2021.6.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/1

A TANÁCS (EU) 21/2021 ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

A Tanács által 2021. május 27-én elfogadott szöveg

2021/C 227/01

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33., 114. és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A vámunió hatékony és eredményes működésének biztosításához az Unió külső határain található 2 140 vámhivatalt megfelelő berendezésekkel kell ellátni. A megfelelő és egyenértékű eredményeket biztosító vámellenőrzés iránti igény egyre sürgetőbb, nemcsak a vámügy területének hagyományos funkciója, azaz a bevételek beszedése miatt, hanem növekvő mértékben azért is, mert a biztonság és a védelem garantálása érdekében jelentősen meg kell erősíteni az Unió külső határain belépő és kilépő áruk ellenőrzését. Az áruknak a külső határokon való áthaladásával kapcsolatos ilyen ellenőrzéseknek ugyanakkor a harmadik országokkal folytatott jogszerű kereskedelmet nem akadályozniuk, hanem megkönnyíteniük kell.

(2)

A vámunió az Uniónak, a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömbjének az egyik sarokköve. Mivel a vámunió elengedhetetlen a belső piac megfelelő működéséhez, illetve ahhoz, hogy az mind a vállalkozások, mind a polgárok javát szolgálja, folyamatos lépésekre van szükség a vámunió megerősítése érdekében.

(3)

A tagállamok által végzett vámellenőrzések terén jelenleg kiegyensúlyozatlanság tapasztalható. Ez a kiegyensúlyozatlanság a tagállamok közötti, mind földrajzi jellemzőik, mind kapacitásaik és erőforrásaik tekintetében fennálló különbségeknek tudható be. Nemcsak az emberi tényezőtől függ, hogy a tagállamok képesek-e megbirkózni a folyamatosan változó globális üzleti modellek és ellátási láncok által támasztott kihívásokkal, hanem attól is, hogy rendelkezésükre állnak-e korszerű és megbízható vámellenőrzési berendezések és azok megfelelően működnek-e. Az olyan kihívások, mint az e-kereskedelem térnyerése, a növekvő mértékű digitalizáció és a kibertámadásokkal szembeni reziliencia javításának szükségessége szintén növelni fogják a hatékony vámellenőrzések iránti igényt. Az említett jelenlegi kiegyensúlyozatlanság kezeléséhez ezért fontos az egyenértékű vámellenőrzési berendezések biztosítása. Ez javítani fogja az egyes tagállamok által elvégzett vámellenőrzések egyenértékűségét, így hozzájárul annak megakadályozásához, hogy az áruforgalom – a gyakran „a behozatali hely tudatos megválasztása”-ként említett folyamatként – a vámellenőrzési rendszer leggyengébb pontjaira terelődjön. Következésképpen az Unió vámterületére belépő árukat a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) (a továbbiakban: az Uniós Vámkódex) megfelelően kockázatalapú ellenőrzéseknek kell alávetni.

(4)

A tagállamok több ízben jelezték, hogy pénzügyi támogatásra van szükség, és kérték a szükséges berendezések részletes elemzését. A vámügyi finanszírozásról szóló 2017. március 23-i következtetéseiben a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy értékelje annak lehetőségét, hogy a műszaki berendezésekkel kapcsolatos igények finanszírozását jövőbeli bizottsági finanszírozási programok biztosítsák, valamint javítsa a koordinációt és fokozza a finanszírozási célú együttműködést a vámhatóságok és az egyéb bűnüldöző hatóságok között.

(5)

Az Uniós Vámkódex meghatározása szerint a vámellenőrzések nemcsak a vámjogszabályok végrehajtását jelentik, hanem az Unió vámterülete és az Unió vámterületén kívüli országok vagy területek között szállított áruk belépését, kilépését, továbbítását, szállítását, tárolását és meghatározott célra történő felhasználását, valamint a nem uniós áruknak és a meghatározott célra történő felhasználás alatt lévő áruknak az Unió vámterületén belüli jelenlétét és szállítását szabályozó más jogszabályok végrehajtását is. Az említett egyéb jogszabályok feljogosítják a vámhatóságokat konkrét ellenőrzési feladatok elvégzésére és rendelkezéseket tartalmaznak az adóztatásról, különösen a jövedéki adóról és a hozzáadottérték-adóról, a belső piac külső vonatkozásairól, a közös kereskedelempolitikáról, továbbá a kereskedelemre, az ellátási lánc általános biztonságára, valamint az Unió és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelmére kiható egyéb közös uniós szakpolitikákról.

(6)

Annak támogatása, hogy az Unió külső határain végzett vámellenőrzések megfelelő és egyenértékű eredményeket hozzanak, lehetővé teszi a vámunió előnyeinek maximalizálását, és ezáltal további támogatást nyújt a vámhatóságoknak ahhoz, hogy az Unió érdekeinek védelme érdekében egyként lépjenek fel. Egy, a jelenlegi egyensúlytalanságot korrigáló vámellenőrzési berendezéseket szolgáló célzott uniós alap hozzájárulna a tagállamok közötti általános kohézióhoz. Az említett célzott alap figyelemmel lenne a különböző típusú határoknál – nevezetesen a tengeri és egyéb vízi úti, légi és szárazföldi határoknál, ideértve a vasúti és közúti határokat, valamint a postai csomópontokat is – tapasztalt különböző jellegű igényekre. Tekintettel a világ előtt álló kihívásokra, különösen arra, hogy továbbra is védelmezni kell az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit, egyúttal azonban elő kell segíteni a jogszerű kereskedelmet, elengedhetetlen, hogy a külső határokon korszerű és megbízható ellenőrzési berendezések álljanak rendelkezésre.

(7)

Következésképpen indokolt létrehozni egy olyan új eszközt, amely pénzügyi támogatást nyújt olyan vámellenőrzési berendezésekhez, amelyek minden határtípusnál használhatóak Az Eszköznek támogatnia kell a vámuniót és a vámhatóságok munkáját segítve őket különösen abban, hogy megvédjék az uniós pénzügyi és gazdasági érdekeket, valamint biztosítsák az Unión belüli biztonságot és védelmet és az Uniónak a tisztességtelen és jogellenes kereskedelemmel – például az áruk hamisításával – szembeni védelmét, ugyanakkor meg kell könnyítenie a jogszerű üzleti tevékenységet. Az Eszköznek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a vámellenőrzések eredményei megfelelőek és egyenértékűek legyenek. Ezen túlmenően az ezen Eszköz keretében finanszírozott vámellenőrzési berendezéseknek elő kell segíteniük az Uniós Vámkódexben említett vámügyi kockázatkezelési keretrendszer alkalmazását. Ezt a célt a releváns, korszerű és megbízható vámellenőrzési berendezések átlátható beszerzésével, karbantartásával és továbbfejlesztésével kell elérni, melynek során kellően figyelembe kell venni az adatvédelmet, a kiberrezilienciát, valamint a biztonsági és környezeti szempontokat, beleértve a lecserélt berendezések környezetbarát ártalmatlanítását is.

(8)

A tagállami vámhatóságokra egyre több olyan feladat hárul, amelyek elvégzésére a külső határokon kerül sor és amelyek gyakran a biztonság területére is kiterjednek. Fontos ezért, hogy a tagállamoknak uniós pénzügyi támogatás álljon a rendelkezésére annak érdekében, hogy az Unió külső határain végzett határellenőrzések és vámellenőrzések egyenértékűségének a biztosítása lehetővé váljon a számukra. Azonosan fontos az uniós határokon folytatott, az áruk és személyek ellenőrzését érintő ügynökségközi együttműködés előmozdítása az egyes tagállamok határellenőrzésért vagy a határon végzett más feladatokért felelős nemzeti hatóságai körében annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen az uniós többletértéket a határigazgatás és a vámellenőrzések területén.

(9)	Ezért létre kell hozni az Integrált Határigazgatási Alapot (a továbbiakban: az Alap).

(10)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) V. címét érintő jogi sajátosságok, valamint a külső határokra és a vámellenőrzésekre vonatkozó szakpolitikák esetében alkalmazandó különböző jogalapok miatt jogilag nem lehetséges az Alapot egyetlen eszközként létrehozni.

(11)

Az Alapot ezért a határigazgatás területén nyújtott uniós pénzügyi támogatás átfogó kereteként kell létrehozni, amely magában foglalja az e rendelettel létrehozott, a vámellenőrzési berendezésekhez pénzügyi támogatást nyújtó eszközt (a továbbiakban: az Eszköz) és az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) (1) létrehozott, a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt.

(12)

Tekintettel annak fontosságára, hogy az Unió az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás (5) végrehajtására és az ENSZ 2015. szeptember 25-én elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének fenntartható fejlődési céljai elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásával összhangban fellépjen az éghajlatváltozással szemben, az e rendelet alapján végrehajtott tevékenységeknek hozzá kell járulniuk azon uniós cél eléréséhez, hogy az uniós költségvetés teljes összegének legalább 30 %-a az éghajlat-politikai célkitűzések támogatását szolgálja, továbbá azon uniós törekvéshez, hogy 2024-ben az éves uniós költségvetés 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig a 10 %-át a biológiai sokféleségre fordítsák, figyelembe véve azonban az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok közötti átfedéseket.

(13)

Ez a rendelet az Eszköz teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (6) 18. pontja értelmében. Lehetővé kell tenni, hogy az említett pénzügyi keretösszeg fedezze az Eszköz igazgatásával és teljesítményének értékelésével kapcsolatos tevékenységek tekintetében felmerülő szükséges és kellően indokolt kiadásokat, amennyiben ezek a tevékenységek kapcsolódnak az Eszköz általános és különös célkitűzéseihez.

(14)

Erre az Eszközre az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(15)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján és közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak. Az ezen Eszköz keretében történő finanszírozásnak a költségvetési rendeletben említett elvek hatálya alá kell tartoznia, és biztosítania kell a pénzügyi források optimális felhasználását az Eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében.

(16)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/444 rendelete (8) a vámunió és a vámhatóságok támogatása érdekében létrehozza a vámügyi együttműködést szolgáló Vám programot (a továbbiakban: a Vám program). A vámügyekkel és vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos együttműködési tevékenységek koherenciájának és horizontális koordinációjának megőrzése érdekében helyénvaló e tevékenységeket egyetlen jogi aktus, azaz egy egységes szabályrendszert magában foglaló Vám program alapján végrehajtani. Ezért ezen Eszköznek kizárólag a támogatható vámellenőrzési berendezések beszerzését, karbantartását és továbbfejlesztését kell támogatnia, minden egyéb kapcsolódó tevékenyéget pedig – például az igényfelmérések céljából folytatott együttműködést vagy az érintett berendezésekkel kapcsolatos képzéseket – a Vám program keretében kell támogatni.

(17)

Emellett az Eszköznek adott esetben támogatnia kell a vámellenőrzési berendezések a célból történő beszerzését vagy továbbfejlesztését is, hogy valós körülmények között teszteljék a berendezések új elemeit vagy a meglévő berendezések elemeinek új funkcióit, mielőtt a tagállamok megkezdenék az ilyen új berendezések nagy mennyiségben való beszerzését. A valós körülmények közötti tesztelésnek elsősorban a vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos, az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) (2) keretében végzett kutatás eredményeihez kell kapcsolódnia. A Bizottságnak ösztönöznie kell a vámellenőrzési berendezések két vagy több tagállam általi közös beszerzését és közös tesztelését a Vám program együttműködési eszközeinek felhasználásával.

(18)

A legtöbb vámellenőrzési berendezés egyenlő mértékben vagy járulékosan alkalmas lehet más uniós jog, mint például a határigazgatásra, a vízumügyre vagy a rendőrségi együttműködésre vonatkozó jog betartásának ellenőrzésére is. Az Alapot ezért a berendezések beszerzésének célját szolgáló két, egymást kiegészítő eszközként javasolták létrehozni, amelyek mindegyike különálló, de kiegészítő hatállyal rendelkezik. Egyrészt az határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz kizárólag olyan berendezések költségeihez fog pénzügyi támogatást nyújtani, amelyek elsődleges célja vagy hatása az integrált határigazgatás, de lehetővé fogja tenni az említett berendezések további célokra, például vámellenőrzésre való használatát is. Másrészt a vámellenőrzési berendezésekhez pénzügyi támogatást nyújtó, e rendelettel létrehozott eszköz kizárólag olyan berendezések költségeihez fog pénzügyi támogatást nyújtani, amelyek elsődleges célja vagy hatása a vámellenőrzés, de lehetővé fogja tenni az említett berendezések további célokra, például a határellenőrzés és a biztonság céljára történő használatát is. A két eszköz közötti ilyen felosztás elő fogja mozdítani az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett ügynökségközi együttműködést az európai integrált határigazgatási megközelítés részeként, ezáltal lehetővé téve a vámhatóságok és a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok együttműködését, valamint az uniós költségvetés hatásának maximalizálását az ellenőrzési berendezések megosztása és interoperabilitása révén. A berendezések vámhatóságok és más, határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok közötti megosztása nem lehet szisztematikus.

(19)

A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdése értelmében már megkezdett tevékenységre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. Ilyen esetekben a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt felmerült költségek elvben ugyan nem lennének támogathatók, ezt kivételesen lehetővé kell tenni, figyelembe véve e rendeletnek a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdeténél későbbi hatálybalépését. A 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdetétől történő alkalmazás lehetővé tétele érdekében, valamint az uniós támogatás késedelmének elkerülésére, mivel az sérthetné az Unió azon érdekét, hogy a vámunió hatékony és eredményes működésének biztosításához szükséges megfelelő berendezésekkel rendelkezzen, lehetővé kell tenni annak előírását a finanszírozási határozatban, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdetén korlátozott ideig támogathatók legyenek az e rendelet alapján támogatott, 2021. január 1-jétől már megkezdett tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségek, még abban az esetben is, ha a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt került sor az említett tevékenységekre és merültek fel az említett költségek.

(20)

A költségvetési rendelettől eltérve, a különböző területeket érintő együttműködés és interoperabilitás lehetővé tétele és támogatása érdekében adott esetben lehetővé kell tenni, hogy egy tevékenység több uniós programon vagy eszközön keresztül részesüljön támogatásban. Ugyanakkor a kettős finanszírozásnak a költségvetési rendeletben meghatározott tilalmával összhangban ilyen esetekben a hozzájárulások nem fedezhetik ugyanazokat a költségeket. Amennyiben egy tagállamnak ugyanazon berendezés beszerzésére már más uniós programból hozzájárulást ítéltek oda vagy egy uniós alapból támogatást kapott rá, ezt a hozzájárulást vagy támogatást a költségvetési rendelet 191. cikkének megfelelően be kell jelenteni a Bizottságnak.

(21)	A társfinanszírozási arány felső határát meghaladó finanszírozás csak kellően indokolt esetekben nyújtható, ami lehet például a vámellenőrzési berendezések két vagy több tagállam általi közös beszerzése és közös tesztelése.

(22)

Tekintettel a technológiák, a veszélyek és a vámügyi prioritások gyors változására, a munkaprogramok hosszú időszakokra nem terjedhetnek ki. Az éves munkaprogramok ugyanakkor nem szükségesek az Eszköz végrehajtásához, és mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit növelné. Ennek fényében a munkaprogramoknak elvben egynél több, de legfeljebb három költségvetési évre kell kiterjedniük.

(23)	Az e rendelet szerinti munkaprogramok végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(24)

Bár a központi végrehajtás elengedhetetlen a vámellenőrzések egyenértékű eredményeinek biztosítására irányuló különös célkitűzés eléréséhez, az Eszköz technikai jellegéből azonban az következik, hogy szakmai szintű előkészítő munkára van szükség. A végrehajtást ezért igényfelmérésekkel kell segíteni. Az említett igényfelméréseket nemzeti szakértelemre és a vámhatóságok bevonásával szerzett tapasztalatokra támaszkodva kell elvégezni. Az igényfelméréseknek egyértelmű módszereken kell alapulniuk, amelyek tartalmazzák a releváns információk összegyűjtését biztosító minimális számú lépést. A Bizottságnak ezen információkat fel kell használnia a támogatások tagállamok közötti elosztásának meghatározására, figyelembe véve különösen a kereskedelem volumenét, a releváns kockázatokat és a vámhatóságoknak a berendezések használatára és karbantartására vonatkozó igazgatási kapacitását, az Eszköz keretében finanszírozott vámellenőrzési berendezések leghatékonyabb felhasználása érdekében. A költségvetési fegyelemhez való hozzájárulás érdekében egyértelműen meg kell határozni a vissza nem térítendő támogatások fontossági sorrendjének megállapítására vonatkozó, az igényfelmérésen alapuló feltételeket.

(25)

A rendszeres nyomon követés és jelentéstétel biztosítása érdekében megfelelő keretet kell létrehozni az Eszköz és az Eszköz hatálya alá tartozó intézkedések révén elért eredmények nyomon követésére. Ennek a nyomon követésnek és jelentéstételnek az Eszköz hatálya alá tartozó intézkedések hatásait mérő mennyiségi és minőségi mutatókon kell alapulnia. A jelentéstételi követelményeknek ki kell terjedniük a vámellenőrzési berendezésekre vonatkozóan az információk Bizottságnak történő rendelkezésre bocsátása követelményére is, amennyiben egy vámellenőrzési berendezés költsége adók nélkül meghaladja a 10 000 EUR-t. Az említett információt meg kell különböztetni a nyilvánosság és a média részére nyújtandó tájékoztatástól, amelynek célja az Eszköz alapján végrehajtott tevékenységek és elért eredmények megismertetése.

(26)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (12) (22) és (23) premabulumbekezdése alapján ezt az Eszközt egyedi nyomonkövetési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján összehasonlítható módon és teljességükben értékelhetők az Eszköz gyakorlatban kifejtett hatásai. Az időközi és végső értékeléseknek – amelyeket legkésőbb az Eszköz végrehajtásának megkezdését, illetve befejezését követő négy év belül kell elvégezni – hozzá kell járulniuk a vámellenőrzési berendezéseknek a következő többéves pénzügyi keret ideje alatti pénzügyi támogatásával kapcsolatos hatékony döntéshozatali folyamathoz. Ezért rendkívül fontos, hogy az időközi és a végső értékelések kielégítő és elegendő információt tartalmazzanak, és hogy az említett értékelések kellő időben elkészüljenek. A Bizottságnak az időközi és a végső értékelésekben részletesen ismertetnie kell az Eszköz keretében finanszírozott berendezéseknek a vámhatóságok és a határforgalom-ellenőrzést végző egyéb hatóságok közötti megosztását, amennyiben a tagállamok megfelelő információkat szolgáltattak. Az Eszköz időközi és végső értékelésein túlmenően a teljesítményjelentési rendszer részeként az elért eredményekről éves jelentéseket kell kiadni az Eszköz végrehajtásának nyomon követése érdekében. E jelentéseknek az Eszköz adott évben lezajlott tevékenységei kapcsán tartalmazniuk kell egy összefoglalót a levont tanulságokról, valamint adott esetben a felmerült akadályokról és hiányosságokról. Az éves eredményjelentéseket közölni kell az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

(27)

Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni a szakpolitikai prioritások, a veszélyek és a technológiák változásaira, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a vámellenőrzési célok elérése érdekében felhasználható vámellenőrzési berendezések indikatív listájának és a különös célkitűzés elérésének mérésére szolgáló mutatók listájának módosításáról. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő és teljes mértékben átlátható konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(28)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13), valamint a 2988/95/EK, Euratom (14), a 2185/96/Euratom, EK (15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (16) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség (EPPO) az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(29)

Az e rendelet keretében elérhető támogatási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek különös célkitűzéseit és biztosítani a tervezett eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Az említett támogatási formák és végrehajtási módszerek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(30)

mivel e rendelet célját, azaz a vámuniót és a vámhatóságokat a vámellenőrzési berendezések beszerzéséhez, karbantartásához és továbbfejlesztéséhez való pénzügyi támogatás nyújtásával támogató eszköz létrehozását a tagállamok a közöttük fennálló objektív földrajzi egyenlőtlenségek következtében önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – mivel egy koordinált megközelítés és központosított támogatás hozzájárul a vámellenőrzések egyenértékű szintjének és egyenértékű minőségi eredményeinek biztosításához – e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(31)

Az uniós támogatás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett támogatás eredetét, és biztosítaniuk kell annak láthatóságát, különösen az intézkedéseknek és azok eredményeinek a népszerűsítésekor úgy, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott tájékoztatást biztosítanak többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. Az ilyen információknak be kell mutatniuk az Eszköz hozzáadott értékét a vámunió támogatásában és különösen azt, hogy hogyan segíti egyrészt a vámhatóságokat feladataik teljesítésében, másrészt a Bizottságot a költségvetési átláthatóság biztosítására irányuló erőfeszítéseiben. Ezenkívül az átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatást kell nyújtania a nyilvánosságnak az Eszközhöz, valamint annak tevékenységeihez és eredményeihez kapcsolódóan, többek között az e rendelet alapján elfogadott munkaprogramokra hivatkozva.

(32)

Annak biztosítása céljából, hogy az adott szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás megkezdése a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától lehetővé váljon, ennek a rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-től kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

E rendelet az (EU) …/… rendelettel (3) közösen létrehozza az Integrált Határigazgatási Alapot (a továbbiakban: az Alap) a 2021. január 1-jétől2027. december 31-ig tartó időszakra.

Az említett Alap részeként e rendelet létrehozza a vámellenőrzési berendezések beszerzéséhez, karbantartásához és továbbfejlesztéséhez pénzügyi támogatást nyújtó eszközt (a továbbiakban: az Eszköz) a 2021. január 1-jétől2027. december 31-ig tartó időszakra. Az Eszköz időtartama igazodik a többéves pénzügyi keret időtartamához.

E rendelet megállapítja az Eszköz célkitűzéseit, a 2021–2027-es időszakra szóló költségvetést, az uniós támogatás formáit, valamint az e támogatás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott vámhatóságok;

2.	„vámellenőrzések”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 3. pontjában meghatározott vámellenőrzések;

3.	„vámellenőrzési berendezés”: olyan berendezés, amely elsősorban vámellenőrzések végzésére szolgál;

4.	„mozgó vámellenőrzési berendezés”: bármilyen szállítóeszköz, amelynek helyváltoztatási képessége mellett rendeltetése az is, hogy vámellenőrzési berendezésként szolgáljon, vagy teljesen fel van szerelve vámellenőrzési berendezésekkel;

„karbantartás”: olyan megelőző, korrekciós jellegű és előrejelzésen alapuló beavatkozások – ideértve a vámellenőrzési berendezések működési és funkcionális ellenőrzéseit, szervizelését, javítását és nagyjavítását, de nem ideértve bármilyen továbbfejlesztésüket –, amelyekre a vámellenőrzési berendezések előírt üzemképes állapotának fenntartása vagy helyreállítása érdekében van szükség a maximális hasznos élettartamuk elérése céljából;

6.	„továbbfejlesztés”: olyan fejlesztő beavatkozások, amelyekre azért van szükség, hogy a meglévő vámellenőrzési berendezéseket elavult üzemképes állapotból korszerű üzemképes állapotba hozzák.

3. cikk

Az Eszköz célkitűzései

(1) Az Alap részeként – és a vámellenőrzések tagállamok általi, harmonizált alkalmazása hosszú távú céljának elérése érdekében – az Eszköz általános célkitűzése az, hogy támogassa a vámuniót és a vámhatóságokat azon feladataik teljesítésében, hogy megvédjék az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit, biztosítsák az Unió biztonságát és védelmét és megvédjék az Uniót a jogellenes kereskedelemmel szemben, miközben megkönnyíti a jogszerű üzleti tevékenység végzését.

(2) Az Eszköz különös célkitűzése, hogy releváns és megbízható korszerű – és emellett biztonságos, védett és környezetbarát – vámellenőrzési berendezések átlátható beszerzése, karbantartása és továbbfejlesztése révén hozzájáruljon ahhoz, hogy a vámellenőrzések eredményei megfelelőek és egyenértékűek legyenek, segítve ezzel az Unió érdekeinek védelme érdekében egységben eljáró vámhatóságokat.

4. cikk

Költségvetés

(1) Az Eszköznek a 2021–2027-es időszakban történő végrehajtására előirányzott pénzügyi keretösszeg folyó áron 1 006 407 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg fedezheti továbbá az Eszköz irányításával és célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységeket érintő költségeket. Az összeg fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos azon kiadásokat is, amelyek kapcsolódnak az Eszköz célkitűzéseihez, továbbá az információk kezelésére és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint az Eszköz irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

5. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) Az Eszközt a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(2) Az Eszköz a költségvetési rendeletben meghatározott valamennyi formában – különösen vissza nem térítendő támogatások formájában – nyújthat finanszírozást.

(3) Ha az Eszköz keretében támogatott tevékenység vámellenőrzési berendezések beszerzését vagy továbbfejlesztését foglalja magában, a Bizottság koordinációs mechanizmust hoz létre, amely biztosítja az uniós programokból és eszközökből nyújtott támogatások segítségével beszerzett vámellenőrzési berendezések interoperabilitását és ennek megfelelően azok hatékonyságát.

II. FEJEZET

Jogosultság

6. cikk

Támogatható tevékenységek

(1) Ahhoz, hogy egy tevékenység az Eszközből támogatható legyen, az említett tevékenységnek eleget kell tennie az alábbi követelményeknek:

a)	a 3. cikkben meghatározott célkitűzéseket hajtja végre; és

olyan vámellenőrzési berendezések – ideértve az innovatív felderítési technológiákon alapuló berendezéseket – beszerzését, karbantartását vagy továbbfejlesztését célozza, amelyek az alábbiak közül egy vagy több vámellenőrzési célt szolgálnak:

1.	behatolásmentes vizsgálat;

2.	embereken elrejtett tárgyak jelzése;

3.	sugárzásészlelés és atomszám alapú azonosítás;

4.	minták laboratóriumi elemzése;

5.	mintavétel és a minták helyszíni elemzése;

6.	kézi keresés.

Az I. melléklet tartalmazza azoknak a vámellenőrzési berendezéseknek a tájékoztató jellegű listáját, amelyek az első albekezdés 1–6. pontjában említett vámellenőrzési célok elérése érdekében felhasználhatók.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdése szerinti tevékenységek – kellően indokolt esetekben – vámellenőrzési berendezések olyan átlátható beszerzésére, karbantartására és továbbfejlesztésére is vonatkozhatnak, amely új berendezések vagy meglévő berendezések új funkciónak valós körülmények közötti tesztelésére irányul.

(3) A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban, figyelembe véve ezen rendelet késedelmes hatálybalépését, valamint az uniós támogatás késedelmének elkerülése érdekében – mivel az sérthetné az Unió azon érdekét, hogy a vámunió hatékony és eredményes működésének biztosításához szükséges megfelelő berendezésekkel rendelkezzen –, az e rendelet alapján támogatott tevékenységekkel összefüggésben felmerült költségek 2021. január 1-jétől kezdődően, korlátozott ideig, kivételesen támogathatónak tekinthetők abban az esetben is, ha a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt került sor az adott tevékenységekre és merültek fel az adott költségek.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletnek az I. mellékletben meghatározott vámellenőrzési berendezések indikatív listája szükséges naprakésszé tételével történő módosítása céljából.

(5) Az ezen Eszköz keretében finanszírozott vámellenőrzési berendezéseket elsődlegesen vámellenőrzések céljára kell felhasználni, de azok felhasználhatók más célokra is, beleértve a nemzeti határigazgatási hatóságok támogatását és a nyomozásokat is a személyellenőrzések vonatkozásában. Az említett vámellenőrzési berendezések nem oszthatók meg szisztematikusan a vámhatóságok és határforgalom-ellenőrzést végző egyéb hatóságok között.

(6) A Bizottság ösztönzi a vámellenőrzési berendezések két vagy több tagállam általi közös közbeszerzését és közös tesztelését.

7. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

A költségvetési rendelet 197. cikkétől eltérve, a részvételre jogosult jogalanyok a vámhatóságok, azzal a feltétellel, hogy biztosítják az igényfelméréshez szükséges, az e rendelet 11. cikkének (4) bekezdésében említett információkat.

8. cikk

Társfinanszírozási arány

(1) Az Eszközből a tevékenységek összes támogatható költségének legfeljebb 80 %-a finanszírozható.

(2) Az említett felső határt meghaladó finanszírozás nyújtására kizárólag megfelelően indokolt rendkívüli esetben kerülhet sor.

9. cikk

Támogatható költségek

Az Eszköz keretében támogathatók a 6. cikkben említett tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek.

A következő költségekhez nem nyújtható támogatás az Eszközből:

a)	földterület megvásárlásához kapcsolódó költségek;

b)	képzéssel vagy készségek fejlesztésével kapcsolatos költségek, a beszerzési vagy továbbfejlesztési szerződésben foglalt bevezető képzés kivételével;

c)	infrastruktúrához, például épületekhez vagy szabadtéri létesítményekhez, valamint bútorokhoz kapcsolódó költségek;

elektronikus rendszerekkel kapcsolatos költségek, a vámellenőrzési berendezések használatához közvetlenül szükséges szoftverek és szoftverfrissítések kivételével, valamint a meglévő szoftver és a vámellenőrzési berendezés összekapcsolásához szükséges elektronikus szoftver és programozás kivételével;

e)	hálózatokkal, például biztonságos vagy nem biztonságos kommunikációs csatornákkal vagy előfizetésekkel kapcsolatos költségek, a kizárólag a vámellenőrzési berendezés használatához szükséges hálózatok vagy előfizetések kivételével;

f)	szállítóeszközökkel, például járművekkel, légi járművekkel vagy hajókkal kapcsolatos költségek, a mozgó vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos költségek kivételével;

g)	a vámellenőrzési berendezésekhez szükséges fogyóeszközökkel, többek között a referencia- vagy kalibrálóanyagokkal kapcsolatos költségek;

h)	az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos költségek.

III. FEJEZET

Vissza nem térítendő támogatások

10. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált támogatás

(1) Az Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kell odaítélni és kezelni.

(2) A költségvetési rendelet 195. cikk első bekezdésének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatásokat pályázati felhívás nélkül kell odaítélni az e rendelet 7. cikke értelmében részvételre jogosultnak minősülő jogalanyok számára.

(3) Az Eszköz keretében hozzájárulásban részesült tevékenység a Vám programból vagy bármely más uniós programból is részesülhet hozzájárulásban, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A tevékenységhez nyújtott vonatkozó hozzájárulásra a releváns uniós program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg a tevékenység teljes elszámolható költségét. A különböző uniós programokból származó támogatást arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumokkal összhangban.

(4) A költségvetési rendelet 150. cikkében említett értékelő bizottság munkáját az említett rendelet 188. cikkében megállapított, a vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános alapelvek és különösen az említett cikk a) és b) pontjában megállapított, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve, valamint a megkülönböztetés tilalmának elve alapján kell végezni.

(5) Az értékelő bizottság a pályázatokat odaítélési szempontok alapján bírálja el, figyelembe véve adott esetben a javasolt tevékenység relevanciáját a kitűzött célok szempontjából, a javasolt tevékenység minőségét, hatását – ideértve a gazdasági, társadalmi és környezeti hatását is –, valamint annak költségvetését és költséghatékonyságát.

IV. FEJEZET

Programozás, nyomon követés és értékelés

11. cikk

Munkaprogram

(1) Az Eszközt a költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogramok révén kell végrehajtani.

(2) Az Eszköz végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a munkaprogramok megállapításáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A munkaprogramok célja a 3. cikkben foglalt célkitűzéseknek a 6. cikknek megfelelő tevékenységek révén történő megvalósítása. A munkaprogramokban meg kell határozni az összes tevékenységet lefedő finanszírozási terv teljes összegét. A munkaprogramokban meg kell határozni továbbá a következőket:

minden egyes tevékenység vonatkozásában:

i.	a kitűzött célok és a várt eredmények, a 3. cikkben foglalt általános és különös célkitűzéseknek megfelelően;

ii.	a finanszírozandó tevékenységek leírása;

iii.	adott esetben az egyes tevékenységekhez allokált összegek megjelölése; valamint

iv.	a végrehajtási módszer és indikatív végrehajtási ütemterv;

b)	a vissza nem térítendő támogatások vonatkozásában a 8. cikkben említett maximális társfinanszírozási arány.

(4) Az (1) bekezdésben említett munkaprogramok kidolgozását a vámhatóságok igényeire vonatkozó felmérésnek kell alátámasztania. Az említett igényekre vonatkozó felmérést a következők alapján kell elkészíteni:

a)	a határátkelőhelyek közös besorolása;

b)	a rendelkezésre álló vámellenőrzési berendezések átfogó leírása;

c)	azon vámellenőrzési berendezések közös listája, amelyeknek rendelkezésre kellene állniuk, a határátkelőhelyek kategóriái szerint; valamint

d)	a tervezett szükséges pénzeszközök.

Az igények felmérésének az 1294/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott Vám 2020 program vagy a Vám program keretében végzett tevékenységen kell alapulnia, és azt rendszeresen, legalább három évenként naprakésszé kell tenni.

12. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A 3. cikkben foglalt általános és különös célkitűzések megvalósítása terén az Eszköz által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatókat a II. melléklet határozza meg.

(2) Az Eszköz célkitűzéseinek elérése terén az Eszköz által elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a mutatók tekintetében történő szükség szerinti módosítása és e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése érdekében.

(3) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy az Eszköz végrehajtásának nyomon követésére és eredményeire vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós támogatások címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4) Amennyiben egy vámellenőrzési berendezés költsége adók nélkül meghaladja a 10 000 EUR-t, a (3) bekezdésben említett jelentéstételi követelményeknek tartalmazniuk kell legalább a következő információk Bizottsággal való évenkénti közlését:

a)	az Eszköz keretében finanszírozott vámellenőrzési berendezések részletes listája;

b)	a vámellenőrzési berendezések használatára és bármely kapcsolódó eredményre vonatkozó információ, adott esetben a vonatkozó statisztikákkal alátámasztva.

13. cikk

Értékelés

(1) Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2) Az Eszköz időközi értékelését a Bizottságnak az Eszköz végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az Eszköz végrehajtásának kezdetét követően el kell végezni. Az időközi értékelésének keretében a Bizottság értékeli az Eszköz teljesítményét, olyan szempontokat is beleértve, mint az eredményesség, a hatékonyság, a koherencia és a relevancia, valamint az Eszközön belüli szinergiák és az uniós hozzáadott érték.

(3) Az Eszköz végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi az Eszköz végső értékelését.

(4) A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei és a levont tanulságok kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

V. FEJEZET

A felhatalmazás gyakorlása és bizottsági eljárás

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 6. cikk (4) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal ezen időpont előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (4) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 6. cikk (4) bekezdése és a 12. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

15. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az (EU) 2021/444 rendelet 17. cikkével létrehozott Vám program bizottsága segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

16. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

(1) Az uniós támogatás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett támogatás uniós eredetét és különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az Eszközhöz, az Eszköz alapján végzett tevékenységekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan.

(3) Az Eszközhöz elkülönített pénzügyi forrásoknak az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

17. cikk

Átmeneti rendelkezés

Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2027 utáni uniós költségvetésbe a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére a 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységek igazgatásának lehetővé tétele érdekében.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről

az elnök

…

a Tanács részéről

az elnök

…

(1) HL C 62., 2019.2.15., 67. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. május 27-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament …-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/… rendelete (…) a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról (HL …).

(1) Az ST 6487/21 (2018/0249 (COD)) számú dokumentumban szereplő rendelet.

(5) HL L 282., 2016.5.12., 4. o.

(6) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/444 rendelete (2021. március 11.) a vámügyi együttműködést szolgáló Vám program létrehozásáról és az 1294/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2021.3.15., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete (…) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L…).

(2) Az ST 7064/20 (2018/0224 (COD)) számú dokumentumban szereplő rendelet.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(14) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(15) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(16) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(3) Az ST 6487/21 (2018/0249 (COD)) számú dokumentumban szereplő rendelet.

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 1294/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, európai uniós vámügyi cselekvési program (Vám 2020) létrehozásáról, valamint a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 209. o.).

I. MELLÉKLET

A 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában felsorolt vámellenőrzési célok érdekében felhasználható vámellenőrzési berendezések indikatív listája

VÁM-ELLENŐRZÉSI CÉL

VÁMELLENŐRZÉSI BERENDEZÉS

KATEGÓRIA

ALKALMAZÁS

1.	Behatolásmentes vizsgálat

Röntgenszkenner – nagy energiájú

Konténerek, tehergépjárművek, vasúti kocsik és járművek

Röntgenszkenner – kis energiájú

Raklapok, dobozok és csomagok

Utaspoggyász

Járművek

Visszaszórásos röntgenberendezés

Konténerek

Tehergépjárművek

Járművek

Egyéb

Automata rendszám-/konténerfelismerő rendszerek

Járműmérlegek

Villás emelőtargoncák és más hasonló mozgó vámellenőrzési berendezések

2.	Embereken elrejtett tárgyak jelzése (1)

Röntgenalapú visszaszórásos kapu

Elsősorban repülőtereken használatos az embereken elrejtett tárgyak (kábítószerek, robbanóanyagok, készpénz) észlelésére

Testszkenner

Magasfrekvenciájú milliméteres hullámokon alapuló biztonsági szkenner

3.	Sugárzásészlelés és atomszám alapú azonosítás

Radiológiai észlelésre és nukleáris anyagok észlelésére szolgáló műszerek

Személyi sugárzásmérő/sugárzásjelző műszer (PRM)

Kézi sugárzásmérő műszer

Radioaktív izotóp azonosító készülék (RIID)

Sugárkapu (RPM)

Színképelemzésen alapuló radioaktív izotóp azonosító kapu (SPM)

4.	Minták laboratóriumi elemzése

Valamennyi lehetséges áru azonosítására, mennyiségének meghatározására és ellenőrzésére szolgáló berendezés

Gáz- és folyadékkromatográfia (GC, LC, HPLC stb.)

Színképelemzés és színképelemzésen alapuló technológiával kombinált technikák (IR, Raman, UV-VIS, fluoreszcencia, GC-MS stb.)

Röntgensugaras berendezés (XRF stb.)

NMR spektroszkópia és stabil izotópok elemzése

Egyéb laboratóriumi berendezés (AAS, desztillációs elemzőberendezés, DSC, elektroforézis, mikroszkóp, LSC, cigarettaelszívó gép stb.)

5.	Mintavétel és a minták helyszíni elemzése

Ionmobilitás-spektrometrián (IMS) alapuló nyomdetektálás

Fenyegetést jelentő konkrét anyagok nyomait felderítő hordozható berendezés

Kutyás anyagnyom-felderítés

Sokféle kockázatra alkalmazható kisebb és nagyobb tárgyak esetében

Mintavétel

Mintavételi eszközök, elszívófülke, kesztyűs fülke

Mobil laboratóriumok

A minták helyszíni elemzésére szolgáló berendezésekkel teljes mértékben felszerelt jármű

Kézi detektorok

Szerves anyagok, fémek és ötvözetek elemzése

Kolorimetriás vizsgálatok

Raman-spektroszkópia

Infravörös-spektroszkópia

Röntgen fluoreszcencia

Gázdetektorok konténerekhez

6.	Kézi keresés

Személyi kézi eszközök

Zsebeszközök

Szerszámkészlet

Teleszkópos tükör

Eszközök

Endoszkóp

Rögzített vagy kézi fémdetektor

A járművek aljának ellenőrzésére szolgáló kamerák

Ultrahangos eszköz

Sűrűségmérő

Egyéb

Víz alatti keresés

(1) Az egészség védelmére és a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó, alkalmazandó jogszabályi rendelkezések és egyéb ajánlások betartása mellett.

II. MELLÉKLET

A 3. cikkben meghatározott általános és különös célkitűzések elérése terén az eszköz keretében megvalósított előrehaladás mérésére szolgáló mutatók

A 3. cikkben foglalt általános és különös célkitűzések megvalósítása terén az Eszköz által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez a következő mutatók alkalmazandók:

Berendezés

a)	A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a szárazföldi határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

b)	A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a tengeri határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

c)	A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a légi határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

d)	A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a postai határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

e)	A megállapodás szerinti normáknak megfelelő vámellenőrzési berendezések rendelkezésre állása a vasúti határátkelőhelyeken (berendezéstípusonként)

2021.6.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/20

A TANÁCS (EU) 22/2021 ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

a 603/2013/EU, az (EU) 2016/794, az (EU) 2018/1862, az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez a Vízuminformációs Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendelet elfogadása céljából

A Tanács által 2021. május 27-én elfogadott szöveg

2021/C 227/03

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 88. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 2004/512/EK tanácsi határozat (3) a vízumadatok tagállamok közötti cseréjére szolgáló technológiai megoldásként létrehozta a Vízuminformációs Rendszert (VIS). A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) meghatározta a VIS célját, funkcióit és feladatait, továbbá megállapította a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjével kapcsolatos feltételeket és eljárásokat annak érdekében, hogy könnyebbé váljon a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek megvizsgálása és a kapcsolódó határozatok meghozatala. A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) meghatározta a biometrikus azonosítók VIS-ben történő nyilvántartásba vételének szabályait. A tagállamok bűnüldöző hatóságainak és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) a VIS-hez való hozzáférését a 2008/633/IB tanácsi határozat (6) állapította meg. Az említett határozatot be kell építeni a 767/2008/EK rendeletbe annak érdekében, hogy az összhangban legyen a Szerződések hatályos keretével.

(2)

Az (EU) 2019/817 (7) és (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) létrehozta az interoperabilitást egyes uniós információs rendszerek között annak érdekében, hogy ezek az uniós információs rendszerek és azok adatai kiegészítsék egymást az Unió külső határain végzett határellenőrzések hatékonyságának és eredményességének javítása, az illegális bevándorlás megelőzéséhez és az ellene való küzdelemhez történő hozzájárulás, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térségen belüli magas fokú biztonsághoz való hozzájárulás céljából, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is a tagállamok területén.

(3)

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás lehetővé teszi, hogy az említett rendszerek kiegészítsék egymást a következők érdekében: a személyek helyes azonosításának megkönnyítése, a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelemhez való hozzájárulás, a releváns uniós információs rendszerekre vonatkozó adatminőségi követelmények javítása és harmonizálása, a meglévő és a jövőbeli uniós információs rendszerek tagállamok általi műszaki és operatív alkalmazásának megkönnyítése, a releváns uniós információs rendszereket szabályozó adatbiztonsági és adatvédelmi garanciák megerősítése és egyszerűsítése, a bűnüldözési hatóságok által a VIS-hez, a határregisztrációs rendszerhez (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerhez (ETIAS) és az Eurodachoz való hozzáférés észszerűsítése, valamint a VIS, a Schengeni Információs Rendszer (SIS), az EES, az ETIAS, az Eurodac és a Harmadik Országbeli Állampolgárok Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszere (ECRIS-TCN) célkitűzéseinek támogatása.

(4)

Az interoperabilitási elemek a VIS-t, a SIS-t, az EES-t, az ETIAS-t, az Eurodacot, valamint az ECRIS-TCN-t és az Europol-adatokat fedik le annak érdekében, hogy az Europol-adatokban ezekkel az uniós információs rendszerekkel egyidejűleg lehessen lekérdezéseket lefolytatni. Ezért indokolt ezen interoperabilitási elemek alkalmazása az automatizált lekérdezések lefolytatása érdekében és a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáféréskor. Az (EU) 2019/818 rendelettel létrehozott európai keresőportált (ESP) kell alkalmazni a tagállamok hatóságai által a feladataik elvégzéséhez szükséges uniós információs rendszerekhez, Europol-adatokhoz és Interpol-adatbázisokhoz való – a hozzáférési jogosultságaiknak megfelelő – gyors, akadálytalan, hatékony, szisztematikus és ellenőrzött hozzáférés érdekében, valamint a VIS célkitűzéseinek támogatása céljából.

(5)	Az ESP lehetővé fogja tenni, hogy a VIS-ben tárolt adatokat egyetlen lekérdezés keretében összehasonlíthassák az egyéb érintett uniós információs rendszerekben tárolt adatokkal.

(6)

A VIS-ben tárolt adatok egyéb információs rendszerekben és adatbázisokban tárolt adatokkal való összehasonlításának automatizáltan kell történnie. Amennyiben az ilyen összehasonlítás a kérelemben szereplő személyes adatok vagy azok kombinációja és az említett egyéb információs rendszerekben vagy adatbázisokban szereplő nyilvántartás, fájl vagy figyelmeztető jelzés, illetve az ETIAS figyelőlistán szereplő személyes adatok közötti egyezést, azaz „találat”-ot fed fel, a kérelmet az illetékes hatóság tisztviselőjének manuálisan kell ellenőriznie. A találatok illetékes hatóság által végzett értékelését figyelembe kell venni a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély kiadásáról döntő határozat céljából.

(7)

Ez a rendelet megállapítja az interoperabilitás és azon feltételek megvalósításának módját, amelyek a SIS-ben, az Eurodacban és az ECRIS-TCN ben tárolt adatokba, valamint az Europol-adatokba a találatok azonosítása érdekében a VIS-en belüli automatizált feldolgozás útján történő betekintést szabályozzák. Ezért módosítani kell a 603/2013/EU (9), az (EU) 2016/794 (10), az (EU) 2018/1862 (11), az (EU) 2019/816 (12) és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendeletet annak érdekében, hogy a VIS össze legyen kapcsolva a többi uniós információs rendszerrel és az Europol-adatokkal.

(8)

Azokat a feltételeket, amelyek mellett egyrészt a vízumhatóságok betekinthetnek az Eurodacban tárolt adatokba, másrészt a kijelölt VIS-hatóságok betekinthetnek az Europol-adatokba, bizonyos SIS-adatokba és az ECRIS-TCN-ben a VIS céljaira tárolt adatokba, olyan egyértelmű és pontos szabályokkal kell biztosítani, amelyek az ilyen adatokhoz az említett hatóságok általi hozzáférésre, a lekérdezések típusaira és az adatkategóriákra vonatkoznak; ezek mindegyikének az említett hatóságok feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Hasonlóképpen, indokolt, hogy a VIS-kérelemfájlban tárolt adatok csak azon tagállamok számára legyenek láthatók, amelyek a részvételük szabályaival összhangban a mögöttes információs rendszereket működtetik.

(9)

Az (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) (1) új feladatokat ruház az Europolra, így többek között a kijelölt VIS-hatóságoknak és az ETIAS nemzeti egységeinek betekintés iránti megkereséseit követő véleménynyilvánítást. E feladatok végrehajtásához ezért ennek megfelelően módosítani kell az (EU) 2016/794 rendeletet.

(10)

A VIS azon céljának támogatása érdekében, amely annak értékelésére irányul, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kérelmező személy veszélyt jelenthet-e a közrendre vagy a közbiztonságra, lehetővé kell tenni, hogy a VIS ellenőrizze, hogy van-e egyezés a VIS-kérelemfájlokban szereplő adatok és az (EU) 2019/818 rendelettel létrehozott közös személyazonosítóadat-tárban (CIR) szereplő ECRIS-TCN-adatok között arra vonatkozóan, hogy mely tagállamok rendelkeznek információkkal az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) mellékletében felsorolt terrorista bűncselekmény vagy bármely más bűncselekmény miatt harmadik országbeli állampolgárokkal és hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekről, amennyiben e bűncselekmények esetében a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább három év szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.

(11)	Az ECRIS-TCN által jelzett találat önmagában nem értendő úgy, hogy a harmadik országbeli állampolgárt elítélték a jelzett tagállamokban. A korábbi ítéletek megléte kizárólag az érintett tagállamok bűnügyi nyilvántartásaiból kapott információ alapján erősíthető meg.

(12)	Ez a rendelet nem érinti a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (15).

(13)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet – annyiban, amennyiben a SIS-nek az (EU) 2018/1862 rendelet által szabályozott részére vonatkozik – a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(14)

Annyiban, amennyiben e rendelet a SIS-nek az (EU) 2018/1862 rendelet által szabályozott részére vonatkozik, Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat (16) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz ebben a rendeletben. Továbbá annyiban, amennyiben e rendelet az Europolra, az Eurodacra és az ECRIS-TCN-re vonatkozik, az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(15)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet – annyiban, amennyiben a SIS-nek az (EU) 2018/1862 rendelet által szabályozott részére vonatkozik – az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (17) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (18) 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(16)

Svájc tekintetében e rendelet – annyiban, amennyiben a SIS-nek az (EU) 2018/1862 rendelet által szabályozott részére vonatkozik – az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (19) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/149/IB tanácsi határozat (20) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(17)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet – annyiban, amennyiben a SIS-nek az (EU) 2018/1862 rendelet által szabályozott részére vonatkozik – az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (21) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (22) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(18)	Annak érdekében, hogy ez a rendelet illeszkedjen a meglévő jogi keretbe, a 603/2013/EU, az (EU) 2016/794, az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 603/2013/EU rendelet módosításai

A 603/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

„VIa. FEJEZET

A vízumhatóságok általi hozzáférés

22a. cikk

Az illetékes vízumhatóságok hozzáférése az Eurodachoz

Az illetékes vízumhatóságok hozzáféréssel rendelkeznek az Eurodachoz, hogy csak olvasást engedélyező módon betekinthessenek az adatokba abból a célból, hogy manuálisan ellenőrizzék a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 9a. cikke alapján a VIS által végzett automatikus lekérdezések által generált találatokat, valamint a 810/2009/EK rendelet (*2) 21. cikkével összhangban megvizsgálják a vízumkérelmeket és azok tekintetében határozatot hozzanak.

22b. cikk

Interoperabilitás a VIS-szel

A VIS működésének az (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) (2) 11. cikke szerinti kezdőnapjától az Eurodacot össze kell kapcsolni az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*4) 6. cikkével létrehozott európai keresőportállal a 767/2008/EK rendelet 9a. cikke szerinti automatizált feldolgozás lehetővé tétele céljából.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.)."

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.)."

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) … rendelete a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L …)."

(*4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).”;"

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„28a. cikk

Nyilvántartás vezetése vagy naplózás a VIS-szel való interoperabilitás céljából

Az Eurodacba az e rendelet 22a. cikkében említett betekintéskor e rendelet 28. cikkének és a 767/2008/EK rendelet 34. cikkének megfelelően nyilvántartást vagy naplót kell vezetni minden egyes, az Eurodacban és a VIS-ben végzett adatkezelési műveletről.”

2. cikk

Az (EU) 2016/794 rendelet módosítása

Az (EU) 2016/794 rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„q)	véleményt ad ki a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*5) 9e. cikkének (4) bekezdésében, 9g. cikkének (4) bekezdésében és 22b. cikkének (14) és (16) bekezdésében említett, betekintés iránti kérelmet követően.

(*5) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).”"

A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „Az Eurojust, az OLAF és – kizárólag az ETIAS céljából – az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, illetve – kizárólag a VIS céljából – a kijelölt VIS-hatóságok hozzáférése az Europol által tárolt információkhoz”;

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az Europol minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a kijelölt VIS-hatóságok a 767/2008/EK rendelet alkalmazása céljából „van találat/nincs találat” rendszer alapján közvetett hozzáféréssel rendelkezzenek az e rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célokból rendelkezésre bocsátott adatokhoz, a szóban forgó adatokat szolgáltató tagállam, uniós szerv, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által az e rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban jelzett korlátozások sérelme nélkül.

Találat esetén az Europol megkezdi a találatot generáló adatok megosztását lehetővé tevő eljárást, az információkat az Europolnak szolgáltató fél döntésével összhangban. Ezen adatokat csak olyan mértékben lehet megosztani, amennyiben a találatot generáló adatok a kijelölt VIS-hatóságok VIS-szel kapcsolatos feladatainak elvégzéséhez szükségesek.

E cikk (2)–(7) bekezdése ennek megfelelően alkalmazandó.”

3. cikk

Az (EU) 2018/1862 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1862 rendelet a következőképpen módosul:

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„18a. cikk

Naplózás a VIS-szel való interoperabilitás céljából

E rendelet 18. cikkének és a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*6) 34. cikkének megfelelően naplót kell vezetni minden egyes, az e rendelet 50a. cikke értelmében a SIS-ben és a VIS-ben végzett adatkezelési műveletről.

(*6) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).”"

A 44. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„g)

a VIS-ből indított automatikus lekérdezések által generált találatok manuális ellenőrzése, és annak értékelése, hogy a vízumot, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kérelmező személy a 767/2008/EK rendelet 9d. és 9g. vagy 22b. cikkével összhangban veszélyt jelenthet-e a közrendre vagy a közbiztonságra.”;

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„50a. cikk

Interoperabilitás a VIS-szel

A VIS működésének az (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (*7) (3) 11. cikke szerinti kezdőnapjától a SIS központi rendszerét össze kell kapcsolni az ESP-vel a 767/2008/EK rendelet 9a. és 22b. cikke szerinti automatizált feldolgozás lehetővé tétele céljából.

(*7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) … rendelete a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L …).”"

4. cikk

Az (EU) 2019/816 rendelet módosítása

Az (EU) 2019/816 rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következő ponttal egészül ki:

„d)

megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*8) 9d. cikkében és 22b. cikke (13) bekezdésében említett, a kijelölt VIS-hatóságok az ECRIS-TCN-ben szereplő adatokat felhasználhatják annak értékelése céljából, hogy a vízumot, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kérelmező személy az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének i) pontjában és 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint veszélyt jelenthet-e a közrendre vagy a belső biztonságra.

(*8) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).”"

A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Ez a rendelet támogatja a VIS azon célkitűzését is, amely annak értékelésére irányul, hogy a vízumot, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kérelmező személy a 767/2008/EK rendelettel összhangban veszélyt jelenthet-e a közrendre vagy a belső biztonságra.”

A 3. cikk 6. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(6)

»illetékes hatóságok«: a központi hatóságok, az Eurojust, az Europol és az Európai Ügyészség, továbbá a 767/2008/EK rendelet 9d. cikkében és 22b. cikkének (13) bekezdésében említett, a kijelölt VIS-hatóságok, amely hatóságok e rendelettel összhangban illetékesek az ECRIS-TCN-hez való hozzáférésre vagy annak lekérdezésére;”

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„c)

egy megjelölés, amely – a 767/2008/EK rendelet alkalmazása céljából – arra figyelmeztet, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgárt terrorista bűncselekmény vagy az (EU) 2018/1240 rendelet mellékletében felsorolt bármely egyéb bűncselekmény miatt elítélték, amennyiben a bűncselekmény esetében a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább három év szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, beleértve az ítélethozatal szerinti tagállam kódját.”;

az (1a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1a) A CIR-nek tartalmaznia kell az (1) bekezdés b) pontjában említett adatokat, valamint az (1) bekezdés a) pontjában szereplő következő adatokat: vezetéknév (családi név); utónevek (keresztnevek), születési idő, születési hely (város és ország), állampolgárság vagy állampolgárságok, nem, adott esetben korábbi nevek, amennyiben rendelkezésre állnak, álnevek vagy felvett nevek, amennyiben rendelkezésre állnak, a személy úti okmányainak típusa és száma, valamint a kiállító hatóság neve.

A CIR tartalmazhatja a (3) bekezdésben említett adatokat, valamint — az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben – az ítélethozatal szerinti tagállam kódját. A fennmaradó ECRIS-TCN-adatokat a központi rendszerben kell tárolni.”;

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben a 767/2008/EK rendelet 27a. cikkében említett automatizált feldolgozás találatokat generál, kizárólag a VIS központi rendszere jogosult hozzáférni az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megjelölésekhez és az ítélethozatal szerinti tagállam ugyanott említett kódjához, illetve azokban keresni, az e rendeletnek a 767/2008/EK rendelet 9a. cikke (4) bekezdése e) pontjával vagy 22b. cikke (3) bekezdése e) pontjával együtt értelmezett 7a. cikke szerint végzett ellenőrzések céljából.

E bekezdés első albekezdésének sérelme nélkül, az (1) bekezdés c) pontjában említett megjelölések és az ítélethozatal szerinti tagállam ugyanott említett kódja nem tehető láthatóvá egyetlen hatóság számára sem az ítélethozatal szerinti tagállam azon központi hatóságán kívül, amely létrehozta a megjelölt adatrekordot.”

A 7. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Találat esetén a központi rendszer vagy a CIR automatikusan megadja az illetékes hatóságnak a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információval rendelkező tagállamokra vonatkozó információt, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó referenciaszámokkal és a megfelelő személyazonosító adatokkal együtt. Ezek a személyazonosító adatok kizárólag az érintett harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának ellenőrzése céljából használhatók fel. A központi rendszer lekérdezésének eredményét csak a következő célra lehet felhasználni:

a)	a 2009/315/IB kerethatározat 6. cikke szerinti megkeresés indítása;

b)	az e rendelet 17. cikkének (3) bekezdésében említett megkeresés indítása; vagy

c)	annak értékelése, hogy a vízumot, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kérelmező személy a 767/2008/EK rendelettel összhangban veszélyt jelenthet-e a közrendre vagy a belső biztonságra.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„7a. cikk

Az ECRIS-TCN felhasználása VIS-ellenőrzések céljára

(1) A VIS működésének az (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (*9) (4) 11. cikke szerinti kezdőnapjától az ECRIS-TCN-t össze kell kapcsolni az ESP-vel annak érdekében, hogy lehetővé váljon az ECRIS-TCN lekérdezését és a VIS-ben lévő releváns adatoknak a CIR-ben lévő – az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint megjelölt – releváns ECRIS-TCN-adatokkal való összevetését célzó, a 767/2008/EK rendelet 9a. és 22b. cikke szerinti automatizált feldolgozás.

(2) A 767/2008/EK rendelet szerinti feladatok elvégzése céljából az ugyanazon rendelet 9d. cikkében és 22b. cikkének (13) bekezdésében említett kijelölt VIS-hatóságok a CIR-ben csak azon ECRIS-TCN-adatokhoz rendelkeznek hozzáféréssel, amelyeket e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint megjelöléssel láttak el.

(*9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) … rendelete a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L …).”"

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett adatmegőrzési időtartam lejártakor az ítélethozatal szerinti tagállam központi hatóságának törölnie kell a központi rendszerből és a CIR-ből az adatrekordot, beleértve az ujjnyomatadatokat, az arcképmásokat és az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megjelöléseket is. Olyan esetekben, amikor a terrorista vagy egyéb bűncselekményre vonatkozó, az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett ítéletekkel kapcsolatos adatokat törölték a nemzeti bűnügyi nyilvántartásból, de az ugyanazon személy tekintetében hozott egyéb ítéletekkel kapcsolatos információkat megőrizték, kizárólag az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megjelölést kell törölni az adatrekordból. Ezt a törlést lehetőség szerint automatikusan, de minden esetben legkésőbb egy hónappal az adatmegőrzési időtartam lejártát követően el kell végezni.”;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megjelöléseket terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos ítéletek esetében a megjelölés létrehozásától számított 25 év elteltével, egyéb súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos ítéletek esetében pedig a megjelölés létrehozásától számított 15 év elteltével automatikusan törölni kell.”

A 24. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A központi rendszerbe és a CIR-be feltöltött adatok kizárólag a következő célokból kezelhetők: a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információval rendelkező tagállamok azonosítása, vagy a VIS azon célkitűzésének támogatása, amely annak értékelésére irányul, hogy a vízumot, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kérelmező személy a 767/2008/EK rendelettel összhangban veszélyt jelenthet-e a közrendre vagy a belsőbiztonságra. A CIR-be feltöltött adatokat is az (EU) 2019/818 rendelettel összhangban kell kezelni az ECRIS-TCN-ben nyilvántartásba vett személyek e rendelettel összhangban történő helyes azonosításának megkönnyítése és elősegítése céljából.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„31a. cikk

Naplózás a VIS-szel való interoperabilitás céljából

Az e rendelet 7a. cikkében említett betekintések vonatkozásában a 767/2008/EK rendelet 34. cikkének megfelelően naplót kell vezetni minden egyes, a CIR-ben és a VIS-ben végzett ECRIS-TCN adatkezelési műveletről.”

5. cikk

Az (EU) 2019/818 rendelet módosítása

Az (EU) 2019/818 rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk 20. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(20)

kijelölt hatóságok«: az (EU) 2017/2226 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában, a 767/2008/EK rendelet 4. cikke 3a. pontjában és az (EU) 2018/1240 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott kijelölt hatóságok;”

A 18. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 767/2008/EK rendelet 9a. és 22b. cikkének alkalmazása céljából a CIR-ben kell tárolni – az e cikk (1) bekezdésében említett adatoktól logikailaig elkülönítve – az (EU) 2019/816 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett adatokat is. Az (EU) 2019/816 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett adatokhoz kizárólag az említett rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében ismertetett módon lehet hozzáférni.”

A 68. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az ESP a VIS működésének az (EU) 2021/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (*10) (5) 11. cikk szerinti kezdőnapjától kezdi meg működését kizárólag a 767/2008/EK rendelet 9a. és 22b. cikke szerinti automatizált feldolgozás céljából.

(*10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) … rendelete a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L …).”"

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a VIS működésének az (EU) 2021/…rendelet (6) 11. cikke szerinti kezdőnapjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, …

az Európai Parlament részéről

az elnök

…

a Tanács részéről

az elnök

…

(1) HL C 440., 2018.12.6., 154. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. május 27-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament …-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(6) A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135, 2019.5.22., 27. o).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135, 2019.5.22., 85. o).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) … rendelete a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L …).

(1) Az ST 5950/21 (2018/0152A (COD)) dokumentumban szereplő rendelet.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(16) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(17) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(18) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(19) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(20) A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(21) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(22) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(2) Az 5950/21 (2018/0152A (COD)) dokumentumban szereplő rendelet.

(3) Az 5950/21 (2018/0152A (COD)) dokumentumban szereplő rendelet.

(4) Az ST 5950/21 (2018/0152A (COD)) dokumentumban szereplő rendelet.

(5) Az ST 5950/21 (2018/0152A (COD)) dokumentumban szereplő rendelet.

(6) Az ST 5950/21 (2018/0152A (COD)) dokumentumban szereplő rendelet.

2021.6.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/29

A Tanács indokolása: A Tanács (EU) 22/2021 álláspontja első olvasatban a 603/2013/EU, az (EU) 2016/794, az (EU) 2018/1862, az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez a Vízuminformációs Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendelet elfogadása céljából

(2021/C 227/04)

I. BEVEZETÉS

A VIS alapos értékelését követően a Bizottság 2018. május 16-án jogalkotási javaslatot nyújtott be a VIS-rendelet módosítására (1) (a továbbiakban: a VIS módosításáról szóló rendelet) vonatkozóan.

Az Állandó Képviselők Bizottsága a 2018. december 19-i ülésén megbízást fogadott el az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások megkezdésére (2).

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-én fogadta el véleményét (3).

Az európai adatvédelmi biztos 2018. december 12-én nyilvánított véleményt (4).

Az Európai Parlament kérésére az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018. augusztus 30-án nyilvánított véleményt (5).

Az Európai Parlament 2019. március 13-án elfogadta az első olvasatbeli álláspontját (6).

A Tanács és az Európai Parlament 2019 októberében tárgyalásokat kezdett annak céljából, hogy megállapodást lehessen elérni a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjának szakaszában („korai második olvasatbeli megállapodás”).

A tárgyalások során világossá vált, hogy a bizottsági javaslatból hiányoznak bizonyos rendelkezések – az úgynevezett „VIS kapcsolódó módosítások”. Ezek azok a módosítások, amelyeket az uniós információs rendszerekről és adatbázisokról szóló jogi aktusokon végre kell hajtani annak következtében, hogy a VIS automatizált lekérdezéseket hajt végre ezekben az egyéb rendszerekben. A Bizottság hasonló kapcsolódó módosításokat javasolt az ETIAS-ra vonatkozóan (7).

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó uniós szakpolitikákban való tagállami részvétel változó geometriája miatt jogilag lehetséges volt az, hogy a schengeni vívmányok területén a külső határokhoz kapcsolódó jogi eszközök módosítására vonatkozóan csak egyfajta kapcsolódó módosításokat illesszenek be a VIS módosításáról szóló rendeletbe, míg az említett vívmányokhoz nem tartozó más rendelkezéseket külön jogi eszközbe, nevezetesen a VIS kapcsolódó módosításokról szóló rendeletbe (amely e tanácsi indokolás tárgyát képezi) kellett beilleszteni.

10.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2020. június 17-én módosította a Tanács megbízását, hogy az kiterjedjen a „VIS kapcsolódó módosításokra” (8). Mivel az Európai Parlament már elfogadta első olvasatbeli álláspontját, tárgyalócsoportja jelezte, hogy az ezen új rendelkezésekkel kapcsolatos álláspontját az intézményközi tárgyalások során fogja meghatározni.

11.

Hat politikai háromoldalú egyeztetést és számos szakmai egyeztetést követően a tárgyalások 2020. december 8-án sikeresen lezárultak: az Európai Parlament és a Tanács kompromisszumra jutott az alábbi két rendelet szövegére vonatkozóan:

—

a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet (a továbbiakban: a VIS módosításáról szóló rendelet), valamint

—

a 603/2013/EU, az (EU) 2016/794, az (EU) 2018/1862, az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez a VIS céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló rendelet (a továbbiakban: a VIS kapcsolódó módosításokról szóló rendelet, amely e tanácsi indokolás tárgyát képezi).

12.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2021. január 22-én megállapodás céljából megvizsgálta a végső kompromisszumos szöveget.

13.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE bizottság) 2021. január 27-én megerősítette a politikai megállapodást, február 1-jén pedig a LIBE bizottság elnöke levelet küldött az Állandó Képviselők Bizottsága elnökének, amelyben megerősítette, hogy amennyiben a Tanács a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően első olvasatban jóváhagyja a két rendeletet, a Parlament a második olvasat során jóváhagyja a Tanács álláspontját.

14.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2021. február 3-án megerősítette a rendeletek kompromisszumos szövegére vonatkozóan született politikai megállapodást.

15.

Dánia nem vesz részt a VIS kapcsolódó módosításokról szóló rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet – annyiban, amennyiben rendelkezései a SIS-nek az (EU) 2018/1862 rendelet által szabályozott részére vonatkoznak – a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

16.

A rendelet azon rendelkezései tekintetében, amelyek a SIS-nek az (EU) 2018/1862 rendelet által szabályozott területeire vonatkoznak, Írország részt vesz a VIS kapcsolódó módosításokról szóló rendeletben. A rendelet azon rendelkezései tekintetében, amelyek az Europolra, az Eurodacra és az ECRIS–TCN rendszerre vonatkoznak, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

17.

Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein tekintetében a VIS kapcsolódó módosításokról szóló rendelet – annyiban, amennyiben a SIS-nek az (EU) 2018/1862 rendelet által szabályozott részére vonatkozik – a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi.

II. CÉL

18.

A 2004/512/EK tanácsi határozattal (a továbbiakban: a VIS-határozat) és a 767/2008/EK rendelettel létrehozott VIS az az uniós információs rendszer, amely megkönnyíti a rövid távú tartózkodásra jogosító („schengeni”) vízumokkal kapcsolatos eljárást, valamint segíti a vízum-, a határforgalom-ellenőrzést végző, a menekültügyi és a migrációs hatóságokat azon harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzésében, akiknek a schengeni térségbe való beutazáshoz vízumra van szükségük. A VIS összeköti a tagállamoknak a világ különböző pontjain lévő konzulátusait és összes külső határátkelőhelyét.

19.

A VIS módosításáról szóló rendelet célja a VIS továbbfejlesztése annak érdekében, hogy az jobban megfeleljen a vízum-, a határokra vonatkozó és a biztonságpolitika terén jelentkező új kihívásoknak.

20.

A VIS kapcsolódó módosításokról szóló rendelet megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a VIS betekintést végezhet az Eurodacban, a SIS-ben és az ECRIS-TCN rendszerben tárolt adatokba, valamint az Europol-adatokba annak érdekében, hogy a VIS módosításáról szóló rendeletben meghatározott automatizált lekérdezések keretében találatokat azonosítson.

21.

A bizottsági javaslatból hiányoztak a VIS által lekérdezett más uniós információs rendszerekhez és adatbázisokhoz való hozzáférés feltételei, főként amiatt, mert a javaslatot több, az egyéb uniós információs rendszerekre és adatbázisokra vonatkozó jogi aktus, valamint az interoperabilitásról szóló rendeletek elfogadása előtt terjesztették elő.

22.

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja megszünteti ezt a hiányosságot, és figyelembe veszi az interoperabilitásra vonatkozó, a javaslat előterjesztése óta megváltozott, új jogszabályi környezetet.

23.

Míg a határokat érintő schengeni vívmányok részét képező rendeletek (VIS-rendelet (9), EES-rendelet (10), ETIAS-rendelet (11), SIS visszaküldési rendelet (12), SIS határellenőrzési rendelet (13) és az interoperabilitásról [határok] szóló rendelet (14)) technikai módosításait belefoglalták a VIS módosításáról szóló rendeletbe, azon rendeletek módosításai, amelyek nem képezik a schengeni vívmányok részét, vagy amelyek a schengeni rendőrségi együttműködésre vonatkozó jogi aktusok (Eurodac-rendelet (15), Europol-rendelet (16), SIS rendőrségi együttműködési rendelet (17), ECRIS-TCN rendelet (18) és az interoperabilitásról [rendőrségi együttműködés] szóló rendelet (19)), a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó uniós szakpolitikákban való tagállami részvétel változó geometriája miatt a szóban forgó külön jogi eszköz részét képezik.

24.

A két rendeletet azonban egy csomagként tárgyalták meg, és azoknak zökkenőmentesen kell egymáshoz illeszkedniük annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a VIS-rendszer átfogó működését és használatát.

III. A TANÁCS ELSŐ OLVASATBAN ELFOGADOTT ÁLLÁSPONTJÁNAK ELEMZÉSE

A. Általános megjegyzések

25.

Az Európai Parlament és a Tanács tárgyalásokat folytatott azzal a céllal, hogy olyan megállapodás születhessen a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja alapján, amelyet a Parlament a második olvasatban módosítások nélkül jóvá tudna hagyni. A VIS kapcsolódó módosításokról szóló rendeletre vonatkozó, első olvasatban elfogadott tanácsi álláspont szövege maradéktalanul tükrözi a két társjogalkotó között, az Európai Bizottság segítségével létrejött kompromisszumot.

B. Főbb kérdések

A 603/2013/EU rendelet módosításai

26.

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja módosítja az Eurodac-rendeletet annak érdekében, hogy:

—	az illetékes vízumhatóságok hozzáférést kapjanak az Eurodachoz abból a célból, hogy csak az olvasást engedélyező módon betekinthessenek az adatokba,

—	összekapcsolják az Eurodacot az (EU) 2019/818 rendelet 6. cikkével létrehozott európai keresőportállal abból a célból, hogy lehetővé váljon az automatizált feldolgozás a VIS keretében, és hogy

—	minden egyes, az Eurodacban és a VIS-ben végzett adatkezelési műveletről nyilvántartást vagy naplót vezessenek.

Az (EU) 2016/794 rendelet módosításai

27.

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja módosítja az Europol-rendeletet annak érdekében, hogy:

—	az Europolnak lehetősége legyen arra, hogy véleményt adjon ki a VIS által az automatizált feldolgozás keretében végzett betekintést követően, és

—	a kijelölt VIS-hatóságok a VIS-rendelet alkalmazása céljából egy „találat/nincs találat” rendszer keretében közvetett módon hozzáférhessenek az Europol-adatokhoz.

Az (EU) 2018/1862 rendelet módosításai

28.

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja módosítja a SIS rendőrségi együttműködési rendeletet annak érdekében, hogy:

—	minden egyes, a SIS-ben és a VIS-ben végzett adatkezelési műveletről naplót vezessenek,

—

az illetékes nemzeti hatóságok hozzáférést kapjanak a SIS-be bevitt adatokhoz a VIS-ből indított automatizált lekérdezések által generált találatok manuális ellenőrzése, valamint annak értékelése céljából, hogy a vízumot, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kérelmező személy veszélyt jelenthet-e a közrendre vagy a közbiztonságra, és hogy

—	összekapcsolják a SIS központi rendszerét az (EU) 2019/818 rendelet 6. cikkével létrehozott európai keresőportállal (ESP) a VIS keretében végzett automatizált feldolgozás lehetővé tétele érdekében.

Az (EU) 2019/816 rendelet módosításai

29.

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja módosítja az ECRIS-TCN rendeletet annak érdekében, hogy:

—	az elítélt harmadik országbeli állampolgár adatnyilvántartásában feltüntessenek egy megjelölést, amely a VIS céljából jelzi, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgárt terrorista bűncselekmény vagy súlyos bűncselekmény miatt elítélték,

—

kerüljön feltüntetésre, hogy az említett megjelölést terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos ítéletek esetében a megjelölés létrehozásától számított 25 év elteltével, egyéb súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos ítéletek esetében pedig a megjelölés létrehozásától számított 15 év elteltével automatikusan törölni kell,

—	a VIS központi rendszere hozzáférjen a megjelölésekhez és az ítélethozatal szerinti tagállam(ok) kódjához, illetve tudjon azokban keresni az ellenőrzések céljából olyan esetekben, amikor a VIS keretében végzett automatizált feldolgozás találatokat generált,

—	találat esetén a központi rendszer vagy a CIR automatikusan meg tudja adni az illetékes hatóságnak a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információval rendelkező tagállamokra vonatkozó információt,

—	összekapcsolják az ECRIS-TCN rendszert az (EU) 2019/818 rendelet 6. cikkével létrehozott európai keresőportállal (ESP) a VIS keretében végzett automatizált feldolgozás lehetővé tétele érdekében,

—	a kijelölt VIS-hatóságok hozzáférési jogosultságot kapjanak a CIR-ben lévő ECRIS-TCN adatokhoz a VIS-rendelet szerinti feladatok elvégzése céljából, és hogy

—	minden egyes, a CIR-ben és a VIS-ben végzett ECRIS-TCN adatkezelési műveletről naplót vezessenek.

30.

Az Európai Parlament eredetileg egy olyan rendelkezés beillesztését kérte az ECRIS-TCN rendeletbe, amely alapján a Bizottság megbízást kap arra, hogy egy évvel az ECRIS-TCN működésbe lépését követően értékelje, hogy a VIS által az ECRIS-TCN rendszerben végzett lekérdezés szükséges-e a VIS azon célkitűzésének támogatásához, amely annak értékelésére irányul, hogy a vízumot, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kérelmező személy a 767/2008/EK rendelet alapján veszélyt jelenthet-e a közrendre vagy a közbiztonságra. A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja alapján annak értékelése, hogy a VIS által az ECRIS-TCN rendszerben végzett lekérdezés hozzájárult-e a fent említett célkitűzés támogatásához, részét képezi majd annak a jelentésnek, amelyet a Bizottságnak három évvel a felülvizsgált VIS működésbe lépését követően kell előterjesztenie.

Az (EU) 2019/818 rendelet módosításai

31.

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja módosítja az interoperabilitásról (rendőrségi együttműködés) szóló rendeletet annak érdekében, hogy azt hozzáigazítsa a felülvizsgált VIS céljaihoz.

IV. ÖSSZEGZÉS

32.

A Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja teljes mértékben tükrözi az Európai Parlament és a Tanács közötti tárgyalások során – a Bizottság segítségével – kialakított kompromisszumot. A Tanács úgy véli, hogy első olvasatban elfogadott álláspontja kiegyensúlyozott csomagot képvisel, és elfogadását követően a 603/2013/EU, az (EU) 2016/794, az (EU) 2018/1862, az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez a VIS céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló rendelet lehetővé fogja tenni a VIS és az egyéb uniós információs rendszerekből, illetve az Europolból származó adatok összekapcsolását, hogy ezek az uniós információs rendszerek kiegészítsék egymást a külső határok igazgatásának javítása, illetve az illegális bevándorlás megelőzéséhez és az ellene való küzdelemhez, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térségen belüli magas fokú biztonság biztosításához történő hozzájárulás céljából, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is a tagállamok területén.

33.

Ezt a kompromisszumot megerősíti az a levél is, amelyet a LIBE bizottság elnöke 2021. február 1-jén küldött az Állandó Képviselők Bizottsága elnökének. Ebben a levélben a LIBE bizottság elnöke jelezte, hogy javasolni fogja bizottsága tagjainak és azt követően a plenáris ülésnek, hogy a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját – az intézményekben elvégzett jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – a Parlament második olvasata során módosítás nélkül fogadják el.

(1) 8853/18.

(2) 15726/18.

(3) EESC 2018/03954 (HL C 440., 2018.12.6., 154. o.).

(4) Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a Vízuminformációs Rendszerről szóló új rendeletre irányuló javaslatról (HL C 50., 2019.2.8., 4. o.).

(5) Az FRA véleménye – 2/2018. https://fra.europa.eu/en/publication/2018/revised-visa-information-system-and-its-fundamental-rights-implications

(6) T8-0174/2019, 7401/19.

(7) Lásd: COM (2019) 3 final és COM (2019) 4 final.

(8) 8787/20.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., 2018.12.7., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 227

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	64. évfolyam 2021. június 14.

Tartalom		Oldal
	III Előkészítő jogi aktusok
	TANÁCS
2021/C 227/01	A Tanács (EU) 21/2021 álláspontja első olvasatban a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából A Tanács által 2021. május 27-én elfogadott szöveg	1
2021/C 227/02	A Tanács indokolása: A Tanács (EU) 21/2021 álláspontja első olvasatban a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából	18
2021/C 227/03	A Tanács (EU) 22/2021 álláspontja első olvasatban a 603/2013/EU, az (EU) 2016/794, az (EU) 2018/1862, az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez a Vízuminformációs Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendelet elfogadása céljából A Tanács által 2021. május 27-én elfogadott szöveg	20
2021/C 227/04	A Tanács indokolása: A Tanács (EU) 22/2021 álláspontja első olvasatban a 603/2013/EU, az (EU) 2016/794, az (EU) 2018/1862, az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez a Vízuminformációs Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendelet elfogadása céljából	29