen elfogatóparancs vagy a bírósági határozat a keresett személy végrehajtó tagállam általi átadása előtt nem képezheti bírósági felülvizsgálat tárgyát a kibocsátó tagállamban.

(1) HL C 262., 2020.8.10.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/6

A Bíróság (hatodik tanács) 2021. július 1-jei végzése (Pécsi Törvényszék [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Tolnatext Bt. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(C-636/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Uniós Vámkódex - A 22. cikk (6) bekezdése - 29. cikk - Meghallgatáshoz való jog - Hivatalból indított eljárások - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 94. cikke - Pontosítások hiánya azon okokkal kapcsolatban, amelyek igazolják, hogy az előzetes döntéshozatal céljából előterjesztett kérdésre adandó válasz szükséges az alapjogvita elbírálásához - Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvaló elfogadhatatlansága)

(2021/C 382/07)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Pécsi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes: Tolnatext Bt.

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Rendelkező rész

A Pécsi Törvényszék (Magyarország) által a 2020. október 30-i határozatban előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

(1) HL C 62., 2021.2.22.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/7

A Juzgado de Primera Instancia no 4 de Castellón de la Plana (Spanyolország) által 2021. május 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Casilda kontra Banco Cetelem SA

(C-302/21. sz. ügy)

(2021/C 382/11)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia no 4 de Castellón de la Plana

Az alapeljárás felei

Felperes: Casilda

Alperes: Banco Cetelem SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés:

Az uniós jognak az alkalmazási körében fennálló elsőbbségével összhangban, különösen a fogyasztási hitel és a fogyasztókkal kötött szerződések szabályozásának keretében, az a kérdés, hogy az uniós joggal való összeegyeztethetőséget a spanyol Tribunal Supremo mint legfelsőbb bíróság azon ítélkezési gyakorlata tekintetében, amely mint nemzeti rendelkezést úgy értelmezi és alkalmazza az uzsorakölcsön-szerződések semmisségéről szóló, 1908. július 23-i törvényt, hogy ez az ítélkezési gyakorlat nem csak a megkötött szerződés érvénytelenségére terjed ki, hanem a „revolving” jellegű fogyasztói hitelszerződés „elsődleges tárgyára”, valamint a nyújtott szolgáltatás „ár/érték” arányának megfelelőségére is, a nemzeti bíróságnak „hivatalból” kell-e értékelnie, vagy épp ellenkezőleg, amint azt a spanyol Tribunal Supremo állítja, az uniós joggal és az uniós irányelvekkel való összeegyeztethetőség értékelésének kötelezettsége a felperes kérelmétől függ, illetve annak van alárendelve (a kérelemhez kötöttség elve); ily módon, ha az „egyetlen vagy elsődleges” kereseti kérelem a fogyasztói hitel „uzsorahitel jellege” miatti semmisségének megállapítására irányul valamely nemzeti rendelkezésen alapuló kereseti kérelemként, akkor az úgy értendő, hogy „nem játszik szerepet” az uniós jog elsőbbsége és harmonizációs hatálya, bár a spanyol Tribunal Supremónak az említett uzsoratörvény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó ítélkezési gyakorlata a fogyasztói hitel elsődleges tárgyára és ár/érték arányának megfelelőségére is kiterjed, ami ezen, a nemzeti bíróság által megoldandó ügy tárgya.

az uniós jog említett elsőbbségének és harmonizációs hatályának megfelelően a fogyasztási hitelek és a vonatkozó, a fogyasztókkal megkötött szerződések szabályozásának keretében, figyelemmel arra, hogy a spanyol Tribunal Surpremo ítélkezési gyakorlata több ítéletben is megállapította, hogy a 93/13/EGK irányelv (1) – mint harmonizált jogszabály – 4. cikkének (2) bekezdésében előírt „kizárás” teljes egészében átültetésre került a spanyol jogrendbe, amiért is a nemzeti bíróság nem végezheti el az árak bírósági felülvizsgálatát, tekintettel arra, hogy a spanyol jogrendben nem létezik olyan jogszabály, amely általános jelleggel lehetővé tenné vagy alátámasztaná az árak említett bírósági felülvizsgálatát, az 1908. évi uzsoratörvényt is beleértve, tekintetbe véve továbbá, hogy nem került sor a fogyasztási hitel árát meghatározó szerződéses feltétel átláthatósága lehetséges hiányának értékelésére, a kérdés az, hogy ellentétes-e a 93/13/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével az, hogy valamely nemzeti bíróság, egy nemzeti rendelkezés, az uzsora felszámolásáról szóló 1908. évi törvény alkalmazása során a megkötött szerződés semmissége kimondásának keretében fennálló természetes vetületén kívül „ex nov[o]” hatáskörként „bírósági felülvizsgálat” alá vonja a szerződés elsődleges tárgyát, amely általános jelleggel határozza meg a fogyasztási hitel árát ügyleti kamatának (T. I. N. [névleges kamatláb]) viszonylatában kifejezve, illetve a fogyasztási hitel költséget teljes hiteldíj mutatójának (THM) viszonylatában kifejezve.

az a kérdés, hogy a nemzeti bíróság általi, a fogyasztási hitel árának vagy költségének általános jelleggel történő rögzítésére irányuló, anélkül végzett felülvizsgálat, hogy már létezne olyan nemzeti jogszabály, amely azt lehetővé tenné, „összeegyeztethető-e” az EUMSZ 120. cikkel a nyitott piacgazdaság viszonylatában, illetve a felek szerződéskötési szabadságának elvével.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés:

Az uniós jognak a hatálya harmonizációja területén, és különösen a fogyasztói hitelt és a fogyasztókkal kötött vonatkozó szerződéseket szabályozó irányelvek keretében fennálló elsőbbségével összhangban, figyelemmel arra, hogy a jogbiztonság elve a fogasztói hitelek belső piaca megfelelő működésének szükséges feltétele, a kérdés az, hogy ellentétes-e a jogbiztonság említett elvével a fogasztói hitelek belső piaca megfelelő működésének tekintetében a THM azon korlátozása, amely általános jelleggel írható elő a fogyasztó vonatkozásában egy fogyasztói hitelszerződésben az uzsora elleni küzdelem érdekében, és amelyet a spanyol Tribunal Supremo határozott meg néhány, nem objektív és pontos paraméter alapján, hanem pusztán hozzávetőleges hivatkozással oly módon, hogy az egyes nemzeti bíróságok mérlegelésére marad annak konkrét meghatározása az adott bíróság előtt folyamatban lévő jogvita megoldása céljából.

(1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29., o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.)

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/9

A Juzgado de lo Mercantil no 3 de Valencia (Spanyolország) által 2021. május 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tráficos Manuel Ferrer S. L. és társa kontra Daimler AG

(C-312/21. sz. ügy)

(2021/C 382/12)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Mercantil no 3 de Valencia

Az alapeljárás felei

Felperesek: Tráficos Manuel Ferrer S. L., Ignacio

Alperes: Daimler AG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e az EUMSZ 101. cikkbe ütköző versenyellenes magatartás károsultjának teljes kártérítéshez való jogával az e jogot értelmező ítélkezési gyakorlat értelmében a LEC 394. cikkének 2. bekezdésében foglalt azon szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy e károsultat az eljárási költségek egy részének viselésére kötelezzék a jogalap nélkül felárként fizetett és a kártérítés iránti kérelmének való részleges helyt adást követően a részére visszafizetendő összegek mértékétől függően, amely kereset elbírálása során a bíróság deklaratív előfeltevésként feltételezi a versenyjogi jogsértés fennállását, valamint a jogsértés és a kár bekövetkezése közötti okozati összefüggést, amely kárt az eljárás eredményeképpen valóban megállapítják, számszerűsítik és elismerik?

A nemzeti bíróság azon jogköre, hogy a kár összegét megbecsülje, a Charta 47. cikkével összefüggésben abban az esetben is lehetővé teszi-e a kár másodlagosan és önállóan történő számszerűsítését információs aszimmetria vagy a számszerűsítés legyőzhetetlen nehézségei fennállásának megállapítását követően – amelyek nem hiúsíthatják meg az EUMSZ 101. cikkbe ütköző versenyellenes magatartás károsultjának teljes kártérítéshez való jogát –, ha a túlárazást eredményező kartellben álló versenyjogi jogsértés károsultja az eljárás során hozzáférést kapott azon adatokhoz, amelyekre az alperes a megtérítendő kár fennállásának kizárása érdekében a szakértői tanulmányát alapozta?

A nemzeti bíróság azon jogköre, hogy a kár összegét megbecsülje, a Charta 47. cikkével összefüggésben abban az esetben is lehetővé teszi-e a kár másodlagosan és önállóan történő számszerűsítését információs aszimmetria vagy a számszerűsítés legyőzhetetlen nehézségei fennállásának megállapítását követően – amelyek nem hiúsíthatják meg az EUMSZ 101. cikkbe ütköző versenyellenes magatartás károsultjának teljes kártérítéshez való jogát –, ha a túlárazást eredményező kartellben álló versenyjogi jogsértés károsultja a közigazgatási határozat egyik olyan címzettjével szemben érvényesíti a kártérítési igényét, amely e károkért egyetemlegesen felel, de amely a szóban forgó károsult által vásárolt terméket vagy szolgáltatást nem forgalmazta?

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/9

A Törvényszék (tizedik tanács) T-50/20. sz., PNB Banka kontra EKB ügyben 2021. március 12-én hozott végzése ellen a PNB Banka AS által 2021. május 25-én benyújtott fellebbezés

(C-326/21. P. sz. ügy)

(2021/C 382/13)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: PNB Banka AS (képviselő: O. Behrends ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Központi Bank (EKB)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést;

—

az EUMSZ 264. cikk alapján nyilvánítsa semmisnek az EKB 2019. november 19-i határozatát, amelyben megtagadta, hogy a fellebbező felszámolóját arra utasítsa, hogy a fellebbező igazgatósága által meghatalmazott ügyvédnek hozzáférést biztosítson a fellebbező helyiségeihez, a birtokában lévő információkhoz, valamint a személyi állományához és erőforrásaihoz;

—	amennyiben a Bíróság nem tud érdemi határozatot hozni, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé a megsemmisítés iránti kereset elbírálása céljából; és

—	az EKB-t kötelezze a fellebbező és a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező tizenkét jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a Törvényszék tévesen hivatkozott a nem címzettek által az olyan általános hatályú uniós jogi aktusok ellen benyújtott keresetekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatra, amelyek átültetést igényelnek vagy nemzeti végrehajtási aktusokat vonnak maguk után, és ezt az ítélkezési gyakorlatot alkalmazta a jelen ügyre, amely olyan egyedi uniós jogi aktus elleni közvetlen keresetre vonatkozik, amely csak az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti kereset útján támadható meg, és amely közvetlenül, végrehajtás nélkül eredményez joghatásokat.

Második jogalap: a megtámadott végzés sérti azt az elvet, amely szerint az EUMSZ 263. cikk keretében a Bírósághoz való fordulás nem függhet a tagállamoktól.

Harmadik jogalap: a megtámadott végzés ellentétes az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 263. cikk szerinti kizárólagos hatáskörével.

Negyedik jogalap: a megtámadott végzés ellentétes azzal az elvvel, hogy a jogorvoslat nem hatékony, ha strukturális okokból elméleti jellegű és illuzórikus.

Ötödik jogalap: a megtámadott végzés sérti a Charta 51. cikkét.

Hatodik jogalap: a megtámadott végzés az EKB prudenciális felügyeleti hatásköreinek téves teleológiai szűkítő értelmezésen alapul.

Hetedik jogalap: a Törvényszék nem veszi figyelembe, hogy a Charta 47. cikke szerinti elemzésnek azon a módon kell alapulnia, ahogyan az érintett európai intézmény ténylegesen eljár és eljárhat, és nem pusztán azon a képességén, hogy formálisan kötelező erejű határozatokat adjon harmadik személyeknek.

Nyolcadik jogalap: a megtámadott végzés a prudenciális felügyeleti jog és a fizetésképtelenségi jog közötti téves különbségtételen alapul.

Kilencedik jogalap: a Törvényszék tévesen vélte úgy, hogy az EKB nem rendelkezik a szükséges hatáskörrel.

Tizedik jogalap: a megtámadott végzés téves feltételezésen alapul az engedély visszavonásának az EKB hatáskörére gyakorolt hatását illetően.

Tizenegyedik jogalap: a Törvényszék tévesen feltételezte, hogy az EKB eleget tett a 2019. november 5-i EKB és társai kontra Trasta Komercbanka és társai ítéletnek (C-663/17 P, C-665/17 P és C-669/17 P, EU:C:2019:923).

Tizenkettedik jogalap: a Törvényszék nem megfelelően foglalkozott a fellebbezőnek a meghallgatáshoz való jogára, az indokolási kötelezettségre és a nemo auditur elvére vonatkozó jogalapjaival.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/10

A Juzgado de lo Mercantil no 17 de Madrid. (Spanyolország) által 2021. május 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – European Superleague Company, S. L. kontra Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA)

(C-333/21. sz. ügy)

(2021/C 382/14)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Mercantil no 17 de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: European Superleague Company, S. L.

Alperesek: Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 102. cikket, hogy e cikk tiltja az olyan erőfölénnyel való visszaélést, amelynek lényege, hogy a FIFA és az UEFA alapszabályaikban (elsősorban a FIFA alapszabályának 22., valamint 71–73. cikkében, illetve az UEFA alapszabályának 49. és 51. cikkében, továbbá bármely hasonló, a tagszervezetek és a nemzeti ligák alapszabályaiban szereplő cikkben) előírják, hogy e szervezetek – amelyek maguknak tulajdonították a klubok nemzetközi versenyei Európában történő szervezésének vagy engedélyezésének kizárólagos hatáskörét – előzetes engedélye szükséges ahhoz, hogy valamely harmadik szervezet a kluboknak egy olyan új páneurópai versenyét szervezhesse meg, mint a Szuperliga, különösen akkor, ha nem létezik objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján szabályozott eljárás, figyelembe véve a FIFA-t és az UEFA-t érintő lehetséges összeférhetetlenséget is?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 101.cikket, hogy e cikk tiltja, hogy a FIFA és az UEFA alapszabályaikban (elsősorban a FIFA alapszabályának 22., valamint 71–73. cikkében, illetve az UEFA alapszabályának 49. és 51. cikkében, továbbá bármely hasonló, a tagszervezetek és a nemzeti ligák alapszabályaiban szereplő cikkében) e szervezetek – amelyek maguknak tulajdonították a nemzetközi versenyek Európában történő szervezésének vagy engedélyezésének kizárólagos hatáskörét – előzetes engedélyt követeljenek meg ahhoz, hogy valamely harmadik szervezet létrehozhassa a klubok olyan páneurópai versenyét, mint a Szuperliga, különösen akkor, ha nem létezik objektív, átlátható és nem hátrányosan megkülönböztető kritériumok alapján szabályozott eljárás, figyelembe véve a FIFA-t és az UEFA-t érintő lehetséges összeférhetetlenséget is?

Úgy kell-e értelmezni a 101. és/vagy a 102. cikket, hogy azok tiltják a FIFA, az UEFA, tagszövetségeik és/vagy nemzeti ligáik azon magatartását, amelynek lényege az azzal történő fenyegetés, hogy szankciókat fogadnak el a Szuperligában részt vevő klubokkal és/vagy játékosaikkal szemben, az általuk keltett elrettentő hatás miatt? Abban az esetben, ha sor kerül a versenyekből való kizárásra vagy a válogatott mérkőzéseken történő részvétel megtiltására irányuló szankciók elfogadására, e szankciók az EUMSZ 101. cikk és/vagy az EUMSZ 102. cikk megsértésének minősülnek, mivel nem objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapulnak?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 101. cikket és/vagy az EUMSZ 102. cikket, hogy azokkal összeegyeztethetetlen a FIFA alapszabálya 67. és 68. cikkének rendelkezése, amennyiben az úgy határozza meg a UEFA-t és nemzeti tagszövetségeit, hogy azok „a hatáskörükbe tartozó […] versenyekből származó összes jog eredeti jogosultjai”, megfosztva ily módon a résztvevő klubokat és bármely más alternatív verseny szervezőjét az említett jogok eredeti jogosultságától, maguknak tulajdonítva azok értékesítésének kizárólagos felelősségét?

Ha a FIFA és az UEFA mint olyan szervezetek, amelyek maguknak tulajdonítják a labdarúgó klubok közötti nemzetközi versenyek Európában történő megszervezésének és engedélyezésének kizárólagos hatáskörét, alapszabályaik említett rendelkezései alapján megtiltanák vagy elleneznék a Szuperliga lebonyolítását, úgy kellene-e értelmezni az EUMSZ 101. cikket, hogy a verseny e korlátozásai az e rendelkezésben foglalt kivétel hatálya alá tartoznak, figyelembe véve, hogy jelentős mértékben korlátozódik a termelés, akadályozva van a FIFA/UEFA által kínáltakhoz képest alternatív termékek megjelenése, és korlátozásra kerül az innováció a más formátumok és módozatok megakadályozásával, megszüntetve a potenciális versenyt a piacon, korlátozva a fogyasztó választási lehetőségeit? Rendelkezik-e az említett korlátozás olyan objektív igazolással, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy nem történik az EUMSZ 102. cikk értelmében vett erőfölénnyel való visszaélés?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 45., az EUMSZ 49., az EUMSZ 56. cikket és/vagy az EUMSZ 63. cikket, hogy az e cikkekben elismert alapvető szabadságok valamelyikével ellentétes korlátozást valósít meg a FIFA és az UEFA alapszabályában (elsősorban a FIFA alapszabályának 22., valamint 71–73. cikkében, illetve az UEFA alapszabályának 49. és 51. cikkében, továbbá bármely hasonló, a tagszervezetek és a nemzeti ligák alapszabályaiban szereplő cikkében) foglalthoz hasonló rendelkezés, amennyiben e szervezetek előzetes engedélyét követeli meg ahhoz, hogy valamely tagállam gazdasági szereplője a klubok olyan páneurópai versenyét hozza létre, mint a Szuperliga?

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/12

A Juzgado de Primera Instancia no 10 bis de Sevilla (Spanyolország) által 2021. május 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vicente kontra Delia

(C-335/21. sz. ügy)

(2021/C 382/15)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia no 10 bis de Sevilla

Az alapeljárás felei

Felperes: Vicente

Alperes: Delia

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e a Charta 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való joggal összefüggésben vizsgált 93/13 irányelvvel (1) és ezen irányelv tényleges érvényesülésének elvével az ügyvédi tiszteletdíjak behajtására irányuló olyan egyszerűsített eljárás, amely nem teszi lehetővé a bíróság számára, hogy hivatalból vizsgálja a fogyasztóval kötött szerződésben foglalt feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegét, mivel az az eljárás lefolytatása során egyszer sem írja elő a bíróság közreműködését, kivéve, ha az ügyfél az említett követelést vitatja, majd ezt követően a felek valamelyike keresetet nyújt be a bíróság hivatalvezetőjének végső határozatával szemben?

Összeegyeztethető-e a Charta 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való joggal összefüggésben vizsgált 93/13 irányelvvel és ezen irányelv tényleges érvényesülésének elvével az, hogy a tisztességtelen jellegnek a bíróság által – hivatalból vagy a fél kérelme alapján, az ilyen eljárásban egyszerűsített módon – történő esetleges felülvizsgálatára egy olyan nem igazságszolgáltatási szerv, mint a bíróság hivatalvezetője által hozott határozat felülvizsgálatára irányuló kereset keretében kerüljön sor, amely felülvizsgálatnak főszabály szerint kizárólag a határozat tárgyára kell szorítkoznia és amelyben csak a felek által korábban benyújtott iratok útján történő bizonyítás fogadható el?

A 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek hatálya alá tartozónak kell-e tekinteni az ügyvéd és a fogyasztó között létrejött szerződésbe foglalt olyan kikötést, mint amilyen a jogvita tárgyát képezi, amely abban a különös esetben írja elő a munkadíj megfizetését, ha az ügyfél a bírósági eljárástól annak lezárását megelőzően eláll vagy az ügyvédi iroda tudta nélkül vagy annak tanácsa ellenére egyezséget köt, mivel a szerződés tárgyára – jelen esetben az árra – vonatkozó elsődleges rendelkezésről van szó?

Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén a 93/13 irányelv hivatkozott 4. cikkének (2) bekezdése értelmében világosnak és érthetőnek tekinthető-e az említett kikötés, amely az ügyvédi munkadíjat az ügyvédi kamara díjszabására való utalással határozza meg, amely az egyes konkrét esetekre eltérő alkalmazandó szabályokat ír elő, és amelyre vonatkozóan semmilyen említés nem szerepelt az előzetes tájékoztatásban?

Az előző kérdésre adandó nemleges válasz esetén a 2005/29 irányelv (2) értelmében vett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tekinthető-e az olyan kikötésnek, mint amely a jogvita tárgyát képezi, az ügyvéd és a fogyasztó között létrejött szerződésbe történő foglalása, amely kikötés az ügyvédi munkadíjat pusztán az ügyvédi kamara díjszabására való utalással határozza meg, amely az egyes konkrét esetekre eltérő alkalmazandó szabályokat ír elő, és amelyre vonatkozóan semmilyen említés nem szerepelt a munkadíj-ajánlatban és az előzetes tájékoztatásban?

(1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet 288. o.)

(2) A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2005. L 149, 22. o.)

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/13

A Tribunal da Relação do Porto (Portugália) által 2021. június 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ING Luxembourg SA kontra VX

(C-346/21. sz. ügy)

(2021/C 382/16)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal da Relação do Porto

Az alapeljárás felei

Felperes: ING Luxembourg SA

Alperes: VX

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az 1393/2007/EK rendelet (1) 8. cikkét, hogy a jelen ügy körülményei között érvényesnek tekinthető a másik tagállamban székhellyel rendelkező társaságnak címzett ajánlott levélben, az 1393/2007 rendelet II. mellékletében szereplő formanyomtatvány használata nélkül történő kézbesítés?

Úgy kell-e értelmezni az 1393/2007/EK rendeletet és az abban foglalt uniós jogi elveket, hogy azokkal ellentétes a portugál Código de Processo Civil (polgári perrendtartás) 191. cikke 2 bekezdésének a jelen ügyben történő alkalmazása, amennyiben az említett rendelkezés előírja, hogy a kézbesítés érvénytelenségére való hivatkozást meghatározott határidőn belül (nevezetesen a keresetlevélre való válaszadás határidején belül) kell előterjeszteni?

(1) A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2007. L 324., 79. o.)

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/13

A Finanzgericht Hamburg (Németország) által 2021. június 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – R. T. kontra Hauptzollamt Hamburg

(C-368/21. sz. ügy)

(2021/C 382/17)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Hamburg

Az alapeljárás felei

Felperes: R. T.

Alperes: Hauptzollamt Hamburg

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112/EK irányelv (1) 30. és 60. cikkét, hogy a héa szempontjából valamely, harmadik országban nyilvántartásba vett olyan szállítóeszköz importjának teljesítési helye, amelyet a vámjogszabályok megsértésével hoztak be az Unió területére, abban a tagállamban van, amelyben a vámjogszabályokat megsértették, és a szállítóeszközt az Unióban először használták szállítóeszközként, vagy a vámjogi kötelezettségszegést elkövető személy lakóhelye szerinti államban, amelyben e személy a járművet használja?

Abban az esetben, ha az import teljesítési helye Németországtól eltérő másik tagállamban van: ellentétes-e a 2006/112/EK irányelvvel, különösen annak 30. és 60. cikkével, ha valamely tagállami rendelkezés a 952/2013/EU rendelet (2) 87. cikkének (4) bekezdését a behozatali héára megfelelően alkalmazandónak nyilvánítja?

(1) A közös hozzáadottértékadó rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.).

(2) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 269., 1. o.).

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/14

A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2021. június 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Freikirche der Siebenten-Tags-Adventisten in Deutschland KdöR

(C-372/21. sz. ügy)

(2021/C 382/18)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Freikirche der Siebenten-Tags-Adventisten in Deutschland KdöR

Alperes: Bildungsdirektion für Vorarlberg

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az uniós jog és különösen az EUMSZ 56. cikk hatálya alá tartozik-e az EUMSZ 17. cikkre figyelemmel az olyan helyzet, amelyben az Európai Unió valamely tagállamában elismert és ott székhellyel rendelkező vallási közösség egy másik tagállamban egy olyan, e közösség által felekezetinek elismert magániskola támogatását kéri, amelyet e másik tagállam joga szerint bejegyzett egyesület e másik tagállamban működtet?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén:

2.	Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabály, amely a felekezeti magániskolák támogatásának feltételeként a kérelmező nemzeti jog alapján egyházként vagy vallási közösségként való elismerését írja elő?

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/14

A Cour d’appel de Mons (Belgium) által 2021. június 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ryanair DAC kontra Happy Flights Srl, korábban Happy Flights Sprl

(C-386/21. sz. ügy)

(2021/C 382/19)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour d’appel de Mons

Az alapeljárás felei

Felperes: Ryanair DAC

Alperes: Happy Flights Srl, korábban Happy Flights Sprl

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 7. cikke 1. pontjának a. alpontját úgy kell-e értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett „szerződés” fogalma kiterjed a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján benyújtott, kártalanítás iránti keresetre, amelyet olyan követeléskezelő társaság indított, amely a légi szállítási szerződés tekintetében harmadik személynek minősül, és aki arra hivatkozik, hogy az utas követelésének engedményese, azonban nem bizonyítja, hogy az eredeti szerződő fél valamennyi joga és kötelezettsége tekintetében annak jogutódjává vált?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén: A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke 1. pontjának a. alpontját és 7. cikke 1. pontjának b. alpontját úgy kell-e értelmezni, hogy a kereseti kérelem alapjául szolgáló kötelezettség teljesítésének helye a légi szállítási szerződés teljesítésének helye, vagyis a járat indulási vagy érkezési helye, vagy adott esetben más hely?

(1) HL 2012. L 351., 1. o.

(2) HL 2004. L 46., 1. o.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/15

A Landgericht Erfurt (Németország) által 2021. június 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A kontra B

(C-388/21. sz. ügy)

(2021/C 382/20)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht Erfurt

Az alapeljárás felei

Felperes: A

Alperes: B

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2007/46/EK irányelvnek (1) a 715/2007/EK rendelet (2) 4., 5. és 13. cikkével összefüggésben értelmezett 18. cikke (1) bekezdésének, 26. cikke (1) bekezdésének és 46. cikkének az is célkitűzése és célja-e, hogy a gépjárművek vevőinek érdekeit és vagyonát védje? Az ilyen érdekek közé tartozik-e a jármű vevőjének ahhoz fűződő érdeke, hogy ne vásároljon olyan járművet, amely nem felel meg az uniós jogi előírásoknak, így különösen, hogy ne vásároljon olyan járművet, amely a 715/2007/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti tiltott hatástalanító berendezéssel rendelkezik?

Megköveteli-e az Unió joga, különösen a tényleges érvényesülés elve és az európai alapvető jogok, valamint a természet saját jogai, hogy a jármű vevője a jármű gyártója által a 715/2007/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti tiltott hatástalanító berendezéssel ellátott jármű forgalomba hozatala során tanúsított bármely vétkes – gondatlan vagy szándékos – magatartás esetén polgári jogi megtérítési követelést támaszthasson a jármű gyártójával szemben?

(1) A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv) szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2007. L 263., 1. o.).

(2) A könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2007. L 171., 1. o.).

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/16

A Landgericht München I (Németország) által 2021. június 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – KT, NS kontra FTI Touristik GmbH

(C-396/21. sz. ügy)

(2021/C 382/21)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht München I

Az alapeljárás felei

Felperesek: KT, NS

Alperesek: FTI Touristik GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az (EU) 2015/2302 irányelv (1) 14. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nem szerződésszerű teljesítést eredményeznek-e az úti célt érintő fertőző betegségre tekintettel elrendelt korlátozások abban az esetben is, amennyiben a fertőző betegség világszintű elterjedése miatt mind az utas lakóhelye szerinti, mind más országokban ilyen korlátozásokat vezettek be?

(1) Az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 326., 1. o.).

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/16

A Conseil d’État (Franciaország) által 2021. június 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Conseil national des barreaux, Conférence des bâtonniers, Ordre des avocats du barreau de Paris kontra Premier ministre, Ministre de l’Economie, des Finances et de la Relance

(C-398/21. sz. ügy)

(2021/C 382/22)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État

Az alapeljárás felei

Felperesek: Conseil national des barreaux, Conférence des bâtonniers, Ordre des avocats du barreau de Paris

Alperesek: Premier ministre, Ministre de l’Economie, des Finances et de la Relance

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

A 2011/16 irányelv (1) 8ab. cikkének (5) bekezdése:

—

sérti-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkében biztosított tisztességes eljáráshoz való jogot azáltal, hogy főszabály szerint nem zárja ki az igazságszolgáltatási feladattal megbízott ügyvédeket azon adótervezésben közreműködők köréből, akiknek az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk a határokon átnyúló adókonstrukcióra vonatkozó bejelentéshez szükséges információkat, vagy akiknek e kötelezettségük fennállásáról értesíteniük kell az egyéb adótervezésben közreműködőket?

—

sérti-e a levelezés és a magánélet tiszteletben tartásához való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkében és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikkében biztosított jogokat azáltal, hogy főszabály szerint nem zárja ki az ügyfele jogi helyzetének értékelésére irányuló feladat keretében eljáró ügyvédeket sem azon adótervezésben közreműködők köréből, akiknek az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk a határokon átnyúló adókonstrukció bejelentésére vonatkozó kötelezettség teljesítéséhez szükséges információkat, vagy akiknek e kötelezettségük fennállásáról értesíteniük kell az egyéb adótervezésben közreműködőket?

(1) Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv (HL 2011. L 64., 1. o.).

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/17

A Törvényszék (ötödik tanács) T-322/19. sz., El-Qaddafi kontra Tanács ügyben 2021. április 21-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2021. július 6-án benyújtott fellebbezés

(C-413/21. P. sz. ügy)

(2021/C 382/23)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: V. Piessevaux, M. Bishop, meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Aisha Muammer Mohamed El-Qaddafi

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék megtámadott ítéletét;

—	hozzon végső határozatot a jelen fellebbezés tárgyát képező kérdésekről és utasítsa el a felperes keresetét; és

—	a felperest kötelezze a jelen fellebbezéshez, valamint a T-322/19. sz. ügyhöz kapcsolódó költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Tanács előadja, hogy a Törvényszék a T-322/19. sz. ügyben hozott megtámadott ítéletben tévedett az alábbiakban:

—	első fellebbezési jogalap: az Európai Unió Alapjogi Chartájának a Bíróság alapokmánya 53. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 47. cikkének megsértése és a 2015/1333 (KKBP) tanácsi határozat (1) téves értelmezése;

—	második fellebbezési jogalap: a 2015/1333 tanácsi határozat 8. cikke (1) bekezdésének és 9. cikke (1) bekezdésének, valamint a 2016/44 tanácsi rendelet (2) 6. cikke (1) bekezdésének téves értelmezése;

—	harmadik fellebbezési jogalap: a Törvényszék elferdítette a Tanács érveit, megsértette az eljárási iratok hitelességének elvét, tévesen értelmezte a 2015/1333 tanácsi határozatot és megsértette az Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét;

—	negyedik fellebbezési jogalap: a Törvényszék elferdítette a bizonyítékot, megsértette az eljárási iratok hitelességének elvét, megsértette a Bíróság alapszabálya 53. cikkének első bekezdésével összefüggésben értelmezett 36. cikkét, az EUMSZ 263. cikket és az Alapjogi Charta 47. cikkét.

(1) A líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről és a 2011/137/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. július 31-i (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozat (HL 2015. L 206., 34. o.; helyesbítés: HL 2017. L 205., 91. o.)

(2) A líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 204/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. január 18-i (EU) 2016/44 tanácsi rendelet (HL 2016. L 12, 1. o.).

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/18

A Törvényszék (kibővített tizedik tanács) T-628/20. sz. Ryanair kontra Bizottság (Spanyolország; Covid19) ügyben 2021. május 19-én hozott ítélete ellen a Ryanair DAC által 2021. július 16-án benyújtott fellebbezés

(C-441/21. sz. ügy)

(2021/C 382/24)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Ryanair DAC (képviselők: V. Blanc, E. Vahida és F.-C. Laprévote avocats, S. Rating abogado és I. G. Metaxas-Maranghidis dikigoros)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Spanyol Királyság, Francia Köztársaság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—	az EUMSZ 263. és EUMSZ 264. cikkel összhangban semmisítse meg az SA.57659 (2020/N) – Spanyolország – Covid19 – Feltőkésítési alap – állami támogatásról szóló, 2020. július 31-i C(2020) 5414 final bizottsági határozatot; és

—	kötelezze a Bizottságot a saját költségein felül a Ryanair részéről felmerült költségek viselésére, valamint kötelezze az elsőfokú eljárásba és a jelen fellebbezési eljárásba (esetlegesen) beavatkozó feleket saját költségeik viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a fellebbező hat jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította a fellebbező azon állítását, amely szerint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét indokolatlanul megsértették.

Második jogalap: a Törvényszék a fellebbezőnek a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának megsértésére vonatkozó állítását illetően tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvalóan elferdítette a tényeket.

Harmadik jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvalóan elferdítette a tényeket, amikor elutasította a fellebbezőnek a mérlegelés téves alkalmazására alapított jogalapját.

Negyedik jogalap: a Törvényszék a támogatás támogatási programnak minősítése során tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el.

Ötödik jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvalóan elferdítette a tényeket azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság elmulasztotta a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását.

Hatodik jogalap: a Törvényszék a Bizottság általi indokolás hiányát illetően tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvalóan elferdítette a tényeket.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/19

A Törvényszék (hetedik tanács) T-561/18. sz., ITD és Danske Fragtmænd kontra Bizottság ügyben 2021. május 5-én hozott ítélete ellen az ITD, Brancheorganisation for den danske vejgodstransport A/S, Danske Fragtmænd A/S által 2021. július 15-én benyújtott fellebbezés

(C-442/21. P. sz. ügy)

(2021/C 382/25)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: ITD, Brancheorganisation for den danske vejgodstransport A/S, Danske Fragtmænd A/S (képviselő: L. Sandberg-Mørch advokat)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Jørgen Jensen Distribution A/S, Dansk Distribution A/S, Dán Királyság

A fellebbezők kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-561/18. sz. ügyben hozott 2021. május 5-i ítéletét annyiban, amennyiben elutasította a fellebbezők azon állításait, hogy a Bizottság komoly nehézségekbe ütközött annak megállapítása során, hogy az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség kompenzációja összeegyeztethető támogatásnak minősül; hogy a Bizottság komoly nehézségekkel nézett szembe annak megállapítása során, hogy az állami garancia létező támogatás volt; és hogy a Bizottság szintén súlyos nehézségekkel szembesült a költségek helytelen allokációjára vonatkozó értékelése tekintetében;

—	az alperest kötelezze a saját költségeinek és a fellebbezők költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Először is, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és elferdítette a tényeket annak kimondásával, hogy a Bizottság nem szembesült súlyos nehézségekkel azon immateriális javaknak (vállalati jóhírnév és jelenlét) a nettó elkerülhető költségek köréből való kizárása vonatkozásában, amelyekkel a Post Danmark az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség következtében rendelkezett.

Másodszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak kimondásával, hogy a Bizottság nem szembesült súlyos nehézségekkel annak megállapítása során, hogy a támogatás összeegyeztethető a közszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó, az általános gazdasági érdekű szolgáltatások keretszabálya alapján, majd engedélyezte a támogatást az alkalmazottaknak a Post Danmark átalakítása/átszervezése keretében történő elbocsátásához kapcsolódó költségek tekintetében.

Harmadszor, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésével a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a Bizottság nem szembesült súlyos nehézségekkel annak megállapításával, hogy a közös költségeknek a közszolgáltatási kötelezettségekhez javára történő, a Post Danmark általi túlzott allokációja nem minősül állami támogatásnak.

A fellebbezők azzal érvelnek, hogy a Törvényszék téves következtetése két téves jogalkalmazáson alapul, amelyek az alábbi két kérelemnek felelnek meg:

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak kimondásával, hogy a 2006. évi számviteli rendelet 4. cikke (4) bekezdésének c) pontja és a 2011. évi számviteli rendelet 4. cikke (3) bekezdésének c) pontja csak a 2006. évi számviteli rendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontjában és a 2011. évi számviteli rendelet 4. cikke (4) bekezdésének b) pontjában lefektetett elvek különös alkalmazását jelenti.

b.	A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak kimondásával, hogy a közös költség Post Danmark általi allokációjának megfelelőségét alátámasztja az a tény, hogy a Post Danmark könyvvitelét rendszeres könyvvizsgálatnak vetették alá.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/19

2021. július 16-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Írország

(C-444/21. sz. ügy)

(2021/C 382/26)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Hermes és M. Noll-Ehlers meghatalmazottak)

Alperes: Írország

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy Írország nem teljesítette a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: Irányelv) 4. cikkének (4) bekezdéséből és 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, mivel

—

az atlanti bioföldrajzi régión belül a területén elhelyezkedő azon 423 közösségi jelentőségű területből, amelyek jegyzékét a 2004. december 7-i 2004/813/EK bizottsági határozat (2) állította össze, majd a 2007. november 12-i 2008/23/EK bizottsági határozat (3) és a 2008. december 12-i 2009/96/EK bizottsági határozat (4) frissítette, Írország 217 terület vonatkozásában elmulasztotta, hogy azokat a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat éven belül különleges természetmegőrzési területté nyilvánítsa;

—	azon 423 területből, amelyek jegyzékét a fent említett bizottsági határozatok tartalmazzák, Írország 140 terület vonatkozásában elmulasztotta, hogy az adott területre jellemző, részletes természetmegőrzési célkitűzéseket határozzon meg, és

—

elmulasztotta, hogy a fent említett bizottsági határozatokban felsorolt 423 terület bármelyike vonatkozásában is megállapítsa azokat a szükséges természetmegőrzési intézkedéseket, amelyek megfelelnek az Irányelv I. mellékletében felsorolt természetes élőhelytípusok, valamint az Irányelv II. mellékletében felsorolt fajok ökológiai szükségleteinek;

—	Írországot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság úgy véli, hogy Írország elmulasztotta az Irányelvben kifejtett jogi követelményekkel összhangban létrehozni és működtetni a Natura 2000 hálózatát.

Először is, Írország nem teljesítette az Irányelv 4. cikkének (4) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, mivel elmulasztotta, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat éven belül különleges természetmegőrzési területté nyilvánítsa a fent említett bizottsági határozatokban felsorolt 423 terület mindegyikét. E mulasztás az indokolással ellátott kiegészítő véleményben megállapított időtartam végén 217 területet érintett.

Másodszor, Írország elmulasztotta teljesíteni az Irányelv 4. cikkének (4) bekezdésében előírtakat, mivel nem határozott meg a szóban forgó 423 terület mindegyike vonatkozásában az adott területre jellemző természetmegőrzési célkitűzéseket. E mulasztás az indokolással ellátott kiegészítő véleményben megállapított időtartam végén 140 területet érintett.

Harmadszor, Írország az e kötelezettségszegéssel érintett 423 terület vonatkozásában elmulasztotta, hogy az Irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján megállapítsa azokat a szükséges természetmegőrzési intézkedéseket, amelyek megfelelnek az I. mellékletben felsorolt természetes élőhelytípusok, valamint a II. mellékletben felsorolt fajok ökológiai szükségleteinek. A természetmegőrzési intézkedések tekintetében Írország által követett gyakorlat folytán olyan helyzet állt elő, amelyben az e kötelezettségszegéssel érintett 423 terület közül az indokolással ellátott kiegészítő véleményben megállapított időtartam végén egyikben sem voltak olyan természetmegőrzési intézkedések, amelyek megfeleltek volna az Irányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő jogi követelményeknek. Sok területen egyáltalán nem is voltak természetmegőrzési intézkedések. Más területeken olyan természetmegőrzési intézkedések voltak, amelyek csupán töredékét fedték le az I. melléklet szerinti azon releváns élőhelytípusoknak és a II. melléklet szerinti azon releváns fajoknak, amelyek erőteljesen jelen vannak e területeken. Ezenkívül számos területen hiányoztak azok a természetmegőrzési intézkedések, amelyek az adott területre jellemző, világosan meghatározott természetmegőrzési célkitűzéseken alapultak volna. Ráadásul Írország általánosságban és tartósan is elmulasztotta teljesíteni az Irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében előírtakat, amikor olyan természetmegőrzési intézkedéseket állapított meg, amelyek nem kellően pontosak és részletesek, továbbá elmulasztotta kezelni az összes jelentős sürgető helyzetet és fenyegetést.

(1) HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.

(2) A 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében az atlanti bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzékének elfogadásáról szóló, 2004. december 7-i 2004/813/EK bizottsági határozat (HL 2004. L 387., 1. o.).

(3) A 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében az atlanti bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó, első alkalommal frissített jegyzék elfogadásáról szóló, 2007. november 12-i 2008/23/EK bizottsági határozat (HL 2008. L 12., 1. o.).

(4) A 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében az atlanti biogeográfiai régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó, második alkalommal frissített jegyzék elfogadásáról szóló, 2008. december 12-i 2009/96/EK bizottsági határozat (HL 2009. L 43., 466. o.).

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/21

A Törvényszék (kibővített második tanács) T-516/18. és T-525/18. sz., Luxemburgi Nagyhercegség és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2021. május 12-én hozott ítélete ellen az Engie Global LNG Holding Sàrl, Engie Invest International SA, Engie SA által 2021. július 22-én benyújtott fellebbezés

(C-454/21. P. sz. ügy)

(2021/C 382/27)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbezők: Engie Global LNG Holding Sàrl, Engie Invest International SA, Engie SA (képviselők: C. Rydzynski, B. Le Bret, M. Struys, F. Pili avocats)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

—	nyilvánítsa a jelen fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak;

—	helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke T-516/18. és T-525/18. sz., Luxemburg és Engie Global LNG Holding és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2021. május 12-én hozott ítéletét;

—

a Bíróság alapokmánya 61. cikkének megfelelően érdemben hozzon végleges határozatot, és elsődlegesen adjon helyt az Engie első fokon előterjesztett kérelmeinek, vagy másodlagosan semmisítse meg a Luxemburg által az Engie javára végrehajtott SA.44888. (2016/C.) (korábbi 2016/NN.) számú állami támogatásról szóló, 2018. június 20-i (EU) 2019/421 bizottsági határozat (HL 2019. L 78., 1. o.) 2. cikkét annyiban, amennyiben az elrendeli a támogatás visszatéríttetését;

—	harmadlagosan, az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására az Engie Global LNG Holding, az Engie Invest International és az Engie három jogalapra hivatkozik.

A fellebbezők szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és elferdítette a tényeket a szűk referenciakeret meghatározása során azáltal, hogy i. e referenciakeret meghatározása során kizárta az anya- és leányvállalatokról szóló irányelvet; ii. a jövedelemadóról szóló luxemburgi törvény 164. és 166. cikke között összefüggést állapított meg; iii. úgy vélte, hogy a ZORA kölcsönre számított akkréció nyereségfelosztásnak minősül; és iv. úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó feltételes adómegállapítások szelektív előnyt biztosítanak.

Ezenkívül a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és elferdítette a tényeket, amikor a joggal való visszaélésre vonatkozó luxemburgi rendelkezés fényében bizonyította a szelektív előny fennállását i. a figyelembe vett referenciakeretet illetően; ii. a szelektív előny azonosításakor; és iii. a luxemburgi jog értelmezése során.

Az első és a második jogalap alapján a fellebbezők arra a következtetésre jutnak, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a Bizottságnak az EUMSZ 113–EUMSZ 117. cikkel összefüggésben értelmezett, az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztásra vonatkozó EUMSZ 2., EUMSZ 3., EUMSZ 4. és EUMSZ 5. cikk szerinti korlátozott hatáskörét illetően elutasította a megsemmisítés iránti kereset keretében előadott érveiket.

Végül a támogatásnak a Törvényszék által elrendelt visszatéríttetése ellentétes a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvével.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/22

A Törvényszék (negyedik kibővített tanács) T-254/18. sz., China Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronic Products és társai kontra Bizottság ügyben 2021. május 19-én hozott ítélete ellen a China Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronic Products, Cangzhou Qinghong Foundry Co. Ltd, Botou City Qinghong Foundry Co. Ltd, Lingshou County Boyuan Foundry Co. Ltd, Handan Qunshan Foundry Co. Ltd, Heping Cast Co. Ltd Yi County, Hong Guang Handan Cast Foundry Co. Ltd, Shanxi Yuansheng Casting and Forging Industrial Co. Ltd, Botou City Wangwu Town Tianlong Casting Factory, et Tangxian Hongyue Machinery Accessory Foundry Co. Ltd által 2021. augusztus 2-án benyújtott fellebbezés

(C-478/21. P sz. ügy)

(2021/C 382/28)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: China Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronic Products (CCCME), Cangzhou Qinghong Foundry Co. Ltd, Botou City Qinghong Foundry Co. Ltd, Lingshou County Boyuan Foundry Co. Ltd, Handan Qunshan Foundry Co. Ltd, Heping Cast Co. Ltd Yi County, Hong Guang Handan Cast Foundry Co. Ltd, Shanxi Yuansheng Casting and Forging Industrial Co. Ltd, Botou City Wangwu Town Tianlong Casting Factory, Tangxian Hongyue Machinery Accessory Foundry Co. Ltd, (képviselők: R. Antonini, E. Monard és B. Maniatis, ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, EJ Picardie, Fondatel Lecomte, Fonderies Dechaumont, SA Fundiciones de Odena, Heinrich Meier Eisengießerei GmbH & Co. KG, Saint-Gobain Construction Products UK Ltd, Saint-Gobain Pam, Ulefos Oy

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—

adjon helyt az általuk a Törvényszékhez benyújtott kereseti kérelmeknek, és semmisítse meg a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntöttvas áruk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint az Indiából származó egyes öntöttvas áruk behozatalára vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről szóló, 2018. január 29-i (EU) 2018/140 bizottsági végrehajtási rendeletet (1) a CCCME-t, a különböző társaságokat és az érdekelt tagokat érintő részében;

—	a Bizottságot kötelezze a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárás költségeinek viselésére, a fellebbezők költségeit is beleértve, a beavatkozó feleket pedig kötelezze saját költségeik viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévedett, amikor nem állapította meg az alaprendelet (2) 3. cikke (2), (3), (5), (6) és (7) cikkének, valamint a gondos igazgatás elvének megsértését a behozatalokra vonatkozó adatokat illetően.

A második jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévedett, amikor nem állapította meg az alaprendelet 3. cikke (2), (3), (5), (6) és (7) cikkének, valamint a gondos igazgatás elvének megsértését, mivel a Bizottság a kárra és az okozati kapcsolatra vonatkozó következtetéseit nem pozitív bizonyítékokra és nem objektív vizsgálatra alapozta.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévedett, amikor megállapította, hogy semmiféle szegmensenkénti vizsgálat nem volt szükséges az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítéséhez.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévedett, amikor nem állapította meg az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megsértését az áralákínálás hiányát illetően az Unióban történő eladások egy része tekintetében.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék téves jogi kritériumot alkalmazott, amikor megállapította, hogy a harmadik jogalap részben elfogadhatatlan volt. A Törvényszék tévedett, amikor nem állapította meg az alaprendelet 6. cikke (7) bekezdésének, 19. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 20. cikke (2) és (4) bekezdésének, illetve a védelemhez való jognak a megsértését a lényeges tények és megállapítások feltárásának kötelezettségét illetően.

(1) HL 2018, L 25,. 6. o.

(2) Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 176, 21. o.)

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/25

A Törvényszék 2021. július 12-i végzése – Ryanair és Laudamotion kontra Bizottság

(T-866/19. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Légi közlekedés - 1008/2008/EK rendelet - A légi forgalom megosztásának szabályai a Schiphol repülőtér és a Lelystad repülőtér között - Elsőbbség a Lelystad repülőtéren rendelkezésre álló résidők kiosztása során - Végrehajtási intézkedéseket maga után vonó, rendeleti jellegű jogi aktus - A személyében való érintettség hiánya - Elfogadhatatlanság”)

(2021/C 382/35)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Ryanair DAC (Swords, Írország), Laudamotion GmbH (Schwechat, Ausztria) (képviselők: E. Vahida és I.-G. Metaxas-Maranghidis ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: V. Di Bucci és W. Mölls meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke alapján az Amszterdam Schiphol és az Amszterdam Lelystad repülőterekre vonatkozó forgalommegosztási szabályok megállapításáról szóló, 2019. szeptember 24-i (EU) 2019/1585 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2019. L 246., 24. o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Holland Királyság beavatkozási kérelméről már nem szükséges határozni.

3)	A Ryanair DAC és a Laudamotion GmbH maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

4)	A Holland Királyság maga viseli a beavatkozási kérelemmel összefüggésben felmerült saját költségeit.

(1) HL C 68., 2020.3.2.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/25

A Törvényszék 2021. július 14-i végzése – AI kontra ECDC

(T-79/20. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti és kártérítési kereset - Közszolgálat - Az ECDC személyzete - Pszichológiai zaklatás - A személyzeti szabályzat 12a. cikke - A jóhírnév megsértése - Segítségnyújtás iránti kérelem - A személyzeti szabályzat 24. cikke - A kérelem elutasítása - A meghallgatáshoz való jog - Első látásra elfogadható bizonyíték hiánya - Gondoskodási kötelezettség - Részben elfogadhatatlan, részben minden jogi alapot nélkülöző kereset”)

(2021/C 382/36)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: AI (képviselők: L. Levi és A. Champetier, ügyvédek)

Alperes: Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) (képviselők: A. Iber et J. Mannheim, meghatalmazottak, segítőjük D. Waelbroeck és A. Duron, ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló, egyrészt az ECDC-nek a felperes 2018. április 10-i segítségnyújtás iránti kérelmét elutasító 2019. április 5-i határozata, és amennyiben szükséges, az ECDC-nek a felperes 2019. július 5-i panaszát elutasító 2019. november 4-i határozata megsemmisítése, másrészt a felperes által elszenvedett kár megtérítése iránti kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék AI-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 129., 2020.4.20.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/26

A Törvényszék 2021. július 15-i végzése – Roxtec kontra EUIPO – Wallmax (Hét fekete koncentrikus kört tartalmazó narancssárga négyzet ábrázolása)

(T-455/20. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - Hét fekete koncentrikus kört tartalmazó narancssárga négyzetet ábrázoló európai uniós ábrás védjegy - Feltétlen kizáró ok - Kizárólag az árunak a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából álló megjelölés - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. pontja]”)

(2021/C 382/37)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Roxtec AB (Karlskrona, Svédország) (képviselők: J. Olsson és J. Adamsson ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: V. Ruzek meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Wallmax Srl (Milánó, Olaszország) (képviselők: A. Bergmann, F. Ferrari és L. Goglia ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a Wallmax és a Roxtec közötti törlési eljárással kapcsolatban 2020. április 20-án hozott határozata (R 2385/2018-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Roxtec AB viseli saját költségeit, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) költségeit.

3)	A Wallmax Srl maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 304., 2020.9.14.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/27

A Törvényszék elnökének 2021. július 12-i végzése – Jalkh kontra Parlament

(T-230/21. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés - Intézményi jog - Az Európai Parlament tagja - Kiváltságok és mentességek - A parlamenti mentelmi jog felfüggesztése - Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - A sürgősség hiánya”)

(2021/C 382/38)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Jean-François Jalkh (Gretz-Armainvilliers, Franciaország) (képviselő: F. Wagner ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: N. Lorenz és A.-M. Dumbrăvan meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelemre [2020/2110(IMM)] vonatkozó 2021. március 25-i P9_TA(2021)0092 parlamenti határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt az EUMSZ 278. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/27

2021. július 30-án benyújtott kereset – Natixis kontra Bizottság

(T-449/21. sz. ügy)

(2021/C 382/39)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Natixis (Párizs, Franciaország) (képviselők: J. Stratford Barrister-at-law és J.-J. Lemonnier ügyvéd

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

nyilvántsa a felperest érintő részében teljes egészében érvénytelennek az AT.40324: Európai államkötvények ügyben folytatott, az EUMSZ 101. cikk és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárás vonatkozásában 2021. május 20-án elfogadott C(2021) 3489 final bizottsági határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat), és

—	a Bizottágot kötelezze a felperesnél a jelen üggyel kapcsolatban felmerült jogi és egyéb költségek, illetve kiadások viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottságnak nem fűződött jogos érdeke a megtámadott határozat elfogadásához az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata értelmében.

A második, a következők megsértésére alapított jogalap: a) a felperes védelemhez való joga; b) az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikkének (1) bekezdése; és/vagy c) a 773/2004/EK bizottsági rendelet (2) 10. cikkének (1) bekezdése és 11. cikkének (2) bekezdése.

—

A felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozatban a Bizottság a jogsértés megállapításából eredő jogi és elrettentő hatásokra támaszkodott a jogos érdek megállapításának alátámasztására; annak ellenére, hogy ez nem olyan kifogás volt, amelyet a felperessel közöltek volna, és amellyel kapcsolatban lehetősége lett volna érdemi észrevételeket tenni.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozatot nem megfelelő indokokkal támasztották alá és/vagy az aránytalan volt. A felperes továbbá azt állítja, hogy:

—	Abban az esetben, ha a jogsértés felperessel szembeni megállapításához jogos érdek fűződött (amit a felperes vitat), a Bizottság nem indokolta megfelelően az e megállapítás kapcsán fennálló mérlegelési jogkörének gyakorlását.

—	A Bizottság mérlegelési jogkörének gyakorlása sértette az arányosság elvét, mivel a megtámadott határozat nem volt szükséges a versenyjog hatékony érvényesítése céljának eléréséhez, és a felperest a jogsértés megállapításából eredően érő hátrányok aránytalanok voltak e célhoz képest.

Amennyiben a Törvényszék az első, a második és/vagy a harmadik jogalap bármelyikének vagy mindegyikének helyt ad, a felperes álláspontja szerint a megtámadott határozatot teljes egészében meg kell semmisíteni. A felperes azonban szükség esetére egy további jogalapra hivatkozik.

A negyedik, a megtámadott határozat 3. cikkének jogellenességére alapított jogalap, mivel a Bizottság:

—	túllépte hatáskörét azzal, hogy elrendelte a jogsértés megszüntetését, és megtiltotta annak újrakezdését arra az esetre, ha a jogsértés már megszűnt;

—	fordított bizonyítási teherről rendelkezett, és ezzel megsértette az ártatlanság vélelmét, amennyiben hatáskörét azért gyakorolta, mert nem lehetett biztos abban, hogy a jogsértés megszűnt;

—	ténybeli tévedést követett el annak megállapításával, hogy a jogsértés a felperes részéről és/vagy összességében nem szűnt meg; és/vagy

—	aránytalanul járt el, mivel nem volt sem szükséges, sem helyénvaló, hogy a Bizottság a versenyjog felperes általi megsértésének megakadályozása érdekében gyakorolja hatáskörét.

(1) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

(2) A Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82.cikke alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet (HL 2004. L 123., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 81. o.).

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/28

2021. augusztus 2-án benyújtott kereset – Quantic Dream kontra EUIPO – Quentia (Q)

(T-458/21. sz. ügy)

(2021/C 382/40)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Quantic Dream (Párizs, Franciaország) (képviselő: A. Grolée ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Quentia GmbH (Gersthofen, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: a Q európai uniós ábrás védjegy bejelentése – 18 069 734. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2021. június 2-án hozott határozata (R 2070/2020-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	megváltoztatási jogával élve utasítsa el a 2019. május 21-én benyújtott Q 18 069 734. sz. európai uniós védjegybejelentés lajstromozása elleni B 3 092 566. sz. felszólalást;

—	az EUIPO-t és/vagy a Quentia GmbH-t kötelezze a felperes részéről az EUIPO és a Bíróság előtti eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok

—	az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 71. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése;

—	az EUMSZ 7. cikk megsértése;

—	a Bíróság alapokmánya 58a. cikkének megsértése;

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/29

2021. augusztus 3-án benyújtott kereset – Calrose Rice kontra EUIPO – Ricegrowers (Sunwhite)

(T-459/21. sz. ügy)

(2021/C 382/41)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Calrose Rice (Szófia, Bulgária) (képviselő: H. Raychev ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Ricegrowers Ltd (Leeton, Új-Dél-Wales, Ausztrália)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: a Sunwhite európai uniós ábrás védjegy bejelentése – 18 115 808. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2021. június 4-én hozott határozata (R 2465/2020-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot és utalja vissza a 18 115 808 SUNWHITE európai védjegybejelentést az EUIPO elé annak érdekében, hogy lajstromozására sor kerülhessen;

—	az EUIPO-t és a jelen eljárásban részt vevő beavatkozót kötelezze saját költségeik, valamint a felperes részéről a jelen eljárásban, továbbá a negyedik fellebbezési tanács előtti fellebbezési eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok

—	a fellebbezési tanács tévesen állapította meg, hogy a felperes az indokolásában elismerte, hogy a 30. osztályba tartozó összehasonlított áruk azonosak;

—	a fellebbezési tanács tévesen állapította meg, hogy az összehasonlított megjelölések minden elemükben megegyeznek;

—	a fellebbezési tanács a megjelölések összehasonlítására vonatkozó következtetéseit tévesen korlátozta, illetve összpontosította kizárólag a megjelölések szóelemeire;

—	a fellebbezési tanács nem vette kellőképpen figyelembe a védjegyek közötti vizuális eltérést, és e tekintetben csupán általános következtetéseket vont le konkrét indokolás nélkül.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/30

2021. augusztus 4-én benyújtott kereset – Ionfarma kontra EUIPO – LG Electronics (AION)

(T-465/21. sz. ügy)

(2021/C 382/42)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Ionfarma, SL (Barcelona, Spanyolország) (képviselő: S. Correa Rodríguez ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: LG Electronics, Inc. (Szöul, Dél-Korea)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: az AION európai uniós szóvédjegy bejelentése – 17 892 367. sz. európai uniós védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2021. május 25-én hozott határozata (R 2223/2020-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, és utasítsa el a 17 892 367. sz. AION európai uniós védjegyet valamennyi áru vonatkozásában;

—	az EUIPO-t és a jelen eljárásba való beavatkozása esetén az LG Electronics-ot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/31

2021. augusztus 4-én benyújtott kereset – Baumberger kontra EUIPO – Nube (Lío)

(T-466/21. sz. ügy)

(2021/C 382/43)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Dino Baumberger (Wesel, Németország) (képviselők: J. Fusbahn és D. Dawirs ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Nube, SL (Ibiza, Spanyolország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: az aranysárga és fekete színű Lío európai uniós ábrás védjegy – 14 194 872. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2021. június 2-án hozott határozata (R 1221/2020-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot és következésképpen a törlési osztály 2020. április 28-i határozatát (C 000025762. sz. törlés);

—	utasítsa el a törlési kérelmet, és tartsa fenn a vitatott 14 194 872. sz. védjegy lajstromozását;

—	az EUIPO-t és a Nube SL-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/31

2021. augusztus 4-én benyújtott kereset – DBM Videovertrieb kontra EUIPO – Nube (Lío)

(T-467/21. sz. ügy)

(2021/C 382/44)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: DBM Videovertrieb GmbH (Wesel, Németország) (képviselők: J. Fusbahn és D. Dawirs ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Nube, SL (Ibiza, Spanyolország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: az aranysárga és fekete színű Lío európai uniós ábrás védjegy – 17 225 939. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2021. június 2-án hozott határozata (R 1220/2020-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot és következésképpen a törlési osztály 2020. április 28-i határozatát (C 000025781. sz. törlés);

—	utasítsa el a törlési kérelmet, és tartsa fenn a vitatott 17 225 939. sz. védjegy lajstromozását;

—	az EUIPO-t és a Nube SL-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/32

2021. augusztus 4-én benyújtott kereset – RTE kontra ACER

(T-472/21. sz. ügy)

(2021/C 382/45)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: RTE Réseau de transport de l’électricité (Párizs, Franciaország) (képviselők: M. Levitt lawyer, B. Byrne solicitor és D. Vasbeck lawyer)

Alperes: Energiaszabályozók Európai Együttműködési Ügynöksége (ACER)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az alperes fellebbezési tanácsának az alperes 2020. november 30-i 30/2020. sz. határozatát helybenhagyó 2021. május 28-i A-001–2021. sz. (konszolidált) határozatát (a továbbiakban: határozat) a felperest érintő részében;

—	adjon helyt a felperes által az alperes fellebbezési tanácsához benyújtott fellebbezésben foglalt kérelemnek; és

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a határozat jogi hibában szenved, mivel azáltal, hogy az alperes fellebbezési tanácsa helybenhagyta az alperes 2020. november 30-i 30/2020. sz. határozatát, jogellenesen kiterjesztette a villamos energia belső piacáról szóló rendelet (1) 16. cikke (13) bekezdésének, valamint a CACM rendelet (2) 74. cikkének alkalmazási körét, és megsértette az EUSZ 5. cikk (2) bekezdésében lefektetett hatáskör-átruházás elvét.

A második, arra alapított jogalap, hogy a határozat jogi hibában szenved, mivel az alperes fellebbezési tanácsa tévesen értelmezte a releváns jogi hátteret és nem alkalmazta helyesen a Core kapacitás-számítási régió újraelosztási és ellenkereskedelmi költségeinek megosztására vonatkozó közös módszertan elfogadásához megkövetelt paramétereket.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a határozat sérti a hatékony ügyintézés elvét és az indokolási kötelezettséget, és nem teljesíti az alperes fellebbezési tanácsától mint fellebbezési szervtől elvárható jogi kötelezettségeket.

Negyedik, arra alapított jogalap, miszerint a határozat jogi hibában szenved, mert az alperes fellebbezési tanácsa tévesen értelmezte és alkalmazta a Rendelet (3) 3. cikkét, és az uniós jog azon nyelvek használatára vonatkozó rendelkezéseit és elveit, amelyeken az alperes köteles határozatait meghozni, ideértve az EUMSZ 342. cikket, az EUSZ 3. cikk (3) bekezdését, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 22. cikkét, az ACER rendelet (4) 44. cikkének (1) bekezdését, a jogbiztonság elvét és a védelemhez való jogokat.

(1) A villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2019. L 158., 54. o.)

(2) A kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2015. július 24-I (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet (HL 2015. L 197., 24. o.; helyesbítés: HL 2020. L 296., 8. o.)

(3) A legutóbb a 2013. május 13-i 517/2013 tanácsi rendelettel (HL 2013. L 158., 1. o.) módosított, az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. tanácsi rendelet (HL 1958. P 17., 385. o.).

(4) Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/942 európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) (HL 2019. L 158., 22. o.)

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/33

2021. augusztus 4-én benyújtott kereset – Schenk Italia kontra EUIPO – Consorzio per la tutela dei vini Valpolicella (AMICONE)

(T-474/21. sz. ügy)

(2021/C 382/46)

A keresetlevél nyelve: olasz

Felek

Felperes: Schenk Italia (Ora, Olaszország) (képviselők: D. Caneva et M. Lucchini, ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél: Consorzio per la tutela dei vini Valpolicella (San Pietro in Cariano, Olaszország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: AMICONE európai uniós szóvédjegy, 11 005 725. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2021. jűnius 10-én hozott határozata (R 2885/2019-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

állapítsa meg és mondja ki, hogy az 11 005 725. sz. AMICONE európai uniós védjegy nem az „Amarone della Valpolicella” OEM idézése az 1308/2013/EU rendelet (1) 103. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében véve, azt nem érinti semmilyen más feltétlen, illetve viszonylagos, a Consorzio per la tutela dei vini Valpolicella által hivatkozott törlési ok, következésképpen az érvényes;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére, a Consorzio per la tutela dei vini Valpolicella és az esetleges más beavatkozók részéről felmerült költségeket is beleértve.

Jogalapok

—	Az „Amarone della Valpolicella” OEM téves azonosítása az 1308/2013/EU rendelet 103. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása tekintetében.

—	Az 1308/2013/EU rendelet 103. cikke (2) bekezdése b) pontjának téves alkalmazása annak értékelése tekintetében, hogy a vitatott védjegy az OEM-et idézi.

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 95. cikke (2) bekezdésének megsértése az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben.

—	Az AMICONE védjegyet nem érinti semmilyen más feltétlen, illetve viszonylagos, a Consorzio per la tutela dei vini Valpolicella által hivatkozott törlési ok.

(1) A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013, L 347., p. 671. o.).

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/34

2021. augusztus 9-én benyújtott kereset – Glaxo Group kontra EUIPO – Cipla Europe (Egy inhalátor formája)

(T-477/21. sz. ügy)

(2021/C 382/47)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Glaxo Group Ltd (Brentford, Egyesült Királyság) (képviselők: T. de Haan és F. Verhoestraete ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Cipla Europe NV (Antwerpen, Belgium)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: európai uniós térbeli védjegy (egy inhalátor formája) –2 179 562. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2021. május 19-én hozott határozata (R 1835/2016-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t és a beavatkozót kötelezze a költségek viselésére, beleértve a felperes részéről az EUIPO első fellebbezési tanácsa előtt felmerült költségeket.

Jogalapok

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének megsértése;

—	a 40/94/EK tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	a 207/2009/EK tanácsi rendelet 52. cikke (2) bekezdésének megsértése.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/35

2021. augusztus 9-én benyújtott kereset – Les Éditions P. Amaury kontra EUIPO – Golden Balls (BALLON D’OR)

(T-478/21. sz. ügy)

(2021/C 382/48)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Les Éditions P. Amaury (Boulogne-Billancourt, Franciaország) (képviselők: T. de Haan és M. Laborde ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Golden Balls Ltd (London, Egyesült Királyság)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes.

A vitatott védjegy: BALLON D’OR európai uniós szóvédjegy – 4 226 148. sz. európai uniós védjegy.

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás.

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2021. június 7-én hozott határozata (R 1073/2020-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	részlegesen helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t és a beavatkozót kötelezze a költségek viselésére, beleértve a felperesnek az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsa előtt felmerült költségeit is.

Jogalap

—	A 207/2009/EK tanácsi rendelet 51. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése.

2021.9.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/35

2021. augusztus 9-én benyújtott kereset – TenneT TSO és TenneT TSO kontra ACER

(T-482/21. sz. ügy)

(2021/C 382/49)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: TenneT TSO GmbH (Bayreuth, Németország), TenneT TSO BV Arnhem, Hollandia) (képviselők: D. Uwer, J. Meinzenbach, P. Rieger, R. Klein és S. Westphal ügyvédek)

Alperes: Energiaszabályozók Európai Együttműködési Ügynöksége (ACER)

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

teljes egészében semmisítse meg az ACER fellebbezési tanácsának 2021. május 28-i A-001–2021. sz. (konszolidált) határozatát, amely helybenhagyta az ACER Core kapacitás-számítási régió átvitelirendszer-üzemeltetőinek a teher-újraelosztás és ellenkereskedelem költségeinek költségmegosztási módszerére vonatkozó javaslatáról szóló 2020. november 30-i határozatát;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

Az első jogalap, amely azon alapul, hogy a teher-újraelosztási és ellenkereskedelmi költségek megerősített költségmegosztási módszerének alkalmazási köre jogellenes. Ezen alkalmazási körnek megfelelően, főszabály szerint „minden”, 220 vagy azt meghaladó kilovolt szintű hálózati elemnek jogosultnak kell lennie a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (13) bekezdése alapján a „szennyező fizet” elv szerinti költségmegosztásra. Ez jogellenes. A költségmegosztási módszer alkalmazási körének összhangban kell lennie a kapacitásszámítási eljárással, amelynek megfelelően csak a legalább 5 %-os teljesítményeloszlási tényezővel rendelkező hálózati elemek valósíthatók meg műszakilag a határon átnyúló kereskedelem korlátozására, és így csak ezek igényelnek újraelosztást és határokon átnyúló jelentőségű ellenkereskedelmi intézkedéseket.

A vitatott határozatot meg kell semmisíteni, mivel többek között sérti a villamos energia belső piacáról szóló rendelet 16. cikkének (13) bekezdését, valamint a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2015. július 24-i (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet („CACM rendelet”) 74. cikkének (2) és (4) bekezdését. A fellebbezési tanács téved, amikor úgy véli, hogy jogalapra van szükség a „szennyező fizet” elv szerinti költségmegosztásnak az 5 % alatti teljesítményeloszlási tényezővel rendelkező hálózati elemekre történő kiterjesztéséhez. Mindenesetre, ilyen jogalap nem is létezik. Ráadásul, az összes hálózati elemnek a kérdéses módszer alkalmazási körébe történő bevonása sérti a CACM rendelet 74. cikkét, mivel helytelen ösztönzőerőket teremt és összeegyeztethetetlen az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők alapszabály szerinti felelősségével és kötelezettségeivel.

A második jogalap, amely szerint a vitatott határozatot meg kell semmisíteni, mivel a fellebbezési tanács jogszerűtlenül erősítette meg azt, hogy a kérdéses módszert illetően a energiaáramlás-színezési módszer („PFC módszer”) volt az alkalmazandó áramláslebontási módszer.

A PFC módszer ellentétes a villamos energia belső piacáról szóló rendelet 16. cikke (13) bekezdésének a „szennyező fizet” elv bevezetésére irányuló céljával. A PFC nem a tényleges/valós fizikai áramlásokon alapul, hanem inkább a virtuális piaci eredményeken. Ugyanakkor köztudott, hogy a fizikai áramlások eltérnek a piaci eredményektől. Ennélfogva, a PFC módszer eredménye nem teszi lehetővé megbízható módon a vonatkozó szűk keresztmetszet tényleges okozójának beazonosítását. Ennek eredményeként a PFC módszer nem alkalmas a szűk keresztmetszetek kezelésére alkalmas ösztönzőeszközök, orvosló intézkedések és hatékony beruházások helyes meghatározására sem, ellentétben a CACM rendelet 74. cikkével. Ezenfelül, a fellebbezési tanács nem értékelte megfelelő módon azokat a műszaki szempontokat, amelye a PFC módszer jogszerűtlenségét eredményezik, és alkalmatlan bizonyítékokból vont le helytelen következtetéseket.

Ami az áramláslebontást illeti, a fellebbezési tanács szintén jogellenesen erősített meg egyes feltételezéseket, amelyek csak a HVDC hálózati elemekre vonatkozó áramláslebomlási folyamatra vonatkoztathatók. E feltevések fizikailag alaptalanok, ellentétesek a villamos energia belső piacáról szóló rendelet 16. cikkének (13) bekezdésével és megnövekedett költségfelosztást eredeményeznek a HVDC hálózati elemekre vonatkozóan. Ezenkívül, e feltevések hátrányos megkülönböztetést megvalósító bánásmódot vezetnek be a HVDC hálózati elemekre az AC hálózati elemekkel kapcsolatban. A fellebbezési tanács nem értékelte kellőképpen e feltevéseket a HVDC hálózati elemekkel kapcsolatban és alkalmatlan bizonyítékokból vont le helytelen következtetéseket.

A harmadik jogalap, amely szerint a vitatott határozatot meg kell semmisíteni, mert az jogellenesen erősít meg egy közös hurokáramlási küszöböt, amelyet az ACER 10 %-ban határozott meg a költségbecslésnél. Ez ellentétes a villamos energia belső piacáról szóló rendelet 16. cikkének (13) bekezdésévvel, mivel a küszöb nem megbízható adatokon alapul azon hurokáramlási szinteket illetően, amelyek a strukturális szűk keresztmetszetek hiányában állnának fenn. Az ACER-nek nem volt hatásköre 10 %-os küszöb meghatározására. A küszöb ezenfelül sérti a villamos energia belső piacáról szóló rendelet 16. cikkének (8) bekezdését, amely szerint az átvitelirendszer-üzemeltetők legfeljebb 30 %-ot felhasználhatnak belső áramlások, tartaléksávok és hurokáramlások céljából. Ráadásul, a fellebbezési tanács értékelése ténybeli tévedéseken alapul, és helytelen ösztönzőeszközöket határoz meg a hálózati beruházásokhoz, amelyek ellentétesek a CACM rendelet 74. cikkével. Ezenfelül a fellebbezési tanács jogi hibát vétett annak feltételezésével, hogy a villamos energia belső piacáról szóló rendelet 16. cikkének (13) bekezdése csak ajánlattételi övezetekként és nem ajánlattételiövezet-határokként követel meg hurokáramlási küszöböt.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 382

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	64. évfolyam 2021. szeptember 20.

Tartalom		Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2021/C 382/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Bíróság
2021/C 382/02	C-791/19. sz. ügy: A Bíróság (nagytanács) 2021. július 15-i ítélete – Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság (Tagállami kötelezettségszegés – A bírákra vonatkozó fegyelmi felelősségi rendszer – Jogállamiság – Bírói függetlenség – Hatékony bírói jogvédelem az uniós jog által szabályozott területeken – Az EUMSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke – A bírósági határozatok tartalma útján megvalósuló fegyelmi vétségek – Független és törvény által létrehozott fegyelmi bíróságok – Az észszerű határidő és a védelemhez való jog tiszteletben tartása a fegyelmi eljárásokban – EUMSZ 267. cikk – A nemzeti bíróságok azon jogának és kötelezettségének korlátozása, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak a Bírósághoz)	2
2021/C 382/03	C-911/19. sz. ügy: A Bíróság (nagytanács) 2021. július 15-i ítélete (a Conseil d’État [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Fédération bancaire française (FBF) kontra Autorité de contrôle prudentiel et de résolution (ACPR) (Előzetes döntéshozatal – EUMSZ 263. és EUMSZ 267. cikk – Jogilag nem kötelező uniós jogi aktus – Bírósági felülvizsgálat – Az Európai Bankhatóság (EBH) által kiadott iránymutatások – A lakossági banki termékekkel kapcsolatos termékfelügyeleti és -irányítási részletszabályok – Érvényesség – Az EBH hatásköre)	3
2021/C 382/04	C-262/21. PPU. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2021. augusztus 2-i ítélete (a Korkein oikeus [Finnország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – A kontra B (Előzetes döntéshozatal – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003/EK rendelet – Hatály – A 2. cikk 11. pontja – A gyermek jogellenes elvitelének vagy visszatartásának fogalma – 1980. október 25-i Hágai Egyezmény – Kiskorú gyermek visszavitele iránti kérelem, akinek a szülei közös felügyeleti joggal rendelkeznek – Harmadik országbeli állampolgárok – A gyermek és az anya átadása a 604/2013/EU (Dublin III) rendelet alapján a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamnak)	4
2021/C 382/05	C-81/20. sz. ügy: A Bíróság (hetedik tanács) 2021. június 22-i végzése (a Tribunalul Bucureşti [Románia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – SC Mitliv Exim SRL kontra Agenţia Naţională de Administrare Fiscală, Direcţia Generală de Administrare a Marilor Contribuabili (Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 99. cikke – Hozzáadottérték-adó (héa) – 2006/112/EK irányelv – Alapvető jogok – A ne bis in idem elve – Büntetőjogi és közigazgatási szankciók halmozódása – Alkalmazhatatlanság – Járulékos adókötelezettségek – Az adóalany által büntetőjogi eljárás során megfizetett összeg kamatai)	5
2021/C 382/06	C-206/20. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2021. június 22-i végzése (High Court of Justice Queen’s Bench Division [Administrative Court] [Egyesült Királyság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – VA ellen kibocsátott európai elfogatóparancs (Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Európai elfogatóparancs – 2002/584/IB kerethatározat – A 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja – Valamely tagállam ügyészsége által büntetőeljárás lefolytatása céljából kibocsátott olyan európai elfogatóparancs, amely az ugyanezen hatóság által elrendelt, szabadságelvonással járó intézkedésen alapul – A keresett személy átadása előtti bírósági felülvizsgálat hiánya – Következmények – Hatékony bírói jogvédelem – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 47. cikk)	5
2021/C 382/07	C-636/20. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2021. július 1-jei végzése (Pécsi Törvényszék [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Tolnatext Bt. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (Előzetes döntéshozatal – Uniós Vámkódex – A 22. cikk (6) bekezdése – 29. cikk – Meghallgatáshoz való jog – Hivatalból indított eljárások – A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 94. cikke – Pontosítások hiánya azon okokkal kapcsolatban, amelyek igazolják, hogy az előzetes döntéshozatal céljából előterjesztett kérdésre adandó válasz szükséges az alapjogvita elbírálásához – Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvaló elfogadhatatlansága)	6
2021/C 382/08	C-95/21. sz. ügy: A Landgericht Köln (Németország) által 2021. február 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Deutsche Lufthansa AG kontra AirHelp Germany GmbH	6
2021/C 382/09	C-142/21. sz. ügy: A Landgericht Köln (Németország) által 2021. március 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Deutsche Lufthansa AG kontra AirHelp Germany GmbH	7
2021/C 382/10	C-173/21. sz. ügy: A Landgericht Köln (Németország) által 2021. március 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Deutsche Lufthansa AG kontra GE	7
2021/C 382/11	C-302/21. sz. ügy: A Juzgado de Primera Instancia no 4 de Castellón de la Plana (Spanyolország) által 2021. május 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Casilda kontra Banco Cetelem SA	7
2021/C 382/12	C-312/21. sz. ügy: A Juzgado de lo Mercantil no 3 de Valencia (Spanyolország) által 2021. május 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tráficos Manuel Ferrer S. L. és társa kontra Daimler AG	9
2021/C 382/13	C-326/21. P. sz. ügy: A Törvényszék (tizedik tanács) T-50/20. sz., PNB Banka kontra EKB ügyben 2021. március 12-én hozott végzése ellen a PNB Banka AS által 2021. május 25-én benyújtott fellebbezés	9
2021/C 382/14	C-333/21. sz. ügy: A Juzgado de lo Mercantil no 17 de Madrid. (Spanyolország) által 2021. május 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – European Superleague Company, S. L. kontra Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA)	10
2021/C 382/15	C-335/21. sz. ügy: A Juzgado de Primera Instancia no 10 bis de Sevilla (Spanyolország) által 2021. május 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vicente kontra Delia	12
2021/C 382/16	C-346/21. sz. ügy: A Tribunal da Relação do Porto (Portugália) által 2021. június 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ING Luxembourg SA kontra VX	13
2021/C 382/17	C-368/21. sz. ügy: A Finanzgericht Hamburg (Németország) által 2021. június 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – R. T. kontra Hauptzollamt Hamburg	13
2021/C 382/18	C-372/21. sz. ügy: A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2021. június 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Freikirche der Siebenten-Tags-Adventisten in Deutschland KdöR	14
2021/C 382/19	C-386/21. sz. ügy: A Cour d’appel de Mons (Belgium) által 2021. június 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ryanair DAC kontra Happy Flights Srl, korábban Happy Flights Sprl	14
2021/C 382/20	C-388/21. sz. ügy: A Landgericht Erfurt (Németország) által 2021. június 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A kontra B	15
2021/C 382/21	C-396/21. sz. ügy: A Landgericht München I (Németország) által 2021. június 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – KT, NS kontra FTI Touristik GmbH	16
2021/C 382/22	C-398/21. sz. ügy: A Conseil d’État (Franciaország) által 2021. június 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Conseil national des barreaux, Conférence des bâtonniers, Ordre des avocats du barreau de Paris kontra Premier ministre, Ministre de l’Economie, des Finances et de la Relance	16
2021/C 382/23	C-413/21. P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-322/19. sz., El-Qaddafi kontra Tanács ügyben 2021. április 21-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2021. július 6-án benyújtott fellebbezés	17
2021/C 382/24	C-441/21. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített tizedik tanács) T-628/20. sz. Ryanair kontra Bizottság (Spanyolország; Covid19) ügyben 2021. május 19-én hozott ítélete ellen a Ryanair DAC által 2021. július 16-án benyújtott fellebbezés	18
2021/C 382/25	C-442/21. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-561/18. sz., ITD és Danske Fragtmænd kontra Bizottság ügyben 2021. május 5-én hozott ítélete ellen az ITD, Brancheorganisation for den danske vejgodstransport A/S, Danske Fragtmænd A/S által 2021. július 15-én benyújtott fellebbezés	19
2021/C 382/26	C-444/21. sz. ügy: 2021. július 16-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Írország	19
2021/C 382/27	C-454/21. P. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített második tanács) T-516/18. és T-525/18. sz., Luxemburgi Nagyhercegség és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2021. május 12-én hozott ítélete ellen az Engie Global LNG Holding Sàrl, Engie Invest International SA, Engie SA által 2021. július 22-én benyújtott fellebbezés	21
2021/C 382/28	C-478/21. P sz. ügy: A Törvényszék (negyedik kibővített tanács) T-254/18. sz., China Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronic Products és társai kontra Bizottság ügyben 2021. május 19-én hozott ítélete ellen a China Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronic Products, Cangzhou Qinghong Foundry Co. Ltd, Botou City Qinghong Foundry Co. Ltd, Lingshou County Boyuan Foundry Co. Ltd, Handan Qunshan Foundry Co. Ltd, Heping Cast Co. Ltd Yi County, Hong Guang Handan Cast Foundry Co. Ltd, Shanxi Yuansheng Casting and Forging Industrial Co. Ltd, Botou City Wangwu Town Tianlong Casting Factory, et Tangxian Hongyue Machinery Accessory Foundry Co. Ltd által 2021. augusztus 2-án benyújtott fellebbezés	22
2021/C 382/29	C-345/20. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2021. június 25-i végzése – Európai Bizottság kontra Portugál Köztársaság	23
2021/C 382/30	C-629/20. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2021. június 17-i végzése (a Landgericht Köln [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Deutsche Lufthansa AG kontra LE	23
2021/C 382/31	C-9/21. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2021. június 21-i végzése (a Landgericht Köln [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – AX kontra Deutsche Lufthansa AG	23
2021/C 382/32	C-37/21. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2021. június 29-i végzése (az Amtsgericht Hamburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – flightright GmbH kontra Ryanair DAC	23
2021/C 382/33	C-106/21. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2021. június 18-i végzése (a Landgericht Köln [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Deutsche Lufthansa AG kontra BC	24
2021/C 382/34	C-182/21. sz. ügy: A Bíróság elnökének 2021. június 24-i végzése (a Landgericht Düsseldorf [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Nokia Technologies Oy kontra Daimler AG, a Continental Automotive GmbH és társai részvételével	24
	Törvényszék
2021/C 382/35	T-866/19. sz. ügy: A Törvényszék 2021. július 12-i végzése – Ryanair és Laudamotion kontra Bizottság (Megsemmisítés iránti kereset – Légi közlekedés – 1008/2008/EK rendelet – A légi forgalom megosztásának szabályai a Schiphol repülőtér és a Lelystad repülőtér között – Elsőbbség a Lelystad repülőtéren rendelkezésre álló résidők kiosztása során – Végrehajtási intézkedéseket maga után vonó, rendeleti jellegű jogi aktus – A személyében való érintettség hiánya – Elfogadhatatlanság)	25
2021/C 382/36	T-79/20. sz. ügy: A Törvényszék 2021. július 14-i végzése – AI kontra ECDC (Megsemmisítés iránti és kártérítési kereset – Közszolgálat – Az ECDC személyzete – Pszichológiai zaklatás – A személyzeti szabályzat 12a. cikke – A jóhírnév megsértése – Segítségnyújtás iránti kérelem – A személyzeti szabályzat 24. cikke – A kérelem elutasítása – A meghallgatáshoz való jog – Első látásra elfogadható bizonyíték hiánya – Gondoskodási kötelezettség – Részben elfogadhatatlan, részben minden jogi alapot nélkülöző kereset)	25
2021/C 382/37	T-455/20. sz. ügy: A Törvényszék 2021. július 15-i végzése – Roxtec kontra EUIPO – Wallmax (Hét fekete koncentrikus kört tartalmazó narancssárga négyzet ábrázolása) (Európai uniós védjegy – Törlési eljárás – Hét fekete koncentrikus kört tartalmazó narancssárga négyzetet ábrázoló európai uniós ábrás védjegy – Feltétlen kizáró ok – Kizárólag az árunak a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából álló megjelölés – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. pontja])	26
2021/C 382/38	T-230/21. R. sz. ügy: A Törvényszék elnökének 2021. július 12-i végzése – Jalkh kontra Parlament (Ideiglenes intézkedés – Intézményi jog – Az Európai Parlament tagja – Kiváltságok és mentességek – A parlamenti mentelmi jog felfüggesztése – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – A sürgősség hiánya)	27
2021/C 382/39	T-449/21. sz. ügy: 2021. július 30-án benyújtott kereset – Natixis kontra Bizottság	27
2021/C 382/40	T-458/21. sz. ügy: 2021. augusztus 2-án benyújtott kereset – Quantic Dream kontra EUIPO – Quentia (Q)	28
2021/C 382/41	T-459/21. sz. ügy: 2021. augusztus 3-án benyújtott kereset – Calrose Rice kontra EUIPO – Ricegrowers (Sunwhite)	29
2021/C 382/42	T-465/21. sz. ügy: 2021. augusztus 4-én benyújtott kereset – Ionfarma kontra EUIPO – LG Electronics (AION)	30
2021/C 382/43	T-466/21. sz. ügy: 2021. augusztus 4-én benyújtott kereset – Baumberger kontra EUIPO – Nube (Lío)	31
2021/C 382/44	T-467/21. sz. ügy: 2021. augusztus 4-én benyújtott kereset – DBM Videovertrieb kontra EUIPO – Nube (Lío)	31
2021/C 382/45	T-472/21. sz. ügy: 2021. augusztus 4-én benyújtott kereset – RTE kontra ACER	32
2021/C 382/46	T-474/21. sz. ügy: 2021. augusztus 4-én benyújtott kereset – Schenk Italia kontra EUIPO – Consorzio per la tutela dei vini Valpolicella (AMICONE)	33
2021/C 382/47	T-477/21. sz. ügy: 2021. augusztus 9-én benyújtott kereset – Glaxo Group kontra EUIPO – Cipla Europe (Egy inhalátor formája)	34
2021/C 382/48	T-478/21. sz. ügy: 2021. augusztus 9-én benyújtott kereset – Les Éditions P. Amaury kontra EUIPO – Golden Balls (BALLON D’OR)	35
2021/C 382/49	T-482/21. sz. ügy: 2021. augusztus 9-én benyújtott kereset – TenneT TSO és TenneT TSO kontra ACER	35
2021/C 382/50	T-49/21. sz. ügy: A Törvényszék 2021. július 13-i végzése – PZ kontra Bizottság	37