—

tekintettel a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D061870/04,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 11. cikkének (3) bekezdésére és 23. cikkének (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban tartott 2019. április 30-i szavazásra, amelynek nem zárult véleménynyilvánítással, és a fellebbviteli bizottság 2019. június 5-i szavazására, mely szintén nem nyilvánított véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére (2),

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2006. december 6-án elfogadott és 2006. december 14-én közzétett véleményre (3),

—

tekintettel az engedélyezés megújításával kapcsolatban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2018. október 17-én elfogadott és 2018. november 14-én közzétett véleményre (4),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (5),

—

tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.

mivel a 2008/837/EK bizottsági határozat (6) engedélyezte a géntechnológiával módosított LLCotton25 gyapotot („LLCotton25”) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát;

B.

mivel 2017. október 2-án az engedély eredeti jogosultja, a Bayer CropScience AG (a továbbiakban: „a kérelmező”) az 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a nevezett engedély megújítása céljából;

C.

mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2018. október 17-én kedvező véleményt adott, amelyet 2018. november 14-én közzétettek (7);

D.

mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással sem az emberi egészségre, sem pedig az állati egészségre vagy a környezetre, és megköveteli, hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe vegye az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a szóban forgó ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

E.

mivel az LLCotton25 gyapotot ellenállóvá tették a glufozinátalapú gyomirtókkal szemben (8);

F.

mivel annak ellenére, hogy a gyapotmagolaj emberi fogyasztása Európában viszonylag korlátozott, számos különböző élelmiszer-ipari termékben megtalálható, például egyes salátaöntetekben, majonézekben, finompékárukban, kenhetőcsokoládé-termékekben és burgonyaszirmokban; mivel a gyapotot elsősorban gyapotmagpogácsa, gyapotmagliszt vagy teljes zsírtartalmú gyapotmag formájában adják az állatoknak (9);

G.

mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikai észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak mind az eredeti értékeléssel, mind pedig az engedélyezés megújítására vonatkozó értékeléssel kapcsolatban (10); mivel ezen észrevételek között többek között szerepelnek a következők: nem vették figyelembe a glufozinátmaradványok és bomlástermékeik (metabolitok) hatásait; vitatható a toxicitási vizsgálat eredményeinek helytállósága; sem az allergén, sem a mérgező hatás nem képezte alapos értékelés tárgyát; a kérelmező által készített ellenőrzési jelentések semmilyen konkrét adattal sem támasztják alá azt a következtetést, miszerint az LLCotton25 behozatala és felhasználása nem járt káros egészségügyi vagy környezeti hatásokkal; és a kérelmező által javasolt általános felügyeleti terv nem felel meg a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletében előírt követelményeknek (11);

H.

Mivel az EFSA a tagállamok észrevételeire válaszolva többször is kijelentette, hogy véleménye szerint további megbeszélésekre van szükség a kérelmezők és a Bizottság mint kockázatkezelő között az importált és feldolgozás tárgyát képező, géntechnológiával módosított növények forgalomba hozatala utáni környezeti nyomon követési jelentés (PMEM) gyakorlati végrehajtása tekintetében;

I.

mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a géntechnológiával történő módosítás következtében bizonyos gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése során intenzívebb ezen gyomirtó szerek alkalmazása, aminek oka főként a gyomirtó szereknek ellenálló gyomok megjelenése és elszaporodása (12); mivel következésképpen az LLCotton25 nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak, ami növelheti a maradványok mennyiségét a leszüretelt termésben;

J.

mivel az LLCotton25 2008-ban ugyan megkapta a behozatali engedélyt, a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó engedély azonban 2018. július 31-én lejárt (13); mivel a glufozinát az 1B. kategóriájú reprodukciót károsító anyagnak minősül, így esetében fennáll az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt kizárási kritériumok egyike (14);

K.

mivel az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének nincsen hatásköre ahhoz, hogy gyomirtószer-maradványok és bomlástermékeik (metabolitok) jelenlétét értékelje a géntechnológiával módosított növények esetében, ezért ezt az elemzést a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás keretében nem végzi el; mivel emiatt felvetődik az a probléma, hogy a géntechnológiával módosított növények esetében a kiegészítő gyomirtó szerek lebontásának módja és bomlástermékeik (metabolitok) jelenléte – és ezáltal a toxicitás is – magától a genetikai módosítástól függ (15);

L.

mivel a maradékanyag-határértékekkel (MRL) kapcsolatos magas szintű fogyasztóvédelem biztosítását célzó 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) értelmében az Unióban használatra nem engedélyezett hatóanyagok élelmiszernek és takarmánynak szánt importált terményekben előforduló maradványait, így a glufozinátot is gondos ellenőrzés és nyomon követés alá kell vonni (17);

M.

mivel ezzel szemben a legújabb többéves (2020-ra, 2021-re és 2022-re szóló) összehangolt uniós ellenőrzési program keretében a tagállamok semmilyen termékben, így a gyapotban sem kötelesek mérni glufozinátmaradványok jelenlétét (18); mivel nem zárható ki, hogy az LLCotton25, illetve az abból származó élelmiszerek és takarmányok túllépik a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása céljából bevezetett maradékanyag-határértékeket (MRL);

N.

mivel az EFSA megállapítása szerint a géntechnológiával módosított kukorica esetében a glufozinát gyomirtó szerként történő felhasználása során a szerrel foglalkozó gazdasági szereplők kitettsége még személyi védőfelszerelés használata esetén is meghaladta a szerrel foglalkozók elfogadható expozíciós szintjét (AOEL) (19); mivel a szerrel foglalkozó gazdasági szereplők kitettsége különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények esetében a gyomirtó szerek alkalmazása jóval nagyobb mennyiségbe történik;

O.

mivel az élelemhez való joggal foglalkozó különleges ENSZ-előadó egyik közelmúltbeli jelentése megállapította, hogy a veszélyes növényvédő szerek katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre, és becslések szerint évente 200 000 akut mérgezést okoznak, amelynek 99 %-a fejlődő országokban következik be (20); mivel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (amelyekhez az Unió is csatlakozott) között szereplő 3.9. számú cél arra irányul, hogy 2030-ig jelentős mértékben csökkenjen a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő, a víz és a talaj szennyezettsége, illetve fertőzöttsége által okozott halálesetek és megbetegedések száma (21);

P.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. április 30-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége; mivel a fellebbviteli bizottság 2019. június 5-i szavazása sem nyilvánított véleményt;

Q.

mivel maga a Bizottság is problematikusnak tartja, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére vonatkozó határozatokat továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén ugyan jobbára kivételes eset, a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében azonban a normává vált (22); mivel a Bizottság elnöke több alkalommal is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus (23);

R.

mivel az Európai Parlament a 8. ciklusban összesen 36 állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás) és a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO engedélyezését sem; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is engedélyezi a géntechnológiával módosított szervezeteket;

S.

mivel nincs szükség jogszabálymódosításra ahhoz, hogy a Bizottságnak módjában álljon megtagadni GMO-kra vonatkozó engedély kibocsátását abban az esetben, ha a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (24);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MZHG0JG kukoricát (SYN-ØØØJG-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028);

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított A2704-12 szójababot (ACS-GMØØ5-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó, az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029);

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030).

—

tekintettel a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D061871/04,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban tartott 2019. április 30-i szavazásra, melynek eredményeként az nem nyilvánított véleményt, és a Fellebbviteli Bizottság 2019. június 5-i szavazására, mely szintén nem nyilvánított véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2008. július 2-án elfogadott és 2008. július 11-én közzétett véleményre (3),

—

tekintettel az engedélyezés megújításával kapcsolatban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2018. október 17-én elfogadott és 2018. november 16-án közzétett véleményre (4),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (5),

—

tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.

mivel a 2008/933/EK bizottsági határozat (6) engedélyezte a géntechnológiával módosított MON 89788 szójababot (a továbbiakban: MON 89788 szójabab) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát;

B.

mivel 2017. november 20-án az engedély eredeti jogosultja, a Monsanto Europe S.A./N.V. a Monsanto vállalat nevében az 1829/2003/EK rendelet 11. és 23. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a nevezett engedély megújítása céljából;

C.

mivel az az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2018. október 17-én kedvező véleményt (7) adott az engedély megújítására vonatkozóan, és a véleményt 2018. november 16-án közzétették;

D.

mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és megköveteli, hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe vegye az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a szóban forgó ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;

E.

mivel a MON 89788 szójababot ellenállóvá tették a glifozátalapú gyomirtókkal szemben; mivel a MON 89788 szójababot úgy fejlesztették ki, hogy a CP4 EPSPS fehérje expresszálása révén toleranciát biztosítson a glifozáttal szemben (8);

F.

mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a géntechnológiával módosítás következtében bizonyos gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése során magasabb ezen gyomirtó szerek alkalmazása, aminek oka főként a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése és elszaporodása (9); mivel következésképpen a MON 89788 szójabab nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glifozátnak, ami növeli a maradékanyag-terhelést a termésben;

G.

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy ilyen irányú besorolása nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be; mivel több közelmúltbeli, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány megerősíti a glifozát rákkeltő potenciálját (10);

H.

mivel a géntechnológiával módosított növényekben a kiegészítő gyomirtó szerek növény általi lebontásának módját és ezáltal a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és toxicitását maga a genetikai módosítás szabályozza (11); mivel az EFSA szerint hiányoznak azok a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé tennék, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek a glifozát számos, a géntechnológiával módosított, glifozáttűrő növények esetében releváns bomlásterméke tekintetében (12);

I.

mivel a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítására irányuló 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) értelmében a harmadik országokban előállított élelmiszerekre és takarmányokra egyedi maradékanyag-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) kell megállapítani, amennyiben a peszticidek használata az Unión belüli mezőgazdasági gyakorlatból eredő szermaradék-szintektől eltérő szermaradék-szinteket eredményez (14); mivel valóban ez a helyzet a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított importált növények esetében, annak következtében, hogy nőtt a géntechnológiával nem módosított növényeknél használt gyomirtó szerek mennyisége;

J.

mivel azonban a glifozátra vonatkozó jelenlegi maradékanyag-határértékek (MRL) 2018-as EFSA általi felülvizsgálata szerint a rendelkezésre álló adatok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy az EPSPS tekintetében géntechnológiával módosított növényekkel, köztük szójababbal kapcsolatban meg lehessen állapítani a glifozát MRL-jeit és kockázatértékelési értékeit (15);

K.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradványok és bomlástermékeik (metabolitok) értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testülete hatáskörén, és ezért azt nem végzik el a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként;

L.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken található gyomirtószer-maradványok és a kapcsolódó egészségügyi kockázatok elemzésének hiányát számos tagállam illetékes hatósága aggályosnak találta az EFSA kockázatértékelésével kapcsolatos észrevételeiben (16);

M.

mivel számos tagállam aggodalmát fejezte ki a forgalomba hozatalt követő környezetvédelmi nyomonkövetési terv (PMEM) minőségével kapcsolatban, többek között azt állítva, hogy az nem felel meg teljes mértékben a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) VII. mellékletében meghatározott célkitűzéseknek vagy a vonatkozó kiegészítő iránymutató feljegyzéseknek; a tagállamok általánosságban azt is megjegyezték, hogy a MON 89788 szójabab ellenőrzése nem megfelelő, nem szolgáltat olyan megbízható adatokat, amelyek arra engednének következtetni, hogy a MON 89788 szójabab behozatala és felhasználása nem járt káros egészségügyi vagy környezeti hatásokkal, és nem tartalmaz a szójabab állati vagy emberi fogyasztásra való felhasználásának biztonságosságával kapcsolatos következtetéseket (18);

N.

Mivel az EFSA a tagállamok észrevételeire válaszul többször is kijelentette, hogy véleménye szerint további megbeszélésekre van szükség a kérelmezők és a Bizottság mint kockázatkezelő között az importra és feldolgozásra szánt, géntechnológiával módosított növények forgalomba hozatala utáni környezeti nyomon követési jelentés (PMEM) gyakorlati végrehajtása tekintetében;

O.

mivel a francia Nemzeti Élelmiszer-, Környezet- és Munkabiztonsági Ügynökség (ANSES) biotechnológiai munkacsoportja megállapítja, hogy mivel a MON 89788 szójabab első engedélyezése óta közzétett tudományos tanulmányok kérelmező által végzett szakirodalmi áttekintése túlságosan korlátozott volt, nem vonható le következtetés a MON 89788 szójabab biztonságosságát illetően;

P.

mivel a géntechnológiával módosított szójabab, amennyiben olyan országokban termesztik, mint Brazília és Argentína, a nagyarányú erdőirtás egyik fő mozgatórugója; mivel az engedélyezési eljárás során ezt a szempontot nem vették figyelembe az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségre vonatkozó más nemzetközi célkitűzések szerinti uniós kötelezettségek mellett;

Q.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. április 30-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége; mivel a Fellebbviteli Bizottság 2019. június 5-i szavazása sem nyilvánított véleményt;

R.

mivel a Bizottság elismeri, hogy gondot okoz az a tény, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált (19); mivel a Bizottság elnöke több alkalommal is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus (20);

S.

mivel az Európai Parlament a 8. ciklusban összesen 36 állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), és a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO engedélyezését sem; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is engedélyezi a géntechnológiával módosított szervezeteket;

T.

mivel nincs szükség jogszabály-módosításra, ahhoz, hogy a Bizottságnak módjában álljon nem engedélyezni GMO-kat olyan esetben, ha a Fellebbviteli Bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (21);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MZHG0JG kukoricát (SYN-ØØØJG-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028);

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított A2704-12 szójababot (ACS-GMØØ5-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó, az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029);

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030).

—

tekintettel a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D062828/04,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban tartott 2019. július 12-i szavazásra, melynek eredményeként az nem nyilvánított véleményt, és a fellebbviteli bizottság 2019. szeptember 16-i szavazására, mely szintén nem nyilvánított véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére (2),

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2018. november 28-án elfogadott és 2019. január 16-án közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.

mivel a Dow AgroSciences Europe (a továbbiakban: „a kérelmező”) 2013. január 11-én a Dow AgroSciences LLC nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát (több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica), valamint annak alkombinációit tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.

mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica hét alkombinációját már engedélyezték, vagy azok engedélyezése külön kérelem alapján folyamatban van; mivel a fennmaradó három alkombináció (MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS 40278-9) a bizottsági végrehajtási határozattervezet hatálya alá tartozik;

C.

mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica négy genetikailag módosított kukoricaesemény keresztezéséből származik, glufozinátot, glifozátot és 2,4-D-t tartalmazó gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességet biztosít, valamint három rovarölő fehérjét („Bt” vagy „Cry” fehérjét) tartalmaz: Cry1A.105, Cry2Ab2 és Cry1F, amelyek mérgezőek a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevők lárváira (5);

D.

mivel az EFSA 2018. november 28-án kedvező véleményt adott, amelyet 2019. január 16-án tettek közzé (6);

E.

mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem lehetnek káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb legitim tényezőket is;

F.

mivel a kérelmező nem nyújtott be adatokat az EFSA-hoz a bizottsági végrehajtási határozat tervezetének hatálya alá tartozó három alkombinációra vonatkozóan (7);

G.

mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak (8); mivel e kritikai észrevételek között szerepel az a megállapítás, hogy a kérelmező által szolgáltatott adatok nem elégségesek a helyes kockázatértékelés biztosításához, hogy az EFSA által végzett kockázatértékelés jelenlegi formájában nem elegendő, mivel nem tudta megfelelően értékelni a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricaesemény emberekre, állatokra és a környezetre gyakorolt általános biztonságosságát és potenciális toxicitását, hogy az EFSA nem vette figyelembe a Bt-toxinok potenciális toxicitására vonatkozó legújabb tanulmányokat, továbbá hogy lehetetlen következtetéseket levonni a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricával összefüggő egészségügyi kockázatokról olyan, krónikus takarmányozási vizsgálatok elvégzése nélkül, melyek célja a szerveket és reprodukciót érintő toxicitás és az immunrendszer reakcióinak megfelelő értékelése, és amelyek a kiegészítő gyomirtó szerek valós maradékanyag-határértékeit és potenciális kombinált és kumulatív hatásait veszik figyelembe;

H.

mivel egy független tanulmány (9) arra a következtetésre jut, hogy az EFSA által végzett kockázatértékelés jelenlegi formájában nem elfogadható, mivel nem tudta megfelelően értékelni a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricaesemény általános biztonságosságát és potenciális toxicitását;

I.

mivel a független tanulmány megállapítja, hogy az EFSA-nak az összehasonlító elemzés eredményeit kellett volna alapul vennie a részletesebb vizsgálatokhoz, mivel az elemzés számos jelentős különbséget tárt fel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica és annak hagyományos megfelelője között, különösen amikor a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát kiegészítő gyomirtó szerekkel kezelték;

J.

mivel a független tanulmány emellett arra a következtetésre jut, hogy e jelentős különbségek fényében az EFSA-nak krónikus takarmányozási és/vagy többgenerációs vizsgálatokat kellett volna kérnie, hogy megfelelően felmérhesse a szerveket és reprodukciót érintő toxicitást és az immunrendszer reakcióit, eközben figyelembe véve a Bt-toxinok magas szintjét és a kiegészítő gyomirtó szerek valós maradékanyag-határértékeit és potenciális kombinált és kumulatív hatásait;

K.

mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt (10); mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak, glifozátnak, kizalofopnak és 2,4-D-nek, és hogy ezért a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag lehet jelen;

L.

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy ilyen irányú besorolása nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be;

M.

mivel az EFSA szerint hiányoznak azok a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé tennék, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek a glifozát számos, a géntechnológiával módosított, glifozáttűrő növények esetében releváns bomlásterméke tekintetében (11);

N.

mivel a glufozinát 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagnak minősül, így megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kizárási kritériumainak (12); mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejárt (13);

O.

mivel egy a géntechnológiával módosított növények kifejlesztésében részt vevő szakértő közelmúltban megjelent cikkében megkérdőjelezi a 2,4-D-vel szemben ellenálló, géntechnológiával módosított növények biztonságosságát annak citotoxikus bomlástermékekre történő lebomlása miatt (14);

P.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradványok és bomlástermékeik értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testülete hatáskörén, és ezért azt nem végzik el a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként; mivel ez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek az érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás szabályozhatja (15);

Q.

mivel a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények termesztése során alkalmazott különleges mezőgazdasági gyakorlatok következménye a gyomirtó szerek alkalmazásának egyedi mintái és ezáltal a növények kitettsége, valamint a különböző gyomirtószer-maradékok és metabolitjaik közötti kombinált hatások, amelyekre figyelmet kell fordítani; mivel ezeket az EFSA nem vette figyelembe;

R.

mivel ezért nem vonható le az a következtetés, hogy a több transzgént tartalmazó kukorica vagy alkombinációinak fogyasztása biztonságos az emberi és állati egészségre nézve;

S.

mivel a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítására irányuló 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) értelmében a harmadik országokban előállított élelmiszerekre és takarmányokra egyedi maradékanyag-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) kell megállapítani, amennyiben a peszticidek használata az Unión belüli mezőgazdasági gyakorlatból eredő szermaradék-szintektől eltérő szermaradék-szinteket eredményez; mivel valóban ez a helyzet a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított importált növények esetében, annak következtében, hogy nőtt a géntechnológiával nem módosított növényeknél használt gyomirtó szerek mennyisége;

T.

mivel azonban a glifozátra vonatkozó jelenlegi MRL-ek 2018-as EFSA általi felülvizsgálata szerint a rendelkezésre álló adatok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy az EPSPS tekintetében géntechnológiával módosított kukoricával kapcsolatban meg lehessen állapítani a glifozát MRL-jeit és kockázatértékelési értékeit (17); mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricában jelen van az EPSPS-módosítás (18);

U.

mivel a 396/2005/EK rendelet értelmében az Unióban használatra nem engedélyezett hatóanyagok élelmiszernek és takarmánynak szánt importált terményekben előforduló maradékanyagait – például a glufozinátot – gondosan ellenőrizni kell és figyelemmel kell követni (19);

V.

mivel a legújabb többéves (2020-ra, 2021-re és 2022-re szóló) összehangolt uniós ellenőrzési program nem teszi kötelezővé a tagállamok számára a (géntechnológiával módosított vagy ettől mentes) kukoricában található glufozinát (sem egyéb gyomirtók) mérését (20); mivel nem zárható ki, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica, annak alkombinációi és az abból származó élelmiszernek és takarmánynak szánt termékek meghaladják az MRL-eket, amelyeket a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében be kell vezetni és nyomon kell követni;

W.

mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-fehérjéknek való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-fehérjék adjuváns tulajdonságokkal (21) rendelkezhetnek, ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

X.

mivel az EFSA GMO-testületének egy tagja által elfogadott kisebbségi vélemény egy másik, több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica és alkombinációi értékelési eljárása során azt állapította meg, hogy bár egyetlen olyan kérelem esetében sem azonosítottak az immunrendszerre gyakorolt nem kívánt hatásokat, amelyben Bt-fehérjék expresszálására került sor, azokat „a géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelésére jelenleg javasolt és az EFSA-ban végzett toxikológiai vizsgálatok […] nem állapíthatták meg, mivel e vizsgálatok nem tartalmazzák az erre a célra szolgáló megfelelő teszteket” (22);

Y.

mivel egy közelmúltbeli tanulmány kimutatja, hogy a neonikotinoid alapú vetőmagcsávázás alkalmazásának gyors terjedése az Egyesült Államokban egybeesik a géntechnológiával módosított Bt kukorica megnövekedett termesztésével (23); mivel az Unió betiltotta három neonikotinoid kültéri, többek között vetőmagbevonatként való használatát a méhekre és más beporzókra gyakorolt hatásuk miatt (24);

Z.

mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak a Bt-fehérjékkel fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozó műveletnek, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként;

AA.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. július 12-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok minősített többsége nem támogatta; mivel a fellebbviteli bizottság 2019. szeptember 16-i szavazása sem nyilvánított véleményt;

AB.

mivel a Bizottság elismeri, hogy gondot okoz az a tény, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált (25); mivel a Bizottság elnöke több alkalommal is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus (26);

AC.

mivel az Európai Parlament a 8. ciklusban összesen 36 állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás) és a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO engedélyezését sem; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is engedélyezi a géntechnológiával módosított szervezeteket;

AD.

mivel nincs szükség jogszabálymódosításra ahhoz, hogy a Bizottságnak módjában álljon megtagadni GMO-kra vonatkozó engedély kibocsátását abban az esetben, ha a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (27);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MZHG0JG kukoricát (SYN-ØØØJG-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028);

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított A2704-12 szójababot (ACS-GMØØ5-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó, az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029).

—

Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030).

—

tekintettel a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D063846/02,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban tartott 2019. szeptember 16-i szavazásra, melynek eredményeként az nem nyilvánított véleményt, és a Fellebbviteli Bizottság 2019. október 11-i szavazására, mely szintén nem nyilvánított véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére (2),

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2019. február 27-én elfogadott és 2019. április 5-én közzétett véleményre (3),

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.

mivel 2011. december 16-án a Syngenta Crop Protection AG vállalat (a kérelem benyújtója) az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Németország illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát (több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica), valamint annak alkombinációit tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.

mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica hat genetikailag módosított kukoricaesemény keresztezéséből származik, glufozinátot és glifozátot tartalmazó gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességet biztosít, valamint öt rovarölő fehérjét („Bt” vagy „Cry” fehérjét) expresszál: a Cry1Ab, Vip3Aa20, mCry3A, Cry1F és eCry3.1Ab fehérjéket, amelyek mérgezőek a Lepidoptera vagy a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevők lárváira (5);

C.

mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica 22 alkombinációját már engedélyezték; mivel a kukorica engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat kiterjed a maradék 34 alkombinációra (6);

D.

mivel az EFSA 2019. február 27-én kedvező véleményt adott, amelyet 2019. április 5-én tettek közzé (7);

E.

mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem szabad káros hatást kifejteniük az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb legitim tényezőket is;

F.

mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak (8); mivel e kritikai észrevételek között szerepel, hogy sem teljes növénytoxicitási vizsgálatokat nem végeztek a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricára vonatkozóan, sem pedig a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricában található valamennyi transzgén lehetséges kombinált hatását vizsgáló egyedi teszteket, hogy a Cry-toxinok emlősökre és emberekre gyakorolt hatásával kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is fennállnak, hogy az összehasonlító értékelés nem szolgál bizonyítékkal a biztonság tekintetében, hogy a nyomonkövetési terv nem biztosítja a vonatkozó információk összegyűjtését, valamint nem felel meg a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (9), továbbá hogy nem tanulmányozták a gyomirtó szerek maradékanyagai és azok metabolitjai közötti kölcsönhatás lehetőségét, sem pedig ezek szintjeinek mérését;

G.

mivel egy független tanulmány (10) többek között megállapítja, hogy az EFSA által végzett toxikológiai értékelés nem elfogadható, mivel nem bizonyították a behozatalra szánt termény biztonságosságát, hogy az értékelésről nem mondható el, hogy megfelel az immunrendszert érintő kockázatok értékelésére vonatkozó követelményeknek, és hogy a környezeti kockázatértékelés nem meggyőző;

H.

mivel az EFSA által értékelt 34 alkombináció közül a kérelem benyújtója csak háromra vonatkozóan nyújtott be tanulmányokat (11); mivel a kérelem benyújtója nem szolgáltatott adatokat a fennmaradó 31 alkombinációra;

I.

mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt (12); mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak és glifozátnak, és hogy ezért a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag lehet jelen;

J.

mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy ilyen irányú besorolása nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be;

K.

mivel az EFSA szerint hiányoznak azok a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé tennék, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek a glifozát számos, a géntechnológiával módosított, glifozáttűrő növények esetében releváns bomlásterméke tekintetében (13);

L.

mivel a glufozinát 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagnak minősül, így megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) kizárási kritériumainak; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejárt (15);

M.

mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradékanyagok és bomlástermékeik értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testülete hatáskörén, és ezért azt nem végzik el a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként; mivel ez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek az érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás idézheti elő (16);

N.

mivel a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények termesztése során alkalmazott különleges mezőgazdasági gyakorlatok egyedi alkalmazási mintákhoz és kitettségekhez, egyes metabolitok előfordulásához és kombinált hatások felbukkanásához vezetnek, amelyekre figyelmet kell fordítani; mivel ezeket az EFSA nem vette figyelembe;

O.

mivel ezért nem vonható le az a következtetés, hogy a több transzgént tartalmazó kukorica vagy alkombinációinak fogyasztása biztonságos az emberi és állati egészségre nézve;

P.

mivel a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítására irányuló 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) értelmében a harmadik országokban előállított élelmiszerekre és takarmányokra egyedi maradékanyag-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) kell megállapítani, amennyiben a peszticidek használata az Unión belüli mezőgazdasági gyakorlatból eredő maradékanyag- határértékektől eltérő maradékanyag-értékeket eredményez; mivel valóban ez a helyzet a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított importált növények esetében, annak következtében, hogy nőtt a géntechnológiával nem módosított növényeknél használt gyomirtó szerek mennyisége;

Q.

mivel azonban a glifozátra vonatkozó jelenlegi maradékanyag-határértékek (MRL) 2018-as EFSA általi felülvizsgálata szerint a rendelkezésre álló adatok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy az EPSPS tekintetében géntechnológiával módosított kukoricával kapcsolatban meg lehessen állapítani a glifozát MRL-jét és kockázatfelmérési értékeit (18); mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica esetében jelen van az EPSPS-módosítás (19);

R.

mivel a 396/2005/EK rendelet értelmében az Unióban használatra nem engedélyezett hatóanyagok élelmiszernek és takarmánynak szánt importált terményekben előforduló maradékanyagait – például a glufozinátot – gondosan ellenőrizni kell és figyelemmel kell követni (20);

S.

mivel a legújabb többéves (2020-ra, 2021-re és 2022-re szóló) összehangolt uniós ellenőrzési program nem teszi kötelezővé a tagállamok számára a (géntechnológiával módosított vagy ettől mentes) kukoricában található glufozinát (sem a glifozát) mérését (21); mivel nem zárható ki, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica, annak alkombinációi és az abból származó élelmiszernek és takarmánynak szánt termékek meghaladják az MRL-eket, amelyeket a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében be kell vezetni és nyomon kell követni;

T.

mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-fehérjéknek való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-fehérjék adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek (22), ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

U.

mivel az EFSA GMO-testületének egy tagja által elfogadott kisebbségi vélemény egy másik, több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica és alkombinációi értékelési eljárása során azt állapította meg, hogy bár egyetlen olyan kérelem esetében sem azonosítottak nem kívánt hatásokat, amelyben Bt-fehérjék expresszálására került sor, azokat „a géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelésére jelenleg javasolt és az EFSA-ban végzett toxikológiai vizsgálatok […] nem állapíthatták meg, mivel e vizsgálatok nem tartalmazzák az erre a célra szolgáló megfelelő teszteket” (23);

V.

mivel egy közelmúltbeli tanulmány (24) kimutatja, hogy a neonikotinoid alapú vetőmagcsávázás alkalmazásának gyors terjedése az Egyesült Államokban egybeesik a géntechnológiával módosított Bt kukorica megnövekedett termesztésével; mivel az Unió betiltotta három neonikotinoid kültéri, többek között vetőmagbevonatként való használatát a méhekre és más beporzókra gyakorolt hatásuk miatt (25);

W.

mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak a Bt-fehérjékkel fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozó műveletnek, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként;

X.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. szeptember 16-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok minősített többsége nem támogatta; mivel a Fellebbviteli Bizottság 2019. október 11-i szavazása sem nyilvánított véleményt;

Y.

mivel a Bizottság elismeri, hogy gondot okoz az a tény, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált (26); mivel a Bizottság elnöke több alkalommal is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus (27);

Z.

mivel az Európai Parlament a 8. ciklusban összesen 36 állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), és a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO engedélyezését sem; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is engedélyezi a géntechnológiával módosított szervezeteket;

AA.

mivel nincs szükség jogszabály-módosításra, ahhoz, hogy a Bizottságnak módjában álljon nem engedélyezni GMO-kat olyan esetben, ha a Fellebbviteli Bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása (28);

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MZHG0JG kukoricát (SYN-ØØØJG-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028);

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított A2704-12 szójababot (ACS-GMØØ5-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó, az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029);

—

az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030).

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948. december 10-én fogadtak el,

—

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira,

—

tekintettel az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményére (Isztambuli Egyezmény), amelyet 2011. május 11-én nyitottak meg aláírásra,

—

tekintettel az Európa Tanács 2007. október 25-i, a gyermekek szexuális kizsákmányolással és szexuális visszaéléssel szembeni védelméről szóló egyezményére (Lanzarotei Egyezmény),

—

tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. december 18-i egyezményre (CEDAW),

—

tekintettel a gyermek jogairól szóló, 1989. november 20-i egyezményre,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

—

tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciáján 1995. szeptember 15-én elfogadott Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, továbbá az ENSZ ezt követő Peking+5 (2005), Peking+15 (2010) és Peking+20 (2015) különleges ülésein elfogadott záródokumentumokra,

—

tekintettel az 1994. évi kairói nemzetközi népesedési és fejlesztési konferenciára és annak cselekvési programjára,

—

tekintettel az UNESCO 2018. évi, a szexuális nevelésről szóló nemzetközi technikai iránymutatására,

—

tekintettel az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) az átfogó szexuális nevelésre vonatkozó 2014. évi operatív iránymutatására,

—

tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája és a az európai szexuális nevelés Németországi Szövetségi Egészségnevelési Hivatal által kidolgozott irányelveire,

—

tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának „A nők szexuális és reproduktív egészsége és jogai Európában” című, 2017. december 4-i jelentésére,

—

tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2017. június 20-iBajev és mások kontra Oroszország ügyben hozott ítéletére,

—

tekintettel a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2003. december 22-i 2004/68/IB tanácsi kerethatározat (1) felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által 2019-ben közzétett, a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyekre irányuló európai uniós felmérésre,

—

tekintettel Lengyelországról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a jogállamiság és a demokrácia lengyelországi helyzetéről szóló, 2017. november 15-én elfogadott állásfoglalására (3),

—

tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2017. május 22–24-i lengyelországi látogatását követő, 2017. július 10-i küldöttségi jelentésére,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak a jogállamiság helyzetét vizsgáló eseti küldöttsége 2018. szeptember 19–21-i lengyelországi látogatását követő, 2018. december 3-i küldöttségi jelentésére,

—

tekintettel 2019. február 13-i állásfoglalására a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség érvényesülése terén az Európai Unióban tapasztalható visszaesésről (4),

—

tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel 2019. július 17-én a „Stop pedofília” kezdeményezés keretében a lengyel büntető törvénykönyv 200b. cikkét módosító törvényre irányuló polgári kezdeményezést nyújtottak be a Szejmhez;

B.

mivel 2019. október 15-én, a parlamenti választásokat és a felfüggesztett parlamenti ülésszak újrakezdését követően a Szejm első olvasatban megvitatta a törvénytervezetet, és 2019. október 16-án leszavazta a törvényjavaslat elutasítására irányuló indítványt; mivel a törvénytervezet jogalkotási megvitatása az újonnan megválasztott Szejm 2019. november 12-i nyitóülését követően várhatóan folytatódik;

C.

mivel a törvénytervezet célja a pedofília megelőzésére és felderítésére vonatkozó hatályos jogszabályok módosítása; mivel a fiatalok számára biztosított átfogó szexuális nevelés egyenlővé tétele a pedofília támogatásával riasztó, félrevezető és káros;

D.

mivel a törvénytervezet új rendelkezései előírják, hogy aki szexuális kapcsolatot folytató kiskorúakat nyilvánosan támogatja vagy helyesli kiskorúak szexuális érintkezését, két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható;

E.

mivel a fenti rendelkezések azokra az esetekre is vonatkoznak, amikor kiskorúak szexuális érintkezésének és más szexuális tevékenységének támogatása vagy helyeslése céljából tömegkommunikációs eszközöket alkalmaznak, illetve ha kiskorúak oktatásával, nevelésével, gondozásával vagy felügyeletével kapcsolatos foglalkozások keretében történik ilyen, amelyet három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatnak; mivel javaslatok születtek e szankció öt évre történő további növelésére;

F.

mivel ezek a rendelkezések a pedofília megelőzésének ürügyén tulajdonképpen bűncselekménnyé nyilvánítanák a kiskorúak átfogó szexuális nevelését, ami hatással lenne többek között az oktatókra, az aktivistákra, az egészségügyi szolgáltatókra, a pszichológusokra, a kiadókra és az újságírókra, sőt a szülőkre vagy a törvényes gyámokra is;

G.

mivel az arányosság alkotmányos elve azt jelenti, hogy a jogalkotók nem rendelkeznek korlátlan hatáskörrel a büntetőjogi szabályok meghatározásában, és hogy a büntetőjogot csak végső megoldásként szabad alkalmazni, az „ultima ratio” elvének megfelelően; mivel ez a törvénytervezet sértené ezt az elvet;

H.

mivel Lengyelország ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, a Lanzarotei Egyezményt, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt (CEDAW) és a gyermek jogairól szóló egyezményt, és a nemzetközi emberi jogi jogszabályok értelmében köteles hozzáférést biztosítani az átfogó szexuális neveléshez és tájékoztatáshoz, többek között a szexuális kizsákmányolás és bántalmazás kockázatai vonatkozásában, valamint küzdeni a társadalmon belüli nemi sztereotípiák ellen;

I.

mivel a szexuális és az egészségügyi nevelés valamilyen formájának biztosítása már 20 tagállamban kötelező; mivel egyes tagállamok, köztük Lengyelország, nem feleltek meg az európai szexuális nevelés WHO által kidolgozott irányelveinek;

J.

mivel az átfogó szexuális nevelés a szexualitás kognitív, érzelmi, fizikai és társadalmi aspektusaival kapcsolatos oktatás és tanulás tanterven alapuló folyamata, amelynek célja, hogy a gyermekeket és a fiatalokat olyan ismeretekkel, készségekkel, attitűdökkel és értékekkel vértezze fel, amelyek lehetővé teszik számukra egészségük, jóllétük és méltóságuk megőrzését; mivel az átfogó szexuális nevelés lehetővé tenné a gyermekek és a fiatalok számára, hogy a tiszteleten alapuló társadalmi és szexuális kapcsolatokat alakítsanak ki, mérlegelve, hogy döntéseik hogyan befolyásolják saját és mások jóllétét; mivel ez azt is lehetővé tenné a gyermekek és a fiatalok számára, hogy egész életük során megértsék és biztosítsák jogaik védelmét;

K.

mivel az átfogó szexuális nevelés biztosítása az egyik fő eszköz a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia (ICPD25) 25. évfordulóján tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez, nevezetesen hogy ne maradjon családtervezés iránti kielégítetlen igény, ne forduljanak elő megelőzhető gyermekágyi halálesetek, és felszámolják a nők, lányok és fiatalok elleni nemi alapú erőszakot és más káros gyakorlatokat;

L.

mivel a Charta, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a nők szexuális és reproduktív egészséghez fűződő joga több emberi joghoz kapcsolódik, többek között az élethez és méltósághoz fűződő joghoz, az embertelen vagy megalázó bánásmódtól való mentességhez fűződő joghoz, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez, a magánélethez, az oktatáshoz fűződő joghoz, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmához, amint azt a lengyel alkotmány is tükrözi;

M.

mivel a törvénytervezet az elmúlt években Lengyelországban a szexuális és reproduktív jogok korlátozására irányuló újabb kísérletnek tekinthető; mivel az abortuszhoz való jog további korlátozására irányuló kísérletet 2018-ban leállították a lengyel állampolgárok „fekete pénteki” felvonulásokon kifejtett tömeges ellenállása miatt;

N.

mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága jelezte, hogy érzékeny ügyekben, például a szexuális nevelés nyilvános vitája során, ahol a szülői nézeteknek, az oktatáspolitikáknak és a harmadik felek véleménynyilvánítási szabadságának egyensúlyban kell lenniük, a hatóságoknak nincs más választásuk, mint hogy az objektivitás, a pluralizmus, a tudományos pontosság és végső soron egy bizonyos típusú információ fiatal közönség számára való hasznosságának kritériumaihoz folyamodjanak;

O.

mivel sok gyermek és tizenéves az intim kapcsolatokról először a pornográfiából, különösen az online pornográfiából és a társaik egymásnak ellentmondó üzeneteiből tanul; mivel ebben az összefüggésben a szexuális nevelés még fontosabbá válik ahhoz, hogy biztosítsák a fiatalok számára az internet és a közösségi média biztonságos használatához szükséges eszközöket, hogy ne essenek áldozatul szexuális céllal történő internetes kapcsolatfelvételnek, hogy segítsék őket a megtekintett tartalmak megértésében és a tényeken alapuló információk, valamint a nemi sztereotípiák és szexizmus azonosításában;

P.

mivel a kiskorúak az ismeretek hiánya mellett is akadályokba ütközhetnek a fogamzásgátláshoz való hozzáférés terén, például a fogamzásgátlókra vonatkozó korlátozó jogszabályok és politikák miatt; mivel még abban az esetben is, ha a serdülők hozzá tudnak jutni fogamzásgátlókhoz, azok használatát megakadályozhatja az házasságon kívüli szexuális tevékenységet és/vagy fogamzásgátlást övező megbélyegzés, a mellékhatásoktól való félelem vagy a fogamzásgátlás helyes alkalmazásával kapcsolatos ismeretek hiánya; mivel a beleegyezési korhatárra vonatkozó lengyel jogszabályok értelmében az 15 év feletti tizenévesek jogosultak a szexuális cselekményekbe való beleegyezésre; mivel a fogamzásgátlók felírásához továbbra is szükség van gyámjuk beleegyezésére;

Q.

mivel a szexuális erőszak széles körben elterjedt, és különösen a kiskorúakat érinti, ezért azt fel kell számolni; mivel a serdülőkori terhesség továbbra is fontos társadalmi kérdés, és hozzájárulhat anyák és gyermekek halálozásához; mivel az átfogó szexuális nevelés segít a nemi sztereotípiák lebontásában és a nemi alapú erőszak megelőzésében;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

—

tekintettel a portói bűnügyi nyomozati és ügyészi hivatal által 2018. november 26-án az 1406/14.3TDPRT. sz. eljárással összefüggésben eljuttatott és a plenáris ülésen 2019. január 31-én bejelentett, a José Manuel Fernandes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

—

miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta José Manuel Fernandest,

—

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre (1),

—

tekintettel a Portugál Köztársaság alkotmányának 157. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0023/2019),

A.

mivel a portói bűnügyi nyomozati és ügyészi hivatal a július 16-i 34/87. sz. portugál törvény 11. cikkében meghatározott, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni rendelt hivatali visszaélés bűncselekményének feltételezett elkövetése miatti, lehetséges bírósági eljárás kapcsán kérte José Manuel Fernandes európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését;

B.

mivel az eljárás az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazásában nem az európai parlamenti képviselő feladatának ellátása során kinyilvánított véleményével vagy leadott szavazataival kapcsolatos;

C.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

D.

mivel a Portugál Köztársaság alkotmánya 157. cikkének (2) és (3) bekezdése a következőképp rendelkezik:

E.

mivel José Manuel Fernandesszel – mint Vila Verde polgármesterével, e feladata ellátásával kapcsolatban – szemben nyomozás folyik amiatt, hogy állítólagosan szándékosan – és másokkal összejátszva – megsértette a közbeszerzési szabályok általános elveit, különösen a pártatlanság, a semlegesség, a verseny és az átláthatóság elveit azáltal, hogy egy vállalatot versenytársainál kedvezőbb helyzetbe hozott, és hogy állítólagosan részt vett az ajánlattételi eljáráshoz szükséges dokumentumok elkészítésében és véglegesítésében; mivel az említett vállalat 2008. december 22-én megnyerte a pályázatot;

F.

mivel az eljárási szabályzat 9. cikkének (8) bekezdése szerint a Jogi Bizottság semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a képviselőnek tulajdonított vélemény vagy cselekmények indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a bizottság a tényállásról részletes tudomást szerez;

G.

mivel az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

H.

mivel José Manuel Fernandes kérte mentelmi jogának felfüggesztését; mivel egyedül a Parlament dönthet arról, hogy egy konkrét esetben felfüggeszti-e a mentelmi jogot vagy sem; mivel a Parlament a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos döntése meghozatalánál észszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját (2);

I.

mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

J.

mivel a jelen esetben a Parlament nem talált fumus persecutionisra utaló bizonyítékot, azaz arra utaló tényeket, hogy az eljárás mögött a képviselő politikai tevékenysége és ezáltal az Európai Parlament hátráltatásának szándéka húzódna meg;

1.

2.

—

tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0819),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0017/2019),

—

tekintettel eljárási szabályzata 82. cikkére,

—

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0019/2019),

1.

2.

3.

4.

5.

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0442 – C9-0127/2019),

—

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (EGAA-rendelet),

—

tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikkére,

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3) és különösen annak 13. pontjára,

—

tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

—

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0021/2019),

A.

mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket; mivel ez a támogatás a munkavállalóknak és azoknak a vállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatáson keresztül valósul meg, amelyeknek dolgoztak;

B.

mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani; mivel ez az ügy egy különösen kiszolgáltatott korcsoportot érint, amelyben a munkavállalók több mint 81 %-a 55 és 64 év közötti;

C.

mivel Belgium „EGF/2019/001 BE Carrefour” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 47. ágazatban (Kiskereskedelem, kivéve: gépjármű és motorkerékpár) 2018. november 30. és 2019. március 30. között történt 751 elbocsátást követően; mivel további 268 munkavállalót a referencia-időszak előtt vagy után bocsátottak el; mivel a Bizottság szerint egyértelmű ok-okozati összefüggés mutatható ki az elbocsátásokat a referencia-időszak alatt kiváltó eseménnyel; mivel a Belgium által benyújtott kérelemben leírt tényekkel kapcsolatban más alapot vagy programot nem vettek igénybe;

D.

mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt beavatkozási kritériumra épül, amely az EGAA hozzájárulását ahhoz köti, hogy, legalább 500 munkavállalót bocsássanak el egy négy hónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a beszállítók vagy a továbbfeldolgozó vállalatok körében elbocsátott munkavállalókat és/vagy a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat is;

E.

mivel Belgium úgy határozott, hogy az 1309/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti, az EGAA által társfinanszírozott, személyre szabott szolgáltatásokat a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 330 fiatal (NEET-fiatalok) számára is biztosítja;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.