—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32021M10220 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

1.

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikke alapján az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításához;

2.

az ENSZ a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében (1) megállapítja, hogy a sport fontos a fenntartható fejlődés előmozdításában, továbbá elismeri a sport növekvő hozzájárulását a fejlődés és béke megvalósításához azáltal, hogy előmozdítja a toleranciát és a tiszteletet, valamint elősegíti a nők és a fiatalok, az egyének és a közösségek társadalmi szerepének megerősítését, illetve az egészségügyi, az oktatási és a társadalmi befogadási célkitűzések megvalósítását;

3.

a sportnak az uniós gazdasághoz, valamint az ifjúsági munkanélküliség kezeléséhez és a társadalmi befogadáshoz való hozzájárulásáról szóló, 2013. december 4-i következtetéseiben a Tanács elismerte, hogy a sport képes munkahelyeket teremteni és támogatni a helyi gazdasági fejlődést, továbbá átgyűrűző hatást gyakorolhat más ágazatokra is (2);

4.

„A sport mint az innováció és a gazdasági növekedés egyik motorja” című, 2014. december 5-i következtetéseiben a Tanács megállapította, hogy a sport az innováció és a gazdasági növekedés egyik fontos motorja, valamint hogy a sportipart folyamatos és gyors innovációs hullámok jellemzik, továbbá hogy az innovációknak köszönhetően a sporttechnológia vezető szerephez jutott az alkalmazott tudományok bizonyos területein (3);

5.

a sport gazdasági dimenziójáról és társadalmi-gazdasági előnyeiről szóló, 2018. december 13-i következtetéseiben a Tanács úgy vélte, hogy az innováció sporthoz kapcsolódó dimenziója az adatok hiánya miatt még nem jelenik meg megfelelően a GDP-ben és a foglalkoztatási adatokban (4);

6.

a Covid19-világjárvány hatásáról és a sportágazat talpra állásáról szóló, 2020. június 29-i következtetéseiben a Tanács felszólítja a tagállamokat, hogy a sportmozgalommal együttműködve erősítsék meg a szinergiákat számos – többek között az innovatív – ágazattal, hogy új lehetőségeket nyújtsanak a sportolóknak és minden polgárnak a testmozgásra, többek között a digitális eszközök felhasználásával (5);

7.

a Tanács által 2020. december 4-én elfogadott, a sportra vonatkozó 2021–2024-es uniós munkatervben megfogalmazódik, hogy a sport hozzájárulhat az EU általános politikai prioritásainak, ezeken belül pedig számos egyéb szakpolitikai terület céljainak megvalósításához: ilyen például az innováció, a digitalizáció, a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, az ifjúságpolitika, a szociális ügyek, a befogadás, az egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség, a város- és a vidékfejlesztés, a közlekedés, a környezetvédelem, a turizmus, a foglalkoztatás és a fenntarthatóság; valamint hogy e szakpolitikai területek támogathatnák a sport ágazatközi együttműködésen alapuló előmozdítását (6);

8.

az egészséges életmódra vonatkozó, 2017. szeptemberi tartui felhívás elköteleződést tanúsít annak ösztönzése iránt, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által támogatott tudományos és innovációs társulások, az EIT-Egészség és az EIT-Élelmiszer fejlesszék és támogassák az egészséges életforma népszerűsítését és tudatosítását szolgáló innovatív koncepciókat;

9.

a sport és a testmozgás társadalmi előnyei érdekében történő ágazatközi együttműködés előmozdításáról szóló, 2020. december 4-i következtetéseiben a Tanács kiemeli, hogy a sport és a testmozgás számos ponton összefügg más szakpolitikai ágazatokkal, például az innovációval, a kutatással, a digitalizációval, a gazdasággal, az egészségüggyel és a foglalkoztatással, továbbá hogy ez az ágazatközi együttműködés fontos szerepet játszhat az innováció és a sport gazdasági dimenziójának ösztönzésében (7);

10.

az innovációt a sportágazat fejlődése szempontjából kulcsfontosságú prioritásnak kell tekinteni. A sportinnováció várhatóan lehetőségeket teremt a polgárok sportban és testmozgásban való részvételének növelésére; a sport révén fokozza a társadalmi-gazdasági fejlődést,; valamint kezeli a jelenlegi és a potenciális jövőbeli kihívásokat, ezáltal pedig fenntarthatóbbá és reziliensebbé teszi a sportágazatot;

11.

közpolitikai összefüggésben helyénvaló a sportinnováció tekintetében olyan holisztikus, többszintű és ágazatközi megközelítést alkalmazni, amely az állami és a magánintézmények közötti szoros együttműködésre épül, valamint hozzájárul a fenntartható fejlődéshez és az EU előtt álló szélesebb társadalmi-gazdasági kihívások megfelelő kezeléséhez;

12.

az elmúlt évtizedekben Európa gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációra vezethető vissza (8). A kutatás és az innováció fokozza termelési ágazataink rezilienciáját, gazdaságaink versenyképességét, valamint társadalmaink – és azokon belül a sportágazat – digitális és ökológiai átalakulását;

13.

a Covid19-világjárvány súlyosan hatott a teljes sportágazatra (9). A következmények – jóllehet országonként eltérően – a sportügyi kormányzás valamennyi szintjét és a sport minden dimenzióját átfogóan érintik. Ezenfelül a járvány felfedte és súlyosbította a már meglévő gyengeségeket és egyenlőtlenségeket, miközben felgyorsította az innovatív gyakorlatok bevezetését, rávilágítva arra, hogy a strukturális kihívások kezelése érdekében holisztikus megközelítések kidolgozására van szükség;

14.

a sportra általában az új ötletek és innovációk korai alkalmazójaként és egyben forrásaként tekintenek (10), mivel képes a technológiai és társadalmi tendenciák alapján fejlődni. Emellett a sportban részt vevő személyek – például a sportolók, az edzők, a tanárok, az önkéntesek, valamint más személyzet és egyének – vezető szerepet tölthetnek be az innováció előmozdításában;

15.

a sport olyan technológiai és társadalmi innovációk hajtóereje lehet, amelyek Unió-szerte előnyökkel járnak a gazdasági vonzerő és a kapcsolódó munkaerőpiaci növekedés szempontjából. A kutatásokból az derül ki, hogy az EU számos régiója beépítette a sportot intelligens szakosodási stratégiájába (11);

16.

innovatív társadalmi, szervezeti, politikai, digitális és technológiai megközelítésekre van szükség az olyan meglévő és újonnan felmerülő – így például az egyenlőtlenséggel, az emberi jogi jogsértésekkel és visszaélésekkel, a kereskedelmi nyomással, a sportolók kizsákmányolásával, a doppinggal, a rasszizmussal, az idegengyűlölettel, az erőszakkal, a korrupcióval és a pénzmosással kapcsolatos – fenyegetések és kihívások kezeléséhez, amelyek mind az Uniót, mind pedig a sport közös értékeit érinthetik;

17.

a technológia – például a big data technológia, az 5G, a felhőalapú számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság / kiterjesztett valóság, a biotechnológiák, valamint a játékosítási (12) elvek technológiai alkalmazása – terén bekövetkezett fejlemények kihatnak arra, ahogyan látjuk, megéljük, gyakoroljuk és szervezzük a sportot, ugyanakkor új üzleti lehetőségeknek és a fenntartható megoldásoknak is teret biztosítanak. Ezek a fejlemények példa nélküli lehetőségeket jelentenek, egyben igényt teremtenek a sporthoz kötődő olyan területeken, mint például az edzői tevékenység, a szurkolók szerepvállalása, az események lebonyolítása, az intelligens városok, valamint az aktív oktatás és mobilitás;

18.

a sportmozgalom és különösen a sportszervezetek innovatív technológiai, valamint digitális kommunikációs és műsorszórási módszerek, továbbá nem formális és informális tanulás alkalmazásával a sporton keresztül népszerűsíthetik az EU közös értékeit, valamint e technológiák befolyását felhasználhatják többek között arra, hogy felhívják a figyelmet az intoleranciára, a társadalmi kirekesztésre, a nemi sztereotípiákra, a nőgyűlöletre, a homofóbiára, a rasszizmusra, az idegengyűlöletre, a marginalizálódásra, a zaklatásra, a bántalmazásra és az erőszakra, ezen belül a szexuális erőszakra és a megkülönböztetés bármely formájára, valamint hogy megelőzzék azokat (13);

19.

az innováció sokrétű, átfogó fogalom, amely magában foglalja a termékek, a szolgáltatások és a folyamatok innovációját, valamint a szervezeti, az intézményi, a szociális, a zöld és a szakpolitikai innovációt;

20.

az innováció a fejlődés hajtóereje lehet a sport bármely (társadalmi, gazdasági, szervezeti) vetületében – alakítva azt, ahogyan gyakoroljuk, látjuk és szervezzük a sportot, valamint erősítve a sport pozitív szerepét és gyakorlását a társadalomban –, továbbá az egészségügyi ellátásról az egészségtudatosságra való átállásban, a társadalmi integrációban és kohézióban, valamint az oktatásban;

21.

a HEPA-hoz (14) kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat érintő innováció kedvező hatással lehet az ülő életmód visszaszorítására és a testmozgás mértékének növelésére, így például az idősek körében az egészség és a funkcionalitás javítására és fenntartására, az elhízás és a nem fertőző betegségek prevalenciájának csökkentésére, valamint a velük való megbirkózásra, továbbá az egészség fejlesztésére, az erőnlét javítására és a jóllét előmozdítására minden korosztály esetében és különböző keretek között, többek között a munkahelyen;

22.

a digitális átállás a fokozódó konnektivitás és az új technológiai berendezések révén javítja a képzési és tanulási módszereket, növeli a teljesítményt, és csökkentheti a sportsérülések kockázatát. Emellett fokozza a polgárok, a sportolók, az edzők, a sportszemélyzet és a szurkolók szerepvállalását, továbbá új termékek és szolgáltatások gyors kifejlesztéséhez vezet a sport területén;

23.

a digitális eszközök, így például a sportoláshoz készült viselhető okoseszközök (15), a kiterjesztett valóság és a digitális ikrek, valamint ezeknek a játékosítás elveivel való ötvözése új perspektívákat tesznek lehetővé a sportteljesítmény, az edzésfigyelés, a sportfelügyelet, az egészségfigyelés és a mesterséges intelligenciával támogatott testmozgás terén, új lehetőségeket kínálva a sportolók számára az élsportban és a szabadidősportban egyaránt, valamint minden polgár számára a fizikai aktivitáshoz;

24.

az innováció növelheti a sportágazat, különösen a szabadidős sportszervezetek kapacitását azáltal, hogy javítja a munkamódszereket és -folyamatokat, szinergiákat és hálózatokat hoz létre, valamint hozzájárul egy reziliensebb, környezetbarátabb, jobban irányított és átlátható sportágazat létrejöttéhez. Az innováció hozzájárulhat továbbá a 2021–2024-es időszakra szóló, sportra vonatkozó európai uniós munkaterv I. mellékletében felsorolt fő témák kidolgozásához és megvalósításához;

25.

a sportban és a sporton keresztül megvalósuló szociális innováció (16) (17) kedvezően érintheti az összes veszélyeztetett csoport és kevesebb sportolási lehetőséggel rendelkező személy (18) részvételét, mégpedig azáltal, hogy alternatív eszközöket teremt a sportolásban és a testmozgásban való részvételhez, hozzájárulva ezáltal e csoportok és személyek társadalmi befogadásához és társadalmi szerepvállalásuk lehetővé tételéhez, javítva egyúttal életminőségüket, egészségüket és jóllétüket (19);

26.

a településtervezés és a területfejlesztés innovatív megközelítései megfelelő mobilitási megoldásokat tesznek lehetővé, továbbá elősegítik, hogy a sportinfrastruktúrák helyet kapjanak a városi, a vidéki és a természeti területeken. Az intelligens és környezetbarátabb településeken javul a közelség és a hozzáférhetőség a polgárok számára, ami elősegíti az egészségesebb és befogadó társadalmak kialakulását, valamint növeli a sport és a testmozgás vonzerejét;

27.

az innovatív sportinfrastruktúrák, valamint az ezek felépítését és karbantartását célzó folyamatok (20) magukban foglalhatják az új európai Bauhaus célkitűzéseit, továbbá jobb és biztonságosabb feltételeket kínálhatnak a sporthoz és a testmozgáshoz úgy, hogy egyúttal fenntarthatóbbak, környezetbarátabbak, hozzáférhetőbbek és energiahatékonyabbak is;

28.

innovatív hulladék- és erőforrás-gazdálkodási intézkedések végrehajtásával, az aktív és fenntartható mobilitás előmozdításával, valamint az éghajlati és környezeti kihívások tudatosításával a sport különböző kontextusokban – például tevékenységként vagy rendezvényként – hozzájárulhat az európai zöld megállapodásnak és az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének a megvalósításához;

29.

a technológiai és digitális átalakulás új üzleti modellek és gyakorlatok megjelenésével jelentős hatást gyakorolhat a nagyszabású sporteseményekre. Míg az innovatív megközelítések lehetőséget kínálnak a sportesemények lebonyolításának optimalizálására, költséghatékonyabb és fenntarthatóbb rendezvények ösztönzésére, valamint a nézettség növelésére és a közönség bevonásának fokozására, nyomon kell követni és meg kell előzni a hozzájuk kapcsolódó lehetséges kedvezőtlen hatásokat és jogellenes gyakorlatokat (21);

30.

mozdítsák elő és támogassák – különösen az egyetemekkel és a kutatóközpontokkal megvalósuló – kutatási és fejlesztési kezdeményezéseket és projekteket a sportinnováció területén azért, hogy ismereteket hozzanak létre és terjesszék azokat, továbbá hogy eszközöket biztosítsanak a szakpolitikák jobb kidolgozásához és a sportinnovációs teljesítményértékeléshez, hozzájárulva ezáltal az intelligensebb Európa létrejöttéhez (22). Az ilyen kezdeményezések és projektek vonatkozásában térképezzék fel és mozdítsák elő a megfelelő uniós eszközök – így például a kohéziós politikai alapok és a Horizont Európa – keretében rendelkezésre álló pénzügyi támogatást;

31.

támogassák és ösztönözzék a sportmozgalom és az egyéb releváns szervezetek, a regionális és a helyi hatóságok, az egyetemek és a kutatóközpontok, a civil társadalom és a magánszektor közötti, a sportinnováció és vállalkozói készség előtt álló, többek között a finanszírozással, az agyelszívással, az adatvédelemmel és a szellemitulajdon-jogokkal (23) kapcsolatos akadályok és kihívások kezelésére irányuló együttműködést;

32.

javítsák az olyan nemzetközi szervezetekkel folytatott sportinnovációs együttműködést, mint például az Egészségügyi Világszervezet, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, az UNESCO, az OECD, a Szellemi Tulajdon Világszervezete, az Európa Tanács és egyéb releváns szervezetek, ösztönözve az ágazatközi együttműködést, valamint támogatva a sportinnováció előmozdítását célzó innovatív intézkedéseket és kutatást;

33.

térképezzenek fel a sport integritásának védelmét és a sport területét érintő korrupció elleni küzdelmet célzó innovatív megoldásokat – így például digitális és technológiai innovációkat –, mégpedig azáltal, hogy megfelelő eszközöket fejlesztenek ki és fogadnak el a határokon átnyúló kihívásokkal – többek között a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával, a doppinggal (24) és az erőszakkal – való megbirkózás, valamint a tiszta, biztonságos, megkülönböztetésmentes és egészséges sportkörnyezet megőrzése érdekében;

34.

mozdítsák elő a többszintű partnerségeket és a bevált gyakorlatok megosztását, például az iskolák, az ifjúsági szervezetek, a sportmozgalom (különösen a sportklubok) és más érintett szervezetek körében az innováció és a kísérletezés kultúrájának kialakítása érdekében, különösen konkrét helyi kérdések kezelése során;

35.

annak érdekében, hogy a sport ellenállóbbá váljon a jövőbeli potenciális válságokkal szemben, és a társadalmi kihívásokra való felkészülés céljából támogassák a sportágazat és az egyéb releváns ágazatok közötti ágazatközi együttműködést, különösen az innovatív és digitális eszközök alkalmazása, valamint a releváns eszközök közötti szinergiák azonosítása tekintetében;

36.

helyi, regionális, nemzeti, európai és globális szinten mozdítsák elő a sportinnovációval kapcsolatos bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztását a tagállamok körében, valamint a kutatók mobilitását;

37.

többek között az innovációs klaszterek teljesítményének javításával, a tudományos kutatás és alkalmazás ösztönzésével, valamint a sport területén a közösségvezérelt és küldetésorientált innováció támogatásával az irányítás valamennyi szintjén mozdítsák és segítsék elő a kooperatív innovációt (25) a sportmozgalom, az egyéb releváns szervezetek és az egyéb ágazati szervezetek körében, illetve az állami és a magánintézmények között;

38.

erősítsék meg a sportnak és a testmozgásnak a társadalmi-gazdasági fejlődés eszközeként betöltött szerepét és integrálását, beleértve a sportinnováció, valamint a sportban és a sporton keresztül megvalósuló szociális innováció terén létrejövő projektek előmozdítását, regionális és helyi stratégiák keretében, valamint intelligens szakosodási stratégiák révén (26). Mozdítsák elő különösen az intelligens szakosodást mint a kohéziós politika, a regionális fejlesztés és a gazdasági átalakulás elősegítésének eszközét;

39.

támogassák az olyan kezdeményezéseket és projekteket – így például a testnevelést, a szabadidősportot, az edzőképzést, a sportvezetést, a fiatalok szerepvállalását és az aktív polgári szerepvállalást –, amelyek innovatív megoldásokat keresnek a sport szociális és oktatási dimenzióinak előmozdítására és fejlesztésére minden szinten, elősegítve ezáltal a sporthoz és a testmozgáshoz való folyamatos hozzáférést;

40.

a sportinnováció előmozdítása és környezetbarátabb gyakorlatok alkalmazása révén támogassák és erősítsék a sport által egyrészt az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével összhangban a fenntartható fejlődés előmozdításában, másrészt pedig az európai zöld megállapodáshoz és a Párizsi Megállapodáshoz való hozzájárulásban betöltött szerepet;

41.

mozdítsa elő a sportban mint az innováció motorjában és forrásában, illetve mint olyan eszközben rejlő lehetőségeket, amelyben a hagyományos és modern ötvöződése révén számos különböző gyakorlat és érték egyesülhet és érvényesülhet, és javítsa az ezzel kapcsolatos nyilvános tájékoztatást;

42.

mozdítsa elő a tagállamokkal folytatott, illetve a tagállamok közötti együttműködést a sportmozgalom, az érintett harmadik országok, valamint a sportklaszterek és -hálózatok bevonásával; tegye ismertebbé az ilyen együttműködésből fakadó előnyöket és lehetőségeket, valamint annak eredményeit; továbbá segítse elő a sportinnovációra vonatkozó információk tagállamok és más érdekelt felek közötti online megosztását;

43.

terjessze az olyan pénzügyi támogatási lehetőségekkel kapcsolatos információkat, amelyek a sportinnovációhoz kapcsolódó kezdeményezésekhez vehetők igénybe egyrészről uniós programok – így például az Erasmus+, a Life program, a Horizont Európa, a Digitális Európa és „az EU az egészségért” program –, másrészről pedig a kohéziós politikai alapok (mindenekelőtt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a helyreállítást célzó uniós kezdeményezések, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a REACT-EU keretében, ezzel egyidejűleg pedig ösztönözze az olyan eljárásokat, amelyek révén a sportmozgalom és más érintett szervezetek, továbbá a sporttal kapcsolatos projektek részesülhetnek az ilyen támogatások nyújtotta előnyökből;

44.

adott esetben mozdítsa elő a sportinnovációval kapcsolatos, uniós összefüggésben kialakított legjobb gyakorlatok megosztását, és továbbra is támogassa a sportinnováció lehetőségeinek feltérképezését;

45.

hívja fel a figyelmet a sportinnováció jelentőségére a társadalmi-gazdasági tendenciák mérésére szolgáló statisztikák és más releváns információk rendelkezésre bocsátásának előmozdítása, a sportra vonatkozó uniós munkatervben meghatározott különböző munkaformák keretében (27) a sport és az innováció kérdéskörének tárgyalása, valamint az e terület fejlesztését célzó egyéb lehetőségek feltérképezése, többek között újító megközelítések alkalmazása révén;

46.

fogadjanak el és vezessenek be olyan szervezeti innovációs folyamatokat (28), amelyek ösztönzik a társadalmi-gazdasági fejlődést, népszerűsítik az egészséges életmódot és terjesztik az azzal, valamint a biztonságos, tiszta, tisztességes és megkülönböztetésmentes sporttal kapcsolatos ismereteket;

47.

népszerűsítsék és támogassák a sportklubokat, különösen a helyi klubokat és a szabadidősportot azáltal, hogy felkarolják a digitális átállást és megvalósítják az innováció és a kísérletezés kultúráját;

48.

gyűjtsék össze, vitassák meg és kommunikálják a sportolók, az edzők, a bírók és a sportszemélyzet azzal kapcsolatos innovatív ötleteit és javaslatait, hogy miként lehetne javítani a biztonságukat és a teljesítményüket, valamint a sportversenyek tisztességes voltát, ezzel egyidejűleg csökkentve az egészségügyi kockázatokat és a környezeti hatást;

49.

működjenek együtt az egyetemekkel, a kutatóintézetekkel és a magánszektorral azáltal, hogy támogatják az innováció sporthoz kapcsolódó dimenziójának hozzájárulására vonatkozó adatok gyűjtését;

50.

működjenek közre a sportinnovációval kapcsolatos párbeszédben és osszák meg a kapcsolódó információkat és legjobb gyakorlatokat.