AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2021.6.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CI 215/6

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2021. június 2.)

a Ghánai Köztársaságnak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országként való azonosítása eshetőségéről történő értesítéséről

(2021/C 215 I/03)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 32. cikkére,

mivel:

1. BEVEZETÉS

(1)	Az 1005/2008/EK rendelet (a továbbiakban: IUU-rendelet) uniós rendszert hoz létre a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében.

(2)

Az IUU-rendelet VI. fejezete meghatározza a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országok azonosítására, az említett országokkal szembeni demarsokra, ezen országok listájának összeállítására, a listáról való törlésre, e lista nyilvános hozzáférésére és a sürgősségi intézkedésekre vonatkozó eljárásokat.

(3)

Az IUU-rendelet 31. cikke értelmében a Bizottságnak azonosítania kell azokat a harmadik országokat, amelyeket a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő országnak tekint. Egy harmadik ország akkor azonosítható nem együttműködő harmadik országként, ha elmulasztja a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló azon kötelezettséget, hogy fellépjen a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében.

(4)

A Bizottság a harmadik országoknak az IUU-rendelet 31. cikke alapján nem együttműködő országként való azonosítását megelőzően először értesíti a harmadik országokat arról az eshetőségről, hogy az említett rendelet 32. cikkével összhangban nem együttműködő országként kerülnek azonosításra. Ez az értesítés előzetes jellegű.

(5)

A harmadik országok nem együttműködő országként való azonosításának eshetőségéről szóló értesítést is az IUU-rendelet 31. cikkében megállapított kritériumokra kell alapozni. A Bizottságnak az IUU-rendelet 32. cikkében felsorolt valamennyi demarsot figyelembe kell vennie az értesített harmadik országok vonatkozásában. A Bizottságnak az értesítésben fel kell tüntetnie különösen az ilyen azonosítás alapjául szolgáló lényeges tényeket és indokokat, továbbá az érintett harmadik országok számára lehetőséget kell biztosítania a válaszadásra, valamint az azonosítást cáfoló bizonyítékok, vagy adott esetben a helyzet javítására irányuló cselekvési terv és a helyzet rendezése érdekében hozott intézkedések ismertetésére. A Bizottság az érintett harmadik országoknak az értesítés megválaszolásához megfelelő időt, a helyzet orvoslásához pedig észszerű időt köteles biztosítani.

(6)

A nem együttműködő harmadik országoknak az IUU-rendelet 31. cikke szerinti azonosítása valamennyi, az IUU-rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében meghatározott információ áttekintésén alapul. Az azonosításnak az IUU-rendelet értelmében szerzett információk vagy adott esetben olyan egyéb releváns információk áttekintésén kell alapulnia, mint a fogási adatok, a nemzeti statisztikákból és más megbízható forrásból szerzett kereskedelmi információk, hajólajstromok és adatbázisok, fogási dokumentumok vagy statisztikai dokumentációs programok, az IUU-hajók regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott listái, valamint bármely információ, amelyet a kikötőkben vagy a halászterületeken szereztek.

(7)

Az IUU-rendelet 33. cikke értelmében a Tanácsnak kell döntenie a nem együttműködő harmadik országok listájáról. Ezen országokkal szemben többek között az IUU-rendelet 38. cikkében megállapított intézkedések alkalmazandók.

Az IUU-rendelet 20. cikkének (1) bekezdése értelmében a lobogó szerinti harmadik országok hitelesített fogási tanúsítványai akkor fogadhatók el, ha Bizottság az adott lobogó szerinti államtól értesítést kapott, amely tanúsítja, hogy rendelkezéseket vezetett be azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, valamint állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések alkalmazása, ellenőrzése és érvényesítése céljából, amelyeket a halászhajóinak teljesíteniük kell.

(8)	Az IUU-rendelet 20. cikkének (4) bekezdése értelmében az említett rendelet fogási tanúsítványokra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásához kapcsolódó területeken a Bizottságnak adott esetben igazgatási együttműködést kell folytatnia a harmadik országokkal.

2. A GHÁNAI KÖZTÁRSASÁGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

(9)	A Ghánai Köztársaság (a továbbiakban: Ghána) lobogó szerinti államként értesítést küldött a Bizottságnak az IUU-rendelet 20. cikke szerint, amelyet a Bizottság 2010. január 1-jén elfogadott.

(10)

Az IUU-rendelet 20. cikkének (4) bekezdésében előírt igazgatási együttműködés keretében, amelyre 2013. május 28. és 2013. szeptember 23. között került sor, a Bizottság együttműködött a ghánai hatóságokkal az arra vonatkozó információk ellenőrzése érdekében, hogy Ghána milyen rendelkezéseket vezetett be a halászhajói által teljesítendő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, valamint állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések alkalmazása, ellenőrzése és érvényesítése céljából, és milyen intézkedéseket hozott a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeinek végrehajtása érdekében.

(11)

A Bizottság az IUU-rendelet 31. cikkének (3) bekezdése szerint megvizsgálta a lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államként Ghánára háruló kötelezettségeket. Az áttekintés során a Bizottság az IUU-rendelet 31. cikkének (4)–(7) bekezdésében felsorolt paramétereket vette figyelembe.

(12)

A Ghána által összegyűjtött tényszerű elemek és az általa tett nyilatkozatok vizsgálatát követően a Bizottság az IUU-rendelet 31. cikkének (4)–(7) bekezdése értelmében megállapította, hogy Ghána elmulasztotta a nemzetközi jog alapján rá háruló kötelezettségek teljesítését a nemzetközi szabályok, előírások, valamint állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tekintetében.

(13)	Következésképpen – a 2013/C 346/03 bizottsági határozattal (2) – Ghána értesítést kapott annak eshetőségéről, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országként azonosítják.

(14)	Ghánát felkérték, hogy egy javasolt cselekvési terv alapján működjön együtt a Bizottsággal a feltárt hiányosságok orvoslása érdekében.

(15)	A 2013/C 346/03 határozat nyomán indított kétoldalú párbeszéd keretében Ghána szóban és írásban is tett észrevételeket, amelyeket a Bizottság figyelembe vett. A Bizottság folytatta az általa szükségesnek vélt információk gyűjtését és ellenőrzését.

(16)

Ghána meghozta az érintett jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek megszüntetéséhez és jövőbeli előfordulásának megakadályozásához szükséges intézkedéseket, megszüntetve ezzel minden olyan cselekményt vagy mulasztást, amely a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országként való azonosítása eshetőségéről szóló értesítéshez vezetett.

(17)

Következésképpen a Bizottság a 2015. október 1-jei értesítéssel úgy határozott, hogy megszünteti azt a demarsokat, amelyet az IUU-rendelet 32. cikkének rendelkezései alapján intézett Ghánához a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló kötelezettségei teljesítése és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében hozott intézkedései tekintetében (3).

(18)

A Bizottság azonban hangsúlyozta, hogy a demarsok fent említett megszüntetése nem zárja ki, hogy a későbbiekben a Bizottság vagy a Tanács további lépéseket tegyen abban az esetben, ha tényekkel alátámasztható, hogy Ghána nem teljesíti a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló azon kötelezettségét, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében intézkedéseket hozzon.

(19)

2016. március 2-án Ghána és a Bizottság munkacsoport létrehozásáról állapodott meg kifejezetten azzal a céllal, hogy együttműködjön a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén. Ugyanezen a napon e munkacsoport feladatmeghatározásáról is megállapodtak. A munkacsoport 2016 és 2019 között négy ülést tartott. 2019-ben és 2020-ban két ülésszakközi videokonferenciát szervezett.

(20)

Az ülések napirendjén a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben Ghána által hozott intézkedésekkel kapcsolatos kérdések szerepeltek, így szó esett a halászati gazdálkodási keret bevezetéséről, megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedésekről, valamint a ghánai halászhajókra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, valamint állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések ellenőrzéséről és érvényesítéséről. Az üléseken emellett a jogi keret felülvizsgálatával is foglalkoztak.

(21)

Az ülések folyományaként a felek írásbeli észrevételeket osztottak meg egymással, aminek során a Bizottság bekért és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a Ghána által a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek végrehajtása érdekében hozott intézkedések tekintetében szükségesnek ítélt. Az Európai Unió ghánai küldöttsége továbbá 2019-ben és 2020-ban három alkalommal helyszíni missziót hajtott végre.

(22)

Ghána részes állama az Egyesült Nemzetek 1982. évi Tengerjogi Egyezményének (UNCLOS), az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak (UNFSA) (4) és a kikötő szerinti államok által a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására hozandó intézkedésekről szóló megállapodásnak (PSMA) (5). Ghána 2003. május 12-én részes felévé vált a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló megállapodásnak (a továbbiakban: FAO-megállapodás) (6). Ghána 2014 májusában a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló nemzeti cselekvési tervet fogadott el a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló nemzetközi cselekvési terv (a továbbiakban: IPOA-IUU) (7) alapján.

(23)	Ghána az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT), a Guineai-öböl Középnyugati Részéért Felelős Halászati Bizottság (FCWC) és a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) szerződő fele. Az utóbbi két bizottság szubregionális halászati tanácsadó testület.

(24)

Annak megállapítása érdekében, hogy Ghána eleget tesz-e a (22) preambulumbekezdésben említett nemzetközi megállapodásokban előírt, Ghánára mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló kötelezettségeknek, a Bizottság minden szükségesnek ítélt információt bekért, összegyűjtött és megvizsgált.

3. GHÁNA NEM EGYÜTTMŰKÖDŐ HARMADIK ORSZÁGKÉNT VALÓ AZONOSÍTÁSÁNAK ESHETŐSÉGE

(25)

A Bizottság az IUU-rendelet 31. cikkének (3) bekezdése szerint megvizsgálta a lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti és parti államként Ghánára háruló kötelezettségeket. Ezen értékelés során a Bizottság figyelembe vette az IUU-rendelet 31. cikkének (4)–(7) bekezdésében meghatározott kritériumokat.

3.1. Az ismétlődő jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenység és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan kereskedelem vonatkozásában hozott intézkedések (az IUU-rendelet 31. cikkének (4) bekezdése)

(26)

Az IUU-rendelet 31. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság megvizsgálta a Ghána által az olyan ismétlődő jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenység vonatkozásában hozott intézkedéseket, amelyet a lobogója alatt közlekedő halászhajók, saját állampolgárai vagy a tengervizein közlekedő, illetve a kikötőit használó halászhajók követtek el vagy támogattak.

(27)

A nyilvánosan hozzáférhető információk és az illetékes ghánai hatóságok által szolgáltatott adatok alapján a 2010. évi L.I. 1968. sz. halászati rendelet tiltja a tengeri átrakodást ghánai vizeken. A Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy a Ghána joghatósága alátartozó vizeken gyakran végeznek tengeri átrakodásokat ipari vonóhálós hajók és kenuk között. Az L.I. 1968. sz. halászati rendelet 33. szakaszának (2) bekezdése tiltja a halak átrakodását ipari hajóról félipari hajóra vagy kenura, illetve fordítva. Ezen túlmenően az L.I. 1968. sz. halászati rendelet 33. szakaszának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a legalább 50 bruttó regisztertonna tömegű, illetve ipari hajóként engedélyezett halászhajók fogásait az ország jóváhagyott kikötőiben kell kirakodni. Az L.I. 1968. sz. halászati rendelet 33. szakasza a 2002. évi 625. sz. halászati törvény 139. szakasza alapján született. E törvény 139. szakasza (1) bekezdésének g) pontja lehetővé teszi, hogy a miniszter rendelkezzen az átrakodásról. A ghánai hatóságok ezeknek az átrakodási műveleteknek a jogellenességét a 2020. évi költségvetési kimutatásban is megerősítették, amelyben rögzítették, hogy az átrakodást (saiko (8)) végző összes ghánai és nemzetközi flotta számára meg kell tiltani a halászatot a ghánai vizeken (9).

(28)

A nyilvánosan hozzáférhető információk és az illetékes ghánai hatóságok által szolgáltatott adatok szerint számos olyan ipari vonóhálós hajó működik a ghánai vizeken, amely a 2002. évi 625. sz. halászati törvény 89. szakasza (1) bekezdésének c) pontját megsértve nagy mennyiségben halászik fiatal, méreten aluli, nyílt vízi fajokra, például szardinellafélékre. A 89. szakasz (1) bekezdésének c) pontja rögzíti, hogy tilos a halászat során növendék halakat szándékosan kifogni. Ezenkívül az L.I. 1968. sz. halászati rendelet 14. szakasza kimondja, hogy az L.I. 1968. sz. halászati rendelet mellékletében foglalt 1. táblázatban előírt hosszúságnál kisebb halakat tilos kifogni és az ország bármely kirakodóhelyén kirakni. A mellékletben foglalt 1. táblázat rögzíti a kereskedelmi szempontból fontos halfajok legkisebb fogható méreteit. Emellett a 31. szakasz szerint a véletlen vagy járulékos fogásként kihalászott növendék halakat azonnal vissza kell engedni természetes élőhelyükre vagy környezetükbe úgy, hogy ne szenvedjenek sérülést (10).

(29)	Ezeket a fogásokat a (27) preambulumbekezdésben említett halászati rendelettel ellentétesen a tengerbe ömlesztik, vagy tömbbe fagyasztva átrakodják kifejezetten erre a célra kialakított kenukra, majd kirakodják, és nyereségszerzés céljából eladják helyi közösségeknek.

(30)

A 2002. évi 625. sz. halászati törvény 100. szakasza és az L.I. 1968. sz. halászati rendelet 35. szakasza értelmében 2018. március 1. óta mindegyik ipari vonóhálós hajó fedélzetén lennie kell megfigyelőnek, azonban ez az intézkedés nem bizonyult elegendőnek a jogellenes átrakodások kiküszöböléséhez. Ezeket a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységeket megfelelően dokumentálták a (21) preambulumbekezdésben említett helyszíni missziók, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) vizsgálata (11), valamint nyílt forrásból származó információk. Ezt a kérdéskört a (19) preambulumbekezdésben említett munkacsoport ülésein az illetékes ghánai hatóságokkal is megvitatták.

(31)

Az, hogy Ghána nem lépett fel eredményesen a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat, nevezetesen a jogellenes átrakodás ellen, nincs összhangban az UNCLOS alapján rá mint parti államra háruló kötelezettségekkel, különösen a 61. cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezése szerint a biológiai erőforrások élővilág fenntartható védelme és a velük folytatott gazdálkodás, valamint az UNFSA-hoz való 2017-es csatlakozásával Ghána által vállalt kötelezettségek tekintetében.

(32)

Ezenkívül Ghána nem vette figyelembe az IPOA-IUU 24. pontjában foglalt ajánlásokat sem, amelyek azt javasolják, hogy a lobogó szerinti államok a tevékenység megkezdésétől a kirakodás helyszínén át egészen a végső célállomásig gondoskodjanak a halászat átfogó és hatékony megfigyeléséről, ellenőrzéséről és felügyeletéről, többek között a hajómegfigyelési rendszer (VMS) vonatkozó nemzeti, regionális és nemzetközi előírásokkal összhangban történő bevezetése révén, az ország joghatósága alá tartozó hajók fedélzetén a műholdas hajómegfigyelési rendszer felszerelésére vonatkozó követelményt is ideértve. 2020. október 21-én az Unió küldöttsége felkereste az FCWC Regionális Megfigyelési, Ellenőrzési és Felügyeleti Központját (RMCSC) annak Temában található telephelyén. Az ugyanazon telephelyen található Ghánai Halászati Felügyelő Központ nem működött. Ebből arra lehet következtetni, hogy Ghána nem tud megfelelő ellenőrzést gyakorolni a hajói felett. 2017 áprilisában a Világbank missziója szintén megállapította, hogy a ghánai hatóságok mindent összevetve nem hajlandóak felhasználni a hajómegfigyelési rendszer által létrehozott, bőséges mennyiségű információt (12). Emellett a nemzeti halászati ellenőrzési terv elavult, mivel csak a 2015. és a 2016. évre vonatkozik. Ez arra utal, hogy Ghána nem teljesítette az UNCLOS 94. cikkében foglalt feltételt, miszerint a lobogó szerinti állam köteles ellenőrzést gyakorolni a lobogója alatt közlekedő hajók felett.

(33)

A fenti információkra tekintettel a Bizottság megállapította, hogy Ghána nem teljesítette a lobogó szerinti államként rá háruló kötelezettségeket annak megakadályozása tekintetében, hogy a flottája a nyílt tengereken jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet folytasson. Ez nincs összhangban a Tengerjogi Egyezmény 94. cikkének (1) és (2) bekezdésével, amelyek értelmében minden államnak tényleges joghatóságot és ellenőrzést kell gyakorolnia a lobogója alatt közlekedő hajók felett.

(34)

Ezenkívül az UNCLOS 91. cikke értelmében a lobogó szerinti állam és a hajó között tényleges kapcsolatnak kell fennállnia. A 2002. évi 625. sz. halászati törvény 47. szakasza szerint a helyi ipari vagy félipari hajó feletti tulajdonjogot vagy ellenőrzést ghánai állampolgárnak vagy az államnak, illetve olyan, ghánai jog szerint bejegyzett társaságnak vagy társulásnak kell gyakorolnia, amely központi ügyintézésének helye Ghánában van, és amely részvényeinek tényleges tulajdonosa a ghánai állam, ghánai állampolgár, ghánai jog szerint alapított állami vállalat vagy ezek bármilyen kombinációja (13). A 2002. évi 625. sz. halászati törvény 47. szakasza azt is rögzíti, hogy a hajót Ghánában kell lajstromozni. Az ipari vonóhálós halászati ágazat esetében viszont a nyilvánosan hozzáférhető információk és a ghánai hatóságokkal folytatott egyeztetés alapján arra utaló jelek vannak, hogy nem áll fenn az előírt tényleges kapcsolat, a vonatkozó nemzeti jogszabályok pedig nem teljesülnek.

(35)	A Bizottság az IUU-rendelet 31. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján megvizsgálta, hogy milyen intézkedéseket hozott Ghána jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó halászati termékek ghánai piacra jutásával és későbbi kereskedelmi forgalmával kapcsolatban.

(36)

A (27)–(32) preambulumbekezdésben említett információkra tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Ghána nem tudja biztosítani, hogy a piacára kerülő halászati termékek ne jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származzanak. Például a (21) preambulumbekezdésben említett, 2020. októberi helyszíni látogatások alkalmával szemtanúi voltak annak, hogy nagy, halászeszköz és háló nélküli kenut rakodnak ki az elminai kikötőben. A fagyasztott halat megközelítőleg 60 × 40 cm méretű tömbökben rakodták a hajótestben lévő rakterekből, a halkereskedők pedig közvetlenül a kenu előtt árusították. A kenukon nem volt áramfejlesztő vagy hűtőberendezés ezeknek a tömböknek az előállításához, mindössze takaró borította őket. Ezenkívül az említett alkalmakkor az elminai kirakodóhelyen vásárolt két fagyasztotthal-tömb elemzése feltárta, hogy a bennük lévő 705 halegyed 60 %-a kereskedelmi szempontból fontos fajokhoz, például kis méretű, nyílt vízi halfajokhoz, köztük a súlyosan kimerült állományú Sardinella aurita és más, part menti nyílt vízi fajokhoz tartozott. Az összes ilyen egyed kisebb volt az L.I. 1968. sz. halászati rendelet 14. szakaszában és ugyanezen határozat mellékletének 1. táblázatában előírt legkisebb fogható méretnél. A kis méretű, nyílt vízi növendék halak fogásokban való előfordulása a nemzeti jogszabályokban tiltott szembőségű hálók/halászeszközök használatára utalt. Ezek a megállapítások hasonlóak a (30) preambulumbekezdésben említett, nyílt forrásból származó információkból és FAO-vizsgálatból, valamint a ghánai hatóságok által szolgáltatott információkból levont következtetésekhez.

(37)

Ezenkívül a (9) preambulumbekezdésben foglaltak szerint Ghána jogosult hitelesíteni a ghánai lobogó alatt közlekedő hajók által fogott és az uniós piacra exportált halászati termékeket kísérő fogási tanúsítványokat. Az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) a Ghána által 2019-ben hitelesített fogási tanúsítványokból és feldolgozási nyilatkozatokból vett mintát elemzett. Megállapította, a fogási tanúsítványok illetékes ghánai hatóságok általi hitelesítése a fogási tanúsítványokban hitelesített információk hiányára vagy következetlenségére tekintettel komoly kétségeket vet fel az alkalmazott belső eljárásokat illetően.

(38)

Az EFCA az elemzett fogási tanúsítványokban több hiányosságot is talált, például előfordult, hogy a halászati engedély lejárata utáni fogási időpontot jelentettek be; a kirakodási tanúsítványban nem hivatkoztak a nemzeti állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekre, noha a halászhajók egy vagy több kizárólagos gazdasági övezetben működtek; a „Csatolmány belföldön feldolgozott halászati termékekhez” című kísérőokmányban más végső rendeltetési ország szerepelt, mint ahova a szállítmányt küldték; következetlenül töltötték ki a fogási tanúsítvány űrlapját; következetlen és ellentmondásos adatok szerepeltek a hajók kirakodási tanúsítványában a halászhajók tevékenységére vonatkozóan, többek között a feltételezhetően harmadik országok kizárólagos gazdasági övezeteiben folytatott halászati tevékenységek kapcsán hiányzott a harmadik országok által kiállított halászati engedélyre való hivatkozás. E megállapítások alapján arra lehetett következtetni, hogy a fogási tanúsítványok hitelesítése előtti ellenőrzéssel nem lehet meggyőződni arról, hogy az exportált halászati termékek nem jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származnak.

(39)

A Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a ghánai lobogó alatt közlekedő hajók által fogott halak eredetével és nyomon követésével kapcsolatos információk nem pontosak és nem megbízhatóak. Ghána nem tartatta be az annak biztosítására szolgáló szabályokat, hogy a halak vagy a halászati termékek nyomon követhetőek legyenek a piacon az IPOA-IUU 71. és 72. pontjával összhangban.

(40)

Tekintettel az e szakaszban ismertetett megfontolásokra, valamint a Bizottság által összegyűjtött tényszerű elemek és az illetékes ghánai hatóságok által tett nyilatkozatok alapján – az IUU-rendelet 31. cikkének (3) bekezdése és 31. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontja értelmében – megállapítható, hogy Ghána a lobogója alatt közlekedő halászhajók vagy saját állampolgárai által folytatott vagy támogatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat tekintetében elmulasztotta a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló kötelezettségek teljesítését, és nem akadályozta meg a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó halászati termékek ghánai piacra történő bejutását.

3.2. Az együttműködés és a jogérvényesítés elmulasztása (az IUU-rendelet 31. cikkének (5) bekezdése)

(41)

Az IUU-rendelet 31. cikke (5) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság megvizsgálta a Ghánával folytatott együttműködését annak megállapítása érdekében, hogy a hatóságok hatékonyan működtek-e együtt azáltal, hogy válaszoltak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra és a kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó kérdésekre, visszajelzést adtak-e azokkal kapcsolatban, illetve kivizsgálták-e a kérdéses ügyeket.

(42)

A (19) preambulumbekezdésben említett munkacsoport négy ülésén a ghánai hatóságok az információkérésekre adott válaszaikra és visszajelzéseikre tekintettel általában véve együttműködőek voltak. A szolgáltatott információk egy része azonban pontatlan volt. Például 2020 márciusában a ghánai hatóságok a Bizottság által még 2019 novemberében hozzájuk intézett információkérésre válaszolva azt közölték, hogy a YU FENG 1 (IMO-szám: 8561933), a YU FENG 3 (IMO-szám: 8561945) és a YU FENG 4 (IMO-szám: 8561957) nevű hajó a ghánai hajólajstromba való felvételre vár. A nyílt forrásokra épülő adatbázisok szerint viszont ezek a hajók 2019 októbere óta szerepelnek a ghánai lajstromban. Ezt az értesülést utólag, 2020 júniusában a ghánai hatóságok is megerősítették, miután a Bizottság megküldte nekik az említett adatbázisokból származó információkat.

(43)

Ezenkívül a munkacsoport 2018-ban tartott harmadik ülésén a Bizottság és Ghána megállapodott abban, hogy a közös érdekű kérdésekről való folyamatos és dinamikus információcsere érdekében negyedévente videokonferenciát tart. A 2019 januárjában tartott videokonferencia utáni hónapokban a Bizottság megpróbált további egyeztetéseket szervezni. Ezeket az egyeztetéseket azonban a ghánai hatóságok többszöri elérhetetlensége miatt nem lehetett megtartani a munkacsoport negyedik, 2019. novemberi üléséig.

(44)

A 2020 júniusában videokonferencia tartására tett sikertelen kísérletet követően a Bizottság írásban intézett kérdéseket a ghánai hatóságokhoz. Ghána ugyan válaszolt, de a válaszok egy része nem tisztázta megfelelően a megfogalmazott kérdéseket, különösen a ghánai vizeken végzett jogellenes tengeri átrakodásokkal kapcsolatos ellenőrzést, a jogsértések feltárását és a szankciók érvényesítését illetően. A Bizottság 2020 augusztusában újra elküldte a megválaszolatlanul maradt kérdéseket, de a ghánai hatóságok nem válaszoltak rájuk.

(45)	Az IUU-rendelet 31. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban a Bizottság megvizsgálta a jelenleg hatályban lévő, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló jogérvényesítési intézkedéseket.

(46)

A jelenlegi szankciórendszer a 2014. évi 880. sz. (módosító) halászati törvénnyel módosított 2002. évi 625. sz. halászati törvényen és a 2015. évi L.I. 2217. sz. (módosító) halászati rendelettel módosított 2010. évi L.I. 1968. sz. halászati rendeleten alapul. A jogi aktusok e módosításainak elfogadása döntő fontosságú volt a Ghánával szembeni demarsok 2015. októberi megszüntetése szempontjából. Ghána azonban nem hajtotta végre és érvényesítette megfelelően ezeket a jogi aktusokat.

(47)

A 2014. évi 880. sz. (módosító) halászati törvénnyel módosított 2002. évi 625. sz. halászati törvény 88A. szakasza felsorolja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatnak minősülő cselekményeket. E körbe tartozik az elzárt területen való halászat, a tiltott vagy a szabályoknak nem megfelelő halászeszköz használata, a méreten aluli halak át- vagy kirakodása, valamint a másik, jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató halászhajóval történő átrakodás. A 88A. szakasz továbbá rögzíti, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet folytató személyek egyszerűsített büntetőeljárásban hozott ítélet alapján első elkövetés esetén legalább 1 000 000 USD, de legfeljebb 2 000 000 USD összegű bírsággal sújtandó. A második elkövetés alkalmával a bírság összege 2 000 000 USD-re növekszik, de nem haladhatja meg a 4 000 000 USD-t. Továbbá az érintett halászhajó számára adott engedélyt vagy jogosítványt a bűnösséget megállapító ítélet meghozatalától számított hat hónapra fel kell függeszteni. A 88A. szakasz továbbá előírja, hogy harmadik elkövetés esetén legalább 2 000 000 USD és legfeljebb 4 000 000 USD összegű bírságot kell kiszabni, valamint be kell vonni az engedélyt vagy jogosítványt, és haladéktalanul intézkedni kell a halászhajó ghánai hajólajstromból való törléséről. A 2002. évi 625. sz. halászati törvény 116. szakasza lehetőséget biztosít a büntetőeljárás alá vonástól való eltekintésre és közigazgatási bírság kiszabására, amennyiben a terhelt írásban beismeri, hogy elkövette a bűncselekményt, és kifejezi hajlandóságát a bűncselekmény ilyen módon történő kezelésére. Az elkövetőnek legalább a bűncselekményért kiszabható minimális szankciónak a jogellenesen kifogott halak valós piaci értékével növelt összegét kell megfizetnie. A fizetés teljesítésére 30 napon áll rendelkezésre, ellenkező esetben az ügy visszakerül a bíróság elé.

(48)

A Bizottság által összegyűjtött információk és különösen a ghánai hatóságokkal folytatott egyeztetések során kiderült, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységeket folytató vagy támogató hajókkal szemben kiszabott szankciók az UNFSA és a FAO-megállapodás alapján Ghánát terhelő kötelezettségekre figyelemmel nem hatásosak és nincs visszatartó erejük. 2018-ban és 2019-ben a méreten aluli halak átrakodásával vagy kirakodásával, növendék halak átrakodásával vagy fedélzeten tartásával, illetve tiltott vagy a szabályoknak nem megfelelő halászeszköz használatával ipari vonóhálós hajók által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatosan indult és peren kívüli egyezséggel zárult 19 ügyből mindössze egyben szabták ki a legkisebb, 1 000 000 USD összegű bírságot. A többi ügyben kirótt bírságok összege 6 000 GHS (950 EUR) és 700 000 GHS (110 000 EUR) között volt.

(49)

2018 júniusában ipari vonóhálós hajót tartóztattak fel, amiért a 2002. évi 625. sz. halászati törvény 81. szakaszának (3) bekezdését megsértve part közeli kizárólagos övezetben halászott. A 81. szakasz legalább 10 000 USD és legfeljebb 100 000 USD összegű bírság kiszabását írja elő ezért a jogsértésért, amennyiben helyi ipari halászhajóval követik el. A legutóbbi egyeztetések alkalmával a ghánai hatóságok által szolgáltatott információk szerint 2018 augusztusában 48 000 GHS (akkor árfolyamon 10 140 USD és 8 633 EUR) összegű bírságot róttak ki közigazgatási eljárás keretében. A 2002. évi 625. sz. halászati törvény 116. szakasza értelmében 30 nap áll rendelkezésre a közigazgatási bírság megfizetésére. Ellenkező esetben az ügy visszakerül a bíróság elé. A bírságot nem fizették meg. 2019 novemberében ugyanaz az ipari vonóhálós hajót ismét feltartóztatták halak tengerbe ömlesztéséért, kis szembőségű háló használatáért, növendék halak fedélzeten tartásáért, tengeri átrakodásért és be nem jelentett fogásért. Az ügyet bíróság elé utalták.

(50)

Egy másik ügyben ipari vonóhálós hajót tartóztattak fel 2019 júniusában növendék halak kifogásáért, be nem jelentett fogás fedélzeten tartásáért és kis szembőségű hálóval folytatott halászatért. A hajótulajdonos a peren kívüli egyezséget kötött. A 2014. évi 880. sz. (módosító) halászati törvény 88A. szakaszában foglalt rendelkezések értelmében 1 000 000 USD bírságot kapott. A hajótulajdonos azonban nem fizette meg a bírságot a törvényben előírt egyhónapos határidőn belül, ezért az ügy visszakerült a bíróság elé. 2019 decemberében ugyanezen ipari vonóhálós hajóval kapcsolatosan újabb ügyben indult eljárás halak tengerbe ömlesztéséért és illegális átrakodásért, amiért a hajót 2018 októberében feltartóztatták. Ez az ügy is peren kívüli egyességgel zárult. A kiszabott bírság összege 680 000 GHS (110 510 EUR) volt. 2020 májusában a hajót ismét feltartóztatták kis szembőségű hálók birtoklásáért és növendék halak kifogásáért.

(51)

2017-ben és 2018-ban hat ipari vonóhálós hajót tartóztattak fel és büntettek közigazgatási eljárás keretében 6 000 GHS (akkori árfolyamon 1 080 EUR) bírságra halak tengerbe ömlesztéséért (egy esetben 22,3 tonna mennyiségben), kis szembőségű háló használatáért és növendék halak tengerbe ömlesztéséért. A 2010. évi L.I. 1968. sz. halászati rendelet 32. szakaszának (1) bekezdése értelmében ez a halak tengerbe ömlesztéséért kiszabható bírság legnagyobb összege. E bírság mértéke nyilvánvalóan nem megfelelő és nem arányos az érintett jogsértések súlyosságával, a jogsértések erőforrásokra gyakorolt lehetséges hatásával, valamint az elkövetőknek az ilyen jogellenes tevékenységükből származó potenciális hasznával. Az egyik említett vonóhálós hajóra 2017 áprilisában 6 000 GHS összegű bírságot szabtak ki, amiért a 32. szakasz (1) bekezdését megsértve 22 tonna halat ömlesztett a tengerbe. 2018 júliusában, tehát több mint egy évvel a 2017. áprilisi feltartóztatás után született határozat közigazgatási eljárás keretében a bírság kiszabásáról. Ugyanezt a hajót 2015 áprilisában már feltartóztatták és megbírságolták méreten aluli halak fedélzetre vételéért. A 2015. évi ügyben peren kívüli egyezség született 200 000 GHS (akkori árfolyamon 44 500 EUR) megfizetésértől. Ennek ellenére 2020 szeptemberében ismét feltartóztatták ezt az ipari hajót hasonló feltételezett bűncselekményért, tehát növendék halak fedélzetre vételéért, amely sérti a 2002. évi 625. sz. halászati törvény 89. szakasz (1) bekezdésének c) pontját, miszerint tilos a halászat során növendék halakat szándékosan kifogni, valamint az L.I. 1968. sz. halászati rendelet 14. szakaszát, miszerint az L.I. 1968. sz. halászati rendelet mellékletében foglalt 1. táblázatban előírt hosszúságnál kisebb halakat tilos kifogni és az ország bármely kirakodóhelyén kirakni.

(52)

2019 novemberében újabb vonóhálós hajóra róttak ki bírságot peren kívüli egyezség alapján, amiért a 2010. évi L.I. 1968. sz. halászati rendelet 32. szakasza (1) bekezdésének a) pontját megsértve két alkalommal tengerbe ömlesztett halakat. A hajóra 6 000 GHS, illetve 24 000 GHS (940 EUR, illetve 3 750 EUR) bírságot szabtak ki, amelyet a ghánai hatóságok által szolgáltatott legutóbbi információk alapján nem fizettek meg. Ezenfelül 2019. október 28-án újra feltartóztatták ugyanazt a vonóhálós hajót, ez alkalommal halak tengerbe ömlesztéséért, kis szembőségű háló használatáért, növendék halak fedélzeten tartásáért és be nem jelentett fogásért. Az ügy 2019. november 11-én bíróság elé került. A már megbírságolt vonóhálós hajó tulajdonosa 2019 novemberében újabb, 36 000 (akkori árfolyamon 5 850 EUR) összegű bírságot kapott egy másik vonóhálós hajójával elkövetett eltérő bűncselekményért (halak tengerbe ömlesztése a 2010. évi L.I. 1968. sz. halászati rendelet 32. szakasza (1) bekezdése a) pontjának megsértésével), de a ghánai hatóságok által szolgáltatott információk alapján ezt a bírságot sem fizette meg.

(53)

Az engedélyek kiadása ügyében a miniszternek szóló ajánlások megfogalmazásáért felelős ghánai halászati bizottság a 2002. évi 625. sz. halászati törvény 76. szakaszának (1) bekezdése szerint csak akkor javasolhatja a helyi ipari hajók halászati engedélyének kiadását vagy meghosszabbítását, miután meggyőződött arról, hogy a törvény esetleges megsértése ügyében hozott bírósági ítéletet vagy egyéb hatósági határozatot nem mulasztották el teljesíteni. Ezenkívül a 2015. évi L.I. 2217. sz. (módosító) halászati rendelet 24M. szakasza értelmében a halászati bizottság nem adhat halászati jogosítványt, ha okkal feltételezi, hogy a halászhajó jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytat, vagy megállapítást nyert, hogy a hajó jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytatott nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések megsértésével. A jogosítvány nem adható ki mindaddig, amíg a ghánai jog szerint kirótt összes szankció nem teljesül. A ghánai hatóságok által közölt információk szerint a vonóhálós hajóra peren kívül egyezség alapján 2018-ban és 2019-ben kirótt bírságok több mint 18 %-át nem fizették meg 2019. december végéig. Ugyanakkor az érintett hajók is változatlanul kaptak halászati engedélyt. Ez nincs összhangban a 2002. évi 625. sz. halászati törvény rendelkezéseivel. 2017 áprilisában a Világbank missziója további problémákat talált, például a feltárt szabálysértések nagy száma és az illetékes hatóságok általi büntetőeljárás alá vonások csekély száma közötti jelentős különbség kapcsán. A misszió emellett megállapította, hogy következetlenek a hasonló jogsértésekért kiszabott bírságok összegei, egyértelmű indoklás nélkül engedtek el bírságokat, bűncselekmények elkövetőinek engedélyét is meghosszabbították, a jogsértések bejelentése és az azt követő intézkedések részrehajlóak, és a be nem szedett bírságok aránya magas (14).

(54)

A (48)–(53) preambulumbekezdésben szereplő példák alátámasztják, hogy a ghánai hatóságok által kiszabott szankciók nem arányosak a fogások értékével, nem fosztják meg az elkövetőket a súlyos jogsértéseikből származó haszontól, és nem kellően szigorúak ahhoz, hogy biztosítsák az előírások betartását, és visszatartsák az elkövetőket a további jogsértésektől. A jogi keretről, valamint a jogsértések megállapítása és a szankciók kiszabása céljából indított, folyamatban lévő jogérvényesítési eljárásokról szerzett információk alapján a Bizottság megállapította, hogy Ghána nem hajtja végre az UNFSA 19. cikkének (2) bekezdését. E bekezdés ugyanis úgy rendelkezik, hogy az összes vizsgálatot és bírósági eljárást gyorsan kell lefolytatni, továbbá a jogsértések esetén alkalmazandó szankcióknak kellően szigorúaknak kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a megfelelést és visszatartsák az elkövetőket a jogsértéstől, bárhol is történjék az, valamint hogy az elkövetőket megfosszák a jogellenes tevékenységeikből származó haszontól. A kiszabott szankciók tényleges mértéke nem biztosítja a szankciórendszer visszatartó erejét a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos jogsértések tekintetében. Ezenkívül az IPOA-IUU 21. pontja szerint az államoknak biztosítaniuk kell, hogy a joghatóságuk alá tartozó, jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajókra és – amennyire csak lehet – állampolgáraikra kiszabott szankciók kellően szigorúak legyenek ahhoz, hogy megfosszák az elkövetőket az ilyen halászatból származó haszontól.

(55)

Tekintettel az e szakaszban ismertetett megfontolásokra, valamint a Bizottság által összegyűjtött tényszerű elemek és a ghánai hatóságok által tett nyilatkozatok alapján – az IUU-rendelet 31. cikkének (3) és (5) bekezdése értelmében – megállapítható, hogy Ghána elmulasztotta a nemzetközi jog szerint az együttműködési és jogérvényesítési erőfeszítések tekintetében rá háruló kötelezettségek teljesítését.

3.3. A nemzetközi szabályok végrehajtásának elmulasztása (az IUU-rendelet 31. cikkének (6) bekezdése)

(56)

A Bizottság az IUU-rendelet 31. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban megvizsgálta a halászattal kapcsolatos releváns nemzetközi jogi okmányok Ghána általi megerősítését vagy azokhoz való csatlakozását, továbbá a regionális halászati gazdálkodási szervezetek szerződő feleként betöltött státuszát vagy az abba való beleegyezését, hogy alkalmazza az e szervezetek által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket.

(57)	Ghána részes fele az UNCLOS-nak, és 2017-ben csatlakozott az UNFSA-hoz. 2016-ban a PSMA-t is ratifikálta. 2003-ban elfogadta a FAO-megállapodást. Emellett az ICCAT szerződő fele. Tagja továbbá az FCWC-nek, amely egy szubregionális halászati tanácsadó testület.

(58)

A jelenleg hatályos ghánai halászati törvényt 2002-ben fogadták el. 2014-ben részben módosították. A (19) preambulumbekezdésben említett munkacsoport ülésein a ghánai hatóságok beszámoltak arról, hogy Ghánában jelenleg zajlik a 2002. évi halászati törvény felülvizsgálata a Ghána által vállalt nemzetközi kötelezettségek belefoglalása céljából. A felülvizsgálati folyamatban viszont jelentős késedelem mutatkozik. Például a munkacsoport második, 2018. januári ülésén Ghána a javaslat parlament elé terjesztésének első, valószínűsíthető határidejeként 2018 szeptemberét adta meg. A munkacsoport harmadik, 2018. októberi ülésén Ghána jelezte, hogy a tervezet parlament elé terjesztésének tervezett határideje 2019 júniusára módosult. A 2019 januárjában tartott videokonferencián Ghána újabb határidőt jelölt meg a parlament elé terjesztésre: 2019 augusztusát. 2020 januárjában Ghána közölte, hogy a parlament elé terjesztés új, valószínűsíthető határideje 2020 második negyedévének vége. 2020 júniusában Ghána jelezte, hogy a végleges tervezet véglegesítése 2020. szeptember végére várható. A jelenleg hatályos halászati törvény tehát nincs összhangban azokkal a nemzetközi jogi aktusokkal, amelyeknek Ghána részes fele.

(59)

A Bizottság az IUU-rendelet 31. cikke (6) bekezdésének c) pontjával összhangban megvizsgálta, hogy Ghána részese lehetett-e bármely olyan cselekménynek vagy mulasztásnak, amely csökkenthette az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések vagy nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések hatékonyságát.

(60)

A 2002. évi 625. sz. halászati törvény 42. szakaszának (1) bekezdése előírja, hogy a ghánai halászati bizottság készítsen halászati gazdálkodási tervet, amelynek a rendelkezésre álló, leginkább mérvadó tudományos ismereteken kell alapulnia, biztosítania kell a halászati erőforrások optimális hasznosítását, ugyanakkor meg kell előznie a túlhalászást, és összhangban kell lennie a felelősségteljes állománygazdálkodási elvekkel. A ghánai hatóságok 2015-ben nemzeti halászati gazdálkodási tervet fogadtak el a 2015 és 2019 közötti időszakra. Ennek a tervnek az elfogadása döntő fontosságú volt a Ghánával szembeni demarsok 2015. októberi megszüntetése szempontjából. Ghána azonban nem hajtotta végre a nemzeti halászati gazdálkodási tervet.

(61)

A nemzeti halászati gazdálkodási terv például rendelkezett éves működési tervről, amely meghatározná az adott naptári évben végrehajtandó intézkedéseket. A ghánai hatóságok által közölt információk szerint azonban csak a 2015. évre készült ilyen éves működési terv. A halászati erőforrások nemzeti halászati gazdálkodási tervben megadott mutatószámokhoz viszonyított teljesítményéről sem készültek éves jelentések. Emellett a nemzeti halászati gazdálkodási terv hatályát vesztette, a ghánai hatóságokkal folytatott legutóbbi egyeztetés alapján pedig még nem fogadtak el újat.

(62)

Ezen túlmenően a nemzeti halászati gazdálkodási tervben a vonóhálós halászati ágazaton belüli halászati erőkifejtés és halászati kapacitás csökkentésére – különösen a halászati napok számának a következő három év folyamán 50 %-kal való csökkentésére – irányuló intézkedések között szerepelt a halászati tilalmi időszakok bevezetése, amelyek időtartama kezdetben két hónap lenne, a harmadik év végére pedig négy hónapra nőne. Ezek a tilalmi időszakok májusban és júniusban, illetve novemberben és decemberben lennének. A nemzeti halászati gazdálkodási terv ehhez hasonlóan azt is előírta, hogy a tengeri élőhelyek védelme és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében az összes halászati tevékenységet le kell állítani először egy vagy két hónapra, 2019-ben pedig akár négy hónapra. A leállás alól csak a kisüzemi halászatot végző kenuk élveznének kivételt.

(63)

2016-ban, illetve 2017-ben az ipari vonóhálós halászati ágazatra vonatkozó tilalmi időszak 2016. november 1-től november 30-ig, illetve 2017. február 1-től március 31-ig tartott. 2018-ban január 1. és február 28. között volt az ipari vonóhálós halászati ágazatra vonatkozó tilalmi időszak. A kisüzemi és a tonhalhalászati ágazat is tartott tilalmi időszakot. 2018-ban viszont az ipari vonóhálós és a kisüzemi halászati ágazat számára augusztusra – a nemzeti halászati gazdálkodási tervben jelzett jelentős feláramlás idejére – tervezett második tilalmi időszakot azonban egy héttel a kezdete előtt 2019-re halasztották. A ghánai hatóságok azzal magyarázták ezt a döntést, hogy ezáltal fokozható az érdekeltekkel való együttműködés a szabálykövetés erősítése érdekében. A nemzeti halászati gazdálkodási tervben foglaltakkal ellentétesen 2019-ben a vonóhálós halászati ágazatra vonatkozó tilalmi időszak mindössze kéthónapos volt, és augusztus 1-től szeptember 30-ig tartott, a kisüzemi halászati ágazat pedig egyhónapos tilalmi időszakot tartott 2019. május 15. és június 15. között.

(64)

2020-ban nem volt tilalmi időszak Ghánában, noha a 2020. évi költségvetési kimutatás hangsúlyozta, hogy a tudományos ismeretek szerint csökkennek a tengeri halállományok a ghánai kizárólagos gazdasági övezetben, a ghánai hatóságok drasztikus intézkedéseket tartottak szükségesnek e jelenség megállítására, hogy Ghána 2025-re ne váljon nettó halimportőrré, a hatóságok pedig azon szándékukat is kifejezték, hogy az egyhónapos tilalmi időszakot 2020-ban és 2021-ben egyidejűleg teljes flottára kiterjesztik, és két hónapra növelik az időtartamát (15). Az állományok – különösen a nyílt vízi fajok – kritikus helyzetéről adott értékelés összhangban van a CECAF (28) preambulumbekezdésben említett értékelésével.

(65)

További példa a 2015 és 2019 közötti időszakra vonatkozó nemzeti halászati gazdálkodási terv maradéktalan végrehajtásának meghiúsulására, hogy e terv függeléke szerint az ipari vonóhálós hajókra kiadható halászati engedélyek száma az érintett halászati erőforrások fenntartható hasznosításának biztosítása érdekében nem haladhatja meg a 48-at. A ghánai hatóságok viszont 75 engedélyt adtak ki a vonóhálós halászati ágazatban negyedéves alapon. A nemzeti halászati gazdálkodási terv maradéktalan végrehajtásának meghiúsulása veszélyezteti az UNCLOS 61. cikke (2) és (3) bekezdésének és 62. cikke (1) bekezdésének, valamint az UNFSA 6. cikke (4) bekezdésének teljesülését.

(66)

Tekintettel az e szakaszban ismertetett megfontolásokra, valamint a Bizottság által összegyűjtött tényszerű elemek és a ghánai hatóságok által tett nyilatkozatok alapján – az IUU-rendelet 31. cikkének (3) és (6) bekezdése értelmében – megállapítható, hogy Ghána elmulasztotta a nemzetközi szabályok, előírások, valamint állománymegőrzési és -gazdálkodási intézkedések tekintetében rá háruló, nemzetközi jog szerinti kötelezettségek teljesítését.

3.4. A fejlődő országok sajátos korlátai (az IUU-rendelet 31. cikkének (7) bekezdése)

(67)	Az ENSZ humán fejlettségi mutatója (HDI) (16) alapján Ghána 2019-ben közepes humán fejlettségű országnak minősült (189 ország közül a 142. volt).

(68)

Noha flottája megfigyelése, ellenőrzése és felügyelete terén létezhetnek sajátos kapacitáskorlátok, a Ghána fejlettségi szintjéből adódó sajátos korlátok nem indokolják az előző szakaszokban ismertetett összes hiányosságot. Figyelembe véve az ENSZ humán fejlettségi mutatója szerinti fenti besorolást, nem található arra utaló bizonyíték, hogy Ghána alacsony fejlettségi szintje miatt mulasztotta volna el a nemzetközi jog szerint rá háruló kötelezettségeinek teljesítését. Nincs olyan kézzelfogható bizonyíték, amely a halászati jogi keret, illetve a halászati tevékenységek megfigyelési, ellenőrzési, felügyeleti és nyomonkövetési rendszere terén feltárt hiányosságokat a nem megfelelő kapacitással vagy infrastruktúrával hozná összefüggésbe. Ezek a korlátok továbbá nem indokolják, hogy Ghána ne hajtsa hatékonyan végre a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal összefüggő jogsértések szankcionálására irányuló nemzeti jogszabályokat.

(69)

A Bizottság 2018 óta biztosít támogatást Ghánának a halászati ágazatban regionális programon keresztül (a regionális halászati tevékenységek irányításának javítása Nyugat-Afrikában, PESCAO). A Bizottság azt is felajánlotta, hogy a (19) preambulumbekezdésben említett munkacsoport keretében segítséget nyújt a törvény felülvizsgálatához, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni nemzeti cselekvési terv naprakész változatának elfogadásához.

(70)

Tekintettel az e szakaszban ismertetett megfontolásokra, valamint a Bizottság által összegyűjtött tényszerű elemek és a ghánai hatóságok által tett nyilatkozatok alapján – az IUU-rendelet 31. cikkének (7) bekezdése értelmében – megállapítható, hogy Ghána fejlettségi szintje nem érinti hátrányosan az ország halászattal kapcsolatos fejlettségi állapotát és halászati gazdálkodás területén felmutatott átfogó teljesítményét.

4. A NEM EGYÜTTMŰKÖDŐ HARMADIK ORSZÁGKÉNT TÖRTÉNŐ LEHETSÉGES AZONOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK

(71)

A fentiekben tett megállapításokra figyelemmel, amelyek szerint Ghána elmulasztotta a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségek teljesítését, Ghánát az IUU-rendelet 32. cikke értelmében értesíteni kell arról az eshetőségről, hogy a Bizottság az országot a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országként azonosítja.

(72)	A Bizottságnak emellett az IUU-rendelet 32. cikkében felsorolt valamennyi demarsot meg kell tennie Ghánával szemben. A hatékony ügyintézés érdekében ki kell tűzni azt a határidőt, amelyen belül az érintett ország írásban válaszolhat az értesítésre és rendezheti a helyzetet.

(73)

Továbbá ki kell jelenteni, hogy Ghána értesítése arról az eshetőségről, hogy olyan országként azonosítják, amelyet a Bizottság e határozat alkalmazásában nem együttműködő harmadik országnak tekint, nem zárja ki, de nem is vonja automatikusan maga után azt a lehetőséget, hogy a későbbiekben a Bizottság vagy a Tanács a nem együttműködő harmadik országok jegyzékének összeállítása céljából további lépéseket tegyen,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Bizottság értesíti a Ghánai Köztársaságot arról az eshetőségről, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén nem együttműködő harmadik országként azonosítja.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 2-án.

a Bizottság részéről

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja

(1) HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

(2) A Bizottság 2013/C 346/03 határozata (2013. november 26.) a Bizottság által a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet értelmében nem együttműködő harmadik országként azonosíthatónak tekintett harmadik országok értesítéséről (HL C 346., 2013.11.27., 26. o.).

(3) HL C 324., 2015.10.2., 15. o.

(4) https://treaties.un.org/

(5) http://www.fao.org/port-state-measures/background/parties-psma/en/

(6) https://treaties.un.org/pages/showDetails.aspx?objid=080000028007be1a

(7) http://www.fao.org/fishery/ipoa-iuu/npoa/en

(8) A saiko az ipari vonóhálós hajók és kenuk közötti tengeri átrakodás gyakorlatának helyi elnevezése.

(9) https://www.mofep.gov.gh/sites/default/files/budget-statements/2020-Budget-Statement-and-Economic-Policy_v3.pdf

(10) A FAO/CECAF kis méretű, nyílt vízi halfajok értékelésével foglalkozó munkacsoportjának déli alcsoportja által készített értékelés szerint a Sardinella aurita (íveshasú szardinella) és a Sardinella maderensis (tömzsi szardinella) Elefántcsontpart, Ghána, Togo és Benin között megoszló állományát túlhalásszák, és összeomlás fenyegeti. Az értékelés alapján ajánlott beszüntetni a szardinellahalászatot, hogy helyreállhasson az állomány. FAO (2019). A FAO/CECAF kis méretű, nyílt vízi halfajok értékelésével foglalkozó munkacsoportja déli alcsoportjának jelentése. Elmina, Ghána, 2018. szeptember 12–20. Rapport du Groupe de travail FAO/COPACE sur l’évaluation des petits poissons pélagiques – Sous-groupe Sud. Elmina, Ghána, 2018. szeptember 12–20. CECAF/ECAF sorozat, 19/81. szám/COPACE/PACE Séries No. 19/81. Róma. http://www.fao.org/3/ca5402b/ca5402b.pdf

(11) http://www.fao.org/3/CA0464EN/ca0464en.pdf és http://www.fao.org/3/cb2339en/CB2339EN.pdf

(12) http://documents1.worldbank.org/curated/en/866911554409721545/pdf/Ghana-Under-the-First-Phase-of-the-West-Africa-Regional-Fisheries-Program-Project.pdf

(13) A tonhalhalászó hajókra eltérő rendelkezések vonatkoznak: a (34) preambulumbekezdésben említett személyeknek legalább 50 %-os részesedés felett kell tulajdonjogot vagy ellenőrzést gyakorolniuk a hajóban.

(14) http://documents1.worldbank.org/curated/en/866911554409721545/pdf/Ghana-Under-the-First-Phase-of-the-West-Africa-Regional-Fisheries-Program-Project.pdf

(15) https://www.mofep.gov.gh/sites/default/files/budget-statements/2020-Budget-Statement-and-Economic-Policy_v3.pdf

(16) http://hdr.undp.org/sites/all/themes/hdr_theme/country-notes/GHA.pdf

2021.6.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CI 215/17

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. június 2.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló, az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke értelmében nemzetközi lajstromozás céljából bejelentendő földrajzi árujelzők jegyzékének létrehozásáról

(2021/C 215 I/04)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövege (2) (a továbbiakban: genfi szöveg) a Szerződő Felek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek kölcsönös oltalmát biztosító rendszer végrehajtását szolgáló nemzetközi megállapodás.

(2)

Az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló (EU) 2019/1754 tanácsi határozat (3) elfogadását követően az Unió 2019. november 26-án letétbe helyezte a genfi szöveghez való csatlakozásról szóló okiratot. Az Uniónak a genfi szöveghez való csatlakozása 2020. február 26-án vált hatályossá. Mivel az Unió volt az ötödik Szerződő Fél, amely csatlakozott a genfi szöveghez, a genfi szöveg – a 29. cikkének (2) bekezdésével összhangban – ugyanazon a napon hatályba lépett.

(3)

A genfi szöveg 5. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében az egyes Szerződő Felek illetékes hatóságai eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés nemzetközi lajstromozására vonatkozó bejelentéseket nyújthatnak be a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához, amely felveszi az adott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést a nemzetközi lajstromba. A genfi szöveg 9. cikkével összhangban a többi Szerződő Fél eldöntheti, hogy – a megfelelő vizsgálati eljárás lefolytatását követően és annak eredményeit figyelembe véve – oltalomban részesíti-e a szóban forgó eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést a területén.

(4)

Az (EU) 2019/1753 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében az említett rendelet és az annak alapján elfogadott jogi aktusok alkalmazásában a „földrajzi árujelzők” kifejezés kiterjed az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében vett oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre.

(5)

Az (EU) 2019/1753 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az Unió genfi szöveghez való csatlakozásakor – valamint azt követően is rendszeres időközönként – az Unió illetékes hatóságaként jogosult uniós eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozására vonatkozó bejelentéseket benyújtani a Nemzetközi Irodához.

(6)

2020 szeptembere és decembere között a tagállamok az (EU) 2019/1753 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően 58 kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz a területükről származó és az 1308/2013/EU rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromba történő felvétele iránt.

(7)

Az 1308/2013/EU rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM), illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) oltalomban részesülő elnevezéseket a nemzetközi lajstromba való felvétel céljából eredetmegjelölésként (appellation of origin), illetve földrajzi jelzésként (geographical indication) indokolt bejelenteni.

(8)

Ezért a tagállamok által a területükről származó és az Unióban az 1308/2013/EU rendeletnek megfelelően oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozása iránt a Bizottsághoz benyújtott kérelmek alapján létre kell hozni a lajstromozás céljából bejelentendő oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ) jegyzékét.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság borágazati szakbizottságának véleményével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

E határozat melléklete tartalmazza az 1308/2013/EU rendelet alapján oltalomban részesülő, a Bizottság által nemzetközi lajstromozás céljából bejelentendő oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések jegyzékét.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 2-án.

a Bizottság részéről

Janusz WOJCIECHOWSKI

a Bizottság tagja

(1) HL L 271., 2019.10.24., 1. o.

(2) HL L 271., 2019.10.24., 15. o.

(3) A Tanács (EU) 2019/1754 határozata (2019. október 7.) az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról (HL L 271., 2019.10.24., 12. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

MELLÉKLET

Az Unióban az 1308/2013/EU rendelet alapján oltalom alatt álló, az (EU) 2019/1753 rendelet 2. cikke értelmében nemzetközi lajstromozás céljából bejelentendő földrajzi árujelzők (oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések) jegyzéke

Dánia

—	Dons (OEM)

Görögország

—	Αιγαίο Πέλαγος (OFJ)

—	Μακεδονία (OFJ)

—	Θράκη (OFJ)

Spanyolország

—	Alicante (OEM)

—	Almansa (OEM)

—	Aylés (OEM)

—	Bierzo (OEM)

—	Bizkaiko Txakolina / Chacolí de Bizkaia / Txakolí de Bizkaia (OEM)

—	Bullas (OEM)

—	Calatayud (OEM)

—	Cariñena (OEM)

—	Cataluña / Catalunya (OEM)

—	Cava (OEM)

—	Cigales (OEM)

—	Condado de Huelva (OEM)

—	Dehesa del Carrizal (OEM)

—	Empordà (OEM)

—	Getariako Txakolina / Chacolí de Getaria / Txakolí de Getaria (OEM)

—	Gran Canaria (OEM)

—	Islas Canarias (OEM)

—	Jerez-Xérès-Sherry / Jerez / Xérès / Sherry (OEM)

—	Jumilla (OEM)

—	La Mancha (OEM)

—	La Palma (OEM)

—	Lanzarote (OEM)

—	Málaga (OEM)

—	Manchuela (OEM)

—	Manzanilla-Sanlúcar de Barrameda / Manzanilla (OEM)

—	Monterrei (OEM)

—	Montilla-Moriles (OEM)

—	Navarra (OEM)

—	Penedès (OEM)

—	Rías Baixas (OEM)

—	Ribeira Sacra (OEM)

—	Ribeiro (OEM)

—	Ribera del Duero (OEM)

—	Ribera del Guadiana (OEM)

—	Ribera del Júcar (OEM)

—	Rioja (OEM)

—	Rueda (OEM)

—	Sierras de Málaga (OEM)

—	Somontano (OEM)

—	Terra Alta (OEM)

—	Toro (OEM)

—	Utiel-Requena (OEM)

—	Valdeorras (OEM)

—	Valdepeñas (OEM)

—	Valencia (OEM)

—	Vinos de Madrid (OEM)

—	Ycoden-Daute-Isora (OEM)

—	Yecla (OEM)

—	Castilla (OFJ)

—	Castilla y León (OFJ)

Olaszország

—	Franciacorta (OEM)

—	Gioia del Colle (OEM)

Ciprus

—	Κουμανδαρία (OEM)

Szlovákia

—	Vinohradnícka oblasť Tokaj (OEM)

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 215I

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	64. évfolyam 2021. június 7.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2021/C 215 I/01	A bizottság közleménye a különböző módosítási kategóriák részleteiről, az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalombahozatali engedélyére vonatkozó feltételek módosításainak vizsgálatáról szóló, 2008. november 24-i 1234/2008/EK bizottsági rendelet II., IIa., III. és IV. fejezetében megállapított eljárások működéséről, valamint az említett eljárásoknak megfelelően benyújtandó dokumentációról szóló iránymutatás kiegészítéséről	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2021/C 215 I/02	A Bizottság végrehajtási határozata (2021. június 3.) az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló, az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke értelmében nemzetközi lajstromozás céljából bejelentendő földrajzi jelzések jegyzékének létrehozásáról	3
2021/C 215 I/03	A Bizottság határozata (2021. június 2.) a Ghánai Köztársaságnak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országként való azonosítása eshetőségéről történő értesítéséről	6
2021/C 215 I/04	A Bizottság végrehajtási határozata (2021. június 2.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló, az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke értelmében nemzetközi lajstromozás céljából bejelentendő földrajzi árujelzők jegyzékének létrehozásáról	17

B.I.a.6. Az emberi koronavírus elleni vakcina hatóanyagának megváltoztatása			Teljesítendő feltételek	Benyújtandó dokumentáció	Eljárás típusa
	a)	Emberi koronavírus elleni vakcina szerotípusának, törzsének, antigénjének vagy kódoló szekvenciájának, illetve szerotípusai, törzsei, antigénjei vagy kódoló szekvenciái kombinációjának cseréje vagy hozzáadása			II.