Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2021/C 163/01)

Utolsó kiadvány

HL C 148., 2021.4.26.

Korábbi közzétételek

HL C 138., 2021.4.19.

HL C 128., 2021.4.12.

HL C 110., 2021.3.29.

HL C 98., 2021.3.22.

HL C 88., 2021.3.15.

HL C 79., 2021.3.8.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Bíróság (hetedik tanács) 2021. március 4-i ítélete – Európai Bizottság kontra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

(C-664/18. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - Környezet - 2008/50/EK irányelv - A környezeti levegő minősége - A 13. cikk (1) bekezdése és a XI. melléklet - Az Egyesült Királyság bizonyos zónáiban a nitrogén-dioxid [NO2] határértékek rendszeres és tartós túllépése - A 23. cikk (1) bekezdése - XV. melléklet - A túllépés „lehető legrövidebb” időtartama - Megfelelő intézkedések)

(2021/C 163/02)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők kezdetben: J. Norris és K. Petersen, később: E. Manhaeve és J. Norris meghatalmazottak)

Alperes: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselők: F. Shibli meghatalmazott, segítője: J. Morrison barrister)

Az alperest támogató beavatkozó fél: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők kezdetben: T. Henze és S. Eisenberg, később: J. Möller és S. Eisenberg meghatalmazottak, segítőik: U. Karpenstein, F. Fellenberg és K. Dingemann Rechtsanwälte)

Rendelkező rész

1)

Mivel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága 2010. január 1-jétől 2017-ig rendszeresen és tartósan túllépte az NO2-ra vonatkozó éves határértékeket az Egyesült Királyság következő tizenhat zónájában: UK0001 (Greater London Urban Area); UK0002 (West Midlands Urban Area); UK0003 (Greater Manchester Urban Area); UK0004 (West Yorkshire Urban Area); UK0013 (Teesside Urban Area); UK0014 (The Potteries); UK0018 (Kingston upon Hull); UK0019 (Southampton Urban Area); UK0024 (Glasgow Urban Area); UK0029 (Eastern); UK0031 (South East); UK0032 (East Midlands); UK0033 (North West & Merseyside); UK0034 (Yorkshire & Humberside); UK0035 (West Midlands) és UK0036 (North East), valamint az NO2-ra vonatkozó óránkénti határértéket a UK0001 (Greater London Urban Area) nem teljesítette a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében és XI. mellékletében szereplő, egymással összefüggésben értelmezendő rendelkezésekből eredő kötelezettségeit, továbbá mivel 2010. június 11-től nem fogadta el a megfelelő intézkedéseket ahhoz, hogy biztosítani lehessen a NO2 határértékek tiszteletben tartását e zónák összességében, nem teljesítette a 2008/50/EK irányelv 23. cikkének (1) bekezdéséből, illetve e rendelkezés ugyanezen irányelv XV. mellékletével együttesen értelmezett rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, különösen az ezen irányelv 23. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt azon kötelezettségét, hogy úgy járjon el, hogy az irányelvben megjelölt határérték-túllépés a lehető legkevesebb ideig tartson.

2)	A Bíróság Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát kötelezi a saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

3)	A Németországi Szövetségi Köztársaság maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 445., 2018.12.10.

A Bíróság (negyedik tanács) 2021. március 4-i ítélete (a Förvaltningsrätten i Malmö [Svédország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – A kontra Migrationsverket

(C-193/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás - A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény - Keresés a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) olyan harmadik országbeli állampolgár által benyújtott tartózkodás iránti kérelem elbírálása során, aki beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll - A 25. cikk (1) bekezdése - Schengeni határ ellenőrzési kódex - Beutazási feltételek harmadik országok állampolgárai számára - A 6. cikk (1) és (5) bekezdése - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 7. cikk és a 24. cikk (2) bekezdése - A tartózkodási engedély családegyesítés céljából történő megújításának megtagadása azzal az indokkal, hogy a kérelmező személyazonossága nem egyértelműen igazolt)

(2021/C 163/03)

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Förvaltningsrätten i Malmö

Az alapeljárás felei

Felperes:: A

Alperes: Migrationsverket

Rendelkező rész

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormánya között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14 i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben (Luxembourg), 1990. június 19-én aláírt és 1995. március 26-án hatályba lépett egyezmény 2010. március 25-i 265/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított változata 25. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely lehetővé teszi a tartózkodási engedélynek családegyesítés céljából történő megadását, meghosszabbítását vagy megújítását, amennyiben a kérelem benyújtója e tagállam területén olyan harmadik országbeli állampolgár, aki a Schengeni Információs Rendszerben a schengeni térségben beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, és aki személyazonosságát nem tudta érvényes úti okmánnyal igazolni, amennyiben a figyelmeztető jelzést kiadó, előzetesen konzultáció céljából megkeresett tagállam érdekeit figyelembe vették, és a tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása vagy megújítása kizárólag az e rendelkezés értelmében vett „alapos indokból” történik.

A személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, különösen 6. cikke (1) bekezdésének a) pontját akként kell értelmezni, hogy az nem alkalmazható az ilyen helyzetben lévő harmadik országbeli állampolgárokra.

---

(1)  HL C 155., 2019.5.6

A Bíróság (tizedik tanács) 2021. március 3-i ítélete (a Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Valenciana [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Promociones Oliva Park SL kontra Tribunal Económico Administrativo Regional (TEAR) de la Comunidad Valenciana

(C-220/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - 2008/118/EK irányelv - A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések - Az 1. cikk (2) bekezdése - A jövedéki termékekre kivetett egyéb közvetett adók - 2009/28/EK irányelv - A megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásának a támogatása - Az 1. cikk, a 3. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének a 2. cikk k) pontjával összefüggésben értelmezett a) pontja - 2009/72/EK irányelv - A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályok - A villamosenergia-termelés értékére kivetett adó - Az adó jellege és szerkezete - A megújuló energiaforrásból előállított villamos energiára és a nem megújuló energiaforrásból előállított villamos energiára azonos módon kivetett adó)

(2021/C 163/04)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Valenciana

Az alapeljárás felei

Felperes: Promociones Oliva Park SL

Alperes: Tribunal Económico Administrativo Regional (TEAR) de la Comunidad Valenciana

Rendelkező rész

1)

A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan adó kivetését előíró nemzeti szabályozás, amely a villamos energia nemzeti területen való termelését és villamosenergia-hálózatba való betáplálását sújtja, és amelynek az adóalapját az adóalany e tevékenységekből származó bevételeinek teljes összege képezi, anélkül hogy figyelembe venné a ténylegesen termelt és e hálózatba betáplált villamos energia mennyiségét.

2)

A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról [helyesen: a megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásának támogatásáról], valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkét, 3. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdésének az ezen irányelv 2. cikke második albekezdésének k) pontjával összefüggésben értelmezett a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan adó kivetését előíró nemzeti szabályozás, amely a villamos energia termelését és villamosenergia-hálózatba való betáplálását egységes mértékkel sújtja, beleértve azt is, ha e villamos energiát megújuló energiaforrásból állítják elő, és amelynek célja nem a környezet védelme, hanem a költségvetési bevételeknek a növelése.

3)

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését és a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 32–34. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti adó kivetését előíró nemzeti szabályozás, amely a villamos energia valamely tagállam területén történő termelését és villamosenergia-hálózatba való betáplálását sújtja, abban az esetben, ha ezen adó nem alkalmazandó a más tagállamokban termelt villamos energia e hálózatba történő betáplálására.

---

(1)  HL C 213., 2019.6.24.

A Bíróság (ötödik tanács) 2021. március 4-i ítélete – Európai Bizottság kontra Fútbol Club Barcelona, Spanyol Királyság

(C-362/19. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Állami támogatások - Egyes hivatásos labdarúgókluboknak nyújtott állami támogatás - Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése - Az „előny” fogalma - Támogatási rendszer - (EU) 2015/1589 rendelet - Az 1. cikk d) pontja - Kedvezményes adómérték - Nonprofit szervezetek - Kevésbé előnyös adólevonás - Hatás - Csatlakozó fellebbezés - A Bíróság eljárási szabályzatának 169. és 178. cikke)

(2021/C 163/05)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: P. Němečková, B. Stromsky és G. Luengo meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Fútbol Club Barcelona (képviselők: R. Vallina Hoset, J. Roca Sagarra, J. del Saz Cordero, A. Sellés Marco és R. Salas Lúcia abogados), Spanyol Királyság (képviselők: S. Centeno Huerta, J. Ruiz Sánchez és A. Rubio González meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)

A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének 2019. február 26 i Fútbol Club Barcelona kontra Bizottság ítéletét (T 865/16, EU:T:2019:113) hatályon kívül helyezi, amennyiben az helyt ad az első fokon előterjesztett második jogalapnak, és megsemmisíti a Spanyolország által bizonyos labdarúgóklubok javára nyújtott SA.29769 (2013/C) (korábbi 2013/NN) állami támogatásról szóló 2016. július 4 i (EU) 2016/2391 bizottsági határozatot.

2)	A Bíróság a Fútbol Club Barcelona által a T 865/16. sz. ügyben a 2016/2391 határozat megsemmisítése iránt benyújtott keresetet elutasítja.

3)	A Fútbol Club Barcelona a saját költségein felül viseli az Európai Bizottság részéről az Európai Unió Törvényszéke előtti eljárással összefüggésben felmerült költségeket.

4)	Az Európai Bizottság maga viseli a jelen fellebbezéssel összefüggésben felmerült saját költségeit.

5)	A Spanyol Királyság maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 238., 2019.7.15

A Bíróság (ötödik tanács) 2021. március 3-i ítélete (a Corte suprema di cassazione [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Poste Italiane SpA (C-434/19), Agenzia delle entrate – Riscossione (C-435/19) és Riscossione Sicilia SpA agente riscossione per la provincia di Palermo e delle altre provincie siciliane

(C-434/19. és C-435/19. sz. egyesített ügyek) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Állami támogatások - Verseny - Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése - Alkalmazási feltételek - Az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdése - Általános gazdasági érdekű szolgáltatások - Helyi ingatlanadó beszedésére szolgáló postaifolyószámla kezelési szolgáltatás - A tagállamok által biztosított különleges vagy kizárólagos jogokat élvező vállalkozás - A kedvezményezett vállalkozás által egyoldalúan meghatározott díjak - Erőfölénnyel való visszaélés - EUMSZ 102. cikk - Elfogadhatatlanság)

(2021/C 163/06)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte suprema di cassazione

Az alapeljárás felei

Felperesek: Poste Italiane SpA (C-434/19), Agenzia delle entrate – Riscossione (C-435/19)

Alperes: Riscossione Sicilia SpA agente riscossione per la provincia di Palermo e delle altre provincie siciliane (C-434/19), Poste Italiane SpA (C-435/20)

Az eljárásban részt vesz: Poste italiane SpA – Bancoposta (C-435/19)

Rendelkező rész

Az EUMSZ 107. cikket úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett „állami támogatásnak” minősül az a nemzeti intézkedés, amely arra kötelezi az imposta comunale sugli immobili (helyi ingatlandó) beszedését végző koncessziós jogosultakat, hogy rendelkezzenek a Poste Italiane SpA nál nyitott, a nevükre szóló folyószámlával annak érdekében, hogy az adóalanyok számára lehetővé tegyék ezen adó megfizetését, és az említett folyószámla kezeléséért díjat fizessenek, amennyiben ezen intézkedés az államnak betudható, a Poste Italiane számára szelektív előnyt biztosít állami forrásból, és alkalmas arra, hogy torzítsa a versenyt és a tagállamok közötti kereskedelmet, aminek megvizsgálása a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

---

(1)  HL C 328., 2019.9.30

A Bíróság (második tanács) 2021. március 4-i ítélete (a Vänersborgs tingsrätt, mark- och miljödomstolen [Svédország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Föreningen Skydda Skogen (C-473/19), Naturskyddsföreningen i Härryda, Göteborgs Ornitologiska Förening (C-474/19) kontra Länsstyrelsen i Västra Götalands län, B. A. B. (C-473/19), U. T. B. (C-474/19)

(C-473/19. és C-474/19. sz. egyesített ügyek) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Környezet - 92/43/EGK irányelv - A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme - A 12. cikk (1) bekezdése - 2009/147/EK irányelv - A vadon élő madarak védelme - 5. cikk - Erdőgazdálkodás - A védett fajok védelmének biztosítására irányuló tilalmak - Végleges fakitermelési terv - Védett fajok élőhelyéül szolgáló területek)

(2021/C 163/07)

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Vänersborgs tingsrätt, mark- och miljödomstolen

Az alapeljárás felei

Felperesek: Föreningen Skydda Skogen (C-473/19), Naturskyddsföreningen i Härryda, Göteborgs Ornitologiska Förening (C-474/19)

Alperesek: Länsstyrelsen i Västra Götalands län, B. A. B. (C-473/19), U. T. B. (C-474/19)

Rendelkező rész

1)

A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amelynek értelmében az e rendelkezésben előírt tilalmak csak az ezen irányelv I. mellékletében felsorolt fajokra, a valamilyen mértékben veszélyeztetett fajokra, illetve azon fajokra vonatkoznak, amelyek populációja hosszú távon csökkenő tendenciát mutat.

2)

A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontját úgy kell értelmezni, egyrészt, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint, ha az olyan emberi tevékenység tárgya, mint a fakitermelési vagy a földhasználati tevékenység, nyilvánvalóan más, mint az állatfajok példányainak megölése vagy zavarása, az ebben a rendelkezésben előírt tilalmak csak abban az esetben alkalmazandók, ha az érintett fajok védettségi állapotára gyakorolt negatív hatás kockázata fennáll, másrészt, hogy az említett rendelkezés által biztosított védelem alkalmazása nem szűnik meg azon fajok esetében, amelyek kedvező védettségi állapota megvalósult.

3)

A 92/43 irányelv 12. cikke (1) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti gyakorlat, amely szerint abban az esetben, ha valamely meghatározott területen az érintett faj természetes élőhelyének folyamatos ökológiai funkcionalitása károsítás, pusztítás vagy károsodás miatt az elővigyázatossági intézkedések ellenére megszűnik, függetlenül attól, hogy erre közvetlenül vagy közvetetten, önmagában a szóban forgó tevékenység miatt, vagy e tevékenység és más tevékenységek együttes hatásaként kerül sor, az e rendelkezésben előírt tilalom csak attól az időponttól alkalmazható, amikor az érintett faj védettségi állapota károsodásának veszélye bekövetkezik.

---

(1)  HL C 288., 2019.8.26

A Bíróság (harmadik tanács) 2021. március 4-i ítélete (a Tribunal Arbitral Tributário [Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Portugália] – Frenetikexito – Unipessoal Lda kontra Autoridade Tributária e Aduaneira

(C-581/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Adózás - Hozzáadottérték adó (Héa) - 2006/112/EK irányelv - A 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja - A héa hatálya alá tartozó szolgáltatások - Mentességek - A 132. cikk (1) bekezdésének c) pontja - Egészségügyi ellátások, amelyeket orvosi és paramedicinális hivatások gyakorlói nyújtanak - Táplálkozási nyomon követés és tanácsadás - Sporttevékenységek, a fizikai közérzetet javító és a megfelelő fizikai állapot biztosítására irányuló tevékenységek - Az „egységet képező összetett szolgáltatás”, a „főszolgáltatáshoz képest járulékos szolgáltatás” és a „szolgáltatások függetlenségének” fogalma - Szempontok)

(2021/C 163/08)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD)

Az alapeljárás felei

Felperes: Frenetikexito – Unipessoal Lda

Alperes: Autoridade Tributária e Aduaneira

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat fenntartása mellett – a valamely minősített és képesített szakember által sportlétesítményekben – és esetlegesen a fizikai közérzetet javító és a megfelelő fizikai állapot biztosítására irányuló szolgáltatásokat is magukban foglaló programok keretében – nyújtott táplálkozási nyomon követési szolgáltatás különálló és független szolgáltatásnyújtásnak minősül, és nem tartozhat az ezen irányelv 132. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt adómentesség hatálya alá.

---

(1)  HL C 383., 2019.11.11.

A Bíróság (kilencedik tanács) 2021. március 4-i ítélete (az Oberlandesgericht Düsseldorf [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Agrimotion S. A. kontra ADAMA Deutschland GmbH

(C-912/19. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Jogszabályok közelítése - Növényvédő szerek forgalomba hozatala - 1107/2009/EK rendelet - Az 52. cikk (1) bekezdése - Párhuzamos forgalmazási engedély - Ezen engedély egyedi jellege)

(2021/C 163/09)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: Agrimotion S. A.

Alperes: ADAMA Deutschland GmbH

Rendelkező rész

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy kizárólag a párhuzamos forgalmazási engedély jogosultja hozhat forgalomba növényvédő szert az ezen engedélyt megadó tagállamban.

---

(1)  HL C 95., 2020.3.23

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2021. március 4-i ítélete – Carmen Liaño Reig kontra Egységes Szanálási Testület (ESZT)

(C-947/19. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Gazdasági és monetáris unió - Bankunió - A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítása és szanálása - A hitelintézetekre és bizonyos befektetési vállalkozásokra vonatkozó Egységes Szanálási Mechanizmus (ESZM) - Szanálási eljárás - A Banco Popular Español SA szanálási programjának elfogadása - 806/2014/EU rendelet - 24. cikk - Vagyonértékesítési eszköz - 21. cikk - Tőkeinstrumentumok leírása és átalakítása - Járulékos tőkeinstrumentumok - Megsemmisítés iránti kereset - Részleges megsemmisítés - Nem elválasztható jelleg - Elfogadhatatlanság)

(2021/C 163/10)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Carmen Liaño Reig (képviselő: F. López Antón abogado)

A másik fél az eljárásban: Egységes Szanálási Testület (ESZT) (képviselők: A. Valavanidou, S. Branca és J. King meghatalmazottak, segítőik: B. Meyring és T. Klupsch Rechtsanwälte, F. B. Fernández de Trocóniz Robles abogado)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság Carmen Liaño Reiget kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 87., 2020.3.16.

A Bíróság (hatodik tanács) 2021. március 3-i ítélete (a Finanzgericht Düsseldorf [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – VS kontra Hauptzollamt Münster

(C-7/20. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Vámunió - Uniós Vámkódex - 952/2013/EU rendelet - A 87. cikk (4) bekezdése - A vámtartozás keletkezésének helye - Hozzáadottérték adó (héa) - 2006/112/EK irányelv - A 2. cikk (1) bekezdése - 70. és 71. cikk - A behozatali héa adóztatandó tényállása és megfizetésének kötelezettsége - Az adótartozás keletkezésének helye - Az uniós vámszabályozás által előírt kötelezettség figyelmen kívül hagyásának megállapítása - Olyan termék, amely egy tagállamban került az Unió vámterületére, de egy másik tagállamban került be az Unió gazdasági körforgásába, abban, amelyben a megállapítást tették)

(2021/C 163/11)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: VS

Alperes: Hauptzollamt Münster

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó rendszerről szóló, 2006. november 28 i 2006/112/EK tanácsi irányelv 71. cikke (1) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy a vámköteles termékekre vonatkozó behozatali hozzáadottérték adó abban a tagállamban keletkezik, ahol megállapításra került, hogy figyelmen kívül hagytak egy, az uniós vámszabályozás által előírt kötelezettséget, amennyiben a szóban forgó termékek, még ha fizikailag egy másik tagállamban is kerültek az Unió vámterületére, abban a tagállamban kerültek be az Unió gazdasági körforgásába, amelyben az említett megállapítás történt.

---

(1)  HL C 137., 2020.4.27

A Törvényszék (hatodik tanács) T-22/19. sz., Noguer Enríquez és mások kontra Bizottság ügyben 2020. június 25-én hozott végzése ellen CF, TB, az LO S. A. és az UM S. L. által 2020. augusztus 26-án benyújtott fellebbezés

(C-403/20. P. sz. ügy)

(2021/C 163/12)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbezők: CF, TB, LO S. A. és UM S. L. (képviselők: J. Álvarez González és S. San Felipe Menéndez ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

2021. március 3–i végzésével az Európai Unió Bírósága (hetedik tanács) a fellebbezést mint részben nyilvánvalóan elfogadhatatlant és részben nyilvánvalóan megalapozatlant elutasította, és úgy határozott, hogy CF, TB, az LO S. A. és az UM S. L. maga viseli saját költségeit.

A tribunal correctionnel de Limoges (Franciaország) által 2020. október 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – DS elleni büntetőeljárás

(C-557/20. sz. ügy)

(2021/C 163/13)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal correctionnel de Limoges

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

DS

Az eljárásban részt vesz: Union française des maréchaux-ferrants

A Bíróság (hatodik tanács) 2021. március 16-i végzésével a tribunal correctionnel de Limoges (Franciaország) 2020. szeptember 11-i határozatával előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak nyilvánította.

A Bundesarbeitsgericht (Németország) által 2020. október 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AR kontra St. Vincenz-Krankenhaus GmbH

(C-727/20. sz. ügy)

(2021/C 163/14)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesarbeitsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: AR

Alperes: St. Vincenz-Krankenhaus GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Ellentétes-e a 2003/88 irányelv (1) 7. cikkével és a Charta 31. cikkének (2) bekezdésével az olyan nemzeti szabályozásnak, mint a BUrlG (Bundesurlaubsgesetz; a szabadságról szóló szövetségi törvény) 7. § -ának (3) bekezdése, azon értelmezése, amely szerint az olyan munkavállaló éves fizetett szabadságra való, korábban nem teljesített jogosultsága, akinél teljes keresőképességcsökkenés következett be, és aki szabadságát ugyanakkor – legalábbis részben – a keresőképessége csökkenését megelőzően igénybe vehette volna, folyamatosan fennálló tartós keresőképességcsökkenés esetén a szabadság esedékessége évének végét követő 15 hónap elteltével akkor is megszűnik, ha a munkáltató a megfelelő felhívás és tájékoztatás elmulasztásával nem tette ténylegesen lehetővé a munkavállaló számára, hogy a szabadsághoz való jogát gyakorolja?

2.	Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: tartós keresőképességcsökkenés esetén az említett feltételek mellett az is kizárt-e, hogy a szabadsághoz való jog későbbi időpontban szűnjön meg?

---

(1)  A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.; helyesbítés: HL 2020. L 92., 22. o.).

Az Amtsgericht Hamburg (Németország) által 2021. január 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – flightright GmbH kontra Ryanair DAC, korábban Ryanair Ltd

(C-37/21. sz. ügy)

(2021/C 163/15)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht Hamburg

Az alapeljárás felei

Felperes: flightright GmbH

Alperes: Ryanair DAC, korábban Ryanair Ltd

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

A 261/2004/EK rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek minősül-e önmagában a felszállási engedélynek a légiforgalmi irányítás általi késedelmes megadása, vagy e kérdésre nemleges választ kell adni, mivel a felszállási engedélynek a légiforgalmi irányítás általi késedelmes megadása – az úgynevezett résidőeltolás – nem a „rendestől eltérő” légi közlekedési eseményt képez, hanem olyan eseményt, amely a nemzetközi légi közlekedés szokásos és elvárható eseményei és keretfeltételei közé tartozik, mert a légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozó eseményről van szó?

2.

Már a bíróság előtt ismert módon a légi közlekedés rendes, szokásos, elvárható kísérőjelenségeinek minősülnek-e a nemzetközi légi közlekedésben a légiforgalmi irányítás által végrehajtott úgynevezett résidőeltolások, nem pedig olyan körülményeknek, amelyek a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében eltérnek a rendestől, vagy erre vonatkozóan a jogvitában szakvélemény útján kell bizonyítást felvenni, a bizonyítás pedig csak akkor lenne sikeres, ha a résidők eltolása rendkívül ritkán fordul elő a nemzetközi légi közlekedésben, nem pedig rendszeresen?

3.

Csak akkor tekinthetők-e a légiforgalmi irányítás általi résidőeltolások a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülménynek, ha az 5. cikk (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülményeknek minősíthető körülményeken, tehát például egy baleseten vagy terrorveszélyen, nem pedig az esemény bekövetkezésének időpontjában és helyén szokásos, a légi közlekedést átmenetileg akadályozó időjárási viszonyokon alapulnak?

4.

A kedvezőtlen időjárás mint a résidő eltolásának oka különösen csak akkor jelent-e a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülményt, ha a kedvezőtlen időjárás rendkívüli körülményt képez, ha tehát az érintett helyen és időpontban a kedvezőtlen időjárás a „rendestől eltér”, és nem tartozik az érintett helyen és időpontban „szokásos és elvárható időjárási viszonyok” körébe, hanem „kiemelkedik azok közül”?

5.

A 261/2004 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének a Bíróság általi értelmezése értelmében a légitársaság rendes tevékenységi körébe és a légi közlekedés rendes keretfeltételei közé tartozó eseményeknek minősülnek-e a meghatározott helyen és időben a rendestől nem eltérő olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok, amelyek egy meghatározott helyen és időben nem emelkednek ki a szokásos és elvárható időjárási viszonyok közül?

---

(1)  A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.)

A Verwaltungsgericht Wien (Ausztria) által 2021. február 1-jén benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FK

(C-58/21. sz. ügy)

(2021/C 163/16)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Wien

Az alapeljárás felei

Felperes: FK

Alperes: Rechtsanwaltskammer Wien

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Hogyan értelmezendő a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja, ha valamely személy tevékenységének központi érdekeltsége mennyiségi szempontból abban a nem uniós államban található, amelyben e személy lakóhellyel is rendelkezik, és ezenkívül e személy két tagállamban (a Németországi Szövetségi Köztársaságban és Ausztriában) folytat tevékenységet, és a tevékenység a két tagállam között oly módon oszlik meg, hogy annak egyértelműen túlnyomó részét az egyik tagállamban (jelen esetben a Németországi Szövetségi Köztársaságban) végzik? Abban az esetben, ha e rendelkezés értelmezéséből az következik, hogy Ausztria az illetékes, a következő kérdés előterjesztésére kerül sor:

2.

Összeegyeztethető-e az uniós joggal vagy sérti-e az uniós jogot és az uniós jog által biztosított jogokat a Rechtsanwaltsordnung (az ügyvédek jogállásáról szóló törvény) (2) 50. § -a (2) bekezdése 2. pontja c) aa) alpontja és az A. típusú nyugdíjrendszerre vonatkozó 2018. évi szabályzat 26. § -a (1) bekezdése 8. pontjának ezen alapuló rendelkezése azáltal, hogy az öregségi nyugdíj megállapításának feltételeként le kell mondani az ügyvédi hivatás belföldön és külföldön (az 50. § (2) bekezdése c) pontjának aa) alpontja), illetve bárhol (az A. típusú nyugdíjrendszerre vonatkozó 2018. évi szabályzat 26. § -a (1) bekezdésének 8. pontja) történő gyakorlásáról?

---

(1)  HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet 72. o.

(2)  RGBl. Nr. 96/1868, hatályos változat: BGBl I Nr. 10/2017.

A Rechtbank Den Haag, Sitzungsort Zwolle (Hollandia) által 2021. január 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – O. T. E. kontra Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid

(C-66/21. sz. ügy)

(2021/C 163/17)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Den Haag, Sitzungsort Zwolle

Az alapeljárás felei

Felperes: O. T. E.

Alperes: Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

a) Úgy kell-e értelmezni a 2004/81 irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdését, hogy a gondolkodási idő a jogszabály erejénél fogva attól az időponttól kezdődik, amikor a harmadik országbeli állampolgár bejelentést tesz (tájékoztatást ad) a holland hatóságoknak az emberkereskedelemről, tekintettel arra, hogy Hollandia elmulasztotta az e rendelkezésben biztosított gondolkodási idő kezdetének a nemzeti jog szerint történő meghatározását? b) Úgy kell-e értelmezni a 2004/81 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését, hogy a gondolkodási idő a jogszabály erejénél fogva megszűnik, miután emberkereskedelem miatt feljelentést tettek, vagy azt követően, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár kifejezte azon szándékát, hogy lemond a feljelentés megtételéről, tekintettel arra, hogy Hollandia elmulasztotta az e rendelkezésben biztosított gondolkodási idő tartamának a nemzeti jog szerint történő meghatározását?

2.	A 2004/81 irányelv 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiutasításról szóló határozat alatt harmadik országbeli állampolgárnak a tagállam területéről egy másik tagállam területére történő kiutasítására irányuló intézkedések is értendők?

3.

a) Ellentétes-e a 2004/81 irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével az, ha az ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében biztosított gondolkodási idő alatt átadásra vonatkozó határozatot hoznak? b) Ellentétes-e a 2004/81 irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével az, ha az ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében biztosított gondolkodási idő alatt a már meghozott, átadásra vonatkozó határozatot végrehajtják vagy annak végrehajtását előkészítik?

---

(1)  A harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelvnek (HL 2004. L 261., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 69. o.)

A Rechtbank Den Haag, zittingsplaats ’s-Hertogenbosch (Hollandia) által 2021. február 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – X kontra Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid

(C-69/21. sz. ügy)

(2021/C 163/18)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Den Haag, zittingsplaats ’s-Hertogenbosch

Az alapeljárás felei

Felperes: X

Alperes: Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A fájdalom intenzitásának az orvosi kezelés hiánya következtében, a betegség változatlan klinikai képe mellett történő jelentős növekedése az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 1. és 4. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikkének (2) bekezdésével ellentétes helyzetnek minősülhet-e, ha nem függesztik fel a 2008/115/EK irányelvből (1) (a továbbiakban: visszatérési irányelv) következő, az államterület elhagyására vonatkozó kötelezettséget?

2)

Összeegyeztethető-e a Charta 1. cikkével összefüggésben értelmezett 4. cikkével egy olyan, merev határidő meghatározása, amely alatt az orvosi kezelés elmaradásából eredő következményeknek jelentkezniük kell ahhoz, hogy megállapítsák a visszatérési irányelvből következő kiutasítás egészségügyi akadályainak fennállását? Amennyiben a merev határidő meghatározása nem ellentétes az uniós joggal, jogosult-e egy tagállam azonos általános határidőt előírni valamennyi lehetséges betegség és egészségügyi következmény tekintetében?

3)

Összeegyeztethető-e a Charta 1. és 4. cikkével és a visszatérési irányelvvel összefüggésben értelmezett 19. cikkének (2) bekezdésével az a szabályozás, amely szerint a kitoloncolás következményeit kizárólag azon kérdés keretében kell értékelni, hogy utazhat e a külföldi személy, és ha igen, milyen feltételek mellett?

4)

Megköveteli-e a Charta 1. és 4. cikkével összefüggésben értelmezett 7. cikke a visszatérési irányelvre tekintettel, hogy a külföldi személy egészségi állapotát és az ezzel összefüggésben a tagállamban igénybe vett kezelést azon kérdés keretében értékeljék, hogy engedélyezni kell-e a magánéleten alapuló tartózkodást? Megköveteli-e a Charta 1. és 4. cikkével összefüggésben értelmezett 19. cikkének (2) bekezdése a visszatérési irányelvre tekintettel, hogy annak értékelése során, hogy egészségügyi problémák tekinthetők-e a kitoloncolás akadályának, figyelembe vegyék a Charta 7. cikke értelmében vett magán- és családi életet?

---

(1)  A harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 348., 98. o.)

A Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas (Litvánia) által 2021. február 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Lietuvos Respublikos vidaus reikalų ministerija

(C-88/21. sz. ügy)

(2021/C 163/19)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas

Az alapeljárásban érintett fél

Lietuvos Respublikos vidaus reikalų ministerija

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 39. cikkét, és különösen 39. cikkének (3) bekezdését, hogy az arra vonatkozó kötelezettséget ír elő, hogy megtiltsák az olyan tárgyak nyilvántartásba vételét, amelyek vonatkozásában a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzést adtak ki, annak ellenére, hogy a figyelmeztető jelzés már nem releváns (a gépjárművet megtalálták; a gépjármű megtalálása szerinti tagállamban a büntetőeljárást az e tagállamban elkövetett bűncselekmény hiányában megszüntették; a figyelmeztető jelzést bevivő államot tájékoztatták, de az nem lép fel a figyelmeztető jelzés rendszerből történő törlése érdekében)?

2)

Úgy kell-e értelmezni a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 39. cikkét, és különösen 39. cikkének (3) bekezdését, hogy az arra kötelezi az olyan tárgyat megtaláló tagállamot, amelynek vonatkozásában a határozat 38. cikkének (1) bekezdése alapján figyelmeztető jelzést adtak ki, hogy olyan nemzeti jogi szabályokat állapítson meg, amelyek megtiltanak a megtalált tárgyat érintő, a 38. cikkben említett valamely célkitűzés (lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználás) elérésére szolgáló intézkedéstől eltérő minden intézkedést?

3)

Úgy kell-e értelmezni a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 39. cikkét, és különösen 39. cikkének (3) bekezdését, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy olyan jogi szabályokat határozzanak meg, amelyek a határozat 38. cikke alapján a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzés tárgyát képező gépjárművek nyilvántartásba vételére vonatkozó tilalom alóli kivételeket állapítanak meg azt követően, hogy a tagállam illetékes hatóságai lépéseket tettek annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzést bevivő államot a megtalált tárgyról tájékoztassák?

A Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas (Litvánia) által 2021. február 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „Romega” UAB kontra Valstybinė maisto ir veterinarijos tarnyba

(C-89/21. sz. ügy)

(2021/C 163/20)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas

Az alapeljárás felei

Fellebbező fél:„Romega” UAB

Ellenérdekű fél: Valstybinė maisto ir veterinarijos tarnyba

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendelet (1) 1. cikkét és az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 14. cikkének (8) bekezdését, hogy azok valamely tagállam illetékes felügyeleti hatóságának mérlegelési mozgásteret biztosítanak annak megállapítására, hogy a 2073/2005 rendelet I. melléklete 1. fejezetének 1.28. pontjában meghatározott követelményeket teljesítő friss baromfihús nem felel meg a 178/2002 rendelet 14. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő követelményeknek, abban az esetben, ha az ezen élelmiszer-kategóriába tartozó élelmiszeripari termék – a jelen ügyben tett megállapítás szerint – a 2073/2005 rendelet I. melléklete 1. fejezetének 1.28. sorában említettektől eltérő Salmonella szerotípussal szennyezett?

---

(1)  Az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendelet (HL 2005. L 338., 1. o.; helyesbítés: HL 2006. L 278., 32. o.)

(2)  Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2002. L 31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.; helyesbítések: HL 2014. L 327., 9. o.; HL 2016. L 11., 19. o.)

Az Administrativen sad Blagoevgrad (Bulgária) által 2021. február 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – МV – 98 kontra Nachalnik na otdel „Operativni deynosti” – grad Sofia v glavna direktsia „Fiskalen kontrol” pri Tsentralno upravlenie na Natsionalna agentsia za prihodite

(C-97/21. sz. ügy)

(2021/C 163/21)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Blagoevgrad

Az alapeljárás felei

Felperes: МV – 98

Alperes: Nachalnik na otdel „Operativni deynosti” – grad Sofia v glavna direktsia „Fiskalen kontrol” pri Tsentralno upravlenie na Natsionalna agentsia za prihodite

1.

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 273. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikkét, hogy azokkal nem ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló, olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazon személlyel szemben együttesen közigazgatási kényszerintézkedés elrendelésére irányuló közigazgatási eljárást és vagyoni szankció kiszabására irányuló közigazgatási eljárást is indítsanak egy olyan cselekmény miatt, amely abban nyilvánul meg, hogy termékek értékesítését nem vették nyilvántartásba és nem rögzítették az értékesítésről szóló bizonylat kiállításával?

1.1.

Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 273. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének (1) bekezdését, hogy azokkal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló, olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazon személlyel szemben együttesen közigazgatási kényszerintézkedés elrendelésére irányuló közigazgatási eljárást és vagyoni szankció kiszabására irányuló közigazgatási eljárást is indítsanak egy olyan cselekmény miatt, amely abban nyilvánul meg, hogy termékek értékesítését nem vették nyilvántartásba és nem rögzítették az értékesítésről szóló bizonylat kiállításával, ha figyelembe vesszük, hogy e szabályozás a két eljárás lefolytatására vonatkozóan hatáskörrel rendelkező hatóságok és a bíróságok számára nem írja elő egyúttal azt a kötelezettséget, hogy biztosítsa az arányosság elvének hatékony alkalmazását valamennyi halmozott intézkedés együttes súlyának a konkrét jogsértés súlyához viszonyított aránya tekintetében?

2.

Ha a jelen ügyben a Charta 50. cikke és 52. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható, akkor úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 273. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (3) bekezdését, hogy azokkal ellentétes a ZDDS [Zakon za danak varhu dobavenata stoynost (héatörvény)] 186. cikkének (1) bekezdésében foglaltakhoz hasonló nemzeti jogszabály, amely egy olyan cselekmény miatt, amely abban nyilvánul meg, hogy termékek értékesítését nem vették nyilvántartásba és nem rögzítették az értékesítésről szóló bizonylat kiállításával, ugyanazon személlyel szemben a ZDDS 185. § -ának (2) bekezdése szerinti vagyoni szankció kiszabása mellett az üzlethelyiségek lezárására vonatkozó közigazgatási kényszerintézkedés legfeljebb 30 napos időtartamra történő elrendelését írja elő?

3.

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal nem ellentétesek az olyan intézkedések, amelyeket a nemzeti jogalkotó a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 273. cikke szerinti érdek biztosítása céljából vezetett be, mint például a legfeljebb 30 napos időtartamra elrendelt, üzlethelyiségek lezárására vonatkozó közigazgatási kényszerintézkedés valamely vélelmezett közérdek védelme céljából történő előzetes végrehajtása, ha az ezzel szembeni bírói jogvédelem valamely összehasonlítható ellentétes magánérdek értékelésére korlátozódik?

---

(1)  HL 2006. L 347., 1. o.

A Spetsializiran nakazatelen sad (Bulgária) által 2021. február 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IR elleni büntetőeljárás

(C-105/21. sz. ügy)

(2021/C 163/22)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Spetsializiran nakazatelen sad

Vádlott

IR

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Összeegyeztethető lenne-e a Charta 6. cikkével – az EJEE 5. cikkének (2) és (4) bekezdésével, valamint (1) bekezdésének c) pontjával összefüggésben értelmezve – és a Charta 47. cikkével, a szabad mozgáshoz való joggal, az egyenlőség elvével, valamint a kölcsönös bizalom elvével, ha a 2002/584 kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdése szerinti kibocsátó igazságügyi hatóság semmilyen erőfeszítést nem tenne annak érdekében, hogy a keresett személyt a végrehajtó tagállam területén való tartózkodása alatt tájékoztassa őrizetbe vételének ténybeli és jogi indokairól és az elfogatóparancs elleni jogorvoslathoz való jogról?

2)

Amennyiben igen: Megköveteli-e az uniós jog nemzeti joggal szembeni elsőbbségének elve a kibocsátó igazságügyi hatóságtól, hogy mellőzze e tájékoztatást, és ezenkívül azt, hogy ha a keresett személy e tájékoztatás elmaradása ellenére a nemzeti elfogatóparancs visszavonását kéri, e kérelmet érdemben csak a keresett személy átadását követően vizsgálja?

3)	Melyek az uniós jog azon jogi eszközei, amelyek e tájékoztatást lehetővé teszik?

A Törvényszék (hatodik tanács) T-24/20. sz., Junqueras i Vies kontra Parlament ügyben 2020. december 15-én hozott végzése ellen Oriol Junqueras i Vies által 2021. február 25-én benyújtott fellebbezés

(C-115/21. P. sz. ügy)

(2021/C 163/23)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Oriol Junqueras i Vies (képviselő: A. van den Eynde Adroer abogado)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

—	helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke hatodik tanácsának a T-24/20. sz. ügyben 2020. december 15-én hozott végzését;

—	nyilvánítsa elfogadhatónak a fellebbező által előterjesztett fellebbezést;

—	utalja vissza az ügyet, hogy a fellebbezés elfogadhatónak nyilvánítását követően az Európai Unió Törvényszékének hatodik tanácsa folytathassa az eljárását;

—	az Európai Parlamentet kötelezze az elfogadhatatlansági kifogással és a jelen fellebbezési eljárással kapcsolatos költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első fellebbezési jogalap: az 1976. évi európai választási okmány (1) 13. cikke (3) bekezdésének és 7. cikke (3) bekezdésének értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a jog téves alkalmazása. Nem mandátum megszűnéséről van szó, hanem összeférhetetlenségi ok alkalmazásáról, amelyre nem az 1976. évi európai választási okmány 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően került sor. Az Európai Parlament nem vehette tudomásul O. Junqueras mandátumának megszűnését, sem pedig az 1976. évi európai választási okmány 7. cikke (3) bekezdése szerint megállapított összeférhetetlenségi ok fennállását, mivel sem az egyik, sem a másik nem állt fenn; az Európai Parlament a „tudomásul vétellel” joghatásokkal ruház fel egy olyan határozatot, amelyek nem rendelkezhetnének ilyenekkel, és amely az EUMSZ 263. cikk értelmében megtámadható jogi aktussá válik, ily módon sérülnek O. Junqueras jogai (különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 39. cikke, valamint az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyv 9. cikke).

Második fellebbezési jogalap: az [Európai Parlament] eljárási szabályzata 4. cikkének (7) bekezdésének értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a jog téves alkalmazása. A megtámadott végzésben a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy az Európai Parlament nem rendelkezik hatáskörrel az említett cikk szerinti összeférhetetlenségi okok elismerésének megtagadására. Mivel az Európai Parlament határozata nem alkalmazta az eljárási szabályzat 4. cikkének (7) bekezdését, az olyan határozatot képez, amely O. Junqueras jogi helyzetét módosítja és érinti jogait (különösen az Alapjogi Charta 39. cikke, valamint az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyv 9. cikke értelmében), ennélfogva a megtámadott végzésben a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy az EUMSZ 263. cikk értelmében a határozat nem megtámadható.

Harmadik fellebbezési jogalap: az 1976. évi európai választási okmány 8. és 12. cikkének, valamint az eljárási szabályzat 3. cikke (3) bekezdésének téves értelmezése, mivel az O. Junqueras vonatkozásában alkalmazott összeférhetetlenségi ok nem képezi a választási eljárás részét. Nem vonható le az a következtetés, hogy az állam megállapíthatja az említett összeférhetetlenségi okot az 1976. évi európai választási okmányban a választási eljárásra vonatkozóan előírt jogszabálynak megfelelően. A végzésben a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amennyiben nem vélte úgy, hogy az 1976. évi európai választási okmány 13. cikkének (3) bekezdése és az eljárási szabályzat 4. cikkének (7) bekezdése ellentétes az Alapjogi Charta 39. cikkének (1) és (2) bekezdésével, 41. cikkével (1) és (2) bekezdésével, valamint 21. cikkének (2) bekezdésével, amennyiben azok az Alapjogi Charta 52. cikkének (1) és (3) bekezdésével ellentétben korlátokat állapítanak meg a jogokkal kapcsolatban. A végzés tévesen nem vette figyelembe, hogy az Alapjogi Charta a jogszabályi hierarchiában elsődleges uniós jognak minősül. Nyilvánvaló, hogy mivel a vitatott aktus az Alapjogi Chartával ellentétes normákat alkalmazott, az olyan határozatot képez, amely hatásokkal jár O. Junqueras jogi helyzetére, és amely az EUMSZ 263. cikk értelmében megtámadható, és a megtámadott végzésben a Törvényszék emiatt alkalmazta tévesen a jogot. Másodlagosan: a végzésben az 1976. évi európai választási okmány 13. cikkének (3) bekezdését és az eljárási szabályzat 4. cikkének (7) bekezdését az Alapjogi Chartában és a Bíróság ítélkezési gyakorlatában védett jogoknak megfelelően kellett volna értelmezni, figyelembe véve a konkrét ügy rendkívüli körülményeit, valamint az Európai Parlament rendelkezésére álló információkat is. A megtámadott végzésben a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amennyiben nem állapította meg, hogy a konkrét ügyben ténylegesen lehetséges volt arra a következtetésre jutni, hogy az eljárási szabályzat 4. cikkének (7) bekezdése értelmében vett tárgyi tévedés áll fenn, amely lehetővé tette az Európai Parlament számára, hogy megtagadja a képviselői hely megüresedésének megállapítását vagy az alkalmazott összeférhetetlenségi ok elismerését. Következésképpen a megtámadott végzésben a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel a vitatott aktus olyan határozatot képez, amely joghatásokat vált ki O. Junqueras vonatkozásában, és amely az EUMSZ 263. cikk értelmében megtámadható.

Negyedik fellebbezési jogalap: a megtámadott végzésben a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy az Európai Parlament Elnökének az eljárási szabályzat 8. cikke szerinti kezdeményezése nem kötelező az uniós jog értelmében. A jogrendszert egészében kell értelmezni, és az Alapjogi Charta 39. cikke (amelyet az Alapjogi Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak kötelezően alkalmazniuk kell), a lojális együttműködés kötelezettsége, valamint az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyv 9. cikke és az eljárási szabályzat 6. cikke kötelezővé teszik O. Junqueras jogainak tiszteletben tartását, ha a tagállamot az eljárási szabályzat 8. cikke értelmében az Európai Parlament Elnöke tájékoztatja a helyzetről. A megtámadott végzés tévesen jelenti ki, hogy a jelen ügyben nem állnak fenn olyan rendkívüli körülmények, amelyek azt vonnák maguk után, hogy az Európai Parlament mulasztása megtámadható aktust képez (az O. Junqueras mentelmi jogának fenntartása iránti számos korábbi kérelmet, valamint mindenekelőtt a Bíróság azon ítéletét hagyták figyelmen kívül, amely elismeri O. Junqueras megválasztott [európai parlamenti képviselői] minőségét, és amely – mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem hiányában – lehetővé teszi jogai megsértésének megállapítását). A megtámadott végzés tévesen jelenti ki, hogy a konkrét ügy sajátos körülményei között az eljárási szabályzat 8. cikke szerinti sürgős védelem iránti kérelem kezelésének megtagadása olyan határozatot képez, amely O. Junqueras-tól a mentelmi jogának megvédésével összefüggésben megtagadja joghatások kiváltását, ennélfogva pedig az EUMSZ 263. cikk értelmében megtámadható aktusnak minősül.

---

(1)  HL L 278., 1976.10.8., 5. o.

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-207/18. sz., PlasticsEurope kontra ECHA ügyben 2020. december 16-án hozott ítélete ellen a PlasticsEurope által 2021. február 25-én benyújtott fellebbezés

(C-119/21. P. sz. ügy)

(2021/C 163/24)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: PlasticsEurope (képviselők: R. Cana avocat, E. Mullier avocate)

A többi fél az eljárásban: Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), Németországi Szövetségi Köztársaság, Francia Köztársaság, ClientEarth

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-207/18. sz. ügyben hozott ítéletét;

—	semmisítse meg a vitatott jogi aktust;

—	másodlagosan, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé a fellebbező megsemmisítés iránti keresetéről való határozathozatal céljából;

—	az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, ideértve a Törvényszék előtt és a beavatkozó felek részéről felmerült eljárás költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.

Az a mérlegelési mozgástér, amellyel az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) rendelkezik az 1907/2006/EK (1) rendelet (REACH rendelet) 57. cikke f) pontjának hatálya alá tartozó, különös aggodalomra okot adó anyagok azonosítására irányuló vizsgálat során, nem értelmezhető úgy, hogy az ECHA számára teljeskörű és vitathatatlan szabadságot biztosítana nyilvánvaló hibák elkövetésére az ezen 57. cikk f) pontja szerinti „tudományos igazolást” nyújtó bizonyítékok kiválasztása és vizsgálata terén. Márpedig a Törvényszék ezt elfogadta, amikor kimondta, hogy nyilvánvaló értékelési hiba kizárólag akkor állapítható meg, ha az ECHA teljesen és tévesen figyelmen kívül hagyott volna egy olyan megbízható tudományos tanulmányt, amelynek a felvétele oly módon módosította volna a bizonyítékok átfogó értékelését, hogy a végleges határozatot megfosztotta volna hitelességétől. A Törvényszék elfogadta továbbá, hogy az ECHA hivatkozhat megbízhatatlan tudományos tanulmányok eredményeire, és hogy azok csekély megbízhatósága nem akadályozza a figyelembevételüket. A Törvényszék ennél is tovább ment, amikor elfogadta a megbízhatatlan és kevéssé meggyőző tudományos tanulmányokra történő hivatkozást, amelyek eredménye az ECHA-nak az anyag állítólagosan károsító tulajdonságára vonatkozó hipotézisét támasztja alá. Ezzel a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és megsértette a tudományos kiválóság elvét.

2.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és tévesen értelmezte a REACH rendelet 57. cikkének f) pontját, megsértette továbbá a fellebbező meghallgatáshoz való jogát a fellebbező annak bizonyítására vonatkozó követelményt illető érveinek téves értelmezésével, hogy az anyag azonos mértékű aggodalomra ad okot, mint a REACH rendelet 57. cikkének a) – e) pontjában felsorolt anyagok.

3.	A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a fellebbezőnek a tudományos tanulmányok megbízhatóságára vonatkozó érveihez kapcsolódó bizonyíték vizsgálata során, és elferdítette a rendelkezésére álló bizonyítékokat.

4.	A Törvényszék annak megállapításával, hogy a tudományos bizonyítékok ECHA részéről történő vizsgálatát az elővigyázatosság elve támasztja alá, tévesen értelmezte ezt az elvet, ekként tévesen alkalmazta a jogot.

5.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy az intermedierek nem mentesülnek a REACH rendelet 57. és 59. cikke szerinti azonosítási eljárás alól, mivel e rendelkezések kizárólag az anyag lényegi tulajdonságaira, nem pedig felhasználásukra vonatkoznak (amely azt a kérdést is magában foglalná, hogy az anyag intermedier-e, vagy sem), és hogy az ECHA részéről nem volt aránytalan, hogy ekként járt el.

---

(1)  A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 396., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: HL 2006. L 396., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 136., 3. o.; HL 2008. L 141., 22. o.; HL 2009. L 36., 84. o.; HL 2010. L 118., 89. o.; HL 2015. L 212., 39. o.).

A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-93/18. sz., International Skating Union kontra Európai Bizottság ügyben 2020. december 16-án hozott ítélete ellen az International Skating Union által 2021. február 26-án benyújtott fellebbezés

(C-124/21. P. sz. ügy)

(2021/C 163/25)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: International Skating Union (képviselő: J.-F. Bellis ügyvéd)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Mark Jan Hendrik Tuitert, Niels Kerstholt, European Elite Athletes Association

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke T-93/18. sz., International Skating Union kontra Bizottság ügyben hozott ítéletét abban a részében, amelyben az elutasította a fellebbező keresetét;

—	semmisítse meg az AT. 40208 – A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség részvételi szabályai ügyben 2017. december 8-án hozott bizottsági határozatot, és

—	a Bizottságot és az elsőfokú eljárásban beavatkozó feleket kötelezze a jelen eljárás és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: A Törvényszék megsértette az EUMSZ 263. cikket és a Bíróságnak az EUMSZ 101. cikkre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, amikor megállapította, hogy az ISU részvételi szabályai cél általi versenykorlátozásnak minősülnek

1. rész: A Törvényszék elmulasztja megvizsgálni a fellebbező azon érvei közül bármelyiket, amelyek a Bizottság által a tényekre vonatkozó azon értékelést vitatják, amellyel a cél általi versenykorlátozásra vonatkozó azon megállapítást próbálja alátámasztani, amelyet az AT. 40208 – A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség részvételi szabályai ügyben 2017. december 8-án hozott bizottsági határozat (a továbbiakban: vitatott határozat) tartalmaz

A fellebbező összes olyan érvét, amelyek a Bizottság által a tényekre vonatkozó azon értékelést vitatják, amellyel a vitatott határozat 1. cikkében foglalt azon megállapítást próbálja alátámasztani, amely szerint a részvételi szabályok „elfogadásával és alkalmazásával” az ISU megsértette az EUMSZ 101. cikket, a Törvényszék – tévesen – hatástalannak vagy irrelevánsnak minősítette, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyta.

2. rész: A Törvényszék átértelmezi az ügy tárgyát képező versenykorlátozást, megsértve azt a kötelezettségét, hogy a Bizottság okfejtését ne helyettesítse a saját okfejtésével, és a Bizottság által a vitatott határozat 8.5. szakaszában vizsgált körülményeket tévesen akként minősíti, hogy azok relevánsak a cél általi versenykorlátozás megállapítása szempontjából, megsértve a Bíróságnak az EUMSZ 101. cikkre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát

Ahelyett, hogy a jogsértés megállapítását akként vizsgálta volna felül, ahogyan azt a vitatott határozat tartalmazza, a Törvényszék új „cél általi versenykorlátozást” alakított ki, amelyet a következőkből vezetett le: 1) az ISU részvételi szabályainak olyan elvont olvasatából, amelyet különválaszt annak bármilyen vizsgálatától, hogy e szabályokat a gyakorlatban hogyan alkalmazták, valamint 2) a Bizottság által a vitatott határozat 8.5. szakaszában vizsgált körülményekből, amely szakasz nem képezi részét a cél általi jogsértésre vonatkozóan a határozatban tett megállapításnak (8.3. szakasz).

3. rész: A Törvényszék több szempontból tévesen alkalmazza a jogot azon négy körülmény elemzése során, amelyekre a Bizottság annak megállapítása érdekében hivatkozik, hogy az ISU részvételi szabályai cél általi versenykorlátozásnak minősülnek

A részvételi szabályok tartalma: a szabályok kikényszerítésére szolgáló szankciók mértékéből nem lehet következtetést levonni e szabályok állítólagos korlátozó célját illetően. A szankciókból eredően csak akkor állnak fenn a verseny szempontjából hátrányos hatások, ha a valamely rendezvényen való részvételt indokolatlanul tagadják meg. Önmagában a szankciók mértéke semmit nem mond a szabályok tartalmáról.

Az ISU részvételi szabályainak céljai: annak elismeréséből, hogy az ISU előzetes engedélyezési rendszere jogszerű célt követ, a Törvényszéknek azt a következtetést kellett volna levonnia, hogy az ISU részvételi szabályai nem korlátozhatják céljuknál fogva a versenyt.

Az ISU részvételi szabályainak jogi és gazdasági háttere: a Törvényszék tévesen értelmezi a C-67/13. sz., Cartes Bancaires ügyben hozott ítéletet, amikor azt a körülményt, hogy az ISU a harmadik személyek által szervezett összes műkorcsolya-rendezvényt jóváhagyta, irrelevánsnak tekinti azon az alapon, hogy nincsenek „kölcsönhatások” a műkorcsolyázási piac és a releváns gyorskorcsolyázási piac között.

Az ISU versenykorlátozó szándéka: az, hogy a szándék a „cél általi” elemzés szempontjából nem szükségképpeni tényező, nem jelenti azt, hogy a Törvényszék hatástalanként elutasíthatná a fellebbező azon érveit, amelyek a Bizottság által a vitatott határozat (175)–(178) preambulumbekezdéseiben kifejtett azon ténybeli értékelés vitatására irányulnak, amelyre a Bizottság annak megállapítása érdekében támaszkodott, hogy az ISU a részvételi szabályok elfogadása és alkalmazása által megsértette az EUMSZ 101. cikket.

Második jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazza a jogot, amikor elmulasztja megvizsgálni a fellebbező negyedik kereseti jogalapját, amely szerint az ISU azon döntése, hogy a 2014. évi Dubaji Icederby rendezvényt nem hagyja jóvá, kívül esik az EUMSZ 101. cikk hatályán, mivel e döntés jogszerű célt követett, összhangban az ISU etikai kódexével, amely tiltja a sportfogadás minden formáját

A Törvényszék tévesen alkalmazza a jogot, amikor a fellebbező jogalapját tévesen akként minősíti, hogy az a gyorskorcsolyázás tisztaságának védelmére irányuló célkitűzés jogszerűségének elvont elemzését foglalja magában. E jogalap azt vitatta, hogy a Bizottság nem volt hajlandó elismerni az ISU etikai fenntartásainak alaposságát a helyszíni fogadással kombinált gyorskorcsolya-versenyek azon koncepciójával kapcsolatban, amelyet a dubaji rendezvényen tártak volna a nyilvánosság elé. A Törvényszék figyelmen kívül hagyja a fellebbező által szolgáltatott bizonyítékot, így különösen a koreai parlamentben folytatott vitáról készített azon jelentést, amely a manipulációk magas kockázatára tekintettel elutasítja e koncepciót, ezáltal pedig megerősíti az ISU etikai fenntartásainak alaposságát. A harmadik személyek által szervezett korcsolyarendezvények közül a Dubaji Icederby az egyetlen, amelyet az ISU előzetes engedélyezési rendszere keretében nem hagytak jóvá.

A Törvényszék (kibővített első tanács) T-430/18. sz., American Airlines kontra Bizottság ügyben 2020. december 16-án hozott ítélete ellen az American Airlines, Inc. által 2021. február 26-án benyújtott fellebbezés

(C-127/21. P. sz. ügy)

(2021/C 163/26)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: American Airlines, Inc. (képviselők: J.-P. Poitras avocat, J. Ruiz Calzado abogado, J. Wileur avocat)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Delta Air Lines, Inc.

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—	semmisítse meg a 2018. április 30-i C(2017) 2788 final bizottsági határozatot;

—	másodlagosan, amennyiben szükségesnek ítéli, az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé annak érdekében, hogy az a Bíróság ítéletével összhangban vizsgálja meg újra az ügyet;

—	a Bizottságot kötelezze saját költségei és a fellebbező részéről mind a jelen eljárásban, mind pedig a Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségek viselésére;

—	tegyen meg minden egyéb intézkedést, amelyeket a Bíróság megfelelőnek ítél.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező egyetlen jogalapra hivatkozik, amelyben azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elfogadta a Bizottság azon téves jogértelmezését, amely szerint az American-US Airways összefonódási kötelezettségvállalások (a továbbiakban: kötelezettségvállalások) 1.10. pontjában foglalt „megfelelő használat” teszt mindössze a „visszaélésszerű használat hiányát” jelenti, ennek alapján pedig ez az ítélet tévesen helybenhagyta a Delta Air Lines részére történeti jogokat odaítélő, 2018. április 30-i C(2018) 2788 final bizottsági határozatot (M.6607 – US Airways/American Airlines ügy).

A jogalap három részből áll:

1.

Az első részben a fellebbező arra összpontosít, hogy a történeti jogoknak a kötelezettségvállalások 1.10. pontja szerinti odaítélése szempontjából mi a helyes jogi megközelítés a „megfelelő használat” teszt értelmezése tekintetében, és levezeti, hogy a Törvényszék az értelmezésen alapuló megközelítése során tévesen alkalmazta a jogot.

2.

A második részben a fellebbező levezeti, hogy a Törvényszék ezenkívül azáltal is tévesen alkalmazta a jogot, hogy elfogadta a Bizottság azon elemzését, amely szerint a „megfelelő használat” mindössze a „visszaélésszerű használat hiányát” jelenti, ennek alapján pedig tévesen elfogadta azt, hogy a Delta elmulasztott felhasználni 470 korrekciós résidőt.

3.	A harmadik részben a fellebbező azokat a további jogi hibákat emeli ki, amelyeket a Törvényszék az ítéletben azáltal követett el, hogy az RM-formanyomtatvány téves jogi elemzéséből kiindulva értelmezte a kötelezettségvállalások 1.9. pontját, különösen pedig az „ajánlatnak megfelelő” fordulatot.

2021. március 5-én benyújtott kereset – Európai Parlament kontra Európai Bizottság

(C-144/21. sz. ügy)

(2021/C 163/27)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Parlament (képviselők: L. Visaggio, C. Ionescu Dima, M. Menegatti meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—

semmisítse meg a króm-trioxid bizonyos felhasználásait az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alapján részlegesen engedélyező, 2020. december 18-i C (2020) 8797 bizottsági végrehajtási határozat (Chemservice GmbH és társai)1. cikkének (1) és (5) bekezdését, 2., 3., 4., 5., 7., 9. és 10. cikkét, amennyiben azok a 2., 4. és 5. felhasználásra (illetve a 2., 4. és 5. felhasználás céljából létrehozott keveréket érintően az 1. felhasználásra) vonatkozó, és a REACH/20/18/0 – REACH/20/18/27 számot viselő engedélyeket érintik;

—	másodlagosan teljes egészében semmisítse meg a 2020. december 18-i C (2020) 8797 bizottsági végrehajtási határozatot;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik, amely azon alapul, hogy a megtámadott határozatot az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikkének (4) és (7) bekezdésében előírt követelmények megsértésével fogadták el, és ezért meg kell semmisíteni, amennyiben az a 2., 4. és 5. felhasználásra (illetve a 2., 4. és 5. felhasználás céljából létrehozott keveréket érintően az 1. felhasználásra) vonatkozó, és a REACH/20/18/0 – REACH/20/18/27 számot viselő engedélyeket érinti. Másodlagosan, abban az esetben, ha a Törvényszék úgy ítélné meg, hogy a megtámadott határozatban a 6. felhasználásra vonatkozó, REACH/20/18/28– REACH/20/18/34-számú engedélyek olyan szorosan kötődnek már felhasználások engedélyezéséhez, hogy a 2., 4. és 5. felhasználásra (illetve a 2., 4. és 5. felhasználás céljából létrehozott keveréket érintően az 1. felhasználásra) vonatkozó engedélyek a megtámadott határozattól elválaszthatatlanok, a felperes úgy véli, hogy a határozatot teljes egészében meg kell semmisíteni.

---

(1)  A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 396., 1. o.; helyesbítések: HL L 136., 2007.5.29., 3. o.; HL L 141., 2008.5.31., 22. o.; HL L 36., 2009.2.5., 84. o.; HL L 118., 2010.5.12., 89. o.; HL L 212., 2015.8.11., 39. o.;).

A Törvényszék 2021. március 10-i ítélete – ViaSat kontra Bizottság

(T-245/17. sz. ügy) (1)

(„Intézményi mulasztás megállapítása és megsemmisítés iránti kereset - Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások - A 2 GHz es frekvenciaspektrum harmonizált felhasználása - Műholdas mobilszolgáltatásokat (MSS) nyújtó páneurópai rendszerek - 2007/98/EK határozat - Az üzemeltetők kiválasztására irányuló harmonizált eljárás - A kiválasztott üzemeltetőkre vonatkozó engedélyek - 626/2008/EK határozat - Eljárásra való felkérés - Felszólítás hiánya - A Bizottság állásfoglalása - Elfogadhatatlanság - Eljárás megtagadása - Keresettel meg nem támadható jogi aktus - Elfogadhatatlanság - Bizottsági hatáskör”)

(2021/C 163/28)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: ViaSat, Inc. (Carlsbad, Californie, Egyesült Államok) (képviselők: E. Righini, J. Ruiz Calzado, P. de Bandt, M. Gherghinaru és L. Panepinto ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Braun, L. Nicolae és V. Di Bucci meghatalmazottak)

A felperest támogató beavatkozók: Holland Királyság (képviselő: M. Bulterman meghatalmazott), Eutelsat SA (Paris, Franciaország) (képviselők: L. de la Brosse és C. Barraco-David ügyvédek)

Az alperest támogató beavatkozók: EchoStar Mobile Ltd (Dublin, Írország) (képviselő: A. Robertson QC), Inmárciusat Ventures Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselők: C. Spontoni, B. Amory, É. Barbier de La Serre ügyvédek, és A. Howard barrister)

Az ügy tárgya

Elsődlegesen az EUMSZ 265. cikk alapján annak megállapítása iránt benyújtott kérelem, hogy a Bizottság a 2 GHz es frekvenciasávos műholdas mobilszolgáltatások (MSS) nyújtására vonatkozó szabályok harmonizált alkalmazása keretében jogellenesen elmulasztotta bizonyos intézkedések meghozatalát, másodlagosan pedig az EUMSZ 263. cikke alapján a Bizottság 2017. február 14-i és 21-i azon leveleinek megsemmisítése iránt benyújtott kérelem, amelyekkel a Bizottság a felperes eljárásra való felkérése nyomán válaszolt.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A ViaSat, Inc. viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3)	Az Eutelsat SA, a Holland Királyság, az EchoStar Mobile Ltd és az Inmarsat Ventures Ltd maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 213., 2017.7.3.

A Törvényszék 2021. március 10-i ítélete – Ayuntamiento de Quart de Poblet kontra Bizottság

(T-539/18. sz. ügy) (1)

(„Választottbírósági kikötés - Versenyképességi és innovációs keretprogram (2007 2013) - „Highly scalable Deployment model of Inclusive E-GOvern” (DIEGO) és „Speeding Every European Digital” (SEED) szerződések - Terhelési értesítések - Támogatható költségek - A költségek igazolása - A projektek keretében elégzett feladatok jegyzékének megbízhatósága)

(2021/C 163/29)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Ayuntamiento de Quart de Poblet (Quart de Poblet, Spanyolország) (képviselők: B. Sanchis Piqueras és J. A. Rodríguez Pellitero, ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Estrada de Solà és M. Ilkova, meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 272. cikken alapuló, és lényegében annak megállapítására irányuló kérelem, hogy nem léteznek olyan szerződéses követelések, amelyekről a Bizottság azt állítja, hogy a felperessel szemben a DIEGO és a SEED támogatási megállapodások jogcímén léteznek.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az Ayuntamiento de Quart de Pobletet kötelezi a saját költségein túl az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

---

(1)  HL C 427., 2018.11.26.

A Törvényszék 2021. március 10-i ítélete – Kerry Luxembourg kontra EUIPO – Ornua (KERRYMAID)

(T-693/19. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A KERRYMAID európai uniós szóvédjegy bejelentése - Kerrygold korábbi európai uniós ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Földrajzi név - Domináns elem - Békés együttélés - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja - A jogszabály időbeli hatálya”)

(2021/C 163/30)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Kerry Luxembourg Sàrl (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: F. Traub ügyvéd és I. Connor solicitor)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: H. O’Neill és S. Hanne meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Ornua Co-operative Ltd (Dublin, Írország) (képviselők: E. Armijo Chávarri és A. Sanz Cerralbo ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Kerry Luxembourg és az Ornua közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2019. július 23-án hozott határozata (R 2473/2013-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Kerry Luxembourg Sàrl-t kötelezi a saját költségeinek, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Ornua Co-operative Ltd részéről felmerült költségeknek a viselésére.

---

(1)  HL C 413., 2019.12.9.

A Törvényszék 2021. március 10-i ítélete – FI kontra Bizottság

(T-694/19. sz. ügy) (1)

(„Közszolgálat - Tisztviselők - Túlélő házastárs - Özvegyi nyugdíj - A személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 18., 19. és 20. cikke - Jogosultsági feltételek - A házasság időtartama - Jogellenességi kifogás - Egyenlő bánásmód - Arányosság”)

(2021/C 163/31)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: FI (képviselő: F. Moyse ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: B. Mongin és T. Bohr meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Európai Parlament (képviselők: J. Van Pottelberge és J. Steele meghatalmazottak), az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Bauer és R. Meyer meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott és a Bizottság 2019. március 8-i és április 1-jei, a felperestől az özvegyi nyugdíjat megtagadó határozatok megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék megsemmisíti a Bizottság 2019. március 8-i és április 1-jei, a FI-től az özvegyi nyugdíjat megtagadó határozatokat.

2)	A Bizottság viseli a saját költségein túlmenően FI költségeit.

3)	Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 399., 2019.11.25.

A Törvényszék 2021. február 24-i ítélete – Liga Nacional de Fútbol Profesional kontra EUIPO (El Clasico)

(T-809/19. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás - El Clasico ábrás védjegy - Feltétlen kizáró okok - Megkülönböztetőképesség hiánya - Leíró jelleg - Használat révén megszerzett megkülönböztetőképesség hiánya - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint (3) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint (3) bekezdése]”)

(2021/C 163/32)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Liga Nacional de Fútbol Profesional (Madrid, Spanyolország) (képviselő(k): C. Casas Feu és C. J. Riesco Losa ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: S. Palmero Cabezas és A. Crawcour meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának az El Clasico ábrás védjegy Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozásával kapcsolatban 2019. október 1-jén hozott határozata (R 1966/2018-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Liga Nacional de Fútbol Profesional-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 27., 2020.1.27.

A Törvényszék 2021. február 24-i ítélete – Bezos Family Foundation kontra EUIPO – SNCF Mobilités (VROOM)

(T-56/20. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A VROOM európai uniós szóvédjegy bejelentése - POP & VROOM korábbi nemzeti szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2021/C 163/33)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Bezos Family Foundation (Seattle, Washington, Egyesült Államok) (képviselők: A. Klett, M. Schaffner és M. Lambert Maillard ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: A. Folliard-Monguiral és V. Ruzek meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: SNCF Mobilités, établissement public à caractère industriel et commercial (ipari és kereskedelmi jellegű közintézmény; Saint-Denis, Franciaország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának az SNCF Mobilités és a Bezos Family Foundation közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2019. november 20-án hozott határozata (R 1288/2019-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Bezos Family Foundation-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 87., 2020.3.16.

A Törvényszék 2021. február 24-i ítélete – Sonova kontra EUIPO – Digitmarket (B-Direct)

(T-61/20. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás - B-Direct szóvédjegy - A korábbi bizdirect európai uniós ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”)

(2021/C 163/34)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Sonova AG (Stäfa, Svájc) (képviselő: A. Sabellek ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: R. Manea és A. Söder meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Digitmarket – Sistemas de lnformação SA (Maia, Portugália)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának a Digitmarket – Sistemas de Informação és a Sonova közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2019. november 28-án hozott határozata (R 88/2019-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Sonova AG-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 87., 2020.3.16.

A Törvényszék 2021. március 10-i ítélete – Hauz 1929 kontra EUIPO – Houzz (HAUZ LONDON)

(T-66/20. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A HAUZ LONDON európai uniós ábrás védjegy bejelentése - A korábbi HOUZZ európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2021/C 163/35)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Hauz 1929 Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselő: N. Lyberis ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: V. Ruzek meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Houzz, Inc. (Palo Alto, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Houzz és a Hauz 1929 közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2019. november 19-én hozott határozata (R 884/2019-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Hauz 1929 Ltd-et kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 95., 2020.3.23.

A Törvényszék 2021. március 10-i ítélete – Hauz 1929 kontra EUIPO – Houzz (HAUZ NEW YORK)

(T-67/20. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A HAUZ NEW YORK európai uniós ábrás védjegy bejelentése - A korábbi HOUZZ európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2021/C 163/36)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Hauz 1929 Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselő: N. Lyberis ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: V. Ruzek meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Houzz, Inc. (Palo Alto, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Houzz és a Hauz 1929 közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2019. november 19-én hozott határozata (R 886/2019-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Hauz 1929 Ltd-et kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 95., 2020.3.23.

A Törvényszék 2021. március 10-i ítélete – Hauz 1929 kontra EUIPO – Houzz (HAUZ EST 1929)

(T-68/20. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A HAUZ EST 1929 európai uniós ábrás védjegy bejelentése - A korábbi HOUZZ európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2021/C 163/37)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Hauz 1929 Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselő: N. Lyberis ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: V. Ruzek meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Houzz, Inc. (Palo Alto, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Houzz és a Hauz 1929 közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2019. november 19-én hozott határozata (R 885/2019-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Hauz 1929 Ltd-et kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 95., 2020.3.23.

A Törvényszék 2021. március 10-i ítélete – Puma kontra EUIPO – CAMäleon (PUMA-System)

(T-71/20. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A PUMA-System európai uniós szóvédjegy bejelentése - A korábbi PUMA európai uniós ábrás védjegyek - Viszonylagos kizáró ok - A jóhírnév sérelme - A 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése]”)

(2021/C 163/38)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Puma SE (Herzogenaurach, Németország) (képviselő: P. González-Bueno Catalán de Ocón ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: D. Gája és V. Ruzek meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: CAMäleon Produktionsautomatisierung GmbH (Dettenhausen, Németország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának a Puma és a CAMäleon Produktionsautomatisierung közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2019. november 27-én hozott határozata (R 404/2019-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) első fellebbezési tanácsának 2019. november 27-i határozatát (R 404/2019-1. sz. ügy) hatályon kívül helyezi abban a részében, amelyben a fellebbezési tanács elutasította a Puma SE által benyújtott fellebbezést a PUMA-System szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelmet illetően, a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15-én kötött, később felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás szerinti 7., 9., 16. és 42. osztályba tartozó és az egyes osztályok tekintetében a következő leírásnak megfelelő áruk és szolgáltatások tekintetében: — 7. osztály: „csavarfúró gép”; — 9. osztály: „számítógép hardverek”, „számítógépek”, „adatfeldolgozási berendezések és számítógépek”, „számítógép-perifériák”, „számítógéphez kialakított perifériák”, „optikai és mágneses adathordozók”, „nyomtatók számítógépekhez”, „hőérzékelők” és „mérőműszerek”; — 16. osztály: „számítógépes szoftverekkel kapcsolatos katalógusok”, „használati útmutatók számítógépes szoftverekhez”, „oktató kézikönyv”, „használati útmutató személyi számítógépekhez, mobiltelefonokhoz és kézi számítógépekhez” és „könyvek”; — 42. osztály: „számítógépes szoftverek és programok aktualizálás és karbantartása”, „számítógépes hardverek konfigurálása szoftverek segítségével”, „számítógépes hálózatok konfigurálása szoftverek segítségével”, „számítógépes szoftverek konfigurálása”, „számítógépes hardverre és szoftverre vonatkozó tanácsadási szolgáltatások” és „számítógépes szoftver technikai támogató szolgáltatások”.

2)	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A Puma és az EUIPO maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 114., 2020.4.6.

A Törvényszék 2021. március 10-i ítélete – Golvabia Innovation kontra EUIPO (MaxWear)

(T-99/20. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - A MaxWear európai uniós szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Megkülönböztető képesség hiánya - Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

(2021/C 163/39)

Az eljárás nyelve: svéd

Felek

Felperes: Golvabia Innovation AB (Anderstorp, Svédország) (képviselő: D. Thorbjörnsson ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: T. von Schantz és J. Crespo Carrillo meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának a MaxWear szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2019. december 19-én hozott határozata (R 888/2019-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Golvabia Innovation AB-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 129., 2020.4.20.

A Törvényszék 2021. március 4-i végzése – Brand IP Licensing kontra EUIPO – Facebook (lovebook)

(T-728/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A védjegybejelentési kérelem visszavonása - Okafogyottság”)

(2021/C 163/40)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Brand IP Licensing Ltd (Tortola, Brit Virgin-szigetek) (képviselő: J. MacKenzie solicitor)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: L. Rampini és V. Ruzek meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Facebook, Inc. (Menlo Park, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok) (képviselő: Y. Zhou solicitior)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanáscának a Facebook és a Brand IP Licensing közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. október 2-án hozott határozata (R 2279/2017-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A Törvényszék a Brand IP Licensing Ltd-et és a Facebook, Inc.-et kötelezi saját költségeiknek, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni HIvatala (EUIPO) részéről felmerült költségeknek a viselésére.

---

(1)  HL C 54., 2019.2.11.

A Törvényszék 2021. február 23-i ítélete – Frutas Tono kontra EUIPO – Agrocazalla (Marién)

(T-587/19. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A másik félnek a fellebbezési tanács előtti eljárásba történő beavatkozása - Határidőn túl benyújtott válaszbeadvány - A Törvényszék eljárási szabályzata 173. cikkének (1) bekezdése szerinti beavatkozás megtagadása - A megtámadott határozat alapjául szolgáló korábbi védjegy törlése - Okafogyottság”)

(2021/C 163/41)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Frutas Tono, SL (Benifairo de la Valldigna, Spanyolország) (képviselő: A. Cañizares Doménech ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: J. Crespo Carrillo meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Agrocazalla, SL (Lorca, Spanyolország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának az Agrocazalla és a Frutas Tono közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2019. június 25-én hozott határozata (R 171/2018-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Agrocazalla, SL beavatkozóként nem vehet rész az eljárásban.

2)	Az Agrocazalla, SL maga viseli saját költségeit.

3)	A keresetről már nem szükséges határozni.

4)	A felek maguk viselik saját költségeiket.

---

(1)  HL C 363., 2019.10.28.

A Törvényszék 2021. március 5-i végzése – Aquind és társai kontra Bizottság

(T-885/19. sz. ügy) (1)

(Megsemmisítés iránti kereset - Energia - Transzeurópai energia infrastruktúra - 347/2013/EU rendelet - Hatáskörnek a Bizottságra történő átruházása - EUMSZ 290. cikk - A közös érdekű projektek uniós listájának módosításáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus - Az aktus jellege azon időszakban, amelynek során a Parlament és a Tanács kifogást emelhet - Keresettel meg nem támadható aktus - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság)

(2021/C 163/42)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Aquind Ltd (Wallsend, Egyesült Királyság), Aquind Energy Sàrl, (Luxembourg, Luxemburg), Aquind SAS (Rouen, Franciaország) (képviselők: S. Goldberg, C. Davis, J. Bille solicitors, és E. White ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: O. Beynet, Y. Marinova és B. De Meester meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: J. Möller, D. Klebs, S. Heimerl és S. Costanzo meghatalmazottak), Spanyol Királyság (képviselő: J. Ruiz Sánchez meghatalmazott), Francia Köztársaság (képviselők: A.-L. Desjonquères, C. Mosser és A. Daniel meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. október 31-i (EU) 2020/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2020. L 74., 1. o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Törvényszék az Aquind Ltd-t, az Aquind Energy Sàrlt és az Aquind SAS-t kötelezi saját költségeik, valamint a Bizottság részéről felmerült költségek viselésére, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.

3)	A Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság és a Francia Köztársaság maguk viselik saját költségeiket.

---

(1)  HL C 68., 2020.3.2.

A Törvényszék 2021. március 4-i végzése – NEC OncoImmunity kontra EASME

(T-132/20. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - »Horizont 2020« kutatási és innovációs keretprogram [2014 – 2020] - Támogatási megállapodás - Megszüntető levél - Tisztán szerződéses keretbe illeszkedő, e kerettől elválaszthatatlan aktus - Elfogadhatatlanság - 1290/2013/EU rendelet - A kkv-jogállás elvesztése”)

(2021/C 163/43)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: NEC OncoImmunity AS (Oslo, Norvégia) (képviselők: T. Nordby, R. Bråthen és O. Brouwer ügyvédek)

Alperes: Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (képviselők: G. Niddam és A. Galea, meghatalmazottak, segítőik D. Waelbroeck és A. Duron ügyvédek)

Az ügy tárgya

Elsődlegesen a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) keretében kötött támogatási megállapodás megszüntetéséről szóló, az EASME 2019. december 23-i Ares (2019) 7905893. sz. levelében foglalt állítólagos határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, másodlagosan pedig az említett megállapodásban foglaltak megsértésének a megállapítása iránt az EUMSZ 272. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Törvényszék a NEC OncoImmunity AS-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 161., 2020.5.11.

A Törvényszék 2021. február 26-i ítélete – Vulkano Research and Development kontra EUIPO – Ega (EGA Master)

(T-135/20. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - A törlés iránti kérelem visszavonása - Okafogyottság”)

(2021/C 163/44)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Vulkano Research and Development, SL (Vitoria-Gasteiz, Spanyolország) (képviselők: V. Wellens and C. Schelleke ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: D. Walicka és V. Ruzek meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Ega sp. z o.o. sp.k. (Starogard Gdański, Lengyelország) (képviselők: K. Błach Morysińska és K. Dobrowolski ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának az Ega és a Vulkano Research and Development közötti törlési eljárással kapcsolatban 2019. december 13-án hozott határozata (R 1038/2018-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	A keresetről már nem szükséges határozni.

2.	A Vulkano Research and Development, SL és az Ega sp. z o.o. sp.k. maga viseli a saját költségeit, valamint fele-fele arányban az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) részéről felmerült költségeket.

---

(1)  HL C 161., 2020.5.11.

A Törvényszék 2021. március 8-i végzése – KG kontra Parlament

(T-251/20. sz. ügy) (1)

(Megsemmisítés iránti és kártérítési kereset - Közszolgálat - Nyugdíj - Korrekciós együttható alkalmazásának kedvezménye a nyugdíjjogosultságok meghatározása során - A felperes kérelméről való állásfoglalás megtagadása - Sérelmet okozó aktus hiánya - Elfogadhatatlanság)

(2021/C 163/45)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: KG (képviselők: S. Rodrigues és A. Champetier ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: T. Lazian és I. Terwinghe meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikken alapuló kérelem, amely egyrészt a Parlament 2019. augusztus 30-i azon levelének megsemmisítésére irányul, amelyben az megtagadta, hogy határozatot hozzon a felperes nyugdíjjogosultsága jövőbeli megállapítása során a korrekciós együttható alkalmazásáról, valamint azon határozat megsemmisítésére, amelyben elutasították az említett levéllel szemben benyújtott panaszt, másrészt a felperesnek állítólagosan ezzel okozott nem vagyoni kár megtérítésére irányul.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék KG-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 247., 2020.7.27.

A Törvényszék 2021. február 25-i végzése – Ultrasun kontra EUIPO (ULTRASUN)

(T-437/20. sz. ügy) (1)

(„Hatályon kívül helyezés iránti kereset - Európai uniós védjegy - Az ULTRASUN európai uniós szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Leíró jelleg - Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja - Nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset”)

(2021/C 163/46)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Ultrasun AG (Zürich, Svájc) (képviselők: A. von Mühlendahl és H. Hartwig ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: E. Markakis meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának az ULTRASUN szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2020. április 27-én hozott határozata (R 1453/2019-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az Ultrasun AG-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 279., 2020.8.24.

A Törvényszék elnökének 2021. február 23-i végzése — Symrise kontra ECHA

(T-655/20 R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - REACH - Szalicilát-dietil-hexil nevű hatóanyag - A regisztrálások megfelelőségének ellenőrzése - Olyan információk benyújtására vonatkozó kötelezettség, amelyekhez állatkísérletek szükségesek - Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - A sürgősség hiánya”)

(2021/C 163/47)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Symrise AG (Holzminden, Németország) (képviselők: R. Cana, E. Mullier és H. Widemann ügyvédek)

Alperes: Európai Vegyianyag-ügynökség (képviselők: W. Broere, N. Knight és M. Heikkilä, meghatalmazotti minőségben)

Az ügy tárgya

Egyrészt az ECHA fellebbezési tanácsának a felperes által a szalicilát-dietil-hexilre vonatkozóan benyújtott regisztrálási dokumentációról szóló, az A-010-2018. sz. ügyben 2020. augusztus 18-án hozott határozat végrehajtásának felfüggesztésére, másrészt a kísérleti eredmények közlésére előírt határidőnek a felfüggesztés időtartamára történő meghosszabbítására irányuló ideiglenes intézkedés iránt az EUMSZ 278. cikk és az EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

A Törvényszék 2021. március 10-i végzése – El Corte Inglés kontra EUIPO – Kassl (STUDIO KASSL)

(T-7/21. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A bejelentési kérelem visszavonása - Okafogyottság”)

(2021/C 163/48)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: El Corte Inglés, SA (Madrid, Spanyolország) (képviselő: J. L. Rivas Zurdo ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: J. F. Crespo Carrillo meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Kassl Holding BV (Amszterdam, Hollandia)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának az El Corte Inglés és a Kassl közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2020. október 29-én hozott határozata (R 880/2020-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	Mindegyik fél maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 62., 2021.2.22.

2020. december 7-én benyújtott kereset – Kirimova kontra EUIPO

(T-727/20. sz. ügy)

(2021/C 163/49)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Nigar Kirimova (München, Németország) (képviselő: A. Parassina ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az EUIPO ügyvezető igazgatójának 2020. szeptember 30-i, megtámadott határozatát;

—	kötelezze az EUIPO-t, hogy az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUVR) 120. cikke (1) (4) bekezdésének b) pontja alapján mentesítse a felperest az állampolgársági követelmény alól;

—	kötelezze az EUIPO-t, hogy az EUVR 120. cikke alapján vegye fel a felperest a hivatásos képviselők jegyzékébe;

—	az EUIPO-t kötelezze az összes költség és kiadás viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetlevelével a felperes az EUIPO ügyvezető igazgatójának 2020. szeptember 30-i ER 93419-2020. sz. azon határozatának megsemmisítését kéri, amely a felperesnek az EUVR 120. cikke alapján a hivatásos képviselők jegyzékébe történő felvételére és az EUVR 120. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti mentességre irányuló kérelméről szól.

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, a jogbiztonság elvének megsértésére alapított jogalap.

2.	A második, az EUVR 120. cikke (4) bekezdésének megsértésén alapuló jogalap, mivel azt nem az uniós alapelvekre és a hátrányos megkülönböztetés alapvető tilalmára tekintettel értelmezték és hajtották végre.

3.	A harmadik, a megfelelő ügyintézés elvének a mérlegelési jogkörrel való visszaélés általi megsértésére alapított jogalap.

4.	A negyedik, az EUVR 94. és 97. cikkének a meghallgatáshoz való jog megsértésével történt megsértésén alapuló jogalap.

5.	Az ötödik, az ügyet alátámasztó bizonyítékok téves értékelésére alapított jogalap.

---

(1)  HL 2017. L 154., 1. o.

2021. január 22-én benyújtott kereset – Románia kontra Bizottság

(T-33/21. sz. ügy)

(2021/C 163/50)

Az eljárás nyelve: román

Felek

Felperes: Románia (képviselők: E. Gane és L. Bațagoi meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

részlegesen semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2020. november 18–i (EU) 2020/1734 bizottsági végrehajtási határozatot (1) a Romániában akkreditált kifizető ügynökségnél felmerült és az EMVA terhére bejelentett 18 717 475,08 euró összegű kiadásra vonatkozóan, amely a 2017-es, 2018-as és 2019-es pénzügyi években felmerült kiadásokra alkalmazott átalánykorrekciót (25 %) jelent a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (2007–2013) (NVFP) 215. sz. intézkedésének 1a alintézkedésére vonatkozóan;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, meghatározott összegeknek az 1306/2013 rendelet 52. cikke alapján történő uniós finanszírozásából való kizárására vonatkozó hatáskör Bizottság általi, a 1605/2002 rendelet 76–78. cikkeinek, az 1698/2005 rendelet 40. cikke (3) bekezdésének, a 907/2014 rendelet 12. cikke (6) és (7) bekezdésének, valamint a jogbiztonság, a bizalomvédelem és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésével történő gyakorlására alapított jogalap — A Bizottságnak, miután a Románia vidékfejlesztési programjának a 2007–2013-as programozási időszak tekintetében történő felülvizsgálatának jóváhagyásáról szóló C(2012)3529 final végrehajtási határozat elfogadásával jóváhagyta az 1a alintézkedéshez kapcsolódó kiadások kiszámítására alkalmazandó módszert és e számítások eredményét, vállalnia kellett volna a felelősségét akkor, amikor az utólagos ellenőrzés következtében e kiadásokat az 1698/2005 rendelet 40. cikkének (3) bekezdésével ellentétesnek minősítették. — Ugyanakkor a Bizottság tévesen jutott arra a következtetésre a lefolytatott ellenőrzéseket követően, hogy az 1a alintézkedéshez kapcsolódó kiadások kiszámítására alkalmazandó módszer túlkompenzációhoz vezetett volna a kezdeményezettek számára, ily módon megsértve az 1698/2005 rendelet 40. cikkének (3) bekezdését. — A Bizottság tévesen alkalmazta a 907/2014 rendelet 1. cikkének (6) bekezdését és (7) bekezdését, valamint a pénzügyi korrekciók kiszámításáról szóló saját iránymutatásait, amikor megállapította a korrekciók alkalmazásának okát és az érintett korrekciók jellegét. — A megtámadott határozat sérti a bizalomvédelem elvét, mivel a C(2012)3529 final végrehajtási határozat elfogadásával a Bizottság jogos bizalmat keltett mind a román hatóságokban, mind a kedvezményezettekben az 1a alintézkedéshez kapcsolódó kiadások kiszámítására alkalmazandó módszer és e számítások eredményének szabályszerűségét illetően. — A Bizottság – eltérő álláspontokban és a saját maga által előidézett helyzettel kapcsolatban a román hatóságok részére adott megkésett válaszban megnyilvánuló – magatartásával megsértette a jogbiztonság és a megfelelő ügyintézés elvét.

2.

A második, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 296. cikke második bekezdésében előírt indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap — Az 1a alintézkedést illetően a Bizottság nem adott elegendő és megfelelő indokolást sem arra vonatkozóan, hogy az állítólagosan helytelen számítási módszer miért tartozik a 907/2014 rendelet 12. cikkének (6) és (7) bekezdésében szabályozott esetek alá, vagy miért jelent jogellenes magatartást a pénzügyi korrekciók kiszámításáról szóló bizottsági iránymutatások értelmében, sem pedig az állítólagosan helytelen számítási módszer jogi minősítésével kapcsolatos saját változó álláspontjára vonatkozóan.

---

(1)  HL 2020. L 390., 10. o.

2021. február 3-án benyújtott kereset – Sistem ecologica kontra Bizottság

(T-81/21. sz. ügy)

(2021/C 163/51)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes:„Sistem ecologica” production, trade and services d.o.o. Srbac (Srbac, Bosznia-Hercegovina) (képviselők: D. Diris, D. Rjabynina, és C. Kocks ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

állapítsa meg, hogy az OLAF jogellenesen mulasztotta el a vonatkozó jogszabályokban foglalt intézkedéseknek a tekintetében való meghozatalát, nevezetesen hogy értesítse az őt személyében érintő vizsgálatok vagy nyomozás megindításáról, hogy tájékoztassa az olyan vizsgálatok vagy nyomozás megindításáról, amely őt személyében érintheti, és hogy biztosítsa számára álláspontja kifejtését valamennyi rá vonatkozó körülmény tekintetében azt megelőzően, hogy az OLAF e vizsgálatok vagy nyomozás alapján olyan megállapításokat tenne, amelyek őt személyében érintik;

—	semmisítse meg az OLAF 2020. november 25-i határozatát, amelyben elutasítja a felperesnek a vizsgálat irataihoz való hozzáférés iránti kérelmét;

—	semmisítse meg az OLAF 2020. november 25-i határozatát, amelyben panasznak tekinti a felperes 2020. október 16-i észrevételeit;

—	semmisítse meg az OLAF 2020. november 27-i határozatát, amelyben elutasítja a felperes 2020. október 16-i panaszait;

—	semmisítse meg az OLAF 2020. december 8-i határozatát, amely szerint a rá vonatkozó vizsgálat lezárult;

—	semmisítse meg az OLAF 2020. december 21-i határozatát, amely a felperes 2020. december 14-i panaszait nem tekinti panasznak;

—	állapítsa meg, hogy a rá vonatkozó információk és adatok, továbbá a nemzeti hatóságok részére továbbított bármely bizonyítékok – köztük az OLAF 2020. január 16-i jelentése, a 2020. június 9-i közleménye és a 2020. december 8-i végleges jelentés – elfogadhatatlan bizonyítéknak minősülnek;

—	állapítsa meg, hogy a fentiekben hivatkozott határozatok alapján a vizsgálat keretében lefolytatott vizsgálati eljárások jogellenesek;

—	állapítsa meg, hogy az e vizsgálatokból levont bármely következtetés jogellenes;

—	állapítsa meg, hogy a nemzeti hatóságok részére továbbított bármely információ – köztük a 2020. június 9-i közlemény és a 2020. december 8-i végleges jelentés – jogellenes;

—

az OLAF jogellenes magatartása és a felperes szakmai tevékenységét és jóhírnevét ért sérelem alapján kártérítés címén ideiglenes jelleggel kötelezze a Bizottságot 3 026 388,74 EUR összegnek a 2020. június 15-től az ezen összeg teljes egészében való kifizetésig tartó időszakra vonatkozó 8 %-os éves kamattal együtt való, felperes részére történő megfizetésére;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes tizennégy jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, az OLAF vizsgálatának átláthatóságára és függetlenségére vonatkozó elvek megsértésére alapított jogalap.

2.	A második, a pártatlanság elvének megsértésére alapított jogalap.

3.	A harmadik, az önvád tilalmának megsértésére alapított jogalap.

4.	A negyedik, a 883/2013/EU, Euratom rendelet (1) 7. cikkének (2) bekezdése alapján fennálló tájékoztatáshoz való jog megsértésére alapított jogalap.

5.	Az ötödik, a hátrányos intézkedés meghozatalát megelőzően fennálló meghallgatáshoz való jog megsértésére alapított jogalap.

6.	A hatodik, az ártatlanság vélelméhez való jog megsértésére alapított jogalap.

7.	A hetedik, a 883/2013/EU, Euratom rendelet 10. cikke alapján fennálló bizalmas kezelés és adatvédelem elveinek megsértésére alapított jogalap.

8.	A nyolcadik, a Charta 41. cikke (2) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított jogalap: a felperes iratokhoz való hozzáférési jogának és a megfelelő ügyintézés elvének a megsértése.

9.	A kilencedik, az 1049/2001/EK rendelet (2) megsértésére alapított jogalap.

10.	A tizedik, a gondossági kötelezettség megsértésére alapított jogalap.

11.	A tizenegyedik, az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap.

12.	A tizenkettedik, a felperes védelemhez való jogának megsértésére alapított jogalap.

13.	A tizenharmadik, az OLAF határozatainak a megsemmisítésére alapított jogalap.

14.	A tizennegyedik, az OLAF-nak a felperes részéről felmerült károkért való szerződésen kívüli felelősségére alapított jogalap.

---

(1)  Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 248., 1..o.)

(2)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.).

2021. február 5-én benyújtott kereset – Primagra kontra Bizottság

(T-101/21. sz. ügy)

(2021/C 163/52)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Primagra a.s. (Milín, Cseh Köztársaság) (képviselők: S. Sobolová és O. Billard ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az alperes 2020. október 22-i ARES (2020) 5759350 levele által előírt támogatásnyújtási tilalmat;

—	az alperest kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap azon alapul, hogy az alperes mind közvetlenül, mind közvetve megsértette a felperes alapvető jogait, mivel a felperes soha nem gyakorolhatta a meghallgatáshoz való jogát a megtámadott jogi aktus elfogadását megelőző vizsgálat során.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy az alperes nem rendelkezik hatáskörrel a konkrét támogatások ellenőrzésére, valamint az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatások nyújtására irányuló konkrét kérelmek elbírálására, mivel csak a tagállamok által bevezetett irányítási és ellenőrzési rendszerek általános megfelelésének vizsgálatára jogosult, azonban semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik arra, hogy alapos ellenőrzést végezzen, és az egyéni társaságok által benyújtott egyedi támogatási kérelmekről határozzon.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy az alperes nem rendelkezik hatáskörrel a tagállamok belső jogának értelmezésére és alkalmazására, mivel hatásköreit szigorúan korlátozza az Európai Unióról szóló szerződés 5. és 13. cikkében foglalt hatáskör-átruházás elve, és az ezen elvtől való minden eltérést szigorúan kell értelmezni, és a hatáskör-átruházás elvének és a szerződések rendelkezéseinek együttes alkalmazása egyértelműen azt jelenti, hogy az alperesnek nincs hatásköre valamely tagállam belső jogának alkalmazására. Mindenesetre az alperes által hivatkozott cseh jogi rendelkezések nem képezhetik felülvizsgálat tárgyát a megtámadott jogi aktus elfogadását megelőző ellenőrzési eljárás jogalapját képező 1303/2013 rendeletre (1) tekintettel.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az alperes nem bizonyította a cseh jog tartalmát, és tévesen értelmezte és alkalmazta azt. A cseh jog Bíróság ítélkezési gyakorlatában megkövetelt tartalmának bizonyítása helyett az alperes nyilvánvalóan megsértette a cseh jogot és különösen az összeférhetetlenségről szóló törvény 4c. cikkét azzal, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyta a cseh bíróságok ítélkezési gyakorlatát, valamint a cseh hatóságoknak a megtámadott aktus elfogadásához vezető könyvvizsgálati eljárás tárgyára vonatkozó végleges, kötelező és végrehajtható határozatát.

5.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy az alperes azért is hibát követett el az uniós jog értelmezése és alkalmazása során, mert tévesen állapította meg a költségvetési rendelet (2) 61. cikkének megsértését, és nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó cseh szabályok ellentétesek az uniós jog alapelveivel.

---

(1)  Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013.L 347., 320. o.; helyesbítések: HL 2016. L 200., 140. o.; HL 2017. L 20., 4. o.; HL 2019. L 30., 121. o.; HL 2019. L 30., 122. o.).

(2)  Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.).

2021. március 3-án benyújtott kereset – Malacalza Investimenti és Malacalza kontra EKB

(T-134/21. sz. ügy)

(2021/C 163/53)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Malacalza Investimenti Srl (Genova, Olaszország) és Vittorio Malacalza (Genova) (képviselők: L. Boggio, S. Carbone és A. D’Angelo ügyvédek)

Alperes: Európai Központi Bank

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	kötelezze az Európai Központi Bankot kártérítés fizetésére:

—	a Malacalza Investimenti s.r.l. javára 870 525 670 EUR, vagy a Törvényszék által szükség szerint méltányossági alapon meghatározott más, ennél alacsonyabb vagy magasabb összegben;

—	Vittorio Malacalza javára 4 546 022 EUR, vagy a Törvényszék által szükség szerint méltányossági alapon meghatározott más, ennél alacsonyabb vagy magasabb összegben;

—	a két felperes részére az eljárási költségek és munkadíjak tekintetében.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen ügy tárgya az EUMSZ 268. cikken és az EUMSZ 340. cikken alapuló kérelem az EKB számos magatartása által a felpereseknek okozott károk megtérítése iránt, amely magatartások a Banca Carige SpA-val (Carige) szembeni felügyeleti feladatainak ellátásához kapcsolódnak, és amelyek vagy a kötelező beavatkozások elmulasztásából vagy kárt okozó tevőleges magatartásokból állnak.

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek a következő jogalapokra hivatkoznak.

1.

Először is azt kifogásolják, hogy az Európai Központi Bank (EKB) hozzájárult a bank helyzetéről és kilátásairól alkotott kép kialakításához, amelyben bízva a részvényesek jelentős eszközöket fektettek a Carige részvények megszerzésébe, valamint a tőkeemelések jegyzésébe és befizetésébe; és ezt követően e bizalom megrendült olyan magatartások, illetve ellentmondásos intézkedések meghozatala, indokolatlan, aránytalan és más jellegű jogellenes intézkedések alkalmazása miatt, amelyek egy összességében jogellenes és kárt okozó magatartás részét képezik. E tekintetben a felperesek többek között a következőkre hivatkoznak: i. a Carige helyzetét illetően a 2014. és 2015. évi tőkeemelések végrehajtásának hatására kialakult bizalom; ii. az EKB magatartása és intézkedései következtében e bizalom későbbi megrendülése; iii. ezen intézkedések jogellenessége és azon összességében vett magatartás jogellenessége, amelyhez szorosan kapcsolódnak; iv. a Carige helyzetét illetően a 2017. évi tőkeemelés végrehajtásának hatására kialakult bizalom; v. az EKB magatartása és intézkedései következtében e bizalom későbbi megrendülése; vi. ezen intézkedések jogellenessége és azon összességében vett magatartás jogellenessége, amelyhez szorosan kapcsolódnak; vii. a Carige részvényesei részesedéseinek értékvesztéséből álló súlyos károkat előre vetítő EKB intézkedések jogellenessége, amelyek a nemteljesítő hitelek indokolatlan, aránytalan, valamint az egyenlő bánásmód elvével és más elvekkel ellentétes módon történő átruházását írták elő.

2.

Azt is kifogásolják, hogy az EKB a bank ügyvezetési tevékenységeit nem megfelelő módon befolyásolta, és ezekbe oly módon avatkozott be, hogy a megbízott vezető tisztségviselők önkényen alapuló irányítását részesítette előnyben, megsértve a testületi adminisztratív szervre vonatkozó társasági jogi és általános dialektikai szabályokat annak érdekében, hogy biztosítsa a helytelenül előírt intézkedések végrehajtását, megakadályozva továbbá a nem megfelelő és kárt okozó vezetési gyakorlatra való reagálást is, és olyan tényezőt teremtve egyúttal, amely gyengítette a bankot.

3.

Továbbá azt is felróják az EKB-nak, hogy közreműködött azon feltételek megteremtésében, amelyeket ugyanezen hatóság alapul vett a bank rendkívüli felügyelet alá vonásáról szóló jogellenes határozatához, és ezzel, valamint későbbi magatartásaival hozzájárult a 2019. évben elhatározott, elsőbbségi jog kizárása melletti jogellenes tőkeemeléshez, amely a részvényesek részesedéseinek jelentős értékvesztését eredményezte.

4.

Azzal érvelnek, hogy az EKB felelősségét megalapozó okok az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 340. cikkének második és harmadik bekezdésében foglalt általános rendelkezésen, valamint azon alapulnak, hogy az EKB magatartásai és intézkedései több tekintetben ellentétesek az EKB felügyeleti funkciójához kapcsolódó kötelezettségekkel, ideértve a bankok megbízható és prudens irányításának fenntartását, továbbá ezen okok a tulajdonhoz való jog, az arányosság, a megfelelő ügyintézés, az egyenlőség, a pártatlanság és az egyenlő bánásmód, az átláthatóság, a jóhiszeműség és a bizalomvédelem elvének megsértésén alapulnak, különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17., 20. és 41. cikkére, az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésére, valamint az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.) 16. cikkére.

5.	Ami konkrétan Vittorio Malacalza felperest illeti, a Carige korábbi vezető tisztségviselői és vezérigazgató-helyettesi minőségében kifejezetten az e beosztását érintő eseményeket és indokokat kifogásolja.

2021. március 11-én benyújtott kereset – El Corte Inglés contra EUIPO – Rimex Trading (UNK UNIK)

(T-144/21. sz. ügy)

(2021/C 163/54)

A keresetlevél nyelve: spanyol

Felek

Felperes: El Corte Inglés, SA (Madrid, Spanyolország) (képviselő: J.L. Rivas Zurdo ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Rimex Trading (Szófía, Bulgária)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: UNK UNIK európai uniós ábrás védjegy – 17 940 710. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2020. december 10-én hozott határozata (R 2889/2019-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az a felszólaló fellebbezésének elutasításával helybenhagyta a felszólalási osztálynak a B 3 069 013. sz felszólalás elutasításáról és a 17 940 710 UNK UNIK európai uniós ábrás védjegy oltalmának megadásáról szóló határozatát;

—	az ellenérdekű felet vagy feleket kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának és (2) bekezdése c) pontjának megsértése.

2021. március 12-én benyújtott kereset — Gugler France kontra EUIPO — Gugler (GUGLER)

(T-147/21. sz. ügy)

(2021/C 163/55)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Gugler France (Les Auxons, Franciaország) (képviselő: A. Grolée ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Alexander Gugler (Maxdorf, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: GUGLER európai uniós ábrás védjegy – 3 324 902. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2020. december 9-én hozott határozata (R 893/2020-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	törölje a 3 324 902. sz. európai uniós védjegyet a 40/94/EK tanácsi rendelet 51. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján;

—	az EUIPO-t és/vagy Alexander Guglert kötelezze az EUIPO és a Törvényszék előtti eljárásban a Gugler France részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalap

—	A 40/94/EK tanácsi rendelet 51. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

A C-518/20. sz. ügyre vonatkozóan a Hivatalos Lapban megjelent közlemény helyesbítése

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 19., 2021. január 18. )

(2021/C 163/56)

A C-518/20 Fraport ügyre vonatkozóan a Hivatalos Lapban megjelent közlemény helyébe a következő szöveg lép:

---

(1)  A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.; helyesbítés: HL 2020. L 92., 22. o.).