—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 225. cikkére,

—

tekintettel az EUMSZ 311. cikkére és 312. cikkének (4) bekezdésére,

—

tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (2),

—

tekintettel a következő többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. március 14-i állásfoglalására: A 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló parlamenti álláspont előkészítése (3),

—

tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – a Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című, 2018. november 14-i időközi jelentésére (4),

—

tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a saját források: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak” című, 2019. október 10-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról, a 228/2013/EU, a 229/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletnek a források és azok 2021. évben történő elosztása tekintetében történő módosításáról, valamint az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és azok 2021. évben való alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (6),

—

tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás 16. pontjára (7),

—

tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 10. pontjára (8),

—

tekintettel eljárási szabályzata 47. és 54. cikkére,

—

tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0099/2020),

A.

mivel a Bizottságnak az 1311/2013/EU, Euratom rendelet 25. cikkével összhangban 2018. január 1-je előtt elő kellett volna terjesztenie az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát, ám ehelyett úgy döntött, hogy ezt több hónappal elhalasztja;

B.

mivel a Parlament 2018. március 14-én, az uniós intézmények közül elsőként elfogadta álláspontját, és meghatározta a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó prioritásait;

C.

mivel 2018. május 2-án a Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra és az Unió saját forrásaira vonatkozó jogalkotási javaslatokat nyújtott be, majd új uniós programok és eszközök létrehozására irányuló jogalkotási javaslatokat terjesztett elő; mivel ez a javaslat a többéves pénzügyi keret felső határát 2018-as árakon 1 134,6 milliárd EUR-ban, illetve a válság előtti EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 1,11 %-ában határozta meg (9) (beleértve az Európai Fejlesztési Alapból származó 0,03 %-ot is), ami jelentős csökkentést vont maga után a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozó becsléshez képest (az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 1,16 %-a), azzal a kifejezett céllal, hogy alapot biztosítson a 2019-es parlamenti választások előtt lezárandó gyors tárgyaláshoz;

D.

mivel a Parlament 2018. november 14-én elfogadta időközi jelentését, amely részletes számadatokat tartalmaz, és 2018. évi árakon összesen 1 324,1 milliárd EUR összegben (az EU-27 GNI-jének 1,3 %-ában) határozza meg a felső határt, valamint módosításokat fogadott el a tárgyalási megbízására vonatkozóan, és azóta készen állt arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a Tanáccsal a megállapodás időben történő elérése érdekében; mivel ezt a tárgyalási megbízást 2019. október 10-én megerősítették;

E.

mivel 2018 novembere és 2019 áprilisa között a Parlament rekord gyorsasággal fogadott el tárgyalási megbízásokat vagy első olvasatbeli álláspontokat szinte valamennyi ágazati programmal kapcsolatban, és hogy ne késleltesse az új programok létrehozásának folyamatát, beleegyezett még abba is, hogy több részleges megállapodásról és közös megegyezésről tárgyaljon a Tanáccsal; mivel a többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalási keretdokumentumok jelentős számú, a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozó ágazati rendelkezést tartalmaznak, és ezek előkészítési módja a Tanácsnál megakadályozta a Tanácsot abban, hogy tárgyalásokat folytasson a Parlamenttel az ágazati jogalkotási aktusok kulcsfontosságú szempontjairól, valamint a jogállamiságra vonatkozó javaslatról;

F.

mivel az Európai Tanács már több alkalommal meghosszabbította a többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodás kialakítására rendelkezésre álló időkeretet, ezáltal de facto szűkítette annak lehetőségét, hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre történő átállás zökkenőmentes legyen;

G.

mivel az első adatokat a Tanács finn elnöksége csak 2019 decemberében, azaz több mint 18 hónappal a bizottsági javaslatok előterjesztése után nyújtotta be az Általános Ügyek Tanácsának és az Európai Tanácsnak; mivel a finn elnökség javaslata egyáltalán nem vette figyelembe a Parlament álláspontját;

H.

mivel az Európai Tanács elnöke által összehívott, a többéves pénzügyi kerettel foglalkozó 2020. február 20-21-i rendkívüli európai tanácsi ülés nem jutott következtetésre;

I.

mivel a rendkívüli csúcstalálkozó kudarca miatt az Európai Tanács most jócskán lemaradt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások 2013-ra kitűzött időkeretéhez képest, akkor ugyanis az Európai Tanács már 2013. február 8-án politikai megállapodásra jutott; mivel a Parlament és a Tanács közötti későbbi tárgyalásokat követően a többéves pénzügyi keretet és az ágazati jogalkotási aktusokat csak nagy késéssel fogadták el, ami komoly visszaesést okozott a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretre való átállás és az uniós programok elindítása tekintetében, különösen a megosztott irányítású programok esetében;

J.

mivel a sorozatos késedelmek következtében – és függetlenül attól, hogy az Európai Tanács mikor fogadja el végre következtetéseit –, már most fennáll a kézzelfogható veszély, hogy a következő többéves pénzügyi keretről nem születik megállapodás időben ahhoz, hogy 2021. január 1-jén hatályba lépjen, így nem lesz zökkenőmentes átmenet a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre, főleg, ha emellett azt is figyelembe vesszük, hogy a Parlament és a Tanács álláspontjai között jelentős eltérések lehetnek majd, és hogy mind az egyetértési eljárás, mind pedig a rendes jogalkotási eljárás keretében intenzív intézményközi tárgyalásokra lesz szükség;

K.

mivel a Covid19-járvány – annak ellenére, hogy kiemelte az erős uniós költségvetés fontosságát és potenciálját az átfogó és azonnali uniós reagálás biztosítása szempontjából – tovább késleltette a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokat és a megállapodás elérését az Európai Tanácsban, és hatással van azokra a feltételekre, amelyek mellett intézményközi tárgyalások folytathatók;

L.

mivel ha az új többéves pénzügyi keretet nem fogadják el időben, az EUMSZ 312. cikkének (4) bekezdése biztonsági hálót ír elő az uniós programok kedvezményezettjeinek védelmére a jelenlegi keret utolsó évére vonatkozó felső határok és egyéb rendelkezések automatikus és ideiglenes meghosszabbítása formájában, ami 2018-as árakon 162 243 millió EUR-s, illetve folyó árakon 172 173 millió EUR-s általános felső határt jelentene 2021-ben, ez pedig az EU27 GNI-jének 1,15 %-át tenné ki;

M.

mivel azonban a jelenlegi kiadási programok jelentős részének alap-jogiaktusai lejárati időpontokat is tartalmaznak, ami az operatív felkészültség hiányával párosulva veszélyeztetheti az EUMSZ által előírt biztonsági hálót; mivel e lejárati időpontokat meg kell hosszabbítani vagy el kell engedni annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek az EUMSZ 312. cikkének (4) bekezdését alátámasztó elvekkel, és elkerülhető legyen az érintett programok leállítása, ami hátrányosan érintené a kedvezményezetteket és az egész Uniót, különösen válság idején;

N.

mivel a Parlament ezért 2019. október 10-i állásfoglalásában sürgette a Bizottságot, hogy a kedvezményezettek védelme és a finanszírozás folyamatosságának biztosítása érdekében kezdje meg a többéves pénzügyi keret vészhelyzeti tervének kidolgozását, és azt a Parlament és a Tanács általi gyors elfogadás megkönnyítése érdekében már 2020 elején terjessze elő;

O.

mivel a Bizottság már elismerte a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizonyos jogalkotási aktusok esetleges hatályvesztéséből vagy el nem fogadásából eredő kockázatokat, olyan átmeneti rendeletre irányuló javaslatot terjesztve elő, amelynek célja a bizonyosság és a folytonosság biztosítása a végső kedvezményezettek számára;

P.

mivel a Parlament már felkészült erre a helyzetre, és ismételten felhívta a figyelmet az uniós programok leállításának veszélyére, kinyilvánítva egyúttal azt is, hogy időnyomással nem kényszeríthető rossz megállapodás elfogadására a többéves pénzügyi keret kérdésében;

Q.

Mivel a Covid19-járvány okozta egészségügyi válság és a polgárok életére gyakorolt példátlan társadalmi-gazdasági hatások miatt még fontosabb a jelenlegi többéves pénzügyi keret és a programok megszakadása vagy rendezetlen meghosszabbítása minden kockázatának elhárítása; mivel az ambiciózus válságreagálási és helyreállítási stratégia kialakítása érdekében egyre fontosabb az Unió cselekvésképességének biztosítása, még ha az új többéves pénzügyi keret hatálybalépésének időpontja egyelőre bizonytalan is; mivel a Bizottságnak e tekintetben egyértelmű üzenettel kell fordulnia az érintett szereplőkhöz;

R.

mivel a 2021. évi uniós költségvetésnek tovább kell kezelnie a Covid19 okozta vészhelyzet közvetlen gazdasági-társadalmi következményeit; mivel a válságra adandó uniós válasz, a helyreállítási stratégia és a politikai prioritások sikere érdekében az elkésett és nem megfelelő többéves pénzügyi keret helyett érdemesebb egy nagyra törő, felelősségteljes és szolidaritásorientált vészhelyzeti tervre támaszkodni, a megfelelő kiigazítások, átcsoportosítások és rugalmassági elemek bevezetése mellett folytatva a meglévő programokat, építve emellett a 2020. évi költségvetés keretében már meghozott pozitív intézkedésekre is; mivel a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások lefolytatása továbbra is sürgős teendő, tekintettel többek között az új programok elindításához, valamint a saját forrásokról szóló új határozat módosításához és megerősítéséhez szükséges időre;

S.

mivel e helyzetben a Bizottság rendkívül fontos kötelessége, hogy a Szerződések őreként és a kezdeményezési jog jogosultjaként, valamint a Bizottság megválasztott elnökének 2019. július 16-i szóbeli és írásbeli kötelezettségvállalásával összhangban előterjessze a vonatkozó szükséges jogalkotási javaslatokat és operatív rendelkezéseket, jogalkotási aktussal válaszolva arra, hogy a Parlament a képviselőinek többségével fogadott el olyan állásfoglalásokat, amelyekben felhívta a Bizottságot e jogalkotási javaslatok benyújtására;

1.

2.

3.

—

tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D065067/03,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban tartott, 2019. december 9-i szavazásra, amelynek eredményeként az nem nyilvánított véleményt, valamint a Fellebbviteli Bizottság 2020. január 23-i szavazására, amely szintén véleménynyilvánítás nélkül zárult,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2019. május 22-én elfogadott, 2019. július 5-én közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.

mivel 2016. október 28-án a Monsanto Europe N.V. – a Monsanto Company nevében – kérelmet nyújtott be az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban Hollandia illetékes nemzeti hatóságához (a továbbiakban: kérelem); mivel a kérelem a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára, továbbá a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára terjedt ki, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.

mivel a szóban forgó kérelemről az EFSA 2019. május 22-én kedvező véleményt fogadott el, amelyet 2019. július 5-én közzétettek;

C.

mivel a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot a dikambával, a glufozinát-ammóniummal és a glifozátalapú gyomirtó szerekkel szembeni tolerancia kialakításának céljával fejlesztették ki (5);

D.

mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények termesztése a gyomirtó szerek nagyobb mértékű használatát eredményezi, ami nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenésének tudható be (6); mivel következésképpen várható, hogy a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababnövények nagyobb mértékben és ismétlődően ki lesznek téve a kiegészítő gyomirtó szereknek (glufozinátnak, dikambának és glifozátnak), ami növelheti a betakarított növényekben jelen lévő szermaradványok mennyiségét;

E.

mivel egy szakértők által felülvizsgált tanulmány (7) megállapította, hogy a glifozát felhalmozódik a géntechnológiával módosított szójababban; mivel egy Argentínában végzett kísérleti projekt (8) meglepően magas glifozátmaradvány-értékeket azonosított a géntechnológiával módosított szójababokon;

F.

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy a besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be; mivel több közelmúltbeli, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány (9) megerősíti a glifozát rákkeltő potenciálját;

G.

mivel a glufozinát az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) előírt „kizárási kritériumok” vonatkoznak rá; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt (11);

H.

mivel a géntechnológiával módosított növényekben a kiegészítő gyomirtó szerek növény általi lebontásának módját, valamint a bomlástermékek (metabolitok) összetételét, ezáltal pedig toxicitását lehetséges, hogy maga a genetikai módosítás szabályozza (12);

I.

mivel ennek ellenére a gyomirtó szerek géntechnológiával módosított növényeken lévő maradványainak és azok metabolitjainak vizsgálata az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének hatáskörén kívül eső területnek tekintendő;

J.

mivel bár véleményében az EFSA kijelenti, hogy „a szóban forgó kérelem szempontjából releváns gyomirtószer-maradványok értékelését az EFSA növényvédő szerekkel foglalkozó egysége megvizsgálta”, ez önmagában nem elegendő, tekintve, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek és metabolitok kombinált toxicitását, valamint a köztük és a géntechnológiával módosított növény – ebben az esetben a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójabab – közötti esetleges kölcsönhatásokat nem vették figyelembe;

K.

mivel ezenkívül az EFSA növényvédő szerekkel foglalkozó egysége szerint hiányoznak a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé teszik, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek a glifozát számos olyan metabolitja tekintetében, amelyek a géntechnológiával módosított, glifozátnak ellenálló növények szempontjából relevánsak (13), továbbá nem áll rendelkezésre elegendő adat a géntechnológiával módosított szójababon jelen lévő glifozát maradékanyag-határértékeinek (MRL-ek) megállapításához (14);

L.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken jelen lévő gyomirtószer-maradványokra vonatkozó elemzések hiányát, valamint a fogyasztókat érintő lehetséges egészségügyi kockázatokat több tagállam illetékes hatósága is aggályosnak találta (15);

M.

mivel „A genetikailag módosított szervezetek kockázatértékelése az EU-ban és Svájcban” elnevezésű nemzetközi kutatási projekt 2020 januárjában ismertetett következtetései megállapították, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek uniós kockázatértékelése nem foglalkozik megfelelő módon a közegészséget és a környezetet érintő kockázatokkal, többek között a géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növényekből származó termékek fogyasztásával összefüggő egészségügyi kockázatokkal sem (16);

N.

mivel a maradékanyag-határértékekkel kapcsolatos magas szintű fogyasztóvédelem biztosítását célzó 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) alapján az Unióban használatra nem engedélyezett hatóanyagok élelmiszernek és takarmánynak szánt importált növényeken található maradványait gondosan ellenőrizni és felügyelni kell (18);

O.

mivel ezzel szemben a legújabb többéves (2020-ra, 2021-re és 2022-re szóló) összehangolt uniós ellenőrzési program (19) szerint a tagállamok semmilyen termék, így a szójabab felületén sem kötelesek mérni a glufozinátmaradványok jelenlétét; mivel nem zárható ki, hogy a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababon, vagy az abból származó, élelmiszernek és takarmánynak szánt termékeken jelen lévő glufozinátmaradványok meghaladják majd a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása céljából bevezetett maradékanyag-határértékeket;

P.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. december 9-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége; mivel a Fellebbviteli Bizottság 2020. január 23-i szavazása sem zárult véleménynyilvánítással;

Q.

mivel a Bizottság elismeri, hogy problematikus az a tény, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezéséről szóló határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés területének egészét tekintve kivételesnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről szóló döntések meghozatala esetében normává vált (20);

R.

mivel a Parlament a 8. ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt, géntechnológiával módosított szervezetek forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a géntechnológiával módosított szervezetek Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a Parlament a 9. ciklusban eddig hét kifogást fogadott el; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett, géntechnológiával módosított szervezet esetében sem az engedélyezést; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését;

S.

mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésétől olyan esetben, amikor a Fellebbviteli Bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (21);

T.

mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

U.

mivel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó közelmúltbeli jelentése megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre (22); mivel a 3.9. fenntartható fejlődési cél a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra (23);

V.

mivel az EFSA megállapítása szerint a géntechnológiával módosított kukorica esetében a – reprodukciót károsító anyagnak minősített – glufozinát gyomirtó szerként történő felhasználása során a szert kezelők glufozinátnak való becsült kitettsége még egyéni védőfelszerelés használata esetén is meghaladta a megengedett kezelői expozíciós szintet (AOEL) (24); mivel a szert kezelők fokozott kitettségének kockázata kiemelt problémát jelent a géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények esetében, tekintettel a felhasznált gyomirtó szerek nagyobb mennyiségére;

W.

mivel az erdőirtás a biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfontosabb oka; mivel a fosszilis tüzelőanyagok elégetése után a földhasználatból és a földhasználat – főképp erdőirtás révén történő – megváltoztatásából eredő kibocsátás az éghajlatváltozás második legjelentősebb oka (25); mivel a Párizsi Megállapodás, valamint a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény keretében elfogadott 2011–2020 közötti, a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv, továbbá a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok támogatják a fenntartható erdőgazdálkodásra, valamint az erdők védelmére és helyreállítására irányuló erőfeszítéseket (26); mivel a 15. fenntartható fejlődési cél magában foglalja az erdőirtások 2020-ra történő megállításának célkitűzését (27); mivel az erdők olyan többfunkciós szerepet töltenek be, amely a fenntartható fejlődésre vonatkozó legtöbb célkitűzés eléréséhez is hozzájárul (28);

X.

mivel a szójatermesztés az erdőirtás egyik kulcsfontosságú hajtóereje a dél-amerikai Amazonas-vidék, Cerrado és Gran Chaco erdeiben; mivel a Brazíliában és Argentínában termesztett szója 97 %-a, illetve 100 %-a géntechnológiával módosított szója (29);

Y.

mivel az Unió a világ második legnagyobb szójaimportőre, és e behozatal túlnyomó részét az állatok takarmányozására használják fel; mivel a Bizottság elemzése megállapította, hogy az Unió hagyományosan a szója révén járul hozzá legnagyobb mértékben a globális erdőirtáshoz és a kapcsolódó kibocsátáshoz, és a teljes uniós behozatallal összefüggő erdőirtás közel feléért e termék felelős (30);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028),

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029),

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030),

—

az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0054),

—

az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0055),

—

az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0056),

—

az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat, négyet vagy ötöt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0057).

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 225., 310., 311., 312., 323. és 324. cikkére,

—

tekintettel az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozatra,

—

tekintettel a Bizottságnak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre vonatkozó, 2018. május 2-i javaslatára (COM(2018)0322),

—

tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – a Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című, 2018. november 14-i időközi jelentésére (1),

—

tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a saját források: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak” című, 2019. október 10-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i európai parlamenti állásfoglalásra (3),

—

tekintettel a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport zárójelentésére és ajánlásaira,

—

tekintettel a Bizottság európai gazdasági előrejelzésére (2020. tavasz),

—

tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel a Fenntartható Európa beruházási tervről szóló, 2020. január 14-i bizottsági közleményre (COM(2020)0021),

—

tekintettel a „Méltányos adózás a digitalizált és globalizált gazdaságban: BEPS 2.0” című, 2019. december 18-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

—

tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a Covid19-világjárvány tragikus és katasztrofális következményekkel járt az emberek és szeretteik számára;

B.

mivel ez a válság súlyosan megterhelte a tagállamok jóléti és egészségügyi rendszereit;

C.

mivel a Covid19-válság különösen a kiszolgáltatott csoportokat érinti, ami az egyenlőtlenségek, a szegénység, a munkanélküliség és a társadalmi különbségek növekedéséhez, valamint a szociális és foglalkoztatási normák aláásásához vezet Európában;

D.

mivel az Európai Unió és tagállamai elkötelezték magukat az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje, a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és a Párizsi Megállapodás mellett;

E.

mivel a tagállamok aszimmetrikus gazdasági válaszlépései veszélyeztethetik az EU konvergenciára irányuló erőfeszítéseit és torzulásokat okozhatnak az egységes piacon;

F.

mivel számos vállalkozás bezárt vagy ilyen veszélynek van kitéve, és gazdaságunk nagy része holtponton van;

G.

mivel a fennakadás az EU gazdaságának egészét érinti, és mivel a válság kezelése érdekében – többek között az euróövezeten kívüli tagállamok számára is – egyenlő kötvénykibocsátási kapacitást és finanszírozáshoz való hozzáférést kell biztosítani;

H.

mivel a Bizottság 2020. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az EU GDP-je várhatóan 7,4 %-kal esik vissza;

I.

mivel az Európai Tanács nem tudott megállapodni a válság utáni helyreállítás közös ütemtervéről; mivel azzal a feladattal bízta meg a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan gazdaságélénkítési csomagot, amelynek középpontjában egy kiigazított többéves pénzügyi keret áll;

J.

mivel a Parlament már kifejezte aggályait az Európai Bizottság által 2018 májusában, a Covid19-válságot megelőzően a következő többéves pénzügyi keret nagyságára tett javaslattal kapcsolatban, ami nem tenné lehetővé az Unió számára, hogy teljesítse politikai kötelezettségvállalásait és reagáljon az előtte álló jelentős kihívásokra;

K.

mivel a kkv-k gazdaságunk gerincét képezik, és kevesebb bürokráciára, a célnak megfelelő szabályozásra, a vállalkozók és tudósok jobb hálózatára, valamint a határokon átnyúló infrastruktúrába történő beruházásokra van szükségük;

L.

mivel az EUMSZ 312. cikke kimondja, hogy az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia a többéves pénzügyi keretet;

M.

mivel a Bizottságnak sürgősen el kell készítenie a többéves pénzügyi keret vészhelyzeti tervét az uniós kedvezményezettek védelme és a fennakadások kockázatának megszüntetése érdekében, amennyiben a következő többéves pénzügyi keretről nem születik megállapodás időben ahhoz, hogy a Parlament hivatalos kérésének megfelelően 2021. január 1-jén hatályba léphessen;

N.

mivel a többéves pénzügyi keret vészhelyzeti terve teljes mértékben összeegyeztethető a gazdaságélénkítési tervvel;

O.

mivel az EU 2020. május 9-én emlékezett meg a Schuman-nyilatkozat 70 éves évfordulójáról;

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

—

tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (14649/2/2019 – C9-0078/2020),

—

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2018)0296) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára (1),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

—

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A9-0094/2020),

1.

2.

3.

4.

5.

—

tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (15301/2/2019 – C9-0107/2020),

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. december 12-i véleményére (1),

—

tekintettel a Régiók Bizottsága 2018. december 6-i véleményére (2),

—

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2018)0337) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára (3),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

—

tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A9-0098/2020),

1.

2.

3.

4.

5.

6.

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06847/2019),

—

tekintettel az Európai Unió és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodás tervezetére (06846/2019),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjával, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0138/2019),

—

tekintettel az eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 114. cikkének (7) bekezdésére,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A9-0018/2020),

1.

2.

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (15581/2018),

—

tekintettel az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodás tervezetére (15579/2018),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjával, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0180/2019),

—

tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 114. cikkének (7) bekezdésére,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A9-0019/2020),

1.

2.

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06104/2020),

—

tekintettel az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről szóló, 2002. június 25-i 2002/648/EK tanácsi határozatra (1),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 186. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0090/2020),

—

tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 114. cikkének (7) bekezdésére,

—

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság ajánlására (A9-0096/2020),

1.

2.

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06101/2020),

—

tekintettel az Európai Közösség és Ukrajna között létrejött tudományos és műszaki együttműködési megállapodás megkötéséről szóló, 2003. február 6-i 2003/96/EK tanácsi határozatra (1),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 186. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0091/2020),

—

tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 114. cikkének (7) bekezdésére,

—

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság ajánlására (A9-0095/2020),

1.

2.

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (12158/2019),

—

tekintettel az Európai Unió és a Belarusz Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás tervezetére (12160/2019),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikkének (3) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0004/2020),

—

tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 114. cikkének (7) bekezdésére,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A9-0097/2020),

1.

2.

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (12362/2019),

—

tekintettel az Európai Unió és a Belarusz Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás tervezetére (12363/2019),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdése a) pontjával és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0013/2020),

—

tekintettel az eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 114. cikkének (7) bekezdésére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság véleményére,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A9-0090/2020),

1.

2.

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (13447/2019),

—

tekintettel az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyvre (13446/2019),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0187/2019),

—

tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 114. cikkének (7) bekezdésére,

—

tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására (A9-0089/2020),

1.

2.

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (12928/2019),

—

tekintettel a levélváltás útján az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között létrejött, az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, 2019. november 15-én lejáró jegyzőkönyv meghosszabbításáról szóló megállapodásra (12927/2019),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0175/2019),

—

tekintettel az eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 114. cikkének (7) bekezdésére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság véleményére,

—

tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására (A9-0088/2020),

1.

2.

—

tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0221),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 2. cikkének (1) bekezdésére, valamint 91. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C9-0001/2019),

—

tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. szeptember 25-i véleményére (1),

—

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

—

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A9-0006/2020),

1.

2.

3.

—

tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0223),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 2. cikkének (1) bekezdésére, valamint 91. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C9-0002/2019),

—

tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2019. szeptember 25-i véleményére (1),

—

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel eljárási szabályzata 59. és 40. cikkére,

—

tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A9-0007/2020),

1.

2.

3.

—

tekintettel a Tanács tervezetére (14247/2019),

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikke (1) bekezdésének az Amszterdami Szerződés által módosított formájára, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C9-0198/2019),

—

tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 33. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 82. cikkére,

—

tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0100/2020),

1.

2.

—

tekintettel a tanácsi rendelet tervezetére (07648/2020),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0133/2020),

—

tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 163. cikkére,

1.

2.

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 39. cikkére,

—

tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3),

—

tekintettel az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen az Unióban folytatott küzdelemről szóló, 2017. október 26-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel az Unión belüli, munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel a nemek közötti egyenlőség Európai Parlamenten belüli érvényesítéséről szóló 2019. január 15-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel az Európai Parlament 2020. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2019. március 28-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2019. október 23-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel a költségvetési eljárás keretében az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének közös szövegtervezetéről szóló, 2019. november 27-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az európai zöld megállapodásról szóló közleményére (COM(2019)0640) – 2.1.4. pont – „Energia- és erőforrás-hatékony építés és korszerűsítés”,

—

tekintettel a Parlament 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó előzetes költségvetési javaslattervezetének kidolgozása céljából a főtitkár által az Elnökséghez továbbított jelentésre,

—

tekintettel az Elnökség által 2020. március 9-én, az eljárási szabályzat 25. cikkének (7) bekezdése és 102. cikkének (1) bekezdése értelmében elkészített, előzetes költségvetési javaslattervezetre,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 102. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített költségvetési javaslattervezetre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 102. cikkére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0102/2020),

A.

mivel ez az eljárás az új jogalkotási ciklusban kezdeményezett első teljes költségvetési eljárás és a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret első évére vonatkozik;

B.

mivel a főtitkár által a 2021. évi költségvetés tekintetében javasolt kiemelt célkitűzések a következők: a szükséges források biztosítása az új Parlament megválasztását követő második teljes évre, a soron következő Bizottság törekvéseit is figyelembe véve, valamint források biztosítása a polgárok bevonására, a többéves ingatlanprojektekre, a környezetbarát Parlamentre, a biztonságra és az informatikai fejlesztésre irányuló kiemelt projektek számára;

C.

mivel a Covid19-világjárvány humanitárius, társadalmi, pénzügyi és gazdasági következményekkel jár; mivel a Nemzetközi Valutaalap 2020-ra az euróövezet GDP-jének 3 %-os globális recessziót, 2020-ra pedig 7,4 %-os visszaesést prognosztizál; mivel a Parlament által 2020-ban hozott intézkedések, mint például a 100 %-os levegőszűrés, a megerősített takarítási intézkedések, az új számítástechnikai és távközlési megoldások adaptálása és bevezetése következményekkel fognak járni a Parlament 2021. évi költségvetésére; mivel a 2021. évi költségvetésnek foglalkoznia kell a Covid19-világjárvány következményeivel; mivel a Parlament költségvetésének garantálnia kell jogalkotási hatásköreinek teljes körű gyakorlására való képességét, és lehetővé kell tennie megfelelő működését;

D.

mivel a főtitkár 2 110 467 628 EUR-s költségvetést javasolt a Parlament 2021. évi előzetes költségvetési javaslattervezetére, ami összességében 3,52 %-os növekedést jelent a 2020. évi költségvetéshez képest; mivel a Parlament által elfogadott javaslat 2,3 %-os (1 953 millió EUR) növekedést jelentett 2018-ra, 2,48 %-os (1 999 millió EUR) növekedést 2019-re és 2,68 %-os növekedést (2 050 millió EUR) 2020-ra;

E.

mivel a Parlament költségvetésének közel kétharmada indexált kiadás, amely az Európai Parlament személyzeti szabályzata és a képviselők statútuma értelmében elsősorban az aktív vagy nyugdíjazott képviselők (20 %) és a személyzet (34 %) kiigazított javadalmazására, nyugdíjaira, egészségügyi kiadásaira és juttatásaira, valamint az épületekre (12 %) van előirányozva ágazatspecifikus indexálás vagy az inflációs ráta alapján;

F.

mivel a Parlament 2016. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalásában (11) már hangsúlyozta, hogy a Parlament költségvetését reális alapokra kell helyezni, és a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell kialakítani;

G.

mivel a Parlamentnek mint a költségvetési hatóság egyik ágának hitelessége azon képességétől függ, hogy saját kiadásait milyen mértékben tudja kézben tartani, valamint hogy uniós szinten elő tudja-e mozdítani a demokráciát;

H.

mivel az önkéntes nyugdíjalapot 1990-ben hozta létre az Elnökségnek a kiegészítő (önkéntes) nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályzata (12); mivel 2018. december 10-i ülésén az Elnökség úgy határozott, hogy módosítja a nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályokat: a nyugdíjkorhatárt 63 évről 65 évre emeli, és a kifizetések életképességének javítása érdekében a jövőbeli nyugdíjasok nyugdíjkifizetéseire 5 %-os adókulcsot vezet be; mivel a becslések szerint a szabályok e változásai 13,3 millió EUR-val csökkentették a biztosításmatematikai hiányt;

I.

mivel a képviselők jogalkotási munkaterhei a kommunikációs tevékenységek révén nagy mértékben bővültek és kiegészültek, minthogy a polgárok minden eddiginél jobban érdeklődnek az európai ügyek iránt, és napjainkban elvárják, hogy képviselőik a hagyományos és az egyre újabb közösségi médiaplatformok révén tartsák velük a kapcsolatot; mivel ennek következtében az utóbbi években nőtt a parlamenti asszisztensi juttatás végrehajtási aránya;

J.

mivel az Európai Számvevőszék 1999. június 16-án„Az Európai Parlament képviselőinek nyugdíjalapja és nyugdíjrendszere” címmel kibocsátotta 5/99. sz. véleményét;

1.

2.

3.

1004 – Szokásos utazási költségek; 1005 – Egyéb utazási költségek; 1200 – Javadalmazás és juttatások; 2007 – Építkezések és épületek belső kialakítása; 2024 – Energiafogyasztás; 300 – A személyzet kiküldetései és a három munkahely közötti hivatalos útjai során felmerülő kiadások; 302 – Fogadási és reprezentációs kiadások; 3042 – Ülések, kongresszusok, konferenciák és küldöttségek; 3242 – Közzétételi, tájékoztatási és állami rendezvényeken való részvétellel kapcsolatos kiadások; 325 – A kapcsolattartó irodák kiadásai 422 – Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások; 101 – Rendkívüli tartalékalap;

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

—

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0163),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 212. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0119/2020),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

—

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel a Tanács képviselőjének 2020. május 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—

tekintettel eljárási szabályzata 59. és 163. cikkére,

1.

2.

3.

—

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0178),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0124/2020),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

—

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel a Tanács képviselőjének 2020. május 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—

tekintettel eljárási szabályzata 59. és 163. cikkére,

1.

2.

3.

—

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0176),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 91. cikkére és 100. cikke (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0126/2020),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

—

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel a Tanács képviselőjének 2020. május 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—

tekintettel eljárási szabályzata 59. és 163. cikkére,

1.

2.

3.

—

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0177),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0123/2020),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

—

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel a Tanács képviselőjének 2020. május 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—

tekintettel eljárási szabályzata 59. és 163. cikkére,

1.

2.

3.

—

tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0179),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0125/2020),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

—

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

—

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

—

tekintettel a Tanács képviselőjének 2020. május 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

—

tekintettel eljárási szabályzata 59. és 163. cikkére,

1.

2.

3.