AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

2021.9.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 351/1

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Végrehajtási útmutató a Kanada, az Európai Unió és tagállamai közötti CETA-megállapodáshoz csatolt, a megfelelőségértékelés eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló jegyzőkönyvhöz

(2021/C 351/01)

Bevezetés

A kereskedelem technikai akadályai terén az Európai Unió (EU) és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) alapján ambiciózus jegyzőkönyv szabályozza a megfelelőségértékelés eredményeinek kölcsönös elfogadását (a továbbiakban: jegyzőkönyv) (1).

1998 óta Kanada és az EU kölcsönös elismerési megállapodás útján elismeri megfelelőségértékelő testületeik eredményeit (2). Ez az együttműködés azért lehetséges, mert az EU és Kanada biztonsági és egészségvédelmi követelményei hasonlóak. Így a felek a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás megkötésével gondoskodtak a fogyasztók biztonságáról és egészségvédelméről, miközben a megfelelőségértékelés eredményeinek kölcsönös elfogadása révén üzleti tevékenységük kevesebb felesleges többletköltséggel jár.

A jegyzőkönyv, amely az 1998-as kölcsönös elismerési megállapodás helyébe lépett, kiterjeszti az érintett termékágazatok körét, és a megfelelőségértékelési együttműködés keretében első alkalommal kötelezővé teszi a megfelelőségértékelő testületek akkreditálását. Ily módon a jegyzőkönyv megerősíti a nyilvános felügyeletet, és ösztönzi a megfelelőségértékelési tevékenységek terén folytatandó jövőbeli nemzetközi együttműködést.

E dokumentum célja, hogy megkönnyítse a jegyzőkönyv alapvető elemeinek gyors végrehajtását. Gyakorlati iránymutatást nyújt az uniós akkreditációs testületek, a Bizottság, a tagállami bejelentő hatóságok és a kanadai hatóságok által meghozandó intézkedésekről és lépésekről.

Ez az iránymutató dokumentum a termékek belső piacával foglalkozó szakértői csoport akkreditációval és megfelelőségértékeléssel foglalkozó munkacsoportjával (a továbbiakban: IMP szakértői csoport) a 2020. december 8-i és a 2021. január 20-i ülésen folytatott konzultáció alapján készült.

A dokumentum azokra a lépésekre összpontosít, amelyeket az EU-nak és tagállamainak akkor kell megtenniük, amikor az érdekelt megfelelőségértékelő testületek az uniós és kanadai piacra vonatkozóan az uniós és kanadai jogi előírások szerinti megfelelőségértékelési tevékenységük elismerését kérik, ideértve a piacfelügyeletre és a biztosítékokra vonatkozó információkat is. Ezen túlmenően a kanadai hatóságok hozzájárulásával az iránymutatás azt is kifejti, hogy a kanadai hatóságok milyen módon dolgozzák fel a jegyzőkönyv alapján várható uniós kérelmeket.

Gyakorlati végrehajtási útmutató a CETA megfelelőségértékelésről szóló jegyzőkönyvéhez

Tartalomjegyzék

A jegyzőkönyv alkalmazási köre

Akkreditálás, kijelölés, kifogás (hiánya) és a megfelelőségértékelő testületek elismerésére vonatkozó további követelmények

A kanadai megfelelőségértékelő testületek elismerése

Akkreditáció

Kijelölés

Kifogások

Az elismerésre vonatkozó további követelmények:

Az uniós megfelelőségértékelő testületek kijelölése és elismerése

A Felek akkreditációs testületeinek elismerése

A Kanadai Szabványügyi Tanács elismerés iránti kérelmeinek folyamatáról

Az uniós akkreditációs testületek elismerési kérelmeinek folyamatáról

A megfelelőségértékelő testületek és akkreditációs testületek kijelölésének kétségbe vonása és visszavonása

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésének kétségbe vonása

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésének visszavonása és az elismerések visszavonása

Az akkreditációs testületek elismerésének kétségbe vonása és visszavonása

Piacfelügyelet, jogérvényesítés és biztosítékok

Az akkreditációs folyamattal kapcsolatos kétoldalú megállapodások

Az elismert megfelelőségértékelő testületek eredményeinek elfogadása

A. A jegyzőkönyv alkalmazási köre

A 2.1. cikk szerint a jegyzőkönyvet az 1. mellékletben felsorolt termékcsoportokra kell alkalmazni (3). Ennek eredményeként az uniós akkreditációs testületek és egyes esetekben a Kanadai Szabványügyi Tanács (4) akkreditálhatja a kanadai megfelelőségértékelő testületeket az alábbi harmonizált uniós jogszabályok alapján történő megfelelőség-értékelési tevékenységekre:

—	2014/53/EU irányelv: Rádióberendezések

—	2014/30/EU irányelv: Elektromágneses összeférhetőség

—	2009/48/EK irányelv: Játékbiztonság

—	305/2011/EU rendelet: Építési termékek

—	2006/42/EK irányelv: Gépek

—	2014/32/EU irányelv: Mérőműszerek

—	92/42/EGK irányelv: Melegvíz-kazánok

—	2014/34/EU irányelv: Robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szánt felszerelések és védelmi rendszerek (ATEX)

—	2000/14/EK irányelv: Kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátása a környezetben

—	2013/53/EU irányelv: Kedvtelési célú vízi jármű

A fent felsorolt uniós jogszabályoknak megfelelő hatályú kanadai jogszabályok felsorolása bonyolultabb, mivel a kanadai jogszabályok nem irányelveken alapulnak, hanem törvényekből és végrehajtási rendeletekből állnak, amelyek mindegyike tartalmaz kötelező szabályozási követelményeket. A termékágazattól függően a nemzeti kormány vagy a tartományok és a területek felelősek a joghatóságuk területén alkalmazandó szabályozási követelmények meghatározásáért.

Így az 1. mellékletben felsorolt néhány termékkategória esetében a tartományok és a területek felelősek a tartományukra vagy területükre vonatkozó szabályozási követelmények meghatározásáért, míg más, a nemzeti kormány által meghatározott termékkategóriák valamennyi tartományban és területen alkalmazandók.

További információk, beleértve számos szövetségi törvény esetében a szövetségi hatóságokat is, itt találhatók: http://www.ic.gc.ca/eic/site/oca-bc.nsf/eng/ca03084.html

Ezenkívül az önkéntes kódexeket és szabványokat gyakran a törvényekre és végrehajtási rendeletekre való hivatkozással építik be, ami jogilag kötelezővé teszi azokat. E tekintetben Kanada nemzeti kódexeit nemzeti szinten dolgozzák ki, de azokat a tartományok és területek szintjén hajtják végre, a törvényes célokból szükségesnek ítélt módosításokkal.

Kanada nemzeti kódexeivel kapcsolatban további információk itt találhatók:

https://nrc.canada.ca/en/certifications-evaluations-standards/codes-canada/codes-development-process/how-national-codes-are-developed

A kanadai piacon működő európai megfelelőségértékelő testületek számára egy másik fontos szempont a szövetségi, illetve tartományi vagy területi szinten joghatósággal rendelkező hatóságokkal való kapcsolat felvétele és fenntartása olyan termékkategóriákra vonatkozóan, amelyekre az akkreditációt kérik. Ez a követelmény úgy is teljesíthető, hogy felveszik a kapcsolatot a szabályozó hatóság tanácsadó szervével, amely az adott területen illetékes kanadai szabályozó hatóságokból áll.

A szabályozó hatóság tanácsadó szerveinek listája itt található:

https://www.scc.ca/en/accreditation/scc-accreditation-regulatory-authority-advisory-bodies

Tekintettel a kanadai rendszer jellegére, a Kanadai Szabványügyi Tanács nem kezeli a terméktanúsításra vonatkozó szabályozási követelmények tudásbázisát. Ehelyett, a megfelelőségértékelő testület ügyfele felelős a kanadai hatóságok által megkövetelt megfelelő műszaki szabvány azonosításáért, amikor a szabályozási követelményeknek való megfelelés érdekében termékének tanúsítását kéri, akár igényli a megfelelőségértékelő testület segítségét, akár nem. Az uniós megfelelőségértékelő testületeket és akkreditációs testületeket az e dokumentum C. és F. szakaszában ismertetett, az Európai Akkreditációs Együttműködési Szervezet és a Kanadai Szabványügyi Tanács közös irányítócsoportja segíti a szabályozási követelményekkel kapcsolatos információk felkutatásában. Emellett a Kanadai Szabványügyi Tanács továbbra is rendelkezésre áll, és segítséget nyújt az érdekelt uniós akkreditációs és megfelelőségértékelő testületeknek a kanadai szabályozási rendszerrel kapcsolatban.

Ami a kanadai követelményeket illeti, a Kanadai Szabványügyi Tanács a kanadai megfelelőségértékelő testületekkel azonos módon akkreditálhatja az érdekelt uniós megfelelőségértékelő testületeket. A Kanadai Szabványügyi Tanács általi akkreditáció a jegyzőkönyvben foglaltakon kívüli lehetőség, amit ezért néhány uniós megfelelőségértékelő testület már a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása előtt igénybe vett, így őket a Kanadai Szabványügyi Tanács már akkreditálta. A jegyzőkönyv értelmében az uniós tagállami akkreditációs testületek az érintett termékágazatok tekintetében immár akkreditálhatják a területükön működő, és a kanadai követelményeknek való megfelelést értékelő szervezeteket.

A jegyzőkönyv előírja, hogy az EU és Kanada konzultációt folytat annak érdekében, hogy az 1. melléklet módosításával kiterjessze a jegyzőkönyv alkalmazási körét. E tekintetben a 2.2. cikk úgy rendelkezik, hogy elsőbbséget kell biztosítani a 2. mellékletben felsorolt termékcsoportoknak.

A 2. melléklet a következő termékkategóriákat sorolja fel:

—	orvostechnikai eszközök, beleértve ezek tartozékait

—	nyomástartó berendezések, beleértve a tartályokat, csővezetékeket, ezek tartozékait és szerelvényeit

—	gáz halmazállapotú tüzelőanyagokat elégető készülékek, beleértve a kapcsolódó szerelvényeket

—	egyéni védőeszközök

—	vasúti rendszerek, alrendszerek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő rendszerelemek

—	hajófedélzeten elhelyezett berendezések.

B. Akkreditálás, kijelölés, kifogás (hiánya) és a megfelelőségértékelő testületek elismerésére vonatkozó további követelmények

A megfelelőségértékelési eredmények kölcsönös elfogadásáról szóló hagyományos kölcsönös elismerési megállapodásokhoz képest a jegyzőkönyv új, kötelező követelményt vezet be arra vonatkozóan, hogy a megfelelőségértékelő testületeket elismert akkreditációs testületeknek kell akkreditálniuk. A kanadai és az uniós megfelelőségértékelő testületek akkreditációjának kötelezővé tételével a jegyzőkönyv megerősíti a Kanada és az EU közötti megfelelőségértékelési tevékenységek nyilvános felügyeletét.

A jegyzőkönyv 4. cikke előírja, hogy a megfelelőségértékelő testületnek akkreditációt kell kérnie a területén működő akkreditációs testülettől, ha a másik fél a 12. vagy 15. cikk alapján elismerte ezt az akkreditációs testületet. Ha azonban nincsenek a 12. vagy 15. cikk alapján elismert akkreditációs testületek, úgy a megfelelőségértékelő testületek a másik Fél területén kérhetnek akkreditációt. A jegyzőkönyv 4. cikke ezért „előnyben részesített módszerként” határozza meg, hogy a megfelelőségértékelő testületek saját területükön az ott elismert akkreditációs testületektől kérnek akkreditációt.

A következő szakaszok először a kanadai, majd az uniós megfelelőségértékelő testületek elismerésének módját ismertetik. A kanadai és az uniós akkreditációs testületek elismerését részletesebben a C. szakasz ismerteti.

A kanadai megfelelőségértékelő testületek elismerése

A jegyzőkönyv 3.2. cikke meghatározza a kanadai megfelelőségértékelő testületek elismerésére vonatkozó eljárást. Amint egy kanadai megfelelőségértékelő testület átesett a 3.2. cikk a) pontjában vagy a 3.2. cikk b) pontjában előírt eljáráson, a hozzá rendelt azonosító számmal együtt felkerül a nyilvános NANDO weboldalra, így a számára kijelölt termékkategóriák tekintetében már működhet az uniós piacon.

A 3.2. cikk a) pontja vagy a 3.2. cikk b) pontja szerinti elismerési eljárás jórészt megegyezik, csak az akkreditációs folyamat első lépésében tér el.

Az eljárások az alábbi öt egymásra épülő lépésből állnak: i. akkreditáció, ii. kijelölés, iii. kifogás (hiánya); iv. nincs visszavonás, és v) folyamatos megfelelés.

1. Akkreditáció:

3.2. cikk a) pont

„i.	a megfelelőségértékelő testületet egy, az Európai Unió tagállama által kinevezett akkreditációs testület akkreditálta, mint olyat, amely értékelheti az adott európai uniós műszaki előírásoknak való megfelelőséget;”

vagy:

3.2. cikk b) pont

„i.	a Kanadában letelepedett, harmadik félként eljáró megfelelőségértékelő testületet egy, a 12. cikk vagy a 15. cikk szerint elismert akkreditációs testület akkreditálta, mint olyat, amely értékelheti az adott európai uniós műszaki előírásoknak való megfelelőséget;”

A 3.2. cikk a) pontjának i. alpontja szerint a kanadai megfelelőségértékelő testületek akkreditációt kérhetnek az uniós tagállamok akkreditációs testületeitől.

A fentiekben kifejtettek szerint amennyiben a megfelelőségértékelő testület rendelkezik a 12. vagy a 15. cikk szerint elismert valamely kanadai akkreditációs testület által kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal, úgy az elismerési eljárás a 3.2. cikk b) pontja szerinti eljárás (a 3.2. cikk b) pontjának i. alpontja). A kanadai akkreditációs testületek elismerésével kapcsolatos további információkért lásd a C. szakaszt.

A jegyzőkönyv 4. cikke előírja, hogy az akkreditációs testületek a kanadai megfelelőségértékelő testületek akkreditálásakor nem alkalmazhatnak az uniós megfelelőségértékelő testületekre alkalmazottaknál kedvezőtlenebb feltételeket. Ezért az uniós akkreditációs testületeknek ugyanazokat a feltételeket és eljárásokat kell alkalmazniuk – nem többet, és nem kevesebbet – a kanadai megfelelőségértékelő testületek akkreditálására, mint az akkreditációt kérő uniós megfelelőségértékelő testületek esetében.

A jegyzőkönyv 5.2. cikke meghatározza az EU-ban akkreditálandó kanadai megfelelőségértékelő testületekre érvényes minőségi elemeket. Az 5.2. cikk a)–b) pontja szerint a kanadai megfelelőségértékelő testületeknek meg kell felelniük a 768/2008/EK határozat I. mellékletének R17. cikkében meghatározott követelményeknek, és rendelkezniük kell akkreditációs tanúsítvánnyal.

A megfelelőségértékelő testületekre vonatkozó követelmények táblázata (nem teljes körű) (5):

1	A megfelelőségértékelő testületet nemzeti jogszabályok szerint kell létrehozni, és a testületnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie.
2	A megfelelőségértékelő testületnek olyan harmadik félnek kell lennie, amely független az általa értékelt szervezettől vagy terméktől.
3	A megfelelőségértékelő testület, annak felsővezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem lehet a értékelt termék tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, valamint nem lehet az érintett felek meghatalmazott képviselője sem.
4	A megfelelőségértékelő testületeknek és munkatársaiknak a megfelelőségértékelési tevékenységeket a legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és az adott területen szükséges műszaki hozzáértéssel, minden nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől mentesen kell elvégezniük.
5	A megfelelőségértékelő testületnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy elvégezze a(z) [hivatkozás az uniós jogszabály vonatkozó részére] által ráruházott valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladatot, amelyre bejelentették.
6	A megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzéséért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a következőkkel: a) alapos műszaki és szakmai képzettség; b) kielégítő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről, és megfelelő hatáskör; c) az alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint a [vonatkozó uniós jog] megfelelő ismerete és megértése; d) képesnek kell lennie az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésére.
7	Biztosítani kell a megfelelőségértékelő testület, valamint annak felsővezetése és az értékelést végző személyzet pártatlanságát.
8	A megfelelőségértékelő testületek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti jog szerint az állam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felel a megfelelőségértékelésért.
9	A megfelelőségértékelő testület személyzete betartja a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a feladatai ellátása során jutott a birtokába.
10	A megfelelőségértékelő testületek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint a vonatkozó [uniós] jogszabály alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoport tevékenységeiben, illetve gondoskodnak arról, hogy az értékelést végző személyzetük tájékoztatást kapjon ezekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a követelmények folyamatosak, azaz még ha az EU el is ismeri az adott kanadai megfelelőségértékelő testületet, amely megkezdheti működését az uniós piacon, a testületnek továbbra is meg kell felelnie az 5.2. cikkben foglalt követelményeknek. Ha a megfelelőségértékelő testület az elismerését követően nem felel meg az említett követelményeknek, úgy a kanadai hatóságok a 8. cikkel összhangban visszavonják a kijelölését, vagy a tagállami hatóságok a jegyzőkönyv 7. cikkével összhangban kifogást emelhetnek a kijelölés ellen. Ezeket a pontokat részletesebben lásd az alábbi D. szakaszban.

2. Kijelölés:

„ii.	a Kanadában letelepedett, harmadik félként eljáró megfelelőségértékelő testületet Kanada az 5. cikkben meghatározott eljárás szerint jelöli ki;”

Az 5.1. cikk úgy rendelkezik, hogy Kanada a megfelelőségértékelő testületek kijelölése céljából használhatja az EU elektronikus bejelentési eszközét (NANDO). A megfelelőségértékelő testület kijelölésekor Kanada hatóságainak meg kell adniuk a jegyzőkönyv 3. mellékletében felsorolt információkat, amelyek a következők:

„i.	a kijelölés köre (nem lépheti túl az adott testület akkreditálásának körét);

ii.	az akkreditációs tanúsítvány és az akkreditáció kapcsolódó köre;

iii.	a testület címe és elérhetősége;”

Ezért a kijelölendő kanadai megfelelőségértékelő testületnek rendelkeznie kell akkreditációs tanúsítvánnyal.

A megfelelőségértékelő testület kijelölésével az érintett hatóság biztosítja a jelölt megfelelőségértékelő testület szakmai alkalmasságának nyilvános felügyeletét.

A NANDO-ban elvégzendő konkrét kijelölési lépésekről lásd még a „Használati útmutató: NANDO-INPUT / Új megközelítés Bejelentett és kijelölt szervezetek” című, 2017. szeptember 21-én kiadott dokumentum 50–72. oldalát, amely felvázolja azokat a konkrét technikai lépéseket, amelyekkel a kanadai hatóságok a NANDO adatbázisban kijelölhetik a kanadai megfelelőségértékelő testületeket.

3. Kifogások

„iii.

nincsenek a 6. cikk szerinti megoldatlan kifogások;”

A 6. cikk lehetőséget biztosít arra, hogy a NANDO-ban történt bejelentéstől/kijelöléstől számított 30 napon belül kifogást lehessen emelni valamely kanadai megfelelőségértékelő testület kijelölésével szemben.

Az uniós jog értelmében a bejelentő hatóságok a NANDO adatbázison keresztül kifogást emelhetnek.

Az ilyen kifogásokra vonatkozó eljárást és értékelést a 6. cikk ismerteti. Eszerint, a Bizottság és a tagállami bejelentő hatóságok kifogást emelhetnek, ha Kanada nem nyújtotta be a 3. mellékletben ismertetett információkat, vagy ha okkal feltételezhető, hogy a kanadai megfelelőségértékelő testület nem felel meg a jegyzőkönyv 5.2–5.4. cikkében foglaltaknak. E tekintetben a kijelölt megfelelőségértékelő testületnek alapvetően meg kell felelnie a 768/2008/EK határozat I. melléklete R17. cikkében meghatározott követelményeknek, lásd a jegyzőkönyv 5.2. és 5.3. cikkét.

A 6.2. cikk alapján a Bizottság és a tagállami bejelentő hatóságok további információkat kérhetnek a kanadai hatóságoktól a jegyzőkönyv 5.2–5.4. cikkének valamely kijelölt kanadai megfelelőségértékelő testület általi teljesítéséről. E tekintetben, a kanadai hatóságok válaszát követően további 30 nap áll a Bizottság és a tagállami bejelentő hatóságok rendelkezésére, hogy értékeljék ezen információkat, és hasonlóképpen kifogást emelhetnek a kanadai megfelelőségértékelő testület kijelölésével szemben. E célból a NANDO egyik funkciója használható.

Az elismerésre vonatkozó további követelmények:

„iv.	az 5. cikkben meghatározott eljárásokkal összhangban tett kijelölést nem vonja vissza Kanada;”

Ezek a követelmények magától értetődőek, azaz ha Kanada visszavonja a kijelölést, akkor ezt követően a kanadai megfelelőségértékelő testületet törlik a NANDO adatbázisból.

„	a 6.1. cikkben vagy a 6.2. cikkben említett 30 napos időszak lejártát követően a Kanadában letelepedett, harmadik félként eljáró megfelelőségértékelő testület továbbra is megfelel az 5.2. cikkben leírt feltételek mindegyikének;”

A fentiekhez hasonlóan az elismeréshez és a NANDO-ban való jegyzékbe vételhez a kanadai megfelelőségértékelő testületeknek továbbra is meg kell felelniük az 5.2. cikkben leírt valamennyi feltételnek.

Az uniós megfelelőségértékelő testületek kijelölése és elismerése

A jegyzőkönyv 3.1. cikke az EU-ban letelepedett megfelelőségértékelő testületek elismerésére vonatkozik. A 3.1. cikk a) pontja és a 3.1. cikk b) pontja szerinti eljárás jelentősen különböző, és eltér a kanadai megfelelőségértékelő testületek elismerési eljárásától is, amint azt fentebb kifejtettük.

A 3.1. cikk a) pontja értelmében a Kanadai Szabványügyi Tanács által akkreditált uniós megfelelőségértékelő testületet azonnal el kell ismerni mint olyat, amely tanúsíthatja az akkreditációja hatókörébe tartozó termékek műszaki szabványoknak való megfelelőségét, amely tanúsítást a megcélzott kanadai piacokon lévő joghatóságok szabályozói megkövetelik. Így a 3.1. cikk a) pontja szerinti elismerési eljárás nem ír elő kifogásolási időszakot, kijelölést vagy más kumulatív követelményt.

A Kanadai Szabványügyi Tanácstól kapott akkreditációt követően a kanadai hatóságok a Kanadai Szabványügyi Tanácson keresztül a Kanadai Szabványügyi Tanács honlapján jegyzékbe veszik az uniós megfelelőségértékelő testületet. Az erre a jegyzékre mutató link nyilvánosan elérhető lesz a NANDO-ban is.

A 3.1. cikk b) pontja értelmében, ha valamely elismert uniós akkreditációs testület akkreditálja az uniós megfelelőségértékelő testületet, akkor a kanadai megfelelőségértékelő testületekre vonatkozóan fent ismertetett öt kumulatív lépésre szinte analóg módon kerül sor.

Eszerint, az uniós megfelelőségértékelő testületet – amellett, hogy egy elismert uniós akkreditációs testülettől kér akkreditációt (a 3.1. cikk b) pontjának i. alpontja) – az 5. cikkel összhangban egy tagállami bejelentő hatóságnak is ki kell jelölnie.

—

A tagállami bejelentő hatóságok számára ez magában foglalja az 5.1. és az 5.5. cikknek való megfelelés biztosítását. A tagállami bejelentő hatóságoknak ezért a fentiek szerint fel kell tüntetniük a 3. mellékletben szereplő információkat, és biztosítaniuk kell, hogy az uniós megfelelőségértékelő testületet elismert uniós akkreditációs testület akkreditálja (a 3.1. cikk b) pontjának ii. alpontja).

—	A tagállami bejelentő hatóságok közvetlenül a kanadai hatóságoknak jelölnek ki uniós megfelelőségértékelő testületeket az alábbi funkcionális postafiókon keresztül: cetainfo@scc.ca. Fontos tudnivaló, hogy a távközlés és az elektromágneses összeférhetőség területén külön eljárás alkalmazandó (6).

—	A tagállami bejelentő hatóságok az uniós megfelelőségértékelő testületek kijelölésekor a kijelölésről másolatban tájékoztatják a Bizottságot a következő funkcionális postafiókon keresztül: GROW-NANDO-ADMINISTRATOR@ec.europa.eu

—

Az uniós megfelelőségértékelő testületnek a 6.1. cikk (a 3.1. cikk b) pontjának iii. alpontja) szerinti 30 napos kifogásolási időszakot követően nem lehet a kanadai hatóságok részéről emelt megoldatlan kifogása. A 30 napos időszak alatt a Kanadai Szabványügyi Tanács kapcsolatba lép a szóban forgó termékágazat tekintetében joghatósággal rendelkező megfelelő kanadai szabályozó hatósággal, és segítséget nyújt a Kanadában történő elismeréshez szükséges adminisztratív eljárásokban;

—	Az uniós megfelelőségértékelő testületnek meg kell felelnie a kanadai megfelelőségértékelő testületekre vonatkozóhoz hasonló kiegészítő követelményeknek, a fentebb ismertetettek szerint (3.1. cikk b) pont iv–v. alpont).

Legkésőbb 30 nappal a tagállami bejelentő hatóság általi kijelölés kézhezvételét követően a kanadai hatóságok elismerik az uniós megfelelőségértékelő testületet, vagy a jegyzőkönyv 6. cikkével összhangban megtagadják annak elismerését. A kanadai hatóságok válaszukat e-mailben közvetlenül a tagállami bejelentő hatóságnak küldik meg. Amennyiben Kanada elismeri az EU megfelelőségértékelő testületét, úgy feltünteti azt a megfelelő weboldalán.

Ha a válasz nemleges, úgy a tagállami bejelentő hatóságnak a következő funkcionális postafiókon keresztül kell tájékoztatnia a Bizottságot:

GROW-NANDO-ADMINISTRATOR@ec.europa.eu

Amennyiben a nemleges válasz valamennyi tagállam számára aggályos kérdéseket vet fel, a Bizottság összehívja az IMP szakértői csoportot.

A kanadai megfelelőségértékelő testületekhez hasonlóan – a fentiekben leírtak szerint – az uniós megfelelőségértékelő testületet kijelölő érintett tagállami bejelentő hatóság biztosítja a testület szakmai alkalmassága feletti nyilvános felügyeletet, függetlenül attól, hogy hol adták ki a testület akkreditálási tanúsítványát.

C. A Felek akkreditációs testületeinek elismerése

A hagyományos kölcsönös elismerési megállapodásokhoz képest a jegyzőkönyvnek új eleme, hogy a jegyzőkönyv szerinti megfelelőségértékelő testületek elismeréséhez kötelezővé teszi e testületek akkreditálását, erősítve ezáltal a nyilvános felügyeletet. Emiatt a megfelelőségértékelő testületeknek vagy a saját területükön működő elismert akkreditációs testülettől vagy a másik Fél akkreditációs testületétől kell akkreditációt kérniük.

A jegyzőkönyv 12. és 15. cikke meghatározza azt az eljárást, amelynek keretében elismerhető az akkreditációs testületek arra való jogosultsága, hogy a másik fél piacára vonatkozóan megfelelőségértékelő testületeket akkreditáljanak. A 15. cikk megállapítja, hogy a távközlő végberendezésekre, az információtechnológiai berendezésekre, a rádiókommunikációs berendezésekre és az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó műszaki szabályok tekintetében Kanada a jegyzőkönyv (7) hatálybalépésének napjától elismeri az uniós tagállamok valamennyi nemzeti akkreditációs testületét, az EU pedig hasonlóképpen elismeri Kanadai Szabványügyi Tanácsot (SCC).

Ezért az SCC-t már elismerték kanadai megfelelőségértékelő testületek akkreditálására a következő területeken: A rádióberendezésekről szóló 2014/53/EU irányelv és az elektromágneses összeférhetőségről szóló 2014/30/EU irányelv. E tekintetben egyes kanadai megfelelőségértékelő testületek már szerepelnek a NANDO-ban, és működnek az uniós piacon (8).

Hasonlóképpen valamennyi uniós akkreditációs testület már akkreditálhat uniós megfelelőségértékelő testületeket a kanadai távközlési törvény, rádiótávközlési törvény és rádiókommunikációs szabályzat tekintetében, beleértve a rádiókészülékekre és a kapcsolódó innovációs, tudományos és gazdaságfejlesztési eljárásokra vonatkozó műszaki követelményeket is (9).

Az 1. mellékletben felsorolt összes többi termékágazat vonatkozásában a jegyzőkönyv 12. cikke elismerési eljárást ír elő az érdekelt akkreditációs testületek számára (10).

Akkreditációs testületeik elismerésének kérelmezése érdekében a kanadai és az uniós hatóságok (11) a 12.2. cikknek megfelelően benyújthatják egymásnak az elismerés iránti kérelmet, amelynek tartalmaznia kell az adatok teljes körét, különösen az akkreditációs testületek esetében a következőket:

—	neve, címe és elérhetősége;

—	annak bizonyítéka, hogy felhatalmazása a kormánytól ered;

—	nem-kereskedelmi és versenysemleges alapon működik-e;

—	bizonyíték arra, hogy független az általa értékelt megfelelőségértékelő testületektől, illetve a kereskedelmi kényszertől, annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelőségértékelő testületek viszonylatában ne merüljön fel összeférhetetlenség;

—	annak bizonyítéka, hogy testületi felépítése és működése biztosítja tevékenységei objektivitásának és pártatlanságának megóvását, valamint a tudomására jutó információk bizalmas jellegének megőrzését;

—	annak bizonyítéka, hogy a megfelelőségértékelő testületek kompetenciájának tanúsítására vonatkozó minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő kompetens személy hoz meg;

—	az a kör, amelyre szólóan a testület elismerését kérik;

—

annak bizonyítéka, hogy kompetenciával rendelkezik megfelelőségértékelő testületek akkreditálására abban a körben, amelyre szólóan az elismerést kérik, hivatkozásokkal az alkalmazandó nemzetközi szabványokra, iránymutatásokra és ajánlásokra, valamint az alkalmazandó európai vagy kanadai szabványokra, műszaki előírásokra és megfelelőségértékelési eljárásokra;

—	a hatékony kezelést és a megfelelő belső ellenőrzést biztosító belső eljárások bizonyítéka, beleértve azon személyzet kötelezettségeinek, felelősségeinek és felhatalmazásainak dokumentálására szolgáló eljárásokat, akik hatással lehetnek az értékelés minőségére és a kompetencia tanúsítására;

—	a rendelkezésre álló kompetens személyzet létszámának bizonyítéka, amely elegendő kell, hogy legyen feladatainak megfelelő ellátásához, valamint az akkreditációs folyamatban résztvevő személyzet teljesítményének és kompetenciájának figyelemmel kísérése céljából alkalmazott eljárások bizonyítéka;

—	arra a körre nevezték-e ki, mint amelyre nézve elismerést kérnek a jelölő Fél területén;

—	bizonyíték arra, hogy aláíró fele a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés („ILAC”), vagy a Nemzetközi Akkreditálási Fórum („IAF”) többoldalú elismerési megállapodásoknak és bármely kapcsolódó regionális elismerési megállapodásnak; valamint

—	minden egyéb olyan információ, amelyet a Felek szükségesnek tartanak.

A jegyzőkönyv 12.3. cikke megoldásokat ír elő arra az esetre, ha a felek elismerik, hogy eltérések lehetnek szabványaik, műszaki előírásaik és megfelelőségértékelési eljárásaik között. E tekintetben a Kanadai Szabványügyi Tanács és az Európai Akkreditációs Együttműködési Szervezet (EA) a 12.3. cikkel összhangban kétoldalú együttműködési megállapodást kötött. További információkért lásd az F. szakaszt.

A Kanadai Szabványügyi Tanács és az Európai Akkreditációs Együttműködési Szervezet (EA) által aláírt kétoldalú együttműködési megállapodás értelmében az elismerés iránti kérelemnek az „EA – Kanadai Szabványügyi Tanács irányítócsoport” ajánlásán kell alapulnia. Ezt 2018-ban hozták létre azzal a céllal, hogy értékeljék a Kanadai Szabványügyi Tanács és az uniós akkreditációs testületek arra vonatkozó hatáskörét, hogy akkreditálják a kanadai és az uniós piacokon működő megfelelőségértékelő testületeket (12).

Az elismerést kérelmező bejelentés beérkezését követően Kanadának és az EU-nak 60 nap áll rendelkezésére arra, hogy írásban válaszoljon, és megadja a jegyzőkönyv 12.5. cikkében kért információkat. Az írásbeli válaszban a válaszadó Fél a másik Felet arról értesítheti, hogy

—	elismeri az akkreditációs testületet, mint olyat, amely kompetenciával rendelkezik megfelelőségértékelő testületek akkreditálására a javasolt körben (12.5. cikk a) pont);

—	az akkreditációs testület elismeréséhez módosításokra vagy jogszabályi és szabályozási változtatásokra van szükség (12.5. cikk b) pont);

—	a jegyzőkönyv 12.2. cikkében előírt konkrét információk hiányoznak (12.5. cikk c) pont);

—	elutasítja az akkreditációs testület elismerését a javasolt kör tekintetében, valamint az elutasítás indokait (12.5. cikk d) pont).

Ezen túlmenően a 12.6. cikkel összhangban az EU és Kanada közzéteszi az általuk elismert akkreditációs testületek nevét, valamint minden egyes akkreditációs testület tekintetében azon műszaki előírások körét, amelyek vonatkozásában elismerik őket. Az EU e célból a NANDO-t fogja használni, Kanada pedig a Kanadai Szabványügyi Tanács honlapján teszi közzé az elismert uniós akkreditációs testületek jegyzékét.

A Kanadai Szabványügyi Tanács elismerés iránti kérelmeinek folyamatáról

Annak érdekében, hogy az elismerést kérelmező bejelentéseket a 12.5. cikkben előírt 60 napos határidőn belül megfelelően kezelni lehessen, a NANDO adatbázis olyan új elemmel bővül, amely lehetővé teszi, hogy a kanadai hatóságok ezen az adatbázison keresztül jelentsék be az akkreditációs testület elismerésére irányuló kérelmüket, beleértve a 12.2. cikkben felsorolt valamennyi információt. Amennyiben a vonatkozó bejelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül nem emelnek kifogást, a kanadai hatóságok írásbeli választ kapnak annak elismeréséről, hogy az akkreditációs testület a javasolt kör tekintetében hatáskörrel rendelkezik megfelelőségértékelő testületek akkreditálására (12.5. cikk a) pont).

A Bizottság az elismerés iránti kérelmet eredményező folyamatban kapcsolatot tart az EA-val, és tájékoztatja a tagállamokat az elismerés iránti kérelem EA általi értékeléséről, amelyet az EA és a Kanadai Szabványügyi Tanács irányítóbizottságának munkája előz meg. További információkért lásd e dokumentum C. és F. szakaszát. Szükség esetén a Bizottság összehívja az IMP szakértői csoportot.

Ha egy tagállam az EA megállapításaitól függetlenül kifogást kíván emelni, ezt a bejelentő hatóságán keresztül teheti meg. A kifogások közvetlenül rögzíthetők a NANDO adatbázisban, és csatolni kell a többi tagállamot és a Bizottságot tájékoztató nyilatkozatot. A kifogásolási folyamatban a tagállamnak meg kell indokolnia kifogásait, és meg kell határoznia, hogy véleménye szerint az elismerés mely feltételek mellett adható meg.

Az ilyen egyedi tagállami kifogások beérkezését követően, és amennyiben szükségesnek ítélik, a Bizottság szolgálatai haladéktalanul összehívják az IMP szakértői csoport ülését, hogy megvitassák az érintett tagállam aggályait. A 60 napos határidő betartása érdekében a tagállamok csak a kanadai hatóságok által benyújtott, elismerést kérelmező bejelentés kézhezvételétől számított 40 napig nyújthatnak be kifogást.

A 60 napos határidő lejártakor – ha továbbra is vannak kifogások – a kanadai hatóságoknak küldött írásbeli válaszként a NANDO-ban automatikus funkció jön létre, amely beilleszti a kifogást emelő tagállam(ok) nyilatkozatát, és rendelkezésre bocsátja a 12.5. cikk b), c) és/vagy d) pontjában kért információkat. A kanadai hatóságokkal ezt követően folytatott párbeszédet a Bizottság fogja irányítani.

Az uniós akkreditációs testületek elismerési kérelmeinek folyamatáról

Azoknak az uniós akkreditációs testületeknek, amelyek tevékenységüket Kanadában szeretnék elismertetni, tájékoztatniuk kell szándékukról az EA-t és a Bizottságot. Az uniós akkreditációs testületek elismerését kérelmező bejelentést az EA – Kanadai Szabványügyi Tanács irányítócsoport pozitív ajánlását követően kell benyújtani. További információkért lásd az F. szakaszt.

A Bizottság az EU nevében a NANDO-n keresztül, a tagállamok e-mailben történő automatikus tájékoztatása mellett benyújtja Kanadának az elismerést kérelmező bejelentést.

Az elismerést kérelmező bejelentést és a kísérő információkat a jegyzőkönyv 12. cikkének megfelelően benyújtják a kanadai hatóságoknak. A kanadai hatóságoknak 60 nap áll rendelkezésükre, hogy írásbeli választ adjanak az elismerés iránti kérelemre.

A NANDO-hoz hozzáféréssel rendelkező kanadai hatóságok, miután megkapták az elismerést kérelmező bejelentést, a jegyzőkönyv 12.5. cikkével összhangban e-mailben válaszolnak a következő funkcionális e-mail címre: GROW-NANDO-ADMINISTRATOR@ec.europa.eu

Amint a Bizottság szolgálatai megkapták a választ, elküldik azt az érintett tagállamnak és az érintett uniós akkreditációs testületnek, valamint tájékoztatják az EA-t és a többi tagállamot. Továbbá, ha a kanadai hatóságok elutasítják az elismerést kérelmező bejelentést, valamint, ha módosítást, illetve jogszabályi vagy szabályozási változtatásokat igényelnek, vagy további konkrét információkat kérnek, úgy a Bizottság szolgálatai összehívhatják az IMP szakértői csoport ülését az elutasító határozat vagy a kiegészítő információk iránti kérelem megvitatása céljából.

D. A megfelelőségértékelő testületek és akkreditációs testületek kijelölésének kétségbe vonása és visszavonása

A megfelelőségértékelő testület elismerését követően a jegyzőkönyv 7. és 8. cikke értelmében lehetőség van a testület kompetenciájának kétségbe vonására vagy kijelölésének visszavonására. Ezenkívül a jegyzőkönyv 13. és 14. cikke egy elismert kanadai akkreditációs testület elismerésének visszavonására vagy kétségbe vonására vonatkozik.

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésének kétségbe vonása

A jegyzőkönyv 7. cikke a kétségekről szól, és meghatározza, hogy egy adott megfelelőségértékelő testület elismerését visszavonó Feleknek milyen kifogásolási eljárást kell követniük, ideértve a 7.5. cikkben foglaltakat is.

A 7.1. cikk úgy rendelkezik, hogy a megfelelőségértékelő testületek kijelölése kétségbe vonható abban az esetben, ha az illetékes hatóságok a jegyzőkönyv 11.3. cikkében előírt panaszeljárás eredményeként nem tesznek lépéseket (a jegyzőkönyv 11.3. cikkére vonatkozó további információkért lásd alább az E. szakaszt). Ezenkívül a megfelelőségértékelő testületek kijelölése kétségbe vonható, ha okkal feltételezhető, hogy az ilyen testületek megfelelőségértékelési tevékenységeinek eredményei nem nyújtanak elegendő biztosítékot arra nézve, hogy az értékelt termékek megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak.

A tagállami bejelentő hatóságok közvetlenül a NANDO-n keresztül nyújthatják be kifogásaikat, tájékoztatva ezáltal a többi tagállamot és a Bizottságot is. 15 nap elteltével, ha a Bizottság vagy más tagállamok nem reagálnak, a NANDO automatikus funkciója azonnal elküldi a kifogást a kanadai hatóságoknak. Ez a folyamat lehetővé teszi a Bizottság és más tagállami bejelentő hatóságok közötti átláthatóságot, és biztosítja a NANDO adatbázisban a megfelelő nyomon követést, vagyis annak megállapítását, hogy a kifogásolási eljárás következtében szükség van-e intézkedésre.

Mielőtt a Bizottság szolgálatai a 7.2. cikkel összhangban értesítik a kanadai hatóságokat a kifogásról, az érintett tagállammal együttműködve segítséget nyújtanak a 7.1. és a 7.2. cikkben foglalt követelmények ellenőrzéséhez.

A Bizottság szolgálatai, miután koordinációs célból értesítették a kanadai hatóságokat a kifogásról, lehetővé teszik a jegyzőkönyv 7.4. cikkében előírt párbeszédet a kanadai hatóságok és a kifogást benyújtó bejelentő hatóság között.

Ha egy érintett tagállam a jegyzőkönyv 7.3. cikkével összhangban intézkedéseket kíván tenni, erről tájékoztatja a Bizottság szolgálatait annak érdekében, hogy valamennyi tagállamra kiterjedő összehangolt megközelítést lehessen kialakítani.

Hasonlóképpen, a Bizottság szolgálatai – a tagállamok bejelentő hatóságaival szorosan együttműködve – irányítják a jegyzőkönyv 7.5. cikkében előirányzott intézkedéseket. E tekintetben a Bizottság szolgálatai a 7.5. cikkel kapcsolatos megbeszélések fórumaként az IMP szakértői csoportot veszik igénybe.

A kanadai hatóságok az uniós megfelelőségértékelő testületekkel kapcsolatos kifogásaikat a Bizottsághoz nyújtják be, amely ezt követően a kifogásról értesíti az érintett tagállam bejelentő hatóságát, az EA-t és adott esetben az uniós akkreditációs testületet. A Bizottság igény esetén összehívja az IMP szakértői csoport ülését, amennyiben ez a többi tagállam érdekében áll.

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésének visszavonása és az elismerések visszavonása

A jegyzőkönyv 8. cikke a visszahívásokra vonatkozik, és meghatározza, hogy a Felek mikor hívják vissza a korábban kijelölt megfelelőségértékelő testületet, illetve mikor módosítják a korábbi kijelölés hatókörét. A Felek például visszavonják a megfelelőségértékelő testület kijelölését, ha a megfelelőségértékelő testület már nem felel meg a jegyzőkönyv 5.2. cikkében foglalt követelményeknek.

A tagállami bejelentő hatóságok, amelyek vissza kívánják vonni egy uniós megfelelőségértékelő testület kijelölését vagy módosítani kívánják egy korábban kijelölt uniós megfelelőségértékelő testület hatáskörét, ezt az alábbi funkcionális postafiókon keresztül közvetlenül közölhetik a kanadai hatóságokkal: cetainfo@scc.ca

A tagállami bejelentő hatóság az alábbi funkcionális postafiókon keresztül másolatot küld a Bizottság szolgálatainak a közleményről:

GROW-NANDO-ADMINISTRATOR@ec.europa.eu

Kanada közvetlenül a NANDO-n keresztül kérelmezi kijelölt megfelelőségértékelő testülete kijelölésének visszavonását vagy a testület hatáskörének módosítását.

Ezenkívül a jegyzőkönyv 8.5. cikke öt olyan esettel foglalkozik – a 7.5. cikk sérelme nélkül – amikor a Felek azonnal visszavonhatják egy korábban kijelölt megfelelőségértékelő testület elismerését. Például, ha egy kanadai megfelelőségértékelő testület akkreditációja lejár, és a kanadai hatóságok nem vonják vissza a kijelölését vagy nem nyújtanak be új akkreditációs tanúsítványt, úgy a Bizottság és a tagállamok a jegyzőkönyv 8.5. cikkével összhangban intézkedéseket tehetnek, és visszavonhatják annak a megfelelőségértékelő testületnek az elismerését, amelynek szakmai alkalmassága kérdéses. Azok a tagállamok, amelyek vissza kívánják vonni valamely kanadai megfelelőségértékelő testület elismerését, tájékoztatják a Bizottságot, amely törli az érintett megfelelőségértékelő testületet az elismert megfelelőségértékelő testületek NANDO-ban található jegyzékéből, és erről tájékoztatja a kanadai hatóságokat.

Az akkreditációs testületek elismerésének kétségbe vonása és visszavonása

A jegyzőkönyv 13. és 14. cikke lehetőséget biztosít az akkreditációs testületek elismerésének visszavonására vagy az elismerés kétségbe vonására.

A 13. cikk előírja, hogy amennyiben az akkreditációs testület már nem aláírója a 12.2. cikk l) pontjában említett többoldalú vagy regionális megállapodásnak vagy a 12.3. cikkben leírt együttműködési megállapodásnak, az elismerő Fél visszavonhatja az ilyen akkreditációs testület elismerését.

A 14. cikk meghatározza az akkreditációs testület elismerésének az elismerést követő vitatására vonatkozó eljárást.

Ha egy tagállam kétségbe vonja a kanadai akkreditációs testület elismerését, erről e-mailben tájékoztatja a Bizottság szolgálatait, az EA-t és a többi tagállamot, valamint objektív és indokolt módon megindokolja kérelmét.

A Kanadai Szabványügyi Tanács elismerésének kétségbe vonására vagy visszavonására irányuló folyamat, valamint a vita megoldására irányuló folyamat nagymértékben függ az EA és a Kanadai Szabványügyi Tanács által a jegyzőkönyv 14.2. cikkében előírtak szerint végzett munkától. Így az EA megfelelően tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat minden olyan fejleményről, amelynek alapján kétségbe vonható vagy visszavonható a Kanadai Szabványügyi Tanács elismerése, valamint az ennek alapján elismert megfelelőségértékelő testületek elismerése.

Amikor a Bizottság szolgálatai megkapják ezeket az információkat, a további lépések megvitatása céljából haladéktalanul összehívják az IMP szakértői csoport ülését.

Hasonlóképpen, amennyiben Kanada vissza kívánja vonni vagy kétségbe vonja valamely uniós akkreditációs testület elismerését, illetve az annak alapján elismert megfelelőségértékelő testületek elismerését, erről tájékoztatja a Bizottságot, amely haladéktalanul tájékoztatja az EA-t és az érintett tagállamot, az uniós akkreditációs testületet, és adott esetben összehívja az IMP szakértői csoport ülését.

E. Piacfelügyelet, jogérvényesítés és biztosítékok

A jegyzőkönyv 11. cikke meghatározza, hogy a piacfelügyeleti vagy jogérvényesítő hatóságok milyen módon ellenőrzik a másik fél területén székhellyel rendelkező elismert megfelelőségértékelő testület által értékelt termékek megfelelőségét, továbbá milyen jogérvényesítési és védintézkedéseket hozhatnak e tekintetben.

A 11.1. cikk szerint a termékek vonatkozó jogszabályoknak való megfelelését legalább olyan feltételek mellett kell ellenőrizni, mint amilyeneket a megfelelőségértékelő testületek a saját területükön elvégzett termékellenőrzés esetében alkalmaztak.

A jegyzőkönyv 11.2. cikke úgy rendelkezik, hogy a nemzeti hatóságok a termékekkel szemben olyan intézkedéseket fogadhatnak el vagy alkalmazhatnak, mint például a termék piacról való kivonása, ha a termék piaci forgalmazása veszélyeztetheti valamely jogszerű cél elérését. A jegyzőkönyv 1. cikke szerint a jogszerű célok a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás 2.2. cikkében felsorolt célok, például az emberi egészség és biztonság, illetve a környezet védelme. Az egy adott termékkel szemben hozott intézkedésnek/intézkedéseknek összhangban kell lenniük a CETA-val és különösen a jegyzőkönyvvel. E tekintetben a jegyzőkönyv 11.2. cikke a termék piacról való kivonásán kívül a megfelelő intézkedésekre néhány egyéb konkrét példát is felsorol. Ezek olyan intézkedések, amelyek megtiltják a termék forgalomba hozatalát vagy használatát, illetve korlátozzák annak piaci forgalmazását.

Fontos, hogy a tagállami piacfelügyeleti vagy jogérvényesítő hatóságok, amennyiben olyan termékkel szemben kíván intézkedéseket elfogadni vagy alkalmazni, amely terméket a kanadai hatóságok által a jegyzőkönyv alapján kijelölt megfelelőségértékelő testület értékelte, haladéktalanul tájékoztatják a kanadai hatóságokat a következő funkcionális postafiókon keresztül: cetainfo@scc.ca

Amikor a tagállamok a kanadai hatóságokhoz fordulnak, másolatban mindig tájékoztatják a Bizottságot az alábbi funkcionális postafiókon keresztül:

GROW-NANDO-ADMINISTRATOR@ec.europa.eu

A kanadai hatóságok felkérhetik a tagállami hatóságot, amely már megkereste a Bizottság szolgálatait, hogy indokolja meg a szóban forgó intézkedések elfogadását vagy fenntartását. Koordinációs célból a Bizottság szolgálatai részt vesznek az érintett tagállam(ok) hatóságai és Kanada közötti előírt párbeszédben.

Ezen túlmenően a jegyzőkönyv 11.3. cikke és 11.4. cikke lehetővé teszi, hogy a tagállami hatóságok és az uniós akkreditációs testületek írásbeli panaszt nyújtsanak be Kanadához, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a kanadai megfelelőségértékelő testület által értékelt termékek nem felelnek meg azoknak az alkalmazandó uniós jogszabályoknak, amelyek tekintetében elismerték őket. Az ilyen írásbeli panaszt bizonyítékokkal kell alátámasztani, például kiemelve a jegyzőkönyv 11.2. cikke alapján hozott korábbi intézkedéseket. Végső soron a 11.3. cikk szerinti panasz felhasználható az érintett megfelelőségértékelő testület 7. cikk szerinti kijelölésének vitatására, lásd a fenti D. szakaszt.

Az írásbeli panaszt benyújtani kívánó tagállami hatóságok vagy uniós akkreditációs testületek tájékoztatják a Bizottság szolgálatait, és felkérik őket, hogy a nevükben nyújtsanak be panaszt. Az ilyen írásbeli panaszokat a következő funkcionális postafiókon keresztül kell benyújtani a Bizottság szolgálataihoz: GROW-NANDO-ADMINISTRATOR@ec.europa.eu

A Bizottság szolgálatai a tagállami hatósággal, az EA-val és az érintett uniós akkreditációs testülettel szoros együttműködésben figyelemmel kísérik és továbbítják a panaszt a kanadai hatóságoknak, valamint tájékoztatják a többi tagállami hatóságot és az uniós akkreditációs testületeket a panaszról.

Hasonlóképpen, a Bizottság kapcsolatba lép az érintett tagállammal és az uniós akkreditációs testülettel, amennyiben Kanada a jegyzőkönyv 11.2. cikke szerinti intézkedéseket hoz, illetve a jegyzőkönyv 11.3. cikke vagy 11.4. cikke szerint írásbeli panaszt nyújt be. A Bizottság szolgálatai e célból megfelelő fórumként az IMP szakértői csoportot veszik igénybe a jegyzőkönyv 11. cikkével kapcsolatos kérdések megvitatására, bár adott esetben az uniós termékmegfelelőségi hálózaton keresztül konzultálhatnak a tagállami piacfelügyeleti hatóságokkal.

F. Az akkreditációs folyamattal kapcsolatos kétoldalú megállapodások

A jegyzőkönyv 12.3. cikke rendelkezik az európai és a kanadai akkreditációs rendszerek közötti megállapodás, vagy ilyen megállapodás hiányában a jelölt akkreditációs testület és az elismerő Fél által kompetensnek elismert akkreditációs testület közötti együttműködési megállapodás lehetőségéről. Ennek a megállapodásnak biztosítania kell, hogy a jelölt akkreditációs testület alkalmas legyen arra, hogy a megfelelőségértékelő testületeket az elismerő hatóság vonatkozó jogszabályainak való megfelelés értékelésére kompetens szervekként akkreditálja. E célból az Európai Akkreditációs Együttműködési Szervezet (EA) és a Kanadai Szabványügyi Tanács (SCC) 2016. június 10-én kétoldalú együttműködési megállapodást (13) írt alá az EU-ban és Kanadában működő akkreditációs testületek és akkreditált megfelelőségértékelő testületek kölcsönös elismerését célzó technikai támogatás feltételeinek és eljárásainak meghatározása céljából.

2018. június 18-án az EA és az SCC létrehozta a kanadai és az európai uniós megfelelőségértékelő testületek és akkreditációs testületek kölcsönös elismerésére vonatkozó modellt/keretet (14). A keret létrehozza az EA és az SCC közös irányítócsoportját, amely felügyeli az elismerési folyamatot, és biztosítja, hogy a megfelelőségértékelő testületek és akkreditációs testületek az uniós és kanadai piacok tekintetében megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek. Így az irányítócsoport irányítja azokat a folyamatokat, amelyek az egyes termékkategóriák tekintetében az SCC és az EA közötti kölcsönös elismeréshez vezetnek, beleértve a következőket:

—	Azon termékkategóriák és kapcsolódó követelmények jegyzéke, amelyek elismerését nemzeti akkreditációs szinten állapították meg.

—	Az elismert akkreditációs testületek jegyzéke az elismerés hatókörével együtt.

—	Az elismerési eljárásokban alkalmazandó dokumentáció és a kapcsolódó formanyomtatványok szükség szerinti frissítése.

—	Az üzletmenet-folytonosság és a szabályozó hatóságokkal való együttműködés fenntartása.

—	Központi kapcsolattartó feladatok ellátása a jegyzőkönyv végrehajtásával összefüggésben és a jegyzőkönyv alkalmazásával összefüggő kölcsönös elismerési folyamatokkal kapcsolatos kérdésekben.

Ezen túlmenően a kanadai akkreditációs testület 12. cikk szerinti elismerésének hiányában az SCC törekedhet arra, hogy az uniós tagállamok akkreditációs testületeivel kötött kétoldalú együttműködési megállapodások útján megkönnyítse a kanadai megfelelőségértékelő testületek számára az uniós akkreditációs testületek általi akkreditációt. Az ilyen kétoldalú együttműködési megállapodások megkönnyíthetik a jegyzőkönyv 4. cikkének alkalmazását. Egy ilyen megállapodás alapján jellemzően sor kerülhet az SCC és az uniós tagállami akkreditációs testület által a saját területükön végzett helyszíni ellenőrzésekre, valamint egyéb olyan intézkedésekre, amelyek arányosan csökkenthetik az akkreditáció költségeit, miközben biztosítják a vonatkozó uniós és kanadai követelményeknek való megfelelést.

Bár az ilyen megállapodások megkötése nem a jegyzőkönyvben előírt kötelezettség vagy előfeltétel, azok tovább könnyíthetik a jegyzőkönyv végrehajtását mindaddig, amíg bizonyos termékágazatok tekintetében el nem ismerik a kanadai akkreditációs testületet.

G. Az elismert megfelelőségértékelő testületek eredményeinek elfogadása

A jegyzőkönyv 9. és 10. cikke úgy rendelkezik, hogy az EU elismeri a 3. cikk szerint elismert megfelelőségértékelő testületek (lásd a B. szakaszt) és a Kanadában letelepedett akkreditált belső szervezetek által végzett megfelelőségértékelési tevékenységek eredményeit, legalább olyan kedvező feltételek mellett, mint amilyenek az EU-ban az ilyen testületekre alkalmazandók. Ezzel szemben, ha egy megfelelőségértékelő testület elismerését visszavonják, a tagállami hatóságok is visszavonhatják a testület megfelelőségértékelési tevékenységeinek és e tevékenység eredményeinek elismerését.

A 9.2. cikk meghatározza, hogy az ilyen elutasítás attól az időponttól kezdődhet, amikortól a megfelelőségértékelő testület már nem elismert, vagy ha okkal feltételezhető, hogy az elismerés visszavonását eredményező ilyen kompetenciahiány az említett időpont előtt következett be, akkor a visszavonás időpontja előtt. Ha nincs ok azt feltételezni, hogy a kompetenciahiány a visszavonás időpontja előtt következett be, akkor a tagállami hatóságok a visszavonás napjáig elfogadják a vonatkozó megfelelőségértékelési tevékenységek eredményeit.

Ami az akkreditált belső szervezeteket illeti, a jegyzőkönyv 10.1. cikke szerint csak valamely uniós akkreditációs testület vagy a Kanadai Szabványügyi Tanács által akkreditált belső szervezetekre vonatkozhatnak legalább azonos kedvező feltételek.

(1) A CETA-t 2017 óta ideiglenesen alkalmazzák, a jegyzőkönyvet is beleértve. Lásd: a Tanács (EU) 2017/38 határozata (2016. október 28.) az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) ideiglenes alkalmazásáról (HL L 11., 2017.1.14., 1080. o.).

(2) HL L 280., 1998.10.16., 1. o., HL L 278., 2002.10.16., 19. o.

(3) A vonatkozó uniós jogszabályok hatályát illetően a jegyzőkönyv kimondja, hogy a termékcsoportok attól függenek, hogy az áruk harmonizált uniós jogszabályoknak való megfelelésének értékelése céljából az EU elismeri-e a nem kormányzati szervezeteket. Jelenleg a csak a nem kormányzati szervek elismerésére vonatkozó ilyen követelmény nincs hatással az 1. mellékletben felsorolt termékcsoportokra.

(4) A jegyzőkönyv 15. cikke értelmében a Kanadai Szabványügyi Tanács jelenleg a rádióberendezések tekintetében a 2014/53/EU irányelv, továbbá az az elektromágneses összeférhetőség tekintetében a 2014/30/EU irányelv tekintetében akkreditálhatja a kanadai megfelelőségértékelő testületeket, a többi felsorolt uniós jogszabály esetében azonban a Kanadai Szabványügyi Tanácsot a jegyzőkönyv 12. cikke értelmében el kell ismerni, lásd még a C. szakaszt.

(5) Kérjük, vegye figyelembe, hogy a követelmények nem teljes körűek, így a követelmények teljes listája tekintetében lásd közvetlenül a 768/2008/EK határozat I. mellékletének R17. cikkét.

(6) Ha a megfelelőségértékelő testület az RSS-102 szerint vizsgálja a berendezéseket, akkor nincs szükség elismerésre, a laboratóriumnak egyszerűen csak regisztrálnia kell az alábbiak szerint:

Ha a megfelelőségértékelő testület a berendezéseket tanúsítja, akkor a CB-01 és a CB-02 eljárást kell követni.

A cégszámok a frekvenciagazdálkodási rendszeren keresztül új webfiók létrehozásával érhetők el.

1.	Kattintson a „Register a new Web Account for a new or existing Licensee or Certification/Registration clients or Broadcaster” (új webfiók regisztrálása új vagy meglévő licenctulajdonos számára, illetve ügyfelek vagy műsorszolgáltatók tanúsítása/regisztrálása) lehetőségre.

2.	Az Equipment Certification and Registration list (eszköztanúsítás és -regisztráció listája) pontban válassza a „New Applicant” (új kérelmező) vagy a „New Agent Applicant” (új ügynök kérelmező) lehetőséget, majd kattintson a „Next” (következő) gombra.

3.	Töltse ki a „Web User Information” (webfelhasználói adatok), az „Applicant information” (kérelmező adatai) és a „Certification Letter Contact” (tanúsító levél kapcsolati adatok) rovatot.

4.	Tekintse át az információkat, majd küldje el a kérelmét.

Ha már van webfiókja, további cégszámot kérhet.

1.	Jelentkezzen be a felhasználói fiókjába.

2.	Válassza ki a „list my application” (kérelmeim listája) opciót.

3.	Kattintson az „Add Client” (ügyfél hozzáadása) gombra, amely az oldal tetején a neve jobb oldalán található.

4.	Válassza ki a „New Applicant” (új kérelmező) opciót, majd kattintson a „Next” (következő) gombra.

5.	Töltse ki a vállalkozás adatait, majd kattintson a „Next” (következő) gombra.

6.	Tekintse át az információkat, majd küldje el a kérelmét.

(7) A CETA-t 2017 óta ideiglenesen alkalmazzák, a jegyzőkönyvet is beleértve. Lásd az 1. lábjegyzetet.

(8) A jelenleg elismert kanadai megfelelőségértékelő testületek teljes jegyzéke itt található: https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/nando/index.cfm?fuseaction=country.notifiedbody&cou_id=124

(9) A jogi aktusok a következő linken keresztül érhetők el: Távközlési törvény, rádiótávközlési törvény és a rádiókommunikációs szabályzat. A rádiókészülékekre és a kapcsolódó innovációs, tudományos és gazdaságfejlesztési eljárásokra vonatkozó műszaki követelmények teljes listája elérhető a Kanadai Szabványügyi Tanácsnál.

(10) Fontos tudnivaló, hogy 2021. február 18-án a Kanadai Szabványügyi Tanácsot a robbanásveszélyes légkörben használt felszerelések, gépek, készülékek, eszközök, vezérlőelemek, védelmi rendszerek, biztonsági eszközök, vezérlőeszközök és szabályozó eszközök, valamint a kapcsolódó műszerek, megelőzési és észlelési rendszerek (ATEX-felszerelések) vonatkozásában elismerték megfelelőségértékelő testületek akkreditálására jogosult szervként. Az alábbi weboldalon megtalálható azoknak az ágazatoknak a teljes körű felsorolása, amelyek tekintetében a Kanadai Szabványügyi Tanács elismerése érvényes: https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/nando/index.cfm?fuseaction=ab.detail&ab_id=243324

(11) A vonatkozó eljárás ismertetését és az érintett uniós hatóságok felsorolását lásd alább „Az uniós akkreditációs testületek elismerési kérelmeinek folyamata” alfejezetben.

(12) Az EA és a Kanadai Szabványügyi Tanács 2018. június 18-án megállapodott a kanadai és az uniós akkreditációs testületek kölcsönös elismerési modelljéről/keretéről. További információk az F. szakaszban találhatók.

(13) További információk az Európai Akkreditációs Együttműködési Szervezet által készített mellékelt online kiadványban találhatók: https://european-accreditation.org/wp-content/uploads/2018/10/ceta-agreementand-conformity-assessment-accreditation-a-tool-to-enhance-tradebetween-the-european-union-and-canada.pdf

(14) Modell/keret a kölcsönös elismeréshez – CA-jegyzőkönyv, CETA, EA, Kanadai Szabványügyi Tanács, 2018. június 18.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2021.9.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 351/28

Kérelem közzététele a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (6) bekezdése alapján

(2021/C 351/13)

Ez a közzététel az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra (1).

A MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ FŐ ELŐÍRÁSAI

„BAYERISCHER BLUTWURZ”

EU-szám: PGI-DE-02581 – 2019.6.7.

1. Lajstromozandó földrajzi árujelző

„Bayerischer Blutwurz”

2. A szeszes ital kategóriája

32.

Likőr

3. A szeszes ital leírása

Fizikai-kémiai jellemzők és/vagy érzékszervi tulajdonságok

A „Bayerischer Blutwurz” olyan likőr, amelyet Bajorországban, elsősorban a Bajor-erdő térségében készítenek, hagyományosan a vérontófű növény (Potentilla erecta (L.) Raeusch) gyökeréből. A vérontófű növény gyökerét (Blutwurz) a köznyelv olykor Blutwurzel-ként említi.

—	A fogyasztásra kész szeszes ital tényleges alkoholtartalma: legalább 35 térfogatszázalék

—	Minimális cukortartalom: 100 g/liter késztermék invertcukorban kifejezve

—	Átlátszóság: átlátszó

—	Szín: jellemzően vörösesbarna szín, amelyet főként a vérontófű gyökere kölcsönöz a likőrnek. A likőr színét adott esetben az ízének lekerekítésére használt egyéb összetevők, például fűszernövények, gyümölcslevek stb. is adhatják.

—	Szag és íz: a vérontófűre jellemző pikáns, savanykás-kesernyés íz

—

Felhasznált összetevők: a vérontófű gyökerének és adott esetben további fűszernövényeknek a kivonatai (macerátumai) etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum, cukor vagy más édesítőszerek és az alkoholtartalom fogyasztásra alkalmas mennyiségűre csökkentése céljából hozzáadott víz felhasználásával. A macerátum előállításához más összetevők, például gyümölcslevek is felhasználhatók.

Egyedi tulajdonságok (összehasonlítva az azonos kategóriához tartozó szeszes italokkal)

—	A „Bayerischer Blutwurz” különbözik más likőröktől abban, hogy elsősorban a vérontófű növény (Potentilla erecta (L.) Raeusch) gyökeréből készített macerátumot használják fel elkészítéséhez. Ez a macerátum kölcsönzi a terméknek a kesernyés ízt és a jellegzetes vörösesbarna színt.

—	Más Blutwurzként forgalmazott likőrökkel ellentétben, amelyek előállításának bizonyos lépései Németország különböző régióiban történik, a „Bayerischer Blutwurz” előállításának teljes folyamatát, ideértve különösen a felhasznált összetevők macerálását (áztatását) is, a földrajzi területen végzik.

—	A „Bayerischer Blutwurz” kiváló minőségű termék, így az előállítási folyamat során mindig a vérontófű gyökerének a macerátumát használják. Gyenge minőségű aromák és hasonlók egyszerű keverésére nem kerül sor.

—	Az előállítási folyamat során színezékeket vagy egyéb élelmiszer-adalékanyagokat sem használnak.

4. Az érintett földrajzi terület

A „Bayerischer Blutwurz”-ot Bajorország számos régiójában készítik, különösen pedig a sovány talajú régiókban. Meghatározott földrajzi területként ebből kifolyólag Bajorország (NUTS-kód: DE2) került kijelölésre.

5. A szeszes ital előállításának módja

Cím – A módszer típusa

A „Bayerischer Blutwurz” előállítása

Módszer

Az első lépés a vérontófű gyökerének aprítása, esetleg más összetevők, például fűszernövények, gyümölcslevek stb. és víz hozzáadásával. Ha más összetevőket is kevernek a vérontófű gyökerével, ügyelni kell arra, hogy ne nyomják el a túlsúlyban lévő Blutwurz ízt.

A második lépés az aprított vérontófűgyökér és minden további összetevő macerálása (áztatása) etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum felhasználásával.

Az így nyert alkoholmacerátumot olykor előre nem meghatározott ideig megfelelő tárolóedényekben tárolják vagy érlelik.

Ezután cukrot vagy más édesítőszereket kevernek az alkoholmacerátumhoz.

Az előállítási folyamat befejezésének utolsó lépése a következőkből áll:

—	a kivonat magas alkoholtartalmának víz felhasználásával történő csökkentése fogyasztásra alkalmas alkoholtartalomra,

—	palackozás vagy más megfelelő értékesíthető tárolóeszközökbe történő dekantálás (áttöltés), továbbá

—	címkézés és csomagolás.

A minőség biztosítása érdekében az összes fent említett előállítási műveletet a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni. A termék alkoholtartalmának fogyasztásra alkalmas szintre csökkentése után a benne lévő illóolajok gyorsan illannak, ami ronthat a fogyasztásra kész „Bayerischer Blutwurz” minőségén. A minőség megőrzése érdekében ezért az alkoholtartalom fogyasztásra alkalmas szintre csökkentését követően rövid időn belül gyorsan kell végrehajtani a palackozást a földrajzi területen belül. A „Bayerischer Blutwurz”-ot a minősége miatt is nagy becsben tartják. A földrajzi területen történő nyomon követhető és gyors palackozás különösen fontos az e minőség biztosítására vonatkozó ígéret megbízhatósága és nyomon követése szempontjából.

6. Kapcsolat a földrajzi környezettel vagy származással

A földrajzi területnek vagy az eredetnek a kapcsolat szempontjából releváns adatai

A Bajor-erdő a „Bayerischer Blutwurz” hagyományos előállításának egyik fő területe, mivel az erdő területén természetes módon jelen van a termék jellegzetességét kölcsönző összetevő. A terméket azonban a Bajor Elő-Alpokban, az Alpok előterén és Bajorország más Mittelgebirge (felvidéki) régióiban is előállítják, mivel az összetevő ott is megtalálható.

Ez a hagyomány a fent említett területeken azért jött létre, mert a vérontófű (azaz az a növény, amelynek gyökereit vagy rizómáit a Blutwurz előállításához használják) ott terem, és mint ilyen mindig is rendelkezésre állt gyógyszerekben és fogyasztási cikkekben felhasználandó nyersanyagként.

Bajorország fent említett felvidéki régióinak földrajzát vegyes erdők, fenyérek, sovány rétek és egyes esetekben enyhén savanyú talajú lápok jellemzik. A keleti felföldekre jellemző hűvös, párás uralkodó éghajlattal összefüggésben ezek a régiók optimális földrajzi és éghajlati viszonyokat biztosítanak a vérontófű növény számára. A növényt általában a sovány talajok indikátorának tekintik.

A szeszes italnak a földrajzi területtel összefüggő egyedi tulajdonságai

A „Bayerischer Blutwurz” és a földrajzi terület közötti kapcsolat elsősorban a termék hírnevén alapul.

A jó földrajzi és éghajlati viszonyoknak, valamint a vérontófű ehhez kapcsolódóan bőséges előfordulásának köszönhetően a fent említett felvidéki területeken hagyományosan számos olyan termelő tevékenykedik, aki a „Bayerischer Blutwurz” előállításával foglalkozik. Ez a regionális koncentrálódás lehetővé tette az egyes termelők számára, hogy az ötletek folyamatos cseréjével fejlesszék a „Bayerischer Blutwurz” előállításával kapcsolatos készségeiket.

Az előállítási hagyomány a 17. századig nyúlik vissza. A „Bayerischer Blutwurz”-t alkoholos vizes oldatként használták, különösen gyógyászati célokra, de fogyasztási cikként is. Történelmi feljegyzésekben is számos utalás található a hagyományra.

Önmagában az a tény, hogy a Bajor-erdőben – a fő előállítási régióban – és máshol található bárok és éttermek (szeszes)itallapjain szerepel a „Bayerischer Blutwurz”, tanúsítja, hogy a termék Bajorország kulturális örökségének szerves részét képezi.

A helyi sajtó rendszeresen beszámol arról, hogy hagyományos termelők „Bayerischer Blutwurz”-ot állítanak elő.

A „Bayerischer Blutwurz” használatát olyan szakácskönyvek is említik, mint Anna M. Das Original Bayerischer Blutwurz Kochbuch című könyve (ISBN: 978-3896820822).

Az első bajor pálinkamúzeum, amely a „Bayerischer Blutwurz” hagyományos előállítását bemutató kiállítást is tart, a Bajor-erdő térségében lévő Hauzenbergben található. A Blutwurz előállítása ebben a térségben gyökerezik, és ez az egyik oka annak, hogy két helyszínt hivatalosan gasztronómiai központként ismertek el. A Blutwurz-ot mint hagyományosan előállított terméket így felvették a „Kulinarisches Schaufenster Zwiesel” („Zwiesel: konyhaművészeti kirakat”) és a „Viechtach” bejegyzések alá a „100 Genussorte Bayern” („Bajorország 100 gasztronómiai központja”) országos verseny keretében és ennek eredményeként a szakértői panel által végzett értékelés során figyelembe vették (www.100genussorte.bayern). A „Bayerischer Blutwurz” hagyományos bajor specialitásként szerepel a bajor specialitások adatbázisában (www.spezialitaetenland-bayern.de). Az adatbázisba való felvételhez az adott terméknek, ételnek vagy italnak számos követelménynek meg kell felelnie. Ezek egyike, hogy a specialitás előállításának és termesztésének legalább 50 éves múlttal kell rendelkeznie a régióban. Emellett olyan (előállítási) múlttal kell rendelkeznie, amely bizonyítja, hogy a termék szorosan kapcsolódik ahhoz a régióhoz, ahol előállították vagy feldolgozzák. Végül, de nem utolsósorban a fogyasztóknak a terméket jellemzően bajor vagy egy bajor régióra jellemző termékként kell ismerniük.

7. Európai uniós vagy nemzeti/regionális előírások

8. Kérelmező

Kérelmező neve és megszólítása

Bundesministerium für Ernährung und Landwirtschaft, Referat 414 (Wein, Bier, Getränkewirtschaft) [Szövetségi Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Minisztérium, 414. egység (Bor-, sör-, italágazat)]

Jogállás, méret és összetétel (jogi személyek esetében)

A szövetségi kormány részét képező közjogi szervezet

Nemzetisége

német

Címe

Rochusstraβe 1

53123 Bonn

Ország

Németország

Telefon

+49 022899529-0

E-mail(ek)

poststelle@bmel.bund.de; 414@bmel.bund.de

9. A földrajzi árujelző kiegészítése

A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

a) A „Bayerischer Blutwurz” földrajzi árujelző kiegészítésére vonatkozó alapvető szabályok

A szeszes italokra vonatkozó hatályos uniós jogszabályok értelmében a „Bayerischer Blutwurz” elnevezés csak a következőkkel egészíthető ki:

—	a b) pontban meghatározott kifejezések, vagy

—	a b) pontban meghatározottaktól eltérő kifejezések, amelyek esetében bizonyítható, hogy 2008. február 20-án általánosan használtak voltak.

b) nem földrajzi kifejezésekkel történő kiegészítések

Ha a „Bayerischer Blutwurz” elnevezést az érlelésre vagy tárolásra vonatkozó adatokkal egészítik ki, az ilyen termékeket legalább 6 hónapig kell tárolni vagy érlelni.

Az érlelés feltüntetésére a következő szabályok vonatkoznak:

A legalább 6 hónapig érlelt termékeket az „érett” jelöléssel lehet ellátni.

A legalább 1 évig érlelt termékeket az „öreg” jelöléssel el lehet látni (konjugált formában, „alter”, a „Bayerischer Blutwurz” kereskedelmi elnevezés előtt).

Ha a „Bayerischer Blutwurz” elnevezés minőségi kifejezésekkel (pl. „feiner” [finom], „Edel-” [prémium] vagy „Tafel-” [asztali]) egészül ki, ezeknek a termékeknek lényegesen jobb minőségűeknek kell lenniük, mint a szokásos termékeknek. Példa erre a maceráláshoz felhasznált alkohol mennyiségéhez képest nagyobb mennyiségű vérontófűgyökér használata, vagy tölgyfa- vagy más (kő- vagy cserép)anyagból készült tartályokban történő érlelés.

A teljes egészében egyetlen üzemben előállított, azaz kivonatolt, víz hozzáadásával fogyasztásra alkalmas alkoholtartalmúvá hígított és palackozott termékeket az „Előállítva és palackozva a lepárlóüzemben” kiegészítő felirattal is el lehet látni (a lepárlóüzemben előállított termékek esetében), vagy az „Előállítva és palackozva a helyszínen” felirattal is el lehet látni.

c) Olyan szavak hozzáadása, mint a „Likör” („likőr”) vagy „Kräuter-Likör” („növényi eredetű likőr”)

Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára, különösen pedig a Bajor-erdőn, a fő forgalmazási területen kívüli fogyasztók számára egyértelmű legyen, hogy a „Bayerischer Blutwurz”, a Bärwurztól és más szintén a vérontófű gyökeréből kivonatolással készített alacsony alkoholtartalmú szeszes italoktól eltérően, minden esetben „likőr”, a „Bayerischer Blutwurz” előállításával foglalkozó termelők a „Bayerischer Blutwurz” kereskedelmi elnevezés után termékeik címkéjén feltüntethetik a „Likör”, „Kräuter-Likör” kifejezéseket vagy hasonló kifejezéseket.

(1) HL L 130., 2019.5.17., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 351

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	64. évfolyam 2021. szeptember 1.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2021/C 351/01	A bizottság közleménye – Végrehajtási útmutató a Kanada, az Európai Unió és tagállamai közötti CETA-megállapodáshoz csatolt, a megfelelőségértékelés eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló jegyzőkönyvhöz	1
2021/C 351/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10164 — CVC/Stark Group) ( 1 )	15
2021/C 351/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10263 — Ardian/Deli Home) ( 1 )	16
2021/C 351/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10204 — Total Produce/Dole Food Company) ( 1 )	17
2021/C 351/05	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10291 — Arçelik/Whirlpool Beyaz) ( 1 )	18
2021/C 351/06	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10227 — KPS Capital Partners/Hydro Rolling) ( 1 )	19
2021/C 351/07	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10236 — Goldman Sachs/Oikos) ( 1 )	20
2021/C 351/08	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10010 — Investindustrial Group/CSM Ingredients) ( 1 )	21
2021/C 351/09	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.10293 — Gilde Fund VI/EDCO) ( 1 )	22

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2021/C 351/10	Euroátváltási árfolyamok — 2021. augusztus 31.	23

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2021/C 351/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.10440 — SEGRO/PSPIB/Varia Class Logistics) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	24
2021/C 351/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám M.10368 – Advent/Eurazeo/Hoist) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	26
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2021/C 351/13	Kérelem közzététele a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (6) bekezdése alapján	28

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1834
JPY	Japán yen	129,95
DKK	Dán korona	7,4360
GBP	Angol font	0,85875
SEK	Svéd korona	10,1625
CHF	Svájci frank	1,0799
ISK	Izlandi korona	149,60
NOK	Norvég korona	10,2600
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,523
HUF	Magyar forint	348,80
PLN	Lengyel zloty	4,5296
RON	Román lej	4,9359
TRY	Török líra	9,8310
AUD	Ausztrál dollár	1,6156
CAD	Kanadai dollár	1,4896
HKD	Hongkongi dollár	9,2086
NZD	Új-zélandi dollár	1,6760
SGD	Szingapúri dollár	1,5897
KRW	Dél-Koreai won	1 370,03
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,2282
CNY	Kínai renminbi	7,6465
HRK	Horvát kuna	7,4900
IDR	Indonéz rúpia	16 879,69
MYR	Maláj ringgit	4,9194
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,765
RUB	Orosz rubel	86,7600
THB	Thaiföldi baht	38,129
BRL	Brazil real	6,1386
MXN	Mexikói peso	23,7864
INR	Indiai rúpia	86,3850


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.