Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2021/C 338/01)

Utolsó kiadvány

HL C 329., 2021.8.16.

Korábbi közzétételek

HL C 320., 2021.8.9.

HL C 310., 2021.8.2.

HL C 297., 2021.7.26.

HL C 289., 2021.7.19.

HL C 278., 2021.7.12.

HL C 263., 2021.7.5.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Bíróság (első tanács) 2021. július 8-i ítélete (a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – OL, PM, RO kontra Rapidsped Fuvarozási és Szállítmányozási Zrt.

(C-428/19. sz. ügy) (1)

(„Előzetes döntéshozatal - 96/71/EGK irányelv - Az 1. cikk (1) bekezdése, valamint 3. és 5. cikk - A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése - Nemzetközi közúti gépjárművezetők - A kiküldetés helye szerinti ország minimális bérszintjének való megfelelés - Napidíj - 561/2006/EK rendelet - 10. cikk - A munkavállalóknak az üzemanyag-fogyasztás függvényében nyújtott kifizetés”)

(2021/C 338/02)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperesek: OL, PM, RO

Alperes: Rapidsped Fuvarozási és Szállítmányozási Zrt.

Az ítélet rendelkező része

1)	A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16–i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az alkalmazandó határokon átnyúló szolgáltatásoknak a közúti szállítási ágazatban történő nyújtására.

2)

A 96/71 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését és 6. cikkét az 5. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezések megkövetelik azt, hogy ha egy tagállamban letelepedett munkáltató megsérti valamely más tagállam minimálbérre vonatkozó rendelkezéseit, az előbbi tagállamból kiküldött munkavállalók annak valamely bírósága előtt hivatkozhassanak e megsértésre az említett munkáltatóval szemben, ha e bíróság joghatósága fennáll.

3)

A 96/71 irányelv 3. cikke (7) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan napidíj, amelynek összege a munkavállaló kiküldetésének időtartamától függően változik, a minimálbér részét képező, kiküldetéshez tartozó juttatásnak minősül, kivéve ha azt a kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerült költségek, mint például utazás, lakás és ellátás megtérítésére fizetik ki, vagy ha az olyan pótléknak felel meg, amely módosítja a munkavállaló

4)

A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal főszabály szerint nem ellentétes, ha egy közúti szállítási vállalkozás a megtett úthoz viszonyított üzemanyag-fogyasztás csökkentése formájában teljesített megtakarítás alapján számított juttatást biztosít a gépjárművezetőknek. Az ilyen juttatás azonban sértené az e rendelkezésben megállapított tilalmat, ha ahelyett, hogy kizárólag az üzemanyag-megtakarításhoz kapcsolódna, az ilyen megtakarítást a megtett úthossz és/vagy a szállított áru mennyisége alapján oly módon jutalmazná, amely a gépjárművezetőt a közlekedés biztonságát veszélyeztető vagy az 561/2006 rendeletet sértő magatartásokra ösztönzi.

---

(1)  HL C 95., 2020.3.23

A Bíróság (negyedik tanács) 2021. július 8-i ítélete (a Tribunal Arbitral Tributário [Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD] [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Rádio Popular – Electrodomésticos, SA kontra Autoridade Tributária e Aduaneira

(C-695/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - 2006/112/EK irányelv - Hozzáadottérték-adó (héa) - Adómentességek - A 135. cikk (1) bekezdésének a) pontja - A „biztosítási ügyletek” és a „biztosítási ügyletekhez tartozó biztosítási ügynöki és képviselői szolgáltatások” fogalma - A 174. cikk (2) bekezdése - Levonási jog - Levonási hányad - Az elektromos háztartási készülékekre és más informatikai, illetve távközlési árucikkekre vonatkozó jótállásnak a meghosszabbítása - A „pénzügyi ügyletek” fogalma)

(2021/C 338/03)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD)

Az alapeljárás felei

Felperes: Rádio Popular – Electrodomésticos, SA

Alperes: Autoridade Tributária e Aduaneira

Az ítélet rendelkező része

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 174. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontját 135. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó a jótállás meghosszabbításának értékesítései során végzett olyan közvetítői ügyletekre, amelyeket az adóalany az elektromos háztartási készülékek és más informatikai, illetve távközlési árucikkek fogyasztóknak való értékesítéséből álló főtevékenysége keretében végez, így az ezen ügyletekből származó árbevétel összegét nem lehet kizárni a levonási hányadnak az ezen irányelv 174. cikkének (1) bekezdésében említett kiszámítására szolgáló tört nevezőjéből.

---

(1)  HL C 406., 2019.12.2.

A Bíróság (első tanács) 2021. július 8-i ítélete (a Tribunal de première instance de Namur [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – C. J. kontra Région wallonne

(C-830/19. sz. ügy) (1)

(„Előzetes döntéshozatal - Mezőgazdaság - Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - 1305/2013/EU rendelet - 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet - A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése - A mezőgazdasági üzemek fejlesztése - A vállalkozás beindításához fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatás - A hozzáférés feltételei - Egyenértékűség - A tevékenységnek a mezőgazdasági üzem nem egyedüli vezetőjeként való megkezdése - Küszöbértékek - Megállapítás - Kritériumok - A mezőgazdasági üzem standard termelési értéke”)

(2021/C 338/04)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de première instance de Namur

Az alapeljárás felei

Felperes: C. J.

Alperes: Région wallonne

Az ítélet rendelkező része

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2., 5. és 19. cikkét az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló, 2014. március 11-i 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. és 5. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a felső küszöbérték meghatározásának kritériuma, ami lehetővé teszi egy olyan fiatal mezőgazdasági termelő számára, aki a mezőgazdasági üzem nem egyedüli vezetőjeként kezdi meg a tevékenységét, hogy a vállalkozás beindításához nyújtott támogatást kapjon, a teljes mezőgazdasági üzem bruttó termelési értéke, és nem kizárólag az e fiatal mezőgazdasági termelő üzemrésze.

---

(1)  HL C 27., 2020.1.27.

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2021. július 8-i ítélete (az Amtsgericht Köln [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – KA

(C-937/19. sz. ügy) (1)

(„Előzetes döntéshozatal - 1072/2009/EK rendelet - Az 1. cikk (5) bekezdésének d) pontja - 8. cikk - Valamely tagállamból valamely másik tagállamba irányuló nemzetközi közúti árufuvarozás - E nemzetközi fuvarozást követően ez utóbbi tagállam területén végzett kabotázsművelet - Korlátozások - Közösségi engedélyre, adott esetben fuvarozási engedélyezésre vonatkozó követelmény - Kivételek - Saját számlás nemzetközi fuvarozást követően végzett kabotázsművelet - Feltételek”)

(2021/C 338/05)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht Köln

Az alapeljárás résztvevője

KA

Az eljárásban részt vesz: Staatsanwaltschaft Köln, Bundesamt für Güterverkehr

Az ítélet rendelkező része

A nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy a valamely tagállamból egy másik tagállamba irányulóan az e rendelet 1. cikke (5) bekezdésének d) pontja értelmében vett saját számlás nemzetközi fuvarozást végző fuvarozó az említett rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján jogosult arra, hogy e nemzetközi fuvarozást követően ez utóbbi tagállam területén kabotázsműveleteket hajtson végre, feltéve ugyanakkor, hogy teljesülnek az ugyanezen rendelet 8. cikkének (2)–(4) bekezdésében előírt feltételek.

---

(1)  HL C 95., 2020.3.23

A Bíróság (negyedik tanács) 2021. július 8-i ítélete (az Østre Landsret [Dánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – a VAS Shipping ApS elleni büntetőeljárás

(C-71/20. sz. ügy) (1)

(„Előzetes döntéshozatal - EUMSZ 49. és EUMSZ 54. cikk - A letelepedés szabadsága - Nemzeti szabályozás, amely a valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajón alkalmazott harmadik országbeli állampolgároktól megköveteli, hogy e tagállamban munkavállalási engedéllyel rendelkezzenek - A tagállam kikötőibe egy egyéves időszak során legfeljebb 25 alkalommal behajózó hajókra vonatkozó kivétel - Korlátozás - Az EUMSZ 79. cikk (5) bekezdése - Nemzeti szabályozás, amelynek célja annak meghatározása, hogy az érintett tagállam területére harmadik országok hány olyan állampolgárát engedik be, akik a harmadik országból azzal a szándékkal érkeznek, hogy önálló vállalkozóként vagy alkalmazottként vállaljanak munkát”)

(2021/C 338/06)

Az eljárás nyelve: dán

A kérdést előterjesztő bíróság

Østre Landsret

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

VAS Shipping ApS

Az ítélet rendelkező része

Az EUMSZ 79. cikk (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes valamely első tagállam olyan szabályozása, amely előírja, hogy az e tagállam lobogója alatt közlekedő, és közvetlenül vagy közvetetten valamely második tagállamban székhellyel rendelkező társaság tulajdonában álló hajó személyzetének a harmadik ország állampolgárságával rendelkező tagjainak ezen első tagállamban munkavállalási engedéllyel kell rendelkeznie, kivéve ha az érintett hajó egy év alatt legfeljebb 25 alkalommal hajózott be e tagállam kikötőibe.

---

(1)  HL C 137., 2020.4.27

A Bíróság (ötödik tanács) 2021. július 8-i ítélete (a Sąd Najwyższy [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Koleje Mazowieckie – KM Sp. z o.o. kontra Skarb Państwa – Minister Infrastruktury i Budownictwa obecnie Minister Infrastruktury i Prezes Urzędu Transportu Kolejowego, PKP Polskie Linie Kolejowe S. A.

(C-120/20. sz. ügy) (1)

(„Előzetes döntéshozatal - Vasúti közlekedés - A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztása és a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámítása - 2001/14/EK irányelv - A 4. cikk (5) bekezdése - Díjszabás - 30. cikk - Az infrastruktúra-használati díjak ezen irányelvvel való összhangjára ügyelő nemzeti szabályozó szervezet - Pályahálózat-működtető és vasúttársaság között létrejött infrastruktúra-használati szerződés - Helytelen átültetés - Állami felelősség - Kártérítés iránti kérelem - Előzetesen a nemzeti szabályozó szervezethez való fordulás”)

(2021/C 338/07)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Najwyższy

Az alapeljárás felei

Felperes: Koleje Mazowieckie – KM Sp. z o.o.

Alperesek: Skarb Państwa – Minister Infrastruktury i Budownictwa obecnie Minister Infrastruktury i Prezes Urzędu Transportu Kolejowego, PKP Polskie Linie Kolejowe S. A.

Az eljárásban részt vesz: Rzecznik Praw Obywatelskich (RPO)

Az ítélet rendelkező része

1)

A 2007. október 23-i 2007/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a vasútiinfrastruktúra-kapacitás elosztásáról és a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit, különösen 4. cikkének (5) bekezdését és 30. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha tagállami rendes bíróság dönt az irányelv helytelen, a pályahálózat-működtető számára állítólagosan díjtúlfizetést eredményező átültetése miatt az állam felelősségének megállapítása iránt egy vasúttársaság által benyújtott keresetről, amennyiben a szabályozó szervezet és adott esetben a szabályozó szervezet határozataival szembeni jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság még nem határozott a díj jogszerűsége tárgyában. A 2007/58 irányelvvel módosított 2001/14 irányelv 30. cikkének (2), (5) és (6) bekezdését úgy kell értelmezni, mint amely megköveteli, hogy az infrastruktúrához való hozzáférésre jogosult vasúttársaság a szabályozó szervezet előtt megtámadhassa a pályahálózat-működtető által megállapított egyedi díjak összegét, hogy a szabályozó szervezet határozatot a megtámadás tárgyában határozatot hozzon, és hogy ezt a határozatot az erre vonatkozóan hatáskörrel rendelkező bíróság felülvizsgálhassa.

2)	Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, ha a polgári jogi felelősségre vonatkozó nemzeti jog a magánszemélyeknek az uniós jog tagállam általi megsértésével okozott kár megtéríttetéséhez való jogát az uniós jogban előírt feltételeknél kevésbé szigorú feltételekhez köti.

---

(1)  HL C 209., 2020.6.22

A Bíróság (hatodik tanács) 2021. július 8-i ítélete (a Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas [Litvánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – BB kontra Lietuvos Respublikos sveikatos apsaugos ministerija

(C-166/20. sz. ügy) (1)

(„Előzetes döntéshozatal - Szakmai képesítések elismerése - 2005/36/EK irányelv - Az 1. cikk és a 10. cikk b) pontja - Több tagállamban szerzett szakmai képesítések - A megszerzés feltételei - A képesítés megszerzését tanúsító okirat hiánya - EUMSZ 45. és EUMSZ 49. cikk - Munkavállalók - Letelepedés szabadsága”)

(2021/C 338/08)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas

Az alapeljárás felei

Felperes: BB

Alperes: Lietuvos Respublikos sveikatos apsaugos ministerija

Az ítélet rendelkező része

1)

A 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, és különösen annak 1. cikkét és 10. cikkének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó olyan helyzetre, amikor a szakmai képesítésének elismerését kérő személy nem szerzett olyan képesítés megszerzését tanúsító okiratot, amely őt a származási tagállamban a szabályozott szakma gyakorlására alkalmasnak minősíti.

2)

Az EUMSZ 45. és EUMSZ 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy amennyiben az érintett nem rendelkezik a 2013/55 irányelvvel módosított 2005/36 irányelv V. mellékletének 5.6.2. pontja értelmében vett gyógyszerészi képesítését tanúsító okirattal, azonban e szakmára vonatkozó szakmai képzettséget szerzett mind a származási tagállamban, mind a fogadó tagállamban, akkor az utóbbi állam azon illetékes hatóságainak, amelyekhez szakmai képesítés elismerése iránti kérelmet terjesztenek elő, meg kell vizsgálniuk e képzettségeket, és össze kell hasonlítaniuk azokat a fogadó tagállamban a gyógyszerész szakma gyakorlásához megszerzendőkkel. Ha e képzettségek megfelelnek a fogadó tagállam nemzeti rendelkezései által előírtaknak, e tagállam köteles azokat elismerni. Ha ezen összehasonlító vizsgálatból kitűnik, hogy e képzettségek a nemzeti jogszabályok által előírt követelményeknek csak részben felelnek meg, a fogadó tagállam jogosult az érintettet arra kötelezni, hogy bizonyítsa, megszerezte a hiányzó szakértelmet és képesítést. Az illetékes nemzeti hatóságok feladata adott esetben annak értékelése, hogy a fogadó tagállamban – többek között gyakorlati tapasztalat során – megszerzett ismeretek és képesítések elegendőek-e a hiányzó ismeretek meglétének igazolására. Ha az említett összehasonlító vizsgálat lényeges eltéréseket mutat a kérelmező által elvégzett képzés és a fogadó tagállamban előírt képzés között, az illetékes hatóságok e különbségek megszüntetése érdekében kompenzációs intézkedéseket határozhatnak meg

---

(1)  HL C 230., 2020.7.13.

A Bíróság (negyedik tanács) 2021. július 8-i ítélete (a Fővárosi Törvényszék [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Pharma Expressz Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. kontra Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

(C-178/20. sz. ügy) (1)

(„Előzetes döntéshozatal - Az áruk szabad mozgása - Emberi felhasználásra szánt gyógyszerek - 2001/83/EK irányelv - Az 5. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (1) bekezdése és a 70 – 73. cikk - Az első tagállamban engedélyezett gyógyszerek - Orvosi rendelvény nélkül kiadható gyógyszerként való besorolás - A második tagállam gyógyszertáraiban az e tagállamban kibocsátott forgalombahozatali engedély nélküli értékesítés - Az illetékes hatóságnak való bejelentést és e hatóságnak a gyógyszer felhasználására vonatkozó nyilatkozatát előíró nemzeti szabályozás - EUMSZ 34. cikk - Mennyiségi korlátozás”)

(2021/C 338/09)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes: Pharma Expressz Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

Alperes: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Az ítélet rendelkező része

1)

A 2012. október 25-i 2012/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésével és 6. cikke (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 70–73. cikkét úgy kell értelmezni, hogy – az említett 5. cikk (1) bekezdésében biztosított eltérés alkalmazásának fenntartásával – azokkal ellentétes az, ha az egyik tagállamban orvosi rendelvény nélkül kiadható gyógyszert egy másik tagállamban is orvosi rendelvény nélkül kiadható gyógyszernek tekintik, amennyiben ez utóbbi államban e gyógyszer nem rendelkezik forgalombahozatali engedéllyel és besorolással.

2)

A 2001/83 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését átültető olyan nemzeti intézkedés, amely a forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszer kiadásának feltételeként az orvosi rendelvény és az egészségügyi hatóság által az e rendelkezésben meghatározott feltételek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében kibocsátott nyilatkozat meglétét írja elő, nem minősül sem az EUMSZ 34. cikk értelmében vett, behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásnak, sem az ugyanezen cikk értelmében vett, a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek.

---

(1)  HL C 279., 2020.8.24.

A Bíróság (kilencedik tanács) 2021. július 8-i ítélete (a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas [Litvánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – „Sanresa” UAB kontra Aplinkos apsaugos departamentas prie Aplinkos ministerijos

(C-295/20. sz. ügy) (1)

(„Előzetes döntéshozatal - Közbeszerzési szerződések - Hulladékkezelési szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélése - 2014/24/EU irányelv - 58. és 70. cikk - A gazdasági szereplő azon kötelezettségének minősítése, hogy a határokon átnyúló hulladékszállításhoz előzetes írásbeli engedéllyel rendelkezzen - Szerződésteljesítési feltételek”)

(2021/C 338/10)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas

Az alapeljárás felei

Felperes:„Sanresa” UAB

Alperes: Aplinkos apsaugos departamentas prie Aplinkos ministerijos

Az eljárásban részt vesz:„Toksika” UAB, „Žalvaris” UAB, „Palemono keramikos gamykla” AB, „Ekometrija” UAB

Az ítélet rendelkező része

1)

A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikkének (2) bekezdését, valamint 58. és 70. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a hulladékkezelési szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárás keretében a valamely tagállamból egy másik államba hulladékot szállítani kívánó gazdasági szereplő azon kötelezettsége, hogy többek között a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 35. pontjával és 3. cikkével összhangban az e szállítással érintett államok illetékes hatóságainak engedélyével rendelkezzen, az e szerződés teljesítésével kapcsolatos feltételnek minősül.

2)

A 2014/24 irányelv 70. cikkét ezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az az ajánlata benyújtásának időpontjában nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt.

---

(1)  HL C 329., 2020.10.5

A Rechtbank van eerste aanleg Oost-Vlaanderen, Afdeling Gent (Belgium) által 2021. május 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – The Escape Center BVBA kontra Belgische Staat

(C-330/21. sz. ügy)

(2021/C 338/11)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank van eerste aanleg Oost-Vlaanderen, Afdeling Gent

Az alapeljárás felei

Felperes: The Escape Center BVBA

Alperes: Belgische Staat

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112 irányelv (1) III. mellékletének 14. pontjával összefüggésben értelmezett 98. cikkének (2) bekezdését, hogy a sportlétesítmények használatának joga csak akkor tartozik a kedvezményes héamérték hatálya alá, ha e tekintetben nem kerül sor egyénre szabott vagy csoportos útmutatásra?

---

(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.).

A tribunal de commerce de Paris (Franciaország) által 2021. június 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AA, BB, AA felesége, Groupe AA SNC, SI, AM, RH, RT, OE, MD, CJ, MI, Brouard-Daude SCP, Xavier Brouard ügyvéd személyében, mint a Groupe AA SNC csoport felszámolója kontra Allianz Bank SA, Allianz France SA, mint a Métropole SA jogutódja, Abitbol & Rousselet SCP, Frédéric Abitbol ügyvéd személyében, mint a Groupe AA SNC vagyonfelügyelője, BDR & Associés, Xavier Brouard ügyvéd személyében, mint a Groupe AA SNC bírósági felszámolója, SELAFA MJA, Jérôme Pierrel ügyvéd személyében, mint AA társ-felszámolója, SELARL Axym, Didier Courtoux ügyvéd személyében, mint AA társ-felszámolója, Bibus SA, korábban Matinvest, Allianz I.A.R.D. SA, a Métropole SA jogutódja

(C-344/21. sz. ügy)

(2021/C 338/12)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de commerce de Paris

Az alapeljárás felei

Felperesek: AA, BB, AA felesége, Groupe AA SNC, SI, AM, RH, RT, OE, MD, CJ, MI, Brouard-Daude SCP, Xavier Brouard ügyvéd személyében, mint a Groupe AA SNC csoport felszámolója

Alperesek: Allianz Bank SA, Allianz France SA, mint a Métropole SA jogutódja, Abitbol & Rousselet SCP, Frédéric Abitbol ügyvéd személyében, mint a Groupe AA SNC vagyonfelügyelője, BDR & Associés, Xavier Brouard ügyvéd személyében, mint a Groupe AA SNC bírósági felszámolója, SELAFA MJA, Jérôme Pierrel ügyvéd személyében, mint AA társ-felszámolója, SELARL Axym, Didier Courtoux ügyvéd személyében, mint AA társ-felszámolója, Bibus SA, korábban Matinvest, Allianz I.A.R.D. SA, a Métropole SA jogutódja

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

—

Úgy kell-e értelmezni a 4064/89 rendeletben (1) és a 139/2004 rendeletben (2) foglalt, az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, hogy az előzetes bejelentéssel és a felfüggesztéssel kapcsolatos kötelezettségek megsértésével végrehajtott összefonódást be nem jelentett összefonódásnak kell minősíteni, és ha igen, a bejelentés hiánya milyen jogi következményekkel jár ezen első összefonódás alapján utólag elfogadott jogi aktusokra? Különösen a be nem jelentett összefonódást a 4064/89 rendelet és a 139/2004 rendelet értelmében véve „összeegyeztethetetlennek” kell-e tekinteni?

—

Úgy kell-e értelmezni a 4064/89 rendelet és a 139/2004 rendelet 3. cikke (5) bekezdésének a) pontját, hogy az értékpapíroknak valamely pénzügyi intézmény, hitelintézet vagy biztosítótársaság általi, több, mint egy évig tartó és a Bizottság engedélyezése nélküli birtoklása összeegyeztethetetlen összefonódást eredményez?

—

A 4064/89 rendelet és a 139/2004 rendelet 3. cikke (5) bekezdésének a) pontja milyen jogi következményeket fűz az arra vonatkozó kötelezettség megsértéséhez, amely szerint a Bizottságtól kérni kell a részvények hitelintézetek, más pénzügyi intézmények vagy biztosítótársaságok általi birtoklására előírt egy éves időszak kiterjesztését?

—

Úgy kell-e értelmezni a jogbiztonság általános elvének tiszteletben tartását, hogy az korlátozza az uniós jog szerint jogellenes ügyletek vitatását, ha a jogsértés rendkívül távoli időpontra nyúlik vissza, és ha a természetes és jogi személyek a jogellenes ügylet alapján alanyi jogokat alapítottak? Adott esetben az uniós jog megállapított megsértései keletkeztetnek-e jogot kártérítési keresetek benyújtására a jogsértések felelőseivel szemben?

—

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Bíróságának a tagállamok szerződésen kívüli felelősségével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát, hogy az uniós jognak valamely, az állam részének minősülő pénzügyi intézmény által okozott megsértése miatt ezen állam számára kötelezettséget ír elő a jogsértés károsultjai részére történő kártérítésre az uniós jog által előírt szokásos feltételek mellett?

—

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdését, hogy a Stardust Marine ítéletet megelőzően valamely kedvező kamatozású, szelektív jellegű és a szokásos piaci feltételekhez képest előnyt eredményező kölcsönt olyannak lehet tekinteni, mint amely – amiatt, hogy valamely közvállalkozás nyújtotta – szervezetileg „állami forrásokból” ered, anélkül, hogy vizsgálni kellene, hogy funkcionális szempontból betudható-e az államnak?

—

A tagállamok EUSZ 4. cikk (3) bekezdése szerinti lojális együttműködésének kötelezettsége, valamint a[z EK-szerződés] 88. cikk[e] (3) bekezdésének [jelenleg az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése] hatékony érvényesülése és közvetlen hatálya alapján köteles-e arra az ügy érdeméről döntő bíróság, hogy hivatalból vizsgáljon és adott esetben jogellenesnek nyilvánítson bármely, a Bizottságnak be nem jelentett állami támogatást?

—	Melyek az abból eredő jogi következmények – többek között az említett állami támogatással végrehajtott értékesítések érvényességével kapcsolatban –, hogy valamely állami támogatást az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdését megsértve elmulasztottak bejelenteni az Európai Bizottságnak?

—	Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdését, hogy állami támogatásnak minősül az, ha egy állami hitelintézet jelentős mértékben mobilizálja tőkéjét egy másik bank szelektív előnyére?

—

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Bírósága által az ALLIANZ HUNGARIÁ-ra vonatkozó ítélkezési gyakorlatában értelmezett EUMSZ 101. cikket, hogy egy megbízott által más vállalkozásokkal megkötött megállapodás, ami jogi kötelezettség megsértését vonja maga után, cél általi versenykorlátozásnak minősül, ha a francia nemzeti jog tiltja, hogy a megbízott annak a terméknek a vevőjeként jelenjen meg, amelynek értékesítésével meg van bízva, és ha együttműködési, valamint tájékoztatási kötelezettséget ír elő számára a megbízójával vagy megbízóival szemben?

—

Sérül-e az EUMSZ 101. cikk, ha vállalkozások állapodtak meg abban, hogy a piaci értékénél sokkal alacsonyabb áron szereznek meg egy harmadik vállalkozást, ha egy ilyen értékesítés azt feltételezi, hogy a megállapodásban részes egyik vállalkozás sérti az együttműködési kötelezettséget, a tájékoztatási kötelezettséget vagy pedig a francia nemzeti jog által a megbízott számára előírt azon tilalmat, hogy a termék vevőjeként jelenjen meg?

—	Sérül-e az EUMSZ 101. cikk, ha valamely vállalkozások közötti megállapodás hozzájárult a vállalkozásoknak vagy azok egy részének az összefonódással kapcsolatos (különösen bejelentési) kötelezettségeire vonatkozó információknak az Európai Bizottság előli elrejtéséhez?

—	Sérül-e az EUMSZ 101. cikk, ha valamely vállalkozások közötti megállapodás célja vagy hatása különösen az volt, hogy valamely állami támogatás ne legyen megfelelően bejelentve az Európai Bizottságnak?

—	Úgy kell-e értelmezni a 2014/104/EU irányelv (3) 3. cikkét, hogy az abban előírt „teljes kártérítés” a jelen ügyben megfelel az ADIDAS jelenlegi tőzsdei értékének?

—

Figyelembe véve a jelen ügyre vonatkozó valamennyi releváns tényt, úgy kell-e értelmezni a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló, 2014. november 26-i 2014/104/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkét vagy az abban foglalt tényleges érvényesülés elvét, hogy azt kell megállapítani, hogy az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikknek a felperesek által kifogásolt megsértéséből eredő kár megtérítéséhez való jog elévült vagy nem évült el?

—

Amennyiben ezen irányelv nem alkalmazható az összefonódásra és az állami támogatásra vonatkozó uniós jogi rendelkezések megsértésére, mely uniós jogi szabályokat kell alkalmazni a kártérítéshez való jog esetleges elévülésével kapcsolatban, és a jelen ügyre vonatkozó releváns tényekre tekintettel hogyan kell azokat értelmezni?

---

(1)  A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet (HL 1989. L 395, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 31. o.; helyesbítés: HL 8. fejezet, 4. kötet, 137. o.).

(2)  A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (HL 2004. L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.).

(3)  A tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló, 2014. november 26-i 2014/104/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 349., 1. o.).

A Spetsializiran nakazatelen sad (Bulgária) által 2021. június 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – DD elleni büntetőeljárás

(C-347/21. sz. ügy)

(2021/C 338/13)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Spetsializiran nakazatelen sad

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

DD

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Biztosított-e a terheltnek a 2016/343 irányelv (1) 10. cikkének (1) bekezdésével és (44) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 8. cikkének (1) bekezdése szerinti személyes jelenléthez való joga, ha az adott tárgyaláson a terhelt távollétében hallgattak ki egy tanút, de a terheltnek a következő tárgyaláson lehetősége volt e tanúnak kérdéseket feltenni, azonban kijelentette, hogy nincsenek kérdései, vagy a személyes jelenléthez való jog biztosításához e kihallgatás teljes körű megismétlése, így az első kihallgatáson jelenlévő további felek kérdéseinek megismétlése szükséges?

Biztosított-e az ügyvéd általi védelemhez való, a 2013/48 irányelv (2) 12. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 3. cikkének (1) bekezdése szerinti jog, ha két külön tárgyaláson két tanút azon ügyvéd távollétében hallgattak ki, akinek azonban a következő tárgyaláson lehetősége volt mindkét tanúnak kérdéseket feltenni, vagy az ügyvéd általi védelemhez való jog biztosításához szükséges, hogy e két kihallgatást, így a további felek első kihallgatáson feltett kérdéseit, teljeskörűen megismételjék, és ezenfelül a mindkét korábbi tárgyaláson jelenlévő ügyvédnek lehetősége legyen kérdéseit feltenni?

---

(1)  A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).

(2)  A büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 294., 1. o.).

A Spetsializiran nakazatelen sad (Bulgária) által 2021. június 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – HYA és társai elleni büntetőeljárás

(C-348/21. sz. ügy)

(2021/C 338/14)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Spetsializiran nakazatelen sad

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

HYA és társai

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e a 2016/343 irányelv (1) – (33) és (34) preambulumbekezdésével, valamint [az Európai Unió Alapjogi Chartája] 47. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett – 8. cikkének (1) bekezdésével és 6. cikkének (1) bekezdésével az olyan nemzeti törvény, amely szerint a terhelt eljárásban való jelenléthez való joga biztosított, és az ügyészség megfelelően eleget tett a terhelt bűnösségének bizonyítására vonatkozó kötelezettségének, ha a büntetőeljárás bírósági szakaszában olyan tanúknak az eljárás nyomozási szakaszából származó vallomását terjesztették elő, akiket objektív okok miatt nem tudnak kihallgatni, miközben e tanúkat csak a bűnüldöző hatóság – a védelem részvétele nélkül, azonban bíró előtt – hallgatta ki, és a bűnüldöző hatóság már a nyomozási szakaszban lehetővé tehette volna e kihallgatáson a védelem részvételét, azonban ezt nem tette meg?

---

(1)  A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).

A Spetsializiran nakazatelen sad (Bulgária) által 2021. június 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – SS, HYA, IA, DD, ZI szemben indított büntetőeljárás

(C-349/21. sz. ügy)

(2021/C 338/15)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Spetsializiran nakazatelen sad

Az alapeljárás felei

SS, HYA, IA, DD, ZI

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e a 2002/58 irányelv (1) 5. cikkének (1) bekezdésével és (11) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 15. cikkének (1) bekezdésével a nemzeti bíróságok azon büntetőeljárási gyakorlata, amely szerint a bíróság a gyanúsítottak telefonbeszélgetésének lehallgatását, rögzítését és tárolását előre megfogalmazott, általános sablonszöveggel engedélyezi, amely egyéniesítés nélkül kizárólag azt állapítja meg, hogy a törvényi rendelkezéseket betartották?

Amennyiben nem: Ellentétes-e az uniós joggal a nemzeti törvény olyan értelmezése, hogy az ilyen engedély alapján szerzett információkat felhasználják a vád bizonyítására?

---

(1)  Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról [helyesen: a személyes adatok kezeléséről] és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2002. L 201., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 514. o.; helyesbítések: HL 2009. L 50., 52. o.; HL 2013. L 241., 9. o.).

A Spetsializiran nakazatelen sad (Bulgária) által 2021. június 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – büntetőeljárás

(C-350/21. sz. ügy)

(2021/C 338/16)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Spetsializiran nakazatelen sad

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Spetsializirana prokuratura

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összhangban áll-e a 2002/58 irányelv (1) 5. cikkének (1) bekezdésével és (11) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 15. cikkének (1) bekezdésével az olyan nemzeti jogszabály (a Zakon za elektronnite saobshtenia [az elektronikus hírközlésről szóló törvény] 251b. cikkének (1) bekezdése), amely a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem céljából előírja minden forgalmi adat (az elektronikus hírközlő eszközök felhasználói forgalmi és helymeghatározó adatainak) hat hónap időtartamú általános és különbségtétel nélküli megőrzését, amennyiben a nemzeti jogszabály bizonyos garanciákat tartalmaz?

Összhangban áll-e a 2002/58 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével és (11) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 15. cikkének (1) bekezdésével az olyan nemzeti jogszabály (a Nakazatelno-protsesualen kodeks [a büntetőeljárásról szóló törvény] 159a. cikke), amely a forgalmi adatokhoz való hozzáférést nem korlátozza a feltétlenül szükséges mértékre, és amely azon személyek számára, akiknek forgalmi adataihoz a bűnüldöző hatóságok hozzáférnek, nem biztosít jogot az erről való tájékoztatáshoz, amennyiben ez nem akadályozza a büntetőeljárást, illetve nem biztosít jogorvoslati lehetőséget a jogellenes hozzáféréssel szemben?

---

(1)  Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról [helyesen: a személyes adatok kezeléséről] és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2002. L 201., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 514. o.).

A Justice de paix du canton de Forest (Belgium) által 2021. június 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ZG kontra Beobank SA

(C-351/21. sz. ügy)

(2021/C 338/17)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Justice de paix du canton de Forest

Az alapeljárás felei

Felperes: ZG

Alperes: Beobank SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	A 2007/64/EK irányelv (1) 38. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a pénzügyi szolgáltatót gondossági vagy eredménykötelem terheli-e a „kedvezményezettre vonatkozó információ” rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban?

2)	Az e rendelkezésben foglalt „kedvezményezettre vonatkozó információk” magukban foglalják-e azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik a fizetés tekintetében kedvezményezett természetes vagy jogi személy azonosítását?

---

(1)  A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2007. L 319., 1. o.).

A Cour de cassation (Belgium) által 2021. június 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tilman SA kontra Unilever Supply Chain Company AG

(C-358/21. sz. ügy)

(2021/C 338/18)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour de cassation

Az alapeljárás felei

Felperes: Tilman SA

Alperes: Unilever Supply Chain Company AG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Összeegyeztethető-e a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2007. október 30-án Luganóban aláírt egyezmény 23. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és (2) bekezdésével, ha a joghatósági kikötés olyan általános szerződési feltételekben szerepel, amelyekre az írásban megkötött szerződés egy olyan honlap hiperlinkjének feltüntetésével utal, amelyhez a hozzáférés lehetővé teszi az említett általános szerződési feltételekről való tudomásszerzést, azok letöltését és kinyomtatását anélkül, hogy azt a felet, amellyel szemben e kikötést alkalmazzák, kifejezetten felhívták volna arra, hogy az említett honlapon található rubrika bejelölésével fogadja el ezeket az általános szerződési feltételeket?

A Törvényszék 2021. július 7-i ítélete – HTTS kontra Tanács

(T-692/15. RENV. sz. ügy) (1)

(„Szerződésen kívüli felelősség - Közös kül- és biztonságpolitika - Iránnal szemben hozott korlátozó intézkedések - Azon személyek és szervezetek jegyzéke, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása alkalmazandó - Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése”)

(2021/C 338/19)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: HTTS Hanseatic Trade Trust & Shipping GmbH (Hamburg, Németország) (képviselő: M. Schlingmann ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: J.-P. Hix és M. Bishop meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Európai Bizottság (képviselők: R. Tricot, C. Hödlmayr, J. Roberti di Sarsina és M. Kellerbauer meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes által állítólag a nevének egyrészt az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 423/2007/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2010. július 26-i 668/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (HL 2010. L 195., 25. o.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2007. április 19-i 423/2007/EK tanácsi rendelet (HL 2007. L 103., 1. o.) V. mellékletébe, másrészt pedig az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelettel (HL 2010. L 281., 1. o.) a 961/2010 rendelet VIII. mellékletébe történő felvétele miatt elszenvedett kár megtérítése iránt az EUMSZ 268. és EUMSZ 340. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A HTTS Hanseatic Trade Trust & Shipping GmbH maga viseli a jelen eljárással és a T-692/15. sz. ügyben lefolytatott eljárással kapcsolatban felmerült saját költségeit, valamint az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségeket.

3)	A felek maguk viselik a C-123/18. P. sz. ügyben lefolytatott eljárással kapcsolatos saját költségeiket.

4)	Az Európai Bizottság maga viseli a jelen ügyben, a T-692/15. sz. ügyben, valamint a C-123/18. P. sz. ügyben lefolytatott eljárással kapcsolatos saját költségeit.

---

(1)  HL C 59., 2016.2.15.

A Törvényszék 2021. júius 7-i ítélete – HM kontra Bizottság

(T-587/16. RENV sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Tisztviselők - Felvétel - EPSO/AST-SC/03/15. sz. versenyvizsga-felhívás - Az értékelő vizsgákra való bocsátás megtagadása - Felülvizsgálati kérelem - E kérelemnek a nyílt versenyvizsga vizsgabizottsága számára való továbbításának elkésettség miatti megtagadása - Az EPSO és a versenyvizsga-bizottság közötti hatáskörmegosztás - Az eljáráshoz fűződő érdek”)

(2021/C 338/20)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: HM (képviselő: H. Tettenborn ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: T. Bohr és G. Gattinara meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott és az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) 2015. augusztus 17-i – a felperesnek az EPSO/AST-SC/03/15–3 versenyvizsga következő szakaszára való bocsátását megtagadó vizsgabizottsági határozat felülvizsgálata iránt benyújtott kérelem figyelmen kívül hagyásáról szóló – határozatának megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) 2015. augusztus 17-i – a HM-nek az EPSO/AST-SC/03/15–3 versenyvizsga következő szakaszára való bocsátását megtagadó vizsgabizottsági határozat felülvizsgálata iránt benyújtott kérelem figyelmen kívül hagyásáról szóló – határozatát megsemmisíti.

2)	A Törvényszék a Bizottságot kötelezi az Európai Unió Törvényszéke (F-17/16) és a Törvényszék előtti (T-587/16) és a Bíróság előtt a C-70/19 P. sz. ügyben folytatott eljárás, valamint a jelen fellebbezési eljárás (T-587/16 RENV) költségeinek viselésére.

---

(1)  HL C 191., 2016.5.30. (eredetileg az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékén F-17/16. szám alatt nyilvántartásba vett, 2016. szeptember 1-jén az Európai Unió Törvényszékéhez áttett ügy).

A Törvényszék 2021. július 7-i ítélete – Bateni kontra Tanács

(T-455/17. sz. ügy) (1)

(„Szerződésen kívüli felelősség - Közös kül- és biztonságpolitika - Iránnal szemben hozott korlátozó intézkedések - Olyan személyek és szervezetek jegyzéke, akikre, illetve amelyekre alkalmazandó a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása - A Törvényszék hatásköre - Elévülés - Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése”)

(2021/C 338/21)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Naser Bateni (Hamburg, Németország) (képviselő: M. Schlingmann ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: J.-P. Hix és M. Bishop meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó fél: Európai Bizottság (képviselők: C. Hödlmayr, J. Roberti di Sarsina és M. Kellerbauer meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes nevének az elsősorban az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 26-i 2010/413/KKBP tanácsi határozat (HL 2010. L 195., 39. o.; helyesbítés: HL 2010. L 197., 19. o.) II. mellékletében szereplő jegyzékekbe a 2010/413 határozat módosításáról szóló, 2011. december 1-jei 2011/783/KKBP tanácsi határozattal (HL 2011. L 319., 71. o.), valamint az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelet (HL 2010. L 281., 1. o.) VIII. mellékletébe a 961/2010 rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. december 1-jei 1245/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (HL 2011. L 319., 11. o.) történő felvétele miatt, másodsorban az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet (HL 2012. L 88., 1. o.; helyesbítések: HL 2012. L 332., 31. o.; HL 2014. L 93., 85. o.; HL 2019. L 297., 8. o.) IX. mellékletébe, harmadsorban pedig a 2010/413 határozat módosításáról szóló, 2013. november 15-i 2013/661/KKBP tanácsi határozat (HL 2013. L 306., 18. o.) mellékletébe és a 267/2012 rendelet végrehajtásáról szóló, 2013. november 15-i 1154/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2013. L 306., 3. o.) mellékletébe történő felvétele miatt az általa állítólagosan elszenvedett kár megtérítése iránt az EUMSZ 268. és 340. cikken alapuló kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet részben mint elfogadhatatlant, részben pedig mint megalapozatlant elutasítja.

2)	N. Bateni viseli a saját költségeit, valamint az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségeket.

3)	Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 300., 2017.9.11.

A Törvényszék 2021. július 14-i ítélete – Nike European Operations Netherlands és Converse Netherlands kontra Bizottság

(T-648/19. sz. ügy) (1)

(„Állami támogatások - Hollandia által a Nike javára végrehajtott támogatás - Feltételes adómegállapítások [tax rulings] - A hivatalos vizsgálati eljárás megindítását elrendelő határozat - A szokásos piaci ár elve - Előny - Szelektív jelleg - Egyenlő bánásmód - Megfelelő ügyintézés - Elégtelen előzetes vizsgálat - Komoly nehézségek - Indokolási kötelezettség”)

(2021/C 338/22)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Nike European Operations Netherlands BV (Hilversum, Hollandia), Converse Netherlands BV (Amszterdam, Hollandia) (képviselők: R. Martens és D. Colgan ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: P.-J. Loewenthal és S. Noë meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az SA.51284 (2018/NN) számú állami támogatásról – Hollandia – A Nike javára nyújtott esetleges állami támogatás – szóló, 2019. január 10-i C(2019) 6 final bizottsági határozat megsemmisítése iránt, amely határozat elrendelte az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindítását, az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Nike European Operations Netherlands BV-t és a Converse Netherlands BV-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 413., 2019.12.9.

A Törvényszék 2021. július 7-i ítélete – Irish Wind Farmers’ Association és társai kontra Bizottság

(T-680/19. sz. ügy) (1)

(„Állami támogatások - Energiaágazat - A vállalkozások ingatlanadójáról szóló ír szabályozás - A fosszilis tüzelőanyagokat használó villamosenergia-termelők által fizetendő adó kiszámítási módszere - Szélerőműparkok üzemeltetőinek panasza - Állami támogatás hiányát megállapító határozat - A hivatalos vizsgálati eljárás megindításának hiánya - Komoly nehézségek - Az érdekelt felek eljárási jogai”)

(2021/C 338/23)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Irish Wind Farmers’ Association Clg (Kilkenny, Írország), Carrons Windfarm Ltd (Shanagolden, Írország), Foyle Windfarm Ltd (Dublin, Írország), Greenoge Windfarm Ltd (Bunclody, Írország) (képviselők: M. Segura Catalán és M. Clayton, ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: K. Herrmann et S. Noë, meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló és a SA.44671 (2019/NN) – Írország állami támogatásra vonatkozó 2019. július 9-i C(2019) 5257 végleges bizottsági határozat megsemmisítése iránti kérelem

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A felek maguk viselik saját költségeiket.

---

(1)  HL C 423., 2019.12.16.

A Törvényszék 2021. július 7-i ítélete – ID kontra EKSZ

(T-28/20. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Szerződéses alkalmazottak - A próbaidő lejárta előtt történő elbocsátásról szóló határozat - Nyilvánvaló alkalmatlanság - Helytelen magatartás - Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 84. cikke”)

(2021/C 338/24)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: ID (képviselő: C. Bernard-Glanz ügyvéd)

Alperes: Európai Külügyi Szolgálat (képviselők: S. Marquardt és R. Spáč meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikk alapján egyrészt az EKSZ 2019. március 6-i, a felperes szerződését a próbaidő lejárta előtt megszüntető határozatának megsemmisítése, másrészt a felperest e határozat következtében állítólagosan ért vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék ID-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 95., 2020.3.23.

A Törvényszék 2021. július 7-i ítélete – Frommer kontra EUIPO – Minerva (I-cosmetics)

(T-205/20. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Megszűnés megállapítása iránti eljárás - Az I-cosmetics európai uniós szóvédjegy - A védjegy tényleges használata - A 207/2009/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja]”)

(2021/C 338/25)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Angela Frommer (Unterschleißheim, Németország) (képviselő: F. Remmertz ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: J. Ivanauskas és V. Ruzek meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Minerva GmbH (München, Németország) (képviselő: R. Dissmann ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a Minerva és A. Frommer közötti megszűnés megállapítása iránti eljárással kapcsolatban 2020. február 10-én hozott határozata (R 675/2019-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	Angela Frommer viseli a saját költségeit, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) részéről felmerült költségeket.

3)	A Minerva GmbH viseli a saját költségeit.

---

(1)  HL C 201., 2020.6.15.

A Törvényszék 2021. július 7-i ítélete – Micron Technology kontra EUIPO (INTELLIGENCE, ACCELERATED)

(T-386/20. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Az INTELLIGENCE, ACCELERATED európai uniós szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Leíró jelleg - Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja”)

(2021/C 338/26)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Micron Technology, Inc. (Boise, Idaho, Egyesült Államok) (képviselő: M. Edenborough QC)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: L. Rampini és V. Ruzek meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának az INTELLIGENCE, ACCELERATED szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2020. április 6-án hozott határozata (R 2873/2019-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Micron Technology, Inc.-et kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 271., 2020.8.17.

A Törvényszék 2021. július 7-i ítélete – S. Tous kontra EUIPO – Zhejiang China-Best Import & Export (Világítótest)

(T-492/20. sz. ügy) (1)

(„Közösségi formatervezési minta - Megsemmisítési eljárás - Világítótestet ábrázoló lajstromozott közösségi formatervezési minta - Plüssmackót ábrázoló korábbi európai uniós ábrás védjegyek - Megsemmisítési okok - A 6/2002/EK rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) és e) pontja”)

(2021/C 338/27)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: S. Tous, SL (Manresa, Spanyolország) (képviselők: D. Gómez Sánchez és J. Gracia Albero ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: A. Söder meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Zhejiang China-Best Import & Export Co. Ltd (Hangzhou, Kína)

Az ügy tárgya

Az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának az S. Tous és a Zhejiang China-Best Import & Export közötti megsemmisítési eljárással kapcsolatban 2020. május 26-án hozott határozata (R 1553/2019-3. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az S. Tous, SL-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 313., 2020.9.21.

A Törvényszék elnökhelyettesének 2021. július 2-i végzése – Bourel és társai kontra Bizottság

(T-777/19. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés - Állami támogatások - Szélerőműpark építése - A Franciaország által több tengeri szélerőműpark javára nyújtott egyedi támogatási intézkedések - A támogatásokat a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - A munkálatok elkezdése - Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Sürgősség hiánya”)

(2021/C 338/28)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: David Bourel (Pléneuf-Val-André, Franciaország) és a végzés mellékletében megnevezett további 5 felperes (képviselő: M. Le Berre ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: B. Stromsky és A. Bouchagiar meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott és többek között a 2019. július 26-i C(2019) 5498 final bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló határozat, amelyben a Bizottság úgy határozott, hogy nem emel kifogást a Francia Köztársaság által bejelentett, több tengeri szélerőműpark javára nyújtott támogatással szemben.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnökhelyettese az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnökhelyettese a költségekről jelenleg nem határoz.

A Törvényszék 2021. június 25-i végzése – OM kontra Bizottság

(T-728/20. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Közszolgálat - Tisztviselők - Szociális biztonság - Közös egészségbiztosítási rendszer - Gyógykezelési költségek megtérítése - A kérelem elutasítása - A panasz elutasítása - Az indokolás megváltoztatása - A második panasz benyújtása - Elfogadhatatlanság”)

(2021/C 338/29)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: OM (képviselő: N. de Montigny ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Hohenecker és L. Vernier meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikk alapján egyrészt a Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatala (PMO) 2019. szeptember 9-i és 17-i, a felperesnek az orvosi vizsgálatok költségeinek megtérítését megtagadó határozatainak, másrészt a felperes által e határozatok ellen benyújtott panaszt elutasító 2020. március 23-i határozatának megsemmisítése iránti kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja mint elfogadhatatlant.

2)	A Törvényszék OM-et kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 53., 2021.2.15.

A Törvényszék 2021. július 8-i végzése – Mendes de Almeida kontra Tanács

(T-75/21. sz. ügy) (1)

(Megsemmisítési kereset - Intézményi jog - Az Európai Ügyészséggel kapcsolatos megerősített együttműködés - Az (EU) 2017/1939 rendelet - Az Európai Ügyészség európai ügyészeinek kinevezése - Portugália egyik jelöltjének kinevezése - Jogorvoslati határidő - Kezdő időpont - Elfogadhatatlanság)

(2021/C 338/30)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: Ana Carla Mendes de Almeida (Sobreda, Portugália) (képviselők: R. Leandro Vasconcelos és M. Marques de Carvalho ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: K. Pleśniak, R. Meyer, K. Kouri és J. Gil meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott és annyiban az Európai Ügyészség európai ügyészeinek kinevezéséről a szóló 2020. július 27-i (EU) 2020/1117 tanácsi végrehajtási határozat (HL 2020. L 244., 18. o.) azon részének megsemmisítére irányuló kérelem, amelyben az a 2020. július 29-től kezdődő hároméves, nem megújítható időtartamra az Európai Ügyészség José Eduardo Moreira Alves d’Oliveira Guerrát nevezi ki európai ügyésszé ideiglenes alkalmazottként, AD 13 besorolási fokozatba.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	Nem szükséges határozni a gyorsított eljárásról.

3)	Nem szükséges határozni a Tanács által benyújtott közbenső kérelemről.

4)	A Törvényszék Ana Carla Mendes de Almaidát kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 128., 2021.4.12.

2021. június 21-én benyújtott kereset – Németország kontra Bizottság

(T-349/21. sz. ügy)

(2021/C 338/31)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: J. Möller és R. Kanitz)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a Németország által az Orona által gyártott felvonómodell forgalomba hozatalának megtiltása érdekében hozott intézkedés indokolt voltának a 2014/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikkének (1) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/534 bizottsági határozatot; (1)

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.

Első jogalap: a 95/16/EK irányelv I. melléklete 2.2. pontjának az EN 81–1 harmonizált szabvánnyal összefüggésben való megsértése, mivel figyelmen kívül hagyták a felvonófülke teteje és az akna mennyezete közötti függőleges távolság követelményének a jelentőségét. — A Bizottság figyelmen kívül hagyta a felvonófülke teteje és az akna mennyezete közötti függőleges távolság jelentőségét, amelyet az EN 81–1 harmonizált szabvány eredeti változata ír elő, és amelyet annak frissített változata (EN 81–20) még inkább hangsúlyoz. Először is a megtámadott határozat alapvetően figyelmen kívül hagyja a minimális függőleges távolság kiszámítását. A Bizottság szerint az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek a 95/16/EK irányelv előírásaival összhangban történő értékelése céljából elsősorban nem e függőleges távolság, hanem a fülke feletti védett tér térfogata bír döntő jelentőséggel. Ezenkívül a Bizottság helytelenül hasonlította össze az aknában található védett térre és szabad térre vonatkozó követelményeket a süllyesztékre vonatkozó követelményekkel.

2.

Második jogalap: a 95/16/EK irányelv I. melléklete 2.2. pontjának az EN 81–1 harmonizált szabvánnyal összefüggésben történő, az értékelés szempontjából releváns baleseti forgatókönyvek téves megállapítása miatti megsértése — A Bizottság tévesen értékelte a 95/16/EK irányelv I. mellékletének 2.2. pontjában foglalt, az összenyomódási kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó követelményeket azáltal, hogy a megtámadott határozat (55) preambulumbekezdésében releváns baleseti forgatókönyvként kizárólag a redundáns fék meghibásodását említette.

3.

Harmadik jogalap: téves ténymegállapítás, mivel figyelmen kívül hagyták a biztonságos testhelyzet felvételéhez szükséges idő fontosságát és a felvonófülke ellenőrizetlen felfelé irányuló mozgásának kockázatát — Átfogó értékelése keretében a Bizottság a megtámadott határozat (55)–(57) preambulumbekezdésében a felvonófülke ellenőrizetlen felfelé irányuló mozgásának veszélyeire és valószínűségére vonatkozó olyan feltételezéseket vesz alapul, amelyek nem helytállóak.

4.	Negyedik jogalap: téves ténymegállapítás és a tények téves értékelése a téves tényelőadásnak a Conformance társaság által készített tanulmányból való átvétele miatt — A Bizottság határozatát a Conformance társaság által készített tanulmányból származó téves átfogó összehasonlításra alapozta.

5.

Ötödik jogalap: a bizonyítási szabályoknak és a 95/16/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a megsértése — Határozatában a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe, hogy a gyártó által benyújtott megfelelőségi bizonyítékok lényeges pontokban hiányosak voltak. A preambulumbekezdésekből az is kitűnik, hogy a Bizottság tévesen hárítja a bizonyítási terhet a piacfelügyeleti hatóságra, ha a szabványok eltérése esetén vita merül fel azzal kapcsolatban, hogy a biztonsági követelmények egy alternatív, egyenértékű megoldás révén teljesülnek-e.

---

(1)  HL 2021. L 106., 60.

2021. június 25-én benyújtott kereset – Hotel Cipriani kontra EUIPO – Altunis (CIPRIANI FOOD)

(T-358/21. sz. ügy)

(2021/C 338/32)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Hotel Cipriani (Velence, Olaszország) (képviselők: M. Rieger-Jansen, D. Op de Beeck és W. Pors ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Altunis-Trading, Gestão e Serviços, Lda (Funchal, Portugália)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: CIPRIANI FOOD európai uniós ábrás védjegy – 683 250. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2021. április 27-én hozott határozata (R 1599/2020-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	teljes egészében helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	teljes egészében adjon helyt a törlési keresetnek, és törölje a vitatott európai uniós védjegyet;

—	az EUIPO-t és minden olyan beavatkozó felet, aki úgy dönt, hogy beavatkozik az eljárásba, kötelezze a saját eljárási költségei, valamint a törlést kérelmező részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	a 207/2009/EK tanácsi rendelet 15. cikkének megsértése;

—	a fellebbezési tanács tévesen állapította meg, hogy a „gabonafélékből készült készítményeket” nem lehet megfelelő módon tovább bontani.

2021. június 18-án benyújtott kereset – ClientEarth kontra Bizottság

(T-359/21. sz. ügy)

(2021/C 338/33)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: ClientEarth AISBL (Brüsszel, Belgium) (képviselők: F. Logue Solicitor és J. Kenny Barrister at Law)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az alperes 2021. április 9-i hallgatólagos határozatát, amely megtagadta az azon dokumentumokhoz és információkhoz az 1049/2001/EK rendelet (1) és az 1367/2006/EK rendelet (2) alapján kért hozzáférést, amelyek egyrészt a mankozeb és a cipermetrin hatóanyagokra, másrészt a tagállamoknak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságán belül az alperes (EU) 2019/2094, (3) (EK) 2020/2087, (4) (EU) 2019/1589 (5) és (EU) 2018/1262 (6) végrehajtási rendeleteivel kapcsolatban képviselt szavazataira vonatkoznak; továbbá

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen, arra alapított jogalapra hivatkozik, hogy az alperes az indokolás hiányával megsértette az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdését, 41. cikke (2) bekezdésének harmadik franciabekezdését, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdését.

---

(1)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

(2)  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.).

(3)  Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a benfluralin, a dimoxistrobin, a fluazinam, a flutolanil, a mankozeb, a mekoprop-P, a mepikvát, a metiram, az oxamil és a piraklostrobin hatóanyag jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 29-i (EU) 2019/2094 bizottsági végrehajtási rendelet (EGT-vonatkozású szöveg) (HL 2019. L 317., 102–104. o.).

(4)  A mankozeb hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meg nem hosszabbításáról, valamint az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról szóló, 2020. december 14-I (EU) 2020/2087 bizottsági végrehajtási rendelet (EGT-vonatkozású szöveg) (HL 2020. L 423., 50–52. o.).

(5)  Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az amidoszulfuron, a béta-ciflutrin, a bifenox, a klórtoluron, a klofentezin, a klomazon, a cipermetrin, a daminozid, a deltametrin, a dikamba, a difenokonazol, a diflubenzuron, a diflufenikan, a fenoxaprop-P, a fenpropidin, a fludioxonil, a flufenacet, a fosztiazát, az indoxakarb, a lenacil, az MCPA, az MCPB, a nikoszulfuron, a pikloram, a proszulfokarb, a piriproxifen, a tiofanát-metil, a trifluszulfuron és a tritoszulfuron hatóanyag jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. szeptember 26-i (EU) 2019/1589 bizottsági végrehajtási rendelet (EGT-vonatkozású szöveg) (HL 2019. L 248., 24–27. o.).

(6)  Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az 1-metil-ciklopropén, a béta-ciflutrin, a klórtalonil, a klórtoluron, a klomazon, a cipermetrin, a daminozid, a deltametrin, a dimeténamid-p, a diuron, a fludioxonil, a flufenacet, a flurtamon, a fosztiazát, az indoxakarb, az MCPA, az MCPB, a proszulfokarb, a tiofanát-metil és a tribenuron hatóanyagokra megállapított jóváhagyás érvényessége tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. szeptember 20-i (EU) 2018/1262 bizottsági végrehajtási rendelet (EGT-vonatkozású szöveg) (HL 2018. L 238., 62–64. o.).

2021. június 29-én benyújtott kereset – Coinbase kontra EUIPO – bitFlyer (coinbase)

(T-366/21. sz. ügy)

(2021/C 338/34)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Coinbase, Inc. (San Francisco, Kalifornia, Egyesült Államok) (képviselő: A. Nordemann ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: bitFlyer Inc. (Tokió, Japán)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: A coinbase védjegy tekintetében az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás – 1 308 248. sz., az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2021. április 29-én hozott határozata (R 1751/2020-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2021. június 30-án benyújtott kereset – Unimax Stationery kontra EUIPO – Mitsubishi Pencil (uni)

(T-369/21. sz. ügy)

(2021/C 338/35)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Unimax Stationery (Daman, India) (képviselő: E. Amoah ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Mitsubishi Pencil Co. Ltd (Tokió, Japán)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: uni európai uniós ábrás védjegy – 6 920 615. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2021. április 22-én hozott határozata (R 1909/2020-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és d) pontjával összefüggésben értelmezett 59. cikke (1) bekezdése a) pontjának megsértése.

2021. július 1-jén benyújtott kereset – Etablissements Nicolas kontra EUIPO – St. Nicolaus (NICOLAS)

(T-373/21. sz. ügy)

(2021/C 338/36)

A keresetlevél nyelve: francia

Felek

Felperes: Etablissements Nicolas (Thiais, Franciaország) (képviselő: T. de Haan ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: St. Nicolaus a.s. (Liptovský Mikuláš, Szlovákia)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: NICOLAS európai uniós ábrás védjegy – 6 231 484. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2021. április 21-én hozott határozata (R 1195/2020-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t és a beavatkozó felet kötelezze a költségek viselésére, beleértve a felperes részéről az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsa előtti eljárás során felmerült költségeket.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2021. július 2-án benyújtott kereset – Instituto Cervantes kontra Bizottság

(T-376/21. sz. ügy)

(2021/C 338/37)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Instituto Cervantes (Madrid, Spanyolország) (képviselő: E. van Nuffel d’Heynsbroeck ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak;

—

semmisítse meg az Európai Bizottságnak az Európai Unió intézményei, szervei és ügynökségei részére történő nyelvi képzésekre irányuló keretszerződések megkötésére irányuló (HR/2020/OP/0014. sz.) közbeszerzési eljárás 3. sz. tétele (spanyol nyelv) tekintetében az első helyen a CLL Centre de Langues-Allingua, második helyen a felperes részére hozott odaítélő határozatát;

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, a megtámadott határozatnak az ajánlatok minőségi szempontjai értékelésére vonatkozó megfelelő indokolásának hiányára alapított jogalap

2.	A második, az ajánlatok minőségi szempontjainak összehasonlításának hiányára alapított jogalap

3.	A harmadik, azon nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amelyet a felperes szerint a Bizottság azáltal vétett, hogy elutasította az ajánlatba annak egy kattintható szöveges linkkel beillesztett, hozzáférhetővé tett elemeit, azok szabályszerűségének vizsgálata nélkül

4.	A negyedik, másodlagos jelleggel felvetett, egyrészt a felperes ajánlatának bennerejlő minőségi szempontjainak értékelése és az ajánlati felhívás 1.1 és 1.2 al-szempontjaira vonatkozó ajánlat közötti kapcsolat hiányára, másrészt az átláthatóség elvének megsértésére alapított jogalap

5.	Az ötödik, a közbeszerzési eljárásoknak a verseny előtti lehető legszélesebbre történő megnyitására irányuló célkitűzés megsértésére alapított jogalap

2021. július 5-én benyújtott kereset – Flybe kontra Bizottság

(T-380/21. sz. ügy)

(2021/C 338/38)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Flybe Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselők: G. Peretz QC és D. Colgan ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

részben semmisítse meg az Európai Bizottság 2021. április 23-i határozatát, amely a COMP/M.6447 – IAG/BMI üggyel kapcsolatban a British Airways és a Flybe Limited által kötött résidő-felszabadítási megállapodás Bizottság általi jóváhagyására vonatkozik, teljes egészében megsemmisítve a megtámadott határozat 23. lábjegyzetét; másodlagosan módosítsa a megtámadott határozat 23. lábjegyzetét, és

—	kötelezze az alperest a felperes jelen kereset előkészítésével és benyújtásával kapcsolatos költségeinek megtérítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság ténybeli hibát követett el a résidő-felszabadítási megállapodásban előírt korlátozások magyarázatakor. A felperes hangsúlyozza, hogy a British Airways és a Flybe Limited (korábban Thyme OPCO Limited) által megtárgyalt megállapodás nem utal arra, hogy bármely résidő-átruházást a működési engedély átruházásának kell kísérnie. A felperes azt állítja, hogy a Bizottság tehát azzal, hogy a 23. lábjegyzetbe beillesztette az „azaz a Thyme működési engedélyével együtt” fordulatot, hibásan próbálja meg összefoglalni a megállapodást.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg megfelelően a felperes azon képességét, hogy eleget tudjon tenni annak a kiegészítő követelménynek, hogy a korrekciós résidők csak egy működő vállalkozás részeként ruházhatók át, amennyiben az magában foglalja a működési engedélyének átruházását, ellentétben azzal, amit az Egyesült Királyság légitársasági engedélyezési szabályai lehetővé tesznek.

3.	A harmadik jogalap azon alapul hogy a Bizottság nem vette figyelembe a résidő-felszabadítási megállapodás ténybeli, gazdasági és jogi hátterét, amely azt mutatja, hogy nem szükséges megkövetelni a működési engedély átruházását.

4.	A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megközelítése ellentétes a jogbiztonság elvével. A felperes előadja, hogy az International Consolidated Airlines Group kötelezettségvállalásai nem tartalmaztak korlátozást a korrekciós résidők átruházására vonatkozóan.

5.	Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát azáltal, hogy korlátozást írt elő anélkül, hogy előzetesen megvitatta volna e korlátozást a felperessel.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az indokolási kötelezettséget. A felperes azt állítja, hogy a Bizottság nem indokolja meg a felperessel szembeni korlátozás előírását, megsértve ezzel azt a követelményt, hogy a jogi aktusoknak tartalmazniuk kell az azok alapjául szolgáló indokolást.

2021. július 7-én benyújtott kereset – Banque postale kontra ESZT

(T-383/21. sz. ügy)

(2021/C 338/39)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: La Banque postale (Párizs, Franciaország) (képviselők: A. Gosset-Grainville, M. Trabucchi és M. Dalon ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	az EUMSZ 263. cikk alapján a felperesre vonatkozó részében semmisítse meg az ESZA-ba fizetendő 2021. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló SRB/ES/2021/22. sz. határozatot;

—

az EUMSZ 277. cikk alapján állapítsa meg, hogy az ESZM-rendelet, a végrehajtási rendelet és a felhatalmazáson alapuló rendelet alábbi rendelkezései nem alkalmazhatóak: — az ESZM-rendelet 69. cikkének (1) bekezdése, 69. cikkének (2) bekezdése, 70. cikkének (1) bekezdése és 70. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja; — a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése, 6. és 7. cikke, valamint I. melléklete; — a végrehajtási rendelet 4. cikke;

—	az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap az egyenlő bánásmód elvének megsértésén alapul, amennyiben az Egységes Szanálási Alapba (ESZA) fizetendő előzetes hozzájárulások kiszámításának az Egységes Szanálási Mechanizmusról (ESZM) szóló rendelet és a felhatalmazáson alapuló rendelet által előírt részletes szabályai nem tükrözik sem az intézmények valós méretét, sem a valós kockázatukat.

2.

A második jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul, amennyiben az ESZA-ba fizetendő előzetes hozzájárulásoknak az ESZM-rendelet és a felhatalmazáson alapuló rendelet által előírt mechanizmusa olyan értékelésen alapul, amely mesterségesen súlyosbítja a felperesekhez hasonló nagy méretű francia intézmények kockázati profilját, ezáltal az ugyanezen intézmények által ténylegesen jelentett kockázathoz képest aránytalanul magas hozzájárulási összeghez vezet.

3.

A harmadik jogalap a jogbiztonság elvének megsértésén alapul, amennyiben az ESZA-ba fizetendő előzetes hozzájárulások összegének az ESZM-rendelet, a felhatalmazáson alapuló rendelet és a végrehajtási rendelet által előírt kiszámítása egyrészt nem látható előre kellő pontossággal, másrészt az nem az intézmények sajátos kockázati helyzetének és profiljának, hanem inkább a hozzájárulást fizető többi intézményhez viszonyított helyzetének a függvénye. Végül a felperesek szerint nem lett volna szabad felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelet keretében meghatározza a kockázati mutatókat, hiszen e kritériumoknak alapvető strukturáló és determináló szerepük van a hozzájárulás összegének meghatározásában (EUMSZ 290. cikk).

4.	A negyedik jogalap a megfelelő ügyintézés elvének megsértésén alapul, amennyiben a megtámadott határozat nem tartalmazza a fizetendő hozzájárulás összegének indokolásához és ellenőrzéséhez szükséges kellően egyértelmű és teljeskörű adatokat.

5.

Az ötödik, a hatékony bírói jogvédelem elvének megsértésére alapított jogalap. E jogalap alátámasztása érdekében a felperes arra is hivatkozik, hogy a megtámadott határozat nem tartalmazza a fizetendő hozzájárulás összegének igazolásához és ellenőrzéséhez szükséges kellően egyértelmű és teljeskörű adatokat.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalások alkalmazásának korlátozását illetően megsértették az indokolási kötelezettséget, mivel a megtámadott határozat nem jelöli meg pontosan és részletesen, hogy mennyiben szükséges egyrészt a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalások (VFK-k) igénybevételének felső határát 15 %-ban megállapítani, másrészt pedig a biztosítékként csak a pénzt lehet elfogadni.

7.

A hetedik jogalap a nyilvánvaló értékelési hibán alapul. A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a prociklikussági és a likviditási kockázatok, amelyekre az ESZT a VFK-k korlátozása érdekében hivatkozik, megalapozatlanok, figyelembe véve többek között a VFK-k sajátos jellemzőit és az alkalmazásuk körülményeit.

8.

A nyolcadik jogalap téves jogalkalmazáson alapul. A felperes arra hivatkozik, hogy az ESZT egyrészt a VFK-k alkalmazását lehetővé tévő rendelkezések téves értelmezésére támaszkodik egy elvont elemzés alapján valamennyi intézmény vonatkozásában azonos mérték előírásával, másrészt pedig megfosztja hatékony érvényesülésüktől e rendelkezéseket, mivel a VFK-k aránya szisztematikusan és kellő indokolás nélkül a törvényi minimumra korlátozódik.

2021. július 7-én benyújtott kereset – Confédération nationale du Crédit Mutuel és társai kontra ESZT

(T-384/21. sz. ügy)

(2021/C 338/40)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Confédération nationale du Crédit Mutuel (Párizs, Franciaország) és 26 további felperes (képviselők: A. Gosset-Grainville, M. Trabucchi és M. Dalon ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	az EUMSZ 263. cikk alapján a felperesre vonatkozó részében semmisítse meg az ESZA-ba fizetendő 2021. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló SRB/ES/2021/22. sz. határozatot;

—

az EUMSZ 277. cikk alapján állapítsa meg, hogy az ESZM-rendelet, a végrehajtási rendelet és a felhatalmazáson alapuló rendelet alábbi rendelkezései nem alkalmazhatóak: — az ESZM-rendelet 69. cikkének (1) bekezdése, 69. cikkének (2) bekezdése, 70. cikkének (1) bekezdése és 70. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja; — a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése, 6. és 7. cikke, valamint I. melléklete; — a végrehajtási rendelet 4. cikke;

—	az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak, amelyek lényegében azonosak a T-383/21. sz. Banque postale kontra ESZT ügyben hivatkozottakkal, illetve azokhoz hasonlók.

2021. július 7-én benyújtott kereset – BPCE és társai kontra ESZT

(T-385/21. sz. ügy)

(2021/C 338/41)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: BPCE (Párizs, Franciaország) és 44 további felperes (képviselők: A. Gosset-Grainville, M. Trabucchi és M. Dalon ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	az EUMSZ 263. cikk alapján a felperesre vonatkozó részében semmisítse meg az ESZA-ba fizetendő 2021. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló SRB/ES/2021/22. sz. határozatot;

—

az EUMSZ 277. cikk alapján állapítsa meg, hogy az ESZM-rendelet, a végrehajtási rendelet és a felhatalmazáson alapuló rendelet alábbi rendelkezései nem alkalmazhatóak: — az ESZM-rendelet 69. cikkének (1) bekezdése, 69. cikkének (2) bekezdése, 70. cikkének (1) bekezdése és 70. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja; — a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése, 6. és 7. cikke, valamint I. melléklete; — a végrehajtási rendelet 4. cikke;

—	az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak, amelyek lényegében azonosak a T-383/21. sz. Banque postale kontra ESZT ügyben hivatkozottakkal, illetve azokhoz hasonlók.

2021. július 7-én benyújtott kereset – Crédit Agricole és Crédit Agricole Corporate and Investment Bank kontra Bizottság

(T-386/21. sz. ügy)

(2021/C 338/42)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Crédit Agricole (Montrouge, Franciaország)és Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (Montrouge) (képviselők: D. Beard Barrister és C. Hutton Solicitor)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg (teljes egészében vagy részben) az Európai Bizottság 2021. április 28-i határozatát (C(2021) 2871);

—	semmisítse meg (teljes egészében vagy részben) az Európai Bizottság 2021. április 28-i határozatával (C(2021) 2871) kiszabott bírságot;

—	rendelje el, hogy az Európai Bizottság az EUMSZ 266. cikk értelmében tegye meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy megfeleljen a Törvényszék ítéletének;

—	az Európai Bizottságot kötelezze a felperesek részéről a jelen eljárásban felmerült költségek, valamint a jelen eljárás valamennyi egymást követő szakaszában felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első, arra a tényre alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli tévedéseket követett el, amikor megállapította, hogy a felperesek egy cél általi egységes és folytatólagos jogsértésben vettek részt: — A Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli tévedéseket követett el, amikor megállapította, hogy a feltételezett információcserére vonatkozó magatartási kategóriák olyan cél általi jogsértéseknek minősülnek, amelyek egységes és folytatólagos jogsértés részét alkothatják. — A Bizottság nem végezte el azt a vizsgálatot, amely szükséges lett volna a cél általi jogsértés megalapozásához a feltételezett összehangolásra vonatkozó magatartások viszonylatában.

2.

A második, arra a tényre alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli tévedéseket követett el, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperesek hozzájárultak egy általános tervhez, illetve amikor megállapította, hogy a felperesek feltételezett részvétele folyamatos volt. — A Bizottság nem bizonyította, hogy a felperesek hozzájárultak egy általános tervhez, vagy tudtak arról. — A Bizottság nem bizonyította, hogy az elsőrendű vagy a másodrendű felperes folytatólagos jogsértésben vett részt.

3.

A harmadik, arra a tényre alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt feltételezte, hogy a másodrendű felperes ismert bizonyos információkat. — A Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli tévedéseket követett el, amikor azt feltételezte, hogy a gazdasági szereplők ismertek valamennyi, egy Bloomberg chatben szereplő információt pusztán azért, mert csatlakoztak egy chatszobához. A Bizottság ezért tévesen értelmezte vagy jogellenesen terjesztette ki a létező ítélkezési gyakorlatot.

4.

A negyedik arra a tényre alapított jogalap, hogy a Bizottság nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli tévedéseket követett el a bírság összegének kiszámításakor. — A Bizottság elfogadhatatlan módon hagyta figyelmen kívül a bírságkiszabási iránymutatást, mivel nem számolta ki az eladásoknak a feltételezett jogsértés utolsó teljes évén alapuló értékét. — A Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét, amikor meghatározta a speciális elrettentő hatás multiplikátorát. — A Bizottság elfogadhatatlan módon hagyta figyelmen kívül a bírságkiszabási iránymutatást, mivel nem a rendelkezésére álló legjobb adatokat használta fel az eladások értékének kiszámításához. — A Bizottság értékelési hibát követett el a súlyosság és az enyhítő körülmények megállapítása során. — A Bizottság nyilvánvaló ténybeli tévedéseket követett el a feltételezett jogsértés időtartamának értékelése során.

2021. július 7-én benyújtott kereset – Société générale és társai kontra ESZT

(T-387/21. sz. ügy)

(2021/C 338/43)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Société générale (Párizs, Franciaország), Crédit du Nord (Lille, Franciaország) és SG Option Europe (Puteaux, Franciaország) (képviselők: A. Gosset-Grainville, M. Trabucchi és M. Dalon ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	az EUMSZ 263. cikk alapján a felperesre vonatkozó részében semmisítse meg az ESZA-ba fizetendő 2021. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló SRB/ES/2021/22. sz. határozatot;

—

az EUMSZ 277. cikk alapján állapítsa meg, hogy az ESZM-rendelet, a végrehajtási rendelet és a felhatalmazáson alapuló rendelet alábbi rendelkezései nem alkalmazhatóak: — az ESZM-rendelet 69. cikkének (1) bekezdése, 69. cikkének (2) bekezdése, 70. cikkének (1) bekezdése és 70. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja; — a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése, 6. és 7. cikke, valamint I. melléklete; — a végrehajtási rendelet 4. cikke;

—	az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak, amelyek lényegében azonosak a T-383/21. sz. Banque postale kontra ESZT ügyben hivatkozottakkal, illetve azokhoz hasonlók.

2021. július 7-én benyújtott kereset – Crédit agricole és társai kontra ESZT

(T-388/21. sz. ügy)

(2021/C 338/44)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Crédit agricole SA (Montrouge, Franciaország) és 48 további felperes (képviselők: A. Gosset-Grainville, M. Trabucchi és M. Dalon ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	az EUMSZ 263. cikk alapján a felperesre vonatkozó részében semmisítse meg az ESZA-ba fizetendő 2021. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló SRB/ES/2021/22. sz. határozatot;

—

az EUMSZ 277. cikk alapján állapítsa meg, hogy az ESZM-rendelet, a végrehajtási rendelet és a felhatalmazáson alapuló rendelet alábbi rendelkezései nem alkalmazhatóak: — az ESZM-rendelet 69. cikkének (1) bekezdése, 69. cikkének (2) bekezdése, 70. cikkének (1) bekezdése és 70. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja; — a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése, 6. és 7. cikke, valamint I. melléklete; — a végrehajtási rendelet 4. cikke;

—	az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak, amelyek lényegében azonosak a T-383/21. sz. Banque postale kontra ESZT ügyben hivatkozottakkal, illetve azokhoz hasonlók.

2021. július 7-én benyújtott kereset – BNP Paribas kontra ESZT

(T-397/21. sz. ügy)

(2021/C 338/45)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: BNP Paribas (Párizs, Franciaország) (képviselők: A. Gosset-Grainville, M. Trabucchi és M. Dalon ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	az EUMSZ 263. cikk alapján a felperesre vonatkozó részében semmisítse meg az ESZA-ba fizetendő 2021. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló SRB/ES/2021/22. sz. határozatot;

—

az EUMSZ 277. cikk alapján állapítsa meg, hogy az ESZM-rendelet, a végrehajtási rendelet és a felhatalmazáson alapuló rendelet alábbi rendelkezései nem alkalmazhatóak: — az ESZM-rendelet 69. cikkének (1) bekezdése, 69. cikkének (2) bekezdése, 70. cikkének (1) bekezdése és 70. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja; — a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése, 6. és 7. cikke, valamint I. melléklete; — a végrehajtási rendelet 4. cikke;

—	az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik, amelyek lényegében azonosak a T-383/21. sz. Banque postale kontra ESZT ügyben hivatkozottakkal, illetve azokhoz hasonlók.

2021. július 6-án benyújtott kereset – Ryanair és Ryanair Sun kontra Bizottság

(T-398/21. sz. ügy)

(2021/C 338/46)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Ryanair DAC (Swords, Írország), Ryanair Sun S. A. (Varsó, Lengyelország) (képviselők: F.-C. Laprévote, E. Vahida, V. Blanc, S. Rating és I.-G Metaxas-Maranghidis ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az alperes által az SA.59158. sz. állami támogatás – Lengyelország – COVID-19 – Támogatás a LOT-nak ügyben 2020. december 22-én hozott határozatot, (1) és

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy az alperes tévesen alkalmazta a jelenlegi Covid19-világjárványban a gazdaság támogatását célzó állami támogatási intézkedések ideiglenes keretrendszerét. Különösen, a felperes azt állítja, hogy az alperes elmulasztotta bizonyítani, hogy a LOT az ideiglenes keretrendszer alapján jogosult lenne a feltőkésítési támogatásra, továbbá azt is előadja, hogy az alperes elmulasztotta értékelni, hogy a feltőkésítésen kívül rendelkezésre áll-e bármilyen egyéb intézkedés, amely alkalmasabb és kevésbé torzító jellegű. A felperes azt is kifejti, hogy az alperes hibás felülvizsgálatot folytatott le a következők tekintetében: a feltőkésítés összegének arányossága, a támogatásért teljesítendő ellentételezés és az állammal szembeni kiszállási feltételek, valamint a támogatásnak az irányítással és az indokolatlan versenytorzulások megelőzésével kapcsolatos elemei.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy az alperes tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontját, amikor úgy ítélte meg, hogy e rendelkezés jogi alapként szolgálhat a támogatás igazolásához. A felperes azt is előadja, hogy az alperes nem támasztotta alá, hogy a támogatás szükséges, alkalmas és arányos lenne annak vonatkozásában, hogy kezelje a lengyel gazdaságban felmerülő „komoly zavart”, továbbá az alperes elmulasztotta lefolytatni a „mérlegelési tesztet”, vagyis az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott célok megvalósítása tekintetében a támogatás által kifejtett várható kedvező hatásokat nem állította szembe azokkal a kedvezőtlen hatásokkal, amelyeket e támogatás a verseny torzítása és a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége tekintetében fejt ki.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat sérti az EUMSZ azon konkrét rendelkezéseit és az európai jog azon általános jogelveit, amelyek az 1980-as évek végétől kezdve alapját képezték annak, hogy liberalizálják az Európai Unió légi közlekedését (vagyis e határozat sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a szolgáltatásnyújtás szabadságát – amely az 1008/2008 rendeleten (2) keresztül vonatkozik a légi közlekedésre – és a letelepedés szabadságát).

4.	A negyedik jogalap azon alapul, hogy az alperes komoly nehézségek fennállása ellenére sem indított hivatalos vizsgálati eljárást, és megsértette a felperes eljárási jogait.

5.	Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az alperes megsértette az indokolási kötelezettségét.

---

(1)  HL 2021. C 260., 10–11. o.

(2)  A Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozott változat) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL 2008. L 293., 3–20. o.).

2021. július 7-én benyújtott kereset – KN kontra Parlament

(T-401/21. sz. ügy)

(2021/C 338/47)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: KN (képviselők: M. Casado García-Hirschfeld és M. Aboudi ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	a jelen keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak;

—	semmisítse meg a megtámadott határozatot;

—	rendelje el az ex aequo et bono100 000 euróra becsült nemvagyoni kár megtérítését;

—	az elperest kötelezze a költségek egészének a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az Európai Parlament „Európai Unió 2019-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről – VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság [2020/2145(DEC)]” szóló határozata, valamint az annak szerves részét képező megjegyzéseket tartalmazó, 2021. április 29-i állásfoglalás ellen irányuló keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.	Első, az EUMSZ 16. cikk (1) bekezdésének, az Európai Unió Alapjogi Chartája 1. és 8. cikkének, a 2018/1725 rendelet (1) 4. és 5. cikkének, a fegyelmi eljárások és az igazságügyi információk bizalmas jellege elvének és a 883/2013 rendelet (2) 10. cikkének megsértésére alapított jogalap.

2.	Második, az ártatlanság vélelméhez való jognak, a megfelelő ügyintézés elvének és az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap.

---

(1)  A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 295., 39. o.; helyesbítés: HL 2019. L 290., 42. o.).

(2)  Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 248., 1. o.).

2021. július 7-én benyújtott kereset – Dexia Crédit Local kontra ESZT

(T-405/21. sz. ügy)

(2021/C 338/48)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Dexia Crédit Local (Párizs, Franciaország) (képviselők: H. Gilliams és J.-M. Gollier ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Egységes Szanálási Testület által 2021. április 14-én hozott, az Egységes Szanálási Alapba fizetendő 2021. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló SRB/ES/2021/22. sz. határozatot;

—	az Egységes Szanálási Testületet kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap a 806/2014 rendelet 69. cikkének a határozat általi megsértésén alapul, amennyiben az a célszintet a 2021. év tekintetében a biztosított betétek 1,35 %-ának egynyolcad részében állapítja meg.

2.

A második jogalap a 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet jogellenességén alapul: — az arányosság elvének megsértése miatt, amennyiben az ESZA-ba fizetendő előzetes hozzájárulások kiszámítása először is nem felel meg a 806/2014 rendelet célkitűzéseinek, másodszor figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a felperes eszközkifuttatás alatt álló hitelintézet, amely állami garanciával rendelkezik, és amely miatt főszabály szerint soha nem fogja igénybe venni az ESZA-t, harmadszor pedig költségesebbé teszi az elrendelt szanálását; — az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt, mivel azonos módon kezeli az állami garancia melletti eszközkifuttatás alatt álló intézményeket és a működő intézményeket.

3.

A másodlagosan felhozott harmadik jogalap azon alapul, hogy az ESZT a második jogalapban kifejtettekkel azonos indokok alapján megsértette az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét, amennyiben az ESZT nem tartotta tiszteletben ezeket az elveket azáltal, hogy kiigazítás nélkül alkalmazta a felperesre a 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseit.

4.	A negyedik jogalap az átláthatóság hiányán és az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a szolgáltatott információk nem teszik lehetővé a védelemhez való jog hatékony gyakorlását.

5.	Az ötödik jogalap a 806/2014 rendelet 5., 69. és 70. cikke jogalapjának hiányán alapul, mivel azokat az EUMSZ 114. cikk alapján fogadták el, holott nem a jogszabályok közelítéséről van szó.

6.	A hatodik jogalap a 806/2014 rendelet 5., 69. és 70. cikke jogalapjának hiányán alapul, mivel azokat az EUMSZ 114. cikk alapján fogadták el, holott adórendelkezésekről van szó.

2021. július 8-án benyújtott kereset – Credit Suisse Group és Credit Suisse Securities (Europe) kontra Bizottság

(T-406/21. sz. ügy)

(2021/C 338/49)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Credit Suisse Group AG (Zürich, Svájc), Credit Suisse Securities (Europe) Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselők: R. Wesseling és F. ten Have ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.40346 – SSA Bonds ügy) 2021. április 28-án hozott C(2021) 2871 bizottsági határozat (a továbbiakban: határozat) 1. cikkét; másodlagosan semmisítse meg a határozat 1. cikkének d) pontját; harmadlagosan részben semmisítse meg a határozat 1. cikkének d) pontját annyiban, amennyiben az megállapítja, hogy a Price Discovery Communications (árfeltárási közlemények) cél általi versenykorlátozást jelentenek, és/vagy a felperesek az e cikkben említett teljes időtartam alatt egységes és folyamatos jogsértésben vettek részt;

—	semmisítse meg a határozat 2. cikkének d) pontját; másodlagosan részben semmisítse meg a határozat 2. cikkének d) pontját;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére, illetve másodlagosan a költségeik megfelelő részben történő viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 101. cikket, és nem indokolta meg megfelelően azon megállapítást, miszerint a felperesek olyan magatartást tanúsítottak, amelynek célja a verseny korlátozása és/vagy torzítása. Különösen: — a Bizottság megsértette az EUMSZ 101. cikket azáltal, hogy nem vette kellően figyelembe a vonatkozó jogi és gazdasági környezetet, és nem tett eleget az őt arra vonatkozóan terhelő bizonyítási kötelezettségnek, hogy a határozatban szóban forgó magatartás cél általi versenykorlátozást valósít meg; — másodlagosan a Bizottság megsértette az EUMSZ 101. cikket, amikor arra a következtetésre jutott, hogy az árfeltárási közlemények cél általi versenykorlátozásnak minősülnek; — ami az árfeltárási közleményeket illeti, a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor az arra vonatkozó értékelést, hogy valamely magatartás cél általi versenykorlátozásnak minősül-e, annak értékelésével helyettesítette, hogy valamely magatartás mint járulékos korlátozás nem esik-e az EUMSZ 101. cikk hatályán kívül.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 101. cikket azáltal, hogy tévesen alkalmazta az egységes és folyamatos jogsértés fogalmát. Különösen: — a Bizottság nem bizonyítja és nem indokolja megfelelően, hogy a többoldalú állandó fórumokon zajló gyakori megbeszélések, amely gyakorlattal 2013 februárjában felhagytak, és a 2013 februárjától kezdődő szórványos kétoldalú megbeszélések közös célt szolgáló átfogó terven alapultak; — a Bizottság nem bizonyítja és nem indokolja meg megfelelően, hogy a felperesek 2013 februárjától tudtak vagy tudniuk kellett a többi kereskedő kétoldalú megbeszéléseiről, illetve észszerűen erőre láthatták azokat; — a határozat nem bizonyítja és nem indokolja meg megfelelően, hogy az állítólagos jogsértés folyamatos volt; — a határozat nem bizonyítja, hogy az egységes és folyamatos jogsértés a határozat 1. cikkének d) pontjában említett teljes időtartam alatt fennállt.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság által kiszabott bírság kiszámításának módja sérti az 1/2003 rendelet (1) 23. cikkét, a Bizottság bírságkiszabási iránymutatását (2) és az indokolási kötelezettséget. Különösen: — a Bizottság nem szolgált megfelelő indokolással ahhoz, hogy lehetővé tegye a felperesek számára annak értékelését, hogy a bírság kiszámításának módja hibás-e; — a Bizottság az eladások értéke tekintetében olyan megközelítést alkalmazott, amely jelentősen túlértékeli a felperesek eladásainak értékét, és ezáltal az állítólagos jogsértés gazdasági jelentőségét, eltérve az „eladások értékének” a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatásban szereplő fogalmától; — a felperesekkel szemben kiszabott bírság jelentősen meghaladja az állítólagos jogsértés súlyát; — a felperesekkel szemben kiszabott bírság magában foglal egy olyan időszakot, amelyben a felperesek nem vettek részt az állítólagos jogsértésben.

---

(1)  A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

(2)  Az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás (HL 2006. C 210., 2. o.; a továbbiakban: bírságkiszabási iránymutatás).

2021. július 9-én benyújtott kereset – PB kontra Bizottság

(T-407/21. sz. ügy)

(2021/C 338/50)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: PB (képviselők: L. Levi és M. Vandenbussche ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak; következésképpen:

—

semmisítse meg a 2021. május 10-én közölt, 2021. május 5-i bizottsági határozatot, amely a következő összegek behajtására vonatkozik: (i) 4 241 507 euró (TACIS/2006/101–510. szerződés) (tőkeösszeg) vagy 4 674 256,92 euró (tőkeösszeg, késedelmi kamatokkal növelve 2021. április 30-ig) és (ii) 1 197 055,86 euró (CARDS/2008/166–429. szerződés) (tőkeösszeg) vagy 1 298 608,85 euró (tőkeösszeg, késedelmi kamatokkal növelve 2021. április 30-ig), amelyekből le kell vonni 399 825 eurót;

—	rendelje a Bizottság által e határozat alapján adott esetben behajtott minden összeg visszatérítését, növelve azokat az Európai Központi Bank által alkalmazott mértékű, 7 ponttal növelt késedelmi kamattal;

—	kártérítés jogcímén rendelje el 10 000 euró, még nem véglegesként megjelölt összeg megfizetését;

—	a Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap a költségvetési rendelet megsértésén alapul, amennyiben a Bizottságnak a felperessel szemben nem áll fenn semmilyen követelése, mindenesetre pedig semmilyen nem vitatott követelése.

2.

A második jogalap lényeges eljárási szabályok megsértésén, továbbá a gondossági kötelezettség és a pártatlanság elvének a megsértésén alapul, amelyekről az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke rendelkezik. A felperes előadja, hogy a megtámadott határozat a behajtási eljárás megindításának igazolása érdekében azt állapítja meg, hogy a felperes nem reagált a terhelési értesítésre, az emlékeztető levélre és a felszólító levélre. Márpedig ezáltal az alperes egyrészt elmulasztja pontosítani, hogy a felperes vitatta ezeket a dokumentumokat, másrészt pedig elmulasztja megemlíteni, hogy a belga bíróság megállapította hatáskörét azon kereset elbírálására, amelyet a két szerződés jogcímén HB nyújtott be hozzá. A felperes hozzáteszi, hogy az alperes megsértette az indokolási kötelezettségét is, mivel nem fejtette ki azokat az indokokat, amelyek alapján a jelen ügyben a fentiek szerint határozott. A felperes végül úgy véli, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg alaposan és pártatlanul az ügy összes releváns körülményét.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem rendelkezett hatáskörrel a végrehajtási záradékkal ellátott határozatok elfogadására, továbbá a jogi alap hiányán és nyilvánvaló mérlegelési hibán alapul. A felperes azt állítja, hogy a Bizottság azon követelés behajtása érdekében, amelyről azt állítja, hogy azon gazdasági szereplővel szemben illeti meg őt, amelynek a felperes a vezetője, akit a Bizottság egyetemlegesen felelősnek tart, nem rendelkezett hatáskörrel a végrehajtható okiratoknak minősülő két határozat elfogadására a köztük létrejött szerződésben foglalt olyan választottbírósági kikötés hiányában, amely az uniós bíróságoknak hatáskört biztosítana a köztük fennálló, szerződésekkel kapcsolatos jogviták eldöntésére. Márpedig a felperes úgy véli, hogy ha a Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel az e gazdasági szereplőt érintő két határozat elfogadására, akkor nem rendelkezhet hatáskörrel arra sem, hogy a felperessel szemben ilyen határozatot fogadjon el, hiszen a keresetének jogalapja szerződéses jellegű.

2021. július 9-én benyújtott kereset – HB kontra Bizottság

(T-408/21. sz. ügy)

(2021/C 338/51)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: HB (képviselők: L. Levi és M. Vandenbussche ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak; következéséppen

—

semmisítse meg a Bizottság 2021. május 5-i, 2021. május 10-én közölt, az alábbi összegek beszedésére vonatkozó határozatait: (i) 4 241 507 euró összeg (TACIS/2006/101–510 szerződés) (főkövetelés) vagy 4 674 256,92 euró összeg (a főkövetelés 2021. április 30-án számított késedelmi kamatokkal növelt összege) és (ii) 1 197 055,86 euró összeg (CARDS/2008/166–429 szerződés) (főkövetelés) vagy 1 298 608,85 euró összeg (a főkövetelés 2021. április 30-án számított késedelmi kamatokkal növelt összege), amelyekből 399 825 euró összeg levonandó;

—	rendelje el a Bizottság által e határozat alapján esetlegesen beszedett valamennyi összegnek az Európai Központi Bank által alkalmazott, 7 százalékponttal növelt kamatlábon számított késedelmi kamatokkal együtt való visszafizetését;

—	rendelje el kártérítés címén egy euró szimbolikus összeg kifizetését, annak véglegesítésének fenntartásával;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek egészének a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1)

Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottságnak nem volt hatásköre a vitatott határozatok elfogadására, hogy e határozatoknak nem volt jogalapjuk, és hogy azok sértik a bizalomvédelem elvét. A felperes e tekintetben előadja, hogy a Bizottságnak nem volt hatásköre a vitatott határozatok elfogadására, amelyek végrehajtási határozatok a vele szemben állítólagosan fennálló követelés behajtására, mivel nem áll fenn olyan választottbírósági kikötés, amely az uniós bíróságoknak hatáskört biztosítana a köztük fennálló, szerződésekkel kapcsolatos jogviták eldöntésére.

2)	A második, a költségvetési rendelet megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság részéről nem áll fenn semmilyen követelés, de legalábbis semmilyen biztos követelés a felperessel szemben.

3)

A harmadik, a lényeges eljárási szabályok és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében kimondott gondossági kötelezettség és pártatlanság elvének megsértése. A felperes arra hivatkozik, hogy a vitatott határozat a behajtási eljárás megnyitása céljából azt állítja, hogy a felperes nem reagált a terhelési értesítésre, az emlékeztető levélre és a felszólító levélre. Márpedig ezzel az alperes elmulasztja egyrészt azt pontosítani, hogy a felperes vitatta a fenti aktusokat, másrészt azt megemlíteni, hogy a belga bíróság megállapította hatáskörét az előtte a két szerződés tárgyában folyamatban lévő kereset elbírálására. A felperes hozzáteszi, hogy az alperes elmulasztotta továbbá indokolási kötelezettségét is, mivel nem fejtette ki azokat az okokat, amelyek a jelen ügyben hozott döntéséhez vezették. Végül a felperes úgy véli, hogy a Bizottság nem vizsgálta gondosan és pártatlanul a jelen ügy minden releváns tényezőjét.

2021. július 12-én benyújtott kereset – Alauzun és társai kontra Bizottság és EMA

(T-418/21. sz. ügy)

(2021/C 338/52)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Virginie Alauzun (Saint-Cannat, Franciaország) és 774 további felperes (képviselő: F. Di Vizio ügyvéd)

Alperesek: Európai Bizottság, Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	elsődlegesen semmisítse meg az Európai Bizottság 2021. május 31-i EMEA/H/C/005735/II/0030. sz. végrehajtási határozatát a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedéllyel összefüggésben a lényeges eljárási szabályok megsértése és az indokolás hiánya miatt;

—	másodlagosan semmisítse meg az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottságának 2021. május 28-i véleményét, amellyel az EMA javasolta a BioNTech és a Pfizer által gyártott Comirnaty oltóanyagra vonatkozó, feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély kiadását;

—	az EMA-t és a Bizottságot kötelezze a felperesek összes költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A „Comirnaty – COVID-19-mRNS oltóanyag (nukleozid-módosított)” emberi felhasználásra szánt gyógyszer tekintetében a C(2020) 9598 (final) határozattal kiadott, feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély módosításáról szóló, 2021. május 31-i bizottsági határozattal szemben benyújtott keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első, a lényeges eljárási szabályok megsértésére és az indokolás hiányára alapított jogalap. A felperesek e tekintetben arra hivatkoznak, hogy a megtámadott határozatok nem bizonyítják, hogy a szóban forgó oltóanyag az 507/2006 rendelet (1) 2. és 4. cikkének hatálya alá tartozik, illetve megfelel az ott szereplő követelményeknek. A felperesek szerint ugyanis a szóban forgó, feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély nem tesz eleget a vészhelyzet, illetve az érintett nyilvánosságra életveszélyes betegség minősítésének. A felperesek mindehhez hozzáteszik, hogy az említett engedélyt emellett sem pozitív előny-kockázat viszony, sem a nem fedezett gyógyszerigények kielégítése nem támasztja alá. Végül a felperesek szerint a vitatott engedély közegészségügyi előnyei nem ellensúlyozzák az adatok nem teljeskörű voltából származó kockázatokat.

2.	A második, az alapvető jogok, így a személyi sérthetetlenséghez és az élethez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 3., illetve 2. cikkében foglalt jog megsértésére alapított jogalap.

---

(1)  A 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba hozatalának feltételekhez kötött engedélyezéséről szóló, 2006. március 29-i 507/2006/EK bizottsági rendelet (HL 2006. L 92., 6. o.).

2021. július 12-én benyújtott kereset – Cargolux kontra Bizottság

(T-420/21. sz. ügy)

(2021/C 338/53)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Cargolux Airlines International SA (Cargolux) (Sandweiler, Luxemburg) (képviselők: G. Goeteyn és E. Aliende Rodríguez ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	teljes egészében semmisítse meg a Bizottság által a Cargoluxnak küldött, 2021. április 30-án kelt levelet;

—

kötelezze a Bizottság által képviselt Uniót, hogy térítse meg azt a kárt, amely annak következtében érte a Cargoluxot, hogy a Bizottság elmulasztotta megfizetni az esedékes késedelmi kamat és az esedékes kamatos kamat azon összegét, amely az EUMSZ 266. cikk első bekezdése alapján járt volna, összhangban a 2015. december 16-i Cargolux Airlines International SA kontra Bizottság ítélettel (T-39/11. sz. ügy), ezáltal pedig az EUMSZ 266. cikk második bekezdése, az EUMSZ 268. cikk és az EUMSZ 340. cikk második bekezdése alapján fizesse meg a következő összegeket: (a) az esedékes késedelmi kamat összegét, vagyis a 39 900 000 euró összeg utáni, a 2011. február 15. és 2016. február 5. közötti időszakra vonatkozóan az Európai Központi Bank refinanszírozási műveleteire 2010. november 1-jén érvényes kamatlábon (azaz 1 %) számított, 3,5 %-kal növelt kamatot, amely 8 075 972,03 euró összeget tesz ki, vagy ennek hiányában a Törvényszék által megfelelőnek tartott kamatlábon számított összeget, és (b) az esedékes kamatos kamat összegét, vagyis a fenti (a) pontban megjelölt esedékes késedelmi kamat összege után járó kamatot a 2016. február 5-től addig az időpontig terjedő időszakra, amikor a Bizottság ténylegesen megfizeti a fenti (a) pontban követelt összeget (vagy arra az esetre, ha a Törvényszék elutasítaná a Cargolux azon kérelmét, hogy az esedékes kamatos kamat összege 2016. február 5-től kerüljön felszámításra, a kamatos kamat legalább a jelen kereset benyújtásának időpontja és azon időpont között kerüljön felszámításra, amikor a Bizottság ténylegesen megfizeti a fenti (a) pontban követelt összeget); e kamat mértéke az Európai Központi Bank refinanszírozási műveleteire 2010. november 1-jén érvényes kamatláb (azaz 1 %) legyen, 3,5 %-kal növelve (vagy ennek hiányában a Törvényszék által megfelelőnek tartott kamatlábon számított összeg);

—	a Bizottságot kötelezze a Cargolux részéről a jelen eljárásban felmerült valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a 2021. április 30-i levéllel közölt megtámadott határozatban a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, és e határozatot az EUMSZ 263. cikk értelmében teljes egészében meg kell semmisíteni. A felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozatban a Bizottság tévesen állítja, hogy a Cargolux 2021. február 2-án benyújtott azon követelése, hogy fizessék meg neki az esedékes késedelmi kamat összegét és az esedékes kamatos kamat összegét, elévült és nem érvényesíthető.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy annak következtében, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 266. cikk első bekezdését, az Unió szerződésen kívüli felelősséggel tartozik azért, hogy az EUMSZ 266. cikk második bekezdése, az EUMSZ 268. cikk és az EUMSZ 340. cikk második bekezdése alapján olyan kártérítést fizessen a Cargoluxnak, amely megfelel az esedékes késedelmi kamat összegének és az esedékes kamatos kamat összegének.

2021. július 14-én benyújtott kereset – Assaad kontra Tanács

(T-426/21. sz. ügy)

(2021/C 338/54)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Nizar Assaad (Bejrút, Libanon) (képviselők: M. Lester barrister, G. Martin és C. Enderby Smith solicitors)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék a felperest érintő részében semmisítse meg a 2021. május 6-i (KKBP) 2021/751 tanácsi végrehajtási határozatot (1) és a 2021. május 6-i (EU) 2021/743 tanácsi végrehajtási rendeletet, (2) amelyek módosítják a 2013/255/KKBP tanácsi határozat I. mellékletének 36. bejegyzését, illetve a 2012. január 18-i (EU) No 36/2012/EU tanácsi rendelet II. mellékletének 36. bejegyzését (a továbbiakban: megtámadott intézkedések).

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes azzal érvel, hogy a Tanács 2011 óta több alkalommal megállapította, hogy a felperes nem az Unió Szíriával szembeni korlátozó intézkedéseinek 36. bejegyzésében megjelölt személy. A megtámadott intézkedésekkel a Tanács ezen álláspont megváltoztatására törekedett, és most – indokolás, illetve ténybeli vagy jogi alap nélkül – arra hivatkozik, hogy a felperes valóban 2011 óta szerepel a listán. A felperes a megsemmisítési jogalap keretében azzal érvel, hogy a Tanácsnak a megtámadott intézkedésekben kifejezésre jutó pálfordulása több értékelési hibán alapul, jogellenesen visszaható hatályú, és ellentétben áll a jogbiztonság elvével, a Tanács hatáskörének túllépését, illetve hatáskörével való visszaélést valósít meg, és ellentétben áll a res iudicata elvével.

---

(1)  HL 2021. L 160., 115. o.

(2)  HL 2021. L 160., 1. o.